Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A minőség meghatározása − „Az egyformaság és a megbízhatóság előre látható szintje alacsony költségek mellett és a piacnak megfelelően:" - Deming − „Ami megfelelően használható." - Juran − „Megfelelés a követelményeknek." - Crosby − „A termelő és szolgáltató rendszerek összekapcsolása a vevő elvárásainak kielégítésére a leggazdaságosabb módon." - Feigenbaum − A minőség a tervezés érdeme." - Taguchi Minőség „A MINŐSÉG lényegében a szervezetirányítás egy módja. Akárcsak a pénzügy és a marketing, a minőség a modern vezetéstudomány lényeges elemévé vált. A hatékonyság a minőség biztosításában az ipari vezetés hatékonyságának szükséges feltételévé vált." Armond V. Feigenbaum, Total Quality Control, Harmadik kiadás. A minőség minden értékkel rendelkező dologra kiterjeszthető! Miért szükséges a minőség? Vezetési oldalról: • Hosszú távú gondolkodás a rövidtávú helyett • A vevők és a beszállítók bevonása a döntési folyamatokba • Rugalmas szervezési technológiák bevezetése Emberi erőforrások: • A szervezet és az egyén ellentétének feloldása • Csoportmunka, együttműködés erősítése • A felesleges vezetési szintek kiküszöbölése, a hierarchia egyszerűsítése Gazdasági: • A versenyképesség javítása • Magasabb jövedelmezőség Környezeti oldalról: • Gyors adaptáció a változó környezethez • Bizalomteremtés és -erősítés Mit jelent mindez egy szervezet számára? A hagyományos szervezetből versenyképes szervezetté kell válni! A hagyományos szervezet • Ellenőrzésre irányul • Ki számítható

Oldalszám: 1

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak • „Ha nem romlik el, ne nyúlj hozzá" • Munkaerő, mint költség • Minőségellenőrzés (belső minőségellenőrzés) • Reaktív A versenyképes szervezet • • • • • • • •

Résztvevő vezetés Fejlesztés-központúság, magas termelékenység, A munkaerő bevonása a döntéshozatalba A beszállítók és vevők bevonása Tudatos minőség menedzselés, kiváló termékminőség, vevőközpontú marketing Rugalmasság, ügyfélközpontú ütemezés Tiszta kép arról, merre halad a vállalat, mi a küldetése. Kevés vezetési szint, lapos struktúrák, átfogó ellenőrzés

• •

Kis végrehajtó egységek meghatározott piacok, vagy vevők köré csoportosulva Proaktív viselkedés

Hogy a jövő versenyképes szervezetévé válhassunk •

A felelősségköröket és a felelősségre vonhatóságot a tervezés, a problémamegoldás és a döntéshozatal területén a lehető legalacsonyabb vállalati szintre kell helyezni.

•

Meg kell tanulnunk osztoznia hatalomban, az információban, a tudásban és a jutalmakban.

•

Meg kell változnunk a résztvevő vezetés irányában.

Szükséges, hogy vállalásaink mellett elkötelezettek legyünk. Anyagunkban a minőséget a piacokon értékesített termékek vagy szolgáltatások minőségeként fogjuk értelmezni!

Oldalszám: 2

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A termék fogalma A termék általános értelemben tevékenységek vagy folyamatok eredményét jelenti. Ennek megfelelően a termék lehet: -

hardver (pl. összeszerelt gép, berendezés) szoftver (pl. számítógépprogram, információ, eljárás, feljegyzés) szolgáltatás (pl. biztosítás, bank, szállítás) feldolgozott anyag (pl. alapanyagok, gáz).

A termék jellegét összetett termékeknél a domináns elem határozza meg. A szolgáltatás speciális termék, mivel nincs termékteste, heterogén, nem tárolható, nem exportálható, utólag nem javítható. A termék-előállítási folyamat és szereplői Főszereplők: - termék előállító - vevő, felhasználó Lényeges szereplő: a gazdasági, társadalmi környezet. A szereplők minőséggel kapcsolatos elvárásai: Vevő, felhasználó

Termék előállító

Gazdasági, társadalmi környezet A termék: Piacképes termék kifejlesz- A harmadik fél számára je- fizikai sajátosságai, tése. lentkező kockázatok korlátos - teljesítőképessége, A kockázatok mértékének volta. - esztétikai jellemzői, korlátos volta: Alacsony környezeti terhe- megbízhatósága, - a garanciális teljesítés, lés. - biztonsága, - a termékfelelősség, Mérsékelt erőforrás felhasz- illeszthetősége, - a piaci pozíciók nálás. - csereszabatossága szempontjából. Kedvező szociális hatások: Az elérhetőség térben és idő- Hatékony, hibamenetes fo- - munkalehetőség ben. lyamatok. - másodlagos gazdasági előKedvező ár. Megfelelő nyereségesség. nyök. Műszaki szolgáltatások. A környezeti kölcsönhatások - jogilag szabályozott vagy - jogilag nem szabályozott formában jelennek meg. A folyamatok további érdekeltjei: - tulajdonosok, - beszállítók, alvállalkozók, - munkatársak (alkalmazottak),

Oldalszám: 3

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak -

a folyamathoz kapcsolódó más társadalmi csoportok vagy szervezetek (pl. Kamarák).

A termékpálya klasszikus ábrázolási formája a minőséghurok. Tervezési/specifikációs műszaki tevékenység és gyártmányfejlesztés

Marketing és piackutatás Leselejtezés használat után (hulladékelhelyezés)

Műszaki szolgáltatás és karbantartás

Anyagbeszerzés Folyamattervezés és -fejlesztés Vevő/fogyasztó Gyártó/szállító

Gyártás Felszerelés és üzemeltetés Értékesítés és elosztás

Ellenőrzés és vizsgálat Csomagolás és tárolás

A vevő elvárásai, a Kano-féle minőség-megközelítés A vevői igények oldaláról nézve a minőség: „Egy termék, rendszer vagy folyamat saját jellemzői együttesének az a képessége, hogy kielégítse a vevők és más érdekelt felek követelményeit.” Jellemzőkből azonban igen sok van! (megbízhatóság, használati tulajdonságok, biztonság, esztétikum, stb.) A termék előállítóinak ezeket meg kell tervezni! Ehhez pontosan ismerni kell - a vevők által elvárt, kifejezett és értékelt minőségszinteket, - ezeknek az előállítási módját, - a minőség egyes összetevőit és azok javítási lehetőségét és - mindezek költségét. Kano szerint a jellemzők kategorizálhatók! A Kano-modell a termékjellemzőket egy koordinátarendszerben ábrázolja.

Oldalszám: 4

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak

Elégedett vevő Lelkesítő minőség zónája Id ő

rt á e lv t é n á ja k n y én g z ó ítm sé s e lj inő e m T Kiváló technikai kivitel

Szegényes technikai kivitel

Alapkövetelmények zónája

Elégedetlen vevő A jól tervezett terméknél: − az alapkövetelmények megbízhatóan teljesülnek, − a teljesítményként elvárt jellemzők magas szintűek, − néhány lelkesítő extrát is tartalmaznak. A termékjellemzők idővel átalakulnak!

Oldalszám: 5


A minőség története I. Világháború előtt 1920

F. Taylor Bell Telephone

1930 1940 1950

J. Juran

U.S. Census Bureau

W. Shewhart W.E. Deming

General Electric A.V. Feigenbaum

ITT P.B. Crosby

1960 1970

MINŐSÉGI VILÁGMOZGALOM

Oldalszám: 6

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A minőségkövetelmények mérése A minőséggel kapcsolatos igények jellemzői Minőségkövetelmény: A termékre vonatkozóan meghatározott (hatósági előírás, szabvány, szerződési kötelezettség) és/vagy a vevő által elvárt igények összessége. Mérhetővé kell tenni, lehetőleg mennyiségi követelménnyé kell alakítani. Minőségjellemzők A minőségjellemző a terméknek, folyamatnak vagy rendszernek egy követelménnyel kapcsolatos saját jellemzője. Fontos a:

• Kiválasztásuk • Fajtáik • Mire vonatkoznak • Értékelésük (összehasonlíthatóság!) • Felhasználásuk • Forrásuk A minőségkövetelmények leírásához egy modellezési és egy leképzési folyamat társul. Elvárás: a vevői igényeknek való megfelelés. Elemzési szempontból a minőség: Megfelelés: - a szabványoknak, előírásoknak, direktíváknak, - a használatra való alkalmasságnak, konkrét igények kielégítésének, - a vevők kifejezett elvárásainak, - a vevő rejtett (látens), ki nem mondott igényeinek. A minőségteremtő elemek korról korra változnak! A minőségteremtő elemek rendszerbe szedettsége E téren az a meghatározó, hogy milyen módon kívánjuk elérni azt, hogy a vevő kizárólag a követelményeket kielégítő vagy azt meghaladó minőségű terméket kapjon!! Az ehhez szükséges valamennyi tevékenységet összefüggő rendszerként célszerű kezelnünk. Ennek megfelelően a tevékenységek időben meghatározott rendszere folyamatrendszert fog alkotni! A termék-előállító folyamatok olyan mértékben alkotnak rendszert, amilyen mértékű a tevékenységek összehangolása!

Oldalszám: 7

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Minőség-ellenőrzés Cél Célzott rendszer

A hibák felfedezése, a hibás egységek elkülönítése A gép és/vagy a dolgozó

Módszer

Előírásokkal való össze-hasonlítás

Eredmény

Megelőzi a selejt kibocsátását

Minőségszabályozás A hibák megismétlődésének elkerülése A folyamat A folyamat módosítása a képességmutatók alapján Megelőzi a hiba megismétlődését

Minőségirányítás A hibák előfordulásának megelőzése A rendszer (szervezet, eljárások, erőforrások) Az auditokon alapuló működésjavítás A vevői elvárásokra optimalizálja a terméket és a működést.

A minőségirányítási rendszereken keresztül valósul meg az ún. minőségbiztosítás, amelynek lényege a feltétlen vevői bizalom megteremtése. A minőségirányítás ennél tágabb fogalom, hiszen emellett magába foglalja a minőségtervezést, minőségszabályozást és a minőségfejlesztést is! A minőségirányítás fontosabb céljai és feladatai: • • • • •

megfelelni a társadalmi követelményeknek, elvárásoknak (elsősorban a törvényeknek, jogszabályoknak), megfelelni a vevő kifejezett és látens követelményeinek, elérni a vevő megelégedettségét, megfelelni (ha van ilyen követelmény) a szabvány követelményeinek, megfelelni saját adottságainknak, a vevők hosszú távú bizalmának megteremtése érdekében fejleszteni a rendszert.

A sikeresség alapfeltétele: az irányítás módszeres és áttekinthető volta! A szervezet irányítása - a minőségirányítás mellett - egyéb irányítási ágakat is tartalmaz! A minőség és a gazdaságosság összefüggése alapján D. A. Garvin határozza meg legtömörebben a minőségirányítás célját: •

az értékesítés növelését (a piaci pozíciók megerősítése, a vevői megelégedettség növelése, a régi vevők megtartása, új vevők megszerzése, hiszen a fogyasztók számára biztonságot és jobb minőséget kínál.)

•

költségmegtakarítás (a termelékenység növelése, a „rossz minőség költségeinek" csökkentése, hiszen pl. az ISO 9001-szerint tevékenykedő szállító megtakarítja az utólagos javításokkal, a visszáruval és a selejttel kapcsolatos költségeket.)

Ezt a minőségközpontú rendszerszabványok (pl. ISO 9001) bevezetésével érhetik el legkönnyebben. Elsődleges cél: a „tökéletes" reprodukció, reprodukciós képesség, az egyenletes minőség nyújtásának képessége (ami nem jelent „másolást”!!).

Oldalszám: 8

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Ez, illetve az ebből kiinduló fejlesztés célja a vevő bizalmának megteremtése és fenntartása!! A minőségirányítás néhány igen fontos alapelv tiszteletben tartásán alapul! Nyolc minőségirányítási alapelv (ISO 9000:2000) a)

Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségeteket, teljesítsék a vevők követelményeit, és igyekezzenek felülmúlni a vevők elvárásait.

b)

Vezetés A vezetők megteremtik a célok és a szervezet vezetésének egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében.

c)

d) e)

f) g) h)

A munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára. Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként kezelik. Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait. Folyamatos fejlesztés A szervezet teljes működésének folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja. Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal

A minőségirányítás alapja a tevékenységek szabályozása. E mellett természetesen fokozott figyelmet kell fordítani a környezet változásaira, az ahhoz való rugalmas alkalmazkodásra!

Oldalszám: 9

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Alapfogalmak Minőségirányítás (Quality management): Az általános vezetési tevékenységnek az a része, amely a minőségpolitikát meghatározza és megvalósítja. Megjegyzések: 1. A kívánt minőség elérése megköveteli a szervezet valamennyi tagjának elkötelezettségét és részvételét, de a minőségirányításért a felelősség a felső vezetőségre hárul. 2. Általában tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást és a minőségfejlesztést. Minőségpolitika (Qualily policy): Egy szervezetnek a minőségre vonatkozó, a felső vezetőség által hivatalosan megfogalmazott és kinyilvánított általános szándékai és irányvonala. Minőségügyi rendszer (Quality system): A minőségirányítás megvalósításához szükséges szervezeti felépítés (struktúra), feladatkörök, eljárások, folyamatok és erőforrások öszszessége. (Vigyázat! Komplex fogalom!) Minőségtervezés (Quality Planning): a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében Minőségszabályozás (Quality control): a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontsít. Minőségbiztosítás (Quality assurance): Mindazok a tervezett és rendszeres intézkedések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a termék vagy a szolgáltatás a megadott minőségi követelményeket kielégítse és ezáltal elnyerjük a vevő bizalmát. Minőségfejlesztés (Development of Quality):a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít. MEGJEGYZÉS. A követelmények bármilyen szempontra vonatkozhatnak, pl. az eredményességre, a hatékonyságra vagy a nyomon követhetőségre. Mire alapulnak mindezek a tevékenységek? A megszerzett információkra!!! Átvizsgálás: tevékenység, amely a vizsgálat tárgyára vonatkozóan az alkalmasság, a célnak való megfelelés és az eredményesség meghatározására irányul, a kitűzött célok elérése érdekében Audit (Quality audit): auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek. Ellenőrzés (Inspection): Bármely termék vagy szolgáltatás egy vagy több jellemzőjének mérése, igénybevételes vagy anélküli vizsgálata, műszeres (idomszeres) mérése, és az eredmények összehasonlítása az előírt követelményekkel, az előírásoknak való megfelelés meghatározása céljából.

Oldalszám: 10

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Alapvetően fontos követelmény a termék megfelelősége! (Megfelelő az, ami megfelelően használható!) (Mást takar a Termékfelelősség (Product liability), ami általános szakkifejezés, és a gyártó vagy mások kártérítési kötelezettségét jelenti a termék által előidézett személyi sérülésért, vagyoni kárért vagy egyéb károsodásért.) Nyomon követhetőség, visszavezethetőség (Traceability): Olyan lehetőség, hogy a nyilvántartott azonosítás segítségével nyomon lehet követni valamely egyed vagy tevékenység előzményeit, alkalmazását vagy helyét. Hiba (Defect): Az előirányzott felhasználási követelmények nem teljesülése. Megjegyzés 1. Ez a fogalom magában foglalja egy vagy több minőségi jellemzőnek az előirányzott felhasználási követelményektől való eltérését vagy hiányát. 2. Az alapvető eltérés a "nem megfelelés" és a "hiba" között az, hogy az előírt követelmények eltérhetnek a szándékolt felhasználás követelményeitől. A hiba „minősített” (szigorúbb) este a nem megfelelőségnek! Nem megfelelőség (Nonconformity): Az előírt követelmények nem teljesülése Megjegyzés: 1. E meghatározás egy vagy több minőségi jellemzőnek, vagy a minőségügyi rendszer egy vagy több elemének az előírt követelményektől való eltérését, vagy hiányát jelenti. Megelőző tevékenység (preventive action): tevékenység egy lehetséges eltérés vagy más nem kívánatos lehetséges helyzet okának kiküszöbölésére 1. MEGJEGYZÉS. Egy lehetséges eltérésnek egynél több oka is lehet. 2. MEGJEGYZÉS. A megelőző tevékenységet az eltérés előfordulásának, míg a helyesbítő tevékenységet az ismételt előfordulásnak megelőzésére hajtják végre. Helyesbítés (correction): tevékenység egy észlelt eltérés megszüntetésére 1. MEGJEGYZÉS. A helyesbítés történhet egy helyesbítő tevékenységhez kapcsolódóan. 2. MEGJEGYZÉS. A helyesbítés lehet például újramunkálás vagy átsorolás. Helyesbítő tevékenység (corrective action): tevékenység egy észlelt eltérés vagy más nem kívánatos helyzet okának elkerülésére 1. MEGJEGYZÉS. Egy eltérésnek egynél több oka is lehet. 2. MEGJEGYZÉS. A helyesbítő tevékenységet az eltérés ismételt előfordulásának, míg a megelőző tevékenységet az előfordulásnak megelőzésére hajtják végre. 3. MEGJEGYZÉS. A javító tevékenység más, mint a helyesbítő tevékenység. Javítás: tevékenység egy nem megfelelő terméken, hogy azt a szándék szerinti használatra elfogadhatóvá tegyék. 1. MEGJEGYZÉS. A javítás magába foglalja azt a helyreállító tevékenységet, amelyet egy eredetileg megfelelő terméken végeznek, hogy ismét használhatóvá tegyék, pl. a karbantartási munkák részeként. 2. MEGJEGYZÉS. Szemben az újramunkálással, a javítás befolyásolhatja, vagy megváltoztathatja a nem megfelelő termék részeit.

Oldalszám: 11

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A folyamatok, mint a minőségirányítás hordozói

Kimenet

Bemenet

Folyamat

Beavatkozás

Előírások, szabályok, szabályozott jellemzők

Beavatkozás

Beavatkozás

Beavatkozó egység

Mért érték

Bemeneti értékek

Irányító egység

Mért érték

A folyamatirányítás alapsémája Az irányítás alapja a szabályozás, ami szabályozási körökben, rendszerekben valósul meg! Az irányítás alapja a minőségügyi információ! Minőségügyi információk (hírek és adatok) (A hír mozgásban lévő, az adat rögzített ismeretet jelöl! Mindkettő formai elem! Tartalmuk az információ-> annak, aki érti!) Miért szükséges? - mert belőle tudjuk meg a hibákat és (elemzés után) ezek forrásait, - kell a történések, események, döntések, stb. bizonyításhoz (dokumentálás!)! Adatok Az adat az eseményeknek és tényeknek különböző formában - numerikusan, alfabetikusan, alfanumerikusan - történő rögzítésével keletkezik, azaz rögzített ismeret. Az adatoknak az alábbi csoportjait különböztetjük meg:

Oldalszám: 12


– alapadatokat, melyeket bármely folyamathoz kapcsolódhatnak (pl. normák); – észlelt adatokat, amelyeket közvetlenül a folyamatról, illetve a rendszerről veszünk le (állapotjelek);

– származékos adatokat, melyek már adatfeldolgozás, azaz az alapadatokkal és az észlelt adatokkal való műveletvégzés eredményeként jelennek meg. Az alapadatokkal, illetve észlelt adatokkal szemben, melyek tevékenységek végzéséhez adnak előírásokat, a származékos adatok történéseket rögzítenek, emiatt nem változtathatók, s így feljegyzésként kell őket kezelni. Bemenő adatok lehetnek:

o jogszabályok o szabványok o szerződés o eljárási utasítások o rajzok Kimenő adatok lehetnek:

o mért értékek o feldolgozás eredményei (termékre, folyamatra, emberre, rendszerre)

Minden kimenő érték valaki számára bemenő érték! Az adatokkal kapcsolatos fontosabb feladatok

• Adatszükséglet felmérése • Adatelőkészítés • Adatáramlás biztosítása • Adatcsoportok kialakítása

Az adatcsoportok kialakítása, precíz kezelése különösen fontos! Kiknek és milyen adatokra van szüksége? - ügyintézők: konkrét és gyors információ (hibalehetőségekről, vizsgálati módszerekről, beavatkozási határokról stb.); - művezetők, csoportvezetők: konkrét, de csak tájékoztatásul; ők csak akkor avatkoznak be, ha kell, - osztályvezetők: kevesebb információ és nem azonnal (kivéve zavar esetén); részben sűrített információk (ha feljebbvitelre kerül), - vállalatvezetés: csak összefoglaló, rövid, áttekinthető adatokra van szükség! Minőségügyi jelentések

• alsó szinten automatikusan keletkeznek! • felsőbb szinten időszakos, összehasonlító célú! Oldalszám: 13

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Az információs rendszer alapelvei:

• mindent rögzítsen, ami kell, de csak azt! • sűríteni, amit kell, de csak azt! • mindenki kapja meg, akit érint! • Érthetőség • Gyorsaság

Az információk képezik az alapját az irányítás legalapvetőbb műveletének, a szabályozásnak is! A folyamatok két alapvető gyártási rendszerben vizsgálhatók: 1. 2.

Sorozat-, illetve tömeggyártás és Egyedi gyártás

A sorozat- és tömeggyártás során ugyanazok a műveletek nagyon sokszor ismétlődnek, tehát a „tökéletes reprodukció” alapvetően megköveteli a szabályozást (rutin, de rutin hibák is!)! Az egyedi gyártás általában projektek megvalósítását jelenti, ahol a reprodukciós képesség jelentősége kisebb! Az ismétlődő folyamatok szabályozása Lényege: Tanulni a hibákból!! A szabályozás eszközei: - a folyamatok tervezése, - egy-egy paraméter optimalizálása, - a berendezések és folyamatok minőségképességének mérése, - szabályozó kártyák használata, - a mintavételezési elvek gyakorlati alkalmazása, stb.

Oldalszám: 14

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A fo ly a m a t te lje s m e g ú jítá s a

A fo ly a m a t u tó é le te

T e rv e z é s

K o r r e k c ió k

É rté k e s íté s , d o k u m e n tá lá s

E lő k é s z íté s , b e s z e rz é s

F O L Y A M A T

Alapelv: Csak hatékonyan működő folyamat hozhat nyereséget! Projektfolyamat szabályozása Egyedi folyamatról van szó. Nincs értelme az utólagos értékelésnek, s az erre alapozott javításnak! (nincs ismétlődés!!) A tervezés során, előre kell „végigzongorázni” a „mi lenne, ha…” eseteket!

Célmeghatározás Helyzetfelmérés

TERVEZÉS Folyamatterv Költségterv Személyre lebontás ......

Korábbi tudás Tapasztalatok

Folyamat

C É L

Korrekció

Kiértékelés

Lényege: elsőre jót! (Nincs ismétlési lehetőség.)

Oldalszám: 15

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A kétféle folyamat összehasonlítása: Ismétlődő folyamatok

Projektek

Feladat

Céltartás

Célmegközelítés

Az ellenőrzés tárgya

Múltbéli tapasztalatok

Részcélok

Követelmény

Biztonság

Pontosság

Beavatkozás

Visszacsatolás a végrehajtásra

„Előrecsatolás” a tervezésre

Jelszó

„Saját kárán (is) tanul az okos!”

„Elsőre jót!”

A folyamatok a szerint is megkülönböztethetők, hogy mi a termék. (Hardver, szoftver, szolgáltatás vagy feldolgozott anyag!) Jelentős különbségek vannak - főként a szolgáltatás folyamatai különböznek (a már korábban említett sajátos terméktulajdonságaik miatt) –, de a szoftverkészítés is eltér sok területen! A folyamatok minőségügyi szabályozásának eszközei 1. A PDCA, öntanuló fejlődés Alapja a Shewhart-Deming ciklus. A PDCA betűszó, ahol a betűk jelentése: P – plan (tervezd meg) (problémaazonosítás, adatgyűjtés, adatelemzés, ok-okozati elemzés) D – do (csináld meg) (a megoldások gyakorlati megvalósítása) C – check (ellenőrizd) (az eredmények elemzése, kiértékelése) A – act (avatkozz be, ha szükséges) (visszacsatolás a folyamatba) D

P

C

A Ezt folyamatosan kell ismételni!

Oldalszám: 16

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Ennek egy változata az ismétlődő munkavégzésre az SDCA elv (itt S – standardize, azaz írd le, mit kell csinálni). A kutató munkánál a PDSA változatot találjuk, ahol S – study, azaz tanulmányozd, elemezd a problémát. A PDCA ciklushoz hasonló módon működik az ún. FADE kerék a hibakeresésre, ahol F = focus (írd le a problémát), A = analyse (a fontos adatokat elemezd), D = develop (fejlessz ki megoldást), E = execute (hajtsd végre, elemezd a hatást). Általános elvárások: -

legyenek egyértelműek az elérendő célok, biztosítsuk a szükséges erőforrásokat, gondosan hajtsuk végre a megszabott tevékenységeket, álljunk készen a változtatásokra, s hajtsuk végre azokat maradéktalanul (tudatosan törekedjünk a fejlődésre!). 2. A vállalati minőségi mutatórendszer és a vele történő szabályozás

Mit kell szabályozni az üzleti sikerességhez? Milyen legyen a szabályozás? - érzékenyen kövesse a változó vállalati célokat, a célok prioritását, - támaszkodjon objektív tényekre, - a vezetők és munkatársak széles körére terjedjen ki (motiválás!), - a megvalósítás költségkímélő módon és hatékonyan menjen végbe. A minőségügyi rendszer továbbfejlesztéséhez a rendszerben összegyűjtött adatok adják az alapot. A gyűjtött adatokból képezzük a minőségmutatókat! Használatuk során lényeges, hogy - az adatok rendszeresen és egyszerűen elérhetők legyenek, - a mutatók meghatározása egyértelmű legyen, - a mutatók támogassák a beavatkozást, - legyenek alkalmasak a szabályozás sikerességének visszamérésére. A minőségmutatók számszerűsítve tükrözik a kitűzött minőségcélok teljesülését. (Vigyázat! Ezek nem gazdasági, hatékonysági mutatók, még ha szorosan kapcsolódnak is néha ezen fogalmakhoz.) Milyen mutatókra van szükség? 1. Összvállalati minőségmutatók (kulcsmutatók) A vállalati működés egészét mérik. Elsősorban a felső vezetés igényeit elégítik ki. Célszerű, ha hosszabb időn keresztül állandók! (összemérés, elemzés!) 10-25 mutatót érdemes kidolgozni.

Oldalszám: 17

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 2. A beavatkozásokat támogató mutatók (akciócentrikus mutatók) A vállalat belső tevékenységét mérik. Céljuk a folyamat működésének figyelemmel kísérése (a szükséges beavatkozás miatt!). Szervezeti egységenként célszerű kialakítani. A minőségmutatók használata akkor hatékony, ha célértékekhez lehet őket hasonlítani! Célértékek származhatnak: - folyamatképességből (lásd később), - vevői igényekből, - minőségtervek kiértékeléséből, - vevői elégedettség vizsgálatokból, stb. A minőségmutatókhoz sokszor segédmutatók kapcsolódnak! 3. Benchmarking A benchmarking fogalma Önértékelési technika, melynek során a piaci szereplőkkel páronkénti összehasonlításban alakul ki a sorrend és mutatkoznak meg a tennivalók. Benchmark = szintvonal (Lásd: hajók oldalán a vízvonalat) Mi is az a benchmarking: − A benchmarking egy állandó és szisztematikus folyamat a legjobb nemzetközi gyakorlat felkutatására és annak a saját szervezetünkbe való beépítésére olyan módon, hogy szervezetünk egésze megértse és elérje képességének végső határait. − A benchmarking egy szervezetnek a világon bárhol található, üzleti vezető pozíciót betöltő cégekkel való állandó összehasonlításának és értékelésének folyamata, melynek során az adott szervezet információkhoz jut, ezekre alapozva lépéseket tud tenni teljesítményének javítására. − A benchmarking egy vezetői segédeszköz, ami a vállalatok számára lehetővé teszi, hogy teljesítményüket a legjobb gyakorlattal hasonlítsák össze, majd folyamatos fejlődési programokat és áttörési stratégiákat fejlesszenek ki. − A benchmarking a legmagasabb szintű teljesítmény eléréséhez vezető legjobb üzleti gyakorlatok kutatása. − A benchmarking azt vizsgálja, hogy az Ön cége hogyan csinálja azt, amit mások is csinálnak. Ha elég széles körben végez összehasonlí-tást, megtudja, ki mit csinál a legjobban.

Oldalszám: 18

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Miért használjuk a benchmarkingot? A benchmarking használata tapasztalat szerint a következő előnyöket nyújtja: o a belső rendszerek és üzleti gyakorlat jobb megértése o a kulcsfontosságú sikertényezők kialakítása és a termelékenység valós megítélése o a folyamatos fejlődéshez vagy robbanásszerű változáshoz vezető új ötletek o a fogyasztók kívánalmainak jobb megértése és kielégítése o a fontosabb célok meghatározásához vezető külső körülmények áttekinthetősége o a piaci versenyképesség fokozása o az üzleti területre vonatkozó legjobb üzleti gyakorlat megértése, feldolgozása és saját céljaira való felhasználása. A benchmarking típusai a) Belső benchmarking Ez alapjában véve a házon belüli tevékenységek benchmarkként való felhasználását jelenti. A belső benchmarking célja egy adott szervezet belső teljesítménynormáinak azonosítása. b) Konkurencia (versenytárs) benchmarking Ez a versenytechnika a piacon közvetlen versenytársak benchmarkolását jelenti. Hátránya az, hogy igen nehéz megszerezni a szükséges részletes információkat anélkül, hogy ipari kémkedést vagy más megkérdőjelezhető tevékenységet folytatna, esetleg a kereskedelmi gyakorlatot szabályozó törvényeket ne szegné meg. c) Területi vagy funkcionális benchmarking Ez egy adott területen vagy egy adott funkcióban vezető pozícióban lévők benchmarkolását jelenti. Benchmarkolhatja a saját területén működő más cégeket, akiknek esetleg azonos termékei vannak, de nem versenytársak. A területi benchmarking nagy előnye, hogy sokkal könnyebb együttműködésre hajlandó partnereket találni, mivel a tőlük szerzett információ nem a közvetlen versenytárs birtokába fog kerülni. Hátrány, hogy az ezzel járó költségek nagyobbak, mint más esetben, valamint az, hogy a legjobban benchmarkolható vállalatok hozzáférhetősége mára már korlátozottá vált. d) Folyamat- vagy általános benchmarking Ez a saját vállalatnak vagy funkcióinak folyamatokra való lebontást és ezek benchmarkolását jelenti. Előnye, hogy gyakran erről a területről erednek a robbanásszerű változások ötletei. Hátránya, hogy a felső vezetés részéről körültekintő előkészítést, nyitottságot, kreatív alkalmazást és elkötelezettséget igényel. e) Benchlearning Korszerűbb változatainál elterjedt, hogy nem a versenytársakat, hanem a sikeres cégek azon jellemzőit vizsgálják, hogy azok hogyan sajátították el a helyes gyakorlatot. A benchmarking folyamatát részletesen ismertetjük a minőségtechnikákat tárgyaló fejezetben (anyagunk vége!).

Oldalszám: 19

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A termelési folyamat minőségszabályozása A minőség létrehozásában elsődleges szerepe van a termelési folyamatnak! 1. A folyamatszabályozás statisztikai eszközei A megválaszolandó kérdések: - Mekkora biztonsággal tartja a vizsgált minőségi paraméter az előírt tűrésmezőt? - A folyamat mennyire tekintendő azonosnak korábbi önmagával? Az első kérdésre megfelelőségi mutatószámok, a másodikra szabályozó kártyák használatával adható válasz. A folyamatok megfelelősége a tűrésérték szempontjából A vevői igényeknek megfelelően megtervezett termék használatra való alkalmassága (megfelelősége!) elsődlegesen az alkalmazott gépek, berendezések alkalmasságától függ. A gyártási folyamatok esetében az alábbi elvárásokat kell szem előtt tartani: - műszaki előírások, célértékek, tűrések, megfogalmazása, - a műveleteknek, folyamatoknak (egészében) el kell érniük a kitűzött minőségi jellemzőket és funkcióképességet, - a folyamatot rendszeresen (szükség szerint!) mérésekkel vagy vizsgálatokkal ellenőrizni kell, - a mérések eredményeit statisztikai eljárással használhatóvá kell tenni, - hatékony beavatkozási, módosítási, irányítási módszerek fenntartása vagy feltárása, - minimális erőforrás-felhasználás. A probléma lényege: Az ismétlődő folyamatok eredményei - azonos követelmények mellett - véletlen vagy determinisztikus behatások következtében szóródnak. A determinisztikus hatások általában kompenzálhatók. (Szabályozás!!!) A sztochasztikus hatások statisztikailag elemezhetők! A megoldás eszközei: A statisztikai vizsgálatok során mintavételezést alkalmazunk. Támaszkodunk a lényeges jellemzőkre (szórás, átlagérték)! A megfelelőség elemzése során két lényeges tényezőt vizsgálunk: - az előállítási folyamatban használt gépek (általánosabban: eszközök) korlátjait (koncentrált körülmények között, általában folyamatindítás előtt), - a folyamatoknak a minőség szempontjából korlátot jelentő sajátosságait.

Oldalszám: 20


Külső zavarások

idő

Egyszerre nagy minta (pl. 50 db) Gépképesség C M, CMk

Sok kis minta (pl. 10×5 db) Folyamatképesség C P , C Pk

Az objektív értékeléshez két fogalom szükséges: - A képesség a termelő berendezések vagy a folyamat adottságairól ad tájékoztatást. - A beállítottság a berendezés vagy a folyamat célelérési képességét (a célzás pontosságát!) mutatja. A mintaelemek normális eloszlását feltételezve:

Folyamat tartomány 6σ

T/2 = ATÉ

T/2 = FTÉ

T Tűrés tartomány : FTÉ - ATÉ

Oldalszám: 21

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Meghatározó eleme a mutatóknak a szórás-tűrésmező viszony:

T FTÉ − ATÉ = . 6σ 6σ A mintavételezés egyben azt is eldönti, hogy: - milyen a gyártásnál használt termelő gép képessége? -> CM - milyen a gyártásnál használt termelő berendezés beállítottsága (szabályozottsága)? -> CMk - milyen a termékek tulajdonságingadozása, ha egy hosszabb folyamatból származnak? -> CP - mennyire állandó a minőségi jellemző átlagértéke hosszabb távon? -> CPk Mintavételezések Képesség

Berendezés Rövid idő alatt vett nagy mennyiségű minta szórástűrésmező viszonya, CM Rövid idő alatt vett nagy mennyiségű minta szórás tűrésmező viszonya az átlag helyzetének figyelembe vételével, CMk

Szabályozottság

Folyamat A folyamat különböző szakaszaiból vett minta szórástűrésmező viszonya, CP A folyamat különböző szakaszaiból vett minta szórás – tűrésmező viszonya az átlag helyzetének figyelembe vételével, CPk

Folyamatképességi érték:

T FTÉ − ATÉ Cp = , = 6σ 6σ Ahol:

T = a mindenkori tűrésérték, FTÉ = felső tűrésérték, ATÉ = alsó tűrésérték.

A folyamatképesség megfelelő, ha Cp értéke 2-nél nagyobb.

Cp =

T FTÉ − ATÉ = >2 6σ 6σ

A gépképesség (berendezés képesség) meghatározása ugyanígy történik! Alapvető különbség a mintavételezésben van.

Oldalszám: 22


T FTÉ − ATÉ = CM = 6σ 6σ Alapfeltételezés, hogy a folyamat központos! Ha folyamat nem központos (lásd ábra), módosul a folyamatképesség és a gépképesség is!

Folyamat tartomány 6σ

T/2 = FTÉ

μ

m

T/2 = ATÉ

T Tűrés tartomány : FTÉ - ATÉ

az ábrában: m = az előírás szerinti középérték, μ= a folyamat középértéke. A fentieket figyelembe véve a folyamat szabályozottsága (teljesítőképessége):

C pk = C p (1 − k ), ahol m−μ 2× m − μ k= = FTÉ − ATÉ FTÉ − ATÉ 2 Szabályozás hiányában a folyamatképesség nem tartható fenn!! (Elállítódás, kopás, anyagkifáradás, környezeti körülmények változása, stb.)

Oldalszám: 23

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A berendezés szabályozottsága ugyanígy számítható:

CMk = C p (1 − k ) . Mindkét mutató kétfelé is bontható, s kimutatható az alsó vagy a felső tűréshatártól való eltérések különbözősége. Ennek azért van jelentősége, mert megmutatja a beavatkozás irányát. Statisztikai folyamatszabályozás Célja: a megkövetelt minőségszint biztosítása. Eszköztára: mintavételes ellenőrzés, s ennek alapján a folyamat paramétereinek és beállításainak módosítása. Feladatai: - a megfogalmazott elvárások teljesítésének értékelése, - a minőségre befolyással lévő hatások azonosítása, jelentőségük felmérése, - a folyamatképesség meghatározása (tartalékok feltárása), - az adott termelőeszközö(kö)n az elvárható minőségi szint meghatározása, - a minőségköltségek csökkentése a selejt- és ellenőrzési költségek csökkentésén keresztül, - az üzemeltetési költségek csökkentése (a váltások optimalizálása). Bevezetésének feltételei: - a folyamatokhoz illeszkedő szervezeti és dokumentációs rendszer megléte, - kidolgozott módszerek, - a résztvevők megfelelő képzettsége. Alapja a folyamatok modellezése. Ennek részei: - a folyamat céljának meghatározása, - a folyamat elemeinek, lépcsőinek meghatározása, - a követelmények lebontása a résztevékenységek szintjére, - a követelmények meghatározásának modellezése, - a javítási stratégia kialakítása. A szabályozáshoz ellenőrző kártyákat használunk. Ellenőrző (szabályozó) kártyák A szabályozó kártya a termék vagy folyamat szabályozandó jellemzőjének időbeli változását (eloszlását) állapítja meg és értékeli ki. Alsó és felső ellenőrző határral rendelkezik. Mindaddig, amíg a vizsgált statisztikai jellemző a határok között véletlenszerűen ingadozik, nincs szükség beavatkozásra. (Egy-egy kieső érték esetén sem, ha a további értékek a határok közé esnek!) Akkor kell beavatkozni, ha a határok felé való eltolódás tendenciózus, vagy az értékek jelentős része kívül esik a határokon.

Oldalszám: 24

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A kártyák főbb típusai: −

méréses szabályozó kártya (méréssel kapott folytonos értéktartományú adatokat és azok paramétereit jelenítjük meg)

-

minősítéses ellenőrző kártya (a legtöbb esetben valamely minősítési rendszer szerinti jó vagy rossz egyedek számát határozza meg). 2. Karbantartás

A karbantartás a termelő berendezések rendelkezésre állásának alapja. Karbantartási stratégiák: 1. Eseti stratégia A rendszert (gépet) addig járatjuk, míg el nem romlik. Ezt követően cselekszünk. Veszélye: teljesítéselmaradás. 2. Megelőző vagy merev ciklusos karbantartási stratégia Előre meghatározott időpontokban cserélik a meghatározott alkatrészeket (függetlenül attól, hogy milyen az állapotuk). Hátránya, hogy teljesítménytartalék marad az eszközben, s ez költségnövelő hatású. 3. Állapotfüggő karbantartási stratégia A berendezés vagy annak egy-egy eleme folyamatos megfigyelésével állapítható meg, hogy mikor érünk a tönkremeneteli pont közelébe. A karbantartás ezt figyelembe véve ütemezhető. A karbantartás biztonságának meghatározó tényezői: - a folyamathoz legjobban illeszkedő karbantartási stratégia, - a karbantartás anyagi, tárgyi feltételeinek megteremtése, - hatékony minőségirányítási tevékenységek, - naprakész karbantartási eljárások és valós adatokat közlő dokumentumok, - széleskörű karbantartási adatállomány, a termékek múltjának rögzítése, - sokoldalúan képzett karbantartó személyzet, - rendszeres belső felülvizsgálatok és az elkövetett hibák kivizsgálása, - ha szükséges, külső szakértők bevonása. 3. TPM TPM = Total Productive Maintenance, azaz teljes körű hatékony karbantartás. (Seiici Nakajima) Alapelve: nem elég a karbantartást műszakilag optimalizálni, a hatékonysághoz magas szintű emberi közreműködés kell. A TQM módszereire épít. Kapcsolata igen szoros a minőségirányítási rendszerhez. Gondoskodik az ember-gép kapcsolat optimalizálásáról. Alkalmazásának feltétele: -

veszteségforrások csökkentése, karbantartási stratégiák kidolgozása,

Oldalszám: 25

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak -

megfelelő műszaki diagnosztikai eszközök rendelkezésre állása, szakképzett emberek.

A terméket a szabályozott folyamatok minden fázisában egyértelműen azonosítani kell tudnunk. Erre a célra tehát ki kell dolgozni egy megfelelő jelölési és nyomonkövetési rendszert. A termelőfolyamat sikerességében igen fontos szerepe van a beszállítóknak. Kiválasztásuk és értékelésük igen fontos eleme a minőségirányítási tevékenységnek.

Oldalszám: 26

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Mérések és vizsgálatok a folyamatokban

Minőségirányítás

A minőség tervezése

A minőség szabályozása

Minőségbiztosítás

A minőség fejlesztése

Minőségvizsgálatok

Vizsgálattervezés

Vizsgálatok, mérések végrehajtása

A mérési adatok kiértékelése

A vizsgálatok szerepe a minőségirányításban A vizsgálat az a tevékenység, amelynek során meghatározott eljárással eldöntik, hogy az adott termék, szolgáltatás vagy eljárás egy vagy több jellemzője kielégíti-e a megadott követelményeket! A vizsgálattervezés - méréstechnikai, - gyártástechnológiai és - gazdaságossági szempontok alapján határozza meg az elvégzendő vizsgálatok - jellegét, - gyakoriságát, - mintavételi és kiértékelési módját. A vizsgálatok pontos dokumentálása alapkövetelmény. A vizsgálat szempontjai: - vevői szempontok, - előállítási folyamat problémái, - mérhetőségi szempontok, stb.

Oldalszám: 27

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Külön kell választani a mérőeszközöket igénylő vizsgálatokat a minősítéses vizsgálatoktól. Csoportosításuk: Egy folyamaton belül legcélszerűbb az időbeliség alapján csoportosítani! Eszerint: -

a beérkező áruk ellenőrzése, átvételi ellenőrzés, folyamatközi, gyártásközi ellenőrzés (kapcsolódása nyilvánvaló a képességvizsgálatokhoz vagy az SPC-hez), végellenőrzés során történik az utolsó fázisok ellenőrzése és a termék végső ellenőrzése. Itt győződünk meg arról is, hogy a folyamat teljes volt-e. Csak az összes kritériumot teljesítő termék adható tovább értékesítésre.

Milyen típusú és gyakoriságú ellenőrzés szükséges? Milyen paramétereket vizsgáljunk? A döntést a kockázatok mérlegelésével kell meghozni: - mekkora a vizsgálat kockázata, - mekkora kockázatot jelent a vizsgálat hiánya? Hasonlóképen a kockázat minimalizálása mellett kell meghatároznunk a vizsgálati minta méretét is. Táblázatos, szabványos mintavételi tervek Nem igényelnek matematikai felkészültséget! Biztosítják a kellő megalapozottságot, objektivitást. Jellemzőik: - egyszerűség - több fokozatban használhatók, A szabvány három általános ellenőrzési fokozata: - enyhített (I), - normál (II), - szigorított (III), és 4 különleges (S-1, S-2, S-3, S-4). Általában a normál fokozatot használjuk. Szigorított fokozatra akkor van szükség, ha a rossz tétel átvétele kiemelkedően nagy kárt okozna, vagy ha a vizsgálat költsége elenyésző. Enyhített fokozatot használunk, ha a vizsgálat nagyon költséges, vagy a nem megfelelő tétel átvétele nem okoz nagyobb veszteséget. A korábbi vizsgálatok alapján fokozatváltás szükséges, ha - normális -> szigorított: ha 5 egymás utáni vizsgálatban 2 nem megfelelőt találunk, - szigorított -> normális: ha 5 egymást követő tétel megfelelő, - normális -> enyhített: ha 10 egymást követő tétel megfelelő, - enyhített -> normális: az első nem megfelelő tétel után át kell térni. - Gyakorlatközpontúság A táblázatos tervek igazodnak a beszállított tétel elemszámához. Előre kijelölhető az átvételi szint értéke. Választhatunk az egyszeres vagy több lépcsős mintavételi tervek között.

Oldalszám: 28

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Az egyszeres tervekben egy lépcsőben kell dönteni az elfogadásról vagy elutasításról. A többszörös mintavételi tervek elve: az első mintavétel kimenetelétől függően elutasítjuk az átvételt, elfogadjuk a tételt, vagy kétséges esetben egy további, nem feltétlen azonos elemszámú mintát veszünk. A mintavétel pontos menetét, alkalmazását a szabvány rögzíti. Amennyiben szabványos mintavételi lehetőség nincs, úgy kötelező részletes vizsgálati utasítás kidolgozása. Ezek a dokumentumok a minőségügyi dokumentáció részét képezik. Mérőeszköz-felügyelet

A mérőeszközök vizsgálata

A megbízhatóság fokozása A működőképesség ellenőrzése

Szabványok Szerződések Termékfelelősség

A pontosság, megbízhatóság, működőképesség biztosítása

Mérőeszköz felügyelet

Költségcsökkentés - nyilvántartás - mérési költségek - beruházások

Nyilvántartás - készlet - állapot - hitelesítési intervallum

Mérőeszközök nyilvántartása

A mérőeszköz-felügyelet célrendszere A mérőeszközök alkalmasságát dokumentálni kell!

Oldalszám: 29

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A mérőeszköz felügyelet négy súlypontja: - dokumentálás, - vizsgálat vagy ellenőrzés, - azonosíthatóság vagy visszavezethetőség biztosítása, - hibás állapot esetén elvégzendő tevékenységek. A mérőeszközökkel szemben támasztott követelmények: 1. pontosság 2. megismételhetőség Ez nem más, mint - ugyanazon mért jellemző, - azonos mérőeszköz, - azonos mérőszemély, azonos mérési körülmények közti, - rövid időn belüli méréseinek egyezősége. 3. Reprodukálhatóság Ez az jelenti, hogy - ugyanazon mért jellemző, - eltérő mérőeszközzel, - eltérő mérőszeméllyel, - eltérő mérési viszonyok között, - rövid időn belül újra előállítható. 4. Stabilitás Stabil a mérőeszköz, ha - ugyanazon mért jellemző, - azonos mérőeszközön, - azonos mérőszeméllyel, - azonos mérési körülmények között, - hosszabb időtartamon belül azonos eredményt ad. 1. Linearitás Ha - a mért jellemző különböző értékeinél, - azonos mérőszeméllyel, - azonos mérőeszközön, - azonos mérési körülmények között, - rövid időtartamon belül a mérési hiba nem változik. A mérőeszközök kalibrálása, hitelesítése A kalibrálás: a mérőeszközre vonatkozó vizsgálat, bemérés, amelynek során a mérőeszköz mérési hibájánál (pontatlanságánál) magasabb pontossági osztályba sorolt etalonhoz hasonlítva, vagy egy nagyobb pontosságú műszerrel vizsgálva megállapítják, hogy az eszköz megfelel-e az elvárt előírásoknak.

Oldalszám: 30

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A minősítés értelmezhető o a mérési pontossággal, ami az állandó hibát reprezentálja, és o a megismételhetőségi szórás, mint a véletlen hibát jellemző érték, segítségével. A hitelesítés: hatósági tevékenység annak vizsgálatára, hogy a mérőeszköz az adott pillanatban megfelel-e az előírt pontosságnak. A hitelesítés hivatali hatáskörbe tartozik (OMH). A hitelesítés olyan bemérés, kalibrálás, amelyet az OMH mérőlaboratóriumai végeznek a hitelesítésre kerülő műszer mérési pontatlanságának meghatározására. Körmérések A mérések megismételhetőségének, reprodukálhatóságának értékelésére szolgáló módszer. A gyakorlatban sokszor válik minősítendővé egy mérőhely, vagy a különféle mérőhelyeken mért azonos jellemzők összevetése a feladat. A körmérés során több helyen végzik el ugyanazt a mérést, s azok összehasonlításából vonnak le következtetést.

Oldalszám: 31

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Minőségirányítási rendszerek A minőségirányítási rendszerek kialakítására számos lehetőség közül választhatunk. Az alábbi lehetőségeket fogjuk áttekinteni: 1.

ISO 9000-es MIR

2.

ISO 9000 alapú MIR-ek

3.

A minőségkörök és a TQC

4.

A TQM

5.

Önértékelésen alapuló rendszerek

6.

Egyéb szabványosított rendszerek

7.

Integrált menedzsment rendszerek

Elterjedtségük miatt elsőként a szabványos minőségirányítási rendszerekkel foglakozunk. Tekintsük át főbb jellemzőiket! Mi a szabványos minőségirányítási rendszerek jellemzője? Miért alakultak ki a szabványok? 1. Ösztönös törekvés az egységesítésre 2. Tudatos egységesítés 3. Szervezett egységesítés (műszaki-gazdasági) 4. Országos és nemzetközi egységesítés A szabvány fogalma:

A szabvány ► ismétlődő ► műszaki-gazdasági feladatok

► optimális megoldásának M I N T Á J A, amelyet Oldalszám:32

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak ► közmegegyezéssel hoztak létre, ► az arra illetékes szerv jóváhagyott ► és (szabványként) közzétett.

(A szabvány = minta, amelynek •

3 tartalmi és

•

3 eljárásbeli kritériuma van)

A szabványosítás funkciói (céljai): • kölcsönös megértés: terminológia, rajzjelek jelképek

• biztonság, egészségvédelem (környezetvédelem; jogszabályok)

• csatlakoztathatóság

• rendeltetésszerű alkalmasság néha: fokozat, osztály (minőség?)

• állagmegóvás: csomagolás, tárolás, szállítás

• Vizsgálatok

• irányítási rendszerek: minőség, környezet, munkahelyi biztonság

Oldalszám:33


Az európai szabványok alkalmazása önkéntes, de nemzeti szabványként való bevezetésük az EU-ban kötelező. A nemzeti szabvány alkalmazása is önkéntes!!! „Harmonizált szabvány” (= valamely EU direktívával harmonizált szabvány), amelyet -

az EU Bizottsága rendel meg és finanszíroz, meghirdetnek a hivatalos lapban (OJ), nem kötelező alkalmazni, de ha a termék ezt kielégíti, akkor fel kell tételezni, hogy megfelel a direktívá(k)nak is. (a részletekről majd később!)

A szabványos minőségirányítási rendszerek szabványokban rögzített követelményeket elégítenek ki. A leggyakrabban használt minőségirányítási rendszerszabvány az ISO 9000-es szabványsorozat. (Részletesen majd később tárgyaljuk!)

Oldalszám: 34


ISO 9000 Minőségirányítási Rendszer A folyamatszemléletű minőségirányítás modellje!

A M IR folyam atos fejlesztése

V E V Õ I

Vezetőség felelősségi köre (M K 4. M K 5.) M IR létrehozása, m űködtetése Vev ői igények m eghatározása M inőségpolitika m eghatározása M inőségcélok m eghatározása M inőségterv ezés Vezetőségi átv izsgálás

V E V Õ I

K M

Ö

E

V E T E L M É

G azdálkodás az erõforrásokkal (M K 6.) Erõforrás terv ezés Erõforrás biztosítás (szem élyzet, infrastruktúra, m unkakörnyezet) Erõforrások fenntartása (szem élyzet képzése, infrastruktúra, m unkakörnyezet)

M érés, elem zés, fejlesztés (M K 8.) Terv ezés Figyelem m el kísérés és m érés Eltérések kezelése Adatok elem zése Fejlesztés (helyesbítés és m egelõzés)

N

K

E L É G E D E

Y E

G

T

T erm elés, szolgáltatás (M K 7.) Ajánlatadás és szerzõdéskötés Beszerzés, raktározás PRO DUKCIÓ Állagm egóv ás

T S É G

Oldalszám: 35


Az ISO 9000 szabvány fejlődése: USA katonai előírások

1

AQAP 4

VÉDELMI SZABVÁNYOK 9

05/21 M

1.rész M

4. rész I

NEMZETI SZABVÁNYOK

9001 M

05/24

05/29

E

E

BS 5750:1979 2. rész 3. rész E

5. rész

E

6. rész

I

ISO 9000:1987 9002

I

I

9003

M

BS5750 1990 4. rész

M

I

ISO 9000 ISO 9004 EN 29000 EN 29004 MSZ EN 29000 MSZ EN 29004 jelentős tartalmi változás

ISO 9000 ISO 9004 EN ISO 9000 EN ISO 9004 MSZ EN ISO 9000 MSZ EN ISO 9004

ISO 9000 SOROZAT 1994 9001 9002 9003 EN 29001 29002 29003 MSZ EN ISO 1996 9001 9002 9003 M

ISO 9000 SOROZAT 2000 9001 EN ISO 9001 MSZ EN ISO 9001:2001

Oldalszám: 36

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Jellemzők: •

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet − ISO: görög szó, jelentése: egyenlő vagy ugyanaz − Nemzetközi Minőségi Szabvány − Az Amerikai Egyesült Államokban: ANSI/ASQC 9000

• •

A világ közel 1 millió cégét már minősítették Folyamatközpontúság a változatlan minőség elérése érdekében

Mi az ISO 9000 ? • • • •

Három nemzetközi szabvány gyűjteménye − Minőség-menedzsment − Minőségirányítás Nem termékszabvány Nem kötődik egyetlen iparághoz sem Jellegét tekintve általános

Az ISO 9000 NEM • nyújt megoldást a rövid távú minőségi problémákra • garancia a termékminőségre • egy vállalati gazdálkodással foglalkozó kézikönyv • egy átfogó vezetési mód, mint például a TQM Az ISO 9000 • egy folyamatirányítást célzó rendszer • a minimum követelmény egy Minőségirányítási Rendszer létrehozására Mit tartalmaz az ISO 9000-es sorozat? •

ISO 9000 & ISO 9004 o Alapvetően tanácsadó jellegű

•

ISO 9001 o A minőségirányítási szabvány szerződéses helyzetekre.

Oldalszám: 37

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A minőségirányítás szabályozási rendszere hierarchikus felépítésű: •

Első szint: o Minőségfilozófia, amely bemutatja: az ISO előírásokat a szervezeti diagramokat minőségügyi előírások jegyzékét (Minőségirányítási Kézikönyv)

•

Második szint: o Eljárások, amelyek bemutatják az első szint követelményeit: Ki Mit Mikor Hol Miért (Minőségügyi működési eljárások) Harmadik szint: o A gépekre és berendezésekre vonatkozó eljárások leírása: Meghatározza a MUNKAVÉGZÉS lépéseit (Munkaköri előírások)

•

Oldalszám: 38


Minőségpiramis 1. szint Minőségügyi kézikönyv

2. szint

Általános elvek:

3. szint

Mondd, amit teszel! Tedd, amit mondasz! Mutasd meg, hogy megteszed!

Előírja a követendő szabályokat és célokat minden vonatkozó ISO paragrafusra

Részlegszintű eljárások, felelősségkörök

Munkaköri előírások Gépek, berendezések kezelési előírásai (Hogyan követik a gépkezelők az előírásokat?)

Részletezi, hogy milyen módon kell egy adott feladatot megoldani

Mi az? Mire vonatkozik? Mikor vonatkozik? Ki felelős érte? Miért teszed?

Oldalszám: 39

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Ellenőrzési módok: •

BELSŐ o A saját rendszer minőségi felmérése

•

VEVŐ/FOGYASZTÓ ÁLTAL VÉGZETT o Az egyik szervezet a másik szervezetet vizsgálja

•

FÜGGETLEN HARMADIK FÉL ÁLTAL VÉGZETT o Egy független bejegyzett minőségellenőrző cég végzi az értékelést Igazolás a szabványban foglaltaknak való megfelelésről - ISO 9000 nyilvántartás

Előnyök: • • • • • • •

Minőségi szabványt nyújt a folyamatokhoz Csökkenti a fogyasztói ellenőrzés szükségességét Növeli a cég hírnevét a vásárlók körében Az alkalmazottak támogató közreműködése a tanúsítvány megszerzésében elősegíti a tulajdonosi szemlélet megerősödését Versenyelőnyhöz juttatja a vállalatot Nyilvántartja a folyamatokat Kielégíti az export előírások követelményeit

A TANÚSÍTVÁNYT ÁLTALÁBAN AZ ALÁBBI OKOK MIATT NEM KAPJÁK MEG

• Dokumentációs hiányosságok 18,7% • Elégtelen felelősségre vonhatóság 18,7% • A folyamatok világos, tömör megértésének hiánya 9,5%

• Eljárások figyelmen kívül hagyása • Alkalmazottak ellenállása • Elégtelen továbbképzés • A hitelesítési eljárások hiánya

8,1% 7,9% 4,4% 3,2


Forrás: Magyar Szabványügyi Testület)

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE Célkitűzések, elérendő eredmények FŐ CÉL: Az ISO 9001 szabvány követelményeit kielégítő minőségirányítási rendszer szervezeti, dokumentációs, működési és személyi feltételeinek kialakítása, a minőségirányítási folyamatok eredményes működtetése. Fontos az alapos előkészítés! (Többletmunka, nem a lényegre koncentrálás, határidőcsúszás, jelentős költségnövekedés, bonyolult, bürokratikus rendszer, kiábrándultság a következménye, ha hiányzik.) Motiváció: -

belső (rendteremtés, költségmegtakarítás, stb.) külső (vevői elvárások, piaci versenyfeltételek, stb.)

Eredmények: • • • • • • •

javul a cég piaci megítélése, lehetővé válik új belföldi (és export) piacok megszerzése, megtartása, illetve bővítése, egyértelművé, szabályozottá válnak a minőségirányítással kapcsolatos feladatok és felelősségi viszonyok, csökkennek a minőséghibákból eredő veszteségek, javul a vezetés és a tevékenységirányítás információ ellátottsága, a döntéselőkészítés és a döntések színvonala, bővülnek a vezetők és az alkalmazottak ismeretei, a munkatársak alkalmassá válnak a rendszer irányítására, illetve működtetésére, alkalmassá válik a rendszer független, harmadik fél általi tanúsításra.

Lépések: − − − − − −

Döntés előkészítése, Rendszer megtervezése, Minőségirányítási dokumentumok kidolgozása és jóváhagyása, Minőségirányítási rendszer bevezetése, Felkészülés a független tanúsításra, Tanúsítás.

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A PROGRAM IDŐTERVE

MUNKAFÁZISOK

1

2

3

4

5

6

7

8

9

1 0

1 1

1 2

1. Előkészítés (tájékozódás a Cégről, bevezető oktatások, felmérések) 2. Rendszertervezés 3. A minőségirányítási rendszer dokumentumainak elkészítése, oktatások 4. Minőségirányítási rendszer bevezetése 5. Felkészülés a független tanúsításra 6. Tanúsítás

1. Döntés előkészítése Alap: a felső vezetés elkötelezettsége! Lépései: • • •

Minőségirányítási képzés a vezetés számára. Felmérés és elemzés a minőségirányítási rendszer elemeiről Döntés a minőségirányítási rendszer bevezetéséről Mottó: A vezetést a képzés és a felmérés teszi döntésképessé!

A vezetés dönt a minőségirányítási rendszer megtervezéséről, kidolgozásáról, bevezetéséről és a tanúsítás megszerzéséről, részletezve: − a bevezetendő minőségirányítási rendszermodellről (pl. ISO 9001), − a minőségirányítási rendszer működési területéről (pl. egész társaság öszszes tevékenysége), − a minőségirányítási rendszer közép és hosszú távú fejlesztési elveiről, − a vezetőség minőség megbízottjának kijelöléséről és a szükséges minőségbiztosító személyzetről, − a külső szakértők bevonásáról (felkészültségtől függően, ez már a folyamat elején megtörténik) − a minőségügyi képzésről a rendszer működtetésében résztvevők számára, − a határidőkről.

Oldalszám: 43

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 2. Rendszer megtervezése A minőségirányítási rendszer terve a következőket tartalmazza: − a társaság politikáján alapuló minőségpolitika és minőségi célkitűzések meghatározását, − a társaság szervezeti ábráját, mely összhangban van a rendszermodell követelményeivel, − a minőségirányítási szervezet ábráját, − az alapvető felelősségek és hatáskörök meghatározását a vezető beosztásokra, − a minőségirányítási rendszer kidolgozásának alapkövetelményeit, mint: - minőségirányítási szabványok, - társadalom követelményei, - szokásos vevői elvárások, - a társaság képességei, − a minőségirányítási rendszerdokumentáció felépítését, mint - minőségirányítási kézikönyv, - minőségirányítási eljárások, - minőségtervek, - munkautasítások, - egyéb dokumentumok. − a minőségirányítási rendszerdokumentumok formai és tartalmi kialakítását, mint: a formai kialakítás mintája, a leírás struktúrája, a dokumentumok és fájlok számozási rendszere, a készítés alapvető szabályai. − az egyes rendszerelemek követelményeinek teljesítéséhez szükséges minőségirányítási eljárások meghatározása, illetve ezek vázlata, − a dokumentumok kidolgozásának ütemterve a felelősségek és hatáskörök meghatározásával, − a minőségirányítási rendszer bevezetésének ütemterve a felelősségek és hatáskörök meghatározásával. A minőségirányítási rendszer tervét a vezetés hagyja jóvá! 3. Minőségirányítási dokumentumok kidolgozása és jóváhagyása, oktatások a) A dokumentumok kidolgozása A kidolgozás módszerei: − a dokumentumokat a társaság munkatársai dolgozzák ki önállóan, − a dokumentumokat a társaság munkatársai dolgozzák ki külső konzulens segítségével, − a dokumentumokat a tanácsadó dolgozza ki, konzultálva a társaság munkatársaival.

Oldalszám: 44

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A dokumentumok kidolgozásának sorrendisége: − először a minőségirányítási kézikönyvet, majd ezek alapján a minőségirányítási eljárásokat dolgozzák ki, − először a minőségirányítási eljárásokat, majd ezek alapján a minőségirányítási kézikönyvet dolgozzák ki. A minőségirányítási rendszerelemek szerinti kidolgozás sorrendje: − vannak rendszerelemek, melyekre vonatkozó szabályozás tetszőleges sorrendben kidolgozható (pl.: 6.1., 8.1.), − vannak rendszerelemek melyekre vonatkozó szabályozásnál a tevékenység folyamatát figyelembe kell venni. b) A minőségirányítási rendszer oktatása − az oktatást a minőségirányítási rendszer bevezetése előtt közvetlenül kell végezni, − az oktatást a rendszer kialakításában résztvevők végezzék, − az oktatásban vegyen részt a minőségirányítási rendszer működtetésében résztvevő összes személy, − az oktatás tartalmazza a minőségirányítási rendszer átfogó ismertetését és az egyes személyek konkrét feladatait, legyen elméleti és gyakorlati része, − az oktatás eredményességét vizsgával kell ellenőrizni. 4. Minőségirányítási rendszer bevezetése A minőségirányítási rendszer alapdokumentumainak kiadása -

dokumentációs rendszer kialakítása Minőségirányítási Kézikönyv Eljárási utasítások, Folyamatleírások Munkautasítások Feljegyzések

-

Dokumentációs rendszer érvénybeléptetése Fontos a fokozatosság! Lépései: − az alapdokumentumok ügyviteli nyilvántartásainak felfektetése, − a munkaköri leírások elkészítése, − a minőségirányítási rendszerben előírt tervek elkészítése, − a minőségirányítási rendszerben előírt nyilvántartások felfektetése.

Oldalszám: 45

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A bevezetés módszere: Kiválasztva egy-egy ajánlatkérést, a minőségirányítási rendszer eljárásai szerint, el kell végezni: − az ajánlatkészítést, − a tervezést, − a beszerzés tervezését és a beszerzést, − a folyamatszabályozás dokumentumainak kidolgozását, − a minőségterv elkészítését, − a munka végrehajtását, − az eltérések kezelését, − a helyesbítő és megelőző tevékenységeket, stb. A minőségirányítási rendszer bevezetésének ellenőrzése: − a minőségirányítási rendszer 3 -4 hónapos működtetése után el kell végezni a belső minőségügyi auditot, − az auditon feltárt eltéréseket meg kell megszüntetni, − vezetőségi átvizsgáláson értékelni kell a minőségirányítási rendszer működését, − döntés a tanúsítás kezdeményezésére. 5. Felkészülés a független tanúsításra A tanúsító szervezet kiválasztásánál a következő szempontokat célszerű figyelembe venni: − milyen a tanúsító szervezet, illetve az általa kiadott tanúsítvány elismertsége a társaság által megcélzott piacokon, − a tanúsító szervezet rendelkezik-e akkreditálással, − mekkora a tanúsítási eljárás költsége, − mik a védjegyhasználat feltételei, − van-e lehetőség a tanúsítás alapján más tanúsító okirat megszerzésére, − a rendszerfelügyelet és az okirat-megújítás milyen feltételek mellett történik, − van-e lehetőség a tanúsítás érvényessége alatt a tanúsítás műszaki területe vagy a rendszermodell módosítására, − a tanúsítás milyen mértékben segíti a rendszer fejlődését. A vezetés a kiválasztás után szerződést köt a tanúsítási eljárás lefolytatására.

Oldalszám: 46

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Kisvállalkozások problémái Mi a kisvállalat kritériuma? Létszáma: 5 - 20 fő. (Mikro-vállalkozás esetén maximum 5 fő!) Jellemzők: 1.

kevés a klasszikus vállalati dokumentum

2.

kicsi a vezetési távolság, sok a szóban elhangzó utasítás, információ

3.

a cég léte erősen kötődik egy-egy meghatározó emberhez

4.

fontos a személyes példamutatás

5.

majdnem mindenki majdnem mindennel foglalkozik

6.

a jó titkárnő kincset ér!!

7.

nincs elkülönült minőségirányítási funkció.

Problémák: 1.

hiányos dokumentációs kultúra

2.

hiányzik a tulajdonos elkötelezettsége (!)

3.

túlbonyolítják a dokumentációt

4.

nincsenek tiszta munkakörök (emiatt nehéz íráshoz szoktatni a kollégákat)

5.

nincs elég belső, független személy a belső auditokhoz

6.

a tanúsítvány megszerzése és megtartása nagy költségeket ró a cégre

Néha elég lenne egy minőségterv arra, amire sokszor tanúsított rendszert hozunk létre!!

Oldalszám: 47


Minőségügyi auditok Audit = meghallgatás Az auditokat arra használják, hogy meghatározzák a minőségirányítási rendszer követelményeinek való megfelelés mértékét. Az audit megállapításait a minőségirányítási rendszer eredményességének értékelésére és a fejlesztési lehetőségek felfedésére használják. Szükséges a minőségpolitikai célok hatékony elérésének megítéléséhez! Az ISO 9000:2000 szerint az audit: „ auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek” Kulcsfogalmak: Módszeres = tervezett (azaz nem spontán, rajtaütés jellegű ellenőrzés, hanem előre programozott, tervezett vizsgálódás) Független = az auditor nem érdekelt és nincs felelőssége a vizsgált területen Auditkritériumok = összehasonlítási alapként használt előirányzatok, eljárások vagy követelmények összessége. Auditbizonyíték =

az auditkritériumokra vonatkozó, igazolható feljegyzések, ténymegállapítások vagy egyéb információ.

Oldalszám: 48

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Az audit típusai

Audit

Tárgya szerint

Célja szerint

Rendszeraudit

Belsõ audit

Folyamataudit

Külsõ audit

Termékaudit

vevõi audit

tanúsító audit

Oldalszám: 49

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Termékaudit Cél: bizonyítani, hogy a termék megfelel a vonatkozó előírásoknak és a vevői igényeknek Termék: tevékenységek vagy folyamatok eredménye (lehet: szolgáltatás, hardver, feldolgozott anyag, szoftver vagy ezek kombinációja) A termékauditot többnyire valamilyen jogszabályi előírás alapján kell végezni. (Általában akkreditált laboratóriumban!) Vizsgálati szempontok: - a minőségi követelmények dokumentáltak-e? - elég részletes-e a szakmai rész és a vevői követelmények leírása? - Megfelelőek voltak-e a termék előállítás közben végzett vizsgálatok és hitelt érdemlően vannak-e dokumentálva? Folyamat- és/vagy eljárásaudit Cél: annak eldöntése, hogy megfelel-e a folyamat a vonatkozó munkautasításokkal, specifikációkkal, vevői igényekkel, technológiai előírásokkal meghatározott követelményeknek? Az eljárás- és/vagy folyamat audit a termék-előállítás megfelelőségének vizsgálatán túl kiterjeszthető a - tervezési, - szerződéskötési, - beszerzési, - átvételi, - ellenőrzési - raktározási, csomagolási, - kiszállítási, - és vevőszolgálati folyamatok vizsgálatára is. Ide tartozhat a gyártási képesség vagy a tevékenységet végző személyzet alkalmasságának, felkészültségének vizsgálata is. Rendszeraudit Cél: a minőségirányítási rendszer hatékonyságának vizsgálata (a teljes rendszerre vonatkozóan) Fő elemei: - a dokumentumrendszer szabvány-megfelelőségének vizsgálata - a szabályozás előírásai gyakorlati végrehajtásának vizsgálata.

Oldalszám: 50

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Fajtái: Belső audit

Előaudit Tanúsítási audit Utóaudit Felügyeleti audit Kibővítő audit Ismétlő (megújító) audit Joint audit

A vállalat belső munkatársai által (esetleg külső segítséggel) végzett audit. A belső auditokra éves tervet kell készíteni! Az auditorokat (függetlenség biztosítása mellett!!) a vállalat vezetője (vagy annak minőségmegbízottja) jelöli ki! (Auditor csak az a személy lehet, aki a jó kapcsolatteremtő és kommunikációs készségek mellett a szakmai területet és a minőség-követelményeket is egyaránt magas szinten ismeri!) Külső audit A felülvizsgálatot külső cég, illetve annak megbízottja végzi. A külső cég lehet maga a vevő vagy egy általa megbízott harmadik fél. Főbb formái tehát: - Vevői audit - Tanúsítási audit. Tanúsítási rendszeraudit A tanúsító cégek a rájuk vonatkozó szabványok és törvényi rendelkezések alapján saját rendszert alakítanak ki a minőségirányítási rendszerek tanúsítására. Az eljárás fő lépései: -

A dokumentációs rendszer vizsgálata és összevetése az ISO 9001 (vagy más) szabvány követelményeivel. Helyszíni vizsgálat annak igazolására, hogy a cég a rendszerdokumentációban leírtakat hatásosan megvalósította-e, s alkalmasak-e ezek a kitűzött célok elérésére. Megfelelőség esetén oklevél - tanúsítvány - kiadása a rendszert működtető cégnek. A tanúsítás korlátozott érvényességi ideje (3 év) alatt a rendszerműködés és a szabványnak való megfelelés rendszeres ellenőrzése.

Oldalszám: 51


1.

2.

3.

4.

5.

Tanúsítási audit előkészítése - kapcsolatfelvétel (konzultáció, előzetes kérdéslista, dokumentumok) - előaudit

Rendszerdokumentáció vizsgálata - kézikönyv, eljárások -dokumentáció értékelése - jelentés a dokumentációvizsgálatról

Ismétő tanúsítási audit a tanúsítvány érvényességének lejárta után

Tanúsítási audit - eltérések megállapítása - javító intézkedések, ellenőrzés - auditjelentés (megbízónak, tanúsító helynek)

Tanúsítás - auditjelentés vizsgálata, értékelése - tanúsítvány kiadása - regisztrálás

Felügyeleti auditok

Oldalszám: 52

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A minőségügyi tanúsítás A tanúsítás annak kinyilatkoztatása, hogy a vizsgáló személyek (auditorok) az elvégzett vizsgálatok alapján a vizsgált - terméket (szolgáltatást) - folyamatot - rendszert vagy - személyt valamely meghatározott követelményekkel (szabvánnyal vagy más normatív előírással) összhangban lévőnek, annak megfelelőnek találtak. A tanúsítás a tanúsítási folyamattal megy végbe és tanúsítvánnyal lesz dokumentálva. A tanúsítvány "független harmadik fél által kiadott elismervény arról, hogy a vizsgált termék, szolgáltatás, rendszer vagy személy kielégíti a vonatkozó követelményeket." (A tanúsítás költséges, ezért a cégek gyakran hivatkoznak referenciákra!) A rendszerek tanúsításának főbb követelményei: − A minőségügyi rendszer dokumentált legyen és feleljen meg a szabványkövetelményeknek. − Minden minőségi követelmény egyértelmű és dokumentált legyen. − Minden termék, szolgáltatás vagy tétel azonosítható és nyomonkövethető legyen. − Minden ellenőrzés, mérés és vizsgálat nyomonkövethető és valamilyen etalonra visszavezethető legyen. − A folyamatok szabályozottak legyenek (azaz ellenőrző, értékelő, helyesbítő és visszacsatoló elemek legyenek a folyamatban). − A hatáskörök, felelősségek egyértelműen legyenek meghatározva. − Szigorú dokumentálási rend, naprakészség. − A nem megfelelőség egyértelműen felismerhető, elkülöníthető legyen. − A termék, szolgáltatás előélete visszakereshető legyen. − Rendszerszemlélet. − Rendszeres hibafeltárás, javító intézkedés. Tanúsítás az EU-ban

Oldalszám: 53

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Az EU gazdasági integrációja Célja: áru, tőke, szolgáltatások és személyek szabad áramlása Eszközei: jogszabályok összehangolása és azonos szabványok A piaci szereplők (valós vagy vélt) elvárásaiból kell kiindulni! Piaci és államigazgatási követelmények: Műszaki szabályozás alá nem vont termékek

Műszaki szabályozás alá vont termékek

Csak piaci követelmények vannak!

Államigazgatási követelmények is vannak!

Minőség

Élet- és vagyonbiztonság

Termék szolgáltatása

Munka- és környezetvédelem

Termék teljesítőképessége

Biztonság

(performance)

Vagyonvédelem

A jogi szabályozás Nem piaci kérdés: − biztonság, − egészségvédelem, − környezetvédelem, − munkavédelem. Ezek betartását az állam szabályozza (sokszor törvényekben). Ezt hívjuk jogilag szabályozott területnek! A termék megfelelőségének értékelése A piaci követelményeket műszaki adatokban (műszaki specifikáció), esetleg szerződésben kell rögzíteni. Megfelelőség értékelés (verifikálás) = A követelmények (piaci és törvényi!) összevetése a tényleges termékparaméterekkel! (conformity assessment) (Megfelelőség = minden előírt követelmény teljesülése!) Igazolás!! A megfelelőség értékelés és igazolása a szállító feladata és kötelezettsége. Az igazolás a Szállító vagy gyártó megfelelőségi nyilatkozata (jogi kötelezettségvállalás mellett!). A megrendelő (második fél) is ellenőrizheti a megfelelőséget, de ez nem pótolja a szállító megfelelőségi nyilatkozatát.

Oldalszám: 54

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A termékért való felelősség A termék megfelelőségéért a gyártó, a szállító felelősséggel tartozik! Hibás teljesítésre a Ptk. megfelelő fejezetei vonatkoznak. Ha a nem megfelelő termék kárt okozott, akkor a vonatkozó termékfelelősségi törvény szerint külön kártérítési kötelezettség is keletkezik. A minőségirányítási rendszernek fokozott figyelmet kell fordítania a termékbiztonságra! Az Európai Megállapodás és a műszaki jogharmonizáció A Magyar Köztársaság és az EU tagállamok közötti társulás (1994. Évi I. törvény) létesítéséről szóló Európai Megállapodás 73. cikkelye szerinti együttműködés arra irányul, hogy előmozdítsa a közösségi műszaki szabályok, az európai szabványok és tanúsítási eljárások hazai bevezetését!! New Approach (Új megközelítés) Jogszabályok csak az − életvédelem, − egészségvédelem, − munka- és környezetvédelem, − biztonságtechnika és fogyasztó védelem (jogi értelemben) területekre vannak. Új jogszabályoknál: csak megegyezéssel léptethetők életbe! Meglévő jogszabályok: ún. összehangoló direktívákban adj meg a követelményeket. Egyik szabályozás sem részletes, hanem csak a fő kérdésekre koncentrál, amelyeket mindenkinek be kell tartani! Fő cél: teret biztosítani az áruk szabad mozgásának! (Római Egyezmény!) Célul kell kitűzni a műszaki szabályozások harmonizálását a tagországokon belül. Ennek megfelelően született 1985-ben az "Új megközelítés a műszaki harmonizáció és szabványok területén" című EU Tanácsi határozat. Fő elvei: − a szabványokra hivatkozás elve A szabványosítás támogatja a jogi szabályozást. − az új típusú irányelvek kidolgozása Az irányelvekbe nem részletes műszaki szabályozásokat, hanem alapvető (essential) előírásokat kell beépíteni, amelyeknek való megfelelés feljogosít a Közösségen belüli szabad árumozgásra. A műszaki specifikációk kidolgozása az Európai Szabványosító Bizottság (CEN) vagy villamos iparban a CENELEC feladata. A direktíváknak megfelelő szabványok az ún. harmonizált szabványok. (alkalmazásuk nem kötelező!) − új megfelelőség értékelési politika bevezetése 1990-ben fogadták el, s 1993-ban egészítették ki a megfelelőség értékelési eljárások különböző fázisaiban alkalmazható ún. modulok, valamint a CE megfelelőségi megjelölés feltüntetésének és használatának bevezetésével.

Oldalszám: 55

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Az új megközelítésű direktívák felépítése A direktíva bevezető része határozza meg, hogy a követelmények és a megfelelőség értékelési eljárások mely termékcsoportra vonatkoznak (közvetlenül vagy közvetve). A forgalomba hozatal alapkövetelménye: A termék nem veszélyeztetheti személyek, háziállatok vagy vagyontárgyak biztonságát! A direktíva meghatározhat további feltételeket is, pl. üzembe helyezési szabályokat, előrelátható használati módot, stb. Az alapvető biztonsági követelményeket általában a direktíva melléklete tartalmazza. Fontos szerepük van a szabványosításban is. A direktíva rendelkezik a termékek szabad mozgásának biztosításáról is. Ha a gyártó eleget tesz a direktívának, nem korlátozhatják termékei szabad forgalmazását! A megfelelőséget bizonyítani kell! A direktíva erre három esetet különböztet meg: − a harmonizált szabványoknak való megfelelősség A megfelelőség értékelést és annak bizonylatolását a gyártó garantálja. Ez esetben a gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozatban kell (joghatály és felelősségvállalás mellett) rögzíteni, hogy a termék megfelel valamely harmonizált szabványnak. − a harmonizált szabványoknak a termék nem, vagy csak részben felel meg A direktívák speciális megfelelőség igazolásokat írnak elő. − nincs harmonizált szabvány Ebben az esetben egy harmadik fél, egy ún. notifikált szervezet bevonása szükséges (választani az EU hivatalos lapjában közzétett notifikáló szervezetek közül lehet), aki bizonyítja a megfelelőséget. A direktíva tartalmazza a direktíva hatálya alá eső szabványok jegyzékét! A direktíva biztonsági védőzáradékában kell kitérni arra az esetre, ha egy CE megjelöléssel ellátott termék nem nyújtja a kívánt biztonsági szintet, vagy ha nem felel meg a direktíva alapvető követelményeinek. A megfelelőség bizonylatolásának eszközei A megfelelőség értékelés általános eljárásait a "Global Approach" Tanácsi határozat rögzíti. Ezt egészíti ki az 1993. Június 22-i határozat (Council Decision 93/465/EEC) és CE megfelelőségi megjelölés bevezetése. A határozat modulokat határoz meg a megfelelőség értékelésére, amelyektől csak speciális esetekben lehet eltérni.

Oldalszám: 56

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak (A modulokról részletes információ található az EU Hivatalos Lapjában, Official Journal L 220 on 30. August 1993.) A megfelelőség értékelési eljárások általános irányelvei a következők: − Az eljárások alapvető célja, hogy a hatóságok számára lehetővé tegye annak bizonyítását, hogy a termék megfelel a direktívában megfogalmazott követelményeknek. − Két fázisa van: termék tervezési és termék gyártási fázis. − E két fázis a modulok segítségével többféleképp is lefedhető. − A gyártó választhasson a modulok közül. − A modulok ne rakjanak szükségtelen terhet az alkalmazójukra. − A bizalmas információk védelme követelmény. − A tagországoknak vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezeteket kell notifikálni! (a direktíva követelményeinek megfelelő szervezetek közül) A CE megfelelőségi megjelölés Szabályait a 93/465/EEC Tanácsi határozat tartalmazza. − A gyártó kötelezettségeinek teljesítését jelenti a direktíváknak megfelelően. − Az egyetlen törvényes megjelölés az új megközelítésű direktíváknak való megfelelőség igazolására. − A megjölés alkalmazója felelősséggel tartozik a termék megfelelőségéért! − A CE megjelölést az EU-ban bejegyzett gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője köteles feltüntetni a terméken. − A CE megjelölést a gyártási végellenőrzés utáni fázisban kell a terméken feltüntetni. Ha notifikált szervezet bevonása is szükséges, akkor ennek a szervezetnek az azonosító számát is fel kell tüntetni a CE jelölés után.

Oldalszám: 57

A (a gyártás belsõ ellenõrzése) A gyártó a mûszaki dokumentációt készenlétben tartja a hatóságok számára

B (típusvizsgálat) A gyártó beadja a kijelölt szervhez - a mûszaki dokumentációt - a típust A kijelölt szerv - meggyõzõdik a lényeges követelményeknek való megfelelésrõl - vizsgálatokat végez, ha szükséges

A gyártó

A gyártó

A gyártó D - gyártást és vizsgálatokat tartalmazó, jóváhagyott minõségügyi rendszert mûködtet

C

- nyilatkozik a lényeges követelményeknek való megfelelésrõl - feltünteti a megfelelõségi megjelölést

- nyilatkozik a jóváhagyott típusnak való megfelelésrõl

- nyilatkozik a jóváhagyott típusnak való megfelelésrõl

- feltünteti a megfelelõségi megjelölést

- feltünteti a megfelelõségi megjelölést

Aa A kijelölt szerv közremûködése

A

G (egyedi ellenõrzés)

A gyártó E - vizsgálatokat és ellenõrzést tartalmazó jóváhagyott minõségirányítási rendszert mûködtet - nyilatkozik a jóváhagyott típusnak vagy a lényeges követelményeknek való megfelelésrõl - feltünteti a megfelelõségi megjelölést

A gyártó - bemutatja a mûszaki dokumentációt

A gyártó

F

- nyilatkozik a megfelelésrõl - nyilatkozik a jóváhagyott típusnak vagy a lényeges követelményeknek való megfelelésrõl - feltünteti a megfelelõségi megjelölést

Aa A kijelölt szerv - a termék egyes tulajdonságait megvizsgálja - termékvizsgálatok szúrópróbaszerû idõközökben

A kijelölt szerv - a termék egyes tulajdonságait megvizsgálja - termékvizsgálatok szúrópróbaszerû idõközökben

A gyártó - benyújtja a terméket

A kijelölt szerv - jóváhagyja a minõségügyi rendszert

A kijelölt szerv - jóváhagyja a minõségügyi rendszert

A kijelölt szerv - ellenõrzi a megfelelõséget

- a rendszert felügyeli

- a rendszert felügyeli

- megfelelõségi tanúsítványt ad ki

- feltünteti a megfelelõségi megjelölést A kijelölt szerv - ellenõrzi a követelményeknek való megfelelést - megfelelõségi tanúsítványt ad ki

H (teljes minõségbiztosítás) A gyártó - a tervezést magábafogalaló minõségügyi rendszert mûködtet A kijelölt szerv - a rendszert felügyeli - ellenõrzi a terv megfelelõségét A gyártó - gyártást és vizsgálatokat tartalmazó, jóváhagyott minõségirányítási rendszert mûködtet - nyilatkozik a megfelelésrõl - feltünteti a megfelelõségi megjelölést

A kijelölt szerv - felügyeli a minõségirányítási rendszert

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A notifikált szervezetek A Bizottságnál és a tagországokban a nemzeti hatóság által bejelentett szervezetet nevezzük notifikált szervezetnek. A notifikálás elvei: − A notifikált szervezet átveszi a notifikáló szervezet felelősségét. A notifikáló szerv jogi és szakmai felügyeletet gyakorol! − Bizonyítani kell a direktíva szerinti szakmai követelmények teljesítését! − Egy-egy ország akárhány szervezetet notifikálhat. − A notifikált szervezetek szabadon ajánlhatják szolgáltatásaikat (mind az EU-n belül, mind harmadik országban). A megfelelőség értékelési eljárások − A notifikált szervezet a követelmények teljesítésének értékelési eljárásában vesz részt. Felelősséget kell vállalnia egy teljes modulért!! Piacellenőrzés Más, mint a megfelelőség ellenőrzés. A termékek piacellenőrzése az illetékes nemzeti, regionális és helyi önkormányzati hatóságok felelőssége. A notifikált szervezetnek az ügyfelektől és más érdekeltektől függetlennek kell lennie! Elsődleges feladata a megfelelőség értékelési eljárásban való közreműködés. Műszaki hátteret biztosít és információt szolgáltat a tagországoknak. A notifikálás műszaki és politikai döntés. Általában a nemzeti minisztériumok végzik. A notifikálást hivatalosan a Bizottságnál (a főtitkárnál) és a többi tagországnál kell megtenni. A bejelentésben meg kell adni: − a vonatkozó direktívát, − a notifikált szervezet nevét, címét, − a termékcsoportokat és − a vonatkozó modulokat. A Bizottság azonosítási számot ad minden notifikálandó szervezetnek és a notifikálást közzéteszi az EU Hivatalos Lapjában. A notifikált szervezet alkalmasságáért a nemzeti hatóságok tartoznak felelősséggel! A notifikált szervezet felelős a megfelelőség értékelés helyes lebonyolításáért! Tevékenységéért csak a nemzeti hatóságnak felelős. A notifikált szervezet alkalmazhat alvállalkozót, ha az megfelel a direktíva, valamint az EN 45000-es szabvány vonatkozó követelményeinek. Az alvállalkozó munkájáért a notifikált szervezet felel!!

Oldalszám: 59

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A notifikálás és akkreditálás különbségei (VD 10.5.9.6.) Az akkreditálás egy harmadik fél általi ellenőrzése annak, hogy egy laboratórium, ellenőrző vagy tanúsító szervezet felkészült-e valamilyen vizsgálat, ellenőrzés vagy tanúsítási tevékenység elvégzésére és e tevékenységet megfelelő minőségirányítási rendszerben végzi-e. A vonatkozó szabvány az MSZ EN 45000. Általában a jogilag nem szabályozott, vagy az önkéntesen igénybe vehető szolgáltatási területeken lehet hasznos. A kijelölés és a notifikálás államigazgatási aktus és a jogilag szabályozott területekre vonatkozik. Feladata a jogszabályi kötelezettségek teljesítésének vizsgálata, ellenőrzése, tanúsítása. Az akkreditálást valamely akkreditáló testület végzi, míg a notifikálás hatósági kijelölés és felhatalmazás. Akkreditálást bárki szerezhet, notifikációt azonban csak harmadik, független fél kaphat. Az akkreditáló szervezet nem felelős az akkreditált szervezet tevékenységéért és nem felügyeli azt, míg a notifikálásnál a kijelölő hatóság felelősséggel tartozik a kijelölt szervezetért, s felügyeli azt. Az akkreditált szervezetnek nincs beszámolási kötelezettsége, míg a notifikáltnak van!

Oldalszám: 60


Az ISO 9000 szabványon alapuló rendszerek Az MSZ ISO/TS 16949:2002 minőségirányítási rendszer Elődjét, a QS 9000-es szabványt, három amerikai autógyártó cég fejlesztette ki (Chrisler, Ford, General Motors, 1994). Jelenleg már a megújított átdolgozását vezetik be. Alkalmazói:

a közvetlenül alapanyagot, alkatrészt gyártó, szolgáltatást, hőkezelést, festést vagy más kikészítést nyújtó beszállítók.

Felépítése: - az ISO 9001:2000 általános elvárásai - az általános elvárásokban mellékeltként szereplő kézikönyvek, amelyek a kritikus területekre adnak gyakorlati működtetési alapelveket (pl. MSA: mérési rendszerek elemzése, SPC, FMEA, stb.) Az újabb verzióknál a nagy gyárak már üzleti tervet is megkövetelnek a beszállítóktól! Szabványosított termék jóváhagyási folyamatot alkalmaznak (PPAP: Product Planning and Approval Process). A vevői előírások betartása kötelező!! Az X9000 rendszerek Szakági minőségirányítási rendszerek. CEPAA : munkajogi környezet szabályozó rendszere a CEPAA-nak (Council on Economic Priorities Accreditation Agency) SA 8000 : munkaügyi, munkaegészségügyi, gyermekmunkát tiltó szabvány (Social Accountability _Társadalmi felelősség) ARD 9000 : amerikai repülőgépgyártók iparági szabványa (1996) AS 9000 :

a Járműipari Mérnökök Társasága, a General Electric és a United Technologies közös MIR szabvány (1997)

Q9001 : amerikai katonai védelmi szabvány a MIL szabványok helyett. D19000 : a Boing repülőgépgyártó cég és érdekeltségi köre szabvány A minőségkörök és a TQC A távol-keleti gyártási kultúrában gyökereznek. Alapjukat a minőségkörök adják. A minőségkör: azonos munkahelyen, hasonló munkát végző dolgozók kis csoportja, akik gyakorlati előkészítő oktatást követően munkaidőben önkéntesen, rendszeresen összejönnek, hogy feltárják a munkájuk során jelentkező minőségi és egyéb problémákat, majd ezeket elemezve megoldási javaslatokat készítsenek és lehetőségeiknek megfelelően részt vegyenek ezek megoldásában. Véleményüket mindig egy felsőbb minőségszintnek adják tovább. Lényege: A minőségkör alulról szerveződik.

61


A minőséglétrehozás a gyártásban résztvevők feladata. A nem megfelelőségeket ők tudják leghatékonyabban megszüntetni. Az alulról jövő ötletek felfelé haladva egyre teljesebbé válnak. A résztvevők többnyire fizikai dolgozók (azonos nyelv, kultúra, képzettség). Célszerű külső szakértőket is alkalmazni. Rendszeresség = heti egy alkalom. Csak saját hatáskörükbe tartozó feladatokkal foglakoznak. Fontos a motiválás. (pénzjutalom, erkölcsi elismerés, előmenetel, stb.) TQM (Total Quality Management) Alapelvek 1. Vevőközpontúság Olyan terméket állítsunk elő, vagy olyan szolgáltatást nyújtsunk, amely kielégíti a fogyasztói elvárásokat Hozzunk létre partnerkapcsolatokat! Ismerjük meg és elégítsük ki a vevő igényeit! 2. Távlati tervek és célok A távlati terv egy jövőbeni állapot elképzelése, ahol a termékek és a szolgáltatások minősége mind a belső, mind a külső fogyasztó számára mindig teljes megelégedettséggel szolgál. 3. Kommunikáció Tájékoztassuk az alkalmazottakat a TQM kezdeményezésről Alakítsunk ki új elvárásokat Mutassunk be adatokat és tapasztalatokat Mutassunk példát Ismerjük el a teljesítményt Használjuk a meglévő csatornákat és létesítsünk újakat 4. Minőségértékelés Malcolm Baldrige Nemzeti Minőségi Díj elnyerésének feltételei (USA) Az Elnöki Díj elnyerésének feltételei (USA) Európai Minőségdíj elnyerésének feltételei ISO 9001 Mintakövetés Külső/belső elégedettség mérése Helyszíni látogatások, díjmentesen hívható telefonszámok, fogyasztói fókusz csoportok (piacfelmérő csoportinterjúk), stb. 5. A stratégiai minőségtervezés Küldetés, célok, célkitűzések, távlati tervek Minőségpolitika Minőség menedzsment

62


Elvek, alkotóelemek, előnyök, elvárások 6. Minőségi vezetés Hozzunk létre támogató környezetet Összpontosítsunk a piacra és a vevőkre Jutalmazzuk, léptessük elő a TQM-ben jártassá vált személyeket A kapott információk alapján hozzunk döntéseket 7. Minőségi szakképzés

Állandó folyamatfejlesztés Problémamegoldás Versenyeztető minta-összehasonlítás Csapatmunka Kommunikáció

8. Állandó folyamatfejlesztés Azonosítsuk a legfontosabb folyamatokat Biztosítsuk a megbízható teljesítményt Csökkentsük a visszatérő veszteségeket Elemezzük a folyamatokat Egyszerűsítsünk, fejlesszük a folyamatot 9. A minőség mérése Fogyasztói elégedettség Minta-összehasonlítás A minőség költségei Statisztikai folyamatellenőrzés Munkafolyamatok elemzése

63


Járulékos elemek

Támogatás a felső vezetés részéről Teljes körű elkötelezettség Segítő háttérszerkezet Jutalom és elismerés Több tevékenységet folytató csoportok Jogokkal való felruházás Kitartás

Hogyan ruházzuk fel jogokkal alkalmazottainkat?

Fejlesszük elkötelezettségüket és kezdeményező képességüket Hatalmazzuk fel alkalmazottainkat döntéshozatalra, támogassuk döntéseiket, törekvéseiket Támogassuk az ötleteket, javaslatokat Biztosítsunk továbbképzést számukra

A jogokkal felruházott alkalmazottak: Megfelelő szaktudással rendelkeznek Látják értelmét a munkájuknak Képesek élni hatalmukkal és befolyásukkal, és keményen dolgoznak, ha kell Jóhiszeműen működnek együtt másokkal munkájuk során Összefoglaló gondolatok:

A TQM maratoni futás, nem pedig sprint. Kezdjük kicsiben, kísérletezünk, építsünk az eredményekre! A TQM-et folyamatnak tekintsük, ne feladatnak! A legjobb cégek szerint 6-8 évig tart a TQM-et teljesen beépíteni az üzleti folyamatokba.

Mi a helyzet a rövid távú követelményekkel? „...Ne fordítsunk túl sok figyelmet rájuk. Nézzük csak meg a Fortune magazin listáját a legcsodáltabb cégekről, közülük számos már régóta a listán szerepel. Mindig új termékekkel, új kezdeményezésekkel jönnek elő. Hosszú évek során nyerik el ügyfeleik bizalmát.” – Philip B. Crosby.

64


Távlati tervek,

M inőségmérők

célok

M inőségértékelés

K om muni-

F

Állandó folyamatfejlesztés

Stratégiai minőségtervezés

káció

M inőség i szaktu dásfejlesz tés

M inőségi vezetés

H áttérszerkezet Többfunkciós csoportok Teljes körű elkötelezettség Felső vezetői támogatás

F = Fogyasztó Jutalmak & elismerések Jogokkal való felruházás K itartás

65


Az önértékelésen alapuló modellek Európában erre az EFQM modellt használjuk! (EFQM = European Foundation for Quality Management) Lényege: -

a vállalati személyzet részt vesz az önértékelésben, így elkötelezetté válik, a modell figyelembe veszi a vállalat igényeit, a szervezet erős és javítandó területeit szisztematikus módon vizsgálja, az egész munka a team-munkára épül.

Elvégzendő tevékenységek: az önértékelést végző team-ek kijelölése, működtetése, az önértékelés elkészítése, a stratégiai terv kidolgozása, a pályázati anyag összeállítása. Az önértékelési folyamat eredménye az általános stratégiai terv irányelveinek kidolgozása és a fejlesztendő területekhez célszerűen alkalmazható TQM eszközök meghatározása, majd az üzleti terv kidolgozása és folyamatos értékelése. A modell 9 kritérium alapján értékel! Ezek: 1. Vezetés Bizonyítani kell a vezetés hatékony részvételét a TQM megvalósításában! 2. Politika és stratégia Ez a kritérium értékeli a vállalat értékeit, célkitűzéseit és stratégiai irányvonalát, valamint azokat a módszereket, amelyeket ennek érdekében használ. 3. Alkalmazottak irányítása Bizonyítani kell a legfontosabb képességek fejlesztését. Megfelelő személyek állnak-e rendelkezésre az üzleti folyamatok vitelére, fejlesztésére? 4. Erőforrások Hogyan irányítják, hasznosítják, illetve őrzik meg a rendelkezésre álló erőforrásokat? Üzleti tevékenységek és erőforrások kapcsolata! 5. Folyamatok Ez a kritérium értékeli az összes vállalati értéknövelő tevékenységet. 6. Vevők megelégedettsége Milyen a külső vevői érzékenység? 7. Alkalmazottak megelégedettsége Ez a kritérium az alkalmazottak magatartását és érzéseit vizsgálja. 8. A társadalomra gyakorolt hatás A vállalat milyen hatással van szűkebb és tágabb társadalmi környezetére.

66


9. Üzleti eredmények Pénzügyi és nem pénzügyi értékelést egyaránt be kell mutatni!! 2000-től új elemek: • •

PDCA ciklus alkalmazása RADAR (Result, Approach, Deployment, Assessment, Review) Azt fejezi ki, hogy egy szervezet hogyan működjön. Határozza meg az eredményeket, alkalmazzon megfelelő megközelítést, részletes kibontást, ismertetést, folyamatos értékelést, folyamatos tanulást.

Az önértékelés legfontosabb lépései: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Az elkötelezettség kifejlesztése Az önértékelési ciklus megtervezése A modell és a jelentéskészítési rendszer létrehozása A tervek ismertetése A személyzet képzése Az önértékelés végrehajtása Tevékenységterv elkészítése A tevékenységtervben megfogalmazott feladatok megvalósítása A fejlődés felülvizsgálata

67


Az üzleti kiválóság EFQM m odellje

Alkalm azottak irányítása 90 pont (9 %)

Vezetés 100 pont (10 %)

Stratégia és tervezés 80 pont (8 %)

Alkalm azottak elégedettsége 90 pont (9 %)

M inőségügyi rendszer és folyamatok

Erőforrások 90 pont (9 %)

Adottságok: 500 pont (50 %)

140 pont (14 %)

Vevők elégedettsége 200 pont (20 %)

Üzleti eredm ények 150 pont (15 %)

Társadalmi hatás 60 pont (6 %)

Eredm ények: 500 pont (50 %)

68


Egyéb szabványosított minőségirányítási rendszerek 1.

Veszélyelemzés a kritikus pontokon (ISO 22000:2005, régebben HACCP)

Általános használhatóságú, de elsősorban az élelmiszeriparban használják. Lényege: a folyamatbéli veszélyek kialakulásának megakadályozása az ún. kritikus szabályozási pontok hatásos védelmével. Alapelvei: 7 fő tevékenységre épül, melyeket a FAO/WHO közös Codex Alimentarius (Élelmiszerkönyv) Bizottsága határozott meg 1993-ban. (Ez az EU-ban 1995-től kötelező érvényű! Magyarországon a Magyar Élelmiszerkönyv nyújt segítséget 1997-től.) Ezek: - veszélyelemzés (mely szakaszban, milyen jellegű veszélyekkel, milyen tevékenységek révén), - a kritikus szabályozási pontok meghatározása, - kritikus határértékek kidolgozása, - a felügyeleti (monitoring) rendszer kidolgozása, - hibajavító eljárások kialakítása, - igazoló eljárások kialakítása, - dokumentálás. Mi a CCP? Ennek eldöntéséhez fel kell mérni a lehetséges hibahelyeket, s rögzíteni kell ezeket! (pl. folyamattérképen) A rendszer ma még képlékeny, további fejlesztése várható. 2. GMP A GMP (Good Manufacturing Practice) alapelveit az USA Gyógyszerészeti és Élelmezésügyi Hivatala (FDA) fektette le. Alapgondolata: a gyártás olyan megszervezése és felügyelete, amely kizárja a véletlen szerepét. 3. GLP A GLP (Good Laboratory Praxis) irányelvei a különleges tisztasági, higiéniai követelményeket támasztó laboratóriumi tevékenységek szabályozására szolgálnak. Fontos a gyógyszerek engedélyezési eljárásában, az állatkísérleteknél. Környezetvédelmi szabályozások

69


A környezetvédelem feladata a talaj, a levegő a víz és az élővilág, valamint a felhasznált erőforrások védelme, a szennyeződések keletkezésének és kijutásának megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése. E célra jött létre az ISO 14000-es szabványsorozat, amely hasonló az ISO 9000-hez, de más célú. Az EU-ban e helyett a környezetet terhelő folyamatok javításához közvetlen elvárásokat adó EMAS (Environmental Management and Audit Sceme, 1993) az elfogadottabb. Alkalmazása elterjedésének korlátja, hogy a hitelesíthetése alkalmas tanúsítók híján nehézkes!!

Integrált menedzsment rendszerek A fenti rendszerek kombinálásával jönnek létre. Bár a célok eltérőek, s a rendszerek felépítése is különbözik, mégis hasznos együttes működtetésük, mivel sok hasonló funkció van jelen mindegyikben, amelyek együttesen szinergikus hatást fejtenek ki! Ma többnyire az ISO 9001, az ISO 14001, az ISO 22000 (HACCP), az ISO 27001 (Információs rendszerek biztonságának menedzselése), az ISO 10012 (Mérésirányítási rendszerek) és az MSZ 28001-2 (MEBIR*) fordulnak elő együttes kombinációban. Az együttes használat némi gondja, hogy az irányítórendszerek nem szinkronizálhatók, így ez az ilyen jellegű apparátus méretét némileg növeli. (*MEBIR = a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere)

70


A minőség piaci, műszaki, és gazdasági összefüggései 1. A MINŐSÉG PIACI ÉRTÉKELÉSE A minőség javítása közvetetten többféle módon eredményezheti a profit növekedését, pl.: -

hatékonyabb működésmód, ezáltal a költségek csökkenése,

-

a hosszú távon megbízható minőségű termék előállítása, a rendszeres minőségjavítás alkalmas a régi ügyfelek megtartására és új ügyfelek meghódítására.

Tévedés a minőséget, mint célt a "tökéletesség" elérésével azonosítani. A minőség megvalósításához a gyártó /szolgáltató korlátozott mértékben rendelkezésre álló erőforrásokat használ fel. Az abszolút minőség végtelen nagy ráfordításokat is igényelhet! A termék piaci versenyképessége elsősorban a termék árától és minőségétől függ. Döntő fontosságú a költség és a minőség összehangolt tervezése! A minőség tervezésekor célszerű vizsgálni a minőség költségének és a várható árbevételnek az arányát.

Költség, Ár

Előállítási költségek

Nyereség= a-b -> maximuma

a piac által elismert ár

a

b a tökéletesség foka 0%

100 % optimális minőség A minőség költségének és piaci árának szemléltetése

Maximális nyereség = ahol a két görbe különbsége a legnagyobb mértékű. Ez az elvárt és egyben optimális minőségi szint!

71


Mibe kerül ez a minőség? A minőségnek ára van!!! (A termékminőség javítása többnyire többleterőforrás felhasználással jár, ami pl. fejlesztési munkát, új technológia bevezetését, korszerűbb anyagok felhasználását, képzettebb szakemberek alkalmazását jelentheti. Mindehhez az erőforrások biztosítása ráfordításokat igényel. Az eredményesség ára rendszeres, költségtervező és elemző munka. A gyártott termékekkel kapcsolatos költségek egy része a természetes gyártási költség, amit a szokásos kalkulációs eljárások valamelyikével határoznak meg a vállalatok. A költségek másik részét a minőség érdekében végzett ráfordítások, és a minőséggel kapcsolatos veszteségek teszik ki.) 2. A KÖLTSÉGEK JELENTKEZÉSE TERMÉKELŐÁLLÍTÁSI FOLYAMAT SORÁN Minőségköltség = a termék életciklusa során a termék megfelelőségének biztosítására fordított költség, valamint a nem megfelelő minőség költsége. Számszerűsíthetőség! H ib a f e lt á r á s

H ib a m e g e lő z é s

A h ib á k 5 0 % - a is m é tlő d ő

költség/hiba

10000 Ft

1000 Ft

100 Ft 10 Ft

T e rv c é l

K o n s tru k c ió

E lő k é s z íté s

G y á rtá s

V é g e lle n ő r z é s

Vevő

A h i b a f e l f e d é s é n e k i d e je

A minőségköltségek az idővel exponenciálisan növekednek, míg befolyásolási lehetőségük csökken!!

72


Költség ár struktura

Eladott áruk költsége

Profit

Bevétel

Eladási költség Marketing költségek

Fix és vegyes kiadások Minőség-költség program

Közvetett munka

Közvetett alapanyag

Közvetlen munka

Rezsi

Legyártott áruk költsége Közvetlen költség

Közvetlen alapanyag

73


A minőség viszonylagos költsége

Leg-

költségesebb

A fogyasztó hibát talál a leszállított áruban, vagy szolgáltatásban.

Kevésbé

költséges

A gyártó, vagy szolgáltató cég megtalálja és önállóan helyesbíti a hibákat.

Legkevésbé

költséges

A cég minőség menedzsment rendszere úgy van megtervezve és megszervezve, hogy a hibákat folyamatosan kiküszöbölje, és folyamatos minőségfejlesztést valósítson meg.

74


Viszonylagos költségek: „A Jó, a Rossz, és a Csúf” Az „1-10-100” Törvény

„Megelőzési költségek” „Felülvizsgálati/ Korrekciós költségek” „Helyszínen felmerülő hibák költsége”

1 10

100

75


A hibák több mint fele (akár 75 %-a!) a gyártást megelőző fázisokban keletkezik! Hiba keletkezési és felfedezési gyakoriság

A felfedezett hibák 75 %-a

A keletkező hibák 75 %-a

Felfedezés

Minőséghurok

Keletkezés

Marketing és piackutatás

Tervezés

Installálás

Üzembehelyezés

Átadásátvétel

Szolgáltatás

A hibák keletkezésének és felfedezésének elkülönülése

Marketing és piackutatás

Tervezési/specifikációs műszaki tevékenység és gyártmányfejlesztés

Leselejtezés használat után (hulladékelhelyezés)

Anyagbeszerzés Folyamattervezés és -fejlesztés

Műszaki szolgáltatás és karbantartás

Vevő/fogyasztó Gyártó/szállító

Gyártás Felszerelés és üzemeltetés Értékesítés és elosztás

Ellenőrzés és vizsgálat Csomagolás és tárolás

Szolgáltatási fázisok a minőséghurok szerint

76


Ennek megfelelően első számú célpont: - piackutatás, - tervezés, - fejlesztés, - gyártás-előkészítés. 2.

A MINŐSÉGGEL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK HELYE A KÖLTSÉGSTRUKTÚRÁBAN

Egy részük pontosan megállapítható, másrészük – mint például a minőség hiányának költsége – viszont nehezen fejezhető ki.

Költségek

Szoros kapcsolat van a minőség és a termék/ szolgáltatás előállításának költsége között. Nem lehet cél a teljesen hibamentes gyártás, mert annak végtelen nagyok a költségei! H ib ák o ko zta veszteség

Ö sszkö ltség

G azd aság i eg yen sú ly

M in ő ség tő l fü g g etlen g yátásái kö ltség ek

A m in ő ség szab ályo zás kö ltség e

1 00 A tö k éle tes s ég fo k a (% )

A gyártási összköltség alakulása a termék „tökéletességétől” függően A termék összköltségének tartalma: − gyártás közvetlen és általános költségei, − a minőség elérésébe fektetett költségek (megelőzés, értékelés), − a hibák miatti veszteségek.

77


4. Mibe kerül a minőség? 1. Távol-keleti megközelítés A jó minőség kötelező, hiszen ezt ígértük a vevőnek. Költsége csak a hibáknak, a rossz terméknek van. Minőség = jó minőség!! 2. Amerikai szemléletmód Hibamentes termelés nincs, van tehát „természetes” veszteség. A cél a tervezett veszteség csökkentése, ami a profitot gyarapítja! 3. Európai szemléletmód Kétféle közelítés: - Folyamatköltség - modell (BS 6143:1.rész,1992 és ISO 9004-1:1994 6.2.2.b szakasz) - megelőzési, értékelési és hibaköltség - modell (BS 6143:2. rész 1990 és ISO 9004-1:1994 6.2.2.a szakasz) Ez utóbbi az elterjedtebb! Tartalma: o MEGELŐZÉSI KÖLTSÉGEK A selejt nélküli rendszerekre és a képzésre fordított költségek. o ÉRTÉKELÉSI (FELMÉRÉSI) KÖLTSÉGEK A selejt kiküszöbölését szolgáló folyamatos ellenőrzés és felügyelet költségei. o BELSŐ HIBÁK KÖLTSÉGEI A feldolgozás, a felhasznált anyagok, a tervezés selejtjei, beleértve a hulladékokat is. o KÜLSŐ HIBÁK KÖLTSÉGEI Költségek, amelyek azért merülnek fel, mert a fogyasztó találja meg a selejtet, továbbá az elmaradt értékesítések Most ezt az utóbbi európai modellt tekintjük át részletesebben. Célkitűzések: − − − − −

Értsük meg pontosan, hogy a minőség költségei miből tevődnek össze. A költségek négy kategóriájának megismerése. Módszer a költségek fajtáinak meghatározására. Tudatosítani, hogy a minőség valós költségekkel jár. Annak megértése, hogy miért a FOLYAMATOT kell vizsgálnunk.

Ne feledjük: A ráfordítás nem egyenlő a költséggel!! (Minden költség ráfordítás, de nem minden ráfordítás költség!) Költség = a tevékenységünk során szükségszerűen felhasznált élő- és holtmunka pénzben kifejezve! Kiadás ≠ Költség!

78


A minőségköltségek összetétele: − MEGELŐZÉSI KÖLTSÉGEK • Marketing/Fogyasztó/Felhasználó • Termék/Szolgáltatás/Tervezés/Fejlesztés • Beszerzés/Értékesítési programok • Működés közben felmerülő megelőzési költségek • A minőség adminisztrációs költsége • Egyéb megelőzési költségek (Karbantartás) − FELMÉRÉSI KÖLTSÉGEK • Beszerzés/beérkező anyagok átvizsgálása • Működésellenőrzés/felülvizsgálati tesztelés/ellenőrző intézkedések • Külső értékelés/helyszíni teljesítményértékelés • A teszt és az ellenőrzési adatok áttekintése • Minősítés + ellenőrzések -

BELSŐ HIBÁK KÖLTSÉGEI • Termék/szolgáltatás/tervezés hibái, beleértve a kijavításra tett lépéseket is. • A beszerzés hibáinak költségei • Működési hibák /hiba-megállapítás/ a munka újra elvégzése + selejt • Egyéb belső hibaköltségek (rendszerhibák)

− KÜLSŐ HIBÁK KÖLTSÉGEI • Panaszok kivizsgálása/fogyasztó • Visszaszállított áruk • Alkatrészcsere/termék-visszahívás a gyárba javításra • Garancia költségek • Kártérítési igények • Büntetések • Fogyasztó/felhasználó goodwill-je • Meghiúsult értékesítések • Egyéb külső hibák költségei

79


A minőségköltségek jellemző megoszlása (COQ = Costs of Quality)

Megelőzés 3–8% Felmérés 7 - 12% M

F

Költség + Profit – COQ (60 – 75 %)

H

Hiba 15 - 20%

COQ = M + F + H A bevétel 25-40%-át teszi ki

80


A hibák ára, a folyamaton belüli hibaelhárítási pont függvényében Perköltségek

A hibák ára (HUF)

Hiba a „helyszínen” Helyszíni javítások Kiszállítás Végső felülvizsgálat Alrendszer/Összeszerelés Összetevők Megelőzés Folyamat

81


A vezetés feladatai a minőség- és költségtervezésben Naprakész, pontos információk kellenek! STEP és SWOT analízis! A tervezés logikája: adottságok elemzése, célkijelölés, folyamatok irányított megvalósítása. A minőségköltségek mind érzékelőként, mind jelzőként felhasználhatók a vállalati szabályozásban. Nagyon fontos a rendszeres adatgyűjtés, elemzés, beavatkozás tervezés, az erőforrások tervszerinti felhasználása, a visszamérések.

Oldalszám: 82

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Minőségtechnikák Minőségtechnikák = azok az egyszerű statisztikai eszközök, amelyek szemléletesen jelenítik meg az eljárásokat és eredményeket. Cél: jelenségek, adatok bemutatása, problémák felismerése, megoldása. Alkalmazási terület: a jelenségek megfigyeléséből származó adatok gyűjtése, értékelése, vizuális bemutatása tájékozódás és döntés-előkészítés céljából. Várható eredmények: − a hibák korai felismerése, ismétlődésük megakadályozása, − a hibák keletkezésének megelőzése, − a szabályozottság fenntartása, − a jelenségek bemutatása, összefüggések és trendek megállapítása, − a vezetők és dolgozók tájékozódása. A problémamegoldást leggyakrabban segítő egyszerű módszerek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Adatgyűjtő lap (A1 az ISO 9004-4 szerinti jelzés) Ok-hatás diagram (A5) Hisztogaram (A9) Pareto diagram (A10) Szóródási (korrelációs) diagram (A11) Rétegeződési diagram Ellenőrző (szabályozó) kártya (A8)

Az ezekhez tartozó leggyakoribb vezetési eszközök: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

K-J Affinitás diagram (A2) Relációs diagram Fadiagram (A7) Mátrix diagram (lásd QFD) Mátrix adatelemzési diagram Folyamat döntési programkártya Nyíl diagram (háló)

(Az 5. és 6. eszközt bonyolultsága miatt nem fogjuk tárgyalni!) A problémamegoldás lépései és az ajánlott technikák S. Shiba megfogalmazásában:

Oldalszám: 83

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Feladat

Ajánlott technika

1. A probléma konkrét meghatározása

2. Adatgyűjtés

Adatgyűjtő lap

3. Az adatok elemzése

Folyamatábra, hiszto-gram, Pareto diagram, szóródási diagram Ok-hatás diagram, ellenőrző (szabályozó) kártya, fadiagram

4. A probléma alap okainak feltárása

5. Problémamegoldási javaslat

Folyamatábra, affinitás diagram, felelősségi mátrix, brainstorming, időterv

6. Megoldási javaslat bevezetése, figyelemmel kísérése

Ellenőrző kártya, adatgyűjtő lap, hisztogram

7. Esetleges helyesbítés, munkautasítás bevezetése Az ISO 9004-4:1993 (az előzőekben már említett A-jelű elemeken túl) a következő módszereket és eszközöket ajánlja még: 1. Benchmarking (A3) 2. Brainstorming (A4) 3. Folyamatábra (A6) Lássuk a medvét!!

Oldalszám: 84


1.

Problémamegoldásban használatos technikák

A legtöbb minőségtechnika a problémamegoldást segíti elő. Technikái: − deduktív, okkereső, kauzális és − induktív, intuitív, ötletgeneráló jellegűek. (Nem foglalkozunk bonyolultabb, matematikai felkészültséget igénylő módszerekkel.) A technikák között sok az áthatás. 1.1. Brainstorming Csoportos szellemi alkotótechnika. Előnyei: − asszociációs lehetőségek, − korlátlan, kritikától mentes ötletfelvetés Alkalmazási terület: mindenütt, ahol új gondolatokra van szükség. Várható eredmények: aktivitás, szellemi pezsgés, használható ötletek. A csoporton belül nincs hierarchia! Tilos az ötletek kritizálása! A főnöki tekintélyt, az erőszakos magatartást ki kell zárni! További ajánlott módszerek: Delphi, NCM, Philips 66, SCM, innográf technika, 635-ös módszer. 1.2. A folyamatos javítás elve (Kaizen) Kaizen = jobb irányú változás (kis lépésekben) Cél: a cég minden tevékenységében javulást elérni önkéntes munkacsoportok javaslatai alapján. Alkalmazásával javul a gazdaságosság, a termelékenység, a minőség. Beruházás igénye nincs. Fokozza a dolgozók vállalattal szembeni elkötelezettségét. Lépései: 1. Oktatás, felkészítés 2. Célok kitűzése a munkacsoportokban 3. Esetjátékok, alkotó technikák alkalmazása 4. Kiértékelés, eredmények bevezetése és figyelemmel kísérése. A kaizenben a megismert problémamegoldó technikákat alkalmazzák a PDCA elv szerint.

Oldalszám: 85

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 1.3. Interjúkérdések Az 5W+H kérdéseknek is nevezett interjúkérdéseket az auditok során használjuk. 1.

Who? Ki? A cselekvést végző személy

2.

What? Mit? A cselekvés tárgya

3.

Why? Miért? A cselekvés indoka

4.

When? Mikor? A cselekvés időpontja

5.

Where? Hol? A cselekvés helye

6. How? Hogyan? A cselekvés módja, eszköze. A kérdések jól használhatók bármely dokumentum tartalma teljességének ellenőrzésére is. 1.4. Hat szigma („Six Sigma”) módszer Rendszer szerint összeállított módszerek és eszközök gyűjteménye, amely elsősorban a team-munkára, valamint a termék működése szempontjából legfontosabb hibát előidéző tényezők felismerésére és kiküszöbölésére helyezi a hangsúlyt. Előnyei: − gyorsan elsajátítható, − egyértelműen bizonyítja a szakképzett munka eredményesebb voltát, − matematikai-statisztikai módszerek számítógépes alkalmazását teszi lehetővé, − csökkenti a ciklusidőt, növeli a jó termékek arányát, − fejlettebb modulja már a tervezés fázisában lehetővé teszi a gyenge pontok felismerését és kiküszöbölését. A módszer a folyamatképesség vizsgálatára épül. Gyártás megfelelősége = folyamatképesség.

Oldalszám: 86

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Érzékelés

Helyesbítõ tevékenység

Elemzés

Javítási adatok visszacsatolása

Folyamatszabályozási rendszer és helyesbítő intézkedés

A Hat Szigma projektek általában négy szakaszból állnak: Tevékenység

Mire vagyunk kíváncsiak?

Mérés

Mi a hibák gyakorisága?

Elemzés

A hibák hogyan és hol fordulnak elő?

Javítás

Hogyan tudjuk a folyamatot javítani?

Szabályozás

Hogyan biztosítjuk, hogy a folyamat a javított állapotban maradjon?

A módszer egyéb technikákkal együtt alkalmazva (DOE – Design of Experiment, FMEA – Failure Mode and Effect Analyzes) a leghatékonyabb. Meghatározhatók a gyártás során kritikus helyek, a termék szempontjából kritikus tényezők. 2. Adatgyűjtés Célja: helyzetáttekintés, problémaelemzés, folyamatszabályozás, tevékenység módosítás, döntés-előkészítés. Alkalmazási terület: műszaki, kereskedelmi, pénzügyi területek. Célszerűen adatgyűjtő lapon történik.

Oldalszám: 87

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Sorrendje: − a gyűjtendő adatok (hely, mód, idő) meghatározása, − adatgyűjtő lap elkészítése, azonosító jelzéssel való ellátása, − megbízások kiadása az adatgyűjtők számára, − adatfeldolgozás, − kiértékelés, javaslattétel, − eljuttatás a megrendelőhöz.

3. Hisztogram Osztályközökbe sorolt adatokból képzett oszlopdiagram. (Burkológörbéje a sűrűségfüggvénnyel mutat hasonlóságot.) A diagramkészítés lépései: − az adtok terjedelmének meghatározása, − az osztályszélesség, illetve az osztályok számának meghatározása, − osztályba sorolással a gyakoriságok megállapítása.

3

n≤k≤2 n

ahol: n – a vizsgált sokaság elemszáma k – az osztályközök száma Az osztályok határait úgy kell definiálni, hogy mért érték azokat ne vehesse fel. 4. Pareto-Lorenz diagram (ABC elemzés) Figyelem koncentrálása a fontos problémákra! A 80/20 szabályon alapszik. a problémák 80 %-a mögött a kiváltó okok 20 %-a áll. Lényege: (Pl. a reklamációk 80 %-a boltok 20 %-ából származik.) Alkalmazási terület: minden olyan eset, amikor a „kevéssé fontos” és „sok jelentéktelen” probléma különválasztása fontos. (pl. kockázatok rangsorolása, raktárállomány frissítése, beruházások) Készítésének menete: − válassza ki a problémát, határozza meg az összegyűjtendő információkat, − válassza ki a mérési egységet, − válassza ki a vizsgálandó időszakot, − információgyűjtés, adat-felvételezés, − arányszámítás (hasonlítsa össze minden ok előfordulási gyakoriságát az összes többi okhoz képest), − ábrázolja a kategóriákat balról jobbra a vízszintes tengelyen csökkenő gyakorisági sorrendben,

Oldalszám: 88

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak − oszlopdiagramos ábrázolás, − a kumulatív görbe berajzolása. (Néha előfordul, hogy a Pareto-diagramból nem olvashatók ki világosan a prioritások.) 5. Szóródási (korrelációs) diagramok Két változó között van-e kapcsolat? Ha van kapcsolat, de nem függvényszerű = korrelációs kapcsolat! A diagram szerkesztés célja: igazolni a korreláció meglétét. Ha lehet, berajzolni a leginkább simuló görbét! (Használható a „legkisebb négyzetek” módszere is.) 6. Folyamatábra Egy folyamat lépéseinek grafikus, időrendben való ábrázolása. Legfontosabb elemeit a következő oldalon mutatjuk be. Célja: megértetni a folyamat működését! Bármilyen tevékenységsor bemutatására alkalmas. Alkalmazása lehetővé teszi a folyamat jobb megértését, a hiányosságok vagy a felesleges elemek felfedezését. Használatakor mindig a tényleges helyzetet kell először bemutatni, csak azután lehet javítani! A folyamatábra készítése általában csapatmunkában történik. (Fontos a koordinátor!) Kidolgozási eljárás során felteendő kérdések: 1. A bemenet illesztése. − Ki és hogyan szolgáltatja a bemenetet? − Ki kapja a bemenetet? − Mi az első dolog, amit a bemenettel tesznek? 2. Döntési pontnál: − Ki fog dönteni? − Mi történik „igen” és „nem” döntéskor? 3. Kimeneteknél. − Ki kapja a kimenetet? − Mi történik legközelebb? Az ábrát addig kell építeni, amíg a kezdetben meghatározott összes elemet be nem építettük. Ha lehet, ütemezzük a folyamat végrehajtását! (Dátumok!)

Oldalszám: 89

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A folyamatot a végrehajtásban résztvevők szerint ábrázolja. Kapcsolatot, működést, folyamatot mutat be. Sorok: tevékenységek. Oszlopok: folyamatot végzők, illetve felelősök. A diagram a folyamatábrának megfelelő jelöléseket tartalmaz.

A folyamat kezdete vagy vége

Folyamat

Adat input/output

Döntés igen/nem kimenettel

Dokumentum

Bemeneti konnektor Kimeneti konnektor

Oldalszám: 90

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 7. Folyamatmátrix Résztvevők Munkafázis

Piac, vevő

Felső Értévezető- kesíség tés

Műszaki személyzet

Gyártásvezetés

Gyártás

Min.ir.

Piaci minőséginformáció gyűjtése és elemzése Terméktervezés

Kutatás és fejlesztés

Vissza- Előírások, csatolás szabványok

Az új termék fejlesztési előírásai

Terméktervezés Prototípus-konstrukció Konstrukció

Konstrukció felülvizsgálati előírások

Gyártástervezés Prototípus vizsgálat

Próbagyártás Gyártáselőkészítés A gyártás kezdete

Tömeggyártás Gyártás

Folyamatrendellenességi jelentés

Ellenőrzés

Értékesítés Értékesítés, szerviz Szerviz, felmérés

Minőségfelülvizsg.

Reklamációkezelési előírások

Oldalszám: 91

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 8. Ok-hatás diagram (Ishikawa) A „halszálka” nevet alakjáról kapta. Célja: egy jelenség, hatás, okozat, probléma létrejöttében szerepet játszó okok megkeresése. Módszere: brainstorming szerinti csoportmunka előre meghatározott kategóriák szerinti csoportosításban. Alkalmazási területei: 1. a hiba okának meghatározása a gyártásban, szerelésben vagy 2. egy folyamat javítása (ekkor a hatás az elérendő cél, az okok az ezt elősegítő tényezők). Várható eredmények: 1. 2.

A hibák, selejtes termékek számának csökkenése, ezzel a gazdaságosság javítása. A dolgozók részvétele, önmegvalósítás elősegítése. Problémák megoldása a dolgozók részvételével.

Hátránya: − Csak ötleteket vet fel, megoldásokat nem jelöl meg! − Az okok egymás közötti kapcsolata csak további munkával jeleníthető meg. Az ábrázolás lépései: 1.

A probléma világos meghatározása.

2.

A fő okok egyeneseinek berajzolása.

3.

Az okok összegyűjtése team-munkával.

4.

Az okok beillesztése a megfelelő kategória egyeneséhez.

5.

A legvalószínűbb okok megjelölése.

6.

Keressünk ismételten előforduló okokat.

7.

Egyeztessük a team tagokkal az eredményt!

Oldalszám: 92


Okok Gépek

Környezet

Anyagok Nem előírt összetételű

A kopott tengely A munkadarab

hatása

műanyag

Por és meleg

deformációja a satuban Nincs karbantartva A gép nem elég merev

Hűtőfolyadék

(berezeg) Kopott

A művezető rossz

marófej

A furatátmérő nem felel meg az előírásoknak

hangulatban van Túl nagy

Az idomszert nem Új gépkezelők

ellenőrizték

Hatás

hiány

vágósebesség

Néhány kezelő

A munkautasítások nem hozzáférhetők

beteg Nincsenek kiképezve

A munkautasításokat nem írták meg érthetően

Mérőeszközök

Emberek

Módszerek

Oldalszám: 93

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 9. A reláció diagram A reláció (kapcsolat) diagram az ok-hatás diagramhoz hasonló, felépítése azonban nem strukturált! A problémát egy papírlap közepén helyezik el és brainstorming technikával keresik az okokat.

Jó műszaki felszereltség

Motivált dolgozók

Gyors szállítás Jó információs rendszer

Jó helyismeret

Rövid úthossz

Elegendő járművezető

10. Fa diagram Valamely témát bont fel összetevőire. Nevét alakjáról kapta. Célja lehet: − Összetevők, funkciók bemutatása, − logikai kapcsolatok bemutatása, − kitűzött célokhoz vezető eszközök és eljárások kidolgozása, − Hiba-okok elemzése (hibafák vizsgálata). Várható eredmények: − hibák okainak feltárása, kialakulásuk megelőzése,

Oldalszám: 94

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak − biztonság, megbízhatóság növelése, − javítja a gazdasági eredményeket. Az eljárás lépései: 1.

Az alapkérdés egyszerű és világos rögzítése.

2.

Nagyobb kategóriák hozzárendelése az alapkérdéshez (pl. brainstorminggal).

3.

A diagram építésének elkezdése (balról jobbra haladva). A másodlagos szempontok jobbra, oldalt történő elágaztatása.

4.

Az összetevő elemek meghatározása.

5.

Javaslat a további munkára.

6.

A diagram logikai vizsgálata.

11. Affinitás (KJ) diagram Ötletgeneráló csoportos technika. Névadója Kawakita Jiro (innen a KJ). Lényege: ha szavakkal jellemzett tények rendezetlen halmaza egy probléma megoldásának elemeit képezi, akkor az elemek között megmutatkozó hasonló jelleg alapján ezekből csoportokat lehet képezni. Az affinitás szó utal az egymáshoz tartozásra. A módszer az ötletkeltési technikák közé tartozik. A diagramot csoportmunkával készítik el. A kidolgozás menete a következő: 1. A csoportvezető kijelölése. (Jártasság!!) 2. A csoporttagok kiválasztása. 3. Problémaismertetés. 4. 10 perces egymástól független, önálló munka az egyéni gondolatok gyűjtésére egy-egy kis kártyán. 5. A kártyák kiterítése egy asztalra és közös munkával való csoportokba rendezése. (A csoportoknak jellemző név adása.) 6. A csoportok körbekerítése, egymástól való elkülönítése, majd megjelenítése pl. egy fali táblán. 7. Az ismétlődő elemek összevonása. További teendők: A strukturált javaslatcsoportokat preferencia sorrendbe kell rendezni. Ennek alapján készíthető ütemterv a megvalósításra.

Oldalszám: 95

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A megoldás elsődleges szempontjai

Másodlagos szempontok

javaslatok

keresés

Hibakeresés. Egy elképzelés végiggondolása. Mások munkájának megfigyelése.

Problémakeresés az üzemben tanácskérés kívülről

ötletgyűjtés

Más gyárak tanulmányozása. T apasztalatcsere költségalakulás számítása. Ö tletes személyek megkérdezése. Brainstorming. T anfolyam tarása.

Ötletek üzemi eljárások megismerése

Minél több minőségjavítási javaslatot

ösztönzési cél kitűzése

Ö tletadás ösztönzése

közkinccsé tétel

bizalom kiépítése

időt hagyni a javaslatokra

befogadó környezet

javaslatrendszer létrehozása emlékeztető jegyzettömb

A műszakiak véleményének meghallgatása. A termék szétszerelése. T ermékkatalógus tanulmányozása. Csoportok közti versengés.

Értékelés. Az ötlet továbbfejlesztése. Nyilvános elismerés. Meg kell tanulni javaslatot írni. Ne törődjünk mások véleményével. Ne bíráljunk. Javaslat megbeszélésre összejövetelt tartani. Vezetést kell szervezni. Szóbeli javaslatot is el kell fogadni. Javaslatot feldolgozó személyt kell kijelölni. Legyen a közelben jegyzettömb!

Oldalszám: 96

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 13. Hibamegelőzési módszerek 13.1. A Poka-yoke elv Alapvetés: az emberi tévedések elkerülhetetlenek. Cél: korai felismerés és azonnali beavatkozás annak érdekében, hogy a tévedés ne váljon hibává! A hangsúly a megelőzésen van! A módszer két jellegzetes területe: − a termék- és folyamattervezés, valamint − a gyártási (főleg szerelési) folyamat. A Poka-yoke nem egy konkrét módszer, hanem sokféle, a folyamatokat kényszerpályára terelő megoldás alkalmazása. (Pl. a számítógépes perifériák vagy belső hardverelemek csatlakoztatására olyan kábelek használata, melyeket csak egy adott csatlakozó helyre lehet bedugni.) A Poka-yoke többnyire olyan művelet vagy megoldás, amely a folyamatnak csak azért része, hogy a véletlen hibázást elkerüljék. 13.2. QFD – Quality Function Deployment A Toyota gyárban fejlesztették ki (1966-77). (Értelemszerű fordítása: minőségjellemzők lebontása) Fejlesztendő az irányítási rendszer is!! Új termékek kifejlesztése Lépései a következők: 1. 2. 3.

A vevő és a környezet igényeinek megértése. A megértett igények átalakítása követelményekké (teljesíthető paraméterekké). A paraméterek átalakítása minőségi követelményekké és fejlesztési feladatokká.

El kell dönteni: − − −

mit is akar igazán a vevő? milyen terméket, szolgáltatást fejlesszünk ki? vagy milyen folyamatainkat fejlesszük?

A QFD azzal segíti a tervezést, hogy segít a vevői igények terméktulajdonságokká való transzformációjában. A QFD hatékony módszer − a fogyasztói elégedettség megvalósítására, − a versenytársak megelőzésére, − a költségek csökkentésére, − a gyártás komplex áttekintésére, − a minőség, a költségek, a megbízhatóság és a technológia együttes kezelésére.

Oldalszám: 97

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Alkalmazása csoportmódszer keretében történik. Egy sor, egymásba ágyazott mátrixot kell előállítani. Ezek: 1. Az ügyfélkövetelmények tervezési mátrixa. 2. A végtermék jellemzői (kritikus komponensek). 3. Folyamattervek és minőségellenőrzési diagramok. 4. Műveleti utasítások. A gondolat rendezett, formális kifejtéséhez egy mátrixot alkalmaznak, amelynek felül, az egyes tényezők korrelációjának jelöléséhez egy háromszög alakú teteje van, azért a felépítést a „minőség házának” szokás nevezni. A megvalósítás Makabe-féle négyfázisú modellje: 1. Terméktervezés: A fogyasztói szükségletek meghatározása. 2. Komponenstervezés: a lehetséges technológiák és azok jellemzőinek megismerése. 3. Folyamattervezés: a követelmények illesztése a technológiához. 4. Gyártástervezés: a megfelelő technológia kiválasztása.

Oldalszám: 98


INDUL

Tető

C Hogyan Kinek szánjuk a terméket?

elégítjük ki az igényeket? Eredmény: műszaki jellemzők (4., 6. lépés)

Garázs

Háztömb

A

A/C MIT

igényel a vevő? (1.,2. lépés)

B

MIT/HOGYAN A vevői igények és a műszaki jellemzők kapcsolatmátrixa. (5. lépés)

MIÉRT kell fejleszteni? Konkurencia-elemzés

(3. lépés)

Pince

D MENNYIT nyújtunk a MIT és a HOGYAN-ból? A megoldások értékelése. A cél.

Vége

(7-12. lépés)

Oldalszám: 99

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak Motoros visszapillantó tükör minőségháza:

A folyamat tartalma: 1. A vevői igények felsorolása előzetes szűrés után. Az alapvető kommunikációs eszköz a fadiagramok hierarchikus listában és mátrixokban való megjelenítése. 2. A vevői igények rangsorolása jelentőségüknek megfelelően. 3. Összehasonlító konkurenciaelemzés (hogyan elégítik ki mások ezeket az igényeket). Ez a versenytársak hasonló termékeinek erős és gyenge pontjait állítja szembe a saját koncepcióval. Rámutat, hol van (hol legyen!) kiaknázható piaci rés! 4. A kiválasztott vevői elvárások műszaki jellemzőkké való átalakítása a legnehezebb feladat. 5. A műszaki jellemzők értékelése a vevői igények szerint. Ez a mátrixmagnak az előállítása. Ehhez szükséges a valódi fogyasztói igények ismerete (amit a marketing szakemberei derítenek fel) illetve a termék műszaki jellemzői (amiket a vállalat műszaki gárdája bocsát rendelkezésre).

Oldalszám: 100

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 6. A mátrix tetején lévő háromszög a műszaki jellemzők korrelációjának ad helyet. A tetőn lévő ferde, párhuzamos vonalak között minden műszaki jellemző összeköthető egymással. A két jellemző oszlopból a tetőn folytatódó oszlopok találkozási pontjában a korreláció erősebb vagy gyengébb fokát lehet jelezni. 7. A műszaki jellemzők rangsorolása a piaci megítélés szerint. Ebben a fázisban kell mérlegelni, hogy mely műszaki jellemzők befolyásolják elsősorban a termék majdani funkcióit. A későbbi műszaki tervezés során ezekre különös figyelmet kell fordítani. 8. Meg kell adni a tervezett műszaki értékeket. Végül a valódi házépítéssel ellentétben a pincét kell megépíteni. Ez a házrész tartalmazhatja a belső ellenőrzések, értékelések eredményét, ahol a műszaki jellemzőket megfelelő értékelési szempontok alapján minősítjük. További információként itt szerepelhetnek a műszaki konkurenciaelemzések (9), a műszaki nehézségek(10), a fejlesztés hatékonysága(11) vagy a becsült költségek(12). 13.3. FMEA – hibamód- és hatáselemzés Failure Mode and Effects Analysis. Cél: a hibák előfordulásának és a hibás termék kiszállításának valószínűségét csökkenteni a korábbi tapasztalatok alapján. Három alkalmazási területe van: − konstrukciós (műszaki tervezési), − folyamat (gyártástervezési) és − termék (gyártás utáni). Haszna: 1. költségmegtakarítás 2. a termékhibák csökkenése 3.

hibarangsorok felállítása

4.

gyártás- és termékbarát termékek előállítása.

5.

dokumentálja a jelent a jövő számára

Az elemzés sorrendje: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

a feladat kijelölése funkcionális egységekre bontás csoporttagok kiválasztása koordinátor kijelölése felkészülés a meghibásodásokkal kapcsolatos becslés - a hiba előfordulásának valószínűségére (P), - a hiba súlyosságára (S), - a hiba vevőhöz való kijutására (D). Mindhárom becslést 1-10 közötti fokozatban végezzük. A nagyobb szám a kedvezőtlenebb helyzetet jelenti.

Oldalszám: 101

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 7. A becsült három számot összeszorozva egy kockázatelsőségi számot (risk priority number, RPN vagy R) kapunk. Ennek értéke 1- 1000 között változhat. Ha a szám 125-nél nagyobb (azaz az átlagérték 5), a gyártónak valamilyen intézkedést kell elrendelnie! (Legegyszerűbb azt biztosítani, hogy a hibát hamar felfedjék! A várható előfordulás csökkentése már nehezebb eset.) 8.

Megkeressük a meghibásodás okát. (Pl. ok-hatás technikával)

9.

Megfogalmazzuk az ajánlott intézkedéseket, kijelöljük a végrehajtás felelőseit.

10. A beavatkozás után bizonyos idővel új FMEA-t végzünk, kiszámítjuk az új RPN értéket, s értékeljük a változást. 11. Világszerte egységes űrlapot használunk. Az FMEA nem helyettesíti a minőségellen-őrzést!

Oldalszám: 102

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak FMEA űrlap Sor- Alkatrész Meghib. Előfordulás Következmény Megelőzés Jelenlegi Kockázat Ajánl. Felelős, Megtett Új elemszám neve, Funkció lehets. valószínűsége súlyossága lehetősége ellenőrzés elemzés javítás hat.idő intézk. zés száma Fajtája P S D P S D R P S D R

Oldalszám: 103

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak 13.4. A benchmarking folyamata A folyamatok fejlesztése során megismerkedtünk a benchmarking fogalmával, főbb típusaival. Most ismerjük meg alkalmazásának folyamatát! 13.4.1. A benchmarking célok meghatározása, a projekt megtervezése A legelső feladat tulajdonképpen annak a meghatározása, hogy − mit akarunk elérni, − mik a szükséges változások, − mi legyen a benchmarking célja, és − ki legyen a benchmark példa. A benchmarkingnak akkor jön el az ideje, amikor a vállalatvezetőség úgy érzi, hogy elégedett lehet a teljesítményekkel. 13.4.2. A benchmarking-csoport megalakítása Célja, hogy egy vagy több, a benchmarking-projektet végrehajtó csoportot hozzunk létre. A projekt mérete és időbeli terve alapján több funkciót kell a benne résztvevőknek megvalósítaniuk. 13.4.3. A szükséges adatok összegyűjtése Célja : a legjobb gyakorlatot folytató vállalatok megtalálása, hogy ezeket megnyerhesse benchmarking-partnereinek, valamint a saját teljesítményéről és gyakorlatáról való adatgyűjtés annak érdekében, hogy ezeket benchmarking-partnerei hasonló adataival érdemben összevethesse. 13.4.4. A teljesítménybeli különbségekre vonatkozó adatok elemzése Célja a benchmarking-partnereknél megfigyelt legjobb gyakorlat, illetve a saját üzleti folyamatai között észlelt eltérések meghatározása és elemzése. Érdemes megvizsgálni az alábbiakat: o A  jövőbeni teljesítményszint előrevetítése során figyelembe vették-e a várható trendeket? o Levonták-e a következtetéseket a teljesítménydeficit tényéből? 13.4.5 . A cselekvés és folyamat állandóvá tétele A cél a teljesítményben mutatkozó eltérések megszüntetésére irányuló stratégiák és akciótervek kidolgozása, azoknak a kollégák felé történő propagálása, bevezetése, valamint a benchmarking állandó napirenden tartásához szükséges módszerek megtalálása. 13.4.6. A megoldások keresése, az eredmények közzététele A külső ismeretek megszerzését követi az adaptálás és a belső megvalósítás. Az eredményeket ismertetni kell a szervezet megfelelő szintjeivel, és megfelelő motivációval segíteni kell az elhatározott változásokat.

Oldalszám: 104

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A változások befogadásához képzésekre van szükség (az eredményeket a házon belül is "el kell adni"). 13.4.7. A bevezetés A legjobbnak ítélt és elfogadtatott gyakorlatot bevezethető technikák (módszerek) szintjén kell kidolgozni. Ki kell dolgozni a bevezetés megtérülési tervét, és ennek alapján biztosítani kell a forrásokat. A bevezetéssel párhuzamosan el kell kezdeni a változások mérését, hogy képesek legyünk a tervtől való eltérést érzékelni. A bevezetés eszköztára: o hálótervek. o folyamatábrák, o statisztikai módszerek. A beavatkozási terv biztonságát növeli, ha előzetesen és menet közben hatástanulmányok készülnek. A bevezetési időszak végén összefoglaló értékelésre van szükség, melynek során a szükséges korrekciók határozhatóak meg. A megszerzett információt a saját vállalati teljesítmény javítására kell felhasználni, hogy elégedetlenséget váltson ki, és így javításra ösztönözzön. 13.4.8. Az új vonatkoztatási pontok meghatározása Ennek a lépésnek a során kell a sikeresen elért eredményeket állandósítani (belső szabványosítás), és az új működési keretek közötti felülvizsgálni. Annak vizsgálata is szükséges, hogy nem váltak-e újabb, eddig figyelembe nem vet tényezők meghatározóvá. Megfelel-e a környezet számára az elért fejlődés? Ezek alapján továbbléphetünk, az új, magasabb szintű versenytársak kijelölése irányába. 13.4.9. A benchmarking során felhasznált különleges technikák Célja az, hogy az összemérés számára rangsorolni, vagy az összemérhetőség biztosítására számszerűsíteni legyen képes. o Fantáziaserkentő csoportos alkotótechnikák o Flow-chart (folyamat-döntési) diagram o Ok-hatás diagram o Pareto-diagram o Hisztogram, szabályozókártyák, szórásdiagram o CSF (Critical Success Factors) a kritikus sikertényezők vizsgálata.

Oldalszám: 105


14. A vállalati folyamatok újjáalakítása (BPR) Az üzleti folyamatok kritikus területeinek (költség, minőség, szolgáltatás és sebesség) mélyreható fejlődéssel járó, alapos újragondolása és újratervezése. Alapvető Radikális Mélyreható Folyamatokra vonatkozó ÚJRAKEZDŐ! Mikor hajtsuk végre? o Amikor a teljesítmény jelentősen elmarad a versenytársakétól, vagy a vállalat válsággal néz szembe, melynek lehetséges jele a csökkenő piaci részesedés, és gyors, legalább 50%-os folyamatfejlesztésre van szükség ahhoz, hogy felzárkózzunk. o Amikor az új fejlesztések (gyakran technológiai fejlődés) megváltoztatják a piaci helyzetet és a keresleti tevékenységet. o Amikor versenytársaink folyamatfejlesztést alkalmaznak és nekünk hasonló fejlesztéssel kell erre válaszolnunk. o Amikor versenyelőnyhöz kívánunk jutni, vagy ezt fenn kívánjuk tartani. Hogyan? o o o o

Jelöljük ki az újratervezésre váró folyamatot Értsük meg a folyamatot Tervezzük újra a folyamatot Indítsuk be az új folyamatokat

Feltételek: o o o o o

A siker szempontjából legígéretesebb folyamatok kiválasztása. A felső vezetés elkötelezettsége a változtatás iránt. A dolgozók felkészítésének kedvező lehetősége. A vállalati kulturális környezet alkalmassága. Anyagi-pénzügyi források megléte.

A BPR szereplői: o A vállalat legfelső vezetője vagy helyettese. o Az operatív, irányító felső vezető. Összehangol, segíti a folyamatgazdákat, motivál. o Folyamatgazdák. Olyan a feladata, mint egy focicsapat edzőjének. o Újjáalakítási team (munkacsoport). Egy team egyszerre csak egy folyamattal foglalkozzon! A közös ügyek ellátását egy választott koordinátor végzi. Külsősök alkalmi bevonása is lehetséges. o Irányító bizottság. Főleg nagy cégeknél lehet rá szükség másként meg nem oldható viták lezárására.

Oldalszám: 106

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak A BPR projektként működik, megvalósítására a projektmenedzsment eszköztára a legalkalmasabb. A BPR gondolatai

Eszközök

A munkavégzés eredménycentrikus újjáalakítása (értékhozzáadás)

Folyamatok felismerése, újragondolása, SWOT elemzés (erősségek, gyengeségek, fenyegetések, lehetőségek)

Minimális erőforrás felhasználás

Töredezett részfolyamatok összekapcsolása, kapcsolódási pontok csökkentése, hierarchikus struktúra egyes szintjeinek megszüntetése.

Ügymenet- és folyamategyszerűsítés

Párhuzamos tevékenységek a sorba kapcsolások helyett (pl. egyidejű műszaki előkészítés, értékesítés tervezés).

Vevőkapcsolatok javítása

Egyszerűsített megrendelés, beszerzés, szerviz, szolgáltatás.

A munkatársak felkészítése, meg- Oktatás, motiváció, elkötelezettség, munkanyerése kör átruházás, változással szembeni ellenállás leküzdése. Kreativitás növelése

Team-munka, problémamegoldási technikák alkalmazása.

Munkamódszer javítás

Több funkciót ellátó ügyintézők (témafelelősök), szakértő csoportok.

Oldalszám: 107

Dr. Szvitacs István: Minőségirányítás haladóknak

Recommend Documents