ETUCE PROJEKT “Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése roma gyermekek számára”
Ezt a projektet az Európai Közösség Akcióprogramjának hozzájárulása hozta létre a diszkrimináció leküzdése érdekében
ETUCE Projekt “Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése roma gyermekek számára”1
Ezt a projektet az Európai Közösség Akcióprogramjának hozzájárulása hozta létre a diszkrimináció leküzdése érdekében.
1
A fenti írások a szerző véleményét tükrözik. Tartalmukért az Európai Bizottság nem vállal felelősséget.
2
Tartalomjegyzék Előszó.................................................................................................................................. 4 1. Háttér .............................................................................................................................. 6 1.1. Az Európai Unió politikája és az anti-diszkrimináció jogi keretei ..................................... 6 1.2. Az ETUCE tevékenysége és diszkrimináció ellenes politikája........................................... 7 2. Előkészítő szakasz............................................................................................................. 8 2.1. Célok és feladatok...................................................................................................... 8 2.2. Tevékenységek.......................................................................................................... 9 2.3. Befejezés ................................................................................................................. 9 3. Megvalósítási szakasz.......................................................................................................11 3.1. Célok és szándékok..................................................................................................11 3.2. Megközelítés és módszertan......................................................................................12 3.3. Tevékenységek........................................................................................................14
3.3.1 Indító konferencia ...............................................................................................15 3.3.2. Jogi szemináriumok...........................................................................................16 3.3.3. Kézikönyv..........................................................................................................17 3.3.4. Képzők képzése ................................................................................................18 3.3.5. Képzések...........................................................................................................18 3.3.6. Szakpolitikai fórumok: Nemzeti Akciótervek .........................................................19 3.3.7. Záró konferencia................................................................................................19 3.4. Befejezés ................................................................................................................20 A függelék) A Záró Konferencia határozatai...........................................................................22 B függelék) Szakpolitikai dokumentum...................................................................................24
3
Előszó A roma népesség Európa legnagyobb etnikai kisebbsége, határokon átnyúló lélekszámuk nyolcmillió fölötti. Több mint hárommillió roma gyermek nem jut minőségi oktatáshoz. Körülbelül egyharmadát ezeknek a gyermekeknek „speciális iskolákba” veszik fel és a sérült gyermekek számára kialakított oktatásban részesül. Ezen kívül hármójuk közül egyet egyáltalán nem íratnak be iskolába. Azoknak, akik iskolába járnak, egy jelentős része lemorzsolódik, mielőtt befejezné az elemi iskolát. Azok után, hogy a nemzeti kormányok többsége elhanyagolja, a roma népesség integrációjának problémája az egyik legnagyobb kihívás az Európai Unió számára, különösen amiatt, hogy az újonnan csatlakozott tagállamokban jelentős számú roma kisebbség él. Az Európai Unióban ma általánosan felismert tény – és a Lisszaboni Célokban határozottan kifejezésre jutott - , hogy az oktatás alapvető jelentőségű szerepet játszik a politika minden területén. A romák hatékony befogadása a társadalomba a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáféréssel kezdődik. Az oktatáshoz való egyenlő hozzájutás hiánya a roma gyermekeknél számos uniós országban alapvető akadályává válik a roma népesség társadalmi integrációjának. Az oktatási rendszer lényegi részében dolgozva a pedagógusok és a pedagógus szakszervezetek fontos szerepet játszhatnak annak az oktatáspolitikának a kialakításában, amely célul tűzi ki a roma gyermekek hatékony bevonását az oktatásba. Az ETUCE Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése roma gyermekek számára projektje 2004-ben indult útjára. A projekt célul tűzte ki a pedagógusok képzését a multi-kulturális osztályokban való tanítás új módszereinek elsajátítására, valamint azt is, hogy a pedagógus szakszervezetek alkossanak Nemzeti Akcióterveket arról, hogyan közelítsék meg a roma gyermekek oktatási integrációjának feladatát és hogy támogassák oktatáspolitika kialakítását nemzeti és európai szinten egyaránt az említett cél elérése érdekében. Az előkészítő szakasz 2004 márciusa és augusztusa között valósult meg. Ebben a szakaszban értékes információkhoz lehetett jutni pedagógusoktól, szülőktől és a hatóságoktól a roma gyermekek oktatáshoz való hozzájutásáról, amelyek lehetővé tették a bulgáriai helyzet feltérképezését. Ezeket az információkat folyamatosan megosztottuk magyarországi és szlovákiai tag-szakszervezeteinkkel. 2005 januárja és 2006. december között zajlott le a megvalósítási szakasz. Mind a három ország – Magyarország, Bulgária és Szlovákia – részt vett a projektben annak érdekében, hogy előmozdíthassák a szakmai elképzelések és gyakorlati ismeretek megfelelő cseréjét a projekttel kapcsolatban. Két nemzetközi konferencia, nemzeti jogi képzések, pedagógus továbbképzések és
4
oktatáspolitikai műhelymunka voltak a résztvevő országok fő tevékenységei. A projektből következtetések és ténymegállapítások bemutatása a 2006 szeptemberében Pozsonyban rendezett záró konferencián történt meg. A két és fél éves munka eredményeire alapozva összeállítottak egy az ETUCE által jegyzett oktatáspolitikai szakértői anyagot, amely javaslatokat tartalmaz az EU döntéshozó testületei számára és biztosítani kívánja a témával kapcsolatos akciók folytatását az ETUCE struktúráján belül. Ezt a diszkriminációmentes oktatásról szóló szakértői anyagot elfogadta az ETUCE 2006. december 4-6-án Luxemburgban rendezett küldöttgyűlése. A küzdelem az oktatásban megjelenő diszkrimináció ellen hosszú évek óta fontos ügy az ETUCE számára. Azon társadalmi csoportok – köztük a roma népesség - helyzetének javítása, amelyeket diszkrimináció ér az ETUCE 2007-2009-re tervezett Akcióprogramjában alapvető fontosságú marad. Végül szeretném megköszönni a projektben közreműködő minden szakértőnek és partnerünknek, különösen Maria Miguel Serra, Trudy Kerperien (Aob), Kounka Damianova (SEB), Kroum Kroumov (Podkrepa Teachers), Kerpen Gábor (PDSZ), Vajna Tünde (PSZ), Edita Valuchova és Katarina Pavlovicova
(OZPSaV)
sdzalszervezeti
vezetőknek
a
projekt
alkalmazában
nyújtott
együttműködést. Köszönet illeti őket munkájuk hatékonyságáért, nyitottságukért, aktivitásukért a sikeres munkában, valamint odaadásukért, amelyet a nemzeti szintű szakszervezeti munkában tanúsítottak az ügy iránt.
Brüsszel, 2007. február
Martin Rømer az ETUCE főtitkára
5
1. Háttér
1.1. Az Európai Unió politikája és az anti-diszkrimináció jogi keretei Az Európai Közösség Alapszerződésének 13. számú cikkelye – amely az Amsterdami Szerződésben jelent meg és 1999. május 1-jén lépett hatályba -, hivatkozik a diszkrimináció elleni intézkedések elfogadására és jogkörrel ruházza fel az Európai Tanácsot, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a szexuális, faji, vallási, életkoron, fogyatékosságon vagy szexuális orientáción alapuló hátrányos megkülönböztetés elleni harchoz. 2000-ben két Európai Irányelvet iktattak törvénybe a 13. számú cikkely alapján, hogy megvalósítsák a faji vagy etnikai eredetre való tekintet nélküli egyenlő bánásmód alapelvét –Európai Tanácsi Irányelv, 2000/43/EC „Faji Egyenlőség Irányelve” - , valamint vallási, fogyatékossági, életkori, szexuális orientációs területen – Európai Tanácsi Irányelv 2000/78/EC, „Foglalkoztatási Keret Irányelv”. Ugyancsak 2000-ben és szintén a 13. számú cikkely alapján az Európai Tanács elfogadtat az uniós Akcióprogramot a diszkrimináció elleni harchoz, melynek célja az Irányelvek teljesítésének támogatása és kiegészítése. A program 2000-től 2006-ig működött, és előmozdította az intézkedéseket a direkt vagy indirekt, egyszerű vagy összetett diszkrimináció elleni küzdelemben azokban az esetekben, amelyeket a 13. számú cikkely lefed. Az Európai Közösség Diszkrimináció Ellenes Akcióprogramjának három átfogó tárgya a következők voltak: a) Elősegíteni a diszkrimináció problémakörével kapcsolatos jobb megértést a tárgyról való tudás növelésével, valamint a politika és a gyakorlat hatékonyságának előírásával. b) Fejleszteni a megelőzés és a küzdelem képességét, különösen a szervezetek eszközeinek megerősítése, valamint a hasznos gyakorlati tapasztalatokkal és a hálózatépítéssel kapcsolatos európai szintű információcsere támogatásával, továbbá a diszkrimináció különböző formáival kapcsolatos jellemző tulajdonságok számbavételével. c) Támogatni és elterjeszteni a diszkrimináció elleni harc alapját alkotó értékeket és gyakorlatot, ezen belül a tudatosság-növelő tevékenységi formákat. Az Európai Közösség Akcióprogramjához kapcsolódó munkaprogram nyolc prioritási területet állított fel a nemzetek közötti tevékenységek számára. Egyike volt ezeknek a „Roma integráció az oktatásban és a foglalkoztatásban”. A Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás roma gyermekek
számára címet viselő ETUCE projektet ezen a prioritási területen alapozták és valósították meg. Nagyon fontos eszközként használjuk projektünkben a tudatosság növelését a diszkrimináció fogalmával kapcsolatban a munkában résztvevő tagszervezeteink között, a csatlakozás alapja
6
pedig a Faji Egyenlőség Direktívája volt. Ez a törvényi eszköz különleges jelentőségű a roma népesség számára, minthogy széles körét fedi le a diszkrimináció lehetséges változatainak mind a képzés, foglalkoztatás, szociális védelem, hozzájutás a javakhoz és szolgáltatásokhoz, lakhatás és oktatás terén. Az uniós diszkrimináció-ellenes politika és törvényi keretei a leghatékonyabb és legismertebb eszközök a diszkrimináció elleni küzdelemben és elősegítik az egyenlő bánásmód elérését Európában. Más uniós szakpolitikák és eszközök, mint a szociális integráció politikája és az európai strukturális alapok szintén a roma népességet célozzák. Az új európai pénzügyi távlatok 2007-2013-ra, amelyek sokéves kiadási tervet alkotnak meg és meghatározzák az uniós költségvetés kereteit, megváltoztatják a roma népességgel kapcsolatos jövőbeni akciók kilátásait. Az Európai Közösség Akcióprogramja a diszkrimináció elleni küzdelemről nem önmagában működik majd, hanem egyesítik az Európai Társadalmi Szolidaritási, foglalkoztatási, fejlődési programmal (2007-2013). Ez az új program öt új tevékenységi területet integrál: foglalkoztatás, szociális védelem és integráció, munkafeltételek, különféleség és küzdelem a diszkrimináció ellen, valamint a férfiak és nők egyenlősége. A program így hozzájárul a Lisszaboni Stratégia céljainak eléréséhez egy új, integrált megközelítésben és pénzügyi fedezetet biztosít az elemzéshez és a kölcsönös tanulási tevékenységekhez, tudatosság növelő és propaganda kampányokhoz a fent említett területeken. Ez a program támogatni fogja az uniós tevékenységeket a diszkrimináció ellenes és a társadalmi integrációs területeken, másokkal együtt. Mindezeken felül a 2007-es év „Az Esélyegyenlőség mindenki számára európai éve”, továbbá az Európai Bizottság 2008-at „A kultúrák közötti párbeszéd európai évé”-nek javasolta.
1.2. Az ETUCE tevékenysége és diszkrimináció ellenes politikája A harc az emberi jogokért és a társadalmi kirekesztés ellen éppúgy, mint az esélyegyenlőség előmozdítása,
valamint
a
harc
a
diszkrimináció
ellen
alapvető
témái
az
ETUCE
munkaprogramjának az 1975-ös alapítás óta. Az ETUCE különösen aktív volt az interkulturális oktatás és a rasszizmus elleni harc tevékenységeinek fejlesztésében 1993 és 1998 között. A közös OBESSU-ETUCE nyilatkozat az interkulturális nevelésről, az iskolák stratégiájaként a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen
7
tartalmazta a felismerést, hogy szükséges a pedagógusok belső módszertani továbbképzése egy multikulturális környezetben. Az ETUCE Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése roma gyermekek számára című projektje képviselte a továbblépést az ETUCE harcában a diszkrimináció-menteségért és az esélyegyenlőségért. „Az ETUCE hozzájárulása az EU anti- diszkriminációs politikájához: különleges hangsúly az etnikai és faji eredetű indítékon” című szakpolitikai dokumentumot a legutóbbi küldöttgyűlésen alkották meg és fogadták el, amelyet 2006. december 4-6-án Luxemburgban tartottak (B Melléklet). Ez a dokumentum körvonalazza, hogyan szándékozik az ETUCE aktívan hozzájárulni az Európai Unió általános anti-diszkriminációs politikájához, különleges hangsúllyal a faji és etnikai eredetű indítékon támogatást keresve az EU részéről az ETUCE további tevékenységeihez ezen a területen, amelyek különösen a tudatosság növelésére és az európai valamint
a
nemzeti
anti-diszkriminációs
törvényi
szabályozás
nyomon
követésére
összpontosítanak. A projekt kivitelezési szakasza alatt az ETUCE-t meghívták, hogy bemutassa a projekt tevékenységeit, különösen a kifejlesztett képzési metodikát az Európai Bizottság által szervezett konferenciára, amelyet „Anti-diszkrimináció és különbözőség tréning: kihívások, szükségletek és a tovább vivő út” címmel Varsóban 2006. áprilisában tartottak.. Ez a konferencia célul tűzte ki, hogy bemutassa a hasznos gyakorlati tudnivalókat az anti-diszkriminációs képzés terén és állást foglalt a diszkrimináció elleni további harc szükségességéről. Az ETUCE tapasztalatait a jogi szemináriumok
lebonyolításában,
kézikönyvek
összeállításában
arról,
hogyan
tanítsunk
multikulturális környezetben és hogyan szervezzünk képzéseket pedagógusok és szakszervezeti tisztségviselők számára úgy értékelték, hogy jó gyakorlat ahhoz, hogy megismertessék a szélesebb közönséggel diszkrimináció-ellenes kiadványokban. 2. Előkészítő szakasz
Trudy Kerperien, 2.1. Célok és feladatok
projekt koordinátor
2003. szeptemberében az AOb holland szakszervezet felhívta az ETUCE figyelmét arra, hogy néhány Közép- és Kelet-európai országban a roma gyerekek oktatásában hiányosságok találhatók. Az ETUCE reakciójában elhatározta, hogy előterjesztést tesz egy projektre az Európai Bizottsághoz. A projekt-javaslat egy hat havi előkészítő szakasz után olyan tervezet kimunkálásához vezetett, amely egy kétéves megvalósítási szakaszt tartalmaz. Az előkészítő szakaszt az ETUCE titkársága javasolta az AOb-vel, valamint a bolgár pedagógus tag-szakszervezetekkel: a SEB-bel és Podkrepával. Ennek a tevékenységnek elsősorban az volt a
8
célja, hogy vizsgálja meg a roma gyermekek helyzetét, különös tekintettel a minőségi oktatáshoz való hozzájutásuk lehetőségére, továbbá állapítson meg prioritásokat, jelöljön ki konkrét célokat, lehetséges kimeneteleket és a szükséges tevékenységeket, módszereket a projekt folytatásához (Megvalósítási szakasz).
2.2. Tevékenységek Az előkészítő szakasz hat hónapjában a bulgáriai roma gyerekek helyzetét elemeztük a szülői szervezetek, tanárok - mind roma, mind bolgár származásúak -, valamint helyi- és országos hatóságok részvételével zajló szemináriumokon. Ebben a szakaszban Az ETUCE kiterjesztette vizsgálatát két másik országra, Szlovákiára és Magyarországra is, abból a célból, hogy tapasztalat- és információcserére, valamint a közös problémák azonosítására legyen lehetőség ebben a három országban. Az Országközi Konferenciára 2004. június 4-5-én került sor, ezen országok részvételével. A megbeszélés fő tárgya egy Irányító Bizottság létrehozása volt, amely az említett három ország tanáraiból, szülőiből, szakszervezeti vezetőiből, valamint az ETUCE és az AOb képviselőiből állt.
Az Irányító Bizottság a résztvevő szakszervezetek tagjaival és a szakértők csoportjával
Az Irányító Bizottság volt felelős a projekt részletes kimunkálásáért. Az Irányító Bizottság első ülésére 2004. júliusában került sor. Ekkor a megvalósítási szakasz általános körvonalairól egyeztek meg a résztvevők.
2.3. Befejezés A három ország helyzetének hat havi elemzése után a mindhárom országban jelentkező közös problémák azonosítása történt meg.
9
Sok roma számára a szocialista rendszer összeomlása a munka, a lakhatás és egyéb szolgáltatások biztonságának romlásához, valamint a gazdasági lehetőségeik hiányához vezetett. Sok roma család súlyos mértékben elszegényedett. Sok roma szülő írástudatlan és nem tudja, hogy mit jelent az oktatás saját helyzete javítása tekintetében. Az alacsony bevétel a legtöbb roma szülőnek nehézzé teszi a tankönyvek és egyéb iskolaszerek beszerzését. A roma gyerekek gyakran a fekete gazdaságban dolgoznak a családi bevételek növeléséért. Közülük sokan nem rendelkeznek megfelelő beszédkészséggel ahhoz, hogy megértsék az iskolai utasításokat. A romák gyakran nagyon fiatalon házasodnak és alapítanak családot. Az általános iskolát befejező romák közül nagyon kevesen lépnek be a középfokú és a felsőfokú képzésbe. Szegénység, munkanélküliség, rossz élet-, egészségi és higiéniai feltételek, korai terhesség azok a problémák, amelyekkel a roma közösség leginkább szembesül. Ezek miatt kell törődni az oktatáshoz való hozzájutásukkal. A megvalósítási szakaszban tartott találkozók és szemináriumok során a kisebbségek oktatással kapcsolatos sajátos problémái kerültek a középpontba:
A roma gyerekek nem rendelkeznek egyenlő esélyekkel a minőségi oktatás tekintetében. Nagyszámú roma gyermek „speciális iskolába”, osztályba jár, a nem megfelelő vizsgálati módszerek miatt, továbbá alacsony az iskolába járók, és magas a kihullottak aránya.
Általános az ismeretek hiánya a diszkrimináció, az EU diszkrimináció elleni politikája jogszabályainak tekintetében.
A tanárok nem megfelelően képzettek a különböző etnikai háttérrel rendelkező gyermekekkel való munkához és nincsenek képzési anyagok a multikulturális oktatáshoz.
Nincs kellő politikai akarat és befektetés olyan megfelelő szakpolitika kialakításához és végrehajtásához, amely az iskolában megjelenő magatartásformák megváltoztatását célozná, valamint nincs elegendő szétosztott forrás sem.
Ezekkel a problémákkal kapcsolatban az alábbi prioritásokat azonosítottuk:
A
roma
gyerekekkel,
szülőkkel/felnőttekkel
foglalkozó
pedagógusok
e
tárgyú
felkészültségének és eszközeinek fejlesztése
A roma szülők saját jogaikkal kapcsolatos információkkal való támogatása és annak tisztázása, hogy az iskolákban mely szervezetek, testületek vannak erre felhatalmazva az iskolákban
A figyelem felhívása az Európai Anti-diszkriminációs szakpolitikai Keretrendszerre és Irányelvekre.
10
A tagszervezetek támogatása abban, hogy meggyőzzék a kormányokat arról, hogy a roma gyerekek oktatásának nagyobb prioritást adjon, valamint arról, hogy a kormány az oktatási rendszerben ellenük irányuló diszkrimináció elleni fellépéshez több forrást rendeljen..
Fő
Fő célkitűzés
A Projekt
tevékenységek
- Egyenlő hozzáférés elérése a roma
résztvevői
Előkészítő
gyermekeknek a minőségi oktatáshoz
ETUCE és a következő
szakasz:
Bulgáriában, Magyarországon és
- A roma
Szlovákiában
szakszervezetek: - SEB, Bulgária
gyerekeknek a
- Podkrepa Bulgária
minőségi
- PDSZ, Magyarország
oktatáshoz való
- PSZ, Magyarország
hozzáférésének elemzése. Megvalósítási szakasz: - Indító konferencia - Jogi képzések - Képzők képzése, és képzések - szakpolitikai munkacsoportok – Záró konferencia
a Roma Projekt speciális céljai
- OZ PSaV, Szlovákia - AOb, Hollandia
1. A roma gyerekek minőségi oktatáshoz való hozzáférésének elemzése 2 A tudatosság növelése 3. Szakszervezetek,
Külső
hatóságok, szülők és
értékelés
pedagógusok befogadási képességének növelése
3. Megvalósítási szakasz
3.1. Célok és szándékok Az előző szakasz fent vázolt következtetéseiből levezettük, a megvalósítási szakaszra vonatkozó cél és feladatrendszert. A két legfőbb feladat:
A szakszervezetek, hatóságok, szülők tudatosságának növelése és kapacitásuk bővítése abból a célból, hogy megvalósítható legyen a roma gyermekek minőségi oktatása
A Európai Unió Anti-diszkriminációs Keretrendszerének megfelelő változtatások a jogszabályalkotásnál és a szakpolitikában
11
Ezekkel a feladatokkal összefüggésben 4 konkrét célt határoztunk meg:
A szakszervezetek alakítsanak ki politikai stratégiát abból a célból, hogy a roma gyermekek minőségi oktatása fejlődhessen a célországokban
Össze kell hasonlítani a nemzeti és az EU-s anti-diszkriminációs keretrendszereket abból a acélból, hogy a nemzeti oktatáspolitika és jogalkotás fejlődhessen
Képzéssorozatot kell kialakítani – a képzők képzését – abból a célból, hogy a roma gyerekekkel kapcsolatos attitűd megváltozzon
Képzéseket kell tartani különböző célcsoportok számára azért, hogy kialakulhasson egy multiplikatív (sokszorozott) folyamat, a megfelelő interkulturális pedagógiai módszertanra
3.2. Megközelítés és módszertan Ahhoz, hogy meghatározhassuk és analizálhassuk a projekt feladatait és azonosíthassuk a megfelelő módszertant és az alkalmazandó tevékenységeket, mindenek előtt a probléma megvizsgálására volt szükség. A projekt kialakításához és formába öntéséhez a „ Központiprobléma ” módszert alkalmaztuk. Bevezetésként meghatároztuk a keret-központi problémát, amely a mi esetünkben „ a gyerekek iskolához való hozzáférésének garanciáit adó megfelelő oktatáspolitika és forrás hiányossága” úgyis, mint a központi probléma oka és okozója. A probléma analízisének bemutatásához a probléma-fát (1. ábra) használtuk. A feladat-fát helyeztük e mellé, amelyen a központi problémával kapcsolatos feladatokat határoztuk meg. (2. ábra) A két fa megalkotása vezetett el a projekt átfogó feladatainak, céljainak, eredményeinek, tevékenységeinek meghatározásához. Ezeket az elemeket egy logikai mátrixban helyeztük el ( lásd 1.függelék) Ez a mátrix minden olyan szükséges információt tartalmaz, amelyeket a projekt megvalósításánál és a megvalósítás elemzésénél figyelembe kellett vennünk.
12
1. ábra Probléma-fa Hatás Központi probléma
2. ábra A roma gyerekek oktatásának minősége nem egyforma A gyerekek iskolához való hozzáférésének garanciáit adó megfelelő oktatáspolitika és forrás hiányossága A tanárok nem felkészültek és nem képzettek a roma gyerekekkel és szüleikkel való együttes munkára; nincs mindig kellő ismeretük a diszkriminációról
Okok
Nem érdeklődnek az antidiszkriminációs jogok és oktatáspolitika iránt Nincs kellő tréner és taneszköz számukra
Feladat-fa Minőségi oktatás kialakítása roma gyerekek számára Megfelelő oktatáspolitika és stratégia kialakítása
Vég Feladat
A roma gyerekek iránti attitűd megváltoztatása Feltételek és képzések nyújtásával
Antidiszkriminációs-jogi képzések
Eszköz
Képzési anyagok kifejlesztése és képzők képzése
A projekt tervezését és a döntések meghozatalát a résztvevő szakszervezetek egy-egy képviselőjéből álló Irányító Bizottság tagjai végezték. Ez a bizottság végezte a projekt bevezetését és felügyeletét is. Speciális szerepe volt Trudy Kerperiennek ( AOb Hollandia): Ő volt a projekt koordinátora, és Miguel Maria Sierra-nak, az antidiszkrimináció szakértőjének: Ő a projekt értékelője. Mindketten azt biztosították, hogy a tevékenységek megfelelő módon menjenek végbe és a projekt érje el célját a logikai mátrixnak megfelelően. A projekt-koordinártornak biztosítani kellet, hogy a célokat a szakszervezeti nézőpontból és szakpolitikából meghatározott célokat elérjük és az előre látható problémákat elkerüljük. A projekt-értékelő, mint „kritikus barát” nyújtotta az anti-diszkriminációval kapcsolatos szakértői tevékenységet, figyelemmel kísérte a projekt folyamatát és értékelte tartalmát, kimenetelét, eredményeit, biztosítva annak minőségét.
13
3.3. Tevékenységek A megállapított problémák és feladatok alapján a bevezetés konkrét tevékenységeit azonosítottuk. A fő lépéseket itt mutatjuk be: Indító
A bevezető szakasz első tevékenysége, amely azt célozta, hogy
konferencia
elinduljon a projekt és megszerezze a megfelelő érdekeltek és autoritások hozzájárulását.
Jogi szemináriumok
A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a három országban az EU anti-diszkriminációs keretrendszereire.
kialakításához kialkításához Képzők képzései .Egy képzési kézikönyv készült kifejezetten erre a tevékenységre. Minden országban 25 fő vett részt ezeken a képzéseken, amelyet helyi pedagógiai szakértő tartott. Minden ilyen képző tanított 10 másik tanárt/oktatót és így 750 személy képződött ki. (multiplikatív hatás). Szakpolitikai munkacsoportok
Ezekben a munkacsoportokban (Minden országban egy),Nemzeti Akcióterv készült, abból a célból, hogy egy eszközt adjon a nemzeti stratégia kialakításához.
A záró konferencián bemutatták és megvitatták a Nemzeti Záró konferencia
Akcióterveket. A konferencia állást foglalt az ETUCE és a tagszervezetek további tevékenységéről.
Amint láthatjuk, nagy mennyiségű tevékenységet végeztünk a megvalósítási szakaszban. A következő fejezetekben (3.3.1-3.3.7) részletesebben is kifejtjük ezeket.
14
3.3.1 Indító konferencia
Bevezető konferencia Budapest, 2005. április 9.
Az indító konferenciát Budapesten tartottuk 2005. április 9-én. Az első tanácskozás célja a projekt indítása volt, tehát az, hogy bemutassuk a projekt céljait, tevékenységeit és főként, hogy megszerezzük az érintettek hozzájárulását. A fő szónokok a sokak által ismert Mohácsi Viktória, az Európai Parlament tagja, és az Európai Tanács magyarországi
képviselője, Thomas Glaser voltak, továbbá
megtisztelte az ülést az
Magyar Bálint oktatási miniszter, és a roma gyermekekkel foglalkozó minisztériumi tisztségviselő is. A megszólalók többsége felhívta a figyelmet a pénzügyi alapok fontosságára. Az Európai Parlament és a Bizottság képviselői említettek néhány olyan elérhető forrás-lehetőséget, amelyeket a Tanács és az Unió állásfoglalásai ajánlanak. Különösen a Roma Education Fund által nyújtott lehetőségeket hangsúlyozták. A konferencián a roma gyermekek iskolai diszkriminációja és szegregációja volt a legfőbb megtárgyalt téma. A hozzászólók többsége a szegregáció-ellenes folyamatokat jelölte meg sürgető megoldásként. Az iskolai hiányzások, a rendszerből való kihullás, a nyelvi készségek alacsony szintje és a roma gyerekekkel foglalkozó jól felkészült pedagógusok hiánya szintén megoldásra váró problémákként szerepeltek. A jogszabályi kérdéseket mint a projekt kulcsfontosságú részét említették a hozzászólók. Farkas
15
Lilla, a projekt jogi szakértője a jogi szemináriumokat mutatta be, amelyek a projekt első részét képezik és felhívta a figyelmet a diszkrimináció kérdéseire. Két jó gyakorlati példát - mindkettőt Bulgáriából - adott elő a bolgár Roma NGO AMALIPE Alapítvány és a SEB szakszervezet képviselője. A két program eredményei megmutatták, hogy a roma kultúra és az emberi jogok tanítása az iskolában bizonyítottan jótékony hatást gyakorol a roma gyerekek iskolai sikerességére. Az indító tanácskozás lehetőséget biztosított a résztvevőknek arra, hogy mélyrehatóan tárgyalják a szakszervezetek szerepét (a jövőbelit is) a roma gyerekek minőségi oktatásának eléréséért folytatott küzdelemben, ebben a három országban. A szakszervezeti képviselők kihangsúlyozták a jól képzett pedagógusok fontosságát. 3.3.2. Jogi szemináriumok 2005-ben májustól júliusig zajlottak a jogi képzések a résztvevő országokban. Bevezetésként: a megbeszélések célcsoportjai a pedagógus-szakszervezeti tagok és jogi szakértők voltak, akik befolyásolhatják a fenti országokban a jogi gondolkodást. A gyakorlatban a pedagógusok, a pedagógiai tanácsadók, az iskolapszichológusok, a civil szervezetek tagjai és roma származású iskolai asszisztensek vettek részt ezeken a szemináriumokon. A cél az volt, hogy felhívjuk a figyelmet az EU Anti-diszkriminációs Keretrendszerére és összevessük azt a nemzeti jogi rendszerrel abból a célból, hogy a résztvevőknek alapfokú ismereteik legyenek nemzetközi emberi jogok rendszeréről és ezek kapcsolatáról az anti-diszkriminációval, valamint az oktatásban jelentkező kisebbségi jogokkal. A konkrétan tárgyalt témák az anti-diszkriminációval kapcsolatba hozható
EU-s és nemzeti jogi környezettel, valamint a nemzeti, a nemzetközi és a helyi
jogszabályok kapcsolatával foglalkoztak. Tárgyalták a szakszervezetek, mint a szociális partnerség kulcsszereplőinek fontosságát. Az oktatásban megjelenő diszkrimináció jogi környezetének tárgyalása jó kiindulópont volt a résztvevők – tanárok, szakszervezeti tagok, gyakorló jogászok – számára ahhoz, hogy növeljék befogadó képességüket az anti-diszkriminációval kapcsolatban. A Farkas Lilla által használt interaktív módszer kiválónak bizonyult, mivel így a résztvevőknek lehetőségük adódott konkrét esetek analizálására, amelyek iskolákban fordulnak elő ebben a hátrom országba, és így megértették, hogy a mi a diszkrimináció, mi a különbség a direkt és indirekt diszkrimináció, valamint a zaklatás és a diszkriminációra való felhívás között. Ezeknek a képzéseknek az értékelése azt mutatta, hogy sikeresek voltak. A résztvevők magas szintű motivációja és az értékelő kérdőívre adott válaszok jelezték, hogy mindannyian érdekeltté váltak a projekt folytatásában.
16
3.3.3. Kézikönyv
A projekt következő állomása még inkább középpontba helyezte a az interkulturális pedagógia fejlesztését. A képzési segédlet РЪКОВОДСТВО НА ОБУЧИТЕЛЯ
(kézikönyv)
arról
szólt,
hogyan
oktassunk
multikulturális
környezetben. A kötetet pedagógiai szakértők írták: Barbora Проект на ETUCE: „Развитие на недскриминационно качествено образование за ромските деца”
Mesarosova (Szlovákia), Emil Buzov (Bulgária) és Derdák Tibor (Magyarország). A segédletet abból a célból írtuk, hogy különböző képzési módok leírásával ismeretet adjon, és
Този проект се осъществява със съдействието на Европейската общност и програмата за действие за преодоляване на дискриминацията.
útmutatást nyújtson a tanárok és a tanárok segítői számára. Ahhoz is hozzásegített, hogy a képzettek használható eszközt kapjanak az általuk vezetendő tanfolyamok megtartásához.
A kézikönyv bolgár változata
A kézikönyv két részből állt, úgymint A rész, amely a különböző oktatási módszereket írta le és hangsúlyozta ki. Ennek célja, hogy hasznos eszközt adjon a képzettek kezébe ahhoz, hogy alkalmasak legyenek tanfolyam megtartására. A B rész 3 modulból áll. Az első: az „Oktatás és
társadalmi igazságosság” áttekintést nyújt a szociális igazságosság jelentéséről és az oktatásnak a társadalmi igazságosság biztosításában játszott szerepéről. Leírja továbbá a társadalmi igazságosság tanításának kulcselemeit, úgymint: egyenlőség, anti-diszkrimináció, valamint az előítéletek és sztereotípiák elleni harc. A második modul a „Munka az osztályban” ahhoz ad eszközt, hogy a problémás viselkedés hogyan kezelhető, és hogyan lehet kialakítani a pozitív környezetet az osztályban a különböző etnikai háttérrel rendelkező gyerekek és tanárok között azok magas szintű tiszteletével. A harmadik modul „A családok bevonása” az iskola és a család kapcsolatával foglalkozik és azzal, hogy milyen pozitív hatások kellenek a családok iskolai életbe való bevonására. Mindhárom modul tartalmazott olyan interaktív tevékenységeket, amelyek alkalmasak konkrét iskolai szituációk megoldására.
17
3.3.4. Képzők képzése Mindhárom országban 25 fő – tanárok, pedagógiai asszisztensek, iskolapszichológusok, pedagógiai tanácsadók, szakszervezeti vezetők – képzése zajlott, a kézikönyv alapján. Ezen munka célja az volt, hogy kiképezzen 25 képzőt minden országban. Minden egyes ilyen tréner egy kétnapos képzésen vett részt, ahol megtanulták az új módszereket és a fent említett kézikönyv használatát ( 3.3.3. fejezet). A résztvevőket a szakszervezetek választották ki, amely kiválasztás alapja a motiváció volt. Minden tréner elkötelezettnek mondta magát. A szeminárium értékelése a résztvevők pozitív visszajelzését mutatta mindhárom országban. 3.3.5. Képzések A
képzési
szakaszt
megvalósítására
a
multiplikáció
fejlesztettük
ki.
A
képzéseken minden egyes képzett trénert (országonként 25) arra kértek fel, hogy 10 kollégáját
képezze
a
környezetében.
Mindösszesen 746 új tanár és nevelő vett részt ezeken az eseményeken. A képzés értékelése azt mutatja, hogy a megelégedettség
foka
80%
feletti,
mindhárom országban; Bulgáriában több mint
A Pazardzhiki ( Bulgaria) képzés tíz résztvevője
85%. Az újonnan képzett pedagógusoktól és nevelőktől az a bátorító visszajelzés érkezett, hogy ők továbbra is kihangsúlyozták nagyfokú elkötelezettségüket a részvételt illetően A kötött létszám miatt nem mindenki tudott részt venni a programokban, aki akart. Ez a képzési szakasz sikerességére utal. Ez tisztán mutatja a pedagógusok érdekeltségét, és újfent bizonyítja azt, hogy a roma gyerekek minőségi oktatásához való hozzájutásának fejlesztését célzó munkában a tanárok részt kívánnak venni.
18
3.3.6. Szakpolitikai fórumok: Nemzeti Akciótervek A 2006. márciusától júniusig működő munkacsoportok abból a célból alakultak, hogy a szakszervezetek a tárgyalt kérdéssel kapcsolatban alakítsanak ki és fogadjanak el Nemzeti Akciótervet. Az Akciótervek konkrét eszközül kell, hogy szolgáljanak a roma gyerekek minőségi oktatásának fejlesztésére irányuló stratégiák kialakításához nemzeti szinten. Az akcióterv használható arra, hogy a roma gyerekek oktatásának kérdése váljon az egyes szakszervezetek szociális dialógusának tárgyává mindhárom országban. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szakszervezetek elkészítettek egy nemzeti Akciótervet, amely célként tűzte ki a roma gyerekek minőségi oktatásáról szóló szakszervezeti stratégia kialakítását. Konkrétabban: az Akcióterv annak eszköze, hogy a szakszervezetek előterjeszthessék álláspontjukat és javaslataikat a hatóságok felé, bevonják őket a fenti kérdés tárgyalásába. Ezen túl az Akcióterv alkalmas eszköz arra is, hogy a szakszervezeti tagok - a szervezet struktúrájának megfelelően - szerepet játszhassanak ezen gyermekek iskolai helyzetének javításában. Ily módon az Akciótervek kulcsfontosságúak a projekt végrehajtásában nemzeti szinten. Az oktatáspolitikai munkacsoportokban szakszervezeti tisztségviselők, és tagok vitatták meg a az akciók tartalmát és prioritásait, amelyeket be kívántak építeni Akciótervükbe, azért, hogy biztosítsák a roma gyerekek egyenlő esélyét az oktatásban. A projekt nagyon fontos eredménye az, hogy az Akciótervekben nemzeti munkacsoportot jelöltek ki. Ezek a testületek a diszkrimináció-ellenes szakpolitikák és stratégiák kimunkálásával lesznek megbízva. Szoros együttműködésre van szükség a nemzeti szakszervezetek és a határon túli szakszervezetek között ahhoz, hogy hatékonyan léphessenek fel a roma gyermekek oktatásáért.
3.3.7. Záró konferencia
Christoph Heise, az ETUCE alelnöke, megnyitja a Záró Konferenciát, Pozsony, 2006. szeptember 28-29.
19
A Záró konferencia
Pozsonyban volt (Szlovákia) 2006. szeptember 28-29-én. Témája a
„fenntarthatóság biztosítása” volt . Ebben az értelemben a főbb megtárgyalandó kérdések a szakszervezetek Akciótervei bemutatása és megvitatása, valamint a projekt kimenetele voltak, valamint egy közös határozat megszövegezése .Ez a határozat az ETUCE-hez és tagszervezeteihez fordult , hogy maradjanak elkötelezettek a tárgyat illetően abból a célból, hogy biztosítsák a projekt elért eredményeinek megtartását az egyenlő esélyű oktatás irányában. A Záró Konferencia középpontjában állt az a kapcsolódó kérdés is, mint az ilyen tárgyú projektek finanszírozásának lehetősége, csakúgy mint a a pedagógiai modellek, jó gyakorlatok az integráció terén különböző hozzászólók prezentációi által. A konferencia fontos részét képezte a résztvevők közti vita a három munkacsoport által előterjesztett különböző témákról. A három csoport megvitatta a Konferencia határozattervezetét, amelyet a Felügyelő Bizottság terjesztett elő, mint lehetséges következő tevékenységeket az Akciótervekhez abból a célból, hogy biztosítható legyen a fenntarthatóság. Az ETUCE alelnöke, a konferencia levezető elnöke, Christoph Heise kinyilvánította, hogy a projekt sikeres volt, és biztosított afelől, hogy nagyszámú jó eredményt ért el, és ezért folytatni kell. Kihangsúlyozta, hogy az ETUCE továbbra is támogatja és bátorítja a szakszervezetek tevékenységét Akciótervük végrehajtásában. Ezen túlmenően leszögezte, hogy a roma gyerekek oktatásba való bevonása az ETUCE programjának fontos eleme marad.
3.4. Befejezés A projekt sokféle témával foglalkozott, nemcsak szakpolitikai, hanem jogi kérdésekkel, képzési módokkal, más projektek eredményeivel is, és még konkrétabban a tapasztalatcserével. A roma gyerekek oktatása összetett kérdés, országonként és régiónként különböző, és ezért szükséges különböző, de összehasonlítható nézőpontból vizsgálni. Az ETUCE és tagszervezetei megtudhatták, hogy a roma gyerekek minőségi oktatásba való bevonásának legfőbb akadálya a többségi társadalom velük szembeni attitűdje. Ahhoz, hogy hatékony változást tudjunk elérni a roma gyerekekkel szembeni attitűdöt illetően, tudatosítanunk kell, hogy ez a probléma döntő fontosságú. A „Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése
roma gyermekek számára” projekt végrehajtása alatt az ETUCE titkársága és a partnerszakszervezetek
megpróbálták
megvizsgálni a
helyzetet
és
megkezdték a
megoldások
kidolgozását szakszervezeti szinten. A jogi szemináriumok alapvetően a diszkrimináció jelentésének és
20
meghatározásának tudatosításáról szóltak. Az oktatók képzése, a multikulturális osztályokban való tanítás volt a következő lépés a folyamatban. Az ETUCE hiszi, hogy az interkulturális pedagógia kulcseszköz az európai iskolák roma gyerekek elleni diszkriminációjának megakadályozásához .A „Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése roma gyermekek számára” projekt igazolta ennek lehetőségét és az oktatók nagyfokú érdeklődését a megoldással kapcsolatban. Az ETUCE figyelme középpontjában tartja a roma gyerekek minőségi oktatásának biztosítását és folyamatosan bátorítja tagszervezeteit arra, hogy a beszéljenek az oktatásban jelen levő diszkriminációról. Ezen túlmenően az ETUCE szakpolitikai dokumentuma az anti- diszkriminációról - a projekt eredményein alapulva - kimunkálásra került és formálisan elfogadta azt az ETUCE Kongresszusa 2006. decemberében.
Az Irányító Bizottság tagjai
21
A függelék) A Záró Konferencia határozatai
A „Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése a roma gyermekek számára” című ETUCE projekt záró konferenciájának állásfoglalása Pozsony, 2006. szeptember 28-29. A „Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése a roma gyermekek számára” című ETUCE projekt-tel kapcsolatban,
amelyet
Bulgáriában,
Szlovákiában
és
Magyarországon
tartottunk
az
Algemene
Onderwijsbond ( AOb, Hollandia) politikai koordinátori szerepe mellett, a Oktatási Szakszervezet, Bulgária (SEB, Bulgária), a Podkrepa Education (Bulgária), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ, Magyarország), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ, Magyarország) és a Oktatási és Tudományos dolgozók Szakszervezete (OZPSaV, Szlovákia) részvételével, amelyek a tevékenységek koordinálásáért és nyomon követéséért voltak felelősek a szóban forgó országokban, a konferencia az alábbi határozatot
hozta: A konferencia:
Üdvözli a projektben résztvevő nemzeti szakszervezetek erős elkötelezettségét. A partnerek közreműködése a több, mint két éves projekt tevékenységben nyilvánvalóvá tette, hogy növekvő jelentőségű a roma gyermekek helyzete a
nemzeti oktatási rendszerekben, és
alapvető
változtatásra van szükség ebben a tekintetben a közoktatásban. Üdvözli, hogy a résztvevő szakszervezetek Nemzeti Akciótervet készítettek – a projekt oktatáspolitikai szakaszában.
Reményét fejezi ki, hogy az Akciótervek elvezetnek az anti-
diszkriminációval kapcsolatos folyamatos és fenntartható elkötelezettséghez a szociális partnerek között. A konferencia kihangsúlyozza, a szociális partnerek bevonásának fontosságát a roma gyerekek új oktatási lehetőségeinek biztosítását illetően csakúgy, mint a diszkrimináció elleni fellépés fejlesztésével kapcsolatban.. Támogatja azt, hogy a nemzeti szakszervezetek munkacsoportokat hozzanak létre Bulgáriában, Szlovákiában és Magyarországon a minden gyermek számára elérhető diszkrimináció-mentes minőségi oktatással kapcsolatban. A szakszervezetek tanácskozó testületei küzdenek az iskolákban
a
roma
gyerekekkel
kapcsolatban
jelentkező
mély
gyökerű
előítéletek
megszüntetéséért abból a célból, hogy elősegítsék a roma közösségek integrációját. Végzik ezt oly módon is, hogy további javaslatokat tesznek szervezetük ilyen irányú tevékenységének bővítésére, javítják az érdekeltekkel való kapcsolatot és továbbfejlesztik ez irányú szakszervezetpolitikájukat és képzéseiket.
22
Támogatja a roma gyerekek oktatásával kapcsolatos tanár-továbbképzési tevékenységek fejlesztését és módszertanának, valamint pedagógiai eszközeinek bővítését, továbbá segíti az aktív fellépést a minőségi közösségi oktatás biztosításáért. Támogatja a szakszervezetek együttműködését, mind az egyes országokban, mind pedig a szomszéd országok szervezetei között az egyenlő oktatási esélyek tárgykörét illetően. A konferencia felkéri az ETUCE-t, hogy: Kötelezze el magát tagszervezetei támogatására a roma gyerekek egyenlő minőségi oktatásának kialakítását célzó tevékenységüket illetően. Gondoskodjon egy fórum létrehozásáról, ahol információ-, szakvélemény- és tapasztalatcsere folyhat a tagszervezetek között az elkövetkező olyan projektek és tevékenységek kapcsán, amelyeket az anti-diszkrimináció terén folytatnak, különös tekintettel a roma gyerekek oktatására. Bátorítsa tagszervezeteit
- különösen azon országbelieket, amelyeknél a roma kisebbség
integrációja szükséges – a nemzeti és EU-s diszkriminációellenes programokban való részvételben. Őrizze meg a projektben megszerzett tudást és tapasztalatokat és terjessze el a projekt pozitív tapasztalatait különösen a pedagógus szakszervezeteknek a roma gyerekek integrációját illető probléma-megoldásaival kapcsolatos fontos szerepét. Bátorítsa más országbeli tagszervezeteinek bevonását az ETUCE esélyegyenlőséget célzó tevékenységébe, például kerekasztal-tárgyalások által. Fejlesszen ki egy anti-diszkriminációs szakpolitikát, amellyel befolyásolhatja az EU politikáját és kíséreljen meg támogatást szerezni az Uniótól az ETUCE ilyen irányú tevékenységeihez.
23
B függelék) Szakpolitikai dokumentum Az ETUCE szakpolitikai dokumentuma ETUCE hozzájárulása az EU Anti-diszkriminációs szakpolitikájához: különös tekintettel az etnikai és faji eredetű diszkriminációra. Háttér: A gyakorlattól a szakpolitika kialakításához 2004-ben az Európai Bizottság elfogadott egy ETUCE – projektet, amely a „Diszkrimináció-mentes
minőségi oktatás fejlesztése roma gyermekek számára” címet viselte és amely 2004. márciusától 2006. decemberéig tartott. A projekt célja a válasz a roma gyerekek számára biztosítandó jó és egyenlő minőségű oktatás szükségességére Közép- és Dél-kelet Európában. A roma a legnagyobb etnikai kisebbség, több, mint nyolcmilliós, és átnyúlik az országhatárokon. A 3 millió roma gyermek többsége nem rendelkezik egyenlő esélyekkel a minőségi oktatásban való részvételben. Az ehhez a kisebbséghez tartozó gyermekek nagy része egyáltalán nem jár iskolába. Gyakran úgynevezett „speciális iskolába” veszik fel őket, ahol a mentális hátrányokkal küzdőkel azonos oktatásban részesülnek. Ezeken túlmenően nagy számban kiesnek az általános képzés befejezése előtt az oktatási rendszerből. A projekt két szakaszból állt: 6 havi előkészítő szakaszból és két éves megvalósítási szakaszból. Az előkészítő rész célja az volt, hogy a roma gyerekek bulgáriai helyzetét elemezzük és utána vessük össze tapasztalatainkat a szlovák és magyarországi problémákkal, hogy megtaláljuk a közös elemeket. Az előkészítő szakasz fő következtetései: 1. Ezekben az országokban a roma gyerekek nem részesülnek a többi etnikummal azonos minőségű oktatásban. 2. Általában nem tudatosulnak az EU anti-diszkriminációs politikái és jogszabályai, sem ezek nemzeti szintű hatásai. 3. A legtöbb, roma gyerekekkel foglalkozó pedagógus azt tapasztalja, hogy nem eléggé felkészült és nem eléggé képzett feladatának ellátására; nincs jó tananyag számukra. A három országot megcélzó megvalósítási szakasz, amint már említettük 2005. januárjától 2006
24
decemberéig tartott, és az alábbi fő feladatai voltak:
A szakszervezetek, hatóságok, szülők tudatosságának növelése és teljesítményük javítása abból a célból, hogy megvalósítható legyen a roma gyermekek minőségi oktatása
A Európai Unió Anti-diszkriminációs Keretrendszerének megfelelő változtatások a jogszabályalkotásnál és a szakpolitikában
Az ETUCE mellett, amely, mint európai szintű konföderáció a pályázó partner és ennek következtében a projekt menedzsere, hat szakszervezet vett részt a projektben. Az AOb (Hollandia) hívta fel az ETUCE figyelmét ezen gyerekek helyzetére Európában2, valamint a projekt politikai koordinációját ez a szervezet végezte. A SEB és a Podkrepa ( Bulgária), a PDSZ, PSZ (Magyarország), az OZPSaV (Szlovákia) voltak felelősek a tevékenységek megvalósításának koordinációjáért és a nyomon követéséért a három országban. A két éves megvalósítási szakasz fenti céljainak elérése érdekében több tevékenységet végeztünk. Az indító konferencián, amelyet Budapesten tartottunk 2005. április 9-én, a projekt célja az volt, hogy, megszerezzük azon érintettek hozzájárulását és támogatását, akik a roma gyerekek oktatásával foglalkoznak a három célországban. Ismert hatóságok és politikusok, akik érintettek a kérdésben – mint Thomas Glaser, az Európai Bizottság képviselője Magyarországon, Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter, Mohácsi Viktória a Roma Parlament képviselője és Daróczi Gábor az Oktatási Minisztérium Sajátos nevelési igényű és roma gyerekek integrációjával foglalkozó bizottságának vezetője – vettek részt a konferencián és támogatták a projektet. A három ország más helyi és nemzeti kormányzati dolgozói, valamint a civil szervezetek tagjai aktívan vettek részt a tanácskozáson. Az ezután jogi képzések, amelyek 2005. júniusában és júliusában folytak, a projekt fontos részét képezték. Minden országban egy jogi szemináriumot tartottunk abból a célból, hogy tudatosítsuk az EU Anti-Diszkriminációs Keretrendszerét és összehasonlítsuk a nemzeti jogszabályokkal. Ez az esemény döntő fontosságú volt a szakszervezetek tagjait és a tréning más résztvevőit - tanárokat, igazgatókat, roma segítőket, pszichológusokat, tanárképzésben tanulókat, önkormányzati és kormányzati tisztségviselőket – illetően ahhoz, hogy megismerjék az Unió 2000/43/EC és 2000/78/ EC direktíváit és a kulcsfontosságú koncepciókat. A pedagógiai szint: a képzők képzése (TOT) - szemináriumok és képzések - szintén különösen fontos részét képezte a projektnek. Ezeket 2005. decembere és 2006 júniusa között tartottuk. Ezek az egyik alapvető feladattal, a pedagógusok és nevelők roma gyerekekkel kapcsolatos
2
Lásd az AOb előterjesztését, amelyet az ETUCE Ügyvivő Testülete 2003-ban tárgyalt meg
25
attitűdjének megváltoztatáséval voltak szoros kapcsolatban.
Ehhez egy kézikönyv készült a
három ország egy-egy pedagógiai szakértője által. A kézikönyv két részből állt. Ezek az „A” rész általános képzési módszertan, a „B” rész 3 képzési modul: 1. „Oktatás és társadalmi
igazságosság”, 2. „Osztályirányítás”, 3. „A családok bevonása” voltak. A TOT képzéseket az egyes országokban tartottuk. Két naposak voltak. Ezalatt képzési szakértőket vontunk be azért, hogy tanítsák a jövő trénereit. A TOT célja
25 pedagógus és
nevelő képzése volt országonként, és így összesen 75 pedagógus és nevelő (25 országonként) válhatott
képzővé.
Minden képzett kolléga átlagosan 10 másik munkatársát képezte a
munkahelyén. Elvárás volt, hogy a kézikönyvet használják. Végeredményben 750 (250 országonként) munkatárs képződött a 75 tréner által. A projektnek ezt a részét nagyon sikeresnek tartották a résztvevők. A szakpolitikai rész, amelyben országonként egy, azaz összesen három munkacsoport vett részt, 2006 márciusától, júniusáig tartott. Ennek célja az volt, hogy a roma gyerekek oktatásának kérdése váljon az egyes szakszervezetek szociális dialógusának tárgyává mindhárom országban. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szakszervezetek elkészítettek egy nemzeti Akciótervet, amely célként tételezte a roma gyerekek minőségi oktatásáról szóló szakszervezeti stratégia kialakítását. Konkrétabban : az Akcióterv annak eszköze, hogy a szakszervezetek előterjeszthessék álláspontjukat és javaslataikat
a hatóságok számára és bevonják őket a fenti kérdés
tárgyalásába. Ezen túl az Akcióterv alkalmas eszköz arra is, hogy a szakszervezeti tagok - a szervezet struktúrájának megfelelően - szerepet játszhassanak ezen gyermekek iskolai helyzetének javításában. Az Akcióterveket végül a záró konferencián, Pozsonyban 2006. szeptember 28-29-én mutatták be. Ezen a találkozón a konferencia állásfoglalást tárgyalt meg és fogadott el. A határozat az ETUCE számára kiindulópont ahhoz, hogy útmutatást készítsen tagszervezetei számára szakpolitikájuk kialakításához az európai roma gyerekek faji és etnikai alapú diszkrimináció nélküli minőségi oktatásának tárgyában. Ennélfogva az ETUCE erőteljesebb kötelezettségvállalásának kialakítása, az anti-diszkrimináció kiterjesztett értelmének tárgyában az ETUCE hosszú távú bevonásának folytatását jelenti a roma gyermekek egyenlő esélyű eljuttatásában minőségi oktatáshoz. Ebből következően az itt bemutatott szakpolitikai dokumentum megerősíti az ETUCE-nak, mint fontos és proaktív szereplőnek álláspontját nemcsak a roma gyerekek oktatását illetően, hanem az EU anti-diszkriminációs stratégiájával kapcsolatban is, leginkább a faji és etnikai alapú
26
diszkriminációt helyezve előtérbe. Ez a dokumentum az ETUCE által kihangsúlyozott tevékenységi területeket mutatja be, amelyek nélkülözhetetlenek a pedagógus szakszervezetek hathatós közreműködéséhez a diszkrimináció elleni küzdelmükben – ezen a területen. Az ETUCE két fő tevékenységi területet azonosít: 1. A roma gyerekek oktatásával kapcsolatos munka folytatása abból a célból, hogy javítsa az azonosan elérhető és minőségi oktatást számukra Európában A roma kisebbség integrálása az európai társadalmakba döntő fontosságú Európa egésze számára a gazdasági és demokratikus fejlődés szempontjából. A Pozsonyban, 2006. szeptember 28-29-én tartott Konferencia állásfoglalása üdvözölte a „Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése
roma gyerekek számára” projektben résztvevő nemzeti szakszervezetek elkötelezettségét és megállapította, hogy a roma gyerekek helyzete növekvő érdeklődésre tart számot a résztvevő országokban. Az ETUCE vallja, hogy a pedagógusok és pedagógus szakszervezetek kulcsszerepet játszanak a roma gyermekek oktatásában és így ez a figyelem ki kell, hogy terjedjen minden olyan európai szakszervezet esetében is, amelyek olyan országban működnek, ahol szükség van ennek a kisebbségnek az integrációjára. Ezért az ETUCE az alábbiakat javasolja saját tevékenységét illetően:
Folytassa tagszervezeteinek a roma gyerekek számára egyenlő esélyt és minőségi oktatást célzó tevékenysége támogatását.
Támogassa tagszervezeteit
- különösen azon országbelieket, amelyeknél a roma
kisebbség integrációja szükséges – a nemzeti és EU-s diszkriminációellenes programokban való részvételben.
Gondoskodjon tapasztalatcsere
egy
fórum
folyhat
a
létrehozásáról,
ahol
tagszervezetek
között
információ-, az
szakvélemény-
elkövetkező
projektek
és és
tevékenységek kapcsán, amelyeket az anti-diszkrimináció terén folytatnak, különös tekintettel a roma gyerekek oktatására.
Támogassa a nemzeti szakszervezeteket munkacsoportok létrehozásában, amelyek a roma gyerekek diszkrimináció-mentes minőségi oktatásával foglalkoznak azon országokban, amelyeknél ez a kisebbség jelen van.
27
Támogassa szakszervezeti Nemzeti Akciótervek létrehozását és fejlesztést ebben a tárgyban.
Támogassa a roma gyerekek oktatásával és a roma szülőkkel/felnőttekkel való munkával kapcsolatos tanár-továbbképzési tevékenységek fejlesztését és ezek módszertanának és pedagógiai eszközeinek bővítését,
és
segítse az aktív fellépést a minőségi közösségi
oktatás biztosításáért.
Támogassa a más nemzeti vagy uniós szintű érdekeltekkel (hivatalok, nem kormányzati szervek, szülői szervezetek) való együttműködést, amelyek roma gyermekek oktatásával foglalkoznak.
Támogassa
a
nemzeti
szakszervezeti
és
a
határokon
átnyúló
szakszervezeti
együttműködést az egyenlő minőségi oktatás tárgyában ezeknél a gyerekeknél.
Támogassa tagszervezeteit azokban az országokban, ahol az oktatási rendszer alapvető változtatása szükséges a kérdéses tárgyban.
Támogassa tagszervezeteit az oktatásban jelen levő rejtett diszkriminációval való megbirkózásban azáltal, hogy bővebb ismeret nyújt a létező EU-s és nemzeti jogszabályokról.
Támogassa tagszervezeteit az ezen gyerekekkel szemben az oktatásban megjelenő diszkriminációval
szembeni
küzdelmük
elleni
harc
finanszírozásáért
folyó
lobbytevékenységükben. Ilyenek például: többletforrás ingyenes tankönyvekre, jobb iskolai felszerelés ( könyvtárak, információs és kommunikációs technológia), tantervekegészükben, nemcsak a kötelező részben), iskola-előkészítő oktatás nyelvi osztályainak kialakítása, második esély programok a kiesett gyerekek számára, élethosszig tartó tanulás stratégiája és az ilyen gyerekek oktatását végző pedagógusok jobb fizetése, továbbá azoké is, akik tanterven kívüli programokban vesznek részt. 2. Az
EU
anti-diszkriminációs
jogalkotási
és
szakpolitikai
keretrendszere
megvalósításának támogatása és figyelemmel kísérése Az EU Anti-diszkriminációs keretrendszerének jogi alapját az1997-es Amszterdami Megállapodás által bevezetett Európai Közösségi megállapodás 13. pontja képezi. Ez a bekezdés a
28
diszkrimináció hat fajtájáról szól, úgymint: nemi, faji és etnikai alapú, vallási vagy meggyőződési, hátrányos helyzeti , életkori és szexuális orientációs. A két első része a jogalkotásnak, amely az EC megállapodás 13. bekezdése alapján iktatódott be, az
Faji Egyenlőségi Irányelv 8
2000/43/EC) és a Foglalkoztatási Egyenlőségi Irányelv (2000/78/EC) elnevezésűek. Meggyőződve arról, hogy a jogszabályok önmagukban nem elegendőek a diszkrimináció elleni küzdelemben való győzelemhez, az Európai Bizottság kibocsátott egy Közösségi Akciótervet, amelyet a Tanács 2000. november 27-én döntése alapján hozott. Ez a program 2001 és 2006 között futott abból a célból, hogy konkrét tevékenységekkel alapozza meg az anti-diszkriminációs jogszabályokat. A „Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése roma gyermekek számára” ETUCE-projekt a
Közösségi Akcióterv alapján áll. Ezzel a projekttel az ETUCE elkötelezte magát arra, hogy
konkrét tevékenységeket fejlesszen ki a diszkriminációval szemben az EU Anti-diszkriminációs Keretrendszerén belül. Mivel a roma kisebbség a speciális célcsoport, ezért a projekt fontos része az EU etnikai és faji alapú anti-diszkriminációs politikájával és jogszabályaival kapcsolatos figyelem felkeltése. 2004-ben az Európai Tanács konzultációt indított az „Egyenlőség és diszkriminációmentesség a
kibővített Európában” című Zöld könyvvel kapcsolatban. Ennek a dokumentumnak a célja az volt, hogy megtalálja azt a nézőpontot, amellyel az Európai Tanács folytathatja és megerősítheti a diszkrimináció elleni küzdelmét és biztosítja az egyenlő elbánást. Ebből eredően ennek a konzultációnak az eredményei segítettek az Európai Tanácsnak egy szakpolitikai stratégia kialakításában ebben a tárgykörben. Ezeket a következtetéseket tekintetbe vették, amikor 2005ben megszövegezték az Európai Szociális Programot. A
Zöld
könyvben
az
Európai
Tanács
leszögezte,
hogy
„Az
egyenlő
elbánás
és
a
diszkriminációmentesség elve az európai Szociális Modell lelke. Ezek jelentik azon alapvető jogok és értékek fő támaszát, amely a mai Európai Unió alapja.” A konzultációnak a
Zöld könyvben megjelenő eredményeként az Európai Tanács kiadott egy
kommünikét a „Diszkriminációmentesség és egyenlő esélyek mindenki számára – Keretstratégia (Com(2005) 224 végső) címmel, nyomatékosítva egyebek között további tevékenységek szükségességét abból a célból, hogy maximálják a tudatosság megerősítését tartalmazó Európa tanácsi jogalkotást. Ebben a kommünikében a Tanács kiemelte az EU befektetéseit az anti-diszkriminációs jogalkotás fejlesztésének és megvalósításának támogatásában, valamint a Tanács megnevezett három elemet: a bátorítást, az anti-diszkriminációs jogok hatásainak elemzését és nyomon követését, és
29
azon csoportok hálózatának kialakítását, amelyek a diszkrimináció ellen küzdenek. Az Európai Szociális Program (2005-2010) 2005 februárban látott napvilágot és két kulcs-területet jelenített meg prioritásként: 1) foglalkoztatás és 2) harc a szegénység ellen és az egyenlő esélyek előmozdítása. Ezen túlmenően 2007-et az „ Egyenlő Esély Európai évének” nevezték el és az Európai Tanács azt javasolta, hogy 2008 legyen az „ Interkulturális Párbeszéd Európai Éve”. Ennélfogva az ETUCE hiszi, hogy a szociális partnerek kulcsszereplői az alapvető jogokon és szabadságjogokon alapuló Európai Szociális Modell elérésnek. Fontos szerepet játszanak ebben, beleértve a diszkrimináció elleni harcot és az egyenlő bánásmódot is. Amint az a
„Diszkriminációmentes minőségi oktatás fejlesztése Roma gyerekek számára” projekt Záró konferenciájának határozatában megjelenik, az ETUCE mindent megtesz aktív közreműködéssel az EU anti-diszkriminációs szakpolitikájának fejlődéséért, különös tekintettel a faji és etnikai eredetűekre. Mindent megtesz, hogy támogatást találjon az EU-nál további akcióihoz ezen a területen, különös tekintettel a bátorításra, és az anti-diszkriminációs jogalkotás hatásainak figyelemmel követésére. Konkrétan, az ETUCE az alábbiakat javasolja saját tevékenységét illetően:
Fejlessze tagszervezetei befogadó képességét az EU anti-diszkriminációs jogi kereteit és programjait, valamint az egyszerű és többszörös diszkrimináció elleni fellépését illetően..
Bátorítsa tagszervezeteit olyan szakszervezeti stratégiák kimunkálására, amelyek elősegítik a diszkrimináció elleni harcban való részvételüket.
Bátorítsa tagszervezeteit az EU diszkriminációval kapcsolatos irányelveinek tudatosítására, különösen az oktatást tartalmazó 2000/43/EC Irányelvre (2 és 3.1.a fejezetek).
Bátorítsa tagszervezeteit a szociális párbeszédet illető kellő lépések megtételére az etnikai és faji eredetű egyenlő bánásmódot illetően (2000/436EC Direktíva 11. fejezete az oktatással kapcsolatban, 2000/78/EC Direktíva 13. fejezete a foglalkoztatáshoz való hozzáférés, munkahely és szakképzés, foglalkoztatás és munkakörülmények tárgyában).
Bátorítsa tagszervezeteit az említett Irányelvek kollektív szerződésben való bevezetésnek figyelemmel kísérésében (2000/43/EC Direktíva 16. fejezet és a 2000/78/EC Direktíva 13.
30
fejezete szól erről).
Bátorítsa tagszervezeteit arra, hogy működjenek együtt nemzeti hatóságokkal és más érdekeltekkel, mint például olyan nemzeti testületekkel, amelyeknek az egyenlő bánásmódot kell biztosítaniuk (megállapította a 2000/43/EC Direktíva 13. fejezete), valamint európai és nemzeti civil szervezetekkel, amelyek az egyenlő bánásmód területén működnek.
Bátorítsa tagszervezeteit az ETUCE az egyenlő esélyek tárgyában tartott közös akcióiban való részvételre, mint például: kerekasztalok információ- és tapasztalatcserét célzó munkacsoportok.
Működjön együtt az EI-jal az esélyegyenlőséggel és sokszínűséggel kapcsolatos tárgyban
Vegyen rész aktívan az ETUCE Migráció és bevonás Munkacsoportjában való rendszeres megjelenéssel az egyenlő bánásmód védelmével kapcsolatos tevékenységben.
Segítse tagszervezeteinek részvételét az Egyenlő Esélyek Európai Évében (2007) az ETUCE tevékenysége által.
Tervezze meg az ETUCE részvételét a közelgő Interkulturális Párbeszéd Európai Éve (2008) akcióiban
Bátorítsa tagszervezeteinek a kölcsönös megértés eszközét nyújtó interkulturális párbeszéd tanítási módszerét, és a tantervekben megjelenő interkulturális párbeszéd elmélyítését és megerősítését célzó tevékenységét.
Kísérje figyelemmel és befolyásolja az EU döntési folyamatait abból a célból, hogy ezekben megjelenjen a sokszínűség és esélyegyenlőség, mint a társadalompolitika alapvető gondoskodási eleme, különös figyelemmel az oktatásra, képzésre, ifjúságra és a foglalkoztatásra.
31
ETUCE PROJEKT “Diszkrimináció-mentes minőségi oktatás fejlesztése roma gyermekek számára”
Bd du Roi Albert II, 5-9 floor B-1210 Brussels, Belgium Tel. + 32 2 224 06 91 / 92
[email protected] http://www.csee-etuce.org
32
