DR.KOCSIS ILDIKÓ. ÉRTHETŐEN a próbaidőről kinek és miért lehet előnyös?

Dr. Kocsis Ildikó: A PRÓBAIDŐRŐL–KINEK ÉS MIÉRT LEHET ELŐNYÖS www.megbizhatougyvediiroda.hu

--------------------------------------------------------------------------------

DR.KOCSIS ILDIKÓ

ÉRTHETŐEN a próbaidőről – kinek és miért lehet előnyös?

„Tudni jobb, mint nem tudni. Mindig.” (Cassandra Clare)

2


--------------------------------------------------------------------------------

© ÉRTHETŐ JOG sorozat 2013 A kézirat lezárva: 2013. április 8. A Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda kiadása Felelős kiadó: Dr. Kocsis Ildikó Internet: http://www.megbizhatougyvediiroda.hu E-mail: [email protected] ISBN: 978-963-08-6340-7 A kiadó és a szerző számára minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített illetve rövidített változata kiadásának jogát is. Jelen e-könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy bármely más módon – a kiadó és a szerző engedélye nélkül közölni.

3


--------------------------------------------------------------------------------

MIRŐL OLVASHAT? LEHET ÉRTHETŐ A JOG? ........................................... 5 HOGYAN HASZNÁLJA EZT A KIADVÁNYT .................... 8 ÉPÍTKEZNI IS ALULRÓL KEZDÜNK .............................. 9 Honnan tudhatjuk, hogy hosszú távú lesz-e a munkakapcsolat? ...................................................... 16 Alkalmazható-e jogszerűen próbanap? ....................... 16 Miért is jó a próbaidő? .............................................. 19 Kinek előnyös?......................................................... 20 Többlet jog a próbaidő alatt? ..................................... 21 Milyen hosszú lehet a próbaidő? ................................ 22 Mikor köthetjük ki érvényesen a próbaidőt? ............... 23 Honnan kellene ismerni a törvényeket és azok változásait?............................................................... 25 Mi minősül jogszabálynak? ....................................... 25 Hogyan születik a törvény? ....................................... 26 Mikor válik a törvény valóban törvénnyé? ................... 27 Mikortól kell követni egy törvényt? ............................. 27 Honnan tájékozódhatunk az új előírásokról? .............. 27

4


--------------------------------------------------------------------------------

”Ha az ember tudja, hogyan csináljon valamit igazán jól, máris örömét leli benne.” (Pearl Sydenstricker Buck)

LEHET ÉRTHETŐ A JOG? Ügyvédként igen közelről, mondhatni „bennfentesként” látom, hogy hogyan alakul a jogi környezet, milyen nehézségeket okoz a mindennapokban. Eddig talán azt mondtam volna, hogy a nehézségeket a nem jogász végzettségűek számára jelenti, ma már azonban látva a jogszabályok, módosítások egyre duzzadó áradatát, be kell ismerni, hogy a nehézség immár mindenkit elért. Ezzel a kiadvánnyal azonban Önnek szeretnék segítséget nyújtani a jogi előírások megértésében. Miért fontos ez nekem – kérdezhetné - hiszen ügyvédként az jelent számomra munkát, hogy az emberek nem ismerik és nem értik a jogszabályokat. Igen, akár így is gondolhatnánk. Létezik azonban egy másik, jóllehet manapság nem biztos, hogy széles körben elterjedt nézőpont is: egy tájékozott, az alapszabályokat ismerő személynek segíteni is könnyebb.

5


--------------------------------------------------------------------------------

A segítség életünk fontos, ha nem a legfontosabb része. Mindegy milyen területen is dolgozik Ön, biztos, hogy munkájával többeknek is segít. Gondoljon csak bele, hogy mikor érezte igazán jól magát! Netán mikor munkahelyén segített egy problémát megoldani, vagy kisegítette legjobb barátját a bajban, segített gyermekének megoldani a leckét, vagy mikor kis kezét fogva segített neki megtenni első bizonytalan kis lépéseit? A világot a segítség, a hasznosság érzése mozgatja előre. Nincs annál rosszabb, mint amikor valakinek nincs feladata, nincs kivel törődnie, nincs kinek segítenie. Az én célom is az, hogy minél többeknek nyújtsak segítséget abban, hogy megértsék, megérthessék a jogszabályi előírásokat. Célom, hogy a jogot érthetővé tegyem az Ön számára is. Mi is az, hogy érthető jog? Elolvasva a bevezetőt, lapozzon tovább a könyvben és lépésről-lépésre navigálni fogom Önt! Így Ön saját maga fogja felfedezni, hogy a jogi előírások már nem olyan idegenül „vicsorognak” vissza Önre. Körülnézve a jogi területek könyvtárában és képzésein, a kínálat általában leszűkül a jogot ismerők részére készített szakkönyvekre, egy-egy jogszabály jogi magyarázattal történő

6


--------------------------------------------------------------------------------

ismertetésére. Ezek azonban túl bonyolultak, szárazak és érthetetlenek. Hol van hát a megoldás, hiszen a jog nem ismerete senkit sem mentesít a következmények alól! Hogyan találhat ki Ön a jog dzsungeléből? Van megoldás problémára!

az

ezzel

kapcsolatos

Nem kell Önnek is hosszú évek alatt jogásszá képződnie ahhoz, hogy tudja, megértse, mire kell feltétlenül figyelnie. Varázspálcát nem ígérhetek, de azt igen, hogy egy-egy jogi terület, téma fontos kulcsadatait adom át Önnek bonyolult körmondatok és idegen szavak nélkül – érthető formában.

7


--------------------------------------------------------------------------------

HOGYAN HASZNÁLJA EZT A KIADVÁNYT Alapvető célom, hogy Ön nagyobb tudást szerezzen a jogról és az itt olvasott adatokat hatékonyan tudja használni. Éppen ezért azt javasolom, hogy e kiadvány olvasása során ne menjen tovább egy olyan szó után, amit nem teljesen ért. Pontosan azért tűnik érthetetlennek és bonyolultnak a jogi terület, mert sok olyan szót használnak benne, melyek a mindennapokban nem használatosak. De előfordulhat az is, hogy egy hétköznapi szónak is éppen egy másik jelentését ismerjük és ezt használva abban a szövegkörnyezetben nem tűnik értelmesnek az olvasnivaló. Az első oldalakon találhat egy kis szójegyzéket, melyben néhány fontos kifejezés magyarázatát adom meg. Ezek megértését példamondatok is segítik. Ha esetleg mégis olyan szóval találkozik, melynek jelentését nem, vagy nem pontosan ismeri, nem szégyen megnézni azt egy szótárban.

8


--------------------------------------------------------------------------------

”Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni.”

(Harry Lorayne)

ÉPÍTKEZNI IS ALULRÓL KEZDÜNK Ha valamit jól fel akarunk építeni, sikeressé és eredményessé tenni, az építkezést mindig alulról kell kezdenünk. Ez természetes is egy ház építésénél, egy cég, új tevékenység elkezdésénél. Vajon igaz ez a jogra is? Azt ígértem, hogy az itt leírt információkat mindenki megértheti.

szabályokat,

Próbált már Ön jogszabályt végig olvasni, és megtudni belőle az Önt érdeklő válaszokat? Ha igen, engedje meg, hogy megkérdezzem – csak így négyszemközt – „Hogy ment?” Esetleg közben ideges, vagy netán álmos lett? Vagy egy idő után az egésztől elment a kedve? Hadd nyugtassam meg! A hiba nem az Ön „készülékében” van. Az ok egyszerűen az, hogy az Ön feladata nem volt és a jövőben sem az lesz, hogy kitanulja egy szakma nyelvezetét. Ügyvédként én sem értem, amikor a programozók egy-egy kérdést vitatnak meg, vagy amikor a villamosmérnökök szakmai

9


--------------------------------------------------------------------------------

társalgást folytatnak, de még azt sem, amikor az orvosok komoly arccal eszmét cserélnek egy beteg felett. Soha nem tanultam meg az ő szakmájukat, így nem is várják el, hogy értsem őket. De akkor Önnek miért kellene érteni a jogot és a törvényeket? Mert az Ön életéhez is hozzátartozik. Ezt azonban sehol nem tanították Önnek, így hát nem az Ön hibája, ha nem tudja, amit Öntől várnak. Mert a jog nem ismerete senkit sem mentesít a jogi előírások megsértésének következményei alól. Hogy ez nem igazságos?! Igen, igaza van, valóban nem az. Ezért próbálok segíteni Önnek is. Nézzük hát azokat a bizonyos alapfogalmakat! (Ígérem, nem lesz bonyolult, hiszen a célom nem az, hogy Ön ideges, fáradt, vagy álmos legyen, arra megteszi a jogszabály is.) Jog: az állam által alkotott, kötelező magatartási szabályok összessége, rendszere. Például: A jogot mindig túlbonyolítják, így nem értem meg pontosan a munkajogra vonatkozó szabályokat.

10


--------------------------------------------------------------------------------

Jogviszony: a jog szabályai szerint létrejött társadalmi viszony egyes személyek, szervezetek között. Például: Bélával az előírásoknak megfelelő szerződést kötöttünk, így létrejött közöttünk egy jogviszony. Jogszabály: az állam és különböző szervei által létrehozott általános és kötelező magatartási szabály, mely egy területet foglal magában. Például: A munkajog területén érvényben van néhány jogszabály, mely meghatározza a foglalkoztatás kereteit. Törvény: az Országgyűlés által alkotott jogszabály. A törvények számozása a következő minta szerint történik: évszám, amikor a törvényt meghozták. Ezt egy római számmal írt sorszám követi, ami azt mutatja, hogy az adott évben hányadik volt a meghozott jogszabály. Pl: 2006. évi V. törvény. Például: Az Országgyűlés tegnap szavazott meg egy új törvényt. Rendelet: a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály, melyet meghatározott szervek, pl.: kormány, minisztérium, önkormányzat alkothatnak. A rendeletek számozása a következő minta szerint történik: arab számmal írt sorszám/az évszám, amikor a rendelet megszületett. Ezután zárójelben jelzik a pontos

11


--------------------------------------------------------------------------------

hónapot és napot. Végül annak a szervnek a jelölése, aki a rendeletet meghozta. Pl: a kormányrendeletet „Korm.” rövidítéssel jelölik, a Pénzügyminisztérium rövidítése „PM”. Példa egy kormányrendelet esetén: 55/2006. (III.14.) Korm. rendelet. Például: Kormányrendeletben szabályozták a lakáscélú állami támogatásokat. Hatály: jogszabály érvényben léte, az az időszak, illetve terület, amikor, illetve ahol egy jogszabályt követni kell. Például: A Munka Törvénykönyve jelenleg hatályban lévő rendelkezése szerint minden munkavállalóval munkaszerződést kell kötni. Munkavállaló: szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, aki ezért fizetést kap az őt foglalkoztató szervezettől. Alkalmazottnak is szokták hívni. Például: A „Mindig sikeres” Kft–nél 100 munkavállaló dolgozik. Munkáltató: munkavállalókat szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Például: A munkavállaló feladatait a munkáltató határozza meg. Szerződés: szervezetnek

két vagy több személynek, közös megegyezésen alapuló

12


--------------------------------------------------------------------------------

megállapodása, amelyből jogok és kötelezettségek keletkeznek. Például: Béla és Géza szerződést kötöttek, hogy az együttműködés feltételeit meghatározzák. Megállapodás: az a cselekvés, hogy valaki megegyezésre jut valakivel valamiben vagy valamire nézve. A jogi nyelvben a szerződés másik elnevezése. Például: Béla és Géza megállapodása szerint a kiállításon cégeikkel egy helyen mutatják be termékeiket. Munkaszerződés: a munkáltató munkavállaló között létrejött szerződés, munkavégzés feltételeit rögzíti. Például: Géza munkaszerződést kötött a sikeres” Kft-vel, melyben rögzítették munkabérét.

és a mely a „Mindig a havi

Munkáltatói jogkör gyakorlója: az a személy, vagy testület, aki a munkaadó részéről a végső döntéshozatali joggal rendelkezik. Ő jogosult például valakivel munkaszerződést kötni, vagy valakivel felmondást közölni. Például: A „Mindig sikeres” Kft-nél a munkaszerződéseket az ügyvezető igazgató írja alá, mivel ő a munkáltatói jogkör gyakorlója.

13


--------------------------------------------------------------------------------

Szerződés megszűnése: a szerződés megszűnése összefoglalva jelenti mindazt, ami eredményeképp a szerződés már nem létezik többé. Például: Béla és Géza között a szerződés megszűnt, mivel az abban feltüntetett idő lejárt és a szerződés feltételei teljesültek. Szerződés megszüntetése: a szerződés közös akarattal vagy egyoldalúan történő megszüntetése. Például: Az igazgató és Géza közösen megállapodtak abban, hogy a közöttük lévő szerződést január 1-től közös megegyezéssel megszüntetik. Felmondás: olyan az egyik fél által tett nyilatkozat, mely megszünteti a munkaviszonyt. Például: Az átszervezés miatt a munkáltató 10 felmondást adott át. Azonnali hatályú felmondás: a munkaviszony megszüntetése a munkaadó vagy a munkavállaló részéről azért, mert a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Például: Gézát azonnali hatályú felmondással küldték el, mert részegen vezette a céges autót és balesetet okozott.

14


--------------------------------------------------------------------------------

Közös megegyezéssel történő megszüntetés: amikor a munkáltató és a munkavállaló közösen megegyeznek abban, hogy a munkaviszonyt megszüntetik. Például: Az igazgató és Géza megegyeztek abban, hogy Géza munkaviszonyát a következő naptól közös megegyezéssel megszüntetik. Ügyvezető: olyan személy hivatalos megnevezése, aki egy korlátolt felelősségű társaságban a legfőbb vezetői pozíciót tölti be, vezető tisztségviselő. Például: A „Mindig sikeres” Kft. ügyvezetője bemutatta a munkatársaknak a következő évi terveket. Üzletvezető: olyan személy hivatalos megnevezése, aki egy betéti társaságban a legfőbb vezetői pozíciót tölti be, vezető tisztségviselő. Ez nem azonos azzal, amikor egy személy egy boltot vezet. Például: A „Nagyra növünk” Bt. üzletvezetője a cég képviseletében aláírta a szerződést. Jogkör: az a terület, amely meghatározza, hogy egy személy vagy egy szervezet milyen jogokat gyakorolhat. Például: A kereskedelmi vezető önállóan döntött a vállalat székhelyének módosításáról és ezzel túllépte jogkörét.

15


--------------------------------------------------------------------------------

„Aki tudja a hogyant, mindig fog találni munkát. Aki ismeri a miértet, mindig a főnöke lesz.” (Ralph Waldo Emerson)

HONNAN TUDHATJUK, HOGY HOSSZÚ TÁVÚ LESZ-E A MUNKAKAPCSOLAT? A munka világának szereplői időnként úgy érzik, mintha orosz rulettet játszanának. Jó munkahelyre kerülök-e, felvegyük-e a jelentkezőt, beválik-e később, tényleg sikeres lesz a munkájában? Honnan tudhatjuk meg előre, hogy alkalmas lesz-e a jelölt, elviselhető-e a főnök? Ehhez hasonló kérdésekkel szembesülnek nap, mint nap. Nem csoda hát, hogy egyes helyeken próbanapot tartanak. Alkalmazható-e jogszerűen próbanap? Próbanapot, próbamunkát nem lehet jogszerűen alkalmazni. Ezt a Legfelsőbb Bíróság is kimondta egy döntésében. Lássuk hát, hogy mi történt a következő megtörtént esetben! A varrodában egy munkaügyi ellenőrzéskor 9 fő próbamunkát végzett, velük munkaszerződést nem kötöttek. Az ellenőrzés során mind a próbamunkát végzők, mind a varroda tulajdonosa úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a munkájuk

16


--------------------------------------------------------------------------------

minőségileg megfelel, úgy 3 hónapra próbaidőre alkalmazzák majd őket. A varroda tulajdonosát munkaügyi bírsággal sújtották, mert 9 főt munkaszerződés nélkül foglalkoztatott és ezzel megsértette a Munka Törvénykönyvét. Az ügy bíróság elé került. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy munkaszerződés a munkaügyi ellenőrzés időpontjában nem volt, ugyanakkor a varrodában 9 fő tevékenykedett. Az ott jelenlevők egybehangzó előadása szerint próbamunkát végeztek, azaz a varroda tulajdonosa ellenőrizte a munkavállalók munkával kapcsolatos képességeit, készségeit. Kimondta, hogy a magyar munkajog a munkavállalók készségeinek és képességeinek megállapítása céljából próbamunka lehetőségét nem tartalmazza. A megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helyesnek találta. A varroda tulajdonosa azonban nem nyugodott bele a döntésbe, így a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy a megyei bíróság tévesen értelmezte a törvényi rendelkezést. A helyszíni ellenőrzéskor nyilatkozatot tevő személyek nem állapodtak meg a munkaviszony létesítésében, csupán az adott szakmában gyakorlattá vált szakmai ismeretükről

17


--------------------------------------------------------------------------------

tájékoztatták őt. Ezt egyrészt a Munka Törvénykönyve nem szabályozza, így nem is tiltja. Előadta, hogy ráadásul figyelembe kell venni azt is, hogy ennél a munkánál nagy értékű gépekkel és feldolgozandó ruha-anyagokkal kell dolgozni, ezért a munkavállalók készségének előzetes megismerése indokolt és szükséges volt. A Legfelsőbb Bíróság a varroda tulajdonosának felülvizsgálati kérelmét nem találta helytállónak. A bíróság szerint egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a munkaügyi ellenőrzéskor munkaszerződés nélkül foglalkoztattak személyeket, ezzel megsértve a Munka Törvénykönyvét. A törvény ugyanis nem ad lehetőséget a próbamunkára, vagy akár a próbanapra. Külön próbanap ugyanis nem létezik. Láthatjuk tehát, hogy hivatalosan nem létezik se próbanap, se próbamunka. De akkor hogyan tud a munkáltató meggyőződni arról, hogy a jelölt később alkalmas lesz-e a munka elvégzésére? Honnan tudhatja a pályázó, hogy valóban neki való munka miatt adja-e fel korábbi állását? Szerencsére azért van adminisztrációt igényel.

megoldás,

bár

némi

Fontos is, hogy legyen lehetőség a másik megismerésére. Miért? Gondoljunk csak a párkapcsolatokra, ahol mindenki tudja, hogy

18


--------------------------------------------------------------------------------

lakva ismerhetjük meg a másik személyt. Ez ne lenne igaz a munkatársainkra, akikkel napjaink minimum egy harmadát töltjük el „összezárva”? Hiszen több időt töltünk el kollégáinkkal, mint bárki mással felnőtt életünk során (már ha az alvással egy ágyban eltöltött időt nem vesszük figyelembe). Egy-egy új munkahely sok kihívást jelent a dolgozó részére, de ugyanígy a munkáltató számára is fontos, hogy az új munkatárs hogyan tud beilleszkedni, hogyan teljesít. Ilyen helyzetben a zsákbamacskát egyik fél sem szereti. Mégis mi a megoldás? A megoldás a próbaidő. Miért is jó a próbaidő? Figyelem! A kiválasztott jelölttel, pályázóval az első naptól kezdve munkaszerződést kell kötni és be is kell őt munkavállalóként jelenteni. A munkaszerződésben viszont kiköthető próbaidő. Fontos a feltételes fogalmazás, ugyanis nem kötelező, és ha a szerződésben nem szerepeltetjük, akkor később sem hivatkozhatunk rá, így nem könnyítheti meg a gyors válást sem.

19


--------------------------------------------------------------------------------

A próbaidő biztosítja, hogy egy új munkaviszony létesítésekor mind a munkáltató, mind a munkavállaló megismerhesse a másikat, a körülményeket. Szerepe, hogy amennyiben a próbaidő alatt bármelyik fél úgy látja, hogy még sem működik a dolog, akkor könnyű legyen az elválás. Vagyis ez azt jelenti, hogy a próbaidő alatt bármelyik fél indoklás nélkül és azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Nincs felmondási idő, felmondási tilalom, végkielégítés. Ekkor valóban könnyen lehet a kapcsolatot megszakítani. Kinek előnyös? Tulajdonképpen mindkét félnek előnyös lehet attól függően, hogy ki szeretné gyorsan megszüntetni a munkaviszonyt. Először talán arra gondolunk, hogy a próbaidő egyértelműen a munkáltatóknak kedvező, hiszen, ha mégsem válik be az új munkatárs, könnyen és gyorsan elküldhető. Ne felejtsük el azonban, hogy a munkatárs is dönthet úgy a próbaidő alatt, hogy ő valami más munkát, más munkahelyet képzelt el magának. A próbaidő alatt ő is megszüntetheti a munkaviszonyát.

20


--------------------------------------------------------------------------------

A próbaidő alatt tehát mindkét fél dönthet úgy, hogy mégsem szeretné fenntartani a munkaviszonyt.

Többlet jog a próbaidő alatt? A próbaidő alatt a felek tulajdonképpen következmények nélkül tudják egymást kipróbálni. Ez alatt az időszak alatt akár a munkáltató, akár a munkavállaló indoklás nélkül és azonnali hatállyal megszüntetheti a munkaviszonyt. Az új Munka Törvénykönyve szerint ma már a próbaidő alatti megszüntetés formája az azonnali hatályú felmondás. Ekkor azonban nem kell a döntésünket indokolni, az okokat nem kell külön megnevezni. Ha még sem vagyunk megelégedve az új munkatárssal, vagy új munkahelyünkkel, akkor magyarázkodás nélkül mondhatjuk, hogy a jövőben nem kívánunk együttműködni. Mindezt azonnali hatállyal megtehetjük, tehát nincs semmilyen felmondási idő, amit be kellene tartanunk. Természetesen a megszüntetésig ledolgozott időre a munkavállalót megilleti a munkabére és egyéb a

21


--------------------------------------------------------------------------------

szerződésben rögzített, illetve a munkaviszonnyal járó jogok is. A próbaidő a munkáltató adminisztratív terheit ugyan nem csökkenti, de jelenleg nincs olyan szabályos megoldás, amivel ezek elkerülhetőek lennének. Milyen hosszú lehet a próbaidő? A próbaidő hossza szabadon határozható meg, de azért meghatározott korlátok között. Egy fontos szabály van: a próbaidő a legtöbb esetben nem lehet hosszabb, mint három hónap. A legtöbb, de nem minden esetben, ugyanis a legújabb szabály kimondja, hogy kollektív szerződés 6 hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthat. Míg korábban tilos volt a próbaidő meghosszabbítása, az új szabályozás ezt már lehetővé teszi. A próbaidőt utólag meghosszabbítani 2012. júliusától egy alkalommal lehet! Ha tehát a munkaszerződésben 30 napot kötöttek ki, ennek leteltét követően egy alkalommal meg lehet hosszabbítani a próbaidőt, de az összességében így sem haladhatja meg a 3 hónapot. Ha a szerződésben próbaidő került kikötésre, de nem rendelkeztek annak mértékéről, akkor a jogszabály szerinti 30 nap lesz az irányadó.

22


--------------------------------------------------------------------------------

Mikor köthetjük ki érvényesen a próbaidőt? Próbaidő kikötésére a munkaszerződés megkötésekor van lehetőség, ezt követően már nem! Fontos az is, hogy mindenképpen írásban kell megtenni. Nézzünk esetet!

ezzel

kapcsolatban

egy

megtörtént

A munkaadó meghirdetett egy állást, melyre a megfelelő pályázóval július 7-én szerződést kötött. Így ez a dátum a munkaviszony kezdetének a napja. A munkavállaló július 10-én kapta meg kinevezését, melyben a munkaadó 90 napos próbaidőt kötött ki. A próbaidő alatt a munkaadó a próbaidő szabályaira hivatkozva azonnali hatállyal megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A munkavállaló bírósághoz fordult és kérte a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének megállapítását. A bíróság első és másodfokon is a munkaadónak adott igazat. Ekkor a Legfelsőbb Bíróság elé került az ügy, ahol az ítéletet megváltoztatták és ezzel a munkavállalónak adtak igazat. Az indok az volt, hogy a munkaviszony kezdetekor lett volna lehetősége a munkaadónak próbaidőt kikötni, ezt azonban csak a kinevezéssel – három nappal

23


--------------------------------------------------------------------------------

később - tette meg. Így a próbaidő alatt nem szüntethette meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt, mivel a próbaidő kikötését a munkába lépést követően akár néhány napos késedelemmel sem lehet már pótolni.

24


--------------------------------------------------------------------------------

„A törvény olyan korlát, amely akár életet is ment.” (Titus Livius)

HONNAN KELLENE ISMERNI A TÖRVÉNYEKET ÉS AZOK VÁLTOZÁSAIT? Gratulálok Önnek, hiszen a füzet végig olvasásával immár átverekedte magát a jog egy darabkájának dzsungelén és reményeim szerint kijutott a napfényre. Ma már van egy átfogó képe, hogy mi mindenre is kell odafigyelnie, mivel kapcsolatban forduljon szakemberhez. Hátravan azonban még egy kicsi, de annál fontosabb rész: mit tegyen, mit tehet, ha ismét módosulna a Munka Törvénykönyve, vagy bármely egyéb Önt is érintő jogszabály. Honnan tudhatja meg, hogy mi változott és mi nem? Mi minősül jogszabálynak? Jogszabálynak minősülnek a törvények, a még hatályban lévő törvényerejű rendeletek, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek és az önkormányzati rendeletek. Ez a sorrend egy hierarchiát is jelöl, az alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rendű jogszabállyal. Egyik rendelet sem szabályozhat a törvénnyel ellentétesen.

25


--------------------------------------------------------------------------------

A törvényeket az Országgyűlés hozza, módosítja, vagy helyezi hatályon kívül. A fenti felsorolásban a jogszabályok közé soroltuk a törvényerejű rendeletet, ami ma már lehet, hogy furcsán hangzik. Ez a rendszerváltás előtti kormányzatok szívesen használt eszköze volt. A rendszerváltás előtt a parlament évente csak néhány törvényt hozott, a valódi törvényalkotói munka a minisztertanács kezében volt, amely olyan rendeleteket alkotott, amelyek jogereje megfelelt a törvénynek. Új törvényerejű rendelet alkotására ma már egyetlen szerv sem jogosult. A korábban megalkotott törvényerejű rendeletek mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat törvény hatályon kívül nem helyezi. Hogyan születik a törvény? Törvényt csak az Országgyűlés alkothat, és ugyanez igaz a módosítására is. Ehhez azonban szükséges, hogy egy új törvény, vagy meglévő törvény módosítására indítvány érkezzen a Parlamenthez. A törvénykezdeményezés joga azt jelenti, hogy az erre jogosultak egy törvényjavaslatot nyújtanak be. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy a benyújtott javaslatból tényleg mindenkire kötelező szabály születne. A törvényhozási folyamat során ugyanis a javaslat alakul, formálódik, változik. Ekkor tehát még nem

26


--------------------------------------------------------------------------------

lehet biztosan tudni, hogy mi is lesz belőle, sőt azt sem, hogy valóban törvénnyé válik-e. A Parlament a sok előkészítő munka után szavazással dönti el, hogy egy-egy törvény megszületik-e, és ha igen, milyen formában. Az Országgyűlés törvényelfogadása azonban még mindig nem jelenti, hogy másnaptól már új előírásokat kellene követnünk. Mikor válik a törvény valóban törvénnyé? Csak akkor, ha azt a köztársasági elnök is aláírja, elfogadja és kihirdetik a Magyar Közlönyben. Ezt követően már valóban tudhatjuk, hogy mi is az új jogszabály, melyet ismernünk és adott esetben alkalmaznunk kell. De még ekkor sem holnaptól! Hogy miért? Mikortól kell követni egy törvényt? Egy törvényt akkortól kell betartanunk, ha az hivatalosan hatályba is lépett. Elképzelhető ugyanis, hogy egy-egy törvény a kihirdetést követően csak hónapokkal később lép hatályba, vagyis csak hónapokkal későbbi időponttól kell azt követnünk. Törvény írja elő ugyanis, hogy elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy az új előírás alkalmazására felkészülhessünk. Honnan tájékozódhatunk az új előírásokról?

27


--------------------------------------------------------------------------------

Szerencsére ma már az interneten is elérhetőek a jogszabályok. Javaslom a https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykere so oldalt, ahol valamennyi törvényt, rendeletet megtalálhat. Szintén ingyenes és hivatalos hozzáférést biztosít a jogszabályokhoz a www.kozlonykiado.hu oldal is. Természetesen különböző előfizetéses jogtárak is rendelkezésre állnak, melyeket általában a szakemberek használnak munkájukhoz. Összegezve elmondható tehát, hogy az új törvényekkel kapcsolatos híreket is nekünk, magunknak kell megfelelően értékelni, hiszen itt is igaz lehet, hogy „Nem eszik olyan forrón a kását”. Nem arra biztatok senkit, hogy ne legyen tájékozott és legfőképpen felkészült, de mindezt ésszerűen érdemes tenni és a megfelelő, valóban pontos információk alapján, a megfelelő időben! „A szabály semmit sem ér, ha elhatározásszerűen viseled, ha komoran és konokul csörömpöl rajtad; a szabály akkor jó, ha érzéseidbe ivódik és finoman, hajlékonyan támogat.” (Weöres Sándor)

28


--------------------------------------------------------------------------------

MUNKAJOGI TANÁCSADÁS Munkajogi problémája van? Segítünk! Jöjjön be hozzánk munkajogi tanácsadásra! Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda A megbízható jogi képviselő Elérhetőségeinket itt találja: www.megbizhatougyvediiroda.hu

Olvasói vélemények: „Mindenképpen tetszett, ahogyan egy hétköznapi témát – ami egyszerű és széles köröket érint – érthető módon az olvasók elé tár és segít eligazodni.„K. Zs. „Mindig nagy érdeklődéssel olvasom az aktuális témát, amelyet feldolgoznak és sikeresen hoznak közelebb nyelvileg és értelmileg, hiszen a jogi nyelvezet sokszor igazi „csűrés – csavarás” és komoly gondot okoz a megértése a laikusok számára.” V.A.

29


--------------------------------------------------------------------------------

A szerzőről: Dr. Kocsis Ildikó immár 15 éve gyakorló jogász, ügyvéd, melyből 9 éve saját alapítású ügyvédi irodáját működteti. Szerzője számos országos és helyi médiában megjelent cikknek és gyakran meghívott előadója szemináriumoknak, valamint szakértőként több TV csatorna és rádió műsorában is találkozhattak már vele. 2008 februárjában az Ügyvéd Világ magazin készített interjút pályafutásáról, majd ugyanebben az évben szakmai munkássága elismeréseként a Who is Who Magyarország (Ki kicsoda Magyarországon) lexikon szerkesztősége döntése alapján bekerült a gazdaság, politika, tudomány, kultúra és művészet területein tevékenykedő híres vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségek életrajzait tartalmazó enciklopédiába.

30

DR.KOCSIS ILDIKÓ. ÉRTHETŐEN a próbaidőről kinek és miért lehet előnyös?

Recommend Documents