ÉFOSZ Hírlevél
2016. szeptember
ÉFOSZ HÍRLEVÉL: 2016. szeptember TARTALOM SZÖVETSÉGI HÍREK VERSENYKÉPESSÉG „EGYÜTT A FOGYASZTÓKÉRT” HÍREK SZABÁLYOZÁS NÉPEGÉSZSÉGÜGY FENNTARTHATÓSÁG KÖZELGŐ ESEMÉNYEK
SZÖVETSÉGI HÍREK 2016. szeptember 7-én elnökségi ülést tartottunk. Az ülés megkezdése előtt Cseh László (MHKSZ) bejelentette visszavonulását, valamint bemutatta kollégáit, akik a továbbiakban az MHKSZ-t képviselik: Sebesta Péter elnök és Székely Dóra titkár. Határozatok: Származási hely kötelező jelölése A francia származási hely jelöléséről szóló rendelet Bizottság részéről történő átengedése elindít az EU-ban egy folyamatot, mely a témában alkotott nemzeti jogszabályok elszaporodását és az ezzel együtt járó protekcionista irány térnyerését eredményezheti. Négy tagállam után a napokban Görögország is elkészített egy hasonló tervezetet. A folyamatra vonatkozóan ÉFOSZ álláspont kialakítása szükséges. Az Elnökség megtárgyalta és kiegészítette a FDE által elkészített érvrendszert. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a mostani önkéntes származási hely jelölési rendszer megtartása kívánatos uniós szinten. Ezen felül a „magyar termék” rendszer beágyazódott a hazai piacon, ennek megőrzése is szükségszerű lenne. Népegészségügyi termékadó Az Irinyi Terv kapcsán ismét megkíséreljük az adó kivezetésének elérését. A NETA unkacsoport újra megkezdi működését dr. Molnár Kálmán alelnök vezetésével, várjuk minden érdeklődő tagvállalat és tagszövetség részvételét. Cukor-csökkentés Az ÉFOSZ együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a kormánnyal a reformuláció témakörében. Szennyezőanyagok (3 MCPD és glycidil észterek) Az ÉFOSZ aktívan lép fel ebben az ügyben a hazai álláspont kialakítása során (álláspontunkat ld. a Szabályozás címszó alatt) A következő elnökségi ülés 2016. november 9-én, 14 órakor kerül megrendezésre. Részt vettünk a Trade Magazin által szervezett „Business Days” konferencián Tapolcán. Szövetségünkhöz két új tagvállalat csatlakozott szeptemberben: üdvözöljük az Amurex GM Hungária Kft-t (gluténmentes sütőipari termékek gyártása) és a JONACO Kft-t (zöldség-gyümölcs feldolgozás) tagjaink sorában.
ÉFOSZ Hírlevél
2016. szeptember
VERSENYKÉPESSÉG NAK Élelmiszeripari Körkép 2016 Szeptember 20-án tartották a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által életre hívott, Élelmiszeripari Körkép 2016 elnevezésű ágazati konferenciasorozat első fórumát. A nyitóesemény fókuszában a hazai élelmiszeripar általános és nemzetközi helyzete állt a statisztikai adatok tükrében. A pályázatokon való induláshoz és általában az iparági versenyben való helytálláshoz szükséges döntésekhez elengedhetetlen, hogy az érintettek érdemi információkkal rendelkezzenek a piac valós helyzetéről. Ezt a tájékoztatást szolgálja a NAK ágazati sajátosságokra koncentráló rendezvénysorozata. A további rendezvények időpontjai és témái a következők: Október 11.: Élelmiszer-feldolgozás és kereskedelem November 8.: Húsfeldolgozás November 15.: Malom- és sütőipari November 22.: Alkoholos italgyártás November 29.: Tejfeldolgozás AKI tanulmány Az Agrárgazdasági Kutató Intéz (AKI) szeptember 20-án a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen szervezett, Élelmiszeripari Körkép 2016 rendezvényen ismertette nemsokára megjelenő tanulmányát. A „Magyarország élelmiszeripari helyzete és jövőképe” című tanulmány (Az intézet 80 kisebb-nagyobb vállalkozáshoz juttatta el kérdőívét, és a 2003-2013 közötti időszakra vonatkozó kérdéseket tett fel.) ismertetésénél Dr. Kürthy Györgyi, az AKI munkatársa elmondta, a felmérés összegzése szerint a tízéves időszakban az ágazat árbevétele nominálisan közel 1000 milliárd forinttal emelkedett, de változatlan áron 360 milliárd forinttal csökkent. Utóbbi oka pedig a belföldi fogyasztás visszaesése. Mint mondta, nemzetközi összehasonlításban is gyenge a hazai vásárlóerő: Európában az 1000 Ft/nap/fő költéssel utolsó előtti a sorban. Erre részben magyarázat a magas belföldi forgalmiadó-kulcs (18 és 27 százalék). Viszont az unió államaiban mindenhol alacsonyabb az adómérték, például a szomszédos Ausztriában 10, Szlovákiában 20 százalék, Luxemburgban 3, Máltán pedig 0 és 5 százalék. – Ezeken a helyeken sokkal jobb élelmiszeripari cégnek lenni – jegyezte meg Kürthy Györgyi.
Néhány tanulságot levontak az innovációval kapcsolatban a tanulmány készítői; - a magyarországi élelmiszeripari cégek komoly technológiai lemaradással (idős géppark, gyenge kapacitáskihasználtság) küzdenek, amelyet eredményeik alapján a cégvezetők ezt már nem is érzik problémának.
2 / 10
ÉFOSZ Hírlevél
-
-
2016. szeptember
Ha innovációban is gondolkoznak a cégek, akkor az leginkább termékfejlesztésben merül ki, szervezet- és/vagy technológiai fejlesztést nem vagy alig hajtanak végre, sőt voltak olyan válaszadók, akik semmilyen újítást nem éreztek szükségesnek. Az értékesítést tekintve a réspiaci lehetőségek kihasználása sikeresnek mondható, viszont kevesen ismerik fel a saját márkás termékekben rejlő kihívásokat.
Ami a jövőképet illeti, az szerzők szerint az ágazat jövője leginkább a makrogazdasági környezettől (belső vásárlóerő, adózás, munkabérek) függ, viszont kitörési pont lehet/maradhat az export, amennyiben javul a cégek technológiai színvonala és erre folyamatosan áldoznak is, illetve többet törődnek a piackutatással és a marketingtevékenységgel. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői többé-kevésbé egyetértettek a tanulmány megállapításaival. A NAK alelnöke felidézte: a magyar élelmiszeripar a nemzetgazdaság harmadik legnagyobb ipari alágazata, a GDP 1,9 százalékát adja. A magyar élelmiszeripar dolgozza fel a magyar mezőgazdaságban megtermelt termékek, alapanyagok 70-80 százalékát. Az országban ma mintegy 6600 vállalkozás végez élelmiszeripari tevékenységet. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hozzátette: „az ágazat fejlesztéséhez vissza nem térítendő támogatások állnak rendelkezésre a Vidékfejlesztési Programban (VP), a szaktárca ösztönzi az innovációs folyamatot, és a minisztérium gyakran közvetít a termékpálya szereplői között, hogy létrejöjjön az érdek- és értékközösség. Így lehet ugyanis a tudásalapú, minőségi magyar élelmiszergazdaság irányába elmozdulni.” A tanulmány nyilvános megjelenése hamarosan várható. Nemzeti élelmiszergazdasági stratégia 2016-2050 A Földművelésügyi Miniszter szeptember 6-án jelentette be a Nemzeti Élelmiszergazdasági Program (NÉP) elindítását, egyben társadalmi vitára bocsátását. A dokumentum „grandiózus módon” 2050-ig szab irányt a magyar mezőgazdaságnak és nem csupán Európai Uniós összehasonlításban elemzi a magyar mezőgazdaság jelenlegi helyzetét; kitér a hosszútávon érzékelhető nagy nemzetközi trendekre is, 35 év távlatában gondolkodva. A program hivatalosan számba veszi az eddigi eredményeket és emellett összegyűjti azokat a kihívásokat és ágazati feladatokat is, amelyekkel a magyar mezőgazdaság jövője markánsan és hatékonyan befolyásolható. Kitér a stratégiailag felvázolható célokra, elemzi az élelmiszergazdaság versenyképességében rejlő lehetőségeket, továbbá sorra veszi az élelmiszergazdaság szervezéséhez, fejlesztéséhez, a termeléshez és a termékpályákhoz kötődő kérdéseket is. A társadalmi vita keretében az ÉFOSZ is meg fogja küldeni észrevételeit és javaslatait a FM számára, így ehhez még október 15-ig várjuk az észrevételeket és javaslatokat tagvállalatainktól és partnereinktől. KSH adatok A fogyasztói árak augusztusban átlagosan 0,1%-kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ugyanezen időszak alatt az üzemanyagok ára jelentősen csökkent. A legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 2,9, a naptárhatástól megtisztított adat szerint 4,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
3 / 10
ÉFOSZ Hírlevél
2016. szeptember
2015. augusztushoz viszonyítva, az elmúlt 12 hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,1%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerekért 0,6%-kal többet kellett fizetni, ezen belül a cukor ára 24,3, az étolajé 7,8, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 6,4%-kal nőtt, a sertéshúsé 11,6, a tojásé 5,5, a tejé 4,6%-kal csökkent. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 1,9, a szolgáltatások 1,1, a ruházkodási cikkek 0,6%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek ára nem változott. Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 4,1, ezen belül a járműüzemanyagokért 11,4%-kal kevesebbet kellett fizetni. A háztartási energia ára 0,1%-kal csökkent. 2016. júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,4%-kal mérséklődtek. Az élelmiszerekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 4,7%-os árcsökkenésének a következménye. (E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3%-kal nőtt.) A sertéshús 2,7, a cukor 2,4, a sajt 0,8%kal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,1%-kal nőtt. A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása 2016 júliusában az ipari termelés volumene 4,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés volumene ötben nőtt, a többiben 4,9 és 12,6% közötti mértékben csökkent az előző év azonos hónapjához képest. A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelés több mint 11%-át képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,6%-kal kisebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Az alág tíz alágazatából nyolcban 1,0 és 37% közötti mértékben csökkent a volumen, kettőben, a tejfeldolgozásban (6,6%) és a takarmánygyártásban (19,8%) bővült. A legjelentősebb (az alág termelésének 25%át adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 1,0%-kal mérséklődött, a legnagyobb mértékben, 37%-kal pedig az alág kibocsátásából 4,5%-kal részesedő növényi, állati olaj gyártása maradt el az egy évvel korábbitól.
FAO élelmiszer-árindex Az egy hónappal korábbihoz képest 1,9%-kal, éves összevetésben pedig 6,9%-kal nőtt a FAO élelmiszer-árindexének értéke augusztusra. A növekedést a tejtermékek, a növényi olajok és a cukor drágulása segítette, ezek ugyanis kioltották a gabonák rekordtermésből fakadó árcsökkenését. Az év eleje óta a cukor drágult a legjobban (+43%), de a növényi olajok (+21%) és a hús (+12%) ára is jelentős mértékben emelkedett. A búza, a kukorica és a rizs ára eközben csökkent, így a gabonák ára csökkent egyedül (-4%) 2016 első nyolc hónapjában. Ezen a piacon rekord terméseredmények vitték lejjebb az árszínvonalat.
4 / 10
ÉFOSZ Hírlevél
2016. szeptember
FoodDrinkEurope Az Európai Élelmiszer-feldolgozók Föderációja legfrissebb kiadványában a versenyképesség javításának elsődleges fontosságára hívja fel a figyelmet. Fontos, hogy az európai döntéshozói mechanizmusok elkezdjék a valóságba átültetni a Juncker vezette Bizottság élelmiszeripari prioritásait, máskülönben nem lehet elérni a 2025-re megfogalmazott ambiciózus célokat (az élelmiszeripar legyen első számú foglalkoztató és hozzáadott érték termelő ágazat az EU gazdaságában, valamint legyen az első számú exportáló ágazat). Kiemelik az egységes EU piac fontosságát, az uniós jog harmonizált alkalmazását, betartását, továbbá az exporttevékenységek lehető legmesszebb menő uniós támogatását (WTO ügyek, promóciós mechanizmusok). Talán a legfontosabb ezeken felül az innováció és fejlesztés támogatása, a szabályozói környezet összehangolásával, a fogyasztók tájékoztatási lehetőségei az újdonságokról, a körkörös gazdaság koncepciójának támogatása, továbbá az Európai Technológiai Platform keretén belül folytatható ipari és közszektorok (egyetemek, kutatóintézetek) együttműködések erősítése. A kiadvány itt érhető el. Támogatások Továbbra is folynak az egyeztetések egy élelmiszeripari vállalkozások számára kiírandó GINOP pályázatról. A tervek szerint vissza nem térítendő (VNT) és visszatérítendő (kedvező kamatozású hiteltermék) együttesen lesz elérhető élelmiszeripari beruházási tevékenységek finanszírozására. A legfrissebb információk szerint októberben várható a pályázat megjelenése, amelyről természetesen tagjainkat külön is tájékoztatjuk. TTIP: EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás A tárgyalások előrehaladásáról, illetve azok lassulásáról olvashatnak a Cecilia Malmström az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosával készített index riportban. Benyomásunk szerint egyre inkább lassulnak a TTIP tárgyalási folyamatok, illetve a BREXIT óta felerősödni látszanak a kételyek német illetve francia oldalról, ami alapján úgy tűnhet, hogy az EU fő érintett tagállamainak nem is feltétlenül érdeke egy ilyen megállapodás tető alá hozása. Érdekes fejleményeket hozhat a már lezárt tárgyalási sorozat után álló CETA szabadkereskedelmi egyezmény az EU és Kanada között. Ezt ugyanis már „csak” véglegesíteni kell, amelyre október 27-én kerülhet sor a Bizottság és Kanada vezetői részéről. Innen még az Európai Parlament jóváhagyása is kell, mire ideiglenes életbe léphetne a szerződés. A TTIP-hez hasonlóan itt is van befeketedés-védelmi mechanizmus, amely azonban mindaddig nem lépne életbe, amíg a tagállamok nem ratifikálják a szerződés szövegét – ki tudja ez pl. Magyarországon hogyan zajlana…
5 / 10
ÉFOSZ Hírlevél
2016. szeptember
„EGYÜTT A FOGYASZTÓKÉRT” HÍREK A vállalások honlapjára továbbra is örömmel töltünk fel a kezdeményezéssel összefüggésbe hozható vállalati megmozdulásokat is (a vállalásokhoz kapcsolható sportesemények, rendezvények, termékfejlesztések stb.). Figyelemmel az uniós cukorcsökkentési programra is, az idén arra ösztönözzük a kezdeményezéshez már csatlakozott vállalkozásokat is, hogy ahol csak lehetséges tegyenek új, a termékek cukortartalmára vonatkozó vállalásokat.
SZABÁLYOZÁS Szennyezőanyagok 3-MCPD –észterek, glicidil-észter, akrilamid: a FoodDrinkEurope által összefoglalt élelmiszeripari álláspont magyar fordítását megküldtük a minisztérium képviselőjének. Az álláspontunk a következő: az iparág teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy a gyártási eljárásokat továbbfejlessze és így a jelenleginél is alacsonyabb szintre csökkenhessen a szóban forgó anyagok mennyisége az élelmiszerekben. A COM által vitaindítóként javasolt határértékek és hatályba lépési időpontok megvalósíthatóságát a FEDIOL-tól (az Európai Olajgyártók Szövetségétől) kapott tájékoztatás alapján csak glicidil-észterek esetében tartjuk lehetségesnek (ezzel a szennyezőanyaggal kapcsolatban már évek óta folynak kutatások és fejlesztések annak érdekében, hogy a növényi olajak dezodorálása során keletkező szennyezőanyagok mennyisége csökkenthető legyen és csaknem ötven százalékos csökkenést sikerült is elérni). Az MCPD-észterek: a JECFA vonatkozó tanulmányának eredményei 2016 novemberében fognak megjelenni, javasoljuk, hogy az EFSA és a COM e kutatás következtetéseit is vegye figyelembe a végleges határérték kialakításakor. Az eddig jóval kevésbé kutatott 3MCPD-észterekre vonatkozóan az EFSA kockázatbecslése nyomán kialakított meglepően és rendkívül alacsony határérték megvalósítása (a még óvatosabb dezodorálás kidolgozandó technológiája mellet is) döntő módon függ a felhasznált alapanyag minőségétől. Az iparág mérete és az olajak széleskörű ipari felhasználása miatt hatalmas mennyiségekről van szó, a fogyasztó számára biztonságos, de egyszersmind az ipar által reálisan megvalósítható határérték és főként elérésének ütemezése további körültekintő vizsgálatokat igényel. Ezért a javasolt megvalósítási időponttal a megadott határérték biztosan nem vállalható. A visszajelzések szerint analitikai problémák is felvetődnek a kérdéses szennyezőanyagok mennyiségének meghatározásakor, különösen a nagyon alacsony mennyiségek esetében. Akrilamid: az uniós jogszabály-tervezethez európai szövetségünk szakértői elkészítették a szöveghez fűzött konkrét módosító javaslataikat. Ezekkel a módosításokkal az ÉFOSZ is egyetért. (a tervezet részleteit ld. az augusztusi hírlevelünkben) A Német Élelmiszeripari Szövetség angol nyelvű útmutatót készített a témára vonatkozóan ("Toolbox for the mitigation of 3-MCPD esters and glycerol esters in food"), melyet megküldtünk az érintett tagvállalataink számára (az útmutató honlapunkon is elérhető itt.)
6 / 10
ÉFOSZ Hírlevél
2016. szeptember
ÉLELMISZERJELÖLÉS TÁPÉRTÉKJELÖLÉS Francia tápérték-jelölési „kísérlet” Szeptember 26-án megkezdődött a korábbi hírleveleinkben részletezett, négy jelölési rendszert magába foglaló, 4 régió 40 szupermarketjében elvégzendő, 10 hétig tartó vizsgálat. Emlékeztetőül: a részben az ipar által finanszírozott felmérés eredménye várhatóan még az év vége előtt megjelenik. A leghatékonyabbnak bizonyuló jelölési mód lehet Franciaország hivatalos (önkéntes!) „nemzeti rendszere” és akár példaként szolgálhat a többi tagállam számára (csakúgy, mint a származási-hely kötelező jelölésének témájában hozott gall jogszabály). Természetesen a vizsgálat körülményei vitákra adtak okot, egyes vélemények szerint az értékelő bizottságok munkája nem lesz elfogulatlan: vannak, akik ipari befolyástól, mások pedig a (korábban általunk is bemutatott) Hercberg-rendszer szellemi atyjának nyomásgyakorlásától féltik az objektív eredményeket. Nagy-Britannia: Az augusztusban megjelent, a gyermekkori elhízás kezelését célzó stratégia kötelező szemafor-jelölés bevezetését javasolja, valamint felveti annak lehetőségét, hogy az élelmiszerek csomagolásán jelölni kelljen, hogy az adott termék hány kanál cukrot tartalmaz A WHO Európai Régiójának e hónapban elfogadott Cselekvési Terve „értelmező” frontoldali tápérték-jelölés bevezetését szorgalmazza. A FAO/WHO Codex Alimentarius megkezdi a frontoldali jelölések nemzetközi szabványának/útmutatójának kidolgozásával kapcsolatos munkát (a Codex munka sajátosságai miatt ez akár egy évtizedig is eltarthat) SZÁRMAZÁSI-HELY JELÖLÉSE Az elnökség határozata értelmében elkészült az ÉFOSZ álláspontja a kérdésben, mely a következő: az ÉFOSZ nem támogatja a származási-hely kötelező jelölését bevezető nemzeti jogszabályok elterjedését az Európai Unióban. Exportorientált mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk számára semmiképp nem lehet érdek a protekcionista intézkedések elterjedése, a más tagállamokba kivitt alapanyagaink/feldolgozott termékeink esetleges negatív megkülönböztetése az ottani vásárlók által. Még azok a tagjaink sem támogatják a kötelező jelölés előírását, amelyek termékeik/alapanyagaik jellege/rendelkezésre állása miatt képesek az akár tisztán magyar alapanyag felhasználására. Számukra is kedvezőbb, ha a származási hely jelölését önkéntes alapon tehetik meg az uniós jogszabályok/a "magyar termék" rendszer alkalmazásával, hiszen így termékeik marketing szempontból "kiemelkednek" a tömegből. Éppen ezért magyar jogszabály bevezetése sem lenne célszerű: egyrészt a mostanra a piacon ismertségre szert tett "magyar/hazai termék" rendszer beépült a gyártók és a fogyasztók életébe, másrészt azok a cégek, amelyek valamilyen oknál fogva a logót nem tudják vagy kívánják alkalmazni a termékeiken, de a származási hely feltüntetését meg tudják és szeretnék valósítani, (mert ettől piaci előnyt remélnek), azoknak a hatályos uniós jogszabályok alapján erre is lehetőségük van. Korántsem utolsó sorban kell megemlíteni, hogy a származási hely kötelező feltüntetése technikai megvalósításának nehézségei és költségei jelentősek lennének és ezért komolyan befolyásolnák az ágazat versenyképességét. Az esetleges intézkedés előnyei ugyanakkor a fogyasztók szempontjából is megkérdőjelezhetőek. Az önkéntes származási hely jelölés mind hazai, mind uniós és tagállami megtartásának szükségességét alátámasztó további érveink itt találhatóak.
7 / 10
ÉFOSZ Hírlevél
2016. szeptember
NÉPEGÉSZSÉGÜGY Cukorcsökkentés A hónap folyamán tovább folytattuk az egyeztetéseket az érintett szakágazatokkal és vállalatokkal annak érdekében, hogy a vállalások rendszerén belül minél több szakágazati/vállalati, proaktív, cukorcsökkentő vállalás szülessen és ez adott esetben alapul szolgálhasson az egészségügyi tárcával kötött együttműködési megállapodásnak. Reméljük, hogy a szaktárca nyitott lesz a javaslatunkra. Az Unióban november végén várható annak a két munkacsoportnak a beszámolója, amelyek a tagállamokban működő monitoring-rendszerek és a kérdésre vonatkozó esetleges meglévő szabályozások, keretprogramok meglétét vizsgálják. NETA A NETA munkacsoport ülésén elhangzottak alapján az ÉFOSZ aktualizálja a kérdésre vonatkozó álláspontját és képviselői rendelkezésére bocsájtja annak érdekében, hogy a makrogazdasági mutatók javulása következtében beállt kedvezőbb költségvetési légkörben felléphessünk a különadó eltörlése érdekében. Ülésezett a WHO Európai Regionális Bizottsága Érdekesség, hogy köszöntő beszédében a WHO főigazgatója, dr. Margaret Chan a beszéde vége felé, Írország és Norvégia mellett külön megdicsérte Magyarországot a nem fertőző betegségek terjedése elleni küzdelemben tett előrehaladásáért… Az iparra vonatkozóan problémás területként emelte ki az élelmiszerek só, cukor, telített zsír és transzzsír tartalmát. A Bizottság jövő évi ülése Budapesten kerül megrendezésre 2017. szeptember 11-14. között.
FENNTARTHATÓSÁG
A kkv-szektor versenyképességét javító szakpolitikai eszköz (GINOP) fejlesztésére irányul TRIS névre hallgató INTERREG Európa finanszírozású projekt indul szeptemberben, amelynek tanácsadó testületében az ÉFOSZ is helyet kapott. A Tanácsadó testület félévente egy alkalommal ülésezik, és arra vállalkozik, hogy ötleteivel, javaslataival mind a hazai, mind a nemzetközi döntéshozók részére információt ad az általa képviselt szektorról. A projekt keretében a fenntarthatóságot célzó fejlesztésekhez és beruházásokhoz (ipari ökológiai projektek, hulladék megelőzés-hasznosítás, energiahatékonyság, megújuló nyersanyagok, stb.) kapcsolódó javaslatokat fog megfogalmazni a tanácsadó testület, amellyel a GINOP pályázatokat lehet fejleszteni. A projekt kapcsán ősszel tervezünk szélesebb körű kommunikációt is tagvállalataink és partnereink irányába.
KÖZELGŐ ESEMÉNYEK Szakképzés Kormányzati munkacsoportba kaptunk meghívást, hogy képviseljük az élelmiszeripar érdekeit a szakoktatás és szakképzés jelenlegi helyzetének javítására. A tárcaközi munkacsoport, melyre ágazati szövetségek is meghívást kaptak, első ülés október 6-án lesz. A munkáról folyamatosan beszámolunk és várjuk az észrevételeket. Sales 2.0 / Sales konferencia – 2016.10.06. „Országos sales meeting azoknak, akik élvezik, amit csinálnak, és még jobbak akarnak lenni.” A Kreatív és az Üzlet&Pszichológia országos sales konferenciát szervez október 6-án.
8 / 10
ÉFOSZ Hírlevél
2016. szeptember
Időpont és helyszín: 2016. október. 06. 08:30, Ankert (1061 Budapest, Paulay Ede u. 33.) További részletek, részvételi díj és jelentkezés az alábbi linken.
ÉLELMISZERIPARI KÖRKÉP 2016 - Élelmiszeripari rendezvénysorozatot A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara őszi rendezvénysorozatot szervez az élelmiszeripari vállalatok részére. A rendezvényeken többek között szó lesz a 2016. december 13-tól kötelező tápérték jelölésről, az élelmiszeripari támogatásokról, a munkaerő piaci problémákról valamint az adott ágazat piaci helyzetéről, aktualitásairól. Ezen felül bemutatásra kerülnek többek között a technológiai és termékfejlesztési újdonságok, a csomagolástechnikai újdonságok, a nemzetközi trendek az egyes ágazatokat illetően. A rendezvények időpontjai és témái a következők: Október 11.: Élelmiszer-feldolgozás és kereskedelem November 8.: Húsfeldolgozás November 15.: Malom- és sütőipari November 22.: Alkoholos italgyártás November 29.: Tejfeldolgozás A rendezvények helyszíne: Öbölház rendezvényközpont, Budapest, Kopaszi Gát 1. Minden rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A rendezvények részletes programjai, valamint a regisztrációs felületet a Kamara honlapján lesz megtalálható. "EGYETLEN FALAT SEM VESZHET KÁRBA!" – 2016. október 11. 2016. október 11-én, a Tesco és a Századvég Gazdaságkutató Zrt. közös szervezésében kerül megrendezésre Budapesten az „Egyetlen falat sem veszhet kárba!” – Közép-európai konferencia az élelmiszerpazarlás kezeléséről elnevezésű rendezvény. A konferencián megszólalnak a magyar kormány, a Tesco, valamint a közép-európai térség élelmiszerfelesleg témakörben kompetens szakemberei. Az eseményen köszöntőt tart Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete, továbbá előadást tart Zsigó Róbert, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár, valamint David Morris, a Tesco Európa vezérigazgatója is. A rendezvény második felében az élelmiszerpazarlás témájával foglalkozó kerekasztal-beszélgetésekre kerül sor illetékes nemzetközi szakértők részvételével, valamint záró programként az érdeklődők ellátogathatnak a Magyar Élelmiszerbank Egyesület központjába. Meghívó és program itt. MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV 2016. Október 13-án ülésezni fog a Malomipari Termékek Szakbizottság. NENYP A Nemzeti Nyomonkövetési Platform október 13-án Horizontális munkacsoport ülést tart a HORECA témában. Jelentkezéshez a Platform weboldalán regisztráció szükséges: http://www.nenyp.hu/ FMCG – Supply Chain Konferencia - 2016.10.19. 2016. október 19-e, Budaörs, Holiday Inn. Részletes program itt. Az ÉFOSZ tagjainak 50%-os kedvezményű részvételi lehetőséget biztosítanak a szervezők! MSZT alábbi szakmai fórumára szeretnénk felhívni szíves figyelmüket, amelyre várjuk az Önök és/vagy érdeklődő partnereik jelentkezését. Jelentkezési lap innen tölthető le.
Energiairányítási rendszer és energiaauditok – Szakmai Fórum - 2016. október 24. A Szervező Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) ajánlja a fórumot mindazoknak, akik a témához kapcsolódó legfrissebb jogi ismeretekre kíváncsiak, időhiány miatt nem engedhetik meg maguknak a több napos energiairányítási rendszermenedzser képzést, értesülni szeretnének arról, más cégeknek hogyan sikerült az ISO 50001 szerinti rendszer bevezetése, illetve milyen fejlődést értek el, konzultálni szeretnének más szervezetek képviselőivel. A fórum témáihoz kapcsolódó következő magyar nyelvű szabványokat a résztvevők kedvezménnyel vásárolhatják meg: 9 / 10
ÉFOSZ Hírlevél
• • • • • •
2016. szeptember
MSZ EN 16247-1:2013 Energiaauditok. 1. rész: Általános követelmények; MSZ EN 16247-2:2014 Energiaauditok. 2. rész: Épületek; MSZ EN 16247-3:2014 Energiaauditok. 3. rész: Folyamatok; MSZ EN 16247-4:2014 Energiaauditok. 4. rész: Szállítás; MSZ EN 16247-5:2015 Energiaauditok. 5. rész: Az energiaauditorok kompetenciája; MSZ EN ISO 50001:2012 Energiairányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási útmutató (ISO 50001:2011). Részletes program és jelentkezési lap alább:
10 / 10
