E kiadványt abból a célból készítettük tekintettel a Társadalmi Bûnmegelõzés

Kedves Olvasó! E kiadványt abból a célból készítettük – tekintettel a Társadalmi Bûnmegelõzés Nemzeti Stratégiájának prioritásaira is –, hogy Ön, mint a rendõrség munkatársa átfogóbban, pontosabban megismerje a gyermekvédelem rendszerét, s ezen ismeretek segítségével minél hatékonyabban szolgálhassa a gyermek- és fiatalkori bûnözés, illetve a gyermekek áldozattá válásának megelõzését, csökkentését. A Gyermekvédelmi Kalauzból ennek megfelelõen ismereteket szerezhet a területet érintõ fontosabb jogszabályokról, szakmai fogalmakról, a gyermekvédelem szervezetérõl, a gyermekek védelmének különbözõ eszközeirõl, a veszélyeztetett gyermek útjáról a védelem rendszerében, valamint a gyermekvédelem és a rendõri munka konkrét kapcsolódási pontjairól. A gyermekek védelme – szélesen értelmezve – mindannyiunk, így a szakemberek, a kapcsolódó feladatokat ellátók (köztük a rendõrség munkatársai) és valamennyi hatóság, intézmény, szervezet, sõt a magánszemélyek kötelessége is. Mindazoké, akik a gyermekekkel „találkoznak”, ügyeik intézésében részt vesznek, azokban döntést hoznak. Korunk egyik legnagyobb vívmánya, eredménye az emberi jogok elismerése és ezeknek a jogoknak tiszteletben tartása. Ezek körében a gyermekek jogai kiemelt helyet foglalnak el, melyek érvényesítésének egyik biztosítéka a gyermekek vé§ delmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. A Gyermekvédelmi Törvény alapvetõ célja az, hogy minden rászoruló gyermeknek esélyegyenlõséget biztosítson a gyermekvédelem ellátórendszerén keresztül. A rendszer – családot támogató és családot helyettesítõ – elemei egymásra épülnek, egy-egy területén dolgozó szakemberek egymás munkáját támogatva, kiegészítve teljesítik feladataikat, együttmûködve más, kapcsolódó feladatokat ellátókkal. Ahhoz azonban, hogy e rendszer valójában a gyermekek érdekében mûködjön, szükséges, hogy a különbözõ szakterületeken, a gyermekekkel bármilyen szinten kapcsolatba kerülõ munkatársak átfogó ismeretekkel rendelkezzenek a gyermekvédelem teljes rendszerérõl. Ön a gyermekvédelem fontos szereplõje: önálló hatáskörrel rendelkezik a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezésének elrendelésére, értékes segítséget tud nyújtani a gyámhatóságoknak határozataik végrehajtása során, s nem utolsósorban a

Dr. Csepeli Ágota – Nádasiné Nemes Erzsébet

2

veszélyeztetettség megelõzésének, s a kialakult veszélyhelyzet jelzésének területén is hangsúlyos feladatot bízott Önre a jogalkotó. Jelen Gyermekvédelmi Kalauzban, szándékunk szerint, megtalálható mindaz az információ, melyre a gyermekvédelmi feladatok ellátása során a rendõrség munkatársainak szüksége lehet. Eredményes munkát kívánnak

a Szerzõk

A gyermekek védelmét megalapozó fontosabb jogszabályok • • • • • •

•

•

• •

1949. évi XX. törvény– a Magyar Köztársaság Alkotmánya 1952. évi IV. törvény (Csjt.) – A házasságról, a családról és a gyámságról 1991. évi LXIV. törvény – A gyermekek jogairól szóló New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetésérõl 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) – A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (Gyer.) – A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet – A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet – A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésérõl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrõl 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet – A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelet – A betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselõ mûködésének feltételeirõl 13/2003. (III. 27.) ORFK intézkedés – A családon belüli erõszak kezelésével és a kiskorú védelmével kapcsolatos rendõri feladatok végrehajtására

A legalapvetõbb gyermeki jogok A gyermeki jogok közül hármat emelünk ki: • a gyermeknek joga van saját családi környezetében való nevelkedéshez, • e jog biztosítása érdekében joga van megfelelõ segítséghez, • joga van – szükség szerint – családpótló ellátáshoz, mellyel jóléte, azaz testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdése, egészséges felnevelkedése megvalósulhat. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt.-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.

A gyermekvédelem és a gyámügyi igazgatás szervezeti rendszere A gyermekvédelmi rendszer mûködtetése állami és önkormányzati feladat. ICsSzEM Ágazati irányítás

Megyei (fõvárosi) gyámhivatal Szakmai irányítás/felügyelet Hatósági ügyekben

Szolgáltató tevékenység területén

Települési (kerületi) önkormányzat Alapellátás

Megyei (fõvárosi) önkormányzat Hatósági intézkedések

Jegyzõ

• Pénzbeli és természetbe- • Védelembe ni ellátások vétel • Gyermekjóléti • Ideiglenes szolgáltatás hatályú • Napközbeni ellátások elhelyezés • Átmeneti gondozás

Szakellátás

Kijelölt városi (kerületi) gyámhivatal

• Ideiglenes hatályú elhelyezés • Átmeneti nevelésbe vétel • Tartós nevelésbe vétel • Utógondozói ellátás • Otthonteremtési támogatás • Gyermektartásdíj megelõlegezése

• Gyermekvédelmi szakszolgáltatás • Otthont nyújtó ellátások: – nevelõszülõk – lakásotthon – gyermekotthon – utógondozó otthon

Az ágazat irányítását az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlõségi miniszter látja el. A megyei közigazgatási hivatalok szervezetébe ágyazódnak – szakmailag az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium (ICsSzEM) alá rendelten – a megyei (fõvárosi) gyámhivatalok, melyek feladata szakmai irányítás és felügyelet részben a gyámhatósági ügyekben, részben pedig a szolgáltató tevékenység területén. A megyei gyámhivatalok különleges és a rendõrség munkájával is összefüggõ tevékenységi köre a gyermek- és ifjúságvédelmi koordináció, melyet a gyermekés fiatalkori bûnelkövetés és áldozattá válás megelõzése érdekében folytat. Több megyében a közigazgatási hivatalok honlapján, Budapesten a www.bfkh.hu Ifjúság, i bûnmegelõzés címszó alatt a feladatra vonatkozó bõvebb információ található. A megyei (fõvárosi) gyámhivataloknak – feladatkörükbõl adódóan – a megyéjük illetékességi területére kiterjedõen teljes áttekintésük van úgy az alap-, illetve szakellátást nyújtó intézmények mûködésérõl, mint a hatósági tevékenységet ellátók munkájáról.

ALAPELLÁTÁS A Gyvt. alapelve, hogy a gyermek – lehetõség szerint – családjában kapja meg mindazt a segítséget, mely testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését, egészséges felnevelkedését (gyermekjólét) biztosítja. Éppen ezért a rendszer jelentõs elemei a szolgáltató jellegû, gyermekjóléti alapellátások, melyek igénybevétele önkéntes. Az alapellátás biztosítása a települési (Budapesten a kerületi) önkormányzatok kötelezõ feladata. Ezek: – pénzbeli vagy természetbeni ellátások (rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelõlegezése, otthonteremtési támogatás, étkezéstérítés, tankönyv-támogatás stb.) – személyes gondoskodást nyújtó alapellátások: gyermekjóléti szolgáltatás (gyermekjóléti szolgálat vagy központ), gyermekek napközbeni ellátása (bölcsõde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, nyári napközis otthon, napközis tábor, iskolai napközi, alternatív napközbeni ellátások), gyermekek átmeneti gondozása bentlakással, teljes ellátással (helyettes szülõ, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona). • A pénzbeli és természetbeni támogatások anyagi fedezetének egy részét az állam a központi költségvetésbõl, más részét pedig a települési önkormányzatok, saját bevételi forrásaikból biztosítják. A jogosultság megállapítása a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az étkezés-térítés, valamint egyéb jogcímen,

Gyermekvédelmi kalauz a rendõrség munkatársai számára

5

Dr. Csepeli Ágota – Nádasiné Nemes Erzsébet

6

esetenként adott pénzbeli vagy természetbeni ellátások esetén az önkormányzatok képviselõ-testületei, a gyermektartásdíj megelõlegezése és az otthonteremtési támogatás a gyámhivatalok hatáskörébe tartozik. • A gyermekjóléti szolgáltatás feladatát Budapesten és általában a nagyobb településeken, városokban intézményi keretek között a gyermekjóléti szolgálat (központ), kisebb településeken egy-egy személy látja el. Feladataikról a késõbbiekben részletesen szólunk. • A gyermekek napközbeni ellátásának különbözõ formái: bölcsõde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, nyári napközis otthon, napközis tábor, alternatív napközbeni ellátások. Ez utóbbi új ellátási formaként van jelen a gyermekvédelmi ellátások sorában. Célja, hogy 10 év feletti, csellengõ vagy másként veszélyeztetett gyermekeknek biztosítson megfelelõ napközbeni elfoglaltságot, felügyeletet.

Az átmeneti gondozás feladatát háromféle módon biztosítja a gyermekvédelmi rendszer. 1. A gyermekek átmeneti otthonai a gyermek teljes körû ellátásáról (életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelõ étkezésrõl, ruházattal való ellátásról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásról, gondozásról, nevelésrõl, lakhatásról) gondoskodnak átmeneti jelleggel. Igénybevételére akkor kerülhet sor, ha a szülõ egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy másféle akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban – idõlegesen – nem lehet megoldani. 2. Ugyanezen ellátás helyettes szülõ útján is biztosítható. Ez esetben a helyettes szülõ saját háztartásában nyújt teljes körû ellátást. 3. A családok átmeneti otthonai az otthontalanná vált szülõ(ke)t és gyermeke(ike)t fogadják be és részesítik szükség szerinti ellátásban, ha ennek hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket (gyermekeket) emiatt kellene elválasztani a családtól. Ezek az otthonok befogadják a válsághelyzetben lévõ várandós és a szülészetrõl kikerülõ, valamint a bántalmazott anyákat és gyermeküket. Az átmeneti gondozás az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tarthat, mely 6 hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható. Az otthonok címlistájával a megyei gyámhivatalok rendelkeznek. A fõvárosi otti honok elérhetõsége a www.bfkh.hu honlapon a Gyámhivatal címszó alatt is megtekinthetõ.

HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Hatósági intézkedésekre korábban egységesen a gyámhatóságok voltak jogosultak. A Gyvt. kettéosztotta a gyámhatósági feladatokat: – minden településen, városban feljogosította az önkormányzat jegyzõjét gyermekvédelmi hatósági intézkedésekre, – a törvény mellékletében felsorolt kijelölt városokban (Budapesten minden kerületben) pedig gyámhivatalokat hozott létre, melyek szintén hatósági intézkedések megtételére jogosultak.

Miért volt szükség a gyámhatósági feladatok megosztására? Az európai normáknak is megfelelõ hivatalrendszer kialakítása a gyermeki jogok teljesebb védelmét, a családközpontú gyermekvédelem szakmai garanciáit is biztosítja. A települési jegyzõk olyan hatósági feladatok birtokosai, melyek megtételéhez elengedhetetlenül szükség van a gyermek és családja körülményeinek közvetlen ismeretére, a „fizikai közelségre”. A jegyzõ hatósági tevékenységei között – a veszélyeztetettséggel összefüggésben –, kiemelkedõ a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés jogintézménye. A kijelölt városi (kerületi) gyámhivatalok – mintegy a jegyzõ hatósági tevékenységének folytatásaként – olyan ügyekben döntenek, melynek során a gyermek az alapellátásból a szakellátásba és onnan családjába visszakerül. A gyermekvédelem feladatain felül egyéb „klasszikus” gyámügyi igazgatási ügyekben is döntenek (pl. gyámság, gondnokság, vagyoni ügyek, perképviselet stb.). Ezek olyan speciális szakismereteket igénylõ feladatok, mellyel nem rendelkezhet minden egyes település igazgatási szervezete. Itt kell megemlíteni az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésével mint hatósági intézkedéssel kapcsolatosan azt, hogy ezt a döntést nem csupán a jegyzõ, illetve a gyámhivatal, de a rendõrség, a bíróság, az ügyészség, a határõrség és a Bv-parancsnok is jogosult meghozni. A jegyzõk és gyámhivatalok címlistájával a megyei gyámhivatalok rendelkeznek. A fõvárosiak elérhetõsége a www.bfkh.hu honlapon a Gyámhivatal címszó alatt is i megtekinthetõ.

Gyermekvédelmi kalauz a rendõrség munkatársai számára

7

Dr. Csepeli Ágota – Nádasiné Nemes Erzsébet

8

SZAKELLÁTÁS A családpótló ellátást a szakellátó intézmények nyújtják. A szakellátás biztosítása a megyei (fõvárosi) önkormányzatok kötelezõ feladata. Mind az átmeneti gondozás, mind a szakellátás ideje alatt a gyermek teljes körû ellátásban részesül, e hasonlóság mellett azonban a következõ alapvetõ különbségek vannak a két ellátási forma között:

önkéntesség felügyeleti jog

gondozási hely/ idõtartam

átmeneti gondozás – önkéntesen – a szülõ és/vagy gyermek kérelmére – vehetõ igénybe – a szülõ felügyeleti joga csak a gondozás tekintetében szünetel, megmarad a törvényes képviselet, a vagyonkezelés, a gyermekével való kapcsolattartás a gyámnevezés és gyámságból ból való kizárás joga

„Az átmeneti otthont a szülõ, illetve a gyermek választhatja meg. (Átmeneti gondozásuk megszüntetésérõl maguk dönthetnek.)”

szakellátás – a gyámhivatal kötelezõ határozattal rendeli el – a szülõi felügyeleti jogok minden eleme szünetel, kivéve a kapcsolattartás jogát, mellyel korlátozottan – a gyámhivatal döntése alapján – élhet a szakellátás ideje alatt is – a szakellátás során a gyermekek törvényes képviseletét a gyámhivatal által kirendelt gyám látja el, aki vagy maga a nevelõszülõ, illetve a gyermek otthon vezetõje, vagy hivatásos gyám a gyámhivatal határozza meg a szakellátó intézményt (a gondozási helyet) és a szakellátás idõtartamát

A szakellátás intézményrendszere folyamatosan változik a Gyvt. hatálybalépése óta. A Gyvt. – és döntéseik során a gyámhivatalok is – elõnyben részesítik a nevelõszülõnél való elhelyezést, mely valódi családi környezetet biztosít a gondozott gyermek számára. A régi – sok esetben 100 férõhellyel is rendelkezõ „mamut” intézményeket felváltják a kis lélekszámot befogadó lakásotthonok (max. 12 férõhelyes) és gyermekotthonok (max. 40 férõhelyes), melyek egyre inkább közelítenek a családias formához (és tartalomhoz). ä Fontos megjegyezni, hogy bár a gyermekek ezekbe az intézményekbe, illetve a nevelõszülõkhöz hatósági intézkedés alapján kerülnek be, de az elhelyezés fõ célja továbbra is a gyermek jólétének biztosítása, sõt lehetõség szerint családjába történõ mielõbbi visszagondozása. Ezek az

intézmények tehát nem zártak, maximálisan érvényesíteniük kell a gyermekek jogait, semmiben sem korlátozzák sem szabad mozgásukat, sem személyes jogaikat, kapcsolataik ápolását stb. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincsenek szabályok és nevelési tevékenység nem folyik, de ezeknek a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését, egészséges felnevelkedését kell szolgálni. A szakellátó intézmények közé tartoznak az utógondozó otthonok is, melyek azoknak a fiatal felnõtteknek nyújtanak további ellátást, akik szakellátás keretei közt töltötték be 18. életévüket, de további gondoskodásra van szükségük, például továbbtanulásuk okán. A gyermekvédelmi szakszolgáltatást a megyékben mûködõ területi gyermekvédelmi szakszolgálatok (TEGYESZ) nyújtják. E feladatuk keretében többek között mûködtetik a nevelõszülõi hálózatokat, a megyei szakértõi bizottságokat, melyek által elvégzett vizsgálatok alapozzák meg a gyermek számára legmegfelelõbb gondozási hely kiválasztását. A nevelõszülõk és a gyámok munkáját nevelõszülõi és gyámi tanácsadók alkalmazásával segíti, illetve hivatásos gyámokat alkalmaznak. A szakszolgálatok hatósági feladatokat nem látnak el. A szakellátást nyújtó intézmények címlistájával a megyei gyámhivatalok rendelkeznek. A fõvárosban mûködõk elérhetõsége a www.bfkh.hu honlapon a Gyámhii vatal címszó alatt is megtekinthetõ.

Gyermekvédelmi kalauz a rendõrség munkatársai számára

9

A veszélyeztetett gyermek útja a gyermekvédelem rendszerében A veszélyeztetett gyermek lehetséges útja egy „háromlépcsõs” rendszerben halad. 1. Alapellátások (szolgáltató jellegû szakmai tevékenység, önkéntes igénybevétellel, célja a gyermek és a család segítése). 2. Jegyzõ döntése alapján (védelembe vétel) ugyanezen alapellátások kötelezõ igénybevétele (cél még mindig: a gyermek családban tartása). 3. Gyámhivatali határozat alapján családból történõ kiemelés és elhelyezés a szakellátásba (cél: a családot pótló ellátás biztosítása és a családba történõ mielõbbi visszahelyezés).

•

§

MI A VESZÉLYEZTETETTSÉG?

A veszélyeztetettség Gyvt. 5. § n) pontja szerinti fogalma: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlõdését gátolja vagy akadályozza.

KITÕL ÉRTESÜL A GYERMEKVÉDELMI RENDSZER A GYERMEK PROBLÉMÁJÁRÓL? •

– a segítséget kérõ gyermektõl vagy családjától; – bármely állampolgártól, illetve a gyermek érdekeit képviselõ társadalmi szervezettõl; – a jelzõrendszer valamelyik tagjától (például rendõr), akinek nemcsak joga, de kötelezettsége is a gyermek veszélyeztetettségének jelzése.

Szülõ Család Gyermek Jelzõrendszer R

Gyermekjóléti szolgálat

Együttmûködés hiányában elháríthatatlan veszély esetén

Helyzet felmérése

Jelzés

Gyámhivatal

Jegyzõ Védelembe vétel R

Átmeneti nevelésbe vétel, elhelyezés

Eredménytelenség

Önkéntes igénybevétel esetén Segítségnyújtás

Szakellátás

Javaslat átmeneti nevelésbe vételre

Családon belül

Átmeneti gondozásban

Szakellátott gyermek esetén: – kapcsolat a családdal – kapcsolat az intézménnyel

Ideiglenes hatályú elhelyezés

Gyermek- és ifjúságvédelmi koordináció

R

R

Nevelõszülõ gyermekotthon

R

DE! KAPCSOLAT családdal, szolgálattal: hazagondozás, utógondozás

R – a rendõri munka kapcsolódási pontjai a védelem rendszeréhez A jelzõrendszer tagjai azok, akik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el: – az egészségügyi feladatot ellátók, különösen: a védõnõi hálózat, a házi gyermekorvos és a háziorvos; – a személyes gondoskodást nyújtók, különösen: a családsegítõ szolgálatok és központok; – a közoktatási intézmények, különösen: a nevelési-oktatási intézmények (óvoda, iskola) és a nevelési tanácsadók; – a rendõrség; – az ügyészség; – a bíróság; – a menekülteket befogadó állomás, menekültek átmeneti szállása. A felsoroltak elsõ három csoportjába tartozók többnyire folyamatos kapcsolatban vannak a gyermekkel, illetve a családdal, így elsõként fedezhetik fel, ha valamilyen negatív változás következik be a gyermek állapotában (orvosnál az elhanyagolás tünetei, oktatási intézményben igazolatlan távollétek, hiányos felszerelés és felkészültség, a családsegítõ szolgálatoknál észlelt súlyos szociális problémák vagy veszélyeztetõ hozzátartozó stb.). Ezzel szemben a jelzõrendszer többi tagjának az

Gyermekvédelmi kalauz a rendõrség munkatársai számára

11

Dr. Csepeli Ágota – Nádasiné Nemes Erzsébet

12

elõzmények ismerete nélkül kell felismernie a látókörébe került gyermek esetleges veszélyeztetettségét.

• KITÕL LEHET ELSÕKÉNT SEGÍTSÉGET KÉRNI, ILLETVE KINEK KELL JELEZNI A VESZÉLYEZTETETTSÉGET?

A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások központi szereplõje a gyermekjóléti szolgálat (40 ezer fõnyi népességszámot meghaladó településeken gyermekjóléti központ). A szolgálatok a jelzõrendszer szervezõi, a gyermekvédelemmel kapcsolatos információk központi gazdái. Évente tanácskozást, rendszeres idõközönként az általános helyi problémákról esetmegbeszélést, illetve adott család ügyében esetkonferenciát tartanak. Ezekre a rendõrség munkatársait is meghívják. A fõvárosi gyermekjóléti szolgálatok, illetve központok címlistája elérhetõ a www.bfkh.hu honlapon a Gyámhivatal címszó alatt.

MIT TESZ A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A LÁTÓKÖRÉBE KERÜLÕ GYERMEK, ILLETVE CSALÁDJA ÉRDEKÉBEN? •

ä

Elsõ lépcsõ – A Gyermekjóléti Szolgálat

A probléma észlelését követõen a szolgálat elsõdleges feladata az érintett gyermek és családja helyzetének pontos felmérése, értékelése, annak érdekében, hogy dönteni tudjon a szükséges segítségnyújtás módjáról. E segítség nyújtható a gyermek otthonában vagy átmeneti gondozási formákban. A problémák megoldását a szolgálat alábbi tevékenységei útján valósítja meg. A gyermek jóléte, családban történõ nevelkedése érdekében: – tájékoztató tevékenységet végez (gyermeki jogokról, igénybe vehetõ támogatásokról stb.) – tanácsadást végez és más által nyújtott szolgáltatást közvetít (családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, illetve káros szenvedélyek problémakörében) – támogatja a szociális válsághelyzetben lévõ várandós anyát, szervezi megfelelõ ellátáshoz való hozzájuttatását – szabadidõs programokat szervez – segítséget nyújt hivatalos ügyek intézéséhez.

A már kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében: – családgondozást végez (a gyermek problémáinak, illetve a család mûködési zavarainak megszüntetése céljából) – egészségügyi, szociális és egyéb ellátást kezdeményez. A szolgálatok feladatellátása során kiemelkedõ fontosságú a háttérintézmények (napközbeni ellátások), a veszélyeztetettség elhárítása szempontjából pedig az átmeneti gondozást nyújtó intézmények megléte. Abban az esetben, ha a gyermek veszélyeztetettségét a szolgálat az alapellátások önkéntes igénybevételével – együttmûködés hiányában – nem tudja megszüntetni, de alaposan feltételezhetõ, hogy segítséggel a gyermek fejlõdése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzõjének javaslatot tesz a védelembe vételre.

ä

Második lépcsõ – a jegyzõ

A jegyzõ védelembe vételt elrendelõ intézkedése még mindig a gyermek családban tartására irányul. A jegyzõ szükség szerint valamely alapellátás igénybevételére kötelezhet, magatartási szabályokat állapíthat meg a szülõnek és a gyermeknek is. Egyidejûleg kirendeli a szolgálat családgondozóját a problémák megoldásának segítése érdekében és az elõírt kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérésére. A védelembe vétel szükségességének évenkénti felülvizsgálata kötelezõ, melynek során áttekintik az addigi történéseket és vagy megszüntetik a védelembe vételt (eredményesség esetén), vagy fenntartják azt szükség szerint az aktuális helyzethez igazodóan megváltoztatva a korábban elõírt kötelezettségeket. A védelembe vétel eredménytelensége esetén a jegyzõ és a szolgálat a gyermek átmeneti nevelésbe vételére tesz együttes javaslatot a gyámhivatalnak.

ä

Harmadik lépcsõ – a gyámhivatal

A gyámhivatal a gyermekjóléti szolgálat és a jegyzõ közös jelzésére megindítja a gyermek átmeneti nevelésbe vételére irányuló eljárását. Eljárása során azt vizsgálja, hogy a gyermek családból történõ kiemelése valóban szükséges-e, illetve az a gyermek érdekében áll-e. Az átmeneti nevelésbe vétel ugyanis, a gyermeknek a szakellátásban (nevelõszülõnél, gyermek- vagy lakásotthonban) történõ elhelyezését jelenti. Ebben az eljárásban mindenkinek aktívan részt kell vennie, aki addig a gyermek és

Gyermekvédelmi kalauz a rendõrség munkatársai számára

13

Dr. Csepeli Ágota – Nádasiné Nemes Erzsébet

14

családja problémáinak megoldásában részt vett (pedagógus, orvos, védõnõ, családgondozó stb.). Sor kerül a gyermek és szülei, más családtagjai személyes meghallgatására is. A döntés elõkészítésében fontos szerepe van a megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálatoknak (TEGYESZ-eknek), amelyek gondoskodnak szakértõi bizottságuk útján a gyermekek egészségügyi és személyiségvizsgálatáról, s így a legmegfelelõbb gondozási hely kiválasztásáról. Azt is figyelembe veszik, hogy a testvérek egy helyre kerüljenek. A gyámhivatal hatósági határozattal dönt az átmeneti nevelésbe vételrõl, ez a döntés azonnal végrehajtandó és ettõl kezdve a szülõ szülõi felügyeleti joga szünetel. A gyermek törvényes képviseletét az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésérõl szóló határozatban kirendelt gyám látja el. A döntésnek nem az a célja, hogy az átmeneti nevelésbe vétel a gyermek nagykorúságáig fennmaradjon, s így családi környezetétõl tartósan meg legyen fosztva. Éppen ellenkezõleg: addig tarthat, míg a család ismét alkalmassá válik a gyermek visszafogadására. Ehhez a szakemberek (a szolgálatok és a gondozási hely családgondozói) egymással és a családdal együttmûködve folyamatosan segítséget nyújtanak. Az együttmûködés alapja a TEGYESZ által készített egyéni gondozási-nevelési terv. A tervben a gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok és megvalósításukban részt vevõ szakemberek közötti munkamegosztás szerepel. A védelembe vételnél ismertetettekhez hasonlóan, az átmeneti nevelésbe vétel szükségességét is évente felül kell vizsgálni, melynek eredménye lehet az átmeneti nevelésbe vétel fenntartása (ebben az esetben a gondozási-nevelési terv szükség szerinti korrekciójára, esetleg a gondozási hely megváltoztatására is sor kerülhet) vagy megszüntetése. Az átmeneti nevelés megszüntetésérõl is határozattal dönt a gyámhivatal, melyben legalább egyéves utógondozást rendel el, ezzel az ügy gazdája ismét a gyermekjóléti szolgálat lesz. Az átmeneti nevelésbe vétel megszüntetésével a szülõi felügyeleti jogokat ismét a szülõk gyakorolják. Az utógondozás célja a családjába visszakerült gyermek beilleszkedésének segítése, figyelemmel kísérése.

•

MI A TEENDÕ AZ AZONNALI INTÉZKEDÉST IGÉNYLÕ ESETEKBEN?

A védelem rendszerében különleges helyet foglal el a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésének lehetõsége. A különlegességet az adja, hogy ez az egyetlen olyan gyermekvédelmi intézkedés, melynek elrendelésére a jegyzõn és a gyámhivatalon kí-

vül más szerv is jogosult (bíróság, ügyészség, rendõrség, határõrség, Bv-parancsnok) olyan gyermekek vonatkozásában is, akiknek lakóhelye egyébként nem az eljáró szerv illetékességi területén van. Másik különlegessége, hogy csak azonnali, közvetlen beavatkozást igénylõ esetekben lehet alkalmazni. Így ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy ha testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.

•

§

MI A SÚLYOS VESZÉLYEZTETETTSÉG?

Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek [Gyvt. 72. § (2)] minõsül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlõdésében jelentõs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

•

ELJÁRÁSI MODELL AZ IDEIGLENES HATÁLYÚ ELHELYEZÉSHEZ

Illetékes az a szerv, ahol az elhelyezés szükségessége felmerül. Meg kell vizsgálni, hogy fennáll-e a súlyos veszélyeztetettség (meghatározását lásd fent). ä Végzés (tartalmi elemeit lásd a mellékelt iratmintában; 2005. november 1-je elõtt: Határozat). ä Beszállítás, az ilyen feladatot ellátó befogadó otthonba vagy nevelõszülõhöz (a TEGYESZ mûködteti). ä A végzés haladéktalan megküldése a gyermek törvényes képviselõje lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalhoz (külföldi állampolgárságú gyermek esetében a Budapest V. Kerületi Gyámhivatalhoz). ä Gyámhivatali eljárás az ideiglenes hatályú elhelyezés szükségességének vizsgálata tárgyában (a gyámhivatali eljárásra nyitva álló idõ: 30 nap). ä A gyámhivatal lehetséges döntései: – ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetése, ha okai már nem állnak fenn – átmeneti vagy tartós nevelés elrendelése – ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülõi felügyelet megszüntetése iránti per indítása (erre 60 nap áll a gyámhivatal rendelkezésére). ä ä

Gyermekvédelmi kalauz a rendõrség munkatársai számára

15

A rendõrség munkatársainak a gyermekvédelmi tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó feladatai A folyamatábrán R betûvel jelöltük a kapcsolódási pontokat. 1. A jelzõrendszer tagjaként: ä Jelzéssel él a gyermek veszélyeztetettsége esetén a Gyermekjóléti Szolgálat§ nál a 13/2003. (III. 27.) ORFK intézkedés mellékletét képezõ adatlapon. ä Hatósági eljárást kezdeményez a gyermek bántalmazása (pl. családon belüli erõszak), súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztetõ ok fennállása (pl. felügyelet nélkül csellengõ gyermek), továbbá a gyermek önmaga által elõidézett súlyos veszélyeztetõ magatartása (pl. pszichoaktív szerek használata) esetén. ä Részt vesz a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett esetmegbeszélésen, esetkonferencián, szakmaközi megbeszéléseken, éves jelzõrendszeri tanácskozáson. ä Ellátja a rendõrség és az önkormányzat közötti együttmûködési megállapodásban rögzített feladatokat. 2. A védelembe vétel érdekében: ä értesítést küld a gyermek törvényes képviselõje lakóhelye szerint illetékes település jegyzõjének a) a büntethetõséget kizáró ok miatt nem büntethetõ gyermekkorú elkövetõ esetén (nyomozást megtagadó vagy megszüntetõ határozat megküldésével); b) ha a fiatalkorú szabálysértést követett el (jogerõs határozat megküldésével); c) ha a fiatalkorút bûncselekmény elkövetésével gyanúsítják. 3. Hatósági határozat végrehajtása kapcsán ä segítséget nyújt a gyermek szakellátó intézménybe történõ beszállításához, amennyiben ezt a kötelezettségét a szülõ nem teljesíti; ä a szakellátást nyújtó intézmény vezetõjének felkérésére felkutatja és a kijelölt gondozási helyre szállítja a szökésben lévõ gyermekeket. 4. Ideiglenes hatályú elhelyezés A feladatokat a fentebb ismertetett eljárási modellben ismertettük.

5. Gyermek- és ifjúságvédelmi koordináció ä Kapcsolatot tart a megyei gyámhivatal gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorával a bûnmegelõzés érdekében. ä Lehetõvé teszi, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor a bûnmegelõzési bizottság munkájában részt vegyen. ä Adatokat szolgáltat a bûnelkövetés és áldozattá válás helyzetérõl. ä Rész vesz a megyei gyámhivatalok által szervezett éves tanácskozáson, egyéb fórumokon.

Gyermekvédelmi kalauz a rendõrség munkatársai számára

17

Iratminta az ideiglenes hatályú elhelyezésrõl ............ Rendõrkapitányság ...... (település) ........ (utca) .... (sz.) Tel.: .........., e-mail: .......... Ügyiratszám: ................ Ügyintézõ: ....................

Tárgy: ...................... (név) ideiglenes hatályú elhelyezése Végzés*

.................................................... nevében ..............................................(név) ............................................(születési adatok).......................................(a. n.) ........................................................................ (lakcím) sz. alatti lakos kiskorút ideiglenes hatállyal elhelyezem .......................................... befogadó otthonában, egyúttal a gyermek gondozási helyre történõ vitelérõl gondoskodom. Megállapítom, hogy .....................................anya (név és személyi adatai), valamint ..................................apa (név és személyi adatai) .................................... sz. alatti lakosok gondozási, nevelési joga az ideiglenes hatályú elhelyezés idõtartama alatt szünetel. Az ideiglenes hatályú elhelyezés a szülõi felügyeleti jogokat egyéb tekintetben nem érinti. Felhívom a gondozó intézmény vezetõjét, hogy a gondozásba vétel idõpontját az illetékes gyámhivatallal közölje. Jelen végzést további intézkedésre megküldöm a törvényes képviselõk lakóhelye szerint illetékes város gyámhivatalának.** Tájékoztatom az érdekelteket, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés tartama 30 nap. Végzésem azonnal végrehajtható, ellene jogorvoslatnak helye nincs*** ○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

○

Indokolás A végzést megalapozó események rövid leírása A végzés a Gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 72. §-án, a Gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1949. (IX. 10.) Korm. rendelet 95–98. §-án alapul. A végzés azonnali végrehajtását a Gyvt. 72. §. (4) bekezdése alapján rendeltem el, melyet az Államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló többször módosított 1957. évi IV. tv.** 63. §-a alapján megindokoltam. ............................, 200................ P. H.

.................................................... aláírás

A határozatról értesülnek: ............................................(szülõk) ............................................(befogadó otthon) ............................................(illetékes gyámhivatal) ............................................(illetékes Gyermekjóléti Szolgálat) ............................................(megyei területi gyermekvédelmi szakszolgálat) ............................................(irattár)

* 2005. november 1-jéig: Határozat. ** Külföldi állampolgárságú gyermek esetén a Budapest V. Kerületi Gyámhivatalának kell a határozatot megküldeni. *** 2005. november 1-jéig van jogorvoslatnak helye, a másodfokú hatáskört a megyei (fõvárosi) szociális és gyámhivatal látja el.

Gyermekvédelmi kalauz a rendõrség munkatársai számára

19 ○

Dr. Csepeli Ágota – Nádasiné Nemes Erzsébet

20

Zárszó Áttekintve a „többlépcsõs” gyermekvédelmi rendszert, mindenki számára láthatóvá válik, hogy a gyermekvédelem célja az, hogy csak végsõ esetben kerüljön sor a gyermek családjától történõ elszakítására. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, elhelyezése több szakember által átgondoltan, a gyermek számára legkedvezõbb módon történjen. A rendszer akkor tud hatékonyan mûködni, ha a szakemberek (a jelzõrendszer tagjai – köztük Ön is – , a gyermekjóléti szolgálatok, a jegyzõk, a gyámhivatal munkatársai és a szakellátást nyújtók) szoros együttmûködésben, egymás tevékenységét segítve, a gyermek mindenek felett álló érdekeit szem elõtt tartva munkálkodnak. Reméljük, hogy kiadványunkkal segítettük munkáját. Amennyiben szükséges, további tájékoztatást kérhet elektronikus úton a i [email protected] vagy [email protected] e-mail címeken.