Dunabogdány község kiadványa 17. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM
2006. MÁRCIUS
Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
A Dunabogdányi Általános Iskola sok szeretettel hívja meg Dunabogdány lakosait
az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére 2005. március 14-én (kedd) 16 órakor az Iskola udvarán megrendezendõ ünnepségre. Az ünnepi mûsort az Iskola tanulói adják.
Pest, 1848. március 13.
2
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
17. évf. 3. szám
Március 15-e, az 1848-as magyar forradalom kezdete z 1848-as forradalomnak olyan feladatokat kellett megoldania, amelyek lehetővé tették a Habsburguradalom alá kényszerített Magyarország fennmaradását. Ki kellett harcolnia a nemzeti függetlenséget az osztrák császártól. Meg kellett teremtenie az alkotmányt, amely tartalmazza az állampolgárok jogait és kötelességeit. Fel kellett szabadítania a jobbágyokat, el kellett törölnie a nemesi előjogokat. Ennyi és ilyen nehéz feladatot csak évtizedes reformokkal, a rendszer lassú, fokozatos javításával lehet teljesíteni, vagy pedig
A
hirtelen, egyszerre – forradalommal. A párizsi és a bécsi forradalom megadta a magyar forradalmi ifjaknak is a lendületet és a bátorságot arra, hogy forradalommal rendezzék a magyarság ügyét. Nagy a kockázat: ha győz a forradalom, mindent megnyer, ha veszít, elveszhet az egész nemzet. A forradalmat az egyetemi ifjúság és vezetőjük, Vasvári Pál kívánta leginkább. Március 19-én vásárt terveztek Rákos mezején, ahová az egész országból összegyűltek volna a parasztok, hogy eladják áruikat, terményeiket. Az Ellenzéki Körbe gyűlt egye-
temi ifjak erre a napra tervezték a forradalom kezdetét, mert úgy gondolták, minél nagyobb a tömeg, annál nagyobb a győzelem reménye. Az ifjak a Pilvax kávéházban gyülekeztek, itt volt a főhadiszállásuk, s március 14-én itt érte őket a bécsi forradalom kitörésének híre. Tudták: „Itt az idő, most vagy soha!” Ha tétováznak, a haladás ellenségei erőre kapnak, s megakadályozzák a forradalmat. Petőfi határozta meg az első és legfontosabb tennivalót: „A forradalom legelső lépése és egyszersmind fő kötelessége, szabaddá tenni a sajtót!”
Mi történt március 15-én? Kora reggel a Pilvaxban gyülekeztek az ifjak. Ott volt Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi. Innen elindultak az egyetemek felé, hogy összetoborozzák a fiatalságot. Először a leendő orvosokhoz, majd a jogászokhoz mentek, Jókai fölolvasta a Kiáltványt, Petőfi pedig a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Már több százan voltak a szakadó esőben, s egyre többen csatlakoztak hozzájuk. S már ezren is lehettek, amikor a menet megérkezett Landerer nyomdájához. A nép nevében lefoglalták a sajtót, s azonnal nyomtatni kezdték a 12 pontot és Petőfi költeményét. A nyomtatványokat ezrével osztották szét a pesti nép között, s az emberek elgondolkodtak a Nemzeti Dalban föltett kérdésen: „Rabok legyünk, vagy szabadok?/Ez a kérdés, válaszszatok!” Délután 3 órára gyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum előtti térre. Az eső ellenére tízezer ember gyűlt össze. Ide már nemcsak az egyetemi ifjak jöttek el, jelen voltak polgárok és munkások, parasztok és nemesurak, férfiak és nők. Jókai itt is felolvasta a 12 pontot, amelyben összefoglalták, mit kíván a magyar nemzet. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A tömeg üdvrivalgással fogadta. A Múzeum elől a
városházára indultak, hogy aláírassák és elfogadtassák a 12 pontot a polgármesterrel. Ekkor az a hír terjedt el, hogy a helytartótanács katonákat vetett be a forradalmi tömeg ellen. Az emberek nem ijedtek meg, átvonultak a hídon – 20 ezren voltak már – Budára a helytartótanácshoz, élükön Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai, Nyáry Pál, Klauzál s Egressy Gábor, a híres színész. Benyomultak a fényes palotába, s követelték a katonaság visszahívását, Táncsics Mihály börtönajtajának kinyitását s a cenzúra eltörlését. A helytartótanács reszketett a tömegtől, s mindenbe beleegyezett. A nép diadalmasan kiszabadította börtönéből Táncsics Mihályt. Este a Nemzeti Színházban Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, amelynek refrénjét kórusban mondta utána a boldog közönség: „A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk.” Forrás: Gyárfásné Kincses Edit: Színes kalendárium
17. évf. 3. szám
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
3
Képviselõtestületi hírek
Közérdekû információk
A 2006. február 13-i testületi ülés fő napirendi pontja az önkormányzat 2006. évi költségvetésének megvitatása volt. A több mint 700 millió bevételi és kiadási előirányzat 315 millió forint fejlesztési programot tartalmaz. Dunabogdány Község állandó lakóinak száma 2005-ben átlépte a 3000 főt. Annak ellenére, hogy mindössze 40-45 fővel vagyunk többen, mint a kistelepülési határ, a pénzügyi következményei igencsak súlyosak. Mintegy 24-25 millió forint normatív támogatástól estünk el ennek okán. Mindezek ellenére a költségvetés egyensúlyban van. A bevételi előirányzatok reálisak, a kiadásoknál az előirányzatokat minden területen be kell tartani. Sajnos az intézmények finanszírozottsága tovább romlott, azaz a tényleges költségek és a hozzájuk tartozó normatív támogatások közötti olló tovább nyílt. A képviselő-testület döntő többsége egyetértett a fejlesztési célra felvenni tervezett hitelkonstrukcióval. Amennyiben a teljes beruházási előirányzat teljesül, akkor az iskola területén megépül az új étkező és tanuszoda, tetőt kap az orvosi rendelő épületcsoport, átalakítható lenne a Művelődési Ház, a Csádri patak egy részének felújítását és befedését oldjuk meg, a Plébánia utca is megújulhat, a víz- és szennyvíz szolgáltató rendszer időszerű javítási munkáit is elvégezzük. Döntött a testület arról, hogy az orvosi rendelők és szolgálati lakások fölé megépítendő ács- és építőmesteri munkákra újabb ajánlatokat kér be vállalkozóktól. Az önkormányzat megindítja az étkező-beruházás közbeszerzési eljárását.
Tisztelt Olvasó! Tisztelt Cikkíró! A közelgő Húsvéti Ünnepekre tekintettel kérjük, hogy az április számba tervezett írásaikat március 24-én délig szíveskedjenek eljuttatni a szerkesztőbizottság címére. Köszönjük!
■■■
Komposztálóládák még elvihetők! Felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy még 10 komposztálóláda van, amire jelentkezni lehet. Mindazok számára, akik már bejelentették igényüket, a komposztálóládát házhoz szállítjuk. (Tel.: 391-025)
Eladó telek. Dunabogdány Község Önkormányzata felajánlja megvételre a Dunabogdány, Platzl utcában lévõ 2556. hrsz. alatti 2234 m2 területû, 30 m2-es építménnyel beépített ingatlant. Bõvebb felvilágosítás a 26-391-025-ös telefonon a Polgármesteri Hivatalban kapható Utazás 2006 Kiállítás – térségünk és Dunabogdány is ott lesz. A Közép-Magyarországi Régiót kiemelt vendégként szerepeltető turisztikai kiállításon részt vesz Dunabogány is. A kiállítás a Hungexpo területén lesz 2006. március 17–20. között. A Dunakanyar önálló standdal jelenik meg 5 alegységre bontva: szentendrei kistérség, Szentendre, Visegrád, Pest Megyei Múzeumok, kistérségi vállalkozások. A szervezők zenei és művészeti programokkal várják az érdeklődőket, a kiállításra látogatóknak a dunabogdányi zenészek adnak ízelítőt a térség és településünk zenei kultúrájából. További információ kérhető: Kistérségi Iroda Dánosné Pillér Judit 26/505-404-es számon. EBOLTÁSI ÉRTESÍTÕ
Tájékoztató 2006. április 9-i országgyûlési képviselõ választás
Az ebek 2006. évi veszettség elleni védõoltásáról és féregtelenítésérõl 81/2002 (IX.4.) FVM rendelet
Településünkön a lakosság számának növekedése miatt három szavazókört kellett kialakítani. 1. sz. szavazókör helye: Polgm. Hiv., Kossuth L. u. 76. 2. sz. szavazókör helye: Általános Iskola, Hegyalja u. 11. 3. sz. szavazókör helye: Mûv. Ház, Kossuth L. u. 93. Az új 3. számú szavazókör szavazóköri címjegyzéke: Áprily Lajos utca teljes Béke utca teljes Erzsébet Királyné út teljes Fácános utca teljes Kossuth Lajos út páratlan oldal, 99–195. házszám Kossuth Lajos út páros oldal, 116–342. házszám Kõkereszt dûlõ teljes Málna utca teljes Óvoda utca teljes Patak utca teljes Svábhegy utca teljes POLGÁRMESTERI HIVATAL
Az eboltás helye: 2023 Dunabogdány, József A. u. 2/b Az eboltás ideje: 2006. március 28 (kedd) 9-12 és 14-16 óra Az oltás ára: 1.800 Ft/kutya. A féreghajtó gyógyszer ára: 150 Ft/tbl. Adagja: 1 tbl./10 kg. Azt a kutyát, amely egy éven belül veszettség elleni oltásban részesült, az oltásra elvezetni nem szükséges. Akinek a fenti időpont nem megfelelő, az március 30-án (csütörtök) 9–10 óra között beoltathatja a kutyáját a fenti helyen. Fontos: a postán kapott oltási értesítőt és az eboltási igazolványt mindenki hozza magával! Az évenkénti oltás és féreghajtás kötelező! DR. KÁLMÁN JÓZSEF JEGYZŐ A Posta felhívása. A postai küldemények célba érkezése érdekében, ismételten kérjük az ingatlantulajdonosokat, hogy a házszámot, vagy a helyrajzi számot az ingatlanon feltüntetni szíveskedjenek.
4
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
17. évf. 3. szám
Magyarország jövõje és az Európai Unió ármennyire is idegenkedünk az Európai Unióval kapcsolatos fogalmaktól, meg kell ismerkednünk velük, mert a következő évek során úgyis bevonulnak hétköznapjainkba. Mostanában nem ez a sláger téma, de remélem, e néhány sor elolvasása után egy véleményen leszünk abban, hogy ezerszer fontosabbak ezek a kérdések, melyekről most, ki tudja miért, nem folyik ádáz vita, sőt, mélységes csend van körülötte. Az ország jövőjét alapvetően befolyásoló programról van szó. Neve: Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban NFT). Már van egy újabb, a NFT II., melyet Brüsszel nemes egyszerűséggel „nemzeti stratégiai referenciakeret”-nek hív. Nagyszabású, az EU 2007-2013 közötti, hat éves költségvetési ciklusára vonatkozik. Az NFT áll egy „ideológiai” részből, mely az ország, azon belül is a hét régió, jellemzőit és az elérendő célokat fogalmazza meg, valamint a konkrét teendőket rögzítő programokról. 2006. február 21-én a kormány első olvasatban elfogadta az NFT koncepcióját és sarokszámait. Az ún. társadalmi vita tehát valójában most kezdődik és jó esetben március végéig tarthat. A téma jelentőségét tekintve nem túl hosszú idő. Legkésőbb április elején ugyanis már a második olvasaton is túl kell lenni (tessék figyelni a dátumot, április elején…). A harmadik és végleges változat június 23-ig kell, hogy elkészüljön, mert ez a határnapja a brüsszeli benyújtásnak. Azaz a második olvasat elfogadása még ennek a kormánynak a feladata, a véglegeset pedig már az új kabinet nyújtja be, bármilyen színezetű is legyen. A felosztásra kerülő pénz hat év alatt 6650 milliárd forint, mely már az ezer milliárd forint saját erőt is tartalmazza. Hatalmas összeg, melynek felosztása, az NFT-ben megfogalmazott célok között, mai ismereteink szerint a következőképpen történik majd:
B
Gazdasági versenyképesség javítása Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Környezet-, víz- és természetvédelem, valamint energia Humán erõforrás fejlesztése Humán infrastruktúra A kormányzás hatékonyságának növelése (*) Területfejlesztés Tartalék
% milliárd forint 10 665 18 1197 18 16 6
1197 1064 399
5 24 3
333 1596 199
(*) Információs társadalom fejlesztése 3 %, igazgatási rendszer korszerűsítése 1 %, nemzeti fejlesztési terv koordinációja és kommunikációja 1 %
Ezek az ún. operatív programfejezetek és keretszámaik. Területi és regionális fejlesztési célokra a „Területfejlesztés” címszó alatt szereplő, közel 1600 milliárd forint jut. Ez a hét régió között oszlik meg, melynek során minden valószínűség szerint az egyes régiók fejlettségi szintjét is figyelembe veszik majd. A következő táblázat mutatja, hogy ezek a különbségek milyen hatalmasak.
A magyar régiók GDP(*)-adatai az EU-hoz képest Régió
Közép-Magyarországi Régió Dél- Dunántúli Régió Észak-Magyarországi Régió Észak-Alföldi Régió Dél-Alföldi Régió
Átlagos GDP/fõ 2 0 0 0 - 2 0 0 2 á t l a g a az EU átlag euróban százalékában 18 377 89,7 8 471 41,4 7 394 36,1 7 437 36,3 8 077 39,4
Forrás: Nemzeti Fejlesztési Terv. (*) GDP: bruttó hazai termék, mely egy ország gazdasági fejlettségét tekintve a legfontosabb paraméter.
Talán meglepőek a Közép-Magyarországi Régió mutatói, de vegyük figyelembe a fejletlenebb korábbi EU tagállamokat és az újonnan csatlakozott 10 ország, no és természetesen a másik hat magyar régió alacsony fejlettségi szintjét. A mi régiónk magas átlagát Budapest és nem a Pest megyei települések húzzák fel. Pest megye igyekezett „külön válni” Budapesttől, de ez nem sikerült. Tekintettel arra, hogy Pest megye a Közép-Magyarországi Régió része és Budapesttel együtt fejlettsége az EU átlagához képest igen magas, ezért az ún. 2-es támogatottsági kategóriába tartozik. Ez annyit jelent, hogy a fejlesztésre igénybe vehető támogatási célok köre szűkebb. Ez természetes is, hiszen a mi régiónk problémái teljesen mások, mint azoké, ahol az alapvető szolgáltatások szintjén is súlyos problémák vannak, pedig azok a települések is Magyarország szerves részei. Sajnos a régiók operatív programjai még nincsenek készen. A többi fejezet jobb kidolgozottságáról csak reményeink lehetnek. Gőzerővel folynak kisrégiónk, a Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Kistérségi Társulásának ilyen irányú munkái. Folyamatosan töltjük ki az egyes projektek adatlapjait, mert csak ezt a zárt formát tudja a rendszer fogadni. Határidő: március 15! Ez a javaslattömeg is része lesz a kormány elé kerülő második olvasatnak… Június második felében tehát Brüsszel átveszi és minősíti a Magyarország jövőjét megalapozó fejlesztési programcsomagot. Ennek lényegi változtatása, korrekciója, „mégis csak mást szeretnénk”, „bocsánat tévedtünk”stb. a következő hat évben nem lehetséges. A tervek jelentős része helyi önkormányzatoktól és kistérségi társulásoktól származik, ahol ez év őszén szintén választások lesznek. A folytonosság szempontjából természetesen ez sem szerencsés, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a közigazgatás átszervezése is küszöbön áll. Mindeközben szeptemberre el kell készülnie az ún. konvergencia programnak, amely alapján az EU dönt arról, hogy ennek az országnak komoly elhatározásai vannak arra nézve, hogy a jövőben csak addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér. A támogatásoknak ugyanis ez alapvető feltétele. A most következő néhány hónap tehát nem lesz sétagalopp. Jó reggelt Magyarország! SCHUSZTER JÓZSEF POLGÁRMESTER
17. évf. 3. szám
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
Tájékoztatás leendõ elsõ osztályos gyerekek szüleinek
Iskolai beiratkozás Idõpont: 2006. április 20-án csütörtökön 10:00–14:00 21-én pénteken 14:00–18:00 0 Helye: Dunabogdányi Általános Iskola titkársága A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: ■ a gyermek személyi lapja vagy lakcímet igazoló hatósági igazolvány ■ fejlettség elérését igazoló szakvélemény (óvodai szakvélemény) ■ diákigazolványhoz: – 1 db igazolványkép ■ 550,– Ft (ez még változhat) Kérjük a szülõket, döntsenek arról, hogy kérnek-e gyermeküknek 2006. szeptember 1-jétõl étkezést, napközis ellátást, illetve tanuljon-e nemzetiségi német nyelvet. Dunabogdány, 2006. 02. 09 Barnás István sk. mb. igazgató
5
6
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
Óvodai élet Iskolaérettség, iskolakezdés, óvodai szakvélemény
M
intha tegnap lett volna: hároméves kisgyermekünk óvodás lett! Akkor lezárult egy korszak a gyermek-szülő kapcsolatban, s megkezdődött egy új. Ez volt az apróságok első komoly lépése az önállóság felé, minden addiginál jobban szükségük volt az odafigyelő, megértő, egyéni tulajdonságokhoz alkalmazkodó szeretetre. Most újra szorong szülő és gyermek: közeledik az iskola! A hatodik-hetedik életévüket betöltött gyermekek szüleiben gyakran felmerül a kérdés: mindenre kíváncsi csemetéjük vajon elég érett-e már az iskolára? Vajon hogyan fogja viselni az óvodához képest megváltozott körülményeket, hogyan fog végigülni háromnegyed órát anélkül, hogy ötpercenként ne nyúljon a táskájába rejtett plüssállatka, vagy az otthont jelentő „anyauzsonna” után. „Eljött az idő, vége a felhőtlen gyerekkornak!” – szoktuk mondani, s szinte mi magunk is sajnáljuk, hogy gyermekünk iskolába kerül. Pedig az óvoda utolsó esztendejében, nagycsoportban, a gyerekek már várják az iskolát, ez bizonyos fokig játékukban is megjelenik, némelyikük már a betűk világában is elmerül – s ez a pszichés alkalmasság egyik jele. A nagycsoportos gyermekek szülei számára az iskolaérettség (pontosabban fogalmazva: alkalmasság) igen összetett kérdés, melyet megbeszélnek a gyermek óvónőivel fogadóóra keretében. Március hónap folyamán a szülők megkapják az úgynevezett „ÓVODAI SZAKVÉLEMÉNY”-t, mely vonatkozik az iskolakezdésre, további egy év óvodáztatásra, esetleg iskolaérettségi vizsgálaton való részvételre. E dokumentumra szükség van az iskolai beiratkozáson is. A szakvéleményt minden (naptári évben) 7. évet betöltött gyermek szülei megkapják. Mi jellemzi az iskolaérett gyermeket? Általában azokat a gyermekeket tekintjük iskolaérettnek, akiknek értelmi, pszichés, fizikai és szociális képességei elérik azt a fejlettségi fokot, melyek segítségével az iskola normaszerű
követelményeinek eleget tudnak tenni, magatartásukkal megfelelő módon tudnak beilleszkedni az iskolai közösségbe. Nézzük sorban e képességeket (a teljesség igénye nélkül): Értelmi képességek: 10-15 percig tartó aktív figyelem, feladattudat, feladattartás, a gyermek könnyedén megtanul rövidebb verset-mondókát, képes összetett mondatokban kifejezni magát, nincs beszédhibája, jó a beszédértése, némi gyakorlatot szerzett finommotorikus mozgásokban (rajzol, színez, fest, gyurmázik), ismeri az irányokat (jobb, bal, fent, lent, alatt, felett, között, stb.), van bizonyos szintű mennyiségfogalma. Pszichés képességek: A gyermek várja az iskolát, képes kapcsolatot teremteni és fenntartani kortársaival, képes felnőttekkel való kapcsolat kialakítására és fenntartására, nehézségek nélkül tud a csoportjába beilleszkedni, a rábízott feladatokat, tevékenységeket nem hagyja félbe, konfliktusait megpróbálja önállóan megoldani. Képes önuralomra, huzamosabb ideig egyhelyben ülésre. Fizikai alkalmasság: A gyermek már elért bizonyos testi fejlettséget, túl van az első alakváltozáson, megkezdődött a fogváltás, általános jó erőnlét jellemzi, egyértelműen kialakult a gyermek jobb- illetve balkezessége. A fizikai alkalmasságot a gyermekorvos állapítja meg. Természetesen ebben az életkorban még nagyok az egyéni eltérések. Nem ritka az olyan gyerek, akinek számára a betűk felismerése már nem kihívás, mások in-
ÓVODAI JELENTKEZÉS (a 2006-2007 nevelési évre)
2006. április 24–28-ig, egész héten a délelõtti órákban (8–12-ig) várjuk azoknak a gyerekeknek a jelentkezését, akik: 2003. 05 .01.–2004. 05. 31-ig születtek.
A jelentkezéshez szükséges a LAKCÍM IGAZOLÓ HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY
17. évf. 3. szám kább a számok világa iránt érdeklődnek, de az sem jelent lemaradást, ha a betűkkel és számokkal még nem barátkozott meg. A szociális érettségben is különbözhetnek egymástól a gyerekek, ám kívánatos, hogy az osztályközösségbe be tudjanak illeszkedni, cselekvéseiket ne elsősorban indulataik és érzelmeik irányítsák. A szocializáció mindenesetre igen vitatható: napjainkban a világ gyorsabban változik, mint valaha. A változó világban a gyermekének jót akaró szülő már aligha képes eldönteni, mire is szocializálja gyermekét, mi vár majd rá 20 év múlva, mikor a hosszú tanulási időszak végén kilép majd az ÉLET-be!! Legjobban teszi, ha magára a változásra, a változásokhoz való minél tökéletesebb alkalmazkodásra tanítja – de ennek igénye annyira új keletű, hogy még nincs kitaposott ösvény. Ha a felsorolt kritériumok közül a nagy többség kívánnivalót hagy maga után, a pedagógusok, a gyermekorvos, a gyógypedagógus, a pszichológus javasolhatja, hogy maradjon még egy évet óvodában a gyermek, azaz iskolaéretlennek minősíti. Ebben az esetben a szülők és a pedagógusok kérhetik a szakszolgálatok segítségét is (Nevelési Tanácsadó, Tanulási képességet vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság). Ma már szerencsére a szülők legnagyobb hányada tisztában van vele, hogy gyermeke az óvodában töltött ismételt évvel nem évvesztes, hanem „évnyertes” lesz!!! „Van az iskolába lépésnek egy ideális időpontja, amikor a gyerekben valódi kíváncsiság ébred fel a világ és az ember dolgai iránt, lehiggad és készen áll arra, hogy rajongásával egy családon kívüli felnőtt – őt rendszeresen tanító, nevelő, orientáló felnőtt – felé forduljon.” Jó volna eltalálni ezt az időpontot, és jó volna megtalálni azt a tanító nénit vagy tanító bácsit, aki méltó e rajongás elfogadására! Az időben történő, örömteli iskolakezdést remélve kívánunk jó munkát a leendő elsősöknek és szüleiknek! Felhasznált irodalom: Vekerdy Tamás – Gyermekek, óvodák, iskolák, Majorossy Judit – Együtt az első osztályba, Balázsné Szűcs Judit – Szabadon, játékosan, örömmel. KRISTÓF ISTVÁNNÉ, ÓVÓNŐ
17. évf. 3. szám
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
7
Schneeglöckchen Schneeglöckchen ei, du bist schon da? Ist der Frühling schon so nah? Wer lockte dich hervor ans Licht? Trau doch dem Sonnenscheine nicht! Wohl gut er’s eben heute meint, Wer weiss, ob er dir morgen noch scheint? Ich warte nicht, bis alles grün; Wenn meine Zeit is, muss ich blühn. Der mich erschuf für diese Welt, Heisst blühn mich, wenn esi hm gefällt; Er denkt bei Schnee und Kälte mein, Wird stets mein lieber Vater sein.
Az óvodások régi, tradicionális sváb mondókákból, táncokból álló, kiváló műsorukkal jó hangulatot teremtettek. (Felkészítők: Várady Szabó Tiborné, Kristóf Istvánné). Az iskola növendékeinek előadásában először az iskolai tánccsoport hagyományos táncát láthattuk (felkészítő tanár: Gábris Katalin), majd a Herrné Pollák Veronika vezette csoport egy zenés, német mesefeldolgozást adott elő. A Herr Martin szavalta Heimat című vers után a sváb
August Heinrich Hoffmann von Fallersleben 1. März 1865
Nemzetiségi Est Régi várakozásnak próbáltunk meg eleget tenni a február 18-án a Művelődési Házban megrendezésre került Nemzetiségi Esttel. Községünkben – ahol mindig is nagy becsben tartottuk a hagyományokat – talán azért nem került sor még egy egész estét betöltő nemzetiségi programra,
mert szerencsére még élő hagyományaink is vannak: a községi rendezvényeknek mindig volt nemzetiségi jellege is, például a gazdag, helyi zenei kultúra révén. Az est sikere talán annak volt köszönhető, hogy minden korosztály őszinte örömből fakadó lelkesedéssel, igen változatos programmal képviseltette magát. A rendezvény bevezetőjeként az Ifjúsági Fúvószenekar (zenekarvezető: Ott Rezső) játszott indulókat, közben a gyülekező közönség megszemlélhette a Helytörténeti Múzeum gyűjteményéből kiállított, a régi Bogdányt idéző száznál is több fotót. Az Estet Kóthyné Herczeg Mária, az ÉMNÖSZ Oktatási Bizottságának elnöke, valamint Schuszter József polgármester nyitotta meg.
nyelvet és hagyományokat még ismerő idősebbekből álló csoport mutatta be a régi munkákat, a tollfosztást, az ún. szatyrozást, söprűkészítést, s ami ennél is több: az akkori kor egy szeletét varázsolták a közönség elé, ahogy régen a munka közben, a közönség örömére az előadásban is régi, tréfás történeteket és énekeket adtak elő sváb nyelven. Ezt követően a Pelczer Rudolfné és Bonifert Ferenc „duó” énekelt dalokat, illetve mondott verseket, majd a község fúvós hagyományaiból kinőtt Kürt Quartett játszott polkaátiratokat. Ezután vonóshangszerelésben, harmonikával kísért dalokat szólaltattak meg az Ott-testvérek, végül a Nemzetiségi Kórus vidám dalcsokrot nyújtott át a nagyérdeműnek. A műsoros est lezárásaként 5 zeneszámból álló koncertműsoruk után a Svábzenekar (zenekarvezető: Schwartz József) még éjfélig kísérte a táncoló közönséget. Legfőbb célunkat elértük: igazi bensőséges, családias hangulatban telt ez a „seregszemle”, amely megmutatta, hogy a kultúra átélése és tapintható gazdagsága biztosítéka lehet községünkben a sváb kultúra továbbélésének, jövőjének. Ezúton szeretnénk megköszönni minden fellépőnek, a csoportokat felkészítőknek és minden segítőnek az áldozatkész munkát, amellyel hozzájárultak a Nemzetiségi Est sikeréhez. Reméljük, hagyománnyá válik ez a rendezvény és más kezdeményezésekkel is segíthetjük a helyi német nemzetiségi kultúra ápolását. DUNABOGDÁNYI NÉMETEK HAGYOMÁNYŐRZŐ KÖRE LIEBHARDT ANDRÁS
8
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
17. évf. 3. szám
Programajánló Március 15. (szerda) 19 h Márciusi Ifjak – fiatalok mindenkinek a forradalomról. Zenés megemlékezés. Március 18. (szombat) 20 h Hozd el a bögréd! – Teaest Március 22. (szerda) 18 h Móricz Zsigmond élete és munkássága – Harminc fényképes tablóval szemléltetett elõadás az író életérõl. Elõadó: Balla Benjamin Színházlátogatás áprilisban is. Szervezés alatt, figyeljék a plakátokat! ODU – kirándulások Március 25-én tartjuk elsõ tavaszi túránkat, remélhetõleg igazi tavaszi idõben. Mindenkit szeretettel várunk! Útvonal: Dunabogdány – József-forrás – Pap-rét – Pilisszentlászló – Dunabogdány (másik úton). A táv a szokottnál „merészebb”: kb.21 km. Gyülekezõ: Szent János tér, de. 10 óra. A kirándulás csak csapadékmentes idõben indul.
Hasított tűzifa
1450 Ft/ mázsa Vágott tűzifa
1250 Ft/ mázsa Házhozszállítással. Fakivágást vállalunk Érdeklődni:
06-20 5999-399
Dunakő Kft. az alábbi munkakörökbe felvételt hirdet
Liebhardt András mûvelõdésszervezõ
● rakodógép kezelő: gépkezelői vizsgával (Volvó, Komatsu) ● törő-osztályozó kezelő: betanított munka Jelentkezni: munkanapokon 7-15 óra között 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 4. sz. alatt Tel.: 26/391-033, 26/390-102
17. évf. 3. szám
Novellapályázat – a magyarországi németek kiûzetésének 60. évfordulójára A magyarországi németek kiűzetésének 60. évfordulójára novellapályázatot hirdet amatőr alkotók számára a piliscsabai Művelődési Információs Központ és Könyvtár, a Piliscsabai Német Kisebbségi Önkormányzat és a Piliscsabai Német Kulturális Egyesület. 1. Egy pályázat max. 5 gépelt oldal - 12 pontos betűmérettel 2. Tematika: Kitelepítés 3. A műveket „cim.rtf” formátumban kérjük benyújtani az első oldalon a szerző adatainak feltüntetésével. 4. A részvétel feltétele: A pályázó az eredményhirdetésig a pályázatra beküldött alkotást máshová nem nyújtja be, ill. nem jelenteti meg. 5. A nem a kiírásnak megfelelően beérkező pályamunkákat nem tudjuk elfogadni. 6. beküldési határidő: 2006. szeptember 30. A legjobb alkotásokat egyedileg díjazzuk: A fődíj a Német Kisebbségi Önkormányzat felajánlása: 50 000 Ft, a második díj a Német Kulturális Egyesület felajánlása: 25 000 Ft, továbbá az első három helyezett 120 000 Ft-os web-szolgáltatásban részesül. Régiós különdíjban részesül a pilisi térség legjobb alkotása. A legjobb alkotások megjelennek a KITELEPÍTÉSEK 60. évfordulójának emlékére megjelenő kötetben. A műveket az alábbi e-mail-címre kérjük eljuttatni:
[email protected]
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
KÁRPÓTLÁS - Entschädigung: Neuer Termin Am letzten Sitzungstag der Legislaturperiode hat das Parlament eine Modifizierung der Frist zur Anmeldung von Entschädigungsanspruch gebilligt. Das heißt, dass all jene ihren Entschädigungsanspruch anmelden können, die laut dem Gesetz über die Entschädigung von aus politischen Gründen ihres Lebens und ihrer Freiheit beraubter Personen dazu berechtigt sind und wegen des kurzen Eingabetermins im Gesetz von 1997 damals dazu außerstande waren. Der neue Termin ist auf vier Monate befristet. Gesuche können auch jene Personen stellen, deren Antrag seinerzeit abgelehnt worden war. Durch die seitdem erfolgte Öffnung der sowjetischen Archive bietet sich jetzt auch für jene die Möglichkeit zur Beschaffung der erforderlichen Papiere, die das bisher nicht tun konnten. Kárpótlás Központi Ügyfélszolgálat 1116 Budapest, Hauszmann Alajos utca 1., földszint 59. szoba Tel.: 06-1-371-8917, 06-1-371-8999 Ügyfélfogadás a Központi ügyfélszolgálaton és a megyei irodáknál: hétfő 8–14, szerda 8–16:30, péntek 8–12.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Dunabogdány Község Önkormányzata pályázatot hirdet Dunabogdány lakossága számára
„Dunabogdány – a település, ahol élek” címmel, két kategóriában I. kategória: vizuális ábrázolás (rajz, fotó, montázs, festmény stb.) II. kategória: írásbeli bemutatás (esszé, napló, riport stb.) minden korcsoport számára.
Várjuk mindazon pályamunkákat, amelyek bemutatják Dunabogdány település életét a lakosság szemével, bemutatják az elmúlt év változásait, bemutatják, hogy merre tart a falu, hol a helyünk a világban és Magyarországon. A pályamunka tartalmazhat konkrét és reális ötleteket és projekteket is, de ugyanúgy szívesen várjuk a jövõt és különféle víziókat felvázoló mûveket. A pályázat bármely területet érintheti: pl. a település építészete, egészséges életmód, a település földrajzi elhelyezkedése, de mindenképpen a megadott a címmel legyen kapcsolatos. A zsûri az egyedi és színvonalas munkákat díjazza.
Beadási határidõ: 2006. március 24. 13 óra a Polgármesteri Hivatalban. A zárt csomagon csak a pályázat címe szerepeljen. Kérjük, hogy helyezzenek el a csomagban lezárva egy a pályázó nevét és elérhetõségét tartalmazó kis borítékot! A pályázat díjazottjai a következõ jutalmakban részesülnek: 1. helyezett 50.000 Ft értékû digitális fényképezõgép 2. helyezett 25.000 Ft értékû DVD-lejátszó 3. helyezett 15.000 Ft értékû hordozható CD/MP3 lejátszó
További információ: 06-20/204-0031 http://faluhaza.fw.hu/
9
Érdeklõdni lehet: Kammerer Zsófia 26/391-025,
[email protected]
10
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
F E L H Í V Á S !
Elhurcolva – visszaszökve – hazatérve
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár Dunabogdány, kitelepítés, 1947
17. évf. 3. szám
A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Intézete (MTA ENKI) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Tanszéke (ELTE) kutatást végez az 1946 és 1948 között elűzött és azután visszaszökött, hazatért magyarországi németek életútjáról. A kutatás célja, hogy bemutassa, mi motiválta ezeket embereket arra, hogy Magyarországra visszatérjenek, milyen körülmények között tértek vissza és milyen fogadtatásra találtak. Ehhez a kutatáshoz interjú alanyokat keresnek, akik szívesen beszélnek ezekről az időkről. Jelentkezni írásban vagy telefonon lehet Tóth Ágnesnál 1014 Budapest, Pf. 33, Tel.: 06/1/224-6790, e-mail:
[email protected] Forrás: Neue Zeitung
Állásfoglalás a 2006-os költségvetéshez A ciklus utolsó költségvetését tárgyaljuk, ezért gondolni kellene arra, hogy a végrehajtáshoz 8 hónap áll rendelkezésünkre. A beruházási terv túllőtt a célon, mert nagyon markolt. Az elmúlt 10 évben arányosan hitel nélkül tudtunk fejleszteni. Kivétel 1998, amikor a csatornázás készült lakossági hitel felvételével, amire évekig készültünk és pályáztunk. Véleményem szerint ez egy hat éves terv, mert nincs realitása ez évben. A tanuszodáról ismert az én elvem: nem lehet ilyen feltételekkel ezt a létesítményt hosszú távon üzemeltetni. Ha tehát ezt a tervet a 145 milliós tételével kivennénk a költségvetésből, akkor is marad egy 3 éves terv. Persze lehet megint sokat spórolni, takarékos intézményeket működtetni, de ez nadrágszíjmeghúzás. A Magyar Nemzet ma ír az államháztartás romló pénzügyi pozícióiról. Ma rálépünk mi is erre az útra. A 245 milliós hitelfel-
vétel a tavaly felvett 29 millióval együtt egy jövőt felélő eladósodási pályára indítja Dunabogdányt. Semmi tiszteletet nem mutat a következő 20 év képviselő-testületei irányában. A fejlesztésre szánt források mintegy harmadát vesszük el évente az elkövetkező 20 évben. Ez már a második Európai Uniós költségvetésünk, miért éppen most kezdjük el azt, amit Leutenbach példáján okulva el kellene kerülni. Az elmúlt évben már igen komoly ésszerű spórolási koncepciót kellett alkalmazniuk. Az idei költségvetést így nem tudom elfogadni, ezért nem szavazom meg. A Polgármester Úr kérdésére, hogyan értelmezem a nadrágszíj meghúzást, az alábbi választ adtam: A lakásépítési támogatás helyzete ma ugyanolyan, mint 10 éve. Az állami költségvetésből akkor 1 milliót kaptunk és azt 100 ezer forintos tá-
mogatásként adtuk kamatmentesen. 2006-ban közel 4 milliót juttat az állam az Önkormányzatnak, és ebből is 1 milliót kínálunk az építkezőknek. A vízdíjat a képviselő-testület határozza meg, mivel saját Vízművel rendelkezünk. 1994-ben 60 Ft volt a vízdíj, amit 8 éven át az inflációnak megfelelően 140 Ft-ra emeltünk. Ebben a ciklusban 4 év alatt 48 %-kal 210 Ft-ra emelkedett a díj, közben az infláció kb. 20 % volt. Amikor kinyitjuk a vízcsapot, a környék legdrágább vizét fogyasztjuk, nem kellene így lennie. Végül az Úszást Kedvelők Köre tagjaival együtt népszavazást kezdeményezek a tanuszoda építése ellen. A kérdés: Akarja-e Ön, hogy Dunabogdány Képviselő-testülete tanuszodát építsen 145 millió Ft-ért 120 milliós hitelből 12 év alatti gyerekek részére? KNÁB MIHÁLY KÉPVISELŐ
17. évf. 3. szám
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
11
Bezzeg Hegyeshalom után…!? könyvtárban, nyitvatartási idő alatt lehet jelezni az ötleteket is, hogy a falu mely részeire férne rá egy kis szemétszedés! Idén teszünk egy kísérletet a környező települések bevonására is. A korábbi években készült fényképek megtekinthetők a www.odu.ultraweb.hu oldalon a „Környezetvédelem” címszó alatt. Ja, és zsák lesz, de kesztyűt érdemes hozni! DUNAZUG SC +ODU ROKFALUSY BALÁZS
Idén lesz 3. éve, hogy a DUNAZUG SC és az ODU elindította, a lassan-lassan már hagyománnyá váló tavaszi szemétszedési akciót. Cél: a falu egyes részeinek megszabadítása az eldobált hulladéktól, szeméttől. 2004ben 200, 2005-ben pedig 97 zsáknyi szemetet gyűjtöttünk össze, javarészt a főút Váradok és kisoroszi rév közti szakaszán, és a Duna-part egyes szakaszain. Hogy ez miért jó, talán nem szükséges fejtegetni. Idén április 8-án 9:00 órakor (esőnap április 15.) a Polgármesteri hivatal előtt várjuk a munkában részt venni kívánó, tettre kész embereket! Március 31-ig a
ÁLLATORVOSI AMBULANCIA Patócs és Tsa Állatgyógyászati Bt. Állatorvosok: DR. PATÓCS ANDRÁS, DR. SCHMIDT ANIKÓ Rendelési idő: hétfő, szerda, péntek: 9–11, 16–19 Kedd, csütörtök 9–11, 16-18, Szombat 9–12 Elérhetőség: 2022 Tahi, Elekfy Jenő u. 4. Telefon, fax: 26/387-177, mobil: 06/30/2907082 E-mail:
[email protected] Naponta 8–19-ig telefonegyeztetéssel állunk rendelkezésére. Szolgáltatásaink: védőoltások, széles körű betegellátás, szülészeti ellátás éjjel is, hasi- és lágysebészet, csont- és izületi sebészet, szalagpótló műtétek, hím- és nőivarú állatok ivartalanítása, plasztikai és korrekciós műtétek, traumatológia, intenzív terápia, monitorozott gépi(isoflurán) altatás, labordiagnosztika helyben, röntgen, UH, endoskopia (idegentest eltávolítás), fogászat, UH fogkő-eltávolítás, diszplázia szűrőállomás, mikrochip behelyezés, állatútlevél kiadás, számítógépes nyilvántartás, tenyészpár keresés. Amit háznál lelkiismeretesen el lehet végezni (oltások, egyszerűbb kezelések), vállaljuk!
Katalin vegyeskereskedelmi üzletben Lehet készülni a tavaszi munkálatokra Kapható Vetőmagok Műtrágyák Permetezőszerek Kertiszerszámok Dunabogdány, Kossuth L. u. 33
A J T Ó ,
A B L A K
! !
Elege lett a fûtésszámlákból? Rosszak nyílászárói és az udvart fûti? Segítünk, cserélje le MOST nyílászáróit! Fa, ill. műanyag bejárati ajtók nagy választékban, fokozott hőszigetelt ablakok német alapanyagból bármilyen méretben! Folyamatos AKCIÓK!! Ingyenes felmérés, házhozszállítás Tel: 06 20 433 55 78 Német precizitás, angol elegancia! KAINDL Laminált parketta 40 féle színben! HDF, pattintós 6 mm vastag Bükk színben 1 200 Ft/m2-től ajándék alátétlemezzel! HDF, pattintós 7 mm vastag 1 750 Ft/m2-től ajándék alátétlemezzel! HDF, pattintós 8,5 mm vastag 2 450 Ft/m2-től nagy igénybevételre! ajándék alátétlemezzel! Ingyenes felmérés, házhozszállítás Tel: 06 20 433 55 78
12
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
17. évf. 3. szám
Hazai körkép 2006-ban, a Víz Világnapján Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította. Ezen az ülésen Göncz Árpád – akkori köztársasági elnökünk – is részt vett. A víz mindennapi életszükségletünk. Víz nélkül nincs élet a Földön. A víz az élet alapja, de veszedelmes is lehet. Aki azonban megismerte a vizek viselkedését, törvényeit, az védekezhet is ellene. Sajnos ősidők óta ez a nélkülözhetetlen emberi vízfelhasználás sokszor az ember ellen fordul: árvíz, belvíz, felhőszakadás és vízszennyezés esetén, ilyenkor kénytelenek vagyunk ellene harcolni. Az éghajlati viszonyokat megváltoztatni nem tudjuk. Azonban a szélsőséges időjárások által okozott természeti csapások kártételeit kisebb-nagyobb mértékben csökkenthetjük. Erre hivatott többek között a Vízügyi Szolgálat is. A természeti csapások közül a legkegyetlenebb az árvíz. ÁRVÍZ. Hazánk a Kárpát-medence legmélyebb területén fekszik, Nagy- és Kisalföldünk kiterjedt síkságainak nagy része pedig folyóink árvízszintje alatt helyezkedik el. A Duna 417 km-es magyarországi szakaszán és mellékfolyóin 695 km hosszú védvonalon, a Tisza 600 kmes magyar szakaszon és mellékfolyóin 3500 km védvonalon kell árvízvédekezni. Az ország területén – a kisebb vízfolyásokat és csatornákat nem számítva – 22 folyó található, ezek hossza összesen 2800 km. Jellemző, hogy mégy kisebb kivételével valamennyi folyó forrásvidéke és felső vízgyűjtő területe határainkon túli. Az árvíztömegek 96%-a külföldről érkezik hazánk területére. Folyópartjain összesen 4200 km hosszú védvonalon kell védekezni. Az árvízvédelmi gátrendszernek csak 63 %-a van biztonságosan kiépítve. Sorrendben a hatodik rendkívüli árvízvédekezéssel járó év volt 2002. Előtte öt éven át a Tisza, a 2002. évben a Duna árhulláma hozott hazánk területén is – még inkább az
említett folyók külföldi vízgyűjtőin – eddig nem észlelt magasságú és hozamú, olykor katasztrófákat is okozó árhullámokat. Az előbb felsorolt árvizek, s különösképpen a felső-tiszai, tarpai gátszakadás fokozódó kihívást jelentenek a hazai árvízvédelmi politika számára. Továbbfejlődésben van az a szemlélet, amely szerint pusztán az árvízvédelmi töltések magasításával elkerülhetők a katasztrófák. Az országos ármentesítő rendszer nincs teljesen kiépítve. A hazai ármentesítésben 1998-ban megkezdődött a Vásárhelyi-terv keretein belül egy új korszak. A Vásárhelyi-terv röviden az alábbi koncepciókat foglalja magában: – hegyvidéki víztározás a Tisza külföldi vízgyűjtőjén, – nagyvízi meder (hullámtér) vízszállításának növelése, – síkvidéki árvízi vésztározás, várvízvédelmi töltések további magasítása. Tudni kell, hogy a Tisza árvizei kétszer olyan gyakorisággal fordulnak elő, mint a Duna árvizei, ezért fontos a Vásárhelyi-terv végrehajtása. Az Alföld területének több mint fele árvizek által veszélyeztetett terület (ártér), melynek védelmét 2850 km hosszú töltésszakasz lát el. A Tisza rendkívüli árvizeinek károkozás nélküli levezetésére a legalkalmasabb megoldásnak a hazai ártéren megvalósítandó tározásos árapasztó rendszer kínálkozik. A tározásnak minden más árvízvédelmi megoldással szemben előnye, hogy szabályozható. A megfelelő helyeken nagyméretű zsilipekkel csapolja meg az árhullámok csúcsait, és az árvizeket síkvidéki tározókban tartja vissza az árhullámok levonulásáig. BELVÍZ. Belvízről akkor beszélünk, ha a természetes csapadékból származó vizet a talaj nem tudja befogadni, és az a terepmélyedésekben összegyűl. Kora tavaszi időszakban akkor képződik belvíz, ha a talaj felső rétegei mélyen átfagytak, és a hótakaró olvadásával egyidejűleg az át-
fagyott talajréteg felengedése nem következik be. Közhelyszámba megy, hogy a Kárpát-medence „lavórja” az Alföld, amelyet az itt folyó vizek számtalan kis érrel, patakkal szőnek át. A nagy esők idején, a szélsőségesen nedves években hatalmas területeket borít el hazánkban a belvíz, és ezzel súlyos károkat okoz a mezőgazdaságban, valamint a települések belterületén. Az eddig regisztrált belvíz területi elöntések maximumai 1940-ben meghaladták a 800 ezer hektárt, 1996 telén az 561 ezer hektárt, 1990 januárjában 470 ezer hektáron alakult ki belvízi elöntés. FELHÕSZAKADÁS. A 2005-ös évben a tv-híradók felhőszakadásokról, elöntött házakról, pincékről, utakról és vízben fuldokló településekről mutattak felvételeket (Mátrakeresztes, Székelyföld stb.) A dombvidéki területeket leginkább a rövid ideig tartó, nagy intenzitású csapadékok és az eróziós károk sújtják. A kis patakok áradásai időben rendkívül gyorsan zajlanak le, ezért általában klasszikus védekezésre nem kerülhet sor, a védekezés elsősorban mentésben, a károk mérséklésében, a vizek visszavezetésében nyilvánul meg. A természet vad, romboló erőinek kártétele mérsékelhető, sőt legtöbb esetben elkerülhető akkor, ha a közösséget alkotó emberek összefognak és az évszázados gyakorlatnak megfelelően elvégzik a megelőző munkálatokat, a vízelvezető árkok karbantartását, tisztítását. A víz a gravitáció törvényeinek megfelelően lefelé folyik, fölfelé soha, legfeljebb akkor, ha szivattyúkkal arra kényszerítjük. A gravitációsan lefelé folyó víz, ha nincs elegendő tere, egyre magasabbra emelkedik, kiönt, elsodor mindent, és nem nézi, kinek a termőföldjét, házát önti el. A természet törvényeihez alkalmazkodni kell, a vízelvezető árkokat mindenkor karban kell tartani. Csak így tudjuk a felhőszakadás kártételeit valamelyest csökkenteni.
17. évf. 3. szám VÍZSZENNYEZÉS. A világ lakosságának 40 %-a már most nem jut tiszte vízhez, évente több mint kétmillió ember azért hal meg, mert fertőzött vizet fogyasztott. Köztük rengeteg kiskorú, naponta hatezer ötévesnél fiatalabb gyermek veszti életét a szenynyezett ivóvíz miatt. Az előzőekben már jeleztem, hogy hazánk felszíni vizeinek 96 %a külföldről érkezik. Így például a Duna vízgyűjtőjének megújuló édesvízi erőforrásain 13 ország osztozik. Mindezek következtében a vizek sebezhetősége aggodalmat vált ki nemcsak a közvéleményből, hanem a szakemberekből is. Kedvező adottságunk, hogy jó, bőséges és viszonylag védett felszín alatti vízkészletek állnak rendelkezésünkre. Ezért az ország kommunális vízfogyasztásának elsöprő többségét felszín alatti vizek fedezik. A felszín alatti vizek szennyezése a felszíni vizek szennyezésével ellentétben egyirányú utca. Amit egyszer elszennyezünk, azt tisztává tenni már nem lehet. A felszín alatti víz szenynyezése tehát különlegesen veszélyes dolog. Vigyázzunk vizeink tisztaságára, mert a víz kincs, és egyre inkább azzá válik! ASZÁLY, ÖNTÖZÉS. Az utóbbi száz év csapadékeloszlását alapul véve megállapítható, hogy 17 évet tekint-
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
hetünk kedvezőnek, 32 évet nedvesnek, 23-at száraznak, és 28-at rendkívül száraznak. Az aszálykárok megelőzésének, illetve mérséklésének egyik fontos agrotechnikai eszköze az öntözés. A mezőgazdasági termelés évezredes réme az aszály, ami a földművelők életét még ma is gyakorta megkeseríti. VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZÁS. A közművesített vízellátás elért szintje ma már európai mércével is minősíthető, különösen, ami a mennyiségi igények kielégítését illeti. A lakosság 98, illetve a lakások 91 %-a kap vezetékes vizet, Magyarországon ma már minden településen van közüzemű vízmű. A kiépített ivóvízvezeték hossza 62500 km. Hazánkban jelenleg naponta 6,7 millió köbméter vizet használunk fel, azaz lakosonként naponta 120 litert. Ez azt jelenti, hogy évente egy balatonnyi vizet használunk el. Hungaricum a sok mélységi melegvíz, ami alapját adja a termál- és egészségturizmusnak. Sajnos a meglévő vízkészleteink 65 %-a nem rendelkezik megfelelő természetes védelemmel a felszín felől érkező szennyezések ellen. Hazánkban ezt az bizonyítja, hogy napjainkig már több mint 50 vízbázis termelését kellett leállítani a szennyeződés, főleg a nitrátosodás miatt! Utó-
CSAPADÉK, 2005 A közelmúlt aszályos évei után 2005 csapadékosra sikerült. Az utolsó 28 évben községünkben mért minimum 338,1 mm volt, a tavalyi összesen pedig 788,4 mm-t tett ki. A 28 év átlaga 540,3 mm. A csapadék havonkénti megoszlása 2005-ben a következõ volt mm-ben): I. 29,6 VII. 106,8 II. 63,5 VIII. 182,9 III. 17,7 IX. 21,9 IV. 89,6 X. 7,9 V. 62,2 XI. 26,3 VI. 48,5 XII. 131,5 Az elõrejelzések szerint 2006-ban az átlagosnál több csapadék várható. Sajnos az általános felmelegedés miatt szélsõséges csapadékokra is számíthatunk, mint az 2005-ben is elõfordult.
13 dainknak ne hagyjunk olyan szennyanyagot, amit ők kénytelenek utánunk rendbe tenni! Kétségtelenül nagy terhet és felelősséget ró a ma emberére, de feltétlenül jogos elvárás. Vízbázisaink döntő része folyóink kavicsteraszain helyezkedik el. Tekintettel arra, hogy ezek a parti szűrési kútjaink sérülékeny környezetben vannak, kiemelt figyelmet kell fordítani minőségi védelmükre. Az Európai Unió tagja vagyunk, és tagságunk egyik legproblematikusabb, ellátottság szempontjából a legelmaradottabb területe a csatornázás. A vízellátás és a szennyvízelvezetés egymástól el nem választható tevékenység. A lakosság a közműves vízellátás kiterjesztését, a szolgáltatás színvonalának fejlesztését közvetlenül igényli, viszont a szennyvízelvezetés fejlesztése elsősorban közegészségi és környezetvédelmi kényszer. Sajnos a fejlett európai országokhoz viszonyítva a szennyvízelvezetés és -tisztítás terén számottevő az elmaradásunk. HAJÓZÁS ÉS VÍZLÉPCSÕK. A változó mederviszonyok mellett a Dunán, a Tiszán és azok mellékfolyóin ősidők óta rendszeres hajózás volt, ami minden korban az alkalmas hajóformát is megalkotta. Sajnos ez napjainkra nem mondható el. Magyarországon folyik keresztül Európa nagy folyója, a Duna, amely már a Rajna-csatornával van összekötve, így az Északi-tengertől a Fekete-tengerig létrejött egy transzkontinentális, 3500 km-es vízi út. Jelenleg a magyar dunai hajózás nagyon lecsökkent. BEFEJEZÉSÜL. Sok a víz az országban, folyók áradásai pusztítanak, belvizek lepik el a szántóföldeket, falvak, tanyák százai roskadnak össze. 1990 óta folyamatos átszervezés terepe a vízügy. Az árvízvédelmet is ellátó vízügyi igazgatóságok mintegy 20 ezres létszáma a 90-es évek elején még képes volt a feladatok fizikai ellátására. Ma a létszám alig haladja meg a 3 ezret, ez nem elegendő egy közepes árvízvédekezés szakmai irányításához.
B. M. Forrás: Tahitótfalu Községi Tájékoztató
KÖVESI ANDRÁS ENDRE NYUGDÍJAS VÍZÜGYI TECHNIKUS A
SAJTÓLEVELEZŐ KLUB
TAGJA
14
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
17. évf. 3. szám
Bogdány a török korban (1526–1686) I. rész I. A törökök megjelenése, hadjáratok (1526-1544) Pilis megye – melynek Bogdány is része volt – a Magyar Királyság legkisebb területű, azonban messze a legsűrűbben lakott megyéje volt a XVI. század elején. Fejlődését nyilvánvalóan Buda közelsége is okozta földrajzi fekvésének előnyei mellett. Ugyanakkor ez a közelség azt is jelentette, hogy a törökök megjelenésététől kezdve a térség – kisebbnagyobb szünetekkel – csatározások helyszíne, vagy a vonuló seregek útvonala. A kor hadinépéhez – legyen az bármilyen sereg – hozzátartozott a rablás, gyújtogatás, erőszakoskodás. Nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy mit jelentett a települések lakóinak életében az elkövetkező időszak. A pusztulás első idejéről kevés forrás maradt fenn, Bodgányról semmit sem tudunk. Minthogy helyzeténél fogva Esztergom–Visegrád–Buda útvonalba esik, és Vác sincs messze, a meglévő adatok birtokában bátran következtethetünk a kialakult kedvezőtlen állapotokra. Nézzük, hogy milyen események zajlottak környékünkön: A mohácsi rettenet után a török kardcsapás nélkül vonult be a magyar királyi székvárosba. Budán és környékén tíz napig (1526. szeptember 12.-től szeptember 25.-ig) állomásozott a több mint 80.000 főből álló sereg. Bár távolabbi megyékből szerezték be az élelmet és a takarmányt, azonban ez nem szabott gátat a portyázásoknak, és így már 1526 szeptemberében megjelentek Visegrádon és Vácon is. Visegrádról a katonaság megszökött, az idemenekült nosztrai szerzetesek és a környékbeli néhány paraszt verte vissza a törökök támadását. Vácon a többnapos rövid ostromot a városba me-
nekült falusi lakosság védte ki. A törökkel való szembeszállás sikereinek hősiességéből mit sem von le az a tény, hogy kisebb portyázó csapatokat kényszerítettek visszavonulásra, sokkal inkább elgondolkodtató, hogy nem a várvédők tették ezt. Szulejmán szultán serege szeptember 21-én kezdte meg az elvonulást, majd elhagyta az országot. Az elvonulást követően mutatkoznak az élet újraindításának jelei, de a nyugalom csak rövid ideig tartott. A két király – Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János – küzdelmei során Visegrád és Vác többször cserélt gazdát. 1527 nyarán Ferdinánd hadjáratot indított János király ellen. Buda felé vonul, útközben elfoglalja Nádasdy Tamás vezetésével Visegrád várát, majd augusztus 15én Vácot. Ferdinánd elfoglalja Budát és János királynak menekülnie kell. Szulejmán Magyarország királyának ismeri el Szapolyai Jánost és segítséget ígér neki. 1529 szeptemberében ér Buda alá, magával hozva János királyt. Ferdinánd Budát nem tudta megvédeni, így a főváros már másodszor esett könnyűszerrel török kézbe. 1530 őszén Ferdinánd meg akarja ismételni 1527-es győzedelmes hadjáratát, ezért Wilhelm Roggendorf tábornok vezetésével sereget küld Buda elfoglalására. „A derűs őszi napokat, melyek hirtelen változással rendszerint szeszélyes és rossz időre szoktak fordulni, Visegrád ostromlásával töltötte el, hogy ellenség ne legyen a hátába.” – írja Istvánffy Miklós, korabeli történetíró. Vác bevételével nem volt különösebb gondja, a János király állította őrség egész egyszerűen őrhelyét felhagyva megszökött. A mintegy 50 napot tartó Buda ostroma azonban közel sem járt ilyen sikerrel, melyhez hozzájárult az is, hogy az utak rosszak, térdig süp-
ped ember és ló a sárban, egyre hidegebbre fordul. December 17én Roggendorf serege elvonul Buda alól. Vácott Ferdinánd király helyőrségének még berendezkedésre sem jut ideje, mert János király két hónap múlva a török csapatokkal együtt a várost viszszaveszi. 1532 tavaszán kerül sor Visegrád ostromára. Kozár Miklós várnagy a várat feladja, az alsó várat azonban még júniusig Ferdinánd spanyol zsoldosai védik. János király halála után (1540. júl. 21.) Ferdinánd hadai újra Buda felé indultak. Útközben – októberben - ostrom alá vették Visegrádot, az alsóvárat tíz napi harc után be is vették, de a fellegvárral nem boldogultak. Leonhard Vels generális csapatai nem tudták bevenni Budát- Török Bálint véderejét nem bírták legyőzni. De megint ősz van, és ahogy a vatikáni megbízott jelenti a pápának: “Vels már tizenhat napja táboroz Óbudán, de inkább az irodalommal, mint a fegyverforgatással foglalkozik.” Novemberben visszafordultak és Vác elfoglalását követően újra hozzákezdtek a visegrádi fellegvár bevételéhez. A 250 főnyi őrség több napi küzdelem után, szabad elvonulás feltételével adta fel az erődítményt. 1541 februárjában a Török Bálint vezette magyar és török csapatok Vác városát visszafoglalják. Ferdinánd nem nyugszik bele a kudarcba, csapatait – szinte azonnal – viszszairányítja. 1541. május 4-én Buda alá érkezett Roggendorfnak a nyár folyamán ismét csak Vác jelentette a sikert, az augusztusban már harmadszor megjelenő Szulejmán hada azonban szétverte és menekülésre kényszerítette seregét. Ferdinánd Vácott hagyott helyőrsége a szultán megérkezésének hírére visszavonult. A kapitány is megsebesül a harcokban. Augusztus 29-én a török kardcsapás nélkül bevette Bu-
17. évf. 3. szám dát és száznegyvenöt évig nem is hagyta el. Buda elestének hírére Vác valamennyi intézménye és testülete elmenekül a városból. Ferdinánd seregei 1542-ben ismételten kísérletet tettek Buda visszavételére, de ez – túlmenően a környék lakosságának zaklatásán és természetesen Vác visszavételétől – mindössze a Budai Várban lévő, nagyszámú török őrség tíz napos háborgatását jelentette. Ferdinánd Esztergom felé visszavonuló hadserege cseppet sem haladt békésen: fizetetlen zsoldosai végigrabolták a környéket, felgyújtották Vácot és több falut. 1542 októberétől Vác ismét török kézen van. 1543. július 26án kezdődött és augusztus 7-én a vár feladásával végződött Esztergom ostroma. Vác várát még 1543 nyarán még sikerül visszafoglalni, de néhány hónap után, 1544 tavaszán és attól számított ötven évig ismét török kézen van. 1544-ben Mehmed budai pasa és Husai esztergomi bég egyesített támadást indított Visegrád ellen, melyet a várvédő katonák és a környék ide menekült lakosai nem tudtak kivédeni. A törökök ágyúkkal ledöntötték az alsóvár lakótornyának déli sarkát, a várnak ez a része megadta magát. A fellegvár őrsége Amadé Péterrel az élén mindaddig kitartott, amíg az ivóvizük el nem fogyott. Mivel sehonnan sem érkezett segítség, végül feladták a reménytelen harcot. A törökök szabad elvonulást ígértek, de szószegő módon lemészárolták a védőket. A pasa néhány sebesültet megmentett, köztük Amadét is, ám fogolyként Isztambulba küldték őket. Visegrád török végvárrá vált, és az is maradt 1595 kora őszéig. Környékünk cseppet sem volt nyugodalmas hely, még akkor is, ha a főbb vonulási irány Visegrád- Maros és Vác volt. Bogdány a visegrádi királyi vár „tartozéka” volt, annak elestével – 1544 tavaszától – török hódoltsági területté vált. Források: Dercsényi Dezső–Zolnay László: Esztergom. Bp. 1956. Hegyi Klára: Az oszmán hata-
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
15
Szulejmán, Szülejmán v. Szolimán (?, 1494 vagy 1495 - Szigetvár alatt, 1566)
lom berendezkedése és működése. In: Pest megye monográfiája I./2. A honfoglalástól 1686-ig. Bp. 2001. Magyar Eszter: Visegrád. Száz magyar falu könyvesháza. Bp. 2001. Makkai László: Pest megye története 1848-ig. Kny. A Pest Megye Műemlékei c. kötetből Bp. 1958. Nemeskürty István: Ez történt Mohács után (1526-1543). Önfia vágta sebét. Második kiadás. Bp. 1975. Szakály Ferenc: A hódolt megye
története. In: Pest megye monográfiája I./2. Bp. 2001. Vass Előd: Vác a törökkorban In: Vác története I. Studia Comitantensia 13. Szentendre, 1983. Váci Történelmi Tár I. Írásos emlékek Vác város múltjából 1074-1990. Összeállította: Horváth M. Ferenc és Pintér Tamás. Vác, 1996.) Veszprémy László: Buda és Pest legkorábbi ostromai a kezdetektől 1542-ig. Esztergom, Vác, Visegrád vára: www.varak.hu történelmi fejezetek.
16
BOGDÁNYI
HÍRADÓ
K ö z h a s z n ú
17. évf. 3. szám
a d a t o k
Polgármesteri Hivatal
Orvosi rendelõk
ELMÜ
Kossuth L. u. 76. Tel.: 391-025 Ügyfélfogadás: hétfõ 13–18, szerda: 8–12 és 13–16, péntek 8–12
[email protected] www.dunabogdany.hu
Kossuth L. u. 94.
Dunabogdányi Általános Iskola Grund- und Hauptschule
Dr. Rozsályi Károly
Ügyfélszolgálati Iroda: 2000 Szentendre, Dunakorzó 21/A, Ügyfélfogadás: H: 10–18, Cs: 8–14 Telefonos ügyfélszolgálat: 06/40/383838; hibabejelentés: 06/1/238-3838; mérõállások bejelentése: 06/80/202-938; a fogyasztási helyszínre érkezõ kollegák beazonosítása: 06/80/200-338; SMS-ügyfélszolgálat: 06/20/9656585; online ügyintézés: www.elmu.hu
2023 Dunabogdány, Hegyalja u. 9-11. Tel.: 391-055, fax: 590-021 E-mail:
[email protected]
Német Nemzetiségi Óvoda Kindergarten
Dr. Göbl Richárd Tel.: 391-020, 590-054 Rendelés: hétfõ, kedd, szerda, péntek 8–11, csütörtök 13–16 Tel.: 391-020 Rendelés: hétfõ 12:30–14:30, kedd 13–15, szerda 14–16, csütörtök 9–11, péntek 13–15
Dr. Kovács Tibor – gyermekorvos
Kossuth L. u. 49. Tel.: 391-101
Tel.: 391-090, 06/20/956-9095 Rendelés: hétfõ, szerda, csütörtök 8–11, kedd 14–17, péntek 13–16 Tanácsadás: szerda 13–16:30 elõjegyzés alapján. A rendelés utolsó órájában a kontrollra visszahívott és elõjegyzett betegek fogadása történik.
Mûvelõdési Ház és Könyvtár
Dr. Weinhold Grit – fogorvos
eMagyarország Pont Kossuth L. u. 93. Tel.: 391-045 Liebhardt András, tel.: 06/20/984-6453 E-mail:
[email protected]
Tel.: 391-090 Rendelés: hétfõ és péntek 8–13, kedd és csütörtök 13:30–18:30, szerda 8-tól gyermekfogászat
2023 Dunabogdány , Óvoda u. 2–4. Tel.: 391-075;
[email protected]
Zene- és Mûvészeti Iskola
Idõsek Klubja Kossuth L. u. 93. Tel.: 390-912
Postahivatal Kossuth L. u. 57. Tel.: 391-038 Nyitvatartás: hétfõtõl péntekig 8–16 (ebédszünet 12–12:30)
Dunakanyar Takarékszövetkezet Dunabogdányi Kirendeltsége Dunabogdány, Hajó u. 3, Tel.: 391-085 Pénztári órák: hétfõ 8–12 és 12:30–16:30, kedd-szerda-csütörtök 8–12 és 12:30–15:30, péntek 8–12
Okmányiroda Visegrád, Fõ u. 57. Tel.: 597-072 Ügyfélfogadás: hétfõ: 13–16, kedd 8–12, szerda 8–12 és 13–16, csütörtök 8–12.
Orvosi ügyelet Tahitótfalu, Ifjúság u. 4. Tel.: 387-030 Munkanapokon du. 17 órától reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon folyamatosan.
Gyermekorvosi ügyelet Szentendre, Liget u. 1. Tel.: 312-650 Munkaszüneti napokon: 9–13
Leschinszky Krisztina – védõnõ Tel.: 390-489 Hétfõ 8–10: várandósok részére védõnõi tanácsadás; kedd 8–10: csecsemõ-, gyermek-, ifjúsági védõnõi tanácsadás. Minden reggel 8–10-ig, valamint szerdán 13–16:30-ig.
TIGÁZ Rt. Szentendrei Üzem Szentendre, paprikabíró u. 16. Tel.: 501-100, Fax: 310-582 Hibabejelentõ szám: 310-032 Ügyfélszolgálat, gázdíjszámlázás, gázóraállás bejelentés: 06/40/502-501 Tervfelülvizsgálat: 2049 Diósd Petõfi S. u. 40., tel.: 23/546-155
Pest Megyei Kéményseprõ és Tüzeléstechnikai Kft. 1011 Budapest, Iskola u. 10. Ügyfélfogadás: H: 12–16, Sze: 10–16, P: 8:30–11 Központi tel.: 06/1/374-0063, 06/1/374-0064 Levelezési cím. 1400 Budapest, Pf. 84. Kéményvizsgálatok bejelentése: 06/1/374-0061; mûszaki szolgálat: 06/1/374-0062, 06/1/269-2599
DMRV Rt. 2600 Vác, Kodály Zoltán u. 3. Helyi vízmûkezelõ Tel.: 06/20/320-3479 Diszpécserszolgálat Tel.: 310-796 (éjjel-nappal) számlázás: 501-662 (Szentendre, Kalászi út 2.) csatornázási üzem Tel.: 310-389 visegrádi mûvezetõség Tel.: 398-179
Földhivatal Szentendre, Dunakanyar krt. 1., Tel.: 312-331 Ügyfélfogadás: hétfõ 13–16, szerda 8–12 és 13–16, péntek 8–12
Mentõk
Gyámhivatal
Dr. Molnár Bertalan – közjegyzõ
Tel.: 104 vagy 310-424
Szentendre, Dunakorzó 18. Tel.: 311-581 Ügyfélfogadás: hétfõ, kedd, csütörtök 10–12, szerda 14–18
Baleseti mentõ
2025 Visegrád, Fõ u. 57. Ügyfélfogadás: hétfõ 13–16, szerda 8–12 és 13–15, péntek: 8–12 Dunabogdányban. Tel.: 398-140, 06/30/641-0294
Falugazdász – Losonczi Zoltán
Kossuth L. u. 94., Tel.: 391-035 Nyitvatartás: hétfõ-péntek 8–17
Fogadóórája minden pénteken 9–10 a Mûvelõdési Házban
Dunakanyar Informatikai és Kommunikációs Kft. Ügyfélszolgálati iroda: 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 3. Tel.: 590-072, 590-073, Fax: 390-361 Karbantartói telefonszámok: 06/70/368-9278, 06/70/368-9279 Levelezési cím: 2021 Tahitótfalu, Pf. 7
[email protected], www.dunainfo.net
Tel.: 104 vagy 312-933
Rókus Gyógyszertár Dr. Erdélyi Géza – körzeti hatósági állatorvos Budakalász, Arany J. u. 6. Tel.: 340-362, 06/30/373-9857
Rendõrség Szentendre, Kossuth L. u. 5. Tel.: 107 vagy 310-233 Ügyfélfogadás: hétfõ 12–17, szerda 8–12 és 13–17, péntek 8–12
Magyar Telecom hibabejelentés
Körzeti megbízott
Tel.: 194
06/20/489-6759
Építésügyi hatóság – Tóth Gyõzõné
Tûzoltóság
Tel.: 398-255
Tel.: 105
Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat Szentendre, Szentlászlói út 89., Tel.: 312-605
[email protected]
Pest Megyei Munkaügyi Központ Szentendrei Kirendeltsége 2000 Szentendre, Szabadkai u. 9 Tel.: 26/310-300, 26/302-889 Ügyfélfogadás: H-Cs 8:30–12.00 és 12:30–15.00.
[email protected]
IM Pártfogó Felügyelõi és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Pest Megyei Hiv. 1134 Budapest, Kassák Lajos u. 69-71. Ügyfélfogadási idõ: Hétfõ: 9–13 óráig, Szerda: 13–18 óráig Telefonszám: 06/1/450-2592, Fax: 06/1/450-2591
Szerkeszti a szerkesztõbizottság. Tagjai: Bonifert Ferenc, Schneider Ferencné, Spáth Gottfriedné, Ujhelyi Éva. Kiadja: Polgármesteri Hivatal, Dunabogdány 1990 óta megjelenõ Bogdányi Híradó hagyományait folytatva a falu széles rétegeit érintõ, közérdekû információkat tartalmazó, valamint kulturális jellegû cikkeket kívánunk közölni, politikamentesen. A szerkesztõbizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy a túlságosan terjedelmes cikkeket rövidített változatban közöljön. A kéziratok leadása minden hó utolsó munkanapjáig lehetséges. Kérjük, amennyiben módjukban áll, az írásokat lemezen nyújtsák be, ill. e-mailen küldjék el a
[email protected] címre. Elérhetõségeink: Telefon: 26-391-025, Fax: 26-391-070 Honlap: www.dunabogdany.hu Tipográfiai terv, nyomdai elõkészítés: Kováts Kristóf, Kova Bt. Nyomtatás: Necc Informatikai Kft., Dunabogdány.