Zöld ipari innováció Dr. Simándi Péter Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar
STRATÉGIAI HÁTTÉR EU Európa 2020
Mo
Nemzeti Reformprogram Új Széchényi Terv Ökoinnovációs Cselekvési Terv (Eco-AP) Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) Környezettechnológia Akcióterv (ETAP-2) Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia (NKIS) Nemzeti Éghajlatváltozási StratéIntegrált Termék Politika gia (NÉS) Nemzeti Települési SzennyvízelveKörnyezetbarát Tervezési Irányelv zetési és –tisztítási Megvalósítási Program Európai Duna Stratégia Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Országos Környezeti Kármentesítési Program
STRATÉGIAI HÁTTÉR Ivóvízminőség javító program Vízbázisvédelmi Program Vízgyűjtő Program
Gazdálkodási Tervezési
Nitrát Program Vásárhelyi Terv
Duna Védelmi Egyezmény
JOGI HÁTTÉR Vízminőségvédelem 2000/60 EK irányelv (EU Vízkeretirányelv) 2006/118/EK irányelv 98/83/EK irányelv 91/271/EGK irányelv m. 98/15/EK irányelv
1189/2002. (XI. 7.) Korm. határozat 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozat 2060/2001. (IV. 2.) Korm. határozat 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet m. 30/2006. (II. 8.) Korm. rendelet 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
JOGI HÁTTÉR Vízminőségvédelem 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2009. évi CXLIV. törvény a vízitársulatokról 2011. évi XXII. törvény egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról
2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról
JOGI HÁTTÉR Levegőminőség-védelem 96/62 (IX. 27.) EK irányelv (vizsgálat és ellenőrzés) 2008/50 (V. 21.) EK irányelv (környezeti levegő minőségéről )
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 195/2006. (IX. 25.) Korm. rendelet a savasodás, az eutrofizáció és a talaj közeli ózon csökkentéséről szóló, 1999. december 1-jén, Göteborgban aláírt Jegyzőkönyv kihirdetéséről 2007. évi XXI. Törvény a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről 2004. évi CVIII. Törvény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegő-szennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez kapcsolódó, a kénkibocsátások további csökkentéséről szóló, Oslóban, 1994. június 14-én elfogadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről 1330/2011. (X. 12.) Korm. határozata Pm10 csökkentés ágazatközi intézkedési programjáról
JOGI HÁTTÉR Zajvédelem 2002/49 (VI. 25.) EK irányelv a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről
„egységes
284/2007. (X. 29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól
549/2004/EK rendelet európai égbolt”
Helyzetelemzés IVÓVÍZ A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya 95 %. Az ivóvízellátás 95%-a felszín alatti vízből történik
(vízbázisok védelme). Probléma az engedély nélküli vízkivétel (mennyiségi problémákat okoz, és szennyezési veszélyt jelent a közepes mélységű vízadók számára). Egészségügyi kockázatot jelentő komponensek: bór, fluorid, nitrit, ammónium-ion és arzén (Dél-alföldi és az Észak-alföldi régió). KEOP keretében pályázati lehetőség a fentiek mentesítésére.
SZENNYVÍZ Csatornabekötéssel rendelkező lakások aránya 82%-ra
emelkedett (közműolló záródik), de 8% nem veszi igénybe. A közműolló záródása a Dél-Alföldön, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon lassú. Az elszikkasztott szennyvíz jelentős talajés talajvízszennyezést okoz. 600 település nitrát szennyezett. A szennyvíznek több mint 71%-a csak biológiai tisztítás után kerül vissza a környezetbe. Kisebb szennyvíztisztító telepek technológiája többségében elavult.
A
helyi viszonyoknak megfelelőbb egyedi szennyvízkezelési módszerek alkalmazása alacsony. Szükséges a 2000 LE szennyezőanyag-terhelés felett a települések szennyvizeinek gyűjtése és megfelelő tisztítása. Szennyvizek, szennyvíziszapok hasznosítási aránya alacsony (energetikai, mezőgazdasági). A szennyvíziszap egy része kommunális hulladéklerakóra kerül (2014-től tilos). Pályázati lehetőségek (DAOP, DDOP, ÉAOP, KDOP, KEOP) 2000 LE alatt.
FELSZÍNI VÍZ Felszíni vízkészletünk döntően külföldi eredetű; a
vízminőséget alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg. A nagyszámú (főként üdülési hasznosítású) holtág, morotva, mesterséges tározó és kavicsbánya tó vízminőségi állapota a nagy tavakénál kedvezőtlenebb. Elsősorban a fenti víztestek 70-80%-a közepes, vagy annál rosszabb minőségű. Legelterjedtebb vízminőségi probléma a szerves anyagok, a nitrogén-formák és a foszfor túlzott mértékű megjelenése.
LEVEGŐMINŐSÉG Az ország átlagos légszennyezettsége közepesnek
tekinthető. A levegő minőségét a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezőanyag terhelés határozza meg. Az ipari kibocsátások hatása csökkent. A forgalmas útvonalak környezetében és a fűtési időszakban a levegő nitrogén-oxid (NOx) és kisméretű szálló por (PM10) tartalma haladja meg időszakosan az egészségügyi határértéket, a felszín közeli ózon szennyezettség pedig növekvő tendenciát mutat ugyanúgy, mint más európai országokban.
A kén-dioxid (SO2) koncentráció jelentősen lecsökkent
(ipar, közlekedés, erőművek). A települések levegőminőségében javulást főként a lakossági gázfűtés széles körű elterjedése eredményezett. Az illékony szerves vegyületek (VOC) és az ammónia (NH3) kibocsátásában 2000 óta kismértékű növekedés figyelhető meg. A közlekedési eredetű légszennyezés csökkenthető a gépjárműpark korszerűsödésével.
ZAJ A zajterhelés fő forrása a közlekedési ágazat – ezen
belül is a közúti közlekedés. A légi közlekedés dinamikus fejlődése ugyancsak egyre több környezetvédelmi konfliktust generál. Nőtt a zajforrások száma (nem megfelelően hangszigetelt lakóépületek, gyárak, gépek, berendezések). Az autópályák, autóutak mellett a zajvédő falak száma kevés.
Várható eredmények és indikátorok Víz Eredmény
Indikátor
csökken a vízfelhasználás
felhasznált vízmennyiség (m3/év)
csökken az energiafelhasználás
felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
víztakarékos mezőgazdasági technológiák
felhasznált vízmennyiség (m3/év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
hatékony öntözési eljárások
felhasznált vízmennyiség (m3/év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
kis vízigényű technológiák
felhasznált vízmennyiség (m3/év) felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
csökken a vízszennyezés
határértékek betartása hasznosított szennyvíz mennyisége (m3/év)
szennyvizek hasznosítása
új szennyvíztisztítási technológiák bevezetése
tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év) hasznosított termálvíz mennyisége (m3/év)
elhasznált termálvizek hasznosulása ivóvíz minőségének javulása
határértékek betartása
Várható eredmények és indikátorok Levegő és zaj Eredmény
új forgalomirányítási rendszerek
Indikátor légszennyező anyagok határértékeinek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év) zajszint hátértékeinek betartása
emisszió csökkenés
határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év)
járművek gázra, illetve megújuló energiaforrásra történő átállása
határértékek betartása, kibocsájtott szennyezők éves mennyisége (kg/év), felhasznált gáz, megújuló energiaforrások éves mennyisége (m3/év)
lakossági fűtőberendezések technológiai színvonalának és energiahatékonyságának növelése
immisszió mérési eredmények (mg/Nm3) felhasznált energia mennyisége (GJ/év)
új zajvédő falak megjelenése
határérték alatti zajszintek
közlekedés zajszintje csökken
határérték alatti zajszintek
új hangszigetelő építőanyagok megjelenése
határérték alatti zajszintek
Javasolt támogatási területek Víz Fajlagos ipari és agrár-vízfelhasználás csökkentésére irányuló technológiai innovációk: • • • • • •
víz-, energia- és anyagtakarékos technológiák fejlesztése, releváns kulcstechnológiák bevezetése, víztakarékos mezőgazdasági technológiák fejlesztése, hatékony öntözési eljárások kifejlesztése, bevezetése, belvíz-elvezető rendszerek innovációja, alacsony vízigényű technológiák kifejlesztése.
Javasolt támogatási területek Víz Szennyvíz hasznosítása anyag és energiaforrásként:
újrahasznosítást elősegítő technológiák, terméktervezés fejlesztése, szennyvízkezelési technológiák fejlesztése, szennyvíziszap energetikai hasznosítását célzó technológiák fejlesztése, új technológiák (nano-, foto-, biotechnológia) bevezetése, természetközeli szennyvíztisztítási eljárásokon alapuló technológiák fejlesztése, használt, nagy sótartalmú termálvíz kezelésére irányuló innováció.
Javasolt támogatási területek Víz Megfelelő ivóvíz biztosítása:
ivóvízhez vas, mangán és arzéntalanító technológiák fejlesztése.
Energiafelhasználás innovációk:
csökkentésére
irányuló
technológiai
energia hatékony vezérlési megoldások alkalmazása, fejlesztése a víz és szennyvíztisztítási technológiáknál és a szennyvíz és ivóvíz szivattyúzásnál, energia megtakarításra optimalizált irányítástechnika alkalmazása, fejlesztése a vízellátás és a szennyvíztisztítás, csatornázás területén.
Javasolt támogatási területek Levegő Települések levegőminőségének javítása: forgalomszervezési- és a közlekedési igényeket csökkentő intelligens
forgalomirányítási rendszerek kidolgozása, fejlesztése.
Közlekedési eredetű levegőszennyezés csökkentése, különösen a PM10 kibocsátás csökkentése:
tömegközlekedés gépjármű állományának emissziót csökkentő eljárások fejlesztése, tömegközlekedési gépjárművek gáz, illetve biogáz hajtóanyagra történő átállítás technológiai fejlesztése.
Lakossági eredetű légszennyezés csökkentése:
lakossági fűtőberendezések technológiai fejlesztése, energiahatékonyság javítása.
Javasolt támogatási területek Zaj Települési zajszennyezés csökkentése, különös tekintettel a közlekedésre:
zajvédő falak fejlesztése, közlekedés zajcsökkentésére irányuló fejlesztések, hangszigetelést biztosító építőanyagok kifejlesztése.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
