eg ed .hu
DUGONICS ANDRÁS
.sk
-sz
SZEGEDI MONOGRÁFIÁJA
SAJTÓ ALÁ
DÖME.
ek
on
yv
tar
LUGOSI
RENDEZTE:
S Z E G E D , 1929.
KIADTA ÉS NYOMTA A SZEGEDI HÍRLAPKIADÓ ÉS NYOMDAVÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.
ed
eg
-sz
sk
tar .
yv
on
ek
.h u
eg ed .hu
DUGONICS ANDRÁS
tar .sk
-sz
SZEGEDI MONOGRÁFIÁJA
SAJTÓ ALÁ
RENDEZTE:
DÖME.
ek on
yv
LUGOSI
S Z E G E D ,
1929.
KIADTA ÉS NYOMTA A S Z E G E D I HÍRLAPKIADÓ ÉS NYOMDAVÁLLALAT RÉSZVÉNYTÁRSA S Á G .
-sz
.sk
yv tar
ek on eg ed .hu
.hu ed eg
ek
on yv
tar
.sk
-sz
Analecta azoknak a köteteknek g y ű j tőneve, amelyek vegyes kéziratokat tartalmaznak. Nem szokatlan ez a régi időben, amikor a kéziratokból kevés került m é g nyomdafesték alá, a régi írók összegyüjtögették életük során irt apróbb ta nulmányaikat és jegyzeteiket s azokból köteteket formáltak a maguk gyönyörűségére és az utókor számára. Különösen sok analecta maradt a szerzetesirók után. Dugonics Andrásunk után leg alább negyven analecta kötet maradt, de ezeknek alig negyedrészét ismerjük, a többi m é g ismeretlen helyeken lappang. E kötetek egy példányát őrzi a szegedi Somogyi-könyvtár, mig a többi ismert kö tet a Nemzeti Múzeum kézirattárában található. A z egyik itt levő kötetben akadtam arra az ed dig nem ismertetett jelentős adatra, hogy Dugo nics András meg akarta irni Szeged város törté nelmi monográfiáját és ehhez szorgalmasan gyűj tötte azokat az adatokat, amelyeket nyomtatott müvekben talált Szegedre vonatkozólag. Dugonics András historikusnak indult.s ma tematikus lett belőle. Minden regényébe vissza visszatér a lelkébe fojtott történettudós, aki azon ban sokszor a képzelet szárnyán repüli be a tör ténelem korszakait s ezzel is tört döf a számtan tanár tárgyilagos és adatokhoz ragaszkodó szi-
.hu ed
tar .sk
-sz
eg
v é b e . A szegedi m o n o g r á f i a ötlete azonban akkor m e r ü l t f e l a g y á b a n , amikor m é g nem uralta a re gényíró fantáziája. 1775-ben irta azt, mikor a nagyszombati egyetem t a n á r a volt. A d a t a i t nem vizsgálta, csak e m l é k e z t e t ő ü l , feljegyezte, t a l á n a z z a l a s z á n d é k k a l , hogy azt valamikor feldol gozza. Dugonics A n d r á s szegedi m o n o g r á f i á j á n a k ismertetése k é t célt szolgál. Először az iró rend kívüli s z o r g a l m á n a k ékes b i z o n y í t é k a , - másod szor pedig a Szegedre v o n a t k o z ó b i b l i o g r á f i á n a k a l a p j a . Sok m e l l é k e s cél is élt bennem, amikor a k ö z z é t é t e l t e l h a t á r o z t a m , igy az is, hogy Dugo nics A n d r á s n a k fordítási készségét igazoljam ez z e l . V a n egy r é s z , amelyet németből f o r d í t o t t ma g y a r r a s ezt oly zamatos m a g y a r s á g g a l v é g e z t e , mintha magyarul fogalmazta volna meg a s a j á t el méjében.
ek
on yv
A m o n o g r á f i a jegyzetek a Nemzeti M ú z e u m Fol. lat. 81. Dugonics Analecta c. k ö t e t é n e k 147— 156. lapjain, nem időbeni sorrendben t a l á l h a t ó k . A z első v á l t o z t a t á s t t e h á t itt kellett tennem és a könnyebb áttekinthetőségért időrend szerint csoportosítani. A második változtatást az telte szükségessé, hogy Dugonics az i d é z e t helyé nek m e g n e v e z é s e u t á n terjedelmes latin okiratokat közöl, amelyeknek i s m e r t e t é s e kivül esik az elérni s z á n d é k o l t céloktól. A k i h a g y á s o k helyén z á r ó j e l k ö z é k é t vonalat ( - - ) tettem.
4
AB
ge d.h u
DUGONICS
ze
ANDREA
ANGELO CUSTODE
Hungari Szegediensis e clericis regularibus scholarum piarum artium liberalium et
celeberrima
k-s
et philosopiae doctoris, nec non in alma, regia
Universitate
Tirnaviensi matheseos professoris publici, ordinarii, regii
r.s
CONNOTATIONES nondum in ordinem redectae libera et regia urbe
yv ta
SZEGEDINO.
ek
on
fjmr&ere cavpi í r n r i i e aaa» 1775. de 25* Mártii sai tii í i m íriídiii incolalus m«j TÍTTÍT eiy.».
.1
on yv
ek sk -sz eg
tar .
ed
.h u
.hu ed eg
DUGONICS ANDRÁS
* kegyes iskolák rendjéből való
-sz
(AZ ŐRANGYALHOZ)
szegedi
magyar pap, a szabad művészetek
és bölcsészei doktora, a bires és tudós nagyszombati kir. Egyetemen a számtan
.sk
nyilvános rendes tanára
FELJEGYZÉSEI SZEGED SZAB. KIR. VÁROSRÓL,
yv tar
melyek ezideig még összegyűjtve
nincsenek.
ek
on
Nagyszombatban, 1775 március 25-től kezdtem összeirogatni, nagyszombati tartózkodásom első évében.
ek
on yv -sz eg
.sk
tar
ed
.hu
ze ge d.h u k-s r.s yv ta
Dugonics András. (Gerő Dezső linoleum metszete.)
ek
on
A n n u s incertus fortasse 1103. I n annalibus Praemonstratensis haec loea Monasteriorum hujus ordinis ( i n Dioecesi Colocensi sitorum) recensentur: B á t h , K a l o c a , Szeged. Vide K a t o n a ( H i s . Metr. Col. E c c . ) Bizonytalan e s z t e n d ő , t a l á n 1103. A premontreiek é v k ö n y v e i b e n ( a kalocsai e g y h á z m e g y é b e n ) a k ö v e t k e z ő helyiségek sorol9
.hu
mü
V . ö. Rcizner J á n o s : Szeged t ö r t é n e t e I I I . 28. o.
teljes cime: Katona
István:
Colocensis ecclesiae. Kalocsa,
*
História
metropolitanae
eg
Jegyzet: A
ed
tatnak föl, mint r e n d h á z a i k n a k s z é k h e l y e i : B á t h , Kalocsa, Szeged. Lásd K a t o n a : ( A kalocsai egy házmegye története)
1800.
r.s k
-sz
Pro anno 1140 circiter. Vadingus dicit Tom. X V . fol. 169. n. 42. Civitatem Szegediensem in Colocensis Eeclesiae juribus fuisse. ( — , — ) K a t o n a i n Histor. Metrop. E c c l . Col. Par. I . fol. 22. K ö r ü l b e l ü l 1140-ben. Vadingus mondja X V . kötet 169 o. 22. sor. Szeged v á r o s a .a kalocsai e g y h á z m e g y e j o g h a t ó s á g a alatt állt. Jegyzet:
V . ö. Reizner i. m. I . 18. o. „ A kalocsai prépost
é s a szegedi f ö e s p e r e s (archidiaconus Seghediensis) panaszt tettek S á n d o r pápa egyik l a j s t r o m á n a k hallatlan é s v a k m e r ő meghamisítása
miatt."
»
ek on
yv ta
Pro anno 1301. F u i t Szegedini conventus Franciscanorum Sanctac Maria ad Nives in Chanadiensi Dioecesi A " 1301. fundatus. Quod cum a T u r c i s A° 1525. exustum esset; ad instantiam civium Szegediensium restauratum est ab i iisdem T u r c i s pro sex fratribus. P á z m á n y i n A p p . I I . S y n . T i m a v . 1301. évben. Szegeden a H a v i Boldogasszonynak szentelt F e r e n c r e n d ü konvent volt, mely 1301-ben ala p í t t a t o t t a c s a n á d i e g y h á z m e g y é b e n . Minthogy ez 1525-ben a t ö r ö k ö k á l t a l á l l í t t a t o t t helyre a sze gedi p o l g á r o k k í v á n s á g a folytán hat b a r á t s z á -
10
eg ed .hu
mára. Pázmánynál a függelékben, I I . nagyszom bati zsinatnál. • Jegyzet:
V . ö. Reizner i. m. I I I . 10. o. A m ü teljes cime:
P á z m á n y P é t e r : A c t a et decreta synodi dioecesis Strigoinensis, Pozsony,
1629.
*
Pro anno 1330.
Jegyzet:
sk
-sz
Regnante Carolo Roberto fuit Szegedini Domus monetaria Testatur hoc manuscriptum opus a Georgio Pray relatum Tom. 2. Hierarch. Hung. p. 24. 1330-ban. Róbert Károly uralkodása alatt pénzverde volt Szegeden. Bizonyítja ezt Pray György kéz iratának 2. kötete a magyar hierarhiáról, 24 oldal. V . ö. Reizner i. m. I . 34. o. „ A szegedi pénzver
dét az 1332. évi p á p a i tizedlajstromok többször
emlegetik".
V . ö. H ó m a n B á l i n t : Magyar pénztörténet 1000 1916. 460. o. „Ezenkívül
tar .
dapest,
volt p é n z v e r ő k a m a r a , mert
valószínűleg
1332—1340
1325. B u
Szegeden
is
közt szegedi kis déná
rok (parva moneta Chogediensis é s Czegediensis) e m l í t t e t n e k (Mon. V a t . 1/1. 174. é s 415. 1.)" A szegedi városi m ú z e u m ban á l t a l a m l e m é r t Á r p á d - h á z korabeli dénárok között olyan szegedi lelet is van, amelyben levő dénárok s ú l y r a é s alakra
yv
nagy e l t é r é s t mutatnak az o r s z á g e g y é b leleteitől.
Ezekből
azt következtetem, hogy Szegeden m á r R ó b e r t K á r o l y e l ő t t is volt pénzverde. — Reizner é s H ó m a n e g y é b k é n t a
Pray
codextől f ü g g e t l e n ü l állapitották meg a fentieket. — E t á r
ek on
gyat érinti Czímer K á r o l y :
Szeged m o n o g r a p h i á j a .
Szeged,
-1901. 23. o., mely szerint a H ó m a n által később idézett hely „nem azt jelenti, hogy a pénzérmék
(monetae)
Szegeden
készültek, hanem azt fejezi k i , hogy a m á r k á k a t a szegedi p é n z - s u l y szerint mérték.
—
Szóval Szegeden csak k i r . k a
marai p é n z v á l t ó h i v a t a l állott, de külör. pénzverdét
sohasem
11
.h u Ezt a vitás
kérdést
ed
állítottak."
azonban nemcsak a
Pray
codex, hanem a v á r o s i m ú z e u m éremleletei is eldöntötték.
Jegyzet:
-sz
eg
(1319.) Pro anno incerto. F u i t conventus Dominicanorum Szegedini. I t a Petrus P á z m á n y i n Appendice I I . Synod T i r n a v . Inter monasteria Dominicanorum. M e g h a t á r o z a t l a n évben. A d o m i n i k á n u s o k n a k Szegeden h á z u k volt. Így i r j a ezt P á z m á n y P é t e r , a nagyszombati zsi n a t r ó l a I I . f ü g g e l é k b e n : A d o m i n i k á n u s o k kolos torairól. Reizner i. m. I I I . 28. o. szerint templomuk é s
.sk
kolostoruk volt Szegeden s a convent a l a p í t á s i é v é t 1319-re teszi m á s f o r r á s o k n y o m á n .
ek
on
yv
tar
Pro anno 1412. Szegedinum i n Dioecesi Bachiensi exstitisse vide apud K a t o n a (Histor. Metrop. Eccles. Coloc.) p. 80. Praepositus Georgius. Mathias lector. Emericus custos. Thomas cantor. Jacobus cathedralis. Michael Szegediensis, Joannes Sirmiensis Archidiaconi. 1412-ben. Szeged a b á c s i e g y h á z m e g y é h e z tartozott, amire n é z v e lásd K a t o n a ( i . m.) 80. o. N a g y p r é post G y ö r g y , o l v a s ó k a n o n o k M á t y á s , ő r k a n o n o k Imre, é n e k l ő k a n o n o k T a m á s , a k a t e d r á l i s ( p l é b á nosa) J a k a b , a szegedi k e r ü l e t főesperese Mihály, a szerémségi kerületé János.
12
* Pro anno 1424. fortassis. De Jacobo a Marchia Franciscano (Szegediensi,
ed .hu
ut dicitur, Gvardiano) vide K a t o n á m i n Hist. Coloc. Eeclesiae. parte I . foliis 410. H o z z á v e t ő l e g 1424-ben.
tar
.sk
-sz eg
J a k a b ferencrendi ( a z t állítják róla, hogy szegedi g v á r d i á n ) lásd K a t o n á t , A kalocsai egy h á z t ö r t é n e t e I . rész 410 oldal.
P i c e n u m i s z e n t J a k a b széke a z alsóvárosi kolostorban.
yv
Jegyzet: Reizner i. m. Jacobus de Marchia
I I I . 11. o. szerint: Jacob, vagy
nem m á s , mint picenumi szent
Jakab.
Mint inquisitor „ é p a szegedi kolostorban székelt s innen in tézte a legnagyobb r a j o n g á s s a l é s k e g y e t l e n s é g g e l a bogumils é g k i i r t á s á n a k m u n k á j á t . H á r s f o n a t u széke a barátok könyv
on
t á r á b a n m é g most is l á t h a t ó . " Reizner a Szegedre
érkezés
é v é t 1433-ra teszi. — Czimer i. m. 45. o. szerint Marchiai J a
kab nem tartózkodott á l l a n d ó a n Szegeden, mert a bogumilok föfészke B o s z n i á b a n volt. Szent Jakab 1436-ban i s m é t
meg
ek
fordult az o r s z á g b a n , de Szegedre nem j ö t t el.
18
.hu
1436.
ed
Pro anno
-sz
eg
Thomas praepositus, Martinus lector, Stephanus cantor, Osvald custos, Joannes cathedralis, Georgius Szegediensis et vicarius in spiritualibus g e n e r á l i s et Clemens Sirmiensis Archidiaconi. ( ) 1436-ban. Tamás nagyprépost, Márton olvasókanonok, I s t v á n é n e k l ő k a n o n o k , Osvald ő r k a n o n o k , J á n o s cathedralis ( p l é b á n o s ) , G y ö r g y szegedi főesperes és a lelkihatalomra n é z v e á l t a l á n o s h e l y n ö k , K e lemen s z e r é m s é g i f ő e s p e r e s . ( i d é z e t , mint 1424.)
tar
.sk
1458. Testimonium primum. Excerptum ex P . Ladislao Turóczi e Societate Jesu Ungaria cum regibus compendio data s. r. editionis Tirnaviensis A n n i 1768. folio 209. ubi de Szegedino haec h a b é t . Első okirat. Közölve Thuróczi László magyar jezsuita a t y á n a k M a g y a r o r s z á g k i r á l y a i v a l cimen Nagy szombatban 1768. kiadott m ü v e 209. l a p j á n Sze gedről. ( )
ek
on
yv
Testimonium secundum. E x c e r p t u m ex P . Stephani K a p r i n a i H u n g á r i a Diplomatica Temporibus Matthiae Regis parte 2a Editionis Viennensis- pag. 200. est, quod consequitur Diploma Matthiae Corvini, d á t u m Zegedini i n festő B . Aegidii Abbatis C . id est l a septembris A " Criste 1458. I n hoc Diplomate Mathias R e x H u n g á r i á é mandat capitulo Albensi, ut portionem possessionis T h y m á r Josae de eadem T h y m á r et Antonio Ecclesiae Agriensis custodi canonico, fratri
14
d.h u
Második okirat.
ge
ejus et alteri de T h y m á r Simonis filio, patrueli ab se donatam statui curet. Diploma est, ut sequitur. (— — )
r.s
k-s
ze
Idézve K a p r i n a i J á n o s atya M á t y á s király idejéből való m a g y a r o r s z á g i oklevelek I I . r é s z é ben a bécsi k i a d á s 200. oldalán, ahol a k ö v e t k e z ő k o l v a s h a t ó k : M á t y á s k i r á l y oklevele kelt Zegeden 1458. Szt. Egyed ü n n e p é n , azaz szeptemben 1-én. M á t y á s magyar k i r á l y ez oklevélben meghagyja a f e j é r v á r i k á p t a l a n n a k , hogy az á l t a l a a d o m á n y o zott birtok egy r é s z é t T i m á r J ó z s á n a k és A n t a l nak, ez egri e g y h á z ő r k a n o n o k j á n a k és testvé r é n e k , valamint egy m á s i k T í m á r n a k , a k i fia a Simon nevü n a g y b á t y j á n a k , birtokukba adják átal.
yv ta
Testimonium tertium. Excerptum ex eodem P . Stephano K a p r i n a i ex-jesuita in H u n g á r i a Diplomatica Temporibus Mathiae parte 2a folio 202. est, quod consequitur diploma Mathiae Corvini d á t u m Zegedini eodem nnno et 'die, quo illud superius. I n isto Mathias rex Sebastiano de Rozgony ob praectara ejus merita, m a x i m é ob debellatos recens latrunculos, castrum Cserép donat. (- - )
ek
on
H a r m a d i k okirat. K a p r i n a i I s t v á n exjezsuita atya (előbb idé zett) m u n k á j á n a k I I . rész 202. o l d a l á r ó l : M á t y á s nak ugyanakkor ugyancsak Zegeden kelt oklevele, melyben M á t y á s k i r á l y Rozgonyi S e b e s t y é n n e k kiváló é r d e m e i é r t , f ő k é n t a r a b l ó k n a k közelebbi időben való leverése miatt Cserép v á r á t a d o m á nyozza.
u d.h
Jegyzet:
k-s
ze
ge
Testimonium quartum. Excerptum ex eodem P . Stephano Capriam dicto libro pag. 209. est pariter Mathiae regis 1458. I n isto Mathias rex mandat civibus B a r d í'ensibus, ut Stephano de Berzevicze pro defendendo ejus nominis castello unam Hofniczam et duas pixides mittant, eique adversum latrones auxilia praestent. Negyedik okirat. K a p r i n a i István i d é z e t t m u n k á j á b ó l 209. o. Má t y á s n a k Zegeden 1458. szeptember 8-án kelt ok levele, melyben meghagyja a bártfai p o l g á r o k n a k , hogy Berzeviczi I s t v á n n a k a hasonnevű v á r meg védésére egy H o f n i c z á t és k é t pixidát k ü l d j e n e k és neki a r a b l ó k ellen segítséget n y ú j t s a n a k . Bartal
Antal:
A
t á r a . Bp. 1901. 308. o. Hofnycza
magyarországi
r.s
H a u b m ü t z e n , Haubnitzen eltorzításából Pixida =
szó
eredt; u. o. 494.
o.
puska.
vta
Testimonium quintum. Excerptum ex eodem P . Stephano K a p r i a n i dicti libro pag 217, est diploma Mathiae regis d á t u m Temesvarini A° 1458. 15a i n quo Mathias rex H u n g á r i á é civibus Bartfensibus mandat ut aliquos e suo cetu viros cum sigillo , civitatis ad publicum conventum festő Beati Nicolai inchoandum Szegedinum mittant. I Ötödik oklevél. Idézve K a p r i n a i Istvántól u. o. 217. o. M á t y á s oklevele kelt T e m e s v á r t 1458 november 15. E b ben M á t y á s a b á r t f a i p o l g á r o k n a k meghagyja, hogy t e s t ü l e t ü k b ő l n é h á n y embert a v á r o s pecsét jével k ü l d j e n e k Szt. Miklós n a p j á r a a Szegeden tartandó országgyűlésre.
on y
ek
latinság
— tarack, amely szó a német
16
.hu
Reizner i. m. nem érinti a Dugonics által közölt
ed
Jegyzet:
okiratokat, holott azok M á t y á s király szegcdi t a r t ó z k o d á s á n a k fontosságán
kivül a szegedi o r s z á g g y ű l é s
napjának
naptári
m e g h a t á r o z á s á t is megörökitették s ebből tudjuk meg, azt.
hogy
r.s k
-sz
eg
1458. december 6-án t a r t o t t á k
Szeged város pecsételője. 1469.
Pro anno 1481.
yv ta
Petrus de V á r d a A r c h i ep. Coloc. J ó s a m de Som (comitem Temesiensem) per litteras o r a v i t : ut Szegedienses ad census solvendos adigeret. Katona Hist. Crit. I . 18. p. 79. V á r d a i P á l kalocsai érsek levélben k é r t e Som J ó z s a temcsi grófot, hogy a neki j á r ó a d ó k megfi z e t é s é r e a szegedieket k é n y s z e r í t s e . K a t o n a . Jegyzet:
Reizner i. m. e közlést nem érinti. A mű teljes
cime: Katona I s t v á n :
H i s t ó r i a eritica regnum
Hungariae,
ek on
Posonii, 1781.
Pro anno
1514.
Uladislai I I . decretum V I I . A r t . 3. §. 1. Sunt igitur octo ínprimis civitates liberae videlicet:
17
eg ed .hu
Buda, Pest, Cassovia, Poson, Tirnavia, Bartfa, Leuchovia, Szakolcza, Cibinium, Szegedinum. 1514-ben. I I . Ulászló decretuma. T e h á t 8 szabad (kirá lyi) város van, n é v s z e r i n t i Buda, Pest Kassa, Po zsony, Nagyszombat, Bártfa, Lőcse, Szakolca, Szeben, Szeged. Jegyzet:
Reizner i. m. a királyi dekrétumot nem emliti,
-sz
holott az a régi szabad-városi jognak megerősítése volt.
r.s k
(1526) Annus circiter 1527. A szegedi b a r á t o k n a k böcsületjökre (ugyan a z é r t Szeged v á r o s s á n a k is) válik az, amit F r i d r i c h ir ( P . I I . p. 208.) Franciscani (Colocam Szegedino) submissi. divina zelose; seditam (Chrystianis) administrabant. 1527. t á j á n . A Szegedről Kalocsára küldött franciskánu sok az egyházi szolgálatot buzgalommal v é g e z t e k . Jegyzet:
V . ö. Reizner i. m. I I I . 12. Szent Gellért kopor
sóját őrizték a ferencrendiek Szegeden, s a r r a a hírre, hogy
yv ta
a törökök jönnek, a koporsó ezüstjét szétdarabolták.
Ebből
kellemetlenségek származtak, melyeknek 1526. évi április 14-ón Burgigno , bibornok vetett véget, ki a szegedi barátoktól az ezüstöt átvette, hogy abból pénzt veressen é s Tomori Pál ka locsai érseknek
rendelkezésére
bocsássa. I r t ez
alkalomból
Compegio bibornoknak is, hogy a barátoknak Őszentségénél az ügyből kifolyó f e l m e n t v é n y t eszközöljön ki." A közelebb meg
nem jelölt m ű idézete minden valószínűség szerint a Reizner
ek
on
által emiitett esetre vonatkozik.
Pro Anno 1552. Ottomail nevü gazdag, és vagyonos ember, ennek előtte Polgár-mesteri hivatalt viselt Zeged-
18
.hu
.sk
-sz
eg
ed
ben; de a Törököktül ( a n y a k a s s á g a miatt) k i iizettetett. Ebben a 1552-dikben igen alattomos utakon visszatérő Zegedre. ö s z v e - g y ü j t v é n a V á r o s Nagyjait, elsőben vélek, osztán a n é p p e l megegygyezett abban, hogy a Törökök ellen valamire vetemegygyenek: mely által mind a várbul, mind a Városbúl, ki-asagollyák. Hogy ezt a n n á l jobb v é g r e hajthassa Ottomail: el-ment Lippára Kasztaldó v e z é r h e z . A z előtt mind-addig r i m á n k o d o t t : mig tőle k é t - e z e r Gyalogokat, öt-száz Lovagokat ki nem k u n y o r á l t . E z e k k e l ő ( é j n e k ü d é j é n ) Ze gedre jővén egy r a k á s f a u t á n ugy el-tuda mind n y á j u k a t rejteni, hogy a Törökök észre nem-venn é k . E z a R a k á s fa penig a városon kivül v a i a Rókus temploma mellett. E k k o r a v á r o s sánccal vala körül véve, csak Pest felé v a l a a k a p u meg nyitva.
yv tar
Reggel megparancsolta Ottomail a V á r o s i a k n a k : hogy ( c s ö p ö r k e kis t ó n t ú l ) a Serha m e z ő n (Schinter wiesen) nagy t á r n á t indicscsanak: mint ha ellenségek lévén, elsőben a várost, a z u t á n a v á r a t meg a k a r j á k vonni. Kicsödültek erre a l á r m á r a a T ö r ö k ö k , a városbul ugyan m i n d n y á j a n , de a v á r b u l csak e g y n e h á n y a n . Semmit se tudtak a rakás fák után lappangó katonaságról.
ek
on
Midőn a lármázó Polgárokra rohannak a Törökök; kijönnek a r a k á s f a mellől a k a t o n á k és ellenek r o h a n v á n , a P o l g á r o k is dolgozván, alig volt: hogy ő k e t k é t t ü z k ö z é nem v ö t t é k . E t t ü l t a r t v á n a T ö r ö k ö k és a Magyaroknak s z á m o k n á l kevesebek lévén, a v á r o s n a k Pesti k a p u j a felé sza ladtak. De ezt m á r ennek előtte b e c s u k v á n , a Ma gyarok magokat a k a t o n a s á g h o z a d t á k , és csö p ö r k e mellett egy l á b i g l e - v a g d a l t á k a T ö r ö k ö k e t . A Pesti kaput m e g n y i t v á n Ottomail szabad19
.hu
-sz eg
ed
ságot adott a K a t o n a s á g n a k : hogy ki-vevén a Pol g á r o k a t ) a többit f ö l - p r é d á l h a s s á k . F ö l - p r é d á l t á k t e h á t azokat a T ö r ö k k e r e s k e d ő k e t , k i k i m m á r ek kor K o n s t a n t i n á p o l b u l ki-jövén magokat Szege den letelepítették. F ö l - p r é d á l t á k a zsidókat i s : kik akkor gyűltek a városba, és gazdagok is vol tak.
.sk
A z t á n a v á r ellen m é n e Ottomail. De mivel a v á r erős volt; a T ö r ö k ö k is benne igen b á t r a k ; m e g s z ű n t az ostromtul és Kasztaldótul t ö b b segít s é g e t k é r t . Aldéna nevü oberster egy spanyol ez redet hozott L i p p á r u l e g y - n é h á n y á g y u k k a l , azt a parancsolatot vévén Kasztaldótul: hogy a v á r n a k o s t r o m l á s á t n e h é z n e k lenni g o n d o l n á ; egygyet é r t v é n Ottomaü, a V á r o s t föl-gyujcsák, és a p r é d á v a l L i p p á r a j ö j j e n e k . M e r t : meg-hallotta v a l a m i - k é p p e n Kasztaldó, hogy Zegednek védel mére több Törökök jönnének.
tar
A vár ostromlásának nehézségét látván A l d é n a ; Kastaldótul t ö b b k a t o n á k a t és á g y ú k a t k é r t fő-képen a Fal-törők közül négy nagyokat. Azon ban a B á s t y á k ellen föl-hányatta. a halmokat, hogy azokra h e j e z t e t v é n az á g y ú k a t , nagyobb k á r o k a t tehessen.
ek
on yv
Midőn Zegedre indult hat ezer védő és négy F a l - t ö r ő á g y ú k é r k ö z t e k és ezeket Aldéna a város ba s z e r e n c s é s e n b é - v i t t e : íme híre futamodik an nak : hogy ö t Halom felé a T ö r ö k lovasság szállana és a város felé nyomulna. E z a Budai Basa volt, k i (semmit se t u d v á n a v á r o s ostromlása felől) ezer-öt-száz lovagokkal, és s z á m t a l a n sok kocsik k a l azért, j ö v e Zegedre: hogy a k a t o n á k a t a vár nak o l t a l m á r a itt hagygya és friss eledelekkel fölsegicscse őket. Észre vévén a Basa mindazt: hogy a v á r ost-
20
ed .hu
-sz
eg
romoltatik, mind azt, hogy az ő i t t - l é t é t megs z a g l o t t á k a Zegediek, mivel kevesebb k a t o n a s á g a v a l a , a z o k k a l m e g ü t k ö z n i nem a k a r t . M e g a k a r t a e l s ő b e n t u d n i : minő v é l e k e d é s s e l l e n n é n e k idejötte felől. A szekereket t e h á t az a k a s z t ó f a - m e l Iett e g y b e g y ü j t ö t t e , é s a z o k b ó l egy v á r forma k e r ü letet c s i n á l t a t o t t . Megparancsolta a J a n c s á r o k n a k : hogy a szekereken á l l y a n a k . A t ö b b i e k n e k egy r é szét a Serha mezőre küldötte, másik részszét a Kocsi v á r u t á n hejheztette; és m é g a Zegedieknek intézetjöket ki-nem-tanullya, a z t parancsolta; hogy b e k k e l legyenek.
.sk
E z e k e t l á t v á n A l d e n a és Ottomail, a katona s á g n a k egy r é s z s z é t a V á r o s b a h a g y á k minden pa rancsolat n é l k ü l . Másik r é s z é v e l a Budai B a s a ellen indultak. A Serha-mezőn-levő T ö r ö k ö k e t m e g - l á t v á n Urestolf k a p i t á n y , hogy a diadalomban első legyen, v a s a s k a t o n á i v a l ellene r u g a s z k o d i k ; oda nyargaltak a H u s z á r o k - i s , k i k a T ö r ö k ö k b e n nagy károkat töttek.
yv
tar
L á t v á n ezek a vasas és H u s z á r L o v a g o k : hogy sok T ö r ö k f e k ü n n e a m e z ő n , és azoknak lovaik s z e r t e - s z é t n y a r g a l ó d z n á n a k ; semmit sem t u d v á n az A k a s z t ó - f a mellett lévő t ö b b T ö r ö k ö k felől és igy az egész n y e r e s é g e t bizonyosnak lenni gon d o l v á n , lovaikrul l e - s z á l l o t t a n a k , és a holt testekr ü l m o h ó n szedik v a l a a p r é d á t .
ek
on
Mind ezeket é s z r e - v é v é n a B a s a , és hogy e l len senki se j ö n n e , azon is nagyon c s o d á l k o z v á n ; megindittya a s e r e g é t : és l á t v á n : hogy ú t j á t senki se a k a d á l o z t a t n á ; a J a n i c s á r o k o n kivül h á r o m - s z á z T ö r ö k ö k e t a V á r b a igazit, kik-is (minden ellenk ö z é s n é l k ü l b é - m e n v é n a v á r o s k a p u j á n ) szeren csésen a várba é r k e z t é n e k . T ö b b i embereit rendbe szedi, és a z o k k a l a mi l o v a g j a i n k r a ü t v é n , őket
21
u d .h
ek
on y
vta
r.s
k-s
ze
ge
a S e r h a - m e z ő n egészen le-kaszabollya fő-képpen a p r é d a - u t á n - l á t ó gondatlan H u s z á r o k a t . A B a s á n a k ezen cselekedete u t á n , k i k a vasas k a t o n á k közül m e g m a r a d t á n a k , magokat a város nak Pesti k a p u j á n á l öszsze z e d v é n ; ismét a Törö k ö k ellen nyargaltak. De a h u s z á r o k n a k tökéletes elvesztőket látván, ismét viszsza v á g t a t t a k . Bé m e n v é n a kapun, magokat a t ö b b i e k h e z a d t á k . E k k o r m a g á t diadalmasnak l á t v á n a B a s a ; a V á r o s felé indult. Le-vág mindent a k i ellene áll. K ö v e t ö k e t k ü l d v é n a v á r b a , az ott-levőket ki-parancsollya, és a v a g d a l á s r a ösztözi. E z e k nem csak a F é r j - f i a k a t ; hanem az asszonyokat is, a gyermekeket is le-kaszabóllyák. A Basa egész nap ű z t e Ottomailt; de k é z r e nem k e r í t h e t t e . A Basá nak ezer-öt-száz emberei, el-emésztettek ekkor öt-ezer embereinket, ide s z á m l á l v á n azokat is, k i ket a v á r b ú i , ki-rohanó Törökök el-emésztettek. Ezeknek orrokat K o n s t a n c i n á p o l b a küldötte a Basa negyven z á s z l ó k k a l , és e g y n e h á n y fogjokkal. A meg-maradt vasas és spanyol k a t o n á k k a l meg-futamodván Aldéna és Ottomail, h á t r a se n é z t e k Zeged felé. E g y nap, és egy éjjel tizen-hat mért-földet el-fntván, Lippa mellé j ö t t e k Kornátba. holott egy K a s t é j vala. Minden á g y ú i k a t Zegeden köllött hagyniok, melyek a T ö r ö k ö k n e k kezeik k ö z é jutottak. E z t a t ö r t é n e t e t egy n é m e t könyvbül irtam-le, mely 1615-dikben nyomtattatott k i Frankfurtban, és Nirnbergben Loschge L e o n h á r d által. A könyv nek ez a cime: Totius Regni Hungariae Superioris et inferioris accurata deseriptio, Das i s t : etc. etc. Jegyzet:
V . ö. Reizner i. m. I . 122—129. M á s források
mellett ezt nem ismeri. A z Ottomail név a T ó t h Mihály (Tott Mihael)
22
eltorzitása. V . ö. m é g Czímer i. m.
37—88.
.hu
yv
tar .sk
-sz
eg
ed
Pro anno 1686. Itecepta feliciter a Turcis Buda. A r m a victricia contra vezirium (qui se Belgradum receperat) destinata sunt. motaque Eszekinum versus. Divisus excercitus, pars (qua 13 legionum erat) quinque Ecclesias duce Marchione Badensi, pars Szegedinum Turcis eripere tentat. Lotharingus cum parte tertia Colocac adhaesit. Katona Hist. E c c l . Coloc. Parte I I . p. 110. Buda s z e r e n c s é s visszafoglalása a t ö r ö k ö k t ő l . G y ő z e l m e s fegyvereink a vezir ellen i r á n y u l t a k , ( a k i B e l g r á d b a h ú z ó d o t t ) és E s z é k ellen indultak. A hadsereget elosztották, egy r é s z e , mely 13 ez r e d b ő l állt, a badeni őrgróf v e z é r l e t e alatt P é c s nek menetelt, a m á s i k r é s z e Szegedet igyekszik a töröktől visszavívni, a harmadik résszel a lotharingiai (herceg) K a l o c s a alatt állt meg. Katona i . m.
Szeged város pecsételője. 1691.
ek
on
Pro anno 1696. Szegedinum solvit H a r a c s Arch-Eppo Coloc. Katona Hist. E c c . Coloc. P I I . p. 151. 1696-ban. Szeged a kalocsai é r s e k n e k h a r á c s o t fizetett. Jegyzet:
T i s z t á z a t l a n adat.
23
eg ed .hu
(1704.) Pro anno 1696. R á k ó c z i castra sua infra Szegedinum íigit. Katona Hist. E c c l . Colocensis. P . I I . p. 143. 1696-ban. Rákóczi Szeged alatt t á b o r o z o t t . Jegyzet:
A Dugonics által jegyzett é v s z á m téves. V . ö.
Keizner i. m. I . 211. o. és V a r g a Ferenc: kora Szegeden. Szeged
1006.
Pro anno 1715. Caroli V I . Decr. I . A r t . 107. - az ismert teljes szöveg idézetével -
Ferenc
-)
yv tar
.sk
(-
-sz
•
I I . Rákóczi
A város végleges pecsételője. 1719.
ek on
(1793.) Annus adhoc incertus. (Ezideig meg nem á l l a p í t o t t évről.) Gróf Hoffmannsegg (midőn M a g y a r o r s z á gon keresztül utazott), azt irja, hogy Sze ged körül a snefeknek ötven nemei t a l á l t a t n a k . A könyvnek a cimje ez: Reise des Grafen von Hoffniansegg in einige Gegenden von Ungarn bisz an die Tiirkische G r á n z e . E i n Auszug aus einer Sam-
24
eg ed .hu
lung von Original-Briefen. Görlitz bei C . G . Anton 1800 in 8o. (- -) Jegyzet:
Hoffmansegg
gróf
szegedi
tartózkodása
a köteles Wőber c s a l á d v e n d é g e volt. „ U t a z á s
alatt
Magyarorszá
gon 1793—94-ben" cimen könyve magyarul is megjelent, B p . 3887. A z u t a z á s célja e g y é b k é n t
a lipcsei m ú z e u m
részére
-sz
g y ű j t e n d ő természetrajzi dolgok összeszedése volt.
ek on
yv tar
.sk
liiiiíi
25
.h u ed eg
ek
on yv
tar
.sk
-sz
A z egyes feljegyzések u t á n tett jegyzetekből l á t h a t ó , hogy a későbbi k u t a t á s is j a v a r é s z t meg t a l á l t a az i d é z e t t forrásmüveket. A legérdekesebb azonban, hogy a szegedi m o n o g r á f i á k k a l foglal kozók a Pray codex szegedi v o n a t k o z á s a i t nem is m e r t é k , í g y t ö r t é n h e t e t t meg, hogy Reizner és H ó m a n , a szegedi p é n z v e r ő k a m a r a létezését ettől függetlenül á l l a p í t o t t á k meg, Czimer pedig k i z á r ó lag t u d o m á n y o s alapon cáfolta azt. A vitás kér dést azonban eldöntöttnek t e k i n t h e t j ü k azokkal a leletbizonyitákokkal, amelyek a szegedi városi múzeum éremtárában találhatók. E dénárok a rendes m é r e t e n t ú l jóval nagyobbak. A z éremké pet m a g á b a n foglaló poncolt g y ü r ü n t ú l 2 - 3 , s ő t 5 - 6 milliméteres veretlen gyürüsávok t a l á l h a t ó k , melyek a pénzverési t e c h n i k á v a l szoros összefüg g é s b e n á l l t a k . Ugyanis e s z e g é l y g y ü r ü k e t .levag dosták s ezzel a d t á k meg a d é n á r o k kellő a l a k j á t és súlyát. A s z e g é l y g y ü r ü k k e l a d é n á r o k súlya sokszor kétszeresre, sőt azon tul is emelkedik, ugy, hogy a d é n á r o k d a r a b f o r g a l m á t igen b i z o n y t a l a n n á tette volna az átlagsuly be nem t a r t á s a . E veretek, amik rendkívüli r i t k a s á g o k , mindannyia m é g forgalomba nem ke rült, kopásnélküli p é l d á n y o k . A m ú z e u m e pél d á n y a i t a szegedi p é n z v e r d e kész, de a forgalom s z á m á r a m é g elő nem készített vereteinek kell te kinteni.
26
.hu
tar .sk
-sz
eg
ed
A f e l j e g y z é s e k egy széles c s o p o r t j á t s z i n t é n nem emiitik a szegedi m o n o g r a f i a i r ó k s ezek M á t y á s k i r á l y szegedi t a r t ó z k o d á s á r a vonatkoznak. Fontos azt. tudni, hogy mily o r s z á g l á s t folytatott a k i r á l y Szegeden s tényeivel azt mintegy az or s z á g f ő v á r o s á v á emelte. A harmadik, nem ismert feljegyzés 1481-ről azt örökíti meg, hogy a kalocsai érsek a temesi gróf k a r h a t a l m á t k é r t e a d é z s m a behajtására. E z z e l összefüggő k é r d é s a m é g t i s z t á z a t l a n 1696. évi is, melyről egyelőre m é g azt sem lehetett meg á l l a p í t a n i , mily f o r r á s m ü b ő l szedte azt k i Dugonics A n d r á s . A z 1696. évire v o n a t k o z ó l a g tudjuk, hogy a t ö r ö k ö k elűzése u t á n Szegedre ujabb s z e n v e d é sek sorakoztak. M a r t a l ó c o k f o s z t o g a t t á k , t ű z v é s z és v i z á r p u s z t í t o t t a , azt is tudjuk, hogy a v á r o s a d ó j á t h á r o m s z o r o s r a f e l e m e l t é k . A k ö z ö l t ada tot azonban h a e g y b e v e t j ü k a későbbi e s e m é n y e k kel, melyek a szegedi e g y h á z a k t ö r t é n e t é r e vo natkoznak, a k ö v e t k e z ő k é p valószínűsége ölt ha t á r o z o t t alakot.
ek
on
yv
Szeged v á r o s e g y h á z i tekintetben kivett (exemptus) t e r ü l e t volt, melyre az e g y h á z h a t a l m i j o g k ö r t közvetlenül az esztergomi hercegérsek gyakorolta. A v á r o s célja az volt, hogy se a Csa n á d i , se a váci e g y h á z m e g y é h e z ne t a r t o z z é k s e z é r t h e r c e g p r í m á s a i n k a helyette való k ö z v e t l e n f e l ü g y e l e t e t e t rendesen a kalocsai é r s e k r e b i z t á k . Ennek egyik oka az is volt, hogy az e g y h á z f e j e delmek p é n z ü g y e i k e t sokszor e g y m á s segítségével i n t é z t é k el s ilyenkor egy-egy t e r ü l e t d é z s m a j o g á t zálogul l e k ö t ö t t é k . A p o l g á r s á g r a n é z v e ez k ö zömbös volt, fizetni kellett s mindegy volt az, hogy ki hajtja be rajtuk az a d ó t . I l y e n m ó d o n é v s z á z a dokon át a város a kalocsai é r s e k h e z fizette a pri-
27
.hu ed
ek
on yv
tar
.sk
-sz
eg
m á s t illető papi a d ó t i z e d e t . A t ö r ö k ö k kiűzetést u t á n a csanádi püspök céljául t ű z t e k i , hogy a várost e g y h á z m e g y é j é h e z csatolja és a jól érte sülte kalocsai érsek, valószínűleg m á r 1696-ban iparkodott h a r á c s o l á s (kézi zálog e r ő s z a k o s szer zése, olyanféle, mint ma az i n g ó s á g o k n a k az a d ó árverési csarnokba való á t s z á l l í t á s a ) u t j á n az el maradt a d ó h á t r a l é k o k a t behajtani. (Mindez t e r m é s z e t e s e n csak: valószínűség és logikus kombináció, nem pedig okiratokra alapított megállapítás.) A Dugonics-monográfia legértékesebb vonat k o z á s a a „Szegedi veszedelem" fordítása. A fordí t á s a n é m e t topográfiai megjelöléseket á t m a g y a rositja a j e g y z é s i d e j é b e n lévő m e g n e v e z é s e k r e , s igy tudjuk meg, hogy a Schinter-Wiese azonos a Serha mező-vel, mely a Csöpörke-tón túl f e k ü d t . E z a leírás é r t é k e s adatot n y ú j t m é g a zsidók szegedi letelepüléséről is. L ö w - K u l i n y i : A szegedi zsidók, Szeged, 1885. egyáltalában nem érinti a zsidók 1784 -85. előtti szegedi letelepülését, holott a városi le véltárban m á r a X V I I I . század első felében Szegeden letelepedett zsidókról említés t a l á l h a t ó . E z az első konkrét adat, mely arról emlékezik meg, hogy a X V I . század közepén gazdag zsidó telepesek laktak Szege den. A z egykorúnak nevezhető, 1615-ben megjelent f o r r á s m ű egyéb adatai is n a g y o b b r é s z t fedik a v a lóságot s nincs okunk kételkedni e feljegyzésben sem. Dugonics A n d r á s irodalmi működése az 1775. év után másfelé tolódott el s csakhamar kizárólag a szépirodalmi munkásság lesz éltető eleme. E szép irodalmi munkásság alatt is folytatta Ja Szegedre vonatkozó adatok összegyűjtését, de azok közzété telét jelenleg mellőzöm, mert nyomtatásban, köny-
28
.hu
ek on
yv
tar
.sk
-sz
eg
ed
veihez irott jegyzetek a l a k j á b a n azok m á r megje lentek, m á s r é s z t pedig szépirodalmi müveiben elszór tan Szegedről i r t észrevételei m á r irodalmi földolgo zásban részesültek. ( V . ö. B a r t h a G y ö r g y : Szeged Dugonics m u n k á i b a n . Szeged, 1905.). H a t á r t a l a n , rajongás, mérhetetlen megbecsülés, sirig t a r t ó hála és önfeláldozó szeretet fűzte Dugonics A n d r á s t szü lőföldjéhez, í r á s a i b a n szinte keresi az alkalmat, hogy abban Szeged nevét beleszőhesse — és csak j ó t i r róla, sokszor inkább ferdit is az igazságon, csakhogy minél szebben és t i s z t á b b a n ragyogjon Szeged csil laga. E z azonban m á r nem a t ö r t é n e t í r ó , — hanem a regény- és d r á m a í r ó Dugonics m e n t a l i t á s a .
29
eg ed .hu
-sz
FÜGGELÉK, I.
ek on
yv
tar
.sk
E t a n u l m á n y közzétételében segítőtársaimnak, dr. Isoz Kálmánnak, a Nemzeti Múzeum főkönyv tárosának, a k i a fölkutatás és lemásolás m u n k á j á t lehetővé tette, dr. Révai Józsefnek, a szegedi városi Dugonics A n d r á s f ő g i m n á z i u m t a n á r á n a k , a k i a szövegben előforduló fordításokat gondozta, - Gerő Dezsőnek, a S Z E G E D I S Z E M L E szerkesztőjé nek, a m i é r t e t a n u l m á n y folytatásos megjelenését lapjában lehetővé tette, — hálás köszönetemet tolmá csolom.
30
eg ed .hu -sz
II. INDEX.
sk
Dominikánusok 12. Dugonics A n d r á s 3—5., 7., 17., 24., 27—29. Dugonics A n d r á s arcképe 9. E g e r 14., 15. E g y e d (szent) 14., 15. E s z é k 23. Esztergom 11. F e h é r v á r 14. Ferencrend 10., 12., 18. F r a n k f u r t 22. F r i d r i c h , író 18. Gellért (szent) 18. Gerő Dezső 9. Görlitz 25. G y ö r g y pap 12., 14. Hoffmansegg g r ó f 24., 25. Hóman B á l i n t 11., 26. Imre pap 12. I s t v á n (pap) 14. Jakab (szent) 12., 13. Jakab (szent) ereklyeszéke 13. Jakab pap 12. J á n o s pap 12—14. Jezsuita 14., 15.
tar .
Aegidius, lásd Egyed. Ager, lásd Eger. Alba, lásd F e h é r v á r . Aldéna 20—22. Analecta 3—4. Anton, C . G., 25. Árpád-ház 11. Badeni őrgróf 23. Bartal Antal 16. Bartha György 20. Bácsi e g y h á z m e g y e 12. Bártfa 16_18. Báth 9., 10. Belgrád 23.
ek on
yv
Berzeviczy I s t v á n 16. Bécs 14. Bogumilség L8. Bosznia 13. Buda 18., 23. Budai basa 20—22. Burgigno 18. Cassovia, lásd K a s s a . Cibinium, lásd Szeben. Compegio 18. Csanádi e g y h á z m e g y e 10., 27., 28. Cserép ( v á r ) 15. Csöpörke t ó 19., 28. Czímer K á r o l y 11., 13., 22., 26.
Kalocsa (-i e g y h á z m e g y e ) 9., 10., 13., 17., 18., 23., 24., 27., 28. K a p r i n a i I s t v á n 14—16.
31
eg ed .hu
13.,
Reizner János 10—13., 17., 18., 22., 26. Róbert Károly 11. Rókus-templom 19. Rozgonyi Sebestyén 15. Sándor pápa 10. Schinter Wiese, lásd Serha. Serha mező 19., 21., 28. Som Józsa temesi gróf 17., 27. Somogyi-könyvtár 3. Strigoniensis, lásd Esztergom. Szakolcza 18. Szeben 18.
-sz
K a s s a 18. Kasztaldo 19., 20. Katona I s t v á n 9., 10., 12., 17., 23., 24. Károly, I I I . , király 24. Kelemen pap 14. Konstantinápoly 20., 22. K o m á t 22. Kulinyi Zsigmond 28. Leutsovia, lásd Lőcse. Lipcsei Muzeum 25. L i p p a 19., 20., 22. Loschge Leonhard 22. Lotharingiai herceg 23. Lőcse 18.
ek
on
yv
tar .
sk
Lőw Immánuel 28. Marchiai Jakab, lásd Jakab (szent). Márton pap 14. M á t y á s király 14—17., 27. M á t y á s pap 12. Mihály pap 12. Miklós (szent) 16. Nagyszombat 5., 7., 10—12., 14., 18. Nemzeti Muzeum 4. N ü r n b e r g 22. Osvald pap 14. Ottomail, lásd Tóth Mihály. Öthalom 20. P á z m á n y P é t e r 10—12. Pest (-i kapu) 18., 19., 22. Pénzverde, lásd szegedi p. Picetnumi Jakab, láád Jakab (szent). Pozsony 11., 18. P r a y György 11., 12., 26. Premontreiek 9. Rákóczi Ferenc, I I . 24.
Szeged 8—5., 7., 9—29. Szegedi pecsételők 17., 23., 24. Szegedi pénzverde 11., 26. Szerémség 12., 14. Ulászló, I I . 17.,' 18. Urestolf 21. T a m á s pap 12., 14. Temesi gróf, lásd Som. Temesvár 16. Thuróczy László 14. Thymár, lásd Timár. T i m á r Antal 14., 15. T i m á r Józsa 14., 15. T i m á r Simon 14., 15. Tirnavia, lásd Nagyszombat. Tomori Pál 18. T ó t h Mihály 18., 20—22. Törökök 10., 19—21., 24., 28. Vadingus 10. V a r g a Ferenc 24. Váci e g y h á z m e g y e 27. Várdai Pál 17. Városi Muzeum, Szegeden 11. Vienna, lásd Bécs. Wőber-család 25. Zsidók 20., 28.
ek
ed
eg
-sz
tar .sk
on yv
.hu
.hu
ed
k-s ze g
r.s
vta
on y
ek
