Üdvözlettel: Nicholas Viktor 2005 ápr. 05. Tartalomjegyzék:

Előszó

Az elcsábítás egyik szorosan kapcsolódó tematikája az emberi kommunikáció. Ez az NLP összefoglaló eredetileg egy szakmunkám volt, némi átalakítással rendelkezésedre bocsátom. A kézikönyv, mivel publikus, magázódó formában hagytam. Remélem, hozzásegít az emberi verbális és nonverbális kommunikáció megértésében és segíteni fog nem csak az elcsábításban, hanem a jobb emberi kapcsolataid megvalósításában is. Üdvözlettel: Nicholas Viktor 2005 ápr. 05

Tartalomjegyzék: Előszó NLP – 5000 szóban Bevezetés 1. MI A NLP ? N jelenti: Neuro L jelenti a lingvisztikát, nyelvészetet P jelenti a programozást A Tudatalattitól a Tudatosig Összegzés: 2. Története (röviden) 3. Előfeltételezés Összegezés: 4. Hogyan tapasztaljuk meg az életet? Összegzés: 5. Jól alakított következmények, kimenetelek Első lépés Második lépés Harmadik lépés Negyedik lépés Ötödik lépés Hatodik lépés Hetedik lépés Nyolcadik lépés Összegzés: 6. EGYETÉRTÉS Testbeszéd és hanghordozás 1. Elhatároztam, hogy elolvasom ezt a könyvet, mert… 2. Egy érv következtében valószínűleg hatással lesz rám… 3. A velem kapcsolatos dolgokban legkönnyebben úgy kommunikálok, ha a téma… 4. Könnyebb a számomra: 5. Amikor egy emberekkel zsúfolt szobába lépek, mit teszek legelőször is… Összegzés: Mintázás (mintakép átvevés) Összegzés: 7. ÁLLAPOT

Alapvető Állapotunk Állapotunk Irányításának Művészete Összegzés: 8. BEVEZETÉS A NYELVI FORMÁKHOZ Összegzés Néhány szó befejezésül

NLP – 5000 szóban Bevezetés Ha van szabad fél órájuk, elegendő lesz, hogy megismerjék az NLP-t. Körülbelül 5000 szóval megmagyarázható az, hogyan lesznek az emberek azok amik, vagyis mi különbözteti meg őket másoktól. Magyarázatot kapunk: • • • • •

Az emberi identitásra, önazonosságra Arra, hogy miben és miért hisznek az emberek A képességeikre és arra, ahogy megszerzik ezeket a képességeket Cselekedeteik vagy cselekedeteik hiányának mikéntjére Hogy miért kerülnek olyan körülmények közegébe, amilyenben jelenleg vannak

Lesz egy kis nehézség is, nevezetesen egy ellentmondás: 5000 szóval nem nagyon lehet megmagyarázni az NLP-t. Bármilyen hosszadalmas könyvet is lehetne írni róla, teljesen mégsem ismerhető meg. Az NLP megértéséhez nem ismeret, hanem inkább tapasztalat szükséges, amit könyvből nem lehet megszerezni teljesen. Ha valaki valóban érteni akarja az NLP-t, gyakorolnia, edzenie kell. Természetesen egy tanfolyamon kell részt vennünk, sok neves vállalat szervez NLP tanfolyamokat. Az Ön számára legfontosabb dolog, hogy olyan vállalat tanfolyamát válassza ki, amelyiket a legalkalmasabbnak tartja saját részére (bővebb információk: www.nlp.lap.hu).

1. MI A NLP ? A NLP kutatja az emberi cselekedetek és az emberi viselkedés lényegi részeit. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a Neuro Lingvisztikus Programozás az emberi viselkedés és reagálásformák kölcsönhatásának működési mechanizmusait tárja elénk.

Kezdjük a kezdőbetűkkel:

N jelenti: Neuro Itt az elméről és testről van szó - arról, hogy hogyan működnek együttesen. Hosszabb ideje vannak ismereteink az idegrendszer és az agy működésének összefüggéseiről, de az NLP és más kutatási területek viszont arra engednek következtetni, hogy az elme és a test közötti kapcsolatok sokkal erősebbek, mint ahogy eddig gondolták. Az agyat lehet egy „Nagy Központi Pályaudvarnak” tekinteni, de a vonatszerelvények az egész testen keresztül haladnak.

L jelenti a lingvisztikát, nyelvészetet Ez az a nyelv, amelyet használunk és amelyet hallunk. Hallgatjuk más emberek szavait, mi is másokhoz beszélünk és használjuk a nyelvet, hogy értelmet adjunk tapasztalatainknak. A múlt, jelen és jövővel kapcsolatban, szavakban gondolkodunk. Magunkhoz is beszélünk szinte állandóan. A szavakba mártott világban a nyelvezet, amelyet használunk, életbevágó jólétünk érdekében (a Szexuális Felizgatás könyvben rengeteg nyelvi mintát találsz).

P jelenti a programozást Gondoljunk a számítógép programozásra és máris egy jó hasonlatot találtunk. Arról szól a történet, hogyan programozzuk be magunknak különböző viselkedési formáinkat. Sokszor ez hasznosnak bizonyul (például hasznos, amikor egy megszokott cselekményt automatikusan végzünk, de ugyanakkor teljesen más probléma megoldásán jár az eszünk). Ezt hívjuk beidegződött viselkedési formáknak, de sajnos sok beidegződött viselkedési forma egyáltalán nem hasznos a számunkra.

A Tudatalattitól a Tudatosig Az NLP azt közli velünk, hogy egyrészt léteznek idegpályák, amelyek összekötik agyunkat és testünket (érzékszervi ingereket dolgoznak fel és továbbítanak), másrészt azt, hogy sajátos nyelvezetet használunk arra, hogy megmagyarázzuk tapasztalatainkat. Nincs ebben semmilyen különleges mindaddig, amíg meg nem értjük, hogy mindez hogyan működik. Mert működik és mi vagyunk azok, akik működtetik a rendszert a nap 24 órájában. Valójában az NLP ismeretek nem mások, mint a tudatalattiból felhozott képességek megismerése, amiket tudatosítva javíthatunk magunkban. Ha azonosítjuk ezen képességeket, akkor teljesen más dimenziókban lesznek hozzáférhetőkké számunkra a jövőben. Például: Ha tudja magáról, hogy jó megérző képessége van, meg tudja mondani valakiről, hogy nem becsületes Önnel szemben.

Ez nagyon hasznos tulajdonság. Az NLP pedig azt tanítja meg, hogy ez a „megérzés” egy képessége Önnek, és ennek a képességnek a származéka pedig az, hogy különböző érzékszerveivel érzékelhető jelekből képes tudomást szerezni arról, hogy az a bizonyos személy nem becsületes.

Összegzés: Neuro Hogyan működik az elme/test (Lingvisztikus) Nyelvezet A szavak, amelyeket hallunk és kimondunk Programozás Hogy programozzuk be magunkat A Tudatalattiból a Tudatosba Az NLP átformálja a tudatalatti képességeinket tudatos meggyőződéssé

2. Története (röviden) Az NLP Kaliforniából ered, ahol a Kaliforniai Egyetemen, 1970-ben Richard Bandler matematikus - számítógép programozó és John Grinder nyelvészprofesszor, három orvos kutató eredményeit figyelembe véve dolgozták ki elméletüket, ami később NLP néven ismert meg a világ. A három kutató munkájában, a specifikus nyelvezetet, viselkedést és véleményezést vették alapul. Ez abból állt, hogy a mintákat, viselkedéseket és hiedelmeket meghatározták és más kutatók gyógyítási szolgálatába állíthatták, vagyis azok mintegy mintául vehették munkájuk eredményeit. Bandler és Grinder nem azt vizsgálták, hogy az emberek miért teszik úgy a dolgokat, ahogy teszik, hanem azt, hogy hogyan teszik dolgaikat. Ha megértjük valaki cselekedeteinek összetevőit, már bennünk rejlik a ráhatás lehetősége (pozitív irányban). Az NLP azóta sokat fejlődött. Sokan foglalkoztak e kutatási területtel, bámulatra méltó eredményeket érve el.

3. Előfeltételezés Segítségül lesz, ha hisszük, hogy bizonyos dolgok igazak. Amikor bizonyos döntéseket hozunk cselekvésünk előtt, akkor előfeltételezzük a dolgot, ami segít a megvalósításban.

Például, amikor egy katona a háborúba megy. A hadsereg szempontjából hasznos, hogy a hadba induló katona előre feltételezi, hogy a hazáért érdemes harcolni. Hasonlóképpen hasznos, ha a kereskedő hisz a termékében. Fontos megérteni, hogy senki sem akar bennünket arról meggyőzni, hogy az előre feltételezéseknek „igaznak” is kell lennie. Egyszerű meggyőződés, hogy az ilyen hiedelmek bizonyos körülmények között hasznosak. Az előfeltételekről gondolkodva nem azt kell kérdeznünk: „Igaz ez:”, hanem azt: „Hasznos az ilyesmiben hinni?” Például, valaki egy állás elnyerése érdekében beszélgetésre megy. Két lehetséges feltételezése van: • •

Elbukok Sikerülni fog

Nem tudjuk előre, hogy a két feltételezés közül melyik az igaz. De az nyilvánvaló, hogy melyik a beszélgetés hasznosabb eredménye. Az NLP-nek saját feltételezései vannak. Nem feltételezi, hogy feltétlenül igazak, de úgy viselkedjünk, mintha igazak lennének. A feltételezések lemérése abból áll, hogy úgy viselkedünk, mintha igazak lettek volna, és tudomásul vesszük, hogy valójában mi történt. Itt közlünk néhány általában használt NLP előfeltételezést, a róla szóló magyarázattal együtt. •

A Térkép még nem az általa bemutatott terület.

A hegy térképe még nem maga a hegy. Mi a világot az öt érzékünkön át tapasztaljuk meg. Az információkat érzékeink által merítjük, és utána magunkban ábrázoljuk újra – egy belső térképet rajzolva magunkban arról, ami kívül megy végbe. Ez a belső ábrázolás azonban nem maga a valóság. •

Az emberek a saját valóság térképükre válaszolnak, nem a valóságnak. Az NLP az a művészet, amely nem a valóságot, de azt a térképet megváltoztathatja.

Mi a belső térképünknek felelgetünk, nem a kívülálló világnak. Mivel ez egy belső folyamat, egyes dolgokat kicserélhetünk benne, vagy legalább is hatással lehetünk rá. •

Az elme és a test egy egységes rendszer

Bár nagyon radikálisan hangzik ma is, de az a fogalom, hogy az elme és a test együtt munkálkodnak, úgy mint egy egység, ma már széles körben elfogadott. Igaz, sokan a működtető mechanizmusokat kevésbé értik. •

Az embereknek megvannak a megfelelő, szükséges forrásaik –azokat is beleértve, amelyek által óhajtott változásokat eszközölhetnek.

Mindannyian kiaknázatlan tartalékokat, forrásokat hordozunk magunkban, ezek el vannak rejtve. Az NLP módszereket nyújt, hogy kiaknázzuk ezeket a forrásokat. •

A kommunikáció értelme az az üzenet, amelyet tőlünk hallanak

Nem az érvényes, amit mi mondunk, hanem amit az emberek hallanak. Egyszerű példa, ha négy hotdog -ot kérünk egy árustól, de ha az utcai árus ötöt hallott, biztosak lehetünk benne, hogy ötöt fog oda nyújtani. Hasonlóképpen, ha valakinek jót kívánunk - akiknek ezt kívánjuk, mérlegelni fogják, valóban őszinték voltunk-e? A tőlünk hozzájuk intézett üzenet attól az ítélet szinttől fog függeni, hogy őszintének tartanak-e bennünket. Ez pedig sokban különbözik attól, amit tulajdonképpen közöltünk velük. •

Nincs hiba, csak visszajelzés (feed-back)

Mikor valami nem úgy működik, mintsem akarnánk, mindig valami leckét tanulunk meg ilyenkor. Élvezhetjük sikereinket, de tanulhatunk bukásainkból). A siker tényét távol tartva szemünk elől, ne tartsuk a sikertelenséget bukásnak, hanem csak visszajelzésnek. •

Ha mindig azt tesszük, amit mindig is tettünk, akkor azt kapjuk, amit mindig is kaptunk érte.

Nagyon megszokott, hogy az emberek ismétlik azokat a viselkedési mintákat, még ha tudják is, hogy a megismételt cselekvés nem hozza meg a várt eredményt. Valaki egész életét azzal töltheti, hogy ugyanazokat a hibákat követi el, és ugyanazokat az eredményeket éri el. •

A választás több, mintha nem választunk

Nagyon kellemetlen tapasztalat az, amikor egy bizonyos útra vagyunk kényszerítve, mert azt gondoljuk, hogy nincs más választásunk. Az NLP megmutatja, hogy növekszenek a választás lehetőségei, amelyek rendelkezésünkre állnak. Még akkor is, ha megkezdett utat folytatjuk, mert ezt már tudatosan tesszük, mert ezt már mi választottuk (hogy nem álltunk meg). Az emberek általában úgy tesznek, ahogy legjobban tehetik. Ha választásra van alkalmuk, akkor hiszik, hogy a választás megfelelő helyzetbe juttatja őket. Hogy az emberek úgy teszik a dolgaikat, ahogy teszik, ennek az az oka, hogy nem tudnak jobbat kigondolni. Nincsenek tudatában más megfelelő formáknak, amelyek hatásosabbak lennének. •

A kitűnőség megmintázása a kitűnőséghez vezet.

Ha valóban valamiben jók akarunk lenni, keressünk valakit, aki felülmúl bennünket, és azt vegyük mintának, amit az tesz. Ha valaki másképp (mintaszerűen) viselkedik, akkor más reakciót vált ki bennünk, vagyis megváltoztat bennünket viselkedésével - befolyásolja a mi viselkedésünket.

Összegezés: Valaminek az előfeltételezése az, amit előre feltételezünk, határozatot hozva, mielőtt gondolkodnánk rajta, vagy cselekednénk. Nem szükséges azt hinnünk, hogy az előfeltételezések igazak. Azonban hasznos úgy cselekedni, mintha igazak lennének.

4. Hogyan tapasztaljuk meg az életet? Az elképzelt tapasztalat éppen olyan valóságosnak tűnhet, mint egy valóban megtörtént és hatása éppen olyan erőteljes lehet. Mark Twain mondott egy hasonlót: „Voltak szörnyű tapasztalataim az életben és némelyek valóban meg is történtek”. Az volt mondásának lényege, hogy van olyan képzelő tehetségünk, amely olyan mértékig hat, hogy egyszerűen felizgat bennünket. A szülők, akik este hazatérő gyermekeikre várnak, különösen tehetségesek az ilyesmiben. Másrészt a pozitív oldalra tekintve, egyenlőképpen el tudunk képzelni jó dolgokat is. Egyes emberek a TV nyaralási programját nézve, vagy egy utazási iroda reklám brosúráját olvasva el tudnak utazni képzeletben a világ legszebb részeire tájaira is. Arra gondolva, hogy mit teszünk majd a jövőben, azt eredményezi, hogy elménkben tulajdonképpen alkotunk. Nézhetünk filmet, hallhatunk párbeszédet vagy tapasztalhatunk olyasvalamit, mintha az elképzelt jövőben lennénk. Azt tapasztaljuk, amit elménkben elképzeltünk, de ez nem korlátozza a jövő eseményeit. Ugyanígy teszünk némely múltban történt eseménnyel is. A különbség természetesen az, hogy az előre néző folyamatban bele van foglalva olyasmi is, ami még nem történt meg. Amikor visszafelé tekintünk, megtörtént eseményről van szó. Most gondoljuk el, hogy a múltban valamilyen kellemetlen eseményben volt részünk. Például egy kutya ugatva megzavart bennünket és nagyon meg voltunk ijedve. Úgy, hogy amikor erre gondolunk, a régi félelmünk visszatér. Mi okozza ezt a félelmet? Vajon maga az esemény, amely évekkel ezelőtt történt, vagy egy hasonló filmet látva visszaemlékezünk az esetre, amely félelmünket okozta? Az NLP-s felelet az, hogy inkább a „film nézése” okozta a bajt. Ez a következtetés széleskörű alkalmazásra bátorít, és jó híreket tartalmaz. Azt magyarázza meg, hogy minden, ami a „most” pillanatán kívül történik – pl. hogy ezeket a szavakat MOST olvassa – úgy történik, mint a fejünkben lejátszódó film. Ez aztán bizonyos potenciális ellenőrzés képességével ruház fel bennünket. Mindaz, amit tennünk kell, az, hogy a filmet ellenőrizzük, arra irányul, hogy tulajdonképpen a sajátmagunk „Igazgatója” legyünk. Menjünk vissza oda, amikor megzavart bennünket egy hatalmas ugató kutya. Akkor érzékeinken át fogtuk fel az eseményt. Láttuk, hallottuk, éreztük, szagoltunk, szinte rettegve éltük át a félelmet. Amikor visszanézünk rá, átéljük az esetet úgy, ahogy elménkben visszaemlékezünk rá. Az NLP Egy érdekes dolgot fedezett fel: azt, hogy ezekre az emlékekre való válaszunkat az az alap határozza meg, amit mi alkotunk. Például, ha újra lejátsszuk a kutya üldözéses emlékfilmet: ha egy kicsit messzebbre hagyjuk az üldöző kutyát, lejjebb visszük az ugatás hangerőségét - valószínűleg, hogy kevésbé ijesztő tapasztalatnak fog tűnni. Senki sem mondhatja, hogy a kutya távolabb vagy közelebb volt. Nem az a fontos, hogy mi volt akkor. Nem is az akkori esemény okozza, hogy évek óta félelmet érezünk, hanem ennek az eseménynek az emléke. Miért is ne játszhatnánk el az emlékezettel? Nem is okoz tehát

meglepetést, hogy az NLP sokféle utat talál, hogy átszerkessze, vagy újra felvételezze belső filmünket.

Összegzés: • •

Az egyetlen valóság a „most” pillanata - a jelen pillanat. Minden más vagy elképzelt, vagy emlékként visszaidézett. Ha akarjuk, megváltoztathatjuk azt a módot, ahogy elképzeljük, vagy emlékezünk a dolgokra.

5. Jól alakított következmények, kimenetelek A beteljesedett élet definíciója az lehet, hogy valaki eléri azt, amit elérni vágyott. De: sok ember bizonytalan arra nézve, amit akar. Ez azért van, mert nem pozitívan és nem tisztán gondolkodnak, hagyják, hogy a tervek maguktól alakuljanak ki, és az eredmények is így valósuljanak meg. Azonban az a tervük, hogy mit is akarnak az élettől, kockázatos vagy nem is létezik. Ennek az oka az, hogy sok ember mindössze csak gondolkodik problémái megoldásáról. Ideje nagy részét azzal tölti, hogy mintegy „automata pilótára” bízza haladását, és csak azért tesz a dolgokat, hogy valamit tegyen. Amikor a problémák bekövetkeznek, addig dolgoznak, míg nem találnak valamilyen megoldást, vagy valahogy csak körüljárják a dolgot. Olyan ez, mint amikor az ember visszagondol a legutóbbi kis bonyodalom megoldására. Mint amikor új állást keres, vagy kocsijával parkolóhely után néz. Emlékszünk-e, mikor ébredtünk rá arra, hogy életünket meg akarjuk jobbítani? Nem túl sűrűn történik az ilyesmi. Az NLP egyik aranyszabálya: a „Jól Alakított Következmények – Kimenetelek”. Segítségükkel megalapozottan lehet pozitívan gondolkodni arról, amit akarunk, vagy annak a megvalósításáról! Itt közlünk egy leírást a folyamatról:

Első lépés Határozza el, hogy mit akar, és azt tartsa pozitívnak. Sok ember nagyon könnyen le tudja írni, mit nem akar és ez nem túlságosan segít rajta. Az elme nem képes előhozni negatívumokat, hanem csak a pozitívumokat. Legyen hát pozitív azzal kapcsolatban, amit akar.

Második lépés Hogy fogja megtudni, hogy megkapta-e, amit akart? Ehhez egy bizonyító eljárás szükséges.

Harmadik lépés • • •

Kezdd el és alkalmazd. Kérdezd meg magadtól: Hogyan fogom megindítani annak a folyamatát, hogy mit is akarok? Mit fogok tenni először? Miképpen irányítsam azt a folyamatot, amely számomra eredményes lesz.

Negyedik lépés Tegye függővé az eredményt egy olyan kontextusba, ahol ilyen kérdéseket tesz fel: • • • •

Mikorra akarom? Kivel akarom? Hol akarom? Milyen hosszú időre akarom?

Ötödik lépés „Tartsd meg a pozitív melléktermékeket.” Ez magába foglalja a jelenlegi viselkedésedről és helyzetedről való gondolkodásodat, majd határozd meg a pozitív hasznot belőle. Biztos lehetsz benne, hogy valami máris megvalósult. Például a dohányos meggyújt egy cigarettát, ami jó kifogás arra, hogy szünetet tartson a rágyújtással. A szünettartás mindig jó dolog és meg is kell tartani. Ez a lépés tehát az, amikor felismered a saját pozitív melléktermékedet, és azon fáradozol, hogy meg is tartsd őket.

Hatodik lépés „Környezetvédelmi ellenőrzés.” • Költségek. Ha megvalósítottad a célodat, megérte-e a pénzt vagy veszteséges voltál? • Kapcsolatok. Hogyan hat majd a megvalósított terved más emberekre? Vajon rendben lesz-e?

Hetedik lépés Nagyobb szövegkörnyezetbe helyezni a dolgokat. Ez magába foglalja az arról való gondolkodást, hogy mi lesz részletesebben a végeredmény. Itt hasznos kérdések is felmerülhetnek: • • • •

Mi is történhet, ha megkapom, amit kívántam? Lehetnek-e valamilyen nem óhajtott következmények is? Mit kell feladnom, hogy elérjem a végeredményt? Mit kell még felvállalnom, hogy elérjem a végeredményt?

Nyolcadik lépés Belső ellenőrzést kell végezni. Ez a legfontosabb ellenőrzés. Ez az, amikor az ember önmagába tekint és megérti, mit is érez igazán a végeredménnyel kapcsolatosan. Ez egy bensőséges reagálás. Fordítson rá időt, csendesedjen el és határozzon, hogy igazinak tartja-e a végeredményt. Legyen óvatos, ha valamiféle „igen, de hát” feleletet kap.

Összegzés: • • • • • • • •

Mit is akar? (pozitívan megállapítva) Hogy fogja megtudni, ha elérte már? Miképpen indul el, és hogyan tartja kézben, hogy el is érje, amit akart? Tegye a végeredményt a szövegkörnyezetbe (az összefüggés környezetbe). Tartsa meg a pozitív mellékterméket. Vajon megéri-e az időt és költségeket? Tegye az egészet szélesebb szövegkörnyezetbe (összefüggés környezetbe). Befejező belső ellenőrzés.

6. EGYETÉRTÉS Majdnem mindannyiunknak volt olyan tapasztalata, hogy amikor először találkoztunk valakivel - azonnal jól, feszélyezetlenül éreztük magunkat. Egyetértésben voltunk vele, a párbeszéd és az üzleti megbeszélés könnyen, megerőltetés nélkül folyt le közöttünk. A legtöbb ember számára ez egy természetesen előforduló jelenség, ami időről időre így történik. Az NLP területén kutatók felismerték, hogy mi is történik tulajdonképpen akkor, ha két ember egyetértésben van egymással. Itt közöljük ennek a két legfontosabb elemét.

Testbeszéd és hanghordozás Sokan azt gondolják, hogy ha két vagy több ember találkozik, akkor az egymással kicserélt szavak a legfontosabb alkotórészek. Nem így van. Mert amikor információt adunk át, leginkább arra figyelünk, hogy milyen hanghordozással és nyelvezettel szól hozzánk, a velünk beszélő személy. Például, ha valaki azt mondja, hogy kedvel bennünket, de ezt gúnyosan mondja, akkor inkább szarkasztikus hangnak hiszünk, mintsem annak, amit hallunk. Az NLP hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy amikor beszélünk, korrekt hanghordozással tegyük azt. Hasonlóképpen, ha valaki „igent”- t mond nekünk, de ugyanakkor csóválja a fejét, mintha „nem”-et mondana, akkor az egészből a „nem”-et hámozzuk ki (testbeszéd üzenet), mintsem

az „igen” közlés tényét. Az NLP közelről is megvizsgálja a testbeszédet és azt, hogy hogyan lehet magasabb szinten egyetértést érni el azokkal az emberekkel, akikkel kapcsolatba kerülünk. Az NLP sokat ér el azzal a ténnyel, hogy a világot az érzékeinken át tapasztaljuk meg. (Az NLP zsargonjában ezt reprezentatív rendszernek nevezzük). • • • • •

Vizuális Auditorális Kinoesztetikus Oligofaktorisztikus Gusztatorikus -

látás hallás tapintás/érzés szaglás ízlelés

Érzékeink állandóan munkában vannak. Ezekre támaszkodunk, vagyis a vizuális, auditorális és kinoesztétikus rendszereinkre. Azonban, mindannyiunknál valamelyik egyénileg előtérbe kerül, amikor információinkat feldolgozzuk. A személyes kedvelt csoportot úgy határozhatjuk meg, hogy figyeljük a személy által használt nyelvezetet. Azok a szavak, amelyeket a beszédben használunk, és amelyek preferált érzékeinkkel meghatározhatók az NLP szóhasználatban predikátumoknak, állítmányoknak nevezzük. Az állítmány ilyen értelemben az a szó, amely valamivel kapcsolatban valamit mond nekünk. Vastagított betűkkel jelöljük a következő mondatokban az állítmányokat. •

Az ég tiszta.

•

A levegő csípős.

•

A felület érdes.

A három fő érzékkel (vizuális - látás, auditorális - hallás és kinoesztétikus - tapintás/érzés) kapcsolatban az emberek általában úgy tartják, hogy egyiket jobban kedvelik a másiknál. Amikor beszédmódjukat figyeljük, megmondható, melyik az. Ennek a megfigyelésnek az értéke abban rejlik, hogy amikor meghatároztuk a vezető rendszerüket, akkor megtudtunk valamit arról, hogyan dolgozzák fel információikat. Ekkor nagyon egyszerű, hogy velük a „Saját nyelvükön” beszéljünk. Ez biztosítani fogja azt, hogy: 1. tisztábban értsék meg azt, amit mondunk, és 2. jobban egyetértésben legyenek velünk Néhány példát közlünk, amelyeket az emberek egymás között mondhatnak megfelelő válaszul. Nyilatkozat: Látom már, hogy sikeres leszek a jövőben. Megfelelő válasz Igen, úgy gondolom, hogy fényes jövő áll előtted.

Nyilatkozat: Partneremmel mostanában teljes összhangban vagyunk. Megfelelő válasz Jó hallani, hogy olyan jól megvagytok egymással. Nyilatkozat: Olyan jól érzem magam, mióta nem nehezedik rám nyomás. Megfelelő válasz Jó tudni, hogy a dolgok sokkal olajozottabban mennek végbe nálad. Amikor azonban egy csoportot kell megszólítani, akkor nem vagyunk abban a helyzetben, hogy mindegyiknek a reprezentatív rendszerét kikutassuk. De amit megtehetünk az, hogy olyan predikátumokat, állítmányokat használjunk (akár szóban vagy írásban), amelyek a teljes reprezentációs rendszerhez tartoznak. Így biztosak lehetünk abban, hogy minden megszólítottat elérhetünk. Ha saját reprezentációs rendszerével kapcsolatosan szeretne valamit felfedezni, akkor a következő gyakorlat jelzi majd, hol rejtőznek saját előnyben részesített rendszereink. Minden következő megállapításra írjon be egy számot a következő eredmény rendszerből: 3 = A legközelebbi meghatározóm 2 = Az utána következő legjobb körülírás rólam 1 = A legkevésbé jellemző rám

1. Elhatároztam, hogy elolvasom ezt a könyvet, mert… •

Úgy éreztem, hogy hasznomra válik

•

Úgy hangzott, hogy hasznomra válna

•

Úgy tűnt, hogy hasznomra válna

2. Egy érv következtében valószínűleg hatással lesz rám… •

Valakinek a hangszíne

•

Ha meglátom annak a valakinek az érvelését

•

Ha érezni fogom annak a valakinek a mondásából

3. A velem kapcsolatos dolgokban legkönnyebben úgy kommunikálok, ha a téma… •

ahogy öltözködöm és kinézek

•

ahogy megosztom érzelmeimet

•

ahogy hangszínem kifejezem

4. Könnyebb a számomra: •

ha megtalálom a sztereo rendszerben az ideális hangot és szabályozást

•

ha a legkényelmesebb bútort választom ki

•

ha gazdag színharmónia kombinációkat választok ki

5. Amikor egy emberekkel zsúfolt szobába lépek, mit teszek legelőször is… •

jól körülnézek

•

felmérem (ráhangolódok) mi történik

•

kezdem érezni a szobában kialakult hangulatot

A végösszegek összehasonlításából egy utalás keletkezik a mi viszonylagos kedvezményben részesített reprezentatív rendszerünkről, akár vizuális, auditális vagy kinoesztetikus tekintetben.

Összegzés: Ha egyetértésben van, ez erősebb és jobb kapcsolatok kiépítéséhez vezet. Az egyetértés vonatkozásai a következők: • • •

Testbeszéd Hanghordozás A szavak, amelyeket használunk

Mintázás (mintakép átvevés)

A mintázás az NLP kezdeteihez vezet vissza bennünket. Bandler és Grinder más emberekről vett mintázással kezdték kutatásaikat. Az eredeti feladat az volt, hogy megállapítsák, hogy mi volt az oka annak, hogy a legjobb lett valamiben és ezt arra használni, hogy megtanítsák másoknak is. Korai munkáikban a kitűnőség mintázásával voltak elfoglalva. Arról beszéltek, hogy meg kell vizsgálni, hogy mi teszi a különbözőt különbözővé. Ami az NLP-t illeti, semmi gyökeresen új nincs ebben a gondolatban. Mindannyian természetesnek vesszük a mintázást, mintakép elfogadást. De sokan mégsem tudunk róla sokat. Amit az NLP hoz be a képbe, az egy ügyességi forma, amely öntudatosan meg van győződve arról, hogy mit kell megvizsgálni, érteni és tenni, mint szándékos cselekményt. Mint az NLP is, sok más különböző technika és stratégia létezik, amelyek kifejlesztették azt, hogy tudatosan mintázzunk meg másokat és megismételjük kitűnőségüket. E tanulmány egyik célja az, hogy arra korlátozzuk magunkat, hogy azt a mintázást vegyük alapul, amelyet már eddig is tettünk tudat alatt. Legtöbbünk számára a viselkedési modelljeink: szüleink. Nagyon érdekes lehet az a felfedezés, hogy két nemzedék között milyen sok hasonlatosság van, különösképpen apák és fiaik, anyák és lányaik között. Felfedezhetünk hasonlatosságokat a következőkben: • • • • •

Járásmódjukban Hogy álltak vagy ültek Hogy beszéltek Lelki tulajdonságaikban és szokásaikban Véleményükben/előítéleteikben

Sokszor a gyermek úgy nő fel, mintha egyik szülőről lenne klónozva. Sok mindent vesz fel a gyermek a szülő jellegzetességeiből, bár nem mindent. És a többi jellegzetesség honnan származik? Sokszor a felelet ez: más viselkedési modellek hatására. Ezek lehetnek: • • • • •

Egyenes ági leszármazottak (különösen az idősebbek) Más rokonok Egykorúak Más fontos egyéniségek a gyermekkorban Könyvből, filmből, TV-ből vett egyéniségek (úgy az elképzeltek, mint a valósak)

Van, aki azt mondja, hogy mindaz, amit teszünk és mondunk, mintaképek hatására történik. A testi viselkedés, a beszédmódunk, a hiedelmeink és értékrendszerünk valahonnan meg lett mintázva. Egyéniek vagyunk, abban az értelemben, hogy mindannyiunknak egy modellrendszere van, amelyeket felrajzoltunk magunknak és nagyobb vagy kisebb mértékben fel is használtunk. Olyanok vagyunk, mint a foltokból összevarrt ágytakaró. Egyéni darabok, mások ruháiból összeszedve. Saját magunk különleges, felhasznált dolgok keveréke vagyunk, mindent máshonnan kölcsönözve. A mintakép formálás sok haszonnal jár. A gyermek így tanul meg járni és beszélni. Mi is így tanuljuk meg: • •

Másokat megbecsülni Önbecsülést szerezni

• • •

Hogyan érjünk el sikereket? Hogyan szeressünk? Hogyan legyünk boldogok?

Azonban, mivel tudatalatt történik a mintakép formálás, ezért megtanulunk mást is, mint: • • • • • • • • • •

Aggódni Levertnek lenni Időt húzni, késlekedni Bírálni Panaszkodni Önközpontúnak lenni Mérgelődni Közönyösnek lenni Nem kiteljesedettnek lenni Boldogtalannak lenni

Ha valamelyik is jelen van életükben, fontos, hogy kinyomozzák, kit választottak (negatív) példaképül. Vagy már tudják? Az NLP képessé tesz arra és kivizsgálja, miképpen éljük életünket. Ez oda vezet, hogy tudatosan tisztában vagyunk a dolgokkal. Ha valamivel tisztában vagyunk, az már választási lehetőséget nyújt. Amint ezt tudjuk, életünk felett az ellenőrzést is képesek vagyunk átvenni. Ilyenek akarunk lenni, vagy valamit még változtatni szeretnénk? Ha változtatást akarunk, akkor az NLP technikák és stratégiákat használhatjuk fel, hogy megváltozott példaképeket állítsunk életünkbe.

Összegzés: •

Mindannyian természetesen végezzük a mintakép átvevést

•

Gyakran vesszük mintaképül szüleinket vagy életünk más, jelentős embereit

•

Egyes mintaképeink jól szolgálnak bennünket, mások nem

•

Az NLP a mintakép választás megalapozott megközelítését biztosítja.

7. ÁLLAPOT Teljesen nyilvánvaló, hogy életünk minőségét az az állapot határozza meg, amelyben vagyunk. Minden adott pillanatban valamilyen állapotban vagyunk. Valójában, mindannyian valamilyen megismételt állapotban vagyunk, egyes állapotok rendszeresek, mások kivételesek. Az ismétlések sorozata is változik személyenként. Sokféle mód létezik arra, hogy leírja állapotunkat. Így beszélhetünk:

•

Saját testünket illetőleg – hogy érezzük magunkat fizikailag

•

Érzéseinket illetőleg – ez a belső kinaesztetikus reakciónk arra, amit tapasztalunk (külsőleg)

•

Elmebeli állapotunkat illetőleg – éberségünk szintje és tudatosságunké, elmebeli cselekvésünk összessége és gyorsasága és, egyeseknél:

•

Lelki állapotunk – az a szint, amikor tudatában vagyunk magunkkal és valaminek (Valakinek), aki nagyobb nálunk: az Isten.

Gondoljon most néhány állapotra, élete különböző idejében: Amikor: • • • • •

a strandon heverészik beszorult a legnagyobb városi forgalomba először ébred fel reggel tornagyakorlatokat végez étkezés után pihen

Alapvető Állapotunk Bár mindannyian a különböző állapotok skáláján mozgunk, de mindannyiunk állapotának van egy alapvonala, vagyis az az állapot, amelyben a legtöbb időt töltjük, az az állapot, amelyben legjobban érezzük magunkat. Lehet, hogy ez nem volt eddig tudatos számunkra. De mivel most erről van szó, képesek leszünk arra, hogy belépjünk és tudatosítsuk alapvető állapotunk jellemzőit. Amikor már otthonosan mozgunk alapvető állapotunk jellemzői terén, úgy érezzük hazatértünk. De ez még nem azt jelenti, hogy mindenkinek az alapvető állapota kényelmes és jól érzi magát benne. Míg valakinek az alapvető állapota nyugodt, békés, zavartalan másoknál ugyanez lehet izgatott, éberen őrködő vagy bizonytalan. Hasonlóképpen, ez az állapot az izmok magasan feszült állapotát is tükrözheti vagy nagyon nyugalmas állapotát is. Egyes alapvető állapotok nem nagyon kellemesek. De ennek ellenér a tulajdonosuk számára lehetnek nagyon megszokottak is. Ha szeretne többet megtudni alapvető állapotáról, lehetőséget adunk erre a következő gyakorlat által. Kezdje néhány perc elmélkedéssel, elmerengéssel, amikor alapvető állapotát vizsgálja. Arra gondoljon, hogy is néz ki, hogy hallják mások (hallgassa meg saját hangját) és hogy mit érez. Amikor ezeknek az információk birtokában lesz, töltse ki a következő kérdőíveket:

Állapotunk Irányításának Művészete Azok az emberek, akik irányítani tudják állapotukat, sikeresek és életüket ellenőrizni tudják. Ez az, ami a különbséget adja. Gondoljon arra, ahogy a világra tekint. Majd arra az erőre,

amellyel saját életét formálja, amikor úgy érzi, hogy élénk, boldog és telve van erővel. Most hasonlítsa össze, hogy érzi a dolgokat, amikor fáradt, kissé nem jól érzi magát, mennyire erőtlennek tűnik saját maga előtt is. Könnyebb lesz a helyzet, amikor látja, hogy változtathat élete állapotán, és jobban kezében tudja tartani a dolgokat. Amikor boldogabb és sikeresebb lesz. Az NLP kifejezéseivel élve a kiinduló pont az lenne, vajon meg lehet e változtatni egy állapotot? A felelet az, hogy igen, és azonnal el is kezdhetjük. Legtöbbünk már tapasztalta, hogy a harag állapotába ment át. A másik véglet az volt, - talán volt ilyen tapasztalatuk is- hogy szívük meglágyult valamiért. Pl. egy újszülött kisbaba látványára. Mivel a változó állapotok természetesen előforduló jelenségek, épp ezért mindenki tehet valamit ezen a téren - ez az NLP-nek a pontos hozzáállása a dologhoz. Négy lépés szükséges: 1. Lépés: Megértés Annak a megértése, hogy milyen összetevőkből áll az adott állapot. 2. Lépés: Tudatosság Ez az a felismerési és megértési képesség, hogy milyen állapotban vagyunk adott időben. 3. Lépés: Módosítás, változtatás Ez az a képesség, hogy szándékosan változtatjuk az állapotot, ha akarjuk. 4. Lépés: Használhatóság Időzítés kérdése. Ha a megfelelő állapotban vagyunk a megfelelő időben.

Összegzés: Mindig egy bizonyos állapotban vagyunk. Az az állapot, amelyben leggyakrabban vagyunk az: úgynevezett alapvető állapot. Ha megtanuljuk megfelelően irányítani állapotainkat, boldogabbak és sikeresebbek lehetünk. A változás négy lépése a következő: • • • •

Megértés Tudatosság Módosítás Időzítés

8. BEVEZETÉS A NYELVI FORMÁKHOZ Az NLP megvizsgálja azt a nyelvezetet, amelyet az emberek naponta használnak, hogy az általuk látott, hallott és tapasztalt világot leírhassák. Az érzékeink által felvett információkat szavakká alakítjuk. Ekkor gondolkodhatunk és beszélgethetünk el másokkal, vagy magunkban a dolgokról. Elég sok információ áll rendelkezésünkre. Úgy becsülték fel, hogy érzékeink minden adott pillanatban 2 milliárd információt közvetítenek számunkra. Mindezt az információ tömeget szavakba önteni szinte lehetetlen feladat. Így elménk egy tapasztalat felbecsülő folyamatot indít be, háromféle módon. •

Késlelteti az információt

Az elménk a kiválogatott, szelektált információkat önti szavakba. Azért hanyagoljuk el a rendelkezésünkre álló információk nagy részét, mert a késleltetés folyamata megelőzi a tapasztalataink szavakba öntésének folyamatát. Így nem is vagyunk tudatában annak, amit késleltettünk. •

Generálja az információt

Elménk arra használja fel az emlékezetet, hogy összehasonlítsa a kapott információt azzal, ami a múltban történt és a rendelkezésre álló mintákra tekint. Ekkor a jövőre szóló előjelzést alkot. Ez hasznos lehet: például azt gerjeszti fel bennünk, hogy ha túl közel tartjuk a lánghoz a kezünket, megsérthetjük. De sokkal kevésbé hasznos, ha valaki csak általánosításokat használ pl. „Mindenki ellenszenvesnek tart”. •

Torzítja az információt

Annak a terméke vagyunk, amit tapasztalunk. Minden, ami történt velünk, segít abban, hogy gondolkodjunk a világról. Mivel mindenkinek különbözők a tapasztalati, így mindnyájan másképp gondolkozunk a világról. Szűrőket alakítunk ki, amelyeket azért használunk, hogy „értelmet adjunk a világnak. Ezek a filterek, szűrők, torzítják az információt. A torzítás klasszikus példája, amikor egy összetűzésben a két szembenálló felet hallgatjuk. Mindkettő szinte becsületesen a legkülönbözőbb magyarázatát adja az eseményeknek. Halasztgatunk, általánosítunk és torzítunk a rendelkezéseinkre álló információkon. Na és akkor? Ha mindezt tesszük, akkor azt tesszük, ahogy a dolgok állnak. Amíg ez igaz, nem lenne-e hasznos számunkra bizonyosnak lenni afelől, hogy mit is teszünk akkor, ha átalakítjuk az általunk valóban tapasztaltakat azzá, amit mondunk róla, hogy tapasztaltunk? •

Amikor késleltetjük az információt, hasznos tudni, mi az, amit késleltetünk.

•

Amikor általánosítunk az is hasznos, ha megkérdőjelezzük ezeket az általánosításokat.

•

Amikor eltorzítjuk az információkat, meg kell vizsgálnunk a módot, ahogyan eltorzítottuk őket.

•

Az NLP kifejlesztett módokat arra, hogy megkérdőjelezzük a késleltetéseket, általánosításokat és torzításokat.

Összegzés: A nyelvezetet azért használjuk, hogy magunknak és másoknak leírjuk a körülöttünk levő világot, vagyis az elménk által tapasztaltakat: •

Késleltetjük az információkat

•

Általánosítjuk őketss

•

Torzítjuk őket

Ha a nyelvi formákat ismerjük, ez segít bennünket abban, hogy felismerjük, mit halasztottunk el, mit általánosítottunk vagy torzítottunk.

Néhány szó befejezésül Tessék, itt van az NLP körülbelül 5000 szót használva fel. Ha egy ültőhelyben olvasták, úgy fél órát vett igénybe. Ha nem tették meg, akkor érdemes lenne még egy fél órát eltölteni a két ajánlott és közölt gyakorlattal. Ha így, egyszerre olvasták el a könyvet, akkor bizonyára felpörgette a gondolkodásukat. Ezt is vártam el. Sok információt közöltem arról, hogy hogy működünk mi emberek - és ez egy bőséges táplálék a gondolkodásunkhoz. Adjunk időt elménknek, hogy megeméssze ezt. Lehet, hogy így összeáll számunkra, és értelmét fogjuk látni az egésznek. Lehet, hogy úgy érzik, hogy többet is akarnak tudni e területről - ez is volt a háttere e tanulmány megírásának. Szilárd meggyőződésem az, hogy az NLP által többet nyerhetnek el az élettől, és boldogabbak lehetnek. Szívből kívánom, hogy ez a világ egy boldogabb hely legyen. Zárószavam most ugyanaz, amire utaltam a bekezdésben is. Ha egyáltalán érdekeltek abban, hogy többet tudjanak meg az NLP-ről, akkor vegyenek részt egy tanfolyamon. Mert egy dolog olvasni az NLP-ről és egészen más látni, és hallani és megtapasztalni.