Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Dunabogdány Község Önkormányzata „Dunabogdányi egészségfejlesztési közösségi tevékenységek megvalósítási programja” TÁMOP-6.1.2/A-09/1-KMR-2010-0432

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......................................................................................................................... 2 Elıszó ......................................................................................................................................... 3 Bevezetés.................................................................................................................................... 5 Miért az egészségtervek? ....................................................................................................... 5 A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, „egészségnyereség”.................................... 6 Alkalmazott módszertan......................................................................................................... 8 Helyzetfelmérés (Az egészségi állapot meghatározói) ............................................................ 11 Földrajzi környezet............................................................................................................... 11 Elhelyezkedés, megközelíthetıség....................................................................................... 12 Demográfiai jellemzık ......................................................................................................... 13 Gazdasági helyzet................................................................................................................. 15 Foglalkoztatottság ................................................................................................................ 16 Infrastruktúra állapota .......................................................................................................... 17 Kommunikáció-média .......................................................................................................... 17 Közbiztonság........................................................................................................................ 18 Közintézmények, közszolgáltatások .................................................................................... 19 Önkormányzatiság................................................................................................................ 20 Kisebbségi önkormányzattal való kapcsolat ........................................................................ 21 Közoktatási intézmények ..................................................................................................... 22 Sport-, és szabadidı-létesítmények ...................................................................................... 25 Mővelıdés, kultúra............................................................................................................... 26 Egészségügyi intézményrendszer......................................................................................... 26 Közösségi aktivitás, civil szervezetek .................................................................................. 28 Hagyományos települési rendezvények ............................................................................... 29 Egészségi állapot, egészségmagatartás .................................................................................... 30 0-18 éves korosztály............................................................................................................. 30 Felnıtt lakosság.................................................................................................................... 33 Problématérkép (kihívások, problémák, pozitívumok) ............................................................ 36 I. helyben megoldható, nem forrásigényes, vagy kis forrásigényes problémák................... 39 II. helyben megoldható, jelentıs forrás bevonását igénylı problémák................................ 39 III. Helyben nem megoldható problémák ............................................................................ 40 Összefoglaló értékelés:......................................................................................................... 40 Értékek, pozitívumok ........................................................................................................... 41 Egészségtervünk, egészségfejlesztési stratégiánk alapelvei..................................................... 42 Rövidtávú, konkrét céljaink – 2011-2012 ................................................................................ 44 Középtávú céljaink – 2011-2013.............................................................................................. 44 Globális, hosszú távú céljaink – 2011-2015............................................................................. 45 Éves Cselekvési terv/Beavatkozási terv ................................................................................... 46 A hátrányos helyzető célcsoportok bevonása....................................................................... 55 Visszacsatolás, eredmények nyomon követése, értékelése a program során ........................... 55 Indikátorok ........................................................................................................................... 56 Kommunikáció, egészségkommunikáció................................................................................. 57 Fenntartási terv ......................................................................................................................... 59 Felhasznált dokumentumok: .................................................................................................... 60

2


Elıszó Dunabogdány természeti erıforrásait, helyben elérhetı közszolgáltatásait, demográfiaitársadalmi, gazdasági lehetıségeit, a település fejlıdési irányait, a helyi közösségek állapotát, értékrendjét számba véve, közepes lélekszámú, kedvezı helyzető, fejlett helyi társadalommal rendelkezı agglomerációs település, ahol jó élni! Jó élni, „mert az itt élık olyan környezetben élhetnek, ahol van lehetıség a kikapcsolódásra, feltöltıdésre. Mert „emberközelibb” a kis közösség, tudunk egymásra figyelni, jobban számon tartjuk egymást. Nagyon sok kulturális lehetıség közül lehet választani, ahol az emberek jól érzik magukat, s ez az egészségre is kihat. Mert összetartó a közösség, még odafigyelnek egymásra az emberek. Mert az országos viszonyokhoz képest nagyobb az emberek cselekvési készsége.” (helyi vélemények) Az önkormányzat, mint tulajdonos és fenntartó, aktív szerepet vállal az itt élık életkörülményeinek alakításában, a kiszolgáló intézményhálózat mőködtetésében. Az elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok és feladatok között kiemelkedı célként szerepel az egészséges életmódra nevelés, a sport, a szabadidıs tevékenységek lehetıségeinek bıvítése, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. Ezt kiegészítve alapvetı célként szerepel a település kiegyensúlyozott gazdasági helyzetének fenntartása. A település célja továbbá a természet- és környezetkímélı, illetve a táji értékeket megırzı tevékenységek, területhasználatok támogatása, a település karakterét, illetve a tájképet negatívan befolyásoló tevékenységek, létesítmények tiltása. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a lakosság cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az egészséges életre való felkészítés beruházás a jövıbe és hosszú távon egy mainál sokkal egészségesebb lakosság ígérete. A fiatalok körében legjobbak a kedvezı változás esélyei, és a program megvalósításával hatással lehetünk a családok életére is. A fenti célok érdekében Dunabogdány jelentıs saját erıforrásokat fordít, de a pályázati lehetıségekkel is aktívan él. A 2011. negyedik negyedévében elnyert TÁMOP-6.1.2. életmódpályázat ennek a célnak az elérésében segíti az Önkormányzatot, a helyi közösségeket. A települési egészségterv az elnyert Társadalmi Megújulás Operatív Program „Egészségre nevelı és szemléletformáló életmódprogramok” pályázat kötelezı eleme. Jelen egészségtervvel e pályázati kötelezettségünknek is eleget teszünk. A program fı célkitőzése olyan életmód-programok megvalósítása, melyek lehetıvé teszik a lakosság egészségi állapotának és életminıségének javítását ezzel hozzájárulva az elkerülhetı halálozások, megbetegedések, fogyatékosságok megelızéséhez, csökkentéséhez. Az aktivitások lehetıvé teszik az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózat, illetve a civil szervezetek, szervezıdések, kisebbségi önkormányzat munkájának összehangolását, együttmőködésük fenntartását. A pályázat megvalósításával erısíteni szeretnénk a helyi aktivitást, önszervezıdést, mely a programok továbbélését teszi lehetıvé, s hozzájárul újabb helyi közösségek létrejöttéhez. Az önkormányzat a programok megvalósításának helyszíneit a pályázatot követıen továbbra is biztosítja.

3


Az egészségterv elkészítésében részt vettek a település önkormányzatának képviselıi, intézményeinek vezetıi, az Általános Iskola, a Német Nemzetiségi Óvoda, háziorvosok, Iskola-egészségügyi Szolgálat szakemberei, helyi civilszervezetek képviselıi, bevont egészségfejlesztési szakértık. Jelen egészségterv Dunabogdány Község képviselıtestülete közös akaratát tükrözi, és a képviselık elkötelezettek jelen egészségtervben foglaltak végrehajtására. Dunabogdány, 2012. január 06.

Pályi Gyula polgármester

4


Bevezetés Egészségtervünk elején ismertetjük a terv elkészítésének általános módszertanát, összefoglaljuk az egészségterv mőködésétıl remélt önkormányzati, közösségi, egyéni „hasznokat”. Az „Egészség meghatározó” részben jellemezzük a település, illetve a kistérség legjellemzıbb természeti, környezeti, infrastrukturális, társadalmi, demográfiai, egészségi állapotra, kulturális és közösségi életre vonatkozó jelenleg fennálló adottságait, lehetıségeit. (Helyzetelemzés). A meglévı adottságokból kirajzolódó problématérképben megvizsgáljuk a probléma település és kistérségi szintő lehetséges következményeit, illetve a beavatkozási lehetıségeket a település szintjén. Az adottságok, problémák, kompetenciák ismeretében rögzítésre kerülnek a stratégiai értékek, rövid-, közép-, hosszú távú céljaink. A Cselekvési Program a 2011-2013. között konkrétan megvalósításra kerülı programokat, célcsoportokat, tevékenységek és várt eredményeket összegzi. Az egészségfejlesztési tevékenységeink eredményességének értékelését, az elvárt eredményeket foglaljuk össze a „Visszacsatolás, eredmények nyomon követése, értékelése” fejezetben. A lakosság széles körő tájékoztatása, megnyerése, bevonása kulcsfontosságú a részvétel és az aktivitás szempontjából, ezért a folyamatos kommunikációra, egészségkommunikációra is nagy hangsúlyt fektetünk. (Kommunikáció, egészségkommunikáció). A megkezdett programok, elért eredmények támogatások utáni fenntartása kötelezıen elvárt feladat valamennyi projektgazda számára. A „Fenntarthatóság” fejezetben végiggondoljuk azokat a lehetıségeket, késıbbi tevékenységeket, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartáshoz.

Miért az egészségtervek? Az egészségterv – a mindennapi élet színtereiben való gondolkodás, tervezés - több, mint 16 éve a nemzetközi és hazai gyakorlat és tapasztalatok alapján elismert stratégiai keret és módszer, mely lehetıséget ad arra, hogy - jelen esetben – Dunabogdány Község Önkormányzata számba vegye, értékelje és az egészség érdekében a település fejlesztési terveihez igazítva mozgósítsa, hosszú távon fenntartsa a település (illetve bármely más színtér) rendelkezésére álló erıforrásokat, lehetıségeket, igényeket, eszközöket. A színtereken (színtér minden olyan „hely”, ahol emberek bizonyos csoportjai rendszeresen valamilyen közös céllal együtt vannak” pl. település, településrész, oktatási intézmények, munkahely, civil szervezet) megvalósuló programok célja, hogy az egészség érdekében kialakuljon egy széles körő partnerségi/ágazatközi együttmőködés, megerısödjenek a közösségi akciók és a civil szféra szerepe. A színterek között kiemelkedıen fontos szerephez jut a település, mint egészséges élettér, így ezen keresztül jelentıs feladatok hárulnak a fejlesztésért felelıs települési önkormányzatokra, kistérségi társulásokra. Gyakran tapasztalható, hogy egészségterv alatt csak az egészségügyi vonatkozású tényezık befolyásolását - pl. egészségügyi szőrések, orvosi beavatkozások és rehabilitációs programok a betegséggel küzdı célcsoportokban - tőzik ki célul. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az egészségterv nem egy egészségügyi fejlesztési terv. Sokkal inkább egy ágazatokat, rendszereket együttesen az egészség érdekében „irányba állító, összehangoló” terv, melyben az egészségügynek is fontos, de nem egyedülálló helye, szerepe van.

5


Az egészségterv egyszerre: átfogó és összetett, a település lakosai életminıségének, életfeltételeinek javítását szolgáló stratégia, folyamatosan felülvizsgált (ciklikus) fejlesztési folyamat, stratégiatervezési eszközként egy dokumentum, melyet az adott színtér szereplıi és partnereik a közösség felhatalmazásával közösen készítenek el, módszer arra, hogy egy településen (kistérségben) élık összegezzék lehetıségeiket, erıforrásaikat, beazonosítsák a problémáikat, lássák, hogy mi az, amit helyben orvosolni lehet, és azt közös akarattal végre is hajtsák.

A Dunabogdányi egészségtervtıl várt hasznok, „egészségnyereség” Esetünkben egészségnyereségnek tekintünk minden olyan külsı környezetre, egyénekre, közösségre irányuló beavatkozás során létrejött változást, ami az egészségi állapot változásán keresztül vagy az életminıség javulását, vagy az egészségben eltöltött életévek számának növekedését okozza. Jelenleg az egészség fejlesztésébe befektetett és megtérülı források mérhetıségének szakmai elıfeltételei még nem állnak rendelkezésre, ennek ellenére egyértelmő, hogy egy település lakosainak egészségébe való befektetések bizonyos jellemzıkben már rövid távon is, de hosszú távon különösen kamatoznak. Rövid távon megjelenı eredmények: 1. Dunabogdány képviselı-testülete, nemzetiségi önkormányzat, intézményeinek vezetıi, az egészségügy, gazdasági élet szereplıi, aktív civilek és az egyház képviselıi közösen gondolkodnak és dolgoznak azért, hogy a helyi munkahelyteremtés, gazdasági-, oktatási-, kulturális infrastruktúrafejlesztés mellett az egészség-, és közösségfejlesztést, valamint az egyéni életvezetési készségek fejlıdését segítı források és programok is hozzáférhetıek legyenek a településen élı emberek, kis és nagyközösségek számára. 2. Célkitőzéseiben kapcsolódik és meghatározott fejlesztési irányait.

támogatja

a

település

fejlıdés

érdekében

3. A tervezési-megvalósítási folyamat lényeges eredménye az egyének, közösségek tanulási folyamatának megerısítése, képessé tétele. A közösségi folyamat során a lakosok, szervezetek és intézmények elsajátítják a valódi párbeszéd, a megismerés, megértés, együttmőködés módját. Megismerik az önszervezıdés, a civil szervezetek, kisközösségek létrehozásának folyamatát és az átlátható, korrekt mőködését. Fejlıdik a problémaérzékenység és a kritikai gondolkodás. Az egyének képessé válnak programokban és projektekben gondolkodni, forrást teremteni, rálátni a saját életükre és folyamatosan keresni a következı helyes lépés logikáját. 4. A közös „egészség-tervezésnek” és közös munkának köszönhetıen kialakulóban van az a „partnerségi csapat”, akik a rendelkezésükre álló erıforrásokat, potenciálok „összeadva”, egymást kiegészítve, segítve aktivizálják a célcsoportokat, energiájukkal, idejükkel, tudásokkal részt vesznek a célok elérésében. A folyamat hatására erısödik a település „humán-kapacitása”, mely az adott színtér, ezen esetben a település teljes lakosságának egészségéért, optimális és általános jól létéért irányított, célzott változtatásra kész. 5. A végrehajtott programok az egyének szintjén már rövid (fél-1 év) távon is jelentıs mértékben hozzájárulnak az egyéni életvezetési készségek, képességek fejlesztéséhez, ami segítséget jelent egy egészségesebb életmód kialakításában,

6


fenntartásában. Az egyének attitődje az egészségesebb választások irányába tolódik, javul az egészségi állapot, munkavégzı képesség. 6. Közösségi szinten a rendszeres programok, együttlétek hatására erısödik a közösség támogató, védı szerepe, ami az egyik legjelentısebb védıfaktora az elmagányosodásnak, befelé fordulásnak, önpusztításnak, lelki eredető megbetegedések súlyosabbá fordulásának. 7. A helyi társadalom életét érintı döntésnek közvetlenül vagy közvetve egészséghatása is van, ezért gazdaságilag is hasznos lenne a különbözı döntések egészséggel összefüggı hatásait mérlegelni. A 11 hónapos program ideje alatt szeretnénk, ha az egészség, mint kiemelt szempont, megjelenne a döntés-elıkészítésben, és integrálódna a település fejlesztési terveiben. 8. Több éves, ismétlıdı tervezési folyamatként hozzájárul ahhoz, hogy a változások rögzüljenek, a közösségi minták megerısödjenek, új egyéni attitődök és közösségi értékek alakuljanak ki. 9. A fentiek eredményeként fejlıdik a helyi demokrácia, miközben az emberek „felhatalmazást” kapnak, hogy saját egészségük érdekében tervezzenek, igényeket fogalmazzanak meg és közös megoldásokat valósítsanak meg. 10. Az egészségterv „magasabb” szinten és hosszabb távon – több települési egészségtervvel együtt megalapozza a szentendrei kistérség egészségtervét, és a dunabogdányi terv fenntarthatóságának garanciája erısebbé válik. 11. Az önkormányzatokra vonatkozó 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról II. fejezet 8. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „a települési önkormányzat feladata többek között: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a településtisztaság biztosítása; a foglalkoztatás megoldása; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése”. Az egészségterv, illetve a benne megnevezett programok, tevékenységek segítik a települést az önkormányzati törvény elvárásainak teljesítésében is.

7


Az egészségterv megvalósítja a Népegészségügyi Program településekre, kistérségekre vonatkozó legfontosabb hosszú távú célkitőzéseit is: • Az egészségfejlesztési terv a településfejlesztési tervek szerves részévé váljon valamennyi magyarországi településen. • Az egészségtervek terjedjenek ki a településen és a kistérségben lévı legfontosabb intézményekre. • A kistérségek egyeztetett egészségterv birtokában végezzék fejlesztési tevékenységüket. • A települések és térségek egészségfejlesztési koncepciójának kialakításába vonják be a civilszférát és az üzleti szférát. • A mindennapi élet szinterein megvalósuljon az egészséget támogató politikai gyakorlat, hatékonyan érvényesüljenek az egészségmegırzés és megelızés módszerei. 12. Nem utolsó sorban az egészségterv megléte hozzásegítheti a települést, illetve intézményeit olyan további életminıség-javító hazai és uniós források elnyeréséhez, ahol kiindulási feltétel lehet az egészségterv megléte.

Alkalmazott módszertan Az egészségtervek készítésének ötlete az ENSZ Egészségügyi Világszervezetétıl (WHO) származik. Az Egészséges Városok mozgalom keretében Európa számos országában és városában készült és készül egészségterv, elsısorban az önkormányzatok kezdeményezésére és koordinációjával. Hazánkban 1994-tıl kezdıdıen terjedt el az egészségtervek gyakorlata, így napjainkban már bizonyos pályázati kiírások elıfeltétele. Az egészségterv készítésének mára jól kialakult gyakorlata, a gyakorlat következtében folyamatosan fejlıdı módszertana van. Magát az egészségterv-koncepciót a 90-es évek második felétıl rendszeresen vagy alkalmanként tanítják a hazai felsıoktatásban is. Az egészségtervek életképességének, sikerének elengedhetetlen eleme, hogy a települési önkormányzat vezetıje és képviselıi személyesen elkötelezettek legyenek, vagy azzá váljanak az egészségnek, mint értéknek a fontossága mellett. Ugyanilyen mértékben nélkülözhetetlen a település, vagy kistérség lakosságának bevonása, akarata, elkötelezıdése is. A közös elkötelezıdés és a megvalósításban való aktív részvétel alapvetı feltétele, hogy az érintettek - az önkormányzatok és érintett intézményrendszereik, ideértve az egészségügyi alapellátás, az oktatás-nevelés, egészségmegırzés szereplıit, a szociális ellátó hálózatot, mővelıdési vagy a sport- és szabadidıs intézmények, az egyházi és karitatív szervezeteket is, a formális és informális civil szervezeteket, helyi vállalkozókat, továbbá bármilyen öntevékeny helyi csoportot, vagy szereplıt, a célcsoportokat - a tervezéstıl a fenntarthatóságig közös együttmőködésben vegyenek részt a folyamatban. Az egészségfejlesztés érdekében megkezdett „közös célok, akarat, munka” jelentıs pozitív hozadéka a település kisközösségeinek, teljes közösségének természetes fejlıdése, erısödése is. A partnerségi együttmőködést, illetve a megvalósítás során a folyamatos kapcsolattartást, motiválást, tájékoztatást segíti, ha a színtéren belül alakul egy „csapat” (nevezhetı ez egészségkörnek, partnerségi csoportnak, egészségfórumnak, egészség vagy egészségfejlesztési-teamnek, vagy a közösség által megfelelınek talált bármi másnak) amely csapat meghatározott rendszerességgel egyeztet, folyamatosan képviseli célcsoportja érdekeit, igényeit, átláthatóan tájékoztatja az érintetteket, részt vesz az aktív szervezésben, mozgósít, számon tartja az eredményeket, visszacsatol, ha kell, módosításokat javasol, stb. A közös team-munka elınye, hogy a tagok kompetenciái, képességei, erıforrásai összeadódnak, a különféle érdekek megjelenhetnek, közös a felelısség, lehetıség van a feladatok szétosztására, csökken a kifáradás, kiégés „esélye”. Mi magunk is szeretnénk, ha létrejönne egy helyi „egészség-csapat”, melynek tagjai

8


lennének a programban résztvevı intézmények vezetıi vagy képviselıi, projektmenedzsment tagok, aktív képviselık, civil tagok, háziorvos, védını.

a

A módszertanra jellemzıje az alulról felfelé építkezés, azaz egyrészt a helyi szinten kezelhetı problémák, feladatok saját szinten tartása és megoldása, illetve az ezen túl mutató problémák megfelelı szintre delegálása (szubszidiaritás elve). A problémák egy része operatív, gyors beavatkozást, más részük hosszabb idı alatt megvalósítható szisztematikusan tervezett és irányított beavatkozást igényel a sikeres megoldás érdekében. A „Probléma-térkép” fejezetben lehetıség szerint megjelöljük azokat a problémákat, amely helyi kompetenciában kezelhetık, illetve amelyek bármeghatározóak, de helyben sem forrás, sem kompetencia nincs a kezelésükre. Másrészt jelenti a különbözı színterek egymásra épülését is. A szereplık és az általuk feltárt problémák egy idıben, egyszerre vannak jelen. Egy jól mőködı egészségterv módszertanában jelen vannak az esélyegyenlıség, átláthatóság, partnerség, demokratikus mőködés alapelvei is. Mivel ezek egészségfejlesztési stratégiánk meghatározó értékei, ezért részletesebben ott szerepelnek. További jellegzetesség, hogy egy-egy elkészült egészségtervre nem szabad úgy tekinteni, mintegy statikus, örökérvényő tervre. Épp attól lesz élı és „mőködıképes” a terv, ha meghatározott rendszerességgel (pl. 1-2 év) végiggondolásra, és ha szükséges aktualizálásra, módosításra kerülnek benne az „adott idıszakra vonatkozó adottságok, lehetıségek” (helyzetfelmérés), a késıbbi helyzethez kötıdı problémák, szükségletek (problématérkép), a stratégiai célok, az aktuális idıszak cselekvési programjai, a megvalósításhoz rendelkezésre álló források, a várt és elért eredmények, stb.. Akkor válik hasznossá, ha hozzájárul ahhoz, hogy a településfejlesztési törekvéseiben is megjelennek az egészségcélok. Ezt a módszertan az egészségtervek ciklikus mőködésének nevezzük. A 11 hónapos egészségfejlesztési programsorozat alatt az eredménykövetéssel lehetıségünk lesz mind a módszertan tökéletesítésére, mind az egészségterv aktualizálására. Összefoglalva, az általunk is alkalmazott legjellemzıbb módszertani elvárások az alábbiak: • Az irányított változtatási folyamatban partnerként mőködjenek együtt a szakemberek és a célcsoportok. • Az állapotleírás az egészséget befolyásoló faktorok alapján reális és egyedi képet adjon a színtérrıl, célcsoportokról, külsı, belsı feltételekrıl, meghatározókról. • A közösséget, színteret érintı problémák kerüljenek egyértelmően megfogalmazásra, és csoportosításra kompetencia és forrásigény alapján. • Saját kompetenciába tartózó problémák megoldását célzó programok kerüljenek tervezésre, melyek megvalósítása és értékelése során olyan ismétlıdı gyakorlatot alakul ki, amely: o biztosítja a közösség tagjainak a folyamatba való bevonását, a beleszólás és az aktív közremőködés lehetıségét; o erısíti az egyének, közösségek autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelısségérzetét is; o hozzájárul az adott településen, közösségben az emberek életminıségének, egészségének javításához; o változásokat indít el a közösségek kialakulás érdekében o közösségi erıforrásokat mozgósít o segíti a ciklikus mőködést.

9


Egészségtervünk a fenti szempontok figyelembevételével, a napjainkban szakmailag elfogadott módszertani ajánlásokra, valamint pályázati elvárásokra („Fejleszthetı egészség” - Módszertani útmutató egészségtervekhez, Országos Egészségfejlesztési Intézet 2009; Községi egészségterv - Módszertani útmutató, Fact Alapítvány, Pécs, 1998.; Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. OEFI 2004.; TÁMOP6.1.2.LHH Tervezési Útmutató, 2009.) épülve került elkészítésre. Az egészségfejlesztési irányok megfelelısségéhez esetenként használjuk az Európai Bizottság által támogatott „Getting Evidence Into Practise” európai projekt keretén belül kifejlesztésre került European Quality Instrument for Health Promotion (EQUIHP) egységes, az egészségfejlesztési programok minıségnek értékelését és fejlesztését elısegítı eszközt, módszertant is.

10


Helyzetfelmérés (Az egészségi állapot meghatározói) A Dunabogdányban élı lakosok egészségi állapotának meghatározásában jelentıs szerepet töltenek be az egészség alapfeltételei és forrásai, úgymint a település gazdasági-társadalmikulturális-szociális környezete, az oktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az egészséges életkörülményekhez (ivóvíz, levegıtalaj minıség, stb.), munkalehetıségekhez, kultúrához való hozzáférés, a közösségi kapcsolatok megléte, erıssége, valamint az egyének egészségmagatartása, életmódbeli szokásai, az egyének genetikai adottságai. Az egészség tökéletesítésének ezen alapvetı elıfeltételek alkotta, biztos alapon kell nyugodnia. Az egyén egészségi állapotát alapvetıen a genetikai állománya és az életmód határozza meg, melyekre hatnak még külsı tényezık, a fizikai és a társadalmi környezet. A középpontban az adott biológiai kóddal, genetikai tényezıkkel rendelkezı egyén áll, körülvéve az egészségre hatással lévı, módosítható tényezıkkel. Az elsı rétegben személyes viselkedési formák és életstílusok helyezkednek el, hiszen ezekkel javíthatjuk vagy károsíthatjuk az egészségünket. Az egyént barátai és a közösségei normái is befolyásolják, így a második réteg ezeket a hatásokat tartalmazza. A harmadik rétegbe strukturális tényezık tartoznak: a lakás, a munkakörülmények, az alapvetı fontosságú szolgáltatások és ellátások hozzáférhetısége. A negyedik rétegbe a társadalom mőködésének egészét érintı befolyásoló tényezık kerültek.

Földrajzi környezet Településünk földrajzi elhelyezkedése kitőnı, frekventált. A fıváros és a Szentendrei-sziget felıl érkezve a település Visegrád kapuja, ezért fıleg turista szezonban jelentıs az átmenı forgalma. Kimagasló táji adottságai és agglomerációs elhelyezkedése miatt jelentıs, de átalakulóban lévı üdülési potenciállal bíró település. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a község közigazgatási területén belül 2 „természeti területet” tart nyilván: A Róka-hegy gyepeit és a külterületi Duna-parti ártéri ligeterdı sávot. A ligeterdı sáv egyben az elfogadás alatt álló Európai Uniós Natura 2000 program által kijelölt területek listáján is szerepel. A hajóállomástól indulnak a hegyek felé vezetı turistautak. Közeli félnapos kirándulási célpontok: a Mester-rét és a Vízverési-rét, de hosszabb túra is tehetı a Pap-hegy és a Len-hegy oldalában 400-500m magasságban, a Visegrád fölötti Nagy-Villámi kilátóig és a visegrádi Fellegvárig. A terület vízrajzi viszonyait a Szentendrei-Duna-ág, illetve az abba torkolló kisebb patakok határozzák meg. A Duna árvizei nyár elején és végén jelentkeznek, ekkor a víz szintje átlagosan 2-3 méterrel emelkedik meg, bár néha elıfordul az 5 méteres

11


szintemelkedés is. A talajvízszintet a parti sík részeken a Duna mindenkori vízállása befolyásolja, aminek függvényében több árvizes belterületi rész van, ahol a talajvízelvezetést még meg kell oldani. A vízbázisok védelmének biztosítása, a vízvezeték rendszer biztonságos üzemeltetésének és ezzel összefüggésben a mőszaki állapotának javítása szerepel a településfejlesztési célkitőzések között. A község jelentısebb mesterséges állóvize a Bergmann-tó, mely horgásztóként üzemel, és amit a Kalicsa-patak felduzzasztásával alakítottak ki. A hegyoldalban több forrás található, pl. Kossuth-, Külenberg-, Büdös- és József- forrás. Talaj-, és levegıszennyezettség, zajszennyezı-, radioaktív anyagot kezelı-, biológiailag szennyezı, kockázatot jelentı létesítmény és hulladéklerakó nincs. A településen a legjelentısebb levegıszennyezés, valamint a káros mértékő zaj és rezgés forrása a közúti közlekedés. A legerısebb terhelés a 11-es fıút belterületen átmenı forgalmából adódik. Dunabogdány központjának forgalomcsillapítása megtörtént, ennek ellenére szükség van a közlekedési zöldfelületek fejlesztésére. A közlekedéshálózat fejlesztésénél a környezetkímélı közlekedési formákat (gyalogos, kerékpáros, lovas, vízi stb.) is elınyben kell részesíteni, amelyek – elkülönítve a közúti forgalomtól – csökkenthetik a közlekedés okozta környezeti terheléseket. Illegális hulladéklerakás elıfordul, de felszámolásáért tesznek. Porkibocsátó kockázatot és zajszennyezési forrásként a Kıbánya került említésre.

Elhelyezkedés, megközelíthetıség A több mint 700 éves Dunabogdány Pest megyében, Budapesttıl 35 km-re, északra, a 11. sz. fıközlekedési út mentén, a festıi szépségő Dunakanyarban található község. Északról a szentendrei Duna-ág, Kisoroszi, keletrıl Tahitótfalu, délrıl egy rövid szakaszon Leányfalu és Szentendre, nyugatról Pilisszentlászló és Visegrád közigazgatási területe fogja közre. Bogdány elsı okleveles említése 1286-ben történt. „Bogdán” tulajdonképpen személynévi eredető, és jelentése „Isten ajándéka”. A szentendrei kistérség tagjaként jelentıs szerepet tölt be a szentendrei kistérség gazdasági, társadalmi, kulturális, idegenforgalmi életében és munkájában. Teljes közigazgatási területe 2549 ha. A belterülethez (162 ha) kapcsolódnak észak-nyugatról, illetve délrıl a hegylábakra felkúszó, átalakulóban lévı egykori zártkerti tömbök (196 ha). A település külterülete 2191 ha. A község viszonylag könnyen megközelíthetı a 11. sz. fıúton autóval vagy az „Esztergom-Szentendre-Budapest” vonalon óránként közlekedı helyközi autóbusszal. A fıút a Szentendrei út vonalán csatlakozik Budapest úthálózatához. Budapest-Budakalász és Szentendre területén 4 sávos, egyéb szakaszokon 2 sávos az út kiépítése. Az útvonal Szentendre után végig a Duna partján vezet érintve Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány, Visegrád, Dömös, Pilismarót és Esztergom belsı területeit. A 11 sz. fıút Budapest-Esztergom-Tát II. rendő fıút egyike Magyarország legterheltebb fıútjainak, ezen keresztül közelíthetık meg a Pilis-hegység attraktív turisztikai pontjai (Pilisszentlászló, Lajos-forrás, stb.), illetve a Dunakanyar irányában elhelyezkedı települések: Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu, Dunabogdány és Visegrád. Sajnos a meglévı tömegközlekedés hiányos, színvonala folyamatosan csökken. Helyi tömegközlekedés nincs, de a kistérség más településeirıl Dunabogdányban tanuló diákok „eljutását” egy Visegrád-Dunabogdány vonalon közlekedı kistérségi iskolabusz segíti. A helyzet javítása érdekében a közlekedésfejlesztési tervek között szerepel az átmenı

12


forgalom csillapítása, a közlekedésbiztonság, növelése, elısegítése, tömegközlekedés feltételeinek javítása.

a

kerékpáros

forgalom

Nyáron komppal és hajóval is elérhetı a település. A komp Visegrádnál, Leányfalunál, Vácnál közlekedik. MAHART járatok Esztergom-Visegrád-Szentendre-Budapest vonalon. A Dunánál lévı yachtkikötı is segíti a megközelíthetıséget. Kisoroszival révállomás köti össze. 2008. második félévében az EUROVELO6 vagy más néven a „Folyók útvonala” (Franciaország, Svájc, Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Bulgária, Románia) kerékpárút részeként a kisoroszi rév területének kivételével, jelentıs önkormányzati ráfordítással elkészült jó minıségő, dunabogdányi kerékpárút, ami Tahitótfalu közigazgatási határától (Kalicsa-patak), a 11-es fıközlekedési út Duna felıli oldalán az Arany János utcáig húzódik, ott lekanyarodik a Duna partra, majd végig a folyó partján, a Kıkeresztnél lévı ösvényig halad a Kisoroszi révig. A kerékpárút hálózat további fejlesztése is szerepel a településfejlesztési tervek között, de a mostani infrastruktúra is lehetıséget ad a kerékpározás és a természet kedvelıinek, hogy a dunabogdányi szakaszon is jó minıségő, biztonságos kerékpárúton hódoljanak ennek az egyre népszerőbb és javasolt szabadidı eltöltésnek.

Demográfiai jellemzık A Duna-parti település állandó lakosainak a száma meghaladja a 3000 fıt. (3208 fı – 2011 évi önkormányzati adat). A lakosságszáma, elsısorban a fıvárosból betelepülıknek köszönhetıen évente 100-120 fıvel nı. Pozitívum, hogy az elvándorlás szinte egyáltalán nem jellemzı az itt élık között. A település statisztikai adataiból megállapítható népességszám-változás jól tükrözi a településtörténeti folyamatokat. A népességszám a századfordulón érte el maximumát, amikor a településen (383 fıvel) 13%-al többen laktak, mint napjainkban. Az elsı világháború körül a népességszám elıbb egy kisebb, majd a második világháborút követı kitelepítések következtében, másodszor jelentıs mértékben csökken. A népesség növekedést a ’60-as évek lakásállomány növekedése sajnos csak kisebb mértékben tudta követni. Ennek következménye, hogy a településen a hetvenes évektıl bekövetkezett népességfogyás ellenére a lakásállomány növekedésnek indult, egészen a ’80-as évekig. Ebben az idıszakban a helyiek sorra eladták a falu határában lévı gyümölcsöseiket, így a fıvárosi lakosság Dunabogdányban telket és hétvégi házat vásárolhatott, illetve építhetett. Az üdülıépületek aránya jelenleg is jelentıs a településen, hozzávetılegesen 27-30%-a a lakásállománynak. 2001-ben a lakóépületek 99%-a magántulajdonban volt. A lakosság legjelentısebb részét a fiatal felnıttek (19-39 évesek) adják. A 18-59 éves korosztály 51,5%-a, 988 fı, ebbe a korszegmensbe tartozik, de jelentıs a felnıtt, még nem nyugdíjas lakosok száma is (893 fı). Lényegében ugyanazokat a demográfiai hullámokat regisztrálhatjuk, mint általában Pest megyében, de a fiatal férfiak 20-24 éves korcsoportja – a pest megyei kistelepülésekhez hasonlóan – jelentısebb az átlagnál. Az iskoláskorú gyermekek (6-17 évesek) aránya a település teljes lakosságszámához viszonyítva 11,8%. Halmozottan hátrányos helyzető gyermek aránya alacsony a településen. A településen az általános iskolás sajátos nevelési igényő gyermekek arányszáma az országos átlagot nem haladja meg. Az SNI tanulók aránya a községben lakó gyermekek, tanulók körében 6%, az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített tanulók aránya 2%. Az értékek egyik esetben sem haladják meg az országos átlagot (7% illetve 5%), tervszerő fejlesztésükre mégis kiemelt figyelmet kell fordítania a fenntartónak. Törekedni kell arra, hogy minél többen kapcsolódjanak be a középfokú képzésbe, azt sikeresen befejezzék. A demográfiai mutatók alapján az óvodás és iskoláskorú gyerekek számának növekedése prognosztizálható.

13


Az állandó lakosok 70-80%-a német nemzetiségő és katolikus vallású, de jelentıs a szlovákiai magyarok aránya is, akik többségükben református vallásúak. A romák aránya a településesen nem jellemzı, becsült arányuk 1-1,2% (kb. 40 fı). 2010-ben 41 újszülött született, csecsemıhalálozás nem volt. 32 fı halt meg, azaz a természetes szaporulat 9 fı volt abban az évben. Dunabogdány állandó lakosságából

fı

arány

0-2 évesek száma

65

2,1%

3-5 évesek száma

92

2,9%

6-14 évesek száma

265

8,5%

15-17 évesek száma

102

3,3%

18-59 évesek száma

1916

61,3%

60 év felettiek

686

21,9%

Állandó népességszám változása 1990-2006 (/ +)

+350

A dunabogdányi 60 év felettiek aránya 21,9%, a 0-17 éves korosztályé 16,8%, ami a lakónépesség folyamatos „elöregedését” mutatja a folyamatos lakosságszámnövekedés ellenére. Az elöregedési tendenciához hozzájárul, hogy a 18 év feletti továbbtanulók egy része az ország távolabbi pontjain folytatja tanulmányait, és annak befejezése után nagy részük nem is tér vissza lakóhelyére a munkalehetıségek szőkössége, munkahelyek hiánya miatt. Ez a tendencia és korstruktúra megegyezik a szentendrei kistérségi átlaggal, bár kedvezıbb, mint a pest-megyei és magyarországi átlag, ami a fiatalok magasabb arányának köszönhetı. (1.táblázat).

14


1. sz. táblázat: A 15 év alatti lakosság aránya és az Öregedési Index a 0-14 éves Szentendrei kistérségben, Pest megyében, korcsoportúak a Közép-magyarországi Régióban és aránya (%) Magyarországon 2008-ban

Öregedési Index (%)

Szentendrei kistérség

16.70

80.46

Pest megye

16.63

81.32

Közép-magyarországi Régió

14.17

115.20

Magyarország

14.75

107.43

Az aktív munkaképes korosztály 60-65%-a ingázik az otthona és munkahelye között, illetve a romló gazdasági körülmények miatt többet kell dolgozniuk az életszínvonal megırzéséért. Ezek hátrányos következménye, hogy kevesebb idı jut a családra, közös programokra, kikapcsolódásra, feltöltıdésre.

Gazdasági helyzet A ’80-as évek óta bekövetkezett gazdasági-, és társadalmi átalakulások jelentıs változásokat eredményeztek a helyi népesség életében is. Ez egykor jelentıs mezıgazdasági terület aránya ma mindössze 894 ha, a termıterület 43%-a. A településre elsısorban a szántóföldi kultúrák termesztése, az önellátó és árutermelı kertgazdálkodás, a zöldség- és gyümölcstermesztés és az istállózó állattartás a jellemzı. A szılı és a gyümölcsös területi részaránya igen alacsony, mindössze 5,3%, összesen 112 hektár körüli. Egykori szılı- és borkultúra, valamint a gyümölcstermesztés mára háttérbe szorult, felvirágoztatásának a magas aranykorona értékő termıterületek ellenére nincs realitása. A cseresznyések fokozatosan elöregednek, erdısülnek (Irtásföld), vagy beépítésre szánt területté válnak (Öregsvábhegy). A fennmaradt gyümölcsösök termelési potenciáljának megırzése szerepet játszhat a település turisztikai vonzerejének növelésében. A településen állattartó telep nem található. Kisebb állatállományt tartanak a külterületi farmokon (Tüzép melletti “farmok”). A község lakóterületein jellemzı a háztáji állattartás. Egyre kisebb az aránya azoknak a családoknak, akik szılı- és gyümölcstermesztésbıl, kıbányászatból és kıfaragásból élnek. A mezıgazdasági vállalkozások száma 8 (1 földmővelés, 1 halgazdálkodás, 2 erdıgazdálkodás, 4 növény-, és gyümölcstermesztés). Mivel Dunabogdány Önkormányzata fontosnak tartja a nagy hagyományokkal rendelkezı kıbányászati tevékenység fenntartását, ezért a 2011-2014. évi gazdasági programjában minden lehetséges erıforrásával segíti további kis és középvállalkozások letelepedését. Az aktív munkaképes korosztály nagy része a közeli városokban - jellemzıen Budapesten, Szentendrén és Visegrádon - dolgozik. Mivel a település idegenforgalmi szempontból frekventált helyen található, ezért a kereskedelem és szolgáltató gazdasági ágazat, valamint az üdülıövezet építési igényét kielégítı építıipar kiemelt szerepet kapott. A település ipari jellegő fejlesztését korlátozza a Duna-Ipoly Nemzeti Park által védett terület, valamint a Dunabogdányi távlati ivóvízbázis kijelölt védıterülete. A település természeti és táji adottságai inkább a mezıgazdasági, illetve az üdülési hasznosításnak kedveznek, ezért a település további ipari fejlesztése nem javasolt. Ez alól kivételt képezhet az üdüléshez kapcsolódó különbözı, a táji értékeket nem károsító környezetkímélı feldolgozó és kiszolgáló ipari tevékenység támogatása, amely a helyi vállalkozási fejlesztések egyik formája lehet. A 2011-14 évi gazdasági program tervei között szerepel egy kisebb zöldség-gyümölcs és virágpiac kialakítása a hajóállomási buszforduló környezetében, ezzel is ösztönözve a helyi önellátást.

15


Az Önkormányzat elı kívánja segíteni a Szentendrei biogazdálkodási programokba bekapcsolódást is.

szigeten

tervezett

A településen létrejött vállalkozások nagyrészt kisvállalkozások, többsége kis létszámot foglalkoztat, családi alapokon mőködik. 100 fınél több fıt foglalkoztató vállalkozás nincs. 10-100 fı közötti munkáltatók a költségvetési intézmények: Polgármesteri Hivatal, és a részben önálló gazdálkodó Óvoda, Iskola, Mővelıdési Ház. A 10 fınél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások száma 350 körüli (310 szolgáltatás, 22 kereskedelem, 9 ipar, 2 turisztika). A kis vállalkozások száma az elmúlt évek alatt jelentıs növekedést mutatott. 13 kiskereskedelmi üzlet mőködik, amibıl 5 élelmiszerbolt. Jelenleg 28 szállás, és vendéglátóhely (3 étterem, 2 cukrászda, 2 kocsma, 9 kávézó, 3 panzió, 7 magánszállás, 2 turistaszállás) kínál nívós szolgáltatást, családias hangulatot, kellemes környezetet a látogatóknak, vendégeknek. Az egy évre esı vendégéjszakák száma 13001500 között mozog. A kereskedelmi és vendéglátó egységek elsısorban a 11-es fıútra illetve a Duna partra – mint rekreációs területre – szervezıdtek. A dunai szabad strand a környékén az egyetlen, amelynek finom homok borítja a partját, hétvégi pihenıket, fürdızıket is vonz. 1 gyógyszertárral is rendelkezik a település.

Foglalkoztatottság A rendszerváltást követıen megjelenik a munkanélküliség, a foglalkoztatottak száma csökken, az inaktív keresık száma (pl. akik nyugdíj mellett is dolgoznak) növekszik, a mezıgazdaságban dolgozók száma fokozatosan csökken. (2001-ben a mezıgazdaságban a foglalkoztatottaknak alig 4%-a dolgozik.) A helyben foglalkoztatottak száma kb. 350 fı, alapvetıen a kisipari tevékenységet, szolgáltatást nyújtók dolgoznak a lakóhelyükön. Az aktív foglalkoztatottak 80%-a (kb. 1400 fı) lakóhelytıl távol dolgozik. Az ingázás sok idıt elvesz a családtól, közösségtıl, ezért a családoknak egyre kevesebb idejük van közös programokra, ami nem kedvezı tendencia. A tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése, illetve a turizmus-turisztikai programok/szolgáltatások fejlesztése javíthat ezen a tendenciát. E számok alapján a településen a foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül 8590%, ami kedvezıbb a szentendrei kistérségi átlagnál (szentendrei kistérségben foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül: 61,3%). Regisztrált álláskeresık, tartós munkanélküliek Az összes munkanélküli becsült aránya kb. 8% körüli, míg a regisztrált munkanélküliek (tartósan álláskeresık) aránya a gazdaságilag aktív korú népességen belül 3,8%. Mindkét arány alacsonyabb az országos átlagnál.

16


A Szentendrei Munkaügyi Kirendeltség 2011.október 31-i Dunabogdányra vonatkozó adatai szerint a regisztrált álláskeresık száma 36 férfi és 37 nı, összesen 73 fı. 78%-uk maximum 12 hónapja, 22%-uk több mint egy éve álláskeresı. Az álláskeresık 11%-a pályakezdı. A korcsoportos bontásból látható, hogy különösen magas a 41-45 évesek (19%), valamint az 56-60 évesek (25%) aránya. Az álláskeresık között a szakmunkások (40%) és a szakközépiskolát végzettek (20,5%) képviselik a legnagyobb hányadot. Foglalkozásukat vizsgálva a betanított munkások és a szakmunkások képviselik a munkanélküliek 71%át. Közmunka programba bevontak száma 2011-ben rövid idıtartamra (4 órás) összesen 5 fı, hosszú idıtartamra (8 óra) összesen 3 fı, 2011/2012 téli közfoglalkoztatás (6 óra) 4 fı volt.

Infrastruktúra állapota A település széles, jól mőködı közintézményi-, közszolgáltatási hálózattal rendelkezik, ami a páratlan természeti adottságok, a hagyományok és közös értékek mellett nagymértékben hozzájárul Dunabogdány megtartó-, és vonzerejéhez. A ’70-es évektıl a ’80-as évekig terjedı nagyarányú lakásépítés hiányos infrastruktúra mellett valósulhatott meg, ezért a rendszerváltást követı 10 év egyik legfontosabb önkormányzati feladata a teljes infrastruktúra kiépítése volt. Ma már elmondható, hogy a meglévı lakóterületeken a teljes közmőhálózat - a vízellátás, a szennyvízcsatornázás, a gázellátás, a villamosenergia-ellátás és a hírközlés hálózata – kiépült. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%; háztartási villamos energiahálózatba bekapcsolt lakások aránya 100%; vezetékes gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya 90%; közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70%; rendszeres hulladékgyőjtésbe bevont lakások aránya 100%; közvilágítás elérhetısége a közterület arányában 100%. 3 szelektív győjtıhely segíti a környezetvédelmet. A belsı úthálózat a fıúttal részben párhuzamos, részben a hegyek irányában, merıleges a fıútra. A régi utcák keskenyek és részben meredekek, az újabb utcák már megfelelı szabályozási szélességgel rendelkeznek, de csak részben kiépítettek. A belterületi utak nagy része (kb.80-85%) szilárd burkolatú, a többi un. makadám út. Járda a közutak arányában 56%-os kiépítettségő. A belsı úthálózat-fejlesztése szerepel a hosszú távú fejlesztési tervek között. A belsı területeken lényeges feladat a közösségi terek felélesztése, a közterületek fejlesztése (burkolatok, közvilágítás, utcabútorok).

Kommunikáció-média Integrált szolgáltatású digitális hálózat (ISDN), nagy sávszélességő internet elérhetı. A mobiltelefonnal rendelkezık száma évrıl évre nı. A Danubia Televízió (kábeltv) adása Dunabogdányon kívül még 10 településen, Visegrád, Tahitótfalu, Kisoroszi, Pócsmegyer, Kismaros, Szokolya, Verıce, Zebegény, Szob, Börzsönyliget, fogható. Kábel-televízióval rendelkezı háztartások száma 600, azaz a háztartások közel 2/3-ában fogható. A település havi rendszerességgel megjelenı kiadványa a Bogdányi Híradó. Az önkormányzati újság 1990 óta a település hagyományait folytatva a falu széles rétegeit érintı, közérdekő információkat, kulturális írásokat tartalmaz. Az újságban magyar és német nyelven írt híradások, cikkek egyaránt megtalálhatók. Mivel 1400 példányban készül havonta, ezért minden dunabogdányi családhoz, háztartásba jut egy újság. A lakosság, illetve a településen kívül élık széleskörő tájékoztatásához az önkormányzati honlap, a www.dunabogdany.hu is nagymértékben hozzájárul.

17


Közbiztonság A rendırségi feladatokat a Szentendrei Rendırkapitányság Visegrádi Rendırırse látja el. A helyi körzeti megbízott jó kapcsolatot alakított ki a helyi lakossággal és a polgárırséggel. A rendırség létszámhiánnyal és nem túl fejlett technikai eszközökkel rendelkezik. Kisebb bőncselekmények, lopások, betöréses lopások elıfordulnak, de szervezett bőnözést a területen nem tapasztaltak. A térség kiemelt nemzetbiztonsági szempontok szerint is minısített, fokozott ellenırzés alatt áll. A falu nem rendelkezik hagyományos értelemben vett település-központtal, a település életét funkcionális értelemben a 11. számú fıút képezte tengely szervezi. Lényegében a Dunával párhuzamosan futó tengely határozza meg a település szerkezetét és ezen a tengelyen található meg a közszolgáltatások legnagyobb része. Az önkormányzat 2007-ben elfogadott gazdasági programja középtávra, 2011-ig, tartalmazta a részletes elemeket, ugyanakkor kijelölte a fejlesztése fı irányvonalait 2015-ig, amelyek a gazdálkodás, településfejlesztés, oktatás, civil szervezetek, mővelıdés, sport. A kitőzött feladatok következetes végrehajtásának köszönhetıen az elmúlt 5 évben több közintézmény megújult, kibıvült, átalakult, fejlıdött, de további fejlesztések is szerepelnek a hosszú távú tervek között. Egy 2009-ben elvégzett lakossági igényfelmérésben a kulturális, szociális, egészségügyi, oktatási helyzetrıl, az elérhetı szolgáltatások színvonaláról, a legfontosabb közintézmények állapotával kapcsolatos elégedettségrıl megkérdezték a lakosságot, annak érdekében, hogy az itt élık által legszükségesebb problémák minél elıbb megoldást kapjanak. A felmérés eredményei röviden összefoglalva a következık: Mennyire tartja fontosnak életminısége, illetve a kistelepülésen való élet szempontjából a gazdag, pezsgı kulturális életet? A megkérdezettek 50%-a (47 fı) nagyon fontosnak, 25,6%-a (24 fı) fontosnak tartja, 22,3%-a (21 fı) szerint fontos, de szerintük vannak fontosabb problémák is és 2,1%-a (2 fı) gondolja úgy, hogy ez egyáltalán nem fontos. Milyen szolgáltatás helyben történı elérését, igénybevételét tartja leginkább fontosnak a településen? A kérdıívet kitöltık 44,7%-a (42 fı) a kulturális rendezvények, 17%-a (16 fı) a sportolási lehetıségek, 17%-a (16 fı) a zenei rendezvények, 10,7%-a (10 fı) az Okmányiroda, 5,3-5,3%-a (5-5 fı) pedig a szórakozás és a Könyvtár helyben történı elérést tartja leginkább fontosnak. Mennyire ért egyet az alábbi mondattal: Az önkormányzatnak feladata a lehetı legjobb minıségő, Dunabogdány lakosai számára elérhetı sportolási infrastruktúra biztosítása? A megkérdezettek 43,6%-a (41 fı) teljes mértékben egyetért, 44,7%-a (42 fı) egyetért, de nem ingyenesen és 11,7%-a (11 fı) szerint pedig az önkormányzatnak egyáltalán nem feladata a sportpálya gondozása, fejlesztése. Mennyire tartja fontosnak a helyi nemzetiségi kisebbség intézményi feltételeinek javítását? A megkérdezettek 34%-a (32 fı) nagyon fontosnak tartja, 28,7%-a (27 fı) fontosnak tartja, 30,9%-a (29 fı) szerint fontos, de vannak fontosabb problémák is, míg 6,4%-a (6 fı) egyáltalán nem tartja fontosnak.

Jelölje meg azt az intézményt/épületet, amelynek az állapotával leginkább elégedetlen a településen?

18


A válaszolók közel 42%-a a Mővelıdési Házat, 38,8%-a az orvosi rendelıt, 9,2% az iskolát, 6% az óvodát, és 4% a Polgármesteri Hivatalt tartotta a leginkább felújításra szorulónak. Az Önkormányzat az igényfelmérés eredményének ismeretében részben elnyert infrastrukturális pályázatok, részben saját erıforrások segítségével évekkel korábban felújította a Mővelıdési Házat, az orvosi rendelıt és az iskolát is. A legfontosabb fejlesztési/fejlesztendı területek fontossági sorrendjét: • Dunabogdány belterületi útjainak és járdáinak fejlesztése (59,5%); • az egészségügyi infrastruktúra (54,8%) és közoktatás (54,4%) fejlesztése; • a gyermekek és fiatalok szabadidıs tevékenységeit szolgáló fejlesztések megvalósítása különösen a településközpontban (41%) vezeti. • Utánuk következik a szociális szolgáltatások fejlesztése (39,2%); a fiatalok sportolási lehetıségeinek biztosítása (34,2%) és a kulturális szolgáltatások fejlesztése (31,2%). A felmérés eredményei nagymértékben meghatározták a település-, és gazdaságfejlesztési középtávú programot. Az igényfelmérésre alapuló fejlesztéseket a lakosság teljes mértékben támogatták, hiszen ezek az ı bevonásukkal, megkérdezésükkel zajlottak és zajlanak. Az elnyert TÁMOP-6.1.2. egészségpályázat is a jelentısen segíti, színesíti különösen a gyermekek és fiatalok szabadidıs, egészséges fejlıdésüket támogató lehetıségeit.

Közintézmények, közszolgáltatások A település valamennyi „alap” közintézménnyel (Önkormányzat, Nemzetiségi Önkormányzat, Óvoda, Általános iskola, teljes körő alapellátás – 2 felnıtt-, 1 gyerek háziorvos, védını, fogorvos -, Iskola-egészségügyi Szolgálat, Mővelıdési ház és Könyvtár, Tanuszoda, Sportcsarnok, Polgármesteri Hivatal, egyházak, gyógyszertár, temetık, posta rendelkezik. Az Okmányiroda Visegrádon (8 km) mőködik. A településen a Bölcsıde, Házi gyermekfelügyelet, Családok átmeneti otthona közszolgáltatás nem biztosított, a Nevelési tanácsadás 20 km-re érhetı el. Közszolgáltatások Dunabogdányban

Közszolgáltatások

Helyben

Más településen, éspedig... (km)

A szolgáltatás ellátatlan

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

X

Általános iskolai oktatás 1-4.

X

Általános iskolai oktatás 5-8.

X

Alapfokú mővészetoktatás

X

KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás

X

Korai fejlesztés és gondozás

X

Fejlesztı felkészítés

X Szentendre 20 km

Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

X X

19


X

Gyógytestnevelés

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK X

Gyermekjóléti szolgáltatás

X

Bölcsıde Családi napközi

X

Iskolai napközi

X X

Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK

X

Családok átmeneti otthona

A feladatellátás fenntartói háttere

Óvodai nevelés

Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága X

Általános iskolai oktatás

X

Alapfokú mővészetoktatás

X

Gyógypedagógiai tanácsadás

X

Közszolgáltatások

Korai fejlesztés és gondozás

X

Fejlesztı felkészítés

X

Többcélú Társulás

X

Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás

X

Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés

Megyei önkormányz at

X X X

Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsıde Családi napközi*

alapítványi fenntartású

Iskolai napközi

X

Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

Önkormányzatiság Dunabogdány Község Önkormányzata nemzetközi testvérkapcsolatot tart fenn a németországi Leutenbach településsel. A partnerkapcsolat nem csak az önkormányzatok együttmőködése, hanem élı testvér-települési kapcsolat is, a lakosság és az iskolák tanulói között is. A képviselı-testület (polgármester és 6 képviselı) feladatai megvalósítása során nagymértékben számít a lakosság önszervezıdı közösségeinek közremőködésére is, velük együttmőködési kapcsolatot tart fenn különösen rendezvényeken való kölcsönös részvételben, vélemények, javaslatok kérésében, kidolgozásában, önkéntességben. A Polgármesteri Hivatal épülete az utóbbi években felújításra került. Mőszaki állaga jónak tekinthetı. A hivatal munkájában egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a kistérségi szintő település menedzsment, amely a település fejlesztési terveinek megvalósításához képes partnereket keresni a helyi társadalom szereplıi közül, illetve a térség hasonló problémákkal küszködı településeinek körébıl. Hatékonyabbá téve ez által a fejlesztési eszközök megszerzésére irányuló törekvéseket.

20


Az Önkormányzat kiemelt célja az egészséges életmódra való nevelés. Ezzel összefüggésben a sport, illetve szabadidıs tevékenységek lehetıségeinek bıvítése, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. A céljai elérését segíti a 2010. negyedik negyedévében támogatást nyert ”Dunabogdányi egészségfejlesztési közösségi tevékenységek megvalósítási program” (TÁMOP-6.1.2./A-09/1-KMR-2010-0432) egészségpályázat is.

Kisebbségi önkormányzattal való kapcsolat Dunabogdány községben a 2010-2014-es közötti választási ciklusban 4 fıs Német Kisebbségi Önkormányzat mőködik. Dunabogdány Község Önkormányzata és a Német Kisebbségi Önkormányzat között 2006 decemberében jött létre együttmőködési megállapodás az Államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény elıírásai szerint, figyelembe véve más kötelezıen alkalmazandó jogszabályokat is. Ezen megállapodás keretein túl a program megvalósítása során szoros együttmőködés valósul meg a két önkormányzat között.

21


Közoktatási intézmények Német Nemzetiségi Óvoda Az óvoda a falu centrumában, az általános iskola, sportcsarnok és orvosi rendelık közelében található. Fenntartója Dunabogdány Község Önkormányzata. Nem Önkormányzati fenntartású óvodája nincs a településnek. Az intézményt 1898-ban alapították részben azért, hogy a német nemzetiségő gyerekek magyarul is meg tanuljanak beszélni, így készítették fel ıket az iskolára annak idején. Mára a feladat annyiban módosult, hogy a gyermekeket az óvodapedagógusok ismertetik meg a nemzetiségi nyelvvel és hagyományokkal, hogy a késıbbiekben se merüljön feledésbe hovatartozásuk. Az óvoda 1970 óta kisebbségi nevelést folytató kétnyelvő intézmény. Az óvodások jelenlegi létszáma 125 fı. A nevelés mind az öt csoportban két nyelven folyik (német-magyar), mindig szem elıtt tartva a gyerekek életkorát, egyéni eltérı fejlıdési ütemét. A német nyelvet egész nap a gyerekek érdeklıdéséhez, teherbírásához igazodva használjuk. A csoportok heterogén vagy homogén összetételét a mindenkori létszám határozza meg. Az Óvoda célja: A gyerekek nyugodt, harmonikus, egészséges fejlıdésének elısegítése az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételével, változatos tevékenységeken keresztül. Egyéni fejlesztések beépítése a részképességek zavarainak kiküszöbölésére. További cél a nemzetiségi kultúra ápolása, a nemzetségi nyelvhez való pozitív viszony kialakítása és a hagyományok továbbörökítése, a mese, a zene és a manuális tevékenységeken keresztül. Pedagógiai elve: Érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, a másság elfogadására és megismerésére nevelı élmény gazdag mindennapok szervezése. Tevékeny, gazdag óvodai életet kívánnak megteremteni, melynek során alapvetı és legfontosabb tevékenységi formájának a játékot tekintik, hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyerekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatását. Az Óvoda 2004-ben három csoportszobával és egyéb kiszolgáló helyiségekkel bıvült. Az ötcsoportos óvoda 2 különálló épületben mőködik. Az intézmény épületeit kiszolgáló vizes helyiségek, valamint a mosogató és a melegítı konyha korszerőtlenek. Az óvodán belül öt csoportszoba található, melyek közül csupán kettı minısíthetı megfelelınek. Tárgyi feltételek: Csoportszobák tágasak, világosak, jól felszereltek. A berendezési tárgyak– önkormányzati támogatásnak és pályázati pénzeknek köszönhetıen megfelelnek a XXI. sz. elvárásainak. Az Óvoda rendelkezik egy nagyon jól felszerelt tornaszobával, ahol minden nap mozgásfejlesztést végeznek. Az óvodások és a személyzet étkeztetését a településen lévı Forgó étterembıl biztosítják. Személyi feltételek: Munkatársak létszáma 20 fı (11 óvónı, 1 gyógypedagógus, 5 dajka, 1 óvodatitkár, 1 mosogató, 1 karbantartó.) Ezen kívül heti rendszerességgel pszichológus végez családterápiás munkát, gyermekek vizsgálatát, megfigyelését, tanácsadást. A nevelıtestületet évtizedek óta jól összeszokott, jól képzett óvónık alkotják. Minden csoportban 2 óvónı foglalkozik a gyerekekkel, a nevelı pár egyik tagja német nemzetiségi óvónıi oklevéllel rendelkezik. A gyógypedagógus értelmi fogyatékosok, mozgásfogyatékosok fejlesztésére jogosító diplomával, és logopédiai diplomával rendelkezik. E gyógypedagógiai háttér birtokában az Óvoda felvállalja a

22


községünkben élı értelmi-, beszéd-, mozgás terén eltérı fejlıdést mutató SNI gyerekek integrált nevelését, fejlesztését. A logopédiát, mint alapellátást végzik. Az Óvoda szoros és jól mőködı kapcsolatot tart van az egészségügyi szolgálat szakembereivel (akik a törvényben elıírt kötelezı szőréseket elvégzik minden évben), a Gyermekjóléti-, és Családsegítı Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Szakértıi Bizottságokkal, fenntartóval, szülıkkel, civilszervezetekkel. Az egészséges testi-, szellemi-, személyiségfejlıdés biztosítása érdekében a dunabogdányi óvodásoknak óriási elıny, hogy a nagycsoportosok az önkormányzat jóvoltából heti egy alkalommal ingyen úszásoktatáson vehetnek részt a helyi tanuszodában. A vízbiztonság és „jó úszás” képességének kialakítása a Duna közelsége miatt is fontos. A Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel együttmőködve az Óvoda Bázisóvoda lett, és az egészségnevelés modult választotta, melynek fıbb céljai a kisgyermekek egészségtudatos magatartásának fejlesztése, a tolerancia és a segítıkészség erısítése. Dunabogdányi Általános Iskola, Grund- und Hauptschule és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (rövidített neve: Dunabogdányi Általános és Zeneiskola) Az Általános Iskola 107 éves, a Zeneiskola 20 éves múltra tekint vissza. Az intézmény mőködési területe Dunabogdány község közigazgatási területe. Az alapfokú mővészetoktatás tekintetében mőködési terület Leányfalu község is. Az általános iskola közigazgatási területen kívülrıl érkezı tanulók felvételérıl szabad férıhely esetén az igazgató dönt. Az intézmény közfeladata, alaptevékenysége: általános iskolai tanulók nappali rendszerő nevelése, oktatása 1-8. évfolyamon, német nemzetiségi nyelvoktatás 1-8. évfolyamon, alapfokú mővészetoktatás 1-12 évfolyamon (2 elıképzı, 6 alapfok, 4 továbbképzı). Az alapfokú mővészetoktatási intézményegységben zongorát, fa és rézfúvós, ütıs, vonós hangszereket tanulhatnak az érdeklıdık. 2008. szeptemberben az általános és a zeneiskola szervezeti összevonásával alakult ki mostani felépítése, a közös igazgatású közoktatási intézmény. Fenntartója a Dunabogdányi Önkormányzat. Jelenleg az alsó-tagozatosok 116 fı, felsısök 76 fı, összesen 192 diák. A diákok kb. 8085%-a helyi, de azt is fontos megjegyezni, hogy a dunabogdányi iskoláskorúak szinte 100%-a a helyi iskolában tanul. Ez különösen a tanórán kívüli szabadidıs programok szervezése szempontjából fontos, hiszen ha helyiek a diákok, nem vesztenek el jelentıs idıt az „ingázással”, valamint az iskolában megkezdett programokra helyben, ugyanarra a célcsoportra ráépülhetnek más kezdeményezések is. Az iskola munkatársainak létszáma 50 fı, ebbıl 23 általános iskola pedagógus, 21 zeneiskola pedagógus és 6 technikai dolgozó. A pedagógusok fontosnak tartják, hogy ne csak oktassanak, hanem neveljenek is. Vallják, hogy az egyéni tehetség akkor igazi érték, ha személyes felelısséggel párosulva, a szőkebb és tágabb emberi közösség javát szolgálja. Pedagógiájuk célja egyrészt, hogy a különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, motivációjú,

23


szocializáltságú, kultúrájú tanulóinkat - képességüknek és tehetségüknek megfelelıen készítsék fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésre, másrészt törekednek arra, hogy a tanulók képesek legyenek a mővészetek befogadására, értésére és mővelésére. Ezeknek a céloknak az elérése, a pedagógiai hatásrendszer tervszerő megvalósítása érdekében fogalmazták meg az iskola pedagógiai programját. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka elsıdleges pedagógiai célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségformálás, másodlagos célja az, hogy lehetıséget teremtsen az iskola tagjainak baráti kapcsolatok kiépítésére, az olyan alapvetı szükségletek kielégítésére, mint a szeretet, az elfogadás, biztonság, megbecsülés, önbecsülés, mely alapvetı szükséglete az embernek. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll, hogy megláttassák és továbbfejlesszék minden egyes tanuló személyiségének saját értékeit. Törekednek arra, hogy a diákokban kialakuljon a reális önértékelés képessége, az egészséges önbizalom. Lehetıség van az önálló, önirányított önfejlesztésre, a tapasztalatszerzésre, hatékony tanulási készségek kialakítására. Szociális szükségleteik kezelése során megtanulják az emberek tiszteletét, az emberi együttélés szabályait. Tárgyi felszereltség: a pedagógiai munkához szükséges felszereltség néhány területen (szemléltetı eszközök) jó, más területen elmaradás van, a számítógép park folyamatos cserére szorul és számszerően is kevés, a könyvtár állománya elavult, jelentıs fejlesztésre lenne szükség, a táblák harmada cserére szorul, a tantermi bútorzat felét cserélni kellene. Nyelvi labor nincs, de szeretnének. Infrastruktúra: Pozitívum, hogy van tornacsarnok és tanuszoda. Az iskola három épületrészbıl áll, melybıl kettı az elmúlt években fel lett újítva, a harmadiknál ajtók, ablakok cseréjére, a mellékhelységek felújítására, a világítás teljes korszerősítésére lenne szükség. Az étkezı építése folyamatban van, így azonban – a gyereklétszám növekedésével - lassan teremhiány lesz. Az iskolaudvar és a kertben lévı játszótér állapota aggasztó, balesetveszélyes. A komplex akadálymentesítés, illetve a törvény által elıírt akadálymentesítés az intézményekben nem megoldott, erre a hozzáférhetıség biztosítása miatt nagy hangsúlyt kell fektetni. Az étkeztetést ugyanúgy a helyi Forgó étterem biztosítja, mint az Óvodában. Melegítı konyhája van az iskolának. Az iskolai étkezést a diákok 55-60%-a (átlag 110 gyerek és 3 felnıtt étkezik rendszeresen) veszi igénybe, ami az országos átlaggal megegyezı. Mindennapi testmozgás Az iskolában a mozgás, sportolás tárgyi feltételei kiemelten kedvezıek. A sportcsarnok és a tanuszoda lehetıséget ad az olyan mozgásformák beépítésére a gyermekek mindennapjaiba, amelyekkel más iskolák nehezebben tudnak élni. Az alsó tagozatosok órarendje heti három, a felsısöké átlagban heti 2,5 óra testnevelés órát tartalmaz, melybıl heti 1 óra az úszás. Az iskola nagy parkja, játszóudvara biztosítja a szünetekben és a tanulási idı után a szabad levegın való aktív mozgást. Alsó és felsı tagozaton tömegsport órák, táncoktatás, túrák, kirándulások, iskolai sportnapok, táborok, télen szánkózás, korcsolyázás, egyéb mozgással járó foglalkozások biztosítása a Sportcsarnokban. Gyógytestnevelés és gyógy úszás helyben biztosított! Az Iskola szoros és jól mőködı kapcsolatot tart az egészségügyi szolgálat szakembereivel (akik a törvényben elıírt kötelezı szőréseket elvégzik minden évben), a Gyermekjóléti-, és Családsegítı Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Pedagógiai Szakszolgálatokkal, fenntartóval, szülıi munkaközösséggel, diákönkormányzattal, civilszervezetekkel. A Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány 2010 novemberében alakult. Célja, az iskolában folyó nevelés és oktatás, a tanulók képességei sokoldalú fejlesztésének támogatása, az eredményes tanulás anyagi feltételeinek megteremtése, közösségi rendezvények támogatása. Közhasznú alapítvány. Alapító a Dunabogdányi Általános Iskola és Zeneiskola nevelıtestülete, melynek nevében az alapítás során az igazgató jár el. Nem önkormányzati fenntartású általános iskola nincs a településen.

24


Továbbtanulás középfokú oktatásba jellemzıen Budapest és Szentendre középiskoláiban történik. A továbbtanulási mutatók közül jó értéket mutat az érettségit is adó középiskolákban nagy arányban továbbtanulók száma. A gimnáziumi továbbtanulók aránya az elızı tanévtıl eltekintve viszont nem éri el az országos átlagot. A szakiskolai képzést választók száma csaknem minden évben az országos átlag felett van.

Sport-, és szabadidı-létesítmények Egy 2009-ben elvégzett lakossági igényfelmérés is azt mutatta, hogy a sport közös fejlesztési igény és akarat Dunabogdányban. Sportolni a következı helyszíneken lehet: sporttelep (öltözı, futball, kézilabda, tenisz, krikett), sportcsarnok (futball, kézilabda, röplabda, tenisz), szabad strand (strand röplabda), kerékpárút (kerékpározás), Duna (úszás, evezés), tanuszoda (úszás, vízilabda, szinkronúszás). A település egyetlen, komplex sportolási tevékenységre lehetıséget adó, szabadtéri sportcélú infrastruktúrája a fıutcával érintkezı Sporttelep (sportpálya), ami az itt élık életében meghatározó, rendkívül népszerő, nagy tömegeket vonzó sporttevékenységeknek biztosít lehetıséget. A Sporttelepen belül labdarúgó szakosztály, kispályás labdarúgó szakosztály valamint tenisz szakosztály mőködik, ezen kívül a salakos kézilabdapálya is a lakosság rendelkezésére áll. A Sportöltözı mőszaki állapota rendkívül leromlott volt, a közel 60 éves épület, amelyen jelentıs felújítást még nem végeztek 2010 elıtt több helyen megsüllyedt. 2010ben egy EU-s támogatás kapcsán a sporttelep felújításának eredményei voltak: akadálymentesített épület, energiatakarékosság: nyílászárók, főtési rendszer cseréje, homlokzat felújítása, tereprendezés. Az iskolai testnevelés és a helyi tömegsport igényeinek kielégítésében jelentıs szerepe van a falu korszerő fedett Sportcsarnokának (épült 1994-ben), ami nagymértékben szélesíti a sportolási lehetıségeket, de különbözı kulturális rendezvényeknek is teret ad. A Sportcsarnok az általános iskola udvarán található. Délelıtti órákban az iskola tartja ott a testnevelés órákat, de a délutáni és esti órákban van mód bérlésre. Az önkormányzat nagyon fontosnak tartja az egészséges életmódra való nevelést, nem véletlen, hogy a képviselı testület 2003-ban Tanuszoda építése mellett döntött, amelyet az Általános Iskola udvarán 2006-ban adtak át. Nagysága 8x16 méteres, vízmélysége 90 és 120 cm közötti. A víz hıfoka 30 fokos. A medence mellett színvonalas öltözıszekrényekkel ellátott fiú és lányöltızı, több hajszárító áll rendelkezésre. A medence mérete max. 20 fı számára biztosít kényelmes foglalkozást. A kísérık részére szülıi váró áll rendelkezésre, melybıl üvegablakon keresztül követhetik a bent zajló eseményeket. Iskolánk tanulóinak hetente egy alkalommal a testnevelés óra keretében biztosítjuk az úszást. A tanuszoda létesítésével településen megindult az iskolai úszásoktatás. Ma már az úszásoktatás az óvodai és iskolai oktatásnak a szerves része. A diáksport a Dunabogdányi Általános Iskola keretein belül szervezıdik. Nyáron a Duna és a környékén kiépült infrastruktúra nyújt kikapcsolódási lehetıséget a gyerekeknek. Az önkormányzat a Duna partot, vízi sport és szabadidıközpont céljáró szolgáló fejlesztési területként kívánja a jövıben hasznosítani. A szabadidı eltöltésére nyújt kiváló helyszínt a halastó is, melyet a helyi Horgász Egyesület a település lakóival közösen, a

25


80’-as évek közepén, a település határában, a Kalicsa-patak vízének duzzasztásával és völgyzáró gát építésével hozott létre.

Mővelıdés, kultúra A Mővelıdési Ház Dunadogdány egyetlen közmővelıdési intézménye. 2005-ben az Önkormányzat helyi értékvédelmi területté nyilvánította az épületet és környezetét. Az intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait az önállóan mőködı és gazdálkodó Dunabogdány Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatal látja el. Az ingatlan több épületrészt-, és együttest foglal magában, úgymint a könyvtár és eMagyarország Pont, nagyterem egy színpaddal és nézıtérrel, ifjúsági klub, „kisterem”, pince, Figyelj Rám fogyatékkal élıket segítı civil szervezet, zenei próbaterem, igazgatói-vezetıi szoba egy kisebb fogadótérrel, udvar. A rendszeres közmővelıdési foglalkozások száma 2007-ben 1007 (!) volt az intézményben, a település 95 kulturális rendezvényének nagy része itt került lebonyolításra. A kulturális-közmővelıdési élet fontosságát jelzi az is, hogy az Önkormányzat külön rendeletben szabályozta az Önkormányzat által ellátandó közmővelıdési feladatellátást. A Mővelıdési Ház helyet biztosít különbözı közhasznú, közcélú tevékenységek számára és a kulturális-közmővelıdési rendezvények mellett az épületben mőködik a helyi Zeneiskola ütıs tanszaka is. 150 férıhelyes nagyteremmel, egy 40 férıhelyes klubteremmel, egy 16 m2-es kisteremmel valamint kiszolgáló helységekkel rendelkezik. Ehhez kapcsolódik továbbá egy 75m2-es könyvtári rész. Az intézmény a település kulturális életének központja. Kihasználtsága kb. 80%. Sokrétő, gazdag programválasztékkal igyekszik kielégíteni a helyi igényeket. Helyet biztosít különbözı közhasznú tanfolyamok számára, így a nyelvtanfolyamoknak, kézmőves foglalkozásoknak stb. Jelentıs szerepe van a helyi hagyományok-, és az ünnepek kultúrájának ápolásában. Amatır mővészeti csoportok támogatásában szintén segítséget nyújt. Így a helyi zenekarok próbáinak zavartalan mőködéséhez helyet biztosít. Gondoskodik a szomszédos településekkel való állandó kapcsolattartásról és információ cserérıl. Gondoskodik az intézményen belül mőködı könyvtár mőködtetésérıl. A helyi közösségi élet egyik legfontosabb színtereként helyet, segítséget, eszközöket biztosít a házban mőködı Nyugdíjas-klub programjaihoz, a Kertbarát-kör részére, az ifjúság különbözı összejöveteleihez, és egyéb helyi szervezetek számára. Az épületben a fenntartó Önkormányzattal kötött szerzıdés alapján, külön épületrészben, 2 teremben házi betegellátást végzı közhasznú szervezet mőködik. Az intézményben az utóbbi években jelentıs felújítások, korszerősítések történtek. 2010ben EU-s támogatásból felújításra került a könyvtár, az épület, és egy új 80nm-s zenei próbateremmel is bıvült, megújult a mővelıdési ház külseje.

Egészségügyi intézményrendszer A település az egészségügyi alapellátás tekintetében nagyon jó, széles intézményi hálózattal, megfelelı technikai feltételekkel rendelkezik. Saját háziorvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védınıi szolgálatot mőködtet, melyben 2 felnıtt háziorvos, 1 gyermekorvos (aki egyben az iskola orvosa is), 1 területi védını (aki egyben az iskolavédınıi feladatokat is ellátja), 1 fogorvos, 1 iskolaorvos, 1 iskola védını (az óvodások védınıi ellátását is végzi) biztosítja az egészségügyi alapellátást. Mindkét felnıtt háziorvos minden hétköznap, összességében napi 8 órában, rendel. Gyermekorvosi rendelés minden hétköznap (3 nap délelıtt, 2 nap délután) 3 órán át, tanácsadás heti 2 alkalommal biztosított. Az orvosi rendelı mőszaki állapota közepes. A rendelık szőkösek, nincs meg a lehetıség, hogy a beteg az orvossal külön helyiségben beszélhesse meg problémáit. Szükség volna az épület bıvítésére, egy az utcaképbe jobban illeszkedı

26


tetıszerkezet kialakítására. Sajnálatos, hogy a háziorvosi rendelı évenkénti festésére, az eszközök pótlására nincs elegendı forrás. Pozitívumként meg kell említeni, hogy „a helyi egészségügyi ellátásnak sokkal kevesebb problémája van, mint például a fıvárosnak, vagy a kistérség számos más településének, ami természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell vagy nem érdemes javítani.” Fogorvosi rendelés a háziorvos rendelıben (Dunabogdány, Kossuth L. u.94.) történik heti 4-szer (3-szor felnıtt, 1-szer gyerek), alkalmanként 5-5 órában. A háziorvosi ügyelet kistérségi szinten biztosított. Felnıtteknél az ügyeletet Tahitótfalu látja el munkanapokon 17-07 óra között, munkaszüneti napokon folyamatosan. Gyermekorvosi ügyelet 2 helyen, Szentendrén, munkaszüneti napokon 9-13 óra között, Tahitótfaluban pedig munkanapokon 17-07 óra között, munkaszüneti napokon pedig folyamatosan érhetı el. A járóbeteg-szakellátást kibıvült, szinte teljes körő szakmai profillal a néhány hónapja uniós színvonalon megújult Szentendrei Szakrendelı (Szentendre Város Egészségügyi Intézményei) látja el. A szakrendelı ellátási területéhez tartozó szentendrei kistérséget alkotó 13 település közül a dunabogdányi lakosok évi igénybevételi átlaga a teljes igénybevétel 3-3,5%-a. Mentıállomás Szentendrén található, távolsága 20 km. Tahitótfalun terveznek egy közös mentı-, és tőzoltóállomást, ennek jelenleg az elıkészületei folynak. A házi gyermekorvoshoz bejelentett kártyaszám adatok a következık: 0-1 év 66 fı (5,7%), 1-3 évesek 179 fı (15,3%), 3-6 évesek 251 fı (21,5%), 6-18 évesek 672 fı (57,5%). A gyermekorvosi praxisban, helyben elvégezhetı diagnosztikus lehetıségek: vizelet teszt, vércukorszint mérés, látásvizsgálat (visus), hallásvizsgálat (otoscopia), vérnyomásmérés, CRP-, (Creaktív protein szint – a teszt pár perc alatt segít eldönteni, hogy vírus vagy bakteriális fertızés áll-e fenn - a megfelelı terápia, különösen az indokolatlan antibiotikum-szedés elkerülése érdekében) és Streptococcus gyorsteszt (forrás: 2011. januári házi gyermekorvosi jelentés). Az Iskola-egészségügyi Szolgálat feladatait a területi védını és a gyermekorvos végzi az Önkormányzat gyermekorvosi rendelıjében heti 4 órában. A rendelıben a kötelezı feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök, technikai feltételek rendelkezésre állnak. Védınıi ifjúságvédelmi egyéni tanácsadás az iskolában tanítási idıben, a Kossuth u. 94. alatti védınıi tanácsadóban pedig egész évben elérhetı. Az iskolavédını az óvodában és az iskolában évente meghatározott idıkeretben (óvodában 8 óra/év, iskolában 45 óra/év) a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva csoportos egészségnevelési foglalkozásokat tart, programokat szervez. Az óvodában elsısorban az egészséges táplálkozás, élelmiszerhigiéne, személyi higiéné; az általános iskolás tanulók körében pedig a káros szenvedélyek kialakulásának elkerülése, megszüntetése, testi higiéné témakörökben. A Szolgálat munkáját nagymértékben támogatja és kiegészíti a településen belül dolgozó iskolapszichológus, fogorvos, gyógytornász is. Az iskolapszichológus hetente egy alkalommal tanácsadási lehetıséggel várja azokat, akiknek ilyen jellegő támaszra, segítségre van szükségük. Az iskola az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3) NM rendeletnek megfelelıen tanulói számára iskolaidıben évi két alkalommal biztosítja a tanulók iskolafogászati rendelésen való megjelenését. A fogorvosi vizsgálaton elsısorban szőrés történik, amennyiben kisebb beavatkozásról van szó, azt a fogorvos helyben elvégzi, egyéb esetben értesíti a szülıt. Amennyiben bármely szülı gyermekét

27


más fogorvoshoz hordja kezelésre és nem kívánja igénybe venni az iskolafogászati beavatkozást, akkor írásban tájékoztatnia kell az iskolát. A Szolgálat a tanulók egészséges fejlıdése és a hatékony ifjúságvédelem érdekében jól mőködı, rendszeres kapcsolatot tart az osztályfınökökkel, pedagógusokkal, szülıi munkaközösséggel, diákönkormányzattal, Nevelési Tanácsadóval, Gyermekjóléti Szolgálattal, egyéb szakemberekkel, szülıkkel. A házi segítségnyújtást jelenleg 25 fı veszi igénybe. Falugondnoki szolgálat nincs, de mezıır van. Fogyatékkal élık száma 72 fı, magasabb összegő családi pótlékban részesült 4 fı, FOT-ban 25 fı, vakok személyi járadékában 1 fı. Veszélyeztetett családok száma 36. (NRSZH-tól kapott 2011. augusztus 01-i adatok szerint) A településen gyógyszertár is található a háziorvosi rendelık közelében. Nyitva-tartása teljes mértékben igazodik a háziorvos rendelésekhez, sıt azon túl is (hétfıtıl-péntekig 7.30-18 óra, szombaton 7.30-12 óra között). Otthonápolási szolgálat (Szakál Bt.) helyben elérhetı. Szervezett szőrések közül nıgyógyászati-, és tüdıszőrést évente rendszeresen szerveznek a célcsoportok

Közösségi aktivitás, civil szervezetek A településen jelentıs civil aktivitás van, a lakosságszámhoz viszonyítva magas a mőködı civil szervezetek száma (12). Sok a részvételükkel, szervezésükben hagyományosan megrendezésre kerülı közösségi program. A civilszervezetek és tagjaik az életmódprogram megvalósításában is együttmőködnek az Önkormányzattal. A felsorolás nem teljes körő. Dunabogdányi Hegylakók Egyesülete: Az Egyesület célja Dunabogdányt övezı hegyeken lévı telkek tulajdonosai az Egyesület létrehozásával a környezetük védelmére eddig is végzett munkájukat kívánják szervezeti keretek között végezni a továbbiakban. Az Egyesületet alapító tagok tulajdonában lévı telkek jó része, határos. Dunabogdányi Sportegyesület legfontosabb célja, hogy a Dunabogdány Sportegyesület továbbra is, hosszú távon mőködjön, és biztosítsa a település sportéletének szervezeti hátterét, funkcióját, feladatát stabilan el tudja látni. További fontos cél, hogy a sportegyesület taglétszáma és az igazolt sportolók száma – a gyermeklétszám csökkenése és a demográfiai helyzet ellenére - ne csökkenjen, sıt növekedjen. Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesület (FAKULT): Célja Dunabogdány kulturális életének és ifjúsági programjainak bıvítése. Tevékenységével anyagi és civil humánerıforrást igyekszik bevonni a kultúra területére, amit a község kulturális kínálatának bıvítésére fordít. Rendezvényeket szervez és bonyolít le. Színjátszó csoportot szervez, ami évek óta nagy sikereket ér el nemcsak Dunabogdányban, hanem a környezı településeken is. Pezsgı kulturális életet kíván megteremteni. Figyelj Rám! a fogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlıségét elısegítı Közhasznú Egyesület. A fogyatékos emberek kiszolgáltatottságtól mentes, minél teljesebb társadalmi részvételének, emberi és állampolgári egyenjogúságuk érvényesítésének, életminıségük javításának elısegítését tőzte ki célul. Formálja a közvéleményt tagjainak és egyéb érdekelteknek társadalmi beilleszkedésük elısegítése érdekében. Önkormányzatokkal együttmőködve támogató, szállító szolgálatot szervez és mőködtet. Dunabogdány Község Önkormányzatával együttmőködési megállapodást kötött a házi segítségnyújtás átvállalásáról. Dunabogdányi Hagyományırzı Nyugdíjasklub 1994-ben helyi kezdeményezésre született. Jelenlegi taglétszámuk közel 100 fı. 1995-tıl tagszervezete a Nyugdíjas Klubok és Idısek „Életet az éveknek” Országos Szövetségének. Tagjai java része egyedül élı nyugdíjasok. Hetente van klubfoglalkozás, találkozás.

28


Dunabogdányi Németek Hagyományırzı Kör célja, hogy a Dunabogdányban még fellelhetı német kisebbségi kultúrát életben tartsa, a nyelvi emlékeket és értékeket megırizze és összegyőjtse. A Dunabogdányi Németekért Közhasznú Közalapítványt 1990-ben alapította Dunabogdány Község Önkormányzata és a Dunakanyar Takarékszövetkezet. Alapvetı célja, hogy a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos tevékenységeket, mint közhasznú tevékenységet folytassa. Céljai között szerepel továbbá, hogy a Dunabogdányban élı német kisebbség anyanyelvének, szellemi és anyagi kultúrájának megırzése érdekében. Kertbarát Kör - célja: Mezıgazdasági témájú ismeretterjesztés, környezetszépítés, közösségi élet, kiállítások rendezése. Nepomuki Szent János Alapítvány - Templomfőtés korszerősítése, hittanos nyári táborozás költségeinek támogatása, temetı kápolna karbantartása, plébánia nyílászáróinak felújítása, stb. Dunabogdányi Vízi Sport Közhasznú Egyesület - 2000-ben alakult, a Dunakanyar legszebb részén, közel 1 hektáros területen. A kikötı a falu szívében létesült, vízen - a szentendrei Duna-ág 28. folyamkilométerénél - és szárazon egyaránt könnyen megközelíthetı. 2003-ban folyamatos rendezésre került a partszakasz: megépült a korszerő gyermekjátszótér, valamint a homokos part egy részét napozáshoz és strandoláshoz befüvesítettük. A gyerekek biztonságának fokozása érdekében a víz egy részét bójával elkerítették. Helyet kapott egy homokos futball-pálya, és a versenymérető strandröplabda-pálya is. Az egyesület saját kikötıvel, kiépített hajólerakóval és stéggel rendelkezik. Egész napos segítséget nyújtanak a hajó lerakásban; valamint biztosítják a tárolóban lévı hajók éjszakai ırzését. Lehetıség van kajak és kenu, illetve hajók bérlésére is. A területen álló faház pihenési, fızési és felfrissülési lehetıséget nyújt. A fedett terasszal rendelkezı közeli étterem egész évben; a parton lévı büfé szezonálisan várja vendégeit. A Dunabogdányi Cecília Kórus Egyesülete a helyi zenekultúrát ápolja, elsısorban német nyelvő kórusmőveket adnak elı. A Dunabogdányi Reformátusok Alapítvány küldetésének tekinti az egyházi és kulturális hagyományok ápolását, továbbfejlesztését. A helyi civil életben aktív közösségi szerepet tölt be a Dunabogdányi Horgász Egyesület is. Hiányosságként talán az említhetı, hogy tipikus betegklubok, betegszervezetek jelenleg nincsenek a településen, de helyi igény esetén létrehozásuknak nincs szervezeti, technikai akadálya.

Hagyományos települési rendezvények A településen aktív közösségi élet zajlik, számtalan állandó települési programmal tarkított a paletta. Vannak egy-egy civilszervezethez, intézményekhez, Önkormányzathoz kötıdı programok, de számos közös rendezésben, részvétellel megvalósulók is. Magyar Kultúra Napja 50 éves a Mővelıdési Ház (programsorozat) Falutakarítás Borzsongás Zenés ébresztı május 1-jén a község utcáin Hazai Pálya Könnyőzenei Fesztivál Esélyegyenlıségi Nap Egészségnap szőrıvizsgálatokkal

29


Színházi elıadások Szent Iván-éj Lélekritmus találkozó Retro Party Iskolai alapítványi est Karácsonyi forgatag Búcsú (Fábián-Sebestyén, Rókus, Anna) újévi koncert kertbarát-bál farsangtemetés községi ünnepélyek (március 15, augusztus 20, október 23) óvodai majális adventi vásár, kiállítás szüreti felvonulás és bál idısek napja bogdányi nyár községi hajókirándulás kertbarát kiállítás kisebbség számára tartott rendezvények: borverseny

elsısorban a német nemzetiségő lakosoknak, de nem kizárólag számukra szervezett rendezvények:

nemzetiségi nap pörköltfızı verseny emlékezés a kitelepítésre sördélután nemzetiségi est Márton napi felvonulás

Egészségi állapot, egészségmagatartás 0-18 éves korosztály A gyermekorvosi jelentés alapján az életkor szerinti kötelezı oltásokat mindenki megkapja, ebben elmaradás nincs. A kötelezı szőrıvizsgálatok a védınıi tanácsadóban minden évben megtörténnek. A kismamák 70%-a 6 hónapig, 30%-a 12 hónapig, vagy még tovább szoptatja csecsemıjét. Az anyatejjel a gyermek a legjobb indítást kapja az életben. Az otthonlátogatások aránya korcsoporti bontásban: 0-1 évesek 60%, 1-3

30


évesek 30%, 3-6 évesek 10%. D-, és K-vitamin prevenció teljes, fluor pótlás tájékoztatás alapján, a megvalósítás egyénenként változó. A gyermekorvos gondozási körébe tartozó esetszámok bár nem drasztikusak, de felhívják a figyelmet arra, hogy komoly szerepe lenne a kötelezı orvosi vizsgálatokon túl tervezett és rendszeres prevenciós-, és egészségfejlesztési programoknak is, mert már gyermek-, és fiatalkorban jelen vannak krónikus betegségeket megelızı állapotok, illetve kisebbnagyobb arányban már megbetegedések is. A gondozási körbe tartozó 1168 fıbıl (0-18 éves) 40% valamilyen probléma, megbetegedés következében gondozott. Daganatos megbetegedéssel 1 gyermek, cukorbetegséggel 5 gyermek (az I. és II. típus aránya nem ismert a jelentésbıl), akik mind a 6-18 évesek közé tartoznak; pszichiátriai problémákkal 3% (16 fı, közülük 14 fı 6-18 év közötti); fejlıdési rendellenességgel 8 gyerek; idegrendszeri veszélyeztetettséggel 14 fı (71%-uk 6-18 év közötti); érzékszervi veszélyeztetettséggel 50 fı (3-6 éves 19 fı, 6-18 éves 24 fı; légzıszervi veszélyeztetettséggel 54 fı (41 fı 6-18 éves); szív-érrendszeri veszélyeztetettséggel 16 fı (6 fı 0-1 éves, 3 fı 1-3 éves, 4 fı 3-6 éves, 3 fı 6-18 éves); emésztıszervi veszélyeztetettség 11 fı (2 fı 1-3 éves, 6 fı 3-6 éves, 3 fı 6-18 éves); mozgásszervi veszélyeztetettséggel 126 fı (a teljes 0-18 évesek közel 11%-a - 61 fı 3-6 éves, 59 fı 618 éves); bırgyógyászati veszélyezettséggel 91 fı, szociális veszélyezettséggel 17 fı gondozott. Az adatok alapján a vezetı gondozási esetek mozgásszervi-, a bırgyógyászati-, légzıszervi-, és érzékszervi eredetőek. Az Iskola-egészségügyi Szolgálattól adatokat kértünk az iskoláskorúak egészségi állapotára, egészségmagatartására vonatkozóan. A becsült adatok az alábbiak: 1. Kérjük, becsülje meg a praxisához tartózó gyerekeket/diákokat az alábbi jellemzık szerint! A lányok hány százaléka küzd látószervi problémákkal? A fiúk hány százaléka küzd látószervi problémákkal? A lányok hány százaléka küzd magatartás problémákkal? A fiúk hány százaléka küzd magatartás problémákkal? A lányok hány százaléka szenved légúti (asztmás) megbetegedésben? A fiúk hány százaléka szenved légúti (asztmás) megbetegedésben? A lányok hány százaléka túlsúlyos vagy elhízott? A fiúk hány százaléka túlsúlyos vagy elhízott? A lányok hány százaléka szenved magas vérnyomás betegségben? A fiúk hány százaléka szenved magas vérnyomás betegségben? A lányok hány százaléka dohányzik? A fiúk hány százaléka dohányzik? A lányok hány százaléka tekinthetı problémás alkoholfogyasztónak? A fiúk hány százaléka tekinthetı problémás alkoholfogyasztónak?

% 20 20 2 4 5 5 5 5 1 1 8-10 10-15 0 0,1

Az iskolába járó fiatalok legfıbb egészségi állapoti problémái, ill. melyek a legfıbb egészségmagatartási problémák Koroszt ály

7-13 év

Nem

Fıbb egészségállapoti problémák

Fıbb egészségmagatartási problémák

Lányok

Allergia, lúdtalp, Mozgásszegény életmód, fogszuvasodás egészségtelen táplálkozás

fogápolás,

Fiúk

Allergia,

fogápolás,

lúdtalp, Mozgásszegény

életmód,

31


fogszuvasodás 14 -17 év

egészségtelen táplálkozás

Lányok

Allergia, lúdtalp, Mozgásszegény életmód, fogszuvasodás dohányzás, szexuális egészségtelen táplálkozás

fogápolás, aktivitás,

Fiúk

Allergia, lúdtalp, Mozgásszegény életmód, fogszuvasodás dohányzás, szexuális egészségtelen táplálkozás

fogápolás, aktivitás,

A védını és az iskolaorvos által megnevezett legfontosabb egészségi állapotot befolyásoló problémák mind a fiúk, mind a lányok körében egyformán a mozgásszervi megbetegedések, cukorbetegség, ekcéma, fogszuvasodás. A mozgásszervi megbetegedések közül különösen a gerincferdülés, a lúdtalp, illetve a láb statikai eltérései az iskolában tanulók 35-38%-ra-, a házi gyermekorvos gondozási köréhez tartozó 0-18 év közötti gyerekek körében pedig 27%-ra jellemzık (forrás: védınıi jelentés OMSZK, 2011.09.; házi gyermekorvosi jelentés 2011.01.). Negatív tendencia, hogy „folyamatosan nı minden korcsoportban az allergiás, asztmás, ill. cukorbetegek száma.” Pozitív változás, hogy „a mozgásszervi megbetegedéseken belül a gerincferdülés elıfordulási aránya lecsökkent az általános iskoláskorúak körében a tanuszoda mőködtetése óta. A láb statikai eltéréseinek (lúdtalp, befelé dılı sarokízület) gyakorisága nem változott.” A közoktatásban résztvevık kezdıdı tartási rendellenességei, mozgásszervi problémái megelızésére és kezelésére óriási helyi adottság, hogy helyben mind gyógytornász által vezetett gyógytestnevelés, és gyógy úszás biztosított. A gyógy-úszás az iskola területén belül található uszodában heti 3 alkalommal, a gyógytestnevelés a Tornacsarnokban az alsósok és felsısök részére külön, heti 1-1 alkalommal áll a rászorulók rendelkezésére. Ezeket a helyben elérhetı szakmai szolgáltatásokat a kötelezı szőréseken kiszőrt tanulók aránya is indokolja, hiszen a leggyakoribb problémák a mozgásszervi, magatartásbeli és fogászati elváltozások. A legfontosabb egészségmagatartási tényezık az iskolaorvos és iskola védını által felállított fontossági sorrendjét mutatja a lenti felsorolás. (Az 1-s a leginkább, a 12-s a legkevésbé igényel azonnali beavatkozást) A lenti sorrend jelzi, hogy bár a közoktatási törvény tartalmazza az egészséggel kapcsolatos ismeretek és készségek elsajátításának célkitőzéseit, sıt, a közoktatási törvény ennek eszközérıl is rendelkezik (egészségnevelési pedagógiai program), ezek a jogi szabályozások önmagukban nem elégségesek a közoktatásban tanulók egészségmagatartásának javítására. Az oktatott ismeretek kevésbé alakulnak készségekké, nem változtatják meg a tanulók magatartását.

32


1. Egészségtelen táplálkozás 2. Magatartási problémák 3. Testmozgás/sportolás hiánya 4. Fogászati problémák és a dohányzás azonos súllyal 5. Stressz 6. Alkoholfogyasztás 7. Elhízás 8. Illegális droghasználat 9. Alultápláltság 10. Fogamzásgátlás 11. Kardiovaszkuláris megbetegedések rizikótényezıi szőrésének elhanyagolása (vérnyomás mérése, koleszterinszint szőrése)

A problémák hatékony kezelésére adott védınıi, iskolaorvosi javaslatok: • Egészségtelen táplálkozás megoldási javaslat/ok: egészségtan tantárgy kötelezı bevezetése, iskolai napok az egészséges táplálkozás témakörére építve, falunapokon a szülık képzése. • A magatartás problémák megoldási javaslat/ok: szülıképzés, pedagógusok képzése. Fıállású iskolapszichológusok alkalmazása. Sikeres képességek tudatosítása a magatartás problémákkal küzdık körében. A sport, kézmővesség, zene szerepe ennek erısítésében. • Egyéb helyzetekben: Egészségtan tantárgy kötelezıvé tétele. A közös szabadidıs tevékenységek (sportnapok, kirándulások, FAKULT) kiterjesztése erre a korosztályra is. Tudatos szülık körének bıvítése (FAKULT nyitása ilyen irányba is). Szülıi értekezletek állandó témájává kell tenni az egészséggel kapcsolatos kérdéseket, pedagógusok által észlelt problémákat. • Sikertényezıként említik a széleskörő tájékoztatást, a programokban való aktív részvételt, egészségnevelési témájú cikkek írását a helyi lapban. Az Iskola-egészségügyi Szolgálat által felállított rangsor alátámasztja az elnyert életmódpályázatban tervezett programok szükségességét, fontosságát.

Felnıtt lakosság A felnıtt lakosság (18-65 év) megbetegedési adataira, életmódi rizikótényezıre vonatkozóan a dunabogdányi háziorvosok adatait dolgoztuk fel. A két háziorvos által ellátott lakosság körében a megbetegedések elıfordulási gyakoriságát, illetve az életmódi rizikófaktorok rangsorát tekintve nincs alapvetı különbség.

33


Megbetegedések a dunabogdányi felnıtt lakosság körében (2011. decemberi háziorvosi adatok alapján) Magasvérnyomás-betegség Egyéb szív-érrendszeri megbetegedés Cukorbetegség Légzıszervi megbetegedések

Egyéb jelentkezı megbetegedések

Nık

Férfiak

35% 12-15% 11-12% 8-9% gyomorsavtúltengés nıgyógyászati és emlıdaganatok

39-40% 8-10% 7-8% 7-8%

mozgásszervi betegségek,

alkoholizmus rosszindulatú daganatos megbetegedések pszichiátriai betegségek 25-30%

pszichiátriai betegségek 50% Az egyes betegségek megjelenésében tapasztalt, figyelmet érdemlı változás az elmúlt 10 évben: Kedvezı: Csökkent a szélütés gyakorisága Kedvezıtlen: Tumoros megbetegedések számának növekedése tapasztalható, ezzel szemben nehézkes a betegek nyomon követése. A pszichés megbetegedések terén: nagyobb arányban jelentkeznek a stresszel, depressziós tünetekkel a páciensek.

A kapott adatok alapján a felnıtt lakosság körében meglévı életmódi kockázatok rangsora a következı: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Stressz Dohányzás Testmozgás/ sportolás hiánya Egészségtelen táplálkozás Túlzott alkoholfogyasztás Daganatos megbetegedések idıbeni felismerését célzó szervezett népegészségügyi szőrıvizsgálatokon való részvétel hanyagolása 7. Kardiovaszkuláris megbetegedések rizikótényezıi szőrésének elhanyagolása (vérnyomás mérése, koleszterinszint szőrése) 8. Illegális droghasználat Az elsı 4 a leggyakoribb és legsúlyosabb életmódi rizikótényezı, amelyek szinte azonos súllyal esnek latba az egyén egészségi állapotának meghatározásakor. A krónikus, nem fertızı betegségek kialakulásának szempontjából meghatározó életmód tényezıkre kapott becsült adatok az alábbiak:

1. A rendszeres fizikai aktivitás, testmozgás hiánya vezeti a rizikófaktorok sorát. A felnıtt nık 90%-a, a férfiak 84%-a fizikailag inaktívan éli mindennapjait. 2. Második helyen az inaktív életmód, a rendszertelen és energiában gazdag táplálkozás, a túlzott stressz következményeként jelentkezı túlsúly és elhízás, ami a nık körében

34


közel 65-80% (!), a férfiaknál alig néhány százalékkal kevesebb, 60-78%. Mindkettı nagyon magas érték, néhány százalékkal meghaladja az országos átlagtól. Az eltérés abból is adódhat, hogy szigorúbban ítélték meg a szakemberek a normál testsúly határait. (Az OLEF 2003 (Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003) adatai szerint az Közép Magyarországi adatai alapján a férfiak 38%-a túlsúlyos és 14%-a elhízott, a nık 28%-a túlsúlyos, 16%-a elhízott, s az arány a kor elırehaladtával folyamatosan emelkedik. Ennek egyik oka, hogy minden 6. férfi és nı soha, vagy ritkábban, mint hetente végez testmozgást.) 3. Harmadik legnagyobb rizikófaktorként - az országos tendenciával megegyezıen - a dohányzás szerepel. A férfiak 50-57%-a, a nık 35-40%-a rendszeres dohányos a háziorvosok gyakorlata szerint. (Az OLEF 2003 (Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003) adatai szerint az Közép Magyarországi férfiak 35%-a, a nık 25%-a napi rendszerességgel dohányzik. A rendszeresen dohányzó férfiak 2/3-a, a nık kevesebb, mint fele naponta 20 szálnál többet szív. A dohányzásról leszokottak aránya mind a férfiaknál, mind a nıknél alacsonyabb az országos átlagnál.) 4. Negyedik helyre a túlzott mértékő alkoholfogyasztás került a férfiaknál 10%-os, a nıknél 5%-os becsült aránnyal.

Problémák

stressz, túlhajszoltság

Megoldási javaslatok Több tényezıre egyszerre ható javaslatok – melyek Javasolt programok túlmutatnak a helyi kompetenciákon stressz-kezelı programok munkahely-teremtés, több szervezése munkalehetıség, jobb közösségi programok mozgásprogramok szervezése

testmozgás hiánya

ingyenes vagy kedvezményes sportolási lehetıségek

tájékoztató programok, reklámok, edukáció már az iskolában

keresetek, sokkal jobb nyugdíjak anyagi és erkölcsi megbecsülés, családok együtt-maradásának támogatása

az oktatásra és a megelızésre kell áttenni a hangsúlyt

35


túlsúly, egészségtelen táplálkozás

az egészséges ételek reklámozása

megfelelı tájékoztatás, felvilágosítás, életmód tanácsadás,

táplálkozási programok szervezése

több pihenés

tájékoztató programok, reklámok, edukáció már az iskolában a dohányzás népszerőtlenné tétele

létbiztonság megteremtése egészségnevelés

az egészséges ételek olcsóbbá tétele

az új törvényi elıírások fokozott betartatása dohányzás, alkoholfogyasztás

leszokást segítı programok szervezése

hatékony leszokást segítı programok, nem büntetéssel,

A háziorvosok lehetıségeikhez mérten szívesen hozzájárulnak a fenti helyzet befolyásolásához különösképp a dohányzás elleni kampányban való részvétellel, prevencióval, szőréssel, tanácsadással, felvilágosítással, betegoktatással.

Problématérkép (kihívások, problémák, pozitívumok) A problémák strukturálása azért fontos, hogy olyan problémák megoldásába kezdjünk, amit meg tudunk oldani, de lássuk azt is, amit felsıbb szintek felé kell vagy lehet delegálni. A problématérkép a helyzetfelmérés, a kistérségi trendek, valamint az egészségterv elkészítésében részt vevı helyi szakemberek által megfogalmazott hiányosságokra, negatív adottságokra, azok fontosságára épülve veszi számba a településen élık életminıségére és egészségi állapotára, életkilátásaira potenciálisan hatással bíró kockázati és támogató tényezıket. Ennek megfelelıen egy település egészségtervében minden olyan tényezı, mely hatással lehet az ott élık közérzetére, életminıségére, biztonság érzetére, kapcsolati rendszereire (és ezen keresztül a társas támogatások meglétére), a közösség állapotára, ugyanúgy kockázati vagy erısítı tényezıi a lakosság egészségi állapotának, mind a közvetlen egészségre ártalmas környezeti vagy életmódi tényezık, vagy az egészségügyi ellátás. A problémák meghatározott körének megoldását segíti a TÁMOP-6.1.2.„Egészségre nevelı és szemléletformáló életmódprogramok” pályázat keretében elnyert 11 hónapra szóló forrás (konkrétan lásd Éves Cselekvési Terv). A problémák egy része olyan, amelyek kezelése túlnyúlik a TÁMOP-6.1.2, illetve az Önkormányzat, a megvalósításban részt vevı szakemberek és intézmények kompetenciáin. Azok megoldása kistérségi-, megyei-, vagy országos szinten orvosolható.

36


A negatívumok, hiányosságok mellett azonban nagyon fontos annak összegyőjtése is, hogy melyek azok a már meglévı értékek, pozitívumok, amelyekre lehet építeni a minél eredményesebb megvalósítás érdekében. Az alábbi „probléma-csokor” a helyi-, és kistérségi adatok, trendek, valamint az egészségterv elkészítésében részt vevı szakemberek által megfogalmazottakat alapján készült: •

szőkülı munkalehetıségek, megélhetési nehézségek, létbizonytalanság, romló szociális helyzet

A munkanélküliség, az egzisztenciális biztonság hiánya, illetve súlyosabb esetben a súlyos tartós megélhetési nehézség, vagy képtelenség az egyik legsúlyosabb egészség kárósító tényezı önmagában is, valamint a vele együtt megjelenı vagy erısödı önkárosító magatartásformákkal együtt (dohányzás, alkohol). Az általános gazdasági nehézség Dunabogdányban is érezteti hatását. Nagy a létbizonytalanság, az életszínvonal megtartásáért egyre többet kell dolgozni, ami sajnos maga után vonja, hogy egyre csökken az idı a családokkal, barátokkal megélhetı együttlétekre, egyéni rekreációra. Sok probléma megoldásának gyökerét jelentheti a helyben elérhetı munkalehetıségek számának, jövedelmezıségének növelése, illetve a tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése. A reális lehetıség felmérése több fejlesztési tervben is megtörtént, mind helyi, mind kistérségi szinten. A kis-, és középvállalkozások-, valamint a közlekedési infrastruktúra fejlesztése szerepel a dunabogdányi gazdasági fejlesztési tervek között. A helyzet kezelése egy bizonyos fokig helyi kompetencia, amennyiben az Önkormányzat rendelkezésre állnak ilyen típusú források, a megoldás azonban túlmutat a település lehetıségein. •

környezet tisztaságának figyelmen kívül hagyása (környezetszennyezés)

Az emberek közérzetét, egyben életminıségét befolyásolja a szőkebb és tágabb környezetének rendezettsége, állapota, tisztasága. Bár az Önkormányzat sokat tesz a környezet, különösen a Duna-part és az erdık tisztaságának folyamatos megóvása érdekében, mégis problémát jelent a településen és környezetében szétszórt szemét, illegálisan lerakott, esetenként környezetszennyezı hulladék. Megoldása részben helyi kompetencia. A környezet tisztaságának védelme érdekében az önkormányzattal együttmőködésben a Fiatalok a Kultúráért Közhasznú Egyesülete (FAKULT) a Vidékfejlesztési Minisztériumtól pályázaton forrást nyert 600 m3 szemét és illegális hulladék-felszámolására. •

infrastrukturális hiányok

Itt elsısorban a nem teljes körő csatornázottság, a strand zsúfoltsága, a strand körüli parkolóhelyek, bölcsıde, játszótér hiánya, a különbözı bevásárlási lehetıségek korlátozott száma, valamint a tömegközlekedési lehetıségek színvonalának folyamatos romlása, csökkenése került többször is nevesítésre. A csatornázottság, a strand környezetének fejlesztése, bıvítése szerepel a település gazdasági fejlesztési tervében. •

„idısödı” népesség

A dunabogdányi 60 év felettiek aránya 21,9%, a 0-17 éves korosztályé 16,8%, ami a lakónépesség „elöregedését” mutatja a lakosságszám-növekedés ellenére. Az elöregedési tendenciához hozzájárul, hogy a 18 év feletti továbbtanulók egy része az ország távolabbi pontjain folytatja tanulmányait, és annak befejezése után nagy részük nem is tér vissza lakóhelyére a munkalehetıségek szőkössége, munkahelyek hiánya miatt. Ez a tendencia és korstruktúra megegyezik a szentendrei kistérségi átlaggal, bár kedvezıbb, mint a pest-megyei és magyarországi átlag, ami a fiatalok magasabb arányának köszönhetı. Az öregedési index 2006-ban a Szentendrei kistérségben 74,4%, a megyében 77,6% volt. Megoldási lehetıség: A gyermekvállalási kedv felélesztésével, a

37


fiatalok helyben maradásának erısítésével segíteni lehetne, de elızı indokok miatt elég nehéz. Ennek ellenére helyben megoldható lenne, és részben nem pénzkérdés. A tendencia fontossá teszi az idısek számára tervezett közösségi és egyéb programokat, szolgáltatások. A Nyugdíjasklub meghatározó szerepet tölt be az idısebbek életében. •

megbetegedési mutatók, egészségmagatartás

A helyi gyermekorvos gondozási körébe tartozó esetszámok bár nem drasztikusak, de felhívják a figyelmet arra, hogy komoly szerepe lenne a kötelezı orvosi vizsgálatokon túl tervezett és rendszeres prevenciós-, és egészségfejlesztési programoknak is, mert már gyermek-, és fiatalkorban jelen vannak krónikus betegségeket megelızı állapotok, illetve kisebb-nagyobb arányban már megbetegedések is. A gondozási körbe tartozó 1168 fıbıl (0-18 éves) 40% valamilyen probléma, megbetegedés következében gondozott. A vezetı gondozási esetek mozgásszervi-, a bırgyógyászati-, légzıszervi-, és érzékszervi eredetőek. A mozgásszervi megbetegedések közül különösen a gerincferdülés, a lúdtalp, illetve a láb statikai eltérései az iskolában tanulók 35-38%-ra-, a házi gyermekorvos gondozási köréhez tartozó 0-18 év közötti gyerekek körében pedig 27%-ra jellemzık. A gyerekek a többféle sportolási lehetıség ellenére nagyon sokat ülnek a TV, számítógép, DVD elıtt, és a helyzetet rontja az is, hogy a szülık sem érnek rá közös családi, aktív programot szervezni. (Dunabogdányi gyermekorvosi adatok alapján, 2011.). A 14-18 éves fiatalok csupán alig több mint harmada érzi magát teljesen egészségesnek. 13%-uk egészségi állapota érzése szerint nem jó, vagy rossz. A diákok 55%-a küzd valamilyen állandó vagy visszatérı egészségügyi problémával, több mint ötödük többfélével is. A leggyakoribb – a fiatalok mintegy negyedét érintı – problémák az allergia/ill. asztma és a látásproblémák. A lelki betegségek is jelen vannak, valószínősíthetıen magasabb arányban, mint ahogyan ezt a válaszolók megemlítették. Bár a fiatalok döntı többsége tisztában van vele, hogy az életmód jelentısen befolyásolja a késıbbi egészségi állapotot és, hogy már fiatalon sokat tehetnek az egészségükért, mégis csak ötödük vallotta, hogy teljesen egészségesen él. A 19-25 éves korosztály sem egészségtudatos. Az egészségügyi rendszerbe szezonális jellegő panaszokkal, a kötelezı vizsgálatok vagy a komolyabb betegségek miatt kerülnek. 14-18 éves fiatalok kétötöde legalább alkalmanként, több mint negyedük naponta dohányzik. Szintén több mint negyed részük heti gyakorisággal fogyaszt alkoholt. Közel hatoduk legalább alkalmanként drogot fogyaszt. A szerhasználat a 19-25 éves korosztályra is jellemzı. A szórakozás általában együtt jár a dohányzással, alkohol –és/vagy drogfogyasztással. Gyakran a kikapcsolódást is a szerek hatása alá való kerülés jelenti, nem maga program, amin részt vesznek. Az alkohol-, és kábítószer-fogyasztás visszaszorítására, megelızésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Erre vonatkozó programokat tartalmaz az elnyert életmódpályázat. A 14-18 éves korosztályra is jellemzı, hogy a leggyakoribb idıtöltés a számítógépezés – több diák és fiatal felnıtt tölti számítógép elıtt szabadidejét közel napi gyakorisággal, mint ahányan a családjukkal, vagy a barátaikkal töltik az idejüket nap, mint nap. Ezzel szemben sportolással kevesebb, mint ötödük, olvasással, valamivel több, mint tizedük foglalja el magát naponta. (Egészséges Városért Közalapítvány, Egészségfelmérés a szentendrei középiskolások körében, 2010.) A 19-65 évesek esetében a rosszindulatú daganatos betegségek esetén a nık érintettsége magasabb (63%). Jelentıs a nemek közötti különbség az idült alsólégúti betegséggel regisztráltak körében, a férfiak (64,5%) gyakrabban szenvednek e betegségekben. A férfiak aránya magasabb volt a gyomor és nyombél fekélyek esetében is. Magasabb a csont, izomrendszer betegségeivel orvoshoz fordulók körében a nık aránya, 2-6-szorosa az ugyanazon betegségekkel orvoshoz forduló férfiakénak. A háziorvosok a bejelentendı betegségek 55%-át a praxisba tarozó 35-64 évesek 53 %ánál regisztrálták. Az átmeneti agyi ischaemias attakot a regisztráltak kormegoszlása alapján vizsgálva megállapítható, hogy a betegséget 55%-ban a 64 éven aluli bejelentkezettek, ezen belül 55 %-ban az 54 éven aluliak körében tartották nyilván a háziorvosok. Az ISZB-ek a bejelentkezettek

38


54,3%-ában a 64 év alattiaknál kerültek diagnosztizálásra. Mindkét megbetegedés az aktív, munkaképes korúakat sújtotta. A halandóság alakulását és területi egyenlıtlenségeit tekintve az eredmények egyértelmően jelezték, hogy a férfiak esetében a vizsgált idıszakban minden vezetı haláloki fıcsoport miatt a halandóság az országos átlagtól szignifikánsan alacsonyabb volt, ugyanakkor figyelemfelhívó lehet az a tény, hogy a nık esetében a rosszindulatú daganatok és a külsı ok szerinti haláloki fıcsoport miatt az országos átlag körüli halálozást, illetve az emésztırendszeri betegségek esetében sajnálatosan halálozási többletet jeleznek. Szakirodalmi adatok szerint a mértéktelen alkoholfogyasztás is jelentıs szerepet tölthet be az emésztırendszeri megbetegedések és halálozások veszélyeztetı tényezıi között. (Forrás: ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Egészségfejlesztési Osztály Nemfertızı Betegségek Epidemiológiai Csoportja, 2004-2008.) A létbizonytalanság rontja a lelki-mentális egészséget, ami jelentısen kihat a fizikai egészségi állapotra. A létbizonytalanságtól, a munkahely elvesztésétıl való „stressz” az egyik legveszélyesebb rizikófaktor ezen a településen is. A dunabogdányi felnıttek, ha betegek, nem minden esetben mennek el orvoshoz, mert gyakran féltik a munkahelyüket, ezért egészségileg sincsenek a „top-on”, fáradtak, ingerlékenyek. Megoldási javaslatok: Egyik megoldási javaslat lenne, hogy megelızésként már óvodáskortól fektessenek nagyobb hangsúlyt az önismeretre, relaxációra, stressz / konfliktuskezelésre, hogy felkészültebbek lehessenek felnıttként a változásokra. Ezzel megelızhetıek, csökkenthetıek lennének a betegségek kialakulása (diabetes, rák, magas vérnyomás, depresszió és egyéb mentális betegségek, a gyakran pótcselekvésként jelentkezı szenvedélybetegségek, melyek súlyos szív és érrendszeri betegségeket okozhatnak stb.) A drámapedagógia segíthet. Az oktatásban is hangsúlyosabb szerepet kaphatna az egészséges életre nevelés, melynek egyik része lehetne a gazdálkodás, takarékosság is. (háztartástan visszavezetése). Vendéglátóhelyeken történı „rendıri-polgárıri” jelenlét fokozása a randalírozás, esetleges drogterjesztés visszaszorítása érdekében.

I. helyben megoldható, nem forrásigényes, vagy kis forrásigényes problémák • • •

Iskola válaszai: Vendéglátó helyeken való randalírozás, drogozás és terjesztés. Háziorvos 1: dohányzás, testmozgás hiánya, egészségtelen táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás. Háziorvos 2: megoldható lenne a helyi cserekereskedelem és mezıgazdasági termelés fellendítése. Ez nemcsak javak elıállítását jelentené, de tevékenységet ösztönözne, növelné az emberek hasznosság érzetét, ellátnák egymást alapvetı és egészséges élelmiszerrel, csökkentené a stresszt és a mástól való függés érzetét. Egyben mozgást (fizikai munka) jelentene. Mind a testi, mind a mentális betegségek csökkennének. A fenti termelı tevékenységet eszközzel, munkaerı közvetítéssel támogatni kellene az önkormányzatnak is.

II. helyben megoldható, jelentıs forrás bevonását igénylı problémák • •

Óvoda válaszai: játszótér a gyerekeknek, minden korosztálynak. Orvosi szőrıvizsgálatok kibıvítése (pl. vérvétel helyben, ultrahang – pályázati pénzekbıl) Iskola válaszai: Szemetelés a környezetben, Duna-part, erdı; a strand zsúfoltsága, parkoló hiánya, Orvosi ellátás, szőrıvizsgálatok, labor hiánya.

39


III. Helyben nem megoldható problémák • • •

Óvoda válaszai: munkahelyek kialakítása. Iskola válaszai: Az üzletek kínálata, számuk. A tömegközlekedés színvonalának folyamatos csökkenése. Háziorvos: stressz.

Miben kedvezıtlenebb a település helyzete, mint kistérség többi településéé? •

Polgármester válaszai: Nagyobb vállalkozások a településen (kivéve Kıbánya) nem mőködnek, visszafejlıdı üdülıövezet, nincsen bölcsıde, elsorvadt mezıgazdasági kistermelés, gyümölcstermesztés.

•

Óvoda válaszai: A vásárlási lehetıség: a távolság miatt drágább minden, választék sincs.

•

Figyelj rám! válaszai: A kerékpárút nincs összekötve a Budapesttıl Leányfalu végéig kiépített szakasszal. Helyben kevés a munkalehetıség. Nincs bölcsıde. Hiányzik a faluközpont.

•

Iskola válaszai: munkalehetıség hiánya, tömegközlekedés.

•

Háziorvos válaszai: Az itt lakó emberek hajlandók tenni a többiek segítségére, így a kedvezıtlen oldalon nem tudok mit felsorolni.

Összefoglaló értékelés: Dunabogdány környezeti és infrastrukturális adottságai átlagon felüliek, fejlesztési potenciált hordoznak, ilyen jellegő környezeti kockázati tényezı nincs. Lakosságának egészségi állapota és életkilátásai (a kistérség egészéhez hasonlóan) bizonyos szempontból kedvezıbbek, más szempontokból pedig megegyeznek az országos átlaggal. Az egészségtervek elsıdleges célja mind azon tényezık feltárása, melyek ezt a jelenlegi kedvezıtlen helyzetet pozitív irányba tudják befolyásolni. Kutatási eredmények alapján a lakosság egészségi állapota és várható élettartama erıteljes összefüggést mutat az iskolázottsággal és a jövedelmi helyzettel. A szentendrei kistérség, és ezen belül Dunabogdányban jól láthatóak ezek az összefüggések. Ugyanakkor másik nagyon fontos kockázat tényezı elsısorban a szívérrendszeri és daganatos megbetegedések kialakulása és ebbıl adódóan, a halálozások alakulásában is az emberek viszonya környezetükhöz (az ún. ellenségességi attitőd erıssége – mit várhatok a többiektıl - rosszat, támadást, vagy segítséget), a helyi közösségek ereje (az ún. társas támogatás megléte, hiánya) valamint a saját életük felett érzett kontroll erısség (mennyire kiszolgáltatottnak érzi magát az élettörténéseinek, vagy érzi, tudja, hogy befolyásolni képes ezeket, rajta is múlik, mi történik, mi lesz vele). Ezeknek a tényezıknek a befolyásolása sokkal kisebb forrást igényel, és sokkal rövidebb idıtávon belül érzékelhetıek pozitív változások elmozdulások. Ráadásul a változások pozitív visszacsatolással bírnak sok más probléma helyi megoldására is. Az egészségtervek speciális fókusza ezért ezekre a lehetıségekre, programokra irányul elsısorban, ezek tartoznak elsıdleges kompetenciájukba, és ezek azok, amik helyi szinten megtehetı lépések. A munka- és megélhetési lehetıségek növelésére számos elképzelés született, megvalósításukon a sor. A település igyekszik a pályázati rendszerek nyújtotta lehetıségeket kihasználni. A pályázati forrásokból meg tudnak újulni azok a

40


közintézmények, épületek, funkciók, melyek piaci alapon történı fejlesztésére egyenlıre nincs lehetıség, és ez nagyon fontos, hiszen erısíti az élı, fejlıdı falu képét mind a lakosságban, mind a potenciálisan ide jönni hajlandó rétegekben (vállalkozásokban, esetleges új lakosokban). Nagyon fontos a fejlesztések marketing értékének kihasználása, míg azok lendületet, újdonságot tartalmaznak, mert ezek a hatások az évek múlásával csökkennek. A pályázati források legfontosabb eredménye, hogy a település minden olyan infrastrukturális adottsággal rendelkezik, ami szükséges a további fejlesztésekhez. Pozitív, hogy a település hangsúlyosan igyekszik a pályázati forrásokat a munkalehetıség teremtésre is felhasználni. A demográfiai trendek kedvezıek. A településen aktív odafordulás van a gyerekek felé – önálló oktatási intézményekkel, uszodával, tehetséggondozással-, és fejlesztéssel, táborokkal, stb. A közösségi élet nagyon dinamikus, az emberek többsége szívesen tesz a közösségért. Az egészségügyi ellátás rendszere széleskörően kiépített, színvonala jó. Helyben az alapellátás valamennyi ellátása biztosított. Járóbeteg szakrendelı magas szakmai színvonalon, szinte teljes körő szolgáltatási palettával közel, Szentendrén vehetı igénybe. A kistérségi szakrendelı partner lehet helyi egészségfejlesztési és életmódprogramok szakmai segítésében. A megvalósítás és a késıbbi fenntartás érdekében együttmőködések kiépítése javasolt a település és a kistérség különbözı szakemberi, szakterületi, intézményei, civilszervezetei között.

Értékek, pozitívumok Fejlesztési elképzelések • infrastruktúra felújítás, funkcióbıvítés meglévı épületeknél pályázati forrásokból (rendelı, mővelıdési ház, iskola, sporttelep, stb.) • turisztikai fejlesztések a település vonzerejének és megtartó erejének növelése érdekében • úthálózat-fejlesztés • elsısorban kis és közepes vállalkozásokon alapuló helyi gazdasági élet • mezıgazdasági termelés feltételek javítása Lehetıségek, amikre építeni lehet: • aktív/proaktív faluvezetés, képviselık, sok terv • gyönyörő természeti adottságok, • turisztikai fejlesztések tervek, • városból kitelepülı, a faluba betelepülı fiatal családok és nyugdíjasok – potenciálisan aktív, bevonható lakosság • nyertes KMOP-TÁMOP pályázatok, egyéb pályázati lehetıségek • meglévı helyi közösségek, civil aktivitás, összetartó közösség • jó térségi, nemzetközi együttmőködés • választási cikluson túlnyúló feladatok • bizakodás a jövıbe. Jó gyakorlatok a településen • jelentıs önkormányzati szerepvállalása az egészséges életmód lehetıségeinek támogatásában, programok megvalósításában • úszásoktatás minden óvodásnak, diáknak – aminek költségeit az Önkormányzat fedezi • a települési és kisebbségi önkormányzat közötti jó együttmőködés • „esélyegyenlıség” elvének megléte • aktív egyesületi, támogató közösségi élet, • közösségi rendezvények nagy száma

41


• számos civilszervezete a különbözı lakossági csoportoknak nyújtandó programok, szolgáltatások, feltételeinek megteremtésére, • lakossági igények megismerésének, fejlesztési tervek elfogadottságának fontossága (Dunabogdány település-fejlesztési projektjét megfelelı igény-felmérés elızte meg, és a beavatkozások valós, a település számára régóta problémát jelentı szükségleteket elégítenek ki) • összhang és egymásra épülés a különbözı fejlesztési tervek, koncepciók között

• •

• • • •

Miben kedvezıbb a település helyzete, mint a kistérség többi településéé? Polgármester válaszai: Van egy jó zeneiskola, jó önszervezıdı, kulturális élet, elfogadható infrastruktúra. Óvoda válaszai: A természeti adottságok, strand, Duna-part, Vizi sport és az önkormányzat által kialakított lehetıségek – bicikliút, uszoda, tornacsarnok, focipálya. Van több lehetıség különbözı tornákra, de ezekért fizetni kell. Figyelj rám válaszai: Áthalad a településen a 11-es fıút, még a fıváros agglomerációs körzetébe tartozik, a Duna mentén fekszik a település, alkalmas a Vizi sportokra Iskola válaszai: Táj, közösség, kulturális programok, hagyományok, a német nemzetiség összetartó ereje Háziorvos válaszai: A lakosság aktívan közremőködik a szőrıvizsgálatokban, jellemzıen betartják az orvosi utasításokat, felismerik saját érdeküket. Háziorvos2 válaszai: Azért kedvezıbb Dunabogdány helyzete, mert egységes közösség. Kevesebb a „bevándorló” kitelepült nyaraló. Összetartó, egymást „ezer éve” ismerı és sokszor rokoni kapcsolatban álló családok alkotják.

Egészségtervünk, egészségfejlesztési stratégiánk alapelvei A felsorolt értékek, alapelvek érvényesítésére mind az egészségterv elkészítésének, mind az egészségprogramok megvalósításának teljes idıtartama alatt tudatosan törekszünk. Partnerség, demokratikus részvétel, bizalom: Együttmőködünk a tervezés, megvalósítás és értékelés folyamatában, közös a sikerünk és a felelısségünk is. Cél, hogy az irányított egészségfejlesztési folyamatban partnerként mőködjenek együtt az érintettek (döntéshozók, a célcsoportok, bevont szakemberek, stb.). Ennek érdekében „egészségpartnerséget” hozunk létre, rendszeres kapcsolattartást tervezünk a célcsoportok, a megvalósítók, különbözı területek szakemberei között. Támogatjuk az egész települést átfogó stratégiai partnerségek létrehozását az egészség és fenntartható fejlıdés érdekében, bevonva az állami, önkéntes és magán szektort egyaránt. Megfelelı háttér struktúrákat alakítunk ki, amellyel koordinálni és segíteni lehet az egészségterv céljainak megvalósításáért folyó munkát. Partnerségi/közösségi elınyök: közös érdekek, közös gondolkodás, közös akarat, együttmőködı kötelezettségvállalás, valós, egyedi, helyi stb. igények megjelenésének lehetısége, külsı és belsı támogatottság, belsı kohézió, összeadódó kapacitások, erıforrások (különféle kompetencia, tudás, készség, tapasztalat stb. hasznosítása), értékteremtés, tervezési képesség/szükségesség, fenntarthatóság – ehhez kulcsemberek megnyerése, motiváció. Emberközpontúság – a célcsoport igényeit kielégítve mőködtetjük az egészségtervet. Az egészségterv a közösség tagjainak valós igényeire és szükségleteire reflektál, elsısorban nem elvárásokat fogalmaz meg, hanem lehetıségek biztosításával támogatja a közösség tagjait, hogy tegyenek saját és közösség tagjainak egészségéért, közérzetéért.

42


Alulról felfelé építkezés – Célunk, hogy közösségi kezdeményezésekre, közösségi akaratra reagáljanak a tervezett programok, amelyekben jelentıs szerepet kap az önkéntesség, cselekvı részvétel és felelısség. Szubszidiaritás elvének alkalmazásával törekszünk arra, hogy a döntések és a végrehajtás a célcsoportokhoz mérten a lehetı legközelebbi szinten, ahol a legnagyobb hozzáértéssel rendelkeznek, ott valósuljanak meg. Az elv magába foglalja azt is, hogy azokat a problémákat, megoldásokat, amelyek túlnyúlnak a helyi szintek kompetenciáin és lehetıségein, vagy minden településen rendszerszerően fennáll, kistérségi szintre közvetítsük. Különbözı szektorok együttmőködése: Az egészség megırzésére tett erıfeszítések akkor a leghatékonyabbak, ha a különbözı szektorok szervezetei együtt tudnak mőködni és tanulnak is egymástól. Az egészség mindenki ügye. Támogatást nyújtunk minden olyan tevékenységhez, amely felszabadítja az egészség érdekében tevékenykedık és érintettek energiáit, hogy a férfiak, nık, gyerekek és kisebbségi csoportok sajátos igényeit is ki lehessen elégíteni. Vállaljuk, hogy az önkormányzati programokban arra törekszünk, hogy maximáljuk az egészség területén megjelenı többletértéket. Ennek érdekében rendszeresen kiértékeljük tevékenységünk egészségre gyakorolt hatását. A helyi önkormányzat minden részlege fontos szerepet játszik az egészséggel kapcsolatos programok megvalósításában. Átláthatóság, elszámoltathatóság – minden mozzanat, tevékenység dokumentációját az eljárásrendeknek megfelelıen végezzük. Mindenki számára elérhetı módon láthatóvá tesszük az egészségterv mőködését, az egyéni vállalások teljesülésérıl a közösségnek beszámolunk. Nyilvánosság, információáramlás biztosítása – ennek érdekében egy idıben használjuk az egyes célcsoportok, a település, illetve igény esetén a kistérség információs csatornáit, eszközeit. A programoktól és célcsoportoktól függıen alkalmazzuk a „szájhagyomány-t”, a faliújságot, hirdetı-táblákat az on-line, az írott-, nyomtatott sajtót, médiát is, különös tekintettel a Dunabogdányi Híradó havi újságot, a www.dunabogdany.hu portált, az intézmények és egyesületek honlapjait. Pozitív példák, megerısítések tiltások helyett: A hatékony stratégiák már nem elsısorban a kockázati tényezık ellen intéznek támadást, korlátozást és tiltást. Pozitív és modern kommunikációs technikákkal célzott üzeneteket fogalmaznak meg, célcsoport specifikus minták bemutatásával, a felvilágosítást saját élményő gyakorlattal is kiegészítı ismereteket továbbítanak a tudatos, egészségesebb választások és egyéni döntések támogatására. Megfigyelés és értékelés: Az Egészségterv nyomán megszervezett tevékenységek hatását rendszeresen figyelemmel kísérjük annak érdekében, hogy maguk a folyamatok és az eredmények is a célok tükrében kerüljenek kiértékelésre. Szakmai szervezetek segítségével értékeljük, monitorozzuk programjainkat, illetve átfogó egészséghatás vizsgálatot végzünk. Eredményeinket, hatásos módszereinket közreadjuk és népszerősítjük, hogy azok számára, akik ezt célul tőzik ki, segítsük az életminıség javítása érdekében tett erıfeszítéseiket. Esélyegyenlıség: Arra törekszünk, hogy minél nagyobb arányban vonjuk be a programokba a leghátrányosabb helyzető célcsoportokat, javítsuk a programokban való részvételi arányukat. Az esélyegyenlıséget nagymértékben segíti, hogy a szolgáltatások térítésmentesek. A célcsoportok konkrét meghatározása során beazonosítjuk azokat a kommunikációs csatornákat és szokat a módszereket is, amelyekkel e célcsoportok a legmagasabb arányban elérhetık és bevonhatók. Fenntarthatóság: az akciók, programok tervezésekor is már szem elıtt tartjuk azt, hogy miként lesz az fenntartható a pályázati források megszőnése után és arra törekszünk, hogy a célcsoport igényeinek megfelelı szolgáltatásokat hosszú távon fenntarthassuk. Feltétlenül támogatjuk az egészség és fenntartható fejlıdés alapelveinek megvalósítását. Ezek a keretek kölcsönösen megerısítik egymást, közelebb hozzák

43


egymáshoz az egészséggel és fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos célokat. A fenntartható fejlıdés összekapcsolja az oktatás, infrastrukturális fejlesztés (beleértve a közlekedést és közérdekő fejlesztéseket) irányelveit, támogatja a vállalkozásokat, munkahelyet teremt, növeli a jóllétet és óvja a környezetet. Helyi szinten, de átfogó szemléletmódnak megfelelıen célunk fenntartani a fejlıdést, segítve a gyengéket, elısegítve a nemek és etnikai csoportok egyenrangúságát, javítva a városban élık életminıségét. Stratégiánk a feltárt helyzetelemzésre, problématérképre, egészségképre épül. A változás eredményességének kulcsa, hogy jól definiáltak legyenek a problémák, a célok, az alkalmazott módszerek. Törekszünk a több területet egyszerre bevonó és több területre ható (komplex) megközelítésekre. A döntéshozók és a célcsoportok egyaránt motiváltak legyenek a megvalósításban, az aktív részvételben. A feladatok tervezése, végrehajtása során figyelembe vesszük a helyi szinten rendelkezésre álló a humán-, infrastruktúra, és anyagi erıforrásokat, a már futó fejlesztési programokat. Az egészségtervben nevesített cselekvési programjainkkal, tevékenységeinkkel az egészségfejlesztés szempontjából legfontosabb 5 célterületre (1) Egészséget támogató társadalompolitika, 2) Egészséget támogató környezet, 3) Helyi közösségi erıforrások mobilizálása, 4) Egyéni készségek fejlesztése, 5) Az egészségügyi ellátórendszer orientációja) egy idıben, különbözı eszközökkel és formában kívánunk hatást gyakorolni, hogy növeljük a tervezett hatások elérésének esélyé, lehetıségét.

Rövidtávú, konkrét céljaink – 2011-2012 1. Az önkormányzat, a település intézményei, civil szervezetei, célcsoportjai igényeinek, fejlettségi szintjének, közös értékeinek, lehetıségeinek, céljainak, prioritásainak összehangolása. 2. A kiinduló adottságok, „erıforrás-térkép”, lehetıségek, reális felmérése - települési egészségterv elkészítése. 3. Élményt, közösséget nyújtó, minden célcsoportot megszólító rendezvények megvalósítása: • Egészségnap a település lakosai számára • Zenebölcsi foglalkozások kisgyermekek és szüleik számára • Úszásoktatás, gyógytorna-foglalkozások

programok,

4. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek bıvülése az életkorhoz és a tanulmányokhoz igazodva: • iskolai drog-alkohol prevenciós foglalkozások • iskolai szexuális felvilágosító, egészségnevelı program • a biztonságos szexuális élettel kapcsolatos információkat közlı honlap tartalomfejlesztés • iskolai elsısegély foglalkozások megtartása • az elsısegély-foglalkozásokhoz szükséges eszközök beszerzése 5. Partnerségi együttmőködési megállapodások a célcsoport tagjai egészségének érdekében - aktív együttmőködések az egészségfejlesztésben érdekelt szervezetek között.

Középtávú céljaink – 2011-2013 1. Az egészséget szolgáló egyéni magatartásminták és közösségi értékek elterjesztésével a településen élık egészségének, életminıségének javítása.

44


2. Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek leszünk megelızni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát, az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése, a település személyi és tárgyi környezete váljon alkalmassá az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására, elısegíteni lakosság (egyének, családok) egészségfejlesztési attitődjének, magatartásának, életvitelének kialakulását. 3. A népegészségügyi szempontból jelentıs egészség-kockázati tényezık befolyásolása. 4. Az életminıség és az egészség váljon „rendezıelvvé”, és támogassa a színtéren élıket, ennek érdekében a megalapozott (egészség) tervekre épülı egészséget támogató döntéshozatali gyakorlat arányának emelkedése. 5. A közösség vezetıi és véleményformálói egészségtudatos szemléletének alakítása az egészség, mint prioritás erısítése érdekében. 6. Az egészségügyi szereplık fokozott részvétele az egészségfejlesztési, egészségmegırzési programokban. 7. Az egészségfejlesztés színtereinek és eszközeinek biztosítása a projekt idıtartamán túl is.

Globális, hosszú távú céljaink – 2011-2015 1. A település társadalmi, gazdasági, környezeti feltételeinek javítása az egészségre gyakorolt kedvezıbb hatás érdekében. 2. A településen élık egészségének, életminıségének, esélyegyenlıségének javítása. 3. Fenntartható erıforrások (pl.: egészséget támogató települési politikák, fejlesztések, közös gondolkodás, közösségi cselekvések) biztosítása, az egészségfejlesztés színtereinek és eszközeinek biztosítása a projekt idıtartamán túl is. Céljainkat a EQUIHP egészségfejlesztési programok minıségnek értékelését és fejlesztését elısegítı módszertan, módszertanban javasolt „Megvalósíthatóság” és „Relevancia” szempontok alapján is megvizsgáltuk. • A megvalósíthatósági szempontok vizsgálata alapján a projekt közvetlen célja hozzájárul a tágabb települési célok megvalósulásához. A terv alátámasztja, hogy valóban annyi eszköz kell a projekt megvalósításához, amennyi a tervben nevesítésre került. • A külsı feltételek szinte teljes körően meghatározásra kerültek. A feltételek megvalósulási valószínősége elfogadható mértékő. A megvalósításhoz szükséges elıfeltételek realisztikusak. Az eredmények részben a célcsoportnak nyújtott szolgáltatások révén valósulnak meg. A projekt közvetlen céljai az eredmények megvalósulása révén részben teljesülnek. Figyelembe vettünk minden lehetséges meghatározó külsı feltételt. • A relevanciavizsgálat alapján megfelelıen történt a problémák meghatározása, a tágabb célok szintjén egyértelmő, hogy a projekt közösségi szinten is fontos a település számára, a projekt céljai a célcsoportok számára valódi elınyöket, hasznokat

45


biztosítanak, ezek az eredmények szükségesek az életminıség javulása érdekében, a beavatkozás lehetıség szerint kellıen összetett, egymásra épülı, pontosan meghatározott. A projektbıl származó elınyök és a felhasznált költségek arányára vonatkozóan nincsenek olyan egészséggazdasági számítások, tanulmányok, amelyekre támaszkodva a „költséghatékonyság” óvatosan, de megbecsülhetı lenne. Az egészségterv és az éves cselekvési programok célcsoportjai 1. A teljes pályázati program és a települési egészségterv célcsoportját a Dunabogdányban élı, tanuló és dolgozó lakosság adja, ezen belül az egyes programelemek különbözı célcsoportra (pl. családok, gyermekek, stb.) fókuszálnak. 2. A projekt megvalósításának - külsı és belsı - érintettjei: • A bölcsıdés korosztály, az óvodások, általános iskolások, a gyerekek szülei, családtagjai, gondozásukban, ellátásukban részt vevı szakemberek. • A települési és kisebbségi önkormányzat, melyek aktív részt vállalnak az egészségterv elkészítésében és a tervezett programok lebonyolításában, szervezésében. • A település egészségügyi ellátását biztosító szakemberek, akik elfogadottságuk, elismertségük és aktivitásuk révén hozzájárulnak a programok megvalósításának sikeréhez. • A településen mőködı beteg- és civil szervezetek, közösségek, melyek számára helyszín, bemutatkozási lehetıség nyílik az egészségnapon.

• Azok az egészségügyi szakemberek, külsı szakértık, és aktivisták, akik az egészségterv elkészítésében, valamint az akcióprogramok lebonyolításában részt vállalnak, s ez által fejlesztik a település lakosságának ismereteit, képességeit és készségeit, formálják attitődjüket.

Éves Cselekvési terv/Beavatkozási terv Cselekvési Tervünkben azok a tevékenységek, problémamegoldások szerepelnek, melyek megfelelnek a stratégiai irányoknak és aktuális helyzetünk, adottságaink ismeretében egy év alatt megvalósíthatóak. Kezdetben igyekszünk csak olyan problémához nyúlni, melynek megoldását a rendelkezésre álló idı-technikai és humán feltételek, valamint források lehetıvé teszik. A Cselekvési program megvalósításához nagymértékben az elnyert TÁMOP-6.1.2. forrás biztosítja a pénzügyi kereteket. Az éves cselekvési terv olyan tevékenységeket tartalmaz, melyek • az egészséges életmóddal összefüggı ismeretek bıvülését, a készségek fejlesztését, attitődformálást, valamint az öntevékenységre ösztönzést szolgálják • javítják a gyerekek egészséges életmódot támogató lehetıségeit és több közös programlehetıséget biztosítanak • megvalósíthatóak • relevánsak a detektált problémákkal

STRATÉGIAI CÉLJAINK A testi-lelki egészség, mint érték hangsúlyos megjelenítése

2011-2012. évi operatív feladatok a stratégiai célok érdekében települési egészségnap a település teljes lakosai számára

46


A saját és a közösség egészségért érzett felelısség és aktivitás növekedése

zenebölcsi foglalkozások kisgyermekek és szüleik számára

Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, tudásanyag fejlıdése Iskolai programok: helyi szakemberek felkészítése az módszertan kidolgozása külsı szakértık egészséges életmóddal segítségével, pedagógusok felkészítése az kapcsolatos ismeretek, tudásanyag ismeretek átadására átadására Alkohol- és drogfogyasztás megelızése

drog –alkohol prevenciós foglalkozások

Biztonságos szexuális életre nevelés

szexuális felvilágosító, egészségnevelı foglalkozások honlap-tartalomfejlesztés

Baleset-megelızési ismeretek bıvülése

elsısegélynyújtási-, és balesetmegelızési foglalkozások

gerincdeformitásos, asztmás, elhízott gyerekek számának csökkentése

úszásoktatás, gyógytorna foglalkozások

Dunabogdány Egészségterv ciklikus mőködtetése elkészítése, fejlesztése Partnerségi kapcsolatok kialakulása az egészségfejlesztés érdekében

település egészségtervének elektronikus terjesztése,

Partnerségi együttmőködési megállapodások a célcsoport tagjai egészségének érdekében

A megvalósítás elsı lépéseként szakértık bevonásával elkészítjük a települési egészségtervet. Az egészségterv elkészítése során kiemelten kezeljük jelen pályázati program további 3 évre szóló fenntarthatóságát. Az egészségterv részeként elkészül a részletes helyzetfelmérés, a helyi erıforrások és lehetıségek széleskörő feltérképezése, a helyi partneri együttmőködések bemutatása. Az elkészítésébe bevonjuk a település egészségügyi szolgáltatóinak és oktatási, kulturális intézményeinek képviselıit, a kisebbségi önkormányzatot és a civil szervezeteket, hogy valóban testreszabott, a helyi lehetıségekhez és igényekhez igazodó egészségterv születhessen. A cselekvési programok megvalósításában szintén számítunk elkészítésében résztvevıkre, közülük is elsısorban a helyben Dunabogdányban dolgozó szakemberekre, támogatókra, segítıkre.

az egészségterv élıkre, illetve a

Programunk nagyrendezvénye a teljes lakosságnak szóló, valamennyi célcsoportok megszólító egészségnap lesz, ahol színteret biztosítunk az egészséggel kapcsolatos interaktív kommunikációnak, az ismeretek bıvítésének a képességek és készségek fejlesztésének, a mozgásnak és a közösség formálásnak egyaránt.

47


Az életmódprogramjaink egy része a mozgást helyezi elıtérbe (iskolás úszás, gyógytorna), míg másik része az ismeretek bıvítését, képességek és készségek fejlesztését célozza (iskolások dohányzás-, alkohol- drogprevenciós valamint szexuális életre való felkészítı foglalkozásai, elsısegély nyújtási program).

48


Az Éves Cselekvési Tervben megvalósuló konkrét programokat, azok céljait, a bevont célcsoportok tervezett nagyságát, a várt eredményeket a következı oldalakon található táblázat tartalmazza:

49


elérendı cél

tervezett tevékenység

várt eredmény/változás

mérıeszköz, mérés

mérésbe vontak köre

- a célcsoport aktivizálása, a programon való aktív részvétel

- jelenléti ív alapján a résztvevık regisztrálása - kérdıíves elégedettség mérés

programokon résztvevık

Egészségnap a település lakosai számára




A testi-lelki egészség, - zenebölcsi mint érték hangsúlyos foglalkozások megjelenítése kisgyermekek és szüleik számára



programokon résztvevık (felnıttek)

- a célcsoport aktivizálása, a programokon való aktív részvétel


programokon résztvevık (felnıttek)

A testi-lelki egészség, Egészségnap a mint érték hangsúlyos település lakosai megjelenítése számára



- zenebölcsi foglalkozások kisgyermekek és szüleik számára

elvárt célérték - összesen 100 fı részvétele - 75 %-os elégedettségi eredményesség (eredményességi kritérium: résztvevık 75 %-a elégedett) - összesen 100 fı részvétele - 75 %-os elégedettségi eredményesség (eredményességi kritérium: résztvevık 75 %-a elégedett) - alkalmanként 10 fı (összesen 34 alkalom) részvétele - 75 %-os elégedettségi eredményesség (eredményességi kritérium: a rendszeresen résztvevık 75 %-a elégedett) - alkalmanként 10 fı részvétele - 75 %-os elégedettségi eredményesség (eredményességi kritérium: a rendszeresen résztvevık 75 %-a elégedett)

51


várt eredmény/ változás


Iskolai drog-alkohol prevenciós foglalkozások

- a célcsoport aktivizálása, a programokon való aktív részvétel - ismeretbıvülés a résztvevık körében

- jelenléti ív alapján a résztvevık regisztrálása - ismeretbıvülést mérı bemeneti és kimeneti kérdıív

Biztonságos szexuális életre nevelés

Iskolai szexuális felvilágosító, egészségnevelı program

- a célcsoport aktivizálása, a programokon való aktív részvétel -ismeretbıvülés a résztvevık körében

- jelenléti ív alapján a résztvevık regisztrálása - ismeretbıvülést mérı bemeneti és kimeneti kérdıív

Elsısegélynyújtási és Balesetmegelızési ismeretek bıvülése

Iskolai elsısegély foglalkozásokhoz szükséges eszközök beszerzése, foglalkozások megtartása

- a célcsoport aktivizálása, a programokon való aktív részvétel -ismeretbıvülés a résztvevık körében

- jelenléti ív alapján a résztvevık regisztrálása -ismeretbıvülést mérı bemeneti és kimeneti kérdıív

elérendı cél



elvárt célérték


-alkalmanként legalább 20 fı részvétele (6 alkalom) -75%os eredményesség (eredményességi kritérium: a résztvevık legalább 75%nak témával kapcsolatos tudása gyarapodik)


-alkalmanként legalább 20 fı részvétele (6 alkalom) -75%-os eredményesség (eredményességi kritérium: a résztvevık legalább 75%nak témával kapcsolatos tudása gyarapodik)


-alkalmanként legalább 20 fı részvétele (6 alkalom) -75%-os eredményesség (eredményességi kritérium: a résztvevık legalább 75%nak témával kapcsolatos tudása gyarapodik)

Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek, tudásanyag fejlıdése az iskolások körében Alkohol- és drogfogyasztás megelızése

52


elérendı cél

Gerincdeformitásos, asztmás, elhízott gyerekek számának csökkentése


Úszásoktatás, gyógytorna foglalkozások

várt eredmény/ változás


- jelenléti ív - a célcsoport alapján a aktivizálása, a résztvevık programokon való aktív regisztrálása részvétel - egészségi állapot -egészségi állapot önértékelési be- és önértékelés pozitív irányú kimeneti kérdıív elmozdulása - egészségmagatartás egészségmagatartá pozitív irányú elmozdulása si bemeneti és kimeneti kérdıív



Iskolába járók egészségmagatartásának Biztonságos szexuális javítása Az egészséges életmóddal élettel kapcsolatos kapcsolatos ismeretek Az egészség, mint érték információkat közlı bıvülése hangsúlyos megjelenése honlap tartalomfejlesztés Biztonságos szexuális életre nevelés Partnerségi kapcsolatok kialakulása az egészségfejlesztés érdekében

Egészségterv ciklikus mőködtetése

Partnerségi Aktív együttmőködések az együttmőködési Együttmőködési egészségfejlesztésben megállapodások a megállapodások érdekelt szervezetek célcsoport tagjai száma között egészségének érdekében Dunabogdány Községi Az egészségterv céljai és Önkormányzat a cselekvési terv lényeges A programokon résztvevık körében egészségtervének pontjai ismertté válik a elkészítése, elektronikus célcsoport tagjainak felmérés terjesztése, fejlesztése körében

elvárt célérték -alkalmanként legalább 10 fı részvétele (78 alkalom) -75%-os egészség állapot önértékelési eredményesség (eredményességi kritérium: a foglalkozásokon rendszeresen résztvevık 75%-nál az egészségi állapot önértékelés be- és kimeneti kérdıívek alapján pozitív irányú elmozdulás

publikált honlap tartalom (I/N)

Együttmőködık köre

1 db együttmőködési megállapodás

Programokon résztvevık

53


A hátrányos helyzető célcsoportok bevonása A hátrányos helyzető célcsoportok bevonását az esélyegyenlıség megteremtésével érhetjük el, amelynek a célja, hogy minden dunabogdányi lakos hozzáférjen a programokhoz. Ezt egyfelıl lehetıvé teszi a TÁMOP-6.1.2-es pályázati forrás, amelynek köszönhetıen a programok ingyenesen biztosíthatóak a lakosság számára. Az iskolai programok (Iskolai drog-alkohol prevenciós foglalkozások, szexuális felvilágosító, egészségnevelı program, elsısegély program) esetében biztosított a programok elérése, elérhetısége a hátrányos helyzető gyermekek részére is, hiszen az intézményben valósulnak meg a foglalkozások. A gyógy úszás, gyógytorna foglalkozásokat az óvodába, iskolába járó dunabogdányi gyerekek veszik igénybe. Mivel az uszoda közel van az intézményekhez, a fizikai megközelítés nem igényel külön intézkedést. Az egészségnap és a zenebölcsi megszervezésekor e szempontból a lakossági kommunikáció lesz a legfontosabb feladatunk, amelynek célja, hogy minél többen értesüljenek a lehetıségrıl és vegyenek részt a programokon, illetve rendezvényen. A szokásos helyi csatornákon (honlap, helyi újság, plakátok, szórólapok elhelyezése a közintézményekben) túl a civil szervezeteket külön értesítjük a programról, rendezvényrıl, és kérjük segítségüket, hogy az információkat továbbítsák a lakosság felé, és ösztönözzék a részvételt. A programok idıpontját úgy határozzuk meg, hogy a célcsoport számára minél optimálisabb legyen (pl.: zenebölcsi esetében a kisgyermekek napi ritmusának megfelelıen ne essen a délutáni altatás idıpontjára, az iskolai, óvodai nap vége és a gyógy úszás kezdete között ne teljen el túl sok idı, mert a gyerekek hazamennek, hazaviszik ıket a szülık, az egészségnap ne ütközzön más rendezvénnyel stb.).

Visszacsatolás, eredmények nyomon követése, értékelése a program során Az elért eredmények nyomon követése az egyik legfontosabb és kritikus tevékenysége az egészségfejlesztési programoknak, mégis gyakran a pályázatok kiírások nem biztosítanak hozzá kellı idıt, szakembert és forráslehetıséget. A monitoring a cselekvési program megvalósítása során történı folyamatos adatgyőjtésen alapszik, mely alapján a monitorozást végzı vizsgálja a program elırehaladását a kitőzött célok viszonylatában. Az egészségfejlesztés olyan folyamat, melyben a szereplık részvétele, visszajelzései alapján folyamatosan fejlıdnek, változnak/változhatnak a konkrét tevékenységek, programok, azok szervezési szempontjai, megvalósítási körülményei módjai. Az elızetes terveket a tapasztalatok, eredmények tükrében és a változó feltételeknek, körülményeknek megfelelıen folyamatosan felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat és korrekció csak akkor tud javítani, ha megfelelı adatokra, tényekre, megfigyelésekre épül, ez biztosíthatja, hogy a lehetıségekhez és szükségletekhez való közelítése folyamatosan javuljon. Tevékenységeink eredményességét, mérni, értékelni szükséges ahhoz, hogy a kötelezıen vállalt indikátorok elérése megtörténjen a vállalt határidıre. Az egészségfejlesztés rövidtávon közvetlen pénzügyi haszonnal nem jár, de nagyon fontos annak bemutatása, hogy melyek azok az elınyök, eredmények, melyek miatt ezt a tevékenységet érdemes végezni, fenntartani, fejleszteni. A Programok belsı folyamatmonitorozásának konkrét, jól meghatározott célja, hogy:

55


1. a megvalósítás során felmerülı problémák, nehézségek ellenére is a megfelelı korrekciókkal, a program a tervezettnek megfelelıen optimális eredménnyel megvalósuljon, 2. ellenırizzük, hogy az erıforrások oda kerültek-e ahová szántuk, szükség van-e módosításokra, erıforrás-átcsoportosításra, 3. visszajelzéseket kapunk, hogy céljainkat elértük-e, megvalósulásukban milyen úton haladunk, 4. felhívja a figyelmet a céloktól való eltérésekre, 5. lehetıvé teszi a beavatkozást, 6. az értékeléshez és a további tervezéshez tényeket, adatokat szolgáltat. A számszerő eredmények segítségével képesek vagyunk a visszacsatolására és a szükséges beavatkozási pontokon a módosításra. A visszacsatolásnak, értékelésnek értelme - túl a vállalt indikátorok teljesítésének igazolásán -, hogy a tevékenységek mennyiségi adatainak és minıségi mutatóinak módszeres győjtése és az eredmények (esetleg kudarcok) feldolgozása rendkívül hasznos információt, tapasztalatot eredményeznek, melyek: 1. egy része azonnal felhasználható az aktuális tevékenység során esélyt adva a korai beavatkozásra, 2. másik része a jövıben jelent felhasználási lehetıséget, hogy esetleg mit kell másképpen megoldani, 3. a tapasztalatok más szereplık számára is hasznosak lehetnek hasonló tevékenységeik tervezésében, megvalósításában, 4. a döntéshozóknak pedig azt mutatja meg, hogy a felhasznált források jó célt szolgáltak és eredményre vezettek-e? Indikátorok Az Éves Cselekvési Program, valamint a fenntartási idıszak mennyiségi indikátorai megegyeznek az elnyert pályázat kötelezıen vállalt indikátoraival, az elsı év mérései ezek idıarányos teljesülésére irányulnak. A vállalt eredményeket az elsı év tapasztalatai alapján a 2012. évi felülvizsgálat során kerülnek az indikátorok módosításra. A megvalósítás, illetve a fenntartás táblázatokban foglaljuk össze: Mutató neve

Egészségfejlesztési programok száma a fenntartás során Létrejövı partnerségi együttmőködések száma A programokba bevont résztvevık száma A programokon eredménnyel résztvevık aránya

során

elérendı

eredményeket

az

alábbi

Mutató típusa

Mértékegység

Mutató forrása

Induló érték

2011

2012

2013

2014

kimenet

db

PFJ

0

5

10

15

20

kimenet

db

PEJ

0

0

1

1

1

kimenet

fı

ZPEJ

-

-

200

-

-

eredmény

%

ZPEJ

0

0

75

-

-

56


A mennyiségi és minıségi indikátorok teljesülése mellett számtalan tapasztalatra teszünk szert, melyek segítségével mind a tervezés, mind a megvalósítás során eredményesebbek lehetünk.

Kommunikáció, egészségkommunikáció A teljes program és az egészségterv megvalósítása során nagy jelentısége van egyrészt mind a célcsoportok, mind a lakosság folyamatos tájékoztatásának, a széleskörő nyilvánosság biztosításának. A belsı kommunikációnk legfıbb célja, hogy a célcsoportjaink, a megvalósításban részt vevı szakemberek részletesen megismerhessék a programokat, illetve az érintetteknek minél szélesebb lehetıséget biztosítsunk a programokon való aktív részvételre. A külsı kommunikációnk célja egyrészt helyi kezdeményezésünk, programjaink, tapasztalataink, eredményeink bemutatása a település lakosságának, illetve az ország bármely pontján érdeklıdıknek. Célunk továbbá, hogy felhívjuk a kistérségben élık figyelmét a kezdeményezésünkre, és jó példával elıl járva ösztönözzük a többi települést is hasonló programok megvalósítására. Ez messzemenıen összecseng a TÁMOP pályázat kommunikációs céljaival, melyet az alábbi táblázat szerint, a tájékoztatási követelményeknek megfelelıen valósítunk meg: A tájékoztatás során használt publikációs eszközök √ Eszköz Igen „C” típusú tájékoztatási tábla Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Nyitórendezvény Záró rendezvény Sajtótájékoztató, Sajtóközlemény, sajtóhirdetés Szórólap, vagy egyéb nyomdai kiadvány Egyéb: fotódokumentáció

√ √ √ √ √ √ √ √

Célérték (darab) 1 2 1 1 2 2 530 3

A célcsoportok elérése érdekében folytatott kommunikáció A célcsoportok eredményes bevonása érdekében szükség van az élı és aktív partneri együttmőködések ápolására, illetve újak kialakítására. Nagyon fontos együttmőködı partnernek tekintjük községünk közszolgálati intézményeinek vezetıit, munkatársait, az intézmények célcsoportjait (óvódásokat, iskolásokat, szüleiket, idıseket, rokonaikat, stb.). Mivel a konkrét programok jelentıs része az intézményrendszerekben valósul meg, ezért mind a programok kidolgozásában, mind megvalósításában elengedhetetlen a szakmai együttmőködés. A megfelelı kapcsolat segít a célcsoportok elérésében, motiválásában, programokba való bevonásában. Dunabogdányban aktív közösségi és civil élet zajlik. A civil szervezetek képviselik tagjaik érdekeit, jelen vannak a település napi életében, szerepet játszanak

57


fejlıdésében. Ezért a településen megtalálható civil szervezetekkel együttmőködés is nélkülözhetetlen és hasznos a program szempontjából.

való

A tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása érdekében a jól bevált és kedvelt kommunikációs csatornáinkat (www.dunabogdany.hu, Bogdányi Híradó, Danubia Tv) használjuk elsısorban. Szoros együttmőködést kívánunk megvalósítani a Német Nemzetiségi Önkormányzattal is, mert velük együtt hatékonyabban tudjuk bevonni a német nemzetiségi célcsoportokat is. Együttmőködést kívánunk kialakítani a településünkön és a térségben már futó pályázatok megvalósítóival, szakértıi csoportjaival, szakmai intézményeivel. Ezen együttmőködések célja a helyi erıforrások hatékonyabb felhasználása, a különbözı partnereknél meglévı tudások, lehetıségek közös és kölcsönös használta, a célcsoportok bevonása, motiválása, folyamatos visszajelzések győjtése, értékelése, stb. a program minél eredményesebb megvalósítása érdekében. Az így megvalósuló együttmőködések a pályázati támogatásból pénzügyi forrást nem igényelnek. A pályázatban egy aláírt együttmőködési megállapodás formális meglétét vállaltuk. A programokon, rendezvényeken részt vevık felé irányuló kommunikációs alapelveknek tekintjük a következıket: elfogadás, függetlenség, partneri viszony, érzések és a társadalmi, kulturális különbségek figyelembe vétele. Az elfogadás azt jelenti, hogy a program vezetıje tudja, hogy a résztvevıknek eltérıek lehetnek a nézeteik, ismereteik, meggyızıdéseik, és ezekkel a különbségekkel tisztában kell lenni, és tiszteletben kell tartani. A függetlenség a résztvevık támogatása abban, hogy nagyobb kontrollra tegyenek szert az egészségük felett. A partneri viszonyban, a bizalom, a nyíltság dominál és a program valamennyi szereplıje együttmőködik az egészségfejlesztési célok megvalósítása érdekében. Az egészséggel kapcsolatos ismeretekben, attitődökben és viselkedésben kialakuló változások elısegíthetıek, ha az emberek jó véleménnyel vannak magukról. Ezért fontos, hogy az egészségre káros magatartások következményei morális megítélés nélkül kerüljenek megbeszélésre. A Nyilvánosság biztosítása kötelezıen elvárt feladat a projekt megvalósítása során. Az 50 millió forint alatti támogatási összegek esetén a III. számú kommunikációs csomag megvalósítása és C-típusú tájékoztatótábla kötelezı. A tevékenység célja: a célcsoportok, valamint a helyi nyilvánosság, lakosság átlátható és egyértelmő tájékoztatása arról, hogy projektünk európai uniós támogatásból valósul meg. Figyelembe véve, hogy települési/helyi programok megvalósítására kerül sor, a közvetlen célcsoportok, valamint a lakosság tájékoztatását tartjuk elsıdleges feladatunknak. A tájékoztató tábla elhelyezésére a Pályázó székhelyén kerül sor. A nyilvánosság biztosítását a kistérségi/helyi lapok, a kistérségi/települési honlapok adta lehetıségeken keresztül szeretnénk megvalósítani. Fotódokumentáció a sajtóeseményeken, illetve a foglalkozásokon, rendezvényeken készül. Információs anyagok (szórólapok, plakátok) készülnek a projekt kezdetén, a megvalósítás során, valamint a projekt eredményeinek publikálásaként a projekt zárásakor. Az ünnepélyes projekt zárórendezvényre a sajtó nyilvánossága elıtt kerül sor.

58


Fenntartási terv Dunabogdány Község Önkormányzata elkötelezett az egészségesebb és élhetıbb feltételek és lehetıségek megteremtése iránt. Fontos a saját erıforrások újragondolása, reális számbavétele. Egy közösség alapú program legfontosabb erıforrása maga a közösség - a közösség tagjainak ötletei, motivációja, aktivitása, a megvalósításban való tevıleges közremőködés. Egy közösségalapú programot annak újszerő, érdekes jellege, a tervezıinek és megvalósítóinak tenni akarása, elkötelezettsége viszi tovább. A fenntarthatóságot szolgálja a programban résztvevık szakmai ismereteinek bıvítése, fejlesztése, hiszen a program megvalósítása során megszerzett ismereteik, készségeik és képességeik lehetıvé teszik, hogy külsı elıadók helyett saját maguk vegyenek részt az egészségnevelési-, fejlesztési feladatok ellátásában. A fenntarthatóság tervezése során a pályázatban megvalósított programelemek ismételhetıek, „hagyománnyá" fejleszthetık. Ha a programunk jó, sikeres, akkor a résztvevık maguk is sokat fognak tenni annak érdekében, hogy az megismételhetı legyen. A programot a közösség tagjai akkor érzik jónak, sikeresnek, ha az meglévı szükségleteikre épül: például tudásvágyukat elégíti ki, a közösség tagjai számára fontos kérdésekre ad választ, teret enged kezdeményezéseiknek. A település kiemelt fontosságú színtér, ahol a környezeti, gazdasági, szociális és egészségi célkitőzésekkel kapcsolatos irányelveket együttesen kell megvalósítani. A képviselı-testület tagjai támogatják az egészség és fenntartható fejlıdés alapelveinek megvalósítását. Ezek a keretek kölcsönösen megerısítik egymást, közelebb hozzák egymáshoz az egészséggel és fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos célokat. A fenntartható fejlıdés összekapcsolja az oktatás, infrastrukturális fejlesztés (beleértve a közlekedést és közérdekő fejlesztéseket) irányelveit, támogatja a vállalkozásokat, munkahelyet teremt, növeli a jóllétet és óvja a környezetet. Alapvetı része a programnak a széleskörő lakossági összefogás, mely elıkészíti a meghirdetett egészségfejlesztési programok lakosság általi befogadását és a hátrányos helyzető csoportok hozzáférésének fejlesztését. A kialakult partneri összefogás hosszú távon megmaradhat. A megvalósított programok a hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek az elsajátított ismereteiket alkalmazni tudják, ezek alapján hatékony döntéseket hozzanak az egészségük védelme érdekében. Jó gyakorlatok településen, kistérségen belüli és kívüli megosztása, átadása, kicserélése. A pályázat megvalósításával erısíteni szeretnénk a helyi aktivitást, önszervezıdést, mely a programok továbbélését teszi lehetıvé, s hozzájárul újabb helyi közösségek létrejöttéhez. Ehhez járul hozzá, hogy az önkormányzat a programok megvalósításának helyszíneit továbbra is biztosítani tudja. A program megvalósítása során megvásárolt eszközök a projekt idıszak után legalább 3 évig - sıt reményeink szerint ezt követıen is - a községi egészségfejlesztés szolgálatában állnak majd.

59


Felhasznált dokumentumok: • • • • • •

• • •

• • • • • • • •

Helyi építési szabályzata és szabályozási terve, 2005. Dunakanyar-Pilis Fejlesztési Koncepció, 2005. Dunabogdány Településszerkezeti Terve Együttmőködési megállapodás Dunabogdány Község Önkormányzata és a Német Kisebbségi Önkormányzat Dunabogdány között Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv, 2008. Helyzetelemzés a Szentendre Kistérség lakosságának egészségi állapotáról, 20042008. – ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete Egészségfejlesztési Osztály (Nemfertızı betegségek Epidemiológiai Csoportja) Dunabogdányi Általános Iskola Grund- und Hauptschule és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény pedagógiai programja 2010. Dunabogdány Község Önkormányzatának gazdasági programja 2011-2014 (rövid összefoglaló Dunabogdány településfejlesztési projektje helyi elfogadottságának erısítését szolgáló kommunikációs aktivitás alapvetı elemei és tematikái a KMOP-5.2.1/A-09-2009-0002) c. projekthez kapcsolódóan (MultiPly Consulting Kft., 2010. március-augusztus) 2010. ÁNTSZ gyermekorvosi jelentés 2010-11. évi iskolai védınıi jelentés 2010-11. évi óvodai védınıi jelentés 2010-11. tanév gyermekorvosi jelentés 2011. novemberi védınıi jelentés 2012. évi dunabogdányi eseménynaptár Szentendrei Munkaügyi Kirendeltség 2011.október 31-i Dunabogdányra vonatkozó adatai Egészségterv elkészítéséhez adatszolgáltatás, észrevételek, vélemények 2011. december: Pályi Gyula polgármester, Dr. Németh József jegyzı, Hímer Andrásné (demográfia), Szabóné Trapp Éva (gazdasági helyzet), Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület (szakápolási szolgálat, fogyatékkal élık), Dr. Kovács Tibor gyerekorvos, Leschinszky Krisztina védını, Német Nemzetiségi Óvoda Kindergarten, Dunabogdányi Általános Iskola Grund- und Hauptschule, Bán Tamás, Munkaügyi Központ.

60

Dunabogdány Község Egészségterve (2012. január)

Recommend Documents