EGER-HÉSZ
EGER HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT AZ ALÁBBI VÁROSRÉSZEK TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN:
Belváros-kelet Maklári hóstya Csákó városrész Tihamér városrész Hatvani hóstya Károlyváros Lajosváros-kelet Felsőváros Cifra hóstya – Tetemvár városrész Sánc városrész Vécseyvölgy és Bikalegelő városrész Almagyar-Merengő – városrész Vasútállomás térsége - intermodális csomópont Nagylapos és Felnémet városrész Dobó tér és környéke Külterület – Galagonyás dűlő részterülete K2-es út és környéke déli részterület Déli Iparterület 21-es tömbje Hajdúhegy – Rózsásdűlő utca DK-i külterület városrész Galagonyás dűlő részterülete a Szabadidőparkkal határos pincés részterület Szépasszonyvölgy városrész Maklári hóstya Bárány Uszoda környékének vonatkozásában Rác hóstya és a volt kemping területe Déli iparterület városrész Lajosváros-kelet városrész Hatvani hóstya városrész Délkeleti külterület városrész Szépasszonyvölgy városrész 1
EGER-HÉSZ
Hajdúhegy városrész Délkeleti külterület városrész 2013. DECEMBER
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2008.(VI.27.) sz. rendelete Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzatáról módosítva az alábbi önkormányzati rendeletekkel: 20/2009.(III.27.) 17/2011.(IV.29.) 67/2012.(XI.30.) 53/2009.(X.26.) 22/2011.(V.27.) 68/2012.(XI.30.) 66/2009.(XI.27.) 23/2011.(V.27.) 18/2013.(VI.28.) 73/2009.(XII.18.) 37/2011.(IX.30.) 23/2013.(VIII.30.) 74/2009.(XII:18.) 53/2011.(XI.25.) 30/2013.(X.25.) 20/2010.(VI.25.) 54/2011.(XI.25.) 38/2013.(XI.15.) 22/2010.(VI.25.) 8/2012.(II.24.) 39/2013.(XI.15.) 24/2010.(VIII.06.) 30/2012.(VI.29.) 40/2013.(XI.15.) 36/2010.(XI.05.) 31/2012.(VI.29.) 48/2013.(XII.20.) 41/2010.(XI.26.) 50/2012.(IX.28.) 11/2011.(II.25.) 56/2012.(X.26.) Eger város Hatvani hóstya, Tihamér városrész, Károlyváros, Maklári hóstya, Csákó városrész, Lajosváros-kelet, Belváros-kelet, Sánc városrész, Cifra hóstya – Tetemvár városrész, Vécsey-völgy és Bikalegelő városrész, Felsőváros, valamint Almagyar-Merengő1 városrész, a vasútállomás térségében létesítendő intermodális csomópont2, Nagylapos-Felnémet városrészek kivéve a 01040/10-14 hrsz és a 01046/90,91,42,43,44 hrsz-ú telkeket magába foglaló tömböt3, Dobó tér és környéke4, külterület – Galagonyás dűlő részterülete5, K2-es út és környéke déli részterülete6, DK-i külterület városrész 7rendeletben lehatárolt területe, Eger, Tihamér városrész Kertész utca – Homok utca – Menház utca által határolt részterülete, Sánc városrész Gárdonyi utcai részterülete, Almagyar és Merengő városrész Leányka utcát érintő részterület, Nagylapos és Felnémet Töviskes utcai részterület, a Galagonyás dűlő részterülete a Szabadidőparkkal határos pincés részterület8, Szépasszonyvölgy városrész9, Maklári hóstya10 Rác hóstya és a volt kemping területe11, Déli iparterület12, Eger, Vécsey-völgy és Bikalegelő városrész Füzér-Donát-Faggyas utcák, valamint a
1
Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk.rendelet 4 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 5 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendeler 6 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendeler 7 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk.rendelet 8 Megállapította: 8/2012.(II.24.) önk. rendelet 9 Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 10 Megállapította: 31/2012.(VI.29.) önk. rendelet 11 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 12 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 2
2
EGER-HÉSZ
0285/51, 0285/53 és 1737/1 hrsz-ú ingatlanokkal határolt tömb1, Eger Tihamér városrész Kertész – Homok utcák – Eger patak által határolt intézményterületek részterülete, Lajosváros nyugati területén a Mátyás király út – Pozsonyi utca és Ifjúság utca által határolt tömb intézményterülete,2 Eger, Lajosváros-kelet városrész Szövetkezet u. – Faiskola u. – Veres Péter u. és a 9517/11 hrsz-ú kiszolgáló út által határolt tömb részterülete3, Eger, Hatvani hóstya, Farkasvölgy utca – Borház sor által határolt tömb „pincés idegenforgalmi központok különleges területét (Kpi) érintően és a Koszorú utca – Mátyás király út – Széna tér – Tátra utca által határolt lakó és pincés részterülete,4 Eger, DK-i külterület Bajusz hegy 0560/3 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában5, Eger, Szépasszonyvölgy városrész Pavilonsor mögötti közlekedési terület övezeti megosztása a 3769/4 helyrajzi számú telek teljes területét érintően6, Hajdúhegy városrész, 24. sz. főút – belterületi határ – 0936/2 hrsz-ú út – 0943/1 hrsz-ú út által határolt területre vonatkozóan7, Eger, DK-i külterület Tihaméri szőlők Volt kőbánya – Bolyki Pincészet területére vonatkozóan8,
Városrendezési és Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1)-ében biztosított jogkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) c) alapján megalkotja a terület Építési Szabályzatát, jóváhagyja a terület Szabályozási Tervét, és elrendeli azok kötelező alkalmazását
1
Megállapította: 67/2012.(XI.30.) önk. rendelet Megállapította: 68/2012.(XI.30.) önk. rendelet 3 Megállapította: 18/2013.(VI.28.) önk. rendelet 4 Megállapította: 23/2013.(VIII.30.) önk. rendelet 5 Megállapította: 30/2013.(X.25.) önk. rendelet 6 Megállapította: 38/2013.(XI.15.) önk. rendelet 7 Megállapította: 39/2013.(XI.15.) önk. rendelet 8 Megállapította: 48/2013.(XII.20.) önk. rendelet 2
3
EGER-HÉSZ
EGER VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.§ A rendelet hatálya 2.§ A szabályzat tartalma 3.§ Alkalmazási előírások 4.§ A szabályozás elemei 5.§ A kialakult állapot és az illeszkedés általános szabályai 1 5./A.§ 6.§ A telekalakítás általános helyi szabályai 7.§ A közterületekre vonatkozó általános követelmények 8.§ Közterület alakítási terv /KAT/ 2 9.§ II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 10.§ Belterületi határ, belterületbe-vonás 3 11.§ Beépítésre szánt területek és övezetek 12.§ Lakóterületek 13.§ Nagyvárosias lakóterületek 14.§ Kisvárosias lakóterületek 15.§ Kertvárosias lakóterületek 16.§ Vegyes területek 17.§ Településközpont vegyes terület 18.§ Központi vegyes terület 19.§ Gazdasági területek 20.§ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek 21.§ Egyéb ipari, gazdasági területek 21/A.§ 4 Üdülőterületek 22.§ Különleges területek Beépítésre nem szánt területek 23.§ Közlekedési- és közműelhelyezési- és hírközlési területek 24.§ Zöldterületek 25.§ Erdőterületek 26.§ Mezőgazdasági területek 27.§ Kertes mezőgazdasági területek 1
Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
4
EGER-HÉSZ
27/A.§ 27/B.§ 27/C.§ 27/D.§ 27/E.§ 27/F.§ 28.§ 28/A.§
Borvidéki kertes mezőgazdasági területek Borvidéken kívüli kertes mezőgazdasági területek Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági területek Borvidéki általános mezőgazdasági területek Borvidéken kívüli általános mezőgazdasági területek Vízgazdálkodási területek Beépítésre nem szánt különleges területek
III. FEJEZET AZ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK SZABÁLYAI 29.§ Épületek elhelyezésének általános követelményei 30.§ Alkalmazható beépítési módok 31.§ Az építési hely; az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 32.§ A beépítettség meghatározása 33.§ Az építési telkek kötelező – legkisebb – zöldfelület meghatározásának szabályai 34.§ A terepszint alatti beépítés előírásai 35.§ A melléképítmények elhelyezésének előírásai 36.§ Építmények elhelyezése közterületen 37.§ Gépjárművek elhelyezése 38.§ Kerítés, támfal létesítése, terepalakítás 39.§ Közműhálózatok és létesítményeik IV. FEJEZET A KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK ÉS VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI 40.§ Régészeti területek védelme 41.§ Az országos jelentőségű épített értékek védelme 42.§ A helyi jelentőségű épített értékek védelme 43.§ A városkép védelme 44.§ Az alápincézett területek védelme 45.§ Táj- és természetvédelem 46.§ A levegő védelme 47.§ Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem 48.§ A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 49.§ A termőföld védelme 50.§ Hulladékkezelés 51.§ Egyéb környezetvédelmi előírások 52.§ Zöldfelületekre vonatkozó általános rendelkezések V. FEJEZET EGYÉB ELŐÍRÁSOK 53.§ Sajátos jogintézmények 54.§ Védőtávolságok, építési korlátozások 55.§ Záró rendelkezések 5
EGER-HÉSZ
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: SZT (az 1. §-ban lehatárolt terület szabályozási terve) 2. számú melléklet: A HÉSZ és az SZT által érintett terület térképi lehatárolása a városrészhatárok feltüntetésével 3. számú melléklet: Az alkalmazott építési övezetek és övezetek jeleinek ismertetése 4. számú melléklet: Területek zajvédelmi kategóriákba sorolása1 2 5. számú melléklet: Védelmi és korlátozási előírásokkal érintett területek tervlapja3 4 6. számú melléklet: Fogalommeghatározások5 FÜGGELÉKEK 1. számú függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi művi (épített környezeti) értékek térképi ábrázolása 6a Hatvani hóstya, Tihamér, Károlyváros, Maklári hóstya, Csákó városrész, Lajosváros-kelet, Belvároskelet, F-1/Fv-Ch-Tv-S jelű térképen Felsőváros, Cifra hóstya, Tetemvár és Sánc városrész területén, F-1/RÁC jelű térképen Rác hóstya területén 2. számú függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi művi (épített környezeti) értékek jegyzéke7 8 3. számú függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi természeti értékek térképi ábrázolása9 4. számú függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi természeti értékek jegyzéke10 11 5. számú függelék: A helyi védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt művi (épített környezeti) értékek térképi ábrázolása 12F-5/Fv-Ch-Tv-S jelű térképi ábrázolása Felsőváros, Cifra hóstya és Tetemvár és Sánc városrész területén, F-5/RÁC jelű térképen Rác hóstya területén, 6. számú függelék: A helyi védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt művi (épített környezeti) értékek jegyzéke13 7. számú függelék: Pincével érintett területek térképi megjelenítése, 14F-7/RÁC jelű térképen Rác hóstya területén 8. számú függelék: Pincetérkép, 15F-8/Ch-Tv-S jelű térkép Cifra hóstya és Tetemvár, Sánc városrész területén, F-8/RÁC jelű térkép Rác hóstya városrész területén 9. számú függelék: Alkalmazásra nem javasolt, allergén növények; alkalmazásra javasolt honos fajok és egyéb fajok listája 1
Módosította a 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 3 Kiegészült a 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet alapján 4 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 7 Kiegészült a 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet alapján 8 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 9 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 10 Kiegészült a 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet alapján 11 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 12 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 13 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 14 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 15 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 2
6
EGER-HÉSZ
10. számú függelék: Vízbázisok, karsztforrások hidrogeológiai védőterületei, védőidomai 10/a. számú függelék: A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokról 10/b. számú függelék: Az egri karsztforrások előzetesen javasolt hidrogeológiai védőövezeteinek és védőidomainak térképi ábrázolása 10/c. számú függelék: Az egri karsztforrások (Bárány uszodai forrás, a strand 1. sz. medence-forrás, a Török-, a Tükör-, a József forrás, valamint a József kút és a IV. termelő-kút) védőövezeteinek és védőidomainak területén javasolt korlátozások a „Az egri karsztforrások biztonságba helyezési terve” (Smaragd-GSH, 2007. június) tanulmány alapján 11. számú függelék: Jogszabályi hivatkozások1 12. számú függelék: Hatályban maradó szabályozási tervek és azokról szóló önkormányzati rendeletek2 13. számú függelék: Építési öveztek és övezetek összesítő táblázata 14. számú függelék: Szerkezeti jelentőségű zöldfelülettel érintett telkek jegyzéke 15. számú függelék: Csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területek3 16. számú függelék: Alápincézettség miatti építési korlátozással terhelt telkek hrsz-os listája4
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Kiegészítette: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Kiegészítette: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
7
EGER-HÉSZ
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1. §1 (1)
a)
Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzata (továbbiakban: HÉSZ) az alábbi városrészekre és területekre terjed ki: aa) az M1.10. jelű Hatvani hóstya, aa.I. az M1.10. –m1 jelű Hatvani hóstya, 6642/9, 8462/4, 8462/6 hrsz-ú ingatlanok2 aa.II. az M1.10.-02 jelű Intermodális csomópont szabályozási terve (53/2009.(X.26.) önk. rendelettel elfogadva) Hatvani hóstya Farkasvölgy utca – Borház sor által aa.III. az M1.10.-m3 jelű határolt tömb és a Koszorú utca – Mátyás király út – Széna tér – Tátra utca által határolt lakó és pincés részterület,3 Tihamér városrész, ab) az M1.3. jelű ab.I. az M1.3.-m1 jelű Kertész utca – Homok utca – Menház utca által határolt részterület,4 Kertész utca – Homok utca – Eger patak által5 ab.II. az M1.3.-m2 jelű ac) az M1.11. jelű Károlyváros, ac.I. az M1.11.-m1 jelű Károlyváros városrészben az EKF 4. számú gyakorlóiskola tömbje (Vörösmarty M. út – Törvényház utca – Trinitárius utca – Bartók Béla tér – Neumayer utca által határolt tömb) 6 ad) az M1.2. jelű Maklári hóstya, ad.I. az M1.2.-m1 jelű Maklári hóstya, Maklári út 33. (5973 hrsz)- Tímár tömbbelső7 ad.II. az M1. 2. -m2 jelű Maklári hóstya Tímár u. tömbbelső területe8 ad.III. az .M1.2.-m3 jelű Maklári hóstya városrészben, a Bárány és a Bitskey Uszoda tömbjének területére,9 ae) az M1. 4. jelű Csákó városrész, Lajosváros-kelet, af) az M1. 9. jelű af.I. az M1.9.-m1 jelű Lajosváros-kelet, Szövetkezet utca – Faiskola utca – Veres Péter utca és a 9517/11 hrsz-ú út által határolt tömbje,10 ag) az M1. 1. jelű Belváros-kelet,
1
Módosította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet Módosította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 3 Módosította: 23/2013.(VIII.30.) önk. rendelet 4 Módosította: 8/2012.(II.24.) önk. rendelet 5 Módosította: 68/2012.(XI.30.) önk. rendelet 6 Módosította: 36/2010.(XI.05.) önk. rendelet 7 Módosította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 8 Módosította: 54/2011.(XI.25.) önk. rendelet 9 Megállapította: 31/2012.(VI.29.) önk. rendelet 10 Módosította: 18/2013.(VI.28.) önk. rendelet 2
8
EGER-HÉSZ
ah) ah.I. ai) aj) aj.I.
az M1. 7. jelű az M1. 7.-m1 jelű az M1. 6. jelű az M1. 8. jelű az M1. 8.-m1 jelű
aj.II.
az M1. 8.-m2 jelű
aj.III.
az M1.8.-m3 jelű
ak) ak.I.
az M1. 5. jelű az M1. 5.-m1 jelű
al) al.I.
az M1. 12. jelű az M1. 12.-m1 jelű
al.II.
az M1. 12.-m2 jelű
al.II. am)
az M1. 7.-m1 jelű az M1.10.-m1 jelű
an)
az M1.13.-14. jelű
Nagylapos és Felnémet városrészek, kivéve a 01040/10-14 hrsz, és a 01046/90, 91, 42, 43, 44 hrsz-ú telkeket magába foglaló tömböt 10
an.I.
az M1. 14.-m1 jelű
Nagylapos városrész részterületére (1303 hrsz-ú és 1304/1 hrsz-ú utca – Rákóczi út – Cifrakapu út – Eger-Putnok vasútvonal), 11
an.II. ao) ap)
az M1.13.-14.m2 jelű az M1. 15. jelű az M1. 16. jelű SZT/ K2-Ny jelű
Töviskes utcai részterület12 Dobó tér és környéke13
Sánc városrész, Sánc városrész, Gárdonyi utcai részterület,1 Cifra hóstya –Tetemvár városrész, Vécsey-völgy és Bikalegelő városrész, Vécsey-völgy és Bikalegelő városrész Donát u. – 0297 hrsz-ú közterület – Nagy-Eged u. – Bolyki u. – Zoltai u. által határolt tömbje,2 Vécsey-völgy és Bikalegelő városrész Nagy-Eged u. – Bolyki Tamás u. által határolt tömbje,3 Vécsey-völgy és Bikalegelő városrész Füzér utca – Donát utca – Faggyas utca – 0285/51 hrsz-ú tervezett gyalogút átlal határolt tömbje,4 Felsőváros, Felsőváros városrészben a Távfűtőmű tömbje (Malomárok utca – Olasz utca – Cifrakapu utca – Malom utca – Eger-patak által határolt tömb) 5 Almagyar-Merengő városrész,6 Almagyar-Merengő városrész Leányka u. – EKF területét északnyugatról és északkeletről megkerülő tervezett út – Bálint pap u. – városrészhatár – Szabó Sebestyén u. által határolt tömbje, 7 Almagyar –Merengő városrész Leányka utcát érintő részterülete Sánc városrész, Gárdonyi utcai részterület,8 vasútállomás térségében létesítendő intermodális csomópont9
külterület–Galagonyás dűlő részterülete1
1
Módosította: 8/2012.(II.24.) önk. rendelet Módosította: 20/2010.(VI.25.) önk. rendelet 3 Módosította: 22/2011.(V.27.) önk. rendelet 4 Módosította: 67/2012.(XI.30.) önk. rendelet 5 Megállapította: 41/2010.(XI.26.) önk. rendelet 6 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 7 Módosította: 24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet 8 Módosította: 8/2012.(II.24.) önk. rendelet 9 Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 10 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 11 Módosította: 37/2011.(IX.30.) önk. rendelet 12 Módosította: 8/2012.(II.24.) önk. rendelet 13 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 2
9
EGER-HÉSZ
az M1. 16.-m1 jelű az M1. 17. jelű SZT/ K2-D jelű as) az M1.18. SZT/ SZT-DIP/2012 jelű at) az M1. 19. jelű SZT/ DK-2011 jelű at.I. az M1. 19.-m1 jelű SZT/ DK-2011 jelű at.II. az M1.19-m2 jelű SZT/ DK-2011/m1 at.III) az M1.19-m3 jelű SZT/ DK-2011/m3 ap.I. ar)
b) c) d)
au)
az M1. 20. jelű
av) av. I.
az M1. 21. jelű SZT/ SZA-1 jelű az M1.21.-m1 jelű
aw)
az M1.23. jelű
az) ax)
az M1.22. jelű az M1.24. jelű
Szabadidőparkkal határos pincés terület,2 K2-es út és környéke-dél3 Déli Iparterület városrész4 DK-i külterület városrész területe5 DK-i külterület városrész területe6 Bajusz hegy településrész7 Tihaméri szőlők Volt kőbánya – Bolyki Pincészet területe8 Hajdúhegy városrész Rózsásdűlő utca nyugati oldalán a Petőfi utcától délre lévő tömböt érintő területe 9 Szépasszonyvölgy városrész területe10 Szépasszonyvölgy, Pavilonsor mögötti 3769/4 hrszt érintő szabályozási tervi módosítás11 Lajosváros nyugati területén a Mátyás király út – Pozsonyi utca Ifjúság utca által határolt tömb intézményterülete12 Rác hóstya és a volt Kemping területe13 Hajdúhegy városrész északi részén a 24. sz. főút – korábbi belterületi határ – 0936/2 hrsz-ú út – 0943/1 hrsz-ú út által határolt terület14
Az a) pontban felsorolt városrészek és egyéb területek Szabályozási Tervei (a továbbiakban: „M1. …” jellel) a HÉSZ 1. számú mellékleteit képezik. A területnek nem része a Dohánygyár és környékének tömbje (Dr. Nagy János utca – Kracker utca – Törvényház utca – Vörösmarty Mihály utca – által határolt terület).15 A szabályozási tervek területi lehatárolása:1
1
Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet Módosította: 8/2012.(II.24.) önk. rendelet 3 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 4 Megállapította: 56/2012.(X..26.) önk. rendelet 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Módosította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelet 7 Módosította: 30/2013.(X.25.) önk. rendelet 8 Megállapította: 48/2013.(XII.20.) önk. rendelet 9 Megállapította: 23/2011.(V.27.) önk. rendelet 10 Megállapította: 30/2012.(VI.28.) önk. rendelet 11 Megállapította: 38/2013.(XI.15.) önk. rendelet 12 Megállapította: 68/2012.(XI.30.) önk. rendelet 13 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 14 Megállapította: 39/2013.(XI.15.) önk. rendelet 15 Módosította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 2
10
EGER-HÉSZ
da)
db)
dc)
dd)7
Az „M1.1-Me.15-ig és az M1.202” jelű szabályozási terv területét az alábbi utcák, illetve telekhatárok határolják: Szépasszonyvölgy utca – Almási Pál utca Dny-i oldalán lévő telkek Dny-i határa – Szvorényi út – Szalóki út – a 26948/1 és 26950 hrsz-ú földutak – a 26949/5 hrsz-ú, a 26949/7 hrsz-ú, a 26960/9 hrsz-ú, a 8393/3 hrsz-ú, a 8394/1 hrsz-ú és a 8400 hrsz-ú telkek déli telekhatárai – Deméndi út – az izraelita temető nyugati és északi telekhatárai – a 8428 hrsz-ú telek északi telekhatára – Tátra utca – Széna tér – Mátyás király út – Szövetkezet utca – vasúti pályatest – Sas út – vasúti pályatest – Merengő utca – 0569 hrsz-ú út – É-D-i összekötő út tanulmánytervi nyomvonala – vasúti pályatest – keleti elkerülő út bekötő szakasza (hrsz: 1307/71) – Cifrakapu utca – II. Rákóczi Ferenc út – Malom utca – Eger-patak – Árva köz – Katona István tér – Sándor Imre utca – Zalár József utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – Jókai utca – Kossuth Lajos utca – Egészségház utca – Klapka György út – Sóház utca – Trinitárius utca – Törvényház utca – Barkóczy Ferenc utca – Csiky Sándor utca – Tündérpart utca – 4624 hrsz-ú terület– Vitkovics Mihály utca – Kisasszony út – Hősök utca – Hatvanasezred utca – Baktai út – Hatvanasezred utca – Laktanya utca – Csokonai Vitéz Mihály utca – Mindszenty Gedeon utca3, továbbá Eger-patak – a tervezett 24-25. sz. utak közötti összekötő t nyomvonala (Eger, volt kemping területe) – 01030/8 hrsz-ú dűlőút – 01030/42 hrsz-ú telek – 01030/43 hrsz-ú dűlőút – 01046/23 hrsz-ú dűlőút – 01046/54 hrsz-ú telek – 01046/45 hrsz-ú dűlőút – 01046/15-18 hrsz-ú telkek – 01046/71 és 01046/74 hrsz– dűlőút – 11001/6-10 hrsz-ú közterületek (Béke utca) – 11145 hrsz-ú közterület – 01051/30-31 hrsz-ú telephely – Eger-patak – 049/3 hrsz-ú telek – belterülethatár – 055/1-2 hrsz-ú telek – belterülethatár – 055/12 hrsz-ú dűlőút – 055/36 hrsz-ú telek – 0108/12 hrsz-ú telek – 0108/17 hrsz-ú telek – Berva-patak – 0131/28 hrsz-ú telek – Erdei vasút nyomvonala – 0140 hrsz-ú út – Tárkány-patak – vasúti pályatest – 1307/71 hrsz-ú közterület – Cifrakapu utca – Rákóczi Ferenc utca.4 Az „SZT/K2-Ny” jelű szabályozási terven ábrázoltak szerint a Galagonyás dűlő részterület szabályozási tervet az alábbi utak, illetve telkek határolják: A 0777, a 0722 és a 0738/28 hrsz-ú utak, s az úthoz csatlakozó területek a 0781/10, 078/5, 0796, 0780/1 és a 0779/38 hrsz-ú telkek. 5 Az "SZT/K2-D" jelű szabályozási terven ábrázoltak szerint a K2-es jelű út és környéke déli részterületét az alábbi utak, telkek, területek határolják: A 0722 hrsz-ú országos közút, a Mátyás király út, a Kőlyuk utca, a 9838/3 és a 0682 hrsz-ú telkek, Andornaktálya közigazgatási határa, a 0718/9 hrsz-ú telek, a 0718/3 hrszú út, a 0715/5 hrsz-ú telek, a 0716 hrsz-ú út, a 0714/1 és 0711/26 hrsz-ú telkek. 6 Az "SZT/DK-2011" jelű Szabályozási terv, amely M=1:4000 léptékben A-B-C-E, valamint M=1:2000 léptékben 1-2-3-4-5 szelvényezésű tervlapokból áll. A Szabályozási terven jelöltek szerint a terv területének hatálya a délkeleti külterület városrész, amelynek határa: északról a Vécseyvölgy utca és annak folytatását képező 2504 j. Noszvajra vezető országos közút, keletről és délről Noszvaj, Szomolya, Ostoros és Andornaktálya községek közigazgatási határa; nyugatról a Kistályai út, majd a Sas úti csomóponttól a vasút területe a Merengő utcáig, s onnan a tervezett ÉD-i összekötő út nyomvonala, majd a 10928/2 hrsz.-ú telek nyugati határvonala.
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Módosította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 4 Módosította: 73/2009.(XII.18.) önk.rendelet 5 Módosította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 6 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 7 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
11
EGER-HÉSZ
de)1 A SZT/SZA-1 jelű Szépasszonyvölgy szabályozási terv, M = 1: 2000 léptékben. A tervezési terület határát képezik: a 7112/6-7 hrsz-ú közterületek, a Szalóki út, a 0834/1, a 34913, és a 0834/4-13 hrsz-ok, a 34997 hrsz-ú út, a 0834/17-28 és a 0834/46 hrsz-ú telkek, a 0834/32-33, 0834/36-37, a 34948, a 22741/3, 0842/2, 22741/1-2, és a 2272622732 hrsz-ú telkek, a 22725 hrsz-ú út, 22724/1 hrsz, 22721 és 22707 hrsz-ú utak, a 22701, 22744-22752, valamint 22757 és 22758 hrsz-ú telkek, 22761 hrsz-ú út, a 22762, 35059, 21445/10, 21437 és a 0861/64-67 hrsz-ú telkek,0861/74 hrsz-ú út. 0861/29 hrsz, 0866, 22305/2 és 22608 hrsz-ú utak, 22625-22627, valamint 22630 hrsz-ú telkek, 22550/1 hrsz-ú út, 22550/7-8, 3580/6 hrsz-ok, 22549 hrsz-ú út, 3580/3-5 hrsz-ok, a Petőfi Sándor utca, a 3588, 3580/16-17, a 3582-3583, 3581/2, 3745-3746 hrsz-ú telkek, a Rózsásdúlő utca, a 3734-3737, a 3729-3730, a 3728/7-8, 3725-3726 és 3804 hrsz-ú telkek, a Szépasszonyvölgy utca, a 7668-7669, a 7663, a 7607/4-27 hrsz-ú telkek, az Almási Pál utca, a 7856/4, a 8170/3, a 8171-8178, a 8183/1, a 8184/2 és a 8191-8193 hrsz-ú telkek. 2 df) A SZT-RÁC/2012 jelű Rác hóstya Szabályozási terv, amely M = 1: 2000 léptékben AB szelvényezésű tervlapokból, valamint M = 1: 1000 léptékben Szala-mente jelű tervlapokból áll. A tervezési terület határait képezik: a Rákóczi Ferenc út, a Kisasszonyok utca, a Baktai út, a Baktai út külterületi folytatása, vagyis a 0973 hrsz-ú út, a 0985 hrsz-ú telek, és ismét a 0973 hrsz-ú út, a 0987/4-5-6 hrsz, a 0977/3 hrsz-ú árok, a 01018 hrsz-ú út, a 0979/59 hrsz, a 0979/55 hrsz-ú út, a 079/40 a 01020, a 0984/2 és a 01029 hrsz-ú utak, a 11902/2-3, a 11907, 11908, 11915, 11924-11940 hrszú telkek, a 119992, 11993, 11984 hrsz-ú telek és a 11997 hrsz-ú út.” 3 dg ) A SZT-RAC+K/2012 jelű Szabályozási terven ábrázoltak szerint az alábbi utak, telkek, területek határolják: keletről az Eger patak valamint a Rákóczi Ferenc út, délről és délnyugatról a 2069/1-2, 2070/2, 2074-2079, 2360/7, 2360/33, 2360/24-29, ismét a 2360/7, 2377, északnyugatról és északról a 12001, 0984/1,0983/4, 11902/2,2375/2 hrsz-ú telkek. 4 dh ) Az SZT-DIP/2012 jelű Déli iparterület szabályozási terve, amely M = 1:2500 léptékben 1-2 szelvényezésű tervlapokból áll. A tervezési terület határait képezik: északon a Sas út menti árok telkének (9949 hrsz.) északi határa, keleten a Kistályai út (0659 hrsz.) meglévő telkének keleti határa, délen a város közigazgatási határa a vasút telkéig, nyugaton a vasút (0682 hrsz.) telkének nyugati határa, a Kőlyuk utcáig, majd ismét délen a Kőlyuk utca (2500. jelű összekötő út, 10504/1 hrsz.) déli határa, továbbá a 9491/7-8 hrsz-ú telkek déli határa, ismét nyugaton a meglévő belterületi határ a 9489 hrsz-ú telekig, északon a 9490/1-2 hrsz-ú telkek északi határai, a Mátyás király út kis szakaszának nyugati telekhatára, ismét északon a Szövetkezet utca (9515 hrsz.), valamint a 10495 hrsz-ú út északi határai, nyugaton ismét a vasút (9836 hrsz.) nyugati telekhatára és a 8941/2 hrsz-ú, illetve a 6761/23 hrsz-ú telek nyugati határa, s a 6761/22 hrsz-ú telek nyugati és északi határa. 5 di Az SZT/DK-2011/m1 jelű szabályozási terven ábrázoltak szerint a Bajusz hegy településrészt az alábbi területek határolják: a 0634, a 0585, a 0562/5 és a 0559 hrsz-ú utak, valamint a 0562/1, 0562/9 és a 0562/6 hrsz-ú telkek. e) A rendelet értelmezése szempontjából a tervezési területen belüli városrészhatárokat a 2. számú melléklet tünteti fel. 1
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 5 Megállapította. 30/2013.(X.25.) önk. rendelet 2
12
EGER-HÉSZ
f)
A rendelet hatálya alá tartozó területeken területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltozatni (továbbiakban együtt építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni, a. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv), b. az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormány rendelet (továbbiakban: OTÉK) c. Eger MJV Helyi Városrendezési és Építési Szabályzat (továbbiakban: HÉSZ), d. Eger MJV Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) előírásainak együttes alkalmazásával lehet. e. Az HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormány rendeletnek (OTÉKnak) megfelelően kell eljárni. A szabályzat tartalma 2. §
(1)
Jelen rendelet részét képezik az alábbi mellékletek: a)1 1. számú melléklet: SZT; SZT/… (az 1.§-ban lehatárolt területek, és megjelölt szabályozási tervek) b) 2. számú melléklet: A HÉSZ és az SZT által érintett terület térképi lehatárolása a városrészhatárok feltüntetésével c) 3. számú melléklet: Az alkalmazott építési övezetek és övezetek jeleinek ismertetése d) 4. számú melléklet: Területek zajvédelmi kategóriákba sorolása2 e) 5. számú melléklet: Védelmi és korlátozási előírásokkal érintett területek tervlapja f) 6. számú melléklet: Fogalommagyarázat
(2)
Az HÉSZ-hez csatolt függelékek: a) 1. számú függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi művi (épített környezeti) értékek térképi ábrázolása b) 2. számú függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi művi (épített környezeti) értékek jegyzéke c) 3. számú függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi természeti értékek térképi ábrázolása d) 4. számú függelék: A védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt országos és helyi természeti értékek jegyzéke e) 5. számú függelék: A helyi védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt művi (épített környezeti) értékek térképi ábrázolása f) 6. számú függelék: Fogalommeghatározások3 g) 7. számú függelék: Pincével érintett telkek térképi megjelenítése h) 8. számú függelék: Pincetérkép i) 9. számú függelék: Alkalmazásra nem javasolt, allergén növények; alkalmazásra javasolt honos fajok és egyéb fajok listája
1
Módosította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
13
EGER-HÉSZ
Vízbázisok, karsztforrások hidrogeológiai védőterületei, védőidomai 1 k) 10/a. számú függelék: A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó korlátozásokról 2 l) 10/b. számú függelék: Az egri karsztforrások előzetesen javasolt hidrogeológiai védőövezeteinek és védőidomainak térképi ábrázolása m) 310/c. számú függelék: Az egri karsztforrások (Bárány uszodai forrás, a strand 1. sz. medence-forrás, a Török-, a Tükör-, a József forrás, valamint a József kút és a IV. termelő-kút) védőövezeteinek és védőidomainak területén javasolt korlátozások a „Az egri karsztforrások biztonságba helyezési terve” (Smaragd-GSH, 2007. június) tanulmány alapján n) 11. számú függelék: Jogszabályi hivatkozások4 o) 12. számú függelék: Hatályban maradó szabályozási tervek és azokról szóló önkormányzati rendeletek5 p) 13. számú függelék: Építési övezetek és övezetek összesítő táblázata6 q) 14. számú függelék: Szerkezeti jelentőségű zöldfelülettel érintett telkek jegyzéke7 8 r) 15. számú függelék: Csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területek 9 s) 16. számú függelék: Alápincézettség miatti építési korlátozással terhelt telkek hrszos listája 10 t) 17. számú függelék: Apolló sportrepülőtér isophon zajgörbéi. j)
10. számú függelék:
Alkalmazási előírások 3. § (1) (2) (3)
Építési tevékenység a szükséges szabályozott építési-telek és a kiszolgáló úttelek kialakítása és a végrehajtott szükséges vízrendezés esetén kezdhető meg.11 Ahol az HÉSZ övezetei a kialakult állapotra utalnak, ott az övezeti előírásokat a kialakult állapotra, az illeszkedés szabályaira figyelemmel kell alkalmazni. 12 A városkép előnyösebb kialakítása, illetőleg megóvása érdekében a HÉSZ keretei között Eger MJV Önkormányzata Helyi Építészeti Műszaki Tervtanácsa – a továbbiakban a Városi Tervtanács - az elvi engedélyek, illetve egyéb engedélyezési tervek (építési engedélyezési és bejelentés kötelezési terv) véleményezése során állást foglalhat különösen: a) az építmények elhelyezésének módjáról az építési helyen belül, b) az építmények méreteiről és darabszámáról, c) az épületek homlokzatának kialakításáról, d) az építmények tetőzetének kialakításáról (pl.: forma, anyag szín meghatározással),
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 9 Kiegészült: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet alapján 10 Módosította: 30/2013.(X.25.) önk. rendelet 11 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 12 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
14
EGER-HÉSZ
e) f) g) h) i) j)
közterület felőli földszintek célzott hasznosításáról, kerítések és támfalak kialakításának módjáról, a tereprendezés módjáról és a szükséges kertépítészeti munkákról, az érintett közterületek – közlekedésbiztonsági előírásainak is megfelelő – burkolatának, műtárgyainak, berendezési tárgyinak kialakításáról, az új hidak kialakításáról, vagy meglévő hidak felújításáról, átalakításáról,1 minden olyan kérdésben, melyben a HÉSZ a Városi Tervtanács véleményezési jogkörét biztosítja. A szabályozás elemei 4. §
(1)
(2)
A szabályozásnak a TSZT-ből származó kötelező elemei: a) a bel- és külterület határa, b) a beépítésre szánt területek területfelhasználási besorolása, c) a beépítésre nem szánt területek területfelhasználási besorolása, d) a közlekedési területek hálózati- és területi elemei, az utak hierarchiája, e) a környezetvédelemmel kapcsolatos védőterületek, határvonalak, f) szerkezeti jelentőségű zöldfelület. A szabályozás a kötelező elemei: a HÉSZ teljes előírásrendszere és a SZT-en jelölt alábbi kötelező szabályozási elemek: a) szabályozási terv határa, b) közterületi telekhatár, szabályozási vonal, szabályozási szélesség, c) övezetek és építési övezetek határa, d) az övezetek, az építési övezetek jele és a hozzájuk rendelt szabályozási tartalmak (beépítési mód, terepszint feletti és alatti beépítési mérték, építménymagasság, beépítési magasság, a szabályozási terven rögzített helyeken a homlokzatszakaszra számított építménymagasság, vagy épületmagasság, legkisebb kialakítható telekterület, valamint zöldfelületi arány),2 e) építési vonal, f) a mindenkori telekhatárhoz viszonyított terepszint alatti és feletti építési hely, vagy építési sáv határa,3 g) részben, vagy egészben terep alá süllyesztett gépkocsi tároló építési helye, 4 h) közterület feletti átépítés 4,7 m magas közúti űrszelvény megtartásával, KÖu-5 jelű övezetben vegyeshasználatú és gyalogos útnál 3 m magas közterületi űrszelvény megtartásával, i) szerkezeti jelentőségű zöldfelületek lehatárolása, 5 j) zöldfelületek fejlesztésére, megőrzésére irányuló rendelkezések: 1. megtartandó/kialakítandó zöldfelület, 2. kötelező fásítás/fasor,6 3. 1,megtartandó fasor
1
Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Kiegészítette: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Módosította: 31/2012.(VI.29.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Kiegészítette: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
15
EGER-HÉSZ
(3) (4)
4. 2megtartandó fa, 5. 3helyi védelemre javasolt fasor, facsoport k) készítendő közterületalakítási terv /KAT/ területe, 4 l) sajátos jogintézmények által érintett területek lehatárolása: 1. építési tilalom területe 2. elővásárlási joggal terhelt terület határa, 3. beépítési kötelezettségű terület határa, 4. kerítésépítési kötelezettség, 5. beültetési kötelezettségű terület határa. A (2) bekezdésben, illetve a SZT-en szereplő kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a jelen rendelet módosításával lehetséges. A szabályozásnak az SZT-en jelölt irányadó szabályozási elemei: a) irányadó szabályozási vonal, b) irányadó telekhatár, c) telekhatárt megszüntető jel, d) közhasználat céljára átadott terület, e) kerékpárút, gyalogút, áthajtó, átjáró, kerékpáros-gyalogos híd, f) gépjárműtároló, gépjárműparkoló, parkolóház, g) felszíni vízrendezés szüksége, 5 az épített környezet javasolt helyi védelmével kapcsolatos területi- és tárgyi elemek, a h) helyi épített értékvédelem: 1. helyi épített értékvédelemre javasolt terület, 2. helyi védelemre javasolt épített érték, 3. helyi védelem alatt álló történeti kertbővítés. 6 i) a természeti környezet javasolt helyi védelmével kapcsolatos területi- és tárgyi elemek, a táj- és természetvédelem 1. helyi védelemre javasolt természeti terület, 2. helyi védelemre javasolt fasor, 3. helyi védelemre javasolt egyedi tájérték.
(5)
Az irányadó elemek pontosítása a rendelet módosítása nélkül az önkormányzati főépítész javaslata alapján történhet, a vonatkozó hatályos jogszabályok betartásának kötelezettsége mellett.
(6)
7
(7)
A tájékoztató elemek tartalmát más hatályos magasabb rendű vagy azonos szintű jogszabályok fogalmazzák meg.
1
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Kiegészítette: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
16
EGER-HÉSZ
A kialakult állapot és az illeszkedés általános szabályai 5. § (1)
(2)
(3) (4)
(5)
Az l.§-ban jelölt területen csak az illeszkedés általános szabályainak figyelembe vételével alkalmazhatók az építési övezeti paraméterek. A Városi Tervtanács az illeszkedés szempontjainak való megfelelést „Eger MJV Önkormányzata Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanácsának létrehozásáról és működésének rendjéről” szóló önkormányzati rendelet alapján véleményezi. a) 1 b) 2 A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén – az HÉSZ és az SZT eltérő rendelkezése hiányában – új telket osztani illetve a telek határát rendezni a 6.§ (4)-ben rögzítettek kivételével csak akkor lehet, ha: a) az új kialakuló telek mindegyike eléri az övezetre meghatározott legkisebb telekterületet, b) zártsorú beépítés esetén a létrejövő telkek utcai (szabályozási vonalon mért) telekszélessége eléri a min. 8,0 m-t. c) az új telek utcai telekszélessége a kialakult tömb utcaszakaszán az átlagos telekszélességtől maximum ± 50 %-kal tér el. 3 d) ha az közművesítési okokból vagy közműlétesítmény elhelyezése érdekében szükséges. 4 A Kőlyuktetői pincés területen a kialakult pincebejáratokhoz kapcsolódó borház építése e) esetén telek alakítandó ki, mely a kialakult közterületi pincebejáratokhoz kell, hogy igazodjon. 5
Beépítés szempontjából kialakult telektömbben az építési helyen az épület elhelyezésének módját a vonatkozó előírások, az SZT-n alkalmazott rendelkezések, valamint az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni: a) Az előkert mérete a tömb érintett útszakaszán a kialakult állapothoz, a szomszédos telkek beépítéséhez, illetve a telek geometriájához igazodó kell, hogy legyen. b) Az oldalkert mérete a – beépítési módtól függően – a tényleges építménymagasság, vagy annak fele kell, hogy legyen, amely az előírt távolság 2/3-ra csökkenthető, de nem lehet kisebb 3 m-nél, ha ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárul. c) A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke kell, hogy legyen, mely a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával az előírt érték 2/3-ra csökkenthető, de nem lehet kisebb 6 m-nél. d) Hátsó telekhatárig terjedő beépítés – SZT, vagy HÉSZ eltérő rendelkezése hiányában – csak védett épület, illetve védett terület településszerkezeti értékeinek megőrzése érdekében létesíthető. e) Két oldalán is közterülettel határos nem saroktelken a hátsó telekhatárnak számít a házszámozott telekhatárral szemközti telekhatár, melynek mentén az SZT rendelkezése szerint lehet építeni. A beépítés szempontjából kialakult telektömbben az utcai építési vonalat a következők szerint kell meghatározni:
1
Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 5 Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 2
17
EGER-HÉSZ
Az SZT eltérő rendelkezése hiányában zártsorú, előkert nélküli beépítésnél az építési vonal a közterületi telekhatár. b) A kötelező építési vonaltól, építészeti tagolást szolgálva, ba) általános esetben előkert nélküli beépítésnél a telekbelső felé legfeljebb 1,0 m mélységig, védett területen 50 cm mélységig lehet eltérni, a homlokzati vetületi hossz felén, bb) ha az építési vonal nem a közterületi telekhatáron van (előkertes beépítés) a telekbelső felé a homlokzati hossz harmadán legfeljebb 50 cm mélységig lehet eltérni. c) Foghíj és saroktelek esetében: az építési vonal illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének közterületi építési vonalaihoz, kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérően rendelkezik. d) Az SZT eltérő rendelkezése hiányában az előkertes beépítésnél az építési vonal az utcára jellemző helyen, a 2-2 szomszédos beépült telek által kijelölt építési vonalhoz igazodva állapítandó meg. Zártsorú beépítési mód esetében a telek hátsókerti építési vonalát úgy kell meghatározni, hogy: a) csatlakozóudvaros (keretes) beépítés esetén: aa) lakóövezetekben és településközpont vegyes övezetekben az új épület mélysége általában a szomszédos épületek átlagos mélységének megfelelő legyen, de nem lehet több 12 m-nél. ab) a hátsókerti építési vonal az aa) pontot figyelembe véve, – az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás hiányában – a hátsókert irányában legfeljebb 3,0 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési vonalától a telek csatlakozó oldalhatárán, majd a csatlakozási pontra szerkesztett 45˚-os szögben lehatárolt területen belül az épület mélysége növelhető az övezet beépítési paramétereinek és a hátsókertre vonatkozó előírások figyelembevételével. b) oldalhatáron beforduló (L, C, vagy U alakú) beépítés esetén: ba) beforduló épületszárny traktusszélessége legfeljebb 7 m lehet, bb) a beforduló épületszárnyak traktusszélességénél a kialakuló oldalkert (4) b) pontban meghatározott értékét is figyelembe kell venni. bc) a beforduló új oldali szárnyak tömbön belüli zártsorú, zártudvaros beépülést nem hozhatnak létre. a)
(6)
18
EGER-HÉSZ
(7)
(8) (9)
1
2
Zártsorú beépítési mód esetén új épület elhelyezése vagy meglévő átalakítása esetén az azonos építési övezeti besorolású utcai homlokzatmagasságot úgy kell kialakítani, hogy a csatlakozó párkány magassága legfeljebb 0,6 m eltéréssel illeszkedjék az alábbiakban meghatározott mértékadó magassághoz:1 a) védelem alatt nem álló épületek, valamint két meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) épület közötti foghíjtelek beépítése esetében: aa) ha a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3 m a különbség, akkor azok párkányai magasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni. ab) ha a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 3 m a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz jellemző párkánymagasságát is figyelembe véve az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény a mérvadó. b) Egy meglévő, védelem alatt álló (műemlék vagy helyi védelem alatt álló) és egy védelem alatt nem álló épület közötti foghíjtelek beépítése esetében: ba) ha a védelem alatt álló épület a magasabb, akkor az értékvédelem alatt álló épület csatlakozó párkánymagassága a meghatározó. bb) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két szomszédos csatlakozó épület párkányainak magassága között legfeljebb 3 m a különbség, akkor azok párkánymagasságának átlagát kell mértékadónak tekinteni. bc) ha a védelem alatt álló épület az alacsonyabb, és a két csatlakozó szomszédos épület között több mint 3 m a magasság-különbség, akkor az érintett utcaszakasz jellemző párkánymagasságát is figyelembe véve az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény a mérvadó. c) Lejtős terepen 10 % feletti lejtésviszony esetén az épület lejtő felőli homlokzatára számított magassága legfeljebb 1,5 m-rel haladhatja meg az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értékét. Zártsorú beépítési móddal beépült telkeken az épület/építmény tömeg- és homlokzatképzését az utcaszakaszra jellemző arányrendszerrel, anyaghasználattal és színezéssel kell megoldani. Magastető létesítése, vagy átalakítása esetén az épületek tetőzetének kialakítása a környezetre jellemző módon történhet. a) Zártsorú beépítés esetén aa) az új magastető tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek tűzfalait, ab) 2ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek tetőszerkezetének hajlásszöge kisebb, mint 35˚ vagy nagyobb, mint 45˚ a csatlakozás módját az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.
Módosította: 41/2010.(XI.26.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
19
EGER-HÉSZ
ac) ad) ae) af)
b) ba)
A szomszédos, csatlakozó 3-3 telek domináns tetőformája (pl.: gerinc irányban, tetőhajlásban, anyag- és színhasználatban) a meghatározó az illeszkedésnél. A szomszédos tetőhajlástól – az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás hiányában, – legfeljebb 5˚-kal lehet eltérni. Az oldalhatáron beforduló szárnyak párkány és gerincmagassága legfeljebb az utcai főépület magasságával megegyező lehet a csatlakozó terep viszonyaitól függetlenül. A lejtős és íves vonalvezetésű utcában, zártsorú beépítési módnál, a hézagosan zártsorú utcaképi karakter megőrzése érdekében, a hézag menti oldalsó telekhatáron oromfal nem létesíthető, a tűzfalmagasság nem növelhető. Szabadon álló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögétől legfeljebb 10˚-ban térjen el az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás hiányában. 5/A. § 1
(1)
(2)
(3)3
A helyi védelemre javasolt Kőlyuktetői pincés területen a pincebejáratoknál kialakítható borházak, és pince-homlokzati falak kialakult állapothoz való illeszkedését befolyásolja a már meglévő pince-borház jellege, a szomszédos adottságok, a természetes terepalakulat. A pincehomlokzatok, és építési magasságok kialakult állapothoz való igazodásának módját a Városi Tervtanács támogató véleménye alapján kell értelmezni. Helyi védelemre javasolt pincés területek: a 0640/4-19 hrsz-ú telkekre nyíló, és a 21841/1-2 hrsz-ú telkeken kialakított pincéket befogadó tufakő-falak, ahol a telkek felszínén megjelenő bármilyen építési tevékenység csak az illeszkedés és a tájba illesztés szabályainak figyelembe vételével végezhető.” 2 Rác hóstya Verőszala utcájába a helyi védelemre javasolt szakaszon valamennyi, az utcaképi látványt befolyásoló beavatkozás (építés, tetőhéjazat csere, homlokzatfestés, tereprendezés, kertészeti munkálatok, közterületi burkolatváltás), csak az 5.§ (1) bekezdésben foglaltak szerint történjen. A telekalakítás általános helyi szabályai 6. §
(1)
(2)
Telket alakítani, telekhatárt rendezni – a (2)-ben foglaltak kivételével – csak úgy lehet, ha valamennyi érintett telek: a) a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas, b) alakja, terjedelme, beépítettsége és beépíthetősége az övezeti előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelel, kivéve, ha közút alakítása következtében tér el az övezeti paraméterektől (telekterület, beépítettség), vagy, ha magánút létesül, melyre az övezeti előírások nem vonatkoznak, 4 c) beépítettsége és beépíthetősége a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését nem korlátozza. d) közúti vagy magánúti kapcsolattal rendelkezik, és a közművekkel történő ellátása biztosított vagy biztosítható legyen. Kötelező telket alakítani a) a szabályozási vonallal metszett telkek esetében a szabályozási vonal mentén,
1
Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet Kiegészült: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
20
EGER-HÉSZ
egyéb jogszabályban meghatározott esetekben, az ingatlant érintő építési, rendeltetés-változási vagy fennmaradási engedélyezést megelőzően. 1 c) a Kőlyuktetői pincés területen borházépítése esetén, ha a pincebejárat közterületen áll. 2 d) tömbbelsőben telekcsoport (7-nél több új telek létrejöttekor) és a telekcsoportot kiszolgáló köz, vagy magánút kapcsán, telekalakítási terv révén. 3 e) gazdasági területen, meglévő magánút szélesítése esetén, a szabályozási terven rögzített helyen és mértékben, valamint a HÉSZ-ben meghatározott szélességnél keskenyebb meglévő magánút esetén. (3) A telekalakítással egy időben, a szabályozási vonallal érintett telekrészt közterületként vagy közútként kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyezni. 4 (4) A már meglévő, az övezeti előírásokban meghatározottaknál kisebb telkek esetében a telekhatárok változására csak akkor kérhető engedély, ha a telekhatárok megváltoztatása szabályozási vonal vagy övezeti határvonal miatt szükséges, vagy a telekhatárok megváltoztatásával az érintett telkek az előírt telekméretekhez közelítenek, vagy azoknak megfelelnek. (5) Lk, Lke és Vt övezetekben az előírt minimális telekméret kétszeresét meghaladó telket alakítani csak az 5. § (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény alapján lehet.5 (6) A közterület növelése/átalakítás során visszamaradó töredéktelkek (a közterület részévé nem váló telkek) hasznosulása érdekében az Lk, Lke és Vt övezetekben a kialakítható telekméret minimális korlátaitól el lehet térni. (7) Közterület növelése/átalakítása során a Lk és Vt övezetekben visszamaradó beépíthető telek minimális területe 150 m2. (8) Az 1.§-ban lehatárolt területen új nyúlványos telek csak abban az esetben alakítható ki, a) ha meglévő zárványtelek közútról történő megközelítését szolgálja, és b) telekalakítási terv alapján jön létre, úgy hogy az építési telek nyúlványa ba) lakótelek esetén 2 db lakásig legalább 3 m, 6 db lakásig legalább 6 m széles, bb) ipari, kereskedelmi és gazdasági, illetve vegyes területen legalább 8 m széles. c) az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény támogatja. (9) Egymás mellett legfeljebb két teleknyél vagy két magánút létesíthető. (10) A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be: a) lakóterületi kiszolgáló magánút, ha csak lakófunkció létesül a kiszolgált területen: aa) min. 6 m, ha legfeljebb 6 db lakást szolgál kim, ab) min. 8 m, ha 6-nál több lakást szolgál ki. b) gazdasági területen magánút szélessége ba) min. 10 m lehet egy telek kiszolgálása esetén, bb) min. 12 m, ha legfeljebb 4 db telket szolgál ki, bc) min. 14 m, ha 4 db teleknél többet szolgál ki. c) ha a közterület növelése magánút kiegészítéssel biztosítható, akkor a fenti minimális szélességi méretek a közút és a magánút együttes méreteként is létrejöhet6 b)
1
Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet Megállapította: 54/2011.(XI.25.) önk. rendelet 3 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Módosította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelet 2
21
EGER-HÉSZ
Külterületi beépítésre nem szánt területen magánút a szabályozási terven jelöltek szerint, vagy meglévő közterületek, közutak, illetve magánutak kiegészítéseként jöhet létre a külterületi út használati jellege és forgalma által igényelt méretben1 e) Kettőnél több építési telket kiszolgáló, új tömbfeltáró magánút csak a szabályozási terv rendelkezése szerint alakítható ki, vonalvezetésében, hálózati szerepében, szélességében, és hosszában. A jelentősen átalakuló területeken az új tömbkialakítással, telekfelosztással együtt kell a magánút telkét kialakítani, az érintett telektulajdonosok közötti megegyezés alapján. Az új telektömb kiszolgáló úthálózatának kialakítása és a tömb közművekkel való ellátásának tisztázása után lehet a telkeken épületet elhelyezni.2 Telekhatár-rendezéssel létrejött vegyes övezetű telkekre a nagyobb telekrész övezetének beépítési paraméterei vonatkoznak, amennyiben a nagyobb telekrész az új teleknek 90%-át érinti. Ezt el nem érő érintettség esetében a különböző építési övezetekbe sorolt telkek összevonása után is csak az eredeti telekre vonatkozó előírások alapján lehet építési igénnyel élni. A Felsőváros telepszerű beépítésű úszótelkei növelhetők a szabályozási terven jelölt építési helyek körül, valamint a szükséges mértékig a meglévő beépüléshez kapcsolódóan új lift létesítése érdekében Új építési telek úszótelek formájában az 1.§-ban lehatárolt területen nem hozható létre, kivéve közműelhelyezés céljára. Rác hóstya volt Kemping területén építési telek kialakítható minimális szélessége 25,0 m3
d)
(11)
(12)
(13) (14)
A közterületekre vonatkozó általános követelmények 7. § (1)
(2)
(3) (4)
(5) (6)
(7)
A közterületeket csak a legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani. A közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyag-használathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani. A járdák vagy utak felújítása, átalakítása, helyreállítása keretében a mozgáskorlátozottak számára feljárókat kell kialakítani az előírásos módon. Az út- és járdaburkolatok rekonstrukcióját – jogszabály eltérő előírása hiányában – a közművek rekonstrukciójával egyidejűleg kell elvégezni. A járda-burkolatok kialakítása során – legalább a közművekkel érintett felületek felett – lehetőleg elemes burkolatot kell alkalmazni. Új létesítésű transzformátorház, felszíni gáznyomás-szabályozó, konténer-kazán és hőközpont felépítményként közterületen nem helyezhető el. A belső – célforgalmú – feltáró utakat, továbbá a vegyes használatú lakóutcákat, illetve a KRESZ alapján lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek burkolatát a terület jellegéhez illeszkedő burkolattal és forgalomcsillapító műszaki megoldások alkalmazásával kell kialakítani. Közhasználat céljára átadott területrész használatára vonatkozóan az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.
1
Megállapította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
22
EGER-HÉSZ
(8) (9)1
Közterületen meglévő pinceszellőző átalakítása, megszüntetése, vagy új létesítése csak „Közterületalakítási terv” alapján történhet. A Kőlyuktetői pincés területen a) A meglévő közterületen kialakított pince-bejárókon kívül új pincebejárat nem hozható létre. b) A meglévő pincék homlokzati falának átépítése, felújítása nem eredményezheti a közterület csökkentését, kivéve, ha azt a szabályozási terv jelöli. c) A Kpi/z-0-4,5-K jelű övezet pincebejáratai felett a felszínen megjelenő helyiséget tartalmazó borházépítmény, vagy kizárólagos használatú bekerített területrész csak a megfelelő telekalakítással együtt jöhet létre Közterület alakítási terv (KAT) 8. §
(1)
(2) (3)
(4)
1
A szabályozási terven lehatárolt közterületeken a közterület átalakítása és felújítása előtt „Közterületalakítási terv”-ben (a továbbiakban KAT) kell meghatározni a közterület egységes kiépítésének feltételeit: úgymint magassági és vízszintes csatlakozások, tereprendezés, vízelvezetés, gyalogos-, kerékpáros- és gépjármű-közlekedés egységes műszaki megoldásai, területlehatárolás, kapubehajtók, átereszek és összehangolt anyaghasználat megjelenései, utcaberendezés, köztárgyak és növények kihelyezése. Új, vagy használatot váltó közterület kialakításának igénye esetén KAT-ot kell készíteni (pl: közterületen történő parkolási igény). Közterület alakítási tervet kell készíteni a) a szabályozási terven megjelölt helyen, b) és/vagy a Közgyűlés döntése alapján a jogszabályok keretei között a településszerkezetileg, forgalom-technikailag vagy településképi szempontból együtt kezelendő szabályozási vonalak közötti területre, a közterületek kialakítása, felújítása, átalakítása esetén. A KAT-ra vonatkozó részletes előírások: a) A KAT készítését a főépítész javaslata alapján a Közgyűlés rendeli el, s elkészítése után azt határozattal hagyja jóvá. b) A KAT-ra alapozott szakági építési engedély-kérelemhez csatolni kell az elfogadó közgyűlési határozat mellé az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti véleményt, vagy a főépítész véleményét. c) A KAT helyszínrajzának méretaránya minimum M= 1:1000 léptékű kell, hogy legyen, illetve indokolt esetben ennél részletesebb lépték. d) A KAT területe legalább az érintett közterületszakaszra és az azzal határos telkekre kell kiterjedjen. e) A KAT részeként közlekedési, közmű-, és vízrendezési tervvel összehangolt kertépítészeti tervet kell készíteni. f) A forgalomtechnikai megoldás figyelembe vételével a tervben rögzíteni kell: fa) a helyszínrajzi kialakítást, magassági méreteket, keresztmetszeteket, fb) a gépjármű, a gyalogos, a kerékpáros közlekedés felületeit, burkolati terveit, fc) a behajtók, személy-bejárók felületeit, fd a parkolás rendjét, fe) a településképi megjelenés követelményeit, az utcabútorokat,
Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet
23
EGER-HÉSZ
ff) fg) fh) g)
a köz- és díszvilágítás megoldását, a közműkiváltások és a létesítendő közművek, a felszíni vízelvezetés terveit, a közlekedési zöldfelület, zöldsávok kertépítészeti terveit. A közterület alakítást, felújítást a környező beépítés és építési lehetőséggel összhangban kell megtervezni és megvalósítani, melynek során az akadálymentes használatot biztosítani kell. 9. §1
II. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI Belterületi határ, belterületbe vonás 10. (1) (2)
(3) (4)
§
Belterületbe vonni telket, csak a meglévő belterületekhez közvetlenül csatlakozóan lehet. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek közül csak azok a telkek csatolhatok a belterülethez, amelyek a szabályozási terven a tervezett belterületi határon belül helyezkednek el. A belterületbe vonásról, annak időszerűsége esetén, a tulajdonosok kérésére a Közgyűlés a szabályozási terv szerint külön határozatban rendelkezik. Út- és közműépítéssel járó beépítésre szánt területet kialakítani, (telkeket átminősíteni), és azt belterületbe vonni csak az út- és közműépítés feltételeinek tisztázása után lehet. 11.
§2
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterületek 12. (1)
§
Lakóterületek területfelhasználási egységei a terv területén: a) Ln – nagyvárosias lakóterület; b) Lk – kisvárosias lakóterület; ba) kisvárosias általános lakóterület (Lk1) bb) kisvárosias, korlátozott építménymagasságú lakóterület (Lk2) bc) kisvárosias korlátozott magasságú és terhelhetőségű lakóterület (Lk3) c) Lke – kertvárosias lakóterület. Nagyvárosias lakóterületek 13.
(1)
§
Az Ln építési övezetei, övezetei, ahova jellemzően a nagy laksűrűségű telkek, épületek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek helyezhetők el. ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
(%)
1 2
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG
(m)
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(m2)
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET (%)
Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
24
EGER-HÉSZ
Ln/SZ-30-13,0-1500
SZ
30
13
1500
50
Ln/SZ-80-20,0-Ú
SZ
K(80)
20
úszó telek
0**(10)
Ln/SZ-80-35,0-Ú
SZ
K(80)
35
úszó telek
0**(10)
Ln-ksz/SZ-40-7,5-1000
SZ
40
7,5
1000
20
Ln-ksz/SZ-40-9,5-1200
SZ
40
9,5
1200
20
Ln-ksz/SZ-80-4,5-Ú
SZ
K(80)
4,5
úszó telek
0**(10)
Ln-km/SZ-40-12,0-50001
SZ
40
12,0****
5000
20
Z(K)
80(K)
3,5(K)
úszó telek
10 (0**)
Ln-g/SZ-40-3,5-1000
SZ
40
3,5
1000
30
Ln-kk
SZ
2*
3,5
K
80
Ln-kt
-
0***
-
K
20
Ln/(SZ)K-K-20-K3
(SZ)K
80/K
20
K
50
4
(SZ)K
80/K
33
K
40
2
Ln-g/Z-80-3,5-Ú
Ln/(SZ)K-K-33-K
K=kialakult beépítési mód, kialakult telekméret, kialakult beépítettség, kialakult építménymagasság * beépítési mérték, ha a telek területe eléri a 3000 m2-t ** OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával *** terepszint alatt a szabályozási terven jelöltek szerint építhető gépjárműtároló, dombgarázs. **** az építménymagasság a technológiai és gépészeti berendezésekre nem értelmezendő
(2)
A nagyvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető: a) több rendeltetési egységet magába foglaló lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) legfeljebb 300 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,5 d) a lakókörnyezetet nem terhelő gazdasági rendeltetés max. 100 m2 hasznos szintterülettel,6 e) egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális célú épület, illetve rendeltetési egység, f) irodaépület, g) vegyes funkciójú épület az a)-f)-ig felsoroltak esetében, h) gépjármű-tárolók (Ln-g/ és Ln-kt övezetekben), i) terepszint alatti közmű-szolgáltató létesítmények és egyéb közműtárgyak, j) új trafó terepszint alatt vagy egyéb funkciójú épülethez rendelten alakítható ki, a meglévő trafóházak rekonstrukciójuk során korszerű lemezházas trafóra cserélendők, vagy épülethez rendelve alakítandók ki). 7 k) terepszint alatti gépjárműtárolók, mélygarázsok a szabályozási terven kijelölt építési helyen.
1
Megállapította: 41/2010.(XI.26.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
25
EGER-HÉSZ
terepszint alatti gépjárműtárolók, mélygarázsok felszíni létesítményei, amelyek indokolt esetben a szabályozási terven kijelölt építési hely határán kívül is elhelyezhetők.1 A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el a) üzemanyagtöltő, b) lakókocsi, c) feszített, vagy felfújt sátor, d) üvegház, fóliaborítású növényház, e) közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény, távközlési berendezés, kivéve telefonfülke, 2 f) önálló pavilon, bódé 3 g) önálló garázs, kivéve terepszint alatti gépjárműtároló felszíni építményei Ln/… jelű építési övezetekben: a) A kialakult építménymagasság növelése, legfeljebb 1 m-es mértékig – szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában – csak az épületek magastetős kialakítása, illetve tetőemelet létesítése érdekében lehetséges. b) Alapterületi épületbővítés – úszótelek növeléssel együtt – csak a SZT-en jelölt helyeken lehetséges, kivéve felvonó és lépcsőház létesítésének esetét. c) Az épületeken – városépítészeti egységenként egységesen – beépített tetőtér, tetőemelet létesíthető, ha a bővítéshez szükséges gépkocsi tárolók, parkolók kialakítása a külön megállapodásban foglaltak szerint a bővítéssel egyidejűleg megtörténik, vagy ha a felső szinti lakások bővítését szolgálja. d) Az épületek homlokzati átalakítása, felújítása részlegesen nem, csak az egész épületre/homlokzatra kiterjedően történhet. e) A több egységből álló lakóépületek esetében a szabadon álló építési övezetekben a már létrehozott, vagy létrehozni kívánt önálló helyrajzi számú egységek esetében a beépítési jelleg zártsorúan értelmezendő. 4 Ln-ksz/… jelű jellemzően kereskedelmi, szolgáltatói épületeket befogadó építési övezetekben: a) Épületet bővíteni csak a SZT-en jelölt telekalakítás után, illetve a bővítéshez szükséges gépkocsi parkolók a kialakuló telken belül, vagy külön megállapodásban foglaltak szerinti kialakítása esetén lehetséges. b) Új épületet a SzT-en jelöltek szerint, illetve a meglévő épület helyén lehet építeni az övezeti előírások betartása mellett. c) Gépjárműtároló csak a főépületben, illetve hozzá szervesen kapcsolódva létesülhet, kivéve terepszint alatti, földdel fedett gépjárműtároló létesítését, mely önállóan is építhető, saját telken belüli lehajtó kialakításával. d) Az építési övezetek telkeit elkeríteni csak jelképesen lehet, növényzettel kialakítva. Ln-km/ jelű építési övezet a távfűtőmű épületei és a hozzá kapcsolódó egyéb építmények elhelyezésére szolgál. Ln-g/ jelű építési övezet sorgarázs elhelyezésére szolgál. a) Új sorgarázs építése csak a szabályozási terven jelölt építési helyen, egységes terv alapján, az övezeti paraméterek betartásával engedélyezhető. l)
(3)
(4)
(5)
(6) (7)
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
26
EGER-HÉSZ
A sorgarázsok telkein csak növényzettel képzett kerítés létesíthető, meglévő kerítések közterület felől növényzettel takarandó. c) A meglévő és megtartható kétszintes sorgarázsok kivételével kétszintes épületként megjelenő új sorgarázs nem létesíthető a Rác hóstya területén. 1 (8) Ln-kk jelű övezet a nagyvárosias lakóterületen belül lévő közkertként funkcionáló közterület, közút, amelyre a Zkk jelű övezet előírásai és korlátozásai vonatkoznak. Az övezetben meglévő, kialakított utak és parkolók megtarthatók, felújíthatók, de újak csak az SZT-n jelölt helyeken hozhatók létre zöldtető/dombgarázs kialakítással. (9) Ln-kt jelű övezet a nagyvárosias lakóterületen belül lévő lakótelkek elérését és parkolási lehetőségeit biztosító utakat és parkolókat, gépjárműtárolókat a közműellátás meglévő terepfelszíni műtárgyait befogadó közterület, közút, melyek esetében: a) Csak KAT alapján lehet a felszínen új parkolót, felújítást, építést, növénytelepítést, térburkolást végezni. b) Az SZT-n jelölt helyeken gépjárműtároló zöldtető/dombgarázs kialakítással történhet. c) A közmű és a közlekedést szolgáló műtárgyakon kívül csak kertberendezési tárgyak és a kerti építmények közül (6. sz. melléklet) az a), j), k) pontokban felsoroltak helyezhetők el. d) Az övezetekben minimum 2 szintes növényállományt kell telepíteni. e) Új parkoló létesítésekor az 1 m magasságban 20 cm törzskörméretet elérő, meglévő, fa védelméről gondoskodni kell. f) Amennyiben az övezetben bármilyen átalakítás miatt nem óvhatók meg a meglévő fák, illetve fakivágásra van szükség, úgy a fák pótlásáról, vagy átültetésről gondoskodni kell a 40.§ (3) szerint. (10) Kertépítészeti szakági munkarész készítése szükséges az építési engedélyezési tervhez a nagyvárosias lakóterület az Ln-ksz/… jelű építési övezetekben helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén. b)
Kisvárosias lakóterület 14. (1)
§
Kisvárosias általános lakóterületek (Lk1) építési övezetei, övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
1
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Lk1/Z-30-9,5-1000
Z
30+10∗
9,5
1000
40
Lk1/Z-40-7,5-500
Z
40+10∗
7,5
500
30
Lk1/Z-40-9,5-500
Z
40+10∗
9,5
500
30
Lk1/Z-40-12,5-500
Z
40+10∗
12,5
500
30
Lk1/Z-40-12,5-1000
Z
40+10∗
12,5
1000
30
Lk1/SZ-30-7,5-1000
SZ
30
7,5
1000
50
Lk1/SZ-30-9,5-1000
SZ
30
9,5
1000
50
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
27
EGER-HÉSZ
Lk1/SZ-30-9,5-12001
SZ
30
9,5
1200
40
Lk1/SZ-35-10,5-15002
SZ
35
10,5
1500
30
Lk1/SZ-40-7,5-15003
SZ
40
7,5
1500
30
4
SZ
40
10,0
1500
30
5
Lk1/SZ-40-12,5-1500
SZ
40
12,5
1500
30
Lk1/SZ-80-9,5-Ú
SZ
K(80)**
9,5
úszó telek
0(10)**
Lk1/SZ-80-12,5-Ú
SZ
K(80)**
12,5
úszó telek
0(10)**
Lk1/O-30-7,5-5006
O
30
7,5
500
40
Lk1/O-30-7,5-10007
O
30
7,5
1000
40
Lk1/O-30-9,5-12008
O
30
9,5
1200
40
Lk1/O-40-12,5-12009
O
40
12,5
1200
30
Lk1/O-40-12,5-400010
O
40
12,5
4000
30
Lk1-ksz/SZ-40-7,5-1000
SZ
40
7,5
1000
20
Lk1-ksz/SZ-40-9,5-1200
SZ
40
9,5
1200
20
Lk1-ksz/SZ-80-4,5-Ú
SZ
K(80)**
4,5
úszó telek
0(10)**
Lk-km/SZ-40-7,5-5000
SZ
40
7,5
5000
20
Z
K(80)**
3,5
úszó telek
0(10)**
K
--
--
--
80
Lk1/SZ-40-10,0-1500
Lk-g1/Z-80-3,5-Ú Lk1-Bervai ltp.11
(telepszerű)
Lk-g12
Szabályozási terv rendelkezése szerint
K=kialakult ∗ kizárólag zártsorúság biztosítása érdekében saroktelek esetén ** OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával
aa)15
ab)
a) 13 Lk1/… jelű építési övezetekben 1 db épület helyezhető el, amely lehet14: lakóépület, továbbá, ahol a tervezett funkcióhoz szükséges közterületi és telken belüli közlekedési kiszolgáló és parkolási kapacitások rendelkezésre állnak oly módon, hogy az adott közterület e szabályzat keretében meghatározott funkcióját jelentős mértékben és időben nem korlátozza és mindezek a HÉSZ-ben meghatározott közterületalakítási tervben igazolásra kerülnek, szálláshely-szolgáltató épület,
1
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 9 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 10 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 11 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 12 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 13 Módosította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 14 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 15 Módosította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
28
EGER-HÉSZ
ac) ad)
ae) af) ag) ah) ai)1 b) ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) c) ca)
cb)
d) da)
db) dc) dd) de)
a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású, elsősorban kézműipari javítókarbantartó, szolgáltató épület illetve rendeltetési egység max. 100 m2 hasznos szintterülettel, egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális célú épület, iroda épület, a lakófunkciót nem zavaró vegyes funkciójú épület, a turizmust/kiránduló forgalmat ellátó és vendéglátó épület, a fő rendeletetésű épülettől különálló sorgarázs az Lk-g és az Lk-g1/… jelű építési övezetekben. Lk1/… jelű építési övezetben nem helyezhető el: sportépítmény, üzemanyagtöltő, 2 a fő rendeltetésű épülettől különálló épület, ettől eltérni csak az Lk1-g/… valamint Lk-g jelű építési övezetekben lehet, lakókocsi, feszített, vagy felfújt sátor, 3 termelő kertészeti építmény (üvegház, fóliaborítású növényház közterületről látható terepfelszínen megjelenő önálló közműépítmény, távközlési berendezés. Lk1/SZ-80-9,5-ú és Lk1/SZ-80-12,5-ú jelű építési övezetekben a kialakult építménymagasság növelése – SZT eltérő rendelkezése hiányában – csak épületek magastetős kialakítása érdekében lehetséges 1,0 m maximális mértékben, melytől eltérni csak az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény alapján lehet. az épületeken – városépítészeti egységenként összehangoltan– beépített tetőtér létesíthető a felső lakások bővítéseként; vagy amennyiben a bővítéshez szükséges gépkocsi-tárolók, parkolók kialakítása a külön megállapodásban foglaltak szerint, a bővítéssel egyidejűleg megtörténik. Lk1/Z-40-…. és Lk1/SZ-30-… jelű építési övezetekben amennyiben az előírt gépkocsi mennyiség elhelyezése telken belül biztosítható – az építhető lakásszám, illetve a rendeltetési egységek száma, maximum a telekméret és beépítési paraméterek, valamint a 32.§ figyelembevételével számítható összes szintterület 100-zal történő osztásából adódó lefelé kerekített érték lehet, de az összes szintterület számításánál a közterület felöli földszinti, a terepszint alatti területekre és a gépjárműtárolók területére lakásszám nem érvényesíthető. a tetőtér beépíthető az illeszkedés szabályainak figyelembe vételével, csak utcával párhuzamos gerincű magastetős épületek létesíthetők, az utcai homlokzaton tetőtérben erkély, terasz nem alakítható ki, a gépjárművek tárolásáról új beépítés esetén mindig, kialakult beépítés esetén – szabadon álló, hézagosan zártsorú beépítés, illetve gépjárműbehajtásra alkalmas kapu meglétekor – telken belül kell gondoskodni,
1
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
29
EGER-HÉSZ
df)
dg) e)
f) fa)
fb) g) h) ha) hb) hc) i)1 ia) ib) ic)
id)
ie)
j)2
k)3
épület alatt kialakított gépkocsi tároló megközelítésére csak egy garázsbejárat létesíthető az utca felől. Az épület földszintjén elhelyezett garázssor csak az udvar felől nyílhat, új beépítés esetén a gépjárműtároló a főépületben, illetve a térszint alatt helyezendő el. A zártsorú beépítésű építési övezetekben új beépítés SZT eltérő rendelkezése kivételével csak zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítési móddal engedélyezhető, csak az övezeti paraméterek és az illeszkedési szabályok figyelembe vételével. Lk1-ksz/… jelű, jellemzően kereskedelmi, szolgáltatói épületeket befogadó építési övezetekben: Épületet bővíteni csak a szabályozási terven jelölt szabályozást követően, illetve a bővítéshez szükséges gépkocsi parkolók telken belüli külön megállapodásban rögzítettek szerinti kialakítása esetén lehetséges. Az építési övezet telkeit elkeríteni legfeljebb növényzettel lehet. Lk-km/… jelű építési övezet a közművekkel kapcsolatos létesítmények jelentős épületei és a hozzá kapcsolódó egyéb építmények elhelyezésére szolgál. Lk-g1 jelű építési övezet a telepszerű, úszótelkes lakóterületekhez tartozó sorgarázsok elhelyezésére szolgál. Új sorgarázs létesítése csak egységes terv alapján, egységes kivitelben az övezeti paraméterek betartásával lehetséges. A sorgarázsok telkein csak növényzettel képzett kerítés létesíthető, meglévő kerítések közterület felől növényzettel takarandók. Az Lk1-Bervai ltp jelű övezet tömbtelkes (úszótelkes) beépítésű terület, mely jellegében megtartandó. Az övezetre vonatkozó részletes előírások a következők: Az övezetben további úszótelket kialakítani nem lehet. Az úszótelkeket körülvevő telket megosztani nem lehet. Az övezetben új épület nem helyezhető el. A meglévő épületeket bővíteni magastető építésével ill. a tetőtér beépítésével lehet. Új magastető hajlásszöge 37-45 fok lehet. A tetőtér kialakítása kizárólag 1 szintben történhet. A kialakult összefüggő zöldfelületek nem beépíthetők, területüket parkszerűen kell fenntartani. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak. A lakásoknak és közös helyiségeknek a lakhatással nem összefüggő célra való használata csak abban az esetben engedélyezhető, ha ez a meglévő lakások használatát nem zavarja (pl. jelentős ügyfélforgalom, zaj, szemét, stb.), és a tevékenység folytatásához jogszabályok szerinti feltételek biztosíthatók. Lk-g jelű garázs-övezet Rác hóstya területén a Sugár István u., Dr. Kapos Elemér u. és Dr Bakó Ferenc u. menti lakópark telkein kialakítható sorgarázsok elhelyezésére szolgál. A sorgarázsok csak egységes építészeti megjelenéssel és magastetős kialakítással létesíthetők. Az „garázs-övezet”-ben elhelyezkedő épület a telekjogilag hozzátartozó telekhez rendelt építési övezet beépítettségével együtt számítandó. A főépület építési övezetére meghatározott beépítettségi felsőhatár a telek egészére vonatkozóan kell, hogy teljesüljön. Rác hóstya volt kemping területén a Lk1/SZ-35-10,5-1500 jelű építési övezetben
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
30
EGER-HÉSZ
Az építési övezet területén csak kereskedelmi, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató, szállás jellegű, igazgatási, iroda és sport rendeltetésű építmények helyezhetők el. Az építési övezetben termelő kertépítészeti építmény és üzemanyagtöltő nem létesíthető. kb) A melléképítmények közül csak a következők helyezhetők el. 1. közmű-becsatlakozási műtárgy 2. hulladéktartály tárol legfeljebb 2,0 m –es belmagassággal. 3. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenésre és játék céljára szolgáló műtárgy 4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor 5. kerti épített tűzrakó-hely 6. kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel 7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő 8. szabadon álló és legfeljebb 5,0 m magas zászlótartóoszlop kc) Az épületek földszinti padlószintje a terepszinthez képest max. 1,0 méterrel lehet magasabb. kd) Az építési övezetben egy telken legfeljebb 6 db lakás helyezhető el. ke) Az épületek építészeti előírásai: az építmények anyaghasználatban, színezésben a helyi hagyományokhoz kell illeszkedjen. Csak természetes anyagok használhatók, a homlokzati felületek színe fehér, sárga, szürke terrakotta és azok árnyalatai lehetnek. kf) Magastetős épület csak 17-45o közötti tetőhajlásszöggel építhető, többszintes tetőterű épület nem alakítható ki. kg) A területen tömör kerítés nem létesíthető. A kerítések max. 0,8 m magas tömör lábazattal és áttört kivitelben készülhetnek, s legfeljebb 1,8 m magas lehet Kisvárosias, korlátozott építménymagasságú lakóterületek (Lk2) építési övezetei, övezetei: ka)
(2)
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ
LEGKISEBB
LEGKISEBB TELEKTERÜLET
ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Lk2/Z-30-5,0-4001
Z
30
5,0
400
50
Lk2/Z-30-5,0-1000
Z
30+10∗
5,0
1000
40
Lk2/Z-30-7,5-1000
Z
30+10∗
7,5
1000
40
Lk2/Z-40-5,0-500
Z
40+10∗
5,0
500
30
Lk2/Z-40-6,6-2502
Z
40
6,6
250
30
Lk2/Z-40-7,5-500
Z
40+10∗
7,5
500
30
Lk2/Z-40-7,5-500/2503
Z
40
7,5
500/250****
30
Lk2-Z-40-7,5-10004
Z
40
7,5
1000
30
Lk2/Z-60-5,0-250
Z
60+15**
5,0
250
20
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 54/2011.(XI.25.) önk. rendelet 4 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 2
31
EGER-HÉSZ
Lk2/Z-60-7,5-250
Z
60+15**
7,5
250
20
Lk2/SZ-30-3,5-50001
SZ
30
3,5
5000
20
Lk2/SZ-30-5,0-10002
SZ
30
5,0
1000
40
SZ
40
7,5
500
30
Lk2/I-35-7,5-500
I
35
7,5
500
45
Lk2/I-50-5,0-250
I
50
5,0
250
30
O
25
5,0
500
40
3
Lk2-SZ-40-7,5-500
Lk2/O-25-5,0-5004 5
Lk2/O-25-6,0-1000
O
25
6,0
1000
40
6
Lk2/O-30-4,5-400
O
30
4,5
400
50
Lk2/O-30-4,5-5007
O
30
4,5
500
50
Lk2/O-30-5,0-8008
O
30
5,0
800
50
Lk2/O-30-5,0-5009
O
30
5,0
500
50
Lk2/O-30-7,5-50010
O
30
7,5
500
40
Lk2/O-K-5,0-K
O
K
5,0
K
K
Lk2-ksz/SZ-40-7,5-1000
SZ
40
7,5
1000
40
Lk2-k
SZ
3***
5,0
500
75
11
∗ kizárólag zártsorúság biztosítása érdekében sarok telek esetén ** 200 m2 alatti kialakult telekméret esetén; alkalmazható, de további kedvezmény sarok telek esetén sem vehető igénybe12 *** felszínen beépíthető legkisebb telekterület 3000 m2 – a beépítési mérték13 **** a 250m2-es telek csak tömbbelsőben és telekalakítási terv alapján hozható létre14
a) aa) ab) ac) ad)
ae) af)
Lk2/… jelű építési övezetben elhelyezhető telkenként legfeljebb 2 db fő rendeltetésű épület, mely lehet:15 lakóépület, szálláshely-szolgáltató épület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású, elsősorban kézműipari javítókarbantartó, szolgáltató épület illetve rendeltetési egység max. 100 m2 hasznos szintterülettel, egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális célú épület, iroda épület,
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 7 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 8 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 9 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 10 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 11 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 12 OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával. 13 OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával. 14 Megállapította: 54/2011.(XI.25.) önk. rendelet 15 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
32
EGER-HÉSZ
a lakófunkciót nem zavaró előzőekben felsorolt rendeltetési egységeket befogadó vegyes funkciójú épület, ah) a turizmust/kiránduló forgalmat ellátó és vendéglátó épület. b) Lk2/… jelű építési övezetben nem helyezhető el: ba) sportépítmény, bb) üzemanyagtöltő, bc) a fő rendeltetésű épülettől különálló épület – funkciótól függetlenül – az Lk-g1 építési övezetben lévő/épülő sorgarázs kivételével, bd) lakókocsi, be) feszített, vagy felfújt sátor, bf) üvegház, fóliaborítású növényház fóliasátor, bg) közterületről látható önálló terepfelszínen megjelenő közműépítmény, távközlési berendezés. c) Lk2/… jelű építési övezetekben: 1 ca ) Lk2/Z-…, jelű, legfeljebb 5,0 m-es építménymagasságú építési övezetekben 1250 m2es telekterületig telkenként maximum 2 db lakás, vagy 2 db rendeltetési egység építhető. 1250m2-es, vagy 1250m2-t meghaladó telekterület esetén az építhető lakások és rendeltetési egységek együttes száma a telek beépítési mértékénél figyelembe vehető alapterülete és a beépítési paraméterek alapján számítható összes (bruttó) szintterület 100-zal történő osztásából adódó lefelé kerekített érték, de legfeljebb 6db lakás. Lk2/O- és Lk2/I-… jelű legfeljebb 5,0 m-es megengedett építménymagasságú építési övezetekben telkenként maximum 2 db lakás, vagy 2 rendeltetési egység építhető. cb) Lk2/Z-… és Lk2/I-… jelű 7,5 m-ig megengedett építménymagasságú építési övezetekben az építhető lakásszám, illetve rendeltetési egységek száma maximuma 32.§-t is figyelembe véve, a telek-alapterület és a beépítési paraméterek alapján számítható összes (bruttó) szintterület 100-zal történő osztásából adódó lefelé kerekített érték cc) Gazdasági célú, termelő tevékenység céljára telkenként maximum 100 m2 alapterületű épület (rendeltetési egység) alakítható ki. 2 cd ) Az Lk2/Z- és Lk2/I- jelű övezetekben csak utcával párhuzamos gerincű épület helyezhető el. ce) Helyi védett területen előkert nélküli beépítésnél előlépcső, előtető csak az illeszkedési szabályok betartásával lehetséges. cf) Az utcai homlokzaton tetőtérben erkély, terasz nem engedélyezhető. cg) A gépjárművek tárolásáról új beépítés esetén mindig, kialakult beépítés esetén – hézagosan zártsorú beépítés, illetve gépjárműbehajtásra alkalmas kapu meglétekor – telken belül, illetve a parkolási rendelet szerint kell gondoskodni. ch) A gépjármű tároló megközelítésére az utca felől egy áthajtó, vagy egy garázsbejárat alakítható ki. ci) A gépjárműtároló új beépítés esetén mindig, más esetben lehetőleg a főépületben, létesüljön. Megmaradó épülettel már beépített telken – a gépjárművek telken belül történő tárolásának megoldása érdekében – egy melléképület építhető a vonatkozó előírások betartásával. cj) Hézagosan zártsorú beépítés esetén a melléképület csak a lakóépülettel azonos oldalhatáron engedélyezhető. ag)
1 2
Módosította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet és a 24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet Módosította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet
33
EGER-HÉSZ
ck) cl1
cm2
cn3
co4
d)
e) ea) eb) f) fa)
fb) g) h)5 i)6
A Cifrakapu utcai telkeken a Donát temető alá nyúlóan pince nem létesíthető, meglévő nem bővíthető. A temető telekhatára 5 m-nél jobban pincével nem közelíthető meg. Az Lk2/O-30-4,5-500 jelű övezetben terepszint alatti építményként támfalgarázs és pince a telekterület max. 10 %-ában helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető. Lk2/O-K-5,0-K övezetben a meglévő ún. közös udvaros beépítés"-es (hrsz-enként akár 100%-os beépítettség) telkeken a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, a meglévő épület kontúrján belül az övezetben előírt max. építménymagasság betartásával bővíthető, bontás esetén újjáépíthető. Az Lk2/O... jelű építési övezetben előírt teleknagyságot meghaladó telken, annak előirt teleknagyságon felüli részén csak az előírt max. beépítettség 50 %-a érvényesíthető, de az így kialakuló beépítés nem haladhatja meg a minimális teleknagyság esetében engedélyezhető beépítés kétszeresét. Az Lk2/O... jelű építési övezetben a kialakult, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben új épület építése a kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén), jellemzően előkert nélkül ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra telepítve engedélyezhető. A Széna tér északi térfalán feltüntetett építési helyen létesülő önálló épület közműkiszolgálása csak a Koszorú utca felől létesíthető. A beépítés során figyelemmel kell lenni a Széna téri alápincézettségre. Kerítésépítés és térfal-képzés a pincejáratokkal érintett terület felett csak 90 %-ban áttört felületű kerítéssel történhet, kerítéslábazat nem építhető. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet. Térfal-képzésre nem alkalmazható nagy lombkoronát növelő, karógyökerű növényzet. Lk2-ksz/… jelű, intézményi építési övezetben: Oktatási-nevelési, kereskedelmi-szolgáltatói, szociális, egészségügyi, kulturális és egyházi funkciójú épületek/rendeltetési egységek helyezhetők el. A meglévő épületek bővíthetők, illetve újra építhetők az övezeti paraméterek és a SZTen jelöltek figyelembe vételével. Lk2-k/… jelű kisvárosi lakóterület kertes övezetében: A kerthasználattal összefüggően, a vasút védőtávolságán belül, a legalább 3000 m2-et meghaladó telekterületen a felszínen legfeljebb 3 %-os beépítési mértékig építhető épület. Az épület minimális alapterülete 50 m2, legalább 3,0 m építménymagasságú lehet. Az épület szerkezete nem lehet szerelt jellegű, könnyűszerkezetű, fa/fém anyagú építmény. Részben a terepszint alá süllyesztett dombgarázs/teremgarázs építhető a SZT-en megjelölt helyen. Az Lk2 jelű kisvárosias lakóterület övezeteiben támfalgarázs az utcai telekhatáron nem építhető. Az Lk2 jelű kisvárosias lakóterület övezeteiben a tetőtér beépítése esetén a tetőablakok ereszvonaltól mért távolságának meg kell egyeznie. Az utcai homlokzaton elhelyezett tetőablakok kialakításának, méreteinek illeszkednie kell a szomszédos épületek tetőablakainak rendszeréhez. Almagyar és Merengő
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 2
34
EGER-HÉSZ
j)2 k)3 l)5
(3)
városrészben1 a város irányába tekintő homlokzatokon (ÉNY, NY, DNY) egymás fölött több sorban megjelenő tetőablak nem engedélyezhető. A kisvárosias lakóterület Lk2 jelű övezeteiben csak 1 szintes tetőtér alakítható ki. 4
Az Lk2/ SZ-30-3,5-5000 jelű övezetben a meglévő garázsok felújíthatók, de nem bővíthetők. A garázsok rendeltetésének megváltoztatása nem engedélyezhető. Az övezetben csak garázsépület építhető. Újjáépítés esetén az épületeket egységes építészeti kialakítással, magastetővel valamint egységes kapuzatokkal kell kialakítani. 6 m) A Lk2/Z-40-7,5-500/250 jelű övezetben, a tömbbelsőben, a Maklári úti telekvégekkel közvetlenül határos telekvégeknél építési helyre épület csak telekosztási terv alapján helyezhető el. Telekosztás megléte, településrendezési szerződés infrastrukturális hálózat megléte keletkeztet építési jogot. A 100 m-120 m mély telkek megosztása nélkül legfeljebb az engedélyezett 2db épület helyezhető el a Kertész utcai utcafronti 35m-es és a terven jelölt Kertész út felöli építési helyen. Kisvárosias, korlátozott építménymagasságú lakóterületek az elhelyezhető építmények körének korlátozásával (Lk3) építési övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Lk3/Z-30-5,0-1000
Z
30+10∗
5,0
1000
40
Lk3/Z-30-7,5-1000
Z
30+10∗
7,5
1000
40
Lk3/Z-40-5,0-500
Z
40+10∗
5,0
500
30
Lk3/Z-40-7,5-500
Z
40+10∗
7,5
500
30
Lk3/Z-60-5,0-250
Z
60+15**
5,0
250
20
Lk3/Z-60-7,5-250
Z
60+15**
7,5
250
20
Lk3/I-35-5,0-500
I
35
5,0
500
45
Lk3/I-35-7,5-500
I
35
7,5
500
45
7
Lk3/O-30-6,0-500
O
30
6,0
500
40
Lk3/O-40-4,5-5008
O
40
4,5
500
30
∗ kizárólag zártsorúság biztosítása érdekében saroktelek esetén ** 200 m2 alatti kialakult telekméret esetén alkalmazható, de további kedvezmény sarok telek esetén sem vehető igénybe.9
a)
Lk3/… jelű építési övezetben telkenként legfeljebb 2 db épület helyezhető el, mely lehet:
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 4 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 54/2011.(XI.25.) önk. rendelet 7 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 9 OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával. 2
35
EGER-HÉSZ
aa) ab) ac) ad) ae) af) b) ba) bb) bc) bd) be) bf) bg) bh) bi) bj) bk) bl) bm) c) ca)
cb) cc)
cd) ce)
cf) cg)
lakóépület, szálláshely-szolgáltató épület, a turizmust/kiránduló forgalmat ellátó és vendéglátó épület, szociális épület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, a lakófunkciót nem zavaró vegyes funkciójú épület. Lk3/… jelű építési övezetben nem helyezhető el: közintézményi- és irodaépület, oktatási-nevelési, egészségügyi, kulturális és gazdasági célú épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő, gépkocsi javító-szerelő-karbantartó műhely, önálló garázsépület, a főépülettől különálló melléképület, funkciótól függetlenül, lakókocsi, feszített, vagy felfújt sátor, üvegház, fóliaborítású növényház, 1 gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, vagy rendeltetési egység, nagy szállítási forgalmú létesítmény, terepfelszínen megjelenő közműépítmény, távközlési berendezés. Lk3/… jelű építési övezetek telkein a 32.§-t is figyelembe véve: A kialakítható rendeltési egységek és lakások együttes száma a telekméret és az alkalmazott beépítési paraméterek alapján számítható, mely az összes bruttó szintterület 100-zal történő osztásából adódó lefelé kerekítette érték. A földszinti személygépjármű tároló bruttó területe és a terepszint alatti beépítés bruttó szintterülete nem vehető figyelembe az összes bruttó szintterület számításánál. Szálláshely szolgáltató rendeltetési egység szobaszáma nem haladhatja meg az övezetben számított megengedett rendeltetési egységszámot. Kivételt képez Lajosváros területén a Breznay és Puky M. utcák mentén kialakult, egységes beépítésű terület, az eredeti 800-900 m2-es telkeken – a megosztás nélkül szabadonálló beépítéssel – alakítható ki. 2 3
Csak utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek létesíthetők, ettől eltérni csak az olyan értékvédelem alatt álló, vagy beépítési karakterében megtartani kívánt területeken lehet, ahol a szomszédos kialakult beépítést az utcára merőleges tetőgerincű, kontyolt épületek jellemzik. Az utcaképek zártsága a tömör kerítéssel, fedett, zárt kapuval biztosítandó. Előkert nélküli beépítésnél előlépcső, előtető nem létesíthető. Az utcai homlokzaton tetőtérben erkély, terasz nem engedélyezhető, csak a környezeti adottságokhoz való illeszkedés érdekében, az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás alapján.
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
36
EGER-HÉSZ
A gépjárművek tárolásáról új beépítés esetén mindig, kialakult beépítés esetén – hézagosan zártsorú beépítés, illetve gépjárműbehajtásra alkalmas kapu meglétekor – telken belül kell gondoskodni. ci) A gépjárműtároló megközelítésére – közterületi kapcsolatként – csak egy áthajtó, vagy csak egy garázsbejárat alakítható ki. cj) A gépjárműtároló új beépítés esetén mindig, más esetben lehetőleg a főépületben, létesüljön. Megmaradó épülettel már beépített telken – a gépjárművek telken belül történő tárolásának megoldása érdekében – egy melléképület építhető a vonatkozó előírások betartásával. ck) Hézagosan zártsorú beépítés esetén a melléképület csak a lakóépülettel azonos oldalhatáron, azzal összeépítve engedélyezhető. cl) Lajosvárosban a Kazinczy és a Nagy László utca mentén kialakult aprótelkes csoportházas beépítésű területen melléképület nem létesíthető. cm) A SZT-en jelölt telkeken az építési hely a hátsó telekhatárig értelmezendő. (Hátsókert=0) cn) A gépjárműtároló megközelítésére – közterületi kapcsolatként közterületenként – csak egy áthajtó, vagy csak egy garázsbejárat alakítható ki. 1 Rác hóstya területén, a Verőszala utca menti Lk3/Z-60-5,0-250 jelű építési övezetben: d) da) A mélyfekvésű telkek hátsó telekhatára a szabályozási terven jelöl övezeti határhoz igazodóan alakítható. A hátsó telekhatár vonalában a szintkülönbség miatt szükségessé váló támfal megépítésekor, a támfal tetején a leesést, balesetet megakadályozó korlátról gondoskodni kell. A támfal építésével egyidejűen a talaj és rétegvizek továbbvezetéséről, a támfal felett összegyűlő csapadékvizek eltereléséről gondoskodni kell, a támfal állékonyságának érdekében. db) Az általános leírásban -(3) bekezdés a) pontjában- felsorolt épületeken, rendeltetéseken kívül elhelyezhető oktatási-nevelési, egészségügyi, kulturális és gazdasági célú épület is, továbbá önálló sorgarázs, ha az előírások szerint elhelyezendő gépjárművek parkoló igénye ennek révén biztosítható. dc) Az épületek építészeti formálása során a helyi védelemre jelölt lakóépületek a mérvadók, figyelembe véve a környezeti adottságokat és az illeszkedés szabályait. Kisvárosias lakóterület be nem építhető övezetei (Lk-kk, Lk-kt)
ch)
(4)
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Lk-kk
SZ
2**
3,5
1000
80
Lk-kt
-
0**
-
K
10**
Lk-mk2
-
0
-
800
70
** OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával.
a)
b)
1 2
Lk-kk jelű övezet a kisvárosias lakóterületen belül lévő nagy zöldfelületű, közkertként funkcionáló közterület, közút; amelyre a Zkk övezet előírásai és korlátozásai vonatkoznak. Lk-kt jelű övezet a kisvárosias lakóterületen belül lévő lakótelkek elérését és parkolási lehetőségeit biztosító utakat és parkolókat befogadó közterület, közút.
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
37
EGER-HÉSZ
c) ca) cb)
cc) cd) ce)
cf)
d)
Az Lk-kt övezetekre vonatkozó előírások: Csak KAT alapján lehet bővítést, felújítást, építést, növénytelepítést, térburkolást végezni. A közmű és a közlekedést szolgáló műtárgyakon kívül csak kertberendezési tárgyak és a kerti építmények közül (6. sz. melléklet) az a), j), k) pontokban felsoroltak helyezhetők el. Az övezetekben minimum 2 szintes növényállományt kell telepíteni. Új parkoló létesítésekor az 1 m magasságban 20 cm törzskörméretet elérő, meglévő, fa védelméről gondoskodni kell. A parkoló fásításához a meglévő fa beszámítható. Amennyiben az övezetben bármilyen átalakítás miatt nem óvhatók meg a meglévő fák, illetve fakivágásra van szükség, úgy a fák pótlásáról, vagy átültetésről gondoskodni kell a 40.§ (3) szerint. A terepszint alatt – az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás alapján – KAT készítésével egyidejűleg, közmű és a közlekedési műtárgyakon kívül gépjárműtárolót is lehet létesíteni. 1 Lk-mk jelű övezet a kisvárosias lakóterületen belül közhasználat előtt megnyitott magánkertként kialakítandó önálló helyrajzi számú telek. Az övezetben pihenést, testedzést szolgáló kerti építmények (gyermekjátszótér, tornapálya, utcabútorok) helyezhetők el. A beépítési mértékbe beszámítandó épület nem építhető. Egyéb tekintetben a Zöldterületekre vonatkozó 24. §-ban szereplő rendelkezések, valamint a Z-0 jelű övezeti előírások vonatkoznak. Kertvárosias lakóterületek 15.
(1)
§
Lke jelű kertvárosias lakóterületek (Lke) építési övezetei, övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Lke/Z-20-5,0-1000
Z
20+10∗
5,0
1000
60
Lke/Z-20-7,5-1000
Z
20+10∗
7,5
1000
60
Lke/Z-30-5,0-4002
Z
30
5,0
400
50
Lke/Z-30-5,0-500
Z
30
5,0
500
50
Lke/Z-30-7,5-500
Z
30
7,5
500
50
Lke/Z-30-7,5-8003
Z
30
7,5
800
50
Lke/I-15-5,0-10004
I
15
5,0
1000
50
Lke/I-20-5,0-1000
I
20
5,0
1000
60
Lke/I-20-7,5-1000
I
20
7,5
1000
60
I
25
6,0
1200
60
5
Lke/I-25-6,0-1200 1
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
38
EGER-HÉSZ
Lke/I-30-5,0-500
I
30
5,0
500
50
Lke/I-30-7,5-500
I
30
7,5
500
50
SZ
20
5,0
700
60
Lke/SZ-20-5,0-7001 Lke/SZ-20-5,0-1000
SZ
20
5,0
1000
60
2
SZ
20 (+5)***
6,0
1400
60
3
Lke/SZ-20-6,0-2000
SZ
20
6,0
2000
50
Lke/SZ-25-5,0-500
SZ
25
5,0
500
50
Lke/SZ-25-6,0-12004
SZ
25
6,0
1200
55
Lke/SZ-30-4,5-7005
SZ
30
4,5
700
50
6
SZ
30
4,5
800
50
7
Lke/SZ-30-5,0-500
SZ
30
5,0
500
50
Lke/SZ-30-5,0-7008
SZ
30
5,0
700
50
Lke/SZ-30-5,0-9009
Lke/SZ-20-6,0-1400
Lke/SZ-30-4,5-800
SZ
30
5,0
900
50
10
SZ
30
6,0
600
50
11
Lke/SZ-30-6,0-800
SZ
30
6,0
800
50
Lke/SZ-30-6,0-100012
SZ
30
6,0
1000
50
Lke/SZ-30-7,5-70013
SZ
30
7,5
700
50
Lke/SZ-30-7,5-100014
SZ
30
7,5
1000
50
Lke/SZ-30-7,5,120015
SZ
30
7,5
1200
50
16
Lke/SZ-30-6,0-600
Lke/SZ-30-7,5-2000
SZ
30
7,5
2000
50
17
Lke/O-30-4,5-400
O
30
4,5
400
50
Lke/O-30-4,5-80018
O
30
4,5
800
50
Lke/O-30-4,5-90019
O
30
4,5
900
50
Lke/O-30-4,5-120020
O
30
4,5
1200
50
O
30
5,0
500
50
21
Lke/O-30-5,0-500 1
Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 7 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 8 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 9 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 10 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 11 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 12 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 13 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 14 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 15 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 16 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 17 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 18 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 19 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 20 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 21 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
39
EGER-HÉSZ
Lke/O-30-5,0-7001
O
30
5,0
700
50
Lke/O-30-5,0-9002
O
30
5,0
900
50
Lke/O-30-6,0-6003
O
30
6,0
600
50
4
O
30
6,0
700
50
5
Lke/O-30-7,5-700
O
30
7,5
700
50
Lke/O-30-7,5-10006
O
30
7,5
1000
50
Lke-g/SZ-90-3,5-Ú
SZ
K(90)**
3,5
úszó telek
0(10)**
Lke/Z-30-4,5-500
Z
30
4,5
500
50
Lke/Z-30-6,0-500
Z
30
6,0
500
50
Lke/SZ-15-6,0-500
SZ
15
6,0
500
50
Lke/SZ-20-7,5-500
SZ
20
7,5
500
50
Lke/SZ-30-4,5-500
SZ
30
4,5
500
50
Lke/O-30-4,5-300
O
30
4,5
300
50
Lke/O-30-4,5-500
O
30
4,5
500
50
Lke/O-30-6,0-700
7
(2)
(3)
∗ kizárólag zártsorúság biztosítása érdekében saroktelek esetén ** OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával.
*** Rác hóstya volt kemping területén +5%-os beépítési mérték érvényesíthető sportolási célú épült létesítésekor
Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetben elhelyezhető telkenként legfeljebb 2 db épület: a) lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület (az OTÉK 13.§ (4) szerint) c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális célú épület, e) a helyi lakosság igényeit szolgáló, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági célú vagy kézműipari épület. Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetben nem helyezhető: a) sportépítmény, b) üzemanyagtöltő, 8 c) önálló parkolóház, garázsépület, (a meglévők felújíthatók és a szabályozási terven jelöltek szerint átépíthetők) d) lakókocsi, e) feszített, vagy felfújt sátor, f) üvegház, fóliaborítású növényház, g) közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény, távközlési berendezés, h) siló,
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 39/2013.(XI.15.) önk. rendelet 4 Megállapította: 23/2011.(V.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Módosította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
40
EGER-HÉSZ
felszín feletti, vagy terepszint alatti fedetlen: ömlesztett anyag-, folyadék-, vagy gáztároló, j) állatkifutó, húsfüstölő, jégverem, trágyatároló. Lke/… jelű építési övezetekben: a) telkenként maximum 2 db lakás, vagy 1 db lakás plusz 1 db más rendeltetési egység építhető, b) kisüzemi gazdasági célú (kézműipari) rendeltetési egység legfeljebb 100 m2 hasznos szintterülettel engedélyezhető. 1 c) ca)2 cb)3 cc)4 5 e) Ikerházas beépítési mód szerint beépült területeken a csatlakozó épületek homlokzatát és tetőterét úgy kell kialakítani, hogy az épületek külső megjelenése egységes legyen, egy épület hatását keltve 6 f) g) A gépjárművek tárolásáról új beépítés esetén mindig, kialakult beépítés esetén – hézagosan zártsorú beépítés, illetve gépjárműbehajtásra alkalmas kapu meglétekor – telken belül kell gondoskodni. h) A telek közterületi kapcsolataként csak egy gépjárműbehajtó, illetve az utca felöli homlokzaton legfeljebb egy garázskapu/bejárat létesülhet. Több gépkocsi fedett elhelyezésének igénye esetén azok kapuit az udvar felől kell megközelíteni. i) Előkertben gépjárműtároló nyitott-fedett formában sem helyezhető el. j) Új épület esetén a gépjárműtároló a főépülethez csatlakozóan, annak részeként vagy terepszint alatt helyezendő el. k) Meglévő épület esetén a gépjárműtároló elhelyezhető: ja) szabadonálló és zártsorú beépítésnél, mint új épület esetében jb) hézagosan zártsorú és ikresen csatlakozó beépítésnél a közös oldalhatáron, 7 l) Állattartásra szolgáló építmény a területen az Önkormányzat állattartásra vonatkozó rendelete alapján helyezhető el. Az állattartó épületek összes alapterülete legfeljebb 6 m2 lehet. A telek közterületi határvonalától 15 m mélységű területrészén állattartó épület, építmény és egyéb - az állattartással összefüggő építmény nem létesíthető. m) 8A Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben terepszint alatti építményként támfalgarázs és pince a telekterület max. 10 %-ában helyezhető el. Pinceszint a fő rendeltetés szerinti épülettel összeépítve, maximum a földszinti beépítés mértékéig építhető. 9 n) A kialakult, oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben új épület építése a kialakult állapothoz igazodva (az eredeti főépület helyén), jellemzően előkert nélkül ill. a tömbben kialakult előkerttel, a kialakult utcakép jellegének megfelelő oldalhatárra i)
(4)
1
Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 3 Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 4 Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 5 Módosította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Módosította: 24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet 7 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 8 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 9 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
41
EGER-HÉSZ
(5)10 (6)11
telepítve engedélyezhető. Az ettől eltérő eseteket ill. az újonnan beépülő lakóterületek előkert méretét a Szabályozási terv jelöli. 1 o) A kialakult beépítésű oldalhatáron álló építési övezetben a 10 %-ot meghaladó lejtésű teleknél az övezetre meghatározott legnagyobb építménymagassági értéket a lejtő felőli homlokzati oldalon legfeljebb 0,6 m-rel lehet túllépni. 15 %-ot meghaladó lejtésű teleknél ez az érték elérheti a 1,5 m-t. 2 p) Tetőtérbeépítés csak 1 szintben létesíthető. 3 q) Oldalhatáron álló épület esetén a tetőgerinc iránya az utcára merőleges és az utcára kontyolt lehet. „L” alakú épületnél a tetőgerinc iránya az utcával párhuzamos legyen. A tetőidom csak szimmetrikusan alakítható ki. 4 r) Szabadonálló beépítésnél az Lke/SZ-30-4,5-700 jelű övezetben csak kontyolt nyeregtető létesíthető. A tetőidom csak szimmetrikusan alakítható ki. 5 s) Utcai homlokzaton 0,6 m-nél nagyobb kiülésű eresz, tetőtéri erkély, zárterkély, terasz nem építhető. 6 t) Tetőtérbeépítésnél a tetőablakokat és a tetősíkból kiemelkedő felépítmények csak egy vonalban lehet elhelyezni. Az utcai homlokzaton elhelyezett tetőablakoknak a szomszédos épületekhez – az azokon elhelyezett tetőablakok rendszeréhez illeszkednie kell. 7 u) Az építési övezetek „telek be nem építhető része” jellel jelölt területén épület, építmény nem helyezhető el. A terület „házikert” illetve zöldfelület jellege megtartandó. 8 v) Az építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterületet 2-szeresen meghaladó telken, a kialakuló beépítés legfeljebb a minimális telekterülethez tartozó beépítési mérték 2,5-szerese lehet. w) 9Az Lke/O-30-4,5-800 jelű építési övezetben a meglévő ún. „közös udvaros beépítés"es (hrsz-enként akár 100%-os beépítettség) telkeken a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, a meglévő épület kontúrján belül az övezetben előírt max. építménymagasság betartásával bővíthető, bontás esetén azonban építés csak az övezetben előírt minimális telekméretű telken az egyéb övezeti előírások betartásával engedélyezhető. Az Lke/SZ-20-5,0-1000 építési övezetben (Nagy-Eged utca nyugati végénél lévő 296/1 hrsz.-ú telek építési övezetbe nem tartozó részén) a telkek zöldfelülete háromszintű növényzet telepítésével alakítandó ki. Rác hóstya volt kemping területén: a) az Lke/… jelű építési övezetekben: aa) önálló, lakórendeltetés nélküli kereskedelmi-szolgáltató épület nem létesíthető, ab) az egy telken elhelyezhető két épületben a lakórendeltetés mellett azt nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, szociális és kézműipari rendeltetés is kialakítható.
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 7 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 8 Megállapította: 23/2011.(V.27.) önk. rendelet 9 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 10 Megállapította: 20/2010.(VI.25.) önk. rendelet 11 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
42
EGER-HÉSZ
A melléképítmények közül csak a következők helyezhetők el. 1. közműbecsatlakozási műtárgy 2. hulladéktartály tárol legfeljebb 2,0 m –es belmagassággal. 3. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenésre és játék céljára szolgáló műtárgy 4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor 5. kerti épített tűzrakóhely 6. kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel 7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő 8. szabadon álló és legfeljebb 5,0 m magas zászlótartóoszlop c) Az épületek földszinti padlószintje a terepszinthez képest max. 1,0 méterrel lehet magasabb. d) Az épületek építészeti előírásai: Csak természetes anyagok használhatók, a homlokzati felület színe fehér, sárga, szürke terrakotta és azok árnyalatai lehetnek. e) Magastetős épület csak 17-45o közötti tetőhajlásszöggel építhető, többszintes tetőterű épület nem alakítható ki. f) A területen tömör kerítés nem létesíthető. A kerítések max. 0,8 m magas tömör lábazattal és áttört kivitelben készülhetnek, s legfeljebb 1,8 m magas lehet. g) Az Lke/SZ-20-6,0-1400 jelű építési övezetben: ga) egylakásos lakóépület építhető, valamint a telek területének további 5 %-án 1 db. sportolást és szabadidő eltöltést, pihenést szolgáló, legfeljebb 3,5 m épületmagasságú épület létesíthető. gb) a kialakult tufa támfal felé a zöld felület és fák megtartásának figyelembevételével lábakon álló épületrész, terasz építhető. Itt a lábakon álló épületrész esetén a lejtő felőli oldalon 7,5 méteres lehet a homlokzatra vetített épületmagasság. h) Az Lke/SZ-30-7,5-1200 jelű építési övezetben legfeljebb 6 lakásos lakóépület építhető. i) Az Lke/O-30-7,5-1000 jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt esetekben legfeljebb 6 lakásos lakóház építhető. Egyéb Lke/… övezetben, ha a telek területe nem éri el az 1000 m2-t legfeljebb 4 lakásos lakóház építhető. A Hajdúhegy városrész északi irányú bővítésének a HÉSZ 2.§ ax) pontjában meghatározott kertvárosias lakóterületén a) Az építési övezet telekszerkezetét a szabályozási terven lehatárolt egész területre kiterjedő, a szabályozási terv egészét egységesen kezelő változási vázrajz alapján lehet kialakítani. b) A területhasználati váltást lehetővé tevő új telekszerkezet kialakítása – az önkormányzat és a telkek tulajdonosai, illetve a terület fejlesztésében érdekeltek által megkötött településrendezési szerződés megkötését követően – hagyható jóvá. c) Az övezet építési telkein az építési tevékenység csak a településrendezési szerződésben foglaltak teljesítését követően kezdhető meg. Az építési telek beépítésének feltétele a telkeket kiszolgáló útszakaszok kiépítése legalább az útalap mértékéig. d) Az építési övezetben az épületek magastetővel építhetők, a tetőgerinc fő iránya utcával párhuzamos legyen. A tetőidom csak szimmetrikusan alakítható ki. b)
(7)
Vegyes területek 16. (1)
§
Vegyes területek területfelhasználási egységei a terv 1.§ (1)-ben lehatárolt területén: 43
EGER-HÉSZ
a) b)
Vt jelű – településközpont vegyes terület; 1 Vk jelű – központi vegyes, intézményi terület. Településközpont vegyes terület 17.
(1)
§
Vt/… jelű településközpont vegyes építési övezetek: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Vt/Z-40-8,0-800
Z
40
8,0
800
30
Vt/Z-40-12,5-1500
Z
40
12,5
1500
30
Vt/Z-45-7,5-1500
Z
45+10*
7,5
1500
25
Vt/Z-45-9,5-1500
Z
45+10*
9,5
1500
25
Vt/Z-50-5,0-2502
Z
50
5,0
250
20
Vt/Z-50-5,0-750
Z
50+10*
5,0
750
20
Vt/Z-50-7,5-750
Z
50+10*
7,5
750
20
Vt/Z-50-9,5-750
Z
50+10*
9,5
750
20
Vt/Z-50-12,5-750
Z
50+10*
12,5
750
20
Vt/Z-70-12,5-1500
Z
70+10*
12,5
1500
10
Vt/Z-75-5,0-250
Z
75+5*
5,0
250
10
Vt/Z-75-7,5-250
Z
75+5*
7,5
250
10
Vt/Z-75-9,5-250
Z
75+5*
9,5
250
10
Vt/Z-80-5,0-2503
Z
80
5,0
250
10
Z
80
7,5
1000
10
Vt/Z-80-7,5/K-3000
Z
80
7,5/K****
3000
10
Vt/Z-90-K-Ú
Z
K(90)**
K
úszó telek
0(10)**
Vt/Z-100(K)-5,0-2506
Z
100(K)
5,0
250
0**
Vt/Z-100-14,5-15007
Z
100
14,5
1500
0**
Vt/SZ-25-7,5-3000
SZ
25
7,5
3000
10
Vt/SZ-25-12,5-3000
SZ
25
12,5
3000
40
8
Vt/SZ-35-7,5-1200
SZ
35
7,5
1200
30
Vt/SZ-35-7,5-50009
SZ
40
7,5
5000
40
Vt/Z-80-7,5-10004 5
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 4 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 5 Módosította: 31/2012.(VI.29.) önk. rendelet 6 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 7 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 8 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 9 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
44
EGER-HÉSZ
Vt/SZ-35-10,5-40001
SZ
35
10,5
4000
30
Vt/SZ-40-10,0-5000
SZ
40
10,0
5000
20
Vt/SZ-40-10,5-5000
SZ
40
10,5
5000
20
Vt/SZ-40-12,0-10000(1 ha)
SZ
40
12
10000
10
Vt/SZ-45-4,5-1500
SZ
45
4,5
1500
25
Vt/SZ-75-5,0-250
SZ
75
5,0
250
10
Vt/SZ-80-12,5-1500
2
SZ
80
12,5
1500
10
3
SZ
80
12,5
úszó telek
10
4
Vt/O-40-6,0-500
O
40
6,0
500
30
Vt/O-40-6,0-7005
O
40
6,0
700
30
Vt-ksz/Z-90-4,5-Ú
Z
K(90)**
4,5
úszó telek
0(10)**
Vt-ksz/SZ-90-4,5-Ú
SZ
K(90)**
4,5
úszó telek
0(10)**
Vt-p/Z-30(100)-4,0-20006
Z
30 (térszint alatt 100)**
4,0
2000
10
Vt-p/Z-75-7,5-1000
Z
75+5*
7,5
1000
5**
Vt-p/Z-100-7,5-1000
Z
100**
7,5/9,5***
1000
0**
Vt-p/Z-100-10,5-10007
Z
100**
10,5
1000
0**
Vt-g/SZ-90-3,5-Ú
SZ
K(90)**
3,5
úszó telek
0(10)**
Vt-kk
SZ
2
3,5
K
90
Vt-kt
-
0
-
K
10
Vt/SZ-80-12,5-Ú
* kizárólag zártsorúság biztosítása érdekében saroktelek esetén, vagy közhasználatra átadott, közterületeket összekötő (minimum 6 m szélességű) telekrész kialakítása esetén ** OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával. ***szabályozási terven jelölt helyen maximális homlokzatmagassági érték **** A fedett sportuszoda kialakult építménymagassága
(2)
Vt/… jelű településközpont vegyes építési övezetek területén elhelyezhető jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló épület, mely lehet: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d) a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású, elsősorban kézműipari javítókarbantartó, szolgáltató épület illetve rendeltetési egység max. 100 m2 hasznos szintterülettel, e) egyéb közösségi szórakoztató épület, f) egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális épület, 8 g) sportépítmény, fedett és nyitott sportuszoda építményei
1
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 7 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 8 Módosította: 31/2012.(VI.29) önk. rendelet 2
45
EGER-HÉSZ
parkolóház kettőnél többszintben az SZT-ben meghatározott helyen létesíthető, üzemanyagtöltő-állomás nélkül. i) térszint alatti gépjárműtároló, mélygarázs a szabályozási terven meghatározott terepszint alatti építési helyen,1 j) térszint alatti gépjárműtároló, mélygarázs felszín feletti létesítményei, amelyek a szabályozási terven kijelölt felszín feletti építési hely határán kívül is elhelyezhetők,2 k) terepszint alatti közmű-szolgáltató létesítmények és egyéb közműtárgyak, l) új trafó terepszint alatt vagy egyéb funkciójú épülethez rendelten alakítható ki, (a meglévő trafóházak rekonstrukció során korszerű lemezházas trafóra cserélendők, vagy épülethez rendelve alakítandók ki). Vt jelű településközpont vegyes építési övezetek területén nem helyezhető: a) termelő kertészeti építmény, b) üzemanyagtöltő, c) állattartó épület, d) lakókocsi, e) feszített, vagy felfújt sátor, f) üvegház, fóliaborítású növényház, fóliasátor g) közterületről látható terepfelszínen megjelenő közműépítmény, távközlési berendezés, Vt/Z-90-K-ú jelű építési övezetben a) A kialakult építménymagasság növelése – szabályozási terv eltérő rendelkezése, vagy az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás hiányában – csak az épületek magastetős kialakítása érdekében lehetséges, plusz 1,0 m maximális mértékben. b) Épületbővítés az építési övezetben nem lehetséges, kivéve a tetőtér beépítésének eseteit. c) Az épületeken – városépítészeti egységenként egységesen – beépített tetőtér létesíthető, ha a bővítéshez szükséges gépkocsi-tárolók, parkolók kialakítása a külön megállapodásban foglaltak szerint a bővítéssel egyidejűleg megtörténik, vagy ha a felső szinten elhelyezkedő lakások bővítését szolgálja. d) Az épületek homlokzati átalakítása, felújítása részlegesen nem, csak az egész épületre kiterjedően történhet. A Vt/Z-; és Vt/SZ- jelű településközponti vegyes területek építési övezeteiben: a) Az építhető rendeltetési egységek számának maximuma, amennyiben az előírt gépkocsi mennyiség elhelyezése jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően telken belül biztosítható, a telekméret és az alkalmazott beépítési paraméterek alapján számítható bruttó szintterület a terepszint alatti összes (bruttó) területtel csökkentett szintterületi érték 100-zal történő osztásából adódó lefelé kerekített érték. 3 b) Zártsorú építési övezetek területén csak utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek létesíthetők a szabályozási terv és a szabályzat ettől eltérő rendelkezése hiányában. c) A közterület felőli homlokzaton a tetőtérben erkély, terasz nem engedélyezhető. Tetőfelépítmény csak a kialakult állapothoz történő illeszkedés, illetve saroktelek esetén, az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény alapján létesíthető.
h)
(3)
(4)
(5)
1
Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 3 Módosította: 31/2012.(VI.29) önk. rendelet 2
46
EGER-HÉSZ
Az elvi engedélyezési tervben a környezethez történő alkalmazkodáson túl a várból feltáruló látványt, és annak változását látványterven be kell mutatni. e) Helyi védett területen előkert nélküli beépítésnél előlépcső, előtető csak a környezeti adottságokhoz való illeszkedés szabályainak betartásával lehetséges. f) A gépjárművek tárolásáról új beépítés esetén mindig, kialakult beépítés esetén – szabadon álló, hézagosan zártsorú beépítés, illetve gépjárműbehajtásra alkalmas kapu meglétekor – telken belül kell gondoskodni. g) Új építés esetén a gépjárműtároló a főépületben, illetve a térszint alatt helyezendő el. h) A gépjárműtároló illetve udvar megközelítésére telkenként és közterületi kapcsolatonként egy, 5000 m2 feletti telekméret esetén 2 gépkocsibejáró létesíthető. Földszinten kialakított második gépkocsi tároló csak az udvar felől közelíthető meg. i) Előkert nélküli Vt jelű építési övezetekben új épület utcai homlokzata mentén, a földszinten lakófunkciót befogadó helyiség (lakószoba, hálószoba, nappali) nem létesíthető. (6) Vt/Z-100-14,5-1500 jelű építési övezetben épületbővítés a telekterület 100%-án csak akkor lehetséges, ha a beépítéssel egyidejűleg az épület földszintjén a mindkét végén nyitott gyalogos átjáró (passage) is megvalósul.1 (7) Vt/Z-70-12,5-1500 jelű építési övezet előírásai: a) A Bárány uszoda része a forrás hidrogeológiai „B” védőidomának, ezért a védőidomra vonatkozó korlátozások az építési övezet egészén érvényesek. b) A Szarvas tér felőli utcafronton a homlokzatmagasság maximum 5 m lehet az illeszkedés szabályainak betartásával. c) A terület talajtani és hidrogeológiai sajátosságaira tekintettel új épület alapozási módját és az alapozás síkját geotechnikai, illetve hidrogeológiai szakvélemény alapján kell meghatározni. 2 (7/A) a Vt/Z-50-7,5-750 jelű övezeten belül: a) Bárány uszoda épületegyüttese lapostetős, vagy alacsonyhajlású tető alkalmazásával építhető újjá. A magastetős környezettől eltérően az építészeti tervpályázat győztes pályaműve valósítandó meg. A modern építészeti karakterelemek (1925. év építészeti formanyelve) alkalmazhatók, újra felhasználhatók. b) A nyitott sportuszoda belső vízbázis védelemmel (forrás védelmi övezete) érintett telkén, a forrásvédelmi szempontok figyelembe vételével, a parkolási rendeletnek megfelelően biztosítandó a parkolási igény. 3 (7/B) Rác hóstya területén a Vt/Z-50-5,0-250 jelű építési övezetben: a) A Verőszala utcában aa) az építési telkek terepbevágással alakíthatók ki, mely során a talaj és rétegvizek, valamint a csapadékvizek eltereléséről, továbbvezetéséről a támfalépítéssel egyidejűen gondoskodni kell, ab) a kialakuló telkeken épülő ház elsődleges rendeltetése munkahelyteremtő gazdasági tevékenység, szolgáltató-, foglalkoztató ház b) az Árnyékszala utca és a Szala patak közötti Vt/.. jelű építési övezetben: ba) épületet építeni csak a patakmeder rendezését követően lehet, bb) a telek elsődleges rendeltetése a közösségi használat, melyen lakóépület nem létesíthető. d)
1
Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet Megállapította: 31/2012.(VI.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
47
EGER-HÉSZ
Rác hóstya területén a Vt/SZ-35-7,5-1200 jelű építési övezetben: Az új beépítésre szánt területeken a 150 m2 tetőfelületet meghaladó épület elhelyezése, vagy 150 m2-t meghaladó burkolt felület kialakítása esetén a csapadékvíz visszatartásról telken belül gondoskodni kell. cb) Az új beépítésre szánt területeken az épületet építeni csak a nagy-középnyomású gázvezeték mentén kialakítandó kiszolgáló út rendelkezésre állása esetén lehet. cc) Az övezetben elhelyezhető épület a lakórendeltetésen kívül kereskedelmi, szolgáltató, szállás, lakófunkciót nem zavaró gazdasági, igazgatási, iroda, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat. cd) Az új beépítésre szánt területeken az épületek építészeti kialakítása, tömegformálása, anyag és színhasználata során a többirányú rálátással rendelkező dombtetőn a tájbaillesztést igazoló látványterv készítendő. Nem építhető 45°-nál meredekebb tetőszerkezet, nem alkalmazható a homlokzat és a tetőfelület színezésére a magyarországi természetes kövek színétől jelentősen eltérő színek. ce) Az új beépítésre szánt területeken a szabályozási terven jelölt közhasználat előtt megnyitandó magánutak kialakítása irányadó, a javasolt telekosztás megvalósításához szükséges. Az utak részleges hosszban való kiépítésével is kiszolgálhatók a nagyobb méretben hasznosuló telkek. 1 (7/C) Rác hóstya volt kemping területén a Vt/SZ-35-10,5-4000 jelű építési övezetben: (a) Az elhelyezett épület nem tartalmazhat kereskedelmi-szolgáltató rendeltetést, és nem lehet önálló parkolóház. (b) A melléképítmények közül csak a következők helyezhetők el. 1. közmű-becsatlakozási műtárgy 2. hulladéktartály tárol legfeljebb 2,0 m –es belmagassággal. 3. kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenésre és játék céljára szolgáló műtárgy 4. kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor 5. kerti épített tűzrakóhely 6. kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel 7. kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő 8. szabadonálló és legfeljebb 5,0 m magas zászlótartóoszlop (c) Az épületek építészeti előírásai –kivétel a csarnokszerkezetű épület-: Csak természetes anyagok használhatók, a vakolat színe törtfehér, sárga, szürke terrakotta és azok árnyalatai lehetnek. (d) Magastetős épület csak 17-45o közötti tetőhajlásszöggel építhető, többszintes tetőterű épület nem alakítható ki. (e) 12,0 m fesztávot meghaladó csarnokszerkezetű épület csak alacsony-hajlásszögű tetőszerkezettel, vagy íves tetőszerkezettel fedhető le. Lapostető alkalmazása 500 m2-t meghaladó tetőfelület esetében zöldtetővel történjen, ettől eltérni napenergiahasznosítása esetén lehet. (f) Az épületek telepítésénél figyelemmel kell lenni a terület K-Ny irányú átszellőzésére, valamint átláthatóságára. Ezért az Eger-patak mentén vele közel párhuzamosan legfeljebb 60 m hosszú épület létesülhet. c) ca)
1
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
48
EGER-HÉSZ
A területen tömör kerítés nem létesíthető. A kerítések max. 0,8 m magas tömör lábazattal és áttört kivitelben készülhetnek, s legfeljebb 1,8 m magas lehet. Vt-ksz/…jelű építési övezetek előírásai: a) Az építési övezetekben a jellemzően kereskedelmi, szolgáltatói funkciókkal rendelkező épületek újraépíthetők, de nem bővíthetők. b) Az épületek átépítése/újra építése a Gólya utca menti épületek, valamint a Céhmester udvar épületeinek vonatkozásában csak egységes építészeti koncepció alapján, egy beruházás keretében végezhetők el. c) A Céhmester udvar épületeinek építménymagassága, tömege, az udvar kialakult légtér arányai a felújítás/átépítés során is megtartandók. Vt-g/… jelű építési övezet a telepszerű, úszótelkes lakóépület sorgarázsainak övezete szolgál. Új sorgarázs kialakítására az építési övezet területén nincs lehetőség. Vt-p/… jelű építési övezet a) parkolóházak elhelyezésére szolgál, b) a parkolóházban egyéb gépjárművekkel kapcsolatos szolgáltató rendeltetési egység is létesülhet üzemanyagtöltő kivételével, c) az SZT-n jelölt Kossuth Lajos utcai, Frank Tivadar utcai parkolóházak földszintjének utcához csatlakozó zónájában kereskedelmi-szolgáltató rendeltetési egységek helyezendők el. Vt-p/Z-30(100)-4,0-2000 jelű építési övezet a Buttler-ház melletti térszint alatti mélygarázst területe. A térszint felett a telek területének legfeljebb 30 %-a, térszint alatt 100 % építhető be. A telek nem beépíthető része közhasználatú zöldterületként hasznosítandó, ahol a HÉSZ 6. számú melléklet szerinti kertberendezési tárgyak helyezhetők el úgy, hogy a gyalogos átközlekedés és a szomszédos telkek szolgalmi joggal bejegyzett gépjármű-beközlekedése biztosított legyen.1 A Cifrakapu utca és Malom utca északi sarkán álló tömbben: a) az új épületek közterület felöli földszinti padlószintjét, úgy kell meghatározni, hogy az a Cifrakapu utcai útburkolat koronaszintjének magasságát legalább 45 cm-rel haladja meg. b) a telkeken önálló hulladéktartály-tároló nem építhető, ezeket az épülettel egy tömegben kell kialakítani, c) csak 40-45o-os tetőhajlásszögű magastetős épület létesíthető, tetőhéjazatként csak égetett kerámiacserép alkalmazható, Többszintes tetőterű épület nem alakítható ki, d) a Cifrakapu utca felé néző homlokzatot (tetőzeten is megjelenően) tagolni kell a hagyományos, hóstyai településszövetnek (az eredeti telekszerkezetnek) megfelelően. Vt-kk jelű övezet a településközponti vegyes területen belül lévő közkertként funkcionáló közterület/-út, amelyre a Zkk övezet előírásai és korlátozásai vonatkoznak. Vt-kt jelű övezet a vegyes területen belül lévő építési telkek és parkolók elérését biztosító utakat és parkolókat befogadó közterület/-út. A Vt-kt övezetekre vonatkozó előírások: a) Csak KAT alapján lehet építést, felújítást, növénytelepítést, térburkolást végezni. b) Az övezetben a közmű és a közlekedést szolgáló műtárgyakon kívül csak kertberendezési tárgyak és a kerti építmények közül (6. sz. melléklet) az a), i), j), k) pontokban felsoroltak helyezhetők el. c) A Vt/kt, övezetekben minimum 2 szintes növényállományt kell telepíteni.
(g) (8)
(9) (10)
(11)
(12)
(13) (14) (15)
1
Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet
49
EGER-HÉSZ
Új parkoló létesítésekor az 1 m magasságban 10 cm törzskörméretet elérő, meglévő, fa védelméről gondoskodni kell. A parkoló fásításához a meglévő fa beszámítható. e) Amennyiben az övezetben bármilyen átalakítás miatt nem óvhatók meg a meglévő fák, illetve fakivágásra van szükség, úgy a fák pótlásáról, vagy átültetésről gondoskodni kell a 40.§ (3) szerint. 1 (16) A Vt/O jelű építési övezetekben építhető új lakóépületben max. 1 lakás helyezhető el. (17)2 A Vt/O jelű építési övezetben a meglévő ún. közös udvaros beépítés"-es (hrsz-enként akár 100%-os beépítettség) telkeken a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, a meglévő épület kontúrján belül az övezetben előírt max. építménymagasság betartásával bővíthető, bontás esetén azonban építés csak az övezetben előírt minimális telekméretű telken az egyéb övezeti előírások betartásával engedélyezhető. 3 (18) A Vt/SZ-35-7,5-5000 jelű övezetben a telekalakítást és az új beépítést megelőzően városrendezési és beépítési tanulmányterv készítendő, amelyet az Egri Építészeti-Műszaki tervtanács minősítő-értékelő jelleggel kell, hogy megtárgyaljon. A várorendezési és beépítései tanulmánytervnek ki kell térnie a tervezett funkció leírására, az építészeti koncepció-tömegformálás ismertetésére, továbbá ezek összefüggésére a látvány- és városképvédelemmel, a közúti és közműkapacitások biztosítására és a műemléki környezettel való összhangra. d)
Központi vegyes területek 18. (1)
4
§
A Vk jelű központi vegyes, intézményi építési övezetek, övezetek: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Vk/Z-35-5,0-2000
Z
35
5,0
2000
30
Vk/Z-35-9,0-50005
Z
35/40***
9,0/K
5000
30
Vk/Z-40-8,0-7506
Z
40
8,0
750
25
Z
40
9,5
2000
25
Vk/SZ-40-9,5-3000
SZ
40
9,5
3000
35
Vk/Z-50-9,0-10009
Z
50
9,0
1000
20
Vk/Z-60-10,0-200010
Z
60
10,0
2000
20
Vk/Z-60-12,5-75011
Z
60 (75*)
12,5
750
20
Z
75
7,5
250
12,5
7
Vk/Z-40-9,5-2000
8
12
Vk/Z-75-7,5-250
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 5 Megállapította: 36/2010.(XI.05.) önk. rendelet 6 Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 7 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 9 Módosította: 37/2011.(IX.30.) önk. rendelet 10 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 11 Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 12 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 2
50
EGER-HÉSZ
Vk/Z-75-K-7501
Z
75
K
750
12,5
Vk/Z-75-K-40002
Z
75
K
4000
12,5
Z
90**
12,5
500
5
Z
K
K
K
K
Vk/SZ-20-5,0-3000
SZ
20
5,0
3000
50
Vk/SZ-20-5,0-1ha
SZ
20
5,0
1 ha
50
SZ
25
9,0
20000
40
Vk/SZ-30-6,0-5000
SZ
30
6,0
5000
50
Vk/SZ-30-7,5-5000
SZ
30
7,5
5000
40
Vk/SZ-30-9,5-5000
SZ
30
9,5
5000
40
Vk/SZ-35-5,0-2000
SZ
35
5,0
2000
30
Vk/SZ-35-7,5-2000
SZ
35
7,5
2000
30
Vk/SZ-35-7,5-3000
SZ
35
7,5
3000
30
Vk/SZ-35-9,5-2000
SZ
35
9,5
2000
30
Vk/SZ-35-9,5-30009
SZ
35
9,5
3000
30
Vk/SZ-35-9,5-500010
SZ
35
9,5
5000
30
Vk/SZ-35-10,5-1000011
Vk/Z-90-12,5-5003 Vk/Z-K-K-K (pincesor)
4
5
Vk/SZ-25-9,0-200006 7
8
SZ
35
10,5
10000
10
12
Vk/SZ-40-7,5-2000
SZ
40
7,5
2000
40
Vk/SZ-40-12,5-5000
SZ
40
12,5
5000
35
Vk/SZ-40-21,0-3000
SZ
40
21,0
3000
30
Vk/SZ-50-7,5-200013
SZ
50
7,5
2000
20
14
Vk/SZ-50-9,0-2000
SZ
50
9,0
2000
20
Vk/SZ-50-12,5-1 ha
SZ
50
12,5
1 ha
25
Vk/SZ-50-15,0-1 ha
SZ
50
15,0
1 ha
20
Vk/SZ-K-K-K(templ) 15
SZ
K
K
K
K
Vk-IM/Z-80-18,0-150016
Z
80
18,0
1500
10
17
Z
80
30,0
3000
10
Vk-IM/Z-80-30,0-3000
1
Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 3 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 7 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 8 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 9 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 10 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 11 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 12 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 13 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 14 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 15 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 16 Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 17 Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 2
51
EGER-HÉSZ
Vk-z/SZ-3-5,0-2000
SZ
3**
5,0
2000
50
Vk-z/SZ-5-5,0-1 ha
SZ
5**
5,0
1 ha
65
Vk-kk
SZ
2
3,5
K
80
Vk/SZ-20-7,5-5000
SZ
20
7,5
5000
40
* saroktelek esetén a zártsorúság érdekében ** OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával. ***Terepszint alatti beépítési mérték felső határa tornaudvar alá helyezett gépkocsi tárolás esetén.
(2)
(3)
Vk jelű központi vegyes, intézményi1 építési övezetek területén elhelyezhető: a) igazgatási épület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, d) egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási épület, e) sportépítmény, 2 f) többszintes parkolóház üzemanyagtöltő nélkül, kivéve a K2-es jelű úttól délre fekvő övezetekben, ahol üzemanyagtöltő állomás önmagában is létesíthető g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület, h) vagyonvédelmet, működtetést szolgáló 1 db lakás. 3 a K2-es jelű úttól délre fekvő övezetekben olyan idegenforgalmat szolgáló i) létesítmények alakíthatók ki, melyekhez kapcsolódóan a telek területén a várost látogató turisták buszainak fogadására/tárolására is lehetőség van. 4 j) Rác hóstya Verőszala és Árnyékszala utcákat összekötő Vk/Z-75-7,5-250 jelű építési övezetben: ja) Kizárólag a helyi közösséget szolgáló több-funkciós épület létesíthető, mely tartalmazhat: igazgatási, szolgáltató, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális rendeltetést. jb) Az építési övezetben a Szala-patak felett –vízjogi engedély birtokában- átépítés megvalósulhat. A patak két oldalán lévő terület csak együtt hasznosulhat. jc) A beépítés során az építészeti tömegformálást, az anyag- és színhasználatot, valamint a telek és a kerítés kialakítását az 5.§ (1) bekezdésben foglaltak szerint kell megoldani. Törekedni kell az alternatív energiahasznosításra (elsősorban napenergia), továbbá a helyi közösség számára a helyi hagyományokhoz igazodóan, de az új elemek befogadására mintát adó építészeti kialakításra. A Vk jelű központi vegyes építési övezetek területén nem helyezhető el: a) önálló lakóépület 5 b) önállóan, vagy vegyes funkciójú épületben üzemanyagtöltő állomás, kivéve a K2-es jelű úttól délre fekvő területeket, 6 a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára c) parkolóterület sem önállóan, sem más funkcióhoz kapcsolódóan, kivéve a K2-es jelű úttól délre fekvő terület övezeteit. A K2-es jelű úttól délre az idegenforgalmat szolgáló létesítményekkel együtt a turista buszok parkolása, átmeneti tárolása, továbbá a
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 3 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 4 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 5 Módosította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 6 Módosította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 2
52
EGER-HÉSZ
(4)
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
gazdasági tevékenységet befogadó telkeken előzőekben tiltott járműveket a gazdasági tevékenységgel összefüggésben elhelyezni, tárolni lehetséges A Vk/… jelű központi vegyes építési övezetekben új létesítmények elhelyezésére, meglévők – helyiséget tartalmazó – bővítésére vonatkozó engedélyezési tervi dokumentációnak kertépítészeti tervi dokumentációt is tartalmaznia kell, amelyet véleményeztetni kell az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint. Vk/… jelű, beépítetlen építési telkeken, a SZT-n jelölt helyen az övezeti paraméterek által meghatározott beépítést az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint véleményeztetni kell. Meglévő épületet bővíteni, funkcióváltást végrehajtani, vagy új épületet létesíteni, csak akkor lehet, ha a fejlesztéshez szükséges gépkocsi tárolás telken belül, vagy a parkolási rendeletben rögzített módon megoldott. Intézményi telken meglévő épület bővítése, új épület létesítése egyéb előírások és a szabályozási terv jelölésének hiányában a beépítési paraméterek megtartásával és legalább 10 méteres elő-, oldal- és hátsókert biztosításával lehetséges. Ez alól kivétel a műemléki telek, műemléki környezetben lévő telek, régészeti lelőhellyel érintett telek, valamint a zártsorú hézagosan zártsorú beépítési móddal beépített telek. 1 2 A Vk/SZ-50-12,5-1ha és a Vk/SZ-50-15-1ha jelű építési övezetek – a Knézich Károly utca és az Eger-patak közötti kórház tömb, melyekben a) elsősorban egészségügyi, szociális funkciók helyezhetők el, b) nem létesíthető: sportépítmény, a fő tevékenységgel össze nem függő gazdasági épület, c) műemléki védelem alatt álló építmény számára (pl.: barokk kapu) az övezetben meghatározott legkisebb telekterülettől eltérően, a műemléki szempontok szerint szükséges mértékű telek is kialakítható, d) új rendeltetési egység, vagy funkcióbővítés során keletkező gépjármű elhelyezés igényét telken belül kell megoldani, e) a SZT-en jelölt helyen a homlokzatmagasság határértéke szerepel, mely nem haladható meg. Vk/SZ-20-5,0-1ha jelű építési övezetben - a Gárdonyi kertben- igazgatási épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, egészségügyi, szociális, oktatási épület vagyonvédelmet, működtetést szolgáló 1 db lakás létesülhet a fejlesztés során, de a Gárdonyi múzeum funkciója nem sérülhet. 18/A.
(1)
(2) (3)
§3
a Vk-z/SZ-5-5,0-1ha jelű övezetben nem létesülhet kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, többszintes parkolóház, nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület. a Vk-kk jelű központi vegyes övezet nagy zöldfelületű közkertként funkcionáló közhasználatú terület, amelyre a Zkk övezet előírásai és korlátozásai vonatkoznak. 4 A Vk-IM övezetekre vonatkozó általános előírások a) az alábbi funkciók helyezhetők el: 1. irodaház, 2. közintézmény épület, 3. konferencia-központ és ahhoz kapcsolódó kiállítási épület,
1
Módosította: 36/2010.(XI.05.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 4 Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 2
53
EGER-HÉSZ
legfeljebb 3.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi épület vagy ilyen rendeltetési egységet magában foglaló épület, 5. szálláshely-szolgáltató épület, 6. sportépítmény, 7. szabadidő eltöltését szolgáló épület, 8. parkolóház, 9. mélygarázs, 10. olyan intézményi funkció, illetőleg rendeltetési egység, melyet a vasúti közlekedési és a buszpályaudvar közlekedési alapfunkció nem zavar. A fő rendeltetésű épületben önálló rendeltetési egységként az (14) bekezdés a) pontjában felsorolt funkciók és az alábbi rendeltetési egységek helyezhetők el: 1. vendéglátó, 2. szolgáltató, 3. kulturális-, művelődési-, 4. oktatási-, 5. egészségügyi-, 6. egyházi7. szociális-és 8. a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú rendeltetési egységek. Az övezet területén nem létesíthetők: 1. önálló ipari épület és rendeltetési egység, 2. önálló raktározási épület és rendeltetési egység, 3. önálló nagykereskedelmi épület és rendeltetési egység, 4. nem a fő rendeltetésnek megfelelő épületet, vagy az önálló rendeltetési egységet szolgáló raktározási helyiség, 5. a közterülettel határosan kialakított teremgarázsa be- és kijárat és az üzemeltetéshez szükséges helyiségek kivételével, továbbá 6. sorgarázs, 7. hulladékudvar. A Szabályozási Tervben lehatárolt, zöldfelületként kialakítandó területeket közcélú zöldfelületként kell kialakítani KAT alapján. A minimális zöldfelület kialakítása érdekében tetőkert is kialakítható az OTÉK előírásai alapján. Az intermodális csomópont területe az előírt űrszelvény megtartásával – a szabályozási tervben meghatározott módon – részlegesen vagy teljes egészében lefedhető. A területen új épület(rész) csak abban az esetben helyezhető el, ha a vágányok lefedésére legkésőbb az új épülettel, épületrésszel egyidejűleg sor kerül. E korlátozás alól kivétel a vasútüzemi, vasútfejlesztési építmény, amennyiben annak létesítését vasútüzemi, vasútbiztonsági szempontok indokolják, vagy a később megvalósuló intermodális csomópont kialakításához szükséges. A szabályozási tervben meghatározott gyalogos kapcsolatokat ki kell alakítani és fenntartani a Raktár utca és Ady Endre utca között átlagosan legalább 20 méter széles felszíni zöldfelületi vagy tetőkerti sávban. A szabályozási tervben meghatározott gyalogoskapcsolatok vonalvezetése megváltoztatható, de a kapcsolat csak a szabályozási terv módosításával szüntethető meg. 4.
b)
c)
d)
e) f)
g)
54
EGER-HÉSZ
h)
(4)1
(5)2
1 2
A területen átmenetileg (a parkoló-építmények megvalósításáig) az előírt parkolók szabadtéri parkolóban is elhelyezhetők az építési engedélyben meghatározott feltételekkel. i) A területen a vasútüzemhez és vasútbiztonsághoz szükséges funkciójú épületek, építmények az intermodális csomópont megvalósításáig állagmegőrzés vagy vasútfejlesztés miatt felújíthatók vagy átalakíthatók. A Vk-IM övezetekre vonatkozó sajátos előírások a) Az építési övezetben minden építmény elvi építési engedély köteles. b) Az utascsarnok(ok)ban lévő gyalogos kapcsolatot a Raktár utca és Ady Endre utca között kell biztosítani. c) Az intermodális csomópont keleti és nyugati oldala között, a városi funkciójú területek a vasúti peronok és az autóbusz indító helyek feltárására akadálymentes közlekedést biztosító gyalogos kapcsolatot kell kialakítani. d) Az intermodális csomópont területén elhelyezendő új transzformátorokat a szakhatóságok, ill. az üzemeltetők által meghatározott helyeken, de épületben, közterületről közvetlenül megközelíthetően kell elhelyezni. e) A területen telefonfülke közvetlenül az épület homlokfala elé nem telepíthető, helyét a járda berendezési sávjában kell biztosítani. f) A területen közműlégvezeték nem létesíthető. g) A területen az építési engedély feltételeként előírt bontással érintett épületet, épületrészt az érintett terület tényleges igénybevételéig (adott esetben az érintett területen létesülő építmény használatbavételéig) kell lebontani. A távlatban bontással érintett épület(rész) nem bővíthető, de az állagmegóvás érdekében lehet korszerűsíteni és átépíteni. h) Környezetvédelmi szempontból védőtávolságot igénylő zavaró hatású technológia a területre nem telepíthető. i) Az intermodális csomópont területét fel kell tárni az esetlegesen meglévő talaj- és talajvíz szennyezés mértékéről. Szükség esetén az illetékes környezetvédelmi hatóság által előírt módon ártalmatlanítani kell. A Vk/Z-K-K-K (pincesor) jelű építési övezetben a pincesor védelmét biztosítani kell. Új pince az övezetben nem létesíthető. a) A meglévő pince homlokzatának átalakítása csak oromfallal és a helyi építési hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: homlokzat terméskőből; nyílászárók fa szerkezettel, kizárólag: sötétre pácolt natúr, sötétzöld, barna színekben. b) Az oromfal elé előtető és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető. A meglévőket egységes kialakítással kell átalakítani. c) Az engedélyezési dokumentációban a környezethez való illeszkedést 2-2 szomszédos pince ábrázolásával, látványtervvel kell bizonyítani. d) A pincesorok rendeltetése kizárólag a bortároláshoz, borfeldolgozáshoz, borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó, valamint kereskedelmi funkciójú lehet, más célú hasznosítás nem engedélyezhető. e) Az övezetben elhelyezhető egy max. 60 m2 alapterületű, kizárólag vendéglátást szolgáló építmény, melyhez a pincesor felett egységes kialakítású, lefedés nélküli teraszburkolat létesíthető max. 300 m2 területig.
Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet
55
EGER-HÉSZ
(6) 1 A K2-es jelű úttól délre fekvő központi vegyes területek beépítésének, vagy 500 m2-t elérő burkolt felület kialakításának feltétele a területen keletkező csapadékvizeket befogadó csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása, azaz a vízelvezető árok rendezése részben új mederként, részben zárt csapadékvíz-elvezető csatornaként kiépítése. 2 (7) A Vk/Z-35-9,0-5000 jelű övezetben: a) Az oktatási létesítmények épületei bővíthetők, újjáépíthetők eredeti helyükön és a szabályozási terven jelölt építési helyen. b) A „zöldtetős dombház” magassága az eredeti terephez képest legfeljebb 2 m lehet a Trinitárius templom és a Forrás Kulturális Központ hátsó (északi) homlokzati síkjához igazodó mélységig, a szabályozási terven rögzítettek szerint. c) A tornaudvar ½ szint (1,5 m) magasságig megemelhető terepszint alatti gépkocsi-tároló létesítése esetén. Gazdasági területek 19. (1)
(2)
(3)10
§
Gazdasági területek területfelhasználási egységei a terv területén: a) Gksz – kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület; b) Gip – egyéb ipari gazdasági terület. A gazdasági területekre vonatkozó általános előírások: 3 A már beépült építési övezetekben a jelenleg meglévő épületek – az övezet a) paraméterei által meghatározott mértékben – akkor fejleszthetők, ha a szabályozási terven jelölt építési helyen belül helyezkednek el. Építési határvonalon kívül álló épületen, épületrészen fejlesztést, bővítést végezni tilos. Építési határvonallal át nem metszett, azzal érintkező épület megtartható, az építési helyen belül bővíthető. 4 b) 56 c) A 3000 m2-t meghaladó helyiséget tartalmazó új építmény telkén a zöldfelületek kialakítása és tájképi megjelenése igazolásához kertépítészeti terv készítendő. 7 d) A gazdasági övezetek területén nyeles telek csak a szabályzat 6. § (8) bekezdés előírása szerint hozható létre. e) A gazdasági övezetek területén meglévő épületeket bővíteni, vagy új épületet létesíteni csak akkor lehet, ha a fejlesztéshez szükséges gépkocsi tárolás és szállítási forgalom telken belül, vagy a parkolási rendeletben rögzített egyéb módon megoldott. 8 f) A szabályozási terven „megtartandó/kialakítandó zöldfelület” jelöléssel ellátott teleksávon háromszintű növényzet telepítendő, tartandó fenn. 9A közterületi telekhatárok mentén legalább 8,0 méterenként közepes lombkoronát növelő fa telepítendő. Az építés feltétele gazdasági hasznosítású telken: a) a telek megközelítését biztosító, a telek előtti út szabályozási terven jelöltek szerinti kialakítása,
1
Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet Megállapította: 36/2010.(XI.06.) önk. rendelet 3 Módosította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 4 Hatályon kívül helyezte: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Módosította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 7 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Megállípította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 9 Kiegészítette: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 10 Megállípította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
56
EGER-HÉSZ
a telek, szükség esetén a környezete vízrendezésének megoldása, valamint legalább a részleges közműkiszolgálás biztosítása (úgymint a közüzemi villamos energia-szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közcsatorna hiányában az egyedi korszerű- és szakszerű szennyvíztisztítás megoldása, az építési telek előtti érintett közterületen és a telken belüli nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megoldása). Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a 60,0 m hosszúságot meghaladó homlokzatot síkban és tetőtömegben építészeti eszközökkel tagolni kell, b) az épületek lefedésére lapos, alacsonyhajlású és magastető egyaránt alkalmazható, de a 12,0 m-es fesztávolságot meghaladó szerkezet, illetve traktus-mélység lefedésére a tetőhajlásszöge max. 30 fokos lehet, kivétel íves tetőkialakítás, c) egy épületen belül a lapostetőn kívül legfeljebb két féle meredekségű egyéb tetőszerkezet alkalmazható, d) az épületek homlokzati- és tetőfelületeinek színezésekor a magyarországi természetes kövek színeivel megegyező színek használhatók, legfeljebb 1,0 x 1,0 m felületig alkalmazható a fekete, a lila, a rózsaszín, a kénsárga színezés.
b) c)
(4)1
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek (Gksz) 20. (1)
§
A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetek: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Gksz/Z-50-7,5-15002
Z
50
7,5
1500
20
Gksz/Z-50-7,5-30003
Z
50
7,5
3000
20
Gksz/Z-50-9,5-30004
Z
50
9,5
3000
20
5
O
15
6,5
1000
40
6
Gksz/O-15-6,5-2000
O
15
6,5
2000
40
Gksz/O-30-6,5-10007
O
30
6,5
1000
30
Gksz/O-30-6,5-20008
O
30
6,5
2000
30
Gksz/O-40-7,5-30009
O
40
7,5
3000
25
O
50
7,5
1500
20
SZ
20
6,0
1500
30
Gksz/O-15-6,5-1000
10
Gksz/O-50-7,5-1500
11
Gksz/SZ-20-6,0-1500 1
Megállípította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállípította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 3 Megállípította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 4 Megállípította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 7 Módosította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelet 8 Módosította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelet 9 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 10 Megállípította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 11 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
57
EGER-HÉSZ
Gksz/SZ-30-7,5-40001
SZ
30
7,5
4000
35
Gksz/SZ-30-7,5-50002
SZ
30
7,5
5000
40
SZ
30
9,0
3000
35
SZ
30
9,5
5000/1 ha*
30
Gksz/SZ-30-10,5-2000
SZ
30
10,5
2000
30
Gksz/SZ-35-7,5-15006
SZ
35
7,5
1500
30
Gksz /SZ-35-7,5-30007
SZ
35
7,5
3000
30
SZ
35
7,5
5000
30
Gksz/SZ-35-12,0-3000
SZ
35
12,0
3000
25
Gksz/SZ-35-12,0-500010
SZ
35
12,0
5000
30
Gksz/SZ-40-5,0-2000
SZ
40
5,0
2000
30
Gksz/SZ-40-6,0-300011
SZ
40
6,0
3000
30
Gksz/SZ-40-7,5-2000
SZ
40
7,5
2000
30
Gksz/SZ-40-7,5-3000
SZ
40
7,5
3000
30
Gksz/SZ-40-7,5-500012
SZ
40
7,5
5000
30
Gksz/SZ-40-9,0-250013
SZ
40
9,0
2500
20
Gksz/SZ-40-9,0-300014
SZ
40
9,0
3000
30
Gksz/SZ-40-9,5-5000
SZ
40
9,5
5000
30
Gksz/SZ-40-10,5-1000 (OMYA) 16
SZ
40
10,5
1000
25
Gksz/SZ-40-15-2000017
SZ
40
15,0
20000
25
Gksz/O-30-6,0-300018
O
30
6,0
3000
40
Gksz/O-30-7,5-200019
Gksz/SZ-30-9,0-30003 Gksz/SZ-30-9,5-5000/1ha*
4
5
8
Gksz/SZ-35-7,5-5000
9
15
SZ
30
7,5
2000
25
20
O
30
7,5
5000
40
21
O
35
7,5
2000
30
Gksz/O-30-7,5-5000 Gksz/O-35-7,5-2000 1
Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 4 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 5 Megállípította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 6 Megállípította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 8 Megállípította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 9 Megállapította: 11/2011.(II.25.) önk. rendelet 10 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 11 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 12 Megállípította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 13 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 14 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 15 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 16 Módosította: 11/2011.(II.25.) önk. rendelet 17 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 18 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 19 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 20 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 21 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 2
58
EGER-HÉSZ
Gksz/O-40-6,5-20001
O
40
6,5
2000
20
Gksz-pi/2 Gksz/Z-50-4,5-K
O Z
30 50
5,0 4,5
500* Kialakult
20 20
* Minimális beépíthető telekterület (2) A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezetekre vonatkozó általános előírások: 3 a) Az álló gépjárművek telken belül történő tárolását úgy kell megoldani, hogy a minimális telken belüli zöldfelület biztosítva legyen. 4 b) 5 c) A Kistályai út keleti oldala menti gazdasági hasznosítású telkek előkertjeit minimálisan 30 %-os mértékben kétszintű zöldfelületként kell kialakítani, ahol a közterülettel párhuzamosan minden megkezdett 10,0 m-ként legalább egy közepes lombkoronájú fa telepítendő. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető: 6 a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kivéve az „SZT/K2-Ny” jelű szabályozási terv által határolt terület egyes övezeteit, b) igazgatási, egyéb iroda épület, c) parkolóház, d) sportépítmény, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) egyéb közösségi szórakoztató épület. 7 g) üzemanyagtöltő, kizárólag a szabályozási terv rendelkezése szerint 8 a városüzemeltetéssel, valamint a területen megvalósuló funkcióval összefüggő h) közműépítmény, 9 i) nem helyezhető el az „SZT/K2-Ny” jelű szabályozási terven jelölt területen belül távközlési, adatátviteli berendezés sem önálló építményként, sem épületre szerelve, 10 j) terepszint felett nem helyezhető el gáz-, vagy cseppfolyós anyag tárolására szolgáló fedetlen és takaratlan tartály, kivéve a borászattal összefüggő építmények acéltartályai, azon övezetben, ahol e tevékenység engedélyezett. 11 (3/A) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben nem helyezhető el: a) az „SZT/K2-Ny” jelű szabályozási terven jelölt területen belül távközlési, adatátviteli berendezés sem önálló építményként, sem épületre szerelve, b) terepszint felett gáz-, vagy cseppfolyós anyag tárolására szolgáló fedetlen és takaratlan tartály, kivéve a borászattal összefüggő építmények acéltartályai, azon övezetben, ahol e tevékenység engedélyezett (4) Lajosváros Faiskola utca melletti Gksz jelű építési övezet telkein a fejlesztések során megvalósuló épületek tető kialakítását – az utca melletti építési helyeken – a szomszédos 1
Módosította: 18/2013.(VI.28.) önk. rendelet Módosította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelet 3 Módosította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Hatályon kívül helyezte: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Módosította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 7 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 9 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 10 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 11 Megállípította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
59
EGER-HÉSZ
lakóterületekkel történő városképi illeszkedés érdekében az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény alapján kell kialakítani. (5) A környezeti hatások mérséklése, a kondicionáló hatás fokozása érdekében Lajosvárosban, a Faiskola utca felőli telekhatáron, és az utca és a vasútvonal között a SZT-en feltüntetett sávokban háromszintes növényállomány telepítendő. (6) Tihamér városrész Sas út melletti Gksz jelű telektömbjénél a lakóterülettel határos északi teleksávban (az üzemi létesítmények telkén belül) összefüggő zöldsáv alakítandó ki az SZTnek megfelelően a be nem épített telekrészeken. Épületbontást követően a zöldsáv záródását biztosítani kell. 1 (7) Az SZT/K2-Ny jelű szabályozási terven lehatárolt területen belül a Gksz/SZ-35-12,0-5000 jelű, 2továbbá Rác hóstya a Gksz/SZ-40-9,5-5000 jelű építési övezetekben: a) bevásárló központ, üzletház és idegenforgalmi szolgáltatás épületei építhetők, de Rác hóstya gazdasági övezetében kialakuló telkeken előzőeken felül egyéb gazdasági tevékenység céljára is létesíthető épület,3 b) a létesülő épület/ek telepítésének, telken belüli közlekedési és zöldfelületi rendszerének bemutatására beépítési és kertépítészeti tervet kell készíteni, a környezethez igazodó építészeti kialakítást és a táj beillesztést a közutak felőli nézetből látványtervekkel kell igazolni, c) az építmények tömegformálásának, anyaghasználatának, színezésének megválasztásakor a tájba illesztés és a "városkapu jelleg" szempontjait kiemelten kell kezelni, melyhez a Városi Tervtanács támogató véleményét kell megszerezni, d) az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 13,0 m-es magasságot, e) a terepfelszínen megengedett 35%-os beépítési mérték a terepfelszín alatt 10%-os mértékkel meghaladható, f) az építés feltétele a terület vízrendezésének megoldása, valamint a teljes közműkiszolgálás biztosítása. 4 (8) A 0777 hrsz-ú út menti Gksz/O -35-7,5-2000 jelű övezetben: a) elhelyezhető a (3) bekezdés a), b), e) és h) pontjaiban megjelölt építmények, b) az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8,0 m-es magasságot, c) a terepfelszín alatt és felett azonos beépítési mértékkel lehet építeni, 5 d) az építés feltétele: lásd 19.§ (3) bekezdését. 6 (9) A 0777 hrsz-ú út menti Gksz/SZ -30-7,5-4000 jelű övezetben: a) a szőlőfeldolgozás, a bortárolás, valamint az idegenforgalmi szolgáltatás építményei létesíthetőek, b) a létesülő épület/ek telepítésének, telken belüli közlekedési és zöldfelületi rendszerének bemutatására beépítési és kertépítészeti tervet, a környezethez igazodó építészeti kialakítás és a tájba illesztés igazolására a közutak felőli nézetből látványtervet kell készíteni, c) az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8,0 m-es magasságot, 1
Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 2
60
EGER-HÉSZ
a terepfelszín alatt és felett azonos beépítési mértékkel lehet építeni, az építés feltétele a telek megközelítését biztosító út szabályozási terven jelöltek szerinti kialakítása, a terület vízrendezésének megoldása, valamint a részleges közműkiszolgálás biztosítása, (úgymint a közüzemi villamos energia szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, az egyedi korszerű- és szakszerű szennyvíztisztítás, a közterületi és telken belüli nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megoldása). A (7)-(9) bekezdésben szereplő Gksz-övezetekben a) az épületek építészeti kialakítása során az épületek lefedésére lapos, alacsonyhajlású és magastető alkalmazható, de a 12 m-es fesztávolságot meghaladó szerkezet, illetve traktus-mélység lefedésére a tetőhajlásszöge max. 30 fokos lehet, b) a 40 m hosszúságot meghaladó homlokzatokat síkban és tetőtömegben építészetileg tagolni kell, melynek során a tagolás mértéke legalább 50 cm legyen, 2 c) d) az övezetekben a kerítés és a támfalépítés szabályai: da) 80 cm-nél magasabb kerítés csak a telekhatárokon építhető, db) 1,20 m magasságot meghaladó tömör kerítés, élő sövény kivételével tájesztétikai okokból nem létesíthető, dc) 40 cm magasságot meghaladó kerítéslábazat, támfal nem lehet látszó nyersbeton felületű, felületkezelés nélküli zsalukő, vagy fémlemez, de) támfalak, kerítéslábazatok anyagaként, vagy burkolataként természetes, természetközeli anyagok alkalmazandók (különösen: terméskő, fa, vessző-, ill. nádfonat, tégla, esetleg takaró örökzöldek), df) a támfal látszó magassága legfeljebb 2,5 m lehet, ha magasabb támfal építése szükséges, akkor minimum 1 m széles növénytelepítésre alkalmas lépcsőzéssel alakítandó ki, 3 e) f) az építési övezetben, ha a burkolt felületek összes területe meghaladja az 1000 m2-t a keletkező csapadékvizek befogadóba történő késleltetett bevezetése érdekében átmeneti csapadékvíz tározóról kell gondoskodni, g) az övezeteken kívül keletkezett bármilyen hulladék az övezetek területén nem gyűjthető, tárolható. Az építési övezetben önálló terepszint alatti építmény/építmények elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 % -ánál. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet. Az építési övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül a telekhatárok mentén fa- és cserjesor telepítése kötelező. Az SZT/DK.. jelű szabályozási terv területén a Kistályai út és az É-D-i összekötőút mentén a Gksz/… és Gksz-pi jelű építési övezetekben: 7 a) A városképi és a tájképi illeszkedés követelményeinek megfelelés igazolására olyan látványtervet/fotómontázst, valamint helyszínrajzot kell készíteni, mely a tervezett d) e)
(10)1
(11)4
(12)5 (13)6
1
Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 7 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
61
EGER-HÉSZ
építési telek melletti két-két szomszédos telek beépítésének látványát, beépítési jellegét is bemutatja. b) Azon telephelyek, melyek telekjogilag önálló, több telket összekapcsolva működnek, a Kistályai útra nyílóan 100 m-ként csak egy gépkocsi forgalmú gazdasági bejáratot, kaput építhetnek. c) Ha a telek alapterülete az építési övezeti előírásokban megjelölt legkisebb telekméretet, valamint a legkisebb átlagos telekszélességet nem éri el, akkor azon helyiséget befogadó kereskedelmi- szolgáltatói- gazdasági célú építmény nem létesíthető. d) A kerítésépítés szabályai: da) az elő és oldalsó telekhatáron tömör kerítés legfeljebb 1,8 m magasságig építhető, db) az oldalhatáron a Kistályai úttól mérten legfeljebb az építési hely hosszában lehet tömör kerítés, dc) a hátsó telekhatáron tömör kerítés nem létesíthető, legfeljebb élő sövénnyel képezhető. e) A Kistályai útra merőlegesen mérten a természetes tereplejtés legfeljebb 30,0 m-es sávban változtatható meg terepalakítással, melynek során a támfal, a földrézsű képzése csak teraszosan alakítható a 38.§ (10)-(14) bekezdések rendelkezéseinek figyelembe vételével. f)Az épületek építészeti kialakításánál az alábbiakat kell alkalmazni: fa) 1 fb) az épület 35-45° közötti hajlásszögű magastetővel fedett legyen, lejtőre merőleges gerincű fedélszerkezettel, lapostető extenzív, vagy intenzív zöldtetőként alkalmazható, fc) ha a tetőszerkezet fesztávolsága a 12,0 m-t meghaladja a tetőhajlásszöge legfeljebb 30° legyen, fd) a tetőhéjazat anyaga lehet égetett cserép, vagy a cserépfedés textúráját biztosító lemezfedés, valamint a föld, illetve a magyarországi kövek természetes színeinek megfelelő felületkezelésű fémlemez. g) A jogszabály szerint tervtanácsi eljárásra kötelezett épületek esetében az építészeti kialakítás a tervtanácsi ajánlatban foglaltaknak megfelelően az f) pontban leírtaktól eltérhet. 2 (14) A Kistályai út mentén a Gksz/… jelű építési övezetekben a) a kialakítható és a beépíthető legkisebb telekszélesség átlagosan 20,0 m lehet, b) a terepszint alatti építmény/építmények önállóan is elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 10 % -ánál, kivéve, ha gépkocsitárolás céljára létesül a terepszint alatti építmény, mely esetben elérheti a terepszint alatti beépítés a telek területének 15%-át, c) pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet. 3 (15) A Kistályai út menti Gksz-pi/.. jelű építési övezetben: a) a kialakítható és a beépíthető legkisebb telekszélesség átlagosan 16,0 m, a beépíthető legkisebb telekterület 500 m2, b) az építési övezetben új önálló pince létesítése tilos, c) a közterületről, vagy attól mérten 15,0 m-en belül új pince nem nyitható, a közterületen, vagy annak rovására létesített, meglévő pince felszámolandó,
1
Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
62
EGER-HÉSZ
a partfalba vágott, meglévő önálló pincéket egyéb gazdasági célú használatra igénybe venni csak akkor lehet, ha a pincék elé gazdasági funkciót befogadó épület létesül, egyéb esetben elsősorban a borászattal, a vendégforgalommal összefüggő tevékenységre kell hasznosítani, e) ha a telkek alapterülete az 500 m2-t, valamint a minimális 16,0 m-es telekszélességet nem éri el akkor a telken gazdasági tevékenység nem végezhető. 1 (16) A Déli iparterület kereskedelmi - szolgáltató övezetbe tartozó telkein: a) a kialakítható legkisebb átlagos telekszélesség, ha a szabályozási terv másképpen nem rendelkezik 40,0 m lehet, b) a terepszint alatti építmény önállóan is elhelyezhető, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek 10 %-ánál, kivéve, ha gépkocsi-tárolás vagy átmeneti záportárolás céljára létesül a terepszint alatti építmény, mely esetben elérheti a terepszint alatti beépítés a telek területének 20 %-át, c) az övezetekkel határos vízgazdálkodási területek védősávjában - a szabályozási terv eltérő rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett - csak a vízgazdálkodással összefüggő építmények létesíthetők, a vízfolyások kezelését korlátozó terepalakítás, kerítésépítés nem végezhető, d) 30 %-ot meghaladó beépítettség és burkolt felület együttes megléte esetén a csapadékvizek visszatartásáról, azaz késleltetett tovább vezetéséről a telken belül kell gondoskodni. e) az övezetekben a kerítés és a támfalépítés szabályai: ea) 0,8 m-nél magasabb kerítés csak a telekhatáron építhető, eb) 0,4 m magasságot meghaladó kerítéslábazat, támfal nem lehet látszó nyersbeton felületű, felületkezelés nélküli zsalukő, vagy kezeletlen fémlemez, ec) a támfal látszó magassága legfeljebb 2,5 m lehet, ha magasabb támfal építése szükséges, akkor minimum 1,0 m széles növénytelepítésre alkalmas lépcsőzéssel alakítandó ki, ed) nem építhető tömör kerítés az Eger-patak menti telekhatáron, egyéb vízfolyás menti telekhatáron, ef) tömör kerítés legfeljebb 3,0 m magasságig építhető, melyet a közterületi határ mentén növényzettel, anyaghasználattal, szerkezeti kialakítás változtatásával legalább 6,0 mként tagolni kell. d)
Egyéb ipari gazdasági területek (Gip) 21. (1)
§
A Gip jelű egyéb ipari gazdasági terület építési övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
BEÉPÍTETTSÉG
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
SZ
30
7,5
3000
40
Gip/SZ-30-9,0-4000
SZ
30
9,0
4000
35
Gip/SZ-30-9,5-5000
SZ
30
9,5
5000
40
2
2
BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
(%)
Gip/SZ-30-7,5-3000
1
LEGNAGYOBB
Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet
63
EGER-HÉSZ
Gip/SZ-30-12,0-50001
SZ
30
12,0
5000
35
Gip/SZ-35-7,5-15002
SZ
35
7,5
1500
30
SZ
35
9,5
5000
30
SZ
35
10,5
1000
30
Gip/SZ-35-12-3000
SZ
35
12,0
3000
30
Gip/SZ-35-12,0-1ha6
SZ
35
12,0
1ha
30
Gip/SZ-35-9,5-50003 4
Gip/SZ-35-10,5-1000 5
Gip/SZ-40-9,5-40007
SZ
40
9,5
4000
25
8
Gip/SZ-40-12,0-3000
SZ
40
12,0
3000
25
9
Gip/SZ-40-12,0-1 ha
SZ
40
12,0
1 ha
25
Gip/SZ-45-12,0-500010
SZ
45
12,0
5000
25
Gip/SZ-45-12,0-1 ha11
SZ
45
12,0
1 ha
25
Gip/SZ-50-12,0-500012
SZ
50
12,0
5000
25
13
SZ
50
12,0
1 ha
25
14
Gip/SZ-50-20,0-3000
SZ
50
20,0
3000
25
Gip/SZ-50-20,0-500015
SZ
50
20,0
5000
25
Gip/SZ-50-20,0-1 ha16
SZ
50
20,0
1 ha
25
Gip/SZ-50-12,0-1 ha
(2)
(3)
A Gip jelű építési övezetekre vonatkozó általános előírások: a) Az építési övezetek területén csak nem jelentős zavaró hatású ipari-gazdasági tevékenység épületei helyezhetők el. 17 Az álló/pakoló gépjárművek telken belüli tárolását úgy kell megoldani, hogy a b) minimális telken belüli zöldfelület az általuk elfoglalt területen kívül biztosítva legyen. Az egyéb ipari szolgáltató gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető: a) jelentős mértékű zavaró hatással nem rendelkező ipari épületek, b) energiaszolgáltatás épületei, 18 c) településgazdálkodás épületei d) többszintes parkolóház, 19 e) üzemanyagtöltő állomás a szabályozási terv rendelkezése esetén.
1
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 3 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 4 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 5 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 6 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 7 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 8 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 9 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 10 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 11 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 12 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 13 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 14 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 15 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 16 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 17 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 18 Módosította: 40/2013.(XI.15.) önk. rendelet 19 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 2
64
EGER-HÉSZ
(4)
(5)
(6) (7) (8) (9)
Egyéb ipari szolgáltató gazdasági építési övezetben nem helyezhető el: a) különlegesen veszélyes (tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes) építmény, b) bűzös gazdasági tevékenységű épület, c) környezetet zavaró, nagy zajjal járó gazdasági tevékenység építményei. A környezeti hatások mérséklése, a kondicionáló hatás fokozása érdekében Lajosvárosban, a Faiskola utca felőli telekhatáron, valamint az utca és vasútvonal között az SZT-en feltüntetett haránt irányú sávokban háromszintes növényállomány telepítendő. 1 A terepszint alatti beépítés a terepszint feletti beépítést 10 %-os mértékben meghaladhatja. 2 A telekhatárok mentén legalább egy sor fa létesítése kötelező a minimális zöldfelületi mértéken belül. 3 4 Az ipari gazdasági építési övezetekben az építészeti formálásra vonatkozó előírások megegyeznek a 20. § (13) f) pontjában foglaltakkal. 5 A Déli iparterület egyéb ipari övezetébe tartozó telkein, ha 30 %-ot meghalad a beépítettség és a burkolt felület együttesen, akkor a csapadékvizek visszatartásáról, késleltetett tovább vezetéséről telken belül kell gondoskodni. Üdülőterületek 21/A. a) aa) ab)
§
A hétvégi házas üdülőterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók: szállásépületek, ellátó és szolgáltató, kiskereskedelmi, vendéglátó építmények, ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
Üh/O-15-4,5-500
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
O
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
15
4,5
500
60
Különleges területek 22. (1)
§
Az 1.§ (1)-ben lehatárolt területen a különleges területfelhasználási egység területén belül a szabályozási terv: a) Jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területeket (Ksp, Kte, Kbot6), b) Fürdőközpont, fürdőnegyed különleges területeket (Kfn), c) Vár különleges területet (Kvá), d) Pincés idegenforgalmi központok különleges területet (Kpi), e) Honvédségi különleges területet (Kho), 7 Oktatási területet (Kokt) f) 8 g) Különleges rekreációs és rezidenciális terület (Kre)
1
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 5 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 6 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 7 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 8 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
65
EGER-HÉSZ
(2)
h)1 Különleges idegenforgalmi terület (Kid) i)2 Különleges mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü) különböztet meg. Jelentős zöldfelülettel rendelkező különleges területek az SZT területén belül: a) A sport- és szabadidő eltöltését szolgáló terület (Ksp) b) A temetők területe (Kte) 3 c) A botanikus kert területe (Kbot)
(3)4 a)
A Ksp/.., Kfn/.., Kvá/.. és az 1500 m2 telekterületet meghaladó Kid/.. jelű építési övezetekben helyiséget tartalmazó építmény, új épület építése esetén a kötelező zöldfelület kialakítását kertépítészeti terven kell bemutatni, s annak megfelelően megvalósítani.
A Kbot jelű övezetben a beépítés mértéke nem haladhatja meg 10%-ot, továbbá épület csak szabadonálló módon kertépítészeti tervekben meghatározott helyen épülhet, legfeljebb 6,0 m-es építménymagassággal. c) A Kbot jelű övezetben komposztáló az utcai telekhatártól számított 25 m-en belül nem építhető. d) A Kbot jelű övezetben közmű-becsatlakozási műtárgy és hulladéktartály tároló az épülettel egy tömegben tervezhető és helyezhető el, vagy az utca felől megfelelő takarást biztosító, min. 50 cm széles sövénytakaró mögött helyezendő el. e) A Kbot jelű övezet telekhatárain tömör kerítés nem létesíthető. A sport- és szabadidő eltöltését szolgáló különleges terület építési övezete (Ksp) a) A Ksp jelű különleges sportterület építési övezetei b)
(4)
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
SZ
10
6,0
10000
20
SZ
15
5,5
5000
70
Ksp/SZ-20-6,0-10000
SZ
20
6,0
10000
20
Ksp/SZ-20-7,5-3000
SZ
20
7,5
3000
50
Ksp/SZ-20-6-12-40008
SZ
20
6-12,0
4000
20
Ksp/SZ-20-6-12-100009
SZ
20
6-12,0
10000
20
10,5
3000
40
12
3000
40
Ksp/SZ-10-6,0-100005 6
Ksp/SZ-15-5,5-5000
7
Ksp/SZ-30-10,5-3000
SZ
11
SZ
Ksp/SZ-30-12-3000
30
10
30
1
Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet Megállapította: 48/2013.(XII.20.) önk. rendelet 3 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 4 Módosította: 48/2013.(XII.20.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk.rendelet 6 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 7 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk.rendelet 8 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk.rendelet 9 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk.rendelet 10 Módosította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 11 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 2
66
EGER-HÉSZ
A Ksp jelű különleges sportterület építési övezetében elhelyezhető: ba) sportépítmény, lelátó, sportcsarnok, bb) pihenést, testedzést szolgáló építmény, és kiszolgáló létesítményei, bc) parkoló felületek, bd) vendéglátó építmény, be) szabadidő eltöltését szolgáló építmények. bf) több szintes parkolóház önállóan, vagy a fentiekkel vegyes funkciókkal. c) A Ksp jelű különleges sportterület építési övezetében nem helyezhető el: ca) 1 cb) önálló lakóépület. d) Felsőváros sportterültének építési övezetében parkolóház csak az SZT-en jelölt helyen létesíthető. e) A sportpályák burkolati anyagaként csak talajszennyezést nem okozó anyagok alkalmazhatók. f) A Ksp jelű különleges sportterület építési övezete és a lakótelek közös telekhatára mentén cserje és lombkorona szintű védő zöldsáv telepítendő, legalább 7,5 m szélességben. g) Az építési övezetben a zöldfelület számításába csak a füves sportpályák és a tényleges zöldfelületek számíthatók be 100 %-os mértékben. 2 A Ksp/SZ-15-5,5-5000 övezet 0487/14 és 0483 hrsz.-ú telkein a (4) bekezdés (bb)h) (be) létesítményei helyezhetők el, továbbá a lovas turizmushoz kapcsolódó építmények, létesítmények, szálláshelyek is elhelyezhetők. 3 i) Az épületek építéséhez az építészeti kialakítás során a tájképi megjelenés, a tájba illesztés igazolása érdekében az engedélyezési/bejelentési műszaki tervdokumentációhoz látvány, vagy fotómontázs készítendő. 4 j) A közművesítettség mértéke: részleges lehet: - ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni, - ha a burkolt felületek nagysága meghaladja a 400 m2-t a csapadékvizek telken belüli szikkasztását meg kell oldani. A temetők befogadására szolgáló különleges terület (Kte) építési övezete a) A Kte jelű különleges építési övezet általános előírásai
b)
(5)
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Kte/SZ-10-6,0-K5
SZ
10
6,0*
K
40
Kte/SZ-10-7,5-K
SZ
10
7,5*
K
60
Kte/SZ-20-4,5-10006
SZ
20
4,5*
1000
50
1
Hatályon kívül helyezte: 66/2009.(XI.27.) önk.rendelet Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 4 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
67
EGER-HÉSZ
Kte/K1
-
K
-
K
70
* Kivétel kápolna, harangtorony
A Kte különleges területfelhasználási egység építési övezetében elhelyezhető: egyházi épület, kegyeletet szolgáló építmények, a működtetéshez szükséges kiszolgáló épület, építmény, bc) működéshez szükséges gazdasági célú épület/építmény. c) A Kte különleges területfelhasználási egység építési övezeteiben nem helyezhető el: ca) lakóépület, cb) temetés funkciójával össze nem függő gazdasági épület, cc) kegyeletet sértő bármilyen építmény. d) A Kte jelű építési övezetben: da) Az egyházi épületen kívül, a további épületek egy épülettömegben helyezendők el. db) A lakótelekkel közös oldalkerti telekhatár mentén, 2,5 m magas tömör kerítés, vagy 3 m széles zárt sövény létesítendő. dc) A 30 m-es védőtávolságon belül lakóterületi éjszakai zajhatárértéket meghaladó funkció nem létesíthető. dd) Temető bővítése, átalakítása, felújítása kizárólag – tájépítész mérnök által készített – kertépítészeti terv alapján végezhető. de) Az SZT-n jelölt helyen a beültetési kötelezettség a temető kertépítészeti felújításakor végrehajtandó. 2 A Kte/SZ-20-4,5-1000 jelű építési övezetben csak a temetőhöz kapcsolódó e) kereskedelmi, szolgáltatási funkciók helyezhetők el. Fürdőközpont, fürdőnegyed különleges terület (Kfn) a) területfelhasználási egység építési övezetei:
b) ba) bb)
(6)
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
2
BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Kfn/Z-30-9,5-5000
Z
30
9,5
5000
55
Kfn/Z-40-7,5-1500
Z
40
7,5
1500
40
Kfn/SZ-10-7,5-5ha
SZ
10
7,5
5ha
70
Kfn/SZ-25-5,0-1500
SZ
25
5,0
1500
50
Kfn/SZ-25-7,5-1500
SZ
25
7,5
1500
50
Kfn/SZ-30-9,5-5000
SZ
30
9,5
5000
55
Kfn/SZ-30-12,5-5000
SZ
30
12,5
5000
55
b) ba) bb) bc) 1
LEGNAGYOBB
A Kfn/…jelű különleges területfelhasználási egység építési övezeteiben elhelyezhetők: a gyógy-idegenforgalom építményei, a vízsportok építményei, a pihenést, rekreációt szolgáló építmények,
Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet
68
EGER-HÉSZ
szálláshelyek, a vendéglátást szolgáló építmények, gyógyászati építmények, a pihenéssel, rekreációval összeegyeztethető szolgáltató építmények. A Kfn/…jelű különleges területfelhasználási egység építési övezeteiben nem helyezhető el: ca) önálló lakóépület, cb) 50%-nál nagyobb mértékben külső használatú parkolóház, cc) üzemanyagtöltő, cd) egyéb gazdasági célú építmény. d) A Kfn jelű építési övezetben da) Épületet bővíteni vagy építeni, csak a szabályozási terven jelölt kötelező telekalakítást követően, illetve a bővítéshez szükséges gépkocsi parkolók telken belül történő, illetve a parkolási rendelet előírásainak megfelelő kialakítása esetén lehet. db) Csak utcával párhuzamos gerincű, magastetős épületek létesíthetők. dc) Az utcai homlokzaton tetőtérben erkély, terasz nem építhető. dd) Előkert nélküli beépítésnél előlépcső, előtető nem létesíthető. de) A gépjárművek tárolásáról új beépítés esetén mindig, kialakult beépítés esetén – hézagosan zártsorú beépítés, illetve gépjárműbehajtásra alkalmas kapu meglétekor – telken belül kell gondoskodni. df) Utcánként gépkocsi tároló, illetve udvar megközelítésére csak egy garázsbejárat létesíthető az utca felől. Az épület földszintjén elhelyezett garázssor csak az udvar felől nyílhat. dg) Új beépítés esetén a gépjárműtároló a főépületben, illetve a terepszint alatt helyezendő el, amennyiben a talaj- és talajvíz adottságok, valamint a domborzati viszonyok lehetővé teszik. dh) Az övezetben a „reuma kórház” bővítéséhez kapcsolódóan, a telekalakítással létrejövő telek strandfürdővel közvetlenül határos oldalain intenzív növénytelepítés – cserje és lombkoronaszint, legalább 5 m szélességben – alakítandó ki a környezeti hatások mérséklése érdekében. (7) A Vár különleges terület (Kvá) építési övezete a) A Kvá terület építési övezete általános előírásai bd) be) bf) bg) c)
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
Kvá/SZ-10-7,5-K
b) ba) bb) bc) bd) c) d)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
SZ
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
10
7,5
K
50
A Kvá jelű különleges építési övezetben elhelyezhető: kutatással kapcsolatos építmények, ismeretterjesztést szolgáló építmények, múzeumi, kulturális kiállítást, bemutatást szolgáló építmények, ideiglenes rendezvények építményei. A Kvá jelű különleges építési övezetben nem helyezhető el a (b) pontban felsoroltakon túl egyéb funkciókat befogadó építmény, illetve rendeltetési egység. A Kvá jelű területet érintő építési, bővítési igény esetén: 69
EGER-HÉSZ
Az építési helyet – a régészeti, műemléki kutatások eredményeit figyelembe véve –, szakértők bevonásával elvi építési engedélyezési tervben kell meghatározni a felmerülő konkrét területigény alapján. db) A szükséges fejlesztéseknél a meglévő – nem védett – épületekhez/ építményekhez csatlakozva, azok bővítésével egységes, a környezetbe semlegesen illeszkedő architektúrájú épülettömeg létrehozására kell törekedni. Pincés idegenforgalmi központok különleges területe (Kpi) a) A Kpi területfelhasználási egység építési övezetei: 1
da)
(7)
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint) 2
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
LEGKISEBB ZÖLDFELÜL ET (%)
Kpi/Z-40-4,5-K
Z
40
4,5
K
40
Kpi/Z-40-6,0-K
Z
40
6,03
40 0 (10)**
Kpi/Z-90-4,5-K
Z
K (90)**
4, 5
Kpi/SZ-30-5,5-1500
SZ
30
5, 5
K K (a kialakult pincék szerint) 1500
Kpi/SZ-35-7,5-2000
SZ
35
7, 5
2000
40
Kpi/SZ-90-4,5-Ú
SZ
K (90)**
4, 5
úszó telek
0 (10)**
4
40
Kpi/O-10-5,0-750
O
10
5,0
750*
70
Kpi/O-10-5,0-750(1500)5
O
10
5,0
750* (1500*)
70
Kpi/O-10(30)-5,0-40006
O
10(30***)
5,0
4000
70
Kpi/O-25-5,0-10007
O
25
5,0
1000*
50
Sz
2**
4,5
3000
90
Kpi-kk
* beépíthető legkisebb telekterület ** OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával *** terepszint alatti legnagyobb beépítettség
b) ba) bb) c) ca) cb)
8
Kpi/…jelű különleges építési övezet területén elhelyezhető, az övezeti előírások eltérő rendelkezésének hiányában: a borfeldolgozás és bortárolás építményei (a továbbiakban: pinceépület és egyéb építmény), de csak a telekről nyíló pincéhez kapcsolódóan, 9 a pinceépülethez tartozóan rendeltetési egységként a vendéglátás építményei és idegenforgalmi szolgáltatás. A Kpi jelű építési övezetben nem helyezhető el: a (b) pontban felsoroltakon túl egyéb funkciókat befogadó építmény, illetve rendeltetési egység, 1 közterületről nyílóan, vagy attól mérten 10,0 m-en belül, új, partfalba vágott pince
1
Módosította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Módosította:53/2011.(XI:25.) önk. rendelettel 4 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Módosította: 53/2011.(XI.25.) önk.rendelette 7 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 8 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 9 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
70
EGER-HÉSZ
cc) d) da) db) dc) dd) de)6
df)
dg)
dh) di) dj) dk)
2
A Kpi/… besorolású építési övezetre a következő előírások vonatkoznak. 3 Terepszint alá új pince, illetve pince elé új pinceépület egyéb építmény csak saját telken belül építhető, 4 Vendéglátás építménye önálló építményként nem, csak a pincével rendelkező pinceépülethez tartozó rendeltetési egységként létesíthető. 5 A pinceépületek közötti közterületi „nyúlványokon” biztosítandó a csapadékvíz, s a talajban előforduló rétegvizek elvezetése. Terepszint alatti építmény a szomszédos telekhatárt csak minimum 1,0 m távolságú oldalhatárt megtartva közelítheti meg. Helyi védelemre jelölt területen lévő pincék, vagy védelemre jelölt pincék felújítása, használatváltása, rajta bármilyen építési tevékenység végzése csak az illeszkedés szabályai alapján történhet. 7 Új pinceépület8 létesítése, vagy meglévő átalakítása a kialakult beépítési karaktert követően történhet tekintettel a meglévő szomszédos borházakra. Ahol az utcára merőleges tetőgerinc a jellemző, ott csak az oromfalas vagy kontyolt épület engedélyezhető, az illeszkedési szempontok figyelembevételével. Ahol az utcával párhuzamos gerincű tető a jellemző ott csak ennek megfelelő tetőképzéssel, illetve laposan csak zöld-tetővel alakítható ki a pinceépület9. 10 Az illeszkedés szempontjából a kialakult beépítés karakteres tömegalakításán, méretrendjén túl a tetőidom hajlásszögére, jellemző gerincmagasságára, a pinceépület11 falszerkezetének anyagára és a homlokzat jellegzetes nyílásrendszerére, annak méretrendjére, a nyílászárók anyagára és a teljes felépítmény jellegzetes szín-világára is tekintettel kell lenni. A homlokzati anyag, látszó kőfelület vagy vakolat legyen, a tetőhajlás 35˚-nál meredekebb nem lehet, fedése csak vörös agyag cserép lehet. Homlokzati ajtó-kapu mérete legfeljebb 140/240 cm, anyaga fa, és/vagy acélszerkezetű lehet. Az ablak, szellőzőnyílás legfeljebb 60/90 cm-es lehet, anyaga az ajtó-kapu anyagával megegyező. 12
Közterületen megjelenő pinceszellőzők kialakítása a közterület-használatot nem korlátozhatja, nem veszélyeztetheti. Pinceszellőző létesítésére vonatkozó igény esetén a szabályzat 44.§-ban foglaltakat kell figyelembe venni. Pincék, pinceépületek13 úszótelkei, valamint a közterület alá nyúló pincék szellőzői nem keríthetők el.
1
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Törölte: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 4 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 7 Módosította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 8 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 9 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 10 Módosította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 11 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 12 Törölte: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 13 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
71
EGER-HÉSZ
dl) 1 Kpi/Z-.. jelű építési övezetekben a pinceépületek zártsorúan, vagy hézagosan zártsorúan építhetők a szomszédsághoz és a terephez való illeszkedés szempontjainak figyelembe vételével 2 dm) 3A Kőlyuktetői pincék telkeit épített kerítéssel körülvenni nem lehet, kivéve az építési övezeti előírásokban foglalt eseteket. 4 dn) A közművesítettség mértéke: részleges lehet: ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni, ha a burkolt felületek nagysága meghaladja a 400 m2-t a csapadékvizek telken belüli szikkasztását meg kell oldani, vagy a befogadóig vízjogi engedély birtokában elvezetni. do) 5 Rác hóstya területén a Verőszala utcában a helyi védelemre jelölt területen található pincék: 1. kizárólag a borászattal kapcsolatos tárolás és munkavégzés, valamint a vendéglátás és az idegenforgalmi szolgáltatás rendeltetései számára használhatók. 2. A Kpi/Z-90-4,5-K jelű építési övezetben a Verőszala utca mentén kialakult telekszerkezetnek megfelelő beépítés nem változtatható meg, telekösszevonás esetén az épületek szélessége nem növelhető. 3. A pincék homlokzatának, tetőzetének átalakítása, megváltoztatása csak a védelmi szempontok szerint történhet. A helyi védelemre jelölt esetekben az illeszkedés szabályainak megfelelően és védelmi rendeletben foglaltak figyelembe vétele mellett lehet építeni. 4. Az építési övezethez rendelt, a pinceépület mögötti, (a Kertalja utca menti) terület a pincetelkekhez kapcsolható, de azokon építési tevékenység nem végezhető, csak a pinceszellőzők kialakítását, valamint a pinceépület állékonyságát, a vízelvezétés megoldását biztosító céllal. A területen a pinceszellőzőkön kívüli egyéb technológiai berendezés nem helyezhető el. A terület nem keríthető be, jellemzően zöldfelületként megőrzendő. 6 e) A Kpi/O-10-5,0-750(1500) jelű építési övezetben: ea) Lakófunkció önállóan is létesíthető, ha a telek területe eléri az 1500 m2-t, valamint a telek minimális szélessége eléri a 14,0 m-t, eb) 1500 m2-nél kisebb területű és 14,0 m-nél keskenyebb telken, a felszínen csak a szőlőés a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos, valamint a velük összefüggésben lévő idegenforgalmi szolgáltatás tevékenységeit befogadó épületek létesíthetők, ec) a kialakult esettől eltekintve terepszint alatti építés csak saját telken belül lehetséges, önállóan, vagy felépítmény alatt, de legfeljebb a telek területének 20 %-áig. ed) a terepszint alatti beépítés alapterülete akkor érheti el a telek területének 50 %-át, ha gazdasági/vállalkozási célú borpincészet létesül, s a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenység gépjármű forgalmának lebonyolításához a telket kiszolgáló közút kezelőjének hozzájárulása biztosított, ef) a kerítésépítés szabályai: - a közterületi határon végig, az oldalhatáron a tényleges építési hely+6,0 m-es sávban tömör kerítés legfeljebb 1,8 m magasságig épülhet, 1
Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 3 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 4 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
72
EGER-HÉSZ
f) fa)
fb) fc)
fd)
g) ga)
gb)
gc) gd)
ge)
h)
i) j) ja)
- a további oldalhatáron és a hátsó telekhatáron tömör kerítés nem építhető. 1 A Kpi/O-10-5,0-750 jelű építési övezetben: lakófunkció csak kiegészítő funkcióként létesülhet, legfeljebb a gazdasági tevékenységet befogadó funkciónak megfelelő alapterülettel, de maximálisan 200 m2 összes szintterülettel, a kialakult esettől eltekintve a terepszint alatti építés csak saját telken belül lehetséges, önállóan, vagy felépítmény alatt, de legfeljebb a telek területének 20 %-áig, a terepszint alatti beépítés alapterülete akkor érheti el a telek területének 50 %-át, ha gazdasági/vállalkozási célú borpincészet létesül, s a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenység gépjármű forgalmának lebonyolításához a telket kiszolgáló közút kezelőjének hozzájárulása biztosított. a kerítésépítés szabályai: - a közterületi határon végig, az oldalhatáron a tényleges építési hely + 6,0 m-es sávban tömör kerítés legfeljebb 1,8 m magasságig épülhet, - a további oldalhatáron és a hátsó telekhatáron tömör kerítés nem építhető. 2 A Kpi/Z-40-4,5-K és a Kpi/Z-40-6,0-K jelű építési övezetekben: zártsorúan, valamint zárt jellegűen pinceépület építhető, melyben 2011. április 29-ig jogszerűen kialakult esetben a lakófunkció megtartható, de új lakófunkció nem létesíthető, a bortárolással, a borászattal összefüggő gazdasági tevékenység céljára létesíthető a telken felépítmény, melynek kialakításakor az illeszkedés szabályait figyelembe kell venni. terepszint alatti építés csak saját telken belül lehetséges, csak a felépítmény számára engedélyezett mértékig, a terepszint alatti beépítés alapterülete akkor érheti el a telek területének 60 %-át, ha gazdasági/vállalkozási célú borpincészet létesül, s a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenység gépjármű forgalmának lebonyolításához a telket kiszolgáló közút kezelőjének hozzájárulása biztosított. a kerítésépítés szabályai: - a közterületi határon végig, az oldalhatáron a tényleges építési hely + 6,0 m-es sávban tömör kerítés legfeljebb 1,8 m magasságig épülhet, - a további oldalhatáron és a hátsó telekhatáron tömör kerítés nem építhető, 3 Kpi/O-10(30)-5,0-4000 jelű, a nagypincészetek létesítésére szolgáló építési övezet, amelyben a felszínen 10 %-os mértékben, a terepszint alatt 30 %-os mértékben lehet építeni olyan építményeket, melyek kizárólag a borászati tevékenységet és a vele összefüggő idegenforgalmat szolgálják. 4 A Kpi-kk övezet nagy zöldfelületű közkertként funkcionáló terület, amelyre a Zkk övezet előírásai és korlátozásai vonatkoznak. 5 A Kpi-kk övezet egyéb előírásai a következők: Az övezet zöldfelületein elhelyezhetőek a Zkk övezetben felsoroltak, kivéve a játszóteret.
1
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 4 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
73
EGER-HÉSZ
A pincék feletti közterületek nem idegeníthetők el, kizárólagos használatba nem adhatók, a történetileg kialakult és védendő területhasználat, településkép megóvása, valamint a jelenleg összefüggő terület biztonságos geotechnikai állapotának fenntarthatósága, ellenőrizhetősége érdekében. jc) Az alápincézett közterületek az erózió csökkentése érdekében füvesítendők. jd) A kerti építmények közül – geotechnikai és geológiai szakvéleményt követően – csak pergola, támfal építhető. je) A fenntartás során, ill. természetes úton keletkezett növényi hulladék részére tároló, terület nem jelölhető ki. (8/A) Különleges pinceterületek építési övezetei (Kpi) jb)
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE
(SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG (%)
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(m)
(m2)
(%)
-
-
-
4,5
K
40
Kpi-01a
-
Kpi-01b/Z-20/3-4,5-K
Z
Kpi-02/Z-60-4,5-K
Z
60
4,5
K
40
Kpi-03a-Hv
-
-
-
-
-
Kpi-03b-Hv
-
-
-
-
-
Kpi-04a-Hv/Z-80-3,0-25
Z
80
3,0
25
0
Kpi-04b/Z-100-4,5-K
Z
100
4,5
K
0
Kpi-05-Hv/Z-50-3,0-40
Z
50
3,0
40
0
Kpi-06/Z-100/3-4,5-K
Z
100
3
4,5
K
40
Kpi-07-Hv/Z-100/3-3,0-K
Z
100
3
3,0
K
0
Kpi-08-Hv/Z-100-4,5-K
Z
100
4,5
K
0
Kpi-09/SZ-10-4,5-K
SZ
10
4,5
K
60
Kpi-10a/Z-100-K-K
Z
100
K
K
0
Kpi-10b/Z-40-4,5-K
Z
40
4,5
K
20
Kpi-11a/Z-60-5,5-K
Z
60
5,5
K
40
Kpi-11b-Hv
-
-
-
-
-
Kpi-12-Hv
-
-
-
-
-
Kpi-13-Hv
-
-
-
-
-
Kpi-14-Hv
-
-
-
-
-
20
3
A különleges pinceterületek általános szabályai: a) A területen a környezetet zavaró létesítmény nem építhető, zavaró funkció nem helyezhető el. b) A 2m-nél magasabb pincefal támfalnak minősül, így építésügyi hatósági engedélyhez kötött bárminemű vele kapcsolatos építési tevékenység. c) A természetes anyagba vájt pince anyagában kialakított nyers felületű pincefala is támfalnak minősül. d) A pincefalak, támfalak állékonyságának bizonyítására statikai munkarész készítése kötelező az engedélyezési eljárás során. 74
EGER-HÉSZ
e)
f) g) h)
Csúszásveszélyes területen és a pincék által érintett területeken (lehatárolása a szabályozási terv szerint) az építési engedélyhez geológiai szakvéleményt is csatolni kell. Elő- és oldalkertben a borászattal kapcsolatos technológiai berendezések nem helyezhetők el. Bárminemű építkezés esetén (pl. homlokzat, támfal) a csapadékvíz-elvezetési rendszert kötelező rákötni a városi csapadékcsatorna hálózatra. Építmények lejtő felőli legnagyobb homlokzatmagassága megegyezik az övezetben előírt legnagyobb építménymagasság értékével.
Az egyes övezetekre vonatkozó speciális előírások: 01. jelű terület jele: Kpi-01 Kpi-01a A terület helye: Kőkút utca Jelenlegi állapot: meglévő telekosztás, pincefal a telekhatáron (közterületre nyíló pince), a telek a pince felett Szabályozás: 1. Felszíni terület: kialakult (min: 150 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható. 2. Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal. 3. Építési terület a felszínen (pince feletti terület): nem beépíthető, a pincebejárat felett borház nem építhető. 4. Építési terület a pice előtt: nem beépíthető 5. Beépíthetőség: 0% 6. Építési vonal: - pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: - pincefal homlokzat magasság: illeszkedés szabálya szerint 9. Tetőkialakítás: 10. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Kerítés: 13. Egyéb: Előtető: max. 1m kinyúlással a bejárat felett vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel Reklám: max. 0.5 m² felülettel a homlokzaton idős-értékes növényállomány védendő (ligeterdő) Kpi-01b/Z-20/3-4,5-K A terület helye: Kőkút utca Jelenlegi állapot: meglévő telekosztás, 80%-ban beépített (6 db üres telek), zártsorú Szabályozás: 1. Felszíni terület: kialakult (min: 300 m²) – tovább nem osztható, nem összevonható. 75
EGER-HÉSZ
2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: meglévő pincehomlokzatok síkjától a közterület felé mért max. 25 m-en belül, a pince feletti területen az oldalkerttel és a hátsókerttel csökkentett terület 4. Építési terület a felszín alatt: a pince mögött lévő telek alatt 5. Beépíthetőség: a pince előtti területen max. 20 %, a pince feletti területen max. 3 % 6. Építési vonal: az illeszkedés szabályai szerint. Az épületeket a pincéhez illeszkedően kell elhelyezni. 7. Előkert: min. 20 m. 8. Max. építménymagasság: 4,5 m, max. gerincmagasság 8,0 m 9. Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés 10. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Kerítés: Épített oszlopok között áttört mezők 13. Egyéb: Előtető: max. 1 m kinyúlással a bejárat felett, vagy fedett teraszként max. 10m hosszban és a telek teljes szélességében, a tetővel azonos anyaghasználattal Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton vagy a kerítésen 02. jelű terület jele: Kpi-02/Z-60-4,5-K A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: meglévő telekosztás, 80 %-ban beépített, zártsorú beépítés nagyobb előkerttel, jelentősebb vendéglátó funkcióval. Az épület-elhelyezés a telek végén lévő pincéhez kapcsolódik. Szabályozás: 1. Felszíni terület: kialakult (telekalakítás esetén min: 180 m²) 2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: a pincefal vonalától mért max. 15 m 4. Építési terület a felszín alatt: a pince mögött lévő terület alatt, a meghosszabbított telekhatárok közötti területen 5. Beépíthetőség: a pincefal előtti terület max. 60 %-a 6. Építési vonal: a pincefal vonala 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 4,5 m, max. gerincmagasság 8,0 m 9. Tetőkialakítás: nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés 10. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Kerítés: Épített oszlopok között áttört mezők 76
EGER-HÉSZ
13. Egyéb:
Előtető: max. 1 m kinyúlással a bejárat felett, vagy fedett teraszként max. 10 m hosszban és a telek teljes szélességében, a tetővel azonos anyaghasználattal Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton vagy a kerítésen
03. jelű terület jele: Kpi-03 Kpi-03a-Hv A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: meglévő telek nélküli pincesor, közterület felé nagyobb méretű előtetővel Szabályozás: 1. Felszíni terület: 2. Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal felszíni terület nélkül 3. Építési terület a felszínen: 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő telek alatt 5. Beépíthetőség: 0 % 6. Építési vonal: 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 9. Tetőkialakítás: 10. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Kerítés: 13. Egyéb: Előtető: max. 3 m kinyúlással a bejárat felett vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel, a közterületi űrszelvény szabadon hagyásával, a tulajdonos hozzájárulásával Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton Kpi-03b-Hv A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: meglévő telek nélküli pincesor, előtető nélkül Szabályozás: 1. Felszíni terület: 2. Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal felszíni terület nélkül 3. Építési terület a felszínen: 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő telek alatt 5. Beépíthetőség: 0 % 6. Építési vonal: 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 77
EGER-HÉSZ
9. Tetőkialakítás: 10. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Kerítés: 13. Egyéb: Előtető: max. 1 m kinyúlással a bejárat felett vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel a közterületi űrszelvény szabadon hagyásával, a tulajdonos hozzájárulásával Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton 04. jelű terület jele: Kpi-04 Kpi-04a-Hv A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: telek nélküli pinceterület, a közterület felé jelentősebb előtetővel vagy zártsorú jellegű kisebb „előépülettel”, vendéglátó funkcióval Szabályozás: 1. Felszíni terület: felszíni terület nélkül, vagy telekalakítással a pincefal síkja és a szabályozási vonal között. 2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: a) A terület beépíthetőségéhez a pincehatárok folytatásaként telekhatárokat vagy elvi telekhatárokat kell kijelölni. b) Az övezetben pincéhez kapcsolódó előtető, fedett terasz és téliesített terasz építhető az alábbiak szerint: 1. Az előépítményt a pince homlokzatával megegyező szélességűre kell építeni zártsorú kialakítással. 2. A fedett terasz és téliesített terasz területe együttesen nem haladhatja meg a pince előtti telekterület, vagy elvi telekhatárral határolt terület 80 %-át, melyből a téliesített terasz max. 40 % lehet min. 1,5 m előkert meghagyásával. 3. Max. építménymagasság 3,0 m. 4. Max. gerincmagasság: 4,5 m. 5. Az előépítményt a pince homlokzat falsíkjától kell indítani. 6. A meglévő pincehomlokzatok falsíkjainak helyzete nem változtathatók meg. 7. A téliesített terasz hossza max. 3,0 m lehet. 8. A fedett terasz hossza max. 6,0 m lehet. c) Anyaghasználat: tartó- és lehatároló szerkezet fából készülhet, tetőfedés anyaga vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés. d) Bárminemű építkezés esetén (pl. homlokzat, támfal) a csapadékvíz elvezetési rendszert - amennyiben a területen a városi csapadékcsatorna hálózat kiépült kötelező rákötni a hálózatra. 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő telek alatt 5. Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. 78
EGER-HÉSZ
6. Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés. 7. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület 8. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 9. Egyéb: Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton Kpi-4b/Z-100-4,5-K A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: kis telekkel rendelkező pinceterület, zártsorú 100 %-os beépítéssel, vendéglátó funkcióval Szabályozása: 1. Felszíni terület: meglévő telekosztás 2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: kialakult 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő telek alatt 5. Beépíthetőség: 100 % 6. Építési vonal: illeszkedés szabálya szerint. 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 4,5 m. 9. Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés. 10. Homlokzatkialakítás: vakolt (fehér vagy törtfehér), vagy természetes kőburkolat. 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 1 m kinyúlással a bejárat felett cserépfedéssel Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton 05. jelű terület jele: Kpi-05-Hv
A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: telek nélküli pinceterület, a közterület felé jelentősebb előtetővel vagy zártsorú jellegű kisebb „előépülettel”, vendéglátó funkcióval Szabályozás: 1. Felszíni terület: felszíni terület nélkül, vagy telekalakítással a pincefal síkja és a szabályozási vonal között. 2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: a) A terület beépíthetőségéhez a pincehatárok folytatásaként telekhatárokat vagy elvi telekhatárokat kell kijelölni.
79
EGER-HÉSZ
b) Az övezetben pincéhez kapcsolódó előtető, fedett terasz és téliesített terasz építhető az alábbiak szerint: 1. Az előépítményt a pince homlokzatával megegyező szélességűre kell építeni zártsorú kialakítással. 2. A fedett terasz és téliesített terasz területe együttesen nem haladhatja meg a pince előtti telekterület, vagy elvi telekhatárral határolt terület 50 %-át, melyből a téliesített terasz max. 20 % lehet. 3. Max. építménymagasság 3,0 m. 4. Max. gerincmagasság: 4,5 m. 5. Az előépítményt a pince homlokzat falsíkjától kell indítani. 6. A meglévő pincehomlokzatok falsíkjainak helyzete nem változtathatók meg. 7. A téliesített terasz hossza max. 10 m lehet. 8. A fedett terasz hossza max. 15 m lehet. c) Anyaghasználat: tartó- és lehatároló szerkezet fából készülhet, tetőfedés anyaga vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés. d) Bárminemű építkezés esetén (pl. homlokzat, támfal) a csapadékvíz elvezetési rendszert - amennyiben a területen a városi csapadékcsatorna hálózat kiépült kötelező rákötni a hálózatra. 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő telek alatt 5. Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. 6. Előkert: 7. Pince max. építménymagassága: pincefal homlokzat magasság, illeszkedés szabálya szerint 8. Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés. 9. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület. 10. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 11. Egyéb: Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton vagy a kerítésen 06. jelű terület jele: Kpi-06/Z-100/3-4,5-K A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: meglévő telekosztás, 100%-ban beépített, zártsorú borházas épülettípus, magánhasználatú Szabályozás: 1. Felszíni terület: kialakult – tovább nem osztható, nem összevonható. 2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: a pince előtti területen. 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő telek alatt. 5. Beépíthetőség: a pincehomlokzat előtti terület 100 %-a, pincehomlokzat mögötti területen max 3 %. 6. Építési vonal: kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. 7. Előkert: 80
EGER-HÉSZ
8. Max. építménymagasság: 4,5 m. 9. Tetőkialakítás: nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedés. 10. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 1 m kinyúlással a bejárat felett, a tetővel azonos anyaghasználattal Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton. 07. jelű terület jele: Kpi-07-Hv/Z-100/3-3,0-K A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: meglévő kistelkes pincesor, a közterület felé eltérő terepkapcsolatokkal Szabályozás: 1. Felszíni terület: kialakult, tovább nem osztható és nem összevonható. 2. Beépítési forma: zártsorú. 3. Építési terület a felszínen: a pince előtti terület. 4. Építési terület a felszín alatt: kialakult, további pincejárat nem építhető. 5. Beépíthetőség: a pincehomlokzat előtti terület 100 %-a, pincehomlokzat mögötti területen max 3 %. 6. Építési vonal: pincehomlokzatok vonala, kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: 3,0 m 9. Tetőkialakítás: földdel fedett. 10. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,3 m kinyúlással a bejárat felett, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton. 08. jelű terület jele: Kpi-08-Hv/Z-100-4,5-K A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: meglévő kisméretű telekosztás, vegyesen 80-100 %-ban beépített zártsorú borházas kialakítású. Szabályozás: 1. Felszíni terület: kialakult, tovább nem osztható és nem összevonható. 2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: a pince előtti terület, ill. a pince fölött borház építhető. 81
EGER-HÉSZ
4. 5. 6. 7. 8. 9.
Építési terület a felszín alatt: kialakult, további pincejárat nem építhető. Beépíthetőség: 100 % Építési vonal: kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. Előkert: Max. építménymagasság: 4,5 m Tetőkialakítás: nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel 10. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,3 m kinyúlással a bejárat felett, cserépfedéssel Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton. 09. jelű terület jele: Kpi-09/Sz-10-4,5-K A terület helye: Tulipánkert utca A terület jelenlegi állapota: beépítetlen zöldterület. Szabályozás: 1. Felszíni terület: kialakult 2. Beépítési forma: szabadonálló 3. Építési terület a felszínen: csak a pince felett, vagy a pince előtt építhető be 4. Építési terület a felszín alatt: pince a saját telek alatt 5. Beépíthetőség: 10 % 6. Max. építménymagasság: 4,5 m 7. Tetőkialakítás: földdel fedett pince, vagy nyeregtető vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel 8. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat 9. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 10. Egyéb: Előtető: max. 0,3 m kinyúlással a bejárat felett, cserépfedéssel Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton. 10. jelű terület jele: Kpi-10 Kpi-10a/Z-100-K-K A terület helye: Szépasszonyvölgy utca A terület jelenlegi állapota: kis telekkel rendelkező pinceterület, 100 %-ban beépített, zártsorú kialakítással. Szabályozás: 1. Felszíni terület: kialakult – tovább nem osztható, nem összevonható. 2. Beépítési forma: zártsorú 82
EGER-HÉSZ
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Építési terület a felszínen: a pince előtti terület Építési terület a felszín alatt: pince a fölötte lévő idegen telek alatt Beépíthetőség: 100 % Építési vonal: kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. Előkert: Max. építménymagasság: pincefal homlokzat magasság: kialakult. Tetőkialakítás: földdel fedett Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,3 m kinyúlással a bejárat felett, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton.
Kpi-10b/Z-40-4,5-K A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: meglévő telekosztás, vegyesen 80-100 %-ban beépített zártsorú borházas kialakítású. Szabályozás: 1. Felszíni terület: min. 150 m² 2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: a pince előtti terület, a pince fölött borház építhető. 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő saját és idegen telek alatt. 5. Beépíthetőség: max. 40 % 6. Építési vonal: kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 4,5 m 9. Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel 10. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,3 m kinyúlással a bejárat felett, cserépfedéssel Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton. 11. jelű terület jele: Kpi-11 Kpi-11a A terület helye: Szépasszonyvölgy pincesor A terület jelenlegi állapota: meglévő telekosztás, vegyesen 80-100 %-ban beépített zártsorú borházas kialakítású. 83
EGER-HÉSZ
Szabályozás: 1. Felszíni terület: min. 150 m² 2. Beépítési forma: zártsorú 3. Építési terület a felszínen: a pince előtti terület, a pince fölött borház építhető. 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő saját és idegen telek alatt. 5. Beépíthetőség: max. 60 % 6. Építési vonal: kialakult állapot, illeszkedés szabálya szerint. 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 5,5 m 9. Tetőkialakítás: utcára merőleges nyeregtető kontyolás nélkül, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel 10. Homlokzatkialakítás: vakolt fehér (tört fehér), vagy természetes kőburkolat 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,3 m kinyúlással a bejárat felett, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel Reklám: max. 0,5 m² felülettel a homlokzaton.
Kpi-11b-Hv A terület helye: Szépasszonyvölgy utca A terület jelenlegi állapota: meglévő telek nélküli helyi védettségű pincesor. Szabályozás: 1. Felszíni terület: 2. Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal 3. Építési terület a felszínen: 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő közterület alatt 5. Beépíthetőség: 0 % 6. Építési vonal: 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 9. Tetőkialakítás: 10. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,5 m kinyúlással a bejárat felett, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel Reklám: nem helyezhető el a homlokzaton. 12. jelű terület jele: Kpi-12-Hv
A terület helye: Szépasszonyvölgy utca 84
EGER-HÉSZ
A terület jelenlegi állapota: meglévő telek nélküli helyi védettségű pincesor Szabályozás: 1. Felszíni terület: 2. Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal 3. Építési terület a felszínen: 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő közterület alatt 5. Beépíthetőség: 0 % 6. Építési vonal: 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 9. Tetőkialakítás: 10. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,5 m kinyúlással a bejárat felett, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel Reklám: nem helyezhető el a homlokzaton.
13. jelű terület jele: Kpi-13-Hv A terület helye: Szépasszonyvölgy utca A terület jelenlegi állapota: meglévő telek nélküli helyi védettségű pincesor Szabályozás: 1. Felszíni terület: 2. Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal 3. Építési terület a felszínen: 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő közterület alatt 5. Beépíthetőség: 0 % 6. Építési vonal: 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 9. Tetőkialakítás: 10. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,5 m kinyúlással a bejárat felett, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel Reklám: nem helyezhető el a homlokzaton. 14. jelű terület jele: Kpi-14-Hv 85
EGER-HÉSZ
(9)
A terület helye: Szépasszonyvölgy utca A terület jelenlegi állapota: meglévő telek nélküli helyi védettségű pincesor Szabályozás: 1. Felszíni terület: 2. Beépítési forma: zártsorú utcafronti pincefal 3. Építési terület a felszínen: 4. Építési terület a felszín alatt: pince a mögötte lévő közterület alatt 5. Beépíthetőség: 0 % 6. Építési vonal: 7. Előkert: 8. Max. építménymagasság: 9. Tetőkialakítás: 10. Homlokzatkialakítás: természetes nyers felület 11. Nyílászárók: Pinceajtó: acél vagy fa, tömör kivitel Ablak, bevilágító: acél vagy fa 12. Egyéb: Előtető: max. 0,5 m kinyúlással a bejárat felett, vörös vagy barna színű cserép vagy palafedéssel Reklám: nem helyezhető el a homlokzaton. 1 Különleges honvédelmi területek építési övezete (Kho, Kho/…) a)
2
A Kho és a Kho/… jelű építési övezetek általános előírásai: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
Kho 3
Kho/SZ-15-7,5-1ha
b) ba) bb) c)
d) da)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
kialakult
kialakult
kialakult
kialakult
kialakult
SZ
15
7,5
10.000 (1 ha)
50
4
A Kho és a Kho/SZ-15-7,5-1 ha jelű különleges építési övezet területén az övezetben meghatározott paraméterek alapján: helyezhető el új honvédelmi célú építmény, az építési övezetben meghatározott mértékig bővíthető, alakítható át a meglévő építmény és bontható a meglévő épület, 5 Az építési övezetre vonatkozó szabályozási terv hiányában helyiséget tartalmazó építményt építeni, illetve elbontani nem lehet. Ettől eltérni, csak életveszély elhárítás esetében lehet. A Kho/SZ-15-7,5-1 ha jelű építési övezetben a kialakított teraszos tereprendezés megőrzendő, a csapadékvizek gyűjtése, visszatartása, késleltetett továbbvezetése megoldandó, melynek lehetséges formája a
1
Módosította: 50/2012.(IX. 28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX. 28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX. 28.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX. 28.) önk. rendelet 5 Megállapította: 50/2012. (IX. 28.) önk. rendelet 2
86
EGER-HÉSZ
szabályozási terven jelölt helyen „természetes medrű felület” kialakítása, megőrzése. A területen infrastruktúra építés és tereprendezés csak az előzőek figyelembe vételével végezhető. db) Az építési övezetben csak olyan tevékenység végezhető, olyan rendeltetés számára építhető építmény, mely a szomszédos egészségügyi rendeltetés, a kórház funkcióját nem zavarja, annak működését nem lehetetleníti el. dc) A terület áttört kerítéssel, vagy legfeljebb 0,6 m magas lábazatos kerítéssel keríthető be. Tömör kerítés legfeljebb szakaszosan, legfeljebb 5,0 m hosszban, legalább 1,5 m megszakításokkal, fából, terméskőből, vagy téglaburkolatú és vakolt felületű épített formában létesíthető. 1 (10) A Különleges – oktatási terület K-okt jelű övezetében az oktatási létesítmények épületei, laboratóriumok, kutatásfejlesztés épülete, továbbá az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló építmények (pl.: szálláshely-szolgáltató épület, sportlétesítmény, gépészeti építmény, étterem, konyha) helyezhetők el.2 a) Az építési övezet jellemzőit a következő táblázat rögzíti: Az építési telekre meghatározott
Az építési övezet jele
BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG
(%)
K-okt
SZ
30
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGNAGYOBB SZINTTERÜLETI MUTATÓ*
2
(m )
5000
1,7
Az épület LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG
(%)
(m)
40
építési helyenként meghatározva (max. 18,0)
SZ: szabadonálló beépítés *: az összes bruttó szintterület és a telekterület hányadosának maximuma
Az építési övezetben a beruházással egyidőben, az adott építési övezetekre előírt zöldfelületi aránynak, a szabályozási terven jelölt további kötelező, zöldfelületi szabályozási elemeknek megfelelően alakítandó ki a telek zöldfelületi része.3 c) Az építési övezet területén az alábbi melléképítmények helyezhetők el:4 - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály-tároló, - kerti építmény, - kerti épített tűzrakóhely, - kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, - kerti szabadlépcső és lejtő, - szabadon álló, legfeljebb 9,0 m magas zászlótartó oszlop. d) Közmű-becsatlakozási műtárgy csak terepszint alatt vagy épülettel egy tömegben létesíthető. 5 (11) A különleges rekreációs és rezidenciális terület Kre jelű építési övezetei rekreációs és rezidenciális funkciók létesítményeinek befogadását biztosítja, melyben a) elhelyezhető: - a sportolással, szabadidő eltöltéssel összefüggő építmény, - idegenforgalmi szálláshely szolgáltatás, vendéglátás épülete, b)
1
Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Módosította: 24/2010.(VI.06.) önk. rendelet 3 Módosította: 24/2010.(VI.06.) önk. rendelet 4 Módosította: 24/2010.(VI.06.) önk. rendelet 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
87
EGER-HÉSZ
-
b)
c)
oktatási létesítmények, kongresszusok épülete, kutatás- fejlesztés építménye, állat- és növénykert, önállóan, vagy a főtevékenységet kiegészítően lakóépület legfeljebb kettő lakással, legfeljebb kiegészítő tevékenységként kiskereskedelmi funkció, de maximum 200 m2 összes szintterületen, nem helyezhető el: - önállóan, vagy főtevékenységként kereskedelmi szolgáltató, vagy egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, - hulladékkezelő, - üzemanyagtöltő állomás, A különleges rekreációs és rezidenciális terület építési övezeteinek jellemzőit a következő táblázat rögzíti: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Kre/SZ-10-6,0-3000
SZ
10
6,0
3000
60
1
Kre/Sz-10-7,5-1 ha
SZ
10
7,5
1 ha
60
Kre/SZ-15-5,5/K-1 ha
SZ
15
5,5
1 ha
60
SZ Kre/SZ-15-6,0-4000 K: kialakult építménymagasság
15
6,0
4000
60
d)
e) f) g)
h) i)
j)
1
LEGNAGYOBB
Az építmények anyaghasználata és színének megválasztásakor a tájképi megjelenés, a tájba illesztés szempontjainak figyelembevétele okán a hagyományos építőanyagok alkalmazandók, a természetes építőanyagok színeitől eltérni nem lehet. A szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában az építési övezetben az előkert, az oldalkert és a hátsókert minimális mérete 10 m. A 0623/1 hrsz-ú, volt kőbánya területén jelölt, Kre/SZ-15-5,5/K-1 ha jelű építési övezetben épületet elhelyezni csak a volt bányaudvar területén lehet. A 0570/1 hrsz-ú telek építési övezetében a kápolna körül, illetve a sportpálya mentén meglévő erdős, fás terület növényzete az ÉK-i övezethatárral párhuzamosan legalább 30 m-es sávban megtartandó. Helyi védelemre javasolt a 0570/17 hrsz-ú telken álló háromszintes épület (Szent József Hajlék), valamint a 0570/1 hrsz-ú telken álló kápolna. Kerítésépítés szabályai: - kerítés legfeljebb 1,8 m magasságig létesíthető, - anyagának megválasztásakor a tájba illesztés szempontjai érvényesüljenek. A közművesítettség mértéke részleges lehet: - ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni, - ha a burkolt felületek nagysága egybefüggően meghaladja a 400 m2-t a csapadékvizek telken belüli szikkasztását meg kell oldani, vagy a befogadóig vízjogi engedély birtokában elvezetni.
Megállapította: 53/2011.(XI. 25.) önk.rendelet
88
EGER-HÉSZ
k)
A Kre/SZ-15-6,0-4000 jelű építési övezetben:
Csak az SZT-DK/m1 jelű szabályozási terven lehatárolt egész területre kiterjedő, a szabályozási terv elveit egységesen kezelő változási vázrajz alapján lehet az építési övezet telekszerkezetét kialakítani. kb) A területhasználati váltást lehetővé tevő új telekszerkezet kialakítása - az önkormányzat és a terület tulajdonosa, illetve a terület fejlesztésében érdekelt által megkötött településrendezési szerződést követően - hagyható jóvá. Az övezet építési telkein az építési tevékenység csak a településrendezési szerződésben foglaltak teljesítését követően kezdhető meg. kc) Az építési telkek beépítésének feltétele a telkeket kiszolgáló belső magánutak kiépítése legalább az út-alap mértékéig, mely rögzíti a telkek kapubehajtóinak helyét és biztosítja a legfeljebb 15%-os tereplejtésű behajtást. kd) A terepszint alatt a legnagyobb beépítettség a terepszint feletti mértéket 10%-kal haladhatja meg. ke) Az építménymagasság számításánál a lejtő felőli homlokzati szakasz magassága sem haladhatja meg az építménymagasság 1,35-szörösét, vagyis a 8,1 m-t. kf) Azokon telkeken, ahol a Balti feletti magasság (Bfm) szerint a legmagasabban épülnek épületek, az épületek legmagasabb pontja nem haladhatja a 275,0 Bfm szerinti magasságot. kg) Az építmények színezését elsődlegesen a tájbaillesztés szempontja szerint kell megválasztani, a homlokzat felületein a föld színei, valamint a magyarországi természetes kövek színei használhatók. kh) A telkek be nem épített részeinek 90%-án legalább háromszintű növényállomány telepítésével zöldfelület alakítandók ki. Háromszintűnek tekintendő a növényállomány, ha a zöldfelület területének minden 150 m2–re számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növesztő fa, és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és a nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró kerül beültetésre. A kötelezően zöldfelületként kialakítandó telekrészeken 100%-ban kell a háromszintű növényállományt telepíteni. ki) Az épületek építészeti kialakításánál a tetőszerkezet hajlásszöge maximum 40 fok lehet, a 12 m tetőfesztávot meghaladóan a tető lefedése csak alacsony hajlású (25 fok alatti) tetőszerkezettel, vagy lapostetővel létesülhet. Lapostető, tetőterasz esetén zöldtető, zöldterasz alkalmazása legalább a felület 1/3-án szükséges. kj) Az építési telkeken a csapadékvíz visszatartást minden lehetséges eszközzel, és műszaki megoldással segíteni kell. kk) Az építési övezet telkeinek a mezőgazdasági területekkel, vagy a közterületekkel határos telekhatárain tömör kerítés, a telekhatártól az építési telekre befelé mérten, minimum 2,0 m-es távolságban, legfeljebb 2,0 m-es magassággal létesülhet, melynek külső határán takaró zöldfelület (sövény, kúszónövény) telepítendő. A „külső” takaró zöldfelületet jelentő növénytelepítés elhagyható, s a kerítés a telekhatárra építhető, ha a kerítés legalább 80%-ban áttört, vagyis átlátást biztosító kerítésként létesül. Az építési telkek között tömör kerítés nem létesíthető, legfeljebb 0,6 m lábazatos áttört kerítés, vagy élő sövény 2,0 m magasságig. kl) Az építési övezet telkein épületek, építmények, támfalak, rézsűk kialakítása során a 38.§ (11) bekezdésében meghatározott 15% alatti tereplejtésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. km) az építési övezetben a közművesítés mértéke: teljes közművesítés biztosítása. ka)
89
EGER-HÉSZ
(12) Különleges idegenforgalmi területek építési övezete (Kid) a) Kid építési övezet általános előírásai: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Kid/Z-20-7,5-300
Z
20
7,5
300
40
Kid/Z-20-7,5-700
Z
20
7,5
700
50
Kid/Z-40-7,5-K
Z
40
7,5
K
40
Kid/SZ-10-4,5-300
SZ
10
4,5
300
40
Kid/SZ-20-4,5-500
SZ
20
4,5
500
40
Kid/SZ-20-4,5-1500
SZ
20
4,5
1500
40
Kid/SZ-20-7,5-300
SZ
20
7,5
300
40
Kid/SZ-20-7,5-700
SZ
20
7,5
700
40
Kid/SZ-20-7,5-1200
SZ
20
7,5
1200
40
Kid/SZ-20-7,5-1500
SZ
20
7,5
1500
40
Kid/SZ-K-K-K
SZ
K
K
K
40
Kid/O-20-4,5-3000
O
20
4,5
3000
50
c)
d)
1
LEGNAGYOBB
A különleges idegenforgalmi területen belül az alábbi épületek és funkciók helyezhetők el: - a borászattal kapcsolatos kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó és kulturális építmények, - szálláshely szolgáltató épületek, kemping, - egyházi építmények, - sportépítmények, - egyéb közösségi szórakoztató épületek, - borászattal kapcsolatos gazdasági tevékenységi célú építmény, - Max. épülettömeg: max. 150 m2/épület. 1
Az elő- és oldalkertek:
ca)
a szabályozási tervek egyéb rendelkezése hiányában min. 5,0-5,0 m, melyekben technológiai felszínen megjelenő építmények, berendezések sem helyezhetők el,
cb)
a DK-i városrészen, a Tihaméri szőlőben található volt kőbánya udvarában az elő-, oldal és hátsó kertek a tufa kőfalak függvényében alakulnak, esetenként 0,0 m távolságra is csökkenhetnek. Ha a tufa kőfalak a telekhatárt megközelítik, vagy elérik, s a telek udvarszintje a környező területtől legalább 3,0 m-nél mélyebben helyezkedik el az épületek a tufa-kőfalakhoz igazodva helyezhetők el.
e)
Az övezetben nem helyezhető el: - Lakóépület, - Zajos közösségi szórakoztató épület, - 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek, illetve az ezeket szállító járművek számára parkoló terület és garázs.
Módosította: 48/2013.(XII.20.) önk. rendelet
90
EGER-HÉSZ
e)1 f)2 (13)
A Tihaméri szőlőben található volt kőbánya udvarában kialakított építési telken az építési tevékenység csak a településrendezési szerződésben foglaltak teljesítését követően kezdhető meg. Az építési övezetek közművesítésének előírásai: részleges közműellátás biztosítása szükséges.
3
A különleges szennyvíztisztító telep övezete a szennyvízfogadás, kezelés felszín feletti és felszín alatti mérnöki létesítményeit, valamint a működtetéshez szükséges igazgatási és szociális létesítményeket fogadja be. a)
az építési övezet paramétereit a következő táblázat rögzíti: TELEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉS
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
Kszt/SZ-30-7,5-1 ha
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
SZ
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
30
7,5
1 ha
40
(14)4 A K-Mü/.. jelű építési övezetek jellemzően a mezőgazdasági terménytárolás és feldolgozás, különösen a szőlőfeldolgozás és bortárolás, s vele kapcsolatos vendéglátás, idegenforgalmi szolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére szolgál. a)
A különleges mezőgazdasági üzemi terület építési övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
K-Mü/O-30-7,5-3000
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
O
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
TELEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉS
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
30
7,5
3000
45
d)
A K-Mü/.. jelű építési övezetek területén az épületek az alábbi rendeltetéseket fogadhatják be: - bortárolás és szőlőfeldolgozás, - gyümölcstárolás és feldolgozás, - a használó és a személyzet számára legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű lakás, - idegenforgalmi vendéglátás, - kulturális rendezvények, - eszköz- és géptárolás, - az üzemi és idegenforgalmi rendeltetéssel összefüggő egyéb kiegészítő rendeltetés, - mezőgazdasági tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása a vonatkozó környezeti feltételek betartásával.
c)
Az építési övezetben a megengedett felszíni beépítettség mértékével megegyezően lehet a felszín alatt emberi tartózkodásra alkalmas, valamint eszköz- és bortárolás számára helyiséget kialakítani.
d)
A DK-i városrész 0640/19 és 634/19 hrsz.-ú telkein a volt kőbánya udvarainak hasznosítása során:
1
Megállapította: 48/2013.(XII.20.) önk. rendelet Megállapította: 48/2013.(XII.20.) önk. rendelet 3 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 4 Megállapította: 48/2013.(XII.20.) önk. rendelet 2
91
EGER-HÉSZ
da)
Az építési telken az építési tevékenység csak a településrendezési szerződésben foglaltak teljesítését követően kezdhető meg
db)
A tufakő-falak tájképvédelmi szempontok következtében, ha az 5,0 m magasságot meghaladják, azok területnyerés célzattal meg nem bonthatók, tájképi karakterük meg nem változtatható.
dc)
A volt bányaudvar kőfalának részleges bontása, kialakítása csak olyan módon lehetséges, hogy a szomszédos telkek használatát s azok építési lehetőségét ne korlátozza. A tufakő-falak átalakításával, részleges megbontásával a telekkel határos közlekedést szolgáló közterületek rendeltetésükben nem korlátozhatók.
e)
A telkeken épületet, felszínen megjelenő egyéb építményt elhelyezni a szabályozási terv rendelkezései szerint, valamint az alábbiak figyelembe vétele mellett lehet:
ea)
A 0634/19 hrsz.-ú telken: 1. az épületek elhelyezését a telken belüli tufafalak helyzete határozza meg, 2. a tufa falakhoz simulóan, azok elé és közé lehet építkezni, 3. a telek keleti oldalhatárától mérten K-i irányban 40,0 m hosszban az előkert min. 10,0 m, a további telekhosszon az előkert 0,0 m lehet, 4. az építési helyen kívül is elhelyezhetők technológiai berendezések, tufa-fal tetejére felvezető lépcsők, 5. az épületek kialakítása történhet legfeljebb 30° meredekségű magastetővel vagy lapostetővel, de lapostető alkalmazása során a tetőfelület legalább fele részén zöldtető alkalmazandó, kivétel a zöldtető kialakítása alól azon tetőfelület, mely gépjárművek közlekedésére használatos, 6. az épületek anyaghasználata során nem alkalmazható homlokzat, vagy tetőfelület burkolására kezeletlen felületű fémlemez, hullámpala, bitumenes zsindely, piros cserép, 7. az épületek színezésére csak a magyarországi természetes kövek színei alkalmazhatók.
eb)
A 0640/19 hrsz.-ú telken: 1. a szabályozási terven jelölt építési helyen belül az építménymagasság számítását arról az udvarszinttől kell számolni, ahol az épület alsó, vagy első szintje épül, 2. a 0640/20 hrsz.-ú közút mentén, a telek „b” jelű alrészletén létesülő épület Ny-i homlokzatának legmagasabb pontja, az út szintjéhez mérten nem lehet magasabb 2,5 méternél. 3. a 0640/20 és a 0640/14 hrsz.-ú közutak menti telekrészen sem az építési helyen belül, sem azon kívül látszó technológiai berendezések, épületen kívüli bortartályok nem helyezhetők el, 4. a telek K-i udvarában az építési helyen kívül is elhelyezhetők szükséges technológiai berendezések, tufa-falak tetejére felvezető lépcsők, 5. a telek „d” jelű alrészletén lévő tufa fal-tömb tetejére épület csak úgy helyezhető el, ha a tufa-fal részleges visszabontása során a tájképi megjelenés nem sérül, s a létesülő épület legmagasabb pontja a 0636/1 hrsz.-ú közút út épület előtti szintjéhez képest nem magasabb, mint 5,0 m, 6. az épületek kialakítása történhet legfeljebb 30° meredekségű magastetővel vagy lapostetővel, de lapostető alkalmazása során a tetőfelület legalább 50 %-án zöldtető alkalmazandó,
92
EGER-HÉSZ
7.
8.
az épületek anyaghasználata során nem alkalmazható homlokzat, vagy tetőfelület burkolására kezeletlen felületű fémlemez, hullámpala, bitumenes zsindely, piros cserép, az épületek színezésére csak a magyarországi természetes kövek színei alkalmazhatók.
f)
Beépíthető a különleges mezőgazdasági üzemi telek:
fa)
ha a telken rendelkezésre áll közegészségügyi szempontból megfelelő ivóvíz és az elektromos áram,
fb)
ha a keletkező szennyvizek közcsatorna hiányában a vonatkozó előírások szerinti helybeni kezelése, vagy ellenőrzött helyre történő igazolt elszállítása történik, és
fc)
ha a keletkező csapadékvizek helybeni szikkasztása, vagy gyűjtése révén annak késleltetett továbbvezetése biztosított.
g)
Az építési övezet közművesítésének előírásai: részleges közműellátás biztosítása szükséges.” BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési- és közmű-elhelyezési- hírközlési területek 23.
(1)
Az 1.§ (1)-ben meghatározott tervezési terület közlekedési- és közmű területek övezetei: ÖVEZET JELE
RENDELTETÉS
(SZT szerint)
KÖu-1
országos főút, mellékút
KÖu-2
települési főút
KÖu-3
települési gyűjtőút
KÖu-4
kiszolgáló út
KÖu-4a1
kiszolgáló út terhelési korlátozással
KÖu-5
egyéb közlekedési közterületek, vegyes használatú utak, kerékpárutak, önálló gyalogutak
KÖu-5a2
korlátozott forgalmú vegyeshasználatú út
KÖu-63
dísztér, rendezvénytér
4
KÖu-7 5
(2) (3)
§
autóbusz végállomás, turista-buszparkoló, P+R és egyéb parkolók
KÖz
közlekedési zöldfelületek övezete
KÖk
vasúti övezet
Köm6
Közművek elhelyezésére szolgáló terület, közműterület
A közlekedési területek szabályozási szélességét a SZT tünteti fel. A közterületeknek összefüggő hálózatot kell alkotniuk.
1
Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 4 Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 5 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 6 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
93
EGER-HÉSZ
(4) (5)
(6)
(7)
(8)
Magánút csak közúthoz csatlakoztatható. 1A magánutak kialakításánál a közutakra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. Az utak (közutak, kerékpár- és gyalogutak) terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása biztosított legyen. 2 Közlekedési területen belül dísztéren az alábbi létesítmények helyezhetők el: a) térburkolat b) köztéri műalkotások c) utcabútorok d) növényzet e) térszint alatti parkoló, mélygarázs a szabályozási terven jelölt építési helyen f) térszint alatti parkoló, mélygarázs felszíni létesítményei és a felszín alatt hozzá vezető utak, amelyek a szabályozási terven kijelölt építési hely határán kívül is elhelyezhetők g) a téren zajló rendezvények kiszolgálásához szükséges térszint alatti létesítmények h) közművezetékek, -műtárgyak és a rendezvényekhez szükséges közműcsatlakozások a térszín alatt 3 A zaj- és rezgésterhelés csökkentése érdekében a gyűjtő utak, a lakó utak, a vegyes használatú utak, valamint a KRESZ alapján lakó- és pihenőövezetként kijelölt közterületek úthálózatának felújítása vagy átépítése során amennyiben nincs járda az útpálya és az épület között, akkor a járda és az épület között mozgási hézagot (dilatáció) kell kialakítani a legkorszerűbb anyagok és műszaki megoldások alkalmazásával. A közlekedési zöldfelületre vonatkozó előírások: a) A közlekedési zöldfelületen, közlekedési táblán kívül terepszint alatt közmű, terepszint felett kertberendezési tárgyak és a kerti építmények közül (6. sz. melléklet) az a), j), k) pontokban felsoroltak helyezhetők el. b) csak kertépítészeti tárgyak, illetve kertépítészeti architektúra elemei helyezhetők el. c) A közlekedési zöldfelületen minimum 2 szintes növényállományt kell megvalósítani. d) A közlekedési utak menti fasorok telepítése során honos fafajokból álló, fajtaszelekcióval válogatott fafajokat kell alkalmazni. A fák telepítési távolsága minimum 6 m, maximum 12 m legyen. A telepítendő fák legalább 2-szer iskolázottak legyenek, 15 cm törzskörmérettel és legalább 2,2 m törzsmagassággal kell, hogy rendelkezzenek. e) A település útjai mentén legalább egyoldali fasor telepítését kell biztosítani, a közművek elhelyezkedésétől függően. Ettől eltekinteni csak a 6 m-nél keskenyebb utcák esetében lehet. Útfelújítás és közműfelújítás esetében a közművek áthelyezésével biztosítani kell a fasor telepítésének helyét. f) Új parkoló létesítésekor az 1 m magasságban, 20 cm törzskörméretet elérő, meglévő fa védelméről gondoskodni kell.
1
Kiegészítette: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
94
EGER-HÉSZ 1
A szabályozási terven jelölt esetekben csak KAT alapján lehet növénytelepítést, térburkolást végezni. h) Az utak, sétányok menti jellegzetes, idős fasorokat látványértékük miatt meg kell őrizni, folyamatos rekonstrukciójukról tervszerűen gondoskodni kell. i) Amennyiben az övezetben bármilyen átalakítás miatt nem óvhatók meg a meglévő fák, illetve fakivágásra van szükség, úgy a fák pótlásáról, vagy átültetésről gondoskodni kell a 40.§ (3) szerint. 2 j) A közlekedési területeken a kiszolgáló funkciójú utcákban a fasor önálló, min. 2 m széles sávjának kialakítását biztosító elégséges szabályozási szélesség esetén a fák tőtávolságát úgy kell meghatározni, hogy a fák között 1 párhuzamos beállásra alkalmas, burkolt parkolóhely kerülhessen kialakításra. 3 A kerékpáros vagy gyalogos közlekedést biztosító felületek és a gépjármű-közlekedést k) biztosító felületek közé az adottságokhoz és a forgalomtechnikai előírásokhoz igazodóan, szakaszosan legalább 1,0 m-es szélességben sűrű, erős növekedésű cserjesor telepítendő. (9) Közműterületekre vonatkozó előírások: a) Az új közműhálózatokat közterületen kell megépíteni a szakági szabványok előírásai szerint. b) A meglévő közműhálózatról leágazást (csatlakozást) csak a közmű üzemeltetőjének, az összes érintett üzemeltető (pl.: keresztezések), valamint az építésügyi hatóság előzetes hozzájárulásával, az érvényes építési és szakmai előírások betartásával szabad építeni. c) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, távhő- és földgázellátás) és elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezeték-) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. 4 (10) A közlekedési területek alábbi övezeteiben a következő keresztmetszeti elemek biztosítandók: 5 a) A beépítésre szánt területek Köu-4 jelű övezetében legalább egyoldali, 1,5 m szélességű járda, továbbá a közművek elhelyezésétől függően legalább egyoldali fasor, illetve kétirányú forgalom esetén min. 5,5 m szélességű burkolt közúti felület. b) A Köu-3 övezet területeit a tömegközlekedés igényeinek figyelembe vételével min. 6,5 m széles burkolt közútfelülettel kell kialakítani. Az övezet területén továbbá kétoldali, egyenként min. 1,5 m széles járda, illetve fasor biztosítandó. c) Külterületen az Ostorosi pataktól (0525 hrsz) Ny-ra elhelyezkedő kiszolgáló utak (köz és magántulajdonú utak is) a SZT/DK-2011 jelű szabályozási terveken sárga kifestéssel jelöltek és a KÖu-4 övezeti megjelölést kaptak. Az Ostorosi pataktól K-re csak sárga kifestéssel jelöltek az utak az övezeti jel feltüntetése nélkül.” 6 (11) 7 A Köu-1, a Köu-2 és Köu-3 övezeteket keresztező jelentős gyalogosforgalmú vonalak (gyalogos sétányok, gyalogos tengelyek, gyalogos utcák) kereszteződéseiben továbbá intézmények, sportlétesítmények, temetők, egyházi létesítmények, és jelentősebb g)
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 4 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Megállapította: 53/2011.(XI.25.) önk.rendelet 7 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 2
95
EGER-HÉSZ
(12)1
(13)2
(14)3 (15)4 (16)5
tömegközlekedési megállóhelyek környezetében a gyalogátkelőhely kialakítását a következő előírások alapján kell kialakítani: – A gyalogátkelő felülete ne csak felfestéssel, hanem anyaghasználattal és kismértékű kiemeléssel is térjen el a környező útburkolat jellegétől. – A gyalogátkelőhelyek megvilágítását úgy kell kialakítani, hogy a gyalogátkelő felülete és a gyalogos egyaránt kontrasztosan elkülönüljön a háttérről. Ennek érdekében az adott közút megvilágításától színben és fényerőben is eltérő világítást kell installálni. a KÖu-7 jelű övezetben a) közösségi autóbusz végállomás, turista-buszparkoló, egyéb parkoló és azokat szolgáló funkciókat befogadó épületek létesíthetők, b) a közlekedést szolgáló helyiséget befogadó építmények a telekterület legfeljebb 5%-án létesíthető, c) az építmények a szabályozási terven jelöltek figyelembevételével maximum 7,5 m építménymagassággal létesíthetők olyan módon, hogy az épületek, építmények eredeti terepszinthez mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 8,0 m-es magasságot, d) a létesülő építmények telken belüli közlekedési és zöldfelületi rendszerének bemutatására beépítési és kertépítészeti tervet, a környezethez igazodó építészeti kialakítás és a tájba illesztés igazolására a közutak felőli nézetből látványtervet kell készíteni, e) az építmények tömegformálásának, anyaghasználatának, színezésének megválasztásakor a tájba illesztés szempontjait kiemelten kell kezelni, melynek igazolására a Városi Tervtanács támogató véleményét kell megszerezni. a KÖz jelű övezet a jellemzően zöldfelülettel rendelkező közlekedési terület, melyen: a) kialakítható turistákat szolgáló pihenőhely és kerékpáros bázis, egyéb gyalogos és kerékpáros közlekedési funkcióval kiegészülő zöldfelület, b) elhelyezhető az a) pontban felsoroltak építményei, és egyéb pihenést szolgáló kertépítészeti tárgyak, c) épület, építmény a terület legfeljebb 5%-án létesíthető, maximum 3,5 m építménymagassággal, d) a zöldfelület aránya a területen belül min. 50% legyen, melynek legalább felén kétszintes növényállományt kell megvalósítani, egyéb előírások a fenti (7) bekezdésben foglaltak szerint, A települési főútként meghatározott közutak és a min. 18 m-es szabályozási szélességgel rendelkező gyűjtőutak keresztmetszetében azok átépítése és felújítása során a kétirányú kerékpárút helyigényének biztosítása kötelező. A kiszolgáló utat csak 3,5t össztömeget meg nem haladó gépjárművek vehetik igénybe a terület alatt lévő pincerendszer védelme érdekében. A területre gépjárművek csak engedéllyel hajthatnak be. Zöldterületek 24.
(1)
§
Zöldterület a „szabályozási terv”-en Z szabályozási jellel jelölt övezetek területei.
1
Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 5 Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 2
96
EGER-HÉSZ
(2)1 (3)2 (4) A szabályozási terv 1.§ (1)-ében lehatárolt területén a zöldterület övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÖVEZET JELE
(SZT szerint)
Zkp Zkk
BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
SZ
0,5
3,5
--3
70
-
0*
-
<1 ha
80
3,5
--
70
4
SZ
5
K
K
-
--
70
6
SZ
0* 0,5**
3,5
---
80 70
Zkp Z-P Z-0
LEGNAGYOBB
Zkp
7
* kivéve dombgarázs részben, vagy egészben terep szint alatt az SZT-n jelölt helyen ** kivéve a Szépasszonyvölgy városrész területén, ahol 2 %-os legnagyobb beépítettség megengedhető.
(5)
(6)
(7) (8)
(9)
(10) (11) (12) (13)
(14)
A zöldterületen pihenést, testedzést szolgáló építmény (gyermekjátszótér, tornapálya, pavilonon), a kerti építmények (6. sz. melléklet) közül az a), c) d), h), i), j), k) valamint kertberendezési tárgyak (6. sz. melléklet) helyezhetők el. Az Zkk jelű övezetben, a Felsővárosrészben az SZT-n jelölt helyen kialakítható dombgarázs földtakarása minimálisan fél méter humuszos talajból kell, hogy álljon, amit legalább kétszintes (gyep és cserje) növényállománnyal szükséges beültetni. Szilárd vagy szilárdított burkolat a zöldterület legfeljebb 15 %-át boríthatja. Az övezetbe sorolt ingatlanokon megvalósítandó/felújítandó templom, kegyeleti hely esetén a beépítés mértékét és az építménymagasságot a sajátos kompozíciós szempontok figyelembevételével elvi engedélyben kell pontosítani. A közparkok területén az épületek homlokzataira, tetőzetére, a meglévő vagy később kihelyezendő köztárgyakra önálló, vagy szerelt reklámhordozót, reklámfelületet kialakítani, fényreklámot elhelyezni nem lehet. Ez alól kivétel a kiállítások, előadások alkalmával időszakosan kihelyezett reklámhordozók. A közparkok területén új épületként csak nyilvános WC, valamint az SZT szerinti helyen közösségi célú, földszintes épületek és vagyonvédelmi kerítés helyezhetők el.8 A zöldterületek növényzettel fedett parkterülete nem csökkenthető, a burkolt felületek arányának csökkentéséről a készítendő kertépítészeti tervekben gondoskodni kell. Növénytelepítés során 50 %-ban honos, az ökológiai adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok alkalmazandók. Az övezetek zöldfelülettel borított területének legalább l/2-ét háromszintű növényzet (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) alkalmazásával kell kialakítani. Egyszintű növényzet (gyep szint) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb l/3-át boríthatja. Az övezetek zöldfelületeinek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
1
Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Hatályon kívül helyezte: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 3 Módosította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 4 Módosította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 7 Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 8 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
97
EGER-HÉSZ
(15) A fenntartás során, ill. természetes úton keletkezett növényi hulladék részére tároló, terület nem jelölhető ki. (16) Amennyiben az övezetben bármilyen átalakítás miatt nem óvhatók meg a meglévő fák, illetve fakivágásra van szükség, úgy a fák pótlásáról, vagy átültetésről gondoskodni kell a 40.§ (3) szerint. (17) 1A Z-0 jellel szabályozott zöldterületeken épület nem létesíthető. Elhelyezhetők a szabadidő eltöltését – a pihenést, játékot, sportolást – szolgáló, épületnek nem minősülő építmények, sétaút, kerékpárút, továbbá köztárgyak. 2 (18) A Z-P jellel szabályozott zöldterületen meglévő pincék felújíthatóak, rendeltetésük a közpark funkciójához illeszthető lehet. A területen új pince nem helyezhető el. A meglévő pincék esetében: - a pince homlokzatának átalakítása csak oromfallal és a helyi építési hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: - Homlokzat: terméskő - Nyílászárók: fa szerkezettel, kizárólag: sötétre pácolt natúr, sötétzöld, barna színekben. - Az oromfal elé előtető és egyéb, az oromfalat takaró építmény nem létesíthető. - Az engedélyezési dokumentációban a környezethez való illeszkedést látványtervvel kell bizonyítani. 3 (19) A zöldterület létesítése és rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet. (20) 4A zöldterület övezetében épület csak teljes közművesítéssel létesíthető. Erdőterületek 25. (1)
(2)
§5
6
Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: a) védelmi: aa) védő (Ev-1) ab) védett (Ev-2) ac) honvédelmi célú erdő (Ev-3) b) gazdasági (Eg) c) közjóléti erdő (Ekj) Az erdőterületek övezetei az 1.§. (1) bekezdés szerinti területen: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÖVEZET JELE
(SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
BEÉPÍTHETŐ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
Ev-1/0
-
-
-
-
Ev-2/0
-
-
-
-
-
-
-
-
7
Ev-3/0
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
-
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 4 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
98
EGER-HÉSZ
-*
100.000 (10ha) -*
90
-
-
-
Eg/SZ-0,5-4,5-10ha
sz
0,5
4,51
Ee2
-*
0*
Ekj/03
-
-
(3)
Védelmi rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. A védelmi rendeltetésű erdőterületen a már meglévő épületek a rendelet hatályba lépését megelőző jogszerű használatuk szerint felújíthatók, de nem bővíthetők. 4 (4) Védő és védett célú, továbbá honvédelmi célú erdőterület övezetében az OTÉK szerinti építmények kizárólag akkor alakíthatók ki, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák meg. Védő célú és honvédelmi célú erdő területén kialakíthatók továbbá a közlekedési eredetű zajterhelés mérséklését szolgáló zajgátló létesítmények (pl.: zajvédő domb, zajvédő fal) is. (5) Védett erdőterületek az országos és helyi védett természeti területek, a természeti értékekben gazdag –helyi természetvédelmi védettségre javasolt-, továbbá az élőhely védelmi Natura2000 területek erdőterületei. Védett rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett rendeltetésű erdőterületen erdőtelepítés, erdőfelújítás során kizárólag őshonos fafajok alkalmazhatók. (6) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház, szállítási építmények) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja. 5 (7) *A Szépasszony-völgy egészségügyi, turisztikai erdő építési övezeteiben a pincék rendeltetésszerű használata és állékonysága, valamint a jelentős szintkülönbségből fakadóan a terep és növénymegfogás biztosítása érdekében, a pincék homlokzati falsíkjának megtartása mellett az alábbi létesítmények építhetők: a) a homlokfalból hátrahúzott „másik” támfal az eredeti tereptől vagy a szomszédos támfaltól max. 1,0 m-es mélységi eltéréssel, b) a pince bejárati szakaszának átépítése, a szomszédos pince homlokzatához való mélységi és magassági illeszkedéssel c) szellőző létesítése, a terep karakterének megváltoztatása nélkül, d) pince rendeltetésszerű használatához kapcsolódó építmény (lépcső), e) csapadékvíz elvezetésének megoldása, zárt csapadékcsatornába történő bevezetése. 6 (8) Az övezetben felső, pince feletti fogyasztótér, terasz nem létesíthető. A pince feletti terep növényborítottsága nem csökkenthető. 7 (9) Rác hóstya területén az Ev-3 jelű övezetben a természetes terepalakulatot feltölteni tilos, a már meglévő teraszos tereprendezés figyelembe vételével, a szükséges durva tereprendezés elvégzésével a csapadékvizek gyűjtése, visszatartása, késleltetett továbbvezetése megoldandó. 8 (10) Ekj/0 jelű közjóléti erdő övezetében az erdő közjóléti rendeltetésének megfelelő, testedzést, játékot, turizmust szolgáló, nem épület típusú építmények helyezhetők el.
1
Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX. 28.) önk. rendelet 5 Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 6 Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 7 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
99
EGER-HÉSZ
(11)
1
Az erdőterületeken kizárólag áttört kialakítású vadvédelmi kerítés létesíthető. Mezőgazdasági területek 26.
(1)
(2)3 (3)4
(4)5
(5)6
§
2
A mezőgazdasági területek területfelhasználási egységei az 1.§. (1) bekezdés szerinti területen: a) általános mezőgazdasági terület (Má) b) kertes mezőgazdasági terület (Mk) c) korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko) A mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztisztítót kell létesíteni. Azokban a mezőgazdasági területfelhasználási egységekben, ahol az előírások lehetőséget adnak lakóépület, lakás létesítésére, új lakás, lakóépület csak akkor létesíthető, ha rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvizet, villamos energia ellátást, a keletkező hulladék és szennyvíz elszállítását vagy ártalommentes elhelyezését, továbbá a gépjárművel történő állandó megközelítést a tulajdonos vagy használó biztosítani tudja A mezőgazdasági terület övezeteiben, az épületek építészeti kialakításánál az alábbiakat kell alkalmazni: a) az épületek építészeti kialakítása során az épületek anyaghasználatában és tömegformálásában a tájba illesztés szempontjainak és az illeszkedés szabályainak érvényesülnie kell, b) az épület 35-45° közötti hajlásszögű magastetővel fedett legyen, lejtőre merőleges gerincű fedélszerkezettel, lapostető extenzív, vagy intenzív zöldtetőként alkalmazható, c) ha a tetőszerkezet fesztávolsága a 12,0 m-t meghaladja a tetőhajlásszöge legfeljebb 30° legyen, d) a tetőhéjazat anyaga lehet égetett cserép, vagy a cserépfedés textúráját biztosító lemezfedés, valamint a föld, illetve a magyarországi kövek természetes színeinek megfelelő felületkezelésű fémlemez. e) A jogszabály szerint tervtanácsi eljárásra kötelezett épületek esetében az építészeti kialakítás a tervtanácsi ajánlatban foglaltaknak megfelelően az a-d) pontokban leírtaktól eltérhet. Birtokközpontokkal összefüggő rendelkezések: a) Birtokközpont kizárólag borvidéki általános mezőgazdasági területen (Má1) és borvidéken kívüli általános mezőgazdasági területen (Má2) létesíthető. b) Ha egy tulajdonos birtokában általános borvidéki mezőgazdasági terület övezetben (Má-1), 20 km-es távolságon belül elhelyezkedő, történelmi borvidékhez tartozó településen, több tagban legalább 5 ha szőlő művelési ágban nyilvántartott termőföldön van, akkor az egyik, legalább 10.000 m2 területű telken birtokközpontot létesíthet. Borvidéken kívüli általános mezőgazdasági terület övezetben (Má-2), 20 km-es távolságon belül elhelyezkedő több tagban legalább 5 ha bármely művelési ágban
1
Megállapította: 50/2012. (IX.28.) önk. rendelet Módosította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 3 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 4 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 2
100
EGER-HÉSZ
c)
d) e) f)
g)
nyilvántartott termőföldön van, akkor az egyik legalább 10.000 m2 területű telken birtokközpontot létesíthet. A birtokközpont beépítettsége a beszámítható telkek összterületének 3 %-a, de legfeljebb a birtokközpont telkének 30 %-a lehet. A birtokközpont telkének legalább 30 %-a zöldfelületként alakítandó ki. A résztulajdon a birtokközpont kialakításába csak akkor számítható bele, ha a többi érintett tulajdonos a teljes telekre az építési tilalom bejegyzéséhez hozzájárul. A birtokközpont beépíthetőségébe beszámított telkek területére vonatkozóan a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni (11. sz. függelék 25. pont). A birtokközpont épületeinek építészeti kialakítása során, ha az épület/ek összalapterülete meghaladja a 300 m2-t a tájképi megjelenés, a tájba illesztés, igazolásához az engedélyezési/bejelentési műszaki tervdokumentáció részeként a rálátási pontokból látványterv, vagy fotómontázs készítendő. Mezőgazdasági területen kiegészítő központ nem alakítható ki. Általános mezőgazdasági területek 26/A. §12 Kertes mezőgazdasági területek (Mk) 27.
(1)
(2)3 (3)4
§
A kertes mezőgazdasági területek övezetei: a) borvidéki kertes mezőgazdasági területek (Mk1) b) borvidéken kívüli kertes mezőgazdasági területek (Mk2). Kertes mezőgazdasági területeken –az utak céljára kialakításra kerülő telkeket kivéve és a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában- a telekosztással kialakítható telek területe legalább 1500 m2, átlagos szélessége legalább 14,0 m lehet. A kertes mezőgazdasági területek övezetei az 1.§. (1) bekezdés szerinti területen: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÖVEZET JELE
(SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG
(%)
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
BEÉPÍTHETŐ
MAGASSÁG
TELEKTERÜLET
(m)
(m )
LEGKISEBB
EGYÉB FELTÉTEL
2
Mk1-ev/O-10-6,5-1500
O
10
6,5
1500
Mk1/O-3-4,5-800
O
3
4,5
800
Mk1/O-3-4,5-1000
O
3
4,5
1000
Mk1/O-3-4,5-15007
O
3
4,5
1500
Elővárosi kertes és "szolgáltató" mezőgazdasági terület telek területének legalább 75%-ban5 szőlőműveléssel való hasznosítása telek területének legalább 75%-ban6 szőlőműveléssel való hasznosítása telek területének
1
Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet Törölte: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 4 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 6 Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 7 Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 2
101
EGER-HÉSZ
Mk1/O-3-4,5-20001
O
3
4,5
2000
Mk1/SZ-2-4,5-20002
SZ
2
4,5
2000
legalább 75%-ban szőlőműveléssel való hasznosítása telek területének legalább 75%-ban szőlőműveléssel való hasznosítása telek területének legalább 75%-ban szőlőműveléssel való hasznosítása korlátozott a kerti építmények köre
Mk1/SZ-3-4,5-10003
SZ
3
4,5
1000
Mk1/pi
O/Z
K
K
K
Mk2/pi4
O/Z
K
K
K
Mk1/0
-
0
0
-
Mk2/O-3-4,5-800
O
3
4,5
800
Mk2-bk
-
-
1500
-
Mk-bk
Sz
4,5
800
70
Mk-bk/p
Z
0 Terep felett 1,5% Terep alatt 1,5% kiszolgáló út szintjén 1,5 %, terep alatt az építési helyen belül építhető be
5
K
80
korlátozott a kerti építmények köre
K = kialakult tovább nem osztható (4)5 Kertes mezőgazdasági terület azon övezeteiben, ahol épületek elhelyezhetők a szabályozási
(5)6
terv egyéb rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett, az épületek a Szabályozási terven jelölt építési sávon belül a következő feltételekkel létesíthetők: a) épület nem helyezhető el, ha a telek minimális mérete az építési sávban nem éri el a 9,0 m-t, b) az előkert a szabályozási terv rendelkezésének hiányában legalább 5,0 m, c) oldalhatáron álló beépítésnél az oldalkert minimum 4,0 m, szabadonálló beépítés esetén legalább 3,0 m legyen; d) az épületek 35-45 hajlásszögű lejtőre merőleges nyeregtetővel alakíthatók ki; e) az épületek lejtő felőli homlokzatán a homlokzatra vetített építménymagasság a megengedett magasság legfeljebb 1,5-szöröse lehet. Kertes mezőgazdasági területen a magasabban csatlakozó tereptől mérten legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés létesíthető, kivéve az Mk1-ev/… jelű övezetet, ahol tömör kerítés épülhet a 1,80 m magasságig a közterület felőli telekhatáron, valamint a telek oldalhatárán a közterületi határtól mérten max. az építési sávban + 6m.
1
Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 3 Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 4 Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 5 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 6 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
102
EGER-HÉSZ
(6)1 Mk1-ev/O-10-6,5-1500 jelű elővárosi mezőgazdasági kertes-szolgáltató övezetben: a) elhelyezhetők a kertműveléssel összefüggő épületek, az elővárosi szolgáltató és idegenforgalmi funkciókat befogadó épületek, valamint az előzőeket kiegészítően lakófunkciót befogadó épület a Szabályozási terven jelölt építési sávon belül, b) egy telken legfeljebb 3 db épület létesíthető, c) ha a tervezett épület bruttó szintterülete meghaladja a 300 m2-t a város- és a tájképi megjelenésre különös gondot kell fordítani, melynek igazolására a műszaki engedélyezési/bejelentési tervdokumentációhoz olyan látványtervet/fotómontázst, valamint helyszínrajzot kell csatolni, mely a beépítésre szánt telek melletti két-két szomszédos telek beépítésének látványát, beépítési jellegét is bemutatja, d) Ha a telek alapterülete az övezeti előírásokban megjelölt telekméretet, valamint a minimális 12,0 m-es telekszélességet nem éri el akkor helyiséget befogadó építmény nem létesíthető. e) Terepszint alatti építmény/építmények önállóan is elhelyezhetők, de ezek által elfoglalt terület nem lehet több a telek max. 5 % -ánál, kivéve, ha gépkocsitárolás céljára létesül a terepszint alatti építmény, mely esetben elérheti a terepszint alatti beépítés a telek területének 10 %-át. Pinceszint legfeljebb a földszinti alapterülettel megegyező lehet f) A kerítésépítés szabályai: fa) az elő és oldalsó telekhatáron tömör kerítés legfeljebb 1,8m magasságig építhető, fb) az oldalhatáron a Kistályai úttól mérten legfeljebb 50,0 m hosszban lehet tömör kerítés, fc) a hátsó telekhatáron tömör kerítés nem létesíthető, legfeljebb élő sövénnyel képezhető. g) A Kistályai úttól mérten a természetes tereplejtés legfeljebb 30,0 m-es sávban változtatható meg terepalakítással, melynek során a támfal, a földrézsű képzése csak teraszosan alakítható 38.§ rendelkezéseinek figyelembe vételével. (7) 2 Mk1/pi és Mk2/pi jelű övezetekben a) a terepfelszínen új épület nem létesíthető, meglévő épület nem bővíthető, b) kerti építmények közül ba) elhelyezhető legfeljebb 20 m2-ig: esőtető, pergola, a bortárolás technológiai építményei, pl. acél bortartályok, legfeljebb 1,5 m szintkülönbséget biztosító támfal, bb) nem helyezhető el: hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, kerti fürdőmedence, húsfüstölő, jégverem c) a terepszint alatt építmény legfeljebb a telek 10%-án létesíthető, d) a kerítés csak áttört formában és legfeljebb 1,8 m magasságig építhető. Borvidéki kertes mezőgazdasági területek (Mk1) 27/A. (1)
(2)
§34
Borvidéki kertes mezőgazdasági terület (Mk1) a borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. és II. minőségi osztályba sorolt, jellemzően szőlőgazdálkodást és borászatot, de a kert- és a gyümölcsgazdálkodást és a pihenést is szolgáló mezőgazdasági terület. Borvidéki kertes mezőgazdasági terület (Mk1 jelű övezetek) telkein az (1) bekezdésben meghatározott célokat szolgáló egy gazdasági épület helyezhető el, amely ideiglenes
1
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Módosította:53/2011.(XI:25.) önk. rendelettel 3 Megállapította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 4 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
103
EGER-HÉSZ
(3)
tartózkodásra is alkalmas présház és tárolás célját szolgáló épület lehet. Az épület területe legfeljebb 50 m2 lehet. Lakóépület és állattartó épület nem helyezhető el. Épületek kizárólag szőlőművelés szőlő-, vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telkek esetén helyezhetők el. Szőlő-, vagy gyümölcsművelésűnek az a telek minősül, amely területének legalább 75 %-ban szőlő-, vagy gyümölcsműveléssel hasznosított.” 1
Borvidéken kívüli kertes mezőgazdasági területek (Mk2) 27/B. §
(1) (2)
Borvidéken kívüli kertes mezőgazdasági terület a vegyes kert-, szőlő, gyümölcsgazdálkodást és a pihenést szolgáló (Mk2) mezőgazdasági terület. Borvidéken kívüli kertes mezőgazdasági terület (Mk2 jelű övezetekben) telkein: a) ha a telek mérete eléri az övezeti előírásokban megjelölt területet, akkor egy darab, legfeljebb 50 m2 bruttó alapterületű gazdasági épület helyezhető el, amely legfeljebb 20 m2 területű ideiglenes tartózkodásra szolgáló részt is tartalmazhat, b) lakóépület és állattartást szolgáló építmény nem létesíthető. 2
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek (Mko) 27/C.
(1)
(2)
(3)
§
Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területbe a táj-, a tájkép-, a természetvédelmi, továbbá vízminőség-védelmi (vízbázis védelmi) szempontból érzékeny területek tartoznak. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen kizárólag a védelmi célokkal összhangban levő, ill. azok megvalósítását biztosító építmények, épületek helyezhetők el a (3)-(5) bekezdések előírásai szerint. Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken a telekosztással kialakítható telek területe az utak céljára kialakításra kerülő telkeket kivéve - legalább 10.000 m2 (1 ha), szélessége legalább 30,0 m. A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területek övezetei az 1.§. (1) bekezdés szerinti területen: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÖVEZET JELE
(SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
BEÉPÍTHETŐ
(%)
MAGASSÁG
LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(m)
(m )
BEÉPÍTETTSÉG
EGYÉB FELTÉTEL
2
Mko-1
-
0
-
10.000
-
Mko-1/0
-
0
0
-
-
Mko-1/0*
-
0
0
-
Mko-2/SZ-0,5-3,5-10 ha
sz
0,5
3,53
100.000 (10 ha)
Ld. (6) bek.
Mko-3/SZ-3-4,5-5 ha
sz
3
4,5
50.000 (5 ha)
Ld. (6) bek. 4
Mko-4/SZ-3-4,5-8000
sz
3
4,55
8.000
Ld. (6) bek.
(4)
Azon Mko övezetekben, ahol épületek elhelyezhetők, az épületek a következő feltételekkel létesíthetők:
1
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 3 Módosította:53/2011.(XI:25.) önk. rendelettel 4 Módosította:53/2011.(XI:25.) önk. rendelettel 5 Módosította:53/2011.(XI:25.) önk. rendelettel 2
104
EGER-HÉSZ
az előkert a szabályozási terven jelöltek hiányában a gyűjtőutak mentén legalább 15,0 m, egyéb utak mentén legalább 10,0 m; b) a hátsókert, oldalkert legalább 10,0 m Korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen kizárólag az épületek körül legfeljebb 5000 m2 nagyságú telekterületen, vagy telekrészen legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés létesíthető. Az Mko övezetek részletes előírásai: a) Mko-1/0 övezetben épület, továbbá terepszint alatti és feletti építmény, nem helyezhető el. b) Mko-1/0* jelű övezetekben épületek nem helyezhetők el, ba) csak idegenforgalmat szolgálóan helyiséget nem tartalmazó esőtető, kerti építmény kivéve: hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, kerti fürdőmedence, húsfüstölő, jégverem -, bc) a lábakon álló tetőépítmény egy tömegben a telek telekterület minden 1000 m2-e után legfeljebb 40 m2 alapterületen, faszerkezettel, elsősorban fazsindely-fedéssel, legfeljebb 30°-os tetőhajlásszöggel helyezhető el. 1 c) Mko-2/SZ-0,5-3,5-10ha jelű övezetben a gyepterületek fenntartását szolgáló legeltetéses állattartást, a természeti értékek bemutatását, az ismeretterjesztést szolgáló épületek és az ezekhez kapcsolódó egyéb gazdasági és turisztikai építmények, továbbá lakóépület elhelyezhető. d) Mko-3/SZ-3-4,5-5ha jelű övezetbe a védett természeti területen elhelyezkedő, borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. minőségi osztályba sorolt területen a védett terület kezelési tervével összeegyeztetetten a szőlőgazdálkodás, borászat, borturizmus (borozó, borkereskedés, bormúzeum, borkóstoló stb.) építményei és lakóépület létesíthetők is. Lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a borturizmussal összefüggő tevékenységek azt indokolják. Lakóépület nagysága max. 200 m2 lehet. e) 2 Mko-4/SZ-3-4,5-8000 jelű övezetben, volt bányaudvarban az idegenforgalommal, a vendégfogadással összefüggő építmények (lakás kivételével) létesíthetők. Az övezetben építeni a kialakult udvar szintjén lehet a tufafalak megbontása nélkül. a)
(5) (6)
3
Általános mezőgazdasági területek (Má) 27/D.
(1)
(2)
§
Az általános mezőgazdasági területek övezetei: a) borvidéki általános mezőgazdasági területek (Má1) b) borvidéken kívüli általános mezőgazdasági területek (Má2). Az általános mezőgazdasági területek övezetei az 1.§. (1) bekezdés p) pontja szerinti területen: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ÖVEZET JELE
(SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG (%)
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
BEÉPÍTHETŐ
MAGASSÁG
LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(m)
(m )
EGYÉB FELTÉTEL
2
Má1/SZ-3-5,5-5 ha
sz
3
5,5
50.000 (5 ha)
Má2/SZ-3-5,5-5 ha
sz
3
5,5
50.000 (5 ha)
telek területének legalább 80%-ban szőlőműveléssel való hasznosítása
1
Módosította:53/2011.(XI:25.) önk. rendelettel Megállapította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 3 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
105
EGER-HÉSZ
Má1/01
-
-
-
-
-
Má2/02
-
-
-
-
-
(3) (4)
(5)
Az Má1/0 és Má2/0 jelű övezetekben közműlétesítmények kivételével sem a felszínen, sem a felszín alatt építeni nem lehet. Általános mezőgazdasági terület övezeteiben kerítés csak akkor létesíthető, ha a telken épület létesül, mely esetben a kerítés a kiszolgáló út tengelyétől legalább 3,0 m-re építhető legfeljebb 1,8 méter magas áttört formában. 3 Az épületek a kiszolgáló út telekhatárától mérten legfeljebb 20,0 m-re de legalább 10,0 m-re létesíthetők. 4
Borvidéki általános mezőgazdasági területek (Má1) 27/E.
(1) (2)
(3) (4) 5 (5) 6
Borvidéki általános mezőgazdasági terület a borszőlő termőhelyi kataszteri nyilvántartásban I. és II. minőségi osztályba sorolt, árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület. Borvidéki általános mezőgazdasági területen elhelyezhető: - a szőlőművelés, a borászat gazdasági célú építményei, - a borturizmus épületei (borozó, borkereskedés, bormúzeum, borkóstoló stb.), és legfeljebb 50 fh-es szálláshely szolgáltató épület, - továbbá max. 200 m2 összes szintterületű lakóépület. Épületek kizárólag szőlőművelés esetén helyezhetők el. Szőlőművelésűnek az a telek minősül, amely a telek területének legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított. Borvidéki általános mezőgazdasági terület övezeteiben (Má1) birtokközpont telkén a (2) bekezdés szerinti épületek, építmények helyezhetők el a 26.§. (5) rendelkezései szerint. A terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet több a telek területének 3 %-ánál. 7
Borvidéken kívüli általános mezőgazdasági területek (Má2) 27/F.
(1) (2)
(3) (4) 8
§
§
Borvidéken kívüli általános mezőgazdasági terület az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület. Borvidéken kívüli általános mezőgazdasági területen elhelyezhető: - a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás, szolgáltatás építményei, - a gazdálkodáshoz kapcsolódóan max. 200 m2 összes szintterületű lakóépület. - lakás, lakóépület kizárólag akkor létesíthető, ha a mezőgazdasági termelés (árutermelő mezőgazdasági üzemi tevékenység) az állandó helyben lakást indokolttá teszi. A terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet több a telek területének 1 %-ánál, de nem haladhatja meg a 300 m2-t. Borvidéken kívüli általános mezőgazdasági terület övezeteiben (Má2) birtokközpont telkén a (2) bekezdés szerinti épületek, építmények helyezhetők el a 26.§ (5) rendelkezései szerint.
1
Megállapította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel Megállapította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Megállapította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 6 Megállapította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 7 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 8 Módosította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 2
106
EGER-HÉSZ
(5) 1 A terepszint alatti építmény alapterülete nem lehet több a telek területének 3 %-ánál.” Vízgazdálkodási területek (V) 28. (1)
(2)
(3)
(4)2 (5)3
(6) 5 (7)6
§
Az állami kezelésű patak, tó, vízfolyás partélétől 6-6 m, az egyéb kezelésűek partélétől min. 3-3 m szélességű sáv karbantartása számára szabadon hagyandó. A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv nem közterület, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával kérhető Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (pl. árok, vízfolyás, vízmosás.) egyéb célra hasznosítani, annak bármilyen megváltoztatását csak vízjogi létesítési engedély alapján, a mindenkori illetékes hatóság (rendeletalkotás időpontjában: Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) engedélyével szabad. Felsőváros és a Városközpontban az SZT-en jelölt területen az Eger-patak mellett lévő kerékpárút folytonossága érdekében a patak fölé nyúló szakasz megépítése, bármilyen építmény elhelyezése a patakmederben illetve felett a (2) bekezdésben meghatározott engedéllyel és az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti elfogadó vélemény alapján lehet. Vízgazdálkodási terület – vízműterület a SZT-en V-vm jellel szabályozott terület. A vízmű területén, a V-vm jelű övezetben, csak a rendeltetésének megfelelő építmények létesíthetők, szabadon állóan, terepszint felett 5 %-os beépítési mértékkel és legfeljebb felszín feletti 5 m-es építménymagassággal. a terepszint alatt a közmű technológiához kapcsolódóan a beépítés mértéke max. 30%-os lehet. 4 A vízgazdálkodási terület övezeteiben csak a rendeltetésnek megfelelő építmények létesíthetőek, szabadonálló beépítési móddal és legfeljebb 5%-os beépítési mértékkel. Az övezet területén csak a vízgazdálkodás és vízkárelhárítás létesítményei helyezhetők el. Szala-patak medrének rehabilitációja, revitalizációja az ökológiai szempontok figyelembevételével, természet-közeli módszerek alkalmazásával történhet. Beépítésre nem szánt különleges területek7 28/A.
(1)
§
A beépítésre nem szánt különleges területek területfelhasználási egységei: a) Pincés idegenforgalmi központok különleges területe (Kkpi), 8 b) Sport és szabadidő eltöltését szolgáló beépítésre nem szánt különleges terület (Kksp) 9 c) Sportrepülőtér és rekreációs terület különleges beépítésre nem szánt terület övezete (Kkrep) d)10 Külszíni bányaterületek (Kkba) e)11 Honvédelmi területek beépítésre nem szánt övezete (Kkho)
1
Megállapította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 3 Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet 4 Módosította: 24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet 5 Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 6 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet 8 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 9 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 10 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 11 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
107
EGER-HÉSZ
(2)
Pincés idegenforgalmi központok különleges övezetek: a): ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
LEGKISEBB ZÖLDFELÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
(%)
Kkpi
-
-
-
K
-
Kkpi/1
-
-
-
Kialakult pinceszerkezethez igazodó
90
Kkpi/21
O
2
4,5
3000
-
Kkpi-kk
SZ
2***
4,5
3000
90
Kkpi/SZ-10*-4,5-200
SZ
10*
4,5 (6,5**)
200
75
Kkpi/SZ-10*-4,5-400
SZ
10*
4,5 (6,5**)
400
75
* Kerti építmények és a terepszint alatti építmények által elfoglalt terület telken belüli mértéke ** Kerti építmények legmagasabb pontja a kiszolgáló út szintjéhez mérten *** OTÉK eltérés az ÉMRKH 280/22-6/2008 ügyiratszámú hozzájárulásával
a Kkpi jelű övezet a pincés idegenforgalmi központ terület tájkarakter megőrzése miatt kertes szőlőművelésű területként megtartandó területei. (Pl.: Kőlyuktető). Az övezet területen épületek, kerti építmények nem helyezhetők el - kivéve pinceszellőző. b/A a Kkpi/1 övezetben a meglévő kialakult domborzat nem változtatható meg, támfallépcső magassága legfeljebb 0,75 m lehet. Meglévő pinceszellőzők nem szüntethetők meg. Az övezetben 90%-os állandó zöldfelületi fedettség biztosítandó. A telkek felosztásánál a terület alatt húzódó pince – borház telekszerkezetéhez kell igazodni. Kerítés nem építhető, lehatárolás sövénnyel képzendő. A közterületi határon a sövény magassága legfeljebb 1,2 m lehet, a kilátást, átlátást nem akadályozhatja. c) a Kkpi-kkjelű övezet: ca) nagy zöldfelületű közkertként funkcionáló terület, amelyre a Zkk övezet előírásai és korlátozásai vonatkoznak, cb) a kerti építmények közül – geotechnikai és geológiai szakvéleményt követően – csak pergola, támfal építhető, cc) a pincék feletti közterületek -kivéve a Kőlyuktetőn- nem idegeníthetők el, kizárólagos használatba nem adhatók, a történetileg kialakult és védendő területhasználat, településkép megóvása, valamint a jelenleg összefüggő terület biztonságos geotechnikai állapotának fenntarthatósága, ellenőrizhetősége érdekében, cd) az alápincézett nem út célját szolgáló közterületek az erózió csökkentése érdekében füvesítendők. ce) A fenntartás során, ill. természetes úton keletkezett növényi hulladék részére tároló, terület az övezetben nem jelölhető ki. d) A Kkpi/SZ-10*-4,5-200 jelű és a Kkpi/SZ-10*-4,5-400 jelű pincés övezetekben (lásd a magyarázó ábrát): da) a kiszolgáló út mentén, az útburkolat szintjéig feltöltendő az övezet minimum 6,0, maximum 8,0m-es területsávja, b)
1
Módosította:53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel
108
EGER-HÉSZ
db)
dc)
dd)
de) df)
dg)
dh) di)
dj)
dk)
dl)
az fa) pontban megnevezett területsáv az SZT/K2-D jelű szabályozási terven jelölt kerti építmények sávja, ahol épület nem, csak terepszint alatti építmény és kerti építmények helyezhetők el, az övezetben kerti építmények sávjában, a telek legfeljebb 10%-án lehet létesíteni idegenforgalmat, rekreációt szolgáló kerti építményeket pl. esőtetőt, pergolát, egyéb kerti építmény - kivéve: hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, kerti fürdőmedence, húsfüstölő, jégverem- és a bortárolás technológiai építményeit, - pl. álló acél bortartályok-, amely esetben a 10%-ba beszámítandó a tetővel fedett kerti építmény, valamint az 1,0m magasságot meghaladó, teret elfoglaló technológiai berendezés, pl. a bortartály vízszintes vetülete. lábakon álló tetőépítmény egy tömegben a telekterület minden 400m2-e után legfeljebb 40m2 alapterületen, faszerkezettel, elsősorban fazsindelyfedéssel, legfeljebb 30°-os tetőhajlásszöggel, a Városi Tervtanács támogató véleménye, illetőleg egyéb kikötései alapján létesülhet, a terepfelszíni építményeken kívül a közterület alá nyúló pince nem létesíthető, de az övezet telkéről nyíló kialakult pince megtartható, az övezetben a meglévő pincékhez a felszínen megjelenő borház nem létesíthető, de a szabályozási terven jelölt kerti építmények 8m-es sávjában, a terepszint alatt borházhelyiség kialakítható, oly módon, hogy a szomszédos telekhatárokat 1m-re, a közterületet 2m-re közelítheti meg, a pincével nem rendelkező telken is létesíthető terepszint alatti beépítés a kerti építmények sávjában a szomszédos telekhatároktól 1m-re, a közterületi telekhatártól 2m-re, oly módon, hogy a telket kiszolgáló útburkolati szintje fölé nem emelkedhet a terepszint alatti építmény, a feltöltött teleksávon belül kell megoldani a feltöltésen túli kertrész megközelítését is, kizárólag a kerti építmények sávja szolgál a borászati üzemi építmények - az acél bortartályok- elhelyezésére is, melyek magassága, ha meghaladja a 6,5 m-t, akkor süllyeszteni kell az utca szintjéhez képest, tetővel rendelkező kerti építmények és az acéltartályok az övezeti jelnek megfelelően min. 200 m2, illetve min. 400 m2 nagyságú telken helyezhetők el, lefedésük anyaghasználatára és szerkezeti kialakítására az dd) pontban leírtak vonatkoznak, ha az acéltartály űrtartalma eléri az 500 hektoliter méretet, akkor legfeljebb kettesével kisebb űrtartalomnál maximum 4-es csoportban helyezhetők el, olyan módon, hogy két egység közötti távolság minimum 6m kell, hogy legyen. magyarázó ábra a d) pontban leírtak értelmezésére:
109
EGER-HÉSZ
(3)1 A sport- és szabadidő eltöltését szolgáló különleges beépítésre nem szánt terület övezete (Kksp). a) A Kksp jelű különleges sportterület övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
Kksp/SZ-2-3,5-1 ha
b) ba) bb) 1
SZ
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
BEÉPÍTHETŐ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
2
3,5
10.000 (1 ha)
A Kksp jelű különleges sportterület övezetében elhelyezhető: pihenést, testedzést szolgáló építmény, és kiszolgáló létesítményei, lovasturizmus céljait szolgáló építmények és műtárgyak,
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet
110
EGER-HÉSZ
(4)1
bc) vendéglátó építmény, bd) szabadidő eltöltését szolgáló építmények, be) parkoló felületek. A sportrepülőtér és rekreációs terület különleges beépítésre nem szánt terület övezete (Kkrep). a) A Kkrep jelű különleges sportterület övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
BEÉPÍTÉSI MÓD
Kkrep/SZ-0,5-3,5-10 ha
(5)2
SZ
LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
BEÉPÍTHETŐ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
0,5
3,5
100.000 (10 ha)
b) A Kkrep jelű különleges sportterület övezetében elhelyezhető: ba) sportrepülőtér és kiszolgáló létesítményei, bc) vendéglátó építmény, bd) parkoló felületek. Külszíni bányászati tevékenységek területe (Kkba). a) A Kkba jelű különleges beépítésre nem szánt bányaterület övezetei: ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
Kkba/SZ-1-3,5-K
SZ
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
BEÉPÍTHETŐ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
1
3,5
K
A Kkba jelű különleges beépítésre nem szánt bányaterület övezetében kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el. c) Bányaterületeteket úgy kell kialakítani, hogy a környező más terület-felhasználású területek (mezőgazdasági területek, országos, ill. helyi közutak) felé legalább 10,0 m széles erdősáv kerüljön telepítésre. d) A HÉSZ 5. sz. mellékletén lehatárolt „Tájképvédelmi területeken” bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Honvédelmi területek beépítésre nem szánt övezetében a következő táblázat paramétere szerint lehet építeni (Kkho): a)
b)
(6)3
ÉPÍTMÉNY ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
ÉPÍTÉSI ÖVEZET, ÖVEZET JELE (SZT szerint)
LEGNAGYOBB BEÉPÍTÉSI MÓD
Kkho/0
1 2 3
-
BEÉPÍTETTSÉG
LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY-
BEÉPÍTHETŐ LEGKISEBB TELEKTERÜLET
(%)
MAGASSÁG
(m)
(m2)
-
-
-
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
111
EGER-HÉSZ
A Kkho/0 jelű beépítésre nem szánt különleges honvédelmi övezetben kizárólag a honvédelmi célokkal összefüggő épületnek nem minősülő építmények helyezhetők el. c) A területet csak növényzetből képzett kerítéssel lehet bekeríteni, épített kerítés nem létesíthető. d) A csapadékvizek gyűjtése, visszatartása, késleltetett továbbvezetése biztosítandó, mely az övezet délkeleti határát képező tervezett közút mentén, a szabályozási terven jelölt helyen. A különleges beépítésre nem szánt rekreációs és rezidenciális terület övezetei: a) a Kkre-z jelű korlátozott közhasználatú zöldfelület övezet, melyben: aa) Az 1500 m2-nél nagyobb telkeken elhelyezhetők: pihenést szolgáló építmények, továbbá legfeljebb 15,0 m magasságú kilátótorony, max a telek 2%-os beépítési mértékéig. 1500 m2-nél kisebb telkeken építmények nem helyezhetők el. ab) Az övezetben a növénytelepítést az általa szolgált építési telkek kialakításával, telekmegosztásával egyidejűen meg kell valósítani. ac) Az övezet közterülettel, vagy mezőgazdasági területtel határos telekhatárain tömör kerítés, a telekhatártól az építési telekre befelé mérten, minimum 2,0 m-es távolságban, legfeljebb 2,0 m-es magassággal létesülhet, melynek külső határán takaró zöldfelület (sövény, kúszónövény) telepítendő. A „külső” takaró zöldfelületet jelentő növénytelepítés elhagyható, s a kerítés a telekhatárra építhető, ha a kerítés legalább 80%-ban áttört, vagyis átlátást biztosító kerítésként létesül. ad) Az övezet telkein épületek, építmények, támfalak, rézsűk kialakítása során a 38.§ (11) bekezdésében meghatározott 15% alatti tereplejtésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. b) a Kkre-u jelű korlátozott közhasználatú közlekedést szolgáló magánutas övezet melyet: ba) Közhasználat elől elzártan, vagyis korlátozottan közhasználatú formában is ki lehet alakítani, a szabályozási terven jelölt helyen és minimális telekszélességgel. bb) Az építési telkeket kiszolgáló közműveket földfelszín alatt kell megépíteni, szükség esetén szolgalmi jogosan. bc) Az övezetben épület nem helyezhető el, kivéve maximum 5,0 x 5,0 m2 alapterületű porta rendeltetésű épület. b)
(7)1
III. FEJEZET AZ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK ELŐÍRÁSAI Épületek elhelyezésének általános követelményei 29. (1)
§
Építési övezetekben építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el. A települési szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig ideiglenes közműpótlóként zárt gyűjtő létesíthető a hatályos jogszabályok alapján szakhatósági hozzájárulással. Az övezetek kialakult beépítésű területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – szakhatósági hozzájárulással – a zárt, közcsatornás csapadékvíz elvezető csatorna kiépítéséig átmenetileg megengedett. Alkalmazható beépítési módok 30.
(1) 1
§
A telkek beépítésének módját az építési övezetek előírásai határozzák meg.
Megállapította: 30/2013.(X.25.) önk. rendelet
112
EGER-HÉSZ
(2)
(3)
Az 1.§ (1)-ben lehatárolt területen a telkek építési módja az OTÉK alapján, a TSZT-ben elfogadott előirányzatokat is figyelembe véve a következő lehet: a) szabadonálló, b) ikresen csatlakozó, c) zártsorú, d) oldalhatáron álló. 1 Zártsorú beépítés lehet: a) telekhatártól telekhatárig tartó, két tűzfallal csatlakozóan teljesen zárt, b) hézagosan zártsorú, amelynél legalább 3 m, vagy a szabályozási terven jelölt oldalkert tartásával tömör vagy áttört kerítés szakasszal és hézaggal megszakad a beépítés az építési helyen belül, c) a közterületi telekhatáron térfal alakul ki a beépülési hézag előtt homlokzatot formáló módon épített kapuépítménnyel, mely legalább 3,5 m-es magassággal tető jellegű felső lezárással létesül, d)2 250 m2-t elérő telekterület esetén a zártsorú építési helyen belül csoportházas épület is létesíthető (pl.: láncház, patio, átrium ház) Az építési hely; az elő-, oldal- és hátsókert előírásai 31.
(1) (2)
(3)
§
A terv területén – az SZT eltérő rendelkezésének hiányában – előkertet kialakítani csak a kialakult állapothoz történő igazodás érdekében lehet. Az előkert mérete a kialakult állapothoz, a szomszédos telkek előkertjeinek méretéhez igazodó kell legyen. Kialakult kertes utcaszakaszoknál a csatlakozó szomszédos 3-3 telek előkertmélysége a meghatározó. Az előkertnek a közterület felőli 5 m-es sávjában az alábbi építmények helyezhetők el: a) kertberendezési tárgy, b) kerti építmények közül: ba) támfalak, lépcsők (kerti szabadlépcső/tereplépcső), lejtő bb) szökőkút, kerti tó, kerti patak, csobogó, vízesés, fürdésre nem alkalmas vízmedence, bc) kerti lugas, pergola, szaletli, virágrács, bd) sziklakert, kőkert, be) kerti utak, járdák, burkolatok, tipegők 3 c) terepszint alatt ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, d) közmű-becsatlakozás építménye, e) közműpótló építmény kivéve szennyvízülepítő, szennyvízszikkasztó, f) a kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló, 4 g) a kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály tároló, trafóház, ha a meglévő, illetve tervezett kerítés helyi építészeti értékvédelmi szempontból azt lehetővé teszi, 5 h) antenna oszlop, zászlótartó oszlop 6,0 m magasságig.
1
Megállapította: 23/2011.(V.27.) önk. rendelet Megállapította: 54/2011.(XI.25.) önk. rendelet 3 Módosította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 5 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 2
113
EGER-HÉSZ
(4) (5)
(6)
(7)
(8)7
1
Előkert nélküli utcaszakaszokon a közterületi határ egyben a kötelező építési vonal a szabályozási terv eltérő rendelkezésének hiányában. Az oldalkert legkisebb szélessége a) szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az építési övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 m. b) zártsorú beépítési mód esetén: ba) Zártsorú beépítésű saroktelken vagy hátsókert irányú épületszárny esetén az oldalkert nem lehet kisebb sem az építési övezetekre előírt legnagyobb építménymagasság 1/3ánál, sem az oldalkertre néző épületrész tényleges homlokzatmagasságának 1/3-ánál, de legalább 3 m kell, hogy legyen. bb) Szomszédos telken álló épületek párhuzamos udvari szárnyainak homlokzatai közötti legkisebb távolság nem lehet kisebb sem az építési övezetekre előírt építménymagasság 2/3-ánál, sem a szembenéző homlokzatok közül a magasabb homlokzat tényleges magasságának 2/3-ánál. bc) A ba) és bb) pontok előírásait együtt kell alkalmazni. c) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert nem lehet kevesebb az építési övezetekre előírt építménymagasság 2/3-ánál, de legalább 5 m. 2 3 Az oldalkertben a melléképítmények közül elhelyezhetők:4 a) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti napkollektor. A hátsókert mérete szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában a) nem lehet kisebb sem az övezetben meghatározott maximális építménymagasságnál, sem az épület, épületrész hátsókertre néző homlokzatának tényleges magasságánál, de legalább 6,0 m kell, hogy legyen. b) Hátsókert nélküli beépítés védett épület, illetve védett terület esetén, vagy a kialakult állapotnak megfelelően, az illeszkedés általános szabályainak figyelembevételével engedélyezhető. 5 c) A Cifra hóstya, Tetemvár, Sánc és Rác hóstya területén Lk, Lke, Vt és Kpi/… jelű építési övezetekben: 6 ca) ha a telek közterületi határtól mért mélysége legfeljebb 25,0 m, az építési hely a hátsó telekhatárig érhet, a hátsókert mélysége 0,0 m, kivéve, ha a telek hátsó telekhatára vízfolyás, árok telekhatárával közös, ez esetben legalább a karbantartó sáv hátsókertként megtartandó, cb) ha a telek mélysége 25-40 m közötti, akkor – SZT ellenkező rendelkezése hiányában – hátsókertként az övezetben meghatározott építménymagasság értéke tartandó meg. 8 Az "M1.1-től M1.15-ig" jelű szabályozási tervek eltérő rendelkezései kivételével a 40 m feletti telekmélység esetén az építési hely mélysége a közterületi határtól mérten legfeljebb 35 m lehet, amelyen túli telekterület hátsókertnek tekintendő
1
Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet Megállapította: 23/2011.(V.27.) önk. rendelet 3 Módosította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 4 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 5 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 7 Módosította: 74/2009.(XII.18.) önk. rendelet 8 Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 2
114
EGER-HÉSZ
A beépítettség meghatározása 32. (1) (2)
(3) (4)
(5)
§
Az övezetek beépítési jellemzőit az övezeti előírások tartalmazzák. Abban az esetben, ha az építési hely – a szabályzat vagy a szabályozási terv alapján – kisebb a megengedett övezeti határértéknél az építési hely által kijelölt terület nagyságát kell figyelembe venni. 1 A szerkezeti jelentőségű zöldfelületekként jelölt területeket a telek beépítési mértéke számításánál 50 %-os mértékig lehet figyelembe venni. 2 A szerkezeti jelentőségű zöldfelületeken a terep állékonyságát eredményező támfal megerősítésen és kerítésépítésen kívül egyéb építési tevékenység nem végezhető, kivéve Cifra hóstya telkein a meglévő pincék megerősítése, de új pince, vagy felépítmény a pincékre nem létesíthető. 3
4
Építménymagasság és a beépítési magasság meghatározása 32/A §
(1)
Az épületek egyik homlokzati palástjára számított magassági érték sem haladhatja meg az építési övezetre, övezetre meghatározott legnagyobb építménymagassági értéket, kivétel a 20 %-ot meghaladó tereplejtésű építési, hely ahol a lejtő felőli homlokzati palástra vetített magassági érték a megengedett magasság 1,5-szöröse lehet. Az építési telkek kötelező – legkisebb – zöldfelület meghatározásának szabályai 33.
(1)
(2)
(3)
§
A terepszint feletti építmények felső, tetőkertként kialakított és fenntartott területe az alábbiak szerint vehető figyelembe a legkisebb zöldfelületek számítása során: a) 1,0 m feletti földfeltöltés, minimum kétszintes növénytelepítés (gyep- és cserjeszint) esetében: 100 %, b) 1,0 m feletti földfeltöltés, egyszintes növénytelepítés esetében: 90 %, c) 0,5-1,0 m közötti földfeltöltés, minimum kétszintes növénytelepítés (gyep- és cserjeszint) esetében: 80 %, d) 0,5-1,0 m közötti földfeltöltés, egyszintes növénytelepítéskor: 70 %, e) 0,25-0,5 m közötti földfeltöltés esetén: 50 %, f) 0,10-0,25 m-nél kevesebb földfeltöltés esetén: 25 %. A burkolt felület az alábbiak szerint vehető figyelembe a legkisebb zöldfelületek számításánál: a) gyephézagos burkolatok esetében: 5 %, b) gyepráccsal kialakított gyepfelület (stabilizált gyepfelület): 15 %. A vízfelületek az alábbiak szerint vehetők figyelembe a legkisebb zöldfelület számításánál: a) a természetes vízfelületek, valamint az 1 m-t elérő vízmélységű medencék: 100%-kal, b) közcélú fürdő és úszómedence 100%-kal c) egyéb fürdő és úszómedencék: 50%-kal,
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Hatályon kívül helyezte: 66/2009.(XI.27.) önk.rendelet 4 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
115
EGER-HÉSZ
(4)
Építési övezetek telkeinek zöldfelületére vonatkozó előírások: a) a minimális zöldfelület nagyságához mérten 100 m2-ként legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növelő fa, és 1 db cserje kerüljön telepítésre. b) Az építési telkek zöldfelületén a melléképítmények közül: ba) közmű-becsatlakozási műtárgy, bb) hulladéktartály-tároló, bc) kerti építmény, bd) szabadon álló és legfeljebb 6,00 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. Ezen építmények elhelyezése bármely védelem alá eső területen az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehet. c) Az építési övezetekben, övezetekben előírt zöldfelületet a beruházással egyidőben kell kialakítani. Vegyes, kereskedelmi, gazdasági építési övezetben, legalább négylakásos társasház építésekor a használatba vételig meg kell valósítani. d) A telekre vonatkozó minimális zöldfelület meghatározásakor az SZT-en jelölt szerkezeti zöldfelület nem számítható be. 1 e) A szabályozási terven megtartandó, vagy kialakítandó zöldfelület az 1 hektárt el nem érő alapterületű telken egy helyen, az 1 hektár alapterületet meghaladó telken, két helyen legfeljebb 8,0 méteres szélességben ki-behajtást biztosító út céljára megszakítható. A terepszint alatti beépítés előírásai 34.
(1)
(2)
(3)
(4) (5)
1 2
§
Az építési telken a terepszint alatti új beépítés a) szabadon álló vagy ikres beépítési mód esetén 15% alatti tereplejtés esetén a felszín feletti beépítési mértékig, 15%-ot meghaladó tereplejtés esetén a felszín feletti beépítési mérték 1,25-szereséig létesíthető. 2 b) zártsorú, vagy zárt jellegű beépítési mód esetén a felszín alatti beépítés mértéke az építési övezetekben, illetve az övezetben megengedett beépítésnek legfeljebb 1,5szerese lehet. A felszín alatti új beépítés is csak az építési helyen belül létesítendő – ha erről a SZT másként nem rendelkezik –, úgy, hogy a hátsókerti telekhatárok legfeljebb 3 m-ig közelíthetők meg. Az oldalsó telekhatár egyikén a csapadékvíz, illetve rétegvíz elvezetését biztosítani kell. Egyes építési övezetekben a kötelező zöldfelületi arány megtartása és egyéb vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vétele mellet kizárólag gépjárműtárolás céljára a telek teljes területén alkalmazható a térszint alatti építés. Terepszint alatti gépkocsi tároló rámpája közterületen nem alakítható ki, közvetlenül a közterületről nem indítható. A terepszint alatt beépíthető területet úgy kell kialakítani, hogy: a) az előkertben – a jogszabályban megengedett építményeken túlmenően – csak terepszint alatt kialakított gépkocsi tároló megközelítéséhez szükséges építmény kerülhet elhelyezésre. b) a hátsó telekhatártól mért 3 m-es sávban fás növényzet telepítésére alkalmas területsáv maradjon, amely előírástól eltérni ott szabad, ahol: ba) a kialakult beépítés bb) az illeszkedési szabályok alkalmazása
Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet Módosította: 24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet
116
EGER-HÉSZ
(6)
nem teszi lehetővé az előírás érvényesítését. Közterületen terepszint alatt - KAT alapján, - a terület tulajdonosával kötött megállapodás szerint építhető gépjárműtároló, közműlétesítmények. A melléképítmények elhelyezésének előírásai 35.
(1) (2)
(3)
(4)
§
Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint szabad létesíteni. Az építési telek hátsókertnek minősülő részén – az övezeti előírások és az előírt védőtávolságok megtartásával, és egyéb rendelkezések hiányában – a (2) a) és b) pont alatti melléképítmények elhelyezhetők. Télikertet (üvegházat), a teleknek a szomszédos telekkel közös határától legalább 1,5 m távolságra szabad elhelyezni, ha az övezeti előírások lehetővé teszik. 5 m3-t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken belül létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással (korszerű szennyvíztisztító kisberendezés) biztosított. 10 m3-nél nagyobb térfogatú kerti tó vagy medence csak olyan területen létesíthető, ahol teljesülnek a teljes közművesítettség feltételei. Országos, illetve helyi védelem alatt álló területen 2 m2-es vízfelületet meghaladó szabadtéri kistó, kerti medence, fürdőmedence csak az illetékes szakhatóság, illetve az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti jóváhagyó vélemény alapján létesíthető. Építmények elhelyezése közterületen 36.
(1)
(2)
(3)
§
A közterületen elhelyezhető építmények számára telek alakítható. a) A közutak építményei céljára építési területet, b) egyéb építmények számára – kivételt képeznek a közterületen egyébként is elhelyezhető építmények – építési telket kell alakítani. Nem kell építési telket kialakítani olyan építmények elhelyezése céljára, amelyek a nyomvonal jellegű építmények használatához kapcsolódnak, és azok építési területén belül helyezkednek el. Közterületen elhelyezhető építmények: a) közterület rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, b) köztárgyak (szobor, emlékmű, kút, utcabútor hulladékgyűjtő), c) a megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és közvetítést szolgáló létesítmények építményei (az üzemi jellegűek kivételével), d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények (az önálló terület, illetve védőterületet igénylő építmények kivételével), e) a közművek és műtárgyaik (a szabályzat keretei között), f) a nyomvonal jellegű vezetékek a külön jogszabályok keretei között, g) távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei (GSM és egyéb hírközlő-, hírtovábbító torony kivételével), h) terepszint alatti műtárgy, illemhely i) mobil árusító hely (a szabályzat keretei között), 117
EGER-HÉSZ
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10)
(11)
(12) (13)
(14)
j) közterületi terasz (a szabályzat keretei között), k) reklámhordozók (a helyi önkormányzati rendelet előírásai szerint), l) pavilonok (a (4)-ben részletezett feltételekkel). Közterületeken pavilon jellegű építmény alkalmi rendezvényektől eltérő esetekben: a) a vonatkozó jogszabály rendelkezésein túl, csak a határoló közterületekre kiterjedő közterület alakítási terv (KAT) szerint, b) csak meghatározott időre szóló, vagy feltételes engedély alapján helyezhető el. Több pavilon jellegű építmény egymásmelletti elhelyezése esetén: a) a pavilonok csak azonos építészeti kialakításúak lehetnek, b) a pavilonok max. 3 elemből sorolva, vagy közökkel létesíthetők, de a közöket legalább 2 m-re kell kialakítani, c) utcaszakaszonként legfeljebb egy pavilon-csoport, vagy 3 db önálló pavilon helyezhető el. Pavilon jellegű építmény a közterületen akkor helyezhető el, ha a határos építési övezet földszinti és a földszint feletti helyiségeinek, illetve rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát nem zavarja. Pavilon jellegű építmény legnagyobb szélességét, hosszúságát, magasságát, az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás során korlátozható a vonatkozó közterület alakítási terv (KAT) alapján. Pavilon csak abban az esetben helyezhető el, ha: a) az utca szélessége legalább 14 m, b) a járda teljes szélessége legalább 5 m, c) a visszamaradó összefüggően kialakított gyalogos sáv szélessége – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – legalább 3 m. Pavilonok gyalogos utcában csak abban az esetben helyezhetők el, ha a visszamaradó, összefüggően kialakított gyalogos sáv szélessége – biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – összesen legalább 5 m. Vendéglátó terasz közterületen, vagy közterület céljára átadott magánterületen csak közterület alakítási terv (KAT) alapján, és abban az esetben létesíthető, ha: a) a visszamaradó összefüggően kialakított gyalogos sáv szélessége – a biztonsági- és berendezési sávok megtartásával – legalább 3 m, b) a terasz oldalról 1,0 m-nél nem magasabb növényzettel vagy növényzettel kombinált szerkezettel, továbbá felülről mobilárnyékoló szerkezettel határolható le. c) Vendéglátó terasz szomszédos, vagy más épület elé csak akkor telepíthető, ha ca) az érintett épületek földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítése biztosított, cb) az ingatlan tulajdonosa ehhez hozzájárulását adja, cc) az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja. Az 1.§ (1) által lehatárolt területen, közterületeken új önálló üzemanyagtöltő állomás és gyorsétkezde nem helyezhető el. Önálló távközlési építmény (antenna, beleértve GSM tornyot is) nem helyezhető el. Az építmény más építményhez rögzítésére csak elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel adható engedély. (lásd még 54.§-t is) Átfeszítés, illetve épületre kihelyezett transzparens, továbbá árusító illetve bemutató asztal, állvány, csak idegenforgalmi, tudományos és kulturális, illetve nemzeti eseményekhez 118
EGER-HÉSZ
kötötten, csak ideiglenes jelleggel (meghatározott időre – legfeljebb 3 hónap időtartamra – szóló engedély alapján), helyezhető ki, a városképi szempontok érvényesítésével. (15) Sátor, ponyva közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényekhez, ideiglenes jelleggel csak ideiglenes jelleggel, (meghatározott időre – legfeljebb 3 hónap időtartamra – szóló engedély alapján) állítható fel. Gépjárművek elhelyezése 37. (1)
(2) (3) (4) (5)
(6) (7) (8)
(9)
§
Új funkcionális egységekhez és a meglévők bővítéséhez tartozó gépkocsik elhelyezéséről telken belül, terepszint alatti garázsban és/vagy az épületek tömegén belül, illetve az övezetek részletes előírásai alapján kell gondoskodni. Az előírások szerint számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől eltérni (pl.: csökkenés, megváltás stb.) a helyi önkormányzati parkolási rendeletben előírtaknak megfelelően lehet. Közterületi telekhatáron, illetve közterületre nyílóan (kettőnél több gépkocsi behajtót igénylő) sor/teremgarázs sem önállóan, sem épületben nem helyezhető el. Sorgarázs építése kizárólag a szabályozási terven jelölt helyeken történhet, azonos időben megvalósított, egységes építészeti karaktert tükröző formában. 1 Zártsorú beépítésnél, valamint szabadon álló és oldalhatáron álló beépítésű, utcától emelkedő telkeknél, közterületi telekhatáron kialakított garázs, támfalgarázs, kapubehajtó összes homlokzati hossza legfeljebb 6,0 m lehet. Parkolóház – a SZT-n jelölteken kívül – közlekedési hatásvizsgálatra alapozottan a (V) vegyes és a (G) gazdasági építési övezetek területén is létesíthető. A terepszint alatti parkoló-építmény feletti térszintet, ha az zöldfelületi kialakítású, kertépítészeti tervben meghatározott feltételekkel és módon kell kialakítani. A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolót csak szilárd burkolattal, kiemelt szegéllyel lehet megépíteni, melynek felületéről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági építési övezetek belső útjairól az összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a befogadóba. 4 gépjárműállásnál nagyobb parkoló építése kizárólag fásítva, 3 gépjármű-állásonként legalább egy db, legalább kétszer iskolázott fa telepítésével történhet. Kerítés, támfal létesítése, terepalakítás 38.
(1)
(2) (3)
(4)
1
§
Az utcavonalon a kerítés helye a közterületi határon van, kivéve a) a megállapodásban rögzített közhasználat céljára átadott telekrész esetében, amikor a szabályozási terv jelöli ki a kerítés helyét, b) topográfiai adottságokat igazoló terepmetszet birtokában az építéshatóság mérlegelheti az épített kerítés helyét. Az Lakó- és a Vegyes építési övezetek telekhatárai között az épített, vagy a zárt sövényt képező kerítések magassága nem haladhatja meg a 2,20 m-es magasságot. Hézagosan zártsorú beépítés esetén a két főépület között homlokzat jellegű kerítést kell építeni, melynek magassága min. 2,20 m, max. 3,20 m legyen. A kerítésen legfeljebb egy 3,0 m széles behajtót (vagy garázsbejáratot) és egy személybejáratot lehet létesíteni. A kerítés anyaga kő vagy tégla legyen, felületképzése az épülettel harmonizáló legyen. Zártsorú beépítésű övezetekben – a (3) bekezdésben rögzítettek kivételével – a szabályozási vonalon kötelező a tömör, homlokzatszerű kerítés építése a zártsorú utcakép visszaállítása
Módosította: 31/2012.(VI.29.) önk. rendelet
119
EGER-HÉSZ
(5)
(6)
(7) (8)
(9)
(10)
(11)
(12)
(13) (14)
(15)
érdekében – az épület bontásáig –, ahol az épületek korábban előkertes beépítéssel az utcavonaltól hátrébb épültek. A kerítés méretére, anyagára, a bejáratokra vonatkozó előírások megegyeznek az (3) bekezdésben rögzítettekkel. A 25-ös út Hatvani hóstyát, illetve Károlyvárost átszelő szakaszán a meglévő, illetve a kialakuló előkertek területe nem keríthető el, a telekhatáron annak jelzésére max. 1,0 m magas sövény létesíthető. Ikres, illetve szabadon álló beépítési mód esetében, ha a) a beépítés előkert nélküli, a tömbben kialakult módon, tömör-, illetve áttört kerítés is létesíthető, b) a beépítés előkertes, a közterületi határon áttört kerítés építendő, max. 2,20 m magassággal, legfeljebb 50 cm magas tömör lábazattal. Utcakertes területeken az utcakertek legfeljebb nyírt sövénnyel választhatók le, kerítés nem építhető. A Cifrakapu utcába a Tetemvár utcai torkolatnál, az előkertes telkek Cifrakapu utcai határán kerítés nem építhető, csak sövénnyel képzett jelképes – maximum 1,0 m magas –kerítés létesíthető. Lakó- és Vegyes építési övezetekben lévő telkeken, az egyes külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,20 m magas, áttört, lábazat nélküli kerítéssel vagy 1,20 m magas sövénnyel szabad leválasztani. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése szükséges: a) a kerítés magasságát a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszinttől kell mérni, de a támfal és a kerítés együttes magassága – az eredeti terepszinttől mérve – nem haladhatja meg a megengedett kerítésmagasság 1,0 m-rel növelt értékét, b) a támfal magassága, ha eléri, vagy meghaladja a megengedett kerítésmagasságot, akkor a támfal tetején kerítés, lebukás-gátló mellvéd legfeljebb 1m magasságú lehet, c) támfal mentén a támfalmagassággal együtt mérten a kerítésmagasságot meghaladó zártsövényt képező növényzet nem telepíthető Az épületek terepszintre való illesztésekor 15% alatti tereplejtés esetén tilos a természetes terepszint +/- 1m-nél nagyobb méretű megváltoztatása. 15%-ot meghaladó terepejtés esetén a talajmechanikai szakvélemény megállapításait figyelembe véve a természetes terep megváltoztatása legfeljebb 4,5 m lehet. 1 Ha a szükséges támfalmagasság a lebukást gátló mellvéddel együtt meghaladja a 4,5 métert, akkor legfeljebb 3,5 m magas egységenként teraszolva, az egységek között legalább 1 m széles növénybeültetésre alkalmas sávval, kő-, vagy támfalépítő elem-burkolattal alakítható ki. 2 Az erózió elleni védelem és a tájkarakter megőrzése érdekében új rézsűk legfeljebb 1:1 arányú meredekséggel alakíthatók ki. Az építéssel érintett 10 %-ot meghaladó eredeti tereplejtésű területeken az építési tervdokumentáció mellett az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás során be kell mutatni a telekhez tartozó kert-, és tereprendezési tervet is. 3 Kerítés külterületek beépítésre nem szánt részein: a) az övezeti előírások figyelembe vétele mellett általában csak élő sövényből képezhető, b) vadvédelmi kerítés építhető vadkárnak kitett területeken,
1
Módosította: 24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet Módosította: 24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet 3 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
120
EGER-HÉSZ
c)
csak áttört (legalább 80 %-ban átlátható), lábazatmentes kerítés létesíthető épület elhelyezését célzó kivett területen, birtokközpont létesítése érdekében művelés alól kivett területen, vagy telepített ültetvény, gyümölcsös, horgásztó esetén. Közműhálózatok és létesítményeik 39.
§
(1) Az új közműhálózatokat közterületen kell megépíteni. Víziközművek (2) Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál NA100-asnál kisebb keresztmetszetű vezeték nem építhető. Az ágazati előírások szerinti távolságban föld feletti tűzcsapok elhelyezése kötelező. (2a) 1A Hajdúhegy városrész északi irányú bővítésének ütemezett megvalósítása esetén a közművek a teljes kiépítés részeként, a végleges állapotnak megfelelően készülhetnek. A vízvezeték-hálózat megépítése során a tervezendő víztározó medencével történő későbbi összekötés lehetőségét is figyelembe kell venni. (3) 2 (4) Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezheti a kút létesítését. Minden egyéb esetben a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az engedélyező hatóság.) 3 (5) A csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett már beépített telkeket a közcsatornára rá kell kötni. Ettől eltérni csak azoknál a korábban beépített ingatlanoknál lehet, amelyeken a szennyvizek gyűjtése-tárolása a közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően, ellenőrzötten vízzáróan kivitelezett helyi medencékben történik és a szennyvizek elszállíttatása számlával folyamatosan igazolható. (6) Építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozás esetén, kérhető. (7) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, átmenetileg (és ezt rögzíteni kell az építési engedélyben is) a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, ha ezt egyéb előírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, ameddig a szennyvízgyűjtő medence szippantó kocsival történő megközelítési lehetősége nem biztosítható. Ha a közcsatorna hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, egyéb előírások nem tiltják, az illetékes ÁNTSZ és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárul a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel 1
Megállapította: 39/2013.(XI.15.) önk. rendelet Hatályon kívül helyezte: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
121
EGER-HÉSZ
(8)
(9)
(10)
(11)
(12)
(13)
(14)
1
azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség meghatároz. (amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani. A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz vezethető be, amely a külön jogszabályokban előírtaknak megfelel. a szennyvízelvezető és -tisztító mű állagát nem károsítja, és berendezéseinek működését nem akadályozza. Ipari üzemek csak akkor köthetnek rá a városi szennyvízhálózatra, ha a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem haladja meg a jogszabályban előírt határértéket, amit megfelelő előtisztítással kell biztosítani. 1 A szennyvíz-tisztítótelep szabályozási terven jelölt a) védőtávolságán belül: aa) beépítésre szánt területen lakó-, üdülő, vegyes, különleges (hulladéklerakó kivételével) rendeltetés nem létesíthető, továbbá ab) élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható, b) védőtávolság megállapítását és a szabályozási terven jelölt 300 m-re történő csökkentését csak az illetékes hatóságok engedélyezhetik, ha az ahhoz szükséges előírásaik teljesültek, c) a jelölt védőtávolságon belülre tervezett, a fentiektől eltérő rendeltetés a védőtávolság csökkentésének a tényleges megtörténtével lehetséges.” Megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 mes védőtávolság biztosítását igényli, amelyre a szennyvíztisztító telep védőtávolságán belülre vonatkozó területhasznosítási korlátozások vonatkoznak. Vízgazdálkodási területen a) az állami kezelésű patak, tó, vízfolyás partélétől 6-6 m, b) az egyéb kezelésű vízfolyások partélétől minimum 3-3 m szélességű sáv hagyandó szabadon karbantartás számára. c) A karbantartó számára, ha a karbantartási sáv közterületként történő kiszabályozása nem oldható meg, akkor szolgalmi jog biztosítandó. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemű tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező hozzájárulásával engedélyezhető. A csapadékvíz elvezetésére, a készítendő csapadékvíz elvezetési tanulmánytervben rögzített lehatárolásnak megfelelően: a) Elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés, a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (Ettől eltérni csak a készítendő szakági tanulmánytervben kijelölt helyen lehet.)
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
122
EGER-HÉSZ
Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthető a beépítésre szánt területen belül, ahol ezt a készítendő szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén. (15) A csapadékvíz élő vízfolyásba, tóba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. 1 (16) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb területigényű (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás, vagy telekalakítás, telekosztás esetén. A beruházásra, telekalakításra engedély csak akkor kérhető, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (A szűk keresztmetszetű helyek kapacitásbővítésének tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségű víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésének megvalósítását követően kérhető.) (17) A vízelvezető hálózat, ha nyílt árkos a) a vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. b) az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. c) egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). d) az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi behajtó felszínéről és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély, e) a nyílt árok fenekét és maximum 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell, f) a talajminőség függvényében 1-3 %-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen kialakítandó árok csak lépcsőzéssel alakítható ki. (18) Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása sem parkolási, sem közlekedésfejlesztési cél érdekében nem kérhető. (19) Beépítetlen területek beépítése esetén a felszíni vízelvezetést a beépítéssel egyidejűleg a megfelelő befogadóig kell megoldani. (20) A telek, építési terület csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, valamint a közterületeken kárt (pl.. átázást, kimosást, korróziót stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. (21) Csapadékvíz telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek, valamint a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti. (22) Telekről a csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben, és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni az árok üzemeltetőjének előzetes engedélye alapján. Amennyiben a vízelvezető árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéből – a telkekről – csapadékvíz bevezetése csak az út kezelőjének előzetes engedélye alapján történhet. Villamosenergia ellátás (23) 2 Beépített, illetve beépítésre szánt területen az ingatlanok új villamos energia bekötése csak földalatti csatlakozás kiépítésével történhet ott is, ahol a közhálózat földfeletti kivitelezésű. b)
1 2
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
123
EGER-HÉSZ
(24) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek helyezhetők el. (25) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. 1 (26) A beépített, illetve beépítésre szánt terület építési övezeteit ellátó új (120 kV-os, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni. Ettől eltérni 10 éven belül vezetékenként egy alkalommal lehet, mely esetben a belterületi ingatlan ellátására legfeljebb 25,0 m-es hosszban, a külterületi ingatlan ellátására legfeljebb 100,0 m-es hosszban a meglévő hálózat belterületi szakasza légvezetéken továbbépíthető. 2 (27) A beépített, illetve beépítésre szánt területeket kiszolgáló szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor, továbbá meglévő hálózat rekonstrukciójakor, egyéb üzemeltetői fejlesztési szándék esetén a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá kell helyezni, akkor is, ha az ingatlanok jelenlegi bekötése föld feletti. Ez utóbbi esetben az ingatlant bekötő oszlop mindaddig fennmaradhat, amíg az ingatlan bekötésének föld alá történő átépítése meg nem történik. Az ingatlan bekötését tartóoszlop közvilágítási oszlopként is igénybe vehető. 3 (28) Beépítésre nem szánt területeken a zöldterület (közkert, közpark) kivételével a villamos energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és az elektronikus hírközlési szabadvezetéket, kábelt közös egyoldali oszlopsorra kell helyezni, amelyre egyben ahol szükséges a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A zöldterületen (közkert, közpark területén) új hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad építeni, a már meglévő föld feletti hálózatokat a közparkok és közkertek rekonstrukciója során földalattira kell átépíteni. (29) 4 Beépítésre nem szánt erdőterületen hálózatépítés föld feletti elhelyezéssel csak akkor lehetséges, ha az erdőirtást nem igényel. Földgáz és távhőellátás (30) Középnyomású földgázzal ellátott területen telkenként egyedi, házi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek előkert nélküli utcai homlokzatára nem helyezhetõk el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. (31) A tervezett gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek. (32) Földgáz és távhő vezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (33) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető. (34) Az 1.§ (1)-ben lehatárolt területen vízműgépház és gáznyomás szabályozó épületben, vagy épületbe foglalva helyezhető el. Elektronikus hírközlés (35) Beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkező területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni ill. meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak földalatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak és eseti szakhatósági, illetve üzemeltetői előírásoknak megfelelően. 1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
124
EGER-HÉSZ
(36) A földfeletti elektronikus hírközlés vezetéke a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban az utca burkolásáig maradhat fenn oly módon, hogy az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. (37) Meglévő közparkok és közkertek kivételével a beépítésre nem szánt területen a vezetékes hírközlési hálózatok földfeletti vezetése megmaradhat, de az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamos energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. 1 (38) A már meglévő közparkok és közkertek rekonstrukciója során a légkábeleket földalattira kell cserélni, új hálózatot építeni pedig már csak földalatti elhelyezéssel lehet. (39) Az 1.§ (1)-ben lehatárolt területen a közmű-, távközlési- és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli vezetékeket el kell távolítani. 2 (40) Közszolgálati, iparági hírközlési antennák, létesítmények csak az Önkormányzattal történő egyeztetéssel helyezhetők el, új hálózatot építeni csak földalatti elhelyezéssel lehet.
IV. FEJEZET A KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK ÉS VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI Régészeti területek védelme 40. (1) (2)
(3)
§
A régészeti területeket a SZT jogszabály alapú tájékoztató elemként tünteti fel. A régészetileg védett területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak a mindenkori illetékes hatóság (rendeletalkotás időpontjában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) – mint szakhatóság – által előírt módon, és előzetes hozzájárulásával szabad. A régészeti védelem alatt álló, a régészeti lelőhelyként nyilvántartott és egyéb területeken a védelem az alábbiak szerint biztosítandó: a) A védelem alatt álló régészeti területen 30cm mélységet meghaladó földmunka csak a mindenkori illetékes hatóság (rendeletalkotás időpontjában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) szakhatósági engedélyével végezhető. b) Régészetileg védett területen és a régészeti érdekű területen engedélyezett valamennyi építési munkáról értesíteni kell a Dobó István Vármúzeumot. c) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a földmunkával járó beruházás, fejlesztés esetén megelőző régészeti feltárást szükséges végezni. d) Az egyéb területeken, ha a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul jelenteni szükséges a mindenkori illetékes hatóságnak (rendeletalkotás időpontjában: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal), valamint a Dobó István Vármúzeumnak, hogy az a régészeti leletmentést elvégezhesse. Az országos jelentőségű épített értékek védelme 41.
(1)
1 2
§
Az országos védettséget élvező épített környezet értékeit (a továbbiakban: épített értékeit) az SZT jogszabály alapú tájékoztató elemként tünteti fel.
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
125
EGER-HÉSZ
(2)
Az országos védelem kiterjed: a) műemlékekre, b) műemléki területekre („Műemléki Jelentőségű Terület” és „Műemléki Környezet”), (3) Az országos műemléki védelem alatt álló és védelemre javasolt területek, építmények jegyzékét a 3.-as számú függelék tartalmazza. (4) A Műemléki Jelentőségű Terület (MJ), illetve a Műemléki Környezet (MK) területén (a továbbiakban: műemléki területen) területet felhasználni, építési telket, területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennemű építési munkát végezni csak az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján szabad. (5) Az SZT MJ és MK jelölésű területén új építési telek kialakítására, és azon építmény elhelyezésére irányuló szándék esetén az illetékes műemlékvédelmi hatóság előzetes véleményének beszerzéséhez, a létesítményt környezetével (legalább a csatlakozó két-két épülettel) együtt bemutató utcakép készítendő az illeszkedés alátámasztására. (6) Műemléki területen telekalakítás, egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra, illetve telekhatárokra utalni kell (pl.: homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.). (7) A műemléki terület telkein az épületek építészeti eszközzel történő közterület felöli tagolását (a történeti telekszerkezetet térben megjelenítő homlokzati ritmust) meg kell őrizni új épület létesítésekor is. (8) Műemléki területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében, a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények részleges homlokzati felújítása nem megengedett. A felújításra vonatkozó kérelmet a védettségi fokozattól függően az illetékes szakhatóság és az illetékes szakhatóság bírálja el, és az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint véleményezni kell. (9) Műemléki területen nagy szállítási forgalmú létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető. (10) Műemléki területen, a kialakult beépítéshez történő illeszkedés érdekében, az építési hatóság az engedélyezési eljárás során elrendelheti: a) az épület építéstörténeti kutatását, b) az épületen lévő nyílások megszüntetését, átalakítását, kibontását, c) üzletek kirakatszekrényének, kapuzatának megszüntetését vagy visszaállítását, d) az épületen található művészeti értékű részletek szakszerű, szakértő általi felújítását, e) az épületnek homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését, f) bontás esetén az épületről és környezetéről fotó-, illetve műszaki dokumentáció készítését. A helyi jelentőségű épített értékek védelme 42. (1) (2)
(3)
§
A helyi jelentőségű épített környezeti értékek (a továbbiakban: helyi épített értékek) védelméről önkormányzati rendelet gondoskodik. A helyi épített értékek védelme kiterjedhet: a) épületek, építmények teljes tömegére, b) épületek, építmények részértékeire, valamint c) területekre („helyi épített értékvédelmi terület”). A település helyi védelem alatt álló és védelemre javasolt építményeit az 5-6. sz.. függelék tartalmazza. 126
EGER-HÉSZ
(4) (5)
(6)
(7)
(8)
(9) (10)
(11)
(12) (13)
A SZT-n lehatárolt „helyi épített értékvédelemre javasolt terület” tömb és telekszerkezete, közterület-struktúrája megőrzendő. Helyi épített értékvédelemre javasolt területen a telekszerkezet megőrzése érdekében telekalakítás a következő feltételekkel engedélyezhető: a) kialakult „kistelkes” telekstruktúrájú területen – a telkek beépíthetőségének biztosítása érdekében – a telkek max. 250 m2 mértékig vonhatók össze. b) a 250 m2-t meghaladó telkeknél csak olyan telekhatár-rendezés engedélyezhető, melynek következtében az érintett telkek együttes területe legfeljebb ±15%-kal változik. A helyi épített értékvédelemre javasolt területen a meglévő épületek, épületegyüttesek megtartását szorgalmazni kell. Új épületek elhelyezésénél, a meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél az SZT eltérő rendelkezésének hiányában a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Helyi épített értékvédelemre javasolt területen az épületek építészeti eszközökkel történő közterület felőli tagolását (a történeti telekszerkezetet térben megjelenítő homlokzati ritmust) meg kell őrizni új épület építése során is. Helyi épített értékvédelemre javasolt területen új építmény(rész) építésekor, a meglévő beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani): a) az építménymagasságot, b) a tető hajlásszögét, c) a tetőgerinc irányát, d) a nyílászárók méretét és formáját, e) a kerítést, f) az alkalmazott építőanyagokat, g) az építmények színezését. A helyi épített értékvédelemre javasolt területen belül a homlokzatképzés anyaga vakolat, természetes kő, legalább a falfelület 60%-án. A helyi épített értékvédelemre javasolt területeken az épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat-felújítása és átszínezése csak az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti jóváhagyó vélemény alapján megengedett. Helyi építetett értékvédelemre javasolt épület földszinti (indokolt esetben első emeleti) homlokzatán portál vagy kirakatszekrény, postaláda, bankautomata stb. csak az épület teljes földszinti (és emeleti) felületét figyelembe vevő, az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában kérhető építési engedély. Helyi épített értékvédelemre javasolt területen nagy szállítási forgalmú létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető. Helyi épített értékvédelem alatt álló vagy védelemre javasolt épület, illetve terület esetében az építési engedélyezésre benyújtott tervet a Városi Tervtanáccsal véleményeztetni kell. A városkép védelme 43.
(1)
1
1
§
Távközlési, adatátviteli berendezés elhelyezésére vonatkozó előírások szabályozási terv eltérő rendelkezéseinek kivételével: a) önálló építményként
Módosította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet
127
EGER-HÉSZ
csak a kereskedelmi-szolgáltató, vagy ipari gazdasági építési övezetekben a lakó-, a vegyes területek és a különleges-bánya övezet kivételével a különleges területek építési övezeteinek 50 m-es védősávján kívül, ab) max. 20 m magasságig az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény alapján, ac) a környezetbe illesztve, közterületről, vagy kilátó pontból takartan helyezhető el. Az illetékes Építésügyi Hatóság a városkép védelme és a városképi illeszkedés, továbbá a meglévő vagy telepítendő növényzet (fasor) helybiztosítása érdekében – az építési engedélyezési eljárás keretében, szakhatóságok bevonásával – meghatározhatja, vagy korlátozhatja a Városi Főépítész véleménye, vagy az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény alapján: a) a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását, b) a portál(ok) kialakítását, az eredeti, illetve a környezetben kialakult arculat megőrzése érdekében, c) a homlokzatképzést és –szinezést, d) konzol, közterület fölé nyúló épületrész (épületkiugrás, zárt erkély, előtető, árkád) méreteit, a szokásos, illetve a környezetben kialakult jellegzetességének figyelembevételével, e) az alkalmazható anyagokat, és az építmények tetőzetén alkalmazható színeket, illetve f) a cégér, cégtábla, cégfelirat, reklám kialakítását a rájuk vonatkozó egyéb helyi rendelet figyelembe vételével. A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű formá(ka)t kell alkalmazni, a jellemző helyi karakter figyelembe vételével. A közterületről látható, homlokzaton (tetőzeten) is megjelenő, több szintben elhelyezett tetőablak nem engedélyezhető. Az épületek közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárók eredetivel megegyező formái, osztásai, színei alkalmazhatók. Többlakásos épületek homlokzatán erkélyek, illetve loggiák utólagos beépítése – az épület egészére készített egységes terv alapján – csak akkor kérhető, ha a beépítés eredményeként a loggia mögötti helyiség szellőzése, megvilágítása a beépítés után is biztosított és a terv megvalósítása legalább dilatációs egységenként egyszerre történik meg. A tervezett épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsolószekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A közterületről látható homlokzatokon (tetőzeteken), vagy azok előtt, meglévő szabad vagy védőcsőben vezetett kábel (védődoboz) a homlokzatok felújítása esetén megszüntetendő. A meglévő épületeken közterületről látható homlokzaton ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve építési tagozat által takartan helyezhető el, és a kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell. A kondenzvíz közterületre vagy szomszéd telekre, szomszédos rendeltetési egységre nem folyhat át. Távközlési, adatátviteli berendezés elhelyezésére vonatkozó előírások: a) önálló építményként aa) csak a gazdasági építési övezetekben a lakó-, a vegyes- és a különleges területek építési övezeteinek 50 m-es védősávján kívül, aa)
(1)
(2) (3) (4)
(5)
(6)
(7) (8)
(9)
128
EGER-HÉSZ
max. 20 m magasságig az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti vélemény alapján, ac) a környezetbe illesztve, közterületről, vagy kilátó pontból takartan helyezhető el. b) épületre szerelve ba) csak a Vt/…, Lk/…, Ln/… építési övezetek legalább a 7,5 m-t elérő építménymagasságú lapostetős épületeinek tetejére, bb) az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve tetőfelépítménnyel takartan, bc) épületenként legfeljebb 2 db max. 5 m magasságú berendezés létesíthető, bd) a látvány védelme érdekében az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti hozzájáruló vélemény alapján. Műholdvevő, vagy amatőr rádiós antenna csak az épület részeként, nem a közterületi homlokzaton, az épület megjelenéséhez illeszkedve, épületenként legfeljebb 1 db helyezhető el. Helyi épített értékvédelemre javasolt területen az épületek színezésekor csak olyan színárnyalatok használhatók, amelyek illeszkednek a hagyományos helyi karakterhez. Helyi épített értékvédelemre javasolt területen zártsorú beépítési módú területeken az épületek legalább földszinti és első emeleti homlokzati szakaszait – az épület homlokzattagolását, tagozatait figyelembe véve – együtt kezelve kell felújítani, illetve színezni. Ebben az esetben az épület részleges felújításának (színezésének) engedélyezését a városkép kedvezőbb alakítása érdekében feltételekhez (átalakítási, bontási munkák elvégzéséhez) lehet kötni. Helyi épített értékvédelemre javasolt területeken a városkép karakterének védelme érdekében bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti terveinek figyelembe vételével végezhető el.
ab)
(10)
(11) (12)
(13)
Az alápincézett területek védelme 44. (1) (2)
(3)
(4) (5) (6)
1 2
§
1
A nyilvántartott pincék térképét Cifra hóstya, Tetemvár és Sánc városrészen, továbbá Szépasszonyvölgy és Rác hóstya területén a 8. sz. függelék tartalmazza. Az alápincézett területeken a felszín feletti épület, építmény bővítésével, új épület létesítésével nem lehet veszélyeztetni a felszín alatti pincék állékonyságát, vízzáróságát. Felszín fölé kivezetett pinceszellőző kémények megőrzendők, el nem építhetők. Felszínmozgás-veszélyes, alábányászott, alápincézett és barlang-előfordulásos területeken az építési engedélyezési dokumentációt az illetékes szakhatóság által jóváhagyott (az elfogadás idejében Magyar Geológiai Szolgálat) geotechnikai szakvéleménnyel kell alátámasztani. Felszínmozgás-veszélyes, alábányászott, alápincézett és barlang-előfordulásos területek felszínét az erózió csökkentése érdekében füvesíteni kell. 2 Nyilvántartott, illetve a pincetérképen rögzített, a felszíni telektulajdontól független pince bővítése a felszíni telektulajdonos hozzájárulása nélkül nem végezhető. A pinceszinti területeken új építési engedély, rendeltetésváltozási engedély és fennmaradási engedély csak olyan tevékenységre kérhető, amely tevékenység megfelel a pince bejáratánál lévő, valamint a pinceszellőző kémény helyére vonatkozó építési övezeti előírások alapján meghatározott környezeti feltételeknek.
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
129
EGER-HÉSZ
(7)
(8)
(9)
(10) (11)
(12)
(13) (14)
(15)
Lakótelekhez, vagy egyéb építési telekhez nem kapcsolódó, önálló építésű pince kizárólag bor-, és terménytárolás céljára, illetve egyéb mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan hasznosítható, építhető. 1 A pincebejáratok homlokzati megjelenése a kialakult pincés környezetre jellemző hajlásszögű, utcával párhuzamos gerincű, vagy oromfalas (timpanonos), illetve kontyolt tetőszerkezetű legyen. A pinceház felett lapos-, vagy dombtető esetén zöldtetőt kell kialakítani. Alkalmazható anyagok: vakolt felület, környékbeli természetes, látszó kőburkolat, fa nyílászárók. A szellőzőnyílás nagysága legfeljebb 0,6 x 0,9 méteres lehet, a bejárati nyílás nagysága legfeljebb 1,2 x 2,4 méter lehet. 2 Pince, illetve pincéhez kapcsolódó pinceépület: a) gépjárműtárolásra, illetve gazdasági célra védett, vagy védelemre javasolt telken nem hasznosítható, b) Rác hóstya Verőszala utca egyéb pincével rendelkező telkein a pince, illetve pinceépület, valamint a telek területe csak a lakófunkció zavarásának kizárása mellett használható gépjárműtárolásra, gazdasági rendeltetésre. A pincehasználat tevékenységi körben az állattartásra engedély nem kérhető. Meglévő pinceszellőző-kémény átalakítása és új pinceszellőző-kémény létesítése, ha közterületről látható, vagy rálátással bíró csak épített (falazott, kőből, téglából rakott), helyi hagyományokat őrző formában építhető. 3 Tetemvár és Rác hóstya területén lakó-, vagy zöldterületi övezetben lévő, önálló, közterületről nyíló pincék bejárata és pinceépülete az eredeti arányrendszer és anyaghasználat megtartásával építhető újra. Új pinceszellőző kémény a közterülettől, annak közterületi telekhatárára merőlegesen mérten, illetve meglévő pinceszellőzőtől csak minimum 10 m távolságban helyezhető el. Valamennyi pinceszellőző kémény létesítésére, átalakítására, áthelyezésére irányuló engedély kérelemben a műszaki tervdokumentációhoz mellékelni kell: a) a szomszédos telkeket is ábrázoló, legalább M=1:250 méretarányú, magassági adatokat is tartalmazó, rétegvonalas helyszínrajzot, amely a terepszint alatti és feletti valamennyi építményt feltűnteti, b) a pinceszellőző kéménnyel érintett telek valamennyi, közterületi telekhatára irányából nézett, a szomszédos telkeken meglévő terepszint feletti építményeket is ábrázoló utcaképet, legalább M=1:250 méretarányú rajzon, c) a terepszint alatti építményeket, pincét és a tervezett pinceszellőző tengelyétől mért 15 m-es sugarú körön belül elhelyezkedő szomszédos épületeket is ábrázoló metszetet, legalább M=1:100 méretarányban. Belterületi, illetve a belterületi határ 100 m-es körzetében lévő pince ivóvízzel történő ellátása csak a szennyvízhálózatra történő egyidejű rákötése esetén lehetséges. Táj- és természetvédelem 45.
(1)
§
A védett természeti területeken a telkek kialakításakor, épületek, építmények elhelyezésekor, a területen folytatható tevékenységek, a gazdálkodás módja és a terület látogathatósága, kutatása tekintetében a védetté nyilvánítási rendeletek (5. sz. függelék), továbbá jelen rendelet előírásai szerint kell eljárni.
1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 2
130
EGER-HÉSZ
(2)
A természetközeli élőhelyek megóvását – különös tekintettel a védett természeti területekre, valamint a vizes élőhelyekre –, az állatok vonulását és az élőhelyek kapcsolatát biztosító zöld(ökológiai) folyosó megtartását biztosítani kell. (3) Az Eger-patak belterületi szakaszán a zöld(ökológiai) folyosó biztosítása érdekében, a meder revitalizációja során – a Hadnagy utcától délre és a Knézich Károly utcától északra – part menti sétány, kerékpárút alakítandó ki a hiányzó szakaszokon is. (4) Zöld (ökológiai) folyosó SZT-en lehatárolt területen: a) közterületen: a meglévő parkoló felületeken kívül kizárólag zöldterület, kerékpárút, parti sétány, zöldfelület alakítható ki KAT alapján, b) a nem közterületi illetőségű lakótelkek telekrésze zöldfelületként alakítandó ki, melyen kerti építmény nem helyezhető el. (5) A SZT-en jelölt zöld (ökológiai) folyosó területén építési tevékenység csak az illetékes természetvédelmi és környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető. (6) Az SZT-en zöld(ökológiai) folyosóként lehatárolt területen a patakmederben és a mederéltől számítva 10 m-es sávban lévő zöldfelületen a telepítendő növényfajok 75 %-át a vízfolyások menti társulásokat alkotó, honos fajok alkalmazásával kell megvalósítani. (7) A nyilvántartásba vételre javasolt egyedi tájértékeket az SZT jelöli, a 3., 5. számú függelék ábrázolja, a 4., 6. számú függelék felsorolja. A javasolt egyedi tájértékek védelméről, folyamatos állagmegóvásáról a tulajdonosának gondoskodnia kell. (8) A tájkép védelme érdekében a kiépítésre kerülő új utak környezetbe illesztéséről növénytelepítéssel, fasor létesítésével is gondoskodni kell. (9) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységek takarásáról telkeken belül többszintű növényállomány telepítésével, vagy kerítéssel kell gondoskodni. (10) A helyi védelem alatt álló, illetve javasolt természeti értékek, és természetvédelmi területek (3., 4. sz. függelék) megóvását a vonatkozó rendeletek szerint, valamint az élőhely fenntartásával kell biztosítani. (11) A helyi természetvédelem alatt áll, illetve javasolt területek felújítása, bővítése, azokon új építmény elhelyezése csak tájépítész mérnök bevonásával, a meglévő értékek megőrzésével, azokhoz való illeszkedés figyelembe vételével, az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerinti jóváhagyó vélemény alapján történhet. A levegő védelme 46. (1)
(2)
§
Levegőterhelést okozó tevékenységek folytatása, létesítmények elhelyezése kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban (11. sz. függelék 1. pont), illetve az illetékes hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket (11. sz. függelék 2. pont) teljesíteni tudja. A közigazgatási terület – a (3)-ben felsorolt területeket kivéve – az egyes légszennyező anyagok szerint az alábbi zóna-csoportokba tartozik (11. sz. függelék 3. pont): kéndioxid: F, nitrogéndioxid: D, szénmonoxid: F, szilárd (PM10): D, benzol: F, talajközeli ózon: O-I PM10 Arzén: D PM10 Kadmium: F 131
EGER-HÉSZ
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
PM10 Nikkel: F PM10 Ólom: F PM10 Benz(a)pirén: B1. Levegőtisztaság védelmi szempontból ökológiailag sérülékeny (11. sz. függelék 4. pont) terület: a) Az Érsekkert helyi természetvédelmi védettség alatt álló területe. b) A Knézich K. u. új kórházépületek kertje, hrsz.: 4846 Levegőtisztaság-védelmi szempontból védelmi övezetet igénylő tevékenység (11. sz. függelék 5. pont) kizárólag a gazdasági területeken, kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, sport- és rekreációs célú területet (különleges terület, zöldterület), továbbá természetvédelmi szempontból értékes területet (természeti terület, védett természeti terület, ökológiai hálózat területe, Natura 2000 terület) nem érint. Védelmi övezeten belül lakó-, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épületek nem helyezhetők el. Diffúz légszennyezést okozó tevékenységek kizárólag zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl. felület megfelelő anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása stb.) folytathatók. Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag gazdasági területeken vagy hulladékok kezelésére szolgáló különleges terület övezeteiben folytathatók, ha megfelelő technológia alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, ill. a bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, ill. terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, nem üzemeltethető. Az allergén növényalkalmazást kerülni kell. (Az alkalmazásra nem javasolt, allergén növényfajok listáját a 9. sz. függelék tartalmazza) Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem 47.
(1)
(2)
(3)
(4)
§
Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, valamint környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban (11. sz. függelék 14. pont) meghatározott, illetve az illetékes hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket nem haladja meg. A közlekedéstől származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a jogszabályban (11. sz. függelék 15. pont) meghatározott határértékeket nem haladhatja meg. Új út tervezésekor a környezeti zaj elleni védelem eszközei az út melletti területeken a Településszerkezeti tervben szereplő meglevő és elhatározott terület-felhasználások figyelembevételével tervezendők. Meglévő épületek átépítése esetén, amennyiben az épület védendő homlokzata előtt a közlekedési környezeti zajszint miatt a külső téri zajterhelési határértékek nem teljesíthetők, zaj ellen védendő épületek, illetve helyiségek (pl. iroda, kollégium, oktatási intézmény stb.) kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a vonatkozó belső téri zajterhelési határértékek (11. sz. függelék 16. pont) teljesülnek. Ennek igazolására az engedélyezési tervnek akusztikai munkarészt – mely a védelem módját meghatározza – kell tartalmaznia.
1
B: a légszennyezettség a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt is meghaladja C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van D: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van E: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem éri el
132
EGER-HÉSZ
(5)
(6)
Eger MJV területe az alábbi zajvédelmi kategóriákba (11. sz. függelék 17. pont) tartoznak: a) 1. zajvédelmi kategóriába – üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része –: a Zkp, Zkk, Ksp, Kte, Kvá, Kre, Kid, Üh,1 övezetekbe sorolt területek, b) 2. zajvédelmi kategóriába – kisvárosias, kertvárosias, telepszerű beépítésű területek –: a Lk1, Lk2, Lk3, Lke, Kre övezetekbe sorolt területek, c) 3. zajvédelmi kategóriába – nagyvárosias lakóterület, vegyes területek –: a Ln, Vt, Vk övezetekbe sorolt területek, d) 4. zajvédelmi kategóriába – gazdasági terület, különleges terület –: a Gip, Gksz, Kfn és Kpi, Kh övezetekbe sorolt területek. Az Apolló sportrepülőtér térségében a területhasználatok tervezése, környezeti zajra érzékeny építmények elhelyezése az SZ-DK/1 jelű szabályozási terven feltüntetett, nappali időszakra (600-2200) vonatkozó 60 dB-es isophon görbe által érintett területek figyelembevételével történhet. A felszíni és felszín alatti vizek védelme 48.
(1)
(2) (3)
(4)
(5)
(6) (7)
1
§
A felszín alatti vizek és a földtani közeg, szennyeződéssel szembeni érzékenység szempontjából Eger MJV területe „fokozottan érzékeny” és „kiemelten érzékeny” felszín alatti vízminőség-védelmi besorolású (11. sz. függelék 6. pont). A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során a vonatkozó országos érvényű jogszabályokban (11. sz. függelék 7. pont) előírt, a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékek teljesíthetők. Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad. Káros és veszélyes (11. sz. függelék 8. pont jogszabályban meghatározott) anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó országos érvényű jogszabályok (11. sz. függelék 8. pont) előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. A település talaj- és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető. A településre jellemző jelentősebb talaj- és rétegvíz mozgásra tekintettel a vizek áramlási útját nem szabad lezárni. Terepszint alatti építmények kizárólag a felszín alatti vizek mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesíthetők. Terepszint alatti építés esetén a továbbvezetést meg kell oldani. A gazdasági területeken valamennyi parkoló-, illetve árumanipulációs felületet kiemelt szegéllyel, hordalék- és olajfogóval, vízzáró módon kell kialakítani. A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A vízfolyások védelme érdekében: a) az összegyűjtött csapadékvizek, tisztított szennyvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben vezethetők, ha minőségük a vonatkozó hatályos jogszabály szerinti előírásoknak (11. sz. függelék 9. pont) megfelel. b) növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növény védőszer veszélyességétől függően 20-500 m-en belül nem folytatható (11. sz. függelék 10. pont).
Kiegészítette: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
133
EGER-HÉSZ
a felszíni vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a vízparti sávban a természetközeli ligeterdők, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. A vízbázisok védelmének biztosítására a hidrogeológiai védőterületen belül előírt területhasznosítási korlátozást érvényesíteni kell. A hidrogeológiai védőterület vízügyi határozati javaslattal való kijelölésével nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni és arra a területre a belső védőterületre mindenkor előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.
c)
(8) (9)
A termőföld védelme 49. (1) (2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7) (8) 2
1 2
§
Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén- stb. záró) aljzaton végezhetők. A fejlesztési területek kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően kell végrehajtani, a művelés alóli kivonásig az eredeti művelési ágnak megfelelő területhasznosítást kell folytatni. Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről – összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról – gondoskodnia kell. A termőföldet lehetőség szerint a beruházással érintett területen kell elhelyezni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. Feltöltések kialakítása, tereprendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Terület-előkészítés, bontás-építés során előkerülő szennyező anyag, vagy szennyezett talaj gyanúja esetén az anyagokat az építtetőknek meg kell vizsgáltatni, a vizsgálatok során megállapított veszélyességi foknak megfelelően a szennyezett anyagot lerakóhelyre, vagy arra jogosult ártalmatlanító szervezetnek kell átadni. Kotrási iszap műszaki beavatkozás során történő felhasználása kizárólag műszaki bevizsgálás eredményétől függően lehetséges. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága, továbbá és rézsűről lefolyó csapadékvíz összegyűjtése és elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen. A szomszéd telkekre csapadékvíz nem vezethető. Egy tagban, 15% alatti tereplejtésnél, 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,5 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. 15%-ot meghaladó tereplejtés esetén 45°-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1 A rézsűk felületének legalább fele talajtakaró növényekkel, illetve cserjékkel ültetendő be. Támfalakkal megerősített terep esetében a 38.§ előírásait kell alkalmazni. A Szabályozási terven „kármentesítési terv szerint kármentesítendő terület”-ként lehatárolt területen a fejlesztések, a területek hasznosítása a kármentesítési terv szerinti kármentesítést követően történhet meg. (SHS Union Kft (10503/20 hrsz.) területén és térségében feltárt talajszennyezéssel érintett területek)
Módosította: 24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet Megállapította: 22/2010.(VI.25.) önk. rendelet
134
EGER-HÉSZ
Hulladékkezelés 50. (1)
(2) (3)
(4)
(5)
§
A keletkező települési szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. Kommunális szilárd hulladék zárt térben, vagy zárt gyűjtőedényben tárolható. A keletkező hulladékok kizárólag a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelő hulladéklerakó helyre szállíthatók. A nem veszélyes ipari hulladékok elhelyezéséről vagy feldolgozásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. Lakó-, üdülő- és vegyes területen veszélyes hulladékot (11. sz. függelék 11. pont) eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, javítószolgáltatások stb.). Az ipari-, kisipari- és szolgáltató létesítményekben keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban (11. sz. függelék 12. pont) előírt módon, hulladék fajtánként elkülönítetten kell gyűjteni, és környezetszennyezés nélkül tárolni. A veszélyes hulladékok lerakó-, vagy ártalmatlanító helyre szállításáról, és ártalmatlanításáról érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szakvállalkozó bevonásával a hulladék előállítójának kell gondoskodnia (11. sz. függelék 13. pont). Egyéb környezetvédelmi előírások 51.
(1)
(2)
§
A telepengedély alapján gyakorolható tevékenységek a gazdasági területeken túl csak a szabályzat által megjelölt építési övezetek területén, az ott meghatározott feltételekkel engedélyezhetők. Robbanás- és tűzveszélyes, továbbá veszélyes anyagok felhasználása és tárolása csak a környezet veszélyeztetése, szennyezése nélkül, a vonatkozó biztonsági és egyéb előírások betartásával folytatható. Zöldfelületekre vonatkozó általános rendelkezések 52.
(1)
1
§
Kertépítészeti terv és engedélyezési terv kertépítészeti szakági tervének elbírálásakor az építésügyi hatóság és/vagy az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljárás különösen a következőkre van figyelemmel: a) a minimális zöldfelület biztosítva legyen a 33.§ (4) c) pontja figyelembe vételével 1 b) a minimális zöldfelület nagyságához mérten 100 m2-ként legalább 1 db nagy vagy közepes lombkoronát növelő fa és 1 db cserje biztosítandó. c) a meglévő növényzet jellege és állapota megítélhető legyen, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállomány; d) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása ellenőrizhető legyen, különösen da) a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, db) a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);
Módosította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet
135
EGER-HÉSZ
intenzív fenntartás esetén biztosítottak legyenek az ahhoz szükséges műszaki megoldások (pl.: alkalmazott öntöző rendszer). Az 5.§ (1) bekezdésben meghatározott eljáráshoz benyújtott kertépítészeti terv és engedélyezési terv kertépítészeti szakági tervének legalább kertrendezési tervet (léptéke M= 1:200), tereprendezési tervet és műleírást kell tartalmaznia. A kertépítészeti tervnek mindenképpen tartalmaznia kell: a) a meglévő növényzetre vonatkozó információkat (meg kell jelölni a faj (fajta) megnevezését és az állapot minősítését); b) a kertrendezési terven fel kell tüntetni a telepítendő növényzetet, meg kell nevezni (állomány jelleggel) a tervezett növényzetet és a telepítés módját, idejét; a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállományt; c) a kertrendezési terven fel kell tüntetni és meg kell határozni a tervezett gyalogos, gépjármű és egyéb térburkolatok elhelyezkedését és minőségét; fel kell tüntetni és meg kell határozni a kültéri berendezési tárgyakat (pl. utcabútorozás, térvilágítás stb.); d) intenzív fenntartás esetén (pl.: tetőkert) a kertépítészeti tervnek tartalmazni kell az öntözés kiépítésének tervét is; e) a műszaki leírásnak mindenképpen tartalmaznia kell azokat a területi kimutatásokat, amelyek alapján megítélhető, hogy az adott övezet zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó előírások teljesülnek. A zöldfelület védelmére, növényalkalmazásra, fakivágásra és fapótlásra vonatkozó előírások a) A közterületeken a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni a 23.§ (8) bekezdésben és a 24.§-ban megfogalmazottak figyelembe vételével. b) A 23.§ (8) bekezdésben meghatározott fasor telepítésétől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé. c) A település zöldfelületeinek megóvása érdekében meglévő – 1 m magasságban legalább 10 cm törzsátmérővel rendelkező – fát, ill. növényzetet kivágni csak rendkívül indokolt esetben lehet. d) A szerkezeti jelentőségű zöldfelületek biztosítása érdekében a szerkezeti jelentőségű zöldfelületen pihenő kert, konyhakert, gyümölcsös, kondicionáló zöldfelület kialakítható, zöldség- vagy virágtermesztés – szabad földben, nem fóliasátor alatt – végezhető. e) A szerkezeti jelentőségű zöldfelület kondicionáló zöldfelületként való hasznosításakor a rendszeres kaszálást biztosítani kell. f) Az Eger Hotel és az Érsekkert közötti zöldfelület megszüntetni, építményt elhelyezni, méretét csökkenteni, nem lehet. A zöldfelületen csak kertberendezési tárgyak helyezhetők el. g) Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetett növény fajtáját az építési engedélyezési tervdokumentáció kertépítészeti szakági munkarészében kell meghatározni. A fakivágási engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról törzsátmérőegyenérték mellett kell gondoskodni. h) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. i) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját, a telepítés helyét és idejét a fentiekben említett jogszabályok alapján az eljáró hatóság meghatározhatja. e)
(2)
(3)
136
EGER-HÉSZ
A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni, ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor. k) Bálványfa (Ailanthus altissima) kivágása a közigazgatási területen bárhol engedélyezhető. Pótlása azonban a (3) bekezdés szerint honos fajokkal kötelező. Almagyar M1.12 jelű Szabályozási tervvel érintett területén:2 a) A SzT-en jelölt nem beépíthető telekrészt legalább 50%-ban aktív zöldfelületként kell kialakítani. b) Az előkertekben faültetés esetén a honos növények aránya legalább 70% legyen. Tű- és pikkelylevelűek aránya a 30%-ot nem haladhatja meg. c) A beültetési kötelezettség teljesítése: - 10 m-ig terjedő beültetési kötelezettséggel terhelt területsáv esetén 2 sor lombos fa és egy cserjesor ültetendő, - minden további 10 m-en belül pedig további 1 sor lombos fa telepítendő. d) Új közutak, utcák kialakításánál: - 16,0 m szabályozási szélesség alatt legalább egyoldali, - 16,0 m szabályozási szélesség felett kétoldali fasor telepítési területét kell biztosítani. e) A SZT-en jelölt helyi védelemre javasolt fák-facsoportok védelmét biztosítani kell. Kivágásuk csak növény-egészségügyi okból illetve városi érdekek esetén lehetséges. j)
(4)1
V. FEJEZET EGYÉB ELŐÍRÁSOK Sajátos jogintézmények 53. (1)
1
2
§
Elővásárlási jog a) Eger Megyei Jogú város Önkormányzatát – az 1997. évi LXVIII. tv. vonatkozó rendelkezései alapján – elővásárlási jog illeti az alábbi célok megvalósítása érdekében: aa) a település működésének biztosítása, ab) a települési értékek megóvása, települési értékvédelem, ac) a zöldfelületi rendszer fejlesztése és fenntartása, ad) a városkép kedvezőbb alakítása, ae) a közlekedés és parkolás javítása, illetve af) a településszerkezet kedvezőbb alakítása. b) Az a) pontban megjelölt célok érdekében Eger MJV Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg az alábbi, a Szabályozási terven is lehatárolt területek vonatkozásában: ba) Károlyváros területén a 3257, valamint a 3827/1, 3827/2, 3827/3 hrsz-ú ingatlanokra kiterjedően a településszerkezet kedvezőbb alakítását célzó közterület-fejlesztések, valamint a település működéséhez szükséges funkciók elhelyezése érdekében. bb) Lajosváros területén a 9766, 9767, 9768 hrsz-ú ingatlanokra kiterjedően az általános iskola működéséhez szükséges terület biztosítás érdekében. bc) Felsőváros területén közkert céljára:
Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Kiegészítette: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
137
EGER-HÉSZ
(2)
- az 1307/70 hrsz-ú telek. bd) Cifra hóstya-Tetemvár területén közkertek céljára az alábbi hrsz-ú telkek: - a 4840/1 részben; 4840/5 részben; - az 5141/1; 5166; - az 5436; be) Sánc városrész területén közkertek céljára az alábbi hrsz-ú telkek: - az 5489 részben; 5680 részben; 5490/1; 5490/2; - az 5643/3; 5643/4 részben; valamint - a 5492 részben, zöldterületi intézmény, pihenő kert céljára bf) valamint a SZT területén fekvő összes önkormányzati tulajdonban lévő közterületen álló építményre. 1 bg) Szépasszonyvölgy városrész: - 0835/59-67, - 7831/16, - 7831/18-19, - 8198 2 bh) Rác hóstya területén: - közút céljára hrsz: 0987/1 rész; 0975/4 rész; 0975/5 rész; 0974/7 rész; 0977/1; 0979/55, 0979/60; 0979/21-39; 0979/1-19; 2604; 2605; 2607/1-2, 2609; 2610; 2611; 2877; 2881/4 rész; 2882/1 rész; 2709 rész; 2521/2; 2194/ rész; 2236 rész; 2106 rész; 2107 rész; - közpark céljára hrsz: 2876rész; 2165; 2106 rész; 2107 rész; 2286; 3 bi) Déli iparterület városrész területén: - a szennyvíztisztító részére hrsz.: 9840 - közút céljára a szabályozási terven jelölt területek - közkert céljára hrsz.: 10540/21 részben Beültetési kötelezettség a) A környezet védelme és a környezeti állapot megőrzése, illetve javítása érdekében a Szabályozási Terven feltüntetett területek esetében a tulajdonos számára fejlesztés, építés, bővítés esetén beültetési kötelezettséget ír elő. A beültetési kötelezettségű területet háromszintű növényzet ültetésével kell kialakítani. A növénytelepítést a beruházás részeként, vagy az átalakítás, átépítés folyamán az építési tevékenységgel egy időben kell elvégezni. aa) Felsőváros területén: az iskolák Rákóczi Ferenc utca felőli oldalán az alábbi hrsz-ú telkeken, - a 2059/7; - 2163/4részben (kiegészítve a 2015/16-ot), - a 2034; valamint - a Donát temető lakótelkekkel, illetve vasúttal határos oldalán - a 1648; 1732 hrsz-ú telkeken.
1
Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 3 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 2
138
EGER-HÉSZ
A temetőre vonatkozó beültetési kötelezettséget a rendelet elfogadásától számított 3 éven belül kell teljesíteni. Beépítési kötelezettség a) A tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje, valamint a városkép védelme érdekében a be nem épített (üres) és a meglévő építmény bontásával (megsemmisülésével) létrejött, a szabályzata szerint beépíthető üres telkek tulajdonosait a rendelet hatályba lépésétől, az elidegenítéstől, illetve a bontás befejezésétől számított 5 éven belül beépítési kötelezettség terheli. b) A kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha az új beépítés a szabályzatban meghatározottnak megfelelően megvalósult, és a használatbavételi engedély kiadásra került. c) A SZT-en jelölt területeket beépítési kötelezettség terheli. Építési tilalom a) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a szabályozási terven jelölt területeken a rendelet életbe lépésétől építési tilalom terheli a telkeket. b) A közterület és/vagy közút alakítása érdekében építési tilalom érinti az alábbi telkeket: ba) Cifra hóstya-Tetemvár területén: - közterület növelése révén „visszamaradó” apró telkek: 1396/2; 1399; 1401; 1428; 1429/1; 1431; 1514; 1539/1; 1553/1; 1564; 1572; 1573; 1574; 1575; 1725; 1726; 1727; 5138/1; 5411; 5415; 5417/1; 5417/2; 5418; - közterületté alakuló telkek: 1411/3; 1412/3; 1412/4; 1413/2; 1414/2; 1415/2; 1416/2; 1417/2; 1419; 1553/2; 5356; 5357, 5417/3; bb) Sánc városrész területén: - közterület növelése révén „visszamaradó” apró telkek: 5596; 5597; 5657; bc) Maklári hóstya területén: - közterületté alakuló telkek: 5948, 5949, 6094 1 bd) Almagyar-Merengő területén: - É-D-i összekötő út nyomvonalával érintett telkek: 10928/2, 0540/3,/5,/7-9,/12-17, 0543/3-19, 0534, 0560/3, 0559, 0555/44-52, 0555/58, 0565, 0566/7, 0564/5-29, 0566/4, 0566/8, 0569 2 be) Szépasszonyvölgy városrész területén: - közterületté alakuló telek: 8198. b)
(3)
(4)
Védőtávolságok, építési korlátozások 54. (1)
1
2
§
Építési korlátozás a) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a szabályozási terven jelölt módon a rendelet életbe lépésétől építési korlátozás terheli a telektulajdonosokat. b) Az a) pontban megjelölt célok érdekében építési korlátozást érvényesít: ba) a szabályozási terven jelölt szabályozási vonal, építési hely, építési vonal, megtartandó zöldfelület, beültetési kötelezettség, bb) az e rendelet 54.§-ában felsorolt környezeti veszélyeztetettséget csökkentő korlátozás,
Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önkr. rendelet
139
EGER-HÉSZ
a magasabb rendű jogszabályok alapján, szabályozási terven feltüntetett szabályozási, irányadó és tájékoztató elemek (szerkezeti jelentőségű zöldfelület, ökofolyosó, vízbázis védelem, forrás védelem, vízfolyás kezelő sávja, közművel érintett terület, vasút és közút védőterülete, gyógyhely). Eger-Putnok vasútvonaltól 20-50 m távolságon belül lakó-, üdülő-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális-, egyházi-, szálláshely-szolgáltató épületek, építmények a MÁV hozzájárulásával helyezhetők el. A vasútvonaltól 20m távolságon belül új épület, építmény nem helyezhető el, kivéve a MÁV-val egyeztetett esetekben a Szabályozási terven jelölt helyeken a terepszint alatti gépjárműtárolókat Az Eger-Füzesabony vasútvonal mentén 22-50 m távolságon belül (1. sz. függelék 19. pont) lakó-, üdülő-, egészségügyi-, szociális-, oktatási-, kulturális-, egyházi-, szálláshelyszolgáltató épületek, építmények a zajterhelési határértékek figyelembe vételével és a MÁV hozzájárulásával helyezhetők el. HM gyakorlótér (hrsz.: 0987/1, 0971, 0955/2, 01088/2, 01098/1, 01098/2) térségében az alábbi létesítmények, épületek elhelyezésekor a HM Honvéd Vezérkar Hadműveleti és Kiképzési Csoportfőnökség az államigazgatási eljárásba szakhatóságként bevonandó: a) a gyakorlótér határától mért 1500 m távolságon belül: gyúlékony szerkezetű vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy egyéb építmény, szérűskert elhelyezésekor, b) a gyakorlótér határától mért 1000 m távolságon belül: lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mezőgazdasági és egyéb üzemi építmény elhelyezésekor. Fegyveres szervek elhelyezésére, tevékenységére szolgáló terület még be nem épített környezetében az alábbi létesítmények, épületek elhelyezésekor a HM Hatósági Hivatal a hatósági eljárásba szakhatóságként bevonandó:1 a) építési telekhatárától mért 1500 m távolságon belül: káros levegőszennyeződést okozó építmény, b) építési telekhatárától mért 1000 m távolságon belül: roncstelep és hulladéklerakó (gyűjtő-) hely, c) építési telekhatárától mért 300 m távolságon belül: üzemi építmény, üzemanyagtöltő állomás, d) építési telekhatárától mért 200 m távolságon belül: szálloda, turista- és menedékház, közforgalmú pihenőhely, strand, sátortábor, kemping, e) építési telekhatárától mért 100 m távolságon belül: vasút, közúti csomópont, emeltszintű közút, felüljáró, gépjármű-várakozó (parkoló-) hely, közforgalmú közlekedési eszköz megállóhelye, pihenőhely, f) építési telekhatárától mért 50 m távolságon belül: távvezeték, egynél többszintes épület vagy ennek megfelelő magasságú építmény. A vízbázisok belső, külső és hidrogeológiai védőterületét a vonatkozó jogszabályok szerint (11. sz. függelék 20. pont) szerinti meg kell határozni. A vízbázisok védelmének biztosítására a vonatkozó jogszabályok (11. sz. függelék 20. pont) szerinti hidrogeológiai védőterület vízügyi határozati javaslattal való kijelölését követően, azt a szabályozási tervben rögzíteni kell. A hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályokban (11. sz. függelék 21. pont) előírt területhasznosítási korlátozásokat kell figyelembe venni. A vonatkozó jogszabály (11. sz. függelék 22. pont) szerinti hidrogeológiai védőterület vízügyi határozati javaslatban foglalt kijelöléssel nem rendelkező mélyfúrású kutak körül 10 bc)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6) (7)
(8) 1
Módosította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet
140
EGER-HÉSZ
(9)
(10)
(11)
(12)
(13) (14) (15)
(16)
m-es sugarú kört belső védőterületként kell kijelölni, és erre a területre a Korm. rendelet 5. számú mellékletében a belső védőterületre előírt területhasznosítási korlátozást kell figyelembe venni. 1 A Szabályozási terven jelölt, még nem beépített „csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területek” beépítésre szánt területként csak akkor vehető igénybe, ha a talajmozgás veszélyének elhárítása és a biztonságos építkezés feltételeinek megteremtése mérnökgeológiai, geotechnikai szakvéleményben meghatározott módon, az illetékes szakhatóság által véleményezett, jogerős engedély szerint megtörtént. A szakvélemény ki kell terjedjen a pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra. A Szépasszonyvölgy városrész csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területének hrsz-os listáját a 15. sz. függelék tartalmazza. 2 A Szabályozási terven jelölt, már jellemzően beépült „csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területeken” épületeket, építményeket elhelyezni, bővíteni, felújítani, illetve megszüntetni, továbbá az eredeti terep 1,0 m-nél mélyebb megbontásával járó földmunka (építés, bontás), kizárólag hidrogeológiai, geotechnikai szakvélemény alapján készített, az illetékes szakhatóság által véleményezett, jogerős engedély szerint lehet. A szakvélemény ki kell terjedjen a pincefeltárásra, a talaj- és rétegvíz viszonyokra. A Szépasszonyvölgy városrész alápincézettség miatti építési korlátozással terhelt telkek hrsz-os listáját a 16. sz. függelék tartalmazza. A korlátozással érintett területeket a Ko-01 rajzszámú tervlap tartalmazza. A szabályozási terven „támfal, partfal” jelöléssel érintett telkeken az építési engedélyezési terv készítése során a „csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területeken” előírtak szerint kell eljárni. A rendezett terephez mért 1,5 m-es, vagy magasabb támfal, valamint a 1,5 m-t elérő vagy magasabb 1:2 meredekségű partfal” által érintett telkeken az építési engedélyezési/bejelentés kötelezett terv, illetve tereprendezési terv készítése során a „csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területeken” előírtak szerint kell eljárni. A felszín alatti pincék, üregek előfordulási lehetőségére tekintettel, az ismert üreges területeken a közműveket védőcsőben kell elhelyezni. Gyógyhelyekre a vonatkozó országos rendeletben foglalt előírásokat kell alkalmazni (11. sz. függelék 23. pont). A gyógyhely határát a szabályozási terv feltünteti. A szabályzat 8. számú függelékeként csatolt pincefelmérési térkép szerint alápincézett területként nyilvántartott helyeken a szabályzat 44.§-ában részletezett előírásokat kell alkalmazni. 3 A Déli iparterület városrészben, az SZT-DIP/2012 jelű szabályozási terven szabályozott gazdasági terület kereskedelmi-szolgáltató és ipari övezeti telkein, új épületek elhelyezése előtt a terület talaj- és talajvíz-szennyezettségi állapotát fel kell tárni. Talaj- vagy talajvízszennyezettség esetén a tervezett épületek megvalósítása a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítés befejezését követően történhet. Záró rendelkezések 55.
(1)
§
A HÉSZ rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.
1
Módosította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet Módosította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 3 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 2
141
EGER-HÉSZ
(2)
(3)
1
2
Szőlőkataszter I. és II. osztályba sorolt területek Településszerkezeti tervben meghatározott beépítésre szánt területként való igénybevétele az adott terület szőlőkataszteri területek közül való kivonásával (11. sz. függelék 24. pont) történhet meg. A HÉSZ hatályba lépésével a rendelet 11. számú függelékében nevesített hatályos rendeletek kivételével az alább felsorolt rendeletek és területre vonatkozó minden korábbi szabályozási terv és azokról alkotott rendeletek hatályukat vesztik: a) A Tihamér városrész területén: aa) A 38/2000.(IX.15.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Kodály Z. u – 6400 hrsz. u. telekre vonatkozó RRT módosítás. ab) A 39/2000(IX.15.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Maklári út 73-77 sz-ú telekre vonatkozó RRT módosítás. ac) A 40/2000.(IX.15.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Maklári út 139. sz-ú telekre vonatkozó RRT módosítás. ad) A 33/2001.(IX.07.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Kertész u. – Napsugár u. – Menház u. – Homok u. által határolt tömbre vonatkozó RRT módosítás. ae) A 46/2001.(XI.23) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Kocsis Bernát u. – Kertész u. – 6375-6380/2 hrsz-ú telkekre vonatkozó RRT módosítás. b) A Maklári hóstya városrész területén: ba) A 19/2002.(IX.13.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Mekcsey u. – Diófakút u. – vasútvonal által határolt tömbre vonatkozó RRT módosítás. bb) A 25/2003.(V.30.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Maklári út – Diófakút u. – vasútvonal által határolt tömbre vonatkozó RRT módosítás. 1 bc) A rendelet 1. számú mellékletét képező M1.2.-m2 jelű tervlapon lehatárolt területre a korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. 2 bd) c) A Lajosváros-kelet városrész területén: ca) A 21/1999.(VII.21.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Keglevich u. – 8919/2 hrsz-ú területre vonatkozó RRT módosítás. cb) A 5/2001.(I.26.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Madách Imre út – Liszt F. u – által határolt területre vonatkozó RRT módosítás. cc) A 5/2002.(III.01.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott Faiskola utca – vasútvonal közötti (VILATI) területre vonatkozó RRT módosítás. cd) A 17/2003.(IV.07.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Temesvári u. – Veres P. u. – Szabadkai u. – Zombori u. által határolt tömbre vonatkozó RRT módosítás. ce) A 24/2003.(V.30.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Faiskola u. – Nagyváradi u. – 8951/22 hrsz-ú és 8954 hrsz-ú közterület által határolt tömbre vonatkozó RRT módosítás. d) A Belváros-kelet városrész területén: da) A 47/2003.(XI.28.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Dobó u. – Szúnyog köz – Mecset u. – Knézich u. – Harangöntő u. által határolt tömbre vonatkozó RRT módosítás. e) A Károlyváros városrész területén: ea) A 36/2001.(IX.28.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott a Vörösmarty u. – Bartakovics u. – Tündérpart u. – Csiky S. u. által határolt tömbre vonatkozó SZT és HÉSZ.
Megállapította: 54/2011.(XI.25.) önk. rendelet Megállapította: 31/2012.(VI.29.) önk. rendelet
142
EGER-HÉSZ
eb) f) fa) fb) fc) fd) g) ga) gb) gc) gd)
ge) h) ha) i) ia) j) ja) jb) jc) jd) k)2 ka) kb)
1 2
A rendelet 1. számú mellékletét képező M1.11.-m1 jelű terevlapon lehatárolt területre a korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. A Felsőváros területén: A 24/1998.(VII.01.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, ÉK-i rész, a 1307/72;77;9495;1308 hrsz-ú területre-ú területre vonatkozó RRT módosítás. A 22/1999.(VII.21.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Rákóczi u. 2015/31-33 hrsz-ú területre vonatkozó RRT módosítás. A 34/1999.(XII.01.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, az Alpiac területére vonatkozó RRT módosítás. A rendelet 1. számú mellékletét képező M1. 5.-m1 jelű tervlapon lehatárolt területre a korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. A Hatvani hóstya városrész területén: A 34/1998.(VII.15.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, Árpád és Pacsirta utcák sarkán lévő 8010-20 hrsz-ú területre vonatkozó szabályozási terv. A 43/1998.(IX.30.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, Sas út – Mátyás király út – Vasútállomás által határolt területre vonatkozó szabályozási terv. A 15/2002.(V.24.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Pacsirta u. – Remenyik Zs. u. által határolt tömbre vonatkozó szabályozási terv. A 23/2003.(V.30.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a 7670 hrsz-ú út – Szépasszonyvölgy u. – Rajner K. u. – Babocsai S. u. – 7663 hrsz-ú telkek keleti határa által határolt tömbre vonatkozó szabályozási terv. A 17/2006.(IV.28.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, Remenyik – Pacsirta – Árpád – Szvorényi – Grónay utcák által határolt terület szabályozási terve. A Sánc-Tetemvár városrész területén: A 34/2000.(VII.21.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, Türk F. u. 29. és környezetére, valamint a Tetemvár u. 22-24. számú telekre vonatkozó módosítás. A Cifra hóstya tetemvár városrész területén: A 22/2007.(V.25.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Cifrakapu–Malom utcák sarkán lévő telektömbre vonatkozó módosítás. Vécsey völgy, Bikalegelő városrész területén: A 21/2000.(III.31.) sz-ú. önk. rendelettel jóváhagyott, a 11569 hrsz-ú, valamint a Nagy –Eged u. – Vécsey völgy utca sarokterületére vonatkozó szabályozási terv. A 48/2001.(XI.23.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Nagy –Eged utcával határolt területre vonatkozó szabályozási terv. A 9/2003.(II.14.) sz-ú önk. rendelettel jóváhagyott, a Donát u. – Faggyas u. – tervezett gyalogút által határolt területre vonatkozó szabályozási terv. A rendelet 1. számú mellékletét képező M1.8.-m2 jelű tervlapon lehatárolt területre a korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik.1 Almagyar-Merengő városrész területén: 5/2004.(I.30.) önk. rendelettel jóváhagyott a Bálintpap u. – Zöldfa u. közötti tömbre vonatkozó módosítás 35/1998.(VII.15.) önk. rendelettel jóváhagyott a Legányi u. – vasúti pályák – a tervezett K-i elkerülő út által határolt területre vonatkozó módosítás.
Megállapította: 22/2011.(V.27.) önk. rendelet Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet
143
EGER-HÉSZ
24/2010.(VIII.06.) önk. rendelet 1. számú mellékletét képező M1.12.-m1 jelű tervlapon lehatárolt területre (a 20/2009.(III.27.) önkormányzati rendelettel megállapított szabályozási terv Eszterházy Károly Főiskola által érintett részterülete) korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. 1 l) Nagylapos és Felnémet városrész területén: la) Eger Nagylapos és Felnémet Szabályozási terve, kivéve a 01040/10-14 hrsz, és a 01046/90, 91, 42, 43, 44 hrsz-ú telkeket magába foglaló tömböt (5/2005.(I.21.) sz. önkormányzati rendelet) lb) A rendelet 1. számú mellékletét képező M1.14.-m1 jelű tervlapon lehatárolt területre a korábban készült szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. 2 m) Dobó tér és környéke területén: ma) 13/2001.(III.30.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott Belváros szabályozási tervének az Eger patak – Árva köz – Katona István tér – Sándor Imre u. – Zalár u. – Bajcsy-Zs. u. – Jókai u. – Kossuth L. u. által határolt területre vonatkozó része mb) a Belváros keleti része szabályozási tervének a Markhot F. u. – Harangöntő u. – Dobó u. – Szúnyog köz – Mecset u. által határolt tömbre vonatkozó része mc) a Maklári hóstya szabályozási tervének a Kossuth L. u. – Almagyar u. – Gólya u. – 6483 hrsz.-ú közterület által határolt területre vonatkozó része. 3 n) o)4 A rendelet 1. számú mellékletét képező M1.19. jelű tervlapon lehatárolt területre a korábban készült 26/2001.(VII.13.) önkormányzati rendelettel elfogadott szabályozási tervi rendelkezések hatályukat vesztik. 5 q) Rác hóstya területén qa) 26/2006. (VI.23.) önk. rendelettel jóváhagyott Rác hóstya Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzat, qb) 41/2007. (IX. 28.) rendelettel jóváhagyott Rác hóstya Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzat módosításáról. qc) 7/2005. (III. 04.) önk. rendelettel jóváhagyott Nagylapos, volt Kemping területére vonatkozó Szabályozási terv és helyi építési szabályzat, qd) 42/2007. (IX. 28.) önk rendelet Nagylapos, volt Kemping területére vonatkozó Szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása, qe) 15/2008. (IV. 25.) önk. rendelet Nagylapos, volt Kemping területére vonatkozó Szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása. 6 r) Déli iparterület városrész területén: ra) 28/1999.(IX.22.) önk. rendelettel jóváhagyott Eger K-2 út és környéke Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzat, rb) 32/1999.(X.20.) önk. rendelettel jóváhagyott Eger Déli iparterület Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzat rc) 5/2002.(III.01.) és a 38/2002.(XII.13.) önk. rend. jóváhagyott Eger K-2-es út és környéke szabályozási tervének részmódosításai, rd) 40/2003.(IX.26.) önk. rend. jóváhagyott Eger Déli iparterület szabályozási tervének módosítása kc)
1
Megállapította: 66/2009.(XI.27.) önk. rendelet Megállapította: 73/2009.(XII.18.) önk.rendelet 3 Megállapította: 11/2011.(II.25.) önk.rendelet 4 Megállapította: 23/2011.(V.27.) önk. rendelet 5 Megállapította: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Megállapította: 56/2012.(X.26.) önk. rendelet 2
144
EGER-HÉSZ
41/2003.(IX.26.) önk. rend. jóváhagyott Eger K-2-es út és környéke szabályozási tervének részmódosítása rf) 28/2007.(VI.29.) önk. rend. jóváhagyott szabályozási tervének részmódosítása. Eger Déli iparterület rg) 11/2011.(II.25.) önk. rend. jóváhagyott Eger Déli iparterület 21. sz. tömb szabályozási tervének módosítása A HÉSZ hatályba lépésével egy időben hatályát veszti az Önkormányzatnak a változtatási tilalomról szóló 15/2007.(IV.27.) számú rendelete az alábbiakban felsorolt telkekre vonatkozóan: a) 8267, 8268, 8269, 8281/1, 8281/2, 8287/3, 8287/1, 8286, 8285, 8284, 9828/4, 9828/5, 9829/4, 9830/2, 9830/1, 9829/2, 9832/4, 9832/3. 1 b) 10586/4, 5546, 5547, 5548/1, 5550/6, 5548/2, 5549, 10586/3, 5551/1, 5551/2, 5552/1, 5552/2, 10586/1, 5555/18, 5556; 0549, 0550/1, 0550/2, 0551/8, 0551/7, 0551/6, 0551/4, 0551/5, 0551/3, 0551/2, 0551/1, 0553/1, 0553/3, 0553/4, 0553/5, 0553/6, 0553/7, 0553/8, 5745/2, 5745/3; 0555/1-től 0555/51-ig; 0557/5, 0557/1, 0557/16, 0557/3, 0557/6, 0557/7, 0557/8, 0557/9, 0557/10; 5807, 5756, 5771/2, 5771/1, 5772, 5774, 5775, 5776, 5777, 5778, 5779/1, 5779/2, 5779/3, 5805/7, 5804/16, 5804/17, 5804/5, 5804/9, 5804/2, 5809/18, 5809/19, 5809/20, 5803/1, 5809/4, 5802, 5801/4, 5801/5, 5801/6, 5801/7, 5801/1, 5801/2, 5801/3, 5801/11, 5801/10, 5801/8, 5800/4, 5800/2, 5801/9, 5801/12, 5800/3, 5810, 5811, 5812, 5813, 5814, 5815, 5816, 5817, 5818, 5819, 5820, 5821; 0568/7-től 0568/52-ig 0568/69-től 0568/96-ig 2 c) 8281/1, 8281/2, 8287/3, 8287/1, 8286, 8285, 8284, 6782, 6781, 6780, 6779, 6776, 6761/12, 6774, 6773, 6772, 6771, 6770, 6769/1, 6769/2, 6768, 6762/4, 6767/2, 6766/5, 6762/1, 6763, 6762/3, 6761/1, 6761/6, 6761/4, 6761/5, 6761/11, 6761/7, 6761/8, 6799, 6777/1, 6775, 6761/3, 6761/13, 6756, 6660/3, 6660/2, 6757, 6758, 6759, 6761/9, 6761/10, 6760, 9951, 6761/14 re)
(4)
(5) 3 (6) 4 5 (7) 6 7 (8) 8 9 (9) 10 11 (10) 12 13 (11)14 A HÉSZ 15. sz. függeléke kiegészül az alábbiakkal: Csúszásveszély elhárításának feltételével beépíthető területek: 0835/6-9, 0835/12-35, 0835/38-68, 0836, 0837/1-3, 0851/2, 21438, 21438, 21440, 21441, 21442, 21443/1, 21445/4-9, 22721, 22722, 3370/1, 3580/12-13, 3727/2, 3731/2-4, 3731/6-7, 3727/8-9, 1
Megállapította: 20/2009.(III.27.) önk. rendelet Megállapította: 53/2009.(X.26.) önk. rendelet 3 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 4 Megállapította: 20/2010.(VI.25.) önk. rendelet 5 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 6 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 7 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 8 Megállapította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 9 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 10 Megállapította: 17/2011.(IV.29.) önk. rendelet 11 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 12 Módosította: 53/2011.(XI.25.) önk. rendelettel 13 Hatályon kívül helyezte: 50/2012.(IX.28.) önk. rendelet 14 Módosította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet 2
145
EGER-HÉSZ
(12)1
(13) (14) (15)
3732, 3733, 3738, 3741, 3748, 3749, 3750/2, 3753/1, 3755, 3756, 3757, 3758, 3759, 3760, 3761/1-2, 3762, 3769/5-11, 3769/1, 3770/2, 3782, 3783, 3784, 3785, 3786, 3787, 3788, 3789/12, 3790, 3791, 3792, 3793, 3794, 3795, 3796, 3797, 3798, 3799, 3800, 3801, 3802, 3803/1-2, 7607/2, 7671, 7672, 7694/1-4, 7711/1, 7711/4-6, 7725/2-3, 7726/1-2, 7727, 7728, 7729, 7730, 7731, 7732, 7733, 7734, 7735/1-2, 7737/5, 7737/3/A/2, 7738, 7739/1-2, 7753, 7754, 7755, 7756, 7831/3-11, 7829, 7830, 7831/14, 7831/16-197832/1-2, 7834/2, 7835/2, 7836, 7836/2, 7847/2, 7848/2, 7850/2, 7851/2, 7853/2, 7854/2, 7856/3, 7857/2, 8170/4-7, 8179/1-2, 8181/2, 8170/4-7, 8179/1-2, 8181/2, 8343, 8344/1-4, 8345/1-2, 8346, 8347. A HÉSZ 16. sz. függeléke kiegészül az alábbiakkal: 0835/12, 0835/13, 0835/14, 0835/15, 0835/16, 0835/17, 0835/18, 0835/19, 0835/20, 0835/21, 0835/22, 0835/23, 0835/24, 0835/25, 0835/26, 0835/27, 0835/28, 0835/29, 0835/30, 0835/31, 0835/32, 0835/33, 0835/34, 0835/35, 0835/42, 0835/43, 0835/44, 0835/45, 0835/46, 0835/47, 0835/48, 0835/49, 0835/50, 0835/51, 0835/52, 0835/53, 0835/54, 0835/55, 0835/56, 0835/6, 0835/7, 0835/8, 0835/9, 22718, 22719, 22720, 22721, 22724/1, 22724/2, 22747, 22748, 22749, 22750, 22751, 22752, 22758, 22759/1, 22759/3, 22760/1, 22760/2, 22760/3, 22760/4, 22760/5, 22760/6, 3727/7, 3727/8, 3727/9, 3728/4, 3732, 3733, 3738, 3741, 3750/2, 3770/1, 3770/3, 3772, 3773, 3774, 3775, 3776, 3777, 3778, 3779, 3780/1, 3780/23781, 3782, 3783, 3784, 3785, 3786, 3787, 3788, 3789/1, 3789/2, 3790, 3791, 3792, 3793, 3794, 3795, 3796, 3797, 3798, 3799, 3800, 3801, 3802, 3803/1, 3803/2, 3803/3, 7671, 7672, 7694/2, 7694/3, 7694/4, 7711/4, 7711/5, 7711/6, 7737/10, 7737/12, 7737/9, 7755, 7756, 7757, 7758, 7759, 7760, 7761, 7762, 7763, 7764, 7765. A HÉSZ rendelkezéseinek megsértése szabálysértés eljárást von maga után. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet ………………………….. lép hatályba ………………………………… EGER MJV Jegyző
………………………………… EGER MJV Polgármester
A rendelet hatályba lépett: 2008. ………….
1
Módosította: 30/2012.(VI.29.) önk. rendelet
146
