Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011
Közigazgatástudományi Kar
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
DR. TÁTRAI TÜNDE ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS NEMZETKÖZI KÉRDÉSEI*
Tanulmányunk olyan, az elektronikus közbeszerzés világtrendjeivel kapcsolatos ismeretterjesztő összefoglaló, mely kiegészítve a hazai közbeszerzési szabályozásról szóló tanulmányunkkal, segít meghatározni a követendő irányt a hazai elektronikus közbeszerzés policy és szabályozás kialakításában. 1. Elektronikus közbeszerzés értelmezése, terminológiai bizonytalanság Hogy mit tekintünk elektronikus közbeszerzésnek? Mindent ami gördülékenyebbé és hatékonyabbá teszi az információáramlást és segít az eljárás transzparens és ellenőrizhető lebonyolításában. Hogy miért foglalkozunk a témával ilyen sokat? Mert a profitorientált szféra egyenmegoldásai és bevált legjobb gyakorlatai csak nagyon lassan szüremkednek be a közbeszerzési mindennapokba1. Az elektronikus közbeszerzés nemzeti szintű értelmezését, a beszerzési technikák megvalósítását nem lehet helyi, regionális nézőpontból elemezni. A terminológiai sokszínűség ugyanakkor a nemzetközi szakirodalom vagy az EU hivatalos politikáinak olvasása során is szembeötlő. Amiben viszonylagos egyetértés van, az az elektronikus közbeszerzés definíciójának kitágítása, az elektronikus számlázás, az elektronikus katalógusok, az ajánlattevőkről elérhető egységes adattartalmak célmeghatározása. A sort még folytathatnánk akár az elektronikus aláírás, vagy az elektronikus aukció alkalmazásának szélesítésével. Mindenesetre akár PRE vagy POST AWARD fázisra osztjuk a közbeszerzés, akár az E-közzététel, E-ajánlattétel, EMegrendelés, E-számlázás négyes meghatározást használjuk, folyamatosan beleütközünk azonos kifejezések kétértelmű használatába. 23
Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005. számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a „Közigazgatási szervezet és e-kormányzás” műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Balogh Zsolt egyetemi docens (PTE). A szerző egyetemi adjunktus (BCE Gazdálkodástudományi Kar); elérhetősége:
[email protected]. 1 TÁTRAI T. (2009): Verseny a közbeszerzési piacon. Közgazdasági Szemle 2009. szeptember 2 TÁTRAI T. (2010): Critical Signs of Public Procurement in a Transitional Country in International Public Procurement Conference Szöul, 2010. augusztus 26 *
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
2
El kell tehát fogadnunk, hogy mivel sem egységes terminológia, sem egységes elektronikus közbeszerzés nem létezik a világban, úgy van sokkal nagyobb szabadságunk annak meghatározásában, hogyan szeretnénk a közbeszerzés hatékonyságát elektronikus eszközös, technikák segítségével növelni. Ennek kialakításában, megértésében segítenek a nemzetközi trendek, európai projektek, melyek közül a legfontosabbak ismertetésével vállalkozunk. 2. Nemzetközi közbeszerzési trendek az elektronikus közbeszerzésben A nemzetközi trendek a legjobban a Journal of Public Procurement vagy más szaklapok folyamatos figyelése, vagy a Notthingham Egyetem nagy nemzetközi kutatásainak figyelemmel kísérése során viszonylag jó megközelítéssel követhetők. Mégis, a kétévente megrendezésre kerülő legnagyobb nemzetközi közbeszerzési konferencia (IPPC) előadása és tanulmányai határozzák talán meg legjobban, mire érdemes figyelni az elkövetkező években, mire irányul a legtöbb és talán legismertebb kutatók, gyakorlati szakemberek érdeklődése. A 2010-ben megrendezésre került Nemzetközi Közbeszerzési Konferencián, Szöulban, az alábbi témákban történtek előadásokat az elektronikus közbeszerzés témájában, melyet a több száz jelentkezésből és beküldött tanulmányokból kerültek kiválasztásra. A tapasztalatok az alábbiakban foglalhatók össze - Visszaszorultak az országspecifikus megoldások. A világszerte híres Koreai Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről (KONEPS)4 mint legjobb gyakorlatról adtak számot kitalálóik és megvalósítóik. 5 - Újabb reneszánszát élik az modell-szabályozások. Az UNCITRAL modellszabályrendszer és az elektronikus közbeszerzés viszonyát bemutató előadás és írásmű elsősorban az elektronikus kommunikációra, tehát praktikus kérdésekre fókuszált. 6Mégis, a konferenciára beküldött esettanulmányok nyertese egy olyan mű lett, mely a fejlődő országok modell-szabály alkalmazását helyezte előtérbe, mint gazdasági stimuláló eszközt. Az életidegen, számunkra mint fejlődő ország számára nehezen érthető megközelítés ugyanakkor sikert aratott, jól mutatva, hogy általános vonzalom él az elméleti szférában az egyen-megoldások, mindenki számára jól használható tipikus legjobb gyakorlatok iránt. 7
TÁTRAI T. (2011): Elektronikus közbeszerzés in Szerk: Boros A., Tátrai T.: Közbeszerzési Kommentár 2011. Complex Kiadó Budapest 4 Korea On-Line E-Procurement System 5 KANG-IL SEO: Implementation of Korea On-line E-Procurement System (KONEPS) and Lessons Szöul. 2010.08.26. in International Public Procurement Conference 6 C. NICHOLAS: Policy Choices int he Implementation of Electronic Procurement: The Approach of The UNCITRAL Model Law on Procurement to Electronic Communications Szöul. 2010.08.26. in International Public Procurement Conference 7 A későbbiekben bemutatásra kerülő Zöld Könyv első eredményei is egyértelműen reagálnak ezekre az elképzelésekre. 3
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
-
-
-
3
Az Európai elektronikus közbeszerzés-egységesítés irányába lépő PEPPOL8projektről szóló előadás9 ugyanakkor semmi újat nem mutatott, hiszen az egyes tagországok, ugyan egységes irányelvi bázison, de mégis teljesen különböző utakat keresve próbálnak elektronikus közbeszerzést létrehozni, kialakítani helyi szinten. A határon átnyúló és azt segítő elektronikus közbeszerzés tehát egyenlőre például a PEPPOL keretein belül is arra irányul, hogy olyan gyakorlatokat terjesszen el, melyek már egy-egy pilot-megoldást megértek és hasznosnak, másolhatónak bizonyultak. 10 A régi standard előadások11, melyek a négy évvel ezt megelőző konferenciát Rómában meghatározták, visszaszorultak. A fordított aukció sikerének elemzése, feltételrendszerének kialakítása, lehetőségeinek kiaknázása visszaszorult. 12 A kreativitás és az újdonságkeresés ugyanakkor olyan kisebb témákat is érint, mint például az építési beruházások közbeszerzésének elektronikus támogatását. A témameghatározás és előadás sugározza, ma már nem csak az egyenmegoldásokra kíváncsi a szakmai közönség, hanem olyan kreatív megközelítésekre, mellyel új utakat lehet keresni és közelebb hozni a beszerzést a közbeszerzéshez. 13 Hasonlóképpen az új beszerzési tárgyak köréhez, a hatékonyságnövelés egyik eszközeként való felfogás szintén olyan újdonság, melyről vélhetően a későbbiekben még sokat fogunk hallani. 14
Fentiek rávilágítanak, hogy szinte minden standard téma folyamatosan napirenden van, de egyértelmű, hogy folyamatos az igény a legjobb megoldások, kipróbált best practice-k iránt, melyek bizonyítottan képesek a közbeszerzések hatékonyságát javítani. Hasonló EU-szintű kezdeményezésről szólunk a továbbiakban. 3. Az Európai Uniós fejlődési irányok 15 Az Európai Unió projektjei jó alapot nyújtanak a hazai elektronikus közbeszerzés fejlesztési irányainak meghatározásához. A nemzetközi trendeknek megfelelően erős a standardizáció, egységesítés iránti igény. Ennek megfelelően érdemes két példát kiraPan-European Public Procurement On-Line K. V. PEDERSEN: Pan- European Public Procurement On-Line Szöul. 2010.08.26. in International Public Procurement Conference 10 A későbbiekben a PEPPOL projektről részletesen írunk. 11 Például M. E. SHALEV: Electronic Reverse Auctions and the Public Sector Factors of Success Szöul. 2010.08.26. in International Public Procurement Conference 12 Az EU irányelvek megközelítése is ezt erősíti, tekintettel annak igen részletek, kialakult és minden EU-tagállam esetében alkalmazott egyen-megoldás módjára. 13 A. GRILO: Electronic Public Procurement of Construction and Public Works: Towards a New Reality Szöul. 2010.08.26. in International Public Procurement Conference 14 F. GARDENAL: Public E-Procurement – Define, Measure and Optimize Organizational Benefits Szöul. 2010.08.26. in International Public Procurement Conference 15 MTA Sztaki tanulmány (2008) 8 9
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
4
gadni az EU által meghatározott irányokat és azok sikerét, tapasztalatait bemutatva. 16 A 2004. decemberében elfogadott E-Közbeszerzési Akcióterv részben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A nehezen elektronizálható hirdetmények feladásának elektronikus útra terelése mellett a határon átnyúló közbeszerzési kapcsolatok elektronikus úton történő erősítése, nem járt átütő sikerrel. A Közös Közbeszerzési Szójegyzék a CPV-kódrendszer17 megújítása is felemásra sikeredett. Maga a CPV-kódrendszer korlátolt alkalmazása lehetőségei, fordítási problémái végigkísérik életútját, s eleve behatárolják az ezzel kapcsolatos továbbfejlesztési elképzeléseket. Jelenleg nem sokat tudunk a közösségi szintű tanúsítási rendszerek fejlesztéséről, ez az elképzelés vélhetően nem teljesen kiforrott. Amiben részben sikerült előrelépni, az a beszerzési folyamatok spektrumának tágításával, az e-számlázás, (PEPPOL, CENBII projektek), az elektronikus katalógusok (PEPPOL), valamint részben a Virtuális Vállalati Dosszié-ként (E-CERTIS, PEPPOL) ismert kezdeményezés sikere. Az elektronikus aláírás elterjesztésével kapcsolatos aggályok, vélt vagy valós kompatibilitási problémák azonban tovább nehezítik széles körű alkalmazását a közbeszerzésben. 18 Az i2010 program elektronikus közbeszerzést érintő elemei azonban, független az egyes tagállamok felkészültségének hiányosságaitól, még továbbmentek, s céljai nehezen értelmezhető módon határozták meg az elérendő minimális elektronikus közbeszerzés-
Előzemények összefoglalója: 2004.03.31. Európai Parlament és a Tanács 2004/18/EK irányelve, amely közbeszerzésekre vonatkozó közösségi joganyag megújításával az EU közvetlenül is szerepet vállalt a jogi keretfeltételek kialakításában 16
2004. Action plan for e-procurement (2005-2007) http://ec.europa.eu/internal_market/publicprocurement 3 éves akcióterv az új közbeszerzési irányelvekben meghatározott szabályok gyakorlatba való átültetésének elősegítésére, a jogi és adminisztratív természetű akadályok lebontására és a tagállami elektronikus közbeszerzési rendszerek együttes működtetésének lehetőségeinek előmozdítására.Common Procurement Vocabulary felülvizsgálat, Elektronikus közzététel (SIMAP, TED), Interoperabilitás a szabványosítás révén (e-signatures, ecatalogues), E-közbeszerzési rendszerek felülvizsgálata (Demonstrator eszköz a funkcionális követelményekre) 2005.11.24. Manchesteri kritériumok 2006. i2010 eGovernment Action Plan (2006-2010) http://www.epractice.eu/document/2725 Letöltés: 2011.07.12. 15 óra. 17 Common Procurement Vocabulary Forrás: A BIZOTTSÁG 213/2008/EK RENDELETE (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról pl. www.kozbeszerzes.hu 18 A leírás nem említi külön az IDABC projektet, mely hasonlóképpen a fenti kezdeményezésekhez az EU tagállamok egységes és hatékony kommunikációját elősegítő kezdeményezésként 2009-ben zárt le tevékenységét http://ec.europa.eu/idabc Letöltés: 2011.07.14. 14 óra.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
5
támogatási minimumot. Az ún. Manchesteri kritériumok az alábbiak szerint fogalmaztak: ”2010-re minden közbeszerzési piaci szereplő Európában legyen képes beszerzéseit 100%-ban elektronikusan végezni, ha törvényesen ez lehetséges”. ”2010-re legalább az EU küszöb feletti beszerzések esetén a közbeszerzések 50%-át ténylegesen elektronikusan hajtsák végre.” Fentiek tehát jól mutatják, hogy sem a közbeszerzés értelmezésében, sem egységesítésében, sem az irányok meghatározásában nem jár az Európai Unió a világ eközbeszerzését meghatározó trendek előtt. A fentiekben hivatkozott két projekt, a PEPPOL és a CENBII projekt azonban ennél lényegesebb figyelmet érdemel. Azt ugyanis sikerült elérni, hogy a standardizációs törekvések letisztuljanak, és egyes legjobb gyakorlatok fokozatosan elterjedjenek a fejlettebb, nyitottak EU tagállamokban is. 3.1 CEN BII projekt19 A CEN BII (Európai Szabványügyi Testület) az elektronikus kereskedelmi üzenetszabványok elektronikus közbeszerzési folyamatokban történő használatának lehetőségeire vonatkozó ajánlások kidolgozásával foglalkozó projekt. A CEN BII projekt illeszkedik az elektronikus kereskedelem globális szabványalkotási folyamataihoz, amelynek a PEPPOL projekt szempontjából releváns elemei az alábbiak szerint kapcsolódnak a globális folyamatokhoz. Az elektronikus kereskedelem jelenlegi trendek szerint XML üzenet-szabványokkal kommunikált tartalmait az Egyesült Nemzetek Szervezetének UN/CEFACT szabványtestülete végzi, amelynek létezik egy specifikusan az elektronikus közbeszerzésekkel foglalkozó munkacsoportja. Ehhez a projekthez kapcsolódnak az Európai Uniót képviselő CEN BII projekten kívül, más – akár üzleti alapon szervezett – szabványügyi szervezetek, mint például a GS120 is. A UN/CEFACT elektronikus közbeszerzési elképzeléseit alapvetően befolyásolta a dán kormány 2004-ben indított, a versenyszféra és közszféra elektronikus kereskedelem területén történő kommunikációját biztosító, egyszerű és olcsó XML alapú üzenet(szabvány)-ajánlás kidolgozására irányuló kezdeményezése. A kezdeményezés eredményeként megkezdték a nyílt szoftverek elektronikus kereskedelem területén történő alkalmazásának támogatásával foglalkozó OASIS szabványosító szervezet UBL XML (Universal Business Language) szerkezetű ajánlásainak honosítását. Ehhez csatlakoztak az Észak-Európai országok (NES: North European Subset) elektronikus kereskedelmi alkalmazások bevezetésében és támogatásában érdekelt szervezetei és együttes erőfeszítéssel kialakítottak egy, az OASIS-UBL-XML szabványon alapuló NES-UBL-XML honosítást. 2006-ban az UN/CEFACT elismerte az OASIS-UBL-XML 2.0 ajánlási verziót elektA CEN BII leírás az MTA SZTAKI 2008-as kutatási beszámolóján és a jelenleg rendelkezésre álló hivatalos elektronikus CENBII internetes hírforrások alapján készült. 20 http://www.gs1hu.org Letöltés: 2011.07.14. 17 óra. 19
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
6
ronikus kereskedelmi üzenet szabványajánlásként. Azt a feltételt határozta meg, hogy az OASIS kapcsolódjon be az UN/CEFACT globális tevékenységébe, és munkáját hangolja össze a UN/CEFACT globális tevékenységével. Így került be a NES-UBL-XML elektronikus kereskedelmi üzenet profil az Európai Unió elektronikus kereskedelmi szabványajánlások vizsgálatával és kidolgozásával foglalkozó szervezeteinek érdeklődési körébe és lett a CEN BII projekt meghatározó eleme. A PEPPOL projekttel fennálló szinergiát gyakorlatilag a CEN BII WG1 által kidolgozott NES-UBL-XML/CEN-BII elektronikus közbeszerzésben használatra ajánlott elektronikus kereskedelmi üzenet-csomag testesíti meg. Azaz egy egységes elektronikus közbeszerzési üzleti és munkafolyamatokra vonatkozó ajánlásainak a továbbfejlesztése teszi lehetővé, hogy a PEPPOL projekt többek között a CEN BII21 projektben elkészült eredményekre építhessen. 3.2 A PEPPOL projekt A PEPPOL projekt támogatásával a Bizottság egy olyan kísérleti projektet finanszíroz, amely megteremti a tagállamokban létező elektronikus közbeszerzési rendszerek közös hálózatba szervezésének feltételeit. A határokon átnyúló beszerzések egyszerűsítése várhatóan megtakarításokat fog eredményezni az adminisztratív és tranzakciós költségekben, ami előnyös az adófizetőknek, hiszen a közbeszerzések költségét végső soron ők viselik. A projekt középpontjában a részt vevő szervezetek által működtetett – nemzeti, regionális vagy helyi szinten már létező – elektronikus közbeszerzési rendszerek és szolgáltatások állnak. A projekt célja az összes érdekelt fél által elfogadott olyan közös szabványok kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az egyes országos rendszerek összekapcsolását és együttműködését annak érdekében, hogy a cégek és az állampolgárok élhessenek az egységes piac nyújtotta lehetőségekkel. A határokon átnyúló elektronikus közbeszerzés egyenlő lehetőségeket biztosít az európai kis- és középvállalkozásoknak, ellátja őket az összes európai közbeszerzéshez történő hozzáféréshez szükséges eszközökkel, és ezáltal javítja versenyképességüket. A PEPPOL projekt szorosan kapcsolódik az Európai Szabványügyi Bizottság által az elektronikus kereskedelem interoperabilitását az elektronikus beszerzésekhez kapcsolódó szabványos üzenetprofilok kialakításával támogató, ebből a célból indított, korábbiakban ismertetett CEN BII projekt munkájához. A PEPPOL projekt törekszik arra, hogy a CEN projekt eredményeit és tapasztalatait hasznosítsa a tagállami elektronikus közbeszerzési rendszerek közös hálózatba szervezése során. A projekt tagországokat, tagországi rendszereket összekapcsoló infrastruktúráján kívül az alkalmazott közös szabvány az ami biztosítja az egyes alkalmazások közti kapcsolatot, a sikeres kommunikációt és adatcserét.
21
CEN/ISSS Business Interoperability Interfaces for Public procurement in Europe (CENBII)
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
7
Végrehajtásának kereteit az együttműködő szervezetek között kötött „Konzorciumi megállapodás” határozza meg, oly módon, hogy a konzorciumot alkotó tagállami szervezetek az elektronikus közbeszerzések területén meglévő működő, vagy előrehaladott pilot állapotú alkalmazásaikkal „pályáztak” a projekt feladatainak közös megvalósításával az annak során végzett teljesítéseik kompenzálásával megvalósuló támogatásra. 22 A projekt célja a határokon átnyúló elektronikus közbeszerzési cselekmények megvalósításához, hasznosításra felajánlott „innovatív” eredmények bemutatása és közös megoldások kidolgozása. A pályázatban tett vállalások mint üzleti alkalmazások, alkotják a projekttel meghatározott feladatokat, amelyeket a konzorcium tagjai az alábbi munkacsoportok szerinti szervezeti keretekben hajtanak végre: - I. PRE AWARD szakasz: „Elektronikus Aláírás” munkacsoport. - II. PRE AWARD szakasz: „Virtuális Cég Dosszié” munkacsoport. - III. PRE AWARD szakasz: „Elektronikus Katalógus” munkacsoport. - IV. POST AWARD szakasz: „Elektronikus Megrendelések/Elektronikus Katalógus II”munkacsoport - V. POST AWARD szakasz: „Elektronikus Számlázás” munkacsoport. - VI. Projekt adminisztráció munkacsoport. - VII. Külső kapcsolattartás és tudásmegosztás munkacsoport. - VIII. Networking/Peppol infrastruktúra munkacsoport. Hazánk a korábbi Kormányzati Szolgáltatási Főigazgatóság révén a „Központosított Közbeszerzési Portál” és kapcsolódó alkalmazások működő III-s és IV-s munkacsoportok munkájában vett közvetlenül részt 2011-ig. A projekt munkacsoport szervezéséből is látható, hogy egészen új megközelítést alkalmaz. A PRE és POST AWARD szakasz megkülönböztetésének jelentősége, hogy egyrészt a közbeszerzés folyamatát kibővítve lényegesen többről szól, mint az beszerzési eljárás során történő adminisztráció támogatásáról, másrészt ezzel lehetőséget teremt az elektronikus kereskedelem és elektronikus közbeszerzések egyes tagországokban eltérő evolúció mentén kialakult üzleti struktúráinak leképezésére és integrálására. Ez az új modell nagyban segíti a koncepcionális tisztázódást, a rendszertechnikai valamint folyamatszervezési egyszerűsítést, végső soron az együttműködő elektronikus közbeszerzési rendszerek kialakítását. Az Unió tagországaiban mára kialakult elektronikus közbeszerzési üzleti modelleknek és alkalmazásoknak két jól meghatározott iránya figyelhető meg. Az egyik építkezési elv az EU direktíváktól a nemzeti szabályozási elemeken keresztül egy úgynevezett felülről-lefelé történő építkezéssel gyakorlatilag a közösségi értékhatár feletti közbeszerzési eljárások elektronikus támogatását valósítja meg. Míg a másik építkezési elv a fejlett elektronikus kereskedelmi piaccal rendelkező országok, versenyszférában kialakult és működő szolgáltatásainak általában a nemzeti szabályozási környezetben kialakított, kö-
TÁTRAI T. (2011): Közbeszerzés-modernizáció Európában és hazánkban. Nemzeti Érdek 4. évf. 16. szám 2010. tél 22
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
8
zösségi értékhatár alatti piacterein, a közbeszerzési szereplők közti üzleti tranzakciók elektronikus lebonyolításának támogatását szolgálja. A két modell a folyamatban kiszolgált és támogatott adminisztráció mélysége és a munkafolyamatok szabályozottsága szerint lényeges különbözőséget mutat. Míg az első modellben a munkafolyamattal meghatározott üzleti és munkafolyamatot a közbeszerzési jogszabályok határozzák meg, csakúgy mint a folyamatban kezelt dokumentumok struktúráját és tartalmát, azok kommunikálásának módját, addig a második modellben a folyamatokat, a kommunikáció módját és tartalmát, a kommunikált dokumentumok struktúráit elektronikus kereskedelmi szabványok határozzák meg. A hatékonyság fokozásának az egyes tagországok esetében eltérő időben és módon, de mára már statisztikailag és elméletileg is bizonyíthatóan kialakult technikái lett az olyan aggregációs technikák alkalmazása, amely elvezetett a keretszerződések, keretmegállapodások és dinamikus közbeszerzési rendszerek kialakulásához és alkalmazásához. A hatékonyság növelése érdekében kialakított ismétlődő termékbeszerzési ciklusokat tartalmazó technikák már közvetlenül hozták magukkal a versenyszférában meghatározó ismétlődő (logisztikai, beszerzési, stb.) munkafolyamatok automatizálásának elektronikus támogatását biztosító alkalmazások és üzleti koncepció térnyerését. A PEPPOL projekttel kialakuló határokon átnyúló elektronikus közbeszerzési (és elektronikus kereskedelmi) szolgáltatásokkal meghatározott portfólió elemei tehát meszsze túlmutatva az eljárás adminisztratív elektronikus támogatásán az alábbi módon csoportosíthatók: - Elektronikus hirdetmény-kezelés (elektronikus kormányzati feladat, vagy az etendering szolgáltatásba integrált) - Elektronikus tendereztetési szolgáltatás (elektronikus kormányzati szolgáltatás) - Elektronikus tendereztetési értéknövelt szolgáltatás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus aláírás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus azonosítás és hitelesítés tanúsítás (elektronikus kormányzati szolgáltatás) - Virtuális Cég Dossziéhoz kapcsolódó brókeri tevékenység, szolgáltatás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus katalógus menedzsment (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus megrendelés (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus számlázás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) - Elektronikus archiválás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás)
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
-
9
Elektronikus számlák auditálása (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) Elektronikus fizetés (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) Közbeszerzési tanácsadás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) Közbeszerzés oktatás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás) Üzleti tanácsadás (elektronikus kormányzati és versenyszféra által biztosított szolgáltatás)
A PEPPOL projekt újszerű megközelítése tehát a kipróbált legjobb megoldások létrehozásával kívánja az irányt meghatározni. Legjobb megoldás tehát nincs, ugyanakkor a pilot projekttől várt hatás és eredmény felbátoríthatja az EU szakmai közvéleményét és az egyes nemzeti megoldások egységesítését. Ezt támasztja alá a Zöld Könyv kapcsán tapasztalt információigény is, mely segíteni próbál annak megértésében, mit várnak a közbeszerzés modernizációjától az egyes tagállamok az Unión belül. Erről szólunk a továbbiakban. 4. Zöld könyv Európai szemüveggel nézve a közbeszerzési közvéleményt jelenleg két EU-szintű dokumentum érdekli. Egyrészt az EU Bizottságának közleménye „A 2011-2015 időszakra szóló európai kormányzati cselekvési tervről – Az IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában”, másrészt az ún. Zöld Könyv első eredményeiről, melyekről részletesebben szólunk az alábbiakban. A 2011-2015 időszakra szóló európai kormányzati cselekvési terv egyértelművé teszi, hogy milyen visszafogottan alkalmazzák az online kormányzati szolgáltatásokat az egyes EU-tagállamokban. Ezért a korábbi célkitűzéseket mintegy megismételve újra kitűzi a mérföldköveket az e-kormányzati szolgáltatások fejlesztése és igénybe vétele szempontjából. Ezek a megoldások azonban kevéssé veszik figyelembe az információs társadalmi fejlettségi különbségeket, a határon átnyúló együttműködési képességi hiányosságokat, az elektronikus aláírás kölcsönös elfogadását és elismerését, a személyazonosítás hiányát. Ezek a problémák érintik közvetlenül a közbeszerzést is. A 2010 októberében útjára bocsátott Zöld könyv célja a közbeszerzés modernizálása az Európai Unióban. Ennek a kezdeményezésnek több elektronikus közbeszerzés érintő eleme is van, melye az alábbiakban részletesen feltárunk és ismertetjük a jelenleg rendelkezésre álló információkat ebben a témában. A Zöld könyvből az elektronikus közbeszerzéshez kapcsolódó alábbiakban feltett kérdések rávilágítanak arra, hogy pontosan milyen irányban gondolkodik az EU az eközbeszerzés modernizálása során.
10
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
1. számú táblázat A Zöld Könyvben feltett kérdések és azok témához, kulcsterülethez rendelése Kérdés 1. A Zöld könyvben felsorolt kihívások (csökkenő) fontossági sorrendje a következő: (1) Az ajánlatkérők és a szállítók tétlenségének és félelmeinek leküzdése (2) Az e-közbeszerzés folyamataira vonatkozó szabványok hiánya (3) A nemzeti elektronikus megoldások kölcsönös elismerését megkönnyítő eszközök hiánya (4) Bonyolult technikai követelmények különösen az ajánlattevő hitelesítésére vonatkozóan (5) Az e-közbeszerzésre való átállás eltérő sebességének kezelése A fent említett kihívások számítanak az eközbeszerzés, valamint az online közbeszerzési eljárásokban való, határokon átnyúló részvétel elterjedése szempontjából a legjelentősebb hátráltató tényezőknek? Kérjük, állítsa (csökkenő) fontossági sorrendbe a kihívásokat. 2. Olyan további prioritást képező kihívások, amelyek itt nem szerepelnek? Kérjük, fejtse ki. 3. Vannak olyan további területek az uniós jogban, amelyeken az e-közbeszerzés használatára irányuló jogszabályi ösztönzést lehetne bevezetni? Kérjük, részletezze az eredményesnek tekinthető ösztönzőket. 4. Könnyíteniük kellene-e az uniós jogszabályoknak az ajánlatkérők kötelezettségein és felelősségein abban az esetben, ha a közbeszerzések lebonyolítását e-közbeszerzési rendszerek végzik? Vonzóbbá tenné ez az e-közbeszerzési rendszerek használatát? 5. Lehetővé kellene-e tenniük az uniós jogszabályoknak az elektronikus eljárások kötelezővé tételét egyes, az uniós irányelvekben szereplő közbeszerzések esetében? Milyen előnyei/hátrányai lennének az ilyen jellegű rendelkezéseknek? Az uniós irányelvekben szereplő mely közbeszerzési típusok esetében lehetne sikeres az
Kulcsszó határon átnyúló, szabványosítás, eltérő fejlettségi szintek
ösztönző erők
ösztönzés kötelezéssel vagy lazítással
ösztönzés kötelezéssel
11
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
eközbeszerzés kötelező használata? 6. Avagy egyértelművé kellene-e tenniük az uniós közbeszerzési jogszabályoknak, hogy az egyes tagállamoknak milyen lehetőségük van az eközbeszerzés használatának bizonyos körülmények között történő előírására? Milyen feltételek mellett lenne mindez hasznos vagy indokolt? 7. Szükség van európai uniós beavatkozásra ahhoz, hogy elkerülhető legyen az olyan szükségtelen és aránytalan akadályok megjelenése, amelyek hátráltatják az online közbeszerzési eljárásokban vagy rendszerekben való, határokon átnyúló részvételt? Amennyiben egyértelműsítésre van szükség, azt inkább jogalkotási vagy nem jogalkotási kezdeményezés formájában kellene véghezvinni? 8. Véleménye szerint az európai uniós jogi és politikai környezet kialakítására irányuló törekvéseknek az alábbiak közül mely elemekre kellene összpontosulniuk? -Olyan rendszerekre, amelyek az uniós irányelvekben meghatározott értékhatárok feletti közbeszerzési eljárásokat támogatják (beleértve az olyan rendszereket is, amelyek az értékhatár alatti és feletti eljárásokra is kiterjednek); – az olyan nagyobb rendszerekre, amelyek a közbeszerzés egy bizonyos (monetáris értékben vagy a teljes nemzeti közbeszerzés egy adott százalékában kifejezett) de minimis szintjével foglalkoznak. 9. Szükség van az e-közbeszerzésre vonatkozó jelenlegi uniós jogszabályi keret módosítására vagy aktualizálására? Amennyiben igen, mely rendelkezéseket kell megváltoztatni és milyen okból? (Lásd az e-közbeszerzéshez kapcsolódó rendelkezések jegyzékét az I. mellékletben.) 10. Milyen hitelesítési és azonosítási megoldások (beleértve az e-aláírásokat) állnak arányban az eközbeszerzés során jelentkező kockázatokkal? 11. Melyek azok a fő műszaki, adminisztratív vagy gyakorlati akadályok, amelyekkel a gazdasági szereplők szembesülnek, amikor regisztrálni akarnak egy partnerország e-közbeszerzési rend-
ösztönzés kötelezéssel
jogi kérdés vagy nem jogi kérdés, beavatkozás szükségessége
a fókuszban rendszerek
változásra, való igény
a meglévő
aktualizálásra
hitelesítés, azonosítás és a kockázatcsökkentés határon átnyúló kapcsolatok akadályai
12
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
szerében, vagy részt kívánnak venni az általa bonyolított e-közbeszerzési eljárásokban (hitelesítés, alkalmasság bizonyítása, fizetőképesség, stb.)? Kérjük, részletezze. Ezek a hátráltató tényezők leküzdhetetlen akadályokat jelentenek, vagy ésszerű költségek árán legyőzhetők? 12. Milyen uniós szintű szabványokra van kiemelten szükség az e-közbeszerzés támogatásához? 13. A Bizottságnak ösztönöznie / fokoznia kell a meglévő vagy fejlesztés alatt álló e-közbeszerzési rendszerekbe részenként integrálható nyílt forráskódú megoldások előállítását? 14. Folytassa a Bizottság a nagyközönség számára elérhető saját e-közbeszerzési megoldások kidolgozását (pl. a nyílt forráskódú e-Prior megoldásra alapozva)? 15. A Bizottság már tett lépéseket azért, hogy az eközbeszerzési piacok kkv-k általi elérésének javítását célzó stratégiák kidolgozására ösztönözzön. Milyen további lépéseket lehetne tenni azért, hogy javuljon valamennyi érdekelt (és különösen a kkvk) hozzáférése az e-közbeszerzési rendszerekhez?
szabványok nyílt forráskód
nyílt forráskód
kkv és e-közbeszerzés
A fentiek alapján látható, hogy már eleve a kérdések feltétele során előtérbe kerültek határon átnyúló beszerzések támogatására, a kis és középvállalkozások támogatására vonatkozó kérdések. Az elektronikus közbeszerzés tehát legkevésbé önállóan, inkább egy-egy addicionális célhoz kötődően kerül pozicionálásra. A meglévő rendszerek egységesítése, összhangban a korábban ismertetett európai szintű projektekkel, valamint az elektronikus megoldások elterjesztésére motiválás (legyen szó az elektronikus közbeszerzésre kötelezésről), láthatóan a kérdések az általánosság szintjén maradtak. 4.1 Zöld Könyv első eredményei Az első eredmények a Zöld könyv kérdéseire adott válaszokkal kapcsolatban ellentmondásosak. 23 A Brüsszelben lebonyolított konferencia az összefoglaló eseménye volt a közbeszerzés modernizálását célzó „érdekelti” egyeztetési folyamatnak. Várhatóan a tapasztalatok alapján Belső Piac és Szolgáltatások Főigazgatóság az egyeztetés eredményeit is figyelembe véve fogja elkészíteni 2012 elejére a közbeszerzés modernizálását célzó irányelv tervezet.
Interjú Dr. Perczel Zsófiával, a Zöld Könyv első eredményeiről szóló konferencia résztvevőjével 30. jún. 2011. Brüsszel 23
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
13
A konferencia 3 kérdéskör köré csoportosítva, 3 panelre bontva foglalkozott a közbeszerzés modernizálásával kapcsolatos problémákkal: I. panel: A közbeszerzési eljárás egyszerűsítése és jobb piacra jutás II. panel: A közbeszerzési stratégia alkalmazása más politikák támogatására (környezet védelem, energia és erőforrás hatékonyság, innováció, társadalmi befogadás) III. panel: A közbeszerzés jövője – új kihívások, új eszközök, kulcskérdések az irányelv tervezethez A konferencián kiemelésre került a jelenlegi irányelvi szabályzás egyszerűsítése, az innovatív KKV-k piacra jutásának elősegítése, a környezetvédelmi, társadalmi és innovációs kérdések hatékonyabb kezelése, a tárgyalásos eljárás alkalmazhatósági körének bővítése, az ajánlattétel adminisztrációs egyszerűsítése, az elektronikus közbeszerzés fejlesztése, költséghatékonyság, értékhatárok növelésének kérdése; az innovatív KKV-k közbeszerzési piacra történő bejutásának elősegítése; a környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás, innováció stratégiai kérdések közbeszerzésben történő érvényre juttatásának módja. . Az alábbiakban kiemelünk néhány irányadó felszólalást, mely körülhatárolja az EUban várható jogalkotási és policy-meghatározási folyamatokat. 1. Maxime Verhagen megnyitó beszédében a közbeszerzés egyszerűsítése és modernizálása, a jelenlegi szabályozás felülvizsgálata mellett foglalt állást. Hangsúlyozta azonban, hogy ennek az átláthatóság és a megkülönböztetés mentesség fenntartásával kell megtörténnie (pl. a tárgyalásos eljárásokban az összes releváns információt fel kell tárni valamennyi résztvevő előtt). 2. Andreas Schwab (EP képviselő) szerint a jelenlegi szabályzási keret megfelelő, csak az abban meglévő lehetőségeket a tagállamok ajánlatkérői nem ismerik. Természetesen alapvető fontosságú a hatékony közbeszerzési rendszer, azonban a hatályos irányelvekben megjelenő, a piaci átláthatóságot és megkülönböztetés mentességet biztosító szabályozást fenn kell tartani. 3. Joost Van Iersel (a Gazdasági és Szociális Bizottság közbeszerzési referense) hangsúlyozta, hogy – bár néhány egyszerűsítés indokolt, mint például az adminisztrációs terhek csökkentése, a tárgyalásos eljárás kiterjesztése – a hatályos uniós jogszabályi keret megfelelő. A probléma a tagállami szabályozásokban van: az unió által meg nem kívánt mértékű és ráadásul eltérő részletszabályokat tartalmaznak. Új szabályrendszer létrehozása, csupán néhány évvel az egyszerűsítést jelentő 2004-es irányelvrendszer után negatív hatást eredményezne. Szerinte nemzeti szinten kell az irányelveket megfelelő módon alkalmazni: több lehetőséget kell biztosítani a Bizottságnak a tagállami közbeszerzési rendszerek monitoringjára. 4. Jonathan Faull (igazgató, Belső Piac és Szolgáltatások) záróbeszéde alapján az eljárások egyszerűsítése és a hatékonyabb szerződéskötés érdekében minden bizonnyal sor kerül a tárgyalásos eljárások szélesebb körű alkalmazására. Hangsúlyozták, hogy a 2004-es közbeszerzési irányelvek által az átláthatóság területén elért eredményeket fenn kívánják tartani, az egyszerűsítés során maximálisan figyelembe veszik az átlát-
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
14
hatóság érvényesülését. Olyan elektronikus közbeszerzési rendszer kívánnak kidolgozni, ami általános és kötelező. A Zöld könyvről közzétett első összefoglaló eredmények az elektronikus közbeszerzés kapcsán is rávilágítanak, hogy az érintettek szkeptikusan abban a tekintetében, hogy növelhetők-e a határon átnyúló beszerzések aránya. A több nyelven történő kommunikációs és közzétételi kötelezettséget a válaszadók többsége elutasította. Az igazolásokkal kapcsolatos egységesítés a nemzeti megoldásokkal kapcsolatos minél egyértelműbb és egységes tartalmú előírásokat és hatékonyabb koordinációt, elektronikus adatbázisok alkalmazását (E-CERTIS24) sürgeti. Azaz egy európai szintű előminősítési rendszer komoly támogatottságot élvez az üzleti szféra, ugyanakkor elutasítást az ajánlatkérők oldaláról.25 Egyidőben a Zöld Könyvről készült összefoglalóval jelent meg az Európai Bizottság Értékelő Riportjának előzetes változata, mely hasznos információkat közöl az általános európai e-közbeszerzés helyzetről. 26 Van tehát muníciónk annak körülhatárolásához, hogy pontosan mi az, ami európai szinten elérhető és lehetőséget ad hazánk felzárkózására az elektronikus közbeszerzés területén, melyre az új hazai szabályok kialakításakor történelmi lehetőségünk van. 5. Problémafelvetések a nemzetközi gyakorlat ismeretében Hazánkban 2011. júliusában fogadta el a Parlament a közbeszerzésekről szóló 2001. évi CVIII. törvény. Az új, 2012. január 1-jén hatályba lépő27 hazai szabályozás a fentiek alapján a következőkben veszi figyelembe a nemzetközi trendeket mindamellett, hogy az elektronikus eljárási cselekmények szabályozását végrehajtási rendeleti szintre utalja. 5.1 Írásbeliség, dokumentálási kötelezettség Az írásbeliség főszabályának érvényesülése mellett ajánlatkérőnek lehetősége van elektronikusan kommunikálni az eljárásban érintett szereplőkkel. Az esélyegyenlőség biztosí-
Az e-CERTIS projekt célja olyan megoldás nyújtása, amely tagállamonként tartalmazza a kizáró okokkal és az alkalmassági követelményekkel kapcsolatosan a különböző igazolások legfontosabb paramétereit. Az adatbázisba minta dokumentumok is feltölthetők. Az eszköz célja az ajánlatkérők számára támpontot adni, ha külföldi ajánlattevő nyújt be az eljárásban ajánlatot illetve az ajánlattevők számára annak eldöntése, hogy pontosan mire van szükség egy adott tagállamban az ajánlat benyújtásakor. Az adatbázist a tagállamok képviselői tartják karban, ennek megfelelően a szolgáltatás nem garantálja, hogy minden esetben érvényes és elfogadott lesz a beadott dokumentum. http://ec.europa.eu/markt/ecertis/login.do Letöltés: 2011.17.08.12 óra 25 Green Paper on the modernisation of EU public procurement policy Towards a more efficient European Procurement Market Synthesis of replies 2011. 26 COMMISSION STAFF WORKING PAPER Evaluation Report Impact and Effectiveness of EU Public Procurement Legislation – 2011. 27 A hatályba lépés lépcsőzetes, ugyanakkor a törvény túlnyomó része 2012. január 1-jén lép hatályba. 24
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
15
tása érdekében ugyanakkor automatikusan lehetővé kell tenni minden esetben a papíralapú kommunikációt is. Ennek eredményeként az írásbeliség elsősorban egyszerű elektronikus levelezésben, esetleg elektronikusan aláírt levelezésben ölt testet. Az adatok elérhetővé tétele, biztonságos portálra történő feltöltése egyenlőre kifejezés-szinten megjelenik az újszabályozásban is, ennek azonban részletszabályai nem ismeretesek. 5.2 Elektronikus adatbázisok Az elektronikusan, ingyenesen rendelkezésre álló elektronikus adatbázisok továbbra sem felelnek meg azon követelményeknek, hogy legalább reprodukálható legyen az adat melyet adott időpillanatban az ajánlatkérő lát, vagy elektronikusan aláírva az érintett hozzájusson az általa igényelt információhoz. Az adatbázisok többsége nincs felkészülve elektronikus igazolás kibocsátásához, vagy elfogadható és utólag is visszakereshető szolgáltatás fejlesztéséhez. Az eredetileg Virtuális Vállalati Dossziéként ismert témakör tehát elsősorban gyenge adatmenedzsment miatt egyenlőre nehezen és kevésbé biztonságosan hozzáférhető, menthető, reprodukálható, növelve ezzel a közbeszerzés kockázatát. Az ehhez a témához kötődő minősített ajánlattevői rendszer megújulásával kapcsolatban nem közöl új információt a törvény részletes indokolása. 5.3 Nyilvánosság A nyilvánosságra vonatkozó szabályok egyértelmű visszalépést jelentenek abban az értelemben, hogy ajánlatkérőnek olyan információkat szükséges elsősorban saját honlapján nyilvánosságra hozniuk és saját adatbázisokat építeniük, melyekre többségük továbbra sem lesz képes. Az ún. „PDF-nyilvánosság” tehát nem valódi nyilvánosságot eredményez, hanem egy olyan lehetőséget hordoz, ami nehezen ellenőrizhető, nehezen követhető és a hatalmas mennyiségű strukturálatlan adatok kihelyezése, melynek költségei vélhetően nem fog arányban állni hasznosságukkal. 5.4 Elektronikus eljárási cselekmények Az elektronikus eljárási cselekményekre vonatkozóan az új szabályozásba új felhatalmazó rendelkezés is lépett, mely várhatóan új kormányrendeleti szabályozást eredményez majd. A jelenleg hatályban lévő, az irányelveket nagy vonalakban leképező 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet28 megújítása évek óta előkészítés alatt van. Az első működőképes Korm. rendelet azonban nagyon általános szabályokat tartalmaz, s nem érint olyan kérdéseket, melyeket az irányelvek sem tárgyalnak (pl. elektronikus katalógusok). 5.5 Dinamikus Beszerzés Rendszer – a hiányzó szabályozás
257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról 28
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
16
A dinamikus beszerzési rendszer szabályozására 2004-ben már történtek kezdeményezések, azonban látva a kialakulatlan európai gyakorlatot, e korai bevezetés elmaradt. Definíciója értelmében a dinamikus beszerzési rendszer olyan gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát. A teljesen elektronizált, ugyanakkor a legjobban egy rugalmas keretmegállapodáshoz hasonlítható beszerzési megoldás még nem alakult ki a gyakorlott, komoly közbeszerzés-történelemmel bíró tagállamok esetében sem. Ennek megfelelően először a beszerzési folyamat elektronikus támogatásának alapjait kell megteremteni, és csak ezt követheti e rendkívül kreatív beszerzési technika bevezetése a hazai közbeszerzési piacra. Jelenleg tehát a dinamikus beszerzési rendszer nem alkalmazható Magyarországon, a hatályos közbeszerzési törvényben található 2007. január 1-jei határidő ellenére, de részletes szabályozásának előkészítése évek óta folyamatban van. 6. Összefoglalás A hazai elektronikus közbeszerzés felfogás továbbra is elmarad tehát az európai és a világ trendekről29. Kevés adattal, információval rendelkezünk saját piacunk tevékenységéről, továbbá mérsékelt segítséget nyújtunk az elektronikus közbeszerzési technikák alkalmazása során a jogalkalmazóknak. A közbeszerzési piac bizalmatlan hozzáállása, az útmutatók, segédanyagok, ingyenesen letölthető alkalmazások hiánya, az alapvető információhoz jutás nehézkessége megnehezíti a fejlődést. Bizakodásra ad ugyanakkor okot, hogy egyre több szakmai fórumon vagyunk jelen és próbáljuk szintetizálni azt a tudást, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a legjobb megoldásokat vegyük át és ne próbáljunk olyan kötelező elektronikus közbeszerzést, vagy túlszabályozott beszerzési modellt a piacra kényszeríteni, amely törvénymegkerülést, vagy hibás gyakorlat meghonosodását eredményezi. Az új törvény lehetőséget hordoz, hiszen elődjétől eltérően nem kívánja a papíralapú folyamatokat részletesen elektronikus formában is megismételni. A szabályozási kérdések eldöntésével és új rendeletek alkotásával azonban csak akkor szabad foglalkoznunk, amikor eldöntöttük, vajon milyen elektronikus közbeszerzési stratégiát folytatunk. A központosítási törekvések a hazai elektronikus közbeszerzést milyen formában fogják érinteni, illetve például kívánunk-e bármilyen szempontból is részt venni az európai folyamatokba, vagy külső szemlélőként csak utólag kívánjuk megérteni az eseményeket. TÁTRAI T. (2006): „Elektronikus közbeszerzés szabályai Magyarországon in. Gregóczki Etelka (Szerk.) Elektronikus közbeszerzés , E-government alapítvány Bp. pp. 112-146.” alapján változatlan tendencia érvényesül 29
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
17
Irodalomjegyzék Garcia R.H. (2009): International Public Procurement – A Guide to Best Practice. Globe Business Publishing Ltd. London 2009. Dr. Nagy András: Gondolatok az elektronikus közbeszerzésről Közbeszerzési Szemle 2011.07. I. évfolyam 3. szám Pünder H., Prieβ H-J., Arrowsmith S. (2009): Self-Cleaning in Publci Procurement Law. Carl Heymanns Verlag 2009. Köln. Tátrai T (2006): A közbeszerzés mint sajátos beszerzési tevékenység és fejlődési lehetőségei Magyarországon Ph.D értekezés http://phd.lib.uni-corvinus.hu/5/ Tátrai T. (2006): Elektronikus közbeszerzés szabályai Magyarországon in. Gregóczki Etelka (Szerk.) Elektronikus közbeszerzés , E-government alapítvány Bp. pp. 112-146. Tátrai T. (2009): Verseny a közbeszerzési piacon. Közgazdasági Szemle 2009. szeptember Tátrai T. (2010): Hatékonyabb közbeszerzés, egyértelműbb célrendszer (pp. 283–310.) in Reszegi László – Wimmer Ágnes (szerk., 2010): Hatékony piac, hatékony vállalat. Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület – Alinea Kiadó, Budapest. Tátrai T. (2010): Critical Signs of Public Procurement in a Transitional Country in International Public Procurement Conference Szöul, 2010. augusztus 26 Tátrai T. (2011): Elektronikus közbeszerzés in Szerk: Boros A., Tátrai T.: Közbeszerzési Kommentár 2011. Complex Kiadó Budapest Tátrai T. (2011): Közbeszerzés-modernizáció Európában és hazánkban. Nemzeti Érdek 4. évf. 16. szám 2010. tél Trepte P. (2004): Regulating Procurement – Understanding the Ends and Means of Public Procurement Regulation. Oxford University Press. Oxford. 2004. Vaidya K. (2009): Electronic Procurement: Impact on Procurement Performance Electronic Procurement: The Organizational Assimilation Process and its Impact on Public Procurement Performance Interjú Dr. Perczel Zsófia közbeszerzési szakértővel, a Transparency International küldöttjével Brüsszel. 2011.junius
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005
18
Interjú Kétszeri László elektronikus közbeszerzési szakértővel, a PEPPOL munkacsoport korábbi tagjával Budapest. 2011. június Elektronikus közbeszerzési gyakorlat az Európai Unióban, lehetőségek és tanulságok hazánk tekintetében 2008. MTA SZTAKI Kutatási jelentés
