E-mobilitás: A 21. század új ipari forradalmának kihívásai Magyarországon Vígh Zoltán 2016. május 10.
1.
A Jedlik Ányos-terv
2.
Nemzetközi környezet
3.
Közlekedés
4.
Energetika
5.
Kutatás és fejlesztés
A MAGYARORSZÁGI SZAKPOLITIKAI KERET KIALAKULÁSA 2014. március A nemzetgazdasági miniszter bejelenti a Jedlik Ányos Terv (JÁT) elkészítését
2014. szept. Megalakul a Jedlik Ányos Klaszter az NGM és a NIH felügyeletével • széles szakmai és társadalmi egyeztetés • az alapítók hazai innovatív cégek az érintett területekről
2015. július A Jedlik Ányos-terv (JÁT) kormányzati jóváhagyása • Összhangban az EU szabályozásokkal • Összhangban az oktatási és munkahelyteremtési programokkal
2015 – 2017 A Jedlik Ányos-terv keretében infrastruktúra kiépítése és pilot projektek indítása
A JEDLIK ÁNYOS KLASZTER A magyarországi elektromos mobilitás legfontosabb érintettjeit tömörítő szakmai platform A JÁK tagjai és együttműködő partnerei (jelenleg 50 szervezet, a létszám folyamatosan nő): • Az e-mobilitás területén működő innovációs, gyártó és értékesítő vállalatok • Energiavállalatok • Tudományos és oktatási intézmények • Önkormányzatok • Civil szervezetek Munkacsoportok: • Közlekedés • Energetika • Jog • Innováció
A JEDLIK ÁNYOS-TERVBEN (2015) FOGLALT FELADATOK
K+F+I tevékenység és a hazai gyártás támogatása
A projektek finanszírozásának elősegítése (pályázatok) Az elektromos mobilitást támogató jogi- és adózási feltételek felülvizsgálata, kibővítése
A közösségi közlekedés jelentőségének növelése
Mintaprojektek indítása
A JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV A JÁT-hoz kapcsolódó főbb jogalkotási feladatok és határidők FELADAT
HATÁRIDŐ
Töltőinfrastruktúra telepítéséhez szükséges eljárási szabályok (új engedély)
2015. november 30.
VET módosítása
2015. november 30.
A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosítása
2015. november 30.
Zöld rendszám bevezetése (környezetkímélő jármű)
2015. szeptember 30.
Illetéktörvény, gépjárműadóról valamint a regisztrációs adóról szóló törvények módosítása
2015. november 30.
Ingyenes vagy kedvezményes parkolás a településeken (eddig 12 megyei jogú városban)
folyamatos bevezetés
A költségvetés teherbíró képességéhez igazodó direkt és indirekt ösztönzők egyéb pénzügyi ösztönzők
A JEDLIK ÁNYOS-TERV TOVÁBBGONDOLÁSA (JÁT 2.0) Az elektromos mobilitás terjedésének újabb fókuszterületei A stratégiai gyorstöltő-infrastruktúra tervezése és tervezése és létrehozása állami támogatással Töltők fejlesztésének, gyártásának és karbantartásának támogatása Műszaki tervezés az energiaszolgáltatókkal közösen – smart charging követelménye A töltők üzemeltetéséhez piaci és üzleti modell kialakítása magánszemélyeknek, önkormányzatoknak Központi elektromobilitási mérési és elszámolási rendszer létrehozása Elektromos buszok, betegszállítás, eCar-sharing, ekerékpárok, városi logisztika
Fejlesztési források: • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program • Széndioxid-kvóták eladásából NGM gazdaságzöldítési alap
Iparági környezet
A KÖZLEKEDÉS AZ EU ENERGIAFOGYASZTÁSÁBAN Energiafogyasztás szektoronként
(EU 28)
2%
26%
40%
háztartások és szolgáltatások közlekedés ipar
32%
mezőgazdaság
A klímaváltozás veszélye – politikai és társadalmi reakciók Az ÜHG-kibocsátás 25 %-a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik
AZ E-MOBILITÁS ÉS A KLÍMAPOLITIKAI KÖTELEZETTSÉGEK EU-döntések - jogi környezet:
• •
2009:
A tiszta és energiahatékony járművekről szóló 2009/33 irányelv
2010:
„20-20-20” stratégia: az ÜHG-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentése
2011:
Az Európai Bizottság közlekedési Fehér Könyve: a városi áruszállításban 2030-tól nem lehet fosszilis üzemanyag
2011:
Kötelező a fenntartható városi közlekedési tervek elkészítése
2014:
Alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94 irányelv (elektromos töltőállomások is!)
Tagállami stratégia elkészítésének határideje: 2016. november 18. Végleges uniós stratégia: 2020 (min. 10% alternatív üzemanyag)
AZ ELEKTROMOS MOBILITÁSI PIAC (EKOSZFÉRA)
A 21. század 4.0-ás ipari forradalmának részeként a szektor elemei • • • • • • • • • • •
Elektromos jármű (M1-3, N, L, light and heavy duty) Infrastruktúra - töltési rendszerek Energia-menedzsment rendszerek (mérés) Áramkereskedelem (üzemanyagellátás) Elektromos hálózat (biztonság) Informatikai hálózat Telekommunikációs hálózat Elszámolóház Multimodális közlekedési módok Mobilitás, mint szolgáltatás Üzleti modellek
A Z E-MOBILITÁS MAGA IS VÁLTOZÁSOKAT GENERÁL
A fenntartható e-mobilitás: technológiai válasz a társadalmi változásokra
Új mobilitási minták, infrastruktúra, üzleti modellek Karbonmentes energia integrálása – energiarendszerek átalakulása A fenntartható mobilitási szolgáltatások dinamikus piaca
Az e-mobilitás többé nem a járműipar „belügye” • • • •
Új járműfejlesztési filozófia (connected, shared, ICT-based) Az energia- és az IT-szektor stakeholdereinek döntő szerepe Komplex szabályozás Új szabványok megjelenése
AZ E-MOBILITÁS: GYORSAN VÁLTOZÓ KÖRNYEZET Szélesedik az e-mobilitás stakeholdereinek köre: egyre erősebb a majdani üzleti megtérülés igénye
Az eddig kihelyezett töltők máris elavultak, üzemeltetésük megoldatlan, nő az igény a teljesítmény növelésére Élesen elválnak a különböző típusú üzemeltetők üzleti és műszaki megoldásai (pl. otthoni, elérhető magánterületi, nyilvános) További innovációs költségeket emészt fel minden szektorban A nyugati EU-tagállamok tapasztataik révén előnyre tettek szert A közszféra az EU- és állami támogatások nélkül nem terhelhető
Az e-mobilitás technológiai hajtóerejét a smart és mobil megoldások biztosítják • • • •
Mobil járműfedélzeti mérőórák (az EV utáni roaming számlázás) Multifunkcionális és multimodális töltőállomások Mobil adatátvitel a piaci szereplők bonyolult rendszerében Megszűnhet a készpénz szerepe
Intelligens közlekedés
AZ E-MOBILITÁS TÁGABB ÉRTELMEZÉSE: „SMART CITY” ÉS „INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS” Intelligens közvilágítás
Intelligens közbiztonság
Intelligens hulladékkezelés
Intelligens energiamenedzsment
Mobility as a service
Intelligens helyi közlekedés
Intelligens töltés
Smart City Infrastruktúra
Intelligens Appok Infokommunikációs rendszerek
Intelligens parkolás
VÁLTOZÓ JÁRMŰIPARI STRATÉGIÁK A 21. SZÁZADBAN A döntések köre: •
EU- és állami szabályozás, illetve támogatás
•
Az elektromos járművek integrálása az OEM-ek termékportfóliójába
•
Együttműködés az e-mobilitás értéklánc mentén
•
Töltő (üzemanyag) infrastruktúra (szabványok!)
•
A “kilométerfrász” megszüntetése
•
Az e-mobilitás vezető szerepe az innovációban
•
Az üzleti alaptevékenységek és folyamatok átértékelése
Hungary – Premium Automotive Country A hazai járműipar globális beágyazottsága folytán részese lesz ezeknek a döntéseknek. Az iparfejlesztést szolgáló Irinyi-terv ehhez kedvező hátteret kínál.
MIT JELENT AZ ENERGIASZEKTORNAK?
ENERGIAIPAR ÉS E-MOBILITÁS Európa egész energiarendszere átalakul
Dekarbonizáció A megújuló energiák integrációja (Energiewende) Decentralizált áramtermelés – prosumers Egységes piac: elegendő áram mint üzemanyag Nukleáris erőművek és a hidrogéngazdaság Intelligens hálózatok Kereslet és kínálat új kiegyensúlyozása Az informatika és a telekommunikáció új szerepe
Euroelectric: a TCO alapján a tisztán elektromos és plug-in hibrid járművek üzemanyag- és fenntartási költsége alacsonyabb a hagyományos belső égésű motoros járművekénél.
E-MOBILITÁSI FUNKCIÓK ÉS SZEREPLŐK AZ ENERGIAPIACON Az alap az árampiac •Fogyasztó (EV használó) •Mérőóra felügyelete •Töltőüzemeltető •Áram-kiskereskedő •Hálózati elosztó (DSO) •E-mobilitási szolgáltató •Elszámolóház •Mobilszolgáltató •Adatátviteli szolgáltató Fizetési módok: készpénz, bankkártya, mobil Forrás: CEN/CENELEC, Eurelectric, OECD
Az áram értékesítésének módjai: 1. Integrált: az EV-használó e-mobilitási szolgáltatás (pl. parkolás) keretében vételez áramot üzemanyagként. (A JÁK a jelen helyzetben ezt támogatja.) 2. Az EV-használó külön fizet a töltésért és a feljogosított kereskedőnek az áramért.
KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS
E-MOBILITÁSI KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ Az innováció döntő elem
Rendszerszintű innováció – az új környezet Horizontális kapcsolatok - nemzetközi (EU) kutatási programok (klaszterek is) Vertikális projektek (regionális demonstrációk) Az energetikai, járműipari, közlekedési és IT kutatási tervek egyeztetése Még több szegmens: elektrokémia, félvezetők Rövidülő innovációs ciklusok Ugyanakkor jelentős kockázatokat rejt a KKV-k saját kutatási tevékenysége
A K+F fókuszába az egyedi és statikus technológiai kihívások (pl. akkumulátorok) helyett a rendszer-szintű innovációs tevékenységek hálózata lép.
Amber One – karbon kompozit utascellás, kerékagymotorral szerelt prototípus sportautó. Magyar mérnökcsoport fejlesztése.
Köszönöm a figyelmet! Vígh Zoltán 2016. április 27.
