A magyar halászathorgászat jelene és jövője Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Néhány evidencia • A halgazdálkodással foglalkozó cégek a termelt és eladott halból kívánnak megélni (profitot szerezni). Motiváció: minél magasabb profit. • Halfeldolgozók: megtermelt vagy felvásárolt haltermékek feldolgozása, piaci értékesítése. • Horgász-szervezetek: az általuk gondozott vizek horgászati hasznosítása, sok hal-sok horgász=bevétel. Motiváció: megélhetés és bevétel növelés. • Horgász: élmény szerzés, szabadidő eltöltés, esetek jelentős hányadában „hússzerzés”. • Fogyasztó: finom hal, haltermékek vásárlása és elfogyasztása.
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
EU édesvízi halászat korábban
Halastó terület hektár
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
EU édesvízi halászata most
Halastó terület hektár
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Európai akvakultúra összetétele taxononként
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Az európai édesvízi akvakultúra domináns halfajai
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Magyar akvakultúra termelés 2009
• Növekedés: 2,66% • EU növekedés: 0,5% • Nem EU tagországok: 7,6% SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
A hazai halászat főbb adatai-2010
A teljes termelési terület 172.000 hektár, ebből természetes víz (tavak és holtágak) 147.000 hektár, halastó 23.600 hektár. Felújítás alatt van 136 hektár, míg a KSH adatbázis 36.000 hektár halastó területet szerepeltet a nyilvántartásában (!!!???), 79%-a tógazdasági termelésnek 3 régióból származik, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl, Hajdú-Biharban termelik a legtöbb halat, 25%-át a teljes termelésnek, A legtöbb halászati vállalkozás Fejér, Baranya és Somogy megyékben találhatóak.
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
A hazai halászat főbb adatai-2010
21.000 tonna a teljes termelés, 14.000 tonna piaci hal, 15.000 tonna ponty (81%), 381 tonnával kevesebb, mint 2009, Szaporasági mutatószám 1 hektárra 466 kg, ponty szaporasági mutató 373 kg, Csuka tenyésztés nőtt, harcsa és süllő csökkent, A legnagyobb változás a busában volt, 36%-al kevesebb termelés, mint 2009, Piaci hal: 70% ponty, 13% afrikai harcsa, 11 intenzív haltelep, 91%-a az intenzív termelésnek afrikai harcsa, 1938 tonna, 8%-al több, mint 2009.
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Termelés -Takarmányozási kérdések, - Polikultúra, - Trágyázás, - Minőségi tanúsítvány, - Intenzív rendszerek.
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Ökoszisztéma szolgáltatások - Vizes élőhely, - Biodiverzitás, - Természetes szűrőbázis.
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Környezetvédelmi szolgáltatások - Szennyvíz kezelés,
- Energia növény termesztés, - Bioremediáció.
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Foglalkoztatás
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Szabadidő - Horgászat,
- Madárles, - Vadászat,
- Turizmus.
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Tájbaillő környezet
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Tradíció és hagyományőrzés - Oktatás, - Régi halász eszközök, - Ősi mesterségek, - A „Halászat” megítélése.
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Halászat régen és ma……..
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Bevételek alakulása hagyományos és multifunkcionális üzemmód mellett 700-1600 EUR/ha/év
+ 20-50% bevétel
Hagyományos halastó
Multifunkciós termelés
termelés
termelési támogatások
horgászat
turizmus
ökoszisztéma szolgáltatás támogatása
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Néhány érdekes adat a horgászatról • A horgászlétszám, a horgászat iránti érdeklődés az egész világon dinamikusan nő, • Európában a horgászok száma ma meghaladja a 26 millió főt, • Gazdasági potenciál: egyes becslések szerint ez hazánkban minden horgászathoz kapcsolódó gazdasági tevékenységet és szolgáltatást nézve elérheti, meghaladhatja a 40 milliárd forintot, • Magyarországon ma a lakosság 3,3 %-a horgászik, ezzel az aránnyal az európai középmezőnybe tartozunk, • A vizekben igen gazdag országokban - mint például a skandináv országokban - a lakosság több mint 50 %-a horgászik, • Angliában és Franciaországban a horgászok száma meghaladja a négy millió főt, • A hozzánk hasonló méretű és adottságú országokkal összevetve jó arányt mutat a hazai horgásztársadalom nagysága, • Az elmúlt években örvendetesen nő a gyermek horgászok száma és évről-évre egyre több hölgy hódol a horgászat szenvedélyének. SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Horgász létszám alakulása
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Horgász létszám korosztályok szerint
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
A magyarok és a horgászat
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Horgászat jövője
• Halászati gazdálkodás vs. horgászat közötti érdekellentét, • Multifunkcionális horgásztatás, • 2015-ben lejárnak a halászati jogok (nagy folyók, tavak), • Halászati-horgászati törvény aktualizálása, • Hal telepítések ellenőrzése, a vállalt telepítési terv betartatása, • Kormorán kérdés: miért nem lőhető egész évben? SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Hazai halfogyasztás 2007-ben
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
EU 25 halfogyasztása 2005-ben
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Halételek kedveltsége
• Az iskolai végzettséget tekintve, a magasabb végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban válaszoltak pozitívan, mint az alacsonyabban kvalifikáltak, • A kor előrehaladtával párhuzamosan, nőt a halételek kedveltsége. • A bajai válaszadók nagyobb arányban válaszolták azt, hogy szeretik a halételeket, mint a többi válaszadó. SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
A hal elutasításának oka
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Termőhely megítélése Minőségi szempontból
Biztonsági szempontból
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Pontyvásárlási kritériumok
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Halfogyasztási szokásaink • A legtöbb ember alapjában véve kedveli a halat, • A szálkásság és az erős halszag ami a legtöbb vásárlót eltérít a vásárlástól, • A fogyasztók jelentős részének a halfajismerete, ár/érték arány ítélete nem kielégítő, • A busa sok esetben jelentősen alul van pozícionálva a potenciális lehetőségeihez képest, • A fogyasztók többsége igényli a biztonságos és nyomonkövethető haltermékeket, • A hazai fogyasztók a halat az egészséges élelmiszerek közé sorolják, • A bio-minősítésű hal iránti igény markánsan megfogalmazódott, • Az idősebb emberek inkább az ízéért, a hagyományoktól, megszokásoktól vezérelve fogyasztják a halat, míg a fiatalabbak inkább az egészséges életmódra való törekvés miatt, • A hal kedveltsége elsősorban nem az anyagi helyzettől függ, annak ellenére, hogy ez a látszat, csak éppen a jobb módúak azok, akik megengedhetik maguknak rendszeres fogyasztását. SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.
Köszönöm a figyelmet!
SZIE Halászati-Horgászati Szakkollégium előadás, 2011. október 10.