AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA
MÉSZÁROS CSILLA
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA ECONOMY OF LOCAL AUTHORITY A helyi önkormányzati pénzügyeket illetően fontos tényező annak vizsgálata, hogy az egyes országokban mekkora és milyen relevanciával bírnak a helyi pénzügyek, vagyis az egyes országok nemzeti jövedelmeivel összevetve, illetőleg e tényezőtől függetlenül általában véve mekkora és milyen pénzügyi-gazdasági erővel rendelkeznek a helyi önkormányzatok. A helyi önkormányzatok költségvetési bevételi forrásszerkezete Európa szerte hasonlóképpen alakul. Az önkormányzatok kiadásai és saját bevételi forrásai függenek, hogy milyen közszolgáltatási feladatokat látnak el. If we want to analyse the finance of local authority, we have to study the GDP of the country because it has an affect on the local authority and on the other hand the volume of local budget also important. The source of revenue of the local authority is similar in Europe. Revenues and expenditures depend on the task of NGO.
Az önkormányzatok gazdálkodási tevékenysége kiemelkedően fontos terület, az önkormányzat működésének talán legmeghatározóbb eleme. Minden önkormányzat kiemelkedő fontosságot tulajdonít a gazdálkodásának, mely a ráfordított időből is kitűnik. A jól gazdálkodó önkormányzatok nem csak attól jók, hogy sok az adóbevételük, amit veszteség nélkül el lehet osztani, hanem attól is, hogy a meglévő javaikkal jó tulajdonosként bánnak a köz javára. A helyi önkormányzati pénzügyek jelentőségét, nagyságát és összetételét alapvetően két tényező befolyásolja: ─ részben az adott ország nemzeti jövedelemtermelő képessége; ─ részben pedig az adott ország helyi önkormányzati rendszerben ellátott helyi közügyek, közigazgatási hatáskörök és közszolgáltatási feladatok összmennyisége, azaz mennyire széles felelősségi körrel rendelkeznek az egyes helyi önkormányzatok. A fenti tényező együttesen határozza meg, hogy valamely települési és területi szintű önkormányzatok összessége milyen arányban, illetőleg milyen mértékben részesülnek az államháztartási pénzekből. Talán a két leg89
VÉDELEMGAZDASÁGTAN
fontosabb mutatószám a helyi önkormányzati pénzeknek az éves bruttó nemzeti termékhez (GDP), illetőleg az államháztartási rendszer központi kormányzati alrendszerének pénzeszközeihez történő hozzámérése. Az Önkormányzat közszolgáltatást nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. Az Önkormányzat költségvetését a következő szerkezetben terjeszti a Képviselőtestület elé: ─ bevételeket forrásonként; ─ a működési, fenntartási előirányzatokat önálló szakfeladatonként; ─ felújítási előirányzatokat célonként, fejlesztési kiadásokat feladatonként; ─ Polgármesteri Hivatal költségvetését külön; ─ a tárgy év végéig képződő, tervezett tartalékot. A költségvetés tartalmazza az önkormányzati költségvetési szervek bevételeit és kiadásait is. A költségvetés a január 1. és december 31. közötti időszakban befolyó bevételeket és ezen időszak alatt teljesítendő kiadásokat tartalmazza. Dönt az általa létrehozott és fenntartott költségvetési szervek éves költségvetéséről, valamint mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önkormányzati költségvetési szervek útján végeztet. Az Önkormányzat a helyi lakosság szükségleteiből és jogszabályokból adódó feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg. Az Önkormányzat költségvetéséhez való állami hozzájárulás normatív mértékét az Országgyűlés állapította meg. A normatív támogatás havi arányos részleteit, valamint a személyi jövedelemadó Önkormányzatot megillető hányadának egytizenharmad részét, a Kincstár havonta, közvetlenül az Önkormányzatnak nettó módon folyósítja, a számláját vezető pénzintézethez. 90
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA
Az Önkormányzat bevételei Az Önkormányzat további bevételét a lakossági adó képezi, amely adónemek a következők: ─ gépjárműadó; ─ iparűzési adó; ─ vállalkozók kommunális adója. Jelenleg a belföldi gépjárműveknél a települési Önkormányzatot illeti meg a teljes adó összege. A helyi adókról szóló módosított 1990. C. törvény 1. § (1) bekezdésének, 6. §-ban és 42 § (3) bekezdésének alapján hozta. 1. Az iparűzési adó, az adó évi mértéke az adóalap 1,9 százaléka. Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység napi adóátalányának összege 300 Ft. Adókedvezményekben részesülnek a vállalkozók: a) Ha egész tanéven át szakmunkástanulót, illetve ha OKJ vizsgát biztosító másodképzésben résztvevőt foglalkoztat. Mértéke tanulóként 2000 Ft, mely az évi fizetendő adó mértékéig terjedhet, és nem vihető át a következő évre. b) Ha legalább 50 %-ban csökkent munkaképességű alkalmazottat foglalkoztat, vagy ha olyan munkavállalót alkalmaz, aki a megelőző hónapban közhasznú munkavégzést végzett, illetőleg hat hónapon át munkanélküli-járadékban részesült. A fizetendő adó ezen alkalmazottanként 1000 Ft-val csökkenthető, a foglalkoztatás első és második évében. c) E kedvezmény feltétele, hogy az alkalmazás időtartama legalább az évi tíz hónapot elérje. d) Mentes az adó alól, minden iparűzési tevékenység éves nettó árbevétele 200.000 Ft-ig. e) Közterületi foglalási engedéllyel végzett tevékenység esetén az iparűzési adót a közterület-foglalási díjjal együtt kell megfizetni. f) Az adóhatóság az iparűzési adót, adótartozást – kérelemre – mérsékelheti, vagy elengedheti, ha az adóalany körülményei, és a település érdeke ezt indokolja. 2. Vállalkozók kommunális adójának évi mértéke a Helyi adókról szóló törvény 28 §-a alapján számított létszámra vetítve 2000 Ft/fő. 91
VÉDELEMGAZDASÁGTAN
a) Az adóalanyt adómentesség illeti meg a foglalkoztatott személyek átlagos statisztikai állományi létszáma után adóévenként 4 főig. b) A vállalkozónak ─ az e célra szolgáló nyomtatványon ─ az adóévet követő év május 31-ig, ha adókötelezettsége az első félévben keletkezik, hatvan napon belül kell bevallását tennie. Az Önkormányzat érdekeltségi bevétele a következő forrásokból adódik: ─ ár- és díjbevételek; ─ lakás- és telekforgalmazásból; ─ telekhasználati díj; ─ egyéb bevételek. Az Önkormányzat működési bevételét az alábbi források képezik; ─ lakbér, és egyéb nem lakáscéljára szolgáló ingatlanok bérbeadásából származó ─ házi szociális gondozásáért fizetendő térítési díj; ─ étkezésért fizetendő térítési díjak (gondozási Központ, szociális étkeztetők, iskolai napközi, Óvoda, Bölcsődetérítési díj, Művelődési Ház bevételei, bérleti díjak). A helyi Önkormányzat gondoskodik saját bevételei beszedéséről.
Az Önkormányzat kiadásai A kiadások az önkormányzati dolgozók bérét a közalkalmazotti, illetve a köztisztviselői törvényben szabályozottaknak megfelelően tartalmazza. A kötelező feladatokról is gondoskodni kell, ezek, pedig ─ alapfokú nevelés és oktatás ─ egészségügyi és szociális alapellátás; ─ közvilágítás; ─ helyi utak fenntartása; ─ egészséges ivóvízellátás; ─ temetőfenntartás; ─ nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása ─ egyéb feladatok. Az intézmények költségvetésének megállapításánál az Önkormányzat intézményenként határozta meg a felhasználó előirányzatokat. A szakfeladatok közötti év közbeni átcsoportosítás engedélyezése az Önkormányzat hatásköre. Dologi és más kiadási előirányzatból a béralapba történő átcso92
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA
portosítás szintén az Önkormányzat hatásköre. A költségvetését is saját hatáskörében módosíthatja.
A kötelezettségvállalás rendje A helyi Önkormányzatokról szóló törvénynek – 2004. évi CXL. törvény megfelelően az Önkormányzat költségvetésével önállóan gazdálkodik, a gazdálkodás biztonságáért az Önkormányzat, a gazdálkodás szabályszerűségéért polgármester, törvényességért a jegyző felel. A helyi Önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester, vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat. A polgármester, a likviditási gondok megoldására, éven belüli működési hitelfelvétel ügyében dönthet. A kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. Az Önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester, vagy az általa kijelölt személy jogosult. Az utalvány ellenjegyzésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét polgármester belső szabályzatában utasításként szabályozza. Az államháztartási információ rendszer keretében az Önkormányzat a Pénzügyminiszter által előírt módon és időben költségvetési tájékoztatót készít, amelyet a Magyar Államkincstár részére kell megküldeni. Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, valamint a zárszámadás elkészítéséhez és az államháztartás mérlegének összeállításához az Önkormányzat évközi és év végi költségvetési beszámolót köteles készíteni. Az Önkormányzat negyedéves pénzforgalmi információs szolgáltatásra köteles a Magyar Államkincstárhoz. Kettős könyvvitelt vezet az Önkormányzat, melyet külön jogszabályban meghatározott számviteli előírások írnak elő. A költségvetési szerv saját hatáskörében kialakított könyvviteli rendjét számlarendben rögzíti. A jegyző felelős a költségvetési beszámolók valódiságáért és határidőben történő elkészítéséért, a számviteli rendért, a könyvvezetés helyességéért, a leltározási kötelezettség betartásáért, valamint az adók bizonylatokkal történő alátámasztásáért. Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését az Önkormányzat belső ellenőr útján látja el. 93
VÉDELEMGAZDASÁGTAN
A Magyar Köztársaság önkormányzatai a demokrácia jegyében békében teljes függetlenséget és önállóságot élveznek, mely önállóságot a lakosság érdekében való munkálkodásban teljes egészében fel kell használni. Nem lehet természetesen belenyugodni abba a biztos tudatba, hogy ez mindég így lesz. A jelenlegi béke állapotban minden önkormányzatnak kiemelkedő feladata a minősített időszakokra való felkészülés is. Ahhoz, hogy ez maradéktalan legyen úgy a polgármesternek, mint a képviselő testületnek, a jegyzőnek és a teljes apparátusnak tisztában kell lennie az oda vonatkozó törvényi szabályozással, ami egy újabb tanulmány témája lehet.
94
AZ ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA
Felhasznált irodalom 1. 1949. évi XX. törvény 2. 1990. évi LXV. törvény 3. A helyi önkormányzatok és pénzügyeik, Budapest, 2003. 4. Dr Csefkó Ferenc: Önkormányzati iránytű, Új Historica Kiadó, Villány, 2000 5. Dr. Horváth László: Az ország védelem szervezeti rendszere; ZMNE jegyzet, Budapest, 2005. 6. Dr. Horváth László: Védelmi igazgatás minősített időszakokban; ZMNE jegyzet, Budapest, 2003. 7. Fazekas Marianna – Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 8. Fogarasi József: Önkormányzati kézikönyv, Budapest, 1992.
95
VÉDELEMGAZDASÁGTAN
96
