Üdvözöljük a jó nyelviskolában!

Üdvözöljük a „jó nyelviskolában”!

Bevezetés a Nyelviskolák ELCL-minőségbiztosítási irányvonalaiba

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerzõ nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelõssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

Impresszum

Kiadó ELCL Deutschland GmbH Schanzenstr. 35 51063 Köln Layout és Design ILT Solutions GmbH

Szerzői jogok A brossúra tartalma az ELCL Quality Alliance (ELCL Mibőségbiztosítási Szövetség) tagiskoláiban sokszorosítható. Minden más, ezen túlmenő fotomechanikai, vagy más műszakilag elképzelhető reprodukció csak a kiadó engedélyével lehetséges. Megjelöljük, ha a jelen publikáció harmadik személyek eredményeit használja. © ELCL Deutschland GmbH [email protected]

www.elcl.org

A jó nyelviskola Bevezetés 1

Az oktatási rendszerek az Európai Unión belül figyelemre méltóan széles sávban helyezkednek el. A sokféleség különböző megközelítéseket termel ki a gondolkodásban és a cselekvésben, továbbá képesítések olyan potenciálját teremti meg, amely sokrétű problémamegoldásra tesz alkalmassá. A képesítések elismerése és felhasználhatósága jelentős részben az egyes oktatási szolgáltatók iránti bizalmon alapul.

[email protected]

www.elcl.org


Mit jelent a jó nyelviskola? Sok válasz van erre az első látásra egyszerűnek tűnő kérdésre: Ø Ø Ø

a gyakorlati szakemberek, a tudósok és a kutatók válasza.

[email protected]

www.elcl.org


Az "Orientációs Keretmű a Jó Nyelviskolához" – ami ennek a tanulóprogramnak az alapja – a válaszokat hét minőségterületbe fogja össze, megkönnyítve így a minőségfejlesztés folyamatainak szisztematikus szemléletét a nyelviskolákban. Az egyes minőségterületek és jellemzők jelentőségükben különböző fontosságúak, ugyanakkor sokrétűen kapcsolódnak egymáshoz.

[email protected]

www.elcl.org

MT 1: Iskolai célok Bevezetés

Oktatási célok

Gazdasági célok

Minőségi célok

A nyelviskoláknak az a feladata, hogy az idegen nyelv oktatásán keresztül a célul tűzött kompetenciákat szakágilag és pedagógiailag azzal biztosítsák, hogy a tanulókat nyelvileg és kognitíve igényes feladatokon keresztül életük személyes alakításának, további tanulmányi útjuk és későbbi vagy mostani szakmai tevékenységük követelményeire előkészítsék. Ø

A jó nyelviskolák eredményorientáltak.

Ez célokat feltételez!

[email protected]

www.elcl.org


Oktatási célok

Gazdasági célok

Minőségi célok

A jó nyelviskolák a nyelvtanulásra kidolgozott, kommunikatív-cselekvésorientált kompetencia modellhez, a Nyelvekre Vonatkozó Közös Európai Referenciakerethez (KER) orientálódnak: Ø

ezért a funkcionális kommunikatív kompetenciák elősegítését állítják iskolai munkájuk középpontjába.

Ø

ezért támogatják a tanulási- és módszerkompetenciákat.

Ø

ezért támogatják az interkulturális kompetenciák fejlesztését.

[email protected]

"Csak egy dolog van a világon, ami drágább, mint az oktatás: ha nem oktatunk!" (John F. Kennedy)

www.elcl.org


Oktatási célok

Gazdasági célok

Minőségi célok

A nyelviskolák beépültek a nemzeti iskolajogba, de nem tartoznak állami iskolafelügyelet alá. A jó nyelviskolák ... Ø

ezért nyereségorientáltan működnek.

Ø

biztosítják fizetőképességüket.

Ø

a megítéléshez a könyvelés mutatószámait használják. "A nyereség annyira kell, mint a levegő a légzéshez, de rossz lenne, ha csak azért gazdálkodnánk, hogy nyereséget termeljünk, mint ahogy az is rossz lenne, ha csak azért élnénk, hogy lélegezzünk." (Hermann Josef Abs)

[email protected]

www.elcl.org


Oktatási célok

Gazdasági célok

Minőségi célok

A jó nyelviskolák … Ø

átfogó és a cselekvést irányító értékrendszerrel rendelkeznek.

Ø

megállapodást kötnek a célokról és munkaterveket dolgoznak ki.

Ø

biztosítják minden egyes ember támogatását.

Ø

felhasználják a belső/külső evaluáció lehetőségeit és eredményeit.

Ø

aktivitásaikat iskolai portfólióban dokumentálják.

[email protected]

"Akik csak egészen lassan mennek, de mindig a helyes úton, sokkal tovább érhetnek, mint akik rohannak és tévútra kerülnek." (René Descartes)

www.elcl.org

MT 2: Tanfolyamprogram Bevezetés

Kompetenciaorientáció

Matching

Minőségfejlesztés

A tanfolyamprogramok kidolgozásánál - háttérben a globális piacokkal - különösen arra kell ügyelni,… Ø

hogy azok a tanulók, akik az elért tanulási állapotról önállóan tovább akarnak tanulni, azt meg is tehessék.

Ø

hogy azok a nyelviskolák, amelyek a más iskolában nyújtott teljesítményre akarnak építeni, azt meg is tehessék.

Ø

hogy azok a munkaadók, akik a tanulási eredeményeket értékelni és összehasonlítani akarják, azt meg is tehessék.

[email protected]

www.elcl.org



Matching


Az eredményorientált nyelviskolákkal összefüggésben a kompetenciák alatt értendők Ø

“az egyénekben rendelkezésre álló, vagy általuk megtanulható, bizonyos problémák megoldásához szolgáló kognitív képességek és készségek, valamint az ezzel kapcsolatban lévő motivációs, volicionális és szociális készségek és képességek ahhoz, hogy a problémamegoldást változó helyzetekben sikeresen és felelősségteljesen tudják használni.“ Weinert, F.E. (2001)

[email protected]

"Az élet nagy célja nem a tudás, hanem a cselekvés." (Thomas Henry Huxley)

www.elcl.org



Matching


A jó nyelviskolák ... Ø

előre tájékoztatják az ügyfelet az elvárt tanulási eredményekről.

Ø

ellenőrzik a leendő résztvevők kommunikatív nyelvi bemeneti szintjét a szerződéskötés előtt.

Ø

nem elkülönülten ellenőrzik a nyelvtant, a helyesírást, a kiejtést, az intonációt és a szókincset.

[email protected]

www.elcl.org



Matching



gondoskodnak ajánlataik átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról, és kötelező érvényű szolgáltatási ígéretet tesznek az ügyfélnek.

Ø

szisztematikus piac- és szükségletelemzést végeznek.

Ø

rendszeresen felülvizsgálják tanfolyamprogramjaik minőségét, és folyamatosan továbbfejlesztik azokat. "Ó, azok még szép idők voltak, amikor még mindent elhittem, amit hallottam." (Theodor Fontane)

[email protected]

www.elcl.org

MT 3: Vezetés Bevezetés

Vezetési kompetencia


Gyakorlat

A vezetés talajdonképpeni feladata az oktatási, a gazdasági és a minőségi célok tervezése, szervezése és ellenőrzése. Ez az eredményorientált vezetés értelmében vett vezetési kompetenciát és professzionális iskolamenedzsmentet feltételez. Ø

A vezetés sikere jó gazdasági eredményekben, jó végzési arányokban, a vezetés és más tisztségviselők példás cselekedeteiben mutatkozik meg.

Ø

Látvatóvá az iskolai közösség motivációján és elégedettségén, az iskolaminőség folyamatos javításán és végül összességében az iskola reputációján válik.

[email protected]

www.elcl.org




Gyakorlat

A jó nyelviskolák vezetése ... Ø

mintaszerűséggel és szavahihetőséggel győz meg.

Ø

igényes és értelmes célokkal motivál.

Ø

önállóságra és kreativitásra ösztönöz.

Ø

egyénileg támogatja munkatársait és tanerőit.

Ø

eredményorientáltan cselekszik. "Ha hajót akarsz építeni, akkor ne dobold össze az embereket, akik fát szereznek be, szerszámokat készítenek, megmunkálják és összeillesztik a fát, hanem ébreszd fel bennük a vágykozást a távoli, végtelen tenger iránt." (Antoine de Saint-Exupéry)

[email protected]

www.elcl.org




Gyakorlat

A jó nyelviskola olyan vezetéssel rendelkezik, … Ø

amely a minőségfejlesztés folyamatát a kitűzött célok alapján irányítja.

Ø

amely evaluációs eredményeket használ.

Ø

amelyet a költség-haszon döntéseknél az iskolafejlesztés céljai vezérlik.

Ø

A nem javítható hiányosságokat a munkavállalók / tanerők fogják a vezetés döntései alapján helyrehozni.

[email protected]

www.elcl.org




Gyakorlat

Az iskolavezetés tevékenységét elemző vizsgálatok mutatják, hogy az összes feladat közel 47%-a az iskolában az iskolamenedzsmentet, kb. 33 %-a a nyilvánossággal folytatott kommunikációt (hatóságok, PR stb.) és együttműködést, idejének egyötöde a pedagógiai-tartalmi tanácsadást és vezetést illeti. Az iskolavezetők tehát nagy jelentőséget tulajdonítanak személyi- és vezetési kompetenciáiknak. Kevésbé fontosnak ítélik meg a pedagógiai szakkompetenciát. Ritz, A (2003): Kompetenzzentrum für Public Management, Universität Bern. In: Neue Züricher Zeitung vom 13. Mai 2003

[email protected]

www.elcl.org

MT 4: Tanítás-tanulási folyamatok Bevezetés 1

Kulcsjellemzők


Self-Assessment

Az oktatás az a cselekvéstér, amelyben a tanulók tanítási-tanulási folyamatait tudatosan kezdeményezik és segítik. Hozzá igazodik az iskola minden folyamata. Minősége döntő az iskola sikere szempontjából. Döntően a tanítási-tanulási folyamatok alakításától függ, hogy az oktatás hozzá tud-e járulni a tartós kompetencianövekedéshez.

[email protected]

www.elcl.org

MT 4: Tanítás-tanulási folyamatok Bevezetés 2

Kulcsjellemzők


Self-Assessment

Kutatási eredmények igazolják, hogy az iskolák közötti különbségek rendszerint a tanulói teljesítmények összes variációjának alig több, mint 10 %-át képesek megmagyarázni (Ditton, H. 2000). Ø

Megfordítva ez azt jelenti, hogy minden más minőségterület hatása a tanítási-tanulási folyamatokhoz viszonyítva nyilvánvalóan nagyon csekély (Euler, D. 2005).

[email protected]

www.elcl.org

MT 4: Tanítás-tanulási folyamatok Bevezetés

Kulcsjellemzők


Self-Assessment

Az oktatás minősége a következőképp ítélhető meg: Ø

A minőség meghatározása a tanítási-tanulási folyamatok jellemzőin keresztül. A tárgy az oktatás alakítása.

Ø

A minőség meghatározása a tanítási-tanulási folyamatok hatásával. Tárgy a központi oktatási célok elérése (Eredmények fejezet).

A jó oktatás alakítási jellemzőit mára nagyon jól felderítették. Vö. Helmke, A. (2006); Meyer, H. (2004); Weinert, F.E. (2000); Wellenreuther, M. (2005); DESI-tanulmány (2006)

[email protected]

www.elcl.org


Kulcsjellemzők


Self-Assessment

A kompetenciaorientált oktatás biztosítja egyrészt az eszközt, amelyre a tanulóknak bizonyos helyzetekben a problémák megoldásához szükségük van másrészt sok lehetőséget kínál ennek az eszköznek a kipróbálására mindig új, egyre összetettebb és nyitottabb tanulási helyzetekben.

[email protected]

www.elcl.org


Kulcsjellemzők


Self-Assessment 1

A self-assessment az oktatásban azt a képességet támogatja, amellyel a saját teljesítményt tudjuk felbecsülni és értékelni. Az önállóság, a saját felelősség és az önkontroll támogatása áll a középpontban az önértékelés, az önfejlesztés területén, és az egyén által kitűzött célok elérésében. A self-assessment mind a tanulók mind a tanerők számára nagy előnyt jelent: "Az ember csak azt érti meg, amit maga csinálni tud, csak azt fogalmazza meg, amit maga elő tud hozni." (Goethe)

[email protected]

www.elcl.org


Kulcsjellemzők


Self-Assessment 2

A tanulók … Ø Ø Ø Ø Ø Ø Ø

bepillantást kapnak az oktatás tartalmaiba és céljaiba. reflektálják saját tanulási útjukat az elvárások felé. mindez alapját képezi a saját tanulási állapotukról szóló megbeszélésnek. az elvárások teljesítéséhez önként vállalt kötelezettségeket tesznek. véleményét megkérdezik, és a tanulók úgy érzik, komolyan veszik őket. felelősséget vállalnak a zárómegítélésért. az önmegítéléshez társul az önfejlesztés és az önirányítás.

[email protected]

www.elcl.org


Kulcsjellemzők


Self-Assessment 3

A tanerők … Ø Ø Ø Ø Ø Ø

kérdőíveket dolgoznak ki a megítéléshez vagy a meglévőhöz nyúlnak. reflektálnak és ennek során struktúrálják a teljesítményelvárásokat . használják az assessment-eredményeket az oktatás alakításához. megbeszélik az eredményeket a tanulókkal. megállapodásokat kötnek a tanulóval a további tanulási útról. ezzel átadják a tanulási felelősséget a tanulóknak.

[email protected]

www.elcl.org

MT 5: Tanerők Bevezetés

Professzionalitás

Továbbképzés

Kooperáció

Díjazás

”Képzeljük el az oktatást, mint egy térképet, amelyen a városok a kompetenciákat és a célokat jelképezik – minél nagyobb a város, annál nagyobb a cél, és annál fontosabb, hogy elérjük azt. Közöttük kisebb célok fekszenek, amelyeknél hosszabb-rövidebb ideig időzünk, és amiket alkalmasint meg is lehet kerülni, ha szűkre szabott az idő. (…) Tanulni annyi, mint továbbhaladni. A tanítás annyi, mint a tanulónak javaslatot tenni az útvonalra, a közlekedési eszközre, a közbenső állomásokra, valamint időt és anyagot rendelkezésre bocsátani az útra.” Lankes, E. M. (1992) [email protected]

www.elcl.org


Professzionalitás 1

Továbbképzés

Kooperáció

Díjazás

Messzemenő egyetértés mutatkozik a tanerők következő szakmai jellemzőiről: Ø

kulcskompetenciák Ø Ø Ø Ø

Ø Ø Ø Ø

szakkompetencia szakdidaktikai kompetencia diagnosztikai kompetencia osztályvezetési kompetencia

motivációs orientáció elvárások és célok pedagógiai orientációk lelkesedés, türelem és humor Weinert, F. E. (2000) [email protected]

"Életidegen és empírikusan sem megalapozott az az elképzelés, hogy az oktatásminőség minden jellemzőjében maximálisat kellene felmutatni annak, aki «jó tanár» akar lenni" Helmke, A. (2007)

www.elcl.org


Professzionalitás 2

Továbbképzés

Kooperáció

Díjazás

A nyelviskolák gyakran kizárólag anyanyelvi szinten beszélő oktatóik szakkompetenciáját állítják hirdetésük középpontjába. Amiben minden szakember egyetért, hogy ez önmagában nem elég! ØA pedagógiai képességek feltétlenül szükségesek.

A DESI-tanulmány (2006) azt mutatja, hogy a hallásértési teljesítmény növekedéséhez hozzájárul a tanerők szakspecifikus képesítése. A tanerők életkora, neme és szakmai tapasztalata ellenben nincs összefüggésben a hallásértés növekedésével.

[email protected]

www.elcl.org


Professzionalitás

Továbbképzés

Kooperáció

Díjazás

Térjünk még egyszer vissza térképünkhöz. Az idők során megváltozik az is: a városok nagyobbak lesznek, új utak jönnek a régiekhez, a régiek többé már nem járhatók, és új közlekedési eszközök uralják a képet. Az oktatóknak tovább kell képezniük magukat, hogy felkészültek legyenek ezekre a változásokra. Amit a jó nyelviskolák használnak… Pedagógiai szakmai beszélgetések, továbbképzés, de a meglévő képesítések használata is központi momentum az iskolák számára arra, hogy az oktatást aktívan alakítsák és továbbfejlesszék.

[email protected]

A továbbképzéseken való részvételnek az iskola célkitűzéseihez, feladataihoz és szükségleteihez, valamint a tanerők érdekeihez és szükségleteihez kell igazodniuk.

www.elcl.org


Professzionalitás

Továbbképzés

Kooperáció

Díjazás

Egy szoros és termékeny együttműködés azt jelenti, hogy a tanárok erőfeszítésükkel a tanulók lehető legjobb tanulási teljesítményét érjék el, hogy az oktatást közösen előkészítsék, a tanítás eredményességét felülvizsgálják, és ha nem elégedettek az eredménnyel, alternatív stratégiát fejlesszenek ki. A közös munka az oktatók feladatát is megkönnyíti. A jó nyelviskolák ... Ø

megteremtik a keretfeltételeket a sikeres kooperációhoz.

[email protected]

Az oktatási teamek jelentősége az iskolafejlesztéssel és iskolaminőség-vizsgálattal kapcsolatban mutatkozik meg. Bebizonyosodott, hogy a jó iskolákban szorosabb és termékenyebb az együttműködés és a közös munka, mint az egyéb, „rossz iskolákban”. Kunz Heim, D./ Arnold C.(2009)

www.elcl.org


Professzionalitás

Továbbképzés

Kooperáció

Díjazás

A jó nyelviskolák méltányosan díjazzák tanerőiket: Ø

Kutatási eredmények igazolják: igazságos díjazás nem létezik, mivel az mindig az egyéni szükségletektől függ.

Ø

A díjazást nem szabad motivációs erőnek felfogni. Attól nem oktatnak a tanerők jobban vagy rosszabbul. A díjazás azonban befolyásolja az iskola iránti lojalitást, és a stabilitást a kollégák körében.

Ø

Rossz fizetéssel tehát közvetve a tanulók sikerét veszélyeztetik.

[email protected]

"Nem szabad a pénz után szaladni, elébe kell menni" . (Aristoteles Onassis)

www.elcl.org

MT 6: Iskolai légkör Bevezetés

Közös célok

Megbecsülés és támogatás

Kibontakozás

Tanulási környezet

A jó iskolai légkörnek minden szereplő számára nagy szubjektív jelentősége van, objektíve azonban csak nehezen értelmezhető jellemző. A légkörnek hatást tulajdonítanak a teljesítés eredményeire, a motivációra, a minőségre és az egészségmegőrzésre. A jó iskolai légkör elsősorban a pozitív oktatási légkörből fejlődik ki, hiszen az oktatásban érzik a tanulók a legvilágosabban, mennyire elégítik ki a szükségleteiket.

[email protected]

www.elcl.org


Közös célok


Kibontakozás



közös célokat neveznek meg, és felismerhető, világos tartalmi és pedagógiai rendjük van.

Ø

nyíltan és világosan kommunikálják a célokat, az elvárásokat és a követelményeket.

Ø

meghatározzák az együttélés szabályait, gondozzák azokat, és gondoskodnak a betartásukról.

Ø

olyan vezetéssel, tanerőkkel és munkatársakkal rendelkeznek, akik mindannyian felelősnek érzik magukat a szociális együttlétért.

[email protected]

”A jó oktatási légkörtől a tanulók nem lesznek okosabbak, azonban segít a jó oktatás más jellemzőit erősíteni.” Groeben, A.(2004)

www.elcl.org


Közös célok


Kibontakozás



ügyelnek arra, hogy pedagógiai cselekvésük és kommunikációjuk összhangban álljon a mindenki által osztott értékekkel és meggyőződésekkel.

Ø

olyan nyíltan és konstruktívan hoznak szóba problémákat és konfliktusokat, hogy minden szereplő kész felelősséget vállalni a megoldásért.

Ø

olyan légkört alakítanak ki, amelyet nyíltság, megbízhatóság, megbecsülés és kölcsönös bizalom jellemez.

Ø

egyéni patronálást és tanácsadást nyújtanak a tanulóknak.

[email protected]

www.elcl.org


Közös célok


Kibontakozás



teret engednek az alakítási és befolyásolási lehetőségeknek.

Ø

segítik az autonómiát és az önmeghatározott cselekvést.

Ø

támogatják a biztonság és a megóvottság légkörét.

Ø

támogatják a pozitív tanulási és teljesítési kultúrát.

Ø

óvják munkatársaik és a tanulók egészségét.

[email protected]

www.elcl.org


Közös célok


Kibontakozás



vonzó és barátságos oktatási helyiségekkel rendelkeznek.

Ø

teret nyújtanak a visszavonulásra és a kikapcsolódásra.

Ø

a szaknak és tárgynak megfelelő felszereltséggel rendelkeznek.

Ø

betartják az építési és biztonságtechnikai előírásokat.

[email protected]

A „School Factors related to Quality and Equity“ OECDtanulmány (2005) szerzői arra az eredményre jutottak, hogy az iskolai légkör nagyobb hatással volt a tanulók tanulási teljesítményére, mint az anyagi és személyi erőforrások.

www.elcl.org

MT 7: Eredmények Bevezetés

Oktatási eredmények

Gazdasági eredmények

Elégedettség

A nyelviskola munkájának célja az oktatási, gazdasági és minőségi célok megvalósítása. Az eredményeket közvetlenül befolyásolják olyan folyamatok, amiket az iskola aktívan alakít. Az eredmények meghatározásánál adatfelvételéről van szó a hatékonyság, gazdaságosság, termelékenység és teljesítőképesség, valamint minden szereplőnek az iskolával, mint egésszel való elégedettségének megítélésére.

Nemzetközi tanulmányok eredményei mutatják, hogy az eredményorientált iskolák összességében nagyobb teljesítményeket érnek el. Döbert, H., Sroka, W. (2004)

[email protected]

www.elcl.org




Elégedettség


a tanulóik minden olyan eredményét feljegyzik, amelyek az oktatásra és az iskolára vezethetők vissza.

Ø

a gyűjtött adatokat alapként használják a szisztematikus továbbfejlesztéshez.

"A képesítés az, ami megmarad, ha már mindent elfelejtettünk, amit az iskolában tanultunk". (Albert Einstein)

[email protected]

www.elcl.org




Elégedettség


ellenőrzik gazdasági helyzetüket (is).

Ø

olyan üzemgazdasági mutatókat használnak alapként a szisztematikus továbbfejlesztéshez, mint a jövedelmezőség, a gazdaságosság és a termelékenység.

[email protected]

www.elcl.org




Elégedettség


felmérik tanulóik, tanerőik, adott esetben a szülők és más megbízók elégedettségét.

Ø

feljegyzik a hiányzási időket és a panaszokat.

Ø

szemlézik a sajtóközleményeket, referenciákat, vendégek visszajelzéseit, ajánlásokat stb.

Ø

ezeket az eredményeket alapul használják a minőségfejlesztéshez.

[email protected]

www.elcl.org

Evaluáció Bevezetés

Önevaluáció

Intézkedések

A tartós minőségfejlesztés feladata, hogy minden szinten állandó javítási folyamatokat (ÁJF) indítson el és tartson fenn. Az ÁJF folytonos kis javító lépések folyamatával kerül megvalósításra (szemben az inkább nagyobb, ugrásszerű, mélyreható változásokkal), amelyeket rendszeresen evaluálni kell. Az iskola, mint "tanuló szervezet" saját felelősségi körén belül evaluálja önmagát. A visszajelzések szisztematikus begyűjtése és a meglévő adatok kiértékelése a minőségjavításhoz fontos elemei a belső evaluációnak.

[email protected]

Az evaluációk eredményei alapján határozzák meg az iskolafejlesztés további lépéseit.

www.elcl.org


Önevaluáció

Intézkedések

A jó nyelviskolák a következő kérdéseket teszik fel maguknak: Ø

Mit akarunk az oktatásunkban elérni?

Ø

Milyen intézkedéseket teszünk, hogy elérjük ezeket a célokat?

Ø

Elérjük céljainkat az intézkedésekkel?

Ø

Milyen tanulságokat vonunk le az eredményekből?

[email protected]

A jó nyelviskolák a tanítási-tanulási folyamatokat állítják a középpontba.

www.elcl.org


Önevaluáció

Intézkedések


az elvárt kompetenciákkal a háttérben reflektálják a tanulói teljesítményeket.

Ø

ellenőrzik intézkedéseiket az egyéni támogatásra és a heterogenitással való bánásmódra.

Ø

rendszeresen belső evaluációkat végeznek az oktatásminőséggel kapcsolatban (pl. tanulói visszajelzések).

Ø

rendszeresen belső evaluációkat végeznek az érintettek (pl. szülők, tanulók, üzemek, oktatók) elégedettségével kapcsolatban.

Ø

az eredményeket állandó minőségfejlesztésre használják. [email protected]

Ezúton kívánunk Önnek sok sikert!

www.elcl.org

Irodalom DESI Konsortium - Klieme, E. u. a. (2006): Unterricht und Kompetenzerwerb in Deutsch und Englisch Zentrale Befunde der Studie Deutsch-Englisch-Schülerleistungen-International (DESI), Frankfurt am Main Ditton, H. (2000). Qualitätskontrolle und Qualitätssicherung in Schule und Unterricht: Ein Überblick zum Stand der empirischen Forschung. In: Helmke, A., Hornstein, W., Terhart, E. (Hrsg.), Zeitschrift für Pädagogik, 41. Beiheft, Weinheim, Basel Döbert, H., Sroka, W. (2004), Features of Successful School Systems, A Comparison of Schooling in Six Countries. In: Studien zur International und Interkulturell Vergleichenden Erziehungswissenschaft, Bd. 4, Münster Europarat – Rat für kulturelle Zusammenarbeit (2001): Gemeinsamer europäischer Referenzrahmen für Sprachen: Lernen, Lehren, Beurteilen, Berlin (deutsche Fassung) Euler, D. (2005): Qualitätsentwicklung in der Berufsausbildung. Bund-Länder-Kommission für Bildungsplanung und Forschungsförderung (BLK), St. Gallen Groeben, A.(2004): Pädagogik – Einführung in das Thema. Machbarkeit und Macht des Klimas. Wie Lernen in der Schule gedeihen kann. Pädagogik, Heft 11

[email protected]

www.elcl.org

Irodalom Helmke, A. (2006): Was wissen wir über guten Unterricht. In: Pädagogik 2/06 Helmke, A. (2007): Aktive Lernzeit optimieren – Was wissen wir über effiziente Klassenführung? Pädagogik (Große Serie 2007: „Was wissen wir über guten Unterricht?“) Kunz Heim, D/ Arnold C.(2009), Unterrichtsteams in Schulen – Ergebnisse aus der Forschungsliteratur, Aarau Meyer, H. (2004): Was ist guter Unterricht?, Berlin OECD (Hrsg.) (2005): School Factors related to Quality and Equity - Results from PISA 2000, Bonn Ritz, A (2003): Kompetenzzentrum für Public Management, Universität Bern. In: Neue Zürcher Zeitung vom 13. Mai 2003 Weinert, F. E. (2000): Lehren und Lernen für die Zukunft – Ansprüche an das Lernen in der Schule. In: Pädagogische Nachrichten Rheinland-Pfalz 2/2000 (Sonderdruck) Weinert, F.E. (2001): Vergleichende Leistungsmessung in Schulen – eine umstrittene Selbstverständlichkeit. In: F.E. Weinert, Leistungsmessung in Schulen, Weinheim Wellenreuther, M. (2005): Lehren und Lernen – aber wie?, Baltmannsweiler

[email protected]

www.elcl.org

Üdvözöljük a jó nyelviskolában!

Recommend Documents