BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK ÚD LEVELEZŐ TAGOZAT LOGISZTIKA SZAKIRÁNY
DSV HUNGÁRIA KFT IGÉNYE EGY ÚJ RAKTÁR KIALAKÍTÁSÁRA
GYÖRFI ANDREA BUDAPEST, 2007
Tartalomjegyzék
1 2 3
Bevezetés .................................................................................................................. 5 A logisztikai szolgáltatások helyzete az Európai Unióban, ezen belül hazánkban .. 6 Bevezetés a fogalmakba.......................................................................................... 10 3.1 Logisztika és a logisztikai rendszerek ............................................................ 10 4 DSV HUNGÁRIA KFT BEMUTATÁSA ............................................................. 12 4.1 A CÉG TÖRTÉNETE .................................................................................... 12 4.2 DSV MAGYARORSZÁG – SZÁMOKBAN ................................................ 14 4.3 DSV HUNGÁRIA KFT SZOLGÁLTATÁSAI: ............................................ 15 5 A jelenlegi logisztikai rendszer............................................................................... 17 5.1 A logisztikai rendszer elemei.......................................................................... 18 5.2 Logisztikai folyamatok ................................................................................... 19 5.3 A jelenlegi raktári rendszer............................................................................. 23 5.3.1 A raktárban tárolt áruk............................................................................ 23 5.3.2 A raktárban alkalmazott tárolási módok ................................................. 23 5.3.3 Az alkalmazott áru-elhelyezési módok................................................... 24 5.3.4 A raktárak és elhelyezkedésük................................................................ 25 5.3.5 A tárolóterületek azonosítása.................................................................. 26 5.3.6 A raktárak közlekedési kapcsolatai......................................................... 27 5.4 A raktári nyilvántartó rendszer vizsgálata ...................................................... 27 5.5 A raktári nyilvántartó program adatbázisának vizsgálata............................... 29 5.6 A gyűjtőforgalom elemzése ............................................................................ 31 5.7 Értékelés.......................................................................................................... 34 6 Raktártervezés......................................................................................................... 35 6.1 A feladat megfogalmazása.............................................................................. 35 6.2 Kiinduló adatok............................................................................................... 35 6.2.1 Helyszíni adottságok............................................................................... 35 6.2.2 A raktározási feladat jellemzői ............................................................... 36 6.2.3 Egyéb igények......................................................................................... 38 6.3 Számításba vehető tervváltozatok feltárása .................................................... 38 6.3.1 A raktár típusának elemzése ................................................................... 38 6.3.2 Közlekedési kapcsolatok kialakítási lehetőségei .................................... 39 6.3.3 A raktár informatikai rendszerének kialakításához szükséges elemzések 39 6.3.4 Tárolási módok és anyagmozgató gépek ................................................ 44 6.3.4.1 Tárolási technológia............................................................................ 44 6.3.4.2 Anyagmozgató gépek ......................................................................... 45 6.3.4.3 Állványrendszer és anyagmozgató gépek megválasztása................... 45 6.3.5 A tervváltozatok lehatárolása.................................................................. 48 6.4 Előtervek kidolgozása..................................................................................... 49 6.4.1 A raktár alaprajza.................................................................................... 49 6.4.2 A tárolótér főbb méreteinek meghatározása ........................................... 50 6.4.3 Az 1. tervváltozat előtervének kidolgozása ............................................ 50 6.4.3.1 A tárolótér adatainak meghatározása.................................................. 50 6.4.3.2 A terület-, illetve térkihasználást jellemző mutatók ........................... 53 6.4.3.3 A várható beruházási és üzemeltetési költségek................................. 54 6.4.4 A 2. tervváltozat előtervének kidolgozása.............................................. 56 3
6.4.4.1 Tárolótér adatainak meghatározása .................................................... 56 6.4.4.2 A terület-, illetve térkihasználást jellemző mutatók ........................... 57 6.4.4.3 A várható beruházási és üzemeltetési költségek................................. 57 6.5 A tervváltozatok értékelése és összehasonlítása............................................. 58 6.6 A beruházás várható költsége: ........................................................................ 61 6.6.1 A várható beruházási költségek .............................................................. 61 6.6.2 A várható évi folyó költségek................................................................. 62 6.6.3 A tervezett raktár jellemző paraméterei.................................................. 63 7 Összefoglalás .......................................................................................................... 64 Irodalomjegyzék………………………………………………………………………..65 A dolgozatban található ábrák és táblázatok jegyzéke…………………………………67 Mellékletek……………………………………………………………………………..68
4
1 Bevezetés Napjainkban régiónk valamennyi vállalatára jelentős nyomás nehezedik. A gazdasági változások következtében kialakult versenyhelyzetben el kell sajátítani a modern piacgazdaság szemléletmódját. A versenyben annak van esélye talpon maradni, illetve fejlődni, aki a tevékenységi területének megfelelő stratégiát alakít ki, s azt lépésről lépésre végre is hajtja. A logisztika a magyar gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazatának számít és meghatározó szerepe van a versenyképes piaci megjelenésben. Az Európai Unió bővülése és az életszínvonal javulása a közép-kelet európai országokban azt eredményezi, hogy egyre több nyugat európai gyártó helyezi át logisztikai hálózatát, például Benelux államokból, Németországból vagy Franciaországból többek között Magyarországra, köszönhetően a versenyképesebb logisztikai költségeknek és a helyi piacok fellendülésének. Ezen a piacon tehát hatalmas változások mentek , illetve mennek még ma is végbe, és a bizonytalan piaci viszonyok között egyre többen szeretnének részesülni a nagy lehetőségekből. A legnagyobb változást többek között az jelenti, hogy a rendszerváltás után megindult egy olyan folyamat, amelyben a gyenge, nem minőségi tevékenységet végző vállalkozások elbuktak, és mellettük a 90-es években egyre inkább feltűntek a nagy külföldi
szállítmányozók,
logisztikai
szolgáltatók;
valamint
a
klasszikus
szállítmányozás folyamatát fokozatosan felváltja a komplex feladatok megoldása, amelynél az új technológiák és az informatika is egyre inkább dominál. Kezdetben csak néhány multinacionális termelő cég élt a lehetőséggel, de mára már a tevékenységek kiszervezése széles körben elterjedté vált; ez pedig a logisztikai piac erőteljes fellendülését hozta magával. A piac bővülését érzékelve a már jelenlévő szolgáltatók hatalmas befektetéseket végeztek eszközállományuk (raktári létesítmények, gépjárműpark,
informatika)
korszerűsítésére, majd az ezredfordulót követően újabb nagynevű logisztikai társaságok jelentek meg a piacon zöldmezős beruházásaikkal. A diplomamunkámban vizsgált szállítmányozó cég is igyekszik a piac kihívásainak megfelelni, sőt a piaci pozíciójának erősítését tervezi, s ezért egy új raktárat szándékozik kialakítani. A DSV Európa Top 3 szállítmányozója között szerepel, Európában több mint 350 saját kirendeltséggel. 2006-ban a Frans Maas 5
csoport megvásárlásával tovább erősítették európai jelenlétüket. A cég vezetői az egyesülés által a forgalom megkétszereződését várják, ezért egy új raktár kialakítását tervezik. A diplomaterv célja az, hogy segítse a Kft-t a raktártervezéssel kapcsolatos feladatainak megoldásában. Először a logisztikai szolgáltatások helyzetét mutatom be az Európai Unióban és ezen belül hazánkban, majd a DSV Hungária Kft bemutatása következik. A jelenlegi logisztikai rendszer c. fejezet célja az export, és import áruk gyűjtőforgalma, a vámügynökségi szolgáltatások, a belföldi kiszállítások és a raktározások szervezését, lebonyolítását biztosító rendszer elemeinek, szervezeteinek és létesítményeinek a bemutatása, valamint a jelenlegi raktározási rendszer részletes ismertetése. A létesítendő új raktárnak ki kell elégítenie a Kft. jövőbeni tevékenységéből adódó igényeket. A tervezés során meg kell oldani mind a gyűjtős, mind a bérraktározott termékek megfelelő színvonalú tárolását, valamint ki kell alakítani a közvámraktárat. A raktártervezésnél a következő elemekkel kívánok foglalkozni: •
a raktár típusának elemzése
•
a közlekedési kapcsolatok kialakításának vizsgálata
•
a raktár informatikai rendszerének kialakításához szükséges elemzések
•
a raktár tároló rendszerének, belső elrendezésének meghatározása
•
a raktár anyagmozgató rendszerének kialakításához szükséges vizsgálatok figyelembevételével.
Két tervváltozat kidolgozása, értékelése és összehasonlítása következik, majd a választott tervváltozat részletes bemutatása.
2 A logisztikai szolgáltatások helyzete az Európai Unióban, ezen belül hazánkban A logisztika egy komplex fogalom, amely magába foglalja a beszerzés és alapanyag ellátástól, az elosztáson, árutérítésen, készletgazdálkodáson keresztül, a raktározásig, szállításig, szállítmányozásig számos területet. A logisztika fejlődése egyrészt annak köszönhető, hogy az eladók között egyre erősebb a verseny a vevők megszerzéséért. A termékek életciklusa egyre rövidebb, és a különböző vállalatok csak úgy tudnak életben maradni, ha minimalizálni tudják termelési költségeiket, illetve ezzel párhuzamosan le tudják csökkenteni a termelési
6
átfutási idejüket, így alkalmazkodva a lecsökkent termék életciklushoz és az egyre gyorsabban változó fogyasztói igényekhez. Emellett érdemes megemlíteni az informatika robbanásszerű fejlődését, amit a személyi számítógépek megjelenése indított el. A számítástechnika rohamos fejlődésével együtt megjelent a rendszerszemlélet és az információelmélet, amelyek újabb és újabb eszközöket és lehetőségeket jelentettek a logisztikával foglalkozó embereknek. Ezek a tényezők nagyban hozzájárultak a logisztika gyors elterjedéséhez és fejlődéséhez. A logisztikát, annak fejlődését napjainkban jelentősen befolyásolja a globalizáció, a nemzetközi munkamegosztás, illetve a multinacionális vállalatok terjedése, a határokon átívelő kereskedelem. A globalizáció által eredményezett egyik legjelentősebb változás, hogy a logisztikai „outsourcing” széles körben gyakorlattá vált. Az outsourcing folyamán a termelő vállalatok a folyamataik egy részét kiszervezik, azaz átadják egy arra specializálódott vállalat, az ún. logisztikai szolgáltató részére. A kiszervezett folyamat szinte bármi lehet, ami nem képezi az adott vállalat fő tevékenységét. A vállalatok ettől a folyamattól elsősorban költségcsökkenést, minőségjavulást és a szolgáltatások javulását, szakszerűbb kezelést, nagyobb rugalmasság elérését, a szolgáltatási szint minél magasabb színvonalú megvalósítását várják. A KPMG által végzett széleskörű felmérések azt az eredményt hozták, hogy a leggyakrabban kiszervezett tevékenység a „raktározás ( 66% ), import/export vámkezelés ( 66% ), belföldi fuvarozás ( 62% ), valamint a belföldi disztribúció ( 55 % ).”1 A globális logisztika az áruk, információk és a pénz áramlását foglalja magában, ahol az elemek egymással kölcsönhatásban vannak és hatnak egymásra. Ennek a rendszernek egy alrendszere az EUROLOGISZTIKA, amely alapvetően az Európai Unióban megvalósuló anyag- és információáramlást jelenti, és kifejezetten az európai sajátosságokat figyelembe véve jött létre. 2004. május 1-je óta Magyarország is tagja ennek a gazdasági térségnek, ami számos előnye mellett azonban veszélyeket is rejt magában. Az Európai Unió legfőbb célja, hogy egységes belső piacot hozzon létre és működtessen, ahol a tagállamok között teljesen akadálymentesen zajlik az áruk, szolgáltatások, a tőke és a személyek forgalma.
1
KPMG Consulting Kft., 2003: Logisztikai Outsourcing Magyarországon 2003, 1p
7
„ A szolgáltatás önmagában egy nem termelő tevékenységre irányuló, nem tárgyiasult folyamat, amelyet egyik fél nyújt a másiknak”2 A szolgáltatások összességére általában igaz, hogy az igénybevételüknél sokkal nagyobb szerepet kap a tapasztalat, a bizalom a szolgáltatás és a szolgáltató iránt, mint egy
termék
megvásárlása
esetén.
Ennek
kiváltó
oka
a
szolgáltatás
négy
alaptulajdonságában keresendő, azaz: •
a szolgáltatás megfoghatatlanságában: a fizikai termékektől eltérően nem lehet őket látni, érezni, hallani, szagolni mielőtt megvesszük őket
•
a szolgáltatás elválaszthatatlanságában: egyszerre szolgáltatják és fogyasztják őket, ellentétben a fizikai termékektől, amelyeket először megtermelnek, majd szétosztják, csak ezután fogyasztják
•
a szolgáltatás ingadozásában: változó, hogy mikor és hol teljesülnek
•
a szolgáltatás romlékonyságában, vagyis nem lehet azokat tárolni.
Ezek bizonytalansági tényezők a logisztikai szolgáltatások esetén is fellelhetőek. Nagyobb a bizalmatlanság, ha az ügyfél még nem vett igénybe logisztikai szolgáltatót, hiszen így nem tudja azokat rangsorolni, nem tud különbséget tenni közöttük. Ha azonban az ügyfél rendelkezik már tapasztalatokkal – vett már igénybe szolgáltatót – és a tapasztalatai nagyjából pozitívak, akkor ezen a területen nagyon nehéz rábírni a változtatásokra. A szolgáltatások, és egyben a logisztikai szolgáltatások piacán is az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe. Nem csak hazánkban, és az Unióban, de a világban is termelés visszaeséssel lehet találkozni. Ennek következtében a termelő vállalatok
egyre
kevesebbet
értékesítenek,
csökkennek
a
bevételeik,
ezáltal
folyamatosan költségcsökkentést hajtanak végre. Ez hatalmas csapás a szolgáltató vállalatokra, hiszen a termelő vállalatok elsősorban a szolgáltatások igénybevételének mérséklésével tudják költségeiket csökkenteni. Ezt némileg ellensúlyozni képes az a korában említett tendencia, hogy a termelő cégek egyre inkább a fő tevékenységükre igyekeznek koncentrálni, vagyis azzal kívánnak foglalkozni, amihez a legjobban értenek, és a többi tevékenységet szívesen bízzák külső „hozzáértő” vállalkozókra.
2
EU Working Papers 2/2003 Insperger A: A logisztikai szolgáltatók helyzete az EU-csatlakozás előtt Magyarországon 112.p
8
A piaci átalakulás másik fontos eleme a logisztikai szolgáltatások túlkínálata. Egyre több szereplő van jelen a piacon és egyre többen képesek ugyanazt a jó minőséget nyújtani, ami által a szolgáltatások árai egyre nyomottabbá válnak. Magyarországon a logisztikai szolgáltatások piacán hatalmas konkurenciaharc figyelhető meg, ami annak köszönhető, hogy egyre több a nemzetközi piacon már tapasztalattal rendelkező szolgáltató jelenik meg hazánkban. A rendszerváltást követő években a piac jóval kevesebb szolgáltatót tudott felmutatni, mint arra szükség lett volna, míg mára, a helyzet annyira megváltozott, hogy túlkínálat alakult ki. Ennek azonban nem a piac telítődése az oka, hanem az, hogy kevesebb a fizetőképes kereslet, mint a kínálat, így a megfelelő megoldást az jelenti, hogy újabb megbízókat kell keresni. Ennek a 2004. május 1-jei Uniós csatlakozásunk kifejezetten kedvez, hiszen ez potenciális lehetőséget ad arra, hogy a hazai cégek külföldi vállalatokat győzzenek meg arról, vegyék igénybe a magyar szolgáltatókat. A nagyszámú szereplő miatt a verseny igen erős a piacon, ahol a harc a potenciális megbízóért egyre magasabb szolgáltatási színvonalat eredményez. Ez kedvez a megbízóknak, hiszen számtalan szolgáltató közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. Manapság a legfőbb választási kritérium a KPMG Consulting Kft. által végzett felmérések szerint, „a minőségi szempontok ( mennyiségileg illetve időben pontos szállítások aránya, rugalmasság, átláthatóság, átfutási idők csökkentése ) általában megelőzik a költségcsökkentési elvárásokat.” 3 Egyre több megbízó jön rá, hogy hosszú távon valószínűleg rosszabbul jár az „olcsó” megoldásokkal, mintha a kezdetben drágábbnak tűnő, ugyanakkor reálisabb ajánlat mellett dönt. Hiszen tudható, hogy van egy ár, ami alatt nem lehet megfelelő, minőségi szolgáltatást nyújtani. Ezt azonban gyakran szívesen elfelejtik a megbízók, és csak akkor kezdenek észbe kapni, amikor az olcsóbb, csak éppen nem megfelelő szolgáltatások a termelésüket, folyamataikat veszélyeztetik. Emellett a megbízók arról is gyakran megfeledkeznek, hogy az Európai Uniós csatlakozás után a piaci résztvevőknek teljesen új szabályozási rendszernek kell megfelelniük; az új helyzetre való tökéletes felkészülés, az ebből adódó átszervezés szükségessége mind-mind többletköltséget jelent a szolgáltatóknak, amit a megbízókkal próbálnak megfizettetni, ez pedig az árszínvonal emelkedését vonja maga után.
3
KPMG Consulting Kft., 2003: Logisztikai Outsourcing Magyarországon 2003, 12p
9
Ez főleg azoknak okozott problémát, akik korábban nem vettek részt a nemzetközi áruforgalomban. Magyarországon a már meglévő magyar vállalkozások mellett egyre-másra jelennek meg a külföldi tulajdonú logisztikai szolgáltató vállalatok, akik vagy saját építésű objektumaikba, vagy valamelyik ipari parkba, logisztikai központba költöznek be, de jellemző az is, hogy régebbi létesítményeket bérelnek ki. Ebből adódóan számos, igen eltérő minőségű logisztikai szolgáltató központ tevékenykedik a piacon. A rendkívüli eltérések létjogosultságát a megbízók adják, mivel számos esetben egyáltalán nem várják el a szolgáltatótól, hogy a legmodernebb eszközöket sorakoztassa fel, főleg, ha ez plusz költségekkel jár. Általánosságban elmondható, hogy számukra az is elegendő, ha egy nem túl modern telephelyen tökéletes szolgáltatásban részesülnek. Ez azonban nem lesz sokáig így, mivel egyre inkább teret nyernek azon szolgáltatók, akik a legkifinomultabb, és legmodernebb eszközökkel, rugalmasan képesek reagálni a változásokra és kiszolgálni az ugyancsak egyre fejlettebb technológiákkal rendelkező termelő vállalatokat. Az ár és a minőségi szolgáltatás mellett tehát az infrastruktúra, a technikai adottságok is mind az országos, mind a logisztikai szolgáltatók szintjén egyre inkább felértékelődnek.
3 Bevezetés a fogalmakba Ennek a fejezetnek a célja a diplomamunkámban szereplő fogalmak ismertetése a dolgozat terjedelmi korlátainak figyelembe vételével.
3.1 Logisztika és a logisztikai rendszerek Logisztika eredete: A logisztika szó görög eredetű, jelentése a gondolkodni (logo), értelem (logos), logikusan gondolkodni (logistikus) kifejezésekkel kapcsolatos. A logisztika elterjedése a XX. század közepétől figyelhető meg. Egyik fő oka az amerikai hadseregben az anyagellátás, az utánpótlás, a készletezés, a csapat- és sebesültszállítás-szervezés terén elért eredmény volt. A hadászatban elért eredmények 10
felkeltették a gazdasági szereplők figyelmét, és így a termelés- és szállításszervező szakemberek egyre intenzívebben próbálták a megszerzett logisztikai tapasztalatokat a gazdasági rendszerekre illeszteni, s később azokat továbbfejleszteni. A kutatásoknak nagy lendületet adott az, hogy időközben új tudományos elméletek (rendszerelmélet, információelmélet) és módszerek (szimuláció, operációkutatás) álltak rendelkezésre, s az, hogy a számítástechnika és az informatika rohamos fejlődésnek indult.
Logisztika definíciója: Halászné Sipos Erzsébet a következőképpen fogalmazta meg: „ A logisztika menedzsmentszemlélet, amely áramlási folyamatok – alapvetően anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek), energia, információk és személyek egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése.”
4
Logisztika feladata: Az előbbi definíció alapján megfogalmazható, hogy a logisztika feladata egyrészt az anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, másrészt a rendszerben jelentkező feladatok megoldásához szükséges eszközök biztosítása. Anyagok: a vizsgált anyagáramlás tárgyai. Lehet nyersanyag, alapanyag, alkatrész, félkésztermék, késztermék. Információk: Az anyagáramlásban közreműködő elemekre vonatkoznak, s az informatikai rendszer részeként lehetővé teszik az anyagáramlás irányítását, optimalizálását.
Logisztika célja:
4
•
a megfelelő áru,
•
a megfelelő időpontban,
•
a megfelelő helyre,
•
a megfelelő mennyiségben,
•
a megfelelő minőségben,
Halászné Sipos Erzsébet (1998): Logisztika, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 33.p.
11
•
a megfelelő információkkal, okmányokkal ellátva,
•
a megfelelő költséggel eljuttatható legyen.
A most felsorolt hét feltételt a szakirodalom „hét M elv”-5nek nevezi, s ez juttatja kifejezésre a logisztika szemléletét azáltal, hogy nem minimumok teljesítését tűzi ki célul (pl. költség, teljesítmény), hanem tényezők figyelembevételével ösztönöz a folyamatok optimalizálására, ugyanakkor a magas színvonalú vevőkiszolgálásra. A logisztikai követelményrendszer érvényesülése, a „Just In Time” követelményeknek való megfelelés, nem a raktározás megszűntetését, hanem ellenkezőleg annak minél hatékonyabb kialakítását, a logisztikai folyamatokba való integrálását teszi szükségessé. Ebben a folyamatban a raktározás szerepe egyre fontosabbá válik. Hiszen a gyakorlatban az a helyzet, amikor egy időszak termék-kibocsátási üteme megegyezik ugyanazon időszak termék-felhasználási ütemével, csak nagyon ritkán fordul elő. Az esetek többségében az adott időszakban előállított többletterméket raktározni kell a következő időszak valós vagy prognosztizált többletigényénekfelmerüléséig.
4 DSV HUNGÁRIA KFT BEMUTATÁSA 4.1 A CÉG TÖRTÉNETE A DSV cég 1976-ban alakult Dániában. Alapítója Leif Tullberg és 10 független fuvarozó vállalat. A DSV elnevezés is innen származik, aminek a jelentése „egyesült fuvarozók” ( De Sammensluttede Vognmaend ). Hamarosan megfogalmazódott a cél, hogy a nemzetközi piacra is betörjenek, így a 80’as évek végén megvásárolták az akkor konkurenciának számító Borup Autotransport valamint a Hammerbroo Trans-t, 1997-ben a Samson Transportot, 1999-ben a Svex csoportot. Új szakasz kezdődött a cég életben, amikor a DSV 2000-ben megvásárolta a DFDS Dán Transport csoportot (Alapítás: 1866). Ezáltal nemcsak a közúti szállítmányozási piacon erősítették pozíciójukat, de új színként a logisztika valamint a légi-és konténeres szállítmányozás is felkerült a cég szolgáltatásainak palettájára.
5
Szegedi Zoltán – Prezenszki József (2003): Logisztika – Menedzsment, Kossuth Kiadó, 30.p.
12
2005-ben a német piacra is betörtek több kis-, valamint középméretű cég megvásárlásával, mint Bachmann, Steinle stb. Európai jelenlétüket 2006-ban erősítették meg a Frans Maas csoport megvásárlásával. A Frans Maas 1890-ben alakult a hollandiai Venloban. Alapítója: Frans Maas. Fuvarozó cégként indult, zöldséget szállított Hollandiából Németországba. A főként közúti gyűjtőszállítmányozással foglalkozó cég a 80’as években kiterjesztette tevékenységi körét a logisztika irányába is. 1983-ban indult az első nagy logisztikai projekt (a Xerox cég logisztikája), amely olyan jól sikerült, hogy azóta is a hollandiai Frans Maas nyújt a Xerox-nak logisztikai szolgáltatásokat. Az ezredforduló után légi és konténeres szállítmányozást is kínált ügyfelei részére. Fennállásának 100. évfordulója alkalmából a Frans Maas megkapta az egyik legnagyobb elismerést a holland királyságtól- „Koninklijke”, amelyet olyan, legalább 100 éves múlttal rendelkező cégek kapnak, akik egyrészt magas színvonalú szolgáltatást nyújtanak valamint nagyon jó pénzügyi mutatókat tudnak felmutatni. A Frans Maas 32 országban képviselteti magát, 215 irodában, 7500 munkatársat foglalkoztat. 2007-től tehát a két, nagy múlttal rendelkező cég valamint az addig megvásárolt cégek DSV név alatt folytatják tevékenységüket.
F N I
S
U
F
E
C A S
C I
6
U
S H H B C A
1.sz. ábra
B
P
D
P
R
E L L
M
R B
G
Az európai telephelyek elhelyezkedése
T
Forrás:DSV6
1.sz. ábra forrása: A DSV Hungária Kft. bemutatását szolgáló füzetek
13
A DSV Holding jelenleg 52 országban van jelen, 484 irodában 19. 000 főt foglalkoztat. A koppenhágai tőzsdén jegyzik. Három fő területen működik: DSV Road, DSV Air & Sea, DSV Solutions. A DSV Hungária Kft 1995-ben alakult 4 fővel, egy budapesti irodában (Akadály u.). A kezdetekben elsősorban az anyavállalat áruit fogadta, vámkezelte és kiszállította. 1998ban Kaposváron nyitott irodát, igazodva a Videoton, Philips igényeihez. Az iroda 2004ig működött. 2000-ben 2000 m2 raktárt bérelt 2001-től indult a logisztikai üzletág. Első megbízó: Moulinex. 2002-ben került bevezetésre a GNTS rendszer, amely egy saját fejlesztésű program 2004-ben költözött a cég Budaörsre, ahol 600 m2 irodát, valamint 10.000 m2 raktárt bérel. Azóta a cég folyamatosan fejlődik, ma már 80 munkatársat foglalkoztat, fejlődik a logisztikai üzletág is, ma már több nagy megbízónak végez raktározást, kiegészítő logisztikai szolgáltatásokat, belföldi kiszállítást, vagyis komplex logisztikai szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. A fúzió előnyei: nagyobb európai jelenlét, több iroda, több országból direkt járatindítás, nagyobb árumennyiség, stabil pénzügyi és szakmai háttér.
4.2 DSV MAGYARORSZÁG – SZÁMOKBAN Alapítás éve: 1995 Telephely: Budaörs, új és korszerű, minden elvárásnak megfelelő logisztikai központ Közlekedés: M1, M7 közvetlen közelében 600 m2 iroda Munkatársak száma: 80 fő Árbevétel 2006-ban: 2, 26 milliárd HUF Továbbított küldemények száma: 72. 000 gyűjtőtétel exportban és importban Napi belföldi kiszállítások száma. 500 Több mint 6. 000 dedikált fuvar 2006-ban Logisztikai raktárterület: 10. 000 m2 Nyitva tartás: 0-24 h ADR raktárterület: 1. 000 m2
14
4.3 DSV HUNGÁRIA KFT SZOLGÁLTATÁSAI: Nemzetközi gyűjtőszállítmányozás A cég egyik fő profilja évtizedek óta a nemzetközi gyűjtőszállítmányozás, amelynek köszönhetően minden olyan infrastruktúrával, tudással és tapasztalattal rendelkezik, amely egy biztonságos, gyors és hatékonyan működő gyűjtőszállítmányozási hálózat üzemeltetéséhez szükséges. A kiterjedt hálózat az áru felvételi helyétől függetlenül lehetővé teszi a küldemények elhozatalát a megbízást követő napon. A heti több fix járatindítás pedig – mind export mind import relációk esetén – garantálja, hogy a Megbízó küldeménye a legrövidebb időn belül a szállítási címre érkezzen. Európa legtöbb országából és országába heti több garantált járatindítás van, ami jelentősen csökkenti, és jól kiszámíthatóvá teszi a szállítás futamidejét. Az ügyintézők feladata a nemzetközi gyűjtőszállítmányozásban résztvevő árukkal kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése. A gyűjtőforgalom nem más, mint a darabárus forgalom megszervezése a nemzetközi szállítmányozók által meghirdetett irányokba. Ez tulajdonképpen több kisebb tételű áru egy rakományba történő elfuvarozását jelenti. E tevékenység ellátásához elengedhetetlen a darabárus raktár, melyben a szállítmányozó a küldeményeket gyűjti, majd gondoskodik azok címzetthez tötrénő továbbításáról.
Teljes és részrakományú fuvarok szervezése A Megbízók a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelő szolgáltatásra számíthatnak a teljes és részrakományú fuvarok, valamint az express szállítások terén is. •
Állandó, minősített alvállalkozók
•
Kisautós (expressz) szállítások megszervezése
Belföldi szállítmányozás A belföldi szállítmányozás oldja meg a gyűjtött darabáruk terítését, illetve a logisztikai üzletágon belüli disztribúciót. A raktárból történő kiszállítások alvállalkozók diszponálásával történik. A belföldi fuvarszervező az, aki mindennapi kapcsolatban áll a fuvarozókkal. Feladata az ügyfél megbízásának megfelelően az áru megadott időre, megadott szállítási címre való eljuttatásának a megszervezése. Szakmai ismeretei, s rutinja nagyban befolyásolja a szállítások nyereségességét. A alvállalkozók teljes gépjárműparkja GPS helymeghatározóval van felszerelve, amely lehetővé teszi, hogy a 15
Megbízók a küldemények aktuális hollétéről, a kézbesítés megtörténtéről, az áru felvételéről „on-line” információkhoz jussanak.
Vámügyintézés A vállalat telephelyén működik a Budatérségi Vámhivatal. Itt történik a partnerek áruinak – a cég vámügyintézői által előkészített – vámkezelése. A legfontosabb feladataik: vámkalkuláció készítése, vámtanácsadás, az áru továbbításához szükséges okmányok (Egységes Vámárunyilatkozat, CMR fuvarlevél, TIR okmányok…) kitöltése.
Raktározás A teljes körű raktár-logisztikai szolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen, hogy a normál árukezelést igénylő termékeken felül veszélyes áruk tárolására és kezelésére is lehetőséget biztosítson. 1000m2 alapterületű, szigorú európai uniós előírásoknak is megfelelő veszélyes-anyag raktárban 2000 rakodólapon képzett egységrakomány veszélyes áru elhelyezésére nyílik lehetőség. Itt történik a tényleges árukezelés az ügyintézők rendelkezéseinek megfelelően. Az áru mozgatásán (járműről lerakás, raktáron belüli mozgatás, komissiózás, egységrakományképzés, járműre rakodás) kívül ellenőrzési és adminisztratív feladatokat is ellátnak az itt dolgozók. A raktárnak, a raktári dolgozóknak alapvetően két különböző típusú áru kezelését kell megoldaniuk: •
gyűjtő áruk kezelése
•
tartós raktározás ( bérraktározás )
16
A CÉG REFERENCIÁI: Autóipar
Vegyipar
Általános
Hi-Tech ipar
Autom. Lighting
3M
Alu Fix
Flextronics
Bosch
Akzo Nobel
Bormioli
GE Access
Case New Holland
Castrol, BP, Aral
Calzedonia
IBM
Contitech
Chemetall
Chipita
Jabil Circuit
Delphi
Chemtura
Elsevier Science
NEC
Eaton
Clariant
Flexlink
Once
Ford
GE Plastics
GE Power Control
Philips
NSK
Nuplex Resins
THK
PPG (Glass)
Huntsman
GE Medical
Solectron
Toyota
ICI-NSC-Vinamul
Pfizer
Xerox
TRW
Rohm & Haas
Nordisk Films
GE Medical
Visteon
Solvay
K-Swiss
Base
Volkswagen
Great Lakes
Oakley
Schneider
Volvo
New Balance
Nokia
Nissan
Gardena
T-Mobile
Duni
Jamo
Lincoln Electric
Bang&
Sun Microsystems
Olufsen
5 A jelenlegi logisztikai rendszer A DSV Hungária Kft. – mint az a 4.3 fejezetben a cég bemutatásakor már ismertetésre került – export import áruk gyűjtőszállítmányozásával, teljes és részrakományú fuvarok szervezésével, vámügynökségi szolgáltatások, belföldi kiszállítások és raktározás (átmeneti
megőrzés,
közvámraktár,
belföldi
tartós
tárolás)
szervezésével,
lebonyolításával foglalkozik. Ennek a fejezetnek a célja az említett tevékenységek ellátását biztosító rendszer elemeinek, szervezeteinek és létesítményeinek a bemutatása, valamint a jelenlegi raktározási rendszer részletes ismertetése.
17
5.1 A logisztikai rendszer elemei Gépek berendezések a. Az anyagáramlás eszközei (a raktári anyagmozgató és tároló rendszer elemei): •
8 db gyalogkíséretű kisemelésű kézi targonca (béka)
•
7 db plattformás palettaszállító (2 tonnás)
•
5 db tolóoszlopos állványkiszolgáló gép (elektromos)
•
2 db homlokvillás targonca – (1 tonnás elektromos üzemű, 3 tonnás gázüzemű)
•
rakodólapos állványrendszer
•
rakodólapok
•
rakodó ládák
•
digitális mérleg
b.Az információáramlás megvalósításának eszközei (a számítástechnikai és irodatechnikai berendezések): A vállalat által használt, a szolgáltatások nyújtásához elengedhetetlen a szállítmányozó, raktári nyilvántartó programok használata •
LAGERSUITE
•
GNTS
•
Irodatechnikai berendezések A különböző dokumentációk, szerződések, megbízások stb. megjelenítéséhez elengedhetetlenek: nyomtatók, fénymásolók, faxok.
•
Hálózatba kötött személyi számítógépek A mindennapi irodai munkát, az ügyfelekkel való kapcsolattartást segítik a személyi számítógépeken, futatott irodai alkalmazások (pl. Word, Excel).
Épületek, létesítmények A DSV Hungária Kft a Shark Park tulajdonában lévő ipari telepen bérli irodáját és raktárait. Az iroda bérlete állandó, ezzel szemben a bérbe vett raktárak száma, s így a raktári alapterület a raktározási igényektől, a partnerek számától, a megbízásaiktól függ. A cég által jelenleg használt területek: Iroda:
600 m2
Raktárterület:
10.000m2
ADR raktár:
1.000m2
18
Szervezetek, csoportok Az áru és információáramlásban érintet dolgozók feladatai alapján a következő részlegek különíthetők el a cégen belül: •
Export, import gyűjtőszállítmányozás (8 fő)
•
Teljes és részrakományú fuvarok szervezése (6 fő)
•
Belföldi fuvarszervezés (5 fő)
•
Vámügyintézés (3 fő)
•
Logisztika (15 fő)
•
Pénzügy (7 fő)
•
Raktározás (15 fő)
•
Értékesítés ( 4 fő )
5.2 Logisztikai folyamatok Az előzőekben említett részlegek együttesen, egymással együttműködve valósítják meg az áru- és információáramlást. A folyamatok közül a következőkben a raktár üzemében maghatározó belföldi tárolást megvalósító két logisztikai folyamat kerül részletes bemutatásra folyamatábrák segítségével.
Be- és kitárolási folyamat bérraktározáskor A raktárba beérkező áru adminisztrációját és bevételezést a 2. sz. ábra, a raktárból kiszállításra kerülő áru adminisztrációját és kiadását a 3. sz. ábra szemlélteti. Mindkét ábrára igaz az, hogy az ábra 1 jelű része a partner cég megbízásról hozott döntését mutatja meg. Nem foglalkozik a döntéshozatal metódusával, mivel az a szállítmányozó vállalat működése szempontjából lényegtelen. A 2 jelű részben a DSV Hungária Kft által megvalósított anyag- és információkezelés lépései figyelhetők meg. A megbízó partner és a raktározó DSV Hungária Kft között az információáramlás jelenleg a két cég között fennálló egyedi megállapodás szerint valósul meg. Ez történhet pl. modemes adatközlés, e-mail-hez csatolt dokumentum, fax, személyesen átadott nyomtatványok révén. A Kft. érdekeit szem előtt tartva célszerűnek tűnik a közeljövőben ezen adatközlési formák egységesítése.
19
1 START
Értesítő
Döntés a megbízásról
Igen
Árut átküldték már?
Nem Áru küldése Új értesítő küldése STOP
2
Megbízó értesítése
START
Áru megérkezése
Értesítő megérkezett?
Nem
Igen Áru felvitele a rendszerbe Betárolási jegy Betárolási jegy nyomtatása
Áru átvétele, lerakása Áru rendben ?
Igen Partner értesítése Értesítő STOP
2.sz. ábra
A beérkező áruk adminisztrációja
20
1
START Megrendelő lista
Döntés a megrendelésről STOP
2
Megbízó értesítése
START Megrendelés érkezése
Adatok feldolgozása
Nem A megrendelt áru rendelkezésre áll?
Igen Komissiójegy +etikett
Szállítólevél
Komissiójegy, etikett szállítólevél nyomtatása
Áru összekészítése
Fuvarszervezés
Áru kiadása Értesítő A partner értesítése
STOP
3.sz. ábra
A kimenő áruk adminisztrációja
21
A
DSV
Hungária
Kft
anyagáramlást
megvalósító
fizikai
folyamatokat
és
anyagáramlással kapcsolatos információs folyamatokat felölelő logisztikai lánca:
Érkező áru adminisztrációja
Az áru vámkezelése
Az áru bevételezése
Az áru tárolása
Kimenő áru
Az áru kitárolása
Fuvarszervezés
Az áru kiadása
4.sz. ábra
A logisztikai lánc folyamatábrája
Ez a blokkdiagramm igaz mind a gyűjtős árukezelésre, mind a tartós raktári tárolásra. Az ábra a folyamatok egymásutániságát szemlélteti. A logisztikai rendszer feladata, hogy a vázolt logisztikai láncban megvalósítsa az áru és információáramlást.
22
5.3 A jelenlegi raktári rendszer Mivel a diplomatervezés célja egy új raktár tervezésével kapcsolatos kérdések vizsgálata, ezért mindenképpen szükséges a jelenlegi helyzet megismerése, s annak meghatározása, hogy mi teszi indokolttá az új raktár tervezését.
5.3.1 A raktárban tárolt áruk A DSV Hungária Kft raktára darabáruraktár. Az itt tárolt áruk két fő csoportba oszthatók: •
egyedi darabáru
•
egységrakományba foglalt darabáru
Egyedi darabáruk. Jellemzően a gyűjtős árukezelésben fordulnak elő. Ezek általában kis méretű, 50 kg tömeg alatti termékek (pl. alkatrészek, anyagok) vagy nagy méretű, nagy tömegű, egyedileg kezelhető tárolási egységek (pl. bálák, hordók). Egységrakományok: Egyedi darabárukból rakodólapok, tárolóládák használatával képzett mozgatási-tárolási egységek. A Kft-nél a bérraktározott, egységrakományként tárolt áruk esetén a kiszállítási egység többnyire nem egyezik meg a tárolási egységgel, mivel a megrendelések több különböző árufajtára vonatkoznak, és az egyszerre igényelt árumennyiség kisebb a tárolási egységben foglalt mennyiségnél. Ebből adódik az a feladat, melyet a komissiózásnak, a komissiózó dolgozóknak kell megoldaniuk. Ez pedig
nem
más,
mint
a
kiszállítási
egységeknek,
a
különböző
árufajták
megrendelésenkénti inhomogén egységrakományokká történő összerállítása.
5.3.2 A raktárban alkalmazott tárolási módok a. Állvány nélküli tárolás: •
Halmazolás nélkül: egyedi darabáruk tárolási módja. Gyűjtős áruk esetén gyakori. Előnye: elmarad a tárolóberendezések létesítésének jelentős költsége. Hátránya: rossz térkihasználás
•
Halmazolással (tömbös tárolás): feltétel az áru halmazolhatósága, ami az áru 23
fizikai tulajdonságaitól, illetve a csomagolástól függ. Előnye: elmarad a tárolóberendezések létesítésének jelentős költsége, jó terület és térkihasználás, gyors átállás új árufajta tárolására. Hátránya: a tárolási egységekhez nem biztosított a közvetlen hozzáférés, a tárolási magasságot az áru tulajdonságai korlátozzák, csak szakaszosan vagy gyakori belső átcsoportosításokkal valósítható meg a „First In – First Out” elv (a korábban betárolt áru korábbi kitárolása). b.Állványos tárolás: Az állványos tárolási mód akkor indokolt, ha az áru csomagolása nem rendelkezik kellő szilárdsággal, ezért nem megoldható a halmazolás, illetve, ha a követelmény az árufajtákhoz tetszőleges rendszerességgel történő hozzáférés. A raktárban villás emelőtargoncával kiszolgált soros állványos tárolás került megvalósításra,
amely
egységrakományba
összefogott
áruk
egyedi
hozzáférhetőséget biztosító tárolását teszi lehetővé. A tartóoszlopok távolsága és mélysége a szabványos rakodólapok (800mmx1200mm) méreteihez igazodik. Egy rekeszben a jelenlegi állványok esetén 2 ill. 3 rakodólapos egységrakomány helyezhető el (keresztirányú tárolással). Az állványok magasságát az alkalmazott anyagmozgató gép szabja meg, így jelen esetben az állványok 3 ill. 4 szintesek, a függőleges irányú állványosztás max. 1700mm. Az alsó szinten találhatók a komissiózásra kijelölt helyek, a felsőbb szinteken (az ún. depókban) történik a komissiózást megelőző tartalékkészlet tárolása. A jelenlegi tárolási rend hátránya: •
a rakodólapok keresztirányú behelyezése miatt a komissiós tevékenység, a komissiós dolgozók mozgása nehezített
•
mivel az árugyűjtés a tárolótéren történik, ezért a komissiózó dolgozók és a be-, és kitárolást végző targoncavezetők gyakran zavarják egymás munkavégzését.
5.3.3 Az alkalmazott áru-elhelyezési módok a. Bérraktározás: A tartósan tárolt (bérraktározott) áruk tárolási ideje hosszabb, hetekben, hónapokban mérhető. Tárolásuk kötött helyes rendszerben történik, ami azt jelenti, hogy meghatározott, azonos fajtájú áruk ugyanazon a raktárrészen kerülnek tárolásra. Az áru
24
lehet állványon, vagy ha a csomagolás fizikai jellemzői engedik, akkor lehet tömbösen tárolt. Jelenleg a Kft. bérraktározást igénybe vevő legnagyobb ügyfelei az Alufix, Chemtura, Interflux, Renolit, Alkor Draka, Chipita, ADT Sensormatic. Ezek a cégek egymástól teljesen különböző áruk (pl. élelmiszer, riasztó, híradástechnikai eszközök) raktározásával bízták meg a Kft-t. Közös azonban az, hogy mindegyik árutípusnál előfordul komissiózás, s egységrakományképzés a raktárból történő kiszállítás előtt. Ezért különösen fontos a komissiózó helyek kialakítása. b. Gyűjtős (speditőri) áruk: A speditőri áruk tárolási ideje rövid, maximum néhány nap. Tárolásuk nem árufajtánként, hanem szállítási relációnként elkülönítve történik. Ezt úgy valósítják meg, hogy a raktár adott helyén (a bejárathoz közel) egymás mellé helyezik ezeket a termékeket. Mivel a gyűjtős áru sok esetben csak egy-két napot tölt a raktárban, ezért igen jelentős raktározási teljesítmény mutatkozik a klasszikus raktárüzemhez képest. Az áruk bejárathoz közeli elhelyezésének célja, hogy az anyagmozgatási utak rövidek legyenek, s ez által a költségek csökkenjenek. c. Közvámraktározás: Közvámraktárnak minősül a vámhivatal által üzemeltetett, illetve más által fenntartott, a vámhivatal által engedélyezett raktár, melyben vámáruk az engedélyben meghatározott feltételek mellett raktározhatók. d. ADR raktár: 1.000m2 alapterületű, szigorú európai uniós előírásoknak is megfelelő veszélyes-anyag raktárban 2000 raklapnyi veszélyes áru elhelyezésére nyílik lehetőség. 10 ADR osztály raktározása (kivételek: ADR 1/6.2/7). A raktárban automataszellőztető rendszer, füst- és gázérzékelők
vannak
elhelyezve.
Ugyanakkor
folyamatosan
ADR
képzésben
részesülnek a raktári és irodai alkalmazottak.
5.3.4 A raktárak és elhelyezkedésük Ahogyan már a 5.1 Épületek, létesítmények című fejezetben bemutatásra került a DSV Hungária Kft jelenleg: 10.000 m2 fedett raktárt és 600 m2 irodaterületet bérel a Shark Park Központtól a Budaörs, Vasút út 11. számú területén. A létesítmények elhelyezkedésében nagy távolság van a raktárak és az iroda között, s ez
25
nehezíti az információáramlást, a raktári folyamatokat végrehajtó és az irányító egységek között. Ennek fő oka, hogy a komissiózó lista, fuvarlevelek, lerakodási listák mind-mind az irodában kerülnek kiállításra, kinyomtatásra, s ezt követően a dolgozók viszik ezeket, a bizonylatokat a raktárba. A jelenlegi helyzet másik hátránya a raktárak építészeti tagoltsága. Ez egyrészt a raktárrészek felügyeletét nehezíti, másrészt az anyagmozgatási utak, megnövekedését eredményezi, mely a rendszer hatékonyságát rontja, s többlet költséget eredményez
5.3.5 A tárolóterületek azonosítása A raktári ügyvitel legfontosabb feladata az áruk mindenkori tévedhetetlen megtalálása a tároló területén. Ezt segíti egy számítógépes program, mely többek között lehetővé teszi mind az áruk, mind a raktári helyek nyilvántartását (ezzel bővebben foglalkozik a 5.4 fejezet). Fontos, hogy a raktári tárolóterületek egyértelmű azonosítóval rendelkezzenek, s ez a jelen rendszerben is (bár nem teljes mértékben) megvalósításra került. A gyűjtős áruk tárolása zónák szerint történik. A zónák 1-től 12-ig vannak beosztva, aszerint hogy milyen irányba történik a belföldi kiszállításuk. Ezzel a belföldi fuvarszervezők, illetve a raktárosok munkáját is nagymértékben segítve. A reggeli kiszállításoknál az egy zónába tartozó áruk többnyire egy autóra kerülnek, ami gyorsabbá és pontosabbá teszi a folyamatot. A jelenlegi rendszerben az állványos tárolóterületek azonosítása könnyű és egyértelmű, hiszen a programban a raktári helyek egyértelműen definiáltak (szektorok, cellák)
H203
H213
H223
H202
H212
H222
H201
H211
H221
H200
H210
H220
5.sz. ábra
Példa az állványos tárolótér azonosítására 26
5.3.6 A raktárak közlekedési kapcsolatai A Kft. jelenlegi telephelye csak közúti járművekkel érhető el, a telephely nem rendelkezik vasúti kapcsolattal.
5.4 A raktári nyilvántartó rendszer vizsgálata A korszerű logisztikai rendszerek működése a mindenkori feladatokhoz igazított szoftverek nélkül elképzelhetetlen. A programokkal szemben (fejlesztésekor) támasztott egyik legfontosabb követelmény, hogy az adott felhasználási terület jellemző feladatainak megoldásán túl alkalmasak legyenek a vállalati információs rendszerhez, s így az egymáshoz történő illesztésre. Az DSV Hungária Kft. a szállítmányozói feladatok megoldásához az LAGERSUITE nevű programot használja.
A raktári folyamatok irányítása: Napjainkban a számítástechnikai eszközök fejlődésének és széleskörű elterjedésének köszönhetően már természetes, hogy a raktárak irányítási folyamata számítógépekkel támogatott. A raktárirányítási rendszereket érdemes két részre bontani: •
a raktári információs és ügyviteli rendszer,
•
a raktári anyagmozgató berendezések irányítási rendszere.
E szétválasztást az teszi szükségessé, hogy a raktárak egy részénél nem indokolt, illetve nem
gazdaságos
a
teljes
automatizálás,
de
az
ügyviteli
műveletek,
az
információáramlás, valamint a raktárkészlet számítógépes nyilvántartásával is jelentős eredmények érhetők el. Ez figyelhető meg a DSV Hungária Kft.-nél is.
Lagersuite raktárirányítási program A raktári folyamatok irányítása az áru be- és kiszállításával, a raktáron belüli mozgatásával, tárolásával kapcsolatos alapfolyamatok optimális végzéséhez kialakított stratégia megvalósítását jelenti. A cég által használt LAGERSUITE nevű program feladata lényegében a raktári munkálatokat kísérő információs folyamatok rögzítése, irányítása, az információk tárolása, feldolgozása.
A LAGERSUITE által megvalósított főbb feladatok: •
a raktárban lévő anyagok cikkszámállományának tárolása és elemeinek különböző kulcsok szerinti lehívása,
27
•
a beérkező anyagok bevételezésének adminisztrálása és a rakományoknak megfelelő tárolóhely kijelölése,
•
a napi bevételezések nyilvántartása,
•
a napi kivételezések nyilvántartása,
•
komissiózási listák készítése,
•
az üres és foglalt tárolóhelyek nyilvántartása,
•
a raktári anyagkészlet mennyiségi nyilvántartása (aktuális leltár),
•
az állományok másolása, módosítása, aktualizálása, archiválása,
•
pénzügyi tranzakciók kezelése,
•
a partnerek törzsadatainak kezelése.
A LAGERSUITE főbb adatállományai: A most felsorolt feladatok megoldásához elengedhetetlen, hogy a megfelelő adatállományok rendelkezésre álljanak: •
készletállomány,
•
szállítók és megrendelők állománya,
•
be- és kiszállítási rendelések állománya
•
bizonylatállomány,
•
határidő állomány,
•
tárolóhely állomány,
Készletállomány: adatai az árufajták és árucikkek azonosítási jellemzőit (cikkszám, megnevezés, ITJ szám stb.), fizikai jellemzőit (méret, tömeg, csomagolás, tárolási egységenkénti darabszám stb.), a készlet és a forgalom jellemzőit foglalják magukba. A szállítók és a megrendelők a be- és kiszállítási megrendelések állománya a raktár szállítóinak és megrendelőinek adatait (cím, bankszámlaszám stb.), valamint az áruforgalom adatait tartalmazza. Bizonylatállomány: egyes bizonylatok (pl. számlák) adattartalmát rögzíti, így téve lehetővé az esetleges tévedések utólagos felderítését (p1. reklamáció). Határidő állomány: a szerződési határidőket rendezi, a napi feladatok programozását segíti. Tárolóhely állomány: a következő jellemzőket tartalmazza: •
az elemi tárolóhelyek jellemzői, 28
•
az egyes elemi tárolóhelyeken tárolható árufajták, illetve rakományok jellemzői,
•
az elemi tárolóhelyek állapota (üres, üres tárolóeszközzel foglalt, különböző mennyiségű készlettel foglalt),
•
a tárolt áru állapota (p1. sérült, nem értékesíthető)
•
az elemi tárolóhelyeken tárolt árukészletre vonatkozó információk.
A LAGERSUITE felépítése: A program menüvezérelt, a különböző feladatok megoldását végző programmodulok logikai szempontból csoportosítva (főmenük, almenük) állnak az üzemeltető rendelkezésére. Adatbiztonsági okokból a programba belépés csak a felhasználó saját azonosítójának megadása után lehetséges. A bejelentkezést követően a képernyőn megjelenik a főmenü, ahol lehetőség van a fő modulok közül a szükséges almenü kiválasztására. A program itt további alpontokat kínál, melyek választásával elvégezhető valamely konkrét feladat. Elektronikus adatcsere a LAGERSUITE rendszerben: Elektronikus adatcsere (EDI - Electronic Data Interchange): a vállalatok közötti és a vállalaton belüli üzleti és műszaki adatok számítógépek közötti közvetlen cseréje, ami nemzetközileg egyeztetett szabványok szerint megy végbe. Ha egy vállalat (p1. a DSV Hungária Kft.) egyidejűleg több vállalattal, ágazattal cserél adatokat, akkor több szabvány egyidejű betartására kényszerül. E probléma kiküszöbölésére szolgál az EDIFACT (Electronic Data Interchange For Administration, Commerce and Transport), mely az egyes felhasználói csoportok igényeihez igazodó információkat tartalmazza egységesített üzenetformátumokban.
5.5 A raktári nyilvántartó program adatbázisának vizsgálata Az előző pontban vizsgált LAGERSUITE szoftver lehetővé teszi a raktárban megvalósított be- és kitárolások, a raktárban tárolt készletek vizsgálatát. Az ebben a fejezetben található táblázatok a Kft. által rendelkezésemre bocsátott ( 2007. év január, június, augusztus ) adatokat tartalmazzák.
29
1.sz. táblázat JANUÁR HAVI ÁTLAGÉRTÉKEK NAPI ÁTLAGOS BESZÁLLÍTÁS
KISZÁLLÍTÁS
KOMISSIÓZÁS
PAL
KG
PAL
KG
PAL
KG
A
6
4800
15
4700
15
4700
B
3
1800
10
1500
10
1500
C
8
5200
10
6400
10
6400
D
14
9000
16
11200
16
11200
2.sz. táblázat JÚNIUS HAVI ÁTLAGÉRTÉKEK NAPI ÁTLAGOS BESZÁLLÍTÁS
KISZÁLLÍTÁS
KOMISSIÓZÁS
PAL
KG
PAL
KG
PAL
KG
A
21
14700
40
32000
40
32000
B
5
2400
15
5000
15
5000
C
12
6400
17
8500
17
8500
D
19
11000
21
12500
21
12500
3.sz. táblázat AUGUSZTUS HAVI ÁTLAGÉRTÉKEK NAPI ÁTLAGOS BESZÁLLÍTÁS
KISZÁLLÍTÁS
KOMISSIÓZÁS
PAL
KG
PAL
KG
PAL
KG
A
24
16800
45
38000
45
38000
B
4
2100
17
5600
17
5600
C
14
8100
21
9800
21
9800
D
21
13400
26
15300
26
15300
30
4 sz. táblázat HÓVÉGI KÉSZLETEK ( PAL ) JANUÁR JÚNIUS AUGUSZTUS A
1203
2504
3532
B
150
169
198
C
275
360
379
D
2290
2809
4583
A táblázatban alkalmazott jelölések: A:
Alkor Draka
B: ADT Sensormatic Kft
C:
Interflux Kft.
D. Chipita
PAL: rakodólap ( paletta ) A véletlenszerűen kiválasztott cégek három nem egymást követő hónap adatait vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy mind a raktár forgalma, mind pedig a készletek növekedtek a 2007. év második felében. Ugyanakkor az értékesítők eredményes munkájának köszönhetően több új ügyféllel bővült azon cégek köre, akik logisztikai tevékenységüket ezentúl a DSV Hungária Kft.-hez helyezik ki.
5.6 A gyűjtőforgalom elemzése A Frans Maas Kft. 2006-os akvizícióját követően a cég legfelső vezetése úgy döntött, hogy ezentúl a DSV Holding tulajdonában lévő összes vállalat – beleértve ide a Frans Maas és a DFDS Transport cégcsoportot – közös névvel és arculattal jelenik meg, és DSV név alatt folytathatja működését. Ezzel az egyesüléssel szintén a forgalom növekedése várható, mivel a volt DFDS Transport cégcsoport küldeményeit ezentúl már új név alatt a DSV Hungária Kft. fogja fogadni Magyarországon, és továbbítani az ügyfelekhez. Az export küldemények forgalmának várható növekedésére is ez az egyesülés ad magyarázatot, mert azáltal, hogy több telephellyel rendelkezik a cég 31
külföldön, az átfutási idők csökkenthetők, a rugalmasság növekedése mellett. Ahogyan ez már a 2. fejezetben
megállapításra került, hogy a logisztikai szolgáltatásokat
igénybevevőknél ezek a tényezők a legfőbb döntési kritériumok közé tartoznak, és ezt a tényt a KPMG által végzett széleskörű felmérések is alátámasztják, joggal gondolhatjuk tehát, hogy a cég gyűjtőforgalmában az elkövetkező években jelentős fellendülés lesz tapasztalható. Azért, hogy ezeket a várakozásokat alátámasszam, felméréseket végeztem, arra vonatkozólag, hogy az egyesüléssel, mekkora forgalom növekedésre számíthat a magyarországi DSV iroda. Amíg a cég Frans Maas néven működött csak egy németországi partnerirodával állt kapcsolatban. A fúzió eredményeképpen azonban további 4 iroda kapcsolódott be ebbe a logisztikai folyamatba. Felmérésemben olyan alapvető kérdésekre kerestem a választ, amelyek a szállítási/logisztikai színvonal fő meghatározó elemei: •
a szállítási határidő
•
a szállítás megbízhatósága, pontossága
•
a szállítás rugalmassága
•
a szállítás minősége
A felmérésemben, a volt DFDS irodák közül a Baunatal, Kehl, Osnabrück, és a volt Frans Maas részéről a Schwieberdingen és az Aschaffenbugi központok vettek részt. A DSV Holdingban rejlő üzleti lehetőségeket a vállalatok többsége ( 80 % ) elismeri és pozitívan ítéli meg, de a válaszadók túlnyomó része szerint az ebből származó versenyelőnyöket még nem realizálták. A felmérést a saját tételeim nyomon követése, illetve az új irodáknál ( mivel itt még többségében DDU-s tételek fordulnak elő ) lekérdezések alapján készítettem. Szállítási határidő A szállítási időt, amely a megrendelés és a tényleges kiszállítás között eltelt idő, döntő hatást gyakorol a vevőkiszolgálás minőségére, a partnerirodák pozitívan ítélték meg. A küldeményeket gyorsabban tudják a telephelyre begyűjteni, mert annak az irodának lesz leküldve a megrendelés, amelyhez a legközelebb található az áru elhozatali helye. Míg
32
korábban két-három nap alatt vettek fel egy árut és szállították a gyűjtőközpontba, most ezt egy nap alatt is meg tudják oldani. Az Osnabrücki iroda kivételével minden partnernek lesz indítása a DSV Hungária Kft.-hez. A Schwieberdingen és az Aschaffenburg irodák heti kettőt, a Baunatal és Kehl pedig heti egyszeri rendszerességgel küld kamiont Magyarországra. Szállítás megbízhatósága, pontossága Ennek a felmérésnek az átlagos értéke 93 % lett. A mutató értékét a Schwieberdingeni iroda rontja le ( 87 % ), ami azzal magyarázható, hogy a tételek többsége még erre az irodára koncentrálódik, másrészt náluk nem csak a magyarországi, hanem a többi európai országgal bonyolított forgalom is nagyon nagy. A raktárhelyiségük ehhez a mennyiséghez már nem elegendő. Ez utóbbi tényt azért is fontos hangsúlyozni, mert ez a kiváltó oka, amiért egyes tételek csak két három nap múlva kerülnek fel a gyűjtőkamionra. A mai világban, ahol a verseny arra kényszeríti a szolgáltatókat is, hogy a JIT elv követelményeinek megfelelően teljesítsenek, mindenképpen oda kell figyelni erre a problémára. Az Aschaffenburgi iroda kapta a legjobb minősítést, ott 97%-os a vállalt szállítási határidő betartása. Mindebből nyilvánvaló, hogy ami forgalmat lehet át kell irányítani az Aschaffenburgi partnerhez. Szállítás rugalmassága Ennek a felmérésnek az aránya minden irodában 98% fölött volt, ami azt jelenti, hogy a partereink kiválóan tudnak alkalmazkodni a megváltozott vevői igényekhez.
Szállítás minősége Itt a két leggyakrabban előforduló hiba, egyrészt, hogy az áru kifogásolt minőségi állapotban, sérülten való leszállítása ( átlagosan ez az érték 93,2 % ), itt is a Schwieberdingeni iroda rontja le a mutatókat ( 81% ). A másik hiba, hogy kevesebb árut szállítanak le a megrendeltnél, mert a küldemény egy része a gyűjtőraktárban maradt. Az új irodák eseteében, Baunatal, Kehl, Osnabrück ez az érték nagyon kedvező ( 97%, 97%, 96% ).
33
Az új irodák bekapcsolódásával a vállalat logisztikai szolgáltatásának minőségi színvonala javulást mutat, a partnerrel kapcsolatos elvárások nagymértékben teljesültek, a piac további bővülésére lehet számítani.
5.7 Értékelés A Kft. Sikeresen oldja meg szállítmányozói és raktározási feladatait, s ez a logisztikai rendszer megfelelő működését igazolja. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden tökéletes, valamint azt sem, hogy a jelenlegi helyzettel meg kell elégedni. A Kft. a raktározási kapacitásának növelését, s így a piaci pozíció erősítését tervezi s ezért jelentős tőkebefektetéssel a már meglévő raktár mellett egy új 10.000m2 területű, saját tulajdonú fedett raktár építése várható a közeljövőben. Az új raktár létjogosultságát indokolja az, hogy a Frans Maas Kft. a DFDS Kft.-vel egyesült, ezáltal az export-import forgalom a kétszeresére növekedett, amihez a rendelkezésre álló raktárterület már nem elegendő. Az 5.5 fejezetben megállapításra került, hogy egyre nő azon cégek forgalma, akiknek eddig is
a DSV Hungária Kft. nyújtott logisztikai szolgáltatásokat, az
értékesítők munkájának köszönhetően újabb ügyfelek megnyerése teszi szükségessé a raktárterület növelését. Ahogy az már a korábbiakban bemutatásra került a 5.3 A jelenlegi raktári rendszer c. fejezetben megállapított előnytelen körülmények is. A raktári területek megosztottak, egymástól el vannak választva. Az ily módon nehezített információáramlás, valamint a megnövekedett anyagmozgatási utak csökkentik a rendszer hatékonyságát. Meg kell még említeni egyrészt a jelenlegi tárolási rend által ki nem használt nagy belmagasságot, mely a rezsi költségben érezteti hatását. A most felsorolt problémák mind megoldásra várnak.
34
6 Raktártervezés
6.1 A feladat megfogalmazása A létesítendő raktárnak ki kell elégítenie a Kft. jövőbeni tevékenységéből adódó igényeket. A tervezés során meg kell oldania mind a gyűjtős áruk, mind a bérraktározott termékek megfelelő színvonalú tárolását, valamint ki kell alakítani a közvámraktárat.
6.2 Kiinduló adatok 6.2.1 Helyszíni adottságok A raktár a korábbi elképzelések szerint „zöld mezős” beruházásként valósult volna meg. Az eredeti tervekkel ellentétben ez idáig nem sikerült véglegesíteni a létesítendő raktár helyét a kiszemelt terület tulajdoni viszonyának rendezetlensége miatt. Jelen pillanatban is folyik új terület keresése azzal a változással, hogy a Kft. az igényeinek megfelelő ingatlan megvásárlását is mérlegeli. Ezt a helyzetet azonban sürgősen orvosolni kell, és megoldást találni arra vonatkozólag, hogyan lehetne minél hamarabb kielégíteni a Kft. igényét egy nagyobb raktárterületre vonatkozólag. Számos problémák ( egyrészt mint az már az 5.5 illetve 5.6 fejezetben bemutatásra került ) másrészt a felszámolás alatt lévő Rynart, akinek telephelye nem messze található a Kft.-től, és amely számos üzleti lehetőséget rejt a DSV-nek, indokolják e feladat megoldásának fontosságát. Jelenleg tárgyalások folynak a DSV Hungária Kft. mellett fekvő Shark Park tulajdonában lévő Papyrus Hungária Zrt. által bérelt fedett raktárépületről. Stratégiai előnye ennek az épületnek, hogy közvetlenül a DSV Hungária Kft. raktára mellett található, területe közel megegyezik a DSV Kft.-vel, így e terület megszerzésével, amely megkétszerezné az eddigi raktárterületet megoldható lenne az előzőekben vázolt probléma. A Kft. által kiszemelt raktár méretei: •
Alapterület:
10.080 m2
•
Tárolási magasság:
10,6 m 35
6.2.2 A raktározási feladat jellemzői Munkarend A raktár háromszor nyolc órás műszakban üzemel. A tárolandó áruk jellemzői A raktárban gyűjtős és bérraktározott áruk tárolását kell megvalósítani. A bérraktározott áruk esetében az árukészlet, a tárolandó áruk jellemzői eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Az augusztusi készlet összesen 15.962 egységrakomány volt. Ebből a legnagyobb forgalmat az Alkor Draka és a Chipita képviseli. Az alábbi táblázatnak megfelelően megállapítható, hogy a Chipita, Alkor Draka, Castrol és Chemetall árui adják a bérraktározott termékek 79,67 %-t, az Alu Fix, Manulli, Interflux, ADT, Renolit és Inter a készletek 14,44 %-t, a maradék 5,89 %-ot pedig az egyéb kisebb cégek árui alkotják. 5.sz táblázat Augusztusi Készlet Megnevezés
Pal
%
Chipita
4583
28,72
Alkor Draka
3532
22,13
Castrol
2998
18,78
Chemetall
1603
10,04
Alu Fix
721
4,52
Manulli
579
3,63
Interflux
475
2,97
ADT Kft
198
1,24
Renolit
175
1,09
Inter
159
0,99
Egyéb
939
5,89
Összesen
15962
100
Mivel az első csoportba tartozó termékekre, mely az összes készlet 79,67 %-át teszi ki, jellemző, hogy 1200mm X 800 mm alapterületű sík, fa ( EURO ) rakodólapokon történik tárolásuk és magasságuk nem haladja meg a 1500 mm-t, ezért a leendő raktár
36
tárolási rendszerének alkalmasnak kell lennie ezen egységrakományok tárolására, ezért a tervezés során ezen magassági és tömegadatokkal fogok számolni. A gyűjtős árukezelésben egyedi darabáruk fordulnak elő. Mivel ezeknek az áruknak mind méret, mind tömeg, mind csomagolás tekintetében jellemzőjük a nagyon nagy változatosság, ezért a jellemzőikkel a továbbiakban nem foglalkozom. Kezelésük a raktárnak külön erre a célra kijelölt területén történik majd. A tárolandó készletek A raktárban tárolható egységrakományok számára a konkrét előirányzat, hogy lehetőséget biztosítson legalább olyan mennyiség elhelyezésére, amennyi a már meglévő DSV Hungária Kft. raktárában biztosított.
A cél ésszerű tervváltozatok
kidolgozása, melyek lehetővé teszik a tervezett területen (kb. 10.000 m2) az adott belső tárolási magasság (kb. 10 m) mellett minél több egységrakomány elhelyezését. A be- és kiszállítási forgalom jellemzői Beszállítás: A műszakonként beszállított árumennyiségre vonatkozóan pontos adatok nem ismertek. A megrendelő ajánlására napi max. 600 egységrakománnyal számolok. Az áruk érkezése rendszertelen, az időpontok előzetesen nem tervezhetőek. Kiszállítás: A raktár egyik funkciója, hogy bizonyos termékek országos elosztása innen történik. Ebből adódik, hogy a bontatlan egységrakományok mellett kigyűjtött (komissiózott) egységrakományok is kerülnek kiszállításra. A tervek szerint a kiszállításra kerülő rakományok ( max. 500 ) átlagosan 50%-a komissiózott egységrakomány. Szintén a megrendelőtől származó adat alapján a kigyűjtött egységrakományok tömege kb. 50%-a tárolt egységrakományokénak. A forgalmi adatok tehát: •
Beszállítás:
Nbe=max. 600 ER/nap
•
Kiszállítás:
Nkisz=max. 500 ER/nap
•
Komissiózás
Nkom=max. 250ER/nap
•
Kitárolás
Nkit1=max. 250 bontatlan ER Nkit2=max. 125 ER/nap a komissiózáshoz Nkit=max. 375 ER/ nap
37
6.2.3 Egyéb igények A Kft fizikai és adminisztratív dolgozóinak, valamint a vámhivatalnak az új raktári létesítményben történő elhelyezése
6.3 Számításba vehető tervváltozatok feltárása 6.3.1 A raktár típusának elemzése A raktárépület kialakítása A megtervezendő raktár építészeti kialakításai adottak ( 6.2.1 Helyszíni adottságok c. fejezetben ), egyszintes raktár mely számos előnyt foglal magába a többszintes raktárhoz képest. A tartóoszlopok elhelyezése nagyobb távolságra található, ezáltal megkönnyítve a tárolási folyamat kialakítását. Ugyanakkor az is nagyon fontos tényező, hogy ezen raktárak anyagmozgató rendszere közvetlen kapcsolatot hoz létre a szállításokat végző járművek és a raktár tárolóterülete között. Az egyszintes raktáraknál nincs szükség arra, hogy emeleti szintek közötti függőleges anyagmozgatást végezünk. A tárolóterület mindazonáltal sokkal jobban kihasználható, mint a többszintes raktáraknál. Rakodóval létesített raktár A kiszemelt raktárépület már rendelkezik rámpás rakodóval, mely megkönnyíti a járművek hagyományos ki- és berakását, és alkalmas területet biztosít a rakodási műveletek elvégzéséhez. Így a rakodások egyszerűbben és gyorsabban elvégezhetőek, a rakodási műveletek száma csökken, és a rakodási idő is lerövidül. A be- és kiszállítást végző járművek rakfelülete különböző magasságú. A kis-, közepes-, és nagyteherbírású (pl. nyerges ) szerelvények esetében ez akár 0,5 m különbség is lehet. Ez a probléma kiegyenlítő rámpa alkalmazásával szüntethető meg. Az áruátvevő és –kiadó helyiségek elhelyezése Az áruátvevő és árukiadó- (manipulációs) helyiségek kialakítása a tárolótérnek ugyanazon a végén kerülnek kialakításra, mert a raktár helyzete adott, és csak a raktár egyik oldalán vannak rakodók kialakítva.
38
6.3.2 Közlekedési kapcsolatok kialakítási lehetőségei A raktár kitűnő közlekedési kapcsolattal rendelkezik. A telephely az M1-es és az M7-es autópálya közvetlen szomszédságában található. A raktártelep közúti bejárata nem nyílik közvetlenül sem egy- sem pedig kétszámjegyű útra, hanem mellékútvonalon csatlakozik a főútvonalhoz. Ezáltal a közúti forgalom és a rakodás egymást nem zavarja.
6.sz ábra: Telephely7
6.3.3 A raktár informatikai rendszerének kialakításához szükséges elemzések Az informatikai rendszerek tervezését (akárcsak az összes többi rendszerét) a felhasználói igényekből kiindulva, az adottságokat, lehetőségeket és korlátokat figyelembe véve kell megkezdeni. A felhasználói követelmények megfogalmazását követően kezdődhet a rendszerjavaslatok kidolgozása, majd a javasolt rendszer megvalósíthatóságának szoftverelemekből
vizsgálata.
épülnek
fel,
Az
informatikai
melyeknek
a
rendszerek
következő
hardver
feladatokat
és kell
megvalósítaniuk:
7
•
adatfelvétel
•
adatfeldolgozás
•
adatátvitel
6 sz. ábra forrása: www.terkep24.hu
39
Az adatfelvétel szintjén a rendszerben mozgatott áruk azonosítói, tulajdonságai kerülhetnek felvitelre. Az adatfeldolgozás összekapcsolt számítógépek hálózatán végezhető. Adatbáziskezelő programok gondoskodnak az összegyűjtött adatok rendezéséről, a különféle listák, jelentések készítéséről. Ezek a rendszerek teszik lehetővé az adatrögzítő eszközökkel gyűjtött adatok fogadását, s az adatbázisokkal való kapcsolatuk megteremtését. Az adatátvitel feladata a lokális elemek közötti adatcsere megszervezése. Az adatátviteli rendszer kialakításának olyannak kell lennie, hogy kellő sebessége alapján a rendszer működéséhez szükséges adatbázisokat a megfelelő helyre, a megfelelő feldolgozottsági szinten, a megfelelő formában és a megfelelő időben juttassa el. A korszerű irányítási rendszernek, s így a raktár informatikai rendszerének a következő feladatokat kell megoldania: •
a naprakész adatállomány gyors szolgáltatása;
•
a be- és kitárolási műveletek regisztrálása; változtatás az árufajta készlet, tárolóhely, rendelés, forgalmi, pénzügyi stb. adatain az ezzel kapcsolatos aktuális információk előállítása;
•
a be- és kitárolással, komissiózással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok diszponálása off-line adathordozókon vagy közvetlen (on-line) irányítással;
•
a
tárolóhely
kijelöléssel
kapcsolatos
feladatok
megoldása
(fifo-elv,
árucserélődési mutatók stb.); •
a helyfoglalás optimalizálása;
•
az anyagmozgató gépek működésének optimalizálása, szükség szerint vezérlése;
•
a szállító és megrendelő partnerek törzs- és forgalmi adatainak kezelése, értékelése
Amint az a 5.4 fejezetben látható volt, a raktár irányítási rendszereket érdemes két részre bontani: •
a raktári információs és ügyviteli rendszer
•
a raktári folyamatok irányítási rendszere
40
A raktár informatikai rendszerének adott esetben e két rendszer összehangolt működését kell biztosítania. Alkalmasnak kell lennie a megbízások fogadására, feldolgozására, a különböző bizonylatok kezelésére, a raktári folyamatok diszponálására és igény esetén az anyagmozgató berendezések irányítására is. Az alapfolyamatok optimális végzésének elősegítéséhez, az irányításhoz a tárolandó árukra, valamint azok állapotára (mozgására, tárolására) vonatkozó információkat kell előállítani. A tárolandó árukkal kapcsolatos információk az áruk jellemzőire (minőség, tömeg, készlet, szavatosság, tárolási igények stb.) vonatkoznak. Ezek a nyilvántartási információk. Az áruk mozgási és nyugvási állapotára vonatkozó információk a rendelésekkel, a beszállítással, a tárolással és a kiszállítással kapcsolatos műveletekre terjednek ki (szállítási megrendelések, tárolóhely kijelölése, betárolási utasítás, kitárolási utasítás). Ezek az irányítási információk. A raktári alapfolyamatok irányítása egységes áru-nyilvántartási és információrendszer kialakítását kívánja. Ennek alapfeltétele az egyértelmű árujelölés, tárolóhely jelölés, valamint a nyilvántartásoz szükséges jellemzők megfelelő rendezése. Célszerűen alkalmazandó azonosítási rendszer a vonalkódtechnika. Lehetővé teszi a gépi azonosítást, csökkenti a hibalehetőségeket, és lehetőséget biztosít bizonyos tevékenységek automatizálására is. Előnye, hogy szabványos, olcsó és egyszerűen előállítható. Hátránya, hogy szennyeződésük és sérülésük azonosítási hibaforrásként szolgál. Olvasásuk különböző vonalkódleolvasó eszközökkel valósítható meg (kézi, emberi közreműködést igénylő beépített, automatikus működésű rögzített leolvasók). Közös bennük, hogy fényforrást és fényérzékelő elemet tartalmaznak, mely a vonalkódról visszaverődött fénysugarakból villamos jelsorozatot képez, melyet adott esetben további felhasználások (pl. számítógépes feldolgozás) számára értelmezhető adatokká alakítanak. A raktár irányítási rendszere lehet: •
Off-line üzemmód:
A számítógép nincs állandó kapcsolatban a raktárral, hanem időszakonként (pl. naponként) veszi fel az érzékelt helyzet adatait, meghatározza a következőkben elvégzendő munkafázist, és adathordozó segítségével adja tovább a raktárnak. Az elvégzett műveletekről szintén adathordozók útján értesül. 41
•
On-line üzemmód
A számítógép állandó kapcsolatban van a raktárral, az anyag- és az információáramlási
folyamat
szerves
egységet
képez.
A
számítógép
az
anyagmozgató gépeket irányítja, az anyagmozgatási és az információáramlási folyamatot szabályozza. A számítástechnika fejlődése lehetővé teszi az on-line rendszerek kialakítását, az anyagmozgatási folyamatok irányítását (alkalmas kiszolgálási rendszer esetén a folyamatok automatizálását), a számítógép és az anyagmozgató gép közötti kapcsolat megteremtését, s így a bizonylat nélküli (infravörös vagy rádiós összeköttetés) információátviteli rendszerek alkalmazását. A fejlődés ebbe az irányba mutat, s a hagyományos rendszerek mellett érdemes mérlegelni az informatikai rendszerek ilyen kiépítésének lehetőségét. A következő példa egy nem automatizált folyamatú raktár on-line irányítását mutatja be: Hordozható kézi terminálok – rádiófrekvenciás adatátvitellel – lehetővé teszik a közvetlen információközlést az irányító számítógép és a raktári dolgozók (komissiózó dolgozó, targoncavezető) között. Segítségükkel a raktár tetszőleges helyén és tetszőleges időpontban közvetlen adatátviteli kapcsolat teremthető. A számítógépi utasítások a kijelzőn jelennek meg, a visszajelzés a mobil terminálon bebillentyűzéssel vagy a terminálhoz csatlakozó fényceruza segítségével végezhető. A fényceruza leolvassa a cikkszámot a tárolási egység vagy a tárolóeszköz vonalkódos címkéjéről, majd a számítógép elkönyveli a készletcsökkenést, így a nyilvántartó készlet mindig azonos az aktuális készlettel. Amennyiben a komissiózó térben a készlet a megengedett szint alá csökken, a számítógép utasítást ad az áruutántöltésre. Az utasítás a targoncákra szerelt mobil terminál kijelzőjén jelenik meg. A targoncavezető a terminálon megadott tartalék tárolóhelyre megy, elvégzi az áruazonosítást, majd a tárolási egységet a komissiózó térbe, a terminál által kijelzett tárolóhelyre szállítja.
42
Központi számítógép (Adminisztratív szint)
Folyamatirányító számítógép (Irányítási szint)
Kommunikációs bázis (Bizonylat nélküli) Utántöltési utasítások
Komissiózási utasítások
Tárolótér
Komissiózó tér
(Operatív szint)
7.sz. ábra
Bizonylat nélküli raktári folyamatirányítás elvi felépítése
Egy ilyen rendszerben a folyamatirányító számítógéppel on-line kapcsolatban levő központi számítógép követi a készlet változását, elvégzi az adminisztratív feladatokat, míg a folyamatirányító számítógép nyilvántartja a rakományok tárolási helyét és irányítja a targoncák mozgását. A rendszerbe olyan mobil terminálok tartoznak, amelyek a targoncákra szerelhetők, az áruátvevő- és kiadóhelyiségbe helyezhetők. A mobil terminálok rádiós kapcsolatban állnak a bázisállomással, amely közvetlenül a folyamatirányító számítógéphez csatlakozik. A folyamatirányító számítógép utasításai a mobil terminál display-én jelennek meg. Az utasítások tartalmazzák a be- és kitárolás helyét,
a
tárolási
egység
kódját.
A
targoncavezető
a
fedélzeti
terminál
igénylőgombjának megnyomásával kérheti a számítógéptől a további feladatokat. A számítógép így értesül az előzőleg adott utasítás teljesítéséről, és ennek alapján módosíthatja a raktárkészletet is.
43
6.3.4 Tárolási módok és anyagmozgató gépek
6.3.4.1
Tárolási technológia
Alapvetően kétféle áru (gyűjtős és bérraktározott) tárolási rendszerét kell megvizsgálni. A gyűjtős áruk jellegéből (egyedi darabáruk) adódóan tárolásuk állvány nélkül és halmozásmentesen történik. A bérraktározott áruk esetén a tárolási technológiával szemben támasztott főbb követelmények: •
áttekinthető legyen;
•
rugalmas legyen, a készletstruktúra megváltozása ne jelentsen problémát;
•
be- és kiszállítás zökkenőmentes legyen;
•
a FIFO elv betartható legyen, de azon később beérkező áruk számára, melyek szavatossági ideje rövidebb, mint a már raktárban lévő ugyanolyan áruk szavatossága, a kitárolási elsőbbség biztosítható legyen;
A
•
vámáruraktár megvalósítható legyen;
•
alacsony beruházási és kivitelezési költségek.
raktározási
feladatjellemzőket
elemezve
megállapítható,
hogy
a
feladat
megvalósítható mind statikus, mind dinamikus állványos tárolási rendszerekkel, pl.: •
soros állványos
•
bejárható állványos
•
utántöltős állványos
Soros állványos rendszert választom, ahol az egységrakományokat a közlekedő utak mentén jobbra és balra egy-egy sorban helyezik el. Előnye az áttekinthető elrendezés, a gyors be- és kitárolás, valamint az egységrakományokhoz való közvetlen hozzáférés. A beruházás költsége viszonylag alacsony és a telepítés ideje is rövidebb, ami a Kft. jelenlegi helyzetében rendkívül nagy jelentőségű. Hátránya, hogy a közlekedő utak miatt a tárolótér kihasználása nem túl kedvező.
44
6.3.4.2 Anyagmozgató gépek A soros állványos tárolási rendszerben alkalmazható anyagmozgató gépek: A be- és kitárolást végző gépekkel szemben támasztott főbb követelmények: •
gyors munkavégzés;
•
energiatakarékos üzem;
•
egységrakományok talajszintről való felvételének lehetősége;
•
legalább 8,5 m emelési magasság;
•
lehetőség szerint keskeny közlekedőfolyosó szélesség;
•
a zárt téri üzemelés miatt villamos hajtás.
Ezeknek a követelményeknek megfelel többek között: •
felrakótargonca;
•
felrakógép;
•
villás emelőtargonca.
A szállítójárművek be- és kirakását, az áruelőkészítő térben szükséges anyagmozgatási feladatokat végző gépek: Rakodás gépei: A szállítójárművekkel kapcsolatos anyagmozgatási feladatok megkövetelik, hogy a rakodási feladatot végző gépek könnyedén és gyorsan tudjanak a szállítójárművek rakterében mozogni. Az áruelőkészítő tér gépei: Az áruelőkészítő téri feladatok megoldhatók mind villás emelőtargoncákkal, mind gyalogkíséretű kisemelésű emelőtargoncákkal. A komissiózás gépei: Erre a feladatra megfelel a gyalogkíséretű kisemelésű emelőtargonca.
6.3.4.3
Állványrendszer és anyagmozgató gépek megválasztása
A feladatok megoldására alkalmas berendezések nagyon széles körben állnak rendelkezésre. Több gyártó hasonló paraméterű termékei közül történő választáskor figyelembe veendő szempontok többek között: •
ár
•
alkatrészellátás
•
garancia
45
•
szerviz szolgáltatás
•
fizetés módja
•
szállítási határidő
•
személyes ismeretség
Ezen tényezők ismeretében hozható meg a döntés. Fontos azonban az, hogy gépek vásárlása esetén lehetőség szerint egy gyártó termékei kerüljenek beszerzésre, mivel ez megkönnyíti a karbantartást és az alkatrész-utánpótlást. A két vizsgált tervváltozat összehasonlítása a tárolóterek különböző géptípussal történő kiszolgálásán alapszik. Ahhoz, hogy ezek számszerűsíthetők legyenek szükséges konkrét gépek fizikai paramétereinek ismerete. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az általam választott Jungheinrich berendezések mellett számos más gyártó gépei is alkalmasak a feladatok elvégzésére. Az állványrendszer típusának megválasztása: Olyan állványrendszer megválasztását javaslom, melynél a hossztartók terhelhetősége és hossza megengedi, hogy a tárolni kívánt egységrakományokból keresztirányú tárolás esetén egy rekeszben három kerüljön elhelyezésre: Ennek a követelménynek megfelelő állványrendszer jellemzői: -
teherbírás:
min. 3.000 kg;
-
rekeszszélesség:
LR=2.700 mm;
Anyagmozgató gépek típusának megválasztása Tárolótéri anyagmozgató gépek A soros állványos tárolási rendszerben alkalmazható anyagmozgató gépek közül csak a forgóvillás felrakótargonca és a homlokvillás emelőtargonca kiválasztásával és összehasonlításával foglalkozom. Ennek oka, hogy a felrakógépek •
alkalmazása magas beszerzési és telepítési költsége miatt csak nagy forgalmú raktárak esetén indokolt;
•
szükséges folyosószélessége nem sokkal kisebb, mint a felrakótargoncáé, viszont a felrakótargonca mobilabb, pályája nem kötött (a felrakógép sínen fut);
•
az állványok között nagy sebességgel közlekednek, de a folyosókat összekötő utakon lassú a mozgásuk. Mivel a raktárban általában nem egymás melletti, sőt
46
nem is szomszédos folyosókról kell egységrakományokat be- ill. kitárolni, ezért akkor lenne érdemes felrakógépet alkalmazni, ha minden folyosóba telepítenénk egyet. Ezt azonban a forgalmi intenzitások nem indokolják, s egyrészt a beruházási költségek indokolatlan emelkedéséhez, másrészt a felrakógépek rossz kihasználtságához vezetne. Felrakótargonca: A JUNGHEINRICH cég ETX 125 SX típusú, villamos hajtású, elforgatható villás felrakótargoncáját választottam. Alkalmas komplett egységrakományok be- és kitárolására. A süllyeszthető villaművel az egységrakományok közvetlen a talajszintről felvehetők, így nincs szükség emeltszintű rakományátadó helyek kialakítására. A felrakótargonca biztonsági rendszerrel rendelkezik, amely a teher megbillenése esetén a targoncát
automatikusan
lefékezi.
A
közlekedőfolyosókban
lehetőség
van
megvezetésére, mely lehet mechanikus vagy indukatív. Megvezetés esetén a felrakótargonca automatikusan biztosítja az egyenes haladást a folyosóban, s ennek köszönhetően a targoncavezető gyorsabban és hatékonyabban tudja elvégezni a be- és kitárolási feladatokat. A targonca fontosabb műszaki adatait a 1. Melléklet tartalmazza. Homlokvillás emelőtargonca: A JUNGHEINRICH cég ETV 14 típusú, háromkerekű nagy emelésű villamos targoncát választottam, melynek max. emelési magassága: 9.020 mm. A targonca fontosabb műszaki adatait a 2. Melléklet tartalmazza. A két targonca jellemzőit összehasonlítva látható, hogy az ETX 125 SX targonca helykihasználása sokkal jobb, viszont az ETV 14 olcsóbb és nagyobb a maximális haladási sebessége. Ezek alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy melyik targoncatípus alkalmasabb a feladat megoldására, ezért ezt a kérdést külön tervváltozatok kidolgozása során fogom megvizsgálni. Rakodás, áruelőkészítés, komissiózás, gyűjtős árukezelés anyagmozgató gépei A 6.3.4.2 pontban leírtak alapján: •
gyalogkíséretű kisemelésű gépi emelőtargonca
•
villás emelőtargonca
47
6.3.5 A tervváltozatok lehatárolása Egy új raktár kialakítását (méretét, alakját, elhelyezkedését) döntően a rendelkezésre álló terület jellemzői (nagyság, alak, elhelyezkedés, kapcsolatok stb.) határozzák meg. A megfelelő telephely kiválasztása a raktártervezésnél a vállalati döntések egyik legfontosabb eleme, hiszen e stratégiai jelentőségű feladat által nyert előnyök vagy keletkezett hátrányok hosszú távon befolyásolhatják a Kft. eredményességét, piaci helyzetét. A kiszemelt raktárterület kitűnő közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, a közúti közlekedési úthálózatba mellékútvonalon csatlakozik, külön parkolóval rendelkezik. A telephely már rendelkezik villamosenergia-, víz, csatornahálózattal. A rendelkezésre álló épület közvetlenül a DSV Hungária Kft. jelenlegi telephelye mellett található, fontos itt azt is megjegyezni, hogy ha a későbbiekben a forgalom tovább nőne, szükség szerint bővíthető is a raktárépület. A továbbiakban a raktár tervezése során egyetlen konkrét, általam választott elrendezési változatot vizsgálok meg kétféle tárolási, kiszolgálási rendszer esetén. A 6.3.4 pontban leírtak alapján a feladat megoldására előkészítendő tervváltozatok: 1.
tervváltozat
Soros állványos tárolás szabad helyfoglalásos áruelhelyezéssel. A be- és kitárolást ETV 14 típusú emelőtargoncák végzik. 2.
tervváltozat
Soros állványos tárolás szabad helyfoglalásos áruelhelyezéssel. A be- és kitárolást ETX 125 SX típusú felrakótargoncák végzik.
48
6.4 Előtervek kidolgozása Ebben a fejezetben az egyes tervváltozatoknál csak a tárolótér tervezésével foglalkozom mindkét tervváltozat esetében hasonlóan oldhatók meg. Ezek vizsgálatát a kiválasztott terv részletes elkészítése során végzem el. Mindkét esetben azonos a kiszolgáló létesítmények (irodák, öltözők stb.), áruelőkészítő helyek, rakodók kialakítása. A számítások során megvizsgálom az állványok elrendezési módját, majd vázlatot készítek a számított adatok alapján. A cél, olyan terváltozat lehatárolása, mely alkalmas lesz
körülbelül
(
az
előzetes
felmérések
alapján
meghatározott
)
16.000
egységrakomány tárolására. Minden változatnál meghatározom a becsült beruházási- és üzemeltetési költséget.
6.4.1 A raktár alaprajza A raktár méreteinek meghatározásakor három szempontot vettem figyelembe: •
a rendelkezésre álló raktár alapterülete 10.080 m2
•
a rendelkezésre álló raktár belmagassága 10,6 m
•
a raktár oldalainak aránya megfelel a szakirodalom alapján ajánlott 1.4…1.8 értéknek
•
a raktár oszloposztása a hazai gyakorlatban alkalmazott értékek közül került kiválasztásra
7x12 m = 84 m
12 m
A meghatározott geometriai alak:
24 m 5x24m =120m
8.sz. ábra
A raktár alaprajza 49
T = 120 m * 84 m = 10.080 m2 a/b = 120 m / 84 m = 1.43 Oszloposztás: 12 m * 24 m ( Hosszirányban négy, keresztirányban hat oszlop található.)
6.4.2 A tárolótér főbb méreteinek meghatározása A raktárban egy 120 m * 24 m-es ( két oszloposztásnyi) tűzfallal leválasztott területen kerül kialakításra: áru-előkészítő tér, komissiózó tér, gyűjtő áruk tárolótere, irodák. Ez a tárolótér a 24 m-s oszloposztásokat felhasználva tűzfalakkal öt egyenlő nagyságú részre osztható. Mivel közvámraktárnak elkerítettnek, zárhatónak kell lennie, ezért kézenfekvő, hogy az egyik ilyen 60 m * 24 m-es részben kerül kialakításra. A bérraktározott áruk tárolása így a fennmaradó négy 60 m * 24 m területű részben
Állványos tárolótér
5 x 12 m = 60 m
valósítható meg.
Áruelőkésztő tér + Igazgatási létesítmények 5 x 24 m = 120 m 9.sz ábra
A raktár elrendezése
6.4.3 Az 1. tervváltozat előtervének kidolgozása 6.4.3.1
A tárolótér adatainak meghatározása
A tárolótér hosszúsági és szélességi méretének meghatározása: Az előző pontban leírt módon kialakított tárlózónának mérete.
50
Hossz:
60 méter
Szélesség:
24 méter
A tárolótér méreteinek meghatározása: Az állvány rekeszmagasságát akkorára választom, hogy a kiinduló adatok között megadott max. 1500
mm magasságú egységrakomány bármelyik rekeszben
elhelyezhető legyen. A használt jelölések a 10.sz. ábrán láthatók.
10.sz. ábra b1 = 120mm
b2 = 120mm
b3 = 120mm
Az állvány méretei LR = 270mm M = 1500mm
HR = M + b3 HR = 1500mm + 120mm = 1620mm LX = LR + b1 LX = 2700mm + 120mm = 2820mm HY = HR + b2 HY = 1600mm + 120mm = 1720mm Az egymás fölött elhelyezhető ER-k száma 10,1m tárolási magasság esetén: NY = ( H – M ) / HY + 1 NY = ( 10100mm – 1500mm ) / 1700mm + 1 = 6 A tárolt áruk és a födém között a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő dtűz = 500mm távolságot kell hagyni. 51
Hbel = H + dtűz Hbel = 10100mm + 500mm = 10600mm = 10,6m Az állványsorok adatainak meghatározása: A használt jelölések a 11.sz. ábrán láthatók.
11.sz ábra brl = 1200mm
Az állványok jellemzői
drl = 100mm
bá= 1050mm
dá = 250mm
B = 23250mm
A vízszintesen, egymás mellett elhelyezhető rekeszek száma (ha az állványsorok hosszát előzetesen 54 méterre korlátozom): NX = L / LX NX = 54m / 2,82 m = 19,14 = 19 db Az állványsorok pontos hossza ( Lá ): Lá = NX * LX + v1 Lá = 19 * 2820mm + 100mm = 53300mm = 53,68m Az állványegység szélességének meghatározása ( Bá ): Bá = 2 * brl + drl + Bf Bá = 2 * 1200mm + 100mm + 2639mm = 5139mm = 5,139 m ahol: brl:
egy rakodólap szélessége [m]
drl:
két rakodólap közötti távolság [m]
Bf:
a szükséges közlekedőfolyosó szélessége [m]
52
A tárolózóna folyosóinak száma ( Nf ): Nf = B / Bá Nf = 23,25 m / 5,139 m = 4,52 = 4m ahol: B:
a tárolózóna hasznos szélessége [m]
Két állvány közötti távolság: Bftényl1
=
B – N f ( 2 * bá + d á ) Nf
Bftényl1
=
23250mm – 4(2 * 1050mm + 250)
=
3462,5 mm
4 A közlekedő folyosó szélessége: Bftényl2 = B ftényl1 – 2 dá – drl 2 Bftényl2 = 3462,5mm – 2 * 250mm – 100mm = 3312,5mm 2 Egy tárolórészben elhelyezhető rekeszek száma ( NR1 ): NR1 = 2 * Nf * Nx * Ny NR1 = 2 * 4 * 19 * 6 = 912 db Öt tárolórészben együttesen elhelyezhető rekeszek száma ( NR5 ): NR5 = 5 * NR1 NR5 = 5 * 912 = 4560 db Egy tárolórészben elhelyezhető egységrakományok száma ( N1 ): N1 = NR1 * R N1 = 912 * 3 = 2736 db ahol: R:
az egy rekeszben tárolt EURO rakodólapok száma [db]:
Öt tárolórészben együttesen elhelyezhető egységrakományok száma: ( N5 ): N5 = 5 * N1 N5 = 5 * 2736 = 13680 db
6.4.3.2
A terület-, illetve térkihasználást jellemző mutatók
A raktár területkihasználási tényezője. A tárolótér teljes alapterülete: Aö = L * B Aö = 60m * 120 m = 7200m2 A raktár tervezett hasznos területe:
53
Ah = 5 * 2 * Ná * Lá * BR Ah = 5 * 2 * 4 * 53,68 m * 1,2m = 2576,64 m2 Terület kihasználási tényező: α = ( Ah / Aö ) * 100 α = ( 2576,64m2 / 7200m2 ) * 100 = 35,78 % A raktár térkihasználási tényezője: A tárolótér teljes térfogata: Vö = Aö * Hbel Vö = 7200m2 * 10,6m = 76320 m3 A tároláshoz használt raktártérfogat: Vh = Ah * H Vh = 2576,64 m2 * 10,1m = 26024,064 m3 A raktár térkihasználási tényezője: β = ( Vh / Vö ) * 100 β = ( 26024,064 m3 / 76320m3 ) * 100 = 34,09 %
6.4.3.3
A várható beruházási és üzemeltetési költségek
Mivel az áruelőkészítőtér számításait csak a későbbiekben végzem el, ezért a tervváltozatok beruházási- és üzemeltetési költségeinek meghatározását csak a tárolótérre korlátozom.
Beruházási költségek A beruházási költség négy összetevőből áll: •
csarnok beruházási költsége
•
állványrendszer anyagköltsége
•
állványrendszer szerelési költsége
•
anyagmozgató gépek beruházási költsége
a. A raktár építési költsége: Egy 10m magas csarnok beruházási költsége m2-ként körülbelül 200000 Ft. Így Kcs = 10080m2 * 200000Ft/m2 = 2016 MFt b. Az állványrendszer anyagköltsége: Soros állványos tárolási mód esetén 5500Ft/rakodólappal számolva: Ká = N * Ká1 Ká = 13680db * 5500 Ft/db = 75,24 MFt ahol:
N:
tárolórész kapacitása [db] 54
Ká1:
egy rakodólap tárolásának anyagköltsége [Ft]
c. Az állványrendszer szerelési költsége Az anyagköltség 5%-val számolva: Ksz = Ká * 0,05 Ksz = 75,24 MFt * 0,05 = 3,762 MFt d. Az ETV-14 targonca beszerzési költsége. ( A Kft.-nek 30 MFt-i kapacitása van tárolótéri anyagmozgatást végző gépekre ) KG1 = 8 MFt KG = KG1 * M KG = 8MFt * 3 = 24 MFt ahol:
M:
szükséges targoncaszám [db]
KG1:
egy targonca beszerzési ára [Ft]
Az együttes beruházási költség: Kb = Kcs+Ká +Ksz+ KG = 2016MFt + 75,24 MFt + 3,762 MFt + 24 MFt = 2119,002 MFt
Évi folyó költségek Az éves üzemeltetési költségek meghatározásakor az alábbi összetevőket veszem figyelembe: •
anyagmozgató gép éves karbantartási költsége
•
anyagmozgató gép éves üzemeltetési költsége
•
amortizációs költségek
•
targoncavezető éves bérköltsége
a. Karbantartási költség: A ETV-14 targonca éves karbantartási költségét a beszerzési ári 7 %-ának véve: Kkar = KG * 0,07 Kkar = 24MFt * 0,07 = 1,68 MFt b. Üzemeltetési költség: A targonca éves üzemeltetési költségét a beszerzési ár 5 %-ának véve: Küz = KG * 0,05 Küz = 24 MFt * 0,05 = 1,20 MFt c. Amortizációs költség: Az éves amortizációs költséget a beszerzési ár 14,5 %-ának véve: Kam = KG * 0,145 Kam = 24 MFt * 0,145 = 3,48 MFt
55
d. Bérköltség: Egy targoncavezető bérköltsége ( TB-vel és nyugdíjjárulékkal ) éves szinten körülbelül1,8 millió Ft Ktvez = nműszak * ntvez * Kbér Ktvez = 3 * 3 * 1,80Mft = 16,2 MFt Az évi folyó költségek összesen: Kfolyó = Kkar+Küz+Kam+Ktvez = 1,68MFt + 1,20MFt +3,48MFt + 16,2MFt = 22,56 MFt
6.4.4 A 2. tervváltozat előtervének kidolgozása 6.4.4.1
Tárolótér adatainak meghatározása
A tárolótér hosszúsági, szélességi és magassági méretei megegyeznek az 1 tervváltozatéval: A tárolózónák hossza:
60 m
A tárolózónák szélessége:
24 m
A raktár belső magassága:
10,6 m
Az egységrakományok és állványok méretei is megegyeznek az 1 tervváltozatnál leírtakkal. Az állványsorok adatainak meghatározása: A számítás menete megegyezik az 1. tervváltozatnál leírtakkal, ezért itt csak az eredményeket közlöm: 6.sz. táblázat Az állványsorok adatai A szükséges közlekedőút szélessége
Bf
1610m
Egymás melletti rekeszek száma
Nx
19 db
Egymás feletti rekeszek száma
Ny
6db
Az állványsorok pontos hossza
Lá
53,68m
Egy tárolózóna folyosóinak száma
Ná
Állványsorok közötti távolság
Bftényl1
2300mm
A közlekedőút szélessége
Bftényl2
2150mm
Egy tárolórészben elhelyezhető rekeszek száma
NR1
1140db
Öt tárolórészben elhelyezhető rekeszek száma
NR5
5700db
Egy tárolórészben elhelyezhető ER-k száma
N1
3420db
Öt tárolórészben elhelyezhető ER-k száma
N5
17100db
5db
56
6.4.4.2
A terület-, illetve térkihasználást jellemző mutatók
A számítás menete megegyezik az 1. tervváltozatnál leírtakkal, ezért itt is csak az eredményeket közlöm: A raktár területkihasználási tényezője: α = 44,73 % A raktár térkihasználási tényezője: β = 42,62 %
6.4.4.3
A várható beruházási és üzemeltetési költségek
A számítás menete megegyezik az 1. tervváltozatnál leírtakkal, ezért itt is csak az eredményeket közlöm: 7.sz. táblázat A 2. tervváltozat költségei Költségtípus Beruházási költségek: A raktár építési költsége Az állványrendszer anyagköltsége Az állványrendszer szerelési költsége Az ETX 125 targonca beszerzési költsége ( 2 db ) Évi folyó költségek: Karbantartási költség Üzemeltetési költség Amortizációs költség Bérköltség
Költség [MFt] Σ 2143,75 2016 94,05 4,70 29
Σ 18,485 2,03 1,45 4,205 10,8
57
6.5 A tervváltozatok értékelése és összehasonlítása A tervváltozatok jellemző paramétereinek áttekintése: 8.sz táblázat
A két tervváltozat összehasonlítása Paraméterek
1. Tervváltozat
2. Tervváltozat
120
120
A tárolótér hossza [m]
53,68
53,68
A tárolótér magassága [m]
10,1
10,1
Az alkalmazott targoncák
Jungheinrich
Jungheinrich
ETV14
ETX 125 SX
20
25
19
19
Tárolási kapacitás [ER]
13680
17100
Területkihasználtság [%]
35,78
44,73
Térfogatkihasználtság [%]
34,09
42,62
Szükséges gépszám [db]
3
2
Beruházási költség [MFt]
2119,002
2143,75
Évi folyó költségek [MFt]
22,56
18,485
szabad helyfoglalásos
szabad helyfoglalásos
0,16
0,13
A tárolótér szélessége [m]
típusa Folyosók száma Egymás melletti tárolórekeszek száma [db]
Áruelhelyezés 1 tárolóhelyre jutó fajlagos költség [MFt]
58
Az alábbi értékelési szempontok alapján hasonlítom össze a két tervváltozatot: •
1 tárolóhelyre jutó fajlagos költség
•
tárolási kapacitás
•
beruházási költség
•
üzemeltetési költségek
•
területkihasználási tényező
•
térkihasználási tényező
•
alkalmazkodóképesség a teljesítményingadozásokhoz
•
üzemzavarokra való érzéketlenség
A két tervváltozat között egyértelműen megállapítható, hogy a második tervváltozatnál nagyobb tárolási kapacitással számolhatunk. ( 17100db – 13680db = 3420db ). Az egy tárolóhelyre jutó fajlagos költség a 2. tervváltozatnál a kedvezőbb. A terület és a térkihasználási mutató is kedvezőbb a második tervváltozatnál. Bár a beruházási költségek a 2. tervváltozatnál a magasabbak, viszont az üzemeltetési költségek lényegesen alacsonyabbak. Az alkalmazkodóképesség a teljesítmény ingadozásokhoz kritérium értékelésekor az 1. tervváltozat azért kap jobb minősítést, mint a 2. tervváltozat, mert a rendelkezésre álló három targonca jelentős teljesítménytöbblettel bír. Az üzemzavarokra való érzékenység vizsgálatakor szintén az 1. tervváltozat kap jobb minősítést, mert a targoncák meghibásodása esetén a hibás gépek könnyebben helyettesíthetők, mivel a szélesebb közlekedőfolyosóba többféle targoncatípus beállítható. A 3.sz. táblázatból megállapítható, hogy a 2. tervváltozat bizonyult előnyösebbnek. A teljes raktárépület emelt szintű ( 1200 mm ), hogy a szállítójárművek platómagasságához igazodjék, és hogy a raktárban az anyagmozgató gépek szintváltás nélkül szabadon tudjanak közlekedni. A szállítójárművek változó platómagassága miatt a rakodókba kiegyenlítő rámpák beépítését javaslom. A rakodók kialakításával, pontos méretének meghatározásával nem foglalkozom, mert ezt döntően befolyásolnák a terület adottságai. Kialakításukkor javaslom a 6.3.2 fejezetben leírtak figyelembe vételét. A raktár egy állványrendszerrel kialakított tárolótérből és egy állvány nélküli előkészítő és igazgatási térből áll. A tárolótér kialakítása megegyezik az 2. tervváltozattal. Az egységrakományok tárolása a tűzszakaszokat figyelembe véve 5 szekcióban történik, melyek egymástól tűzgátló ajtókkal zárhatók le. Minden tárolózónában felrakótargoncákkal kiszolgált állványrendszer található. A raktár
59
bejáratáról legtávolabb eső tároló zónában kerül kialakításra a közvámraktár. Ennek a raktárrésznek zárhatónak, elkerítettnek kell lennie. Az állványok végén átadóhelyek találhatók, ahonnan a felrakótargonca a betárolni kívánt árut felveszi, illetve ahova a kitárolt árut lehelyezi. A tárolótértől tűzfallal leválasztott 24m * 120m-es területen kerül kialakításra: az áruelőkészítő tér, a komissiózó tér, a gyűjtős áruk tárolótere,
a
kiszolgáló létesítmények, a targoncatároló, és az üres rakodólap tároló. Az áruelőkészítő térben mind a betárolási mind a kitárolási folyamatok részére egy átmeneti tárolórész kerül kialakításra. A betárolást szolgáló tárolórész, a raktár jobb alsó részében, a bejáratok mellett, a kiszállítási tárolórész a komissiózó tértől jobbra kerül kialakításra. Az egységrakományoknak kijelölt tárolórész a padlón felfestéssel van jelölve, így az egységrakományok keveredése a minimális szintre csökkenthető. A gyűjtős áruk tárolása a bejárattól balra lévő 48m * 24m-es területen történik. A kiszolgáló létesítmények kialakításakor a nagy belmagasságból adódóan célszerű a kétszintes megvalósítás. A következő helyiségek elhelyezését kell megoldani: irodák, gépkocsivezetők tartózkodója, étkezde, öltözők, mosdók, WC-k. Az üres rakodólapok tárolására szolgáló terület a komissiózó tértől balra lett kijelölve. Az anyagmozgatási folyamatok leírása: Beszállítás: A szállítójárművek kirakásakor az egységrakományokat a kapuk mellett kialakított szabadon lévő átmeneti tárolóhelyekre rakodják. Ezután a betárolási utasításnak megfelelően arra az átadóhelyre viszik, amely mögötti állványmezőbe az árut be kívánják tárolni. Az átadóhelyekről a Jungheinrich ETX 125 SX felrakótargoncák viszik a megfelelő tárolóhelyre az egységrakományokat. Gyűjtős áru esetén a jármű kirakását követően az árut a gyűjtős áruk számára fenntartott tárolóterületre viszik. Kiszállítás: Az egységrakománynak a tárolóhelyről az átadóhelyre való kitárolásával kezdődik. Ezt a műveletet a felrakótargoncák végzik. Az átadóhelyekről az egységrakományok egy részét a komissiózó térbe, másik részét pedig az áruelőkészítő térbe szállítják. A komissiózás az üres rakodólap felvételével kezdődik. Ezután a komissiózó térben a gyalogkíséretű targoncák segítségével árukigyűjtést végeznek, majd a kigyűjtött egységrakományokat az áruelőkészítő térbe szállítják. A komissiózó térben megüresedett rakodólapokat az üres rakodólap tárolóba kell vinni. Az áruelőkészítő térben elhelyezett egységrakományokat a szállítójárművekre rakják. Gyűjtős áru esetén a gyűjtős áruk számára fenntartott tárolóterületről a járműhöz viszik az árut. 60
6.6 A beruházás várható költsége: 6.6.1 A várható beruházási költségek A csarnok építési költsége: Négyzetméterenként körülbelül 200000 Ft-al számolva: Egy 10m magas csarnok beruházási költsége m2-ként körülbelül 200000 Ft. Így Kcs=T*200000Ft/m2 Kcs = 10080m2 * 200000Ft/m2 = 2016 MFt Az ingatlan költsége: Négyzetméterenként 30000 Ft-al számolva: Ki = T * 30000 Ft/m2 Ki = 200000 * 30000 Ft/m2 = 600 MFt Az állványrendszer anyagköltsége: A 6.4.4.3 pont alapján: Ká = 94,05 MFt Az állványrendszer szerelési költsége: A 6.4.4.3 pont alapján: Ksz = 4,70 MFt A felrakótargoncák beszerzési költsége: Az ETX 125 SX targonca ára kb. 14,5 MFt, így KG = KG1 * M KG = 14,5MFt * 2 = 29 MFt A villás emelőtargonca beszerzési költsége: Egy villás emelőtargonca ára kb. 5MFt, így KG2= 1 * 5 MFt = 5MFt A gyalogkíséretű targoncák beszerzési költsége: Egy gyalogkíséretű kisemelésű gépi targonca ára kb. 2MFt, így: KG3 = 10 * 2MFt = 20 MFt Az együttes beruházási költség: Kb = Kcs + Ki + Ká + Ksz+ KG + KG2 + KG3 = 2016 MFt + 600 MFt + 94,05 MFt + 4,70 MFt + 29 MFt + 5 MFt + 20 MFt= 2768,75 MFt
61
6.6.2 A várható évi folyó költségek Éves karbantartási költség: A targoncák esetén a beszerzési ár 7 %-val számolva: Kkar = ( KG + KG2 + KG3 ) * 0,07 * 1/év Kkar = ( 29 MFt + 5 MFt + 20 MFt )* 0,07 *1/év= 3,78 MFt/év Üzemeltetési költség: A targoncák esetén beszerzési ár 5 %-ának véve: Küz = ( KG + KG2 + KG3 ) * 0,05 * 1/év Küz = ( 29 MFt + 5 MFt + 20 MFt )* 0,05 *1/év= 2,7 MFt/év Amortizációs költség: A targoncák esetén beszerzési ár 14,5 %-ának véve: Kam = ( KG + KG2 + KG3 ) * 0,145 * 1/év Kam = ( 29 MFt + 5 MFt + 20 MFt )* 0,145 *1/év= 7,83 MFt/év Bérköltség: Egy targoncavezető bérköltsége ( TB-vel és nyugdíjjárulékkal ) éves szinten körülbelül1,8 millió Ft Ktvez = nműszak * ntvez * Kbér Ktvez = 3 * 10 * 1,80Mft = 54 MFt/év Az együttes évi folyó költségek várható összege: Kfolyó = Kkar+Küz+Kam+Ktvez = 3,78 MFt + 2,7 MFt +7,83 MFt + 54 MFt = 68,31 MFt
62
6.6.3 A tervezett raktár jellemző paraméterei 9.sz. táblázat
A tervezett raktár jellemző paraméterei Paraméterek
Részletes terv
A raktár szélessége [m]
120
A raktár hossza [m]
84
A tárolótér belmagassága [m]
10,5
A tárolótér szélessége [m]
120
A tárolótér hossza [m]
53,68
A tárolótér magasága [m]
10,1
Tárolási kapacitás [ER]
17100
Áruelhelyezés Az alkalmazott targoncák
szabad helyfoglalásos típusa száma [db] típusa száma [db] típusa száma [db]
felrakótargonca 2 villás emelőtargonca 1 gyalogkíséretű targonca 10
Beruházási költség [MFt]
2768,75 MFt
Évi folyó költségek [MFt]
68,31 MFt
63
7 Összefoglalás A tervezési feladat elkezdésekor azt a célt tűztem ki, hogy munkámmal a DSV Hungária Kft. segítségére legyek egy új raktár létesítésével kapcsolatos problémák megoldásában. A diplomamunkám célja egy új raktár tervezésével kapcsolatos kérdések vizsgálata, ezért először is mindenképpen szükségesnek láttam a DSV Hungária Kft bemutatását, fejlődését, s annak megfogalmazását, hogy mi teszi indokolttá egy új raktártervezés A diplomaterv kiírásakor (2006) a cég elképzelései szerint az új raktárbázis kialakítása ún. „zöld mezős” beruházás keretében valósult volna meg. A Kft. konkrét elképzelésekkel rendelkezett az új raktártelep helyét illetően, s tárgyalásokat folytatott a kiszemelt terület adás-vételével kapcsolatban. A tárgyalások végül a telek tulajdoni helyzetének rendezetlensége folytán meghiúsultak. A telepítési terület a diplomamunkám elkészültéig megválasztásra került, melynek elhelyezkedése, kapacitása megfelelne a DSV Hungária Kft. által támasztott követelményeknek.
A
raktár
építészeti
adottságai
(
hosszúság,
szélesség,
födémmagasság ) adottak voltak, ezek a méretek egyben a raktár befogadóképességének is határt szabtak. A minél nagyobb befogadóképesség érekében kétféle változatot vizsgáltam, melyek a tárolótéri anyagmozgatást végző gépek típusában különböznek egymástól. A tervezés során a raktár belső elrendezésének, tároló és anyagmozgató rendszerének megválasztásával részletesen foglalkoztam. A diplomamunkám célja az, hogy a tárolótéri berendezések és az anyagmozgató gépek megválasztási metódusának, s a jellemző paraméterek meghatározási módjának bemutatásával segítséget nyújtson a Kft-nek egy leendő tervezési feladat megoldásához. Javaslom, hogy a konkrét helyzet (telepítési terület) ismeretében többféle tervváltozat kerüljön kidolgozásra. Ezek célszerűen különbözhetnek az áruelőkészítő terek elrendezésében, a tárolási technológiában ill. az ezt kiszolgáló anyagmozgató rendszerben. A több tervváltozat kidolgozása, és számszerűsített minősítése révén megválaszthatóvá válik az igényeket megfelelő szinten kielégítő raktári rendszer.
64
Irodalomjegyzék: 1. Chikán Attila - Demeter Krisztina: Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje ( Termelés, Szolgáltatás, Logisztika ), Aula, Budapest, 1999 2. Csernyenszky
László
–
Viszt
Erzsébet:
A
magyarországi
vállalatok
versenyképessége a térségben EU – tanulmányok VI, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest, 1995 3. Erdélyi Kálmán – Nikischer József – Dr. Tátrai Anna: Nemzetközi Szállítmányozás, Első Kötet, Magyar Közlekedési Kiadó, Budapest, 2002 4. Fári János - Mihály Györgyné – Horváth Zsolt Csaba: Nemzetközi Szállítmányozás, Harmadik Kötet, Magyar Közlekedési Kiadó, Budapest, 2002 5. Halászné dr. Sipos Erzsébet: Logisztika, Magyar Világ Kiadó – Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 1998 6. Koszonits
László
–
Potocska
János
–
Pozsgai
Gyula:
Nemzetközi
Szállítmányozás, Második Kötet, Magyar Közlekedési Kiadó, Budapest, 2002 7. Losoncz Miklós: Európai Uniós kihívások és magyar válaszok, Osiris Kiadó, Budapest, 2004 8. Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi: Logisztika, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft., Budapest, 2006 9. Philip Kotler: Marketing managment, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1992 10. Prof. Dr. Knoll Imre: Logisztika a 21. században, KIT Képzőművészeti Kiadó Kft., Budapest, 1999 11. Prezenszki József: Logisztika I. (Bevezető fejezetek), Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1997 12. Prezenszki József: Logisztika II. (Módszerek, eljárások), Logisztikai Fejlesztési Központ, Budapest, 1999 13. Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztikai menedzsment, Kossuth Kiadó, Budapest, 2003 14. Valkó József – Áts Júlia: Nemzetközi Szállítmányozás, Negyedik Kötet, Magyar Közlekedési Kiadó, Budapest, 2002 15. A DSV Hungária Kft. bemutatását szolgáló információs füzetek 16. A Jungheinrich cég termékeit bemutató prospektusok
65
17. http://elib.kkf.hu/2003_2_07_INSPERGER.pdf/ - EU Working Papers 2/2003 Insperger A.: A logisztika szolgáltatók helyzete az EU-csatlakozás előtt Magyarországon 18. http://www.fransmaas.com
66
A dolgozatban található ábrák és táblázatok jegyzéke: 1.sz. ábra: Az európai telephelyek elhelyezkedése………………………………….....13 2.sz. ábra: A beérkező áruk adminisztrációja…………………………………………..20 3.sz. ábra: A kimenő áruk adminisztrációja…………………………………………....21 4.sz. ábra: A logisztikai lánc folyamatábrája…………………………………………..22 5.sz. ábra: Példa az állványos tárolótér azonosítására………………………………....26 6.sz. ábra: Telephely…………………………………………………………………...39 7.sz. ábra: Bizonylat nélküli raktári folyamatirányítás elvi felépítés………………….43 8.sz. ábra: A raktár alaprajza…………………………………………………………..49 9.sz. ábra: A raktár elrendezése………………………………………………………..50 10.sz. ábra: Az állvány méretei………………………………………………………...51 11.sz. ábra: Az állványok jellemzői……………………………………………………52
1.sz. táblázat: Január havi átlagértékek………………………………………………...30 2.sz. táblázat: Június havi átlagértékek………………………………………………..30 3.sz. táblázat: Augusztus havi átlagértékek……………………………………………30 4.sz. táblázat: Hóvégi készletek……………………………………………………….31 5.sz. táblázat: Augusztusi készlet……………………………………………………...36 6.sz. táblázat: Az állványsorok adatai…………………………………………………56 7.sz. táblázat. A 2. tervváltozat költsége………………………………………………57 8.sz. táblázat: A két tervváltozat összehasonlítása…………………………………….58 9.sz. táblázat: A tervezett raktár jellemző paraméterei………………………………...63 10.sz.táblázat: Az ETX 125 SX targonca műszaki adatai……………………………..69 11.sz.táblázat:Az ETV 14 targonca műszaki adatai…………………………………...70
67
Mellékletek
68
1.sz. Melléklet: Az ETX 125 SX targonca műszaki adatai 10.sz. táblázat
Az ETX 125 SX targonca műszaki adatai Megnevezés
Jellemzők
Típus
ETX 125 SX
Teherbírás
Q=1250 kg
Maximális emelési sebesség
h=10000 mm
Targonca gyorsulása Haladási sebesség Emelési sebesség Süllyesztési sebesség
Teherrel
ar=0,35 m/s2
Teher nélkül
aü=0,39 m/s2
Teherrel
Vr=8,8
Teher nélkül
vü=9,1 km/h
Teherrel
vfelr=0,33 m/s
Teher nélkül
vfelü=0,37 m/s
Teherrel
vvler=0,33 m/s
Teher nélkül
vvleü=0,37 m/s
km/h
Manipulációs idő
t=7s
Közlekedőfolyosó szélessége
Bf=1610 mm
Ár
P=14,5 MFt8 Forrás: Jungheinrich
8
10.sz. táblázat forrása: A Jungheinrich cég termékeit bemutató prospektusok
69
2.sz. Melléklet: Az ETV 14 targonca műszaki adatai 11.sz. táblázat
Az ETX 14 targonca műszaki adatai Megnevezés
Jellemzők
Típus
ETV
Teherbírás
Q=1400 kg
Maximális emelési sebesség
h=9020 mm
Targonca gyorsulása Haladási sebesség Emelési sebesség Süllyesztési sebesség
Teherrel
ar=0,55 m/s2
Teher nélkül
aü=0,62 m/s2
Teherrel
Vr=10,8
Teher nélkül
vü=14 km/h
Teherrel
vfelr=0,35 m/s
Teher nélkül
vfelü=0,55 m/s
Teherrel
vvler=0,45 m/s
Teher nélkül
vvleü=0,5 m/s
km/h
Manipulációs idő
t=15s
Közlekedőfolyosó szélessége
Bf=2639 mm
Ár
P=8 MFt9
9
11.sz. táblázat forrása: A Jungheinrich cég termékeit bemutató prospektusok
70
