DR. T A M Á SY JÓZSEF M A G Y A R O R S Z Á G N É P E S S É G É N E K C S A L Á D - Ö S S Z E T É T E L E * ALAPJÁN**

M

A

G Y A R O R S Z Á G

N É P E S S É G É N E K

C S A L Á D - Ö S S Z E T É T E L E * a z

1960.

évi n é p s z á m l

A

1% - o s k é p v i s e l e t i ALAPJÁN**

lás

feldol

Go

z á s a

DR . T A M Á S Y J Ó Z S E F

Az 1960. évi népszámlálás anyagából kiválasztott 1 %-os képviseleti m inta a népesség demográfiai és foglalkozási ismérvein kívül felölelte a családokra vonatkozó legfontosabb adato k at is. Az adatok — bár csak előzetesek — m ódot adnak a népesség család-összetételének felvázolására és főbb vonalaiban az 1949 óta bekövetkezett változások ismertetésére. A család-adatoknak különös jelentőséget biztosít az a körülm ény, hogy míg a népesség demográfiai és foglalkozási összetételében bekövetkező változásokat — ha csak a leglényegesebbeket is — nyomon lehet követni a folyam atos statisztikákból, addig a családokról az 1949. évi népszámlálás családfeldolgozásának eredményein kívül az elm últ 10 év a la tt semmilyen más ad a t nem állt rendelkezésre. Az 1960. évi népszámlálás végleges, teljeskörű család-feldolgozása a családok demográfiai, társadalm i-gazdasági, kulturális viszonyainak az 1949. évinél lényegesen sokoldalúbb bem utatását, számos teljesen új össze­ függés feltárását teszi lehetővé. Az 1 %-os képviseleti m intának a követ­ kezőkben ism ertetendő eredményei is csaknem hiánytalanul választ adnak m indazokra a kérdésekre, amelyekre az 1949. évi feldolgozás adott. Néhány * A „ c sa lá d ” fogalm a — a szó köznapi értelm ében — látszólag nem igényel különösebb m ag y a rá z a to t, m égis a c salád -statisztik ai felvételek során a „c sa lá d ” m eghatározása, ill. elh atáro ­ lá sa szám os p ro b lém át v e t fel. B á r az ide vonatkozó kérdésekkel a D em ográfia 1960. évi 2. szám á­ b a n részletesen foglalkoztunk, i tt is szükségesnek lá tsz ik n éhány legfontosabb fogalom ism ertetése. Az 1960. évi n épszám lálás felvételi egysége a „ h á z ta r tá s ” volt. E g y összeíróíven v e tté k fel te h á t m in d azo k at, a k ik közös h á z ta rtá sb a n élőknek v a llo ttá k m a g u k a t. A közös h á z ta rtá s ism érve az e g y ü ttlak ás, bizonyos rendszeres közös étkezés és a lé tfe n n ta rtá s i költségek közös viselése v o lt. (U g y an csak a h á z ta rtá s k ép ezte az 1 %-os képviseleti m in ta k iv álasztási egységét is.) A h á z ta rtá s á llh a to tt egy v ag y tö b b családból. E nnek megfelelően a közös h á z ta rtá sb a n élő szem élyek a d a ta it család o n k én t, a családon ill. családokon belül pedig a családfőhöz v isz o n y íto tt családi állás m eg­ jelölésével, a szokásos so rrendben (családfő, feleség, gyerm ek, rokon) k e lle tt az összeíróívre beje­ gyezni. A „ c salád ” a h ázastársi, to v á b b á vérségi felm enő, lem enő és oldalági, rokonsági, v alam in t örökbefogadási k ap cso latb an álló és ténylegesen eg y ü ttlak ó szem élyek közül az ún. „család m ag ” (h ázasp ár gyerm ek n élk ü l vagy gyerm ekkel és egy szülő — ap a vagy a n y a — gyerm ekkel) ta g ja i­ n a k és a családm aghoz ta rto z ó , de külön családm agot nem alkotó rokonoknak a közössége. A ház­ t a r tá s te h á t an n y i családból áll, ah á n y családm ag h a tá ro lh a tó el. (E gy családból áll a h á z ta rtá s, h a pl. h ázasp ár e g y ü tt él b árm ely ik házasfél egyik sz ü lő jé v e l; ha m in d k é t szülőjével e g y ü tt élnek, ez m á r k ü lö n családm ag, te h á t a h á z ta r tá s k é t családból áll.) ** A m in ta v é te li eljárás m ódszerére, a feldolgozás alapelveire és az a d a to k h ib a h a tá ra ira v onatkozó legfontosabb ism eretek et lásd az 1960. évi népszám lálás ered m én y eit ta rta lm a z ó k ia d v á n y -so ro z a t 2. k ö tetéb en (2. Szem élyi és családi adatok képviseleti m inta alapján. B u d ap est, 1960. 158. p.)

Családok

T e r ü l e t

(2) di

Rész­ családok (3) s z á m a

B u d a p e s t fő v á ro s ............................... D e b re c e n m j v ............................................. M iskolc m jv ................................................. P écs m jv ....................................................... Szeged m j v ...................................................

. . . . .

518 35 38 32 27

500 900 200 600 000

12 700 1 000 700 500 1 200

B a ra n y a m e g y e ......................................... B á c s -K is k u n m e g y e ............................. B é k é s m e g y e ............................................ B o r s o d -A b a ú j-Z e m p lé n m e g y e .......... C so n g rá d m e g y e .................................... F e jé r m e g y e .............................................. G y ő r-S o p ro n m e g y e ............................. H a jd ú - B ih a r m e g y e ............................. H e v e s m e g y e ............................................ K o m á ro m m e g y e .................................... N ó g rá d m e g y e ............................................ P e s t m e g y e ................................................. S o m o g y m e g y e ......................................... S z a b o lc s -S z a tm á r m e g y e ................... S zo ln o k m e g y e ......................................... T o ln a m eg y e ............................................ V as m e g y e ................................................ V eszp ré m m e g y e ....................................... Z ala m e g y e ................................................

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

80 166 132 159 97 95 105 104 98 75 66 221 106 149 128 75 75 102 76

100 800 800 000 000 600 600 100 100 800 500 400 500 800 300 800 900 800 500

800 1 300 2 400 1 300 1 400 1 400 1 800 1 000 1 200 100 300 2 300 1 300 300 2 300 1 200 1 500 1 200 700

................. .

2 770 600

39 900

2. E b b ő l : 3. B u d a p e s t .............................................. . 4. M egyei és j á r á s i jo g ú v á ro so k . . . . 5. K ö zség ek .............................................. .

518 500 585 500 1 666 600

12 700 11 000 16 200

1. Összesen

137

M A G Y A R O R S Z Á G N É P E S S É G É N E K CS A L Á D - Ö S S Z E T É T E L E

szempontból azonban m ár ezek az előzetes adatok is az 1949. évi eredménye­ ken túlm enő részletesebb tájékozódásra is m ódot adnak ; így többek között a családtípus és a családnagyság, a családnagyság és a keresők számának, az összes gyermekek és a 15 évesnél fiatalabb gyermekek számának, a családfő és a többi kereső családtag társadalm i-gazdasági csoportjának az egybe­ vetésével. A m agyar népszámlálások során elsőízben az 1960. évi felvételből készül háztartás-feldolgozás. Ebben a vonatkozásban is a képviseleti m inta — bár inkább csak néhány tájékoztató jellegű ad atra szorítkozva — eddig még teljesen ismeretlen területet tesz hozzáférhetővé. CSALÁDOK

ÉS C S A L Á D T Ö R E D É K E K

Az ország 9 976 530 lakosából 9 583 200 fő — az összlakosság 96 %-a — 1960. jan u ár 1-én 3 278 100 családban és családtöredékben élt. Az ún. „család-népesség”1 megoszlása a családok és családtöredékek (részcsaládok2 és egyedülállók3) között a következő : Családok és családtöredékek szám a

%

2 770 600 39 900 4 6 7 600

9 029 500 86 100 467 600 9 583 200

94,2 0,9 4,9 100,0

553 700

5,8

Ö s s z e s e n .. . ,

3 278 100

84,5 1,2 14,3 100,0

E b b ő l a c s a lá d tö re d é k e k e g y ü t t .

507 500

15,5

C s a lá d o k ............ R é s z c s a lá d o k E g y e d ü lá lló k

Családokban és családtöredékekben élük szám a %

1949-hez képest a családok száma 16,2 %-kal, a családtöredékeké 11,6 %-kal n ő t t ; a családokban és a családtöredékekben élőknél az emel­ kedés lényegesen kisebb, 5,9 %, ill. 7,4 %. 1A n épszám lálás szem élyi a d a ta i az ún. „jelenlevő” népességre v o n atk o zn ak . A „család-népes­ ség” e ttő l an n y ib an té r el, hogy nem ta rta lm a z z a az in té z e ti h á z ta rtá so k ta g ja it. E zen k iv ü l a „család-népesség” nem a családoknál az összeírás id ő p o n tjá b a n tén ylegesen jelen lev ő k et, hanem a családok „álla n d ó ” népességét foglalja m agában. E b b ő l a szem pontból család tag n ak az m inősült, a k i a családhoz ta rto z ó szem élyek közül az összeírás id ő p o n tjáb an családi lakóhelyén állan d ó an jelenlevő v o lt v ag y csak ideiglenesen (egy h ó n ap n ál rövidebb ideje) v o lt tá v o l. A család b an élők szám a nem ta rta lm a z z a te h á t a család n ál ideiglenesen (egy h ó n ap n ál rövidebb ideje) ta rtó z k o d ó k a t, v a la m in t az egy h ó n ap n ál hosszabb ideje táv o llev ő k et, a z u tó b b ia k közül a z o k a t sem , ak ik m u n k a­ végzés, ta n u lá s stb . m ia tt m ás v árosban vagy községben ta rtó z k o d n a k állan d ó jelleggel, b á r család­ ju k h o z rendszeresen visszatérnek. E zek az ún. „hu zam o san táv o llev ő k ” m ég a k k o r sem sz á m íth a t­ ta k a családhoz, h a az összeírás id ő p o n tjáb an családi lakóhelyükön ta rtó z k o d ta k (m e rt o tt csak m in t ideiglenesen jelen lev ő k et ír h a ttá k ő k et össze). 2 R észcsaládok az o lyan együttélő rokon szem élyek, ak ik k ö z ö tt nincs sem h á z a stá rsi (élet­ tá rsi) sem v érsze rin ti vagy .örökbefogadási felm enő- lem enő kap cso lat, te h á t nem a lk o tn a k család­ m ag o t (pl. eg y ű ttélő te stv é re k , sógorsági k ap cso latb an levők, anyós- m eny stb .). 3 Az egyedülállók közé ta rto z n a k a teljesen k ülön élő egyedülállók, a közös h á z ta rtá sb a n eg y ü ttélő n em rokon egyedülállók (pl. k é t b a rá t) és a családdal eg y ü ttélő „idegen” szem élyek, ak ik a családdal valam ilyen sz o lg áltatási viszonyban v an n ak (pl. h á z ta rtá s i a lk a lm a z o tt, fö ld jü k é rt, h á z u k é rt e lta r to tt szem élyek stb .). Az ilyen „idegen” szem élyek a családtagok szám ában nem szerepelnek (a h á z ta r tá s ta g ja i közé azonban b eszám ítan ak ). Перевод текста т аблицы 1. — T ranslation of the text of Table 1: Горизонт альная графа : (1) Т ерриториальны й р азр е з ; численность (2) семей, (3) час­ тичных семей, (4) одиночек ; (5) семьи и неполные семьи всего ; в том числе (6) семьи (% ) ; (7) численность лиц ж и вущ их в сем ьях и неполны х сем ьях ; в том числе (8) ж ивущ ие в сем ьях ; (9) численность членов семьи проходящ и хся н а одну семью. В ерт икальная графа : 1. Итого ; 2. в том числе ; 3. Б удапеш т ; 4. города имеющие ком итатские и районны е п р ав а ; 5. деревни и села. H eading : (1) A d m in istrative d iv isio n ; nu m b er of (2) fam ilies, (3) p a r t fam ilies, (4) single persons ; (5) to ta l of fam ilies a n d broken fam ilies ; of w hich (6) fam ilies (p er cent) ; (7) persons living in fam ilies an d b ro k en fam ilies ; of w hich (8) persons living in fam ilies ; (9) n u m b er of m em bers p e r fam ily. Lateral text: 1. T o t a l ; 2. of w h ic h ; 3. B u d a p e s t; 4. tow ns of co u n ty a n d d istric t r a n k ; 5. villages.

138

DR.

TAMÁSY

JÓZSEF

A családoknak a városok és a községek közötti megoszlása csaknem teljesen azonos a népességével. A családok 40 %-a él a városokban (Buda­ pesten 19 %-a) és 60 %-a a községekben. A családtöredékeknél közel fordí­ to tt ez az arány : a részcsaládok 59 %-a, az egyedülállók 57 %-a él a vá­ rosokban (Budapesten 32, ill. 33 %-a). H a a családok és családtöredékek együttes számához viszonyítva vizsgáljuk a családok arányát, éles h atár m utatkozik a városok és a községek között. A családok aránya B udapesten a legalacsonyabb (75,5 %), de a többi város átlaga is alacsonyabb m int bármelyik megye adata. A családok viszonylagos száma Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár, megyében a legnagyobb (90,3 %). Ezen kívül még három megyében (Baranya, Komárom és Zala) találunk megközelítően magas arányt. A részcsaládok — bár csekély szám uknál fogva arányuk is jelenték­ telen — a városokban sokkal gyakoribbak, m int a községekben. Az egyedülállók aránya ugyancsak a városokban a legnagyobb, B uda­ pesten m eghaladja az összes családok és családtöredékek e g y ö tö d ét; a községekben átlagosan közel 11 % az arányuk. Feltűnő, hogy a megyék közül mezőgazdasági jellegű megyékben, így Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében van viszonylag sok egyedülálló (mintegy 14 %)4. A CSALÁDOK

TÍPUSAI

A családok — aszerint, hogy a családmag házaspárból, vagy gyermekével (gyermekeivel) együttélő egyedülálló (özvegy, elvált, különélő) szülőből áll, továbbá aszerint, hogy él-e a családdal együtt rokon vagy nem — négy alaptípusra b o n th ató k .5 A házaspárból álló családok6 száma 1960-ban 15,3 %-kal, az egy szülő és gyermekből álló családok száma 21,9 %-kal volt több, m int 1949-ben. A rokonnal élő családok7 közül a rokonnal együttélő házaspárok száma 8,5 %-kal csökkent, az olyan családok száma amelyekben egy szülő és gyermek él rokonnal, kétharm adával em elkedett. A családokban élőknél a változás aránya azonos, csak az emelkedés csekélyebb, a csökkenés nagyobb m érvű. A családok típusok szerinti összetételében figyelemreméltóbb változás nem tö rtén t. 1960-ban a családok 86,5 %-a házaspárból álló család v o l t ; arányuk az 1949. évihez képest egy árnyalattal csökkent. A családokban élőknek közel 89 %-a — ugyanannyi, m int 1949-ben — tartozik a „házas­ pár-családok” családtagjai közé. A rokonnal élő családok aránya kism érték­ ben csökkent. 100 család közül 1949-ben közel 16, 1960-ban 13 családban volt a családtagok között rokon is. 4 E n n ek feltehetően oka, hogy az összeírás során a gazdasággal rendelkező családokban, a család d al h ázastárs nélkül eg y ü ttélő (özvegy, elv ált) felmenő rokon a z é rt, hogy fö ld jé t ne kelljen a család földjével összevontan k im u ta tn i, k ülön h á z ta rtá sb a n élőnek v a llo tta m ag át. 5 Bizonyos v o natkozásban külön-külön alap -típ u sn ak te k in th e tő a gyerm ek nélküli és a gyer­ m ekes h ázasp ár is. A családoknak a gyerm ekek szám a szerin ti összetételéről a to v áb b iak b an rész­ letesen szó lesz. 6 A szocialista állam ok családjogi tö rv én y ein ek és g y a k o rla tá n a k m egfelelően az é le ttá rs a család i k ap cso lat, a családi állás szem pontjából ugyan ú g y m inősül m in t a h á z a stá rs. A „ h á z a sp á r” típ u sb a ta rto z ó családok te h á t a tö rv én y es házasságkötés n élkül eg y ü ttélő „ é le ttá r s i” közösségeket is ta rta lm a z z á k . 7 „ R o k o n ” a la tt a h á z a stá rsa k („egy szülő-gyerm ek” esetében az egyedülálló házasfél) b á r­ m ilyen felm enő, lem enő vagy oldalági ro k o n át (szülő, nagyszülő, te s tv é r, u n o k atestv ér, nagybácsi, nagynéni, sógor, sógornő stb .) k ell érten i. A z előzőekben e lm o n d o tta k ra u ta lv a figyelem m el kell lenni a rra , hogy rokonnal élőnek csak az olyan családok m inősülnek, am elyekben a családdal e g y ü tt­ lak ó rokonok nem a lk o tn a k m ag u k is k ülön családot.

MAGYARORSZÁG

NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

139

2 086100 3 1 0 500 2 396 600

6 020 237 1 568 666 7 588 903

6 675 900 1 346 300 8 022 200

120,0 91,5 115,3

1 10,9 85,8 105,7

2 7 6 731

323 600

813 709

821 200

116,9

1 0 0,9

3 0 119 306 850

5 0 40 0 374 000

120 139 933 848

186 100 1 007 300

167,3 121,9

154,9 107,9

6. C sa lá d o k ö ssze se n . . . 2 385 112

2 770 600

8 522 751

9 029 500

116,2

1 06,0

36 0 900

1 688 805

1 532 400

97,7

90,7

n é lk ü l .................... 1 738 808 3 3 9 454 2. H á z a s p á r r o k o n n a l 3. E g y ü t t . . . 2 078 262 4. E g y sz ü lő g y e r m e k ­ k e l, r o k o n n é lk ü l 5. E g y sz ü lő g y e r m e k ­ k e l, r o k o n n a l . . . 3. E g y ü tt . . .

7. E b b ő l r o k o n n a l élő c s a l á d o k ...............

369 573

A családtípusok megoszlása területenként eléggé egyszínű képet m u t a t ; a városok és a községek átlaga alig té r el az országostól: H áza sp ár E g y szülő gyerm ek az összes családok % -ában B u d a p e s t e n ............................................. A t ö b b i v á r o s b a n .............................. A k ö z s é g e k b e n ..................................... O rszá g o sa n . . .

86.4 8 7 ,8 86,1 86.5

13,6 12,2 13,9 13,5

Az egy szülő gyermekből álló családok aránya a megyék közül a leg­ m agasabb H ajdú-B ihar (16,9) és Szolnok (16,0) megyében, a legalacsonyabb F ejér (10,0), Kom árom (10,5) és Baranya (11,0) megyében. 100 család közül 87 él rokon nélkül és 13 rokonnal. A városok — beleértve a fővárost is — és a községek átlaga ugyancsak közel áll az az országos megoszlási arányhoz. A rokonnal élő családok százalékos aránya B aranya és Somogy megyében a legmagasabb (17 —19 %). Békés és Szolnok megyében a legalacsonyabb (9 —10%)Rokonnal élő ,,egy szülő gyerm ekkel” összetételű család viszonylag Zala (2,6 %) és Győr-Sopron (2,5 %) megyében van a legtöbb ; a legkevesebb Bács-Kiskun, Békés és Kom árom megyében (egyaránt az összes családok­ nak alig valamivel több m int 1 —1 %-a).

140

DR.

CSALÁDÖSSZETÉTEL

A GYERMEKEK

TAMÁSY

JÓ ZSEF

SZÁMA S Z E R I N T

A népszámlálás család-feldolgozásának a gyerm ekek8 szám ával kapcso­ latos eredményeiben is szembetűnően m utatkoznak annak a népesedési folyam atnak a kihatásai, am ely — átm eneti emelkedésektől eltekintve — a születések szám ának állandó csökkenésében, továbbá a születéseken belül a harm adik, negyedik stb. gyermekek születési gyakoriságának csökkenésé­ ben jelentkezett. B ár összehasonlításra csak 1949. évi adatok állnak rendel­ kezésre, kétségtelen, hogy az akkori kép is egy hosszabb ideje ta rtó csök­ kenési folyam atnak csak egyik állom ását rögzítette. Az adatok alapján — mivel a család-feldolgozás nemcsak általában a gyermekes családokra, hanem a 15 évesnél fiatalabb gyermekkel élő csalá­ dokra is k iterjed t — az em lített folyam at utolsó 15 évi szakaszának a csalá­ dok gyermek-számára gyakorolt hatása részletesebben vizsgálható, bár ebben a vonatkozásban még az 1949. évi adatok is hiányoznak.9

G yerm ekszám ( i) 1949 G y e rm e k n in c s ............... I 1 g y e rm e k v a n .......... J 2 g y e rm e k v a n .......... I 3 — 5 g y e rm e k v a n . . 1 6 és tö b b g y e r m e k v a n 3. Ö sszesen . . . . E g y c s a lá d ra j u t ó g y e r ­ m e k e k sz á m a 4. a z összes c s a lá d o k b a n 5. a g y e rm e k e s c s a lá ­ d o k b a n ......................... Г оризонт альная граф а:

639 755 520 416 52 2 3S5

558 819 855 334 546 112

A c s a l 1 á sz á m a (2) 1960 846 964 598 336 26 2 770

000 200 200 000 200 600

1,5

1,3

2,1

1,8

d

о к százalékos m egoszlása (3) 1949 1960 26,8 31,7 21,8 17,5 2,2 100,0

30,6 34,8 21,6 12,1 0,9 100,0

_

_

(1) Ч и сло д е т е й ; (2) число, (3) процентное распределение

семей. Верт икальная графа : 1. Детей нет ; 2. l f 2, 3— 5, 6 .и-больш е'детей ; 3. итого ; число детей п роходящ ихся н а одну семью 4. во всех сем ьях, 5. в сем ьях с детьми. H eading : (1) N u m b er of children ; (2) num ber, (3) p ercen tag e d istrib u tio n of fam ilies. Lateral text : 1. N o child ; 2. I , 2, 3 — 5, 6 a n d m ore children ; 3. to ta l ; n u m b er of children p er fam ily 4. in to ta l fam ilies, 5. in fam ilies w ith children.

1960-ban a nem egészen 27 nélküli családok családok aránya

családok közel 31 % -ában nem élt gyerm ek, 1949-ben % volt a gyermek nélküli családok aránya. A gyermek arányának növekedése m ellett n ő tt még az egy-gyermekes is, a k ét gyermekeseké változatlan m aradt, a három nál

8 A „g y erm ek ek ” ill. a gyerm ekes családok szám ának elem zésével k ap cso latb an m eg kell jegyezni, hogy az összeírás során bárm ily en k o rú szem élyt g yerm eknek k e lle tt m in ő síten i, ha az ap ja vagy a n y ja v o lt a családfő. E nnek m egfelelően a vonatkozó a d a to k b a n v alam en n y i nem házas (n ő tlen , h ajadon, özvegy, e lv á lt), vagy h áz a stá rsa nélkül szüleivel (szülőjével) együttélő »»gyermek” családi á llású szem ély szerepel, te k in te t nélkül a k o ru k ra. A gyerm ekek szám a ta r ta l ­ m azza a házasságon k ív ü l sz ü le te tt, az ö rö k b efo g ad o tt, a n ev elt gy erm ek ek et, to v á b b á a szülő nélk ü l nagyszüleivel (nagyszülőjével) eg y ü ttélő u n o k á k a t is. (E b b ő l eredően az egy nagyszülő — unoka összetételű család o k at az „egy szülő gyerm ekkel” típ u sú családokhoz so roltuk.)

MAGYARORSZÁGI N É P E S S É G É N E K CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

141

több gyermekeseké jelentős m értékben csökkent. 1949-ben még a családok­ nak egyötödében v o lt legalább három gyermek, 1960-ban m ár csak 13 %-á­ ban. A 6- és több-gyermekes családok viszonylagos száma kevesebb, m int az 1949. évi arány fele.

I

6 - es foih

gyerm ek van

I.

A csa lá d o k szá za lék o s m eg o szlá sa a g yerm e k e k s z á m a sz e r in t, c s a lá d típ u s o n k é n t, 1960 П роцент ное распределение семей по численности детей и семейным т ипам , 1960 Percentage D istribution of F a m ilies by N um ber of Children and F a m ily T ypes, 1960

1949-ben az egy családra jutó gyermekek átlagos száma — csak a gyermekes családokra szám ítva — éppen csak egy árnyalattal haladta tú l a k ettő t. Ez némi egyszerűsítéssel — figyelembe véve azt is, am it a „gyerm ek” fogalmával kapcsolatban elm ondottunk — azt jelenti, hogy mindegyik házasfél helyébe még lép egy-egy utód. Az összes családokra számítva, az egy családra jutó átlagos gyermek-szám m ár 1949-ben is csak 1,5 volt. A vázolt alakulás következtében a családok átlagos gyermek-száma közel 17 % -kal, — csak a gyermekes családokra számítva 13 %-kal — csök­ kent. Az egy-gyermekes családok háromnegyede házaspár, egynegyede „egy szülő gyerm ekkel” ; a több-gyermekes családokban az „egy szülő gyermek­ kel” típusú családok aránya m ár lényegesen alacsonyabb, 13 —14 %. Az egy gyermekes családok valamivel több m int 13 %-a, a k ét gyerme­ kes családok közel 16 %-a rokonnal élő család ; a sokgyermekes családok tö b b m int egyötödében van rokon.

142

DR.

TAMÁSY

JÓ ZSEF

A különböző típusú családoknál a több-gyermekes családok arányában nincsenek jelentősebb eltérések. A két-gyerm ekes családok aránya a rokonnal élő családokban nagyobb : a rokon nélküli házaspárok közel 21 % -ában a rokonnal élők 26 % -ában van k é t gyermek, az „egy szülő gyerm ekkel” tí­ pusú családoknál az arány 22,5 ill. ugyancsak 26 %. A 3 —5 gyermekes családok aránya a rokon nélkül és a rokonnal élő házaspárok között egyaránt valamivel több m int 12 % ; a rokon nélkül élő „egy szülők” 11,2 %-ának, a rokonnal élők 12,5 %-ának van 3 —5 gyermeke. A családok gyermek-szám szerinti megoszlásának tárgyalásánál feltét­ lenül különbséget kell tenni — am int erre m ár utaltunk — a „gyerm ek” családi állásúak és a koruknál, eltartottságuknál fogva tulajdonképpen gyermeknek tekinthető családtagok között. Ez az elhatárolás a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen azonban nem végezhető el, ezért m ost csak a keresőképes koron aluli gyermekek vizsgálatára szorítkozhatunk. A családokban élő közel 3,5 millió „gyerm ek” családi állású személynek 71,3 %-a 15 évesnél fiatalabb gyermek. Az összes családok közel felében, a gyermekes családok egynegyedében nincs 15 éven aluli gyermek.

II.

A családok szá za léko s m eg o szlá sa a g yerm ekek s z á m a sz e r in t, 1960 П роцент ное распределение семей по численности детей, 1960 Percentage D istribution of F am ilies by N um ber of Children, 1960

A gyermekek számának növekedésével rohamosan csökken az olyan családok száma, amelyekben nincs 15 éven aluli gyermek. Az egy-gyermekes családok k ö zött még az ilyen családok 39,1 %-ában nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek ; a két-gyerm ekes családoknál ez az arány 15,3 %, a három ­ gyermekeseknél 6,5 %, a négy-gyermekeseknél 3,4 %, az öt-gyermekeseknél

MAGYARORSZÁG N É PE S S É G É N E K CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

143

csak 1,2 %, a hatn ál több gyermekes családok között pedig m ár nincs olyan család, am elyikben ne lenne 15 évesnél fiatalabb gyermek. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben valam ennyi gyermek 15 éven aluli a két-gyerm ekes családokban a legmagasabb (6 5 ,2 % ); a 3-, 4- és 5- gyermekes családoknál az arány fokozatosan csökken 56,2, 45,6 ill. 40,6 % -ra ; a 6- és több-gyermekes családokban ism ét emelkedik és az ilyen családok közel felében még egyik gyermek sem tö ltö tte be a 15. életévét.

E G yerm ekszám

(1) 1. G y e rm e k n i n c s ............... 1 g y e r m e k v a n .......... 2 g y e rm e k v a n .......... 3 g y e rm e k v a n .......... 4 g y e rm e k v a n .......... 5 g y e r m e k v a n .......... 6 és tö b b g y e rm e k v a n 3. Ö s s z e s e n ..........

15 Összes családok évesnél fiatalabb gyerm ek nélkül (4) (2) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1 00,0 100,0 100,0

100,0 39,1 15,3 6,5 3,4 1,2 — 4 8 ,1 .

1

2

b

b о 1 (3) 3

4

5

6 és tö b b

15 évesnél fia ta la b b gyerm ekkel (5)

60,9 19,5 17,0 9,3 4,1 1Д 27,1

65,2 2 0 ,3 17,1 8 ,8 5,0 16,3

— 56,2 24,6 21,6 9,9 5,6

— — 4 5 ,6 2 3 ,7 16,8

— — — 4 0 ,6 18,7

-— — —■ — 4 8 ,5

1,7

0,7

0,5

Горизонт альная графа : (1) Ч исло детей ; (2) семьи всего ; (3) в том числе ; (4) без детей младш е 15 л е т ; (5) с детьми младш е 15 лет.

В ерт икальная графа : 1. Детей нет ; 2. 1, 2, 3, 4, 5, 6 и больше детей; 3. всего. H eading : (1) N u m b er of children ; (2) to ta l fam ilies ; (3) of w hich ; (4) having no child u n d e r 15 y e a rs ; (5) w ith ch ildren u n d e r 15 y ears. Lateral t e x t : 1. N o child ; 2. 1, 2, 3, 4, 5, 6 an d m ore children ; 3. to ta l.

Az egy családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma még az egyet sem éri el (0,9) és a gyermekes családokra szám ítva is csak 1,3. A gyer­ mekes családok közül a házaspárokra jutó 15 éven aluli gyermekek száma 1,4, az egy szülőre ju tó ilyen korú gyermekeké viszont csak 0,8. A gyermekes családok aránya Budapesten a legalacsonyabb : 100 közül 65 családban van gyermek. A többi városban 100 közül átlag 70, a községek­ ben 71 a gyermekes családok száma. Ezen túlmenő szabályszerűséget a gyermekes családok gyakoriságának területi eloszlásában nem lehet tapasztalni. A legmagasabb arán y t (75 %) m utató három megye kö­ zül egy az Alföldön (Szabolcs-Szatmár), egy északon (Borsod-AbaújZemplén), egy pedig a Dunántúlon (Győr-Sopron) van. A gyermekes családok viszonylagos száma a legalacsonyabb Békés, Somogy és Csongrád megyében (65 %). Budapesten a gyermekes családok 60,3 %-ában csak egy gyermek van ; a két-gyermekes családok aránya ennek mintegy fele ; három nál több gyermek a családoknak csak alig 11 % -ában van.

144

DR.

TAMÁSY

JÓZSEF

100 család közül

T erü let

gyerm ek nélküli (2)

gyerm ekes

Egy családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyerm ekek szám a

gyerm ekek szám a

(3)

család 0)

az összes családok­ ban (4)

a gyerm e­ kes csalá­ dokban (5)

az összes családok­ b an (6)

a gyerm e­ kes csalá­ dokban (7)

1. B u d a p e s t ................. 2. M e g y ei és j á r á s i jo g ú v á r o s o k ................. 3. K ö z s é g e k .................

35,2

64,8

1,0

1,6

0,7

1Д

29,7 29,4

70,3 70,6

30,5

69,5

1,8 1,9 1,8

0,9 1,0

4. O rszá g osan. . .

1,3 1,3 1,3

1,3 1,4 1,3

0,9

A különböző gyermek-számú családoknak az összes gyermekes csalá­ dokhoz v iszonyított aránya az alábbi megyékben m u tatja a szélső é rté k e k e t: Legm agasabb 1 g y e rm e k e s c s a l á d ........................... H e v e s m . (53,3 % ) 2 g y e rm e k e s c s a l á d ........................... Z a la m . (3 5 ,3 % ) 3 — 5 g y e rm e k e s c s a l á d .................... S zab o lcs-S z. m . (27,5 % ) 6 és t ö b b g y e rm e k e s c s a lá d . . . . . S zab o lcs-S z. m . (3 ,7 % )

L egalacsonyabb V e s z p ré m m . (4 2 ,2 % ) B á c s - K is k u n m . (2 8 ,2 % ) H e v e s , N ó g r á d és S o m o g y m . (1 4 ,5 % ) H e v e s m . (0,3 % )

Az egy családra jutó gyermekek száma term észetesen nagyjából a fentiekben vázolt képnek felel meg. Budapesten — ahol ez az átlag országos viszonylatban is a legalacsonyabb — egy családra átlag kereken 1 gyermek ju t ; a megyék közül a legtöbb Szabolcs-Szatmár megyében (1,7), a leg­ kevesebb Csongrád, Heves és Somogy megyében (egyaránt 1,1). Megközelí­ tően ugyanezt m u tatják a csak a gyermekes családok figyelembevételével szám ított viszonyszámok is. Az egy családra jutó 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma — az összes és csak a gyermekes családokra szám ítva is — szintén a fővárosban a leg­ alacsonyabb (0,7 ill. 1,1). E tekintetben is — de m ár H ajdú-B ihar megyével együtt — Szabolcs-Szatmár megye az első a rangsorban 1,2 ill. 1,6 érték­ kel. 15 éven aluli gyermek is viszonylag Csongrád és Heves, továbbá Békés és Somogy megyében van a legkevesebb (0,8 ill. 1,2).

M A G Y A R O R S Z Á G N É P E S S É G É N E K CSA L Á D - Ö S S Z E T É T E L E

145

CSALÁDNAGYSÁG

A családok nagysága elsősorban a családban élő gyermekek és család­ dal együttélő rokonok számától függ. 1949. és 1960. között a — am int az előzőek ben láttu k — jelentősen nőtt a gyermek nélküli családok száma és csökkent a több-gyermekes családok száma, következésképpen csökkent a családban élő gyermekek száma is. A családban élő rokonok számáról közvetlen adatok nem állnak rendelkezésre, de valamelyest csökkent a rokon­ nal élő családok és az ilyen családokban élők száma is. A népesség szám ának gyarapodása lényegében a kisebb családokban élők szám át növelte ; az 5 vagy annál többtagú családokban élők száma — a fentiekben vázolt okok m iatt — csökkent. Ezt a folyam atot jelzi a családok szám ának a családtagok száma szerinti alakulása is. C saládnagyság 2 3 4 5 6 7

t a g ú c s a l á d ............................................. t a g ú c s a l á d ............................................. t a g ú c s a l á d ............................................ ta g ú c s a l á d ............................................. t a g ú c s a l á d ............................................. és t ö b b t a g ú c s a lá d ......................... Ö sszesen . . ,.

A családok szám a 1У4У I960 677 674 504 273 132 123 2 385

243 099 174 950 333 313 112

966 811 570 261 94 67 2 770

400 200 700 000 200 100 600

1960. év az 1949. év % -ában 142,7 120,3 113,2 95,3 71,2 54,4 1 1 6,2

A 2 tagú családok száma 1949-hez képest 43 %-kal nőtt, a 7 és többtagú családoké csaknem ugyanennyivel csökkent. Ennek megfelelően m egválto­ zott a családok taglétszám szerinti megoszlása is. 1 0 D em ográfia

146

DR.

T A M ÁSY

JÓ ZSEF

Az arányeltolódás még szembetűnőbben m u tatja a változást. Bár a 3 ta g ú családok száma egyötödével em elkedett, arányuk m ár csak 1 %-kal tö bb, m int 1949-ben ; a 4 tagú családok száma is még 13 %-kal nőtt, arányuk azonban m ár nem éri el a 10 évvel korábbit. A vázolt alakulás következtében az átlagos családnagyság — az egy családra jutó családtagok száma — 3,6-ról 3,3-ra csökkent. A csökkenés valam ennyi családtípusnál m utatkozik. csa/ádfag

csa/ádfag

IV. A z eg y családra ju tó csa ládtagok s z á m a , c s a lá d típ u s o n k é n t, 1949, 1960 Численность членов семьи проходящ ихся на одну семью по семейным т ипам в 1949 и 1960 гг.

N um ber of Members per F a m ily by F a m ily T ypes, 1949 and 1960

A családok taglétszám a a gyermekek számán kívül nagym értékben függ a család típusától. A „házaspár” családok közel egyharm ada, az „egy szülő gyermekkel” típusú családok mintegy kétharm ada csak k ét sze­ mélyből áll. (K éttagú család pl. vagy gyermektelen és rokon nélkül élő házaspár, vagy egy gyermekkel élő rokon nélküli egy szülő lehet.) A három családtagból álló családok aránya a legmagasabb (57 %) a rokonnal élő egy-gyermekes „egy szülő gyermekkel” típusú családokban, a négy- és többtagúaké a rokonnal élő házaspárok között (72%).

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

147

Az egy családra jutó családtagok száma term észetesen legmagasabb a rokonnal élő házaspároknál (4,3), legalacsonyabb a rokon nélküli „egy szülő gyerm ek” -ből álló családoknál (2,5).

2

:

CsaláclLípus

4. E g y sz ü lő g y e r ­ m e k k e l, r o k o n n é lk ü l ............... 5. E g y sz ü lő g y e r ­ m e k k e l, r o k o n ­ n a l ...................... 3 . E g y ü tt . . . 6. C sa lá d o k összesen 7. E b b ő l ro k o n n a l élő c s a lá d o k . . .

5

6 és tö b b

■Összes (3)

családok száma

(1) 1. H á z a s p á r rok o n n é l k ü l ................. 2. H á z a s p á r r o k o n n a l 3. E g y ü t t . . .

4 t a g ú (2)

108 700 2 086 100 310 500 43 100 151 800 2 396 600

E gy családra ju tó csa­ lád tag o k szám a (4)

754 600 •— ■ 754 600

623 100 86 500 709 600

431 700 99 100 530 800

168 000 81 800 249 800

211 800

72 800

25 600

7 900

5 500

323 600

2,54

211 800

14 300 39 900 570 700

3 300 11 200

4 000 9 500

50 400 374 000

3,69 2,69

966 400

28 800 101 600 811 200

261 000

161 300 2 770 600

3,26

—

115 300

113 400

85 100

47 100

360 900

3,20 4,33 3,35

4,25

Százaiéi ros megosz lás (5) 1. H á z a s p á r ro k o n n é l k ü l ................. 2. H á z a s p á r r o k o n n a l 3. E g y ü tt . . . 4. E g y sz ü lő g y e r ­ m e k k e l, r o k o n n é lk ü l ............... 5. E g y sz ü lő g y e r ­ m e k k e l, r o k o n ­ n a l ...................... 3. E g y ü t t . . . 6. C sa lá d o k összesen 7. E b b ő l r o k o n n a l élő c s a l á d o k ............

3 6 ,2 — 31,5

29,9 27,9 29,6

20,7 31,9 22,2

8,0 26,3 10,4

5,2 13,9 6,3

1 00,0 100,0 100,0

65,5

2 2 ,5

7,9

2,4

1 .7

100,0

57,1 27,2

28,4 10,7

29,3

20,6

6,5 3,0 9,4

8 ,0 2,5 5,8

100,0 100,0 100,0

— —

31,9

31,4

23,6

13,1

100,0

—

56,6 34,9

—

—

Горизонт альная графа : (1) Тип семьи ; (2) число семей с 2, 3, 4, 5, 6 и больш е членов; (3) число всех семей ; (4) число членов семей проходящ ихся на одну семыо ; (5) процентное р аспределение.

В ерт икальная графа : См. табл. 2. H eading : (1) F am ily ty p e ; (2) n u m b er of fam ilies having 2, 3, 4, 5, 6 or m ore m em ­ b ers ; (3) n u m b er of to ta l fam ilies ; (4) n u m b er of m em bers per fam ily ; (5) percentage d istri­ b u tio n . Lateral t e x t : See T able 2.

Ismeretes, hogy általában városokban viszonylag kisebb, a községekben inkább nagyobb családok vannak túlsúlyban. H a csak B udapest, a többi város átlaga és a községek átlaga vonatkozásában vizsgáljuk a családoknak a tagok száma szerinti megoszlását, a m egállapítás nagyjából helytálló,

148

DR.

T A M Á SY

JÓZSEF

a részletesebb területi megoszlás azonban m ár jelentősebb eltéréseket m u tat. A 2 tag ú családok aránya Budapesten közel 41 %, Békés megyében több m int 43 %. A 3 tag ú családok aránya Nógrád és Kom árom megyében emelkedik ki (32 %), 4 tagú család viszonylag Vas és Veszprém megyében van a legtöbb (24 %). A nagyobb családok közül az 5 tagú családok aránya Zala megyében (13 %), a 6 és többtagúaké pedig Szabolcs-Szatmár megyében (11,5 %) a legmagasabb.

Egy családra átlagosan valam ivel több m int 3 családtag ju t. Az átlagos nagyságú család te h á t egy-gyermekes házaspárnak felel meg. A két-gyer­ mekes házaspárral egyenlő 4 családtagot az átlagos családnagyság egy megyében vagy megyei jogú városban sem ér e l ; 3,0 és 3,6 között inga­ dozik. A legalacsonyabb Budapesten 3,0, a megyék közül Békésben, Csongrádban és Hevesben (3,1), a legmagasabb Szabolcs-Szatmár (3,6), Fejér, H ajdú-B ihar és Veszprém megyében (egyaránt 3,5). A K E R E S Ő- E L T A R T O T T

ARÁNY

A C S A L Á D O K B A N 10

A foglalkoztatottságnak az elmúlt tíz év a la tt végbem ent nagym értékű emelkedése term észetesen a családoknak a kereső és eltarto tt családtagok szerinti összetételében és a kereső-eltartott arány alakulásában is jelent­ kezik : Év

K eresők a népesség % -ában

1 9 4 9 ................................. 1 9 6 0 ................................

4 7 ,9 53,1

K ereső család­ tag o k az összes c saládtagok % -ában 43 .0 5 0 .0

100 keresőre ju tó e lta r to tta k szám a 109

100 kereső család tag ra ju tó e lta r to tt család tag o k szám a 132 100

10 A köv etk ezőkben a családokra vonatkozó valam ennyi a d a t a részcsaládok a d a ta it is m a ­ g ában foglalja és így a m egállapítások is a részcsaládokkal e g y ü tt érten d ő k . (A részcsaládokban élők a család o k b an és család tö red ék ek b en élők összes szám ának nem egészen 1 % -át teszik.)

149

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

E bből K eresők szám a

Családok szám a

(1)

(2)

1 2 1. 3 4 5

k e re ső v a n . . . k e re ső v a n . . . k e re ső v a n . . . k e re ső v a n . . . és t ö b b k e re ső v a n ...................... 2. K e re s ő n é lk ü l, 111. h u z a m o s a n tá v o lle v ő k e r e ­ ső v e l .................... 3. Ö sszesen . . .

1 321 300 1 110 000 261 200 48 800

2

3

4

7 és tö b b

6

5

családtaggal (3) 597 400 338 200 2 3 0 600 3 68 200 376 100 226 800 — 86 100 90 200 — — 16 300

97 91 53 14

300 400 600 800

35 29 18 8

000 200 900 800

22 18 12 8

800 300 400 900

6 800

1 500

1 900

3 400

62 400 2 810 500

2 400 7 700 35 300 15 300 1 000 900 815 100 571 600 261 000

400 94 200

1 300 67 100

37,3 3 5 ,0 2 0 ,5 5,7

37,2 31,0 20,1 9,3

34,0 27,3 18,5 13,2

0,6

2,0

5,1

0,9

0,4

100,0

100,0

1,9 100,0

zúzalékos m egoszlíis 1 2 1. 3 4 5

k e re ső v a n . . . k e re ső v a n . . . k e re ső v a n . . . k e re ső v a n . . . és t ö b b k e re ső v a n ...................... n é lk ü l 2. K e re ső ill. h u z a m o s a n tá v o lle v ő k e r e ­ ső v e l .................... 3. Ö sszesen

...

4 7 ,0 3 9 ,5 9,3 1,7

5 9 ,7 36,8 — —

41,5 46,1 10,5 —

40,3 39,7 15,8 2,9

0,3

2,2 100,0

3,5 100,0

1,9 100,0

1,3 100,0

* R észcsaládokkal e g y ü tt.

Горизонт альная графа : (1) Ч и сло сам одеятельны х ; (2) число семей ; (3) в том числе : с 2, 3, 4, 5, 6, 7 и больш е членами. В ерт икальная графа : 1. Семьи с 1, 2, 3, 4, 5 и больш е самодеятельными ; 2. без сам о­ деятельны х и ли с сам одеятельными продолж ительно отсутствующими. H eading : (1) E a rn e rs ; (2) n u m b er of fam ilies ; (3) of w hich : hav in g 2, 3, 4, 5, 6, 7 or m ore m em bers. Lateral t e x t : 1. F am ilies hav in g 1 ,2 , 3, 4 ,5 or m ore earn ers ; 2. w ith o u t earners, resp. having stead ily a b s e n t earners. 3. to ta l.

A keresők11 aránya az össznépességen belül magasabb, m int a családok­ ban élők között. Ennek m agyarázata, hogy a család-adatokban az intézeti háztartások tagjai — akik nagyobbrészt keresők — egyáltalán nem szere­ pelnek, nem szerepelnek továbbá az egyedülállók sem, akiknek közel 92 %-a ugyancsak kereső. Az em lített okok folytán az össznépesség 100 keresőjére jutó eltarto ttak száma is alacsonyabb m int a családban élőknél. A kereső­ eltarto tt arány javulásának m értéke azonban kedvezőbb a családokban, m ert míg az egész népességre szám ítva a 100 keresőre jutó eltarto ttak száma 21 fővel, a családokban élőknél 32 fővel csökkent. Ezt elsősorban az ered­ ményezte, hogy egy-egy családon belül többen léptek a keresők sorába,

150

DR.

TAMÁSY

JÓZSEF

em elkedett az egy családra jutó keresők száma, — főként a nők foko­ zottabb m unkavállalása folytán — és növekedett a több-keresős családok száma és aránya is : T K eresők szám a 1 k e r e s ő v e l................................................. 2 k e r e s ő v e l............................................... 3— 4 k e r e s ő v e l........................................ 5 és tö b b k e re s ő v e l K e re s ő n é lk ü l, ill. -h u z a m o sa n tá v o lle v ő k e r e s ő v e l12 ................. Ö sszesen . . . . 12 E tá v o l, m ás E m ia tt — e lta r to tta , család o k at

A családok szám a 1949 1960 1 489 659 256 15

263 1 321 300 679 1 110 000 697 3 1 0 000 269 6 800

9 30 7

62 400

2 430 215

2 810 500

család ok zöm ében a családfő huzam osan távollevő (m u n k av állalás m ia tt családjától városban vagy községben ta rtó zk o d ik ) s m in t ily en t nem a családdal e g y ü tt ír tá k össze. h a a családban m ás kereső nem v o lt — b á r c s a lá d já t a távollevő családfő is nyilván a család m égis, m in t kereső nélküli család k e rü lt szám bavételre. (1949-ben ezeket a nem m u ta ttá k külön ki.)

MAGYARORSZÁG N ÉPESSÉG ÉN EK

CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

151

1949-ben még a családok 61 % -ában volt egy kereső, 1960-ban ez az arány 47 %-ra csökkent. A két keresős családok száma 27 %-ról közel 40 %-ra em elkedett. A 3 —4 keresős családok aránya ugyan csak néhány tized százalékkal nőtt, számuk azonban m integy ötödével volt több, m int 1949-ben. A családoknak mintegy 17 % -ában valam ennyi családtag kereső. Ezen belül a 2 tag ú családok 36,8 %-ában keres m indkét családtag ; a 3 tag ú családok között a 3 keresős családok aránya 10,5 % ; a 4 tagú csalá­ doknál 2,9 % ; az 5 tagú családoknál 0,6 % azoknak a családoknak az ará­ nya, amelyben valam ennyi családtag keres. Két-keresős család a 3 tagú családok között van a legtöbb (46 % ); a 4 tagú családok között az egy- és a két-keresős családok aránya csaknem azonos (40,3 ill. 39,7 %). Az 5 tagú vagy annál nagyobb családok között az egy-keresős családok vannak túlsúlyban, bár arányuk a családnagyság növekedésével csökken; a két- és három-keresős családok aránya a család­ tagok számának növekedésével ugyancsak csökken és csak a 4 és többkeresős családoknál figyelhető meg, hogy az ilyen családok aránya a család­ nagyság növekedésével ugyancsak emelkedik. (L á sd : 8. tábla). A kereső családtagoknak a családonkénti átlagos száma a családtagok szám ának növekedésével párhuzam osan emelkedik. Az egy családra jutó keresők száma a 2 tagú családoknál is kereken harm adával, a 3 tagú csalá­ doknál kétharm adával haladja meg a családonkénti egy keresőt. Az egy családra (100 családra) jutó keresők száma m ár a 3 tagú családoknál is m agasabb m int az országos átlag. Családonként átlag legalább 2 kereső azonban csak 6 tagú vagy annál nagyobb családokban van. 9. A kereső és elta rto tt családtagok szá m a és a kereső- elta rto tt a rá n y a családtagok szám a sze rin t* , 1960 Численность самодеятельных и несамодеятельных членов семьи и отношение самодеятельных и иж дивенцев по численности членов семьи в 1960 г. E a rn in g and D ependent F a m ily Members and Ratio of Earners and Dependants by N um ber of F a m ily M embers, 1960

Kereső

E lta r t o t t

Összesen

100 családra ju tó kereső

(2)

(3)

(4)

(5)

001 800 447100 286 400 305 000 565 200 510 100 9 115 600

133,3 165,3 178,4 194,5 207,1 223,8 162,1

C saládtagok szám a C saládnagyság (1) 2 3 4 5 6 7

t a g ú c s a lá d ............. t a g ú c s a lá d ............. t a g ú c s a lá d ............. t a g ú c s a lá d ............. t a g ú c s a lá d ............. és t ö b b t a g ú c s a lá d . 2. Ö sszesen

.............

1 333 800 1 348 700 1 020 000 5 07 600 195 100 150 200 4 555 400

668 000 1 098 400 1 266 400 797 400 370 100 359 900 4 560 200

2 2 2 1

100 kereső család­ ta g ra ju tó e lta r to tt család tag (6) 50,1 81,4 124,2 157,1 189,7 2 39,6 100,1

152

DR.

TA MÁ SY

JÓ ZSEF

A családokban élők között — országos vonatkozásban — a kereső és az e lta rto tt családtagok száma csaknem teljesen azonos. Ennek következ­ tében 100 kereső családtagra átlagosan 100 e lta rto tt családtag j u t ; a 2 és 3 tag ú családokban ennél kevesebb, a nagyobb családokban több. Minél nagyobb létszámú a család, annál több személy eltartása hárul egy-egy kereső családtagra.

csa/ád/ag

250 / /

---------

/

У / У У '

\

\

\

\

s

.

/ /

i c s a / á d fe ý

_

7 c s e / é t/ e a ^

-

k e re s ő

m C S iW

a 'd / e g

c s

/ő /а

e / fa r *

--------- „ SJ t

_______

A

r? í

m

$ ■

_

\

\

.....

/ ----------------------------

V I.

A 100 csa lá dra ju tó kereső k s z á m a és a kereső-eltartott a r á n y a k ü lö n b ö ző n a g y s á g ú

családokban (ré szc sa lá d o k k a l e g y ü tt) , 1960 Самодеятельные на 100 семей и отношение самодеятельных и иж дивенцев в семьях различной величины (включая частичные семьи) в 1960 г. Earners per 100 F am ilies and R atio of Earners and Dependants in the F am ilies of Different Size (In clu d in g P art F am ilies), 1960

A kereső-eltartott arány egyrészt a család keresőinek számától, m ás­ részt a család nagyságától függ. B ár tény az, hogy a nagyobb családokban viszonylag több az eltarto tt, mégis általában a keresők szám ának növekedé­ sével párhuzam osan csökken az egy keresőre jutó eltarto ttak száma. A 100 családra jutó keresők száma Budapesten a legnagyobb (184,6), lényegesen alacsonyabb a városokban (163,5) és még alacsonyabb a közsé­ gekben (154,5). Ezzel ellentétes képet m u tat a 100 kereső család­ tagra jutó e lta rto tt családtagok száma. Ismeretes, hogy a foglalkoztatottság a városokban általában kedvezőbb, nagyobb a lehetősége, hogy egy család­ ból többen is m unkát vállaljanak, nagyobb a lehetősége a nők m unkába-

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

153

csökkenti a kereső-eltartott arányt, hogy a községekben viszonylag nagyobb a több-gyermekes család, közöttük az olyan több-gyerm ekes család is, amelyben a gyermekek a keresőképes koron aluliak.

154

DR.

TAMÁSY

JÓ ZSEF

A 100 családra jutó keresők száma a legtöbb Pest megyében (166,7), a legkevesebb H ajdú-B ihar (143,4) és Szolnok megyében (136,4). A kereső-el­ ta rto tt arány a legkedvezőbb Csongrád megyében (90,2), de a 100 kereső családtagra jutó e lta rto tt családtagok száma Bács-Kiskun és Pest megyében is 100 a la tt van. A rangsorban az utolsó helyeken ebben a vonatkozásban is Szolnok (136,3) és H ajdú-B ihar (141,6) megyét találjuk. A CSALÁDOK

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI

Ö S S Z E T É T E L E 13

Azok a m élyreható változások, amelyek az 1949. évi népszámlálás óta az ország társadalm i-gazdasági viszonyaiban végbementek a családok társadalm i-gazdasági összetételét is átalakították. Az ipar tervszerű fejlesz­ tése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a fizikai és szellemi m unkát végzők arányának a megváltozása eredm ényeként bekövetkezett társadalm i átrétegződést, ill. ennek a népesség foglalkozási összetételére gyakorolt h atásá t tükrözik a családok vonatkozó adatai is. Az alkalm azásban álló családfők családjainak az összes családokhoz viszonyított aránya az 1949. évi m integy 40 %-ról 1960-ban közel 57 %-ra em elkedett. 1949-ben az olyan családok, amelyben a családfő termelőszö­ vetkezeti tag volt — csekély szám uknál fogva — nem is képeztek külön csoportot, 1960-ban arányuk m ár megközelítette az összes családok 16 % - á t; ez csaknem ugyanannyi, m int a mezőgazdasági önállók családjainak az aránya (16,5 %). A mezőgazdasági önállók családjainak az aránya 1949ben még közel 43 % volt. 1949-ben „mezőgazdasági” 14 család (önálló gazdák, segítő családtagok és a mezőgazdaságban alkalm azásban állók családjai) volt az összes családoknak csaknem fele (48,3 %-a), 1960-ban m ár csak alig valam ivel több m int egyharm ada (34,2 %) — (ideszámítva term észetesen a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag családfőjű családo­ k a t is). A szellemi dolgozók családjainak aránya 10 %-ról több m int 15 %-ra nő tt. Az átlagos családnagyságban 1949-hez képest jelentősebb különbség csupán a mezőgazdasági önállók családjainál m utatkozik, akiknél az egy családra jutó családtagok száma 3,8-ról 3,1-re, közel egyötödével csökkent. A 100 családra jutó keresők száma minden társadalm i rétegnél emel­ kedett, legnagyobb m értékben — 30 keresővel — az alkalm azásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozóknál (139-ről 169-re) és a szellemi dolgo­ zóknál (142-ről 168-ra). Száz családra a legtöbb kereső 1949-ben (168) és 1960-ban is (185) a mezőgazdasági önállók családjaiban ju to tt (elsősorban a segítő családtagok m iatt). 13 E zek n ek az a d a to k n a k a népesség ill. a keresők társadalm i-gazdasági cso p o rto sítá sát fel­ tü n te tő a d a to k k a l való egybevetésénél feltétle n ü l figyelem be kell venni, hogy a családok tá rs a ­ d alm i-g azd aság i cso portokba sorolása a családfő, — ha a családfő e lta r to tt, az elta rtó — tá rs a ­ d alm i-gazdasági cso p o rtja szerin t tö r té n t. A csoportosítás nincs te h á t te k in te tte l a család többi keresőinek társad alm i-g azd aság i cso p o rtjára. E z közelebbről a z t je len ti, hogy ,h a pl. a családfő fizikai, a feleség szellem i dolgozó, a család a „fizik ai dolgozó” társadalm i-gazdasági csoportba k e rü l ; v ag y ha p l. egy ö tholdas önálló gazdának három fia az ip arb an dolgozik, a család ebben az esetb en is a „m ezőgazdasági önálló” társadalm i-gazdasági csoportban fog szerepelni. (Ném ileg k iegészítik azo n b an a k é p e t a családok keresőinek a társadalm i-gazdasági cso p o rtjaik szerinti m eg o szlását fe ltü n te tő — a következőkben ism erteten d ő — ad ato k .) 14 A m ezőgazdasági családok szám a nem ta rta lm a z z a a m ezőgazdasággal kap cso latb an levő v alam en n y i család a d a t á t ; azok a családok ugyanis, am elyekben a családfő ún. „ k é tla k i” (alkal­ m azásb an á ll vagy n y u g d íjas, de földje is van) nem a m ezőgazdasági családok k ö zö tt, hanem a fo g lalk o zásu k n ak megfelelő népgazdasági ágban szerepelnek.

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

155

A 100 kereső családtagra jutó e lta rto tt családtagok száma — az alkal­ m azásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjai kivételével, amelyek­ nél minimális emelkedés tö rtén t — valam ennyi csoportnál jelentősen csök­ kent. L egszám ottevőbb volt a csökkenés — az 1949. évi arány majdnem felére — a mezőgazdasági önállók családjainál (127-ről 6 6 -ra ); de jelentős volt még az alkalm azásban álló szellemi dolgozók családjainál is (135-ről 95-re). A családok 1960. évi fontosabb ad a ta it részletesebb társadalm i-gazda­ sági csoportok szerint a 12. tábla foglalja össze.

156

DR.

TA M Á S Y

JÓ ZSEF

A különböző társadalm i-gazdasági csoportokba tartozó családok átla­ gos száma alig té r el egymástól. Egy családra a legkevesebb családtag (3,1) azokban a családokban ju t, amelyekben a családfő önálló gazda. A term e­ lőszövetkezeti tagok családjaiban 3,2, az alkalm azásban álló fizikai dolgozó­ kéban 3,4, a szellemi dolgozókéban 3,3, (a nyugdíjasokéban 2,5) az átlagos családnagyság.

.

f e » - ,

A/Aa/n?azásifo/já//ó feme/oszoref- Önállóés segHocsaÁezel/fag lác/lagja

H fc fe -

Wyt/gdl/as

V III.

A csa lá d o k szá za léko s m eg o szlá sa a csa lá d fő tá rs a d a lm i-g a z d a sá g i cso p o rtja sz e r in t (ré szc sa lá d o k k a l e g y ü tt) , 1949 és 1960 Процент ное распределение семей по социально-экономической группе главы семьи (включая частичные семьи) в 1949 и 1960 гг. Percentage Distribution of F am ilies by Socio-Economic Group of the Head of the F a m ily (Including P art F am ilies), 1949 and 1960

A keresők száma — am int erről m ár szó volt — viszonylag az önálló gazdák családjaiban a legtöbb. A 100 családra jutó keresők száma a gazdaság nagyságával arányosan növekszik : az 1 k at. holdnál kisebb gazdasággal rendelkezőknél 158, a 10—25 k at. holdas gazdáknál 210 kereső ju t 100 családra, a 25 kát. holdnál nagyobb gazdasággal rendelkezőknél viszont némi csökkenés tapasztalható (200). A keresők családonkénti átlagos száma a legkisebb az alkalm azásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban (a mezőgazdasági napszám osoknál 133, a mezőgazdasági m un­ kásoknál 147). A kereső-eltartott arány — a nyugdíjasok családjaitól eltekintve — kimagaslóan a mezőgazdasági önállóknál a legkedvezőbb : 100 kereső családtagra mindössze 66 személy eltartása hárul. Száz a la tt van a kereső-el­ ta rto tt arány az alkalm azásban álló szellemi dolgozók családjainál (95) és a

MAGYARORSZÁG N É P E S S É G É N E K .CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

157

A családoknak a társadalm i-gazdasági csoportonkénti megoszlását családnagyság szerint vizsgálva, a különböző létszámú családokban egyaránt az alkalm azásban állók családjainak az aránya a legmagasabb, de míg a 2 tag ú családoknak csak 44 %-a, a nagyobb családoknak m ár több m int 60 %-a alkalm azotti család. Mezőgazdasági önállók családja viszonylag a 2 tagú családok között van a legtöbb (az összes 2 tagú családoknak egy­ ötöde). A mezőgazdasági term előszövetkezeti tagok családjainak aránya viszont a 6 és többtagú családoknál a legnagyobb. Az ilyen nagy családok több, m int 35 %-a mezőgazdasági termelőszövetkezeti család.

86 34 494 307 302

700 400 600 300 900

3 ,8 7 3,30 3,36 3,48 3,43

146,8 1 3 2,8 161,8 154,1 153,0

1 6 3,2 148,6 107,6 1 2 5,7 124,1

1 225 900 367 400

3,44

155,9 169,0

120,8

158,9

94,8 114,4

3,23 3,86

1 51,0 1 54,0

1 1 4 ,0 1 50,7

376 500

3,25

151,0

114,9

57 600 5 800

3,16 3,45

161,3 1 44,8

96,0 138,1

63 400

3,19

159,8

99,5

439 900

3,24

152,3

112,6

1 593 300

3,29 3,41

367 800 8 700

158

DR.

TAM ÁSY

A családfő társadalm i-gazdasági cso p o rtja ( 1)

27. N Y U G D ÍJA S 28. V olt fizikai dolgozó és özvegyed 29. V olt szellem i dolgozó és ö z v e g y e .......... 30. N y u g d íja so k összesen .............. 31. Összesen .......................... 32. E bből : 33. Önálló és segítő családtag........................ 34. F izikai dolgozód.® ..................................... 35. S zellem i d o lg o zó ®........................................

JÓZSEF

Egy családra A családok ju tó csa­ szám a ládtagok szám a (2) (3)

100 kereső 100 csa­ család tag ra lád ra ju tó e lta r­ ju tó t o t t csa­ kereső lád tag (4) (5)

173 900 49 600

2,51 2,41

161,4 169,2

223 500 2 810 500

2,49 3,24

163,1 162,1

553 800 1825 200 431 500

3,08 3,30 3,20

178,7 155,6 168,4

55,7 42,4 52,6 100,1 72,6 112,2

90,3

* R észcsaládokkal e g y ü tt.

A családoknak a családtagok száma szerinti megoszlása a különböző társadalm i-gazdasági csoportokban jelentősen eltér az összes családok átlagos megoszlásától. Az alkalm azásban állók családjainak — fizikai és szellemi dolgozókénál egyaránt — 28 %-a 2 tagú, közel egyharm ada (31,5 %) 3 tagú, nem egészen negyede (23,7 %) 4 tagú. A term előszövetkezeti tagok családjai között a 2 tagú családok aránya 39 % (a mezőgazdasági term elő­ szövetkezeti tagoknál közel 40 %, a nem mezőgazdasági term előszövetkezeti tagoknál 34 % ); a 3 tagú term előszövetkezeti családok aránya 27 %, a

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

159

4 tagúaké 18 %. Az önállók családjainak 43 %-a 2 tagú, 27 %-a 3 tagú és 18 %-a 4 tagú. Azoknak a családoknak, amelyekben a családfő nyug­ díjas, több m int kétharm adában (68 %) csak két tagja van a családnak. A 6 és többtagú családok aránya a 10 %-ot csak a mezőgazdasági term elő­ szövetkezetek szellemi dolgozó tagjainak családjában és a mezőgazdasági m unkások családjaiban haladja meg. Az összes családoknak 47 %-ában van 1 kereső, közel 40 % -ában 2 kereső, valam ivel több, m int 9 % -ában 3 kereső ; három nál több kereső a családoknak mindössze 2 % -ában van. Ezeknek az arányoknak a társa­ dalmi-gazdasági csoportonkénti szóródását tü n te ti fel a 13. tábla. Az egy-keresős családok aránya legmagasabb, — 64,2% — a mezőgazda­ sági fizikai dolgozók családjaiban. Megközelítően ez az arány a mezőgazda­ sági termelőszövetkezetek fizikai dolgozó tagjainak a családjaiban és az egyéb önállók családjaiban (60%) is. A mezőgazdasági önállók családjainak viszont csak egyharm adában van egy kereső ; itt a legmagasabb a két keresős családok aránya (az összes családoknak a felében van 2 kereső). A három, vagy annál több keresős családok aránya szintén a mezőgazda­ sági önállók családjainál a legmagasabb (16%). 13. A c sa lá d o k * szá za lékos m eg o szlá sa a keresők s z á m a s z e r in t, tá r s a d a lm i-g a zd a sá g i cso p o rto n kén t, 1960 П роцент ное распределение семей по численности самодеятельных и общественно-экономиче­ ским группам в 1960 г. Percentage D istribution of F a m ilies by N um ber of E arners, According to Socio-Economic Groups, 1960 С s a 1á d о к A családfő társad alm i-g azd aság i cso p o rtja со 1 . A lk a lm a z á s b a n álló 2. m e z ő g a z d a s á g i fiz ik a i d o lg o zó ...................... 3. n e m m e z ő g a z d a sá g i, f iz ik a i d o lg o zó . . . . 4. sz e lle m i d o lg o zó . . . . 5. E g y ü tt . . . 6. T erm elő szö vetkezeti ta g és seg ítő csa lá d ta g 7. M e z ő g a z d a sá g i te r m e lő ­ s z ö v e tk e z e tb e n 8. F iz ik a i d o lg o zó 9. S z e lle m i d o lg ozó 5. E g y ü t t . . . 10. N em m ezőg azdaság i te r m e lő s z ö v e tk e z e tb e n 11. F iz ik a i d o lg o zó 12. S zellem i d o lg o zó 5. E g y ü t t . . . . 13. T erm elő szö vetkezeti tagok és seg ítő c s a lá d ta g ja ik összesen ..............................

kereső nélkül (2)

1

2

4 és tö b b

3

Összesen

le e r e s ő v e 1 az összes családok százalékában (3)

(4)

2 ,2

64,2

24,5

6,9

2,2

1 0 0 ,0

4, 1 1, 4 3,3

47,3 4 0 ,0 46,9

37,8 48,3 39,3

9,0 8,9 8,8

1,8 1,4 1,7

1 00,0 100,0 100,0

1,2 2,3

59,7 51,7

28,8 3 6 ,8

8,1 8,0

2 ,2 1,2

1 00,0 1 00,0

1,2

59,5

29,0

8,2

2,1

100,0

1,6 1,7 1,6

48,4 55,2 49,0

40,3 3 9 ,7 40,2

7,1 3 ,4 6,8

2,6 — 2,4

1 0 0 ,0 1 00,0 100,0

1,2

58,0

30,6

8,0

2,2

100,0

160

DR.

TA M Á S Y

JÓZSEF

С s a 1á d A családfő társad alm i-gazdasági

1

kereső

k e r e

(2 )

k

3

4 és több

összesen

ő v e 1

az összes családok százalékában (3)

(i) 14. Ö nálló és se g ítő családtag 15. M e z ő g a z d a s á g i ö n álló és s e g ítő c s a l á d t a g ja “ 16. E g y é b ö n á lló és se g ítő c s a lá d ta g ja ....................

2

(4)

0,5

33,7

4 9 ,9

13,0

2,9

100,0

0,9 0,5

60,0 38,0

30,3 46,7

7,5

1,3 2,7

100,0

12,1

17. N y u g d íja s

0 ,4

1,7

2,2

40,8 39,5

8,6

18. Összesen 19. E b b ő l : 20. F iz ik a i d o lg o z ó b .......... 21. S zellem i d o lg o z ó b . . . .

48,5 47,0

9,3

2,0

100,0 100,0

51,2 40 ,8

35,3 4 7 ,9

8,6 8,7

1,9 1,4

100,0 100,0

5. E g y ü tt . . . .

3,0

1,2

100,0

A családok társadalm i-gazdasági összetételéről — am int erre m ár utal­ tu n k — teljes kép alig nyerhető, ha nem vesszük figyelembe a család vala­ m ennyi keresőjének társadalm i-gazdasági csoportját. Fontos lenne annak ismerete, hogy pl. hány család van, amelyben mezőgazdasági önálló és alkal­ m azásban álló fizikai dolgozó, vagy term előszövetkezeti tag és alkalm azásban álló keresők vannak, továbbá, hogy a különböző összetételek milyen arány­ ban fordulnak elő. Ehhez azonban a szükséges adatok még nem állnak ren­ delkezésre. E zt némileg helyettesítő tájékozódás nyerhető a keresők számá­ nak társadalm i-gazdasági csoportjuk szerinti megoszlásából, ha ezt egybe­ v etjü k a családfő társadalm i-gazdasági csoportjával.15 (Az adato k at a 14. táb la tartalm azza; a bekeretezett számok a családfő társadalm i-gazdasági csoportjába tartozó keresők arán y át jelzik, beleértve a családfőt is.) 15 A kö v etk ezőkben ism e rte te tt szám ítások a családtöredékeket is m agukban foglaló ad ato k a la p já n k észü ltek .

A családfő társad alm i­ gazdasági csoportja

(1)

M ezőgazdasági term előszövet­ kezeti ta g

A lkalm azásban álló m ező­ gazdaági fizikai dolgozó (3)

nem m ezőgazd. fizikai dolgozó (4)

N em m ezőgazda­ sági term elő ­ szövetkezeti ta g

Mezőgaz­ dasági2 (10)

E gyéb (И )

K eresők összesen

(12)

(13)

0,2

0,7

100,0

szellemi dolgozó

fizikai dolgozó

szellemi dolgozó

(5)

(6)

(7)

(8)

(9)

1,2

3,1

0,1

1,1

0,1

1,1 1,3

0,0

2,8

0,5

0,0

0,9

0,7

2,2 3 ,7

1 00,0 1 00,0

0,7

0,1 1,8

0;5

1 00,0

0,6

1 00,0

önállók és segítő család tag jaik

1. A lk a lm a z á s b a n álló 2. m e z ő g a z d a sá g i fiz ik a i d o l g o z ó ........................... 3. n em m e z ő g a z d a sá g i fiz ik a i d o l g o z ó .......... 4. szellem i d o lg o zó ..........

79,9

9,9

0,9

84,9

5,4

2,1

0,1

0,2

10,7

81,7

0,7

0,1

3,7

5. M ező g azd aság i te r m e lő ­ sz ö v e tk e z e ti ta g 6. fiz ik a i d o lg o zó 2 .............

2,2

8,9

1,3

85,4

0,4

7. szellem i d o lg o zó ..........

—

7,6

4,1

19,8

66,1

0,5 —

0,0 —

—

8. N e m m e z ő g a z d a sá g i t e r ­ m e lő sz ö v e tk e z e ti t a g 9. fizik ai d o l g o z ó ............

0,4

15,1

6,7

10. szellem i d o lg o zó . . . . 11. M ező g azd aság i ö n á lló ćs se g ítő c s a lá d ta g ja 3 .............

10,2

8,5

15,2

2,2 —

0,2 —

71,0

0,3

1,7

57,6

—

1,7

2,3 5,1

1 00,0 100,0

0,4

100,0

1,5

0,3

5,3

1,0

0,3

0,0

0,5

0,0

90,8

0,5

0,6

11,0

3,4

2,0

74,6

2,8

1 00,0

14,0

7,9

1,3

0,1 0,0

4,5

0,6

0,1 0,0

0,9

13. N y u g d íja s ..................................

1,3

0,5

73,4

100,0

37,5

14,7

I S ,8

2,8

8,3

100,0

14. Ö s s z e s e n ............. * C saládtöredékekkel e g y ü tt. -

3,9

11,2

0,3

1,0 2,4

0,1

1 Családfővel e g y ü tt. — 2 Segítő család tag o k k al e g y ü tt. — 2A k é tla k ia k segítő család tag jaiv al eg y ü tt.

161

1,2

12. E g y é b ö n álló és se g ítő c s a lá d ta g ja ...........................

CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

fizikai dolgozó2

NEK

szellemi dolgozó

NÉPESSÉGÉ

N yug­ díjas

MAGYARORS ZÁG

A kereső családtagok1 társad alm i-g azd aság i csoportja (2)

162

DH.

TAMÁSY

JÓ ZSEF

A keresők összetételét tekintve a leghomogénebbek az önálló gazdák családjai. Azokban a családokban, amelyekben a családfő önálló gazda a keresők közel 91 %-a — beleértve m agát a családfőt is — ugyancsak önálló gazda vagy segítő családtagja. Ezután a mezőgazdasági termelőszövetkezeti fizikai dolgozó tagok és az alkalm azásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozók családjai következnek (85 —85%). A keresők társadalm i-gazda­ sági összetétele a legszétágazóbb — bár csekély számuknál fogva súlyuk lényegtelen — a nem mezőgazdasági termelőszövetkezetek szellemi dolgozó tagjainak családjában. Itt az összes keresőknek csak 57,6%-a tartozik ebbe a csoportba.

Перевод текста т аблицы 13. — Translation of the text of Table 11 : Горизонт альная граф а: (1) О бщ ественно-экономическая груп п а главы с е м ь и ; (2) об­ щ ественно-экономическая группа самодеятельны х членов семьи ; зан яты е (3) сел ь ск о х о зя й ­ ственные, (4) несельскохозяйственные работники физического труда, (5) работни ки умствен­ ного труда ; работники (6) физического, (7) умственного труда, члены сельскохозяй ствен н ы х производственных кооперативов ; работники (8) физического, (9) ум ственного труд а, члены несельскохозяйственны х производственных кооперативов ; (1) сельскохозяйственны е, (11) прочие самостоятельные и помогающие члены семьи ; (12) пенсионеры ; (13) всего сам одея­ тельных. В ерт икальная графа : 1. Зан яты е лица ; 2. сельскохозяйственные, 3. н есельскохозяй­ ственные работники физического труда ; 4. работники умственного т р у д а ; 5. члены сельско­ хозяйственны х производственных кооперативов ; работники 6. физического, 7. умственного труда ; 8. члены несельскохозяйственны х производственных кооперативов ; работники 9. физического, 10. умственного труда ; 11. сельскохозяйственные сам остоятельны е и пом огаю ­ щие члены семьи ; 12. прочие самостоятельные и помогающие члены семьи ; 13. пенсионеры ; 14. итого. Heading : (1) T he head of th e fam ily ’s socio-economic group ; (2) socio-economic group of th e earn in g fam ily m em bers ; em ployed (3) a g ric u ltu ra l, (4) n o n -ag ricu ltu ral m an u al w orkers, (5) non-m anual w orkers ; (6) m anual, (7) non-m anual w orkers, m em bers of a g ric u ltu ra l p ro d u cers’ c o o p e ra tiv e s; (8) m an u al, (9) non-m anual w orkers, m em bers of no n -ag ricu ltu ral p ro d u cers’ cooperatives ; (10) a g ric u ltu ra l, (11) o th er independents an d u n p aid fam ily w orkers ; (12) pensio­ ners ; (13) to ta l earners. Lateral te x t: 1. E m ployees 2. a g ric u ltu ra l, 3. no n -ag ricu ltu ral m an u al w orkers, 4. non-m anual w orkers ; 5. m em bers of a g ric u ltu ra l p ro d u cers’ cooperatives, 6. m a n u a l, 7. non-m anual w orkers ; 8. m em bers of n o n -ag ricu ltu ral p ro d u cers’ cooperatives, 9. m an u al, 10. n on-m anual w orkers ; 11. a g ric u ltu ra l in d ep en d en ts an d u n p aid fam ily w orkers ; 12. o th e r in d ep en d en ts an d u n p aid fam ily w orkers ; 13. pensioners ; 14. to ta l.

MAGYARORSZÁG

NÉPESSÉGÉNEK

163

CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

Az alkalm azásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban szám ottevőbb még az alkalm azásban álló nem mezőgazdasági fizikai dol­ gozók aránya (9,9%), az utóbbiak családjaiban pedig az alkalm azásban álló szellemi dolgozók aránya (5,4%). A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok közül a fizikai dolgozók családjaiban az alkalm azásban álló nem mező­ gazdasági fizikai dolgozók aránya 8,9% , viszont a szellemi dolgozók család­ jaiban közel 20% a fizikai dolgozó mezőgazdasági term előszövetkezeti tag. A keresőknek a 14. táb láb an fe ltü n tetett megoszlása term észetesen ta r­ talmazza azokat a családokat is, amelyekben csak a családfő keres és így ez a körülm ény torzítja a több-keresős családok társadalm i-gazdasági össze­ tételéről k ap o tt képet. H a az egyes társadalm i-gazdasági csoportokba ta r­ tozó családfők szám át az azonos társadalm i-gazdsági csoportba tartozó összes keresők számából levonjuk, akkor megközelítőleg m egkapjuk a családfő figyelmen kívül hagyásával a többi keresők szám át. Bizonyos hibát okoz, hogy a családfők között vannak e lta rto tt családfők is és így — bár csekély m értékben — a ténylegesnél valam ivel kevesebb lesz a családfőn kívüli keresők száma. Mindezt figyelembe véve is elég jó tájék o z ta tá st kaphatunk a több-keresős családok második, harm adik stb. keresőinek társadalm i­ gazdasági csoportok szerinti megoszlásáról a családfő társadalm i-gazdasági csoportjával egybevetve. Az alábbiakban külön kiemelve m utatjuk be a családfő társadalm i-gazdasági csoportjába tartozó többi (családfőn kívüli) keresőnek az összes családfőn kívüli keresőhöz viszonyított arányát, az arányszám ok nagyság-sorrendjében : M e z ő g a z d a s á g i ö n á lló és s e g ítő c s a l á d t a g j a ................................................................

78 ,4 %

M e z ő g a z d a s á g i te r m e lő s z ö v e tk e z e ti t a g , f iz ik a i d o lg o z ó .....................................

54,4 %

A lk a lm a z á s b a n á lló n e m m e z ő g a z d a s á g i f iz ik a i d o l g o z ó ........................................................................ sz e lle m i d o l g o z ó .................................................................................................................. m e z ő g a z d a s á g i d o l g o z ó ...................................................................................................

53,9 % 4 9 ,6 % 2 6 ,4 %

N e m m e z ő g a z d a s á g i te r m e lő s z ö v e tk e z e ti ta g , fiz ik a i d o l g o z ó .........................

16,1 %

N y u g d íja s ........................................................................................................................................

1 5 ,3 %

E g y é b ö n á lló

1 0 ,7 %

és s e g ítő c s a l á d t a g j a ...............................................................................

T e rm e lő s z ö v e tk e z e ti t a g , sz ellem i d o l g o z ó ...................................................................

—

A felsorolásból látható pl., hogy a családfő társadalm i-gazdasági cso­ portjába tartozó többi kereső aránya legnagyobb a mezőgazdasági önállók­ nál. Az ilyen családokban a családfőn kívüli többi kereső 78%-a ugyancsak önálló gazda vagy segítő családtagja. A felsorolás második felében találjuk azokat a családokat, amelyekben a családfőn kívüli többi kereső nagyobb részének m ár nem azonos a társadalm i-gazdasági csoportja a családfőével. A termelőszövetkezeti tag szellemi dolgozó családfők családjában m ár egyál­ talán nincs a családfőn kívül ugyanebbe a csoportba tartozó más kereső. (Ez a megállapítás azonban m ár csak bizonyos fenntartással fogadható el, m ert — am int ezt m ár em lítettük — a családfők száma, néhány eltarto tt családfővel m eghaladta a csoportjukba tartozó összes keresők számát.) Azokban a családokban, amelyekben a családfőn kívüli keresők cseké­ lyebb részének azonos a társadalm i-gazdasági csoportja a családfőével, a családfőn kívüli keresők túlnyom ó része alkalm azásban álló nem mezőgazda­

11*

164

DR.

TAMÁSY

JÓ ZSEF

sági fizikai dolgozó. K ivételt a term előszövetkezeti tag szellemi dolgozó családfők családjai képeznek ; a mezőgazdasági termelőszövetkezeti szel­ lemi dolgozók családjaiban a családfőn kívüli keresők közel 60%-a mező­ gazdasági term előszövetkezeti fizikai dolgozó, a nem mezőgazdasági term előszövetkezeti szellemi dolgozók családjaiban pedig a többi kereső 36%-a alkalm azásban álló szellemi dolgozó, 24% -a alkalm azásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozó és 20%-a alkalm azásban álló egyéb fizikai dolgozó. *

Befejezésül ism ertetjük még az egyedülállók társadalm i-gazdasági csoportok szerinti megoszlását. A 467 600 egyedülállónak közel fele (48%-a) alkalm azásban álló, nem egészen 18%-a term előszövetkezeti tag, valamivel több m int egyötöde önálló és kb. ugyanennyi a nyugdíjasok aránya is. (A mezőgazdasági önállók egy része feltehetően családdal együttélő rokon, aki földje m iatt külön háztartásban élőnek vallotta m agát.) Az alkalmazás minőségét tekintve az egyedülállók 58%-a fizikai dolgozó, 21 %-a pedig szellemi dolgozó. HÁZTARTÁSOK

A képviseleti m intából tulajdonképpeni háztartás-feldolgozás nem készült, de mivel a m intavételi egység a háztartás volt, a háztartások szá­ m át meg lehetett állapítani, egyrészt a háztartásban élő személyek száma16 szerint, m ásrészt a háztartásban élő családok száma szerint, az utóbbit terü leti részletezésben is. 1960-ban az ország lakossága — az egy-személyes háztartások és az egyedülállók közös háztartásának figyelmen kívül hagyásával — 2 606 900 h áztartásban élt. A háztartások 93,4%-a egy-családos, 6,4%-a két-családos és csak mindössze 0,2%-a három - vagy több-családos háztartás. A háztartások közel 80% -a 2 —4 tagból áll, 12%-a 5 ta g ú ; az ennél nagyobb háztartások aránya csupán 8,6% . A háztartások átlagos nagysága a két- és többtagú háztartásokban 3,5 fő. Az összes háztartások 6,6%-a ún. több-családos háztartás. A kétcsaládos háztartások egynegyede csak négy személyből, 37 %-a 5 személy­ ből, 23 %-a 6 személyből á l l ; a nagyobb háztartások aránya rohamosan csökken. A három- és több-családos háztartások között 30 —30% a 7 és 8 személyből álló háztartás és közel 11 —11% a 6 és a 9 személyből álló ház­ ta rtá s ; e háztartások egyötödében él 10 vagy annál több személy. A több-családos háztartások aránya Budapesten a legalacsonyabb — 4 ,6 % —, a többi városban átlagosan 5,1 %, a községekben 7,7%. A megyék között viszonylag a legtöbb többcsaládos háztartás Somogy (12,0%), Bara­ nya (11,7%), Zala (11,3%) és Nógrád (11,2%) megyékben van. H ajdúB ihar megyében az összes háztartásoknak mindössze 3,7 %-a, SzabolcsSzatm ár megyében 4,8 %-a többcsaládos. 18 A h á z ta rtá sb a n élők szám a azonos a családokban és a családtöredékekben élők szám ával. A népességnek a család- ill. háztartás-feldolgozásban szereplő része az u tóbbi szem pontból élhet egy-családos vagy több-családos h á z ta rtá sb a n (tö b b család él e g y ü tt közös h á z ta rtá sb a n ). Az egyedülállók, a ttó l függően, hogy teljesen külön élnek-e vagy tö b b en egy h á z ta rtá sb a n , alk o tják az ún. egy-szem élyes h á z ta rtá so k a t ill. az egyedülállók közös h á z ta r tá s á t. E z u tóbbi k é t kateg ó ­ r iá t a h á z ta rtá so k következőkben ism erteten d ő a d a ta i nem ta rta lm a z z á k , a részcsaládok viszont szerepelnek az ad ato k b an .

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

E b b ő l

A h á z ta rtá so k H áztartás-n ag y ság

(1) 2 3 4 5 1. . 6 7 8 9 10

ta g ú h á z ta rtá s . . . ta g ú h á z t a r t á s . . . ta g ú h á z t a r t á s . . . ta g ú h á z ta rtá s . . . ta g ú h á z ta rtá s . . . ta g ú h á z ta rtá s . .. ta g ú h á z t a r t á s . . . ta g ú h á z t a r t á s . . . és tö b b ta g ú h á z ­ t a r t á s ......................... 2. Ö sszesen

.... 0/ /0

szám a

%-os m eg­ oszlása

(2)

(3)

779 711 575 315 130 53 22 10

800 500 700 400 400 700 800 400

7 200 2 606 900 100,0

29,9 27,3 22,1 12,1 5,0 2 ,0 0,9 0,4 0,3 100,0

1

2

családos h á z ta rtá so k (4) 779 711 533 253 91 38 16 7

800 500 900 600 000 100 000 800

— 41 800 61 800 38 900 14 200 5 400 2 100

T öbbcsalá­ dos h áz­ ta rtá s o k az összes h á z ta rtá s sz ázaléká­ ban (5)

— — — 500 1 400 1 400 500

— 7,3 19,6 30,2 29,1 2 9 ,8 2 5 ,0 4 1 ,7

4 200

2 100

900

2 435 900

166 300

4 700

6,6

0,2

—

93,4

—

3 és tö b b

165

6,4

*

Az 1960. évi népszámlálás képviseleti m intájából feldolgozott adatok — a végleges feldolgozás eredményeivel szemben esetleg m ajd m utatkozó kisebb nagyobb eltérésektől függetlenül — módot adtak a családok össze­ tételének és az abban bekövetkezett változásoknak sokoldalú és beható ismertetésére. Ennek ellenére a családokkal kapcsolatban még igen sok kér­ dés vár megválaszolásra. Nem eshetett szó még a családok korösszetételéről, a generációk száma szerinti megoszlásáról, a családok kulturális színvonalá­ ról (a családtagok iskolai végzettsége alapján), a keresőknek a családi állás szerinti összetételéről, a társadalm i-gazdasági összetétel behatóbb elemzé­ séről, a huzamosan távollevő családtagok kérdéséről, a családok lakásviszo­ nyairól ; a háztartások összetételéről pedig úgyszólván semmit nem tu d ­ tu n k mondani. Minderre majd csak a végleges, teljeskörű feldolgozás után kerülhet sor.

166

D R. T A M Á S Y

JÓ ZSEF

С Е М Е Й Н Ы Й СОСТАВ Н А С Е Л Е Н И Я В Е Н Г Р И И Р езю м е

Автор данного очерка, на основе материалов однопроцентной выборки переписи населения 1960 года, излагает основные данные о семейном составе населения страны, останавливаясь при этом такж е и на пере­ менах, происшедших с 1949 года. И злож ение распространяется на рас­ пределение населения по семьям и неполным семьям, по типам семей, по числу детей, по величине семей, на распределение членов семей на самодеятельных и иждивенцев, на общественно экономическую структуру семей и дает краткий обзор о числе и величине домашних хозяйств. В связи с отдельными темами в очерке производится такж е и излож ение данных в территориальном разрезе. Население страны — за исключением членов домашних хозяйств общежитий — но состоянию на 1 ян вар я 1960 года жило в рам ках 3 278 100 семей и неполных семей ; примерно 85 % этой цифры составляют семьи, немногим более 1 % — частичные семьи, а остальная часть приходится на одиноких. По сравнению с 1949 годом число семей возросло на 16% , а число неполных семей — примерно на 12% . П оскольку преобладаю­ щ ая часть роста числа семей приходится на небольшие семьи, увеличение числа лиц прож иваю щ их в рам ках семей было в значительной мере мень­ шим (составив всего 6 %). В результате этого средний размер семьи — другими словами, число членов семьи приходящ ееся на семыо — сокра­ тилось с 3,6 до 3,3. Семьи, — в зависимости от того, состоит ли «ядро семьи» из супру­ жеской пары, или одного из родителей (вдовые, разведенные, живущие врозь), прож иваю щ их с ребенком (детьми), и, далее, в зависимотси от того, прож ивает ли в составе семьи родственник, — могут быть разделены на четыре основные типы. В 1960 году 87% семей составляли семьи, сос­ тоящие из супруж еских пар, а 13% — из одиноких родителей с детьми. Совершенно аналогичной является такж е и соотношение семей, в составе которых не прож иваю т и, соответственно, прож иваю т родственники. В составе семей по типам не произошло заслуж иваю щ их внимания из­ менений ; доля супруж еских пар и семей с родственниками в незначитель­ ной мере сократилась по сравнению с 1949 годом. В распределении семей по числу детей такж е находят свое отражение последствия демографического процесса, состоящего в постоянном сокра­ щении (здесь мы отвлекаемся от временных увеличений) числа рождений и, далее, в рам ках этого, в сокращении частоты рождений третьего, четвер­ того и дальнейш их детей. В 1960 году 31% семей не имело детей по срав­ нению с 27% в 1949 году. Н ар яду с ростом удельного веса бездетных семей увеличилась такж е и доля семей, имеющих одного ребенка, удель­ ный вес семей с двумя детьми остался по сути дела неизменным, а доля семей, имеющих более трех детей в значительной степени сократилась. В 1949 году одна пятая семей имела по крайней мере троих детей, в то время как в 1960 году доля таких семей сократилась до 13 процентов. Относительное число семей, имеющих шесть и более детей, составляет в настоящее время меньше половины пропорции, имевшей место в 1949 году (0,9% ). В результате описанных выше явлений среднее число детей в расчете на семыо сократилось с 1,5 в 1949 году до 1,3 в 1960 году. И з прож иваю щ их в семьях на положении «детей» примерно 3,5 мил­ лиона лиц 71% состоит из детей до 15-летнего возраста. В почти половине общего числа семей и в одной четверти семей, имеющих детей, нет детей ниж е 15-летнего возраста. П араллельно с возрастанием числа детей резко сокращ ается число таких семей, в которых нет детей до самодея­ тельного возраста. Удельный вес тех семей, в которых всем детям еще не исполнилось 15 лет, является самым высоким у семей, имеющих двое детей (65%). Число детей в возрасте до 15 лет в расчете на одну семыо не достигает 1 ребенка, а в расчете на семыо, имеющую детей, составляет всего лиш ь 1,3.

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

167

Сокращение числа детей, или соответственно, сокращение числа многодетных семей является основной причиной такж е и сокращения величины семей. Так имел место рост числа меньших по размеру семей, но размер роста сокращ ается по мере увеличения численности членов семей. Число семей, состоящих из пяти и более членов сократилось при чем мера сокращ ения здесь возрастала параллельно с ростом величины се­ мей. Х отя известно, что в городах, как правило, преобладают сравнительно небольшие, а в селах — сравнительно крупные семьи, в средней величине семей существенных различий не наблюдается. Число членов семьи, при­ ходящ ееся на одну семью (с принятием во внимание частичных семей) в Будапеш те составляет 3,0, в городах в среднем 3,2 и в селах в среднем 3,3. Крупны й рост занятости, происшедший в течение последних 10 лет отраж ается такж е и на динамике состава семей по самодеятельным и иждивенцам и соотношения между последним. В 1949 году на 100 членов семей приходилось 43, а в 1960 году — круглым счетом 50 самодеятель­ ных. В течение того же периода число иждивенцев, приходящ ееся на 100 самодеятельных, сократилось на 32 человека (с 132 человек до 100 чело­ век). Д алее, произошло повышение числа членов семей, включившихся в ряды самодеятельных, увеличение числа самодеятельных, приходящ ихся на одну семью, и рост числа и удельного веса семей, имеющих в своем составе несколько самодеятельных. В 1949 году в 61% семей был только один самодеятельный, в 1960 эта пропорция сократилась до 47% . В то же врем я удельный вес семей, с 2 самодеятельными лицами, повысилось с 27% до почти 40% . Удельный вес семей с 3— 4 самодеятельными, правда, лиш ь в незначительной степени превысил соответствующую пропорцию 1949 года, хотя число семей, принадлеж ащ их к данной категории, воз­ росло на одну пятую. Лиш ь в 17% общего числа семей все члены семьи являю тся самодеятельными. Внутри этого в 37 % семей, состоящих из двух членов, являю тся самодеятельными оба члена семьи ; в рам ках семей состоящих из 3 лиц, доля семей в которых все три члена являю тся само­ деятельными, равна примерно 11% , а эта доля в случае семей, состоящих из четырех членов, составляет 3% . Среднее число самодеятельных членов семей возрастает параллельно с увеличением числа членов семьи. Н а 100 семей приходится в среднем 162 самодеятельных, но эта пропорция у ж е у семей состоящих из трех членов превышает средний уровень. Однако, по крайней мере, в среднем 2 самодеятельных лица встречается только в семьях с 6 и более членами. Удельный вес самодеятельных членов семьи превышает удельный вес иждивенцев только в семьях, имеющих в своем составе 2 и 3 члена. В этих семьях на 100 самодеятельных приходится 50 и, соответственно, 81 иж ди­ венцев. В более крупных семьях — параллельно с ростом числа членов семей — постепенно увеличивается число иждивенцев, приходящ ееся на самодеятельных членов семьи. Изменения, происшедшие в стране в области общественно— экономи­ ческих отношений привели к изменению такж е и общественно-экономи­ ческого состава семей. В значительной степени увеличилось число тех семей — с 40% до 75% — глава которых является рабочим или служ а­ щим. Д о л я глав семей, которые являю тся членами производственных кооперативов, составляет примерно 16% ; это почти равно удельному весу глав семей единоличных хозяйств, который еще в 1949 году составлял 43% . В 1949 почти в половине общего числа семей глава семьи был занят в сельском хозяйстве, в то время как в 1960 году эта пропорция составила немногим больше одной трети. Удельный вес семей работников умствен­ ного труда повысился с 10% до больше чем 15%. Общественно-экономическая структура тех семей, в которых, помимо главы семьи имеются и другие самодеятельные лица, определяется на основе совместного принятия во внимание общественно-экономических групп к ак главы семьи, так прочих самодеятельных членов семьи. С точки зрения принятия во внимание всех самодеятельных наиболее гомоген­ ными являю тся семьи единоличных хозяев. В тех семьях, в которых гл ав а семьи является единоличным хозяином 91 % самодеятельных —-

168

DR.

TA MA SY

JÓ ZSEF

подразумевая под этим и глав семей — тоже является единоличными хозяевами или помогающими членами семьи. В семьях членов производ­ ственных кооперативов, занимающ ихся физическим трудом, и в семьях работников не сельскохозяйственного физического труда 85% самодея­ тельных принадлеж ит к общественно-экономической группе главы семьи. Н аиболее пестрым является общественно-экономический состав само­ деятельных — хотя их общее число является весьма незначительным — среди членов не сельскохозяйственных производственных кооперативов, принадлеж ащ их к числу работников умственного труда. Здесь примерно 42% самодеятельных относится к другим общественно-экономическим группам, чем гл ава семьи. В семьях работников умственного труда, кото­ рые являю тся членами сельскохозяйственных производственных коопера­ тивов,тоже является высокой доля принадлеж ности самодеятельных членов семьи к другим общественно-экономическим группам (34%). В тех семьях, в которых общественно-экономическая группа прочих самодеятельных лишь в незначительной мере совпадает с общественно­ экономической принадлежностью главы семьи, подавляющее большинство самодеятельных, кроме главы семьи, является не сельскохозяйственным работником физического труда. П ротивоположность этому представляет состав семей работников умственного труда, состоящих в производствен­ ных кооперативах. В семьях работников умственного труда, состоящих в сельскохозяйственных производственных кооперативах, примерно 60% самодеятельных, за исключением главы семьи, является членами произ­ водственных кооперативов, выполняющими физическую работу ; в то же время в семьях работников умственного труда, состоящ их в не сельско­ хозяйственных производственных кооперативах 36 % прочих самодеятель­ ных является работниками умственного, а 44% — в работниками физи­ ческого труда. В заклю чительной части настоящего очерка автор сообщает неко­ торые данные о домашних хозяйствах. В 1960 году население страны — без домашних хозяйтсв одиночек и общих домашних хозяйств одиночек — прож ивало в рам ках 2 606 900 домашних хозяйств. Больш е чем 93% до­ машних хозяйств состояло из одной семьи. В этих случаях домашнее хозяйство, по существу, совпадает со семьей. Удельный вес домашних хозяйств, состоящих из больше, чем трех семей, не достиг даж е 0,50% домашних хозяйств. 80% домашних хозяйств состоит максимально из 4 лиц. Удельный вес домашних хозяйств, имеющих в своем составе 5 человек, составил 12% , а доля более крупны х домашних хозяйств — всего 8,6 %. Средняя величина домашних хозяйств — в результате относительно невысокого числа круп ­ ных домашних хозяйств —• лишь в небольшой мере превышает среднюю величину семей, составляя всего 3,5 человек.

FAMILY

PATTERN

OF

H U N G A R Y ’S P O P U L A T I O N Sum m ary

Th e p a p er acco u n ts of th e m o st im p o rta n t d a ta of th e p o p u la tio n ’s fam ily p a tt e r n on basis of a 1 p.c. sam ple ta k e n from th e m a te ria l of th e 1960 p o p u la tio n census, p re s e n t­ ing also th e changes hav in g ta k e n place since 1949. T he a cc o u n t covers th e com position of th e p o p u latio n b y fam ilies a n d b ro k e n fam ilies, fa m ily ty p e s , th e n u m b e r of c h ild ren , th e size of th e fam ilies, th e d istrib u tio n of fam ily m em bers b y e arn e rs a n d d e p e n d a n ts, th e socio-econom ic com position of fam ilies, re n d erin g a sh o rt su rv ey of th e n u m b e r a n d ty p e of th e households. In c onnection w ith th e d iffere n t to p ic s th e p a p e r also supplies a te rrito ria l break -d o w n of th e re le v a n t d a ta . T he p o p u latio n of th e c o u n try , disreg arin g m em bers of in s titu tio n a l households, w ere living in 3 278 100 fam ilies a n d bro k en fam ilies on J a n u a ry 1, 1960. Of these n e a rly 85 p.c. a re fam ilies, so m ew h at m ore th a n 1 p.c. p a r t fam ilies, w ith th e b a lan ce being m ad e up of single persons. C om pared w ith 1949 th e n u m b er of fam ilies

MAGYARORSZÁG N É PE S S É G É N E K CSALÁD-ÖSSZETÉTELE

169

increased b y 16 p.c. th a t of bro k en fam ilies b y a lm o st 12 p.c. Since th e increase in th e n u m b e r of fam ilies has overw helm ingly a p p e a re d in sm all fam ilies, th e increase in th e n u m b e r of persons living in fam ilies w as r a th e r of a lesser e x te n t (6 p.c.) th a n w h a t been m en tio n ed . A ccordingly th e av erag e fam ily size, i.e. th e n u m b e r of fa m ily m em bers p e r fam ily h a s declined from 3,6 to 3,3. As to w h e th er th e fam ily nucleus consists of a couple or of a single (w idow ed, d iv o r­ ced, se p a ra te d ) p a re n t living to g e th e r w ith his or h e r child (children) a n d as to w h e th e r th e re are re la tiv e s living to g e th e r w ith th e fam ily or n o t, a fam ily can be classified in to fo u r basic ty p e s. In 1960 87 p.c. of th e fam ilies consisted of m arrie d couples, 13 p.c. of single p a re n ts w ith o u t spouse. S im ilar is the p ro p o rtio n for fam ilies liv in g w ith o u t a n d w ith re la tiv e s. No n o te w o rth y change has ta k e n place in th e ty p e -p a tte rn of fam ilies, th e ra tio of couples a n d fam ilies liv in g w ith re la tiv e s being som ew hat sm aller th a n in 1949. Also th e d a ta bro k en up b y th e n u m b e r of c hildren sp e c ta c u la rly show th e im p a c t of th e p o p u la tio n process w hich, d isreg ard in g c erta in te m p o ra ry rises, a p p ea red in a ste a d y decline of th e n u m b e r of b irth s a n d w ith in it in th e fall of freq u e n c y of th e th ird , fo u rth , e tc. c hildren. In 1960 31 p.c. of th e fam ilies w ere living w ith o u t children, as a g ain st 27 p.c. in 1949. B esides th e increasing p ro p o rtio n of childless fam ilies also t h a t of fam ilies w ith one child h a s grow n, w ith th e n u m b e r of tw o-children fam ilies rem ain in g , on th e w hole, u n c h an g e d a n d t h a t of fam ilies w ith m ore th a n th ree ch ild ren show ing a significant fall. In 1949 one fifth of th e fam ilies h a d a t le a st th re e children, in 1960 n o t m ore th a n 13 p.c. T he re la tiv e n u m b er of fam ilies w ith six a n d m ore c hildren is less th a n h a lf th e 1949 ra tio (0,9 p.c.) ; due to th e m en tio n ed develo p m en t th e av erage n u m b e r of children in fam ilies decreased from 1,5 in 1949 to 1,3. Of th e 3,5 m illion persons of ’’ch ild ren ’s” fam ily s ta tu s liv in g in fam ilies 71 p.c. a re ch ild ren u n d e r 15. H a lf th e to ta l n u m b e r of fam ilies a n d one q u a rte r of th e fam ilies w ith c hildren include no c hildren u n d e r 15. W ith th e n u m b e r of c hildren increasing, th a t of fam ilies w ith o u t c hildren u n d e r th e w orking age is pow erfully decreasing. T he p ro p o tio n of fam ilies in w hich all c hildren a re y o u n g e r th a n 15 is h ig h est am ong tw o-children fam ilies (65 p .c.). T he n u m b e r of ch ild ren u n d e r 15 y e ars of age p e r fa m ily is less th a n one and co u n ted p e r fam ilies w ith c hildren i t is n o t m ore th a n 1,3. T he decline of th e n u m b e r of c hildren a n d of fam ilies w ith sev eral children acco u n ts p rim a rily for th e falling size of fam ilies. T h e n u m b e r of sm aller-sized fam ilies h a s risen b u t th e r a te of gro w th is decreasing w ith th e n u m b e r of fam ily m em b ers increasing. T he n u m b e r of fam ilies of five or m ore m em bers has fallen ; here th e ra te of decrease is ste ad ily grow ing w ith th e increasin g n u m b er of fa m ily m em bers. A lth o u g h i t is com m on know ledge t h a t in general re la tiv e ly sm aller fam ilies p re p ­ on d er in tow ns a n d r a th e r m ajo r fam ilies in villages, th e re are no essen tial differences in th e average size of th e fam ilies. T he n u m b e r of fam ily m em bers p e r fa m ily (considering also p a r t fam ilies) w as 3,0 in B u d a p est, 3,2 on average in to w n s a n d 3,3 in villages. T he large-scale increase of em p lo y m en t d u rin g th e la s t te n y e ars has show n in th e fam ily s tru c tu re b y e arn in g a n d d e p e n d a n t fam ily m em bers a n d also in th e p ro p o rtio n of earn ers a n d d e p en d a n ts. T he n u m b er of earn ers o u t of 100 fam ily m em bers w as 50 in 1960, 43 in 1949. T he n u m b er of d e p en d a n ts per 100 e arn in g fa m ily m em bers h a s decre­ ased b y 32 (from 132 to 100). More m em bers of fam ilies h av e jo in ed th e ra n k s of th e e a rn ­ ers, th e n u m b er of earn ers p e r fam ily has increased a n d so has th e n u m b er a n d p ro p o rtio n of fam ilies w ith several earn ers. In 1949 61 p.c. of th e fam ilies h a d one earn e r, th is p ro ­ p o rtio n d ecreased to 47 p.c. b y 1960. A t th e sam e tim e th e ra tio of fam ilies w ith tw o earn e rs in creased from 27 p.c. to n e arly 40 p.c. W hereas th e p ro p o rtio n of fam ilies w ith 3— 4 earn ers h a rd ly surpasses th e 1949 level th e ir a b so lu te n u m b er h a s gone up b y one fifth . A b o u t 17 p.c. of all fam ilies consists p u re ly of e arn in g m em bers. A m ong th re e m em ber fam ilies th e p ro p o rtio n of fam ilies w ith th re e earners is a lm o st 11 p.c., am ong fo u r-m em b er fam ilies th e n u m b e r of fo u r earn ers re p re se n ts 3 p.c. T he a v erag e n u m b er of e arn in g fam ily m em bers p e r fam ily is p a ralle lly increasing w ith th e n u m b e r of fam ily m em bers going up, th e a v erag e n u m b er of earn ers p e r 100 fam ilies is 162 b u t th is p ro p o rt i o n is h ig h er th a n th e n a tio n a l average even for th re e m em ­ b e r fam ilies. A t le a st tw o earn ers p e r fam ily , how ever, can be fo u n d in six m em b er or larg e r fam ilies. T he p ro p o rtio n of e arn in g fam ily m em bers surpasses th e n u m b e r of d e p en d a n ts only in fam ilies of tw o a n d th ree . In th ese fam ilies th e n u m b e r of d e p e n d a n ts p e r 100 e arn e rs is 50 a n d 81 resp ectiv ely . In bigger fam ilies, p a ra lle l w ith th e increasing n u m b er of fa m ily m em bers th e n u m b er of d e p e n d a n ts p e r e arn e rs is ste ad ily increasing.

170

DR.

TAMÁSY

JÓZSEF

T h e changes t h a t h a v e ta k e n place in th e socio-econom ic p a tte rn of th e c o u n try h a v e tra n sfo rm e d also th e socio-econom ic stru c tu re of th e fam ilies. T he n u m b er of fam i­ lies w ith th e h e ad of th e fam ily being em ployed has gone up considerably, i.e. from 40 p.c. to 57 p.c. Also th e p ro p o rtio n of p ro d u c ers' coo p erativ e heads of fam ily a p p ro x im ate d 16 p .c. th is b e in g alm o st th e sam e as th e ra tio of th e fam ily m em bers of th e a g ric u ltu ra l in d e p e n d e n ts w hich w as 43 p.c. in 1949. In 1949 th e heads of alm ost h a lf of th e fam ilies w ere engaged in a g ric u ltu re , in 1960 h a rd ly m ore th a n one th ird . T he p ro p o rtio n of fam ily m em b e rs of in te lle c tu a l w orkers increased from 10 p.c. to over 15 p.c. In fam ilies in w hich fa m ily m em bers o th e r th a n th e h e ad of th e fam ily a re e arn ­ ing th e socio-econom ic p a tte rn is jo in tly d e term in ed b y th e socio-econom ic group of th e h e a d of th e fam ily a n d th e o th e r e arn in g fam ily m em bers. C onsidering all th e e arn e rs of th e fam ily th e fam ilies of in d e p e n d e n t farm ers show th e m o st hom ogeneous p ictu re. In fam ilies w here the h e ad of th e fa m ily is an in d ep e n d en t fa rm e r 91 p.c. of th e earners, th e h e a d of th e fa m ily included, a re also in d ep e n d en t farm ers or u n p a id fam ily w orkers. In th e fam ilies of m a n u a l w orkers of a g ric u ltu ra l p ro d u c ers’ cooperatives a n d in those of n o n -a g ric u ltu ra l m a n u a l w orkers em ployed, 85 p.c. of th e earn ers belong to th e socio­ econom ic group of th e head of th e fam ily. T he socio-econom ic com position of th e earn ers is th e m ost diverse, th o u g h th e ir n u m b e r is slight, in th e fam ilies of in te lle c tu a l w orking m em bers of n o n -a g ric u ltu ra l p ro d u c e rs’ c oop eratives. H ere 42 p.c. of th e e arn e rs belong to a n o th e r socio-econom ic group. S im ilarly high, 37 p.c. is th e ra tio of earn ers belonging to o th e r socio-ecom onic groups in th e fam ilies of in te lle c tu a l w orking m em bers of a g ric u ltu ra l p ro d u c ers’ co­ o p e rativ e s. In fam ilies in w hich th e socio-econom ic group of a sm aller p a r t of th e earners beside th e h e ad of th e fa m ily is id e n tic a l w ith t h a t of th e head of th e fam ily th e overw helm ing m a jo rity of th e e arn e rs, beside th e h e ad of th e fam ily, are em ployed n o n -a g ric u ltu ra l m a n u a l w orkers. D ifferent is th e com position of th e fam ily m em bers of in te lle ctu a l w ork­ ers am ong th e m em bers of p ro d u c ers’ cooperatives. In fam ilies of th e in te lle c tu a l w orkers of a g ric u ltu ra l p ro d u c ers’ cooperatives n e arly 60 p.c. of th e earn ers, beside th e h e ad of th e fam ily , are m a n u a l w orking m em bers of a g ric u ltu ra l p ro d u c ers’ cooperatives ; in th e fam ilies of in te lle c tu a l w orkers of n o n -a g ric u ltu ra l p ro d u c ers’ cooperatives 36 p.c. of th e re st of th e earn ers are em ployed in te lle c tu a l w orkers, 44 p.c. em ployed m a n u a l w orkers. In conclusion th e p a p e r gives also som e fa c ts on households. In 1960 th e p o p u latio n of th e c o u n try w as living in 2 606 900 households, disreg ard in g one-m em ber households a n d th e com m on households of single persons. In over 93 p.c. of th e households n o t m ore th a n one fam ily is living ; in such cases a household essentially equals a fam ily. The ra tio of households covering m ore th a n th re e fam ilies does n o t re ac h even 0,5 p.c. Of th e households n e a rly 80 p.c. include n o t m ore th a n 4 persons. T he p ro p o rtio n of fiv em em b er households is 12 p.c. t h a t of b igger ones only 8,6 p.c. T he av erage size of th e households, due to th e re la tiv e ly sm all n u m b er of bigger households, is h a rd ly m ore th a n t h a t of fam ilies : only 3,5 persons.