Édesipari szakember: Édesipari termékgyártó, Édesipari technikus Szakmabemutató információs mappa

Édesipari szakember: Édesipari termékgyártó, Édesipari technikus Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: VARGA LÁSZLÓ, TANÁR, KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék

A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga…)

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

Édesipari szakember

„Gombóc Artúr a világon mindennél jobban szerette a csokoládét. Ha megkérdezték tőle, hogy milyen csokoládét szeret a legjobban, habozás nélkül fújta, mint aki éjjel-nappal ezen töri a fejét. A kerek csokoládét, a szögletes csokoládét, a hosszú csokoládét, a rövid csokoládét, a gömbölyű csokoládét, a lapos csokoládét és minden olyan csokoládét, amit csak készítenek a világon.”

/Csukás István: Pom Pom meséi – Szegény Gombóc Artúr, részlet/ Remélem, szakmaismertetőnk olvasói közül senki nem olyan falánk, mint kedvenc rajzfilmfiguránk. De azért valljuk be őszintén, ki ne majszolna el néha-néha egy kis csokoládét.

Milyen jó is lenne édességet gyártani? Biztosan sokan választanánk ezt a szakmát,

annak

tudatában,

hogy

a

munkavégzés

során

korlátlan

mennyiségben tömhetnénk meg hasunkat a legkülönfélébb édességekkel. Hiszen ki ne szeretné a nyelvén olvadó csokoládé ízét, vagy a fogai között ropogó grillázst? Valószínűleg csak kevesen tudnának nemet mondani az effajta csábításnak.

Ennek ellenére mégsem tanácsolnánk a szakma kizárólag ilyen okból való választását. Könnyen járhatnánk ugyanis úgy, mint a legtöbb diák, akiket üzemlátogatásra visznek egy édességet gyártó üzembe: már kifelé jövet megfogadják, hogy soha-soha nem esznek többet édességet, úgy fáj a gyomruk a sok lakmározástól. „Tizennégy éves koromban az osztályfőnökünk elvitte az osztályt a környékbeli édesipari üzembe. Végighaladtunk a „sport szelet” teljes gyártósorán és már az elején elmondták, hogy idebent annyit ehetünk, amennyit csak akarunk. Tömtük is magunkat, de az első tíz perc után már a

A-1



levegőben terjengő édes illattól is jóllakottnak éreztük magunkat. A végén többen rosszul lettek.” (A mappakészítő saját élménye) A

csokoládéfigurák,

pralinék,

marcipánok,

nugátok,

lágy-

és

keménykaramellák, drazsék, kekszek, ostyák készítése már nagyon régóta a megbecsült foglalkozások közé tartozik. Az indiánok már i.e. 600-ban is fogyasztották a kakaófa termését, a kakaóbabot, amely a későbbiekben a csokoládé alapjául szolgált. S hogy milyen nagy kincs volt ez akkoriban, az is bizonyítja, hogy jó ideig fizetési eszköznek is használták a kicsit kesernyés termést. Európában – ahova Amerika meghódításával jutott el a csokoládé – szintén már az ókorban nagy becsben tartották a különböző édességeket készítő mestereket, s a „mézesbábos” is a középkori vásárok nélkülözhetetlen mesterei közé tartozott.

1828-ban egy holland mester olyan eljárást dolgozott ki, amelynek végeredményeként megszületett a kakaópor. A kakaópor megalkotása lehetővé tette, hogy kakaóvaj hozzáadásával szilárd halmazállapotú terméket is létrehozzanak. Ekkor született meg a csokoládé. Hollandiából ugorjunk egy kicsit Svájcba. 1879-ben itt született meg a mai tejcsokoládé, amely nem más, mint tejpor és a klasszikus étcsokoládé keveréke. Hazánkban a 19. század első felében alakult ki a cukrász kézműipar. Ebben az időben Magyarországra több svájci cukrász vándorolt be, akik újszerű készítményeket honosítottak meg, és meggyorsították a cukrász kézműipar fejlődését. A legtöbb kézműipari cukrászműhelyben a cukrásztevékenység több ágazatát is művelték. A fejlődés következményeként aztán mindinkább kezdett elkülönülni a csokoládé, a drazsé és a „lisztes áru”, azaz azon termékek előállítása, amelyek termelése gépesíthető. A 19. század végén, illetve a 20. század elején még békésen megfért egymás mellett a napi A-2



fogyasztásra termelt cukrászáru és a tartós édesség termelése.

A

magyarországi gyári édesipar bölcsőjének a cukrászipar tekinthető. Kivételt képez ez alól a csokoládégyártás, mert a csokoládékészítés eleve gépesített, gyáripari termelésként indult. A korai csokoládékészítők csak csokoládéitalt készítettek, a cukrászok pedig csak felhasználói voltak a csokoládénak. 1884 után Gerbeaud Emil vezette be Magyarországon a csokoládés desszert, illetve a bonbon előállítását. A 20. sz. elején a gazdasági fellendülés hatására Magyarországon egymás után alakultak az édesipari vállalkozások. Az akkori Magyarországon a legjelentősebb gyárak a Stühmer, a Gerbeaud, a Schmidl, a Stollwerk és a Fiumei Csokoládégyárak voltak. Ezen üzemek valamennyien gyártottak cukorkát és csokoládét is, és tevékenységükben ez volt a meghatározó. Az édesipari tartós „lisztes áruk” termelése Magyarországon a 19. század végén alakult ki. 1880-ban Győrben Back Hermann malomtulajdonos gőzmalmát alakította át keksz- és kétszersültgyártásra. A „pilóta keksz” csaknem ezzel a dátummal egyidős. A II. világháborút követően a

magyarországi élelmiszeripar egyik

meghatározó ágazata maradt az édességgyártás, szinte ugyanazokkal a klasszikus márkákkal, mint a kezdetek kezdetén. Manapság ezen üzemek többsége már nemzetközi multinacionális édességgyártók tulajdonában van, és bár egy-egy márka gyártását külföldre helyezték vagy megszűntették, ma is szükség

van

még

jól képzett

édesipari

szakemberekre.

Ők

vagy

multinacionális vállalatok termelőüzemeiben, vagy az egyre nagyobb számban

megjelenő

hazai

gyártóknál

gyakorolhatják ezt a szép szakmát.

A-3

és

„édességmanufaktúrákban”



De milyen tevékenységeket is végez egy édesipari szakember? Először is van, aki az édes termékek előállításával foglalkozik: ezt a szakmát nevezzük édesipari termékgyártónak. Van olyan édesipari szakember is - az édesipari technikus - aki a termékgyártók munkáját közvetlenül irányítja, megszervezi, megoldja a különböző műszaki, technológiai feladatokat a kisüzemekben vagy vállalatoknál. Nézzük meg tehát, hogy melyek azok a fő feladatok, illetve tevékenységek, amelyek az édesipari szakemberek munkaköreibe tartoznak.

Az édesipari termékgyártók és a munkájukat a termelésben közvetlenül irányító édesipari technikusok a teljes édesipari termék-előállító folyamatban, illetve annak minden ágában tevékenykednek. Az itt felsoroltak a legjellemzőbb (kiemelt) gyártási területek: • a kakaómassza előállítása (a kakaóbab feldolgozása); • a csokoládégyártás (tömör, töltött, üreges, diabetikus csoki termékek gyártása, egyéb bevont csokoládés alakzatok, vágott desszertek és csoki jellegű termékek); • a kakaóporgyártás; • a cukorkagyártás (keménycukorka, fondant-termékek, karamella, zselés gyártmányok, drazsék, rágógumik, marcipángyártás); • egyéb édesipari termékek (tartós sütemények, kekszek, ostyák, mézes sütemények, teasütemények) gyártása; • a kávéfeldolgozás (pörkölt kávé és kávépótszerek); • a csomagolás.

A-4



A gyártási folyamat legjellemzőbb lépései pedig a következők: A nyersanyagok tárolása A nyersanyagok tárolása nagy gondosságot, valamint a raktározási feltételek szigorú betartását igényli. Sok nyersanyagot silóberendezésekben tárolnak. A meghatározott klímafeltételek fenntartása, valamint a nyersanyagok kihordása széles körű szakmai ismereteket igényel az édesipari szakemberektől.

A masszák feldolgozása A legelső lépés a nyersanyagok aprítása, összekeverése, összegyúrása, megfőzése és alapmasszává való összedolgozása. A masszák szakszerű kezelése az egyik legfontosabb, széles körű szakmai ismereteket igénylő tevékenység. A szilárd és folyékony édességek masszából való átalakítása sokféle művelettel történik (pl. szűréssel, préseléssel, ülepítéssel, bepárlással).

A gépek kezelése Az alapmasszákból hengerlő, húzó, sajtoló és öntő folyamatok alkalmazásával alakítják ki a végtermékek jellegzetes formáját. A gépek szakszerű kezelése egyre fontosabb tényezővé válik, mivel sok üzemben számítógépes vezérlésű berendezések irányítják a gyártási folyamatokat, és tévedés esetén egy teljes gyártósorról selejtáru kerülhet le.

A minőség ellenőrzése A gyártás legutolsó lépése a minőség ellenőrzése, melynek során nemcsak a formát, a súlyt és a színt veszik figyelembe, hanem a termék ízét is.

A-5



A csomagolás A ma használatos csomagológépeket nagy teljesítőképesség jellemzi. A szakembereknek képesnek kell lenniük a gépek beállítására és vezérlésére.

Termékfejlesztés Különösen vonzó tevékenységi terület a termékek továbbfejlesztésében való részvétel. Az új receptúrákat és ötleteket laborszerű körülmények között próbálják ki.

A termelésben részt vevő termékgyártók és a munkájukat irányító technikusok feladatai – bár sok esetben a technikusok is részt vesznek a termékgyártás folyamatában – egymástól jól elkülöníthető, ezért legfontosabb feladataikat külön-külön soroljuk fel. Az édesipari termékgyártó legjellemzőbb feladatai: • a különféle receptek alapján édesipari termékek alapanyagainak kimérése, összeállítása, előkészítése a gyártásra; • a termékek gyártása; • a gyártósorok kiszolgálása, kezelése, felügyelete, ellenőrzése; • a gépek üzemeltetése; • a termékek csomagolása, tárolása; • a raktárak kiszolgálása, felügyelete. Az édesipari technikusok legjellemzőbb feladatai: • az édesipari termékek gyártási műveleteinek előkészítése, a gyártás irányítása, szükség szerinti végrehajtása;

A-6



• a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagok, nyersanyagok, félkész termékek, adalékanyagok, csomagolóanyagok stb. biztosítása; • az irányítása alatt álló

munkaerő

gazdaságos

foglalkoztatása, a

gyártástechnológia műveleti utasításainak ellenőrzése, betartatása, a termék szabványnak megfelelő előállításának felügyelete; • a munkakörébe tartozó adminisztráció végzése (pl. nyersanyag- és késztermék-nyilvántartások, munkautalványozások

anyag-

vezetése,

és

selejtelszámolások,

teljesítményszámítások,

minőségi

mutatókra vonatkozó számítások végzése); • a biztonságos munkakörülmények biztosítása (pl. megszervezi és ellátja a vezetése alatt dolgozó munkások tűzrendészeti, munkavédelmi, higiéniai és balesetelhárítási oktatását); • a fejlesztési feladatok ellátása; • folyamatos

minőségbiztosítási

tevékenység

a

recepttúrák

szerinti

technológiák pontos minőségi elvárásoknak megfelelő megvalósításával; • a

gazdaságos

termelés

biztosítása

gyártástechnológiai,

szakmai

számításokkal, a korszerű raktározás és készletgazdálkodás feltételeinek kialakításával. Az édesipari szakemberek munkájuk végzése során mindig betartják az előírt technológiai folyamatokat, szigorú higiéniai és munkabiztonsági előírásokat a magas minőségi követelmények teljesítése érdekében. A munkavégzés során használt anyagok

Az édesipari szakemberek munkájuk során nagyon sokféle anyaggal dolgoznak, melyek közül a legjellemzőbbek a következők:

A-7



• Alapanyagok – például: szénhidrátok - cukor, keményítő, maláta kakaómassza, lisztek, só, vaj, sertészsír, kakaóvaj, étolaj, kókuszzsír, szójaolaj, margarinok stb. • Segédanyagok - például: dúsítóanyagok, tej, sűrített tej, tejpor, olajos magvak, gyümölcsök, gyümölcskészítmények, színezők, stabilizálók, lazító anyagok, tartósítószerek stb. • Járulékos anyagok – például: • zamatosító anyagok: aromaanyagok, esszenciák; • fűszerek: vanília, ánizs, kömény, fahéj, mentol; • díszítő cikkek; • élettani hatású anyagok: vitaminok, ásványi sók, koffein. • Csomagolóanyagok – például: papír, fém, műanyag, fa, üveg.

A munkavégzés során használt eszközök:

Az édesipari szakemberek (termékgyártók és technikusok) különféle eszközöket, felszereléseket használnak munkavégzésük során. Ezek közül a legjellemzőbbek: • szállító berendezések: futószalagok, anyagszállítók és adagolók; • tároló berendezések: silók, napi tartályok; • előkészítő berendezések: tisztító-, aprítógépek, hántoló-, őrlő-, keverőés

melegítő-berendezések,

pörkölők,

folyadékoldó szakaszos adagolók;

A-8

prések,

homogenizálók,


• gyártó

berendezések:


egyneműsítők,

csokoládéöntő,

sajtoló,

csokiforma-készítő, táblázó-, bevonatképző- és hűtőberendezések, cukorgyártó gépsorok, valamint sütők és fritőzök, kivágógépek, mártógépek, karamell- és zseléfőzők, egyéb formázó-, kandírozó berendezések, drazséüst, keksztészta-készítő és -gyúró berendezések, sütők; és

• osztályozó

ellenőrző

eszközök:

labor

vegyi

anyagok,

mérőeszközök, műszerek. • mérőeszközök és berendezések: tömegmérő eszközök, nyomásmérők, hőmérők, temperáló berendezések, térfogatmérő eszközök; • dekorációs eszközök; • csomagolóberendezések; • receptúrák; • munkaruhák és higiéniai védőfelszerelések; • egyéni védőeszközök; • környezetvédelmi eszközök, berendezések; • munkabiztonsági eszközök, felszerelések.

Mindezek mellett az édesipari technikus egyik legfontosabb munkaeszköze a számítógép. A vizsgálati, mérési, minőségellenőrzési, munkaszervezési dokumentációk elkészítéséhez biztonsággal kell kezelnie a szövegszerkesztő, táblázatkezelő

programokat,

a

raktárkészletet

folyamatszervezést speciális célszoftverekkel kezeli.

A-9

és

a

gyártási



Munkahely, munkakörnyezet

Az édesipari szakemberek egyaránt dolgozhatnak nagyüzemekben, ahol az édesipari

tömegtermelés

zajlik,

és

kisüzemekben,

ahol

sokszor

„manufakturális” körülmények között, gyakran kézi munkával állítanak elő minőségi édesipari termékeket. Az édesipari termékgyártó munkakörnyezete: Egy-egy termék előállítása több, kapcsolódó munkamozzanat sorából áll, a termékek sokfélesége miatt igen változatos is lehet a munkavégzés. A termékgyártó dolgozhat például: •

nagyüzemekben, főként zárt termelőcsarnokokban félig, vagy teljesen automatizált gépsorokon, gyártóvonalakon;

• kisüzemekben

és

vállalkozásoknál

egyszerűbb

gyártógépek,

berendezések mellett, vagy „kézműves” termelésben; • raktárakban (például alapanyag-előkészítés, feltöltés területén); • időnként laboratóriumban.

Az édesipari technikus munkakörnyezete:

Az édesipari technikus több színtéren is tevékenykedik, feladatából adódóan több munkaterületen is megjelenik. Dolgozhat például: • termelőcsarnokokban (nagyüzemi munka során), • egyszerűbb gyártó üzemekben (vállalkozásoknál), • raktárakban, • laborokban, A-10



• gyártás- és gyártmányfejlesztési osztályokon, • irodában.

Kapcsolatok

Mind az édesipari termékgyártó, mind az édesipari technikus munkája során kapcsolatba kerül: • munkatársakkal, • raktárosokkal, • szállítókkal, • labor-munkatársakkal, • gyártmányfejlesztőkkel, • csomagolókkal. Ezen felül az édesipari termékgyártó kapcsolatban áll a felettesekkel és a művezetővel is. Az édesipari technikus pedig kapcsolatban van még: • osztályvezetőkkel, művezetővel, üzemvezetővel, • gyártásfejlesztőkkel, • kereskedelmi és marketing terület képviselőivel, • anyagbeszerzőkkel.

A-11

Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

KÖVETELMÉNYEK


Fizikai igénybevétel, megterhelés

Édesipari termékgyártó Egy-egy termék előállítása több, kapcsolódó munkamozzanat sorából áll, a termékek sokfélesége miatt igen változatos is lehet a munkavégzés. A szakmunkásra a nagyüzemben egy-egy gyártóvonal kezelését bízzák, míg a kisebb üzemekben többféle termék gyártásához kapcsolódó tevékenységet is el kell látnia. A szakmunkás fizikai igénybevétele az üzem nagyságától is függ: kisüzemben közepes fizikai igénybevételnek van kitéve, a nagyüzemben a munka fizikailag könnyebb az automatizálás foka miatt, ám kevésbé változatos.

Édesipari technikus Az édesipari technikus több színtéren is tevékenykedik, feladatából adódóan több

munkaterületen

is

megjelenik.

Munkájára

az

összetettség,

a

munkaszervezés, a beosztottakkal, felettesekkel való kapcsolattartás, a termelési mennyiség és minőség korrekt betartása jellemző. E tevékenységek végzése időnként stresszhelyzetet eredményezhet, amely inkább szellemi megterhelést jelent.

Környezeti ártalmak, hátrányok Az édesiparban dolgozó szakemberek egyes munkaterületeken hő-, por- és zajhatásnak lehetnek kitéve. A nagyüzemekben egyre inkább igyekeznek kiküszöbölni ezeket.

B-1

KÖVETELMÉNYEK


Balesetveszélyt a csúszós padozat, a sütő-főző gépek hőhatása, a mozgó-, forgó-, automata gépek jelenthetnek. A balesetek azonban körültekintő munkával, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával elkerülhetők.

Egészségügyi követelmények:

Az édesipari termékgyártó esetében:

Az édesipari termékgyártó feladatának elvégzésében szerepe van a karok, a kéz és az ujjak használatának. Olykor emel, cipel.

A balesetveszély

lehetősége miatt a jó látás elengedhetetlen.

A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők •

jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

tartós ülőmunkát nem végezhet

•

karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet

•

ismétlődő, monoton mozgást igénylő munkát nem végezhet

•

mások fertőződésének veszélyével járó munkahelyen munkát nem végezhet

•

jó egyensúlyérzést igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

kézi anyagmozgatással járó munka végzésére

A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők

B-2

KÖVETELMÉNYEK


nem alkalmas •

nem görnyedhet/térdelhet/guggolhat/hajolhat

•

tartós állómunkát nem végezhet

•

könnyű fizikai munkát nem végezhet

•

zajos munkahelyen munkát nem végezhet

•

fokozottan balesetveszélyes munkát nem végezhet

•

allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet

•

egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet

•

időkényszer keretei között munkát nem végezhet

Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők

Az édesipari technikus esetében:

Az édesipari technikus feladatának elvégzésében szerepe van a karok, a kéz és az ujjak használatának. Olykor emel, cipel. Beosztottjai irányításához ép beszédkészségre van szüksége. A balesetveszély lehetősége miatt a jó látás elengedhetetlen.

A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők •

fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet

A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők

B-3

KÖVETELMÉNYEK


•

jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

jó tapintást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

jó szaglást igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

jó ízérzékelést igénylő munka végzésére nem alkalmas

•

együttműködést kívánó munkát nem végezhet

•

egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet

Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők

A

szakma

sikeres

gyakorlása

szempontjából

fontos

képességek

(kompetenciák)

Ahogy a feladatok leírásánál, itt is felsoroltuk a közös, majd külön vettük a két szakma speciális kompetenciáit.

A két szakma közös általános kompetenciái: Szakmai kompetenciák: • elemi számolási készség, alapvető beszédkészség, fogalmazási képesség • komplex eszközhasználati képesség • nyersanyagátvételhez szükséges laboreszközök használata • csomagolási és édesipari jelképek értelmezése • mennyiségérzék • elemi szintű számítógép használat

B-4

KÖVETELMÉNYEK


Személyes kompetenciák: • jó szaglás és ízérzékelés • kézügyesség • felelősségtudat, önállóság, megbízhatóság • pontosság, precizitás • állóképesség Társas kompetenciák: • kapcsolatteremtő és –fenntartó készség • segítőkészség Módszerkompetenciák: • higiéniás szemlélet, a környezet tisztántartása • áttekintő képesség • gyakorlatias feladatértelmezés

Az édesipari termékgyártó speciális kompetenciák: Szakmai kompetenciák: • testi ügyesség, mozgáskoordináció • idegen nyelvű géphasználati feliratok értelmezése, megértése Személyes kompetenciák: • jó látás • monotóniatűrés • irányíthatóság Módszerkompetenciák: • helyzetfelismerés, körültekintés, elővigyázatosság • módszeres munkavégzés Az édesipari technikus speciális kompetenciák: Szakmai kompetenciák: • gépelemek-rajz olvasása, értelmezése • folyamatábrák olvasása, értelmezése

B-5

KÖVETELMÉNYEK


• ECDL 1-7.: o IT alapismeretek o operációs rendszerek o szövegszerkesztés o táblázatkezelés o adatbázis-kezelés o prezentáció o információ és kommunikáció Személyes kompetenciák: • döntésképesség • irányító- és szervezőkészség Társas kompetenciák: • közérthetőség • határozottság Módszerkompetenciák: • logikus gondolkodás, következtetési képesség Fontos tantárgyak

A szakma (különösen a technikusi szakma) sikeres gyakorlásához a következő tantárgyakból kell jó eredményt elérni: • matematika • technika • biológia (később mikrobiológia) • kémia • fizika

A szakmunkás- vagy technikusképzés során a szakmai tárgyak magas szintű

B-6

KÖVETELMÉNYEK


elsajátítása és gyakorlati alkalmazásuk képessége kulcsfontosságú.

Érdeklődési kör A szakemberek szerint a két szakmához az alábbi négy érdeklődési irány a legfontosabb: • testi erő, • technikai feladatok ellátása, • tiszta környezetben dolgozni, • automata gépekkel dolgozni.

B-7

Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ:  Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

SZAKKÉPZÉS


Előképzettség, képzés ideje, helye, költségek Az édesipari termékgyártók esetében az iskolai előképzettség tekintetében elég a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség, a technikusnál viszont sikeres érettségi vizsga a minimum követelmény, és mindkettő esetében egy egészségügyi és szakmai alkalmasság is szükséges. Az édesipari termékgyártó szakmunkásokat és az édesipari technikusokat főként iskolarendszerű képzés keretében oktatják. Egyes speciális területekre a gyártók egyedi képzéseket is szervezhetnek. A szakmunkásokat és

technikusokat

képző

élelmiszeripari

szakmunkásképző

és

szakközépiskolák az édesipari termékgyártó cégek megbízásából azok munkatársait is kiképzik, ez esetben gyakran felnőttképzés keretében. Ezeket a képzéseket országosan indítják és sok esetben az indítási gyakoriságot és a felvehető létszámot is befolyásolják a konkrét munkaerő-piaci igények. Az édesipari termékgyártó végzettséget (OKJ-s tanfolyam) iskolai rendszerű képzés és felnőttképzés keretében, két év alatt (felnőttképzésben 2000 óra) lehet megszerezni. A tanfolyamon 40%-ban tanulnak elméletet és 60%-ban gyakorlatot.

Az édesipari technikus az élelmiszeripari technikus képzés egyik elágazása. A tanfolyamot két év (felnőttképzésben 2000 óra) alatt lehet elvégezni. A hallgatók 50-50%-ban tanulnak elméletet és gyakorlatot is. A felnőttképzési tanfolyamokat többnyire költéstérítéses formában indítják.

C-1

SZAKKÉPZÉS


A képzés során tanulandó modulok/tárgycsoportok

A két szakma (termékgyártó és technikus) képzés közös moduljai: • a munkakezdés feladatai, • gyártás előkészítése és befejezése, • mérések, dokumentálás, gazdálkodás.

Az édesipari termékgyártó képzés speciális moduljai: • édesipari félkésztermékgyártás, • édesipari késztermékgyártás, • édesipari alapfogalmak, • cukorkagyártás, • csokoládétermék-gyártás, • kávé- és pótkávégyártás, • keksz- és ostyagyártás.

Az édesipari technikus képzés speciális moduljai: • élelmiszeripari műveletek, • édesipari termékgyártás, • gyártástervezés-, szervezés.

A szakképesítésekkel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu).

C-2

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK


Munkaerő iránti kereslet, munkanélküliség Ma már a magyarországi élelmiszeriparnak számottevő részét képezi az édesipar, az élelmiszeriparban foglalkoztatottak több mint 10%-a édesipari szakember.

Hazánkban az édesipari termelés már régóta növekszik, jelenleg azonban egyre lassabban. Egyre nagyobb az egészséges életmódot propagáló média hatása, ami komoly problémát jelent az ágazatnak. Az EU-csatlakozással megnyíló piacok nagy lehetőséget jelentenek a hazai gyártóknak. A legnagyobb gyártók, akik a forgalom csaknem háromnegyedét adják, multinacionális vállalatok leányvállalatai. Ezek saját gyártmányaik egy részét exportálják, és közel azonos nagyságrendben importálják vállalatcsoportjuk ismert márkáit. A szakma egyre jobban automatizálódik, így a jövőben egyre kevesebb édesipari szakemberre lesz szükség.

A szakma koreloszlása egyenletes. Mindössze a 30-39 éves korosztályból találunk kevesebbet a szakmában. A szakma elhagyásának fő okai az automatizálás miatti munkaerő-leépítés és az alacsony bérek, hiszen a fejlett gépsorok és berendezések megjelenésével egyre kevesebb emberi munkaerőre van szükség a gyártás során. Az új belépők száma minimális, a

szakma

egyre

jobban szűkül,

automatizálódik.

A szakmában

elhelyezkedni kívánók lehetőségei tehát a jövőben várhatóan csökkenni fognak.

D-1



Az édesipari termékgyártók: A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő Összes munkanélküliek munkanélküli és és álláskeresők álláskereső 2007 12 361 2008 12 253 2009 10 231

Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 268 2008 433 2009 369

Bár a fent elmondottak alapján az édesipari szakemberek száma várhatóan csökkeni fog, a táblázatokból kiderül, hogy a szakmacsoporton belül, az édesipari termékgyártók esetében ez a tendencia – a bejelentett álláshelyek és az álláskeresők száma alapján – még nem tapasztalható látványosan. Az édesipari technikusok: A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze:

D-2



A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő Összes munkanélküliek munkanélküli és álláskeresők és álláskereső 2007 59 256 2008 73 327 2009 78 305

Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma 2007 39 2008 55 2009 28

Az édesipari technikusoknál már jól kivehető, hogy az álláskeresők száma nőtt, a bejelentett álláshelyek száma pedig csökkent 2007-ről 2009-re. Átlagkereslet A

foglalkozásra

megtalálhatók

az

jellemző Állami

átlagkeresettel Foglalkoztatási

kapcsolatos Szolgálat

információk honlapján:

http://foglalkozasok.afsz.hu.

Az édesipari termékgyártó esetében:

Az édesipari termékgyártók átlagkereseti adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

D-3



Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér 2007 86 545 103 799 2008 91 232 112 336 2009 90 290 108 074

Bár az édesipari termékgyártók száma még növekvő tendenciát mutat, a bérezésük ugyanakkor csökkenni látszik. Az elmúlt években ez az összeg jelentősen alacsonyabb volt az érettségivel rendelkezők nemzetgazdasági átlagánál. Az édesipari technikus esetében:

Az édesipari technikusok átlagkereseti adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi Teljes kereset alapbér 2007 150 748 180 437 2008 151 597 184 700 2009 151 114 187 501

A technikusok fizetése már meghaladja valamelyest az érettségivel rendelkezők nemzetgazdasági átlagát, és az elmúlt években minimális növekedés tapasztalható bérezésükben.

D-4



Szakmaváltás, átképzési lehetőségek A jól felkészült szakemberek, akiknek problémát jelent az édességgyártó nagyüzemekben történő elhelyezkedés, azok az egyre szaporodó számú, minőségi termékeket előállító hazai „édességmanufaktúrákban” is találhatnak állást. „Csokoládékészítő vendéglátóm eredetileg grafikus volt, majd hat év után hirtelen váltott. Csúcsminőségű termékeivel alig három év alatt sikerült megvetnie a lábát a mogyorós tejcsoki uralta magyar piacon. Aláírója a Magyar Kulináris Chartának, amelynek egyik fő célja, hogy visszahozza azokat a gasztronómiai értékeket, amelyek 60 évvel ezelőtt még jellemezték a magyar vendéglátást és a hozzá kapcsolódó kézműves foglalkozásokat.” (forrás: melange.blogter.hu) A szakmából kiszorulóknak alternatívát jelenthet még a más élelmiszeripari területre történő átképzés. Különösen igaz ez a technikusokra, akik további egyéves képzéssel bármely élelmiszeripari technikusi területen végzettséget szerezhetnek.

Az édességek szerelmeseinek tehát nem kell elkeseredniük: a belga és francia műremekek mellett a hazai minőségi desszertek is egyre népszerűbbek. „Intenzív csokoládéillat zúdul rám, amikor a mester betessékel patikatisztaságú műhelyébe. A pici raktárban katonás rendben sorakozik a kiszállításra váró áru: pörkölt kakaóbabbal, mandulával, fenyőmaggal megszórt táblák, művészi csipkézetű csokoládédobozok, csinosan becsomagolt bonbonok.” (forrás: melange.blogter.hu) További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt.

D-5

Egyéb információs források

- Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források

EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK


Szakkönyvek • Keményffi Gábor – Tóth Illés: Cukrászkönyv (Műszaki Kiadó, 1958, újra kiadás: 2007) • Az édességkészítés története (Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület, 1995)

Szépirodalom, film • Varga Gábor: GOURMANDIA (Aréna Kiadó, 2000) • Nagy csokoládé könyv (Aréna Kiadó, 2000) • Charlie és a csokigyár c. amerikai film (2005) Elektronikusan elérhető források www.hunbisco.hu – a Magyar Édességgyártók Szövetsége – Hunbisco honlapja www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja www.eletpalya.afsz.hu – Nemzeti Pályaorientációs Portál

E-1

Édesipari szakember: Édesipari termékgyártó, Édesipari technikus Szakmabemutató információs mappa

Recommend Documents