D R OGHAS ZNÁLAT A VESZPRÉM I EGYET EMIST A F IAT AL OK KÖRÉBE N (KUTATÁSI ZÁRÓTANULMÁNY)
K ÉSZÜLT A K ÁBÍTÓSZERÜGYI E GYEZTETİ F ÓRUM (V ESZPRÉM M EGYEI J OGÚ V ÁROS Ö NKORMÁNYZAT ) MEGBÍZÁSÁBÓL
V ESZPRÉM , 2007
T ARTALOMJEGYZÉK ELİSZÓ ......................................................................................................................................3 I. A VIZSGÁLT MINTA SZOCIOLÓGIAI/PSZICHOSZOCIÁLIS JELLEMZİI..................5 1. A felmérés köre, a vizsgálat szempontjai................................................................................................... 5 2. A mintába került hallgatók nem szerinti megoszlása............................................................................... 6 3. A mintába került hallgatók életkora............................................................................................................ 7 4. A minta lakhely szerinti megoszlása ........................................................................................................... 7 5. A minta tanulmányi átlaga............................................................................................................................ 8 6. A mintába került fiatalok szüleinek iskolai végzettsége........................................................................... 8 7. A mintába került fiatalok családi körülményei, kapcsolatai .................................................................... 8 8. A minta szabadidıs szokásainak néhány jellemzıje .............................................................................. 11 9. A családi minták........................................................................................................................................... 12 10. A válaszadók önértékelése és a szabályokhoz való viszonyulása....................................................... 13 II. A HALLGATÓK DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAI.................................................................... 16 1. A dohányzás gyakorisága............................................................................................................................ 16 2. A dohányzás nemek közötti különbségei ................................................................................................ 17 3. A dohányzás kipróbálásának és rendszeressé válásának életkori jellemzıi ........................................ 18 4. A szabadidıs szokások és a dohányzás közötti összefüggés................................................................ 19 5. Összegzés...................................................................................................................................................... 20 III. SZESZESITAL-FOGYASZTÁS A MEGKÉRDEZETTEK KÖRÉBEN........................... 21 1. A szeszesital-fogyasztás gyakorisága......................................................................................................... 21 2. Mit isznak leginkább a válaszadók? .......................................................................................................... 22 3. Az alkoholfogyasztás nemek közötti különbségei és hasonlóságai ..................................................... 23 4. Az alkoholfogyasztás helyszínei ................................................................................................................ 24 5. Hány évesen ittak legelıször?.................................................................................................................... 25 6. Mit gondolnak a megkérdezettek az alkoholfogyasztás következményeirıl? .................................... 25 7. A lerészegedés, berúgás gyakorisága......................................................................................................... 26 8. Az alkoholfogyasztás következményei..................................................................................................... 27 9. Összegzés...................................................................................................................................................... 28 IV. A DROGOKKAL KAPCSOLATOS ATTITŐDÖK ÉS A DROGOK HASZNÁLATA.......29 1. A drogok ismertsége és veszélyességének megítélése............................................................................ 29 2. Gyógyszerhasználat (nyugtatók, altatók) ................................................................................................. 31 3. Az illegális drogok használata.................................................................................................................... 32 4. A marihuána-fogyasztás.............................................................................................................................. 33 5. A drogfogyasztás gyakorisága és körülményei ........................................................................................ 36 6. A drogok beszerzési esélyei ....................................................................................................................... 37 7. A drog kipróbálásának – a válaszadók által megnevezett – okai ......................................................... 38 8. A barátok drog-érintettsége ....................................................................................................................... 39 9. Összegzés...................................................................................................................................................... 40 V. AZ ILLEGÁLIS DROGFOGYASZTÁSSAL ÖSSZEFÜGGİ TÉNYEZİK ....................... 41 1. A drog típusának vélelmezett veszélyességének és használata ............................................................. 41 2. A drogfogyasztás és a dohányzás.............................................................................................................. 42 3. Az alkoholfogyasztás és a droghasználat ................................................................................................. 42 4. Viselkedési problémák és droghasználat.................................................................................................. 44 ZÁRSZÓ.....................................................................................................................................45 FELHASZNÁLT IRODALOM.................................................................................................46 MELLÉKLETEK.......................................................................................................................47 I. melléklet: Kérdıív........................................................................................................................................ 47 II. melléklet: A végzett tevékenységek gyakorisága.................................................................................... 61 III. melléklet ..................................................................................................................................................... 64 IV. melléklet...................................................................................................................................................... 64
2
ELİSZÓ
A Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum (KEF), amely a Veszprém Megye Jogú Város Önkormányzata keretén belül mőködik, - megbízta a Veszprémi Érseki Hittudományi Fıiskola Szociális Munka Tanszékét, hogy végezzen kutatást a veszprémi fiatalok drogfogyasztáshoz való viszonyáról, attitődjeirıl. Az empirikus adatfelvételre 2007. április 5-tıl – 20-ig, a Pannon Egyetemen került sor. Jelentésünkben foglaljuk össze tapasztalatainkat.
A tanszék oktatóiként fontos feladatunknak tekintjük, hogy kutatásokat végezzünk a város szociális helyzetének (hajléktalanjainak, romáinak, mozgáskorlátozottjainak, értelmi akadályozottjainak, stb.) pontosabb megismerésére.
Az elmúlt években sokat hallhattunk a dohányzás okozta károkról, az alkoholisták magas arányáról és a fokozódó problémát jelentı kábítószer-fogyasztásról.
A dohányzás számos krónikus betegség (bronchitis, érrendszeri megbetegedések, tüdıcarcinoma stb.) elıidézıje. A hazai mortalitási statisztikában a tüdıdaganatok miatti elhalálozás gyakori okként szerepel. Az alkohollal kapcsolatos problémák szintén súlyosak lehetnek mind az egyén, mind a környezete, sıt akár az egész társadalom számára. A kábítószer fogyasztásával kapcsolatban hasonló negatív tendencia kialakulása látszik. A könnyen hozzáférhetı drogok kínálatával együtt növekszik a velük kapcsolatos bőncselekmények aránya, veszélyt jelentve a fiatalok és családjaik egészségére, társas kapcsolati hálójára, foglalkoztatottsági helyzetére, végsı soron az egész társadalmi közösségre. Egyes felmérések szerint ugyan lassult a kábítószer-fogyasztás terjedési üteme, ám a megelızés érdekében továbbra is nagy erıfeszítésekre van szükség. A prevenció azért is kiemelkedı fontosságú, mert - a vizsgálatok szerint - a droggal egyre korábbi életkorban találkoznak a fiatalok.
A drogfogyasztás visszaszorításához pontos, megbízható adatokra van szükség. A társadalmi szinten jelentkezı problémák kezeléséhez elengedhetetlen, hogy az adott 3
problémát helyi szinten - esetünkben Veszprém városra vonatkoztatva - is feltérképezzük. A pontos helyzetleírás nyújt lehetıséget arra, hogy a városban mőködı szociális ellátó intézmények adekvátan reagáljanak és alakítsák ki kezelési stratégiáikat.
Tudjuk, hogy a drog-problémát nem lehet leszőkíteni a fiatalok korosztályára, de mivel ık alkotják a legveszélyeztetettebb réteget, elsı körben a Pannon Egyetem Veszprémben tanuló, nappali tagozatos hallgatóit kerestük fel kérdıíveinkkel.
Kutatásunk alapján megpróbálunk hiteles képet adni a fiatalkori drogfogyasztás jellemzıirıl, a kábítószer kipróbálásával összefüggı tényezıkrıl.
Tanulmányunk öt részbıl áll. Az elsı fejezetben a vizsgált minta általánosabb jellemzıit (nem-, kor-, lakhely-, tanulmányi eredmény szerinti megoszlását) és a szabadidıs tevékenységét mutatjuk be. A második rész a fiatalok dohányzási szokásait ismerteti. A harmadik az alkoholfogyasztási jellemzıikrıl szól. A negyedik és az ötödik fejezet a droghasználat kérdéseivel foglalkozik. Elıbbi rész fıként leíró jellegő, míg az utóbbiban néhány összefüggésre próbálunk rávilágítani.
4
I. A VIZSGÁLT MINTA SZOCIOLÓGIAI/PSZICHOSZOCIÁLIS JELLEMZİI 1. A felmérés köre, a vizsgálat szempontjai Kutatásunk a Pannon Egyetem négy karán (Gazdaságtudományi Kar, Mérnöki Kar, Mőszaki Informatika Kar és Bölcsészettudományi Kar) történt. A mintavételi eljárás során arra törekedtünk, hogy kövessük a hallgatók létszámarányait. Elsı lépésként információkat szereztünk a karok hallgatói létszámának százalékos arányairól, majd az önkitöltıs kérdıíveket (I. melléklet) csoportos formában töltettük ki a hallgatókkal. Az adatok feldolgozása az SPSS statisztikai csomag módszerével történt. A karonként nyilvántartott hallgatók és a mintába kerülık megoszlását tekintve a fıbb arányokat sikerült biztosítani, azonban a Gazdaságtudományi Kar hallgatói valamelyest alulreprezentáltak, míg a Bölcsészettudományi Kar hallgatói némileg felülreprezentáltak a mintában. Az egyetem hallgatói létszáma: 8457 fı, a minta nagysága 310 fı. (1. táblázat)
1. táblázat: Karonkénti megoszlások
Karok
Az egyetemen tanuló hallgatók fı
Gazdaságtudományi Kar Mérnöki Kar Mőszaki Informatika Kar Bölcsészettudományi Kar Összesen
3800 1093 1084 2480 8457
% 44,6 12,8 12,7 29,1 100
A mintába kerülı hallgatók fı 108 41 53 108 310
% 34,8 13,2 17,1 34,8 100
5
A mintába kerülı fiatalok demográfiai/szociológiai mutatói közül az alábbiakat vizsgáltuk: - nem és kor szerinti megoszlás; - lakhely szerinti megoszlás; - tanulmányi átlag; - szociális háttér (ezen belül a szülık iskolai végzettsége, családi körülmények megítélése, szülıkkel és barátokkal való kapcsolat, pénzszerzési lehetıségek és a szabadidıs tevékenységek néhány jellemzıje). Vizsgálatunk kiterjedt az alábbi pszichoszociális tényezıkre is: - a megkérdezett fiatalok családi mintájának-, szőkebb környezetének néhány jellemzıje, (pl.: dohányzás, alkoholfogyasztás, öngyilkossági kísérlet, bőncselekmény elkövetése, gyógyszerszedés, kábítószer-használat); - a megkérdezett önértékelése; - a szabályok betartásáról való vélekedése.
A következıkben a minta fentiekben említett szociológiai és pszichoszociális tényezıi szerinti alakulását mutatjuk be.
2. A mintába került hallgatók nem szerinti megoszlása A megkérdezettek 43,5 %-a férfi, 56. 5 %-a nı. (1. ábra) 1. ábra: A minta nem szerinti összetétele
nı 56%
férfi 44%
6
3. A mintába került hallgatók életkora A válaszadók többsége 20 – 23 év közötti (78,1 %), 24 éves vagy ennél idısebb 18,7 %-uk, 20 év alatti a minta 2,5 %-a. (2. ábra) 2. ábra: A minta kor szerinti megoszlása 20 év alatti, 3%
20 - 23 éves, 78%
24 évestıl, 19%
4. A minta lakhely szerinti megoszlása Feltételeztük: a kortársaik között élı hallgatók esetleg nagyobb arányban kerülnek kapcsolatba a droghasználattal, mint a családjaikban- vagy a kortársaiktól külön élık, ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a megkérdezett fiatalok milyen arányban élnek kollégiumban, Veszprémben, ill. más településen. (2. táblázat)
2. táblázat: A minta lakhely szerinti megoszlása fı kollégiumban lakik Veszprémben, nem kollégiumban más településen Összesen
97 102 111 310
% 31,3 32,9 35,8 100,0
Láthatjuk, hogy a lakhely szerinti megoszlás szerint a három megadott kategóriában csaknem hasonló arányban szerepelnek a megkérdezettek.
7
5. A minta tanulmányi átlaga Valószínősítettük, hogy a hallgatók tanulmányi eredménye szintén mutathat valamiféle kapcsolatot a droghasználattal. A teljes minta tanulmányi átlaga az elmúlt félév végén 3,62 volt. A megkérdezettek tanulmányi átlaga és a droghasználat jellemzıi között azonban nem találtunk szignifikáns összefüggést.
6. A mintába került fiatalok szüleinek iskolai végzettsége A szülık iskolai végzettségét tekintve az apák több mint kétharmada, az anyák ennél is nagyobb arányban rendelkeznek érettségivel vagy fıiskolai/egyetemi végzettséggel. (3. táblázat)
3. táblázat: Szülık legmagasabb iskolai végzettsége apa kevesebb mint 8 osztály 8 általános szakmunkás érettségi fıiskola, egyetem nem él vagy nem tarja a kapcsolatot édesapjával/édesanyjával nincs válasz Összesen
1,9 28,4 31,6 35,8 1,6 1,6 100,0
anya 0,3 2,3 16,5 37,1 42,3 1,6 100,0
7. A mintába került fiatalok családi körülményei, kapcsolatai A család körülményeit a megkérdezettek túlnyomó többsége (77,1%) valamivel jobbnak-, 14,2%-a pedig sokkal jobbnak-, ill. magasan a legjobbak közé tartozónak sorolta az átlagoshoz képest. A családi körülményeiket mindössze a hallgatók 6,2%a ítélte meg kedvezıtlenebbnek, ezen belül 5,2% az átlagnál „rosszabbnak”, 1% pedig a „legrosszabb családi körülmények között élık” körébe tartozónak tekintette magát. (3. ábra)
8
3. ábra: A családi körülmények megítélése átlagnál jobb, 80%
átlagnál sokkal jobb, 13% sokkal rosszabb, 5% legjobb, 1% legrosszabb, 1%
Szerettük volna megtudni, hogy a mintában szereplı egyetemisták mennyire vannak megelégedve a szüleikkel- és barátaikkal való kapcsolatukkal. (4. táblázat)
4. táblázat: Mennyire elégedettek kapcsolataikkal (%) Elégedettség mértéke Egyáltalán nem elégedett Nem annyira elégedett Elégedett, meg nem is Elégedett Nagyon meg van elégedve
apa
anya
8,4 5,5 14,8 35,5 31,9
1,9 2,9 8,7 33,2 51,9
barátok 0,6 2,6 12,9 49,4 33,2
Láthatjuk, hogy a válaszadóknak sokkal több mint fele „elégedett” vagy „nagyon meg van elégedve” ezekkel a kapcsolataival. Kiderült az is, hogy a fiatalok lényegesen jobbnak ítélik meg az anyjukkal való kapcsolatot, az apáéhoz képest, mely utóbbihoz viszonyítva a kortárskapcsolatok is nagyobb elégedettséggel töltik el a megkérdezetteket. A társaikhoz főzıdı kapcsolatokkal való elégedettség foka alig valamivel tér el az édesanyával való kapcsolatok megítéléséhez képest, amelyhez hasonlítva kevesebben érezték úgy, hogy „egyáltalán nem” vagy „nem annyira elégedettek”. A „nagyon meg van elégedve” jelzıvel illetett kapcsolatok terén viszont az édesanyák vezetnek.
9
Remélve, hogy többet megtudhatunk a drogfogyasztáshoz vezetı okokról a szülı/kortárs kapcsolatok néhány jellemzıjére is rákérdeztünk. (5. táblázat)
5. táblázat: A szülı/kortárs kapcsolatok néhány jellemzıje (%)
Szülei szigorúak voltak Szülei tudták, hogy kivel és hol töltik az estéiket Könnyen kapnak szeretetet szüleiktıl Könnyen kapnak lelki segítséget a szüleiktıl Könnyen kapnak pénzt a szüleiktıl Könnyen kapnak szeretetet a barátjuktól Könnyen kapnak lelki segítséget a barátjuktól
Majdnem mindig 4,5 57,4 57,1 47,7 31,6 44,5 48,4
Gyakran 13,9 24,8 28,7 29,0 28,1 31,6 30,0
Alkalmanként 31,3 10,3 8,1 11,6 28,4 16,8 12,6
Ritkán
Soha
34,5 4,5 3,2 7,1 7,1 4,2 5,8
14,2 1,0 0,6 2,3 2,6 1,0 1,0
A válaszadók közel harmada (34,5%) ritkán, 14,2%-a pedig soha nem érezte, hogy szülei túlzottan szigorúak lettek volna. (5. táblázat) A megkérdezettek egy másik harmada az „alkalmanként”-, 18,4%-a „gyakran” vagy „majdnem mindig megszabták, hogy miként viselkedjenek” választ adták a szülıi szigorra vonatkozó kérdésre. A minta több mint fele állította, hogy szülei mindig tudták, hogy kivel és hol töltötték az éjszakájukat és ugyanennyien mondták azt, hogy könnyen kapnak szeretetet a szüleiktıl. A szüleiktıl „alkalmanként kapnak szeretetet”-, ill. az „alkalmanként tudták hol töltik az éjszakájukat” jellemzıt a minta körülbelül egytizede, a „ritkán tudták hol tölti éjszakáját”,- ill. „ritkán kapnak szeretetet” választ pedig ennél is kevesebben (4,5 – 3,2%) jelölték meg. A szülıi odafigyelés szempontjából legkedvezıtlenebb válaszokat, miszerint „soha nem tudták, hogy hol és kivel töltik éjszakájukat” és a „soha nem kaptak szüleiktıl szeretetet” kategóriát mindössze ketten – hárman említették. Lelki segítséget, még a szeretetet kapó diákok körében sem kapott mindenki, összesen a hallgatók 7,1%-a csak ritkán, 2,3%-a pedig egyáltalán soha sem. A „könnyen kapnak pénzt szüleiktıl” majdnem mindig-, gyakran-, alkalmanként jellemzı közel azonos arányban (28 – 32%-ban) szerepel a mintában. Ezzel szemben ritkán kap pénzt a minta 7,1 – és soha nem kap pénzt szüleitıl a minta 2,6%-a.
10
A „könnyen kapnak szeretetet”-, ill. „lelki segítséget” barátaiktól majdnem mindig-, vagy gyakran jellemzıt összességében körülbelül 10%-al jelölték meg kevesebben, mint ahányan a szüleiktıl kapják meg ugyanezt, és az ide vonatkozó többi válaszból is az derül ki, hogy a barátaiknál jobban számíthatnak a szülıi segítségre a megkérdezettek.
8. A minta szabadidıs szokásainak néhány jellemzıje Feltételeztük, hogy vannak személyiségjegyek, amelyek együttes jelenléte esetén nagyobb valószínőséggel válik drog kipróbálóvá vagy droghasználóvá az egyén. Ezek a személyiségjegyek rányomják bélyegüket a személy hétköznapi tevékenységeire, szokásaira is. A kérdıívben kilenc szabadidıs tevékenységi területre kérdeztünk rá azzal a céllal, hogy megtudjuk mutatnak – e összefüggést az egyes tevékenységek és azok végzésének gyakorisága a drogfogyasztás jellemzıivel és, ha igen, akkor milyen intraperszonális tényezık húzódhatnak meg az összefüggés hátterében. A végzett tevékenységek gyakoriságát mutató táblázatok megtekinthetık a II. mellékletben.
Összességében elmondható, hogy a mindennapos tevékenységek között a TVnézés szinte minden megkérdezett személy (94,5%) programja között szerepel. A legtöbben 1 – 2 órát tévéznek naponta (49,7%), de sokan vannak azok is (27,8%), akik 3 – 4 órát ülnek a képernyı elıtt. 5 vagy több órát csak a megkérdezettek 2,6%a jelölt a kérdıíven. Soha nem néz tévét a minta 5,5%-a.
A naponta mővelt szabadidıs tevékenységek, gyakoriságát tekintve csökkenı sorrendben az alábbiak voltak:
11
6. táblázat: A naponta mővelt tevékenységek, az elıfordulási gyakoriságuk csökkenı sorrendjében fı Tévét néz Aktívan sportol Valamilyen hobbival tölti idejét Olvas Számítógépen játszik Lıdörög Barátokkal tölti estéjét Motoroz Pénznyerı automatával játszik
293 74 73 58 44 17 11 5 -
% 94,5 23,9 23,5 18,7 14,2 5,5 3,5 1,6 -
Hasonlóan alakult a heti rendszerességgel végzett tevékenységek gyakorisági sorrendje. Ebben csak az „esténként barátaival beszélget” kategória képez kivételt, amelyet a hallgatók legalább harmada teszi.
Az is kiderült, hogy a tévénézést leszámítva, inkább heti-, illetve havi rendszerességgel végzik a felsorolt tevékenységeket a fiatalok. (Csak néhány százalékkal többen sportolnak, töltik hobbijukkal szabadidejüket, számítógépeznek, beszélgetnek barátaikkal hetente egyszer, mint ahányan havonta, míg olvasni, lıdörögni és motorozni inkább csak havonta, mint hetente szoktak a válaszadók. A havi és heti rendszerességgel végzett tevékenységeket végzık körében nagyobb eltérés van a „lıdörög” válaszadás tekintetében, melynél a „havonta egyszer - kétszer csinálja” választ pontosan 10%-al jelölték meg többen, mint amennyien a „heti egyszer - kétszer” választ. (III. melléklet: A különbözı tevékenységek végzésének gyakorisága)
9. A családi minták A szőkebb/tágabb családban elıforduló deviáns viselkedés és a drogfogyasztás ugyancsak szoros összefüggést mutathat. (7. táblázat)
12
7. táblázat: A drogfogyasztás és/vagy deviancia megjelenése a válaszadók családjában (%)
Cigarettázik Rendszeresen sok alkoholt fogyaszt Öngyilkosságot kísérelt meg Öngyilkosságot követett el Börtönben volt Sok nyugtatót v. altatót szed Pszichológushoz jár/t Kábítószert használ/t
Nem volt ilyen
Volt
Szőkebb családban
Tágabb családban
Is - is
27,7 55,2 86,8 87,4 90,3 78,7 73,2 89,4
70,6 42,9 10,9 10,6 7,7 19,0 24,5 8,7
37,1 13,2 4,8 3,5 1,9 8,4 14,5 1,3
30,0 28,1 6,1 7,1 5,8 10,6 9,7 6,8
3,5 1,6 0,3 0,6
A drogfogyasztást tekintve a megkérdezettek szőkebb, ill. tágabb családjában egyaránt a dohányzás fordul elı leginkább. A minta több mint 70%-nak van dohányzó és közel felének (42,9%) sok alkoholt fogyasztó rokona. Sok nyugtatót vagy altatót a hallgatók csaknem egyötödénél fogyasztott egy – egy családtagjuk. Kábítószerhasználat az esetek 8,7%-ban fordult elı. Pszichológushoz jár vagy járt a családból valaki a megkérdezettek közel negyedében, öngyilkosságot kísérelt meg vagy követett el a minta több mint 20%-ban. Figyelembe véve az összes családtagot, a megkérdezettek 7,7%-nak volt valamelyik családtagja börtönben.
10. A válaszadók önértékelése és a szabályokhoz való viszonyulása Az egyetemi hallgatók személyiségének jellemzıi közül közvetlenül az önértékelés, értékrendjük jellemzıi közül pedig a szabályokhoz való viszonyulás felmérése képezte vizsgálatunk tárgyát. (8. és 9. táblázat)
13
Általánosságban elégedett vagyok magammal Néha azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyok jó Úgy érzem, hogy számos jó tulajdonságom van Képes vagyok arra, hogy olyan jól tegyem a dolgomat, ahogyan a többi ember is Nem sok mindenre lehetek büszke Néha hasznavehetetlennek érzem magam Legalább olyan értékes vagyok, mint mások Úgy érzem, többre kellene tartanom magam Csıdtömeg vagyok
18,7 36,1 8,4
67,4 44,2 75,5
9,4 8,4 14,5
0,6
7,7
69,7
20,6
18,1 31,0 1,0 6,5 69,7
53,9 43,9 7,4 44,2 26,1
21,6 21,6 66,8 35,8 1,9
5,2 2,3 23,5 11,9 1,0
Nagyon egyetértek
3,2 10,0 -
Egyetértek
Nem értek egyet
Állítások
Nagyon nem értek egyet
8. táblázat: Az önértékelés jellemzıi (%)
Az önértékelésüket tekintve a mintában megszólított fiatalok általánosságban igen sokan elégedettek voltak saját magukkal (egyetért, vagy nagyon egyetért 76,8%) és számos jó tulajdonságot tulajdonítottak önmaguknak (összesen 90%). Hasonlóan magas arányban gondolják úgy, hogy képesek legalább olyan jól tenni a dolgukat, mint a többi ember és, hogy egyenlıen értékesek másokkal. Ezzel együtt még a saját magukkal elégedettek között is elıfordul, hogy néha elbizonytalanodnak, hogy egyáltalán nem érzik jónak magukat. Úgy tőnik, hogy inkább elégedetlen önmagával, mint elégedett a megkérdezettek egyötöde, és néhányan abban sem biztosak (8,4%), hogy rendelkeznek jó tulajdonsággal, hogy képesek más emberekhez hasonlóan megbirkózni a feladatokkal. Hasznavehetetlennek érzi magát a hallgatók 23,9, csıdtömegnek pedig 2,9 %-a. Összességében nagyon sokan, a hallgatók közel fele érzi úgy, hogy többre kellene tartania magát és „a nem sok mindenre lehetek büszke” választ adók aránya is magas.
A szabályokhoz való viszonyulás szempontjából nagyobb megosztottság mutatkozik. (9. táblázat)
14
32,6
18,4
26,8
8,1
1,6
7,1
5,5
47,1
37,1
9,4
28,1
17,4
32,6
11,3
6,8
29,0
14,5
35,8
12,3
9,7
34,2
17,1
27,1
10,0
12,3
22,6
10,3
29,0
24,8
Nagyon egyetértek
12,9
Nem tudom
Inkább nem értek egyet
Minden szabály megszeghetı, ha úgy tőnik nincs értelme Bármely szabályt betartok, amit be akarok tartani Valójában nagyon kevés abszolút szabály van az életben Nehéz bármiben is bízni, mert minden változik Valójában senki sem tudja mi az, amit elvárnak tıle az életben Soha semmiben sem lehetsz biztos az életben
Nagyon nem értek egyet
Állítások
Inkább egyetértek
9. táblázat: Mit gondolnak a szabályokról a megkérdezettek (%)
A válaszadók egyharmada gondolja úgy és közel fele nem ért egyet azzal az állítással, miszerint „bármely szabályt be lehet tartani, ha azt be akarják tartani”. Különbség van köztük abban is, hogy létezik-e szerintük abszolút szabály vagy sem (37,5 % szerint inkább igen, 43,9 % szerint inkább nem) és sokan voltak azok is, akik a „nem tudom”-mal válaszoltak. A hallgatók egy jelentıs része (48,1%) inkábbvagy nagyon változónak és ezért megbízhatatlannak ítéli meg a világ dolgait és szabályait, míg 35,8%-uk számol az értékek és szabályok valamiféle állandóságával. Azzal az állítással, miszerint „valójában senki sem tudja, hogy mi az, amit elvárnak tıle” a hallgatók 37,1 % - a inkább- vagy nagyon egyetért, és még ennél is többen (53,8 %) állítják, hogy az ember soha, semmiben sem lehet biztos az életben. Mindezekbıl arra következtetünk, hogy a hallgatók szabályokhoz való viszonyulását nagyfokú bizonytalanság jellemzi.
15
II. A HALLGATÓK
DOHÁNYZÁSI SZOKÁSAI
1. A dohányzás gyakorisága A farmakológiai definíciók alapján drognak nevezhetı minden olyan termék, amely káros az egyénre, a környezetre és függést alakíthat ki. E meghatározás szerint – a kábítószeren és alkoholon kívül – a kávé, a tea, a dohány és minden gyógyszerészeti termék is drognak minısül. A legálisan használhatók közül kutatásunkban a dohány-, a nyugtató, altató- és a szeszes ital fogyasztás jellemzıit jártuk körül. Az alábbi táblázatok a dohányzás gyakoriságát mutatják. (10. és 11. táblázat)
10. táblázat: Hány alkalommal dohányoztak az életük során Egyszer sem Egyszer – kétszer Háromszor – ötször Hatszor – kilencszer Tíz – tizenkilencszer Húsz – harminckilencszer Ennél többször Nem válaszolt Összesen
fı
%
66 56 6 14 11 24 129 4 310
21,3 18,1 1,9 4,5 3,5 7,7 41,6 1,3 100,0
11. táblázat: Mennyit dohányoztak a múlt hónapban fı Egyszer sem Egyszer – kétszer Háromszor – ötször Hatszor – kilencszer Tíz – tizenkilencszer Húsz – harminckilencszer Ennél többször Nem válaszolt Összesen
180 26 12 29 34 23 3 3 310
% 58,1 8,4 3,9 9,4 11,0 7,4 1,0 1,0 100,0
A mintánkban szereplı fiatalok csaknem fele (41,6%) már több mint 40 alkalommal dohányzott az életében.
16
Az „elmúlt harminc napban” egyáltalán nem dohányzott a hallgatók több mint fele (58,1%) és naponta dohányzott 29,8%-a. A naponta dohányzók közül egy és tíz szál között szív naponta 20,4%-uk, tizenegy és húsz szál között 7,4%-uk és csak három fı (1%) jelölte a „több mint húsz szálat szív naponta” választ. A 41% dohányzó fiatal közül sokan csak alkalmanként dohányoznak. A hallgatók barátainak dohányzási szokásait tekintve kiderült, hogy csaknem mindenkinek (kivétel 2,3%-uk) akad legalább néhány - és több mint a felének számos dohányzó barátja. Ezek szerint a nem dohányzók környezetében is magas a dohányzó barátok száma. (4. ábra) 4. ábra: Hányan dohányoznak a baráti körödben? számosan; 52%
legtöbben; 21% néhány; 24% egy sem; 2%
mind; 1%
2. A dohányzás nemek közötti különbségei A dohányzás nem szerinti megoszlásának mutatóiból megállapítható, hogy a kérdezést megelızı hónapban a sokat (napi 6 vagy több szálat elszívó) dohányzó fiúk (22%) aránya valamelyest meghaladta a sokat dohányzó lányokét (18%). (5. ábra)
17
5. ábra: Dohányzás gyakorisága 100%
sokat
80% 60%
alkalmanként
40% soha
20% 0% férfiak
nık
Lényeges nem szerinti különbséget tapasztaltunk az alkalmanként (napi legfeljebb öt vagy ennél is kevesebbet) dohányzók körében. Alkalomszerően dohányzik a lányok 28%-a, míg ez az arány a fiúknál csak 13%. A soha nem dohányzók aránya a fiúk és lányok között szintén jelentıs különbséget mutat. Egyáltalán nem szív cigarettát a fiúk 65, míg a lányok csak 54%-a. Az alkalomszerően és a sokat dohányzókat együttvéve a lányok körében 11%-al többen dohányoznak (46%-uk), mint az ellenkezı nemőeknél (35%). Összehasonlítva ezeket az adatokat az Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála által 2003-ban végzett kutatás eredményeivel, amely szerint a lányok 40 és a fiúk 39%-a dohányzott a felmérést megelızı hónapban, a mi eredményeink alapján a dohányzók száma a lányok körében magasabb, a fiúk esetében pedig alacsonyabb volt. Nálunk is tapasztalható tehát az a tendencia, hogy bár a sokat dohányzók között még mindig a fiúk vannak valamelyest többen, de összességében elterjedtebb a dohányzás a lányok körében.
3. A dohányzás kipróbálásának és rendszeressé válásának életkori jellemzıi Az elsı cigarettájukat egynegyedük 16 vagy ennél idısebb korukban szívták el a hallgatók, és ugyanettıl az életkortól napi rendszerességgel dohányzik a fiatalok 28,4%-a. (12. táblázat)
18
12. táblázat: Hány évesen történt, hogy … ? (%)
elıször szívtak cigarettát naponta cigarettáznak
soha
11 év alatt
12 évesen
13 évesen
14 évesen
15 évesen
16 vagy idısebb
22,6 60,3
4,5 0,3
8,7 0,6
6,5 1,3
15,2 2,6
16,1 5,5
25,8 28,4
A 11 és még ennél is fiatalabb gyermekkorban a minta 4,5%-a próbálta ki elıször a dohányzást, és csupán egy ember volt közöttük, aki azóta is rendszeresen, naponta él e szenvedélyének. Megállapítható, hogy sokan (22,6%) egyáltalán nem is próbálták ki, míg jó néhányan már fiatalon (a dohányzást kipróbálok kb. fele 15 éves korát megelızıen, ezen belül 13%-a 13 éves kor alatt) próbálta ki elıször a dohányzást. Az is látszik, hogy a kipróbálókhoz képest jóval kevesebben váltak napi rendszerességgel dohányzóvá. A dohányzás kipróbálásának és rendszeressé válásának idejére vonatkozóan nem tapasztaltunk nemek szerinti különbséget.
4. A szabadidıs szokások és a dohányzás közötti összefüggés A szabadidıs tevékenységek közül szignifikáns összefüggést találtunk az olvasás és a dohányzás gyakorisága között. Érdekes, hogy míg a soha-, évente néhányszor-, havi egyszer – kétszer-, ill. a heti egyszer olvasók körében a dohányzók aránya 70 és 78% között van, addig kimagaslóan többen dohányoznak a napi rendszerességgel könyvet olvasók körében. (94,8%-uk). A pénznyerı automatával játszók és dohányzási adatok tekintetében feltőnik, hogy a sokat dohányzók között lényegesen magasabb az e tevékenységet folytató fiatalok aránya (25,4%), mint az alkalmanként dohányzók, ill. soha nem dohányzók körében, mely esetekben ugyanez az arány 4,5 és 5% volt. Majdnem mindennap sportol a hallgatók 23,8%-a. Közöttük a nem dohányzók aránya jóval magasabb (65,8%), mint az alkalmanként vagy rendszeresen dohányzók körében (19,1 és 15,1%). Az egyáltalán nem sportolók körét tekintve pedig elmondható, hogy a sokat dohányzók közül jelölték meg legtöbben ezt a választ. (5%).
19
(A nem dohányzók, ill. az alkalmanként dohányzók 3,3, ill. 1,5%-os arányban nyilatkoztak ugyanígy.) Évente néhányszor sportol a sokat dohányzók 20%-a, míg a nem dohányzók közül 10%-uk, az alkalmanként dohányzók közül pedig 4,5%-uk nem teszi ezt a tevékenységet legalább havi rendszerességgel. Úgy tőnik tehát, hogy a sok dohányzás és sportolás között fordított összefüggés tapasztalható.
5. Összegzés A megkérdezett hallgatók több mint fele nem dohányzik, de az alkalomszerően és sokat dohányzok aránya így is elég magas (41%) a mintában. Az elsı részben bemutatott demográfiai/szociológiai/pszichoszociális tényezık közül a nem szerinti eltérések és az említett szabadidıs tevékenységekkel való összefüggések mutatkoztak leginkább érdekesnek. A családi körülmények megítélése, a hallgatók lakhelye, szülıkkel való kapcsolata, önértékelése, szabályokhoz való viszonyulása terén mutatkozó különbségek nem mutattak szignifikáns összefüggést a hallgatók dohányzási szokásaival.
20
III. SZESZESITAL-FOGYASZTÁS A MEGKÉRDEZETTEK KÖRÉBEN 1. A szeszesital-fogyasztás gyakorisága Kutatásunk eredményei alapján megállapítható, hogy a hazai tendenciákhoz hasonlóan az egyetemi ifjúság körében is az alkoholfogyasztás a droghasználat legelterjedtebb formája. (13. táblázat)
13. táblázat: Hány alkalommal fogyasztottak szeszes italt? Életük során Egyszer sem Egyszer – kétszer Háromszor – ötször Hatszor – kilencszer Tíz – tizenkilencszer Húsz – harminckilencszer Ennél többször Nem válaszolt Összesen
Utóbbi egy évben
Múlt hónapban
fı
%
fı
%
fı
%
4 6 10 15 29 50 194 2 310
1,3 1,9 3,2 4,8 9,4 16,1 62,6 0,6 100,0
10 38 26 46 54 61 70 5 310
3,2 12,3 8,4 14,8 17,4 19,7 22,6 1,6 100,0
50 108 64 48 27 4 5 4 310
16,1 34,8 20,6 15,5 8,7 1,3 1,6 1,3 100,0
A felmérést megelızı egy hónapban nem dohányzott a hallgatók több mint fele, míg szeszes italt a megkérdezettek csupán 16,1%-a nem fogyasztott. Ugyanebben az idıszakban egyszer – kétszer ivott a minta 34,8-, és minden héten legalább egyszer a 20,6%-a. A legjellemzıbb az alkalmankénti alkoholfogyasztás, de az alkalmak gyakoriságát illetıen találkoztunk olyan válaszadókkal, akik a hét szinte minden- vagy éppenséggel minden napján találnak megfelelı alkalmat a szeszes ital fogyasztására. 10– 19-szer vagy ennél többször fogyasztott alkoholt az elmúlt hónapban a hallgatók több mint egytizede, és egyáltalán nem ivott szeszes italt a hallgatók csupán 16%-a. A minta mindössze 3,2%-a nem fogyasztott alkoholt az elmúlt évben és körülbelül egyötöde ivott heti rendszerességgel.
21
6. ábra: Mennyien fogyasztanak alkoholt a baráti körödben? számosan; 39%
legtöbben; 38%
mind; 6% néhány; 17% egy sem; 0%
A barátaik alkoholfogyasztásáról kérdezve a hallgatókat az derült ki, hogy még a nem dohányzó barátokkal rendelkezık körénél is kevesebben vannak, akiknek barátai soha nem isznak alkoholt (0,3%). Szeszes italt rendszeresen fogyasztó néhány barátja van a hallgatók 17%-nak és számos ilyen baráttal veszi körül magát a megkérdezettek 38%-a. Pontosan ennyien voltak azok is, aki úgy gondolják, hogy minden egyes barátjuk rendszeresen fogyaszt szeszes italt.
2. Mit isznak leginkább a válaszadók? Az elfogyasztott szeszes ital fajtáinak arányairól megállapíthatjuk, hogy többen fogyasztanak bort és égetett szeszt, mint ahányan sört, ám az alkalmakat tekintve leggyakrabban mégis sörözni ülnek be a válaszadók. (13. táblázat)
13. táblázat: Mit és milyen sőrőn fogyasztottak az utóbbi egy hónapban? Sört Egyszer sem Egyszer – kétszer Háromszor – ötször Hatszor – kilencszer Tíz – tizenkilencszer Húsz – harminckilencszer Ennél többször Nem válaszolt Összesen
Bort
Égetet szeszeket
fı
%
fı
%
fı
%
143 74 34 27 18 6 2 6 310
46,1 23,9 11,0 8,7 5,8 1,9 0,6 1,9 100,0
109 113 52 19 8 2 7 310
35,2 36,5 16,8 6,1 2,6 0,6 2,3 100,0
112 104 49 28 8 1 2 6 310
36,1 33,5 15,8 9,0 2,6 0,3 0,6 1,9 100,0
22
A havi egyszer – kétszer alkoholt fogyasztók inkább a bort, sört preferálják, a háromszor – ötször alkoholt fogyasztók elsısorban bort-, míg a hatszor – harminckilencszer ivó diákok inkább sört fogyasztanak. Az égetett szeszt bár többen megkóstolják, mint a népszerő sört, de az alkalmakat tekintve lényegesen ritkábban fogyasztanak belıle.
3. Az alkoholfogyasztás nemek közötti különbségei és hasonlóságai Az alkoholfogyasztás fıbb prevalencia értékei (az életben, elızı évben, illetve elızı hónapban alkoholt fogyasztók aránya) közül az elızı évi alkoholfogyasztás terén mutatott különbséget a két nem. (7. ábra) 7. ábra: Alkoholfogyasztás az elmúlt évben 120 100 80 60 40 20 0
férfi nı soha - ritkán
gyakran
40 - nél többször
E szerint mindkét nem képviselıi gyakrabban (évi 6 – 39 alkalommal) fogyasztottak alkoholt leginkább. A ritkán (soha vagy évi legfeljebb ötször) alkoholt fogyasztók körében azonban csaknem dupla arányban találhatók meg a nık (64,9%-uk), ezzel szemben az évi 40 alkalomnál többet ivók között ennél is nagyobb arányban (68,6%) jelennek meg a férfiak. A gyakrabban (évi 6–39-szer) ivók között a nık aránya a magasabb (63,4%). Összességében megállapítható, hogy a férfiak több mint 15%-kal gyakrabban jelölték a legalább 40-szer vagy többször ittak az évben választ, minthogy 5 alkalomnál is kevesebbszer ittak volna, míg a nık körében ez éppen ellenkezıleg történt. Ezek az értékek a férfiak közötti elterjedtebb alkoholfogyasztást igazolják. Ugyanakkor nem volt jelentıs különbség a két nem között a múlt hónapban a szeszes ital fogyasztás gyakorisága és az elfogyasztott italok fajtája tekintetében. E vonatkozásban tehát (Elekes Zsuzsanna és Paksi Borbála 2003. évi kutatá-
23
sához hasonlóan) a veszprémi kutatásban is eltőnni látszanak a korábbi években (1999-ig) a két nem között tapasztalható szignifikáns különbségek.
4. Az alkoholfogyasztás helyszínei A legutóbbi alkoholfogyasztás legkedveltebb helyszíne a kocsma volt (24,9%), de nem sokkal kisebb azok aránya, akik a saját otthonukban ittak utoljára (21,8%). Az alkoholivás helyszínéül felmerült még a más lakása (16%), diszkó (13,9%) és a kollégium (12,3%). Néhányan az utcán, parkban vagy egyéb helyen (6%) italoztak. (8. ábra) 8. ábra: A legutóbbi alkoholfogyasztás helyszíne más helyen; 4% diszkóban; 14%
otthon; 22%
utcán, parkban; 2%
kollégiumban; 12%
más lakásán; 16%
étteremben; 5% kocsmában; 25%
Szignifikáns összefüggés mutatkozik az alkoholfogyasztás gyakorisága és a fogyasztás helyszínének megválasztásában. Az alkoholt ritkán fogyasztók közül a legnagyobb arányban (33,3%) otthon, míg legkevésbé kocsmában (7,4%) és más/egyéb helyen (3,7%) ittak utoljára. Az alkoholt gyakrabban fogyasztó- és 40-nél is többször fogyasztó társaik közül viszont éppen a kocsmákat választották leginkább a fogyasztás helyszínéül (26,5% ill. 42,9%-uk).
24
5. Hány évesen ittak legelıször? Az elsı pohár szeszes ital elfogyasztása több diák életében korábbi életkorra tehetı, mint az elsı cigaretta elszívásáé. (14. táblázat) 14. táblázat: Hány évesen történt, hogy … ? (%)
sört ivott bort ivott égetett szeszt fogyasztott berúgott
soha
11 év alatt
16,1 5,8 8,4 17,7
8,4 8,4 1,9 0,3
12 évesen
13 évesen
8,1 7,4 3,2 0,6
7,1 9,0 3,2 4,2
14 évesen
15 évesen
19,4 22,9 21,6 10,3
16,1 14,8 18,7 13,9
16 vagy idısebb 24,2 31,3 42,6 52,3
Figyelemre méltó információk, hogy 16 éves kora elıtt fogyasztott alkoholt a minta több mint fele és csaknem ugyanennyien az elsı részegségen is túl voltak már ebben az életkorban. A megkérdezettek közel háromnegyede 16 vagy ennél fiatalabb életkorban találkozott elıször a sörrel, némileg kevesebben, de így is 68,3%-uk a borral, és valamelyest kevesebb, mint fele az égetett szeszekkel. Összességében véve tehát a sörrel, borral majd az égetett szeszekkel találkoztak elıször a válaszadók.
6. Mit gondolnak a megkérdezettek az alkoholfogyasztás következményeirıl? Az alkoholfogyasztás alakulását meghatározó tényezı, hogy mit gondolnak az emberek annak következményeirıl. Ezt megkérdezve kiderült, hogy a fiatalok öszszességében nagyobb arányban társítanak kedvezı következményeket az alkohol rájuk való hatását illetıen, mint kedvezıtleneket. A hallgatók 76,1%-a valószínőnek vagy nagyon valószínőnek tartja, hogy ellazulna, feloldódna-, 62,6%-a, hogy jól szórakozna, 54,2%-a, hogy barátságosabbá válna a szeszes ital befolyása következtében. Sokan a könnyen szerzett boldogság forrásának tekintik (44,2%), mások pedig a problémáik elfelejtését várják tıle (27,4%). A másnaposság következményétıl tart a diákok 29,4%-a és 24,5%-uk gondolja úgy, hogy az alkoholfogyasztás ártana az egészségének. Néhányan attól félnek, hogy olyat tennének, amit késıbb meg25
bánhatnak (9,6%), hogy betegnek éreznék magukat (6,4%), és csak 4,2%-uk gondolja úgy, hogy esetleg problémájuk lehetne a rendırséggel. A „nem tudnák abbahagyni az ivást” válasz minimális (3,2%). (IV. melléklet)
7. A lerészegedés, berúgás gyakorisága Az utóbbi idıszakok (hónap, egy év) és az egész élet lerészegedési gyakoriságát mutatja a 15. táblázat.
15. táblázat: Hányszor fordult elı velük, hogy „berúgtak”? (%) Egyszer sem Egyszer – kétszer Háromszor – ötször Hatszor – kilencszer Tíz – tizenkilencszer Húsz – harminckilencszer Ennél többször Nem válaszolt Összesen
Egész élete során 16,8 18,1 12,3 7,7 10,0 13,2 21,0 1,0 100,0
Utóbbi egy évben 35,5 21,3 14,5 8,4 8,1 7,1 3,9 1,3 100,0
Utóbbi hónapban 59,4 28,4 6,1 4,5 1,0 0,6 100,0
A megkérdezettek 40%-nál (több mint kétharmaduknál egyszer – kétszer, 11,6%uknál ennél többször) fordult elı, hogy berúgtak a felmérést megelızı egy hónapban. Ennél is többen részegedtek le (63,3%-uk) legalább egyszer (a hallgatók csaknem egyötöde tíznél is többször) az elmúlt egy évben és csak nagyon kevesen, a minta 16,8%-a nem rúgott be még soha életében. A megkérdezettek baráti körére rákérdezve megtudtuk, hogy a hallgatók közel felének van néhány-, egyötödének pedig számos olyan barátja, aki legalább hetente egyszer lerészegedik. Elgondolkodtató, hogy az alkoholfogyasztás szélsıségesebb formáit jelzı lerészegedés sem mutatott a nemek között lényeges különbséget.
26
8. Az alkoholfogyasztás következményei Az alkohol sokféle hatással lehet az ember intraperszonális történéseire (testi-lelki egészségére), viselkedésére és a társas kapcsolataira. A droghasználat lehetséges következményei közül a 16. táblázatban szereplıket vizsgáltuk.
16. táblázat: Milyen következményei voltak az alkoholfogyasztásnak? Következmények Kárt tett a ruházatában, más dologban Pénzt vagy más értékes dolgot elveszített Szexuális kapcsolatot létesített, amit megbánt Védekezés nélkül szexuális kapcsolatot létesített Veszekedtek és vitatkoztak Baleset v. sérülés érte ıket Dulakodtak, verekedtek Problémái voltak a barátaival Rossz volt az iskolai teljesítménye Rendırséggel összetőzésbe került Kirabolták, meglopták Problémái voltak a szüleivel Problémái voltak a tanáraival Kórházba, detoxikálóba került
% 15,5 11,0 9,4 7,7 7,4 7,4 4,5 3,2 2,9 2,9 2,6 1,9 1,3 0,6
Az alkohol fogyasztása következtében leggyakrabban elıforduló problémák anyagi jellegőek voltak: kárt tettek ruháikban, más dolgokban, pénzt vagy egyéb értéket veszítettek el a hallgatók több mint egy egytizede. (Kirabolták és meglopták a megkérdezettek 2,6%-át.) Gyakoriságát tekintve csökkenı sorrendben a következı kettı az alkoholt fogyasztó szexuális viselkedésével kapcsolódik össze: késıbb megbánt szexuális kapcsolatot létesített vagy nem védekezett a minta 9,4, ill. 7,7%-a. Az interperszonális kapcsolatokat illetıen a leggyakoribb problémaként az alkohol miatti veszekedést, vitatkozást említették (7,4%). Dulakodtak és verekedtek 4,5%, problémái voltak a barátaival 3,2. míg a szüleivel és tanáraival csak 1,9 ill. 1,3%-nak. Rendırökkel került összeütközésbe az alkohol miatt a diákok 2,9%-a. Baleset és sérülés a hallgatók 7,4%-át érte, alkoholmérgezés miatt pedig csak 0,6%ukat szállították kórházba.
27
9. Összegzés A családban közvetített minták, a családi körülmények, a szülık iskolai végzettsége, a hallgatóknak a szülıkkel való kapcsolata, de még az önértékelésük sem gyakorolt olyan kimutatható hatást az alkoholfogyasztás jellemzıire, amely alapján szignifikáns összefüggést találhattunk volna. Ennek oka lehet, hogy az egyetemre bekerülı hallgatók köre viszonylag homogén a fent említett tényezık tekintetében. A válaszadók szabályokhoz való viszonyulása és az alkoholfogyasztás között megállapítható összefüggés volt, miszerint azok, akik úgy gondolják, hogy „minden szabály megszeghetı, ha úgy tőnik nincsen értelme”gyakrabban fogyasztanak alkoholt, mint azok, akik nem értenek egyet ezzel az állítással. Összességében véve a megkérdezett egyetemi hallgatók csaknem fele legalább egyszer – kétszer berúgott, és több mint 60%-a fogyasztott alkoholt az elmúlt egy hónapban. Véleményünk szerint ez a szám nagyon magas, felülmúlja a már említett Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála által 2003-ban felmért értékeket. (E szerint alkoholt fogyasztott az elmúlt hónapban a fiúk 57, míg a lányok 56%-a.) Különösen elgondolkodtató az a tény is, hogy az alkoholfogyasztás jellemzıi között csak az elmúlt évben elfogyasztott szeszes ital gyakoriságában tapasztaltunk nem szerinti különbéget, azaz a férfiak és a nık alkoholfogyasztási szokásai, lerészegedése és gondolkodása a fogyasztás következményeirıl nagymértékben közelednek egymáshoz.
28
IV. A DROGOKKAL KAPCSOLATOS ATTITŐDÖK ÉS A DROGOK HASZNÁLATA 1. A drogok ismertsége és veszélyességének megítélése A válaszolók körében legismertebb drogok: marihuána, hasis, LSD, kokain, heroin, extasy. Szinte mindegyikük (97 - 99%-uk) hallott már ezekrıl a szerekrıl. Valamennyivel kevesebben ismerik az amfetamin elnevezést (92,9%). A mágikus gombáról és más fajta ópiátokról csak a válaszolók felének (pontosabban 45,8, illetve 52,3 %-ának) volt tudomása. A metadonról pedig 37,7%-uk hallott.
Ezen szerek közül legveszélyesebbnek a heroint tartják. 78,7%-uk véli, hogy már egyszeri használata is veszélyes. Sokan vélekednek még a kokainról (72,3%) és a crackról (58,4%) is így. Közel fele részük (42,8 - 49,4%) gondolja ugyanezt a hasisról, LSD-rıl, amfetaminról, extasyról, a mágikus gombáról és más ópiátokról. Ezeknél nagyobb arányban (51,9%-uk) tarják veszélyesnek a metadont! A válaszadók között ugyanakkor csak néhány olyan akadt, aki az említett szerek valamelyikét veszélytelennek minısítette.
Az adatok azt jelzik, hogy a fiatalok többsége tudatában van a drogok veszélyességének, de ez az ismeret sokuknál nem vált ki az illegális szerekkel szemben elutasítási késztetéseket. Arra a kérdésre ugyanis, hogy valaha is ki akarta-e próbálni valamelyik tiltott szert, a megkérdezettek több mint egyharmada (37%-a) felelt igennel. A veszélyes dolgok iránti vonzódásuk egyrészt életkori sajátosságukból fakad, másrészt a veszély mértékét meglehetısen szubjektíven, – akár mondhatnók: önkényesen – ítélik meg, különösen így van ez a marihuánát illetıen.
29
17. táblázat: A marihuána veszélyessége Válaszolók nemi megoszlása
férfi % Egyszeri fogyasztása is veszélyes Pár alkalom után veszélyes Rendszeres fogyasztása veszélyes Csak a mértéktelen fogyasztása veszélyes Nem veszélyes Nem válaszolt Összes
Teljes minta (N=310)
nı %
fı
35,1 32,8 43,1 58,6 66,7
64,9 67,2 56,9 41,4 33,3
43,1
56,9
74 58 102 58 12 6 310
% 23,9 18,7 32,9 18,7 3,9 1,9 100,0
Körülbelül egynegyedük szerint már egyszeri használata is veszélyes, egyötödük pedig még a rendszeres használatát sem tekinti annak. Elgondolkodtató, hogy öszszességében a marihuána veszélyességét a legálisan kapható altatókhoz, nyugtatókhoz hasonlóan ítélik meg. (17 -19. táblázat)
18. táblázat: Nyugtatók veszélyessége Válaszolók nemi megoszlása
férfi % Egyszeri fogyasztása is veszélyes Pár alkalom után veszélyes Rendszeres fogyasztása veszélyes Csak a mértéktelen fogyasztása veszélyes Nem veszélyes Nem válaszolt Összes
Teljes minta (N=310)
nı %
fı
67,9 47,4 39,5 36,8 40,0
32,1 52,6 60,5 63,2 60,0
42,4
57,6
28 38 157 76 5 6 310
% 9,0 12,3 50,7 24,5 1,6 1,9 100,0
19. táblázat: Az altatók veszélyessége fı Egyszeri fogyasztása is veszélyes Pár alakalom után veszélyes Rendszeres fogyasztása veszélyes Csak a mértéktelen fogyasztása veszélyes Nem veszélyes Nem válaszolt Összes
47 40 132 73 4 14 310
% 15,2 12,9 42,6 23,5 1,3 4,5 100,0
30
2. Gyógyszerhasználat (nyugtatók, altatók) Nyugtatószert a válaszadó fiatalok döntı többsége (négyötöde) életében még egyáltalán nem vett be. Az orvosi javaslatra vagy saját kezdeményezésre nyugtatót fogyasztók zöme is csak rövid ideig, illetve egy-két alkalommal élt vele. A kérdıív kitöltésekor csupán kevesebb, mint 3%-uk nyilatkozott úgy, hogy az utóbbi 30 napban szedett nyugtatót. A nyugtatók használata tehát nem jellemzı a vizsgált mintában. Hasonló a helyzet az altatókkal is. A válaszadók 94,5%-a nyilatkozott úgy, hogy saját kezdeményezésbıl még soha sem vett be altatót. Csupán 1,6%-uk fogyasztott már háromszor vagy többször altatószert.
20. táblázat: Altató (orvosi javaslat nélkül) fı Egyszer sem Egyszer-kétszer Háromszor –ötször Tíz-tizenkilencszer Összesen
293 1 3 2 310
% 94,5 3,9 1,0 0,6 100,0
A gyógyszerhasználat még az alkoholfogyasztás kiegészítéseként sem jellemzı. A minta alig több mint 5%-a fogyasztotta az elmúlt évben a kettıt együtt. Ezen belül 3,3% csak egy-két alkalommal tette ezt. A gyógyszerfogyasztás ilyen alacsony aránya több szempontból is meglepı. Egyrészt más kutatásokban lényegesen magasabb arányban jelent meg a visszaélésszerő (orvosi recept nélküli) gyógyszerhasználat. Például az ESPAD 2003. évi vizsgálata alapján (l.: Elekes Zsuzsanna tanulmánya!) a megkérdezett fiatalok 16,8%-ával fordult már elı élete során. Demetrovics Zsolt kutatási beszámolója szerint a táncos szórakozóhelyeket látogató fiatalok közül minden ötödik (az általuk megkérdezett másfélezer személy 21%-a) sorolható ide. Másrészt az általunk megkérdezett egyetemisták szocializációja (egészségügyi ismeretei, kapcsolatrendszere) és tájékozottsága (közel 50%-uk könnyen beszerezhe-
31
tınek véli a nyugtatókat, altatókat) alapján is a gyógyszerhasználat nagyobb reprezentációját várhatnánk. Ezen feltételezés jogosságát alátámasztja, hogy az orvosi rendelésre történı nyugtatószedés és a nyugtatószerek önkényes használata között – a vizsgálat eredményei szerint – nagyon erıs összefüggés van. 9. ábra: Nyugtató fogyasztása 100% 90%
saját kezdeményezésre szedett nyugtatót
80% 70% 60% 50% 40%
saját kezdeményezésre nem szedett nyugtatót
30% 20% 10% 0%
az orvos soha nem írt fel nyugtatót
legalább egyszer az orvos felírt nyugtatót
3. Az illegális drogok használata Az illegális drogok közül kiemelkedik a marihuána használata. A válaszadók több mint egyharmada (35,5%-a) fogyasztotta már életében ezt a szert, míg a többi tiltott drogtípussal kevesebb, mint egytizedük került kapcsolatba. Az extasyt 9,4%-uk, a hasist 7,7-a fogyasztotta már. Az amfetamin, a mágikus gomba és az LSD, valamint a szipuzás kipróbálásán 4-5%-uk van túl, míg a többi drog hatásáról legfeljebb 1-2%-uk szerzett saját élményeket.
Senki sem kísérletezett közülük azonban még a drogok fecskendıvel történı bevitelével.
32
21. táblázat: Egyszer sem használta az alábbi drogokat Teljes minta (N=310)
fı marihuána hasis amfetamin crack kokain heroin (szippantva) heroin (más módon) mágikus gomba fecskendıvel bevitt drogok LSD más ópiátok extasy szipuzás
200 286 296 306 302 308 308 297 310 299 307 280 299
% 64,5 92,3 95,5 98,7 97,4 99,4 99,4 95,8 100,0 96,5 99,0 90,3 96,5
4. A marihuána-fogyasztás A marihuánát életükben legalább egyszer használók magas aránya igen figyelemre méltó.
Külön tanulmányt érdemelne annak elemzése, hogy a marihuánához társított fogalmak (pl.: fő, „lágy drog”, „kapudrog”) és képzetek (pl.: nem lehet hozzászokni, abbahagyása nem vált ki elvonási tüneteket stb.) milyen mértékben segítették elı, hogy egy toleránsabb attitőd alakult ki ezzel a szerrel szemben, mint a többivel.
A marihuána fogyasztás kockázatainak, káros hatásainak alulértékelését mutatja az is, hogy a válaszadók több mint 5%-a (a marihuána-fogyasztók 15%-a) vallotta magáról: negyvenszer vagy többször fogyasztott marihuánát. (Ez az arány magasabb, mint az egyéb kábítószereket – kivéve: hasist, extasyt – egyszer is kipróbálók aránya!)
33
22. táblázat: Marihuánát használt már életében Teljes minta (N=310)
fı Egyszer sem Egyszer – kétszer Háromszor – ötször Hatszor – kilencszer Tíz – tizenkilencszer Húsz – harminckilencszer Ennél többször Összesen
200 47 17 8 16 6 16 310
% 64,4 15,2 5,5 2,6 5,2 1,9 5,2 100,0
A marihuána hatásának következményeirıl eléggé megoszlanak a vélekedések. Az újabb orvosi kutatások és a szert huzamos ideig használók gyógykezelésének tapasztalatai ellentmondanak ugyan a „könnyő drog” teóriának, a fiatalok körében viszont – mint láthattuk – nem számít egyértelmően ártalmas szernek. Használata azonban mindenképpen komoly kockázatot jelent, hiszen a vizsgálat adatainak korrelációs számításai is egyértelmően mutatják, hogy a marihuána használata erıs szignifikáns korrelációt mutat a hasis, az amfetamin, a kokain, a mágikus gomba és az extasy kipróbálásával. (23. táblázat)
A marihuána a kábítószer-fogyasztóvá válás szempontjából is kitüntetett szerepben van, hisz azok döntı többsége, akik már használtak, fogyasztottak valamilyen illegális drogot elıször a marihuánával próbálkozott. (24. táblázat)
34
hasis
amfetamin
crack
kokain
mágikus gomba
alkohol gyógyszerrel
LSD, vagy más hallucinogén
anabolikus szteroidok, doppingszerek
altatók (orvosi javaslat nélkül)
más ópiátok
extasy
szipu
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
–
marihuána
23. táblázat
marihuána hasis
amfetamin
crack
–
kokain
mágikus gomba
alkohol gyógyszerrel
–
LSD, vagy más hallucinogén anabolikus szteroidok,
–
–
–
–
–
–
–
altatók (orvosi javaslat nélkül)
–
–
–
–
–
más ópiátok
–
extasy
szipu
–
doppingszerek
–
–
–
–
–
: erıs összefüggés –: nincs összefüggés (A gyenge összefüggéseket nem jelöltük.)
24. táblázat: Az elsıként fogyasztott drog fı soha marihuána hasis mágikus gomba LSD extasy szipuzás nyugtató orvos nélkül altató valami más nem válaszolt összesen
185 101 1 1 1 8 1 5 2 3 2 310
% 59,7 32,6 ,3 ,3 ,3 2,6 ,3 1,6 ,6 1,0 ,6 100,0
35
5. A drogfogyasztás gyakorisága és körülményei A megkérdezettek nem egészen 40%-a (38,7) vallotta magáról, hogy életében fogyasztott már drogot. Az utóbbi 12 hónapban a válaszadók 16,2%-a használt marihuánát.
25. táblázat: Marihuánát használt az elmúlt évben fı Egyszer sem Egyszer – kétszer Háromszor – ötször Hatszor – kilencszer Tíz – tizenkilencszer Húsz – harminckilencszer Ennél többször Nem válaszolt Összesen
255 23 7 5 6 3 5 6 310
% 82,3 7,4 2,3 1,6 1,9 1,0 1,6 1,9 100,0
A többi szer fogyasztásának gyakorisága alacsony szintő. A második legkedveltebb drogot, a hasist is csupán 4,9%-uk, míg az extasyt 3,2%-uk és az amfetamint 2,6%-uk használta az elmúlt évben. Az egyéb illegális kábítószerek fogyasztásának aránya 0,6-1,6% között változik. A vizsgálat idején (az egyetemisták szorgalmi idıszakában) az utóbbi 30 napra vonatkozóan még kisebb a szerhasználat aránya. A válaszadók nem egészen 10%-a fogyasztott marihuánát, 1,3%-uk hasist, míg a többi illegális szer használatának aránya az 1%-t sem érte el. Így ezek a válaszok önmagukban alig adnak új információt a minta droghasználati érintettségérıl, de jól megerısítik és hitelesítik a korábbi kérdésekre adott válaszok megbízhatóságát, érvényességét. A drog-fogyasztással az elsı alkalommal szinte mindegyikük a kortársaik (hasonló korú barátaik, ismerıseik) körében próbálkozott. A szerhez ugyancsak a barátaik, baráti társaságaik révén jutottak. Válaszaik alapján az illegális drogok elsı használata 16 éves vagy idısebb korukban történt. Kivételt csak egy-egy válaszoló, illetve a marihuána fogyasztása képez,
36
amelyet közel 5%-uk fiatalabb korban kezdett. Külön figyelmet érdemel, hogy az elsı berúgás idıpontjául a többség (52,6%) szintén a 16 éves vagy idısebb kort jelölte meg, de ezt az összefüggést majd a következı részben elemezzük.
6. A drogok beszerzési esélyei A droghasználatot nyilvánvalóan befolyásolja azok hozzáférhetısége, beszerezhetısége. A megkérdezettek a legkönnyebben elérhetı drognak a marihuánát tartják. Közel 50%-uk gondolja, hogy inkább könnyen, illetve nagyon könnyen beszerezhetné, ha akarná. Kevesebb mint egyharmaduknak jelentene kisebb-nagyobb nehézséget a beszerzése és csupán 1%-uk gondolja azt, hogy ez lehetetlen lenne. (21,5%-uk nem tudott állást foglalni.)
26. táblázat: Marihuána beszerzése fı Lehetetlen Nagyon nehezen Inkább nehezen Inkább könnyen Nagyon könnyen Nem tudom Nem válaszolt Összesen
3 29 60 98 51 66 3 310
% 1,0 9,4 19,4 31,6 16,5 21,6 1,0 100,0
Nagyjából hasonlóan vélekedtek a nyugtatók, illetve az altatók beszerezhetıségével kapcsolatban, ami egy újabb párhuzam a marihuána és a legális gyógyszerek megítélésében. E kérdésnél fontos szem elıtt tartanunk azt a tényt, hogy a válaszadók 40%-ának van személyes tapasztalata a drogokhoz való hozzájutásról, a többiek a beszerzési lehetıségeket csak közvetetten ismerik, illetve vélelmezhetik. Ebbıl adódóan 2142% között van azoknak az aránya, akik egyes drogtípusok beszerezhetıségi nehézségérıl nem tudnak véleményt mondani.
37
A válaszadók a drogok közül a kokaint és a heroint tartják a legkevésbé megszerezhetınek. E szereknél legmagasabb azok aránya, akik szerint lehetetlen (10% felett), illetve csak nagyon nehezen (kb.25%) lehet hozzájutni.
7. A drog kipróbálásának – a válaszadók által megnevezett – okai Arra a kérdésre, hogy miért próbálta ki elıször a drogot, a kérdıív több kézenfekvı okot is felkínált. 30.) Miért próbáltad ki? (Több választ is bejelölhetsz.)
Soha nem próbáltam ki ezeket Nem akartam kilógni a társaságból Meg akartam feledkezni a problémáimról Más miatt (írd ide) ............................................
Jól akartam érezni magam Nem volt semmi más dolgom Kíváncsi voltam Nem emlékszem
185-en úgy nyilatkoztak, hogy még nem próbálták ki a drogokat. (Ez a szám ismét szinkronban van a korábbiakkal.) A többiek pedig a válaszlehetıségek közül összesen 147-et jelöltek be, ebbıl 105ször (71,4%) a kíváncsiságot nevezték meg. Nyilvánvaló, hogy egy korábbi cselekedetnek ilyen utólagos indoklása, (énattribúciója) kevéssé szól az akkor ténylegesen ható, kiváltó tényezıkrıl, sokkal inkább a személy jelenlegi beállítódásáról, attitődjérıl tanúskodik. Ez magyarázza azt a szembeötlı ellentmondást is, hogy noha a drog kipróbálása és elsı beszerzése is – miként elızıleg láthattuk – szinte egyöntetően a barátok körében történt, ahol mindenképpen megjelenik a konformitásra késztetı csoportnyomás, a „nem akartam kilógni a társaságból” megjelölt okként csupán egyetlen esetben szerepel. Ketten vállalták azt, hogy nem emlékeznek a kipróbálás okára, ami ugyancsak inkább a válaszolók önmagukkal szembeni elvárásairól, mintsem a memóriaképességeikrıl árulkodik. Ezzel a kérdéssel tehát nem a szerhasználat tényleges indítékait tárhatjuk fel, hanem a válaszolók önértékelésérıl, a köreikben elfogadott magyarázó elvekrıl kaphatunk képet.
38
nem emlékszem 1%
nem akartam kilógni 1%
meg akartam feletkezni a problémáimról 3% egyéb miatt 5% jól akartm érezni magam 17% nem volt semmi más dolgom 2%
kíváncsi voltam 71%
9. ábra: Kipróbálás okai
8. A barátok drog-érintettsége A megkérdezettektıl az iránt is érdeklıdtünk, hogy a barátaik között milyen droghasználat fordul elı. A válaszok alapján a baráti körökben hasonló jellemzıket mutat a drogfogyasztás. A marihuána-fogyasztás a baráti kör tekintetében is igen kiemelkedik, hisz a válaszadók 37,3%-ának van olyan barátja, aki marihuánát szív, sıt 7,8%-uknak számos ilyen barátja van. 15-18%-uk körében fordul elı néhány altatót, illetve nyugtatót szedı. 21%-uknak van extasy-t fogyasztó barátja. Több mint 10%-uk körében van néhány LSD-t, vagy amfetamint-, vagy mágikus gombát, vagy anabolikus szteroidot fogyasztó barát.
39
9. Összegzés A vizsgált mintában, azaz a veszprémi egyetemisták körében az illegális drogok közül a marihuána használata látszik meglehetısen gyakorinak. Ezzel a szerrel kapcsolatban eléggé elfogadó attitőd alakult ki közöttük. Hatását, ártalmasságát illetıen talán még enyhébb kategóriába sorolják, mint a legálisan hozzáférhetı gyógyszereket. Beszerzése sem tőnik nehezebbnek, a kipróbálásra késztetı vonzása viszont a gyógyszerekénél sokkal erısebb. Más illegális drogokat viszonylag kevesen fogyasztanak a megkérdezettek körében. Mindezekre tekintettel a drog-prevenciónak elsıdlegesen a marihuána-fogyasztás csökkentésére, visszafogására célszerő irányulnia.
40
V. AZ ILLEGÁLIS DROGFOGYASZTÁSSAL ÖSSZEFÜGGİ TÉNYEZİK
A drog-prevenció irányainak meghatározásához tájékoztatásul szolgálnak azok a tényezık, amelyek az illegális drogfogyasztással összefüggésben állnak. A részletes, sok kérdést tartalmazó kérdıívvel nyert információk bı forrásul szolgálnak a korrelációs, statisztikai számításoknak. A rengeteg feltárt összefüggésbıl a legfontosabbakat szeretnénk most bemutatni.
1. A drog típusának vélelmezett veszélyességének és használata Kézenfekvı feltételezés, hogy minél veszélyesebbnek tart valaki egy adott szert, annál inkább ódzkodik a kipróbálásától, használatától. A sokak által már kipróbált marihuánával kapcsolatban vizsgáltuk ezt az összefüggést.
27. táblázat: A marihuána vélt veszélyessége és a droghasználat összefüggése fı Egyszeri fogyasztása is veszélyes Pár alakalom után veszélyes Rendszeres fogyasztása veszélyes Csak a mértéktelen fogyasztása veszélyes Nem veszélyes Összes
74 58 102 58 12 304
Kipróbálta-e már a drogokat? soha nem próbálta már próbálta 89 % 76 % 59 % 26 % 8% 61 %
11 % 24 % 41 % 74 % 92 % 39 %
Az adatok jól mutatják, hogy tényleg nagyon erıs összefüggés van a veszélyesség vélt mértéke és a szerhasználat valószínősége között. Nagyon fontos lenne tehát a fiatalokkal a marihuána-fogyasztás valódi kockázatait, káros következményeit megismertetni. Itt csak utalunk azokra a változásokra (pl.: az eltelt tíz évben többszörösére nıtt a „füves cigik” THC-tartalma) és orvosi vélekedésekre (pl.: a marihuána használata súlyos mentális problémákhoz vezet, s növeli a skizofrénia kialakulásának esélyét),
41
amelyek arra vallanak, hogy a marihuána nemcsak kaput nyit („kapudrog”) a drogfogyasztóvá váláshoz, hanem már önmagában azzá is tesz, illetve tehet.
2. A drogfogyasztás és a dohányzás A két tevékenység a „füves cigi” elszívásakor nyilvánvalóan összekapcsolódik. A válaszok alapján végzett korrelációs számítások azonban arról tanúskodnak, hogy a kapcsolat sokkal kiterjedtebb.
28. táblázat: A dohányzás és a drogok kipróbálásának összefüggése Kipróbálta-e már a drogokat? soha nem próbálta már próbálta nem dohányzik alakalomszerően dohányzik sokat dohányzik
134 74 % 34 51 % 22 37 %
46 26 % 33 49 % 38 63 %
összesen 180 67 60
Az eredmények határozottan jelzik, hogy igen erıs összefüggés áll fenn a dohányzás és a drogok kipróbálása között. Így a dohányzás elleni küzdelem egyben nagyon hatékony drog-prevenciót is jelent a fiatalok körében
3. Az alkoholfogyasztás és a droghasználat Az alkohol- és a drog fogyasztását nemcsak a tudatmódosítási szándék kapcsolja össze, hanem a statisztikai mutatók is bizonyítják a kettı közötti párhuzamot. Az illegális drogok kipróbálásával az alkoholfogyasztás néhány kritériumát vetettük egybe.
42
29. táblázat: Az alkoholfogyasztás elmúlt évi gyakorisága és az illegális drogok kipróbálása közötti összefüggés Az elmúlt évben ritkán fogyasztott alkoholt gyakran fogyasztott alkoholt 40-nél többször fogyasztott alkoholt
Kipróbálta-e már a drogokat? soha nem próbálta már próbálta 58 78 % 103 64 % 28 40 %
16 22 % 58 36 % 42 60 %
összesen 74 161 70
A drogok kipróbálásával ugyanolyan erıs összefüggést mutat az alkoholfogyasztás éves gyakorisága, mint a lerészegedés elmúlt havi elıfordulása. (29. táblázat)
30. táblázat: A berúgás elmúlt havi elıfordulása és az illegális drogok kipróbálása közötti összefüggés Az elmúlt hónapban nem rúgott be 1 -2 alkalommal rúgott be 3-nál többször rúgott be
Kipróbálta-e már a drogokat? soha nem próbálta már próbálta 143 78 % 34 39 % 12 33 %
41 22 % 54 61 % 24 67 %
összesen 184 88 36
Még további szempontok szerinti összevetéssel is alátámaszthatnánk az alkoholfogyasztás és a droghasználat közötti erıs összefüggést, amely alapján megállapíthatjuk, hogy az, aki a szeszes italok fogyasztásában mértékletes, az a droghasználat kísértésének is nagyobb valószínőséggel tud ellenállni, míg a gyakran, illetve esetenként mértéktelenül italozók a drogfogyasztást illetıen is veszélyeztetettebbek. Ezek alapján az alkoholt nevezhetnénk valójában „kapudrog”-nak, azaz olyan szernek, amely utat nyit az illegális drogok használatához.
43
4. Viselkedési problémák és droghasználat A kérdıív tudakozódott néhány lehetséges probléma elıfordulásáról is. Ezeket szintén egybevetettük a drogok kipróbálásával. A drogok kipróbálásával szignifikáns összefüggést mutatott több viselkedési probléma is, így például: -
dulakodás, veszekedés;
-
pénz vagy más értékes dolog elvesztése;
-
szexuális kapcsolat, amit megbánt;
-
károkozás ruházatban, más dolgokban.
31. táblázat: Kárt tett saját ruházatában (vagy más dologban) és az illegális drog kipróbálása közötti összefüggés Kárt okozott …
Kipróbálta-e már a drogokat? soha nem próbálta már próbálta
Soha Igen, alkoholfogyasztás miatt Igen, egyéb okból
138 68 % 17 35 % 32 56 %
64 32 % 31 65 % 25 44 %
összesen 202 48 57
Ezen kölcsönös összefüggésekbıl ugyan nem tudjuk feltárni a cselekvések (probléma- droghasználat) sorrendjét, de a korrelációjuk mindesetre alátámasztja a közmondás érvényét: a baj ritkán jár egyedül.
44
ZÁRSZÓ
A kutatási eredményekbıl is kitőnik, hogy a drog-prevenciós stratégia kialakításához igen sok tényezı figyelembe vétele szükséges. Reméljük, hogy tanulmányunk érdemben tud hozzájárulni ehhez a jövı nemzedékét védı, segítı munkához.
Veszprém, 2007. május 21.
Veszprémi Érseki Hittudományi Fıiskola Szociális Munka Tanszéke
45
FELHASZNÁLT IRODALOM
Elekes Zsuzsanna: A drogfogyasztás nemek közötti különbözıségei és hasonlóságai In.: Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné – Tóth István György (szerk.): SzerepVáltozások - Jelentés a nık és férfiak helyzetérıl 2005. TÁRKI - Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium Demetrovics Zsolt: Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2001. Rácz József dr. és munkatársai: A drogkérdésrıl ıszintén B+V (medical & technical) Lap- és Könyvkiadó Kft. 2000. Ritter Ildikó (szerk.): Tanulmányok a kábítószer-problémáról Veszprémi Érseki Hittudományi Fıiskola, 2001.
46
MELLÉKLETEK I. melléklet: Kérdıív
EURÓPAI ISKOLAVIZSGÁLAT ’07
KÉRDİÍV
A KÉRDİÍV KITÖLTÉSE ÖNKÉNTES!
VESZPRÉMI ÉRSEKI HITTUDOMÁNYI FİISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA TANSZÉK
47
Mielıtt elkezdenéd, kérjük olvasd el! A kérdıív névtelen, nem tartalmazza a nevedet és semmi olyan információt, amely alapján azonosítani lehetne téged. Ezen kitöltött kérdıívek alapján készített beszámoló semmilyen, az egyes válaszolókra visszavezethetı adatokat nem fog tartalmazni. A kérdıív kitöltése önkéntes, ha bármely kérdésre nem akarsz válaszolni, hagyd üresen. Nincsenek jó és rossz válaszok. Ha egyik lehetséges választ sem találod teljesen megfelelınek, akkor jelöld be azt, amelyik legközelebb van az általad helyesnek ítélthez. A kutatás sikere érdekében, nagyon fontos, hogy amennyire csak lehet, ıszintén és megfontoltan válaszolj. Ne felejtsd el, hogy a válaszaid bizalmasan kezeljük. Köszönjük a segítségedet! dr. Albert József tanszékvezetı
48
Mielıtt elkezdenéd, feltétlenül olvasd el az elızı oldalt! Kérjük, hogy a felsorolt válasz lehetıségek közül jelöld a négyzetbe tett X-szel azt, amelyiket megfelelınek találod. Így: Ha külön nem kérjük, akkor kérdésenként csak egyet jelölj meg.
Elıször néhány személyes kérdés. 1.) Nemed: férfi
nı
2.) Lakhelyed?
Veszprém, nem kollégium 3.) Melyik évben születtél?
Veszprém, kollégium
Nem Veszprém
19 __ __
Gazdaságtudományi Kar
Soha
(Minden sorban egy választ jelölj be.)
Évente hányszor
5.) Milyen gyakran csinálod a következı dolgokat?
Hetente 1-szer
Mőszaki Informatikai Kar
Havonta 1-2szer legalább
Bölcsészettudományi Kar
né-
Mérnöki Kar
Majdnem mindennap
4.) Melyik karra jársz?
szórakozásból motorozok számítógépes játékokkal játszom aktívan sportolok könyvet olvasok (nem tankönyvet) elmegyek este a barátaimmal (diszkóba, buliba, stb.) más hobbikkal foglalkozom (pl. zenélek, rajzolok, írok) pénznyerı automatával játszom csak úgy lıdörgök 6.) Egy átlagos hétköznapon körülbelül hány órát nézel TV-t, videót, DVD-t vagy filmet számítógéprıl?
Semennyit Fél órát vagy kevesebbet Kb. 3 órát
Kb. egy órát Kb. 4 órát
Kb. 2 órát 5 vagy több órát
7.) Az elmúlt félév végén milyen volt a tanulmányi átlagod? (Számmal, tizedes pontossággal írd le.)
__ , __ __ A kérdıív következı része a cigarettával, az alkohollal és különbözı egyéb drogokkal foglalkozik. Mostanában igen sokat beszélnek ezekrıl a dolgokról, de nagyon kevés a megbízható információ, sok mindent nem tudunk még most sem a korodbeliek tapasztalatairól, véleményérıl. Reméljük valamennyi kérdésre tudsz válaszolni, de ha van köztük olyan, amelyiket érzésed szerint nem tudod ıszintén megválaszolni, szeretnénk, ha egyszerően csak üresen hagynád. 49
Elıször néhány kérdés a dohányzásról: 8.) Hány alkalommal dohányoztál az életed során?
Egyszer sem Egyszer-kétszer Hat-, kilencszer 20-39-szer
Három-, ötször 10-19-szer 40- szer vagy többször
9.) Milyen gyakran dohányoztál az elmúlt 30 nap alatt?
Egyáltalán nem Egy cigarettánál kevesebbet hetente Naponta 1-5 szálat Naponta 11-20 szálat
Egy cigarettánál kevesebbet naponta Naponta 6-10 szálat Naponta több mint 20 szálat
6-9 –szer
10-19 –szer
20-39 –szer
6-9 –szer
10-19 –szer
20-39 –szer
több-
3-5 –ször 3-5 –ször
Ennél ször
1-2 -szer
(Minden sorban egy választ jelölj be.)
Soha
10.) Hány alkalommal fogyasztottál szeszesitalt?
1-2 -szer
A következı kérdések a szeszesitalokról szólnak- beleértve a sört, a bort és az égetett szeszeket.
(Minden sorban egy választ jelölj be.)
többEnnél ször
11.) Gondold végig az utóbbi 30 napot! Hányszor ittál a következı italokból?
Soha
életed során az utóbbi 12 hónapban az utóbbi 30 napban
sör bor égetett szeszek (pl. likır, pálinka) 12.) Amikor utoljára alkoholt fogyasztottál ittál-e sört? Ha igen, mennyit?
Soha nem iszom sört Amikor utoljára ittam, nem ittam sört Igen, kevesebb, mint egy normál üveggel, vagy korsóval (0,5 dl) 1-2 normál üveggel vagy korsóval 3-4 normál üveggel vagy korsóval 5 vagy több normál üveggel vagy korsóval 13.) Amikor utoljára alkoholt fogyasztottál, ittál-e almabort? Ha igen, mennyit?
Soha nem iszom almabort Kevesebb, mint fél litert Másfél- két litert
Amikor utoljára ittam, nem ittam almabort Fél-egy litert Két és fél litert vagy annál többet
50
14.) lttál-e bort, amikor utoljára alkoholt fogyasztottál? (Vedd figyelembe azt is, amikor a bort valami mással keverve ittad!)
Soha nem iszom bort Amikor utoljára ittam, nem ittam bort Kevesebb, mint egy pohárral (l pohár = l dl) 1-2 pohárral Fél üveggel (3,5 dl) Egy üveggel (7 dl) vagy többet 15.) Amikor utoljára alkoholt fogyasztottál, ittál-e égetett szeszt? Ha igen, mennyit?
Soha nem iszom égetett szeszt Amikor utoljára ittam, nem ittam égetett szeszt Egy italnál kevesebbet (1 ital = 0,5 dl) 1-2 italt 3-5 italt 6 vagy több italt 16.) Hol voltál akkor, amikor utoljára alkoholt fogyasztottál? (Több választ is bejelölhetsz!)
Esetleg
Nem valószínő
10-19 –szer
20-39 –szer
Nagyon valószínőtlen
Valószínő 6-9 –szer
(Minden sorban egy választ jelölj be.)
Nagyon valószínő
17.) Mennyire tartod valószínőnek, hogy a következı dolgok megtörténhetnek veled, ha alkoholt iszol?
3-5 –ször
Soha nem iszom alkoholt Otthon, a családban Kollégiumban, szálláshelyemen Valaki másnak a lakásán Utcán, parkban vagy más közterületen Kocsmában, bárban, sörözıben Diszkóban Étteremben Más helyen. Kérjük, írd ide: ……………………………………………………..
Ennél többször
(Minden sorban egy választ jelölj be.)
1-2 -szer
18.) Hányszor fordult elı veled, hogy berúgtál?
Soha
ellazulnék, feldobódnék problémám lenne a rendırséggel ártanék vele az egészségemnek boldognak érezném magam elfelejteném a problémáimat nem tudnám abbahagyni másnapos lennék barátságosabbnak és szókimondóbbnak érezném magam olyat tennék, amit késıbb megbánnék nagyon jól szórakoznék betegnek érezném magam
életed során az utóbbi 12 hónapban az utóbbi 30 napban
51
A következı kérdésekben a kábítószerekrıl kérdezünk.
Nem Pár alkalom után veszélyes lehet
(Soronként egy választ jelölj meg.)
Igen
19.) Hallottál-e a következı drogok bármelyikérıl?
Egyszeri fogyasztása is veszélyes
Ha az itt szereplı kifejezések valamelyikét nem ismered, az utolsó oldalon található szótárt hívhatod segítségül.
Egyáltalán nem veszélyes
(Soronként egy választ jelölj.)
Csak a mértéktelen fogyasztása veszélyes
20.)Mennyire tartod az egészségre veszélyesnek az alábbi drogok fogyasztását?
Rendszeres fogyasztása veszélyes
nyugtatók marihuána hasis LSD amfetaminok crack kokain relevin heroin extasy metadon mágikus gomba más ópiátok altatók
nyugtatók marihuána hasis LSD amfetaminok crack kokain relevin heroin extasy metadon mágikus gomba más ópiátok altatók 21.) Ki akartad-e valaha is próbálni bármelyiket a fenti szerek közül?
Igen Nem 52
22.)Szedtél-e valaha nyugtatót, mert az orvos javasolta neked?
20-39 –szer 20-39 –szer
több-
10-19 –szer 10-19 –szer
Ennél ször
6-9 –szer 6-9 –szer Idısebb (felnıtt)
3-5 –ször 3-5 –ször Nálad fiatalabb
1-2 -szer 1-2 -szer
(Soronként egy választ jelölj meg.)
Kortárs
23.)Elıfordult-e veled, és ha igen hányszor, hogy nyugtatót fogyasztottál orvosi javaslat nélkül?
Soha
Soha Igen, de kevesebb, mint 3 hétig Igen, 3 hétig vagy tovább
(Soronként egy választ jelölj meg.)
Ennél többször
24.)Hány alkalommal használtad az életed során a következı drogokat?
Soha
életed során az utóbbi 12 hónapban az utóbbi 30 napban
marihuána hasis amfetaminok crack kokain relevin heroin (szippantva) heroin (más módon) mágikus gomba fecskendıvel bevitt drogok alkohol gyógyszerrel LSD, vagy más hallucinogén anabolikus szteroidok, doppingszerek altatók (orvosi javaslat nélkül) más ópiátok extasy szipuztál 25.)Kikkel fogyasztottál drogot az elsı alkalommal? (Több választ is bejelölhetsz.)
soha nem próbáltam a felsorolt szereket családtag barát ismerıs idegen 53
3-5 –ször
6-9 –szer
10-19 –szer
20-39 –szer
3-5 –ször
6-9 –szer
10-19 –szer
20-39 –szer
több-
1-2 -szer 1-2 -szer
Ennél ször
Soha
(Soronként egy választ jelölj meg.)
Soha
26.)Hány alkalommal használtad az utóbbi 12 hónapban a következı drogokat?
27.)Hány alkalommal használtad az utóbbi 30 napban a következı drogokat? (Soronként egy választ jelölj meg.)
Ennél többször
marihuána hasis amfetaminok crack kokain relevin heroin (szippantva) heroin (más módon) mágikus gomba fecskendıvel bevitt drogok alkohol gyógyszerrel LSD, vagy más hallucinogén anabolikus szteroidok, doppingszerek altatók (orvosi javaslat nélkül) más ópiátok extasy szipuztál
marihuána hasis amfetaminok crack kokain relevin heroin (szippantva) heroin (más módon) mágikus gomba fecskendıvel bevitt drogok alkohol gyógyszerrel LSD, vagy más hallucinogén anabolikus szteroidok, doppingszerek altatók (orvosi javaslat nélkül) más ópiátok extasy szipuztál 54
Szeretnénk valamit megtudni arról, hogy az emberek miért kezdenek el valamilyen drogot fogyasztani. Kérjük, gondolj vissza a legelsı alkalomra, amikor bármiféle drogot használtál.
16 vagy idısebb
15 évesen
14 évesen
13 évesen
12 évesen
(Soronként egy választ jelölj meg.)
11 vagy fiatalabb
28.)Hány éves korodban próbáltad ki a következı dolgokat?
Soha
Hadd mondjuk el ismét, hogy a válaszokat a lehelı legnagyobb diszkrécióval kezeljük. A neved nem szerepel a kérdıíven, és senki nem fogja megpróbálni kitalálni azt.
sört ittam (legalább egy pohárral) bort ittam égetett szeszt ittam berúgtam elıször szívtam cigarettát rendszeresen, naponta cigarettáztam kipróbáltam az amfetaminokat kipróbáltam a nyugtatót (orvosi javaslat nélkül) kipróbáltam az alkoholt gyógyszerrel kipróbáltam az LSD-t, vagy más hallucinogént kipróbáltam a marihuánát, hasist kipróbáltam a heroint, vagy más ópiátszármazékot kipróbáltam az extasyt kipróbáltam a kokaint kipróbáltam az altatót kipróbáltam a szipuzást 29.)Melyik drogot használtad, amikor elıször próbáltál ki valamilyen drogot?
Soha nem próbáltam semmilyen drogot Nyugtatót orvosi javaslat nélkül Marihuána LSD Amfetamin Crack Kokain Relevin Heroin Extasy Mágikus gomba Altató Szipuzás Más ópiát Hasis Nem tudom mi volt az Valami mást (írd ide) …………….…................................................................ 30.)Miért próbáltad ki? (Több választ is bejelölhetsz.)
Soha nem próbáltam ki ezeket Nem akartam kilógni a társaságból Meg akartam feledkezni a problémáimról Más miatt (írd ide) ............................................
Jól akartam érezni magam Nem volt semmi más dolgom Kíváncsi voltam Nem emlékszem 55
31.) Hogyan jutottál hozzá ehhez a szerhez?
Nem tudom
Nagyon könynyen
Inkább könynyebben
Inkább nehezen
(Soronként egy választ jelölj meg.)
Nagyon nehezen
32.)Véleményed szerint, milyen nehezen tudnád beszerezni a következı dolgokat, ha akarnád?
Lehetetlen
Soha nem próbáltam ki a felsorolt szereket Idısebb testvérem adta Egy velem egy idıs vagy fiatalabb barátom adta Egy nálam idısebb barátom adta Valaki adta, akirıl már hallottam, de nem ismertem személyesen Egy idegentıl kaptam Baráti társasággal osztoztunk rajta Egy barátomtól vettem Idegentıl vettem Valakitıl vettem, akirıl már hallottam, de nem ismertem személyesen Otthon vettem el a szüleim engedélye nélkül Egyik szülım adta nekem Más módon (írd ide) ………………………………………………….………..………….
cigaretta sör bor égetett szesz marihuána hasis LSD vagy más hallucinogén amfetaminok nyugtatók (orvosi javaslat nélkül) crack kokain extasy heroin mágikus gomba szipu altatók (orvosi javaslat nélkül) más ópiátok
56
Néhány
Számos
Legtöbb
Mind
Soha
Igen, alkoholfogyasztásom miatt
Igen, drogfogyasztásom miatt
Igen, egyéb okokból
(Soronként egy választ jelölj meg.)
Egy sem
33.)Véleményed szerint a barátaid között hány olyan van, aki …
cigarettázik alkoholt fogyaszt legalább hetente lerészegedik marihuánát vagy hasist szív LSD-t vagy más hallucinogént fogyaszt amfetaminokat fogyaszt nyugtatót fogyaszt (orvosi javaslat nélkül) kokaint vagy crack-et fogyaszt extasyt fogyaszt heroint fogyaszt szipuzik mágikus gombát használ alkoholt gyógyszerrel együtt fogyaszt anabolikus szteroidokat használ altatót fogyaszt (orvosi javaslat nélkül)
34.)Elıfordult-e veled bármelyik a következı problémák közül? (Soronként egy választ jelölj meg.)
veszekedtem vagy vitatkoztam dulakodtam, verekedtem baleset vagy sérülés ért pénzt vagy más értékes dolgot elvesztettem ruhámat vagy bizonyos tárgyakat megrongáltam problémáim voltak a szüleimmel problémáim voltak a barátaimmal problémáim voltak a tanáraimmal Rossz volt a teljesítményem az iskolában kiraboltak vagy megloptak problémám volt a rendırséggel kórházba, detoxikálóba vagy krízisosztályra kerültem olyan szexuális kapcsolatom volt, amit késıbb megbántam védekezés nélkül teremtettem szexuális kapcsolatot
57
A következı néhány kérdés a családodra vonatkozik.
Édesanyád (nevelıanyád)
35.)Mi a szüleid iskolai végzettsége?
Édesapád (nevelıapád)
(Ha többnyire nevelıszülık, vagy valaki más nevelt, akkor kérjük, hogy válaszaid rájuk vonatkozzanak. Ha például édesapád és nevelıapád is van, akkor arra gondolj, akinek nagyobb szerepe van a nevelésedben)
8 általánosnál kevesebb 8 általános szakmunkásképzı érettségi fıiskolai vagy egyetemi diploma nem tudom, vagy nincs az adott szülım 36.)A következı emberek közül kik laknak veled egy háztartásban? (Mindenkit jelölj be, akivel egy háztartásban élsz.)
Egyedül élek Édesapa Nevelıapa Testvér(ek) Más rokon(ok) Kollégiumban élek
Élettárs, házastárs Édesanya Nevelıanya Nagyszülı(k) Nem rokon személy(ek) (pl. albérlıtárs)
37.)Véleményed szerint másokhoz képest mennyire jó körülmények között él a családod?
Magasan a legjobbak között van Valamivel jobb az átlagnál A legrosszabbak között van
Sokkal jobb az átlagnál Sokkal rosszabb az átlagnál
38.)Egy héten körülbelül mennyit költesz saját szükségleteidre, és az honnan van?
Nincs ilyen
(Soronként több választ is bejelölhetsz!)
Tágabb családban
39.)Van-e a szőkebb vagy tágabb családodban olyan személy, aki ...
Szőkebb családban
a.) Fizetett munka __ __ __ __ __ __ __ Ft b.) Szülıktıl, rokonoktól __ __ __ __ __ __ __ Ft c.) Máshonnan (írd ide!): …………………………………….. __ __ __ __ __ __ __ Ft
cigarettázik rendszeresen sok alkoholt fogyaszt öngyilkosságot kísérelt meg öngyilkosságot követett el börtönben volt sok nyugtatót vagy altatót szed pszichológushoz jár(t) kábítószert használ(t) 58
Egyáltalán nem vagyok elégedett
Nem vagyok anynyira elégedett
Elégedett vagyok, meg nem is
Elégedett vagyok
(Soronként több választ is bejelölhetsz!)
Nagyon meg vagyok elégedve
40.)Mennyire vagy általában megelégedve az alábbi kapcsolataiddal?
Alkalmanként
Ritkán
Egyetértek
Nem értek egyet
Soha
Gyakran Nagyon egyetértek
41.) Milyen gyakran igazak rád az alábbi állítások?
Majdnem mindig
anyáddal való kapcsolatoddal apáddal való kapcsolatoddal barátaiddal való kapcsolatoddal
szüleim határozottan megszabták, hogy mit csinálhatok tudták a szüleim, hogy kivel és hol töltöttem az estéimet könnyen kapok szeretetet, gondoskodást anyámtól/apámtól könnyen kapok lelki segítséget anyámtól/apámtól anyám/apám könnyen ad nekem pénzt könnyen kapok szeretetet, gondoskodást a legjobb barátomtól könnyen kapok lelki segítséget a legjobb barátomtól
42.)Az alábbiakban néhány állítást sorolunk fel azzal kapcsolatban, amit általában magaddal kapcsolatban érezhetsz. (Soronként egy választ jelölj, attól függıen, hogy mennyire értesz egyet az adott állítással!)
Nagyon nem értek egyet
A következı kérdések arról szólnak, hogy mit gondolsz magadról.
általánosságban elégedett vagyok önmagammal néha azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyok jó úgy érzem, hogy számos jó tulajdonságom van képes vagyok arra, hogy olyan jól tegyem a dolgaimat, ahogy azt az emberek többsége teszi úgy érzem, nem sok mindenre lehetek büszke néha meg vagyok gyızıdve arról, hogy hasznavehetetlen vagyok úgy érzem legalább olyan értékes vagyok, mint mások úgy érzem, hogy többre kellene tartanom magam mindent egybevetve egy csıdtömeg vagyok
59
Nagyon nem értek egyet
Inkább nem értek egyet
Nem tudom
Inkább egyetértek
(Soronként egy választ jelölj, attól függıen, hogy mennyire értesz egyet az adott állítással!)
Nagyon egyetértek
43.)Mennyire értesz egyet az alábbi állításokkal?
minden szabályt megszeghetı, ha úgy tőnik nincs értelme bármely szabályt betartok, amit be akarok tartani valójában nagyon kevés abszolút szabály van az életben (amit mindig, minden körülmény között be kell tartani) nehéz bármiben is bízni, mert minden változik valójában senki sem tudja mi az, amit elvárnak tıle az életben soha, semmiben nem lehetsz biztos az életben
Köszönjük, hogy válaszaiddal segítetted a munkánkat!
Értelmezı szótár
Ez a szótár a kérdıívben található kábítószerek, illetve néhány általunk ismert szinonima, rokon hatóanyagtartalmú szer felsorolását tartalmazza. Ha az itt szereplı magyarázatokat, felsorolásokat ki tudod egészíteni, azt a kipontozott részekre írd be! Nyugató: Andaxin, Seduxen, Elenium, Eunoctin, Veronal, Calipsol: ............................................................. Altató: Sevenal, Sevenaletta, Etoval, Dorlotyl, Hipnoval, Noxiron: ................................................................ Marihuána, hasis: kender, THC, joint, gnumz, haska, skoci, spagó, spangli: ............................................... Amfetaminok: stimuláló szerek, speed, gyors, amfet, ice: ................................................................................ Extasy: XTC, EX, bogyó: ....................................................................................................................................... Heroin: nyalcsi, hernyó, hercsi, H, HRN: ............................................................................................................ Más ópiátok: máktea, máktej, metszett mák, morfium, lengyel kompót: ....................................................... Kokain: koksz, hó: ................................................................................................................................................... LSD és más hallucinogének: csattanómaszlag, khat, tripp, trinyó, PCP: ..................................................... Szipuzás: szerves oldószerek, ragasztók, higítók, csavarlazító gızének a belégzése: ....................................
60
II. melléklet: A végzett tevékenységek gyakorisága
1. táblázat: Milyen gyakran motoroznak szórakozásból? Tevékenység gyakorisága Soha Évente néhányszor Havonta legalább egy - kétszer Hetente egyszer Majdnem mindennap Nincs válasz Összesen
Fı
%
230 53 11 11 5 310
74,2 17,1 3,5 3,5 1,6 100,0
2. táblázat: Milyen gyakran játszanak számítógépes játékokkal? Tevékenység gyakorisága Soha Évente néhányszor Havonta legalább egy - kétszer Hetente egyszer Majdnem mindennap Nincs válasz Összesen
Fı
%
46 100 59 61 44 310
14,8 32,3 19,0 19,7 14,2 100,0
3. táblázat: Mennyien sportolnak aktívan – milyen gyakran? Tevékenység gyakorisága Soha Évente néhányszor Havonta legalább egy - kétszer Hetente egyszer Majdnem mindennap Nincs válasz Összesen
Fı
%
10 34 77 115 74 310
3,2 11,0 24,8 37,1 23,9 100,0
61
4. táblázat: Milyen gyakran olvasnak könyvet? Tevékenység gyakorisága Soha Évente néhányszor Havonta legalább egy - kétszer Hetente egyszer Majdnem mindennap Nincs válasz Összesen
Fı
%
9 91 85 67 58 310
2,9 29,4 27,4 21,6 18,7 100,0
5. táblázat: Milyen gyakran mennek el este a barátaikkal? Tevékenység gyakorisága Soha Évente néhányszor Havonta legalább egy - kétszer Hetente egyszer Majdnem mindennap Nincs válasz Összesen
Fı
%
7 59 110 123 11 310
2,3 19,0 35,5 39,7 3,5 100,0
6. táblázat: Mennyien foglalkoznak más hobbival? Tevékenység gyakorisága Soha Évente néhányszor Havonta legalább egy - kétszer Hetente egyszer Majdnem mindennap Nincs válasz Összesen
Fı
%
27 43 72 93 73 2 310
8,7 13,9 23,2 30,0 23,5 0,6 100,0
62
7. táblázat: Játszanak-e pénznyerı automatával? Tevékenység gyakorisága Soha Évente néhányszor Havonta legalább egy - kétszer Hetente egyszer Majdnem mindennap Nincs válasz Összesen
Fı
%
282 19 6 2 1 310
91,0 6,1 1,9 0,6 0,3 100,0
8. táblázat: Szoktak-e „csak úgy lıdörögni”? Tevékenység gyakorisága Soha Évente néhányszor Havonta legalább egy - kétszer Hetente egyszer Majdnem mindennap Nincs válasz Összesen
Fı
%
125 81 58 27 17 2 310
40,3 26,1 18,7 8,7 5,5 0,6 100,0
9. táblázat: Mennyit tévéznek egy átlagos hétköznapon? Tevékenység gyakorisága
Fı
%
Soha Fél óránál kevesebb Kb. 1 óra Kb. 2 óra Kb. 3 óra Kb. 4 óra 5 v. több óra Nincs válasz Összesen
17 45 83 71 52 34 8 310
5,5 14,5 26,8 22,9 16,8 11,0 2,6 100,0
63
III. melléklet
37,1 30,0 21,6 19,7 8,7 39,7 3,5 0,6
24,8 23,2 27,4 19,0 18,7 35,5 3,5 1,9
11,0 13,9 29,4 32,3 26,1 19,0 17,1 6,1
Soha
94,5 23,9 23,5 18,7 14,2 5,5 3,5 1,6 0,0
Évente néhányszor
Heti 1 x
Tévét néz Sportol Hobbival fogl. Olvas Számítógépen játszik Lıdörög Barátokkal beszélget esténként Motoroz Pénznyerı automatával játszik
Havonta 1- 2
(A minta hány %-a, milyen gyakran végzi a tevékenységet?)
Naponta
A különbözı tevékenységek végzésének gyakorisága
5,5 3,2 8,7 2,9 14,8 40,3 2,3 74,2 91,0
IV. melléklet
18,1 4,2 25,2 38,1 39,7 6,5 30,6 32,6 28,1 28,4 10,6
Nagyon valószínőtlen
39,0 1,9 16,1 35,8 22,6 0,3 19,7 36,5 4,8 46,5 3,2
Esetleg
37,1 2,3 8,4 8,4 4,8 2,9 9,7 17,7 4,8 16,1 3,2
Nem valószínő
Ellazulnának, feloldódnának Problémájuk lenne a rendırséggel Ártana az egészségüknek Boldognak éreznék magukat Elfelejtenék a problémáikat Nem tudnák abbahagyni az ivást Másnaposak lennének miatta Barátságosabbá-, szókimondóvá válnának Olyat tennének, amit késıbb megbánnak Nagyon jól szórakoznának Betegnek éreznék magukat
Valószínőnek tartják
Az alkoholfogyasztás hatására elképzelhetı szituációk:
Nagyon valószínőnek tartják
Mennyire tartják valószínőnek a hallgatók, hogy a felsorolt következmények megtörténhetnek velük az alkohol hatására?
1,9 29,7 31,9 10,6 19,7 35,2 24,2 7,7 35,2 4,8 45,5
2,3 60,3 16,5 5,5 11,9 53,9 14,2 4,2 26,1 2,9 36,5
64
