E H I) Ő. Index: I HU ISSN S1

T A R T A L O M

Dr. Várhelyi József: A Z a l a i E F A G e r d ő g a z d á l k o d á s a a f a t e r m e l é s és a f a f e l d o l g o z á s t ü k r é b e n Dr. Andor József: A t a r t a m o s e r d ő g a z d á l k o d á s a l a p j a i és e r e d m é n y e i a z a l a i e r d ő k b e n Nagy László: Tartamosán eredményes gazdálkodás a Z E F A G - b a n Ivanics József: A z a l a i e r d ő k t e r m ő h e l y e , f a f a j v á l t o z á s a , egészségi á l l a p o t a Dr. Páll Miklós: A z egzóták termesztése Zalában Mátrabérci Sándor: A m ű s z a k i fejlesztés időszerű kérdései és az e l ő f e l t é t e l e k Spingár Ferenc: A z ü z e m i i r á n y í t á s fejlesztése Z a l á b a n . Földes Kálmán: A z a l a i e r d ő g a z d á l k o d á s 30 é v e az e r d ő f e l ü g y e l e t t ü k r é b e n Csillag Jenő: E r e d m é n y e k és g o n d o k a z a l a i t s z - e r d ő g a z d á l k o d á s b a n Dr. Fatalin Gyula: Z a l a m e g y e e r d ő g a z d á l k o d á s á r ó l az e r d ő f e l ü g y e l ő s z e m é v e l

Címkép: A

93 98 102 105 111 115 119 122 129 133

M u n k á b a n a zalai processzor

hátlapon:

A sagoti

autóspihenő

A színes b o r í t ó a Z a l a i E F A G

külön a n y a g i hozzájárulásával készült,

Birgés

Árpád

felvételei.

C O J l E P ) K A H H E

JJ-p Pl. Bapxeu: Jleco3aroTOBi<M H n e p B U H H a a n e p e p a G o - m a m p e B e c n n b i B 3a.naeECKOM r o c j r e c x o 3 e 93 JJ-p ff. Andop: OcHOBbi n e n p e p b i B i i o r o jieconojib30BaHHíi H flOCTMruyxbie y c n e x n B 3a.náeBCK0H oÖJiacTM 98 JI. Hodb: y c n e u i H o e n e n p e p b i B n o e ,necono.nb30BaHne B 3ajraeBciéJideiu: 30 jreT jiecHOMy xo3flfícTBy B 3 a j i e — rjra3awn J i e c o H H c n e i a o p a 122 fi. IUJIAÜZ: ripo5.rreMbi H y c n e xH B JiecHOM x 0 3 ^ f í c T B e K O J I X O 3 O B 129 ff-p / / . <Pama/iiiH: JIeconncnei
C O N T E N T S

Várhelyi, J.: L o g g i n g a n d w o o d p r o c e s s i n g a t the Z a l a i Á l l a m i E r d ő g a z d a s á g ( Z a l a S t a t e F o r e s t ) Andor, J'.: B a s i s a n d a e h i e v m e n t s of a s u s t a i n e d y i e l d c o n c e p t of m a n a g e m e n t i n C o u n t y Z a l a Nagy, L.: F e r m a n e n t l y p r o f i t a b l e m a n a g e m e n t at t h e Z a l a i Á l l a m i E r d ő g a z d a s á g Ivanics, J.: H e a l t h e o n d i t i o n , c h a n g i n g species d i s t r i b u t í o n a n d site c o n d i t i o n of t h e forests in Z a l a Báli, M.: G r o w i n g e x o t i c species i n Z a l a Mátrabérci, S.: C u r r e n t p r o b l e m s i n t e c h n i c a l d e v e l o p m e n t Spingár, F.: T h e d e v e l o p m e n t of b u s i n e s s m a n a g e m e n t i n Z a l a Földes, A * . : T h i r t y y e a r s of t h e forest m a n a g e m e n t i n Z a l a — t h e v i e w p o i n t of a s u p e r v i s o r Csillag, J.: R e s u l t s a n d p r o b l e m s of forest m a n a g e m e n t i n t h e a g r i c u l t u r a l c o o p e r a t i v e f a r m s Fatalin, Gy.: W h a t a n i n s p e c t o r c a n t e l i a b o u t t h e forest m a n a g e m e n t of C o u n t y Z a l a

AZ

93 98 102 105 111 115 119 122 129 133

E H I) Ő

Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti: dr. ^ o l y m o s Rezső. A szerkesztőség címe: Budapest V.. Kossuth 1, ' é r 11 Levélcím: Budapest. M É M E F H Kiadla •» D H t a S z a k l a p k i a d ó M ű s z a k i S z o l g á l t a t ó L e á n y v á l l a l a t , 1093 B u d a p e s t I X . , K ö z r a k t á r u . 4. T e l e f o n : 175-200. F e l e l ő s k i a d ó : d r . V a r g a G y ö r g y i g a z g a t ó . T e r j e s z t i a M a g y a r P o s t a . E l ő f i z e t h e t ő a hírlapkézbesítő hivataloknál és a P o s t a Hírlar előfizetési és Lapellátási Irodáján (Budapest, J ó z s e f n á d o r t é r 1. 1900), v a g y á t u t a l á s s a l a 215—96 162 p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m r a . E g y s z á m á r a 20,— F t . e l ő f i z e t é s e g y é v r e 240,— F t . K ü l f ö l d ö n t e r j e s z t i a K U L T Ü R A K ö n y v - é s H í r l a p K ü l ­ kereskedelmi Vállalat ( B u d a p e s t , P f . 149. H—1389) és a M A G Y A R MÉDIA ( B u d a p e s t , P f . 279. H—1392). A z é v i e l ő f i z e t é s á r a : 7 d o l l á r . R é v a i N y o m d a E g r i G y á r e g y s é g , E g e r . 88 5169 I g a z g a t ó : H o r v á t h J ó z s e f n é d r .

Index: 25 508

I H U ISSN 0014 —00S1 |

Hazánk erdei az ökológiai adottságok és a korábbi gazdálkodás eredményeként rendkívül változatosak. A kedvező adottságok hasznosítása, a kedvezőtlenek hatá­ sának mérséklése elsősorban az adott területért felelős erdőgazdálkodók tevékeny­ ségének a szakmai színvonalától függ. Célszerű az idevonatkozó eredményeket meg­ ismerni, a sikertelenségek okait feltárni azért, hogy a jelen és a jövő számára biz­ tatásként vagy okulásul szolgáljanak. Ezt szeretnénk elősegíteni azzal, hogy időnként egy-egy térség erdőgazdálkodásának szenteljük a teljes lapszámot. Elsőként a zalaiákat kértük meg arra, hogy munkájukat ismertessék, mutassák be a szakma nyilvánosságának a zalai erdőket. Az egyes cikkek sorrendjét úgy állí­ tottuk össze, hogy a térség összes erdőgazdálkodójára vonatkozóan az erdőfelügyelő­ ség vezetőjének az átfogó értékelésével zárjuk a lapszámot. Bízunk abban, hogy e kezdeményezés eléri célját és az elsőt újabbak követik. A szerkesztő

A ZALAI EFAG ERDŐGAZDÁLKODÁS A A FATERMELÉS ÉS A FAFELDOLGOZÁS TÜKRÉBE N DR. VÁRHELYI

JÓZSEF

Z a l a m e g y e 29,2%-os erdősültségével az ország legerdősültebb m e g y é i közé t a r t o z i k . E b b e n a m e g y é b e n m i n t e g y 60 ezer h a - o n gazdálkodik a Z a l a i E F A G . Erdőterületének döntő többségét a göcseji bükktáj, a göcseji fenyő régió és a déli pannonhát f o g l a l j a magába. A v i s z o n y l a g m a g a s csapadék, a kedvező h ő ­ mérséklet és az egyes fafajok számára n a g y o n j ó talajadottság következtében e r d e i n k döntő többségében optimális fatenyészetet találunk. K ü l ö n ö s e n a bükk, az e r d e i fenyő és a tölgyek érzik i t t j ó l m a g u k a t . E z t m u t a t j a ezen fafajok növekedési erélyének, hektáronkénti fatérfogatának kedvező alakulása is. A kezelésünkben levő e r d ő k élőfakészlete a Z E F A G megalakulása — 1970 — óta f o l y a m a t o s a n nőtt. 1985-ben elérte a 17,5 millió m - t , az 1 hektárra eső fatérfogat 320 m . A legértékesebb h á r o m fafaj — a tölgy, a bükk, a fenyő — területe és fakészlete is jelentősen növekedett az elmúlt 15 évben. A fakitermelési lehetőséget illetően k e d v e z ő e n a l a k u l t a korosztály összetétel is. Nőtt a tölgyek és a bükk, némileg csökkent a fenyő véghasználati fatér­ fogat. A z erdőtervek a fakitermelés v o l u m e n é n e k évről évre s z o l i d növelését teszik lehetővé. A kitermelésre kerülő véghasználati á l l o m á n y o k elvékonyodásáról n e m beszélhetünk, sőt esetenként némi átmérőnövekedést t a p a s z t a l u n k . A z elmúlt években a gazdálkodók g y a k r a n v o l t a k , i l l e t v e j e l e n l e g is g y a k r a n v a n n a k kitéve a n n a k a kísértésnek, h o g y a p i l l a n a t n y i érdekeik előtérbe h e l y e ­ zésével, a j o b b és értékesebb fafajú faállományok kitermelésével növeljék éves eredményüket, a m e l y a bérfejlesztés és a beruházás alapvető forrása. Zalában az erdőtervezők, az erdőfelügyelők és a gazdálkodók j ó együttműködésének eredményeként i l y e n r e n e m került sor. A Z a l a i E F A G i g y e k e z e t t j ó l élni a rábízott erdővagyonnal, a lehetőségeivel j ó l gazdálkodott. Megállapítható ezekből, h o g y a Z a l a i E F A G - n á l az erdőgazdálkodás t a r t a ­ mos, n e m kerül sor túltermelésre, az értékesebb á l l o m á n y o k aránytalan, n a g y o b b kitermelésére. A kitermelhető f a mennyisége az elmúlt évtizedekben nőtt, és k e d v e z ő e n változott e r d e i n k fafaj összetétele is. 3

3

Erdőgazdaságunk 1985-ben fennállása óta a legeredményesebb évét zárta: árbevétele 701,4 M F t export árbevétele 200,9 M F t halmozott termelési érték 1039,9 M F t eredmény • 119,9 M F t árbevételarányos nyeresége 17,1 % A Zalai E F A G legfontosabb gazdálkodási mutatói 1970—1985. között a közölt grafikonok szerint alakultak: MFt

O I OO

Halmozott termelési értek

MFt

Nettó árbevétel

500 250

197071 7 2 7374 75 76 77 78 79 80 81 62 83 84 8 5 MFl

200

Export árbevétel Vállati eredmény

MFt

200

150

100

100

1970 71 72 7374 75 76 7 77 8 7 98 0 81 S2 63 8*. 8 5 A gazdálkodásunkat befolyásoló adottságok közül kedvező és kedvezőtlen tényezők egyaránt megtalálhatók. A z utóbbiak közül a következőket lehet kiemelni: — A fa közelítése, egyáltalán a feladóállomásra való eljuttatása az országos átlagnál lényegesen több energiát, költséget igényel. A közelítésnél a „vendégmarasztaló" zalai agyagon L K T csuklós traktorok nélkül már dolgozni sem tudnánk. Jelenleg e nem olcsó gépből több mint 40 db áll rendelkezésre. — Erdei utak építése nélkül feladatainkat szinte lehetetlen lenne megolda­ nunk, l k m erdei út megépítése mintegy 2 millió forintba kerül. (Nagy

költségnövekedést o k o z a g y a k r a n szükséges t a l a j c s e r e végrehajtása, i l l e t v e a kő n a g y távolságról v a l ó helyszínre szállítása.) •— A m e g y e településeinek n a g y részén földgázzal fűtenek, í g y a lakosság az e r d e i hulladéknak csupán csekély részét gyűjti össze. (Véghasználatokban a vágástakarítás költségigénye ezért r e n d k í v ü l magas.) — A z erdeifenyő á l l o m á n y a i n k b a n az időjárási v i s z o n y o k k e d v e z ő t l e n a l a ­ kulásakor g y a k r a n k e l e t k e z i k k o m o l y h ó - és széltörési kár. L e g u t ó b b 1982-ből származó m i n t e g y 100 e z e r m m e n n y i s é g ű szél- és hótörési kárt k e l l e t t felszámolnunk. — Tölgypusztulás nálunk m é g n e m jellemző, de b i z o n y o s j e l e k b ő l m á r a r r a l e h e t következtetni, h o g y e r d e i n k e t s e m kerüli e l ez a veszély. — A kitermelésre kerülő fatérfogat m i n t e g y 35%-át a fülledékeny b ü k k és g y e r t y á n t e s z i k i . E z n e m c s a k előnyt, h a n e m b i z o n y o s hátrányt is j e l e n t . E z e n a n y a g o t feladóállomásra elsősorban a késő őszi, téli és a k o r a t a v a s z i i d ő b e n k e l l beszállítanunk, s e k k o r az ú t v i s z o n y o k n a g y o n k e d ­ vezőtlenek. A k e d v e z ő t é n y e z ő k közül a k ö v e t k e z ő k a l e g f o n t o s a b b a k : — Jó m i n ő s é g ű és értékes fafajú e r d ő v a g y o n n a l g a z d á l k o d u n k . — A z u t ó b b i é v e k b e n a n y u g a t i határ közelsége segítette e x p o r t teljesíté­ s e i n k e t , k e d v e z ő e n h a t o t t a vállalat e r e d m é n y é r e (közvetlen t e h e r g é p kocsis értékesítés, stb.). — Szakember-ellátottságunk j ó . ( A z a l k a l m a z o t t i létszámunkon belül az e g y e t e m i , főiskolai v é g z e t t s é g ű e k aránya 2 0 % . A f i z i k a i létszámunkon belül a szakmunkások 4 5 % , a betanított m u n k á s o k 3 9 % , a s e g é d m u n ­ kások 1 6 % aránnyal képviseltetik m a g u k a t . ) A z 1983-ban e l k e z d e t t szervezetkorszerűsítést a z elmúlt é v b e n befejeztük. E z természetesen n e m j e l e n t i azt, h o g y esetenként a p r ó változtatások n e m szükségesek, de a lényeges lépéseket megtettük. A z e g y s é g e k e t a h e l y i a d o t t ­ ságok f i g y e l e m b e v é t e l é v e l alakítottuk k i . T i z e n h á r o m g a z d á l k o d ó e g y s é g g e l oldjuk meg feladatainkat: 3

— n y o l c h a g y o m á n y o s erdészet (ebből e g y i k a sajátján kívül m é g két másik egység gépparkját is javítja, k a r b a n t a r t j a , i l l e t v e útépítéssel is f o g l a l ­ kozik), •— h á r o m fafeldolgozó ü z e m ( e g y i k k ö z ü l ü k erdészeti g é p e k karbantartásá­ v a l és javításával is f o g l a l k o z i k ) , — e g y műszaki erdészet, — e g y c s e m e t e - és díszfatermelő ü z e m . A z e g y s é g e k kellő önállósággal, e g y r e i n k á b b közgazdasági szabályozással irányítva j ó l oldják m e g f e l a d a t a i k a t . Lényeges, h o g y érdekeik a vállalat egészével e g y b e essenek. E n n e k m e g t e r e m t é s e f o n t o s központi f e l a d a t . A z erdészetek, ü z e m e k élén erdészet-, i l l e t v e ü z e m i g a z g a t ó k álllnak. A n a ­ g y o b b egységeknél, i l l e t v e ott, a h o l a feltételek a d o t t a k , üzemi, erdészeti f ő m é r n ö k ö k kerültek kinevezésre. A m é r n ö k osztályvezetők a z osztályvezető­ f ő m é r n ö k i címet használhatják. A Z a l a i E F A G 1970. január 1-én a Délzalai és az Északzalai Á l l a m i Erdő­ gazdaság, v a l a m i n t a N y u g a t m a g y a r o r s z á g i Fűrészek l e n t i ü z e m é n e k össze­ v o n á s á v a l j ö t t létre. A z átszervezés p o z i t í v hatást g y a k o r o l t a két e r d ő g a z d a ­ ságra és a hozzá k a p c s o l t l e n t i fafeldolgozó ü z e m r e egyaránt. A fafeldolgozó ü z e m alapanyagellátása biztonságosabbá vált ( d ö n t ő e n saját a l a p a n y a g o t d o l g o z f e l ) ; a z árbevétel e g y e n l e t e s e b b e n o s z l i k m e g a z é v 12 h ó n a p j á b a n (számottevő a fafeldolgozás á r b e v é t e l e ) ; s z e r v e z e t t e b b , k i s e b b üzemviteli h i t e l t igénylő

pénzgazdálkodás lehetséges; új szemlélet s z e r i n t történik a fűrészipari a l a p ­ a n y a g termelése; a faanyagszállítás j o b b a n szervezhető (a p i a c i igények j o b ­ b a n kielégíthetők); a fűrészipartól átvett f e j l e t t e b b T M K - r e n d s z e r kedvezően h a t o t t az erdőgazdasági g é p e k T M K - r e n d s z e r é n e k kialakítására. A z átszervezés előtti erdőgazdaságok tevékenységében a fafeldolgozás kü­ lönböző súllyal j e l e n t k e z e t t . A Z E F A G megalakulásával a vállalaton belül új arányok a l a k u l t a k k i , k o m o l y szerepet k a p o t t a fafeldolgozás — a m i n t azt a l e g f o n t o s a b b üzemágak arányairól közölt táblázat is m u t a t j a . A z arányok kialakításában fontos s z e m p o n t v o l t és j e l e n l e g is az, h o g y e g y i k üzemág s e m fejlődhet a másik rovására. Átmenetileg v a l a m e l y i k előtérbe kerülhet, első­ s o r b a n o l y a n k o r , a m i k o r a szabályzók is a s z ó b a n f o r g ó terület fejlesztésének kedveznek. Legfontosabb üzemágak arányai a vállalat egészéhez képest 1973

1975

1980

1983

1985

255,4

299,9

596,9

590,1

701,5

55,0 26,7 8,8

49,4 31,5 9,4

56,7 28,9 7,3

49,3 33,9 8,9

44,8 38,1 7,9

H a l m . t e r m . érték M F t ebből: fafeldolg. %-os aránya fahasználat %-os aránya faterm. %-os aránya

367,7

413,9

868,7

902,6

1039,9

39,5 35,8 7,4

35,4 37,6 7,4

39,9 34,8 5,8

32,1 38,3 6,6

32,2 39,5 5,4

Üzemági eredm. össz. M F t ebből: fafeld. %-os aránya fahasználat %-os aránya f a t e r m . %-os aránya

69,0

92,0

239,5

156,3

246,6

64,2 28,3 1,6

48,0 44,8 2,1

60,4 35,4 2,9

32,9 63,7 4,1

39,3 54,8 2,9

Összes árbevétel M F t ebből: fafeldolgozás %-os aránya fahasználat %-os aránya faterm. %-os aránya

ö s s z . f i z i k a i dolgozó, fő ebből: fafeldolg. %-os aránya fahaszn. %"-oe aránya f a t e r m . %-os aránya

2477 24,1 32,1 20,5

2554 21,1 30,3 22,4

2344 22,1 26,7 21,1

2324 22,1 26,6 21,4

2353 18,6 26,1 19,5

A z 1970-es é v e k elején a fahasználatnál i n d u l t gépesítéssel igyekeztünk m e g ­ t e r e m t e n i a fakitermelés növelésének lehetőségét (közelítőgépek, szállítógépek, r a k o d ó g é p e k vásárlása, javítóbázisok kiépítése). E k k o r i n d u l t m e g jelentős gépszámnövekedéssel a m ű v e l e t i gépesítés a fahasználaton kívül a f a t e r m e s z tésben is. Útépítésben elsősorban az 1960-as é v e k k ö z e p é n történt lényeges előrelépés, az 1970-es é v e k elején már csak mérsékeltebb ütemben került sor erre. A z 1970-es é v e k k ö z e p é n i n d u l t e l országosan a fűrészüzemi rekonstrukció. Nálunk is e k k o r került s o r a l e n t i ü z e m rekonstrukciójára. E z e k b e n az é v e k ­ b e n az e r d e i feltáró út építésre a l i g j u t o t t pénz. A fahasználati és a f a t e r m e s z t s s i gépparkot is c s a k k i s e b b mértékben bővíthettük. A z 1980-as é v e k elejére a fűrészüzemi rekonstrukció alapjában v é v e befejeződött. K i s e b b b e r u ­ házásokra a z o n b a n m é g s o r került. E k k o r elsősorban rakodógépek, csuklós t r a k t o r o k , szállítógépek, személyszállító j á r m ű v e k beszerzése került előtérbe. Útépítéssel is a korábbi s z i n t r e álltunk. S o r került t ö b b erdészlakás m e g é p í t é -

sére i s . A fatermesztésnél a csemetetermelés l e g n a g y o b b beruházásaként e l ­ készült a b a j c s a i c s e m e t e k e r t b e n a hűtőház. A l e n t i fafeldolgozó ü z e m b e n az erdészeti g é p j a v í t ó bázis kiépítése is e r r e a z időszakra esik. A fafeldolgozás területén b i z o n y o s termékszerkezetváltásra és termelésátcsoportosításra került sor. A m ű v e l e t i gépesítés alapvetően b e f e j e z e t t n e k tekinthető. Ú g y ítélem m e g , h o g y j e l e n l e g a k ö r ü l m é n y e i n k h e z képest e l f o g a d h a t ó szín­ v o n a l o n áll a fatermesztés, a fahasználat és a fafeldolgozás gépesítése. A VII. ötéves t e r v i fejlesztési elgondolásaink m á r kirajzolódtak. A z e d d i g f e l v e t t fejlesztési h i t e l e k e t visszafizettük, s k e d v e z ő h e l y z e t b e n t u d u n k n e k i i n d u l n i a k ö v e t k e z ő é v e k fejlesztéseinek. Fejlesztési elképzeléseink kialakításában a k ö v e t k e z ő k e t k e l l e t t f i g y e l e m b e vennünk: — a szaporítóanyag-ellátás biztosított, — a fakitermelés számottevő növelését a z erdőtervi előírások n e m t e s z i k lehetővé, — a rendelkezésre álló fűrészipari kapacitás elégséges, — az erdészeti u t a k építését a j e l e n l e g i ü t e m b e n k e l l f o l y t a t n u n k , erőtelje­ s e b b e n k e l l lépnünk az erdészeti r a k o d ó k kiépítését illetően, — a személyszállító j á r m ű p a r k u n k a t kismértékben bővíteni szükséges, •— fontos f e l a d a t a z információs rendszerünk kiépítése ( U R H ) , •— a h o l lehetséges, technológiai fejlesztést k e l l megvalósítanunk. A f e l s o r o l t k i s e b b fejlesztések (ideértve a szintentartást is) megvalósításához elegendő p é n z áll rendelkezésre. A vállalat v a g y o n á n a k , árbevételének, e r e d ­ m é n y é n e k n ö v e l é s e é r d e k é b e n a k ö v e t k e z ő időszakban jelentős fejlesztést tervezünk. E z a fejlesztés elsősorban a f a t o v á b b i megmunkálását t e s z i l e h e ­ t ő v é . (Késelő ü z e m építése, b i o b ú t o r l a p gyártását v é g z ő közös vállalat létesí­ tése, bútoralkatrész-gyártósor üzembeállítása, stb.) E z e k h e z a n a g y o b b léptékű fejlesztéseinkhez szükséges p é n z ü g y i a l a p o t világbanki h i t e l és e x p o r t növelését célzó pályázat útján kívánjuk m e g t e r e m t e n i . Erdőgazdaságunk s z a k e m b e r e i — a szakmunkástól az e r d ő m é r n ö k i g — átérzik azt a felelősséget, a m e l y e t az országos hírű e r d ő v a g y o n kezelése j e l e n t . G a z d á l k o d á s u n k e d d i g i e r e d m é n y e i t o v á b b i ösztönzést a d n a k számunkra, s ez biztosítéka a n n a k , h o g y a Z a l a i E F A G a j ö v ő b e n is m e g f e l e l a feléje támasz­ tott követelményeknek.

A nagykanizsai fafeldolgozó üzem rönktere

A TARTAMOS ERDŐGAZDÁLKODÁS ALAPJA I É S EREDMÉNYE I A ZALAI ERDŐKBEN DR, ANDOR

JÓZSEF

A z erdőgazdálkodás fejlődése alapvető és igen fontos szerepet tölt be hazánk gaz­ dasági életében. Ütemét, faellátásunk várható alakulását elsősorban — a hazai faanyag források, — a meglevő erdőkből kitermelhető fatömeg és — a nyersanyagbázis bővítéseként számbavehető fahulladékok mennyisége hatá­ rozza meg. A hazai erdészet tervszerű fejlesztésének kezdetei az első világháborút követő időben alakultak k i . A z 1920 nyarán megkötött trianoni békeszerződés következtében az ország erdőterülete 7,4 millió hektárról 1,1 millió hektárra csökkent. A z első világháború előtt a jelenlegi Magyarország területén lévő erdők az ország faellátásában csak alárendelt szerepet játszottak. A faszükséglet jelentős részét a Kárpátok erdei fedezték. A fenyők a világháború előtti Magyarország erdeinek 24%-át fog­ lalták el. T r i a n o n után ez az arány 4,1%-ra csökkent. Ennek következtében a f a szükségletet gyakorlatilag teljes egészében importból kellett fedezni. A z így kialakult kedvezőtlen helyzetben a haladó gondolkodású erdőmérnökök Kaán Károly vezeté­ sével az új adottságoknak megfelelő erdőgazdaságpolitikát dolgoztak k i . Legfonto­ sabb célja az Alföld fásítása volt. A II. világháború után tovább folytatták az erdőgazdálkodás fejlesztését Barlai Ervin, Madas András vezetésével. M a j d a korábbi erdőgazdaságpolitikai elgondolá­ sokat foglalta egységbe és fejlesztette tovább Keresztesi Béla irányításával 1954-ben kidolgozott 1040/54. sz. erdőgazdaságfejlesztési és a 3009/55. sz. fagazdaság- és fa­ iparfejlesztési határozat. Ezek fő célkitűzései a következők voltak: — az erdők élőfakészletének bővített újratermelése, — a termelt fa minőségének javítása, — az erdővagyon többcélú hasznosítása, ,— az erdőgazdaság gépesítése, — a hazai fa nyersanyagbázisnak megfelelő faipari rekonstrukció és fejlesztés. Ez a gazdaságpolitikai program a bővített újratermelést — az erdőterület nagy­ arányú növelése mellett — a meglevő erdők felújításával és belterjes nevelésével, a tisztítások és gyérítések jelentős növelésével, v a l a m i n t a Kaán-féle alföldfásítási programnak országfásítási programmá történő kiszélesítésével és ökológiai alapokra helyezésével tervezte megoldani. E nagyszerű és előremutató programok segítették a gyakorlati erdőgazdálkodásban dolgozókat az egységes és céltudatos munkára. • Z a l a erdészetileg m i n d i g k e d v e z ő b b h e l y z e t b e n v o l t , m e r t itt az állami erdők zöme az e g y k k o r i Esterházy-hitbizományhoz t a r t o z o t t , a h o l — m i n t a n y a g i l a g s t a b i l n a g y b i r t o k o n — a mezőgazdasági nehézségek idején sem nyúltak ú g y az erdőhöz, m i n t a m i n t azt a k i s e b b b i r t o k o k o n tették. A z Esterházy-erdőkben már a múlt század 60-as éveitől k e z d v e üzemtervszerű erdőgazdálkodás f o l y t , és így a felszabaduláskor kiváló tölgyes, bükkös, e r d e i f e n y v e s állományokat örökölt az államerdészet. Ezért Zalában a fejlesztési célkitűzéseknek j ó t a l a j a v o l t , és a s z a k e m b e r e k , de a z a l a i lakosság is n a g y b e c s b e n tartották az erdőt, m e r t számukra az erdő az életet jelentette „bölcsőtől a k o p o r s ó i g " . A vertikális m e g y e i erdő- és fafeldolgozó gazdaság 1970. január elsején jött létre. E z a s z e r v e z e t m ű k ö d i k m a is Zalában. A 2 9 , 2 % - o s a n erdősült (1985) m e g y e területéből vállalatunk kezelésében 59 420 hektár áll. A z i t t f o l y t a t o t t tevékenységünk eredményeit a l e g f o n t o s a b b s z a k m a i előírások és teljesítések a d a t a i v a l m u t a t o m be. S z a k e m b e r e i n k — m i n t azt a 15 éves összehasonlítás is bizonyítja — éltek a nagyüzem, a d t a gazdasági e l ő n y ö k k e l és az e r d ő k területének növelésére, az üzemtervszerű gazdálkodás messzemenő biztosítására, a termelések és a f e l -

1970

Megnevezés Zala megye területe (ha) Zala megye erdőterülete (ha) Zala megye erdősültsége ( %) Zala megye élőfakószlete össz. (m ) Zala megye élőfakószlete hektáronként (m ) B E K A G erdőterülete a keszthelyi járásban (ha) Z E F A G erdőterülete (ha) + Vas megyében (ha) Tsz erdőterület Zala megyében (ha) ÁG erdőterület Zala megyében (ha) Vízügy erdőterülete Zala megyében (ha) Egyéb erdőterület Zala megyében (ha) Z E F A G élőfakészlete össz. (m ) Z E F A G élőfakészlete hektáronként

1985

378 438 110 533 29,2 26 856 775 257 10 719 56 482 2 913 38 541 4 120 27 644 17 503 712 318

328 398 81 879 24,9 16 876 210 206

3

3

53 193 26 351 2 055 17 263 12 068 856 223

3

Fafaj és élőfakészlet megoszlás 1970 , Megnevezés °

1985

Területi , arany %

Fatömeg , arány %

Területi , aray %

Fatömeg , ° arany %

22,4 17,4 9,8 6,6 19,9 0,9 0,3 0,2

23,2 25,6 6,4 7,8 16,0 0,7 0,3 0,1

24,4 19,7 6,7 5,6 16,7 0,7

27,1 28,1 4,0 7,1 12,1 0,8

Tölgy Bükk Akác Cser Gyertyán Kőris Szil Juhar Éger Gyümölcs Hárs Nyár Egyéb Fenyő

K

.

—

0,2 0,6 1,2 1,8 18,7

—•

—

0,2 2,2

0,1 1,4

—

0,1 0,4 0,8 1,6 17,0

—

0,3 0,3 1,3 21,9

0,2 0,3 1,1 17,7

Korosztály megoszlás terület és fatömeg szerint „ korosztály 1—10 év 11^20 év 21—30 év 31—40 év 41—60 év 61—80 év 81—100 é v ' 100 óv felett

Terület, % 1

-..

:

9

7

Q

11,8 14,7 16,3 12,6 19,8 16,3 7,4 1,1

Fatömeg, % 1

9

g

5

10,3 8,9 9,3 11,3 22,9 19,3 14,0 4,0

m

'

0

0,9 5,1 10,4 . . 11,2 24,3 28,7 17,0 2,4

1

. :

:

9

g

5

0,7 2,8 . 5,7 . 9,1 23,6 26,0 - • 23,6 " ' - 8,6 a •

dolgozás korszerűsítésére és növelésére, a csemetetermelés koncentrálására és fejlesztésére, a gépesítés céltudatos növelésére, a z erdőfeltárás fokozására, és az ö k o n o m i k u s gazdálkodásra törekedtek. A kimutatásokból (táblázatokból) ö k o n ó m i a i kiértékelés nélkül is m e g á l l a ­ pítható, h o g y

az erdőgazdaság területén az elmúlt 15 év alatt az 1954. évi erdőgazdaságfejlesztési határozatban megjelölt céloknak megfelelő, tudatos gazdálkodás folyt. E n n e k e r e d m é n y e k é n t : k i s mértékben, de t o v á b b nőtt az e r d ő - és faállo­ m á n n y a l borított területünk; a véghasználati területeket az utóbbi é v e k b e n e g y é v e n belül újraerdősítettük; a mezőgazdaság által gazdaságosan n e m művelhető területeket — a beruházási lehetőségek f ü g g v é n y é b e n — f o l y a m a ­ t o s a n betelepítettük; megteremtettük a korszerű, n a g y ü z e m i csemetetermelést Bajcsán, az exótatermelést S u r d o n ; számottevően nőtt e r d e i n k élőfakészlete, a hektáronkénti élőfakészlet 15 é v a l a t t 3 3 % - k a l m e g h a l a d t a az országos átlagot; céltudatos fafajpolitikával az értékes tölgy, b ü k k és erdeifenyő terü­ l e t - és fatömegarányának növelésére, s a k i s e b b hozamú, k e v é s b é értékes cser, akác és gyertyán visszaszorítására törekedtünk, a m i n e k eredményeként a tölgy, b ü k k és az erdeifenyő területi- és fatömegaránya nőtt, az akác, cser, gyertyán aránya p e d i g csökkent. A hektáronkénti élőfakészlet m i n d e n f a f a j ­ b a n nőtt, de az átlagot m e g h a l a d ó tartalékolás következtében a kevésbé értékes f a f a j o k b a n n a g y o b b m é r t é k b e n (40—48%-kal) nőtt, m i n t az értékesebb tölgy, b ü k k és erdeifenyő f a f a j o k b a n ( 3 0 — 3 6 % - k a l ) . A céltudatos gazdaságpolitika e r e d m é n y e k é n t erdeinkből évente k i t e r m e l ­ hető fatömeg 1970—1984-ig 2 3 , 5 % - k a l , tényleges bruttó fakitermelésünk p e d i g 1970—1980-ig az országos átlagban megvalósult 2 5 , 9 % - k a l s z e m b e n 22%-kal nőtt. 1980—1985-ig a z o n b a n a p i a c i értékesítési p r o b l é m á k következtében 4 , 5 % - k a l visszaesett, í g y 1970—1984-ig csak m i n t e g y 1 6 % - k a l nőtt. Tényleges fakitermelésünk az ü z e m t e r v e k b e n (erdőtervekben) előírt lehetőséget 15 év a l a t t összességében 9 4 , 9 % - r a , az értékes fafajok közül t ö l g y b e n 9 9 , 3 % - r a , b ü k k b e n 9 3 , 9 % - r a közelítette m e g , e r d e i f e n y ő b e n v i s z o n t a hótörések és v i h a r ­ k á r o k következtében 4 , 3 % - k a l túllépte azt. U g y a n a k k o r a k e v é s b é értékes f a f a j o k közül g y e r t y á n b a n 1 7 , 7 % - k a l , akácban p e d i g 1 1 , 1 % - k a l e l m a r a d t az üzemtervi lehetőségtől. Műszaki színvonalunkat — a lehetőségek a d t a k e r e t e k között — f o l y a m a t o ­ s a n és céltudatosan emeltük. K o r s z e r ű m u n k a r e n d s z e r e k és technológiák b e ­ vezetésére törekedtünk. E n n e k eredményeként a gépesítés színvonala — az erdőgazdaságfejlesztési határozattal összhangban — jelentősen, a g é p e k összes kW teljesítménye 1970—1985-ig 4,5 szeresére nőtt. Jelentős műszaki teljesít-

Erdőtervi előírás és teljesítés 1970 év ha Véghasználati előírás teljesítés Növ. fok. gyérítés előírás teljesítés Törzskív. gyérítés előírás teljesítés Tisztítás előírás teljesítés

1985 év m

3

ha

rrr»

673 537

201 084 173 227

617 812

280 800 261 100

2389 1967

83 612 79 647

1314 1095

67 000 61 600

1702 2032

33 323 45 066

1178 1173

42 100 49 000

1922 1870

4 900 9 468

1000 1022

10 300 8 900

3

Kitermelt nettó fa térfogata (m ) Iparifa-kihozatal ( %) Feldolgozott alapanyag (m ) Előállított késztermék (m ) Erdőfenntartási járulék (mFt) Befejezett erdőfelújítás (ha) Termelt csemete összesen, millió db Eszközérték (mFt) Árbevétel arányos nyereség ( %) Fejlesztési alap (mFt) „ R " alap (mFt) Létszám (fő) Személyi jövedelem (Ft) 3

3

1970 év

1985 év

262 478 61,2 83 744 46 284 33 502 265 15 292 899 8,9 5 070 4 384 3 169 25 993

302 040 69,1 96 767 54 235 78 087 541 21 690 814 17,1 38 885 16 798 2 732 67 633

95,7 21,2 — 15,7 9,7 98,2 4 989 558 235

100,0 33,1 20,7 69,8 89,0 100,0 19 929 1 731 5 759

Gépesítettségi mutatók Fakitermelés ( %) Kérgezós ( %) Hasítás ( %) Anyagmozgatás ( %) Rakodás ( %) Szállítás ( %) Gépek k W teljesítménye a fahasználatban (kW) Gépek k W teljesítménye a művelésben (kW) Gépek k W teljesítménye a fafeldolgozásban (kW) Feltártsági mutató: (fm/ha) Beruházás (mFt)

5,17

6,61

16 063

61 402

50 97 127 359 236 1 987

80 160 143 917 681 496

Szakemberellátottság: Mérnök (fő) Technikus (fő) Adminisztratív dolgozó (fő) Szakmunkás (fő) Betanított munkás (fő) Segédmunkás (fő) Munkavédelmi mutatók : Balesetek száma (db) Kiesett munkanapok száma (nap) Egy balesetre jutó munkanap

123 3 773 30,7

70 3 433 49,0

m e n y e az erdőgazdaságnak az, h o g y e r d e i úthálózatát az erdőgazdaságfejlesz­ tési határozattal összhangban 83 k m - r ő l 134 k m - r e , t ö b b m i n t 6 0 % - k a l , f e l ­ tártsági mutatóját 2 6 % - k a l növeltük. A f a i p a r fejlesztésének országos céljaival összhangban 1970-ben ü z e m b e ­ helyeztük a n a g y k a n i z s a i új fafeldolgozó üzemet, 1963—1965 között r e k o n s t ­ ruáltuk a c s ö m ö d é r i , 1975—1980 között a l e n t i fafeldolgozó üzemet. E n n e k e r e d m é n y e k é n t fafeldolgozási teljesítményünket 1970—1985-ig u g y a n c s a k m i n t ­ e g y 1 9 % - k a l növeltük, azt s z á m o t t e v ő e n koncentráltuk, í g y j a v u l t a termelés s z e r k e z e t e . A termékszerkezet a z o n b a n n e m j a v u l t , m e r t 1970—1985-ig a m a g a s a b b készültségű t e r m é k e k aránya csökkent, a m e l y n e k alapvető o k a a l e n t i és c s ö m ö d é r i ü z e m e k m u n k a e r ő p r o b l é m á j a . N a g y g o n d o t fordítottunk a szakemberellátásra és a szakmunkásképzésre, így — a fejlesztési határozattal összhangban — s z á m o t t e v ő e n nőtt a f o g l a l -

k o z t a t o t t a k s z a k m a i képzettsége és j a v u l t a f o g l a l k o z t a t o t t a k létszámösszeté­ tele. 1970-ben e g y a l k a l m a z o t t r a még csak 4,6, 1985-ben m á r 5 munkás j u t o t t . A z összes munkáslétszám 9,3%-os csökkenése m e l l e t t a szakmunkáslétszám 2,6-szeresére, a betanított munkáslétszám 2,9-szeresére nőtt, a segédmunkások átlagos létszáma p e d i g m a j d n e m egyharmadára csökkent. A gazdálkodási szabályzók a d t a lehetőségek m e l l e t t f o k o z a t o s a n növeltük a vállalat termelési értékét, a m e l y 1970-ben 342 788 000 F t , és 1985-ben m e g ­ h a l a d t u k az 1 milliárd F t - o t (1 079 595 m F t ) , gazdálkodási eredményünk az 1970. évi 23 126 000 F t - t a l s z e m b e n 1985-ben elérte a 119 859 m F t - o t .

TARTAMOSÁN EREDMÉNYE S GAZDÁLKODÁ S A ZEFAG-BAN NAGY

A Z a l a i Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ ság — a többi állami vállalathoz h a ­ sonlóan — nyereségérdekeltsége miatt minél eredményesebb tevékenységet kí­ ván kifejteni. A jelenleg érvényes e l ­ számolási rendben a vállalati nyereség az egyes tevékenységi körök eredmé­ nyeinek összegéből képződik. A z érde­ keltség a vállalatot a nyereséget adó te­ vékenységek fokozott végrehajtására vagy növelésére, a veszteséges vagy m i ­ nimális nyereséget biztosító tevékenysé­ gek visszaszorítására ösztönzi. Gazdálko­ dási feladatunk a magterméstől a fafeldologozásig sok résztevékenységből áll. Ezek feltételezik, kiegészítik, esetenként szükségessé teszik egymást. Ezért a te­ vékenységek eredményességét vizsgálni és elemezni szükséges, de önmagában megítélni nem szerencsés, a következte­ tések levonása esetenként téves is lehet. A z egyes résztevékenységeknek a válla­ lat egészének eredményességét k e l l elő­ segítenie. Célszerű a vállalaton belül olyan elszámoló árrendszert működtetni, mely az egyes tevékenységeket vállalati jelentőségüknek megfelelően értékeli. Vállalatunk az érvényes szabályok betartása mellett eredményesen gazdál­ kodott. Ezért eredménye a mindenkori szabályok adta lehetőségek és a végzett m u n k a együttes hatására jött létre. A szakmai nyelv elfogadott fogalma a tar­ tamosság. A tartamosság fogalmát a gaz­ dálkodásra kiterjesztve általánosabban szeretném értelmezni. A folyamatosan eredményes gazdálkodást több oldalról k e l l bebiztosítani. N e m elég a tartamo­ sán eredményes gazdálkodáshoz csak a biológiai feltétel, k e l l hozzá technológiai, technikai és személyi stb. feltétel is, vagy fordítva. Eredményesen több éven keresztül csak akkor dolgozhatunk, ha az egyes feltételek következetes — tarta­ mos — előremutató fejlődését biztosíta­ ni tudjuk.

LÁSZLÓ

A tartamosán eredményes gazdálkodás legfontosabb feltételeit az ábra mutatja. A z egyes tényezők állandóan hatnak egy­ másra, ezért a tartamosság nem statikus, hanem a hatások és ellenhatások ered­ ményeként folyamatosan változó. A j ó gazdaságirányítás lényege az, hogy a változásokat az eredmény növelésében tudjuk hasznosítani. Próbáljuk meg a tartamosság elvét a gazdálkodás kérdé­ sében értelmezni: egy erdőgazdaság tartamosán, jól gaz­ dálkodik akkor, ha a gazdálkodásának főbb mutatói egyenletes fejlődést mu­ tatnak. A z eredményes, jó gazdálkodás sok tényezőtől függ. Ezen tényezők egy ré­ szét a vállalat maga alakítja, míg más része a vállalaton kívül álló, így azokra közvetlen hatni nem tud. A tényezők sokasága miatt azok felsorolása lehetet­ len, de néhány fontosnak ítélhetőnek a megemlítésével szeretném érzékeltetni a vállalat nehézségeit és lehetőségeit. A vállalatunk eredményének és jelen­ tősebb adatainak alakulása dr. Várhelyi József adataiból kimutatható. Érdekes képet mutat az eredmény alakulása, mely az ötéves tervek ciklusainak meg­ felelő hullámzást mutat, a kezdő évben jó az eredmény, majd a második, har­ madik évben alacsonyabb, míg a negye­ dik, ötödik évben javuló. A z adatok ala­ kulása a vállalat alkalmazkodóképessé­ gét igazolja. A z utolsó ciklusban a szél­ sőséges hullámzás jelentős tényezője volt az 1981-ben bekövetkezett hótörés, v a ­ lamint a faárak csökkenése is. A vállalat eredménye növelhető a be­ vételek oldaláról. Itt a vállalat az erő­ források összhangjának megteremtésével munkaszervezéssel javíthatja a termelés mennyiségét, a fakitermelési lehetősége határáig. A z o n túllépni csak a tartamos­ ság elvének megértésével lehet. A z erdő­ tervi lehetőség nemcsak a mennyiséget,

hanem a fafaj és használati módok sze­ r i n t i összetételt is meghatározza, így a termelés mennyiségében hosszabb távon ettől csak negatív irányban térhet el az a vállalat, mely tartamosán fejlődő gaz­ dálkodási célt tűzött maga elé. A f a k i ­ termelés mennyisége határozza meg az erdőfelújítási kötelezettséget és az erdő­ nevelési feladatok jelentős részét. Itt a vállalat szankciók árán eltérhet a vég­ rehajtás során, de tartamos gazdálkodás esetén ezen feladatokat a vállalatra j e l ­ lemző ütemben végre k e l l hajtani, mert ellenkező esetben a következő években visszaüt az így elérhető többleteredmény. A z előbbieknek megfelelően a vállalat erdőművelési és fahasználati bevételét az erdőtervi lehetőségek határozzák meg. ' A fafeldolgozás mennyiségi részét az alapanyag-ellátottság és a meglevő k a p a citások kihasználása határozza meg. A bevételek alakulásának meghatározó része az ár. A z erdőművelési egységárak meghatározottak. A termelt termékek árainak egy részét n e m a vállalat állapítja meg. A szabadáras termékek körének bővülésével a vállalati ármunka szerepe igen jelentőssé vált. Vállalatunk árbevételének összetételét a teljes árbe­ vétel százalékaival lehet jellemezni:

•5 « 'g^ S^a l ' f eJS 'S^oíS Hlljjj 5 S ő S,

1970. erdőművelés fahasználat fafeldolgozás egyéb

I l i i

.

^ d^íí) N+iSg^^á JS^fitJ-SSÍi >IInS3l§ .gioS!* ISg^S-S g'gőjl! gaJljgg

Sfí cj"2 E-t«

u

9,7 33,6 47,9 8,8

1975. 9,5 31,5 49,3 9,7

1980. 7,4 28,9 56,7 7,0

1985 7,7 37,4 45,5 9,4

A z árbevétel mértékét a kibocsájtott termékmennyiséggel is lehet szabályozn i . Jelenleg a készletgazdálkodási szabályok szigorúsága miatt a vállalat termékeinek minél gyorsabb értékesítésére kényszerül. A piac alakulását esetenként sokkal jobban lehetne követni és bevé­ telnövelésre hasznosítani, h a a vállalat termékeiből a jelenleginél nagyobb készleteket tarthatna. A z ipari anyagok mennyiségének és árának növekedése a fatermék és faipari termék készletek csökkenését követeli meg. Bevételek o l ­ daláról a vállalat igen kismértékben tudja eredményét szabályozni, mert a termelés egyenletességére és fokozására, termékeinek értékesítésére szabályok ösztönzik, végső esetben kényszerítik. Az árpolitika az, amiben előbbre lehet és kell is lépni. Természetesen a minimális mozgáslehetőségeket vállalatunk is igye­ kezett kihasználni. Az eredmény alakításának másik meg­ határozó tényezője a költségek alakítása. Ebben a témában a vállalat az általa felhasznált anyagok mennyiségét befolyásolhatja, árát nem. A bérek alakítá-

sában önállósága látszólagos a szabá­ lyokadta határok és lehetőségek között sodródik igazodva környezetéhez és a többi erdőgazdasághoz. A z erdőfenntar­ tási járulékot n e m befolyásolhatja. A z értékcsökkenésben adott lehetőséggel csak igen megfontoltan szabad élni, az egyéb költség az a terület, melyen a vállalatnak v a n alakító szerepe. Befo­ lyásolható a költségoldal azzal is, hogy egyes munkákat n e m végzünk el, vagy nem a kívánt mértékben és szinten. Ilyen költségbefolyásoló szelep igen sok esetben a karbantartásra, fenntartásra fordított költségek összege. Előrelátha­ tóan és igen tudatosan k e l l gazdálkodni vele, mert az időben és a szükséges mér­ tékben végrehajtandó fenntartás elmu­ lasztása rövid távon költségmegtakarítás, de a következő években igen nagy árat kell érte fizetnünk. A Z a l a i E F A G költségarányai a kö­ vetkezők szerint alakultak (százalékban): 1970. vásárolt anyag 13.4 vásárolt energia 4,9 munkabér 39,9 közteher 9,9 értékcsökkenés 4,0 erdőfenntartás 17,8 egyéb 10,1

1975. 1980. 15,9 22,4 2,8 4,8 38,9 25,6 9,7 6,7 4,7 9,0 12,3 14,8 15,7 16,7

1985 25,0 2,4 29,0 10,0 8,3 13.5 11,8

A z adatokból egyértelmű, hogy a bél­ és a közteher meghatározó eleme a költ­ ségeknek. A létszám megtartása a fel­ adatok teljesítéséhez szükséges, így a szabályzók adta lehetőségek határáig a jövőben is lépni k e l l a jövedelmek nö­ velése érdekében. A fő figyelmet az anyagköltségre kell fordítani, mert e n ­ nek a költségelemnek a növekedési üte­ me a legegyenletesebb és legnagyobb. Vállalatunk költséggazdálkodása az erdészeteink, üzemeink j ó munkájától függ. A z erdészeti (üzemi) tervek költ­ ségnemenként tartalmazzák a felhasz­ nálható összegeket. Ezek betartását fo­ lyamatosan figyelemmel kísérjük és az eredmény növeléséhez szükséges válto­ zásokat elismerve értékeljük az egysé­ gek munkáját. A költséggazdálkodáson belül az egyéb költség az a másik terület, melynél a vállalat hatása érvényesülni tud. A vállalat költségösszetételét úgy is változtathatja, hogy bizonyos tevékeny­ ségeket előnyben részesít, míg másokat háttérbe szorít. A termelés, az üzemel­ tetés költségeit biztosítani k e l l az árbe-

Kétszintes erdeifenyves a lenti erdészetben vétel teljesítése érdekében. A fenntar­ tási munkáknál van mozgásterület. E z a mozgás azonban igen síkos pálya, mert a jövő teljesítés lehetőségeit kérdőjelez­ heti meg. Ezért csak ésszerű határok között lehet élni ennek eredményt sza­ bályozó hatásával. Elszámolási rendünk módot ad az átlagostól eltérő fenntar­ tási tevékenységnek elhatárolt megvaló­ sítására is, ennek a tömegesen jelent­ kező költségnövekedésnek több évre tör­ ténő elosztása egyenletesebb eredmény­ alakítást tesz lehetővé. A vállalati cél természetesen az egyenletes és ütemes, tehát tartamos eredménygazdálkodás. E z t a szabályzók gyakori változása, a ter­ melési feltételek állandó változásai miatt rendkívül nehéz elérni. Akkor gazdálkodunk jól, ha a lehető­ ségeinkkel jól élünk, a pillanatnyi elő­ nyökért nem adjuk fel a vállalat távlati céljait és nem rontjuk el a távlati lehe­ tőségeket. A Zalai E F A G az elmúlt években a tartamosság elvét m i n d az erdővagyon, m i n d a személyi állomány, műszaki fel­ tételek, m i n d a gazdálkodás tekintetében betartotta. A jövőben is ebben a szel­ lemben kíván dolgozni.

630*11

A ZALAI ERDŐK TERMŐHELYE , FAFAJÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA, EGÉSZSÉG I ÁLLAPOT A IVANICS JÓZSEF

A zalai erdők 110 533 ha-nyi területén (1985) a következő szer­ vek folytatnak erdőgazdálkodást: Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 52,2°i' -ban Balatonfelvidéki Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 8,6%-bon 4 állami gazdaság 3,6 -ban 53 termelőszövetkezet és 3 szakszövetkezet 35,3 <,-ban egyéb szervek 0,3%-bem Az erdőfelügyeletet 9í.4%-ban a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség, S,6 l -ban a Veszprémi Erdőfelügyelőség látja el. A megyére vonat­ kozó elemzéseknél legtöbbször csak a Zalaegerszegi Erdőfelügye­ lőség nyilvántartási adatait használjuk fel, ez is elegendő pontos­ ságot ad a fő tendenciák levonásához. n

ú

n

!)

ü

a

Termőhelyi viszonyok A rendelkezésre álló erdőtervi a d a t o k alapján, Z a l a m e g y e termőhelyi v i s z o ­ n y a i t , a z egyes tényezők következő megoszlásával jellemezhetjük. A terület 7 4 % ^ a " a gyertyános tödgyes klímájú, 2 1 % - a b ü k k ö s és 5 % - a kocsánytalan tölgyes, i l l e t v e cseres klímába esik. E z utóbbi d ö n t ő e n K e s z t h e l y térségében f o r d u l elő. F i z i k a i talaj féleségei: törmelék 1,0%, h o m o k 12,8%, v á l y o g 72,4%, a g y a g 13,8%. T e r m ő r é t e g é n e k vastagsága: i g e n sekély ( S E ) 0,4%, sekély ( S E ) 4 , 2 % , k ö z é p ­ m é l y (KMÉ) 13,5%, m é l y (MÉLY) 79,2%, i g e n m é l y (IMÉ) 2 , 7 % . Vízgazdál­ kodás s z e r i n t i g e n száraz (ISZ) 0 , 5 % , száraz ( S Z Á ) 3 , 1 % , félszáraz ( F S Z ) 2 3 , 3 % , üde (ÜDE) 6 2 , 3 % , félnedves ( F N ) 2 , 5 % , n e d v e s ( N E ) 1,0%, v i z e s ( V I ) 0 , 2 % , változó ( V Á L T ) 7 , 1 % . Hidrológiailag többletvízhatástól független ( V F L E N ) 80,4%, v á l t o z ó vízellátású ( V Á L T ) 1,7%, szivárgó v i z ű ( S Z Í V ) 3,8%, időszakos vízhatású ( I D Ö S Z ) 7 , 0 % , állandó vízhatású ( Á L L V ) 4 , 7 % , felszínig n e d v e s (FÉLSZ) 2,4%. A 29 féle g e n e t i k a i talajtípus közül l e g j e l e n t ő s e b b e k : a g y a g b e m o s ó d á s o s b a r n a erdőtalaj ( A B E ) 4 5 , 9 % , pszeudoglejes b a r n a erdőtalaj ( P G B E ) 15,8%, r o z s d a b a r n a erdőtalaj ( R B E ) 8,7%, barnaföld ( B F Ö L D ) 7 , 2 % , lejtőhordalék erdőtalaj ( L H E ) 4 , 2 % , réti erdőtalaj (RÉTIÉ) 2,7%, réti öntéstalaj ( R ö ) 2 , 2 % , lápos rétitalaj ( L R ) 2 , 0 % , réti t a l a j (R) 1,4%, sík láptalajok ( S L ) 1,3%.

A termőhelyi adottságok hasznosítása A z e r d ő k egészségi állapotával szoros összefüggésben v a n az, h o g y a t e r m ő ­ h e l y fatermőképességét l e g j o b b a n hasznosító célállományokat termesztünk-e? V a g y i s a fafaj összetétel megfelelő-e, és m i l y e n i r á n y b a n h e l y e s a változást elősegíteni. A kérdés vizsgálatát nehezíti, h o g y a z a l a i t e r m ő h e l y e k e g y i d e j ű l e g t ö b b értékes fafaj termesztését t e s z i k lehetővé. P l . a t e r m ő h e l y e k 75,5%-án j ó m i -

n ő s é g b e n termeszthető, i l l e t v e a t e r m ő h e l y n e k m e g f e l e l a tölgy, 77,6%-án a fenyő ( e b b ő l 6,9% az E F ) , 15,2%-án a bükk, 9,5%-án a cser, 11,4%-án az akác, 36,8%-án az e g y é b k e m é n y l o m b , 5,4%-án a nemesnyár, 2,4%-án a fűz, 6 , 8 % án az e g y é b l á g y l o m b . E számsor egyszerű arányosítását az 1. táblázat s z e m ­ lélteti. A m e n n y i b e n a % - o k a t területre is átszámítjuk, megállapítható, h o g y a ren­ delkezésre álló termőhelyet a legnagyobb mértékben — de még a maximális határon belül — hasznosította a B, EF, ELL és a cser. Alacsony hozama miatt a kívánatosnál magasabb az akác és gyertyán térfoglalása. A maximális tér­ foglalástól arányosan marad el a tölgy és a luc — egyéb fenyő. A j ö v ő állo­ mányösszetételének megrajzolásánál f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a k i a l a k u l t felújí­ tási g y a k o r l a t o t , a f a f a j o k m e g l e v ő térfoglalását, v a l a m i n t azt, h o g y a s z e r k e ­ zetátalakítás (főként akác) többletköltségeit az e r d ő g a z d á l k o d ó k n e h e z e n v á l ­ lalják, t o v á b b á a v a d k á r o k alakulását. Főbb észrevételek,

javaslatok:

— A b ü k k térfoglalása megfelelő, aránya az erdőtelepítések n ö v e k e d é s é v e l kissé csökken. — A cser és akác részarányának csökkentése az a l a c s o n y a b b használati érték m i a t t i n d o k o l t , m é r t é k é n e k a z o n b a n gátat szab az átalakítással j á r ó n a ­ g y o b b költség- és m u n k a i g é n y . — Zalában m i n t e g y 3500 h a g y e r t y á n főfajú á l l o m á n y található, e z e k átala­ kítása h o s s z a b b t á v o n i n d o k o l t . Elegyként közel 10 000 h a - r a a z o n b a n a j ö v ő b e n is szükség lesz. — A E K L - o t j e l e n l e g i e l e g y a r á n y b a n h e l y e s m e g h a g y n i , m í g a fűz e l e g y aránya csekély m é r t é k b e n e m e l k e d h e t . — A z E K L térfoglalását termőhelyileg n e m i n d o k o l t növelni. — A N N Y térfoglalása c s ö k k e n (főként k l i m a t i k u s o k o k b ó l és vadkárosítás miatt). — A szerkezetátalakítás 65%-át t ö l g g y e l (főként K T T - e l ) , 35%-át f e n y ő v e l (főként L F és E G Y F - e l ) . Bár a f e n y ő térfoglalásának n ö v e l é s e d ö n t ő e n a vadkárosítás csökkenése után lehetséges. 1.

Fafaj összetétel változások

Fafaj

Elegyarány 1985. I . 1-én

A termőhelyek arányos hasznosítása mellett

%

T CS B GY A EKL NNY FÜ ELL EF FF LF, EGYF

20.8 6,6 14,4 13,4 14.9 2,4 1.2 0,5

6.3 13,7 1,6 4,2

31,5 4,0 6,3 4.7 15.3 2,2 1,0 2.8

6.9 0,9 24.4

Távlatban javasolt

%

30,0 3,8 14,0 9,1 9,1 2,4 0,8 0,7 5,6 13,0 1,1 10,4

táblázat

Véghasználat és elsőkiyitelfi erdősítés fafajmegoszlása (Csak Zalaegerszegi Érdőfelügyelőség 1976—1985) Véghasználati terület ha

Egyéb össz. Erdei fenyő Fekete fenyő Luc és egyéb fenyő Fenyő összesen

1 974

15,9

— — —

— — —

—

•—

•—

—

1 258

10,1

12 478

100,0

Erdősítés kiv. együtt

ha

%

ha

%

2 536 71 799

23,0 0,6 7,3

1392 75 33

30,2 1,6 0,7

3 928 146 832

25,2 0,9 5,3

3 782 109 392

34,3 1,0 3,6

25 171 1156

0,5 3,7 25,1

3 807 280 1 548

24,4 1,8 9,9

1 090 3 2 230

9,9 —

20,3

966 5 788

21,0 0,1 17,1

2 056 8 3 018

13,2 0,0 19,3

11 012

100,0

4611

100,0

15 623

100,0

ha

10,1 6,4 8,2 10,4 38,9

1 261 799 1 027 1 302 4 857

Erdőtelepítés első kivitel

%

%

Tölgy Cser Bükk Gyertyán Akác NNY HNY, ELL

Mindösszesen

Erdőfelújítás első kivitel

3. táblázat Befejezett erdősítések fafaj megoszlása (Csak Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség 1976—1985) Erdőfelújítás ha % Tölgy Cser és Ekem. B A NNY H N Y és E L L EF FF L F és E G Y F Összesen

Erdőtelepítés ha %

Együtt ha

%

1 388 67 718 3 705 49 336 2 021 11 2 324

13,1 0,6 6,8 34,8 0,5 3,1 19,1 0,1 21,9

510 96 6 31 194 1037 1107 17 692

13,8 2,6 0,2 0,8 5,3 28,1 30,0 0,5 18,7

1 898 163 724 3 736 243 1 373 3 128 28 3 016

13,3 1,1 5,1 26,1 1,7 9,6 21,8 0,2 21,1

10 619

100,0

3690

100,0

14 309

100,0

M i l y e n irányban h a l a d t u n k az elmúlt 10 é v s o r á n ? A 2—3 táblázat adataiból — fafajonként — a k ö v e t k e z ő f ő b b megállapítások tehetők. T ö l g y . A z erdőfelújítás és az összes erdősítés részaránya m e g h a l a d t a a v é g ­ használt területet és az átlagos elegyarány mértékét. A z erdősítési t e v é k e n y s é g a t ö l g y térfoglalásának n ö v e k e d é s é t e r e d m é n y e z t e . E z a növekedés, a k o r á b b i tervciklusból is áthúzódó befejezett erdősítéseknél k i s e b b mértékű, m i n t az első kivitelű t e v é k e n y s é g b e n . M e g k e l l j e g y e z n i azt is, h o g y a t i s z t a t ö l g y arány az erdősítésekben k i m u ­ tatottnál 1 0 — 2 5 % - k a l a l a c s o n y a b b , az e g y é b l o m b o s o k jelenléte m i a t t ( G Y ) . C s e r . Térfoglalása csökkent, 9 1 , 1 % - b a n átalakításra került. B ü k k . A felújítás 2 2 , 2 % - k a l e l m a r a d t a véghasználat m ö g ö t t . Itt f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a m a g t e r m é s b ő l a d ó d ó ciklikusságot, v a l a m i n t azt, h o g y a B t é r f o g ­ lalása a korosbodással, a n e v e l ő v á g á s o k végzése során növekszik.

Véghasználat és első kivitelű erdősítés megoszlása Zala megyében (Zalaegerszegi Eráof. + BEFAG zalai része 1976—1985) Fafaj

Véghasználat ter. ha

T CS B GY A NNY HNY, ELL

1 315 1 158 1 059 1 323 4 862

Egyéb össz. EF FF L F és E G Y F Fenyő összesen Mindösszesen

2 063

— —

— — — 1 398 13 178

Erdősítés

% 10,0 8,8 8,0 10,0 36,9

— —

15,7

— — :— 10,6 100,0

ha 4 072 253 872

—

3 812 319 1 550

•—

%

25,1 1,5 5,4

—

23,5 1,9 9,5

—

2 138 138 3 076

13,2 0,9 19,0

16 230

100,0

G y e r t y á n . A z erdősítési s t a t i s z t i k a gyertyán célállományt n e m m u t a t k i , a valóságban a T, B , E F állományokban 10—25%-ban jelen v a n , m e l y a későb­ b i e k b e n elegyarányként m e g j e l e n i k . A k á c . A z erdőfelújítási aránya t o v á b b r a is m a g a s , a n n a k ellenére, h o g y a v é g ­ használt állományok 22,1%-át átalakítottuk. F e n y ő k . A z erdősítés korábbi túlzott aránya csökkent, a j e l e n l e g i v o l u m e n j ó l szolgálja a távlati célkitűzéseket. A z E F a kívánatos s z i n t körül szerepel, a L F rovására növelni k e l l e n e az E G Y F ( V F , Z D F ) arányát. ö s s z e s s é g é b e n megállapítható, h o g y az elmúlt 10 év erdősítése kedvező irányban befolyásolta a zalai erdők összetételét. E z t erősíti m e g a f o l y a m a t b a n lévő erdősítések fafaj összetétele is, a h o l a T 36,5%-ot, C S — E K L 1,3%-ot, B 8,7%-ot, A 13,4%-ot, F 29,4%-ot képvisel. A 4. táblázat adataiból kitűnik, h o g y a Balatonfelvidéki E F A G kezelésében lévő e r d ő k b e n folyó tevékenység a l i g módosítja a Z a l a e g e r s z e g i Erdőfelügyelőség adataiból l e v o n t k ö v e t k e z t e ­ téseket. M i l y e n a zalai e r d ő k egészségi állapota? J e l e n l e g az erdőt ért károsításokról az e r d ő g a z d á l k o d ó k jelzőlapjaiból, v a l a ­ m i n t az erdőfelügyelőségi m é r l e g b e s z á m o l ó k b ó l szerezhetünk tudomást. E két forrás a z o n b a n n e m f o g l a l k o z i k a teljes kárszerkezettel és f ő k é p p e n n e m a z o k <övetkezményeivel, m i v e l d ö n t ő e n a f o l y a m a t b a n l e v ő erdősítések tartományát fogja át. Mégis, a kárfajták gyakoriságáról kizárólag e források a d n a k eligazí­ tást. V a d k á r . A f o l y a m a t b a n l e v ő z a l a i erdősítésekben — 10 é v a l a t t — 2143 h a , 54 312 m F t értékű, v a l a m i l y e n konkrét okra-károsítóra visszavezethető e r e d ­ ménykiesés történt, m e l y b ő l a mennyiségi vadkár 20°/o-ot, a rovarkár 7 % - o t tett k i . (1985-ben mindkettő háromszorosára növekedett.) A mennyiségi v a d ­ károsítás a 4 8 % - o s aszálykárhoz viszonyítva csekélynek tűnik, de f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , h o g y a v a d k á r b i z o n y o s területeken visszatérő jelenség és a v a d m e g e r e d t , élő csemetéket pusztított e l , m í g az aszálykárban g y a k r a n csemete­ kezelési-ültetési h i b á k b ó l eredő k á r o k is b e n n e s z e r e p e l n e k . A károsítás elhá­ rítása é r d e k é b e n — 10 é v a l a t t — 62 725 f m új vadkárelhárító kerítés épült és 3525 f m - t újítottak f e l .

A minőségi vadkár számottevő jelentkezését 1981-től t a p a s z t a l h a t j u k . A f o l y a m a t b a n l e v ő erdősítésekben az alábbiak s z e r i n t a l a k u l t : 1981 131 h a , 1982 90 h a , 1983. 116 h a , 1984: 655 h a , 1985. 1537 h a . A kártétel nagysága 1984-től robbanásszerűen e m e l k e d e t t , 1985-ben a f o l y a m a t b a n l e v ő erdősítések 18,7%-át érintette. A z 1986. évi a d a t o k e károsítás t o v á b b i emelkedéséről tanúskodnak. A befejezett 10—30 é v közötti á l l o m á n y o k b a n k e l e t k e z e t t k á r o k lényegesen n a g y o b b a k , m i n t a m i t a f o l y a m a t b a n l e v ő erdősítésekben k i m u ­ tattunk. A minőségi k á r o k emelkedése azért nyugtalanító, m e r t hatásuk tartós, a károsítás megszűnte után is a f a á l l o m á n y g y e n g e v a g y közepes minősítést érhet e l . ( A mennyiségi károsítás hatása a pótlással l é n y e g é b e n eltűnik.) A z 1986. t a v a s z i gyorsjelentés a Z E F A G 10—30 é v közötti e r d e i b e n 1560 h a minőségi károsítással érintett területet t a r t a l m a z , a m e l y e n a károsítás erélye 21,7%. A kártétel 6 1 % - b a n rágás, 3 9 % - b a n hántás. A károsítás 5 1 , 9 % - b a n l o m b á l l o m á n y o k b a n , 4 8 , 1 % - b a n f e n y ő á l l o m á n y o k b a n k e l e t k e z e t t . A károsított f a f a j o k s o r r e n d j e : T 31,7%, L F 22,6%, E F 19,8%, B 1 2 % , S F 3,4%, K 2 , 5 % , A 2 , 1 % , Z D F 1-3%, G Y 2 , 1 % , S Z 6 0 , 9 % , V F 0,7%, M É 0,6%. A hántáskár n a g y o b b arányban az A , S Z G , E F , G Y , Z D F , SF-nél f o r d u l t elő, m í g a t ö b b i fafajnál rágáskár v o l t a m e g h a t á r o z ó . E l e m i károk. A z elmúlt 10 é v b e n a z a l a i erdőket i g e n jelentős e l e m i k á r o k érték, a m e l y e k k o m o l y g o n d o k a t o k o z t a k az erdőgazdálkodás m e g s z o k o t t r e n d ­ j é b e n és károsan h a t o t t a k az á l l o m á n y o k szerkezetére (lékek, f o l t o k k e l e t k e ­ zése) és elősegítették a b i o t i k u s károsítok elszaporodását, csökkentették az élőfakészlet gyarapodását. F ő b b kártételek időrendi s o r r e n d b e n : — 1978 júliusi viharkár l o m b á l l o m á n y o k b a n , a kárnagyság 20 840 b r m . — 1979 téli hótörés f e n y v e s e k b e n , kártétel 2920 b r m . — 1979 nyarán széltörés l o m b á l l o m á n y o k b a n , kártétel 2250 b r m . —• 1980 n o v e m b e r é b e n hótörés-döntés T , B , F , A á l l o m á n y o k b a n 6900 b r m . — 1981 d e c e m b e r é b e n hótörés 126 600 b r m . — 1983 viharkárosítás l o m b á l l o m á n y o k b a n 10 920 b r m . — 1984 januári és februári széltörés 23 600 b r m ( 6 6 % fenyő, 3 4 % l o m b ) . — 1984 júliusi viharkár 1400 b r m ( l o m b ) . 3

3

3

3

3

3

3

3

3

1978-tól 1984-ig összesen 195 430 b r m nyilvántartott a b i o t i k u s kár k e l e t k e z e t t , m e l y b ő l hótörés és döntés 136 420 b r m , v i h a r k á r 59 010 b r m . Száradás. K e d v e z ő n e k k e l l j e l e z n i , h o g y az ország e g y é b körzeteiből i s m e r t t ö l g y pusztulást n e m észleltünk, bár ú g y tűnik, m i n t h a m a g a s a b b l e n n e a száradékképződés. Feltűnően g y a k r a n j e l e n t k e z n e k száradó fák az á l l o m á n y ­ szegélyeken, az erdőszéleken (főként a b ü k k n é l ) . J e l e n l e g a l e g g y a k r a b b a n és f o l y a m a t o s a n száradó f a f a j u n k a szelídgesztenye. E g y e s körzetekből s z i n t e m á r e l is tűnik. E r d e i n k b e n m a g a s a száradék m e n n y i s é g e . E z összefüggésben v a n a z z a l , h o g y a n ö v e d é k f o k o z ó gyérítések 24%-ának végrehajtása az elmúlt 10 é v b e n e l m a r a d t . Eltűnt a g y a k o r l a t b ó l a k o r á b b i évtizedekben r e n d s z e r e s e n végrehajtott egészségügyi termelés. N ö v e l t e a száradék m e n n y i s é g é t a hótörés és a g y a k o r i viharkár. A z e r d ő k egészségi állapota és állékonyságának m e g ­ őrzése é r d e k é b e n e g y i k l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a száradék termelésének m e g ­ felelő s z i n t r e v a l ó emelése. 1981-ben figyeltünk f e l először M É f i a t a l o s o k pusztulására, a m e l y e k b e n a másodlagos károsítok is g y o r s a n m e g j e l e n t e k . A részleges pusztulás m i n t e g y 50 h a - t érintett 1981—1984. között. 1985-ben ú j a b b erdőrészletekben n e m jelentkezett. 3

3

B i o t i k u s károsítások. A z u t ó b b i é v e k b e n m e g f i g y e l h e t ő az o r m á n y o s o k e l s z a ­ p o r o d á s a és az általuk o k o z o t t kár n ö v e k e d é s e . F e n y ő s körzetekben az E F , L F , S F erdősítésekben átlagosan 3 0 % - o s a kártételük. E témánál észrevéte­ l e z n i k e l l , h o g y a fenyő vágásterületeken t e l j e s e n e l m a r a d a tuskók k é r e g telenítése, a f e n y ő hulladék megsemmisítése, m e l y elősegíti az o r m á n y o s o k elszaporodását. I l y e n irányban h a t o t t a hótörés is. E g y e s k ö r z e t e k b e n m a g a s a p a j o r kár. A z aszályos 1983. é v k ö v e t k e z m é n y e k é n t , elsősorban a lucfenyő á l l o m á n y o k b a n fellépett a P I T Y O G E N E S C H A L C O G R A P H U S (firkáló szú). Szárazabb t e r m ő h e l y ű l u c o s o k b a n — 1981—86. között — 21 h a k ö z é p k o r ú á l l o m á n y t k e l l e t t véghasználni a F O M E S A N N O S U S ( g y ö k é r r o n t ó tapló) károsítása m i a t t . K á r l á n c o l a t o k . Szólni k e l l arról, h o g y l e g g y a k r a b b a n tapasztalható pusztulást n e m e g y tényező o k o z z a , h a n e m kárfeleségek s o r o z a t a . Szárazság-gomba-szú-, v a d k á r - v i h a r k á r stb. láncolatban. A z általános e r d ő k é p azt m u t a t j a , h o g y f i a t a l és k ö z é p k o r ú á l l o m á n y o k magassági tagozódása m i n t h a k i s e b b l e n n e a k o r á b b a n megszokottnál. M i ezt e g y védekezési funkció kialakulásával magyarázzuk. T e r m ő h e l y károsítás. A gazdálkodás f e l a d a t a i t ú g y k e l l végrehajtani, h o g y a t e r m ő h e l y termőképességét m e g ő r i z z ü k . A b e f o l y á s o l ó t é n y e z ő k közül m e g k e l l említeni, h o g y a n a g y g é p e k — a z a l a i e r d ő k b e n is — a felázott t a l a j o n m o z o g v a jelentős talajtömörítő hatást f e j t e n e k k i , a m e l y akadályozza a v í z beszivárgását, csökkenti a m a g és csemete befogadását, a fák növekedését, t o v á b b á elősegíti a vízmosások keletkezését. Becslésem s z e r i n t e károsítás az éves véghasználati terület 20—30%-án m e g ­ állapítható. N ö v e k s z i k a tősérült e g y e d e k aránya i s . A z eddigieknél n a g y o b b körülte­ kintést kíván a vízrendezések megtervezése és f o k o z n i k e l l a v í z m o s á s o k m e g k ö t é s é t . A 10 é v v e l k o r á b b i időszakhoz képest n ö v e k e d e t t az e r d e i h u l l a ­ dék m e n n y i s é g e , m e l y a n a g y o b b mértékű humuszképződést segítheti. Erdőterület csökkenése. A z a l a i e r d ő k n e m c s a k n ö v e k e d t e k az erdőtelepítés révén, h a n e m r e n d s z e r e s e n csökkent is a fatermesztést szolgáló terület. E z a csökkenés 1976—85. közötti é v e k b e n 752 h a - t tett k i . A z i g é n y b e v é t e l az alábbi f ő b b célok érdekében, történt: k i s b a l a t o n i tározó é r d e k é b e n 335,2 h a , v i l l a n y p a s z t a 85 h a , út- és útpászta 77,2 h a , olajkúthely-gázvezeték 58,9 h a , vízren­ dezés-víztározó-vízműépítés 24,1 h a , b á n y a 14,3 h a , r a k o d ó 1,2 h a , melioráció 37,6 h a , szántó 5 h a , h á z h e l y 4,7 h a . E g y é b k i s e b b beruházásra 14,1 h a , cse­ m e t e k e r t 49,1 h a , karácsonyfatelep 4 h a , közjóléti tisztás 3,9 h a , nyiladék 5,7 h a , v a d f ö l d 32,3 h a .

• A z a l a i e r d ő k b e n az elmúlt 10 é v b e n b e k ö v e t k e z e t t változások a k ö v e t k e z ő ­ k é p p e n foglalhatók össze: — Növekedett az erdőterület és kedvező irányban változott a fafajösszetétel. — A faállományt és a termőhelyet számos negatív hatás és károsítás érte, amely azonban még nem jelent olyan mértéket, mely a tartamos és ered­ ményes erdőgazdálkodás lehetőségét veszélyeztetné. — Ráirányítja azonban a figyelmet arra, hogy az erdősítési, termelési, köze­ lítési feladatok megtervezésénél figyelembe kell venni a kárforrásoltat, ugyanakkor olyan technológiát kell kialakítani, amely legalább az emberi mulasztástól, kártevéstől megóvja az erdőt.

A budafai arborétum

EGZÓTÁK TERMESZTÉS E ZALÁBA N DR.

PÁLL

A zalai erdők fafajokban gazdag, ele­ gyes állományok. Ezért a fatermesztésben a természetszerű erdőgazdálkodás irányelvei a meghatározók. Sok olyan, kevésbé értékes (gyertyán, cser, akác), kitűnő termőhelyen álló véghasználati korú állománnyal is rendelkezünk v i ­ szont, melyeknek fafajcserés átalakítása mindenképpen indokolt. Ezért a bővített újratermelés lehetőségeit kutatva, keres­ ni kezdtük azokat a fafajokat, melyek­ kel fenti célkitűzés megvalósíthatóvá _Xáhk. A z 50-es évek végén hozzánk került a surdi egzóta csemetekert. Pagony (Petrzilka) Károly nagyszerű hagyatéka. A kitűnő szakember, a fenyők szerelmese, úttörő munkát végzett az egzóták hono­ sítása terén. A csemetekertben található számtalan egzóta, meglepő méreteivel és fatömeghozamával meggyőzően bizonyí­ totta egyes egzóta fajok erdőgazdasági jelentőségét is. M i v e l legbiztosabb i n d i ­ kátornak az idős egzóta fákat, facsopor­ tokat véltük, megkezdtük gazdaságunk területén és annak környezetében azok felkutatását, adatainak regisztrálását. Meglepő adatokat kaptunk, melyekből néhányat szeretnénk ismertetni. S u r d 6 C erdőrészben lévő vörösfenyő törzsek 80 éves k o r b a n 41 c m átmérőt és 32 m magasságot értek el.

MIKLÓS

Magyarszerdahely községhatárban 90 éves korban 32 c m átmérőjű, 36 m m a ­ gasságú vörösfenyő törzsek voltak talál­ hatók. Zalaegerszeg 54 A erdőrészben lévő duglászok 70 éves k o r b a n 50 c m átmé­ rőjűek, 33 m magasak voltak. A z iharosberényi községhatárban köz­ vetlen a liszói erdőtömb mellett álló zöld duglászfenyő facsoport egyes tör­ zsei 78 éves k o r b a n elérték a 60 cm-es átmérőt, 37 m magasságot is. A surdi csemetekertben levő m a m m u t fenyők példányai közül a legvastagabb 90 cm, de a legvékonyabb is 60 c m át­ mérőjű volt, 45 éves korban. Sormás 5 A erdőrészben levő sima­ fenyők 55 éves k o r b a n 33 c m átmérőt, 30 m magasságot értek el. M i v e l termőhelyi viszonyaink nagyon változatosak, a legmegfelelőbb egzóta fafajok megválasztása nem könnyű fel­ adat. Ezért létesítettük a budafai arbo­ rétumot 1960-ban. A z arborétum létesí­ tésének célját a következőkben jelöltük meg: — A z o k n a k az egzóta fafajoknak a meghatározása, m e l y e k k e l a terü­ letegységen lévő összes fatermés mennyisége és minősége növelhető. — A különböző egzóta fafajok legfon­ tosabb termesztéstechnikai eljárá-

sainak kidolgozása. — A zalai termőhelyeken termesztett egzóták faanyagának és egyéb m e l ­ léktermékeinek k o m p l e x hasznosí­ tása. — Aklimatizálódott egzóta magtermő facsoportok, faállományok nyerése. — A különböző kedvező tulajdonságú ökotípusok kiválasztása. ( P l . fagy ellenállóképesség, gyors növekedés, keskeny korona, vékony ágszerkezet stb.) — Oktatási, kutatási és egyéb tudomá­ nyos célok szolgálata. — Esztétikai és jóléti igények kielé­ gítése. Fejlesztési tervet dolgoztunk k i . Rész­ letesen áttanulmányoztuk a hazai és kül­ földi irodalmat, majd megterveztük az egyes állománytípusokat. A z állomány­ szerű telepítésekben az egzótákat vagy elegyetlenül, vagy természetes elegyfáikk a l . vagy nálunk őshonos — főleg árny­ tűrő lomb — fafajokkal elegyítettük. E l ­ sősorban fenyőfélékkel foglalkoztunk. A z arborétumban mintegy 220 fajta fa és cserje található, melyből 132 faj a fenyő. A z arborétumi ültetésekkel párhuza­ mosan hozzáfogtunk a vörösfenyő, sima­ fenyő, zöld duglászfenyő fokozott ülteté­ séhez is. A vörösfenyőt szálanként, a simaienyőt, zöld duglaszfenyőt kisebb csoportokban, elsősorban pótlásként ül­ tettük. Egy-két helyen elegyetlen sima­ fenyő, zöld duglászfenyő állományokat is létesítettünk. 1960-ban történt az első méretes csemetés, tághálózatú ültetés Budaián az arborétumban. E z t követően, majdnem minden évben történt tághálózatú ültetés, többféle fenyőfajjal. A mé­ retes csemetékkel történt tághálózatú erdősítések eredményeiről 1968-ban. A z Erdő X V I I . évf. 5. számában, majd 1980ban A z Erdő X X I X . évf. 6. számában számoltunk be. 1984-ben Sopronban, az Erdészeti és F a i p a r i Egyetem tudomá­ nyos ülésén, majd ezt követő helyszíni bemutatón ismertettük eddigi tapaszta­ latainkat. A 26 évi tapasztalat még n e m elég ahhoz, hogy messzemenő következtetése­ ket lehessen levonni, az egzóták ter­ mesztésére nézve. Mégis, h a a budafai arborétumban és az egyéb területeken fellelhető egzóta facsoportokat, állomá­ nyokat részletesen elemezzük, sok fon­ tos következtetést levonhatunk már most. Alkalmazható

fafajok

Zöld duglászfenyő — (Pseudotsuga menziesii v. menziesii). M i n d az arborétum­ ban, m i n d az egyéb állományokban messze túlszárnyalja az összes hazai és

egyéb külföldi fenyőfajt. M i n t érdekes­ séget szeretnénk megemlíteni, hogy N a g y ­ kanizsától légvonalban, mintegy 70 k m re, Jugoszláviában Ptuj mellett, a m i termőhelyi viszonyainkhoz hasonló kö­ rülmények között, K r c s e r i n a 22 b erdő­ részben levő 84 éves zöld duglászfenyő állomány átlagátmérője 50 cm, átlag­ magassága 43 m , összes fatömege 1003 m /ha. Már fiatal korban rohamos növeke­ désével, minden fafajt elhagy, de igazi fölénye 50 éves k o r után jelentkezik. Míg a lucfenyő 60 éves kora után leg­ többször erősen visszaesik fejlődésében a különböző károsítások hatására, a zöld duglászfenyő teljesen egészséges és je­ lentős vastagsági növedék hozására ké­ pes. A z erdei-, vörös-, lucfenyőnél lénye­ gesen nagyobb a fahozama, jobb a rege­ neráló képessége. M i v e l idősebb korban elég durván kérgesedik, a vadkárnak is jobban ellenáll. A termőhellyel szemben igényes. A le­ vegő páratartalmát igényli. Bükk, vagy gyertyán klímájú termőhely típusokba ültethető. Legszebb az üde agyagbemosódásos barna és a lejtőhordalék erdő­ talajokon. Pseudogleyes talajra nem sza­ bad ültetni. Döntő a származás kérdése. Amíg n e m tudunk saját magtermő fák­ ról tobozt gyűjteni, kénytelenek vagyunk import magot beszerezni. Dr. Szőnyi László kutatásai alapján a m i körülmé­ nyeinknek leginkább az U S A Darlington 403. származási körzetből való mag felel meg. Kísérleteztünk a dugványról való sza­ porítással is. Sajnos nem sikerült üze­ m i méretekben bevezethető eljárást k i ­ dolgozni, bár külföldön ( N S Z K ) a kér­ dés megoldott. A n e m megfelelő szár­ mazású magból nevelt csemete, illetve állomány fagyérzékeny, rossz fejlődésű, korántsem igazolja az előzőkben elmon­ dottakat. Nagy erdőrészletekbe, koncent­ ráltan szabad csak elültetni, minden esetben bekerítve. A pótlásra szálanként, vagy kisebb csoportokba beültetett fák nagy része a vadkár áldozatai lesznek. 3

Simafenyő (Pinus strobus) A zöld dug­ lászfenyő után a második legnagyobb fatömeget adó fafaj. A legszebben a l a ­ zább, homokos szerkezetű, barna erdő­ talajokon fejlődik. A z azonos korú erdeiés lucfenyőnél lényegesen nagyobb f a tömeget hoz. Különösen alkalmas tág­ hálózatú, fácskás ültetésre, rövid vágás­ fordulóban kezelt ültetvény céljára. B i ­ zonyításul két erdőrész adatait ismer­ tetjük. A Nagykanizsa 51 A erdőrészben 3 X 1 , 5 m-es hálózatban fácskás ültetés történt

rösfenyő plantázs. Rendkívüli növeke­ dést m u t a t n a k Budafán a Larix eurolepis példányai (21 éves k o r b a n átmérő 32 cm, magasság IS m). A japán vörösfenyő (Larix leptolepis) rendkívüli gyors növekedése 20 éves k o r a után lelassul. Erősen ágasodik, törzsalakja g y a k r a n kardalakú. Rövid vágásfordulóban kezelt „ipari erdő" cél­ jára lesz valószínűleg alkalmas, összes­ ségében a vörösfenyő a zöld duglászfe­ nyő és simafenyő fatömeghozamát n e m éri el, de fája a legértékesebb az összes felsorolt fenyők közül.

Bükk természetes felújítás erdészetben

a

letenyei

1969-ben simafenyő fafajjal. A z E R T I 1979-ben és 1985-ben állományfelvételt végzett, m e l y szerint 1979-ben 14 éves k o r b a n 147 m / h a , 1985-ben 20 éves k o r ­ ban 264 m / h a fatömeg volt a területen, 1984-ben a törzsszám a felére lett csök­ kentve, ennek ellenére a simafenyő a k o r - és magassági adatok szerint a II. fatermési osztályú erdeifenyő főállománynak felelt meg, de az erdeifenyő csak 218 m / h a fatömeget adott volna. A Homokkomárom 1 G erdőrészben 2,8X2,5-es hálózatban történt simafenyő fácskákkal az ültetés. A z E R T I felvétele alapján 1980-ban 17 éves k o r b a n 199 m / h a , 1985-ben 22 éves k o r b a n 291 m / h a volt a fatömeg. ö t év alatt a 92 m / h a fatermés 18,4 m / h a folyónövedéknek felelt m e g ! S o k törzs elérte a fűrészrönk méretet. N a g y hátránya a károsítok elleni gyen­ ge ellenállóképesség. Rendkívül veszé­ lyezteti a pajor, az Armillaria, a Cronartium és a v a d .

M e g k e l l még említeni, a következő egzóta fafajokat is s ezekkel kísérleti jelleggel feltétlenül foglalkozni kell. E z e k : óriási tuja (Thuja plicata) 24 éves korban egyes törzsei 36 c m átmérőt és 15 m magasságot, oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) egyik ökotípusa 26 c m átmérőt és 16 m magassá­ got, és a mammutfenyő (Sequoiadendron giganteum) egyes keskeny koronájú pél­ dányai 10 éves korban 18 c m átmérőt és 7 m magasságot értek el a budafai arborétumban. Elsősorban az üde pára­ dús völgyekben, domb lábazatokban m u ­ tatnak rendkívüli fejlődést. Termelési célkitűzés — technológia

3

3

3

3

3

3

3

Vörösfenyők és hibridjeik (Larix decidua, Larix eurolepís, Larix leptolepis) Fejlődésük nagyon eltérő. Általában a gyors kezdeti növekedést 30 éves k o r után pangás követi. A laza szerkezetű, szivárgó vizű, agyagbemosódásos b a r n a erdőtalajok a legmegfelelőbbek a szá­ mára. A származás kérdése itt is fontos. A nemesített szaporítóanyag biztosítását szolgálja a S u r d mellett kialakított v ö ­

A szaporítóanyag-termeléssel n e m kí­ vánunk részleteiben foglalkozni, m i v e l az meghaladná ez ismertetés kereteit. E z ideig a zöld duglászfenyő, vörösfe­ nyő, simafenyő csemetéket többnyire csupaszgyökérrel ültettük k i . A magbe­ szerzés nehézségei és drága volta, v a l a ­ m i n t az erdeményesség növelése érde­ kében rátértünk a nagyobb méretű, b u r ­ kolt gyökerű (Nyssula-tekercses, fólia­ tasakos) csemeték fokozott termesztésé­ re. A z egzóták ültetési hálózatát, elegyí­ tését, a szükséges erdőnevelési eljárá­ sokat a termelési célkitűzés szabja meg. Alapvetően két célt lehet kitűzni az eg­ zóták termesztése terén: — méretes faanyag termesztése 80—100 éves vágáskor mellett; — nagytömegű fenyőfaanyag termeszté­ se 30—40 év alatt (ültetvény). A méretes faanyag termesztésére a zöld duglászfenyő a legalkalmasabb Reális elvárás tőle 80—100 éves k o r r a megfelelő termőhelyen az 1000 m / h a fatömeg. A méretes, burkoltgyökerű cse­ metéket 3 X 3 m-es hálózatba célszerű ültetni, lucfenyővel elegyíteni, ezt kará­ csonyfa céljára k i lehet szedni. A másik fafaj, a legértékesebb fenyő­ fát adó Larix decidua, illetve Larix eu3

rolepis. Ezeket 5 X 5 m-es hálózatba k e l l ültetni és v a l a m i l y e n árnytűrő fafajjal (bükk, hárs, gyertyán) elegyíteni. Bár kevesebb fahozam várható, de az nagy értékű lesz. Ültetvény céljára elsősorban a simafenyő és a japán vörösfenyő a l ­ kalmas, de foglalkozni k e l l az óriás t u jával, az oregoni hamisciprussal és a mammutfenyővel is. E z esetben a sima­ fenyőt 3 X 3 m-es — papírfa, rúdfa ter­ melés esetén 3X1,5 m-es —, a japán v ö ­ rösfenyőt 5 X 5 , az óriás tuját, oregoni hamisciprust 3 X 3 m , a mammutfenyőt 6 X 6 m-es hálózatba célszerű ültetni. A z ültetvényt a kívánt célátmérő e l ­ érésekor kitermeljük. E z 30 év alatt 300 —400 m / h a ipari célra alkalmas összes fatömeg megtermelését jelenti jelentős munkabérés munkaerő-megtakarítás mellett. (Részletes ismertetés A z Erdő 1980. év X X I X . évf. 6. számában talál­ ható, v a l a m i n t az E F E tudományos ülé­ sén 1984-ben hangzott el.) A lucfenyő is kiválóan alkalmas ültet­ vény céljára. Erről Cehe Zoltán A z Erdő X X X V . évf. 10. sz.-ban részletesen be­ számolt. Tapasztalataink az ott leírtakat teljes mértékben alátámasztják, ezért e fafajjal itt külön n e m foglalkozunk. Műiden egzóta ültetést — a m i körül­ ményeink között — be k e l l keríteni. A z ültetés után szükség esetén vegyszeres gyomirtást, sarlózást, sarj leverést k e l l végezni. Méretes faanyag termesztése esetén egy tisztítást k e l l végezni, m e l y ­ nek során a főfafaj (zöld duglaszfenyő, vörösfenyő) uralmát a felsőszintben b i z ­ tosítani kell. A gyérítések rendkívül egyszerűen, sablonosán hajthatók végre, s ez nagy előny. Ültetvényekben az ápo­ lás után semmilyen nevelővágást n e m k e l l végezni, csak véghasználatot. A z egzótákat elsősorban a j ó termő­ helyen álló, kevésbé értékes fafajú állo­ mányok fafaj cserés átalakításánál k e l l alkalmazni. A 10 éven belül véghaszná­ latra előírt cser, gyertyán, akác állo­ mányok területe a megyében 11 000 ha. m

s

Ebből fafajcserés átalakításra mintegy 5—6000 ha-t lehetne számításba venni. Ezen túlmenően a megyében még mint­ egy 14 ezer ha „talajvédő gyep is talál­ ható, melynek hasznosítása rendkívül időszerű. Ezek közül is sok területet l e ­ hetne felhasználni fenyőtermesztés cél­ jára. Egyéb javaslatok. A gazdálkodókat a jelenlegi rendel­ kezések n e m ösztönzik, sőt esetenként gátolják, hogy egzóta fenyőkkel ültesse­ nek. A 16/1985. MÉM sz. utasítás szerint csak az erdőtervben megjelölt, egy fa­ fajjal szabad erdősíteni. A z egységár csak a lejtfok szerint differenciál e s n e m tesz különbséget az egyes fenyőfajok között. (1 h a befejezett fenyő erdősítés értéke 10° alatti lejtős területen 60 000 Ft, akár zöld duglász, vagy erdeifenyő, akár 1000 m / h a vagy 500 m /'ha fatömeg hozása várható 100 éves korban.) Tehát fel kellene oldani a merev elő­ írásokat és lehetőséget kellene adni, hogy a bükk és gyertyános tölgyes klí­ májú termőhelytípusokban fenti fafajo­ kat lehessen ültetni. Célszerű lenne az egységáron felül felárat is fizetni. Fontos további feladat a felhasználók­ kal az előzőkben leírt fafajok komplex hasznosítását ismertetni, m i v e l azokat nem ismerik, idegenkednek azoktól. A z N S Z K - b a n p l . a duglaszfenyőfa ára, a luccal azonos a fapiacon. Ismertetésünkben nem törekedtünk teljességre, csak az idáig leszűrhető leg­ fontosabb tapasztalatokat és az azokból levonható következtetéseket próbáltuk összefoglalni. A z biztosan megállapítha­ tó, hogy a felsorolt fafajokkal megfelelő termőhelyen az élőfakészlet és az iparifa lényegesen növelhető, a termőhely ter­ mőképessége jobban kihasználható. Ezért úgy véljük, hogy fokozott ültetésükkel nagy lépést tehetnénk előre az erdőgaz­ dálkodás hatékonyságának fokozásában. 3

3

A lapban megjelent tanulmányok szerzői: dr. Andor József Z E F A G vezérigazgatóhelyettes, Nagykanizsa; Csillag Jenő ERDŐ VÁLL igazgató, Zalaegerszeg; dr. Fatalin Gyula a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség igazgatója, Zalaegerszeg; Földes Kálmán főerdőfelügyelő, Nagykanizsa; Ivanics József a Zalaegerszegi Erdőfelügyelőség osz­ tályvezetője, Nagykanizsa; Mátrabérci Sándor Z E F A G osztályvezető főmérnök, Nagy­ kanizsa; Nagy László Z E F A G vezérigazgató-helyettes, Nagykanizsa; dr. Páll Miklós Z E F A G osztályvezető főmérnök, Nagykanizsa; Spingár Ferenc erdészetigazgató, Nagykanizsa; dr. Várhelyi József Z E F A G vezérigazgató, Nagykanizsa.

A MŰSZAK I FEJLESZTÉ S IDŐSZER Ű KÉRDÉSE I É S AZ ELŐFELTÉTELE K MÁTRABÉRCI

SÁNDOR

M i n d e n fejlesztés kiindulópontja a m e g l e v ő állapot vizsgálata, a fejlesztésre ható t é n y e z ő k feltárása és rögzítése. A Z a l a i Erdő- és F a f e l d o l g o z ó Gazdaság ezen tényezői a k ö v e t k e z ő k b e n foglalhatók össze: — e r d ő á l l o m á n y a i n k m i n ő s é g e a s z a k m a i kötelezettség i g é n y é v e l h a t e r d ő ­ művelési t e v é k e n y s é g ü n k színvonalának tartására, i l l e t v e t o v á b b i f e j l e s z ­ tésére ; — fafaj összetételünk k e m é n y l o m b o s j e l l e g e m e l l e t t jelentős (22%) arányt képvisel a fenyő, m e l y n e k termelési technológiájában fejlett t e c h n i k a átvételére v a n e l v i lehetőség; — fahasználati v o n a t k o z á s b a n l é n y e g é b e n végrehajtottuk a műveleti g é p e ­ sítést, a z o n b a n az áhított technikaváltásnak m a m é g a kontúrjai s e m rajzolódtak k i ( n e m c s a k nálunk, h a n e m a fejlett „ k e m é n y l o m b o s orszá­ gokban" sem); — fafeldolgozásunk m a d ö n t ő e n fűrészipari j e l l e g ű , fűrészárut és fűrészelt szelvényárut állítunk elő jelentős e x p o r t hányaddal — m e g é r t e k a f e l ­ tételek a r r a , h o g y a k ö v e t k e z ő időszakban e m e l j ü k a kibocsátott t e r m é ­ k e i n k készültségi szintjét, m e l y e t gyártmányfejlesztéssel k í v á n u n k m e g ­ valósítani ; — műszaki ellátásunkban v a n n a k m e g o l d a t l a n p r o b l é m á i n k , m e l y e k felszá­ molásával javítható a g é p e k éves h a s z n o s időalapja; — a jelentős fülledékeny arány az erdőfeltárási tevékenység állandó és a d o t t s z i n t e n tartását írja elő vállalatunknak; — végezetül megállapítható, h o g y a fejlesztés realizálásának személyi, tárgyi feltételei b i z o n y o s korlátozó t é n y e z ő k m e l l e t t a d o t t a k . ( E z e n t é n y e z ő k között egyes térségek munkaerőhiányát, a d o t t technológiai területek a l a c s o n y gépesítettségét, i l l e t v e a d o t t t e c h n i k a elérhetetlenségét kell értenünk.)

FeZsőraJcodói anyagmozgatás és -felkészítés a letenyei erdészetben

A FEJLESZTÉS IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI Erdőművelés A z ágazat fejlesztését a s z a k m a i igényesség s z e m előtt tartásával k e l l k e z e l ­ nünk, kihasználva m i n d e n lehetőséget a z é l ő m u n k a kiváltására. Fejlesztési célkitűzéseink:

1. A m a g g a z d á l k o d á s b a n e l ő t é r b e k e l l h e l y e z n i a g e n e t i k a i l a g értékes v e t ő m a g előállítását és szakszerű tárolását. Lehetőségek: folytatni kell a bükk m a g ­ t e r m ő á l l o m á n y a i n k termésfokozására i r á n y u l ó m e g b í z á s o s kutatásainkat, p o z i t í v e r e d m é n y esetén egészen az ü z e m i s z i n t m e g v a l ó s í t á s á i g ; v ö r ö s f e n y ő és e r d e i f e n y ő plantázsokat k e l l l é t r e h o z n u n k ; 2. A s z a p o r í t ó a n y a g - t e r m e l é s v o l u m e n é n e k n ö v e l é s e m e l l e t t a termelési t e c h ­ n o l ó g i á i n k a t t o v á b b k e l l fejlesztenünk. Lehetőségek: bajcsai üzemünkben ú j a b b területeket k e l l használatba v e n n i ; a N y s u l a r e n d s z e r ü n k t o v á b b f e j ­ lesztésével n a g y c s e m e t e termelést szükséges m e g v a l ó s í t a n u n k ; a c s e m e t e ­ termelés táptalaj ellátását Bajcsán k é r e g k o m p o s z t r a a l a p o z o t t a n k e l l m e g o l ­ d a n u n k ; ú j a b b g é p e k használatba v é t e l é v e l e m e l n ü n k szükséges a gépesítés színvonalát; j e l e n t e r v i d ő s z a k b a n indítanunk k e l l a duglászfenyő v e g e t a t í v szaporítási kísérleteit; 3. Erdőfelújításainknál, a h o l ez lehetséges, e m e l n ü n k k e l l a m u n k á k i g e n a l a ­ c s o n y gépesítettségi szintjét. Lehetőségek: a vágástakarítás m e g k e z d e t t g é p e ­ sítését a k ö v e t k e z ő é v b e n be k e l l f e j e z n ü n k ; a z e x t e n z í v t a l a j előkészítés gépesítésére saját fejlesztésű pásztázógépet alakítunk k i ; u g y a n c s a k saját fejlesztésű m u n k a g é p p e l t e r v e z z ü k a természetes felújításoknál a „ m a g b e ­ f o g a d á s " h a t é k o n y s á g á n a k a f o k o z á s á t ; k i k e l l alakítanunk a n a g y c s e m e t é s gépi ültetés rendszerét. Ü z e m i s z i n t r e k e l l e m e l n ü n k a gépi ültetéssel e g y i d ő b e n történő v e g y s z e r e z é s t ; e m ó d s z e r a takarékos vegyszerfelhasználás m e l l e t t elegendő lágyszárú n ö v é n y z e t e t h a g y a v a d számára t a k a r m á n y k é n t : korszerű, t e r m e l é k e n y és k ö l t s é g k í m é l ő v a d k á r e l h á r í t ó r e n d s z e r t k e l l k i a l a ­ kítanunk; 4. A n e v e l ő v á g á s o k végrehajtásánál á l l o m á n y k í m é l ő , v a l a m i n t é l ő m u n k a c s ö k ­ kentő t e c h n o l ó g i á k kialakítását és bevezetését k e l l m e g k í s é r e l n ü n k . Lehető­ ségek: f o g a t m e n t e s kísérleti r ö v i d f á s gyérítési t e c h n o l ó g i á n k a t ü z e m i s z i n t r e k e l l e m e l n ü n k ( a h o l az á l l o m á n y v i s z o n y o k ezt m e g e n g e d i k ) ; e l e g y e t l e n , a l a ­ c s o n y a b b értékű l o m b o s á l l o m á n y a i n k n á l — a z aprítéktermeléssel e g y i d ő b e n — át k e l l térni a m e c h a n i k u s n e v e l ő v á g á s o k r a ; a kései n ö v e d é k f o k o z ó g y é r í ­ tésekben a hosszúfás m u n k a r e n d s z e r h e l y e t t r ö v i d f á s m e g o l d á s o k a t k e l l k e r e s n ü n k ; saját fejlesztésű közelítő e s z k ö z ö k kialakításával részleges f o g a t ­ kiváltást k e l l m e g k í s é r e l n ü n k . Fahasználat Fahasználatunk elmúlt tizenöt é v i n é h á n y mutatóját szemlélteti a g r a f i k o n . Á t t a n u l m á n y o z á s a után a k ö v e t k e z ő megállapítások t e h e t ő k : — tizenöt év a l a t t k e r e k 40 e z e r k ö b m é t e r r e l n ö v e l t ü k nettó fakitermelé­ sünket 27,5%-os létszámcsökkenés m e l l e t t ú g y , h o g y az ágazatba t ö b b , m i n t 300 millió f o r i n t n y i t e r m e l ő e s z k ö z t r u h á z t u n k b e (szinttartás és bővítésre), ez u t ó b b i a k b ó l k ö v e t k e z i k , h o g y e g y „ f ő kiváltása" átlagos árszinten m i n t e g y 700 e z e r f o r i n t u n k b a k e r ü l t ; — fahasználati é l ő m u n k a felhasználásunk m a a l i g k e v e s e b b m i n t 4 ó / m , és t o v á b b i jelentős csökkentésére a m ű v e l e t i gépesítés n e m a d lehetőséget. 3

A ZEFAG néhány fahasználati mutatója

KITERMELT FA TÖMEG

N;

u*

O

Oi o

'o <-r;

Nj O)

\j

Nj ^

N) (O

W O

U> —

o

o

ö

o

°

o

o

BERUHÁZÁS (m

(ntltom'l

Ft)

E b b ő l következik, h o g y „ f e n y ő adottságunk" m i n d e n k i s lehetőségét k i k e l l használnunk az é l ő m u n k a felhasználás t o v á b b i csökkentésére; — a 302 ezer nettó k ö b m é t e r fakitermelésünk b i z o n y o s mértékű növelésére a d n a k lehetőséget e r d ő t e r v e i n k ; a t ö b b l e t kapacitás m e g t e r m e l é s e k i e m e l t feladatunk kell, hogy legyen. A megállapítások m e g is határozzák az ágazat fejlesztésének időszerű fel­ adatait a k ö v e t k e z ő k s z e r i n t : • 1. A tervidőszak v é g é r e fakitermelési kapacitásunkat az erdőtervi lehetőségek szintjére k e l l emelnünk. Lehetőségek: h á r o m körzetben 25 ezer t o n n a aprítéktermelés megvalósítása a p i a c i lehetőségek f ü g g v é n y é b e n ; f e n y ő tarvá­ gásainkban nagyteljesítményű t e c h n i k a alkalmazása a tervidőszak második felében; bér-eszköz-teljesítmény összefüggésében felül k e l l vizsgálnunk és korszerűsítenünk a fakitermelési technológiánkat;

2. Korszerűsítenünk k e l l faanyagmozgatásunk b i z o n y o s területeit. Lehetőségek: m e g k e l l kezdenünk a felkészítőhelyi anyagmozgatás gépesítését; t o v á b b i k i h o r d o k alkalmazásával, közbeeső rakodóhálózat kiépítésével lehetőséget k e l l teremtenünk a nagyteljesítményű tehergépkocsik — csúcsidőben i d e g e n kapacitások — részbeni alkalmazására; változatlan s z i n t e n k e l l f o l y t a t n u n k erdőfeltárási tevékenységünket. Fafeldolgozás Fafeldolgozási fejlesztéseink a gyártmányfejlesztést és a t e c h n i k a i színvonal emelését célozzák. A fejlesztés időszerű kérdései: 1. F a i p a r i gyártmányfejlesztések. Lehetőségek: h o s s z t o l d o t t f e n y ő szelvény áru gyártása épületasztalosipari i m p o r t helyettesítési céllal; a szárítókapacitásunk felfuttatásával célszerűnek látszik e g y r u g a l m a s gyártósor telepítése; a t e r v ­ időszak m á s o d i k felében furnér késelőüzem létesítése, m e l y lehetőséget a d h a t a mikrofurnér, m i n t új termék kifejlesztésére. 2. Fafeldolgozásunk t e c h n i k a i színvonalának emelése. Lehetőségek: vákuumfejes önjáró r a k o d ó g é p kialakítása a nehéz fűrészáru mozgatásához saját fejlesztésben; a l e n t i új t o v á b b f e l d o l g o z ó c s a r n o k u n k b a n k o r s z e r ű b b a n y a g ­ mozgatási technológia telepítése; a fűrészáru kérgezés megoldása közvetlen v a g y közvetett úton (előbbi e s e t b e n fűrészáru k é r g e z ő g é p kifejlesztése, u t ó b b i esetben a rönkkérgezés megvalósítása l e h e t a m e g o l d á s ) ; a rönkkérgezéshez k a p c s o l ó d ó kéregbrikettálás preferált beruházás, megoldására t e r ­ melői ár ( v a g y árkiegészítés) t o v á b b i rendezése esetén kerülhet s o r ; m e g ­ o l d a n d ó a v é k o n y f e n y ő r ö n k feldolgozása; az idén indítjuk, a tervidőszak v é g é n g o n d o l j u k az e l e k t r o n i k a és számítástechnikai lehetőségek k i t e l j e s e ­ dését; az e l e k t r o n i k a alkalmazása a f a a n y a g felvételezéseknél, a lézertech­ n i k a az e x a k t fűrészelési h e l y z e t e k megadásával javítja a k i h o z a t a l i ; a szá­ mítástechnika m o s t induló alkalmazása a terméknyilvántartástól a p e n g e ­ osztásig a d h a t jelentős segítséget a k o r s z e r ű b b termelésirányításhoz. Műszaki ellátás Műszaki ellátásunk javításához a következő fejlesztések időszerűek: 1. Z a l a e g e r s z e g e n új k ö z p o n t i j a v í t ó m ű h e l y t telepítünk. 2. N é h á n y egységünknél erdészeti karbantartó m ű h e l y e k létesítése i n d o k o l t . E z e n m ű h e l y e k az a l a c s o n y fokozatú szemlék és futójavítások g y o r s e l ­ végzésével csökkentik a javítási időket, miáltal n ö v e l i k a termelőeszközök produktivitását, n e m beszélve a szervezési kihatásokról. 3. A k u t p r o b l é m á n k g é p e i n k telephelyezésének megoldása, m e l y e t j e l e n t e r v ­ időszakban kívánunk indítani. 4. V é g ü l , de n e m utolsó s o r b a n jelentős tartalékaink v a n n a k a szakszerű javítás-karbantartás-gépkezelés területén. E v o n a t k o z á s b a n beruházás n e m szükséges, i t t az érdekeltségi rendszerünk erősítése, a hatékony s z a k m a i oktatás, v a l a m i n t a céltudatos felelősségrevonás h o z h a t e r e d ­ ményt.

*

Fő vonásaiban e n n y i b e n rögzíthetők a V I I . ötéves tervidőszak időszerű f e j ­ lesztési kérdései és a megvalósítási lehetőségek. E g y m o n d a t b a n összefoglalva, a fejlesztéseknek az erdőművelési m u n k a színvonalasabb és h a t é k o n y a b b végrehajtására, a fahasználatnál az erdőtervi lehetőségek kihasználására, a k i t e r m e l t f a m a g a s a b b készültségű hasznosítására, v a l a m i n t a műszaki ellátás színvonalának az emelésére k e l l , h o g y irányuljanak.

AZ ÜZEM I IRÁNYÍTÁ S FEJLESZTÉS E ZALÁBA N SPINGÁR

FERENC

A Z a l a i Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság munkájának folyamatos elemzése, a gazdálkodást jellemző adatok alakulása már 1982-ben felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezetkorszerűsítés felé vezető lépéseket k e l l tenni az eredményesség növelése érdekében. 1983-ban viszont egyértelművé vált, hogy a vállalatvezetés is lépéskény­ szerbe került, s elsőként a Nagykanizsa környékén működő három hagyományos szervezésű — a Zalakomári, a Nagykanizsa-déli és a Nagykanizsa-északi — erdészet összevonását határozta el. A három egység összevonás előtti tevékenységét az 1. táblázat érzékelteti. A z összevonással egyidőben az ábra szerint módosítottuk az erdészet szervezetét. A z új irányítási rendszer kialakítása és az összevonás azonban nem volt zökkenőmentes.

1. A gazdálkodás adatai 1983 és 1984-ben Zalakomár

N K . Dél

N K . Észak

Együtt

1984

1983 Terület Élőfa térfogat Fakitermelés Erdőfelújítás I . k i v . Létszám, műszaki adm. f i z i k a i , képzett

ha em m ha fő fő fő

Bruttó eszk. ért. T e r m . érték Össz. t e r m . k t s g . ebből a n y a g munk.bér energia Üzemi eredmény

mFt mFt mFt mFt mFt mFt mFt

3

3

3 303 805 20 486 36,4 14 3 120

4 322 1 100 28 628 37,0 20 3 139

4 075 1 079 21 381 27,9 18 3 94

12 117 32 167 33 733 7 045 6 795 9 535 —1 566

12 431 42 501 36 913 7 330 7 089 8 682 + 5 588

13 064 30 547 31 817 6 551 4 844 8 179 —1 270

11 700 2 984 70 495 101,3 52 9 353 37 105 102 20 18 26 + 2

612 215 463 926 728 396 752

11 700 2 984 65 771 105,3 46 10 354 50 376 124 326 113 526 22 604 28 871 19 298 +10 800

A z erdészet módosított szervezete Erdészetvezető

| Erdőművelési ágazatvez. 1 műsz. v e z . 2

Fahasználati ágazatvez. 1 műsz. vez. 2

Kerület csoport irányító erdész kerületvezető erdész vadász b e o s z t o t t erdész szállító erdész f i z i k a i dolgozó

Gépüzemi ág. vez. 1 művez. 1 adm. dolg. 2

Adminisztráció admin. vez. 1 dolgozók 7 pénztáros 1

M e l l . üzemági ágazatvez. 1 művez. 1

12 13 1 4 3 350

Miként azt az 1. táblázat is érzékelteti, a három hagyományos egységben a szerve­ zettség, a gazdálkodói szemlélet, a munkafegyelem és az emberi kapcsolatok külön­ böző színvonalúak voltak. A megnövekedett földrajzi távolságok még fokozottabban nehezítik az információáramlást és feltétlenül szükségessé teszik egy korszerű hír­ közlési rendszer beállítását, amelynek hiánya most jelentős hatású. A z o k a belső munkairányítók, a k i k a korábbi k i s egységekben sem tudták átfogni munkaterüle­ tüket, az összevonás után s e m változtak meg képességek és tudás dolgában. Gondot okoz az is, hogy a — m a már létszükségletet jelentő — személyszállítás eszközállo­ mányában eddig még n e m történt változás. Idő k e l l ahhoz, hogy az ágazatok vezetői azonos „hullámhosszon" dolgozzanak, azonos értelmezéssel irányítsanak, ellenőriz­ zenek és gondoskodjanak az irányításukra bízott emberekről. A három térség m u n ­ kaerő-ellátottságának különbözősége m i a t t nagy távolságú, keresztirányú munkás­ szállítások is szükségessé váltak, melyeknek elfogadtatása gondot és átmeneti lét­ számcsökkenést okoztak. A kerületvezetői rendszer módosítása is sok, korábbi hiá­ nyosságot hozott felszínre. A módosítások és azok hatása 1. Rendszeressé tettük a kerületvezetői (havi) és a műszaki irányítói (heti) meg­ beszéléseinket, amelyeken koordináló, feladatmeghatározó és kiértékelő munkát végzünk ágazatra, munkaterületre és személyre szóló mélységig. 2. Negyedévenként, félévenként összehívjuk a brigádvezetőket tájékoztató, véle­ ményegyeztető megbeszélésre. 3. A z egység gazdálkodási eredményeiről havi és negyedévi kiértékelést készítünk, amelyet a kerületvezetők és brigádvezetők kezébe adunk. 4. Újra szabályoztuk az anyagfelhasználás rendjét és rendszerét. A jelenlegi gazdálkodásunkat jellemző adatok ismeretében nyugodtan kijelent­ hetjük, hogy az összevonás indokolt volt. E z t igazolják az 1984. év adatai is (1. táblázat). A z erdészet területén változatlan f i z i k a i létszámmal úgy oldottuk meg feladatain­ kat, hogy segítséget tudtunk nyújtani a társerdészetek fakitermelési feladatainak teljesítéséhez is (kb. 6000 m mennyiségben). A z összevonás több érdekes kérdést és problémát hozott felszínre, amelyek a vál­ lalatvezetést majdhogynem meglepték. Kiderült, hogy a vállalaton belül az azonos igényszint és szabályozottság ellenére, üzemenként jelentős különbség tapasztalható a munkák végrehajtásának minőségében. Különösen kiugró eltérések voltak az erdő­ művelési ágazat területén, ahol a gazdálkodási hiányosságok évekig észrevétlenek maradhattak. Érezhető volt a változás a fakitermeléseknél, a választékolás igényes­ sége területén. E z t igazolják a 2. táblázat adatai. A főbb erdőművelési munkák terület- és fajlagos munkabéradatai is mutatják az eltérő szemléletet és igényességet, s n e m indokolják az eredményességi (eredménytelenségi) különbözőségeket (3. táb­ lázat). 3

A munkairányítás erdészeti rendszere A megnövekedett gazdálkodási egység a korábbitól eltérő irányítási lehetőségeket adott. Lehetővé vált, hogy a tervfeladataink időbeli és térbeli lebonyolítására több végrehajtási variánst dolgozzunk k i . N e m k e l l azon gondolkodni, hogy egy-egy nagy teljesítményű erő- és munkagép — a társerdészethez történt átirányítás után. — m i l y e n műszaki, illetve emberi problémákkal tér vissza. Átszabályozódtak a z egyes beosztások j o g - és kötelességkörei. Miután az üzemi szervezet területi kiterjeszkedésében, súlyában, belső és külső erőforrásaiban megváltozott, a szervezeti struktúrának is követnie kellett a m ó d o ­ sulást. A belső irányítás módosítása, az ágazati rendszer n e m jelentett változást, hiszen a műszaki vezetői felállás is hasonlóan funkcionált. S o k k a l izgalmasabb, érdekesebb és nagyobb horderejű volt a kerületcsoport-rendszer kialakítása. A z átszervezés időszakában tanulmányoztuk az ország különböző területein végre­ hajtott szervezetmódosításokat, s azok indokait. A művezetői tevékenységi kör rend­ kívül sokrétűen került szabályozásra. A z egyes formák előnyeinek és hátrányainak összevetése után döntöttünk úgy, hogy a hagyományos kerületrendszerek fenntar­ tásával fogunk dolgozni, annak kisebb változtatásával. Természetesen lehetnek helyzetek, helyek, személyi adottságok, amelyek esetén indokolt a szakosítás; viszont az uniformizálás legalább a n n y i r a kárt okozó is lehet. A szakosítást ugyanis esz­ köznek tartjuk és n e m módszernek.

2. A fakitermelés választékösszetétele Választék

Együtt összesen 1983 1984 m % m % 3

Az erdőművelési munkák fontosabb adatai

3

Rönk Bányászati Papíi'fa Feld. fa Egyéb ip. fa össz. ip. fa Tűzifa Vastagfa Agfa

20 906 30,94 23 501 36,98 792 1,17 443 0,70 11 186 16,55 14 012 22,06 5 943 8,80 4 762 7,49 6 400 9,48 4 220 6,64 45 227 66,94 46 938 73,87 22 341 33,06 16 604 26,13 67 568 100,00 63 542 100,00 2 927 4,15 2 228 3,39

Összesen:

70 495

65 770

Talajelők., ha . Ft/ha Erdősítés, ha Ft/ha Befejezetlen ápolás, ha Ft/ha Befejezett ápolás, ha Ft/ha T i , ha Ft/ha

1983. év együtt

1984. óv együtt

171,9 2763 147,9 3516 949,5 1209 106,6 838 255,3 1665

188,6 3363 184,6 3174 835,0 1497 148,4 879 169,9 1309

Kétségtelenül előnyös a szakosítás az ágazatirányító szakembereknek, mert kisebb létszámmal k e l l „bajlódniuk". A z is elvárható a szakosított termelésirányítótól, hogy a szűkebb szákterületük részletkérdéseivel is elmélyültebben foglalkozzanak. G y a ­ korlati tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy a szakosítás számos hátránya az előnyöket kiegyenlíti, sőt meghaladja azokat. A szakosított termelésirányító látás­ módja előbb-utóbb beszűkül. Már n e m gazdaként kezeli, védi, óvja a munkaterü­ letét. A z erdőt n e m m i n t biológiai egységet szemléli, kezeli, „alkotja", h a n e m abban egy részfeladatot lát, figyelmét eközben elkerüli a másik részterület gondja. A vágásvezető erdész gondja csupán az, hogy az élő fát kitermelje, felkészíttesse, hogy a választékolás előírásszerű legyen; de hogy az a terület m i k o r , m i l y e n áron lesz erdősíthető és m i l y e n fafajjal, az őt már „hidegen hagyja". A vágásvezetőnél már szinte természetesen „illetmény" hossztoló végzi a választékolást, s ő maga csak a k k o r fogja meg a hossztoló lécet és kacort, h a ellenőr érkezik a területre. Miután a készleteket egy másik erdész kezeli, szállítja, n e m érdekli a szállítás üteme, az anyagromlás mértéke; s n e m is várható el tőle, hogy a munkatársával kerüljön összeütközésbe. A vágásvezető általában a fakitermelőkkel együtt érkezik a munkaterületre és távozik onnan. A védszolgálati tevékenységből a legritkább esetben veszi k i a részét. A z erdőművelést irányító művezető (erdész) látszólagosan (valóságosan?) könynyebb munkája nagy lelkiismeretességű szakembert kíván. N a g y területen, több m u n k a h e l y e n kellene neki is jelen lennie, hiszen n e m valószínű, hogy egyidőben csak egy helyen, és csupán egy munkaféleséget k e l l végeztetnie. A z igazság az, hogy csak az a személy végez jó munkát m i n t szakosított erdész, a k i hagyományos er­ dészként is hivatástudattal dolgozik. A z erdőgazdálkodás n e m azonos az i p a r r a l . Itt a művezetők emberi, személyi kapcsolatai az állandó (éves) és kampányfeladatok elvégzése során is lényegesek, már csak a munkaerő biztosítása érdekében is. Adottságaink és eredményeink alapján kerestünk ezért olyan megoldást, amely lehetőséget ad a szakmai tudás, a felelősségérzet, a gyakorlati tapasztalat eddigiek­ nél jobb kihasználására. E z t a kerületcsoport-rendszer szervezeti forma kialakításá­ val értük el. Szerepet játszott ennek létrehozásában az erdészet erdőterületeinek földrajzi elhelyezkedése, tömbjeinek száma és nagysága. Lehetőség nyílott arra, hogy a 800—1600 ha-os erdőtestek 2—3 erdészkerületét kerületcsoportokba vonjuk össze. Ennek egyik — legképzettebb — erdészét az alapfeladatainak ellátásán túl csoportirányítói tevékenységgel is megbíztuk. Természetes, hogy a kötelezettségek mellett jogokkal is fel kellett ehhez ruházni őket. E d d i g i tapasztalataink általában jók. A teljesség igénye nélkül néhány előnyt itt felsorolok: 25 kerületvezető helyett csak 12-vel k e l l intenzív kapcsolatot fenntartani a műszakvégzés, az elszámolás, leszámolás területén. A képzettség, a tudás és a személyi tekintély így elismerésre kerülhetett, de mód nyílott a differenciáltabb anyagi és erkölcsi elismerésre is. ösztönző az új beosztás, hiszen a jobban dolgozó­ nak módja v a n az előrelépésre ezen a téren is. A csoportvezetők olyan ismeretek birtokába igyekeznek kerülni, (munkaügyi, szakmai stb. téren), a m e l y e k k e l eddig nem törődtek. A partnerkapcsolatokban is kedvezőbb helyzetbe került a belső mű­ szaki irányítás, összességében elmondható, hogy a területnagyobbodás sok többlet­ munkával, de ezzel együtt jelentős többleteredménnyel is járt.

630*9

A ZALA I ERDŐGAZDÁLKODÁ S 30 ÉV E AZ ERDŐFELÜGYELE T TÜKRÉBEN FÖLDES

KÁLMÁN

A tanulmány a nagykanizsai erdészet állományviszonyainak 30 évi szerkezetváltozásával kísérli meg bemutatni az erdőgazdálkodás eredményeit az erdőfelügyeleti munka tükrében. A fafajok fatermőképességén át az összfatermésig érzékeltetni óhajtja, mit is értünk zalai erdőgazdálkodáson.

A z e r d ő g a z d á l k o d á s e r e d m é n y e i és g o n d j a i társadalmi m u n k a m e g o s z t á s b a n születnek az E R T T , az E R S Z , az e r d ő f e l ü g y e l e t és az e r d ő g a z d á l k o d ó n a k e g y ü t t m ű k ö d é s é b e n . M i n d e g y i k s z e r v e z e t m u n k á j á n a k tárgya az erdő. E r e d ­ m é n y e i n k e t és g o n d j a i n k a t is c s a k az e r d ő r ő l m e g i s m e r t a d a t o k tükrében mérlegelhetjük. A z e r d ő g a z d á l k o d ó k t e v é k e n y s é g e általában i s m e r t , de a t ö b b i •— m e g h a t á r o z ó — s z e r v e z e t t e v é k e n y s é g é t ismerethiányból fakadó f e l h a n g o k kísérik. E r d ő g a z d á l k o d á s o n általában az E F A G - o k t e v é k e n y s é g é t értik, f i g y e l ­ m e n k í v ü l h a g y v a , h o g y M a g y a r o r s z á g o n t ö b b s z e k t o r ú erdőgazdálkodás f o l y i k , s m i n d e n e r d ő g a z d á l k o d ó s z e r v e z e t e r e d m é n y é b e n b e n t v a n a társadalmi m u n ­ k a m e g o s z t á s b ó l eredő mellérendelt s z e r v e z e t e k munkájának g y ü m ö l c s e is. M i n ­ den s z e k t o r n a k összes e r d ő g a z d á l k o d ó j á v a l m á r csak az e r d ő f e l ü g y e l e t érint­ kezik. E r d ő f e l ü g y e l e t — a k ö z h i e d e l e m m e l ellentétben — M a g y a r o r s z á g o n m i n d i g is v o l t a k o r i g é n y e i s z e r i n t . A felszabadulás után ú g y a l a k u l t , h o g y 1954. V I I I . 1-ével OEF-rendelkezésre az Á l l a m i Erdőrendezési Intézet átvette az e r d ő g a z ­ daságoknál a d d i g „ e r d ő m ű v e l é s i e l ő a d ó kettő" m u n k a k ö r b e n d o l g o z o t t a k a t . A m u n k á t az O E F Erdőrendezési Főosztálya irányította az ü z e m t e r v i f e l ü g y e ­ let, s s o k - s o k m á s e s e t i ü g y vitelében. L e g t e r h e s e b b a b i r t o k p o l i t i k a intézése v o l t , m e l y e t a b b ó l az adottságból k i f o l y ó l a g k e l l e t t v é g e z n i , h o g y az a k k o r m ű k ö d ő e r d ő g a z d a s á g o k e g y részében m é r n ö k s e m v o l t . Í g y m ű k ö d ö t t az állami erdőrendezési e r d ő f e l ü g y e l e t i s z e r v e z e t 1967-ig, s a z e z a l a t t végzett m u n k á j á t az új gazdasági m e c h a n i z m u s bevezetésekor a z z a l honorálták, h o g y a k i a l a k u l t m u n k a k ö r t o v á b b v i t e l é r e felállították a k ö z ö s szervezetű erdőren­ dezőségeket, s e n n e k j o g u t ó d j a a m a i e r d ő f e l ü g y e l ő s é g . A z erdőfelügyeleti m u n k a k ö r ö k ú g y a l a k u l t a k k i , h o g y e g y felügyelő álta­ lában e g y e r d ő g a z d a s á g o t , s az a n n a k munkaterületébe eső t ö b b e g y é b erdőt felügyelt. A z én m u n k a t e r ü l e t e m a Délzalai Áll. Erdőgazdaság és hozzá k a p ­ c s o l ó d ó a n e g y Á G és 135 erdőbirtokosság v o l t . A z ó t a t ö b b s z ö r i átszervezés után ú g y v á l t o z o t t a munkaterület, h o g y j e l e n l e g a h á r o m erdészetből i n t e g ­ rálódott n a g y k a n i z s a i erdészet a területem. A z elmúlt 30 é v e r d ő g a z d á l k o d á s á t is e z e n erdészet által k e z e l t e r d ő k a d a ­ t a i v a l k í v á n o m szemléltetni. E z m e g l e h e t ő s e n j ó áttekintést nyújt a z a l a i e r d ő k r e . E r e d m é n y e i b ő l és g o n d j a i b ó l következtethetünk a z a l a i e r d ő k b e n v é g b e m e n t változásokra.

1. A n a g y k a n i z s a i erdészet á l l o m á n y v i s z o n y a i 1955—1985 _ fsüTáJcsoport csop.

áve L - l o

^ 2 0 éves

Tölgyek 55 Csert. Bükk Gyer­ tyán A.kác Kőris EKL + GXU Nyarak

Hárs

Fenyők

"±5o jj-oo-^áizes k o r l ^ o l ^ o év korosztályban : ha 687

1133

414

96

3

3676

54.9

716 358

882

775

677

68

3652

547

2o9

41

1

1155

53.5 33.1 1-1.6 lO.É

22o

154

16

825

38 27o

85 55

7o

2o6 139

85

4

4

56

371

55

4o

lo4

139

169

42o

85 55

45 147

5o

74

3o7

224

685

36o

171 188

85

33

262

6o4

32o

55

6ol

87 57o

229

43

85

455

167

248

51

72

15o

44

2

3

3

46

53

44

8

983 3 243 : - l 6 o 21 2 1627 22 144 1472 1443

5

6

55

71

85

16

55

22

38

83

2o

19

7

85

23 8o

15

53

72

22

17

72

lo

69

9

6

88 l6o

231 198

129 216

lo

55 55

121

85

96

55

3

6

85

6

31

2

3

45

7

4

1

2

17 17

12

8

55

2

2

85

2

3

7

7

9

55

146

78

12o

199

46 72

O s s z e s e r 55 85 I d e á l i s 55 Koro.- _ m e g o s z l . 85

359

88

2o75

436 2734 249o 1 3 o 5

-465

1156

2126

_25o

L249

1

1

2684 1695 2622 2o76 1 8 o l 247o 2113 1972

44 263 1335 1463 1499

1

7.6

24 -330

53.3 9 . 1 + 177 7o.2 l o . 7 55.2

15.0

52.7 1 3 . 6 L3.8 13.3

- 15 5

L6.8

8.6 - 5 1 1

342

24.3

3.2

181

1-6.8

4.7

189

51.6

2o 3

1-2.0

í.e + l.S

163

L1.2

1.5

84

L9.3

o.e

574

27.6

5.3

723

52.4.

6. 1

26

52.1

0.2

96

57.8

o.c

. 6

2

52.4

'33.9

932

1

3

479 -959

L3H- b . u

1

1

21 4o

35

.Ser. 3 o évi u vál­ tozás ha

632

65'h 3o6

85

Éger

megoszlása

4 37.o 44.1

593

51.8

5.1

1459

21.4

13. í

14

-79

+ 1 4_Q + 7

o.í ~ 0. í

28

9 lo835

-161

o

36

+ 886

5 3 . 2 ]oo.c

3 7 4 l o 8 3 5 1-6.3 JDO.C 25o }.o835 1-5.6 336

j.0835

4-7.1

A n a g y k a n i z s a i erdészet, s állományviszonyai 2

A z erdészet 844 k m közigazgatási területen fekvő 11 825 h a állami e r d ő b e n gazdálkodik. E b b ő l 10 835 h a a faállománnyal borított terület. E n n e k 1 2 % - a v a l a m i l y e n korlátozás alá esik, ez véghasználatban 1425 h a , évi 5,4 h a tiltást, halasztást j e l e n t . E z t s o k a l j u k . A z erdészet munkaterületébe e s i k két h o m o k ­ vidék, a z a l a i d o m b v i d é k déli része, s a göcseji bükktáj délnyugati része. Más n é z ő p o n t b ó l parkerdő, pihenőerdő, természetvédelem, m i n d megtalálhatók. A z erdészet felfogásában, szervezettségében o l y a n , h o g y a nélkülözhetetlen „ h á t ­ tér" segítséggel képes a rábízott összerdőgazdálkodási f e l a d a t a i n a k m e g f e l e l n i .

A z 1. táblázatba szorított álláspontokra és f o l y a m a t o k r a röviden a következő megjegyzések i n d o k o l t a k : a) A m a i erdészet a k k o r a erdőn gazdálkodik, m i n t a m e n n y i erdőt k e z e l t e k az integrálódó erdészetek az 1955. évben. (Következésképpen a n n y i erdő — cca 720 h a — került más erdészethez, m i n t a m e n n y i a 30 é v erdőtelepítése.) b) E r d e i n k 1955. évbeni a d a t a i az államosítás utáni, károktól helyreállított állapotot tükrözik. O t t , a h o l 33,9%-os a t ö l g y e k térfoglalása, s s z i n t e m i n d e n fafaj előfordul, kimondható, h o g y nem örököltünk csak rossz erdőket. V i s z o n t egy világválság és világháború ott h a g y t a n y o m a i t a korosztálymegoszlásban. A z 1955-ben kívánatos 1813 h a 80 é v f e l l e t t i e r d ő b ő l csak 272 h a v o l t m e g . E z terhes örökség. c) A z 1955—1985. közti 30 é v b e n kíméletes, de üzemtervileg beszabályozott vágásvezetés m e l l e t t 33,2 évről 46,3 évre sikerült az átlagkort emelni cca 3200 ha-os véghasználat és kétmillió m - e s fakitermelés m e l l e t t . E z z e l 0,8 évre megközelítettük a m a i f a f a j o k k a l az ideális átlagkort, s ez e g y fél ötéves t e r v ­ időszakban e l is l e n n e érhető, h a m é g 3—5 tényező n e m befolyásolná. d) A 3200 h a véghasználatból számomra döbbenetes az 1296 ha-os f a f a j ­ váltás, azaz, h o g y 4 0 % - b a n más f a f a j j a l végeztük a felújítást, s 6 0 % - b a n ismételtünk. E z általánosságban igaz csak, m e r t jajajeltolódást nemcsak az erdő jelújítások hoznak, hanem bármelyik előhasználat is. (Ezenkívül az erdő­ telepítések, a h o l e l ő z m é n y nélkül lép be a f i a t a l o s a statisztikába.) Ezért ó v a ­ k o d n i k e l l a mutatók abszolutizálásától, a z o k csak a f o l y a m a t o k eredőjét r ö g ­ zíthetik. 3

e) A túlzott fenyvesítéssel n e m dicsekszünk, a túlzott nyárasítástól v i s z o n t megfosztott bennünket a természet könyörtelensége. M e g e m l í t e m , h o g y az 1955-ös 163 h a nyárasból e g y n y á r k a m p á n y után m o s t csupán 84 h a v a n . A z elődeink által ránkhagyott termőhelyálló n y a r a k elérték a 40—50 éves, f a n t a s z ­ t i k u s méretet adó vágáskort és kitermeltük, a napfényes délről h o z o t t , és ültet­ v é n y t igénylő h i b r i d e k e t p e d i g kigyomlálta a természet, nyártemetőkként l é p ­ tek k i a statisztikából. Legfigyelemreméltóbb az 1. táblázat alján és j o b b oldalán található változási t e n d e n c i a , a belőle kellő szakértelemmel kiolvasható élőfakészlet és n ö v e d é k gyarapítás. Erre méltán mondjuk, hogy erdőgazdálkodás! A táblázatból k ö v e t ­ k e z i k , h o g y egy 81—86 éves átlagos vágásfordulóval k e z e l t e r d ő b e n összessé­ g é b e n 40 év a l a t t 4 3 , 8 % saját p r o d u k t u m o t érhetünk e l , s e r d e i n k 56,2%-a m a is örökség. ( G y o r s változás érhető e l r ö v i d vágásfordulójú fafajoknál, p l . az akácok, n y a r a k 9 3 % - a saját p r o d u k t u m , míg a hosszú vágásfordulójú cser­ nek 9 2 % - a örökölt, a m e l y b e n b e z a v a r , h o g y térvesztő faj fiatalos utánpótlás nélkül.) A n a g y k a n i z s a i erdészet összehasonlítása más z a l a i erdőkkel A 2. táblázatban b e m u t a t o m , h o g y közel azonos b i o t o p o n az erdő fafajszer­ kezetében n a g y % - o s eltérések l e h e t n e k , u g y a n a k k o r az értékesebb és kevésbé értékesnek h i t t fafajok aránya már közel azonos. Erdészetemnél t ö b b t ö l g y ­ hányad m e l l e t t k e v e s e b b a bükk, de a kettő együtt már közel azonos a Z E F A G átlagával. E z e k a z o n b a n csak mutatók, s n e m tükrözik m i n d a z o n összetevőket, a m e l y e k összességéből a h o z a m értéke összetevődik. A z á l l o m á n y o k nehéz értékelhetőségére csak azt említem m e g , h o g y a f e n y ő k a Z E F A G átlagában — a göcseji fenyőrégió „ b o r o v i " f e n y v e s e i t is t a r t a l m a z v a — a 9,6 f t o - b a sorolhatók, míg a n a g y k a n i z s a i erdészet „ r é p a f e n y v e s e i " 10,0 f t o - l y a l j e l l e ­ mezhetők.

2. A nagykanizsai erdészet összehasonlítása Zala összes erdeivel

Bükk

A fafaj csoport á l t a l e l ­ k fafaj csoportok át­ f o g l a l t terület %-ában l a g k o r a év Nk-i Nk-i ZEFAG ZEFAG-nál erdészet erdésze t 198o 1955 1985 198o 1985 1985 1985 1955 34.9 5 3 . 5 5 3 . 8 5 6 . 4 23.9 33.7 23.4 33.9 4 1 . 6 6 2 . 4 56.6 6 o . 7 6.o 7.6 6.o 16.6 53.8 7 o . 2 65.2 "69.3 19.3 l o . 7 18.6 9.1

Gyertyán

15.o

Akác

13.3 3.2 1.8 1.5

Fafaj csoport

Tölgyek Csert

Kőris EKL+GYu Nyarak Éger Hárs JSLI Fenyők Összesen T,B,FE, Éger CS,GY,A

5-3 0.2

19.1 8.6 8.1

13.6

1.7

0.8

1.9 0.8

o.7 o. 6 2.1

6.7

o.9 o.3 o.2 o.3 o. 6 1 9.8 1 3 . 6 5.5 l o o . 0 l o o .0 l o o . o

16.6 7.3 o.8 o.8 o.5 2.2

35.2 13.8 24.8 31.6 11.2

16.8 46.8 42.o 19.3 27.6 3 2 . 4 32.1" 3 7 . 8 37.o 44.1

o.3 o.3 31.8 22.o l o o . o 33.2

64.7

67.4

29.8

29.9

52.7

21.4 46.3

48.4

53.4

25.2

23.o 45.8 39.6 22.8 32.3 35.2 43.0 35.6 5o . 1

44.9 38.7 18.5 32.3 35.2 43.0 36.o 48.o

ö s s z e s s é g é b e n a r r a a kérdésre, h o g y a n a g y k a n i z s a i erdészet — m i n t csepp a t e n g e r t — tükrözheti-e a z a l a i erdőgazdálkodást, a n n a k e r e d m é n y e i t és g o n d j a i t , e r r e c s a k szubjektíve m o n d o m , h o g y i g e n ! I l y e n m e r e d e k kérdésre e g y é b k é n t j o b b , h a kollektív megnyilatkozás történik. A z erdészet nagysága, t e c h n i k a i ellátottsága és szabályozottsága o l y a n , m i n t a vállalat egésze. A z i t t e n i j e l l l e m z ő k í g y tükrözhetik a z a l a i erdőgazdálkodás egészét. A nagykanizsai erdészet folyónövedék, élőfakészlet és fatermési időritmusa A z 1. táblázatból m e g i s m e r t fafajmegoszlási, átlagkori és térfoglalási változá­ sok a 3. táblázatba f o g l a l t f o l y ó n ö v e d é k - és élőfakészletváltozást e r e d m é n y e z ­ ték. (Rövidítésként c s a k az összes fafaj összegében leírva.) A táblázathoz m e g k e l l j e g y e z n i , h o g y a C S , G Y , A , K területe 1157,3 h a - r a l csökkent és k o r o s b o d o t t , m í g a f e n y ő k á l l o m á n y a 886,4 h a - r a l n ö v e k e d e t t és 10,4 é v v e l f i a t a l o ­ d o t t . A z 1955. évi 98 502 m - e s számított összfatermés f o l y ó n ö v e d é k e az 1960-as é v e k b e n m e g h a l a d t a a százezer m - t , m a j d érthető o k b ó l 94 417 n f - r e csökkent s m é g t o v á b b i csökkenése kívánatos. A felhasznált 1955. és 1985. évi f a f a j ­ s t a t i s z t i k a m e l l é saját számításból e r e d az 1955. é v i egész á l l o m á n y . A z 1955. é v b e n használt Greiner és Fekete-féle fatermési táblázat h e l y e t t Kiss R. és 3

:,

3. A nagykanizsai erdészet erdeinek fatermésváltozása i'e.t érmés megneve­ áat éve zés a* ö s s z e - 55 sen 65

1

lo

1 X

-2o

é v e s

1

12912

24572

11586

13744

6.6

11.8

§

7.9

11.9

1 ha-cn 55 85 Fő á l l - 55 VJ ra -in Ügesz e j í l l - r a 55 bgesz á l l - r a 35

61813 s s z . . Á.tlag ' loo7 6o loo 8o m3/ha 4o k o r o s z t á l y b a n 42 985o2 9.1 98o4 1643 28o83 21446 24ol2 23614 11516 8 . 7 •• 7459 2486 cH 4 1 7 2 1

lo.7 9.7

8.6 8.8

7.5 6.8

6.2 5.6

4.7

-

9.1

6.7

57573 : .62587 416661 616880 451923 L08I86

8.7 3274 1797o84

166

!o3541 547727 871161 587529 L44437

6lo4 2399777

222

23985 : -15442 464436 9 H 4 5 7 754253 7o8568; !7o83o 5248971

3oo

59278

;

-

dr. Sólymos stb. tábláinak a d a t a i v a n n a k f e l d o l g o z v a , k ö z t u d o m á s ú a n a régi és új E R T I táblák közt n e m c s a k f ő á l l o m á n y - e g é s z á l l o m á n y különbség v a n , h a n e m mennyiségi is. A z 1955. évi f ő á l l o m á n y és egész állomány közti 602 693 m eltérés számba­ vételi ( m e t o d i k a i ) k ü l ö n b ö z e t . í g y az egész t ö b b l e t 4 1 , 5 % - a az E R T I új f a ­ termési tábláinak és d r . Király L . n o m o g r a m j a i n a k e r e d m é n y e , a t u d o m á n y számszerűsített e r e d m é n y e . A z 1955. és 1985. évi e g é s z á l l o m á n y közti 849 194 m különbözet a korosbodási szerkezetváltozási többlet, amely többlet 5 8 , 5 % - a gazdasági eredmény. A z e r e d m é n y h e z a hozadékszabályozásnak, a v á g á s v e z e ­ tésnek, erdőnevelésnek az elmúlt 30 évi foganatosításai járultak hozzá. 3

3

E z a l a t t azt értem, h o g y az 1955. é v b e n az a k k o r i á l l o m á n y v i s z o n y o k 24 198 m véghasználatot t e t t e k lehetővé, m a , 1985-ben 58 695 m - t . M a v é g ­ használati területben 157%-át, a f a t ö m e g b e n 218%-át m e r j ü k t e r v e z n i a z 1955. évi érvényes előírásoknak, s e n n e k o k a az ismeretbővülés és a k o r o s z ­ tályállapotok javulása. M u n k á n k a t bonyolítja az országrész felemelkedéséből eredő más ágazatok elvárása az e r d ő v e l s z e m b e n , m e l y s o k üzemtervtől eltérő véghasználatot h o z o t t az elmúlt 30 é v b e n , s h o z a j ö v ő b e n is. E z e k előre t e r ­ v e z h e t ő k n e m v o l t a k és l e s z n e k a j ö v ő b e n is. P l . h a a 7-es autópálya áthalad r a j t u n k a t e n g e r felé, v a g y 1990-re „ m e g y a K a n d ó Kanizsára", s ez újabb üzemtervtől eltérő használatot h o z . A z i l y e n e k r e az erdészet áttervez, újra és újra szervez, az erdőfelügyelő p e d i g aktualizálja az üzemterveket. A z erdészet termőhelyei fatermő képességének illusztrálására az alábbi összeállítást készítettem fafaj ónkén t i számításokból: 3

3

élőfakészlet összfatermés j e l e n l e g i 46,3 éves f a t e r m . összehasonl. 68,5 éves f a t e r m . vágásforduló 81,3 éves f a t e r m .

3 248 971 4 511 407 4 902 651

4 412 786 6 899 647 7 739 334

számított évi VH EH 70 172 65 860 60 303

25 137 34 865 34 892

A z összehasonlító fa termés Király László n o m o g r a m j a i n a k k o n c e p c i ó j á n a l a ­ p u l , a h o l az összfatermés átlagnövedéke 25, 50 és 75 éves k o r r a v a n k i m u t a t v a , s e n n e k s z e r k e z e t i átlaga a 68,5 év. Ez alapján vélem összehasonlíthatónak a nagykanizsai erdészet összfatermését egy, az ország más részében működő erdészetével. A z összeállításból látható, h o g y a j e l e n l e g i 3,2 millió m - e s élőfa3

3

készlet 4,4 millió m összfatermésből m a r a d t hátra, m e r t kivágtuk az előhasználatot s t b . A m a élő erdő (csak e b b e n a s z e r k e z e t b e n ) e g y ideális v á g á s f o r d u l ó a l a t t 7,7 millió m fát képes t e r e m n i , a z a z 714 m / h a - t . Hasonló összeállítás a Z E F A G e r d e i r e t e l j e s e n azonos az erdészetével. H a k i e m e l e m a vágásfordulói élőfakészletből számított véghasználatot, s a j e l e n l e g i fatermésből számított élőhasználatot, a k k o r 60 3 0 3 + 2 5 137 = 85 440 m fakitermelési lehetőséget k a p o k . E z e g y e z i k a f o l y ó n ö v e d é k 8%-os c s ö k ­ kentéséből a d ó d ó használati lehetőséggel. 3

3

3

2

Összefoglalva a 844 k m - e n 10 835 h a állománnyal borított e r d ő b e n gazdál­ k o d ó n a g y k a n i z s a i erdészetről írt 30 évi gazdálkodási bemutatót, le k e l l m é g írni, h o g y az erdészet az országos átlagnál jobb erdőkben, jól gazdálkodik. M u n k a e r e j e v a n az országos átlagnál s z e g é n y e b b vidéken, magas szervezett­ ségű és eszközkihasználó. T o v á b b i s i k e r e i n k záloga, h o g y az egész erdésztársa­ d a l o m v e g y e n részt az e r d e i m u n k á k folyamatában, s v e l e a g o n d o k a t „ t ő m e l l e t t " m e g i s m e r v e k ö n n y e b b tárgyalópartnerévé v á l j o n a célszerűséget m e g ­ a l a p o z o t t a n képviselő s z a k e m b e r e k n e k . E r e d m é n y e i n k és g o n d j a i n k E r e d m é n y e i n k e t h o r d o z z á k a b e m u t a t o t t táblázatok, m e l y e k e t a k ö v e t k e z ő k ­ k e l l e h e t kiegészíteni. Áldásos volt az 1954—1962-ig folyt szakmai fellendülés, a m e l y egységesített, és közkinccsé tette a m e g e l ő z ő k o r o k kivételes szaktudá­ sát. A z elmúlt 30 é v k ö z e p é n áttértünk a f ő á l l o m á n y számbavételéről a j e l e n ­ l e g i állomány leírására, s m e l l e t t e az összfatermés f o l y ó n ö v e d é k é r e . (Hatásáról már v o l t szó.) G o n d j a i n k a t m a m é g n e m tükrözik az i s m e r t e t e t t a d a t o k . A g o n d o k megoldásának halogatása, s a v e l ü k s z e m b e n i értetlenség o d a v e z e t h e t , h o g y elveszítjük m i n d a z o n értéktöbbletet, a m e l y e t az elmúlt 30 évről leírtam. G o n d j a i n k a t — csak azét, a k i b e m e g y az e r d ő b e és kellő i s m e r e t t e l r e n d e l k e z i k •— a k ö v e t k e z ő k b e n s o r o l o m f e l ( k i d o l g o z t a m , de rövidítés i g é n y é b ő l c s a k f e l ­ sorolom azokat): — Az erdőmérnöki foglalkozás leértékelődése. Érdekeltségi — nyereség­ c e n t r i k u s — társadalomban n e m l e h e t büntetlenül rétegeket hivatástu­ d a t t a l f e n n t a r t a n i . A z e r d ő b ő l v a l ó kivonulás n e m l e h e t h a s z n o s a b b , m i n t a nehéz e r d e i m u n k a . — Az újratermelő, szűkebb erdészeti szakma értékelhetetlen ma. A z erdő­ felújítás, erdőtelepítés p l . a Z E F A G nyereségének 2,7%-át teszi k i f e l n e m osztott költség nélkül. ( H a f e l o s z t j u k , többmilliós veszteségből termeljük jövőnket.) — A vadkár. A milliárdos vadkár a z a l a i e r d ő k produktivitását kérdőjelezi meg. — A fatömeghiány. 30 évig 3—5%-os többlettel termeltünk k i . Inflexiós p o n t h o z érkeztünk, s fatömeghiánnyal küzdünk. Személytelen gépi r e n d ­ szerünk, h a e m b e r i ellenőrzést k a p , m e g s z a b a d u l h a t u n k a f a t ö m e g h i á n y tól. — A gépi aktualizálás tanuló s z i n t e n n y e r t g y e n g e e r e d m é n y e . ( K ü l ö n t a n u l ­ m á n y t igényelne.) — G o n d u n k a bővített újratermelés lehetőségeinek kifulladása. A z e g y s z e r i r e p r o d u k c i ó is nehéz feladat. Űj f a f a j o k és n ö v é n y n e m e s í t é s b ő l származó szaporítóanyag segíthet g o n d u n k o n . :

— Tavaly keletkezett gondunk az akác sarjaztatási tilalom. E h h e z c s a k a n n y i t , h o g y m i az akácot n e m a k a r j u k a tájból k i i r t a n i , f i g y e l e m b e -

v e e n d ő a méztermés faértéket meghaladósága, s az olcsó fatermesztés lehetősége, m e l y b á r m e l y faj h o z a m á t m e g h a l a d j a . Befejezésül m e g i s m é t l e m az í r á s o m b ó l m á r i s m e r t megállapítást, h o g y mel­ lőzni kell a mutatók abszolutizálását, meg kell adni a „háttér" segítséget, nem halogatni, hanem megoldani kell a gondokat, s akkor a zalai erdőgazdálkodás céljának megfelelően tartamosán produktív maradhat. E z az állami és t s z e r d ő k r e is érvényes. A m i t e t a n u l m á n y b ó l a n a g y k a n i z s a i erdészet lezárt 30 é v é r ő l megismertünk, az a pozitív folyamat most tart félidejében a tsz-erdőkben. A szakemberfeltöltődés, szerkezetátalakítás és erdőtelepítés e s z e k t o r b a n intenzívebb, s a f o l y a m a t haladása é p p ú g y népgazdasági érdek, m i n t a m i l y e n az állami e r d ő k megjavításának lélekemelő f o l y a m a t a v o l t . M i n d e n s z e k t o r b a n ü g y k ö d i k az erdőfelügyelőség, s e r e d m é n y e i n e k az e r d ő k állapotában k e l l mutatkoznia.

S U M A R S K I L I S T , a horvát „erdészeti lapok" 110 éves évfordulóját ünnepelték a múlt évben rendezett I U F R O világkongresszus során Jugoszláviában. Most volt 140 éves a horvát erdészeti egyesület, ugyanekkor érte meg centenáriumát a horvát természettudományi társaság is, amelynek tagja között m i n d i g igen sok erdész szakember volt. A lap ez alkalomból cikksorozatot hozott az egyes tudományágak fejlődéséről, mai helyzetéről. B O J A N I N professzor a horvátországi fakitermelésről írva sorra veszi a fakitermelés minden műveletét attól, ahogy azt száz éve végezték a legújabb idők gépesített kivitelezéséig, összességében csaknem magyarországi kép tárul elénk az ismertetésből, hozzátéve azt is, hogy nyitott kérdésként vetődik fel ott is a leg­ újabb és legnagyobb teljesítőképességű fakombájnok és egyéb gépek használható­ ságának kérdése. P R A N J I C professzornő az erdőrendezésről számol be. A teljes, igazi horvát erdőgazdálkodási rendszer és szervezet az 1929. évi erdőtörvény alapján valósult meg. A szocialista erdőtervezés 1946 óta áll fenn, m a a fotogrametriára, geodéziára és dendrometriára épül. M A T I C professzor tanulmánya abból a n e m ­ zetközi felismerésből i n d u l k i , hogy egy ország erdőgazdálkodásának színvonalát átfogóan az erdőnevelés jellemzi. Horvátországban tradíció az értékes, minőségi erdők megőrzése. 1860. óta főiskolai szinten dominál az erdőművelés szelleme. 1877. óta pedig a rendszeresített erdészképzésben is legfontosabb szempontként érvénye­ sítik az erdőnevelést. A N D R O I C professzor ismerteti az erdővédelem alakulását. A horvát városi statútumokban már a X I I I . század elejétől előírták az erdőtüzek és az ésszerűtlen erdőgazdálkodás megakadályozását. N a p j a i n k b a n karantén szolgálat, szervezett ellenőrzés, a károkozók tudományos vizsgálata segíti az erdővédelmet. Ing. O. P I S K O R I C általános áttekintést ad az erdőgazdálkodás múltjáról. A horvát történelem során velencei, ausztriai és magyarországi törvények rendelkezéseit a l ­ kalmazták az egyes országrészeken. 1842-ben jelent meg az első horvát nyelvű erdő­ tanulmány, 1847-ben pedig már könyv is jelent meg horvátul az erdészetről. A fel­ sorolt tanulmányokhoz hasonlóan további külön szakcikkek foglalkoznak az erdőökológiával, fiziológiával, erdészeti botanikával, dendrológiával, vadgazdálkodással, s végül a karszt kérdéseivel. ( S U M . L I S T 1986. 7, 8. Ref.: A b o n y i I.) A természetes felújítás terén A u s z t r i a keleti határvidékén (Burgenland) szerzett tapasztalatait összefoglalva ad Szeless István konkrét adatokat. Jegenyefenyőre 15—20, lucra és bükkre 10—15, tölgyre 8—10 és erdeifenyőre 6—8 évben adja meg a felújítási időszakot. A z egyes fafajokra részletesebb felújítási eljárásokat ismertet és Róthra hivatkozva ajánlja a vonalak melletti bontást. Útmutatást ad a felújítás előkészítésére és az újulat felszabadítására vonatkozóan. Legfőbb megállapítása, hogy a természetes felújítás íöbb munkát, körültekintőbb eljárást és nagyon sok türelmet követel. E g y i k sem újság, de n e m lehet elégszer ismételni. ( A L L G . F O R S T Z E I T U N G , 1986. 11. Ref.: Jéróme R.)

EREDMÉNYEK É S GONDOK A ZALA I TSZ-ERDŐGAZDÁLKODÁSBA N CSILLAG J E N Ő Z a l a m e g y é b e n a termelőszövetkezetek 38 000 h a erdőterületen g a z d á l k o d ­ nak, ez az összes erdőterületnek 3 4 % - a . A z á l l o m á n y o k élőfakészlete 7,4 millió m . 1 h a - r a 196 m j u t , e l m a r a d a Z E F A G - é t ó l , de j o b b az országos átlagnál. Minőségileg értékesek a tölgy, b ü k k és f e n y ő á l l o m á n y o k , u g y a n a k k o r jellemző az akác m a g a s részaránya, m e l y n e k n a g y része többszörösen sarj áztatott. A z e r d ő k n a g y része közbirtokossági és m a g á n e r d ő k b ő l a l a k u l t k i . Jellemzőjük az elaprózottság és szabdaltság. Területi m e g o s z l á s u k : s

3

101— 400 h a 401—1000 h a 1001— ha osszesen:

10 35 10 55

szövetkezet szövetkezet szövetkezet szövetkezet

A z átlagos üzemnagyság 690 h a , ö n m a g á b a n n e m a l k a l m a s a m o d e r n t e c h ­ nikán alapuló nagyüzemi erdőgazdálkodásra. A szövetkezetek e r d ő g a z d á l k o d á ­ sáról k ö v e t k e z ő k e t állapíthatjuk m e g . Mag-

és csemetetermelés

A m e g y e szövetkezetei é v e k óta n a g y jelentőséget tulajdonítanak az erdő­ sítések i d ő b e n történő, s i k e r e s végrehajtásának. E n n e k e l e n g e d h e t e t l e n felté­ tele a j ó csemeteállás. A szükséges csemete m e n n y i s é g é b ő l k b . 4 millió db-ot a szövetkezeti n y o l c c s e m e t e k e r t és az E R D Ő V Á L L k e r t j e biztosítja. A hiányzó 1,5 millió d b - o t a Z a l a i E F A G - t ó i , a Balatonfelvidéki E F A G - t ó l és a N y u g a t ­ magyarországi Fagazdasági K o m b i n á t t ó l s z e r z i k be. A felhasználandó csemete mennyiség pontos ismeretéhez szükséges v o l n a az erdőtelepítések 2—3 évvel korábbi tervezése, ehhez a z o n b a n n e m t u d j u k a m e g y é n k r e l e b o n t o t t erdő­ telepítési keretszámot. A t s z - e k n e m r e n d e l k e z n e k hűtőtárolóval, s ez negatí­ v a n érinti őket, különösen a k k o r , a m i k o r az időjárás m i a t t r ö v i d r e s z o r u l az erdősítési idény. Erdőfelújítás A z e g y r e f o k o z ó d ó m u n k a e r ő h i á n y m i a t t az erdőfelújítási t e r v e k i d ő b e n történő teljesítése t ö b b t s z - b e n k o m o l y nehézséget j e l e n t , s ez az e r e d m é n y e s ­ ség rovására m e g y . G o n d o t o k o z az ápolások szükség s z e r i n t i végrehajtása i s . E m i a t t e g y r e é g e t ő b b k ö v e t e l m é n n y é válik az erdőfelújítások gépesítése, v a l a ­ m i n t a v e g y s z e r e s ápolás n a g y o b b mértékű elterjesztése. A z erdőfelújításhoz szükséges Quickwood ültetőgép beszerzési ára m a g a s , ez elterjedését korlá­ t o z z a . A vegyszerezés elterjesztéséhez szükség l e n n e központilag k i a d o t t v e g y szerezési útmutatóra, v a g y o l y a n t o v á b b k é p z é s r e , a m i l y e n az erdészek elsajá­ títhatnák a legszükségesebb tudnivalókat. A szövetkezetek erdőfelújítási kötelezettségeiknek eleget tesznek. A z e r e d ­ ményesség — az időjárástól f ü g g ő e n — 70 és 8 5 % között változik. A z utóbbi é v e k b e n javulás következett be az erdősítések fafaj összetételében; az értéke­ sebb f a f a j o k aránya m a g a s a b b m i n t a l e t e r m e l t erdőkben v o l t , és a t ö l g y felújítások m e n n y i s é g e m e g n ö v e k e d e t t . A m o s t a n i egységárak a l e g t ö b b területen l e h e t ő v é t e s z i k az erdőfelújítások gazdaságos kivitelezését. A szerkezetátalakítás a z o n b a n változatlanul v e s z t e -

séges, és a l e g n a g y o b b g o n d o t j e l e n t i . A Tormona, m a j d k é s ő b b a Trifenoxin kivonásával a z akácosok átalakítását lényegesen megnehezítették. A 16/1985. ( X I I . 28.) M É M — P M — A H . sz. r e n d e l e t k i m o n d j a , h o g y „ a k á c á l l o m á n y o k csak a z o k o n a területeken újíthatok f ö l gyökérsarjaztatással, amelyeknél m a g ­ eredetű, i l l e t v e első sarjról származó j ó , v a g y közepes á l l o m á n y o k kerültek véghasználatra". E n n e k m e g f e l e l ő e n m e g y é n k b e n a szerkezetátalakítás m é g jelentősebb szerepet k a p és félő, h o g y a szövetkezetek n a g y része ezen elvá­ rásoknak n e m t u d m e g f e l e l n i . Szeretnénk, h a az akácosok átalakításának költségvonzatait felülvizsgálnák, és a szerkezetátalakítás címen elszámolható összeget e n n e k megfelelően m ó ­ dosítanák. E z z e l mérsékelnénk e g y másik feszültséget i s , n e v e z e t e s e n azt, h o g y a megj^e szövetkezetei lényegesen t ö b b erdőfenntartási járulékot f i z e t n e k az elvégzett munkák ellenértékénél. (1985-ben a befizetett erdőfenntartási járulék összege 33 414 m F t , az erdő­ fenntartási forrásból elszámolt összeg 21 352 m F t . ) Jelentős az erdősítésekben a vadkár, m e l y n e k csökkentése a következő évek f e l a d a t a . A z elmúlt tervidőszakban az éves felújítási terület nagysága 530—570 h a között változott, m e l y b ő l a mesterséges felújítás (1. k i v i t e l ) 150—200 h a v o l t . A z 1 h a befejezett erdősítésre fordított átlagos m u n k a j e l e n l e g 1,4 h a . A z átfutási idő 5,8 év. Erdőtelepítés M e g y é n k b e n a termőhelyi v i s z o n y o k a legértékesebb fafajok termesztéséhez k e d v e z ő e k . U g y a n a k k o r a d o m b o r z a t i , hidrológiai és t a l a j v i s z o n y o k m i a t t növénytermesztésre k e v é s b é t e s z i k alkalmassá. A racionális földhasznosítás, v a l a m i n t a Z a l a vízgyűjtőterületének hosszútávú erdőtelepítési p r o g r a m j a keretében m i n t e g y 11—12 E h a gazdaságosan n e m művelhető mezőgazdasági terület v á r erdőtelepítésre. A végrehajtás ütemét a rendelkezésre álló k e r e t határolja be. 1985-ben 12 529 m F t értékű telepítést végeztek. A k e r e t e t 30— 4 0 % - k a l növelni k e l l e n e , m e r t i l y e n ü t e m m e l l e t t 40 é v szükséges a t e r v e z e t t erdőtelepítések megvalósításához. Fahasználat Tagszövetkezeteink évente 210—220 m e g f e l e l v e a z erdőtervi előírásoknak.

3

E m bruttó

fakitermelést

végeznek,

A g g o d a l o m r a a d o k o t a 16/1985. sz. rendelet, a m e l y s z e r i n t a második s a r j ­ akácost kénytelenek leszünk átalakítani minőségileg j o b b állománnyá. E b b e n az esetben 30 é v m ú l v a a m a g a s a b b vágásérettségi k o r m i a t t a véghasználatok mennyisége lényegesen lecsökken. Hiányosság, h o g y a n ö v e d é k f o k o z ó gyéríté­ sek 80—90%-át v é g z i k e l , a n n a k ellenére, h o g y e g y r e n a g y o b b segítséget n y ú j ­ t a n a k a G M K - k és vállalkozók. A fakitermeléshez szükséges motorfűrészek rendelkezésre állnak, de n e m m i n d i g a kívánt típusból. E m i a t t 10 féle motorfűrész található a szövetkeze­ t e k b e n . Alkatrészt a l e g e l t e r j e d t e b b típusokhoz az E R D Ö V Á L L biztosít, de pénzügyi és készletgazdálkodási o k o k m i a t t v a l a m e n n y i típushoz n e m t u d . A z i p a r i f a k i h o z a t a l 5 0 % körül v a n . A f a a n y a g kiközelítésében jelentős szerep j u t a 16 törzskormányzású L K T t r a k t o r n a k . Súlyos g o n d o t j e l e n t a minősít­ hetetlenül rossz alkatrészellátás, m e l y az utóbbi h á r o m é v b e n állandóan r o m ­ l i k és veszélyezteti a tervteljesítést.

A z erdőgazdálkodás l e g é g e t ő b b kérdése a szállítások szervezése. S o k t s z - b e n n e m r e n d e l k e z i k az erdészeti ágazat gépparkkal, í g y a szállításokat g y a k r a n k e d v e z ő t l e n i d ő b e n , rossz ú t v i s z o n y o k m e l l e t t , a l a c s o n y hatékonysággal tudják elvégezni. A t s z - e k felében v i s z o n t az erdészeti ágazathoz t a r t o z i k szállító és r a k o d ó géppark. E z e k f o l y a m a t o s a n szállítanak, de h a t é k o n y s á g u k a feltáró úthálózat hiánya m i a t t n e m kielégítő. Fafeldolgozás A t s z - e k fele r e n d e l k e z i k fűrészüzemmel. K ö z ü l ü k a z o n b a n mindössze néhány képes évi 5000 m feldolgozására. A szövetkezetek csak elsődleges f a f e l d o l g o ­ zást v é g e z n e k , 1985-ben 40 000 m hengeresfát d o l g o z t a k föl. F ő b b t e r m é k e i k : fűrészáru, parkettfríz, bútorléc, r a k o d ó l a p stb. Előrelépést j e l e n t e n e , h a az elöregedett g é p p a r k o t újabbra válthatnák f e l , célgépeket vásárolhatnának és szárítókat építhetnének, m e r t az ü z e m e k t e c h n i k a i felkészültsége a l a c s o n y színvonalú és e l a v u l t . E h h e z a z o n b a n s o k millió F t - r a l e n n e szükség, m e l y a szövetkezeteknek n e m áll rendelkezésre. 3

3

A termelőszövetkezeti okai a következők:

fafeldolgozás jelentősége ezek ellenére n a g y . E n n e k

— a f a h e l y b e n adott, a r ö v i d szállítási távolságok m i a t t a l a c s o n y a k a költ­ ségek ; — a kisüzemek r u g a l m a s átállásra k é p e s e k ; — Z a l a m e g y e n e m t a r t o z i k a f e j l e t t i p a r i m e g y é k közé, a f a i p a r foglalkoztatást biztosít egész é v b e n ;

stabil

— a n y u g a t i határ közelsége n ö v e l i a k e d v e z ő e x p o r t l e h e t ő s é g e t ; — a fafeldolgozás e r e d m é n y e n ö v e l i a t s z - e k nyereségét. Értékesítés A z u t ó b b i é v e k p a n g ó h e l y z e t e után 1984-ben m e g k e z d ő d ö t t a fellendülés, és m a is t a r t . A n a g y k e r e s l e t m a g á v a l h o z t a a m a g a s árakat is. A leglátvá­ n y o s a b b változást a t ö l g y r ö n k , v a l a m i n t az a p r ó b b választékok — papírfa, r o s t f a , tűzifa — exportálása j e l e n t e t t e a belföldinél m a g a s a b b árakért. A választékok n a g y részét k a m i o n n a l szállítják közbenső r a k o d ó r ó l . A n a g y ­ m e n n y i s é g ű tűzifa e x p o r t m e l l e t t a szövetkezetek ellátták a z a l a i f a l v a k l a k o s ­ ságát is tűzifával. Gazdasági együttműködés A szövetkezetek E F A G - g a l , illetve m ű k ö d é s ü k széles h o z o t t társulások

n a g y része k a p c s o l a t b a n áll a Z a l a i , v a g y a Balatonfelvidéki a Nyugatmagyarországi Fagazdasági K o m b i n á t t a l . Együtt­ körű. K e v é s b é j ó a t s z - e k e g y m á s közti k a p c s o l a t a . A létre­ formálisak, n e m törekszenek közös tevékenységre.

A z E R D Ö V Á L L , m e l y e t 1969-ben a m e g y e összes tsz-e h o z o t t létre, s o k ­ irányú tevékenységet fejt k i . A z erdősítési és fahasználati t e r v e k , költségveté­ sek, leszámolások, erdőtelepítési p á l y á z a t o k elkészítésén kívül az e r d ő g a z d á l ­ kodással k a p c s o l a t o s m i n d e n p r o b l é m a m e g o l d á s á b a n segítséget n y ú j t t a g ­ szövetkezeteinek. ( M a g - és csemete-, alkatrészellátás, g é p e k beszerzése, új e l ­ járások, t e c h n o l ó g i á k bevezetése, tanulmányutak, b e m u t a t ó k szervezése, f a ­ i p a r i fejlesztési t e r v készítés, piackutatás, értékesítés szervezés stb.).

A Z a l a m e g y e i termelőszövetkezetek erdőgazdálkodási tevékenysége pozití­ v a n értékelhető. A z e r d ő t e r v i előírásokat betartják, és e r e d m é n y e s e n gazdál­ k o d n a k . A z évente k i t e r m e l t 160—170 ezer m nettó f a a n y a g g a l hozzájárulnak a népgazdasági i g é n y e k kielégítéséhez és a k ü l k e r e s k e d e l m i m é r l e g javításához. A m u n k a e r ő csökkenése m i a t t f o k o z o t t f i g y e l m e t k e l l fordítani a gépesí­ tésre. Sürgősen m e g o l d a n d ó f e l a d a t : — a z erdőfelújítás g é p e s í t é s e ; — az L K T t r a k t o r o k alkatrészellátása, v a g y o l y a n k ö z e l í t ő g é p e k beszerzése, m e l y h e z k ö n n y e n és tartamosán biztosítható alkatrész; — a m o t o r f ű r é s z e k beszerzésében előrelátó, céltudatos k e r e s k e d e l e m p o l i t i k a kialakítása; — az erdőtelepítések ü t e m é n e k felgyorsítása (oda biztosítani a t ö b b pénzt, a h o l a z n a g y o b b h a t é k o n y s á g g a l térül m e g ) ; — vegyszerezési t e c h n o l ó g i á k kialakítása és k ö z k i n c c s é tétele; — a tsz-erdészek r e n d s z e r e s i n f o r m á c i ó j a a z őket érintő f o n t o s a b b d o l g o k r ó l . Szeretnénk, h a az erdőfenntartási alapképzés m e g y e i s z i n t e n történne, m e r t ez elősegítené t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t e i n k erdészeti ágazatának fejlesztését. 3

A z O E E Mikológiái Társasága tanfolyamot indít GOMBATANFOLYAM A természetkedvelő, kiránduló érdeklődők részére gombaismertető tanfolyam i n d u l . A z alapos tájékoztatást nyújtó tanfolyam tavasszal és ősszel hetenként egy-egy a l k a l o m m a l két órában diavetítéssel kísért előadásokból, v a l a m i n t az ezekhez egyes hétvégeken csatlakozó szakmai kirándulásokból áll. Márciusban indul, díja 800,— F t . MIKOLÓGIÁI TOVÁBBKÉPZÉS Célja a gombaismeret szisztematikus elmélyítése. A tavasszal és ősszel heten­ ként egy a l k a l o m m a l három órában folyó elméleti oktatáshoz egyes hétvége­ ken terepbejárás csatlakozik, határozási gyakorlattal. Februárban i n d u l , díja 1200 — Ft. SPECIÁLIS ERDÉSZETI M I K O L Ó G U S KÉPZÉS A korábban felsőfokú gombaismerői, illetve az újabban „Felsőbb mikológiái ismeretek" című továbbképző tanfolyamot végzettek részére magas szintű tanfolyam az erdő- és környezetvédelem mikológiái vonatkozásaiban jártas szakemberek kiképzésére. Tavasszal és ősszel hetenként egy a l k a l o m m a l három órában az egyes részterületek neves tudósainak szemináriumszerű előadás­ sorozatával. Ezekhez általános és erdészeti mikológiái szakmai gyakorlat járul. A tanfolyam márciusban i n d u l , díja 1500,— F t . MINDHÁROM TANFOLYAMRÓL TÁJÉKOZTATÁS, I L L E T V E J E L E N T K E ­ ZÉS A Z ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET TITKÁRSÁGÁN, 1061 B U D A ­ P E S T , A N K E R KÖZ 1. T E L E F O N : 225-683.

A z N S Z K erdeinek károsodása az 1986. évben lelassult. Míg 1983-ban 34 %-ot tett ez k i és 1984-ben 50 %-ot, a fokozódás 1985-ben és tavaly már csak 2—2 %-os volt — az illetékes szövetségi minisztérium közlése szerint. A z 1986. évi felmérés ezen belül 35 % gyenge, 17 % közepes és 2 % erős károsodást, illetve elhalást mutat k i . ( A F Z 1986. 51/52. R e f . : Jérőme R.)

630*9

ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L DR. FAT ALIN

GYULA

Zala megye erdeiben tartamos erdőgazdálkodás folyik. A faki­ termelések során kisebb mérvű megtakarítás mutatkozik. A ked­ vező korosztályviszonyok miatt az elkövetkező 10 évben mintegy 1,87 millió m -rel nő a kitermelhető fatömeg. A megnövekedett kitermelés szintje további 20 éven át fenntartható úgy, hogy az értékesebb tölgy és bükk fafajok aránya folyamatosan nő, míg a kevésbé értékes cser és akác aránya csökken. Nem igaz hát a széltében-hosszában hangoztatott híresztelés, hogy idő előtt elfogynak idős erdeink. A valóság az, hogy idős erdeink még idősebbek let­ tek, területük és fakészletük számottevően nőtt. Az azonban más kérdés, hogy alacsony feltártság miatt az erdők a termelés szá­ mára hozzáférhetők-e, és milyen áron. összességében a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdőgaz­ dálkodásának színvonala jó, a termelőszövetkezeti és egyéb gaz­ dálkodóké elfogadható. 3

H o g y a n kezeljük e r d e i n k e t az erdőfelújítástól a véghasználatig? E z t v i z s ­ gáltam Z a l a m e g y e m i n t e g y 110 ezer h a erdőterületén az e r d ő f e l ü g y e l ő sze­ mével. A z e r d ő k tartamosságáról A l e g f o n t o s a b b kérdés, a m e l y m i n d n y á j u n k a t f o g l a l k o z t a t , n e m f o g y n a k - e a kívánatosnál g y o r s a b b a n öreg e r d e i n k . A tartamosságot a z idős korosztá­ l y o k b a n fafaj s z e r i n t h e l y e s vizsgálni, m e r t u g y a n m i t kezdenének a z összes fatömegre v o n a t k o z ó tartamossággal, h a k ö z b e n e l f o g y n á n a k tölgyeseink, bükköseink? T ö l g y e s e k (100 éves k o r f e l e t t ) :

ZEFAG

Tsz

összes

Átl. életkor év

Tény­ leges vágáskor év

41

105

95

629

42

107

97

10 557

246

46

110

95

Terület ha

Fatömeg 3

m /ha

1975.

343

175 372

511

1985.

564

355 142

1975.

43

m

3

d 1,3 cm

1985.

116

49 657

428

44

109

96

1975.

386

185 929

482

41

105

95

1985.

680

404 799

595

42

107

97

100 évnél i d ő s e b b t ö l g y e r d ő b ő l t ö b b m i n t kétszer a k k o r a fatömeg áll r e n ­ delkezésre, m i n t 10 é v v e l k o r á b b a n . Nőtt az idős t ö l g y e s e k átlagátmérője, az egy hektárra eső fakészlete és az átlagos k o r a . A k ö v e t k e z ő 10 é v b e n a v á g h a t ó t ö l g y fatömeg m e g d u p l á z ó d i k , m a j d t o v á b b i 20 é v e n át a j e l e n l e g i n e k n é g y ­ szerese áll rendelkezésre.

B ü k k ö s ö k (100 éves k o r f e l e t t ) : Terület ha

ZEFAG

Tsz

összes

m /ha

d 1,3 cm

Átl. életkor év

Tény­ leges vágáskor év

746

625

45

106

105

Fatömeg m 3

3

1975.

993

1985.

1706

1 179 524

692

45

109

107

1975.

47

18 533

394

53

115

108

1985.

150

85 089

567

49

109

109

1975.

1040

639 279

515

45

106

105

1985.

1856

1 264 613

681

45

109

107

620

A 100 évnél i d ő s e b b b ü k k e r d ő k fakészlete 10 é v a l a t t m e g d u p l á z ó d o t t . Nőtt az e g y hektárra eső fatömeg és az á l l o m á n y o k átlagos k o r a . A j e l e n l e g i ü z e m ­ t e r v véghasználati előírása 74 ezer m évenként, az első 10 é v b e n 960 ezer, m á s o d i k b a n 1430 ezer, a h a r m a d i k 10 é v b e n p e d i g 1830 ezer m b ü k k ö s éri el vágáskorát. A v á g h a t ó f a t ö m e g ez a l a t t az idő a l a t t 2,5-szeresére nő. A b ü k k e r d ő k 90°/o-a a Z a l a i Erdő- és F a f e l d o l g o z ó Gazdaság kezelésében v a n . L é v é n a b ü k k fülledékeny, 120 éves k o r felett p e d i g r o h a m o s a n álgesztesedik, h a t a l m a s f e l a d a t o t j e l e n t a m e g n ö v e k e d e t t f a t ö m e g i d ő b e n i kitermelése. R e n d ­ kívüli f e l a d a t o t j e l e n t a területnek ismételten b ü k k e l történő természetes felújítása is. 3

3

A k á c o s o k (30 éves k o r f e l e t t i ) : Terület ha

ZEFAG

Tsz

Összes

Fatömeg Ü m 3

3

m /ha

d 1,3 cm

Átl. életkor év

Tény­ leges vágáskor év

1975.

1876

491 282

262

• 25

36

36

1985.

1285

384 906

300

• 28'

39

43

1975.

1323

312 626

236

25

36

36

1985.

3473

950 421

274

25

36

40

1975.

3199

803 908

251

25

36

36

1985.

4758

1 335 327

281

26

37

41

A 30 é v f e l e t t i a k á c o s o k m e n n y i s é g e a Z a l a i Erdő- és F a f e l d o l g o z ó G a z d a ­ ságnál területben 3 2 % - k a l , f a t ö m e g b e n 2 2 % - k a l csökkent 10 é v a l a t t . A t e r ­ melőszövetkezeti s z e k t o r b a n fordított a h e l y z e t , o t t az akác fakészlet m e g h á ­ r o m s z o r o z ó d o t t , ö s s z e s s é g é b e n p e d i g t ö b b m i n t fél millió m - r e l t ö b b v á g á s ­ érett akác v a n a m e g y é b e n , m i n t 10 é v v e l k o r á b b a n . A lábon álló idős aká­ c o s o k n a k nőtt a z átlagos életkoruk, az á t m é r ő j ü k és az e g y hektárra eső f a t ö m e g ü k . A z á l l o m á n y o k átlagos életkora m á r m o s t m a g a s , 37 év. A k ö v e t k e z ő 10 é v b e n 2197 ezer m a k á c éri e l vágásérettségét, a m e l y b ő l 1555 ezer m e s i k a termelőszövetkezeti s z e k t o r r a . A z e d d i g i termelési s z i n t e t t a r t v a 15 évre elég idős akácos v a n . E z azt j e l e n t i , h o g y t ö b b m i n t e g y m i l l i ó m - t 40 é v e n túl fognak kitermelni. E k k o r p e d i g m á r n a g y az á l l o m á n y egészségi károsodása. S o k a t ő k o r h a d t fa és n ö v e k s z i k a széldöntés aránya — tehát a f a t ö m e g csökken. E z a h a t a l m a s és részben m á r m o s t túltartott fakészlet m e r ő b e n új h e l y z e t e t t e r e m t a f a g a z dálkodásban. A z időbeni kitermelés m e l l e t t l e g a l á b b a k k o r a g o n d a m i n t e g y 7500 h a akácos felújítása. A r r ó l n e m is beszélve, h o g y a 16/1985. sz. r e n d e l e t s z e r i n t e z e k j e l e n t ő s részét csemetéről k e l l e n e felújítani. A j ö v ő b e n a z a k á c f a f a j r a az eddiginél s o k k a l n a g y o b b f i g y e l m e t k e l l fordítani, m e r t k i t e r m e l ­ hető véghasználati f a t ö m e g e t ö b b m i n t a t ö l g y é és b ü k k é e g y ü t t v é v e , felújí­ tandó területe p e d i g kétszerese azokénak. 3

3

3

3

F e n y v e s e k (80 éves k o r f e l e t t ) :

ZEFAG

Tsz

Összes

Terület ha

Fatömeg m

m /ha

d 1,3 cm

Átl. életkor év

Tény­ leges vágáskor év

1975.

1235

636 752

516

38

100

90

1985.

976

503 370

516

38

100

92

1975.

183

62 766

342

37

84

85

1985.

182

81 398

447

37

91

87

1975.

1418

699 518

493

38

99

90

1985.

1158

584 768

505

38

99

91

3

3

A 80 évnél i d ő s e b b f e n y v e s e k területe is, f a t ö m e g e is csökkent a Z a l a i Erdőés F a f e l d o l g o z ó Gazdaságnál. A csökkenés n e m valamiféle túlhasználat m i a t t v a n — k o r o s z t á l y v i s z o n y o k i l y e n e k . 80 évnél i d ő s e b b f e n y v e s b ő l 10 é v r e elég fakészlet v a n az e d d i g i erdőtervi előírás s z e r i n t . A f e n y v e s e k állapotában lényegi változás 10 é v a l a t t n e m történt. K i s m é r t é k b e n nőtt a hektárra eső f a t ö m e g és változatlan az á l l o m á n y o k átlagos k o r a . A j e l e n l e g i termelési s z i n t 30 éven át fenntartható. A csert n e m vizsgáltam, m e r t Z a l á b a n n i n c s jelentősége, és erősen v i s s z a ­ szorulóban v a n , a g y e r t y á n p e d i g a tölgy, b ü k k és f e n y ő á l l o m á n y o k e l e g y e ként összefüggésben v a n e z e n á l l o m á n y o k alakulásával. A T , B , F és A idős korosztályaiban 10 é v a l a t t 2049 h a - r a l és 1 260 873 m - r e l nőtt a fatömeg. E z t részben a m i n t e g y 300 ezer m"-t kitevő megtakarítás is elősegítette. A v é g ­ használati kitermelés a k e d v e z ő k o r o s z t á l y v i s z o n y o k m i a t t a k ö v e t k e z ő 30 é v b e n m i n t e g y 3 0 % - k a l növelhető. 3

A z e r d ő k felújításáról A z erdőfelújítás m e n n y i s é g i teljesítését a n n a k i d ő b e n i végrehajtását ú g y l e h e t megítélni, h a a k e l e t k e z e t t vágásfelújítást a z első k i v i t e l t és a befejezett erdősítés m e n n y i s é g é t összevetjük:

Vizsgált időszak

Keletkezett vágásfelúj. köt. ha

Első kivit, ha

Befejezett erdőfelúj. ha

Erdőfelújítási hátralék ha

ZEFAG

1976—1980 1981—1985

3025 2755

2900 2728

2637 2882

238 212

Tsz

1976—1980 1981—1985

2488 2664

2348 2561

2243 2417

98 254

összes

1976—1980 1981—1985

5745 5686

5476 5536

5094 5525

357 474

A vizsgált időszak v é g é r e a k e l e t k e z e t t kötelezettség a z első k i v i t e l és a befejezettként átadott erdőfelújítás közel e g y e n s ú l y b a került. A vágásfelújítási kötelezettség csökkenését a K i s - B a l a t o n térségében l e t e r m e l t e r d ő k termelésből v a l ó kivonása o k o z t a . A z erdőfelújítási hátralék n ö v e k e d é s e összefüggésben v a n a túlszaporodott n a g y v a d létszámával. E t e k i n t e t b e n a j e l e n l e g f o l y ó n a g y ­ a r á n y ú állományapasztás k e d v e z ő hatásával számolhatunk. T e r m e l ő s z ö v e t k e ­ z e t i s z e k t o r b a n a hátralék j e l e n t ő s része az akácátalakítások elhúzódásából adódik. E b b e n a s z e k t o r b a n a z a k á c á l l o m á n y o k n a g y m é r v ű átalakításának n i n c s e n e k m e g a feltételei. M i n d e n t e g y b e v e t v e Z a l a m e g y é b e n a z erdőfelújítások m e n n y i s é g i teljesí­ tését k i e g y e n s ú l y o z o t t n a k l e h e t t e k i n t e n i . A k i t e r m e l t e r d ő k h e l y é n létrehozott erdősítések fafaj összetétele n é h á n y negatív tendenciától e l t e k i n t v e kedvező.

Erdőfelújítások

fafajonkénti

megoszlása: T

A

B

F

Összes

% ZEFAG

Tsz

1976—1980

I. kivitel befejezett

23 13

12 14

22 18

39 53

96 98

1981—1985

I. kivitel befejezett

30 16

12 9

26 26

28 44

96 95

1976—1980

I. kivitel befejezett

22 9

3 2

41 45

30 37

96 93

1981—1985

I. kivitel befejezett

19 15

2 2

50 53

24 27

95 97

A s z ó r v á n y f a f a j o k k a l n e m f o g l a l k o z v a , a fafajmegválasztásról megállapít­ ható: T ö l g y r e esik a z első k i v i t e l k ö z e l e g y n e g y e d e , ez e g y b e v á g a m e g y e f a f a j g a z ­ dálkodási irányelveivel. A m i e z e n belül m é g a m i n ő s é g e t javítja — de ez m i n d e n f a f a j r a v o n a t k o z i k — a m a g t e r m ő á l l o m á n y o k b ó l gyűjtött és m i n ő -

sített szaporítóanyag részarányának a n ö v e l é s e . Pozitívnak k e l l minősíteni, h o g y az erdőtelepítést is beszámítva h á r o m s z o r a k k o r a területen h o z t a k létre tölgyfiatalost, m i n t a levágott tölgyesek területe. A b ü k k ö s ö k csökkenése Z a l a m e g y é b e n kedvezőtlen jelenség. Erdőgazdasági s z e k t o r b a n a csökkenés n e m jelentős, bár ott is kimutatható. N a g y o b b r é s z t a termelőszövetkezeti s z e k t o r b a n figyelhető m e g a b ü k k térfoglalásának v i s s z a ­ szorulása. K o r á b b a n jelentős m e n n y i s é g b e n h a j t o t t a k v é g r e fafajcserés átala­ kításokat (akácból bükkre) e b b e n a s z e k t o r b a n — e n n e k a z o n b a n már n i n c s e ­ n e k m e g a feltételei. A z akác részaránya m i n d első k i v i t e l b e n , m i n d a befejezett erdőfelújítások­ b a n m i n d e n s z e k t o r b a n jelentősen előre tört. A termelőszövetkezeti erdőkben ez némileg elfogadható, m e r t a szétszórt árkos-gödrös területeken levő a k á c o ­ sok fafajcserés átalakításai n e m sok s i k e r t h o z t a k . E m e l l e t t m i n t g y o r s a n n ö v ő f a f a j n a k a lakosságnak fával v a l ó ellátásában n a g y szerepe v a n . A kiváló gyertyános-tölgyes t e r m ő h e l y e k e n a z o n b a n s e h o l s e m i n d o k o l t az akác újbóli felújítása. A f a f a j o k o n belül az akác % - o s n ö v e k e d é s e n e m térfoglalást j e l e n t , csupán a fafajcserés átalakítások csökkenésére u t a l . A z akácerdők által tény­ legesen e l f o g l a l t terület 1 6 % körül v a n , de az a l a c s o n y a b b vágáskor m i a t t 2—3-szor is felújításra kerül, m i k ö z b e n a l a s s a n n ö v ö k csak e g y s z e r . Összes­ ségében a sarjfelújítás jelentős növekedését kedvezőtlennek k e l l minősíteni. A f e n y ő k közül az e r d e i fenyő térfoglalása csökkent erőteljesebben. E n n e k o k a az, h o g y k o r á b b a n t ö l g y termőhelyekre is ültettük. E z m a már elvétve is a l i g f o r d u l elő. V i s s z a t a r t j a a gazdálkodókat a n a g y o b b m é r v ű fenyvesítéstől m é g a g y a k r a n visszatérő hótörés és e n n e k a f a f a j n a k a n a g y kárérzékeny­ sége, újabban a f e n y ő o r m á n y o s tömeges elterjedése figyelhető m e g . A z elmúlt 10 é v b e n Z a l a m e g y é b e n kétszer a n n y i l u c f e n y ő t ültettek, m i n t e r d e i fenyőt. A f e n y v e s e k aránya m o s t megfelelő, a m e g y é b e n t o v á b b i csökkentése m á r n e m kívánatos. Összességében Z a l a m e g y e fafajgazdálkodásáról elmondható, h o g y a h á r o m legértékesebb fafaj (T, B , F ) vonatkozásában a gazdálkodás kiegyensúlyozott. A z akác részaránya a z o n b a n növekedett. Termelőszövetkezeti e r d ő k b e n az akác véghasználatok területe a j ö v ő b e n m é g t o v á b b nő. E z a s z e k t o r az akác felújítására v o n a t k o z ó , m a é r v é n y b e n levő r e n d e l e t e k n e k n e m t u d eleget t e n n i . A z várható, h o g y az akác részaránya a termelőszövetkezeti erdőfelújításokban t o v á b b r a is n ö v e k e d n i f o g . Ennél a fafajnál törekedni k e l l az á r b o c jellegű akác n a g y o b b arányú elterjesztésére, annál is inkább, m e r t ehhez z a l a i s z a p o ­ rítóanyag is rendelkezésre áll. A n n a k ellenére, h o g y l e g n a g y o b b területen az akácot k e l l felújítani, e n n e k a f a f a j n a k igazán s i k e r e s felújítási technológiája n i n c s . A z akác tuskósarj s i k e r e s erdősítésként még v é d e r d ő b e n s e m fogadható el.

A nevelővágásokról Tisztítás 1976—1985:

Erdőtervi előírás ha m

ZEFAG Tsz

11 078 6 905

90 996 53 933

11 274 6 044

97 354 49 201

Összes szektor

19 046

154 559

18 376

156 906

3

ha

Teljesítés m

3

A tisztítás végrehajtása t e l j e s e n kielégítő a Z a l a i Erdő- és F a f e l d o l g o z ó G a z ­ daságnál. A t e r m e l ő s z ö v e t k e z e t b e n a z o n b a n m i n t e g y 1 2 % - o s lemaradás v a n . E z a j ö v ő b e n szankció alá eshet. A z a m ú g y is csekély árbevételű z a l a i t e r m e ­ lőszövetkezeteknek a szankció m i n d i g nehézséget o k o z , ezért az előírt tisztí­ tások végrehajtásával m e g k e l l előzni azt. Törzskiválasztó

gyérítés

1916—1985: Teljesítés

Erdőtervi előírás ha

m

3

3

ha

m

513 978 141 717

ZEFAG Tsz

13 595 5 109

403 792 130 245

13 185 4 703

Összes s z e k t o r

18 997

543 910

1 8 291

668 045

A Z a l a i Erdő- és F a f e l d o l g o z ó Gazdaság teljesítése 10 é v átlagában is e l f o ­ gadható. K ü l ö n ö s e n , h a f i g y e l e m b e vesszük, h o g y tisztításban túlteljesített. A z összes s z e k t o r területi teljesítése is 97%-os, a m i ö n m a g á é r t beszél. Növedékfokozó

gyérítés ha

ZEFAG Tsz Összes s z e k t o r

1976—1985:

Erdőtervi előírás m 3

ha

Teljesítés m

524 818 300 529

12 841 7 278

547 393 260 616

8 823 6 426

20 431

818 532

15 535

3

835 385

68 % 88 % 76 %

A z állománykezelés l e g n a g y o b b g o n d j a e kérdésnél b o n t a k o z i k k i legéleseb­ b e n . 10 é v a l a t t m i n t e g y 4900 h a területen m a r a d t e l , v a g y tolódott k i a n ö v e ­ d é k f o k o z ó gyérítés. K o r á b b a n az v o l t a k i a l a k u l t szokás, h a a g a z d á l k o d ó kapacitás hiányában n e m t u d t a végrehajtani fakitermelési előírásait, a k k o r a n ö v e d é k f o k o z ó gyérítés m a r a d t e l . E z a szemlélet h e l y e s l e h e t k e d v e z ő t l e n e b b fatenyészeti v i s z o n y o k m e l l e t t , de n e m Zalában. K é p z e l j ü k csak e l , h o g y e g y bükköst v a g y tölgyest 50 éves koráig r e n d s z e r e s e n kezelünk, és utána magára h a g y j u k . V a l a k i kitalálta, h o g y i l y e n k o r m á r n e m o l y a n f o n t o s a n e v e l ő v á g á s ! P e d i g a minőségi fatermesztés k o r s z a k a ezután m é g c s a k f o k o z ó d i k . Minőségi fatermesztést e l h a n y a g o l t e r d ő k b e n n e m l e h e t elképzelni. A z a v é l e m é n y e m , h o g y értékes e r d ő k nevelő vágása n e m m a r a d h a t ' e l , m é g h a az n ö v e d é k f o k o z ó gyérítés i s . L á b o n l e h e t tárolni v i s z o n t átmenetileg a k e d v e ­ zőtlen fafaj összetételű véghasználatokat, h a egészségi állapotuk m e g e n g e d i . A n ö v e d é k f o k o z ó gyérítések k ö z ü l p e d i g az értéktelen á l l o m á n y o k gyérítései tolódhatnak k i , átmenetileg. A n ö v e d é k f o k o z ó gyérítések teljesítésénél m i n d i g félő, h o g y n e m nyúlnak-e hozzá a véghasználati fatőkéhez. A t ö r e k v é s k é z e n f e k v ő l e h e t , h i s z a f a a n y a g m á r értékes, és véghasználati kötelezettséget s e m v o n m a g a után. Felületesen nézve m é g a s z á m o k is m i n t h a e r r e utalnának! H i s z e n 4900 ha-os területi lemaradás ellenére a b e t e r v e z e t t f a t ö m e g e t túlteljesítették! N o s , ez m é g m i n ­ d i g tervezési fáziskésés a g y a k o r l a t m ö g ö t t . E g y hektáron 53 m^-t t e r m e l t e k k i , és ez Z a l a m e g y é b e n n e m s o k . S z ó sincs a kívánatosnál erőteljesebb b e l e ­ belevágásról. A f i a t a l k o r i n e v e l ő v á g á s o k m e n n y i s é g i és minőségi teljesítése megfelelő. E l k e l l a z o n b a n érni, h o g y az értékes fafaj összetételű i d ő s e b b állo­ m á n y o k b a n se m a r a d j a n a k e l a n e v e l ő v á g á s o k .

A vadgazdálkodásról Z a l a m e g y é b e n a tömeges vadászati lehetőséget nyújtó apróvadgazdálkodán a k n i n c s e n e k m e g a természeti feltételei. A vadászat a nagyvadfélékre (szarvas, őz, vaddisznó) szűkült le. A m e z ő - és erdőgazdálkodásban feszültséget o k o z a s z a r v a s és vaddisznó túlszaporodása. Állományszabályozás: Üzemterv szerint fenntarth. db

Beesült áll. létszám db

1981. évi lelövés db

1985. évi lelövés db

1986. évi terv db

Szarvas

3235

7000

1348

2650

3830

Őz

7280

6600

1335

1294

1560

Vaddisznó

1173

3000

1477

2474

3300

Vadfaj

A lelövést m i n d a d d i g f o k o z n i k e l l , amíg az üzemtervi t e r v e z e t t s z i n t r e n e m csökken az állomány. Vadkárok

mFt: YJ, ^

Mezőgazdasági kár mFt

E r d e i kár mFt'

1981 1985

12 895 18 633

518 2420

v

A mezőgazdasági v a d k á r 2/3 részét az erdőgazdaság v i s e l i . E r d e i kárt ez i d e i g a v a d g a z d á l k o d ó k n e m térítettek. A z a l a i szarvasállomány n e m c s a k Magyarországon, de Európában is a l e g ­ j o b b minőségű. E z t alátámasztja, h o g y a n e m h i v a t a l o s világranglista első 10 h e l y e z e t t szarvastrófeájából 5 Z a l a m e g y é b ő l származik. K ö z ö t t ü k az 1985-ben terítékre került súlyvilágrekord i s . A n a g y a r á n y ú állományapasztás m e l l e t t számolni k e l l a m i n ő s é g jelentős csökkenésével. A p r o g r a m végrehajtása után a j e l e n l e g i szintű külföldi vadász­ tatás n e m tartható f e n n . A közjóléti erdőgazdálkodásról Z a l a m e g y e erdészeti s z e r v e i a tanácsi és e g y é b közületekkel megteremtették az e r d e i üdülés feltételeit. E n n e k keretében 42 o b j e k t u m o t alakítottak k i a v á r o s o k és n a g y o b b települések k ö r n y é k é n : parkerdő 13, s z a b a d i d ő - k ö z p o n t 7, arborétum 14, autós pihenő 8. A j ö v ő b e n m i n d i n k á b b előtérbe kerülnek a települések közelében levő v í z ­ felületekkel bővített szabadidős k ö z p o n t o k . A v i z e k növelik az e r d ő k üdülő­ értékét, az e r d ő k teljesebbé t e s z i k a v i z e k környezetét. Országos értékű a n a g y k a n i z s a i parkerdő és csónakázó t ó , a b u d a f a i arborétum és a k i s b a l a t o n i K á n y a v á r i sziget. F o l y a m a t b a n v a n a b a k i , a zalalövői és l e t e n y e i s z a b a d ­ i d ő - k ö z p o n t o k kialakítása.

A tájfejlesztési és környezetgazdálkodási szakosztály a MÉM M T A erdészeti b i ­ zottság környezet- és erdővédelmi szakbizottságával és a M N Veszprémi Erdőgaz­ dasággal „immisziós károsítások az erdőállományokban" címmel ankétot rendezett az inotai kohó melletti erdőállományok helyszíni bejárásával. A szakmai fórum ajánlásokat fogadott e l a k o m p l e x környezeti károsítások erdőállományokban történő vizsgálatára. A z ankétot dr. Dobos Tibor, az O E E Tájfejlesztési és Környezetgazdál­ kodási Szakosztály elnöke vezette. A HELYI

CSOPORTOK

ÉLETÉBŐL

A budapesti csoport látogatást tett a M a g y a r Mezőgazdasági Múzeumban. Itt Kotlár Károly és dr. Oroszi Sándor k a ­ lauzolásával megtekintették „ A z erdő­ gazdálkodás története Magyarországon" és a „Természetvédelem Magyarorszá­ gon" című állandó kiállításokat. Ezt kö­ vetően Kotlár Károly Nádler Herbert munkásságáról tartott előadást. K i e m e l ­ te a neves vadász tudományos és i r o d a l ­ m i munkásságát, majd dr. Sonnenvend Imre „A Káli-medence természeti érté­ k e i " címmel diavetítés kíséretében m u ­ tatta be az 1984-ben védetté nyilvánított Káli-medencét. A balassagyarmati csoport 10 fős m u n ­ kabizottsága vitatta meg az „ A z erdőés fagazdálkodás helyzete és feladata" K N E B utóvizsgálati anyagot. A v i t a kü­ lönösen a vadkárral kapcsolatos problé­ mákat, a vágástéri hulladék hasznosítá­ sának kérdéseit, a szárítás és választék­ bővítés lehetőségeit, a szabályozórend­ szert, a szektoronkénti jövedelmi külön­ bözőségeket taglalta. A nagykanizsai csoport vezetőségi ülé­ sén dr. Páll Miklós titkár ismertetőt adott az 1986. évi munkáról, majd j a ­ vaslatot tett az 1987. évi programra. A z ismertetést, illetve a javaslatokat élénk v i t a követte. Felhatalmazást kapott a titkár arra, hogy a k i a l a k u l t vitában e l ­ hangzottak figyelembevételével állítsa össze a végleges munkatervet. A z ülést követően résztvevők megtekintették a bajcsai csemetekertben folyó munkákat. A B l e d - i (Szlovénia) Erdészeti Egye­ sület 53 fős küldöttsége tapasztalatcserén

vett részt a Z E F A G területén. Dr. Páll Miklós és Lancsák Lajos vezetésével a vendégek megismerkedtek a bajcsai nagyüzemi csemetekerttel, megtekintet­ ték az erdészeti és vadászati állandó k i ­ állítást, a nagykanizsai szabadidő-köz­ pontot és a kis-balatoni vízrendezés első ütemét. A pilisi csoport (Visegrád) vezetőségi ülést tartott, amelyen a Parkerdőgazda­ ság részéről részt vett dr. Szikra Dezső műszaki főigazgatóhelyettes és dr. Anda István gazdasági főigazgató-helyettes. A z ülésen Bánó László titkár tájékoztatta a vezetőséget a lillafüredi titkári találko­ zón elhangzottakról, majd személyi kér­ déseket tárgyaltak. Néhai Bertényi Mik­ lós utódjaként jelenlevők megválasztot­ ták a csoport elnökéül Vida Zoltán erdő­ mérnököt, a Parkerdőgazdaság műszaki erdészete vezetőjét. Szabatin Lajosné gazdasági felelőst, elismerve eddigi egyesületi munkáját felmentették meg­ bízatása alól, és gazdasági vezető helyet­ tesnek választották meg. Gazdasági fe­ lelősként Vincze Eszter tagtársat — n y u ­ galmazott általános iskolai igazgatót — választották meg. A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportoknál a következő előadá­ sokat tartották. Budapesten: dr. Koronczi Imréné „ A gombatermesztés aktuális kérdései"; dr. Babos Károly „Pleurotusszal feltárt fahulladék hasznosításának újabb ered­ ménye"; Mátrafüreden: dr. Rada Antal „ A z er­ dőgazdálkodás szabályozása az érvény­ ben levő jogszabályok alapján";

Tamásiban: Szabó Győző—Komáromi Márton „Lombos fűrészáru belföldi és külföldi elhelyezése, értékesítési, f e l ­ használási lehetőségei" címmel. II,j t a g f e l v é t e l

Goícs János erdésztechnikus, Tököl; Macsek Lajos erdésztechnikus, B u g y i ; Godra László erdésztechnikus, Szolnok; Borhi Ferencné, Sárkány Erzsébet ope­ rátor, Szolnok; Juhász Lászlóné képesí­ tett könyvelő, Szolnok; Szebeni László mezőgazdasági gépészmérnök, mérnök­ közgazdász, Szolnok.

Halálozás N a g y részvét mellett kísértük utolsó útjára a Farkasréti temetőben Szendrei Ernő erdőmérnököt, a MÉM n y u g a l m a ­ zott osztályvezetőjét, a k i életének 62. évében Budapesten elhunyt. Élete m u n ­ kásságát, kiváló emberi tulajdonságait dr. Tóth Sándor, a MÉM Erdészeti és F a i p a r i H i v a t a l vezetőhelyettese búcsúz­ tatójában meleg szavakkal méltatta. E l ­ hunyt kollégánk több éven át a volt budapesti bizottság titkáraként végzett eredményes társadalmi-egyesületi m u n ­ kát.

Nyilatkozat L a p u n k 1986. novemberi számában megjelent „Szakosztályi állásfoglalás a hegy­ vidéki erdőgazdálkodás ügyében" c. c i k k e l , a témában hozott határozati javaslattal helyi csoportunk teljes mértékben egyetért. Üdvözöljük a reális helyzetet bátran feltáró hangot. Természetszerű erdeink hosszútávú érdekének védelmét. A z t a tényt, hogy a két szakosztály közösen, összefogva hozta határozatát. Működési területünkön erdeink közel fele üdülőerdő. M i n t ilyen, emelt — az ideálist jobban megközelítő — vágásérettségi k o r r a l gazdálkodhatunk. E n n e k ellenére szakembereink hasonló problémákkal küzdenek. Helyeseljük az országosan is egyre élesedő gondnak s z a k l a p u n k b a n i l y e n súllyal történt megjelentetését. Bízunk abban, hogy ezen állásfoglalás a hegyvidéken gazdálkodóknak, a gazdasági és p o l i t i k a i vezetőknek figyelmét, felelősségérzetét a tettek mértékéig ébreszti fel. A tő mellett gazdálkodó szakszemélyzet kellő szinten figyelembe vett véleménye elhalkult. A közömbösség irányába terelődtek erdészeink. Bízunk abban, és mindent megteszünk azért, hogy a javaslat hatására erdőgazdáink cselekvőképessége moz­ gásba lendüljön és felelős, a terület m i n d e n határát jól ismerő gazdaként védjék a túlbontástól, idő előtti végvágástól természetszerű erdeinket. A z erdők jövőjéért felelősséggel tenni akarók sorába állva csatlakozó levelünket elküldjük dr. Andor József és Varga Béla szakosztályvezető kollégáknak is. Visegrád, 1986. december 12-én. Erdészüdvözlettel Bánó László Vida Zoltán titkár elnök

A Z E R D Ő S Z E R K E S Z T Ő B I Z O T T S Á G A . E l n ö k : dr. Sólymos Rezső, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) doktora, Budapest; főmunkatárs: Jérome René, Budapest. — Tagok: dr. Balázs István, B u d a p e s t ; Barátossy Gábor, B u d a p e s t ; dr. Berdár Béla, V i s e g r á d ; dr. Bondor Antal, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y ( e r d é s z e t ) k a n d i d á t u s a , B u d a p e s t ; Bus Mária, V e s z p r é m ; Cehe Zol­ tán, S z o m b a t h e l y ; dr. Csötönyi József, B u d a p e s t ; Deák István, T a m á s i ; dr. Firbás Oszkár, Sop­ r o n ; Gáspár-Hantos Géza, B u d a p e s t ; dr. Gőbölös Antal, K e c s k e m é t ; dr. Herpay Imre, a mező­ gazdasági tudomány ( e r d é s z e i ) k a n d i d á t u s a , S o p r o n ; Kadlicsek János, M i s k o l c ; Keszthelyi Ist­ ván, B u d a p e s t ; Király Pál, B u d a p e s t ; dr. Király Ernő, a közgazdasági tudomány kandidátusa. B u d a p e s t ; Korbonszky Kazimirné, V á c ; Krámer Antal, P é c s ; Lőcsei Iván, Budapest; Mészáros Béla, S z o m b a t h e l y ; dr. Rácz Antal, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) kandidátusa, Buda­ pest; Solymosi József, B u d a p e s t ; Stádel Károly, G y ő r ; dr. Szepesi László, a mezőgazdasági t u d o m á n y ( e r d é s z e t ) d o k t o r a , B u d a p e s t ; dr. Szodfridt István, a mezőgazdasági tudomány (erdé­ s z e t ) k a n d i d á t u s a , S o p r o n ; dr. Szikra Dezső, V i s e g r á d ; Tóth László, S z o l n o k ; dr. Tóth Sándor, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y ( e r d é s z e t ) k a n d i d á t u s a , B u d a p e s t ; Varga Béla, Eger.