CSAPÓ TAMÁS – LENNER TIBOR
DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS
2014.
év
lakosság 1949
3949
1960
30976
1970
44721
1980
59559
1990
58887
2001
53036
2011
46508
Dunaújváros beépítése
Egykori szocialista jellegéből fakadóan Dunaújváros beépítése sok tekintetben eltér a megyei jogú városokétól.
Dunaújvárosban nagyon kicsi a beépítés horizontális zártsága.
Igen nagy a beépítés vertikális tagozódása, vagyis magas az emeletes lakóházak aránya (30,1 %).
A beépítési típusokból csak hat van jelen. Hiányzik a villaszerű-, a többszintes társasházas- és a fésűs falusias beépítés.
A hat előforduló típus közül domináns a többszintes tömbös és a családi házas, melyek együttes aránya 80 % körüli. Ebben egyértelműen hasonlít a hasonló múltú Tatabányára.
Dunaújváros beépítése
A többszintes zárt beépítés nagyarányú, leginkább az 1950es évtizedben épített belvárosi részeken. Ez a „Sztálin barokk” kevés hazai városban fordul elő. Utcafronton zárt háromemeletes épületekről van szó, melyek egy belső udvart vesznek közre, ezért több helyen kerteknek (Erkel-, Liszt kertnek) is nevezik. Dunapentele kivételével a város többi részén a többszintes tömbös beépítés dominál (Római városrész, Béke városrész, Dózsa- és a Barátság városrész, Dunasor, Belváros déli fele). Kevés a sorház Dunaújvárosban. Csupán két helyen fordul elő, az Újtelep déli részén és a Kertvárosban a Háromszög tér környékén. Ez utóbbi helyen egy- és kétemeletesek.
Dunaújváros beépítése A családi házas beépítés szintén domináns, de elsősorban Dunapentele városrészen, máshol csak kisebb foltokban (Barátság városrész déli része, Kertváros nyugati fele, a Baracsi út mente) fordul elő. Az Óvárosban régi építésű, rosszabb állagú házak vannak, míg az Ipari Parktól nyugatra fekvő Százszorszép lakótelepet vadonatúj házak jellemzik. A házak nagyok, kertjük és környezetük gondozott, mármár villaszerűek. A város többi részén a családi házak döntő többsége az államszocialista időszakban épült, állaguk, nagyságuk és felszereltségük vegyes. Kisvárosiasan zárt, vagy hézagos földszintes beépítés csupán az Óváros néhány utcájában és a református templom környékén fordul elő egyedül
A város szerkezetének jellegzetességei A spontán nőtt közép- és nagyvárosokhoz képest Dunaújváros szerkezete több sajátosságot mutat. Ezek:
a város fekvéséből és, tervezett voltából fakadnak.
Dunaújváros a Duna jobbpartján alakult ki, mindvégig „egy-parti” város maradt, a település asszimmetrikus. A város beszorult a főút és a Duna közé és fejlődése során így északra és délre növekedett. A tervezettségre utal a szerkezetére jellemző mozaikosság az övezetesség helyett. Csak a belső lakóöv és a zöldterület helyezkedik el övszerűen a városközpont körül. A külső lakóöv csak a város északi, míg az ipari terület döntően a település déli részén van. Nem szokványosak az egyes funkcionális övek arányai sem:
Jóval nagyobb területet foglalnak el a nem lakófunkciójú városrészek, mint a lakóterületek. Hatalmas a város ipari területe, csaknem akkora, mint a lakóterület (a Vasműhöz tervezték hozzá magát a települést). Egyedi, legalábbis a síkvidéken fekvő városaink közül, hogy óriási a városi zöldterület aránya, amivel a tervezők ellensúlyozni kívánták a hatalmas ipari üzemet, és elválasztani azt a lakóterületektől.
Dunaújváros funkcionális szerkezete A funkcionális városközpont nem esik egybe a történelmivel. Terveztek egy központot a Belvárosba, de később spontán kialakult egy másik is a piac környékén. A két központ a rendszerváltozásig nem kapcsolódott össze. Napjainkra részben spontán, részben az integrált városközpont fejlesztési projektek révén kezd egybeforrni a két központ, mely horizontálisan jelentősen kiterjedt. Dunaújvárosban két helyen alakult ki az elmúlt 15 évben szubcentrum. A nagyobbik az Óváros és az Újtelep közötti beépítetlen területen (Tesco hipermarket, OBI szakáruház, Park Center, Penny, Spar, McDonald’s, autószalonok, benzinkutak). Tőle délre, az Építők Sporttelep helyén van a kisebbik szubcentrum, fókuszában az Intersparral.
Dunaújváros funkcionális szerkezete A belső lakóöv valódi övként veszi körbe a városközpontot. A belső lakóöv valójában különböző városrészekből (lakótelepekből) áll össze, melyeket néhány főutca köt össze egymással és a városközponttal. Mindegyik városrész homogén módon többszintes tömbös beépítésű, a családi házas Kertváros kivételével. A külső lakóöv, csak a nevében öv, valójában negyedkaréjban, északészakkeletről szegélyezi a belső lakóövet (Újtelep, Óváros, Táborállás). Beépítése családi házas, melyet csupán kisebb foltokban szakítanak meg sorházak, vagy földszintes zárt beépítésű részek.
Dunaújváros funkcionális szerkezete Meghatározó Dunaújváros funkcionális szerkezetében a hatalmas ipari öv, mely több részre osztható: Meghatározó része a Vasmű, amely belső lakóövtől délre fekszik. Kisebb ipari terület van a vasútállomás környékén, raktárakkal, logisztikai központtal. Északon van az új Dunaújvárosi Ipari Park és Inkubátorház, 50 hektáron 19 céggel. Az ipari parktól északkeletre van a Hankook Tire Kft. gumiabroncsgyártó üzem, amely szinte egybeépült az ipari parkkal, de valójában Rácalmás területére esik. Még két kisebb ipari terület van a városban, az Ifjúság szigeten (dunaújvárosi kikötő, Vízmű), és a belső lakóövben, a Kenyérgyári út környékén, immár rozsdaövezetként
Dunaújváros funkcionális szerkezete A városban nagy a zöldterület nagysága a természeti adottságoknak és a tervezésnek köszönhetően. Legjelentősebb a Duna és szigetei, valamint a folyó mentén húzódó erdősáv sétányokkal és parkokkal. Az Ifjúsági sziget északi fele a lakók kedvelt szabadidő területe a dunai stranddal és a sportpályákkal. Jelentős zöldterületet alakítottak ki a lakóöv és a Vasmű között (uszoda, strandfürdő, városi kiserdő, Dunaferr Sporttelep, Jégcsarnok, az egykori Vidám park, Ifjúsági park és Szabadtéri színpad). Két temető (Kistemető és Városi temető) tartozik még a zöldterületek közé.
Köszönjük megtisztelő figyelmüket
