472
Két lap együtt:
52-ik szám.
Tizenegyedik évfolyam. 1 E g y l a p
Tizedik évi folyam.
külön :
Előfizetési fölhívás
Egész évre 10 ff.
Fél évre . . 5 ft.
Egész évre 6 ft.
Fél évre . . 3 ft.
VASÁRNAPI
UJSÁG
és
ÍÍ.J
POLITIKAI ÚJDONSÁGOK
!
V
Hirdetési dijak, a Vasárnapi l'jság és Politikai Ijdonangokat illetőleg, 1863. november 1-töl kezdve : Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krba; háromszorvagy többszöri "igtatásnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk száa Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt : Egész évre 10 ft. Fél ^vre 5 ft. mára hirdetményeket elfogad, Hamburg éa Altonában : Hanseiistein és Vogler. — M. FrankfurtCsupán Vasárnapi Ujsag : Egész évre 6 ft Fél évre 3 ft. - Csupán Politikai ban • Ottó Mollien és Jacger könyvkereskedése; Bécsben : Oppelik Alajos, - és Pesten : a ker tés7.-eaz.dászati ügyiiökMfK is, Józseftér, 14. sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr. Újdonságok : Egész évre 6 ít. Fél évre 3 ft. Előfizetési
fol
Vasárnapi Újságnak. évtizedének küszöbét. Az eddigi szerkesztőség, s a testvérlapoknak A viszontagságos napoknak, melyek ez idő alatt a haza felett régi és ujabb munkatársai megújult erővel, s a régi jó szándékokelvonultak, nemcsak élő tanuja s feljegyzője volt e lap, hanem ez'kai látnak izmét a munkához, hogy a V a s á r n a p i Újság 1 és idők hullámjárását, a rósz és jobb idők lüktetéseit maga is élénken j Politikai Újdonságok; melyeknek létezési szükségét, irányát s érezé. modorát most már évek sorai szentesitették, továbbra is a magyar A sors ugy akarta, hogy a V a s á r n a p i Újság első évtizedé- közönség rokonszenvének tárgyai, a magyar szellemi törekvések nek záréve, a most lefolyó 1863-ik év, melynek bekövetkezését két- tárházai, s a jó és rósz napokban egyaránt tanácsadói vagy vigaszszeres örömmel üdvözölte a szerkesztő, reá nézve a legmostohább talói maradjanak. eredményű lett minden eddigi évfolyam között. Nem panaszképen A Vasárnapi Újság szellemi s külső kiállítására nézve jemondjuk ezt, mert hiszen a rokonszenv és elismerés érdemünk fe- lenthetjük, hogy ujabb czélszerü intézkedéseket tettünk, melyek a letti s örökre lekötelező jeleivel bőven találkoztunk más utón : de lap tartalmára, a képek és rajzok tökélyére s változatosságára lehetlen itt is meg nem emlékezni ezen évről, melynek történelmi nézve ismét uj erőknek s tehetségeknek fognak tért nyitni, fontosságú sanyarusága a magyar népnek s igy a magyar olvasóA mi pedig a P o l i t i k a i Ú j d o n s á g o k a t illeti, mondanunk közönségnek is zömét, magvát, legbuzgóbb részét sújtotta, s sem kell, hogy az idők politikai járása most oly erős, napjaink oly művelődési, irodalompártolási nemes buzgalmában is megzsib- érdekes fejleményeket hordanak méhökben, mikép dióhéjba szorított „HETI KRÓNIKÁNK" további érdekes és tanulságos voltáról basztotta. Epedve várja a hon a mostoha napok elmúlását, s ha az isteni ezúttal bizton kezeskedhetnénk. gondviselésbe, a tekintélyes emberi segélybe s mindenekfelett a! Remény- s bizalomteljesen bocsátjuk ki tehát e lapok régi s magyar népnek bebizonyult öníenntartási ösztönébe s erélyébe ujabb baráfjaihoz szives meghívásunkat, s hiszszük, hogy az uj vetjük bizalmunkat, a legjobb reményekkel eltelve nézhetünk a' évtized küszöbén ismét teljes számmal fogunk találkozni. Adja az közeljövő boldogabb napjai felé. ég, hogy a régi jó kedvet is minélelébb feltalálhassuk! Pest, december elején
HECKENAST GUSZTÁV,
1863.
PÁKH ALBERT,
kiadó-tulajdonos.
felelős szerkesztő. .fi t
• Irt.
Előfizetési föltételek 1864-dik évre:
'n.- i. A
A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt postán küldve, vagy Buda-Pesten házhoz tíorava: Egész évre (január—december)
.
10 ft.
Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre (január —december) . . 6 ft. Fél évre (január—június) . . . .' ^í, 3 ft.
Fél évre (január-június) . .,,. ..^'i^; 5 ft.J
Csupán Politikai Újdonságok: Í E T ^ H Í S Egász évre (január —december) Fél évre (január-június)
*';??}; 0' ft. 3 ft. t
Tiz előfizetett példányra gyűjtőinknek egy tisztelet-példánynyal szolgálunk. A pénzes levelek bérinentes küldése ke'retik.
A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok kiadó-hivatala. ..V
!. ««;•,•// : v .
(Pesten, egyetem-ateza 4-ik szára.)
ii ti ' • 'I fi f • HA • X T •'':'! y.i 'iotxM,
Kiadó-tulajdonos HVckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetera-uteza 4. *zám alatt Pesten, 1863.
föltételek
1863-dik évre
Gyujtó Károly, tengernagy.
Teljes bizalommal lépjük át mi is a Vasárnapi Ujsái* uj
Az 1863 dik év letűntével egy évtizede záródik be aj
Pest, december 27-én 1863.
Magyar tengerész! Mily ritka tüne- koron fiát reményiette adhatni főmunkatár- messze volt Magyarországtól. De maga az mény ! Hány van, ki nemzetünkből e vész- és sul, így találkozott az atyai akarat a fiu haj- ausztriai hadi tengerészet is a kormányzatnak egy távolesö, idegen jellemü ágát kédicsőség-környezett pályán utat tört, s a vi- lamaival. A tervet elősegítették a hadi szerekkel pezte. Mint a velenczei köztársaság flottájálágtenger különböző partjain, lobogójának s a magyar névnek becsületet vívott ki? — minden évben, épen a Marosparton fekvő nak maradványaiból átalakított hadtest, veSokszor mondták, hogy Magyarországban, házig felvontatott császári hidászsajkák tiszt- lenczei tisztek s olasz vezényszó alatt csupa olasz katonákból állott. A velenczések ugy mely Kárpátoktól az Adriáig terjed, a nem- jei.kikben az atya sok alapos műveltséget, a nézték azt mint sajátjukat, hol a vezérség a zeti jóllét és szabadság szilárdulásának a fiu kedves társalgókat talált. Az atya elhadogék s a tiszti állomások a patríciusok unotengeri kereskedelem, s a nemzeti nagy- tározta, hogy fiát beadja a császári hidászokkáit illetik, s gondosan s féltékenyül őrizságnak a tengeri hatalom tehetné legfőbb hoz Klosterneuburgba, hogy a vizmütant alaposan megtanulja s hazájának hasznos ték minden idegen befolyástól. A cs. koremeltyűjét. mány az 1815-diki bécsi kongresszus után Sokszor hallottuk ama hangos felhívást: szolgálatokat tehessen. A fiu elhatározta, csak tiz évvel kezdett hozzá e különvált és tengerre magyar! egy uj tért kell ismét el- hogy elevez a Maroson s átvitorlázik az hanyatlásnak indult hadtest újra íoglalnod, hogy a haza gazdag, szervezéséhez, mikor azt a nápoerős és szabad legyen. lyi és görög forradalmak miatt Gyújtó Károly e felhívást az adriai partok és az osztrák már régen megelőzte volt. Öt birodalmi kereskedelem védelme már sok évvel azelőtt kiröpitetelutasithatlanul igényelték; másték keble vágyai az édes honi felöl politikai szükségességgé vált körből. Egyedül állva, egyedül az is, hogy a hajóhad tiszta olasz küzdve az ismeretek arany gyapjelleméből más nemzetbeliek följáért, idegen elemen s annál még vételével lassan-lassan kiemeltesidegenebb emberek között, álsék. Az osztrák hadi tengerészet landó példájául annak, hogy a 1824-ben indult uj átalakulás magyar, erős és elszánt akarat ^ ^ elébe, Paulucci határgóf terve mellett, akármelyik pályán verse;•" szerint, ki az újból szervezett és nyezhet a külföld fiaival. Méltó, megnagyobbított h a d t e s t pahogy életiratát olvasóink ismerrancsnokává tétetett. jék, s a ritka példából tanulságot Ez idötájban Gyújtó Károly merítsenek. már hidász-őrmesterré volt előSepsi-Martonosi Gyújtó Kálépteve s nemcsak a hidászkarroly egy ősi székely család ivanál előadott tanokban tett kidéka. Született 1803. dec. 19-kén tűnő elöhaladást, hanem j e l e s P a r a j d o n , Udvarhelyszékben. magaviselete tekintetéből megenAtyja köztiszteletben állott férgedtetvén, hogy szolgálati idejéfiú, kir. sóügyigazgató Gyújtó nek egy részét a bécsi polytechIstván, előbb a maros-vásárhelyi, nikumban töltse, ott is sokoldalú utóbb a nagy-enyedi ref. főiskokiképzödést nyert, s elöljáróinak lákban gondos neveltetésben réfigyelmét annyira kiérdemelte, szesítette. Gyújtó Károlyra tahogy a főhaditanács részéről felnuló társai még most is mint kiszólítást kapott a tengerészeihez tünő tanulóra emlékeznek. Fogátlépésre. lalkozása olvasás és rajzolás, játígy teljesedtek be váratlanul szótere pedig a Maros sebes hulaz if'ju álmai. De ekkor kezdődlámai voltak, melyek az atyai ház tek nagyobb küzdelmei is, mielőtt zúgtak alá. Atyja, kinek közGYÚJTÓ KÁROLY. ken csak elszánt akarat s szilárd hasznú szolgálati buzgalma gyermekei neveltetésének irányára is kiterjedt, i oczeánon. S mikor 1815-ik év nyarán az alig lélek gyözedelmeskedhetik. Mély bánatot örömmel nézte fiának a víz iránt mindig nö- I 15 éves hidász hadfi az elhaladó sajka fedél- érzett, hogy szülőinek beleegyezését a vészvekedő vonzalmát, s hogy mily bátran evez ; zetéröl búcsúját integette, a partról köny- teljes pályára nem bírja. A hidászkar pakis csolnakjával a képzelt kis tengeren, a ! telt szemekkel utána néző szülök nem gon- rancsnoka másfelől nem örömest nézte a túláradt folyamon; inert kedvencz eszméjé- '; doltak arra, hogy a Maros habjai a Tiszából jeles hadfi s vele együtt induló még háronv.**... ifjú bajtársa kilépését, s azt minden ki "* nek, a Maros szabályozásának, minek létesü- a Dunába s onnan a tengerbe ömlenek. lésén az öreg fáradhatatlanul működött, egy- | Negyvenöt évvel ezelőtt a tenger igen hető módon gátolni törekedett. Közel
474
11?;
i !RI
már, liogy mint elégületlen s rendbontó, — gr. Károlyi, ki mint fregatt-kapitány, (ezre- zások által rendbehozatott. A hajó-gyár fegyelmi pörbe vonassék, de ö az eléje-sza- des) halt el, maradt meg állhatatosán. Az ellátva uj gépekkel s mühelyekkel, több bott kérdésekre állhatatosán csak azt fe- alatt az ausztriai tengerhadnak a tengeri nagy hadihajó építtetése által, 3000 pollelte : a világot akarom látni! — Ezeken hatalmakkal való közreműködése tág alkal- gári s 800 katona munkásnak adott fogtulküzdve, Velenczébe ifjú bajtársaival meg- mat nyújtott Gyújtó Károlynak, kit törhet- lalkozást. Csatornái, falai, szobrai hajdani érkezett, de ezektől tüstént elszakasztották, len akarata, s a tengerészet iránti vonzalma pompájukban felemelkedtek. A velenczei tas a keleti hajóhadhoz, a Montecucoli brigre minden akadályon felülemelt, tehetségeinek nács és pátriára közönetet szavaztak deosztatott be.Itc egyedül volt kitéve a velen- kifejtésére s ismereteinek bövitésére. Szol- rék hazánkfiának a nép és város érdekében czeiek ellenszenve kitöréseinek, kik mindent gálatának legtöbb idejét hajón töltötte; részt- kifejtett erélyes munkásságáért; Ö Felsége elkövettek a tengeri kenyér lehető megke- vett a hosszabb tengeri utakban, bejárta pedig kamarási méltóságra, emelte, ezredesi seritésére, hogy múljék el kedvök a betola- Eszakamerika partjait, s a Feketetengertöl rang és tengerparti admirál czim mellett. kodó idegeneknek. A közben szülői siettek Gibraltárig minden szigetet, öblöt s szirtet Hét évig tartott ilyetén sikerteljes hatudtára adni kiengesztelödésüket s utána kül- pontosabban kitanult, mint sok ottani ka- tása után, miközben emberszeretete s szedeni áldásukat, — támaszul, erősségül a lauz. Erdemei legyőzték a velenczeiek ellen- rénysége köztisztelet s a munkás néposztály csalfa idegen elem, s tán még idegenebb nép szenvét is. Gr. Dandolo admirál, a dogék ez hő ragaszkodása tárgyává tevék, 1856ban közt küzdő fiúnak. Kivételkép megemlítést utolsó ivadéka, ki Paulucci marchese halálá- Ö Felségétől a tengerészet-szabályozó biérdemel egy derék s tanult hadnagy, Milo- val a főparancsnokságot átvette, öt, — az zottság elnökévé neveztetett ki s Triesztbe nopulo, ki a magára hagyatott ifjúnak nem- idegent, választotta hadsegédéül. Az olasz tétetett át. — E munkálat is sokat haladt csak tanítója, hanem csakhamar barátja is tisztikar is kibékült vele, jóllehet hajthatat- előre szakavatott vezetése alatt, de az lett. Volt is elég tanulni valója: kétféle olasz lan jelleme legkisebb sértést sem hagyott újból felvirágzott velenczei hajógyár isnyelv, az irott, s a hajónép nyelve, s a ten- visszatorlás nélkül; végre egyenessége s lo- mét hanyatlásnak indult, mondani lehet : gerészetbe vágó tudományok hosszú sora; vagiassága közszeretet tárgyává tette, külö- felhagyatott; a munkások elbocsáttattak, közben pontosan teljesitni a terhes hajószol- nösen, miután egyszer Smyrnában egy fran- vagy Polába s Triesztbe menni kényszerülgálatot, s mindegyre csatázni a vad tengeri czia hadihajó parancsnoka a velenczei tisz- tek, nagy része kivándorolt. így a velenczei kalózokkal, kik az osztrák kereskedő hajók, teket becsületökben bántalmazván, ö lépett nagy Arsenal történelmében, mely hajdanta sőt még hadihajók ellen is nyilt háborút fel érettük, s a franczia hajóra menve, mint a csodás vizi-város egyik remekmüve, folytattak. elégtételt követelt, mi annyira meghatotta a világ legnevezetesebb építményei közé Két év alatt több hajóra beosztva, — a vitéz franczia kapitányt, hogy saját tiszti- számíttatott, hazánkfiának működése örök emlékű időszakot képez. Gyújtó Károlyból kiképzett tengerész vált, kara előtt, visszavonta szavait. s kész volt letenni a tiszti vizsgálatot. ElleUgyanazon évben Polában tétetett le Mint nagyobb hajók parancsnoka, több neinek is el kellett ismerniök, hogy nemcsak évig az athénei s konstantinápolyi diploma- egy nagyszerű tervre épülendő hajógyárnak a csillagászati műszereket tudja pontosan tiai küldöttségek s ügynökségek rendelkezé- alapköve. Ez alkalommal hazánkfia 0 Felhasználni, de senki sem mászsza meg oly sére állt, azoknak ugy, mint a görög kor- ségétől sokoldalú hasznos szolgálatiért nyilgyorsan az árboczokat a vészben, s vezeti mánynak is,nem egyszer fontos szolgálatokat vános dicséretet nyert s contra-admirállá csónakját oly bátran s biztosan a hullámok tett. Alkalma lön sok nevezetes diplomatá- (tábornokká) neveztetett, a mely minőségközt, mint az ifjú magyar tengerész. Jeles val szorosabb ismeretségbe lépni s Európa ben nyugalmaztatásaig még egy évet szoltulajdonait a parancsnokok igen jól fel tud- politikai s államviszonyait tanulmányozni. gált, mint az ausztriai tenger-had segédták használni, s tetteivel érdemjelt s dicsé- Ily foglalkozás közt találta az 1848-ik év, parancsnoka. retet arattak. A parti lakosokkal való ellen- mikor az ausztriai hajóhadnak olasz tisztei Jelenleg Fiúméban él a még testben s ségeskedések és hajó-rablások számtalan nagy részben elpártoltak, s az ő vezénylete lélekben ép férfiú, s széles ismereteinek s veszélyes kiküldetést igényeltek, hová na- alatt álló Erzsébet hajón is, az első hadnagy fáradhatatlan munkásságának minden hagyobb hadihajó, vagy természeti, vagy had- a hajó népével fellázadt. Hajóját ekkor az tása egyedül négy reményteljes fiának netani okokból, nem közeledhetett. A sajkák üldöző piemonti flotta s pártütő nép elle- velésére szorítkozik. ííouchard Ferencz. vezérlete igen gyakran bízatott Gyújtó Ká- nére, a Szigettengeren áthatolva, meg tudta rolyra, ki mindig nagy vitézséggel tüntette menteni, s azt Konstantinápolyban hagyva, ki magát, s a megmentett kereskedő-hajók- a Feketetengeren s Oláhországon keresztül Denevér. kal, s nem egyszer magával a kalózhajóval Trieszt felé a főhadiszállásra utazott. Ekkor Oh ösmerünk, jól ösmerünk! is győzelmesen tért vissza a főhadiszállásra látta azon év őszén utolszor kedves hazáját S kérdezzük a természetet : Ezért a hajónép bálványozta, ha az ellensé Erdélyt. Látta a vészt, mely közelgett s meMi czélja volt, hogy csuda légy, ges szellemű tisztek hidegséggel fordultak lyet feltartóztatni többé nem lehetett. Féreg- s madárból összetett? is el tőle. A katona életirása szorosan egybefügg S keltsen szokásod, alakod : Ellenszenvet s utálatot? Előléptetése nem késhetett, s már 1826- lobogójának történetévél. Mig az Adriai tenban, alig két év leteltével, a föhaditahács geren a piemonti flotta uralgott, Ausztria Hátrálsz, eltűnsz a fény elől, rendén kivül tengerhadi alhadnagygyá ne- tengeri ereje, a forradalom által szétszakaMint kit a forgószél sodor; nevezte ki. E minőségben még 4 évet töltött dozva, kis hatáskörre volt szorítva. A pieMig fenn öröm s élet zajong : szakadatlanul a Keleti tengeren, mig 1830. monti szárazi erőnek legyőzetésével az Rejt hangtalan, gyanús odor! Bellona hajón Velenczébe visszatérve, tizen- adriai öböl is megtisztult az ellentől, ezt Jól van . . .! mért is sötétlenéi A nappal tüneményinéi? két évi távolléte után alkalma nyilt, hazáját Velencze hajózárolása s öt hó múlva 1849. és reá váró kedveseit újra meglátni. — A augusztusban Velencze megadása követte. Hanem mihelyt az est leszáll, haza nagyjai itthon nagy kitüntetéssel fo- E közben a szárazföldöni hosszas mulatás alElhagyva titkos üreged : gadták s ö mindenfelé bámulatot gerjesztett kalmat nyújtott tengerészünknek házasságra Repkedsz bátran, arczátlanul, idegenszerü egyenruhájával és sötétbarnára lépni Poos Júliával, egy derék magyar ereSzemünk csak hogy ki nem vered! Az ember elbusul ha lát : égett szőke ábrázatával. detű ezredes. Pqos György leányával. NemVárhatja már az éjszakát . . . Rövid mulatás után a hazában, ismét sokára reábizatott a velenczei tengerészet visszatért a tengerre. Az ausztriai tengeré- rendbehozatala s vezetése. Itt széles mezeje Tudjuk : hogy a reggel gyötör, szet azon időben két jól szervezett hajócsa- nyilt, szakismeretének s kitűnő ész és lélek Es vágyad a homály, köd, est, Nem is hiszszük, hogy hajlamod, patával az Adriai és Keleti tengeren nagy tulajdoninak. A világhírű hajógyár feldúlva, Hogy undok bőrödet levesd! tevékenységet fejtett ki, s a tengeri hatal- csatornái telve félig lesülyesztett hajókkal — De, mért vagy olyan nyugtalan? mak átalános elismerését érdemelte ki; jól- s tengeri ütegekkel, ft, sok millió értékű Kétség nálad mi okra van? lehet, évi költségvetése csak agy és fél mil- gyári készlet elrabolva vagy széthordva s lió ftra ment. A katona-nevelő intézetekből összevissza zavarva, ehhez a tisztek s hivaTalálgatod, hogy lenne jobb : minden évben uj meg uj növendékek léptet- talnokok hiánya, rabláshoz sőt még gyilkoElbújni vagy szálldosni fenn? Ah, nem tudod : mit érts eme tettek be, s a legfőbb magyar családok, gr. láshoz is szokott nyomorult gyármunkások, Bizonytalan szürkületen? egy bombázás, éhség és kolera által keméSzéchenyiek, Hunyadiak, Károlyiak, Platyak, És zavarod nagy a miatt : nyen látogatott nagyváros közepeit. Ez volt később Zichyek s Telekiek küldték fiaikat a Hogy alkonyul-e vagy virad! színhelye a derék tengerész erélyes tevétengerészethez; de igen kevesen tudták kiTompa Mihály. állani a tengeri élet sanyaruságát, s a jöve- kenységének. Alig egy év lefolyta után vény idegenek ellen még mindig működő mindez más szint váltott. A gyári nép, igazSomlai bor. ármány, nagyobb részét kifárasztotta. Még a ságos fegyelem, munkabér-emelés, mütani hidászi karból legelőbb átjött ifjak is, jólle iskolázás, betegek s szükölködök számára Poharamban Somló bora het már kisebb nagyobb tiszti fokozatra ju- alapított társulati pénztár alapítása (mi pár Igyál, igyál csak czimbora! tottak, belefáradva, odahagyták a tengeri év alatt 14,000 pftra emelkedett), nagyobb Igyál, igyál egy végtelent, szolgálatot, s a főúri családokból csak egy összegekre menő felsegélések s jutalmaA multat nézd, ne a jelent!
475 -- Ne búsuljon, édes szülém, szólalt heti, mégis csókolgatva, még nyájasabban meg Gyura, egy szálas suhancz — hoztam monda : én kenyeret is; aztán a doktor ur, az Isten s — Holnap, kedves fiam, lesz minden, áldja '/>eg, nem vette el az uj forintot, itt csak most aludj; lásd, nincs egy szál gyer- van! Én erős, egészséges vagyok, majd doltyánk se a lámpásba, pedig sötét van, nem gozom én, ••- megélünk valahogy. Harczos hősök nagy kupákban —né. mehetünk a misére, még ellopnának! — És Ilyet ittak ott a várban — Ilyet ittak bajban, vészben mintha már ragadnák gyermekét, erősen Harczi zajban, békességben. magához szorította. Mesék a kandallónál. Ne félj szegény asszony, nincs most evőre Ilyet ivott Bakács Elek, Szive ettől volt oly meleg szükség! Hogyha átölelte Lóra : * II. — Hát vezessen éd's apó, — hol van Fölolvadt egy hosszú csókba! már oly soká? meg Gyura bácsi? — Es a Volt egyszer egy király s annak volt hágyermek elkezdett keservesen sirni, mire rom lánya. Szép volt mind a három, mint S ha ellenség tört a várra, anyja sem állhatta tovább; a két nagyobb megannyi szép virágszál, — az öreg király A várur csak borral várta. Somlait küldött elébe, lány is anyjokhoz húzódozott és vele együtt szerette mind a hármat, de a világ minden Hadrontó szörnyű kedvébe. hullaták könyeiket. kincseért sem tudta volna megmondani, A ház többi lakóinak sem volt sokkal hogy melyiket szereti hát jobban. Mivel peEs — hogy ivott mind az ellen, jobb dolguk. Egy kis fonnivalót kaptak dig mind a három szép volt, a király elneDehogy ment vón a vár ellen, nagy nehezen; azt megfonták, hazavitték vezte az egyiket Rózsának, a másikat IboMert mindenik szálról-szálra, és kaptak néhány garast, meg egy kis ke- lyának, a harmadikat pedig Nefelejcsnek. Megannyi magyarrá vála! nyeret. De azzal is nagyon takarékosan kelEgyszer a szép aranyhaju Rózsa két Nem is csoda, olyan bor ez : lett bánni, tehát nem adhattak a nálok még testvérével kiment a mezőre virágot szedni, Vérré válik s más vért szerez! szegényebbeknek. hogy édes öreg apjok nevenapjára koszorút Más nemzetet tesz magyarrá, A ház harmadik lakosa, egy özvegy aszMinket pedig magyarrabbá! szony két neveletlen á r v á v a l ^ inségsegé- i kössenek és azután szobáját felékesitsék Szél Farkas. lyezettek közé vétetett föl; véletlenül egy ' v e l e -A virágos mező mellett volt egy nagykis varrni valóra tett szert, melyért egy heti nagy erdő, hol a gyönyörű kis madárkák Karácson az alföldön, 1863-ban. munkáért egy váltó forintot kapott. Ö votl vigan énekeltek a leveles ágakon. tehát a leggazdagabb a szegények között. (Életkép.) Mig Rózsa apró fehér kezeivel tépte a Egy darabig szótlanul nézte a szivrázó jeleHideg volt. Csúnya ködös nap, már négy netet, azután fölkelt; a szekrényhez ment, mezei liliomot, a piros kis szekíüt, szakgatta órakor sötét. Az est beálltával eloszlott a tört egy darab kenyeret és jól elrejtett a fehér virágú vadrózsát, Ibolya a kis maköd és ama téli fény kezdett derengeni, zsebből kivett egy krajczárt és oda ment a dárkák énekére figyelve mindig belebb-belebb ment az erdőbe, a kis Nefelejcs pedig mely, jó meleg szobából szemlélve, oly bá- kis fiúhoz. a világért sem hagyta volna el, hanem minjos látványt nyújt. Mindent ezüst fátyollal - Ne Jánoska, itt van egy krajczár, dig ott volt mellette. vont be. A szem ködfátyolképeket vél látni holnap végy rajta diót, aztán játszhatol Amint Rózsa a vadrózsákat tépné, kezeit és hogy a csalódás teljesebb legyen, nem az én Misámmal, most edd meg ezt a kis kis 1 A m i l l t R ó z s p hiányzik a fákról hulló zuz sem. i g y tövis és a fehér rózsa kenyeret és feküdj le, édes apó is mindjárt I megszurta az irigy ' szirmokra cseppent az ö piros vére. Rózs Az elemek harczban voltak; még nem ih y l Rózsa -^ lesz , • ,i , . . . i még eddig nem nem látott vért, nagyon megmeg lehetett tudni, az ily gyorsan változó időszak- itthon ö bJ fe li,rre a szóra, mintha a végzet is igai .. f ., , • , , . ' . ban milyen lesz az éj, hideg fényes vagy söd - - -k - - k á t ^ seppet "V ^^ zolni. akarta volna a jószivü asszony szava t, to i . i • , • .. ° , j nedt. mikor a kis rozsán azt a piros cseppet tét borús? Hét órakor azonban már látni a kis ajtón zörgettek. A szegény család le- meglátta és elsikoltá magát, hanem menten lehetett, hogy a káprázat eltűnt — a ködfá- törölte könyeit, a kesergő vonások derülni ott termett ám a halvány vitéz, ki eddig is tyolképek szétfoszlottak, és komor sötét éj kezdtek — hisz jön apjuk, hoz kenyeret, folytonosan követte őket, s a leány kezére állott be. vagy kenyérre valótj A nagyobb lány ki- utifüvet keresett, azután szépen bekötötte. Az alföldön egy népes városban, bár ka- ment ajtót nyitni, az asszonyok a pitvarig Rózsa a vitéznek jóságát megköszönte, de rácson estéje volt, midőn a legszegényebbek mentek" eléjök. Mind örült, — végre nem nem is tudta azt elfeledni többé Rózsa ezis beszélgetve, társaságban szokták tölteni ! lesznek ugy elhagyatva, — ember nélkül! után testvéreit akarta volna fölkeresni, de „„.^^ -bJ hasztalanul kiáltozott utánok, mert azok azt ez időt éjfélig, már hét órakor hallottá csend Még be nem értek jól a pitarba, meg uralkodott. A népte'en utczákon itt-ott még alig lehetett a füstölgő mécsnél arezukat n e m hallották, leült tehát egy domb oldal a b a k á c z f a alá> h m a j d b e . most is meg voltak az elmúlt napokon dükivenni, - Jánoska megismerte apját, oda- y a r j a ö k e t m i v i s s z a j ö n e k . höngött orkán maradványai; — halomba es a nyakába akart kapaszkodni, hü"r-. • , , , '. ,T u i • ihordott nád gyékény, a falak tapaszai, cserép- ugrott b ,, , l • \ , i n De iszen várhatta is, mert Ibolya mindig ín zsindely, ékteleniték a különben nem szezzett ogatta kezeit, m i r e apia ielkezzel igyeke1 1 1 1 1 1 1 1 , 1 1 , . i..-u ™ 1 1 metes utakat. lJ ? , , , , . hálálkodása . , 1 ,, T , szobába, f-í belebbbelebb haladt az erdőbe, a madarak | asszonyok között a szebb és szebb virágokkal kiEgy kis ház tetejét félig hordta el csak ~" + + elhárítani kedvenczet, így ertek az 1az erdő egyre ,, , , , , , , . , ,1 1 ,ti vagy a mint a nép mondja, a házba. nálgatta őket, ők pedig szedték a virágot, a szél, s ennek egyetlen szobájában, hol 1 L/un 1^ 1 •• -j.P >,, egyre szebb és szebb dalokat énekelgettek -- Ugyan apjok, hová maradt kedtek hogy milyen szép koszorú lesz abból, hogy három család húzta meg magát, bágyadt olyan soká, most már itt az ünnep, nem is fog*majd örülni az ö jó öreg atyjok annak a mécs terjesztette fukar világát; az asszonyok vásárolhatunk semmit; piacz sem lesz, pe- sok szép virágnak. Egyszer azonban azon és gyermekek a kemencze körül, melyet -hajdig ma sincs egy falat kenyerünk sem; - - vették észre magukat a kis leányok, hogy nalban fűtöttek még be egy kicsit, a padkán keteknek se tudok mit adni. Volt-e valami egy kertben vannak, hol egy nyájas öreg kuporogtak. A férfiak oda voltak „kubikolni" kereset? asszony épen virágokat öntözött. a vasúton; már reggel óta várják őket. — Volt anyó, de nézd, — és levetvén Hol jártok itt kedves kis leányim? — Egy negyven körül levő asszony váltig szűrét, felkötött és össze-vissza tákolt karkérdé a nyájas öreg asszony — nem féltetek igyekszik megnyugtatni egy négy éves jára mutatott. az erdőtől, hogy igy magatokban mertetek fiucskát, és mialatt foltos rongyait oldoz— Szent Isten! Mi baja van kednek? Es ide jöni ? gatja le róla, nyájasan szól : — Feküdj le, Jánoska, majd letakargat- a szegény asszony mindent feledve, részvétKedves öreg anyám! — monda Ibolya könyekkel sietett férje ápolására. lak a nagy ujjaslajbival, aztán nem fázol. mitől félhetnénk ott, hol a madarak oly — De én nem fekszem le, míg nem va— Rósz idő volt. Esős, jeges, csúszós. A szépen énekelnek, a virágok oly kedvesen csoráltunk; — mondta Misa, hogy ma ka- mint a Gyura által telehányt taligát feltol- illatoznak. rácson estéje van, mért nem ad ked diót tamVolna a'meredekre, lábam kisiklott: le- i "'Tgaza'd van, jó leányom! Térjetek be kis meg mézes csíkot, mint tavaly ? aztán men- estem, karom eltört, lábam kificzamodott. hajlékomba, pihenjetek meg, úgyis fáradtak jünk az éjféli misére. Szegény Gyura alig birt fölvonczolni. Na- v a g y t o k . . A szegény asszony alig birta visszatar- gyön roszul álltam anyó, — egy kocsin A leányok nem hagyták magukat untani könyeit. Egy falat kenyerök sem volt; bevitték a városba; aztán a doktor, patika szoltatni, beléptek a kis fehér hajlékba, memár három napja félig sült vagy főtt bur- fölemésztette minden keresményünket. Ne lyet oly féltékenyen karolt korúig az erdei gonya és egy kis agyongyurt, mit a nép só- búsulj hát szegény anyjuk, hogy nem lesz repkény, mintha el akarná rejteni még az talan sovánnak nevez, volt eledelök. Negyed piacz; ugy sincs mit költeni ! erdő fáitól is. magával csak tengett eddig valahogy az - Istenem, Istenem! hová legyünk, mi ] Nem sokáig mulattak ők odabenn mert asszony, de már annak is végére jártak. lesz belölünk, ki lesz már a mi keresőnk, kevés idő múlva gyönyörű ének hallatszott Bár mint fájt is szive, hogy legkisebb ha ked is nyomorék?! mélabús, panaszos, mintha valaki oromét, gyermekének szerény kívánságát sem teljesitDicső ősök drága vére, ' '. Hullott e szőlő tövére, Azért olyan tüzes e bor ' Miként a honfi vére forr.
•'
TI
1/1
l ' - l l - i í l
477
476 fájdalmát panaszolná a komoly erdőnek. A leányok nem hallottak még ily szép éneket, hát még mikor a hang a kis ház felé közeledett! Ne féljetek, kis galambjaim, az én fiam az, — bátoritá őket a nyájas öreg. Nemsokára egy ifjú lépett a szobába, az erdők dalnoka. Kevés ideig mulattak ott a leányok, a jó öreg asszony elküldé fiát, hogy vezesse ki az eltévelyedetteket az erdőből s kisérje haza, mert nemsokára este lesz. Gyönyörű tó mellett vitte el őket utjok. A kék viz fehér hullámai vigan öleltek körül egy csolnakot, melyben a tündér-király legkisebbik fia ült. Nefelejcs nagyon szeretett volna egy kicsit csolnakázni, de nem lehetett, mert igen távol volt tőle, hanem a tündér észrevette a kis leány óhajtását, villámsebesen term e t t előtte s besegité őt csolnakába, leültette maga mellé, beszélt neki sok szépet , mit a kis leányok oly édes örömest hallgatnak. Nefelejcs is egészen elfeledkezett reá váró nénjéről Ibolyáról, elfeledte édes öreg apját, elfeledte az egész világot, szüntelen a tündér-királyfit és a habokat nézte, melyek oly ártatlanul játszadoztak a himbálózó csolnakkal. Kedves testvérem Nefelejcs — kiáltott Ibolya — jer vissza, menjünk haza, esteledik az idő! de Nefelejcs mitsem hallott abból. Ibolya elszomorodott, hiába vigasztalá öt a dalnok,hiába mondott neki regéket a „Szép hableányról," „Az erdő királyáról," az őt meg nem vigasztalta, ugy sirt a kis leány, mint a záporesö, könyei belehullottak a tündérek tavába s menten fényes igazgyöngyökké váltak. Kedves testvérem — monda szomorúan Ibolya — mit mondjak jó atyámnak, ha téged kérdez, mivel búsitsam meg az ö szerető szivét? Egy kis szellő repült épen akkor Nefelejcs felé, az elkapta a sóhajt Ibolya ajakáról s elvitte Nefelejcsnek, ki arra nagyon bús lett. Maradj még, kedvesem! — kére őt a tündér-királyfi. Nem lehet, nem lehet! — válaszolá a leány — atyám halálra búsulná magát miattam, nem lehet, nem lehet! A tündér-királyfi karjaira vette őt és kitette a partra, s oly szomorúan nézett utána, hogy a kis leánynak majd meghasadt a szrve. Amint az erdőből kiértek, ott találkoztak Rózsával, ki már régtől fogva várt reájok és szemei nagyon ki voltak sirva. Amint a vitéz meg a dalnok eltávozott, a három leány egymás nyakába borult, megeredt a köny
szemeikből, azután elpanaszkodták örömeiket, fájdalmaikat. Rózsa és Ibolya megvallottak egymásnak, hogy mennyire szeretik a két ifjút. Nefelejcs szomorú volt, ő nem szólt semmit, ö volt a legfiatalabb köztök, mégis ő szeretett legjobban. Otthon azután a jó király megölelte gyermekeit s megcsókolta mind a harmat. Kedves szép virágaim! — monda nekik — a szomszéd királynak van három szép fia, mind a három megkérte kezeiteket, én oda ígértem, mit mondotok hozzá? A két nagyobbik holthalavány lett erre a szóra, de a kisebbik bátran atyja elé lépett, megcsókolta őt s azt monda neki : Kedves atyánk! nagyon hamar határoztál felettünk, engedd meg, hogy nekünk is legyen benne szavunk. — Az atya elbámult a leányon, — de azután szomorúan monda :
Fecskefészek-szedés Jávában.
Ti király leányai vagytok! — s miután leányait megcsókolta, elhagyta a szobát. Hej de e csók most oly hidegnek tettszet neki a leányok ajkairól! A három szép virág sokszor kiment azután is az erdőbe, de már nem voltak oly vigak, mint azelőtt, de nem is tévedtek el, mert mindig velők volt a három ifjú. R 'zsának arcza egyre halaványabb lett, Ibolya hervadni kezdett, csak Nefelejcs nézett ki jobban, ez a kis leány még jobban neki szépült, mióta szerelmes. Eljött a szent házasság napja, volt sürgés-forgás a királyi udvarban, még az is lábra kelt, ki teljes életében sánta volt. Mikor már a templomba akarnak menni, uramfia! a három menyasszonynak se híre, se hamva; tűvé tettek mindent a palotában, még az ágyakat is félforgatták, sehol semmi! Hová lettek, merre repültek, senki sem tudta
megmondani. — A halvány vitéz és a dalnok megjelentek az ünnepélyre, hogy legalább utoljára láthassák kedveseiket, persze ők sem láttak semmit. A három szomszéd királyfi, boszut esküdött az öreg király fejére, pedig ez váltig erősítette, hogy boszorkányság van a dologban, hogy valami tündér rabolta el őket, hanem azok nem hallgattak rá, hazamentek és nagy hadsereggel támadták meg az országot. Pedig azok a szép leányok most ott voltak az erdőben, várták kedveseiket, de azok nem érkeztek. A vitéz és dalnok háborúban volt, amaz, hogy meghaljon, ez, hogy dalaival lelkesítse a vitézeket. A szép tündér-királyfi ott mulatott Nefelejcscsel, vigasztalta Rózsát és Ibolyát, de azok sehogy sem tudtak felvidulni. Siratták jó öreg atyjokat, kit oly nagy veszélybe döntöttek, siratták kedveseiket, kik még búcsúzni sem jöttek el hozzájok. Majd eljöttek a többi t ü n d é r e k is, csak a megvigasztalódás maradt el. A tündér-királyfi megszánta a lányokat, elküldött tündéralattvalóiból kettőt, hogy hozzanak hírt a csatából és hozzák el •a vitézt és dalnokot, —- hanem azok már későn érkeztek. A vitéz halálos sebet kapott, dalnok pedig a bútól, bánattól elhervadt, mint a madár, mely sebet kapott, — de azért mindkettőt •elhozták. —- A vitéz megcsókolta még •egyszer R ó z s á t , a dalnok már csak kezét nyújthatta Ibolyának. Eltemették mindkettöjöket zöld halom aljában. Elhervadt a két leány is. A tündérkirályfi apja megsajnálta őket, Rózsát rózsává, Ibolyát pedig ibolyává változtatta. Nefelejcs sem élt sokáig; tündér nem lehetett, mert halandó volt, elhervadt ő is nénjei után. — Mikor a jó öreg király halálos ágyán feküdt, egy tündér három szép virágot hozott neki, rózsát, ibolyát, nefelejcset, — persze! ö is mindjárt tudta, mi lett leányaiból, megsiratta őket, s könyei a virágokra hullottak. Ez volt sorsa a három szép virágnak, — azóta van a rózsa és ibolya zöld halom aljában, a kis nefelejcs pedig a patak szélén, még a jó öreg király könye is rajtok van ragyogó harmat képében. Reich László.
Fecskefészek-szedés Jávában. Jáva mellett egy kis szigeten, egy alig 500 lábnyi magas sziklabércz nyúlik be messze a tengerbe; neve Karang-Ballong. A part felől nem nehéz reá följutni, de a tenger felől megközelíteni is lehetetlen. A bérez oldala nem is egyenes, hanem mintegy üreget látszik képezni. E homorú
elégitésén fölül többre alig vágyik, bizonyárai sziklafalon számtalan repedés látható, s e hasasemmi árért, semmi igéretért nem vállalkoznék, I dékokba, mint az emberektől hozzáférhetlen heha csak a vak hit nem hajtaná őket e veszélyes lyen, millió kis szürke madár, a természetrajzamunkára. inkban úgynevezett éti-fecske, rakja fészkeit, A fészek-keresés idejét ünnepnek tartják, s mely fészek ehető anyagokból van összeállítva, 8 az életkoczkáztatást áldozatnak tekintik a hegyi különösen a chinai inyenczeknek kedves cseme- szellemek tiszteletére. A javai legendákban külögéül szolgál. nösen nagy szerepet játszik a déli tenger istenHa a hegy tetejéről a tenger felé közeledik nője, az ugy nevezett Njai Ratoe Kideol ő felsége, az ember, s derekán kötéllel kilép a bérez pár- kinek temploma gyanánt az összegyűjtött fészkek kány zatára; akkor látja, hogy alatta még 200 közös nagy raktárát tekintik, s e raktár előcsarlábnyi mélység terül el. Alul a mormoló tenger hullámai törnek tajtékká a szétszórt sziklák kö- nokában pompás disz-ágy van tiszteletére, s azt zött, melyek a hajók közelítését gátolják, s min- hiszik, hogy ez istennő „szűzies tisztaságban" ezen pihenteti elfáradt tagjait. den oda tévedőt biztos halállal fogadnak. Az ottani kereskedők nagyon föl tudják haszDe a halál sem rémiti a nyereségre szomjazó nálai e vakbuzgalmat. A fészekazedők részére a embereket. megelőző nap este lakomákat rendeznek; harsogó Évenkint háromszor vadászatot szoktak tar- zene, vad táncz, szilaj mulatság közt eltompitják tani az apró állatok fészkei ellen, bármily ve- az érzékeket, s ha másnap eltompultan a veszészedelemmel van is összekötve. A hegy csúcsá- lyekből kimenekülnek, nem annyira az élet iránti hoz kötélhágcsót erősítenek, s azon a legnagyobb vágy, mint inkább egyedül az ösztön következvigyázattal ereszkednek le. Viharban lemenni le- ménye. hetetlen ; a szél a sziklafalhoz súrolná a vakmerőt,
ott a hamis Gergely bácsi előtt; dévajkodásiba bele-belepirul a két hajadon, vagy nagyot nevet, különösen mikor azt mondja nekik, hogy mindkettőjüket egyszerre veszi el feleségül,egyikkel szárazon, másikkal vizén éli majd boldog világát. Erre aztán Gergely még egyet mond, de az valami nagyon furcsa lehetett, mert Boris nagyhirtelen odahajolt az üst fölé, mig Il» jól meghúzta bajuszát a pajzán embernek. Ne is kérdezzük mi volt A kormány padon ülve, János ékesen furuglyáz. Az egyszerű hangon elfútt dalba csakhamar belevegyül a két lány csengő szava is, még pedig oly szépen, hogy csak ugy fülelnek bele a parti liget csalogányai. Nemhogy fölébredne rá, de csak annál édesebben alszik el mellette édes anyja emlőjén a gömbölyű baba, mig bátyja alig győzi várni a halászlét, melynek étvágyingerlő illata ugyancsak kezdi csavargatni hét éves orrát. Apja csititja, hogy mig a ponty farkából körömmel nem huzhatj i ki a szálkát, addig még nincs megfőve. A gyerek, hogy ki ne fogjon rajta
Képek a hazai népéletböl: XXXVII. Pihenő hajósok.- (Lotz után Jankó.)
a türelmetlenség, a tarisznya fenekéből kiböngéki ilyenkor leereszkedni merne. A legkisebb szélszett egy darab túrót; ezt majszolja, mig a bogKépek a hazai népéletből. lebbenés is könnyen halált okozhat, mert meginrács mellé ülhet. Fakanalát, melynek csak széle XXXVII. Pihenő hajósok. gatja a létrát, s róla a tengerbe hullhat a válfér be száján, gatyaszárába törülgeti, pedig még nincs is rá szüksége; a szemes gazda azonban lalkozó. Hogy is mondja a nóta ? előrelát. — Végre leszáll János a padról, az üsMég ez nem minden veszély, a mi a fészek„Megy a kocsi, megy a szekér töt leemelik a tűzről s a kis Gazsi, ámbár emberszedőket érheti. Megy a terhes hajó!" A legcsendesebb időben is folytonosan éleCsak hogy ez a mienk itt nem megy, hanem sé
479
478 ban a két hajadon összevonul s egymást ölelve, ábrándba, álomba merül. A némaságot csak a zakatoló malmok álomhozó moraja zavarja meg. Minden alszik, csak a hamis Gergely, meg a furulyás János maradnak még ébren 8 ha nem csalódunk, duellum nélkül egyenlítik ki egymás között, hogy egyikök Borist, másika Hát, ha Isten is ugy akarja, kukoriczatörés után elveszi.
[ í!
A szent István magyar királyi rend kitől nyerte eredetét? Különösnek tetszhetik e kérdés, miután közönségesen tudva van, hogy a sz.-István apóst, király vitézrende, (Insignis Ordo Sancti Stephani Regis Apostoliéi), Bécsben, 1764-ed>k évi május H-kán, Mária Terézia királynő által állíttatott fel. Ez is tanúsítja e fojedelemasszonynak többször bebizonyult finom politikai tapintatát. Ilyen jól kiszámított eredményű tény volt például, midőn mindjárt trónralépte, 1741-ki június 25-kén történt megkoronáztatása után, külelleDségek által többfelől megtámadtatván, az e miatt nagy rémülésben volt Bécs városát odahagyva, biztos menhelyet hű magyarjai közt keresett. Azon évi sept. 11-én pedig, a Pozsonyban együtt lerő orezágrendek előtt Józsefet, a hat hónapos kisdedet felmutatván, latin nyelven — mint Voltaire megjegyzi, — igy szólitá meg a Rerdeket: „Elhagyatván barátimtól, üldöztetvén ellenségeimtől, megtámadtatván atyámfiaitól, egyedül a ti hüségtek s bátorságtok, és az én állhatatosságom az, melyre támaszkodhatom. íme, kezeitek közé teszem le a ti királyaitoknak leányát és fiát, kik a szabadulást tőletek várják." Ezen szavaira Mária Teréziának, — a mint Budai Ezsaiás is Magyarország históriájában (Debreczen, 1812.) emliti,— a Rendek kardot rántván mindnyájan igy kiáltottak fel : .,Haljunk meg a mi királyunkért, Mária Teréziáért." (Moriamur pro Rege nostro, Mária Terézia!) S az 1741. 63 t.-czikk szerint is, a magyarok életüket egyenlő akarattal felajánlották. (Vitám et sangvinem sese impensnros unanimi conseneu policiti sünt).
lovag- és hölgy-rendek 1837-ben közlött képes előadásában nem ok nélkül mondatik, hogy a rend ünnepe sept. 2-nrt, mint Sz.-István király napján, pompásan megtartatik." Most Sz.-István napja aug. 20-án ünnepeltetik. Midőn azért Mária Terézia a Sz.-István ünnepének megtartását országszerte elrendelte, az első magyar királynak némileg hanyatlani kezdő emlékét s tiszteletét kivánta vallásos buzgalom tekintetéből is föleleyeniteni. —- De polgárilag is fölclevenité annak emlékét a Sz.-István vitéz rendének megalakítása által. Mivel pedig a királynő a vitéz-rend alkotó levelében a többek közt ezt mondja, hogy : „igy mind tiszteletünk 8 áhitatosságunk Magyarország szent királya iránt nyilvánosabb legyen, mind pedig a már általa felállított vitéz-rend emlékezete nemcsak ismét helyreállittassék, hanem kegyelmünk és adakozásunk által bővebbé, s teljesebbé tétessék;4' — ;: ivei továbbá azon arany pénzen is, melyet Mária Terézia ezen vitéz rend felállításának emlékére veretett, egyik felől ez olvaetatik : „ÜKDINIS. EQUIT. S. STEPHANI. ItEGIS. APO. SOLENNIA. RESTITUTA. MI)CCLXIII[. 6-a MAJI'a másik felől pedig : „HIS TUTA SÜB ALIS FLORET HOííORE NWCK nem csoda, ha némílyek arra a gondolatra jöttek — és pedig, a most mondottaknál fogva, nem alaptalanul, hogy talán e vitéz rendet eredetileg nem Mária Terézia, — hanem maga Sz.'István alapította és Mária Terézia csak megújította, csak ismét helyreállította. Ily értelemben volt, a többek közt Fába Simon, ki e vitézrendről Mária Teréziához következő verseket intézett (Simonis Fába Carmina. Posonii 1804. pag. 38.) : Instauras Hunnos Equites : quibus ordo celebris, Jam Stephani prisco tempore Hegís eraf. Utque sit Authori primo sua gratia, nomen A Stephano per Te redditus Ordo geret.
Midőn tehát többen ily értelemben voltak és vannak ezen vitézrend alapitója iránt, talán azon kitűzött kérdésem is, hogy ,,a Szent István apostoli király vitézrendje kitől nyerte eredetét ? nem minden ok nélkül tétetett. Mondjuk ki azért nyílAz alkotmányos orszTÍg megnyugtatására, s tan, hogy Sz. István, ezen vitézrendjéről mint a trón és a haza iránti érdemek méltánylására ilyenről, soha semmit sem tudott, — legalább mutatnak azon tettei is, melyeknél fogva Sz.-Ist- hogy tudott, avagy ilyet alapított volna, annak ván első magyar király emlékezetét, mind vallá- sem a krónikákban, sem más történelmi okmásos, mind polgári szempontból, többféleképen is nyokban, semmi nyoma sincsen ; hanem miután ő kívánta feleveniteni. Köztudomásra van ugyanis, a keresztyén vallást behozta, 8 a szent koronával hogy 1771-ik évben, Sz.-Istvánnak Szent-Jóbról, megkoronáztatott, az ország neki telj-hatalmat (Sz.-Jogh. Bihar várm.) Raguzába került jobb adott, az érdemesebbek közöl — a pórnéptőli kezét, mint ereklyét, visszaszerezvén, azonnal megkülönböztetés végett — kiváltságos, szabarendelést tett, hogy a tchönbrunni udvari temp- dalmas, czimeres, vitézeket, lovagokat, nemeseket lomban, 1771 ki június 29-én, a Sz. István királyi (Servientes, Equites, Ncbiles) kinevezni és bizorend vitézeinek jelenlétében, kilencz napi áhita- nvosan ide czélozrak mind a rendet alapitó-levél tosság tartassék : azután pedig e szent kéz Ma- idézett szavai, mind az emlékpénz feliratai. gyarországnak visszaadassék és Budán az udvari Sz. István ekképen a maga nevéről vitézrentemplomban köztiszteletre évenkint kitétessék. — Szintén köztudomásra van, hogy a m. kir. helytar- det nem alapított, habár a reá ruházott hatalomtótanácsnak 1774. év aug. 8-ról kelt intézménye nál fogva az érdemesebbeket kitüntette is. Az ő szerint, a megyés püspökök az ő fel- szólitására s nevéről való rendet Mária Terézia, a fiának Jó ajánlatára egyhangúlag fogadták a Sz.-István, zsefn'k 1764-ik évben római királylyá lett választása s koronáztatásakor, — mikor t. i. Sz. István mint ori-zág pátrouusa, ünnepének megtartását. első magyar királyt védszentjének választá — enMár ugyan Sz.-László decretuma I-ső köny- nek emlékére, tiszteletére és dicsőítésére, egyvének, 38-ik fejezetében foglalt szentek ünnepei szersmind a polgári érdemek megjutalmazására, évenkint határoztatnakmegtartandóknak; e czlkk- mint magyar királynő állította fel, kötelességükké ben pedig Sz.-István napja is előfordul; de elő- tevén a rend vitézeinek a rend-jel mindenkori fordulnak sz. Gerhárd és sz.-Miklós napjai is, hordozását. Maga Mária Terézia is mindenkor melyek azonban utóbb megszűntek ünnepek lenni. egész kegyelettel viseltei Majd Jeruzsálemi András 1222-ik évben kelt Nevezetes, hogy midőn egykor gróf EszterArany-Bullájának első czikkében, a Sz.-István házy Ferencz főkanczellárjával beszélgetne, rögünnepe Fehérvárott rendeltetik évenkint, — ha tön kivánván ezt a Sz. Istvánrend czimerével csak lehet, a király jelenlétében — megtartani. feldiszitni, a rajta levő rendjelt, — mit akkor is Ez azonban idővel megszűnt és több szent napjii viselt, — adta át a főkanczellárnak és pedig olyaa kalendáriumok szerint is, másokkal váltattak tén — utóbb okiratban is foglalt — kitüntetéssel, fel. Különös,hogy még a XVI. században Szent hogy ez a családnál maradván, azon családi tag, István napja sem állott a kalendáriumokban : és I mely a Sz. István rend-jellel fog megtiszteltetni, Steinhofer Gá-pár által, Bécsben, 1571-dik évben ' a Mária Terézia által hordozott eredetit viselnyomatott első magyar kalendáriom szerint is hesse, így viselte azt most közelebb gróf Eszteraug. hó 2ü-ra sz.-Bemhard napja tétetik. — Az házy Károly, tolnai, majd győri főispán. És midőn 1634, igy az 1635 és 1638-ki magyar kalendáriu- Pozsonyban az 1848-diki országgyűlésén kérdezmokban már ott van ugyan Sz.-István király ném, miért nincs e felett korona? — (mert a kenapja, de nem mint ünnepnap, és csak fekete be- reszt csak egy kis karikán függött, minden felette tűkkel nyomatva. Az lb'41-ben pedig Sz.-István való korona nélkül) monda a gróf, hogy ezt Mária király Conf. veres betűkkel van. Bod Péter ,,Sz. Terézia maga vieelvén,a korona nem ezen, hanem Heotokrates" (Oppenheim 1857) czimű munká- a királynő fején volt. jában, a 119-ik lapon mondja, ,,hogy XI, Inoce.nMinthogy pedig ezt a jeles rendet Mária Tetius pápa rendeletéből a keresztyénség között, annak emlékezetére, hogy Sz. István érdeme és rézia 1764 dis évi május 6-án alapította, tehát a segítsége által Buda városát s várát második jövő 1864-dik évi május 6-kán lesz alapításának .napján sz.-Mihály havának a török kezéből vissza épen századik esztendeje. Illő, hogy akkor e navették, azon napon szenteltetik az ő emlékezete." pot, különösen a rend vitézei megünnepeljék. Sebestyén Gábor. Innen van, hogy a különféle egyházi és világi
Néhány szó az egészséges lakások ügyében. Rober Henry, egy angol egészségügyi társulat tagja, e czim alatt ,,eyészséges lakások és munkás osztályok lakásainak hiányon elrendezése" egy nagyon érdekes és olvasásraméltó előadást tartott, mely 1860. június 28-án a Builderben tétetett közzé, és a nevezett tárgyról szóló teljes értekezésnek tekinthető. Ezen közleményből a többi között látható, hogy az egészségügyi javítások Angolország legnagyobb városaiban a legkedvezőbb állapotban vannak. A halandóság Londonban az utolsó 10 esztendő alatt 1000 lélek után 25-ről 23-ra, Croydonban 28-ról 227,,,-re és Liverpoolban o9-ről 27-re szállott re. Helyes arányúnak a halandóság azon esetben tartatik, ha 1000 leiekre 17 haláleset jő. A kórházakban czélszerü ventilatio hozatott be, és ezen intézkedésnek üdvös eredménye az lőn, hogy a halandóság, mely azelőtt 6 beteg után egyet tett, 20 beteg után egyre szállott le. A ventilatio hasznáról különösen feltűnő tapasztalat Glasgowban tétetett. A „Barackén" nevű városrészen 500 lélek után 57 ideglázeset adta magát elő, mely aránylag a városrész összes lakói számához mintegy 100 esetre rúgott évenkint. Az orvos jó ventilatiót hozott be minden lakhelyiségben, és ennek következése az lőn, hogy 8 év folytán csak két ideglázeset fordult elő. A tapasztalás ugy találta czélszerünek, hogy a dolgozóházak, fogházak stb. hálótermeinek a személyeikint 450—500 köbláb térségüeknek kell lenniök, Mios Nightingale szerint a párisi kórházak termei személyenkint 1700 köbláb, a londoni kórházakéi 2000—2500 köbláb belüreggel tartatnak kívánatosaknak. A pentonvillei mintafogház szobái több mint 800 köbláb belüregge] birnak. Az állomási házakban minden rendőrconstabler számára 450 köbláb belüregü szoba van rendelve. Egyik kormánybiztosi jelentésben a kaszárnyákban is az eddigi 500 köbláb belüregü szobák helyett 7—800 köbláb belüregüek javasoltainak minden egyes ember számára. Ez alkalommal az emiitett folyóirat „the Builder'' mindazoknak ajánlható, kik a városok és lakások egészségügyi javítására vannak hivatva, mely tekintetben rendkívüli munkásság fejlesztetik ki jelenleg Angolországban. E becses folyóirat majd minden számában tanulságos adatokkal és ujjmutatásokkal találkozik az ember, melyekből sokat a mi viszonyainkra is nagyon üdvösen lehetne alkalmazni, hol a legtöbb falusi lakások a legferdébb és legczélellenesebb szerkezettel bírnak, sőt a nagyobb városbeliek és a tehetségesebb és magasabb ranguakéi is sok kívánni valót hagynak még hátra. Dr. B. L.
A pesti Lipótteinplom nj harangja. Pestváros lakosai ez idén szép karácsoni ajándékot kaptak. S ez a lipótvárosi, épülőfélben levő basilika 5600 font sulyu uj harangja, mely miután decz. 10-én a herczegprimás által fel lőn szentelve, azóta a toronyba felhuzatott s karácson éjeién szólalt meg először. A közönséges pesti harangokat, melyeket minap röviden ismertettünk, mind szépségben, mind erőben jóval felülmúlja gyönyörű alsó B. hangjával. A harang felírásait érdekesnek láttuk itt közleni. A harang első oldalán van : (A tiszta fogantatásu B. Szűz Mária képe.) HONOKIBUS B. M. VIRGINIS IMMACULATAE OBTÜLIT MAR. TINUS ET ANNA ST (Stoffer). í A 2-ik oldalán :
SUB PONTIFICE MAXIMO PAPA Plü IX. IMPER. FRANCISCO JOSEPHO REGE APÓST. PR1MATE A-EPPO STRIGON. JOANNE CARD. SCITOVSZKY. ,,.^
PAROCHO JOS. ANT. KATII ^,'4 FUDIT FRANC. WALSER MDCCCLXIII. ;,.*. f
Alól a karimáján körül :
" '•'' ']
HODIE Sí VOCEM EJUS AUDIERITIS, NOLITE OBDURARE CORDA VESTRA.
Még alább bevésve : Turri imposita vigilantia Architecti Jos. Hild et Syndici Ecclesiae Ant. Hampel, consecrata 10-a Decembris 1863. Közli S. J.
TÁRHÁZ.
Katalin tárnában rendkívül kedvező eredménynyel dolgoztak; az előbbiben némely helyen szinAz év és évtized végén. ! — (Ujabb szerkezetű szélmalmok.) Ama vi- réz fordult elő; — az itt nyert 265 mázsa €8 font Egy évtized élményeinek, tapasztaltai- •iar, mely utóbbi időben nálunk is országszerte szin-réz össz«sen 33 m. 50 f., vagyis 2345 forint nak élénk emlékével zárjuk ma be a Vasár- dühöngött, s melyet a meteorológusok kitűnő értékű aranyat és ezüstöt tartalmazott. A „Jó napi Újság ez évi folyamát, s teszszük le pil- tudományos pontossággal kiszámítottak és megjó- szomszéd" nevű bányában az elvesztett réz-érre ismét ráakadtak. — Egészben véve a turzások s az lanatra a tollat, hogy a jövő perezben újra •soltak, mmt halljuk, igen nagy károkat okozott érezmennyiség aránya a legkívánatosabb eredfölvegyük, 8 a megszeretett szellemi munkál- az alföldi szélmalmokban is, mi annálinkább saj- ményt nyújtották, annyira, hogy a mátrai bányakodást, az ég segélyével, s olvasóink, mun- nos moát, minthogy ezáltal a szükségben szen- egyesület jövője teljesen biztosítottnak tekinthető, katársaink tevékeny közreműködése mellett, vedők nyomora is sulyosbittatott — Ez uj csapás mert, daczára a nagy költséggel eszközölt előelég ok arra, hogy, — követve a külföld példáját, legjobb tehetségünk szerint ismét tovább iparkodjunk hazánkban is szélmalmaink tökélyes- munkálatoknak, az elhanyagolt bányák helyreállítására felhasznált jelentékeny munkaerőnek és a bitését előmozditani. — A hollandiak, kiknél a turzásokra s másnemű vizsgálatokra kiadott nagy folytassuk. Nem vetünk vissza hosszú pillantásokat tenger közelléte miatt ilynemü viharok gyakori- ! költségeknek: a nyert érczkészlet értéke nemcsak az eddig bevégzett hosszú útra, s bármily abbak, legkitűnőbb például szolgálhatnak. — A . a bányamivelés összes kiadásait fedezte, hanem tapasztalás bizonyítja, hogy a hollandi nyakper- 1 örömmel szeret is mulatni emlékezetünk a telyek (Friktions-lager) e tekintetben legegysze- 1bebizonyodott, miszerint az érczkéízitésre felvajasok egy harmada 5 hó alatt 10,400 küzdelemteljes pálya egyes elhagyott pont- rübbek, mivei csak a ezélmalmi vitorláknak oly használt ft. értékű dus erezet termelt, míg a költségek ez jainál s elmúlt élményeinél : magán érzel- erős szerkezetet engednek, hogy azok nemcsak a összeg feléig alig emelkedtek. Szóval, a vállalat meink ömlengésével még sem fogjuk itt töl- szélvészszel daczolhatnak, de a malom könnyen szilárd alapra van fektetve, — s oly kifejlődésnek teni a hasábokat. Mi hinni szeretjük, hogy árasát is nagy mértékben elősegitik.Ertelmesebb ( néz eléje, mely fokonkint növekvő hasznot igér. hosszú utunk nem volt áldástalan,s hogy ama szélmalom építészeink belátták már ezen kevés ,! sok ezer hajlékba, a hová benyitottunk, nem költséggel járó javítás tetemes hasznát és hazánkBalesetek, elemi csapások. több helyen nagy sikerrel alkalmazták. Van egyszer hoztunk élvezhető tápot a szellem- ban der Huse jeles hollandi malom-építész a nyak''"(Tűzvész ésjótékonyság.) Kis- Veszverés fala nek, vigaszt s felvidulást a szívnek, tanulsá- ;>erselyeken legújabb időben lényeges javításoGömörben egészen leégett. A szomszéd Rozsnyó got és nemesebb szórakozást az élet gondjai kat tett, melyek mind olcsóság, mint jóság tekinezúttal a jótékonyság szép jelét adta, a mennyialatt kifáradt léleknek. E hitünk mellett tetében alegczélszerűbbeknek bizonyultak; s ezért ben még a tűzvész napján néhány kocsi élelmi azonban, mint máskor, ugy most is örömest malom-tulajdonosainknak különö en ajánlhatók. szert küldött, s később műkedvelői előadást renbizzuk az időre és másokra annak megitélé- Hazánkfia Kotzó Pál gépész-mérnök urnák (lakik dezett az elégettek javára, mely 152 ft. jövedelsét, vájjon a Vasárnapi Újság eddigi útjá- Pesten, kigyó-uteza 6-ik szám) sikerült e javítást met hozott. Özv. gr. Nádasdy Tamásné pedig, ban hagyott-e hátra oly nyomokat, melyek sajátjává tenni, ki a legnevezetesebb vasgyárak- erdőségeiben fát vágatott, hogy a hajlék nélkül kal előnyös összeköttetésben lévén, ezen újított újra építhessenek. átalában amivelödésés felvilágosodás, s kü- hollandi nyakperselyeket igen olcsón és rövid idő maradtak *'! (Tűzvész.) Kun-Szentmiklóson e hó 17-én lönösen a honszerelem és hazafiuság egyik alatt képes kiállítani. tűz ütött ki, s csak a nép erélyes fáradozásának apostolának működését tanúsítják ? •f (A marhavész pusztítása a Határőrvidé- :Ö8ZÖnhető, hogy egyetlen háznál több nem égett Nem nézünk vissza, mert még sokkal na- ken.) A Végvidékek területén, hivatalos kimuta- :1. E ház nem volt biztosítva. gyobb azon ut, mely előttünk van, mint tás szerint, eddigelé összesen 14,911 db. marha ** (Tűzoltásból halál.) Mohácson közelebbről el keleti marhavészben, és 536 db. lépfea melyen már áthaladtunk; s nagyobb erőt hullott tűz ütvén ki, egy bátor tűzoltóra, a mint a szonében. Az összes marhaveszteség tehát 15,447 db. és kitartást igényelnek az eddigieknél azon Ezenkívül ugyané vész folytán 1420 db juh és bából némely hoimit meg akart menteni, az égő ezélok, melyeket még ezután kell elérnünk, 190 db kecske is elveszett. Egyébiránt a marha- gerendák reászakadtak, s a lángok közt lelte hogy a mivelődés, a szellemi s anyagi fejlő- vész ugy a Végvidéken, mint Bosnyákországban sirját. A tűz különben C3ak két házat hamvaszdés, s a nemzeti átalakulás nagy munkája* — hol még nagyobb dulásokat tett, szünőfélben tott el. van; Horvátországban ellenben — főleg Zágráb Mi újság? részünkről U becsületesen elösegitsük. és Pozsegamegyében — még folyton tart. '** (Jótékonyság.) Gr.Pálffy Móricz kir. helyMost is csak azon jelszónk mellett kel tartó ő excja közelebb Gyulán járván, az ottani maradnunk : Előre! Kő/intézetek, egyletek. szükölködők közt kiosztandó kenyérre 200 ftot Most is azon remény biztat, hogy a kö** (A magyar tudományos akadémia) meny ajándékozott. zönség, melynek tolmácsai vagyunk, híven nyiségtani és természettan! osztályainak dec. 21., ** (A segélyadományok összege.) Az alföldi fogja gyámolitani törekvéseink t. Azon ma- tartott ülésében Preysz Mór lev. tag olvasá fö ssükölködők javára a m. k. helytartótanácsnál edgyar közönségről s közönséghez szólunk, székfoglaló értekezését a „magyar borok vegy- dig összesen 267,728 ft. 77 kr., 154 darab arany, melynek évek sora ótabirjuk bizalmát, mely elemzéséről." Értekező eddigalé 19 féle magyar s 70 ft. 33 kr. ezüst gyűlt be. — (Jótékonyság.) Debreczenből özv. Auer fölismerve czéljainkat, rokonszenvének bá- bort a köztök 37 féle tokajit vizsgált meg Fejtetoritó s ápoló melegével éleszté buzgalmun- geté a vegyelemzés módját, s előadta annak ered- Andrásné asszonyság, mint tavaly, ugy az idén is ményeit. Szólott boraink ezukor- és sav-tartalmá5 ftot küldött szerkesztőségünkhöz, azon kat; azon közönséghez fordulunk, mely ról, s az értekezés, különösen a borkivitelre nézve újra lelezólitáasal, hogy azt a Pesten nagy elhagyottmindig, de különösen a lefolyt évben, a sok gyakorlati hasznú adatot tartalmaz. — Ezután ságban élő 117 éves Farkas Lászlónak karácsoni szerkesztő jutalomévében,figyelmének meg- dr. Pólya József r. tag a hallérzéket rejtő szikla- ajándékul adjuk át. Az átadás részünkről megható jeleiben részesített, a miért örök hálára csont belsejéről értekezett. Különbséget tevén a történt s a szegény tehetetlen öreg háláját küldhang és zörej közt s ezeknek a hallérzékre külön- jük a jólelkü adakozónőnek. — Egyúttal megérezzük magunkat lekötelezve. böző hatását magyarázta. Végül Szabó József 1. t. hogy a jótékony adomány épen legalE bizalom, e rokonszenv legyen kikérve a mennyiségtani s természettudományi bizottság íegyezzük. kalmasabb időben érkezett, midőn az aggnak számunkra továbbra is, — mert az életünk jelentését olvasá fól a már már lefolyt évről. Mire szintén szegény sorsú ápolói már nagyon várták és hatásunk mulhatlan feltétele, s mert arra az ülés összes üléssé alakulván, a titoknok elő- a részvét senrélyfilléreít, melyek azelőtt bővebben, adta', hogy Máramaros-Sziget városi trvszé'te most igen gyéren folynak be az emberbarátoktól. mindenkor érdemesek is akarunk lenni. perirományokat küldött be az akadémiának a végLegyen üdvözölve még egyszer a Vasár- ből, hogy véleményt adjon az aláirás azonossága Ajánljuk a gyámoltalan agg Farkas László ügyét napi Újság olvasóinak régi hü gárdája, s iránt, melyet egyik fél tagad. Határozatba ment, a felebaráti részvét jótékony figyelmébe, hogy a kinek oly ritka hosszú élet jutott osztályrészül, legyen üdvözölve az uj nemzedék, mely hogy az irományok visszaküldendők. legalább a végső napok terhei megkönnyebbittesmellette svele nőtt fel — s ha a földi sanya** (A mátrai bánya-egyesület/) alig másfél senek. (Lakik Pesten, Lipót utcza, 35. sz. alatt.) ruság legszomorubb napjai virradnak is fel éves fennállása alatt minden irányban oly munkás ** (Jótékony nöeqyleti bálok.) A pesti jótéreá, ne legyen soha fogyatkozása—hitben és ságet fejtett ki, mely az egylet jövőjének megala- kony nőegylet a jövő farsang folyama alatt két pítás Ira nagy befolyásúnak tekinthető. A fóldmun- álarozos bált rendez; — az elsőt jan. 10-dikén a reményben! ' Pákh Albert. kálitok és építkezések, valamint az épületek nemzeti színházban, a másodikat jan. 30-dikán a fölszerelései sikerrel folytak és folynak most is Lloydteremben. Egyház és iskola. szakadatlanul, s már oly közel állanak a befeje** (Uj politikai lap.) Gyürki Antal mint ** (Magyarország herczeg-primása) ő emi- zéshez, hogy a jövő nyáron valamennyi kezelési szerkesztő és kiadó-tulajdonos egy uj lapra hirdet hentiája, az irgalmas nénék esztergomi intézete épület fölállítva s fölszerelve lesz, s az olvaszda előfizetést, melynek czime lesz: „Tájékozó" a poszámára legújabban 15,000 ftnyi alapítványt tett is megkezdheti működését. A bányamunkálatokra litika, ipar, kereskedés, gazdászat és hasznos isvonatkozólag, — mint az igazgató-választmány meretek mezején. A nagy ivalaku, s január 1-től úrbéri papirokban. jelentéséből látjuk, — elvül tűzték ki, hogy minde- kezdve minden máaodnap, igy hetenkint három** (Aranymise.) AsztalUr, palotai lelkész e nekelőtt azon munkálatok fejeztessenek be, melyek szor megjelenő lap ára egész évre 12, félévre 6, hó 8-án tartotta aranymiséjét, mely ünnepélyre az ércztartalmu ereket feltárják, hogy így a zúzás negyedévre 3 ft. leend. — Az előfizetési pénzek számos tisztelője jelent meg. és olvasztás megkezdésekor nagyobb munkaerő Pestre a szerkesztőhöz, (képiró-uteza 3. sz. saját ** (A gyorsirászat tanítása,) mint ,,Gy — t " alkalmazása mellett, nagyobb mennyiségű olvaszÍrja, Markovits módja szerint hazánkban a követ- tásra méltó erezet lehessen nyerni, mely azután a háza,) küldendők. ** (Lefoglalt könyv.) A Zilahy Károly éa kező iskolákban van folyamatban : Pozsonyban a legrövidebb idő alatt értékesíthető leend. A mi az kath. főgymnasiumban, Budán a főreáltanodában, egyes bányákat illeti: a bedőlt Sz.-István bányá- Reviczky Szever által szerkesztett „Alföldiek Kecskeméten a reform- collegiumban, Temesvá- ban az elvesztett érezfolyamra ismét reá akadtak. segély-albumát" lefoglalták; a szerkesztők azonrott és Baján a főgymnasiumban. Óhajtandó, A Gyöngyös-oroszi bányában 14 lat ezüstöt tar- ban annak fölazabadulását remélik, s mindent elhogy e közérdekű tantárgyat minden nagyobb talmazó ólomércz-érre akadtak.—A György-ér és követnek, hogy mielőbb az előfizetők kezéhez juttassák. tanintézetünk befogadja. 1
Ipar, gazdaság, kereskedés.
481
480
1 1 '.
** (Az orvosi utazási-ösztöndíjakból) melye- grába intézendő, 8 egyúttal az illető dij is bér- ) 6976. Kassa. R. O. A rajzban a szép coiapositio tetket dr. Jordán alapított, az idén kettő jött ürese mentve beküldendő. Zágráb, decz. 11. 1863. A szik leginkább, — a kiritel gyengébb. A kérdezett képek désbe, s ezeket dr. Máchik és dr. Jurányi nyerték dalm.-horv.szláv, kiállítás közp. bizottsága." — ! sorozatát jövó évre is folytatni fogjuk s erre nézve már • több csinos darab várja a napvilágot tárczánkban. cl, kik már ez alapon külföldre el is utaztak. A „ P . H." figyelmeztetve a tisztelt bizottságot 6977. Szapora János, llynemü versezeteknek szük** (Arany lakadalmak.) Pesten a folyó 1863- a régi testvéri viszonyra, méltán kérdi, vájjon ségét épen nem érezzük, a mit csak ön különös kívánsádik évben 6, Budán pedig 4 aranylakadalmat ün- miért nem adatott hely e jegyzékben a magyar gára jegyezünk itt meg. A versek még mindig elég bőnepeltek. nyelvnek is, ha már a horváton kivül egyéb nyel- séggel folynak be, s hogy oly ritkán szólunk rólok, oka az, mert nem győznénk szóval és betűvel. A mit jónak talá** (Veszélyes altatószer.) Sok helyen divatozó vet is használnak? lunk, az előbb-utóbb úgyis kibontakozik asztalfiókunkból; szokás, különösen a nép alsóbb rétegeiben, hogy ** (Halálozás.) Bethleni gr. Bethlen Ádám e a többinek csendes álmát pedig minek háborgatnék? munka idején, vagy a midőn a siró csecsemőkkel hó 18-án Budán meghalt, aggkórban, életének 6978. Tiszafüred. M. J Újra átolvastuk a czikket, foglalkozni már megunták, altatószerül mákhéjat 73-ik évében. Hűlt tetemeit dec. 20-ikán kisérték s maradunk előbbi állitásunk mellett, hogy az kiadhatatlan. Igen sajnáljuk a véleménykülönbséget, de lelkiismefőznek s a gyermeket annak levével itatják; s ez örök nyugalomra. Béke legyen hamvai fölött! retünk nyugodt. eljárást némely helyen még a betegápolók is 6979. A.-Maróth. O. Á. A vállalat folytatása iránt nemcsak hogy nem gátolják, sőt elősegitik, nem végleg még nem intézkedtünk. Kedvezőbb időket várunk. Nemzeti színház. gondolva meg, hogy e szer nemcsak altat, hanem sok esetben örökre is elaltat. Sok szerencsétlenPéntek, dec. 18. „A jó barátok." Szinmű 4 ség történt már emiatt, s ha e szer mindjárt nem SAKKJÁTÉK. vonna is halált maga után, káros hatása elmarad- felv. Sardou után fordította Szerdahelyi. Szigeti hatatlan. A kis ártatlan, a kit e szerrel táplál- hirtelen roszul léte miatt Caussade szerepére 208. sz. íeladv. — B. Meszéna I s t v á n t ó l nak, önhibáján kivül, csupán környezői értelmet- Szerdahelyi, — Tholosanera Egressy vállalkozott (Nagyváradon). lensége vagy hanyagsága miatt, rendesen bárgyú, s a rögtönzést tekintve, feladatuknak mindketten Sötét. buta emberré válik. Azért az emberiség érdeke elég szép sikerrel feleltek meg. Szombat, dec. 19. „Faust." Opera 5 felv. Zekívánja, hogy e veszélyes szer használását mindazok, a kiknek körébe tartozik, gátolni igyekez- néjét szerzetté Gounod. Vasárnap, dec. 20. „A czigány." Népszinmű zenek. 3 szakaszban. Irta Szigligeti. ** (Hazánk legnagyobb harangjai.) A múltHétfő, dec. 21. „Az apám felesége." A nemz. kor fővárosunk harangjairól tevén emlitést, folyszinház részéről kitűzött 50- és 30 arany pályatatólag nem lesz érdektelen a hazánkban találdíjért versenyző eredeti vigj. 1 felv. Ezt követte tató nagyobb harangokat is elősorolni. A leg,,A nyolczadik pont.u Vigj. 1 felv. A szinre került nagyobb harang, 159 mázsás, Brassóban a vápályavigjátékok közöl ez volt a harmadik, s egyrosház tornyában van; mely után hihetőleg a kisszerű de legalább természetes meséje,— nem elég martoni herczegi palotabeli következik. Ezután erősen jellemzett, de legalább érdekgerjesztő, majön az esztergomi Bazilikában függő gyönyörű yaros alakjai, s természetes menete némi előnyt nagy harang, mely 110 mázsát nyom. Ez a vele nyújtanak számára eddig látott pályatársai fölött, arányban levő kisebb harangokkal, — melyek köhabár tagadni nem lehet, hogy az elmésség, élénkzött a második mintegy 53 mázsás, — s a remek ség, a viíjátékok egyik természetszerű kelléke, e órával együtt, a déli toronyban van fölállitva. darabból is jó mértékben hiányzik. A játszók köUgyanitt emlitést érdemel a parochia templomázött Szatmáryné tűnt ki leginkább, a ki egy nak tornyában levő harang is, nem annyira nagyaggszüzet jó humorral személyesitett. sága, — mert alig nehezebb 25—30 mázsánál, — Kedd, dec. 22. „Szavalati,feloluasási és zenei mint inkább kellemes méla hangjánál fogva. Az esztergomi nagyharangon kivül 100 mázsás, vagy löadás," az irói-segélyegylet javára rendezték a b c d e f g h azt megközelítő harang több is van hazánkban, báró Eötvös József és Jókai Mór. Az előadásnak Világos. nevezetesen Kassán, Egerben, Váczon, Veszprém- e nálunk még szokatlan neme, vagy talán a proVilágos indul, s 3-ik lépésre matot mond. ben, Pécsett, Pápán, Iglón és Nagy-Váradon, sőt grammnak kevésbbé változatos volta okozta, hogy Léván és Debreczenben is. — 50—70 mázsás ha- a jótékony czél sem vonzott elég nagy közönséget 51-ik sz. játszma (Evans-gambit). rangunk oly sok van, hogy azoknak elősorolása a színházba. Az előadásban Jókaié volt az orosz- RÉOSI E. tanár és VÉSZ J. A. tanár között Pesten, alig volna lehetséges; a mi eléggé mutatja, hogy ánresz, a ki „Uj földesúr" czimü regényéből novemberben. harangok tekintetében nem igen állunk hátrább olvasott egyes részleteket, 8 megmutatta, hogy a Világos (R.). Sötét (V). Világos (R.). Sötét (V.). miket ir, mily mélyen át is tudja érzeni. Közre- 1. e2—et más nagyobb országok mögött. e7—eö íe.IIbl—a3 b7—bö IIb8-c6 17. Ha3 - b l Í7-Í5 ** (Zágrábban jövő nyáron ipartárlat) lesz, működtek még Tóth Kálmán és Gyulai Pál, 2. Hgl-f3 3. Ffl-c4 Ff8-c5 a7-a6 18. a2-a4 melyre nézve az illető bizottság következő hir- mindegyik egy egy saját költeményét olvasva föl 4. b2-b4 Fc5-b4: 19. Fel—a3 f5-e4: detményt tesz közzé : „A dalmát-horvát-szlávon a közönség tetszése mellett. Végül Egressy Gábor 5. e2-c3 Fb4-e7 Fc8-f5 20. Ve2-e4: Eötvösnek ,,A zászlótartó" czimü uj költeményét kiállítás megnyitásakor horvát, olasz és német 6. d2-d4 d7-d6 Ff5-bl: 21. Ve4—eS 0-0 Hg8-Í6 Ha5-bS nyelven szerkesztett névsorozat, nagy 8-adrétben szavalta azon hatásos modorban, mely neki sa- 7. 22. Bfl—bl: "átja. Az előadás a segélyegyletnek mintegy 550 h7-h6 8. Vdl—c2 He8-f6 23. B a l - a 2 8000 példányban fog kiadatni, mely három fő9. d4-dö Hc6—aó Vd8-d6: 24. Fa3—d6: részből áll, és pedig : 1) Átalánoa rész, mely Hor- forint tiszta hasznot hozott. 0-0 10. Fc-t —d3 Hf6-g4 25. a4—bő: vát-, Tótország, Dalmat'a s a horvát-szlávon kaHf6-e8 11. Hf3-el Bí8—i'4 26. Ve3—e4 tonai határőrvidék nemzetgazdasági viszonyait c7 — cö Vd6-e5f 12. f2-f4 Budai népszínház. 27. Ve4-c2 eő - c4 Hb3-d4: 13. fi-e5: ismerteti. 2) Különös rész, mely a középponti 28. Hf3—d4 d6—e5: Deczember 18. 19. 20. 21. „Az ördög pilu- 14. Fd3-e2 bizottság, a fiók-bizottságok, a bíráló-bizottság s Világos a játszmát föladja. Fe7-d6 névsorozata mellett a kiállítók teljes névsoroza- ai." Nagy bohózat 3 felv. Azontúl az ünnepek 15. Hel-f3 tát is tartalmazza, s az illetőkiállitott tárgyak miatt a színház dec. 26-ig zárva volt. A 204-dik számú feladvány megfejtése. rövid jegyzékét. 3) Hirdetési rész, mely két ha(Petrofftól.) sábosán mindennemű hirdetményt közöl, s a terSzerkesztői mondanivaló, Világos. Sötét. Világos. H6tét. melők, iparosok s kereskedők neveit a legszélesb Kbl—a2 6971. Debreczen. K. K. Jelen elfoglaltságunk miatt 1. Hfl — d2ft 8. Hb4—a6f Kb8—c8 körökben megismerteti. A jegyzék e része nem Ka2-a3 3sak újév után teljesíthetjük ön kivánatát Akkor szívesen. 2. He2—ci-Sf 9 Hb5-a7f Kc8-d7 kiállítóknak, valamint idegeneknek is nyitva áll. Ka3-b4 10. Ha6-b8f Kd7-e7 6972. Debreczen. II. "Vettük a levelet s megbízást, 3. Hd2-blf A beigtatási dij egy egész oldal után 10 ft, fél Kb4-b5 Ke7~f8 11. Ha7—c8f onto.-an utána fogunk járni s ha némi sikerrel járhatunk 4. Hc3—a2f Kb5-a6 oldalért 6 ft, negyedoldalért 3 ft. Fametszetek Kf8-g8 12. Hb8-d7f I, körülményes tudósítást fogunk beküldeni, nem ezen, 5. Hbl-a3f Ka6-a7 Kg8-h8 13. hasonlókép számittatnak, de az illető metsz^ énye- hanem a kiváat utón. A többit óhajtva várjuk Boldog uj 6. Ha2—blf Ka7—b8 14. Kh2-g3tmat. ket a hirdetőknek kell beküldeniök. A hirdetések 'vet s jó kövér szalonnát! 7. Ha3 b5f fejtették meg : Veszprémben : Fülöp József. Helyesen 6973. O. P. H. A kérdéses ügyben szíveskedjék vagy utáni bevétel a jegyzék nyomatási költségeire — Pesten : Jókai Mór. — Cselkó György. — Vekerle L. — forditattik, s erről annak idejében számodás fog gyenesen amaz intézet titkári hivatalához fordulni, vagy Pécsett : Rittkay János. — Sárospatakon : Róth Kálmán. — intézet által kiadott utasító-könyvecskét figyelemmel közzététetni. A hirdetések, a beküldők kívánsága ízlolvasni. Budán : Flink Károly. —Rimaszombaton : Terhes Lajos. — Mi efféle ügyekkel nem foglalkozhatunk. Nagyváradon : Pál Rezső (a 201. és 203. sz. feladványoszerint, egy vagy több nyelven is felvétetnek, de 6974. Igló. L. Ha lehet, ama régebben említett két kat is). — Debreczenben : Zagyva Imre. — Moóron : Radlegkésőbben 18H4-ik évi mart. végéig be kell •ajz szövegét útnak indítani kérjük, s ha még nem késő, küldetniök. Ezután, a meddig lehetséges, a hir- a szokásos „papíranyag" küldeményt is szívesen látnók ványi Vilmos. — Nagy-Szb'llb'sün : Weisz Ármin. Rövid értesítés. Nagyvárad : P. R. örömmel fogaddetmények csak kétszeres árért fogadtatnak el. 'egközilebb. juk önt is harezosaink díszes sorába. Az említett eset Minden közlemény a központi bizottsághoz Zá6975. IV.-Enyed. Sz. K. Nem feledkeztünk meg. Most véletlenségből történt. A 205. és 208. feladványokat még rendezzük a rendezendőket. A folytatás nemsokára. egyszer áttekintésre ajánljuk. — A 207. sz. f. hibátlan.
G£? HETI Hóés 1
Katholikus és Protestáns
Görög-orosz naptár
Izraeliták naptára
kel
>delel nyűg.
0 N
Dec. (ó) Teb. ó. p. m. p. D János evang. D János ev. 15 1' 3 Advent 16 7 51 1 11 17 7 51 2 41 Apró szentek. Aprószentek 16 Aggé us 17 Dániel 18 7 50 2 10 Tamás pk. vért. Jonathan 18 Kantor Seb. 19 7 50 8 39 Dávid Dávid 19 Bonifácz 20 7 50 3 8 Svlvester Svlvester 20 Decemb.1863 21 Teb. 5624 7 50 4 44 Uj év Kis Kar. Uj évnap Ábel, Béla 21 Juliánná Makár, Ábel 221O.Sabb. 7 50 4 12 lloldnegyetl : & Utols ó negyed szombaton 2-án, 8 óra 5í perczkor
December—Január
27 Vasár 28 Hétfő 29 Kedd 30 Szerda 3L Csőt. 1 l'ént. 2 Szomb.
TARTALOM.
NA PTÁR. ó. p. 4 12 4 14 4 15 4 15 4 16 4 i ? !; 4 18 reggel
€ H ol d kel delel nyűg. A. p. A. P A. p. 6 55 1 9,1 8 50 7 56 9, \9, 19 8 57 9, 55 9 44 9 59 8 37 10 7 11 1 4 19 10 30 1 33 9 9,9 4 24
2 16 10 18 5 28
Gyújtó Károly tengernagy (arczkép). Bouchard Fer. — Den< vér. Tompa Mihály. — Karácson az alföldön 1863ban. Mesék a kandallónál. Reich László. — Fecskefészekszedés Jávában (képpel). — Pihenő hajósok (XXXVII. kép a hazai népéletböl). A szent István magyar királyi rend kitol nyerte eredetét? Sebestyén Gábor. — Néhány szó az egészséges lakások ügyében. Dr. B. L. — A pesti Lipóttemplom uj harangja. — Tárház : Az uj évtized végén. Pákh Albert. Ipar, gazdaság, kereskedés. Közintézetek, egyletek. Balesetek, elemi csapások. Mi újság? — Nemz. színház. Budai népszinház. Szerk. mondanivaló. Sakkjáték. j1 Heti naptár. — Melléklet : Még egy pár szó az izomfonaldczról és a hurkaméregről. — Egyveleg.
Fél iv melléklettel.
A Vasárnapi Újság 52-ik számához 1863. Még egy pár szó az izomfonalóczról, és a hnrkaméregről.¥) E porosz városban, Hettstadtben, kolbászoktól 200 embernek egyszerre történt megbetegülése s közülök húsz embernek bekövetkezett halála, Európa legtöbb lapjában mint izomfonalóczi kórjelenet hosszadalmasán tárgyaltatott. — Lapunk múlt számát kiegészitríleg felemiitjük még itt dr. T 7 pestvárosi főorvosnak a hettstiidti esetben a fonalóczok jelenlétét tagadó más lapokra hivatkozó nyilatkozatát, mely szerint a hettstiidti tömeges megbetegülés nem az izomfonalóczok, hanem az úgynevezett hurkaméreg következménye lenne ; mert úgymond, ha valóban fonalóczok lettek volna az okozók, hogyan történhetett, hogy a betegek közül csak 10% halt meg, míg a többiek ismét felüdültek ? mi történt az ezen betegek által gyomraik s beleikben felvett fonalóczok tömegével, — s a kimultaknál hogy lehetett a halál oly rögtöni, midőn a fonalóczoknak előbb az izomhusba kell hatniok s hetekig ott lenniök, hogy halált okozzanak? Daczára annak, hogy Buda-Pesten és Bécsben hetenkint 5000 darab sertés vásároltatik s használtatik fel, mégis e városokban s vidékein e szörnyű betegségről eddig még mitsem lehete hallani. Ez irányban megkérdezték a gyakorló orvosokat a pesti közkórházban — hol évenkint 9000 beteg ápoltatik — 1785. évtől kezdve a jegyzőkönyveket átkutatták, ugy szintén a bécsi kórház évi jelentéseit is átnézték, —• de e betegség feljegyzése sehol sem volt található. Azonban Hettstadtben is, sem a leolt sertésekben, sem a' elhalt emberekben, pathologiai bonczolás által fonalóczok jelenléte be nem bizonyult; és megengedhetőbb, hogy a hettstüdti lakomára készített kolbászok talán meleg helyen tartattak s minthogy ez idén októberben az időjárás ugy is lanyha volt, bennök a hurkaméreg fejlődött ki, minek aztán oly szörnyű lett a következménye. Minthogy ama porosz városban egy ottan német éa egy magyar sertés öletett le, egy némelj porosz lap sietve kapott rajta, s azt állitá, hogy a magyar sertés, mely hét éves volt, lett volna r szörnyű baj egyedüli okozója; holott tudvalevő dolog, hogy ily tisztességes kort ért disznó, a kül földi kereskedésbe nem is kerül. A többi méltatlan gyanúsításokat is, melyekkel a magyar ser test átalában illetni akarják, szintén könnyű meg czáfolni; az érdemes porosz lapok ugyanis azmondják, hogy a magyar sertés rósz tartás s etetés következtében van fonalóczokkal telve, s szerintök 1-ször a magyar sertés vadon barangol az erdőkben, (hihetőleg a makkoltatást értik^ vagy a Duna s Tisza ár-térein keresi élelmét 2-or, hogy ez idén a szárazság sújtotta alföldör dögvészben elhullott szarvasmarhák s lovak hulláival hizlalták! — Ki viszonyainkat csak némileg ismeri, az előtt ismert dolog egyszersmind az is hogy ez egész méltatlan vád nem igaz s hogy m igen jól tudjuk, hogy semmiből nem lesz semmi és igy a sertést sehol sem tartják oly jól, min épen nálunk, hol tágas és szellős szállásokban tengerivel, s csak kedvező években az erdőben makkoltatás által hizlalják, a miért sertéseink közt járvány vagy más betegség csak nagyon ritkán fordul elő, hanem igenis könnyebben megtörténhetik Németországban, hol a sertést holm szűk, szellőtlen disznóólba beékelve, még a sem miből is, azaz moslékból s mindenféle hasznave hetién hulladékból akarnak szalonnát hizlalni Az ily sertés nem is hízik, hanem ellenkezőleg étvágytalanságban, hasmenés és bénulásban szén ved, 8 ily állatnál aztán meglehetős bizton gya níthatni, hogy fonalóczczal vagy borsóka-féreggé (Finné) van telve, de azért még egy ily állat jó megfőtt vagy sült húsával történt kísérleteknek sem volt legkisebb káros következménye sem.
iltal górcsővel megvizsgáltatik. Az emiitett orvos ] Ígéri, hogy ha ily módon valaha fonalóczokat fedeznének fel, ezekkel szakértő emberek felügyelete alatt más állatokon kísérleteket fognak tenni, s az eredményt majd a közönséggel is tudatják. Végül még egy pár szót, a hettstiidti eset 5ta a lapokban annyiszor emiitett hurkaméregről (Botulismus). — Ezen rejtvényes sajátságos méregről megjegyzendő, hogy nemcsak a sertéshús, hanem más állatok húsa is, mint péld. a sokáig, főleg meleg helyen állott borjúhús és hal is szolgáltatja. Egy, Lebert tanártól leirt, s Andelfingenben történt eset tanúsítja ezt. Itt 1839. év június 10-én egy dalünnepélyen, melyhez már 8 nappal előbb történtek az előkészületek, mely azonban közbejött kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztatott, a már 8 nappal előbb készentartott sódar és borjusült 727 jelenlevő dalnok elé tálaltatott, minek az volt szomorú következménye, hogy 444 személy lett beteg és 10 meg ia halt. Itt leginkább az oly sokáig tartott borjusültet tekintek e szörnyű baj okozójának, daczára annak, hogy sódart is ettek. Ily mérgezések leginkább a téli és tavaszi hónapokban jönnek elő, minthogy ezen különben szag- és iznélküli vegybomláson — mely a mérget képezi, — a forró évszakban a tulajdonképeni rothadás győzedelmeskedik. — Az ilyen vegybomlásra leginkább hajlandók a májas és véreshurkák, (nem ugy a húsos kolbász) különben is a máj, vér és velő legkönnyebben rothad, és igen gyakran még erjedékeny és savanyodó anyagok által is bontatnak fel. — A hurkák készítésénél elkövetett hibák igen káros hatásúak, és erősen töltött hurkákban a vegybomlás a középpontból terjed. Az ilyen mérgezett helyeken lágyitott, kenőcsös vagy sajtos tömegeket lehet találni, melyek nagyrészt zsírsavból állanak,, és savanyus, avas vagy keaerü savas ízt jelzenek. Azonban ezen jellemző íz és külszin is igen sokszor hiányzik. — Figyelemre méltó különben még az is, hogy ezen mérges anyagok nem bírnak külön szaggal, s hogy rendesen a tulajdonképeni rothadás beálltával, a méreg eltűnik.
akarékosságból nem is rágódunk karácsontói lamvazó szerdáig egy sódarezombon, mint a német, a kinek takarékossága ez esetben valósággal kárára van inkább, mint hasznára. E.
E betegség alattomban lappang, éppen nem rögtöni megmérgezéssel jár, s az evés után csak egj vagy több, néha 6—8, sőt 14 nap múlva kezdődik a következő kórjelenetekkel : átalános roszullét, a fő elfogultsága, főfájás, szédülés, a szem rendkivüli érzékenysége, fájdalom a szemtekében s máa szemháborgatások, elgyengülés, tompa érzés és bizsergés az ujjak végeiben. — Ezen ideges jelenségek annál nagyobbak, minél lappangóbb a kór folyama, és az emésztő szervekben nem nyilvánul, mint péld. a száj szárazsága (némelyekné1 fültőmirigylob) és kora hányás által, mely utóbb esetben a káros anyag egy része eltávolittatikTehát sem az izomfonalócztól, sem a hurka méregtől nem kell félni; a fonalócztól azért nem, mert ez a forrponti hőfok, azaz a főzés, sütés vagy eléggé átható füstöltetés által megsemmisül; — a hurkaméregtől meg azért nem kell félni, mert eddig is tudva volt, hogy főleg a melegben sokáig tartott husnemüek megromlanak s ártalmasak. Tehát a gyermek már ezelőtt is meg volt, sőt meg is volt keresztelve, mert régi időben, ha ily mérgezés itt-ott történt is, azért még nem lett belőle oly éktelen lárma, mint most a német lapokban. A tiszaháti atyafi például éjjelre egyszerre csak nagyon roszul lett; hire futott a házban s „mi baja, mi baja?" volt a kérdés. „Hát ?.z a baja, hogy tegnap igen jóizüt evett a hurkákból és megcsömörlött tőle!" — Mire aztán a vármegye orvosa ha épen arra vetődött,ennek hiányában pedig valami vénasszony adott neki egy jó dózis olyan valamiféle hatalmas exequálószert (mi a hurkamérgezés ellen ideje korán az első alkalmazandó szer) vagy a, természet magán segitve maga távolitá el a veszélyt okozó anyagot, és az atyafi, bár Tehát a fonalóczoktól nem kell félni. Ezen egyideig csak ugy lézengett éa sehogy sem érzé állatok ugyan csak legújabb időben fedeztetteli magát, hanem azután felgyógyulva, legalább egy fel, de nem most támadtak először, s a mint la hétig rá se nézett a hurkára, mert csömört kapott punk múlt számában már mondtuk, az erős füs tőle. Nyolczad napra azonban ismét hozzálátott tölés, főzés vagy sütés egészen megsemmisíti és csak oly jóizüeket evett az oldalas és hurkáT—y orvos megnyugtatólag felemlíti még, hog] ból, mint azelőtt, anélkül, hogy valami baja lett a hettstiidti eset óta Pesten az orvosi kar álta_ az elővigyázati rendszabályok a legszigorúbban volna. Hogy oly kiterjedésben tűnjék fel nálunk kezeltetnek, és az igénybe vett sertéshús orvo ezen mérgezés, mint Németországban, attól nem *) Lásd lapunk múlt számában „A disznóhus ugyne kell tartanunk, mert a magyar gazdasszony nem süti egy héttel előbb a borjúhúst, — és mi csupa Tezett veszélyessége" czimü czikket.
Egyveleg. — (A rózsa.) A rózsa a legrégibb görög írók szerint Kis-Azsiából, vagy Cziprus szigetéről a trójai háború alkalmával származott át Görögországba. Eszerint tehát innen kellett az egész föld kerekségén elterjedni. — Kolumbus, köztudomás szerint Amerikában találta a kedvelt virágot; és a peruiak a rózsabokrot az „ég fájának" nevezik- — A rózsa Chinában már a legrégibb időkben gondosan ápoltatott, mely egyszersmind a mennyei birodalom legrégibb és legnagyobb bölcsészének kedvencz virága volt. — Confucius ugyanis a chinaiak állítása szerint költeményeket irt, melyekben a rózsa, a virágok királynéja szépségét és Illatát ünnepelte meg. — Azon 18,000 kötet könyv között, mely a chinai császár könyvtárát képezi, 1500 kötet a növénytanról és a virágápolásról szól, és ennek egy harmad része egyedül a rózsa tanulmányának és mivelésének van szentelve. A rózsa, az Amur folyótól le az Iravaddi partjáig még most Is a legnagyobb gonddal ápoltatik, de nem azért, hogy tökélyesbitessék, vagy pedig azért, hogy a legszebb és legkülönbözőbb fajok állittassanak elő, nem; — a chinaiak a rózsánál is a kicsint, a takarost kedvelik. A rózsa a nagy császári kertekben oly nagy mennyiségben termesztetik, hogy csak a rózsaesszentiáért bevett pénz 60,000 frankra rug évenkint. — De csak a császári családnak, a mandarinoknak, é3 az ország főbbjeinek szabad a rozsaolajat használni; ezeken kivül mindenki, kinek lakásán csak egy üvegecske rózsaolaj találtatik, ép oly keményen bűnt ittetik, mint az, ki gyilkosságot követ el. China igen nagy mennyiségű rózsavizet visz ki, de mégis ezen iparczikk gyártásánál annyira nem igyekszik előbbrehaladni, hogy az európaiak szivesebben veszik a kis-ázsiai, perzsiai, vagy bármely más keleti tartományi rózsavizet, mint a chinait. — (Az anyai szeretet példája az állatok között.) Egy gazdasszony egy egeret fedez fel szobájában, meiy kilencz, még vak kölykével azon puha ágyon pihen, melyet egy szalmagyékényen készített. Ha a kicsinyek nem is, de az öreg még elszaladhatott volna az üldöző házi asszony elől, de biz ő egy lépést sem teszen a menekülésre! A házi asszony az egérfiakat egy lapátra veszi, a azokkal együtt az anyát is, de ez még ekkor sem mozdul. A kicsinyekkel együtt több lépcsőn viszik le az udvarra az anyát is, és ez még ekkor sem mozdul, valószínűleg saját veszedelmére nem: mert az egér iránt még a nők szive sem bír kö • nyörülsttel. Ugy-e, hogy ez mint állati ösztön? több mint sok anyai szeretet, az emberek között ? A madarak között is akadunk az anyai szeretet hasonló példáira. Ki nem hallotta azon gólya csudálatraméltó önfeláldozását, mely oly házon fészkelt, a mely leégett? A gólyaanya, melynek fiai a ház tetején levő fészekben várták az ő hazaérkeztét, kétségbeeséssel teljes kiáltozással repkedte körül a lángbeborult házat, s midőn a lángok fészkét kezdek nyaldosni, a már-már lángoló fészekbe sietett, szárnyait kicsinyeire teritette, és azokkal együtt a lángok áldozatává lett. — (Olomrágó rovarok.) Ujabb időben afranczia fegyvertárakban ismételt izben tapasztalták, hogy az ólomgolyókat a rovarok elrágják. Egy efféle ujabb eset legközelebb a Scheurer-kestneri kénsavgyár ólom-kamarájában vizsgáltatott meg. Kgy uj kamarában, mely még fel sem volt egészen szerelve, egy két vonal vastagságú ólomlappal bevont támaszgerendán, egy rovart épen azon pillanatban vettek észre, midőn az egy lyukon, melyet az ólomlemezbe fürt, ki akar bújni. A lárva a gerenda fájában volt, s az ut a világosságra épen csak az ólomlemezen keresztül vezetett. Az ólomlemez gondosan megvizsgáltatott, és még három lyuk fedeztetett fel rajta, ez előbbenihezv mindnyájan hasonló minőségűek. A lyukak szélei érdesek, mintha ráspolylyal volnának csinálva. A rovar, midőn a lyukon kibújni akart, fejjel előre fordulva találtatott. Dr. B. L. Felelős szerkesztő Pákh Albert.( .
y.-A.
í
482
Hirdetések a Vasárnapi Újság 52-ik számához 1863. Figyelemreméltó hirdetmény! A csász. kir. szabadalmazott
érez- s fémtlsztitópor
Az első cs. kir. szabadalmazott s megjobbitott
légvonal-záróliengerek bizooiány-raktára ablakok- és ajtókra,
elsft fóraktára egész Magyarországra G u t h J ó z s e f és Schaffer J á n o s gyárából Bécsben, nézve, mely czélszerüségénél fogva máris a legnagyobb elismeréssel találkozott, — s Schneider G.-nél Lipót-utczában Pesten. mely által bárminemű éreztárgyakat, u. m. aranyat, ezüstöt, rezet stb , továbbá üveget Az ablakok és ajtók ezen szabad módszer általi elzárása meggátolja az emberi és porezellánt a legolcsóbbért s meglepóleg szervezetre oly káros befolyású légvonalat, s az ezen elzárás által a szobákban előidézett gyorsan lehet tisztítani, — létezik : egyforma-melegség egyszersmind a fütö-anyagban is tetemes meggázdálsodás érhető el. S c h n e i d e r G. fűszer-kereskedésében Ezea legújabb módszer által az ablakok és ajtók bárki által igen könnyen légmenessé tehetők, anélkül, hogy azok kinyitása vagy becsukása által a gyapot-hengerek Pesten, a Lipót-utczában, megsértetnének. 1 nagy csomag ára 3 0 kr., középszerű Egy röf ára gyapjú-szövetből egy ablakra 9 kr., ajtókra 15—30 kr. Gyapotcsomagé 15 kr, kisebb csomagé 8 ujkr. szövetből 1 rőf 3 —5 kr. C ^ f Nagybani vételnél tetemesen olVidéki megrendelések postai utánvét mellett pontosan és gyorsan telcsóbbért. " 387 (4—4) jesittetnek. 423 ( 3 - 3 )
FREUDENTHAL A.
435 (3-3)
Iroda és raktár ;
Praterstrassc 42-ik szám. Gyár : Körnergas9e 2-ik szám.
köszvénygyapotja
(Gicht-Wn(te) gyógy- és óvszer a csúszok minden nemei ellen; u. m. arcz-, mell-, nyak- és fogfájás— továbbá : derék- és vékony-fájdalmak, fej-, kéz és térd-köszvény és tagszaggatások ellen.
Egy csomag ára Fél csomag ára
VÍZVEZETÉKEK,
1 ft 50 kr.
KORRAJZOK
Ára fűzve l forint ausztr. érték.
Életessentia
r J G Kies8owtól Angsburgban
TÖRÖK
JOZSKF
^
k Í
^
^
Csapforditók, kiőntó-medenczék. vízzárók, árnyékszékek és pisilók, bidetek, uiosdóasztalok, | fürdö-készletek, ömlenyek stb.
£iíz- és £Őz-, meleg- és forróviz-fütők.
Bizonyítvány.
S 3 -2 g -es 'Sí
2. * •* « — T
£ S-S
Központi szállítási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár Bécsben. Figyelmeztetés. Tapasztalván, hogy a Seidlit?.-porok szóról szóra az enyéim után nyomtatott, sőt a közönség ámítása végett hamisított névaláírásommal ellátott használati utasitványokkal adatnak el, s e végett a külső alak hasonlatosságánál fogva saját gyártmányommal könnyen felcseréltethetnek; ezen hamisítványok megvételétől mindenkit azon megjegyzéssel óvok, miszerint „az általain készített Seldíitz-por minden katalyája megkülönböztetésül hasonló készítményektől saját iparjegyem és nláirásommal van ellátva; és minden eiryes adag í'éhér papir-burkolatán ismerjelül viznyomasban „MOII'H SeidlitzP u l v e r " látható."
Ára egy bepecsételt eredeti katulyáuak 1 ft. 25 kr. — Használati utasítás minden nyelven. £ porok, rendkívüli s a legkülönbözőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert házi-szerek között tagadhattslanul az elsó helyet foglalják el; — mint azt sok ezer. a nagy császári birodalom minden részeiből került s kezeinknél levő hálairatok a legrészletesebben tanusitiák, hogy e porok rögzött szorulásoknál, emészthetetlensegnél és gyomorhévnél; továbbá görcsök, vese- és ideges bajokban, szivdobogasnát, idegesség okozta főfájásnál, vér-todulásnál, csúzos fogfájdalomnál, végül hysteriára, b ú k ó r r a és hazamos hányasra nujlamnal stb., a legjobb sikerrel alkalmaztattak, s a legtartósb gyógyhatást eredményezték. — Az ez érteieinbeni igenis kiterjedt levelezés számos bizonyítványt tartalmaz oly betegek részéről, kik, miután nálok minden, gyakran aliopathikus és hydropathikus gyógymód eredménytelenül kimerittetett, ez egyszerű házi szerhez folyamodtak, és ebben rongált egészségüknek helyreállítására oly soká eredménytelenül keresett gvógy«zert meglelek — Ez elismerőiratok szerzői között a társadalomnak csaknem minden osztályai, u m. munkások, tanítók, kereskedők, iparosok, művészek, mezeigazdák, tanárok és hivatalnokok, sőt gyógyszerészek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviselvék, kiknek ezelőtt még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb könnyebbülést, és kiknek egészségűk csupán csak a Seidlitzporoknak rendes használata által állíttatott helyre.
&V A főraktár létezik : " W t TÖRÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király-utcza 7-ik szám alatt, STHIVHA< II JÓZSEF ur kereskedésében, gránátos-utezában. Ezen ezégek alatt szintén megrendelhető:
a norvégiai „Bergen" városból való valódi Dorsch-májhalzsir-olaj is.
Egy év óta heves derék-fájdalmakban szenvedvén, melyek utóbbi időben oly magas fokra hágtak, miszerint nekem a járás és hajolás is legnagyobb terhemre vált. A dr. P a t t i s o n - f é l e köszvény-gyapot első használata után szenvedő állapotom szembetünőleg javult; e gyapot másodizbeni felrakása után összes fájdalmaimtól tökéletesen megszabadhattam, ugy annyira, hogy most 78. éves koromban minden fájdalom nélkül járhatok s hajolhatok, s minden teher nélkül a földről bármit is felvehetek. Münder, a Deister mellett, febr. 21. 1863.
S
Ára eey nagyobb üvegnek 1 ft., egy i á b t a S f s o f i Posta utján két üvegdáltt^
P e s t e n : Török József gyógyszerésznél, a király-utezában 7. sz. a. B u d á n : O i m p e l t z T., Tabán, szarvastér 113-ik sz. a.. 875 («—6)
ember- és gözerő-h^Jttf nüvel.
kisebb gyermekek számára, GÁSPÁR JÁNOS,
Valódi minőségben kapható:
Nyomó-, emelő- é& szivattyu-müvek,
CSEMEGÉK.
gyermekgyógyászat
Postai feladással 15 krral több.
ólom-, kovácsolt s öntött vasból, nyilvános, magán- és gyárépületekhez stb
Ára exj nagyobb üvcKuek 1 fi. 80 kr., egy kisebbnek 1 ft. «. é.
A cs. k. sz. tiszavidéki vasút igazgatósága.
Dr. Pattison
viz- és gázalkatok telepzete Bécsben.
'Hl
HIRDETMÉNY.
Adebreczeni országos vásár tartama alatt l'zegléd és Debreezen közt közlekedő vegyes .vonatokra vonatkozó hirdetmény ezennel annyiban módosittatik, a mennyiben ezen vegyes-vonatok nem 1863. dec. 28-ától fogva, hanem 1864., j a n u á r 4-ke berárólag j a n u á r 20-dika közt fognak közlekedni. 10,300—456 ( 1 - 8 )
haszon bérbeadása.
Épen most jelent meg S T E I B i J Á N O S , kolozsvári könyvárusnál, $ általa mindea az. kir. Debreczen város tanácsa részéről hazai könyvkereskedésben kapható, kiváltképen : Grill Károly (ezelőtt G e i b e l A.) ezennel közhirré tétetik, miwermt a Tiszákönyvkereskedésében Pesten, Kristóf-tér 4-ik szám : val határosOhati puszta,mely 1600Dolevel számitva 8326% holdat teszen, a rajtalevő gazdasági épületekkel egyetemben az 18b*. évi september 29-tól szám.tandó 12 évre, bonczleletekkel a akár egészben, akár két körű belől egyforma-tagban, a mennyiben az ™*>J>-lf e v l november 9-ik napján tartott ^sodszori árverés eredménye is felsóbbileg helyben nem hagyatott, - az 1864-ik évi február köréből. melyekkel családok, kisdedóvók s elemi-tanitóknak kedveskedik Észlelve a pesti szegény gyermekkórházban. 15-ik napján Debrecenben, a nagytanácsKözlik 217 1—3teremben délelőtti 10 órakor tartandó harmadszori nyilvános árverésen haszonbérDe KOIiLER GYULA fog adatni. . , nagy-enyedi nevelés-tanár és képezde-lgazgató. tador, & pesti szegény gyermekkórház volt Az árverési föltételek a városi számvevőelső segédorvosa, és hivatalnál addig is megtekinthetők. SCI1MIDT GYÖRGY Harmadik javított, 9 beszély és 170 vers-csemegével bővített kettfts 10% bánatpénzzel ellátott lepecsételt tudor, a pesti szegény gyermekkórház írásbeli ajánlatok is elfogadtatnak. kiadás; névszerint: boncznoka. Kelt Debreczenben, 1863 , december 7-én egyik iróvelinre nyomott diszkiadás 2 gyönyörű szinezett, 2 kőnyoElőszóval B a l a s s a J á n o s , k. tanácsos tartott tanácsülésből. 453 ( 2 - 6 ) másu és 23 fametszésü képpel. és m. k. egyetemi tanártól. A városi tanács. Keresieucstu^u, B u d á n : Wischán uraknál kaphatók
Cs. k. sz. tiszavidéki vasat.
| Karácsoni és újévi ajándékul.
Fekvőbirtok
Heekenast Gusztáv
(2-2)
ELADÓ
szénakészlet és juhtelelésrei vállalkozás. Szabolcs megyebeli Bérezel helységben mintegy S00 szekérnyi, kazlakba rakott, nádfiókos széna eladó. Ugyanonnan ezenne! ajánlat tétetik 600-1000 db. birkának feli. ben telelésére. Mind a két ügyben értekez' hetni Inczédi István földbirtokossal, laki! Berczelen.Utolsó posta: Nyiregyháza.Vas uti állomás : Nyíregyháza, illetőleg Tokaj a
amerikai, angol és belföldi
Czim : Ag- Bold, pr. I n g e n i e u r in H a m b u r g
h
A keleti keleti marhavész marhavész ellen legjelesb óvszerül ajánlható: A l gj
korneubui'gí
lovak, szarvasmarhák l k s a r h á k és juhok számára
K r ü c k e b c r g D., fóerdész.
viENnn
2O'/2 nyolczadrét ív, diszes boritéku keménykötésben 2 ft. 60 kr. másik szép fehér papira népies iskolai kiadás, két fekete kőnyomása éppel. 20 nyolczadrét ív, csinos boritéku kemény kötésben csak 1 ft.
Midőn a„Magyar-olvasókönyv-"éről hazaszerte dicséretesen ismeretes t. szerzőnek fönnevezett, s utóbbi tökélytelenebb kiadásunkban is mind az ítészét, mind a szülék • , és tanitók, mind a kedves kisdedek részéről oly meleg részvéttel fogadott kedvencz müvét, egyszersmind az Olvasókönyv előcsarnokát, megifjodott, s e g y h a r m a d r é s z b e n bővített, illetőleg számos gyönyörű képpel illustrált alakban újra világ elé bocsátjuk : elégnek véljük csak röviden érinteni a t. szerző vezérelveit s könyvünk gazdag tartalmát. Szerző lélektani igazságnak tartja, hogy csak az ragadja meg a gyermek szellemét, mi saját kedélyes világából van merítve, érzékelhetőleg és derülten előadva; mi magában is érdekkel bir, és egyszersmind a felnőtteknek is kedves olvasmány. Mert nagy tévedés ám azt hinni, hogy a mi a felnőtteknek unalmas, éldelhetlen, — (mint sok gyermekbeszély és verselés) — az a kisdedek költőies kedélyének épen jól! A gyermeknek mindenben csak a legjobb a j ó . Ezen elvek világánál tanulmányozá szerző a hazai és külföldi gyermek-irodalom termékeit s a m a g y a r nép ajkán forgó gyermekmesék-, dajka-rimeket, játékok- és dalokat. És ezeknek gyöngyeiből s ezeknek szellemében dolgozva néhány szakértő barátja közremunkálásával, nyújt jelen gazdagon megbövitett kiadásunkban 91 beszély-csemegét, megannyi kedélyes gyermektörténetkét, s 476 vers-csemegét. Ez utóbbiak közt van 40 dajka-rím, tréfa és enyelgés; 23 ölben és térden tartott kisdedek játék-rime; 20 altató és bölcsődal; 44 állat és egyéb természeti tárgy; 37 hangutánzás; 44 vegyes gyermekdal; 79 játék és játékrim; 19 évszaki dal és festés; 33 mese és rege; 49 beszéd- és emlékgyav korlat; 35 vallásos hang ima; 53 talány és találós kérdés. A gyermekszoba, a családi tűzhely, a kisdedóvodák és az elemi s néptanodák kezdő osztályai a maga nemében egyetlen — s a népies kiadásnak lehető csekély árszabása mellett a szegényebb sorsuak által is megszerezhető — kutíbrrást találnak itt, melyből ártatlan kisdedeink a csecsemőkoron kezdve egész hét éves korukig, a legegészségesebb, kedélyes és m a g y a r táplálékot meríthetik, s valamennyit o l y modorban, a mint épen elbeszélni kell. ta»wm^w%r W 4 %TAfi Kolozsvár, nov. 1363. WllilN JANUÜ5. 454 (3—3) ~~ kiadó.
Ugyanott megjelentek, s minden könyvárasaá! kaphatók
A a tormásipthnl felserdült növendékeknek. Vagner Ármin CK a l e r m e S Z e i D O l . u t á n f e i m u t a t j a Kovács Antal. 10 képpel. — Kolozsvárit, 1804. Kemény kötésben 1 fl-
A kis Andor és Zoltán könyve. SUTf^cTir^Ví Kolozsvárit, 1882. Kemény kötésben 50 kr. V Ó 7 S á k S z é l s e l y népköltési gyűjtemény. Szerkeszti Kriza János. I. kötet.
APattUon-féle köszvény-gyapotot csúzos fájdalmaknál oly annyira rnegpróbáltnak találtam, miszerint óhajtanám, hogy ha azt Berlinben is megszerezhetném. Nem volna ön hajlandó, azt Berlinben is valakinek bizományba adni? ön igen lekötelezne engem, ha vel«m tudatná, miszerint köszvény-gyapotját itt helyben kinél kaphatnám meg? Berlin, april 10-én 1858.
y
tfirtőnalmi
orlol-z-wlr
IV. kötet (aj folyam I. kötet) kiadja az
l O r t e n e i m i aClatOK. erdélyUmuzeum-egyesület. - Szerkeszti
Szabó Károly.
2 ft., 4 kötet 6 ft. 80 kr.
Néhai Szabó János vasárnapi homiliái. Kiadja veszeiy 2 ft
Károly. Kolozsvárit, 1863.
Györké históriája Erdélyről. ?$#«£
Dr. Araim, egészségügyi tanácsos.
-2
0kr
-
i k j a v i t o t t kiadás
•$?£*
171 a A I k r i l i r r , Gyermekek számára. Irta Czclder Márton. 3 füzet egy kötetben. EilSO I D O i y a . 8 j k k i a d á 8 . Kolozsvárit, 1863. 60 kr.
Oláh
Torténeti
TllHíth W UUl
Vii
regény. Irta Dózsa Dániel. Kolozsvártt, 1862.
•
Irt
Di
Kol
^„.vi fény. «.^» "••^• '7" "^ r r"«r;' r l. Ingyen tanito, franori. nyelvmester. ,,„„,„,, l s j ,, y „.
Erczkoporsók,
szilárdabbak s diszesebbek, mint a fakoporsók, s nem drágábbak a fából készülteknél, ajánlja az alulirt gyár mindazoknak, kiknek azon szomorú kötelesség teljesítése jutott, hogy szeretett öveik holttetemeit illő módon eltakaríthassák.
Beschorner A. M. és társa
első cs. kir. legf- szab. érczkopor«ók l'ÖKjári raktára, hol ezen érczkoporsók nagy választékán kivül még mindennemű szemfódelek, vánkosok, matráczok, virágok stb. lehetőleg legolcsóbb áron kaphatók, — létezik: Pesten, a kis-hidntczában, a „vadasikiírt" szálloda mellett.
Az üvegcsék el vannak látva védmarkommal és kimeritő használati utasítással. — Ez az egyetlen faj, mely minden töltés előtt vegytanilag megvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Ezen legtisztább es leghatályosb inájhalzsir-faj a Dorsch-halaknak leggondosabb egybegyűjtése és kiválogatása által van megnyerve, és egyátalában semmi vegytani kezelés alá nem vonatott, hanem a bepecsételt üvegekben levő folyadék egészen épen és azon állapotban van. miként a z közvetlenül a természet által nyujtatott. — E valódi Dorsch-májhalzsir-olaj Európának minden orvosi tekintélye által mint legjelesb gyógyszer a mell- és tüdő-bajokban, scrophulus és rachitis, köszvéiiy és csúz, idült bőrkiütés, szemgyuladás, ideg- és több más bajokban alkalmaztatik. _ _ ( £ 3 " Vidéki megrendelések pontosan és iMftl I /4 gyógyszerész B é c s b e n , gyorsan teljesítetnek. 348 (7—12) 295 (18-60) i T l U J L L í A . , „zum Storch", Tuchlauben!
A londoni 1862-iki párisi, bécsi és müncheni éremmel kitüntetve. — O felségeik az angol királynő s porosz király udvari istállóiban, ő felségeik főlovászmesteri hivatalai által a készitő irányában nyilvánitott tiszteletteljes elismeréseik szerint, kitűnő eredménynyel használtatik, s jónak találva : LÓNÁIi : torok-, mirigy, bélgörcs, étvágyhiány eseteinél, s különösen a lónak teljes épségben s tüzesen tartására. SZARVASMARHÁNÁL : vértejelésnél s a tehenek felpuffadásánál (szeles has), Kevés vagy rósz tejelésnél, melynek minősége ennek használata után meglepőleg javul,— tüdóbaioknál; borjuzás alatt ennek teheneknéli alkalmazása igen előnyös, valamint a gyenge borjuk is láthatólag fejlödnek étinek beadása miatt. JUHNÁli : máj-mítely elhárítására, az altest rothadásánál s más bajainál, hol a békétlenséget tönkre teszi. — Továbbá:
Virággyanta (Blüthenharz) _
.
a h á z i - á l l a t o k t e r m é k e t l e n s é g e ellen. Valódi minőségben kapható:
Török J. gyógyszertárában, király-utcza 7-ik szám alatt, —
PftSlGn • Thalmayer és társa, — Halbaucr testvérek,— «lati I. F..
B l a u M . P . , - Hollossytestv.—Kínál ésFrühwirthuraknál. B U D Á Bí : az udvari gyógyszertárban. 360 (4—4)
yen
,
mint alaposan megtan»lm k• I. rész: Az alap eabov.UH g y
Magyar román
nyelvtan.
^ ^
^ ^
átdolgozott
e<e János. 2
Fek
Fpdáív"na^yfejedelemség
hivatali tiszti !. Kolozsvárit, 1863. névtára 2 ft.
szítnál bácsi. 186^ i k " vr°e Ho^ájárul a re.de.ete" é. intd.kedé..k t a r Irta , , * «Horkai * alkotmányos
Kis katona. í = « 3 ^ ^ , ^ \ A Vegytan
ISkOlaja.
^u>-
dik átdolgozott kiadás. Kolozsvártt, 1863.
g0
ifi.
Köznép előtt tartott egyházii w J ^ J t l í " « - « napjától december utolsó vasárnap.g. Peterfi * « " « o r s ft 4 0 j ^ várt.1859., 186L, i m minden,községének b e t ű r e n d , név-
Helység-nevtar. Kolozsvártt, 1863.
484
Legolcsóbb szépirodalmi és liölgyüivaüap. Xyolczadik. évi folyam!
mammmiit.
LILIOM-VIZ.
Franczia- és Angolország legelső orvosai által ajánlott bámulatos sikerű
NÖVILÁG ismét hetilap!
szépítő- é s mosdóviz,
mely a hölgyek öszhangzó véleménye szerint páratlan, s a melyről fóltalálója kezeskedik, hogy a napégetést, szeplőt, kiütéseket, pattanásokat, sárga bőrt, májfoltokat, szóval minden börtisztátalanságot eltávolít, az arezot, nyakat, vállakat, karokat, kezeket, hófehérré, puhává, finommá teszi, s azoknak fris ifjú kinézést kölcsönöz. Ára 1 nagy palaczknnk 3 ft. Ára 1 kis palaczknak 1 ft. 60 kr.
LOHSE szakáll- és szemöldök-növesztö-szere. (Cydoiiia Cremé.)
A jelen évinél kétszerte nagyobb tartalommal az eddigi legolcsóbb ár mellett.
Havonkint egy divatképpel és egy mintarajzzal.
Ezen szer egy év alatt európai hirre vergődött, miután ezer meg ezer férfiú tömött szakállat s számtalan hölgy szép tömött, sötét szemöldökét nyert tőle. A szakállnak a kivánt állást lehet vele adni, s a vöröses vagy szineha s^rott selyemfinomak, s a hajhoz hasonlók lesznek általa. Egy eredeti nagyobb tégely ara 3 ft. Egy Visebb tégely ára 1 ft. 60 kr. jBB^H^* K ö z é p p o n t i r a k t á r : LOHSE-nál B e r l i n b e n , Jagerstrasse 46. y^Kff A porosz kormányzó herczeg, a sachsen-meiningi herczeg, Schwarzenburg-Sondershausen és Lippe herczegek udvari szállítója, — és
PESTEN a magyarországi főraktárban TÖRÖK J.
A divatképek 3 egyéb mümellékletek, azok magyarázatai, valamint a rendes divattudósitások a hazában uralkodó divatnak leendenek leghivebb visszatükrözöl gyógytárában, király-nteza 7-ik szám alatt. 457(1—6) s illetőleg tolmácsai. A szellemi tartalmat illetőleg : azon áldozatot, melynélfogva lapunk ezentúl az addigi legcsekélyebb ár mellett kétszerte bővítve, hetenkint jelen meg, épen azon czélból hozzuk, hogy a jelen szűk időben irodalmunk leghivebb pártolói a középrend hölgyközftnsegének minél olcsóbban, minél több, de mégis válogatott olvasmány nyújthassunk. A csási. királyi szabad, tiszavidéki vasat. Adni fogunk eredeti dolgozatokat, úgymint a lefolyó negyedévben is két rendbei eredeti beszélyt adtunk ( V é r t e s s y - t ö l és B e n i c z k y E-tél) — azonban legjelesb beszélyeiróink jc!en apathiája arra is utal bennünket, hogy az unalmas eredetiért az érdekes fordítást meg ne vessük. Mint heti lapban, a napi események és újdonságok rovatai is élénkebbek, teljesebbek lesznek; a szellemi és társas élet mozgalmai mindig elfogulatlanul felfogvas megitélve lesznek állandó figyelemmel kisérve. Nöi műszaki és gyakorlati közhaszna czikkek, a j ó izlés, háztartás, nevelés köréből, mint eddig, ugy ezentúl is, lapunk lényeges részét képezendik. 9188 Midőn eszerint az eddigi nemcsak a hazában, de aránylag a százszorta nagyobb közönséggel biró idegen nagy országokban is példátlan olcsóság mellett a jelen országos szükségre való tekintettel meghozzuk a tőlünk telhető áldozatot abban, hogy munkásságunkat s kiadásainkat megkétszerezzük : teszszük ezt azon remén) ben, hogy a t. ez. nagy közönség, mely igyekező vállalatunk iránt ed
MENETREND,
Heckenast Gusztáv,
A szerkesztőség.
a Nővilág kiadó-tulajdonosa.
ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Vidékre postán küldve, vagy helyben házhoz hordva :
Égési évre (január—december) fi Félévre (január-július) Negyed évre (január—inárezius) Tiz példányra egy ingyen-példány.
A Novilag kiadó-hivatala. (Pest, egyetem-uteza 4-ik szám.)
HAJFESTO-SZER. (Cliromatique Párisién.)
Ezen, Parisban és Francziaország egyéb városaiban több év óta a legjobb sikerrel alkalmazott hajfestö-szer, mely minden eddig e czélra használt porokat, kenőcsöket és folyadékokat kényelmes és biztos alkalmazása által, valamint gyors és meglepő eredményével — mely 10 — 15 perez alatt bekövetkezik — messze fölülmúlja; mindenki által könnyüséggel és az egészségre káros hatás nélkül használtatott, melylyel a haj fekete, barna vagy szőke színre tetszés szerint megfestethetik.— Ára 1 dobosznak, használati útmutatással együtt, % forint. Postán szállítva 20 ujkrral több. — Kapható Pesten a magyarországi főraktárban
TÖRÖK JÓZSEF
gyógytárában, király-uteza 7. sz. a.
•
Hirdetés.
Hevesmegye hasonnevű Heves mezővárosában és Pélyen, és ezeknek határában fekvő S z e p e s s y Zsigmond-féle részbirtok, jövő 1864. év január l-ö napjától hat évre haszonbérbe kiadó, sőt kedvező föltételek mellett örök áron is eladó. Értekezhetni Kerekes János ügyvéd úrral Ó-Liszkán (Zemplénmegyében). 437 (3—3)
PÁLYÁZAT.
Dobsina szabad bányavárosa részéről egy, 600 a. é. ft. évi állandó fizetéssel egybekötött orvostudori állomásra pályázat nyittatván; mindazok, kik azt nétan elnyerni óhajtják, felhivatnak, miszerint kellőleg felszerelt gyakorlati képességüket és igazoló kérvényüket 1864-ik évi február l-ig a nevezett város tanácsához, hol a közelebbi föltételek megtudhatók, beküldeni szíveskedjenek. — Dobsina, december 10-én 1863. 447 ( 2 - 3 )
— perez este 25 reggel 27 27 délután 26 25
Miskolcz . indulás Forró-Encs „ Kassa . érkezés Püsp.-Ladány indulás B.-Ujfalu „ Nagyvárad . érkezés
II. Arad felé: ft. — kr. 3 „ — „ Bécs . . . . . indulás 8 óra — perez este Mezö-Túr . reggel Csaba . . . 6 11 25 1 „ 50 „ Pest
Az előfizetési pénzek bérmentett levelekben, ha lehetséges, a régi czimszelvények beküldésével, alulirt kiadó-hivatalba (Pest, egyetem-uteza 4. szám) kéretnek intéztetni. . , T , ., , , . l t l . . •,
Franczia «9(i-e)
Bécs indulás 8 óra 6 Pest 9 Qzegléd . . . Szolnok . . . 10 Püsp.-Ladány 1 Debreczen . 3 Tokaj . . . . 5
F á b r y K á r o l y , főbiró.
Szalmakalap-varrás
által leányoknak jutányos kereset nyujtatik. Jelentkezhetni P e s t e n , a váezi-utcza 8-ik sz. alatti gyár-raktárban. (Tanulási idő 6 - 8 hét.) 430(4—4)
Ölfa-eladás.
Czegléd . Szolnok .
9 11
11
47 19
Arad
7 óra 8 „ 10 1 3 4
29 perez este 50 ,, „ 34 58 délután 13 38
indulás 12 óra 54 perez délu 3 „ 21 „ „ „„ 27 érkezés 5
III. Kassa- e's Nagyváradról Pest és Bécs felé: Kassa . . . indulás 5 óra — perez reggel Forró-Encs 6 „ 23 „ Miskolcz . 7 „ 52 „ „ Tokaj . . . 11 ii °° ii n Debreczen „ 12 „ 12 „ délután Püsp.-Ladány » 1- » 45, „ „ Szolnok . . . « 4 „ 44 „ „ u
Czegléd . . . érkezés 5 óra 41 perez este
Pest
„
Bécs „ Nagyvárad . indulás B.-Ujfalu . . Püsp.-Ladány érkéz. Czegléd . . . „
8 „ 37 „
6 10 11 12 5
„
„ — „ reggel „ 6 „ délelőtt 34 „ 48 „ délután„ 41 „
IV. Aradról Pest és Bécs felé: Arad indulás 9 óra 30 perez délei. Czegléd . . érkezés 5 <5ra 83 perez délut. Pest . . . Isaba . . . . „ 12 „ 6 „ „ ,i 8 „ 87 „ este 6 Mező-Túr . . „ 2 „ 32 „ délután Bécs . . . » i. — i, reggel. Szolnok . . . „ 4 „ 22 „ „ A közállomásokróli indulás ideje, a minden pályaudvaron kifüggesztett részletesmenetrendben van kimutatva. 3 A debreezeni vásárok alatt Czegléd és Debreczen között a csász. kir. szab. osztrák állam-vasuttársaság-vonataihoz csatlakozólag, a személyvonatok mindkét irányban naponkint kétszer fognak közlekedni; — mirél részletes tudósítás annak idejében közzé fog tétetni.
A vasúthoz csatlakozó postakocsik menetrendé: Arad—Szeben : Indulás Aradról naponkint este 7 órakor. Érkezés Aradra napon kint reggel 3'A órakor. (Az utasok fölvétele nincsen korlátozva.) IVagyvárad—Kolozsvárra : Indulás Nagyváradról naponkint este 6% órakor. Érkezés Nagyváradra naponkint reggel 6s/« órakor. Nyíregyháza— Szathmár : Indulás Nyíregyházáról vasárnap, szerdán és pénteken este 6 órakor. Érkezés Nyíregyházára hétfőn, szerdán és szombaton reggel 2 órakor. Nyíregyháza — Beregszász : Indulás Nyiregyházáról naponkint reggel 7órakor. Érkezés Nyíregyházára naponkint este 5 órakor. Nyíregyháza—Nagybánya : Indulás Nyiregyházáról hétfőn, kedden, csütörtökön és szombaton este 6 órakor. Érkezés Nyíregyházára vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken reggel 2 órakor. Tokaj—S.-A.-Ujhely : Indulás Tokajból naponkint este 7 órakor. Érkezés Tokajba naponkint reggel 4'/» órakor. Kassa—Lőcse : Indulás Kassáról naponkint éjjel Í2 órakor. Érkezés Kassára naponkint éjjel 12'4 órakor. Kassa—Przemysl : Indulás Kassáról szombaton délután 2 órakor. Érkezés Kassára hétfőn és pénteken délelőtt 10 órakor. Kassa — Saigeth : Indulás Kassáról naponkint éjjeli !2'/« órakor. Érkezés Kassára naponkint éjjeli 12 óra 50 perez. Kassa—Mnnkács : Indulás Kassáról naponkint éjjel 12% órakor. Érkezés Kassára naponkint éjjel 12 óra 60 perczkor. . , , #
Gyónón, Pestmegyében, az Ócsai országúihoz egy órányira 150 öl tölgyfa s 75 öl puha tűzifa; azonfclül nagyobb mennyiségű szerszámnak való körösfa. — akár ölszámra, akár egészben, — jutányos áron eladó. — Bővebben értekezhetni eziránt Halász Péter urnái Gyónón. 443 (1) 413 (5—0)
Az igazgatóság.
Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomtatja Landerer és Heckenast,^».yetem-utcza 4. szára alatt Pesten, 1868
I
