Dráma és színjátszás

1

Dráma és színjátszás A VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM DRÁMATAGOZATOS TANTERVE BUDAPEST, 2005/2006-OS TANÉV A tantervet készítette: Keresztúri József Berényi Éva (Beszédtechnika) Pap Gábor (Kreatív ének-zene) Pignitzkyné Lugos Ilona (Kreatív mozgás és tánc) A kétszintű érettségi vizsga követelményeihez igazítva módosította: Keresztúri József

2

A „Dráma és színjátszás” tantárgy általános jellemzői, oktatásának célja és feladatai • A „Dráma és színjátszás” egyszerre speciális műveltségi tárgy és általános készségfejlesztő gyakorlati képzés. • A képzés célja, hogy - a humán (irodalmi, nyelvi, művészeti) tárgyakkal együttműködve - fejlessze a tanulók esztétikai fogékonyságát, kreatív fantáziáját. • Tudatosítja a művészetek - ezen belül elsősorban a különböző művészeti ágak eszköztárát együttesen használó színházművészet - fejlődésének társadalmi-történelmi összefüggéseit. • A drámatörténet korszakainak alapművei által megismerteti a tanulókat az emberiség alapkérdéseivel. Képessé teszi őket az értékes és értéktelen művek elemző megítélésére, • A „Dráma és színjátszás” gyakorlati résztárgyaiban minden évfolyamon általános készségfejlesztés folyik. A beszéd-, a mozgás- és a zenei gyakorlatok, a kifejezőkészség fejlesztését szolgáló drámajátékok, az improvizációt, a nyilvánosság előtti szereplést előkészítő színpadi feladatok a dráma és a színjátszás eszköz- és formatárát felhasználva fejlesztik a tanulók általános kreativitását és kommunikációs képességeit. • A tanulók a színjátékosi, rendezői, dramaturgiai alapismeretek és képességek megszerzése mellett megismerkednek az alkalmazott tanári módszerekkel, a drámajátékvezetéssel, illetve az un. tanítási drámával. A drámajátékvezetői alapismeretek elsajátításával képessé válnak a módszer alkalmazására is. • A drámatagozatos képzés kialakítja a tanulókban az igényt a művészetek iskolán túli befogadására is. Elősegíti, hogy a művészetekre nyitott, az általuk közvetített tartalmakat befogadó műértő közönség váljék a képzésben résztvevőkből. • A „Dráma és színjátszás” ösztönzi a tanulókat arra, hogy maguk is járuljanak hozzá valamilyen módon - pl. diákszínjátszás formájában - az egyetemes művészetekhez. A legrátermettebbeknek alapozó képzést nyújt a művészi tehetség kibontakoztatásához, a művészi hivatás választásához. • A „Dráma és színjátszás” elemző, befogadó, alkotó gyakorlata révén alakítja a tanulók erkölcsi magatartását, gazdagítja önismeretüket, hogy nyitott, toleráns, mások sorsa iránt sohasem közömbös egyéniségekké válva az alkatuknak legmegfelelőbb pályát válasszák maguknak. A „Dráma és színjátszás” tanítási keretei A „Dráma és színjátszás” alapozó oktatása a Nemzeti alaptanterv Művészetek műveltségi területének tárgyaiban, elsősorban a Tánc és drámában már az alsóbb évfolyamokon is zajlik. Már ezekben az években folyik az általános kreativitásfejlesztés, a kommunikációs képességek, a beszéd, a mozgás, az ének-zenei készségek fejlesztése - vagyis az önkifejezés köznapi és művészi formáinak elsajátítása. Erre épülhet a 9-12. évfolyamon a speciális drámatagozatos képzés a „Dráma és színjátszás” tantárgyi bokrával, elméleti és gyakorlati tárgyaival. A „Dráma és színjátszás” résztárgyai 1. Drámai és színházi ismeretek (kötelező elméleti alaptárgy ill. szabadon választható emelt szintű érettségire előkészítő) 2. Kreatív színházi gyakorlat (csoportbontásos kötelező gyakorlati alaptárgy) 3. Kreatív ének-zene (csoportbontásos tanórán kívüli szabadon választható gyakorlati tárgy) 4. Kreatív mozgás és tánc (csoportbontásos tanórán kívüli szabadon választható gyakorlati tárgy) 5. Beszédtechnika (csoportbontásos tanórán kívüli szabadon választható gyakorlati tárgy)

3

A “Dráma és színjátszás” kötelező óraszámai 12. évf. Drámai és színházi ismeretek Kreatív színházi gyakorlat*

9. évf.

2 3

10. évf.

11. évf.

2 3

2 3

2 3

0

2

2

A “Dráma és színjátszás” szabadon választható óraszámai Drámai és színházi ismeretek (emelt szintű érettségire előkészítő)

0

A “Dráma és színjátszás” tanórán kívüli tevékenységként választható óraszámai Kreatív ének-zene* Kreatív mozgás és tánc* Beszédtechnika*

0.5** 0.5** 1

0.5** 0.5** 1

2*** 2*** 0

2*** 2*** 0

Megjegyzés: * A gyakorlati tárgyak órái csoportbontásban zajlanak. ** Két hetente 1-1 órában, egymással bifurkálva. *** A két gyakorlati tárgyból egy választható Drámai és színházi ismeretek A Drámai és színházi ismeretek a „Dráma és színjátszás” tantárgybokor - az érettségi vizsga elméleti részét képező - elméleti tárgya. Szoros kapcsolatban áll a „Dráma és színjátszás” gyakorlati résztárgyaival, illetve az irodalommal, a történelemmel, az ének-zenével és a vizuális kultúrát közvetítő tárgyakkal, de a magyar és a világirodalom drámáinak megismerése és a színházművészet elméleti-történeti feldolgozása önálló tematikával, sajátos megközelítésben folyik. Követelmények a 9. évfolyamon Színház- és drámaelmélet • • • • • •

• • •

A dráma és a színházművészet eredete, mágia és mimézis A dráma és a színjáték mint kommunikáció Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak A drámai műnem sajátosságai A dráma szerkezeti felépítése A színházművészet mint összművészet sajátosságai A színpadi tér és a színpadi idő fogalma Drámai művek elemzési szempontjai, gyakorlati drámaelemzés A színházi előadás elemzési szempontjai, a kritika

Színházi műfajok •

A rituális játék/szertartásjáték, a klasszikus tragédia és a komédia műfaji jellemzői

Az antikvitás • Az ókori Kelet dramatikus hagyományai

4

• Az ókori görög színház és dráma kialakulása és jellemzői • A drámai műnem sajátosságai Arisztotelész Poétikájának leírása és a klasszikus triász művei alapján (mimézis, dráma, tragédia, komédia, dialógus, konfliktus, katharzis) • A görög és a római vígjáték • Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész egy-egy tragédiája • Arisztophanész és Plautus egy-egy komédiája Követelmények a 10. évfolyamon Színházi műfajok •

A tragédia, a komédia, a bohózat és a bábjáték műfaji jellemzői

Az európai középkor • A középkor vallási színjátékai, a keresztény liturgikus játékok kialakulása, típusai és általános jellemzői, a kor és a műfaj összefüggései • A passió, a mirákulum, a misztérium és a moralitás • Egy passiójáték és egy moralitásjáték (pl.: a Csíksomlyói passió és az Akárki) Az olasz reneszánsz • A commedia dell’arte kialakulása, jellemeinek jellegzetes típusai • A rögtönzött vígjáték értékeinek átmentése a XVIII. századi új olasz komédiába • Goldoni egy vígjátéka Az angol reneszánsz • Az Erzsébet-kori angol színház és dráma jellemzői

• Shakespeare életműve • Shakespeare egy vígjátéka, három nagy tragédiája és egy regényes színműve A spanyol barokk • A spanyol barokk dráma és színház általános jellemzői • Lope de Vega vagy Calderon egy drámája A francia klasszicizmus • • • • •

A francia klasszicista dráma általános jellemzői, Boileau szabályai Corneille vagy Racine egy tragédiája Moliére életműve A komikum fajtái Moliére három komédiája

Követelmények a 11. évfolyamon Színházi műfajok •

A zenés színházi műfajok (opera, operett, musical) és a realista színjáték műfaji jellemzői

A német klasszika • A Sturm und Drang, klasszika és romantika összefüggései

5

• Schiller egy tragédiája • Lessing: Hamburgi dramaturgia A romantika • A romantika drámairodalma és színjátszása

• • • • •

A romantikus dráma és a zene kapcsolódási pontjai Az opera és az operett A táncszínház születése, a balett Victor Hugo vagy Kleist egy drámája Victor Hugo: A Cromwell előszava

A polgári dráma és színház • A “jól megcsinált darab”, Scribe, Feydeau és Dumas fils működése • Meiningen színházi forradalma, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus • A századvég meghatározó színházi műhelyei: Antoine és a Théatre Libre, Otto Brahm és a Freie Bühne • Ibsen, Strindberg és Shaw egy-egy drámája Az orosz realizmus • Csehov életműve és hatása a XX. századi modern drámára • Sztanyiszlavszkij és a Moszkvai Művész Színház • Csehov három színműve A magyar dráma és színjátszás kezdetei • Dramatikus népszokásaink és gyerekjátékaink • A hitvitázó dráma és Sztárai Mihály működése • Az iskoladráma • Bornemisza Péter: Tragédia magyar nyelven a Sophokles Elektrájából A magyar hivatásos színjátszás és a nemzeti dráma kialakulása • A magyar hivatásos színjátszás és a nemzeti dráma kialakulása és fejlődése Kelemen Lászlótól a Nemzeti Színházig • A nemzeti ébredés és a romantikus dráma; a népszínműtől a naturalista drámáig • Katona József: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? • Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája, Szigligeti Ede egy népszínműve, Bródy Sándor egy drámája A magyar százdaforduló • A századforduló magyar színházi műhelyei, a Nemzeti Színház repertoárja és nagy művészei, az Operaház, a Vígszínház, a Thália Stúdió, Hevesi Sándor működése • A Nyugat drámairodalma • Molnár Ferenc egy drámája Követelmények a 12. évfolyamon Színházi műfajok

6

•

Az abszurd és a groteszk, a látványszínház, a tánc- és mozgásszínház műfaji jellemzői

Az útkeresők • A XX. század első felének útkeresései • Az epikus dráma és az elidegenítő effektus • Brecht, Pirandello és García Lorca egy-egy drámája Az amerikai dráma és színház • Az amerikai dráma és színház, európai hatások és autonóm fejlődés, Freud tanításai és hatásuk • O’Neill, Arthur Miller és Tennessee Williams egy-egy drámája A egzisztencializmus drámája • Az egzisztencializmus drámája, az elidegenedés mint életérzés • Sartre vagy Camus egy drámája Az abszurd dráma • Az abszurd dráma, az abszurd társadalmi gyökerei • Beckett, Ionesco, Genet és Mrozek egy-egy műve A kortárs világszínház és a kortárs dráma • A XX. század második felének drámairodalma és színháza, a kor, a társadalom és a művészet összefüggései • Egy szabadon választott műhely és dráma bemutatása (pl.: Brook, Grotowski, Osborn, Wesker, Dürrenmatt, Peter Weis, Bulgakov, Gombrowicz) A magyar dráma XX. századi klasszikusai • A magyar társadalom és a drámairodalom összefüggései • Németh László vagy Illyés Gyula egy drámája • Örkény István egy drámája A kortárs magyar színház és dráma • Egy szabadon választott színházi műhely és dráma bemutatása

• Az olvasópróbától a premierig: a színházi alkotómunka folyamata, a dramaturg és a rendező munkája, a szcenika művészete • A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete (az író, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes stb.) • A színházi kritika, előadáselemzés, színészportré • A nem hivatásos színházművészet, az alternatív és az amatőr színház, a diákszínjátszás és a gyerekszínjátszás

Beszédtechnika

7

A Beszédtechnika a „Dráma és színjátszás” szerves részeként felkészít a tudatos és célszerű verbális önkifejezésre. A cél nem csupán a beszédhibák javítása, hanem olyan átfogó, a teljes beszédfolyamatot érintő munka létrehozása, amely előkészíti, illetve kiegészíti a kreatív színházi gyakorlatokat. A Beszédtechnika foglalkozásokon irodalmi művek felhasználásával és dramatikus improvizációkkal a beszéd működési mechanizmusának drámajátékos helyzetekben történő tanulmányozásától eljutunk a többcsatornás kommunikációs rendszer biztos és tudatos használatáig. A követelmények a 9-10. évfolyamon koncentrikusan bővülve az alábbi fejlesztési területeken folyamatosan végzett közös játékkal valósíthatók meg: Légzés A helyes hasi légzés kialakítása, kapacitásnövelő légzőgyakorlatok, alap-, pót- és lopott levegő vétel; légzéskoncentráció, terheléses, mozgással kombinált légzőgyakorlatok; versek, monológok, prózai művek tagolásához szükséges levegőbeosztás. Hang A helyes hangadás kialakítása, rezonanciaképzés, rezonanciaterületek (állathangok, zörejek), hangelőrehozás, a hangindítás különböző típusai, a középhangsáv beállítása, hangterjedelem, hengerő; hangmagasság, érzelmi ív létrehozása, dallamimprovizációk, “Hang-színdarab” készítése a rezonanciaterületek teljes skálájának felhasználásával. Kiejtés A néma kiejtés, a magán- és mássalhangzók helyes ejtése, az artikulációs bázis aktivizálása, beszédhibák javítása; nyelvtörők, szöveges beszédgyakorlatok, memoriterek alkalmazása; koncentrációfejlesztő szinkron- illetve fáziseltolódással nehezített gyakorlatok. Kifejezés A légzés, a hang és az artikuláció kifejező hatásain túl részletesen feldolgozzuk a beszédfolyamatot meghatározó kifejezőeszközöket. Memoriter anyag elsajátításával, szituációs helyzetek teremtésével megfigyeljük, hogy milyen nyelvi eszközökkel milyen hatást érhetünk el (kifejező beszéd életkorok illetve foglalkozások szerint; az egymás beszédstílusát meghatározó kifejezőeszközök megfigyelése, utánzása; prózai szöveg hiteles tolmácsolása különböző nyelvi stílusok tanulmányozásával). Ritmus A beszédritmus fejlesztéséhez szükséges ritmusérzék kialakulását mozgásos gyakorlatokkal készítjük elő (testünk és környezetünk ritmuskeltő eszközei, ritmusvisszhang, ritmusátadás, ritmusimprovizáció). A belső ritmus, a biztos koncentrációs készség segíti a verses gyakorlatokat, melyeket később mozgássorokkal kapcsolunk össze (a vers ritmusa szinkronban a kezek és a lábak összehangolt ritmikus mozgásával, 2/4-, 3/4-, 4/4-es ritmus). Kommunikáció A verbális és a nonverbális kommunikció jellemzői és felhasználásuk monológok, dialógusok elemzésével (pl. a gesztus, a mimika, a tekintet, a testtartás szerepe, a beszéd verbális kifejezőeszközei a kommunikáció részeként). Kreatív ének-zene

8

A kreatív ének-zene foglalkozásokon a zene és a dráma folyamatának közös elemeiből indulunk ki a vokális és a hangszeres improvizáció eszközeivel. A legfontosabb minden évfolyamon fejlesztendő készségek: az improvizáció, a stílusérzékenység és az alkotó- és kifejezőkészség. Követelmények a 9. évfolyamon •

Központi téma: a zenei jelenség

A hangok tulajdonságainak (ritmus, hangmagasság, dimanika, hangszín) gyakorlati megismerése. A zenei hatásmechanizzmus gyakorlati megismerése és tudatosítása, adaptált és alkalmazott drámajátékok segítségével (bizalomjátékok). A zene és a ritmodráma kapcsolata

•

•

Követelmények a 10. évfolyamon •

Központi téma: a hangok dramaturgiája

Drámai kategóriák „jelentése" a zeneművészetben (pl. konfliktus); ezek tatpasztalása, tudatosítása. Zenei jellemzési lehetőségek megismerése, alkalmazása. A zenei és színházi stílusok formanyelvének összehasonlítása a középkortól a XIX. századig.

• •

Követelmények a 11. évfolyamon •

Központi téma: a zene mint a dráma alkalmazott művészete

A zenei jelenségek szerepe a drámában (hangulati alátámasztás, ellenpontozás, jelenetek "átkötése", különböző hang-effektek alkalmazás) A dráma "zenei" ritmusa, különböző vokális technikák alkalmazási lehetőségei Dalok dramatizálása Zenés színpadi ismeretek (a barokk operától a rock-operáig)

• • •

Követelmények a 12. évfolyamon Összefoglalás •

Adott színjátékkal, történelmi, művészeti korral adekvát, a stíluskorszaknmak megfelelő hangszeres és dalanyag válogatása, megtanulása Önálló kísérőzene készítése A zene dramaturgiai elemeire épülő jelenet (vagy előadás) létrehozása.

• •

Kreatív mozgás és tánc A tantárgy célja: az egyéni és csoportos mozgások tudatosítása, a nonverbális önkifejezés köznapi és művészi eszközeinek mozgásbeli gazdagítása, a színpadi szituációnak megfelelő kifejező mozgás és a tanított táncok táncmozdulatainak stílusos előadása. 9. évfolyam Készségfejlesztés • • • •

a súlypont mozgatásának alapvető törvényszerűségei a helyes testtartás kialakítása a helyes légzés mozdulatlanság és mozgás közben az állás, ülés, fekvés módozatai, szituációk, játékfeladatok változatos módozatok alkalmazásával

Táncképzés

9

• • • •

a 2/4-es és a 4/4-es ritmusszerkezet gyakorlása változatos játék és táncos előkészítő gyakorlatokkal ugrós táncmotívumok a magyar és az európai tánckészlet köréből a dunántúli tánctípus motívumaiból összeállított etűd megtanulása táncos népszokások, ünnepkörök a magyar folklórban

Követelmények: • • •

álló, ülő, fekvő és ezek variációjából felépített szituációk bemutatása egy ünnepkör írásos feldolgozása az ugróstánc bemutatása

10. évfolyam Készségfejlesztés • • •

•

a járás mozgásszerkezete, a helyes tartás járás közben karakterképzés a járás alkalmazásával, szituációk teremtése a szituációnak megfelelő járáskarakterrel páros és csoportos támaszhelyzetek a közös súlypont kialakításával rövid jelenet párban és csoportban kifejező mozdulatok alkalmazásával (állás, járás, ülés beépítésével)

Táncképzés • • •

a 3/4-es, 5/4-es ritmusszerkezet gyakorlása ritmusfeladatok és táncmotívumok segítségével az európai történelmi társastáncok rövid története és a táncalkalmak ismertetése keringő és polka etűd megtanulása

Követelmények: • • •

csoportos szituációk bemutatása, a súlypont és a támaszhelyzetek helyes technikával történő mozgatása a történelmi társastáncok társadalmi, kulturális szerepe a keringő és polka etűd bemutatása

11. évfolyam Készségfejlesztés • • • • • •

a futások és ugrások mozdulatainak elemzése és gyakorlása a testhelyzetek váltakozása a súlypont folyamatos le-, fel- és továbbmozgatásával, gurulások, fordulatok a dinamika megvalósításának eszközei: a feszítés és lazítás a mozgás és mozdulatlanság, a mozdulat és helyzet váltakozása tér, idő és dinamika mint a mozgásfolyamatok alaptényezőinek megjelenése a mozgáskompozíciók során testbeszéd

Táncképzés • •

a páros és csoportos viszony a táncokban, változatos fogásmódok és térformák megismerése egy magyar páros néptánc etűd megtanulása

10

•

egy formációs tánc megtanulása

Követelmények: • • •

egy egyperces mozgásszínházi jelenet kidolgozása egyénileg vagy csoportosan, változatos térkihasználással, váltakozó dinamikával és a testbeszéd alkalmazásával a modern táncok megjelenési formái a tanult táncok bemutatása

12. évfolyam Készségfejlesztés • • •

az érettségi konkrét mozgásszínházi, táncos feladatának meghatározása a beszéd nélküli kifejezőeszközök szituációkon keresztül bővítése mozgásszínházi helyzetgyakorlatok, a kifejező mozgás létrehozása célirányos szituációkban

Táncképzés • • •

a forgások változatai, a forgás táncos technikai gyakorlatai forgások, fordulatok a különböző táncokban a produkcióban szereplő táncbetétek gyakorlása

Követelmények: •

A kifejező mozdulatok alkalmazásával egy önálló vagy társas színpadi előadás bemutatása és a táncokban való jártasság bizonyítása egyéni vagy csoportos koreográfia keretében. Az esztétikusan, célszerűen bemutatott mozdulatok, táncok tudatos mozgáselemzést tükrözzenek.

Kreatív színházi gyakorlat A kreatív színházi gyakorlat (máshol kreatív játék, drámajáték, pszichodráma stb. néven ismert) készségfejlesztő gyakorlat. A foglalkozások célja, hogy a tanulók saját élményeken keresztül érzékeljék, s az értelmi megértés mellett érzelmileg is átélhetően fogadják be és mutassák fel a szűkebb és a tágabb környezet benyomásait. Az alkalmazott drámajátékok az érzékszervek tudatos használatát, a tér- és időérzék, a koncentráció, a koordináltság fejlődését segítik. A csoportjátékok, a színjátékos gyakorlatok hozzájárulnak az egyén társadalmi énjének alakulásához, a nyitott személyiség kialakulásához. A fentiek együttesen egy olyan - a művészi attitűdhöz hasonló - alkotói állapot létrejöttét teszik lehetővé, amelynek tudatos megélésével a megtanult eszköztár a színházi előadás létrehozása mellett a tanuló életének minden szegmentumában hasznosítható. A fenti célok az alábbi három gyakorlattípus koncentrikusan bővülő alkalmazásával, a négy évfolyamon végzett folyamatos játékkal és közös alkotómunkával érhetők el. Az alkalmazott drámajátékok típusai a 9-12. évfolyamon • Érzékelő gyakorlatok (a látás, a hallás, az ízlelés, a szaglás, a tapintás tudatosítása) • Memóriajátékok (a memória fejlesztése) • Koncentrációs játékok

11

(a figyelem erősítése) • Fantáziajátékok (a képzelőerő felszabadítása) • Mimetikus játékok (utánzás) • Ritmusjátékok (a ritmusérzék általános fejlesztése) • Térhasználat, tájékozódás (a tér kitöltése) • Mozgás, erő, egyensúly (dinamikai fejlesztés) • Kapcsolatteremtő játékok (a viszonyok modellizálása) • Bizalomgyakorlatok, önismereti játékok • Helyzetgyakorlatok • Történet szerkesztése és megjelenítése különböző színházi formák és drámatechnikák alkalmazásával • Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján • A legfontosabb színházi műfajok és stílusok jellemző jegyeinek felismerése, alkalmazása drámamunkában, színjátékban Dramatikus, színjátékos gyakorlatok a 9-12. évfolyamon • • • • • • • • • • • • • •

A színjáték dramaturgiai jellemzői Műelemzés a színpadi megjelenítés szolgálatában A színpadi mozdulat és megszólalás A színjátszó mint alkotó A jelenetek kidolgozása és összefűzése A színjáték akusztikus és vizuális kidolgozása A motívumok építő szerepe A színjátékegész szerkezete A rendező mint alkotó Rögzítés és javítás A tanulók által készített bábok és maszkok alkalmazása drámamunkában, improvizációban Népi hagyományok dramatikus feldolgozása Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása A pódiumi műfajok, versműsorok szerkesztése, versműsorok, ünnepi műsorok/szertartások létrehozásában való alkotó részvétel • Színházi előadások létrehozásában való alkotó részvétel Drámajáték vezetői gyakorlat a 11-12. évfolyamon • A fenti drámajátékok és színjátszó gyakorlatok során a tanulók megismerik a különféle eljárások

• • • •

didaktikai hasznát, a drámapedagógiai módszerek alkalmazásának sokirányú lehetőségeit, a drámapedagógia elvi és gyakorlati alapjait, módszereit. A tanítási dráma elmélete és gyakorlata. A színházi nevelési program. Drámajáték-modellek, a feszültségteremtés, a kontraszt és a szimbólumok kezelése a drámajátékban. Drámajátékok önálló vezetése.

12

A „Dráma és színjátszás’ tantárgy minősítése Drámai és színházi ismeretek

•

A Drámai és színházi ismereteket hagyományos módon, ötfokozatú érdemjeggyel minősítjük, „elégtelen” minősítés esetén javító vizsga lehetőségével. Sikertelen javító vizsga esetén a tanuló nem folytathatja tanulmányait a drámatagozatos osztályban. A tanköteles korú tanuló elhelyezéséről a gondviselő és az iskola közösen gondoskodik.

Beszédtechnika, Kreatív ének-zene, Kreatív mozgás és tánc, Kreatív színházi gyakorlat •A négy gyakorlati tárgyat - jellegükből és céljaikból következően – “kiválóan megfelelt”, “megfelelt” és “nem felelt meg” bejegyzéssel minősítjük, „nem felelt meg” minősítés esetén a speciális képzésből való – évismétlés nélküli – kizárással. A tanuló ebben az esetben sem folytathatja tanulmányait a drámais osztályban. A tanköteles korú tanuló elhelyezéséről a gondviselő és az iskola közösen gondoskodik. •A gyakorlati munka minősítése esetén a képességek szintje mellett azok fejlődését is figyelembe vesszük. A tehetség mellett befolyásoló tényező az alkotómunkában való részvétel színvonala, a hozzáállás minősége is. •Az értékelés fenti módja mellett a művészeti képzés jellegéből adódóan a szóbeli formák is hangsúlyosak. Az írásos minősítés természetes kiegészítője a közös alkotás során történő visszajelzés, a figyelemfelhívás, az érdeklődés irányítása, a vita, a kritika, az értelmi meggyőzés és az érzelmi elogadtatás. Az értékelésben a mester és tanítvány illetve az alkotótársi viszony dominál. A drámatagozatos képzés speciális személyi feltételei A tagozat olyan speciális képzettségű kollégákat igényel, amely eltér a hagyományos gimnáziumi tantestület öszetételétől. A gyakorlati tárgyak esetében a diplomát helyettesítheti a hosszútávon bizonyított kimagasló művészi teljesítmény. Elengedhetetlenül szükséges egy középfokú végzettségű szaktechnikus alkalmazása. A Drámai és színházi ismeretek szakképzettségi feltételei • középiskolai tanári magyar szakos diploma és/vagy • középiskolai tanári és szakirányú - esztétika, színházelmélet, dramaturg stb. - diploma és • drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A Beszédtechnika tárgy szakképzettségi feltételei • logopédus vagy színművész diploma és • drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A Kreatív ének-zene szakképzettségi feltételei • ének-zene tanári vagy a megfelelő művész diploma és • drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A Kreatív mozgás és tánc szakképzettségi feltételei • szakirányú - táncoktatói - képesítés és • középiskolai tanári vagy a megfelelő művész diploma és • drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A Kreatív színházi gyakorlat szakképzettségi feltételei

13

• tanári vagy a megfelelő művész diploma és • drámapedagógusi szakvégzettség vagy drámajátékvezetői szakképesítés. A drámatagozatos képzés speciális eszközigényei Szakkönyvtár • A tematikához igazodó összetételben (drámairodalom, esztétikai, dramaturgiai, színház-, dráma, zene- és tánctörténeti szakirodalom) és a kölcsönzők számához igazodó mennyiségben (alapirodalmak esetében 10-20 példány). • Színházi és zenei hang- és videofelvételek. Tanterem • A gyakorlati órák ideális tanterme egy kiürített és szőnyegpadlóval vagy balettszőnyeggel borított, egyik falán tükrökkel felszerelt, technikával ellátott helyiség. • Amíg ez nem áll a rendelkezésünkre, megfelel egy lakkozott parkettájú vagy linóleumos tanterem vagy tornaterem is, mozgatható bútorokkal. A maximális csoportlétszám 16-18 fő, a terem nagysága lehetőséget kell hogy adjon a csoport mozgására. • Már most megteremthető berendezések: az osztálytermekben egy-egy pódiumszínpad, sötétítési lehetőség, ülőpárnák, polifómok, kellékes és jelmezes szekrény. • Egy színházi előadásra alkalmas nagyterem, a megfelelő színháztechnikával (sötétítés, hang- és fénytechnika - reflektorok, fényvezérlő, hangfalak, erősítő, hangpult, mikrofonok, magnetofon, lemezjátszó, videoprojektor, mobil nézőtéri alapok, székek, fogadótér stb.) • A pincében kialakítandó egy alternatív játszóhely, egy pinceszínház. Közös jelmez- és kelléktár • Korhangulatú ruhák és kiegészítők, kalapok, kendők, szoknyák, kardok, kupák stb., stb., illetve az ezek tárolására alkalmas helyiség, szekrények. A manuális munkák eszközei, anyagai • Olló, tű, cérna, papír, ragasztó, spárga, biztosítótű, festék, gombok, gyöngyök, textilhulladék, jelmezkészítéshez textíliák, gumilabdák, stb., stb. Audiovizuális technika • • • • • •

Technikai stúdió, hang- és képfelvételi, másolási, vágási lehetőséggel. Videofelvevő kamera és állvány, kazetták. Videovágó berendezés. Számítógép, internet kapcsolattal, nyomtatóval. Fénymásológép (forgatókönyvek, szerep példányok, plakátok, meghívók stb.) Csoportonként egy-egy hordozható magnetofon és lemezjátszó, a hanghordozókkal. • Osztályonként egy-egy videolejátszó készülék. • A színházterem fent felsorolt színházi technikája.

Alaphangszerek

hozzá

szükséges

14

• • • • •

pianino szintetizátor különböző ütősök gitár furulya stb.

A drámatagozatos képzésre jelentkezés, a “Dráma és színjátszás” résztárgyainak felvétele, leadása és az érettségire bocsátás feltételei • • • •

•

•

•

A speciális képzésre a tanulók 8. osztályos korukban jelentkezhetnek. A jelentkezők a hagyományos felvételi vizsga mellett részt vesznek egy felvételi alkalmassági játékon, ahol a drámatanárok a jelentkezők képességeit, kreativitásukat drámajáték keretében figyelik meg. A képzés közben az átjelentkezés különbözeti vizsgákkal lehetséges. A tagozat kötelező tárgyai - a 10. vagy a 11. évfolyam végén - csak különösen indokolt esetben, osztályfőnöki és szaktanári véleményezés után, igazgatói engedéllyel adhatók le. A 9-10. évfolyam tanórán kívüli tevékenységként választható tárgyairól (melyek csak együtt vehetők fel) a beíratkozáskor, a 11-12. évfolyam választható tárgyairól a 10. és a 11. évfolyam végén írásban nyilatkozik a tanuló és a gondviselő. A választható tárgyak a nyilatkozat után kötelezőek. A 11-12. évfolyamon a Kreatív ének-zene illetve a Kreatív mozgás és tánc gyakorlati foglalkozásai közül emelt szintű érettségi vizsgára jelentkezés esetén egyet kell választania a tanulónak, mindkét tárgy felvétele csak a drámatanárok és az osztályfőnök egyetértésével lehetséges. Az emelt szintű érettségi vizsgához biztosított óraszámok: Drámai és színházi ismeretek a 4 évfolyamon összességében 12 (2+2+4+4), Kreatív színházi gyakorlat 12 (3+3+3+3), Beszédtechnika 2 (1+1), Kreatív ének-zene illetve a Kreatív mozgás és tánc a 9-10. évfolyamon együttesen 1-1, a 11-12. évfolyamon választhatóan 2-2 óra. A középszintű érettségi vizsgához a 11-12. évfolyam szabadon választható tárgyai nem kötelezőek.

A képzés zárása, a „Dráma és színjátszás” középszintű érettségi vizsga szerkezete és témakörei A speciális képzést érettségi vizsga zárja. A tárgy alkotói, előadóművészeti jellegének megfelelően a szóbeli (elméleti) vizsgát gyakorlati vizsga - az elsajátított képességek alkalmazása - egészíti ki. Az érettségi vizsga követelményeit és lefolyását rendelet szabályozza. A középszintű érettségi vizsga szerkezete •Ismeretek, elemzési képességek ellenőrzése szóbeli vizsga keretében

(színház- és drámatörténet, színház- és drámaelmélet, színházi műfajok, színházi szakmák, drámajátékos ismeretek) •Alkotói ismeretek és képességek mérésére gyakorlati vizsga keretében (drámajáték, színjáték, kreatív mozgás, tánc- és mozgásszínház, kreatív ének-zene, beszéd, vers- és prózamondás, bábjáték a következő három feladattípusból kettőben: drámajátékos improvizáció, előkészített egyéni produkció, előadásban való részvétel)

A középszintű érettségi vizsga témakörei

15

Színház- és drámatörténet 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A klasszikus ókor színháza, a görög dráma és a római komédia Európa középkori színjátszása, a commedia dell’ arte és a liturgikus dráma Az angol reneszánsz színház és Shakespeare A spanyol barokk dráma és színház A francia klasszicista dráma és Molière A régi magyar dráma néhány alkotása A hazai színjátszás kibontakozása A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása A modern polgári dráma és színház kialakulása, Csehov és Sztanyiszlavszkij A XX. század színházi irányzatai, jelentős drámaírói, Brecht színháza és néhány drámája A XX. századi magyar dráma néhány alkotása Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom

Színház- és drámaelmélet 1. A drámai műnem sajátosságai 2. A dráma és a színjáték mint kommunikáció 3. A dráma szerkezeti felépítése 4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak 5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai 6. Drámai művek elemzési szempontjai, gyakorlati drámaelemzés Színházi műfajok 1. A rituális játék/szertartásjáték, a klasszikus tragédia, a komédia és a bohózat, a zenés színházi műfajok (opera, operett, musical), a realista színjáték, az abszurd és a groteszk, a bábjáték, a látványszínház, a tánc- és mozgásszínház műfaji jellemzői Színházi szakmák 1. A színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségek és feladatok ismerete (az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes stb.) Bábjáték 1. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában, improvizációban, szabadon választott bábtechnikával Drámajáték, színjáték 1. Helyzetgyakorlatok 2. Történet szerkesztése és megjelenítése különböző színházi formák és drámatechnikák alkalmazásával 3. Improvizáció megadott témára és meghatározott stílusban a tanulók által kidolgozott történetváz alapján 4. A legfontosabb színházi műfajok és stílusok jellemző jegyeinek felismerése, alkalmazása drámamunkában, színjátékban 5. A drámapedagógia elvi és gyakorlati alapismeretei, módszerei 6. Előkészített egyéni produkció bemutatása és/vagy színházi előadásban való részvétel Beszéd, vers- és prózamondás 1. A beszédtechnika alapjainak gyakorlati alkalmazása 2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása 3. A pódiumi műfajok, versműsorok szerkesztése, versműsorok, ünnepi műsorok/szertartások létrehozásában való alkotó részvétel Kreatív mozgás, tánc- és mozgásszínház

16

1. Egy adott szituáció megfogalmazása állóképben, majd mozdulatsorral 2. Improvizáció adott zenére vagy témára, megadott mozgásmotívumok felhasználásával 3. Különböző technikákat alkalmazó összetett improvizációk létrehozása és bemutatása mozgásban, táncban Kreatív ének-zene 1. Ritmus és dallam improvizálása, a rögtönzött hangok konkrét szituációkba illesztése, a zenei elemek kommunikációs eszközként használása 2. Vokális és „hangszeres” effektek alkalmazása improvizációban vagy előadásban 3. A zene dramaturgiai elemeire épülő előadás létrehozása vagy dal előadása meghatározott stílusban