EETESITÓ AZ ERDÉLYI MÜZÉÜBÍ-EGYLET ORVOS-TERMÉSZET-TÜD. SZAKOSZTÁLYÁBÓL. I. ORVOSI SZAK. Szerkeszti a választmány nevében: SZABÓ DÉNES

EETESITÓ AZ ERDÉLYI MÜZÉÜBÍ-EGYLET ORVOS-TERMÉSZET-TÜD. SZAKOSZTÁLYÁBÓL. 1903.

X X V I I I . évfolyam.

XXV.

kötet.

I. ORVOSI SZAK. Szerkeszti a választmány nevében: SZABÓ DÉNES. I I I . .FÜZET. T a r t a l o m : Dii., L Ö T E JÓZSEI': Jelentós a helybeli egyetemi ált. kór- és gyóg-ytani intézetben folyó vizsgálatokról. 1 9 3 — 1 9 6 1. —• DK. KOXH.M)! D Á N I E L : Betegségokozó baktériumok élettartama,vízbon. 1 9 7 — 2 1 0 ) . — D B . KOÍÍBÁDI DÁKIBL : Typhus baoillusok kimutatása kútvízben. 211—219

1. — D E . , BEINEOLD

BÉLA : A

Molisoh—Udránszky-féle

a-naphtol-

kőnsav reakozióról. ( 3 ábrával, 1 táblázattal.) 2 2 0 - - 2 5 4 1. — D B . VEEESS EL-EMÉR: A látóterek vetélkedésének egy példájáról. 2 5 . 0 — 2 5 6 1. — D E . VERESS ELEMÉH : Megjegyzések a látással kapcsolatos szétsúgárzás természetére vonatkozólag. 2 5 7 — 2 6 3 1. — D B . KEKYEHES BALÁZS ; A magj'ar orvosi szak­ irodalom 1 9 0 0 — 1 9 0 2 években. 2 6 4 — 3 5 7 1. — Szakülések jegyzőkönyvei. 358—368

I

lap.

SITZÜNGSBERICHTE

DER DES

MEDICINISCH'NATÜRWISSENSCH. SECTION ERDÉLYI IIÜZEUM-BGYLET

(SIEBENBÜRGISOHER

MU

1903

XXVm. Jahrgang.

SEÜMVEREIN).

XXV.

Band.

I. MEDICINISCHB ABTHEILÜNG. Redigirt im Namen des Aussohusses von : D . v. SZABÓ. t* III. HEFT. I n l i a l t ; D E . 'JOSEF V. L Ö T E : Zur Kenntniss der experiímentellen Hundswut S. 6 1 — 6 2 . — D E . DÁNIEL KONEÁDI : Die Lebensdauer von Krankheiterregenden Bacterien in Wasser. S. 6 3 — 6 6 . — D E . DÁNIEL KoNRÁDi: Der Naohweis von Typhusbaoillen im Brunnen^vasser. S. 6 7 — 6 8 . — D E . BÉLA REINBÖLD : Übof die Molisoh—Udránszky'solie a-Naphtol-Schwefelsáure Reaotion. S. 6 9 — 7 0 . .— D B . ELEMÉÉ VEHESS : Bemerkungen über die ! Natúr der im Bereiohe.des Gesiohtssinnes auftretenden Irradiation. S. 7 1 — 7 2 . — D E . ELEMÉÉ VEEESS : Ein Beispiel des Wettstreites der Gesiohtsfelder. S. 7 3 . — ProtoeoUe der medio. Faohsitzungen S. 7 4 — 8 0 .

KOLOZSVÁRT, NYOMATOTT

AJTAI

K. ALBKUT

1904

KÖHYVNYOMDÁJIBAN.

Ki-ironat az Erdélyi Múzenm-Egylet alapszabályaiból. 1. §. A z e g y l e t c z é l j a a Kolozsvárt létesített és a m. kir. Ferencz-Józsel tudomány-egyetemmel kapcsolatban álló országos múzeum fentartása és tovább fej­ lesztése, a tudományok mívelése és a magyar tudományosság terjesztése. 6. § A múzeunamal kapcsolatban különösen a honismeret és az erre vonattozó tudományok iránti kedv élesztésére és mivelésére munkál az egylet az által, hogy a) kebelében tudományos szakosztályokat állít fel, egyolőre a következőket: i' I. Orvos-természettudományi, mÉL^ II. Bölcsészet, nyelv- és történelmi szakosztályokat. Bp b) Szakosztályainak tudo.mányos működését saját kiadványaiban közrebocsátja ' Az orvos-természettudományi szakosztály kiadja az „Értesitő"-t, a bölcsészei nyelv és történelmi szakosztály kiadja az „Erdélyi Múzeum"-ot.) 8. §. E g y l e t i t a g l e h e t minden önálló és tudománynyal foglalkozó vag tudomány ti ed velő honpolgár. Eiíyleti tagoknak tekintendö'k pedig, a kik az 'alább (15 13. 15. 16 § § ) elősorolt feltételeknek eleget tesznek. A csatlakozni kivánó, valamej tag által a válaiiKÍpiányban jelenti be magát. ! 9. §. Az ejésprolt feltételek mellett egyleti tagokká lehetnek egyes községei testűletek, erkölcsi személyek is;, ezek jogaikat megbízottjaik vagy küldötteik áltf gyakorolhatják. 10. §. Az egylet tagjai kétfélék : r e n d e s e k és r e n d k í v ü l i e k . A rendes tagok vagy i g a z g a t ó k , vagy a 1 a p í t ó k, vagy r é s z v é u y i s e k, va{,y s z a k o s z t á l y i tagok. A r.'ndkivűli tagok t i s z t e l e t b e l i e k, vagy l e v e l e z ő k . l í . Í;. I g a z g a t ó t a g o k azp^, a kik az egylet pénzalapjába legalább 500' ötszáz oszt'ák forintot adományoznak, vagy a múzeumba felvehető ennyi értékű gyfl teményt ajíudékoznak. Az ii^azgató tagok az egyleti választmánynak holtokig rendes tagjai. 12. S- A l a p í t ó tagok azpk, a kik akár az egylet pénzalapját, akái-a múzeu gyűjtemé- yeit 100 = egyszáz o. é. forinttal, vagy annyi értékű ajándékkal gyarapítja A / alapító ezen egyszerre lefizetett összeg által, minden részvényfizetés nélfc holti? íendes tagja az egyletnek. 13. §. Az igazgató- és alapító tagok által befizetett összegek a múzeum ala tőkéjéhez csatoltatnak; következőleg a folyó költségekre ezen összegeknek csak kami jai fordíthatók ; csak a közgyűtósnek van joga előfordulható rendkívüli kiadások fec zésére az egylet tőkéjéből is utalványozni. 14. §. R é s z v é n y e s t a g o k azok, a kik kötelezik magokat, hogy az egy: pénztárába évenként az év első negyedében öt forintot fizetnek. 15. §. S z a k o s z t á l y i t a g o k azok, a kik csupán egyik vagy másik szakoi tályba lépnek be és évi 3 forint tagdíjt fizetnek. Az egyszer belépő tag tag marad mindaddig, mig kötelezettségét teljesíti. 16. §. A beállási év január 1-ével kezdődik; időközben beálló részvényes és szá osztályi tag akként fizet, mintba azon év januáriusa l-jén lépett volna be az egyleti 17. §. Évenkénti fizetés helyett tíz évre eső részvénydíjt egyszerre előre is I< zethetni 40 = negyven o. é. forinttal. A ki pedig husz évre akarná részvényét elfi lefizetni, 60 = hatvan o. é. forinttal megteheti. Tagok 25 forinttal válthatják lö tiz évr tagdíjaikat. 53. §. A fenn (12., 13., 14., 15., 17. §-okben)- elésorolt fizetési kötelezettség kivűl az egyletnek minden tagja felhivatik, hogy tehetsége szerint a, múzeum gyűj menyeit gyarapítsa és tudományos törekvéseit előmozdítsa. 54. §. Közgyűléseken az egyletnek minden rendes tagja egyenlő szavazási jogj bir; kivéve a szakosztályi tagokat, kik csak a szakosztály gyűlésein bírnak szavaz joggal; d választmányi 15 tag az alapító és részvényes tagok közül választatik.

Az egylet tagjai az egylet kiadványait ingyen kapják, szakosztályi tagi csak az illető szak kiadványalt. 55. §. Az egyleti tagnak joga van a múzeum gyűjteményeibe oly meghatároz* napokon is bemenni, melyeken azok a nagy közönség előtt zárvák. 56. §. Megszűnik tagja lenni az egyletnek: a> a ki meghal, b) a ki önkéá; sen kilép, c) a mely részvényes kötelességeit a választmány ismételt felszólítására Sij teljesiti, d) a ki az egyletből kizáratik. . .M

Kivonat az E. M. £ . orvos-természettndományi szakosztályának tigyrendjéből. . 1. §. A z E . M. E oTvos-természettndományi szakosztályának alszakai: I. Orvosi Bzak, II. Természettudományi szak. 16. § A s z a k o s z t á l y f o 1 y ó i r á t a : Értesítő az E. M. E. orvos-term.tnd. szakosztályából czímen évente 3 orvosi, 3 természettudományi és az esetleges népszerű estélyekről kiadott több füzetben jelenik meg és tartalmazza: azokat az értekezéseket, melyek az E. M. E. orvos-term -tud. szakosztályának szakülései elé kerülnek, továbbá az esetleges népszerű előadásokat és a magyar orvosi és természet­ tudományi szakirodalomban évről-évie megjelenő önálló dolgozatoknak névjegyzékét, valamint a szakosztál.v ügyeire vonatkozó apróbb közleményeket. Mindezt legalább Isivonatosan közli az Éitesítőnek „Revue"-je, német vagy egyéb világnyelven. 18. §. Az Értesítőben megjelent értekezésekért tiszteletdíj jár, még pedig: a) A népszerű előadás tiszteletdíja 70 korona, mely összeg csak a kézírat benyúj­ tása Után adatik ki; ezenkívül 25 különlenyomatra tarthat igényt a szerző. b) A szakdolgozatok nyomtatott ívének tiszteletdíját a választmány határozza meg a viszonyok szeiint és az Értesítő borítékján közli. c) Egy-egy értekezésből 2 ívnél több nem díjazható; ha pedig valamely érte­ kezés 3 ívnél többre terjedne, ezen többlet nyomdai költsége az illető szerzőnek 2 ív •után járó tiszteletdíjából levonatik. d) A szakdolt;ozatok és népszerű előadások csak azon esetben díjaztatnak, ha a szakosztály Értesítőjében jelennek meg először. e) Külinlenyoraatok csakis a szerzők költségére adhatók ki. Áruk a szerző , iiszteletdíjából levonatik kivéve az a) alatti esetet.

Tndnivalók. . A szakoszt.íiyi taefdíjak az E. M. E. orvos-természettudományi szakosztályának titkárához, dr. J a k a b h á z y Z s i g m o n d h o z (Libuozgáti-utcza i. sz.) küldendők be. (Új tagok az Értesítő

1876.,

1877.,

1 8 7 8 - k i folyamának egyes fűzött

r példányait két-két koronáért, az 1 8 8 3 — 1 8 9 5 - k i folyanjoka't 4 — 4 koronáért a titkári hivatal útján ;

megszerezhetik.

A z Erdélyi Múzeum-Egylet kiadásában megjelent egy hátrahagyott műve

Paláontologiai a d a t o k a romániai ; K á r p á t o k ismeretéFiez. I. A Dambovítia forrásvidékének krétakép-

j H e r b i c h F e r e n c z drnak: ' zó'dményei,

17

kő n y o m a t ú

munka bolti ára 3 korona, áz

táblával,

magyar

és

német

nyelven. E

egylet tagjainak azonban csak 2 korona, mely

I összegnek beküldése után bérmentve megküldjük azt a megrendelőknek. Az jÉrtesitő' ben megjelent szakdolgozatok egy nyomtatott ívének tiszteletdija i ,32 korona, a petittel szedett közleményeké ellenben 48 korona, mely tiszteletdíj a : dolgozat megjelenése után adatik ki. ;:

A külön

lenyomatok ára (lapszámozva,

boritókkal, fűzve)

a

követ-

] kezSre van s z a b v a : 25 példány ','4 i^es 50 ,100 25 60 ^100

2 3 4 4 5 6

k k k k k k

50 20 — — 40 80

f f f f f f

25 példány ^ 4 i'es. 50 , , „ 100 „ „ , 25 „ , 50 , , , , 100 , , ,

5 7 9 7 8 10

k k k k k k

50 60 90 80

f f f f f

Több íves fűzeteknél a második sat. ívek 25V0 engedménynyel. 100 példányon felül, a második sat. 100 példánynál még külön lOVoKülön czímlap : 25 pld. 2 korona, 50 pld. 2 korona 50 f, 100 pld, 3 k 50 f.

ÉRTESÍTŐ kl ERDÉLYI IlÓZELMÍLET ÖMÖS^TllÉSZETTÜDiÁNíISMlíöSnÁLyÁllöL. I. ORVOSI SZAK. XXV.

kötet

1903."

III. fűzet.

Jelentés a helybeli egyetemi ált. kór- és gyóg^ytani intézetben folyó vizsgálatokról a kisérleti veszettségre vonatkozólag.* DE.

L Ö T E JÓZSBE eg-y.

tanártól.

A P A S T E U R korszakos fölfedezései és az ezek nyomán világ­ szerte megindult s kivált a budapesti általános kórtani intézetben végrehajtott najy terjedelmű vizsgálatok után első tekintetre egészen fölöslegesnek látszhatik még tovább is foglalkozni a kisérleti veszettséggel. De ha tüzetesebben vizsgáljuk a dolgot, arról győződünk meg, hogy a gyakorlati czél szempontjából' mindenesetre legfontosabb rész ugyan biztosan meg van álla­ pítva, de még nem egy függő kérdés várja a megoldást. Ennek a megfontolása és az ismételten kínálkozott alkalom indított arra az elhatározásra, hogy magam is megkísértsem: hátha találnék valami újat egyilc vagy másik irányban. A kutatáshoz okvetetlen szükséges volt a szakadatlan átoltogatás alkalmas állatra, már csak azért is, hogy szűkség esetén friss anyag legyen kézűgyben. Az úgynevezett fix virus előállítására irányult vizsgálódás folyamán mindjárt egyéb irányba is megindítottuk a kutatásain­ kat, a melyek eredményéről más alkalommal számolok be majd. Most csupán a megállapodott ragály előállítására irányzott kísér­ leteimről akarok jelentést tenni igen röviden. Vizsgálódásaink I. sorozatához az anyagot F. N. B. városi tanácsos kutyájából nyertük. Kisérleti állat, természetesen, házi nyúl volt, igen kevés kivétellel a saját tenyésztésűnkből szár* Előadatott az „ E r d . Mílz.-Egylet" orvos-természettudományi szakosz­ tályának 1903 június 12-iki orvosi szakülésén. Értesítő (orvosi szak) 1903,

13

194

DR.

I.ÖTB

JÓZSEF

mázott erős, egészséges hazai fajta nyulak. Az oltás az agyburok alá történt, rendesen 2—2 nyúlba. 1899. június 22-én tettülc az első izbeli átoltást a kutya nyúltagyából sósvízzel készített dörzsölékkel. A 24. nap folya­ mán bekövetkezett a halál, jellemző tünetek között. Ettől fogva aránylag csekély ingadozással egyre rövidült a betegség tartama úgy, hogy a 18—20 izbeli átoltás 12 nap alatt válott halálossá. Sőt a X X I . átoltásra használt nyúlon, egy 1600 gr.-os szép álla­ ton, az 5-ik nap végén már jelentkeztek az ideges tünetek és a 7-ik nap folyamán bekövetkezett a halál. Egyszersmint azon­ ban a kísérleteknek a sorozata meg ís szakadt, mert az ebből beoltott két nyúl közül egyik sem kapta meg a betegsé­ get, jóllehet az egyik egy csupán 4 hónapos, 940 gr.-os süldő volt, a másik egy 8 hónapos, 1500 gr.-os. 1900 május 14-től fogva aug. 2-ig voltak kézben minden nap kétszer a hőmérés miatt, de még a hőmérséklet járásában sem mutatkozott semmi eltérés. Azután sem lett bajuk. Kísérleteink II. sorozata azzal az anyaggal indul meg, a melyik egy 1900 márczius 26-án veszettségben itt elhunyt katona nyúltagyából származott. 1900 márczius 28-án történt az I. izbeli átoltás; 15 nap múltán a szokott lefolyású betegség halálosan végződött. Kisebbnagyobb ingadozásokkal le ís-, de gyakrabban és nagyobbakkal fölfelé a betegség tartamában, elérkeztünk a XXII. ízig. Ennek az egyik tagja a 33-ík nap döglött meg, a társa pedig meg sem betegedett. Itt aztán ismét megszakad ez a sorozat, mert a XXIII. ízbelí átoltás az egyik nyúlon foganatlan maradt, jól­ lehet csak 1000 gr.-os fiatal állat volt. A társa időnap előtt döglött meg egyéb bajban. Végre a III. sorozat kiinduló anyagául egy a helybeli Pata-utezában 1902 jan. 7-én agyonvert kutya nyúltagya szol­ gált. Aznap d. u. 1 órakor történt az I. ízbelí átoltás 2 nyúlba, 2 tengeri malaczba és 2 galambba. A 21. és 23. nap a nyulak elhullottak a veszettségre jellemző tünetek között. A tovább oltás úgy a következő, valamint a későbbi izekben — termé­ szetesen — a korábban eldöglött állatból történt. Közbejött agyburki genyes fertőzés miatt azonban a sorozat II—VI. izét

VIZSGÁLATOK

A

KÍSÉRLETI

VESZETTSÉGRE

VONATKOZÓLAG.

195

tengeri malacz testén keresztül ment anyaggal beoltott nyulak­ kal kellett kitölteni. A VII. íztől fogva aztán akadálytalanul haladtunk a X X X I . ízig, összehasonlítás és a haladás gyorsí­ tása kedvéért mindig egy fiatalabb és kisebb, meg egy idősebb és súlyosabb nyulat oltván be. Mindazonáltal kétségtelen haj­ landóság nem mutatkozik a megállapodásra. Mert igaz ugyan, hogy a VII. iztől fogva a korábban eldöglött nyulak élettartama legtöbbnyire 13 nap, sőt a X X X I . ízben csak 10 nap, és a láz már a 6. nap megjelent, de ugyanilyen rövid lefolyást a X . izbelí oltásban is tapasztaltunk, sőt itt a láz már az 5. napon mutatkozott. Hozzá még a X X X I I . izbelí állatokkal felbukkant akadály! Az egyik nyúlunk u. i. egy 1600 gr.-os körűl-belűl egy éves állat, a mely 1903. febr. 14 oltatott be, márcz. 14. sem mutatkozott hajlandónak a megveszésre, sőt 1700 gr.-ra növekedett, a hőmérséklete járásában semmi számottevő válto­ zás az egész idő alatt. Ekkor a mindennapi hőmérést elhagyjuk, de megfigyelés alatt tartjuk az állatot. Április 29-én, a beoltástól számítva a 74. nap, heves izgatottság tünetei után este 6 ó. 30 p.-kor megdöglött. Idegen fertőzés nem volt, a miről a II. iztől fogva mindenkor meggyőződést szerzünk az agyból történt ültetés segítségével. Ennek a nyúlnak a társa, egy 1100 gr. súlyú 7 hónapos süldő egyáltalában beteg sem volt: most is életben van. Ez lévén a kísérlet lefolyása, nehogy a sorozat ismét meg­ szakadjon, időközben a megelőző izbeli nyúl glycerínben tartott nyúltagyából oltottunk be egy 1200 gr.-os fiatal szürke nyulat 1903. márczius 4-én. A 6. naptól fogva 2 napig tartott hőemelkedés jelentkezett, aztán rendes lett a hőmérséklet. A 10. nap megint jelentkezett a láz, de 2 napi tartam után újra rendesre szállott a hő. Egyszersmint jelentkezett a betegség szokott jeléül remegés, étvágytalanság, azonban mintegy 6 napi kornyadozás után ismét helyreállott a látszólagos egészség, a testsúly 1350 gr.-ra emelkedett. Közben május 6-íg még 4 ízben jelentkezik VJ—1 napig tartó hőemelkedés, a betegség egyéb jele nélkül. Május 9-én újabb hőemelkedés jelentkezik, egyszersmint a bal hátulsó végtagja az izmok görcsös rövidülése miatt állandóan meg van zsugorodva. Nem is használja ezt a lábát az állat. 13*

196

r>R.

LÖTE

JÓZSEF

Azóta a hőmérséklete majdnem állandóan magasabb valatoivel a rendesnél, május 22. óta pedig szinte mindig 40" C-on áll, sőt gyakran 40'2" C. Egyébiránt a testsúlya még most is 1250 gr. Tovább észleljük. Ezek miatt az akadályok miatt egy ugyanabból az anyag­ ból kihajtott mellékágból kellett oltót vennünk a sorozat- foly­ tatására a X X X I I . izbeli átoltás czóljából. Egy tyúkjérczén, egy tengeri malaczon és egy iiyúlon történt keresztül menetel után, ebből az utóbbi állatból oltatott be egy 1200 gr.-os, küríílbelűl 1 éves nyúl, a mely 12 nap múlva megdöglött. Ugyanennyit élt a XXXÍII—IV.' izbeli is, a XXXV-diki azonban már 20 napig bírta. A következőben ismét 12 napra szállott az élet­ tartam. Végül az utolsó izbeli állatokon a 78-ík nap jelentkezett a lázas hőemelkedés, tehát ismét késve, és a halál a 14. nap folyamán — szintén késve — következett be. Kísérleteinknek ebből a rövid ismertetéséből látnivaló, hogy a mi veszettség-anyagunk még nem jutott megállapodásra, még nincs annyira megerősödve, hogy meg tudná ölni átlagosan 8 nap alatt az állatot, mint a hogy megöli a párisi vagy buda­ pesti fix vírus. De, sőt nemcsak, hogy jelentékenyen elhúzódhatík a hatása, hanem még nem ís öl bizonyosan. Pedig elég számos ízig, a XXXVII.-íg haladtunk az átoltogatásban és ari-a is figyelemmel voltunk, hogy fiatal és kisebb súlyú állatok beoltásával siettessük a haladást. Azonban az egyéni fogékonyság olykor kifog a koron, sőt még a fertőző anyag ereje ís meg-, törik rajta némelykor, a mint tapasztaltuk. Lehetséges ís, hogy < a mi jól tartott nyulaink kisebb fogékonysága az oka a meg­ állapodás késésének, de a fertőző anyagnak is lehet valami része benne. Mert a különböző eredetű anyagok hatásának meg­ nyilatkozásában lát az ember különbséget, pl. a hőmérséklet járásában.

K Ö Z L E M É N Y A K O L O Z S V Á R I M. KIR. F E R B N C Z J Ó Z S E F T U D . E G Y E T E M Á L T , KÓR- É S G Y Ó G Y T A N I INTI3ZETÉBÖL. Igazgató : D B . LOTJJ JÓZSEF ny. r, tanár,

Betegségokozó baktériumok élettartama vízben.* DK.

K O N R Á D I DÁNIEL

tanársegédtöL

A mióta KocH R Ó B E R T abban a bizonj^os indiai tóban meg­ találta a eholera okozóját, számtalan vizsgálódás történt abban az irányban, hogy a betegsógokozó baktériumok hogyan visel­ kednek és mennyi ideig élnek a különböző vizekben ? Azt ugyanis régen tapasztalták az észlelők, hogy embereknél ivóvíz útján eholera, typhus, dysenteria, állatoknál lépfenés fertőzés jöhet létre, de a betegség okozóját nem sikerűit mindig kimu­ tatni a vízben. Ennek az okát igen különböző módon igyekeztek megmagyarázni. B O L T O N ' szerint a kimutatás azért nem sikerűi, mert a vízbe jutott betegség okozó baktériumok gyorsan elpusz­ tulnak, mivel nem találják meg a fejlődésükhöz szükséges élet­ feltételeket. Szerinte a typhus mikrobája legalább 67 mg., a choleráó pedig 400 mg. szerves fehérje tartalmú anyagot kíván 1 liter vízben, hogy megélhessen. A gyors elpusztulást elősegíti a napfény hatása és a vízben rendesen élő vízi baktériumokkal folytatott létért való küzdelem. Tekintetbe veendő továbbá a víz hőmérséke, tiszta vagy szenynyezett volta, áramlása és mélysége. B O L T O N 1884 decz.-től 1886 jan.-íg kísérletezett ilyen irányban s azt találta, hogy a lépfene bacillus So^-nál tai-tott vezetéki vízben már 55 óra, 20''-ban * Előadatott

az B . M. E. orvos-természettudományi

1903 június h ó 12-én tartott orvosi szakülésén.

szakosztályának

198

D R . KONKÁDI

DÁNIEL

pedig iiat nap alatt pusztult el. Az anthrax isporája ( L Ö T E ) 20''-os párolt vízben 90 nap múlva még él, de SS^-nál tartva, ennyi idő alatt elpusztult. Ha pedig rossz kútvizben figyelte meg, azt találta, hogy a szűrt vízben SO'-nál 20—30 nap múlva még élt, de 35"-nál elpusztult, ellenben szüretien vízben még 90 nap múlva is életben volt. Ugyanő a staphylocoecus pyogenes aureus és typhus mikrobáit ís figyelte, az előbbit párolt, vezetéki és kútvizben 20»-nál 20—30 nap, SS'-nál 5—10 nap alatt látta elpusztvüní; a typhus mikrobája, a melynél ísporás alakot is különböztet meg, párolt vízben 20''-nál 14, SS'-nál 3, vezetéki vízben 7, illetőleg 3 napig élt. W o L F F H ü G E L és R i E D E L s z ü r e t l e n , szűrt, nagyon szennye­ zett patak- és vezetéki vízben 30—35", 12—15" és 7—W-nál figyelték a lépfene, typhus és cholera baktériumait s azt talál­ ták, hogy a typhus 10—32 nap, a cholera forralatlan patak- és kútvizben 24 óra, folyó- és vezetéki vízben 15 nap alatt, párolt vízben pedig azonnal elpusztult; a lépfene bacillus magasabb hőmérsékletnél eleinte jól fejlődik, körülbelől 4 napig, de 7—10"nál már 1 nap múlva nem él. K R A U S ' szerint bármily érdekesek B O L T O N , W O L F F H C O E L és R i E D E L vizsgálatai tudományos szempontból, de nem felelnek meg a gyakorlati követelményeknek, mert ők sterilís vizekben figyelték meg a baktériumokat, W O L F F H Ü G E L és R I E D E L iigyan nem sterilisekben is, de olyan hőfoknál, a milyen kutakban és vezetéki rendszerekben soha sincsen. O müncheni vezetéki és kétféle kútvizben figyelte a baktériumokat. A vizeket nem ste­ rilizálta, átlagos hőmérsékletük 10'5" C volt. Meghatározta előbb mind a három vízben a rendes baktériumok számát és faját, aztán ültetett a vizekbe typhus, cholera és anthrax baktériu­ mokat és azon eredményre jutott, hogy a YÍZÍ baktériumokat szélesztéseken 130—150 nap múlva is ki tudta mutatni, ellen­ ben a bevitt betegségokozók néhány nap alatt eltűntek, még pedig a cholera már 24 óra, a lépfene 3, a typhus 6 nap alatt. Ez annyival inkább meglepő szerinte, mert a bevitt betegség­ okozó baktériumok mennyisége 1—2 ezerszeresen felülmúlta a vízi baktériumokat s így túlsúlyban voltak. Érdekes az a meg­ jegyzése, hogy az első 2 napon csak typhus balíteriumok fej-

BEfEGSÉGOKOZÓ

BAKTÉRIUMOK

ÉLETTARTAMA

VÍZBEN.

199

lődtek s hogy a betegségokozók nem szaporodnak, hanem nap­ ról-napra fogy a számuk. Ugyanő megállapította előbb a vizek vegyi tulajdonságát is s azt találta, hogy sem a bevitt bakté­ riumok mennyisége, sem a vegyi tulajdonság nincs befolyással s így mindegy akár bélsárral fertőzött, akár a legtisztább vízbe jutnak a betegségokozó baktériumok, mindenikben hamar elpusz­ tulnak. Közleménye végén hivatkozik A R N O U L D R A , * a ki nem PETTENKOFER tanítványa, de szintén ugyanerre az eredményre jutott, hogy t. í. mindenféle víz „antipathisches Médium" a betegségokozó baktériumokra nézve. K A R L I N S K I ^ megerősíti és kiegészíti K R A U S vizsgálatait. 0 is meghatározta előbb a próbavizekben levő baktériumok számát és faját, aztán typhus- és cholera-tenyészetet, illetőleg anthraxos vé]-t tett a nem sterilizált vezetéki és kútvízekbe, a melyeket S'-os vízvezetéki csap alá állított. A 8 napig tartott megfigyelés alatt a rendes vízi baktériumok nem nagy mértékben ugyan, de mégis szaporodtak, ellenben a bevitt 3 6 ezer typhus bakté­ riumból 6 nap, a eholera és anthrax mikrobáiból 7 2 óra múlva egyetlen egy sem fejlődött. B R A E M « igen érdekesen írja le a betegségokozó baktériu­ mok elhalásí folyamatát a párolt vízben: az anthrax bacilluson már 4 8 óra múlva megindul a B A U M G A i n ' E N - f é l e vacuolaris degeneratio, a baoillusok nem festődnek, feltűnő alakváltozásokat szenvednek, megduzzadnak, megvastagodnak, két hét alatt mind­ egyik ilyen lett, 3 6 nap múlva alig lehetett belőlük valamit látni. A eholera, typhus, staphylococcus már 2 nap múlva alig festődik, idomtalan, azonban ha új táptalajra ültette át, meg­ eredtek : még pedig az anthrax bacillus 12, a staphylococcus 2 5 — 5 0 , a typhus baktériuma 6 0 , de a eholera már csak 1 nap múlva történt átijltetésnél. F K A N K L A N D ' szerint a typhus 34, a coli 4 0 napig élt 1 9 és 6° C-nál tartott nem sterilizált Themse vízben, ellenben sterilisben mindkét baktérium 7 5 napig; nem sterilizált, csupán porczellán szűrőn átszűrt folyóvízben 1 2 nap alatt pusztultak el a nevezett mikrobák, tehát gyorsabban, mint a nem sterili­ zált vízben. Megfigyelései szerint vezetéki vízben a coli 17 napig élt, úgy a magasabb, mint az alacsony hőmérsékletnél, ellenben

200

DR.

KONRÁDI

DÁNIEL

a typhus baktériuma csak 6—8"-nál élt 17 napig. Sterilis és szűrt vezetéki vízben 21 napig, nem sterilis kútvízben 33, sterilisben 20 napig lehetett kimutatni a „Phenol-bouillon" tenyé­ szettel a typhust. Hivatkozik T R E N K M A N N R A , ^ a kinek vizsgálatai szerint a eholera spirilluma sóval kevert vízben nagy mértékben elsza­ porodik. F R A N K L A N D ily irányú vizsgálódásainál azt találta, hogy a konyhasó-tartalom a rendes vízi baktériumokat nem bántotta, ellenben a typhus baktériumra rossz hatással volt. Az elpusz­ tulás okát F R A N K L A N D nem a vízi baktériumokkal folytatott kű':.delemből magyarázza, hanem azon káros vegyi anyagokból, a melyeket a vízi baktériumok termelnek. Egy másik kisérleti sorozatnál lassankint hozzászoktatta a typhus baktériumot, hogy ivóvízben is fejlődjék, a mely alka­ lommal határozott, bár nem igen nagyfokú szaporodást észlelt. A már említett észleletek között legérdekesebbek K A R L I N S K I " vizsgálatai, a ki 5 liter typhus tenyészetet öntött egy olyan kútba, a melynek vegyi és bakteriológiai tulajdonságait több­ szörös vizsgálatból már ismerte. A beöntés után időnként szám­ láló szélesztéseket ( L Ö T E ) tett egy-egy cm^ vízből. E szélesztések eredményeit az alábbi táblázat tünteti föl: 2 órával a tenyészet beöntési! után a vízi bakt. száma 0, typhus b . 500,000 24 .

„

„

„

„

3-ik nap 4-ik

,/

„

5-ik „ G-ik „

„

7-ik „ 8-ik 14-ik

„ „

„ „

„ k e z d e n e k szaporodni 130,000

^

„

r, s z á m a : 110,000 typli. b . 18,000

„

„

,,

„

100,000

„

„

9400

„ „

„ „

„

.., „

100,000 117,000

„ „

„ „

0 0

„

„ „

,, „

„

„

„

„

„

„

„

„

80,000

„

„

0

„ „

„ „

„ „

„ ,,

„ ,,

„ „

,, „

„ „

60,000 900

„ „

„ „

0 0

Ismételt kísérleteiből azon végeredményre jutott, hogy a gyorsan szaporodó vízi baktériumokkal folytatott harczban a betegségokozók néhány nap alatt elpusztultak. Hasonló érdekes kísérleteket végeztek E M M E R J C H és P I N T O , ' " a kik 1 liter 48 órás cholerás tenyészetet öntöttek a kútba, de már 72 óra múlva nyomát sem találták. B M M E R I C H oly formán is vizsgálódott, hogy 0"5 gr. lépfene isporát sterilis lycopodium porra szárítva dobott a kútba. Az

J

BETEGSÉGOKOZÓ

BAKTÉRIUMOK

ÉLETTARTAMA VÍZBEN.

201

azonnal megejtett számláló szélesztésen 208 anthrax-telep fej­ lődött 1 cm^ vízből; 12 órával később O'l cm "-bői már csak 6, és 36 óra múlva egyetlen egy telep sem fejlődött. Azután 4 héten keresztül birkáit itatta ilyen vízzel, de egyiknek sem lett semmi baja. S T R A U S S és D U B A R R Y I ' szerint sterilís párolt és szűrt víz­ ben 15—20" mellett az anthrax ispora 131, typhus bac. 81, cholera vibrio 39, a tuberculosís bacillus 115, a malleus bac. 57, a streptococcus pyogenes 15, a staphylocoecus pyog. 21, a FRiEDLAENDER-féle pueumo-bac. 8, és a tyúk cholera mikrobája 8 napig élnek. Hosszabb élettartamról szólnak S I R U N A és S C A G L I O S I ^ ' ^ ada­ tai, a melyek szerint az anthrax ispora sterilis párolt vízben, ha az állandóan nyugalomban volt, két és fél évig, ha pedig olykor-olykor felrázták, 20"5 hónapig élt. Nem terjeszkedhetem ki a többi irodalmi adat felsorolá­ sára, mert az igen hosszassá tenné közleményemet, s erről annál inkább lemondhatok, mert az eredmény úgy is mindenikben ugyanaz, hogy t. i. a vízbe jutott betegségokozó baktériumok hamar elpusztulnak.* Ugyanezen az állásponton van M E Z , ' ^ a ki 1898-bau meg­ jelent: „Mikroskopische Wasseranalyse" czímű nagybecsű mun­ kájában is azt mondja, hogy ha betegségokozó baktériumok jutnak olyan vízbe, a mely más, a vízben rendes körülmények közt élő fajokat tartalmaz (már pedig minden vízben vannak ilyenek), a tápanyagokért kifejlődött harczban a bejutott fajok igen gyorsan elpusztulnak. Ezen verseny eredményére nézve igen fontos tényező a szám, a mennyiség, a melylyel az egyes fajok harczra kelnek. Mindezekből az következik M E Z szerint, hogy a betegségokozók tiszta vízben sokkal hosszasabban élhet­ nek meg, mint a szennyezettben, s így az ivásra szolgáló tiszta víz, ha egyszer fertőzve van, sokkal veszedelmesebb, mint a nagyon szennyezett. línnek a véleménynek a hatása alatt már 1899. ápiilis hó * A z űrre vonatkozó részletesebb irodalom osszo vau gyűjtve a most megjelenő „Handbucli der pathogen. M i k r o o r g a n i s m e n " ozímű m ű I. kötet 196—198 lapjain.

202

DE.

KONKÁDI DÁNIEL

19-én közönséges vezetéki vízbe, a melynek rendes baktérium tartalmát többszörösen megejtett vizsgálatból ismertem, ültettem lépfene bacillust, liogy lássam, mennyi idő alatt pusztulnak el a mesterségesen bevitt betegségokozó mikrobák, mert ennek az időnek a rövidebb vagy hosszabb voltából némi bepillantást nyertem volna arra nézve is, hogy nagy-e azon bakterüimok száma, amelyek eddigi mesterséges tenyésztő talajunkon nem fejlődtek ? Ugyanis abból a körülményből, hogy a bevitt beteg­ ségokozó baktériumok gyorsan elpusztulnak, arra gondoltam volna, hogy a vízi baktériumok száma nagy, és megfordítva. Ez annál inkább érdekelt, mert a kolozsvári (szászfenesi) veze­ ték vizéből kevés baktériumot kaptunk. Ebben az 1. lúsérleli sorozatban megfigyeltem az anthrax bacillus viselkedését közönséges és sterilis vezetéki vízben, úgy szoba hőnél, mint 37"-os tenyésztőben. Naponként ezekből a vizekből alapos felrázás után ültetéseket téve, meggyőződtem arról, hogy él-e az anthrax bacillus és milyen számarányban van a rendes vízi baktériumokhoz viszonyítva? Az eredmény legjobban az alábbi táblázatból tűnik ki: Vezetéki vízben Sterilis vízben Vezetélii vízben Sterilis vízben

Kelet

1899. IV. 20.

87 '-nál

37»-iiál

szobaliőnél

szobaliőnél

Sok vízi bao. antlir. alig

Anthrax színtenyészet

Sok vízi bac. anthr. alig

Anthrax szín­ tenyészet

Megjegyzés

IV. 21. IV. 24. V.

2. Vízi bac. kevés sok antlir.

V. 16.

Csak

Vízi bac. kevés sok antlir. Az ebből be oltott n,yúl 40 óra ^,latt pnsztult el Ijellemz. antlir. ban.

anthrax^

vni. 15, , , 1900.

I X . 12, X I I . 1 A víz kiszáradtA

Átteszoni te­ nyésztőbe víz kiszáradt Csak

anthrax*

I, 8 I, 10,

A víz kiszáradt A víz kiszáradt

Az ebből be­ oltott nyúl 40 óra alatt pusztnlt c Ijollemz. anthr.ban.

BETBGSÉGOKOZÓ BAKTERJUltOK ÉLETTARTAMA YÍZBEfí.

203

Miként e táblázatból is kitűnik, a rendes vízi baktériumok eleinte túlsúlyban vannak, később fogy a számuk, ezzel kapcso­ latosan emelkedik az anthrax bacíllusok száma, sőt egy Usonyos idő múlva elpiisztúlnah a vízi baktériumok s csak az anthrax micróba marad életben. Láthatjuk továbbá azt is, hogy az anthrax bacil­ lus betegségokozó hatását még 264 nap alatt sem veszíti el a vízben, mert a jól tartott házi nyulat rendes idő alatt öli meg. Ez az eredmény először annyira meglepő volt, hogy hihe­ tetlennek tetszett volna, ha több, már megkezdett észlelés meg nem erősíti. Ugyanis az előbbi kísérleti berendezés megkezdése után 6 nappal: 1899. április 25-én anthraxban elhullott nyúl lép-darabkáít kezdtem ugyanolyan viszonyok között figyelni. (II. kísérleti sorozat.) Az eredmény a következő lett: a) a 37''-nál tartott vezetéki vízből tett ültetésen június 24-én már vízi baktériumok nem fejlődtek, csupán anthrax bacillus s ez így tartott tovább is. Az augusztus 17.-íkí ültetésből szár­ mazott tenyészettel beoltott njúl 40 óra alatt pusztult el jellemzetes anthraxban. A megfigyelés 1899. szept. 9.-ig a víz kiszá­ radásáig, vagyis 138 napig tartott. b) A 37»-nál tartott sterilís vízből természetesen mindig anthrax színtenyészet fejlődött a kiszáradás bekövetkezéséig. 6') A szobahőnél tartolt vezetéki vízből egészen 1899. nov. 12.-ig fokozatosan kevesbedő számban fejlődtek a vízi baktériu­ mok és emelkedő számban az anthrax bacillus. Ekkor ezt is 37''-os tenyésztőbe tettem, a hol a vízi baktériumok egészen elpusztultak a vízből s már decz. 1.-én tett ültetésen csak anthrax tenyészet fejlődött; ez az állapot ugyanaz maradt a víz kiszá­ radásáig, vagyis 1900. jan. 8.-ig (258 nap). d) A szobahőnél tartott sterilís vízben az anthrax bacillus 1900. jan. 8.-ig (258 nap) szintén a víz kiszáradásáig élt. Azt lehetne gondolni, hogy az agárról való áttevés alkal­ mával, vagy az állati anyaggal együtt nemcsak az anthrax bacillusa jutott a vízbe, hanem tápanyag is, a melyből táplálkozha­ tott a betegségokozó baktérium, ezért egy III. kísérleti sorozatmű selyemfonálra szárított anthrax isporákat tettem közönséges és sterilís vezetéki vízbe 1899. aug. 17.-én. Az eredmény a következő lett:

204

DK. KONBÁDI

DÁNIEL

a) A STo-nál tartott közönséges vezetéki vízből tett ülte­ tésen még nov. 12. és deoz. 1.-én anthrax mellett vízi bakté­ riumok is fejlődtek, de már 1900. januárius 8.-án csak anthrax színtenyészet. Az ebből beoltott nyúl 38 óra alatt pusztult el jellemzetes lépfenében. l) A ST^-nál tartott sterilis vízben 144 napig, a víz kiszá­ radásáig élt az ispora. c) A szobaliőnél tartott közönséges vezetéki vízből tett ültetésen még 1900. április 20.-án anthrax mellett vízi bakté­ riumok is fejlődtek, de 1900. okt. 10.-én már csupán anthrax tenyészet. Ez az állapot így maradt 1901. nov. 11.-ig, a víz kiszáradásáig, vagyis 816 napig. Betegségohom hatását ennyi idő alatt sem vésetette el az anthrax ispora, mert a házi nyulat ren­ des idő alatt ölte meg. d) A szobahőnél tartott sterilis vezetéki vízben szintén 816 napig, vagyis a víz kiszáradásáig élt az anthrax ispora. Az eddigi kísérletekből meggyőződtem arról, hogy az anthrax bacillus és isporája addig él, amíg egyáltalában a víz a kémlöcsőben ki nem szárad. Ezért, hogy hosszabb ideig folytathassam az észleléseket, 1900. jan. 25-én (IV. kisérleti sorosat) nagyobb fajta kémlő csövekben tartott vezetéki vízbe tettem anthraxos lépdarabokat. Az észlelés eredménye az alábbi: a) A ST'-nál tartott vezetéki vízből még 1901 jan. 25. (tehát egy év múlva) anthrax mellett vízi baktériumok is fej­ lődtek, de már 1902. jan. 25. (2 év múltán) csak anthrax. Ez az állapot 1903. jan. 25. (3 év múltán) változatlan. (Tovább nem tarthatott az észlelés, mert ennyi idő alatt most is kiszáradt a víz.) h) A 37''-nál tartott közönséges párolt vízben még 1903. jun. 4-én is él az anthrax. c) A 37°-nál tartott sterilis párolt vízben az anthrax egy év múlva még él és a nyulat rendes idő alatt öli meg, de 1902. jan. 25-én (tehát 2 év múlva) nem él. (A közbe eső időben nem tettem ültetéseket.) d) A szobahönél tartott vezetéki vízből egy év múlva még vízi bekteriumok is fejlődnek, de már 2 év múlva csak anthrax

BBTEGSÉGOKOZÓ

TÍAKTHRIOMOK

ÉTJETTARTAMA

VÍZBEN.

205

bacillus, sőt S'/a év múlva is. (1903. jun.) Vimlentiája ekkor is még teljes. e) f) A szobailőnél tartott közönséges és sterilis párolt vízben 3V3 év múlva is él az anthrax és a nyulat rendes idő alatt öli meg. Megjegyzem, hogy ily hosszú idő múltán a baeillusok elvesztik szabályos alakjukat, szemcsések lesznek, nehezen veszik fel az anílin festékeket. Az eddigi kísérletek azt mutatták, hogy az anthrax bacillus és isporája, ha vízbe teszi az ember, eleinte kifejlődésre engedi maga mellett az ilyen vízből tett ültetésen a vízi baktériumokat. Rövidebb-hosszabb idő múlva azonban elpusztulnak a rendes vízi baktériumok s csak az anthi'ax marad meg. Ugyanezért igen érdekesnek, tanulságosnak és a gyakorlati életre igen fon­ tosnak Ígérkezett megvizsgálni azt, vájjon a többi betegség­ okozó baktériumok hogyan viselkednek hasonló viszonyok között? Ezért 1901. decz 1-én (V. hisérleti sorosat) kipróbált sta­ phylocoecus pyog. aur. (3-szor ment át állaton, mindannyiszor jellemzetes pyaemiát okozott) döjtött agáron kifejlődött tenyé­ szetéből 1—1 két mm. átmérőjű kacscsal ültettem közönséges és felforralt vezetéki, illetőleg párolt vízbe. Az eredmény a következő lett: a) A 37"-nál állott közönséges vezetéki vízből tett ülte­ tésen 1903. febr. 11-én, tehát 438 nap múlva csak staphylocoecus pyog. aur. fejlődik. Az ezután tett ültetéseken semmi fejlődés sem mutatkozott, jeléül annak, hogy ennyi idő alatt a staphylo­ coecus ís elpusztult. h) A 37"-nál tartott felforralt vezetéki vízben a coceus már egy hónap múlva nem él. c) A 37''-nál tartott közönséges párolt vízben a coccus 438 napig élt. d) A szobahőnél tartott közönséges vezetéki vízből 1 hónap múlva staphylocoecus pyog. aur. mellett vízi baktériumok is fejlődtek, de már a 2-ik hónaptól kezdve csak staphylocoecus, amely virulentíáját 2 hónapig vízben való állás alatt sem vesz­ tette el. Ebben a vízben 1903. ápr. 22-ig, vagyis 508 napig maradt életben a cocctis.

206

D R . KONRÁDI

DÁNIEL

e) f) K szobahőnél tartott felforralt vezetéki és közönséges párolt vízben már 1 hónap múlva nem volt életképes a coecus. Egy következő YI. hisérleti soromi-han kisérleti pyaemiábari elhullott nyúl vesemedenezójéből származott genyet tettem ugyanilyen vízbe, mint előbb 1901. decz. 10-én. Az eredmény a következő: a) A 37"-nál tartott vezetéki vízből tett ültetésen 1903. febr. 11-én csak staphylococcus pyog. aur. fejlődött. Ebben a vízben a coccus 511 napig élt. h) c) Sterilis párolt vízben 1 hónapon, közönséges párolt vízben pedig 1903. febr. 11-én túl, tehát 469 nap múlva nem élt a coccus. d) A szobahőnél állott közönséges vezetéki vízből tett ültetésen még 1903. ápr. 22-én, tehát 497 nap múlva még fej­ lődnek vízi baktériumok is a staphylococcus mellett, de má május 10-én csak staphylococcus pyog. aur. Ebben a vízben' 545 napig élt a szóban forgó coccus. e) f) A szobahőnél állott sterilis és közönséges párolt víz­ ben 1 hónap múlva nem volt kimutatható a staphylococcus. Feltűnt ezeknél a kísérleteknél, hogy a staphylococcus a vízben való állás alatt elveszti sárgás színét, de az állatba történt oltás után ismét visszanyeri. E coccusról ÜÜNTHER"ÍS említi tan­ könyvében, hogy mesterséges tenyésztő talajokon ismételt átültetéseknél igen hamar elveszti sárga színét. Saját tapasz­ talataink arról tanúskodnak, hogy a vízből kifogott színanyag termelő mikrobák legnagyobb része rövidebb-hosszabb idő múlva elveszti jellemzetes színét. 1901. decz. 9-ón (VIl. kisérleti sorozat) typhus abdominalisban elhalt ember lépéből apró darabkákat tettem különböző vizekbe. Az észlelés eredménye a következő: a) A 37"-nál tartott vezetéki vízből tett ültetésen 1 hónap múlva a typhus bac. mellett sok vízi baktérium fejlődik, de már 1 esztendő múlva csak typhus baktérium. Ez az állapot vál­ tozatlan még 1903. jun. 4-én is. Ebben a visben tehát 542 napig élt az E B E R T H - / e 7 c bacillus. b) c) Sterilis és közönséges párolt vízben a typhus bac. 429 napig élt.

BETEGSÉGOKOZÓ

BAKTÉRIUMOK

ÉLETTARTAMA

VÍZBEN.

207

d) A szobahőnél állott közönséges vezetéki vízben 499 napig élt a typhus bacillus. e) f) A szobahőnél állott közönséges és sterilis párolt víz­ ben szintén 499 napig élt a typhusbacíUus. Az előbbi esetből kitenyészett baktérium agartenyészetéből, amely az összes eddig ismert próbákkal valódi typhusuak bizo­ nyult, tettem a különböző vizekbe 1—1 két mm. átmérőjű kacscsal, 1901. decz. 18-án (VIIÍ. kisórleti sorozat) s arra az eredményre jutottam, hogy: a) A tenyésztőben állott vezetéki vízből tett ültetésen egy hónap múlva typhus bac. mellett vízi baktériumok is fejlődtek, de már 1 év múlva csak typhus. Ebben a vízben 420 napig élt a szóban forgó bacillus. b), c) Sterilis párolt vízben 1 hónapig, közönségesben pedig 420 napig élt a typhusbacíUus. d) A szobahőnél állott vezetéki vízből tett ültetésen 1903. ápr. 22-én már csak typhus bac. fejlődik. Ebben a vízben 490 napig élt a szóban forgó bacillus. e), f) Sterilis és közönséges párolt vízben szobahőnél 490 napig volt éjetképes a typhusbacíUus. Megjegyzem, hogy minden alkalommal megtettem az összes ellenőrző próbákat a typhus bac. azonosíthatása végett. Kísér­ leteim közben feltűnt, hogy a vízben állott typhus baktérium a leves felületén igen finom hártyát képezett, amit a többi typhus törzsnél, amelyeket laboratóriumunkban tartunk, nem észleltem. Azt a körülményt, hogy a typhus bac. ily sokáig élhet a vízben, igen fontosnak tartom, mert ez azt mutatja, hogy vala­ mely víz bizonyos körülmények között igen hosszú ideig lehet a járvány forrása. Emellett szól MoREAu"azon észlelete, amelyet boussay-í typhus járvány alkalmával tett, hogy t. i. a tyhus baktériumok a vízben és a talajban igen sokáig (de meddig? Szerző.) maradhatnak életben és fertőző képes állapotban. Ugyan­ ezt bizonyítja L O B T E T " tapasztalata ís, aki a genfi tó iszapjában a parttól 200 méternyire 40—50 mtr. mélységben is megtalálta a coli és tj^phus bacillusokat. Igen érdekes T A V E L " észlelete. Az ő esetében vezetéki rendszerbe jutott a typhusbacillus,

208

ÖR.

KONEÁDI

DÁNIEL

amelyben 1903. okt. végétől 1901. május elejéig, tehát körül­ belől 7 hónapig maradt életképes és fertőző állapotban. Mindezek az észleletek azt bizonyítják, hogy a typhus abd. okozója az emberi testen kívül igen sokáig elélhet, nem­ csak vízben, hanem talajban, ( G R A U C H B R és D E S C H A M P S , " K A R L i N S K i , " S Y D N E Y M A R T I N , - " R Ó B E R T S O N , ^ ' R Ü L L M A N N ^ ^ P F U H L ^ ' ) , bél­ sárban ( U F F E L M A N N , S C H I L L E R ^^), szemétben ( G Á R T N E R sőt miként W U R T Z és B O Ü R G E S ' - * ' kisérletei mutatták, még oly növé­ nyek levelein és szárain is, amelyek betegségokozó baktériumok­ kal kevert földből nőttek ki. A legújabb idevágó észlelet L E V Y és K A Y S B R - t ő r ^ * ered, akik a typhus bacillust olyan földben is megtalálták, a melynek a trágyázására szolgált bélsár 5 téli hónapon át volt egy czementumozott árnyékszékben, majd 15 hideg téli napon keresztül a földön. Könnyebb áttekintésül táblázatba állítottam össze a tőlem vizsgált baktériumok élettartamát a különböző vizekben: Szobaliömérséknél

Tosthőmérséknél

A baktérium neve

vezetéki V

Anthrax tenyészet

1

z

b

párolt 0

vezetéki

n

V

sterilis í

z

b

párolt 0

n

264 napig tartliatott az észlelés H á r o m és fél évig tartott az észlelés

A n t h r a x lépbon A n t h r a x ispora

sterilis

144 napig tarthatott az észlelés

816 napig tarthatott az észlelés

Stapliylocoocus p , 438 nap a. tenyészet

30 nap

438 nap 508 nap

30 nap

30 nap

U. a. g e n y b e n

511 nap

30 nap

469 nap 545 nap

30 nap

30 nap

Typliustonyészet

420 nap

30 nap

420 nap 490 nap 490 nap 490 naj)

T y p h n s lépben

542 nap 429 nap 429 nap 499 nap 499 nap 499 nap

Vizsgálódásaim eredményeit a következőkben foglalhatom össze: 1. A vizsgált betegségokosó bakteritmok

(anthrax,

staphylo-

BETEGSÉGOKOZÓ

BAKTÉRIUMOK

ÉLETTARTAMA

VÍZBEN.

209

COCCUS pyogenes aureus, iyphus) ha vizbe jutnak, bizonyos körülmé­ nyek között harczra kelnek a vízi baktériumokkal s rövidebb-hosszabb idő múlva a vízi baktériumok elpusztulnak s csak a betegségokozók maradnak életben. 2. A betegségokozó baktériumok meglehetős hosszú ideig élhet­ nek a különböző vizekben, amely körülmény járványok keletkezése alkalmával némi magyarázatot nyújthat. 3. A betegségokozó baktériumoknak a vízből való kimutatását az a körülmény is megnehezíti, hogy ezeknek a baktériumoknak egyes biológiai sajátságai a vízben megváltoznak (typhusbacillus a tenyésztő leves tetején hártyát képez, staphyloc. pyog. aur. elveszti a sárgás színét). 4. Betegségokozó hatását évek múlva sem veszti el a vízbe jutott pathogen baktérium. 5. A. vízbe jutott baktériumok előbb-utóbb való elpusztidásának oka elfajtdásos folyamat a baktérium testében. 6. Feltűnő, hogy a staphylococcus pyog. aur. és egyik kisérleti sorozatban a typhus bacillus aránytalanul hamarább pusztult el sterilis vízben, mint vezetékiben. Irodalom. ' BOLTON, Das Verlialten künstlich zugof ügter patliogenor Bakterien im W a s s e r (Zeitschr. f. H y g . I.

1886.).

'' WoLFFHÜGEL és RiEDEL, Die Vormehruiig der Bakterien i m W a s s o r (Arb. a. d. kaiserl. Gesund. A . I. 1 8 8 6 . ) . ' KBAUS, Ueber das Verlialten pathogener Bakterien im Trinkwasser (Arch. f. Hyg. VI.

1887.).

* AKNOULD, L'eau et los bactéries spéoialment los bactóries tyjjliog'éncs d' h y g . I X .

' KAHLIXSKI, U e b e r

(líev.

1887.).

das Verhalten

einiger

pathogener B.aktorien im Trink­

wasser ( A r c h . f. H y g . I X . 1 8 8 9 . ) . « BRAEM, Untersuchungen über die Degenerationserscheinungen Bakterien im dostillierten

Wassor

(Beitr. z. patli. Anat.

patliogener u. z . alig.

Path. V I I ) . ' FRANKLAND, U e b e r das Verlialten dos Typhusbacillus und des Bacillus coli communis i m Trinkwasser (Zeitsclir. í. H y g . X I X . 1 8 9 5 . ) . 8 TRENKMANN (idézve Centralbl. f. Baot. stb. X I I I . 1 8 9 3 . ) . ' KARLINSKI,

Ueber

das Verhalten

des Typhusbacillus

i m Brunneiiwasser

( A r c h . f. H y g . I X . 1 8 9 9 . ) i» EMMEBICH és PiNTo ( i d ő z v e A r c h . f. H y g . I X . Értealtö (orvosi szak) 1903.

1899.). 14

Sió

bR.

és

DüBABRY,

KONEÁDI

Reclierches

DÁNIEL

sur

la

durée

de la

vie des microbes

"

STBAÜSS

'2 " '•i 1'

pathog'énes dans l'eau ( A r c h . do m é d . expér. stb. 1889. 1. fűz.). SiKENA és ScAöLiosi (idézve Central, f. Bakt. stb. X V I I . 1895.). M E Z (Mikroskoijisolie Wasseranalyse 1898.). GüNTHKR, Einführung in das Stúdium der Baktoriologie 1898. MoREAU, Contribiition íi 1' étudo de 1' étiölogio do la flovro typho'ide et de la vitalité dans le .sol du bacille d' Ebortli. (Centralbl. f. Bakt. stb. X V . ) . Die pathogenon Bakterien dos tief'cn Sclilammos im Genfer Soe

LoRTET, "

(Centralbl. f. Bakt. stb. I X . ) . TAVEL, Z u r E p i d e m i o l o g i e des Typlnis abdomiiiulis (Contriill>l. f. Bakt. stb. X X X m . 1903.). Ós DESCHAMI'S, Recliorchos

(JRANCHER

(Aroh. de méd. expér. 1889.). KAKLINSKI, Untorsuchungen übnr

siii-

das

1(^ luícille lyjiliique dans le sol

V(!rlialt(ni der

Typluis-baoillen in

t3'^|ihösen Dojoktionen (Centralbl. f. Bakt. stb. V I . ) . SíDNEY MARTIN, Report on the growth of tlio typhoid bacjllns in soil (Rei)ort. of med. O f f i c e r o f t h e Local God. Board "/ce) idézve Centi'all)l. f. Bakt. 21

X X X I I I . 1903. Notes on an

RoBERTSON,

cxj)orimental

investigation

into tlio growtli of

bacillus typhosus in sol. (Biit. med. Journal 1898.) Idézve ugyanott. RDLLMANN, Ueber das Verhalten dos in E r d b o d e n oing-osiitívii Ty])luisbacillus (Centralbl. f. Bakt. stb. X X X . 1901.). VvvuL, Vorgieichondo Untersuchuugon übor dio Haltbarkoit (IÍM'Rulirbacillou

und

der

Typhusbacillon aussorhiilb

(Zeitsch. f. Hyg-.' X L . 1902.). 21 UFFELMANN, Die Dauor dor Lebensfiihigkeit

dos menschlichon von Typhus-

Körpors

und Cholera-

bacillen in Fakalmasseii (Contralbl. í. Bakt. stb. V. 1889.). SCHILLER, Z u m Verhalten dor Errogor dor Cholera und des Untorloibstyplius in d o m Jnhalt dor Abtrittsgrubon

und

Abwiissor (Arb. a.

d.

kais. Gesundh. A . V I . 189Ü.) GARTNER, U e b e r das A b s t e r b e n v o n Ktankheitserregern in Mist und K o m post. (Zeitsch. f. H y g . X X V I I I . ) . 2' WuRTZ és BouBGES, Sur la présonco des microbes pathogénos a la surl'aee des fouilles stb. (Arch. do méd. e x p o r X I I I . 19Ü1.). L E V Y és KAYSER, Ueber die L e b e n s d a u o r v o n Typhusbacillon,

die

Stuhlo entleert w u r d e n (Centralbl. f. Bakt. stb. X X X I I I . 1903.).

im

KÖZLEMÉNY A KOLOZSVÁRI M. KIR. F . J. TUD. EGYETEM ÁLTALÁNOS KÓR- ÉS GYÓGYTANI INTÉZETÉBŐL. Igazgató:

D R . LÖTE

JÓZSEE,

n y . r. tanár.

Typhus baeillusok kimutatása kútvízben.* DK.

K O N R Á D I DÁNIEL

tanársogédtől.

A hasi hagymáz járványszem kitörésének forrását még a kórokozó baliteriura megismerése előtt is az ivóvízzel hozták kapcsolatba az epidemiológiai észleletek. L I E B Í : R M E I S T E R , I továbbá B i E R M E K 2 érdeme, hog'y P E T T E N K O F P E R lokalista elméletével szem­ ben sok járvány részletes elemzése által minden kétséget kizáró módon bebizonyították, hogy a typhusos fertőzés főforrása a víz. S o H ü D E R 3 1901-ben megjelent gyűjtőmunkája szerint is az esetek 77"5%-ában a víz játszotta a legfontosabb szerepet. A víz mellett majdnem háttérbe szorul a fertőzés többi forrása: a tej ( S o H ü D B R , ^ R o s s i , * S C H L E Q T E N D A L ' ' ' ) , a tübU tápanyag: osz­ triga, vaj, sajt, gyümölcs, saláta, burgonya, hús, ( H O B C I O K A , " P F U H L , ' H E I M , ^ L E V Y és J A C O B S T H A L " ) , a jég ( P A R K " ) , az é>intkezéi útján terjedő ragályosás ( E S C H E R I C H , I I S C H Ü D E R , " L I E B E R M E I S T E R > ) és mások), végül a talaj ( S C H Ü D E R , ^ V I R C I I O W " ) . Az epidemiológiai észleletek sokat nyertek értékükben, a mióta a hasi hagymáz okozóját sikerűit a vízből kimutatni. Számos idevágó észleletet találunk az irodalomban. L Ö S E N E R ^ ^ 1895-ig 65 olyan esetet gyűjtött össze, a melyekben állítólag sikerűit az - EBERTH-féle bacillusnak a vízből való kimutatása. Kétségtelen, hogy e 65 eset közül sokban valódi typhusbacil* Előadatott 1903.

az E . M . B . orvostermészettudományi

jun. h ó 12.-én tartott orvosi

szakosztályának

szakülésén.

14*

212

ÚR. KONRÁDI

hisok lehettek jelen

(Vaillard,'*

DÁNIEL Vincent,"'

Géré,'8

Fodor,"

Lopo DE C a r v a l h o ^ ' ) , de ha meg­ gondoljuk, milj' nehézségekkel jár a typhusbacillusoknak n kimutatása, megkülönböztetése még napjainkban is, igazat kell adnunk L ö s e n e r , ' - ' F i s c i i e r é s F l a t a u , ^ ' - ^ N e u f e l d , " továbbá B o n állításának, hogy t. i. a typhushacillus meglcülönhöstetésére legerősebb és IcgbiziosaM) reagensünk a typhusos serum, illetőleg a FFErFFER-/eZe reaciio, a melyhez később a G r u b e r — W i D A L - / e 7 e agglutinatio is járult. Ugyanezért az ISQB-ig megjelent adatokat nem számítva, legelsőnek a I j ö s e n e b " esetét tekintjük, a kinek sikerűit a berlini vezetéki vízben az lÍBiciiTn-féle bacillust kimu­ tatni, a mely a PFEiFFBR-í'óle reactíoval is annak bizonyult. LoEVY,"*

Blook,^"

ScHiLD,'-"*

A második észlelet K ü b l e r és N e u f e l d " ' esete 1898-ból, a kiknek kútvízből sikerűit 5 typhusbacillust kimutatni két egymást 4 hét múlva kfivető vizsgálatnál, s a melynél a P f e i f f e r féle reactio is igenlő volt. Erről az esetről B o n h o f f ^ * megjegyzi, hogy a másodszori kimutatás valószínűleg azért sikerűit, mert egészen pangó és erősen fertőzött vízről volt szó. B o N i í o F F - n a k erre az észrevételére megjegyzem, hogy saját kísérleteim: „Betegség­ okozó baktériumok élettartama vízben^ * azt mutatták, hogy a typhus baktérium 499—542 napig élt a vezetéki vízben, a mely körülményt ilyen esetek elbírálásánál szintén tekintetbe kell venni. A harmadik biztos esetHANKiN^" észlelete 1899-ből. Typhusos L i e r u m m a l is jellemzetes typhusbacillusoknak bizonyultak a víz­ ből kifogott mikrobák. Egy negyedik esetben G e n e r s i o h V i L M o s n a k " sikerűit a pécisi typhus-járvány alkalmával hagymázbacillusokat kitenyész­ teni a vízből, a melyek 1:50 arányban agglutináltak. P f e i f f e r féle reactiót nem végzett. Az ötödik eset H a n r i o t ^ * * észlelete szintén 1900-ból. ü Parisban a Vanne vízében mutatta ki a typusbaeillust. Agglutinatioról vagy PFEiFFEii-féle reactioról nincs említés téve a rendelkezésemre állott referátumban. A hatodik eset 1901-ből F i s c h e r és FLAXAutóP^ ered, a * L á s d ..Értesítő" előző czikkét.

TYPHUS

BACÍLLUSOK KIMUTATÁSA

KÚTVÍZBKN.

213'

kiknek kútvízből sikerűit a typhusbacillust kimutatni, a melyek a W i D A L , továbbá a PFEiFFER-féle reactióval is annak bizonyultak. A hetedik eset T A V E L ' - ' " észlelete 1903-ból, a ki vezetéki vízben találta a typhusbacillust, s a melyben kb. 7 hónapig élt a szóban forgó baktérium. Az agglutínatio 1 : 1 0 0 0 0 hígítás­ ban is sikerűit. Nyolczadik esetül most leírandó észleletem csatlakozik. 1902 április- 22-ón egy nagyszebeni gyártelep vezetősége azzal a kéréssel fordult a kórtani intézethez, hogy vizsgáljuk meg a gyárukban lévő kút ivóvizét, a melynek használatát a városi főorvos megtiltotta, „mert az állítólag typhus bacillusokat tartalmazna és mi az orvos ezen állítását kétségbe vonjuk". Ennek alapján L Ö T E tanár úr megbízásából, április 29-én Nagyszebenbe utaztam, magammal víve a helyszínen megejthető vizsgálathoz szükséges tenyésztő talajokat, csészéket stb. Elzzel az alkalommal a következőkről győződtem meg: a 11—12 hold területű gyártelep 3 - 4 éves, azelőtt mocsaras kaszáló volt, helyenként most is vizenyős. A szivattyús kutat is akkor ásták, kővel van kirakva, a mely kövek egymás mellé illenek ugyan, de a dolog természeténél fogva nem zárnak tökéletesen. A kút deszkával van fedve, ezek a deszkák igen könnyen felemelhetők, közöttük egy-egy cm.-njd rés van. Szi­ vattyúzásnál ezekre a deszkákra kell állani, s így a lábaldioz tapadt piszok ilyenkor a repedéseken át egyenesen a kútba hull. A szivattyú tetején levő nyílás tele volt tömve poronddal. Kérdésemre, hogy ez honnan ered, azt a felvilágosítást kaptam, hogy a gyermekek tömik be játékból. Ugyanis elég alacsony, hogy ezt meg lehessen tenni, ezért nehezen is lehet szivattyúzni. A kút környéke vizenyős, nem porondozott, hanem fahulladékok­ kal behintett. A kút az istállótól 10, az egyik cselédháztól, a hol az első megbetegedés fordult elő, 2 0 lépésnyire fekszik. Ezzel az utóbbi cselédházzal egymásmellé van építve a peczegödör-rendszerű árnyékszék. A cselédházban lakó asszony minden­ nemű szennyvizet a ház elé szokott önteni, tehát közvetlenül a kút környékére. Ezt a munkások állították, s magam is meg­ győződtem, mert a midőn a kút felé közeledtem, láttam, a mint valami mosogatóvíz-félét kiöntött-

214

DR.

KONIÍADI

DÁNIEL

A gyárban kb. 60—70 munká.s dolgozik, a kik nem laknak a telepen, hanem a városban, a hol igen jó vízvezetéki víz van. A munJcásoJc Jcösött egyetlen egy megbetegedés sem fordult elő, csupán azon gyári alkalmazottak között, a kik a telepen laktak. Ezeknek állítása szerint a szóban forgó kút vize soha sem volt jóízű, s csak azért itták, mert hideg volt s mert a telepen levő másik kút vize vasizű és nem ilyen hideg. A legelső typhusos megbetegedés 1902 márczius 25-én fordult elő a kút közelében fekvő cselédházban. Az ekkor meg­ betegedett gyermek 2 hétig feküdt otthon s csak azután került a kórházba. S C H U L L E R H E N R I K kórházi orvos úr szívességéből az alábbi összeállítást nyújthatom az előfordult megbetegedésekről:

A beteg neve és kora

A

betegség

Eredmény kezdete

súlyossága

tartama ü hét

M. Juli,33é. elöbbianyja

ni -27.

súlyos, metastaticus tályog középsúlyos

M.

Mari, 11 éves

IV' —.5.

középsúlyos

4 hét

M.

Frigyes Vj^ éves

IV

-12.

3 hét

M.

Lorenüz

IV

-12.

igen súlyos, nioningitissel sz()vödött középsúlyos

-41,

M.

János, 1 4 éves

m -25.

R.

Tamás, 34 éves

IV

R.

Tamás felesége

I V -12

R.

Berta 8 éves

I V —14,

könnyű lefolyás

IV

-16

középsúlyos

K.

IV -23

középsúlyos

K.

gyermeke

v^-

-12.

V—12-éil még lázas

igen súlyos, recidiva, a,z orvos értesítése sze­ nagyfokú szfvgyeng. rint a végét járja kb. 2 hétig lázas volt, a nélkül, h o g y feküdt volna

Süh. Fülöp, 34 éves Mihály, 38 éves

gyógyult

5 hét

3 hót

gyógyult V—12-én még lázas

3 hót

gyógyult

lázas, de a kórisme nem volt megállapítható.

Az említett cselédházban tehát megbetegedett az anya (2. eset) és 4 gyermeke (1. 3. 4. 5. eset) rövid egymásutánban, IV—11-én megbetegedett ugyancsak a telepen, de a szomszéd házban lakó gépész (6. eset), ennek gyermeke (8. eset). Hogy R.-né asszoirynak (7. eset) typhusa volt-e vagy nem, nem volt megállapítható, csak annyit lehetett megtudni, hogy kb. 2 hétig lázas volt, de nem feküdt le. A 9. 10. eset a telepen lakó két felvigyázó és a 11-ik eset az utóbbiak egyikének gyermeke.

TYPHUS

BAOILLUSOK KIMUTATÁSA KÚTVlZBEN.

215

A városi főorvos arra való tekintettel, hogy a városban a vezetéki vizet élvező lakósok között typhusos megbetegedés nem volt, és a nevezett gyártelepen 3 hét alatt 9 megbetegedés fordult elő, áprihs 17-én, tehát kiszállásom előtt 12 nappal, lezáratta a kutat, de a kulcsot náluk hagyta. Ok merítettek is belőle, de nem ivásra; 3 naptól fogva egyáltalában nem szivatytyúztak volt a kútból. Az előttem megejtett szivattyúzás eleinte nehezen ment a gyermekek által bedugott porond miatt, a víz első részlete poronddal, szalmával kevert, majd piszkos kékes-fekete színű, bomlott vízeletszagú víz jött kí kb. egy negyed órán át, aztán némileg tisztább, de felfogva még ','2 órai szivattyúzás után is czafatos, kisebb-nagyobb rögökkel, szemcsékkel kevert. Hőmér­ séklete 10° C. A szivattyúzás elején és V2 órai folyás után fogtam fel a próba vizet. A felfogott víz első, valamint második részletéből, ott a helyszínén O'l, 0'2, 0"5 és l'O kcm-es szélesztéseket tettem agar-agarral, közönséges és 0'05 %-os carbolos kocsonyával, mindeníkféléből 2—2 PETiu-féle csészében. Összesen tehát 24 csészében feldolgoztam majdnem 11 kcm vizet. Hogy még több szélesztéssel nagyobb mennyiségű vizet dolgozhassam fel a laboratóriumban, sterilis üvegekben felfogott vizet hoztam haza, a melyből aztán lemezeken közönséges és carbolos kocsonyában új szélesztéseket tettem. így kb. 20 kcm víz dolgoztatott fel. A 30—48 óra múlva megvizsgált szélesztéseken a víz első részletének 1 kcm-jéböl összesen 85 folyósító és 2018 nem folyósító, a második részletéből ugyancsak 1 kcm-ből 25 folyósító és 365 nem folyósító telep fejlődött a carbolos kocsonyában. A közönséges kocsonyával TO és 0'5 kcm vízzel készített szé­ lesztéseken már 48 óra múlva egészen szótfolyt a kocsonya, kellemetlen, bűzös, bomlott vízeletszagot árasztottak. Ezekből a használható szélesztósekből összesen 9 typhusgyanus telepet fogtam ki, a melyekből a további vizsgálat alkalmával. 7-et kiküszöböltem. Megjegyzem, hogy többszöri gondos megvizsgá­ lásnál sem találtam egy coli-bacillust sem, a mit a fertőzés létre­ jövetele szempontjából igen fontosnak tartok. Maradt tehát két typhusgyanus. Ezek az alábbi sajátságé-

216

DR.

KONRÁDI

DÁNIEL

kat mutatták: rövid, vastag baeillusok, lekerekített végekkel, a melyek függőcseppben épen olyan eleven önálló mozgást mutatnak, mint az ellenőrzésül szolgált valódi typhusbacillus. A GRAM-féle kiválasztó festés ( L Ö T E ) szerint festetlenül marad­ nak, csillófestéssel sok köröskörűi elhelyezett csillót láttunk. A kocsonyát nem folyósítja, a szeg feje nem nagykiterjedésű; a tejet nem alvasztja meg, de jól fejlődik benne; czukortartalmú tenyésztő talajokban gázt nem képez. Burgonyán alig látható színtelen lepedék fejlődik, épen olyan, mint ugyanannak a burgonyának másilc felén fejlődő valódi typhus. A P E T R Ü S C H K Y féle lakmusos tejsavóban R U Z I T S K A B É L A dr. magántanár és egyetemi vegytani adjunctns úr többszöri meghatározása szerint oly kevés savat termel, hogy az '/lo normális natronlúgból csak egy csepp kellett a közömbösítésig, ellenben az ugyanolyan idős coli tenyészethez 25 csepp kellett. A MAAssEN-féle oldatban egyáltalában nem terem meg. Az índol reactiot nem adja. Egyszóval úgy ntorphologiai, mint bioló­ giai sajátságai tökéletesen megegyeznek as állandóan ellenőrzésül szolgált valódi typhus bacillussal, egyedül a levestenyészete nem. A laboratóriumi levest ugyanis egyenletesen zavarossá teszi, de a felületén jól kifejezett hártyát sző, a mit a valódi typhusnál nem látunk. Ennek az eltérésnek a magyarázatára szolgáljon az a tapasztalatom, a melyet akkor szereztem, a midőn a betegség­ okozó baktériumoknak a vízben való élettartamát kísérletileg tanulmányoztam, l^'eltűnt ezeknél a kísérleteknél, hogy a valódi typhus bacillus a vezetéki, sterilis vagy párolt vízben való állás után a tenyésztő leves tetején hártyát sző. Tehát megváltozhatnak a betegségokozó baktériumoknak egyes biológiai sajátságai a vízben, a mi a kimutatásukat nagy mértékben megnehezíti. Ugyanezért nem elégedtem meg ezekkel a próbákkal, hanem megvizsgáltam azt is, hogyan viselkedik ez a kifogott bacillus a typhusos vérsavóval szemben. Kétféle typhusos vérsavóval ejtetett meg a vizsgálat: 1. Emberi vérsavóval J A N C S Ó M I K L Ó S dr. magántanár és belgyógyászati adjunctus úr volt szíves a vizsgálatot végezni, a melynek eredménye a következő: „A G R U B E R — W i D A L - f é l e

TYPHUS BAOILLUSOK KIMUTATÁSA

217

KÚTVIZBEN.

reactiót kifejezetten adó- vérsavóval 1:10 arányban keverve 24 órás levestenyészetben függőcseppben vizsgálva, pár perez múlva a baeillusok megszűnnek mozogni, csoportokba összecsapzódnak s 3 óra alatt nagy halmazokba összecsapzott baeillusok láthatók csupán, egyetlen mozgó bacillus sincs. 15, 25, 50, 75, 100-szoros higitásban fűggőcseppben összecsapzott bacillustömegek". 2. Mesterségesen immunizált tengeri malacz vérsavóval végzett vizsgálataimról az alábbi táblázat nyújt felvilágosítást, a melyben az ellenőrzésül szolgált typhus és B. coli eommune is fel van tűntetve:

Valódi typhus

Szebeni bacillus

B. coli comm.

Agglutinál 80 perez alatt Agglutinál 30 perez alatt

T) »

w

»

71

Hígítás

Agglutinál 30 perez alatt

77

Egy

óra alatt sem agglutinál

37

Egyáltalában nem agghi tinál

7)

73

n

73

)7

3!

Jí

37

7?

77

37

33

73

33

r

7?

73

j;

37

)j

•fí

n

71 ))

)?

7!

7)

75

73

73

37

í!

j?

•?

5Í

?í

ÍJ

33

77

73

37

jj

fi

5)

n

77

77

n

33

33

57

n

;> •

„

73

77

33

33

13

»

»

7)

73'

77

37

37

33

n

!)

"

:? »

!7

•fí

71

77

1 10 1 : 20 1 1 1 1 1 1 1 1 1

40 80 120 200 400 1000 2000 40Ü0 8000

Miként ez a táblázat is mutatja,' a B. colit csak 1 : 10 arányban agglutinálta a kérdéses vérsavó, ellenben a Icérdéses bacillust még 1:8000 higitásban is épen úgy agglutinálta, mint a valódi typhus bacillust A PFEiFFEB-féle reactio megtétele végett immunizálnom kellett előzetesen tengeri malaczokat. íramunizáltam chloroformiummal megölt, továbbá 65"-nál 15 perczen át tartott typhus tenyészettel és megkiséreltem élő typhus tenyészettel is óvatosan immunizálni. Ennél az utóbbi eljárásnál számláló szélesztéseket is tettem s így az ímmunizálás menete a következő volt egy 650 gr. súlyú tengeri malacznál:

218

DR.

KONRÁDI

DÁNIEL

1903. IV.—17. kíip a malacz 1 kgr. testsúlyra 1,356.307 bacillust „ IV.—28. „ „ „ „ 2,712.614 „ V . - 6. „ „ „ „ 34,146.461 „ „ V.—14. „ „ „ „ 218,240.000 ,, V.—23. Elvéreztetés a carotisból vérsavó nyerhetóse czéljából. Ezzel a vérsavóval végeztem az agglutinatiót és ezt hasz­ náltam fel a PFEiEFER-féle reactióhoz, a melyet a kérdéses bacillussal 3 malaczon hajtottam végre, még pedig egyen V.— 25.-én, egy másodikon V.—28.-án és egy harmadikon V.—29.-én. Az immunizálás minden baj nélkűr sikerűit, egyetlen egy , malaczot sem vesztettem el. Megjegyzem azonban,, hogy attól az adagtól, a melyet az előkészített malaczoknak utoljára-fecsken­ deztem a hasüregbe, az ugyanilyen módon beoltott egészséges nyúl és malacz 24 óra alatt elpusztult. A PFEiFFER-féle reactiót a következőkép végeztem: egy kcm levesben, a melyhez 0'02 kcm serum volt keverve, szét­ dörzsöltem a kérdéses bacillus 20 órás agartenyészetéből annyit, a mennyi egy 2 mm átmérőjű kacshoz hozzátapadt. Ezt aztán befecskendeztem a malacz hasüregébe. Időnkónt haj­ szálcsővel savót vettem ki a hasüregből. A savóból függőcseppes és festett készítményeket csináltam. Ebben a savóban már 5 perez múlva sok a mozdulatlan bacillus, a melyek még elég jól festődnek; 15 perez múlva alig van mozgás, a baeillusok legnagyobb része szemcsés. 30 perez múlva mozgás egyáltalában nincsen, a baeillusok nem festődnek és rögökre szétestek. Az állatok mind életben maradtak. Ha azonban typhusos savó hozzáadása nélkül vagy pedig egészséges ember véréből nyert savóval keverten fecskendeztem be ezt a mennyiséget, a malacz 2á órán belől megdöglött. Tehát 0'02 kcm immunizált tengeri malaczból származott typhusos térsavó képes volt az egészséges malaczot a halálos fertőzéstől megóvni, illetőleg a bacillusokat 30 perez alatt q malacz hasüregében elroncsolni. Azt hiszem ezek után, hogy a nagyszebeni kútból kifogott baktérium, nem számítva, hogy a leves tetején hártyát sző, morphologiaí és biológiai sajátságaiban megegyezik a valódi typhus bacillussal és a G R U B E R — W I D A L , - továbbá a P F E I F F E R fé'e reactiónál is épen úgy viselkedik, mint a hasi hagymáz

TYPHUS BAOILLUSOK KIMUTATÁSA KÚTVIZBEN.

219

okozója, okozati összefüggésbe hozható a szóban forgó gyártelepen előfordult megbetegedésekkel. Végezetül felemlítem, hogy abból a körülményből, hogy egyetlen egy coli bacillust sem találtam, arra lehetne gondolni, hogy a betegség okozója a vizelet útján juthatott a kútba, a melyre a kút fekvésénél ós a szennyvizek kiöntésénél fogva megvolt a kellő alkalom. Irodalom. ' LiEBEEMEisTER, Gesammelto Abhandlungen. BiEEMEE, V o l k m a n a s Samml. Idin. Vortr. 5 3 . s z . 1 8 7 3 . » ScHÜDHR, Zeitsohr. f. Hyg-. X X X V I I I . 1 9 0 1 . * Rossi, La olinioa moderna, Pílege, 1 8 9 8 .

1 8 9 7 . 2 8 . sz. Ref. Centrbl. f. öffent. Gosund.

' ScHLBOTENDAL, Deutsclie Víorteljahrschr. f. öffent. Gesundh. Pflege, X X X I I . « HoRoíCKA, W i e n e r med. W o c h e n s c h r . 1 9 0 0 . ' PEUHL. Centrbl. f. Bakteriol. X X V I . » HEIM, A r b . a. d. kais. Gosundh.-Amt. V . « LEVY

ÉS JACOBSTHAL,

Arch.

f. H y g .

' » PARK, Ref. VIROHO-W—-HIRSCHS

1902. XLIV.

Jahresbericht,

" ESCHERICH. Zeitschr. f. Modizin.-Beamte,

1 9 0 1 . II.

1900.

" ViBCHO-W', Berliner klin. W o c h e n s c h r . 1 8 9 3 . " L Ö S E N E R , A r b . a. d. kaiserl. Gesundh.-Amt. X L '* VAILLAED, idézve Centrbl. f. Bakteriol. I X . '5 ViNCENT. A n n . de 1' Inst. PASTEUR 1 8 9 0 . ' « GÉRÉ, A n n .

" FODOR,

de

1' Inst.

PASTEUR, 1 8 9 1 .

Centrbl. f. Bakteriol. X I .

'» LoEWY, Centrbl. f. Bakteriol. X V . ' » BLOCK, Centrbl. f. Bakteriol, X X I V .

1898.

2» ScHiLD, Zeitschr. f. H y g . X V I . " Lopo DE CABVALHO, Centrbl. f. Bakteriol. X V I . M PiscHER és F.LATAU. Centrbl. f. Bakteriol. XXIX.. 1 9 Ü 1 . M NBUEELD, Zeitschr. f. H y g . X X X I . 24 Bo.NHOFF, Centrbl. f. Bakteriol. X X X I I I . 1 9 0 3 . I. 25 KüBLER és NEUEELD, Zeitschr. f. H y g .

XXXI.

2" HANKIN, Centrbl. f. Bakteriol. X X V I . " GENERSICH, Orvosi Hetilap, 1 9 0 0 . évf. és Centrbl. f. Bakteriol. X X V I I . 28 HANRIOT, A n n . d, h y g . publ. 1 9 0 0 . Ref. Centrbl. f. Bakteriol. X X I X . 28 TAVBL, Centrbl. f. Bakteriol. I. A b t . Orig. X X X I I I . 1 9 0 3 .

KÖZLEMÉNY A K O L O Z S V Á R I MAGY. KIR. FERENCZ JÓZSEF MÁNY-EGYETEM, ÉLETTANI

TUDO­

INTÉZETÉBŐL.

Igazgató : D R . U D B Á N S Z K Y L Á S Z L Ó n y . r. tanár.

A Moliseh-Udránszky-féle a-naphtolkénsav reakezióróL* (3 á b r í i v a l ,

1

táblázattaL)

RjsiNBOLU BÉLA dr. élot- ós kórvegytani

tanársegédtől.

M O L I S O H " ' i886-ban felismerte, hogy czulvrok o.ldatai a-naphtoUal és tömény kénsavval összerázva sötét ibolya színt vesznek fel, ha pedig a-naphtol helyett thymolt használunk a reakczióhoz, a keverék ezinóber-rubin-, illetve karmin vörösre színeződik. .E realíczíókat kizárólag czukorreakczióknak tekintette, meg­ jegyezte azonban, hogy más szénhydrátok és glykosidák, melyek­ ből ásványi sav behatása alatt czukor hasad le, ennek révén a-naphtoUal vagy thymollal és kénsavval közvetett íiton szintén jellegző színezödést adnak. Minthogy úgy találta, hogy az ép emberi vizelet igen kifejezetten adja e reakcziókat, teljes hatá­ rozottsággal oda nyilatkozott, hogy ez czukrot tartalmaz. Ámbár e következtetést a későbbi vizsgálatok beigazolták, M O L I S O H ezen állítása mégis több oldalról ellenmondásokra talált. Egyfelől ugyanis hiányzott a reakczíó lényegének ismerete, másfelöl pedig kiderült, hogy a M O L I S C H előírása szerint végzett kémlés czukrokon és savakkal kezelésnél czukrot adó vegyü­ leteken kívül más anyagokkal is sikerül. így S E E G E N - " kimu­ tatta, hogy teljesen tiszta fehérjekészítmények is adják e szín-

* Előadatott az E.

M. E.

orvos-természettudományi

1903. évi október lió 30-án tartott orvosi szakülésén.

szakosztályának

A MÓLISCH-ÜDRÁNSZKY-FÉLE

a-NAPHTOLKÉNSAV

REAKCZIÓRÓL.

221

reakeziókat. M O L I S C I I " második közleményében kénsav lielyett sósav használatát ajánlotta és fehívta a figyelmet azokra a különbségekre, melyek az eljárás ilyen módosítása mellett czukrok és fehérjék reakcziója között észlelhetők. SEBGEN azon kívánságának, hogy M O L I S C H reakczióinak értékesítéséhez szükséges volna ismerni a reakcziók alapjául szolgáló vegyi folyamatokat, csakhamar megfeleltek U D R Á N S Z K Y nak^' a furfurol színreakczióira vonatkozó vizsgálatai, melyek a Mouscii-féle reakczióknak ugyancsak a furhu'olreakeziók között jelöltek helyet. A M o L i s o H - Ü D R Á N s z K Y - f é l e rcakczíó tehát tulajdonképen a I*ETTESKOFER-féle cpcsav reakczióval és az liiL-féle'^ cellulose reakczióval egy csoportba tartozik. E reakcziók rendkívül érzékenyek. Régiségüknél és kevéssé ismert voltuknál fogva érdekesek B E N C E J O N E S ^ ide vonatkozó adatai, melyekből kitűnik, hogy ő a PErrENKOFER-féle reakcziónak, mint czukorreakcziónak érzékenységi határát 0"4%-os szőlőczukoroldatnál találta. Ebből az oldatból egy cseppet vett a reakczióhoz, tehát 0'2 míiligr. szőlőczukrot még ki tudott mutatni ezen úton. M O L I S C H ' " 0"01 , míiligr. szölőczukorral még kapott szinreakczíót. U D R Á N S Z K Y " a kénsav és vizes oldat érintkezési határán fellépő színes gyűrűt véve tekintetbe, a reakczió érzé­ kenységének határát 0'Ü28 milligramm szőlőczukornál találta. L U T H E R , ' * R O O S ' - " és T R E U P E L " 0 - 0 L - - 0 - 0 2 ' ' ' „ - O S szőlőczukoroldatok egy-egy cseppjével, vagyis 0"005—0"01 milligramm szölő­ czukorral még felismerhető színeződést kaptak. T R E U P E L előírása szerint végzett előzetes kísérleteimnél szintén ilyen fokban hígí­ tott szőlőczukoroldatok alkalmazásával értem el a reakczió érzé­ kenységének halárát. Ez a nagyfokú érzékenység nemcsak szénhydrátok vagy ezekkel rokon vegyületek nyomainak minőleges kimutatására tette alkalmassá a M o L i s c H - U ü R Á N s z K Y - f é l e reakcziót, hanem szén­ hydrátok, helyesebben furfurolfejlesztő anyagok igen kis menynyiségeínek quantitatív meghatározására is mintegy kijelölte. Ü D R Á N s z K Y ^ i előbb klinikai czélból a még ép és a már diabetesesnek mondható vizelet megkülönböztetésére használta fel az a-naphtolkénsav reakcziót, később pedig ugyanezen az alapon

DR

RElNfiOLÜ

BÉLA

módszert dolgozott ki a vizelet szénhydráttartalmának megbecs­ lésére. Módszerét L U T H E R , ' * R O O S ^ " és T R E U P E L " több-kevesebb módosítással az ép emberi vizelet szénliydráttartalmára irányuló vizsgálataiknál alkalmazták, P O S N E R és E P E N S T E I N * " pedig diabeteses vízeletek megvizsgálására használták. A M o L i s o H - Ü D R Á N s z K Y - f é l e «-naphtol-kénsav reakczióra ala­ pított mennyíleges eljárások lényegileg megegyeznek a többi colorímetriás eljárással. A vizsgálandó oldatot hígítjuk mind­ addig, míg elérjük a reakczíó érzékenységének határát, mi az adott feltételek mellett ismert töménységű szénhydrát-oldatnak felel meg, vagy addig, míg az oldat ép olyan élénk reakezíót ad, mint ismert töménységű alapoldatunk. A hígítás mértékéből kiszámíthatjuk az eredeti oldat töménységét. Ennek az eljárás­ nak a colorímetriás eljárások közös hátrányai mellett más nehéz­ ségei is vannak. Ezek között első sorban említendő e színreakczióknak rendkívüli érzékenysége, minek következtében a vizsgálandó oldatokat többnyire igen nagy fokban kell higítni, hogy jól összehasonlítható, kellően világos színezödést kapjunk. Ez a körülmény jelentékenyen növelheti az eljárás valószínű hibáját, annyival inkább, mert a reakczíó feltételeinek aránylag csekély megváltoztatása, vagy a legkisebb szennyezés (szervi eredetű porszemcse, gyapotszálacska stb.) a színeződés fokára nagy befolyást gyakorolhat. Fölötte gondos kivitel mellett azon­ ban — mint azt tiszta oldatokkal végzett előzetes kísérletek mutatták — ez eljárással, nehézségei daczára is, meglehetős pontos eredményhez lehet jutni. Más kérdés azonban az, hogy ezt az eredményt miképpen lehet értékesíteni. U D R Á N S Z K Y kezdeményezésére a furfurolfejlesztő képességet a redukáló képességhez hasonlóan szőlőczukorra szokás vonatkoztatni, bár jól tudjuk, hogy így kapott értékeink egyik esetben sem felelnek meg a redukáló vagy furfurolfejlesztő anyagok tényleg jelenlevő mennyiségeinek. Ered­ ményünk tehát nem jelent többet, mint hogy vizsgált oldatunk az adott feltételek mellett annyi furfurolt fejleszt, mint alapolda­ tunknak, illetve a kisérleti alapúi vett szénhydrátnak (többnyire szőlőczukornak) bizonyos mennyisége. Ez eredményből jól kiszá­ míthatnék a vizsgált oldat töménységét, ha az csupán egyféle

A M Ö U S C I I - Ü D R Á N S Z K Y - F É L E a-NAPHTOLKÉNSAV REAKCZIÓRÓL.

223

és pedig ismert furfurolfejlesztő anyagot tartalmazna. Mihelyt azonban több ilyen anyag van a vizsgálandó oldatban, a meg­ határozás meglehetősen bizonytalan értékűvé válik, minthogy a különböző furfurolfejlesztő anyagok nem egyforma mennyi­ ségben termelnek furfurolt. Ismeretlen előttünk az is, hogy azon kiséiieti feltételek, melyek egy bizonyos szénhydrát furfurolfejlesztésérc vonatkozólag kedvezőknek bizonyultak, ép oly ked­ vezők-e a többi fiu'furolfejlesztő anyagoknál is, vagy nem? Különböző szerzők eredményeinek összehasonlítása pedig, ha csak némileg is eltérő kísérleti feltételek mellett végezték vizsgálataikat, jóformán lehetetlen, minthogy nem ismerjük a hatást, melyet a kísérlet feltételeinek különbözősége a reakczió végeredményére gyakorolhatott. Az a-naphtol-kénsav reakczió azonban ezen nehézségei és hiányai daczára is figyelmet .érdemel, mert érzékenységénél fogva eddigelé ez adja meg az egyedüli módot az olyan folya­ dékok összes szénhydráttartalmának, illetve furfurolfejlesztő képességének meghatározására, melyek mint az ép emberi vizelet, csak igen kevés furfui'olfcjlesztő anyagot tartalmaznak. Az ép vizelet szénhydi'áttartalmának tii,nulmányozásánál nem szabad egyoldalú megfigyelésekkel megelégednünk, hanem vizs­ gálatainkat különböző irányú módszerekkel a szénhydrátok lehe­ tőleg minden sajátságára ki kell terjesztenünk. Kétségtelen, hogy a szénhydrát, illetve czukor meghatározására szolgáló többi módszer között és mellett a furfurolfejlesztés vizsgálata értékes adatokat nyújthat. Másfelől a fehérjék furfurolfejlesztő atom­ csoportjának kimutatására és esetleg mennyíleges meghatáro­ zására sem áll jelenleg más könnyen végrehajtható módszer rendelkezésünkre, mint a M o L i s c H - U o R Á N s z K Y - f é l e reakczió. A M o L i s c H - l l D R Á N s z K Y ' - f é l e ' reakczíó érdekességét nagyban növelte annak felismerése, hogy pentosek, melyek sav, behatása alatt bőven termelnek furfurolt, az állati szervezetben igen elter­ jedten fordulnak elő. Mióta S A L K ó w s K r - n a k ' * , " az emberi vize­ letben is sikerűit pontosét kimutatni, számos szerző foglalkozott az ép és kóros vizelet pentosetartalmának vizsgálásával. E B S T E I N ' kimutatta, hogy már igen kis mennyiségű szabad pentose bevé­ tele után ez a vizeletben részben megtalálható. Ezzel szemben

224

DE.

REINtíOLD BÉLA

pentosekban aránylag dús állati részek bekebelezése után pon­ tosénak a vizeletbe jutását a jelenleg használatos pentosereagensekkel nem sikerűit kimutatni, míg B E N D I X ^ észlelete szerint, pentosetartahnú növényi eledelek élvezése után pentose kimutatható mennyiségben megy át a vizeletbe. Nem lehetet­ len, hogy az ép emberi vizelet furfurolfejlesztő képessége is rész­ ben pontosétól ered. Tekintetbe véve azon kérdésnek jelentőségét, hogy az a-naphtol-kénsav próba mennyiből tekinthető tényleg általános szénhydrátreakczíónak, valamint azt, hogy a reakczíó kifejlődé­ sének mellékkörülményeit illetőleg nem egy kérdés még eldön­ tetlen, a reakczíó föltételeinek tüzetesebb tanulmányozása nem látszott fölöslegesnek. Különösen pedig érdekkel bírt annak az eltérésnek tüzetesebb tanulmányozása, melyet L U T H E R vett észre a furfurol és viszont a szőlőczukor a-naphtolkénsav reakcziójának fényelnyelésí jelenségei között. A furfurol vagy szénhydrátoldat, kénsav és a-naphtol öszszekeverésénél kiképződő színreakczió a színeződés foka, sőt a színárnyalat milyensége tekintetéből is bizonyos különbségeket mutat a szerint, a mint a reakczíó feltételei több-kevesebb vál­ tozást szenvednek. A színreakczió kiképződésére a furfurol, illetve furfurolfejlesztő oldat töménységén és mennyiségén kívül az alkalmazott kénsav töménysége és mennyisége, a reakczíó keverék megmelegedése, illetve az összekeverés módja, továbbá a reakczíó keverékhez adott a-naphtol mennyisége, az a-naph­ tol hozzáadásának módja és a reagensek összekeverésének idő­ beli sorrendje ís befolyással lehet. A színreakczió kiképződésére legkedvezőbb kísérleti feltételek megállapítása czéljából e ténye­ zők befolyását sorra vizsgáltam. Már eleve feltehető, hogy a M o L i s o H - U D R Á N s z K v - f é l e reak­ czíó két szakaszban megy végbe. Ezek egyike a furfurol lehasadása a tömény kénsav behatása alatt, másika a színes anyag kiképződése. Annak eldöntése czéljából, hogy a kisérleti felté­ telek megváltoztatása az első, v a g y a második folyamatra, vagy pedig mindkettőre gyakorol-e olyan befolyást, mely a reakczíó végeredményének megváltozásában nyilvánul, a reakczíó mind­ két része külön tanulmányozást igényel. Minthogy pedig a reak-

A

MOLISOH-ÜDRÁNSZKY-FÉLE

a-NAPIITOLKÉNSAV

REAKCZIÓRÓL.

czio tulaj donképen a második folyamat, vagyis a színes anyag képződése révén válik észrevehetővé, kísérleteim első csoport­ ját szénhydrátoldatok helyett tiszta fm-furololdattal végeztem, kirekesztve ez által a kísérletből annak a körülménynek zavaró hatását, hogy a kísérlet feltételeinolí más czélból történő meg­ változtatásánál az első folyamat, t. i. a furfurol lohasadása ís változásnak lehet alávetve. A furfurol a-naphtol-kénsav reakcziója.

A kénsav mennyiségének és a, reakcziókeverék megmelegedésénekhatása. MOLISCH'" eredeti előírása szerint a vizsgálandó folj'adék V2—1 cm.5-ét, a-naphtol hozzáadása után ugyanannyi, vagy kétszer annyi tömény kénsavval kell összerázni. U D R Á N S Z K Y 0"5 cm.'* vizes folyadékot mintegy 1 cm.' tömény kénsavval ágyazott alá és az érintkezési határon fellépő színes gyűrűt vizs­ gálta. L U T H E R a szőlőczukoroldat egy cseppjáhez fecskendő palaczkból adott 0"5 em.^-nyi vizet és ezen oldatot 1 cm.'-nyi tömény kénsavval ágyazta alá; egyes esetekben azonban össze­ rázta a folyadékokat és a keverék színét vette figyelembe. Roos 2" LUTHER előírása szerint végezte reakczióit, de csupán a színes gyűrű kifejlődésére volt tekintettel. T R B U P B L ^» ellenben, a kén­ sav és vizes folyadék összekeverése után keletkező színre fek­ tette a fősúlyt és az aláágyazásnál a folyadékok érintkezési hatá­ rán fellépő színes gyűrűt csak mellékesen vizsgálta. Ez a kísérleti berendezés természetesen a keverendő vizes folyadék és kénsav mennyiségeinek állandó arányát tette szükségessé. Ezért T R E U ­ P E L kifejezetten hangsúlyozta, hogy mennyíleges irányú kísér­ leteknél, tehát oly esetekben, midőn a kifejlődő színeződés fokát figyeljük, a reakczióhoz nem körülbelül 0'5 cm.^ vizet és körül­ belül 1 cm.^ kénsavat, hanem pontosan 0'5 cm.' vizet és pon­ tosan 1 cm.' kénsavat kell vennünk. A folyadékokat cseppek száma szerint mérte. IJUTHER és Roos, de különösen T R E U P E L kiemelték, hogy a szölőczukorral végzett a-naphtol-kénsav próbánál szükség van a kénsav és víz keveredésénél keletkező melegre, hogy a fur­ furol a szőlőczukorból lehasadjon. Arról, hogy magának a színes anyagnak képződésére milyen befolyással van a megmelegedés, Értesítő (ofTOsi

szak) 1903

15

226

bÉ.

RfaiNBOLD

BlilA

illetve a keverék kénsav tartalma, nem tesznek említést. Ezen kérdések vizsgálása czéljából kísérleteimet * oly módon végeztem, hogy O'Ol milligramm furfurolt tartalmazó 1 cm.'-nyí vizes folya­ dékot 4 csepp 5"/o-os methylalkoholos a-naphtololdattal kever­ vén 0-8, 1-0, 1-2, 1-5, 2-0, 2-5, illetve S'O cm.' tömény kénsavval aláágyaztam és hűtés nélkül összeráztam. 0'8 cm.' kénsavval halvány baraczkvirág színt kaptam; ez rövid idő alatt teljesen eltűnt. 1 cm.' és 1'2 cm.' kénsav alkalmazása mellett ugyan­ ilyen szín állott elő, ez azonban előbbi esetben sárgába ment át, utóbbi esetben pedig megmaradt, de halványodott. E három próba zavaros volt, a több kénsavat tartalmazó keverékek ellen­ ben szép ragyogó szintiekké lettek, l'ö—2"0 cm.' kénsavval a keverék málnaié színt vett fel; ez 2'0 cm.' kénsav alkalmazása mellett valamivel sötétebb és állandóbb volt, mint az 1"5 cm.'

* B kisiM'leteknél kétszer lepárolt, vlztiszta, 24» C-nál 1-1,575, 15» C-nál í

1-1660 fajsúlyú furl'urolból készített O-Ol^/^-os furfurololdatot, a k é s ő b b i kísér­ leteknél metliylalkoliolból átjegeozitett ismert víztartalmú s z ő l ő c z u k o r b ó l készí­ tett

0-01—0-050/o-os szőlőozukoroldatot használtam. E z oldatoknak

esetenként

szükséges mennyiségeit pontosan 0-02 om.'-ekre osztott kis burettek s e g é l y é v e l mértem le. Hasonló barettekkel mértem a kétszer furfurol, illetőleg a

lepárolt vizet, m e l y l y e l a

szőlőczukoroldat lemért m e n n y i s é g é t

1—1 cm.-'-re hígí­

tottam fel. A KAHLBAUM, illetve MERCK-féle t ö m é n y kénsav (fajs. 15" C-nál: 1-840), 5

melyet

|.

lesztő anyagot n y o m o k b a n sem tartalmazott. A kénsavat minden esetben O'l

használtam salétromsavas

és salétromossavas vegyületet,

furfurolfej-

cm.'-ekre osztott ü v e g o s a p o s buretteből adtam a v i z e s f o l y a d é k h o z . A z a-naphtolt (puriss. resublimat. magánlaboratoriumból; albiss. MERCK) kísérleteim e g y részénél S'/o-os methylalkoholos (puriss. p r o analysi oldat alakjában ellátott barna

alkalmaztam. üvegben

E z oldatot ü v e g c s a p o s

tartottam

és

cseppenként

MERCK)

szivornya-készülékkel

adtam

a

reakcziókeve-

rékekhez. Az

a-naphtol-kénsav

reakeziókat e g y e n l ő e n tág, egyforma fuvású, szín-

1 ,

telén k é m c s ö v e k b e n v é g e z t e m , különös g o n d o t fordítva arra, h o g y az

í'

mással összehasonlítandó színes

f o l y a d é k o k e g y f o r m a fénytörési

egy-

viszonyok

k ö z é jussanak. A z összehasonlítás eleintén át- és föleső fényben, fehér alap fölött történt, k é s ő b b 150

áteső f é n y b e n

sötét

cm.-'-nyi fehér, áttetsző szűrőpapírral

fülkében,

m e l y b e csak e g y kb

borított nyíláson át jutott fény. E z

a b e r e n d e z é s a környezet tárgyairól jövő színes visszaverődött f é n y kizárá­ sával lehetővé teszi, h o g y a színárnyalatnak és a színezettség fokának igen c s e k é l y különbségeit is felismerjük.

A M O L I S O H - Ü D R Á N S Z K Y - F É L E a-NAPÍ-ITOLKÉNSAV RÉAKCZIÓRÓL.

227

kénsavval készített keverék színeződése. 2'5—3'0 cm.' kénsavval nemcsak gyengébb volt a reakczíó, mint az előbbi esetben hanem a szín jellege ís más volt, a keverékek halvány eper­ színt vettek fel. Legkedvezőbbnek találtam, tehát a vizes folyadék és kén­ sav azon arányát (1:2), melyet az eddigi szerzők is több-keve­ sebb pontossággal betartottak. Ezen arány betartása mellett igyekeztem a víz és kénsav keveredéséből származó ismeretlen fokú megraelegedés hatását kizárni, illetőleg könnyen mérhető hővel helyettesíteni. O'Ol millígr. furfurolt tartalmazó 1 cm.'-nyi vizes folyadé­ kot erélyes híítés közben kevertem 2 cm.^ kénsavval, az a-naphtolt pedig az előbbi mennyiségben utólagosan adtam a lehűtött keverékhez. A keverékek néhány perez alatt már melegítés nélkül ís jellegzetes málnaié színt vettek fel, azonban kissé zavarosak voltak, színük csak felmelegítéskor vált ragyogóvá. Bár a színeződés foka melegítés közben nem sokat emelkedett, mégis észrevehető volt, hogy tetőpontját 65" C-nál érte el. A glycerinfürdőben 2—2 perczig 65, 75, 85, 120, 130" C-ra felme­ legített próbák színezettsé gének foka egyforma volt. Azon próbák, melyeket ennél magasabb hőfoknak tettem kí, a mel­ lett, hogy sárgás árnyalatot vettek fel, mí a hőfok emel­ kedésével arányosan mindinkább előtérbe lépett, egyszersmind az előbbieknél gyengébben színeződtek. A 160" C-ra felmelegí­ tett próba világos barna volt, gyengén rózsaszínes árnyalattal, míg a felforralt próba ugyanolyan halvány barna színt vett fel, mint a csupán a-naphtoUal felforralt hasonló töménységű kénsav. Némileg eltérő viszonyokat találtam még hígabb furfurololdat alkalmazása mellett, a mennyiben ilyenkor a reakcziókeverékek csak lassan és kevéssé színeződnek. Ennek követ­ keztében jobban észlelhetjük, hogy a színreakczió csak 50—70" O.-nál váhk teljessé. Az alkalmazott a.-naphtol mennyiségének és az alkalma­ zás módjának befolyása a színreakczióra. A mily tüzetesek az a-naphtol-kénsav reakczióra vonatkozó előírások sok más tekin­ tetben, époly kevés pontos utasítást találunk az alkalmazandó a-naphtol mennyiségére vonatkozólag. 15*

DR.

REINBOLD BÉLA

" szerint 0'5—1 cm.' vizsgálandó folyadékhoz 2 csepp 1 5 — 2 0 V o " O S alkoholos a-naphtololdat adandó. U D R Á N S Z K Y az a-naphtol 15%-os,'i illetve hidegen telített'^ oldatából adott 2 — 2 cseppet 0'5 cm.'-nyi vizes folyadékhoz. L U T H E R E * és Roos^° ugyanennyi vizes folyadékot 1 csepp 10%-os chloroformiumos a-naphtololdattal kevertek. T R E U P E L ^ " chloroformium helyett methylalkoholt használt az a-naphtol oldására, minthogy a chlo­ roformiumos oldatból nem mindig sikerűi egyetlen cseppet le­ mérni, ha pedig 2 vagy 3 csepp a-naphtololdat jut a reakcziókeverékbe, ez már befolyással van a színreakczióra. S A L K O W S K I , " ki e reakcziót, az előbbi szerzőktől eltérően csak minőleges vizs­ gálatokra használta, az a-naphtolt 107o-os aethyl-, íll. methylalkoholos oldatban alkalmazta. MOLISCH

Valamennyi szerző a kénsavval kezelés előtt adta az a-naph­ tolt a megvizsgálandó vizes folyadékhoz. Kísérleteimből kitűnt, hogy ha a furfin-ololdatot előbb keverjük a megfelelő miennyiségű töményikénsavval, lehűtjük, csak azután adjuk hozzá az a-naphtolt és ezzel mérsékelten melegítjük (55—70" C ) , sokkal ragyogóbb, tisztább és e mellett sötétebb színt kapunk, mintha az a-naphtollal már kevert furfurololdatot rázzuk össze, hűtés közben, vagy a nélkül kénsavval. Ezért, ragaszkodva a vizes folyadék és tömény kénsav azon arányához, melyet a fentebbiek szerint legkedvezőbbnek találtam, a reakcziókat a következő módon végeztem. 0-002, 0-008, 0-010, 0-012 milligr. furfurolt tartalmazó, 1—1 cm'-nyi vizes foh^adékot kevertem hűtés közben 2 — 2 cm'nyi tömény kénsavval.* A hideg folyadékhoz 1—6 csepp 5"/o-os methylalkoholos a-naphtol-oldatot adtam és a keverékeket néhány perezre 50—60" O.-ra melegített vízfürdőbe helyeztem. Több ilyen irányú kísérletből kitűnt, hogy 0'008, 0-012 milligr. furfurol ilyen kisérleti feltételek mellett 2—3 csepp a-naphtol oldattal adott legsötétebb színezödést, néha azonban már 3 * E g y e s esetekben ú g y jártam el, h o g y vizes furfurololdat

nagyobb

mennyiségét kevertem erélyes hűtős k ö z b o n kétszeres m e n n y i s é g ű tömény kénsavval. A z egj^es p r ó b á k h o z e kénsavas oldatból mértem le az esetenkint s^.ükséges mennyiséget és ezt 3—3 cm'-re egészítettem ki olyan kőnsavval, m e l y '/a i-ész lepárolt vizet és ^/j rész t ö m é n y kénsavat tartalmazott.

A

MOLISOH-ÜDRÁNSZKY-FÉLE a-NAPHTOLKÉNSAV REAKCZIÓRÓL.

229

cséppel is sárgás árnyalat lépett lel. A 4 és 5 csepp a-naphtollal kevert próbák nemcsak kifejezettebb barnás árnyalatot vettek fel, hanem világosabbak is maradtak, mint az ugyan­ annyi furfurolt, de kevesebb methylalkoholos a-naphtol-oldatot tartalmazó keverékek. Már a 2 csepp a-naphtol-oldattal végzett reakcziónál is gyakran lolietett sárgás árnyalatot észrevenni az egy cséppel készített reakí^ziókeverékek ibolyás ái'nyalatú színé­ vel szemben. Ennek daczára azonban az előbbiek színében jobban kifejezésre jutottak a furfuroltartalom mekkoraságának megfelelő fokozati különbségek. Igen híg furfurololdatoknál (0'002 milligr. 1 cm.'-ben) a 2 csepp methylalkoholos a-naphtololdattal készí­ tett reakeziókeverékek sárgás árnyalata zavarólag hatott, ezen­ kívül pedig az ilyen reakeziókeverékek sokkal hamarább elhalvá­ nyultak mint azok, melyek 1—1 csepp a-naphtol-oldattal készültek. A sárga szín, illetve sárgás árnyalat, mit fölös mennyiségű methylalkoholos a-naphtol-oldat alkalmazása esetén láthatunk, nemcsak az a-naphtoltól, hanem a methylalkoholtól is származhatik. í]rre vonatkozólag megejtett kísérleteim tényleg azt mutatták, hogy a MEROK-féle tiszta methylalkohol (puriss. pro. anal.) néhány cseppje 1 cm.' vízzel felhígítva, 2 cm.' tömény kénsavval összerázva és néhány apró a-naphtol kristálylyal 50—60° C-re melegítve halvány sárga szinreakczíót adott. Ennek megfelelően az a-naphtol methylalkoholos oldatával vég­ zett reakcziók az a-naphtol-krístályokkal végzett reakcziókkal összehasonlítva, sárgás árnyalatot mutattak. A methylalkohol ezenkívül más irányban ís zavarta a realccziót. Egyenlő menynyiségű furfurollal és a-naphtollal ugyanis, egyébként egyező feltételek mellett, sokkal halványabb színt vett fel a keverék, ha pár csepp methyl alkoholt ís adtam hozzá, mint ha a reak­ cziót methylalkohol kizárásával végeztem.* Nem

terjeszthettem ki vizsgálataimat

* TEEÜPEL^O szerint

a

methylalltoliol,

melyet

annak felderítésére, a

MOLISCH—UDRANSZKY-

l'óle reakcziónál az a-naphtol oldószeréül óhajtunk használni, előzetesen UDEÁNSZKY" n y o m á n vizsgálandó meg- o l y irányban, h o g y furfurollal és kén­ savval n e m ad-e szíuczödóst. A fentiekből kitűnik, h o g y a megvizsgálásnak ezen módja — melyet külünbon UDEÁNSZKY egészen más czólra használt — nem elégséges.

230

D R . REINBOLD

BÉLA

hogy ezen sárga színreakczió és a furfurol a-naphtol-kénsav reakcziójára gyakorolt hátráltató befolyás magának a methylalkoholnak, vagy valamely szennyezésnek tudandó-e be. A methylalkohol azonban e tulajdonságot lepárolás után is meg­ tartotta. A methylalkoholnak, mint az a-naphtol oldószerének, más lényeges hátrányai is vannak. Az a-naphtolt ugyanis methyl­ alkoholos oldatban nem könnyű pontosan adagolni; az oldat könnyen bepárolódik és ennek következtében rövid idő alatt töményebb lesz, mint kívánjuk. Nem kevéssé kellemetlen a methylalkoholos oldat azon sajátsága is, hogy a csepegtető készülék nyílása körűi igen könnyen és gyorsan kikristályosodik, azt esetleg elzárja. E nehézségek elkerülése czéljából methylalkohol helyett más oldószert, illetve az a-naphtol adagolásának más módját kerestem. Ugy találtam, hogy az a-naphtol igen könnyen kezel­ hető és pontosan adagolható a-naphtol-natrium alakjában.* Annak megállapítása czéljából, hogy ebből mennyit kell vennünk a reakczióhoz, különböző töménységű (1—3Vo) friss * A z a-naj)htol-iiatriumot,

BISCHOFK* n y o m á n

tisztán előállítanom ; ilyen irányú jegeczedő

anyagot

készítettem, l i o g y

tudtam igen

nyerni.

finom

kisérloteimnúl Ezért

járva

ol, n o m sikerült,

c s a k barna, tapadós, nem

a-naplitol-natrium-oldatomat

porrá tört a-naphtolt oldottam annyi

úgy

lúgban,

a m e n n y i az oldáshoz épen elegendő volt. H, O H + N a O H = C , o H, O N a + H , 0 egyenlet alajjján kiszámíthatjuk, készítéséhez O'OSG gr.

h o g y 10 c m . ' f / o - o s a-naphtol-natrium oldat

a-naphtolt és 10 om.» 0-234«/„-os. N a O H

oldatot kell

vennünk. A z í g y készített oldat friss állajjotbaji, eltekintve, csaknem lug'os kémhatás

viztiszta,

mellett

erősen

g y e n g e tejszerű

zavarosságtól

kémhatása erősen l ú g o s . Savval titrálva m é g elzavarodik;

k ö z ö m b ö s kémliatásuvá

csak

akkor lesz, ha az oldáshoz vett N a O H összes m e n n y i s é g é n e k megfelelő savat adtunk hozzá. L e v e g ő t ő l és fénytől elzárva is csakhamar barnul és zavarossá válik, néhány nap elteltével furfurol kimutatására többé nem Czélszerű

ezért

natrium oldat készítéséliez v a g y j ó l elzárt felhasználás uyisógóvel.

használható.

az a-naphtolt kis — k b . 3—5 c m . ' I°;'o-o8 a-naphtolelegendő — adagokban lemérni és

ü v e g c s ö v e c s k é k b e n tartani. E kis részleteket

előtt oldhatjuk

fel 0'234",|,-os NaOH-oldatunk

beforrasztott, közvetlenül a

megfelelő m e n y -

A MOLISCH-UDRÁNSZKY-FÉJ.E a - N A l ' H T O L K É N S A V REAKCZIÓRÓL.

231

a-naphtol-nátrium oldatok különböző mennyiségeit adtam egy­ forma furfuroltartalrnú furfurololdat-kénsav keverékek egyenlő mennyiségeihez.* E keverékek 50—55" C.-ra melegítve igen szép málnaié színt vettek fel. A színezettség foka bizonyos határig arányban volt az alkalmazott a-naphtol-natríum mennyiségével, a mennyi•ben pl. 0-00015-0-00288 miUíoramm—Em^"

Javítandók. helyett

231. 1. felüh-öl 18-ik sor 1-2

238, „

„

243. „ 247. ,,

alulról

„

22-ik

„

70-70

12-ik

,

szölöozukorró

7-ik

..

leliágó

2-ik

„

1—2, 70-75 szőlőczukorból leszálló

.

jellegzö

„

furfurolra

„

a kók

jellegző

249. „ fölülről 10-ik „ az ibolya 2,54. ,, a 34. sz. alá botoldandó : M a g y a r ohemiai folyóirat. V I .

k

129. 1.

tolt nem oldat alakjában juttattam a reakcziókeverékhez, hanem ebbe néhány apró a-naphtol kristályt dobtam. Az a-naphtol fölös­ lege ilyenkor nem oldódott fel és a reakcziókeverékből a színreakezió teljes kiképződése után, a mennyiben ez további vizsgá­ latok czéljából szükségesnek látszott, kiizzított asbesten keresztül szűrés útján eltávolítható volt. Minthogy azonban igen nehéz volna a kristályos a-naphtolt mindig pontosan egyforma mennyí* E kísérleteknél az a-naphtol-natrium-oldatot 0'02 cm.^-ekre beosztott pipettával mérve adtam a reakoziókeverékekhez. E g y e s esetekben a k e v e r ő k hígítását, mit ezzel okoztam, megfelelő mennyiségíi tömény kénsav hozzá­ adásával i g y e k e z t e m ellensúlyozni. M i n t h o g y azonban ú g y taláham, h o g y ez a kis fokú hígítás a reakcziót n e m zavarja, ezen eljárástól _később elállottam,

230

DE.

KEINBOLD

BÉLA

hogy ezen sárga színreakczió és a furfurol a-naphtol-kénsav reakcziójára gyakorolt hátráltató befolyás magának a methylalkoholnak, vagy valamely szennyezésnek tudandó-e be. A methylalkohol azonban e tulajdonságot lepárolás után is meg­ tartotta. A methylalkoholnak, mint az a-naphtol oldószerének, más LÓNA,'no-ps báti'ánAaL,is_yAnnak. _Az a-naphtolt ugyanis methyl-

Cjo H , O H + N a O H = C , „ H , O N a + H , 0 ogyonlet alapján kiszámiüiatjuk, készítéséhez 0-086 gr.

l i o g y 10 o m . ' l ^ - o s cc-naplitol-natriuin oldat

a-naphtolt és 10 c m . ' 0-234»/„-os

NaOlí

oldatot kell

vennünk. Az

í g y készített oldat friss állajjotban,

eltekintve, csaknem l ú g o s kémhatás

víztiszta,

mellett

erősen

kémhatása

g y e n g e tejszerű zavarosság-tól

erősen l ú g o s . Savval titrálva m é g

elzavarodik;

közömbös

kémhatásuvá

csak

akkor lesz, ha az oldáshoz vett N a O H összes m e n n y i s é g é n e k megfelelő savat adtunk hozzá. L e v e g ő t ő l és fénytől elzárva is csakhamar barnul és zavarossá válik, néhány nap elteltével furfurol kimutatására többé n e m használható. Czélszerű

ezért

az a-naphtolt kis — k b . 3—5 c m . ' f / o - o s

natrium oldat készítéséhez v a g y j ó l elzárt

iivegosövecskókbon

felhasználás előtt oldhatjuk nyiségóvel.

a-naphtol-

elegendő — adagokban lemérni és beforrasztott, tartani. E kis részleteket

fel 0-234'',u-üs NaOH-oldatunk

közvetlenül a

megfelelő meny-

A

MOLISOH-UDUANSZKY-FÉLE

a-NAl'HTOLKÉNSAV

BBAKOZIÓBÓL.

231

a-naphtol-natrium oldatok különböző mennyiségeit adtam egy­ forma furfuroltartalmú furfurololdat-kénsav keverékek egyenlő mennyiségeihez.* E keverékek 50—55" C.-ra melegítve igen szép málnaié színt vettek fel. A színezettség foka bizonyos határig arányban volt az alkalmazott a-naphtol-natrium mennyiségével, a mennyi­ ben pl. 0-00015—0-00288 milligramm furfurol jelenléte mellett 0-06 cm.' l"/o-os a-naphtol-natrium-oldattal erősebb színezödést kaptam, mint 0-02 cm.'-rel. Az a-naphtolnatrium alkalmazott mennyiségének növelése egy bizonyos határon túl nem volt előnyös. így a fennebbi furfurolmennyiségek jelenléte mellett 0-1 cm.'-nél több l"/o-os a-naphtolnatrium-oldattal nemcsak zavarosak lettek a reakcziókeverékek az oldatlanúl maradó a-naphtol miatt, hanem egyszersmind gyengébben színeződtek, sőt némely esetben szennyes színt vettek fel. A reakcziókeverék több furfurol jelenléte mellett több a-naphtolt tudott oldásban tartani. így 0-03 milligr. furfurolt véve 3 em.'-nyi kénsavas folyadékhoz, 0-002 gr. a-naphtolnátriummal ís (1-2, íll. 3"/o-os oldatban) szép tiszta, sötét málnaié színű keverékeket kaptam, csak ennél nagyobb mennyiségű a-naphtolnatrium alkalmazása mellett váltak a keverékek többé-kevésbé zavarosokká. Ha ez a zavarodás nem volt nagyfokú, akkor a keverékeknek 70—70" C.-ra melegítésekor eltűnt. Tiszta színű, szép reakcziót kaptam akkor ís, ha az a-naph­ tolt nem oldat alakjában juttattam a reakcziókeverékhez, hanem ebbe néhány apró a-naphtol kristályt dobtam. Az a-naphtol fölös­ lege ilyenkor nem oldódott fel és a reakcziókeverékből a szín­ reakczió teljes kiképződése után, a mennyiben ez további vizsgá­ latok czéljából szükségesnek látszott, kiizzított asbesten keresztül szűrés útján eltávolítható volt. Minthogy azonban igen nehéz volna a kristályos a-naphtolt mindig pontosan egyforma mennyi* E kísérleteknél az a-naphtol-natrium-oldatot 0'02 cm.'-ekre beosztott pipettával mérve adtam a reakcziókeverékokliez. E g y e s esetekben a k e v e r é k hígítását, mit ezzel okoztam, megfelelő m e n n y i s é g ű tömény kénsav hozzá­ adásával i g y e k e z t e m ellensúlyozni. M i n t h o g y azonban ú g y találtam, h o g y ez a kis fokú hígítás a reakcziót nem zavarja, ezen eljárástól __később elállottam,

232

DR.

REINBOLD

BÉLA

ségben adni az egyes reakeziókhoz, az a-naplitol alkalmazásánalc ezen^módja csak minöleges vizsgálatolínál ajánlatos, mig olyan esetekben, hol a fellépő színeződés fokából mennyileges követ­ keztetéseket óhajtunk vonni, czélszerűbb az a-naphtolnatriumoldat használata. A levegő oxygeniumának hatása. Azon körülmények közül, melyek e színreakczió kifejlődésére befolyással lehetnek, még a levegő oxygeniumának hatását vizsgáltam. Annyival inkább lehetett arra gondolnom, hogy a levegő oxygeniuma a színes anyag kiképződésében szerepet játszhatik, mert L E U K E N czukoroldatok furfurolreakczióit vizsgálva, úgy találta, hogy egyes anyagokkal, pl. terpenekkel nem lépett fel színeződés, mig ezek oxygeniumtartalmú származékai furfurollal színreakczió adtak. D E C H A L M O T ^ pedig a furfurolnak némely hasisokkal (anílin, toluidin, benzyliden basisok) képzett condensatiós ter­ mékeire nézve mutatta ki, hogy azok csak a levegő oxygeniu­ mának hatása alatt változnak át színes anyagokká. Az oxygenium hatásának megvizsgálása czéljából alkalmas alakú üveg­ edényekbe 1 rész híg furfurololdatból és 2 rész tömény kén­ savból álló keveréknek egyenlő mennyiségeit mértem, le, az edények más részeibe pedig, oly módon, hogy a kénsavas folyadékkal ne érintkezhessek, az a-naphtolnak kb. egyforma mennyiségeit juttattam. Ezután az edények nyílásait hajszál­ csövekké húzván ki, a párhuzamos kísérletek egyikénél a fur­ furoltartalrnú kénsavas folyadékon és az egész készüléken lúgos pyrogallol-oldattal mosott és chlorcalcium-csövön átvezetett hydrogeniumot áramoltattam át, másikánál pedig levegővel kevert oxygeniumot. 24 óra elteltével az edények kivezető csöveit még a gáz áramlása alatt beforrasztottam. Ezután az a-naphtolt a kénsavas furfurololdattal keverve, az edényeket 65" C-os vízfür­ dőbe helyeztem. Úgy az oxygeníummal, mint a hydrogeniummal kezelt részlet csakhamar jellegző málnaié szint vett fel; a színeződés foka pedig mindkét próbánál körülbelül egyforma volt. A két részlet között mégis lehetett annyi különbséget észlelni, hogy az oxygeníummal kezelt próba már néhány óra multán halvá­ nyodni kezdett, mi közben kékes árnyalatot vett fel, míg a

A

MOIJSCH-UDRÁNSZKY-FÉLB.a-NAPHTOLKliNSAV

REAKOZIÓRÓL.

233

hydrogeniummal kezelt részlet csak.később mutatta ezt a szín­ változást. A farfarol (x,-naphtol-kénsav-reakcziójának érzékeny­ sége. Már a fennebbíekből ís látszik, hogy a kísérleti feltételek aránylag csekély módosítása nagy mértékben befolyásolhatja a reakczíó végeredményét. Még jobban szembetííník ez akkor, ha megfigyeljük a reakczíó érzékenységének határát különböző kisérleti feltételek mellett. Ha a vizes furfurololdat 1 cm.'-ét 1 vagy 2 csepp ö^/o-os methylalkoholos a-naphtololdattal kevertem és 2 cm.' tömény kénsavval hűtés nélkül összeráztam, 0'002 milligr. furfuroUal még jól felismerhető színreakcziót kaptam, míg O'OOl milligram­ mal a reakcziókeverék ugyanazt a szennyes zöldes-sárga színt vette fel, mint a furfurol nélkül végzett ellenőrző próbánál. Ha ellenben a furfurololdat és kénsav hűtés közben készített keve­ rékének 3 cm.'-éhez utólagosan adtam ugyanazon a-naphtololdatból, még O'OOl milligr. furfurol jelenlétében is, bár nem egészen tiszta, de az ellenőrző próbával összehasonlítva, mégis elég jól felismerhető színreakczió lépett fel. Jelentékenyen nagyobbnak találtam a reakczíó érzékenységét hasonló kísérleti feltótelek mellett, ha methylalkoholos a-naphtol-oldat helyett néhány egészen kicsiny a-naphtolkristályt vettem a próbához. A reakczíó érzékenységében ezen módosítás következtében be­ álló változást már M O L I S O H " észrevette, a mennyiben megje­ gyezte, hogy igen híg szőlőczukor-oldatoknál a-naphtol-oldat helyett kristályos a-naphtol alkalmazandó. Ily módon kísérle­ teimben az a-naphtol utólagos hozzáadása mellett O'OOl milligr, ínrfurol igen jól kifejezett színreakcziót adott, a 0'0075, íll. O'OOOö milligr. furfurolt tartalmazó próbák igen halványan, de még határozottan felismerhető mértékben színeződtek, míg a 0'00025 milligr. furfurolt tartalmazó próba, valamint a furfurolt nem tartalmazó ellenőrző próba ugyanolyan feltételek mellett viztiszta maradt. Legnagyobbnak találtam a reakczíó érzékenységét a-naphtolnatríum-oldat alkalmazása mellett. Ha a-naphtolnatríum fris­ sen készült l»/o-os oldatának O'l cm.'-ét adtam a vizes furfuroloídathoz és ezt 2 cm.' kőnsavval hűtés nélkül összeráztam.

234

DR.

REINBOLD

BÉLA

O'OOl—0'00075 milligr. fm-fm'ol jelenlétében még felismerhető színezödést kaptam, míg a 0'0002 milligr. furfurolt tartalmazó keverék, úgyszintén a furfurol nélkül készített reakczió-keverék színtelen maradt. Az a-naphtolnatrium utólagos hozzáadása mel­ lett O'OOÜS" 0-00025 millígr. furfurollal jól kifejezett, O'OOOl millígr. furfurollal még felismerhető színreakcziót kaptam; 0'00144, 0'00288 és 0'00576 milligr. furfurolt tartalmazó keverékek színe között pedig igen határozott fokozati különbség volt észlelhető. Azon színeződés, melyet O'OOOOS milligr. furfurollal is lehetett észlelni, nem volt erősebb, mint a furfurol hozzáadása nélkül végzett ellenőrző próbáké, melyek valószínűleg a reagensek más módon ki nem mutatható igen kis fokú szennyezettségétől függőleg alig észrevehető rózsaszínes árnyalatot vettek íel. A furfurol a-naphtol-kénsav reakcziójának feltételeire vonat­ kozó kísérleteimből tehát kitűnik, hogy a színeződés akkor leg­ erősebb, ha 1 rész vizes furfurololdatot hűtés közben 2 rész tömény kénsavval keverünk össze és e keveréket a-naphtolnat­ rium oldatával kb. óráig 55—70' C-nál tartjuk. Czélszerű az a-naphtolnatriumot l"/o-os oldatban alkalmazni és ez oldatból 3 cm.'-nyi kénsavas folyadékra, illetve kb. 0'03 milligr. furfurolra, 0'2 cm.'-t venni. A faríarol a,-naphtol-kénsav-reakcziójánál fellépő szín milyensége. Az eddig leírt kísérletek során kitűnt, hogy a kísér­ leti feltételek nemcsak a színeződés fokára, hanem bizonyos mértékben a szín jellegére is befolyással vannak. MOLISCH a szőlőczukor-oldat, a-naphtol és tömény kénsav összekeverésénél fellépő színt sötét ibolya színnek mondja. UDRÁNSZKY " az a-naphtollal kevert furfurololdatot kénsavval aláágyazva az érintkezési határon „pompás ibolya színű" gyűrűt kapott, mi mellett még egy zöldes gyűrű ís látszott. Ez utóbbi jelenséget, mint a hogy arra L . M A Y E R " vizsgálatai nyomán LUTHER később reámutatott, a kénsavban foglalt salétromsavas vegyületek okozzák. Hígabb furfurololdatok a-naphtollal és kén­ savval összerázva, baraczkvirág, illetve málnavörös színt vettek fel. U D R Á N S Z K Y ezen színes keverékek színképében a F R A U N H O F E R féle B és E vonalcsoportok között középen nem egészen éles szélű keskeny elnyelési csíkot észlelt; a színképnek az F vonal-

A M O L I S C H - Ü D B Á N S Z K Y - F É L B a - N A P H T O L K É N S A V HBAKCZIÓRÓL.

235

csoporttól az ibolya felé eső része pedig szintén el volt söté­ tedve. Ha a reakcziókeverék rövid állás után sötétedni kezdett, akkor az elnyelési csík eltűnt, a színkép jobb szélének elhomályosodása pedig egészen a C vonalcsoportig nyomult elő. U D K Á N s z K Y ezen észleletével a későbbi vizsgálók ez irányú meg­ figyeléseinek eredményei is megegyeznek. U D R Á N S Z K Y a furfurol reakczióiról írt első értekezésében ís hangsúlyozta, hogy a színreakcziók azonosítása és megkülön­ böztetése czéljából lényeges a színes reakeziókeverékek színké­ pének pontos megfigyelése. Hogy a furfurol a-naphtol-kénsav reakcziójánál fellépő szín jellegzését minél teljesebbé tegyem, másfelől, hogy a furfurol a-naphtol-kénsav-reakczióját biztos alapon hasonlíthassam össze a szőlőczvdíor, vagy más szénhyd­ rátok hasonló reakcziójával, H Ü K N E R ^ ' féle spectrophotometerrel meghatároztam a reakcziókeverék fényelnyelő képességét a szín­ kép 668 hullámhosszúságú sugaraitól a 471 hullámhoszszuságú sugaraiig terjedő szakaszának csaknem minden részére vonatkozólag. A spectrophotometriás vizsgálathoz a reakcziókeveréket a fentebb leírt, legelőnyösebbnek talált módon készítettem O'Ol míiligr. furfurollal. Minthogy azonban arra törekedtem, hogy a keverékbe minél kevesebb szorosan oda nem tartozó anyagot vigyek be, a-naphtolnatríumoldat helyett apró a-naphtol kristá­ lyokat használtam. A reakcziókeveréket ezeknek csekély fölös­ legéről a reakczíó teljes kifejlődése után, közvetlenül a spectro­ photometriás megvizsgálás előtt, kiizzított asbesten leszűrtem. 4 ilyen reakcziókeverék spectrophotometriás megvizsgálásának* eredményét középértékben a következő 1. számú diagramm tün­ teti fel. (1. ábra.)** * kz

összes

itt

emlitoiidő

speetropliotomotriás

vizsgálatolínál

forrásul AuEK lámi>a szolg-ált. A collimator-rés Ovi m m . tág volt, az rés nyilasa p e d i g 0'9 osztályzatnak ** A színkép

felelt m e g a színkép

minden e g y e s m e g v i z s g á l t

leolvasás átlagát vettem a számítás alapjául.

részére

Ez

fény­

ocularis

beosztásán. vonatkozólag

6—6

átlagértékek a 4 reakozió-

kevoréknél a színkép ugyanazon tájékára vonatkozólag e g y m á s között e l é g g é m e g e g y e z ő k voltak ahhoz, diagrammot a

hogy

leírt feltételek

a

közéijértékük

alapján

megszerkesztett

mellett készített k e v e r é k színérc

jellegzőnek

236

D R . REINBOLD BÉLA

A diagTamm abseissája, melyre a színkép egyes részeinek hullámhosszúságai, valamint a F R A U N H O F E R vonalcsoportok van­ nak feljegyezve, jelképezi a színképet. Az ordinatákra húzott vízszintes vonalak jelölik a színes keverék fényelnyelésí együtt­ hatóinak nagyságát, a színkép illető részére vonatkozólag. E diagramm mutatja, hogy a fennebb leírt módon furfurol-oldattal készített színes reakcziókeverék fényelnyelő képes­ sége legnagyobb mértékben illeti a színkép 5 5 2 — 5 4 2 hullám­ hosszúságú sugarait, vagyis az elnyelési csík legsötétebb része a 2) és -B vonalcsoportok között, utóbbihoz valamivel közelebb fekszik. A fényelnyelés kb. a 600 [Jiit hullámhosszúságú suga­ raktól kezdve e tetőpontig elég hirtelen emelkedik, innen pedig a színkép jobb széle felé meglehetős lassan hagy alább. A spectrophotometriás felvétel tehát eltekintve a színkép jobb szélének elhomályosodásától, mely spectrophotometerrel nem volt észlelhető, egyezik UoR.iNszKY-nak a furfurol a-naphtolkénsav-reakczíójánál fellépő fényelnyelésí jelenségekre vonatkozó észleletével. A szölöczukor a-naphtol kónsavreakcziója.

Szénhydrátok, íll. furfurolfejlesztő anyagok a-naphtol-kénsav-reakczíóínál számot kell vetnünk azon körülménynyel, hogy míg furfurol-oldattal végzett reakczióknál a reagensek már előképzetten találják a furfurolt, addig a furfurolfejlesztő anya­ goknak a sav behatása alatt még bomlaniok kell, hogy e bom­ lásuk közben furftu'olt termeljenek. luhesson tekinteni. í g y pl. a fonti 4 megvizsgálásnál a színkép azon Jielyón, liol a főnyelnyelést l e g n a g y o b b n a k találtam, t. i. az 552—542 liullámh o s s z u s á g ú sugarak helyén, a fényelnyelésí együttható l e g k i s e b b értéke 0-8306, l e g n a g y o b b értóko 0-8990 volt. A fényolnyelés nagyságának ez az ingadozása részben arra vozethotő vissza, h o g y a kristályos a-naphtolt n o m sikerült m i n d i g pontosan egyenlő m e n n y i s é g b e n adni a reakcziókeverékhez. Másfelől p e d i g abban kereshetjük okát, h o g y a spectrophotometriás m e g v i z s g á l á s nem mindig egyenlő ideig tartott és az e g y e s keverékek ennek megfelelően különböző i d e i g állottak a spectrophotometor lámpájának liőbehatása alatt, minek k ö v o t k o z t ó b c n ez a k e v e r é k e k színére különböző hatást gyakorolhatott. Ezt a szabálytalanságot a hasonló k e v e r é k e k k é s ő b b leírandó spectro­ photometriás megvizsgálásánál s e m tudtam elkerülni.

« - 8 0

0 ? 0

0 6 0

Ű'SO

030

668

S'iS

£30

ei*)

600

58?

575

563

552

S-il

D

523

532

E 1. ábra.

b

515

50J

500

^193

W

1 8 2

F

1 7 6

DR.

RElNBOLD

BÉLA

A szőlöczukornak savbehatás alatt végbemenő bomlása sok oldalról tanulmányozott, de még nem teljesen megoldott kérdés. A bomlási termékek között kétségtelenül szerepel a furfurol, bár nem termelődik akkora mennyiségben, mint pen­ tosek hasonló bontásánál. S C H I F F ^ ^ eczetsavas xylidinnel az összes akkor ismert czukrokról kimutatta, hogy furfurolt termelnek. U D R - Á N S Z K Y " az a-naphtol-kénsav-reakczióval hasonló eredmény­ hez jutott. T o L L E N s és tanítványai'" ezzel szemben pentosek és más czukrok között különbséget tettek azon az alapon, hogy utóbbiak vagy egyáltalában nem, vagy csak nyomokban fejlesz­ tenek hirfurolt. S A L K o w s K i - n a k ^ ' sósavval nem sikerült szölöczukorról furfurolt lepárolní, míg T O L L B N S a szőlőczukor 127o-os sósavval lepárolásánál képződő furfurol mennyiségét is megha­ tározta és ezt a szőlőczukor V*—'/sVo-ának találta. B E R T H E L O T és A N D B É ' különböző savakkal kezelték a szőlőczukrot és belőle phosphorsavval lassú lepárolással hydrogenium-áramban ()'43''/o, kénsavval lassú lepárolással levegőáramban 0'47"/oj sósavval gyors lepárolással levegőáramban 0'04"/o furfurolt kaptak. W B I S E R és Z A r r s o H E K " tiszta szőlőczukoroldatból 12"'„-os sósavval 0"36"/o-nyi furfurolt tudtak lepárolní. A kísérleti eredmények ezen feltűnő ingadozásának oka természetszerűen a czukrok savval bontásának körülményeiben és a furfurol kimutatására használt reagensek különböző érzé­ kenységében keresendő. C O N R A D és G U T H Z E I T " nádczukornak savval bontásánál különbségeket észleltek a bomlástermékek (dextrose, lávulinsav és huminanyagok) egymásközötti mennyi­ leges viszonyában, a bontáshoz használt sav milyensége és mennyisége szerint. Viszont S Í É B E N " azt vette észre, hogy a különböző czukrok — dextrose és lávulose — sav behatása alatt nem egyformán bomlanak. G R O T E és T O L L E N S " 50 gr. szőlő­ czukorból, miután azt 50 gr. kénsavval és 450 gr. vízzel 6 napig főzték, 27 gr.-ot még bomlatlanul találtak.

A kísérleti feltételeid befolyása a czukrokból keletkező bomlástermékek milyenségére és mennyiségére igen jól kitűnik B E R T H E L O T és A N D R É ' közleményeiből. E szerzők arabinoseból, melyet beforrasztott üvegcsőben tömény sósavval 24 óráig mele­ gítettek, egyáltalában nem kaptak furfurolt, mig az arabinosenak

A

MÓLISCH-UDRÁNSZKY-FÉLE

a-NAPHTOLKÉNSAV

REAKOZIÓRÓL.

239

12'3Vo-os sósavval hasonló módon kezelése révén keletkező bomlástermékei között 0"3''/o-nyi furfurolt találtak, a kísérlet feltételeinek alkalmas módosításával pedig 40-—44% furfurolt tudtak arabínoseból lepárolní. Természetes, hogy a szénhydrátokból képződő furfurol mennyiségére a kísérleti feltételek abban az esetben ís épen ilyen befolyást gyakorolhatnak, ha a furfurolt nem pároljuk le, hanem magában a savval kezelt folyadékban igyekszünk kimutatni. Annak megismerése czéljából, hogy a furfurol a-naphtolkénsav-reakcziójára nézve legkedvezőbbnek talált feltételek mennyiben kedvezők a szőlőczukor ugyanazon reakcziójára nézve, vagyis, hogy e feltételek mennyiben kedvezők a furfurol lehasadására szőlőczukorból, híg szőlőczukoroldatokkal végeztem ugyan­ azon kísérleteket, melyeket az előbbi fejezetben a furfurolra vonatkozólag ismertettem. A kénsav mennyiségének és a reakcziólieverék megmelegedésének^ az a-naplitol mennyiségének és alkalmazási módjának hatása. 1 cm.'-nyí vizes szőlőczukoroldatot, mely 0'15 milligr. szőlőczukrot tartalmazott, 1 csepp 5%-os methyl­ alkoholos a-naphtololdat hozzáadása után hűtés nélkül kevertem 0'7—3'0 cm.' tömény kénsavval. A reakcziókeverékek 0'9 cm.'nél kevesebb kénsavval egyáltalában nem színeződtek. A színe­ ződés legerősebb volt 2'0—2'2 cm.' kénsavval, míg azon reakczió­ keverékek, melyekhez ennél több kénsavat adtam, halványabb és barnás árnyalatú színt vettek fel. Ugyanezt találtam azon kísérleteknél, melyeket ugyanilyen módon O'Ol milligr. cznkorral végeztem. Kisebb mennyiségű kénsavval melegítés útján sem lehet elérni azt, hogy a keverék úgy színeződjék, mint a kénsavnak azon mennyiségével, mely a fennebbíek szerint a reakczióhoz szükségesnek bizonyult. Ezt mutatta azon kísérletem, melynél 015 millígr. szőlőczukrot tartalmazó 1—1 cm.'-nyí oldatot 1—1 csepp a-naphtololdattal, 1 íll. 2 cm.' tömény kénsavval kevertem össze hűtés közben és a keveréket fokozatosan melegítettem. Az 1 cm.' kénsavat tartalmazó keverék a kiséiiet egész tar­ tama alatt világosabb volt, mint a 2 cm.' kénsavval készí-

240

•

DR.

REINBOLD

BÉLA

tett keverék, .135° C.-nál pedig már szennyes barna szint vett í'eL Ezzel szemben a 2 cm.' kénsavat tartalmazó keverék már 55° O.-nál kifejezett baraczkvirág-színű volt; színe a hőmérsék további emelésével párhuzamosan sötétedett. A keverék színeződésének tetőpontját csak 135—140° C.-ra melegítésnél érte el, 150° C.-ra melegítve kezdett zavarossá lenni, ennél magasabb hőnek kitéve fokozatosan zavarosodott és barnult, míg végre 160° C.-nál szennyes barna színíívé lett. Ha a reakcziókeveréket nem fokozatosan és tartósan mele­ gítettem, hanem egyes próbákat csak rövid időre tettem ki magasahb hőmérsék hatásának, az eredmény az előbbi kísérlet­ sorozat eredményétől annyiban tért el, hogy a teljes színezödést csak magasabb hőfoknál értem el. Érmek megfelelően az 50—85° C. vízfürdőbe tett reakcziókeverékek baraczkvírág-színűek lettek, a 100—125°-nak kitett részletek málnavörös, a 130—155°nak kitett részletek rubinvíirös, illetve sötét rubinvörös színt vettek fel. A 160° C.-ra és magasabb hőfolíra melegített próbált barnás, illetve barna színüekké lettek. E reakcziókeverékek színe 12—14 órai állás után sajátszerüen megváltozott. Az 50—75° C-ra melegített részletek igen szép rózsaszínűekké lettek, a 100—125° C.-ra melegített pró­ bák sajátságos, erősen kékes, szederjes színt vettek föl, a 130— 155° C.-ra melegített próbákon csekély kékes árnyalat lett észre­ vehető, míg a magasabb hőfoknak kitett próbákon semmi vál­ tozás sem látszott. A reakcziókeverékek ilyen viselkedése annyi­ ból érdekes, hogy figyelmünket felhívja a szőlőczukor és furfurol a-naphtol-kénsav-reakcziói között fennálló és később részlete­ sebben tárgyalandó különbségekre. Az a-naphtol, íll. methylalkoholos a-naphtol-oldat alkalma­ zott mennyiségének és az alkalmazás módjának különböző vál­ toztatása a szőlőcznkorral végzett kísérleteknél is ugyanazon eredménynyel járt, mint a furfurollal végzett kísérleteknél. A farfarol és a szőlőczukor a,-naphtol-kénsa,v-reakczióiDak összehasonlítása. Az előbb felsorolt kísérletek eredmé­ nyeiből kitűnik, hogy szőlőczukorral végzett a-naphtol-kénsav reakczíónál egyébként azonos viszonyok mellett jelentékenyen magasabb hőmérsékre van szükség, hogy a színeződés tetőfokát

A

MOLlSCH-ÜÖRÁNSZliV-FÉLE a-NAPHTOLIcáNSAV

KEAKCZIÓRÓL.

241

elérje, mint a furfurollal végzett hasonló reakcziónál. A reak­ czió menetének ezen különbségén kivűl a kísérletek bizonyos alkalmas berendezése mellett a színeződés milyenségében is lényeges különbségeket észlelhetünk. L U T H E R pontosan leírta erre vonatkozó észleletét, összehasonlítván egymással a kétféle reakcziókeverék színképeit ís. A szőlőczukor-oldattal készített reakcziókeverék színképében két elnyelési csíkot látott. Ezek közül a feltűnőbb a B és E vonalcsoportok közé esett, de nem középre, mint a furfurol a-naphtol-kénsav-reakcziójánál, hanem szorosan a B vonalcsoport mellé. Ezen csík balfelé élesen hatá­ rolódott el a színkép világos részétől, mig jobb széle elmosó­ dott volt. A második csík a Z) vonalcsoportra esett és azt meg­ szélesítette. L U T H E R észlelete szerint ezen két csík a reakczió­ keverék állása közben egymással összeolvadt; az elsötétedés a színkép zöld részét nem mindig egyforma mértékben érintette, a vörös azonban állandóan látható maradt úgy, hogy az elnye­ lési csík baloldali határa a B vonalcsoporttól kissé balra, a színkép vörös színű részében volt. A két reakczió közötti különbség élesen szembeöthk, ha furfurollal és szölőczukorral egyidejűleg egyformán végezzük az a-naphtol-kénsav-próbát és pedig úgy, hogy a vizes folya­ dékot kénsavval hűtés közben összerázzuk és ezután a-naphtollal 55—70" C.-ra melegítjük. Ily eljárás mellett jól láthatjuk, hogy a furfurololdattal készített reakcziókeverék málnaié színével szem­ ben a szölőczukorral készített keverék erősen kékes ibolya színt vesz fel. A színbeli eltérésnek megfelelőleg a kétféle reakczíó kö­ zött, színképüket illetőleg is jelentékeny különbségeket talál­ tam. Mig a furfurollal készített reakcziókeverék színképe az.I. fejezetben leírt elnyelési csíkot mutatta, addig a szölőczukorral a fennebb leírt módon készített kékes színű keverék színképé­ ben az elnyelési csík a furfurol a-naphtol-kénsav-reakczíójának elnyelési csíkjához képest balra volt eltolódva. A színkép jobb szélének elhomályosodását kis kézi spectroskopiummal e reakcziókeveréknól sem észleltem. Pontosabb adatokhoz juttat ebben az esetben ís a spectrophotometria. A fennebb leírt módon 0'02Vo-os szőlőczukor-oldatlírtesitö (orvosi b z i i I í ) 1903.

16

242

Cft.

tlEINBÓLD

BÉLA

tal készített reakozíókeverélí fényelnyelésí együtthatóit a szín­ kép egyes részeire vonatkozólag a következő diagramm tün­ teti fel (2. ábra).

o-

2

p.

tn-

A

MOLlSÖH-UDRÁNSZKY-FÉLB a-NAPHTOLKÉNSAV

HEAKCZlÓRÓL.

043

Látható, hogy a reakcziókeverék fényelnyelő képességét legnagyobbnak találtam az 594—582 nix. hullámhosszúságú fény­ sugarakkal szemben, vagyis az elnyelési csík legsötétebb része a D vonalcsoport helyére esett. A fény elnyelés e tetőpont felé már a C vonalcsoporttól kezdődőleg meglehetősen lassan és egyenletesen emelkedett, mi a diagrammnak lankásan felhágó szárában jut kifejezésre. A diagramm lehágó szára még lanká­ sabb esésű, a D és -E" vonalcsoportok között középen, az 563— 555 hullámhosszúságú sugarak helyén, tehát a furfurol a-naphtol kénsav-reakczíójánál kapott elnyelési csík legsötétebb helyétől kissé balra, másodlagos kiemelkedést mutat. Láthatjuk továbbá, hogy a fényelnyelés egész a színkép kékes zöld részéig meglehetős magas maradt újabb emelkedés nélkül. Ez a jelen­ ség megegyezik L U T H E R észleletével, ki szintén úgy találta, hogy a szőlőczukor a-naphtol-kénsav-reakczíójánál a színes keverék színképének jobb széle fényben szegény. Tekintetbe véve, hogy a szőlőczukorral a leírt módon készí­ tett reakcziókeverék színét, de főleg színképét illetőleg ily nagy fokban eltér a furfurol hasonló módon végzett reakczíójától, arra kell gondolnunk, hogy a kénsav behatása alatt a szőlőczukor­ ból első sorban nem furfurol, hanem valamely más anyag ke­ letkezik, mely a-naphtollal a furfurol színreakczíójától eltérő kék színreakcziót ad, vagy pedig a szőlőczukorból kénsav beha­ tására lehasadó anyagok között a furfurol mellett olyan ís van, mely a reakezíót a fennebbi értelemben módosítja. Az utóbbi eshetőség figyelembe vételével a szénhydrátoknak savval bontásánál keletkező vegyületek közül egyeseket a reakczióhoz vett furfurolvízhez kevertem. B E R T H E L O T és A N D R É ' szerint a czukrok bomlása sav beha­ tása alatt, három egyidejű, de egymástól bizonyos tekintetben független folyamatból áll. B folyamatok: a czukrok átalakulása humínsavvá és vízzé, molekuláris tömörülés következtében; át­ alakulásuk lávulinsavvá és hangyasavvá, hasadás útján ( K I L I A N I , T o L L E N s és G R O T B , C O N R A D ÓS G U T H Z E I T ) ; végül szénsav terme­ lése más folyamatoktól függőleg. Úgy találtam, hogy a furfu­ rol a-naphtol-kónsav-reakczióját sem a hangyasav, sem a lávulinsav nem módosítja. Ha tehát képződnék a szőlőczukorból a

244

DR.

REINBÓLD

BÉLA

kénsav behatása alatt olyan anyag, mely a furfurol a-naphtolkénsav-reakcziójára befolyást gyakorolhatna, ezt a többi bom­ lástermék között kellene keresnünk. N E U B E R G ' ^ úgy találta, hogy az eddig egyformán furfurolreakczióknak tekintett a-naphtol, orcin, phloroglucin és resorcin reakcziók eredménye úgy furfurololdatok, mint furfurolfejlesztő anyagok megvizsgálásánál különböző. Ezen az alapon hajlandó azt felvenni, hogy e szinreakcziók létrejötténél nem furfurol, hanem a B E R T H E L O T és A N D R É vizsgálatai szerint szénhydrátok­ ból savbehatás alatt mindig képződő humussavak szerepelnek, mikkel a phenolok condensatiós termékeket adnak. Azon ada­ tokban, melyeket N E U B E R G felsorol, nem találjuk kellő megokolását annak az általánosításnak, melylyel ő a többi 3 színreakczióval együtt az a-naphtol-kénsav-reakcziót is kizárja a tulajdonképení furfurolreakcziók közül, holott, mint ő is mondja, ez a reakczíó furfurollal mindig sikerül. Egyébként pedig nem is vehetjük fel azt, hogy azon vegyü­ let, mely a-naphtollal és kénsavval kék színreakcziót ad, vagy a furfurol színreakczí óját ilyen irányban módosítja, a huminvegyületekhez tartozik, mivel képződése épen azon feltételhez van kötve, hogy a kénsavat csak rövid ideig és alacsony hőnél en­ gedjük a czukorra hatni. Furfurolfejlődés, mint a később leírandó kísérletekből látni fogjuk, szintén csak erélyesebb savbehatás alatt indul meg, humínanyagok képződéséhez pedig tudvalevő­ leg még hosszabb idő és magasabb hőmérsék szükséges. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy a szőlőczukorból a sav rövid ideig tartó behatásánál alacsony hőmérsék mellett nem. furfurol,* hanem valamely más, eddig talán még ismeretlen anyag hasad le, mely a-naphtollal és kénsavval kék színreak­ cziót ad. Ezen anyag különválasztása czéljából szőlőczukrot oldot­ tam kb. r6%~os kénsavban és ez oldatot 65—68° C. hőmérséknél 25—30 mm. higany nyomás mellett szakaszonként lepá­ roltam. ** * N e m is huminsav. ** A folyadék forrásánál k é p z ő d ő permetének a párlatba jutását vissza­ felé hajlított c s ö v e i ellátott biztosító készülék akadályozta.

A párlat javaré-

^

MOLISCH-UDRÁNSZKY-FÉr>E a - N A P H T O L K É X S A V

REAKCZIÓRÓL.

245

Az egyes részletek megvizsgálásánál úgy találtam, hogy azok gyengén savi kémhatásnak voltak, de Ba Cla-dal és sósav­ val nem adtak csapadékot. A kivett próbák kétszeres mennyi­ ségű tömény kénsavval hűtés közben összerázva és ezután a-naph­ tollal melegítve, többé-kevésbbó kékes árnyalatú, de lényegileg iurfurolra jellegzö szinreakczíót adtak. A. fuchsinkénessav-reakezió a párlatok nagyobb részével sikerült, míg Na OH-oldattal és LüGOL-oldattal csak egy esetben volt iodoformium kiválásá­ nak nyoma észlelhető; az ammoniakos ezüstoldatot egyik rész­ let sem redukálta. Azon részleteket, melyek a-naphtollal és kénsavval kékes árnyalatú szinreakczíót adtak, egyesítettem és az előbbi feltéte­ lek mellett újból lepároltam, likkor ís gyengén savi kémhatású párlatot kaptam, mely kékes árnyalatú a-naphtol-kénsav-reakcziót adott. A lepárolás után megmaradt folyadék gyengén savi kémhatású volt, a-naphtollal és kénsavval nem színeződött. Egy másik kísérletnél a híg kénsavas szőlőczukor-oldatot 69" C. hőmérséknél, 20—25 mm. híganynyomás mellett szaka­ szonként lepárolva, a párlat egyes részleteinek megvizsgálása mellett a szőlőczukor-oldat savanyúságának fokát ís figyelem­ mel kisértem. Egészen addig, míg a folyadék annyira bepárlódott, hogy savtartalma 11'29-szeresen normális savnak felelt meg, közömbös kémhatású párlatot kaptam, mely a fuchsinkénessav-reakcziót gyengén adta, kénsavval és a-naphtollal nem színeződött. További bepárolásnál az eddig színtelen kén­ savas szőlőczukor-oldat sárgulni kezdett, 14'2-szeresen normális savnak megfelelő savtartalom mellett közömbös, a-naphtollal és kénsavval halványkékre színeződő párlatot kaptam. A 17-szeresen normális savnak megfelelő savtartalom mel­ lett lepárolt részlet szintén közömbös kémhatású volt, a fuchsiniénessav-reakcziót kifejezetten adta, a-naphtollal és kénsavval .pedig kékes-rózsaszinűvé lett. A meglehetősen bepárolt kénsavas szét a szodüloinbik fogta fe], m í g az esetleg m é g i s elazálló párák felfogására a szedőlombik és légszivattyú k ö z é iktatott, kétszer lepárolt vízzel megtöl­ tött g á z m o s ó palaczk szolgált. A z e g y e s szakaszok lepárolása után a kénsa­ vas oldathoz a lepárolt folyadékkal k b . egyenlő m e n n y i s é g ű vizet adtam, íhogy a szőlőczukrot túlságosan t ö m é n y kénsav behatásától m e g ó v j a m .

246

,

,

D R . REINBOLD

BÉLA

szőlőczukor-oldatból most már az adott hőmérséknél és nyomás­ nál, 40 perez alatt alig párolódott le neliány cseppnyi folyadék. A lepárolt vizet ezért pótoltam és az oldatot 9'7-szeresen nor­ mális savnak megfelelő savtartalom mellett tovább pároltam. . A párlat, mely most ment át, savanyú kémhatású volt, az ammoniakos ezüstoldatot kifejezetten redukálta, NaOH és LuGOL-oldattal iodoformium vált ki belőle, fuchsin-kénessavval ki­ fejezett reakcziót adott, kénsavval és a-naphtollal pedig halvány kékes színt vett fel. Ujabb feltöltés után egy további részletet párolva le, közömbös kémhatású folyadékot kaptam, mely a fuchsin-kénessav reakcziót adta, a-naphtollal és kénsavval pedig kékes árnyalatú színt vett fel. Ezen csak vázlatosan leírt kísérleteknek eredményeiből tehát annyi tűnik ki, hogy azon eddig ismeretlen anyag, mely mérsékelt töménységű kénsav behatása alatt mérsékelt melegí­ tésnél képződik, és a-naphtollal kénsav jelenlétében kék szin­ reakczíót ad, illanó természetű, lepárolható, nem savi kémhahatású, igen híg oldatban a fuchsin-kénessav reakcziót nem adja, az ammoniakos ezüstoxydoldatot nem redukálja. Jelenlétét ugyanis közömbös kémhatású párlatokban és olyan párlatrészekben is ki lehetett mutatni, melyek fuchsínnal és kénsavval nem rea­ gáltak és az ezüstoxydot ammoniakos oldatban nem redu­ kálták. A párlatok egy részében foglalt és a fuchsin-kénessav reakcziót adó testtel, vagy testekkel a kérdéses anyag látszólag nem áll vonatkozásban. Ez az anyag csak mérsékelt töménységű sav és mérsékelt fokú melegítés behatása alatt képződik, illetve jelenléte az a-naphtol-kénsav-reakczióval csak ezen feltételek mellett mutat­ ható ki. Egy kísérletnél, melynél a kénsavas szőlőczukor-oldat savtartalma 18'5—19"5-szeresen normahs savnak felelt meg, 25—30 mm. higany-nyomás mellett 80" C.-nál savi kémhatású párlatot kaptam, mely kénsavval és a-naphtollal igen élénk tisztán furfurolra jellegző szinreakczíót adott, sósavban oldott phloroglucin hozzáadására előbb sárga, majd zöld színt vett fel, végül pedig kék színbe átcsapás mellett kékes-zöld csapa­ dék vált ki belőle. Ezen folyadék kétszer ismételt átpárolás

A

MOLISOH-UDRÁNSZKY-FÉLE a-NAPHTOiaíÉNSAV

RBAKCZIÓRÓL.

'

247

után is megtartotta savi kémhatását, furfurolra jellegző reakcziói pedig még jobban kifejezettekké váltak. Mindenesetre kívánatos lett volna a szőlőczukornak sav­ behatás alatt keletkező bomlástermékeit, különösen pedig a furfurolt és azon ismeretlen anyagot, mely a-naphtollal és kén­ savval kék színreakcziót adott, egymástól különválasztani. Ez azonban a kékes árnyalatú a-naphtol-kénsav-reakcziót adó pár­ latok ismételt lepárolásával sem sikerűit, sőt egyes esetekben azt lehetett észlelni, hogy a második lepárolás után úgy a pár­ lat, mint a maradék, minden kékes árnyalattól mentes, tisztán furfurolra jellegző a-naphtol-kénsav-reakczíót adott. Ezen kísérletek nem vezettek a szőlőczukorból kénsav enyhébb behatása alatt keletkező ismeretlen anyag különválasz­ tásához. Sikerült azonban módot találni arra, hogy szőlőczukor­ ral a furfurol a-naphtol-kénsav-reakcziójához, színét és szín­ képét illetőleg hasonló reakcziót kapjunk. Ezen módra az útmu­ tatást megadta már azon körülmény, hogy minél kevésbbé gon­ dos hűtés közben kevertem a szőlőczukor-oldatot kénsavval, a színreakczió annál többet veszített kékes jellegéből és annál jobban közeledett a tiszta furfurololdat színreakcziójához. Az előbbi leírt kísérleteknél pedig azon esetekben, melyekben a savat töményebb állapotban és magasabb hőfoknál engedtem a szőlőczukorra behatni, sikerült a kénsavas szőlőczukoroldatból — a reakcziók jól kifejezett voltából ítélve — eléggé tekintélyes mennyiségű furfurolt lepárolni. A melegítésben kerestem tehát azt a tényezőt, melynek a savbehatás mellett a furfuroltermeléshez hozzá kell járulnia. 10 cm' O-OP/o-os szőlőczukoroldatot hűtés közben 20 cm' tömény kénsavval kevertem. Minthogy előzetes kísérleteknél úgy találtam, hogy szőlőczukor a-naphtollal és kénsavval mele­ gítve. 130" C.-nál érte el színeződésének tetőfokát, ezen keve­ réket elzárt edényben rövid időre (2 perez) 130° C.-os glycerinfürdöbe helyeztem és azután lassan lehűtöttem. A keverék ezen eljárás közben rózsaszínes árnyalatú világos-barna színt vett fel. Ezen folyadéknak 3 cm'.-e 3 csepp a-naphtol-oldattal eny­ hén melegítve, jellegző színreakcziót adott. A reakczió-keverék színe azonban halványabb volt, mintsem az a keverék szőlő-

248

BEINBOLD

BÉLA

Czukoítartalmánák megfelelt volna, a tiszta furfurololdat a-napktol-kénsav-reakcziójához képest pedig sárgás árnyalatot muta­ tott. Színképe kis kézi spectroscopiummal nézve, egyezett a furfurol a-naphtol-kénsav-reakeziójának színképével. E kísérletből kitűnt, hogy a leírt föltételek mellett sikerűi , a szőlőczukorból kénsavval és hőbehatással furfurolt, illetve e g y olyan anyagot levála^sztani, mely a-naphtollal nem a fen­ nebb említett kék színeződést, hanem furfurolra jellegző szin­ reakczíót ad. Ugyanezt az eredményt akkor is el lehetett érni, ha a kénsav és szőlőczukoroldat keverékét a rövid ideig tartó erős felmelegítés helyett hosszabb időre 8 0 — 9 0 " C.-os víz- fürdőbe helyeztem. Ily módon egyszersmind azt is meg lehetett . figyelni,, hogy a kékes, színreakczióból a furfurolra jellegző . színeződésig az átmenet fokozatps. A szőlőczukoroldat és . kénsav hűtés, közben készített keverékének azon részletei, me­ lyeket a-naphtollal kezelés előtt egyáltalában nem melegí. tettem, vagy csak V Í órára helyeztem a 8 0 " C-os vízfürdőbe, a-naphtollal k e z e k é a furfurol a-naphtol-kénsav-reakcziójától élénken elütő kékes-ibolya színt vettek fel. A óráig melegí­ tett részlet a-naphtollal kezelése után a keverék színén csupán , kékes árnj^alat látszott, mely a óráig melegített keverék hasonló próbájánál ahg volt észrevehető. Az 1—IV4 óráig 8 0 " C.-on tartott részletek a-naphtol­ lal 50"-ra melegítve, a furfurol a-naphtol-kénsav-reakcziójával teljesen egyező szinreakczíót adtak. A szölőczukorral ilyen módon készített színes reakcziókeverék és a furfurol a-naphtolkénsav-reakcziójának színképe között sem lehetett kézi spect­ roskopiummal eltérést találni. 0'02"/o-os szőlőczukoroldattal a fennebbi módon készített , reakcziókeverék színképét H ű F N E R - f é l e spectrophotometerrel is , megvizsgáltam. Öt ilyen kísérlet eredményeinek középértékét véve tekintetbe, úgy találtam, hogy a szőlőczukor ily módon végzett a-naphtol-kénsav-reakcziójának színképe nem mutat lényeges eltérést a furfurol a-naplitol-kénsav-reakcziójának szín, képétől. A fényelnyelés ezen reakcziókeveréknél is a 6 0 0 hul, lámhosszúságú fénysugaraktól kezdődőleg válik tekintélyesebbé

A

M O L I S C H - U D R Á N S Z K Y - F É L E a - N A l ' H T O L K É N S A V REAKOZIÓRÓL.

249

tetőpontját ebben az esetben is az 552—542 [xy.. hullámhosszú­ ságú sugaraknál éri el, innen kezdve a szinkép jobb széle felé fokozatosan kisebbedik. Ezen viszonyokat tünteti fel a követ­ kező diagramm. (3. ábra). Ezen diagramm úgy a görbe jellegét, mint tetőpontjának helyét illetőleg megegyezik a tiszta furfurol a-naphtol-kénsav reakcziójának fényelnyelésí színképét feltüntető I. számú dia­ grammal. Ez utóbbival szemben mégis annyi különbséget vehe­ tünk észre, hogy a fennebb leírt módon szőlőczukorral készített színes reakczíókeveréknél úgy a vörös, mint az ibolya sugarakat illető fénj'elnyelő képesség, az 552—543 \X\í. hullám hosszúságú sugarakat illető fényelnyelő képességhez viszonyítva, magasabb volt, mint a furfurol a-naphtol-kénsav-reakcziójánál. A szőlőczukor kék színű a-naphtol-kénsav-reakczíójának átmenetelét a málnaié színű, furfurolra jellegző színreakczióba spectrophotometerrel is figyelemmel kísértem. Friss 0'02%-os szőlőczukoroldatot jég között hűtés közben 2 rész tömény kén­ savval kevertem. E keveréket, miután belőle 3 cm'-nyi részletet kivettem, zárt edényben 80" 0.-os vízfürdőbe helyeztem. V i óra elteltével kivettem belőle a második, majd 10 perczenként a további 3 cm'-es részleteket. Ezen részleteket, melyek ilyen­ formán különböző ideig voltak 80" C.-njd meleg hatásának kitéve, közvetlenül a spectrophotometriás megvizsgálás előtt a-naphtollal 20—20 perczig 60" C.-ra melegítettem és kíízzított asbesten megszűrtem. A reakcziókeverékek fényelnyelésí együtt­ hatóit a színkép egyes részeire vonatkozólag a következő táblá­ zat tünteti fel. Ezen táblázatból látszik, hogy a szőlőczukoroldat-kénsavkeveréknek fokozatosan hosszabb ideig tartó melegítése alatt az elnyelési csík legsötétebb helye fokozatosan eltolódott a D vonalcsoporttól a színkép jobb széle felé. 55 percznyi melegítés után a legnagyobb fokú fényelnyelés az 552—542 [xn hosszúságú fénysugarakat illette, vagyis az elnyelési csík legsötétebb része azon a helyen volt, hol azt a furfurol a-naphtol-kénsav-reak­ cziójánál észleltem. A fényelnyelés tetőpontjának helye a hoszszasabban melegített keverékek a-naphtol-reakczíójánál ís ugyanez maradt.

a o -

ének

alúl

1'025

megjelölt

helyein.

0-343

0-347

0-779

0-559

0-445

0-923

0-705

0-559

0-681

0-540

0-394

0-711

0-557

0-440

0-795

0-617

0-476

0-747

0-553

0-441

0-877

0-643

0-480

0'759

0-537

0-460

w-

CD

i-H lO 1

co íO

tH

í-O

1 1.0

co

0 10 1 T-i

CD

10

1 10

ro

0 3

1

0

>o

00 00 1

1

co 0 2

5

Fényei nyelési

§ ^? g g S 2d S

0

15

25

35

45

55

65

75

85

0-087

0-200

0-092

0-072

0-078

0-074

0-213

0-141

0-116

0-177

0-199

0 077

CM

1

s

ZD

co 1 1 co co

o

00 co 1 i CM CM cc

o

rH

O CD ^ CO

megjelölt

helyein.

0-341

0-343

0-347

0-678 0-979 1-238 1-447 1-533 1564 1-486

1-416

1-254

1-063

0-779

0-559

0-445

0-705

1-466 1-408 1-322

1-189

0-923

0-705

0-559

1-220 1-416 1-522 1 524 1-503 0-813

1-025

1-048

1-112 1 146 1099

1-025

0-899

0-681

0-540

0-394

0-331

0-579

0-805

0-988 1 068 1-003 1-022 0-968

0-886

0-711

0-557

0-440

0-340

0-560

0-836

1-084 1-141 1 154 1-114 1-074

0-978

0-79;

0-617

0-476

0-432

0-690

0-984 1056 1 094 1076 1-030

0-949

0-747

0-553

0-441

0-494

0-798

1-075 1-214 1 254 1-229 1-186

1-083

0-877

0-643

0-480

0-395

0-655

0-953 1-073 1 0 9 8

0-936

0-759

0-537

0-460

0-233

l.O lO j 1 to co

alúl

0-356

0-302

0-185

ek

0-392

0-263

0-233

0-134

r e a k c z i ó k e v e r é k e k szín

0-453

0-450

0-207

0-138

0-084

s

0-250

0-138

i N ¥

0-389

0-147

a SZínes

0-491 0-547 0-543 0-510 0-474

0-362

0-222

o a

0-329

0-194

0-108

együtthatók

C5

00 lO

1

i o

00 i

co

t00

o í CC

CD lO 1 lO t— lO

cc KD iO 1 1 ai co la

co

la lO 1 co co »o

íO

tlO lO

1 1 CM XO lO

1-081 1-042

co 1

1 co

3

co co íO 1 !

tH

tc

00 CM lO 1 1 co co la

CM lO CM co « 0

CO T—t

iO l >1 (M

1 1 co CM

(M

cc

iO

o

o

lO lO T-H lO

í1 T—1 tH lO

1 1 CD l-i

o 1

1

o

-1 1 O

o

1 1 C B tr•*

o

A

M O L I S C H - Ü D B Á N S Z K Y - F É L E a-NAPHTOLKÉNSAV R E A K C Z I Ó R Ó L .

251

Az elnyelési esik ezen eltolódásán kivűl feltűnik, hogy azon próbánál, melyet az a-naphtollal kezelés előtt nem mele­ gítettem, a fényelnyelés feltűnően kisebb fokú volt, mint a többi próbáké. Ezen körülményből arra lehetne következtetni, hogy azon ismeretlen anyag, mely a-naphtollal és kénsavval kék színreakcziót ad, az adott feltételek mellett csak igen kis mennyiségben termelődik, vagy pedig, hogy ezen anyag a-naphtollal a furfurolnál jelentékenyen gyengébb színű termé­ ket ad. Annak ellenőrzése czéljából, hogy a furfurol, mely a szőlő­ czukorból fejlődik, nem szenved-e a fennebb leírt kisérleti berendezés mellett továbbmenő bomlást, ugyanilyen feltételek mellett O'OOl "/o-os furfurololdattal ís végeztem hasonló kísérlet­ sorozatot. A nem melegített, valamint a 15, 30, 45, 60, 75, 90 perczig melegített próbák a-naphtollal melegítve olyan színes keverékeket adtak, melyeknek színképében a legnagyobb fény­ elnyelést egyformán az 552—542 hullámhosszúságú sugarak helyén találtam. A fényelnyelésí együttható nagysága a szín­ kép ezen helyén a következő ingadozást mutatta: A furfurol-kénsav-

Fényelnyelésí egj'üttható a szín-

k e v e r é k melegíté-

kép 552—543 jip.. liullámhosszú-

sének tartama

ságú sugarait illetőleg

0' . . . . . . . . . 15' 30' 45' 60' 75' 90'

. 0-916 1-205 0-765 1-120 1-086 0-864 0-738

Ezen meghatározásoknál a legkisebb és legnagyobb érték közötti különbség jelentékenyen nagyobb, mint azon első soro­ zatnál, melynél a furfurol és kénsav keverékét az a-naphtollal kezelés előtt nem melegítettem. Nem lehet azonban meghatá­ rozni, hogy az értékek ezen ingadozása mennyiben tulajdonít­ ható a íurfurol továbbmenő bomlásának és mennyiből azon más említett zavaró mellékkörülményeknek, melyek a reakcziókeve-

252

D R . REINBOI;D

BÉLA

réknek spectrophotometerrel vizsgálását megnehezítik. Abból a körülményből azonban, hogy a furfurol-kénsav-keverékek mele­ gítése által az a-naphtollal kifejlődő szín nem változott, továbbá, hogy az elnyelési együttható nem csökkent a melegítés tartamá­ val párhuzamosan, némi valószínűséggel arra lehet következtetni, hogy a furfurol, ilyen módon kezelve, nem szenved jelentékeny bomlást. Kísérleteim eredményét röviden a következőkben foglalha­ tom össze: Szőlőczukorból kénsavnak enyhe behatása alatt első sor­ ban nem furfurol, hanem egy másik illanó anyag hasad le, mely a-naphtollal ós kénsavval melegítve erősen kékes ibolya színű keveréket ad, Ezen színes keverék színképében egy elmo­ sódott határú elnyelési csík látható, melynek legsötétebb része az 594—582 tífx hullámhosszúságú sugaraknak megfelelő helyen fekszik. A színkép jobb fele fényben szegény. Ezen anyagon kívül termelődik két más illanó anyag, melyek közül az egyik fuchsin-kénessavval vörösre színeződik, a másik pedig savanyú kémhatású; az ammoniakos ezüst oldatot egyik sem redukálja. Bizonyos körülmények között azonban ammoniakos ezüsoldatot redukáló anyagot is találhatunk a pár­ latban. Ha a kénsav a szőlőczukorra töményebb állapotban és magasabb hőnél hat be, akkor az a-naphtollal ós kénsavval kék színr:,akcziót adó anyagot a bomlási termékek között többé nem lehet kimutatni. Ellenben a savanyú és a fuchsin-kénessavval reagáló anyag mellett kétségtelenül termelődik furfurol is, melyet lepárolás útján elég tekintélyes mennyiségben sikerűi felfogni. Azon különbséget, mely a szőlőczukor és furfurol a-naphtolkénsav-reakcziója között észlelhető, teljesen el lehet enyésztetni, ha a szőlőczukoroldatot hűtés közben kétszeres mennyi­ ségű kénsavval keverjük, 1—Vi^ óráig 80° C.-ra melegítjük és csak az így előkészített keveréket kezeljük a-naphtollal. Az ilyen módon szölőczukorral készített színes reakcziókeverékeknek színképe is egyezik a furfurol hasonló reakcziójának színképével. Az elnyelési csík legsötétebb része mindkét esetben az 552—542 hullámhosszúságú sugarak helyére jut.

A

M Ö L I S C H - Ü D R Á N S Z K Y - F É L E ó c - K Á P H T Ö L K É N S A V RíSAKCZiÓRÓL.

Furfurololdatok a-naphtol-kénsav-reakcziója legszebben si­ kerül, ha a furfurololdatot előre keverjük — hűtés közben — kétszeres mennyiségű kénsavval és az így készített keveréket kristályos a-naphtollal, vagy a-naphtol-natríum f/o-os oldatának meghatározott mennyiségével 50—70" C.-ra melegítjük. A fentiekben nem sikerült feleletet találnom mindazon kérdésekre, melyeknek tisztázása kívánatos volna ahhoz, hogy a M O L I S C H — Ü D R Á N s z K Y - f é l e a-naphtol-kénsav-reakczió mennyi­ leges czélokra az eddigi hiányoktól és kifogásoktól menten használható legyen. Nevezetesen hiányzik még annak tüzetesebb megvizsgálása, hogy a furfurol bizonyos, meghatározott kísérleti feltételek mellett ugyanazon furfurolfejlesztő anyagból állandóan azonos mennyiségben képződik-e, továbbá, hogy a fejlődött furfurol a továbbmenő bomlástól biztosan megóvható-e'? Más irányú" elfoglaltságom megakadályoz egyelőre abban is, hogy a szőlőczukorból savval kezelés közben a furfurol mellett, illetőleg azt megelőzőleg képződő háromféle illanó anyagot tovább vizs­ gáljam. Remélem azonban, hogy ezen kérdésekre alkalom adtán még visszatérhetek. Irodalom. ' BENCE JONES : Cheni. S o c . Quart. Journ. X I \ ^ . k. 2 2 1.; Chom. Coutrall)latt évf. 6 3 2 . 1.

1862.

2 B E N W X E . : Die

P e n t o s u r i e . Stuttgart. F R D , E N K E . 1 9 0 3 .

' BEBTHELOT M . és

A N D E É G . : Gompt. r e n d . d.

séancos do

1' A c a d . d.

Scien­

ces CXXm. k . 1 8 9 6 . 5 6 7 . 1. * BisCHOEF

0 . A . : Boriclite

1886.

d.

doutsch.

chem.

Gos.

XXXIII.

évf. 1 8 9 0 .

1.

« DE GHALMOT Ü . : Annál. d. Chem. u. Pharmac. C C L X X I . k. 1 8 9 2 . 1 1 . 1. ' CONEAD M . és GUTHZEIT M . : Boriclite d. deutsoh. chem,. 1885.

Ges.

XVIII.

évf.

4 3 9 . 1.

• EBSTEIN W . : ViECHOw's A r c h i v C X X I X . k. 1 8 9 2 . 4 0 1 . 1. C X X X I V . k. 1 8 9 3 . 361

1.

' GEOTE A . és ToLLENs B . : 1390

» GEOTE

A . és

1874.

Berichte d. deutsch. chem. Ges.

TOLLBNS

B . : Annál.

d.

Chem.

u.

Pharmac.

CLXXV.

k-

1 8 1 . 1.

, ' » GüNTHBE A . és ToLLENS B . : Berichte der deutsch. chem. 1890.

V I . évf. 1 8 7 3 .

L

1 7 5 2 . 1.

" HűENBE G . : Zeitschr. f. x^hysikal. Chemie III. k. 5 6 2 . 1,

Ges. X X I I I . évf.

f 254

IlElNBOtD

SÉLÁ

1' ' I H L A . : Chemíker Zeitung X I . k. 1 8 8 5 . ,366 1. ' « LEÜKEN

C. :

Zeitsclir.

f.

analj't.

Chem. X X V I .

k. 2 5 8 . 1.; Berichte d.

deutsch. chem. Ges. X I X . évf. 1 8 8 6 . Ref. 7 4 6 . 1. '* LuTHEK E . :,Methoden der Untersuchung

des Harns auf Z u c k e r u n d

über

das^Vorlíommen v o n Kohleliydraten i m normalen Harn. Inaug. Dissert. Berlin,' 1 8 9 0 . >2 M A Y E R L . Dissertation. Erlangen, 1 8 8 6 . '« MoLisCH>H. : Sitzungsber. d.

k.

k.

A k a d . in W i e n .

II.

oszt. X C I I I .

k.

1 8 8 6 . 9 1 2 1.

"

MOLISCH H . : Centralblatt f. d. m e d . W i s s e n s c h . 1 8 8 7 . évf. 3 4 1.

'8 NEÜBERG K . ; Zeitsohr. f. p h y s i o l . Chem. X X X I . k. 1 9 0 0 . 5 6 4 1. " PosNER C. és

Ei'ENSTEiN H . : Berliner klin. W o c h e n s c h r i f t

1 8 9 1 . évf. 8. f.

2" R o o s E . : Zeitschr. f. physiol. Chem. X V . k. 1 8 9 0 . 5 1 3 1. "

SALKOWSKI E . : Zeitschr. f. p h y s i o l . Chem. X V I I . k. 1 8 9 2 . 2 2 9 . 1.

22 SALKOVSKI E . : Centralbl. f. d. m e d . W i s s e n s c h . 1 8 9 2 . évf. 3 2 . f. 2" SALKOVSKI E : Zeitschr. f. p h y s i o l . Chem. X X V I I . k. 1 8 9 9 . 5 0 7 . 1. 24 SALKOVSKI E . és

JASTEOVITZ M . :

Centralbl.

f.

d.

med.

Wissensch. 1 8 9 2 .

évf. 1 9 . f. 23 ScHiEP H . : Berichte d. deutsch. c h e m . Ges. X X . évf.

1 8 8 7 . 5 4 0 1.

26 SBEQEN J . Centralbl. f. d. m e d . W i s s e n s c h , 1 8 8 6 . évf. 7 8 5 1. "

SiEBEN E . : Zeitschr. f. analyt. Chem. X X I V . k. 1 8 8 5 . 1 3 9 . 1.

28 TOLLENS B . : Berichte d. deutsoli. c h e m . Ges. X I V .

évf. 1 8 8 1 . 1 9 5 0 . 1 .

29 TOLLENS B . : Annál. d. Chem. u. Pharmac. C C L X X X V I . k. 1 8 9 5 . 3 0 1 . 1 . TREUPEL G . Zeitschr. f. p h y s i o l . Chem. X V I . k. 1 8 9 1 . 4 7 . 1. "

UDRÁNSZKY L . : Mathemat. és természettudományi értesítő V I . k. 1 8 8 8 . 2 3 4 . 1. és Zeitsohr. f. p h y s i o l . Chom. X I I . k . 3 5 5 . és 3 7 7 . 1.

' 2 UDRÁNSZKY L . : Orvosi Hetilap 1 8 8 9 . évf. 5 7 5 1. és Berichte d. Ges. zu P r e i b u r g i. Br. I V . k 88 UDRÁNSZKY

L . : Jubiláris

naturforsch.

5 . f.

dolgozatok KORÁNYI

P . n e g y e d s z á z a d o s tanári

m ű k ö d é s é n e k m e g ü n n e p l é s é r e . Budapest, 1 8 9 1 . 1 5 0 . 1. 8* W E I S E B J .

és ZAITSCHEK A . : A r c h i v

f. d. g e s .

P h y s i o l . X C I I I . k. 1 9 0 2 . 9 8 1.

K Ö Z L E M É N Y A K O L O Z S V Á R I M. K I R . P E R E N C Z J Ó Z S E F T U D O M Á N Y ­ EGYETEM ÉLETTANI INTÉZETÉBŐL. Igazgató : UDKÁNSZKY LÁSZLÓ dr. o g y c t e m i tanár.

A látóterek vetélkedésének egy példájáról/ VEHESS ELEMÉR dr. intézeti

tanársegédtől.

A látószerv két felének állapotában igen nagy különbséget úgy hozhatunk létre, ha akkor, midőn valamely fényforrásnak megfelelő színes utókép az egyik szemben még fennáll, a másik szemet ugyanezen fényforrás tényleges izgató hatásának teszszük ki. Fedjük el az egyik szemet tökéletesen és nézzünk azután a másikkal pl. gázlámpa Auer-égőjére kb. 50—60 cm.-nyi távol­ ságból, mindaddig, míg a szem adoptatiója odáig jixtott, hogy az égő fonását élesen megláthattuk. Ha most az ingernek kitett szemet eltakarjuk és a pihent szemmel nézünk a fényforrásba, a két látótérnek különböző izgalmi állapota közül hol az egyik, hol a másik fogja figyelmünket magára vonni. Az adoptálódott szem eltakarása után a szemben az égőnek utóképe leg­ többször közepén zöld, szélén vörös színben, esetleg csak pár másodpercz multán lesz észrevehetővé. Bár a világítás megcserélésekor figyelmünk a pihent, a még nem adoptálódott szem ingerlése kezdetén ezen látószerv izgalmára irányúi, a másik szemben fennálló utóképet bizonyos nyugodt ítélőképesség be­ gyakorlása után a subjectivus látótérben magunk elé, a másik szemmel látott fényforrás mellé tudjuk vetíteni. Figyelmünket mostan bizonyos erőfeszítéssel egyik vagy másik benyomásra ' Előadatott az E . M. E . orvos-természettudományi szakosztálya 1903. évi deozember hó 4-én tartott orvosi szakülésén.

256

VERESS

ELEMÉR

DR.

irányíthatjuk. A színes utókép a tárgyilag sokkal nagyobb izgal­ mat előidéző fényforrás képét teljesen elfedheti. E folyamatnál, mint általában a vetélkedés tiszta példáinál, a szemnek megmozdítására, irányítására vagy az alkalmazkodás készülékének működésváltozására nincsen szükség, illetőleg ezek, a mennyire lehetséges, a kísérlet lefolyásánál kizárandók. Ha a vetélkedést az akarat megfeszítése révén előidéznünk sikerült, a tényleg izgató fényforrás és az egész lámpa képe a környéki látás terén is, jellemző átalakuláson megy keresztül. A kép úgyszólván nem tárgyi többé, azon tulajdonságait, melyek révén tárgyi kiterjedéséről a mélységi irányban más viszonyok mellett tudomást szerzünk, elveszti. Az egész lámpa képe lapossá válik, távlata elvész, mert a másik oldal izgalma a mélységi kiterjedés megítélésénél nem érvényesül. A látótereknek, helye­ sebben a látótérben a látott tárgyaknak vetélkedése ilyenkor lehetőleg tökéletessé válik.

KÖZLEMÉNY A K O L O Z S V Á R I M. KIR. FERENCZ JÓZSEF TUDO­ MÁNYEGYETEM ÉLETTANI INTÉZETÉBŐL. Igazgató:

UoElNSZKr LÁSZLÓ

dr. egyetemi tanár.

Megjegyzések a látással kapcsolatos szétsugárzás természetére vonatkozólag.* VERESS ELEMÉR dr. intézeti tanársegédtől.

A látószerv bizonyos működései alkalmával észlelhető szét­ sugárzás egyesek szerint tisztán az érzésnek a környéki ideg­ elemektől függő kialakulásával kapcsolatos tünemény, vagyis, „a reczehártya ingerelt elemeinek működése a környező, egye­ nesen nem izgatott terűletekre tovaterjed." Mások a szélsugár­ zást physikai folyamatok, így különösen a gömbi eltérés és a szem bogaránál beálló diffractiotűnemény alapján magyarázzák. Régibb szerzők közül különösen J. P L A T E A U , " újabban C H A E P E N T I E R ^ ós G . WoLFF' a szétsugárzást élettani folyamat gyanánt fogják fel. Tényleg, a látószerven fénybehatásra bekövetkező válto­ zások, egyes utóképjelenségek, továbbá a szem bogarának maga­ tartása az adaptationak megfelelően, ily felfogás támogatására némi alapot szolgáltatnak. * Előadatott az B . M . E . orvos-természettudományi szakosztálya 1903. évi deozember h ó 4-én tartott orvosi szakülésén. ' tíber d i e Irradiation.

P o g g e n d o r f f s Annalen

d. P h y s i k u. Chemie

Erganzungshd. I. 1842. 79., 193. és 405. lap. 2 Propagation de la sensation lumineuso exoitées. Compt. rend. T o m e 102. 1886. 983. 1.

a u x zones

rétíniennes n o n

' Z u r Theorie d. Irradiation. I I I . internat. Congress. f. P s y c h o l . 198. 1. Ref. Zeitschr. f. P s y c h o l . u. P h y s i o l . d. Sinnesorgane. Értesítő (orvosi szak) 1903.

X X I . 1899. 196. lap. 17

258

t>R. VERESS ELEMÉR

Ha valamely fénj'forrást huzamosabb ideig szemlélünk, a szétsúgárzás jelenségei a belenézés kezdetén mutatkozó, né­ hány másodperczig tartó növekedés után megcsökkennek. P L A T E A U a szétsúgárzás kiterjedésének a szemlélés tarta­ mától függő változására vonatkozólag csak megvilágított test­ felületekkel végzett kisérleteket. Ezekből ő arra a következte­ tésre jutott, hogy a szél sugárzás a tárgy szemlélésének tarta­ mával arányosan növekedik. ^ Ha figyelembe vesszük, hogy ily felületeknél az adaptatio nem jár az idegelemeknek akkora megváltozásaival, mint fényforrás behatásánál, a két, eltérő kí­ sérleti tapasztalat ellentétessége talán kevésbbé szembeszökő lesz. A szétsúgárzás nagyságának csökkenéséről, fényforrással végzett kísérletek útján több félekép szerezhetünk meggyőző­ dést. Ha pl. lenyugvó napba nézünk, mely 15-20''-nál már nem áll magasabban a látóhatár fölött, a szemnek bizonyos edzettsége mellett a nap korongját már 50—60" elteltével, mely időérték, valamint a többi, alább említendő időérték egyének szerint változhatík, — élesen körűihatárolva látjuk meg. Míg az egyenes beletekintéskor a szemlélés kezdetén pl. a nap korongján áthúzódó felhőcsíkot, vagy faágakat a fénysugárnyalábok tel­ jesen körülfolyjak, az említett idő elteltével e testek majdnem a valódi látószögben, megcsonkítás és eltorzítás nélkül jelennek meg. Az adaptatio ezen szakában a látószervnek és a psychének megnyugvását vehetjük észre. Hasonlóképen, izzólámpa szénfonalát legfeljebb 6'ö"-nyí idő elteltével élesen elhatárolva látom meg. Hasonló kísérletet Auer-égővel ís végezhetünk, legczélszerübben úgy, hogy az égőből magából a legerősebben világító 2—3 cm. széles részletet veszszük szemügyre, kb. 50—100 cm-nyi távolságból. Az égő többi részét a tejüvegből készült ernyő eltakarja. Ha a világító erő 70—80 métergyertyányí, úgy a szemlélés kezdetén, kb. 8—10 másodperczig a szétsúgárzás növekedik; a teljesen egybefolyó fényességű felületen szerke­ zetet még csak nem is sejtünk. Ez azon szakasza a reczehártya izgalmának, melynek megfelelően a szembogár szűkülése előre> I. h. 196. lap.

MEÖJBGYZÉSBK

A LÁTÁS

S Z É T S U G Á R Z Á S Á R A VONATKOZÓLAG.

259

haladóban van, illetőleg a legnagyobb fokú szűkülést bizonyos ideig megtartja. Az adaptatio előrehaladásának bizonyos szaká­ ban azonban, fényerősség stb. szerint kb. 30—50" multán az égő szerkezetét élesen meglátjuk, a fonalak láthatókká lesznek és a közöttük fekvő apró, sokszögletű területek sötéten tűnnek fel. A szétsugárzás csökkenése úgy a fovea centralisban, mint a környezet egyes, külön-külön adaptálódott részeiben egyaránt beáll. A jelenség úgy egy, mint két szemmel észlelésnél bekö­ vetkezik, előbbi esetben azonban i5--5ö"-czel több időt vesz igénybe. ^ Ha a kísérletet az előző kísérlet után fellépő színes utóképek elenyészte után ismételjük, ez esetben a szétsugárzás leküzdése a látószerv részéről hamarább síkerűi. A szétsugárzás csökkenése teljes kifejlődését akkor éri el, midőn a világító test kékesen pliosphoreskáló, színes jelleget vesz fel. A látószerv ugyanis az összes színképi színekből öszszetett fehér fényt szétbontja, ^ elemezi. Az Auer-fény igen gyakran, az égő széleitől és csúcsától kiindulva, bizonyos mér­ tékig sárgás jelleget mutat; a szem e sárgás fénytől kezdődő­ leg, mely mellett azonban a többi színek is a fényforrásban vannak, a színképnek jobbra fekvő színeit sorban föltárja. A fényelemzós mindig a színkép vörös szélétől az ibolya felé halad. Ez esetben tehát először zöldes, majd tiszta zöld, azután élénk, phosphoreskáló kék fényérzésünk támad. Hosszasabb fénybe­ hatás után, különösen néhány szemhéjzárás segítségével, az elemzés az ibolyáig is eljut". A fényelemzés eredménye külöí A megvilágított s z e m adaptatiója nem. vonatkozik az eltakart szemre is. Ez a k ö r ü l m é n y a reczehártya festékes hámjának, továbbá a csapok ö s z szehúzódásának szerepét a leírt jelenségnél n a g y o n kérdésessé teszi. Mind­ két folyamat u g y a n i s az eltakart s z e m b e n is v é g b e m e g y . (PEKGBNS E . : Action de la lumiére

sur

la rétine.

Annales,

p u b l i ó c s par la Société Roj^ale des

Sciences m ó d . et nat. de Bruxelles. V I . 1897. Ref. Centralbl.

f. P h y s . 1897.

316. lap.) 2 Szétbontáson itt n e m a színes eltérést, sikai folyamatoktól függetlenül

hanem a szorosan vett p h y ­

bekövetkező ,,analysist"

értem, hasonlóan a

hallószerv m ű k ö d é s é h e z az összhang szétbontásánál és elemzésénél. 8 Arra vonatkozólag, h o g y

a s z e m tényleg elemzi a napfényt, a nap­

korong utóképeinek színváltozását hozhatom fel támogató érv gyanánt. Itt a 17*

260

DR.

VERESS

ELEMÉR

nősen akkor tűnik fel, ha a kisérlet közben egyik szemünket eltakarjuk és midőn a megvilágított szem már kék fénj^t észlel, az imént még eltakart szemet is megvilágítjuk. Ilyenkor a fény­ forrást e szemmel sokkal élénkebb sárga színben látjuk, mint akkor, midőn a másik oldalról származó érzéssel összehasonlítás nem áll módunkban. A leírt kísérleteknél a szembogár t a g s á g á b a n több körül­ mény idézhet elő változásokat. Nemcsak pusztán az adaptatio szerepel itten; a szem megnyugvásának érzése és a kék fény­ érzés sem marad hatás nélkül. Ismeretes, hogy a szembogár átmérőjére a lelki állapotnak határozott befolyása van. A kisérlet kezdetén még kellemetlenül ható inger az érzékszerv adaptatiója folytán minőség és hatásosság tekintetében megváltozik. Ez a folyamat a figyelmet nem hagj-ja érintetlenül, és a lelki állapot nyugodtabbra fordul. Ezen körülmény befolyását a szem bogarára figyelmen kívül hagyni nem lehet. A B E L S D O R P F ' szerint a világosságra adaptálódott szemnél a szembogár játékára legélénkebb hatása a sárga fénynek van. Szerinte a világosságra adaptálódás megfelelő növelésével e maximum talán a színképnek meleg széle felé, tehát a fentebb leírt fényelemzés sorrendjével ellenkező irányban volna eltolható.^ A fényelemzés eredményeként támadt kék színérzés hatása a tárgyilag előttünk fekvő kék szín hatásával azonosítható; fátyolszerü fedő hatása folytán a fényforrás tárgyilag különben változatlan világosságából veszít. A szem bogarára gyakorolt hatása tehát a szétbontatlan fényével egyenértékíí nem lehet.' vörös fónyórzés s e m hiányzik. Ha teljes erővel világílú izzólámpa fény­ fonalát úgy szemléljük, h o g y szemünket igen kis látótérboli s z ö g e k alatt a vízszintes síkban tovamozgatjuk, k e d v e z ő é r z é k e n y s é g mellett a színkép színeit a subjectivus látótérben eg'ymás mellé hozhatjuk, a nélkül, h o g y e színkép előállításánál bárminő physikai eszközt kellene használnunk. Csak arra van szí kség, h o g y az újonnan izgatott terület elemzése bekövetkez­ zék, mialatt az imént ingerelt területnek megfelelő utókép m é g fennáll. ') Die A n d e r u n g e n d. Pupillonweite durch verschiedenfarbige Belichtung. Zeitschr. f. Psychol. u. Physiol. d. Sinnesorg. X X H . 81. 1. 1899. '-•) A két folyamat között belső összefüggés van, m e l y n e k fejtegetése azonban nem e dolgozat keretébe tartozik. s S . GARTEN (Archív f. die g e s . P h y s i o l . L X V I I I . 68. 1.) szerint az utó­ k é p e k , mint a szem saját fényének ingadozásai a s z e m b o g á r tagságát nem

MEGJEGYZÉSEK

A L Á T Á S SZÖTSÜGÁRZASÁRA VONATKOZÓLAG.

261

Ezen hatás azonban, valamint az említett lelki folyamat hatása nem tűnik fel oly jelentékenynek, mint magának az adaptatio­ nak befolyása. Erre vonatkozólag legyen elegendő S C H A D O W '-nak és S C H I R MER ^-nek idevágó vizsgálataira és az általánosan ismert tapasz­ talatokra utalnom. Csak annyit emelek ki különösen S C H A D O W észleletei közül, hogy a szembogár középtágsága huzamosabban tartó, változatlan fokú megvilágításnál lassankint megnövekedik. A szembogár ezen tágulását a CzAPSKi-ZEiss-féle bínoeularis szaruhártya-mikroskopiummal, izzólámpa alkalmazása mellett, magam ís észleltem, illetőleg azt önmagámon ís vizsgáltattam. A vizsgálatokból kitűnt, hogy a szem bogarának tágulása csak igen kevés késéssel, a kék phosphoreskáló fényérzés fellépése­ kor következik be.' Az adaptatio-folyamat maga, legalább a mennjáre ez az éleslátás viszonyaira behat és ebből megítélhető, a fényelemzés révén keletkezett ibolya színérzés fellépése révén tovább előrehaladást már nem mutat. Ha a szétsugárzás előidéző oka gyanánt a fényt bebocsájtó rés szerepelne, a szembogár tágulása a szétsugárzás számára kedvező feltételt szolgáltatna. Némely szerző a szétsugárzás fogalmába a fényforrás határvonalainak a szóródásos körök okozta eltolódását ís belefoglalja. A szembogár tágulása, ha még oly csekély fokú ís, legalább ezt a physikai tényezőt min­ denesetre érvényre juttatja. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a szembogár tágulásával a szétsugárzás csökkenése egyidejűleg követ­ kezik be, tof ábbá, hogy az adaptálódott szemmel, tág szembogár mellett élesebben látunk, mint akkor, midőn a szombogár a lehető legszűkebb volt. változtatják m e g . Ha az említett k é k színórzést a tárgyi izgatás tartama alatt is fennálló színes utóképnek foghatnék fel, befolyása a s z o m b o g á r átmérő­ jére ezek szerint kétségessé válnék. » Beitrage z. P h y s i o l o g i e d. I r i s b e w o g u n g . A r c h i v f. Ophthalm. X X V I I I . (3), 183. 1. 18.82. ' Untersuch. 8. 1. 1894.

zur

Physiol. d. Pupillenweite. A r c h . f. Ophth. X I j . (5),

' A z alkalmazkodás hatásának lehetőleg kizárása érdekében, e vizs­ gálatoknál az egész kísérlet alatt mindig az izzólámpa világító fonala volt a szemlélés tárgya. L é l e k z é s , szívverés okozta ingadozásokat természetesen szintén számba kellett venni, a közóptágság m e g b e c s l é s e révén.

262

D R . VERESS ELEMÉR

C H A R P E N T I E R I hangsúlyozza, hogy igen rövid ideig tartó behatásnál a szétsúgárzás kevésbbé kifejezett, vagyis kisebb területre terjed ki, mint a fény huzamosabb behatásánál. Kifej­ lődéséhez tehát bizonyos időre van szükség, a mi physikai folya­ matról, fény tovaterjedéséről levén szó, nem volna érthető, C í i A R P E N T i E R - t a sucoesslvus világítási inductióra vonatkozó kísér­ letei ^ is arra vezették, hogy a szétsugárzást érzési működés gyanánt fogja fel. G. W O L F F ' ugyanezen nézetre jut és azzal érvel, hogy az utóképben, pl. izzólámpa szénfonalának rajza teljesen éles, a szétsúgárzás hiányzik, ez tehát a feldolgozó készüléknek, és nem a mellékkészülékeknek hibája, melyet az egyidejű ellen­ tétesség bizonyos mértékig ellensúlyoz. Hasonló felfogás támogatására szolgálhatna a következő kisérlet is: Nézzünk mindkét szemünkkel Auerégőre jó sötét, telített vörös színű üvegen át 30—50 cm. távolságból, kb. 50—60"-íg, úgy, hogy a szem mozgatása révén a látószervnek lehetőleg nagy területét telítsük a vörös fényérzéssel. E kísérletnél elő­ nyös, ha az égő szövetéből csak 2—3 cm.-nyí széles, jó erősen világító darabot látunk és • a többit tejüveggel eltakarjuk. A vörös üvegen át a háló szövetét természetesen az első pillanat­ ban ís élesen meglátjuk. Ha az említett idő elteltével a vörös üveget hirtelen eltávolítjuk, az égő és az egész lámpa, ernyőstől, élénk, mindenütt zöldeskék színben jelenik meg. Az 1.—2."ben a látószervet a tárgyilag szemünk elé kerülő erősebben világító fény meglepi ugyan, az mintegy áttöri a tompító hatás­ sal bíró zöld utóképet, de már 1—2" multán a háló szövetét igen élesen meglátjuk, holott az utókép segítsége nélkül 30—40, sőt 50" ís eltelik, míg az éleslátást illetőleg hasonló eredményre jutunk. A fény elemzése azután a zöldeskéktől a tiszta kékig, és legalább I V 2 perez alatt, az iboljfáíg eljut.

A kísérletnek többször ismétlésénél az égő szerkezetét mind nagyobb és nagyobb könnyűséggel látjuk meg. Második, ' L u m i é r e s bréves et irradiation. Traité de Pliysique biologiqiio 852. 1. 1.

h.

» I. h.

r

MEGJEGYZÉSEK A L Á T Á S

SZÉTSUQÁRZÁSÁRA VONATKOZÓLAG.

263

harmadik ismétlésnél már 5—10"-nyi vörös megvilágítás ele­ gendő, hogy az üveg eltávolítása után már legfeljebb ' . V ' eltel­ tével az égő szerkezetét észrevegyük. A vörös fényről a zöld utókép segítségével a fényforrásra adaptálódni meglehetősen könnyű. Maga a vörös megvilágítás a végeredményben szambaveendő adaptatióhoz elhanyagolható mértékben járul hozzá, a mint azt a szem bogarának a vörös üveg eltávolítása után igen élénken meginduló szűkülése ís bizonyítja. Már a kék és sárga fény világítási erő tekintetében távolabb áll egymástól, azért a sárga utókép révén e kísérlet oly kielégítő eredménynyel nem is sík erűi. A vörös üveg eltávolítása pillanatában a szembogár alig észrevehető késéssel tetemesen megszűkül, és mégis ez azon szakasza a reczehártya ingerlésének, melyben a szétsugárzás a látószervben a legnagyobb elevenséggel jelentkezik, míg viszont a gyorsan beálló adaptatióval kapcsolatos szeinbogártágulás az éles látást nem befolyásolja. A színes utókép az adaptatio kellő mértékének bekövetkezését rendkivűl megkönnyíti. Tekintetbe véve ezek mellett azt, hogy az utókép az Auerégő vagy más fényforrás szerkezetét, alakját a legrövidebb ideig tartó szemlélés beszüntetése után is élesen feltünteti, arra lehetne gondolni, hogy a szemlélés tartama alatt az előző ingerlésnek megfelelő utóképek mind kifejezettebben jellemzik a látószerv­ ben végbemenő folyamatokat és a szétsugárzás esökkenéséaél szerepet játszanak.

A magyar orvosi szakirodalom az 1900. = 00,1901. = 01 és 1902. = 02 években. összeállította : Kenyeres /.

Balázs

tanár.

Folyóíratoli

Allategészség. Folyóirat az állategészségügyi ismeretek terjesztésére. Szerk. R Á T Z István tnr. Kiadja és n y o m . a Szent László k ö n y v n y o m d a V I I . RottenbiUer-u. 2 3 . — 1900. IV., 01. V., 02. V I . évf. Á r a 6 kor. Állategészségügyi értesítő. Kiadja a földm. m . kir. minisztérium. N y o m . L é g r á d y . 1900. V I L , 01. VIII., 02. I X . évf. — Hivatalból küldetik. Állatorvosi főiskolai lapok. Szerk. VÁMOS Jenő. N y o m . N o u w a l d Illés. I., 02. II. évf. Á r a 4 kor. Bába Kalauz. Felelős szerk. dr. HOFFMANN Péter. F ő s z o r k . és kiadótulajd. dr. DIBNEK Gusztáv. Munkatársak : dr. GERÖ L e ó , dr. FRIEDMANN K . , dr. CHOLNOKY Ferencz. Szerkesztőség V I I I . R ö k k Szilárd-utcza 3 3 . sz. 1900. VIL, 0 1 . \ T 1 I . , 02. I X . évf. — Havonként. Á r a 4 korona. 1901.

Balneologiai Értesítő. A m a g y a r szent korona országai balneologiai egyesületének hivatalos k ö z l ö n y e . Szerk. dr. PREYSZ Kornél. 1900. VIII., 01. IX., 02. X . évf. Havonként. Á r a 5 korona. Belügyi Közlöny. Szerk. dr. NÉMETHY Károly. Kiadja a m . kir. b e l ü g y ­ minisztérium. L é g r á d y testv. — 1900. V . , 01. V I . , 02. V I I . évf. Biológiai gyógyítástan szakközlöuye. Szerk. BALOGH Tihamér dr. Ki­ adó Jármay Gyula. N y o m . Eokstein B . és fia. 1900. V I . évf. Á r a 6 korona. Megszűnt. Egészség. Folyóirat egészségtani ismeretek terjesztésére ós a köz­ e g é s z s é g ü g y érdekeinek előmozdítására. — Kiadja . , A z országos K ö z e g é s z ­ s é g ü g y i Egyesület". SCHÜSCHNY Henrik, AUYESZKY Aladár, JUBA Adolf, JURKINY Emil és KALECSINSZKY Sándor szakosztályi titkárok k ö z r e m ű k ö d é s é v e l szer­ keszti GERLÓCZY. 1900. X I V . , 01. X V . , 02. X V I . évf. — A z egyesület tagjai tagdíj fejében kapják. Alapító tag 100 kor., rendes tag 6 kor., rondkivűli tag 3 kor. N e m tagoknak az előflzetési ár 6 kor. Havonként (IV. Petőfl-tér 1. sz.).

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

265

Egészségügyi lapok. Szerkesztő és kiadótulajdonos PURJESZ I g n á c z . N y o m . N e u w a l d Illés. I. évf. 1 9 0 1 . II. évf. 1 9 3 2 . Havonként. Ára 4 kor. Fizikai és dietetikai gyógymódok közlönye. Szerkesztő és laptulajdonos PALÓCZ Ignácz dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, V I I . ker., Kerepesi út 1 0 . sz. — 1 9 0 0 . II., 0 1 . III. évf Előíizotési ár egész évre 3 k o r . Fürdő és utazási közlöny. Bllébb g y ó g y f ü r d ő k és üdülőhelyek. Szer­ keszti RÓZSA I^ajos. N y o m . id. Poldini E d e és társa. 1 9 0 0 . I V , , 0 1 . V., 0 2 . VI. évf. Ára 2 kor. Gyermekgyógyászat. BÓKAY

A z „ O r v o s i Hetilap" melléklete. Szerkeszti dr.

János.

Gyógyászat. A z orvostudomány hazai és külföldi fejlődésének, külö­ nösen az orvosi gyakorlatnak k ö z l ö n y e . Szerkesztő ős kiadó tulajdonos dr. SciilcHTEB Miksa. Főmunkatárs dr. SZÉNÁSSY Sándor. Hetenként (Szerkesztő­ ség Budapest I V . Múzeumkörut 1 9 . sz.). 1 9 0 0 . X L . , 0 1 . X L L , 0 2 . X L I I . évf. Ara 2 0 korona. Gyógyszeres'.. E l é b b Vj Aurora. Szerkesztő és kiadótulajdonos GBÓSZ Soma. Felelős szerkesztő FAEAGÓ A n d o r . N y o m . N e u w a l d Illés. V I I . K o r e pesi-út 1 0 . sz. — 1 9 0 1 . L, 1 9 0 2 . II. évf. Havonta háromszor. Gyógyszerészi Értesítő. A m a g y a r g y ó g y s z e r é s z e t érdekeinek füg­ getlen k ö z l ö n y e . Szerkesztő és kiadótulajdonos LUKÁCS István. Kiadja a k ö z ­ ponti g y ó g y s z e r é s z iroda. Budapest, V I I I . Kerepesi-út 2 3 . N y o m . a belvárosi nyomda r. t. 1 9 0 0 . VIII., 0 1 . I X . , 0 2 . X . évf. Á r a 2 0 korona. Gyógyszerészi Hetilap. A g y ó g y s z e r é s z e t i tudományok és a „ M a g y a r ­ országi G y ó g y s z o r é s z e g y l o t " hivatalos k ö z l ö n y e . Főszerkesztő ós kiadótulaj­ donos id. SciiÉDY Sándor. Felelős szerkesztő dr. VARSAGH Zoltán. Hetenként. 1 9 0 0 . X X X I X . , 0 1 . X L . , 0 2 . X L I . évf. N y o m . Garai Mór. Budapest, V I I I . Kerepesi-út 2 2 . Á r a 2 0 kor. S e g é d e k n e k és g y a k o r n o k o k n a k évi 1 0 kor. Gyógyszerészi Közlöny. T u d o m á n y o s és k ö z é r d e k ű g y ó g y s z e r é s z e t i szaklap. Szerkeszti és kiadja K . KARLOVSZKY Geyza. Segédszerkesztő BHEIT János. 1 9 0 0 . X V I . , 0 1 . X V I I . , 0 2 . X V I I I . é.vf. N y o m . Pallas irod. és n y o m d , részv. társ. Hetenként. Á r a 1 6 kor. S e g é d e k n e k és g y a k o r n o k o k n a k 1 2 kor. Gyógyszerészeti törvények és rendeletek szerészi K ö z l ö n y " i n g y e n e s melléklete.

gyűjteménye

A „Gyógy­

Gute Gesundheit, Budapest. Havonta. Á r a 2 kor. 4 0 flll. Honvéd orvos. A hazai katonaorvosi intézmény tudományos és tár­ sadalmi érdekeinek k ö z l ö n y e , a m . kir. lionvódelmi minisztérium rendeletei­ vel. Szerk. dr. SZÉNÁSSY Sándor. 1 9 0 0 . X L , 0 1 . X I I . , 0 2 . X I I I . évf. A „ G y ó ­ gyászat" melléklete. IfJúsAg és Egészség. I s k o l a o g é s z s ő g ü g y i folyóirat. AUYESZKY Aladár, RiQLER Gusztáv, ScHuscHNY Henrik és WAEDMANN F ü l ö p k ö z r e m ű k ö d é s é v e l szerkeszti dr. GEBLÓCZY Z s i g m o n d . Havonta. 1 9 0 0 . H L évf. Megszűnt. Jó Egészség. Szerkeszti és kiadja N A G Y Alb.ert dr. 1 9 0 2 . I. évf. N y o m . Révai Salamon. IV., Múzeumkörut 1 5 . Ára 2 korona. Klinikai Fűzetek. Előadások a gyakorlati orvostan összes ágaiból. A legkiválóbb szakférfiak k ö z r e m ű k ö d é s é v e l szerkeszti: Dr. DONÁTH Gyula.

266

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

1 9 0 0 . X . , 0 1 . X I . , 0 2 . X I I . évf. Ára 8 kor. O r v o s n ö v e n d é k e k és szigorló orvo­ sok felét fizetik. D o b r o w s k y és F'ranko k ö n y v k e r e s k e d é s e . Közegészségügyi

Tudósító

A

„Gj^ógyszerészi Hetilap"

társlapja.

Szerkeszti V a h s á g h Zoltán. Nj^om. a Stephaneum k ö n y v n y o m . — Budapest, VII. Kereposi-út 2 2 . — 1 9 0 0 . II., 0 1 . III., 0 2 . I V . évf. Havonként. Á r a 2 kor. Közegészségügyi lős szerkesztő XXJI.,

dr.

Kalauz.

T h i m József.

0 1 . XXIII.,

E g é s z s é g ü g y i közigazgatási folyóirat. Fele­ Segédszerkesztő

dr.

K r a u s z Arthur. 1 9 0 0 .

0 2 . X X I V . évf. Budapest. H o r n y á n s z k y Viktor. ^

Ára

1 2 korona. Közlemények

az összeiiasonlító

élet és kórtan

körébó'l.

Szerkeszti

dr. HuTYRA Ferencz, dr. R á t z István és dr. T a n g l F e r o n c z . Kiadja a m a g y a r országos

állatorvos

egyesület.

Megjelenése az e g y e s fűzeteknek nincs idő­

höz kötve. 1 9 0 0 . V I . , 0 1 . VII., 0 2 . V I I I . évf. Á r a 8 kor. Magyar

Chemiai

Folyóirat.

Havi szaklap

a cheniiai ismeretek

lesztésére. Kiadja a kir. m. természettudományi társiüat

fej­

chemiai-ásványtani

osztálya. T h a n Károly, F a b i n y i Rudolf, F k a n z b n a u Á g o s t o n , J á r m a y Gyula, K a b l o v s z k y Géza, L e n g y e l Béla, N u r i c s á n József, W a r t h a V i n c z e k ö z r e m ű ­ k ö d é s é v e l szerk. I l o s v a y Lajos Vni.

és M o l n á r Nándor.

1 9 0 0 . VI., 0 1 . VII., 0 2 .

évf. Havonként. Á r a 1 0 kor. Társulati tagoknak 6 korona. Magyar

Fogászati

egyesületének

Szemle.

A stomatologusok (fogorvosok) országos

hivatalos k ö z l ö n y e . Havonta kiadja dr. B a u e r Samu.

Nyom.

Várnai F. Budapest, 1 9 0 0 . IV., 0 1 . V . évf. Dr. D a l m a Dezső, S a l a m o n Henrik és dr. S z a b ó József állandó k ö z r e m ű k ö d é s e mellett szerkeszti dr. B a u e b Samu. Szerk. és kiadóhivatal IV., D e á k Ferencz-u. 1 5 . sz. — 1 9 0 2 . V I . évf. Szerk. dr. B a u e r Samu. — Á r a 2 kor. 5 0 fillér. Magyar A magyar

Orvosi Arcliivum

tudományos

Orvostudományi értekezések g y ű j t e m é n y e .

akadémia hozzájárulásával

m a g y a r orvosi k ö n y v k i a d ó társulat.

tagjai számára kiadja a

Szerkesztő bizottság dr. B ó k a y Árpád,

dr. P e b t i k Ottó és dr. L e n h o s s é k Mihály. 1 9 0 0 . Új folyam I., 0 1 . új folyam II., 0 2 . új folyam III. Á r a 2 0 kor.. Magyar

Orvosi

irat. Szerkesztik

dr.

Bevue.

A külföldi orvosi irodalmat közvetítő folyó­

M a h l e r Gyula ós dr. B o d o n Károly. 1 9 0 0 . IV., 0 1 . V . ,

0 2 . V I . évf. — Á r a 8 kor.

Magyar

Orvosok

Lapja.

Szerk.

és kiadótulajdonos dr. H o n i g I z s ó .

1 9 0 2 . I . évf. Hetenként. N y o m . Pallas írod. és n y o m d . r. t. V I I . Kis-diófa-u. 2 . s z . — Á r a 1 0 kor.

Medikus.

A z orvosi oktatás k ö z l ö n y e . Szerkeszti dr. S c h I o h t e b Miksa.

A ,,Gyógyá,szat" melléklete. 1 9 0 0 . V I I . , 0 1 . VIII., 0 2 . I X . évf. Nemzetközi

Fürdő

Lapok.

Szerkeszti

és

kiadja

Hohleeld

Lajos.

N y o m . Bokstein Bernát és fia, V . Fürdő-utcza 4 . Havonként 3-szor. M a g y a r és német szöveggel. 1 9 0 0 . V., 0 1 . V I . , 0 2 . V I I . évf. Szerk. E l e k H u g ó .

Ára

1 2 korona. Orvosi

Hetilap.

A hazai és külföldi g y ó g y á s z a t és kórhuvárlat

köz­

lönye. — Kiadja és szerkeszti dr. H ö o y e s Endre. Segédszerkesztő dr. S z é k e l y Á g o s t o n . 1 9 0 0 . X L I V . , 0 1 . X L V . , 0 2 . X L V I . évf. Szerkesztőség Budapest, I X .

Kai»uLmr.:::Eii,.-»;-. .! «,.'iíitj;í'JHCI

MAGYAR

ÜUői-út 2 1 . Hetenként. 1 0 korona.

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

267

A r a 2 0 korona. Orvos- és g y ó g y s z e r é s z h a l l g a t ó k n a k

Orvosok Ijapja. Szerk. M Á R K Dezső. N y o m t . Pallas írod. és n y o m . r. t. 1900. X L , 01. X I I . , 02. X I I I . évf. Hetenként. Á r a 1 0 kor. Orvosi Hciiszemle. Szerk. és kiadótulajdonos dr. BYESCH Nándor. (VII. Erzsébotkörút 1 5 . sz.) Hetenként. 1900. X I V . , 01. X V . , 02. X V I . évf. Ára 1 6 kor. Orvos-TermészettadomÁnyi Értesítő. A z Erdélyi Múzeum-Egylet orvos-természettudományi szakosztályából. I. orvosi szak. 190O. X X V . , 01. X X V I . , 02. X X V I I . évf. Szerk. dr. SZABÓ Dénes II. Természettudományi szak. 1900. X X V . , 01. X X V I . évf. Szerk. dr. APÁTHY István. 1902. X X V I I . évf. Szerkeszti dr. FABINYI Rudolf. A „ M ú z e u m - E g y l e t " v a g y ennek orvos­ természettudományi szakosztálya tagjainak tagdíj fejében jár. Tagdíj 1 0 kor., a szakosztály tagdíja 6 kor. Országos Orvos Szövetség. A z országos orvos szövetség tulajdona és hivatalos lapja. 1900. III. évf. Felelős szerkesztő dr. JENDBASSIK Ernő. Segédszerkesztő dr. GYÍTRY Tibor. 01. I V . , 02. V . évf. Felelős szerkesztő dr. FLESCH Nándor főtitkár, Budapest Erzsébet-körút 1 5 . Segédszerkesztő : dr. W A L K Ó R e z s ő . Havonta. A z 0 . 0 . Sz. tagjainak i n g y e n küldik. Pester mfídicinlsch chirurgischo Presse. Szerk. dr. TŰRÖK L a j o s . 19Ü0. X X V I , 01. X X V I L , 02. X X V H I . évf. (Szerkesztőség V . Alkotmányutoza 7 . sz.) Á r a 1 2 korona. Szemészet. Szerkeszti dr. SCHULEK V i l m o s . A z ..Orvosi HetUap" mel­ léklete. Kéthavonként. Természettudományi Közlöny. Szerk. CSOPEY László ós FASZLAVSZKY József, W A R T H A V i n c z o közreműködésével. Kiadja a m . kir. természettudo­ mányi társulat. Havonként. A társulat tagjai óvdíj fejében kapják, nem tagok számára az előfizetési díj pótfüzetekkel együtt 1 2 kor. Uiigarísche medicinische Presse. Szerkeszti TUSZKAI Ödön dr. 1900. IV., 01. \ . , 02. V I . évf. (Szerkesztőség Torézkörút 6 . ) Hetenként. Á r a 1 2 k o r . Ungcirische lieJtrüge zur A u g e n h c i l k u n d e . Szerkeszti SCHULEK V i l ­ mos dr. — II. Bd. L o i p z i g und W i o n Franz Deuticke 1900. — I d ő h ö z nincs kötve megjelenése. Védhimlőoltás. Szerkeszti dr. INTZE B . Kiadja az oláli-láposbányai oltó-intézet. N y o m . Demeter ós Kiss Désen. 1900. V., 01. V I . , 02. V I I . évf. Évnegyedenként. Á r a 3 korona. Veterinarius. Szerkeszti dr. HUTYRA Feroncz és dr. R Á T Z István. — Kiadja a m a g y a r országos állatorvos egyesület. (Szerkesztőség Rottenbillorutcza 2 . sz.) — Előflzetési ár 1 2 kor., állatorvostanliallgatóknak 6 kor., e g y e ­ sületi tagoknak tagdíj fejében jár. 11.

Naptárak,

évköiii/vek,

cziinjeífíjzékek,

jelentések,

kimutatások.

Állatorvosi Zsebnaptár (Lévai-féle) az 1901. évre. Szerk. MARKOS Lipót. 1 6 r. LTngvár, Lévai Mór. Á r a 3 kor. U. a. 902. és 903-ra.

268

MAGYAR

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

Magyar B&bakalendárium. M a g y a r o r s z á g okleveles bábáinak hiva­ talos névjegyzékével. K.-8-r. Szerk. DIKNEK Gusztáv dr. Dobrowskjr és Franké. Á r a 2 korona. 901., 902., 903. évf. Orvosi Zsebnaptár 1902. évre. Teljes orvosi ozímtárral és j e g y z é k ­ naplóval. Első évf. 16r. 168 1. Budapest, 1902. P a l l a s irod. és n y d . r. t. Á r a 2 korona. Orvosi Zsebnaptár. Szerk. FARAGÓ Gyula dr. 16 r. Budapest, L é g ­ rády testvérek. Á r a 2 kor. 80 flU. 901., 902., 903. évekre. 3 5 - 3 7 évfolyam. Orvosok Zsebnaptára Szerkeszti dr PUKJESZ Ignáoz. 901, 902, évekre. 30—31. évfolyam. CHYZEE Kálmán : E g é s z s é g ü g y i Almanach. Kiadótulajdonos ELEK (Eckstein) Bernát. A magyarországi orvosok, g y ó g y s z e r é s z e k és állatorvosok hite­ les adatok alajjján összeállított névjegyzékével. K. 8 r. 229 1. Budapest, 1902. D o b r o w s k y és Franké bizománya. A r a 3 kor. PESTI Alfréd : Magyarország orvosainak é v k ö n y v e ós czímtára. 1900. év X . évf. A k ö z e g é s z s é g ü g y r e vonatkozó 1899. évi rendeletekkel és elvi jelentőségű miniszteri határozatokkal; OLÁH. Gyula dr. : A z o r v o s o k j o g a i és kötelességei c z í m ű czikkével és az 1899. évi m a g y a r orvosi irodalommal. 1901. é v f o l y a m b a n : a hazai összes g y ó g y h e l y e k j e g y z é k e ; 1900. évi rende­ letek ; az üj orvosi díjszabás ; 1900. évi bibliog'rafla és dr. BÁTTASZÉKY Lajos ü g y v é d által szerkesztett „ O r v o s o k a j o g é l e t b e n " czímű értekezés. 1902. é v f o l y a m b a n : 1901. évi bibliográfia, u. a. évi minisztori rendeletek ; a gaz­ dasági cseléd- és munkás pénztárról szóló törvényczikknok az orvosokat érdeklő r e n d e l k e z é s e i ; az új orvosdoctori szigorlati r e n d ; az állami gyer­ mekmenhelyekről szóló t ö r v é n y c z i k k ; a k ö z s e g é l y r o szoruló 7 éven aluli g y e r m e k e k gondozására vonatkozó törvényjavaslat és W A L K Ó Dezső dr. „ A m a g y a r o r v o s o k szervezkedése 1857—1901". BÉKBSSY Géza dr.: M a g y a r o r s z á g k ö z e g é s z s é g ü g y i viszonyai 1898—99. években. Közigazgatási könyvtár TII. évfolyam 1. és 2-ik szám. H á r o m raj­ zolt statisztikai táblával, két statisztikai térképpel. 107 lap. BOLEMANN István dr.: A m a g y a r fürdők látogatottságának kimutatása az 1901 évről B. É 1903 256 lap. OsATÁEY Lajos d r . : Jelentés az országos k ö z e g é s z s é g ü g y i tanács 1899 évi működéséről ; u. a 1900. és 01. évekről. K. K. 1900., Ól. és 02. évi számaiban. ELEK Sándor d r . : Statisztikai adatok a favusnak Magyarországon elterjedettsógi viszonyaihoz. O. H. 1901. 230 lap. EPSTEIN László d r . : A z 1900 évi október 28—29-én Budapesten tar­ tott első országos elmeorvos értekezlet munkálatai (8 r. 243 1.) Bpost, 1901. Kiadja a szervező-bizottság. Kapható Epstein L á s z l ó dr.-nál, angyalföldi tébolyda. Á r a 5 kor. FELES Adolf dr.: A himlő halandóság Magyarországon az 1887. évi himlőoltási törvény életbeléptetése óta, tekintettel más jóloltó államok himlőmortalitására és oltási intézményére. Kiadja V i n c z e ós Bartók Bpest.

MAGYAR

269

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

F Á I Mátyás Miklós : Statisztikai adatok a tüdővósz szanatóriumi g y ó g y ­ kezeléséhez. 0 . H . 1902, 692 lap. GENEKSICH V i l m o s dr.: Visszapillantás

az országos k ö z e g é s z s é g ü g y i

egyesület iskolaorvosi és egészségtantanári szakbizottságának működésére. M. 0 . L . 34 sz. 1902 évf. A budapesti kir. Orvosegyesület Évkönyve. 1900., 01., 02., évekre. Szerk:

GROSZ E m i l

dr.

HóOR K á r o l y dr.: A m a g y a r orvosi szakirodalom 1899. évben. E. 1900. 190 lap. HüTYRA F e r e n c z : Á l l a t e g é s z s é g ü g y i é v k ö n y v . A földmivelésügyi m . kir. miniszter megbízásából hivatalos adatok alapján. Bpest, Franklin-Társulat 1900. X I I I . , 01. X I V . , 02 X V . évf. HöGYES Endre d r . ; A budapesti e g y e t e m általános k ó r - és g y ó g y t a n i intézetével kapcsolatos Pasteur intézet 1900 é v i m ű k ö d é s e . O. H. 1902., 1 és 19 1. 1901 é v i működése O. H . 1902. 755, 776 lap. K ö R ö S Y J ó z s e f : Budapest székesfőváros halandósága az 1891—95-iki években és azok okai. Budapest 1901. Grill Károly. — Budapest székesfővá­ ros statisztikai hivatalának közleményei. I V . r. 216 1. Á r a 4 k o r . KLASZ P á l : Magyarország e g é s z s é g ü g y i 1 8 7 8 - 9 7 - i g . - G y . 19C0, 11 és 40 1.

személyzetének

statisztikája

KuTHY D e z s ő : J e l e n t é s az Erzsébet királyné szanatórium m ű k ö d é ­ séről. M. O. L . 1902. 15 sz. LESZNEH Rudolf d r . : A z 190J é v i baleset statisztika. K. K. 1902. 11 s z . IJŐW Samu d r . : A magyar szent korona országai balneologiai e g y e ­ sületének 1900 é v i é v k ö n y v e . — Budapest, H o r n y á n s z k y Viktor. U . a. 1901. és 02. évre. NAVRATIL Imre d r . : Gége-légcsőmetszések 1858—902. 8 r. 61 1. Buda­ pest, 1902. E g g e n b e r g e r . Á r a 2 korona. PROCHNOW J ó z s e f

dr.

és NURICSÁN

József

dr. : A magyar

orvosok

és

természettudósok szabadkai v á n d o r g y ű l é s é n e k történeti vázlata és munká­ latai. Franklin-Társulat 1900. U . a. A bártfai vándorgyűlés. 1902. Franklin. REINIGER Hermann dr : A szegedi m . kir. állami bábaképezde 1899—900 évi története. 0 . H . 1901., 613, 631 lap. SARBÓ Arthur dr. : A hibás b e s z é d ű országon 0 . H . 1901 évf. 330, 347 lap.

tanulók

statisztikája

Magj'ar-

SzALAY L á s z l ó : A villámcsapások M a g y a r o r s z á g o n 1890—900-ig. A m . kir. meteorológiai és földmágnességi országos intézet hivatalos kiadásai 4 kötet. 8 r. 128 1. 1 térképpel, 1 graphioummal. Bpest, 1931. Pesti k ö n y v n y . r. t. ToBDAY F e r e n c z d r . : A g y e r m e k g y ó g y á s z a t i irodalom 1900-ban. KI. F . 1901 VIII. és I X . fűzet, u. a. 1899-ben KI. F . 1930. X . fűzet. évf.

THIBEING G u s z t á v : Budapest 1901. Grill K á r o l y .

székes-főváros statisztikai é v k ö n y v e III.

VABSAGH Zoltán dr.: H o g y a n oszolnak el Magyarországon szertárak ? G y . H . 1901. évf. 886 1.

a gyógy­

270

MAGYAR

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

ZiRovcio I v o d r . : Horvátország és Szlavónia k ö z e g é s z s é g ü g y e . K . K . évf. 18., 19., 20., 23., 25. számok. A Szt.-János kórházban az 1902. évben végzett honczolatok statisz­ tikája,, \vA\k\ok.oY szerint. F. K . É. 02. 308 lap.

1902

Kimutatás a bábaisliolák műliödéséröl. B. K . 1900. 196 1. Okleveles bábákkal n e m biró 1000 lakoson felüli k ö z s é g e k kimuta­ tása vármegyénként. B. K. 1902 évf. Budapest közegészségügyi viszonyai az 1900 évben. E g . 1901 évf. Budapest székes-főváros közkórházainak évkönyve 1899., 1900., 1901. évekről. — Kiadják a kórházak igazgatóságai. Magyarország elmebeteg ügye az 1899 évről, u. a. 1900. és 1901. évről. Kiadja a m. kir. Belügyminiszter. Jelentés és statisztikai é v k ö n y v a m. kir k o r m á n y 1901. évi működéséről és az ország közállapotairól. 4 r. 334 és 442 lap. Budapest 1902. Kilián P. utóda bizománya. A r a 10 korona. A trachoma ügy M a g y a r o r s z á g o n m. kir. bolügyniiniszterium.

1883-tól

190t)-ig. — Ismerteti a

A magyarországi gyógyszertárak birtokviszonyai, az 1902. óv fo­ lyamán felmerült változások. Gy. H . 1902. évf. 844 1. AiiDOK A d o l f dr. és STEKNUEEG Géza d r . : A nagykárolyi nyilv. kórház m ű k ö d é s é n e k kimutatása 1900., 0 1 . 02. BAUMOÁBTEN E g m o n t dr. A budapesti polyklinika orr-, torok- és gége­ osztályának működéséről. Gy. 901. 89 1. DAPSY Viktor : A klinikum betegforgalma az 1898. évben. O . H . 1900. külön melléklet. RÉCZEY Imre tanár sebészeti klinikuma. DoLUNGEK Gyula d r . : Kimutatás az 1899—1900. tanév I. felében vég­ zett műtétekről. 0 . H . 1930. 3 1.; az 1900 - 0 1 tanév első feléről. O . H . 901. 35 l a p ; , az 1900 - 0 1 tanév m á s o d i k feléről. 0 . H . 1901. 499., 517. lap ; az 1901—02. tanév első feléről O . H . 107 1.; az 1901—02. tanév második felé­ ről 0 . H . 690,, 708. lap. gos

ENGEL Gábor d r . : A kolozsvári egyetemi klinikák és Karolina kórház kimutatása.

orszá­

FISCHER Aladár : Kimutatás az 1898—99-iki évben NAVRATIL Imre osz­ tályán végzett műtétekről. 0 . H . 1900. Kiilön melléklet. FKIDKICH Alajos d r . : A nyitramegyei Ágoston-közkórház kimutatása. GRÓSZ Emil dr.: A Szent-János-közkórház szemészeti osztályának mű­ ködése Sz. 55. lap. 1902. u. a. A Szent-Rókus-közkórház szemészeti osztá­ lyának működése 1901. évben. Sz. 1. sz. — 1902. HADZSY János dr.: g é i g Gy. 1902. 215 1.

Kimutatás orvosi működésemről

1899 - 1 9 0 1 .

vé­

HUDOVKRMG Károly dr.; Kimutatás az elme és idegkórtani amhulatorium 1900. évi működéséről. 0 . H . 1902. év. 105, 124 lap. — u. a. A kli­ nika nyilváíios rendelésének 1931. évi működéséről, casuistikával kapcsolat­ ban. 0 . H. 1902. 408 lap. K L Á R Mór d r . : A z izraelita kórház orr- és g é g e g y ó g y á s z a t i toriumának betegforgalma 1894—1902. M . 0 . L. 32 sz. 1902 évf.

anibula-

MAGYAR

271

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

KEEPUSKA Géza d r . : Kimutatás a fővárosi Szent-István közkórliáz V I I . fiók fülészeti osztálj'ának betegforgalmáról az 1931. évben. F . K. É . 1901. 2.j6 lap. — U. a. 1902-ben. F, K. É. 02, 191 lap. ifj. K m a Nándor d r . : É v i jelentés a Stefánia g y e r m e k k ó r h á z fülészeti rendeléséről. M . 0 . L . 44 szám. 1902. . LöOHEBEii Tamás d r . : A g ö m ö r m o g y o i közkórliáz múlt sóről szóló kimutatás. M a h o s i Kálmán d r . : A marosvásárhelyi működésének kimutatása.

évi míiködé-

országos kórház

múlt é v i

P b o c i i n o w József dr. : A kórházi sebészi gyakorlatból. Sérülések, lobos folyamatok ; sérvek, v e g y e s e k . A székes-fővárosi Szt.-Margit-kórház sebészi üükosztályának forgalma 1899-ben. Gy. 1900. 518., 537. 1. S z a b ó József d r . : Kimutatás a fogászati klinika 1899/90. tanévéről. 0 . H. 726 l a p ; 19C0;1901 évről. O . H . 1902. 13 lap. SzABóKY János dr. ; A z egyetemi bőrkórtani intézet betegforgalma az 1 8 9 9 - 1 9 0 0 . években. O . H . 1901. 337 lap. SELLEI József d r . : A bőrkórtani klinika m ű k ö d é s e 1898-ban. G y ó g y ­ kezelési methodusok. O . H . 1901. B . 3. SiNQBK Henrik d r . : A miskolczi közkórház kimutatása.S z i l á g y i István dr. és L e n g y e l Soma d r . : Mármarosmegyei közkórház kimutatása. T r a j t l e r István d r . : Evi jelentés Batizfalvy Sámuel dr. szanatóriuma és vlzgyógyintézete 41-ik évi működéséről. 0 . H . 1900. 351 lap ; a 42-ik é v r ő l , 0. H . 01. 333 l a p ; a 43-ik évről O . H . 02. 305 lap. W e i s z Miksa d r . : Kimutatás az egyetemi elme és idegkórtani klinika idegbeteg ambulantiájának 1899. é v i forgalmáról. 0 . H . 1900. 368, 386, 402. V l a d á r Márton dr. és D i e s c h e r Ferencz d r : A budai szent apácza zárda kórház kimutatása. Az aranyos-rnaróthi A Brody

A A A A

Adel

megyei

gyormokkórház

közkórház

Erzsébet

kimutatása.

kimutatása.

budapesti izraelita hitközség kórházának kimutatása. kassai alapítványi közkórház kimutatása. pozsonyi Ferencz József gyermekkórház kimutatása. budapesti Stefánia szegény gyermekkórház kimutatása. llí.

Közlemények Boncztan,

az élettani Élettan,

tudomány

oh

köréből.

Szövettan.

L e n h o s s í í k Mihály d r . : Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz. Buda­ pest, 1901. Bg-genberger. Á r a 3 kor. 8-r. V I I I . 169 1. Ó n o d i A d o l f d r . ; A g é g e idegeinek bonoztana adatokkal. A z akadémia m e g b í z á s á b ó l alapján (183 1.) Á r a 3 kor.

és élettana,

és támogatásával,

saját

kórtani

vizsgálatai

NÉKÁM Lajos dr. ós K É T L Y László d r . : M a g y a r orvosi vademecum. Rövid repetitorium az orvosi tudományok minden ágában. Orvostanhallgatók

272

MAÖYAR

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

és g y a k o r l ó o r v o s o k számára, különös tekintettel a therapiára, a budapesti klinikákon elí'ogadott elvek szerint, D o b r o w s k y és Franké. I. kötet. Tar­ talma : GTÖKY Tibor dr. : A liazai g y ó g y á s z a t története ; KLASZ Pál dr. gya­ k o r l ó orvos, THIM József dr.: A közalkalmazásban levő orvosok, kötelességeiről és j o g a i r ó l ; MINNICH K á r o l y : SzaJíértői m ű k ö d é s ; THANHOFFEE L a j o s : Ana­ tómia ; F A R K A S Géza : É l e t t a n ; bonoztan;

KROMPBOHEB Ö d ö n

DBFTSCH L á s z l ó : P a r a s i t o l o g i a ; R I G L E R

és VEREBÉLY Gusztáv:

T i b o r : Kór-

Hygiene;

FRIBD-

RicH V i l m o s : Ipari m e g b e t e g e d é s e k ; JUBKINY E m i l : Betegsegitő pénztárak és e g y l e t e k r ő l ; L ö w S á m u e l : Életbiztosításról; KOVÁCS József .• Laborató­ riumi vizsgálatok ; VÁMOSSY Zoltán : G y ó g y s z e r t a n ; RITOOK Z s i g m o n d : Mér­ g e z é s e k ; BoLEMAN István : B'ürdők és balnootlierapia; KÜTHY Dezső : H y d r o therapia; REICII M i k l ó s : Meclianotlierapia és TEREAY P á l : Diaetotlierapia. Á r a 7 korona. — U. a, II kötet, 1. rész. Belgyógyászat, i d e g g y ó g y á s z a t , elmekórtan, g y e r m e k g y ó g y á s z a t , b ő r g y ó g y á s z a t . írták : GERLÓCZY Z s i g m o n d , KÉTLY

László,

TAUSZK F e r e n c z ,

SZONTÁGH

Pelix,

KÉTLY

K á r o l y , MORAVCSIK

Ernő Emil. — U. a. II. kötet, 2. rész. A sebészet körébe tartozó tudományok. KuzMiK P á l : S e b é s z e t ; KOPITS J e n ő : A osontok és ízületek sérülései és b e t e g s é g e i ; SZABÓ József: Stomatologia ; ONÓDI A d o l f : A z orrgarat és g é g e b e t e g s é g e i ; KEEPÜSKA Géza : A liallószerv b e t e g s é g e i ; BLASKOVICH F . László : A s z e m betegségeinek therapiája; BÁESONY J á n o s : Szülészet d i ó h é j b a n ; KEKÉZY Gyula : N ő g y ó g y á s z a t ; ILYES Géza : Urológia. Á r a 8 korona. TBLLYESNICZKY Kálmán d r . : J e g y z e t e k a szövettani gyakorlatokhoz. Budapest. Szerző saját kiadása. — U. a Művészeti bonczolástan. A z emberi test formáinak ismertetése; m ű v é s z e k és művészet iránt érdeklődök szá­ mára II—IV. fűzet. A testi arányokról. A törzs. A z emberi test formáinak ismertetése. 18—2.37—140 1. Egj^-egy fűzet 2 kor. V . f ű z e t : A végtagok. L e x . 8 r. 141—196 1. 3 k o r . V I . fűzet: A n y a k és a f e j . L e x . 8 r. 197—244 1. 2 kor. Eredeti fametszésekkel és színnyomatú táblával. Budapest. E g g e n ­ berger. A z egész mű, 12 kor., díszkőtésben 16 kor. — U. a. A z emberi test szépségeiről, n. 8 r. 25 1 Budapest, 190D. Á r a 1 kor, E g g e n b e r g e r . Anatómia,!

fali táblák.

Budapest

1900 L a m p e l R . Á r a 40 korona.

Á L D O E Lajos dr. : A gyomornedvelválasztás mesterséges befolyásol­ hatóságáról. M. O . A . 1930. 398 —415 1. — ALEXANDBE Béla d r . : A z x suga­ rak demonstratív képességéről átvilágító l o m e z e k és k é p e k alapján, különös tekintettel a csontszövet fejlődésére. G y . 1932. 52, 69, 105, 121, 169, 185, 201,

262, 298,

300,

377,

401, 439,

491,

504, 520, 568, 583, 599 1. — B A K A Y

Lajos d r . : Uj m ó d s z e r a foetalis p o r o z o g ó kimutatására. M. O . A . 1902. 407—410 1. — BÁLINT Sándor dr. : A z idegrendszer szövettani szerkezete T. T. K . 900, 601 lap. — BECK Soma d r . : Uj eljárás a b ő r és o o m e a interepitheliás és kötőszöveti nyirokrészeinek feltüntetésére. 1 tábla melléklet­ tel. M . 0 . A . 1902. 477—484 1. — GSAPODI István d r . : Szeszivás é s szín­ tévesztés T. T. K . 902. 258 lap. — DEUTSCH L á s z l ó d r . : A z emberi v ö r ö s vérsejtek felismerésének újabb módja. O . L . 901. 11. sz. — DOCTOE K á r o l y d r . : A v e s e m ű k ö d é s vizsgálatának módjairól. O . L. 36. sz. 1902. —• DONÁTH Gyula d r . ; A z agyi és gerinozvelöi localisatio 1899. évi irodalma. Össze-

!.a«iaM
JáÁGYAR

OKVÖSI SZAKIRODALOM.

Ö73

foglaló szemle. O. H . 1900. 7 4 5 , 7 6 1 , 7 7 6 lap. — U. a. és L u k á c s H u g ó dr. : Az i z m o k és i d e g e k villamos i n g e r l é k e n y s é g e curara hatás 1900.

2 5 9 — 2 7 2 lap. — E n t z

Géza

dr.:

A

alatt. M .

mogifjodás j e l e n s é g e i

0. A.

az

állat­

országban. T . T . K. 1 9 0 0 . 1 lap. — E l f e b Aladár dr. : A n y a g c s e r e vizsgálatok puró

húsnedvvel.

Emil d r . :

A

O.

H.

1900.

mydriaticumok

7 2 4 1.

—

Ekdélyi

élettani hatása.

Jbnö

dr.

ős

Heimann

Sz. 1902. 32, 49, 67, 78 1. —

P e e e n c z i Sándor d r . : A z a g y k é r e g érző teriileteiről. O. H . 1902. 405, 422 1— U. a. A menstruatio magyarázatának

újabb kísérlete. G y . 1900. 500 1. —

U. a : Szívverés gyérűlése ö r e g korban. G y . 1900. 388 1. — P e ö h l i c h Jenő : Adatok a vizelet m e n n y i s é g é n e k és

fajsúlyának

545, 566, 581, 598 lap. É . 1902. 1 5 1 — 1 8 7

ismeretéhez.

O. H . 1902.

1. — G e b h a r d t F e r e n c z d r . :

Nitro-

propiol tabletták. E g y új czukorpróba. O. H . 1900. 706 1. — R . G u n k Márkus : A látó érzések ismeretének j e l e n állása. G y . 1 9 0 0 , 4 6 0 , 4771. — G u s z m a n n J ó z s e f dr.: A d a t az a g y k é r e g topicus

diagnosisához. O. L . 1902. 2 7 . sz. — U . a :

A prooessus vermiformis anatómiája.

Összefoglaló szemle.

O . H . 1900. 564,

5 8 0 1. — U. a.: A d a t a z agyvelő-felszín morphologiájához. M . 0 . 123-1371. — H a l á s z Aladár: A megőszűlésről. T . T . K

A . 1901.

1902. 77 L — ü . a. :

A színes hallás és r o k o n j e l e n s é g e k . T . T . K . 901. 620 1. — H á e i Pál d r . : A z emberi g y o m o r nyálkahártyájának normális felületi sejteknek és kehelysejteknek

előfordulása

ezen

h á m j a ; s z e g é l y e s hám­

nyálkahártyán.

M . O.

A

1901. 365—408 1. — U . a. A thioninnal való nyákfestés. ( H o y e e ) módosítása. M. 0 . A . 1902. 472—487 1. — H e i m Pál dr.: A oyolikus albuminuriáról. O. H . 1900. 411 1. — H i e s c h l e r

Á g o s t o n dr. ós T e e b a y Pál dr. : A tápláló a n y a g o k .

K. K. 1901. 14, 17, 18, 19 s z . szerek a nervus vestibularis

— H ö o y e s E n d r e d r . : Ujabb vizsgálati m ó d ­ működésének

tanulmányozására.

0.

H.

1902.

437 1. — HuBEE Alfréd d r . : G ó r c s ő i k é s z í t m é n y e k n e k t ö m e g e s festésére szol­ gáló új készülékről. 0 . H. 1900. 821 1. — H u d ó v b e n i o K á r o l y d r . :

A z agy­

kéreg idegsejtjeinek elhelyezéséről. M . O. A . 1900. 1 6 0 ^ 1 7 2 1. — J a k a b László dr.; A z a g g o k hőmérséklete ép

és

k ó r o s v i s z o n y o k között.

0 . H.

1900. 686 1. — . J e n d r a s s i k Ernő d r . : A z inreflexek természetéről. 0 . H; 1900. 700. 722 1. — JüSTüs Jakab d r . : A sejtek 1902.

flziologicus

jodtartalmáról.

0 . H.

793.808 1.— K l u o N á n d o r d r . : A p y l o r u s nyákhártya enzymjéről. 0 . H .

1902. 706,. 724 1. - U . a. A z e n z y m e k r ö l . O. H . 1902. 183,203, 221.238, 254, 269. — U. a.: A z alvásról. T . T . K. 1901. 4 8 1 1 . — Ifj. K l u g N á n d o r ;

Amem-

brana basilaris szerepéről a hallásnál. Összefoglaló szemle. O. H. 1900 545 1. — K ö R M ö o z i E m i l d r . : U j a b b munkálatok a haematologia körül. Összefoglaló szemle. O. H. 1900. 824 1. — K ö v e s i Géza d r . : A senüis fehérnyeanyag lomról. 0 . H . 1900. 8 0 0 1 . — K r é c s y B é l a : A stereochemia és a z

forga­

életműködés.

M. Oh. F. 1900. 116,137, 152 1. — L b n h o s s é k Mihály d r . : A n e m k é p z ő d é s e a z áUatországban. T . T . K. 1902. 9 8 1. — L i g e t i

dr.: A d a t

a szerves

széntartalmának meghatározásához. O. H . 1900. 571 1. — L u k á c s

A trigeminus faciahs reflexekről. O. H . 1901. 825 1. — M á e i k o v s z k y dr. : Kapcsolat a labyrinth 4 3 8 1. — U .

a.:

M é h e l y Lajos d r . :

A

fűi

és a testfelület é r z é k e n y s é g e

anyagok

H u g ó dr. i György

között. O. H . 1902. •

félkörös csatornáiról. T . T . K. 1901. P. F . 14 1. —

A fölösszámú v é g t a g o k r ó l . Á . K. 1902. 19 1. — M e z e i

Értesíts (orvosi szak) 1903.

18

274

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

I s t v á n : A táplálkozás a természet három országának 7 1 9 1. — NAVEATIL D e z s ő dr. lásd

PÓLYA

Jenő.

—

kapcsa. G y . H . 1 9 0 2 . NÉMÁI

József

dr.:

Az

énekhang és énekművészet physiologiája. O. H . 1 9 0 1 . 7 4 6 , 7 7 7 , 7 9 2 , 8 0 8 , 8 2 6 , 8 4 3 1. — ÓNODI A d o l f dr. : A g é g e köziionti b e i d e g z é s é n e k tana. 0 . H. 1 9 0 2 . 1 8 5 1. — PÓLYA Jenő dr. és NAVEATIL Dezső dr : Vizsgálatok a pofa nyákhártyájának n y h o k e r e i r ő l . ( 4 ábra melléklettel.) M. O. A . 1 9 0 2 . 2 6 , 1 — 312,

4 1 7 — 4 4 0 , 4 8 5 — 5 0 0 1. — POEOSZ M ó r dr : A n a l ó g i a az enuresis noctnrna

és az alvási poUutio között. O. Ij. 2 5 . sz. 1 9 0 1 . — RATONYI REÜSSZ F r i g y e s d r . : A Golgi-félo methodus használhatóságának határa az idegsejt physiologiájában

és pathologiájában.

M . O. A . 1 9 0 2 . 2 2 9 — 2 6 2 1. —

RBINBOLD Béla

d r . : Alkalmazható-e a ScnoTTEN-BAUMANN-félo b e n z o y l o zás az é p vizelet szénhydrátjainak m e n n y i l e g o s meghatározására. O. H . 1 9 0 2 . 7 7 3 , 7 9 5 , 8 1 0 , 8 2 5 1. — RHOEBE László d r . : A vizelet aciditásának elektromotrikus úton való meg­ határozása. O. H. 1 9 0 1 . 2 9 8 , 3 1 5 1. — ROSENBEBG Izidor d r . : A g y k é r e g és lélek. G y . 1 9 0 0 4 7 5 1. — RUDAS Gerő d r . : A d a t o k a f o g z o m á n c z szövet­ tanához. É . 1 9 0 2 . 2 0 1 — 2 2 3 1. —

SCIIEIN M ó r d r . :

Összehasonlító

megfigye­

lések az emlős állatok és az e m b e r b ő r é n e k növéséről. G y . 1 9 0 0 . 6 1 3 , 6 3 0 1. — ScHiPF Ernő dr.: Újabb 1900.

adatok az újszülöttek

haematologiájához. 0 . H.

2 2 4 , 2 4 2 , 2 5 8 , 2 7 5 , 2 9 0 , 3 0 4 , 3 1 7 , ,835, 3 4 9 1. — SCHÜLEK V i l m o s d r . : A z

emberi s z e m fénybeeresztése. S z . 1 9 0 0 . 1 1. — U . a.: A színkép látható v é g e . S z . 1 9 0 0 . 2 1 1. — SOHWABZ H u g ó dr. : A m é h vérerei ruganyos szöv o t e ü i e k elváUozásáról. M . O. A .

1900. 491—510

1. —

SIGMOND

Elek:

A

keményítőfélék sajátságairól. M . Oh. F . 1 9 0 1 . 1 0 1. — STILLEB Bertalan dr. : N é h á n y szó a phonatiós jelenségről. O. H . 1 9 0 0 . 1 7 4 1. — SZABÓ József d r . : A szájnyál v e g y i reactiójáról. O. H . 1 9 0 0 . 4 9 0 1. — SzÁsz (SCIIWARCZ) H u g ó d r . : T o v á b b i vizsgálatok a m é h és erei rugalmas szövetének elváltozásairól. M. O. A . 1 9 0 1 2 . 3 0 — 2 4 8 1. — SZILI A u r é l d r . : V i z s g á l a t o k a z emberi iris hátsó rétegeinek anatómiája és fejlődése körfii, különös tekintettol a m n s oulus sphincter iridisre. M . O. A . 1 9 0 2 . 1 1 9 — 1 6 4 1. — TAUSZK F e r e n c z d r . : A senihs szív munkája O. H. 1 9 0 0 . 6 2 1 , 6 3 8 . 1. — TELLYESNICZKY Kálmán d r . : A fixálásról vegytani és physikalis alapon. M . 0 . A . 1 9 0 2 . 4 6 8 — 4 7 6 1. — TEBEAY Pál d r . : M e g j e g y z é s e k a Stillor Bertalan dr. : „ N é h á n y szó a phonatiós j e l e n s é g r ő l " c z í m ű k ö z l e m é n y é r e . 0 . H . 1 9 0 0 . 1 9 7 1. — TÖEÖK Ervin d r . : A látóanyagokról. Összefoglaló szemle. S z . 1 9 0 0 . 4 7 1. — V Á B A D Y László d r . : Vizsgálatok az oculopupillaris (sensibilis) reflexre vonatkozólag. 0 . H . 1 9 0 1 . 7 5 7 , 7 7 3 1. — V A S Bernát

d r . : A z Ehrlioh-féle

diazo

Összefoglaló szemle. O. H . 1 9 0 0 . 2 4 7 lap. — W E I S E E István dr. és

Arthur d r . : Élet-vegytani vizsgálatok a pentozánokról.

reactio.

ZAITSCHEK

M . Oh. F . 1 9 0 2 . 1 1 3

1. — VEEBSS Elemér d r . : A d a t o k a m e l e g ő r z é k e n y s é g topographiájának isme­ retéhez. 0 . H . 1 9 0 2 . 2 2 1 . É . 1 9 0 2 . 1 — 8 7 1. VEEMES Lajos d r . : A d a t o k a szem­ b e n előforduló ruganyos rostok ismeretéhez. S z . 1 9 0 1 . 6 2 1.

MAGYAR

ir.

Közlemény

ORVOSI

eh a kórtani

SZAKIbÓDALOM.

tudományok

275

köréből.

Általános kór- és g y ó g y t a n . Kórbonoztan. Kór szövettan. Bakteriológia. Kórvegytan. Vizsgáló módszerek. Rönt­ g e n e z é s, s t b . GEBHABDT Ferencz d r . : A z opoth erapíáról. ós Franké Budapest. Á r a 1 kor. 8 0 fill.

( 8 r. 1 0 4 lap.) D o b r o w s k y

KAÜFMANN E d e d r . : A részletes kórboncztan tankönyve. Orvostanhall­ gatók és orvosok számára. 561 ábrával és két táblával. Fordították a második kiadás n y o m á n : MINNICH K á r o l y dr., FELDMANN Ignácz dr., KBOMPECHER Ö d ö n dr. és VEKEBÉLY Tibor dr. Átnézte GENERSIOH Antal tnr. Első kötet. N . 8 r. 6 4 4 lap. Bpest, 1 9 0 2 . E g g e n b e r g e r . Budapest. Á r a 1 2 kor. NÉKÁM : V a d e m e c u m lásd III. PKEISZ H u g ó d r . : Bakteriológia 23 szövegábrával és 22 hatábrás táb­ lával ( 8 r. X I I . 372 lap. Budapest, 1 9 0 0 KILIÁN F r i g y e s . K ö t v e 13 kor. u. aA pestisről, különös tekintettel annak bakteriológiájára 9 ábrás fénynyomatú táblával ( N . 8 r. 62 1.) A szerző kiadása. Budapest, 1 9 0 0 . Kilián F r i g y e s bizom. Á r a 2 k o r . Á L D O R I^ajos d r . : Szónhydrátanyagcsere az a g g k o r b a n és ezzel kap­ csolatban vizsgálatok a phloridzin diabetesről. M . 0 . A . 1 9 0 1 . 2 4 9 — - 2 6 1 lap: — AHLOING Fernand dr. és GEBHARDT Ferencz d r . : E g y antituberculinos serum chemotaxiás tulajdonságairól. 0 . H. 1 9 0 1 . 4 5 1 lap. — AÜJESZKY Aladár dr.: Agglutinatios vizsgálatok a pestis szérummal. 0 . H . 1 9 0 2 . 5 6 0 lap. — U. a. és W E N H A R D T János dr. : A d a t o k a pestis-bacillusok agglutinatiójához. 0 . H. 1 9 0 1 . 4 0 7 , 4 2 3 lap. — BALÁZS Emil dr. és HAÜER Péter dr. : A ruga­ nyos szövet elváltozásai a véredényfalban endoartoritis chronica deformánsnál. ( 2 ábrával) M . 0 . A . 1 9 0 1 . 5 1 1 - 5 3 0 lap. — BÁLINT Benő dr.: A foltos keményedés fejlődéséhez. M. O. A . 1 9 0 0 . 4 1 9 - 4 3 4 lap. — BECK Soma d r . : Trichorrhexis nodosa a fantájék szőrén és e g y új adat a baktériumok s y n biosisához. M. 0 . A. 1 9 0 0 . ,543 - 5 5 8 1. — BÉLÁK Sándor dr.: Mandela garatlob­ ból kiinduló sepsis. Gy. 1 9 0 0 . 1 6 4 lap. — BENDA A d o l f d r . : Gümős bronchialis mirigyek áttörése a légútakba. Gy. 1 9 0 1 . 8 2 4 lap. — BENEDIKT Henrik dr. és SuRÁNYi Miklós d r , : A typhus reconvalesoensek anyagcseréjéről. M. 0 . A . 1902.

359 - 406 ; 5 2 7 - 5 4 6 ;

5 9 5 - 6 2 1 lap. — U. a. A bal pitvartágulás d i a g n o s -

tikai jelentőségéről. A d a t o k a bal viszeros szájadék szűkületének tünettanához. 0 . H . 1 9 0 1 . K. 1 9 0 1 . 1 1 lap. — BEREND Miklós dr. (lásd PKBISICH Kornél) — U. a, és DEUTSCH László d r . : A konyhasós infusiók hatásáról a baktériumos m é r g e ­ zésekre. O. H . 1 9 0 1 . 5 8 2 lap. — U. a. Tuberoulin kísérletek újszülötteknél. 0 . H. 1 9 0 0 . K ü l ö n melléklet. — BUDAY Kálmán dr. : N é h á n y ritkább fej­ lődési rendellenességről. É . 1 8 8 — 2 0 0 lap. — U. a,. A vena portae solerosisáról. Gy. 1 9 0 1 . 6 2 8 , 6 4 7 lap. — U. a. A z agy körülírt fejlődési hiányáról, né­ hány a porencephaliára vonatkozó m e g j e g y z é s s e l . O. H . 1 9 0 0 - 6 8 4 , 7 0 4 lap18"

S76

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

CsÉKi János d r . : A z enteroptosis kérdésének mai állásáról. O. H . 1901. 349 lap. — CsiLLAO Jakab d r . : A d a t o k a secundaer epidermidalis cysták lénye­ géhez. M. 0 . A . 1900. 173—189 lap. — CRAcniNisscü Sándor dr.: Tiszta vizelet czafataiban talált tubercnlosis baeillusok. O . II. 1902. 779 lap. — D a l m a d y Zoltán d r . : A cytotoxinok. 0 . H . 1902. Összefoglaló szemle. 518, 537, 552, 568, 585, 601, 619, 633, 649, 664 lap. — D e t b e (Deutsch) L á s z l ó d r . : A n ­ thrax szerűm. 0 . H . 1902. 812 lap. — D e u t s c h László d r . : Májölő szérmn (so­ rúm antihepatiquo) 0 . II. 1900. 590, 608 lap. — U. a. A z agglutinok viszonya a serum védő anyagaihoz. M. 0 . A . 19{X). 389—397 lap. — U. a. A z agglu­ tinok eredete és a tüdő agglutináló hatása. M . 0 . A . 1900. 284—296 lap. U « . A typhus ellenes védő a n y a g o k eredete (1 szines táblával) M . 0 . A . 1900. 83—123 lap. — U. » . és . J a k a b László d r . : A leucocyták és a vérsavó keményítő oldóképességo. 0 . H . 1901. K . 19 lap. — D e u t s c h Ernő dr. és F a l u m Géza d r . : K ö z l e m é n y e k a „Stefánia" g y e r m e k k ó r h á z Röntgenlaboratóriumából. G y . g y . 1900. 18. 1901. 11., 21., 29., 44. l a p ; 1902. 8., 2 0 , 33., 48. lap. — (Deutsch L á s z l ó dr. lásd Berend Miklós.) — D i e t z László d r . : A Wehnelt-félo áramszakgató. T . T . K . P. F . 1900. 70. lap. — D o k t o r K á ­ r o l y d r . : A fehérje kimutatások jelen állása ős azoknak alkalmazliatósága az orvosi gyakorlatban. Összefoglaló szemle. 0 . H . 1900. 587. lap. — U. a. Néhány adat a gyakorlatban előforduló vizeletvizsgálat pontos kiviteléhez. M. O . L . 1902. 4 sz. — U. a. K v e s e m ű k ö d é s vizsgálatának módjairól. O . L . 36 sz. 1902. — E n g e l K á r o l y dr. és F l e s c h Á r m i n d r . : A z éhezés befolyása a callus képződésre. 0 . L . 1902. 5. sz. — Ifj. E l i s c h e r Gyula d r . : Vizsgálatok az aceton kiválasztásról diabetes mellitusnál a tüdők és v e s é k által. O . H . 1900. 299 lap. — U. a. Bakteriológiai m ó d s z e r e k a typhus abdominalis klinikai kór­ isméjében. O . H . Összefoglaló szemle. 1902. — P a l u d i Géza dr. lásd D e u t s c h E r n ő dr. — F e j é r Gyula d r . : Adatok a glioma és p s e u d o g l i o m a közötti differontialis diagnosis tanához. S z . 1901. 59 lap. — F e l d m a n n Ignácz d r . : Gumma a parotisban. Bujakóros gőgoszűkület. I z o m g u m m á k . G y . 1901. 790 lap. — F e n y v e s s y Béla d r . : A íjajzsmirigy készítmények hatása a vérkeringésre és légzésre. (2 táblával) M . O . A . 1900. 57—75 lap. — F e r e n c z i Sándor d r . : Hyperdactylia. Gy. 1900. 68 lap. — F l e s c h Á r m i n dr. lásd E n g e l K á r o l y d r . — F l e i s o h m A n n L á s z l ó dr. : Bakteriologicus vizsgálatok a i'ülgyógyászat köré­ ből. F . K. É . 1902. 231 1. — F o b n e t Elemér d r . : A z elkövéredés pathologiájáról és therapiájáról. 0 . H . 1901. 362., 381., 395. lap. — F r i e d r i c h Vil­ m o s d r . : A kéznek érdekes fejlődési rendellenessége Porochivus perodactylus. 0 . H . 19(X). 739 1. — F r o m m e r Ignáoz d r . : Jó indúlatü újképlet kiindulási oka általános sarcomatosisnak. G y . 1901. 583 lap. — U. a Súlyos appendicitis perforatioval a hólyagba. Gy. 1901. 602 1. — G e b h a r d t F e r e n c z d r . : Nitropropiolj tabletták. E g y új c z u k o r p r ó b a . 0 . H . 1900. 706 1. — U. a. és T o r d a y Á r p á d dr. : * A

tuberculosis serodiagnosisáról. O . H . 1902. 6 lap. — G e n e r s i c h

Antal

dr.:

A szent István-kórház 1901-ik évi bonczolási anyag érdekesebb esetei. F . K. É . 1900.

259 lap. 01, 228 lap, 02, 153 lap. — G o l d z i b h e b V i l m o s dr.:

Adatok a

s z e m kórboncztanához. M. O . L . 1902. 24. sz. — H a g e r Péter dr. lásd B a l á z s Emil. — H a s e n e e l d Arthur dr. és W e n h a r d t János d r . : A pestis elleni szerűm

MAGVAR

és a Hafíkine-fólü

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

277

ojtó anyag hatása a vérkovingési roudszorre (1 táblázattal)

M. 0 . A . 1 9 0 2 . 3 1 3 - 3 1 8

lap. — HEIM P á l dr. lásd PREISICII K o r j i é l — H L A T K Y

Tivadar d r . : A d a t o k a pityriasis v o r s i c o l o r szövettanához. 0 . H.

1902. B D .

1 lap. — HOLLÓS József dr. ; Idült pyümia esetei staphylocoecus albus zés

kapcsán. O. L. 1 9 0 2 . 1. sz. — U . a. : A retrográd metastasisok

esetek kai^csán. M . O. A . 1 9 0 1 . 5 3 1 — 5 5 7 lap. — U. a.: duló sepsis esete.

Tonsillilisből

F . K. E. 1902, 196 lap. — HORVÁTH

fertő­

kérdése, kiin­

Géza dr. : A ma­

lária és a s z ú n y o g o k . G y . 1 9 0 1 . 806 lap. — HÖGYES Endre d r . : S z ü k s é g o s - o a veszett állatmarás ismétlődése esetén az újra védoltás. O. H . 1 9 0 1 . 8 3 l a p . — A veszettség

elterjedéséről .és annak gyógyításáról

Magyarországon. M .

0 . A . 1 9 0 0 . 1—56 lap. HÓNIG Izsó d r . : A zonotherapiáról. O. L . 1 9 0 1 2 7 . sz. — HuuER Alfréd dr.: A z atrophia idioi)atliica diffusa cutis s z e m b e n az atrophia senihssel. M. O. A . 1900. 2 7 3 — 2 8 3 lap. — U . a. Szövettani leletek a rhinosoleromás m i r i g y m e g b e t e g e d é s o k n é l . M . O. A . 4 8 0 — 4 8 7 1. — HUDOVERNIG K á r o l y dr. : Adatok 1902.

a chorea

191—218

minor

kórboncztanához

l a j ) . — ILLYÉS

Géza

( E g y színes

d r . : A z uréter

diagiiostica e g y pár újabb m ó d s z e r é n e k szolgálatában. lap. — U . a. Uréter

cathetorezés

é s radiographia.

táblával)

M . O. A .

cathetorezés

a

veso-

0 . H. 1901. 531, 5 4 9

O. H . 1 9 0 1 . 6 5 9 lap. —

U. a. é s K ö v E S i Géza dr. A v e s e hígító k é p e s s é g é r ő l a functionalis diagnostica szolgálatában. László.

0 . H . 1 9 0 2 . 2 3 5 , 2 4 9 lap. — JAKAB L á s z l ó dr. lásd DEUTSCH

— JAKOBI József dr. :

a vizeletben. É . 1 9 0 1 . 2 1 5 - 2 3 5

Typhus

baeillusok megjelenési viszoiwairól

lap é s 0 . H . 1 9 0 2 . 3 4 7 ,

Ödön d r . : A diazoreactió értékéről. 0 . H.1901. lós

dr.

é s VESZBRÉMI

tovább fejlődéséhez

Dezső d r . : Újabb vizsgálatok

dr.: Adatok

594,

6 1 1 , 6 2 8 , 6 4 4 , 6 7 7 lap. — JUSTUS

dr.;

a z öröklődő

vérvizsgálat A

száj

a malária

parasiták

A n o p h e l e s e k b o n . É . 1 9 0 2 . 3 1 6 — 3 3 6 lap. — JENDEASSIK

Jenő nosisa

3 6 3 , 3 7 9 lap. — JANCSÓ

3 1 2 , 3 3 2 la.p. — JANCSÓ Mik­

alapján.

bántalmak ismeretéhez. Jakab

0 . H. 1 9 0 2 .

dr.: A

syphilis

G y . 1 9 0 0 . 4 0 4 lap. — KALIVODA

é s garatnyákhártya

szerepe

heveny

fertőző

576,

diagKálmán

betegségek­

nél. Gy. 1 9 0 1 . 6 6 4 lap. — KELEN József d r . : A soványító kúrákról. M. O. L . 1902. 1 2 s z . — KEMÉNY I g n á c z d r . : Behring szere a tüdővész ellen. M. 0 . L . 1902. 5 0 s z . — KÉTLY L á s z l ó dr. é s TORDAY Á r p á d dr. ; M e n n y i b e n

értéke­

síthető a cytodiagnosis a mellfiri é s hasüri f o l y a d é k o k természetének

elbírá­

lásánál. 0 . H . 1 9 0 2 . 6 7 1 , 6 9 3 , 709, 7 2 5 lap. — K i s s Gyula d r . : A k r y o s k o p i a körűi folyó vitához. 0 . H. 1902. 128 lap. — KÖHLBR d r . : A marliatuberculosis emberre való átvihetőségének m a i állásáról. K . K . 1 9 0 2 . 3 4 s z . — KOLLABITS Jenő d r . : Adat a z i z o m distrophia

anatómiai alapjának

ismeretéhez. O. H .

1901. 191 lap. — KoNKÁDi Dániel d r . : A d a l é k a kísérleti voszettség tünotoiuok és prophylaxisának

ismeretéhoz. É . 1 9 0 2 . 3 3 7 — 3 4 1 lap. é s 0 . H . 1 9 0 2 . 7 6 0

lap. — U . a. A veszettségről. Streptococous-infectio

által

U. a. Mogállapitható-e képéből.

F.

klinikai

alkalmazásának

záshoz,

K . É.

0 . H.

K . K. 1 9 0 1 . 3 6 s z . — KÖKMÜCZI Emil dr. .

okozott p o l y m y o s i t i s . O. H. 1 9 0 2 . 4 2 1 lap. —•

a z anaemia

perniciosa diagiiosisa a v é r szövettani

1990. 281 lap. — KORÁNYI Sándor tudományos

1 9 0 2 , 6 9 lap. —

megállapítása

U, a-:

Az

dr.: A kryoskopia körűi

auscultatios

folyó

vitatko­

porcussioról,

278

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

0 . H . 1 9 0 2 . 1 6 5 , 1 8 6 , 2 0 5 lap — U . a. Physikai ohemiai m ó d s z e r e k a functionalis diagnostika szolgálatában. 0 . H . 1 9 0 1 . K o r á n y i jubileumi melléklet 2 lap. — KOVÁCS József dr.: A z autointoxicatio tanának mai állásához. O. H . 1 9 0 1 . K o r á n y i jubileumi melléklet. 9 l a p . — KÖVESI Géza és R Ó T H — S O H U L I Z V i l m o s d r . : A v í z elválasztás változásairól vesebántalmaknál. 0 . H . 1 9 0 0 . 2 5 5 lap. — KÖVESI Géza dr. lásd ILLYÉS Géza. — U . a. és SuKÁNYi Miklós d r . : A d a t o k ' a veseelőgtelenség haematologiájához. 0 , H . 1 9 0 1 . K o r á n y i j u b i l e u m i melléklet. 1 5 lap. — KBOMPECHEB Ö d ö n d r . : M e n n y i b e n k é p e s az élő gümőbacillus és a magas hő által elölt gümőbacillus g í i m ő k ó r o s megbetegedést előidézni. M. 0 . A . 1 9 0 0 . 2 9 7 — 3 1 5 , 3 6 3 — 3 8 8 lap. — L Á N G Miksa d r . : A keményítőt közvetlenül elerjesztő mikroorganismusokról. M . Ch. F . 1 9 0 2 . 5 lap. — LENGYEL Bálint d r . : Hazai csodaszülöttek. T. T. K. 1 9 0 0 . 5 1 1 lap. — L Ö T E József dr. : Módszertani adalékok az állati szervezet f o g é k o n y s á g a fokának megállapítására vonatkozólag', baktérium hatása iránt. É . 1 9 0 2 . 2 2 4 - 2 2 7 lap. és 0 . H . 1 9 0 2 . 4 5 1 lap. — U. a.: A d a l é k o k a kísérleti lépfene tüneteinek ismeretéhez. É. 1 9 0 1 . 1 5 0 — 1 5 3 lap és O. H. 1 9 0 1 . 3 4 6 lap. — LUKÁCS H u g ó dr. : A Gaertner-féle haemophotograph. O. L . 1 9 0 2 . 3 0 sz. — MINNICH K á r o l y dr. : Bélelzáródás okai. Gy. 1 9 0 0 . 8 2 7 lap. — ü . a. A szent István közkórház prosecturájában 1 9 0 0 . évben végzett bonozolások néhány érdekesebb esete. F . K . É. 1 9 0 0 . 4 2 7 lap. és ez 1 9 0 1 . évről 4 1 0 lap. — MOSKOVITS Albert d r . : Gelatina-injectio után fellépett tetanus esete. O. H . 1 9 0 2 . 7 9 8 lap. — NEUMANN Szigfrid dr. ós V A S Bernát dr. : A z ovarium készítmények adagolásánál?; befolyásáról a szervezet a n y a g c s e r é j é r e . M . 0 . A . 1 9 0 2 . 9 6 — 1 1 7 lap. — PEBTIK Ottó dr. : Tapasztalatok

a g l a s g o w i pestis járványról. 0 . H . 1 9 0 0 . 7 8 4 , 8 0 3 , 8 1 5 lap. — U . a. A szent R ó k u s kórházi prosocturában az 1 9 0 0 évben bonczolt ritkább k ó r b o n c z tani leletek. F . K . É . 1 9 0 0 . 1 6 2 lap, és ez 0 1 évről 1 6 5 lap, 0 2 . 1 2 3 lap. — PLESCH János d r . : E g y új kopogtatási m ó d . O. H. 1 9 0 2 . 2 3 7 lap. — U. a. Uj m ó d s z e r e k a csonttörések kórismézésére. O. H . 1 9 0 2 . 4 5 4 lap. — P o ó K Ferencz d r . : A hereditaer syphilisnél az arczon mutatkozó vonal­ alakú sugaras régi b ő r elváltozások l é n y e g e ós jelentősége. 0 . H . 1 9 0 2 . D. B . 3 lap. — ü . a.: A veruoa senüis szövettanához. 0 . H . 1 9 0 2 . D . B . 1 4 lap. — U . a. A lupus erythematosus Oazenave aetiologiájához. 0 . H . 1 9 0 1 . 1 8 , 3 8 , 5 2 lap. — PEBISICH Kornél d r . : A z immunitás kérdésének mai állása. G y . 1 9 0 0 . 2 0 lap. — U . a. A d u o d e n u m n a k veleszületett billentyűs elzáródása. G y . g y . 1 9 0 2 . 1 3 lap. — U . a.: A hústáplálás befolyása tyúkok ojtási gűmőkórjára

dr.: |j|

|l| ' '

Diagnostikus

M. 0 . A . 1 9 0 2 . 4 1 1 — 4 1 6 lap. — U. a. és BEEEND Miklós

tuberoulin

kísérletek

a gyermekkorban.

Gy. gy.

1900.

3 2 lap. — U . a. és HEIM P á l d r . : A tuberoulin reactio lényegéről. M. 0 . A . 1 9 0 2 . 6 6 3 - 5 9 4 lap. — POLATSOHEK E l e m é r dr. ; Lehet-e a garattorok és nyelvmandola (Waldeyer-féle gyűrű) a tuberculosis bevándorlási helye ? Össze.

foglaló szemle. 0 . H . 1 9 0 2 . 8 2 9 , 8 4 3 lap. — PUBJESZ Z s i g m o n d dr. : Maiariára vonatkozó vizsgálatok. O. H. 1 9 0 2 . 2 6 5 , 2 8 2 lap. — R Á S K A I (REACH) Bezső dr.: Í901.

A d a t o k a gonorrhoeás h ú g y c s ő s z ü k ü l o t o k kórszövettanához. M. O. A . 1 5 0 — 1 6 9 lap. — R á t o n y i

Reuss

Frigyes

dr,:

A Golgi-fóle

methodus

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODAI,OM.

279

használhatóságának határa az idegsejt physiologiájában és pathologiájában. M. 0 . A . 1 9 0 2 . 2 2 9 - 2 6 2 lap. — U . a. : N é h á n y m e g j e g y z é s néhány falnélkiili agyoysták keletkezéséről és jelentőségéről. O. H . 1 9 0 1 . 5 6 6 lap. — R Á T Z István d r . : Uj Guineai oestodák. T. T. 1 9 0 0 . P. F . 2 2 5 lap. — REICHENFELD Zoltán dr. : A medonczeheli kötőszövet primar sarooniája. O. H . 1 9 0 0 . K ü l ö n melléklet. — REMENÁR E l e k d r . : A kötőhártya amyloid és hyalin elfajulása. Sz. 1 9 0 2 . 1 6 lap. — RIGLER Gusztáv dr. : A teljes v é r és a v ö r s a v ó lugosságának ingadozása, különböző kóros v i s z o n y o k között. 0 . H . 1 9 0 1 . 3 7 9 , 393,

4 1 1 , 4 2 5 , 4 3 9 , 4 5 5 , 4 7 1 , 4 8 8 , 5 0 5 , 5 2 0 , 5 3 7 , 5 5 4 . lap. — R Ó N A D e z s ő

dr.: A felső h ú g y ú t a k nyálkahártyáján fellépő hámszarusodásról. M. 0 . A . 1 9 0 1 . 1 3 8 - 1 4 9 lap. — ü . a.: A z ureteritis oystikáról. O. H. 1 9 0 0 . 7 5 2 7 7 0 lap. — R o T H ScHüLTz V i l m o s lásd KÖVESI Géza dr. — R O T H Alfréd lásd TÖKÖK Lajos. — ROTTENBILLEB Ö d ö n d r . : A d a t o k a g'ümős b e t e g s é g e k kór­ oktanához, különös tekintettel a traumáknak g ü m ő k ó r o s osontbántalmaknál való szerepére. M. O. A . 1 9 0 0 . 4 6 0 — 4 9 0 . , 6 0 3 - 6 2 9 lap. — U . a.: A thormikus ingerek befolyása a nyirk-erek vasomotor idegeire. B . E . 1 9 0 3 . 2 2 2 lap. — U. a.: Modern chemiai ismereteink értékesítése az orvosi gyakorlatban. — ScHAFEEB K á r o l y d r . : A terjedő h ű d é s c s elmezavarnál mutatkozó kérogsorvadásról és ennek a Plochsig-féle társító g ó c z o k h o z való viszonyáról. M . O. A . 1 9 0 1 . 4 0 9 — 4 3 7 . lap. — SCHWABTZ H u g ó d r . : A m é h vérerei ruganyos szöve­ tének elváltozásairól (2 táblával). M . O. A . 1 9 0 0 . 4 9 1 — 5 2 0 . lap. — SIDLAUER Ármin d r . : A Botalli-féle üteres vezeték nyitva maradásáról. G y . 1 9 0 2 . 1 6 4 , 182, 1 9 8 . lap. — STEIN A d o l f d r . : M e g j e g y z é s e k a röntgenographia haladá­ sáról. F . K . É . 1 9 0 1 . 2 1 5 . lap. — STEINER Pál d r . : A carcinoma-pathogenesiso kérdésének jelen állása. Összefoglaló szemle. O. H . 1 9 0 1 . 4 2 9 , 4 4 3 . lap. STILLEB Bertalan d r . : N é h á n y s z ó a phonatiós jelenségről. 0 . H . 1 9 0 0 . 1 7 4 lap. — SuBÁNYi M i k l ó s dr. lásd BENEDIKT H e n r i k és K Ö V E S I Géza. — SZABÓKY

János d r . : Tapasztalatok a R ö n t g e n sugaraknak az é p és beteg bőrre gya­ korolt hatására nézve. O. H . 1 9 0 1 . D . B . 5 3 . lap. — U. a : A d a t o k az atro­ phia idiopathica cutis aetiologiájálioz és szövettanához. 0 . H . 1 9 0 2 . D . B . 9 lap. — SZÁSZ E . H u g ó d r . : A placentának a foetus halála által előidézett liistologiai elváltozásairól. 0 . H . 1 9 0 2 . Gyn. 1 1 7 lap. — SZÉKELY Á g o s t o n d r . : Az emberi és marlia g ü m ő k ó r azonosságának kérdése. O. H, 1 9 0 2 . 5 4 3 , 5 6 4 , 6 7 9 , 5 9 6 , 6 1 7 . lap. — S z í n Jenő d r . : A bakteriológiai technika fejlődése az utolsó két évben. O. H . 1 9 0 2 . 3 9 8 , 4 1 4 , 4 2 8 , 4 4 8 , 4 5 8 . lap. — TACSZK Ferencz dr.: A haemoglobinuria v i s z o n y a a vesékhez. 0 . H. 1 9 0 1 . 7 0 7 lap. — TERRAY Pál d r . : M e g j e g y z é s e k STILLER Bertalan: „ N é h á n y szó a phonatiós jelensé­ gekről" czímü k ö z l e m é n y é r e . 0 . H . 1 9 0 0 . 1 9 7 . l a p . — TORDAY Á r p á d dr. lásd GEBHABDT .Ferencz és KÉTLY L á s z l ó . — U. a. A z immunitás tanának rövid vázlata, különös tekintettel a serodiagnosis mai állására. KI. V. 1 9 0 1 . V I . füzet. — U. u.: A gyakorlatilag fontosabb szérumoknak g y ó g y - és v é d e l m i czélokból való alkalmazásáról és az általuk elért eredményekről. KI. F . 1 9 0 1 . XII, fűzet. — U. a. N é h á n y g y a k o r i b b fejlődési rendellenesség. KI. F . 1 9 0 0 . III. füzet. — U. a : A typhus és coli baktérium g y o r s megkülönböztetésére szolgáló újabb vizsgálati m ó d s z e r e k , Összefoglaló szemle, 0 , H , 1 9 0 0 , 4 1 8 ,

280

M A G Y A E ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

lap. — U. a,. A malária tlieoria mai állása. Összefoglaló szemle. O. H . 1901. 810, 828, 845. lap. — U. a,, és TORDAY Ferencz d r . : A g y e r m e k k o r i mell és hasűri folyadékok oytodiagnosisáról. O. H. 1902. 806, 823, 837. lap. — TÖRÖK Lajos dr. és R O T H Alfréd dr.: Bakteriológia vizsgálatok a hólyagcsás és nedvező eozemánál. Gy. 1900. 420, 437. 1. — V A S Bernát dr. lásd NEUMANN Szig­ frid dr. — U. a.: A d a t o k ovarium készítményekkel végzett anyagoserevizsgálatokról. O. H. 1902. 4. lap. — VEEEBÉLY T i b o r d r . : E m b e r i lépfene fertőzés esetei. F. K. É. 1901. 207 lap. — TI. a.: A n a g y epe-útak m e g b e t e g e d é s é ­ ről. F. K. É. 1900. 241 lap. — VESZPRÉMI Dezső d r . : lásd JANCSÓ Miklós dr. —• U. a.: Gerinczagybeli elfajulások vészes v é r s z e g é n y s é g n é l . K e m é n y e d é s az ammonszarvban epilepsia e g y esetében. E. 1900. 117. lap. — U. a. Külön­ böző eredetű gümőbacillus tenyészetek virulentiájának összehasonlítása. É. 1901. 21—68. lap. és O. H. 1901. 601. lap. — U. a : Kettős v é k o n y b é l sarcoma. É. 1901. 189—199. lap. — W E I S Z E d e dr. : Új vizsgálati eljárás. 0 . H. 1900. 50. lap. — U. a. és ZIRKELBAOH Antal d r . : A gyomortáji bordaközi phonatios jelenségekről. 0 . H . 1901. 213. lap. — W E N H A R D T János d r . : 1. AUYESZKY Aladár és HASENEELD Arthur. — WINTERNITZ M . A r n o l d dr.: A z appendicitisek bakteriológiája. 0 . H. 1900. 191, 211. lap. — ZIRKELBACH Antal lásd WEISZ

IV.

Ede.

Közleményeli

a gyógyszertan

és segédtudományai

A) G y ó g y s z e r t a n .

Móregtan.

köréből.

BóKAY Á r p á d d r . : V é n y g y ű j t e m é n y . A m a g y a r g y ó g y s z e r k ö n y v alap­ ján. Tekintettel a legújabb g y ó g y s z e r e k r e és a gyermek-gyakorlatra. Hatodik javított és tetemesen bővített kiadás ( N . 8r. 287 lap.) Budapest, 1902. Singer és Wolfner. K ö t v e 3 kor. 60 fillér. BóKAY János dr.: Gyermekkórházi vénygyűjtenióny. Harmadik bőví­ tett kiadás (16r.' 89 lap). Budapest, 1900. D o b r o w s k y és Franké. Á r a 1 kor. 60 fillér. FARAGÓ Gyula dr.: G y ó g y s z e r r e n d e l é s betegsegítő pénztárak és e g y e ­ sületek orvosai számára. Budapest, 1901. M a y Henrik ós fia. Á r a 1 kor. 20

FRANK S á n d o r : kor.

Catalogus

generális.

Gyógyszerészek

számára.

Ára

KAISEE K á r o l y d r . : A minőleges elemzés alapvonalai. I. rész. A z e g y ­ szerű minőleges elemzés (8r. 84 lap). Budapest, 1903. D o b r o w s k y és Franké. Á r a 1 kor. 50 fillér. K A Z Y Endre : G y ó g y s z e r é s z lexicon. A z összes g y ó g y s z e r é s z e t i tudo­ m á n y o k encyclopediája. 4 kötet (8r. 378, 378, 446, 384. lap). 28 kor., vá­ szonba kötve 36 kor. KossA Gyula d r . : Gyógyszerrendelés, 115 ábrával és 357 rendelvényn y o l (8r. X V I . 379. lap). Budapest, 1901. Kiadja a m a g y . orsz. állatorvos­ egyesület. Á r a 9 kor. LIBBERMANN L e o dr.: és BÜGÁRSZKY István d r . : Chemia. T a n k ö n y v ( N , 8r, 657. lap). Budapest, 1900, Kilián F r i g y e s . Á r a kötve 14 kor.

MAGYAR

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

281

NYIBEDY Géza d r . : A oheniia r ö v i d vázlata. G y ó g y s z e r é s z g y a k o r n o k o k számára. — (8r. 170. 1.). Kolozsvár, Stoin János bízom. A r a 4 k o r . NÉKAM : V a d e m e o u m lásd I I I . ORIEKT Gyvűa d r . : G y ó g y s z e r é s z e t i műtan. (N. 8r. 142 lap). K o l o z s v á r . Ifj. Nagel Ottó bízom. Budapest. A r a 5 kor. SCHILBEBSZKY K á r o l y d r . : G y ó g y s z e r é s z g y a k o r n o k o k tankönyve. I V . rész Növénytan. 83 képpel. Budapest, 1931. — V . rész Gyógyszerismeret. 148 képpel. Budapest, 1902. 1902.

SzTANKAY A b a d r . : Kommentár a m a g y . g y ó g y s z e r k ö n y v 2-ik kiadá­ sának függelékéhez. Különlenyomat a G y ó g y s z e r é s z i Értesítőből (N. 8r. 98 lap) Budapest. Ifj. N a g e l Ottó. Á r a 2 kor. — U. a.: Húgyvizsgálati kézi­ k ö n y v g y a k o r l ó orvosok, g y ó g y s z e r ő s z e k és hasonló vizsgálatokkal foglalko­ zók számára (8r. I X . 113 lap). Budapest. Ifj. Nagel Ottó. Á r a 2 k o r . 50 flll. WiNKLER Lajos d r . : G y ó g y s z e r é s z i chemia. Melléklet a m a g y a r che­ miai folyóirat 1901. és 1902. é v e k h e z . Gyógyszerkönyv, magyar. Pliarmakopooa hungarica. 2-ik hivatalos kiadás. Editio secunda. (N. 8r. X L V . 716 lap). — M a g y a r é s latin s z ö v e g , Budapest, Franké Pál. Á r a 12 k o r . — F ü g g e l é k h o z z á . Hivatalos kiadás. Ma­ gyar és latin s z ö v e g g e l . Budapest, Franké b í z o m . Gyógyszerárszabvány. A m a g y a r g y ó g y s z e r k ö n y v II. kiadásához és annak függelékéhez. É r v é n y e s 1900. évi januárius h ó 1-étől. Hivatalos ki­ adás. (N. 8r. 53 lap). M a g y a r és latin s z ö v e g g e l . Budapest. Franké Pál. Á r a 1 kor. — U. a.: É r v é n y e s 1902. januárius h ó 1-étől. Hivatalos kiadás. (8r. 51 lap). Franké Pál. Á r a 1 k o r . Gyógyszerárszabás a m . kir. h o n v é d s é g számára érvényes 1901. é v i márczius h ó 1-étől (8r. 24 1.) Pallas irod. és n y o m d . r. t. Á r a 33 flll. Gyógyszerészi lexicon. Kiadja MOLNÁE Mihály. AoNELLi József: Új fajú b o r s o s mentha termesztése. G y . É. 1930.212 1. — Á R D ó E l e k d r . : Újabb g y ó g y s z e r e k . M. O. L . 1902. 50 sz. — AUJBSZKY Ala­ dár dr.: A natriumlygosinatum lázcsökkentő és antibaktericus hatásáról. O. H . 1900. 508.1.— U. a . : Á mesterséges táplálékok. T. T. K. 901. 4 4 1 1 . . — Ifj. BADICS E l e k : A n ö v é n y földrajzi ö v e k jeflemzése. Gy. É. 1901. 201 1.— U. a.: A nö­ vényi és állati g y ó g y a n y a g o k csoportosítása származási helyeik szerint, n ö v é n y földrajzi alapon. G y . H. 1901. 406 lap. — BABÁTH Dénes : A z ópiumról. G y . H. 1902. 6 6 0 lap. — B Á R D I Dezső : Kísérletek e g y új p h o s p h o r és vastar­ talmú tápszerrel. M. O. L . 1902. 46. s z . — BEOK Soma dr. : A Blashko-féle mercolint csecsemő syphilisnél. O. H. 190Í. 723, 741 lap. — BENEDIKT Hen­ rik : A z alkohol mint tápszeranyag. O. H . 1900. 89 lap. Összefoglaló szemle. —

U. a. H e d o n a l e g y

új

h y p n o t i c u m . 0 . H . 1900. 670 lap. — B Í R Ó

Géza:

Tanulmány a bismuth subnitrat összetételéről. Gy. É. 1900. 5181ap é s M . Ch. F . 1901. 24 lap. — BITTÓ B ó l a d r . : A k á v é g y ü m ö l c s belső héjának összetételé­ ről. M. Ch. F . 1901. 44 lap. — BLASOHNEK R e z s ő dr. : A stibium sulfuratum rubrum összetétele. G y . H . 1901. 727 lap ős G y . É . 1901. 425 lap. — BOROS K o r n é l : g y ó g y s z . doktori értekezés. A Kálium bijodatról. M. Ch. F . 1900.

282

MAGYAR

188 lajj. —• BBAUN J a k a b magángyakorlatban.

ORVOSI

dr.: Adatok

SZAKIRODALOM.

az A i r o l

(Roolie)

alkabnazásához

a

G y . 1901. 520 lap. — BKÜCK Miksa dr. : A d a t o k a gyer­

m e k e k lievenyalkühol m é r g o z ó s é l i o z . G y . 1901. 756 lap. — BACSÁNYI G y u l a : A d a t o k a liedonal hatásához. M . O. L . 1902. 10 sz. — BÜGÁRSZKY István : A b r o m és aethyl alkohol e g y m á s r a hatásának 457

gyorsaságáról. G y . É . 1901.

l a p . — BOKOK Jenő : A vazelin és a n n a k gyakorlati megvizsgálása, m ó d ­

szerei. G y . K . 1902. 43 sz. — U. a. Oxidatiora n e m hajló

kenőcs anyagok

ós ásványi zsírok. G y . K . 1902. 744 l a p . — Ifj. DÉCSY Jenő : A d a t o k

a cal-

c i u m chemiájához. G y . E . 1901. 409 l a p . — D E B R E n d r e d r . : M e g j e g y z é s e k a g y ü m ö l c s n e d v e k összetételéhez. G y . Pl 1902. 585 l a p . — C. a.: A F i s c h e r Hartwig-féle kommentár Az

A e t h e r p r o naroosi

„ V i n u m " czikkéhez. G y . K . 1902. 18 sz. — U. a. : előállítása

és eltartása.

G y . K . 1902. — EDELMANN

Menyhért dr. : Carbolmérgezés. G y . 1902. 148 l a p . — FAUSEK Az

A g u r i n r ó l . O. H . 1902. 547 l a p . — FENYVESSY

Árpád

dr. :

Béla d r . : N é h á n y isomer

o x y c h i n o l i n sorsa az állati szervezetben. M . 0 . A . 1901. 110 — 122 l a p . — F E BENCZI Sándor dr. : A m o r p h i u m alkalmazása 809

l a p . — FiLEP Gyula

öreg

embereknél.

dr. : A chiniuum lygosinatum F a b i n y i

Gy.

k é p e s s é g é r ő l . E . 1900. 122 l a p . — GEBHAKDT F e r e n c z d r . : A z utóbbi ben

1900.

baktériumölő évek­

forgalomba hozott lázellenes orvosságokról. 0 . H . 1902. 651, 667,

C84,

700 l a p . Összefoglaló szemle. — GEÜSZ F r i g y e s : A lepárlásról. G y . H . 1902. 550 L —GuTTMANN Gyula és KAEDOS Lajos dr. : A fersanról. Gy. 1901. 262, 280 1. ;— GYÖKPET Jenő : E d é n y g y ó g y s z e r é s z i és v e g y é s z i ozélokra. G y . B . 1900. 35 l a p . — HABBRERN I. Pál dr. : A z utóbbi i d ő b e n előfordult cliloroform és aether halálesetekről. A

O. H . 1900. 370 l a p . Összefoglaló szemle. — HAJÓS Lajos d r . :

s y r u p u s hypoi>hosphit c o m p . g y ó g y é r t é k e ós speczialis

1900. —

indicátiója. G y .

8 5 l a p . — HAVAS A d o l f d r . : A m e r c u r o o r é m e - r ő l . 0 . H . 1902. 89 l a p . HASENEELD A r t h u r d r . : A j o d s ó k adagolása k o n y é r b ó l b e n . O. L . 1901.47

sz. — HüLTL H ü m é r d r . : A z ujabb v e g y i desinflciensekröl. 0 . H . 1901. 509, 524,

540, 557, 572, 588. Összefoglaló szemle.

titrimotrikus

meghatározása.

d r . : Kísérletes

— JAHN Á r p á d : A

halogének

G y . É . 1902. 489 l a p . — JAKABHÁZY Z s i g m o n d

vizsgálatok e g y e s g y ó g y s z e r e k n e k az

epe elválasztásra ós

a n n a k összetételére gyakorolt hatására vonatkozólag. E . 1900. — U. a. F o l y tatólagos vizsgálatok különböző g y ó g y s z e r e k n e k az epe elválasztása

és ö s z -

szetételéro gyakorolt hatására

vonatkozólag. É . 1901. 200—214 l a p . — U. a.

Összehasonlító vizsgálatok az

európai é s chinai rheumra

1902. — ról.

vonatkozólag. É .

129—150 l a p . — JAOOBI József dr. : A heroin hatásról. É . 1900. 93 l a p .

JASSNIGER K á r o l y d r . : Mirbán olaj m é r g e z é s folytán észlelt vérelváltozás­ O. H . 1902. 390 l a p . — JASSNIGER K á r o l y d r . : A thiooin diuretikus hatá­

sáról. F . K . E . 1902. 227 1, — Jusius Jakab dr. : Miként g y ó g y í t j a a kéneső a syphilist. 0 . H . 1901. 103, 120 l a p . ~

KÁCSER M ó r dr. : A

v a s és

tápszer-

therapia értéke. G y . 1902. 312 l a p . — KARDOS L a j o s dr. lásd GUTTMÍNN

rik.

— KASZTER

Hen­

Ö d ö n : B o m l ó k o n y a n y a g o k elváltozása n ö v é n y i pilula m a s -

sában. M . Ch. F . 1900. 99 l a p . — KERTÉSZ József dr. : A chloroform hatásá­ r ó l . ( E g y táblával.) M . 0 . A . 1902. 7 3 - 9 5 l a p . -

K É T L Y L á s z l ó d r . : K é t újabb

MAGYAR

ORVOSI

283

SZAKIRODA1,OM.

g y ó g y s z e r r e l (agurin és guacampliol) tett klinikai tapasztalatok. 0 . II. 1 9 0 2 . 4 6 7 1. — U. a. A z eupyrin basioin és rhizoma soopoliae oarmolioae-ról szerzett , k l i n i k a i tapasztalatok. O. H. 1 9 0 1 . 7 7 2 , 7 8 9 , 8 6 8 1. — V. a.: Két újabb g y ó g y s z e r ­ rel tett klinilíai

tapasztalatok.

4 2 8 . lap. — K o l l a b i t s

Jenő

1. Dorniiol. 2 . Oxyoamplior. O. H. 1 9 0 0 . 4 1 0 . , dr.; A

KoLOzsvÁKY S á n d o r : A z aristooliiniii

bromalinról.

O. H.

1 9 0 0 . 6 2 3 . lap. —

hatásáról G y . 1 9 0 2 . 4 3 6 . 1. — K o n r A m

Dániel d r . : A szappanok bactoriumölő hatásáról, különös tokintettel a Heinrioh József-féle R o s o r c i n szappanra. É. 1 9 0 1 . 1 2 9 — 1 4 1 . lap. — K ó b a l s z k y Dá­ n i e l és S z t a n k a y A b a dr. : M e g j e g y z é s e k a béltherapia g y ó g y s z e r e i r ő l és e g y új béladstringensről Az

aoetopyrin

a honthinról.

M. 0 . A . 1 9 0 0 . £ 8 8 — 6 0 2 .

lap. — U.

az:

therapeutikus g y ó g y é r t é k é r ő l . G y . 1 9 0 1 . 4 0 6 . lap. — K o s s a

Gyula dr.: A g y ó g y s z e r k ö n y v é s a recipe n y e l v e . 0 . H . 1 9 0 2 . 8 1 3 . , 8 2 8 . , 8 4 0 . lap. — K ü l l n e e L a j o s dr.: A ferrum h y d r o g e n i o r e d u c t u m vas tartalmának meghatározási m ó d s z e r e . G y . É .

vas, illetve szín­

1 9 0 2 . 4 7 2 . lap. és G y . K.

1 9 0 2 . 5 2 8 . lap. — K k a m o l i n Gyula, d r . : T i m s ó m é r g e z é s . G y . 1 9 0 2 . 8 7 . lap. •— KuTASSY Dániel : A v i n u m stibiato tartaricum maximalis dosisáról. G y . H . 1 9 0 1 . 1 7 3 . lap. — L a d á n y í M ó r dr. : Sublimat m é r g e z é s g y ó g y s z e r - e l o s e r é l é s következtében. G y . 1 9 0 2 . 7 9 3 . 1. — L á z á é A l b e r t dr. : H y g i e n i k u s kák. Gy. H . 1 9 0 2 . 5 7 3 . lap. — L e i t n e r V i l m o s d r . :

A

kozmeti­

cupralgolról.

0 . II.

1 9 0 1 . Sz. 5 . lap. — L e s z n e i í R e z s ő d r . : A m a s z s ' á z s . G y . 1 9 0 2 . 2 7 7 . l a p . — L é v a i Dezső d r . : Ujabb adatok a somatose é r t é k é h e z .

G y . 1 9 0 2 . 5 3 4 . la^i. —

L é v y Lajos dr. : A d a t o k a h e v e n y l ú g m é r g e z é s pathologi.4jához. 5 4 8 . lap. — L i g e t i Á r m i n dr.: Qsoportos strammonium

atropin

mérgezés

Gy. 19C0.

esete a datura

magvaival. 0 . H . 1 9 0 1 . 1 7 9 . lap. — M a d z s a r J ó z s e f dr. : Utolsó

szó az olajban oldott thymolról. O. H. 1 9 0 2 . 1 1 1 . lap. — M a n n i n g e k V i l m o s dr.: A Sudeck-féle aether bódításról, a K r o n a c h e r megszakított aether alta­ tásáról. Gy.

1 9 0 2 . 8 2 0 . lap. — M a k b e h o e i i

Sándor d r : V i z s g á l a t o k maláta-

cakes-sel. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 1 7 . sz. — XJ. az:

E g y újabb hypnoticum, a hedo­

nal. 0 . II. 1 9 0 1 . 6 1 4 . lap. — M á r k u s

Soma dr.: A sápkórnak forsannal

kezeléséről. 0 . H. 1 9 0 0 . 7 5 4 . lap. — M á t u a y befolyásáról a vérképzésre. leti adatok az újabb

való

Gábor dr. : A d a t o k a vasnak

G y . 1 9 0 2 . 1 3 3 lap. — M e i s e l s V i l m o s dr. : Kísér­

h ú g y s a v o l d ó szerek értékéről.

Gy. 1 9 0 1 . 7 8 8 , 8 2 5 lap.

és Gy. 1 9 0 2 . 2 2 l a p . — M o i i b Mihály dr. : A jodoforni m é r g e z é s r ő l , k ü l ö n ö s tekintette] a szemen jelentkező tünetekre. G y . 1 9 0 1 . 5 5 0 , 5 7 1 lap. — M o l n á r K. J ó z s e f : S ó s k a m é r g e z ó s g y e r m e k e k n é l . O. L . 1 9 0 2 . 4 0 . sz. — M u n k Jakab dr.: A dormiol. O. H. 1 9 0 1 . 3 0 3 lap.

O w e n t Gyula d r . : A chininum l i g O -

sinatuin. Gy. E . 1 9 0 0 . 4 7 1 lap. — P o o b Ferencz dr.: K é t p y r o g a l l u s dorivatum (lenigallol, eugallol) derniathotlierapiai értékéről. O. H . 1 9 0 1 . D . B . 5 0 lap. — R á t h o n y i ( R e u s s ) F r i g y e s d r . : A z alkohol hatása és tápértéke. K I . F. 1 9 0 1 . X . fűzet. — R o t h A l f r é d :

Gyógykíséiíetek

a

dymallal. O . L . 1 9 0 1 . 4 4 . sz.

— RoTTENBiLLER Ö d ö u d r . : A d a t o k a gaultheria-olaj csán. 0 . H .

1 9 0 0 . 2 2 6 lap. — R o t h s c h n e c h

poritás és poralakban

Jenő:

való eltartás következtében.

hatásához 1 1 2 eset kap­ Illatos

olaj

vesztesége

Gy. H. 1 9 0 1 . 5 6 7 lap. és

Gy. É. 1 9 0 1 . 3 0 7 lap. — S a b b ó Arthur d r . : Ó l o m m é r g e z é s . G y . 1 9 0 0 . 7 2 4 1.

284

M A G Y A R ORVOSI

SZAKIRODALOM.

— ScHEiN M ó r d r . : A jodipin. KI. F. 1900. V I . fűzet. — S c h k n k Arthur

dr.:

Fersamial elért g y ó g y o r e d m é i i y o k vérszegénység- és sápkór eseteiben. KI. F. 1901.

III.

fűzet. — ScHiLBEKSZKY

K á r o l y dr. : A

mandolák m e g k ü l ö n b ö z t e ­

tése hasonló magvaktól. G y . É. 1902. 567 lap. — U. a, : A g y ó g y n ö v é n y e k levélporának

m i k r o s z k ó p i vizsgálata.

G y . K. 1902. 589 lap. — SchOnbekoek

Gyula d r . : A z opicarinról. G y . 1902. 692 lap. — S o h u l h o e V i l m o s d r . : T h i o c o l Roohe.

KI. F. 1900. II. fűzet. — S c h ü k g e r János : A

M. Ch. F . 1900. 20 lap. — S é l l e i József

dr.:

A

thyreoiditis aouta esete. O . H. 1902. 376 lap. — U. a.: 1901.

468

amalgamról.

után

fellépett

h. sopolanról. 0. H.

lap. — Simon Ernő : Narooticus tinoturák és extraotumok alkaloid

tartalmának m e n n y i l e g e s meghatározása. Mór

oalcium

jodkalium

dr.:

Szénéleg mérgezések.

M . Ch. F. 1900. 55 lap. — S i n g e k

0. L . 1902. 42. sz. — S t o j a k o v i c s K o r n é l :

A lepárlásról. G y . H. 1901. 503 lap. — S t k ö c k e k Alajos : A d a t o k az ölein flastrom k é p z ő d é s é h e z . G y . H. 1901. 6,32

l a p . — U. a . : Extraotumok fagyasztás

útján

való készítéséről. Gy. B . 1900. 147 lap. — S u o Á K A n d o r : A tinoturák készítése m e l y eljárás

szerint ozélszorűbb maoeratio, digestio v . peroolatio útján. G y . H.

1902. 521. — S z a b ó k y János d r . : A z epioarin értőkéről. O. H. 1901. D . B. 46 L — U. a... A pernol, mint új antiscabiosum. O. H. 1902. D . B. 5 1. — S z é k y T i b o r : T a n u l m á n y o k asaron származékokról. G y . É. 1902. 536 lap. — U. a. A diorthooumarketon n é h á n y származékáról. Gy. E . 1901. 743 lap. — S z é l l L á s z l ó : A superphosphatofc v í z b e n oldható pliosphorsav tartalma

meghatározásának

tökéletesbítőse. G y . É. 1900. 725 lap. — S z i l á g y i G y u l a d r . : G y ó g y s z e r k ö n y ­ v ü n k és a m a g y a r b o r o k . G y . K . 1902. 19 szám. — S z i l v á s s y János d r . :

A

k i g y ó m a r á s o k g y ó g y í t á s á h o z . O, H. 1900. 165 lap. — S z t a n k a y A b a dr. lásd KOPALSZKT Dániel. — T a u s z k F e r e n o z : A g u r i n e g y új diurotioum. M. O. L . 1902. 26 sz. — U. a. Ujabb adatok

a inorphium

adagolásához a g g k o r b a n .

0. L . 1901. 1. és 2. szám. — T e l e g d i Z s i g m o n d d r . : A citrophon és hedonal hatásáról. G y . 1901. 54 lap. — T h a l y L o r á n d d r . :

A

hedonalról. G y . 1901.

534 lax). — T h a i s s L a j o s : A m a g v a k m i k r o s k o p í vizsgálatára v o n a t k o z ó pre­ paráló módszerekről. — T. T. K. 1900. 180 lap. — T ó t h Gyula : Ú j nicotin meghatározási m ó d s z e r . G y . É. 1900. 842 lap. — U. a. : A jodoform oalomel oombinátiója.

Gy. 1900. 356 lap. —

U. a.:

Folytatólagos

tapasztalatok

az

a o i d u m trichloraoetioum hatásáról. G y . 1900. 644, 662, 676 lap. — U. a. : N ö ­ v é n y i eredeti festék kimutatása a paprikában. T ó t h Jenő : A z É. 1900.

G y . É. 1900. 353 lap. — Hbkics

erjedést kisérő gombafaj v i s e l k e d é s e savval szembon. G y .

369 lap. — U. a.:

A z erjesztők

. lap. — T ó v ö l g y i E l e m é r dr. : A

v a g y e n z y m o k . G y . K. 1902.

858

j o d m é r g e z é s r ő l e g y érdekes eset kapcsán.

O. H. 1902. 646, 661, 695 lap. — U n t e r b e r g Jenő : A d a t o k a plienolplitallein hatásához.

0.

1902. 168 lap. — V á m o s s y Zoltán dr.:

Egy

új

liasliajtó

szerről. 0. H. 1902. 147, 167 lap. — U. a. : A phenolphtallcinről, mint a tör­ kölybor

indicatoráról.

0. H. 1900. 144 lap. — V a r g a O s z k á r :

rikapor kimutatása górcső tán d r . :

D a r v a s dr.

Festett pap­

s e g é l y é v e l . Gy. É. 1900. 23. sz. — V a e s á g h Zol­

szabadalmazott g y o r s o s z t ó és töltő g é p e . Gy. H.

1902.

523 lap. — V á s o n y G y u l a : A Buchnor-főlo sojtnőlküli erjedés. G y . É.

1900.

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

285

774 lap. — ViDAKOVics Lajos : A z aethylohlorid-iiarcosisról. lap. — W e i s z E m i l dr. : A z anaemia kezelésének

mai

O. H. 190L 746

álláspontja,

különös

tekintettel a sanguinalra. Kl. E. 1902. I X . fűzet. — W e i s z Ernő d r . : E l b o m lanak-e az alkaloidok vizes oldataikban b i z o n y o s penészfajok Ch. L. 17,

F.

1900. 117 lap.

1901. 14. sz. —

— Wenhardt

U. a . :

Az

epe

János:

fertőtlenítő

38, 56, 74, 93 lap. — W e s s b l s z k t

chloridok és j o d i d o k mellett.

W e y n e r Emil:

A

Lajos dr.:

szerekről.

0.

L.

hatására? M .

üj hashajtó

hatásáról.

Gyula:

meghatározása

szépítő

Piirgo A

bromidok

M. Ch. F .

szer. O.

O. H .

1902.

tórfogatos

1900. 33 lap. —

1901. 23. szám.

—

Winklek

A g á z o k oldhatósága vízben. G y . É . 1901. 12. sz. — Z i r k e l b a c h

Antal d r . : Klinikai tapasztalatok a jodipinról. 0 . H. 1900. 362 lap. — TI. a,. Tapasztalatok socale

a

cornutum

dionin g y ó g y é r t é k é r ö l . 0 . H. története. G y . É .

1900. 600 lap. — E. J.:

1900. 761 lap. — S. J.: A z új

A

horvát

g y ó g y s z e r k ö n y v . G j ' . H. 1902. 1 lap. — K . — z . : L i q u o r aluminis aoetioi. G y . É . 1902. 426 lap. — Összehasonlító kimutatás azon hivatalos áráról, m e l y e k a legújabban érvényben levő magyar, szabványokban

fel

gyors előállítása.

vannak

véve.

gyógyszerek

osztrák és porosz ár-

G y . H. 1901. 126 lap. — Tiszta o x y g ó n

G y . K. 1902. 15. szám. — Utasítás a g y ó g y s z e r e k rende­

lésére k ö z k ó r h á z a k számára. G y . K. 1902. 16. szám. B) B a l n e o l ó g i a . F ü r d ő k .

E l e c t r o - és

mechanotherapia.

M a s s a g e. V í z g' y ó g y í t á s stb. ARANY Z s i g m o n d d r . : Karlsbad g y ó g y f ü r d ő ós az oda javalt betegsé­ gek népies szakszerű leírása

(n. 8r. 87 lap). Budapest,

1900. Deutsch Zsig­

mond ós társa. B o s s á n y i Béla d r . :

Szent-Lukács fürdő Budán.

Téli és nyári g y ó g y ­

hely. M e l e g és l a n g y o s kénes források (n. 8r. III. 147 lap). Budapest, 1902. Eggenberger. Á r a kötve 1 korona. D e á k Imre : M a g y a r o r s z á g g y ó g y f ü r d ő i és üdülő helyei (Uránia m a g y a r tudományos színház könyvtára). H á r o m felvonásban, 187 színesen vetített és 6 m o z g ó k é p p e l (56 lap és számos k é p ) . F a y t h Péter d r . :

A tudományos v í z g y ó g y m ó d elméleti és

gyakorlati

tankönyve. A z orvosi k ö z ö n s é g számára (8r. 253 lap). Budapest, 1900. Kilián F r i g y e s b i z o m . Á r a 2 kor. H i n t z Henrik dr.: Bártfa g y ó g y f ü r d ő Sárosmogyében, ós é g v é n y e s sós vasas savanyúvíz

forrás történeti, balneologiai és g y ó g y á s z a t i szempontból.

Fürdő irodalmi könyvtár. 31 szám. II. kiadás. 126 lap. Á r a 2 kor. HoEEA Albert dr. : A massage mesterfogásai. Szótárral és j e g y z e t e k k e l ellátta H a h n Adolf. Hatodik

javított

kiadás.

8r. V I I I . 186 lap,

Budapest,

1900. Athenaeum. Á r a 2 korona. K e l e n József dr.: A fizikai g y ó g y m ó d o k fontosabb vívmányai (8r. 31 lap). Budapest, 1901. E g g e n b e r g e r . Á r a 60 Mahler

Gyula d r . :

Az

idült

fillér.

szívbántalmak

kezelése

fürdőkkel

és

gymnastikával. Nauheimi (Sohott-féle) g y ó g y m ó d . Budapest, 19(X). D o b r o w s z k y és Franké,

S86

MAGYAIi

ÓRYOSI

SZAKIROÖALOM.

N é k A m : V a d e m e c u m , lásd III. SAei János : A Balaton

írásban ós k é p b o n . A

m a g y a r tengernek és

v i d é k é n e k leírása. A balatoni fürdők ős nyaralólielyek elfogulatlan és kime­ rítő ismertetése kor.

(8r. 352 lap). Keszthelv,

— U. a.:

1903. N y o m . Mérői István. Á r a 6

K e s z t h e l y és Balaton fürdőjének ismertetőse.

Kiadja Keszt-

liely város elöljárósága 1902. (8r. 65 lap). Rugs,iY G á b o r L a j o s d r . :

A m a g y a r fürdők n e m z e t g a z d a s á g i k é r d é s e

(8r. 18 lap). Ungvár, 1902. L é v a i Mór. Á r a 50 ffll. — U. a.:

Szobránoz g y ó g y ­

fürdő. Ungvár, 1902. Ijévai M ó r kiadása. A

Balaton t u d o m á n y o s tanulmányozásának eredményei. A nagyniólts.

m a g y . kir. f ö l d m i v e l ő s ü g y i és a vallás- és közoktatásügyi Minisztérium támo­ gatásával kiadja a m a g y a r Földrajzi Társaság. III. kötet. A balatonparti für­ dők

ős üdülő

helyek

leírása.

Bot.eman

István dr. Budapest, 1900. Kilián

F r i g y e s . Á r a 4 kor. A b a p y Heniik d r . : A g y e r m e k e k osont és izületi b e t e g s é g e i n e k fürdőkezelése. rheumás

0.

L.

1901. 20

sz.

— Aráityi

Z s i g m o n d dr.:

m e g b e t e g e d é s e i n e k balneotherapiája.

A syphilis

kezelése

Neurastheniások

B. É. 1903. 2 0 4 l a p . — U. a.:

sósfürdökkel. M . O. L . 1902. 17 sz. —

Bikealvy

Ká­

r o l y dr. : M e g j e g y z é s e k az uj fürdő törvényjavaslatról. O. H . 1900. 497 lap. BóKAY —

János

dr.:

A

B o l e m a n n István

tengerparti kórházakról. O. H . Gy. g y . 1902. 33 lap. dr.:

Fürdők

szabályrendelete.

Észrevételek

statisztikához. B . É . 1900. 221 lap. — B o s s á n y i Béla dr. : A gyógyászat

viszonya

az

Észrevételek az izületi

fürdő

ős viz-

o r v o s t u d o m á n y h o z . M . O. L . 1902. 8 sz. — TI. a.

bántalmak

sz. — Dn.LNBERGEB E m i l

a

fürdő

balneotherapiájához.

d r . : Szliács hőforrásai

M . O. L .

1902. 19

és a syphilis. O. L . 1902.

29 sz. — F á y Mátyás Miklós d r . : A b ő r l é g z é s javításának fontossága a tüdőv é s z kezelésónéi. B. É .

1900. 122 lap.

adatok a glaubersó tartalmú

~

ásványvizek

Foknbt

Elemér

befolyásáról

az

dr. : állati

Kisérleti szervezet

anyagcseréjére. O. H . 1902. 628 lap. - - F r e y Ernő d r . : A franklinozás

gyó­

gyító értékéről. O. L . 1901. 33 sz. — G a r a Géza d r . : Mit értünk téli klima­ tikus kura alatt. M . 0 . L . 1902. 48 sz. — G r o s z Sándor d r . : A fürdők és nya­ ralóhelyek fejlődésének alapelvei. 0 . L . 1901. 38 sz. — G r ü n Á r m i n d r . : A liúgysavas diathesis g y ó g y í t á s a . B. É . A légfürdőről. Összefoglaló

szemle.

1903. 169 lap. — G u h r

0 . H.

dr. F ü r d ő i n k ós ásványvizeink történetéből.

Mihály dr. :

1900. 463 lap. — G y ö b y

Tibor

B. É . 1902. 219 lap. — H a n k ó

V i l m o s d r . : A szovátai m e d v e tó. T. T. K. 1901. 573 lap. — ?7. a. A fürdő és nya­ ralóhelyek

megválasztása.

J.

ős E.

1900. 89

Bártfa fürdő g y ó g y h a t á n y a i és javalatai. ifENEEicH A r m a n d dr.:

A

K. K.

lap.

— H i n t z Henrik

1901. 28

dr.:

és 29 sz. — H o f -

l é g z ő s z e r v e k g y ó g y í t á s á r ó l Marillán. O . H . 1900.

68, 86 lap. — HuBER Alfréd d r . :

A Finsen-féle g y ó g y m ó d mai állása. O. H .

1902. 347, 426, 442, 457, 473, 487, 502 lap. — J a k a b L á s z l ó d r . : A z álmat­ lanság physikai therapiája. B . E - 1903 187 lap. — K á r m á n Samu dr.: A fer­ tőző g y e r m e k b e t e g s é g e k kérdése fürdő- és nyaralótelepeken,

különös tekin­

tettel a pertussisra, M . O . L . 1902. 20 sz. és B . É . 1902. 1841. — K l e i n E b e r -

MAGYAR

liard dr.: Therapeutikus

ÖRVÖSI SZAKIRODALOM.

tapasztalatok

287

Herkules fürdőről. 0 . H . 1 9 0 2 . 3 6 5 lap.

— U. a.: Reflexiók, v a g y tapasztalatok

a kénes h é v v i z e k hatásáról. G y . 1 9 0 2 .

2 8 0 1. — KÜTHY Dezső d r . : A cirkvenioai I^ászló gyermekotthon. T. T. K. 1 9 0 0 . 4 1 2 lap. — U. a.: A vízzel g y ó g y í t á s élettanáról. T. T. K. 1 9 0 0 . 3 2 1 lap. — U. a. .• A víz kezelés értéke a tüdövész gyógjátásánál. B. É. 1 9 0 0 - 1 1 5 lap. — U.a.:

A z Erzsébet királynő sanatorium g y ó g y r e n d s z o r e . B. É. 1 9 0 2 . ' 1 9 6 lap.

— ü. a.: A tuberculosís a g y ó g y h e l y e k szempontjából. B. É . 1 9 0 3 . 2 1 4 lap. — U. a. : A vízg5'ógyászat külföldi tüdőbeteg szanatóriumokban. O . L . 1 9 0 1 . 2 1 sz. — TJ. a.:

Klimatológiai tanulmányok. M . O . ÍJ. 1 9 0 2 . 8 sz. — U. a.:

A

vízzel g y ó g y í t á s l é n y e g e és múltja. 0 . H . 1 9 0 2 . 7 4 3 , 7 6 2 lap. — U. a.:

A

vízzel g y ó g y í t á s köréből. Összefoglaló szemle. 0 . H . 1 9 0 2 . 4 5 9 lap. —

TJ. a.:

A z izzó

U. a.:

A

lámpás

(izzasztó) szekrényekrőh 0 . H . 1 9 0 0 . 5 , 2 1 lap. —

v í z z e l való g y ó g y í t á s köréből. O . H . 1 9 0 0 . 4 0 4 lap. — LESZNEB

Rezső dr. : A masszázs. E g . 1 9 0 2 . 2 7 7 lap. — U. a.: Balaton-Füred. E g . 1 9 0 2 . 2 5 6 lap. — M A N Q O L D Henrik d r . : A savó- és t e j g y ó g y m ó d . G y . Í 9 0 2 . 2 6 5 1.— MAESCHALKÓ T a m á s d r . : A halneotherapia 2 3 sz. és B. É.

a dermatologiáhan. M . O . L . 1 9 0 2 .

1 9 0 2 . 1 9 9 lap. — TJ. a.:

Syphilis és fürdő g y ó g y m ó d . B . É.

1 9 0 3 . 1 5 4 lap. — NENÁDOVICS Lázár dr. : A franzensbadi lápföld fürdők hőfo­ kának,

sűrűségének és tartamának

tudományos megállapítása, a női beteg­

ségek g y ó g y k e z e l é s é b e n . M. 0 . L . 1 9 0 2 . 2 2 sz. — U. a.:

A női b e t e g s é g e k

g y ó g y k e z e l é s e Franzonsbadban. O . H . 1 9 3 1 . 2 5 1 , 2 7 0 , 3 1 9 , 3 3 6 , 3 5 2 , 3 8 7 lap. — NEUMANN Z s i g m o n d dr. : A szalatnaí ásványvíz elemzése. M. Ch. F. 1 9 0 2 . 1 4 5 lap. — NURICS.ÍN József d r . ;

A

málnás

1 9 0 1 . 6 5 4 lap. — OELHOEEU H . G y . : A vizek, k ü l ö n ö s tekintettel

az

fürdői

ásványvíz-üzletre.

B. B, 1 9 0 0 . 1 9 8 lap. — ÖTVÖS József dr.: A 1 9 0 0 . 5 1 2 lap. —

U. a.: Szl.-Margitsziget,

1 9 0 1 . 5 8 9 lap. — ü. a . : lap.

— BAJOR Sándor d r . :

Kneipp

szénsavgyár. T. T. K .

természetes és mesterséges

öntések

G y . É. 1 9 0 0 .

szt.-Margitsziget mint

téli

ásvány­

3 3 7 lap

és

jövője. O . H.

gyógyfürdőhely. Gy.

orvosi bírálata. B. É. 1 9 0 3 . 1 2 1

K ö z l e m é n y e k az

inhalatio

és

pnoumatotherapia

köréből. G y . 1 9 0 2 . 6 3 2 lajp. —• POLLATSCHEK A r n o l d dr. : Balneologiai tapasz­ talatok. G y . 1 9 0 2 . 6 7 7 lap, — PEINCZ Á r p á d d r . : A szívbajok és a szénsavas fürdők. Gy. 1 9 0 2 . 3 2 6 lap. — Pouosz M ó r d r . : A erre

prostata villanyozásáról és

szolgáló újabb műszerekről. O . H . 1 9 0 2 . 5 6 1 lap. — REICH Miklós d r . :

Megjegyzések

T ó v ö l g y i E l e m é r dr.-nak a „ r e z g ő massage értékéről" c z í m ű

czikkéhez. O . H . 1 9 0 0 . 2 1 5 lap. — TJ. a. Tapasztalások a budapesti Zanderintézetben

levő g y ó g y á s z a t i eljárások

RIGLER Gusztáv alkotó részének

dr.:

A magyar

ingadozásáról,

1. 2 6 sz. — TJ. a.:

és

k ö r é b ő l . B.

külföldi

valamint

É.

1 9 0 0 . 1 4 8 lap. —•

ásványvizek

baktérium

n é m e l y chemiai

flórájáról.

A z ásványvíz-palaozkok dugaszolásáról.

1 5 és 1 6 sz. és B . É. 1 9 0 2 . 2 3 0 lap. — TJ. a.: baktérium flórájáról. K. K. 1 9 0 2 . 4 és 5

A természetes

K. K. 1 9 0 K. K. 1 9 0 2 . ásványvizek

sz. — ROTH József dr. : A d a t o k

a

szívbajok m e c h a n i c u s kezeléséhez. G y . 1 9 0 0 . 5 6 6 lap. — ROTTENBILLEE Ö d ö n dr.: A g ü m ő k ó r o s csont és izületi 17 sz. — TJ. a.:

I

b e t e g s é g e k fürdői kezelése, O . L . 1 9 0 2 .

Miként alkalmazható az oldatok új elmélete az ásványvizek

288

MAOVAK

OEVOSI

SZAKI&ÖDALÖM.

élettani s gj^g-yhatásának értelmezésére. M. 0 . L . 1902. 21 sz. — U. a,.: A z iszapkezelés mai állása. O. L . 1902. 28 sz. — U. a.: A syphilis balneo-therapiája. B. É . 1900. 133 lap. — V. a.: A z iszapkezelés mai álláspontja 1200 különféle iszapalkalmazás kapcsán. B. É . 1902. 111 1. — ROZGONYI Sándor d r . : A z ásványvizek hatása a fogakra. B. É . 1933. 178 lap. — RÜSSAY Gábor dr.: Ha drágák a m a g y a r fürdők, m i k ennek o k a i ? B. É . 1903. 248 lap. — SARBÓ A r t h u r d r . : E g y lij villamos (elektromágneses) gyógyeljárásról. Gy. 1902. 756, 773 lap. — SASSY János d r . : G ö r v é l y k ó r és annak balneotherapiája. Gy. 1900. 375 lap. és B . É . 1900, 178 lap. — SCHWEITZKR Arthur d r . : N é h á n y m e g j e g y z é s a tengermelléki kórházakról. O. H. 1902. 681 lap. — STEIN F ü l ö p dr.: E l m e g y ó g y i n t é z e t i fürdők. G y . 1901. 102 lap. — SZENTKIRÁLYI József dr. A halneo- és hydro-therapia jelentősége a g y e r m e k k o r b a n . B. É . 1900. 166 lap. — TAUSZ Béla d r . : Hypertoniás v i z e k befolyása a g y o m o r működésére. Gy. 1902. 264 lap. — IT. a.: A csizi j o d b r o m o s víz befolyása a g y o m o r physiologiaí működésére. O. H. 1902. 452, 469 lap és B. É . 1902. 47 lap. — U. a: A mesterséges ásványvizekről. O- L . 1902. 20 és 21 sz. — U. a.: A d a t o k a csizi víz hatásáról. O. L . 1901. 19 sz. — U. a, : A n y a g ­ csere vizsgálatok a csizi j o d b r o m o s ásványvízzel. B . É . 1903. 149 lap.,— ToKDAY F e r e n c z dr, : A hazai fürdők és az orvosi szakirodalom. O. H. 1932. 40 lap. — TóvüLGvi Ele mér d r , : A z elektrotherapia a hólyagzavarokkal tár­ sult idegbajoknál. O . H. 1900. 115 lap, — U. a.: A rezgő massage értéké­ ről, valamint alkalmazásának legújabb módszereiről a felső légutak m e g b e ­ tegedéseinél. Összefoglaló szemle. O. H . 1900, 199 lap, — V Á B A D Y Gyula d r . : A hazai fürdők reklám ü g y e . B. É . 1902. 226 1. — V A S Bernát dr.: L i p i k i vízzel végzett klinikai experimentális vizsgálatok. B. É . 1903. 131 lap. — W E B E R Hermann d r . : Tengeri utazások g y ó g y é r t é k e a tüdő tuberculosísnál. G y . 1901. 461 lap. — WEINBERGER Miksa dr.: A h i d e g víz a gyakorló orvos kezében. Gy. 1901. 230, 248 lap. — U. a.: A hydrotherapia szerepe a l é g z ő s z e r v e k betegségeinek gyógyításában. M. O. L . 1902. 35 sz. — U. a.: A neurasthenia-sexualis gyógyításáról. B. É . 1902. 158 lap. — W E I S Z Ede d r . : A z idegbeli háttérrel összefüggő izületi bántalmakról. B. B. 1903. 195 lap. — TJ. a. : A z idült csúzos bántalmak lázas alakjairól. B . É . 1902. 211 \ — WENHARDT János dr.: A test melegítése p h e n i x á air chaud-dal. 0 . H 1900. 330 lap. — WINKLEU Lajos d r . : A vas meghatározása természetes vizek­ ben. M. Ch. F. 1902. 129 lap. — TJ. a.: A természetes v i z e k b e n foglalt calc i u m és magnesium meghatározásáról. M. Ch. F. 1901, 17 lap, — TJ. » . : A természetes vizekben foglalt g á z o k meghatározása. M. Ch. F. 1901. 169 lap. "WEYNER Emil d r . : A bőrbetegségek balneotherapiája. O. L . 1901. 31 sz. — .WosiNszKY István dr : A balü-lithionos savanyú v í z n e k hatása, javallása és használati módja. B. É . 1902- 190 1. — Névtelenül: A g y ó g y h e l y e k r ő l , ás­ ványvizekről, üdülőhelyekről törvényjavaslati tervezet.O. H. 19(X). 466, 481 1..

kAGYAR

F I . Köslemények

OUVOSI S Z A K I R O D A L O M .

az alkalmazott

orvostan

'

289

köréből.

A) B e l g y ó g y á s z a t . BóKAY Á r p á d dr.,

KÉTLY

K á r o l y dr.

és

KOKÁNYI F r i g y e s d r . :

A

bel­

gyógyászat k é z i k ö n y v e . Hatodik kötet. N. 8r. I V . 1258 lap. Budapest, 1900. D o b r o w s z k y és Franko. Á r a 28 kor. A teljes m ű I — V I . kötet 135 korona. HiESCHLEii Á g o s t o n dr. ós TERRAV Pál dr.: A diaetetika tankönyve A Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a hozzájárulásával kiadta tagjai számára a magyar k ö n y v k i a d ó társulat. Budapest, 1900 630 lap. Hor.LAENDEií H u g ó d r . : A malária kérdés j e l e n állása (8r. H L 247 lap). Budapest, 1902. D o b r o w s z k y és Franké. Á r a 4 kor. KEMJCNY Ignáoz dr.: Tudnivalók a maláriáról. .Legújabb kutatások n y o ­ mán. Orvosok, orvos növendékek és művelt laikusok szániára (8r. 48 lap). Budapest, 1902. Mai H. és fla. Á r a 1 kor, MAHLEK Gyula d r . : A z idült szívbántalmak kezelése fürdőkkel és g y m ­ nastikával. Nauheimi (Scaott-féle) g y ó g y m ó d (8r. 125 lap). Budapest, 1900. D o b r o w s z k y és Franko. Á r a 3 korona. NÉKÁM Lajos dr. és KÉTLY L á s z l ó d r . : Orvosi V a d e - m e c u m , lásd III. PLESCU János dr.: A tüdővész g y ó g y s z e r e s ós tüneti kezelése (8r. 55 lap). Budapest, 1902. D o b r o w s z k y és Franko. Á r a 1 kor. TAUSZK F e r e n c z dr.: A b e l g y ó g y á s z a t alapvonalai. Orvostanhallgatók és gyakorló o r v o s o k számára. Budapest, 1901. D o b r o w s z k y és Franké. Á r a 6 korona. Á L D O E Lajos d r . : A z epekő betegség belső g y ó g y í t á s a . O. L . 1902. 14. sz. — U. a.: A folytonos gyomornedvelválasztásról (gastrosuccorhoea Reiohmann-féle betegség.) O. H. 1901. 247, 266, 284 lap. — U. a.: A kerek gyomorfekély g y ó g y k e z e l é s é n e k mai állása. Összefoglaló szemle. 0 . H . 1900. 120, 136 lap. — U. a.: Leyden-féle periodikus hányás. G y . 1902. 740 lap. — ÁNGYÁN Béla d r . : A száj előtt hallható zörejről mint az aortaanou rysma tünetéről e g y eset kapcsán F. K. É . 1900. 169 lap. — AÜJESZKY Aladár d r . : A veszettséggel összetéveszthető oktanilag ismeretlen fertőző betegségről. O. H. 1902. 757. lap. — BÁLINT R e z s ő dr.: A tabeses ataxia oompensatorikus g y ó g y k e z e l é s é r ő l . 0 . H. 1900. 622 lap. — BENEDIKT M ó r dr.: Adatok a hasi h a g y m á z kíséretében fellépő idegrendszeri tünetek­ hez. M. 0 . L . 1902. 1 sz. — U. a . ; A tuberculosis gyógyításának kér­ déséről. G y . 1901. 430 lap. — BIEÓ Gyula d r . : V e g y e s fertőzés esetei. 0 . L . 1902. 23 sz. — U. a. ; Szokatlan tünetekkel lefolyt tuberculosis m e ningitis esete. 0 . L . 1902. 13 sz. — CSÉEI János dr. : A Glenard-féle b e t e g s é g (Enteroptosis) g y ó g y k e z e l é s e . M. 0 . L . 1902. 27 sz. — DEUTSCH Ernő dr. : A gátőr űr daganatairól e g y eset kapcsán. 0 . H. G y . g y . 1901. 2 lap. — D E U T S C H Izidor dr.: Myositis serosa után fellépett myositis ossifloans ciroumscripta. 0 . H. 1902. 130 lap. — U. a . ; Arthritis urioa idült esetének rohamos javu­ lása. 0 . H. 1901. 743 lap. — DONÁTH Gyula dr.: V é r n y o m á s i v i s z o n y o k a Értesítő (orvosi szak) 1003.

II

19

290

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

B a s e d o w kórnál. F . K . É. 1 9 0 1 . 2 4 7 lap. — EDELMANS Menyhért d r . : K r y p t o g e netieus sepsis. G y . 1 9 0 0 . 1 4 8 lap. — C\ a . : Liponiatosis universalis h n g y savas diathesis és diabetes mollitus v i s z o n y a — G y . 1 9 0 0 . 4 8 7 lap. — Ifj. ELISCHEE Gyula d r . : Bakteriológiai m ó d s z e r e k a tj^phus abdominalis klini­ kai kórisméjében. O. H . 1 9 0 2 . 1 1 6 lap. Összefoglaló szemle. — FAKKAS Miksa dr. : A z i d e g e s g y o m o r b e t e g s é g e k g y ó g y k e z e l é s e . 0 . L . 1 9 0 2 . 4 1 s z . — FÁKY Béla d r . : Csílzos tarjag esete súlyos gastro intestinalis tünetekkel. (Jy. 1 9 0 0 . 4 3 6 lap. — F E R E N C Z Y Sándor d r . ; A p o p l e x i á s roham sikeres g y ó g y k e z e l é s e . Gy. 1 9 0 1 . 6 3 1 l a p . — C. a.; Szívverés gyérűlése az öregkorban. Bradicardia senüis. Gy. 1 9 0 0 . 3 8 8 lap. — (/. a : Két téves kórisme. G y . 1 9 0 0 5 9 8 lap. — £/. a. ; Megfigyelések a z a g y v é r z é s e k ó s g y ó g y í t á s u k körül. (Hemiplegia és térdtünet.) G y . 1 9 0 2 . 3 6 lap. — FORNET Elemér dr : A z elkövéredés jjatliologiájáról és therapiájáról. O. H. 1 9 0 1 . 3 6 2 , 3 8 1 , 3 9 5 lap. — FROMMER Ignáoz dr.: Ritka esetek a magán gyakorlatban. A c r o m o g a l i a : d e x t r o e a r d i a ; fennálló szívbillentjKihiba v a g y nem ? G y . 1 9 0 0 . 4 8 4 lap. — GEBHARDT F e r e n c z d r . : A z asthma orvoslásáról. M. O. L . 1 9 0 2 . 1 sz. — GELLÍ;RT Sándor d r . : R e n mobilis. K . F. 1 9 0 2 . I. és I V . fűzet. — GERÖ Sándor dr. : Észleletek a tüdő­ vész korai diagnosisáról, G y . 1 9 0 1 . 3 2 5 lap. — U. a . ; H e v e n y sokízűleti osiiz és hozzácsatlakozó complicatiók esete. G y . 1 9 0 0 . 2 6 1 lap. — ÜL.ASER J . A., a hamburg-eppendorfi közkórház f ő o r v o s á t ó l : Kell-e orvosolnunk a lázat s ha igen, hogyan ? M e g j e g y z é s e k Jendrassik Ernő tanár ily czímű dolgo­ zatához. G y . 1 9 0 2 . 1 3 2 , 1 5 1 lap. — HAGER PÉTER d r . : Újabb elvek a g y o m o r h y p e r és hypoaciditás, valamint a z ulcus és dilatatio ventriculi therapiájában. O. H. 1 9 0 2 . 4 7 5 lap. Összefoglaló szemle. — HEIM Pál d r . : A vas a d a ­ golásának kérdése a gyakorlatban. O. Ij. 4 1 s z . 1 9 0 1 . — HENSCH Géza dr.: Varicella septica esete. G y . 1 9 0 1 . 4 2 6 lap. - HORVÁTH Géza d r . : A malária és a s z ú n y o g o k . G y . 1 9 0 1 . 8 0 6 lap. — HONIG IZSÓ d r . : A z anorexiáról, külö­ nös tekintettel a krymotherapiára. O . L . 1 9 0 1 . 1 4 s z . — IMRÉDY Béla d r . : A cholelithiasis pathogenesiséről és therapiájáról. O. H. 1 9 0 0 . 1 5 9 , 1 7 9 , 1 9 6 1. — JAKOBI József d r . : T y p h u s baeillusok megjelenési viszonyairól a vizelet­ ben. É. 1 9 0 1 . 2 1 5 — 2 3 5 lap. — JANCSÓ Miklós d r . : A d a t o k a lumbalis punctio kórismészeti jelentőségéhez. É. 1 9 0 2 . 8 8 — 1 2 8 lap. — (/. a,.: N é h á n y érdekes kóresetről. G y . 1 9 0 2 . Malária perniciosa apoplectiformis. Tetanus. l i U m b a l i s punctio kórismészeti értéke. A lumbalis punctio fontossága. Bélelzáródás ritka complicatiojú esete. G y . 1 9 0 2 . 5 1 6 , 5 4 8 , 5 9 6 lap. — JANCSÓ Ödön dr.: A diazó-roactio értékéről. K. 1 9 0 1 . 6 4 — 8 4 lap. — JENDRASSIK Ernő dr. : Kell-e orvosolnunk a lázat, s ha igen, liogj'an ? O. H. 1 9 0 1 . 1 7 3 , 1 9 4 , 2 1 5 lap. — KAISER Károly dr.: A z anchylostomum duodenaleról ós az anchylostomiásisról. Kl. F . 1 9 0 0 . I X . fűzet. — KASSAI Jenő d r . : A haemoptysis kezeléséről. O. L . 1 9 0 1 . 1 és 2 sz. — 6'. a.: Diabetes insipidus meningitis basilaris luetica esetében. 0 . L. 1 9 0 2 . 1 3 sz. — U. a. ; Enterolithiasis e g y esete. O. H. 1 9 0 1 . 7 2 5 lap. KÉTLY László d r . : M e g j e g y z é s e k a z angina pectoris (szív­ görcs) k ó r l é n y e g é h e z és therapiájához. M . 0 . L . 1 9 0 2 . 6 s z . — [/. a. és W E I S Z E d e d r . : Mennyiben lehet a phonatios bordaközti jelenségeket exsu-

MAGYAft

dátum

pleuriticum

esetében

ÖTtVÖSi SZAKIRODALOM.

értékesíteni.

291

M. 0 . A . 1 9 0 0 . 5 5 9 — 5 8 7 lap.

—

KLEIN Eberhardt d r . : A hasi h a g y m á z g y ó g y k e z e l é s é r ő l . G y . 1 9 0 0 . 7 8 8 lap. — KoBÁNYí Sándor d r . :

A z auscultatios porcussioról.

0 . H. 1 9 0 2 . 1 6 5 , 1 8 6 ,

2 0 5 lap. — KOVÁCS József dr. : A tíidőgíimőkór korai diagnosisa. 1 9 0 1 . O. L . 1 és 2 sz. — U. a,.: A z anaemia jelentőségéről. O. L . 1 9 0 1 . 1 7 sz. — K Ö R Möczi E m i l d r . : Streptococcus infectio által okozott polymyositis. O. H. 1 9 0 2 . 4 2 1 lap. — KuTiiY Dezső d r . :

A d a t o k a t ü d ő g ü m ő k ó r hőmeneténok

t é h e z . 0 . H. 1 9 0 2 . 7 9 1 lap. — U. a.:

ismére-'

A tüdővész szanatóriumi g y ó g y k e z e ­

léséről. Összefoglaló szemle. 0 . H. 1 9 0 0 . 6 9 2 , 7 0 9 , 7 2 9 lap. — LADÁNYI M ó r dr.:

Tetanus g y ó g y u l t

esete.

G y . 1 9 0 2 . 6 4 7 lap. — L É V A I Dezső dr. : A z

ichthyol hatása tuberculosisnál.

M. O. L . 1 9 0 2 . 3 2 sz. —

U.a.:

zések a meningitisek tanához. G y . 1 9 0 0 . 6 9 5 lap. — (/. a.: G y . 1 9 0 2 . 7 3 lap. — U. a.:

a vidéki gyakorlatban.

Esetek

Megjegy­

A

tuberculosís

a gyakorlatból.

Icterus gravis. Hőt napig tartó singultus. Icterus s y p h i l h i c u s . G y . 1 9 0 2 . . 3 9 2 lap. — L É V Y Lajos d r . :

É r d e k e s e b b esetek a kórházi gyakorlatból.

gitis tuberculosa

Heveny

U. a.:

A

esete.

heroin

Nándor dr. : A

alkalmazása

miliaris

gümő.

szívbetegeknél.

myxoedemáról

3 eset

Menin-

G j ' . 1 9 0 1 . 3 7 7 , 4 0 9 lap. •— G y . 1 9 0 1 , 1 1 9 lap. — LISZT

kapcsán.

G y . 1 9 0 0 . 7 4 0 , 7 6 0 lap. —

MÁRKUS Soma dr. : A sápkórnak forsannal való g y ó g y k e z e l é s é r ő l . O. H. 1 9 0 0 . 7 5 4 lap. — MosKOviTz Albert d r . : Nephrhis lap. — MosKOviTS Ignácz dr. : Gelatiua 0 . H. 1 9 0 2 . 7 9 8 lap. — U. a.:

luotica praecox. O. H. 1 9 0 0 . 7 7 3

injectio után fellépett tetanus esete.

S z e m e l v é n y e k a gyakorlatból. M. O. L . 1 9 0 2 .

4 7 sz. — U. a. : A z asthma g y ó g y k e z e l é s é r ő l . 0 . H. 1 9 0 0 . 3 6 4 lap. — N A G Y Ármin d r . : L a p p a n g ó malária esete. G y . 1 9 0 2 . 4 0 lap. — ORBÁN R e z s ő d r . : A Barlow kórról. M. O. L . 1 9 0 2 . 1 2 sz. — PLESCH János : E g y új kopogtatást mód.

0 . H. 1 9 0 2 . 2 3 7 lap. — U. a.:

1 9 0 2 . 8 sz. — U. a.: 1 9 0 2 . 1 1 sz. —

A

tüdövész

U. a. : A tüdövész

A tüdövész g y ó g y s z e r e s kezelése. 0 . L . tüneteinek

g y ó g y s z e r e s kezelése.

g y ó g y s z e r e s és

0 . L.

tüneti kezelése. O. L .

1 9 0 2 . 3 5 sz. — U. a.: A d a t a bélsárhányás kóroktanához. G y . 1 9 0 2 . 8 0 4 lap. — POLLATSCHEK A r n o l d d r . : A d a t a diabotos mellítus kóroktanához. G y . 1 9 0 1 . 3 1 4 lap. — PEEISACJI Izidor d r . :

A tüdő tuboroulosis kezelése

igazollak O.

H. 1 9 0 1 . 4 0 9 lap. — PRINCZ Á r p á d dr. : A szívbajok és a szénsavas Gy.

1 9 0 2 . 3 2 6 lap. — PURJESZ Z s i g m o n d d r . :

tok. O. H. 1 9 0 2 . 2 6 5 , 2 8 2 lap.

fürdők.

Maiariára vonatkozó vizsgála­

— RITOOK Z s i g m o n d dr.:

Adatok az Olivér

Cardarelli-féle tünet jelentőségéhez. O. H. 1 9 0 0 . 5 8 8 lap. — R Ó T H József dr.: Adatok

a

szívbajok

mechanikus

kezeléséhez. G y . 1 9 0 0 . 5 6 6 lap. — R O T H - '

ScHiiLTZ V i l m o s dr. : A nephritis gyógyításának irányelvei. K I . F. 1 9 0 0 . V I I I . fűzet. — ROSENFELD Miksa dr.: Ileus g y ó g y u l t esete atropin kezelés után. If. K . B. 1 9 0 0 . 2 8 5 lap. — ROTTENBILLER Ödön dr.: A szív érzés és m o z g á s zavaraihoz. K I . F. 1 9 0 2 . V I . és V I I . fűzet. — RÓZSAVÖLGYI M ó r dr.: Ritka esetek a gyakorlat­ ból. Á c c h i l l e s inlob tonsillitis gyakorlatból;

rogurgitatio,

RuBER J ó z s e f d r . :

Gastritis

után. G y . 1 9 0 1 . 6 5 2 lap. —

U. a.:

Esetek a

illetőleg ruminatio 3 esete. G y . 1 9 0 2 . 5 4 lap. — p h l e g m o n o s a purulenta g y ó g y u l t esete. O. Hí

1 9 0 0 . 6 5 6 lap. — SoHENK Arthur dr.: Forsannal elért g y ó g y e r e d m é n y e k vér19*

292

MAGYAR

szegénység dr.:

ORVOSI

és sápkór eseteiben.

A trauinás neurosisról.

szAiimoDAtOM.

KI. F . 19Ü1. I l i fűzet. — SOHOLTZ József

Összefoglaló szemle. 0 . H . 1901. 634 lap. —

SciiüLHOl' V i l m o s d r . : Mellliártya

i z z a d m á n y o k hydropathikus kezelése. 0 .

L . 1901. 22 sz. — SLAHOVSZKY A n t a l : Enterogen aiitointoxicatio esete. M . O . L . 1902. 45 sz. — STEEN Samú d r . : A hepatitis interstitialisból v í z k ó r kezelése. 0 . H . 1900. 331 lap. — STERNBEEG 1899. évi kórházi és magángyakorlatból.

eredő lias-

Géza d r . : Észleletek az

Nephrotyphns.

G y . 1900. 326 lap.

— STILLER Bertalan d r . : A peritonoalis dörzsölési zörej. 0 . H . 1902. 835 lap. —

U. a.:

lap.

A

hasmenéses

é s székrekedéses albuminuriáról.

O. H . 1901. 51

— U. a.: Tüsszentésokozta légmell é p tüdőnél. 0 . H . 1901. 246 lap. —

U. a . : A g y o m o r l o c s o g á s klinikai jelentőségéről. 0 . H . 1901. 421 laji. — U. a. A z enterojrtosis

tanához.

M. 0 . L . 1902. 7 sz. — U. a. : A g y o m o r atonia

kérdéséhez. 0 . H . 1901. 802 lap. — SÜMEGI J ó z s e f d r . ; Jogosult-e a lefolyt appendicitis után a m a s s a g e és m i k o r ? M. O. L . 1902. 36 sz. — SZATMÁEI Sándor dr. : B a s e d o w kórt kísérő s ú l y o s bőrelváltozásról. 0 . H . 1901. D . B . 59 lap. — SZÁSZY István

d r . : Farkas

g ö r c s gyógyult esetei. G y . 1901. 811

lap. — SZEGEDI MASZÁK E l e m é r : A tüdővész kórházi g y ó g y í t á s a hazánkban. Gy. 1900. 132 lap. — SZÉKÁCS Béla dr. : Pneumothorax esete. P . K. É . 1901. 197 lap, — SZILÁRD Á r m i n d r . : A r e n y h e és tágult g y o m o r k ó r - é s g y ó g y tanához. G y . 1902. 616 lap, — TAUSZK F e r e n c z dr. ; Ú j a b b adat a morphium adagolásához az aggkorban. O . L . 1901. 1 és 2 sz. — U. a . ; A tüdő tuber­ culosís medicamentosus g y ó g y k e z e l é s e . Összefoglaló szemle. O. H . 1902. 483, 499 lap. — TÖRÖK Lajos d r . ; A kritikus izzadás magyarázata. lap. — TÓVÖLGYI Elemér

d r . ; A z aneurysma

tanának

G y . 1901. 454

és g y ó g y m ó d j á n a k

jelenlegi állása. KI. F . 1900. V I I I . fűzet. — CSABAI U Y Kálmán d r . ; A n g i n a . G y . 1902. 501 lap. — VÁRKONYI Jenő dr.: Mediastinalis tumor két esete. F . K. É. 1902. 199 lap. — VEREBÉLY T i b o r d r . : E m b e r i K. B . 1901. 207 lap. — WALDMANN kezelése.

lépfene fertőzés esetei. F.

Fülöp

d r . : A z orrvérzés csillapítása és

M . O. L . 1902. 35 sz. — W E I S Z

Á r m i n d r . : A tiidögümőkórnak

szanatóriumban

való g y ó g y k e z e l é s e 20,') eset kapcsán. 0 . H . 1900. 544 l a p .

— W E I S Z E d e d r . : Casuistikus k ö z l é s e k a postyéni munkáskórházból. 1900. évi i d é n y b e n . O. L . 1901. 7 sz. — U. a . : Casuistikus k ö z l é s e k a pöstyéni mun­ kás kórházból. M. O. L . 1902. 16 sz. — V. a . : A félhevony sokizűleti csúz kezeléséről. G y . 1901. 118 lap. —

U. a.: A z idült csúz lázas alakjairól. 0 .

H. 1902. 394 lap. — U. a.: A z idült c s ú z o s b e t e g e k táplálkozási viszonyai­ ról. B . B . 1900. 191 lap. -

U. a.: A k ö s z v é n y r ő l . 0 . H . 1901. 364, 383, 397,

427 lap. ^ - U. a.: Újabb vizsgálati eljárás. KI. F . 1900. V . fűzet és O. H . 1900' 50 lap. — U. a.: A h e v e n y és az idült izületi csúz közötti v i s z o n y . O. H. 1900. 313, 332, 347 lap. — U. a.: Újabb mozzanatok a k ö s z v é n y tanában. Összefoglaló szemlék. O, H. 1900. 58, 216, és O. H . 1901 290 lap és 0 . H . 1902. 367 lap. — W E I S Z Emil d r . : A z anaemia kezelésének mai álláspontja, különös tekintettel a sanguinalra. KI. F . 1902. I X . fűzet. — W I N K L E R Albert dr. : V i d é k i casuisI

tika. O. II. 1902. 352 lap. — ZinKELBAon Antal d r . : M i l y értékkel b í r a gela-

j

tine injectio

• •t\" w

az aneurysmák g y ó g y k e z e l é s é n é l . O. H . 1901. 162 lap. Össze-

•-•i"fim'ir • • i T ' i f i t í r rnT3ir:"':"t;.'i«.'.ii:iTii:[:j

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

foglaló szemlo. — Í 7 . a . : A liovouy sokizüloti

293

csúz ós a szívbajok

közötti

viszony s a h e v e n y sokizületi osúz g y ó g y k e z e l é s e . Kl. F . 1901. H L fűzet. — U. a. : Klinikai tapasztalatok a jodipinról.

0.

H.

1900.

362 lap. — V. a, ;

Tapasztalatok a dionin g y ó g y é r t é k é r ö l . 0 . H. 1901. 600 lap. B) S 0 b é s z 0 t. B a l á z s Dezső : J e g y z e t e k az általános sebészetből ós a klüiikai sebé­ szet köréből, l l é o z e y Imre tnr 1898. évben tartott előadásai nyomán (8r. 2h7 lap). Budapest,

1900. Mai Henrik. A r a 9 korona.

D o l l i n g e r Gyula d r . : Sebészeti m ó d s z e r e k . Bemutatva a m . kir. tudo­ mány e g y e t e m L s ő számü sebészeti klinikájának 1897 98, 1898/99, 1899,900. évi beteganyagán.

Szerkesztette Dollinger Gyula.

Mesterük

vezetésével és

közreműködésével írták Ilyes Géza dr., K a c z v i n s z k y János dr , Zimmermann Károly

dr.,

Holzwarth Jenő

dr.,

Kopits

Jenő

dr.,

Manninger V i l m o s dr.,

Pfann József dr.. Pólya Jenő dr., R á c z István dr., Winternitz ( N . 8r. X X I I I . 666 1.) Budapest, Nékám

és

1901. E g g e n b e r g e r .

K é t l y : V a d e m e c u m , 1. III.

M. A r n o l d dr.

Á r a 12 kor.

csoport.

AczÉL K á r o l y dr. : A vállficzamok visszahelyezéséről. G y . 1902. 695 1. — A l a p y Henrik d r . : K i s g y e r m e k e k sérveinek radikális műtéte. Összefog­ laló szemle. 0 . H. 1900. 434 lap. — szűkület

gyógyítása

TiiiEKSCH-félo

U. a,.:

Átjárhatatlan

gége

és

légcső-

bőrlebony beültetésével. 0 . H. Gy. g y . 1

lap. — If. a. : A z átjárhatatlan bárzsing-szűkületek

retrográd sondázása gas-

trostomia utján. 0 . H. 1901. 69, 88 lap. — A r á n y i Z s i g m o n d dr.: A váUizületi

bántalmak

kankós

izületi

mechanikai lobok

B a k ó Sándor dr.:

A

therapiája.

M. 0 . L . 1902. 51 lai). — (/. a.:

mechanotherapiai kezelése.

A

M . O. L . 1902. 26 sz. —

h ú g y k ő morzsolás hatásáról. G y . 1901. 612 lap. — C/.

a.: A gihnös l u í g y h ó l y a g l o b localis kezeléséről. Összefoglaló szemle. 0 . H . 1900. 182 lap. — B a l á z s Dezső dr.: A n y e l v j ó indulatú daganatai. 0 . H. 1902. 640, 658, 675 lap. — B á l i n t R e z s ő dr. : A z

epilepsia sebészi gyógyításáról.

Összefoglaló szemle. 0 . H. 1900. 513 lap. — B á r o n Jónás d r . : R e k e s z alatti tályog g y ó g y u l t esete. G y . 1900. 260 lap. — B e r n á r d

József d r . :

Emeltyűs

módszerek v á l l f i c z a m o i á s o k helyretótelénél. — G y . 1902. 669 laj). — B e h o e r Feroncz dr.: Uranoplastika és staphyloraphia újabb vüókezeléséről. G y . 1900 242 lap. — U. a..

A vállficzamodások visszaholyezésóről. G y . 1902. 730 lap.

— BóKAY János d r . : Adat a Baccelli eljárás értékének megitóléséhez az ecchinooooous tömlő 1900. 11 lap. -

gyógykezelésénél

(ooohinococous

pleurae).

O. H.

Gy. g y .

B o r b é l y Samu d r . : Biztosít-e a h ú g y k ő miatt végzett m a g o s

hólyag metszés recidiva ellen'? É. 1900. 173 lap. —

V. a.:

G y o m o r bólmű-

tétok. Gj'. 1901. 676, 710 l a p . — U. » . : Két sérv az e g y i k oldali herezacskó­ ban. Gy. 1900. 198 lap. — U. a.: Reflexiók, L é v a i József dr. : A k e z e k ste­ rilizálása és fertőzéstől m e g v é d é s e bevonó anyaggal

czímű dolgozatára. G y .

1900. 422 lap. — U. a . : A k o n y h a s ó s víz infusioról.

G y . 1900. 468 lap. —

U. a.:

A sérvmotszésről. G y . 1901. 182, 200, 216, 231 lap. — U. a . :

adat a sérvmetszést követő vérzésekhez. Gy. 1902. 244 lap. —• U. a.;

Újabb Adatok

I B I

294

MAGYAR

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

a pylorus szűkületek operatiós kezeléséhez. É. 1 9 0 1 . 1 4 2 — 1 4 9

lap és G y . 1 9 0 1 .

2 9 4 lap. — BoKOS József dr.: A z uréter bélbe való implantálásáról uréter sérülés alkalmával. 0 . H . 1 9 0 0 . Külön melléklet. — BOBSZÉKY K á r o l y dr. : A z arté­ ria mesenterica superior embóliája — U. a.:

által okozott ileus.

0 . H . 1 9 0 0 . 2 3 9 lap.

K o p o n y a alapi töréshez és commotiohoz társuló diabetes insipidus.

0 . H . 1 9 0 0 . 1 8 lap. — U. a.: A z eochinooocous műtétekről. O . H . 1 9 0 0 . 5 2 2 , 5 4 2 , 5 6 9 lap. — BKUNAUER A m b r o dr.: Gy.

1 9 0 2 . 6 0 0 lap.

Tetanus traumaticus g y ó g y u l t esete.

— CHUDOWSKY M ó r i c z dr. : A z alsó v é g t a g törések járó

kötéssel való kezeléséről. O . L . 1 9 0 1 . 2 4 sz. — U. a,.: A kathodsugár,

mint

vizsgálati m ó d s z e r osontlobok esetében.

Meg­

O . L . 1 9 0 2 . 1 7 sz. — U. a..:

j e g y z é s e k a c z o m b o s o n t alsó végdarabja leválásának kezeléséhez. 0 . H . 1 9 0 2 . 1 2 7 lap. — V. a.: A d a t o k az orsócsont alsó harmada törésének kezeléséhez. O . H . 1 9 0 2 . 6 0 8 , 6 2 7 lap. — U. a.: g y ó g y t a n á n a k haladása. 0.

H.

1902. 135,

A csonttörések ős

1 5 4 , 1 7 3 , 1 9 1 , 2 1 1 lap.

az alszár s a c z o m b csonkítása esetében. kathodsugarak

ficzamodások

kór- és

Összefoglaló szemle. O . H. 1 9 0 1 . 1 0 , 2 5 , 4 3 lap és

alkalmazása

a

—

U. a.:

Csontképlő

műtétek

0 . H. 1 9 0 1 . 1 0 1 lap. — U. a.:

sebészet terén. I. rész.

A

K l . F . 1 9 0 2 . V fűzet.

11. rész. K l . F . 1 9 0 2 . I X fűzet, — U. a. : G y o m o r bélműtétek. M. O . A . 1 9 0 2 . 33-72;

219-227;

339-358;

441-461;

501-520 ;

622-639

lap.

-

U.

A d a t o k a koponyatető töréseinek kezeléséhez. M. O . A . 1 9 0 1 . 5 5 8 — 5 8 5 —

U. a.:

lap.

A járókötések alkalmazásának

— U. a.:

bírálata. M. O . A . 1 9 0 1 .

a.:

lap.

4 3 8 —463

A n y e l v v i v ő e r e s érdaganatának esete. O . H . 1 9 0 0 . 7 9 9 lap.

DEÉEI J . H e n r i k :

Veleszületett

kereszttáji

daganat. 0 . H . 1 9 0 1 . 8 0 4 lap. —

DiRNEH Gusztáv d r . : A vulva h e g e s atresiája S'/j éves leánykánál. 0 . H . 1 9 0 0 . Gy. g y . 3 1 lap. — DOLLINGER Gyula d r . : A z anaemia splenica, v a g y splenomegaUa primitiva g y ó g y k e z e l é s e a lép kiirtásával. U. a.: K repositio anatómiai flczamoknál

akadályai az

O . H . 1 9 0 2 . 3 0 0 , 3 2 1 lap. —

idült

subcoracoidalis

vállizületi

és a véres úton való repositiónak új módszere. O . H . 1 9 0 2 . 7 3 7 ,

7 5 9 lap. — U. a.:

A mesterséges

légmell, mint

a mellkas falán

keresztül

ható daganatok, v a g y tüdő álkőpletek kiirtását m e g e l ő z ő műtét. O . H . 1 9 0 1 . 8 2 0 lap. — V. a,.: Érzéstelenítés a g e r i n o z a g y - b u r o k ü r e g é b e történt cocáin befecskendezéssel. 0 . H . 1 9 0 0 . 6 5 3 lap. — Í7. a : A Gasser-féle d ú c z k o p o n y a ­ üregen belüli kiirtása az artéria meningoa média lekötése nélkül. 0 . H . 1 9 0 0 . 6 6 3 lap. — DOKTOR Sándor d r . : lap.

A z Angiothrypsiáról. 0 . H . 1 9 0 0 . 2 7 1 , 2 8 7

— DONÁTH Gyula dr. és STEIN A d o l f d r . : A Szt. R ó k u s kórház Röntgen

laboratóriumából. F . K. É . 1 9 0 0 . 1 9 3 lap. — FARKAS László d r . : műtéti naplójának ismertetése. A lapoozcsont h e v e n y

A z osztály

csonthártya

lobjának

esete, a ballapoczcsont csonkolása, g y ó g y u l á s . A conservativ kezelés foglalása borszeszkötések mellett. F . K. É. 1 9 0 2 . 1 3 3 lap. — FARKAS dr.:

Adat

dár

dr.:

U. a.: a. : A

az

appendicüis

műtéthez.

Jackson-féle o p ü e p s i a Adatok

a nyelvrák

operált

G y . 1 9 0 0 . 4 2 1 lap. — FISCHER Ala­ esete.

M. 0 . L .

operálásához. F . K. É.

Schleich-féle inflltratiós

tér­

Dániel

anaesthesiáról.

1 9 0 2 . 3 9 sz. —

1 9 0 1 . 2 2 2 lap.

O . H. 1 9 0 0 .

Külön

— XJ. mellék­

let. — FROMMER I g n á c z d r . ; Primaer g ü m ő k ó r o s g y o m o r f e k é l y . G y . 1 9 0 2 . 5 5 3

Miv;i«aa>ai:iLia»w;ij;HKi»g.»!i5a5iffir--'i^^

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

295

lap. — U. a.: Heriiiotomia magas korú egyéiioknól. Gy. 1902. 567 lap. — GuLLÉKT Sándor dr. : A sebészi vosobajok diagnosztikája. O. L . 1901. 15 sz. — GöNCZT Béla dr.: Teljes radiális hűdésnek inplastikával g y ó g y u l t esete. 0 . H . 1901. 119 lap. — Guim Géza d r . : A sobkezelés elvei, különös tokin­ tettel a k e z t y ü b o n való műtevésre. O. L . 1902. 22 sz. — H a d b r e e n J . Pál dr.: I d e g e n test a liólyagban. P. K. É . 1901. 202 lap. — U. a,.: Iníiczamokról. M. O. A . 1901. 213—229 lap. — U. a. ; A rádius m y e l o g e n kiterjedt sarcomájának kiirtás által g y ó g y u l t esote. F. K. É . 1902 181 lap. — H a g e r Péter d r . : A cholelithiasis belső kezelésének és az operatív beavatko­ zás indioatioinak újabb elvei. 0 . H . 1902. 488, 504 lap. — H a l á s z A l a ­ dár dr.: A penis g ü m ő s megbetegedéséről eset kapcsán. O. H . 1901. 677 lap. — H a s e n e e l d Artliur d r . : A cliloroform-narcosisban végzett laparotomiáknál fellépő vérkeringési zavarok kezeléséről. O. H . 1900. 553 lap. — H e r c z e l Manó dr. : R á k o s

g y o m o r teljes

kiirtása.

0 . L . 1901. 10 sz.

— U. a.: Subcutan parafln protbosisek. 1901. 44 sz. — U. a, : A liúgyliólyagkövok spontán átfuródásáról. M. 0 . L . 1902. 10 sz. — U. a.: A d a ­ tok az e p e k ő b o t o g s é g sebészi g y ó g y k o z o l é s é l i o z . M. O . L . 1902. 23 sz. — U. a : Neplirectomiával gyógyított v e s e c c c h i n o c o c c u s esete. Prostata liy£)ertropliia teljes retentióval. M. 0 . L . 1902. 23 sz. — U a.: Casuistikus esetek a sebészet köréből. M. 0 . L . 1902. 50 sz. — U. a. : A tüdőüszők műtéti kezeléséről. 0 . H . 1900. 458 lap. — H e r s z k y Manó dr. : A Treitz-féle herniák és azok jelentősége. Gy. 1901. 246 lap. — U. a: A vese és az uréter sebészet haladása. Gy. 1902. 84, 102, 452, 469 lap. — H e v e s i Imre dr.: A gastroplicatióról. Gy. 1900. 244 lap. — U. a.: A R ö n t g o n o z é s értékesítéséről a csipőizületi veleszületett ficzamok kórismézésében és g y ó g y í ­ tásában. É . 1902. 265—280 lap. — ?7. a . : A sugárgomba betegségről. É . 1900. 49 lap. — H i n t s Elek dr.; Nyilt g y p s z k ö t é s e k , c z o m b - és alszártörések fenn­ járó kezelése. Gy. 1901. 470, 487 lap. ~- U. a.: A-i i z o m m ű k ö d é s által oko­ zott vállizületi íiczamodások mechanismusáról. 0 . H . 1901. K ü l ö n melléklet. —

U. a : A

mutató ujj tenyéri flczamodásának

esető. O. H . 1900. 702 lap.

— U. a.: A z izületek segítő szalagainak isolált szakadásáról a ligamentum genu coUatorale fibularo szakadásának esete kapcsán. M. O. A . 1900. 190— 215 ; 217—258 lap. — H o r v á t h Mihály d r . : A veleszületett csipőizületi ficzamról. Összefoglaló szemle. O. H . 1900. 530 lap. — U. a.: A világra hozott csipőizületi Éiczam g y ó g y k e z e l é s é r ő l . M. 0 . A . 1901. 489—510 l a p . — U. a.: Tanulmányok a skoliosisról. 437—459 lap. — H o l z w a r t h Jenő d r . : A mű­ végtagok. Összefoglaló szemle. O. H. 1901.181,201, 218 lap. — H ű l t l H ü m é r dr.: Műtött rectum-prolapsus osete. 0 . H. 1902. G } ^ g y . 46 lap. — U. a.: Törekvések a sebészeti eszközök, a kötőszerek és a varróanyagok zsírtalanítását tökéletesíteni. Összefoglaló szemle. O. H. 1902. 683, 698, 713, 730, 744, 763, 782, 799, 814 lap. — U. a.: A d a t o k a k ö l d ö k s é r v e k g y ó g y t a n á h o z . 0 . H. 1900. K ü l ö n melléklet. — U. a: Köldökzsiiiorsérv műtéttel g y ó g y u l t esete. Gy. g y . 1900. 6 lap. — 0. a.: A Meckel-féle diverticulumról. Össze­ foglaló szemle, 0 . H. 1900. 660 lap. — U. a. : A h o m o k ó r a - g y o m o r kór és

296

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

g y ó g y t a n á n a k mai állása. Összefoglaló szemle. 0 . H. 1 9 0 0 . 7 3 lap. —• U. a,.: K levegő jelentősége a sebgyógyításra. Kl. F . 1 9 0 2 . 1 1 . fűzet. — XJ. a.: A z újabb v e g y i desinflciensek. Összefoglaló szemle. 0 . H . 1 9 0 1 . .509, 5 2 4 , 5 4 0 , 5 5 7 , 5 7 2 , 6 8 8 lap. ~ ILYÉS Géza d r . : A h y d r o c e l e kezeléséről és a W i n kelmann-féle eljárásról. 0 . H . 1 9 0 0 . 1 2 8 lap. — U. a.: Urether oatheterezés és radiographia. 0 . H . 1 9 0 1 . 6 5 9 lap. — U. a.: Szűkületeknél végzett h ú g y ­ cső resectiókról. O . H . 1 9 0 2 . 4 6 5 lap. — KACZVINSZKY János d r . : Rendsze­ r e s s é g a rák műtevésében. G y . 1 9 0 2 . 4 8 8 lap. — U. a : M i a nyirkmirigyekben jelentkező rákos kiujulások o k a és miként módosítsuk műtevési eljárá­ sunkat. G y . 1 9 0 1 . 8 0 4 lap. — Kiss- Gyula d r . : A v e s e m ű k ö d é s r e vonatkozó újabb vizsgálati módszerekről és azoknak használhatóságáról sebészi vese­ betegségeknél. G y . 1 9 0 1 . 3 1 0 , 3 2 6 , 3 4 3 lap. — K O C H Béla d r . : A h e g e s bárzsing szűkületekről és azok sebészi kezeléséről. P . K . É . 1 9 0 2 . 2 0 4 lap. — KOLLAKITS Jenő d r . : A verőér obliteratiójából származó időszakos sántitásról. Összefoglaló szemle. 0 . H . 1 9 0 1 . 4 1 4 lap. — U. a,.: Idült izületi csúz és a spondylose rhizomolique. 0 . H. 1 9 0 0 . 4 4 2 , 4 6 3 , 4 7 8 , 4 9 5 lap. — KOPITS Jenő d r . : A c o x a vara-nak nevezett kórkép ismertetése. O . H. 1 9 0 1 . 7.39, 7 5 8 , 7 7 5 , 7 9 0 lap. — V. a.: A z intransplantatio alkalmazása az orthopaodiában. Összefoglaló szemle. O . H. 1 9 0 0 4 1 lap. — KoNHÁD Béla d r . : A gorinozvelő lövési sérüléseinek esete öngyilkossági kísérletnél. G y . 1 9 0 0 . 6 8 1 lap. — KOSZTKA E m i l d r . : H ó l y a g daganat műtéte.. H . O . 1 9 0 2 . 1 7 lap. — KOVÁCS N . Lajos dr. : V é k o n y b é l előesés a v é g b é l e n át. G y . 1 9 0 1 . 5 0 5 lap. — LÉVAI Dezső d r . : Ritkább ese­ tek a gyakorlatból. V u l n u s solopetarium p u l m o n u m . G y . 1 9 0 1 . 3 9 4 lap. — U. a.: A. k e z e k sterilizálása és fertőzéstől m e g v é d é s e b e v o n ó anyaggal. G y . 1 9 0 0 . 3 8 9 lap. — U. a.: V á l a s z BOBBÉLY Samu dr. műtő, kórházi főorvos reflexióira : „ a k e z e k sterilizálása és fertőzéstől m e g v é d é s e b e v o n ó a n y a g g a l " cz. dolgozatomra. Gy. 1 9 0 0 . 4 3 9 lap. — L É V A I József dr. : Bélelzáródások. O . H. 1 9 0 2 . 2 8 5 , 3 0 2 lap. — U. a.: Könyökhajlati értágulat esete. G y . 1 9 0 1 . 2 1 4 l a p . — U. a. : H o g y a n érhetünk el asepsist a s e b egyesítésnél. G y . 1 9 0 1 . 580

lap. — LIPSOHBE M ó r

dr.:

A

gastrotomiáról. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 1 0 sz. —

U. a.: Adatok az agydaganat sebészetéhez. F . K. É . 1 9 0 0 . 2 8 7 lap. — MANNINGER V i l m o s dr.; K ö n n y ű járókötések alkalmazása az alsó v é g t a g töréseinél. P . K . É . 1 9 0 0 . 2 5 3 lap. — MÁEBEBGER Sándor dr.: Panaritiumok és azok kezelése. M. O . L . 1 9 0 2 . 1 3 sz. — M Á R E E József dr.: A z emberi test különböző tájain levő idegen testekről a napi gyakorlat szempontjából tekintve. M . 0 . L . 1 9 0 2 . 4 1 sz. — MARIKOVSZKY G y ö r g y d r . : A k é z desinfectiójáról. Összefoglaló szemle. O . H . 1 9 0 1 . 2 7 2 lap. ~ MUNK Jakab d r . : A dymalnak alkalmazhatóságáról a sebé­ szetben. 0 . H . 1 9 0 2 . 5 9 9 lap. — N A V R A M L Imre d r . : A g é g e r á k operálásá­ ról. O . H . 1 9 0 0 . K ü l ö n melléklet. — NÉKÁM Lajos d r . : A z epithelioma keze­ lése methylenkékkel. O , H . 1 9 0 1 . D . B . 5 2 lap. — NEUMANN Jákó d r . : A d a t o k az emberi test különböző tájain levő idegen testek kérdéséhez. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 5 1 szám. — MovoTNY Lajos d r . : A hólyagbetegségekről. Összefoglaló szemle. O . H . 1 9 0 0 . 2 9 3 , 3 2 0 , 3 3 7 , 3 5 3 , 3 6 6 lap. — OSTEEMAYEB Miklós d r . : Coitus által előidézett bal hüvelyboltozat kiterjedt repedésének esete. G y . 1 9 0 1 . 6 1 4 lap.

MAGYAR

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

297

— U.a,.: A z emlők sebészete az utóbbi években. Összefoglaló szemle. 0 . H. 1900. 152 lap. — V. a. : A sérvsebészet az utóbbi é v e k b e n . Összefoglaló szemlék. 0 . H.

1900.

677

lap.,

O. H.

1902.

473 lap

és

O. H. 1901.

715,

729

lap. — P A P P

Gábor dr. : Sérvműtétek. O. H. 1902. 515 lap. — PAÜNZ Márk d r . : A felső állcsont fedett töréseiről M. 0 . L . 1902. 10 sz. — PESTHY István d r . : A n g i o m a cavernosuni colli congenituni. O. H. G y . g y . 1901. 15 lap. — PLESCH ,Iános dr.: A DoUinger-féle m ó d s z e r az idült vállizületi ficzam véres repositióját illetőleg. O. L . 1902. 43 sz. — U. a.: Új m ó d s z e r a csonttörések kórismézésére. O. H. 1902. 454 lap. — PÓLYA JENŐ Sándor dr.: Sérülés alapján kifej­ lődött rekesz sérv esete. M. O. L . 1902. 50 sz. — U. a.: Casuistikus adatok a pofarákok operálásához. O. H. 1902. 51, 71, 90,111, 131, 151 lap. — U. a.: Vékonybél resectióval komplikált v é g b é l kiirtás esete. F. K. É. 1902. 223 lap. — POZSONYI Jenő d r . : K o c s á n y csavarodást n e m szenvedett hypertrophiás vándor­ lép ; lépkiirtás. M. 0 . L . 1902. 50 sz. — PKOCHNOW J ó z s e f d r . : A h e v e n y vállflczam helyreigazításának kérdéséhez. G y . 1902. 743 lap. — U.a.: A járókötés eredménye alsó végtagtörések kezelésénél. G y . 1901. 150 lap. — V. a : Hashártya e c h i n o c o c c u s tömlők esete. Gy. 1900. 343 lap. — RÁSKAY Dezső dr.: Dithiasis esetek. 0 . H. 1901. 710, 726, 744 lap. ~ U. a.: A d a t a zsugorhólyag kór és g y ó g y t a n á h o z . O. H. 1901. 249 lap. — 6 . a.: (REACH Dezső d r . ) : A h y d r o c e l e g y ö k e r e s műtétének értéke. O. H. 1900. 130, 147, 163 lap. — b. a.: A z enteroptosis ós annak mechanikai kezelése. M. 0 . L . 1902. 26 sz. — REISZ Oktáv d r . : K é s ő i utóvérzés esete az artéria radiális­ ból. M. O. L . 1902. 37 sz. — RIHMER Béla dr. : A h ú g y c s ő szűkületéről. O. H. 1901. 4, 21, 55 lap. — RÓNA Dezső d r . : A d a t o k a k o p o n y a l é k e l é s indioatiójához. M . O. L . 1902. 23 sz. — R O T H A d o l f d r . : A z elferdült mellkast redressáló újszerű portatív k é s z ü l é k e k ismertetése. M . O. L . 1902. 51 sz. — U. a.: A z antropocoordinatometer. M. O. L . 1902. 51 sz. — U. a.: P^gy bordapúpot v i s s z a n y o m ó corset ismertetése. G y . 1902. 119 lap. — R o m Jenő dr.; A prostata hyportrophia operatív orvoslása Bottini szerint. 0 . L . 1901. 38 sz. — U. a.: Újabb adatok a Bottini-féle műtét kérdéséhez. 0 . H. J901. 139, 159 lap. — RoTHBAKT József d r . : A z aranyeres csomók és azok sebészi k e z e ­ lése. 0 . L . 1901. 36 sz. — U. a.: Sebészeti beavatkozások diabeteseseknél. 0. L . 1901. 31 sz. — U. a.: k. panaritiumok ós azok kezelése. M. 0 . L . 1902. 9 sz. — V. a.: V é g b é l s z ű k ü l e t véres úton g y ó g y u l t esete. O. L . 1932. 32 lap. — ROTTENBILLEB Ö d ö n d r . : A d a t o k a g ü m ő s ú. n. h i d e g tályogok fejlő­ déséhez. O. L . 1902. 13 sz. — U. a.: A d a t o k a csont és izületi g ü m ő k ó r kezeléséhez. 0 . L . 1902. 26 sz. — V. a.: Adatok a g ü m ő s b e t e g s é g e k kór­ oktanához, különös tekintettel a traumáknak g ü m ő s csontbántalmaknál való szerepére. M. O. A . 1900. 4 6 0 - 4 9 0 ; 603—629 lap. — SCHACHTEB Miksa dr.: A z aranyér kezelése. Gy. 1900. 164 lap. — SCHWARTZ F r i g y e s d r . : R e n d k i v ű l súlyos, g y ó g y u l á s s a l járó agysérülés. KI. F . 1900. X I . fűzet. — SELLEI J ó z s e f dr. és FAEKAS I g n á c z dr : Érzéstelenítő eljárások a penis műtéteinél, tekin­ tettel az Oberst-féle eljárásra. G y . 1902. 212 lap. — STEIN A d o l f d r . : N é h á n y érdekesebb eset a Rókus-kórház Röntgen-laboratóriumából. F. K. É. 1902,

298

MAGYAK

ORVOSI SZAKIRODA! ;0M'.

2 1 4 lap. — (J. a>.: lásd DONÁTH Gyula dr. — SÜMEOJ .lózsef dr.: Müchanotherapiai közlemények, tekintettel a Zander-féle gyógygyninastikára. Gy. 1 9 0 0 . 7 0 8 , 7 3 7 lap. — SZILÁGYI József d r . ; A Priessiiitz kötés alkalmazásának a módja. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 2 sz. — TAMKÓ K á r o l y d r . : Alcoliol kötések. Gy. 1 9 0 0 . 5 4 4 l a p . — TÓTH Gyula d r . : Gontusio-e v a g y bélropedés. Gy. 1 9 0 1 . 2 6 5 lap. — TÓTH István d r . : V e s e ecliinooooous és neplircotomia. O. H. 1 9 0 2 . Gyn. 2 6 la,p. — TÜBÜK Béla dr.: A n y e r e g o r r plastikus mütevéséröl 0 . H. 1 9 0 1 . 4 8 5 lap. — VBKEBÉLY László d r . : K ö l d ö k z s i n o r s é r v niíítéttel g y ó g y u l t esete. Gy. g y . 1 9 0 0 . 5 lap. — W E I S Z Miksa dr. : Casuistikus k ö z l e m é n y a mellkas szúrt sebesülőséről. 0 . H. 1 9 0 1 . 1 4 1 lap. — WINTEBNITZ M . Arnold dr. : A májbeli e c h i n o c o o c u s tömlők infeotióiról és o l g e n y e d ő s ő r ő l . O. H. 1 9 0 1 . 2 , 2 0 , 4 0 , 5 4 , 7 1 lap. — U. a.: A z indirect supracondilaer folkarosonttörések dislocatioinák meclianismusa, különös tekintettol a radiális bénulá­ sára. Gy. g y . 1 9 0 2 . 4 1 sz. — U, a.: A. v é k o n y b é l invaginatióiról e g y r e s e o á l t gangraonosus eset kapcsán. Gy. g'y. 1 9 0 2 . 1 lap. — U. a.: A clioleoystitis és cholelithiasis általános sebészi pathologiájának jelen állása. Összefoglaló szemle. O. H. 1 9 0 0 . 2 6 lap.

• C) S z c in é s z é t . CsÁPODi István d r . : A szemészet k é z i k ö n y v e : Második bővített kiadás. 5 7 ábrával (8-r. X V I . 4 9 0 1.). Budapest, 1 9 0 2 . Ifj. Nagel Ottó. Á r a kötve 1 0 korona. GRÓSZ Emil dr. : A szembajok összefüggése a szervezet e g y é b betegsé­ geivel. E g y e t e m i előadások vázlata. 27 1. NÉKÁM : V a d e m e c u m , lásd III. BARLAY János d r . : Teheremelés után megvakulás. Sz. 1 9 0 1 . 3 9 lap. TI. a.: Bxüphthalnius pulsans. Sz. 1 9 0 1 . 3 8 lap. — U. a. : A z adrenalin alkal­ mazása a szemészetben. Sz. 1 9 0 1 . 7 6 lap. — TJ. a.: I'emphigus conjunctivae esete. Sz. 1 9 0 1 . 1 6 lap. — BLASKOVICH Fridolin d r . : A fiatalkori h á l y o g operálása. 1 9 0 1 . 1 1 lap. — U. a.: Üj eszköz jodoformpornak a szem belsejébe való vitelére. 1 9 0 2 . Sz. 3 1 lap. — GsAPODi István dr. : Malarias papillo retinitis. Sz. 1 9 0 1 . 5 8 lap. — DAVIDOVITS Jenő d r . : Ophthalmoplegia externa oouli utriusque. Sz. 1 9 0 0 . 8 5 lap. ~ F A L T A Marozel d r . : A tavaszi hurutról. O. H. 1 9 0 2 . 4 4 0 lap. — U. a : A lieidelbergi s z e m o r v o s congressus. O. H. 1 9 0 2 . 5 6 7 lap. — U. a.: k trachoma kezelése ichtargannal. O. H. 1 9 0 1 . 4 5 8 lap és Sz. 1 9 0 1 . 6 lap. — U. a.: A szivárványhártya előesés therapiája szemblenorrhoeánál. 0 . H. 1 9 0 0 . 1 4 6 , 1 6 1 lap. — U. a. : A z átmeneti redő kimetszése tracliománál. O . H. 1 9 0 0 . 4 2 9 lap. — FEJÉR Gyula d r . : S z e m i z o m sérülések. O. L . 1 9 0 2 . 3 5 sz. — U. a.: A szemteke zúzódása, különös tekintettel a sérülés okozta iris és lencse hiányra. O. L. 1 9 0 2 . 5 0 sz. — (7. a.: A d a t o k a blenorrhoea sacci laorymalis kórképéhez és g y ó g y k e z e l é s é h e z . Gy. 19(X). 5 1 6 lap. — U. a.: A szemhéjgöros nouropatliikus alakjairól. Sz. 1 9 0 1 . 2 8 sz. — U. a.: Válasz FALTA dr.-nak az iohtargant illetőleg. 0 . ,H. 1 9 0 1 . 4 7 4 lap. — U. a.: K m y x o s a r c o m a

MAGYAR

ORVOSI S Z A K I R O D A L O M .

299

retrobulbare operált esete. Sz. 1 9 0 0 . 8 2 lap. — ü. a . : A d a t o k a glioma és pseudoglioma közötti differentialis diagnosis tanához. Sz. 1 9 0 1 . 5 9 lap. — ü. a. : Szemészeti k ö z l e m é n y e k a székesfővárosi szent Margit közkórházból. Gy. 1 9 0 2 . 1 9 6 , 2 1 8 , 2 3 1 , 2 1 7 , 2 7 7 lap. — ü. a.: A g ö r v é l y e s szemgyuladásról. (Ophthalmia sorofulosa) KI. F . 1 9 0 2 . V I I I . fűzet. — ü. a. : N a g y f o k ú vérzés az üvegtestben. F . K. E. 1 9 3 0 . 4 5 1 lap. — U. a . ; Irido-cyklitis sorophulosa esete. F . K. É. 1 9 0 0 . 4 4 9 lap. — FEUEB Náthán d r . : A s z e m h é j porcz és az átmeneti redő kimetszése trachománál. K. K. 1 9 0 1 . 3 4 sz. — U. a . : Jelenlegi tricliiasis műtéteim. Sz. 1 9 0 0 . 9 lap. — U. a: A szemhéj­ poroz és az átmeneti redő l i n e t s z é s e . F . K. E. 1 9 0 0 . 2 7 7 lap. — FBIM Arthur dr.: A látóidegfő és k ö r n y é k é n e k állapota glaucomás szemekben. Sz. 1 9 0 1 . 3 2 , 4 6 lap. — GABLBB Lajos d r . : A z ideghártya leválás előfordulása és g y ó ­ gyítása. Sz. 1 9 0 0 . 1 2 lap. — f . a . : A budapesti szemklinikán végzett Kuhiitféle discissio eredményei. Sz. 1 9 0 0 . 6 7 lap. — U. a,.: Gonjunotivitis vernalis. Összefoglaló szemle. Sz. 1 9 0 0 . 5 7 lap. — GOLDZIBHER V i l m o s dr.: A trachoma kezelése. K. K. 1 9 0 1 . 3 5 és 3 6 sz. — U. a. : Adatok a szem kórboncztanához. M. 0 . L. 1 9 0 2 . 2 4 sz. — U. a. : A d a t o k a trachoma kezelés technikájához. 0 . L . 1 9 0 1 . 1 9 sz. — U. a.: Szemorvosi casuistika. 0 . L. 1 9 0 1 . 4 3 sz. U. a.: Az orbita syphilis. M. O. L . 1 9 0 2 . 1 1 sz. — U. a.: A z utóképek kóros persistenciájáról. M.. 0 . L . 1 9 0 2 . 4 1 sz. — U. a : A cornea gonorrhoeás fekélyesedésének operatív kezelése. F . K. É. 1 9 3 2 - 1 7 6 lap. ~ U. a.: A tra­ choma kezelése. P . K. E. 1 9 0 0 . 4 1 1 lap. — Gitósz Emil d r . : A trachoma g y ó ­ gyításának rationalis módszere. K. K. 1 9 0 1 . 3 4 sz. — U. a.: Okozott-e a szintévesztés közlekedési balesetet. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 4 6 sz. — U. a. : A szi­ várvány-hártya tuberoulosisa. Sz. 1 9 0 2 . 3 9 lap. — U.a.: A glaucoma g y ó ­ gyítása. Sz. 1 9 0 2 . 3 6 lap. —• IT. a.: A szemészet egyetemi oktatása. Sz. 1 9 0 0 . 6 3 lap. — U.a.: Sympathicus gyuladás képében lefolyt tuberculosís uvae. Sz. 1 9 0 0 . 7 1 lap. — U. a.: G y ó g y u l t syrnpathiás szemgyuladás esete. Sz. 1 9 0 0 . 7 1 lap. — U. a.: A z átöröklődő szembajokról. Összefoglaló szemle. Sz. 1 9 0 0 . 3 5 sz. — U.a.: A n a g y f o k ú rövidlátás operálása. Összefoglaló szemle. Sz. 1 9 0 0 . 1 5 lap. — U.a.: A z e g y s z e r ű látóidegsorvadás aetiologiája. Összefoglaló szemle. Sz. 1 9 0 0 . 1 4 lap. — U. a.: A mellékvese kivonat alkalmazása s z e m b e t e g s é g e k b e n . F . K, B. 1 9 0 0 . 2 3 7 lap. — U. a.: A trachoma rationalis módszerei. F . K. É. 1 9 0 0 . 2 3 8 lap. — HALÁSZ Henrik d r . : N é h á n y szó PAUNZ Márk dr.-nak: „ A z orrbetegségek befolyásáról a szembajokra" czímű k ö z l e m é n y é r e . O. H. 1 9 0 0 . 3 1 9 lap. — HOLLANDBR H u g ó d r . : A diphteria és influenza utáni alkalmazkodási híidésekről. Gy. 1 9 0 1 . 4 2 2 , 4 3 9 lap. — HooR K á r o l y dr. : K é s z ü l é k a színérzés (színvakság) gyakorlati megha­ tározására. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 4 1 sz. — U. a.: A glaucoma különböző orvoslási módjairól. Sz. 1 9 0 2 . 2 5 lap. — ü . a . : Tapasztalatok a szemészet körében. M. 0 . L. 1 9 0 2 . 2 4 sz. — U. a.: A z u. n. iskolai rövidlátásról. Sz. 1 9 0 2 . 5 9 lap. — U.a.: Válasz GRÓSZ Emil dr.: „Okozott-o a színtévesztés közlekedési balesetet" c z í m ű ozikkére. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 4 6 sz. — IMRE József dr.: A szemgödörbeli n e m g e n n y e d ő csonthártya gyuladás v i s z o n y a a s z e m g o l y ó h o z . Sz.

300

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

1 9 0 2 . 5 9 lap. — TJ. a,.: A tracliomaiigy és a szemkórliázak. Sz. 1 9 0 1 . 1 lap. — TJ. a.:

A traolioma g y ó g y í t á s sebészi eszközei. Sz. 1 9 0 1 . 4 3 lap. 0 . L . 1 9 0 1 .

4 2 sz. — KALDEOVITS A n d o r : K ö z l é s e k a Szt. R ó k u s k ó r h á z szemészeti osz­ tályáról. Glaucoma j u v e n i l c . Keratitis punctata. L u x a t i o lentis valis. Oplitlialmia sympatliica. Sz. 1 9 0 1 . 1 7 l a p . — gén

fertőzés esetei. Sz. 1 9 0 0 . 8 5 lap. — TJ. a.:

TJ. a.:

suboonjuncti-

Gonorrhoeás

endo­

S ú l y o s szemsérűlések esetei.

F . K. E . 1 9 0 1 . 2 1 8 lap. — Kocsis Elemér dr. : A könycsatorna g e n y e d ő s kezelése. Sz.

1 9 0 2 . 1 3 lap. — LEITNEK V i l m o s d r . : A cupralgolról. Sz. 1 9 0 1 . 5 l a p . —

TJ. a.:

L á g y fekély a szemhéjakon. Sz. 1 9 0 2 . 9 lap. — TJ. a.: Sérüléses ere­

detű szemizombéiiulás. Sz. 1 9 0 2 . 1 0 sz. — TJ. a.: I d e g e n test az orbitában. Sz. 1 9 0 2 . 1 9 lap.

— TJ. a.:

Á. veleszületett s z e m b a j o k r ó l .

Sz. 1 9 0 2 . 2 6 sz. — V.

A s z e m sérülésének két ritkább alakja. G y . g y . 1 9 0 1 . 2 8 laj). — TJ. a.: újszülöttek g e n y e s szemgyuladásának

a.:

Az

m e g e l ő z é s e . Sz. 1 9 0 1 . 2 3 lap. — Moiiii

Mihály d r . : K ö z l é s e k a szemorvosi praxisból. G y . 1 9 0 1 . 5 0 2 , 6 3 3 lap. — TJ. a.:

A z újszülöttek szemgyuladásának m e g e l ő z é s e . G y . 1 9 0 1 . 3 6 1 lap. — NEU­

MANN Jákó d r . :

A coimea rétog'ei k ö z é tört szalmaszálak eltávolítása.

L. 1 9 0 2 . 4 3 sz. — P Ó K Dezső d r . :

Sérüléses

M. 0 .

izombénulás ritka esote. Sz.

1 9 0 1 . 6 4 lap. — I'oLYÁK Lajos d r . : A k ö n y o r r v e z e t é k szondázása az orrfelől. 0 . H . 1 9 0 1 . 8 3 6 lap. — REMENÓK E l e k dr. : A kötőhártya a m y l o i d és hyalin elfajulása. Sz. 1 9 0 2 . 1 6 lap. — SCIPIADESZ Elemér d r . : A z ophthalnioblonorrhoea prophylaxisának kérdése, kapcsolatban az ezüst acetáttal végzett instillatiók

eredményének

ismertetésével.

G y n . 1 9 0 2 . 9 , 3 0 lap. — TJ. a.: M é g

néhány szó az argentuin acoticum értékéről az oplithalmoblonorrhoea noonatorum., prophylaxisában. Gyn. 6 9 lap. — SCHOLTZ K o r n é l dr. : A s z e m g o l y ó cUökődése a s z e m g ö d ö r lágyrészeinek e l g e n n y e d é s e következtében. Sz. 1 9 0 1 . 1 6 lap. — TJ. a.:

Kétoldali primaer s z e m g ö d r i venatlirombosis g y ó g y u l t esete.

Sz.

1 9 0 1 . 1 6 lap. — U. a.:

a.:

Ö r e g k o r i h á l y o g spontán m e g g y ó g y u l á s a . Sz. 1 9 0 1 . 3 1 s z . — TJ. a.:

T u b e r c u l o s í s palpobrae. Sz. 1 9 0 1 . 1 7 lap. — TJ.

b o m a norvi optici. Sz. 1 9 0 1 . 3 7 lap. — U.a.: Sz

1 9 0 0 . 4 6 lap. —

U. a. : A n g i o m a subconjunotivale. Sz. 1 9 0 0 . 6 7 lap. —

U. a.: E x p u l s i v \'érzések a szemteko belsejéből. Sz. 1 9 0 0 . 5 7 lap LEK V i l m o s d r . : dr.: A

Kamarás pápaszomok.

sympathiás,

lap. — U.a.:

Colo-

Coloboma choroideae két esete.

vagy

Sz. 1 9 0 0 . 2 5 sz. —

vándorszemgyuladás

új

— SCHU-

SIKLOSST Gyula

theoriája. G y . 1 9 0 1 . 7 7 4

Járó betegeken végzett iridectomia esetek. Sz. 1 9 0 2 . 8 lap. —

U. a.:

Csüngő szemhéj felnyitása i z o m k é p z é s s e l . Sz. 1 9 0 2 . 2 8 és 4 6 lap. —

U. a.:

A hoidelbergi szemész társaság g y ű l é s e . Sz. 1 9 0 2 . 7 1 és 81 lap. —

U. a.: A d a t o k a szemhéjak sebészetéhez. G y . 1 9 0 2 . 5 8 0 lap. — STEINER Gyula d r . : Orbitális erysipelas 2 6 2 lap. — U.a.:

folytán

beállott teljes

megvakulás. F . K. É . 1 9 0 1 .

K i s e b b k ö z l é s e k a kórházi gyakorlatból. Sz. 1 9 0 0 . 7 1 lap.

— SZENTIRMAI József dr. : A

lencsének különös m ó d o n történt kijövetele a

szemből. Sz. 1 9 0 1 . 4 0 lap. — SZILI Aurél d r . : H a j k é p z ő d é s a szemhéji kötő­ hártya alatt. Sz. 1 9 0 0 . 1 3 lap. — SZILI A d o l f d r . : A szaruliártya fellazulása. Sz.

1 9 0 0 . 2 7 lap. — TÖRÖK Ervin dr.:

A könnylevezető

kezelése a X I X . század második felében.

r •iigiii--ii-'-!!-"r f i'jíwiimmf.rifiiKiiwt--'^"

megbetegedéseinek

Összefoglaló szemle

Sz, 1 9 0 0 , 1 6

ÍÍAGYAR

OTlVOSÍ S Z A K I I í O b A L o M .

SÓI

lap. — V A J D A Géza dr. : Szarufoltok tisztítása dioninnal. Sz. 1901. 55 lap. — U. a.: E k t o g e n eredetű panoplithalmitis g y ó g y u l t esete. Sz. 1900. 33 lap. — U. a,.: K trachoma g y ó g y í t á s (a hódmezővásárheljá szemkórház tapasztalatai alapján). G y . 1902. 455, 502, 772 lap. — VERMES Lajos d r . : A látóhártya e g y sajátos koros elfajulásáról. Sz. 1901. 49 lap. — U. a. : A dionin a s z e m é ­ szetben. Sz. 1900. 79 la]), — VIDÉKY Richárd dr.: A joquirity thorapia hasz­ nálatáról. M. O. L . 1932. 24 sz. — U. a. : Adatok az amblyopia ex anopsia tanához. M:. 0 . L . 1902. 11 sz.

D)

Szülészet

és

Nőgyógyászat.

BÁRSOUY János d r . : Szülészet dióhéjban. 8r. 91 lap. Különlenyomat a Nékám—.Kétly-fólo m a g y a r orvosi vademocum-ból. Budapest 1902. D o b r o w s k y ós Franké. Á r a 2 kor. — lásd. H L KÉZMÁRSZKY Tivadar d r . : A szülészet tankönyve bábák számára. N y o l ezadik javított kiadás, 7 ábrával. (N. 8r. 197 lap.) P o z s o n y 1902. Stampfel Károly. Á r a 4 kor. KöHEöYi Ijajos d r . : A haránt fekvésekről, azok aetiologiája, diagnostikája, osztályozása, lefolyása és kezelése. (N. 8r. 122 lap) Budapest 1901. Eggenberger. Á r a 3 kor. TEMESVÁRY R e z s ő d r . : A tejelválasztás és szoptatás élet- és kórtanának kézikönyve. 8r. 87. 876 lap. — Budapest, 1901. Atheneum. — í/^. a.: A dajka kérdésről. 8r. 15 lap. — U. a.: A massage ós villamozás alkalmazása a nőgyógyászatban. (8r. 2 5 r i a p ) Patria. — ü. a.: A szülészet haladása a X I X . században. (N. 8r. 45 lap) Budapest 1901. Franké Pál. Ára 1 kor. Bábakönyv, magyar. A vallás és közoktatásügyi m . kir. miniszternek a belügyi m . kir. miniszterrel egyetértőleg kibocsátott 1902 évi, 60.000 számú rendeletével, M a g y a r o r s z á g o n az okleveles bábák tanítását ós mesterségét kötelezőleg szabályozza. Hivatalos kiadás. N. 8r. 292. Budapest 1902. D o b r o w s k y és Franké bizománya. K ö t v e 4 korona. ÁKONTZ K á r o l y dr.: Ismételve szülő nőnél összeforrt külső méhszáj. B . 1—6 lap. 1900. — BAYER M . : Vérdaganat a n a g y szemérem ajakban. BK. 1901. 236 lap. — BÁRSONY János dr.; A z endometrium kezelése intrauterin injectiókkal. 0 . H. 1900. 66, 84 lap. — BÁOKER József d r . : T e r h e s s é g g e l szövődött fibromyoma uteri hat esete. F . K. B . 1901. 385 lap. — U. a.: A vaginalis műtétekről. F . K É . 1900. 423 lap. — BEREND Miklós dr.: A z újszülött és csecsemő ápolásáról. — [B. K. 1902. 197 lap. — U. a.: A z újszülött táplálásáról. B. K. 1901. 121 lap. — U. a.: A z újszülöttek helyzete szülő­ házakban és Idinikákon. 0 . H. 1900. 285, 302, 315, 333 lap. — B E É R : Összenőtt ikrek. B. K. 1900. 73 lap. — CHOLNOKY F e r e n c z dr : A farfekvés­ ről. B. K. 1901. 61 lap. — U. a. lásd R e i c h . — CZUKOR Miklós dr. : A nő hasi szerveinek dislocatiójáról és annak okairól. M . 0 . IJ. 1902. 4 sz. — DEUTSCH Ernő d r . : A koraszülöttek helyzete a szülészeti klinikákon. O. H . 1900. 210, 228 lap. — DIBNBR Gusztáv dr.: A vulva h e g e s atresiája S'/a éves

302

MÁGYÁií

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

leánykánál. G y . g y . 1 9 0 0 . 3 1 lap. — U.a.: Mesterséges k o r a s z ü l é s . M . 0 . L . 1 9 0 2 . .33 sz. és 4 9 sz. — U. a.: é s PONYÓ János d r . : A petevezetékek elsőd­ l e g e s rákjának két esete. M . O. L . 1 9 0 2 . 1 8 sz. — U. a. : A terhesség korai felismerése. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 6 sz. — DOKTOK Sándor dr. : A z angiothrypsiáról. 0 . H . 1 9 0 0 . 2 7 1 , 2 8 7 lap. — 0'. a.: Móhflhroma. Gy. 1 9 0 2 . 5 3 2 lap. — U. a.: Eochinooooons

a m e d e n c z é b o n . 0 . H . 1 9 0 1 . 5 6 3 , 5 8 4 lap. — EI.ISCIIER

dr. : A heroinnm

alkalmazása

U. a.:

Adatok

a császármetszés

U. a.:

Fistula

urethrae

műtétéhez.

vaginalis

F . K . É. 1 9 0 2 . 1 4 3 lap. — E R D E Y a szülés

et cervico

P . K . É. vaginalis

1 9 0 0 . 1 7 2 lap. — laquoaticao

Gyula d r . : A m é h kifordulása

alatt. 0 . H . 1 9 0 0 . K ü l ö n melléklet.

— FABIÁNNÉ:

ujabb

esote.

(invorsio)

Négyes

szülés. B . K . 1 9 0 1 . 1 1 lap. — FERENCZI Sándor d r . : A monstruatio zatának

Gyula

a n ő g y ó g y á s z a i b a n . M, 0 . L . 1 9 0 2 1 4 sz. —

iker­

magyará­

kísérlete. G y . 1 9 0 0 . 5 0 0 lap. — FLEISCHL Lajos d r . : Kora­

szülés és syphilis. M . 0 . IJ. 1 9 0 2 . 2 9 . lap. — FONYÓ János d r . : Carcinoma vulvae —

esote.

M.

O.

IJ.

1902. 3 3

sz.

-— U. a.:

lásd

DIRNER Gusztáv

dr.

FRANK dr. és HOFEMANN P . d r . : M i a g y e r m e k á g y i láz. B . K. 1 9 0 0 . 2 lap.

—• FRENREISZ F e r e n c z

d r . : A z ikertorhességről.

MANN K o r n é l d r . : A g y e r m e k á g y r ó l .

G y n . 1 9 0 2 . 8 1 lap. — F B I E D -

B . K . 4 1 lap

1 9 0 1 . — FRISCHMOTII

dr.:

Görcsös szülőfájdalmak. B . K . 1 9 0 0 . 7 lap. — H . GABNAY F . A bölcső. B . K . 1 9 0 0 . 3 7 , 6 4 , 1 5 8 lap. — GOLDBEBGBR F a n n y : Kétfejű torz-szülött. B . K . 1 9 0 1 . 1 0 lap. — HERBERT d r . :

d r . : Visszamaradott

K o r a i l e p é n y l e v á l á s . B . K . 1 9 0 0 . 7 1 lap. — HILLEKAMP

l e p é n y r é s z e k és m e l l é k l o p é n y . B . K . 19(X).

1 8 3 lap. —

HOFEMANN Péter d r . : A mélirepedésről. B . K . 1 9 0 2 . 4 1 lap. — U. a.: A z új bábatáskáról. B . K . 1 9 0 0 . 2 0 5 lap. ~

U. » . ; Parfekvéses szülés B . K . 1 9 0 0 .

8 6 lap. - - U. a.: L á s d Frank. — H . M.-né ; Előesett kar és köldök-zsinor esete. B . K . 1 9 0 1 . 1 5 2 lap. — IVANYI K o r n é l dr.: A g y e r m e k á g y rendellenességei­ ről. B . K . 1 9 0 2 . 1 0 1 , 1 2 1 lap. — U. a.:

Prolapsus

uteri

esete. M. 0 . L .

1 8 sz. 1 9 0 2 . — U. a..: Ritgen-Olsliauson műfogása. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 6 sz. — K A I N J ó z s e f d r . : A puerperális

m é h inversiója. G y . 1 9 0 1 . 2 1 5 lap. — K A L -

TOFEN : Halálos

kimenetelű

dr.:

vizsgálat. B . K . 1 9 0 1 . 3 , 2 1 , 7 6 lap. — Kiss

Szülészeti

kimenetelű József 1902.

vérzés

vérzés

köldökből

dr. : P o l y c y s t i k u s a n

B . K . 1 9 0 0 . 1 8 5 lap. — KENÉZY Gyula E.-né : Halálos

és szájból. B . K . 1 9 0 1 . 3 1 lap. — KIRCHNEB elfajult

vese, m i n t

szülési akadály, M . O. L .

3 1 sz. — K L O T Z : V e t é l é s , F ü r t ö s ü s z ö g . B . K . 1 9 0 0 . 1 1 lap. — KŐHEGYI

Lajos d r . : A harántfekvésekről, a z o k aetiologiája, diagnostikája, osztályozása, lefolyása Dezső

és kezelése. I . é s I I . r é s z . KI. F . 1 9 0 1 . I . fűzet. — KBANOVITZ

d r . : Pruritus

és koraszidés.

G y . 1 9 0 1 , 5 2 2 lap. — KBEUTZEE B . :

Halál g y e r m e k á g y i lázban. B . K. 1 9 0 0 . 2 1 3 lap. — KUBINYI Pál d r . : A méh­ kiirtás kérdésének m a i á l l á s a . Összefoglaló szemle. O. H . 1 9 0 0 . 5 9 6 , 6 2 9 , 6 4 4 , lap. — U. a.: Rachitis-e v a g y mikromelia ? császármetszés

g y ó g y u l t esete

kapcsán. O. H . 1 9 0 0 . K ü l ö n melléklet. — LANTOS E m i l d r . : A női gonorrhoea gyógj'ítása. D . B . 1 9 0 1 . 5 7 lap. — LEITNER V i l m o s d r . : A z újszülöttek gj'uladásának m e g e l ő z é s e . S z . 1 9 0 1 . 2 3 lap. — L É V A I mastia é s g y ó g y k e z e l é s e .

szem-

Dezső d r . : A mikro-

G y . 1 9 0 1 . 5 0 3 lap. — U. a,.: Ritkább e s e t e k a

MAGYAR

ORVOSI s Z a k í R o d A l O m .

§Ó3

gyakorlatból. Puerperalis-láz szérummal kezelve. G y . 1901. 394 lap. — TJ. a,.: Adatok a puerperalis sepsis k ó r - és g y ó g y t a n á h o z . M . O. L . 1902. 4 0 sz. — LOVRICH József d r . : A d a t o k a kürt 69 lap. — M Á R E B

József

terhesség

d r . : Nephritis

repedéséhez. 0 . H . 1900. 5 1 ,

miatt végzett mesterséges

abortus

esete. 0 . H . 1900. 576 lap. — MAEKOVITS Soma dr. : Hármas ikerabortus két szakaszban.

0 . H . 1901. 125 lap. — MATTKE : Vízfejű

magzat

születése.

B. K. 1902. 212 lap. — M A Y E R I . : M é h r o p e d é s a 13-ik szülésnél. B . K . 1900. 51 lap. — MiKECz Miklós d r . : M i k azok az okok, a nűért a bába a törvény­ szék elé kerülhet. B. K. 1901. 121 lap. — MÜLLER Augusta : Halott g y e r m e k a köldökzsinór r ö v i d s é g e

miatt,

gyermekágyi

láz a méh-nyak

rákos m e g ­

betegedése következtében. B. K. 1902. 13 lap. — NÁDORY Béla dr. : Decapitatiük Kózmárszky-félo ecraseur-rel. G y . 1902. 4 lap. — NENADOVICS Ijázár d r . : A német o r v o s o k és természetvizsgálók

74-ik v á n d o r g y ű l é s e

nőgyógyászati

Gyn. 1902. 138 lap. — Í7. a. : N ő i

betegségek

szakosztálya . tárgyalásai.

g y ó g y k e z e l é s e íVanzensbadban.

szülészeti és

0 . H . 1901. 251, 270, 319, 336,

352, 387 lap. — NEUMANN Jakab dr : 5 szülés e g y általánosan szűk m e d e n c z é j ű asszonynál. M . O. L . 1902. 41 sz. — TJ. a.: E g y monstrum rendkívüli m ó d o n kifejlődött feje, mint szülési akadály. M. O , L . 1902. 48 s z . — TJ. a,.: Carcinoma uteri, mint

szülési

akadály.

— NIEDNÉ : L e p é n y i

vérzés ikerszülós

után. B. K . 1900. 214 lap. — OSTERMAYER Miklós d r . : Coitus által előidézett bal hűvely-boltozat kiterjedt repedésének esete. G y . 1901. 614 lap. — TJ. a.: Az emlők sebészete

az utolsó

években.

152 lap. — .PALOTAI A n d o r dr. : Tizenhat 1902.

Gyn. 97 lap. — U. a.:

U. a : H o m l o k fekvésekről.

éven

Arczfekvésekről.

O. H . 1900.

aluli először szülők. O. H . 0 . H . 1902. Gyn. 1 lap. —

0 . H . 1902. 318 lap. — P A L Á.-né : Eltorzult

gyermek. B . K. 1900. 3 2 lap. PAUER Károly d r . : Uterus

Összefoglaló szemle.

U. a. : Torzszülés. B . K . 213 lap. 1901. —

duplex

separatus

esete.

G y n . 1902. 12 lap. —

PEEIPEER Gyula d r . : A n ő k magtalanságának okairól. 0 . L . 26 sz. 1901. — TI. a.: A n ő k m e d d ő s é g é n e k kezelése. 0 . L . 1901. 35 s z . — TI. a.: A bába felelősségéről.

B . K. 1902. 61 lap. — II. a.:

Uterus

duplex

c u m vagina

partim septa. Gyn. 1902. 36 lap. — U. a.: M a g o s súlyú élő újszülött. O. H. 1900.

477 lap. — PFEIEER : N e h é z

1900.

184 lap. — PBOKBSS

Antal

szülés

medenoze-szűkület

d r . : Méhen

esete. G y . 1900. 660 lap. — TI. a, .• Haldoklón

kívüli végzett

miatt. B . K .

terhesség két operált császármetszés. Élő

gyermek. G y . 1900.100 lap. — ROSENBERG Mórné : Harántfekvés elöesett karral. — RosENBERGNÉ : Szereiicsés kimenetelű rángó-görcs. B . K . 1900. 165 lap. — REICH dr. : A terhesek

és szülőnők

lógó

hasáról.

B . K. 1902. 141 lap. —

REICH dr. és CHOLNOKY d r . : A b u r k o k visszamaradásáról B . K. 1900. 46 lap.

— REICHBNPELD

Zoltán

0. H. 1900. K ü l ö n

dr.: A medenczebeli

kötőszövet primür

sarcomája.

melléklet. — REISZ M ó r d r . : Méhkifordulás ós előesés-

szülés után. G y . 1902. 676, 696 lap. — REISZ

Oktáv dr. : Atresia

vagináé

esete. M. 0 . L . 1902. 37 sz. — RICHTER : P á j d a l o m g y e n g e s é g miatt elhúzódó ikersziUés. B . K . 1900. 52 lap. — S Á V O L D I M á r i a : Elhanyagolt B, K. 1902. 231 lap. — SCHELL J.-né: A fejnélküli

harántfekvés

g y e r m e k . B . K . 1900. 32,

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

lap. — fi. a . ; A kötelező bábatáskáról. B . K . 1 9 0 1 . 6 6 lap. — U. a.: Rángóg ö r c s ö k szülés előtt és után. B . K. 1 9 0 0 . 1 4 9 lap. — SCHOPF József d r . : Thure-Brandt mó'dszerével kezelt dysmenorrhoea, amenorrhoea és menstruatio tarda esetei. 0 . H . 1 9 0 2 . 2 8 6 lap. — SOHWARZ F r i g y e s dr. : A szülészeti therapiából. G y 1 9 0 0 . 6 7 6 lap. — SCIPIADBSZ E l e m é r d r . : A z ophthalmoblenorrhoea neonatorum jjropliylaxisának kérdése, kapcsolatban az ezüst acetát­ tal végzett instiVlatiok eredményének ismertetésével. 0 . H . Gyn. 1 9 0 2 . 9 , 3 0 lap. — U. a, . - M é g néhány szó az argentum aceticum értékéről az ophthalmoblenorrhoea neonatorum prophylaxisában. 0 . H . 1 9 0 2 . Gyn. 6 9 lap. —

SELLEI J ó z s e f

dr.:

SyphiUs és graviditas.

K. K. 1 9 0 2 . 2 7 lap. — SINGER

H u g ó d r . : A hasfalak e g y i k érdekes bántalmáról nőknél. O. L . 1 9 0 1 . 1 2 sz. — SiCK H . P . d r . : N é h á n y s z ó az újszülött k ö l d ö k é n e k kezeléséről. B . K. 1 9 0 2 . 1 6 1 lap. — SOLTÉSZ Z S . : Elölfokvő m é h l e p é n y halálos kimenetellel. B. K. 1 9 0 2 . 6 0 lap. — U. a, : Időelötti lepény-leválás a g y e r m e k halála. B . K. 1 9 0 2 . 6 1 lap. — U. a.: Császármetszés szűk m e d o n c z e és n a g y fej miatt. B. K . 1 9 0 2 . 1 1 0 lap. — U a . .• E l h ú z ó d ó szülés arczfekvés miatt. B. K. 1 9 0 2 . 1 7 5 lap. — U. a . ; E r ő s v i z e n y ő s daganat mellett r á n g ó - g ö r c s ö k nélkül lefolyt szülés. B . K . 1 9 0 2 . 1 9 1 lap. — STEINMANN dr. : A z előlfekvő méh­ lepényről. B . K . 1 9 0 1 . .33 lap. — STOCKEHNÉ : Mit készítünk elő szüléshez. B. K . 1 9 0 0 . 9 7 lap. — SZABÓ Sándor dr. : A bradyoardiáról a g y e r m e k á g y ­ ban. O. H . 1 9 0 0 . 5 4 0 , 5 5 7 lap. — U. a . .• A z ondometritis kezeléséről. G y . 1 9 0 2 3 2 4 , 3 4 3 lap. — SZÁNTÓ Manó d r . : Kettős fogóműtét ikerszülés esetében. Gy. 1 9 0 0 . 4 0 8 lap. — U. a . ; M y x o e d e m á s alapú atrophia uteri ós ovarii esete. G y . 1 9 0 1 . 4 7 3 lap. — U. a.: Metrorrhagia praotuberculosa. G y . 1 9 0 2 . 3 5 9 lap. — SZÁSZ E . H u g ó d r . : Méhen kívüli terhességgel szövődött fibromyoma multiplex uteri operált esete. M . 0 . L . 1 9 0 2 . 5 0 szám. — U. a . ; A z esthiomene-ről. M . O. L . 1 9 0 2 . 4 0 szám. — U. a . ; A vulva leukoplakiás elváltozásai, azok v i s z o n y a a kraurosishoz és ezek kapcsán a vulva caroinomájának két esete. M . 0 . L . 1 9 0 2 . 4 0 szám. — TI. a . : Tuberculosis és carcinoma ugyanazon m é h b e n . M . 0 . A . 1 9 3 1 . 4 6 4 — 4 7 1 lap.

— Özv.

SZENTIVÁNYINÉ : I k e r s z ü l é s .

B.

K.

1 9 0 0 1 5 1 lap.

—

SZÉKELY

Salamon d r . : Gyermektej. B . K . 1 9 0 2 . — SZÉKELY Z s i g m o n d d r . : Submucosus m y o m a okozta inversio uteri. G y . 1 9 0 2 . 5 0 0 lap. — TI. a . : Szülés köz­ b e n keletkezett subcután e m p h y s e m a esete. G y . 1 9 0 1 . 5 3 7 lap. — SZILY Sán­ dor d r . : Fibrosarcoma vulvao esete. 0 . H. 1 9 0 1 . 6 2 7 lap. — TI. a : Vizsgálatok az ecclampsiás szülönők v é r é n e k molecularis concentratiojáról. O. H . 1 9 0 0 . 572

lap. — SZOLGA Józsefné : Odanőtt m é h l e p é n y . B K . 1 9 0 2 . 1 5 1 lap. — TEMES­

VÁRY R e z s ő d r . : A római nemzetközi g y n a e c o l o g i a i congressusról. 0 . H . 1 9 0 2 . Gyn. 9 8 , 1 2 7 lap. — TI. a.: A szülészet haladása a X I X . században. 0 . H. 1 9 0 1 . Külön melléklet. — U. a.: G y e r m e k v é d e l e m a születés előtt. B K . 1 9 0 0 . 1 7 oldal. — TÓTH István d r . : Szülési akadályt adó dernioid-tömlő, punctio után rendes szülés. 0 . H . 1 9 0 2 . G y n . 2 5 lap. — TI. a . : T y p h u s abdominahs után keletkezett v é g b é l h ü v e l y és h ó l y a g h ü v e l y s i p o l y gyógyítása. O. H . 1 9 0 2 . Gyn. 2 8 lap. — U. a.: A méh-petefészek és méhkürt daganatainak a hüve-

MAGYAR

ÖRYOSÍ S Z A K I R O D A L O M .

305

lyen át való operálásáról. O. H. 1 9 0 0 . K ü l ö n melléklet. — T ó t h T e r é z : Össze­ nőtt méhszáj esete, szerencsés kimenetellel ú g y az anyára, mint a magzatra nézve. B K . 1 9 0 2 . 4 0 sz. — U. a,.: Harántfekvés, magzatdarabolása. B K . 1 9 0 2 . 1 3 4 lap. — TuszKAi Ö d ö n dr.: Szívbántalmak a terhesség alatt. O. L . 1 9 0 1 . 3 7 lap. — U. a.: A vérzésekről. B . K . 1 9 0 2 . 2 , 2 1 lap. — U. a,.: A m é h - és gyomorbántalmak közti összefüggés. 0 . H . 1 9 0 0 . 4 2 6 , 4 4 8 lap. — V e n e t i a n e e ,Iakab d r . : Mola hydatidosa e g y osete. O. H . 1 9 0 0 . 1 1 8 , 1 3 4 , 1 5 0 lap, — VooT Mária: Előlfekvő méhlepény. A szülőnő halála. B . K . 1 9 0 2 . 1 4 lap. — W a l l a Béla dr.: Ruptura uteri oomplota. Abdominalis totalexstirpatio. G y ó ­ gyulás. O. H. 1 9 0 0 . 1 7 5 lap. — W a l t h e r H . D . dr.: Néhány szó a g y e r m e k ágygyal összefüggő és n e m fertőzésből származó bajokról. B . K. 1 9 0 1 . 1 6 1 , 2 0 1 lap. — W e o e n e r : Ikerszülés rángó g ö r c s ö k a g y e r m e k á g y b a n . B K . 1 9 0 1 . 2 3 3 lap. — Z b o r a y Béla d r , : A harántfekvésről. O. H . 1 9 0 2 . Gyn. 6 1 lap. — X . Y . L e p é n y melléklepény nyel. B . K. 1 9 0 2 . 4 9 lap. — Névtelenül: Elől­ fekvő méhlepény. B . K . 1 9 0 2 . 2 3 2 lap. — 2 4 évig tartó méhen kivűU terhesség. B. K. 1 9 0 2 . 1 9 2 lap. — Elvérzési halál vivőeres-csomó inegrepedése következté­ ben. B . K . 1 9 0 2 . 1 3 3 lap. — Méhrepedés szerencsés kimenetellel az anyára nézve. B . K.. 1 9 0 2 . 7 4 lap. — A terhesség alatt és a g y e r m e k á g y b a n fellépő rángó g ö r c s ö k . B . K. 1 9 0 1 . 7 0 lap. — Terhesség a petovezetőben. B . K . 1 9 0 1 . 5 0 lap. — A terhesség alatt előforduló e g y némely rendellenességről. B . K . 1 9 0 1 . 1 4 1 lap. — Odanőtt méhlepény. B . K . 1 9 0 0 . 8 8 lap.

E) E l m e k ó r t a n Bálint

és

Ideggyógyászat.

R e z s ő dr. l á s d R a n s c h b u r g

Pál.

D é c s i K á r o l y dr. lásd R a n s c h r u r o

Pál.

E p s t e i n Ijászló d r . : A z 1900. é v október 28—29-én Budapesten tartott első országos elmeorvosi értekezlet munkálatai (8-r. 243 lap). Budapest, 1901. Kiadja a szervező bizottság. Kaxoható dr. Epstoin Lászlónál (angyalföldi tébolyda). Á r a 5 korona. H a j ó s Lajos d r : Általános íjsychopathologia. Budai^est, 1902. Grill Károly. L a u f e n a u e r K á r o l y dr. : Előadások az idegélet világából (öt táblával és 62 képpel) 8-r. V I I I . 235 lap. Budapest, 1899. L a m p e l Róbert, Kilián Prigyes. Kötve ára 4 k o r . N é k á m : V a d e m e c u m , lásd III. Ö r e g János d r . : Tapasztalati lélektan. N e g y e d i k kiadás. 8-r. 82 lap. Budapest, 1900. H o r n y á n s z k y Viktor. Á r a 1 k. 40 f. P a l l a g i Gyula d r . : A g y e r m e k i lélek. Budapest, 1902. Pfeiffer Ferdi­ nánd bizom. Á r a 20 ííll. P b l h e s János dr. : G y e r m e k p s y c h o l o g i a . A népnevelők

könyvtárának

7—9 füzete. Szülők, tanítók és tanítónövendékok számára. 336 lap. RANSOHBURG Pál dr. : M ó d s z e r e m és készülékem az emlékező erő vizs­ gálására, I. különlenyomat az elmeorvosok értekezletének munkálataiból. Érteaítö (orvosi szak) 1903.

20

SÓ6

MAGYAR

OfeYOSi

SZAKIRODALOM,

psycliophysiologiájához. Budapest, 1900. D o b r o w s k y és Franké.

A r a GO fill.

Budapest, 1901. D o b r o w s k y és Franké. Á r a 50 íill. — U. a.: A d a t o k az a g g o k RANSCHBUEO Pál dr. és BÁLINT Dezső d r . : A d a t o k

az a g g o k psyolio-

physiolog'iájához. Budapest, 1900. D o b r o w s k y és F r a n k é . 50 fill. RANSCHBUEO I ' á l d r . : DÉCSI K á r o l y d r . : Ijolki g y ó g y m ó d o k . Psychotherapia 8-r. 272 1. Budapest, 1900. E g g e n b e r g e r . Á r a 2 k o r . 40 fiU.

RoBoz

József d r . : M i a dadogás ó s h o g y a n lelu^t rajta segíteni. 8-r.

32 laj). T e m e s v á r 1900. RiBOTH P h . : A z emlékezet betegségei. A 12-ik kiadás után fordította DÁNI E d e . N é p n e v e l ö k könyvtára. 11 fűzet. 108 lap.

Saloó

Jakab d r . : A z elmekórtan

tankönyve.

SziLÁitn ÁEMIN d r . : A deductiv lélektan alapvonalai. I . r. A z i d e g m ű ­ k ö d é s élettana. N . 8-r. 115 1. Budapest, 1902. D o b r o w s k y és Franko. Á r a 2 kor. 40 fill. SZILVEK; I>ajos dr.: Hypnotismus lélektani, orvostudományi és törvény­ széki szempontból. N . 8-r. 270 1. Budapest, 1900. Kilián F r i g y e s . Á r a 5 kor. VAJDITS Alajos d r . : T a n u l m á n y o k a szollomtan k ö r é b ő l . (Spiritismus). Orvosok,

tormészotvizsg'álók

ós a

művelt közönség-

fig-yelmébe.

BmLapest,

1900. D o b r o w s k y és Franké. WESZELY Ö d ö n d r . : A z írásbeli 1902.

dolgozatok psychologiája. Bud.apost,

Lampel Róbert. Á r a 80 fill. BAGARUS A n d r á s dr.

lásd H A L M I Jenő. — BAKODY T i v a d a r d r . : A neu-

rasthonia. G y . 1902. 825 lap — B Á L I N T R e z s ő lásd RANSCHBUEO Pál. — BAEABÁS

József d r . : A r s o n adagolása következtében fellépő lüídós az alsó végtagokon, egy

g y ó g y u l t chorea m i n o r esete kapcsán. G y . 1900. 214 lap. — BÁLINT Rezső

d r . : A z epilepsia diaetás gyógyításáról. 0 . H . 1901. K o r á n y i jubileumi mel­ léklet. — (/. 3.: A tabeses ataxia oompensatorikus g y ó g y k e z e l é s é r ő l . O. H . 1900. G22 lap. —

U. a.:

A z epilepsia

szemle. O. H . 1900. 513 lap.

U. a.:

sebészi

gyógyításáról. Összefoglaló

Felelet PÁNDY Kálmán dr. felvilágo­

sításaira. O H . 1901. 569 lap. — U. a.: K térdreílexok viselkedéséről magas haránt myelitiseknél. O. H , 1901. 228, 249, 268, 286 lap. — Í7. a . : A foltos kemé­ n y e d é s fejlődéséhez. M. O. A . 1901. 4 1 9 - 4 8 4 lap. — DÉCSI K á r o l y d r . : Hysteria május két esete. F . K . E . 1901. 399 lap. — U. a.: A serdülő korban fellé­ pett

elmezavar

esete.

F . K. .É. 1902. 1.59 lap. —

DONÁTH

Gyula

dr. :

Újabb mozgalmak az epilepsia g y ó g y í t á s a terén. 1896—1900. Kritikai

tanul­

mány. K l . F . 1900. V I . fűzet. — £/'. a . : Spiritismus

hyste-

által

előidézett

roepilepsia esete. K l . F . 1902. X I . fűzet. — U . a.: A paralysis valamint 1902. F.

a toxicus és infectiosus

p s y c h o s i s o k kezelése

X I I . fűzet. — U a,.: Kraniektomia különböző

K . É. 1902. 183 lap. — U. a,.: A terjedő

szakaszában, fellépő hangszeri amnesiának

progressiva,

infusiókkal. K l . F.

eredetű

epilepsiáknál.

hűdéses elmezavar

kezdeti

esete. F . K. B . 1900. 185 lap. —

DűMS főtörzsorvos : Bpilepsiás tővengési álla])otok katonáknál. H . O.

1902.

25, 87 lap. — EPSTEIN L á s z l ó d r . : A z elmebetegség g y ó g y u l á s á n a k kriteriujnairól. 0 . H . 1900. 379, 400 lap. — FERENCZI Sándor d r . : M e g f i g y e l é s e k az

MAGYAR

ORVOSI

agyvérzések

és gyóg-yitások körül.

és assimilált

elmebetegségekről.

307

SZAlaRODÁLOií.

G y . 1 9 0 2 . 3 6 lap. — U. a.:

Coordinált

G y . 1 9 0 1 . 2 7 9 , 2 9 7 lap. — U. a.:

A térd-

tíinet viselkedéséről epilepsiás r o h a m o k alatt. 0 . H , 1 9 0 1 . 5 3 4 lap. — U. a.: Csigolyalob i d o g s z ö v ő d m é n y e i . G y . 1 9 0 2 . 8 2 6 laj). —• U. a.: Homosexwalitás feminina. G y . 1 9 0 2 . 1 6 7 lap. — IT. a. : Tébolyodottság. G y . 1 9 0 2 . 4 0 4 laj). — FiscHEH I g n á c z d r . : É r d e k e s e b b

agydaganat

esete.

O. H . 1 9 0 1 . 2 1 0 lap. —

GEEIIABDT F e r e n c z dr. : Polyneuritis alkoholika paralytica g y ó g y u l t esete. F . K. E . 1 9 0 1 . 3 9 4 lap. — GESCHEIT József d r . : A Meniére-féle k ó r r ó l e g y g y ó ­ gyult eset kapcsán. bulbar paralysis

0 . H . 1 9 0 1 . 2 3 1 lap. — GKÓSZ Gyula d r . :

Functionalis

esete. G y . g y . 1 9 0 2 . 6 l a p . — GUSZMANN József d r . : A tabos

syphilis k é r d é s e neliány manifest syphilissol járó eset kapcsán.

D . B. 1 9 0 2 .

2 7 lap. — PIAJÓS L a j o s d r . : A z ép elmebeli k é p e s s é g r ő l és az e l m e g y e n g e ­ ségről. O. H . 1 9 0 0 . 5 7 7 , 5 9 4 , 6 2 8 , 6 4 3 lap. — U. a.:

A normális

psychikai

habitus t u d o m á n y o s megismerése. O . L 1 9 0 2 . 4 4 sz. — U.a.: A z idegrendszer diaetetikájának erkölcsi alapja. M . 0 . L . 1 9 0 2 . 5 sz. — HALMI Jenő dr. és B A G A Büs .András d r . : Kísérletek az epilepsiának T o u l o u s e és Richet szerint

való

gyógyítás módjáról. G y . 1 9 0 2 . 1 0 0 l a p . — H O R V Á T H Kornél dr. : Autointoxioatióhoz csatlakozó rendellenes m o z g á s o k hysteriánál. G y . 1 9 0 0 . 1 8 0 lap. — U. a.:

Fiatalkori

holos

tabes. G y . 1 9 0 0 . 5 , 2 6 , 3 8 , 7 1 lap. — HONIG IZSÓ d r . : A z alko­

polyneuritis

ataxiás

alakja

(Neurotabos

periplierica).

K I . F. 1900. I .

fűzet. — HUDOVERNIG K á r o l y dr. : Adat a syringomyeliás arthropathiák kelet­ kezéséhez.

0 . H . 1 9 0 1 . 6 4 5 lap. — IT. a.:

A házastársak

tabeséről.

O. H .

1 9 0 1 . 7 1 2 lap. — U. a.: Polyeiicophalitis superior chronica esete. 0 . H . 1 9 0 0 . 7 8 8 , 8 0 5 lap. — JBNDRASSIK Ernő d r . : A z inreílexok természetéről. O. H. 1 9 0 0 . 7 0 0 , 7 2 2 lap. — U. a.: A neurastheniás idegzsábákról. 0 . H . 1 9 0 1 . 7 7 0 , 7 8 7 lap. — KEITICII Emil dr.: Myelitis transversa sypliilitica esete.

0 . H. 1902.

3 9 2 laj). — K É T L Y K á r o l y dr.: M e g j e g y z é s e k a gorinczvelő sorvadás antiluetikus kezelésóliez. 0 . H . 1 9 0 1 . 1 lap. — gorinczvelősorvadás kezelésére

nézve.

U, a.:

Folytatólagos

közlések

a

O. H. 1 9 0 1 . 1 7 , 3 7 lap. — KOLLABITS

Jenő d r . : E g y néhány reflex v i s e l k e d é s e e g é s z s é g e s e k b e n és tabesbeii. 0 . H.

1 9 0 2 . 4 9 5 , 5 1 3 , 5 3 2 lap. — U. a.:

A myastheniás tünetcsoportok. O. H .

1 9 0 2 . 3 3 , 5 3 lap. — V. a.: H e v e n y é s nyultvelö gyuladás esete. O. H. 1 9 0 0 . 8 2 , 1 0 2 lap. — U.a.:

Babinski lábujjtünetének

kórjolzési értéke.

Összefog­

laló szemle. O H . 1 9 0 0 . 1 1 lap. — KÖRMÖCZI Emil d r . : Streptococcus infec­ tio által okozott p o l y m y o s i t i s . O. H. 1 9 0 2 . 4 2 1 lap. — L É V Y L a j o s d r . : L u e s e s eredetű Jackson-epilepsia. G y . 1 9 0 2 , 3 8 8 lap. — LUKÁCS H u g ó dr. : A gorincz­ velő bántalmak m o d e r n therapiája. O. L . 1 9 0 1 . 3 sz. — U. a.: idióták az e l m e g y ó g y i n t é z e t b e n . O. L . 1 9 0 1 . 1 3 sz. — U.a.: járulékos elmezavarai. O. L . 1 9 0 2 . 1 3 sz. — U.a.: tilis esete. 0 . H . 1 9 0 1 . 3 0 0 lap. — U. a.: 1 9 0 0 . 7 5 6 lap. — U.a.: IV.

Végezhetlen

A z imbecilisek

Enkephalopathia

infan­

D i p l o g i a facialis hysterica. O . H .

A g y e r m e k k o r i epilepsia kérdéséhez.

K I . F. 1 9 0 0 .

fűzet. — U. a.: G y e r m e k p s y c h o l o g i a . K I . F . 1 9 0 1 . X I . fűzőt és 1 9 0 2 . X .

fűzet. — MANN M ó r dr. : A d a t o k a cortioalis epilepsia tanához. 3 3 4 lap. — MARBEEGER Sándor d r . : A neurastlienia

O. H . 1 9 0 2 .

g y ó g y s z e r e s kezelése. 20*

3Ö8

MAGYAR

ÖRVÓSl

SZAKIROÖALOM.

M . O . L . 1902. 2(5 sz. — MASSANEK G á b o r : A d a t o k a chorea m i n o r Itóroktanálioz. G y . g y . 1902. 29 lap. — N A G Y Béla d r . : A z a g y v e l ő kieséről. O. L . 1901. 30 sz. — PÁLEEY István d r . : É r d e k e s chorea minor esete. 0 . II. 1900. 477 lap. — PÁNDY Kálmán dr. : A fektetésről (Die Bettbeliandlung, systome de r alitement) s az a g y m ű k ö d é s e k gyógyításának e g y é b módjairól. O . L . 1901. 11 szám. — U. a.: Cerebrasthenia luotica, v a g y paralysis incipieiis. G y . 1900. -829 lap. — U. a. : A talx-s dorsalis keletkezése.' O. H. 1902. 219, 239, 252, 268, 288, 304, 323, 336, 349 lap. — U. a. : A térdreílexok viselkedése magas haránt myelitiseknél. O. H. 1901. 467 lap. — U. a.: M é g e g y s z e r a térdreIIoxekröl. O . H. 1901. 568 lap. — U. a.: Nenritis multiplex és az ataxia. 0 . H. 1900. 461, 475, 493 lap. — U. a.: Összefoglaló kritika az opilepsiának legújabb g y ó g y í t á s módjáról. G y . 1902. 116 lap. — PETRY POPOVITS U . dr.: Polyneuritis chronica esete n a g y f o k ú eontracturákkal. V. K. K. 1902. 3781. — U. a. : Diplogia infantilis corobralis esete. F . K. E. 1902. 379 1. — POROSZ Mór dr.; A z érzé­ k e n y s é g korai fejlődésének meggátlásáról. O. L . 1901. 46 sz. — U. a.: M e g j e g y ­ zések dr. W e i n b e r g e r M. „ A neurasthenia sexualis g y ó g j á t á s á r ó l ' írt közlemé­ nyeire. G y . 1902. 411 lap. — RANSOFIBUBG Pál d r . : A z elménkre e g y i d e j ű l e g beható homogén ós heterogén ingerek hatásáról, tekintettel az illusiók keletkezé­ sére. 0 . H. 1902. 592, 610 lap. — U. a. : A d a t o k az a g g o k p s y c l i o p h y s i o l o ­ giájához. I. A p s y o h o p h y s i k a i időmérések metliodikája. Alapvető vizsgálatok fiatal e g y é n e k e n . O . H. J900. 345, 570 lap. — U. a. és BÁLINT R e z s ő dr. : A d a t o k az a g g o k e l m e m ű k ö d é s e i n e k p s y o h o p h y s i k a i vizsgálatához. O. H. 1900. 395, 413 lap. — REUSZ F r i g y e s dr.: N é h á n y m e g j e g y z é s faliiélküli agycysták fejlődéséhez és jelentőségéhez. O . H. 1901. 566 lap. — U. a.: Icterus és s ú l y o s a b b j e l l e g ű idegrendszerbeli tünetek. O . H. 1901. 611, 630 lap. — REUTER Camillo d r . : A z elmekórtan haladása. Összefoglaló szemle. O. H. 1902. 226, 244, 257, 272, 291, 307, 326, 339, 354 lap. — RINGER Jenő d r . : A dipsomaniáról. F. K. E. 1901- 405 laji. — U. a.: Paralysis progressiva juvonilis esete. F. K. E . 1900. 457 lap. — U. a.: Elmekórtani casuistika. F. K. É . 1902. 367 lap. — ROSENBERG Izidor dr.: A g y k é r e g és lélek. Gy. 1900. 475 lap. —• ROTTENBILLEK Ödön dr.: Ischiás kóroktana és g y ó g y í ­ tása, különös tekintettel az Ischiás scolioticára. I. rész. K l . F. 1901. I V . és V I I . fíizet. — SALGÓ Jakab d r . : A c y c l i c u s elmezavar. F ó l i ó á double formc 011 circulaire. Gy. 1902. 390 lap. — U. a.: A z e l m e g y e n g e s é g elme­ kórtani fogalma. G y . 1900. 228 la]). — U. a.: T ó b o l y d a i balesetek és sze­ rencsétlenségek. Gy. 1900. 814 lap. — TJ. a.: A z a g g k o r functionalis elmezavarai. Gjr. 1902. 292 lap. — TJ. a.: A nemi perversitások elmekórtani és büntetőjogi szempontból. G y . 1902. 708 la]). — SARBÓ Arthur d r . : Narcosisban fellépett lueses ideglob. G y . 1901. 134 lap. — V. a.: A tabeses ataxiák kezeléséről. G y . 1901. 198 lap. — TJ. a.: Meniöre-fóle k ó r k é p hat esete. Gy. 1901. 740 1900. 729 195 tabes — U, a,:

lap. — U. a. : Ó l o m m é r g e z é s okozta általános i z o m s o r v a d á s . Gy. lap. — TJ. a.: Klinikai és statisztikai adatok a tabes tünettaiiálioz, eset alapján. Tabes a m u n k á s o k között. 0 . H . 1902. 722, 740 lap. Glonusos r á g ó i z o m g ö r c s e g y esete. O . H. 1900. 492 lap. — SCHAFI'EB

MAGYAR

OlíVOSI

SZAKIRODALOM.

309

Károly dr. ; A terjedő liűdósos elniezavarnál mutatkozó kóreg'sorvadásról ó s ennek a Fleclisig-í'óle társító g ó c z o k h o z való viszonyáról. M . O. A . 1 9 0 1 . 4 0 9 — 4 3 7 lap. — SCHJEIBER S. H . d r . : A paralysis m u s c u l a r i s p r o g r o s s i v a e g y

esetéről. G y . 1 9 0 0 . 4 5 3 lap. — U.a,.: A circularís elmezavar esote naponta alternáló typussal. Gy. 1 9 0 0 . 6 9 2 lap. — U. a.: A tetania e g y nehéz ós rendellenes esetéről. Gy. 1 9 0 2 . 3 4 0 lap. — 17. a.: M e g j e g y z é s e k L é v y Lajos dr.-nak a Gy. 2 5 számában m e g j e l e n t : „ L u e s e s eredetű, dackson epilepsia" czímű czikkére. Gy. 4 0 2 , 4 2 5 lap. — SCHOLTZ János d r . : A tabes és para­ lysis kóroktana. Összefoglaló szemle. 0 . H . 1 9 0 0 . 2 6 3 , 2 7 9 lap. — BABAP.CZI SciWARTZER Ottó dr. : A z elmegyógj'intézotek ablakrendszerének kérdéséhez. 0 . H . 1 9 0 2 . 3 8 2 lap. — .SIPÖCZ Géza d r . : Mj'kosis fungoides alapján fejlő­ dött elmezavar esete. F . K. É . 1 9 0 1 . 4 0 7 l a p . — U. a.: Sematikus b e t e g s é g e k alapján fellépett elmezavarok esetei.F. K. É. 1 9 0 2 . 3 7 3 1. — SLAHOVSZKY Antal dr. Másodkorszaki lueses idegbetegségek. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 3 0 sz. — S T E I N Fülöp dr. : Elmegyógyintézeti fürdők. Gy. 1 9 0 1 . 1 0 2 lap. — STRÓBL W i l i b á l d d r . : A z ideg és elmebetegek étrendje. É . 1 9 0 1 . 1 — 2 0 lap. — U. a.: N é m e l y olniobántalom testi nyilvánulása. É . 1 9 0 1 . 8 5 — 1 2 8 lap. — SZENES Z s i g m o n d d r . : Ifystería középfül gyuladás kapcsán. M. O. L . 1 9 3 2 . 1 6 szám. — TELECDI Z s i g m o d d r . : V i d é k i kórházaink és az e l m e b e t e g ü g y . Gy. 1 9 0 0 . 7 4 8 lap. — TOLNAY Bernát dr.: I d e g k ó r t a n i észleletek. 0 . H . 1 9 0 0 . 6 8 7 lap. — TCENOVSZKY

Mór d r . : Bpilopsiások coloniáiról. Gy. 1 9 0 0 . 7 9 6 lap. — UNTERBEKU Jenő d r . : A tromor congenitus neurastheniás alapon álló e g y esetéről. O. H. 1 9 0 0 . 4 3 1 lap. — LÁSZLÓEALVI VELIC:S Antal dr. : A súlyos nourasthenia n é m e l y g y ó g y javalatáról. G y . 1 9 0 1 . 2 0 lap. — VENETIANER Jakab d r . : Adat a paralysis bulbaris casuistikájához. Gy. 1 9 0 2 . 7 8 3 , 8 0 7 lap. — W'EINBEROER Miksa dr. : A nourasthenia sexualis gyógyításáról. G y . 1 9 0 2 . 2 7 6 , 2 9 5 , 3 1 0 lap. ~ W E I S Z Sándor dr. : Hystoria ritka esete. M. O. IJ. 1 9 0 2 . 6 sz.

F)

Gyermekgyógyászat.

BAUER Lajos d r . : G y e r m e k g y ó g y á s z a t i diagnostika. A s z ö v e g k ö z é nyomott számos ábrával. N . 8r. 2 7 1 1. Budapest 1 9 0 1 . D o b r o w s k y és Franko. Ara 5 korona. BEHENU Miklós d r . : Gyermokthorapia. Szakok szerint csoportosítva. 8r. VIII. 4 6 4 lap. Budapest 1 9 0 2 . Mai Honrik é s fia. K ö t v e 1 0 korona. BÓKAY János d r . : A z intubatiós traumáról. K ü l ö n lenyomat a m a g y a r orvosi Archiviun 1901. évfolyamából. N . 8r. 1 9 0 lap ós 7 tábla. Budapest, 1 9 0 1 . D o b r o w s k y és Franké. A r a 15 korona. GENERSICH Gusztáv dr. : Miképen óvjiűv gyermekeinket a fertőző beteg­ ségektől ? 16r. 5 3 lap. K o l o z s v á r 1 9 0 2 . A z orsz. k ö z e g é s z s é g ü g y i e g y e s ü l e t kolozsvári osztályának kiadása. D o b r o w s k y és Franko bizom. A r a 40 fillér. KÁRMÁN Samu és BAUEB Lajos d r . : G y e r m e k h y g i e n o . Útmutató anyák számára a gyermekápolásban. NÉKÁM : V a d e m e c u m 1. I I I .

PALLAGI Gyula d r . : A g y e r m e k i lélek. Budapest, 1 9 0 2 . Pfeiffer nánd bizománya. Á r a 1 kor. 2 0 flll,

Ferdi­

310

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

A L A P Y Henrik d r . : A g-yermokeli: csont ós izületi betegségeinek fürdő­ kezelése. O. L. 20. 1901. — U. a.: K i s g y e r m e k e k sérveinek radicalis műtéte. Összefoglaló szemle. 0 . H. 1900. 434 lap. — BAUEB Lajos dr. : A Meckel-féle diverticulum által okozott bélstrangulatio két osete gyermekeknél. O. L . 39 sz. 1901. — Í7. » . : A c s e c s e m ő k o r i adonoid vegetatiókról. Gy. g y . 1901. 17 lap. — U. a.: Válasz Neubauer A d o l f dr. Fül- és g é g e o r v o s n a k : „ A csecsemőkori adenoid vegetátiókról" ozimű k ö z l e m é n y e m r e tett m e g j e g y z é ­ seire. O. H. 1901. 400 lap. — BECK Soma d r . : A Blascliko-féle „ m e r c o l i n t " alkalmazásáról a csecsemő és g y e r m e k k o r i öröklött v a g y szerzett sypliilisnél. 0 . H. 1901. 723 741 lap. — BEEBND Miklós dr. : lásd Preisich Kornél. — U. a . : A c s e c s e m ő k o r i ecclampsiák kezelése. O. L . 1901. 31 sz. — U.a,.: A d a t o k a csecsemőkori, táplálás kérdéséhez. Gy. 1900. 324, 342, 356 lap. — U. a,.: A z újszülött táplálásáról. B. K . 1901. 121 lap. — U.a,: Adatok az újszülöttek és c s e c s e m ő k szájbántalmainak tanához. M . O. L . 1902. 50 sz. — BEBSÁED József d r . : A g y e r m e k k o r i h a g y m á z e g y i k korai és biztos jelé­ ről. 0 . H. 1902. 780 lap. — B I E Ó Gyula d r . : A g y e r m e k k o r i broncho-pneumonia kezeléséről. Gy. g y . 1902. 32 lap. — BÓKAY János d r . : A Quinckoféle punotio értéke a g y e r m e k k o r i idült belső a g y v í z k ó r kezelésénél. O. H. 1902. 625 lap. — U. a.: A z intubatio mai állásáról. Gy. g y . 1901. 53 lap. — U. a. : A d a t o k a fiúgyermekek húgycsődiverticulumainak ismeretéhez (3 táblával). M. O. A . 1900. 125—159 lap. — U. a: A z intubatiós traumáról. M. 0 . A . 1901. 1—109 lap. — BiitjCK Miksa dr.: A d a t o k a g y e r m e k e k h e v e n y alkohol-mérgezéséhez. Gy. 1901. 756 lap. — D É R I J . Henrik dr.: Veleszületett kereszttáji daganat. 0 . H . 1901. 804 lap. — DEUTSCH Ernő dr. : K ö z l e m é n y e k a g y e r m e k g y ó g y á s z a t köréből. M. 0 . L. 1902 44 sz. — U. a.: A bismutose alkalmazása a c s e c s e m ő k g y o m o r - és bélbántalmainál. M. O. L . 1902. 38 sz. — U. a.: és FALUDI Géza dr. : A z oxostosis cartilaginea multiplexről e g y eset kapcsán. Gy. g y . 1901. 29 sz. — EQRESSI Lajos d r . : Bárzsingban fekvő i d e g e n testnek croup laryngissol szövődött esete. Gy. g y . 1901. 20 lap. — GENERSICH Gusztáv d r . : A c s e c s e m ő k v é d é s e B. K. 1901. 181 lap. — U. a.: A d a t o k az intubatio hasznavehetőségéhez. E . 1901. 236—257 lap. — U. a : V e g y e s fertőzésről e g y skarlatina-varicellával kettősen fertőzött oset kapcsán. É. 1901. 171—188 lap. — GEBLÓCZY Z s i g m o n d d r . : A székesfővárosi szent László-kórházban 1901-hcn serum-thorapiával elért e r e d m é n y e k diftériáiiál. F. K. É. 1901.1911. és 1902 évről F. K. É. 1902.1481. — GRÓSZ Gyula dr.: Néhány szó a g y e r m e k e k alooholismusáról. M. O. L . 1902. 7 sz. — U. a.: A diphteria ellenes serumtherapia. Gy. 1901.124, 243, 758 1. — U. a.: A skarlát b e t e g e k kezeléséről. O. H. 190O. 36, 53 lap. — U. a.: A szeszes italoknak a g y e r m e k i szervezetre gyakorolt kártékony hatásáról. B. K. 1901. 6 lap. — ü. a.: Két hónapos csecsemőn keletkezett invaginatio műtét által g y ó g y i d t esete. Gy. g y . 1900. 13 lap. — H A I M S S Géza dr. : Garat mögötti tályog kiürülése a fülön át. Gj^. g y . 1902. 20 lap. — HEIM Pál d r . : A leukocytosis a g y e r m e k k o r i pneumonia és diphteria folyamán. — G y . g y . 1901. 5 lap. — U. a.: Anaemia pseudoleucaemica infantilis esete. Gy. g y . 1900. 36 lap. — U. a: A portussis

MAGYAR

cliinin therapiája.

ORVOSI

311

SZAKIRODALOM.

Gy. g y . 1902. 15 lap. —

Mihály d r . :

HOBVÁTII

A vele­

született csipőizüloti liczamról. Összefoglaló szemle. O . H . 1900. 530 lap. — JusTus Jakab d r . : M"egjegyzés 178

esete czimü czikkóre

kanyaró és v ö r h e n y dr.:

A

fertőző

Dr.

Szalárdi

M ó r : „ A veleszületett

Gy. 1902. 248 lap. —

kettős

infeetiója.

gyermekbetegség-ék

Gy. 1901. 4.38 lap. — kérdése

különös tekintettel a pertussisra. M . 0 . h.

fürdő-

és

gégolob,

319—330 lap. — (7. a.:

mint

1902. 20 sz. - -

pleurae

Vilmos

LECHKKK LINSBAUER

Rezső

s z ö v ő d m é n y e . M . 0 . A . 1902.

A z intubatio alkalmazása dooanulement n e h é z s é g e k ­

nél. Gy. G y . 1900. 27 lap. — coccus

a kanyaró

Sanm

KÁKMÁIÍ

nyaraló-telepeken,

dr. : A c s e c s e m ő k szembajairól. B . K. 1901. 81, 101 lap. — dr.: A z álhártyás

bujakor

Kálmán d r . : A

KAUVODA

L e o d r . : A d a t o k a g y e r m e k k o r i ecohino-

LOBÁNB

ismeretéhez.

G y . g y . 1902. 26

lap. —

IJUKÁCS

Hugó dr.:

Enkephalopathia infantilis esete. 0 . H . 1901. 300 lap. — (/. a. : A g y e r m e k ­ kori epilepsia. k é r d é s é h e z .

Kl. F.

1900. I V . füzet.

psychologia. K l . F . 1901. X I . füzet

—

U.

ós 1902. X . füzet. —

a.:

GyermekBéla d r . :

MEDVÉI

Dormoidcysta részleteket szőrökkel k i k ö h ö g ő c s e c s e m ő . Gy. 1901. 726 lap. — NÉKÁM

L a j o s d r . : Basalionia adenoides cysticum esete. F . K É. 1900. 219 L —

NEUBAUEE

A d o l f dr. : V é g s ő szó Bauor dr. válaszára. 0 . H. 1901. 413 lap. —

U. s. : M e g j e g y z é s e k Bauer Lajos dr. : ,,A c s e c s e m ő k o r i adenoid vegetatiökról'

czimü k ö z l e m é n y é r e . 0 . H . 1901. 385 lap. — P E S T I I Y I s t v á n dr. : A n g i o m a

coUi congenitum. G y . g y . 1901. 15 1. —^

PETRY

vcrrucosa oruris esete. F. K. É. 1902. 377 1. —

POPOVITS

kori ecclanipsiáról. G y . 1900. 230, 247 lap. — száj ós a gyakran ismétlődő PREISICH

Kornél

dr. : A

U . dr. : Elephantiasis

Alfréd d r . : A g y e r m e k ­

POUTZEB

Lajos

POLYÁK

d r . : A tátott

náthák jelcjitőségéről. J. ós E. 1900. 1 lap. —

duodenumnak

Gy. g y . 1902. 13 lap. — U. a. : és

veleszületett

BEREND

billentyűs

elzáródása.

Miklós dr. : Diagnostikus tubor-

ciilin kísérletek a g y e r m e k k o r b a n . G y . g y . 1900. 32 lap. — U. a. ós SCIKÍTZ Aladár d r . : Ujabb adat a tuberculosissal való fertőzés módjához g y e r m e k e k ­ nél. 0 . H . 1901. 754 lap. —

RÓNA

Sámuel d r . :

tanához és az erythoma skarlatiniforme 0 . H. 1901. 581 lap. —

U. a.:

esetei. F. K. É. 1900. 2741. —

Adatok a skarlatina

desquammativum

Erythema

RÓZSAVÖLGYI

scarlatiniforme

desquammativum

M ó r dr.: Ritka esetek a g y a k orlatból.

Érzékszervek liűdóse jjcrlussis után. G y . 1901. 651 lap. — dr.: Ijaryngitis crouposa kétszeri lap. —

SCHULHOE

Jakab d r . :

Gy. 1901. 427 lap. —

SOHÜTZ

fellépése öt héten

Erytiiema Aladár

József d r . : A dentitio difflcilis tana. O .

ós valódi

lefolyású

PREISICU

Kornél. —

H . 1901. 535 551 lap. —

esetek.

esete.

skarlát.

Súlyos deoubitus laryngis érde­

Mór d r . : Veleszületett bujakór 1 7 8 esete. G y . 1902. 228 lap. — A varicella e g y ritkább

Károly

SCHÖLLER

belől. G y . g y . 1902. 31

scarlatiniforme

dr.:

kesebb esete. G y . g y . 1902. 46 lap. — U. a. lásd

dr.: G y e r m e k g y ó g y á s z a t i érdekesebb

liámlás

diagnostioájához.

SZANA

SZABÓ

SZALÁRDI

Sándor

0 . L . 1902. 21 sz. — U.

O . H. 1902. 424 lap. — U. a.:

a.: A

két éven felüli g y e r m e k e k túlságos v a g y hiányos táplálkozottságának okairól. 0 . H. 190!. 628, 647

lap. —

SZEGÖ

Kálmán

dr.:

Adatok a

mirigy m e g b e t e g e d é s e k h e z . Gy. 1901. 166 lap. — U. a.:

gyermekkori

A gyermekek meg-

312

MAGYAR

liüléses

liajlamossága

és

ORVOSI

ennek

SZAKIRODALOM.

g y ó g y í t á s a . G y . 1 9 0 0 . 8 0 4 lap. — SZÉKELY

Á g o s t o n d r . : A d a t a v ö r h e n y fertőzés ismeretéhez. Gy. g y . 1 9 0 2 . 2 5 lap. —• SzLÁviK Ferenoz d r . : Gy.

Hydrocephalus

olironícus congenitus

g y . 1 9 0 2 . 2 8 lap. •— SZONTÁGH F é l i x d r , :

gégecroup

ismeretéhez.

Gy. gy.

gyuladás késői fellépésének A vörhenyes

g y ó g y u l t esete.

A d a t o k a protrahált lefolyású

1 9 0 2 . 1 4 lap. — TJ. a,.: Vörhenj^es iziilet-

nyoloz

osete.

v e s o g y u l a d á s therapiája.

G y . g y . 1 9 0 1 . 2 5 lap. — TJ. a,.:

G y . g y . 1 9 0 1 . 2 1 lap. — TJ a . :

Á

csecsemő táplálásáról szóló tan mai állása. M, O. A . 1 9 0 2 . 1 — 3 2 és 1 6 5 — 1 9 0 lap. — STBELIHGEK H . dr. : Tapasztalatok serumok álhártj'ás

g é g e l o b n á l történt

az

intubatio

és

difteriaellenes

együttes alkalmazásáról. K. K. 1 9 0 1 .

1 0 , 1 1 , 1 2 sz. — ToBDAY Á r p á d és TOBDAY F e r e n c z dr.-ok : A g y e r m e k k o r i mell O.

és

hasüri

folyadékgyülemek

cytodiagnosisáról. Összefoglaló szemle.

H . 1 9 0 2 . 8 0 6 , 8 2 3 , 8 3 7 lap. — U. azok:

A bacterium

coli szerepe a

csecsemő és k o r a g y e r m e k k o r i g y o m o r - b é l h u z a m betegségeknél, Gy. g y . 1 9 0 2 . 1 6 lap. — TOBDAY F e r e n c z d r . : A l ú g m é r g e z é s t

követő g y e r m e k k o r i h e g e s

bárzsing szűkületekről. 0 . H . 1 9 0 0 , 3 4 5 , 3 6 6 , 7 2 0 , 7 4 0 lap. — U. a.: jutott

idegen

ü. a.:

test, halál

Gelatine

r á n g ó - g ö r o s ö k között.

beöntésre

g y ó g y u l t melaena

Hörgbe

M . O. L . 1 9 0 2 . 3 7 sz. —

neonatorum

esete. M .

0 . L.

1 9 0 2 . 9 sz. — U. a. lásd TOBDAY Á r p á d dr. — VEKEBÉLY L á s z l ó d r . : K ö l d ö k zsinorsérv Arnold dr.:

műtéttel A

g y ó g y u l t esete.

Gy.

v é k o n y b é l invaginatióiról

1 9 0 0 . 5 lap.

—

egy

gangraenosus

resecált

VVINTEBNITZ M . eset

kapcsán. Gy. g y . 1 9 0 2 . 1 lap.

G)

0 r r-, t 0 r 0 k-

és

NAVEATIL Imre d r . : G é g e és

g é g e g y ó g y á s z a t .

légosőnietszések. 1 8 5 8 — 1 9 0 2 .

Budapest,

E g g e n b e r g e r . Á r a 2 korona. NÉKÁM : V a d e m e o u m lásd III. ALAPY Henrik dr.; Átjárliatatlan g é g e ős l é g c s ő szűkület Thiorsoh-íéle b ő r l e b e n y beültetésével. G y . g y . 1 9 0 1 .

gyógyítása

1. lap. — TI. a. : Meg­

j e g y z é s LÉNÁÉT Zoltán dr.-nak „Thiersoh-féle transplantatio a g é g é b e és l é g ­ c s ő b e " ozímű k ö z l e m é n y é h e z . 0 . H . 1 9 0 0 .

3 1 9 lap. — BAUMGAETEN

Egmont

dr.: G é g e és l é g c s ő szűkület e g y peripheriás tályog áttörése folytán. G y . g y • 1 9 0 1 . 1 5 lap. — CT. a . : A pruritus senilís linguae. 0 . H . 6 7 5 , 7 2 3 , 7 4 1 lap. — W. a.:

Sérüléses eredetű idült g é g e szűkület. Két év m ú l v a oanulo eltávolítás ;

g é g e m e t s z é s és intubatio, g y ó g y u l á s . 0 . H. 1 9 0 0 . 6 5 5 lap. —

TJ. a.:

Nyelési

n e h é z s é g e k a garat alsó és felső részének betegségeinél. KI. F . 1 9 0 2 . V I . fűzet. — BLAU Béla d r . ; A g é g e syphilisos m e g b e t e g e d é s e . M. O. L . 1 9 0 2 . 3 4 . sz. — FBIED Aladár d r . : I d e g e n test az uvulán. O. H . 1 9 0 1 . 1 0 5 lap. — HALÁSZ Henrik d r . : A gégefedő lueses fekélyesedése folytán keletkezett otalgia esete. Gy.

1902.

8 0 5 lap. —

1 9 0 2 . 1 8 0 lap. — L. a.: lap. — U. a: N é h á n y

TJ. a.:

E l s ő d l e g e s orrtuberoulosis

Orrgarat p o l y p ritka szó Paunz

Márk

esete. 0 . H .

dr.-nak

g y ó g y u l á s a . Gy. 1901. 679,697

„ A z orrbetegségek

befo­

lyásáról a szembajokra" ozímű k ö z l e m é n y é r e . O. H . 1 9 0 0 . 3 1 9 lap. — U. a.: E s e t e k a gyakorlatból. Papilloma laryngis esető. A bárzsing, g é g e és légcső

•Hi.Kiiaai,a..Tf?^.í'.-i¥i<.r«nia

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

313

heges szűkülete. G y . 1900. 7 9 2 lap. — HUBBR Alfréd d r . : A horpes pharyngisről e g y eset

kapcsán.

O . L . 1901. 18 sz. — TI. a,.:

>Szövottani

leletek

rhinoscloromás m i r i g y megbetegedésekjiél. M . O . A . 1901. 480—487 lap. — LÉNÁBT Zoltán, d r . : Thiorsch-féle transplantatio a g é g é b e ós l é g c s ő b e . O . H . 1900.

K ü l ö n melléklet. — TJ. a.: V á l a s z A l a p y Henrik dr. észrevételére. O .

H. 1900 336 lap. — LICUTMANN Samu d r . : É r d e k e s kóresot. Hirtelen fellépő és elmúló fájdalom a submaxillaris tájon. Ignácz dr. : A rhinitis fibrinosa k ó r és

G y . 1900. 665 lap. — MOSKOVITZ

gyógytana.

0 . H. 1901. 842 lap. —

NAVBATIL Imre d r . : A g é g e r á k operálásáról. 0 . H . 1900. K ü l ö n melléklet. — ÓNODT A d o l f dr.:

A

szagláshiány

kórtanáról.

0.

L.

1901. 7 sz. — TJ, a.:

A hangrés alatt beékelt nekrotikus osont esete. 0 . H. 1901. 786 1. — TJ. a.: Laryngitis s u b m u o o s a infoctiosa aouta esete. 0 . .H 1901. 264 lap. — U.

a.:

A g ő g e c h o r e a (chorea laryngis) k é r d é s e . O . H . 1900. 113, 132 lap. — PAUNZ Márk d r . : A két kézzel való operálásról a g é g é b e n és az orrgaratürben. O . H . 1900. 525 1. — U. a.: K g é g e h e v e n y tályogkópződéseiről. G y . 1902. 68 lap. — PoLLATscHEK E l e m é r d r . : Lehet-e a garattorok

ós nyelvmandula ( W a l d e y e r -

féle g y ű r ű ) a tuberculosis bevándorlási h e l y e . Összefoglaló szemle. 0 . H . 1902. 829, 843 lap. — U. a.:

A z orr melléküregeinek m e g b e t e g e d é s e i . Összefoglaló

szemle. 0 . H . 1901. 1 4 3 lap. —• K a. : A rhinitis hypertrophica g y ó g y k e z e ­ lése. 0 . L . 1901. 17 sz. — U. a.:

A z o r r k a g y l ó hyportrophiák

lése. O . H . 1900. 208, 227, 245 lap. — U. a.: K az orr felől. O . H . 1901. 836 lap. —

TJ. a.:

könnyorrvozető

A. H i g h m o o r ü r e g

gyógykeze­ sondázása viszonya a

homloköbölhöz ós a legmoUsőbb rostasejtekhez : A d a t o k a m e l l ó k ü r e g - g e n y e dósek

k ó r i s m é z é s é h e z . 0 . H . 1900. 538, 556 lap. — RÓNA Sámuel

dr.:

A

rhinoscleroma kórtanához. R h i n o s c l c r o m a m á s o d i k esete metastasisos m i r i g y ­ daganatokkal. 0 . H . 1901. 643 liip. — TÓVÖLGYI E l e m é r d r . :

Az

influenzás

laryngitis k ó r k é p e e g y syphilitikus betegnél. O . H. 1902. 407 lap. — TI. a.: A g ó g e g ű m ő k ó r r ó l . 0 . H. 1901. 157, 177, 196, lap. — U. a.:

A gégegümö-

kór g y ó g y k e z e l é s é r ő l , tekintettel az újabb g y ó g y s z e r e k r e . O . II. 454, 471, 487 lap. — TJ. a.:

1901. 436,

J. Wolff rhinoplastikai műtétéről 2 eset kapcsán.

0 . H. 1900. 819 lap. - - TÖBÖK Béla d r . : A n y o r e g o r r plastikus mütevéséröl. 0 . H. 1901. 485 lap. — ZWILLINGEE H u g ó dr. : A z adenoid siketnémaság. G y . 1901, 772 lap. — TI. a.:

1902. 420 lap. — CJ. a.: A z énekhang zavarairól

H)

Bőr- és

bujakórtan.

vegotatiok és a

Bpipliaryngealis sarcomák. G y .

I m p o t c n c z i a.

0 . H . 1900. 37 lap.

H ú g y s z e r v i b a j o k-

Kiss Gyula dr. : A gonorrlioea k e z e l é s e férfinél. ( N . 8r. 114 lap.) B u d a pest, 1900. Mai Henrik. A r a 3 kor. MARSOHALKÜ Tamás d r . : A nemi (veuereás) b e t e g s é g e k ós azok elleni védekezés n é p s z e r ű ismertetése.

D o b r o w s k y ós F r a n k é . A r a 2 kor.

NÉKÁM : V a d e m e c u m lásd .III. PoppEE M ó r d r . : A rendellenes vizelésről. (8r. 32 lap.) Budapest, 1900. D o b r o w s k y és F r a n k é b i z o m . A r a 60 fillér. — TJ. a. : A d a t o k a rendellenes magömlés g y ó g y k e z e l é s é h e z . (8r. 30 1.) Budapest, 1900. D o b r o w s k y ős Franké bizom. Á r a 60 fillér.

314

MAGYAR

ORVOSI

PoKOsz Mól' (Ir.: A férfi

SZAKIRODALOM.

ivarszerveit

és g y ó g y t a n a . (N. 8r. 163 lap.) Budapest,

működésének

élettana, kórtana

1901. Mai Honrik

és tsa. A r a 2

kor. 50 fillér. SZIGETI Gusztáv dr. : Kozmetika. N . 8r. 162 lap. Budapest 1900. D o b ­ r o w s k y és F r a n k é . A r a 1 k o r . W E I S Z F e r e n c z dr.: A I m g y és ivarszervi m e g b e t e g e d é s e k r ö v i d kézi­ k ö n y v e (N. 8r, 8 8 lap.) Budapest,

1901. D o b r o w s k y és Franké.

A r a 2 kor.

ARÁNYI Z s i g m o n d d r ; A sypliilis kozolcse sósfürdőkkel. M. O. L . 1902. 17 sz. — BACMGARTEN Samu d r . : Öncathotorezésnél a liólyagba betört catlietordarab eltávolítása p e r vias iiaturales. O. L . 1902. 51 sz. — BECK

Soma

dr.: Adatok a bőrráknak Czerny-Tliiorsch szerint való kezolésélioz. M . O h. 1902.

14 sz. — U. et,.: Trichorliexis n o d o s a a fantájék

baktériumok

szőrén és e g y adat a

synbiosisálioz. M . 0 . A . 1900. 543—588 lap. — U. a. Lepra

tuberosa é s anaestlietika esete. O. H . 1901. 782 1. — BLAÜ Béla d r . : A g é g e syphilises m e g b e t e g e d é s o í . M . O. L . 1!X)2. 34 sz. — BOSÁNYI Béla d r . : A sypliilis g y ó g y k e z e l é s e kénes

liévvizeinkben.

0 . IJ. 1901. 15 sz. — BRUCK-

MAYER F e r e n c z d r . : Adatok a lupus vulgáris elterjedéséhez O. H . 1900. 193 lap. — CSILLAG 1902.

Magyarországon.

Jakab d r . : A z o c z e m a kérdéséhoz. 0 . H.

148, 188, 207, 223 lap. — U. a: Adatok a m y c o s i s fungoides okozta

dermitisről.

tanához.

M.

O. L . 1902. 8 sz. — U. a: A z arnica

0 . L . 1901. 4

sz.

— DOKTOR K á r o l y d r . : A z idült férfi h ú g y c s ő kankó fertőző k é p e s s é g é ­

nek megítéléséről. KI. F . 1902. X H . fűzőt. — EDELMANN Menyhért d r . : H ú g y csőrák osete vag'y e g y s z e r ű opithol túltengés. G y . 1900. 550 lap. — FARKA,S I g n á c z dr. lásd Sellei József

dr. — FELEKI H u g ó

mativa. M . O L . 1902. 26 sz. — U. a. : A h ú g y -

d r . : Uretliritis

ós ivarszervek

desqua-

bántalmai-

iiak kórjelzóséro és orvoslására szolgáló újabb e s z k ö z ö k és eljárásokról. G y . 1901. Gy.

566 lap. — U. a.: A prostata

lobos

megbetegedéseinek

orvoslásáról,

1901. 708, 729 lap. — U. a.: A z ondókiiirűlésok kóros nyilvánulásairól,

k ó r és g y ó g y t a n i szempontból. O. H . 1900. 768, 790 lap. — U. a. : A é s moUékhere lobos bántalmainak k ó r és g y ó g y t a n a

köréből.

here

Összefoglaló

szemle. O. H . 1900. 793, 808 lap. — U. a: A prostata kaiikós gyuladásának kór

és g y ó g y t a n a

köréből. Összefoglaló

szemle.

0 . H . 1900. 104 lap. —

FLEISCHL L a j o s d r . : K o r á n s z ü l é s ós s y p h i l i s . M . O. L . 1902. 29 sz. — F O D O R

Rezső d r , : Ritkább localisatioju két favus eset. G y . 1900. 521 lap. — H Á R I Pál

dr. 1. T ö r ö k Lajos. — HAVAS A d o l f d r . : A niorkuro créme-ről. 0 . H. 1902.

89 lap. — U. a.: A hyportrichosis kór ós gyógytana. O. H . 1900. 604, 625 lap. 1901.

— HEIM P á l d r . : Adat az erythema nodosuni contagiositásához. G y . g y . 4.3 lap. — H L A T T K Í Tivadar dr. : A d a t o k a pityriasis v o r s i c o l o r szövet­

tanához. D . B . 1902. 1 lap. — HURER

Alfréd d r . : Szövettani

leletek

rhiuo-

scleromás m i r i g y meg'betegedéseknél. M . 0 . L . 1931 480—487 lap. — U. a.: Az

atrophia idiopathica diffusa cutis, szembon az atrophia sonilissel. M. 0 .

A . 1900. 273—283 lap. — V. a. : A Finsen-féle g y ó g y m ó d mai állása. Össze­ foglaló Szemle. 0 . H . 1902. 397, 426, 442, 457, 473, 487, 502 lap. —

ü. a.:

L u p u s niutilans beteg. M. O. L . 1902. 29 sz. — I V Á N Y I Ernő dr. : A z ulcus vene-

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

315

reum (lágy sanker) és oomplicatióinak therapiájáról 5 3 4 eset kapcsán. 0 . H . 1 9 0 0 . 3 8 3 lap. -

U. a.: Extragenitalis syphilis infoctio M . O . L . 1 9 0 2 . 2 4 sz.

— f/ a.: A z epicarin scabiesnél

0 . L. 1901.10

syphilis diagnosisa a vérvizsgálat

alapján.

sz. — Jrjsius Jakab dr. : A

G y . 1 9 0 0 . 4 0 4 lap.

—

KAEDOS

Lajos dr.: Icterus a syphilis korai szakában. Gy. 1 9 0 0 . 5 3 2 lap. — KELEMEN Géza dr. ; Vizsgálatok a jodalbioid hatásáról

a syphilis késői

stádiumában.

D. B. 1 9 0 1 . 4 8 lap. — KEPPICH Emil dr ; A pulvis cinoreus mint

antisyphi-

liticum. 0 . H. 1 9 0 0 . 3 8 0 lap. —• KÉTLY L á s z l ó d r . : E g y különös dialodermának (laza bőr) nevezhető bőrelváltozás esete. KISS Gyula d r . : 36,

A

6 5 , 1 0 1 lap.

mechanicai —

U. a . :

antisepsis A

O . H . 1 0 0 3 . 6 6 8 , 6 8 9 lap. —•

szerepe

kankó

hügyosőzáró izmok

kezelésénél.

kankó

által

Gy.

okozott

viszonylagos elégtelenségéről. G y . 1 9 0 0 . 3 3 8 lap. — U. a.; A h ú g y o s ő k a n k ó abortiv g y ó g y í t á s a . G y . 6 2 3 lap. — KKANOVITZ R e z s ő d r . : Pruritus ós kora­ szülés. G y . 1 9 0 1 . 5 2 2 lap. — KEAÜSZ József d r . ; A gonorrlioea proj)hylaxisa. Gy. 1 9 0 1 . 5 3 5 1. — LANTOS Emil d r . ; A női gonori-hoea g y ó g y í t á s a protargollal. D . B. 1 9 0 1 . 5 7 lap. — LÁNG E d e dr.: A lupus kiirtás eredményéről. G y . 1 9 0 0 . 6 1 2 lap. — LÉVAI Dezső

dr. : Ritkább

esetek

metastaticus g ó o z o k k a l . Epididymitis üjszülöttnél. a.: Esetek a gyakorlatból. Icterus

a

gyakorlatból.

Bubo

G y . 1 9 0 1 . 3 9 4 lap. —

syphiUticus;

ulcus

moUo

virgonál.

U. Gy.

1 9 0 2 . 3 9 2 lap. — LÉVY Lajos d r . : Gonorrhoeát követő sopticaemia g y ó g y u l t esete. Gy. 1 9 0 1 . 3 7 4 lap. — MAESCHALKÓ Tamás dr. : A vonereás bántalmak prophylaxisáról. O . H . 1 9 0 1 . 6 7 , 8 6 lap. —MAEKOYICS Lázár dr.: A protargol az alszár f e k é l y e k therapiájában. D . B. 1 9 0 2 . 3 4 lap. — MOLNÁE Sándor d r . : Vizsgálatok a k a k o d y l s a v hatására n é z v e psoriasisuál. D . B. — MOSKOVITZ Albert d r . : Nephritis luetica p r a e c o x .

1901.45

lap.

O . H. 1 9 0 0 . 7 7 3 lap. —

NAGY Béla d r . : A z a g y v e l ő lueséről. 0 . L. 3 0 sz. 1 9 0 1 . — NÉKÁM L a j o s dr. : Az

epithelioma

kezelése

motliylonkékkol. D . B . 1 9 0 1 . 5 2 lap.

— U. a,.:

Darier-féle bőrbaj helyzetéről a j)athologiában. D . B. 1 9 0 2 . 1 7 lap. — U. a. : Kálium h y p e r m a n g a n i c u m 1 9 3 2 . 2 5 lap.

b o r o g a t á s o k hasznáról a dermatologiában.

ós F . K. É. 1 9 0 1 . 2 0 4 lap. — K a.:

Budapesten. D . B. 1 9 0 1 . 1 lap. — XJ. a.:

A

D . B.

dermatologiai

anyag

A xeroderma pigmontosum

atypu-

sos enyhébb alakjairól. D . B. 1 9 0 1 . 1 9 lap. — XJ. a. : Basalionia

adenoides

cysticum esete. D . B. 1 9 0 1 2 7 1. — U. a.: Ujabb k é s z ü l é k e k a klinikai pra­ xis szolgálatában D . B. 1 9 0 1 - 4 1 l a p . kálium hyperniangauicum borogatásokkal.

XJ. a.:

A lupus

D. B.

Lajos dr.: A h ó l y a g b e t e g s é g e k r ő l . Összefoglaló 7 6 2 , 7 7 8 , 7 9 3 lap. — XJ. a.:

A

vulgáris

kezelése

1 9 0 1 . 5 9 lap. — NOVOTNY szemle. 0 . H .

hólyagbettsgsógok

mai

1901.

747,

állása. Összefoglaló

szemle. O . H . 1 9 0 0 . 2 9 3 , 3 2 0 , 3 3 7 , 3 5 3 , 3 6 6 . lap. — PAEÁDI F e r o n c z d r . : A niéhgonorrhooa g y ó g y k e z e l é s é r ő l prostituáltaknál. O . H . 1 9 0 2 . 4 3 9 , 4 5 6 , 4 7 1 , 4 8 3 . 5 0 0 1. — PÉCHY Henrik d r . : Vizsgálatok a jodoleii hatásáról a veuereás fekélyeknól. D . B. 1 9 0 1 . 5 1 lap. — POOE F e r e n c z d r . :

A

Ducrey-féle fekély új

kezelési módja. 0 . L . 1 9 0 1 . 9 sz. — XJ. a.; A h y d r a r g y r i u m cum alkalmazása

a syphilisnél. 0 . L . 1 9 0 2 . 2 2 sz. —

syphilisnél az arczon

mutatkozó

sugaras

régi

imido succini-

XJ. a. : A

bőrelváltozások

lieriditaer lényege

és

316

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

jeleiitőség'o. D . B . 1 9 0 2 . 3 lap. — U. a,. : B p i d c r m o l y s i s biillosa horeditaria. D . B . 1 9 0 2 . 1 2 lap. — TJ. a.: A vorruoa sonilis szövettanához. D . B . 1 9 0 2 . 1 4 lap. — TJ. a.: A lupus ciythematosus Cazonave aetiolog-iájához. O. H . 1 8 , 3 3 , 5 2 lap. 1 9 0 1 . — TJ. a.: A seborrhoeán alapuló b ő r m e g h e t e g e d é s e k taná­ nak inai állása. D. B. 1 9 0 1 . 2 2 lap. — U. a.: K é t pyrogallus derivatum (lenigallol, eugallol) dorniatotherapiai értékéről. D . B. 1 9 0 1 . 5 0 lap. — P O R O S Z Mór dr. :• A prostata villanyozásáról é s erre szolgáló újabb műszerekről. O. H . 1 9 0 2 5 6 1 lap. — TJ. a.: M e g j e g y z é s e k dr. W E I N B E R G E R a nourasthenia sexualis gyógjátásáról irt k ö z l e m é n y é r e . G y . 1 9 0 2 . 4 1 1 lap. — TJ. a : Analógia az enu­ resis noeturna ős az alvási pollutio között. O . L . 1 9 0 1 . 2 5 sz. — TJ. a.: A p r o s tatitisről. O. L . 1 9 0 2 . 2 7 sz. — TJ. a.: A prostata kezelésére szolgáló műsze­ rek. O. L . 1 9 0 2 . 1 1 sz. — ü. a.: A kankó prophjdaxisáról. 0 . L . 1 9 0 2 . 3 9 sz. — U.a.: A z impotentiáról. 0 . L . 1 9 0 2 . 1 4 sz. ő s G y . 1 9 0 2 . 6 , 2 1 lap. — U. a.: A prostata h e v e n y lobja. G y . 1 9 0 0 . 2 1 2 lap — U. a.: Bpididymitis sympatliica é s a kankóval járó moUékherelobról. G y . 1 9 0 0 . 3 7 2 lap. — U. a.: A kankó g y ó g y í t á s a lőgenysavval. G y . 1 9 0 0 . 5 0 2 lap. — U. a.: A pity­ riasis versicolor (májfolt) eltávolításáról. G y . 1 9 0 0 6 4 7 lap. — U. a.: Meg­ töltve zsebben hordható kankófocskendő G y . 1 9 0 2 . 5 3 7 l a p . - ~ U. a.: A prostatitisről é s gyógyításáról. G y . 1 9 0 2 . 6 1 2 , 6 3 4 lap. — TJ. a. : A d a t o k a rend­ ellenes m a g ö m l é s g y ó g y k e z e l é s é h e z . KI. P . 1 9 0 0 . I I . fűzet. — RASKAI Dezső d r . : A d a t a z s u g o r h ó l y a g kór- é s g y ó g y t a n á h o z . O . H . 1 9 0 1 . 2 4 9 laj). — U. a.: A gonorrhoea fertőző képességéről és annak tartamáról. 0 IJ. 1 9 0 1 . 9 sz. —

0. a.: A ohronicus gonorrhoea g y ó g y k e z e l é s é r ő l . M.. O. IJ. 1 9 0 2 . 2 3 . sz.

— U. a.: A gonorrhoeás általános fertőzés kérdése. 0 . H . 1 9 0 1 . 5 8 . 7 4 , 9 1 , 1 1 0 , 1 2 6 lap. — U. a. (Reach Dezső) dr. : K e z d ő d ő strictura után kifejlődött hólyaginsufficieutia. G y . 1 9 0 0 . 1 8 2 lap. — U. a.: A gonorrhoeikus nielléklierelob pathogenesiséről. 0 . H . 1 9 0 0 . 6 3 7 lap. — R E I C H Miklós dr.: A íuruiiculosis abortiv kezelése túlhevített l e v e g ő v e l . M . O. L . 1 9 0 2 . 1 2 s z . — R E M E T E J e n ő dr. : A d a t o k a prostata p a t l i o l o g i á j á h o z .

G y . 1 9 0 2 . 7 7 2 lap. — RÓNA

Dezső d r . : A felső húgyútak nyállcahártyáján fellépő hámszarusodásról. M. 0 . A . 1 9 0 1 . 1 3 8 - 1 4 9 lap. — U. a.: A z ureteritis cystikáról. O. H . 1 9 0 0 . 7 5 2 , 7 7 0 lap. — R Ó N A Sámuel d r . : A rhinoscleroma kórtanához. R h i n o s c l o r o m a máso­ dik osete metastasisos mirigyduzzanatokkal. O. H . 1 9 0 1 . 6 4 3 lap. — U. a.: Skarlatinoid orythomák. M. O. L . 1 9 0 2 . 1 sz. — U. a.: A z eczema kérdé­ séhez. 0 . H . 1 9 0 2 . 4 8 0 , 4 9 7 , 5 1 4 lap. — U.a: L u p u s erythematosus testvéreknél. O. H . 1 9 0 1 . 1 3 7 lap. — R O T H Alfréd dr. : Ichtyosis serpentina ritka esete. Gy. 1 9 0 2 2 3 0 lap. — S O K É I N Mór dr.: A b ő r b e t e g s é g e k megfigyelése ós kórisinézésü. Gy. 1 9 0 1 . 6 6 0 , 6 7 9 , 6 9 3 1. — U. a.: Soleroma (Rhinoscleroma). G y . 1 9 0 2 . ; 2 6 0 lap. — U. a.: A kopaszság keletkezéséről. G y . ^ 1 9 0 2 6 4 4 lap. — S C I P I A D B S Elemér d r . : E c z e m a clironicum g y ó g y u l t esete 4"/,, sublimáttal való kezelés után. O. H . 1 9 0 1 . 3 0 1 — S E L L E I József dr. és F A R K A S Ignácz dr. : Erzóstolonitő eljárások a penis műtéteinél, tekintettel az Oberst-féle eljárásra. G y . 1 9 0 2 . 2 1 2 lap. — S E L L E I József d r . : Jodkalium után fellépett thyreoiditis acuta osete. 0 . H . 1 9 0 2 . 3 7 6 lap. — U. a.: A d a t o k a phagadeniás b u b o k ó r és

MA6YAK

ORVOSI

gyógytanához 0 . L . 28 sz. 1901 —

U. a.:

tanához. 0 . L . 1902. 14 sz. — U, a . :

317

SZAKIRODALOM.

A

A d a t o k a Kaposi-félo hiotikus

granuloma

mirigyduzzanatok

—

mai állása. G y . 1900. 596 lap. — U. a.:

N ó h á n y újabb g y ó g y s z e r r ő l a der­

matologiai gyakorlatban.

G y . 1900

jodnlkaliák ós a j o d i p i n hatásához V. a.:

U. a.:

744 lap. —

A. loukoplakia

patho-

gnostikus értélcóröl. Gy. 1900. 452 lap.

U. a.:

tanának

Kisérleti

adatok a

syphilisnél. 0 . H . 1902. 642, 659 lap. —

L y m p h a n g i o m a cutis. D . B . 1901. 9 lap. — U. a . : A bőrkórtani kli­

nika m ű k ö d é s e 1898-ban. G y ó g y k e z e l é s i methodusok I ) . B.

1901 3 lap. —•

ü. a.: A venoreás bántalmak p r o p h y l a x i s a . 0 . H . 1901. 109 lap. — U. a.: A dormatologia haladása 1901-ben. Összefoglaló szomlo, 0 . H . 1901 603 620. lap. — U. a,. : A sy])hilis g y ó g y t a n á n a k haladása Összefoglaló szemle. 1901.. 236, 253 lap. — U. a.:

A Hebra-félo

526 lap. — U. a.: A z idiopathicus

pityriasis

sarcoma

rubráról.

multiplex

morrhagioumról. 0 . H . 1900. 574, 592 lap. — U. a.:

0.

H . 1900 506,

(pigmontosum) hae-

A z oxtractum hydrastis

canadensis hatásáról prostatorrhooa és spermatorrhoea eseteibon. 0 . H . 1900. 672 lap. — TJ. a,.: Psoriasis vulgáris

kór-

és

g y ó g y t a n a . K l . F.

1901. V .

fűzet. — SöKös M i k l ó s d r . : A pupillák e d d i g le n e m írt viselkedéséről syphi­ lisnél. 0 . H:. 1901. D . B. 44 lap. ~

STAHOVSZKY

Antal

dr.:

lueses i d e g b o t e g s é g o k . M . 0 . L . 1902. 30 sz. — STEINER

Másodkorszaki

Gyula dr. : Extra­

genitalis l á g y sanker esete. M. O . L . 1902. 1 sz. — STKAUSZ Aladár d r . ; húgycső záróizom k é s z ü l é k é n e k

szerepe befecskendezések

alkalmával.

A Gy.

1900. 534 lap. — SZABÓKY János dr. A z epicarin g y ó g y é r t é k é r ö l D . B. 1901. 46 lap. — U. a.:

Tapasztalatok

a R ö n t g e n sugaraknak

gyakorolt hatására n é z v e . D . B. 1901. 53 lap. — TJ. a.:

ép

ós

rosea Giber aetiologiájához. 0 . H . 1901. D . B. 11 lap. — U. a.: phytiasis epidémiáról. D . B. 1901. 14 lap. — U. a.: nyei a dermatotherapiában.

Formalin

D , B. 1901. 15 lap. — TJ. a.:

beteg

bőrre

A d a t o k a pityriasis E g y trichoés

készítmé­

A d a t o k az

atrophia

idiopatica cutis aetiologiájához és szövettanálioz. D . B. 1902. 9 lap. — TJ. a. : Bélbeli

autointoxicatio

következtében

fellépett

perifoliculitis

esete.

0. H .

1902. D . B. 6. lap. — SZATMÁRI Sándor d r . : Basedow-kórt kisérő súlyos bőr­ elváltozásról 1). B. 1901. 59

lap. — TAUSZ Béla

esete. Gy. 1901. 456 lap. — TJ. a.: D. B, 1901. 9 lap. — TOLNAI módja. O . H . 1901. 665 lap.

Adatok

Bernát —

dr. : A z

TÓTH

albarginnal. D . B. 1902. 2 l a p . — TI. a.:

dr.:

a pruritus

Gyula

égési dr.:

Tertiar senilia

sebek

lues

súlyos

kérdéséhez.

k e z e l é s é n e k új

A blenorrhoea

kezelése

Folliculite decalvante (Quinquaud) e g y izzadás

magya­

rázata. Gy. 1901. 454 lap. — U. a. : A z impotigo circinnata (flgurata

esete. D . B. 1901. 40 lap. — TÖRÖK L a j o s d r . :

annula-

ris) kórokozója. Gy. 1901 486 lap. — TI. a.: 1900. 276, 294, 310 lap. — U. a.:

A

kritikus

A bőr

angioneurosisairól.

erőmíivi ingerlése által. 0 . II. 1902. 482, 499 lap. -— TI. a. : A hánrló rodermákról.

Összefoglaló

szemle.

Gy.

Milyen bőrelváltozások idézhetek elő a b ő r O . H . 1900. 451 lap. — U. a.

és

erythHÁRI

Pál dr.: Kisérleti vizsgálatunk az urticaria pathogenosisóhez. M. 0 . A . 1902. 563 —594 lap. — TI. a.

és SCHEIN M ó r d r . : A b ő r b e t e g s é g e k kezelése R ö n t ­

gen fónynyel és F i n s o n m ó d s z e r e szerint. 0 . H . 1901. 821, 839 lap. — TI

318

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

3 . : A z acno vulgáris g y ó g y k e z e l é s e R ö n t g e n sugarakkal. Gy. 1902. 224 lap. —

U. a,.: és ROTH Alfréd d r . : Bakteriológiai

nedvező dr.:

eczománál.

A

börliólyagok

angioneurosisok lásd

G y . 1900

SCHEIN

felismerése.

savójának

tanára. M.

Mór. M.

0.

420, 437

O.

— WABT.

fehérje A.

Mór

L . 1902. 13

1900.

vizsgálatok

lap.

—

U.

tartalma, 76—82

a

a.:

hólyagcsás és

különös tekintettel

lap. — V A S

dr. : A k e z d ő d ő

ós

V A S Bernát Bernát

az dr.'

húgycsőszfikület korai

sz. — WALDMANN PHilöp dr. és SOHÜLHOF

Géza dr.: Rhinopharingologiai tapasztalatok.

G y . 1901. 70 lap. —

WEINBER-

GEE Miksa dr.: Válasz dr. P o r o s z M ó r m e g j e g y z é s é r e (neurasthenia sexualis). Gy. 1902. 426 lap. — WEISZ F e r e n c z dr. : A z impotenozia virilis kezeléséről. O. L . 1901. 1 és 2 sz. — U. a.:

Purpura eset gonorrhoeás fertőzés folytán.

O. L . 1901. 20 sz. — U. a : A syphilis mai k e z e l é s e . O. L . 1901. 34 sz. — WEISZ Miksa d r . : A d a l é k a syphilis g y ó g y k e z e l é s é h e z . O. H . 1901. 567 1. — WEINER

Emil dr.: A b ő r b e t e g s é g e k balneotherapiája.

0 . L . 1901. 31 sz. —

U. a : Két eset a syphilis k ö r é b ő l . M . 0 . L . 1902. 24 sz. — U. a.: A sanker g y ö k e r e s g y ó g y í t á s a . 0 . H . 19J2. 485 lap. — U. a.:

A szeplők és májfoltok

m o d e r n dermatologiai kezelése. (A hámlasztók és festenyelvonók relatív becse.) Gy. 1902. 20 sz. — U a.:

A szópüő szerekről. O. L . 1901. 23 szám. — WOIIL

M. d r . : A d a t o k a gonorrhoeás általános fertőzéshez. G y . 1900. 712 lap.

I) P^ ii 1 g y ó g y á s z a t. NÉKÁM : V a d e m e c u m , lásd III. BÖKE Gyula dr, : Keratosis obturans. A dobhártya m ű v i megnyitásáról.

M . 0 . L . 1902. 3 sz. ~

M . O. L . 1902. 16 sz

— U. a.:

U. a. ; A csecs-

nyujtvány empyemája két operált eset kapcsán. F. K. l í . 1900. 1831. — PIÁLTA Marczel dr. : Csecsnyujtványtályog e g y ritkább alakja szövődő fültőmirigytályoggal.O. H . 1901. 501, 519 lap. — H A L Á S Z Henrik d r . : A gégefedő lueses fekélyesedése folytán keletkezett

otalgia esete. G y . 1902. 805 lap. —

U. a.:

Néhány újabb g y ó g y í t ó eljárás értékéről a fülgyógyászatban. Pneumomassage, h y d r o p n e u m o m a s s a g o , Lucao-féle pneumatikus sonda. 0 . H . 1901. 483, 502 1. — U. a.:

Adat a közvetlen laljj-rinth sértéshez. Gy. 1901. 518 lap. — í/. a. •

Esetek a gyakorlatból. Halántókcsont caries és necrosis. Gy. 1900. 792 lap. — Ifj. KujG N á n d o r d r . : Otogen eredetű endocranialis s z ö v ő d m é n y e k r ő l , tekin­ tettel az lüolsó év irodalmára.

Összifoolaló

szemle. 0 . H . 1902. 59, 79, 97,

l a p . — U. 3 . : Tuberculosis és hallószerv. 0 . H . 1902. 511, 530 lap. — U. a. : A h e v e n y középfül g y u l a d á s o k fertőző voltáról. O. H . 1902. G y . g y . 46 lap. —

U. a:

A. sziklacsont cariese következtében beálló carotis interna vérzé­

sekről e g y eset kapcsán. O. H . 1901. 547 lap

— KBEPUSKA Géza d r . : Otítis

média suppurativa chronica p o l y p o s a . Osteomyelitis tuberculosa ossis petrosi lateris sinistri. A b s c e s s u s cereboUi. Paralysis centis sinistri. Műtét. P". K. Pl 1901. 259 lap.

nervi —

facialis et nervi

U. a.:

abdu-

Kimutatás a szent

István közkórház V l l - i k flók fülészeti osztályának betegforgalmáról az 1901. évben.

F . K. É . 1901. 256 lap. —

g'ümős lobja

TJ. a.:

A

sinus transversus perisinosus

a csocsnyujtvány ós halláscsontok

hasonló m e g b e t e g e d é s é v e l ,

íiiAGYAE

ORVOSI

SZAKlRÓDAtOM.

3l9

Műtét. G y ó g y u l á s F . K. B . 1902. 453 1. — LICIITENBERG K o r n é l dr. : A osecsosont ompyema. Összefoglaló szemle. O. H . 1902. 9, 26 1. — NEUBAUER József dr.:

Csecsnyujtvány g y ö k e r e s műtéte és plastika.

Gy. 1901. 342 lap. — U.

a.: A o s e c s e m o k középfül gyuladásának m e g e l ő z é s e és g y ó g y k e z e l é s e . G y . 1901. 644 lap. — TJ. a.:

A z e g y é n i liallásérzotok, azok okai és g y ó g y k e z e ­

lése. G y . 1900. 84, 116, 135 lap. — Ij a.: kesztett óra. Otometrum.

A hallókóposség vizsgálatára szer­

G y . 1900. 390 lap. —

TJ. a.:

Az

adenoid vegetá-

czlók és a z o k befolyása a liallószervre. G y . 1900. 772, 790 lap. — SCHWARTZ Ede dr. : Teljes

csontos atresiával párosalt

mastoiditis radicalisan

operált

esete. M. O. L . 1902. 3 sz. — TJ. a. : A külső liangvezető szerzett kötőszö­ veti elzáródásoknak electrolysis útján való gyógyításáról. M . 0 . L . 1902. 1 6 sz. — SUGÁB K . Márton d r . :

A

d o b ü r e g rákja a nervus glossopliaryngeus

recurrons, vagiis és l i y p o g l o s s u s hűdésével. 0 . H. 1900. 606 lap. — TJ. a.: A fül bántalmai influenzánál, 273, 289 lap. — TI a.:

főkép az

influenza cerobrálisnál. O. H. 1900.

A z idült d o b ü r e g lob újabb meohanothorapiája.

1900. 178, 194, 214 lap.

—

U. a.:

Á

rendszeres

ezek therapeutikus értékéről süketnémáknál 384, 389 lap. sz. — TI. a.:

—

ü. a.:

0 . H.

hallási gyakorlatokról és

és süketeknél. 0 . H . 1901. 366,

A z otogen a g y t á l y o g k ó r i s m é j é h e z . O. L . 1902. 34

M e g j e g y z é s e k Wallfisch dr. c z i k k é h e z „ O t o p h o n k é s z ü l é k a

hallás javítására. O. H . 1900. 416 lap. — U. a.:

A

a halló szervhez, 0 . H . 1900, 446 lap. —

A külső hangjáratban fel­

U.a.:

lépő makacs ])ruritusról. O . L . 1902. 1 sz. — keletkező otitisekről.

0.

csúzos tarjag v i s z o n y a

U. a.:

L . 1902. 19 sz. —

A kanyaró

eseteiben

SZENES Z s i g m o n d d r . :

Otogen

extradurahs tályog műtét útján g y ó g y u l t esete. 0 . L . 1901. 48 sz. — U. a. : Herpes zoster a dobhártyán. M. O . L . 1902. 3 sz. —

U.a.:

Heveny közép­

fül gyuladás k a p c s á n kifejlődött hysterJa esete. M . O. L . 1902. 16 sz. — a.:

mütett esete.

G y . 1902. 694 lap. —

M. 0 . L . 1902. 44 sz. — U. a.: —

TÓTH Gyula dr.: A d a t

H. 0 . 1902. 49 lap. nya-üregi a.:

U.

Osteomyelitis mastoidoa folytán támadt perisinosus ős extraduralis tályog

A

A nervus facialis

dobhártya

TOMKA Samu

mastoideus

Otogen a g y t á l y o g műtett esete.

műleges

dr.:

műtétekről.

A

átfúrásának

középfül

haomophil

gonnyedések kopo—

U.

U.

a.:

0 . H . 1900. 443 lap.

maoulosus Werlhofli kapcsán. fülvérzésekről.

lap.

kérdéséhez.

O. H. 1900. 100 lap. —

v i s z o n y a a hallószerv bántalmaíhoz.

H e v e n y d o b ü r e g l o b morbus

1900. 737 lap. — U. a. : A — U. a.:

U. a.:

fülsebészet k ö r é b ő l . G y . 1900. 278

s z ö v ő d m é n y e i . Összefoglaló szemle. O. H . 1901. 492 lap.

processus

— U. a.:

—

a

A

O. H.

0 . H . 1901. 155 lap.

A rendszeres hallási gyakorlatokról és azok therapeutikus értéké­

ről süketnémáknál

és

süketeknél.

0 . H . 1901. 438 lap. — U. a. : A

rend­

szeres liallásgyakorlatok süketnémáknál és süketeknél. F . K. É. 1900. 453 1. — TÖRÖK Béla d r . : A bulbiis venae jugularis primaer infectiosus thrombosisának esete. 0 . H . 1 9 0 1 . 595 lap. — VÁLI Ernő d r . : A hallás tanítása süketnémáknál. 0 . H. 1902. 41 lap.

—

U.

a.:

Extraduralis tályog operált esete.

M. O. L .

1902. 30sz. — WALEPISCH Ferencz d r . : Otophon készülék a hallás javítására.

0.

H . 1900. 397 lap.

320

MAGYAR

ORVOSI

K)

SZAKIRODALOM.

F o g á s z a t ,

ANTAL János d r . : Útmutató a foghúzásban. K ü l ö n ö s tekintettel a gya­ korló o r v o s o k ós mott ábrával

orvostanhaUgatók i g ó n y e i r e .

( N . 8-r. 92 lap).

Számos a s z ö v e g k ö z é

nyo­

Budapest, 1902. D o b r o w s k y ós Franko.

Ára

3 korona. HöNCz Kálmán d r . : A száj és f o g a k ápolásáról ( N . 8-r. l ő 1.). Kolozs­ vár, 1902. D o b r o w s k y és F r a n k é . Budapesten

1902. Á r a 30

fillér.

NÉKÁM : V a d e m e c u m lásd III. ABONYI József d r . : A fogászat haladása 1899-ben. Összefoglaló szemle. O. H . 1900. 232 lap. — ANTAL János d r . :

A d a t o k a caries dentium

kezeléséhez. O . H . 1901. 175 lap. — U. a.:

Válasz Madzsar dr.-nak : A d a t o k

gyógy­

a caries dentium g y ó g y k e z e l é s é h e z c z i m ü czikkemro tett m e g j e g y z é s e i r e . 0 . H . 1902. 110 lap. — U. a.:

Hyperdentüio

érdekes esete. 0 . H. 1901. 295 1.

— BALASSA dr. lásd MADZHAE József. — BAUEE Samu dr. : A készítése és alakítása. F . Sz. 1900. 65 lap. — cocainnal. F . Sz. 1900. 133 lap. — TJ. a.: egy

esete. F . Sz. 1902. 5 lap. — U. a.:

1902.

53 lap. — TJ. a.:

TJ. a.:

cavitások elő­

Ta])asztalataim

Opistognathia

(dentalis

tropa-

superior)

Észleletek és tapasztalatok.

F . Sz.

A Bomvill-féle articulatiós eljárás. F . Sz. 1901. 37 1.

— DALMA D e z s ő dr. : A fogbélsapkázás ; fogbélmumifloatio és g y ö k é r kezelés története és mai állása. F . Sz. 1900. 321 lap. — TJ. a.: F . Sz. 1900. 43 lap. — TJ. a.: 1901.

36 lap. —

U a.:

A p r ó b b bemutatások

K ö z l e m é n y e k a fogászati gyakorlatból. F . Sz.

A különböző rendszerű f o g o r v o s i fémmunkák és azok

értéke. F . Sz. 1900. 33 lap. — DEÁK dr. : N é h á n y szó a stypticinről. F . Sz. 1901. 47 sz. — TI. a.:

A tropacocainum muriaticum, mint h e l y i érzéstelenítő

szer a fogászatban. F . Sz. 1901. 40 lap. — FŰBST d r . : A száj- és fogsebészet haladása F . Sz. 1900. 192 lap. — HÖNOZ Kálmán d r . : A stomatologia viszonya a többi szaktudományhoz.

F . Sz. 1901. 251 lap. — TJ. a.:

viszonya a gyermekbetegségekhez.

0 . L . 1902. 38 sz. —

A

stomatologia

KOZMA Antal

dr.:

Pericementitis phagaed. concromontosa seu calcic inílammation Black. F. Sz. 1900.

1 lap. — KóBODi Simon d r . : Nervoeidin e g y líj fogidegÓlő. O. L . 1901.

7 sz. — KöBMöczi Zoltán, dr. : L o c a l i s anaesthesia szájműtéteknél. 44 sz. — TJ. a.: 1902.

31 sz. —

LANDQEAE d r . :

A d a t o k a szájpadlás KDGEL

M ó r dr. :

Czement

A z antrum e m p y o m á k

— MADZSAB József dr.:

Vizsgálatok

kedéséről desinficiensekkel szemben.

O. L . 1902.

defectusok rationalis k e z e l é s é h e z . O. L . fogak. F.

Sz. 1901. 191 lap. —

casuistikájához. F. Sz. 1900. 302 lap. a

bac. gangr. pulpae

spóráinak visel­

F. Sz. 1901. 167 laj). — TJ. a.:

Meg­

j e g y z é s e k Antal János d r . : A d a t o k a caries dentium g y ó g y k e z e l é s é h e z c z í m ű czikkére. O. H. 1901. 313 lap. — TI. a. és BALASSA d r . : Előzetes k ö z l e m é n y a nervoeidin használhatóságáról. F . Sz. 1900. 153 lap. — MÁTHÉ Lajos d r . : Pótló m e g j e g y z é s e k a porczellán koronáról szóló k ö z l e m é n y e i n k h e z . G y . 1901. 665 1. — dr.:

U. a.:

Fogászati adatok. Gy. 1901. 698 lap.

Idegbajok

287 lap, —

és szájűrbeli

—

RÁTHONYI REUSS F r i g y e s

tünetek k ö l c s ö n ö s ö s s z e f ü g g é s e .

RozGONYi Sándor d r , :

A

n o s o p h e n és adrenalin a

F . S z . 1901. fogászatban.

i

MAGYAR

M. 0 . L . 1902. 42

oftVost

321

SZAKIRODALOM.

sz. — SALAMON Henrik d r . : Új eljárás fémminták

előállí­

tására. F. Sz. 1901. 293 lap. — SÖDEEBEKG T h e o d o r e : N é h á n y s z ó a nervooidinről. F. S z . 1901. 215 lap. — SZABÓ József dr. : Jelentés a német sok

40-ik n a g y g y ű l é s é r ő l . F . Sz. 1901. 135 lap. —

U. a.:

fogorvo­

Összefüggés a

fogak bántalmai és a liyperplastikiis l y m p h o m á k között. Összefoglaló szemle. 0 . H. 1901. 306 l a p . ~

U. a.: A dentitio difflciUs tana. O . H . 1901. 535, 551

lap. — SZÁNTÓ A n n i n dr.: Dentitio diffioilís dentis tertii maxíUae inforioris. 0 . L . 1901. 29 sz. —

U.a.:

A

fogfájásról. 0 . L . 1901. 3 sz. —

fogászat fejlődése a X I X . században. dr.: A

foggyökér-osatornák kifúrásáról

Gy. 1902. 308 lap. — U. a.:

U. a.:

A

O . L . 1901 22 lap. — VÁJNA V i l m o s egy

új

íúróeszköz

bemutatásával.

Protector új s e g é d e s z k ö z az amalgám contour

tömések készítésére. G y . 1902. 85 lap.

L) T ö r v é n y s z é k i

orvostan.

BÁLÁS Elemér dr. ; A halálbüntetésről (N. 8-r. 22 lap). Budapest, 1900 Révai és Salamon. Kapható a szerzőnél. A r a 1 kor. BUDAY D e z s ő d r . : E r k ö l c s i elmezavar a büntető j o g b a n (K. 8-r. 58 1.). Budapest, 1900. Franklin társ. A r a 1 kor. GBUBEB Lajos d r . :

A rabélelmezés.

A

m a g y a r j o g á s z egylet börtön­

ügyi bizottságának 1888 évi június hó 1-én tartott ülésébon előadta, bővítette és függelékkel ellátta

(N. 8-r. 86 lap). Budapest,

1901. Pfeiffer Ferdinánd.

Ára 2 kor. HoEFMANN E . : A törvényszéki orvostan atlasza. Lehmann-féle széki dr.

orvosi atlaszok X I . kötet.

Krausz

Arthur

Fordították dr.

törvény­

Ajtai K. Sándor István és

főv. bacteriologiai intézeti alorvos. Singer ós Wolfner.

Ára 20 kor. JELLACHICH István d r . : (8-r.

Útmutató

a

törvényszéki orvosi

196 lap). P é c s , 1901. D o b r o w s k y és F r a n k é b i z o m á n y a . JELLACHICH István d r . : T ö r v é n y s z é k i orvostan

gyakorlatban Á r a 5 korona.

M e d i c i n a forensis. Jogá­

szok számára. 8-r. 36S lap, 56 ábrával. Pollitzer Z s i g m o n d és fla. Á r a 7 kor. MOBAVOSIK ERNŐ Emil dr. és SÓLYOM A n d o r : A z o r v o s m ű k ö d é s i k ö r e az i g a z s á g ü g y i

közszolgálatban.

Szervezet.

Büntetőjog

és eljárás.

Polgári

törvénykezés. T ö r v é n y s z é k i orvosi elmekór és lélektan. Büntetések v é g r e h a j ­ tása (N. 8-r. 975 lap). Budapest, 1901. Grill K á r o l y . Ára kötve 16 kor. MOBAVCSIK EENÖ Emil d r . :

A

polgári

t ö r v é n y k ö n y v tervezete orvosi

szempontból. Kritikai tanulmányok a polgári t ö r v é n y k ö n y v tervezetéről. Szer­ kesztik Bartha R i c h á r d dr., Illés József dr., Szladits K á r o l y dr., S z á s z y Bóla dr. és W . W o l f K á r o l y . Budapest,

1901. II. fűzet. Grill K á r o l y .

Á r a 1 kor.

NÉKÁM: V a d e m e c u m 1. III. ANKA A u r é l d r . : A katalopsiás BAENA Bernát d r . : Magzatelhajtás

halálmerevségről. G y . 1900. 472 lap. —

phosphorral,

215 lap. — BAUMGAETEN I z i d o r d r . :

az

pontjából. KI. F. 1902. X I . füzet. — BEEGEE M ó r új

bűnvádi

perrendtartás

Értesítő (orvosi szak) 1903.

anya halála. O. H. 1900.

A n e m i perversitás a büntetőjog szem­

keretében,

K. K.

dr. : A z orvosszakértő az

1901. 4, 5, 6

sz. — BODNÁE 21

322

M A G Y A R ORVOSI SZAKIRODALOM.

Z s i g m o n d d r . : A nemi perversitás. A hullának megfortözóso a okozott m é r g e z é s .

G y . * 1 9 0 2 . 7 3 2 lap. — FELLETÁR Emil

sírban.

dr.:

Gy. 1 9 0 0 . 8 0 7 lap. — ü. a. : Tej által

G y . 1 9 0 1 . 3 8 , 5 5 , 7 4 , 8 6 , 1 0 5 . 1 2 0 , 1 3 5 , 1 5 5 , 1 7 2 , 1 8 3 lap.

— FiALOvsKY Béla d r . : T ö r v é n y s z é k i

orvosi casuistika.

O . H.

1 9 0 0 . 8, 2 4 ,

1 1 7 , 1 4 9 , 3 8 4 , 4 6 5 , 4 9 6 , 5 1 1 , 6 4 1 , 6 7 4 lap. — FISCHER J a k a b d r . : A z indulat­ ban elkövetett b ű n c s e l e k m é n y e k

törvényszéki orvosi szempontból. GJ^ 1 9 0 0

7 5 6 lap. — GRÓSZ Emil d r . : A z o r v o s szakértői m ű k ö d é s e . O . H . 1 9 0 0 . 3 5 2 , 3 6 9 lap. — U. a.:

A z o r v o s szakértői m ű k ö d é s e a szem sérülései

O . H . 1 9 0 0 . Sz. 3 9 lap. — JELLACHICH István dr. : A rohamos 1 9 0 2 . 4 6 8 , 4 « 7 , 5 1 8 , 5 3 6 lap. — KECSKEMÉTI kosság.

G y . 1 9 0 2 . 6 6 3 laji.

—

KENYERES

István d r . : Balázs

alkalmával.

szülésről. Gy.

Állítólagos kéjgyil­

dr.:

Külföldön

szerzett

tapasztalatok. É . 1 9 0 2 . 2 8 1 — 3 1 5 lap. — U a.: A f é n y k é p e z é s ós Röntgenezés. jelentősége

az

igazságszolgáltatásban.

Gy.

1 9 0 1 . 1 1 , 4 6 , 7 7 lap. — KONRÁD

Jenő d r . : A z e l m e g y ó g y i n t é z e t e k b e n elhetyezett

betegek

és az abból való k i g y ó g y u l á s n a k megállapításáról.

elmebetegségének

G y . 1 9 0 1 . 4 lap. — U. a. :

A z öngyilkosságról. Gy. 1 9 0 1 . 5 8 6 , 6 0 5 lap. — U. a . :

A z elmebetegek jog­

v é d e l m e . O . L . 4 5 sz. 1 9 0 2 . — KORNFELD H . G l e i w i t z : F ö l ö s l e g e s bonczolások. Gy.

1 9 0 2 . 3 0 0 lap.

— IJADÁNYI Mór d r . :

Sublimat

mérgezés

gyógyszer-

elcserélés következtében. G y . 1 9 0 2 . 7 9 3 lap. — IJEITNER V i l m o s d r . : A vakság ós rossz látás .szimulálása. Hugó dr.: MIKECZ

Az

Miklós d r . :

kerülhet.

Összefoglaló szemle. S z . 1 9 0 0 . 8 7 lap. — LUKÁCS

elniegyengék

B, K.

Mik

akaratszabadsága.

azok

az

okok, a

K l . F.

1 9 0 0 . X I I . füzet. —

miért a bába

t ö r v é n y s z é k elé

1 9 0 1 . 1 2 1 lap. — MORAVCSIK Ernő E m i l dr.: A fogságban

fejlődő elmebetegségről. M . 0 . A . 1 9 0 1 . 3 3 8 - 3 6 4 lap. — U. a,.: A bűntettes elmebetegek

elhelyezése.

G y . 1 9 0 2 . 6 9 2 , 7 1 2 lap. — U. a. : T ö r v é n y s z é k i

elmekórtani casuistika. O . H . 1 9 0 1 . 2 3 3 lap. — TJ. a.: zavar. G y . 1 9 0 0 . 5 6 4 lap. — U. a.:

N e h é z k ó r o s öntudat

A z ellenállhatatlan erő, mint a beszámí­

tást kizáró o k . G y . 1 9 0 0 . 1 9 6 lap. — NÉMETH

Ö d ö n dr. : A z elmebetegség

színlelése. G y . 1 9 0 2 . 3 5 6 , 3 7 6 , 3 9 1 , 4 0 6 , 4 2 4 lap. — OSTERMAYER Coitus

által

előidézett

bal

hüvelyboltozat

repedés.

Gy.

PÁNDY Kálmán dr. : Forensis psychiatriai tanulmányok. Gy. 1 9 0 1 . 5 5 3 lap. — SALOÓ Jakab és büntetőjogi szempontból. kedési téboly.

Gy.

dr.:

Miklós dr.:

1 9 0 1 . 6 1 4 lap. —

Gy. 1 9 0 2 . 3 8 lap

A nemi perversitások

és

elmekórtani

1 9 0 2 . 7 0 8 lap. — SASSY János dr. : Perle-

G y . 1 9 0 0 . 4 , 2 3 , 5 2 , 6 8 , 8 7 , 1 1 8 , 1 3 6 , 1 5 1 lap. —

versio sexualis. Gy. 1 9 0 1 . 3 5 8 , 3 7 5 lap. — SCIIÁCHTER

U. a.:

Per-

Miksa d r . : A z orvos

beavatkozó j o g á r ó l és az orvos felelősségéről. G y . 1 9 0 2 . 4 4 3 . 4 6 0 , 4 7 6 lap. — U. a.:

Az

esküdtbiróságok

János d r . : A traumás

és

d r . : A d a l é k az orvosszakértői 4 3 sz. — U. a.:

az

orvosok. G y . 1 9 0 0 . 2 5 0 lap. — SCHOLTZ

neurosisról. 0 . H . 1 9 0 1 . 6 3 4 lap. — SZIQETI vélemények

Orvosszakértői

vélemény

mérlegeléséhez.

erőszakos nemi k ö z ö s ü l é s eseté­

ben. 0 . L . 1 9 0 1 - 1 6 sz. — SZIGETI Henrik d r . : törvényszéki elmekórtani 7 9 1 lap. — (/. a.: A nemi

és

büntetőjogi perversitások

pontból. M . 0 . L . 1 9 0 2 . 4 8 sz. — TÓTH átfúrásáról. H . 0 . 1 9 0 1 . 9 lap.

KilllULE:r;33IÜ>i.'',-!t^.<^>«U«,'|il

Gusztáv

M . O. L . 1 9 0 2 .

A contraer sexualis

szempontból.

Gy.

érzésről

1902. 758, 776,

elmekórtani és büntetőjogi Gyula d r . :

A dobhártya

szem­

műleges

w MAGYAR

M)

OftVOSl

Közegészségtan.

SZAKIRODALOM.

Iskolaegészségügy.

rendészet BÁHDOSSY Jenő d r . : A z állatolc, tárgyak Ausztria és M a g y a r o r s z á g zása tárgyában

1899. szept.

323

Orvosi

stb.

állati

nyerstermények

és

ragályfogó

közötti k ö l c s ö n ö s forgalmának

23-án

75500 sz.

földmivelésügyi minisztori rendeletek

alatt

szabályo­

kiadott s ezt kiegészítő

magyarázata.

Budapest.

1900. Kiadja

a m. kir. F ö l d m i v e l é s ü g y i m . kir. Minisztérium. A r a 1 kor. BÉKÉSSY Géza

dr.:

A

nyilvános

betegápolás

szabályai.

A nyilvános

betogápolási ü g y fejlődésének történeti vázlatával valamint m a g y a r á z ó j e g y z e ­ tekkel ellátva

124 lap.

Közigazgatási

könyvtár

2 kor. 40 flll. — U. a.: M a g y a r o r s z á g években. Közigazgatási könyvtár.

III. évf. I X — X . füzet. Ára

k ö z e g é s z s é g ü g y i v i s z o n y a i 1898—99

Bpost. 1901. Orsz. k ö z p . k ö z s é g i n y o m d a .

Ára 2 kor. 40 flll. BÉIOÍSSY Sándor d r . : A z ipari m u n k á s o k baleset ellen v a l ó biztosítása külföldön. ( L e x . 8r. 83 lap) Budapest 1901. Franklin-Társulat. Á r a 2 kor. Bt'RGEB F r i g y e s :

V á r o s o k ellátása

egészséges

tejjel. (K. 8r. 22

1.)

Kolozsvár, 1902. D o b r o w s k y és Franké b i z o m . Bposton. Á r a 50 flll. CsEREY A d o l f d r . : G o m b a i s m e . T u d o m á n y o s Zsebkönyvtár. 21—23 sz. 126 lap. 40 színezett és 15 szinezotlon képiiel. 1902. Stampifol. CHYZER K o r n é l d r . : A z e g é s z s é g ü g y r e vonatkozó t ö r v é n y e k és rende­ letek g y ű j t e m é n y e .

I.

kötet

768 lap. D o b r o w s k y és 1895—1900.

1854—1894. Harmadik

Franko.

Budapest.

( N . 8r. 816 lap.) Budapest

javított

1900. Á r a

kiadás.

10 k o r . ;

1900. D o b r o w s k y és

N . 8r.

II.

kötet

Franko.

Ára

12 korona. CONFIELD W . H . dr. : B e t e g s é g e k és e g é s z s é g ü g y i tekintetben hiányos lakások. Fordította

F r a n k Ödön dr. N . 8r. 24 lap.

Budapest

19J0. A Z o r s z .

közegészségi egyosiUet kiadása. D o b r o w s k y és Franké. Á r a 40 flUér. CsAi'ODi István dr. és GERLÓCZY Z s i g m o n d dr. : Egészségtan. A p)olgári és felsőbb leányiskolák számára. Hetedik kiadás. 8r. 1,34 lap. Budapest 1902. Lampel Róbert. Á r a 1 kor. 60 fll. — V a.:

Egészségtan. Népiskolák számára.

Negyedik kiadás. 8r. 55 lap. Budapest, 1901. L a m p e l DUBROWSKY R ó b e r t : törvények ós rendeletek

Állategészségügyi

Róbert. Á r a 48 fiUor.

igazgatás.

A z é r v é n y b o n levő

alapján. N . 8r. 526 kap. Biulapest, 1902. Ifj. N a g e l

Ottó. Á r a 8 korona. FARKAS Jenő dr. munkái. Kiadja a budaijesti orvosi kör. Összeállította Schachter Miksa dr. L e x . 8r.

569 lap.

Budapest,

1901. Kapható dr. M o h r

Mihálynál. Teréz-körút 2. Á r a 8 kor. FAZEKAS d r . : A z e g é s z s é g e s ember. ismertetése

Munkás

füzetek.

II. évf.

Népies

a l e g s z ü k s é g e s e b b e g é s z s é g ü g y i szabályoknak. 23 lap.

FELES A d o l f

dr.:

Válasz

kezelőség terve ellen elhangzott FttEP Gyula dr,:

A

az

könyvek

D o b r o w s k y és F r a n k é . Á r a 30

országos

központi

védhimlöoltóanyag

kifogásokra. fertőtlenítése.

8r.

9 1, Budapest, 1902.

flllér, 21*

324

MAGYAR ORVOSt SZÁKIROOALOM. FoKÁNYi L á s z l ó : Útmutató

az állatok ós állati nyerstermékek

vasúti

szállításához. IL kiadás (N. 8r. X , 1 5 4 lap) Budapest. Ifj. N á g o l Ottó b i z o m . 1901.

Ára 3 kor. GEBLÓCZY Z s i g m o n d d r . : R a g a d ó s fertőző b e t e g s é g e k korai felismerése.

N . 8r. 1 6 3 lap. Budapest 1 9 0 0 . L a m p e l Róbert. Á r a 1 korona. GKIKSBACH H . : A z iskola e g é s z s é g ü g y i reformja. (8r. 5 1 lap)

Budapest

1 9 0 0 . L a m p e l R ó b e r t . Á r a 6 0 fillér. IIHGEDÜS János d r . : A k ö z e g é s z s é g ü g y i közigazgatás. N a g y b e c s k e r e k . Á r a 4 korona. HuTYRA F e r e n c z d r . :

Húspárolók

és desinfectorok. 8r. 3 5 lap. Buda­

pest 1 9 0 0 . Ifj. N a g e l Ottó. Á r a 2 0 fillér. KONDOR V i l m o s : A házi gombáról, Merulius laorymans.

Balassa-Gj'ar-

mat, 1 9 0 2 . KELEN József d r . : A diaetás k o n y h a . H o g y a n táplálkozzunk ?

Nélkü­

lözhetetlen tanácsadó e g é s z s é g e s e k és b e t e g e k számára. 8-r. 1 5 2 1. Budapest, 1 9 0 2 . Barta L a j o s . Á r a 1 kor. 5 0 flll. KERTÉSZ János d r . : Katonai egészségtan, különös tekintettel a h o n v é d orvos

egészségügyi

szolgálatára.

E l ő s z ó v a l ellátta

Bernolák

József vezér-

törzsorvos. KLUDIK Imre d r . : S z e g é n y ü g y és s o c i a l i s m u s . 8-r. 1 8 7 lap.

Budapest,

1 9 0 2 . Szerző sajátja. Á r a 2 kor. KoNRÁDi Dániel d r . : A mentésről és az első segélynyújtásról.

Kolozs­

várt, 1 9 0 2 . 8-r. 1 5 lap. L o p a g e L a j o s . Á r a 0 0 flll. U. a. .• A

8-r.

veszettségről.

1 1 lap. Budapest, 1 9 0 2 . D o b r o w s k y és

Franké. Á r a 2 0 flllér. K o o s Mihály dr.

és

TOKÁNYI L á s z l ó : Á l l a t e g é s z s é g ü g y i

rendeletek,

8-r. 4 3 6 lap. Budapest, 1 9 0 2 . Ifj, N á g o l Ottó b i z o m . Á r a 6 kor. KovÁcii Aladár d r . : A z első segélynyújtás rövid vázlata. Ötödik kiadás. Budapest, 1 9 0 2 . D o b r o w s k y és Franko. Á r a 4 0 flllér. KOVÁCS R e z s ő : A testgyakorlatok

hatása az egész emberre.

a testi nevelés nemzetközi congressusáról. hez.

Budajjest, 1 9 0 1 . T o r n a ü g y

Adatok

Jelentés

a külföld testi nevelésé­

kiadóhivatala.

LÖTE József d r . : M e g j e g y z é s e k a középiskolai oktatásra

N . 8-r. 2 8 1.

Kolozsvár, 1 9 0 2 . Stein János b i z o m . Á r a 4 0 flll. MARSCHALKÓ Tamás d r . :

A

nemi (venereás)

betegségek

és

az

azok

elleni v é d e k e z é s népszerű ismertetése. E g y e t e m i előadásai n y o m á n a művel­ tebb laikus k ö z ö n s é g számára. Budapest,

1 9 0 2 . D o b r o w s k y és Franko.

Ára

2 korona. SzEGEDY MASZÁK E l e m é r d r . : A tüdővész és az ellene való v é d e k e z é s k ü l ö n ö s tekintettol az ipari munkásokra. Budapest, 1 9 0 1 . 7 2 lap. MÁRTON Sándor d r . :

Segélynyújtás

és

óvóintézkedések

baleseteknél,

és ü z e m m e g b e t o g e d é s o k n é l . V I . javított és bővített kiadás. 8-r, 9 6 1, BudaX>est, 1 9 0 2 , L a m p e l Róbert b i z o m . Á r a 1 kor, MITTELMANN Bernát d r , :

A körülmetélés eredete, története és műtéte,

MAGVAK

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

325

MiTZGER Tivadar d r , : ö ű n ö k az ifjúság nemi életében és azok hatásai a férfikorban.

3-ik

kiadás

(8-r. 98 lap). Budapest, 1900. N y o m .

Muskát és

Friedmann. A r a 2 kor. NACY Béla d r . : sok

Iparosok e g é s z s é g e . Általános Higiénia (90 1.) l2)aro-

olvasótára. Szerk. Mártonffj^ Márton. K. NAGY S á n d o r : Á l l a t v é d ő k t ö r v é n y k ö n y v e . A z állatvédőiemro vonat­

kozó összes állategészségügyi törvények és rendeletek. M á s o d i k kiadás

8-r.

101 lap. Budapest.

Ára

60

az országos állatvédő egyesület.

Grimm G.

fill. U. a.

Budapest, Ára

Kiadja

A z e m b e r és a kutya.

V é d e k e z é s a veszettség ellen. 8-r. 71 1.

1902. Kiadja az orsz. állatvédő egyesület.

Grimm G. bizonánya.

30 fillér. NÉKÁM : V a d e m e c u m , lásd III. NÉMETHY K á r o l y dr. : A nyilvános betegápolás költségeinek fedezésé­

ről

szóló

törvény

magyarázata.

8-r.

176 lap. Budapest, 1900. T o l d i Lajos

bizománya. Á r a 3 kor. OKBAN R e z s ő d r . : A n y a t e j ós mesterséges tái)lálás. Gyakorló o r v o s o k ­ nak (8-r. 15 lap). Budapest, 1903. Grill K á r o l y bizom. Á r a 3 kor. OTTÓ József d r . : A testgyakorlás alapelemei 67 ábrával. 128 1. Tudo­ mányos Z s e b k ö n y v t á r 90—91 szám. PALLAGI G y u l a d r . : A g y e r m e k i lélek. 1902. Pfeiffcr Ferdinánd

bizom.

Budapesten, 8-r. 52 lap. Á r a 1 kor. 20 flll. PETHES János d r . : G y e r m e k p s y c h o l o g i a . Néjinevelők könyvtárának 7—9 füzete. 336 lap. RÓTH Zoltán d r . : N é p s z a p o r o d á s u n k k é r d é s e a X X . század k ü s z ö b é n . Értekezések

a

társadalmi t u d o m á n y o k köréből. Kiadja a m. tud.

A II. osztály rendeletéből szerkeszti

akadémia.

Pauer Imre dr. X I I . kötet, 5—7 s z á m .

Budapest, 1901. (N. 8-r. 48 lap.) Á r a 90 flll, RoBOZ J ó z s e f : Mi a dadogás és h o g y a n lehet rajta segíteni. N . 8-r. 32 lap. Temesvár, 1900. Á r a 60 fill. SABBÓ Arthur d r . : és elhárítására.

A

Népszerű

útmutatás

a

beszédhibák

felismerésére

vallás- és közoktatásügjá m . kir. Minisztérium m e g b i z á -

sából. 8-r. 24 lap. Budapest. 1901. D o b r o w s k y és Franko. Ára 30 flll. SCHUSCHNY Henrik

dr.:

Egészségtan

a felsőbb leányiskolák I V .

osz­

tálya számára. 8-r. 72 lap. Budapest, 1902. Ijampol Róbert. Á r a 1 kor. TüKöKKANizsAi ScHULi'B G y ö r g y : A munkás lakásokról. Tanulmány (N. 8-r. 63 lap). P o z s o n y , 1901. Heckenast G. utóda. Ára- 1 kor. SiKLOssY Gyula d r . : Egészségtan középiskolai használatra. (8-r. 2261.) Budapest, 1902. Franklin ts. Á r a 2 kor. 50 flll. V. a . : E g é s z s é g t a n . F e l s ő b b és polgári leányiskolák használatára. 72 a s z ö v e g k ö z é nyomott ábrával Ára

(8-r. 205 lap). Budapest,

1902. Franklin ts.

2 kor. 50 flll. SzöKE K á r o l y dr. csajághi.: A ragályos, v a g y fertőző b e t e g s é g e k nép­

szerű ismertetése, k ü l ö n ö s tekintettel a v é d e k e z é s r e . (8-r. 112 lap. Ifj. Nagel Ottó bizom. Budapesten, 1902- Á r a 1 kor. 20 flll,

326

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

SzALAY Mihály d r . : A s z e g é n y ü g y . A d a t o k és tervek Budapest székes főváros s z e g é n y ü g y é n e k v é g l e g e s rendezéséhez

(N. 8-r. X I I . 9 9 lap). Buda­

pest, 1 9 0 1 . Singer és W o l f n e r . Á r a 3 kor. TAurPEE V i l m o s d r . : Jelentés a b á b a ü g y o r s z á g o s rendezéséről. TEMESVÁRY R e z s ő dr. : A s z e g é n y g y e r m e k á g y a s o k . (8-r. 2 2 1. Budapest. TORDAY F e r e n o z d r . : irat

A z egészség közgazdasági'jelentőségéről.

a k ö z e g é s z s é g ü g y államosítása

Röp­

érdekében. L e x . 8-r. 9 1 lap. (Budajiest,

1 9 0 2 . L é g r á d y testv. Á r a 2 k o r . TÓTH Imre d r . : A l k o h o l i z m u s a társadalomban. Röpirat. VARGA Jenő : Sötét pontok. Születések korlátozása, VAUVENARGUES válogatott morális m ű v e i . Tanácsok e g y fiatal embernek.

angyalcsinálás.

Gondolatok és életszabályok.

Franoz. ford. K u n Sámuel.

8-r. V I I . 7 0 lap.

Budapest, 1 9 0 0 . R é v a i L e o . VÁZSONYI J e n ő : V é d e l m e t a balosetek ellen

M a g y a r m u n k a egészség­

ü g y i m ú z e u m alapítása ( 8 - r . 3 5 lap). Budapest, 1 9 0 0 . L a m p e l Róbert bizom. Á r a 1 kor. VÍZAKNAI Antal d r . : zésének alapelvei

A prostitutióról. Fogalma, okai és alakjai,

rende­

és szabályozása, különösen M a g y a r o r s z á g o n . D o b r o w s k y

és Franko b i z o m . Budapest, 1 9 0 1 . Á r a 1 kor. WESZELY Ö d ö n d r . :

A z írásbeli dolgozatok. N . 8-r. 3 6 lap.

Budapest,

1 9 0 2 . L a m p e l Róbert, Á r a 8 0 flll. Előadások

az iskolai e g é s z s é g ü g y k ö r é b ő l . Dr. RIGLER Gusztáv,

dr.

ScHuscHNY Henrik, dr. STEINER Samu és dr. WALDMANN F ü l ö p . Mindentudó " g y e r m e k ápolása.

A.: A

Hasznos

tudnivalók.

Az

e g é s z s é g megtartása. A

s z é p s é g m e g ó v á s a . 8-r. 2 7 2 lap.

Budapest,

Singer és

W o l f n e r . Á r a 3 kor. Útmutatás

az első segélynyújtásnál

követendő eljárásról

a

magyar

kir. c s e n d ő r s é g számára. Kiadja a II. sz. csendörkorület 8-r. 2 7 lap. don,

Szege­

1 9 0 0 . ScHüLiioE K á r o l y Á r a 8 0 flll. Szabályrendelet

a

m. kir. h o n v é d s é g e g é s z s é g ü g y i szolgálatára.

rósz. Á l l a n d ó h o n v é d e g é s z s é g ü g y i intézetek.

II.

K. 8-r. 4 1 8 1. Budapest, 1 9 0 0 .

Pallas irod. és n y . r. t. Á r a 3 kor. 3 1 flll.; — melléklet hozzá. 8-r. 4 9 4 lap. Budapest, 1 9 0 0 . Pallas. Á r a 5 kor. 4 6 flll. AczÉL K á r o l y d r . : A v é r z é s csillapítás az első segélynyújtás körében. Gy. 1 9 0 1 . 4 5 4 lap.

—

U. a.:

A z első segélynyújtás.

U. a. : Orvosi első segély (mentő szekrény).

G y . 1 9 0 2 . 3 7 2 lap. —

G y . 1 9 0 2 . 1 3 6 lap. —

A z élesztési eljárásokról. Gy. 1 9 0 2 . 7 2 8 , 7 4 1 , 7 6 0 lap. — V. a.: első segély (mentő szekrény). K. K. 1 9 0 1 . 3 5 sz. — U.a.:

U. a.:

N e m orvosi

A mentő intéz­

m é n y országos szervezésének jelenlegi állása hazánkban. K. K. 1 9 0 1 . 2 8 sz. — ÁNisEELD Endre d r . : A rovarok útján terjedhető b e t e g s ó g o k r ő l . Gy. 1 9 0 0 . 1 2 1 lap. — AujEszKY Aladár d r . : A fertőző b e t e g s é g e k okozóiról és az ellenök

való védekezésről. I. és E . 1 9 0 0 1 3 5 lap. — TJ. a.:

tette fertőző betegségekről. T . T. K. 1 9 0 0 . 3 7 0 lap.

—

A rovarok TJ. a,.:

A

terjesz­

budapesti

vaj gümőbacillus tartalmáról. O. H . 1 9 0 2 . 3 7 lap. — BARABÁS József dr ; A

MAGYAU ORVOSI SZAKIRODALOM.

327

tosti fenyíték ogészségüg5Ü tekintetbon. E g . 1931. 196 lap. — BANÓCZY Gyula dr.: A z iparfelügyelet e g é s z s é g ü g y i szempontból. K. K. 1900. 2 sz. — BEKEXO Miklós d r . : A fertőző betegségekről.

K. K. 1900 7, 8, 9 sz. — BEBGEB F e ­

rencz d r . : A g y e r m e k e k fogszújának

gyakorisága és leküzdése

(szájápolás).

Eg. 1902. — BEKNAKD József d r . : Házi g o m b a és g ü m ő k ó r . E g . 1902. 117 1. — BEXHEET Á r m i n dr. ós

JUHA A d o l f dr. : Emlékirat az orsz. k ö z e g é s z s é g ­

ügyi tanácshoz az egészségtannak

a felsőbb leányiskolákon tanítása tárgyá­

ban. E g . 1900. 23 lap. — BIBINGEB Ferencz d r . :

A z elmebetegek k ö z i g a z g a ­

tási ügjroiről. K. K. 1901, 14, 17, 19 s z . — BOLLAND A . d r . : A komisz k e n y é r és a c o n s e r v k e n y é r a n a g y o b b hadseregekben. H . 0 . 1901. 33 l a p . — BUZINKAY L á s z l ó dr. : A specialitások ellen. K . K. 1901. 24 sz.

— CaÉi'AY I;ászló

dr.: Pellagra esetek az alföldön. Gy. 1901. 40 lap. — DEÉSI K á r o l y d r . :

Az

ápoló kérdésről. 0 . L . 1902. 46 sz. — DECTSCH Ernő d r . : A z ingyontej intéz­ ményről. O. H . 1902. Gy. g y . 50 lap. — U. a.: A süketnómaságról. 1902. 30 sz. —

U a,.:

M e g j e g y z é s e k Szana Sándor d r . :

házak ü g y e , különös tekintettel M a g y a r o r s z á g r a " 1902. 25 sz. —

U. a . :

Csecsemő

M. O. L .

..A c s e c s e m ő k o r -

czimü czikkére.

M. 0 . L.

kórliázak és külön rendelő intézetek

csemők számára. M. O. \j. 1902. 18 sz. — MAGOOSY DIETZ Sándor d r . : tok g o m b á i n k ismeretéhez. T. T

K . F. F . 1900. 183 lap. — DOKTOK Sándor

dr.: A b á b a ü g y országos rendezéséről. B. K. 1902. 146, 166 lap. — Imre:

Megjegyzések

taiútás faoultativvá

az

cse­ Ada­

orvosi kar memorandumára a rajz- és

tétele tárgyában. I. és E . 1900. 17 lap. —

EEDÖDY

kézimunka

FAEKAS Benő

dr. : A g y e r m e k e g é s z s é g ü g y i v i s z o n y o k K o m á r o m m e g y ó b e n . B g . 1901. 119 lap. — FAKKAS Jenő d r . :

A

liakteriimiok

a közegészségügy

T. T. K. 1900. 99 lap. — FENÍŰ Á r m i n dr.:

szolgálatában.

Vízvizsgálati és vízjavító

eljá­

rások. H . 0 . 19;X). 9, 17, 28, 35, 49, 57 lap. — FILEP Gyula d r . : A z acetylen világüás. E g . 1901. 55 1, sz. — XJ. a,.: A fehérnemű

V, a.:

A. k ö n y v e k fertőtlenítéséről. K. K. 1901. 38

fertőtlenítése.

E g . 1931. 142 lap. — XJ. a.:

üj viz-szűrő vizsgálata és bírálata. É. 1900. 76 lap. — XJ. a.: lum h u n g a r i c u m mos

Egy

A plionolyso-

fertőtlenítő hatásáról. 0 . H. 1900. 474 laj). — FKIEDBICU Vil­

dr.: Orvosi haladás az 1900. é v b e n az ipari m e g b e t e g e d é s e k terén.

H. 1901. 323, 337, 353, 370, 383, 401 1. —

U.

a.:

Az

alcoholisnms

ellene való v é d e k e z é s . K. K. 19i30. 2, 3, 4 sz. — FEEUND Henrik ségügyi szolgálat a j ö v e n d ő háborúkban. H . 0 . 1901. 57 lap.

ós

0. az

dr. : E g é s z ­

— FBISOHMAMÍ

Gyula d r . : A foglalkozási niogbetegodések. G y . 1900. 580 lap. - - GENEESIOH Gusztáv d r . :

A c s e c s e m ő k v é d é s e . K. K. 1901. 27 sz. — U. a.:

losis v i s z o n y a az iskolához. K. K. 1902. 35 és 36 sz. — d r . ; Visszapillantás

T y p h u s epidémia.

GEEÖ Sándor

dr.:

tubercu­

az országos k ö z e g é s z s é g ü g y i egyesület iskola orvosi ós

egészségtan tanári szakbizottságának U. a.:

A

GENEESICH V i l m o s

A

működésére.

M . O. L . 1902. 34 sz. —

T y p h u s s a l fertőzött i v ó v í z . O. H . 1900. 97 lap. —

tüdövész

szanatóriumokban

való gyógyításának hala­

dása. G y . 1900. 487 lap. — GLOCK Gyula dr. : A l k o h o l i s m u s és munkás kér­ dés. K l . F. 1901. XIT. fűzet — GYÖMÖEEY Oszkár d r . : A l e l e n c z ü g y államo­ sítása. O. H . 1901. 607 lap. ~

GEÓSZ Gyula d r . : A szeszes italoknak a gyer-

328

M A G Y A R ORVOSI SZAKIRODALOM.

meki szervezetre gyakorolt kártékony hatásáról. GYÖRGY Endre d r . :

I . és E . 1900. 149 lap.

—

A tejminőség kérdésének szabályozása. K . K . 1901. 22.

sz. —• HALÁSZ Aladár d r . : A z alkohol, mint a tüdövész terjesztője. T. T. K . 1901. 660 lap. — U. a.; HANKÓ V i l m o s d r . :

A g ü m ő k ó r g y ó g y í t á s a . T. T. K . 1900. 295 lap. —

M a g y a r o r s z á g városainak i v ó v í z készlete. Gy. 1900. 202

lap. — HERMANN Ottó : Caverna mortis. T. T. K . 1900. 166 fűzet. — József d r . :

A

HETZER

g y e r m e k e k e g y korai titkos b e t e g s é g é r ő l . I . ós B . 1900. 192

lap. — HOFEMANN P . dr. : A bábaképzés reformja. B . K . 1900. 57, 77, 102. 1. — HOLLÓS József dr. : A sport orvosi szempontból. E g . 1902. 213 lap. — U. a. : Új

adatok

Magj^arország g o m b á i n a k ismeretéhez. T. T. K . P. P . 1900.

20 lap. — HöNCZ Kálmán d r . : A stomatologia v i s z o n y a a k ö z e g é s z s é g t a n h o z . K . K . 1900. 23 sz. — HöNiG Izsó d r . : tekintettel 45 sz. —

az

orvosok

HüBER Alfréd d r . :

sz. — IMRE József d r . : — JENŐ Sándor d r . : 1900.

betegségek

emberek

A

élettartamáról,

Magyarországon.

syphilis és a házasság.

különös

O. L . 1901.

0 . L . 1901. 1 és 2

A t r a c h o m a ü g y és a szemkórházak. Sz. 1901. 1 lap.

A

III. évf. 174 lap.

ragadós

Az

halálozási viszonyaira

g y e r m e k e k e g y korai titkos betegségéről. —

ellen

SZENTGYÖRGYI

JORDÁN Ferenoz d r . :

való védekezésrőh

és E.

O. H . 1900. 675 lap. és E g .

1901. 49 lap. — JuBA A d o l f dr. : A kötelező játékdélutánok ban. E g . 1901. 3 lap. — U. a.:

I.

A fertőző és

a középiskolák­

A b e t e g s e g é l y z ő pénztár reformja. E g . 1901.

60 lap. — U. a.: A z alkoholellenes m o z g a l o m S v é d o r s z á g b a n . E g . 1901. 220 lap. — U.a.: A

A s z e g é n y tanulók otthonai. 0 . L . 1902. 25 szám. —

gyengetehetségűek

orvosok' ügj'köre

és

oktatása.

0 . H.

1930. 135 lap. —

k é p z é s e . O. L . 1902. 7 sz. —

U.

a.:

U. a : A z iskola

U. a.:

A z iskolaegész­

s é g ü g y reformja. O. H . 1901. 809, 827 lap. — JÜRKINY E m i l d r . : A fővárosi k ó r h á z ü g y fejlődése. E g . 1901. 205 lap. — KAISEE K á r o l y d r . : állatokról E g . 1901. 161 lap. — csemő halandóságnak Ignáoz d r . :

A

KÁRMÁN Samu

dr.:

A z élősködő

Mi az oka a n a g y ose-

és mit tehetünk ellene. G y . 1902. 188 lap. — KEMÉNY

fertőző

és

ragadós b e t e g s é g e k terjesztése

személyek,

főleg

cselédek által és annak meggátlása. E g . 1901. 132 lap. — K . KEMÉNYEI Ka­ tinka : U. a.:

A

székelyföldi

gyermekhalandóság

K K i b é d vidéki s z é k e l y

okairól.

k ö z n é p táplálkozása

Eg. és

a

1901. 233 lap. — táplálkozás

lyása a k ö z e g é s z s é g r e . E g . 1900. 49 lap. — K e r e k e s Pál d r . : k ö z e g é s z s é g ü g y e 1901. évben. G y . 1902. 830 lap. — U. a.: repe és hefolyása k ö z e g é s z s é g ü g y ü n k fejlődésére. a.:

A

gyógyszertárakról.

és

feladataink

0 . H . 1901. 691 lap. — KOSSUTÁNY Tamás d r . : kiadósága. T. T. K . 1902. 622 lap. — U. a.: K . 1902. 495 lap. — KOSZTKA Emil d r . : dr. „ a venereás bántalmak munkásoknál"

K kórházak sze­

G y . 1901. 617 lap. — U.

Gy. 1901. 607, 687 lap. —

A londoni tuberculosís congressus

befo­

Magyarország

a

KORÁNYI F r i g y e s tüdövész

dr.:.

leküzdésére.

A. búzaliszt sikértartalma és

K mindennapi kenyérről. T. T.

Néhány

m e g j e g y z é s Sellei

József

ozímű czikkére. G y . 1902. 661 lap.

•— KOVÁCS A r o n d r . : A z olasz hadsereg e g é s z s é g ü g y i szervezete. O. H. 1901. 17 lap és 1900. 41 lap. — KOVÁCS Ernő : I d e g e s s é g és E g . 19iJ0. —

KOVÁCS Mór d r . :

Hogy

állunk

a gyermekszohában. I.

a diphtheria

hygienejével.

M A G Y A R ORVOSI SZAKIRODALOM. M . 0 . L . 1902. 11 sz. —

KOVÁCS R e z s ő d r . :

329

A d a t o k a külföld testi

sóliez. B g . 1901. 157 lap. — KOZMA (KKAFSZ) Arthur d r . : ről.

B g . 1902. 182 lap és K. K.

1902. 21 sz. —

U. a.:

Miként

heveny fertőző b e t e g s é g e k számát apasztani h a z á n k b a n ? és 0 . L . 1901. 42 sz. — U. a.:

Fortözhetnek-e

nevelé-

A házi v í z s z ű r ő k ­ lehetne

a

K. K. 1902. 14 s z .

az olcsó k ö n y v e k és miként

fertőtleníthetők, E g . 1901. 25 l a p . — K O Z M A Sándor d r . : M e g j e g y z é s e k a m.-szigeti két hónapos bábatanfolyamok szervezéséhez. G y . 1901. 8301. — KÖLLNBE Károly d r : A fertőző b e t e g s é g e k bejelentése. Gy. 1930.281 lap. — KÖBMÖCZI Emil d r . : A z első segélynyújtás

orvosi szervezéséhez. Gy. 1900. 394 lap. —

KöEösi G y ö r g y d r . : A z iskola e g é s z s é g ü g y Gy. 1901. 620 lap. ~ - U. a.:

Az

és

az iskolaorvosi

iskolaorvosi intézmény

intézmény.

reformjáról.

Bg.

1902. 37 lap. — KBANOVITZ Dezső d r . : A kuruzslás és kiu'uzslók. K. K. 1901. 3 sz. — U. a. : A alóli felmentés

trachoma terjedése. K. K. 1902. 1 sz. — ü. a.: A torna

az iskolában. K. K. 1901. 18 sz. — U. a.:

A szájüreg vizs­

gálata az iskolában. K. K. 1901.21 sz. — KRAÜSZ Arthur lásd K O Z M A . — KBOM­ PECHEB Ö d ö n d r . : N ö v é n y i élelmi szerek vastartalmáról. M. Oh. F . 1901. 98 lap. — KuTHY Dezső d r . : A tüdővész szanatóriumi szemle. O. H . 1900, 692, 709, 729 lap. — U. a.: ellen. K. K. 1901. 28 sz. — U. a. : T ü d ő b e t e g 14 lap. — U. a.:

g y ó g y í t á s a . Összefoglaló

Küzdésünk

a tuberculosis

szanatoriiimokról.

E g . 1900.

ü j h y g i e n e s k ö p ő c s é s z é k . O. H . 1900. 336 lap. — KÜTTNER

után TÓTH Gyula d r . : A m o d e r n és az ólom l ö v e d é k hatásának összehason­ lítása. H. O. 1902. 33 lap. — LANTOS

Emil d r . : A női ruházatról. I. ós B g .

1900. 58 lap. — LÁZÁR Menyhért d r . : A g y e r g y ó i kórház. K. K. 1900. 21 sz. — LEDERMANN R . d r . : Házasulandóknak előzetes nemi betegségekre vonatkozó vizsgálatáról. K. K. 1902. 8 sz. — LESZNER R u d o l f d r . : Kézszorítás. I. ős B g . 1900.

73 lap. — L. a.:

lap. - - í/. a: : A z

e g y s z e r a kőzszoritásról. I.

és B g . 1900. 126

anyatej. T. T. K. 1902. 50 lap. — LÜBL

Még

Vilmos dr.: A z

első segélynyújtás ismereteinek tanításáról ós terjesztéséről. M . 0 . L . 1902. 34 szám. — (/, a.:

Az egészségtannak

tásáról M . 0 . L. 1902. 46 sz. ~

k ö z é p i s k o l á k b a n való m ó d s z e r e s taní­

U. a.: A

telefon által

közvetíthető

betegségek moggátlására való uj készülék. G y . 1903. 91 lap. dr.: E g é s z s é g ü g y i szabályok és az iskola. M .

0 . L.

A typhus b e t e g e d ő s e k okairól Baranya m e g y é b e n . LUKÁCS H u g ó d r . : M a g y a r o r s z á g elmebeteg

fertőző

LOEWY L i p ó t

1902. 46 sz. — TI. a. :

0 . H . 1902. 452

ü g y o 1901-ben.

lap. —

0 . L . 1902.

37

sz. — LUKÁCS G y ö r g y d r . : A sanatoriumról. K. K. 1902. 8. sz. — MAJOR F e r e n c z dr. országgyűlési b e s z é d e . K. K. 1901. 7 — 8 s z . — MÁRTON Sándor dr. : Üzemi balesetek, m e g b e t e g e d é s e k ős o v ó intézkedések. K. K. 1902. 28, 29, 30, 31. sz. — MARSOHALKÓ Tamás dr.: A prostitutióról. K. K .1902. 24 sz. — SZEOEDY MASZÁK Elemér d r . : A tüdővész és az ellene ipari munkásokra. dr.: A z első

való v é d e k e z é s , kiUönös tekintettel az

K. K. 1901. 30—36 sz. és 1902. 1 és 2 sz. —- MÁTHÉ Lajos

segélynyújtásról.

Gy. 1900. 413 lap. — MANGLEE Béla d r . :

A

fertőző b e t e g s é g e k p r o p h y l a x i s a e g y módjának törvényhozási úton koresztülvihetősége a tuberculosis terjedésének

meggátlására.

M . O. L .

1902. 4 sz.

— NÉMETHY Sani\i dr.: M e g j e g y z é s e k a m.-szigeti két hónapos bábatanfolyamok

330

M A G Y A R ORVOSI SZAKIRODALOM.

szervezósóliez. G y . 1 9 0 1 . 7 6 2 lap. — NEUIÍ.WEK oktatásáról. M . 0 . L . 1 9 0 2 . 1 9 sz. —

Adolf

dr. : A

siket-némák

NUEIÜSÁN József d r . : A városi szemét

értékesítése. T. T. K. P. F . 1 9 0 2 . 1 4 5 lap. — OEHEB Oszkár d r . :

Babona és

alkoholismus. 0 . H . 1 9 0 1 . 6 4 9 lap. — OLÁU Gusztáv d r . : E l m e g y ó g y i n t é z e ­ tek

építése.

G y . 1 9 0 1 . 3 0 0 lap.

— OKBAK R e z s ő d r . :

létesítéséről. M. O . L . 1 9 0 2 . 1 9 sz. — U. a.: lás.

Kl.

ellene

F.

1 9 0 2 . III.

irányuló

Csecsemő

kórházak

Anyatej és mesterséges

táplá­

füzet. — PALOTAI A n d o r d r . : A rák terjedése

és az

németországi

m o z g a l m a k . 0 . H . 1 9 0 2 . 5 1 6 , 5 3 6 , 5 5 1 lap és

•K. K. 1 9 0 2 . 1 5 szám. — PAPP Samu dr. o r s z á g g y ű l é s i b e s z é d e . K. K. 1 9 0 1 . 7 sz. — PÉCSI Dani d r . : A védhimlő oltás. K. K. 1 9 3 2 . 6 sz. — PETZ Lajos d r . : .Küzdelem

a tüdövész

PoLLATSCHEK

ellen. Reflexiók. Javaslatok. O. H. 1 9 0 1 . 6 6 2 lap. —

Simoíi dr. : A trachoma terjedésének

okai ós az ellene teendő

ujabb intézkedések. K. K, 1 9 0 1 . 4 sz. és 0 . H . 1 9 0 0 . 5 1 0 lap. —

POLITZER

Alfréd dr. : A csecsemő házakról h y g i e n i k u s szempontból. E g . 1 9 0 2 . 1 5 7 lap. —

PiiBisz

Hugó dr.:

A

fiumei

pestis g y a n ú s

eset. Gy, 1 9 0 1 . 5 9 6 lap. —

PBEISICH Kornél dr. és SCIIÜTZ Aladár d r . : Ujabb adat a tuberculosissal való fertőzés módjához g y e r m e k o k n é l . O. H. 1 9 0 1 . 7 5 4 lap. — U. azok m e k k o r i tuberculosis .Utasítás U. azok;

a

szülök

fertőzésről ós az ez és

minden

A gyermekek

felnőtt e g y é n

tuberculosissal

módjairól.

részére. E g . 1 9 0 2 . 5 8 lap. —

való fertőzésónok módjai

m e g e l ő z é s e . O. H. 1 9 0 2 . 3 6 1 . 3 7 7 lap. — RAITSITS Lajos : Tanuló szellemi

: A gyer­

ellen való v é d e k e z é s

ós

azok

ifjúságunk

túüorliolése. E g . 1 9 0 2 . 2 2 9 lap. — RÉNYI József d r . : A felelősségi

rendszer mint j ö v e n d ő k ö z e g é s z s é g ü g y i közigazgatásunk 1, 2 , 3 , 4 , 6 , 7 sz. — RIGLER

Gusztáv

K. K. 1 9 0 1 . 2 0 — 2 1 szám. — TJ. a.:

dr.:

alapja. K. K. 1 9 0 1 .

A hús, a tej ós a tuberculosis.

Serodiagnosis

az

élelmiszer

vizsgálat­

ban. M . O. L . 1 9 0 2 . 7 szám. — U. a.:

A szifon kupakokról. M . 0 . L . 1 9 0 2 .

2 5 szám. — RoHON .Jeiiő dr. ; A z e g y

g y e r m o k r e n d s z o r a Dunán tul. B. K.

2 1 7 lap. — RÓTH V i l m o s d r . : S o m o g y m e g y o 1 9 0 0 . 1 8 7 lap. — SALGÓ Jakab d r . :

A

k ö z n é p é n e k táplálkozása.

szeszes

italok

közvetett káros hatása. K. K. 1 9 0 2 . 1 sz. — SCHUSCHNY tanulók

szellemi elfáradása. I. és E g . 1 9 0 0 . 1 0 5 lap.

Iskola. E g . 1 9 0 2 . 5 3 lap. M. O. L . 1 9 0 2 . 7 sz. —

— TJ. a,.:

Az

iskolaorvosi

élvezésének

Eg.

némely

Henrik dr. : K i s e b b — U. a.:

Család

intézmény

ós

reformja.

U. a . : Ethikai széljegyzetek a középiskolai tantár­

g y a k h o z . M. O. L . 1 9 0 2 . 3 4 sz. — (7. a.:

A tanuló ifjúság folvüágosítása a

nemi kérdésről. O. H . 1 9 0 2 . G y . g y . 4 9 lap. — SCHÜTZ Aladár lásd

PREISICH

Kornél. — SCHWARZ F r i g y e s d r . : A b á b a ü g y reformja. G y . 1 9 0 0 . 1 8 6 lap. — BABAECZI SCIIWARTZER Ottó d r . : A z e l m e g y ó g y i n t é z e t e k kérdéséhez.

0 . H. 1 9 0 2 . 3 8 2 lap. —

ablak

rendszerének

K a . : A z elmebetegek intézeti felvé­

tele. K. K. 1 9 0 2 . 2 6 , 2 7 , 2 8 lap. — SELLEI József d r . : A veuereás bántalmak m u n k á s o k n á l : prophylactieus intézkedések.

Gy.

1902.628

lap.

—

SEYLER

Emil d r . : A g y e r m e k v é d e l e m r ő l . G y . 1 9 0 1 . 4 7 6 , 4 9 4 , 5 0 9 , 5 2 5 lap. — SZTANKAY Aba

d r . : A. titkos szerekről. K. K. 1 9 0 2 . 1 0 sz. — STEIN F ü l ö p d r . : A z alko-

.holismus elleni v é d e k e z é s Ödön d r . : Néhány

szó az

hazánkban. K. K. 1 9 0 2 . 3 2 szám. — SZTRÖSZNEB iskolák

vízellátásáról. K. K. 1 9 0 2 . 3 3 szám, —

«a«iLgB3afaii.^.*.'!'t...»]i»aiiCi

MAGYAK

TJ. a.:

Neliány szó

a

ORVOSI

dobányról,

SZAKIRODALOM.

különös

331

tekintettel

az

ifjúkori

dohány­

zásra. K. K. 1 9 0 2 . 2 9 sz. — STKÖHMBEEG K á r o l y d r . : A prostitutióról. K. K. 1901.

4, 1 1 , 1 2 , 14, 2 2 , 2 4 , 3 0 ,

32. 33

sz. és 1 9 0 2 . 1, 4 , 7 , 1 6 , 1 8 , 1 9 , 2 1 , 2 2 ,

2 5 sz. — SÜMEGI József d r . : A gerinozgörbület keletkezésének prophylaxisa. A z iskolapad. A k é z i m u n k a osztályok és a házi tanuló

szoba

berendezése.

E g . 1 9 0 0 . 8 7 lap. — SZAEO Elemér d r . : A sebesültvivők kiképzéséről. O. H . 1 9 0 2 . 4 1 lap. — SZABÓ Sándor d r . : A

prostitutio

mint

társadalmi

kérdés.

0 . L . 1 9 0 1 . 7 sz. — SzALÁKDi M ó r dr. : Az elhagyott g y e r m e k e k ü g y e Magyar­ országon. G y . 1 9 0 0 . 5 0 8 lap. — U. a.: 6 6 6 , 6 8 0 lap. — SZAKA

A

l e l e n c z ü g y külföldön.

Sándor d r . : A dajkaságba

Gy. 1 9 0 2 .

adott g y e r m e k e k ellenőr­

zésének rendszerei. K. K. 1 9 0 1 . 1 7 , 1 8 , 1 9 sz. — Tf. a. : A gj^ermekvédelem és

ágai.

K. K. 1 9 0 1 . 2 9 sz. —

U. a :

A

közsegélyre

szorult

gyermekek

ü g y é n e k mai állása M a g y a r o r s z á g o n . K. K. 1 9 0 2 . 1 3 sz. — U. a.: A csecse­ mők tejjel való ellátásának szabályozása. L. 1 9 0 1 . 4 0 sz. — TI. a : A csecs(!inü

Csecsemő tejszállitó

kórházak

ügye,

Magyarországra. M . 0 . Ij. 1 9 0 2 . 2 2 sz. — U. a.: ság

s

az

ellene

szorult g y e r m e k e k

való

intézetek. O .

különös

tekintettel

A n a g y c s e c s e m ő halandó­

liaroz. G y . 1 9 0 2 . 2 0 4 lap. — U. a.:

ü g y e a rajnai departemontbon.

A közsegélyre

O. IJ. 1 9 0 2 . 2 6 sz. —

U.

a.: A g y e r m e k v é d e l e m szervezése Temesvárt. O. L . 1 9 0 2 . 3 8 sz. — SZÁNTÓ József dr. : A titkos g y ó g y s z e r e k . G y . 1 9 0 1 . 5 7 4 lap. — A közegészségügyi

szolgálat a

gyakorlatban.

SZÁSZY István dr. :

G y . 1 9 0 2 . 1 7 2 , 1 9 0 lap. —

SZÉKELY Ernő d r . : A hus conserválás kereskedelmi conservsókkal. M. Ch. F . 1 9 0 0 . 7 1 lap. — SZÉKELY Salamon d r . :

Gyermektej.

B.

K.

Kálmán o r s z á g g y ű l é s i b e s z é d e a k ö z e g é s z s é g ü g y r ő l . K.

1 9 0 2 . — SZÉLL

K.

1 9 0 1 . 8 sz. —

SZILÁGYI Gyula dr.: K ö z s é g e i n k ivóvizéről. E g . 1 9 0 2 , 2 lap. — TAÜFPER Jenő dr. : Ismétlő bábatanfolyam

Temesvárott.

mond dr : V i d é k i kórházaink

M. 0 . L . 1 9 0 2 . 3 1 sz. — TELEGDI Z s i g ­

és az elmebeteg ü g y . Gy.

TEMESVÁRY R e z s ő d r . : Babonák ós elöitéletok 1 9 0 0 . 1 7 3 lap. — U. a.:

a

1 9 0 0 . 7 4 8 lap. —

gyermekápolásban.

B.

2 3 , 2 4 sz. —• THIM József d r . : E g é s z s é g ü g y i 9, 1 1 , 1 3 , 1 5 , 1 6 . 1 8 sz. — V. a. : A z

közszolgálat. K. K. 1 9 0 1 . 1, 5 ,

egészségügyi

közegek

viszonya

közog'észségi intézkedésekhez és kihágásokhoz. K. K . 1 9 0 1 . 2 6 s z . — U. Az

elhagyott

K.

Gyermekhalandóság az első életévben. K. K. 1 9 0 1 .

gyermekek

védelméről. K .

a a.:

K. 1 9 0 2 . 2 5 , 2 6 , 2 8 , 2 9 , 3 2 sz. —

THIRRING G . d r . : Budapest gyermekhalandósága.

G y . 1 9 0 0 . 2 6 4 lap. — TOR­

DAY Á r p á d d r . : A pestisről. 0 . H. 1 9 0 0 . 6 1 4 lap. — TORDAY F e r e n c z dr. ; A párisi új g y e r m e k k ó r h á z a k .

O. H . 1 9 0 1 . 4 1 3 lap. — TJ a.:

mekkórházak. O. H. 1 9 0 1 . 6 6 5 lap. — U. a. : A

A londoni g y e r ­

gyermekhalandóságról.

K. 1 9 0 2 . 3 4 , 3 5 sz. — U. a.: A g y e r m e k k o r i lugmérgezésről.

K.

Eg. 1 9 3 0 . 1 6 9

lap. — TÓTH Gyula dr. A m o d e r n f e g y v e r e k n e k a tábori e g é s z s é g ü g y i szol­ gálatra való gyott

befolyása.

gyermekek

H . 0 . 1 9 0 1 . 4 1 sz. ~

ü g y e Francziaországban.

TCRCSÁNYI Imre dr. : A z elha­ Eg.

1 9 0 2 , 2 0 5 lap. —- TJ. a :

Lelenczek és lelenozházak. B. K. 1 9 0 2 . 8 4 , 1 0 7 , 1 2 7 lap.

TuBNOvsKYMór d r . :

Iskolás g y e r m e k e k fejfájásáról. I . és E g . 1 9 0 0 . 9 3 lap. — U.a: coloniáiról.

G y . 1 9 0 0 . 7 9 6 lap. — U. a.:

Epilepsiások

T ü d ő v é s z e s tanitók E g . 1 9 0 0 . 1 2 9

332

MAGYAR

ORVOSI

lap. — VÁMOSSY Zoltán d r . ; M é r g e k 1900.

40 lap.

SZAKIRODALOM.

a k o n y h á b a n és

— U. a..: M é r g e k a mindennapi

a

háztartásban.

Bg.

életben. B g . 1900. 1 lap. —

VAKGA Géza d r . : N é h á n y m e g j e g y z é s Prischmann

főorvos

„Poglalkozásbeli

m e g b e t e g e d é s e k " c z i m ü czikkére. Gy. 1900. 599 lap. — WALDMANN P ü l ö p d r . : A titkos

gyógyító

szerekről. E g .

1902. 29

lap. — U. a.:

A z egészségtan

tanításáról az iskolában. M . O. L . 1902. 19 sz. — U. a.: Titkos g y ó g y s z e r e k és reklám orvosságok. O. O. iskolás

gyermekek

Sz. 1900. 44 lap. — U. a.: Erkölcsi v e s z é l y e k

életében. I.

és E g . 1900. 37 lap. — WALKÓ R e z s ő d r . :

M a g y a r o r s z á g k ö z e g é s z s é g ü g y e 1901-ben. O. L . 1902. 49 sz. — WBISZ Á r m i n dr.: Javaslat országos állítása Bg.

m o z g a l o m n a k indítására tüdőbeteg népszanatoriumok

érdekében. K. K. 1901. 3 sz. — U. a:

1900. 126 lap. — U. a.:

fel­

A z iskola és tornázás. I.

és

Á. t ü d ö g ü m ő k ó r g y ó g y k e z e l é s e czéljából meg­

indított szanatórium m o z g a l m a k hazánkban. K. K . 1902. 30 szám. — U. a.: A tüdövész pusztítása az e g y e s iparágakban. K. K. 1902. 33 sz. — ZAITSCHEK Arthur d r . : A vaj összetételéről. M. Ch. P. 1902. 181 lap. — Y. z A z iskola orvosi intézmény tervbe Bg.

1902. 19

Antisepsis

vett

reformálása

és az

iskolaorvosok

mozgalma.

lap. — NÉVTELENÜL ; A z első s e g é l y a harcztéren.

a

habomban.

A s e p s i s és

O. H. 1902. 61 lap. — A z országos k ö z e g é s z s é g i

egyesület iskolaorvosi és egészségtan tanári szakbizottságának

emlékirata a

vallás- és közoktatásíigyi m . kir. Miniszterhez az egészségtannak a tanító és tanítónőképző — A

intézetekbon

közegészségügy

a

való tanítása tárgyában. I. és B g . 1900. 75 lap. főrendiházban.

Eg.

1902.

167

lap.

— A z ólom

h y g i o n e j é r ő l . K. K. 1902. 22 sz, — A körülmotélési rendelet bírálata. 0 , 0 . Sz. 1900.84 1. — A z állami g y e r m e k m e n h e l y e k r ő l szóló t ö r v é n y c z i k k . Gy. 1901. 91 lap. — A berlini nemzetközi tuberculosis oonforenczia. O. H. 1902. 728 lap. — Országos k ü z d é s

a

tüdövész

ellon.

O.

kolai uj tantervjavaslat tormószottani, v o g y Bg.

1900. 29 lap. — A székes-fővárosi

H.

1901. 491 lap. —

és egészségtani oktatása

Eg.

1900. 47 lap. — Pavillon és n o m pavillon rendszer

Gy.

1900. 667 lap. ~ -

a

és

ügyében.

I. ós

kórházépítésbon.

egyesületek. G y . 1901. 175 lap. — A z

iskolatáska, fűző ós ruhauszály ellen. G y . 1901. 269 lap. — a munkásoknak

népis­

I V . ker. iskolaszékének v é l e m é n y e s

jelentése a gyengetchotségtt elemi iskolai tanulók Betegsegélyző

A

részéről. I.

Törvényjavaslat

b e t e g s é g esetére való biztosításáról. 0 . 0 . S z . 1901. 16 lap. VII.

A)

Orvosi

közügy.

P Á Y Aladár dr.: A z rij orvosi díjszabás és az orvosi szolgálat díjazá­ sára fennálló szabályok. Közigazgatási könyvtár. III. évf. V I . füzet

90

lap.

és

kül­

Á r a 1 kor. 20 flll. GKÓSZ Emil dr.: A z o r v o s k é p z é s

üj

földön. Hivatalos adatok ala^jján. Budapest,

rendje

Magyarországon

1902. E g g e n b e r g e r

b i z o m . Ára

1 korona. HoEEBAUEE

Imre dr.: A b e t e g s o g ó l y e z ő egyletek ellen. N é h á n y szó a

n a g y k ö z ö n s é g és az o r v o s o k h o z . (N. 8r. 13 lap.) Budapest, és Franko. Á r a 40 flUér.

1902. D o b r o w s k y

MAGVAR

ORVOSI

333

SZAKiRODAtOM.

NÉKÁM : V a d e m e c u m . 1. III. Oi.Aii Gyula d r . : A z

o r v o s o k j o g a i r ó l és

kötelességeiről

a

fennálló

törvények és rendeletek alaiyán. 1. PESTHV l í v k ö n y v . RÉNYI József dr.: A

felelősségi rendszer

sunk alapja. H o r n y á n s z k y Utasítás

a m . kir.

mint j ö v e n d ő

kíizigazgatá-

Viktor. honvédorvosi

tiszti

kar

tényleges

állományának

ösztöndíjas jelöltjeivel követendő eljárásra. 8r. 38 la]). Budapest, 1900. Pallas irod. és njromd. r. t. A r a 41 fillér. A honvédorvosok

kínevezésére

és előléptetésére, valamint azok minő-

sítvényi táblázatának szerkesztésére vonatkozó új „ s z a b á l y " . Törvényszéki

orvosi

vizsgálat

m. kir. igazságügyminiszterium.

tárgyai.

Budapest,

Hivatalos kiadás.

1900. Toldi Lajos

Kiadja a

bizom.

Ára

1 kor. 60 fdl. AczÉL K á r o l y d r . : A z életbiztosítási orvosi vizsgálatról. G y . 1901. 142 lap. — U. a.:

Az új orvostudományi és szigorlati

rendszer.

G y . 1902. 235

lap. — ADLER H . dr. : A z ausztriai o r v o s i kamarákról. Gy. 1900. 523 lap. — ALBECKER K á r o l y d r . : R e k l á m kuruzslás. O. O. S z . 1902. 46 lap. — BÁNÓOZY Gyula d r . : Hozzászólás ERÓS Soma dr. javaslatához a pénztári o r v o s o k h e l y ­ zetéről. K. K. 1901. 8 sz. — BERÉNYI Sz. 1902. 3 lap.

— U. a.: Ismét az

Ferencz

dr.:

Az

ö z v e g y d í j r ó l . O. O.

ö z v e g y d í j r ó l , tokintettel

dr. czikkére. 0 . O. Sz. 1902. 38 lap. —

BBRKOVITS

rendtartásról. O. H . 1900. 150 lap, u. a.

O.

Miklós

SZŐKE

dr.:

István

Az

O. Sz. 1900. 4 0 lap.

orvosi

—

BÍRÓ

Gyida d r . ; A v i d é k i kórházak és a kötelező kórházi gyakorlat. Gy. 1902. 347 lap. — BRtJcK F e r o n c z d r . : N é h á n y szó a

k ö z s é g i és

körorvosi

díjakhoz. 0 . O . Sz. 1900. 125 lap. — BRÜCKMANN Arthur d r . :

A

látogatási siker

befo­

lyásáról az o r v o s díjazására. G y . 1902. 619 lap. — Cívis d r . : Nyilt levél (az orvosi s z ö v e t s é g

míiködésének

Károly d r . : A post

mertem

bírálata). O. O.

bizonyítványról.

DARKÓ József d r . : A z o r v o s kihasználásáról.

Sz. 1900. 6 lap. — CZOBOS

( ) . O. S z . 1901. 45 lap.

—

O. 0 . Sz. 1901. 80 lap. — DOL-

LINGER Gyula d r . : A z o r v o s k é p z é s r ő l . G y . 1901. 557 lap. — U. a.: képzésről, tekintettel különösen a sebklinikai

kiképzésre. 0 .

A z orvos­

H.

1901. 579,

597. lap. — DUCIION János d r . : A pénztári o r v o s o k helyzete és a g y ó g y s z e r ­ tári ü g y . K. K. 1902. 37 sz. — ENGEL B ó d o g

dr.:

Az

orvosi titoktartásról.

O. 0 . Sz. 1902. 100 lap. — ERÖS Samu d r . : A pénztári o r v o s o k helyzete és a gyógyszertári ü g y . K. K. 1902. 6 sz. — EDELMANN Menyhért

dr.:

rendtartás. Gy. 1900. 635, 650

A

lap.

— FELDMANN

Ignácz

dr.:

orvosok v i s z o n y a a k ó r b o n c z o l á s o k h o z és a prosecturák.kérdése

Orvosi

gyakorló

hazánkban.

Gy. 1902. 10, 25 lap. — FICHTER Ernő d r . : M e g j e g y z é s e k a k ö z s é g i és kör­ orvosi intézményt államosító törvényjavaslat — PLESCH N á n d o r d r . : A 1902. 128 lap. — U. a.: Sz, 1900. 160 lap. nyainak

kérdése.

—

A z o r v o s o k és U.

O. 0 .

tervozotéhez. G y . 1900. 444 lap.

b e t e g s e g é l y z ő egyletek elleni a.:

A

az

biztosító

Sz. 1900. 65 lap.

ország orvosainak b e t e g s e g é l y z ő

egylete,

0,

életbiztosító társaságok — FONYÓ 0.

akczió. O.

0 . Sz.

társaságok

0. 0.

orvosi Mór

bizonyítvá­

dr.:

Magyar­

S z . 1902. 74 lap.

—

F,

384

MAGYAK

Orvosi erő hyportropliia.

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

0 . 0 . Sz. 1902. 40 lap. — GALENUS : A z

lioz. O. 0 . Sz. 1900. 5 lap. — P . LE GENDRE és G . LEPAOE :

évforduló-

Milyen

legyen

az o r v o s o k viszonj^a a g y ó g y s z o r é s z e k l i e z . G y . H . 1901. 742 lap. — GRÓSZ Emil d r . : A v a g y o n o s b e t e g e k kórházi ájjolásáról. —

U. a. : L e v é l a szerkesztőhöz

0 . O. Sz.

( m e g j e g y z é s NÉKÁM

ozimíl czikkére). O. H . 1900. 104 lap. — U. a,.: A. biztosító mára adott orvosi bizonyítványokról. O. H . 1900. 246 vános i n g y e n e s rendelések. új rendje

O. H . 1931. 23 lap.

M a g y a r o r s z á g o n és külföldön.

1902. 26

dr. : az

orvosi

társaságok szá­

lap. — ü a. : A. nyil­

— TJ. a. : A z

orvosképzés

0 . H . 1902. 583 lap. —

szünidei orvosi oursusok. O. H . 1902. 472, 486

lap. rend

lap. — TJ. a.:

ü. a. : A

Az

orvosok

gyakorlati éve a német birodalomban. 0 . H . 1901. 728 lap. — GRÓSZ M e n y ­ hért d r . : A nagyváradi

flókszövetség

indítványa.

észrevételére. L á s d 0 . O. Sz. 1901. 91 lap.)

(Válasz

O. H.

.JENDRASSIK

Ernő

1901. 569 lap. — G . R.

d r . : A katona o r v o s o k polgári magángyakorlata. 0 . O, Sz. 1901. 104 lap. — G. E . d r . : 0.

A biztosító társaságok

számára

adott

orvosi

bizonyítványokról.

0 . Sz. 1900. 43 lap. — HERSZKY Manó d r . : A z orvostörténelem és az álta­

lános ethika fontossága az orvosjelöltro nézve. G y . 1901. 348, 3 6 3 , ' 3 8 1 , 397 lap. — TI. a.:

A vagyontalan

egyetemi tanuló. G y . 1902. 282 lap. ~

HÖOYES

E n d r e d r . : A z orvosjelöltek gyakorlati évének szabályozása. O, H 1901. 760 lap. — IMRE J ó z s e f d r . : A v a g y o n o s b o t e g e k kórházi ápolása. 0 . O. Sz. 1902. 18 lap. — JENDRASSIK Ernő dr.: M a g y a r o r s z á g o r v o s s z ö v e t s é g é n e k szervezete. O. 0 . Sz. 19C0 127 lap. — TJ. a.: Magyarországon. G y . 1900 524

A z országos

lap. — TJ. a.:

A

orvosszövetség nagyváradi

indítványa O. H . 1901. 586 lap. —• KATONA József d r . : szolgálat államosítása ős a k ö z e g é s z s é g ü g y i

törvény

A

szervezése fiókszövetség

közegészségügyi

revíziójára

vonatkozó

kérdő pontok. O. O. Sz. 1902. 128 lap. — KELLBR Lajos d r . : G y a k o r l ó o r v o ­ sok és specialisták. G y . 1901. 222 lap. — KEMÉNY I g n á c z dr.: A z orvosrond s ü l y o d é s e . O. 0 . Sz. 1902. 115 laj). — KEREKES

Pál

dr.;

Tűnődések

esztendő első napján. G y . 1902. 43 lap. — KELOCK T h o m a s tanulmányokról.

M. 1902. 1 lap. — KOCZIÁN Géza d r . :

Az

H.: A orvosi

az új kórházi

(pialifica-

cióról: O. O. Sz. 1900. 171 lap. — KOREOK József d r . : Szövetség ós kamara. 0 . 0 . Sz. 1901. 41 1. 1900.

KOVÁCS Géza dr.: E g y k ö r o r v o s contemplálódása. Gy.

12 lap. — U. a.: Visszhang. G y . 1900. 170 lap.

a k ö z s é g i ós k ö r o r v o s i intézményt

államosító

U. a:

Megjegyzések

törvényjavaslat

tervezetéhez.

Gy. 1900. 444 lap. — U. a. : Válasz a Quid tunc c z i m ü szövetség vigasztaló czikkre. G y . 1902. 811 lap. — K. J. dr. : K ö r o r v o s o k ne

adakozzatok.

O. 0 .

Sz. 1902. 3 lap. — LESZNER R e z s ő d r . : A k ö z e g é s z s é g ü g y i vizsgálat államosí­ tásáról. O. O. Sz. 1901. 911. —

LiCHTENBERG

K o m ő l d r . ; M e g n y i t ó beszéd a lipót

városi orvosi társaság alakuló g y ű l é s é n 1902. április 46 lap. — L ö w Sámuel d r . : A z orvosi titoktartás O. H . 1900. 263 lap. — TJ. a.: O. H . 1900. 231

lO-én. O. 0 . Sz. 1902.

életbiztosító lap. —

M a g y a r orvosi viszonyaink O. H . 190Í). 10, 25. 39, 57, 72, 88 István d r . : A z orvosi díjkövetelések és a perrendtartási 1902.

szempontból.

NÉKÁM Lajos

dr.:

lap. — NYÍRI

tervezet

113 lap. — PÁLEEY István d r . : T ö r v é n y s z é k i orvosi ü g y e k

0

O. Sz.

0.

0 . Sz.

M A G Y A R ORVOSI SZAKIROOALOM. 1 9 0 0 . 8 6 lap. — ü. a.:

335

Járási o r v o s o k p r o d o m o . 0 . O. Sz. 1 9 0 1 . 6 lap. —

PETZ Lajos d r . : A kórházi o r v o s o k szolgálati k ö r é n e k o r v o s kozásai. 0 . O. Sz. 1 9 0 2 . 2 1 lap. — R.ÁKOSI Béla d r . :

ethikai

vonat­

Mi az o k ? (az orvosi

kör segélyegyletéről). G y 1 9 0 0 . 5 8 lap. — RÉDEI Manó d r , : A mi bajainkról. K. K. 1 9 0 2 . 2 3 sz. —

U.a.:

1 9 0 2 , 1 2 és 1 3 sz. — U. a.:

G y ó g y t á r a k a kuruzslás

szolgálatában.

K. K,

A k ö r o r v o s o k javadalmazásáról. K. K. 1 9 0 2 . 3 1

sz. — (/. a : K o n g r e s s u s után. K, K, 1 9 0 2 . 3 0 sz. — U.a.:

Orvosi

tekin­

tély K. K. 1 9 0 2 . 1 5 sz. — RÓZSAVÖLGYI M ó r d r . : Laikus betegellenőrzés a pénz­ táraknál Gy. 1 9 0 2 . 6 2 1 lap. — U.a.: Gy. 1 9 0 2 4 1 4 1 .

A z egyesületi orvos mint házi orvos.

— U. a.: Orvosszövetségi, orvoskamarai j ó t é k o n y s á g i intézmé­

nyek. G y . 1 9 0 2 . 4 5 8 1 . — U.a. : A budapesti ipartestületek pénztára. Gy. 1 9 0 2 . 3 8 0 lap. — U. a.:

A budapesti kerületi b e t e g s e g é l y z ő pénztár ( 1 8 9 7 — 1 9 0 1 ) az

orvosi szolgálat szempontjából. G y , 1 9 0 2 . 2 5 2 lap. — U. a. : A szabad orvos­ választás. G y . 1 9 0 2 . 1 2 6 , 1 3 9 , 1 5 7 lap. — SCHACHTER titoktartás kérdéséhez. G y . 1 9 0 0 . 3 2 9 lap. A magánorvos díjazásának ü. a.: A z

állami

Miksa dr. : A z

orvosi

— BABARCZI SCHWAETZER

Ottó:

kérdése a bíróság előtt.

elmegyógyintézeti

O. H . 1 9 0 1 . 3 6 8 lap. —

o r v o s o k helyzetéről.

O. H . 1 9 0 0 . 7 0 6 ,

7 2 6 , 7 4 4 , 7 6 0 lap. — STERNBEBG Géza d r . : E g y új rendelet (halálokok lentése tárgyában). Gy. 1 9 0 0 . 7 6 lap, — STEINEE G y ö r g y d r . : államosítása

beje­

A körorvosok

G y . 1 9 0 0 . 6 8 2 lap. — STEINER M ó r d r . : Állami úton. G y . 1 9 0 0 .

4 7 4 lap. — STUJLBR M ó r dr. A z orvosi

titoktartás és az

életbiztosítás.

Gy,

1 9 0 0 , 6 7 2 lap, — SURÁNYI Miklós d r . : A z 0 . 0 . Sz. nj-ugalomdíj és s e g é l y z ö intézménye. 0 . 0 . Sz, 19(X). 5 8 lap. — SZABÓ Dénes d r . : A szövetség felterjesztése

kolozsvári fiók-

a belügyminiszter H. J. ü g y é v e l kapcsolatos minisz­

teri leírat tárgyában. O. 0 . Sz. 1 9 0 2 . 7 2 lap. — SZÁSZY István d r . : A z esztendő utolsó napján. G y . 1 9 0 2 . 2 8 lap. — U. a.:

Megjegyzések a

orvosi intézményt

tervezetéhez.

— U. a.:

államosító törvényjaslat

k ö z s é g i és kör­

G y , 19(X), 4 4 2 lap,

A z orvosi titoktartás kérdéséhez. G y . 1 9 0 0 . 3 2 9 lap. — U. a. .• A z

új s z e g é n y r o n d e l é s . G y . 1 9 0 0 . 1 6 9 lap. — U.a.:

Sérelmek G y . 1 9 0 0 . 2 2 lap.

— SZIGETI Gusztáv d r . : Orvosi titoktartás ós büntető t ö r v é n y k ö n y v ü n k 3 2 8 . §-a. M. 0 . L . 1 9 0 2 . 3 8 sz. — U. a . : Orvosi díjak

és behajtásuk

H. 1 9 0 0 . 7 5 7 lap. — SZŐKE István d r . : R e k l á m o r v o s o k szerészek. 0 . 0 . Sz. 1 9 0 0 . 1 2 2 lap. — U. a. : A z orsz. galomdíj és s e g é l y z ö intézményei. 0 . 0 .

Sz.

és

módja. O.

reklám

gyógy­

orvosszövetség nyu­

1 9 0 2 . 1 3 lap. — THIM József

dr.: A z orvosi czímekről. K. K. 1 9 0 2 . 7 . sz. — U. a.: K. 1 9 0 2 . 1 8 sz. — TOMPA dr. : A z orvosi rendtartásról.

A z államosításról. K. O.

lap. — UESZINYI Gyula dr. : A b e t e g s e g é l y e z ő pénztárakról.

O.

Sz. 1 9 0 1 . 3 6

O. O. Sz. 1 9 0 0 .

8 0 1. — PÁVAI VÁJNA Gábor d r . : A m a g y a r orvosi rend tönkretevése. O . 0 . Sz. 1 9 ( X ) 1 2 6 kap. — ^VALDMANN F ü l ö p

dr.:

Még

egj-esületekről O. O. Sz. 1 9 0 0 . 1 4 4 1. — U. a.:

egyszer

a

jótékonysági

T o b o r z á s O. O. S z . 1 9 0 2 . 7 4

lap. — WALKÓ R e z s ő d r . : A szabad orvosválasztás. O. 0 . Sz. 1 9 0 2 . 1 2 lap. — Névtelenül:

O r v o s o k a g y ó g y s z e r r e c l a m szolgálatában. Gy. 19(X). 8 1 6 lap. —

Szabályrendelet

az e g y évi kötelező kórházi gyakorlat tárgyában. 0 . H . 1 9 0 2 .

1 9 1 lap. — A magánorvoslás díjazása. 0 . H. 1 9 0 1 . 6 7 2 lap, — Szünidei orvosi

336

MAGYAR

OttYOSt

cursus. O. H . 1 9 0 2 . 6 8 2 lap. — A z új

SZAKIRODALOM.

orvosdoktori szigorlati

rend.

0 . H.

1 9 0 1 5 6 lap. — A z orvosdoctori szigorlati rend l é n y e g e s újításai. O. H . 1 9 0 1 . 8 9 lap. — A k ö z e g é s z s é g ü g y i szolg'álat államosítása 0 . H . 1 9 0 1 . 3 3 5 laj). — A z új orvosi díjszabás. 0 . H . 19(X). — M i az igaz ? G y .

1 9 0 2 . 8 3 2 lap. —

A budapesti orvosi k ö r o r s z á g o s s e g é l y o g y l o t o . Gy. 1 9 0 2 . 6 0 lap. — A reál­ iskola ős orvosi pálya. M . 1 9 0 2 . 1 lap — A m a g á n o r v o s díjazása. G y . 1 9 0 0 . 8 3 1 1. — A z országos o r v o s s z ö v e t s é g memoranduma, az o r v o s o k

helyzete,

a k ö z e g é s z s é g ü g y r ő l szóló 1876. évi X I V . t. oz revisiója, a kuruzslás m e g ­ szüntetése, a tiszti orvosi vizsgálat, a törvényszéki orvosi vizsgálat, a beteg­ s e g é l y z ő pénztárak tárgyában.

O. O. Sz. — A z orvos s z ö v e t s é g felterjesztése

az i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r h e z az orvosi

titoktartás tárgyában.

O. 0 . Sz. 1 9 0 2 .

5 7 1. — A z O. 0 . S z . rendtartás tervezete. O. 0 . Sz. 1 9 3 0 . 3 2 1. — A z orvos u.

n.

feljelentősi

alispánjának

kötelezettsége

ós

határozata. 0 . O. Sz.

az

orvosi titoktartás

—

S.-vármegye

1 9 0 2 . 1 4 2 lap. — A z orvos titoktartása

életbiztosítási ü g y e k b e n . — Vita FLESCH N á n d o r dr. hasonló

c z i m ü előadása

.lelett. O. 0 . Sz. 1 1 8 lap. 1 9 0 0 . — A z orvosi tanárok magánorvosi gyakorlata. Gy. 1 9 0 0 . 3 2 9 lap. — M a g y a r o r s z á g orvoskarának álláspontja a k ö z e g é s z s é g ­ ü g y i közszolgálat m ó d o s í t á s á r ó l ; határozati javaslat vetség congresszusához, benyújtja ség.

az országos

orvosszö­

a b á c s - b o d r o g h m e g j ' e i orvosi fiók szövet­

0 . 0 . Sz. 1 9 0 1 . 6 7 lap. — A k ö z s é g i és k ö r o r v o s i intézmény államosító

javaslat tervezetének s z ö v e g e . 0 . O. Sz. 1 9 0 0 . 1 1 5 lap és G y . . 1 9 0 3 . 4 1 0 lap. — A z ipari és g y á r i alkalmazottak

s e g é l y e z é s é r ő l szóló törvény módosítása.

O. O. Sz. 1 9 0 0 . 7 8 lap. — A z angol o r v o s o k

és

a

betegsegélyző

egyletek.

0 . 0 . Sz. 1 9 0 1 . 4 5 lap. — A budapesti o r v o s o k s z ö v e t s é g e ős a tisztviselők b e t e g s e g é l y e z ő egylete. O. 0 . Sz. 1 9 0 1 . 4 3 lap. — K ő r v ó n y e z é s e k . G y . 1 9 0 0 8 1 3 lap. — Szabályrendelet az e g y e t e m i orvostudománjü

karoknál

tartandó

doktori szigorlatokról. Gy. 1 9 0 1 . 6 0 1. — A z o r v o s o k s z e r v e z k e d é s é n e k kér­ dése ős a m a g y a r o r v o s o k . G y . 1 9 0 0 . 5 7 0 , 5 8 7 . 6 0 3 , 6 1 7 lap. — É r d e k e s s é g e k a k ö z e g é s z s é g ü g y i szolgálat torén.

O . O . Sz.

tandem. O. O. Sz. 1 9 0 1 . 8 lap. — A O. O . S z . 1 9 0 0 . 2 1 lap.

porosz

— Magyarország

1 9 0 1 . 7 lap. — Quo

orvosi b e o s ü l e t ü g y i

orvosainak

keresető.

usque

törvény.

O. O. Sz.

1 9 0 0 . 1 5 lap. — 95Ü.38/VI/a. számú körrendelet valamennyi v á r m e g y e törvény­ hatóságához : A z új orvosi díjszabás. 0 . O. Sz. 1 9 0 0 . 1 4 6 lap.

VII. HANKOVITS F e r e n c z :

B)

Gyóffj/szerészi

Néhány

szó

a

közügy. gyógyszertárak

államosításához.

(8-r. 29 lap.) N a g y - V á r a d . Sohönfeld Sámuel. Á r a 60 fillér. DEBR Endre d r . : A g y ó g y s z e r ő s z k i k é p z é s reformja. Gy. K . 1 9 0 2 . 3 9 0 lap. — TJ. a.: Torvezet a g y ó g y s z e r é s z k i k é p z é s reformjára vonatkozólag. Gy. K . 1 9 0 2 . 6 3 8 1. — FAÜSEE Géza d r . : A g y ó g y s z e r é s z kamarák ü g y e . Gy. K. 1 9 0 2 . 3 5 7 1. — GERBBR Ödön d r . ; Kari érdekeink ős a m a g y a r o r s z á g i g y ó g y ­ szerész egylet. Gy. K. 1 9 0 2 . 2 5 sz. HANKOVITS F e r e n c z : A g y ó g y s z e r é s z e t állajnosítása érdekében felírat a belügyminiszterhez. G y . É . 1 9 0 1 . 2 4 6 , 3 4 8 1. —

MAGYAR

I

ORVOSI S Z A K I E O D A t O M .

337

MozEK Bélii: Adatok a mai jog-adományozó rendszer hibáilioz. Gy. É . 1902. 294 1. — [/. a.: A kiképzésről. Gy. K. 1902. 371 1. SZABÓ Sámuel: V é d e k e z é s a morplűnislák ellen. Gy. K. 1902. 513 1. — VABSÁGH Zoltán d r . : O r v o s o k strájkja. Gy. H. 1902. 179 lap. — V . Z ; A g-yóg-yszorészeti kémia oktatása a buda­ pesti egyetemen. Gy. H. 1901. 826 lap. — WESZELSZKY Gyula dr.: E g y e t e ­ münk ifjúsága önképzéséhez. Gy. É. 1900. 9 lap. — Magyarországi g y ó g y ­ szorészegylot k é r v é n y e a belügyminiszterhez, házi g y ó g y t á r a k ü g y é b e n . G y . H. 1901. 25 lap. — A g y ó g y s z e r é s z e t ü g y e a képviselőházban. Gy, H. 1901. 73 la,]). — A m a g y a r o r s z á g i g y ó g y s z e r é s z - e g y l e t kérvénye a g y ó g y s z e r é s z o t i líomia tárgyában. Gy. H. 1901. 90 lap. Társadalmi akczió. Gy. H. 1901. 158 lap. — A z egyleti alapszabályok módosítása. Gy. H. 1901. 258 lap. — Szaktekintélj'ek a g y ó g y s z e r é s z i kiképzésről. G y . H. 1901. 307 lap. — Jelen­ tés Budajiesten 1901. februárius 23-án ós márczius 2-án, valamint Kolozsvárt márczius IG-án a g y ó g y s z e r é s z g y a k o r n o k o k kiképzése ós a sogédhiány tár­ gyában tartott értekezletről. Gy. H. 1901. 385 lap. — A z önkéntességi j o g tárgyában folterjesztés a honvédelmi miniszterhez. Gy. H. 1901. 469 lap. — A g y ó g y s z e r é s z e t rendszerének változásáról. Gy. H. 1901. 36 sz. — A g y ó g y ­ szerészi érettségi. Gy. 13. 1900. 89 lap. •— A csőd a g y ó g y s z e r é s z o t b e n . Gy. B. 1900. 200 lap. — A magán rotaksátorok ü g y é h o z . Gy. B . 1900 169 1. — Az új gyógyszertári törvény. Gy. E . 1900. 121 lap. — Helyet az érdemesek­ nek. Gy. B. 1900. 247 lap. - Két kormány és két g y ó g y s z e r é s z i kar. Gy, É . 1900. 257 lap. — Országos ogylotünk k ö z g y ű l é s e . Gy. B . 1900. 391 lap. — Egyleti és kamarai szervezet. Gy, É. 1900. 401 lap. — Árszabásunk. Gy. B. 1900. 509 la]), ^ Testület és magánérdek. Gy. É. 1900. 637 lap. — G y ó g y ­ szerészi felelősség. G y . E. 1900. 264 lap. — A kúria az ö z v e g y i haszonélvozotről. Gy. H. 1902. 442 lap. — Gyóg-yszerészok vasúti menetdíj k e d v e z ­ ménye. Gy. H. 1902. 621 la]). — A kolozsvári kórház gyógyszertára. Gy. B . 1902. 1 la]) ós a Gy. K. és Gy. H. több számában. — Országos g y ó g y s z e ­ rész hitolszövctkezot. (ij. É. 1902. 146 lap. — Méreg-könyvek vezetése. Gy, K. 1902. 193 lap. — Önkéntességi j o g u n k . Gy. K. 1901. 465 lap. - A j o g ­ adományozás rendszere. Gy. E. 1902. 453 la]>. — A magyarországi gyóg-y^ szerész-ogylot alapszabályai. Gy. E. 1902. 475 lap. — Gyógyszertárak álla­ mosítása g y ó g y s z e r é s z i és k ö z o g é s z s ő g ü g y i szempontból, Gy, E. 1902. 317 lap. — A m a g y a r g y ó g y s z o r é s z - o g y l o t új alapszabályai. Gy. K. 1902, 510 1,

VII.

C) Törvények.

Kendelétek.

Sxabdíyxatok.

A gazdusági munkásós cselédpén/Aárról szóló 1900, X V I . t.-cz. Iciegószítéséről. 1900. X V I . t,-cz. a gazdasági munkás ós cseléd segélypónztárról. 1898. I I . t,-oz. stb. J e g y z ő t ö k k e l és magyarázatokkal. P^ljárási szabá­ lyokkal. 2-ik kiadás 8-r. Budapest, 1902, liáth Mór. Szabályrendelet ós a 78,543 1899. sz. b . m. rendelet az italmérésnól és az italolárusításnál követendő egészségügyi rendszabályok, valamint az orvosrondőri felügyelőt gyakorlása 40 lap, Ára 60 flll, Értesítő (orTOsi szak) 1903, .

'

iránt. Budapest,

1900. Toldi L,ajos. 16-r. -

2

2

838

MAÖYAR

OÉVÖSI SZAKIRODALOM.

Szabályrendelet a kórházakról, g y ó g y í t ó intézetelíről, íidiilő házak­ ról és a gyógyíthatatlan botegek menedékhelyéről. Hivatalos kiadás. Budaj)0st, 1902. Toldi Lajos b i z o m . A r a 1 kor. 1900. évi V. t.-cz. : A z e g y e t e m e k számára az 1897. évi X X V . torvényezikkel engedélyezett telekvásárlások és építkezések több költségeinek fedezésére szükséges póthitelről. — 1900. évi XVI. t.-cz.: A. gazdasági munkás- és cseléd segélypénztárról. — 1900. évi XVII. t.-cz.: A z állat­ orvosi közszolgálat államosításáról. — 1900 évi XX. t.-cz. : A k ö z s é g i köz­ igazgatási tanfolyamokról. — 1900. évi XXIII. t.-cz. : A pestis elleni véde­ k e z é s tárgyában V e l e n c z é b e n 1897. évi márczius 19-én kötött nemzetközi e g y e z m é n y beczikkelyozéséről. 1901. évi VI. t.-cz. : A z irodalmi, művészeti és fényképészeti művekre vonatkozó szerzői j o g o k v é d e l m e végett a Németbirodalommal 1899. évi doczember 30-án Berlinben kötött e g y e z m é n y b e c z i k k o l y e z é s e tárgyában. — 1901. VIII. t.-cz.: A z állami menhelyekről. — 1901. XIII. t.-cz. : A szeszadóra vonatkozó 1899. évi X X . törvényczikk, valamint a szeszadópótlékra vonat­ k o z ó 1899. évi X X I V . t.-cz. n é m e l y határozmányainak módosítása tárgyában. — 1901. XXI. t.-cz. : A k ö z s e g é l y r o szoruló 7 éven aluli g y e r m e k e k gon­ dozásáról. ; 1902. évi XIV. t.-cz. : a gazdasági munkás- és cselédpénztárról szóló 1900. évi t.-cz. kiegészítéséről. — X VII t.-cz.: A kir. József műegyetem állandó elhelyezésére szolgáló állami épületek létesítéséről. 1900. év : B. M. 1900. évi 45518 sz. R . ; a g y ó g y s z e r é s z s e g é d i idő szá­ mítása tárgyában. R . T. 1900. 476 1. — H. M. _19O6 évi 6.3281 sz. R . : A pestis behurczolásának m e g a k a d á l y o z á s a végett tett forgalmi korlátozások tárgyá­ ban. R . T . 1900. 485 lap. — B. M. 1900. évi 20076 sz. R . : A czukorka és csokoládé gyártásnál a rézüstök m i l y m ó d o n használata tárgyában. R . T. 1900. 487 lap. — F. M. 1900. évi 38183 sz. R . : A rézgálicz gyártásának és forgalomba hozatalának t á r g y á b a n . R . T. 1900- 520 lap. — V. és K. M. 1900. évi 32498 sz. R . : A budapesti m a g y . kir. tudományegyetemen fizetendő tandijak és ezen egyetem fanári illetményeinek rendezésére vonatkozó új szabály. — B. M. 1900. j a n . .11. 1340 sz. R . : A z 1898. évi ápril. 20-án kelt miniszteri rendeletekben foglalt ,,Saccharin" kifejezés értelme tárgyában. R . T. 1900. 13 lap. — B. M. jan. 31. 16086 sz. R . : A ragadozó és kártékony állatok mérgezése tárgyában. R . T 36 lap. ~ B. 31. 1900 jan. 31. 35467 sz. ugyanazon ü g y b e n . R . T. 37 lap. — B, M. 1900 febr. 19. 135702 s z . ; A Spitzer-féle arczkenőcs forgalomba hozatalának eltiltása tárgyában. R . T. 1900. 124 lap. — B. M. 190Ó. febr. 23. : Temesvárott és Rima-Szombaton lelenczházi. fiók intézetek létesítése tárgyában R . T. 1900. 126 lap. — B. M. 1900. márcz. 7. 20849 s z . : A kórházi ápolási dijak j e g y z é k é n e k m e g k í d d é s e tárgyában. R . T. 1900. 27 lap. — B. M. 19C0. márcz. 8. : A hochstadti kór­ háznak közkórházi j e l l e g g e l felruházása tárgyában. R . T. 1900. 272 lap. — B M. 1900. márcz. 27. 19206 s z . : A z áUami gyógyintézetek, országos és közkórház,ak 1900 évi ápolási díjai tárgyában. — B. M. 1900. márcz. 3 1 . ; A

fcEaa3iia.rff'*;i'.i]ii».r.i'«ii(ii

MAGYAR

ORVOSI

SÍZAKIRODALOM.

3ÉÖ

besztercze-bányavárosi kórháznak közkórházi j e l l e g g e l felruházása tárgyában és ápolási díja iránt. R . T. 1900. 347 lap. — B. M. 1900. márcz. 31. 2 3 0 4 0 : A zirczi Erzsébet kórház közkórházi j e l l e g g e l felruházása és ápolási dija tárgyában. R . T. 1900. 350 lap. — B. M. 1900. április 7. 32131 s z . : A Wolfsky-féle tüdővész ellenes tea forgalomba hozatalának eltiltása tárgyában. R. T. 1900. 354 lap. ~ B. M. 1900. ápr. 17. 15966 sz. : A balesetek alkal­ mával s z ü k s é g e s első segélynyújtás rendezése tárgyában. R. T. 1900. 357 lap. — B. M. 1900. május .5. : A z anohjdostomiasis (bánya aszály) oUeni óvintézkedések módosítása tárgyában. R. T. 1900. 412 lap. — B. M. 1900. május 12. 50027 s z . : A pestis behurozolásának megakadályozása érdekében elrendelt forgalmi korlátozások tárgyában. R . T. 1900. 419 lap. — B. M. 1900. május 15. A nagykállói m e g y e i kórház közkórházi j e l l e g é n e k m e g s z ű ­ nése tárgyában. R . T. 1900. 424 lap. — B. M. 190Ó. május 16. : A Balneo­ logiai Értesítő ajánlása tárgyában. R . T. 1900. 425 lap. — F. M.: 1900. ápr. 10. : A gazdasági munkavállalkozóltról és segédmunkásokról szóló 1899 : X L I I . t.-cz. életbeléptetése és átmeneti intézkedések tárgyában. R . T. 1900. 361 lap. — F. M. 1900. ápril. 10. 3400 oln. sz. : A z olőbbi törvény v é g r e ­ hajtása tárgyában. R . T. 1900. 363 lap. — F. M. : A mesterséges ételzsir és margarin sajtok gyártásának és forgalomba hozatalának szabályozása tárgyában. R . T. 1900. 436 lap. — B M. 19G0. jul. 4 . : A z orsz. betegápo­ lási alap, v a g y más állami alap terhére szállított g y ó g y s z e r e k számláinak felterjesztése tárgyában. R. T. 1900. 11. 29 lap. — B. M. 1900. jul. 1 0 . : A 7 éven aluli elhagyott g y e r m e k e k gondozásáról szóló szabályrendelet m ó d o ­ sítása tárgyában. R. T. 1900. II. 39 lap. — B. M. 1900. j u l . 1 2 . : 59475 s z . Az állami elmegyógyintézetekben, v a g y a kórházak elmebeteg osztályain elhelyezett elmebetegek elbocsátásának szabályozása tárgyában. R . T. 1900. 47 lap. — 5 . 71/. 1900. jul. 16. 75141 sz. : A z orlaui járvány kórház köz­ kórházi j e l l e g g e l felruházása ós ápolási dija tárgyában. R . T. 1900. 52 lap. — B. M. 190C). jul. 20. 69225 s z . : A gyógyszertárak papiros szükséglete tekintetében a hazai ipar pártolása tárgyában. R . T. 1900. II. 52 lap. — B. M. 1900. jul. 24. 76643. : A b á b a ü g y fejlesztése tárgyában. R. T. 1900. 64 lap. — B. M. 1900. aug. 3. : A bécsi Zsófia-kórház közkórházi jelloggel fel­ ruházása és ápolási díja tárgyában. R . T. 1900. 68 lap. — B. M. 1900. aug. 9.: u. a. a wagstadti F e r e n c z József kórházra nézve. R. T. 1900. 71 lap. — B. M. 1900. aug. 21. 35659 s z . : A selmoczbányai városi kórháznak nyilvá­ nossági j e l l e g g e l felruházása és ápolási díja tárgyában. R . T. 1900. 98 lap — B. M. 1900. aug. 27. 90834 s z . : A brounaui kórháznak közkórházi jelleg­ gel felruházása ós ápolási díja tárgyában. R. T. 1900. II. 264 lap. — B. M. 1900. szept. 6 . : A magánorvoslás díjazásának m é r v e tárgyában. R . T. 1900. 268 lap. — B. M. 1900. szept. 7. 3071 kih. s z . : A borvizsgálati költségek előlegezése és viselése tárgyában. R . T. II. 282 lap. — B. M. 1900. szept. 25. 89532 s z . : A z elhagyott g y e r m e k e k r e és lelenczekre vonatkozó kimuta­ tások tárgyában. R . T. 1900. 572 lap. B. M. 1900. szept. 29. 103425 s z . : A pestis behurozolásának meggátlása végett a behozatali és átviteli tilalom22*

340

MAGYAR

ORVOSI SZAKIRODALOM.

nak Glasgowra kiterjesztése és az onnan érkoző űtasolc mogfigyelóso tárgya­ lján. R . T. 1900. 583 lap. — B. M. 1900. 102838 s z . : A tiszti orvosi képesí­ tésnek a képesített, de n e m valóságos tiszti orvosok ozímében való kifejezésre juttatása tárgyában. R . T. 1900. 587 lap. — B. M. 1900. okt, 26 111973 sz.; A g y ó g y s z e r á r ú és m é r g e s anyagokkal való k e r e s k e d é s szabályozása tár­ gyában. R . T. 1900. 592 lap. B. M. 1900. okt. 30. 75256 s z . : A dr. Nicliolson-fólo dobhártyák és a hozzájuk tartozó gyógj'-szorok boliozatalának eltil­ tása tárgyában. R . T. 1900. 665 lap. — B. M. 1900. nov. 2. 96867 s z . : A szodavízgyártáshoz használt g é p e k stb. r é s z e i n e k ónozása tárgyában. R. T. 1900. II. 666 lap. — B. M. 1900. liov. 5, 99559 s z . : A halálozási statisztika szempontjából az „ o r v o s i k e z e l é s " fogalmának megállapítása tárgyában. R. T. II. 6668 lap. ~ B. M. 1900. n o v . 20. 97149 s z . : A z izraeliták körűlmetélésénól követett eljárásra vonatkozó rendelet hatályon kivűl helyezése tár­ gyában. R . T. 1900. II. 671 lap. - B. M. 1900. n o v . 22. 119158 s z . : A g y ó g y szer-árszabványban felsorolt e g y e s g y ó g y s z e r e k á r e g y s é g é n e k megváltozta­ tása tárgyában. R . T. 1900. II. 672 lap. — B. M. 19C0. nov. 28. 117268 s z . : A gyárak e g é s z s é g ü g y i vizsgálatának megojtése tárgyában. R . T. 1900. II. 681 lap. — B. M. 1900. decz. 11. 127585 s z . : A halálozási statisztikai lapok mintájának módosítása és a kozintézetckben előforduló születések és halál­ osotok bejelentésénél közlendő új adatok megállapítása tárgj'ában. R . T, 1900.| II. 684 lap. — B. M. 1900. decz. 13. 135aiO s z . : A magánorvoslás díjazása' tárgyában, R . T. 1900. II. 698 lap. lÚOl. év. I. és B. M. 1901. nov. 18. 35389 J. M. sz.: A Ictartóztatási intézotekbon. törtónt születések és halálosetek a n y a k ö n y v i bejegyzése tárgyában. R . T . 1901. 983 1. — B. M. 1901. januárius 5.138327 s z . : A Glasgowval szemben elren­ delt forgalmi k o r l á t o z á s o k m o g s z ü n t e t é s o t á r g y á b a n . R . T . 1901.11. — B. M. 1901. április 25. 38772 sz.: Többféle g y ó g y s z e r különlegesség és készülék forgalomba hozatalának eltiltása tárgyában. R . T . 238 1. — 5 . M. 1901. jul. 5. 71990 sz.: A z electro-homeopathiai c s i l l a g g y ó g y s z e r c k és a l'ink-pilulák forgalomba hozatalának elfutása tárgyában. R . T. 413 lap. — B. M. 1901. július 11. 98853 sz, : A z orsz. betegápolási alapból, illetőleg az államkincstárból fede­ zendő betegszállítási költségtérítmények portómentes postai szállítása és az azokról kiállított nyugtatványok b é l y e g m e n t e s s é g e tárgyában. R . T. 479 lap. — B. M. 1901. július 23. 82841 s z . : A váltólázas m e g b o t o g e d é s o k tanulmá­ nyozása tárgyában. R . T. 482 lap. — B. M. 1901, juHus 31, 85100 s z . : A 7 éven aluli g y e r m e k e k elhagyatottságát k i m o n d ó határozat mogiiozatalíi körüli eljárás tárgyában. R. T. 487 lap. — B. M. 1901. szept. 2. 98609 sz. : A hoszszadalmas betegségben s z e n v e d ő k kórházi továbbtartásának szabálj^ozása tárgyában, l-l. T. 541 lap, — B. M. 1901. szept. 5. 76215 s z , : Hullának a monarchia másik felére vagj^ külföldre szállítása tárgyában. R . T. 543 lap. — B. M. 1901. szept. 21. 81721 s z . : A töményített oczetsav forgalomba hoza­ talának módozata tárgyában. R . T. 546 la]). — B. M. 1901. szept. 26. 50981 s z . : A női termékenység meggátlására szolgáló szorek és készülékek for­ galmának tilalmazása tárgyában. R . T. 547 lap, — B. M. 1901. okt. 29. 115551

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

341

sz.: Az új m a g y a r „ g y ó g y s z e r árszabvány" tárgyában. R . T. Ö87 lap. — K. M. 1901. márcz. 30. 17003 sz. : A g ő z g ó p k e z e l ö k és kazánfűtők vizsgáló­ bizottságainak szervezése, valamiut a g ő z g é p kezelői ós gőzkazánfiilöi kéx)esítés megszerzése és elbírálása tárgyában. R. T. 197 lap. — K. M. 1901. máj. 24. 35307 sz. : A z irodalmi, művészeti és fényképészeti m ű v e k r e vonatkozó szerzői j o g o k k ö l c s ö n ö s v é d e l m e végett a Németbirodalommal 1899. d e c z . 3ü-án Berlinben kötött és az 1901. V í . t.-czikkben foglalt e g y e z m é n y V I I . cziklcének végrehajtása tárgyában. R. T. 306 lap. - - K. M. 1901. aiig. 10. 51195 sz.: A r a g á l y o s b e t e g s é g e k olhurczolásának megakadályozása tárgyá­ ban. R. T. 623 lap. — V. és K. M. 1901. 4593 sz. : Szabályrendelet az egyetemi orvostudományi karnál tartandó doktori szigorlatokról. R . T. 214 lap. — 1902. év. B. és K. M. 1902. okt. 4. 64792, B. M. és 48795 K. M. s z . : A z acctylon gáz gyártása és felhasználása körüli eljárás szabályozása tárgyában. R. T. 899 lap. — B. M. 1902. jan. 10. 1568 s z . : A rongytelepekről forgaloml)a hozott szennyezett r o n g y o k fertőtlenítése tárgyában. R . T. 252 lap. — B. M. 1902. Jan. 15. 5000 s z . : A veszettségi és veszettségre g y a n ú s esetek bejelentésének szabályozása tárgyában. R . T. 253 lap. — B. M. 1902. márcz. 7. 12144 s z . : A betegszállítási költségek portó és bélyegmentességóről szóló 98853/1900 s z . : belügyminiszteri körrendelet kiegészítése tárgyában. R . T. 258 laiJ. - - B. M. 1902. április 4. 35000 s z . : A kórliázakról, g y ó g y i n t é ­ zetekről, üdülő házakról és a gyógyíthatatlan betegek menedékhelyeiről szóló szabályrendelet tárgyában. R. T. 263 lap. — B. M. 1902. máj. 22. 39384 S Z . ; A védhimlöoltásoknál követendő óv<í eljárás tárgyában. R . T. 436 lap. ~ B. M. 1902. aug. 30. 35493 s z . : A g y ó g y s z e r é s z g y a k o r n o k o k minő­ sítése tárgyában. R. T. 725 lap. - i?. M. 1902. szept. 5. 97106 s z . : A z állami gondozásban lévő g y e r m e k e k számára való gyógyszorr(;ndelés szabályozása tárgyában. R . T. 727 lap. — B. M. 1902. szept. 11. 89769 s z . : A z emberi testből származó váladékok és anyagok postai szállítása tárgyában. R . T. .729 lap. — B. M. 1902. okt. 3, 95000 s z . : A. „ R e n d e l e t és utasítás okleveles bábák számára" ezímű új utasítás kiadása tárgyában. R . T. 915 lap. — B. M. 1902. n o v . 6. 117378 s z . ; A g y ó g y s z e r e k n e k külföldről behozatala körüli engedélyezési eljárás módosítása tárgyában. R . T. 1141 lap. — B. M. 1902. nov. 14. 120601 sz. : A g y ó g y s z e r árszabvány módosítása tárgyában. R . T. 1687 lap. - B. M. 1902. n o v . 27. 119864 s z . : A n é p m o z g a l m i statisztikai adatszolgáltatás egyszerűsítése tárgyában. R . T. 1909 lap. — F. M. 1902. június 30. 6531. eln. s z . : A gazdasági munkás és cseléd segélypénztárról szóló 1900. X V I . t.-cz., valamint az ezen törvény kiegészítéséről szóló 1902. X I V . t.-cz. végrehajtása tárgyában. R . T. 627 lap. — K. M. 1902. július 18. 34183 sz. : A v í z g á z g y á r a k e n g e d é l y e z é s é n e k k ö z e g é s z s é g ü g y i föltótelei tár­ gyában. R. T. 766 lap. — P. M. 1902. április 18. 27938 s z . : A czukortartalmu áruk nádczukortartalmának analytíkai m ó d o n való meghatározására, a csokoládénak kakaó tartalmára való megvizsgálására és az essontiákban és illatszorárukban lévő változatlan alkohol m e n n y i s é g é n e k meghatározására vonatkozó új útmutatások közzététele tárgyában. R . T. 403 lap. — P. M,

342

MAGYAR

ORVOSI

1902. n o v . 14. 92421 sz. : A z általános nézve

megkövetelt l e g k i s e b b

büntetésmentes

SZAKIRODALOM.

denaturáló

szerrel denaturált szeszre

alkohol tartalomtól

föltételesen

megengedett

eltérés tárgyában. R . T. 1758 lap. — F. é s i f . M. 1902. márcz.

3. 11843 s z . : Szabályrendelet az e g y évi kötelező kórházi gyakorlat tárgyában. B. T. 229 lap. VIII. BATA M ó r : A

Vegyes

tartalmú

müvek.

médiumokról. Allan Kardoc nyomán

( N . 8-r. 219 lap).

Budapest, 1901. D o b r o w s k y és F r a n k é . A r a 5 kor. BODNÁR Sándor dr. : Fiú-e meghatározásáról

v a g y leány ? A

gyermek

nemének

i8-r. 210 lap). C z e g l é d , 1S02. Szerző kiadása.

előre

A r a 10 kor.

DANCSHÁZY G u s z t á v : Chemiai árúisme. I. rész. A n o r g a n i k u s chemia és az ide tartozó áruk. 8-r. 200 lap. Budapest,

1900. Franklin társ. A r a 2 kor.

50 fillér. ESTERHÁZY

Sándor

dr.:

T u d o m á n y és

egyetem. A

kassai j o g a k a d é ­

miának 1901. szept. 14-én tartott 1901/2. iskolai évi m e g n y i t ó ünnepén olvas­ tatott fel. N . 8-r. 35 lap. Kassa, 1901. V i t é z A . Á r a 1 k o r . FÖLDES B é l a d r . : A z university extension jelentősége. E l n ö k i beszéd. 8-r. 11 lap. Budapest, 1902. E g g e n b e r g e r b i z o m . Á r a 20 flll. GARZÓ I m r e : Vázlatok az élet természettanához. M á s o d i k bővített kiadás (8-r. 98 lap). H ó d m e z ő - V á s á r h e l y , 1901. L a m p e l R ó b e r t b í z o m . Ára

Budapesten.

1 kor. 60 flll. GYALUI Farkas d r . :

Külföldi könyvtárakról.

I. kötet.

8 táblával (8-r.

X V I . 123 lap). K o l o z s v á r , 1900. Stein János. Á r a 2 k o r . 50 flll. GYÖRY T i b o r d r . : M a g y a r o r s z á g orvosi bibliographiája.

Kiadja a ma­

g y a r orvosi k ö n y v k i a d ó társulat. — U. a,.: M o r b u s H u n g a r i c u s .

Orvostörté­

nelmi tanulmány (8-r. 199 lap). Budapest, 1901. Kilián Fr. utóda b i z o m . Ára 2 korona. IBSAI Arthur d r . :

A z énekhang élet- és

egészségtanáról.

8-r. 21 lap.

Szerző sajátja. Á r a 1 kor. 60 flll. KovÁTS I. I s t v á n :

A

budapesti m a g y . kir. t u d o m á n y e g y e t e m kebelé­

ben alakítandó becsületszék tervezete (8-r. 16 lap). Budapest, 1902. Ifj. N a g e l Ottó. Á r a 40 flll. LAHMAKN d r . :

H o g y a n tájilálkozzunk ? Fordították

EMBER

János

és

MüLLER Antal ( N . 8-r. 160 lap). Budapest, 1901. E m b e r János kiadása. VIII. Teleki-tér 23 sz. Á r a 2 kor. . LEHMANN Alfréd d r . : Babona és varázslat. A l e g r é g i b b időktől a jelen korig.

Fordította RANSCHBURG Pál

dr. Átvizsgálta LAUEBNAUER K á r o l y tanár.

2 kötet, I. 37 rajzzal, II. 38 rajzzal ( N . 8-r. VIII. 546 és 412 lap). Budapest, 1900. Kiadja a m. kir. természettudományi

társulat. L a m p e l R ó b e r t és Kilián

F r i g y e s bizom. K ö t v e ára 12 kor. MANTEGAZZA Pál d r . : A szerelem élettana. Szerelmesek okulására. Olasz­ ból fordította dr. NÁDAS Mihály. Hetedik teljes kiadás 8-r. 272 lap. Budapest, R o z s n y a i K á r o l y . Á r a 3 kor.

343

M A G Y A R ORVOSI SZAKIRODALOM. MÁBKBREITER F o r o n c z dr. : A

szöpsógápolás és Imjuüvosztés litka ( N .

8 r. 4 3 lap). B é k é s , 1 9 0 2 . V o v c r Oszkár. Á r a 7 0 fillér. PLAIBN M . : A z új g y ó g y m ó d . A természotszcrű életmódnak, az e g é s z ­ ség ápolásának fordította

és

a

g y ó g y s z e r nélküli orvoslásnak tankönyve.

LÁSZLÓ F r i g y e s

dr. 2 kötet, 4 2 4 a

Magyarra

s z ö v e g k ö z é nyomott

ábrával,

1 7 színezett táblával stb. (8-r. V I I I . 1 5 1 0 1.) Budapest, 1 9 0 0 . Soliroetor H. L, Koliáry-utoza 1 7 . SZILVESZTER Lajos d r . : A pécsi e g y e t e m története. N . 8-r. 5 0 1. Buda­ pest, 1 9 0 0 . Kilián Fr. utóda b i z o m . Á r a 0 0 flll. THANHOPEER Lajos dr. : Anatómia 1 1 4 ábrával és

4

és

divat.

táblával. 8-r. V I I I . 2 3 4 lap.

kir. Természettudományi

Három népszerű

Budapest,

előadás

1 9 0 1 . Kiadja a m .

Társulat. Kilián Fr. b i z o m . Á r a kötve 5 kor.

TOLNAI V i l m o s dr. : Magyarító

szótár

a

szükségtelen

i d e g e n szavak

elkerülésére. A m a g y a r tud. akadémia nyelvtud. bizottságának

megbízásából

és k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . N . 8-r. 2 9 6 lap. Budapest, 1 9 0 0 . H o r n y á n s z k y Viktor. Ára kötve 2 kor. VÁMOSSY István d r . : A magyar kir.

Adatok

tudom, akadémia

a

gyógyászat

ajánlatára

kiadta

történetéhez

Pozsonyban.

P o z s o n y sz. kir. város

közönsége. N . 8-r. 3 0 7 lap. P o z s o n y , 1 9 0 1 . Stampfel K á r o l y bizománya. Á r a 2 korona. VERESSAJEV Vihenty d r . : E g y o r v o s vallomásai. Fordította ZIOÁNY Á r ­ pád ( 8 - r . 2 5 0 lap). Budapest. Orsz. k ö z p . k ö z s é g i n y o m d a r, trs.

Ára 2 kor.

ZooiTiYLUs : É l ő k bonczolása, Vivisectio (8-r. 1 0 5 lap). Budapest, 1 9 0 2 . Grimm Gusztáv. Á r a 1 kor. FODOR József emlékezete.

Az

„ E g é s z s é g " századik

füzetének

külön

lonyomata. Kiadja az orsz. k ö z e g , egyesület (N. 8-r. 7 7 — 1 1 6 lap). Budapest, 1 9 3 2 . D o b r o w s k y és Franko. Á r a 1 k o r . Emlékbeszédek keszti a főtitkár.

a

m a g y . tud. A k a d é m i a elhunyt tagjai felett.

felett, arczképpel 5 3 lap. Ára 1 kor. — THANIIOEEER Mihálkovics Géza r. tag Emlékbeszód

Laufenauer

felett. 2 4 lap.

tag

Lajos dr. : E m l é k b e s z é d

Á r a 6 0 flllér. —

KÉTLY K á r o l y d r . :

Karolja 1. tag felott. 1 4 lap. Ára 4 0 flllér.

AOZÉL K á r o l y d r . : Párizs. G y . 1 9 0 0 . 6 4 0 , 6 6 6 lap. — Egy

Szor-

— HÖGYKS E n d r e d r . : E m l é k b e s z é d Pasteur L a j o s k.

ÁGAI A d o l f

dr.:

öreg o r v o s naplójából. G y . 1 9 0 1 . 8 1 5 lap és G y . 1 9 0 2 . 1 2 lap. — ÁBKÖVY

József d r . : E l n ö k i m e g n y i t ó a stomatologusok országos egyesülete III. k ö z és n a g y g y ű l é s é n . 1 8 9 9 . szept. 2 2 . F. Sz. 1 9 0 0 . 6 lap. — U. a. : 1 9 0 1 . év szept. 27-iki n a g y g y ű l é s e n .

F. Sz. 1 9 0 1 . 2 4 7 lap. — AÜJESZKY Aladár d r . :

losságról. T. T. K. 1 9 0 0 . 5 6 6 lap.

—

1/. a.:

Újabb ismorote.üik

a

A pok­ váltóláz

okairól. T. T. K. 1 9 0 3 . 2 2 9 lap. — BÁLINT R e z s ő dr. : A S c h ö n o w - h á z . O. H. 1 9 0 1 . 7 1 4 lap. — BÁRSONY János d r . : Élt 6 1 évet. ( K é z m á r s z k y Tivadar.) O. H. 1 9 0 2 . Gyn. 6 8 lap. — BAUDITZ Sophus : G y ó g y s z e r é s z és doktor.

Gy. H.

1 9 0 2 . 6 7 0 lap. — BISHOP Stannmore : Fetiscliismus a sebészetben. G y . 1 9 0 0 . 1 2 3 lap. — BóKAY Á r p á d d r . : B. J. Stokvis. 0 . H . 1 9 0 2 . 6 6 4 lap. — .BÓKAY János d r . : W i e d e r h o f e r Hej-mann tiir, 0 . H. 1 9 0 2 - 5 0 7 lap. — BORBÉLY Samu

§44

M A G Y A R ORVOSI SZAKIRODALOM.

d r . : Nyilt lovól GeiiíMVsicli Gusztáv dr. válaszára.

É. 1 9 0 2 . 2 2 8 lap. — CAMP-

BJ3IX .M.: X'í cg'ynojüség' v i s z o n y a az ölottartamlioz sógoiliüz. Gy. 1 9 0 0 . 3 8 0 lap. — a

í'rauczia

ós a kósői ólotkor beteg-

CÜSTK dr. : Nómot katonaorvos

sybószotröl. O . H. 1 9 0 2 . 1 8 lap. —

Ijouyomásai

OSAI'ODI István dr. :

beszéd F o d o r Józsefről. A z iskolaorvosok ós eg-ószség-tau tanárok

Emlék­

szakbizott-

ságáiiak 1 9 0 1 . évi május lió 1 0 - é n tartott gyászünnepéii. E g . 1 9 0 2 . 7 9 lap. — CsippEK János d r . :

Adatok

a

magyar

g y ó g y s z e r é s z e t történetéhez.

1 9 0 2 . 1 lap és G y . É . 1 9 0 0 . 4 8 5 lap. — DALMADY Zoltán d r . :

Gy. É.

Más

érzékek,

mint a mieink. T. T. K. P. F . 1 9 0 0 . 4 9 lap. —, DAKVAS Sándor d r . :

Falkay

az o r v o s o k között. G)^ 1 9 0 1 . 8 3 1 lap. — DEUTSCH Ernő d r . : A z állatok g y ó g y tudományáról. M . 0 . L . 1 9 0 2 . 3 4 sz.

DECTSCH L á s z l ó dr. : A párizsi Pas­

teur üitézet. O . H . 1 9 0 0 . 1 6 5 , 1 8 1 lap.. — HOKOSHIP D i o k i n s o n : A z orvostu­ d o m á n y hajdan és most. G y . 1 9 0 0 . 5 8 8 , 6 0 4 lap.

—

MAGÓCSY DIETZ Sándor

dr. ; Jurányi Lajos élete és m ű k ö d é s o . T. T. K. 1 9 0 1 . 7 2 3 lap. - - U. S,.:

A

honi botanika múltja, jelene és j ö v ő j e . G y . H. 1 9 0 2 . 7 0 6 lap. — DIUNER Gusz­ táv dr. : E m l é k b e s z é d dr. K é z m á r s z k y Tivadar felett. B . K . 1 9 0 2 . 1 1 2 lap. — EmscHEK Gyula dr.;

K é z m á r s z k y Tivadar.

0 . H . 1 9 0 2 . Gyn. 5 8 lap. — EK-

NYEY J ó z s e f : W e b e r ,János eperjesi főbiró g y ó g y s z e r é s z 1 6 1 2 — 1 6 8 3 . 1 9 0 0 . 2 lap. — FABKAS Jenő d r . : Sir Kichard Thorne. — U. a.: Paget. G y . 1 9 0 0 . 7 7 lap. — FÖLLEK János : A

g y é m á n t és

G y . .É.

Sir James

annak

mestersé­

g e s előállítása. G y . 1 1 . 1 9 0 1 . ,58 lap. — FERENCZI Sándor dr.: A r é s z o g s é g r ő b Gy. 1 9 0 2 . 2 9 , 4 6 lap. Albert E d u á r d

U. a . :

Öntudat íejlődós. Gy. 1 9 0 0 . 2 0 3 lap. — U. a. :

tanár. G y . 1 9 0 0 . 6 3 7 lap. —

FIALOWSKI Ijajos dr. : A Sziii-

nyei-féle „ M a g y a r Tájszótár" népies n ö v é n y nevei. G y . E. 1 9 0 1 . 3 9 5 lap. — FiLEF Gyula d r . :

Az

1755—56-iki

erdélyi

pestis története.

O . H. 1 9 0 0 . —

2 6 2 , 2 7 8 , 2 9 2 , 3 0 5 , 3 1 9 lap. — FISCHER ,Jakab d r . : Utóliangok az elmeorvosi o r s z á g o s értekezletről.

G y . 1 9 0 0 . 7 8 0 lap.

Vomai

Józsid' d r . :

Pettenkofer

Miksa tanár. O. H . 1 9 0 1 . 1 0 7 lap."— FRA.\K Ö d ö n d r . : E m l é k b e s z é d Petten­ kofer Miksáról. E g . 1 9 0 1 . 1 1 9 lap és G y . 1 9 0 1 . 2 3 5 lap. — F . :

l'araonesis.

M. 1 9 0 0 . 1 lap. — F R . : F e j e d e l m i aloliymista. G y . H. 1 9 0 1 . 7 2 6 laf). — HATHALMY GABNAY Perouoz : A

gyermek.

bölcső. T. T . K. 1 9 0 0 . 6 9 lap. —

T. T. K. 1 9 0 1 . 5 9 9 lap.

GENERSICH Antal dr.:

U. a.: A

V i r c l i o w Kudolf. 0 .

H . 1 9 0 2 . — GERLÓCZY Z s i g m o n d d r . : F o d o r József emléke, apróbb sekben összegyűjtötte. Eg. 1 9 0 2 . 9 8 lap. — GOHKA Sá.udor d r . :

följegyzé­

A

szerveze­

tek mivoltáról. T. T. K. 1 9 0 0 . 4 9 7 lap. — (JBÓSZ Emil d r . : F e u e r

Nathaiiicl,

O . H . 1 9 0 2 . 7 8 1 lap. — ü. a . : A szemtükör félszázados múltja. 0 . H. 1 9 0 2 . Sz. 5 lap. — U. a.:

A Nobel-féle alapítvány. O. H. 1 9 0 1 . 7 4 lap.

A trachoma ellenes v é d e k e z é s H. 1 9 0 2 . Sz. 7 5 lap. —

Magyarországon,

GEUBER ,lózsof dr. :

soknál. Gy. 1 9 0 1 . 7 7 9 lap. —

Orvoslási ismeretek

GYÖRY T i b o r d r . :

—

zsidóorvo-

A d a t o k az 1 7 3 8 . évi pestis

történetéhoz. T. T. K. 1 9 0 0 . 3 4 7 lap. — U. a. .• M o r b u s Hungaricus. 1900. 3 1 7 - 3 6 2 ; 5 2 1 - 5 4 2 ; 6 3 0 - 6 6 1 ; 1901. 1 7 0 - 2 1 2 ; 262--308lap. Liobermoistcr Károly. 0 . H . 1 9 0 1 . 7 7 7 lap. 1900. 3 8 6 lap. — U. a . :

V. a. ;

F e u e r Náthániel m ű v e . 0 .

M. 0 . A. U. a.:

- U. a . : Botidon Kata grófnő. 0 . H .

A p á v i a i e g y e t e m a X V . században.

0 , .11. 1 9 0 1 . 4 0 3

MAGTÁR lap. — U. a.:

ORVOSI

345

SZAKIRODALOM.

Sommolwüis, v a g y H o l m o s . 0 . 11.1902.663 lap. — ü, ».:

.Egy X V .

századbeli g y e r m e k g y ó g y á s z a t i köiiy v. O. H . Í902. Ojs g y . 2 0 1 a p . — ü. Trnka V e u e z e l . 0 . H . 1902.41 1. ~ —

í / . a. ; A z

náról.

orvostörténelem

hasznáról

s

cidturtörténeti hasz­

Néhány szó a hazai orvosi örlénelem

G. K . : Billroth

HANUSZ I s t v á n : O r v o s s á g o k

a,:

Kaposi .Móricz. 0 . H. 1902. 241 lap.

gyakorlati

0 . H . 1902. 306 lap. — U.a,:

iigyóhon. O . H . 1902. 366 lap. ~ 1900.

U.a.:

az

az orvosi

pályáról.

O. H .

állatvilágból. Gy. H . 1902. 2 9 0 lap.

— IIAINISS Géza d r . : A budapesti orvosi k ö r balneologiai kirándulása 1899-ben. Gy. 1900. 156, 171, 187, 218, 2 3 5 : az 1901. évi 1901.

698,

733,

748,

766,

kirándulás.

Gy.

1902. 683,

71.5, 734, 748, 765 lap,

lírdekesebb orvostudományi munkálatok 90, 138, 169 lap.

HöKKi

Erdélyben.

Gy.

— V. a.:

Virchow

HHESZKY Manó d r . :

az 1901. évben. G y . 1901. 6, 23, 73,

és kora. G y . 1901. 653, 670, 684, 701,

715 lap. — Hoi'MANN Péter d r . : E m l é k e z é s 113 lap. —

kirándulás

797, 833 lap ; az 1902. június 21—2,5-ig terjedő

Laohnit

Katalinról. 11 K. 1902.

Izsó dr. : Napi k é r d é s e k az életbiztosítás köréből. Összefog­

laló szemle. 0 . H . 1900. 166 lap. — l l ö o n i s Endre d r . : E m l é k b e s z é d Pasteur Lajosról. 0 . 11. 1900. K ü l ö n melléklet. — U. a.: orvosi k ö n y v k i a d ó társiüat

lílnöki m e g n y i t ó a m a g y a r

évi közgyíilósén. 0 . H . 1900. 198 lap. — HUBEB

Alfréd dr. : A. photographozás az oi'vostudomány, do különösen a

dormato­

logia szolgálatában. O. II. 1900. .398 lap. — IVÍN'VI Koi-nél dr. : llt;tegápolás. B. K. 1901. 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12 szám.

- -

JAKODI A .

dr.:

A

német

orvosi irodaJoiu ,50 évvel ozolőtt. Gy. 1901. 301, 317, 332 lap. — JÁKJIAY Gyula dr.: A LX. iifjmzetközi g y ó g y s z e r é s z k o n g r e s s z u s Parisban 1900. évben. G y . E. 1900. 45 sz. —

.JHN.uiiissiK

Ernő dr. : A z i d o g b a j o s o k klinikájának m e g ­

nyitó előadása. 0 . H. 1902. 656, 673 lap. — U. a.; 77 lap. — JúnA Adolf

dr. : A

Ziemssen.

O.

H.

1902.

jiagyszomljati orvosi egyetem keletkezése. 0 .

H. 1902. 95, 113, 133, 153 la|). — ,JUSTL;S Jakab dr. : A g y a k o r l ó orvos munka­ része az orvosi tudomány i'ejlesztésébou. G y . 1901. 331, 3.50 lap. Márton dr. : A Darviuizmusról. K. K . 1902. 10 sz. — K A I S E E

KABOS

Károly dr.: A

vipera. K. K. 1902. 5, 6, 7 sz. — KASSOWITZ M . : A Darviuizmus válsága. G y . 1902. 637, 657 lap. — KAEDOS Á r p á d : A virág ós n ö v é n y a török ós költészetben. Gy. E. 1901. 1 laj). — KELEN .József d r . : tak életbiztosítása.

G y . 1900- 361 laj). -

ós a magángj'akorlat.

\L

A

néphitben

visszautasítot­

KEMÉNY Ignácz d r . : A bakteriológia

O. L . 1902. 18 sz. — KENDE ?ilór d r . :

Az

emberi

nem elkorcsosulása. T. T. K. 1901. 495 laj). — KEKEKBS Pál dr. : Eiu-dőzés előtt. Gy. 1902. 316 laj). -

U. a.:

— KÉTLY K á r o l y dr. : Laufenauer

Falkay az o r v o s o k között.

1901. 765 lap.

Károly

einlókozete. O. H .

1902. 324, 337

kezelésói'ő). G y .

1900. 554 lap.

lap. — KISS Gyula d r . : L a i k u s o k a kankó —

KOLLAKITS

Jenő

dr.:

A

biológia határai, ü . 11. 1902. 634, 64.8 lap. —

KoEÁNn F r i g y e s d r . : E m l é k b e s z é d M a r k u s o w s k y l^ajos felett. O.

11.

1902.

Külön melléklet. — KOKÁNYI Sándor d r . : Goltz F r i g y e s . O. H. 1902. 3 5 4 laj). — Jvos.sA Gyula dr ; A g y ó g y s z e r k ö n y v ós a recipe n y e l v e . O. H . 1902. 813,828, 840 laj). — .KOVÁCS Á r o n d r . : A c s e n d ö r ö k rlioumája. O. H . 1900. 25 1. — KBAUSZ Arthur d r . : V i r c h o w m ű k ö d é s e

a k ö z e g é s z s ó g i i g y terén.

K.

K.

346

M A G Y A R ORVOSI

1901. 31 szám. — U. a.:

SZAKIRODALOM.

Uti levelek. 0 . H. 1901, 442, 474, 508, 602 lap.

KuTHY D e z s ő dr.: A vízzel g y ó g y í t á s liajdaiiában. U. a.: A z Erzsébet

királyné szanatórium ismertetése. O. H . 1902. 170, 190,

209 lap. — ü. a . : E g y Hippocrates előtti orvosról. T. T. K. 1901. —

U. » . : E g é s z s é g fenntartó és g y ó g y í t ó erők

1901.

-

O. H . 1900. 119 lap. —

a

természetben.

100 lap. — LENGYEL Bálint d r . : Hazai osodaszülöttek.

511 lap. — LENGYEL Béla d r . :

A

radioactív

766 T.

T. T.

lap.

T.

K.

K . 1900.

baryum. G y . É . 1900. 548 lap.

— LENGYEL I s t v á n : A z 1900-ban elhunyt természettudósok nekrológja. T. T. K. 1901. 7.59 l a p ; az 1899. évre. T. T. K, 1900. 690 l a p ; az

1901.

évre.

T.

T. K. 1902. 750 lap. — LENHOSSBK Mihály dr. : M i h á l k o v i c s Géza emlékezete. M. 0 . A . 1901. 309—337 lap.

— LESZNEK Rudolf

dr.:

Egészség,

betegség

m a g y a r közmondásokban. E g . 1900. 27 lap. --- LÉVAI József d r . : M i l y e n e k a betegek ós h o g y a n bánjunk v e l ü k ? Gy.

1901. 205 lap. — LÉVY Lajos

dr.:

Boncztani hasonlatok a lelki élet világában. G y . 19.X1. 426 lap. — LISZT Nán­ dor

d r . : N é p i e s g y ó g y m ó d o k és babonák H a j d u m e g y é b e n . G y . 1902. 77, 92,

108, 141, 589, 602 lap. — LORÁND L e ó d r . : 728 lap. — IJIJKÁCS H u g ó d r . :

Mao K i n l e y halála. O . H . 1901.

A p s y o h o l o g i a Schopenhauer

O. L . 1902. 5 SZ. — MANGOLD Henrik d r . : 158 lap. — MAJOR F e r e n c z

dr.

műveiben. M.

Balneologiai tévedések. G y . 1902.

o r s z á g g y ű l é s i b e s z é d e . K. K. 1901. 7, 8 sz.

— MATTHAEI ; A z alkohol, mint erősítő. O. H . 1901. 45 lap. — MEDVÉI Béla d r . : A g y a k o r l ó orvos mint házi orvos. G y . 1901. 94, 109 lap. —

MBISZNER

Vil­

mos : A z energiáról. Gy. H . 1901. 28 lap. — MOLNÁR Nándor d r . ; A szerűm g y ó g y m ó d . G y . K. 1902. 72 lap. — MOORE JOHN W i l l i a m : Mens medika. M. 1900.

2 lap. — M o R A v c ö i K Ernő E m i l d r . : Laufenauer

K á r o l y tanár.

O.

H.

1901. 304 lap. — NAVRATIL Imre dr. : Báthory István. O. H . 1901. 23 lap. — NÉMÁI József dr. ; A z énekhang és énekművészet physiologiája. , 0 . H . 1901. 746, 777, 792. 808, 826, 843 lap. — NENÁDOVICS Lázár d r . : A z orvostan Orosz­ országban. 0 . H . 1900. 562 lap. — NIELSEN H . d r . : A z utczák higiénéje az ó-kórban. K. K. 1902. 21, 22, 23 sz. — NBWMAN JOHN H e n r y : K e r e s z t é n y s é g és orvostudomány. Gy. 1901. 444, 463 lap. — ÓNODI A d o l f d r . : Uti levelek. O. H . 1902. 682, 696, 712 lap. — U. a,.: Á. British évi n a g y g y ű l é s e Manchesterben

Medical Assooiation 70.

O. H . 1902. 601 lap. — ORIENT Gyula d r . :

Gyógyszerészettörtőneti adatok Bethlen Gábor erdélyi

fejedelem

udvarából

1619—1628 körűi. Gy. H . 1901. 678 lap. — PALOTAI A n d o r dr. : Berlini levél. 0 . H. 1902. 256 lap. — PÁNDY Kálmán d r . : V i s s z h a n g az elmeorvosi értekez­ let e g y utóhangjára.

G y . 1900. 746 lap.

—

PAPP

Samu

dr.

országgyűlési

b e s z é d e . K. K. 1901. 7 szám. — PARÁDI F e r e n c z dr. : A métely a színpadon. Neliány észrevétel Schobertnek a G y ó g y á s z a t 32. számában megjelent tározaozikkére. Gy. 1902. 574 lap. — PÁTER Béla ; E g y sós rét n ö v é n y z e t e . Gy. É . 1900.

453 lap. — PÉKÁR

Dezső : A színes fotografálásróL

T. T . K. 19C0. 92

lap. — PÉKÁR Mihály dr. ós HEIM Pál d r . : A X I I . n e m z e t k ö z i gresszus

0 . H. 1900. 496, 528 lap. — U.

azok:

orvosi

con-

A z orvosi sajtó I. nemzet­

k ö z i congresszusa. 0 . H. 1900. 529 lap. — U. azok:

O r v o s i d o l g o k a párisi

kiállításon. 0 . H . 1900. 658, 692, 728, 768, 774, 792, 806, 822 l a p ; O. H. 1901.

347

M A G Y A R ORVOSI SZAKIRODALOM.

180, 217, 523, 619, 633, 650 l a p ; 0 , H . 1902. 58, 115, 134, 210 lap. — PEBTIK Ottó: V i r c h o w Rudolf. O. H . 1902. 615 lap. — U. a : V i r c h o w 80-ik születés­ napjának ünnepe. O. H . 1901. 681 lap. — PIVOE menedékházáról.

Ignácz

dr. : A honi v a k o k

Emlékirat. K. K. 1902. 12 sz. — PLTJMSER H . G . : A z orvos­

tan, mint tanulmány. M . 1900. — POROSZ M ó r d r . : A szakorvos. 769 lap. — RÉCZEY Imro dr. : Klinikai

megnyitó

Gy.

1900.

előadása. O. H. 1902. 76 1.

— RIGLER Gusztáv d r . : E m l é k b e s z é d F o d o r Józsefről. Orsz. k ö z e g , e g y e s ü ­ let 1902. márcz. 20-án tartott rk 1902. 17 és 18

közgyűlésén. Eg.

1902. 83 lap

és

K.

K.

szám. — ROLLET Etionne dr. a Hotel Diou sebésze : A j o b b

kezű és a suta. Gy. 1902. 493 lap.

— RÓZSAVÖLGYI M ó r

orvos munkarésze az orvostudomány

fejlesztésében.

dr.:

Gy.

A

gyakorló

1901. 365 lap. —

RUZITSKA Béla d r . : A b ö l c s e k k ö v e . Gy. É. 1930. 97 lap. — R . H . : tás a k i g y ó m é r o g g e l

Immuni­

szemben. G y . 1900. 493 lap. — SASSY János d r . : Pok­

losok a művészetben. Gy. 1902. 331, 348, 362

lap.

SALAMON Henrik

dr.:

Határpontok a fogászat történetében. F . Sz. 1901. 1 lap. — SANTIS Sanote de ; A csodás elem az álomlátásokban.

Gy. 1902. 540, 557 1. — SCHATZ Róbert dr.:

Rosensteini R o s e n M i k l ó s . O. H . 1902. G y . g y . 8. — SCHACHTEB Miksa Farkas Jenő dr. e g é s z s é g ü g y i

dr.:

felügyelő. G y . 19C0. 216 lap és G y . 1901. 26

laji. — SOHLESINGBR H . : Betegkonylia tanfolyamok.

Gy.

1900.

£41

lap.

—

SciuNDLBE József dr. : Moliére és az orvosok. 0 . H. 1901, 539, 556, 670, 587 lap. — ScHOBEB dr. Parisban : A syphilis a inodorn franczia r e g é n y ós szinműirodalomban. Gy. 1902. 508 lap. — SCHOLTZ Kornél d r . : A trachoma

gyógyí­

tásának története. O . H . 1902. Sz. 41, 61 lap. — SCHÜCH J ó z s e f dr. : A z élet tartama. T. T. K. 1900. 622

lap. — SCHULLEBN Henrik v o n : A z orvosi rend

hanyatlása. Gy. 1902. 429 lap. — SEYLER Emil dr, : N ő i orvostudorok a külön­ féle országokban. Gy. 1901. 414 lap. — STEINBEKGER nők története.

Sarolta d r . :

O. H . 1902. G y n . 36, 90, 99, 120 lap. —

Az

orvos­

STERCZULA Jenő : A

fényképek előállításánál v é g b e m e n ő kémiai folyamatokról.

G y . H . 1902. 428

lap. — STEENBEEG Géza d r . : A vidéki gyakorlatból. G y . 1901. 760,792 laj).— STOCKERNÉ: N é h á n y szó berlini útunkról. B. K. 1900. 178, 189 lap. — SUGAE K. Márton dr. : Orvosi aphorismák 743, 758 lap. —

V. a . :

K u b e l i k Jan

hangversenyén.

O. H. 1900.

E l m é l k e d é s e k S z i l á g y i Dezső a g y v e l e j é n e k szemlé­

lésénél. 0 . H , 1902. 9, 24 lap. — U. a . ; V i r c h o w R u d o l f életéből. 0 . L . 1902. 37 sz. — SZÁNTÓ József d r . :

Babona a

g y ó g y í t á s terén. Gy. 1903. 298, 313

lap. — SZEKEEES K á l m á n : A Bequerel sugarakról. T. T. K. 1900. 577 l a p . — SZILI Pál dr. : E g y n a g y tudós agyvelejéről lap.—

( H e l m h o Ü z ) . T. T. K. 1900. 31

D E . S . V . : F ü r d ő é l e t az ó-korban. K. K. 1902. 5 sz. —TANÁCS József:

Harcz a titkos g y ó g y s z e r e k ellen. Gy. H . 1902. 290 lap. — TAUEEEE V i l m o s dr.: Elnöki m e g n y i t ó az országos balneologiai egyesülőt k ö z g y ű l é s é n . O. H. 1902. 271 lap. — U. a. .• K é z m á r s z k y Tivadar, 0 . H . 1902. 353 lap. — U. a . : Elnöki m e g n y i t ó a budapesti kir. orvosegyesület ülésén. O. H. 1901. 41 lap. — V. a.:

Elnöki m e g n y i t ó a budapesti kir. o r v o s e g y e s ü l e t évforduló

nagy­

gyűlésén. O. H . 1901. 683, 699 lap. — U. a . : E m l é k b e s z e d T. Spencer W e H s elett, 0 , H. 1900, K ü l ö n melléklet. — TAUSZK F e r e n c z d r . : K o r á n y i F r i g y e s .

848

MAGYAR

O. IJ. 1901. 17 SZ. —

U, a.

SZAKIRODALOM.

A d a t K o r á n y i F r i g y e s irodalmi m ű k ö d ó s ó l i e z .

0 . II. 1901. 288 lap. — Uii.: bid

ORVOSI

Konstantinápoly orvosi viszonyai. O. II. 1902.

lap. — TELYESNICZKY Kálmán dr.: A z onibori test szópsóg'oiről. T . T . K.

19CX). 434 lap. -— TEMESV.XRV RUZSŐ d r . : A g y n o k o l o g i a halottai. O. H. 1902. (ij'n. 2, 26, 82 lap. — THAN K á r o l y d r . : cii. F . 1901. 71 lap és dr.: Mór

Mihálkovits Géza emlékezete. dr.:

A

THANHOEEBII

Ijajos

T. T . K. P. F. 1901. 2 lap. — TIHANYI

vérkeringés felfedezésének története. O. H . 1900. 417, 433. 450

lap. — (/. a.: latlanságáról. új

Ihinseji Róbert W . emlékezete. M .

0 . H. 1901. 234, 252, 270 lap. —

Az

emberi n e m elkorcsosulását hangoztató panaszok j o g o s u ­

0 . H. 1902. K ü l ö n melléklet. -

h i d o g v i z g y ó g y i n t é z e t e . O.

H.

U. a. : A szent L u k á c s

1901. 618 laj,). —

fürdő

TÓTH. Gyula d r . :

Hadi

sebészeti tapasztalatok a délafrikai háborúból. l í . ü . 1902. 1, 9 1. — HEIUCS T ó T u J e n ő dr.: A m a g y a r chemiai ipar megteremtéséről. G j ' . H . 1901. 438 lap. —

Ka.:

Néhány

szó

a

baktériumokról. G y . K. 1900. 773 lap. — TOKDAY

Fer(,'ncz d r . : A hazai fih-dök és az orvosi szakirodalom. 0 . II. 1902. 40 lap. — TóvüLOii Klemér d r . : Berlini levelek. 0 . H . 1900. 659, 691, 728, 759, 807 lap és 0 . H. 1901. 6, 125 lap.

U. a. : Párizsi levelek. 0 . H. 1901. 235,

400, 458, 475 lap. — TUEVES Sm F r e d e r i c k : 699 lap. —

(7. a.:

d r . : A. pozsonyi g y ó g y s z e r é s z e k a X I V 1. — /7. a.:

Az

orvos hitvallása.

A búr háborúról. H. 0 . 1900. 62 lap. -

RiiymauJi .lánus Á d á m és

lap. — U. a. : P o z s o n y i o r v o s o k .

G y . 1902.

VÁMOSSY István

X VIII. században. G y . II. 1901.711

a védhindőoltás. 0 . 11. 1902. 225, 242

K. K. 20, 21 sz. — VAHS.\OH Zoltán dr. :

Katona Z s i g m o n d e m l é k b e s z é d . G y . 1902. 307 laii. — VEIÍMES Lajos d r . : szem aesthetikai, mimikai és V—K. : A 774 lap.

chinaiak

A

művészeti szempontból. O. L . 1901. 46 sz. —

vegyészeti

és

g y ó g y s z e r é s z e t i ismeretei. G y . Jí. 1902.

- WEISZ E d e dr. : Stuttgarti útilevél. ( ) . H . 1902. 241 lap. — WEISZ

Ferenoz dr. : A z

órzékiségről. M. O. L . 1902. 12 sz.

— ZLINSZKY

Aladár:

Szent L á s z l ó füve. G y . 10. 1901. 40 sz. 618 lap. — ZSOLT : Kisértet a patikál);m. Gy. H . 1901. 858 lap. Gy.

É.

1900. 589 lap.

Az

egyesült

egyetemi

államok

szemklinikák

— Névtelenül:

— A

kórházai a

Orvosi rendelési

gyógyszertárakról. és

klinikái.

Németbirodalomban.

Gy.

Gy.

methodusok.

1902. 542 lap.

1902. 325 lap.

O. H .

—

— Uj

1902. Sz. 24 lap. —

— A budapesti e g y e t e m klinikái. 0 . H . 1902. 781 laj). — A buda[)esti e g y e ­ tem. H . chemiai intézetének laboratóriuma. G y . H. 1901. 49 szám. — A legi'égil)b orvosokról Sandwith F. M . nyomán. ( J y . 1902. 746 1. — A gyógyítási'ól. tiy. 1902. 797 1. — A z orvostudomány és a napi sajtó. G y . 1902. 780 1. — A thorapiás klinikákról. G y . 1902. 667 I. — A z orvos otthonában. Gy. 1902. 220 1. — Népies

g y ó g y s z e r e k és

gyógymódok

az alföldön. G y . E . 1902. 423 lap.

Orvosi deontologia. G y . H . 1901. 386 lap. — Orvosi tanulmányrendek M. 1901. 1 lap. — A z orvosi hivatás

— Semmclweisról. O. H. 1902. Gyn. 5 lap. — A budapesti alapszabályai. 0 . H. 1901. 428 lap. — Utóhangok értekezletről. Gy. 1900. 780 laj). — Nemzetközi 619 lap. —

A

reformja.

előnyei ós hátrányai. M. 1901. 1 lap. az

szabad e g y e t e m

elmeorvosi országos

sebésztársaság.

m a g y a r orvosok és természetvizsgálók X X X I .

O. H . 1902. (bártfai) ván-

MAOYAR

ciorgyűlósc.

ORVOSI

Gy. 1 9 0 1 . 5 2 4 , 5 5 6 lap.

349

SZAKIRODALOM.

—

A budapesti

orvosi k ö r

országos

sOgiMyogyletéiiek v á n d o r g y ű l é s e . Gy. 1 9 0 0 . 4 4 lap. — Dr. Batthyányi

Ijászló

gróf. G y . lí. 1 9 0 2 . 5 0 lap. — Fabritius patikárus. G y . H . 1 9 0 1 . 3 4 6 lap. — A szerelem a tudományban.

G y . 1 9 0 1 . 1 9 0 lap. — Úti

levél. 0 . H . 2 8 9 lap.

— E g y ö r e g orvos na|ilójából. G y . 1 9 0 1 . 1 2 6 lap. — A pesti s z e g é n y g y e r m e k ­ kórház múltjából. 0 . H . 1 9 0 2 . 6 4 7 lap. — A B ó k a y - s z o b o r leleplezése. O . H . 1 9 0 2 . 6 6 2 lap. — Darányi

János

dr.

szobrának

1 9 0 1 . 6 9 9 lap. — A z Erzsébet szanatórium lap. — Kétly K á r o l y és Navratil Lap. — O v á c z i ó k K o r á n y i alkalmával

Imre

Frigyesnek

leleplezése

alapkőletétele.

Aradon. O . H .

0 . H . 1900. 743

tanárok ünneplése. 0 . H . 1 9 0 1 . 8 4 5 ötven

éves

orvosdoktori

O . H . 1 9 0 1 . 3 1 8 , 3 3 6 , 3 5 2 lap. — N y i l v á n o s

jubileuma

egyetemi tanácsiUós

Korányi F r i g y e s ötvenéves doktorságának jubileumán. O . H . 1 9 0 1 . 3 0 5 lap. — Korányi F r i g y e s jubileum. K . K . 1 9 0 1 . 1 4 sz. — rajza. K . K . 1 9 0 1 . 1 1 szám. — Mihálkovics H . 1 9 0 1 . 3 8 6 lap. — Than K á r o l y

jubUeum.

Sohwartzer

Géza szobrának

Ottó

élet­

leleplezése. O .

K . K . 1 9 0 2 . 1 8 sz.

—

Than

Károly j i o g y v e n é v e s egyetemi tanári jubileuma. O . H . 1 9 0 2 . 3 9 6 , 4 1 1 lap. — Az atomclmóletet megingató j e l e n s é g e k . G y . E . 1 9 0 2 . 7 9 5 lap. — A fejlődés mennyiségtani

elmélete. G y . 1 9 0 0 5 7 1 lap. — A porosz

császár

rendelete a

l)orosz katonaorvosok becsületbiróságáról. II. 0 . 1 9 0 1 4 9 lap. — A n g o l o r v o ­ sok strikeja. Gy. 1 9 0 0 . 1 0 7 lap.

- A z indiai

pestis

szolgálat.

Gy. 1 9 0 2 . 6 1

lap. — Pestis esetek G l a s g o w b a n . 0 . H . 1 9 3 0 . 5 6 3 — 5 7 9 1. — Kritika a kriti­ káról. Gy, 1 9 0 1 . 5 4 3 lap. ~

Mi a professio ?

nózás. G y . 1 9 0 1 . 2 5 4 lap. — 28 óvos

G y . 1 9 0 2 . 8 1 3 lap. — Kaszi-

találkozó.

Gy. Iv

1 9 0 0 . 3 8 5 lap.

—

Wiidder Ijajos dr. arczképpel. G y . K . 1 9 0 2 . 5 3 1 lap. Nekrológok

(névtelenül):

ALBERT EDE. 0 . H . 1 9 0 0 . 6 1 4 lap. — FEUER,

NATÜA.N. O . H . 1 9 0 2 . 7 8 1 l a p ; G y . 1 9 0 2 . 7 6 4 lap. — FODOR JÓZSEF. E g . 1 9 0 1 . 7 3 - 7 7 l a p ; G y . 1 9 0 1 . 1 9 0 l a p ; O. H . 1 9 0 1 . 1 9 8 l a p ; K . K . 1 9 0 1 . — GALEEY GALLIK GÉZA. G y . É . 1 9 0 0 . 4 9 lap. — Dr. HERSZKY MANÓ. G y . 1 9 0 2 . 5 0 8 lap. — KÉZMÁRSZKY TIVADAR. G y . 1 9 0 2 . 3,30 lap : 0 . H . 1 9 0 2 . Gyn. 5 7 lap ; K . K . 1 9 0 2 . 2 6 . sz. — KBESZ GÉZA dr. K . K . 1 4 sz. — v. KRAFET BniNo. G y . 1 9 0 2 . 8 3 3 lap. -

D R KURTZ GUSZTÁV. G y . 1 9 0 2 . 2 6 8 lap. — LANDOIS LEONARD. O . H .

1 9 0 2 . 7 9 8 lap. — D R . IJAUFENAUER K.4.ROLY. K . K . 1 9 0 1 . 1 7 s z . ; G y . 1 9 0 1 . 2 8 7 lap. " ~ IxHNGYEL ENDRE.

O . H . 1 9 0 2 . 4 2 6 lap. — MAIZNER JÁNOS dr. 0 . H .

1 9 0 2 . 4 4 2 lap. — MÜLLER BERNÁT dr. G y . É . 1 9 0 1 . 1 3 3 lap.

-

Y. PETTEN-

KOPFER. G y . 1 9 0 1 . 1 0 9 lap. — Pi.ósz PÁL. O . H . 1 9 0 2 . 5 4 8 l a p ;

Gy. 1 9 0 2 .

5 4 2 lap. — SuíLóssY GYULA. Gy. 1 9 0 1 . 3 9 7 l a p ; O. H . 1 9 0 1 . Sz. 4 2 lap. — VIRCHOW BUDOLF. G y . 1 9 0 2 . 5 8 7 lap. — Id. KATONA ZSIGMOND.

Gy. É . 1 9 0 2 .

1 2 . sz. — I d . ScHEDY SÁNDOR. Gy. H . 1 9 0 2 . 5 3 7 l a p ; G y . É . 1 9 0 2 . 5 3 3 lap.

I'ótlás. VI. n.) BÁRDOSSY Jenő d r . ; tárgyak

A z állatok,

Mlatorvostan. állati

nyorstormények és ragályfogó

Ausztriíi ós M a g y a r o r s z á g közötti k ö l c s ö n ö s forgalmának

zása tárgyában

kiadott

f ö l d m i v e l é s ü g y i miniszteri rendeletek

BEHENDY Béla : A legeltetés

kérdése,

sz.abályo-

magyarázata,

350

tÍAGYAR

ORVOSI

SZAKIROÖALOlí.

CHEIASTÍÍLYI Béla : Gazdasági állatismeret. DuBBAVszKY R ó b e r t : Á l l a t e g é s z s é g ü g y i igazgatás. DOENBB B é l a : Á sertés M a g y a r o r s z á g o n . PoKÁNYi L . : Útmutató a vasúti állatorvos szakértők részére. — U. a.: Útmutató az állatok és állati n y o r s t e r m é n y e k vasúti szállításához.

— U. a.

és K o ó s M . : Á l l a t e g é s z s é g ü g y i rendeletek. JESZENSZKY P á l : Állattenyésztési ós tejgazdasági

lapok.

K o o s Mihály dr. : Állatorvosi közszolgálat. — U. a.: lásd FOKÁNYI. KossA Gyula dr. : G y ó g y s z e r r e n d e l é s . MAKEK József d r . : Klinikai

diagnostika.

MiELHOFEB S á n d o r : A z állattenyésztés r ö v i d MONOSTORI K á r o l y : A p r ó b a v á g á s o k

foglalatja.

eredménye.

NAGY Sándor : A z ember és a kutya. TORMAI Béla : A m a g y a r gazda kincses háza. Az

állatorvosi

közszolgálat áhamosításáról

szóló 1900. X V I I . t.-cz.

ALEXANDER Lajos : HuUaégotés. Á . E . 1 9 0 0 . 1 5 5 lap. — U. a.: Gümő­ k ó r o s állatok

reactiója

lépfene

oltásra. V . 1 9 0 2 . 4 4 1 lap. — ÁRPÁD G y u l a :

Adat a takonykór bacillusának agglutinálásához. V . 1 9 0 2 . 2 2 5 1. — ÁUJESZKY Aladár dr. : A veszettséggel

összetéveszthető,

oktanilag ismeretlen

fertőző

betegségről. V . 1 9 0 2 . 3 8 7 lap. — U. a.: L KÜRTZ F e r e n c z . — BAJUSZ Á r p á d : Fertőző b e t e g s é g e k levegő útján való terjesztése.

Á . E . 1 9 0 1 . 3 1 lap. — U. a.:

Sertések g ü m ő k ó r o s fertőzése tejhulladékokkal. Á . E . 1 9 0 1 . 8 4 lap. — A gümő­ k ó r lappangása. Á . E . 1 9 0 1 . 1 3 9 lap. —

U. a.:

V e m h o s s é g jelei

kanczán.

Á . E . 1 9 0 1 . 1 5 3 lap. — U. a.: A z éghajlat befolyása az állatok lábaira. Á . E . 1 9 0 1 . 1 7 0 1. — V. a.: A patabotegségek és azok kezelése. Á . E . 1 9 0 2 . 1 2 1. —

TJ. a.: Szarvigazító j u l i o k részére. Á . E . 1 9 0 2 . 1 8 9 lap. — ü. a. : Allan-

toiskloaka háziállatokban.

V . 1 9 0 1 . 1 3 5 lap. —

TJ. a.:

Atresia ani háziálla­

tokban. V . 1 9 0 1 . 1 3 8 lap. — BALLÁ I s t v á n : A sortésvész és a seitésorbáncz kezelése kettedszénsavas

nátriummal. V . 1 9 0 0 . 5 8 1 lap. — BARTOS Ferencz :

A szarvasmarhák j á r v á n y o s szarúhártyagyuladása. V . 1 9 0 1 . 6 3 5 1. — BETEGH L a j o s : A bivaly vészről. V . 1 9 0 0 . 3 5 3 1 . — BODON Miksa : V é d e k e z é s a szarvas­ marhák gümőkórja ellen. Á . E . 1 9 0 0 . 7 2 lap. — BORN J ó z s e f : durva

szarvak

k é p z ő d é s e . Á . E . 1 9 0 0 . 1 3 7 lap. — TJ. a.:

A

A finom és szarvasmarha

fedezése körüli hibák és az ezzel kapcsolatos ivarszervi bántalmak. V . 1 9 0 0 . 3 8 5 lap. — BRBUER A . : A szarvasmarhák alapján. K. 0 . 1 9 0 0 . 7 — 8 fűzet. Á . E . 1 9 0 0 . 8 8 1. — Védekezés állatorvoslás

U. a.:

gümőkórja

— BRUMMEL G y u l a : A

vágóhídi

statisztika

sertések

kábasága.

A z antimonról. Á'. E . 1 9 0 0 . 1 9 7 lap. — XJ. a.:

a serczegő ü s z ö k ellen. V . 1 9 0 0 . 4 4 5 lap. — TJ. a.: történetéhez

Magyarországon

1 9 0 0 . 2 6 7 , 2 9 5 lap. — TJ. a.:

A d a t o k az

a X V I . és X V I L században. V .

A m a g y a r o r s z á g i állategészségrendészet

haj­

dan. 1 9 0 1 , V . 5 8 4 1. — t/. a.: G ü m ő k ó r - c o n g r e s s u s L o n d o n b a n . V . 1 9 0 1 . 4 8 2 , 5 1 3 , 5 4 0 lap. — U. a.:

A helyi verítékezésről. V . 1 9 0 1 . 1 6 1 lap. — (J. a,.:

Konkolj^ m é r g e z é s . V . 1 9 0 1 . 5 6 4 L —- TI. a.: A közigazgatás egyszerűsítésé­ ről. V . 1 9 0 2 . 1 8 2 lap. — B. M. A.,: A tejgazdaság. Á . E . 1 9 0 0 . 3 6 1. ~

U. a.:

MAGYAR

ORVOSI

szAöRóDAtoM.

351

Ügető lovak tenyésztése. Á . B . 1900. 68 lap. — U. a.: V é d ő o l t á s o k a sertésorbáncz ellon. Á . B. 1900. 193 lap. —- U. a..: Tejelő tehenek etetése. Á . 13. 1900. 95 lap. — U.a,.:

Kanozák elvetélése. Á . E . 1900. 144 lap.

—

U. a.:

Dolgoztassunk-e a tenyészbikával ? A . E. 1903. 147 lap. — U. a.: Pormalismus

az

állattenyésztésben.

állatok és az ember.

A . E.

Á. E.

1900. 196 lap. —

1900. 62 lap. —

CHERNÉL I s t v á n : A z

CSILLI G y ö r g y :

elfojtásáról. V. 1902. 772 1. — DEISINOEE J ó z s e f :

A

sertésvész

A m. k. állatorvos

hivata­

los írásbeli teendői. V . 1902. 242 1. — DEUTSCH L á s z l ó DR.: A d a t o k a sertésorbánczellenes serum ismeretéhez. K. O. 1902. — U. a : A lépfene és orbáncz ellenes oltóanyagokról. V . 1902. 231 lap. — ségügyi büntetések végrehajtása

DOMÁNYI .Ármin : A z állategész­

a gyakorlati életben.

V- 1902. 734 lap.

—

DoRNEE Béla : A m a g y a r sertés és a német húspiacz. Á . E. 1902. 64 lap. — DRASNYÁKY F r i g y e s : A

sertésvész és a sertéskolora. Á . E . 1902. 82 lap. —

DuBRAVszKY R ó b e r t : Á l l a t e g é s z s é g ü g y i igazgatás. Á . E. 1902. 66 lap. — EBNST Nándor: U. a.:

A lovak idiosynlírásiája a cuprum sulf. iránt. V . 1900. 657 lap. — Brysimum

repandummal

történt m é r g e z é s osoto.

V . 1901. 477 lap.

— U a.: A széna vizsgálat. Á . E. 1901. 46 lap. — FEILBR A l f r é d : Szarvas­ marhák

ó l o m m é r g e z é s e . Á . E . 1901. 137 lap. —

kórja. Á . B . 1900. 51 lap.

védekezés. Á . B . 1900. 1,39 lap. — mosítása.

U. a.:

Sertések

borsóka-

— FEKETE Gyula : A -gümőkór és az ellene való U. a.:

V. 1900. 568, 601, 703 lap. —

A z állatorvosi közszolgálat álla­ U. a.:

A p r o s o p i a esete

móhelő-

eséssel. V . 1901. 249 lap. — U . a.: H y d r o m e n i n g o c e l o v í z k ó r o s borjúnál. V . 1901. 262 lap. — U. a.:

Két

V. 1901. 252 lap. — U. a.: 1901. 426 1. —

kőmagzat

U. a. : Visszapillantás

1900. 129 1. — FETTIOK O t t ó : A lap. — Í7. a . : U. a.:

A

a

két

élőmagzat

állatorvosi

sertésvész

egy

sertésben,

gyakorlatban.

V.

elleni védekezésre. V .

háziállatok rákkórsága. Á . B . 1902. 28, 53

k é r ő d z ő k tavaszi b e t e g s é g e i . Á . B . 1902. 131, 159 lap. —

E g é s z s é g e s állatok,

phosphorsav

és

A tannoform az

valamint i d e g e s s z o p o r n y i c z á s e b e k vizeletének

tartalma, V . 1901. 153 lap.

—

U. a. : E n d e r m o l (salicylsavas

nicotin) új rákellenes szer. V . 1901. 281 lap. — U. a.: A z állati vizelet redu­ káló

képességének

meghatározásáról.

V . 1900. 613, 646 lap.

J a k a b : F ü g g ő kérdések. V . 1902. 485 lap. —

—

vasúti állatorvos szakértők részére.

Á . B . 1931. 17 lap. — U. a.:

marhák roncsoló orrhurutja.

intézkedések a

1900. 113 lap. — U. a.:

Újabb

FISCHER

FOKÁNYI L á s z l ó : Útmutató

a

Szarvas­

sertésvész ellen. Á . B .

A z üj marhalevelek. Á . E . 1901. 10 lap. —

U.a.:

Állatoknak száUitás előtti megvizsgálása. Á . B . 1901. 70 1. — FEEUND ARTHUR: Adatok

a

lépfene

g y ó g y u l á s á h o z . V . 1901. 57 lap. — F . :

kiszállása állatbetegségi esetekből kifolyólag.

Az

állatorvosok

V . 1902. 504 lap.

J?ál: P r o p h y l a x i s az állatorvosi gyakorlatban. V . 1900. 118 1. —

—

GALLÉ

U. a.:

A

gümőkór szavatossági szempontból. V . 1902. 151 1. — GERÖ D á n i e l : A j u h o k lihegő kórja. Á . E . 1901. 182 1. — U. a.: H e v e n y j o d m é r g e z é s szarvasmar­ hánál. V . 1901. 629 1. — U. a..- N y á l k ö v e k a Stononvezetékben. V . 1901. 532 1. — U. a.:

Halálos nadragulya m é r g e z é s a „ k e k " elállítása következtében.

V . 1901. 593 lap.

—

U. a : O l t ó g y o m o r - s i p o l y két esete. V . 1901. 593 lap.

852

—

MAGYAR

XJ. a,.:

ORVOSI

SZAKIRODALOÁÍ.

Átliatolü has-sob a n a g y oseplosz ós lép előesósévol. G y ó g y u l á s

V . 1900. 257 lap. — HA.INAL J ó z s e f : 1902, 65, 99, 139 1.

XJ. a,.:

zása és állategészségügyi

Szarvasmarha fékezése és

Ausztriába

rendészetünk.

irányuló

V . 1900. 175

a lép m e g b e t e g e d é s e nélkül. V . 1901. 163 1. lése atropin-morphiiunmal.

-

1. —

XJ. a.:

V. 1901. 192 1. — XJ. a.:

lis iiőmérséklotc. V . 1902. 419, 445, 472, 491 lap.

döntése. V .

állatCorgalom szabályo­

LépfcJio

XJ. ti. :

A vállbénaság k e z e ­

A szarvasmarha normá­

— U. a.:

A tannoform a

sebészetben. H a s v í z k ó r szarvasmarhában. V . 1900. 65 1. — XJ. a.: T á l y o g a hímvessző U. a.:

felett. V . 1900 681.

U. a.:

Soor

szarvasmarhákon. V . 1900. 71

N a g y has-sérv malaczon, g y ó g y u l á s a . V. 1900. 433 1. — V. a.:

okozta tályog a lépben. V . 1900. 534 1. — HEISER I s i d o r : A lovak és az elleno való v é d e k e z é s . V . 1901. 220 1.—

1900-901-bcu.

A g ü m ő k ó r és a takonykór szavatossági

ból. V . 1900. 19, ,52 lap. —

ü. a.:

Az

iniluenzája

HÜTYHA F e r e n c z dr. : Az állat­

orvosi főiskola 1890—900-ban. V . 1900. 659, 692 1. — U. a.: V . 1901. 576 1. — XI. a.:

1. —

Trauma

szempont­

emberi és az állati g ü m ő k ó r . Á . 15.

1902. 125, 153 1.— H. F . : A v á g ó állatok gümőkórja és a szavatosság.

A. F.

1901. 135 1. — ÍJASZCZITS G y u l a : Adat a marhalevél k e z e l é s történetéhoz. V . 1901. 461 1. — ILLY G y ö r g y : A

legeltetésről. Á . B . 1900. 129 1. — U. a.:

V é d e k e z é s a sorczegő ü s z ö k ellen. V. 1900. 370 1. — i.—Y. : A budapesti X.VII" tonyész állatvásár. Á , B. 1900. 75 1. — XI. a.: Á . B . 1900. 46 1. —

A

budapesti

baromakiállítás.

,.JAKAB L á s z l ó : A z elöesett m é h visszahelyezése.

1901. 64 lap. — KÁROLYI D e z s ő : A z állatbiztosítás ü g y e V . 1900. 515, 543 1. — KELETI J ó z s e f :

A

A. E.

Francziaországban.

téli vándorelőadásokról. V . 1900.

212 1. — KEMÉNY A r m a n d : A h ú g y l i ó l y a g s é r ü l é s o g y esete. V . 1902. 658 1. — K o o s Miliály : A z

állatorvosi

állami

1900. X V I I . t.-cz.-nek és a végrehajtása gyarázata. Á . B. 1901. 75 1. K . Ó. 1901. — XJ. a.:

közszolgálat

államosításáról

szóló

iránt kiadott 95000 sz. rendelet ma­

— KOSSÁ Gyula d r . :

A chromsav diabetosről,

A szervezetben mesterséges úton előidézhető elmesze-

sedésekről. K . (3. 1900. — KOVÁTS Bálint: Jjépfene g y ó g y u l á s á n a k e g y esete. V. 1900. 619 1. XJ. a.:

—

U. a. Bélsérvvol párosult méhsérv. V . 1900, 6 2 l lap. —

Zsombolyázott b ü k k ö n y okozta m é r g e z é s . V . 1900. 624 1. — KOVÁRZIK

K á r o l y : A bacillus coli,

mint

okozója. K . Ö. 1901. — U. a.:

a

tengeri malaczok j á r v á n y o s betegségének

A b e t e g s é g előzményei. Á . E. 1900. 154 lap.

XJ. a.: — Fertőtlenítés és fertőtlenítő olvctélés.

A . B . 1900. 210 lap.

ollón. A. E. 1901. 69 lajt. — XJ. a.: 1901. 95 I.

szerek. Á . E . 173 1. — XJ. a.:

(J. a.:

Védőoltás

száj-

A g ü m ő k ó r terjesztése

KOZMA Arthur dr. : Új baromfljárvány.

KRAKKER Mihály : A c t i n o m y c o s i s ,

a

esete

Járványos

ós körömfájás tej útján. A. lí.

Á . B . 1902. 203 l a p . —

lovon. V . 1900. 562

1.

—

KRENEDIOS

F e r e n c z : A ló pályafu.tága. Á . B . 1902. 278 I. — KÜRTZ F e r e n c z és NUYESZKY Aladár:

Csikók

KuKULiEVicz

tömeges

védőoltása

veszettség ellen.

V . 1901. 401 lap. —

J ó z s e f : V a s m e g y e i állatbiztosító szövetkezetok. Á . E. 1902. 205

lap. — U. a.:

Cloaka

tehénnél.

V. 1902. 470 I. —

U. a.:

H ü v e l y cysta 3

esete tehénnél. V. 1902. 470 1. -— U. a.: Védöojtási kísórlotok sertésvész sopticidinnel. V , 1902, 619 l,ip. -

ellen

—K. : A tavaszi állatvizsgálatról, Á . B . 1902,

MAGÍTAB ÓRVÖSl

SZAttlRobALOÍi.

353

3 4 lap. — K. K . : G ü m ő k ó r o s tolionok fertőző k é p e s s é g e . A . E. 1 9 0 2 . 1 8 4 1. — K - s : Tejgazdaságunk

1 9 0 1 - b e n . Á . E. 1 9 0 2 . 2 3 6 1. — U. a..:

A z angol

sertés tenyésztése. A. E. 1 9 0 2 . 2 6 2 lap. — LENDL A d o l f dr. : M a g y a r iskola­ szer m ú z e u m . A . E. 1 9 0 1 . 3 9 lap. — Í7. a. : A miltroskopi vizsgálat elemei. A. E

1 9 0 1 . 1 4 3 1. — LiNTKB Á k o s : A szarvasmarhák j á r v á n y o s

gyuladása.

V . 1 9 0 2 . 4 0 1. — TJ. a.:

szarúhártya

A szarvasmarhák járványos szarúhártya

gyuladása és annak oktana. V . 1 9 0 1 . 5 6 1 1. — L Ö V Y G á b o r : Istálló és udvarzás. V . 1 9 0 2 . 4 6 1 lap. —- U. a . : 6 4 6 lap. — LUKÁCS M ó r : 4 8 1 lap. — L . A . : A

A d a t o k a lépfene g y ó g y u l á s á h o z . V . 1 9 0 0 .

A tojás operatív

dermedés

ellon

eltávolítása• kacsáknál. V . 1 9 0 0 .

való v é d e k e z é s . Á . E. 1 9 0 0 . 3 9 1. —

U. a.: V é d e k e z é s a l o v a k sántasága ellen. Á . E. 1 9 0 0 . 1 6 1 1. — MAEEK József: A kopogtatási h a n g o k keletkezési

módjáról. K. Ü. 1 9 0 2 . —

TJ. a.:

Élőskö­

dők okozta j u h b o t e g s é g e k . Á . E. 1 9 0 1 . 2 1 lap. — TJ. a . : Állatorvosi szolgá­ lat és állatorvos k é p z é s . Á . B . 1 9 0 1 . 1 4 9 1. — U. a . :

Csikók hurutos tüdő-

gyuladása. Á . B . 1 9 0 0 . 5 5 1. — TJ. a . : Étrendi hibák, mint a l o v a k b e t e g s é ­ geinek előidézői. Á . E. 1 9 0 0 . 8 5 1 . — TJ. a.: M a g y a r o r s z á g

állategészségügye

az 1 9 0 0 . évben. V . 1 9 0 2 . 2 0 9 1. — TI. a.: A lélekzési zörejek keletkezése és diagnostikus

értéke. V. 1 9 0 1 . 1, 3 5 , 6 2 , 9 8 lap. —

TI. a . : KombináÜ szívbaj

érdekes esete lóban. V . 1 9 0 1 . 3 7 7 1.— TI. a . : R e m e s e b é i helyzetváltozásának visszahelyezésre

lóban. V . 1 9 0 1 . 3 8 1 lap. —

lata lovak felfúvódásánál. V . 1 9 0 1 . 3 8 5 lap. remesebéi

lefüződésónok megszüntetése

TJ. a . : —

Gyomorsonda

haszná­

U. a. és Pi.ósz Béla dr.: A

laparotomiával lóban. V . 1 9 0 2 . 7 1.

— MÁBK Dezső : A tüdőtágulat a szavatosság szempontjából. V . 1 9 0 0 . 4 0 9 1. — P. MÁTYÁS K á r o l y : Bivalji-vész átragadása pinzgaui marhára. V . 1 9 0 0 . 5 8 4 lap. — MÉHELY L a j o s : A STEiN L i p ó t :

lófélék

őstörténete. Á . E.

1 9 0 2 . 4 9 lap. — MBEMEL-

N ö v é n y i m é r g e k elbírálása. V . 1 9 0 0 . 4 5 lap. — MONOSTOEI Ká­

roly : F i g y e l e m r e

méltó juhfajta.

Á . B . 1 9 0 0 . 2 4 lap. — TI. a.:

nyésztő és az állategészségügy. Á . B. 1 9 0 0 . 4 5 lap. — TI. a.:

A z állatte­

Tenyészállatok

megválasztása és kihasználása. Á . E. 1 9 0 0 . 1 0 5 lap. — TI. a.: Állatok j e g y ­ zése. A . E. 1 9 0 0 . 1 9 0 1. — TI. a . : Tuborculin próbával elért eredmények. A . E. 1 9 0 2 . 2 2 8 1. — M ~ i : Állatvásáraink

és állategészségügy. Á. E. 1 9 0 2 . 2 8 2

lap. — M'—r N — t : Szövetkezeti to)jgazdaságok Dániában. Á . B. 1 9 0 2 . 1 6 2 1. — NÁDASRAY Béla dr.: U.a.:

Rendellenes

Lajos:

A magánmének

Az

állatanatómia fejlődőse.

szívelhelyeződés borjúnál.

V . 1 9 0 1 . 6 4 2 , 6 7 4 1. —

V. 1 9 0 1 . 2 1 7 lap. — N A G Y

ellenőrzése. V . 1 9 0 2 . 1 1 8 lap. — N . A . : A száj- és

körömfájás ragályának megsemmisítése. Á . E. 1 9 0 0 . 9 1 lap. — P A V L I K dr.;

A marhalevél

segélynyújtás

kezelésről.

V . 1 9 0 2 . 1 2 0 lap.

—

PLÖSZ Béla

sebzésnél. Á . E 1 9 0 1 . 4 1 lap. — U. a. : Csűdsomör.

tem. Á . E. 1 9 0 0 . 8 2 lap. — U. a.:

mourüreg-hurut

Funioulitis botryomyco tica lóban.

Periostitis alveolaris siippurativából fejlődött h y g h -

complicált esete

lóban.

V . 1 9 0 2 . 6 8 4 lap. —

bendőjébe becsúszott nádpálcza esete. V . 1 9 0 2 . 6 8 6 1. — U.a.: lator.'V. 1 9 0 1 . 8 9 lap. —

Értesítő (orvosi szak) 1003.

Első

Nyúlte­

A scrotalis sérv operálása után bekövet­

kező előesésről. V . 1 9 0 2 . 9 7 lap. —U. a . : V. 1 9 0 1 . 6 8 3 1.— ü. a.:

Sándor

dr.:

ü. a. : Hernia

inguinalis

U. a.:

Ökör

A z emascu-

ős perineahs g y ó g y u l t

23

054

MAGYAR

áZAklRoÖALOÍi.

ORVOSI

esető. V . 1901, 449 lap — U. a.:

A kryptorchismus operálása. V , 1900. 193

lap. — U. a. lásd MABEK József. — PÖSCHL K á r o l y : A lovak mirigykórja. V . 1900. 225 lap. — PREISZ H u g ó d r . :

N é h á n y szó a lépfene és orbánczellones

oltóanyagokról. V . 1902. 129, 162 1. — V. a.:

A j á r v á n y o s olvetélés baotoriu-

máról. V . 1902, 321 lap. — QUASINSZKY K á r o l y : N é h á n y

szó a sertéshimlő-

röl. V . 1901. 93 lap. — RASSOVITZ Ferencz : Thermochomiai intézetek és k ö z vágóhidak. V . 1900. 206 lap. ~ tőllenítéséro.

RÁTZ István dr. : Új m ó d s z e r h e l y i s é g e k fer-

A . E . 1900. 32 lap.

—

TJ. a.:

állatok. Á . E . 1900. 110 lap. — ?7. a . : 187 lap.

— TJ. a.:

— U. a.:

Emberi

betegségeket

terjesztő

A g ü m ő k ó r eUerjedése, Á . E . 1900-

Á l l a t e g é s z s é g ü g y ü n k az 1899. évben. Á . E. 1900. 206 1.

V é d ő o l t á s o k a sertés vész ellen. Á . E. 1902. 3 lap. — TJ. a.:

Újabb

t u d o m á n y o s intézetek Németországban. V . 1902. 531, 573 lap. — U. a.: A z öröklés

kórtani jelentősége. V . 19u2. 6S8, 719. 747 lap. — U a.:

1901. V . 1902. 1 lap. — K a . : 27 lap. — U. XJ. a.:

a.:

Állami

állatorvosi

1878—

közszolgálat. Á . E . 1901.

A londoni g ü m ő k ó r congressus. Á . E . 1901. 147 lap. —

Á l l a t e g é s z s é g ü g y ü n k 1900. évben. Á . E . 1901. 177 lap. — U. a.:

voszettség vírusának

ellenállása rothadáskor.

új galandféreg. V . 1900. 525 lap.

—

U. a.:

lap. — RÉVÉSZ H u g ó : A z állatorvosi 635 lap. — XJ. a.:

V . 1900. 289 1. — XJ. a.:

A Két

Új Distomum. faj. V . 1900. 532

közszolgálat államosításáról. V . 1900.

A d a t o k a tuberculin ojtásokboz. V . 1901. 583 1. — XJ. a :

A d a t o k a fedezési inger m e g s z ű n é s é n e k okaihoz. V . 1900. 463 1. — G y u l a : A z ellesi bénulás. Á . E. 1900. 79 lap. — ü g y i intézményei]ik. V , 1902. 483 lap. — XJ. a.:

XJ. a.:

K vasúti szakértők

és ebből folyó felelősségük. V . 1900. 145 lap. — ÍJ. a.:

RIEGEE

Á l l a n d ó egészség­ teendői

P r o p h y l a x i s az állat­

orvosi gyakorlatban. V. 1900. 246 1. — XJ. a.: A z állategészségügyi intézkedé­ sek várható reformjához. V . 1 9 0 ) . 397 lap. —

XJ. a.:

Előléx)tetés az

v o s i közszolgálat államosítása esetén. V . 1900. 1.56 lap. — ü. a.: ellenőrzése.

Á . E . 1901. 79 lap.

— RODITZKI

Jenő:

Dánia

állator­

A takarmány állattenyésztési

sikerei. Á . E . 1901. 3 lap. — RHORHER A . : A fehérjék savkötő k é p e s s é g é n e k meghatározásáról, különös tokintettel a kicsapási módszerre. K. 0 . 1902. — RÓTII

József: Négy

vesodaganat. V . 1901. 121 lap. —

0. a.:

Óriás

sejtű

sarooma hyalin elfajulással lóban. V . 1900. 33 1. — RUBINSIEIN Mátyás, d r . : A m ó z e s i törvények ós a g ü m ő k ó r kérdése. Á . E . 1902. 10 lap. — R . : Nem­ zetközi

gümőkór

értekezlet.

Á . E. 1932. 264 lap. —

szervezése. Á . E. 1932. 290 l a p . —

it

U. a.:

&'. a . :

A

húskivitel

Á l l a t e g é s z s é g ü g y ü n k az 1901. év-

bon. Á . B . 1902. 251 lap. — R . d r . :

Állatorvosi congressus

ban. V . 190". 476 lap. —

berni e g y e t e m állatorvosi facultása. V .

XJ. a. : A

Francziaország-

1900. 541 lap. — ScHWBNSKY Á r m i n : M e g g ö r b ü l t v. ferde pata Javítása. Á . E, 1901. 203 lap. — U. a . : Szarvasmarha 1901. 163 lap. — U. a.:

csülkeire való födeles patkók.

Á . E.

Újszülött borjuk hasmenése. Á . B . 1900. 28 lap. —

SOMOGYI Mátyás : A sertésvész elleni v é d e k e z é s r ő l . V . 1902. 85 lap. — Soós Jenő : Átható

has-seb

a

v é k o n y b é l előesésével kétéves csikón. G y ó g y u l á s .

V . 1900. 164 lap. — SZABÓ A n t a l : I9G0, 339 lap. -

A

sertésvész

SZABÓ I s t v á n : A z állatbiztosítás

elleni

védekezéshez. V .

érdekében. Á . E . 1901. 100

MAGYAR

lap.

—

U. a..:

Előléptetés

ORVOSI

az

SZAKIRODALOM.

355

állatorvosi közszolgálat államosítása

V . 1 9 0 0 . 1 6 6 lap. — U. a. : A z állatcgészségügjü közszolgálat

esetén.

államosítása.

V . 1 9 0 0 . 4 7 0 lap. — U. a. : A z állatorvosi közszolgálat államosítása. V . 1 9 0 0 . 2 2 lap. — Ü. a.:

A

franczia

állatorvosok kongresszusa. V . 1 9 0 0 . 1 2 5 1. —

U. a. : A hatósági állatorvosok javadalmazása Nómetországban. V . 1 9 0 0 . 6 3 8 lap. — 0. a.:

A k ö r állatorvosok anyagi helyzete ós az állati j á r v á n y o k . V ,

1 9 0 0 . 3 7 6 lap. — ÍJ. a.:

D e l y Mátyás jubileuma. V . 1 9 0 3 . 4 7 6 lap. — U.

Hogyan lícll pályázni

a m . kir. állatorvosi állásokra.

a.;

V . 1 9 0 3 . 5 4 7 lap. —

U a.: Kártalanítás t a k o n y k ó r o s lovakért. V . 1 9 0 3 . 4 7 1 1. — U. a.: Magyaror­ szág állategészségLigye. V . 1 9 0 3 . 5 9 6 1. — U. a. : A marhalevél kezelési dijak czélszerű felhasználása.

V . 1 9 3 0 , 6 6 6 1. — (/. a.: H o s s z ú incubatio a veszett­

ségnél. V . 1 9 0 0 . 1 6 7 1. — SZAKÁLL Gyula d r . : A l ó b ö g o l y ö k r ő l . Á . E . 1 9 0 1 . 1 1 3 . 1 2 9 1.— U. a.:

A veszettség elterjedése és az ebadó közötti v i s z o n y hazánk­

ban. V . 1 9 0 2 . 2 5 7 . 2 8 9 1. — K a.:

A lovak inhüvelyei és

nyálkahártyatömlői,

tekintettel a z o k sebészi m e g b e t e g e d é s é r e . V . 1 9 0 0 . 6 0 1 1. — U. a. .• A z a g y v e l ő veröerei házi állatokban. K. Ö. 1 9 0 0 . — SZÁNTÓ E. 1 9 0 2 . 1 8 6 1. — SZÉKELY

,Takab : A kuruzslókról. Á .

I n p ó t : A marhalevél-kezelésről. V . 1 9 0 2 . 2 7 9 1.—

ü. a.: A m. kir. állatorvos kiszállásai. V . 1 9 3 2 . 6 3 6 1. — SZILÁRD Jakab : A z oltási bénulásnak j o d k a l i u m m a l kezelt — S z . : Allatjárványbiztosok.

tizenhét esete. V . 1 9 3 1 . 3 1 3 . 3 4 5 1.—

V . 1 9 0 2 . 6 7 5 1.

TANGL F e r e n c z d r . : A n y a g ­

csere vizsgálatok m é s z b e n s z e g é n y takarmánynyal. Á . E. 1 9 0 1 . 1 6 6 1. — TÁTEAY János: A luis eltartásáról. Á . E. 1 9 0 2 . 1 0 5 1. — országban és Svájczban

az 1 8 9 9 év folyamán

U. a.:

Adatok a

tott tanulmányútról.

Nómet­ V . 1901.

1 0 5 , 1 4 2 , 1 6 8 , 2 0 2 , 2 3 4 , 2 6 5 1. — TORMAI B é l a : A sertések hazánkban. Á . E . 1 9 0 2 . 9 9 1 . — ÚJHELYI Imre : Tenyésztési egyesületek. Á . E. 1 9 0 0 . 2 1. — E^. a.: Adatok a tuberoulin vizsgálatokhoz. V . 1 9 0 0 . 3 2 1 . 3 5 7 1. — UNGOHVÁRY M ó z e s : Hol v é d e k e z z ü n k m é g erélyesen ? V . 1 9 0 2 . 4 5 8 1. — VÉTHY Alajos : Filaria papillosa az elülső szemcsarnokban. V . 1 9 0 1 . 3 3 1. — WEISER István : A sasos és békarokkás széna tápláló értéke. Á . E.

1 9 0 2 . 1 6 1 1. — U. a.: K ü l ö n b ö z ő

rostaaljak takarmányozó értéke. Á . E . 1 9 3 2 . 2 2 5 1. — WEEKNER

Mátyás : A

községi állatorvosok feladatköre. V . 1 9 0 2 . 8 1 1. — Z . N . : Fiatal sertések m e s ­ terséges

táplálása. Á . E

eldugulása répaszrletekkel

1 9 0 0 . 1 3 1. — ZIMMERMANN

szívburoklobja. Á . E . 1 9 0 1 . 1 0 1 1. — (T. a.: 107 L -

U. a.:

Ágoston:

A nyelcső

Á . E . 1 9 0 1 . 8 2 1. — U. a.: Szarvasmarhák traumás A szabadszékről.

Á. E. 1 9 0 1 .

A ferde patáról. Á . E. 1 9 0 1 . 1 1 8 1. — Í7. a. : A z angolkór­

ról. A. E . 1 9 0 1 . 1 6 1 1. — ü. a. A z e m b e r és a szarvasmarha gümőkórja. Á . E. 1 9 0 1 . 1 8 6 1. —

U. a.:

A lovak

butasága v a g y

butacsirája.

1 9 7 1. — U. a.: Á c s ö k ö n y ö s s é g r ő l . Á . E . 1 9 0 1 . 6 1.— U. a.: lótenyésztése. Á . E. 1 9 0 1 . 8 6 1. — U. a.: 1 9 0 0 . 5 1. — V. a.:

Á . E. 1 9 0 1 .

Magyarország

A fulladozás v a g y k e h e s s é g . Á . E .

A j ó l tojelés jelei. Á . E . 1 9 0 0 6 7 1. — XJ. a.:

szemgyúladás v a g y havi vakság. Á . E . 1 9 0 0 . 1 2 1 1. — XJ. a.: tás és tej vizsgálat. Á . E . 1 9 0 0 . 1 7 0 1.— XJ. a.: Á. E. 1 9 0 0 . 2 1 4 \. — U. a.:

A

Időszaki tejhamisí­

A feketehályog v, szépvakság.

A szarvasmarhák ledöntéséről. Á . E . 1 9 0 2 6 1 —

.í/. » . ; K é s z ü l é k n a g y o b b állatok

felfüggesztésére.

Á . E . 1 9 0 2 . 7 9 1. — U,

23*

356

; i

MAGÍfAU

ORVOSI S Z A K l R o b A t o M .

a.: A tej és a tejtermékek fertőző képességéről. Á . E. 1902. 80 1. — K a.: A lótenyésztés Franoziaországban. Á . B. 1902. 136 1. — U.a,.: Vágóhídi állatbiztosítás. Á . E. 1902. 210 1. — U. a.: A patakenőesökről. Á . B . 1902. 254 1. — C. a. : A lovak szemellenzőiről. Á . B . 1902. 263 1. — U. a.: Bac­ celli eljárása a száj- és körömfájás ellen. A . "B 1902. 47 1. — i7. a.: A pap a g á l y b e t e g s é g v a g y pszittakózis. A . B . 1902 109 1. — TJ. a.: Állatorvosi közszolgálat Ausztriában. Á . E. 1902.177 1. — U.a.: Tarlósömör csikókon Á . B. 1902. 210 1.— ü. a. :A csánkpók kezelése tüzesvassal. Á . E. 1902. 280 1. — TJ. a.: K u t y á k sarooptes rühének kezelése liquor creosoti saponatussal. V. 1902. 1 9 3 . ] . — Í7. a . : A v a s o g é n készítményekről. V . 1902. 198 1. — V.a.: A pajzsmirigy gyuladása lóban. V. 1902. 467 1. — TJ. a.: A lovak polydactyliájáról. V . 1902. 415 1. — U. a.: Ujabb klinikai vizsgáló e s z k ö z ö k . V . 1902. 587 1. — TJ. a.: Adatok a galandféregűző szerek hatásáról, V . 1902. 651 1. —U.a.: A d a t o k a száj- és körömfájás történetéhoz. V . 1901. 291 1. — U. a.: K ö s z v é n y n e k piperazin kezelésre g y ó g y u l t esete. V . 1901. 185 1. — U. a.: A z amyloform alkalmazásáról. V . 1901. 473 1. — U. a. : A párta idült gyula­ dása. V . 1901. 497 1. — í/. a.: A patán előforduló újképletekről e g y kóreset kapcsán V . 1901. 502 1. — U. a. : A ferde és görbült pata elbírálásáról. V. 1901. 505 1. — U. a. T ő g y g ü m ő k ó r és az ellene való v é d e k e z é s r ő l . V . 1901. 597 1. — U. a.: A patarokkantság okairól. V . 1901. 625 \. — U. a.: A z el­ hízás kezelése pajzsmirigykivonattal. V . 1901. 657 1. — U. a.: Kergeség (coenurosis) szarvasmarhában. V . 1901. 689 1. — U. a.: Bárzsingtágúlat kitü­ remkedéssel. V . 1901. 694 1. — U. a.: A clilorsavas kálium mérgező hatása. V. 1900. 97 1. — U. a.: A Credé-féle ezüstkészítmónyekrSl' V . 1900. 677 1. — y.' A német birodalmi állategészségügyi törvény módosítása. V . 1902. 732 1. — U. a.: Budapesti sertésközvágóhíd és sertésvásár. V . 1902. 307 1. — N é v nélkül: A budapesti m . k. állatorvosi főiskola a párisi nemzetközi kiállításon. V . 1901 265 1. — Szabályzat az állatorvosi főiskolai magántaná­ rok képesítéséről. V . 1900. 700 1. — Állatorvosi főiskola 1901,2 tanéve. V. 1902. 666 lap.

-

Megjegyzés. K ö n y v e k és különálló füzetek az e g y e s csoportok elején a szerző nevének „capitelohen" betűkkel való nyomtatásával vannak jelölve. Rövidítések. — A. E. = Állategészség. - - A. K. = Állattani K ö z l e m é n y e k . — B. K. = Bába Kalauz. — B. É. = Balneologiai É v k ö n y v . — D. 5 . = Dolgo­ zatok a bőrkórtani intézetből, az O. H. melléklete, — Eg. = E g é s z s é g . — É, = Erdélyi Műzeum-egyleti Értesítő. — F. Sz. = Fogászati Szemle. — F. K. É. = Fővárosi kórházak É v k ö n y v e . — Oy. = Gyógyászat, — Gy.gy- = G y e r m e k g y ó g y á s z a t . O. H. melléklete. — Gy. É. == G y ó g y s z e r é s z i Értesüő. — Gy. H. = G y ó g y s z e r é s z i HetUap. — Gy. K. — G y ó g y s z e r é s z i Közlöny. — H. 0. — H o n v é d Orvos. — / . és Eg. =* Ifjúság é s E g é s z s é g . — iT. K.

MAGYAR

ORVOSI

SZAKIRODALOM.

357

K ö z e g é s z s ó g ü g y i Kalauz. — KI. F. — Kliuikai Fűzőtök. — K. 0. = Küzloméiiyek az összehasonlító élet- ós kórtan k ö r é b ő l . — M. = Medikus. — M. Ch. F. = M a g y a r Chemiai Folyóirat. — M. 0. A = M a g y a r Orvosi Archívum. — M. 0. L. = M a g y a r O r v o s o k Lapja. — 0. H. — Orvosi Heti­ lap. — 0. L. = Orvosok Lapja. — 0. 0. Sz. = Országos Orvos Szövetség. — Sz. = Szemészet. — T. T. K. = Természettudományi K ö z l ö n y . — P. F. = Előbbi pótfüzetei. — V. = Veterinarius. — B. M. = Belügyminiszter. — F. M. — • Földmüvelésügyiminiszter. — P. M. = Pénzügyminiszter. — / . M. = Igaz ságügyminiszter. — B. T. — Rendeletek Tára. — V. és K. M. = Vallás­ os Közoktatásügyi Miniszter.

Jegyzőkönyvek az Erdélyi M ú z e u m - E g y l e t o r v o s - t e r m é s z e t t u d o m á n y i

szak­

osztályának orvosi szaküléseiröl.

E 1 n ö Ic ; L Ö T E JÓZSEF dr. J e g y z ő ;

tanár.

K O H R Á D I DÁNIEL

dr.

VJ. szukalés

1903. Jun.

12.

1. NAGY LAJOS dr. e g y m é h e n Itivííli terlies nőnek méhét és mutatja be. C. K . né

30-35

adnexáit

éves kolozsvári lakos hirtelen halálával

adott

okot arra, h o g y holtteste a törvényszéki orvostani intézetbe szállíttassók felb o n c z o l á s végett. Betegségére ós halálára vonatkozó anamnestikus adat vajmi k e v é s van,

m i n d ö s s z e annyit tudunk,

h o g y hirtelen lett rosszul

s alig pár

órai rosszullét után a hozzáhívott o r v o s o k m e g é r k e z t e k o r m e g is halt. tólag az ősszel abortált. Á holttest

vizsgálásánál

elég

sok

régi

ÁLLÍ­

terhességi

heget találtak. Peltíint a kűlvizsgálatnál a k ü l ö n b e n elég j ó l táplált és fejlett nő holttestének n a g y m é r v ű halványsága s a hullafoltoknak

csaknem

teljes

hiánya, a m i hirtelen halál esetén szokatlan Jelenség, a m i b ő l következtetni lehetett, h o g y a nő n a g y f o k ú vérveszteséget szenvedett s mivel külső elvér­ zés

felvételére alap n e m találtatott, belső elvérzésre g o n d o l t a k . E z e n felvétel

a további vizsgálat után tényleg

b e is igazolódott, mert a h a s ü r e g b e n

egy

liter h í g és 1 0 5 0 g r m . alvadt vért találtak. Á z alvadt vér a kis m e d e n c z é b e n a m é h körűi halmozódott fel, a mellett előtűnt

melynek

g o n d o s eltávolítása

után

a

méh

a j ó l ú d tojásnyira kitágult j o b b o l ' a l i petevezeték. Á kitá­

gulás a petevezetéknek m é h felőli fele részére vonatkozott, a m e l y n e k hátsó felső oldalán k ö z e l e b b

a petefészek felöli v é g é h e z , megtalálták

kapuját e g y 2 és Vs c m . h o s s z ú r e p e d é s alakjában. a kitágult petevezetékből e g y

magzati v é g t a g

Á részben felnyitott petevezetékből

GULT

keresztül

és a k ö l d ö k zsinór lógott ki.

e g y 1 0 és '/^ cm. h o s s z ú magzatot vet­

t e k ki, a m e l y n e k köldökzsinórja 1 1 cm. h o s s z ú volt. A m e g n a g y o b b o d o t t , belhártyája

az elvérzés

E repedésen

méh

mérsékelten

fellazult és deoidua képződést mutat. A kitá­

petevezeték és a m é h ürege közt

k ö z l e k e d é s n e m állott fenn. Különö­

sen érdekes az esetnél az, h o g y a corpus luteum n e m az u g y a n a z o n oldali, h a n e m az ellenkező, azaz a baloldali petefészekben találtatott m e g . Tehát a

VEGYESEK.

359

bal petefészekből származó meglermékeiiyített pete a bal potevezetékeji és a mék üregen keresztül juthatott a j o b b vezetékbe, azonban tekintve azt, h o g y a kitágult petevezeték ós a m é h ürege közötti közlekedésnek m é g a méh interstitiumában s e m lehetett nyomát sem találni, tehát tulajdonképon egy veleszületett elzáródás állván fenn, nézete szerint csak külső vándorlás útján képzelhető ol az, h o g y a bal petefészek petéje a j o b b petefészekbe kerüljön, s mert útját az elzáródás miatt tovább nem folytathatta, ott ta|)adott m e g közvetlenül a m é h mellett. T ö r v é n y s z é k i orvostani szempontból annyiban bir fontossággal az ilyen és ehhez hasonló eset, mivel a teljesen e g é s z s é g e s e g y é n hírtelen halála mérgezés gyamíját keltheti fel. De ha ismert is ilyen esetekben a halál ok, kérdés vettetik fel a hatóság részéről azon irányban, h o g y bűnös mulasztás v a g y h a n y a g s á g nem terhel-e valakit az élet v e s z e d e l e m n e k idejében v a l ó el nem hárításáért. V a g y más esetben halálát okozhatja e g y ilyen állapotú nőnek e g y a hasfalat érő, számba alig vehető kis kűlsérelem, a m e l y azon­ ban épen elég arra, h o g y az ad m a x i m u m tágült petevezeték falát m e g r e pessze s í g y a belső .elvórzésnok kapuja nyíljék. A felvetett kérdés a körül­ mények számbavételével a nő testének különleges állaiiota alapján többnyire a terhelt előnyére válaszolható m e g . BORBÉLY SAMU dr. (Torda.) bemutatásai. a) Ruptur< kürti torliesség /lasmetszóssel gyógyított esete. A 29 éves nő két élő magzat szülése után háromszor abortált, F. évi május hó 19-től visszaszámítva legutolsó havibaja azelőtt 6 héttel zajlott le, azóta kimaradt. Ezen idő óta, h o g y a beteg szavaival éljek : „ o l y furcsán éreztem magam, mint előző terhességem alatt soha." Eltekintve a folytonos gyötrő hányingerektől, az utóbbi időben j o b b alsó végtagját nehezebben mozgatliatta, lábán a tapintási érzés mind j o b b a n és j o b b a n lefokozódott. Május 18-án este 11 órakor hirtelen heves g ö r c s ö s hasfájdalniak l é p ­ nek fel, a m e l y e k kiindulási pontja a has j o b b fele. A g ö r c s ö k mind f o k o ­ zódnak, olykor hányásinger, majd hányás lép fel, a beteg mind j o b b a n elerőtlenedik s r e g g e l 4 órakor collabál. Előadó május 19-én d. e. 11 órakor látta a beteget először, teljes coUapsusban volt, kréta fehér, liypokratesi aroz, pihegő, o l y k o r h o r t y o g ó l é g z é s , a has puffadt, ha a coecalis tájra n y o ­ mást gyakorol, a beteg védekező mozdulatot tesz. A szemérem résből pár csepp v ö r ö s vér. M é h lenyomott, szája az introitus vagináéban kis ujjat befogad. Hátsó boltozat erősen lenyomott. Reotalis vizsgálatnál a v é g b ' d mellső fala kidomborított, halvány fluotuatio. Pulsus alig érezhető, e g y - e g y erősebb hullám után szünet, majd unom inaequalis és irreguláris hullámok. A lelet után a rupturált extrauterinalis terhességet bebizonyítva látta s tekintve az elvérzés immár igen fenyegető voltát, műtétet ajánlott, a melyet csak az esetbon vélt elvégzendőnek, ha az alkalmazandó infusio a pulsus lényeges javulását eredményezi. A beteget osztályára szállította, a bal vena mediana basilicába 1000 cm,*

360

VEGYESEK.

normális isothon oldatbóli infusió után a pulsus ütésében valamivel erő­ teljesebb lesz, de irreguláris marad. ScHLEicH-féle (I. oldat.) inflltratióban vég-zi a liasmetszést, j o b b oldalt a paramedialis vonalban 20 cm. hosszúságban. A peritoneum megnyitása után másfél liter sötétvörös f o l y é k o n y v é r ömlik elő. Látható b e l e k érintke­ zéseit mindenütt alvadt v é r r ö g ö k borítják. B e n y ú l a hasüregbe, m e g k e r e s i a méhet s e mellett j o b b oldalt felhaladva, l e g e l ő b b elővonja a tubát, a m e l y egész hosszában czafatosan m e g van repedve. A z isthmus tubae alatt 3 alákötést alkalmaz, a tubát exstirpálja, a c s o n k o n finom s e l y e m m e l perito­ noalis burkolást v é g e z . A képlotokot s ű l y o s z t i . A z alvadt vérrögöket eltá­ volítja, a m e l y e k m e n n y i s é g e n e m egészen e g y liter. A z excavatio utoro rectalisban n a g y o b b ö k ö l n a g y s á g ú , az alvadóktól már tapintással mogkülönböztothető képlet, a melyet kiemelve kitűnik, h o g y az embryumot tartalmazza. A beteg ezon manipulatiók alatt 3 camphorolaj subcutan injektiót kap. A hasűrből az összes vérmennyiséget n e m tudta eltávolítani, mert a beteg elesettsége fokozódott. A hasfalat 4 etageba zárja. Közvetlen a műtét után m e l e g borcsőre. A kiirtott tubát, valamint a petét tartalmazó képletet bemutatja. A mi a beteg további állapotát illeti, a bemutatott láz-tábla ad felvilágosítást, a műtét után a pulsus megszámlálhatatlan, a hő o l y alacsony, h o g y a hőmérő nem mérte. M e l e g bepakolás, p e z s g ő , másnap h y p o d e r m o k l y s i s a bal subclavikularis tájékban. A z állapot másnap, sőt harmadnap is collapsus-szerű. Peritoneum részéről zavar nincs. Harmadnaptól k e z d ő d ő l e g a hő fedezi a pulsust, s ettől k e z d v e a beteg k e z d m a g á h o z térni. Május 25-én lázas állapot lép fel, a melyet mivel a seb rendben volt a FmiscH-féle felszívódási láznak nézett, azonban a hő 39'2-ig felment s ekkor vette észre, h o g y a h y p o d e r m o k l y s i s helyén e g y íluctuatiót mutató h e l y van, a m e l y n e k megnyitása után a hő normálisra esett. Ettől k e z d v e a betegnek zavarai megszűntek s a n a g y anaemia és e l g y e n g ü l é s mutatja m é g a nő súlyos betegségét. b) Adalék az üszkös belek csonkításának kérdéséhez. A z utóbbi időben ú g y a hazai, mint különösen a külföldi szaklapokban több szó esett a bemutatandó betegénél ismertetendő tünetről. E z e n 8 cm. hosszú resecált bélkacson feltűnik, h o g y a gangraenás résztől ú g y az oda, mint az elvezető részen meglehetős magosán vitetett keresztül az elhatároló metszés. A szorosabb vizsgálatnál kitűnik, h o g y most is, bár a í'ormalin által elhalványulva, a csonkítási barázdán felül és alúl. n a g y vérömlenyek vannak. Miután KOOHEE és CZEKNY, majd NIKOLADONI első primaer bélreseotiójukat elvégezték, a műtétet többen vitték keresztül, de n e m sokára kitűnt, h o g y az ily elsődleges csonkolás után nemsokára átfúródási hashártya-gyuladás lép fel, a m e l y kiindul a teljesen j ó l tartó, talán már solidan tapadó bélvarrat felett, sokszor j ó k o r a távolban található necrotikus likból. A bélgangraena dcmarcatiójának hiányát okúi nem hozhatták fel, mert hisz a varrási h e l y e k teljesen épek voltak,

VEGYESEK.

361

KocHEE hívja fel a figyelmet arra, h o g y az odavezető kacson a szorítási barázda felett igen sokszor v é r ö m l e n y e k kajdiatók. E z e n keringési zavar mellett az odavezető kacson n a g y elváltozások lépnek fel, í g y míiködik a kacs, kitág'ul s a nyákhártya igen n a g y m e n n y i s é g ű váladékot termel, a melyben a béltartalom fertőző mikrobái túlsúlyra szaporodnak. E z e n elvál­ tozások ö s s z e s s é g é n e k k ö v e t k e z m é n y e aztán az, h o g y a bélfal l e g g y e n g é b b helyén, m o l y eseteinkben a sugillált terület, szöveti szétesés, elhalás jő létre, ezen neorosis tovább halad akkor is, ha az inoarceratio m e g is szüntettetik. Természetes aztán, h o g y a porforatio elkerülhetetlen. Ezt kiküszöbölni hiva­ tott az, h o g y a bél meglehetős h o s s z ú darabja vizsgáltassék át s az a rész, a hol v é r ö m l e n y e k találtatnak, lehetőleg irtassék ki. E z e n sugillatiók, j o b b a n m o n d v a v é r ö m l e n y e k , a melyeket e készít­ ményen j ó l méltóztatnak látni, vezették előadót akkor, m i d ő n a 32 éves nőnél, a kinél 4 napos incarcerált inguinalis herniát operált ápr. H - é n : a gangraenás ileumot ily n a g y kiterjedésbon csonkolja. A beteg május 4-én gyógyultan távozott előadó osztályáról. c) Genyes hashártya-gyulad&s': Peritonealls dra,in Gyógyulás. A 40 éves féríi április 23-án került osztálj'ára. 5 éve van sérve, e g y . é v óta állan­ dóan sérvkötőt hord. 2 napja sok járás után sérve kitolúl s künn rekedt. N a g y fájdalmak, csuklás, hányás lépnek fel, sem bélgázok, sem szék nincs. Erős taxis, mind súlyosabb állapot, has puffadt, kávéaljszerű h á n y á s o k lépnek fel, majd hidegrázás. Felvételkor n a g y o n elesett. Markírozott vonások, h i d e g izzadás, hő 37'4, pulsus 102, aequalis de irreguláris. N a g y meteorismus, lép és máj tompulat eltűnt, penis félig erigált állapotban. J o b b oldalt az ingui­ nalis árokban g y o r m o k ö k ö l n y i , kemény, tompa kopogtatást hangot adó dag, mely mozgatható, ennek belső széle élesen határolt és ívelt, ú g y , h o g y az egész képlet vese alakot mutat. Vizsgálat alatt a beteg olykor-olykor csuklik, majd barnásán föstenyzett folyadékot hány ki. A diagnosist nem merte egyszerű incarcerált herniára tenni, b i z o n y o s n a k látszott előtte az, h o g y a peritoneum már a bántalom körébe van bevonva, h o g y ez a tény csupán az inoarceratio miatt van-e, v a g y p e d i g az erős taxis folytán jöhetett létre e g y lierforatio, azt s e m állítani, sem tagadni nem tudta. A k ó r k é p m é g inkább zavartatott az által, h o g y az előkészítés alatt egy spontán flatus történt. (LiTTBE-félo sérv.) ScHLEioH-féle inflltratio. Metszés az inguinalis ároknak m e g felolőon. A tunica alatt e g y veso-alakú 5 cm. hosszú, 4 om. széles ínszerűen csillogó fehér, k ö m é n y , tömött képlet, m e l y szabadon m o z o g , ebbe b e v á g v a kitűnik, h o g y ez e g y megvastagodott (2 cm—0'5 cm.) üres sérvtömlő, mely­ nek belseje finom, v ö r ö s bársonyos endothellel fedett, a m e l y e n itt-ott fehéres sárgás fibrin csapadékok vannak. Felhasítva az inguinalis nyíláson át, a hasüregből bő m e n n y i s é g ű zavaros, íibrin pelyliekkol kevert savó ömlik elő. Inguinalis árok teljesen átjárható. Erre a metszést felfelé m e g ­ nyújtja annyira, h o g y a hasüregbe szabad s k é n y e l m e s belátása l e g y e n , ezen művelet alatt a már leírt folyadék szivárog bőven. Megnyitva a hasürt, az előtte fekvő b e l e k több, k e v e s e b b belöveltséget mutatnak, e g y e s bélkaosok

362

VEGYESEK.

fibrin csapadékkal üssszotapadya

vannak,

hatók. E l ő v o n v a a beleket, m e l y

művelet alatt a hasüregbe bő m e n n y i s é g ű

íibrin

c s a p a d é k o k elszórva talál­

isothon oldatot tölt, mogtörölvo a beleket, t ö b b s z ö r ö s e n átmossa'a már

említett

oldattal a hasűrt, a belek átvizsgálásánál kitűnik az, h o g y a b é l h ú z a m átvizs­ gált

része

befogva,

mindenütt

kőt

ép, az ileum alsó részén

typusos strangulatiós barázda

e g y 10 c m . h o s s z ú

van, m i v e l az

e feletti

darabot s alatti

bélrészletek épek, perforatiót n e m mutatnak ; az összes b e l e k kihelyezésétől elállott,

annál b ő s é g e s e b b mosást

alkalmazott,

különösen

D o u g l a s alaposan kiöblítve l e g y e n , m o s t 4 széles ős p e d i g

egyet a colon

egyet p e d i g a D o u g l a s kihajtva, kötést

transversumnak, üregnek.

Ezen

egyet-egyet

gazé

a

szalagok

csipők

irányának,

v é g é t a seb szólein

a seben át e g y MiKULicz-féle tampont helyezett a hasüregbe. E v v e l

alkalmazott. A beteg ezt a h o s s z ú

kötésen

ügyelve, hogy a

g a z é szalagot vezetett be,

az

átivódás

n y o m a i látszottak,

procedúrát tampon

és

jól

állotta ki. Este a

kötés

cserélés. A z éj

tűrhetően telt el, bár a csuklás és hányinger kisértett, m e l y másnap is fenn­ állott, s m o r p h i n injectiókat tett s z ü k s é g e s s é . 24-őn r e g g e l újabb kötős cse­ rélés a hasürbe ismét bő isothon-oldát. A z

állapot 26-ig folyton javul, ligy-

h o g y 26-án a már nagyoji kisebbedett

s e b e n csak e g y g a z é csíkot

be, a melyet 29-én v é g l e g eltávolított.

A

vezetett

műtét d. u. észlelt 38'6 hő, vala­

mint 110 pulsus s u c c e s i v e csökkent 36'5 és 76-ra ; e k ö z b e n a moteorismus is kisebbedett, majd teljesen

eltűnt, a beteg

gondot. A z első llatus

éjjel 12 órakor,

26-án

bő szék követett. A beteg most látható, viruló

május

színben

táplálása

nem

adott n a g y o b b

melyot r e g g e l

17-ón hagyta

4-kor spontán

el osztályát s mint a h o g y

van, a sebészi beavatkozást

ezen

hosszú heg

jelzi és a horuiája ma is m e g van. A purulens peritoneitis sebészi haladó pathologia vívmánya. sebzésnél az

Azon

közölhetősége a sterilitás és az előre

tény

megállapítása

óta,

h o g y a hasűri

infoctio (a mikrobák) az, a m e l y ől s peritoneitis az,

a mentséget hozza, a műtő beavatkozását

a mely

oly területre vitte, a m e l y terület

a LisTBK-féle kezelés, az asopticus aera előtt megközelíthetetlen magasságban állott. Ma tudjuk azt, h o g y a purulens

poritoneitisekből, ha

ráltatnak, csak 21'7"/|,

is

gyógyul

g o n y e s hashártyalobokból

s erre

íjidúlnak

rondesen.

a z o k n e m ope­

a bctokolt, a körűlírott

ki, ellenben a diffus

g e n y e s hashártya

gyuladásokból, ha azok operálva lesznek, a g y ó g y e r e d m ő n y 35-7'','o. (KOOHBK.) A műtét ilyenkori czőlja az, h o g y

m e g g á t o l j u k a toxicus a n y a g o k felszíva-

tását, szabadítsuk m e g a beleket a n a g y n y o m á s alól, ez által a bél m ű k ö d é s ismét lehetővé válik és különösen az összenyomott s voltakép m ű k ö d é s ü k ö n kívül

helyezett

edények

s

nyirok-pályák

L e g k ö z e l e b b i út, h o g y ezt elérjük, a hasűr kibocsátása,

egyidejűleg a

mint a h o g y KÖKTE mondja, nélkül,

hogy

sokszor nem tud

a

peritonealis hogy:

poritoneumot

lehet

újabb

hivatásukat

ismét

megnyitása,

a fertőző

űr alapos

kitakarításával,

BBMiiiaítSglHM^IIWiriHil'T^

anyagok fődolog',

„ a g e n y e s e x s u d a t u m eltávolíttassék, a infoctio érje,

eltávolítani, de a kis maradékkal

bánni".

teljesíthetik.

az összes

exsudatumot

niár a peritoneum

el

VEGYESEK.

363

Tanulságosnak véli ezen esetet nemcsak az eredményért bemutatni, hanem azért is, h o g y e g y eclatans példáját látja itt annak is, h o g y az eről­ tetve keresztül vitt taxissal mekkora kárt okozhatni, mert azt hiszi, h o g y az vitán felül áll esetében, h o g y itt a g e n y e s hashártya-gyuladás okául a bő bacterium tartalmú sórvviz hasűrbe való sajtolását kell felvenni. d) Colon előtti gyomorbélszáj képzésen átment beteg demonstrá­ lása. K e v é s b b é magáért a műtétért teszi ezt, inkább a beteg műtét utáni laztáblájáért. E z a 3 6 éves férfl 2 éve beteg, dilatatiója volt, ez p y l o r u s stenosison alapúit. Hyperaciditas, motoricus insufflciontia. A beteg teljesen lefogyva került hozzá, ú g y , h o g y a műtét előtt 4 0 kgr. testsúlylyal bírt. E mellett g ö r c s ö s gyomorfájdalmai elviselhetetlenek voltak s a naponként kétszer is ismétlődő hányások n a g y o n megviselték. Májiis hó 29-én végzett nála chloroform narcosisban e g y gastroenterostomia praecolica anticát, M u r p h y - g o m b o t alkalmazott, m e l y felé e g y sor sero-serosus varratot tett föl. A g y ó g y i e f o l y á s ideális szép volt, a hő a műtét napján d. u. 3 7 ' 1 ' ' C 88 pulsussal, ettől k e z d v e a 3 7 ° n e m érte el soha, folyton 3 6 " C ~ 3 6 - 6 C » között ingadozott 6 6 — 7 0 pulsus ütéssel. A műtét eredményekónt csak a megszűnt hányást, fájdalmakat s növekedő testsúlyt kell felemlíteni. Élénk b i z o n y s á g u l szolgál ez az eset arra, h o g y a rigorosus sterilitás mellett a hasűri sebészetet m i l y széjj g y ó g y u l á s követi. 3. VEHESS ELEMEK dr. értekezése : „Színkeverés eltérése révén". (Lásd előbbi fűzet 1 3 0 — 1 3 6 lapjain).

a

szemnek

színes

4 . LÖTE JÓZSEE dr. előadja „Jelentését a Iielybeli egyetemi ált. kér­ és gyógytani intézetben folyó vizsgálatokról a kísérleti veszettségre vonatkozólag". ( L á s d jelen fűzet 1 9 3 — 1 9 6 lapjain). 5. KoNKÁDi DÁKIEL dr. előadásai: a) Betegségokozó élettartama vízben'^ és b) „ Typhus baeillusok kimutatása czímen. (Lásd jelen füzet 1 9 7 — 2 1 0 és 2 1 1 — 2 1 9 lapjain.)

VII.

Szakülés

1903.

október

hó

baktériumok kútvizben"

30-án.

1. SZILÁGYI GYÖKGY dr. bemutatásai .• a) Osteomalacia esete. A 4 2 éves nő K o l o z s m e g y é b ő l Kolozsról való, 7 éve B ő d ö n lakik. Szülei s 3 testvére előtte ismeretlen b e t e g s é g b o n haltak el, két testvére e g é s z s é g e s . Jelen bajáig állítólag soha botog n e m volt. 4 g y e r m e k e t szült, legutolsó szülés 3 év előtt volt, gyermekét bába segítségével minden n e h é z s é g nélkül szülte meg, annyit azonban m e g j e g y e z , h o g y e r ő s e b b fájdalmai voltak az utolsó szülésnél. lílzt a g y e r m e k é t másfél éves k o r á i g szoptatta s ezen idő alatt e g é s z s é g e s n e k érezte magát, csak már m i d ő n gyermekét elválasztotta, kezdett csontjaiban fájdalmat érezni és vette észre, h o g y járása mind nehe­ zebb és neliezebb lett, majd csak bettal tudott járni, e g y év óta p e d i g állandóan fekszik,

'1

864

VEGYESEK.

Megtekintésnél erősen s z e m b e tűnik az e g é s z törzs

megrövidülése s

ezzel szemben a v é g t a g o k relatív h o s s z ú volta. A n y a k rövid, g e r i n c z o s z l o p hátirésze erősen hátrafelé görbült, á g y é k i része kissé mellfelé, a s z e g y c s o n t előre görbült, majdnem

szögalakban megtörött, a b o r d a í v majdnem érinti a

csípőcsont taraját. A szemérom-csonton ellágyúlása erősen benyomott, a s y m p h y s i s k e n y e n . megváltoztak, haránt átmérő

így

a

folytán az izvápák tája

ormányszerfi, a m e d e n c z e

kimenetben

5'5 cmre csökkent,

az

egyenes

a promontorium

méretek jelenté­

átmérő

6'5 cmre, a

előre nyomatása

követ­

keztében a coniugata diagonalis 9 cm. A belkórodára

jövetele

erős csontfájdalmak voltak, a

alkalmával

(1903 július

2.) a betegnél igen

bordák, a s z e g y o s o n t tisztán érintésre is fáj­

dalmasak s e z e k a osontok e g é s z e n puhák voltak. A beteg állandóan

))hos-

phort kapott,

hogy

s ezzel a kezeléssel

sikerűit

annyi

javiilást

elérniök,

fájdalmai majdnem e g é s z e n megszűntek, csontjai n e m olj^an puhák, k e m é n y ­ ségűket e g y b i z o n y o s fokig már visszanyerték s a beteg, a ki a bejövetelkor majdnem magával tehetetlonííl feküdt, magától fel k é p e s űlni, járni azonban m é g n e m tnd. E z z e l kapcsolatosan felemlíti, h o g y u g y a n c s a k ez év folyamán volt a belkórodán e g y

másik,

de n e m i l y e n súlyos

alkalma

osteomalacia esetben a

p h o s p h o r kezelés hasznáról m e g g y ő z ő d n i . Biscussio:

^GóTH

LAJOS

dr.

kérdi

előadótól, h o g y m e l y i k v i d é k r ő l

való a bemutatott beteg, mivol érdekes annak felderítésére, h o g y szórványos m e g b o t e g o d é s r ő l v a g y e g y endemicus szó. M á s o d s z o r kérdi,

fészeknek

hogy a phosphor

vétele

e g y representásáról

után

van-e

m e n n y i i d ő v e l mutat­

kozott javulás, mert az operatív és medicanientosus kezelés s z e m b e állítása szempontjából fontos volna ennek megállapítása. P h o s p h o r o s therapia mellett rendszerint

csak későre mutatkozik a javulás, castratio után FEHLING, VELITS

és m á s o k szerint néha már másnapra szűnnek a fájdalmak és súlyos b e t e g e k is néha már 2 hét múlva fennjárnak.

V i s z o n t mondják, h o g y b i z o n y o s kése­

delem után már a castratio után is előrehalad. ELPEB ALADÁB dr. GÓTH kartárs felszólalására

m e g j e g y z i , miszerint a

sebészi beavatkozás s o k s z o r n e m mutat rapid sikert, a mit e g y olyan esettel igazol, a m i d ő n ovarectomia után c s a k

p h o s p h o r kezelés és hosszas fekvés

után g y ó g y u l t . SZABÓ DÉNES tanár. Tekintettel clinicai tapasztalataira, azt a b e n y o m á s t nyerte, h o g y az osteomalacia is mutathat b i z o n y o s mértékben c y k l i c u s lefo­ lyást,

amennyiben

aránylag

g y a k r a n látta az osteomalacia t y p u s o s elválto­

zásait megállapodottan, m é g fennálló terhesség mellett is. í g y e g y előző ter­ h e s s é g b e n sectio caesareán m é h supravaginalis

átment

amputatióját

a

nőnél

v é g e z t e az 5-ik Iiónapban terhes

fenyegető ruptura elkerülése végett o l y

fokú consolidált osteomalaciás m e d e n c z e szűkület mellett,

hog'y m ű v i abor-

tuslioz sem lehetett folyamodni. É p e n ú g y észlelte többször azt is, h o g y a fennálló csontlágyulás aránylag g y a k r a n g y ó g y u l t diaetetico medicamentosus kezelés

mellett,

a midőn

terjnészetesen

ijem

könnyen

dönthető el,

hogy

VEGYESEK.

mennyi tudandó be a javult zoltnak tartja azt,

86§

llygienicus v i s z o n y o k n a k . Mindenesetre beiga-

h o g y az ostoomalacia g y ó g y u l h a t és csak b i z o n y o s indi-

catiók mellett tartja m e g e n g e d h e t ő n e k a castratiót, főleg akkor, ha e folya­ mat előrehaladása

kimutathatólag

ségekkel

kajjcsolatba.

hozható

a gj'ors egymásutánban következő terhes­

Felfogása

szerint a g y ó g y s z e r e s és sebészi

kezelés n o m szembeállítandó, lianem a thera])iában e g y m á s mellett foglalhat helyet. b) U g y a n c s a k SZILÁGYI GYÖKCÍY' dr. bemutat e g y 3 2 éves

férlibeteget,

a kinél valószínűleg a m e d e n c z e ö v b ö l kiindulólag e g y csaknem csontkemény­ ségű képlet tapintható, főnyi nagyságát.

a m e l y k b . 2 hó óta érte ol jelenlegi j ó k o r a ember­

Megemlítésre

méltónak tartja,

h o g y a j o b b alsó v é g t a g o n

jelenleg is látható pangást j e l e k már h ó n a p o k óta fennállanak,

m é g mielőtt

a külső objeotiv j e l e k a dag jelenlétét elárulhatták volna. 2 . BLFBK A L A D Á R dr. Mitralis stenosis egy

és

baloldali recurrons

bénulás

esetét mutatja b e . A bemutatott eset 3 6 éves nő beteg, a ki 5 g y e r m e k

anyja; ezek k ö z ü l kettő előtte ismeretlen b e t e g s é g b e n halt el, 3 p e d i g eg'észséges. L u e s nyomai ki nem mutathatók, úgyszintén e g y é b előrement fertőző betegséget s e m említ. Másfél év óta l é g z é s i n e h é z s é g e i év október havában ismételten rekedt,

2

hétig

rekedt v o l t ;

ez

vannak,

az elmúlt

év augusztus hó k ö z e p e óta

j e l e n l e g compensatio szakában lévő mitralis szűkület és

baloldali recurrons bénulása van. Miután semminemű aetiologiai mozzanatot nem találunk a recurrons bénulás felvételére, g o n d o l n u n k lehet az organicus bántalom esetleges összefüggésére. 3. GÁMÁN BÉLA dr.

M y k o s i s (Algosis.

phycosis.) Tonsillae

esetét mutatja b e . A n y e l v tonsilla lacunáiban sárgásfehér

lingualis

c s a p o k ülnek, a

m e l y e k n e m k ö n n y e n távolíthatók, el és g ó r c s ő alatt g o m b a t e l e p e k n e k bizo­ nyulnak. A baj félév óta áll fenn, a b e t e g szúró fájdalmakról és i d e g e n test érzésről panaszkodik.

Sehol semmi lobtünot, a garat összes képletei inkább

anaomiousók. 4 . KOZMA IMRE dr. 2 2 éves primigravidat mutat b e , a kinél a terhesség alatt fejlődött condylorna acuminatumokból álló t ö m e g fedi az ogész vulvát és a gátat majdnem az amisig. A o o n d y l o m á k ilyen erős burjánzásának

okát

a terhesség okozta v é r b ő s é g b e n kell keresni. A szülésnél vérzés

a mállékoiiy daganatból igen erős, nehezen szüntethető

keletkezhetnék,

a s o k recessusban

desiníiciálást lehetetlenné teszi.

pangó, b o m l ó váladék p e d i g a

Ezért a beavatkozás indokolt. K e z e l é s ope­

ratív. 5. REINBOLD BÉLA dr. életÜDRÁNszKY-féle a-naphtól-kénsav jelen fűzet 2 2 0 — 2 5 4

lapjain.)

és k ó r v e g y t a n i tanársegéd reakozióról" czímen

tart

„ A MOLISCH— előadást.

(Lásd

366

yÖGYÉstítL

VIII.

szűkülés

1903.

decz.

á-én.

1. BoBEÉLY SAMU dr. a) spina bifida esetet mutat be. A n n a k illustrálására, h o g y a spina biíida a felnőtt Icorban igen ritka, Beaulieu statistikáját említi fel, a ki 1894-ben ú g y találta, h o g y 96 spina bifidával született gyer­ mekből 74 a születés után e g y héten belül, 22 két é v e n belül hal el, s csak egy éri el az 5-ik évet. Bemutatott betege érdekességét növeli az, h o g y a fiú 16 évet betöltött. A keresztcsont felett látható d a g születése után 3—4 hétre vevődött észre s azóta folyton nőtt, a m í g gyermekfejnjü n a g y s á g o t ért el. A z utóbbi időben ez a dag sokszor megkeményedett, s ilyenkor a fiúnál clonicus g ö r c s ö k állottak elő. A szellemi m ű k ö d é s kielégítő volt, tes­ tileg j ó l fejlett, ha a daganatot megszorította, a flu megingott, majd erőtle­ nül rogyott össze. A spina bifida műtétek az asopticus aera előtt igen veszé­ l y e s e k voltak, a beteg a sex)sis áldozata lett, ezért pelottákkal óhajtották gyógyítani, eredménytelenül. BELL a képlet lekötését ajánlja, azonban az eljárást tónico-clonious g ö r c s ö k kísérték s a beteg elpusztult. A z asopticus aorában DOLLINOEE, KÖNIG, BOBEOE a gerincz anatomicus állapotát óhajtották visszaadni, s m í g DOLLINGER erre a czélra a gorincz-ív maradékát használja fol, addig az utóbbiak poriost lapocskákkal óhajtják a csontos fedőt előállítani. A heteroplastica is föltűnt FBAENKEL ajánlatával, a ki a gerincz defectusát beillő celluloid lappal fedi. Bemutatott esetében a liquor cerebrospinalis óvatos kibocsátása után a tömlőt alapján csonkolta, matráoz-, majd szücsvarratokkal zárta, o fölé a csigolyából vett poriost lapocs­ kákat tott, s a fedő képleteket két, illetve három etageban egyesítette. A g y ó g y u l á s teljesen sima volt, a fiú g ö r c s e i teljesen elmultak, s mint. munka­ k é p e s e g y é n távozott a kórházból. b) A másik bemutatott betegnél jóindulatú pylorus szűkület s consecutiv gyomortágulat miatt f. évi okt. 6-án chloroform narcosisban Mürpliy gombbal gastroenterostomia retrocolica transmesocolícát végzett. A bemu­ tatott nő 26 éves és 13 évre vezeti vissza baját, m e l y vérhányáSsal kezdő­ dött. R ö v i d időre n a g y gyomorfájások, majd hányások léptek fel. A g y o m o r alsó határa a k ö l d ö k s a symphj'sis között. A p y l o r u s n a k megfelelő helyen ma is érezhető g y e r m e k o k ö l n y i immobilis dag. Motorions insufficientia. Tej­ sav negatív, HCl positiv, de ingadozást mutíit, a m e n n y i b e n e g y alkalommal l'99''/„o összaciditas sósavra, máskor ennél több, illetve k e v e s e b b . A testsúly 40'5 k g . A has megnyitása után kitűnt, h o g y az a kiérezhető dag a pyloxuson helyet foglaló, inszerüen fénylő, k ö r k ö r ö s k e m é n y heg, m e l y a p y l o rust immobilissá tette. Műtét után pneumonia, m e l y 9-ik napon sülyed, ettől k e z d v e a beteg.napról-napra javul,, ú g y , h o g y a bemutatás alkalmával a testsúly 68 k g . élénk bizonyságául annak, h o g y a műtét m i l y j ó irányban befolyásolta a g y o m o r ós emésztő szervek működését. Hozzászól PuEjEsz tanár. hó

2. SZABÓ DÉNES tanár 3Í00 gr. súlyú daganatot mutat be, melyet f. 1-én hasmetszés útján távolított el, a daganat k e m é n y fíbromának bizo-

nyúlt s keletkezésének körülményei teszik különösen érdekessé. L . G y ö r g y n é , 60 éves nö havi baját 14 évvel kapta meg', az 4 hetenként 3—6 napi tar­ tammal jelentkezett, k b . 43 éves korában megszűnt, ez idő alatt 5-ször szült rendesen. 53 éves korában, 1896. jimius 29-én azzal jelentkezett, h o g y k b . 7 hónap óta fehér folyása van, nehánj' hó óta kisfokú állandó vérzése, majd pár hét óta hasfájdalma. A vizsgálat a m é h hátsó ajkára és a hüvelybolto­ zatra korlátolt rákot derít ki n a g y méhvel, m e l y a m e d e n c z e vájulatában kinjníjtva fekszik, a v é g b é l e n át a szalagok beszürödés nélkül találtatnak. Hüvelyen keresztül a m é h teljes kiirtása végeztetett (1896. július 7.), a m é h egész hátsó felülete rögzítve volt, a mi ú g y a Douglas megnyitását, mint a méh kihozatalát tetemesen megnehezítette. A méhet ki kellett hámozni fehér, velős rákhoz hasonló tömegből, m e l y a D o u g l a s hátsó falán baloldalt közel ökölnyi tömeget alkotott, ez utóbbinak teljes leválasztása, k o c s á n y k é p z é s e nem sikerült, rigy, h o g y e g y e s részek visszamaradtak, a Douglasba j o d o formgaze csík vezettetett, a lig. latum csonkjai a hlivelysebnek széléhez varrattak. A műtétei után 13-ik napon az alákötési fonalak kiváltak és a hüvely­ boltozat nyílásán át a puha képletnek n a g y o b b tömege távolítható el, 18. napon újra n a g y o b b d i ó n y i tömeg, azután a rés összeesik és elzáródik. A kórszövettani vizsgálat az e g y i k darabban n a g y rákfészkeket, a másikban teljesen elhalt kötőszöveti rostokat itt-ott elmeszesodéssel néhol jegeczos és alaktalan liaematoidinnel (lefüződött subserosus fibroma? corpus h b o r u m ? ) talált. A h ü v e l y s e b elzáródott vonalos h e g g e l , a b e t e g e g y hónappal a műté­ tei után elbocsáttatott, do a g y ö k e r e s műtétei teljessége iránt j o g o s kételylyel, s n e m n a g y reményt fűzhetett előadó a g y ó g y u l á s tartósságához. F o l y ó évi nov. 19-én ugyanaz a nő a b e l g y ó g y . koródáról vétetett át azzal, h o g y 8 hónap óta hasában csomót érez. A k ö l d ö k i g érő n a g y karéjok­ ból és k i s e b b g ö b ö k b ö l összetett k ő k e m é n y daganat a m e d e n c z é b ő l nőtt ki, két oldala szabad s ez irányokban kissé mozgatható, a hüvelyboltozatban kemény, lapos mozdíthatatlan részlet, a méhkiirtás vonalas hegje puha vál­ tozatlan. A rákos m é h eltávolítása után 7 évvel mutatkozott, k e m é n y g ö b ö s daganat; 8 hónapos növekedésével, tudva az első műtétei körülményeit, kiújult rákos daganatnak a gondolatát keltette, bár ellene szólt a szabad hasvíz hiánya és a nő e g é s z s é g e , m e l y távol áll a caohexiától. A daganat fájdalmakat okoz, alkalmatlan, mozgatható, azért kiirtása megkísérlendő. F. hó 1-én m é l y chloroform. narcosisban a k ö l d ö k fölé vitt nagy hasseben át a daganat a hasfalak elé gördíttetilt, j o b b oldalt omentumodanövés lekötve átmetszetik, bal oldalt 15 c m . h o s s z ú s á g b a n választatik le erősebb vérzéssel a bélről, ú g y , h o g y a leválasztott h o s s z ú álhártyás rész­ letet csípőbe kell fogni, ezután a bal lig. latum 'csonkjának megfelelő részlet van m é g a daganattal összefüggésben, ez csípőbe fogva lemetszetík s a daga­ nat eltávolítható. A c s o n k o n n e m látható n a g y o b b edény, a csípő levétele után v é g b é l falában hosszanti rés mutatkozik, m e l y n e k nyákhártyáját catgut^zűesvarrattal zárja, majd fölötte selyem-szűcsvarrattal a lig. latum. perit,

áeá

• VEGYESÉÉ.

sebét. A leválasztott bélen sero-serosus varrat zárja el a vérző felületet, a bél e g y é b helyein is véres aláfutások a sorosa alatt. A j o b b old. lig, latum csonkjának hátsó felületéből diónyi hasonló daganat hámozható ki, a felü­ letet selyom-szücsvarattal zárja. A D o u g l a s fenekén lép alakú s nagj^ságú daganatrészlet köröskörül álhártyaszeríí rögzítéssel a Douglas hashártyáján, kihámozás után az ép peritoneum szélek egyesítése selyem-szűcsvarrattal. A sértett s varrott bélrészlet a Douglasban elhelyeztetvén, a hasfalak zárása az egész hasfalat átfogó s i l k w o r m g u t fonalakkal ( e g y rétegben, mert v é k o n y hasfalak). A betegnél j ó érlökés (108) mellett s kissé emelkedő h ő m é r s é k (a 4 . nap elején ST'S") mutatkozik ugyan, do az e g é s z b e n y o m á s k e d v e z ő . A n a g y daganat tehát a lig. latommal s az odavont végbéllol n a g y o b b terjedelemben össze volt nőve, de kiindulása nem állapítható meg, kocsánya nincs. A két kisebb kidönálló g ö b a hashártj'a e g y - e g y részén álhártyákkal volt megtapadva s a m é h teljes kiirtásával visszamaradt daganatrészek megtapadásából és tovább n ö v é s é b ő l elég k ö n n y e n levezethető. í g y nincs okunk, h o g y ezt a lehetőséget a n a g y daganattömegnél kétségbevonjuk. A kórszövettani lelet, az igaz, elhalt kötőszöveti rostokról szól, azonban ép növekedésre képes részletek lehettek jelen. Vájjon az eredeti anyag a D o u g l a s hátsó falával összenőtt s lefüződött fibroma, a m e l y a m é h kihámozásánál épen azért a méhről az első műtétellel s leválasztott részben visszahagyott, a v a g y a petefészeknek ritkán előforduló fibromája volt-e, ma már alig dönthető el. A z is minden esetre feltűnő, h o g y a daganat növekedését a beteg csak 7 évvel az első műtét idán veszi észre s az 8 hónap alatt nő ily tetemes t ö m e g g é ( 3 4 0 0 gr.). N e m hagyhatja említés nélkül, h o g y a m é h kiirtása után rákos részek visszamaradását kell feltételezni s a rák kiújulása m é g 7 év után is kizár­ ható, tehát az esettel örvendetes csalódás érte, a megállapítható jóslat tekin­ tetében. 3. D E . VEEESS ELEMÉÉ : a) „A látóterek vetélkedésének egy példájá­ ról', b) „Megjegyzések a látással kapcsolatos szétsugárzás természe­ téré vonatkozólag" czímen tart előadást. (1. jelen fűzet 2 5 5 — 2 5 6 ós 2 5 7 — 2 6 3 lapjain.)

Kivonat az E. M. E. orvos-természettndományi szak­ osztályának ügsrrendjéből. ] . § . A z E . M. E orvos-természettudományi szakosztályának alszakai: I. Orvosi ;ak, II. Természettudományi szak. 16, § A s z a k o s z t á l y f o l y ó i r a t a : Értesítő az E . M. E . orvos-term.;d. szakosztályából czímen évente .3 orvosi, 3 természettudományi és az,esetleges népszerű estélyekről kiadott több fűzetben jelenik meg és tartalmazza: azokat az értekezéseket, melyek az E . M. E , orvos-term -tud. szakosztályának szakülései elé kerülnek, továbbá az esetleges népszerű előadásokat és a magyar orvosi és természet­ tudományi szakirodalomban évről-évre megjelenő önálló dolgozatoknak névjegyzékét, valamint a szakosztály ügyeire vonatkozó apróbb közleményeket. Mindezt legalább kivonatosan közli az Értesítőnek „Revue"-je, német vagy egyéb világnyelven. 18. §. Az Értpsítőbon megjelent értekezésekért tiszteletdíj jár, még pedig : a) A népszerű előadís tiszteletdíja 70 korona, mely összeg csak a kézírat benynjla után adatik k i ; ezenkívül 25 különlenyomatra tarthat igényt a szerző, b) A szakdolgozatok nyomtatott ivének tiszteletdíját a választmány határozza leg a viszonyok szerint és az Értesítő borítékján közli. c) Egy-egy értekezésből 2 ívnél több nem díjazható; ha pedig valamely érte;9zé8 3 ívnél többre terjedne, ezen többlet nyomdai költsége az illető szerzőnek 2 í v ,n járó tiszteletdíjából levonatik. d) A szakdolgozatok és népszerű előadások csak azon esetben díjaztatnak, ha szakosztály Értesítőjében jelennek meg először. e) Kül'jnlenyomatok csakis a szerzők költségére adhatók k i . Áruk a szerző tiszteletdíjából levonatik kivéve az a) alatti esetet.

Tudnivalók. A szakosztályi tagdíjak az E . M, E . orvos-természettndományi szakosztályának titkárához, dr. Jakabházy Zsigmondhoz (Libuczgáti-utoza 4. sz.) küldendők be. (Új tagok a z Értesítő 1 8 7 6 . , 1 8 7 7 . , 1 8 7 8 - k i folyamának egyes fűzött példányait két-két koronáért, a z 1 8 8 3 — 1 8 9 5 - k i folyamokat 4 — 4 koronáért a t i t k á r i h i v a t a l ú t j á n megszerezhetik. A z E r d é l y i M ú z e u m - E g y l e t k i a d á s á b a n megjelent egy hátrahagyott m ű v e

Paláontologiai a d a t o k a romániai Kárpátok ismeretéinez. I . A Darabovltia forrásvidékének k r é t a k é p H e r b i c h F e r e n c z drnak:

zó'dményei, 17 k ő n y o m a t a t á b l á v a l , m a g y a r és német nyelven. E mutika b o l t i á r a 3 korona, a z egylet t a g j a i n a k azonban c s a k 2 korona, m e l y összegnek beküldése u t á n bérmentve m e g k ü l d j ü k a z t a megrendelőknek. Az „Értesítő"-ben megjelent szakdolgozatok egy nyomtatott ívének tiszteletdíja 32 korona, a petittel szedett közleményeké ellenben 48 korona, mely tiszteletdíj a •dolgozat megjelenése után adatik k i . A k ü l ö n l e n y o m a t o k á r a ( l a p s z á m o z v a , b o r í t é k k a l , fűzve) kezőre v a n s z a b v a :

a

követ­

26 példány '/^ íves 5 k 50 f 25 példány í/i íves 2 k 50 f 50 „ „ p ........ 7 k 60 f 60 „ „ „ 3 k 20 f 100 „ „ , 9 k 90 100 , , „ 4 k - f 26 , „ 4 k - f 25 „ Vi , 7 k - f 50 • „ „ „ ^ ^ - i 50 r r « 5 k 40 f 100 , , „ 10 k 80 f »00 ,j , „ 6 k 80 f Több íves fűzeteknél a második sat. ívek 26''/o engedménynyel. 100 példányon felül, a második sat. 100 példánynál még külön lO'/oKülön czímlap: 25 pld. 2 korona, 50 pld. 2 korona 50 f, 100 pld. 3 k 50 f.

NYILVÁNOS NYUGTATÓ. Az

orvos-természettudományi szakosztály tagjai közül tagdijaikat befizették r

1902-re (Vidékiek): Szabó Péter, Szilágyi János dr.. N a g y Lajos dr., H a b e , rern Pál dr.. Szentkirályi Géza dr., Félegyházi Antal, Elekes Károly, László Imre^ TaufFer Vilmos dr.. Vörös Cyril, Lenhossék Mihály dr., Faha Károly dr., Frtdrich Alajos dr., Papp Gábor dr., Réozey Imre dr., Vájna Vilmos dr., Dirner Gusztáv dr., Herepey Károly, Bókay János dr., Wolflf Gyula dr., Genersich Vilmos ' dr., Szokol Pál dr.. Kinn Gusztáv, Bókay Árpád dr., Istváníí'y Gyula dr., Farnos Árpád dr., szi'-. kelyudvarhelyi főreáliskola. , 1903 ra (Vidékiek): Nóvák István, Kerkápnly István dr., ,Klug Náudor dr., Grosz Emil dr,, budapesti kir. orvosegyesület, F o r g ó György, Nagy Lajos dr., H a berern Pál dr., Szentkirályi Géza dr , Félegyházi Antal, Elekes Károly, László Imre, Tauflér Vilmos dr.. V ö r ö s Cyril dr., Lenhossék Mihály dr., Fahn .Károly dr., Fridrich Alajos dr., Papp Gábor dr,, Eéczey Imre dr.. Vájna Vilmos dr., Dirner Cíusztáv dr., Herepey Károly, Bókay János dr,, Wolfl' Gusztáv dr,, Genersich Vilmos dr., Szokol Pál dr., Kinn Gusztáv,. Bókay Árpád dr., Istvánfl'y Gyula dr., Farnos Árpád dr,, székelyudvarhelyi főreáliskola, székelyudvarhelyi ev. ref. oollegium, békéscsabai ,Kudolf"-fögimnázium. — {Eelybeliek): Kom&ái Dániel dr.. Hevesi Imre dr., Jancsó. Miklós dr.. Veszprémi Dezső dr., Pfeiffer Péter dr., Orient Gyula dr., Donáth H . Géza dr., Kircbner Sándor dr., Györfö István, Ajtay K. Albert, Ákontz Károly dr,, Ákontz Antal dr., Állattani intézet, Ásványtani intézet, A n k a Aurél dr., Bartha János dr., B e n e l J á n o s dr., Boncztani intézet, Büchler Ignácz dr.. Borbély László dr., Benkő Zoltán dr., Csiky Mihály dr,, Czecz Dénes dr,, Demeter György dr., Dax Albert dr., Engel Gábor dr., Elmekórtani intézet, Éltes Béla, Elfér Aladár dr., Filep Gyula dr., Frank-Kis István dr., Futó Mihály, Frankó György, ifj. Fabinyi Rudolf dr.. Félegyházi Ernő, Förster Lajos, Gámán Béja dr., Genersich Gusztáv dr., Greisiger Irma, Gálbory Samu, Goldner L. Jenő, Hangái Oktáv, Hegyi 3Iózea d r , Höntz Kál­ mán dr., Issekutz H u g ó dr.. Kerekes Gyula dr., Keresztély Lajos, Kórboncztani inté­ zet, Kórtani intézet, K o v á c s Béla, Klug Lipót, Krich Béla, Kolozsvári Sándor d r , Kerekes István, Klifnó Béla, Kappel Izidor, Kohler János, Loky Béla dr., Luszt Fe­ rencz, Malom Dezső dr., Matusovszky Andnás dr., Merza Lajos dr.. Mezei Sándor dr., Máthé Gábor d}-., Máthé Dénes dr., Novotni Endre, Perl József, Pintér Pál, Páter Béla, Pataky Jenő dr., Papp Ernő dr., Péterfy Tibor, Pataky Zoltán dr., Pfeiffer Péter dr., .Eeich Albert, Rosenberger Mór dr.. Rudas Gerö dr., Eeinbold Béla dr., Scheitz Vilmos dr., Szatmáry Ákos dr., Szécsi Ákos dr., Szombathelyi Gábor dr., Szülészeti intézet, Szvacsina Géza, Szentkirályi Á k o s dr., Szabó Imre, Széky Tibor dr.. Sárkány Loránd dr.. Szegedi József dr., Schwaroz Aurél, Székely Jenő, Turcsa János dr.. Török Imre dr.. Teleki Kálmán dr., Unitárius főiskola. Veress Vilmos dr., Veress Elemér dr., Veress, Ferencz dr., Vcrzár István, Wettenstein József dr., Zwarinyi Árpád dr. 1904-re {Vidékiek): Szontág Adolf, Daday Vilmos dr., Kerkápoly Gyula dr., Jendrassik Ernő dr., Fejér Dávid dr., Szilágyi János dr., Veress Lajos dr.,. A b t Alfréd dr., K o c h Ferencz dr., László Imre, Istvánífy Gyula dr., Farnos Árpád dr., Boér J e n ő dr. — {Helybeliek): Hevesi Imre dr., Jancsó Miklós dr., Fabinyi R u d o l f dr. Pataky ,íenő dr,, Förster Lajos.