Dr. Papanek Gábor D.Sc.
Innováció és szellemi Innováció és szellemi tulajdonvédelem a kkv‐knál tulajdonvédelem a kkv knál Előadás a Magyar Iparjogvédelmi és Előadás a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület konferenciáján, B l Balatonfüred, 2009. május 12. fü d 2009 áj 12 1
Bevezetés 1 Bevezetés 1. Az előadás tézise: mivel a magyar gazdaság fejlődéséhez a kis‐ közepes vállalatok (kkv‐k) közepes vállalatok (kkv k) innovációinak innovációinak ösztönzése teremthetné a legfontosabb lehetőséget a szellemi tulajdon védelem lehetőséget, a szellemi tulajdon‐védelem erősítése elemi nemzetgazdasági érdekünk.
2
Bevezetés 2. A magyar gazdaság az Európához, Európa a világ élvonalához való felzárkózásért küzd (ábra élvonalához való felzárkózásért küzd (ábra – a a gazdasági fejlettség fő mérőszámáról, a GDP/főről). Csak a felzárkózás esetén van esélyünk a válságból való Csak a felzárkózás esetén van esélyünk a válságból való kilábalásra is. A válság okait illető ismert hazai nézetek: A válság okait illető ismert hazai nézetek: • világgazdasági tényezők (ingatlanpiaci gond), • a magyar versenyképesség romlása (ábra). Adatforrások: World Economic Forum 2008; ; World Competitiveness Yearbook 2008; Versenyképességi Évkönyv stb. y p g y 3
GDP/fő (banki árfolyamon) / ( y )
Forrás: IMD (Institute for Management Development): World Competitiveness Yearbook. 4
Versenyképességi rangszám Versenyképességi rangszám
Forrás: IMD: World Competitiveness Yearbook 2008, Versenyképességi Évkönyv 2008. 5
A gazdasági növekedésről 1. A makro‐ökonómia szerint a növekedés hagyományos forrásai /„tényezői”/: természeti feltételek, munka, tők (A S ith) A ( i tőke (A. Smith). A (viszonylag) fejlett gazdaságokban l ) f jl tt d á kb a fenti források kimerültek, a motor az innováció. Innováció (kb.: újítás): új, vagy jelentősen javított (kb : újítás): új vagy jelentősen javított termék (áru vagy szolgáltatás), vagy eljárás, új marketing módszer, vagy új szervezési módszer, vagy új szervezési‐szervezeti szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatba, munkahelyi szervezetbe, vagy a külső kapcsolatokba (OECD Oslo kézikönyv). Az „új” lehet világszerte, az országban, és a cégnél új. A fő innovációs folyamatok az innovációs tudás létre‐ hozása, alkalmazása és terjedése. Egyik folyamat megvalósulásához sem okvetlen kell kutatás (azaz: ló lá áh k tl k ll k t tá ( tudás‐bővítés). 6
A gazdasági növekedésről 2. g g P. Drucker (1985): Korunkban az innovációs tudás gyakran nem műszaki, hanem „társadalmi” jellegű. A modern társadalmat a menedzsment innovációk változtatják meg. Pl.: a konténer‐ innovációk változtatják meg. Pl.: a konténer innováció megnégyszerezte a világkereskedelmet. világkereskedelmet
7
A gazdasági növekedésről 3. A vállalat‐gazdaságtan szerzői szerint a növekedés (innovációs készség) meghatározói például: (innovációs készség) meghatározói például: • Gibrat (1931): nem függ a cég méretétől (!?), • Porter (1980): iparágon belüli verseny, szállítók és vevők, új belépők, helyettesítő termékek, • Ghoshal (2002): a vállalkozók (menedzserek), illetve a vállalati szervezet kompetenciái. illetve a vállalati szervezet kompetenciái. USA: az 1980‐as években a versenyképességet javította a szellemi tulajdon védelem erősítése javította a szellemi tulajdon védelem erősítése. Magyar közvélemény: cégeinket visszafogja az áll i bál á állami szabályozás nem innováció‐barát jellege. i á ió b á j ll 8
Gazellák és tigrisek 1. g A vállalatok innovációs igénye különbözik a cégek „életútjának életútjának” egyes fázisaiban. egyes fázisaiban Birch (1987): a vállalatok három – statikus ‐ csoportja: • max. 2‐3 fős, gyakran nem is növekvő egerek 2 3 fő k i ö k ő k /Vecsenyi : hangyák/; • gyorsan változó, növekvő gazellák; á ó á • nagy, lassan reagáló elefántok /Vecsenyi (1999): állami tulajdonú dinoszauruszok j g / és külföldi tulajdonú tigrisek/. A vállalati „életgörbe” a cég – dinamikus ‐ életútját vázolja fel (ábra, az életgörbe a bevétel görbéje). vázolja fel (ábra, az életgörbe a bevétel görbéje). 9
A vállalati életgörbe g Bevétel
Forrás: OECD 10
Gazellák és tigrisek 2. g Drucker (1985): Az elmúlt évtizedekben a fejlett országokban a felgyorsult országokban ‐ a felgyorsult „műszaki műszaki” haladás haladás következményeként ‐ a rugalmasság vált a vállalati h ték hatékonyság kulcs‐fontosságú tényezőjévé. á k l f t á ú té őjé é A kis cégek rugalmasabbak, mint a nagyok, így versenyképességük javult. Az elmúlt évtizedekben kis‐ közepes vállalatok, például a Microsoft, a p ,p , Netscape, a Cisco Systems, az Amazon.Com, a Yahoo, a Google voltak a leginkább innovatívak. Yahoo, a Google voltak a leginkább innovatívak. A modern gazdaságban a kkv innováció a nemzet‐ gazdasági fejlődésnek is fontos gazdasági fejlődésnek is fontos motorja. motorja 11
Gazellák és tigrisek 3. A fejlett gazdaságokban a cégek legtöbbször az alapításkor és a növekedés és a növekedés fázisában (a fázisában (a versenyképesség növelése érdekében) és az érettség idején (a hanyatlás elodázása érdekében) vezetnek idején (a hanyatlás elodázása érdekében) vezetnek be innovációkat ‐ az utóbbi esetben az életgörbének több csúcsa lehet. Következmény: a kkv szférában az innováció csak a most említett fázisokban levő cégeknél ösztönözhető most említett fázisokban levő cégeknél ösztönözhető (az érett fázisban levő nagyoknál pedig az egyéni támogatás is elképzelhető). támogatás is elképzelhető). KSH (2007): a kkv szféra adta a hazai GDP növekedés jelentős hányadát is jelentős hányadát is. 12
A szellemi tulajdonvédelem szerepéről 1. j p A védelem intézményei három ponton is alapvető segítséget nyújthatnak a gazdaság fejlődéséhez: í é új h k d á f jlődé éh • A szabadalmi adattár fontos információforrás a „technika állásáról” – egyrészt ötleteket adhat a j , fejlesztéshez, másrészt módot teremt ötleteink újszerűségének az ellenőrzésére. • A védelem A védelem hozza létre az innovációs ráfordítások hozza létre az innovációs ráfordítások megtérülésének a lehetőségét. A magyar cégek alig használják ki e lehetőségeket A magyar cégek alig használják ki e lehetőségeket (táblázat és ábra). 13
A műszaki fejlődés új eredményeiről adott forrásból tájékozódó cégek gyakorisága % forrásból tájékozódó cégek gyakorisága, % Információforrás f á ióf á Szakirodalom Konferenciák Személyes kapcsolatok Anyavállalat Információs intézmények 1. nyilvános tájékoztatói 2 értékesített 2. é ték ít tt anyagaii Saját kutatás K+F intézménytől y vett anyagok yg Vevőkapcsolatok Szállítói információk
Áll i Állami
Belföldi lf ldi magáná Külföldi lf ldi tulajdoni többségű cégek 100 75 78 86 51 28 73 72 50 5 5 50 14 5 5 14 14 23
14 2 37 13 43 31
0 6 28 28 56 28
Ö Összesen 79 53 70 9 15 3 31 15 40 29
Innovatív vállalatok körében 2003 őszén készített GKI Rt. felmérés. 14
Belföldön bejelentett szabadalmak száma/ ezer vállalati kutató áll l ti k t tó
Változás 2000‐2008 (szab./kut.)
Forrás: IMD: World Competitiveness Yearbook 2008, Versenyképességi Évkönyv 2008. 15
A szellemi tulajdonvédelem szerepéről 2. j p A hasznosítási lehetőségek kívánatos jellemzői: • Az új cég‐ötletek kialakítását segíti, ha az Az új cég ötletek kialakítását segíti ha az adattárból elektronikus úton, egyszerűen és olcsón lehet tájékozódni az új termék‐ olcsón lehet tájékozódni az új termék és és technológiai szabadalmakról. • Az innovatív gazellák számára a hatékony és í llák á á h ék é olcsó oltalom élet‐halál kérdése lehet. • A hatékony oltalmat a tigrisek sem nélkülözhetik. Csak az oltalom hazai hatékonyságáról van nemzetközi összehasonlításom (ábra) nemzetközi összehasonlításom (ábra). 16
A szellemi tulajdon védelme 2008 1=nem létezik; 7= a világon a legszigorúbban szabályozott Változás 2000‐2008*
WEF: The Global Competitiveness Report 2007‐2008, Versenyképességi Évkönyv 2008. 17
A védelem hazai korlátjai A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok csak y y korlátozottan érvényesíthetők. A hatótényezők: • törvényeink EU harmonizáltak, , g g g , • a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás , a végrehajtók részben felkészületlenek, részben kapacitásaik hiányosak (Csiky, 999), kapacitásaik hiányosak (Csiky, 1999), • A magyar vállalkozási hajlandóság igen visszafogott (Bosma et al. 2009). visszafogott (Bosma et al. 2009). A vállalkozási kedvet rontó fő tényezők: A (potenciális) munkavállalók, menedzserek menedzserek – • A (potenciális) munkavállalók, felkészültsége hiányos (ábrák), az állami szabályozás nem innováció‐barát barát • az állami szabályozás nem innováció (ábrák).
18
A diplomások aránya a 25‐34 éves népességben 2005 (%) é é b 2005 (%) Változás 2000‐2005
(%pont)
Forrás: OECD: Education At a Glance 2006, Versenyképességi Évkönyv 2008.
19
A nyelvtudás értékelése (2008) 1=nem megfelelő, 10= megfelelő Változás 2005-2008
Forrás: IMD: World Competitiveness Yearbook 2008. Versenyképességi Évkönyv 2008.
20
Adminisztrációs terhek
Forrás: EC: Administrative Costs 2008, Versenyképességi Évkönyv 2008. 21
Korrupció 2008 (1=erős; 10=nincs) Változás 2000‐2008
Forrás: Transparency International, Versenyképességi Évkönyv 2008. 22
Köszönöm a figyelmüket!
23
