Dr. Penksza Károly – Citációs lista Penksza K. (1990): New floristic records from Gerecse Mountains. - Abstr. Bot. 15: 6162. 1. Matus G. (1993): Néhány új florisztikai adat a Gerecséből. Bot. Közlem. 80: 41-45. 2. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 3. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 4. Barina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hegységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 321. Barina Z. (2006): Növényföldrajzi hatások a Gerecse-hegységben. Flora Pannonica 4: 35-76. Penksza K. (1991): A checklist of vascular plants for two localities at Esztergom, Hungary. - Abstr. Bot. 15: 63-65. 5. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 6. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 7. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 10. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 8. Barina Z. (2003): Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitalbelia 8: 55-63. 9. Mjazovszky Á., - Tamás J. - Csontos P. 2003. A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. Penksza K. (1992): Adatok a kesztölci Fehér-szirt és környékének flórájához. - Bot. Közlem. 79: 47-52. 11. Molnár A. - Sulyok J. (1996): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 1: 56-59. 12. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 13. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt („Weises Kliff”) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74. 14. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 15. Bölöni J. (1999): Madárbirs fajok – Cotoneaster spp.. Tilia 7: 193-232. 16. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 17. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 18. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 19. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48.
1
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 20. Szerdahelyi T., Lőcsei G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem: 89: 117-126. Turcsányi, G. - Kovács, M. - Büttner, S. - Penksza, K. (1992): Element content of the roots of beech in the stemflow and interstem areas. - In: Bohac, J. (ed): Proceed. VI-th International Conference Bioindicatores Deteriorisationis Regionis. Ceske Budejovice 129-135. 21. Kovács M. (1992): A magnézium forrásai és jelentősége. Akad. Kiad. Budapest. pp. 100. Penksza K. (1992): Láprétfoltok Esztergom vidéke délkeleti részén. - Bot. Közlem. 79: 145-162. 22. Fekete G. (1995): Fitocönológia és vegetációtan: hazai aspektusok. Bot. Közlem. 82: 107-127. 23. Kovács J. A. (1995): Lágyszárú növénytársulásainknak rendszertani áttekintése. Tilia 1: 86-144. 24. Molnár A. - Sulyok, J. (1996): Néhány adat Magyarország flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 1: 56-59. 25. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 26. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és E0sztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 27. Barina Z. (2003): Adatok az esztergomi Duna-ártér flórájához. Kitalbelia 8: 55-63. 28. Kelemen J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó. pp388. 29. Bauer, N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. Benyovszky B. M. – Penksza K. – Figeczky G. – Nagy J. (1996): Lólegelöként hasznosított természetes gyepek cönológiai viszonyai. – A “Lippai János” tudományos ülésszak elöadásai és poszterei. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, tudományos ülésszak közleményei 147-150. 30. Bánkuti K. (2000): Luzula forsteri (Sm.) DC a Mátrában, adatok a Cserhát flórájához: Kitaibelia 5: 61-62. 31. Kun A. – Ittzés P. – Facsar G. – Höhn M. (2000): Sziklagyepek és lejtőszeppek a Középdunai flóraválasztó környékén II. Kitaibelia 5: 209-215. 32. Harmos K. – Sramkó G. – Stadler Á. (2001): Adatok a Cserhát edényes flórájához. Kitaibelia 6: 73-86. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Penksza, K. - Kaszab, L. - Szöke, P. (1992): Heavy metal accumulation by ruderal and cultivated plants in a heavily polluted district of Budapest. - In: Marker, B. (ed.): Plants as biomonitors for heavy metal pollution of the terrestrial environment. VCH Publiser Inc., Weinheim - New York - Basel Cambridge 495-5O5. 33. Wittig, R. (1992): Patterns and Dynamics: the Example of the European Beech (Fagus sylvatica L.) Forests. In: Teller, A., Matthy, P. & Jeffers, J.N.R. (eds.): Responses
2
Dr. Penksza Károly – Citációs lista of Forest Ecosystems to Environmental Changes. Elsevier, London/New York, pp. 103-114. 34. R. Djingova, I. Kuleff (1994): On the sampling of vascular plants for monitoring of heavy metal pollution. in: B. Markert (Ed.) Environmental Sampling for Trace Analysis, VCH, Weinheim, pp. 395–414. 35. R. Djingova, I. Kuleff, A. Voulgaropoulus (1995): Heavy metal pollution in Sofia (Bulgaria) and Thessaloniki (Greece) using Taraxacum officinale as biomonitor, J. Environ. Chem. 4: 241–245. Kovács, M. - Penksza, K. (1992): Biologicals indication of the heavy metal loading in industrial areas. Symp. On Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, Hungary, 97. 36. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Szöke, P. (1993): MultielementAnalyse der Arten eines Waldsteppen-Waldes in Ungarn. - Phytocoenologia 23: 257-267 37. Markert, B. (1994): Environmental Sampling for Trace Analysis. VCH-Publisher. pp. 524. 38. Markert, B. (1995): Instrumental multielement analysis in plant materilas - a modern method in environmental chemistry and tropical systems research. Technologia Ambiental. MCT/CETEM/CNPq, Rio de Janeiro. 39. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. 40. Markert, B. (1998): Distribution and biogeochemistry of inorganic chemicals in the environment In: Schuurmann. G. Markert. B. (ed.): Ecotoxicology. WileySpektrum Co-publication. New York. pp: 165- 222. 41. Franzle, S. – Markert, B. (2002): The Biological System of the Elements (BSE)--a brief introduction into historical and applied aspects with special reference on "ecotoxicological identity cards" for different element species (e.g. As and Sn). Environ Pollut. 120(1):27-45. Penksza K. (1993): A kesztölci Fehér-szirt és környékének flórája és vegetációja. Doktori értekezés Budapest. pp. 114. 42. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 43. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt („Weises Kliff”) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74. 44. Barczi A. - Czinkota I. - Gentischer P. (1995): Talajtani és eróziós hatások kimutatása a természetes növénytakaró változása kapcsán, a Kesztölci Fehér-szirt példáján. Agrokémia és Talajtan 44: 515-520. Penksza K. (1993): Adatok Dalmácia flórájához. - Bot. Közlem. 80: 113-118. 45. Morschhauser T. – Papp B. (1994): Butanikai tanulmányút Görögországban. Bot. Közlem. 81: 13-20.
3
Dr. Penksza Károly – Citációs lista Kovács, M. - Turcsányi, G. - Szöke, P. - Penksza, K. - Kaszab, L. - Koltay, A. (1993): Heavy metal content in cereals in industrial regions. - Acta Agr. Hung. 42: 171183. 46. Köles P. – Póti P. – Forgóné Nemcsics M. – Naszradi T. (1997): A közúti közlekedés nehézfémszennyező hatása kukoricaállományokban. Növénytermelés 46: 255-266. Kovács, M. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Penksza, K. - Ötvös, E. (1993): Distribution of chemical elements in the reed- and cattail beds of lake Balaton. - Bull. of Univ. of Agric. Sci. Gödöllö, 21-28. 47. Barczi A. (2000): A Tihanyi-félsziget talajviszonyai. A Bakonyi Természettudományi Kut. Eredményei 24. 48. Bagi, I. – Kovács, G. (1998): Distribution of plant nutrient int he seeds and shoots of Chenopodium rubrum L. var. pusillum HAUSSKN. along an environmental gradient. Acta Biol. Szeged 43: 49-61. 49. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Penksza K. - Morschhauser T. - Horváth F. - Asztalos J. (1994): A Kétágú-hegy vegetációtérképe. - Bot. Közlem. 81: 157-164. 50. Doerpinghaus, A. (1996): Die mesophilen Waldgesellschaften am Nordhang des Weises Kliff (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 97. 51. Dries, von der M. (1996): Vegetation studien am Südhang des Fehér-szirt („Weises Kliff”) bei Kesztölc (Pilisgebirge, Ungarn). Bonn pp. 74. 52. Bauer N. (1996): A dorogi Strázsa-hegy és környékének értékeiről (Pilis-hegység). Kanitzia 4: 201-214. 53. Bölöni J., Horváth A. (1999): Törpe mandula – Amygdalus nana. Tilia 7: 243-253. 54. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 55. Fekete G. (1998): Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. Bot. Közlem. 85: 17-30. 56. Bauer, N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163. 57. Szerdahelyi T. - Lőcsi G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. (1994): Bioindication of heavy metal loading in areas with heavy industry. - Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, 477-479. 58. Simon, L. - H.W. Martin - D. C. Adriano, (1996): Chicory (Cichorium intybus L.) and dandelion (Taraxacum officinale Web.) as phytoindicators of cadmium contamination. Water, Air and Soil Pollution 91 (3-4): 351-362. 59. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Tóth, S. - Szöke, P. (1994): Comparative investigation of the distribution of chemical elements in an Aceri tatarico-Quercetum plant community and in stands of cultivated plants. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 435-442.
4
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 60. Markert, B. (1995): Quality assurance of plant sampling and storage. In: Quevauviller, Ph. (ed.): Quality assurence in environmental monitoring. VCH-Publisher, Weinheim, New York, Tokyo pp. 215. 61. Loppi S. - Nelli L. - Ancora S. - Bargagli R. – (1997): Passive monitoring of trace elements bymeans of tree leaves, epiphytic lichens and bark substrate. Environmental Monitoring andAssessment 45: 81-88. 62. Monaci, F. - Bargagli, R. (1997): Barium and other trace metals as indicators of vehicular emissions. - Water, Air and Soil Pollut. 100: 89-98. 63. Markert, B. (1998): Distribution and biogeochemistry of inorganic chemicals in the environment In: Schuurmann. G. Markert. B. (ed.): Ecotoxicology. WileySpektrum Co-publication. New York. pp: 165- 222. 64. Bargagli R, Cateni D, Nelli L, et al. Environmental impact of trace element emissions from geothermal power plants. Arch Environ Contam Toxicol 1997; 33: 172-181. 65. Breulmann, G. et al. (1999): Sci. Total. Environ 225: 231. 66. Aksoy A, et al. (1999 Feb 9): Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. as a biomonitor of heavy metals. Sci Total Environ. 226(2-3):177-86. 67. Armstrong J, Armstrong W. 1999. Phragmites die-back: toxic effects of propionic, butyric and caproic acids in relations to pH. New Phytologist 142: 201–217. 68. Loppi S., Giomarelli B. e Bargagli R. 1999. Lichens and mosses as biomonitors of trace elements in geothermal areas (Mt. Amiata, central Italy). Cryptogamie, Mycol., 20 (2):119-126. 69. Báldi, A. – Csorba G. (2001): Setting priorities for the conservation of terrestrial vertebrates in Hungary.Biodivers. Conserv. 10: 1283-1296. 70. Jean Armstrong, J. – Armstrong, W. (2001):Rice and Phragmites: effects of organic acids on growth, root permeability, and radial oxygen loss to the rhizosphere Am. J. Bot. 88: 1359-1370. Penksza K. - Barczi A. - Néráth M. - Gyimóti G. - Centeri Cs. (1994): Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. - Proceedings of International Conference, Antropization and Environment of ruderal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, 99-105. 71. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. Kovács, M. - Penksza, K. - Turcsányi, G. - Kaszab, L. - Ötvös, E. (1994): Element concentration cadasters of halophytic plant communities in Hungary. - Acta Bot. Sci. Hung. 38: 455-468. 72. Bagi, I. – Kovács, G. (1998): Distribution of plant nutrient int he seeds and shoots of Chenopodium rubrum L. var. pusillum HAUSSKN. along an environmental gradient. Acta Biol. Szeged 43: 49-61. 73. Németh N. (2004): Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban. Tájökológiai Lapok 2: 49-63. Turcsányi, G. - Penksza, K. - Siller, I. - Führer, E. - Tóth, S. - Kovács, M. - Büttner, S. (1994): Sampling in the stemflow and throughfall areas of forests. - In: Markert, B. (ed): Environmental sampling analysis. pp. 449-464.
5
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 74. Nedić O. – Stanković A. - Stanković S. (2000): Specificity of lichen species in respect to Cs binding. - Int. J. Environ. Anal Chem 76: 311-318. Penksza, K. - Benyovszky, B. M. - Ötvös, E. - Asztalos, J. (1995): Phytosociological studies of the Cliff Fehér-szirt, near Kesztölc, Hungary. - Acta. Bot. Sci. Hung. 39: 71-95. 75. Bauer N. (1996): A dorogi Strázsa-hegy és környékének értékeiről (Pilis-hegység). Kanitzia 4: 201-214. 76. Isépy, I. - Csontos, P. (1996): Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian-Basin with the emphasis on their role in nature conservation. Proceedings of the "Research, Conservation, Management" Conference, Aggtelek, Hungary, 1-5 May, 1996, Vol. 1, pp: 309-317. 77. Isépy I. (1998): Diverzitás-vizsgálatok hazai száraz és félszáraz gyepekben. Kitaibelia 3: 75-80. 78. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. 109-132. 79. Nyakas A. – Molnár E. (1999-2000): Ökoanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) KENG. fajon. Bot. Közlem. 86-87: 157-167. 80. Isépy I. (2000): Distribution of social behaviour type in rock grassland and steppe communities. Publ. Of Hort. – Food- and Landscape Species of Szent István Univ. 60: 41-46. 81. Csontos, P. - Tamás, J. - Kalapos, T. (2001): Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung., 43(1-2): 127-136. 82. Nyakas A. – Molnár E. (2001): Morfológiai és levélanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) Keng (Poaceae) fajon. Agrártudományi Közlemények 5-13. 83. Molnár E. (2002): A késeiperje morfológiai változatossága. Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapjának tiszteletére. 205-212. 84. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 85. Szerdahelyi T. - Lőcsi G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126. 86. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161-181. 87. Csontos, P. – Tamás, J. – Balogh, L. (2003): Thousand seed weight records of species from the flora of Hungary, I. monocotyledonopsida. Studia bot. hung. 34: 121126. Penksza, K. – Barczi, A. – Benyovszky, B. M. – Möseler, B. M. – Birkenheuer, V. – Szabó, T. (1995): Relationship between vegetation and soil on the eastern slope of the Fehér-szirt (White cliff) of Kesztölc. – Tiscia 29: 3-10. 88. Bauer N. (2001): Vascular flora of Strázsa-hegy (Pilis mts., Hungary). Sudia Bot. Hung. 32: 125-163.
6
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 89. Centeri, Cs. (2002): The role of vegetation cover int he control of soil erosion ont the Tihany peninsula. Acta Botanica Hungarica 44: 285-295. 90. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87-96. 91. Centeri Cs. – Jakab G. – Barta K. – Szalai Z. – Császár A. (2005): Egyes Magyarországon használatos eróziós modellek összehasonlító vizsgálata. Talajvédelem pp. 183-192. 92. Tary J. – Csúzdi Cs. – Kertész Á. – Szendrei G. – Zámbó L. (2005): Talajok mint védendő természeti értékek (Gondolatok atalajtakaró és a természetvédelem kapcsolatáról). In: Stefanovits P. – Michéli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21, században. pp. 291-306. Penksza, K. (1995): Flora of the Ör-hegy (Gerecse Mts, Hungary). - Stud. bot. hung. 26: 37-48. 93. Matus G. – Barina Z. (1998): Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. Kitaibelia 3: 281-286. 94. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. Sziklagyepek szünbotanikai kutatása Zólyomi Bálint professzor emlékének. 109-132. 95. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 96. Brina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hegységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 97. Pinke Gy. – Pál R. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381-400. 98. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 99. Pinke Gy. – Schmidt D. – Schmidtmajer Á. – Király G. – Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 322. Barina Z. (2006): Növényföldrajzi hatások a Gerecse-hegységben. Flora Pannonica 4: 35-76. Penksza, K. (1995): Flora of the Fehér-szirt and its surroundings near Kesztölc, Hungary. - Stud. bot. hung. 26: 49-63. 100. Török K. - Zólyomi B. (1998): A Kárpát-medence öt sziklagyeptársulásának szüntaxonómiai revíziója. Sziklagyepek szünbotanikai kutatása Zólyomi Bálint professzor emlékének. 109-132. 101. Bauer N. – Barna J. (1999): Dorog és Esztergom környékének növényvilága. Bakonyi ermészettudományi Múzeum, Zirc, pp. 80. 102. Nyakas A. – Molnár E. (1999-2000): Ökoanatómiai vizsgálatok Cleistogenes serotina (L.) KENG. fajon. Bot. Közlem. 86-87: 157-167. 103. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 5: 47-52. 104. Pinke Gy. – Pál R. (2001): Adatok a Kisalföld gyomflórájának ismeretéhez. Kitaibelia 6: 381-400. 105. Szerdahelyi T. - Lőcsei G. (2002):A vadállókövek szilikátgyepeinek vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 117-126.
7
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 106. Tar T. (2002):Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Bot. Közlem. 89: 127-139. 107. Pinke Gy. – Schmidt D. – Schmidtmajer Á. – Király G. – Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. Turcsányi G. (szerk.) (1995): Mezőgazdasági növénytan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 261-263. 108. Nyakas A. (1997): Mezőgazgasági növénytan alapjai. Egyetemi jegyzet Debrecen. 109. Gazdagné Torma M. (1998): A vadrezeda (Reseda lutea L.) szabadföldi csírázása és növekedés-analízisének jellemzői, Növénytermelés 46: 583-592. 110. Ferenczy A. - Papp J. - Tillyné Mándy A. (1999): Üvegházi dísznövények oktató adatbázisa. Agrárinformatika p. 1–5. 111. Kriska Gy. (szerk.) (2002): Számítógéppel segített módszerek a biológia tanításában. Budapest OM, OECD, UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ. 112. Berzsenyi Z. (2002): A növekedésanalízis funkcionális módszere. Növénytermelés 51: 449-467. Penksza K. - Káder F. - Benyovszky B. M. (1996): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi (Vörösberény) melletti Megye-hegyröl. - Bot. Közlem. 83: 77-105. 113. Bauer N. - Mészáros A. (1998): Adatok a Pélyei-medence peremhegyi növényzetének ismeretéhez (Balaton-felvidék). Kanitzia 6: 121-139. 114. Bauer N. – Mészáros A. – Simon P. (1999): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 4: 43-50. 115. Bauer N. - Mészáros A. – Simon P. (2004). Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez III. Kitaibelia 9: 207-219. 116. Forster E. – Bölöni J. (1999): Szirti fanyarka – Amelanchier ovalis MEDIK. Tilia 7. 233-242. 117. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 118. Bauer N. - Mészáros A. – Simon P. (2000): Adatok a Balaton-felvidék flórájának ismeretéhez II. Kitaibelia 2: 351-356. 119.
Barczi A. (2000): A Tihanyi-félsziget Természettudományi Kut. Eredményei 24.
talajviszonyai.
A
Bakonyi
120. Csontos, P. - Tamás, J. - Kalapos, T. (2001): Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Bot. Hung., 43(1-2): 127-136. 121. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 122. Halbritter A. - Csontos P. – Tamás J. – Anton A.(2004): Dolomitsziklagyepek és eketefenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata. Természetvédedelmi Közlemények. 10: 9-35. 123. Halbritter A.– Tamás J. – Anton A. – Uzinger N. (2005): Mikroelemtartalomvizsgálatok dolomitsziklagyep és feketefenyves talaján. Tájökológiai Lapok 1: 6373.
8
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 124. Csontos P. (2007): Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológia Lapok 5: 117-129. Turcsányi, G. - Siller, I. - Führer, E. - Kovács, M. - Penksza, K. - Büttner, S. – Figeczky, G. - Dudás, J.- Mihály, B.(1996): Amount and chemical element content of rhizomorphs in the stemflow and throughfall areas of beech stands on different soil types.- Z. Planzenenernahr. Bodenk.: 159: 513-518. 125. Jentschke G, - Fritz E. - Marschner P. - Rapp C - Wolters V. - Godbold D.L. (1997) Mycorrhizal colonization and lead distribution in root tissues of Norway spruce seedlings. J. Plant Nutr. Soil Sci. 160, 317-321 126. Chang, S.C. - Matzner, E. (2000): The effect of beech stemflow on spatial patterns of soil solution chemistry and seepage fluxes in a mixed beech/oak stand. Hydrol. Process. 14: 135-144. 127. Chang, S.C. - Matzner, E. (2000): Soil nitrogen turnover in proximal and distal stem areas of European beech trees. Plant Soil 218: 117-125. 128. Blanusa, M. - Kucak, A. - Varnai, V.-M. - Saric, M. M. (2001): Uptake of Cadmium, Copper, Iron, Manganese, and Zinc in Mushrooms (Boletaceae) from Croatian Forest Soil. Journal- AOAC International 84: 1964-1971 Barczi A. – Grónás V. – Penksza K. (1996): A tihanyi táj változásai a századforduló óta. (Change of Tihany region in this century ). – Agrártörténeti Szemle, 38: 298-316. 129. Centeri, Cs. (2002): The role of vegetation cover int he control of soil erosion ont he Tihany peninsula. Acta Botanica Hungarica 44: 285-295. 130. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2. 65-76. 131. Centeri, Cs. – Pataki, R. (2002): Sustainable use and management of soils in arid and semiarid regions. 2: 261-262. 131. Cs. Centeri – R. Pataki (2005): Soil erodibility measurements on slopes of the Tihany peninsula, Hungary. Advances in GeoEcology 36., ISBN 3-923381-49-2, Catena Verlag Reiskirchen, p. 149-154. 132. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 133. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. 134. Centeri, Cs. - Malatinszky, Á. (2005): Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok hills region. 13th International Poster Day: Transport of Water, Chemicals and Energy in the System Soil-Crop Canopy-Atmosphere. Bratislava, 10. 11. 2005., p. 74-80. 135. Centeri, Cs. - Malatinszky, Á. (2005): Data on pedology, erosion and vegetation of extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the putnok Hills region. Proceedings of the „13th International Poster Day”. CD. p. 74-80. Barczi A. - Penksza K. - Bozzay B. (1996): Antropogén hatások Tihany flórájában. II. Antropizáció és a vidéki települések élőkörnyezeti viszonyai. Nemzetközi Konferencia, Tarcal-Tokaj, 1996. július 24-28. Proceedings of International Conference, p. 202-203.
9
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 136. Bauer N. – Kenyeres Z. (szerk.) (2002): 40 éves “A Bakony természeti képe” kutatási program. A Bakonyi Természettudományi Múzeum jubileumi kiadványa, Zirc, p. 215 Barczi, A. – Penksza, K. – Czinkota, I. – Néráth, M. (1996/97): A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. - Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3-21. 137. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87-96. 138. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 139. Gournelos, Th. - Evelpidou, N. - Vassilopoulos, A. (2005): An example of Geographical Information Systems (GIS) and artificial intelligence systems (Fuzzy Logic & Neural Networks) conjuction: Application in Geomorphology, Bulletin of Hellenic Geological Association. (In press) Vol. XXXVI, 2004, Proceedings of the 10th International Conference, Thessaloniki, April 2004, p. 101-107. 140. Tary J. – Csúzdi Cs. – Kertész Á. – Szendrei G. – Zámbó L. (2005): Talajok mint védendő természeti értékek (Gondolatok atalajtakaró és a természetvédelem kapcsolatáról). In: Stefanovits P. – Michéli E. (szerk.): A talajok jelentősége a 21, században. pp. 291-306. 141. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 142. Király A. (2006): Az Európában alkalmazott mutatószám-rendszerek összehasonlító elemzése. Tájökológiai Lapok, Gödöllő. 4. évf., 1. sz., p. 35-64. Penksza K. – Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacaivölgymedence flórájához I. (Floristic data to the Cserehát, the Bódva-valley and the Rakaca-basin, Hungary, I.). – Kitaibelia 2(1): 33-37. 143. Vojtkó A. – Schmotzer A. Pifkó D. – Farkas T. (1998): A Carex hartmannii újabb előfordulása és más kiegészítések a Tornense flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 235-241. 144. Király G. – Király A. (1999): Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez. Kitaibelia 4: 229-246. 145. Sulyok J. – Schmotzer A. (1999): Adatok a Tarna-vidék és a Bükk északi előterének flórájához I. Kitaibelia 4: 367-380. 146. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 422. 147. Harmos K. – Sramkó G. (2000): Adatok a Mátra edényes flórájához I. Kitaibelia 5: 63-78. 148. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 149. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845.
10
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 150. Lájer K. (2003): A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceonigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35-42. 151. Szűts F. (2003): A tornai vértő (Onosma tornense JÁV) magyarországi előfordulásának ponttérképezése és ökológiai vizsgálata. Kutatások az Aggteleki Nemzeti Parkban ANP Füzetek II. 17-24. 152. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 316. Endes M (2003): Zergeboglár (Trillius aurropaeus) a Rakaca – partvidéken. Calandrella 12: 59. 319. Endes M. – Papp L. – Szabó S. (2003): A Rakaca–partvidék edényes flórája. Calandrella 12: 82-95. Penksza K. - Salamon G. (1997): Adatok a Cserehát, a Bódva-völgy és a Rakacaivölgymedence flórájához II. (Floristic data to the Cserehát, the Bódva-valley and the Rakaca-basin, Hungary, II.). – Kitaibelia 2(2): 231-232. 153. Vojtkó A. – Schmotzer A. Pifkó D. – Farkas T. (1998): A Carex hartmannii újabb előfordulása és más kiegészítések a Tornense flórájának és vegetációjának ismeretéhez. Kitaibelia 3: 235-241. 154. Somlyay L. - Lőkös L. (1999):Florisztikai és taxonómiai kutatások a Tornense területén. Kitaibelia 4: 17-23. 155. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 156. 137. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 157. Farkas S. (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó , Budapest, pp. 158. Lájer K. (2003): A Caricetum buekii, Caricetum cespitosae, Caricetum paniceonigrae, Cirsietum rivularis és Sagittario-Sparganietum emersi hazai előfordulásáról. Kitaibelia 8: 35-42. 159. Pinke Gy. – Schmidt D. – Schmidtmajer Á. – Király G. – Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 160. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65-76. 317. Endes M (2003): Zergeboglár (Trillius aurropaeus) a Rakaca – partvidéken. Calandrella 12: 59. 318. Endes M. – Papp L. – Szabó S. (2003): A Carex nemzetség Zergeboglár Rakaca– partvidéki fajairól. Calandrella 12: 60-61. 320. Endes M. – Papp L. – Szabó S. (2003): A Rakaca–partvidék edényes flórája. Calandrella 12: 82-95. Kiss, J. - Penksza, K. - Tóth, F. – Kádár, F. (1997): Evaluation of fields and field margins in nature production capacity with special regard to plant protection. – Agriculture, Ecosystems & Environment 63: 227-232.
11
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 161. Basedow, Th. (1998): The species composition and frequency of spiders (Araneae) in fields of winter wheat grown under different conditions in Germany. - J. appl. Entomol. 122, 585-590. 162. Mansvelt, J.D., and van der Lubbe, M.J. 1999. Checklist for Sustainable Landscape Management. Elsevier, Amsterdam. 1999. (p. 181). 163. Maohua, M. – Tarmi, S. – Helenius, J. (2002):Revisiting the species-area relationship in a semi-natural habitat: floral richness in agricultural buffer zones in Finland. Agr. Ecosyst. Environ. 89: 137–148. 164. Boutin, C., Jobin, B., Bélanger, L., Choinière, L., 2002. Plant diversity in three types of hedgerows adjacent to cropfields. Biodivers. Conserv. 11: 1–25. 165. Tixier MS, Kreiter S, Auger P (2000): Colonization of vineyards by phytoseiid mites: their dispersal patterns in the plot and their fate. Experimental and Applied Acarology 24(3): 191-211. 166. Norris R.F. - Kogan, M (2000): Interactions between weeds, arthropod pests, and their natural enemies in managed ecosystemsWeed Sci. 48(1): 94-158. 167. Smith, H. – Firbank, L. G. – Macdonald, D. W. (1999): Uncropped edges of arable fields managed for biodiversity do not increase weed occurrence in adjacent crops. Biological Conservation 89(1):107-111. 168. Thomas, P. - Tomich A. – David, E. - Thomasb, Meine van Noordwijk (2004): Environmental services and land use change in Southeast Asia: from recognition to regulation or reward? Agriculture, Ecosystems and Environment (in press) 169. Helenius, J. - Jan-Peter C. Bäckman (eds.) (2004): Functional Diversity in Agricultural Field Margins. pp. 722. 170. Paule A. (2005): Lepidopteran and vegetation diversity in tropical field margins: A Case study in northern Thailand. Canton, New York. Barczi A. – Penksza K. – Joó K. – Czinkota I. – Grónás V. (2000): Dél-tiszántúli gyepek talajtani és növénytani összefüggéseinek vizsgálata. Acta Biol. Debrecenica 11. p. 188. 171. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (a Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok, 1. évfolyam, 1. szám, p. 87-96. 172. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete, Budapest, p. 255-258. Barczi A. – Joó K. – Penksza K. (2001): Kunhalmok eltemetett talajainak talajgenetikai rekonstrukciója: morfológiai vizsgálatok. - Magyar Földrajzi Konferencia CD kiadványa. 173. Herczeg E. 2005: Botanikai vizsgálatok kunhalmok dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. Penksza, K. (szerk.) (1997): Herbárium CD-ROM Kossuth Könyvkiadó 174. Péter E http://www2.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/tancd/petere.htm Penksza, K. – Kapocsi, J (1998): A Maros-völgy edényes növényei I. (Flora of the Marosvalley, Hungary) – Crisicum 1: 35-74. 175. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113-126.
12
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 176. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258. 177. Mjazovszky Á. - Tamás J. - Csontos P. (2003). A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 178. Molnár V. A. – Pfeifer N. (1999): Adatok a hazai Nanocyperion-fajok ismeretéhez II. Kitaibelia 4: 391-421. 179. Király G. – Kevey B. (1999). Hamvas éger – Alnus incana (L.) MOENCH. Tilia 7: 24-36. 180. Pintér B. (2003): Peplis portula L. a Bükk-hegységben Kitaibelia 8: 189. 181. Csontos, P. – Tamás, J. (2006): Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary. Tájökológiai Lapok 4(1) (in press) 182. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. (1998): A Sedo acri-Festucetum valesiacae ass. nov. A Rakacaivölgymedencében és a Cserehátban. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyepek szünbotanikai kutatása 77-88. 183. Vojtkó A. (1998): A Bükk sziklagyepjeinek és sztyepprétjeinek jellemzése. In: Csontos P. (szerk.): Sziklagyapek szünbotanikai kutatása. 133-155. 184. Brina Z. (2001): Néhány növényfaj elterjedése a Gerecse-hesgységben és környékén. Kitaibelia 6: 133-148. 185. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Bupapest. pp. 610. (263. oldalon) Nagy, J. - Figeczky, G. - Penksza, K. - Fintha, I. - Molnár, A. - Tóth, Z. - Kalapos, T. (1998): Contribution to the flora and vegetation of lake Bence-tó, NE Hungary. – Studia bot. hung. 27-28: 151-161. 186. Kapocsi J. – Domán E. - Bíró I. – Forgács B. – Tóth T. (1998): Florisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park működési területéről. Crisicum 1: 75-83. 187. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. Penksza, K. – Benyovszky, B. M. – Nagy, Z. – Káder, F. – Dóczi, Á. – Tóth, S. (1998): Changes in the grasslands of a study area Sóly (Bakony mountains, Hungary) – 17th General Meeting of the European Grassland federation, Ecological Aspects of Grassland Management, Debrecen Agricultural University, Debrecen, 499-502 188. Süle Sz. (2003): Speciális tevékenység hatása a dolomitgyepekre. Tájökológiai Lapok 1: 122. 189. Tóth Cs. – Nagy G. – Nyakas A. (2002): Legetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 50-59. Benyovszky, B. M. – Penksza, K. – Barta, L. – Szemán, L. (1998): Effect of tramling and grazing on species composition in different natural grasslands. Proceeding of International Conference on Soil Condition and Crop Production, Gödöllő, Hungary, 209-211.
13
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 190. Süle Sz. (2003): Speciális tevékenység hatása a dolomitgyepekre. Tájökológiai Lapok 1: 122. Penksza, K. – Salamon, G. – Kapocsi, J. – Gyalus, B. – Kemény, G. (1998): Floristical and coenological data of the western territory of the Körös-Maros region I. – Studia bot. hung. 27-28: 123-130. 191. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. - Engloner A. - Asztalos J. - Gubcsó G. - Szegedi E. (1999): Adatok a Körös menti „szentély” jellegű holtmedrek flórához és vegetációjához. – Crisicum 2: 5165. 192. Tamás J. - Csontos P. (2002): Őszi füzértekercs (Spiranthes spiralis /L./ chevall) a Pázmándi-sziklákon. Bot. Közlem. 89: 183-186. 193. Pintér B. (2003): Peplis portula L. a Bükk-hegységben Kitaibelia 8: 189. 194. Csontos, P. – Tamás, J. (2006): Spread of invasive phanerophytes and further records to the distribution of woody species in Hungary. Tájökológiai Lapok 4(1) (in press) Penksza K. (1999): A magyar pázsitfű flóra új természetes tagja a hajszál perje (Poa stiriaca Fritsch & Hayek ex Dörfler). (Poa stiriaca Fritsch & Hayek ex Dörfler in Hungary) – Kanitzia 7: 51-58. 195. Papp M. – Szabó Zs. – Hamvas M. (1999): Összehasonlító alaktani és anatómiai vizsgálatok a Poa pratensis L. és a Poa angustifolia L. hajtásain. Kanitzia 7: 67-74. 196. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 1: 47-52. 197. Taba E. – Tuba Z. (1999-2000): A Gödöllői Egyetem botanikus kertje. Bot. Közlem. 86-87: 157-228. 198. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt, G. – Sipos, A. – Penksza, K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. Penksza K. – Engloner A. – Bauer L. – Asztalos J. (1999): Összehasonlító morfológiai vizsgálatok a Hierochloë nemzetségben I. (Comparative Morphological Studies of Hierochloë Genus I.). – Kanitzia 7: 59-66. 199. Taba E. – Tuba Z. (1999-2000): A Gödöllői Egyetem botanikus kertje. Bot. Közlem. 86-87: 157-228. 200. Vojtkó A. (2001): A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó Eger pp. 340. 201. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert. In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 202. Tar T. (2002): Florisztikai adatok a nagykőrösi Nagyerdő és környékéről. Bot. Közlem. 89. 127-139. 203. Veldkamp, J.F. (2003): Grass literature 23: 1-9.
14
Dr. Penksza Károly – Citációs lista Penksza K. – Somlyay L. (1999): A Geum rivale L. felfedezése Magyarországon. (Geum rivale L in Hungary). – Kitaibelia 4: 273-275. 204. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 205. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 206. Malatinszky Á. (2003): A Putnoki-dombság boanikai és tájtörténeti feltárása és tájhasznosítási értékelése. Tájökológiai Lapok 1: 121. 207. Malatinszky Á. (2003): Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában DélGömörben. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói. 43-47 Sonntag, E. – Pozzi, D. – Penksza, K. – Zeltner. G.-H. – Björk, S. – Kohler, A. (1999): Macrophyten-Vegetation und Standorte im eutrophen Kävlinge-Fluβ (Skåne, Südschweden). – Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 9: 1113. 208. Sípos, V. (2001): Vergleichende Kennzeichnung der Vegetation verschiedener Fliesgewasser-Typen in Südschweden, Süddeutschland und Ungern anhand quantitativer Kenngrösen. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 13: 161-172. Penksza, K. – Böcker, R. (1999/2000): Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn.. - Bot. Közlem. 86-87: 89-93. 209. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976. 210. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 211. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 212. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 213. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza, K. - Engloner A. (1999/2000): Taxonomic study of Festuca wagneri (Degen Thaisz et Flatt) in Degen Thaisz et Flatt. 1905. - Acta Bot. Sci. Hung. 42: 257-264 214. Fekete G. – Molnár Zs. – Kun A. – Virágh K. – Botta-Dukát Z. (2002) Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapjának tiszteletére. 381-414. 215. Veldkamp J. F. (2002): Grass Literature 22:1-10. Penksza K. (2000): A Festuca javorkae Májovský és a Festuca wagneri Degen, Thaisz et Flatt jellemzése és a Festuca ovina - csoport határozókulcsa. - Kitaibelia 5: 275278. 216. Somlyay L. (2000): Adatok a Dunazug-hegység, a Tornai-karszt és környéke flórájához. Kitaibelia 1. 47-52. 217. Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 976.
15
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 218. Simon T. (2001): A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp. 845. 219. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 220. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96. 221. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. 222. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89: 161-181. 223. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. in, Tóth A. Kunhalmokról – más szemmel 59-70. 224. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 225. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 226. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 227. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 228. Mjazovszky Á. - Tamás J. - Csontos P. (2003): A Váli-víz völgyének jellegzetes üde fátlan élőhelyei. Tájökológiai Lapok 1(2): 163-180. 229. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza, K. (2000): Die Koerrektur der histologischen Beschreibung von Festuca javorkae von Májovszky im Jahre 1962, und Angaben zum Vorkommnis der Art in Ungarn – Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim, 10: 4954. 230. Joó K. (2001): Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132 (4): 184-185. 231. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 232. Barczi A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 233. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 234. Joó K. (2004): Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. In: Tóth A. (szerk.): Kunhalmokról más szemmel 59-70. 235. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 236. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23: 1-9. 237. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. (2000): Adatok Magyarország pázsitfű flórájának ismeretéhez.– Kitaibelia 5 (2): 298.
16
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 238. Somlyay L. (2001): A rozsnok (Bromus L.) nemzetség kutatásának története és állása Magyarországon. Kitaibelia 2. 251-257. 239. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. Sonntag, E. – Pozzi, D. – Penksza, K. – Zeltner. G.-H. – Björk, S. – Kohler, A. (2000): Macrophyten-Vegetation und Standqualität im eutrophen Björka-Kävlinge-Fluβ (Skåne, Südschweden). – Limnologica 30: 281-298. 240. Sípos, V. (2001): Vergleichende Kennzeichnung der Vegetation verschiedener Fliesgewasser-Typen in Südschweden, Süddeutschland und Ungern anhand quantitativer Kenngrösen. Ber. Inst. Landschafts-Pflanzenökologie Univ. Hohenheim 13: 161-172. 241.
Falusi E. - Sipos V. K. (2003): Alföldi vízfolyások flórájának és vegetációkutatásának újabb eredményei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 259-262. 242. Melzer, A – Schneider, S. (2002): Beeinflusst die Strukturgüte von Fließgewässern das Vorkommen von Makrophyten? Acta hydrochim. hydrobiol. 30: 197–206. 243. Meilinger, P. (2003): Makrophyten als Bioindikatoren zur leitbildbezogenen Bewertung von Fließgewässern. Ein Beitrag zur Umsetzung der EGWasserrahmenrichtlinie. Doktors der Naturwissenschaften genehmigten Dissertation. pp. 182. Penksza K. (2000): A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira. – Crisicum 3: 73-78. 244. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói 255-258 245. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Barczi A. (szerk.) Barczi A. – Lócy D.- Penksza K. (2000): Magyarország tájai. Dunántúli-dombság, Külső-Somogy. – Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp 246. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58. . Penksza K., Káder F., Süle Sz. 2000: Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megyehegyről (gyeptársulások vizsgálata). Folia Musei Hist.-Nat. Bakonyiensis 19: 7-24. 247. Csontos P. (2007): Dolomitgyepek magbankja ültetett feketefenyvesek talajában. Tájökológia Lapok 5: 117-129. Barczi A. – Joó K. – Penksza K. (2001): Kunhalmok eltemetett talajainak talajgenetikai rekonstrukciója: morfológiai vizsgálatok. Magyar Földrajzi Konferencia CD kiadványa. 248. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 249. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.
17
Dr. Penksza Károly – Citációs lista
Galli Zs. – Penksza K. – Kiss E. – Bucherna N. - Heszky L. (2001): Festuca fajok molekuláris taxonómiai vizsgálata: A Festuca ovina csoport RAPD és AP-PCR analízise. - Növénytermelés 50: 375-384. 250. S. Taba E. - Jeamplong J. – Tuba Z. – Nagy J. – Szerdahelyi T. (2003): A gödöllői Botanikus Kert In: Smidt G. – Sipos A. – Penksza K. (szerk.): A Szent István Egyetem Kertjei pp. 50-60. 251. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96. 252. Barczi A. (2003): Kunhalmok, mint a vegetációtörténet és a talajfejlődés őrei. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium Eőadások összefoglalói. 5-15. 253. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 254. Veldkamp, J.F. (2003): Grass literature 23: 1-10. 255. Šmarda, P. - Kočí, K. (2003): Chromosome number variability in central European members of theFestuca ovina and F. pallens groups (sect. Festuca). Folia Geobot. 38: 65–95. 256. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54. Penksza K. (szerk.) Engloner A. – Penksza K. – Szerdahelyi T. (2001): A hajtásos növények ismerete. Egyetemi és Főiskolai tankönyv. – Nemzeti tankönyvkiadó 268 pp. 257. Surányi D. (2001): Könyvismertetés. Bot. Közlem. 88: 8. 258. Kriska Gy. (szerk.) (2002): Számítógéppel segített módszerek a biológia tanításában (tankönyv). Budapest OM, OECD, UNESCO Információtechnológiai Pedagógiai Központ. 259. Molnár V. A (2002): Könyvismertetés. Kitaibelia 7: 274. 260. Nyakas A. (2002): Innováció a tudomány az ezredforduló agráriumában pp. 8-15. 261. Molnár V. A. (2003): Egyszikűek, Kossuth Kiadó pp. 112. 262. Podani J. (2004): A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ELTE Eötvös Kiadónyv, Budapest pp. 296. 263. Molnár V. A. (2004): Kétszikűek I, Kossuth Kiadó pp. 112. 264. Tomcsányi A. - Turcsányi G. (2004): Magyarország kultúrflrája. Az árpa. Akadémia Kiadó pp. 491. Penksza K. – Malatinszky Á. (2001): Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. – Kitaibelia 6: 149-155. 265. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. 266. Szirmai O. (2003): Gyeptípusok vizsgálata a Tardonai-dombság egyik vonulatán. III. Kárpát-medencei Biológiai szimpózium összefoglalói pp. 271-274. 267. Szirmai O. (2003): Terepbotanikai kutatások a Tarnai-dombság területén. Tájökológiai Lapok 1(1): 119-120.
18
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 268. Virók V. – Farkas R. – Szmorad F. – Boldoghné Szűts F. (2004): Florisztikai adatok Borsod-Abaúj-Zemplén-megye északi részéről. Kitaibelia 1. 143–150. 269. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. Barczi A. (szerk.) Barczi A. – Lócy D.- Penksza K. (2001): Magyarország tájai. Dunántúli-dombság, Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék. – Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp. 270. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58. . Barczi A. (szerk.) Barczi A. – Lócy D.- Penksza K. (2001): Magyarország tájai. Dunántúli-dombság, Belső-Somogy. – Környezetvédelmi és Környezetgazdálkodási Felsőoktatásért Alapítvány, Gödöllő, 50 pp 271. Hartmann M. (2002): Mezőgazdaág a természetvédelem szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest pp.58. . Bauer L. - Galli Z. - Penksza K. - Engloner A. - Szerdahelyi T. - Kiss E. - Heszky L. (2001): Morfológiai és molekuláris taxonómiai vizsgálatok kárpát-medencei Festuca fajokon. – II. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium: 33-37. 272. Joó K. (2003): Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1. 87-96. 273. Herczeg E. (2003): Dél-tiszántúli löszgyepek összehasonlító vizsgálata. III. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium összefoglalói pp. 255-258. 274. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 Penksza K. – Malatinszky Á. (2001): Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. – Kitaibelia 6: 149-155. 275. Pinke Gy. – Schmidt D. – Schmidtmajer Á. – Király G. – Ugry P. (2003): Adatok a Dunántúli-középhegység és a Nyugat-Magyarországi peremvidék gyomflórájának ismeretéhez I. Kitaibelia 8: 161-184. 276. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. Malatinszky Á. - Penksza K. (2002): Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. - Bot. Közlem. 87: 99-104. 277. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. 278. Szirmai O. (2003): Gyeptípusok vizsgálata a Tardonai-dombság egyik vonulatán. III. Kárpát-medencei Biológiai szimpózium összefoglalói 271-274 279. Szirmai O. (2003): Terepbotanikai kutatások a Tarnai-dombság területén. Tájökológiai Lapok 1(1): 119-120. Penksza K. – Káder F. – Süle Sz. (2002): Kiegészítések a Festuca-fajok és az Artemisia alba gyeptársulásokban betöltött szerepének ismeretéhez. – Kanitzia 9: 211-226. 280. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48.
19
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 281. Vojtkó A. (2002): A váci Naszály sziklagyepjeinek cönológiai vizsgálata. Bot. Közlem. 89. 161-181. Penksza K. – Káder F. – Süle Sz. (2002): Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megyehegyről (gyeptársulások vizsgálata). - Folia Mus. Historico-Naturalis Bakonyensis 19: 7–24. 282. Barczi A. - Vona M. - Bauer N. (2002): Talaj-növény kapcsolatok vizsgálata az olaszfalui Eperjes-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33-48. Penksza K. - Ruprecht E. (2002): Some corrections to the identification and data about the occurence of Hierochloe repens (Host) Simonkai in Romania. - Contributii Botanice 37: 7-11. 283. Veldkamp, J. F. (2003): Grass literature 23.:1-9. Penksza K. (2000): A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira. – Crisicum 3: 73-78. 284. Barczi, A. (2003): Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13. 113-126. Penksza, K. (2003): Festuca pseudovaginata, a new species from sandy areas of the Carpathian Basin. – Acta Bot. Hung. 45: 356-372. 1.1.1 285. W.D. Clayton, K.T. Harman & H. Williamson (2007): GrassBase The Online World Grass Flora Royal Botanic Gardens 286. ŠMARDA, Petr - ŠMERDA, Jakub - KNOLL, Aleš - BUREŠ, Petr DANIHELKA, Jiří. Revision of Central European taxa of Festuca ser. Psammophilae Pawlus: morphometrical, karyological and AFLP analysis. Plant Systematics and Evolution, Wien, Springer-Verlag, Rakousko. ISSN 0378-2697, 2007, vol. 266, no. 3-4, s. 194-232. 287. Petr Šmarda, MU Brno (2006): Festuca ve střední Festuca ve střední Evropě, http://www.sci.muni.cz/botany/systemgr/people/petrs.htm A következő honlapokon található még meg: www.kew.org/data/grasses-db/www/imp04810.htm - 11k www.akademiai.com/index/N67P050737P57L56.pdf www.muni.cz/research/publications/702233 - 16k www.lonicera.hg.pl/news/botsw04a.html - 39k www.kew.org/data/grasses-db/sppindex.htm - 768k is.muni.cz/th/21109/prif_d/annotation_english.txt - 3k is.muni.cz/th/21109/prif_d/Dissertation.pdf www.wild-about-you.com/WorldGrasses.htm - 250k www.rbgkew.org.uk/web.dbs/grasses-db/sppindex.htm - 250k www.omgk.hu/MABI/2004/mabi2004.doc trophort.com/004/161/index.html - 128k olc.ijs.si/dmozTxt/Matrices/WordList.txt lexsrv3.nlm.nih.gov/SPECIALIST/Projects/lexicon/2005/release/LEXICON/MIS C/prevariants www.cababstractsplus.org/google/abstract.asp?AcNo=20043018102 www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=13423 - 6k
20
Dr. Penksza Károly – Citációs lista
Penksza K. – Barczi A. – Néráth M. – Pintér B. (2003): Változások és regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben. Növénytermelés. 52(2). p. 167-184. (IF: 0,206) 288. Malatinszky Á. (2004): Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2. 65-76. 289. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 290. Cs. Centeri – M. Vona (2006): Soil loss calculation and sediment analyses in Galgaheviz, Hungary. European Geologist. No 22., p. 36-39. Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Reseach of soil-plant connections on Kurgans in Hungary. - Ekológia (Bratislava) 23: 15-22. 291. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 292. Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195-210 293. Pető Á. (2007): Introducig the phytolith analysis: a siutable method in palaeoecoloy and landscape scoloy. Tájökológia Lapok 5: 91-102. Malatinszky Á. - Penksza K. (2004): Traditional sustainable land use towards preserving botanical values int he Putnok hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23: 205-212. 294. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Barczi A. - Penksza K. - Joó K. (2004): Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggésvizsgálata. - Agrokémia és Talajtan 53: 3-16. 295. Pető Á. (2007): Introducig the phytolith analysis: a siutable method in palaeoecoloy and landscape scoloy. Tájökológia Lapok 5: 91-102. Barczi A. - Penksza K. - Joó K. (2004): Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggésvizsgálata. In: Tóth A.: Kunhalmokról – más szemmel. Kisújszállás – Debrecen pp. 27-43. 296. Pető Á. (2007): Introducig the phytolith analysis: a siutable method in palaeoecoloy and landscape scoloy. Tájökológia Lapok 5: 91-102. Vona M. – Penksza K. (2004): A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggés a talaj vízháztartásával. – Tájökológiai Lapok 2: 341-348. 297. Herczeg E. (2005): Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.8 298. Centeri Cs. – Császár A. (2005): A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata. Tájökológiai Lapok 1. 119–131. 299. Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195-210
21
Dr. Penksza Károly – Citációs lista Pottyondy Á., Hortobágyi T. C., Penksza K. (2005): A Pannonhalmi Világörökségi terület természetvédelmi hasznosítása, különös tekintettel a botanikai értékekre. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 329-334. 300. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Nagy A., Balogh Á., Penksza K. (2005): Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307-311. 301. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 302. Hock F. - Tóth Z. (2007): A Dunabogdányi Vadaskert vegetációjának változása 1783 és 2006 között. Tájökológia Lapok : 73-89. Vona M., Centeri Cs., Penksza K., Malatinszky Á., Helfrich T. (2005): A talajtani és eróziós viszonyxok jellemzése Galga menti láprét környezetében. Erdei Ferenc III. Tudományos Konferencia, Kecskemét, pp. 1087-1091. 303. D. Boecker – G. Turcsányi – B. M. Möseler (2006): Floristisch-vegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Centeri, Cs. – Vona, M. – Penksza, K. – Malatinszky, Á. – Barczi, A. (2005): Soil, water and nature protectoin matters in Galgahévíz, Hungary, COST: 634. Lublin, September 15-17, 2005 pp. 8-9. 304. D. Boecker – G. Turcsányi – B. M. Möseler (2006): Floristisch-vegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Penksza K. - Benyovszky B. M. – Malatinszky Á. (2005): Legeltetés okozta fajösszetétel változások a bükki nagymező gyepében. - Növénytermelés 54: 53-64. 305. Szabó M. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szemán L. – Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 11331136. Penksza K. - Vona M. – Herczeg E. (2005): Eltérő gazdálkodás során fenntartott természetes gyepek botanikai és talajtani vizsgálata tiszántúli kunhalmokon. Növénytermelés 54: 181-195. 306. Szabó M. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szemán L. – Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 11331136. Penksza K. - K. Szabó Zs. (2005): A Poa humilis Ehrh. Ex Hoffm., mint egy gyakori gyepalkotó fajunk ismeretéről és taxonómiai helyzetéről. - Növénytermelés 54: 301-306. 307. Szabó M. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szemán L. – Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 11331136.
22
Dr. Penksza Károly – Citációs lista 308. Süle Sz. - Penksza K. - Turcsányi G. - Malatinszky Á. – Herczeg E. - Pottyondy Á. – Vona M. - Sümegi A. (2006): Antropogén zavarások következtében kialakult változások dolomitgyepekben, különös tekintettel a legeltetésre. - Növénytermelés (in press) 309. Szabó M. – Kenéz Á. – Saláta D. – Szemán L. – Malatinszky Á. (2007): Studies botany and environmental management relations on a wooded pasture berween Pénzesgyőr and Hárskút village. - Cereal Research Communications 35: 11331136. Vona M. - Pintér B. - Centeri Cs. - Malatinszky Á. - Pottyondy Á. - Barczi A. - Penksza K. (2005): A Galga mente láprétjeinek (Galgahévíz és Hévízgyörk) természetvédelmi kezelési problematikája és eddigi eredményei. - IV. Kárpátmedencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 383-387. 310. D. Boecker – G. Turcsányi – B. M. Möseler (2006): Floristisch-vegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. M. Vona - Cs. Centeri - K. Penksza - Á. Malatinszky - Á. Pottyondy - T. Helfrich - A. Barczi (2006): Soil and nutrient loss in Galgaheviz, Hungary. - Water Management and Soil Conservation in Semi-Arid Environments. The 14th Conference if International Soil Conservation Organization. p. 278. 311. D. Boecker – G. Turcsányi – B. M. Möseler (2006): Floristisch-vegetationskundliche Untersuchung der Moorwiese bei Galgahévíz zur Erstellung eines Biotoppflegeplanes. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. Nagy A., Penksza K. 2006: Élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 4: 115-125. 312. Bíró M. (2006): Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok. 4: 357-384. 313. Deák J. Á., Keveyné Bárány I. (2006): A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195-210 314. Hock F. - Tóth Z. (2007): A Dunabogdányi Vadaskert vegetációjának változása 1783 és 2006 között. Tájökológia Lapok: 73-89. Vona M., Penksza K., Kristóf D., Helfrich T., Centeri Cs. 2006: A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. Tájökológiai Lapok 4: 407-416. 315. Hock F. - Tóth Z. (2007): A Dunabogdányi Vadaskert vegetációjának változása 1783 és 2006 között. Tájökológia Lapok: 73-89. Egyéb citáció 2003. Tájökológiai Lapok I. Szabó T. A. Biotár (elektronikai folyóirat) 2003. Tájökológiai Lapok II. 2003 Szabó T. A. Biotár (elektronikai folyóirat) 2004. Tájökológiai Lapok III. Szabó T. A. Biotár (elektronikai folyóirat)
23
2003
2004 2004
Dr. Penksza Károly – Citációs lista
24
