EGERSZALÓK-DEMJÉN (ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, BÜKK DNY-I ELŐTERE) TERMÁLKARSZTOS ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEI

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72. kötet (2007)

EGERSZALÓK-DEMJÉN (ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, BÜKK DNY-I ELŐTERE) TERMÁLKARSZTOS ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEI Dr. Lénárt László Miskolci Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék 1.

A VIZSGÁLT TERÜLET

A Bükk és a Mátra előterében sok helyen találunk különböző hőmérsékletű termális karsztvizeket (1. ábra). Ezek közül többet használtak és jelenleg is hasz nálnak fürdési, gyógyászati célokra (ZJÍhm), melyek a Bükk előtere esetében kivé tel nélkül karsztos hévizek, jelentős ásványi anyag tartalommal, több esetben gyógyhatással, ill. minősített gyógyvízzel (7. táblázat). A Bükk és a Mátra előterén belül a szűkebb értelemben vett vizsgált terüle tünk a Laskó-patak mentén, Egerszalók és Demjén között található. A legújabb M = 1:10 000-es topográfiai térképen a De-42 (ill. De-42/a) kutat Gyógyvíz-kút né venjelölik. A terület elsődleges természeti értéke a gyógyvízzé minősített, közepesen magas sótartalmú termálvíz és az általa létrehozott, rendkívül látványos és folyamatosan képződő édesvízi mészkőkúp a „kis Pamukkale" (3 ábra). (Az „eredeti", a „való di" Pamukkale Törökországban található, mely egy irigylésre méltóan rendkívül felkapott turista látványosság. Képét postabélyegen is többször megörökítették.) 2.

A TERÜLETEN LÉVŐ TERMÁLKUTAK KIALAKÍTÁSÁ NAK TÖRTÉNETE

Az első fúrást De-42 néven 1961-ben mélyítették le. A kutatás célja a demjéni olajtároló szerkezet rétegtani és szerkezeti felépítésének vizsgálata volt. (A kutat közvetlenül az egerszalók-demjéni határ mentén mélyítették, demjéni terület nek gondolva a fúrás helyét. Emiatt lett tévesen De-42-nek elnevezve az Egerszalók község területén mélyített fúrás.) Miután a kutatás kőolajra meddő lett, a feltörő termálkarsztvíz (termálkartos hévíz) alapvetően egy kis méretű fürdőléte sítmény vízellátását szolgálta meglehetősen pazarló módon. (Az első üzemeltetési 107

Dr. Lénárt László

engedély rét és legelő, később paprika és paradicsom öntözésére szólt, a felhasz nálható vízmennyiség 2300 m3/nap (1600 l/p) volt.) 1971-ben 38 m2-es, 1 m mély fürdőmedence épült (engedély nélkül), majd később még egy kisebb, a kút azokat látta el vízzel. (A fürdő látogatottsága óriási volt. 1976-ban a kút vizét már komo lyabb termál-strandfürdő vízellátására szerették volna felhasználni, de ez a cél csak a mai időszakban valósult meg.) A medence tényleges vízigénye 50 m3/nap volt, viszont a De-42 jelű kút kifolyó termálkarsztvize mintegy „mellékesen" felépített egy egyedülálló természeti értéket, egy gyönyörű mésztufakúpot (a ,Jíis Pamukkale"-t). Ennek esztétikai értékére alapozott fürdő és gyógyászati centrum jelenlegi gazdasági értéke sokkal nagyobb, mint a kb. 35 éven keresztül működő egyszerű fürdő egykori és mai gazdasági értéke. Az erősen csökkenő vízhozam, ill. a lezárhatatlan kútfej szerelvények, gaz daságtalan kútjavítási lehetőségek miatt 1987. márciusában melléfúrásos kútfelújításra került sor, a De-42 kúttól K-re 15 m-re, De-42/a néven. (A cél fürdővíz bizto sítása volt a már akkor tervezett fürdőhöz. A Népjóléti Minisztérium a kút vizét gyógyvízzé nyilvánította azzal a feltétellel, hogy utólagosan ki kell alakítani a kút belső és külső védőövezetét, a hidrogeológiai védőidomát, ill. meg kell szerezni a végleges vízjogi üzemeltetési engedélyt. Ezeknek a feltételeknek megfelelő, az illetékes hatóságok által is elfogadott vizsgálatok a 2000-es évek elején elkészül tek, a hatóságok a szükséges engedélyeket kiadták, a víztermelés azoknak megfele lően történik.) A vízügyi igazgatóság kezdetben az „élő" mésztufa felület védelmének biztosítására 50 l/p (72 m3/nap) vízhozamot határozott meg. Később a természetvé delmi hatóság a Miskolci Egyetem javaslatára tartósan 200 l/p (288 m3/nap) víz mennyiséget kért erre a célra, melyet az illetékes hatóságok a mai napig is engedé lyeztek. A két kút jó vízadó képességét megismerve a területen további kutatási el képzelések valósultak meg, eltérő eredményekkel. (A fejezetben említett kutakat a 4. ábrán mutatjuk be, a kutak legfontosabb műszaki paramétereit a 2. táblázatban foglaltuk össze.) 2003-ban egy 600 m mélységű termálvízkútra (200 m3/nap termálvíz ho zamra) és egy 30 m mélységű hidegvizű kútra kértek létesítési engedélyt termál lakópark vízellátására, melyet végül nem kaptak meg a beadott dokumentáció adatpótlásának az elmaradása miatt. (A kútcsoportot Egerszalók belterületére, an nak ÉK-i részére tervezték, a védőidom felszíni metszetének É-i határvonalától Éra kb. 2 km-el. (A 4. ábrán ezeket a tervezett kutakat már nem tudtuk ábrázolni, mivel azok a vizsgált területen kívülre esnek.) 2004-ben létesítési engedély kérelmet adtak be a Kenderföld-Vadászles területre 342 mVnap termálvíz hozamra, melyet a hatóság elutasított, mivel az a De-42 és 108

Egerszalók-Demjén termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei

De-42/a kutak vízjogi határozatban kijelölt védőidomának a felszíni metszetén lett volna. (4. ábra, Kenderföldi kút.) 2004-ben létesítési engedélyt kértek a Hegyeskői-völgy területen 274 m3/nap termálvíz hozamra. A sikeresen kialakított kútra a vízjogi üzemeltetési en gedélyt 2007-ben kapták meg a beruházók, de a kút gyakorlatilag kihasználatlanul áll. A tervezett felhasználás elsődleges célja a demjéni gombatermelő üzem és la boratóriumának geotermikus energiával való ellátása, csírátlanítás, kommunális melegvíz, ill. fürdővíz, azaz komplex hasznosítás. (Pillanatnyilag egy kevés víz mennyiséget visznek naponta lajtkocsival fürdési célra az egyik üdülőhöz.)

3. A TERÜLET FÖLDTANI- VÍZFÖLDTANI VISZONYAI A hévizet vezető-tároló eocén mészkövet a egerszalók-demjéni fúrások 396-670 m felszín alatti mélységben (-235 - -498 mBf-i) szinten érték el. A terület erősen tektonizált, számos sasbérccel és árokkal tarkított fedett karszt. A mészkőré tegek tektonikusán rendkívül összetörve különböző mélységbe süllyedtek A De-42, ill. De-42/a jelű kutak közvetlen környezetében a holocénpleisztocén agyag, kavicsos homok alatt 30-150 m vastag miocén riolittufa, alatta 300-550 m vastag, közbetelepült meszes homokkővel tagolt oligocén agyagmárga, márga helyezkedik el. A Hegyeskői kút esetén 80 cm quarter agyag alatt a miocén agglomerátum, riolittufa vastagsága 198 m. Ez alatt 472 m vastag oligocén agyag márga, homokos vagy aleuritos agyagmárga található. A 670 m mélységben elért eocén törmelékes mészkő, mészmárga feltárt vastagsága 26,5 m. A területünk kőzeteit vízföldtanilag jó vízvezető (mészkő) és nem jó vízve zető - részben vízrekesztő (agyag, agyagpala, mészmárga, tufa, tufit és poríirit) kőzetekre lehet felosztani. A vízmozgás a kőzet-egységek között meglévő törés rendszereken, ill. a karsztosodott kőzetek jól karsztosodott zónáiban történik A területre jellemző földtani-vízföldtani szerkezet az 5. ábrán, míg az alááramlási pályák vetülete a 6. ábrán látható. 4.

VÍZMINŐSÉG

De-42 kút vize (2004.02.17.): 1000 mg/l-nél magasabb ásványi anyag-tartalmú, kalcium-nátrium-hidrogén-karbonátos típusú szulfidos, metabórsavat, metakovasavat és arzént tartalmazó termális víz. A víz a vizsgált vegyi összetevők alapján a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szerint fürdésre (külsőleg) történő felhasználásra természetes ásványvíznek minősíthető. De-42/a kút vize (2001.11.12.): Mérsékelt ásványi anyag-tartalmú, kalcium magnézium-nátrium-hidrogén-karbonátos típusú víz,melynek szulfid-, fluorid és kovasav tartalma is jelentős. Szulfidtartalma alapján kénes ásványvíznek tekinthe109

Dr. Lenért László

tő, és mint ilyet az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 1992ben külső (fürdővízkénti) alkalmazásban gyógyvízzé minősített [26/1992 (NK 16.) Gyf.J. Belső felhasználás (ivás, palackozás) szempontjából is ásványvízzé minősít hető. Hegyeskői-kút vize (2006.07.08.): Kevés oldott anyagot tartalmazó, nátrium kalcium-hidrogén-karbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, amelynek jelentős a vas- és a metakovasav tartalma. (A vízminta a „természetes gyógy tényezőkről" szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet 2. melléklet az „Elismert természetes ásványvíz jellemzői" 1. követelményei alapján „külsőleg és belsőleg történő felhasználásban " egyaránt ásványvíznek minősíthető. A három kút vizeiről 30-nál több, különböző időben készült, különböző mélységű vízminőség-vizsgálati adatsorunk van. Ennek teljes értékű bemutatására nincs lehetőségünk, mindössze a kezdeti és jelenlegi időszakokból mutatunk be néhány adatot a.?. táblázatban. Az ezen túlmenő megállapításaink az eredeti méré si adatok alapján elsősorban a szulfid-, a kalcium- és vastartalomra, ill. annak vál tozására vonatkoznak. A vizsgált kutak vizei a viszonylag magas (3,8-6,3 mg/l) szulfidtartalmuk miatt a kénes ásványvizek közé tartoznak. A szulfidtartalom változásában egyér telmű tendenciát nem tapasztaltunk a több, mint 40 évben. A De-42/a kútból kilépő termálkarsztvíz kénes gyógyvízzé lett minősítve 1992-ben, a vízminőséget 2001ben az új vizsgálatok megerősítettek. 1976-ban az FTV megvizsgálta, hogy a De-42 vizének minősége egy 50 m-es út szakaszon hogyan változott. A kútfejen kilépő víz összes keménysége 270 mg/l volt (CaO-ban kifejezve), mely érték a mésztufadomb alján (kb. 50 m hosszon megtett út után) 178 mg/l értékre csökkent. Ez azt jelenti, hogy mintegy 90 mg/l CaO-ban kifejezett anyagkiválás van a széndioxid vesztés miatt. (A vizsgálatok a kútban magában nem tapasztaltak vízkőkiválást, viszont a kútfejeken vastag, kivált kéreg akadályozta meg a tolózárak működtetését.) A vízből útja során csaknem minden vizsgált alkotó mennyisége csökkent, vagy erősen csökkent, sőt, a szulfid tartalom gyakorlatilag ilyen rövid úton teljesen elfogyott. A szulfáttartalom és az oldott oxigén tartalom ennek megfelelően viszont nőtt, ill. mérhetővé vált (3. táblaA folyamatos sókiválás hozta létre a rendkívül lenyűgöző szépségű mésztufakúpot, a „kis Pamukkale"-t. 1961-2007 között mintegy 23 millió m3 víz emelkedett a felszínre, melyből a kb. 2100 t (kb. 2300 m3) mész vált ki. Ennek felülete mintegy 2500 m2. Vastagsága erősen változó, helyenként több m, maximá lisan mintegy 8 m. (A lerakódásból sokat elhordták furdősónak, ill. az egykori mésztufadombok egy részét ma már benőtte a növényzet.) A kivált anyag (Ca 39.37, Mg 8.90, C0 3 49.84 %) sósavban jól oldódik, száraz sűrűsége 0.94 t/m3. 110


A kutak vastartalmának (0-2,0 mg/l) változása viszont tendenciózusnak tű nik. Mindhárom kút esetében induláskor igen magas volt a vastartalom, mely hoszszabb-rövidebb idő alatt gyakorlatilag 0-ra csökkent. Mivel a De-42 kút vizéből táplálkozó, eredeti mésztufadomb hófehér volt, arra a De-42/a jelű kút vizét a meg fúrása (1987) után hosszú évekig nem engedhették rá, mivel sárga és vörös színe miatt azt jelentősen megváltoztatta volna. (Egyesek szerint elképzelhető, hogy a vastartalom nem réteg, hanem béléscső eredetű volt. De ennek ellentmond az, hogy a jelzett, felszínre emelkedő víz vastartalma kb. 23 t volt, s ez kb. egy harmada a De-42 és De-42/a kutakban lévő összes cső vastartalmának. A rendszeres geofizi kai vizsgálatok viszont jelentős csőproblémát nem jeleztek, így a vastartalmat in kább rétegeredetűnek véljük.) A Hegyeskői kútnál a friss mészkiválás élénk vörös barna volt, majd egyre világosodó sárgába ment át a próbatermelések során. (Kb. másfél év alatt a vastartalom felére csökkent.) A vizek alacsony pH értéke miatt vasra erősen agresszívek, viszont mészre agresszív szénsavat nem tartalmaznak. A szabad C0 2 tartalma erősen változó, ese tenként viszont eléri azt a határértéket, ami felett az már gyógyászati tényezőként is figyelembe vehető. A felszínre emelkedő vizek sem kémiailag, sem bakteriológiailag nem esnek kifo gás alá. A De-42 kút vizének a 222Rn-tartalom értéke 30 pCi/1, a 226Ra-tartalom ér téke 1.2 pCi/1, azaz a kilépő víz nem radioaktív. Az olajtartalom igen csekély, ez a víz felhasználhatóságát nem érinti. 5.

A TERÜLET VÉDETTSÉGE

A De-42 és De-42/a kutakra 2003-ban elkészült a védőidom-vizsgálat, me lyet 2006-ban egy - nem egészen szakmai indíttatású - megerősítő vizsgálat köve tett. Ennek eredményét a 4. ábrán mutatjuk be. A vizsgálat rámutatott arra, hogy a védőidomnak nincs felszíni metszetük, akármilyen - reális - termelési kritériumo kat is vizsgáltak a szerzők. A hévízkutak utánpótlódási területe így minőségi szem pontból nem sérülékeny. (Viszont vízmennyiség-védelmi okok miatt nem engedé lyezték a Kenderfoldi kút lemélyítését.) 6.

A DE-42 KÚT VIZÉNEK KORA

Radiokarbon vizsgálatok alapján a kutak vize a különböző vizsgálatok alapján 10.000 - 20.000 évre tehető. A legújabb, 2002-es VITUKI vizsgálatok alapján a De-42/a kút vize 27.300 éves. A hideg és meleg vizek (friss és nem friss vizek) keveredését vizsgáló, radiokarbon adatatok szerint a De-42 vizében a modern karbon aránya 0.6 %. Ez azt jelenti, 111


h o g y a felszínről származó friss víz gyakorlatilag alig keveredik a mélyben lévő karsztos hévízhez.

TISZTELGÉS Ezzel a dolgozatommal is szeretnék tisztelegni Dr. Juhász József professzor úr előtt 80. születésnapján, aki felismerve a terepi hidrogeológiai és oktatási munka iránti érdeklődésemet, hosszú évtizedekre alapvetően meghatározta helyemet a miskolci hidrogeológus-mérnökgeológus oktatás terepi részében és részben a karszthidrogeológiai kutatása imban.

IRODALOM Andrikovics S. - Sebő P. (1998): Az Egerszalók-Demjén hőforrás hidrokémiai viszonyai. = Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Sectio Zoologica. Eger. AQUA-FONTANA Bt. (2006): Demjén 083/36 hrsz-ú ingatlanon, a Hegyeskői-völgyben létesített hévízkút próbaüzemi terve. Budapest. Aquifer Kft. (2007): Hatásvizsgálat a Demjén Hegyes-kő völgyi és az egerszalóki termálkutak között. Aujeszky G. - Karácsonyi S. - Scheuer Gy. (1974): A DNy-i Bükk karsztvízföldtani vi szonyai = Hidrológiai Közlöny, 10. füzet, pp. 465-476. Bán M. (1986): Alacsony hőmérsékletű vizes oldatokból (karsztvizekből) származó vízkőkiválások = Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet, 31. 1. pp. 33-37. Bán M. (1986): Hévizeinkből származó vízkövek ásvány-kőzettani sajátosságai = NME Közleményei, 1. sor. Bányászat, 33. 1-4. pp. 25-32. Bereczki K. - Kondorosi K. (2000): Hidrozoologiai vizsgálatok az Egerszalók-Demjéni hőforrás mentén. Szakdolgozat, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Böcker T. és tsai. (1975): A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előte rében = Vízügyi Közlemények, 2. pp. 183-209. Dobos M. (1993): Egerszalók község termálkút vízjogi létesítési engedélyének beszerzése és hidro geológiai védőterületének lehatárolása. Kézirat, TRANSDOWELL, Miskolc. ÉMIKÖFE H-559-94/2004: Egerszalók De-42 és De-42/a jelű hévízkutak hidrogeológiai védőido mának kijelölése. Miskolc. ÉMIKTVF 11.284-5/2007: Demjén 083/36 hrsz-ú ingatlanon, a Hegyeskői-völgyben létesített hé vízkút vízjogi üzemeltetési engedélye. Miskolc. ÉMIKTVF 2574-10/2007: Egerszalók De-42 és De-42/a jelű hévízkutak hidrogeológiai védőidom határozatának módosítása. Miskolc. ÉVIZIG 22. 315-3/1986: Határozat az Egerszalóki Gazdasági Társulás engedélyes részére az egerszalóki De-42 jelű kút mellé fúrásos felújításához Kézirat, Miskolc. Geo-Log Kft. (2006): Demjén, Hegyeskői-völgy hévízkút vizsgálati jelentése. Budapest. Geopolita Kft. (2006): Jelentés a 2004. júliusban, Egerszalókon végzett szeizmikus méré sekről. Érd. GEOSERVICE Kft. (2006): Az Egerszalók, De-42-42/a jelű kutak műszeres vizsgálata. Miskolc.

112

Egerszalók-Demjén

termálkarsztos ásvány- és gyógyvizei

Győrfi B. - Plachy J. - Balogh A. (1996): Hidrobiológiái vizsgálatok az egerszalóki hőfor rásnál és a Laskó-patak mentén. Kézirat, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Hertelendi, E. - Veres, M. - Futó, I. - Svingor, É. - Mikó, L. - Lénárt, L. (1995): Environmental isotope study of karst systems national report of Hungary. COST action 65. Hydrogeological as pects of groundwater protection in karstic areas. Final report. EUR 16547 EN pp. 133-148. Hertlendi, E. - Lénárt, L. - Svingor, É. (1994): Participation in CEC program: COST-65. Hydroge ological Aspects of Groundwater Protection in Karstic Areas. ISOKARST '94 International Workshop on Environmental Isotope Study of Karst Systems 3-4 October, Miskolc. ATOMKIMAFI-ME kiadvány, Miskolc. Izápy G. - Sárváry I. (1992): Tájékoztató a karsztos termálvizek állapotáról. VITUKI, Budapest. Karácsonyi S. - Scheuer Gy. (1970): Vízföldtani és vízkémiai adottságok az egri karsztvi zeknél. II. Vízminőségi és Víztechnológiai Kongresszus. MHT, PP. 70-3821. Kleb B. - Scheuer Gy. (1983): Az egri gyógyforrások vízföldtana. Az egri gyógyvizek és fürdők. Eger. Kovács B. - M. Tóth T. - Somody A. (2004): Environmental Aspects of the Mineinundation of the Recsk Deep Copper Mine, Hungary, DEPOTECH'2004. (Leoben, Ausztria) konfe rencia kiadványa, VGA kiadó Lénárd M. (2006): Egerszalók, Gyógyfürdő, meglévő és tervezett új sódombok. Kézirat, Egerszalók Polgármesteri Hivatal, Egerszalók. Lénárt L. (1987): Az egerszalóki De-42 termálkút másztufakúpjának védőidom meghatározása. NME, OKTH megbízás, Miskolc. Lénárt L. (1992): Adatok, gondolatok az egerszalóki De-42 hévízkútról = Vizeink, dec. pp. 5-6. Lénárt L. (2000a): Hidrogeológiai és természetvédelmi szakvélemény az egerszalóki termálvíz hasznosítására kiírandó pályázathoz. - Gutachten über Hydrogeologie- und Naturschutzbelange im Zusammenhang mit der geplanten Ausschreibung für die Nutzung des Thermalwassers von Egerszalók - Advisory opinion on hydrogeology and nature conservation fort he application to be published fort he utilization of the thermal water of Egerszalók. Miskolci Egyetem, Miskolc. Lénárt L. (2000b): Területismertető szakvélemény az egerszalóki De-42 és 42/a termálkutak környe zetéről. Karsztvízgazda Bt., Televolt Bt megbízás, Miskolc. Lénárt L. (2000c): Az egerszalóki hévízkutak jogi helyzetének ismertetése az ÉVÍZIG vizikönyvi okirattárában fellelhető iratok alapján. Karsztvízgazda Bt., Egerszal. Polgárm. Hiv. megb., Mis kolc. Lénárt L. (2001): Hiánypótló műszaki leírás az Egerszalók De-42/a jelű kút vízjogi üzemeltetési, ill. a De-42 jelű kút és a kutak vizére létesített fürdő vízilétesítmények fennmaradási engedélyeinek megszerzése érdekében. Karsztvízgazda Bt., Egerszalóki Polgármesteri Hivatal megb., Miskolc. Lénárt L. (2002a): Műszaki leírás az egerszalóki hőfürdőben és kútjaiban a 2001-2002 évek között elvégzett munkákról. Karsztvízgazda Bt, Egerszalóki Polgármesteri Hivatal megbízás, Miskolc. Lénárt, L. (2002b): A bükki karsztvízkutatás történeti áttekintése. A bükki karsztvízkutatás legújabb eredményei c. konferencia. Miskolc, január. 24-26. Karsztvízkutatás Magyarországon I. 1-18. Bp. Lénárt, L. (2003a): Adatok az egerszalóki De-42 és De-42/a hévízkutak, valamint a „kis Pamukkale" eddigi és tervezett működéséről. Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Országos Vándorgyűlés, Szolnokjúlius 2-3. CD. Lénárt L. (2003b): Adatok az egerszalóki De-42 és De-42/a hévízkutak eddigi és tervezett működé séről (Esettanulmány) X. Konferencia a felszín alatti vizekről, április.02. Balatonfüred.

113


Lénárt, L. (2004): Az egerszalóki „kis Pamukkale" létrejötte, ökológiai- és tájértéke, a várható ki használása. A táj változásai a Kárpát-medencében. Víz a tájban. Szarvas, július 1-3. pp. 123-126 + Függelék 22-31. kép. Gödöllő. Lénárt, L. - Gazsó, I. (2004): Az egerszalóki termálvíz, a meglévő fürdő és folyamatban lévő hasz nosítása. Mineral waters in the Carpathian Basin Sei. Conf. Csíkszereda, júl. 29-31. pp. 191-196. Lénárt, L. - Sasvári, T. (2004): Célszerűek-e új termálkarsztvíz kivételek a Bükk előterében? = Karsztfejlődés IX. 119-132. Szombathely. Lénárt, L. - Tornetz, L. - Zacharov, M. - Sasvári, T. - Sőregi-Gondár, K. - Gondár, K. (2004): Termálvíz előfordulások és felhasználásuk az Eger-patak - Sajó-Hemád folyók vízgyűjtő terüle tén. Mineral waters in the Carpathian Basin Sei. Conf. Csíkszereda, júl. 29-31. pp. 159-171. Lénárt L. (2007): Szakértői állásfoglalás a Demjén Hegyesköi-hévízkut és az Egerszalok De 42, 42/a hévízkutak egymásrahatási vizsgálatához. Karsztvízgazda Bt., Aquifer Kft. felkérés, Miskolc. Lorberer Á. (2002): in S. Vasi I.: Az egerszalóki termálkutak hasznosítása - előzetes kör nyezeti hatástanulmány. Kézirat, Pro Terra Kft. Budapest. Mező Gy. - Havas L. - Szilágyi G. (1995): Távlati vízbázisok biztonságba helyezésének programja. A bükki karsztrendszer földtani-vízföldtani és szimulációs modellje. Kézirat, BKMI, 06/94/V. Bp. Milinki É. (1986): Algák a hőforrásban. Kézirat, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Milinki É. - Estók B. (1998): Az Egerszalók-Demjén hőforrás alga flórájának változásai 1987-1996 között. = Az Eszterházy Károly Tanárk. Főisk. Tudományos Közleményei. Sectio Zoologica. Eger. Németh Cs. (1994): Földtani és vízföldtani szakvélemény. Kézirat, KEVITERV, Miskolc. Németh M. - Pintér M. - Tündik O. (1996): Egerszalóki termálkút. Kézirat, Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger. Népjóléti Minisztérium 45/Gyf/1992: A De-42/a kút vizének gyógyvízzé minősítése. Kézirat, Bpest. NMOGyGyF-nak 26/1992. (NK 16) Gyf közleménye (1992). Népjóléti Közlöny XLII. évf. 16. sz.. OKI (2001): Szakvélemény ásvány-gyógyvíz minősítő vizsgálat (De-42/a) eredményéről. Budapest. Sárváry 1. - Maucha L. (1991): Kiemelt jelentőségű karsztos termálvíz-előfordulások víz földtani vizsgálata. Kézirat, VITUKI, témaszám 7611/1/2085. Budapest. Sárváry I. (1992): Az utánpótlódó készleteket meghaladó karsztvíz-termelés a Bükk hegy ségben. A Bükk karsztja, vizei, barlangjai. Miskolci Egyetem, május 28-30, pp. 159-166. Savanyú K. - Juhász J. - Lénárt L. (1986): Dél-bükki karsztforrások védőidomvizsgálata = NME Közleményei, 1. sor. Bányászat, 33. 1-4. pp. 15-23. Smaragd-GSH Kft (2003): Egerszalok De-42 (K-7; 9-2) és De42/a (K-7; 9-84) hévízkutak védőidomának meghatározása. Budapest. Smaragd-GSH Kft (2006): Az egerszalóki De-42 hévízkút vízjogi üzemeltetési engedé lyének módosításához. A rendelkezésre álló vízmennyiség és a megemelt termelés hatásának vizsgá lata. Bpest. Smaragd-GSH Kft (2006): Egerszalok De-42 (K-7; 9-2) és De42/a (K-7; 9-84) hévízkutak védőidomának felülvizsgálata. Budapest. Somody, A. - Lénárt, L. (2002): A Recski Ércbányában történő vízfelengedés és a bükki karsztvíz szint változás együttes vizsgálata. Felszín Alatti Vizekért Alapítvány, IX. konferencia a felszín alatti vizekről. Balatonfüred, 2002. március 19-20. Somody, A. - Lénárt, L. (2004): A recski mélyszinti bányaüzem vízföldtani viszonya és annak kapcsolata a bükki karsztrendszerrel. Mineral waters in the Carpathian Basin Scientific Confer ence. Csíkszereda, 2004. július 29-31. pp. 56-65.

114

Egerszalok-Demjén


Szűcs, P. - Ritter, Gy. (2002): Improved interpretation of pumping test results using simulated an nealing optimization. ModelCARE 2002, Proceedings of the 4th International Conference on Calibration and Realibility in Groundwater Modeling. Prague, Czech Republic, 17-20 June. ACTA UNIVERSITAS CAROLINAE - GEOLOGICA, 46 (2/3), pp. 238-241. Szűcs, P. - Lénárt, L. - Török, I. - Horányiné, Csiszár G. (2005): Ásványvíz- és gyógyvíz poten ciál a Bükk déli előterében. Mineral waters in the Carpathian Basin 2nd International Scientific Conference, pp. 49-60. Miercurea Ciuc (Csíkszereda). Tardy J. [szerk.] (1986): Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Bp. TOP-THERMÁL Kft (2002): Egerszalók-1 termálvízkút és Egerszalók-2 hidegvízkút vízjogi létesí tési engedélyezési tervdokumentációja. Szeged. Tóth G. (1976): A Központi-Bükk karsztvíztérképe = Hidrológiai Közlöny, 10. füz. pp. 444-450. Ujfaludi L. (2001): Az Egerszalók-demjéni hőforrás környezeti hatásai. Kézirat, Eszterházy Károly Főiskola, Eger. Uray Zs. (1994): A bükki karsztvízbázisok védelmének helyzete és távlati feladatai. A Bükk-vidék vízkészletvédelméért. Miskolci Egyetem, május 27-28. pp. 37-44. Varga Pné Kopasz R. (1993): Az Egerszalóki Hőforrás környezetének vegetációja. Szak dolgozat, KLTE, Debrecen. VATI (1982): Egerszalók, Hévíz-kút és Laskó-völgyi víztározó környékének részletes ren dezési terve. Kézirat, Tsz. 5966/82, Budapest. Vízföldtani napló (1988) a De-42/a kútról. Kézirat, VITUKI, Budapest. VÍZxVÍZ Kft (2004): Az egerszalóki sódomb és kaptárkövek természeti értékeit feltáró és bemutató komplex ökoturisztikai és rekreációs látogató központ vízellátás vízjogi létesírési engedélyezési terve. Solymár.

1. ábra Termális karsztvizek a Bükk és a Mátra előterében (Lénárt, 2007) 115


2 ábra Fürdők a Mátra és a Bükk előterében 1. táblázat Gyógyvizek a Bükk környezetében (2003) Megye

Kút/forrás jele

Engedély száma

Bánhorváti

Borsod-Abaúj-Zemplén

Heredicse

50/GYF/1997

Bogács


Fürdő I. kút

461/GYF/2002

Bogács

Borsod-Abaúj -Zemplén

II. sz. kút

215/GYF/2001

Edelény


Sp 109 kút

161/GYF/1969

Mezőkövesd


K-31

411/GYF/1968

Mezőkövesd


Strand l/A

317/GYF/2000

Miskolc


B-108

47/GYF/1999

Sajószentpéter


Edelény-Mucsony

161/GYF/1969

Andornaktálya

Heves

AT-10

224/GYF/1969-1

Andornaktálya

Heves

AT-8

224/GYF/1969

Bükkszék

Heves

Salvus-27

3045/11-10/51

Eger

Heves

Nagymedence

252.516/1934-1

Eger

Heves

Tükör-forrás

252.516/1934B

Egerszalók

Heves

De 42/A

45/GYF/1992

Település

116


kűitpa» • B y * S

k6

lm* X

3. ÁbrsíAz egerszaloki „mésztufakúp" („kis Pamukkale") (LénárdM., 2006) 2. tábláza A vizsgálati területen mélyült kutak néhány adata

Vizsgálat Terepszint [mBf] Csőtető Csőátmérő [mm] Szűrő helye [m] Szűrőátmérő [mm] Szűrő Iszapzsák [m] Talpmélység [m]

De-42 1961 161,8

De-42/a 1987 158,10

Hegyeskői 2006 172

161,8 178/168

158,40 318/302

172,46 244/229

397.5 403.5 114/106

400.3 423.2 191/180

687 - 693

Perforált 403,5 407,5 407,5

Perforált 423.2426.0 426,0

Réselt 693-696,5

114/105

696,5 117


Talp

Nyitott

Talphőm. [°C] Ny. vízsz. [m; +30mBf] 191,8 Kifolyó víz [m; ± 0 - 1667 l/p] Kifolyó víz 65 [°C] Összes CH4 0,44 3 [l/m ]

72 +22,0 180,1 +0,82350 68 0,76

Vakkarman tyú 67,9 +13,5185,15 +0,65 - 800 66,7 0,970

*Äa

4. ábra ^4 vizsgált terület a De-42 és De-42/a kutak védőidomának felszíni metszetével. (Sötét vonal: De-42: 290 m/nap, De-42/a: 2.200 m3/nap hozam mellett; világos vonal: De-42: 750 m3/nap, De-42/a: 2.200 m3/nap, Hegyeskői 274 m /nap hozam mellett; Smaragd-GSH Kft, 2006)

118


Wltlr«*.»» from t h . tu»k P M M U

5. ábra ^4z £ger környéki termálkarszt-rendszer vázlata (Lénárt 2005; Izápy és Sárváry 1992, Aujeszky et al. 1974 nyomán)

6. ábra A Bükk környezetének hidrodinamikai vázlata. (Szilágyi G. - 1977 - munkája alapján Somody A. - Lénárt, L., 2004).


3. táblázatsz egerszalóki-demjéni termális karsztvizek néhány jellemző vízminőség vizsgálati eredménye

Név

De-42

De-42

Kúttól 50 m távoís.

Idő

1962. 02.07. OKGT

1976. 05.19. FTV

65

67.5

2400

—

Na+ [mg/lj

—

80.0

K+ [mg/1]

—

Li+ [mg/l]

—

—

Na + +K + [mg/l]

80.0

80.0

Ca~ [mg/11

173.7

Mg"" [mg/11

De-42

De-42/a

De42/a

1976. 05.19. FTV

2006. 06.07. GWBorsví.

1987. 04.01. OKI

2006. 06.07. GWBorsví

Hegyesk ői kút 2006. 07.08. Vízkut.

55

67,7

68

67,6

66,0

—

—

—

—

61,5

66.0

56,8

57

15,5

11.6

11,2

9,2

—

—

—

0,13

75.0

—

77.6

—

—

147.1

84.4

151,0

146.0

153,0

136

24.7

27.8

26.3

26,8

34.7

24,4

23,5

NH4+ [mg/l]

—

0.85

—

0,55

0.52

0,53

0,52

Fe+ [mg/l]

—

nyom

0,07

0.99

0,05

1,33

Mn+ [mg/l]

—

0.00

—

0,03

Nd.

0,03

0,08

SO4- [mg/l]

80.0

63.8

70.8

59

69.0

60

43

Cl' [mg/l]

28.4

40.0

34,0

3,0

27.0

2,0

15

Labor

Vízhőmérséklet [°C] Vízhozam [l/p]

120

—

—

. •

75.0

•

— .

' • • " " ~

:

-

•

Egerszalók-Demjén


738.7

649.7

439,2

604,0

659.0

610,0

598

N0 3 [mg/1]

—

0.00

—T

Nd.

Nd.

Nd.

<0,1

N0 2 " [mg/l]

—

0.00

.

Nd.

Nd.

Nd.

<0,02

PO4- [mg/l]

—

0.00

0.00

—

0.10

—

<0,05

Br [mg/l]

—

0.10

., , :—

—

0.19

—

0,14

I[mg/1]

—

0.034

"

'

...

0.075

—

0,04

F[mg/1]

—

1.6

~~~ : :

1,41

1.8

1,43

1,13

S"[mg/1]

—

4.5

áo

—

—

—

4,6

Lúgosság [mmol/1]

—

9,9

—

10,0

9,8

H B 0 2 [Bmg/1]

—

: ~~~

r7 T

—

11.0

—

1,44

Si02 [mg/l]=H2Si0 3

39.8

25.0

25.0

—

70.0

—

46

0,0237

0.011

HCO-f [mg/l]

; , : • ' • •

' " " " '

'..

—

As [mg/l]

:

" " * •

•

'

' •

- r - -

~ '.

• :

•

'

0,0243 0,0061

C02

—

946.5

00

—

—

—

337

Kötött C 0 2 [mg/l]

—

234.3

158.4

—

—

—

216

Tart. C 0 2 [mg/l]

—

1027

210.5

—

—

__.

—

Mészagr. [mg/l] Oxigénfogy. [mg/l]

—

•'';°,'í::'

.""*

—

—

—

—

___

10.4

5J5

—

2.3

—

—

Oldott 0 2 [mg/l]

—

0

5.17

—

—

—

—

pH

7.4

6.2

7.7

6,15

—

6,0

6,5

Szabad [mg/l]

C02


Osszkem. [NK°]

—

27v0

17.8

27,3

—

27,1

24,4

Karb. kern. [NK°] Nem karb. k. [NK°] Ossz oldott a. [mg/l] Bepárl. mar. [mg/l] Faji. vezkép. [uS/cm] Ca-Mg hidr. karb. Kénes gy./ásv. víz

—

27,0

17.8

27,3

—

27,1

24,4

—

szikes

szikes

—

—

—

0

—

1098.0

—

938

522.5

—

—

—

639

—

916

—

927

880

1163.3

•

—

709.0

—

™ -

—

:

—

+

+

—

+

...

+

—

+

-

—

—

—

+

Vasra agresszív

—

+

-

—

—

—

—

KOIps [mg/l]

—

-•—

4,48

—

4,68

3,4

Korróziós index

—

—

—

—

+0,6

TOC [mg/l]

—

—

—

—

2,1

Fenolindex [p.g/1]

—

—

—

—

<5

—

-

•

:'?*-..•

'

•

'

"

~

"

—

•

'

.

,

—, -

:

'

—

-

• '


Hőmérséklet elosztás K.*rl.ep «citcvwseht? fclluMiult jJjiot iipuw • Talphómónsckkí . KifoKówz bömtrsckltf * Komgáit talptótnerseUet • Kom'golt lufolvo u z hőmérséklet

J

Forrásvíz hóntersókJet -Izoterma |°C| ^Jclentósebb veták

7. ábra Hőmérséklet eloszlás a Bükk DNy-i peremén (Smaragd-GSH 2006)

EGERSZALÓK-DEMJÉN (ÉSZAK-MAGYARORSZÁG, BÜKK DNY-I ELŐTERE) TERMÁLKARSZTOS ÁSVÁNY- ÉS GYÓGYVIZEI

Recommend Documents