Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ május

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2008. (IV. 24.) számú önkormányzati rendeletével

2008. május

jóváhagyandó munkarészek

1. településszerkezet jelenlegi rendszerének és tervezett fejlesztésének ismertetése Jelenlegi településszerkezet ismertetése Döröske község Vas megye déli részén - a Rába-völgy déli szélén – az ún. Csörnöc-Herpenyő völgy felett emelkedő teraszon helyezkedik el. A település területének nagyobb része a FelsőKemeneshát kistájban található, kisebb, északi része a Sopron-Vasi síkságba tartozó Rábavölgy kistájat érinti. A tájegységeken belüli elhelyezkedésnek megfelelően a község déli része a Kemeneshát kevésbé szabdalt platója, középső északi része a dombság Rába-völgyre lefutó tagolt északi oldala. A közigazgatási terület keleti oldala a Bogrács-patak észak-dél irányú völgye, mely keresztirányú vízgyűjtő árkaival mélyen tagozott domborzatot alkot. A község belterületi része a Csörnöc-Herpenyő völgy és a Bogrács-patak völgye közti dombvonulat magaslatán, viszonylag sík platóján helyezkedik el. A település szerkezetét alapvetően a község domborzati, táji elhelyezkedése határozza meg. A Bogrács-patak szabdalt völgye a községtől keletre lévő összefüggő erdőség, valamint a Rába-völgy mély fekvésű, vizes, árteres területe a keleti és északi irányú kapcsolatokat erősen korlátozza. Ezen irányokba az egyetlen kapcsolata a Molnaszecsődre vezető, a Csörnöc-Herpenyőt, a Rába árterületét és a Rába-folyót keresztező út. A községtől keletre lévő települések, így a gazdasági központnak számító Vasvár északi, vagy déli kerülővel érhető el, a 8. sz. úton, vagy a Döbörhegy, Gersekarát községeken átvezető úton. A község keleti irányú zártságát fokozta a Bogrács-patak felduzzasztása. A víztározó létrehozásával a korábbi útkapcsolatok megszűntek, új útkapcsolatok, a tó körbejárhatósága nem valósult meg. A község délnyugatról, Szarvaskend irányából közelíthető meg a 7445. sz. országos mellékúton, A déli szomszédos községgel, Döbörheggyel kiépített útkapcsolata csak nyugati irányú kerülővel, a 74163. számú országos mellékúton keresztül van. A két község közti közvetlen útkapcsolat kiépítése a jövő feladata. A fejlesztés indokolt, miután mindkét község legfontosabb fejlesztési lehetősége, jövőbeni gazdasági élettere a Döröskei-tó által megteremtett idegenforgalom, üdülő turizmus fejlesztése. A községek zártkertjei, melyek a korábbi mezőgazdasági funkció helyett jelentős részben üdülőként működnek, egymás szomszédságában, összefüggő területet alkotnak. A település tájhasználata a domborzati viszonyoknak megfelelően alakult. A déli, délnyugati rész viszonylag sík dombhátjai jellemzően szántó műveléssel hasznosítottak. A meredek domboldalak, a Csörnöc-Herpenyő völgye irányában lévő északi lejtők, a Bogrács-patak völgyének déli szakasza, valamint a keleti oldal északi fele beerdősödött. Az északi árterület, a folyóvölgy szántókat és egykor gazdag ártéri vegetáció maradványait tartalmazza. A község belterülete a Bogrács-patak völgyétől nyugatra lévő északkelet-délnyugat irányú dombháton található. A belterület megtartotta ősi szerkezetét. A község történelmi részén folytonos lakóhely volt, újratelepítés, nagyságrendjének, szerkezetének radikális változtatása nem érintette. Rendkívüli érték ez az ősi településszerkezet, mely éppen a fejlődés hiányában maradhatott meg napjainkra. A víztározó és a körülötte kialakult üdülőterületek nem érintették a belterület szerkezetét, épített környezetét. A víztározóhoz kötődő fejlesztések részben a belterületi rész alatt a patakvölgyben, részben pedig a völgy keleti oldalán, a zártkertek területén valósultak meg. A belterület szerkezete egyutcás, de a félkaréjban kialakuló középső és északi szakasza nem egy átmenő egyutcás faluképet, hanem egy védett belső körgyűrűs szerkezetet mutat. Egy-egy nézőpontból belátható utcaszakasz hossza, az épületek száma behatárolt, így a település arculata zártságot, bensőségességet mutat. A község belterületétől északra a Rába völgye fölé kifutó dombhát ragyogó kilátású magaslat, melyen helyezkedik el az első formájában 13. században megépített, azóta többször átépített román stílusú templom. Az északra nyúló magaslat a belterülethez kapcsolódó zártkerteket tartalmaz, melynek északi szélén, a belterülettől különállóan áll az említett templom.

2.

A Bogrács-patak völgyében kialakított víztározó jóléti tározó, melynek nyugati oldalán a vízfelület széle közvetlen beépített illetve hasznosított. Családi és intézményi üdülők, valamint a strand és kiszolgáló épületei találhatók itt. A keleti oldal közvetlen vízpartja erdő és természetes vízszegély. A domboldal egykori zártkertjei üdülőterületként használtak. A tókörnyéki területeken új utakat alakított ki a használat, melyek nem alkotnak rendezett hálózatot. A tó nem járható körbe, keleti oldalán az északi és déli, üdülőfunkcióval használt zártkerti területek között nincs útkapcsolat. A használatukban kialakult utak, parkoló és közlekedési területek méretei sok helyen nem megfelelőek, a tó és az új közlekedési rendszer létrejöttét nem követte azok ingatlan-nyilvántartási rendezése. A Vas Megyei Területrendezési Terv települést érintő övezetei: -

Az Országos ökológiai hálózat övezete a közigazgatási terület észak- keleti részén található erdő területeket és a Csörnöc-Herpenyő völgy vízjárta területeit érinti. A Tájképvédelmi terület övezetébe a község észak-keleti erdő területei és az északon található gyepterületek tartoznak. A Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete a település északi határa mentén fekvő árterületet foglalja magába. A Hullámtér és nyílt ártér övezete a település északi általános mezőgazdasági területit érinti. A Vízeróziónak kitett terület övezete Döröskén a község északi-, valamint a Bogrács-patak menti területeket foglalja magába. Az Egyéb érzékeny természeti terület övezete a község teljes közigazgatási területét magában foglalja. A Szélerőművek telepítésére alkalmas területek övezete a település középső és déli területeit érinti. A Kertgazdasági jellegű (volt zártkerti, szőlő, gyümölcsös) terület övezete a tótól keletre és dél-keletre, valamint foltszerűen a tó észak-nyugati és észak-keleti oldalán jelenik meg.

Tervezett településfejlesztés és településszerkezet ismertetése Döröske község településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott célok elérésének érdekében a településszerkezetet érintő fejlesztéseket a következőkben foglalhatjuk össze: -

-

A község területét érintő országos mellékutakból álló közlekedési hálózatot ki kell egészíteni. A település belső közlekedési viszonyait alapvetően meghatározza a 7445. számú út, mely egyben a település fő közlekedési folyosója. Az út forgalmi szarepe, terheltsége nem teszi szükségessé, a település ősi szerkezete beépítési módja nem teszi lehetségessé a nyomvonal megváltoztatását, az út területének radikális szélesítését. A terv így az út szabályozását lényegében a jelenlegi állapotban hagyja, csak kisebb területbővítéseket, szélesítéseket ír elő. A terv elfogadja az utca keleti oldalán kialakított állapotot, miszerint a 4 helyrajzi számú területen a korábban beépített lakótelek helyén autóbusz parkoló és forduló alakul ki. A telek területét a terv a közlekedési területekhez csatolja. A bekezdés elején érintett közlekedési hálózat kiegészítés a Nyugat-dunántúli régió és a Vas Megyei Területrendezési Terv közúthálózat fejlesztési elképzeléseivel összhangban a Vasvár-Nagymákfa 74161. sz. bekötőút meghosszabbítását, Döröske és Vasvár közvetlen összekötését tartalmazza. A tervezett összekötő út a Kemeneshát északi lábánál, a Csörnöc-Herpenyő völgyében épülne ki. Az üdülőturizmus vonatkozásában szervezett együtt élő szomszédos településsel kiépített útkapcsolat a 74163.sz. bekötő úton keresztül, kerülővel létezik. Közvetlen településközi útkapcsolatot egyrészt a zártkerti, illetve a fejlesztések révén üdülőterületi úthálózat, másrészt a jellemzően sík területen áthaladó 041 hrsz-ú út kiépítése jelenthet. Ez utóbbi a Döbörhegyi Homok utcába csatlakozik. A község üdülőterületi fejlesztése jelentős részben megtörtént a víztározó megépítését követő 25-30 évben. A fejlesztések spontánjellegűek voltak, de mégis alapvetően meghatározták a tó körüli tájhasználatot, területi rendeltetéseket. A Bogrács-patak völgyének korábbi úthálózata a tó létrejöttét követően megszűnt, és szabályozatlanul,

3.

-

ingatlan-nyilvántartásban rendezetlen új utak jöttek létre. Az így kialakult utak helyét a tervben felmérés alapján fel kell tüntetni, hogy csak ingatlan-nyilvántartásba átvezethető közterületek lehessenek. A spontán kialakult úthálózatot ki kellett egészíteni úgy, hogy a tó körbejárható legyen, a patakvölgy keleti oldalán zártkertből kialakult üdülőterület szűk úthálózata két irányból megközelíthető legyen. A víztározótól északkeletre lévő zártkerti területet kettéosztó használati utat a terv feltünteti és szabályozza, biztosítva így a tó keleti oldalának északi irányú megközelítését, a völgyzáró töltésen a gépjárműforgalom megszüntetését. A tervben nem csak a tó környéki térképezetlen utak rendezése történt meg. A község zártkertjeire jellemző ez az állapot, ezért a tényleges használatok alapján, szükséges helyeken felméréssel pontosítva a zártkertek tényleges úthálózata feltüntetésre és szabályozásra került.

Terület-felhasználás A község külterületén védett természeti értékek, természeti területek találhatók, amely védelmeket a településszerkezeti terv területlehatárolással szerepeltet. Ilyen az ökológiai hálózatot alkotó NATURA 2000 községet érintő területe, melyet a vonatkozó kormányrendelet a Csörnöc-Herpenyő völgyében és a község északi erdeiben, a Kemeneshát északi domboldalán jelöl ki. A Csörnöc-Herpenyő völgye egyúttal a 2/2002 Köm-FVM rendelet alapján az érzékeny természeti területek hálózatának része, mely hálózat pontos területi lehatárolással nem rendelkezik. A településszerkezeti terv tartalmazza a víztározó kapcsán és környezetében kialakult rendeltetés-változásokat. A kialakult használatnak megfelelően jelöli, és lehetőség szerint rendezi a területhasználatot. A zártkerti területek egy részét üdülőterületbe sorolja a tényleges használatnak megfelelően. A tó nyugati oldalán, az úthasználat rendezésén túl a jelenlegi használatnak megfelelően hétvégi házas, üdülőházas üdülőterületeket és strandterületet határol le. Településközpont vegyes rendeltetés kijelölésével a tó nyugati oldalának kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó központját, területét határozza meg. A község belterületének rendeltetése változatlanul falusias lakóterület marad. A belterület belső része értékes építészeti hagyaték, mely szerkezetében, területfelhasználásában lényegében érintetlen marad. Az egyetlen változás, hogy az egykori iskola területe és annak két szomszédos telke településközpont vegyes rendeltetést kap, lehetővé téve a falusias környezetben, ahhoz illeszkedően gyermeküdülő, gyermektábor kialakítását. A község belterületének déli részéhez, az országúttól beljebb, rejtetten állattartó majorság található, melynek megtartását, illeszkedő környezet használattal a jelenlegi terv is lehetővé teszi. A község belterületének déli szélén, a beépítetlen telkek egy részén kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területet jelöl ki a terv. E területen lehetőséget kíván adni nem zavaró hatású gazdasági tevékenységek elhelyezésére, lakóterületről való kitelepítésére vagy újak létrehozására. A község nem rendelkezi szennyvízhálózattal, melynek szükségességével, műszaki megoldásával a terv közmű tervfejezete foglalkozik. A terv regionális rendszer vagy községi szennyvíztisztító létrehozásának lehetőségét egyaránt felveti. Az utóbbi számára védőtávolsággal kijelöli a lehetséges helyet a belterülettől délkeleti irányban lévő általános mezőgazdasági területen.

4.

jóváhagyandó munkarészek

2. helyi építési szabályzat Döröske Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2008. (IV. 24) r e n d e l e t e Döröske község szabályozási terv- és a helyi építési előírásokról. Döröske Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § /3/ bekezdés c/ pontja szerint kapott felhatalmazás alapján D ö r ö s k e község szabályozási terv- és a helyi építési előírásokról a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya Döröske község közigazgatási területére terjed ki. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt, műtárgyat tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad. A helyi építési szabályzat rendelkezéseit az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK) előírásaival együtt kell alkalmazni.

Településszerkezet, terület felhasználás 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre nem szánt és beépítésre szánt területből áll. A település beépítésre szánt területeit az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint 1. lakó1.1 falusias lakó- (jele: Lf) 2. gazdasági2.1 kereskedelmi szolgáltató- (jele. Gksz) 2.2 ipari- (jele: Gip) 3. településközponti vegyes- (jele: Vt) 4. üdülő4.1 üdülőházas üdülő- (jele: Üü) 4.2 hétvégi házas üdülő- (jele: Üh)

5.

5. különleges- (jele: K) 5.1 temető területe- (jele: Kt) 5.2 strand területe- (jele: Kst) 5.3 sport terület- (jele: Ksp) területként különbözteti meg a szabályozási terv. A település beépítésre nem szánt területeit használatuk általános jellege szerint 1. közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési2. zöld- (jele: Z) 3. erdő3.1 gazdasági erdő- (jele: Eg) 3.2 védelmi erdő- (jele: Ev) 4. mezőgazdasági4.1 kertes mezőgazdasági- (jele: Mk) 4.2 általános mezőgazdasági- (jele: Má) 5. vízgazdálkodási- (jele: V) területként (területfelhasználási egységként) különbözteti meg a szabályozási terv. (2) A belterületi határvonalat, a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt övezeteket, azok határvonalit, a tömbön belüli övezethatárokat, közterületi szabályozási vonalakat, valamint a területek övezeti jelölését és egyéb szabályozási elemeket a rendelet mellékletét képező szabályozási terv ábrázolja.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Általános előírások 3. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak az építési szabályoknak és a szabályozási tervnek megfelelően kialakított építési telken helyezhető el. (2) A beépítésre szánt területen a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét a szabályozási tervben meghatározott kötelező építési vonalon és az építési hely területének átlagában kell biztosítani. A kialakítható telek megengedett legkisebb mélysége a telek területének átlagában legyen biztosított. (3) A beépítésre szánt területen a meglévő telkek beépíthetők, amennyiben a közterületek szabályozása által igényelt telekalakítást követően az elő, oldal és hátsókertre vonatkozó általános, illetve a szabályozási terv szerinti előírások betarthatók, illetve amennyiben a tömb területére meghatározott építési hely azt lehetővé teszi. (4) Beépítésre szánt területen épületet elhelyezni - a szabályozási tervben szereplő, a tömbök területére a szabályozási tervben jelölt építési hely területén belül az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett, - építési hely jelöléssel nem rendelkező tömbök esetében pedig az oldal és hátsókert általános szabályainak megtartása mellett lehet.

6.

(5) A beépítésre szánt területen az övezet területén elhelyezhető főfunkciójú, a telek rendeltetését meghatározó épületet - kötelező építési vonallal szabályozott tömbök esetében e vonal mentén, mellékfunkciójú épületet pedig a (4) bekezdés szerinti területen belül - irányadó építési vonallal szabályozott tömbök esetében a jelenlegi beépítésnek megfelelően, illetve a környezetének megfelelő beépítést követve e vonal mentén, vagy tőle legfeljebb 3 m-re - kötelező építési vonallal nem szabályozott tömbök esetében épületet a (4) bekezdés szerinti területen belül, minimum 5 m-es előkerttel lehet elhelyezni. (6) A beépítésre szánt területen belül minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. A létesítés során az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne akadályozza a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek zavartalan, rendeltetésszerű használhatóságát. Illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz történő illeszkedés során, különös tekintettel figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és a jellemző anyaghasználatot.

Falusias lakóterület 4. § (1) A falusias lakóterület (jele: Lf) lakóépületek, a mező és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető: 1. Legfeljebb két lakást tartalmazó lakóépület. 2. Mező és erdőgazdasági (üzemi) építmény. 3. Helyi igényeket kiszolgáló kereskedelmi és szolgáltató, vendéglátó épület. 4. Legfeljebb 8 személy elhelyezését biztosító szálláshely szolgáltató épület. 5. Legfeljebb 6 személy foglalkoztatását biztosító kézműipari építmény. 6. Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület. 7. Gépjárműtároló épület 3,5 t önsúlynál nem nehezebb, illetve legfeljebb 2 db 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjármű számára. 8. Elhelyezhető továbbá az OTÉK 1. számú melléklet 54. pontjában meghatározott melléképítmények.

7.

(3) A Falusias lakóterületre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza: Övezet jele

Kialakítható legkisebb telek területe

Lf-1

1500 m2

Lf-2

1500 m2

Lf-3

1500 m2

Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység 20 m 50 m 20 m 50 m 20 m 50 m

Beépítési mód

Oldalhatáron álló

A beépítettség A megengedett megengedett legkisebb és legnagyobb legnagyobb építmény mértéke magasság 25 % 0 - 4,00 m

A zöldfelület legkisebb mértéke 50 %


25 %

0 - 5,00 m

50 %


25 %

A Fő utca mentén történő építés esetén: 0 - 4,0 m, A tömbbelsőben illetve a tömb keleti oldalán történő építés esetén: 0 - 5,0 m

50 %

(4) A falusias lakóterület övezetében az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezését az építési telken belül biztosítani kell. (5) Az Lf-1 jelű övezet és az Lf-3 jelű övezet Fő utca menti szakaszán a lakóterület övezeteinek területén a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak: a) Új épületet építeni, meglévő épületet átalakítani és bővíteni alapvetően környezetbe illeszkedő tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. Ennek igazolására a környezeti megjelenést az engedélyezési eljárás során dokumentálni kell. b) Az övezet területén A tervezett épület jellemzően telekhatárral párhuzamos hosszépület, amely keresztszárnnyal „L” vagy „T” alakzatra kiegészülhet. Az épület tömegét és tetőzetét meghatározó, az utcára merőleges hosszépület szélessége, legfeljebb 7,5 m lehet. c) A tervezett épületet jellemzően magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge a tető tömegét meghatározó domináns tetőszakaszok esetében 38-45° közötti. Az utcára merőleges hosszépület utcafronti végződését oromfalasan kell kialakítani, mely oromfalon erkély vagy loggia nem helyezhető el. (6) Az Lf jelű falusias lakóterületek övezeteinek területén az (5) bekezdésben meghatározottakon túl az egységes falukép kialakítása érdekében a következő rendelkezések vonatkoznak: a) Az épületek külső homlokzati falfelülete dominánsan vakolt lehet. A homlokzatok színezésénél pasztell színárnyalattal olyan színek alkalmazhatók, melyek a korábbi korok építései során fellelhetők, hagyományos földfestékek színskálájában megtalálhatók. b) A tetőhéjalás anyaga piros színű kis elemes tetőfedő anyag, natúr agyagcserép lehet. c) A falusias lakóterületek övezeteiben utcafronti kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élő-sövény alakítható ki.

8.

Településközponti vegyes területek 5. § (1) A településközpont, vegyes terület (jele: Vt) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban helyi települési szintű, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási, oktatási épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A tervezési területen Vt-1,Vt-2 és Vt-3 jelű településközpont vegyes övezet található, melyek közül a Vt-1 jelű övezet területén elhelyezhető: - Lakóépület - Helyi lakosság ellátását végző, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület, sportépítmény - Oktatási épület A Vt-2 jelű övezet területén elhelyezhető: - Helyi lakosság ellátását végző, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület - Egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület A Vt-3 jelű övezet területén elhelyezhető: - Helyi lakosság ellátását végző kulturális épület, igazgatási épület (3) A Településközpont vegyes területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza: Övezet jele


Kialakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység

Beépítési mód

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

A zöldfelület legkisebb mértéke

25 %

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság - 4,0 m

Vt-1

K

K

Vt-2 Vt-3

K K

K K

Oldalhatáron álló Szabadon álló Szabadon álló

25 % 100 %

- 5,0 m - 4,0 m

40 % -

50%

(4) Az Vt-1 jelű övezet területén a jelenlegi falukép megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak: a) Új épületet építeni, meglévő épületet átalakítani és bővíteni alapvetően környezetbe illeszkedő tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. Ennek igazolására a környezeti megjelenést az engedélyezési eljárás során dokumentálni kell. b) Az övezet területén A tervezett épület jellemzően telekhatárral párhuzamos hosszépület, amely keresztszárnnyal „L” vagy „T” alakzatra kiegészülhet. Az épület tömegét és tetőzetét meghatározó, az utcára merőleges hosszépület szélessége, legfeljebb 7,5 m lehet. c) A tervezett épületet jellemzően magastetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge a tető tömegét meghatározó domináns tetőszakaszok esetében 38-45° közötti. Az utcára merőleges hosszépület utcafronti végződését oromfalasan kell kialakítani, mely oromfalon erkély vagy loggia nem helyezhető el. d) A tetőhéjalás anyaga piros színű kis elemes tetőfedő anyag, natúr agyagcserép lehet.

9.

(5) A Vt-1 és Vt-2 jelű övezet területein az OTÉK által az egyes építményekre meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek 6. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (jele: Gksz) elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető: 1. Mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület. (A környezetre jelentős mértékben hatást gyakorló tevékenységek körét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 67. § (2) bekezdés a. pontja alapján a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmezése szerint kell meghatározni.) 2. A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. 3. Irodaépület 4. Tároló és gépjárműtároló épület. 5. Üzemanyagtöltő 6. Sportépítmény 7. Hírközlési építmény, adótorony (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza: Övezet jele



Beépítési mód


Gksz

3000 m2

30 m 50 m

Szabadon álló

30 %

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság 0 - 7,5 m


(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

Ipari gazdasági területek 7. § (1) Az ipari gazdasági terület (jele: Gip) olyan gazdasági célú mezőgazdasági és ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A Gip jelű övezet területe elsősorban üzemi állattartás és egyéb ipari tevékenység számára kialakított terület.

10.

(2) Az ipari gazdasági területen elhelyezhető mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épületek, továbbá nagyüzemi állattartó épületek, ha azok létesítési feltételeinek történő megfelelhetősége a környezetvédelmi hatástanulmány által igazolhatók, illetve a létesítést a az illetékes Környezetvédelmi hatóság elfogadja. Az ipari gazdasági területen létesülő fejlesztéseket megelőzően a feltételrendszert minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. (3) Az ipari gazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza: Övezet jele



Beépítési mód


Gip

5000 m2

50 m 50 m

Szabadon álló

30 %

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság 0 – 9,0 m


(4) Az ipari gazdasági területen az OTÉK által meghatározott gépkocsi elhelyezést az építési telken belül biztosítani kell.

Üdülőházas üdülőterületek 8. § (1) Az üdülőházas üdülőterület (jele: Üü) elsősorban sűrű beépítésű, 6,0 m épületmagasságot meghaladó üdülőépületek és szálláshely-szolgáltató épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok valamint szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. Az üdülőterületen állattartó épület, különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag – folyadék és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti fedett kialakításúak kivételével – nem helyezhető el. Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkoló és garázs helyezhető el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem létesíthető. (3) Az üdülőházas övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza: Övezet jele



Beépítési mód


Üü

2000 m2

30 m 50 m

Szabadon álló

25 %

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság – 7,5 m


11.

Hétvégi házas üdülőterületek 9. § (1) A hétvégi házas üdülőterület (jele: Üh) mely területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el valamint kivételes jelleggel, az OTÉK 31. § (2). bekezdésében szabályozottak figyelembevételével, elhelyezhető helyi igényeket kielégítő kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület valamint sportépítmény. A területen elhelyezhető még tárolóépület illetve 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára parkoló és garázsépület. (2) A hétvégi házas övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza: Övezet jele



Beépíthető legkisebb telek területe

A beépíthető legkisebb telekszélesség

Beépítési mód


Üh

1000 m2

16 m 40 m

800 m2

12 m

Szabadon álló

15 %

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság – 4,0 m


(3) Az Üh jelű hétvégi házas üdülőterületi övezet területén a táj beépítési jellegének megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak: a) Új épületet építeni, meglévő épületet átalakítani és bővíteni alapvetően környezetbe illeszkedő tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. b) Az épület tömegét és tetőzetét meghatározó, tetőzetre merőleges irányú épületszélesség 6 m-nél nagyobb nem lehet. c) A tervezett épületet jellemzően magastetővel, szimmetrikus nyeregtetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge jellemzően 38-42 fok közötti. d) A tetőhéjalás anyaga piros színű kis elemes tetőfedő anyag, agyagcserép, vagy betoncserép lehet. (4) Az hétvégi házas üdülőterületen az OTÉK által meghatározott gépkocsi tároló elhelyezését az építési telken belül kell biztosítani.

Különleges területek 10. § (1) A különleges területbe (jele: K) azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az egyéb építési területektől eltérő területek. (2) A különleges területek egyes építési övezeteiben a következők helyezhetők el: Kst jelű övezet területe strandterület melyen elhelyezhető: - A terület használatával kapcsolatos szociális és tárolóépület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó valamint egyéb közösségi szórakoztató épület továbbá sportépítmény.

12.

Kt jelű övezet területe a temető és a templom területe, melyen elhelyezhető: - A temető területén ravatalozó, kripta és a temetőhöz kapcsolódó tároló építmény - A templom területén további építmény nem helyezhető el. Ksp jelű övezet területe sportterület melyen elhelyezhető: - a terület használatával kapcsolatos szociális és tárolóépület sportépítmény (3) A különleges övezet területére vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza: Övezet jele



Beépítési mód

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság

Szabadon álló

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 15 %

Kst

1000 m2

Kt Ksp

Kialakult Kialakult

25 m 25 m Kialakult Kialakult

Szabadon álló Szabadon álló

3% 5%

– 4,0 m - 4,0 m

- 4,0 m

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési- és közműelhelyezési, hírközlési terület 11. § (1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, zöldterületek és parkok, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2)A település közigazgatási területén belül a közlekedési hálózatot a mellékelt táblázatban foglalt hierarchia szerint kell kialakítani. A közutak céljára a szabályozási tervben a szabályozási vonallal meghatározott építési területet kell biztosítani, melynek szélessége nem lehet kevesebb a következőknél: Út jele, megnevezése (neve, száma, helyrajzi száma) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7445. sz. Molnaszecsőd-Katafa összekötő út, (külterület) (05, 025/4 hrsz) 7445. sz. Molnaszecsőd-Katafa összekötő út, Fő u. (belterület) (130/2, 130/19 hrsz) Új Döröske-Nagymákfa összekötő út Mogyorósi utca (162 hrsz) Hárs utca, 1016 hrsz-ú út (üdülőterület) 63 hrsz-ú út

Útkategória

Szabályozási szélesség

Úthálózati szerep

Tulajdonos

Eltérés az OTÉK 26.§(2)-től

K.V.B.

22-28,5 m

országos mellékút

állam

*

B.V.c.B.

10,6-24,2 m

országos mellékút

állam

*

K.V.B.

30 m

B.VI.d.B

12-25 m

B.VI.d.B K.VIII.B B.VI.d.B

12 m? 14-17,5 m

Település-közi út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló

Önkormányzat (ok) önkormányzat önkormányzat önkormányzat

13.

Út jele, megnevezése (neve, száma, helyrajzi száma)

7. 8. 9.

Útkategória

Fő u. 69. sz. melletti út

B.VI.d.B

129 és 08 hrsz-ú út (LF, MÁ, EG) 71 és 047 hrsz-ú út (LF, MÁ, EG, GIP)

B.VI.d.B K.VIII.B B.VI.d.B K.VIII.B

Szabályozási szélesség

23 m 10-22 m 10-18,7 m

Úthálózati szerep út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út

Tulajdonos

önkormányzat önkormányzat

*

önkormányzat

*

önkormányzat

10. Új út az É-i üdülőterületen

K.VIII.B

12 m?

072/2 hrsz-ú út 11. (üdülőterületre vezető)

K.VIII.B

14 m

Helyi gyűjtőút

önkormányzat

054, 057/5 hrsz-ú út 12. (üdülőterületre vezető)

K.VIII.B

14-17,50 ?

Helyi gyűjtő út

önkormányzat

1122/2, 1122/3, 1184 hrsz-ú út (üdülőterület)

K.VIII.B

10-15 m

Új út a D-i üdülőterületen

K.VIII.B

12 m?

K.VIII.B

10 m

K.VIII.B

10 m

K.VIII.B

10 m

K.VIII.B

6m /8,5m/

K.VIII.B

14 m

B.VI.d.B

10 m

K.VIII.B.

12-30 m

K.VIII.B.

17-18 m

23 090, 092 hrsz-ú utak

K.VIII.B.

10 m

24. 085 és 089 hrsz-ú út

K.VIII.B.

12,7-14,5 m

25. Új mezőgazdasági utak

K.VIII.B.

10 m

13. 14.

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

1185/18 hrsz-ú út (üdülőterület) Új út a D-i üdülőterületen (Döbörhegyi szabályozással együtt) 1410/4 hrsz-ú út új szakaszokkal (üdülőterület) Új szervizút (MK) 041 hrsz-ú út (Sporttelep felé) 060 hrsz-ú út (Döbörhegyi szabályozással együtt) 069 hrsz-ú út (MK, EG) 096/2 hrsz-ú út (EG)

Helyi kiszolgáló út Vegyes forgalmú út

Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út Helyi kiszolgáló út

Eltérés az OTÉK 26.§(2)-től

önkormányzat

*

önkormányzat

önkormányzat

*

önkormányzat

*

önkormányzat

*

önkormányzat

*


*

önkormányzat önkormányzat önkormányzat

*


*

(3) A közlekedési területen elhelyezhető: 1. A közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, közúti jelzőtáblák 2. közművek, vízelvezetési, hírközlési és környezetvédelmi építmények 3. hirdető-berendezések 4. utcabútorok, szobrok és emlékművek (4) A település területén – helyi önkormányzati rendelet hiányában - az OTÉK 42. §.ban meghatározottak szerint a gép- és egyéb járművek elhelyezését saját területen belül kell biztosítani. (5) A szabályozási területen valamennyi beépíthető ingatlan megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton, vagy közforgalom elől

14.

elzárt magánúton biztosítani kell. Építési telek közúti kapcsolata közterületről, gyalogútról és kerékpárútról nem biztosítható. (6) Az országos közúthálózat melletti ingatlanok esetében a közúthoz történő csatlakozást (útcsatlakozást), kapubejárót létesíteni csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad. (7) A közlekedési létesítmények (utak, földutak, műtárgyak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák) építéséhez a közlekedési hatóság engedélyét a vonatkozó jogszabályok szerint meg kell szerezni. (8) A telekalakítási, ill. az épületek, építmények építési- és használatbavételi, valamint fennmaradási engedélyének kiadásakor az építési telek megközelítésére szolgáló út járműközlekedésre való alkalmasságát, használhatóságát, megfelelőségét vizsgálni kell, illetőleg ennek megfelelő minőségű és teherbírású út kialakítását elő kell írni. (9)A település közigazgatási területén belül található országos mellékutak külterületi szakaszai mellett az út tengelyétől számított 50 m-es védőtávolság előírt. A védőtávolságon belül építmény csak a külön jogszabályban előírt feltételek szerint, a közutak esetében a közutak kezelőinek hozzájárulásával helyezhető el. (10) Belterületen – a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, valamint a szabályozási tervben szereplő, közlekedési területen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezése, bővítése a közút kezelőjének hozzájárulásával végezhető, a közlekedésbiztonsági előírások betartásával, a közvilágítás és a gyalogos közlekedés biztosításával. (11) Közutak fejlesztése csak jogerős építési engedély, valamint a vízelvezetésre vonatkozó jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában történhet. (12) A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen a) a közút tengelyétől számított 50 m-en, autóút és főútvonal esetén 100 m-en belül kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez b) a közút területének határától számított 10 m távolságon belül fa ültetéséhez, vagy kivágásához (13) Az utak, parkolók fásítása kötelező, melyet a kertészeti kiviteli tervek szerint kell - a közmű kiviteli tervek figyelembevételével - megvalósítani. Előtérbe kell helyezni a honos, tájba illő fajokat. Útkereszteződéseknél a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen sem növényzet, sem épített létesítmény nem helyezhető el.

Zöldterületek 12. § (1) A zöldterület (Z) a település belterületén állandó növényzettel fedett közterület, közpark.

15.

(2) A zöldterület övezete beépítésre nem szánt, területén köztárgyak helyezhetők el.

Gazdasági erdőterületek 13. § (1) A terület gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben 10 ha-t meghaladó területen, telkenként legfeljebb egy az erdőgazdálkodással és vadászattal kapcsolatos, valamint az előzőekhez fűződő turisztikai épület helyezhető el legfeljebb 300 m2 beépített területtel az illetékes Erdészeti hatóság hozzájárulásával.

Védelmi erdőterületek 14. § (1) A terület védelmi rendeltetésű erdők (Ev) elhelyezésére szolgál. (3) A védelmi rendeltetési erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.

Kertes mezőgazdasági területek 15. § (1) A kertes mezőgazdasági terület (Mk) a szőlő- és gyümölcstermesztés és kertművelés számára szolgáló terület. (2) A keretes mezőgazdasági övezet területén a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartott telkek kivételével elhelyezhető telkenként legfeljebb egy, elsősorban a tárolás és pihenés célját szolgáló épület, valamint terepszint alatti építmény (pince). A kertes mezőgazdasági övezet területén a művelési ágtól függetlenül lakóépület nem helyezhető el. (3)A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó építési és telekalakítási szabályokat a következő táblázat tartalmazza: Övezet jele



Beépítési mód


Mk

1500 m2

12 m 80 m


3%

A megengedett legkisebb és legnagyobb építmény magasság 0 – 3,5 m

(4) A 720 m2-et el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad. (5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteinek területén a táj beépítési jellegének megtartása érdekében az épületek kialakítására a következő rendelkezések vonatkoznak:

16.

a) Új épületet építeni, meglévő épületet átalakítani és bővíteni alapvetően környezetbe illeszkedő tömegalakítással és építészeti megoldásokkal lehet. b) A tervezett épület tetőzetre merőleges irányú szélessége 6 m-nél nagyobb nem lehet. c) A tervezett épületet jellemzően magastetővel, szimmetrikus nyeregtetővel kell kialakítani, melynek hajlásszöge 38-42 fok közötti. d) A tetőhéjalás anyaga piros színű kis elemes tetőfedő anyag, agyagcserép, vagy betoncserép lehet.

Általános mezőgazdasági területek 16. § (1) Az övezet a szántóföldi mezőgazdasági termelés, rét- és legelőgazdálkodás céljára szolgáló terület melyek közül az Má1 jelű övezet területe elsősorban szántóművelésű terület, az Má2 övezet területe pedig országosan védett lápterület, Rába-Csörnöc árterület, valamint Natura 2000 védett terület. (2) Az Má2 jelű övezet területén közműépítmény és út kivételével építményt és épületet elhelyezni nem lehet. (3) Az Má1 jelű övezet területén 20 000 m2 telekterület felett helyezhető el mezőgazdasági üzemi épület úgy, hogy az a megengedett 3 %-os beépítettséget nem haladhatja meg. A mezőgazdasási üzemi épület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m lehet. Az övezet területén lakóépület nem helyezhető el. (4) Az Má1 jelű övezet területén több önálló telekből az OTÉK 1. számú melléklet 55/a pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összese telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 20 000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 20 %-ot nem haladhatja meg. A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell – a központhoz tartozó összes telekre vonatkozóan – azt a tényt, hogy mely helyrajzi számú birtokhoz tartozik. Építési tilalmat, illetve építési korlátozást kell bevezetni az ingatlan-nyilvántartásba az építésügyi hatóság határozata és megkeresése alapján – a tulajdonos érdekében – azokra a telkekre, melyek területe a központ beépítettségének meghatározásakor – egészben vagy részben – beszámításra került. Indokolt esetben a birtokközponthoz tartozó más telken kiegészítő központ alakítható ki, ha a központ beépítettsége a központhoz tartozó összes telek területe után számított beépíthetőségi mértéket nem éri el. Ilyen esetben a telephely beépítettsége a bejegyzett korlátozás szerinti beépíthetőségi mértéket nem haladhatja meg. A birtokközpont és a kiegészítő központ kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

17.

(5) Az Má-2 jelű övezet területén a jelenlegi művelést megváltoztatni, semmilyen épületet építményt elhelyezni nem lehet.

Vízgazdálkodási területek 17. § (1) Bármely építési övezetben az ingatlan tulajdonosa köteles a területére hullott csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani, környezetének károsítása nélkül. A csapadékvíz elvezető rendszerbe csak a mindenkor érvényes jogszabályban előírt minőségi paramétereket meg nem haladó szennyezettségű, csapadékból származó vízmennyiség kerülhet. (2) A természetes vízfolyások partvonalától számított 6 m-en belül, csapadékvíz elvezető árkok partvonalától számított 3 m-en belül épület, építmény – vízügyi létesítmények kivételével - nem helyezhető el. A parti sávot is magába foglaló ingatlan csak a szakfeladatok közérdekű ellátására figyelemmel hasznosíthatóak. Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható. Amennyiben a jelenlegi a művelési ág nem ennek megfelelő, úgy tilos az olyan növényzet, továbbá olyan tevékenység, mely a szakfeladatok ellátását akadályozza. A vízjárta területeken (árterület) bármely építmény elhelyezése csak a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján engedélyezhető. A vízjárta területeken mezőgazdasági hasznosítás csak a tulajdonos (használó) saját felelősségére (kockázatára) végezhető. A vízjárta területe, árterületek a következők: 03/4-13; 09/1; 09/4-5; 078/6-11; 079/1; 079/3-5 hrsz.-ú mezőgazdasági területek. (3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a területén lévő vízelvezető rendszer megfelelő karbantartására. A szabályozási tervben önálló helyrajzi számmal rendelkező vízfolyások, árkok és csatornák: a Bogrács patak a 077, 076 és 055 hrsz-ú, a tározótó a 071/1 hrsz-ú, 03/2, 07/1, 080, 039, 037, 033, és 092/2 hrsz-ú földrészleteken találhatóak. A településen önálló helyrajzi számmal nem rendelkező, ill. alrészletként bejelölt közcélú vízelvezető árkok az utak mellett és a 027/ hrsz-ú földrészleten található. (4) A település felszíni vízelvezetésében jelentős szerepet játszó utak fejlesztése kizárólag a felszíni vízelvezetés tervezésével és a szükséges engedélyek birtokában végezhető.

ÉRTÉKVÉDELEM Természeti értékek védelme 18. § (1) Döröske község külterületén ex lege források találhatók, melyek az 1996.évi LIII. törvényben foglaltak alapján országosan védettek.

18.

(2) Döröske község területén a Természetvédelmi törvényben foglaltak alapján ex lege földvárak kijelölése megtörtént, mely a tárgyi területek vonatkozásában országos védettséget jelent. 140, 1012 hrsz. (templomdomb, Szentegyház hegy)

Építészeti értékek védelme 19. § (1) A szabályozási tervben jelölt, az 1. számú melléklet szerinti területek nyilvántartott, illetve fokozottan védett régészeti lelőhelyek. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. A fokozottan védett régészeti lelőhelyek területén a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szükséges a 10/2006. (V. 9.) MKÖM 8.§ (1) bekezdésében szabályozott tevékenységekhez amennyiben a tevékenység más hatóság engedélyéhez nem kötött. (2) A település építészeti értékének védelme érdekében az alábbi épületek és építmények helyi védelem alá rendeltek: - Mária szobor a Fő utcában. Helye: 80. hrsz. - Lakóház a Fő u. 49. sz. alatt. Helye: 51. hrsz. - Lakóház a Fő u. 40. sz. alatt. Helye: 112. hrsz. - Lakóház a Fő u. 34. sz. alatt. Helye: 115/1 hrsz. - Lakóház a Fő u.16. szám alatt. Helye: 133/2 hrsz. - Lakóház a Fő u. 60. szám alatt. Helye: 96 hrsz. - Harangláb és világháborús emlékmű a Fő utcában. Helye: 120. hrsz. - Kőkereszt a Fő u. 22. sz. előtt. Helye: 128. hrsz. - Tornácos lakóház a fő utca 15. sz. alatt. Helye: 15. hrsz. - Kőkereszt a Fő utca és a Hárs utca kereszteződésében. Helye: 144/2. hrsz. - Kőkereszt a temetőben. Helye: 152. hrsz. - Kőkereszt az Öreghegyen. Helye: 059. hrsz. (3) A szobrok és kőkeresztek el nem bonthatók, át nem alakíthatók, áthelyezésük csak indokolt esetben az önkormányzat testületének jóváhagyásával történhet. A szobrok és kőkeresztek védelméről, jó karbantartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. (4) A helyi védelem alatt lévő lakóépületek, esetében felújítás és átépítés során az épület jelenlegi építészeti karakterét meg kell őrizni. Megtartandó a főhomlokzat díszítése, homlokzati tagozatai, az épület tömegaránya, tetőformája, a beépítés jellege. Felújítás esetén az idő során eltűnt homlokzati tagozatokat vissza kell állítani. Hirdetés, cégtábla és reklámfelirat csak az építészeti karakternek alárendelten alakítható ki. Törekedni kell az eredeti, rendeltetésnek megfelelő használatra, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra. Helyi védelem alatt álló építményt építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani. Az épület bontása, átalakítása, felújítása során az engedélyezési tervdokumentációhoz részletes felmérési tervet és fotódokumentációt kell csatolni.

19.

Környezetvédelmi előírások 20. § (1) Általános előírások A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényt és végrehajtási rendeleteit kell betartani. Helyi jelentőségű előírások nincsenek. (2) Talaj és vízvédelem Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot, valamint a települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. Minden fejlesztés feltétele a szennyvíz elvezetésének és ártalmatlanításának a jogszabályok szerinti (területi vagy technológiai) határértékek biztosításával történő ártalmatlanításának a megoldása. Új létesítmények tervezésénél, és megvalósításánál, valamint működtetésénél az elérhető legjobb technikának megfelelő kibocsátási színvonalat eredményező módszereket, eljárásokat, termelő illetve szennyvíztisztító berendezéseket kell alkalmazni. A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „ a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések felsorolása” melléklete szerint a települések szennyeződés érzékenységi besorolása alapján a község az érzékeny kategóriába tartozik. A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „ a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk szabályairól „ 2. számú melléklete a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőség-védelmi területi kategóriák szerint Döröske felszíni víz befogadói általánosan védett befogadók. A vízeróziónak kitett terület övezeteiben kiemelt cél a növényzettel való borítottság megőrzése illetve növelése. (3) Levegőtisztaság védelem A helyhez kötött légszennyező pont- és diffúz források létesítéséhez a környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A levegővédelmi követelményeket a hatóság határozatban írja elő. A 4/2002.(X. 7.) KVVM rendelet „ a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről „ Döröske községet a 10. pontban az országnak a nem kijelölt részéhez sorolja. (4) Zaj- és rezgésvédelem A lakó- és üdülőterületeken - üzemi létesítményektől, építőipari kivitelezési tevékenységből és közlekedéstől származó zaj esetén -, a hatályos jogszabályok szerinti lakó- illetve üdülőterületi zajterhelési határértékeknek kell teljesülni. Az üzemi létesítménybe beletartoznak a kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, és minden más hangosítást igénylő rendezvény is. (5) Hulladékgazdálkodás Az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező, vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.

20.

A hulladék termelője, birtokosa a hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hasznosításra vagy ártalmatlanításra vonatkozó kötelezettségét a kötelezett a) jogszabályokban meghatározott feltételekkel, megfelelő hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti. Az ingatlanon elhagyott hulladékkezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg, - ellenkező bizonyításáig – az ingatlan tulajdonosát terheli. A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést igénybe venni.

21.

Közműfeltételek 21. § Településközponti vegyes terület, lakóterület, üdülőterület és gazdasági terület részleges közművesítettséggel, kertes mezőgazdasági terület hiányos közművesítettséggel is létesíthető az építési szabályzatban foglalt feltételek szerint. A részleges közművesítettség kizárólag a vezetékes szennyvízelvezetés hiányára vonatkozik, de a szennyvízcsatornázással egyenértékű szennyvízkezelés minden esetben kötelező. (1) Ivóvízellátás Bármely építési övezetben az épületek kommunális ivóvízellátása a közüzemi hálózatról, vagy jelen építési szabályzatban meghatározott területeken egyedi fúrt vízkútról történik. Egyedi vízellátás csak a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthető, de ebben az esetben az engedély birtokosa köteles az emberi fogyasztásra felhasznált ivóvízre vonatkozó hatósági előírások szerinti a vízminőséget folyamatosan biztosítani. Elvi építési engedélyhez a vízügyi hatósági engedély megléte nem feltétel, de építési engedély egyedi vízellátás kiépítése esetén csak a jogerős vízjogi engedély megléte után adható ki. Egyedi vízkúttal történő vízellátás esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési engedély az épület használatbavételi eljárásának időpontjára rendelkezésre kell álljon. a) Településközponti, lakó és üdülőterületen a kommunális ivóvízellátás csak közüzemi hálózatról biztosítható. b) Gazdasági területen a kommunális ivóvízellátás a közüzemi hálózatról biztosítható. Egyedi fúrt kút létesítése is megengedett az előírt feltételek biztosítása esetén. A gazdasági területeken jelentkező technológiai vízigény kielégítése minden esetben egyedi elbírálás alá esik. e) Mezőgazdasági területen az ivóvízellátás közüzemi hálózatról, vagy egyedi vízkútról biztosítható. Csak öntözésre használt vízkút is csak vízjogi engedély alapján létesíthető. (2) Szennyvízelhelyezés Bármely építési övezetben, amennyiben az épületek használata során kommunális, vagy egyéb szennyvíz keletkezik az épület tulajdonosa köteles annak ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni. A közüzemi szennyvízelvezető hálózat megépítése után a kommunális szennyvíz elvezetése csak ennek igénybevételével történhet. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségi paraméterei nem haladhatják meg az érvényben lévő jogszabály előírt határértékeket. A szennyvízcsatlakozás kiépítését legkésőbb a használatbavételi eljárás időpontjára meg kell valósítani. Amennyiben az építési terület közüzemi szennyvízcsatlakozása nem biztosítható, úgy a vonatkozó jogszabály szerint a közüzemi szennyvízcsatornázással egyenértékű egyedi szennyvízkezelés kislétesítmények - mint zárt szennyvízgyűjtő, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés, egyedi szennyvíz-elhelyezési kisberendezés - is telepíthetőek a jelen építési szabályzatban meghatározott területeken és külön engedélyezési eljárás alapján. Építési engedély csak a szennyvízkezelési kislétesítmények - kivételt képez a zárt szennyvízgyűjtő jogerős engedélye birtokában adható ki. A használatbavételi eljárás időpontjára a szennyvízkezelési kislétesítmény üzemeltetési engedélyének rendelkezés kell állnia.

22.

Zárt szennyvízgyűjtő létesítésére az építési engedélyezési eljárással egy időben adható engedély. Tulajdonos kötelezettsége a zárt gyűjtő folyamatos vízzáróságáról és a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásáról gondoskodni. a) Lakó- és üdülőterületen a kommunális szennyvízelvezetés a közüzemi hálózat kiépítését követően kizárólag a közüzemi hálózatról biztosítható. A közüzemi hálózat kiépítéséig a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megengedhető az egyedi szennyvízkezelési kislétesítmény telepítése. b) Településközponti vegyes területen a szennyvízelvezetés a kiépítést követően kizárólag a közüzemi hálózaton történhet. A közüzemi hálózat kiépítéséig a vonatkozó jogszabályok betartása mellett megengedhető az egyedi szennyvízkezelési kislétesítmény telepítése. c) Gazdasági területen a kommunális szennyvízelvezetés a kiépítést követően a közüzemi hálózatról is biztosítható. Amennyiben a terület nem rendelkezik közüzemi szennyvízelvezetéssel, egyedi szennyvízkezelési kislétesítmény telepíthető. . A gazdasági területeken jelentkező technológiai szennyvíz esetében a közcsatornába vezethető szennyvíz minőségi paramétereit meghaladó mértékű szennyezettség esetén előtisztító kiépítése szükséges. Amennyiben a terület nem kapcsolható be a közüzemi szennyvízelvezető hálózatba, úgy külön vízügyi hatósági engedély alapján kell a szennyvíztisztítást biztosítani. e) Mezőgazdasági területen egyedi szennyvízkezelési kislétesítmény létesíthető. (3) Gáz és kőolajüzemű létesítmények A gáz elosztóvezetékek biztonsági övezetén belül épületet, építményt elhelyezni tilos. (4) Ásványvagyon gazdálkodási követelmények Az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§.e) bekezdésében meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban az illetékes Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

23.

Záró rendelkezések 22. § E rendelet 2008. május 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Döröske, 2008. április 24.

Mizda Ferencné polgármester

Osvald Lajosné körjegyző

Kihirdetve: 2008. április 24. Osvald Lajosné körjegyző

24.

1. sz. melléklet a Döröske község helyi építési szabályzatához Régészeti védelem alatt lévő területek jegyzéke (régészeti feltárási területek sorszáma, régészeti védelemmel érintett telkek hrsz -a)

Hely Döröske Templom, temető

Vár/kastély, Fő u. 6.

Vár

EOV

Hrsz

Régészeti érintettség

A védettség minősítése

Y

X

471475

188625

1012

Árpád-kor, középkor

Nyilvántartott régészeti lelőhely

471276

188300

140

középkor

Fokozottan védett régészeti lelőhely

470829

188091

10/16, 10/17

őskor Nyilvántartott régészeti lelőhely

Halomsír

470940

188242

03/4

őskor Nyilvántartott régészeti lelőhely

25.

Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ május

Recommend Documents