e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Helyzetfelmérés

Elektronikus Közigazgatás Modellprogram

Stratégiakutató Intézet

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Helyzetfelmérés

Elfogadta: a program végrehajtására létrejött Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorcium 2003. Nagykovácsi, 2003. október 3.

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program

Tartalomjegyzék 1. 2.

Bevezetés............................................................................................................................ 5 Vezetői összefoglaló .......................................................................................................... 6 2.1. A helyzetelemzés célja, a felhasznált adatok forrásai ................................................ 6 2.2. A tapasztalatok összegzése a hét önkormányzati szinten........................................... 7 2.2.1. Kisközségi szint.................................................................................................. 7 2.2.2. Nagyközségi szint .............................................................................................. 8 2.2.3. Kisvárosi szint .................................................................................................... 8 2.2.4. A közigazgatásban dolgozó ügyintézők körében végzett felmérés a három településen.......................................................................................................................... 9 2.2.5. A vállalati és intézményi felhasználók körében végzett felmérés a három településen.......................................................................................................................... 9 2.2.6. Kistérségi szint ................................................................................................. 10 2.2.7. Nagyvárosi szint............................................................................................... 11 2.2.8. Megyei szint ..................................................................................................... 12 2.2.9. Regionális szint ................................................................................................ 13 2.3. A helyzetelemzés előkészítése, a vizsgálati munka, a tapasztalatok rövid összegzése 14 2.4. A helyzetelemzés eredménye ................................................................................... 15 2.5. Az e-közigazgatás alapfogalmai............................................................................... 15 3. Helyzetfelmérés értékelése a 7 önkormányzati szintre vonatkozóan............................... 17 3.1. Isztimér - kisközségi önkormányzat......................................................................... 17 3.1.1. Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai megyei vagy régiós dokumentumok ismerete .................................................................. 17 3.1.2. Az e-közigazgatási gyűjtőportál rendszerrel szemben támasztott elvárások ... 17 3.1.3. Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához .................... 18 3.1.4. Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai és leküzdésük lehetőségei ....... 18 3.1.5. Lakossági felmérés az e-közigazgatás bevezetéséről....................................... 19 3.1.5.1 Számítógép használati szokások .................................................................. 21 3.1.5.2 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról ..................... 24 3.1.5.3 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban ............................. 27 3.1.6. SWOT analízis ................................................................................................. 32 3.2. Bodajk - nagyközségi önkormányzat ....................................................................... 33 3.2.1. Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai megyei vagy régiós dokumentumok ismerete .................................................................. 33 3.2.2. Az e-közigazgatási gyűjtőportál rendszerrel szemben támasztott elvárások ... 33 3.2.3. Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához .................... 33 3.2.4. Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai és leküzdésük lehetőségei ....... 34 3.2.5. Lakossági felmérés az e-közigazgatás bevezetéséről....................................... 34 3.2.5.1 Számítógép használati szokások .................................................................. 37 3.2.5.2 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról ..................... 39 3.2.5.3 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban ............................. 42 3.2.6. SWOT analízis ................................................................................................. 47 3.3. Mór - kisvárosi önkormányzat ................................................................................. 48 3.3.1. Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai megyei vagy régiós dokumentumok ismerete .................................................................. 48 3.3.2. Az e-közigazgatási gyűjtőportál rendszerrel szemben támasztott elvárások ... 48 3.3.3. Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához .................... 49

Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorcium, Helyzetfelmérés

2

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 3.3.4. Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai és leküzdésük lehetőségei ....... 49 3.3.5. Lakossági felmérés az e-közigazgatás bevezetéséről....................................... 49 3.3.5.1 Számítógép használati szokások .................................................................. 52 3.3.5.2 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról ..................... 54 3.3.5.3 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban ............................. 56 3.3.6. SWOT analízis ................................................................................................. 62 3.4. Felmérés az elektronikus közigazgatás bevezetéséről három településen (Isztimér, Bodajk, Mór) a közigazgatásban dolgozó ügyintézők körében ........................................... 63 3.5. Felmérés három településen (Isztimér, Bodajk, Mór) a vállalati és intézményi felhasználók körében az e-közigazgatás bevezetéséről........................................................ 69 3.6. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány kistérségi helyzetfelmérése .................................................................................................. 71 3.6.1. A személyes interjúk összegzésének eredményei ............................................ 71 3.6.1.1 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai dokumentumok ismerete..................................................................................... 71 3.6.1.2 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos megyei és régiós dokumentumok ismerete .............................................................................................. 71 3.6.1.3 Fejér megyei kistérségi pilot rendszerek és a Digital Regia program.......... 71 3.6.1.4 Kapcsolódási pontok, alapszolgáltatások ..................................................... 73 3.6.1.5 Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához ................ 82 3.6.1.6 Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai.............................................. 83 3.6.1.7 Az akadályok leküzdésének lehetőségei ...................................................... 83 3.6.2. A kérdőíves interjúk összegzésének eredményei ............................................. 84 3.6.3. Lakossági felmérés az e-közigazgatás bevezetéséről....................................... 88 3.6.3.1 A megkérdezettek köre................................................................................. 88 3.6.3.2 Számítógép használati szokások .................................................................. 91 3.6.3.3 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról ..................... 93 3.6.3.4 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban ............................. 95 3.6.4. SWOT elemzés eredménye ............................................................................ 101 3.7. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány Székesfehérvári – nagyvárosi szintű helyzetfelmérése ...................................................... 102 3.7.1. A személyes interjúk összegzésének eredményei .......................................... 102 3.7.1.1 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai dokumentumok ismerete................................................................................... 102 3.7.1.2 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos megyei és régiós dokumentumok ismerete ............................................................................................ 102 3.7.1.3 A Digital Regia program ............................................................................ 102 3.7.1.4 Kapcsolódási pontok, alapszolgáltatások ................................................... 106 3.7.1.5 Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához .............. 117 3.7.1.6 Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai............................................ 119 3.7.1.7 Az akadályok leküzdésének lehetőségei .................................................... 119 3.7.2. A kérdőíves interjúk összegzésének eredményei ........................................... 120 3.7.3. Lakossági felmérés az e-közigazgatás bevezetéséről..................................... 125 3.7.3.1 A megkérdezettek köre............................................................................... 125 3.7.3.2 Számítógép használati szokások ................................................................ 128 3.7.3.3 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról ................... 130 3.7.3.4 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban ........................... 132 3.7.4. SWOT elemzés eredménye ............................................................................ 138 3.8. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány megyei szintű helyzetfelmérése ......................................................................................... 138 Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorcium, Helyzetfelmérés

3

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 3.8.1. Az e-közigazgatás bevezetése a közigazgatás megyei szintjén ..................... 139 3.8.2. Felmérés az e-közigazgatás bevezetéséről a megyei decentralizált intézmények körében 142 3.8.2.1 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai megyei vagy régiós dokumentumok ismerete .................................................. 142 3.8.2.2 A Digital Regia ismertsége és fontossága .................................................. 142 3.8.2.3 Az e-közigazgatási gyűjtőportál rendszerrel szemben támasztott elvárások 143 3.8.2.4 Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához .............. 143 3.8.2.5 Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai és leküzdésük lehetőségei . 144 3.8.2.6 Felmérés az intézményi felhasználók körében az e-közigazgatás bevezetéséről .............................................................................................................. 145 3.8.3. SWOT analízis ............................................................................................... 147 3.9. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány regionális szintű helyzetfelmérése ..................................................................................... 148 3.9.1. Az e-közigazgatás fogalmának ismerete ........................................................ 148 3.9.2. Vélemény a közigazgatási hivatalok munkájáról........................................... 148 3.9.3. Kapcsolat a közigazgatási hivatalokkal.......................................................... 149 3.9.4. Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatási gyűjtőportál létrehozásához 149 3.9.5. Elvárások az e-közigazgatással kapcsolatban ................................................ 149 3.9.6. Elvárások az e-közigazgatási stratégiával kapcsolatban ................................ 149 3.9.7. Az e-közigazgatás fejlesztésének támogatása ................................................ 150 3.9.8. SWOT analízis ............................................................................................... 150 4. Mellékletek..................................................................................................................... 152 4.1. A helyzetelemzés módszertana .............................................................................. 152 4.2. Tájékoztatás............................................................................................................ 154 4.3. A felhasznált kérdőívek.......................................................................................... 158 4.3.1. Lakossági felmérés az elektronikus közigazgatásról ..................................... 158 4.3.2. Felmérés az elektronikus közigazgatásról a közigazgatásban dolgozó ügyintézők körében ........................................................................................................ 161 4.3.3. Felmérés a közigazgatási vezetők körében az e-közigazgatás bevezetéséről 163 4.3.4. Felmérés a vállalati és intézményi felhasználók körében az e-közigazgatás bevezetéséről .................................................................................................................. 165 4.4. A helyzetelemzési módszertan és a kérdőívek szakértése ..................................... 166 4.5. Helyzetelemzés szakértése ..................................................................................... 174

Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorcium, Helyzetfelmérés

4

1. Bevezetés Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002-ben pályázatot nyújtott be a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt Felkészítés az információs társadalomra, információs és kommunikációs kultúra fejlesztése c. pályázati felhívásra. A Tanács elfogadta az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány elkészítése című pályázatot. A tanulmány elkészítése és a fejlesztések megvalósítása érdekében a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Stratégiakutató Intézet Kht., a Datatrans Internet Kft. és a Király Igazgatás-szervezési Bt. létrehozta Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorciumot. Az e-közigazgatás gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány azt kívánja vizsgálni, hogy megteremtéséhez milyen feltételek vannak jelenleg az önkormányzatoknál. A vizsgálatokat 7 különböző önkormányzati szinten (kisközség - Isztimér, nagyközség Bodajk, kisváros - Mór, nagyváros - Székesfehérvár, térségközpont Aba, megye - Fejér, régió – Közép-Dunántúl) folytattuk. A program végrehajtásának harmadik fázisa a program helyzetelemzés elkészítése. Az Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorcium tagjaként a Stratégiakutató Intézet készítette el a hét önkormányzati szint helyzetelemzését. A vizsgálatok egy része telefonos kérdőíves kitöltési módszerrel, mások személyes interjúkon keresztül, valamint tesztkitöltős kérdőíveken folytak. A személyes interjúkat többek között polgármesterekkel, civil szervezeti vezetőkkel készítettünk. A kérdőíveket az önkormányzati hivatalok munkatársainak, a civil szervezetek, decentralizált intézmények képviselőinek továbbítottuk. A kiértékelést a jelen dokumentum tartalmazza. A tanulmány végén mellékletben helyeztük el a helyzetelemzés módszertanára vonatkozó dokumentumot, a felmérés során felhasznált kérdőíveket, az adatgyűjtés érdekében felkeresett szervezetek, személyek tájékoztatására szolgáló összefoglalót, benne az e-közigazgatás alapfogalmaira vonatkozó résszel, valamint a helyzetelemzés módszertana, a kérdőívek és maga a helyzetfelmérés szakértői véleményét tartalmazó dokumentumokat, amelyeket a konzorcium tagjaival egyeztetve a Veszprémi Egyetem e-Közigazgatási Kutató és Fejlesztő Munkacsoportja végzett el. Itt mondunk köszönetet mindazoknak, akik idejüket megosztották velünk, és válaszaikkal segítették munkánkat. Nagykovácsi, 2003. október 3. Csörgő Zoltán Stratégiakutató Intézet Kht

2. Vezetői összefoglaló 2.1. A helyzetelemzés célja, a felhasznált adatok forrásai Az információs-kommunikációs forradalom eredményeként a XXI. században az emberek többsége olyan intelligens településeken fog élni, amelyeknek a nagysebességű multimédiahálózat lesz az egyik legfontosabb közműve. A fejlesztés célja településeink információs kultúrájának, informatikai közműellátottságának javítása, egységessé tétele, a lakosság informatikai képzettségének növelése. Mindez nem csupán a településen élők életminőségét változtatja meg, hanem új távlatokat nyit a települések fejlődésében, a regionális együttműködésben, valamint az európai és globális integráció folyamatában. Az e-közigazgatás egyike azon területeknek, ahol az állampolgárok rövid távon érezhetik az információs társadalom életükre gyakorolt forradalmi hatását. A hivatalokban való sorban állás helyetti on-line ügyintézés elterjedése megmutatja a polgároknak, hogy milyen kedvező hatással lehet hétköznapjaikra az új technológia, ezáltal növeli elkötelezettségüket és részvételi szándékukat a helyi fejlesztési programokban. Az e-közigazgatásnak nem csupán időt megtakarító hatása van, hanem költségkímélő megoldást is jelent, illetve tovagyűrűző hatásai révén erősíti az állampolgári részvételt a demokratikus intézményekben. Ezért kijelenthetjük, hogy az e-közigazgatás kulcsfontosságú fejlesztési terület, melyet a jelen tanulmány is felméréseivel, eredményeivel, tapasztalataival kíván támogatni. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány helyzetelemzése a tervezett modellprogram kidolgozásának és bevezetésének megfelelően - hét különböző önkormányzati szinten (kisközség, nagyközség, kisváros, nagyváros, térségközpont, megye, régió) vizsgálta, hogy milyen feltételekkel rendelkeznek jelenleg az önkormányzatok, és mit tudnak felvállalni a gyűjtőportál megvalósításához. A helyzetelemzés során összehasonlító elemzéssel tártuk fel azon fejlesztési lehetőségeket, amelyek egyrészt az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósítását biztosítják, másrészt rámutatnak azon adottságokra, amelyek kiaknázása az egységes e-közigazgatási önkormányzati modell kialakítását segítheti. A feltáró munka során az alábbi forrásokra építettünk: 1. A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai a székesfehérvári kistérség, valamint tágabb környezetére, Fejér megyére és a Közép-dunántúli régió1 területeire vonatkozóan; 2. A regionális és a megyei információs társadalom és e-közigazgatás fejlesztés stratégiái2; 3. A kistérségben eddig elkészült felmérések és fejlesztési tervek3; 1

Fejér megye Statisztikai Évkönyve 2000, Székesfehérvár, 2001. – Magyarország kistérségei. Közép-Dunántúl, KSH Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságai, Veszprém, Székesfehérvár, Tatabánya, 2000. – A Közép-dunántúli Régió Intelligens Stratégiája és Operatív Programja (SKI Kht. 2001) - Intelligens Fejér Megye Stratégiai és Operatív Programja, SKI Kht. 2001; Aba intelligens várossá válásának Stratégiája és Operatív Programja, 2002. 2 Intelligens Fejér Megye Stratégia, Intelligens Fejér Megye Konzorcium, Nagykovácsi-Székesfehérvár, 2001. – Közép-Dunántúl Intelligens Régió Stratégiája, Stratégiakutató Intézet Kht., Nagykovácsi, 2001; Fejér megyei eközigazgatás stratégiája és operatív programja, KFKI ISYS Kft. – Stratégiakutató Intézet Kht., 2002. 3 Aba központú mikrorégió lehetőségei a térségi központtá válásban, Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet, Budapest, 2000 október. – A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja 2001-2007. - Szé-

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 5. A megyei elektronikus és írott sajtó. 4. A helyi térségi politika legfontosabb szereplőivel, az önkormányzati képviselőtestület tagjaival, valamint a helyi gazdaság szereplőivel, civilszervezetekkel és kulturális élet szereplőivel készített interjúk, kérdőíves felmérés, valamint a lakosság körében végzett reprezentatív kérdőíves felmérés; A tanulmányban az adekvát és naprakész információk megszerzése végett leginkább ez utóbbi forrásra építettünk, hiszen a legfontosabb helyi politikai szereplők, a képviselők, a különböző olyan intézmények vezetői, nem utolsó sorban pedig a vizsgált településeken élők lesznek azok, akik és amelyek információ szolgáltatói vagy felhasználói lesznek a megvalósuló gyűjtőportálnak.

2.2. A tapasztalatok összegzése a hét önkormányzati szinten Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány elkészítése érdekében azt kívántuk vizsgálni, hogy a rendszer megteremtéséhez milyen feltételek állnak jelenleg rendelkezésre az önkormányzatoknál, a különböző szinteken: • Kisközség - Isztimér • Nagyközség - Bodajk • Kisváros - Mór • Térségközpont - Aba • Nagyváros - Székesfehérvár • Megye – Fejér megye • Régió – Közép-dunántúli régió A helyzetelemzés önkormányzati szintenként mutatja a különböző kérdésekben szerzett tapasztalatok összegzését. Az így létrejött tanulmány modellként szolgálhat más önkormányzatok számára és a modellt alkalmazni kívánók, összevethetik a leírtakat saját tapasztalataikkal. Az alapfogalmak magyarázatait a vezetői összefoglaló végén találhatják meg.

2.2.1.

Kisközségi szint

A kisközségben nem tudtak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolódási pontot látnak a többi közigazgatási szinten kialakítandó e-közigazgatási kezdeményezésekhez, mivel még ismeretlen a közigazgatási rendszer reformjának koncepciója. Valószínűleg ugyanezen okból kifolyólag nem tudtak válaszolni arra a kérdésre sem, hogy konkrétan milyen adat- és tartalomszolgáltatással tudnának hozzájárulni a tervezett e-közigazgatási gyűjtőportál munkájához. A hivatalok és a közintézmények adatszolgáltatáshoz való hozzájárulási készsége pozitívnak mondható, de a tartalomszolgáltatás területén központi döntést várnak. Az e-közigazgatási alapszolgáltatások közül kiemelten fontosnak tartják az okmányiroda munkájának, a hatósági engedélyeztetések, a közinformációk, az ingatlan-nyilvántartás, és az adóbevallás digitalizálását. A megvalósításhoz a meglévő informatikai infrastruktúrát és a kesfehérvári Kistérség területfejlesztési program, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány – Sárvíz kistérség intelligens stratégiája és operatív programja, Stratégiakutató Intézet, Nagykovácsi, 2003.

7

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program személyi feltételeket megfelelőnek, ugyanakkor az informatikai infrastruktúrát a lehetőségekhez mérten csak nagyon kis százalékban kihasználtnak ítélik. Az elektronikus közigazgatás bevezetésének egyik akadálya, hogy a vizsgált településen nincs szélessávú hozzáférési lehetőség s ez nem csak a költségeket növeli, hanem ellehetetleníti az interaktív szolgáltatásokat is. A hivatalok infrastrukturális fejlesztése időben megelőzte a dolgozók képzését. Ezért az informatikai lehetőségek és azok kihasználtsága között jelentős különbség van. Alapvető probléma a lakossági hozzáférés és az alkalmazásokhoz szükséges tudás hiánya. A helyiek a hagyományosan kialakult csatornákon keresztül gyűjtik be a fontosnak ítélt közinformációkat. Összességében elmondható, hogy az e-közigazgatás fejlesztése iránt nyitottság tapasztalható, de például a település elkészült honlapja iránt a helyi lakosság és vállalkozók érdeklődése nagyon alacsony. Az e-közigazgatás kialakításában számítani lehet a hivatalok pozitív hozzáállására, de potenciális veszélyforrás, ha nem történik meg a hivatali dolgozók felkészítése az e-ügyfélkezeléshez szükséges új kommunikációs technikák alkalmazására.

2.2.2.

Nagyközségi szint

A kisközségi és a nagyközségi szintről beérkezett adatok elemzésekor az derült ki, hogy nincs számottevő különbség a közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos tájékozottságban, a prioritások felismerésében és a várható feladatok körvonalazásában. A kisközségi szintről korábban elmondottak tehát egészében érvényesek a nagyközségi szinten is. A településnek van saját honlapja, ami azonban nem adatbázis háttérrel működik, s elsősorban a község életében fontos közinformációkat tartalmaz. Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályát a válaszadók elsősorban a központilag kidolgozott, az egész országra kiterjedő egységes koncepció hiányában látják. Eme akadály leküzdése a válaszadók szerint elsősorban a kormány dolga, a településekre csupán a végrehajtó szerep hárul. Összességében azokon a területeken látják célszerűnek az e-közigazgatás bevezetését, ahol az ügyintézés tömeges és automatizmusokat rejt magában. A településen viszonylag jól kiépített informatikai infrastruktúra jött létre, a dolgozók rendelkeznek a jelenlegi munkájuk elvégzéséhez szükséges alapvető informatikai ismeretekkel, ugyanakkor a kihasználtság messze elmarad az informatikai infrastruktúra nyújtotta lehetőségektől. A hivatalok munkájára a centralizált irányítás jellemző, így az e-közigazgatásban központi koncepció és irányelvek kialakítása nélkül nem lehet helyi kezdeményezésekre támaszkodni.. Fennáll annak veszélye is, hogy kellő tájékoztatás és bevonás hiányában az e-közigazgatás helyi fejlesztéseiben jelentős ingadozás fog mutatkozni.

2.2.3.

Kisvárosi szint

A kisvárosi szinten (Móron) az adatbázis összeállítása és digitalizálása napirenden van. A város intelligens fejlesztési programjában 2003-ban az önkormányzat döntése alapján az eközigazgatás feltételrendszerének és az interaktív szolgáltatásoknak a kialakítása prioritást élvez. 8


A válaszadók túlnyomó többsége a kisvárosi szinten is az elektronikus közigazgatás bevezetésétől az ügyintézés gyorsaságának és minőségének a javulását várja. A bizakodás itt is a legidősebb korosztály körében a legnagyobb, meghaladja a 90 százalékot. A számítógéppel és Internet kapcsolattal nem rendelkezőknek jelentős részét motiválná az elektronikus közigazgatás bevezetése azok megszerzésére. Arányuk a legfiatalabb korosztály esetében a legmagasabb (82 százalék), s a legidősebbek esetében a legalacsonyabb (36%). A megkérdezettek nagyjából azonos területeken tartották fontosnak az e-közigazgatás bevezetését, elsősorban az okmányügyintézés, a gépjármű ügyintézés, adóbevallás és a szociális ügyek intézése területén. A kisvárosi szinten összességében azt emelnénk ki, hogy amellett, hogy a város rendelkezik intelligens fejlesztési stratégiával, amelynek részét alkotja az e-közigazgatás kialakítása, elkészült a város informatikai rendszerének interaktív programja, megvalósítása már folyamatban van. A 2003-2004 évben elkezdődik a város digitális adatbázisainak készítése is. A város rendelkezik honlappal, amelyen már kialakították az ügyintézéshez szükséges egyablakos felület, továbbá a város honlapja tartalmazza a várossal kapcsolatos közinformációkat. A honlap iránt a helyi lakossági érdeklődés azonban igen gyenge. Az információáramlásnak még a hagyományos módozatai a legelterjedtebbek.

2.2.4.

A közigazgatásban dolgozó ügyintézők körében végzett felmérés a három településen

A legfontosabb megállapítás, hogy az irodák infokommunikációs helyzetét a kétharmados többség jónak tartja, a maradék egyharmad azonban átlagosnak vagy annál is rosszabbnak, kiemelkedőnek viszont senki sem gondolja. Az infokommunikációs eszközök általános használatát nehezíti, hogy a megyei hivatalok nem fogadják el e-mail alapon az adatokat (APEH, Okmányiroda, Földhivatal stb.), az elektronikus aláírás nem működik, mert nagy a bizalmatlanság, megoldatlan a biztonság, az ügyfél-azonosítás. Az ügyintézők az elektronikus közigazgatás bevezetésétől azt várják, hogy az ügyintézés gyorsabbá válik, csökken a papírmunka, pontosabb és naprakészebb lesz az információáramlás a hivatalok között. Közvetlenné válik a kapcsolat különböző hivatalokkal és a lakosság elégedettebb lesz a közszolgáltatások színvonalával. A válaszadók szerint az elektronikus közigazgatás elterjedésének főbb akadályai, hogy nincs egységesen kidolgozott, mindenre kiterjedő, a gyakorlati kérdésekkel összehangolt rendszer, a lakosság többsége még sokáig csak a személyes ügyintézést tudja igénybe venni a műszaki feltételek és az ismeretek hiánya miatt. Nincs szélessávú infrastruktúra, kellő bizalom és az ügyintézők körében a szakmai és informatikai felkészültség hiánya mutatkozik.

2.2.5.

A vállalati és intézményi felhasználók körében végzett felmérés a három településen

A felhasználók megelégedettsége a közigazgatási hivatalok munkájával viszonylag jónak mondható.

9


A válaszadók a következő eredményeket várják a közigazgatás bevezetésétől: • • • •

2.2.6.

Megélénkül a kapcsolatrendszerük Napra kész információk birtokába jutnak Csökken az elszigeteltségük Az ügymenet gyorsabbá és egyszerűbbé válik

Kistérségi szint

A vizsgált kistérség, a Sárvíz mellékén elhelyezkedő települések együttműködésére az 1990es években a közös táji, gazdasági, társadalmi adottságokra és kulturális hagyományokra alapozva létrejött szövetség. A kistérség települési önkormányzatai megegyeznek abban, hogy az e-közigazgatás bevezetésével (a hagyományos ügyintézési formák fenntartása mellett), modellértékű együttműködést alakítanak ki az EU csatlakozásból adódó lehetőségek kihasználásával. A kistérségi eközigazgatás bevezetésének erőssége, hogy az e-közigazgatás fokozatos elterjesztését támogató politikai szándék megvan, a térség stratégiai és pilot projektjei elkészültek az eközigazgatás bevezetésére. A térségi társulás szervezeti keretei adottak, számba vették már a kistérségi funkciók ellátásához szükséges feladatokat. A térinformatikai alkalmazásokkal a különböző elemzésekhez szükséges adatok adatbázisokban vannak. Nincs ugyanakkor közvetlen kapcsolat a hivatal, az intézmények, a kapcsolódó önkormányzatok és a képviselők között és különböző mértékű a települések technikai ellátottsága, mind a polgármesteri hivatalok, mind az intézmények szintjén. A számítógépek és az Internet alkalmazások elsajátítása is különböző színtű az ügyintézők körében. A településeken működő hivatalok és intézmények dolgozóiban megvan a szándék az e-közigazgatás alkalmazására. Az infrastrukturális feltételek alapjában véve jók, de egységes paraméterek szerinti fejlesztés kialakítása szükséges. Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályait abban látják a megkérdezettek, hogy a térség az ország belső perifériája, ahol a számítógép luxus az embereknek, mivel a helyi gazdaságok elég rossz állapotban vannak. Nincs széles sávú Internet elérési lehetőség. Az emberek misztikus dolognak tartják a számítástechnikát. Az önkormányzatok ügyintézőinek hajlandósága van a változásra, de félnek attól, hogy nem hagynak elég időt nekik arra, hogy meg is tanulják. Az akadályok leküzdéséhez szükséges a kellő ismeretterjesztés, népszerűsítés, képzés, tudatformálás, a motiváció megteremtése, illetve az, hogy az emberek egyre több helyen tudjanak találkozni a számítógéppel. A kérdőíves interjúk – ahol a válaszadók hivatali ügyintézők, vállalati intézményi felhasználók, civil szervezetek voltak -, során a megkérdezettek 50%-a fontosnak tartja az eközigazgatás bevezetését, másik 50% pedig részben tartja szükségesnek. Nagy elvárásokat fogalmaztak meg az e-közigazgatás bevezetésével is. Kényelmet, gyorsabb ügyintézést, pontosabb és áttekinthetőbb rendszert várnak, ahol kevesebb a sorban állás és az ügyfeleknek nem kell várakozniuk. Otthonról a közigazgatás legkülönbözőbb szintjeit el lehet érni és hatékonyan lehet az ügyeket intézni, gyorsan lehet információhoz jutni. A megkérdezettek 25%-a szerint korlátolt mértékben javul az ügyintézés gyorsasága az e-közigazgatás bevezetésével, 75% azonban lényeges javulást prognosztizál. Az e-közigazgatás bevezetését a napi ügyek 10

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program intézésének szintjén tartják fontosnak meglepően magas (75 %) arányban, a megkérdezettek. A válaszadók túlnyomó többsége az elektronikus közigazgatás bevezetésétől az ügyintézés gyorsaságának és minőségének a javulását várja. A bizakodás itt is a legidősebb korosztály körében a legnagyobb, meghaladja a 90 százalékot. A megkérdezettek Abán is nagyjából azonos területeken tartották fontosnak az e-közigazgatás bevezetését, elsősorban az okmányügyintézés, a gépjármű ügyintézés, adóbevallás és a szociális ügyek intézése területén. A lakossági felmérés adatai szerint a válaszadók túlnyomó többsége az elektronikus közigazgatás bevezetésétől az ügyintézés gyorsaságának és minőségének a javulását várja. Mivel a megkérdezettek nagyjából azonos véleményen voltak a hivatali, vállalati, intézményi, felhasználók és civil szervezetek által adott válaszokkal, itt azokat külön nem ismételjük meg.

2.2.7.

Nagyvárosi szint

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben megalkotott Közgyűlési határozatában indította el a Digital Regia programot, mely által az információs társadalom városi szintű kiépítését célozta meg. A korábbi fejlesztésekből kiindulva az önkormányzatnál végzett felmérés azt igazolta, hogy az infrastrukturális fejlettség alapvetően jónak mondható, leginkább a kiegészítő eszközök és a digitalizálás mértéke terén mutatható ki némi elmaradás a kívánatostól. Mindezeken túl mind a képviselők, mind a hivatal vezetőinek megvan a szándéka – legalábbis retorikai szinten - a továbblépésre, az e-közigazgatásra való áttérésre, a hagyományos ügyintézési formák megtartása mellett. Az ügyintézést a világhálón keresztül is be kívánják vezetni, különböző formanyomtatványok ehhez már most letölthetők. Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályait a következőkben látják, egyre több ember számára válik természetessé, de aki még nem találkozott vele az idegenkedik a számítógéptől, és az Internettel nem tud mit kezdeni. Anyagi nehézségek vannak, a magyar jövedelmi viszonyokhoz képest még mindig drága a számítógép, az Internet használat. A hagyományos adminisztráció megszokottá vált. A gondolkodásmód, a szemlélet, az újtól való idegenkedés. A legtöbben autodidakta módon tanulták meg a gépeket kezelni, a képzés valahogy mindig elmaradt, vagy nem volt rá idő, vagy nem az ment el rá, akinek szüksége lett volna. Nincsen kiépített hálózat a hivatal, a politikusok, az intézmények és a kapcsolódó önkormányzatok között. Nem kellő az elhivatottság az e-önkormányzás elterjesztésére, a döntéshozóknak fogalmuk sincs arról, hogy ez mi munkával jár. A kialakítás vélhetően sok pénzbe kerül és a szükséges változásokat a monetáris politika nem támogatja. Még nincs erős nyomás a lakosság részéről az e-ügyintézésre. Az akadályok leküzdésének lehetőségeit a gyökeres szemléletváltásban, a határozott irányvonal kialakításában, a fejlesztés melletti elkötelezettségben látják. Ehhez kell megfelelő szakmai gárda, az önkormányzati belső működés megújítása, a hivatalok és az intézmények közötti együttműködő, horizontális működést biztosító struktúra, infrastruktúra kialakítása, az új igényekhez igazított eljárások, ügymenetek, folyamatok megújítása, az egyablakos eügyintézés kialakítása, a hagyományos megtartása mellett. Megfelelő pénzügyi, érdekeltségi rendszer kialakítása, uniós pénzek bevonásával, valamint egyre több tájékoztatás, felvilágosítás, oktatás, képzés, motiváció.

11

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A polgármesteri hivatal ügyintézői, az intézmények, a civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok és a cégek körében végzett kérdőíves interjúk eredményei alapján azt mondhatjuk, hogy az e-közigazgatás fogalmának és az információs társadalommal kapcsolatos európai fejlesztési dokumentumoknak az ismeretsége elenyésző. Annak ellenére, hogy az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztések kevéssé ismertek, az infokommunikációs eszközök használata többségében átlagos színvonalú, a megkérdezettek közel fele 47% fontosnak tartja az e-közigazgatás bevezetését, 44% részben tartja fontosnak, 6% pedig egyáltalán nem tartja szükségesnek. Nagyok az elvárások az e-közigazgatás bevezetésével is. Kényelmet, gyorsabb ügyintézést, pontosabb és áttekinthetőbb rendszert várnak, ahol az ügyfeleknek nem kell várakozniuk, nem érzik magukat kiszolgáltatottnak, az ügyirataikat nyomon követhetik. A megkérdezettek 50%a szerint korlátolt mértékben javul az ügyintézés gyorsasága az e-közigazgatás bevezetésével, 44% azonban lényeges javulást prognosztizál. Véleményük szerint ahhoz, hogy az ügyintézés gyorsabb legyen megfelelő tájékoztatásra és tájékozottságra van szükség. Elsősorban az ügyintézőket kell kiképezni, nem sajnálva erre sem az időt és a pénzt, mert csak akkor várható el, hogy az e-ügyintézés gyors, szakszerű és pontos legyen, ha minden szükséges ismerettel és tudással rendelkezik ehhez az ügyintéző. A jövő generációinak felkészítése már az iskolákban kell, hogy megkezdődjön, a folyamatos tájékoztatásra pedig azoknak van szüksége, akik a mindennapok során intézik ügyeiket. Olyan ügymenetek kialakítására van szükség, amelyek a felhasználók számára a legegyszerűbb eligazodást teszik lehetővé. Az e-közigazgatás bevezetését a napi ügyek intézésének szintjén tartják fontosnak a megkérdezettek. A legtöbben 88% a közérdekű információk után érdeklődnének, 85% tartja fontosnak az okmányügyintézést, 59% pedig az adóbevallását intézné elektronikus úton, 68% a turisztikai információkat tartja fontosnak. A lakossági felmérésből is az adatok arra világítottak rá, hogy a válaszadók túlnyomó többsége az elektronikus közigazgatás bevezetésétől az ügyintézés gyorsaságának és minőségének a javulását várja. A megkérdezettek nagyjából azonos véleményen voltak a hivatali, intézményi, civil, kisebbségi és céges válaszadókkal.

2.2.8.

Megyei szint

A megyének létezik elfogadott stratégiája az e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozóan, ezért kézenfekvő volt a létező stratégiai tanulmányt alapul venni a helyzetfelmérés megyei szintű tanulmányrészének elkészítéséhez. A fejlesztés során a következő alapkövetelményekre kell figyelni: • Csak rendszerszerű és koncepcionális lehet a fejlesztés • Határozott politikai akarat és egységes önkormányzati döntésvégrehajtás szükséges • A helyi társadalmak informálása és beavatása elengedhetetlen. Továbbá alapfeladat: • Az önkormányzatok és a köztisztviselők felkészítése • Szabványok és minőségbiztosítás • Kudarcelkerülési technikák elterjesztése. Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai között az egyik legfontosabbnak az intézmények az együttműködés és információáramlás hiányát látták a regionális, megyei önkormányzatok illetve a megyében található dekoncentrált hivatalok között. További akadályokként említet12

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program ték a megkérdezettek, hogy a személyi feltételek sok esetben nem megfelelőek, az informatikai képzettség hiányzik, valamint a lakosság Internet elérésében is bőven vannak hiányosságok, különös tekintettel a szélessávú hálózatra. Az elektronikus aláírás nem terjedt még el, továbbá megfigyelhető az illetékes hivatalok lassúsága és ellentmondásos hozzáállása is. Öszszességében és némiképp leegyszerűsítve úgy is fogalmaztak, hogy az e-közigazgatás kultúrája lényegében ismeretlen. Az akadályok leküzdésének lehetőségét többek között abban látják, ha folyamatos felvilágosító munka kíséri az e-közigazgatás bevezetését, valamint megteremtik az egyéni és szervezeti kezdeményezések lehetőségét. Szükséges a tárcaközi egyeztetések megvalósítása, az adatvédelem biztosítása, a felhasználás szabályozása és egységesítése, valamint az Internet elérhetőség széleskörű biztosítása. Megyei szinten összességében felismerték az e-közigazgatás bevezetésének szükségességét, hozzájárulási készség tapasztalható az e-közigazgatás fejlesztéséhez és ehhez viszonylag jól kiépített informatikai infrastruktúra, modern, automatizált adatbázisok léteznek az eközigazgatási gyűjtőportálhoz való kapcsolódás képességével.

2.2.9.

Regionális szint

A regionális intézmények a következő információkkal rendelkeznek, amelyeket az eközigazgatási gyűjtőportálon szükséges vagy érdemes hozzáférhetővé tenni: • oktatás, a közigazgatásban is használható távoktatási anyagok • ajánlása különböző témakörökben • települési/térségi fejlesztési programok, stratégiák, elemzések • egyedi (például befektetési, ingatlanfejlesztési) projektek nyilvános vagy zártkörű információi • információk támogatási lehetőségekről, pályázatokról • metodológiai tárgyú segédletek, útmutatók (például tervezés, projektmenedzsment, pályázatkészítés) A megkérdezettek az alábbi, e-közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokat tudnák igénybe venni: • Helyi statisztikák • Település-, területfejlesztést, rendezést érintő jogszabályok és helyi rendeletek • Eljárások ismertetése, ügyleírások • Elektronikus ügyintézés (például földhivatali ügyletek, adózás) • Önkormányzati térinformatikai szolgáltatások (ingatlanok, befektetési lehetőségek, közművek). A megkérdezettek a következő eredményeket várják a közigazgatás bevezetésétől: • az ügyintézés gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá válása • hatékonyabb együttműködés és kooperáció elsősorban a közigazgatáson belül, másodsorban a közigazgatás és az üzleti, illetve a civil szféra közt • teljeskörű e-ügyintézés • minimális elvárás: online bejelentkezéssel legfeljebb tíz perces várakozás az ügyintézésre Az intézmények a következőkkel tudnának hozzájárulni az e-közigazgatás fejlesztéséhez: 13

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program • • • •

szakmai segítségnyújtás az önkormányzatoknak bizonyos szolgáltatások kialakításában és működtetésében bizonyos szolgáltatások menedzselése információközvetítés egyes kutatási programokhoz való kapcsolódás nyomán, az abban szerzett tapasztalatok adaptálása (például szolgáltató közigazgatás és információs technológia című kutatási program) számítástechnikai képzés az e-közigazgatásban résztvevőknek.

Regionális szinten alapvetően az nehezíti az e-közigazgatás bevezetését, hogy még nem dőlt el, hogy mikortól és milyen tartalommal jönnek létre az önkormányzati régiók. Eddig ezért nem épülhetett ki a regionális közigazgatási rendszer, és nem lehet azt sem tudni, hogy a törvényi szabályozás milyen mértékben teszi lehetővé a regionális közigazgatást. A veszély tehát abban van, hogy elhúzódhat a regionális szintű közigazgatás megteremtése, és a közigazgatási reform nem kapcsolódik egybe az e-közigazgatási fejlesztésekkel.

2.3. A helyzetelemzés előkészítése, a vizsgálati munka, a tapasztalatok rövid összegzése Az Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorcium 2003 áprilisában, az eredetileg tervezetthez képest több mint három hónappal később köthette meg a szerződést a pályázat teljesítéséről a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal. A konzorcium tagjai elhatározásuk szerint tartani kívánják magukat az előzetes tervhez, ennek érdekében némiképp változtatni kellett a részfeladatok eredetileg tervezett elvégzésének határidején. Nehezítette a részfeladatok közül különösen a jelen tanulmány alapját képező helyzetfelmérési munkálatok elvégzését, hogy a pályázat beadása és a szerződés megkötése között önkormányzati választások zajlottak Magyarországon. Ezt azért tartjuk fontosnak megemlíteni, mert azon önkormányzatok, amelyek a pályázat beadása előtt közreműködői nyilatkozatot adtak ki annak jelzésére, hogy együttműködő partnerek lesznek a megvalósítás során, a választások után már nem minden esetben érezték érdekeltnek magukat például az adatszolgáltatásban. Különösen a megyei önkormányzati szinten jelentkezett markánsan az adatokhoz való nehezített hozzáférés. A megyei hivatalok nagyobbik része készséggel állt rendelkezésünkre és szolgáltatott számunkra adatokat. Több hivatal azonban megtagadta a válaszadást, mondván, hogy a kérdőív témáját alkotó fejlesztések az országos központhoz tartoznak, s a megyei hivatalok többnyire nem rendelkeznek beleszólással ezekbe a kérdésekbe, ezért megyei szinten nem tudnak adekvát információt adni. A helyzetfelmérés, a kérdőívek kitöltése a megyei közigazgatási vezetők körében olykor nem várt akadályokba ütközött. A kérdőívek kitöltése folyamatosan halasztódott, majd végül azt az információt juttatták el hozzánk, hogy kérjünk állásfoglalást a megyei közgyűlés elnökétől, valamint a megyei főjegyzőtől. A megyei közgyűlés elnökétől végül is a helyzetfelmérés lezárásának végén kaptuk meg azt a levelet, amelyben a megyei önkormányzat e-közigazgatás fejlesztési tevékenységéről tájékoztat. A kérdőíves felmérést a Fejér megyei dekoncentrált hivatalok körében is elvégeztük, amelyek vezetői szóban vagy írásban adtak választ. Az e-közigazgatási gyűjtőportál megvalósíthatósági tanulmányának helyzetfelméréséhez regionális szinten mindössze öt szervezet részére küldhettük ki a kérdőívünket. Ennek köztudomásúlag az az oka, hogy a regionális szintű intézményrendszer még nem épült ki Magyarországon. Az öt intézményből ehelyütt nem tartjuk fontosnak megemlíteni azokat a szerveze-

14

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program teket, amelyektől nem érkeztek vissza – többszöri kérés ellenére sem – a kitöltött kérdőívek. Két intézmény azonban részletes segítséggel szolgált: a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a Regionális Munkaerőfejlesztési és Képző Központ. A regionális szintű helyzetfelmérést végül is tehát két kitöltött kérdőív adatai, információ segítségével végezhettük el. (Az eredmények ábrázolását diagramokon ez esetben nélkülöztük – éppen a kevés releváns adat birtokában.)

2.4. A helyzetelemzés eredménye A helyzetelemzés során feltárt adatokat – különösen tehát a kérdőíves felmérés során összegyűjtötteket - egyrészt diagramokban összesítettük, amelyeket részletes elemzéssel is kiegészítünk, másfelől a fejlesztéseknél elterjedtté vált SWOT-analízis technikájával éltünk. Bármennyire is akadályokba ütközött az adatgyűjtés, ennek ellenére a különböző adatforrásokból és a beérkezett információkból korrekt és minden lényeges szempontot tartalmazó helyzetkép állt össze. A helyzetelemzés alapján a továbbiakban elkészülnek a gyűjtőportál megvalósíthatósági tanulmány résztanulmányai, a tartalomfejlesztés feltételrendszere, a követelmények és az informatikai koncepció megfogalmazása a hét különböző önkormányzati szintre.

2.5. Az e-közigazgatás alapfogalmai Digitalizált adatok: infokommunikációs eszközök segítségével átalakított analóg információk. e-Demokrácia: az információs kor politikai/közösségi működési eszménye, új demokráciamodell. Az a politikai rendszer, amely nem az eddigi alattvaló állampolgárokból áll, hanem a résztvevő állampolgárokból. A közvetett, képviseleti demokráciából továbblépve az új infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások révén e-módon elvileg minden állampolgár közvetlenül a politikai közösség része lehet. Az e-demokrácia teszi lehetővé, hogy az atomizált helyi társadalomból evolúciós folyamat keretében intelligens civil társadalom jöjjön létre. Az e-demokráciában – az e-választások segítségével is - valóban megvalósulhat minden szabadságjog s érvényesülhet minden közösségi felelősség. Így a digitális önkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát. Elektronikus eszközellátás: Az infokommunikációs eszközök valamint az információs hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő eszközök biztosítása. Elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás): a helyi vagy térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. Az e-közigazgatás négy „oldal” új tartalmú és új típusú partneri együttműködését jelenti. Az e-közigazgatás keretében a (1) helyi társadalom, a (2) nemzeti s regionális állam, a (3) helyi önkormányzat és közigazgatás, és a szükséges (4) helyi tudásközpontok elektronikus kapun (portálon, e-piactéren) való kommunikációja és közösségi működése. Az e-közigazgatás célja: a civil társadalmi e-kapu, az önkormányzati-közigazgatási ekapu, a kormányzati és regionális e-kapu, s a közigazgatási tudás e-kapu összenyitása és magas szintű közigazgatási együttműködése. A helyi „végrehajtó hatalom” modernizálása, az eügyintézés bevezetése, a nem papíralapú okmánykezelés. e-Közigazgatási alapszolgáltatások: a hagyományos közigazgatási feladatokat, funkcióknak elektronikus úton történő ellátása. Egyik csoportja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások (adóbevallás, álláskereső szolgáltatás, társadalombiztosítási ügyintézés, okmányügyinté15

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program zés, gépjármű nyilvántartás, építési engedélyigénylés, rendőrségi feljelentések, közkönyvtárak, hatósági bizonyítványok, felvételi jelentkezés, lakcímváltoztatás, egészségügyi szolgáltatások). A második csoportba a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tartoznak (adó- és ÁFA-bevallás, cégbejegyzés, vámnyilatkozat, engedélyek, egyéb e-adatok bejelentése, közbeszerzés). e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer: olyan portálok rendszere, amelyek a településekről teljes körű közérdekű információt szolgáltatnak, másrészt több lépcsőben elérhetővé teszik az egységes szerkezetű adatbázisba gyűjtött közhasznú adatokat. e-Önkormányzat: az e-kormányzás adaptálása az önkormányzásra, avagy a hálózati alapú technológiák alkalmazása az önkormányzat által képviselt közösség szolgálatára. Szűkebb értelemben az önkormányzati testületek (és bizottságok) munkájának digitális módja, tágabb értelemben az önkormányzás folyamatába való társadalmi bevonás, aktív e-részvétel lehetővé tétele. Az e-önkormányzás feladata az is, hogy elektronikus együttműködés legyen helyi társadalom és helyi önkormányzat, helyi önkormányzat és állami kormányzás között. Végül az önkormányzati testületek és polgármesteri hivatalok közti folyamatosan modernizált belső működés. e-Ügyvitel: egyfelől nem papíralapú vagy éppen egyablakos e-ügyintézés, avagy a mainál sokkal gyorsabb, egyszerűbb, profi közigazgatási (természetesen elektronikus) ügyintézés. Az e-ügyvitel nemcsak számítógépes hálózaton keresztül történő hivatali ügyintézés, amely a kitöltött űrlapok letöltését és leadását egyaránt lehetővé teszi. Másfelől hatékony információkezelés is, amelynek során megvalósul a nyilvános adatok kétoldalú (interaktív) hozzáférése, az információszerzés is. Hálózat: az infokommunikációs eszközök egymáshoz kapcsolása által kialakított virtuális rendszer, amely az információk közvetítését és hozzáférését biztosítja. Hálózati hozzáférés: információhoz való hozzájutás vagy információ közlésének lehetősége a hálózatba kötött infokommunikációs eszközök igénybevételével. Infokommunikációs eszközök: az információs és kommunikációs technológia alapján működő olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik az egymástól távoli emberek, szervezetek közötti hatékony, beszéden vagy íráson alapuló digitális információcserét, s amelyek új munkamegosztási struktúrát, új életmódformákat hoznak létre, megváltoztatják a társadalmi, gazdasági döntéshozatali mechanizmusokat és a döntések visszacsatolását. Információs társadalom: olyan társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődési forma, amelyben az információ megszerzése, tárolása, feldolgozása, kiértékelése, továbbítása, elosztása és terjesztése mellett az új információk, tudások, létrehozása, „termelése” központi szerepet játszik a társadalmi folyamatokban és a gazdasági tevékenységben. Tartalomszolgáltatás: egy új iparág, a tartalomipar megteremtésének alapja: szöveges, numerikus, képi, hangos, multimediális információk közzététele időben vagy anyagilag korlátozott vagy korlátlan módon a különböző (Internet, mobil) hálózatokon.

16

3. Helyzetfelmérés értékelése a 7 önkormányzati szintre vonatkozóan 3.1. Isztimér - kisközségi önkormányzat 3.1.1.

Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai megyei vagy régiós dokumentumok ismerete

A kérdőívekben hivatkozott szakmai anyagok (eEurope 2002, eEurope 2003-2005, eEurope+, eContent, Magyar Információs Társadalom Stratégia, Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia, Intelligens Fejér Megye Stratégia) 2003. június 10-től az önkormányzat portálján www.fehervar.hu/ekozig elérhetőek voltak. A fenti dokumentumok egy részéről már hallottak a megkérdezettek, de nem ismerik azokat részleteikben. A megkérdezettek tájékozottsága valamivel jobb a megyei dokumentumok tekintetében, viszont mind a regionális, mind pedig a nemzeti és uniós fejlesztési koncepciók esetében megállapítható, hogy az ismeretek rendkívül alacsony szinten mozognak. Az alulinformáltság különösen vállalkozói körben és a közintézményeknél látványos. A dokumentumok részletes ismeretének hiányában az adaptációra vonatkozó kérdés „Ezekből milyen elemeket adaptálna az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer stratégiájába?” többnyire megválaszolatlan maradt, vagy az intézmény szűk szakmai munkájával kapcsolatosak. Ugyanez volt a tapasztalatunk a Digital Regia programmal kapcsolatban is.

3.1.2.

Az e-közigazgatási gyűjtőportál rendszerrel szemben támasztott elvárások

A megkérdezettek a gyűjtőportál stratégiáját a következő prioritások köré építenék: • Egységes központilag kialakított koncepció • Azon szolgáltatások területére való koncentrálás, ahol tömeges igények jelentkeznek és mechanikus az ügyintézés: okmányiroda, ingatlan nyilvántartás, hatósági engedélyeztetések stb. • Naprakész jogtár (határozatok, rendelkezések, jogszabályok stb.) A válaszadók, mivel még ismeretlen számukra a közigazgatási rendszer reformjának koncepciója, nem tudtak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolódási pontot látnak a többi közigazgatási szinten kialakítandó e-közigazgatási kezdeményezésekhez. Valószínűleg ugyanezen okból kifolyólag nem tudtak válaszolni arra a kérdésre sem, hogy konkrétan milyen adat- és tartalomszolgáltatással tudnának hozzájárulni a tervezett e-közigazgatási gyűjtőportál munkájához. A kérdőíves felmérést kísérő háttérbeszélgetésekből egyértelműen kiviláglik minden szinten a nyitottság az e-közigazgatási portál létrehozását illetően. A hivatalok és a közintézmények adatszolgáltatáshoz való hozzájárulási készsége pozitívnak mondható, de a tartalomszolgáltatás területén központi döntést várnak. Az e-közigazgatási portállal szemben meglehetős bizonytalanság volt megfigyelhető a helyi vállalkozások körében: az információs rendszerek iránti bizalmatlanság jól kitapintható. Töb-

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program ben hangot adtak annak, hogy munkavégzésük során még nem tudják igazán kihasználni az internetet, a működésükhöz szükséges hivatali ügyintézés a papíralapú dokumentumokra és a személyes kapcsolatokra épül. Nem látják igazán, különösen a hatósági engedélyeztetések területén, miként lehet az egyedi esetek és elbírálások miatt ezen változtatni. A vállalkozók inkább felhasználói mintsem alakítói az e-közigazgatási portálnak. A válaszadók e-közigazgatási alapszolgáltatások közül kiemelten fontosnak tartják az okmányiroda munkájának, a hatósági engedélyeztetések, a közinformációk, az ingatlannyilvántartás, és az adóbevallás digitalizálását.

3.1.3.

Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához

A válaszokból az derül ki, hogy a településen a meglévő informatikai infrastruktúrát és a személyi feltételeket megfelelőnek ítélik. Ennek ellenére a községi hivatalban és intézményekben az informatikai infrastruktúra a lehetőségekhez mérten csak nagyon kis százalékban kihasznált. A községnek van saját honlapja, ami azonban nem adatbázis háttérrel működik, s publikálható adatokat sem tárolnak. A honlap-fejlesztéseket kistérségi összefogással pályázati támogatás segítségével végezték, de a honlapok elkészülte óta a települések között nem történt kísérlet arra, hogy az egyablakos rendszer egységes formában bevezetésre kerüljön. A község honlapján kialakították az egyablakos rendszert, de nincs feltöltve. A községi adatbázis digitalizálása csak a távlati tervek részét képezi. Erre a feladatra megfelelő szakemberük van.

3.1.4.

Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai és leküzdésük lehetőségei

Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályát a válaszadók elsősorban a központilag kidolgozott, az egész országra kiterjedő egységes koncepció hiányában látják. Eme akadály leküzdése elsősorban a kormány dolga, a településekre csupán a végrehajtó szerep hárul. Az elektronikus közigazgatás bevezetésének egyik akadálya, hogy a településen nincs szélessávú hozzáférési lehetőség s ez nem csak a költségeket növeli, hanem ellehetetleníti az interaktív szolgáltatásokat is. Az e-közigazgatásnak a lakosság körében való népszerűsítését elősegíthetik a már ma is működő információs szolgáltatások, úgymint az SMS vagy telefonos információ lekérdezés, adatlapok letölthetősége a honlapról, egyablakos rendszer beindítása (itt probléma, hogy nincs kidolgozott egységes formula rendszer, így hiába létezik az ablak a honlapokon, a letölthetőség nem működik, vagy csak igen kevés adatlap érhető el). Problémát jelent az is, hogy nincs egységes koncepció a formanyomtatványok kialakításához. Az egyablakos rendszer gyakorlati alkalmazásának gátló tényezője még, hogy nincs digitális aláírás, a személyi adatok ellenőrzéséhez ma még az eredeti okmányok, dokumentumok bemutatása szükséges, nem megoldott az illetékek fizetése. Ma még nagy akadályt jelent, hogy a megyei hivatalok csak a papíralapú dokumentumokat fogadják el. Több esetben az elektronikus ügyintézés bevezetése nem egyszerűsítette, hanem bonyolította a munkát (APEH). A kérdőíves felmérést kísérő háttérbeszélgetések rávilágítottak arra a helyi problémára is, hogy a hivatalok infrastrukturális fejlesztése időben megelőzte a dolgozók képzését. Ezért az informatikai lehetőségek és azok kihasználtsága között jelentős különbség van. A másik alapvető probléma a kistelepüléseken a lakossági hozzáférés és az alkalmazásokhoz szükséges 18

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program tudás hiánya. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a honlapot felkeresők többsége külső látogató. A helyiek a hagyományosan kialakult csatornákon keresztül gyűjtik be a fontosnak ítélt közinformációkat.

3.1.5.

Lakossági felmérés az e-közigazgatás bevezetéséről

A felmérés 100 fő telefonos megkérdezése útján történt, akik egyharmad-egyharmad arányban reprezentálják a 18-35 éves, a 36-55 éves és az 56 év feletti korosztályt. Az interjú legelején feltérképeztük a három korosztály iskolai végzettség és foglalkozás szerinti megoszlását (1-8. ábra) Iskolai végzettség / 18 - 35 év 50,0% 40,0%

43,8%

30,0%

37,5%

20,0% 10,0%

6,3% 12,5%

0,0%

0,0% 1. 8 általános

2. Szakmunkásképző

3. Érettségi

4. Főiskola vagy egyetem

5. Több felsőfokú diploma

1.ábra Iskolai végzettség / 36 - 55 év 50,0% 40,0%

41,2%

30,0%

41,2%

20,0% 10,0%

5,9% 0,0%

11,8%



3. Érettségi



2. ábra

19


Iskolai végzettség / 56 - év 80,0%

70,6%

60,0% 40,0% 20,0%

11,8%

5,9%

11,8% 0,0%





3. Érettségi

3. ábra

Iskolai végzettség / mind 35,0% 30,0%

32,0%

25,0%

30,0%

30,0%

20,0% 15,0%

8,0%

10,0% 5,0%

0,0%



3. Érettségi



4. ábra Foglalkozás / 18 - 35 év 37,5%

40,0%

25,0%

30,0%

18,8% 12,5%

20,0% 10,0%

0,0%

0,0%

6,3% 0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

1. Felsővezető

2. Középvezető

3. Szellemi foglalkozású

4. Irodai alkalmazott

5. Ipari munkás

6. Mezőgazdasági munkás

7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

5. ábra

20


Foglalkozás / 36 - 55 év 47,1%

50,0% 40,0%

23,5%

30,0%

11,8% 11,8%

20,0% 10,0%

0,0%

5,9%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

6. ábra Foglalkozás / 56 - év 41,2%

50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0%

5,9%

5,9%

17,6%

11,8% 11,8%

5,9%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0% 1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

7. ábra Foglalkozás / mind 60,0%

42,0%

40,0% 20,0%

2,0%

16,0% 14,0%

10,0%

2,0%

0,0%

6,0%

8,0% 0,0%

0,0%

1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

8. ábra 3.1.5.1 Számítógép használati szokások A közvetlenül az e-közigazgatásra vonatkozó kérdések előtt rákérdeztünk a lakosság számítógép és Internet használati szokásaira is. A felmérés egyik megállapítása, hogy a nagyvárosi eredményekhez hasonlóan lényeges eltérés figyelhető meg az egyes korosztályok számítógép használati szokásai között, a kor előrehaladtával csökken a számítógépet használók aránya.

21

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program További fontos eredmény, hogy Isztiméren a várositól lényegesen elmarad a számítógép használat, a legfiatalabb korosztályban is csak 55 százalék, míg Székesfehérvárott ez az érték 81 százalék volt (9. ábra). Az otthoni számítógéppel rendelkezők aránya követi a használókét. Az idősebb korosztályok esetében növekszik azok száma, akik rendelkeznek otthon számítógéppel, de nem használják azt, valószínűleg valamelyik fiatalabb családtagjuké a berendezés (10. ábra). Az Internet használati szokások érdekes eltéréseket mutatnak a városi értékekhez viszonyítva. Érdekes módon Isztiméren nagyobb az Internet felhasználók aránya, mint Székesfehérvárott. 59, 61 és 42 százalék az ottani 56, 41 és 23 százalékkal szemben. Érdekes, hogy az 56 év felettieknek csupán 9 százaléka válaszolta, hogy rendszeresen használja a számítógépet, míg 42 százalékuk internetezik saját elmondása szerint. Ezek lehetnek alkalmi számítógép felhasználók, akik esetleg külső segítséggel veszik igénybe azt. További lényeges eltérés a várossal szemben, hogy a munkahelyi és az otthoni internetezők mellett itt viszonylag nagy azok aránya, akik a teleházban vagy a könyvtárban használják azt, míg a megyeszékhelyen ezek száma elhanyagolható volt (11-14. ábra).

Használ-e rendszeresen számítógépet ? 94,1%

100,0%

66,0%

80,0% 60,0%

50,0% 50,0%

47,1% 52,9% 2. Nem

5,9%

20,0% 0,0%

1. Igen

34,0%

40,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

9. ábra

Rendelkezik-e számítógéppel otthonában? 120,0%

100,0%

100,0% 80,0% 60,0% 40,0%

62,5% 37,5%

70,0% 52,9% 47,1% 30,0%

20,0% 0,0%

1. igen 2. nem

0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

10. ábra

22


Használja-e az internetet? / 18 - 35 év 70,0%

62,5%

60,0% 50,0% 40,0% 30,0%

18,8%

20,0%

12,5%

10,0%

6,3% 0,0%

0,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban

24. Internet kávézóban

25. Könyvtárban

11. ábra Használja-e az internetet? / 36 - 55 év 100,0%

82,4%

80,0% 60,0% 40,0%

17,6%

20,0%

0,0%

0,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban

0,0%


0,0% 25. Könyvtárban

12. ábra

23


Használja-e az internetet? / 56 - év 120,0%

100,0%

100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0%

0,0%

0,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban

0,0%

0,0%

0,0%


25. Könyvtárban

13. ábra

Használja-e az internetet? / mind 100,0%

82,0%

80,0% 60,0% 40,0%

6,0%

20,0%

10,0%

2,0%

0,0%

0,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

14. ábra 3.1.5.2 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról A közigazgatásra vonatkozó kérdéseket annak felmérésével kezdtük, hogy a megkérdezettek milyen gyakorisággal kerülnek kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztályban többségben vannak azok, akiknél ez a gyakoriság csupán évi egy-két alkalom. A 3655 éves korcsoport az, amely relatíve nagyobb rendszerességgel veszik igénybe a hivatalokat, 39 százalékuk havi rendszerességgel felkeresi azokat. Utánuk következnek a legidősebbek, míg az 18-35 év közöttiek év felettiek kerülnek a legritkábban kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztálynál megfigyelhető egy jelentős réteg, amely a hetinél is nagyobb rendszerességgel lép kapcsolatba a hivatalokkal, ők valószínűleg munkájukból kifolyólag teszik ezt, arányuk némileg kevesebb mint a Székesfehérváriak esetében, 10 százalék körüli. (15. ábra).

24


Milyen gyakorisággal kerül kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal? 94,1%

100,0% 80,0%

78,0%

75,0%

64,7%

60,0% 40,0% 20,0%

18,8% 6,3%

23,5% 0,0%

5,9% 5,9%

5,9%

0,0%

18-35 éves

36-55 éves 1. Évente

2. Havonta

0,0% 0,0%

56- éves 3. Hetente

16,0% 4,0% 2,0%

mind

4. Gyakrabban

15. ábra Rákérdeztünk az emberek elégedettségére a közigazgatási hivatalok munkájával kapcsolatban, mégpedig három szempontból: az ügyintézés gyorsasága, az ügyintézés minősége és az információáramlás. A korosztályok között lényeges eltérés nem figyelhető meg. A nagy többség mindhárom korosztály és mindhárom szempont esetében elfogadhatónak tartja a hivatalok munkáját. A városi adatoktól az jelent eltérést, hogy itt nagyobb azok aránya, akik elfogadhatónak tartják a hivatalok munkáját, mind a teljes mértékben elégedettek, mind pedig az elégedetlenek aránya kisebb. A legnagyobb relatív elégedetlenség a gyorsasággal kapcsolatban figyelhető meg (16-18. ábra).

25


Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az ügyintézés gyorsasága tekintetében? 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

52,9% 37,5% 31,3% 31,3%

47,1% 41,2%

35,3%

36-55 éves 1. Teljes mértékben

18,0%

11,8%

11,8%

18-35 éves

44,0% 38,0%

56- éves 2. Elfogadható

mind

3. Nem elégedett

16. ábra

Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az ügyintézés minősége tekintetében? 60,0%

43,8%

50,0%

47,1%

52,9%

52,9%

47,1%

46,0%

52,0%

40,0% 20,0%

6,3%

2,0%

0,0%

0,0%

0,0%

18-35 éves



mind

3. Nem elégedett

17. ábra

Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az információ szolgáltatás tekintetében? 80,0% 60,0%

64,7% 43,8% 50,0%

35,3%

40,0% 20,0%

52,9%

6,3%

0,0%

0,0%


36-55 éves 2. Elfogadható

47,1%

54,0%

0,0%

56- éves

44,0%

2,0%

mind

3. Nem elégedett

18. ábra

26


3.1.5.3 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban A lakosságnak elég csekély része hallotta az elektronikus közigazgatás kifejezést. A legkevesebben a 18-35 évesek között (26 százalék), a legtöbben az 56 év felettiek között (42 százalék) (19. ábra).

Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, e-kormányzat) fogalmakat? 100,0%

76,5%

80,0% 60,0%

70,6%

66,0%

50,0% 50,0%

40,0%

1. igen

34,0%

29,4%

23,5%

2. nem

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

19. ábra A fogalom viszonylagos ismeretlensége ellenére, amikor kicsit jobban megvilágítottuk annak jelentését, és a lakossági ügyintézés elektronikus útra való terelésének fontosságára kérdeztünk rá, a válaszadók túlnyomó többsége fontosnak nyilvánította azt. Szemben a városi eredményekkel, az arányok a kor előrehaladtával növekednek, az első korosztály 79, a legidősebb viszont 84 százalékban válaszolt igennel. Összességében a támogatás jelentősnek mondható (20. ábra).

Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését, s ennek részeként a lakossági ügyintézés elektronikus útra terelését?

100,0%

88,2%

87,5%

84,0%

76,5%

80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0%

1. Fontosnak tartom

12,5%

18-35 éves

11,8%

23,5%

36-55 éves 56- éves

16,0%

2. Nem tartom fontosnak

mind

20. ábra A válaszadók túlnyomó többsége az elektronikus közigazgatás bevezetésétől az ügyintézés gyorsaságának és minőségének a javulását várja. A bizakodás itt is a legidősebb korosztály körében a legnagyobb, meghaladja a 90 százalékot (21. ábra). 27


Ön szerint javulhat az ügyintézés gyorsasága és minősége az elektronikus közigazgatás bevezetésével? 100,0%

93,8%

94,1%

88,0% 76,5%

80,0%

1. Lényegesen

60,0% 40,0% 20,0% 0,0%

2. Nem változik

23,5% 6,3% 0,0%

18-35 éves

5,9%

0,0%

0,0%


3. Rosszabb lesz

12,0% 0,0%

mind

21. ábra Annak megválaszolása, hogy a megkérdezett használná-e az elektronikus ügyintézést, jelentős eltéréseket mutat korosztályok szerint, s pont az eddigiekkel ellentétes irányban. Míg a 18-35 és a 36-55 éves korosztályok esetében ez a hajlandóság viszonylag nagy (85 és 72 százalék), addig az 56 éve felettieknél csak 36 százalék. Összességében a lakosság kétharmada támogatja, ami jónak mondható (22. ábra).

Bevezetése esetén Ön szívesen használná az elektronikus ügyintézést?

100,0%

93,8%

82,4%

82,4%

80,0%

64,0%

60,0%

36,0%

40,0% 20,0%

6,3%

17,6%

1. igen 2. nem

17,6%

0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

22. ábra A számítógéppel és Internet kapcsolattal nem rendelkezőknek jelentős részét motiválná az elektronikus közigazgatás bevezetése azok megszerzésére. Arányuk a legfiatalabb korosztály esetében a legmagasabb (82 százalék), s a legidősebbek esetében a legalacsonyabb (36%). Az e-közigazgatás bevezetésének motivációs hatása Isztiméren nagyobb, mint Székesfehérvárott (23. ábra).

28

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Amennyiben nem rendelkezik számítógéppel, internetkapcsolattal vagy felhasználói ismeretekkel, az elektronikus közigazgatás elterjedése motiválná Önt ezek megszerzésére? 100,0% 80,0%

94,1% 75,0% 58,0%

47,1% 52,9%

60,0%

42,0%

1. igen 2. nem

25,0%

40,0%

5,9%

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

23. ábra A nyilvános terminálok elfogadottsága minden korosztályban rendkívül alacsony, még a Székesfehérvárihoz képest is (24. ábra).

Használna-e nyilvános, ingyenes, elektronikus ügyintézésre használható terminált? 120,0%

100,0%

100,0% 80,0% 60,0%

70,6%

62,5% 37,5%

40,0%

30,0%

29,4%

20,0% 0,0%

70,0% 1. igen 2. nem

0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

24. ábra Az elektronikus aláírásról mindhárom korosztálynak csupán a kisebbik része hallott. A fiatalok viszonylag nagy számban vennék igénybe azt (61 százalék, ami magasabb a Székesfehérvárott kapott értéknél), az időseknél ez az arány már csak 18 százalék. (25-26. ábra).

29


Hallott már Ön az elektronikus aláírásról? 100,0%

82,4%

80,0%

60,0%

52,9% 47,1%

50,0% 50,0%

60,0% 40,0%

40,0%

1. igen 2. nem

17,6%

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

25. ábra

Igénybe venné Ön az elektronikus aláírást? 100,0%

94,1%

82,4%

70,0%

68,8%

80,0% 60,0%

31,3%

40,0%

1. igen

30,0%

2. nem

17,6% 5,9%

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

26. ábra A megkérdezettek nagyjából azonos területeken tartották fontosnak az e-közigazgatás bevezetését, elsősorban az okmányügyintézés, a gépjármű ügyintézés, adóbevallás és a szociális ügyek intézése területén (27-30 ábra). Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 18 - 35 év (54 db) 30,0%

22,2%

20,0%

18,5%

22,2% 11,1%

11,1%

10,0%

13,0% 1,9%

0,0%

1. Okmányügyintézés

2. Gépjármű ügyintézés

3. Adóbevallás (helyi adók)

4. Szociális ügyek intézése

5. Kapcsolattartás az önkormányzati képviselőkkel

6. Közérdekű információk

7. Egyéb

27. ábra

30


Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 36 - 55 év (23 db) 47,8%

60,0% 40,0%

13,0%

20,0%

21,7% 4,3%

13,0% 0,0%

0,0%

0,0%







7. Egyéb

28. ábra Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 56 - év (18 db) 44,4%

50,0%

22,2% 5,6%

11,1%

5,6%

5,6%

5,6%

0,0%







7. Egyéb

29. ábra Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / mind (95 db) 40,0%

32,6%

20,0%

14,7%

20,0% 8,4%

7,4%

14,7% 2,1%

0,0%







7. Egyéb

30. ábra

31


3.1.6.

SWOT analízis Erősségek

Gyengeségek

- Az e-közigazgatás fejlesztése iránti nyitottság - Viszonylag jól kiépített informatikai infrastruktúra áll rendelkezésre - A hivatalban van informatikus - A dolgozók informatikai képzése megoldott - Elkészült a település honlapja - A honlapon kialakították az egyablakos rendszerhez szükséges helyet

- Tájékozatlanság az információs társadalom fejlesztésre vonatkozó dokumentumokban - Az e-közigazgatásra átállás csak pontosan kialakított központi koncepció és irányelvek mentén lehetséges, - A kihasználtság messze elmarad az informatikai infrastruktúra nyújtotta lehetőségektől, mert annak kialakítása előbb történt mint a működtetéshez szükséges tudás megszerzése - Az informatikai lehetőségek és azok kihasználtsága között jelentős különbség van - Az ügyintézésben nem csökkent a papíralapú dokumentumok mennyisége sem a hivatal és az ügyfelek, sem pedig a közigazgatási hivatalok viszonylatában - A hivatalok és intézmények dolgozóinak informatikai tudása nem éri el a zavartalan ügymenethez szükséges mértéket - A hivatalok és intézmények közötti információ cserében még mindig a hagyományos telefon és fax a jellemző, az e-mail váltás még újszerű megoldásnak számít, az ügyintézők egy része még nem tudja használni - A dolgozók e-közigazgatásra történő átképzése megoldatlan - A honlap csupán a települési közinformációkat tartalmazza, - Még nincsenek letölthető adatlapok, - Nem készültek el a településre vonatkozó adatbázisok - A honlap iránt a helyi lakosság és vállalkozók érdeklődés nagyon alacsony

Lehetőségek

Veszélyek

- Az e-közigazgatás kialakításában számítani lehet a hivatalok pozitív hozzáállására, - Az e-közigazgatás bevezetésével kényelmesebb, gyorsabb, pontosabb, áttekinthetőbb lesz az ügyintézés - Elsősorban azokon a területeken látják célszerűnek az e-közigazgatás bevezetését, ahol az ügyintézés tömeges és automatizmusokat rejt magában

- Együttműködés, koordináció hiányában kihasználatlanok maradhatnak az erőforrások - Kellő tájékoztatás és bevonás hiányában az e-közigazgatás helyi fejlesztéseiben jelentős ingadozás fog mutatkozni - Nem történik meg a hivatali dolgozók felkészítése az e-ügyfélkezeléshez szükséges új kommunikációs technikák alkalmazására - A fejlesztések sikertelensége esetén az in-

32

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program - A kényelmesebb ügyintézés következtében tézmények kidobott pénznek tekintenek minjelentősen javulhat a lakosság hivatalokkal den kezdeményezést - A hivatali rendszer kialakításával párhuzaszembeni megítélése mosan nem történik meg a lakosság és a vállalkozások informatikai felkészítése.

3.2. Bodajk - nagyközségi önkormányzat 3.2.1.


A kérdőívekben meghivatkozott szakmai anyagok (eEurope 2002, eEurope 2003-2005, eEurope+, eContent, Magyar Információs Társadalom Stratégia, Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia, Intelligens Fejér Megye Stratégia) 2003. június 10-től az önkormányzat portálján www.fehervar.hu/ekozig elérhetőek voltak. A fenti dokumentumokról hallottak a megkérdezettek, de nem ismerik azokat részleteikben. A dokumentumok részletes ismerete hiányában az adaptációra vonatkozó kérdés „Ezekből milyen elemeket adaptálna az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer stratégiájába?” többnyire megválaszolatlan maradt. Ugyanez volt a tapasztalatunk a Digital Regia programmal kapcsolatban is.

3.2.2.


A megkérdezettek a gyűjtőportál stratégiáját a következő prioritások köré építenék: • Egységes központilag kialakított koncepció • Azon szolgáltatások területére való koncentrálás, ahol tömeges igények jelentkeznek és mechanikus az ügyintézés: okmányiroda, ingatlan nyilvántartás, hatósági engedélyeztetések stb. • Naprakész jogtár (határozatok, rendelkezések, jogszabályok stb.) A válaszadók, mivel még ismeretlen számukra a közigazgatási rendszer reformjának koncepciója, nem tudtak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolódási pontot látnak a többi közigazgatási szinten kialakítandó e-közigazgatási kezdeményezésekhez. Valószínűleg ugyanezen okból kifolyólag nem tudtak válaszolni arra a kérdésre sem, hogy konkrétan milyen adat- és tartalomszolgáltatással tudnának hozzájárulni a tervezett e-közigazgatási gyűjtőportál munkájához. A válaszadók e-közigazgatási alapszolgáltatások közül kiemelten fontosnak tartják az okmányiroda munkájának, a hatósági engedélyeztetések, a közinformációk, az ingatlannyilvántartás, és az adóbevallás digitalizálását.

3.2.3.


33

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A válaszokból az derül ki, hogy a településen a meglévő informatikai infrastruktúrát és a személyi feltételeket megfelelőnek ítélik. A községnek van saját honlapja, ami azonban nem adatbázis háttérrel működik, s elsősorban a község életében fontos közinformációkat tartalmaz. Helyi digitalizált adatbázis készítése jelenleg nem szerepel a község programjában. A honlapon nem alakítottak ki ablakos rendszert, bár ez aránylag könnyen pótolható. A hiány egyik oka, hogy még nem alakult ki az egységes formanyomtatványok rendszere s az ehhez kapcsolódó ügyintézés rendje. A portál viszont egy interfész segítségével képes lesz kapcsolódni a tervezett e-közigazgatási gyűjtőportálhoz. Az elektronikus ügyintézéshez szükséges interaktivitásra alkalmas szélessávú hozzáférés műszaki feltételei nem biztosítottak a községben.

3.2.4.


Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályát a válaszadók elsősorban a központilag kidolgozott, az egész országra kiterjedő egységes koncepció hiányában látják. Eme akadály leküzdése elsősorban a kormány dolga, a településekre csupán a végrehajtó szerep hárul. Az e-közigazgatásnak a lakosság körében való népszerűsítését elősegíthetik a már ma is működő információs szolgáltatások, úgymint az SMS vagy telefonos információ lekérdezés, adatlapok letölthetősége a honlapról, egyablakos rendszer beindítása. Probléma, hogy nincs kidolgozott egységes formula rendszer, a lakosságnak csak igen kis hányada rendelkezik otthon számítógéppel és Internet hozzáféréssel. Bár ezen helyzeten a jól működő nyilvános csomópontok segíthetnek, de nem pótolják az alapvető számítástechnikai ismeretek területén mutatkozó hiányosságokat.

3.2.5.


A felmérés 100 fő telefonos megkérdezése útján történt, akik egyharmad-egyharmad arányban reprezentálják a 18-35 éves, a 36-55 éves és az 56 év feletti korosztályt. Az interjú legelején feltérképeztük a három korosztály iskolai végzettség és foglalkozás szerinti megoszlását (3138. ábra) Iskolai végzettség / 18 - 35 év 60% 50% 40%

50%

30%

31%

20%

13% 6%

10% 0% 1. 8 általános

0%


3. Érettségi



31.ábra 34


Iskolai végzettség / 36 - 55 év 50% 40%

44%

30%

33%

20%

17%

10%

6%





3. Érettségi

32. ábra Iskolai végzettség / 56 - év 40% 30%

31% 25%

20%

25% 6%

10%

13%

0% 1. 8 általános




3. Érettségi

33. ábra Iskolai végzettség / mind 50% 40%

40%

30% 20%

32% 10%

8%

10%



3. Érettségi



34. ábra

35


Foglalkozás / 18 - 35 év 25%

30%

25%

25%

20% 10%

6%

13%

6%

0%

0%

0%

0%

0%

1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

35. ábra Foglalkozás / 36 - 55 év 56%

60% 40% 20% 0%

22% 6%

6%

0%

0%

0%

11%

0%

0%

1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

36. ábra Foglalkozás / 56 - év 31%

40% 20%

31%

25%

6%

6%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

37. ábra

36


Foglalkozás / mind 38%

40%

24%

30%

14%

20% 10%

8%

4%

2%

2%

0%

0%

8% 0%

1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

38. ábra 3.2.5.1 Számítógép használati szokások A közvetlenül az e-közigazgatásra vonatkozó kérdések előtt rákérdeztünk a lakosság számítógép és Internet használati szokásaira is. A felmérés egyik megállapítása, hogy a nagyvárosi eredményekhez hasonlóan lényeges eltérés figyelhető meg az egyes korosztályok számítógép használati szokásai között, a kor előrehaladtával csökken a számítógépet használók aránya. További fontos eredmény, hogy Bodajkon a várositól lényegesen elmarad a számítógép használat, a legfiatalabb korosztályban is csak 55 százalék, míg Székesfehérvárott ez az érték 81 százalék volt (39. ábra). Az otthoni számítógéppel rendelkezők aránya követi a használókét. Az idősebb korosztályok esetében növekszik azok száma, akik rendelkeznek otthon számítógéppel, de nem használják azt, valószínűleg valamelyik fiatalabb családtagjuké a berendezés (40. ábra). Az Internet használati szokások érdekes eltéréseket mutatnak a városi értékekhez viszonyítva. Érdekes módon Bodajkon nagyobb az Internet felhasználók aránya, mint Székesfehérvárott. 59, 61 és 42 százalék az ottani 56, 41 és 23 százalékkal szemben. Érdekes, hogy az 56 év felettieknek csupán 9 százaléka válaszolta, hogy rendszeresen használja a számítógépet, míg 42 százalékuk internetezik saját elmondása szerint. Ezek lehetnek alkalmi számítógép felhasználók, akik esetleg külső segítséggel veszik igénybe azt. További lényeges eltérés a várossal szemben, hogy a munkahelyi és az otthoni internetezők mellett itt viszonylag nagy azok aránya, akik a teleházban vagy a könyvtárban használják azt, míg a megyeszékhelyen ezek száma elhanyagolható volt (41-44. ábra).

37


Használ-e rendszeresen számítógépet ? 88%

100% 80% 60%

58%

56%

56%

44%

44%

42%

1. Igen

40%

0%

2. Nem

13%

20%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

39. ábra

Rendelkezik-e számítógéppel otthonában? 100% 80%

81% 69%

67% 52%

60%

31%

40%

48%

33%

1. igen 2. nem

19%

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

40. ábra Használja-e az internetet? / 18 - 35 év 100%

81%

80% 60% 40% 20%

6%

13% 0%

0%

0%

0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

41. ábra

38


Használja-e az internetet? / 36 - 55 év 72%

80% 70% 60% 50% 40%

22%

30% 20%

6%

10%

0%

0%

0%

0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

42. ábra

Használja-e az internetet? / 56 - év 94%

100% 80% 60% 40% 20%

0%

6%

0%

0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban

0%

0%


25. Könyvtárban

43. ábra

Használja-e az internetet? / mind 100%

82%

80% 60% 40% 20%

4%

14% 0%

0%

0%

0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

44. ábra 3.2.5.2 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról

39

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A közigazgatásra vonatkozó kérdéseket annak felmérésével kezdtük, hogy a megkérdezettek milyen gyakorisággal kerülnek kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztályban többségben vannak azok, akiknél ez a gyakoriság csupán évi egy-két alkalom. A 3655 éves korcsoport az, amely relatíve nagyobb rendszerességgel veszik igénybe a hivatalokat, 39 százalékuk havi rendszerességgel felkeresi azokat. Utánuk következnek a legidősebbek, míg az 18-35 év közöttiek év felettiek kerülnek a legritkábban kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztálynál megfigyelhető egy jelentős réteg, amely a hetinél is nagyobb rendszerességgel lép kapcsolatba a hivatalokkal, ők valószínűleg munkájukból kifolyólag teszik ezt, arányuk némileg kevesebb mint a Székesfehérváriak esetében, 10 százalék körüli. (45. ábra).

Milyen gyakorisággal kerül kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal? 100%

88%

83%

78%

80%

63%

60%

38%

40% 20% 0%

22%

17%

13%

18-35 éves 0% 0% 1. Évente

36-55 éves 0% 0% 2. Havonta

56- éves0% 0%

3. Hetente

mind 0% 0%

4. Gyakrabban


40


Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkályával az ügyintézés gyorsasága tekintetében? 75%

80%

69%

61%

68%

60% 40%

22%

19%

20%

19%

17%

6%

13%

16%

16%

0%

18-35 éves

36-55 éves

1. Teljes mértékben

56- éves

2. Elfogadható

mind

3. Nem elégedett

16

46. ábra

Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkályával az ügyintézés minősége tekintetében? 88%

100% 80%

50%

60%

33%

40% 20%

31%

17%

6%

6%

62%

50% 24%

19%

14%

0%

18-35 éves



mind

3. Nem elégedett

47. ábra

Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkályával az információ szolgáltatás tekintetében?

60% 40%

38%

44%

39% 19%

20%

50%

44%

38%

38% 17%

13%

46%

16%

0%



56- éves

mind

3. Nem elégedett

48. ábra

41

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 3.2.5.3 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban A lakosságnak elég csekély része hallotta az elektronikus közigazgatás kifejezést. A legkevesebben a 18-35 évesek között (26 százalék), a legtöbben az 56 év felettiek között (42 százalék) (49. ábra).

Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, ekormányzat) fogalmakat? 80% 60%

63%

56%

56%

38%

46%

44%

44%

54% 1. igen

40%

2. nem

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind


Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését, s ennek részeként a lakossági ügyintézés elektronikus útra terelését? 80%

75%

72%

70%

63%

60% 40%

25%

28%

38%

30%

1. Fontosnak tartom 2. Nem tartom fontosnak

20% 0%

18-35 éves


mind

50. ábra A válaszadók túlnyomó többsége az elektronikus közigazgatás bevezetésétől az ügyintézés gyorsaságának és minőségének a javulását várja. A bizakodás itt is a legidősebb korosztály körében a legnagyobb, meghaladja a 90 százalékot (51. ábra).

42


Ön szerint javulhat az ügyintézés gyorsasága és minősége az elektronikus közigazgatás bevezetésével? 100%

81%

81%

72%

80%

78%

60% 40% 20% 0%

1. Lényegesen

19%

18-35 0% éves 18-35 éves

22% 6%

2. Nem változik

20%

19%

éves0%

36-55 éves 5636-55 éves 56- éves

mind mind

3. Rosszabb lesz

2%


Bevezetése esetén Ön szívesen használná az elektronikus ügyintézést? 100%

81%

78%

80%

63%

60% 40%

38% 19%

66% 34%

22%

1. igen 2. nem

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

52. ábra A számítógéppel és Internet kapcsolattal nem rendelkezőknek jelentős részét motiválná az elektronikus közigazgatás bevezetése azok megszerzésére. Arányuk a legfiatalabb korosztály esetében a legmagasabb (82 százalék), s a legidősebbek esetében a legalacsonyabb (36%). Az e-közigazgatás bevezetésének motivációs hatása Bodajkon nagyobb, mint Székesfehérvárott (53. ábra).

43

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Amennyiben nem rendelkezik számítógéppel, internetkapcsolattal vagy felhasználói ismeretekkel, az elektronikus közigazgatás elterjedése motiválná Önt ezek megszerzésére? 100%

81%

67%

80% 60% 40%

69% 33%

60%

31%

19%

1. igen

40%

2. nem

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind


Használna-e nyilvános, ingyenes, elektronikus ügyintézésre használható terminált? 75%

80% 60%

61% 50% 50%

46%

39% 40%

54%

25%

1. igen 2. nem

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind


44


Hallott már Ön az elektronikus aláírásról? 63%

70% 50% 40%

63%

56%

60%

52%

44%

38%

48%

38% 1. igen

30%

2. nem

20% 10% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

55. ábra

Igénybe venné Ön az elektronikus aláírást? 75%

80%

63%

60%

50% 50%

46%

38%

40%

54% 1. igen

25%

2. nem

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

56. ábra A megkérdezettek nagyjából azonos területeken tartották fontosnak az e-közigazgatás bevezetését, elsősorban az okmányügyintézés, a gépjármű ügyintézés, adóbevallás és a szociális ügyek intézése területén (57-60 ábra). Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 18 - 35 év (63 db)

30%

21%

20%

17%

19%

16%

16% 11%

10% 0%

0% 1. Okmányügyintézés






7. Egyéb

45

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 57. ábra

Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 36 - 55 év (81 db) 30%

20%

20%

17%

17%

17%

11%

17%

10%

0%

0%







7. Egyéb

58. ábra Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 56 - év (54 db) 40% 20%

15%

13%

17%

20%

19%

17% 0%

0%







7. Egyéb

59. ábra Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / mind (198 db) 20%

19%

16%

18%

18%

13%

17%

10% 0%

0%







7. Egyéb

60. ábra

46


3.2.6.


Gyengeségek

- Az e-közigazgatás jelentőségének felismerése - Nyitottság az e-közigazgatás fejlesztés iránt - Viszonylag jól kiépített informatikai infrastruktúra - A hivatalban van informatikus - A dolgozók a jelenlegi munkájuk elvégzéséhez szükséges alapvető informatikai ismeretekkel rendelkeznek - A hivatalok és intézmények közötti információ cserében a hagyományos telefon, fax mellett általánossá vált az e-mail és a floppy használata - Elkészült a település honlapja

- Tájékozatlanság az információs társadalom fejlesztésre vonatkozó dokumentumokban - A hivatalok munkájára a centralizált irányítás jellemző, így az e-közigazgatásban központi koncepció és irányelvek kialakítása nélkül nem lehet helyi kezdeményezésekre támaszkodni - A kihasználtság messze elmarad az informatikai infrastruktúra nyújtotta lehetőségektől - Az ügyintézésben nem csökkent a papíralapú dokumentumok mennyisége - A hivatalok és intézmények dolgozóinak informatikai tudása nem éri el a zavartalan ügymenethez szükséges mértéket - A dolgozók továbbképzése nem megoldott - A honlap csupán a települési közinformációkat tartalmazza, - Hiányzik az e-ügyintézéshez szükséges ablak, nincsenek letölthető adatlapok, - Nem készültek el a településre vonatkozó adatbázisok - A honlap iránti lakossági és vállalkozói érdeklődés nagyon alacsony

Lehetőségek

Veszélyek

- Az e-közigazgatás kialakításában számítani lehet a hivatalok pozitív hozzáállására, - Az e-közigazgatás bevezetésével kényelmesebb, gyorsabb, pontosabb, áttekinthetőbb lesz az ügyintézés - Elsősorban azokon a területeken látják célszerűnek az e-közigazgatás bevezetését, ahol az ügyintézés tömeges és automatizmusokat rejt magában - A kényelmesebb ügyintézés következtében jelentősen javulhat a lakosság hivatalokkal szembeni megítélése

- Együttműködés, koordináció hiányában kihasználatlanok maradhatnak az erőforrások - Kellő tájékoztatás és bevonás hiányában az e-közigazgatás helyi fejlesztéseiben jelentős ingadozás fog mutatkozni - Nem történik meg a hivatali dolgozók felkészítése az e-ügyfélkezeléshez szükséges új kommunikációs technikák alkalmazására - A fejlesztések sikertelensége esetén az intézmények kidobott pénznek tekintenek minden kezdeményezést - A hivatali rendszer kialakításával párhuzamosan nem történik meg a lakosság és a vállalkozások felkészítése

47


3.3. Mór - kisvárosi önkormányzat 3.3.1.


A kérdőívekben hivatkozott szakmai anyagok (eEurope 2002, eEurope 2003-2005, eEurope+, eContent, Magyar Információs Társadalom Stratégia, Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia, Intelligens Fejér Megye Stratégia) 2003. június 10-étől az önkormányzat portálján www.fehervar.hu/ekozig elérhetőek voltak. A fenti dokumentumok egy részéről már hallottak a megkérdezettek, de nem ismerik azokat részleteikben. A megkérdezettek tájékozottsága valamivel jobb a megyei dokumentumok tekintetében, viszont mind a regionális, mind pedig a nemzeti és uniós fejlesztési koncepciók esetében megállapítható, hogy az ismeretek rendkívül alacsony szinten mozognak. Az alulinformáltság különösen vállalkozói körben és a közintézményeknél látványos. Valamivel jobb a helyzet az önkormányzati hivatalokban: a hivatal vezetői rendelkeznek a legtöbb információval, míg ügyintézői körben nagy vonalakban ugyan, de rendelkeznek információkkal. A dokumentumok részletes ismerete hiányában az adaptációra vonatkozó kérdés „Ezekből milyen elemeket adaptálna az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer stratégiájába?” többnyire megválaszolatlan maradt. Ugyanez volt a tapasztalatunk a Digital Regia programmal kapcsolatban is.

3.3.2.


A megkérdezettek a gyűjtőportál stratégiáját a következő prioritások köré építenék: • Egységes központilag kialakított koncepció • Azon szolgáltatások területére való koncentrálás, ahol tömeges igények jelentkeznek és mechanikus az ügyintézés: okmányiroda, ingatlan nyilvántartás, hatósági engedélyeztetések stb. • Naprakész jogtár (határozatok, rendelkezések, jogszabályok stb.) A válaszadók, mivel még ismeretlen számukra a közigazgatási rendszer reformjának koncepciója, nem tudtak pontos választ adni arra a kérdésre, hogy milyen kapcsolódási pontot látnak a többi közigazgatási szinten kialakítandó e-közigazgatási kezdeményezésekhez. Valószínűleg ugyanezen okból kifolyólag nem tudtak válaszolni arra a kérdésre sem, hogy konkrétan milyen adat- és tartalomszolgáltatással tudnának hozzájárulni a tervezett e-közigazgatási gyűjtőportál munkájához. A kérdőíves felmérést kísérő háttérbeszélgetésekből egyértelműen kiviláglik minden szinten a nyitottság az e-közigazgatási portál létrehozását illetően. A hivatalok és a közintézmények adatszolgáltatáshoz való hozzájárulási készsége pozitívnak mondható, de a tartalomszolgáltatás területén központi döntést várnak. Valamivel negatívabb hozzáállást tapasztalhatunk a tartalomszolgáltatással szembeni nyitottságban a vállalkozások körében: itt jóval nagyobb az információs rendszerek iránti bizalmatlanság, még nem fogalmazódott meg világosan mely információk tekinthetők közérdekűnek, és melyek azok amelyek az üzleti élethez tartozó ún. üzleti titkot képeznek. A vállalkozói kör jelenleg inkább felhasználója kíván lenni az eközigazgatási portálnak, de ehhez maximális biztonságot igényel.

48

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A válaszadók e-közigazgatási alapszolgáltatások közül kiemelten fontosnak tartják az okmányiroda munkájának, a hatósági engedélyeztetések, a közinformációk, az ingatlannyilvántartás, és az adóbevallás digitalizálását.

3.3.3.


A válaszokból az derül ki, hogy a településen a meglévő informatikai infrastruktúrát és a személyi feltételeket megfelelőnek ítélik. A városnak van saját honlapja, ami azonban nem adatbázis háttérrel működik, s publikálható adatokat sem tárolnak. A portál viszont egy interfész segítségével képes lesz kapcsolódni a tervezett e-közigazgatási gyűjtőportálhoz. Itt kell megjegyezni, hogy az adatbázis összeállítása és digitalizálása napirenden van. Mór intelligens fejlesztési programjában 2003-ban az önkormányzat döntése alapján az eközigazgatás feltételrendszerének és az interaktív szolgáltatásoknak a kialakítása prioritást élvez.

3.3.4.


Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályát a válaszadók elsősorban a központilag kidolgozott, az egész országra kiterjedő egységes koncepció hiányában látják. Eme akadály leküzdése elsősorban a kormány dolga, a településekre csupán a végrehajtó szerep hárul Az e-közigazgatásnak a lakosság körében való népszerűsítését elősegíthetik a már ma is működő információs szolgáltatások, úgymint az SMS vagy telefonos információ lekérdezés, adatlapok letölthetősége a honlapról, egyablakos rendszer beindítása (itt probléma, hogy nincs kidolgozott egységes formula rendszer, így hiába létezik az ablak a honlapokon, a letölthetőség nem működik, vagy csak igen kevés adatlap érhető el). Problémát jelent az is, hogy nincs egységes koncepció a formanyomtatványok kialakításához. Az egyablakos rendszer gyakorlati alkalmazásának gátló tényezője még, hogy nincs digitális aláírás, nem a személyi adatok ellenőrzéséhez ma még az eredeti okmányok, dokumentumok bemutatása szükséges, nem megoldott az illetékek fizetése, amely ma még bélyeg formájában történik.

3.3.5.


A felmérés 100 fő telefonos megkérdezése útján történt, akik egyharmad-egyharmad arányban reprezentálják a 18-35 éves, a 36-55 éves és az 56 év feletti korosztályt. Az interjú legelején feltérképeztük a három korosztály iskolai végzettség és foglalkozás szerinti megoszlását (6168. ábra)

49


Iskolai végzettség / 18 - 35 év 60% 50%

55%

40% 30% 20%

24%

10%

6%

3%

12%

0% 1. 8 általános


3. Érettségi



61.ábra Iskolai végzettség / 36 - 55 év 50% 40%

27%

39%

30%

15%

20%

18%

10%

0%

0% 1. 8 általános




3. Érettségi

62. ábra Iskolai végzettség / 56 - év 50% 40%

44%

30%

18%

24%

20% 10%

15%

0%

0% 1. 8 általános


3. Érettségi



63. ábra

50


Iskolai végzettség / mind 40% 30%

33% 26%

25%

20%

15%

10%

1%

0% 1. 8 általános




3. Érettségi


40% 30%

15%

20%

3%

10%

21%

3%

3%

9% 0%

12% 3%

0% 1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló


60% 40%

21%

20%

0%

15% 3%

0%

0%

3%

3%

0%

0% 1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

66. ábra

51


Foglalkozás / 56 - év 47%

60%

29%

40% 20%

6%

3%

9%

6%

0%

0%

0%

0%

0%

1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

67. ábra Foglalkozás / mind 50%

41%

40%

27%

30%

13%

20% 10%

2%

4%

3%

0%

4%

2%

4%

0% 1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

68. ábra 3.3.5.1 Számítógép használati szokások A közvetlenül az e-közigazgatásra vonatkozó kérdések előtt rákérdeztünk a lakosság számítógép és Internet használati szokásaira is. A felmérés egyik megállapítása, hogy a nagyvárosi eredményekhez hasonlóan lényeges eltérés figyelhető meg az egyes korosztályok számítógép használati szokásai között, a kor előrehaladtával csökken a számítógépet használók aránya. További fontos eredmény, hogy Móron a várositól lényegesen elmarad a számítógép használat, a legfiatalabb korosztályban is csak 55 százalék, míg Székesfehérvárott ez az érték 81 százalék volt (69. ábra). Az otthoni számítógéppel rendelkezők aránya követi a használókét. Az idősebb korosztályok esetében növekszik azok száma, akik rendelkeznek otthon számítógéppel, de nem használják azt, valószínűleg valamelyik fiatalabb családtagjuké a berendezés (70. ábra). Az Internet használati szokások érdekes eltéréseket mutatnak a nagyvárosi értékekhez viszonyítva. Érdekes módon Móron nagyobb az Internet felhasználók aránya, mint Székesfehérvárott. 59, 61 és 42 százalék az ottani 56, 41 és 23 százalékkal szemben. Érdekes, hogy az 56 év felettieknek csupán 9 százaléka válaszolta, hogy rendszeresen használja a számítógépet, míg 42 százalékuk internetezik saját elmondása szerint. Ezek lehetnek alkalmi számítógép felhasználók, akik esetleg külső segítséggel veszik igénybe azt. További lényeges eltérés a nagyvárossal szemben, hogy a munkahelyi és az otthoni internetezők mellett itt viszonylag

52

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program nagy azok aránya, akik a teleházban vagy a könyvtárban használják azt, míg a megyeszékhelyen ezek száma elhanyagolható volt (71-74. ábra).

Használ-e rendszeresen számítógépet ? 100% 80%

85%

76%

76%

62%

60%

38%

40%

24%

24%

1. Igen 2. Nem

15%

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

69. ábra

Rendelkezik-e számítógéppel otthonában? 100% 80%

82%

76%

76%

61%

60% 40%

39% 24%

24%

1. igen 2. nem

18%

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

70. ábra Használja-e az internetet? / 18 - 35 év 100%

79%

80% 60% 40% 20%

3%

12% 0%

0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban

0%


6%

25. Könyvtárban

71. ábra

53


Használja-e az internetet? / 36 - 55 év 88%

100% 80% 60% 40%

12%

20%

0%

0%

0%

0%

0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

72. ábra

Használja-e az internetet? / 56 - év 120%

97%

100% 80% 60% 40% 20%

3%

0%

0% 1. Nem 23. Teleházban

0%

0%

21. Munkahelyén 24. Internet kávézóban

0%

22. Otthon 25. Könyvtárban

73. ábra Használja-e az internetet? / mind 88%

100% 80% 60% 40% 20%

2%

8%

0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

0%

23. Teleházban

0% 24. Internet kávézóban

2%

25. Könyvtárban

74. ábra 3.3.5.2 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról

54

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A közigazgatásra vonatkozó kérdéseket annak felmérésével kezdtük, hogy a megkérdezettek milyen gyakorisággal kerülnek kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztályban többségben vannak azok, akiknél ez a gyakoriság csupán évi egy-két alkalom. A 3655 éves korcsoport az, amely relatíve nagyobb rendszerességgel veszik igénybe a hivatalokat, 39 százalékuk havi rendszerességgel felkeresi azokat. Utánuk következnek a legidősebbek, míg az 18-35 év közöttiek év felettiek kerülnek a legritkábban kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztálynál megfigyelhető egy jelentős réteg, amely a hetinél is nagyobb rendszerességgel lép kapcsolatba a hivatalokkal, ők valószínűleg munkájukból kifolyólag teszik ezt, arányuk némileg kevesebb mint a Székesfehérváriak esetében, 10 százalék körüli. (75. ábra).

Milyen gyakorisággal kerül kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal? 100%

88%

82%

83%

79%

80% 60% 40% 20% 0%

12%

3% 3%


21%

12% 0% 0%

36-55 éves 2. Havonta

3. Hetente

0% 0%

56- éves

15% 1% 1%

mind

4. Gyakrabban


55


Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkályával az ügyintézés gyorsasága tekintetében? 73%

80%

64%

60% 40% 20%

38%

33% 18%

65%

59%

9%

30% 5%

3%

3%

0%

18-35 éves


56- éves

2. Elfogadható

mind

3. Nem elégedett

76. ábra Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkályával az ügyintézés minősége tekintetében? 82%

100%

64%

80% 60% 40%

69%

62% 38%

36%

31%

18% 0%

20%

0%

0%

0%

0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves


2. Elfogadható

mind

3. Nem elégedett

77. ábra Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkályával az információ szolgáltatás tekintetében? 100%

79%

80% 60% 40% 20%

39%

35%

21% 0%

68%

65%

61%

32%

0%

0%

0%

0%


2. Elfogadható

3. Nem elégedett

78. ábra 3.3.5.3 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban

56

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A lakosságnak elég csekély része hallotta az elektronikus közigazgatás kifejezést. A legkevesebben a 18-35 évesek között (26 százalék), a legtöbben az 56 év felettiek között (42 százalék) (79. ábra).

Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, ekormányzat) fogalmakat? 80% 60%

68%

64% 52%

48% 36%

40%

60% 40%

32%

1. igen 2. nem

20% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind


Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését, s ennek részeként a lakossági ügyintézés elektronikus útra terelését? 100%

91%

91%

88%

90%

80% 60%

1. Fontosnak tartom 2. Nem tartom fontosnak

40% 20%

9%

12%

9%

10%

0%

18-35 éves


mind


57


Ön szerint javulhat az ügyintézés gyorsasága és minősége az elektronikus közigazgatás bevezetésével? 100%

91%

88%

88%

85%

80% 60%

1. Lényegesen 2. Nem változik

40% 20% 0%

15%

9% 0%

18-35 éves

12% 0%

36-55 éves

12% 0%

56- éves

3. Rosszabb lesz

0%

mind


Bevezetése esetén Ön szívesen használná az elektronikus ügyintézést? 100%

85% 73%

80%

59%

60%

41%

34%

27%

40% 20%

66% 1. igen 2. nem

15%

0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

82. ábra A számítógéppel és Internet kapcsolattal nem rendelkezőknek jelentős részét motiválná az elektronikus közigazgatás bevezetése azok megszerzésére. Arányuk a legfiatalabb korosztály esetében a legmagasabb (82 százalék), s a legidősebbek esetében a legalacsonyabb (36%). Az e-közigazgatás bevezetésének motivációs hatása Móron nagyobb, mint Székesfehérvárott (83. ábra).

58

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Amennyiben nem rendelkezik számítógéppel, internetkapcsolattal vagy felhasználói ismeretekkel, az elektronikus közigazgatás elterjedése motiválná Önt ezek megszerzésére? 100% 80%

82%

76%

70%

60% 40%

24%

30%

18-35 éves

1. igen 2. nem

18%

20% 0%

59% 41%

36-55 éves

56- éves

mind


Használna-e nyilvános, ingyenes, elektronikus ügyintézésre használható terminált? 85%

100%

73%

80% 60%

45%

71%

55% 29%

27%

40%

2. nem

15%

20%

1. igen

0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind


59


Hallott már Ön az elektronikus aláírásról? 70%

64%

59%

58%

60% 50%

42%

36%

40%

49% 51%

41%

1. igen

30%

2. nem

20% 10% 0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

85. ábra

Igénybe venné Ön az elektronikus aláírást? 80%

74%

73%

62%

61%

60%

39% 40%

38% 27%

26%

1. igen 2. nem

20% 0%

86. ábra A megkérdezettek nagyjából azonos területeken tartották fontosnak az e-közigazgatás bevezetését, elsősorban az okmányügyintézés, a gépjármű ügyintézés, adóbevallás és a szociális ügyek intézése területén (87-90 ábra). Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 18 - 35 év (43 db) 60%

42%

40% 20%

30%

5%

7%

7%

5%

5%

0% 1. Okmányügyintézés






7. Egyéb

87. ábra

60


Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 36 - 55 év (38 db) 60%

53%

40%

8%

20%

16%

16% 3%

3%

3%

0%







7. Egyéb

88. ábra Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 56 - év (43 db) 100% 50%

49% 5%

12%

9%

5%

5%

16%

0%







7. Egyéb

89. ábra Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / mind (124 db) 60%

48%

40% 20%

6%

11%

21% 6%

4%

4%

0%







7. Egyéb

90. ábra

61


3.3.6.


Gyengeségek

- Az e-közigazgatás szükségességének felismerése - Hozzájárulási készség az e-közigazgatás fejlesztéséhez - Jól kiépített informatikai infrastruktúra - A polgármesteri hivatalban szakképzett informatikus segíti a munkát - A dolgozók informatikai ismeretei megfelelnek az elvárásoknak - A város rendelkezik intelligens fejlesztési stratégiával, amelynek részét alkotja az eközigazgatás kialakítása - Elkészült a város informatikai rendszerének interaktív programja, megvalósítása már folyamatban van - A 2003-2004 évben elkezdődik a város digitális adatbázisainak készítése - A város rendelkezik honlappal, amelyen már ki van alakítva az ügyintézéshez szükséges egyablakos felület - A honlap tartalmazza a várossal kapcsolatos közinformációkat

- Az információs társadalom fejlesztési dokumentumok csak a hivatali vezetők körében ismeretek - Nincsenek kialakítva az e-ügyintézéshez szükséges letölthető adatlapok - A honlap iránt a helyi lakossági érdeklődés igen gyenge. Az információáramlásnak még a hagyományos módozatai a legelterjedtebbek

Lehetőségek

Veszélyek

- Az e-közigazgatás támaszkodhat a decentralizált intézmények tapasztalataira, szaktudására - Az e-közigazgatás bevezetésével kényelmesebb, gyorsabb, pontosabb, áttekinthetőbb lesz az ügyintézés - A kényelmesebb ügyintézés következtében jelentősen javulhat a lakosság megítélése - A helyi e-közigazgatás érdekében fokozottabb kistérségi együttműködés

- Együttműködés, koordináció hiányában kihasználatlanok maradhatnak ötletek, erőforrások - Kellő tájékoztatás és bevonás hiányában az intézmények nem lesznek motiváltak a fejlesztésekben - A fejlesztések sikertelensége esetén az intézmények kidobott pénznek tekintenek minden kezdeményezést - A lakossági és a vállalkozói bizalmatlanság az elektronikus rendszer iránt akadályozza a közigazgatási reform megvalósulását

62


3.4. Felmérés az elektronikus közigazgatás bevezetéséről három településen (Isztimér, Bodajk, Mór) a közigazgatásban dolgozó ügyintézők körében Az alábbi elemzés a bodajki az isztiméri és a móri önkormányzati hivatalokban dolgozó ügyintézők által kitöltött kérdőívek alapján készült, vagyis jelen esetben a három önkormányzati szintet (kisközség, nagyközség, város) összevontuk.

Ismeri Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, ekormányzás) fogalmakat?

17%

Igen Nem

83%

91. ábra Az ábrából kitűnik, hogy a hivatali dolgozók előtt az e-közigazgatás fogalma többnyire ismert. Az alábbiak közül mely európai uniós fejlesztési dokumentumokról hallott? 60% 50%

50%

40%

33%

30% 20%

17%

17%

eEurope+

eContent

10% 0% eEurope 2002

eEurope 2003-2005

92. ábra A megkérdezett európai uniós fejlesztési dokumentumok viszonylag ismeretlenek, a legnagyobb viszonylagos ismertsége az eEurope 2002 stratégiának van. A válaszadók között volt olyan, aki hallott ugyan valamit az itt felsorolt dokumentumokról, azonban mégsem merne igennel válaszolni a feltett kérdésre. 63


Mely hazai nemzeti vagy regionális, megyei fejlesztési dokumentumokat ismeri? 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

50% 33% 17%

17%

Magyar Információs Társadalom Stratégia

Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia

Intelligens Fejér Megye Stratégia

Digital Regia Strategia

93. ábra A hazai fejlesztési dokumentumok esetében hasonló a helyzet, mint az európaiaknál, vagyis viszonylag ismeretlenek, közülük az Intelligens Fejér Megye Stratégia emelkedik ki. Itt is voltak olyan válaszadók, akik hallottak ugyan valamit ezekről a dokumentumokról, de nem mernék azokat ismertként megjelölni. Milyennek ítéli meg irodája infokommunikációs helyzetének működését?

17%

0% Kiemelkedő Jó

17%

Átlagos 67%

Gyenge

94. ábra Az irodák infokommunikációs helyzetét a kétharmados többség jónak tartja, a maradék egyharmad azonban átlagosnak vagy annál is rosszabbnak, kiemelkedőnek viszont senki sem gondolja. A hivatal és a közintézmények közötti kapcsolattartás e-mail-ben vagy floppyn rögzítve történik, de a hivatali ügyintézésben többnyire még a papíralapú dokumentálás az általános. Ennek egyik fő oka, hogy a megyei intézmények is papíralapú hivatalos anyagokat fogadnak el. A gyenge minősítés oka, hogy a válaszadók szerint az elektronikus rendszerben rejlő lehetőségekhez képest gyenge, 3-10 százalékos a kihasználtság. Az ügyfelek (vállalkozások, lakosság) és más közigazgatási intézmények adottságaihoz viszonyítva viszont átlagos: nagyon kicsi az igény az elektronikus ügyintézés iránt mert az Internet használat drága, csak kevesen rendelkeznek PC-vel (még vállalkozói körben is), az elektronikus eszközök, programok és az Internet használatához hiányzik a megfelelő tudás. A hivatalokban, intézményekben, sőt a 64

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program vállalkozások ügyintézői körében is az alapfokú számítástechnikai ismeretek jellemzőek, amely csak a napi szinten végzett rutinszerű feladatok ellátásához elegendőek. A vállalkozások leginkább faxon (telefonon) és postán keresztül tartják a kapcsolatot az önkormányzati hivatalokkal és a közigazgatási szervekkel. A hatósági ügyek intézésénél még mindig a személyes kapcsolat a meghatározó. Az infokommunikációs eszközök általános használatát nehezíti, hogy a megyei hivatalok nem fogadják el e-mail alapon az adatokat (APEH, Okmányiroda, Földhivatal stb.), az elektronikus aláírás nem működik mert nagy a bizalmatlanság, megoldatlan a biztonság, az ügyfélazonosítás. A papíralapú ügyintézést nagymértékben hátráltatja az is, hogy az illetékfizetés még hagyományos módon, bélyeg formájában történik, amelyet az iratokhoz kell csatolni. A helyiek részéről a községi honlapot csak kevesen keresik fel, a közinformációk terjesztésére még mindig a hagyományos megoldások a leghatékonyabbak (lakossági fórum, írott tájékoztatás, esetleg a helyi kábeltévé stb.). A hivatal és a vállalkozások leginkább a banki szolgáltatásokat veszik igénybe elektronikus úton. Milyennek ítéli meg az elektronikus eszközellátást? 0% 17%

0% Kiemelkedő Jó Átlagos Gyenge 83%

95. ábra A válaszokból az derül ki, hogy az irodák informatikai infrastruktúrája a túlnyomó többség szerint jó, bár nem kiemelkedő. Általánosan elmondható, hogy a hivatalokban elegendő számítógép található, s Internet kapcsolattal is rendelkeznek. Ami általános hiányosságnak tekinthető, az a szélessávú Internet elérés hiánya. A kisebb településeken, községekben a legáltalánosabban elterjedt hálózati kapcsolódási forma az ISDN vonal. A költséges telefon és a hagyományos, papír-centrikus hivatali eljárások együttesen eredményezik, hogy még a hivatalok között sem vált általánossá az elektronikus kapcsolattartás.

65


Milyennek tartja felkészültségét, képzettségét az infokommunikációs eszközök használatát illetően? 5% 5% Kiemelkedő 33%

Jó Átlagos Gyenge

57%

96. ábra Az eszközellátáshoz képest a személyi feltételeket valamivel gyengébbnek ítélik meg a válaszadók. Több mint a felük átlagosnak tartja, egyharmaduk jónak ítéli meg, de érkeztek válaszok a két szélső értékre vonatkozóan is. Az eltérések abból adódnak, hogy a kérdés a válaszadó ismereteire vonatkozott, nem pedig a hivatal dolgozóira általában. Vannak dolgozók között olyanok, akik magas fokú programozói ismeretekkel rendelkeznek, de akadnak olyanok, akiknek még a felhasználói ismereteik is hiányosnak mondhatók. Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? 0% 0% Fontosnak tartom Részben tartom fontosnak Nem tartom fontosnak 100%

97. ábra Az e-közigazgatás bevezetését minden válaszadó egyértelműen fontosnak tartja.

66


Ön szerint javulhat az ügyintézés gyorsasága az elektronikus közigazgatás bevezetésével? 0% 33%

Lényegesen Korlátolt mértékben Egyáltalán nem javul

67%

98. ábra Az ügyintézés gyorsasága a válaszadók kétharmada szerint lényegesen javulhat, míg a fennmaradó egyharmad rész is lát esélyt a korlátolt mértékű javulásra. Többen megjegyezték, hogy a javuláshoz az ügyfelek részéről is jelentős változásokra lesz szükség. Amíg a hálózottság – infrastruktúra, PC használat (elterjedtség, tudás) – nem válik általánossá, csak korlátozott mértékben lehet javulásra gondolni.

Mely területen tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%

100%

100%

83% 67%

Okmányügyintézés

Adóbevallás

Közérdekű információk

Turisztikai információk és helyfoglalás

99. ábra Az említett területeken a válaszadók többsége fontosnak tartotta az e-közigazgatás bevezetését. A felsoroltakon kívül fontos területekként jelölték meg még a beruházásokkal és ingatlan nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyvitelt.

67


Helyettesítheti-e az elektronikus ügyintézés a személyes kontaktust az ügyintézés során? 0% 8%

Minden esetben helyettesítheti Többnyire helyettesítheti

42%

50%

Csak kis mértékben helyettesítheti Egyáltalán nem helyettesítheti

100. ábra Az elektromos ügyintézés a válaszadók fele szerint többnyire helyettesítheti a személyes kontaktus, de majdnem ugyanekkora rész mondta azt, hogy ez a helyettesítés csak kis mértékben mehet végbe, míg egy elenyésző rész szerint minden esetben helyettesítheti. A csak korlátolt helyettesíthetőség oka lehet az, hogy az ügyfél és az ügyintézők felkészültsége hiányos vagy az, hogy a közigazgatásnak vannak területei, ahol egyáltalán nem, vagy csak részben lehet az elektronikus kapcsolattartást bevezetni. Továbbá amíg nincs egy központilag kialakított, mindenütt érvényes rendszer, és amíg a lakosság körében nincs teljes hozzáférhetőség, addig az e-ügyintézés csupán kiegészítő megoldás. Az ügyintézők az elektronikus közigazgatás bevezetésétől a következő eredményeket várják: • Az ügyintézés gyorsabbá válik • Csökken a papírmunka • Pontosabb és naprakészebb lesz az információáramlás a hivatalok között • Közvetlenné válik a kapcsolat az illetékes megyei hivatalokkal • Növekszik a lakosság elégedettsége a közszolgáltatásokkal A válaszadók az elektronikus közigazgatás elterjedésének főbb akadályait a következőkben látják: • Nincs egységesen kidolgozott, mindenre kiterjedő, a gyakorlati kérdésekkel összehangolt rendszer • A lakosság többsége még sokáig csak a személyes ügyintézést tudja igénybe venni a műszaki feltételek és az ismeretek hiánya miatt • Szélessávú infrastruktúra hiánya • Bizalomhiány • Az ügyintézők körében a szakmai és informatikai felkészültség hiánya • A központi koncepció hiánya

68


3.5. Felmérés három településen (Isztimér, Bodajk, Mór) a vállalati és intézményi felhasználók körében az e-közigazgatás bevezetéséről Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, e-kormányzat) kifejezéseket?

33%

67%

Igen

Nem

101. ábra A községi és kisvárosi szinteken igen alacsony az e-közigazgatás fogalmának ismertsége, csupán a válaszadók egyharmada hallott róla.

Milyen mértékben van Ön megelégedve a közigazgatási hivatalok munkájával? 0% 33%

67%

Teljes mértékben

Részben

Egyáltalán nem

102. ábra Az intézményi felhasználók megelégedettsége a közigazgatási hivatalok munkájával viszonylag jónak mondható, többségük részben elégedett, harmaduk pedig teljes mértékben, s nem akadt olyan, aki egyáltalán ne lett volna megelégedve.

69


Van intézményi kapcsolat az Ön vállalata / intézménye, illetve a közigazgatási hivatalok között? 0%

100% Nincs

Van

103. ábra A meginterjúvolt intézmények mindegyike rendelkezik valamilyen kapcsolattal a közigazgatással, melyek lehetnek: • Polgármesteri Hivatal • Városgazdálkodás • APEH Az intézmények az alábbi információkat tudnák hozzáférhetővé tenni az e-közigazgatási gyűjtőportálon: Az adott intézményben alkalmazott példaértékű módszerek, tapasztalatok közzététele (pl. speciális oktatási programok) A helyi hagyományok gyűjtése és ápolása során összegyűjtött ismeretek Helytörténeti, helyismereti gyűjtemény Könyvtári szolgáltatások A megkérdezettek az alábbi, e-közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokat tudnák igénybe venni: Hivatalos ügyintézések, ügyfélkezelés Pályázatok Értékesítési lehetőségek Az Európai Unióval kapcsolatos információk Adóügyi előírások Egyéb előírások (pl. állategészségügy) Címtár, jogtár, szakanyagok, linkgyűjtemény, jó kereső rendszer, közhasznú információk (pl. iskolák számára) A válaszadók a következő eredményeket várják a közigazgatás bevezetésétől: Megélénkül a kapcsolatrendszerük Napra kész információk birtokába jutnak Csökken az elszigeteltségük Az ügymenet gyorsabbá és egyszerűbbé válik

70


A válaszadók szerint az e-közigazgatás stratégiának tartalmaznia kell a következő elemeket: • • •

Címtár s térség intézményeinek és vállalatainak tevékenységéhez szükséges adatok Szakmai információk Pályázatokkal kapcsolatos információk

Az intézmények a következőkkel tudnának hozzájárulni az e-közigazgatás fejlesztéséhez: • •

Tartalmi szolgáltatások Nyelvtudás

3.6. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány kistérségi helyzetfelmérése 3.6.1.

A személyes interjúk összegzésének eredményei

3.6.1.1 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai dokumentumok ismerete A dokumentumokat megkérdezettek többsége nem ismerte. Azok körében akik rendelkeztek ismeretekkel elmondták, hogy korábbi anyagikat (Intelligens Aba város stratégiája, Fejér megyei e-közigazgatás stratégiájának Fejér megyei kistérségi pilot rendszerek fejezete) ezen dokumentumokra alapozták. Azok akik nem ismerték pedig kifogásolták, hogy nincsen olyan információáramlás, ami tájékoztatná őket ezekről a dokumentumokról. 3.6.1.2 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos megyei és régiós dokumentumok ismerete A megyei és régiós dokumentumok ismerete az előzőekhez hasonlóan alakult. Viszont elhangzott egy olyan vélemény, ami mindenképpen elgondolkodtató: „Mindkét stratégia a levegőben lóg, már elkészült 1-2 éve és nem valósult meg belőle semmi. Mindegyik nagy elképzelések víziója, aminek semmilyen valóságalapja és gazdasági háttere nincs. Nálunk sokkal gazdagabb országok sem tudták megvalósítani.” 3.6.1.3 Fejér megyei kistérségi pilot rendszerek és a Digital Regia program Az Intelligens Fejér Megyei Stratégiájában a DR továbbfejlesztése kitüntetett szerepet kapott, más településekre adaptálható projektnek tekintették. Ennek egyik megvalósulási formája Abán beindult fejlesztések, és a ma még csak dokumentumokban létező „Fejér megyei kistérségi pilot rendszerek” című program.

71

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 3.6.1.3.1 Digital Regia adaptáció Azokat az alapokat amelyeket a Digital Regia program megvalósított, azokat a Sávíz Térségfejlesztő egyesület kezdeményezésére Abán megvalósították és szeretnék a tréségben is megvalósítani. Jelenleg Abán rendelkeznek és működtetnek egy logikus e-mail címrendszert, pl.: [email protected], [email protected], [email protected], stb., 24 órán keresztül biztosítják az Internet elérését, bárki kaphat a községből ingyenes e-mail címet, ezen kívül kapcsolt webtárhelyet is biztosítanak. Mindezeket az egyesület működteti. 3.6.1.3.2 Tervezett kistérségi pilot projektek A Sárvíz kistérségre 5 fejlesztési pilot projektet határoztak meg a Fejér megyei e-közigazgatás stratégiájában, amit 2002. decemberében készített el a KFKI ISYIS és a Stratégiakutató Intézet Kht. a Fejér Megyei Területfejlesztési Tanács számára. 3.6.1.3.2.1 A portál fejlesztési pilot projekt

A projekt a kistérségi internetes technológiára épülő nyilvánosság biztosítását a kistérség állampolgárai számára és az e-ügyintézés lehetővé tételét tűzte ki célul. A megvalósításban a kistérségi közigazgatási portál és a települések portálrendszere biztosítaná a különböző publikus és belső, önkormányzati és hivatali funkciók elérhetőségét. Kezelői felületet és kapcsolat rendszert biztosítana a kormányzati e-ügyviteli és tájékoztatási szolgáltatások eléréséhez, az elektronikus önkormányzati ügyvitel elérésére. Eszközt nyújtana a kistérség és települései számára a világhálón való jelenlét biztosítására. 3.6.1.3.2.2 Szakigazgatási munkafolyamat támogató projekt

A projekt célként a polgármesteri hivatalok munkafolyamatait támogató rendszer bevezetése határozta meg. A Fejér megyei e-stratégiában megfogalmazott e-ügyintézés fejlesztése keretén belül megvalósítaná a kistérségi szakigazgatási munka jobb szervezését és a lakosság számára biztosítaná hivatali ügyeinek követhetőségét és a gyors kapcsolattartás lehetőségét. Megteremtené a koncentrált magas szintű szakmai tudás és az ügyfélközpontú kiszolgálás összhangjának informatikai és munkaszervezési feltételeit. 3.6.1.3.2.3 Képviselő testületi munkafolyamat követést támogató projekt

Az önkormányzati képviselő testületi ülések előkészítési és dokumentációs munkafolyamat támogató rendszer bevezetése a projekt célja, amely a Fejér megyei e-stratégiában megfogalmazott e-demokrácia fejlesztése keretén belül megvalósítaná a képviselő testületi munka jobb szervezését és a lakosság számára való átláthatóságának és vélemény alkotási lehetőségének biztosítását az önkormányzati munka során. 3.6.1.3.2.4 e-Gazdálkodási projekt

A projekt célként a kistérség önkormányzati gazdálkodását támogató egységes informatikai rendszer bevezetését határozta meg. Indoklásában egyrészt meghatározta, hogy az Eu és kor-

72

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program mányzati elvárásoknak megfelelő kistérségi tervezési és fejlesztési feladatok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a kistérség egységes módon kezelje és lássa a területén belüli települések és intézmények gazdasági folyamatait. Másrészt elkerülhetetlennek tartotta, hogy a projektek (pályázati támogatási pénzek felhasználása) megvalósulásáról naprakész gazdasági információkkal rendelkezzen és ezekről bármikor adatszolgáltatásra kész legyen. 3.6.1.3.2.5 Kommunikációs infrastruktúra fejlesztési projektek

A projektek célja a kistérségi e-demokrácia és e- ügyviteli stratégia tervek megvalósításához szükséges internetes technológia kommunikációs hálózatának kialakítása a kistérség és települései területén. Ennek elérése érdekében a kistérségi önkormányzatok összehangolt eügyviteli tevékenységének elengedhetetlen feltételnek tartották a megfelelő biztonságot és adatátviteli sebességet stabilan biztosítani tudó informatikai hálózat kialakítását és a kistérségi hálózat integrálását az országos szélessávú kormányzati hálózatba. Ezek a munkák nem indultak még el, a megvalósításuk lehetőségeiről a megkérdezettek még nem rendelkeztek információval. 3.6.1.4 Kapcsolódási pontok, alapszolgáltatások A Sárvíz mellékén elhelyezkedő települések együttműködésére az 1990-es években jött létre a szövetség a közös táji, gazdasági, társadalmi adottságokra és kulturális hagyományokra alapozva. A települések együttműködése kezdetekben a civil szféra kezdeményezésére alakultak, majd ennek eredményeként beindult szerves fejlődés a jelenleg egyre szorosabbá váló kapcsolatokat eredményezte. 3.6.1.4.1 Sárvíz Önkormányzati Társulás A települési önkormányzatok felismerték az együttműködésben rejlő lehetőségeket és 2003. májusában létrehozták a Sárvíz Önkormányzati Társulást. Meghatározták, hogy a társulás keretében a települési önkormányzatok együttműködnek és összehangolják tevékenységüket, az alábbi területeken: • • • • • • • • • • • • •

Közigazgatás, Egészségügyi alapellátás, Általános iskolai oktatás, Óvodai nevelés, Művészeti oktatás, Alapfokú szociális ellátás, Köztisztaság, Kultúra, Civil kapcsolatok, Sport, Épített és természeti környezet védelme, Kommunális-, infrastrukturális-, gazdasági és vállalkozásokat élénkítő programok, Idegenforgalom.

73


3.6.1.4.2 Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségfejlesztési Kht. A társulás munkájának segítésére létrehozták a Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségfejlesztési Kht-t, amely a célok megvalósítása érdekében a következő tevékenységeket végzi: • • • • • • • • •

Település és térségfejlesztés Vállalkozási tevékenység Információ és kapcsolatközvetítés Adatgyűjtés, -feldolgozás, -rendelkezésre bocsátás Tanulmányok írása, előadások konferenciák szervezése, megtartása Vállalkozói kockázat elemzések elkészítése Vállalkozásélénkítésben közreműködés Segítségnyújtás az innovációt szolgáló alapok rendeltetésszerű felhasználásában Kölcsönös üzleti és kulturális kapcsolatok erősítése érdekében önkormányzati, hazai és nemzetközi kapcsolatok ápolása,

3.6.1.4.3 Sárvíz Kistérség Stratégiája Elkészítették az Intelligens Sárvíz Kistérség Stratégiáját, amelynek prioritásait a következőkben határozták meg: • • • • •

A helyi gazdasági élet dinamizálása, a Sárviz kistérség bekapcsolása a regionális munkamegosztásba Helyi specifikus (gazdasági, társadalmi, szellemi) adottságok feltárása a már meglevő innovációs potenciál kiaknázása A kistérségi partnerkapcsolatok rendszerének dinamizálása A kistérség lakosságának széleskörű bevonása az információs társadalom megvalósításába A fenntartható fejlődés biztosítása

Általános célként az információs korra való felkészülést határozták meg. A stratégia programpontjai a következők: • • • • • •

Önkormányzati program: kistérségi feladatmegosztásra épülő funkcionális kistérség kialakítása Infrastruktúra-fejlesztési program: intelligens kistérség létrehozása Gazdaságpolitikai program: tudásalapú gazdaság kialakítását elősegítő gazdasági környezet kialakítása Társadalompolitikai program: magas életminőséget biztosító, vonzó intelligens környezet kialakítása Oktatási program: a tudásalapú társadalomra való felkészülés Kulturális program: hagyományalapú és új tudásokat közvetítő kistérség

Az operatív programok megvalósítása megkezdődött, a végrehajtás jelenleg is folyik. 3.6.1.4.4 Kistérségi funkciók ellátásánál számításba veendő feladatok

74

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A komplex kistérségi társulás a kistérség települési önkormányzatainak szövetsége, a közös érdekeknek megfelelő, hatékony és eredményes tevékenység érdekében. A komplex társulások folyamatosan feltöltődő, azonos funkciókkal, de eltérő feladattal rendelkező intézményrendszert alkotnak. A kistérségi funkciókon belüli feladatokat a települések társulása, egymás között megfelelően egyeztetett munkamegosztásban tervezi, szervez és oldja meg. Meg kell határozni, hogy mely feladatot végezzen el a kistérség vezető településének intézménye és mely feladatokat végezzen a komplex társulás a kistérségre vonatkozóan. Táblázatos formában mutatjuk be, hogy a mit javasolt a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal és erre milyen lépések történtek, illetve mit terveznek, aminek alapja az abai polgármester és jegyző válaszlevele. A táblázatot azért készítettük, mert ebből világosan látható, hogy a kistérségnek milyen alapszolgáltatásokat kell ellátni és azok ellátásához milyen kapcsolatok kialakítására van szükség. Az üresen maradt helyek, azt mutatják, amikre a válaszlevelek nem tértek ki. Számításba veendő feladatok Megtett, illetve tervezett intézkedések Egészségügyi szociális ellátás Az egészségügyi alapellátás körzeteinek ki- 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi alakítása, a székhely kijelölése fejlesztési stratégiája Szociális foglalkoztató közös működtetése Időskorúak otthonának közös létrehozása és 2003 év végén átadásra kerül az 50 férőhelyes fenntartása idősek otthona, amely kistérségi gondozási központ lesz Hajléktalan szálló közös működtetése Házi gondozás közös megszervezése Gondozási központ látja el Közös védőnő foglalkoztatása Háziorvosi, házi gyermekorvosi szolgálat közös, vagy egyeztetett fenntartása Közös orvosi ügyelet létrehozása (hétvégi, Kialakítás folyamatban hétközi) Fogorvosi, fogászati szakellátás közös fenn- 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi tartása fejlesztési stratégiája Családsegítő központ létrehozása Fogyatékosok nappali ellátása Átmeneti szálló működtetése Kistérségi etnikai programok segítése Járóbeteg szakellátás megszervezése 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi fejlesztési stratégiája Egészségügyi szűrővizsgálatok szervezése 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi fejlesztési stratégiája Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat megszer- 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi vezése fejlesztési stratégiája Iskola-egészségügyi ellátás szervezése, bizto- 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi sítása fejlesztési stratégiája Rovar- és rágcsálóirtás megszervezése, biztosítása Külföldi állampolgárok betegellátási díjának meghatározása Kistérségi gyógyvizek, gyógyforrások, 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi

75

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program gyógyiszap-lelőhelyek nyilvántartása, haszno- fejlesztési stratégiája sítási lehetőségeinek szervezése A kistérség környezet-egészségügyi helyzeté- 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi nek közös értékelése fejlesztési stratégiája Egészségügyi szakellátás kapacitás- 2004-ben elkészül a kistérség egészségügyi kihasználtságának figyelemmel kísérése, kis- fejlesztési stratégiája térségi összehangolása Aktív korú nem foglalkoztatottak részére közcélú munkavégzés koordinálása Szolgáltatásszervezési koncepció összehangolása Szociális étkeztetés biztosítása, azokon a tele- Gondozási központ püléseken is, ahol önállóan ezt nem tudják biztosítani Utcai szociális munkások foglakoztatása Gyermek és ifjúságvédelem Gyermekjóléti szolgálat közös szervezése Kialakítás alatt A szülők munkavégzése, betegsége, egyéb indokolt távollét miatt ellátatlan gyermekek napközben foglalkoztatásának, ellátásának megszervezése A gyermekek átmeneti gondozásának szervezése, a máshol igénybe vehető szolgáltatásokhoz való hozzájutás közvetítése Helyettes szülői hálózat működtetése Gyermektartásdíj behajtása Átmeneti elhelyezést biztosító intézmény létrehozása Oktatás Kollégiumi ellátás Pedagógiai szakszolgálat Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda Alapfokú zenei, művészeti oktatás Sárvíz Művészeti Alapiskola Kistérségi könyvtárellátás Speciális oktatási feladatok (enyhe értelmi Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda fogyatékosok oktatása, általános iskolai felnőttoktatás, nevelési tanácsadás, logopédiai szolgáltatás, gyógytestnevelés) Iskolabusz hálózat szervezése Kistérségi intézményhálózat működtetési és Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda fejlesztési terv elkészítése Közoktatási információs rendszer működtetési Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda és fejlesztési terv elkészítése Közoktatási információs rendszer működteté- Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda se Pedagógusképzés, -továbbképzés Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda Nem állami, nem önkormányzati oktatásinevelési intézmények ellenőrzése Szolgáltatás-szervezési feladatok Közös alapítvány létrehozása közérdekű köte-

76

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program lezettségvállalásra Könyvvizsgáló belső ellenőr közös alkalmazása Pályázatfigyelő szolgálat szervezése Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségfejlesztési Kht. Településfejlesztő, forrásszerző tevékenység Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségelősegítésére, közös munkaszervezet létreho- fejlesztési Kht. zása Térségi informatikai rendszerek kiépítése, Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségközös működtetése, információs bázisok kö- fejlesztési Kht. e-közigazgatási gyűjtőportál, Sárvíz Tükör, zös alkalmazása Sárvíz TV Teleház program rendszerszemléletű segítése Tourinform iroda létrehozása Közös információs és ügyfélszolgálati központ létrehozása Térségi/települési eseménynaptár összeállítása e-közigazgatási gyűjtőportál Kistérségi internetes portálok és honlapok Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségfejlesztése, illetve összehangolása települési fejlesztési Kht. e-közigazgatási gyűjtőportál honlapokkal Kistérségi rendezvények megszervezése Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségfejlesztési Kht. Sárvíz Nap Külföldi kistérségekkel nemzetközi kapcsolat Rudolfshausen (Németország), Keletlétesítése Groningen (Hollandia) Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségfejlesztési Kht. Falugondnokok közös alkalmazása Központi önkormányzati-közigazgatási szak- Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségkönyvtár létrehozása, virtuális kölcsönzés fejlesztési Kht. biztosítása, idegen nyelvű szakanyagok, jog- e-közigazgatási gyűjtőportál szabályok gyűjtése Idegen anyanyelvű ügyfelek részére az anya- Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségnyelvükön, illetve angol-német-francia- fejlesztési Kht. spanyol nyelveken történő ügyintézés biztosításához tolmácsok foglalkoztatása Település- és területrendezés Az érintett települések területrendezési tervé- Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségnek összehangolása fejlesztési Kht. Sárvíz területhasználati viszonyainak változását megalapozó tanulmány, a mezőgazdasági modell kiszélesítésével Helyi építészeti örökségek feltárása, számba- Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségvétele, őrzése, karbantartása, restaurálásának fejlesztési Kht. Sárvíz településeinek egységes arculatát megszervezése, védelmének biztosítása tervező tanulmány Településrendezési tervek, építészeti tervek, Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségnyilvántartások összehangolása: fejlesztési Kht. Sárvíz területhasználati viszonyainak változását megalapozó tanulmány, a mezőgazdasági 77

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program modell kiszélesítésével •

Környezetvédelmi szempontok érvényesítése • Területhasználat alakítása • Iparterületek kialakítása • Falukép védelem, falumegújítás, tér- Sárvíz településeinek egységes arculatát megtervező tanulmány ségi arculat Kerékpárút nyomvonalának kijelölése • Tájképvédelem, természetvédelem Program 2004-ben • vízgazdálkodás • közterületi utak, vízelvezető árkok Sárvíz térségi Vízi Társulat rendezése • közterületek gondozása • zöldterületek karbantartása • kistérségi önkormányzati főépítész foglalkoztatása Műemlékvédelem A kistérség területen lévő műemléki értékek Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségfelkutatása, számbavétele, védelmének meg- fejlesztési Kht. szervezése A térség múltjának és hagyományainak feltá- Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségrása, ápolása fejlesztési Kht. Természet és környezetvédelem Kistérségi és helyi környezetvédelmi program Sárvíz területhasználati viszonyainak változákidolgozása, végrehajtásának szervezése fel- sát megalapozó tanulmány Örökzöld Sárvíz kistérség környezetvédelmi tételeinek biztosítása programja A helyi kistérségi jelentőségű természetvé- Sárvíz területhasználati viszonyainak változádelmi feladatok ellátására társulás létrehozása sát megalapozó tanulmány Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat Sárvíz területhasználati viszonyainak változáközös létrehozása, működtetése sát megalapozó tanulmány Örökzöld Sárvíz kistérség környezetvédelmi programja Katasztrófavédelem Közös önkéntes tűzoltóság fenntartása, működtetése és fejlesztése Egyéb tűz- és katasztrófavédelmi feladatok Ár- és belvízvédelem összehangolása Belterületi vízfolyások karbantartásának szervezése Közlekedés Közlekedésfejlesztés, igazgatás, fenntartás Szervezés alatt a közös közlekedési szervezet létrehozása Közös útkezelő szervezet létrehozása Szervezés alatt a közös közlekedési szervezet létrehozása Útellenőri szolgálat közös működtetése Szervezés alatt a közös közlekedési szervezet létrehozása Vízgazdálkodás Kistérség fejlesztési felújítási és üzemeltetési Sárvíz térségi Vízi Társulat feladatok tervezése, egyeztetése 78

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Vízközművek közös működtetése, regionális Sárvíz térségi Vízi Társulat rendszerhez való kapcsolódás vizsgálata, képviselete Szennyvíztisztítás, elvezetés, kezelés közös Évek óta megismételt és elutasított pályázatok szervezése Vízrendezés, vízkárelhárítás, árvíz- és belvíz- Sárvíz térségi Vízi Társulat vezetés kistérségi szervezése Kommunális feladatok Kistérségi közös kommunális feladatok tervezése, egyeztetése Közterület-felügyelet közös megszervezése Közös hulladék lerakóhely létrehozása, mű- Nagyobb hulladékgazdálkodási rendszerhez ködtetése, illetve regionális célok egyeztetése csatlakoztak a térség településeinek önkormányzatai Hulladékártalmatlanító és újrahasznosító telepek működtetése Közrend, közbiztonság Kistérségi közbiztonsági feladatok összehangolása Együttműködés a közigazgatási illetékességi Kistérségi rendőrőrs létrehozását kezdeméterületükön működő rendőrkapitányság veze- nyezték tőjével, a kistérségi helyi közbiztonságot érintő feladatok egyeztetett ellátására közös létrehozása, illetve tevékenységének segítése Közös polgárőrség létrehozása Kistérségi foglalkoztatás szervezése Vállalkozások segítése, szakmai tanácsadás- Mezőföldi építőipari klaszter ok, kockázati tőke bevonása, versenyképesség Abai vállalkozói ház Megvalósíthatósági tanulmányok növelése Átképzések Mezőföldi építőipari klaszter Abai vállalkozói ház Megvalósíthatósági tanulmányok Munkanélküliség visszaszorítása Mezőföldi építőipari klaszter Abai vállalkozói ház Megvalósíthatósági tanulmányok 3.6.1.4.5 Település igazgatási feladatok ellátása Az államigazgatási feladatokat a kistérségi hivatalon keresztül kívánják ellátni, a települési ügyfélszolgálatok segítségével, az e-közigazgatás megvalósításával. Állategészségüggyel kapcsolatos feladatok Állati hullák ártalmatlanná tétele Kóbor ebek (állatok) befogása, őrzése, értékesítése Emberre egészségügyi szempontból veszélyes betegség tüneteit mutató macskák, stb. kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátása

79

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Építésigazgatás Települési jegyző hatáskörébe tartozó egyes nem kiemelt építéshatósági feladatok végzése Gyámügyi igazgatás Nem városi gyámhatóság feladatkörébe tartozó gyámügyi igazgatási feladatok végzése Adóigazgatás Önkormányzati adóhatóság végrehajtási feladatai (adóügyi végrehajtási iroda), ennek végzésére köztisztviselők közös foglalkoztatása Általános igazgatás Települési piacok működésének egyeztetése, engedélyezése Nappali ellátást biztosító szociális intézmények működésének engedélyezése Üzletek működésének egyeztetése, engedélyezése Szabálysértési feljelentések elbírálására közös szabálysértésben eljáró iroda létrehozása, működtetése Tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása Katasztrófa elhárítás közös megszervezése (víz, tűz, viharkár, más elemi csapás) Szakértő (jogi, munkavédelmi, tűzvédelmi, stb.) közös foglalkoztatása, alkalmazása Önkormányzatok által fenntartott intézmények működési engedélyének kiadása 3.6.1.4.6 Kistérség-fejlesztés és gazdaság-fejlesztés (kistérségi tanács feladatai) A Sárvíz kistérség rendelkezik közös jövőképpel, stratégiai- és operatív programokkal, a megvalósításhoz szükséges szervezetek nagy többségével, szakembergárdával és külső szakértői háttérrel. Kistérség-fejlesztési programtervek készítése

Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségfejlesztési Kht. Kistérségi gazdasági programok szükség sze- Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségrinti összehangolása fejlesztési Kht. Pályázatok támogatási igények összehangolá- Sárvíz Önkormányzati Település- és Térségsa fejlesztési Kht. Vállalkozásfejlesztés támogatása Mezőföldi építőipari klaszter Abai vállalkozói ház Befektetők vonzása, erre vonatkozó programok közös kidolgozása Forrás koordináció biztosítása Kézművesség fejlesztésének támogatása Turizmus fejlesztése Ipari parkok, vállalkozói övezetek, inkubátor-

80

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program házak kialakításának támogatása Térségi/települési bemutatóhelyek kialakítása Térségi/települési bedolgozós rendszerek bevezetése 3.6.1.4.7 Kistérségi államigazgatási feladatok a kistérségi iroda számára Kistérségi gyámügyi feladatok Okmányügyek, okmányközpontok Körzeti építésügyek Körzeti szociális ügyek Kereskedelem, fogyasztóvédelem Államigazgatási szabálysértési ügyek (kistérségi szabálysértési hatóság) Köztartozások végrehajtása Növényvédelmi feladatok A feladatok számbavételét követően a kistérség települési önkormányzatai megegyeznek abban, hogy az e-közigazgatás bevezetésével (a hagyományos ügyintézési formák fenntartása mellett), modellértékű együttműködést alakítanak ki az EU csatlakozásból adódó lehetőségek kihasználásával. A körzetközpont polgármesteri hivatala működése beindításához szükséges irodák kialakításának költségeit pályázati úton kívánják biztosítani. Felmérést már végeztek a feladatok ellátáshoz szükséges személyi állomány tekintetében. Az irodaház kialakítás finanszírozására (a bővítésre) pályáztak. A munkavégzéshez szükséges berendezések még nem biztosítottak. 3.6.1.4.8 Kapcsolatok Kistérség települései • A települések között • A települések intézményei között • Közös érdekek mentén benyújtott pályázatok • A pályázatok megvalósítása • Térségi szinten rendezvények szervezése • Közös jövő szervezése, hosszabb távon a lehetőségek kihasználása • Legyen elérhető a kistérségbe tartozó összes önkormányzat, az összes intézmény (óvoda, iskola, polgármesteri hivatal, kultúrház, teleház, orvosi rendelő, gyógyszertár, stb.). Szakhatóságok: engedélyek, véleménykérés • Duna-Ipoly • Környezetvédelem • ÁNTSZ • Közlekedés, közút • Földhivatal • Energia • Szakszolgáltatók (közmű, gáz víz, villany) • Tűzoltóság 81

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program • •

Erdőfelügyelet katasztrófavédelem

Területfejlesztési tanácsok • Megyei • Regionális • Kistérségi Többi kistérség • Enying • Sárbogárd • Székesfehérvár Közigazgatási hivatal • Törvényességi felügyelet 3.6.1.5 Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához Az integrálódást segítő feltételeket tételesen vizsgáltuk a számítógép-ellátottság, a hálózat, a hálózati hozzáférés, az egyéb infrastrukturális feltételek és a meglevő adatok digitalizálása tekintetében. 3.6.1.5.1 Számítógép-ellátottság A számítógép-ellátottságot e megkérdezettek jónak ítélték. A hivatalokban majdnem mindenkinek van gépe. A politikusok az otthoni gépeiket és programjaikat használják, már akinek van. Az intézmények gépellátottsága vegyes, van olyan település, ahol nagyon jó, van olyan ahol nincs. A gépállomány felülvizsgálata településenként szükséges. 3.6.1.5.2 Hálózat A hivatalokban a gépek hálózati összeköttetése nem teljes körű. A hivatal és az intézmények összeköttetése településenként változó. Egységes paraméterek szerinti fejlesztés kialakítása szükséges.

3.6.1.5.3 Hálózati hozzáférés A hálózati hozzáférés változó. A hálózaton levő szoftverekhez való hozzáférés nem szabályozott, a jogosultságok különbözőek, és vannak akik a munkájukhoz szükséges döntéseket nem érik el a hálózaton keresztül. A politikusok nincsen hozzáférési jogosultságuk (jelszóval), hogy elérjék el a hivatali hálózatot.

82

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 3.6.1.5.4 Egyéb infrastrukturális feltételek Az egyéb infrastrukturális feltételek jók, de egységes paraméterek szerinti fejlesztés kialakítása szükséges. 3.6.1.5.5 Adatok Közepes szintű a digitalizálás mértéke. Az adatok gépen vannak, de nem mindegyike digitalizált. 3.6.1.6 Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályait a következőkben látják a megkérdezettek: •

A térség az ország belső perifériája

•

A számítógép luxus az embereknek, mivel a helyi gazdaságok elég rossz állapotban vannak

•

A fogalmi rendszerek, az Internet és a lehetőségek ismeretének hiánya

•

A gyakorlati alkalmazástól való idegenkedés

•

Az emberek misztikus dolognak tartják a számítástechnikát

•

A feltételek hiánya (pénz)

•

Az önkormányzatok ügyintézőinek hajlandósága van a változásra, de félnek attól, hogy nem hagynak elég időt nekik arra, hogy meg is tanulják

•

Nincs széles sávú Internet elérési lehetőség

3.6.1.7 Az akadályok leküzdésének lehetőségei Mi kell az akadályok leküzdéséhez: •

Ismeretterjesztés, népszerűsítés

•

Az emberek egyre több helyen tudjanak találkozni a számítógéppel

•

A gyerekek rá tudják venni a felnőtteket

•

Hiteles tájékoztatások a helyiek nyelvén

•

Képzés, tudatformálás

•

Pénz

•

Fogalmak tisztázása

83

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program •

3.6.2.

Motiváció megteremtése

A kérdőíves interjúk összegzésének eredményei Ismeri Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, ekormányzás) fogalmakat?

25% Igen Nem 75%

104. ábra A megkérdezettek 75%-a ismerte az e-közigazgatás, e-kormányzás fogalmakat, 25 % nem hallott róluk.

Az alábbiak közül mely európai uniós fejlesztési dokumentumokról hallott? 30% 25%

25%

25%

25%

eEurope+

eContent

20% 15% 10% 5%

0%

0% eEurope 2002

eEurope 2003-2005

105. ábra Az információs társadalommal kapcsolatos európai fejlesztési dokumentumok ismeretsége jó volt a megkérdezettek körében.

84


Mely hazai nemzeti vagy regionális, megyei fejlesztési dokumentumokat ismeri? 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

0%

0%


Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia

50%

50%



106. ábra A szűkebb környezetet (megyét, megyeszékhely) érintő fejlesztési dokumentumok ismertsége jó 50%, a Digital Regia konkrét megvalósítási formáival Abán találkozhatnak a mindennapok során. A DR adaptáció ma is működő program.

Milyennek ítéli meg irodája infokommunikációs helyzetének működését? 0% 0% Kiemelkedő 50%

50%

Jó Átlagos Gyenge

107. ábra A megkérdezettek nagy része 50 % átlagosnak ítéli meg a munkahelye infokommunikációs helyzetét, és 50% jónak. Az elektronikus eszközellátás megítélése ennél jobb is, 50% átlagosnak, 50% jónak.

85


Milyennek ítéli meg az elektronikus eszközellátást? 0% 25%

0% Kiemelkedő Jó Átlagos Gyenge 75%

108. ábra

Milyennek tartja felkészültségét, képzettségét az infokommunikációs eszközök használatát illetően? 0% 25% Kiemelkedő 50%

Jó Átlagos Gyenge

25%

109. ábra Az infokommunikációs eszközök használatát jó színvonalon sajátították el a megkérdezettek, 50%, tartotta kiemelkedőnek, 25% jónak és további 25% pedig átlagosnak. Ezek a remek számarányok arra engednek következtetni, hogy informatikai szakemberek töltötték ki a kérdőíveket, akik mind szakmájukként, mind a hobbijukként folyamatosan alkalmazzák az infokommunikációs eszközöket. Volt olyan, aki az operációs rendszerek és a felhasználói programok ismereteiről is részletes tájékoztatás – programok felsorolása - adott az indoklásban. Ezt a következtetést azért tehetjük, mert ugyanakkor az e-közigazgatás elterjedésének legfőbb akadályait, egyrészt az ügyintézők képzettségének hiányában, a digitális intelligenciájuk alacsony fokában jelölték meg. Ugyanakkor az ügyfelek szakmai felkészültségét, technikai ismereteiket is rossznak tartották, ezen kívül a törvényi hátteret is gyengének tartották, amely az e-közigazgatás elterjesztését segítené.

86


Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? 0% Fontosnak tartom 50%

50%

Részben tartom fontosnak Nem tartom fontosnak

110. ábra Annak ellenére, hogy az információs társadalom elterjedésének akadályait részletesen taglalták, a megkérdezettek 50%-a fontosnak tartja az e-közigazgatás bevezetését, másik 50% pedig részben tartja szükségesnek. Nagy elvárásokat fogalmaztak meg az e-közigazgatás bevezetésével is. Kényelmet, gyorsabb ügyintézést, pontosabb és áttekinthetőbb rendszert várnak, ahol kevesebb a sorban állás és az ügyfeleknek nem kell várakozniuk. Otthonról a közigazgatás legkülönbözőbb szintjeit el lehet érni és hatékonyan lehet az ügyeket intézni, gyorsan lehet információhoz jutni.

Ön szerint javulhat az ügyintézés gyorsasága az elektronikus közigazgatás bevezetésével? 0% 25% Lényegesen Korlátolt mértékben Egyáltalán nem javul 75%

111. ábra A megkérdezettek 25%-a szerint korlátolt mértékben javul az ügyintézés gyorsasága az eközigazgatás bevezetésével, 75% azonban lényeges javulást prognosztizál.

87


Mely területen tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0%

100% 75%

Okmányügyintézés

Adóbevallás

75%

75%



112. ábra Az e-közigazgatás bevezetését a napi ügyek intézésének szintjén tartják fontosnak meglepően magas (75 %) arányban, a megkérdezettek. A legtöbben az adóbevallásukat intéznék elektronikus úton, 100%. Helyettesítheti-e az elektronikus ügyintézés a személyes kontaktust az ügyintézés során? 0% 25%

Minden esetben helyettesítheti

0%

Többnyire helyettesítheti Csak kis mértékben helyettesítheti Egyáltalán nem helyettesítheti

75%

113. ábra A megkérdezettek 75%-a szerint többnyire helyettesítheti a személyes kontaktust az eügyintézés, 25% szerint csak kis mértékben helyettesítheti.

3.6.3.


3.6.3.1 A megkérdezettek köre A felmérés 100 fő telefonos megkérdezése útján történt, akik egyharmad-egyharmad arányban reprezentálják a 18-35 éves, a 36-55 éves és az 56 év feletti korosztályt. Az interjú legelején feltérképeztük a három korosztály iskolai végzettség és foglalkozás szerinti megoszlását (114121. ábra)

88


Iskolai végzettség / 18 - 35 év 50,0% 40,0%

44,1%

30,0% 20,0%

23,5%

17,6%

10,0%

14,7%





0,0%

3. Érettségi

114.ábra Iskolai végzettség / 36 - 55 év 60,0% 50,0%

51,5%

40,0% 30,0% 20,0%

30,3%

9,1%

10,0%

6,1%

3,0%



3. Érettségi



115. ábra Iskolai végzettség / 56 - év 50,0% 40,0% 30,0%

39,4%

42,4%

20,0%

9,1%

10,0%

6,1%

3,0%



3. Érettségi



116. ábra

89


Iskolai végzettség / mind 50,0%

46,0%

40,0% 30,0%

29,0%

20,0%

9,0%

10,0%

2,0%

14,0%



3. Érettségi




29,4%

30,0% 20,0% 10,0%

17,6% 5,9%

2,9%

11,8% 2,9%

5,9%

0,0%

8,8%

14,7%


2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló


40,0%

27,3%

30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

0,0%

3,0%

3,0%

6,1%

9,1%

12,1% 3,0%

3,0%

1. Felsővezető

2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

119. ábra

90


Foglalkozás / 56 - év 40,0%

30,3%

27,3% 27,3%

30,0% 20,0% 10,0%

9,1%

6,1% 0,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%


2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

120. ábra Foglalkozás / mind 27,0%

30,0%

22,0% 15,0%

20,0% 10,0%

2,0%

4,0%

12,0%

2,0%

6,0%

4,0%

6,0%


2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

121. ábra 3.6.3.2 Számítógép használati szokások A közvetlenül az e-közigazgatásra vonatkozó kérdések előtt rákérdeztünk a lakosság számítógép és Internet használati szokásaira is. A felmérés egyik megállapítása, hogy a nagyvárosi eredményekhez hasonlóan lényeges eltérés figyelhető meg az egyes korosztályok számítógép használati szokásai között, a kor előrehaladtával csökken a számítógépet használók aránya. További fontos eredmény, hogy Abán a várositól lényegesen elmarad a számítógép használat, a legfiatalabb korosztályban is csak 55 százalék, míg Székesfehérvárott ez az érték 81 százalék volt (122. ábra). Az otthoni számítógéppel rendelkezők aránya követi a használókét. Az idősebb korosztályok esetében növekszik azok száma, akik rendelkeznek otthon számítógéppel, de nem használják azt, valószínűleg valamelyik fiatalabb családtagjuké a berendezés (10. ábra). Az Internet használati szokások érdekes eltéréseket mutatnak a városi értékekhez viszonyítva. Érdekes módon Abán nagyobb az Internet felhasználók aránya, mint Székesfehérvárott. 59, 61 és 42 százalék az ottani 56, 41 és 23 százalékkal szemben. Érdekes, hogy az 56 év felettieknek csupán 9 százaléka válaszolta, hogy rendszeresen használja a számítógépet, míg 42 százalékuk internetezik saját elmondása szerint. Ezek lehetnek alkalmi számítógép felhasználók, akik esetleg külső segítséggel veszik igénybe azt. További lényeges eltérés a várossal szemben, hogy a munkahelyi és az otthoni internetezők mellett itt viszonylag nagy azok aránya, akik a teleházban vagy a könyvtárban használják azt, míg a megyeszékhelyen ezek száma elhanyagolható volt (123-127. ábra). 91


Használ-e rendszeresen számítógépet ? 90,9%

100,0% 80,0% 60,0%

55,9%

44,1%

45,5%

63,0%

54,5%

37,0%

40,0%

1. Igen 2. Nem

9,1%

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

122. ábra Rendelkezik-e számítógéppel otthonában? 72,7%

80,0% 70,0% 60,0% 50,0%

58,8%

57,6% 48,0%

42,4%

41,2%

40,0%

52,0% 1. igen

27,3%

2. nem

30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

123. ábra Használja-e az internetet? / 18 - 35 év 50,0%

41,2%

40,0% 30,0%

17,6%

20,0%

20,6% 14,7% 5,9%

10,0%

0,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

124. ábra

92


Használja-e az internetet? / 36 - 55 év 50,0%

39,4%

40,0%

24,2%

30,0%

18,2%

20,0%

9,1%

10,0%

6,1%

3,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

125. ábra Használja-e az internetet? / 56 - év 70,0%

57,6%

60,0% 50,0% 40,0% 30,0%

21,2%

20,0%

9,1%

9,1%

10,0%

3,0%

0,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

126. ábra Használja-e az internetet? / mind 46,0%

50,0% 40,0% 30,0%

15,0%

20,0%

18,0%

14,0% 6,0%

10,0%

1,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

127. ábra 3.6.3.3 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról A közigazgatásra vonatkozó kérdéseket annak felmérésével kezdtük, hogy a megkérdezettek milyen gyakorisággal kerülnek kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosz-

93

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program tályban többségben vannak azok, akiknél ez a gyakoriság csupán évi egy-két alkalom. A 3655 éves korcsoport az, amely relatíve nagyobb rendszerességgel veszik igénybe a hivatalokat, 39 százalékuk havi rendszerességgel felkeresi azokat. Utánuk következnek a legidősebbek, míg az 18-35 év közöttiek év felettiek kerülnek a legritkábban kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztálynál megfigyelhető egy jelentős réteg, amely a hetinél is nagyobb rendszerességgel lép kapcsolatba a hivatalokkal, ők valószínűleg munkájukból kifolyólag teszik ezt, arányuk némileg kevesebb mint a Székesfehérváriak esetében, 10 százalék körüli. (128. ábra).

Milyen gyakorisággal kerül kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal? 80,0%

70,6% 60,6%

60,0%

39,4%

40,0% 20,0% 0,0%

59,0%

45,5% 25,0%

24,2% 11,8%

8,8% 8,8%

18-35 éves

6,1%

9,1%


2. Havonta

3,0%

12,1%


6,0% 10,0%

mind

4. Gyakrabban


94


Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az ügyintézés gyorsasága tekintetében? 100,0%

84,8%

78,8%

70,6%

80,0%

78,0%

60,0%

29,4%

40,0% 20,0%

21,2%

0,0%

0,0%

0,0%

18-35 éves


20,0%

9,1%

6,1%

2,0%

56- éves

2. Elfogadható

mind

3. Nem elégedett

129. ábra Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az ügyintézés minősége tekintetében? 82,4%

100,0%

87,9%

78,8%

83,0%

80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0%

21,2%

17,6% 0,0%

3,0%

0,0%

18-35 éves


9,1%


16,0%

1,0%

mind

3. Nem elégedett

130. ábra Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az információ szolgáltatás tekintetében? 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0%

97,0%

94,1%

0,0%

5,9%


0,0%

93,0%

87,9%

3,0%


9,1%

3,0%

1,0%

56- éves

6,0%

mind

3. Nem elégedett

131. ábra 3.6.3.4 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban

95

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A lakosságnak elég csekély része hallotta az elektronikus közigazgatás kifejezést. A legkevesebben a 18-35 évesek között (26 százalék), a legtöbben az 56 év felettiek között (42 százalék) (132. ábra).

Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, e-kormányzat) fogalmakat? 73,5%

80,0%

63,6%

60,0% 40,0%

65,0%

57,6% 42,4%

36,4%

1. igen 2. nem

35,0%

26,5%

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

132. ábra A fogalom viszonylagos ismeretlensége ellenére, amikor kicsit jobban megvilágítottuk annak jelentését, és a lakossági ügyintézés elektronikus útra való terelésének fontosságára kérdeztünk rá, a válaszadók túlnyomó többsége fontosnak nyilvánította azt. Szemben a városi eredményekkel, az arányok a kor előrehaladtával növekednek, az első korosztály 79, a legidősebb viszont 84 százalékban válaszolt igennel. Összességében a támogatás jelentősnek mondható (133. ábra). Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését, s ennek részeként a lakossági ügyintézés elektronikus útra terelését?

100,0%

84,8%

79,4%

84,8%

83,0%

80,0% 60,0% 40,0%

1. Fontosnak tartom

20,6%

20,0%

15,2%

15,2%

17,0%


0,0%

18-35 éves


mind


96

Törölt: ¶



88,2%

90,9%

84,8%

88,0%

80,0% 1. Lényegesen

60,0%

2. Nem változik

40,0% 20,0% 0,0%

11,8% 0,0%

18-35 éves

15,2% 0,0%


3. Rosszabb lesz

12,0%

9,1% 0,0%

0,0%

mind

134. ábra Annak megválaszolása, hogy a megkérdezett használná-e az elektronikus ügyintézést, jelentős eltéréseket mutat korosztályok szerint, s pont az eddigiekkel ellentétes irányban. Míg a 18-35 és a 36-55 éves korosztályok esetében ez a hajlandóság viszonylag nagy (85 és 72 százalék), addig az 56 éve felettieknél csak 36 százalék. Összességében a lakosság kétharmada támogatja, ami jónak mondható (135. ábra). Bevezetése esetén Ön szívesen használná az elektronikus ügyintézést?

100,0%

85,3% 72,7%

80,0%

63,6%

60,0% 40,0% 20,0%

27,3%

36,4%

65,0% 35,0%

1. igen 2. nem

14,7%

0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

135. ábra A számítógéppel és Internet kapcsolattal nem rendelkezőknek jelentős részét motiválná az elektronikus közigazgatás bevezetése azok megszerzésére. Arányuk a legfiatalabb korosztály esetében a legmagasabb (82 százalék), s a legidősebbek esetében a legalacsonyabb (36%). Az e-közigazgatás bevezetésének motivációs hatása Abán nagyobb, mint Székesfehérvárott (136. ábra).

97

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Amennyiben nem rendelkezik számítógéppel, internetkapcsolattal vagy felhasználói ismeretekkel, az elektronikus közigazgatás elterjedése motiválná Önt ezek megszerzésére? 100,0%

82,4%

69,7%

80,0%

63,6%

60,0% 40,0%

30,3%

17,6%

63,0%

1. igen

37,0%

36,4%

2. nem

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind


Használna-e nyilvános, ingyenes, elektronikus ügyintézésre használható terminált? 120,0%

94,1%

100,0%

100,0%

93,9%

96,0%

80,0% 60,0%

1. igen

40,0% 20,0%

5,9%

2. nem

6,1%

0,0%

4,0%

0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind


98


Hallott már Ön az elektronikus aláírásról? 70,0% 60,0% 50,0%

57,6%

55,9% 44,1%

56,0%

54,5% 45,5%

42,4%

44,0%

40,0%

1. igen

30,0%

2. nem

20,0% 10,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

138. ábra


81,8%

80,0%

61,8%

60,0%

54,5% 38,2%

45,5%

45,0%

55,0% 1. igen

40,0%

2. nem

18,2%

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

139. ábra A megkérdezettek nagyjából azonos területeken tartották fontosnak az e-közigazgatás bevezetését, elsősorban az okmányügyintézés, a gépjármű ügyintézés, adóbevallás és a szociális ügyek intézése területén (140-143. ábra). Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 18 - 35 év (111 db) 30,0%

26,1%

26,1%

25,2% 21,6%

20,0% 10,0% 0,9%

0,0%

0,0%

0,0%







7. Egyéb

140. ábra

99


Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 36 - 55 év (108 db) 25,9%

30,0%

25,0%

24,1%

25,0%

20,0% 10,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0%







7. Egyéb

141. ábra

Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 56 - év (116 db) 30,0%

26,7%

25,9%

24,1%

22,4%

20,0% 10,0% 0,9%

0,0%

0,0%

0,0%







7. Egyéb


26,0%

26,0%

24,5%

23,0%

20,0% 10,0%

0,6%

0,0%

0,0%

0,0%







7. Egyéb

143. ábra

100


3.6.4.

SWOT elemzés eredménye

A helyzetelemzés során feltárt adatok alapján SWOT elemzést végeztünk és az alábbi táblázatban bemutatjuk melyek a kistérségi e-közigazgatás bevezetésének erősségei, gyengeségei, lehetőségei, veszélyei. Erősségek

Gyengeségek

- Nincs közvetlen kapcsolat a Az e-közigazgatás fokozatos hivatal, az intézmények, a kapelterjesztését támogató politicsolódó önkormányzatok és a kai szándék megvan képviselők között - Sikeres DR adaptáció Abán - Különböző mértékű a települé- A térség stratégiai és pilot prosek technikai ellátottsága, mind jektjei elkészültek az ea polgármesteri hivatalok, közigazgatás bevezetésére mind az intézmények szintjén - A térségi társulás szervezeti - Az adatok nem digitalizáltak keretei adottak - A kistérségi feladatok ellátásá- Számba vették a kistérségi ra még nincsenek egységes álfunkciók ellátásához szükséges láspontok, megállapodások feladatokat - A térinformatikai alkalmazá- - A számítógépek és az Internet alkalmazások sokkal a különböző elemzé- elsajátítása különböző színtű az ügyintézők sekhez szükséges adatok adat- körében bázisokban vannak - Az e-közigazgatás bevezetéséhez szükséges egységes technikai háttér -

Lehetőségek -

-

-

-

Korszerű hálózatot alakíthatnak ki a településeken Az e-közigazgatás bevezetéséhez szükséges egységes technikai háttér alakulhat ki, gép, infrastruktúra, hálózat A településeken működő hivatalok és intézmények dolgozóiban megvan a szándék az eközigazgatás alkalmazására A kistérségi feladatok bevezetésével megteremthető egy egységes képzési rendszer az e-közigazgatás feladatainak elsajátítására Hiteles tájékoztatás a helyiek nyelvén Lakossággal megszerettetni, felkelteni az érdeklődést, motiváció

Veszélyek -

-

-

A térség az ország belső perifériája A számítógépet az emberek még nem használják, idegenkednek tőle A fogalmi rendszerek és az Internet lehetőségei ismeretének hiánya A települési önkormányzatokkal és más közigazgatási szervekkel folytatott kommunikáció hagyományos formában működik Nincsen kiépített hálózat a hivatal, az intézmények, más önkormányzatok és a képviselők között Nem biztosítanak időt az eközigazgatás infokommunikációs eszközei 101

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program alkalmazásának elsajátítására - Kevés lesz a pénz és nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel

3.7. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány Székesfehérvári – nagyvárosi szintű helyzetfelmérése 3.7.1.

A személyes interjúk összegzésének eredményei

3.7.1.1 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai dokumentumok ismerete A kérdőívekben meghivatkozott szakmai anyagok (eEurope 2002, eEurope 2003-2005, eEurope+, eContent, Magyar Információs Társadalom Stratégia, Közép-Dunántúli Régió Stratégia, Intelligens Fejér Megye Stratégia) 2003. június 10-től az önkormányzat portálján www.feherver.hu/ekozig elérhetőek voltak. A dokumentumok ismeretét firtató kérdésre a legjellemzőbb válasz a „nem” volt. A dokumentumokat megkérdezettek többsége nem ismerte. Így az adaptációra vonatkozó kérdés „Ezekből milyen elemeket adaptálna az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer stratégiájába?” ismeretek hiányában megválaszolatlan maradt. 3.7.1.2 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos megyei és régiós dokumentumok ismerete A megyei és régiós dokumentumok ismerete is hasonlóan alakult, a dokumentumokat megkérdezettek többsége nem ismerte. A nem válaszokat adók közül 2-en az Intelligens Fejér Megye Stratégia alapváltozatát részleteiben ismerték. A városfejlesztés ügyeivel foglalkozók, a város területfejlesztési stratégiai tervéhez kötődő dokumentumokat ismerték, viszont az információs társadalomra vonatkozókat nem. Az Intelligens Fejér Megye Stratégia 2002. márciusától szerepel a Fejér Megyei Önkormányzat portálján a www.fejer.hu -n. A kérdés második fele az ismeretek hiánya miatt itt is megválaszolatlan maradt. Az első két kérdés alapján megállapítható, hogy az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos hazai, európai és a szűkebb környezet (régió, megye) dokumentumai ismeretlenek. Az elkészült anyagok fontosabb megállapításai, a több évet felölelő fejlesztési elképzelések egy nagyon szűk rétegen kívül nem jutottak el az e-közigazgatásban dolgozó vezető szakemberekhez és a politikusokhoz sem. 3.7.1.3 A Digital Regia program 3.7.1.3.1 A Digital Regia program rövid története és fejlesztési elképzelései Az Intelligens Fejér Megyei Stratégiájában a DR továbbfejlesztése kitüntetett szerepet kapott, más településekre adaptálható projektnek tekintették.

102

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 143/1997.(IV.17.) sz. Közgyűlési határozatában indította el a Digital Regia (továbbiakban: DR) programot, és határozatában az információs társadalom városi szintű kiépítését célozta meg. A határozat az alábbi témaköröket tartalmazta: • • • • • • •

Az e-demokrácia kialakítása (online polgármesteri fórum, szavazás), a civil szféra önkormányzati döntés-előkészítő munkába való bevonása. Városi polgári jogon járó e-mail és intranet hozzáférés), Voice-mail rendszer kiépítése. DR technikai infrastruktúrájának kiépítése. Az Intelligens város projektet megalapozó dokumentumok (projekttervek) elkészítése. A közigazgatási információs rendszerében elektronikus ügymenetek meghonosítása az elektronikus üzleti szolgáltatások megvalósításával egy időben. Turisztikai és szabadidős rendszer kialakítása, szolgáltatás bevezetése. Oktató, tájékoztató programok kidolgozása, informatikai képzési programok bevezetése.

Az elindított program első megvalósítási fázisa az OMFB –IKTA pályázati program lezárásával fejeződött be, melynek eredményei az alábbiak voltak: • • • • •

Kiépült az induló infrastruktúra. Elindult az oktatási intézetekben az Internet szolgáltatás. Az interneten megjelent első változatban a város honlapja és az önkormányzat honlapja. Forráshiány miatt 1-2 évig nem volt lehetőség a program tovább fejlesztésére. Ezeket az éveket adat feltöltési és rendszerezési munkálatokra fordították, és újabb pályázati előkészítő munkák folytak.

2000-től tartalomfejlesztés és azok eredményei: •

•

• •

2000. március a tartalomszolgáltatás átszervezése, új design kialakítása, honlap rendszer tartalmi átszerkesztése, a www.fehervar.hu és www.szekesfehervar.hu lapokon, új weblap szerkezettel tartalomszolgáltatás átalakítása, bővítése, a munka napjainkban is folyik. 2000. szeptember 21-ei közgyűlés döntése alapján bevezetésre került a program reklámszolgáltatása, lakossági apró hirdetés és üzleti reklámszolgáltatás. Ingyenes apróhirdetési felület biztosítása az állampolgároknak, ill. térítésmenetes megjelenési lehetőség civil szervezeteknek, közszolgáltatást ellátó szervezeteknek, szociális és egészségügyi intézményeknek, térítés ellenében reklám felület biztosítása vállalkozóknak. 2000. december.14-ei közgyűlés: az iparűzési adó rendelet elfogadásakor címkézési lehetőségként a DR program felkerült a kiemelten támogatandó célok közé forrásbevonás érdekében. 2001.június 21-ei közgyűlés határozata alapján az Internet Teaház kialakítása a Multicenter Kht-val közösen, a Teaház működésének önkormányzati támogatása. Itt minimális térítés ellenében a nagyközönség részére Internethez való hozzáférés biztosítanak 2001. július 1-től. Az Önkormányzat Ifjúsági Cselekvési Prog103


•

•

ramjában szerepelt az Internet Teaház kialakításának gondolata, melyet a DR e formában valósított meg. 2001. novemberében a közgyűlés határozata alapján a DR Elektronikus Önkormányzat moduljának elindítása érdekében induló fejlesztések: alapadatbázisának megteremtéséhez a város teljes digitális földmérési alaptérképének megváltása, továbbá a Kommunális Iroda közreműködésével a közmű alaptérkép digitalizálásának elindítása közbeszerzési pályázat útján. 2002. január 1- től a honlap rendszer tartalmi gondozása, a weblapok szerkesztése átkerül a UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht-hez a Datatrans Internet Kft-től. Ez a DR lapok frissítésén felül információbővítésre is lehetőséget ad és ezzel az önkormányzat a városban élő mozgáskorlátozottak foglalkoztatását is elősegítette.

Jelenleg folyamatban levő fejlesztések: Térinformatika alkalmazásba vétele a polgármesteri hivatalban, a városinformatikai rendszerében, Internet alapú publikációs rendszer kialakítása (Ez a program 2002. július 15-ével elindult közbeszerzési eljárás alapján, bevezetés várhatólag 2003. július). A program lehetőséget biztosít: • • •

A műszaki nyilvántartásokra alapuló információk publikálására. A fejlesztési döntések megalapozásához szükséges lakossági vélemények, javaslatok begyűjtéséhez ad támogatást. A fejlesztés érinti a városrendezést, a közműnyilvántartást, a vagyonkatasztert, az építéshatósági munkákat, a városfejlesztési portál kialakítását.

Közigazgatási információs rendszerében e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál-rendszer kialakításának tanulmányterve az önkormányzat és a régió önkormányzatai számára. • • • •

A Regionális Fejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázat 2002. decemberében nyert. Konzorciumi tagok: Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzata, Stratégiakutató Intézet Kht, Király igazgatás-szervezési bt., Datatrans Internet Kft, A program 7 önkormányzati szintre (kisközség, nagyközség, kisváros, nagyváros, térségközpont, megye, régió) dolgozza ki a gyűjtőportál-rendszer megvalósításának tanulmánytervét A programhoz csatlakozó önkormányzatok: Aba, Bodajk, Fejér megye, Isztimér, Mór.

DR portálrendszerré átalakítása: 2002-ben egy pályázatot írt ki az önkormányzat a megvalósításra, de először nem hirdettek győztest, másodszorra az Alba Internet Kft nyert. A belső szervezeti egységek feladat és hatásköreinek egy része, az elérhetőségük már felkerült, a hatósági tevékenységet ellátók formanyomtatványai pedig letölthetőek. Turisztikai és szabadidős rendszer kialakítása, szolgáltatás bevezetése a városban és a régióban. 2003. II. negyedévére elkészült kialakult a civil és kulturális alportálja. Ezáltal lehetővé vált a civil szervezetek elérése, a pályázati kiírások.. A turisztikai alportálon bemutatják az éttermeket, a szálláshelyeket, a vonat és buszközlekedést és menetrendeket.

104

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Korszerű oktatástechnológiai módszerek és eszközök alkalmazását biztosító e-learning (nyitott képzés Web-es környezetben) rendszer kialakítása. A kialakításra kerülő rendszer eredményei: • • •

Az önkormányzat intézményeiben az alkalmazás meghonosítása. A város főiskolái számára szolgáltatás nyújtása. Az állampolgárok és a régió önkormányzatai számára hozzáférési lehetőség biztosítása.

E projekt 2002 februárjában indult el, 2003 szeptemberében kerül átadásra. „ECDL és Térinformatika az ügyintézésben” c. oktató anyagokkal. A megvalósításra egy négy tagból álló konzorcium alakult: • • • •

Székesfehérvár Megyei jogú város Önkormányzata, Szüv Rt, Geoinformatikai Főiskola, Datatrans Kft.

A konzorcium 15 000 000,- Ft támogatást nyert el a Regionális Fejlesztési Tanácstól. Mór, Tatabánya, Veszprém város támogató nyilatkozatát adta a megvalósításhoz. e-Egészségügyi rendszer kialakítása a kórház vezetésének megkeresése alapján. A rendszer várható eredményei: • a háziorvosi szolgálat informatikai rendszerének és a megyei kórház informatikai rendszerének összehangolása, • kórház rendszeréhez csatlakozás, • a betegellátás feltételrendszerének javítása, • a kórházi rendszerhez való infrastrukturális lehetőségek feltárása Elektronikus kereskedelem feltételeinek kialakítása. A program stratégiai és szervezeti kérdései: korábbi konzorciumi megállapodás egy DR Iroda felállítását tartalmazta. A Közgyűlés Pénzügyi Bizottsága 2001.február 13-ai ülésén a bizottság javasolta a DR gazdasági társaságban való működtetését, de a határozat nem került végrehajtásra. 2003. június 30-ig egy fő látta el ezt a tevékenységet, azzal, hogy egyes feladatok ellátását outsourcing megoldásban szerződéses alapon a Datatrans Internet Kft látja el. A város szándéka, hogy a jelenlegi szerződést felbontsa, és az új DR felelőst az informatikai irodán belül foglalkoztassa. 3.7.1.3.2 A Digital Regia ismertsége és fontossága A megkérdezettek többsége az e témában született közgyűlési és bizottsági döntéseket ismerte. Megállapításuk szerint a célok jók voltak, a hozzá rendelt eszközök, a pénz nem volt meg, hogy valóban digitális város alakulhasson ki, és a publikációja sem volt megfelelő. Fontosnak tartották, hogy •

a DR mindenki számára – a városban élők, városra kíváncsiak – megfelelő elérést biztosítson,

105


•

szolgáltatásai minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak, az emberek találják meg az életükhöz szükséges információkat, előbb bevezessék a köztudatba és utána alkalmazzák, az ügyintézés a weben keresztül is valósuljon meg, tartalmazzon általános tudnivalókat, hogy az egyes ügyek elintézéséhez mire van szükség, valamennyi nyilvános anyagot (testületi előterjesztések, jegyzőkönyvek, döntések, határozatok, rendeletek – egységes szerkezetbe foglaltan /december 31-ig az összes rendeletet felülvizsgálják, hogy megfelel-e az EU normáknak/ - elérhessenek a hálózaton keresztül, a biztonság megfelelő garantálásával, tegye lehetővé a többi megyei jogú várossal való összehasonlítást, adjon arról is információt más városok milyen kondíciókkal rendelkeznek, milyen forrásaik vannak, a saját bevételeik hogyan alakulnak, mennyit tudnak ebből realizálni, Milyenek a városi közszolgáltatók, milyen irányítással működnek, stb.

Az információszolgáltatás javítása érdekében jelenleg irodánként és tevékenységi körökként mutatják be az igazgatóságokat. A belső szervezeti egységek a frissítéseket eddig átadták a DR programfelelősnek, aki felrakta azokat. Jelentős átalakulás előtt áll a program. A DR átveszi az önkormányzat portáljának a szerepét, de a kettő átjárható lesz. Aktualizálják a különböző szolgáltatásokat, mert egy része már elavult, most pontosítják. A www.fehervar.hu -n minden ügyfélszolgálattal kapcsolatos ügy elérhető doc formátumban. Ezek tájékoztató anyagok, kitöltési útmutatók, formanyomtatványok, melyek letölthetők és beadhatók. Jelenleg esetenként a közgyűlési előterjesztések is felkerülnek, de nincs felelőse annak, hogy valamennyi előterjesztés fent legyen. A különböző belső szervezeti egységek készítik az előterjesztéseket és egyesek, az érdeklődőbbek, fel is tudják rakni, de ez nincs szabályozva. És az sem ismert kinek, milyen jogosultságai vannak. Az sincs szabályozva, milyen előterjesztések kerüljenek fel a portálra. A megkérdezettek véleménye különböző egyesek szerint például egy vagyontárgy forgalomképtelenné nyilvánítása nem biztos, hogy a széles nyilvánosságra tartozik, viszont egy parkolási rend megváltozása, mindenkit érint, és jó, ha véleményt alkothatnak róla előzetesen, mielőtt a döntés megszületik. Mások szerint minden anyagnak fenn a helye, kivéve a zárt ülések előterjesztéseit, de minden döntés nyilvános, így a zárt ülések döntései is fel kell, hogy kerüljenek. 3.7.1.4 Kapcsolódási pontok, alapszolgáltatások A belső szervezeti egységek kapcsolódási rendszerét kutatva arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek milyen lehetőségeket látnak Székesfehérváron és a többi önkormányzati szinten az elektronikus közigazgatás, e-önkormányzat, e-demokrácia kialakításával kapcsolatban, és milyen alapszolgáltatásokat látnak el. Az elhangzottakat a polgármesteri hivatal jelenlegi szervezetrendszerén keresztül mutatjuk be. 3.7.1.4.1 Közigazgatási Igazgatóság Jelenleg papíron megy minden ügyintézés. A települési önkormányzatokat olyan szintre kéne hozni, hogy lehessen velük elektronikusan kommunikálni. Ha tárgyalást kell tartani, akkor a településen tartják, mivel nem idézhetők a községi lakosok Székesfehérvárra. 3.7.1.4.1.1 Ügyfélszolgálati iroda

106

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Közvetlenül látják el információval, tájékoztatással az ügyfeleket. A kifogástalan tájékoztatáshoz szükség lenne arra, hogy a belső szervezeti egységektől közvetlenül kapjanak tájékoztatást, a lakosságot érintő változásokról, mert csak így tudnak megfelelő tájékoztatást adni. Tehát a belső szervezeti egységek úgy adjanak ki információt, hogy először az ügyfélszolgálatot tájékoztassák, hiszen az állampolgárok közvetlenül náluk érdeklődnek. Legyenek visszacsatolások, a megtett intézkedésekről is értesüljenek. 3.7.1.4.1.2 Egyéni vállalkozási- és mezőgazdasági iroda

Társulásban egy település, Pákozd, egyéni vállalkozási- és mezőgazdasági feladatait látják el. 3.7.1.4.1.3 Szabálysértési iroda

Társulásban hat település szabálysértési feladatait látják el, ezek a következők: Iszkaszentgyörgy, Moha, Nádasdladány, Pákozd, Sárkeresztes, Sárszentmihály. 3.7.1.4.1.4 Anyakönyvi, népesség-nyilvántartási és okmányiroda

Nagyon jó az országos illetékesség (kifejezett okmányirodai specialitások). A kis okmányirodákban az állampolgárokat előjegyzik, viszont ha Fehérvárra bejönnek, akkor itt minden ügyüket gyorsan elintézhetik, ha kell is egy kicsit várni. Például Mórról is ide járnak. Többféle illetékesség van: •

Népesség – városi

•

Anyakönyv – városi

•

Hagyaték – városi

•

Vállalkozás (egyéni vállalkozói engedélyek kiadása, egyablakos ügyintézési formában) – székhely

•

Személyi igazolvány, vezetői engedély, útlevél – országos

•

Járműigazgatás – lakóhely, székhely, telephely, valamint meghatalmazott székhelye, telephelye, székhelye

•

Rendezvényszervezés – városi

•

Lakcímügyintézés – városi

Huszonhét település részére okmányirodai feladatokat látnak el, melyek a 263/2002. (XII.18.) Korm. Rendelet értelmében a következők: Aba, Bakonykúti, Csór, Csősz, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Iszkasznetgyörgy, Jenő, Káloz, Lovasberény, Moha, Nádasdladány, Pákozd, Pátka, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Sukoró, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Székesfehérvár, Tác, Úrhida, Zámoly. A községekben a helyi nyilvántartási rendszerek működnek és mindent el is végeznek a REGISZTER programon Az APEH, a KSH az okmányirodai rendszerrel össze van kötve, az adatáramlás e rendszeren keresztül történik. 107


Közigazgatási hivatal – a belső feladatellátáshoz szükséges módosítások velük együtt és rajtuk keresztül történnek Tulajdoni lapok beszerzése a földhivataltól a hagyatéki ügyintézéshez, jelenleg papíron történik.. Most térnek át a számítógépes ügyintézésre. A nyomtatvány kérdéseit bővítik (például az elhunytnak volt-e vállalkozása, ki viszi tovább, stb.) a mai igényeknek megfelelő szintű lesz. Komplett rendszerré fogják fejleszteni. Az okmányirodai rendszerrel összehozva, időt nyerhetnek az ügyfelek számára. Népesség: az országos fejlesztésű rendszer mellett, a régi REGISZTER rendszer is működik, ami helyi adatokat tartalmaz. 3.7.1.4.1.5 Iktató iroda

Az iktatások gépen történnek, a beérkezett iratok papíros formátumban kerülnek aktákba. 3.7.1.4.1.6 Környezetvédelmi iroda

A szakhatóságokkal tartják a kapcsolatot, papíron. 3.7.1.4.2 Közgazdasági Igazgatóság Munkájukat segítené a szakterületeket érintő kapcsolódó linkek elérhetőségének megjelenítése a portálon, így közvetlenül érhetnék el a közleményeket, tájékoztatókat, kiadványokat nyomon követhetnék a jogszabályi változásokat: •

Pénzügyminisztérium

•

APEH

•

Állami Számvevőszék

•

Könyvvizsgáló Kamara

•

Pénzügyi szaklapok, folyóiratok

3.7.1.4.2.1 Költségvetési iroda

•

Intézmények: költségvetéssel kapcsolatos adatszolgáltatás. Jelenleg a technikai lehetőség megvan az adatáramlás biztosításához, de floppyn kérik be a különböző jelentéseket, adatokat.

3.7.1.4.2.2 Pénzügyi adminisztrációs iroda

108


Bankok: a terminálokat a bankok telepítik, amiken keresztül a tranzakció történik Ügyfelek: lakásvásárlással, építéssel kapcsolatos kifizetések, törlesztések, saját zálog törlések kiadása, túlfizetések. Személyesen intézik. Természetben nyújtott és pénzbeni szociális ellátások: kifizetések, kérdések, válaszok, követhetőség, visszafizetési kötelezettség, túlfizetések. Személyesen intézik. Szállító-vevő kapcsolat: számlák egyeztetése, papíros formátumban.

3.7.1.4.2.3 Intézmény-ellenőrzési iroda

•

Tevékenységük minden esetben helyszínhez kötött

3.7.1.4.2.4 Adóiroda

•

Különböző adónemek: bevallások, nyomtatványok, adóbevallást segítő tájékoztatók fent vannak a portálon, de nincsenek adóbevallást ellenőrző programok.

3.7.1.4.2.5 Gondnokság

•

Belső szolgáltatásokat végeznek.

3.7.1.4.3 Humán Szolgáltatási Igazgatóság 3.7.1.4.3.1 Oktatási iroda

Óvodák • Irányítás (jogszabályok betartása, önkormányzati döntések végrehajtása, jogszabályi változások megismertetése) • Ügyintézés (szülők, intézményvezetők) Általános iskolák • Irányítás (jogszabályok betartása, önkormányzati döntések végrehajtása, jogszabályi változások megismertetése) • Ügyintézés (szülők, intézményvezetők) Középiskolák • Irányítás (jogszabályok betartása, önkormányzati döntések végrehajtása, jogszabályi változások megismertetése) • Ügyintézés (szülők, intézményvezetők) Megyei Jogú Városok Oktatási Irodavezetőinek Egyesülete • Tájékoztatás • Tapasztalatcsere Oktatási Minisztérium Tanügyi Főosztály • Tájékoztatás

109


Tapasztalatcsere

Tanulók nyilvántartása (nem használnak rá programot, így állandóan eltérések vannak) komplett adat-nyilvántartási rendszerre volna szükség: •

Beírási napló

•

Osztálynapló

•

Törzslap

Az intézmények vezetik, külön-külön. Jelenleg minden év október 15-ig az intézményeknek a KSH-hoz le kell adnia az interneten keresztül az adatnyilvántartásaikat. Ha az iroda számára kell, akkor még olyan nem fordult elő, hogy a bekért adatok egyeztek volna a korábban megkértekkel. Költségvetéshez adatszolgáltatás. A tanév végének és elejének ez a legfontosabb munkája. Jelenleg papíron, számolásos formában történik. Gépen, intézménytípusonként, lenne célszerű e munkát elvégezni, a módosításokat egy helyen kéne megtenni.

3.7.1.4.3.2 Közművelődési iroda

Művelődési házak • Koordináció • Nyilvántartások • SZMSZ, munkaköri leírás, statisztikák Az egyes specializálódások (mindegyik művelődés ház más szakra specializálódott) jól működnek Könyvtárak • Koordináció • Nyilvántartások • SZMSZ, munkaköri leírás, statisztikák Színház • Koordináció • Nyilvántartások • SZMSZ, munkaköri leírás, statisztikák Levéltár • Koordináció • Nyilvántartások • SZMSZ, munkaköri leírás, statisztikák Képtár • Koordináció • Nyilvántartások • SZMSZ, munkaköri leírás, statisztikák 110


Megyei intézmények és egyéb más által fenntartott közművelődési intézmények • Koordináció Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium • Pályázatok • Újabb rendelkezések Nemzetközi kapcsolatok • Tapasztalatcsere • Információk, levelezések, rendezvényszervezés, lebonyolítás • Cserekapcsolatok 3.7.1.4.3.3 Sportiroda

Sportági szakszövetségek, egyesületek, klubok • Kapcsolattartás • Rendezvények lebonyolítása • Koordináció 3.7.1.4.3.4 Szociális-, egészségügyi- és gyermekvédelmi iroda

A hivatal ügyfélforgalmának a 20%-át látják el. A város „saját zsebből” 400 milliót fordít segélyezésre. Minden gépen van, füzetekben semmit nem vezetnek. A kérvények, nyomtatványok fent vannak a portálon, de szociális segélyt nem kérnek interneten keresztül. A pénzben- és természetbeni szociális ellátásokról szóló rendelet EU konform, mert a rendelet tartalmazza, hogy a támogatási kérelmet elektronikus úton is be lehet nyújtani (feltéve, ha megnézik az e-mailjeiket). Statisztikákat tudnak készíteni, a jelentések a rendszerükön (SQL – szociálpolitika) keresztül történik és azokat rajta keresztül, küldik tovább. Az intézmények általában csak a gazdálkodással kapcsolatos jelentések elkészítéséhez használják a meglevő gépeket. Kapcsolataik: A szociális területen: ESZI (Egyesített Szociális Intézmény) • 5 gondozási központ • 3 telephelyű ápoló, gondozó otthon Krízis központ • Hajléktalan ellátás különböző telephelyeken Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat Az egészségügyi területen:

111

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program • • • • • •

Harmincnyolc háziorvos Huszonkét gyerekorvos Húsz fogorvos Nyolc gyermek- és ifjúsági fogász Hat ifjúsági- és egészségügyi szolgálat Negyvenhét védőnői szolgálat

A gyermekvédelmi területen: • •

Hat bölcsőde Egy vállalkozásba adott bölcsőde

Jelenleg papíron történik mindenfajta adatszolgáltatás: • • • • • • •

Beszámolók Statisztikai adatszolgáltatások Információgyűjtés Gazdálkodás, floppyn Pénzügyi ellenőrzések Kérelmek Hiánypótlások

Külső kapcsolatok: Közigazgatási hivatal • Tanácsadás • Közgyűlés határozata elleni fellebbezés (ilyen még nem volt) • Mozgássérültek gépkocsivezetői határozatai • Intézmények szakmai felügyelet, azok jegyzőkönyvei • Intézményi működés Közigazgatási hivatal gyámhivatala • Intézményellenőrzés • Működési engedélyek • Jelentések • Statisztikai adatok ÁNTSZ megyei • Vállalkozó háziorvosok megállapodásai • Működési engedélyek ÁNTSZ városi • Ua., mint megyénél • Minden építési engedélyezési eljárásnál (veszélyes üzemek városba költözése, létrehozása) szakhatósági engedélyezés Megyei önkormányzat • Információcsere • Tájékoztatás

112


3.7.1.4.3.5 Városi gyámhivatal

Gyámügyi tevékenységet látnak el a 263/2002. (XII.18.) Korm. Rendelet értelmében 27 településen: Aba, Bakonykúti, Csór, Csősz, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Iszkasznetgyörgy, Jenő, Káloz, Lovasberény, Moha, Nádasdladány, Pákozd, Pátka, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Sukoró, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Székesfehérvár, Tác, Úrhida, Zámoly. 3.7.1.4.4 Városfejlesztési Igazgatóság • • • • • • •

Közbeszerzési tanács: közlönyben való megjelentetés, feljelentés érkezik a közbeszerzési tanácshoz a hivatal által lefolytatott eljárás miatt Közigazgatási hivatal: kisajátítások, napi kapcsolat Földhivatal: tulajdoni lap (TAKAROS), hiteles térkép másolat (TAKARNET) Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság: vízügyi létesítési engedélyek kiadása Más önkormányzatok: építési engedélyek összeférhetetlensége miatt, azok az önkormányzatok jöhetnek szóba, ahol van építési osztály (Dunaújváros, Gárdony, Polgárdi, Enying, Mór). Belügyminisztérium: állami cél és címtámogatások Közjegyző: aláírási címpéldány, alapító okirat hitelesítés, pályázatokhoz

3.7.1.4.4.1 Vagyongazdálkodási iroda

•

A vagyonértékesítés elemei, ingatlanok értékesítése: milyen funkcióra lehet értékesíteni, hasznosítani – általános- és részletes rendezési tervek kötöttségei; a telek paraméterei – terület, helyrajzi szám, tulajdonos, művelési ág, milyen teher van rajta; közmű-, infrastrukturális ellátottság, közműkiváltások; irányár és fizetési határidő. Jelenleg a sajtó útján folyik az értékesítés, néha felteszik a portálra is, de ennek nincs kialakult rendszere.

3.7.1.4.4.2 Lakás- és helyiséggazdálkodási iroda

•

Nem lakás célú helyiségek eladása bérlete. Sajtóban hirdetik meg.

•

Lakások, jelenleg csak a bérlő veheti meg, nincs eladási kényszer. Adatok: hol?, helyrajzi szám, alapterület, komfort fokozat, szint szám, van-e mozgássérült lakás, mikor döntenek, ki dönt, bérleti díjak, rezsi díjak. Sajtóban kerül meghirdetésre és az érdeklődőket szóban tájékoztatják.

3.7.1.4.4.3 Beruházási iroda

113


Árajánlatkérések: minimum 3 árajánlat kérés a közbeszerzési határ alatti munkák elvégzésére. Szükséges hozzá az elektronikus aláírás, hitelesítés. Jelenleg e-mailen csak informálisan értesítik a cégeket, amit levélben megerősítenek.

•

Közbeszerzési munkák: a kiírás tervezetet a közbeszerzési tanácshoz – ellenőrzésre, lektorálásra, sajtó alá rendezésre – küldik jelenleg levélben. Ha nem tartják jónak viszszaküldik és így késnek a munkák.

3.7.1.4.5 Városüzemeltetési Igazgatóság Térinformatika a digitális térkép már hozzáférhető, csak a változások nem jelennek még meg. 2003. július 1-től indul az adatfeltöltés. A közműnyilvántartások szintén feltöltés alatt vannak, a változásvezetést minden közmű külön tartja nyilván, ami eltérést mutat a benti nyilvántartásokkal. Ezért lenne fontos, ha az egy helyen vezetett közműnyilvántartás az összes érdekelt számára elérhető lenne és nem kellene külön-külön nyilvántartásokat vezetni. 3.7.1.4.5.1 Közterület-felügyelet és Közlekedési iroda

Közútkezelőként működnek közre az első fokú hatósági eljárásokban, illetve mint járdaépítési hatóság minden szakhatósággal kapcsolatban vannak. • Közlekedési felügyelet • Rendőrkapitányság • Városgondnokság szakmai együttműködés 3.7.1.4.5.2 Építésigazgatási iroda

•

•

• • •

22 településnek végeznek építéshatósági tevékenységet, melyek a következők: Bakonykúti, Csór, Csősz, Fehérvárcsurgó, Isztimér, Iszkasznetgyörgy, Jenő, Lovasberény, Moha, Nádasdladány, Pátka, Pákozd, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Szabadegyháza, Tác, Úrhida, Zámoly. Szakhatóságokkal egyeztetniük kell az elsőfokú hatósági eljárás során: ÁNTSZ, Távközlési felügyelet, Környezetvédelmi felügyelőség, Kémény Rt., Vízügyi igazgatóság, Közlekedési felügyelet, Kulturális és Örökségvédelmi hivatal, Múzeumok igazgatóságai, Erdőfelügyelőség, Földhivatal, Energiabiztonsági hivatal, Tűzoltóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Közműszolgáltatók (Dunántúli Regionális Vízmű, DDGáz, ÉDÁSZ, Matáv, UPC, Vivendi, Fejérvíz Rt.), Közútkezelő Kht., Katasztrófavédelem Közigazgatási hivatal: állásfoglalás kérése elsőfokú hatósági ügyekben, másodfokú eljárás, fellebbezés esetén Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és szervei: szakmai irányító minisztériumtól tájékoztatás, információk, képzések, továbbképzések Területi főépítész

3.7.1.4.5.3 Kommunális iroda

•

Közművállalatok Dunántúli Regionális Vízmű, DDGáz, ÉDÁSZ, Matáv, UPC, Vivendi, Fejérvíz Rt. közüzemi díjak előkészítése döntésre: víz, távhő, kémény, temetői, köztisztasági (az elektromos áram, a gáz, a távközlés központi díjas)

114


• •

Cégek ahol az önkormányzat tulajdonos, a nagyobbak Székom Rt. Széphő Rt. Fűtőerőmű, Alba Regia Vízi Társulat, Fejérvíz Rt. és számos kis cég. Szakhatóságok: ÁNTSZ, Távközlési felügyelet, Környezetvédelmi felügyelőség, Kémény Rt., Vízügyi igazgatóság, Közlekedési felügyelet, Kulturális és Örökségvédelmi hivatal, Múzeumok igazgatóságai, Erdőfelügyelőség, Földhivatal, Energiabiztonsági hivatal, Tűzoltóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Közútkezelő Kht., Katasztrófavédelem. Az első fokú hatósági eljárásokban szakhatósági együttműködés. Társasházak működésének segítése. Pályázatok összegyűjtése, segítségnyújtás, tanácsadás Városgondnokság szakmai együttműködés

3.7.1.4.6 Polgármesteri Kabinet Megyei Jogú Városok Szövetsége • Anyagok • Információk • Visszajelzések Más önkormányzatok • Anyagok • Információk • Tanácsadások Kistérség • Anyagok • Információk • Visszajelzések Megye, régió • Tapasztalatcsere 3.7.1.4.6.1 Képviselői iroda

Közigazgatási hivatal • Jegyzőkönyvek Megyei önkormányzat • Választás és 2. számú OEVK hat települése: Csősz, Füle, Polgárdi, Seregélyes, Soponya, Tác. Városkörnyéki bizottság • Huszonöt település tagja, melyek a következők: Aba, Csősz, Enying, Füle, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Kisláng, Lajoskomárom, Lepsény, Lovasberény, Mátyásdomb, Mezőszentgyörgy, Moha, Nádasdladány, Pátka, Polgárdi, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán, Tác, Úrhida, Zámoly. • Jegyzőkönyvek 115


Előterjesztések Határozatok

Közgyűlési meghívottak • Tanácskozási joggal meghívottak • Tanácskozási jog nélkül meghívottak • Érintettek Képviselői fogadóóra • Teremfoglalás • Sajtó értesítése • Az érintett belső szervezeti egységek értesítése Lakossági fórumok • Nem az iroda, hanem a témafelelősök szervezik. 3.7.1.4.6.2 Kommunikációs- és civilkapcsolatok irodája

Civil szervezetek • Napi aktuális információk • Rendezvényekre meghívók • Háttéranyagok, a döntések előkészítéséhez • Vélemény nyilvánítás Sajtó • • • •

Hírlevelek Rendezvényekről értesítő Kérdések és válaszok Hirdetések

Turisztika • Szálláshelyek • Vendéglátó ipari egységek • programok 3.7.1.4.6.3 Személyügyi iroda

Kialakítás alatt: • Átfogó, személyi értékelési rendszer • Karrier tervezés • Átfogó önkormányzati képzési oktatási rendszer • Elektronikus továbbképzési rendszer

3.7.1.4.6.4 Főépítészi iroda

•

Térinformatikai fejlesztések 116


Rengeteg adatállományt átvesznek másoktól

3.7.1.4.6.5 Informatikai iroda

• •

Belső szolgáltatásokat végeznek Informatikai fejlesztések tervezése, megvalósítása

3.7.1.4.6.6 Gazdaságfejlesztési- és EU integrációs iroda

• •

Fehérvár gazdaságát több nyelven bemutató anyagok készülnek CD-re Befektetőknek tájékoztató anyag CD-re

3.7.1.4.6.7 Más szervezeti egységbe nem tartozók, titkárnők

•

Dokumentum követési rendszerre volna szükség

3.7.1.5 Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához Az integrálódást segítő feltételeket tételesen vizsgáltuk a számítógép-ellátottság, a hálózat, a hálózati hozzáférés, az egyéb infrastrukturális feltételek és a meglevő adatok digitalizálása tekintetében. 3.7.1.5.1 Számítógép-ellátottság A számítógép-ellátottság általában közepesnek mondható, egyes helyeken kis kapacitásúak és elavultak a gépek (például: közigazgatási igazgatóság, személyügy, szociális-, egészségügyiés gyermekvédelmi iroda) és nincs minden ügyintézőnek. Az okmányirodán a legkorszerűbb gépeket és programokat használják. A hivatalban nem mindenkinek van gépe, és van, aki már a használatát sem szeretné elsajátítani. A sokat mozgó munkatársak laptopokat használnának szívesen. Az informatikai iroda tájékoztatása szerint év végéig a hardverek 50%-a ki lesz cserélve, a lehető legmodernebb PC-kre és a pénz is megvan rá. A politikusok az otthoni gépeiket és programjaikat használják. A képviselői irodán és a bizottsági szolgálatnál rendelkezésre állnak gépek, de külön gép csak egy van az összes képviselő számára. Egy korábbi felmérés szerint, ha valamennyi képviselő kapna laptopot, egy év alatt megtérülnének a közgyűlési kiadások (nyomtatás, szállítás). Nagy előrelépés lenne, ha legalább frakciókként lennének helyiségek és gépek. Elsősorban a középiskolákban, a szakirányú középiskolákban rendszeresen odafigyelnek az Internet kínálta lehetőségekre, a többiek jól el vannak nélküle. A középiskolák fogékonyabbak az új rendszerek befogadására, az óvodákra, az általános iskolákra jobban kell hatni.

117

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A kulturális területen minden intézménynek van gépe, kivéve egy fiókkönyvtárat. A gépek azonban kis kapacitásúak. A szociális területen az Egyesített Szociális Intézmény, az 5 gondozási központ, és 3 telephelyű ápoló, gondozó otthon nem rendelkezik géppel. A Krízis központban csak a gazdasági részlegnek van gépe. A Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálat rendelkezik géppel. Az egészségügyi területen a harmincnyolc háziorvos, a huszonkét gyerekorvos, a húsz fogorvos, a nyolc gyermek- és ifjúsági fogász, a hat ifjúsági- és egészségügyi szolgálat, a negyvenhét védőnői szolgálat, valamennyien rendelkeznek számítógéppel, a gépeken keresztül történik a nyilvántartás, valamint az adatszolgáltatás. A gyermekvédelmi területen a hat bölcsőde és az egy vállalkozásba adott bölcsőde nem rendelkezik számítógéppel a Humán Szolgáltató Intézet gazdálkodik helyettük. 3.7.1.5.2 Hálózat A hálózatot jelenleg felújítják, idei évben a polgármesteri hivatal területén 90%-ban UTP hálózat lesz. 3.7.1.5.3 Hálózati hozzáférés A hálózati hozzáférés jó, megfelelő tűzfalas védelemmel ellátott. A térinformatikai rendszer most van feltöltés alatt, a meglevő adatokat most konvertálják be a rendszerbe. A hálózaton levő szoftverekhez való hozzáférés nem szabályozott, a jogosultságok különbözőek, és vannak akik a munkájukhoz szükséges döntéseket nem érik el a hálózaton keresztül. A politikusok nincsen hozzáférési jogosultságuk (jelszóval), hogy elérjék el a benti hálózatot. 3.7.1.5.4 Egyéb infrastrukturális feltételek Az egyéb infrastrukturális feltételek közepesek, hiányoznak faxok, térképek nyomtatására alkalmas nyomtatók, szkennerek a papírok elektronikus átformálására. Több iroda nyomtat egy nyomtatóra, és időnként ebből torlódás van. A politikusok a testületi munkához minden támogatást megkapnak, az egyéni képviselői munkához már kevésbé, a privát infrastruktúra azonban mindenkinél megvan. Az intézményi infrastruktúra, igazgató függő, aki igényesebb ott jó, 5 intézményben 100 felett van a gépek száma, további 5-ben pedig 50-100 között van. Hiányoznak a korszerű intézmények a városból. Strukturális átalakításra, korszerű levél-, könyv és médiatárra lenne szükség, zene- és koncertteremre, valamint egy konferenciaközpontra. 3.7.1.5.5 Adatok Közepes szintű a digitalizálás mértéke. Az adatok gépen vannak, de nem digitalizáltak, nincsenek adatbázisban.

118

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 3.7.1.6 Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályait a következőkben látják a megkérdezettek: •

Egyre több ember számára válik természetessé, de aki még nem találkozott vele az idegenkedik a számítógéptől, és az internettel nem tud mit kezdeni.

•

Anyagi nehézségek, a magyar jövedelmi viszonyokhoz képest még mindig drága a számítógép, az Internet használat.

•

A hagyományos adminisztráció megszokottá vált.

•

A gondolkodásmód, a szemlélet, az újtól való idegenkedés. Kevesen ismerik előnyeit, hasznait, működését.

•

Legtöbben autodidakta módon tanulták meg a gépeket kezelni, a képzés valahogy mindig elmaradt, vagy nem volt rá idő, vagy nem az ment el rá, akinek szüksége lett volna.

•

Nincsen kiépített hálózat a hivatal, a politikusok, az intézmények és a kapcsolódó önkormányzatok között.

•

Nem kellő az elhivatottság az e-önkormányzás elterjesztésére, a döntéshozóknak fogalmuk sincs arról, hogy ez mi munkával jár.

•

A puritánság, egy idő után begyöpösödött agyakat eredményez. A lustaság, igénytelenség a hivatal részéről, a politikusok még nem látják, hogy milyen eredményeket hozhat, ezért kivárnak, a tisztségviselők pedig kényelmesek.

•

Sok pénzbe kerül és a szükséges változásokat a monetáris politika nem támogatja.

•

Nem vesznek részt az ezt támogató pályázatokon.

•

Nincs megfelelő szakmai gárda, aki ezt meg tudná valósítani.

•

Nincs kellő jártassága sem az állampolgároknak, sem az ügyintézőknek.

•

Még nincs erős nyomás a lakosság részéről az e-ügyintézésre

3.7.1.7 Az akadályok leküzdésének lehetőségei Mi kell az akadályok leküzdéséhez: •

gyökeres szemléletváltás,

•

határozott irányvonal, a fejlesztés melletti elkötelezettséggel,

•

megfelelő szakmai gárda kialakítása,

•

új DR cég létrehozása (befektetők megnyerése),

119


informatikai stratégiára épített szervezeti változások,

•

megfelelő pénzügyi, érdekeltségi rendszer kialakítása, uniós pénzek bevonásával,

valamint egyre több •

tájékoztatás

•

felvilágosítás

•

oktatás

•

képzés

•

motiváció

Fokozatosan kerüljön bevezetésre. Teremtsenek alkalmat az e-közigazgatás alkalmazásának megtanulására. Az ügyintézőknek a konkrét munkájához adjon segítséget, hogy érezzék az eközigazgatás rendszereinek alkalmazása, megkönnyíti a munkájukat. Ismerjék meg más önkormányzatok e-közigazgatási munkáját, tapasztalatcseréken derítsék ki mások milyen lehetőségekkel éltek. Ahogy az oktatásban mind általánosabbá válik a számítógép használata, úgy fog változni az eközigazgatás megítélése is és mind teljesebb lesz.

3.7.2.

A kérdőíves interjúk összegzésének eredményei

A kérdőíves interjúk eredményei tartalmazzák a polgármesteri hivatal ügyintézőinek, az intézményeknek, a civil szervezeteknek, a kisebbségi önkormányzatoknak és a cégeknek a véleményét.

Ismeri Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, ekormányzás) fogalmakat?

24% Igen Nem 76%

144.ábra

120

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A megkérdezettek 76%-a ismerte az e-közigazgatás, e-kormányzás fogalmakat, 24 % nem hallott róluk. Volt aki elismerte, hogy a kérdőívhez mellékelt tájékoztatóból értesült a fogalmakról, ahol részletesen kifejtettük, hogy mit értünk a két fogalmon.

Az alábbiak közül mely európai uniós fejlesztési dokumentumokról hallott? 14% 12%

12% 9%

10% 8% 6%

6%

6%

eEurope+

eContent

4% 2% 0% eEurope 2002

eEurope 2003-2005

145.ábra Az információs társadalommal kapcsolatos európai fejlesztési dokumentumok ismeretsége elenyésző volt a megkérdezettek körében. A fejlesztésekről csak kevesen értesültek, azok tartalmi elemei kevéssé ismertek. Mely hazai nemzeti vagy regionális, megyei fejlesztési dokumentumokat ismeri? 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

59%

12%


15%

6% Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia



146.ábra A hazai és a szűkebb környezetet (régiót, megyét) érintő fejlesztési dokumentumok ismertsége az európai dokumentumok ismertségének színvonalán mozog, viszont a Digital Regiáról sokan halottak 59%.

121


Milyennek ítéli meg irodája infokommunikációs helyzetének működését? 0% 12% 26% Kiemelkedő Jó Átlagos Gyenge 62%

147.ábra A megkérdezettek nagy része 62 % átlagosnak ítéli meg a munkahelye infokommunikációs helyzetét, 26% kifejezetten gyengének és 12% jónak. Hasonló a megítélése az elektronikus eszközellátásnak is, 62% átlagosnak, 24% jónak és 15% gyengének. Ez arra enged következtetni, hogy komoly fejlesztésekre van szükség a polgármesteri hivatal, az intézmények infokommunikációs- és elektronikus eszközellátásában.

Milyennek ítéli meg az elektronikus eszközellátást?

15%

0% 24% Kiemelkedő Jó Átlagos Gyenge

62%

148. ábra

122


Milyennek tartja felkészültségét, képzettségét az infokommunikációs eszközök használatát illetően?

15%

0%

21% Kiemelkedő Jó Átlagos Gyenge

65%

149. ábra Az infokommunikációs eszközök használatát átlagos színvonalon sajátították el a megkérdezettek, 65%, 21% tartotta jónak, 15% pedig gyengének. Az infokommunikációs eszközök fejlődését nem követte a használatukkal nap mint nap foglalkozók felkészültségének képzése, továbbképzése. Jó részük autodidakta módon sajátította el ezek használatát, mert a képzéseken való részvételre nem volt idő, pénz.

Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését?

9%

47%

Fontosnak tartom Részben tartom fontosnak Nem tartom fontosnak

44%

150. ábra Annak ellenére, hogy az információs társadalommal kapcsolatos fejlesztések kevéssé ismertek, az infokommunikációs eszközök használata többségében átlagos színvonalú, a megkérdezettek közel fele 47% fontosnak tartja az e-közigazgatás bevezetését, 44% részben tartja fontosnak, 6% pedig egyáltalán nem tartja szükségesnek. Nagyok az elvárások az e-közigazgatás bevezetésével is. Kényelmet, gyorsabb ügyintézést, pontosabb és áttekinthetőbb rendszert várnak, ahol az ügyfeleknek nem kell várakozniuk, nem érzik magukat kiszolgáltatottnak, az ügyirataikat nyomon követhetik. Gyorsan lehet információhoz jutni, megszűnik a sorban állás, egyszerűbbek lesznek az ügymenetek és az ügyintézés mentes lesz az emberi gyengeségektől. Itt azonban már különböző félelmek is megfogalmazódnak, ugyanis akik rendelkeznek a szükséges ismeretekkel, ki tudják használni az e-közigazgatás nyújtotta előnyöket, akiknek viszont nincsenek eszközeik, azok használatáról nem rendelkeznek kellő ismeretekkel tovább123

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program ra is a hagyományos módon kívánják rendezni ügyeiket. A bizalom és a biztonság megteremtése kiemelt szerepet kapott a válaszokban.

Ön szerint javulhat az ügyintézés gyorsasága az elektronikus közigazgatás bevezetésével? 6% Lényegesen

44%

Korlátolt mértékben Egyáltalán nem javul

50%

151. ábra A megkérdezettek 50%-a szerint korlátolt mértékben javul az ügyintézés gyorsasága az eközigazgatás bevezetésével, 44% azonban lényeges javulást prognosztizál, 6% szerint egyáltalán nem várható javulás. Ahhoz, hogy az ügyintézés gyorsabb legyen megfelelő tájékoztatásra és tájékozottságra van szükség. Elsősorban az ügyintézőket kell kiképezni, nem sajnálva erre sem az időt és a pénzt, mert csak akkor várható el, hogy az e-ügyintézés gyors, szakszerű és pontos legyen, ha minden szükséges ismerettel és tudással rendelkezik ehhez az ügyintéző. A jövő generációinak felkészítése már az iskolákban kell, hogy megkezdődjön, a folyamatos tájékoztatásra pedig azoknak van szüksége, akik a mindennapok során intézik ügyeiket. Olyan ügymenetek kialakítására van szükség, amelyek a felhasználók számára a legegyszerűbb eligazodást teszik lehetővé.

Mely területen tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? 100%

88%

85%

80%

68%

59%

60% 40% 20% 0% Okmányügyintézés

Adóbevallás



152. ábra Az e-közigazgatás bevezetését a napi ügyek intézésének szintjén tartják fontosnak a megkérdezettek. A legtöbben 88% a közérdekű információk után érdeklődnének, 85% tartja fontos-

124

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program nak az okmányügyintézést, 59% pedig az adóbevallását intézné elektronikus úton, 68% a turisztikai információkat tartja fontosnak.

Helyettesítheti-e az elektronikus ügyintézés a személyes kontaktust az ügyintézés során?

6%

0%

Minden esetben helyettesítheti Többnyire helyettesítheti

38%

Csak kis mértékben helyettesítheti

56%

Egyáltalán nem helyettesítheti

153. ábra A megkérdezettek 56%-a szerint csak kis mértékben helyettesítheti a személyes kontaktust az e-ügyintézés, 38% szerint többnyire helyettesítheti és 6% szerint egyáltalán nem helyettesítheti.

3.7.3.


3.7.3.1 A megkérdezettek köre A felmérés 300 fő telefonos megkérdezése útján történt. 100-100 fő reprezentálja 18-35 éves, a 36-55 éves és az 56 év feletti korosztályt. Az interjú legelején feltérképeztük a három korosztály iskolai végzettség és foglalkozás szerinti megoszlását (154-161. ábra) Iskolai végzettség / 18 - 35 év 50,0% 40,0%

45,0%

30,0% 20,0% 10,0%

24,0% 5,0%

10,0%

16,0%



3. Érettségi



154. ábra

125


Iskolai végzettség / 36 - 55 év 43,0%

50,0% 40,0%

26,0%

30,0% 20,0% 10,0%

22,0%

7,0%

2,0%



3. Érettségi



155. ábra Iskolai végzettség / 56 - év 32,0%

35,0% 30,0%

20,0%

25,0% 20,0% 15,0%

21,0%

21,0% 6,0%

10,0% 5,0% 0,0% 1. 8 általános


3. Érettségi



156. ábra Iskolai végzettség / mind 50,0% 40,0%

40,0%

30,0%

23,3%

20,0%


7,7%

19,7%

10,0%

9,3% 2. Szakmunkásképző

3. Érettségi



157. ábra

126


Foglalkozás / 18 - 35 év 32,0%

40,0% 30,0% 20,0%

8,0%

10,0%

23,0%

15,0% 4,0%

1,0%

9,0% 0,0%

8,0%

0,0%


2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló


60,0% 40,0%

20,0% 20,0%

7,0%

9,0%

2,0%

0,0%

2,0%

8,0%

1,0%

1,0%


2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

159. ábra Foglalkozás / 56 - év 45,0%

50,0% 40,0%

29,0%

30,0% 20,0% 10,0%

9,0%

1,0%

4,0%

4,0%

5,0%

2,0%

1,0%

0,0%


2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

160. ábra

127


Foglalkozás / mind 60,0%

42,3%

40,0% 20,0%

21,3% 8,0%

4,7%

1,3%

2,3%

6,3%

2,3%

3,3%

8,0%


2. Középvezető



5. Ipari munkás


7. Háztartásbeli

8. Vállalkozó

9. Munkanélküli

10. Tanuló

161. ábra 3.7.3.2 Számítógép használati szokások A közvetlenül az e-közigazgatásra vonatkozó kérdések előtt rákérdeztünk a lakosság számítógép és Internet használati szokásaira is. A felmérés legfontosabb megállapítása, hogy lényeges eltérés figyelhető meg az egyes korosztályok számítógép használati szokásai között. Míg az alsó két korosztály túlnyomó többségének (81 és 72 százalék) a számítógép immáron élete szerves részévé vált, addig az 56 év felettieknél ez arány elenyésző, mindössze 23 százalék (162. ábra). A másik fontos megállapítás, hogy a számítógép használók szinte mind rendelkeznek otthonukban számítógéppel. Az otthon számítógéppel rendelkezők aránya követi a számítógép használók megoszlását, vagyis itt is jelentős eltérések mutatkoznak a korosztályok között, az alsó két korosztály otthonában általában megtalálható a számítógép (72 és 67 százalék), míg az idősebbeknél ez csak 26 százalék (163. ábra). Az Internet használati szokásokon is megfigyelhető a korosztálybeli eltérés, illetve az, hogy nem minden számítógép használó használja az internetet. Az internetet használók arány a 1835 éves korosztályban 56, a 36-55 évesek közt 41, az 56 év felettiek esetében pedig 23 százalék. Ez az arány a lakosság egészét tekintve az elmúlt pár évhez viszonyítva egy igen meredek ívben felfutóban lévő értéknek tekinthető (164-167. ábra). Használ-e rendszeresen számítógépet ? 100,0%

81,0%

77,0%

72,0%

80,0%

58,7%

60,0% 40,0%

41,3% 19,0%

28,0%

23,0%

1. Igen 2. Nem

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

162. ábra

128


Rendelkezik-e számítógéppel otthonában? 80,0%

74,0%

72,0%

67,0%

70,0%

55,0%

60,0%

45,0%

50,0% 40,0% 30,0%

33,0%

28,0%

1. igen

26,0%

2. nem

20,0% 10,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

163. ábra

Használja-e az internetet? / 18 - 35 év (106 db) 50,0%

44,3%

40,0%

24,5%

30,0%

28,3%

20,0% 10,0%

0,0%

0,0%

2,8%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

164. ábra Használja-e az internetet? / 36 - 55 év (107 db) 70,0%

58,9%

60,0% 50,0% 40,0% 30,0%

20,6%

20,6%

20,0% 10,0%

0,0%

0,0%

0,0%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

165. ábra

129


Használja-e az internetet? / 56 - év (99 db) 76,0%

80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 1. Nem

12,0%

10,0%

0,0% 21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban

0,0%


1,0%

25. Könyvtárban

166. ábra Használja-e az internetet? / mind (312 db) 62,0%

70,0% 60,0% 50,0% 40,0%

19,3%

30,0%

21,3%

20,0%

0,0%

10,0%

0,0%

1,3%

0,0% 1. Nem

21. Munkahelyén

22. Otthon

23. Teleházban


25. Könyvtárban

167. ábra 3.7.3.3 A lakosság véleménye a közigazgatási hivatalok munkájáról A közigazgatásra vonatkozó kérdéseket annak felmérésével kezdtük, hogy a megkérdezettek milyen gyakorisággal kerülnek kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztályban többségben vannak azok, akiknél ez a gyakoriság csupán évi egy-két alkalom. A 3655 éves korcsoport az, amely relatíve nagyobb rendszerességgel veszik igénybe a hivatalokat, 34 százalékuk havi rendszerességgel felkeresi azokat. Utánuk következnek a 18-35 évesek, míg az 56 év felettiek kerülnek a legritkábban kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal. Mindhárom korosztálynál megfigyelhető egy jelentős réteg (10-18 százalék), amely a hetinél is nagyobb rendszerességgel lép kapcsolatba a hivatalokkal, ők valószínűleg munkájukból kifolyólag teszik ezt (168. ábra).

130


Milyen gyakorisággal kerül kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal? 100,0% 80,0%

77,0% 59,3%

59,0%

60,0%

42,0%

40,0%

34,0%

20,0% 18,0% 3,0%

20,0%

7,0%

21,7%

11,0%

17,0%

4,0% 15,0%

2,0% 10,0%

0,0%

18-35 éves


2. Havonta


mind

4. Gyakrabban

168. ábra Rákérdeztünk az emberek elégedettségére a közigazgatási hivatalok munkájával kapcsolatban, mégpedig három szempontból: az ügyintézés gyorsasága, az ügyintézés minősége és az információáramlás. A korosztályok között lényeges eltérés nem figyelhető meg. A nagy többség mindhárom korosztály és mindhárom szempont esetében elfogadhatónak tartja a hivatalok munkáját. Többnyire 10 százalék alatti azok aránya, akik teljes mértékben elégedettek, s egyharmad alatt ingadozik az elégedetlenek aránya. A legnagyobb elégedetlenség a gyorsaság tekintetében figyelhető meg (25-33 százalék), ezt követi az ügyintézés minősége, itt 19-22 százalékos az elégedetlenség, míg az információáramlás tekintetében – legalább is relatív értelemben – a legelégedettebb a lakosság (169-171. ábra). Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az ügyintézés gyorsasága tekintetében? 80,0%

67,0%

63,0%

61,0%

63,7%

60,0%

20,0%

33,0%

32,0%

40,0%

7,0%

8,0%

4,0%

30,0%

25,0% 6,3%

0,0%

18-35 éves

36-55 éves


2. Elfogadható

56- éves

mind

3. Nem elégedett

169. ábra

131


Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az ügyintézés minősége tekintetében? 76,0%

80,0%

75,0%

74,0%

75,0%

60,0% 40,0%

22,0%

19,0%

20,0%

5,0%

6,0%

4,0%

20,0%

19,0% 5,0%

0,0%

18-35 éves

36-55 éves


56- éves

2. Elfogadható

mind

3. Nem elégedett

170. ábra

Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az információ szolgáltatás tekintetében? 100,0%

77,0%

80,0%

77,0%

77,0%

77,0%

60,0% 40,0% 20,0% 0,0%

10,0%

13,0%

9,0%


14,0%

13,0%


10,0%

56- éves

10,7%

12,3%

mind

3. Nem elégedett

171. ábra

3.7.3.4 A lakosság elvárásai az e-közigazgatással kapcsolatban A lakosságnak nem egészen a fele hallotta már az e-közigazgatás fogalmát, ami meglehetősen alacsonynak mondható. A korosztályok között lényeges eltérés nem mutatkozott (172. ábra).

132


Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, e-kormányzat) fogalmakat? 60,0% 50,0%

56,0%

54,0%

53,7%

49,0% 51,0%

46,0%

44,0%

46,3%

40,0%

1. igen

30,0%

2. nem

20,0% 10,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

172. ábra A fogalom viszonylagos ismeretlensége ellenére, amikor kicsit jobban megvilágítottuk annak jelentését, és a lakossági ügyintézés elektronikus útra való terelésének fontosságára kérdeztünk rá, a válaszadók túlnyomó többsége fontosnak nyilvánította azt. Az arányok a kor előrehaladtával csökkennek, az első korosztály még 94, a legidősebb már csak 70 százalékban válaszolt igennel, de még ez utóbbi szám is bíztatónak mondható (173. ábra). Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését, s ennek részeként a lakossági ügyintézés elektronikus útra terelését?

100,0%

94,0%

88,0%

84,0% 70,0%

80,0% 60,0% 20,0%

1. Fontosnak tartom

30,0%

40,0%

6,0%

16,0%

12,0%


0,0%

18-35 éves


mind

173. ábra A válaszadók túlnyomó többsége az elektronikus közigazgatás bevezetésétől az ügyintézés gyorsaságának és minőségének a javulását várja. A korosztályok közti különbségek itt is az előző kérdésre adott válaszokhoz hasonló, vagyis a kor előrehaladtával csökken az optimizmus, de azért még a legfelső korosztály is egyértelmű javulást vár (174. ábra).

133



92,0%

83,0%

81,0% 68,0%

80,0%

1. Lényegesen

60,0%

31,0%

40,0% 20,0% 0,0%

8,0% 0,0%

18-35 éves

2. Nem változik

17,0%

18,7% 1,0%

0,0%

36-55 éves

56- éves

3. Rosszabb lesz

0,3%

mind

174. ábra Annak megválaszolása, hogy a megkérdezett használná-e az elektronikus ügyintézést, már jelentős eltéréseket mutat korosztályok szerint. Míg a 18-35 és a 36-55 éves korosztályok esetében ez a hajlandóság viszonylag nagy (88 és 77 százalék), addig az 56 éve felettieknél csak 42 százalék. Bár ez az arány még mindig jónak tekinthető, ha figyelembe veszzük, hogy e korosztály csupán 23 százaléka használ rendszeresen számítógépet (175. ábra).

Bevezetése esetén Ön szívesen használná az elektronikus ügyintézést?

100,0%

88,0%

77,0%

80,0%

58,0%

60,0%

42,0%

40,0% 20,0%

12,0%

23,0%

69,0% 31,0%

1. igen 2. nem

0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

175. ábra A számítógéppel és Internet kapcsolattal nem rendelkezőknek általában csak kisebb részét motiválná az elektronikus közigazgatás bevezetése azok megszerzésére. Arányuk a középső korosztály esetében a legmagasabb (55 százalék). Azonban az e-közigazgatás bevezetésének motivációs hatása még így is jelentősnek tekinthető (176. ábra).

134

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Amennyiben nem rendelkezik számítógéppel, internetkapcsolattal vagy felhasználói ismeretekkel, az elektronikus közigazgatás elterjedése motiválná Önt ezek megszerzésére? 69,0%

80,0% 60,0%

55,0% 45,0%

56,3%

55,0% 45,0%

1. igen

43,7%

2. nem

31,0%

40,0% 20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

176. ábra A nyilvános terminálok elfogadottsága minden korosztályban rendkívül alacsony (177. ábra). Használna-e nyilvános, ingyenes, elektronikus ügyintézésre használható terminált? 100,0%

84,0%

93,0%

83,0%

86,7%

80,0% 60,0% 40,0% 20,0%

1. igen

17,0%

16,0%

2. nem

13,3%

7,0%

0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

177. ábra Az elektronikus aláírásról minden korosztály többsége hallott, a legmagasabb ez az arány a 56-55 évesek között (72 százalék), de még az 56 év felettieknek is kevéssel több mint a fele ismeri (178. ábra). Azonban a megkérdezetteknek csak jóval kisebb része venné igénybe azt. Ez az arány az 56 év felettiek esetében a legkisebb, itt csupán 25 százalék, de a legfiatalabb korosztálynak is csupán 55 százaléka használná (179. ábra). Hallott már Ön az elektronikus aláírásról? 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

72,0%

62,0%

53,0% 38,0%

62,3% 47,0% 37,7%

28,0%

1. igen 2. nem

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

178. ábra 135



80,0%

55,0%

60,0%

45,0%

47,0%

57,7%

53,0% 42,3%

40,0%

1. igen

25,0%

2. nem

20,0% 0,0%

18-35 éves

36-55 éves

56- éves

mind

179. ábra A megkérdezettek nagyjából azonos területeken tartották fontosnak az e-közigazgatás bevezetését, elsősorban az okmányügyintézés, a gépjármű ügyintézés, adóbevallás és a szociális ügyek intézése területén (180-183. ábra). Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 18 - 35 év (358 db) 30,0% 20,0%

23,2% 19,6%

24,0% 18,4% 13,1%

10,0%

1,7%

0,0%

0,0%







7. Egyéb

180. ábra

136


Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? / 56 - év (303 db) 30,0%

22,1%

21,5%

21,8%

20,1%

20,0%

12,5%

10,0%

2,0%

0,0%

0,0%







7. Egyéb

181. ábra

28. ábraaz elektronikus közigazgatás 19. Mely területeken tartja fontosnak bevezetését? / 36 - 55 év (378 db) 30,0%

21,2%

20,6%

23,5%

20,4%

20,0%

11,9%

10,0%

2,4%

0,0%

0,0%







7. Egyéb


20,7%

21,9%

23,2%

19,6% 12,5%

20,0% 10,0%

2,0%

0,0%

0,0%







7. Egyéb

183. ábra

137


3.7.4.

SWOT elemzés eredménye

A helyzetelemzés során feltárt adatok alapján SWOT elemzést végeztünk és az alábbi táblázatban bemutatjuk melyek a nagyvárosi e-közigazgatás bevezetésének erősségei, gyengeségei, lehetőségei, veszélyei. Erősségek

Gyengeségek

- Az e-közigazgatás fokozatos elterjesztését támogató politikai szándék megvan - Az előterjesztésektől kezdve, a jegyzőkönyveken keresztül a közgyűlési döntésekig mindent a széles nyilvánosság elé kívánnak tárni - Az ügyintézést a világhálón keresztül is be kívánják vezetni - A különböző formanyomtatványok letölthetők - Minden adat gépen van - A költségvetési adatszolgáltatás technikai lehetőségei biztosítottak az adatáramláshoz - Egyre több intézményben kívánják kihasználni az Internet kínálta lehetőségeket - Korszerű hálózatot alakítanak ki a polgármesteri hivatalban

- A DR program stratégiai és szervezeti kérdései tisztázatlanok - Nincs közvetlen kapcsolat a hivatal, az intézmények, a kapcsolódó önkormányzatok és a képviselők között - A nyilvántartási rendszerekben külön-külön kell adatokat módosítani - A nyomtatványok kitöltéséhez nincs ellenőrző program - Az adatok nem digitalizáltak - Nincsenek a saját tevékenység következményeit elemezni képes adatbázisok - Az infokommunikációs és elektronikus eszközellátás pénz és vezető függő - Közepes a számítógép ellátottság és hiányosak az infrastrukturális feltételek

Lehetőségek

Veszélyek

- Tapasztalataikat más megyei jogú városokkal is megoszthatják - Összehasonlító elemzések készíthetők - A térinformatikai alkalmazásokkal a különböző elemzésekhez szükséges adatok nyerhetők ki az adatbázisokból - Egy adatot csak egy helyen kell változtatni - Az év végére a rendeletek mindegyike EU konform lesz - Az e-közigazgatás bevezetésével kényelmesebb, gyorsabb, pontosabb, áttekinthetőbb lesz az ügyintézés - Ahogy az oktatásban mind általánosabbá válik a számítógép használata, úgy változik majd az e-közigazgatás megítélése is

- Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos dokumentumok kevéssé ismertek - A települési önkormányzatokkal és más közigazgatási szervekkel folytatott kommunikáció hagyományos formában működik - Nincsen kiépített hálózat a hivatal, az intézmények, más önkormányzatok és a képviselők között - A hagyományos gondolkodásmód fog győzedelmeskedni a fejlesztési döntésekben, az újtól való idegenkedés miatt - Nem biztosítanak időt az e-közigazgatás infokommunikációs eszközei alkalmazásának elsajátítására

3.8. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány megyei szintű helyzetfelmérése

138


3.8.1.

Az e-közigazgatás bevezetése a közigazgatás megyei szintjén

„Az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatosan a magyar közigazgatás, mind az állami, mind az önkormányzati igazgatási rendszerek jelentős megújulások, fejlesztések előtt állnak. Még nem kristályosodott ki, hogy milyen lesz a helyi, a megyei, a regionális, illetve az országos közigazgatási szervek funkciója, feladat- és hatásköre felépítése, szabályozása. A Fejér Megyei Önkormányzat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségében, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségében és a Magyar Önkormányzatok Szövetségében fejti ki álláspontját a közigazgatás korszerűsítése kapcsán. A megyei önkormányzat a jogalkotási törvényből adódó feladatait ellátva véleményezi a jogszabályok tervezeteit. Tekintettel arra, hogy e folyamat elején tartunk, még nem tudjuk milyen lesz a jövő közigazgatása, önkormányzati rendszere, ezért a fejlesztéseket csak a pontos célok megjelölése után tudjuk kezdeni. A Fejér Megyei Önkormányzat által működtetett www.fejer.hu honlapon keresztül is adunk információt az az iránt érdeklődőknek. Magunk is támogatjuk az önkormányzat és a választópolgárok közötti elektronikus úton történő állandó információ- és adatcserét.” 4

Bár egyetértünk a megyei közgyűlés elnökének azon szavaival, hogy még „a folyamat elején tartunk”, azonban érdemes emlékeztetnünk arra, hogy Fejér megye számára elkészült a megyei elektronikus közigazgatási stratégia és operatív program. Ezt a tanulmányt a KFKI ISYS Kft. és a Stratégiakutató Intézet Kht. készítette, a megyei közgyűlés pedig 2003. első felében fogadta el. Miután tehát a megyének létezik elfogadott stratégiája az e-közigazgatás fejlesztésére vonatkozóan, valamint mivel a kiküldött kérdőívben megfogalmazott kérdések kapcsán nem érkezett számunkra tételesen megfogalmazott állásfoglalás a megyei közgyűlés elnökétől valamint a megyei főjegyzőtől (csupán az idézett levél), ezért kézenfekvő a létező stratégiai tanulmányt alapul venni a helyzetfelmérés megyei szintű tanulmányrészének elkészítéséhez. Korábban már a Fejér Megyei Közgyűlés által 2002-ben elfogadott Intelligens Fejér Megye Stratégia (IFMS) és a Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia (KÖDIR) is az egyik központi prioritásnak jelölte meg Fejér megyében az e-közigazgatás fejlesztését. Az Intelligens Fejér Megye Stratégia (és a Közép-Dunántúli Régió Intelligens Régió Stratégiája) eközigazgatási operatív programjainak megvalósításához 2004-től kezdődően valószínűleg az Nemzeti Fejlesztési Terv illetve a Hírközlési és Informatikai előirányzat fog forrásokat biztosítani, ezért ezeknek a fejlesztési követelményeknek meg kell felelni megyei szinten is, melyhez az elkészült stratégiák megfelelő kiinduló alapot szolgáltatnak. Fejér megye elektronikus közigazgatási stratégiája azzal a céllal készült el, hogy • áttekintést nyújtson a jelenlegi e-közigazgatási trendekről • foglalja össze az Európai Unió fejlesztési irányelveit és a magyar kormányzati szándékokat az e-közigazgatás fejlesztésre vonatkozólag • jelölje ki a megyei szintű e- közigazgatási középtávú stratégiai irányokat • tárja fel a közel jövő feladatait • és fogalmazzon meg olyan pilot projekt koncepciókat, amelyek megvalósítása a 2003. évben megkezdhető és beleilleszkedik mindazon stratégiai célokba, melyeket a megyei stratégia megfogalmaz. 4

Idézet Szabó Gábor úr, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökének e tanulmány bevezetőjében már említett leveléből a megyei önkormányzat e-közigazgatás fejlesztési tevékenysége kapcsán.

139


Az e-közigazgatás fejlesztésének (túl a feltételek megteremtésén) a valódi értelmét a következő célok elérése jelenti: 1. Az önkormányzati hivatalokban és intézményekben az e-ügyintézés, az e-működés szakszerű bevezetése. 2. Az e-szolgáltató önkormányzás lehetővé tétele, avagy lehetőleg minél több állampolgár az ügyeit elektronikus úton is intézhesse az önkormányzatnál és intézményeiben. 3. A megyei jogú városok önkormányzati hivatalaiban jöjjön létre a biztonságos intranet hálózat, amely egyúttal a közigazgatási hierarchiában lefelé és felfelé egyaránt lehetővé teszi a kormányzati és közigazgatási szintek közötti digitális információcserét és ügyintézést. 4. Az önkormányzat és a polgárok közötti nyilvános internetes kapcsolatot segítse egy önkormányzati portál, amely természetesen szervesen kapcsolódjon a települési digitális portálhálózathoz. 5. Nagyon fontos, hogy ezt a települési önkormányzati portált a lakosság elérhesse nyilvános, akár ingyenes internetes pontokról, amelyek lehetnek könyvtárban, művelődési házban, polgármesteri hivatalban, teleházban, tudásházban és a települési három-négy fontos terén mint internetes kioszk. 6. Az önkormányzati testület és a bizottságok számára váljon lehetővé az elektronikus úton történő ülések szervezése, az ülések lebonyolítása, a döntéshozatal és a döntések nyilvánosságra hozatala. 7. Távlatokban az önkormányzatoknak is elemi érdeke, hogy a nyilvános internetes hálózat számára elkészüljön a települések lakosságának minél teljesebb címtára; előbb-utóbb minden egyes állampolgárnak rendelkeznie kell egy olyan e-mail címmel is, amely születésétől élete végéig elkíséri. 8. A fejlesztések egyik utolsó üteme az, amikor a települési és/vagy önkormányzati infokommunikációs hálózaton bevezetik az e-véleménykérést, az e-népszavazást, az e-választást (stb.), amelyek együttes alkalmazása teremti meg az e-demokrácia intézményesített kiépülését. Az adminisztráció belső működésében jelentős változásokat idéz elő az elektronikus kapcsolatok megváltozása. Az önkormányzatok szakszerű és kitartó közigazgatás-szervezési munkával módosítják a szervezeteken belüli kapcsolatrendszereket, átalakítják a megszokott eljárásidöntési mechanizmusokat. Az elektronikus közigazgatás Fejér megyében is átalakítja a régi közszektor szervezetét és gyorsabban, könnyebben irányítható szolgáltatásokat nyújthat. Ez megnövelheti a hatékonyságot, csökkentheti a költségeket és felgyorsíthatja az átlagos adminisztrációs folyamatokat az üzlet és az állampolgárok számára. A megyei közigazgatási szervezetek feladata mielőbb elsajátítani az új munkamódszereket és lehetővé tenni a munkafolyamatok felújított módozatait, beleértve a magánszektorral való együttműködést. Az elektronikus közigazgatás megteremtésével interaktív módon jelenik meg minden közhasznú információ az önkormányzati portálokon, biztosítják ezzel a hozzászólás, véleménynyilvánítás lehetőségét. Az önkormányzatok a lehető legtöbb információval jelennek meg az Interneten - ide értve a fentebb felsoroltakat, valamint az idegenforgalmi tájékoztatást, a térképeket, a közlekedési tudnivalókat, az egészségügyi alapinformációkat, az önkormányzati-, turisztikai-, kereskedelmi-, környezetvédelmi-, vállalkozói-, kulturális-, oktatási-, sport információkat, – helybelieknek és odalátogatóknak egyaránt. Ezek az információk megjeleníthetők lesznek a közkönyvtárakban, utazási irodákban, művelődési házakban, városrészi önkormány-

140

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program zatok ügyfélszolgálati helyiségeiben, teleházakban, tudásházakban és más nyilvános helyekre telepített számítógépek képernyőjén. Az adatbázisok szabályozott és korlátozott összekapcsolásával az adatok megbízhatósága növelhető és az „egy adatot csak egyszer megadni” elv érvényesíthető az adatbázisok törvényileg és rendeletileg tételesen szabályozott korlátozott összekapcsolásával (például tb. kifizetések a személy és lakhelynyilvántartás alapján). Az e-közigazgatás kialakítása során különös hangsúlyt fektetnek az önkormányzatok az állampolgárok és az üzleti szféra számára igen fontos alap- és közműnyilvántartások (cég-, telek-, ingatlan-, gépjármű tulajdonos- és forgalmi engedély-, személy- és lakóhely nyilvántartások, közműtérképek, csatorna, víz, gáz, út, villamos, telefon, stb.) számítógépes alapon történő létrehozására és működtetésére. Ez lehetővé teszi az állampolgárok hatósági engedélyezési ügyeinek hatékony intézését, segíti a település irányítását, támogatja az üzleti szféra bekapcsolódást a helyi feladatok megoldásába. A településeken kialakítandó egységes térinformatikai nyilvántartási rendszerbe integrálják a közműszolgáltatások egységesítendő nyilvántartását is. Ez elsősorban az üzemeltetők feladata lesz, de a tulajdonos önkormányzat számára is lényeges és hasznos. A megyei vagy esetleg kistérségi távoktatási programok egyik kiemelt feladata lesz a köztisztviselők felkészítése az e-közigazgatás feladatainak ellátására, beleértve a számítástechnikai és Internet-alapismeretek elsajátítását. Emellett minden állampolgárnak felkínálják az információtechnológiai eszközökkel igénybe vehető oktatási és szakképzési lehetőségeket. A bemutatott Fejér megyei elképzeléseket összefoglalva: mivel az intelligens megye stratégiában ugyanúgy, mint az eEurope 2005 programban az első számú feladat az e-közigazgatás megvalósítása, a 2002. és a 2006. közötti parlamenti ciklusban Fejér megye stratégiájának egyik központi küldetése: az e-közigazgatás fejlesztése. Ennek megvalósítását jelentősen segítheti, ha Fejér Megye Önkormányzata elérné azt, hogy a kormányprogram megvalósítása keretében Fejér megye legyen az országos minta intelligens megye. Hiszen az intelligens megye stratégiában ugyanúgy, mint az eEurope 2005 programban az egyes számú feladat az e-közigazgatás megvalósítása. Ez a megye lehet az, amelyben pilot projektként, azaz a többi magyarországi megye, térség számára modellértékű fejlesztésként elindulhat, megvalósulhat az e-közigazgatás. A fejlesztés során a következő alapkövetelményekre kell figyelni: • Csak rendszerszerű és koncepcionális lehet a fejlesztés • Határozott politikai akarat és egységes önkormányzati döntésvégrehajtás szükséges • A helyi társadalmak informálása és beavatása elengedhetetlen. Továbbá alapfeladat: • Az önkormányzatok és a köztisztviselők felkészítése • Szabványok és minőségbiztosítás • Kudarcelkerülési technikák elterjesztése. A követelmények alapján a megyei e-közigazgatási stratégia a következő gyakorlati lépéseket tartja fontosnak: 141

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program • • • • • • • • •

Fejér megye önkormányzata mostani ciklusprogramjában kapjon kiemelt prioritást az eközigazgatás fejlesztése A prioritás rögzítse, hogy az e-közigazgatást a tanulmányban megfogalmazott - a négy fejlesztési kapuban gondolkodó e-közigazgatási koncepció - értelmében használják A tanulmány második felében megfogalmazott konkrét kistérségi elképzelések alapján jöjjön létre a megyei e-közigazgatási operatív program Az operatív program megyei szintű összefogására jöjjön létre – az intelligens Fejér megye programiroda keretében vagy mellett – az e-közigazgatási munkacsoport Az első pilot projekt megvalósítása történjen meg 2003-2004-ben Fejér megyében (a kiválasztásra javasolt kistérségek: sárvízi kistérség, székesfehérvári kistérség, móri kistérség) A pilot projekt tapasztalatai alapján a ciklus második felében minden megyei kistérségben folytatódjon az e-közigazgatás kiépítése A minőségbiztosítás érdekében történjen meg már a pilot projekt magas szintű monitoringozása A köztisztviselők megyei felkészítése kezdődjön meg egy-két hónapon belül, részben offline, részben online képzés keretében Végül: 2006-ra a megye valamennyi településén működjön az e-közigazgatás.

3.8.2.

Felmérés az e-közigazgatás bevezetéséről a megyei decentralizált intézmények körében

3.8.2.1 Az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai és hazai megyei vagy régiós dokumentumok ismerete A kérdőívekben meghivatkozott szakmai anyagok (eEurope 2002, eEurope 2003-2005, eEurope+, eContent, Magyar Információs Társadalom Stratégia, Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia, Intelligens Fejér Megye Stratégia) 2003. június 10-től az önkormányzat portálján www.fehervar.hu/ekozig elérhetőek voltak. A fenti dokumentumok többnyire ismeretlenek az intézményvezetők körében, de akadtak, akik ismertként jelölték meg az eEurope, a Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégiát vagy az Intelligens Fejér Megye Stratégiát. Annak okát, hogy a szervezetek nem ismerik a megyei fejlesztési dokumentumokat, a válaszadók elsősorban abban jelölték meg, hogy nem megfelelő az információáramlás a megyei hivatalok és az intézményeik – az úgynevezett dekoncentrált hivatalok – között. A dekoncentrált hivatalok a működési rendjükre vonatkozó előírásokat és a stratégiai irányvonalakat az országos felettes szervüktől kapják. A dokumentumok ismerete hiányában az adaptációra vonatkozó kérdés „Ezekből milyen elemeket adaptálna az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer stratégiájába?” többnyire megválaszolatlan maradt. Ha érkezett válasz, az elsősorban az információs kultúra fejlesztését, a személyi és az eszköz feltételek javítását jelölte meg prioritásként. 3.8.2.2 A Digital Regia ismertsége és fontossága

142

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A megyei dekoncentrált hivatalok előtt ismert a Digital Regia program léte, némelyek behatóbban is ismerik az egyes elemeit, de többnyire ismeretük nem terjed ki a program alapos ismeretére és az elért fejlesztésekre. Ebből kifolyólag érdemi álláspont kialakítására sem képesek a programmal kapcsolatban. Kaptunk azért válaszokat arra vonatkozóan, hogy a Digital Regia program elemei közül melyeket tart a tevékenységi területe szempontjából fontosnak, ezek elsősorban az önkormányzati hírek, határozatok, rendeletek gyors elérése, illetve információk a város életéről. Felmerült igényként, hogy a Digital Regia programba integrálni kellene a közrendre és közbiztonságra vonatkozó szolgáltatásokat. 3.8.2.3 Az e-közigazgatási gyűjtőportál rendszerrel szemben támasztott elvárások A megkérdezettek a gyűjtőportál stratégiáját a következő prioritások köré építenék: • • • • •

Az egyes közigazgatási területeket kezeljék egységesen A közigazgatási tevékenységek sorába integrálják a közhatalmi szolgáltatásokat Naprakészség, frissesség A helyi és helyi jelentőségű globális információk rendszerezett elérhetősége Átlátható megjelenítés

A megyei dekoncentrált hivatalok a következő pontokon kapcsolódnak a közigazgatási hivatalok és önkormányzatok munkájához: • • • •

Információkhoz, adatbázisokhoz való hozzáférés Lakcímnyilvántartás, földhivatali tulajdoni és földhasználati adatok APEH köztartozási lista elérhetőségének biztosítása Rendészeti ügyintézés

A válaszadók a következő e-közigazgatási alapszolgáltatásokat tartják fontosnak: • • • • • • •

Információszolgáltatás Információs pultok kialakítása Interaktív kapcsolat Online ügyintézés Adatlapok, adatbázisok letöltése, elérése Több szintű biztonsági rendszer kidolgozása Felvilágosítás

A válaszadó hivatalok jelezték, hogy a saját működési területükkel kapcsolatban hozzá tudnak járulni az e-közigazgatási gyűjtőportál működéséhez adatszolgáltatás révén, illetve elmondták, hogy különösen fontosnak is tartják a többi hivatal felől történő adatszolgáltatást, mert ez nagyban megkönnyítené munkájukat. 3.8.2.4 Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatás létrehozásához A megkérdezett hivatalok elmondásuk szerint rendelkeznek a szükséges számítógépes infrastruktúrával, vagyis strukturált hálózattal, adatbázisokkal, stb. Amennyiben mutatkoznak hiányosságok, akkor azok elsősorban a személyi feltételek területén lelhetők fel. A dolgozók rendelkeznek felhasználói ismeretekkel, azonban sokszor ennél alaposabb tudásra lenne szükség, illetve a továbbképzés sem megoldott.

143


A honlapok tekintetében változó a kép. Van olyan intézmény, amely nem rendelkezik saját honlappal, van, amelyik igen, de a dekoncentrált hivatalok esetében gyakori, hogy a honlapot nem ők, hanem az országos központ szerkeszti. Az adatbázisok tekintetében szintén változatos a kép. Vannak olyan hivatalok, ahol nem rendelkeznek vele, de van, ahol igen korszerű rendszerek állnak rendelkezésre, automatikus adatgyűjtéssel és adatfelvitellel, publikálható közigazgatási adatokkal, s a tervezett gyűjtőportálhoz való kapcsolódási képességgel. 3.8.2.5 Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai és leküzdésük lehetőségei Az e-közigazgatás elterjesztésének akadályai között az egyik legfontosabbnak az intézmények az együttműködés és információáramlás hiányát látták a regionális, megyei önkormányzatok illetve a megyében található dekoncentrált hivatalok között. További akadályokként említették a megkérdezettek, hogy a személyi feltételek sok esetben nem megfelelőek, az informatikai képzettség hiányzik, valamint a lakosság Internet elérésében is bőven vannak hiányosságok, különös tekintettel a szélessávú hálózatra. Az elektronikus aláírás nem terjedt még el, továbbá megfigyelhető az illetékes hivatalok lassúsága és ellentmondásos hozzáállása is. Öszszességében és némiképp leegyszerűsítve úgy is fogalmaztak, hogy az e-közigazgatás kultúrája lényegében ismeretlen. A következő akadályokat fogalmazták még meg: • •

A kormányzati kezdeményezések és ösztönzők hiánya Vírusoktól, hackerektől való félelem, az adatbiztonság kérdése

Az akadályok leküzdésének lehetőségét többek között abban látják, ha folyamatos felvilágosító munka kíséri az e-közigazgatás bevezetését, valamint megteremtik az egyéni és szervezeti kezdeményezések lehetőségét. Szükséges a tárcaközi egyeztetések megvalósítása, az adatvédelem biztosítása, a felhasználás szabályozása és egységesítése, valamint az Internet elérhetőség széleskörű biztosítása. A további lehetőségekre vonatkozóan a következő válaszok érkeztek: • •

A közigazgatásban dolgozók képzése, továbbképzése A regionális és megyei önkormányzatok valamint a dekoncentrált hivatalok közti együttműködés és információáramlás javítása

A megyei dekoncentrált hivatalok a következőkkel tudnának hozzájárulni az e-közigazgatási gyűjtőportál megvalósításához: • • • • • • • •

Részvétel, szaktanácsadás, javaslattétel A szervezeten belüli állomány folyamatos tájékoztatása Információszolgáltatás Kezdeményezések továbbításának biztosítása a felettes szervhez Az e-közigazgatási projektek széleskörű megismertetése, elterjesztése Az e-közigazgatási projekteket ismertető előadás, konferencia megszervezése Honlapok, hírlevelek útján a megye intézményeinek és lakosságának tájékoztatása ez e-közigazgatás területén elért fejlesztésekről Az elkészült portál tesztelése, véleményezés

144


3.8.2.6 Felmérés az intézményi felhasználók körében az e-közigazgatás bevezetéséről Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (eközigazgatás, e-kormányzat) kifejezéseket? 0%

100% Igen

Nem

184. ábra A megkérdezett között nem akadt olyan, aki ne hallotta volna az e-közigazgatás vagy az azzal rokonértelmű kifejezéseket.

Milyen mértékben van Ön megelégedve a közigazgatási hivatalok munkájával? 0% 33%

67%

Teljes mértékben

Részben

Egyáltalán nem

185. ábra A közigazgatási hivatalok munkájával az intézmények többnyire meg vannak elégedve, nem volt olyan válaszadó, aki egyáltalán ne lett volna elégedett, azonban a többség szerint van még mód a hivatalok munkájának javítására.

145


Van intézményi kapcsolat az Ön vállalata / intézménye, illetve a közigazgatási hivatalok között?

17%

83%

Nincs

Van

186. ábra A megkérdezettek túlnyomó többsége intézményi kapcsolatban áll a közigazgatási hivatalokkal, mely kapcsolat az alábbiakra terjed ki: • •

Adatszolgáltatás Közigazgatási és önkormányzati hivatalok irattárainak, iratkezelésének ellenőrzése (a megyei levéltár részéről)

A kapcsolattartás továbbá lehet rendszeres, napi szintű illetve eseti. A megye intézményei a következőkkel tudnának hozzájárulni az e-közigazgatási gyűjtőportál megvalósításához: • • • • • • •

Oktatás, képzés, továbbképzés Adatszolgáltatás A lakossági felhasználásra leginkább alkalmas adatbázisok kidolgozása A megye településeire vonatkozó dokumentumok (könyvek, tanulmányok, folyóiratcikkek). Nagyméretaranyú állami alaptérképek adatai Az intézmény kifejlesztett és jól működő informatikai hálózatának bekapcsolása az eközigazgatás rendszerébe Saját adatbázis és számítógépes infrastruktúra rendelkezésre bocsátása

A válaszadók a következő elvárásokat fogalmazták meg az e-közigazgatási gyűjtőportállal kapcsolatban: • • • • •

Gyorsabb, rugalmasabb ügyintézés Hitelesség Egységes elektronikus iktatás bevezetése Áttekinthetőség A közigazgatási iratok zökkenőmentes átvétele

146

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program • • • • •

3.8.3.

Az intézmények működésével kapcsolatban hozott önkormányzati fejlesztési koncepciókhoz, döntésekhez, intézkedésekhez való elektronikus hozzáférés Önkormányzati tájékoztatókhoz, határozatokhoz, rendeletekhez, statisztikákhoz való elektronikus hozzáférés Pontos, naprakész tájékoztatás Kapcsolat a papíralapú dokumentumszolgáltatással Adatvédelem


Gyengeségek

- Az e-közigazgatás szükségességének felismerése - Hozzájárulási készség az e-közigazgatás fejlesztéséhez - Viszonylag jól kiépített informatikai infrastruktúra - A legtöbb intézmény rendelkezik honlappal - Léteznek modern, automatizált adatbázisok, az e-közigazgatási gyűjtőportálhoz való kapcsolódás képességével

- Az információs társadalom fejlesztési dokumentumok ismeretlensége - Az IFMS program és a Fejér megyei eközigazgatás program végrehajtásának megtorpanása - Rossz információáramlás a decentralizált intézmények és a megyei önkormányzat között - A dolgozók informatikai ismerete sokszor nem kielégítő - Elutasító magatartás, idegenkedés az információ- és kommunikációtechnológia alkalmazásával kapcsolatban a megyei közigazgatási dolgozók körében - A dolgozók továbbképzése nem megoldott - Elmaradás van az ügyfélközpontú közszolgáltatásokban - Átláthatatlan az ügyintézés, tisztázatlanok a felelősségi viszonyok - A feladatok telepítése nem teljesen átgondolt - Nincs meghatározva a feladatok teljesítését szolgáló tevékenységek láncolata - Nincsenek az információ- és kommunikációtechnológia követelményeinek megfelelő, elemezhető adatnyilvántartások - Minden egyes szoftverrendszer egy külön információsziget - Zártak a rendszerek közötti adatstruktúrák - Kevés a jól képzett informatikai szakember

Lehetőségek

Veszélyek

- Az e-közigazgatás támaszkodhat a decentra- - A döntéshozók nem ismerik fel az e147

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program lizált intézmények tapasztalataira, szaktudására - Az e-közigazgatás bevezetésével kényelmesebb, gyorsabb, pontosabb, áttekinthetőbb lesz az ügyintézés - A kényelmesebb ügyintézés következtében jelentősen javulhat a lakosság megítélése - Interaktív, integrált rendszerek alakulhatnak ki - Javulhat a rendszerek közötti kapcsolattartás - Az adatvagyonokból mindenki számára elemezhető, tervezhető folyamatok alakulhatnak ki - Szolgáltató gyűjtőportálok alakulhatnak ki - Az információszigetek összekapcsolhatók - Gyorsabbá, átláthatóbbá válhatnak a folyamatok - Átjárhatóak a határok (kistérség, megye, régió, stb.), tematikus hálózatok alakulhatnak ki - Gondolkodó, részvevő helyi közösségek jöhetnek létre - Atyáskodó önkormányzatból szolgáltatóvá és lehetőséget teremtővé alakulhatnak az önkormányzatok - Nagyobb bizalom alakulhat ki az önkormányzatok munkája iránt - Megteremtődhet a társadalmi-, gazdasági és térbeli esélyegyenlőség

közigazgatás és az információ társadalom kínálta lehetőségeket - Pénzhiányra hivatkozva a szükséges fejlesztéseket nem végzik el - Az információs képzések nem kapnak megfelelő súlyt a fontosságukhoz képest - Együttműködés, koordináció hiányában kihasználatlanok maradhatnak ötletek, erőforrások - Kellő tájékoztatás és bevonás hiányában az intézmények nem lesznek motiváltak a fejlesztésekben - A fejlesztések sikertelensége esetén az intézmények kidobott pénznek tekintenek minden kezdeményezést

3.9. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány regionális szintű helyzetfelmérése 3.9.1.

Az e-közigazgatás fogalmának ismerete

A megkérdezettek ismerik az e-közigazgatás fogalmát, egyik sem jelezte, hogy ne hallotta volna az e-közigazgatás vagy az azzal rokonértelmű kifejezéseket.

3.9.2.

Vélemény a közigazgatási hivatalok munkájáról

A közigazgatási hivatalok munkájával egyöntetűen csak részben elégedettek.

148


3.9.3.

Kapcsolat a közigazgatási hivatalokkal

A megkérdezettek intézményi kapcsolatban állnak a közigazgatási hivatalokkal, mely kapcsolat az egyik esetben alapvetően formális és eseti jellegű, míg a másik megkérdezett esetében az intézmény munkatársai középtávú és éves szerződések vagy egyedi megbízás alapján részt vesznek települési/térségi koncepciók, tervek, stratégiai dokumentumok kidolgozásában, pályázatok készítésében, egyedi önkormányzati projektek megvalósításában, állandó meghívottként vagy tagként a különböző szakbizottságok munkájában (székesfehérvári önkormányzat, megyei területfejlesztési tanács, regionális fejlesztési tanács), sőt szerepet kapnak központi (kormányzati, minisztériumi programok) végrehajtásában is.

3.9.4.

Integrálódást segítő feltételek az e-közigazgatási gyűjtőportál létrehozásához

A regionális intézmények a következő információkkal rendelkeznek, amelyeket az eközigazgatási gyűjtőportálon szükséges vagy érdemes hozzáférhetővé tenni: • oktatás, a közigazgatásban is használható távoktatási anyagok • ajánlása különböző témakörökben • települési/térségi fejlesztési programok, stratégiák, elemzések • egyedi (például befektetési, ingatlanfejlesztési) projektek nyilvános vagy zártkörű információi • információk támogatási lehetőségekről, pályázatokról • metodológiai tárgyú segédletek, útmutatók (például tervezés, projektmenedzsment, pályázatkészítés) A megkérdezettek az alábbi, e-közigazgatás nyújtotta szolgáltatásokat tudnák igénybe venni: • Helyi statisztikák • Település-, területfejlesztést, rendezést érintő jogszabályok és helyi rendeletek • Eljárások ismertetése, ügyleírások • Elektronikus ügyintézés (például földhivatali ügyletek, adózás) • Önkormányzati térinformatikai szolgáltatások (ingatlanok, befektetési lehetőségek, közművek).

3.9.5.

Elvárások az e-közigazgatással kapcsolatban

A megkérdezettek a következő eredményeket várják a közigazgatás bevezetésétől: • az ügyintézés gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá válása • hatékonyabb együttműködés és kooperáció elsősorban a közigazgatáson belül, másodsorban a közigazgatás és az üzleti, illetve a civil szféra közt • teljeskörű e-ügyintézés • minimális elvárás: online bejelentkezéssel legfeljebb tíz perces várakozás az ügyintézésre

3.9.6.

Elvárások az e-közigazgatási stratégiával kapcsolatban

149

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program A válaszadók szerint az e-közigazgatás stratégiának tartalmaznia kell a következő elemeket: • SWOT elemzéssel záruló helyzetelemzés • jövőkép • stratégiai célok hierarchikus rendszere • a megvalósítás feltételrendszere (intézkedések, akciók, projektek, mindezek erőforrásigénye, továbbá a végrehajtáshoz kapcsolódó monitoring rendszer terve). Különösen fontos, hogy a helyzetelemzés ne csupán valami elvárt állapot (és külföldi példák) felől közelítse meg a helyzetet, hanem tárja fel a stratégia helyi érdekeltjeinek (mind a közhivatalok, mind pedig az azok szolgáltatásait igénybe vevők) adottságait, igényeit és lehetőségeit, elvárásait (például infrastrukturális ellátottság, IT eszközök és azok használata, motivációk és érdekek esetleg ellenérdekeltség), meglévő és hiányzó ismeretek, a közigazgatási adatvagyon és annak jelenlegi kezelése, karbantartása stb. Ezen belül különösen fontos lenne reális képet kapni az e-közigazgatás feltételezett haszonélvezőinek (például vállalkozások, civil szervezetek, lakosság, testületi és bizottsági tagok) igényeiről, elvárásairól. Elemezni kellene a jelenlegi ügyintézési rendszer működési mechanizmusait, információs folyamatait, erősségeit és gyengeségeit. Vizsgálni kellene, hogy az egyes szolgáltatások „elektronizálása” milyen szervezeti, munkaszervezési változásokat igényelne többek között az önkormányzat hivatali munkájában (például milyen ügykezelési, irattározási módosításokat igényelne, hogy akár e-mailen keresztül is lehessen bizonyos ügyeket, levelezéseket intézni). Alapvető, hogy a stratégiában javasolt célok és intézkedések az így feltárt igényekre és hiányokra adjanak reális választ, mert csak ezzel kerülhető el, hogy ne csupán egy kívánsághalmaz legyen. Legalább ennyire fontos annak a vizsgálata, hogy milyen feltételei vannak a stratégia bevezetésének és megvalósításnak (ösztönzés, motiváció, PR és marketing, nyomon követés és a menet közben esetleg szükségessé váló korrekciók kezelése, stb.).

3.9.7.

Az e-közigazgatás fejlesztésének támogatása

Az intézmények a következőkkel tudnának hozzájárulni az e-közigazgatás fejlesztéséhez: • szakmai segítségnyújtás az önkormányzatoknak bizonyos szolgáltatások kialakításában és működtetésében • bizonyos szolgáltatások menedzselése • információközvetítés egyes kutatási programokhoz való kapcsolódás nyomán, az abban szerzett tapasztalatok adaptálása (például szolgáltató közigazgatás és információs technológia című kutatási program) • számítástechnikai képzés az e-közigazgatásban résztvevőknek.

3.9.8.


Gyengeségek

- Az e-közigazgatás szükségességének felis- - Még nem dőlt el, hogy mikortól és milyen tartalommal jönnek létre az önkormányzati merése Közép-Dunántúlon - Hozzájárulási készség az e-közigazgatás régiók 150

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program fejlesztéséhez - Léteznek modern, automatizált adatbázisok, az e-közigazgatási gyűjtőportálhoz való kapcsolódás képességével - Oktatási, többek között távoktatási kapacitás megléte

- Eddig nem épülhetett ki a regionális közigazgatási rendszer - Nem lehet tudni, hogy a törvényi szabályozás milyen mértékben teszi lehetővé a regionális közigazgatást

Lehetőségek

Veszélyek

- Az e-közigazgatás bevezetésével regionális szinten is kényelmesebb, gyorsabb, pontosabb, áttekinthetőbb lesz az ügyintézés - A kényelmesebb ügyintézés következtében jelentősen javulhat a lakosság megítélése - Interaktív, integrált rendszerek alakulhatnak ki - Az adatvagyonokból mindenki számára elemezhető, tervezhető folyamatok alakulhatnak ki - Szolgáltató gyűjtőportálok alakulhatnak ki - Gyorsabbá, átláthatóbbá válhatnak a folyamatok - Az ügyintézés gyorsabbá, olcsóbbá és átláthatóbbá válhat - Hatékony együttműködés és kooperáció jöhet létre a közigazgatáson belül, valamint a közigazgatás és az üzleti, illetve a civil szféra közt

- Elhúzódhat a regionális szintű közigazgatás megteremtése - A szabályozást végző döntéshozók nem ismerik fel az e-közigazgatás és az információ társadalom kínálta lehetőségeket - Pénzhiányra hivatkozva a szükséges fejlesztéseket nem, vagy több éves késéssel végzik el - A közigazgatási reform nem kapcsolódik egybe az e-közigazgatási fejlesztésekkel - Kellő tájékoztatás és bevonás hiányában az intézmények nem lesznek motiváltak a fejlesztésekben

151

4. Mellékletek 4.1. A helyzetelemzés módszertana A helyzetelemzés során összehasonlító elemzéssel kívánjuk feltárni azon fejlesztési lehetőségeket, amelyek egyrészt az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósítását biztosítják, másrészt rámutatnak azon adottságokra, amelyek kiaknázása az egységes eközigazgatási önkormányzati modell kialakítását segítheti. A feltáró munka során az alábbi forrásokra építünk: 1. A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos adatai a székesfehérvári kistérség, valamint tágabb környezetére, Fejér megyére és a Közép-dunántúli régió5 területeire vonatkozóan; 2. A regionális és a megyei információs társadalom és e-közigazgatás fejlesztés stratégiái6; 3. A kistérségben eddig elkészült felmérések és fejlesztési tervek7; 4. A helyi térségi politika legfontosabb szereplőivel, az önkormányzati képviselőtestület tagjaival, valamint a helyi gazdaság szereplőivel, civilszervezetekkel és kulturális élet szereplőivel készített interjúk, kérdőíves felmérés, valamint a lakosság körében végzett reprezentatív kérdőíves felmérés; 5. A megyei elektronikus és írott sajtó. A helyzetelemzés során feltárt adatokat – különösen a kérdőíves felmérés során összegyűjtötteket - egyrészt diagramokban összesítjük, amelyeket részletes elemzéssel is kiegészítünk, másfelől a fejlesztéseknél elterjedtté vált SWOT-analízis technikájával kívánunk élni. A SWOT-analízis a helyzetfeltáró munka során felgyülemlett nagytömegű információ rendezését és értékelését szolgáló módszer. A mozaikszó első két betűje (SW) a területrendszer belső diagnózisát foglalja össze, az erősségekre (Strengths) és a gyengeségekre (Weaknesses) csoportosítva a feltáró munka eredményeit; a másik két tag (OT) a külső környezetből következő lehetőségeket (Opportunities) valamint a veszélyeket (Threats) rendszerezi. A helyzetelemzés számos dimenziója mentén megkíséreljük számba venni Székesfehérvár és a projektben résztvevő önkormányzatok (Fejér megye, Aba – térségközpont, Bodajk – nagyközség, Isztimér – kisközség, Mór – kisváros), tágabban pedig a vizsgált hét különböző önkormányzati szint erősségeit, valamint gyenge pontjait, rávilágítani a kitörési lehetőségekre, amelyek katalizálhatják a fejlődést, és nem utolsósorban felhívni a figyelmet a lehetséges veszélyekre is, melyek nehézséget jelenthetnek az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósítása során. 5

Fejér megye Statisztikai Évkönyve 2000, Székesfehérvár, 2001. – Magyarország kistérségei. Közép-Dunántúl, KSH Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóságai, Veszprém, Székesfehérvár, Tatabánya, 2000. – A Közép-dunántúli Régió Intelligens Stratégiája és Operatív Programja (SKI Kht. 2001) - Intelligens Fejér Megye Stratégiai és Operatív Programja, SKI Kht. 2001; Aba intelligens várossá válásának Stratégiája és Operatív Programja, 2002. 6 Intelligens Fejér Megye Stratégia, Intelligens Fejér Megye Konzorcium, Nagykovácsi-Székesfehérvár, 2001. – Közép-Dunántúl Intelligens Régió Stratégiája, Stratégiakutató Intézet Kht., Nagykovácsi, 2001; Fejér megyei eközigazgatás stratégiája és operatív programja, KFKI ISYS Kft. – Stratégiakutató Intézet Kht., 2002. 7 Aba központú mikrorégió lehetőségei a térségi központtá válásban, Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet, Budapest, 2000 október. – A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja 2001-2007. - Székesfehérvári Kistérség területfejlesztési program, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány – Sárvíz kistérség intelligens stratégiája és operatív programja, Stratégiakutató Intézet, Nagykovácsi, 2003.


A kérdőíves felméréseket és az interjúkat alapvetően négy társadalmi csoportban kívánjuk elkészíteni: • lakosság (reprezentatív kérdőíves felmérés) • közigazgatási adminisztráció (ügyfelekkel foglalkozó ügyintézők) • közigazgatási vezetők (települési képviselők, tisztségviselők, a polgármesteri hivatalok osztályvezetői, igazgatói) • egyéb (köz)intézmények, vállalatok (amelyek információ tulajdonosok, feldolgozók vagy felhasználók lehetnek) A közigazgatási felméréseket önkormányzati szintenként végezzük Abán, Bodajkon, Isztiméren, Móron és Székesfehérváron. A négy társadalmi csoport részére négy különböző kérdőívet állítottunk össze. A helyzetelemzés során készítendő kérdőíves felméréshez alapvető fontosságúnak tartjuk továbbá a kérdőív mellé egy olyan rövid összefoglaló anyag mellékelését, amelyből a felkeresett önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, civil szervezetek képet kapnak a felmérés és a tanulmány készítésének céljairól.

153


4.2. Tájékoztatás Az alábbi tájékoztatás azon önkormányzatok, intézmények, vállalkozások, civil szervezetek részére készült, akik körében a helyzetfelmérés során kérdőíves felmérést végeztünk. *** Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002-ben pályázatot nyújtott be a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által kiírt Felkészítés az információs társadalomra, információs és kommunikációs kultúra fejlesztése c. pályázati felhívásra. A Tanács elfogadta az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány elkészítése című pályázatot. A tanulmány elkészítése és a fejlesztések megvalósítása érdekében a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Stratégiakutató Intézet Kht., a Datatrans Internet Kft. és a Király Igazgatás-szervezési Bt. létrehozta Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorciumot. A pályázat keretein belül szeretnénk egy olyan egységes e-közigazgatási önkormányzati modellt kialakítani, mely a régióban előforduló különböző szintű és nagyságú önkormányzatok számára megoldást tud nyújtani az információs társadalomba való bekapcsolódás elősegítéséhez, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata számára pedig egy önkormányzati fejlesztési stratégiát és egy konkrét megoldást ad, illetve az e-közigazgatás tájékoztató gyűjtőportál rendszer modell bevezetési javaslatát fogalmazza meg. Székesfehérvár e modellprogram megvalósításával nagy előrelépést tesz a régióban megfogalmazott e-Régió program azon elképzeléseinek megvalósításához, mely egy valós igényeken alapuló, interaktív, integrációs lánc kialakítását célozza meg az önkormányzati igazgatás területén. Az információs forradalom eredményeként a XXI. században az emberek többsége olyan intelligens településeken fog élni, amelyeknek a nagysebességű multimédia-hálózat lesz az egyik legfontosabb közműve. A fejlesztés célja településeink információs kultúrájának, informatikai közműellátottságának javítása, egységessé tétele, a lakosság informatikai képzettségének növelése. Mindez nem csupán a településen élők életminőségét változtatja meg, hanem új távlatokat nyit a települések fejlődésében, a regionális együttműködésben, valamint az európai és globális integráció folyamatában. Az e-közigazgatás egyike azon területeknek, ahol az állampolgárok rövid távon érezhetik az információs társadalom életükre gyakorolt forradalmi hatását. A hivatalokban való sorban állás helyetti on-line ügyintézés elterjedése megmutatja a polgároknak, hogy milyen kedvező hatással lehet hétköznapjaikra az új technológia, ezáltal növeli elkötelezettségüket és részvételi szándékukat a helyi fejlesztési programokban. Az e-közigazgatásnak nem csupán időt megtakarító hatása van, hanem költségkímélő megoldást is jelent, illetve tovagyűrűző hatásai révén erősíti az állampolgári részvételt a demokratikus intézményekben. Ezért kijelenthetjük, hogy az e-közigazgatás kulcsfontosságú fejlesztési terület. Az e-közigazgatással kapcsolatos definíciókat a Stratégiakutató Intézet szerint így öszszegezhetjük: •

Infokommunikációs eszközök: az információs és kommunikációs technológia alapján működő olyan eszközök, amelyek lehetővé teszik az egymástól távoli emberek, szervezetek közötti hatékony, beszéden vagy íráson alapuló digitális információcserét, s amelyek új munkamegosztási struktúrát, új életmódformákat hoznak létre, megváltoztatják a társadalmi, gazdasági döntéshozatali mechanizmusokat és a döntések visszacsatolását.

154


Információs társadalom: olyan társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődési forma, amelyben az információ megszerzése, tárolása, feldolgozása, kiértékelése, továbbítása, elosztása és terjesztése mellett az új információk, tudások, létrehozása, „termelése” központi szerepet játszik a társadalmi folyamatokban és a gazdasági tevékenységben.

•

Elektronikus eszközellátás: Az infokommunikációs eszközök valamint az információs hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő eszközök biztosítása.

•

Elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás): a helyi vagy térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. Az e-közigazgatás négy „oldal” új tartalmú és új típusú partneri együttműködését jelenti. Az e-közigazgatás keretében a (1) helyi társadalom, a (2) nemzeti s regionális állam, a (3) helyi önkormányzat és közigazgatás, és a szükséges (4) helyi tudásközpontok elektronikus kapun (portálon, e-piactéren) való kommunikációja és közösségi működése. Az e-közigazgatás célja: a civil társadalmi ekapu, az önkormányzati-közigazgatási e-kapu, a kormányzati és regionális e-kapu, s a közigazgatási tudás e-kapu összenyitása és magas szintű közigazgatási együttműködése. A helyi „végrehajtó hatalom” modernizálása, az e-ügyintézés bevezetése, a nem papíralapú okmánykezelés.

•

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer: olyan portálok rendszere, amelyek a településekről teljes körű közérdekű információt szolgáltatnak, másrészt több lépcsőben elérhetővé teszik az egységes szerkezetű adatbázisba gyűjtött közhasznú adatokat.

•

e-Önkormányzat: az e-kormányzás adaptálása az önkormányzásra, avagy a hálózati alapú technológiák alkalmazása az önkormányzat által képviselt közösség szolgálatára. Szűkebb értelemben az önkormányzati testületek (és bizottságok) munkájának digitális módja, tágabb értelemben az önkormányzás folyamatába való társadalmi bevonás, aktív e-részvétel lehetővé tétele. Az e-önkormányzás feladata az is, hogy elektronikus együttműködés legyen helyi társadalom és helyi önkormányzat, helyi önkormányzat és állami kormányzás között. Végül az önkormányzati testületek és polgármesteri hivatalok közti folyamatosan modernizált belső működés.

•

e-Ügyvitel: egyfelől nem papíralapú vagy éppen egyablakos e-ügyintézés, avagy a mainál sokkal gyorsabb, egyszerűbb, profi közigazgatási (természetesen elektronikus) ügyintézés. Az e-ügyvitel nemcsak számítógépes hálózaton keresztül történő hivatali ügyintézés, amely a kitöltött űrlapok letöltését és leadását egyaránt lehetővé teszi. Másfelől hatékony információkezelés is, amelynek során megvalósul a nyilvános adatok kétoldalú (interaktív) hozzáférése, az információszerzés is.

•

e-Demokrácia: az információs kor politikai/közösségi működési eszménye, új demokráciamodell. Az a politikai rendszer, amely nem az eddigi alattvaló állampolgárokból áll, hanem a résztvevő állampolgárokból. A közvetett, képviseleti demokráciából továbblépve az új infokommunikációs hálózatok és szolgáltatások révén e-módon elvileg minden állampolgár közvetlenül a politikai közösség része lehet. Az e-demokrácia teszi lehetővé, hogy az atomizált helyi társadalomból evolúciós folyamat keretében intelligens civil társadalom jöjjön létre. Az e-demokráciában – az e-választások segítségével is - valóban megvalósulhat minden szabadságjog s érvényesülhet minden közösségi felelősség. Így a digitális önkormányzás és a digitális polgár, az e-közigazgatás és az e-polgár egymást feltételezi, és közösen testesíti meg az e-demokráciát. 155


•

e-Közigazgatási alapszolgáltatások: a hagyományos közigazgatási feladatokat, funkcióknak elektronikus úton történő ellátása. Egyik csoportja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások (adóbevallás, álláskereső szolgáltatás, társadalombiztosítási ügyintézés, okmányügyintézés, gépjármű nyilvántartás, építési engedélyigénylés, rendőrségi feljelentések, közkönyvtárak, hatósági bizonyítványok, felvételi jelentkezés, lakcímváltoztatás, egészségügyi szolgáltatások). A második csoportba a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tartoznak (adó- és ÁFA-bevallás, cégbejegyzés, vámnyilatkozat, engedélyek, egyéb e-adatok bejelentése, közbeszerzés).

•

Tartalomszolgáltatás: egy új iparág, a tartalomipar megteremtésének alapja: szöveges, numerikus, képi, hangos, multimediális információk közzététele időben vagy anyagilag korlátozott vagy korlátlan módon a különböző (Internet, mobil) hálózatokon.

•

Hálózat: az infokommunikációs eszközök egymáshoz kapcsolása által kialakított virtuális rendszer, amely az információk közvetítését és hozzáférését biztosítja.

•

Hálózati hozzáférés: információhoz való hozzájutás vagy információ közlésének lehetősége a hálózatba kötött infokommunikációs eszközök igénybevételével.

•

Digitalizált adatok: infokommunikációs eszközök segítségével átalakított analóg információk.

Az információs és kommunikációtechnológia alkalmazásával az önkormányzatok közelebb kerülnek az állampolgárokhoz és a társadalom egyéb szereplőihez. Az adminisztratív információval kapcsolatos tárgyalási módszereket az állampolgár és az önkormányzat közötti párbeszéd módját az új információs- és kommunikációtechnológiák kínálta eszközökkel váltják fel. A jövőben az önkormányzatok hatékonysága azzal is javítható lesz, ha az állampolgár az üzleti-, valamint a civil szféra kapcsolata nyitottabbá válik. A települési portál rendszer – gyűjtőportál, kistérségi fejlesztési modellprogram kiterjeszthető a régió minden településére - az adott településről teljes körű információt szolgáltat és egyúttal a település működését sokoldalúan bemutatja és a hatósági ügyek intézését megkönnyíti. A települési portál rendszer megteremtheti a társadalmi és gazdasági térbeli esélyegyenlőséget, lehetővé teszi a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonását, az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítést, előmozdítja a kistérségben, a régióban a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc kialakulását. A portálok folyamatosan frissített információkat tartalmaznak: ¾ közhasznú, általános információkról, ¾ fejlesztési elképzelésekről, ¾ befektetési lehetőségekről, ¾ turizmussal kapcsolatos információkról, ¾ az ügyintézési lehetőségekről. Ezek mellett a települések olyan hálózati megjelenése is lehetővé válik, amelyen keresztül a hagyományőrzés és a környezeti kultúra kialakítása ösztönözhető és tanítható. A portálon elérhetőek lesznek a közérdekű információk, a települések közhasznú adatbázisai. Ugyanakkor része lesz egy önkormányzati jogtár, ahová a rendeletek, határozatok elektroni-

156

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program kus formában érkeznek be. A képviselő-testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvei szintén elérhetőek lesznek. Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány elkészítése érdekében azt kívánjuk az alábbi kérdőíves felméréssel vizsgálni, hogy a rendszer megteremtéséhez milyen feltételek állnak jelenleg rendelkezésre az önkormányzatoknál. A vizsgálat – a tervezett modellprogram kidolgozásának és bevezetésének megfelelően - hét különböző önkormányzati szintre terjed ki: o Kisközség, o Nagyközség, o Kisváros, o Nagyváros o Térségközpont o Megye o Régió A pályázat megvalósítása során elkészül: o a tartalomfejlesztés e-közigazgatási gyűjtőportál rendszere o a tartalomfejlesztés feltételrendszere o a megvalósítási terv a 7 különböző önkormányzati szintre o a gyűjtőportál modell Székesfehérvár és a résztvevő önkormányzatok adataival. Kérjük, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével segítse a helyzetfelmérés munkáját! Székesfehérvár, 2003. május 5. Stratégiakutató Intézet

157


4.3. A felhasznált kérdőívek 4.3.1.

Lakossági felmérés az elektronikus közigazgatásról

1. Kora? 18-35 év 36-55 év 56- év 2. Iskolai végzettsége: 8 általános szakmunkásképző érettségi főiskola vagy egyetem több felsőfokú diploma 3. Foglalkozása: Felsővezető Középvezető Szellemi foglalkozású Irodai alkalmazott Ipari munkás Mezőgazdasági munkás HTB Vállalkozó Munkanélküli Tanuló 4. Használ-e rendszeresen számítógépet? Igen Nem 5. Rendelkezik-e számítógéppel otthonában? Igen Nem 6. Használja-e az internetet? Nem Igen, mégpedig: Munkahelyén Otthon

158

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Közösségi hozzáférési pontokon (teleház, Internet kávézó, könyvtár, stb.) 7. Milyen gyakorisággal kerül kapcsolatba a közigazgatási hivatalokkal? Évente Havonta Hetente Gyakrabban 8. Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az ügyintézés gyorsasága tekintetében? Teljes mértékben Elfogadható Nem elégedett 9. Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az ügyintézés minősége tekintetében? Teljes mértékben Elfogadható Nem elégedett 10. Milyen mértékben elégedett Ön a közigazgatási hivatalok munkájával az információszolgáltatás tekintetében? Teljes mértékben Elfogadható Nem elégedett 11. Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, e-kormányzat) fogalmakat? Igen Nem 12. Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás** bevezetését, s ennek részeként a lakossági ügyintézés elektronikus útra terelését? Fontosnak tartom Nem tartom fontosnak **Az e-közigazgatás a helyi vagy térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. A helyi „végrehajtó hatalom” modernizálása, az e-ügyintézés bevezetése, a nem papíralapú okmánykezelés. 13. Ön szerint javulhat az ügyintézés gyorsasága és minősége az elektronikus közigazgatás bevezetésével? Lényegesen Nem változik

159

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Rosszabb lesz 14. Bevezetése esetén Ön szívesen használná az elektronikus ügyintézést? Igen Nem 15. Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? Okmányügyintézés Gépjármű ügyintézés Adóbevallás (helyi adók) Szociális ügyek intézése Kapcsolattartás az önkormányzati képviselőkkel Közérdekű információk Egyéb: 16. Használna-e nyilvános, ingyenes, elektronikus ügyintézésre használható terminált? Igen Nem 17. Amennyiben nem rendelkezik számítógéppel, internetkapcsolattal vagy felhasználói ismeretekkel, az elektronikus közigazgatás elterjedése motiválná Önt ezek megszerzésére? Igen Nem 18.

Hallott már Ön az elektronikus aláírásról?

Igen Nem 19.

Igénybe venné Ön az elektronikus aláírást?

Igen Nem

160


4.3.2.

Felmérés az elektronikus közigazgatásról a közigazgatásban dolgozó ügyintézők körében

1. Ismeri Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, e-kormányzás) fogalmakat? Igen Nem 2. Az alábbiak közül mely európai uniós fejlesztési dokumentumokról hallott? eEurope 2002 eEurope 2003-2005 eEurope+ eContent 3. Mely hazai nemzeti vagy regionális, megyei fejlesztési dokumentumokat ismeri? Magyar Információs Társadalom Stratégia Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia Intelligens Fejér Megye Stratégia Digital Regia stratégia 4. Milyennek ítéli meg irodája infokommunikációs helyzetének működését? Kiemelkedő Jó Átlagos Gyenge Indoklás: 5. Milyennek ítéli meg az elektronikus eszközellátást? Kiemelkedő Jó Átlagos Gyenge Indoklás: 6. Milyennek tartja felkészültségét, képzettségét az infokommunikációs eszközök használatát illetően? Kiemelkedő Jó Átlagos Gyenge

161

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Indoklás: 7. Ön mennyire tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? Fontosnak tartom Részben tartom fontosnak Nem tartom fontosnak 8. Ön szerint javulhat az ügyintézés gyorsasága az elektronikus közigazgatás bevezetésével? Lényegesen Korlátolt mértékben Egyáltalán nem javul 9. Mely területeken tartja fontosnak az elektronikus közigazgatás bevezetését? Okmányügyintézés Adóbevallás Közérdekű információk Turisztikai információk és helyfoglalás Egyéb: 10. Helyettesítheti-e az elektronikus ügyintézés a személyes kontaktust az ügyintézés során? Minden esetben helyettesítheti Többnyire helyettesítheti Csak kis mértékben helyettesítheti Egyáltalán nem helyettesítheti 11. Ön milyen eredményeket vár az elektronikus közigazgatás bevezetésétől? 12. Ön miben látja ez elektronikus közigazgatás elterjedésének legnagyobb akadályát?

162


4.3.3.

Felmérés a közigazgatási vezetők körében az e-közigazgatás bevezetéséről

Intézmény: Beosztás:

1. Ismeri-e Ön az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos frissebb európai, hazai dokumentumokat (eEurope 2003-2005, eContent, Magyar Információs Társadalom Stratégia, Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia, Intelligens Fejér Megye Stratégia, stb.) Ezekből milyen elemeket adaptálna az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer stratégiájába?

2. Ismeri-e Ön a régió vagy a megye eddigi információs társadalom fejlesztési dokumentumait (Közép-Dunántúli Intelligens Régió Stratégia, Intelligens Fejér Megye Stratégia)? Ebből mit szeretne viszontlátni e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer stratégiájában?

3. A Székesfehérváron eddig elindult kezdeményezések közül (Digital Regia program elemei, stb.) Ön melyeket ismer, és mit tart ezek közül saját tevékenységi területe szempontjából fontosnak?

4. Ön milyen fejlesztési prioritásokra építené az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer e-közigazgatási stratégiáját? Milyen alapvető koncepciót fogalmazna meg, mit tartana a legfontosabbnak?

5. Az Ön intézménye, szervezete milyen kapcsolódási pontokat, lehetőségeket lát Székesfehérváron és a többi önkormányzati szinten az elektronikus (virtuális, digitális) közigazgatás, e-önkormányzat, e-demokrácia kialakításával kapcsolatban?

6. Ön milyen e-közigazgatási alapszolgáltatásokat tart elsődleges fontosságúnak?

7. Ön milyen tartalomszolgáltatásokat kívánna, tudna közvetíteni, milyen adatszolgáltatást tudna megalapozni a tervezett e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszeren keresztül?

163

e-Közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program 8. Az Ön intézménye milyen integrálódást segítő feltételekkel rendelkezik az eközigazgatás létrehozásához (számítógép-ellátottság, hálózat, hálózati hozzáférés, egyéb infrastrukturális feltételek, továbbá digitalizált adatok, valamint személyi, képzési, szervezeti változások és szabályozási környezet kialakítása terén)?

9. Van-e az ön intézményének honlapja (portálja)?

önálló,

jogilag

a

tulajdonában

lévő

10. Ha van, adatbázis háttérrel működik-e?

11. Tárolnak-e publikálható közigazgatási adatokat?

12. Az adatok felvitelét ki végzi? külső személy (cég) intézményünk dolgozója 13. Van-e kapacitása az intézménynek a honlap (portál) kiegészítésére meghatározott interfésszel, mely a gyűjtőportál kiszolgálását végezné?

egy

14. Mit tudnak Önök felvállalni az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszerének megvalósításához?

15. Az Ön által képviselt területen Ön személy szerint milyen kezdeményezéseket, projekteket, javasolna betenni az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszerének stratégiájába?

16. Ön miben látja az e-közigazgatás elterjesztésének legfőbb akadályát?

17. Ön szerint mit lehet tenni ezen akadály leküzdése érdekében?

18. Önök hogyan tudnák segíteni az e-közigazgatást pártoló társadalmi akarat megszervezését, a kísérleti e-közigazgatási projektek tapasztalatainak értékelését?

164

4.3.4.

Felmérés a vállalati és intézményi felhasználók körében az eközigazgatás bevezetéséről

Intézmény / vállalat: 1. Hallotta már Ön az elektronikus közigazgatás (e-közigazgatás, e-kormányzat) kifejezéseket? ‫ ٱ‬Igen ‫ ٱ‬Nem 2. Milyen mértékben van Ön megelégedve a közigazgatási hivatalok munkájával? ‫ ٱ‬Teljes mértékben ‫ ٱ‬Részben ‫ ٱ‬Egyáltalán nem 3. Van intézményi kapcsolat az ön vállalata / intézménye, illetve a közigazgatási hivatalok között? ‫ ٱ‬Nincs ‫ ٱ‬Van, éspedig: 4. Milyen információkkal rendelkezik az ön vállalata / intézménye, amelyeket az eközigazgatási gyűjtőportálon szükséges vagy érdemes hozzáférhetővé tenni? 5. Az ön vállalata / intézménye milyen információkat és szolgáltatásokat tudna felhasználni, igénybe venni, amelyeket az e-közigazgatás nyújthatna? 6. Milyen konkrét eredményeket vár az e-közigazgatás bevezetésétől? 7. Milyen elemeket kell mindenképpen tartalmaznia Ön szerint az e-közigazgatási stratégiának? 8. Miben tudna az ön vállalata / intézménye hozzájárulni az e-közigazgatás fejlesztéséhez (műszaki, további tartalmi szolgáltatások)?

4.4. A helyzetelemzési módszertan és a kérdőívek szakértése A kérdőívek szakértésére a konzorcium tagjaival egyeztetve a Veszprémi Egyetem eKözigazgatási Kutató és Fejlesztő Munkacsoportot kértük fel. Szakértői véleményük az alábbiakban olvasható.

4.5. Helyzetelemzés szakértése A helyzetelemzés szakértésére a konzorcium tagjaival egyeztetve a Veszprémi Egyetem eKözigazgatási Kutató és Fejlesztő Munkacsoportot kértük fel. Szakértői véleményük az alábbiakban olvasható.

e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer megvalósíthatósági tanulmány program Helyzetfelmérés

Recommend Documents