Dr. Nemes András. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)

Dr. Nemes András

Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)

Fogalmak és jogintézmények 1. A jog mint társadalmi jelenség

 a társadalmi normák után az állam és ezzel együtt a jog mint elkülönült normafajta megjelenése  jog = objektív társadalmi szükséglet megjelenése  különbség a jog és a társadalmi norma közt

(kikényszeríthetőség)  a jog jelentéstartalma (tárgyi jog, alanyi jog)  a jog fogalma (norma; állami szervek; kötelező;politikai, társadalmi érték)

2. Jogrendszer  egy meghatározott államban aktuálisan létező jogi normák összessége , a jogszabályok komplex megjelenése, amely képes a fejlődésre

3.Jogágak • az azonos típusú és azonos módszerrel szabályozott társadalmi viszonyok és jogszabályok összessége • közjog, magánjog elkülönítése

A jogrendszer tagolódása:

4.Jogforrástani alapok  materiális jogforrás

(a jogalkotó fórum) - Országgyűlés - Kormány  - Minisztériumok  - Önkormányzatok

 formális jogforrás

(maga a produktum) -törvény -kormányrendelet -miniszteri rendelet -önkormányzati rendelet

• külső és belső jogforrás jelentése • jogforrási hierarchia

5. Hatáskör, illetékesség  hatáskör: egy sajátságos

tevékenységi kör szerinti munkamegosztás az állami szervek között (vertikális munkamegosztás)

 illetékesség: eldönti, hogy

az azonos hatáskörű szervek közül ténylegesen melyik fog eljárni (horizontális munkamegosztás)

6. Jogi norma • állami kényszereszközökkel kikényszeríthető, általános magatartásszabály • három szerkezeti egysége: hipotézis, diszpozíció, szankció

6.1 Hipotézis  a tények azon összességét, amelyhez a jogszabály joghatásokat fűz, hipotézisnek (tényállásnak) nevezzük

6.2 Diszpozíció  a diszpozíció lehet elrendelő, tiltó és megengedő

-elrendelő: (kogens vagy kötelező szabály) a feltételnek minden esetben érvényesülnie kell,a jogalkotó nem enged eltérést (pl.:bizonyos összeghatár felett kötelező az SZJA fizetése) -tiltó:a feltételnek semmi körülmények között sem szabad érvényesülnie, nem lehet eltérés (pl.:tilos jó erkölcsbe ütköző szerződést kötni) -megengedő:a leírt magatartást a felek csak akkor kötelesek tanúsítani, ha megállapodásukkal nem zárják ki magának a normának az előírásait (pl.: a szerződés szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály nem tiltja)

6.3 Szankció  amennyiben a jogalanyok a

hipotézisben leírt feltételek megvalósulása esetén valamely parancsot nem teljesítenek, vagy valamely tiltás ellenére egyfajta magatartást elkövetnek, úgy az állami szerveknek teljes tekintélyükkel fel kell lépni, hogy az elvárt magatartást kikényszerítsék, vagy a tilalmat megszegőkkel szemben tüntető hatalmukkal éljenek

7. A jogi normák fajai  a jogi normák szerkezeti elemei gyakran elválnak

egymástól, másik jogszabályban találhatók meg, vagy csonka jogi normák (pl. minus quam perfecta  szankció nélküli jogi norma)

7.1 Definiáló jogi norma • célja:hogy valamely fogalmat egyértelművé tegyen • a definícók jogágankét is eltérhetnek, pl. fél fogalma a közigazgatási jogban, polgári eljárásjogban

7.2 Utaló jogi norma  célja, hogy segítséget adjon a jogszabályok

rengetegében történő eligazodáshoz  azt mutatja meg, hogy mely jogszabályok vonatkoznak egy adott jogesetre

7.3 Megszorító jogi norma • a jogszabály érvényesülési területét szűkíti • amennyiben egy rendelkezés a „ha jogszabály másként nem rendelkezik” fordulattal zárul, akkor meg kell szorítani a jogszabály fogalmi értelmezését

7.4 Kiterjesztő jogi norma • a jogszabályokat olykor kiterjesztően kell értelmezni • ez és az előző normatípus önkényes alkalmazásának

gátat vet az a jogi garancia, hogy jogszabály határozhatja meg alkalmazási körüket

7.5 A fikció és a vélelem • fikció: latin szó, azt jelenti, hogy valamely tényállást, vagy jelenséget egy másikkal azonosnak tekint, annak ellenére, hogy a tényállások/jelenségek nem azonosak (pl.:a vadállat tartójának felelőssége) • vélelem: ha valamely jogszabály valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amely általában igaz szokott lenni (pl. apasági vélelem)

8. A jogi norma érvényessége és hatályossága • jogi norma akkor érvényes, ha - a kibocsátására feljogosított szervtől származik - a jogszabályalkotásra vonatkozó eljárási rendben született - a jogszabályban írt előírásoknak megfelelő módon közzétették (kihirdetették) • a hatályosság azt jelenti, hogy a jogszabály alkalmazandó, követendő -beszélhetünk időbeli, térbeli és személyi hatályról.

8.1 Időbeli hatály

 arra ad választ, hogy mettől meddig kell a jogi normáknak eleget tennünk (pl.: kihirdetés napjától,

csak egy évvel később, stb.)

8.2 Térbeli hatály • földrajzilag körülhatárolja azt a területet, amelyen a jogokat és kötelezettségeket gyakorolhatják a jogalanyok (pl. az Mt. hatálya kiterjed minden, a Magyar Köztársaság területén végzett munkaviszonyra)

8.3 Személyi hatály • a jogalanyok azon körét határozza meg, amelyekre a jogok és kötelezettségek kötelező vagy tiltó erővel vonatkoznak (pl. magyar állampolgárokra)

9. Jogviszony

• jogviszony: jogilag szabályzott társadalmi viszony • ideológiai, teleológiai, akarati oldala van 9.1 A jogviszony alanyai

• más néven jogalanyok: természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek-melyek jogképességgel rendelkeznek 9.2 A jogviszony tárgya

• mindaz, amire a jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei irányulnak

9.3 A jogviszony tartalma  azon jogok és kötelezettségek összessége, amely a jogalanyokat az adott jogviszonyban megilleti  a jog mint jogosultság-alanyi jog-joggal való visszaélés

9.4 A jogviszony szerkezete • relatív szerkezetű: jogosultnak nemcsak jogai vannak, hanem kötelezettségei is, és ez igaz fordítva a kötelezettre is (lehet kétpólusú és többpólusú is) • abszolút szerkezetű: egy jogosulttal szemben számtalan kötelezett van, akik nem kérdőjelezhetik meg a jogosult jogait

10. Jogi tények  jogi tény: a jogilag lényeges (releváns) tényeket

(emberi magatartásokat, egyéb körülményeket, emberi magatartástól független körülményeket) tekintjük

11. Jogvesztés, elévülés • jogvesztő határidő: a felek közötti jogviszony végleg lezárul, azt követően a jogviszonyból már nem származik kötelezettség avagy jog • elévülés: a jogviszonyból származó jogosultság nem szűnik meg, de a határidő elteltével az állam annak érvényesítéséhez már nem nyújt kényszereszközöket

12. Jogalkalmazás, jogkövetés, jogértelmezés • jogalkalmazás: az elvont

jogszabály alkalmazása a konkrét jogesetekre • jogkövetés:eredményét tekintve nem más, mint a jogalanyok jogkövető magatartása, melyben a jogszabályt alkalmazzák • a jogértelmezés: a jogalkotó

vagy az erre általa felhatalmazott személy értelmezheti a jogszabályt



a jogértelmezés fajtái: nyelvtani  a szavak általános jelentése logikai a jogszabályok belső összefüggései rendszertani  a jogszabályok egy rendszer részei történeti  a jogalkotó akaratának vizsgálata a jogintézmények változásának tükrében

• analógia: ha egy jogesetre nincs olyan jogszabály, amivel

az adott jogesetet lefedhetnénk, akkor a joghézagra hasonló tényállást hívunk segítségül

A sport magánjoga- polgári jogi ismeretek 1.A polgári jog fogalma • a polgári jog az egymástól elkülönült, egyenrangú és mellérendelt feleknek a vagyoni, illetve egyes személyi viszonyait szabályozó jogág, amely a vagyoni viszonyok tekintetében alapvető

szabályokat fogalmaz meg, míg a vagyoni viszonyokhoz kapcsolódó személyi(ségi) jogok tekintetében kisegítő védelmet nyújt • 1959. évi IV. törvény: Polgári törvénykönyv

2.A definíció értelmezése  egymásnak mellérendelt felek:a közigazgatási jogban

megjelenő alá- és fölérendeltég helyett a felek itt egyenrangúak  a vagyoni viszonyok alapvető szabályozása: magában foglalja a vagyonjog három ágazatát (tulajdoni- és használati jogok, kötelmi jog, öröklési jog)  a személyi(ségi) viszonyok kisegítő védelme:elsősorban az alkotmányjog és a büntetőjog feladata, de a polgári jog részét képezi pl. a természetes személy védelmével kapcsolatos jogviszonyok, valamint az ún. szellemi alkotások joga

3.A magyar polgári jog alapelvei lásd tankönyv és Ptk.

4. A polgári jogviszony alanyai 4.1 Személyek 4.1.1 Az ember (természetes személy) • természetes személynek csak az embert tekinti a jogalkotó • általános és egyenlő jogképességgel rendelkezik, azaz minden ember rendelkezhet jogokkal • jogképesség kezdete: magzati kortól, a fogamzás pillanatától, de csak élve születés esetén 

a fogantatás időpontja a születéstől visszafelé számított 300. nap törvényi vélelem folytán (megdönthető vélelem)

• a jogképesség vége a halál • a halál és a születés tényét is okirattal kell bizonyítani

• vétőképesség: arra mutat rá, hogy milyen körülmények között felelős valaki a jogsértésekért • cselekvőképesség: az embernek az a képessége, amelynél fogva saját akarat elhatározásával, saját nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat (kor-és állapotfüggő) • a cselekvőképesség típusai:  cselekvőképtelen: -gyermekkorú  korlátozottan cselekvőképes:14. és 18 év közötti  cselekvőképes: -18 év feletti -kivételesen a kiskorú is, ha 18. évének betöltése előtt köt házasságot

• a tudati állapottól függő cselekvőképtelenség egyik sajátos formája a szellemi fogyatékosság, ilyenkor hiányzik vagy csökkent az ember ügyei viteléhez szükséges belátási képessége • ennek kiküszöbölése érdekében a korlátozottan cselekvőképes illetve cselekvőképtelen embereket

gondnokság alá helyezik a gondnok mintegy pótolja ezen személyek belátási képességét  gondnok lehet a szülő, illetve annak hiányában a gyám 

• néhány kisebb jelentőségű jogügyletnek a korlátozottan cselekvőképes személy személyesen is alanya lehet (pl. a 14 életévét betöltött személy munkával szerzett keresményével maga rendelkezhet)

4.1.2 Az állam • az állam a maga egészében polgári jogviszonyok jogalanya lehet, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat • szervei útján veszt részt a jogviszonyokban, de jogképessége nem olyan általános, mint az emberé 4.1.3 A jogi személy

• az a szerv, amelyet az állam jogalanyisággal ruház fel • ilyenek pl. az állami, gazdasági és társadalmi szervek, szervezetek, alapítványok • legfontosabb ismérvei: -

a szervezet (természetes személyektől független jogalanyiság) cél által meghatározott működés a működéshez elkülönített vagyon

4.1.4 Nem jogi személyek  pl. a közkereseti és a betéti társaság  ezek esetén a törvény nem írja elő a szükséges jegyzett tőke mennyiségét, mert itt a hangsúly inkább a személyes közreműködésen és nem a tőkeegyesítésen van  elsődlegesen a szervezet felel meglévő vagyonával, másodlagosan az azt alkotó tagok

 bt. esetén a beltag teljes vagyonával felel, a kültag csak az általa a társaságba bevitt vagyon értékéig tartozik felelősséggel

5. A vagyoni viszonyok szabályozása 5.1 A dolog fogalma és fajai • minden testi tárgy, tehát az, ami érzékszerveinkkel felfogható és birtokba vehető ( DE! vannak nem megtapintható tárgyak, mint a dolog módjára működő nem hasznosítható erők) • a dolgok csoportosítása 1.) részt vehetnek-e a piaci forgalomban vagy sem: -forgalomképes (részt vehet a piaci forgalomban (pl.: gépkocsi) -forgalomképtelen (nem vehetnek részt áruviszonyokban, pl.: ÁPV Rt. részvényei) -korlátozottan forgalomképes (külön engedély alapján ruházhatók át, pl. lőfegyver átruházása)

2.) a földdel szilárd összeköttetésben van-e vagy sem -ingatlan (pl.: a ház, élő fa) -ingó (állagsérelem nélkül elmozdítható, pl.:bútor) 3.) rendeltetésszerű használata folytán továbbra is megmarad, avagy elenyészik -elhasználható (felhasználásukkal, elidegenítésükkel egyúttal el is h asználódnak, pl.: élelmiszerek) -el nem használható (huzamosabb ideig használható, anélkül, hogy tönkremenne, pl.: gépkocsi-bérlemény) 4.) helyettesíthető-e vagy sem -helyettesíthető (az áruforgalomban mértékegységgel tartanak nyilván, pl.: egy mázsa búza) -nem helyettesíthető (egyedisége a lényeg, pl.: egy Rembrandt festmény) 5.) oszhatóság kérdésköre -osztható (állagsérelem nélkül oszhtható, pl.: gabona) -nem oszható (pl.: az élő állat)

• dologkapcsolatok: közös rendeltetésű dolgok

egymással fizikai vagy térbeli összefüggésben lehetnek -

-

tartozék: két dolog olyképpen van tartósan egyesítve, hogy egyik a másiktól állagsérelem nélkül leválasztható (pl.: gépkocsinál üléshuzat) alkotórész: a leválasztással állagsérelem következik be a fődolog rendeltetésszerű használatában (pl.: gépkocsinál motorháztető)

6. A tulajdonjog intézménytörténete • olyan kapcsolat, amely az emberek között • •

•

•

történelmileg alakult ki a termelés folyamatában ősember általi tulajdonszerzés előállítás útján később: termékek megvásárlása, cseréje általi tulajdonszerzés (elválik az elkészítő és az igénybe vevő személye) a tulajdonjog tárgya: termelési eszközök és használati javak, melynek közös jellemzője:uralomszerzés a dolgon, használati javakon az uralom jelent egyrészt birtokbavételt, másrészt rendelkezést a dolgok, használati javak felett

7. A tulajdonjog tartalma • a római jogból ismert tulajdonosi triász, a tulajdonjog tartalmára utal: birtokba vétel, használat, rendelkezés joga • a szomszédjogok: két

szomszédos ingatlan közti jogviták eldöntésére megalkotott jogszabályok

 a földre áthajló ágakról lehulló gyümölcsök: megtarthatja a szomszéd, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi  az áthajló ágakról lehullott gyümölcs összegyűjtése céljából vagy más fontos okból a szomszéd tulajdonos csak kártalanítás ellenében, de köteles a földjére való belépést megengedni  az áthajló ágak, átnyúló gyökerek levágására a szomszéd nem jogosult, KIVÉVE ha azok a föld rendeltetésszerű használatában gátolják és azokat a fa tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el

 épülettulajdonos például a szomszédos földet kártalanítás ellenében

használhatja, amennyiben az ő telkén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez ez szükséges  ha a földeket kerítés (sövény) vagy mezsgye választja el egymástól, ennek használatára a szomszédok közösen jogosultak, s a fenntartással járó költségek a határolt földhosszúság arányában terhelik őket  a szomszéd a hozzá betévedt állatot mindaddig visszatarthatja, amíg az általa okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti

• a tulajdonjog és az önkorlátozás kapcsolata: szükséghelyzet (más életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély) esetében a tulajdonos köteles tűrni, hogy dolgát a szükséghelyzet megszüntetése végett a szükséges mértékben igénybe vegyék, felhasználják, illetőleg abban kárt okozzanak

 más vagyonát fenyegető szükséghelyzet esetén ez a kötelezettség

a tulajdonost csak akkor terheli, ha a fenyegető kár előreláthatóan jelentős mértékben meghaladja azt a kárt, amely a tulajdonost a behatást következtében éri  a tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől kártalanítást, attól pedig, aki a szükséghelyzet megszüntetése során indokolatlanul nagy kárt okozott kártérítést kérhet

• túlépítés: ha a szomszéd tulajdonos jóhiszeműen a telekhatáron túl építkezett, a szomszéd kérheti, hogy a beépített rész használatáért, illetve a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást, vagy ha a telek megosztható – vásárolja meg a beépített részt, vagy az egész

• a telek egészének megvásárlása:a károsult csak akkor kérheti, ha a telek fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik, illetve a telkével kapcsolatos valamely foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, vagy számottevően költségessé vált • ha a túlépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen idejekorán tiltakozott, a szomszéd követelheti, hogy a túlépítő bocsássa a szomszéd tulajdonába a saját telkét az épülettel együtt (ilyenkor a túlépítőt a gazdagodás megtérítése ellenében pénzbeli megváltás illeti meg) • a túlépítő rosszhiszeműsége esetén kérheti a szomszéd az épület lebontását is, ha az az okszerű gazdálkodás követelményét nem sérti • a lebontás és az eredeti állapot helyreállításának költségei a túlépítőt terhelik

7.1 A birtoklás joga • a tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a

birtokvédelem • birtoklás: a dolog birtokba vétele és birtokban tartása, egy állandó ráhatási lehetőséget biztosít • a birtoklás tekintetében nincs különbség tulajdonos és nem tulajdonos között

7.2 A használat joga • a tulajdonost jogosult a dolgot használni, a dologból folyó hasznokat szedni, viseli a dologgal járó terheket és a dologban beálló kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni • általában a haszonélvezeti jogban realizálódik • tulajdonjog, haszonélvezet elválása: tulajdonost terhelik a kötelezettségek, a haszonélvezőt illetik a jogok

7.3 A rendelkezés joga • az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot

biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy akár az is, hogy a dolgot elhagyja az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet • ha az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg, akkor az épület tulajdonjogát is csak a föld tulajdonjogával együtt lehet átruházni és megterhelni

8. A tulajdonjog alanyai • az államnak és a személyeknek lehet tulajdonuk

9. A tulajdonjog tárgya • Ptk.: minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgy lehet (a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni

kell a pénzre, az értékpapírra és a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre) • a tulajdonjog kiterjed a dolog alkotórészeire, illetőleg tartozékaira is

9.1 Magántulajdon • 1848: a földtulajdon forgalomképessé vált, rendelkezés tárgya lehetett • XIX. századi alapelvek: a tulajdon szentsége és a szerződési szabadság • 1867: ingatlan-nyilvántartás bevezetése az osztrák Ptk. hatására

• a Kereskedelmi törvény után több Ptk-tervezet született • a második világháború után a magántulajdoni vívmányok visszafejlesztése figyelhető meg, ez megjelenik a szocialista időszakban megalkotott 1959:IV. törvényben is • a rendszerváltás után a magántulajdon visszanyerte régi, eredeti értelmét • a jelenlegi szabályozás szerint köz- és egyéni

tulajdonról beszélhetünk • a köztulajdon alanyai: az állam, illetve az önkormányzat • a magántulajdon alanyai:természetes személyek, személyegyesülések, gazdasági társaságok

9.2 Az állami tulajdon tárgyai • a köztulajdon a legszélesebb értelemben állami tulajdont jelent • a köztulajdon és a magántulajdon hazánkban egyenlő védelemben részesül (alkotmányosan deklarált) • a köztulajdon tárgyai pl.: barlangok, folyóvizek, ezek medre, országos közforgalmú

kikötők, az ország feletti légtér, stb. • Ezen dolgok birtokát és használati jogát az állam átengedheti másnak, de a felettük való rendelkezési jogot fenntartja magának

10. A tulajdon keletkezése és megszűnése 10.1 A tulajdonjog megszerzése • két típusa van: az eredeti és a származékos szerzésmód

10.1.1 Az eredeti szerzésmód • eredeti módon szerzi a tulajdont az, akinek a jogszerzése nem alapszik más korábbi személy tulajdonjogán (pl. gazdátlan javak elsajátítása nyomán) • az is eredeti szerzésmódnak minősül, ha volt ugyan a dolognak korábban is tulajdonosa, de a szerzés mégsem a korábbi tulajdonostól származik ( pl. ilyen - bizonyos megszorításokkal - a találás esetköre)

10.1.1.1 A találás • találás: ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot, feltéve, ha mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa és amennyiben a tulajdonos a találástól számított egy éven belül nem jelentkezett a dologért • nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közönség számára nyitva álló hivatali, vállalati vagy más épületben, helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat járművén találta  a dolgot a hivatal vagy a vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tulajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását • ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó a fentiek miatt nem szerezheti meg, akkor a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. • ha a talált dolog tulajdonosa az egyévi határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, akkor a tulajdonjog az államot illeti

10.1.1.2 A gazdátlan javak elsajátítása • ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki

tulajdonjogot szerezhet • pl. ilyen a méhraj befogása, mert ha a tulajdonos a kirepült méhraját két napon belül nem fogja be, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet

10.1.1.3 Tulajdonszerzés elbirtoklással • fogalma: ha sajátunkként másoktól nem zavartatva elbirtokoljuk a dolgot • ilyenkor az új tulajdonos javára megszűnik a régi tulajdonos tulajdonjoga • ingatlan esetén 15, más dolognál 10 év eredményezi az elbirtoklás bekövetkezését • az elbirtokló tulajdonosnak tekintendő annak ellenére, hogy tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nincs bejegyezve

• elbirtoklási idő elévülési jellegű, a határidő megszakadhat, pl. arra az időre, amíg a tulajdonos az elbirtoklót a dolog iránt perli, de a megszakító körülmények után az elbirtoklási idő újra kezdődik • aki bűncselekménnyel vagy egyéb erőszakos úton jutott a dolog birtokához, az nem szerezheti meg elbirtoklás útján annak tulajdonjogát • az elbirtoklás a dologhoz és nem a személyhez tapad, ezért az új birtokos a saját elbirtoklási idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjénél már elbirtoklási időnek minősült • a tulajdonos sok esetben menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa.  az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás még „függőben marad” vagyis az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy egyébként abból már csak egy évnél kevesebb idő volna hátra

10.1.1.4 Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján

• a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos (kivéve:ingatlan árverés) • ingatlant kivételesen, közérdekből az állam kisajátíthatja  teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás jár

10.1.2 A származékos szerzésmód • ha a megszerzett új tulajdonjog a régi tulajdonostól származik, (az új tulajdonos egy korábbi tulajdonos tulajdonjogát szerzi meg), származékos tulajdonszerzési módról beszélünk • ha a korábbi tulajdonos nem volt tulajdonos, a fő szabály szerint az új tulajdonos sem lesz az

10.1.2.1 Tulajdonszerzés átruházással • a tulajdonjog megszerzéséhez a dolog átadása szükséges • az átadás a dolog tényleges birtokba adásával vagy más olyan módon mehet végbe, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog megszerzőjének hatalmába került

• ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén az ingatlan-

nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges • kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a jóhiszemű vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos, sőt a kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében szerezte olyan személytől, akire azt a tulajdonos bízta

10.1.2.2 Termék, termény, szaporulat elsajátítása • akinek a más dolgán olyan joga van, amely őt a termék, termény vagy a szaporulat tulajdonba vételére jogosítja ha ezek tulajdonjogát korábban nem is szerezte meg -, az elválással mégis tulajdonjogot szerez

10.1.2.3 A vadak, a halak tulajdonjogának megszerzése • az állam tulajdonában vannak • a vadászterületen elejtett, elfogott,

illetőleg elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül (+kivétel) • ugyanez vonatkozik a halak tulajdonjogának megszerzésére is

10.1.2.4 Feldolgozás és egyesülés • aki idegen dolog feldolgozásával vagy átalakításával a maga számára jóhiszeműen új dolgot állít elő, a dolog tulajdonosának választása szerint köteles a dolog értékét megtéríteni, vagy munkája értékének megtérítése ellenében az új dolog tulajdonjogát átengedni (kivéve: ha a munka értéke lényegesen meghaladja az átalakított, feldolgozott dolog értékét) • ha több személy dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán, illetve egyáltalán nem lehet szétválasztani, közös tulajdon keletkezik • valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét köteles megtéríteni • ráépítés: valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni

11. A tulajdonjog védelme • ha a dolog a tulajdonos akaratán kívül került ki a tulajdonos birtokából, úgy a tulajdonost különféle jogvédelmi eszközök illetik meg • a tulajdonjogi igények nem is évülnek el • tulajdonvédelmi eszközök: önhatalom, követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, vagy ha a dolog birtokából kikerült, annak visszaadását

12. Speciális tulajdoni formák 12.1 Közös tulajdon • • •

• •

a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő több tulajdonos lévén a birtoklás, illetőleg a használat, a költségviselés kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak (mindenkinek a tulajdoni hányada arányában van szavazati joga) ha a tulajdonostársak nem értenek egyet, a kisebbségben maradtak a többség határozatát a bíróságon megtámadhatják a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti (fajtái: természetbeni megosztás, megváltás)

12.2 Társasági, szövetkezeti, egyesületi tulajdon • a magántulajdon és az állami tulajdon

között helyezkedik el a társasági, a szövetkezeti, az egyesületi stb. tulajdon • ide sorolható az alapítvány is, amelynek a sportszponzorálás szempontjából különös jelentősége van • nevezzük ezt csoporttulajdonformának, mert itt érdekcsoportokról van szó, s az ő érdekük határozza meg a tulajdonnal való rendelkezés jogformáit • ezek a csoportok működésüket szerveiken keresztül gyakorolják, DE! szerveik nem hozhatnak a tulajdonnal való rendelkezést érintő semmiféle döntést a tulajdonosok hozzájárulása nélkül

12.3 Társasházi tulajdon • a közös tulajdonhoz kapcsolódó sajátos tulajdonforma, amelyben az épület közös tulajdona úgy keletkezik, hogy az épület meghatározott részei – elsősorban a lakások – a tulajdonostársak külön tulajdonában vannak • alapító okiratba foglalt megállapodása és a jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges

• bizonyos esetekben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja pl.:közös tulajdonnak társasházitulajdonná való átalakítását

13. Kötelmi jog • kötelem: meghatározott személyek közt fennálló jogviszony, melyben az egyik felet jogosultnak (vagy hitelezőnek), a másikat kötelezettnek (vagy adósnak) nevezzük • a kötelmekben a jogok és a kötelezettségek általában kölcsönösek, de lehetséges, hogy az egyik fél csak jogosult, a másik csak kötelezett (pl.: ingyenes szerződések, jogalap nélküli gazdagodás) • általában kétszemélyes jogviszony, de léteznek többpólusúak például az ún. közérdekű kereset (popularis actio), a termelői (termék) felelősségi

jogviszony, társasági szerződések, stb.

• Ptk. 198.§: a szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére • szerződés két vagy több, de meghatározott számú személy között keletkező jogviszony, amelyhez a törvény joghatásokat fűz • relatív szerkezetű a jogviszony • tárgya valamilyen szolgáltatás • joghatás: kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. • léteznek nem visszterhes szerződések is, amelyekben a szolgáltatást ellenszolgáltatás nélkül nyújtják (pl. ajándékozási szerződés) • általában az ilyen egyoldalú jognyilatkozatokra a szerződéses szabályokat kell alkalmazni

• a szerződésben írt szolgáltatások általában vagyonértékűek • a szolgáltatások adásra, tevésre /nem tevésre /tűrésre

és helytállásra vonatkoznak, illetve ismerünk egy olyan szerződési szolgáltatástípust is, amely csak arra irányul, hogy majd később szerződéskötésre kerül sor • a felek szabadon dönthetnek a szerződés tartalmának kérdésében , de bizonyos esetekben a szerződéskötést a jogszabály kötelezővé teszi (pl.: gépjárműüzembentartó köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni) 

a szerződéskötésre kötelezett fél megtagadhatja a szerződés teljesítést, ha az súlyos érdeksérelemmel járna számára, vagy egyáltalán nem képes a szerződés teljesítésére

• a szerződéseket rendszerint megelőzi egy ajánlati felhívás • a szerződő felek az úgynevezett nevesített szerződéseket

kombinálhatják, minek következtében a jól ismert szerződéstípusok mellett úgynevezett „nem nevesített” szerződések alakulnak ki  de ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a felek szerződéskötési szabadsága nem azt jelenti, hogy a Ptk. szerinti szerződéstípus megvalósulása esetén a felek azt más szerződéstípusra vonatkozó szabályok szerint jogosultak minősíteni, hanem azt, hogy a felek szabadon köthetnek vegyes szerződéseket, vagy teljesen elütő, nem szabályozott típusú szerződéseket is  ha azonban a Ptk szerinti szerződést kötik meg, akkor annak jogi minősítésétől nem térhetnek el

• ha tehát a szerződő felek a szerződésükben valamilyen kérdést nem rendeztek, de a kérdés törvényi rendezésére vonatkozó szakasz a „ha jogszabály másként nem rendelkezik” formulával ér véget, akkor nem a Ptk. rendelkezéseit, hanem a Ptk.-felhatalmazás alapján alkotott külön jogszabályt kell alkalmazni

• ismerünk tehát a szerződések szabályai között megengedő (diszpozitívfelek szabadon állapíthatják meg a szerződés elemeit), és kötelező (kogensaz eltérést maga a törvény zárja ki) szabályokat

13.1 Szerződéstípusok  polgári jogunkban nincs semmiféle típuskényszer

13.1.1 Adási kötelmek • azokat a szerződéseket, amelyekben az adási elem felfedezhető, adási kötelemnek nevezzük • inominát (nem nevesített) szerződések között a sport gyakorlatában előkelő helyet foglalnak el a szponzorálási-, a reklám-, a piacépítési szerződések, valamint a médiaszerződések  ezekben a szerződésekben adási és tevési kötelmek egyaránt megjelennek, hisz a szponzor arra vállal kötelezettséget, támogatja a szponzorált sportoló vagy sportszervezet tevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi azt, hogy a szponzorált sporttevékenység alapul szolgáljon a szponzor marketing tevékenységéhez

 van egy markáns tiltás (negatív tevésre kötelezés) is: a jogszabály

kifejezetten megtiltja a szponzornak, hogy a marketing és egyéb reklámtevékenysége során a sporttevékenységet egészségre ártalmas termékkel, szolgáltatással, életmóddal összefüggésben jelenítse meg

13.1.1.1 Adásvételi szerződés

• adásvétel: az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni • tárgya csak forgalomképes dolog lehet • főszabály írásba foglalás nélkül is érvényes lehet (kiv.: ingatlannál)

 a szerződés lényeges elemei a

következők: - az eladó és a vevő megnevezése, a későbbiekben is beazonosítható személyi/cégadatok; - a kialkudott vételár, kifizetésének módja és ideje; - a dolog birtokbaadásának helye, ideje és módja; - kellék- és jogszavatossági nyilatkozat; - kötelembiztosítékok

13.1.1.1.1 Az adásvétel különös nemei • • • • • • • •

megtekintésre vagy próbára vétel minta szerinti vétel elővásárlási jog visszavásárlási jog vételi jog (opció) részletvétel árverés (részletesen lásd a tk.-ben!)

13.1.1.2 Csere • az adásvétel kialakulását időben megelőző jogintézmény a csere • fogalma: a szerződő felek a másik fél által szolgáltatott dolog tulajdonjogának megszerzése fejében adják át saját dolguk tulajdonjogát

13.1.1.3 Bizományi szerződés • fogalma: a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, a saját nevében adásvételi szerződést kötni • ötvöződik az adásvétel, illetőleg a megbízás • megnőtt a bizományi szerződés jelentősége a televíziós és rádiós közvetítések hasznosítása kapcsán  

  

a szakszövetség jogosult a közvetítés engedélyezési jogát ügynöki szerződésen keresztül is hasznosítani a sportági versenyek televíziós és rádiós közvetítésének engedélyezési joga nagy küzdelmek után került be a sportszektorba erről a vagyoni értékű jogról a szakszövetségek külön – közgyűlés által jóváhagyott - szabályzatban rendelkeznek bizományi szerződést a közvetítési jogok kapcsán nemcsak szakszövetség köthet ha nem szakszövetség szervezi az eseményt, akkor a közvetítés engedélyezésének joga a szervező sportszervezetet illeti meg





ha sportági nemzetközi szakszövetség által hazánkban szervezett versenyközvetítés engedélyezési jogának hasznosításáról (home broadcasting) van szó, a sportági nemzetközi szakszövetséggel kötött szerződésben foglaltak az irányadók ha külön jogszabályban meghatározott kiemelkedő és a lakosság közérdeklődésére számot tartó sportrendezvény közvetítésére vonatkozik a szerződés,csak közszolgálati és az ország területének legalább 90%-án fogható adású, földi sugárzású műsorszolgáltató közvetítheti az eseményt

13.1.2 Tevési kötelmek • a szerződési szolgáltatás valaminek a tevésére, nem tevésére vagy éppen tűrésére vonatkozik • előfordul az adási és tevési dominanciájú szerződések kombinációja is, ilyen pl. a sportjogban az ún. arculatátviteli szerződés

•

• • •

13.1.2.1 Megbízási szerződés fogalma: a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megrendelő pedig a megbízási díjat a megbízottnak megfizetni alanyai a megbízó és a megbízott ellentétben a vállalkozási szerződéssel, ahol eredmény létrehozása kötelező, itt „csak” a gondos eljárás a megbízott személyesen köteles eljárni, más személy közreműködését csak megbízója hozzájárulásával veheti igénybe 13.1.2.2 Vállalkozási szerződés • fogalma: a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére • alanyai a vállalkozó és a megrendelő

• kötelező a munkával elérhető eredmény létrehozása

• a vállalkozó a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vehet

igénybe, DE! a vállalkozó az alvállalkozó igénybevételéért úgy felel, mintha maga teljesített volna

13.1.3 Helytállási kötelmek 13.1.3.1 Biztosítási szerződések • fogalma: a biztosító intézetek a velük szerződéses kapcsolatba lépőkkel előre meghatározott díj fizetése ellenében vállalják, hogy előre meghatározott körülmények és előre meghatározott károsító események bekövetkezte esetén szolgáltatást nyújtanak

• biztosítók tehát úgynevezett veszélyközösségeket hoznak

létre díjfizetéséből fedezzék az egyes tagot ért kár esetén a kár következményeinek elhárítását célzó biztosítási összeget • biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító addigi helytállási (praestare) kötelezettsége átalakul szolgáltatási (dare) kötelezettséggé

14. Organizatórius (társasági) szerződések • társasági jog kialakulásának, illetőleg fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele volt a társadalom

piacgazdasági átalakulása • körülbelül tizenöt évvel ezelőtt kezdődtek az erre irányuló törekvések • A Ptk.-ban korábban is előfordult már a gazdaságnak bizonyos fokú szervezése, az első igazi átütő siker azonban az egységes keretekbe foglalt jogszabály, a Gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (Gt.) volt  a szövetkezeteket nem érintette nagy átalakulási hullám, így

a gazdasági társaságokról szóló törvény a szövetkezeteket nem is tekintette szabályozása tárgyának

• a nyolcvanas évek közepétől beindult egy antitrösztösítési folyamat

• a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény lehetővé tette, hogy részint magyar vállalatokkal, vagy éppenséggel átalakuló magyar vállalatok közreműködésével, részint a nélkül, száz százalékosan külföldi tulajdonú társaságok jöjjenek létre • ezen társasági törvény jó néhány régen elfeledett társasági formát ébresztett fel • jelenleg hatályos, de többször módosított Gt. A 2006. IV. tv.

14.1 A betéti társaság és a közkereseti társaság • a betéti társaság (bt.) története a XVI. századra nyúlik vissza  betéti társaságoknak van (legalább) egy beltagja és van

kültagja (kültagjai)  a bt. kültagja a vagyoni betétje erejéig felel a társaság kötelezettségeiért  a beltag felelőssége korlátlan • közkereseti társaságokat (kkt.), amelyek úgyszintén a XVI. században jelentek meg családi vállalkozásként a felelősséget egyetemlegesen alakították ki később a termelés és a forgalom biztonsága megkövetelte az üzleti élet nagyobb kockázatvállaló képességének kifejlesztését ennek egyik záloga az volt, hogy korlátozni kellett a tagok felelősségét

14.2 A korlátolt felelősségű társaság • egy vagy több tagú gazdasági társaság, jellemzője, hogy a tag a társaság tartozásaiért a társaságba bevitt vagyona erejéig felel • a jelenlegi jegyzett tőke minimum 500 000 forint, mely lehet pénzbeli és nem pénzbeli vagyon hozzájárulás (ez utóbbi az úgynevezett apport), a bt. és a kkt. esetén ilyen nincs meghatározva • a létesítő okirat elnevezése, ahogyan a bt.

és a kkt. esetén is, társasági szerződés • a társasági szerződésnek a Gt. által meghatározott általános kritériumain felül a kft. esetén több plusz elemet is magában kell foglalnia (törzstőke összege, törzsbetétek megoszlása, szavazati arány a taggyűlésben)

• a TEÁOR számot csak a cégbejegyzési kérelemben kell

feltüntetni, a társasági szerződésnek nem kötelező eleme • a kft vezető tisztségviselője az üzletvezető, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknál pedig az ügyvezető

14.3 A részvénytársaság • tipikusan tőkekoncentráló társaság • tagjai felelőssége korlátozott, részvényesek felelőssége tehát csupán a részvény névértékéig - vagy a kibocsátási értékéig – terjed • névértéken aluli részvénykibocsátás semmisséget von maga után • a részvények tartalma tekintetében jogszabály által meghatározott kritériumok vannak

• egy részvénynek több tulajdonosa is lehet, ez esetben

jogaikat közös képviselő útján gyakorolhatják • az rt. fajtái a zártkörűen működő részvénytársaság és a nyilvánosan működő részvénytársaság • az előbbi esetén 5 millió Ft, az utóbbi esetén 20 millió Ft a jegyzett tőke minimum • a zrt. esetén is törvény

által nevesített kötelező létesítő okirati (alapszabályi) elemekkel találkozhatunk

15. Alapítvány • Ptk.: magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel

• •

•

•

nem rendelkező gazdasági társaságok tartós közérdekű célra alapítványt hozhatnak létre alapító okirattal hozzák létre elsődlegesen gazdasági tevékenységre nem alapítható és javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelkezésre bocsátani valamennyi alapítvány jogi személy, amely a megyei, fővárosi bíróság általi nyilvántartásba-vétellel jön létre, s az abból való törléssel szűnik meg alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, célját és céljára rendelt vagyonát, a vagyonfelhasználás módját

• az alapítók kijelölhetik az alapítvány kezelő szervét •

• •

•

(kuratóriumát), amely az alapítvány képviselője az alapító okiratban rendelkezni kell a kuratórium összetételéről is és meg kell jelölni az alapítvány képviseletére jogosult személyt. működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol a közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre közalapítvány létrejöhet úgy is, hogy a közönséges alapítvány a teljes vagyonát azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlja

• a közalapítvány alapító okiratát a hivatalos lapban közzé kell tenni • a szerv gazdálkodásának törvényességét és

célszerűségét – a helyi önkormányzat képviselőtestülete által alapított közalapítvány kivételével – az Állami Számvevőszék ellenőrzi. • a bíróság a közalapítványt az alapítók kérelmére nem peres eljárásban megszünteti, ha a közfeladat iránti szükséglet megszűnt vagy az más módon hatékonyabban megvalósítható

16. A szerződést biztosító mellékkötelmek • főkötelezettség: a kötelem lényege, közvetlenül kifejezi a jogosultnak a kötelemmel szolgált érdekét,

ennek teljesítésével a kötelemhez fűződő érdekek lényegében kielégítést nyernek • mellékkötelezettség: annak érdekében, hogy az érdek minél biztosabban kielégüljön vagy valamely szerződésen kívüli érdek védelemben részesüljön, egy bizonyos garanciát nyújt

16.1 Foglaló • a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni • foglalót csak a szerződés érvényes megkötésekor lehet adni

• a foglalókénti rendeltetésének a szerződésből kétségtelenül ki kell tűnnie • ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani • Visszajár a foglaló, ha: a) a szerződést teljesítik, de beszámításra nem alkalmas a foglaló tárgya; b) a szerződés egyik félnek sem felróható okból hiúsult meg; c) a szerződés meghiúsulása mindkét félnek felróható okból történt • ha a foglalót adó fél hibájából hiúsul meg a szerződés teljesülése, akkor az átadott foglalót elveszti; míg ha a foglalót átvevőnek róható fel a meghiúsulás, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszaadni

• a foglaló joghatásai: - a szerződés megkötésének jele - biztosíték - kárátalány funkció

• a foglaló és az előleg viszonya: az előleg adható a szerződés megkötése előtt is, a foglaló csak vele egyidejűleg, továbbá a szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén az előleg visszajár • a foglaló mértéke : 10-15%

16.2 Kötbér

• fogalma: a kötelezett azt vállalja, hogy meghatározott pénzösszeget fizet a jogosultnak, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít • írásba kell foglalni • kötbérnek preventív, és reparatív funkciója van

• nemcsak a felek megállapodása, hanem jogszabály is előírhatja és legkisebb mértékét meghatározhatja • a kötbért -eltérően a foglalótól- a szerződés megszegése után kell fizetni • a nem teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja, azonban a késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a szerződés teljesítése alól • a túlzott mértékű kötbér és a foglaló is a bíróság által mérsékelhető

16.3 Zálogjog • két fajtáját (jelzálogjog és a kézizálogjog) ismerjük • fogalma:meghatározott vagyontárgyak lekötésével fedezetet biztosít a jogosultnak egy szerződésen alapuló követelés kielégítéséhez • a jogosult a kötelezett teljesítésének elmaradása esetén a zálogtárgyból kielégítést kereshet • járulékos jellegű jog, ami egy érvényes főkövetelést feltételez • zálogjog szerződéssel, jogszabály vagy bírósági

határozat alapján jöhet létre • A zálogjog fajtái - kézizálogjog

- jelzálogjog - jogokon és követeléseken fennálló zálogjog - ingó jelzálogjog

• ugyanazon dolgon létrejött több zálogjog közül eltérő

jogszabályi rendelkezés hiányában először a korábbiakat kell kielégíteni • a zálogtárgy átruházása általában nem szünteti meg a zálogjogot • megszűnik a zálogjog, ha a főkövetelés megszűnik, a zálogjog jogosultja megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát vagy a kézizálogban lévő ingóságot visszaadja, illetve a zálogtárgy elpusztul

16.4 Óvadék • viszonylag ritkán alkalmazott jogintézmény, a nem teljesítés esetére a közvetlen kielégítés lehetősége • tárgya: pénz, takarékbetétkönyvet és értékpapír • a jogosult mindennemű megkárosítására biztosítékul szolgál

• a főkövetelés elévülése nem akadályozza az azt biztosító

óvadék összegéből történő kielégítést • csak a kielégítés céljára szabad felhasználni, a fel nem használt összeg visszajár

16.5 Kezesség • főleg banki hitelek felvételekor gyakran alkalmazott biztosíték • kezes írásban kötött szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor helyette ő fog teljesíteni a jogosultnak • kezesség a korábban tárgyalt dologi biztosítékokkal szemben személyi biztosíték • ha a kötelezett tartozását átvállalják és a kezes ehhez nem járult hozzá, akkor a kezesség megszűnik • a kezesség fajtái: egyszerű kezesség, készfizető kezesség

17. A szerződés teljesítése • teljesítésének a szerződésben írt szolgáltatás eredményes

véghezvitelét (perfektuálását) értjük • a jogosult nem minden körülmények között és nem akármilyen teljesítést köteles elfogadni, de elfogadhatja a nem szerződésszerűen felajánlott teljesítést is • szerződések teljesítése térben és időben történik

18. A szerződés érvényesítése • az érvénytelenség formája a semmisség és a megtámadhatóság • mind a semmis szerződésnél, mind a megtámadható szerződésnél a szerződés létrejöttének idejétől kezdődően, (visszamenőleges hatállyal) érvénytelen a szerződés és főszabályként a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kell visszaállítani

• semmisség esetén a szerződés ipso iure érvénytelen, míg megtámadhatóság esetén akkor beszélhetünk érvénytelenségről, ha az arra jogosult a szerződést megtámadja • ha a szerződés alanyában, akaratnyilvánításban valamilyen hiba van, a szerződés érvénytelen • lehetséges, hogy a szerződések tartalmi előírásoknak nem felelnek meg - ez utóbbi, a szerződéssel célzott joghatásra vonatkozó szerződési érvénytelenségek lehetnek az úgynevezett - tilos (jogszabályba ütköző) szerződések, - lehetetlen szerződések és - az erkölcsi elvárásokba ütköző szerződések

• a felek

• • • • •

sokszor maguk orvosolhatják az érvénytelenséget, más esetben azonban az érvénytelen szerződést csak a bíróság nyilváníthatja érvényessé a bíróság az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével „javítja meg” a szerződést előfordul, hogy a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni. ha van lehetőség az eredeti állapot visszaállítására, azt kell alkalmazni sajátos érvénytelenségi okot eredményez, ha a szolgáltatás és a vele szemben álló ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség megtámadható az a szerződés is, amelyben a jogi személy alapvetően, vagy rendszeresen valamennyi kikötés vonatkozásában a vele szerződő félnek hátrányára tér el a jogszabályi rendelkezésektől

18. A szerződésszegés és jogkövetkezményei • •

• •

létezik jogosult általi és kötelezetti szerződésszegés is a szerződésszegés és a felróhatóság nem azonos fogalmak,de ha a szerződésszegés a kötelezettnek felróható „súlyosító” körülményként értékelhető szerződésszegésnek vannak objektív és szubjektív vonatkozásai A szerződésszegés esetkörei: - a kötelezett késedelme ( lásd tk.77.o) - a jogosult késedelme (lásd tk.78.o) - vétlen szerződésszegés (lásd tk.78.o) - a hibás teljesítés

19.4 A hibás teljesítés • szerződésszegésnek objektív és szubjektív szankciói vannak • általában kártérítési kötelezettséget von maga után • jogkövetkezményei többnyire attól függnek, hogy a szerződésszegés melyik fél oldalán (érdekkörében) következett be • szubjektív szankció lehet - a szerződés ilyen irányú rendelkezése esetén - a késedelmi kötbér. • hibás teljesítés esetén objektív szankció a dologért, szolgáltatásért való szavatosság. • ha a dolog (szolgáltatás) hibás, vagyis nem felel meg a szerződésben írt követelményeknek, akkor a kötelezett a jogosult választása szerint vagy engedni köteles az

árból (díjból), vagy amennyiben ez lehetséges, ki kell cserélnie, illetőleg ki kell javítania a hibát

• hibás teljesítéskor a felek mást és mást kell, hogy bizonyítsanak •

•

- a kötelezett szavatol azért, hogy a dolog (szolgáltatás) a teljesítéskor minőségileg megfelelő volt (felelősség a kellékszavatosságért) - a jogosult annak bizonyítására köteles, hogy a teljesítéskor a hibáról nem tudott, ellenkező esetben ugyanis a kötelezett mentesül a felelősség alól.

• csak a teljesítésből számított hat hónapos elévülési

határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait.

• a jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt felel a meghibásodásért, kivéve, ha azt tudja bizonyítani, hogy a hiba oka a teljesítés után (pl. szakszerűtlen kezelés miatt) keletkezett • jótállási határidő rendszerint szerződésben vállalt időtartam, de előírhatja jogszabály is (pl. lakásépítéssel kapcsolatos jótállás határideje három év) • a hiba felfedezése után a jogosult haladéktalanul köteles közölni kifogásait a kötelezettel, mert ha ezt elmulasztja, következményeit viselnie kell • a hibás teljesítés szubjektív szankciója lehet többek között a kártérítés követelése, ehhez azonban a kár bekövetkeztén kívül, a felróhatóságot (jogellenességet) is bizonyítani szükséges

20. A polgári jogi felelősség

20.1 A felelősség fogalma és megközelítése • a felelősség a társadalmi érdekekkel ellentétes szituációkkal, magatartásokkal szembeni védekezési

mechanizmus, amelynek keretében a társadalomellenes magatartások megelőzése, illetve a megsértett társadalmi rétegek jóvátétele történik • erkölcsi felelősségről: a társadalom által elfogadott erkölcsi normák megsértése miatt valamiféle elmarasztaló értékítélet következik be • jogi felelősség: ugyancsak előfordulhat az elmarasztaló társadalmi értékítélet, de ezek mellé államilag garantált, jogilag kikényszeríthető jogkövetkezmények társulnak

20.2 A polgári jogi felelősség jellemzői • a cél az, hogy olyan helyzetet teremtsünk, mintha a jogsérelem vagy a hátrányos eredmény be sem

következett volna: ha ez lehetséges akkor az eredeti állapot helyreállításával, ha nem, akkor anélkül (reparáció) • illetve más hasonló lehetséges jövőbeni szituációk létét igyekszik kioltani (prevenciós cél) • a polgárjogi felelősség a sportban is három szükségképpeni elemet foglal magában: - a jogellenességet, - a hátrányos eredményt (kárt), - az ezek közti okozati összefüggést,

és egy nem szükségképpeni, de rendszerinti elemet, a - a felróhatóságot

20.3 A kártérítési felelősség a sportban • a kártérítés egyre inkább részévé válik a sport

gyakorlatának,melynek oka egyrészt a polgári társadalom üzleti világától idegen a káresetek nem megfelelő elintézése, másrészt azért, mert éppen az üzletiesedés miatt a károsultak egyre kevésbé elégszenek meg egy bocsánatkéréssel • a polgári jogi kártérítési felelősség deliktuális alakzatát a Ptk. 339. §-a szabályozza: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.” • az adott helyzetben elvárhatóság: objektív zsinórmértéket jelent a károkozó magatartásának megítélésekor, amelyet magának a károkozónak kell bizonyítania, hogy mentesüljön a kárfelelősség alól • a polgári jogi felelősségnél a teljes körű szankcionálás dominál, ám vannak kivételek, mikor a szankció méltányossági mérséklésre kerül

• a méltányosság részint a károsult, részint a károkozó irányában értelmezhető  jogalapteremtő méltányosság:károsult (pl. vétőképtelen károkozása)  felelősséget csökkentő méltányosság: károkozó • sportolók által okozott, illetve sportolókat ért károk vonatkozásában alapvetően az általános kártérítési szabályok, a Polgári törvénykönyv, illetőleg a Munka törvénykönyv rendelkezései kerülnek alkalmazásra • Nemcsak vagyoni, hanem nem vagyoni károk is vannak a sportjogon belül, továbbá a sportolókon kívül más emberek ill. azok tulajdonában lévők is károsodhatnak (pl. szurkolók és vagyontárgyaik, vagy a klub) • mára már teljes biztonsággal körvonalazhatók a sportban jelentkező polgári jogi vagyoni károk esetcsoportjai. Ilyenek különösen  sportolók károsodása sportversenyen  sportolók által harmadik személynek okozott károk.  a sportolók veszélyes üzemi felelőssége  a sportegyesületek felelőssége szurkolóik által okozott károkért

• a munkajogi károk:  a sportolók károsodása munkaviszonyukkal összefüggésben  a sportolók kártérítési felelőssége a munkáltató egyesülettel szemben  a sportolók sportversenyekre, sportlétesítményekbe bevitt,

ingóságaiban keletkezett károk.

20.3.1 A sportolók károsodása sportversenyen • aszerint illeti meg kártérítés, hogy egyrészről munkaviszonyban állt-

e, másrészről a károsodását saját maga, vagy partnere, például az "ellenfél" magatartása okozta. • szerződés hiányában a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni  a 342. § (2) bekezdése szerint nem jár kártérítés, ha a kárt a károsult beleegyezésével okozták, és a károkozás társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet  többnyire sporttevékenység esetén érvényesül, ennek oka, hogy a sportolók számíthatnak sportolással összefüggő veszélyek bekövetkeztére

bírói gyakorlat azonban ezt az úgynevezett előzetes beleegyezést kifejezetten korlátozza: a szokásos kockázati körön kívül eső olyan magatartások esetén, amelyeknél a magatartást tanúsító tekintetében a szándékosság markánsan jelentkezik, a bírói gyakorlat a 342. § (2) bekezdésére történő hivatkozást kizárja  a második fordulat vonatkozásában: amennyiben a károkozó magatartás a sportverseny tisztaságának, zavartalan lebonyolításának megakadályozására irányul, minden esetben megállapítható, hogy ez a társadalmi érdekeket súlyosan sérti • amennyiben a károkozó másik egyesület igazolt, vagy szerződéssel alkalmazott versenyzője, úgy ezen egyesület mögöttes felelősségének a szabályai érvényesülnek 

20.3.2 A sportoló által harmadik személyeknek okozott károk • a sportoló által okozott kár legfontosabb feltétele hogy a sportoló • • •

•

másnak jogellenesen, felróható módon okozza a kárt további feltétel az, hogy ezzel a felróható magatartással a kár okozati összefüggésben legyen kimenthető ez a magatartás, ha a kárt okozó sportoló bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható főszabály szerint a sportoló e minőségében történő alkalmazása folytán kívülálló személynek okozott kárért közvetlenül a saját személyében nem felel mindezekből az következik, hogy a sportoló által okozott kárt, függetlenül attól, hogy azt pl. bűncselekménnyel okozta másnak, a munkáltató egyesületnek, sport gazdasági társaságnak kell megtérítenie

20.3.3 A sportoló veszélyes üzemi felelőssége • a veszélyes üzemi felelősség körét a bírói gyakorlat alakította ki és ma • •

•

•

•

is az alakítja veszélyes üzemnek minősülnek például a gépi meghajtású közlekedési eszközök, gépi berendezések, stb. így a sportoló által működtetett gépi meghajtású eszközök (versenymotor, motorcsónak, repülőgép) minden esetben veszélyes üzemnek minősülnek mai napig is komoly vitát vált ki az, hogy a veszélyes üzem üzembetartójának, tehát az objektív (vétkesség nélküli) kártérítésért felelős személynek, vagy szervének ki minősül teljesen indokolatlan, hogy a bírói gyakorlat - bizonyos elméleti megközelítések nyomán - a sportolót tekinti a veszélyes üzem üzembetartójának a sportolót az előbb említett kárviselési kötelezettség értelemszerűen csak abban az időben terheli, melyben a szorosan vett sporttevékenységét kifejti

• a Legfelsőbb Bíróságnak ezen döntése számos kritikát váltott ki

pl. ugyanis ha a sportolót magát éri kár a veszélyes üzem működtetése során, akkor kártérítésre nem tarthat igényt • ha viszont a veszélyes sporteszköz használata során kívülálló harmadik személy, a kárért az egyesület, mint üzembetartó a felelős • két megoldás van, az egyik az, ha a sportolót sem az önmagának, sem a kívülállónak okozott kár vonatkozásában nem tekintjük a veszélyes üzem üzembetartójának; a másik, hogy a sportolót minden esetben a veszélyes üzem üzembetartójának, tehát a kártérítés felelősének tekintette akkor is, ha a veszélyes üzem működtetése során magának, és akkor is, ha kívülállónak okozott kárt

20.3.4 A sportegyesület szurkolói által okozott károk • a legfontosabb erkölcsi kérdés, hogy a sportegyesület mennyiben

felelős azért, ha a szurkolói saját, vagy másik sportegyesület vagyontárgyaiban kárt okoznak, illetve bűncselekménynek, szabálysértésnek minősülő magatartást tanúsítanak egymással, vagy kívülálló harmadik személlyel szemben • az egyes elkövetők károkozása külön-külön bizonyítható, a legjobb jogi megoldás ellenük polgári peres, szabálysértési, vagy büntetőeljárás megindítása a feltételek fennállása esetén • esetek többségében azt sem lehet megállapítani, hogy melyik sportegyesület szurkolóiról van szó. Ezért került sor az MLSZ precedens értékű, de vitatható döntésére, amely a nézőket a következő mérkőzésről kitiltotta • polgárjogi szempontból az egyetlen védhető, és jogszabályokból következő megoldás az, ha a rendező szervet sújtják kártérítéssel

20.3.5 A nem vagyoni kártérítés,mint a sportoláshoz való jog eszköze • a sportoláshoz való jog, alkotmányjogi értelmezésben is fontos

•

• •

•

személyiségi jognak minősül, amelynek megsértése önmagában kártérítést eredményezhet ha bármilyen kár, vagy tevékenység során a sportoló sporttevékenységében korlátozva van, sporttevékenységét megszüntetni kényszerül, illetve a rendszeresen sportoló személy ezt a tevékenységét már nem gyakorolja és ez okozati összefüggésben van a károkozó magatartással, kártérítésre tarthat igényt ezek a káresemények minden esetben felvetik nem-vagyoni kártérítés alkalmazását a nem-vagyoni kár nincs törvényesen elhatárolva a vagyoni kártól és részletező, vagy példálózó megjelölése is hiányzik a nem-vagyoni kártérítés feltételeként sem elegendő csupán a jogsértés tény, arra is szükség van, hogy jogsértéssel összefüggésben, ennek az eredményeként, hatásaként, következményeiként a jogaiban sértett személyt károsító esemény, tény, állapot, helyzet körülmény megvalósuljon

20.3.5.1 A nem vagyoni kártérítés jogintézményének fejlődése vagy alakulása • éles viták közepette formálódott az egyes nemzeti jogokban, hol • •

•

•

•

előtérbe helyezték, hol megtűrték, vagy tiltották olyan értékveszteséget kell pénzben kifejezni, amely vagyoni értékkel tulajdonképpen nem mérhető bírói gyakorlat megkísérelte a nem-vagyoni kártérítés egységes elvi alapjainak kimunkálását. Ennek során két állásponttal lehet találkozni: az úgynevezett „kompenzációs”, illetve az „elégtételadási” elmélettel a Legfelsőbb Bíróság l953. évben a nem-vagyoni kártérítést a fennálló társadalmi renddel ideológiailag összeférhetetlennek minősítette a folyamat pozitív fejleménye volt az 1977. évi Polgári Törvénykönyv módosítás kapcsán bevezetett szabályozása (ehhez a kodifikációs megoldáshoz kapcsolódott a Legfelsőbb Bíróság 16. számú irányelve) 1989-ben a Ptk. módosítása során megnyílt az út a becsület és az emberi méltóság sérelmére elkövetett jogsértéseknek a nem vagyoni kártérítés eszközével való szélesebb körű szankcionálása előtt

• az Alkotmánybíróság l992. évi határozata megsemmisítette a Ptk. erre

vonatkozó rendelkezéseit, s a hatályos szabályozást a Ptk. 355. §- a tartalmazza, mely kimondja, hogy a károkozó köteles megtéríteni a károsult vagyoni és nem-vagyoni kárát

20.3.5.2 A nem vagyoni kártérítés személyiségi jogvédelmi eszközei • a Ptk. általános védelmi generál klauzulát tartalmaz • személyhez fűződő jogok szabályozása nyitott szabályozás, amelyre a

Ptk. 76. §- nak „különösen” kifejezése utal, ennek is köszönhetően alkalmas arra, hogy védelmet nyújtson minden személyiséget érintő sérelem esetén • személyiségi jogok polgári jogi védelme azonban nem különíthető el az alkotmány és a más jogágak területén megtalálható személyiségvédelmi rendelkezésektől • a sportolókat, illetve a sportoló embereket ért károkat a személyiségi jogvédelem területei szerint három csoportban vizsgáljuk

20.3.5.2.1 Nem vagyoni kártérítési okok • a nem vagyoni kártérítési okokat felsorolni szinte lehetetlen,

tipizálásuk azonban célravezető • a sportban releváns nem vagyoni kártérítési okok:  a sportoló egészségében, testi épségében bekövetkezett károk.  a sportoló jó hírnevét, becsületét sértő károk.  a sportoló személyes szabadságát, mozgásszabadságát károsító magatartások • testi épségben, egészségben keletkezett káreseteken belül differenciálni kell a fizikai és pszichikai károsodások között  a fizikairól: 

 

a Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy a versenyszerű sporttevékenységtől történő megfosztottság olyan fontos tényező, amely a kártérítés összegét jelentősen befolyásolja, de az összegszerűségről mindig lehet vitatkozni a nem vagyoni kártérítés összegének megállapítása ugyanis rendszerint bírói mérlegeléstől függ a Legfelsőbb Bíróság rendszerint csak súlyos mérlegelési hiba esetén avatkozik be



a pszichikairól:  a lelki betegségek, a fokozott stressz helyzet gyakori „gyógyszere” a sportban a dopping  a sportolónak adott dopping, különféle teljesítményfokozók negatív hatása abban az esetben is kártérítési okként jelentkezik, amennyiben annak fogyasztásához a sportoló hozzájárult  a szerek idegrendszeri zavarokat okozó hatása mellett megemlítendőek a túlhajtott edzői módszerek • személyiségi jogi probléma az is, hogy a sportolók milyen egészségügyi vizsgálatnak kötelesek magukat alávetni, de ezen vizsgálatok elvégzése a versenysportolók részére kötelező és semmiképpen sem minősül jogellenesnek

20.3.5.2.2 Személyiségi jogokat érintő nem vagyoni kártérítési okok 20.3.5.2.2.1 A teljes élethez való jog • a felperes autóversenyzőként balesetet szenvedett, melynek

következtében bal csípőízületének mozgáskorlátozottsága lépett fel • ezek a sérülések akadályozzák a sportolót a versenyszerű sportolásban, és a sportoló pszichés sérüléseket is szenvedett a baleset következtében, különösen hátrányos következménye a balesetnek az impotencia, melynek következtében a házasélete megromlott • első és a másodfokú ítéletek szerint amennyiben a károsodás akadályozza a személyiség teljes kibontakozását, a személyiséghez fűződő jogoknak olyan sérelme következik be, amely önmagában is alapot ad a nem vagyoni kártérítésre

20.3.5.2.2.2 A becsület és a jó hírnév védelme • a sportoló ilyen irányú sérelmét elsősorban különböző kommunikációs

eszközök követik el • a sajtó helyreigazítás keretében, illetve konkrét személyiségi jogvédelemmel foglalkozó bírói ítéletben orvosolják a sérelmet • a bírói gyakorlatban is csak az utóbbi években vált kétségtelenül pozitívvá

20.3.5.2.2.3 A személyes szabadság korlátozása • mind gyakoribb eset, hogy a sportolókat volt sportegyesületük

előnytelen szerződésekkel, a szerződések lejárta utáni megalapozatlan követelésekkel, illetve más sportegyesületek, klubok felé történő teljesíthetetlen anyagi követelésekkel személyes (mozgás) szabadságában korlátozza • a legnagyobb feltűnést e körben az úgynevezett Bosman eset keltette (volt egyesülete az átvevő klub felé olyan anyagi követelményt támasztott, amely tulajdonképpen lehetetlenné tette az átigazolását)





precedens értékű luxemburgi ítélet született: az Európai Unió államaiban bármely sportoló „szabadon” mozoghat szerződéses kötelezettségének teljesítését követően vele kapcsolatban az elbocsátó klub semmilyen igényt nem támaszthat hasonló ügyben született döntés egy magyar sportoló, Balog Tibor vonatkozásában, aki ugyanerre a precedensre hivatkozott

21. A polgár peres és nem peres eljárás • a polgári eljárás olyan eljárási cselekmények sorozata, mely

meghatározott cél irányába mutat • a cél a bírói útra tartozó ügyek peres, vagy nem peres úton történő helyes eldöntése

21.1 Eljárási alapelvek az igazságszolgáltatás alapelve a bíróság előtti egyenlőség alapelve az anyanyelv használatának alapelve a nyilvánosság alapelve a közvetlenség alapelve a szóbeliség alapelve a képviselethez való jog alapelve a jogorvoslathoz való jog alapelve a társas bíráskodás alapelve népi ülnökök részvétele a bíráskodásban a bírói függetlenség alapelve a szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének alapelve a jóhiszemű eljárás alapelve rendelkezési alapelv az eljárás kérelemre történő indításának alapelve a fél kioktatásának alapelve a peranyag szolgáltatás alapelve (részletesen lásd tankönyv és Polgári Perrendtartás)

• • • • • • • • • • • • • • • • •

21.2 A peres eljárás szakaszai 21.2.1 Keresetindítási szakasz • a peres eljárás mindig határozott kereseti kérelemmel indul, melynek

tartalmát a Pp. szigorúan meghatározza • a kereseti kérelem típusai:  marasztalásra irányuló kereset: mindig lejártnak kell lennie a követelésnek, kivéve tartásdíj járadék és más időszakos szolgáltatás iránt indított perben; a bíróságtól a felperes arra kéri kötelezni az alperest, hogy a birtokháborítást hagyja abba  megállapításra irányuló kereset: ilyen kereset csak akkor terjeszthető elő, ha a felperes az adott tényállás mellett marasztalást nem kér (pl.:apaság megállapítása iránti per)  jogalakítási kereset: a kereseti kérelemben a felperes a bíróságtól valamely jogviszony létrehozását, módosítását, megszüntetését kéri

• ha a fél keresete nem felel meg a jogszabályban előírtaknak, a bíróság

•

•

• •

•

a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy hiánypótlásra visszaküldi a félnek ha a fél a keresetlevelet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz adta be, úgy a bíróság tételt elrendelő végzésével elrendeli az ügy áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, s erről a feleket értesíti ezt követően a bíróság tárgyalást tűz ki, a feleket idézéssel értesíti a tárgyalás pontos helyéről és idejéről a felek az idézéssel együtt a keresetlevelet és esetleges mellékleteinek egy-egy példányát is megkapják az alperesnek már a tárgyalás előtt jogában áll írásban beterjeszteni a bírósághoz érdemi védekezést, amelyet a bíróság haladéktalanul megküld a másik félnek az alperes a kereseti kérelemre legkésőbb az első tárgyaláson köteles válaszolni, azaz érdemi védekezését előterjeszteni és az esetleges bizonyítási indítványait megtenni

21.2.2 Tárgyalás • a tárgyalást a tanács elnöke vezeti • meg kell győződnie arról, hogy a tárgyalásra szabályszerűen

megidézettek megjelentek-e vagy sem • az első tárgyalás elmulasztásának különböző jogkövetkezményei vannak, attól függően, hogy az alperes, a felperes vagy esetlegesen mindketten mulasztottak • a folytatólagos tárgyalás célja a valós tényállás felderítése • a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett bizonyítási eljárást rendel el • bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok lehetnek  a tanú jogszabályban írt esetekben megtagadhatja a tanúvallomást  egy, a per eldöntése szempontjából lényeges kérdésben valamelyik fél, illetve a tanú előadása között lényeges ellentét van, a bíróság szembesítéssel próbálja ezt feloldani











a bíróság akkor rendel ki szakértőt, ha valamely jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához szakértelem szükséges a szakértő kirendelésével egyidejűleg a bíróság végzésben határozza meg azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértő a per teljes iratanyagának áttanulmányozása után írásban ad szakvéleményt a szemlére akkor kerül sor, ha valamely tárgy helyszíni megtekintése szükséges az okirati bizonyítás kiemelkedő fontosságát az is bizonyítja, hogy olyan tényállásra vonatkozóan, amely okirattal bizonyítható, a bíróság mellőzhet minden egyéb bizonyítást az okirat fajtái: közokirat, magánokirat

21.2.3 A tárgyalás berekesztése • amennyiben a per megérett a határozathozatalra, a tanács elnöke • •

• • • • •

bejelenti a feleknek, hogy a tárgyalást berekeszti az első fokú bíróság által hozott határozatok fajtái az ítélet, az ítélet hatályú határozat,és a végzés a kereseti kérelemhez való viszonyát tekintve az ítélet lehet helyt adó, illetve elutasító vagy a kereseti kérelemnek részben helyt adó, esetleg részben elutasító ítélet az ítélet a kereseti kérelem terjedelméhez viszonyítottan lehet teljesés részítélet ismerjük még a közbenső ítéletet illetve a perbeli egyezség fogalmát is a bíróság a végzésekkel a nem érdemi kérdésekben határoz a Pp. szerint a határozatokat (kihirdetéssel vagy kézbesítéssel) közölni kell a felekkel a jogerős határozatok végrehajthatók, míg a fellebbezéssel megtámadott határozatokat még nem lehet végrehajtani

• a fellebbezés főszabály szerint megakadályozza az ítélet jogerőre

• •

•

•

•

emelkedését és annak végrehajtását a fellebbezés benyújtása a másodfokú bíróságnak címzetten az első fokú bírósághoz történik a tanács elnökének faladata, hogy kitűzze a fellebbezési tárgyalást, amelynek megtartását, illetve a fellebbezés elintézését nem gátolja a szabályszerűen megidézettek távolmaradása a másodfokú eljárásban a tanács elnöke a tárgyalás megnyitása után az úgynevezett előadó bírót kéri fel a kereset ismertetésére a másodfokú eljárásban nem lehet megváltoztatni a keresetet, azonban a keresetet fel lehet emelni, illetve le lehet szállítani vagy a főkövetelés eddig nem követelt járulékaira is ki lehet terjeszteni a felperes a fellebbezési eljárás során kártérítést is követelhet

• A fellebbezési tárgyaláson hozott határozatok a következők:  a másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét végzéssel hatályon

kívül helyezheti és a pert megszüntetheti;  az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezheti és az első fokú bíróságot új eljárásra utasíthatja;  az első fokú bíróság ítéletét helyben hagyja;  az első fokú bíróság ítéletét egészben vagy részben megváltoztatja (ennek korlátja a fellebbezési kérelem - csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem) • fentieknek ellentmondani látszik a perújítás intézménye, mivel ennek a jogerős ítéletek ellen van helye  akkor van helye, ha az alapeljárásban el nem bírált új tény, új körülmény, új bizonyíték merül fel, amelyet ha elbíráltak volna a félre nézve kedvezőbb döntés született volna  előterjesztésének szubjektív határideje a megtámadott ítélet jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap, objektív határideje 5 év  A perújítási kérelmet annál az első fokú bíróságnál kell benyújtani, amelyik a megtámadott ítéletet hozta  Érdemi döntéseit a bíróság ítéletbe foglalja, amelynek során a megtámadott ítéletet hatályban fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi azt, és új ítéletet hoz

• felülvizsgálati kérelem: a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Magyar

Köztársaság Legfelsőbb Bíróságától az a fél kérheti, akire nézve a jogerős ítélet sérelmes  az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál kell előterjeszteni, az ítélet kézhezvételétől számított 60 napon belül, s elbírálása tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül történhet  a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozat helyett új határozatot hoz, ha a megtámadott határozat jogszabálysértő volt vagy a jogszabálysértő határozatot hatályon kívül helyezi és az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra (és új határozat hozatalára) utasítja • a Pp. ismeri a különleges eljárás fogalmát is, ide tartoznak a házassági perek, az apaság és származás megállapítása iránti perek, a gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos perek, a közigazgatási perek, stb.

22. Nem peres eljárások 22.1 Fizetési meghagyásos eljárás • a fizetési meghagyást a kérelmezőnek, azaz jogosultnak a kötelezett

ellen, annak lakóhelye szerinti, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti bíróságnál írásban kell előterjesztenie az arra rendszeresített űrlapon • ezt a helyi bíróság megküldi a kötelezettnek, aki annak kézhezvételétől számított 15 napon belül ellentmondással élhet, de ha nem él írásos ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik • amennyiben ellentmondással él, úgy az ügy perré alakul át és a bíróság tárgyalást tűz ki

22.2 Cégbírósági eljárás • első fokon a Fővárosi Bíróság Cégbírósága, illetve a

megyei bíróságok cégbírósága jár el • egyes bíró jár el, aki a rendelkezésre álló, cégbírósághoz benyújtott iratok alapján megvizsgálja, hogy a társaság a Gt. szabályainak megfelelően alakult - e meg, vagy a már bejegyzett és törvényesen megalakult társaság létesítő okirat módosítása törvényes –e • a cégbíróság határozatát végzéssel hozza, mely ellen a kérelmező, az ügyész jogszabálysértésre hivatkozással, továbbá az akire a végzés rendelkezést tartalmaz a rendelkezésre vonatkozó része ellen a kérelmezőhöz történt kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet • ha a végzést a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül az arra jogosultak nem támadják meg, akkor a végzés jogerős

22.3 Csődeljárás • a cégek kérik maguk ellen vagy egy cég kéri egy másik ellen • utolsó lehetőséget ad a csődbejutott cég számára a talpra állásra • ennek feltétele, hogy az adós cég a hitelezőivel úgynevezett

csődegyezséget kössön, és jóváhagyását kérje a bíróságtól • a csődegyezséget követő úgynevezett moratórium időtartama alatt a hitelezők nem érvényesíthetik igényüket • sportjogi specialitás: az új Sporttörvény hatályba lépése óta a sportegyesületek csődképesek

22.4 Felszámolási eljárás • a felszámolást kérelemre, fizetésképtelenség miatt vagy a cég jogutód

nélküli megszüntetése miatt lehet kérni • fizetésképtelenség: a bíróság megszünteti a gazdálkodó szervezetet • jogutód nélküli megszűnés a jogszabályban feljogosított szerv mondja ki a cég megszűnését, a bíróság csupán az eljárás befejezéséről dönt

• a felszámoláshoz hasonló az úgynevezett végelszámolási eljárás,

amely a cég jogutód nélküli megszűnéséhez a cég kezdeményezése által vezet

22.5 Végrehajtási eljárás • a bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait bírósági •

• •

• •

végrehajtás útján kell végrehajtani aszerint, hogy a végrehajtás milyen jogra vagy vagyontárgyra történik, beszélhetünk ingó- és ingatlan- végrehajtásról a végrehajtás irányulhat továbbá munkabérre és egyéb követelésre vagy meghatározott cselekményre állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett adós teljesítse a kötelezettségét az adós személye elleni kényszercselekményt a végrehajtó intézkedése alapján a rendőrség végzi el a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a bíróság

• a végrehajtható okiratot megküldi az adós lakóhelye, illetőleg

székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek • a bírósági végrehajtás csakúgy, mint minden más peren kívüli eljárás, fő szabály szerint illeték- köteles • a bíróság által elrendelt végrehajtási lap az illetékes magánvégrehajtóhoz kerül, aki az adós lakóhelyén lefoglalt vagyontárgyakat értékesíti, és abból fizeti meg a végrehajtást kérőnek a jogos követelését • a végrehajtókat és azok munkáját egyrészt a fővárosi és a megyei bíróságon működő tanácselnök bíró és az Országos Végrehajtói Kamara irányítja, koordinálja és felügyeli

A sport közjoga • a sporttal kapcsolatba hozható közjogi szituációk hat csoportja:  a sportjog és az Alkotmány kapcsolata  a sport és a közigazgatás kapcsolata  a sport és a munkajog kapcsolata  a sport és a büntetőjog kapcsolata

 a sport és a törvénykezés (az eljárásjog) kapcsolata  a sport és a pénzügyi jog kapcsolata

1. A sport és az Alkotmány kapcsolata 1.1 A sport alkotmányos háttere 1.1.1 Az Alkotmányok jellemzése •

•

az államelmélet és az alkotmányjog szerint tágabb értelemben az írásba foglalt vagy az állami szervek gyakorlatából eredő szabályokat soroljuk ide, amelyek alapvetően rendezik az állami szervek létrehozását, azok működését, és egymáshoz való viszonyát ezen jogágak szűkebb értelemben vett fogalma szerint : állami, közhatalmi berendezkedés alapkérdéseinek szabályozása tartozik e körbe, amely biztosítékokat foglal magában arra vonatkozóan, hogy az állampolgárok meghatározó befolyást gyakorolhatnak az állami, közhatalmi szervek létrehozására, működésére, továbbá arra, hogy az állampolgárok alkotmányban rögzített jogai kellő védelemben részesülnek a közhatalom visszaéléseivel szemben

• tartalmi szempontból, jellege szerint az alkotmány

az uralkodó politikai nézetek kifejezője  jogszabály a jogrendszer élén, amelynek megalkotását, elfogadását és módosítását sajátos formai szabályok kötik • formális értelemben alkotmánynak tekintik azokat a törvényeket, amelyeket az államok kifejezetten alkotmánynak minősítenek, a jogszabályok (jogforrások) hierarchiájában a közönséges törvények fölé helyezve azokat • az alkotmányok formai osztályozása többféle lehet:  írott és íratlan alkotmány  merev és hajlékony alkotmány  technicizált, tömör, részletes és fiktív papíros alkotmány 

1.2 Az alkotmányozó hatalom • az alkotmányok kialakulását lényegében két mozzanat alakította:  feudális viszonyokból a polgári társadalomba történő átmenet

kompromisszumokkal teli útja  az állam szerződéses felfogása, azaz a forradalmi út • az alkotmányozó hatalom fogalma az első francia alkotmányozás előkészítésekor jött létre, mely szerint csak a nép jogosult az új politikai, társadalmi, gazdasági berendezkedés legfőbb kérdéseit érintő döntéseket közvetlenül, esetleg külön erre a célra létrehozott testület útján eldönteni • az alkotmányozás tágabb értelemben az alkotmány létrehozására, módosítására, kiegészítésére irányuló eljárás; szűkebb értelemben az eljárás, amellyel az alkotmányt (alkotmánytörvényeket) megalkotják • az alkotmány elfogadására jogosult lehet a választópolgárok összessége népszavazás útján, az alkotmányozó gyűlés, a törvények elfogadására jogosult szerv • kartális alkotmány esetén az alkotmányozás metódusa eltér

1.3 Alkotmány, alkotmányosság • alkotmányosság: az alkotmány megvalósulásának folyamata, egyfajta

mindenkori mérce • Ezen fogalmak meghatározásában tartalommal való kitöltésében jelentős szerepe volt a francia forradalom alakjainak, (pl. Robespierre), továbbá Benjamin Constantnak, stb. • az alkotmányos állam fogalma a XIX. századtól többirányú változáson ment át, míg mára általánosan elfogadott elemei kialakultak, melyek a következők:  népszuverenitás  a hatalom megosztása  az emberi jogok elismerése és biztosítékainak jogi, intézményi és politikai megteremtése  jogegyenlőség, a polgárok egyenjogúsága  jogállamiság

1.4 Alkotmányunk a sportról • az Alkotmány a sport kérdéseivel csak közvetetten és részlegesen

foglalkozik • azonban a társadalmi és gazdasági rendre vonatkozó normák fontosak a sport szereplői, állami felügyeletét és finanszírozását, támogatását ellátók számára • e csomópontok:  alapjogok: a) az élethez és az emberi méltósághoz való jog: a szabály a sportolók emberi méltóságát, fizikai integritását és életét is védi; teljes szellemi érettség (18. életév betöltését követően) birtokában, a sportoló alapos tájékoztatására épülő beleegyezése nélkül tilos erőnlétet, edzést illetően kísérletezni, új és tudományosan nem bizonyított módszereket alkalmazni vele kapcsolatosan; szintén tilos például az edzésen a lelki vagy fizikai bántalmazás, a versenyzők megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése

b) a jóhírnévhez és az azzal szorosan összekapcsolódó magántitokhoz és a személyes adatokhoz való jog: a sportvezetőkre, menedzserekre és a sportolókra is vonatkozik, pl. ha a versenybíróról vagy éppen a másik csapattagról nyilatkoznak, magánéletükről vagy viselkedésükről híresztelnek c) szabadsághoz való jog: a testnevelési, edzési eszközök nem mehetnek el odáig, hogy az a sportolóval szembeni kényszerítésnek, szabadsága önkényes korlátozásának minősüljön d) a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog: a testmozgást az egészség megőrzése, helyreállítása, valamint az életminőség szempontjából, átfogóan közelíti meg, kimondva, hogy az állam feladata a szükséges feltételeket ehhez megteremteni e) az egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való jog: a sportegyesületeknek is az egyesülési jogról szóló törvény keretei között kell kérni a bíróságon bejegyzésüket, megalkotni alapszabályukat f) a fiataloknak, a gyermekeknek joguk van a védelemre és a családi, társadalmi gondoskodásra, hogy biztosítsák testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket

g) mindenkinek joga van a munkához és munkája szabad megválasztásához: a sporttal kapcsolatos munkaszerződést aláírók közül is mindenkinek joga van a munkabérre, a pihenésre, a betegszabadságra, és szabadon vállalhat munkát h) az állam tiszteletben tartja a tudomány, valamint a tanítás szabadságát i) a konzuli védelemhez való jog  az alapjogok védelme: a) az ártatlanság vélelme: a sportolókkal kapcsolatos fegyelmi eljárások terén b) nullum crimen/ nulla poena sine lege c) védelemhez való jog: ügyvéd igénybevételének lehetősége d) jogorvoslathoz való jog e) az egyenjogúságot deklaráló és a diszkriminációt tilalmazó szabály - a jogvédő szervek közül megemlíthető a bíróság, az ügyész, a Kormány, ez utóbbin belül is az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, továbbá az Alkotmánybíróság

 közvetlen demokrácia:

- a közvetlen demokrácia eszköze az országos és a települési szintű (helyi) népszavazás, népi kezdeményezés - így vetődhet fel, vajon rendezzen-e Magyarország Olimpiát vagy világkiállítást, esetleg miből épüljön újjá a leégett Sportcsarnok - az országos népszavazásra vonatkozóan külön szabályokat határoznak meg, a tárgy, a lebonyolítás, indításának módja stb. tekintetében érdekvédelem: - mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon - a képviseletnek egy sajátos intézménye a szakszervezet - az állam oldaláról nézve fontos lenne, hogy szabályozzák, mennyiben köteles az érdekvédelmi, képviseleti szerveződések álláspontját figyelembe venni a kormányzat

 gazdasági verseny szabadsága:

- a gazdaság a vállalkozás jogának elismerésére és a gazdasági verseny szabadságára épül - bárki vállalkozhat arra, hogy hivatásos sportból akar megélni, versenypályát épít és működtet, vagy éppen sportrendezvényeket szervez vállalkozásban nemzetközi kapcsoltak, nemzetközi jog betartása: - fontos, hogy a diplomáciában és általában a nemzetközi kapcsolatokban folyamatosságról, kiszámíthatóságról beszélhessünk, éppen a versenyek megrendezése, a látogató és sportolók más ország területére való belépése, tartózkodása és biztonsága érdekében - a sport a nemzetek közötti versengés terepe is, amely megköveteli a nemzetközi versenyfeltételek egységessé tételét

 elismerések: - a sportolók mintaadása, példaképpé és a versengésben „nemzeti hőssé” válása magyarázza, hogy az állam különböző módon igyekszik kifejezni a versenyzők, edzők, a felkészítők és a sportvezetők elismerését - a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, ha azt külföldön kapta egy magyar állampolgár  szervezeti keretek: - egyes szakigazgatási szervek kivételével, alig találunk a hatásköri szabályok között olyat, amely semmilyen kapcsolatban nincs a nemzetközi, a hivatásos vagy a tömegsport világával - ezek közül a legfontosabbak az Országgyűlés és a Kormány

2. A sport és a közigazgatás kapcsolata 2.1 A közigazgatás rendeltetése és funkciói • a közigazgatás a társadalom tagjainak és szervezeteinek az igazgatásra

(külső igazgatásra) szakosodott, elkülönült szervezete, amely hivatásos tisztségviselőkből áll • rendeltetése a társadalom életére, jövőjére ható állami döntések szakmai előkészítése, részvétel a döntésekben és főként a döntések végrehajtása jogalkotással, a jogszabályok érvényesítésével és egyéb igazgatási eszközökkel • a közigazgatás funkcióit tekintve gazdasági-, művelődésügyi-, népjóléti és szociális igazgatási, továbbá belügyi-, valamint honvédelmi igazgatási főágazatokba sorolható, a sportigazgatást bizonyos értelemben a fenti funkciók közteseként értelmezhetjük • a Testnevelés- és Sportigazgatás – mint közigazgatás – sportirányító és irányított (végrehajtó sportszervezetek) közötti jogviszonyt tételez

2.2 A magyar sportigazgatás története • az 1921. évi LIII.tc.: a sportigazgatás első hosszabb távra érvényes, a

maga idejében korszerű szabályozását adta  szabályozta az iskolai testnevelés, a férfiak iskola utáni testnevelésének, a társadalmi alakulatok támogatásának kérdéseit  előírta testnevelési főiskola felállítását és Nemzeti Stadion építését olimpia és más ünnepségek megrendezésére  elrendelte az Országos Testnevelési Tanács (OTT), mint javaslattevő, felügyelő és végrehajtó szerv felállítását  később sokszor módosították, főként az OTT feladat- és hatásköre tekintetében • a II. világháború után először 1948-ban foglalkozott a jogalkotás a sportigazgatás kérdéseivel, ezt követően még tizenkét alkalommal módosították jelentősebb mértékben a központi sportirányítás szervezetét

• a szocialista időszakban létrehozták az OSH-t, azaz az Országos

Sporthivatalt, amely eztán sok név- és hatáskörváltozáson esett túl • a rendszerváltozást követően OSH illetve OTSH néven működött a hazai sportirányítás legfőbb szerve • 1999 január elsejétől a sport – magyarországi történelmében első ízben – szakminisztériumi irányítás alá került, megalakult az Ifjúsági és Sportminisztérium • a sport jogi szabályozásának teljesen új kereteit határozza meg a 2000. december 19-én elfogadott, a Sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény helyébe lépő új Sporttörvényünk: a Sportról szóló 2000. évi CXLV. tv.

2.3 A magyar sport irányító szervezete • a sport irányító szerveit kormányzati és nem kormányzati

kategóriákba sorolhatjuk • kormányzati: Országgyűlés, a Kormány, és az Ifjúsági és Sportminisztérium (régen) • a nem kormányzati szervek szerepe jelentős, ennek a szektornak van döntő jelentősége a sportirányításban.

2.3.1 Az állam feladatai • a Sporttörvény alapján az állam

a) meghatározza a szervezett formában történő sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit b) az alsó-, a közép-, és a felsőfokú oktatás során közreműködik a rendszeres testedzés feltételeinek megteremtésében c) elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport feltételeinek megteremtését d) támogatja a gyermek- és ifjúsági sportot, a nők és a családok sportját, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportját e) törvényességi felügyeletet gyakorol a köztestületek, a szakszövetségek, a sportszövetségek és a sportszervezetek működése felett f) korlátozza a sport önveszélyeztető, káros megnyilvánulását és ellenőrzi a doppingtilalom betartását g) közreműködik abban, hogy az egyes sportágakban a sporttevékenység ugyanazon elvek, és szempontrendszer alapján legyen végezhető

h) ösztönzi a sportvállalkozásokat, a sportpiac kialakulását és rendeltetésszerű működését i) különböző követelmények figyelembevételével sportrendezvények lebonyolítására alkalmas létesítményeket hoz létre j) gondoskodik a sportlétesítmények fenntartásáról és rendeltetésszerű hasznosításáról k) támogatja a nem állami tulajdonban lévő sportlétesítmények karbantartását, korszerűsítését, illetve fejlesztését l) közreműködik a sportrendezvények biztonságos lebonyolításában m) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben n) támogatja az olimpiai mozgalmat o) támogatja a sportszakember-képzést, a sportorvosi tevékenység fejlesztését, és a sporttal kapcsolatos tudományos tevékenységet; p) működteti az állami sportinformációs rendszert

• a Sporttörvény alapján a Kormány feladatait képezik az alábbiak:

a) kialakítja a hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet és ennek alapján javaslatot tesz az Országgyűlésnek a sporttal kapcsolatos törvények, határozatok megalkotására b) meghatározza a sport állami támogatásának alapvető célkitűzéseit, rendszerét, módszereit c) részt vesz a sporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben d) koordinálja a miniszterek és az országos hatáskörű szervek sporttal kapcsolatos tevékenységét

2.3.1.1 Az Ifjúsági és Sportminisztérium szerepe a Kormány sportpolitikájában • feladat- és hatáskörével összefüggő általános feladatait a Sporttörvény,

valamint a Gyermek és Ifjúsági Alapról-, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról-, valamint az Ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. tv. szabja meg • a Kormány rendeletben szabályozza az Ifjúsági és Sportminiszter feladat- és hatáskörét

2.3.1.1.1 Az ISM általános feladatai • részt vesz a Kormány döntéseinek előkészítésében a jogszabályok,

• • • •

•

valamint a Kormány munkaterve és a jogalkotási program alapján, valamint részt vesz a meghozott döntések végrehajtásában ellátja a jogszabályok által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat ellátja az állami vagyon kezelésével kapcsolatosan a feladat-, és hatáskörébe utal feladatokat közreműködik a társadalmi párbeszéd intézményeinek ágazati működtetésében, az országos fórumok munkájában kapcsolatot tart a szakmai területeken működő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal és közalapítványokkal, intézményekkel, egyházakkal és felekezetekkel gondoskodik - az ágazatilag illetékes miniszterekkel együttműködve a szakmai területeken dolgozók képzésének, továbbképzésének, szakmai képesítési követelményeinek érvényre juttatásáról

2.3.1.1.2 Az ISM ifjúsággal kapcsolatos feladatai • a testnevelés- és sportigazgatással csak közvetve kapcsolatos az ISM

„ifjúsági feladatok” körében végzett tevékenysége • az „ifjúsági feladatok” körében többek között az ISM: a) kidolgozza az ifjúsággal kapcsolatos kormányzati koncepciókat és összehangolja a Kormánynak az ifjúsággal kapcsolatos programjait b) közreműködik az oktatással,az egészségmegőrzéssel,a kábítószerek, ill. más egészségkárosító szerek fiatalok általi fogyasztásának megelőzésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában c) előkészíti az ifjúságra közvetlenül vonatkozó kormányzati döntéseket, javaslatot tesz jogalkotási feladatokra d) a döntések megalapozása érdekében folyamatosan nyomon követi az ifjúság élethelyzetének változásait, gondoskodik a megalapozó ifjúságkutatások elvégzéséről e) az ifjúságra vonatkozó ügyekben működteti az országos konzultáció rendszerét,képviseli a Kormányt az ifjúsággal kapcsolatos egyeztetésen f) regionális ifjúsági irodák működtetésével segíti a regionális, a területi, a helyi ifjúsági szolgáltatások fejlesztését, stb.

2.3.1.1.3 Az ISM sporttal kapcsolatos feladatai • a miniszter feladatai:

a) előkészíti a sporttal kapcsolatos kormányzati döntéseket b) a Kormány rendelete alapján, illetőleg az e törvényben meghatározott feladatok teljesítése érdekében rendeletet ad ki c) gondoskodik a sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról d) szakmai támogatást nyújt a helyi önkormányzatok sporttal összefüggő feladatainak ellátásához e) együttműködik a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a Nemzeti Sportszövetséggel, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével, valamint kapcsolatot tart a szakszövetségekkel, a sportszövetségekkel, a sportközalapítványokkal és a sport területén működő érdekképviseletekkel f) vagyonkezelési szerződés alapján gondoskodik az állami tulajdonú sportlétesítmények fenntartásáról, felújításáról, korszerűsítéséről és kommunikációs, valamint építészeti akadálymentesítéséről

g) kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert h) gondoskodik a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben hatáskörébe tartozó feladatok teljesítéséről stb. • mindezen feladatok és döntési jogkörök azonban csak a kormánnyal bizonyos mértékig együttműködve gyakorolhatók • az ISM további sportfeladatait lásd tk.

2.3.1.1.4 Az ISM fogyatékos sporttal kapcsolatos feladatai • gondoskodik a fogyatékosok sportszervezeteinek állami támogatásáról • ellátja a Kormány képviseletét a fogyatékosok sportszervezeteivel, a

fogyatékosok sportjával foglalkozó nemzetközi szervezetekben; • a fogyatékosok sportolásával összefüggő feltételek javítása érdekében együttműködik a minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, közalapítványokkal, egyházakkal és felekezetekkel

 az ISM kábítószer visszaszorításával kapcsolatos és egyéb feladatát

lásd tk.

2.3.2 Az ISM szervezeti felépítése • az egyes szervezeti egységek feladatuk és jellegük szerint

funkcionálisan és projekt-elven létrehozott munkacsoportok szerint különülnek el • a munkaszervezetek munkájának összehangolását, a funkcionális szervezeti egységek, valamint a projekt-elven létrehozott munkacsoportok együttműködését a vezetői koordináció biztosítja • a funkcionális szervezeti egységek általános feladata a projektekkel és a feladatokkal összefüggő tervező, elemző, kiegészítő és háttértevékenység elvégzése, a feladat-ellátás szakszerűségének, állandóságának és folyamatosságának biztosítása

2.3.3 Az önkormányzatok szerepe a sportigazgatásban • a testedzéshez való jog biztosítása nem csak az úgynevezett központi

államhatalmi és államigazgatási szervek, hanem a helyi önkormányzati és közigazgatási szervek feladata is • van-e különbség a testnevelés- és a sportigazgatás között?  van: a testnevelés ugyanis az oktatási szféra része, míg a sportszerveződés a civil autonómia területébe tartozik • az önkormányzati sportigazgatás lényegi jellemzője, hogy az nem elsősorban hatósági, hanem menedzselő, kiszolgáló funkciót jelent • régen a sport területi és helyi igazgatása tanácsi feladat volt • az Ötv, és a kapcsolódó törvényi rendelkezések módosulása jelentős változást hozott az önkormányzati testnevelési és sportigazgatás témakörében is • szintén jelentős változásokat hozott a most is hatályos Ötvrendelkezés,amely szerint a megyei önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik a megyei testnevelési-sportszervezési feladatokról

• az Ötv 1994. évi módosítása a megyei szintű önkormányzatokra

telepítette alapvetően a helyi sportigazgatási feladatokat, még nem következik az, hogy az egyéb települési önkormányzatnak ne lennének olyan sport-közigazgatási feladat és hatáskörei • a helyi önkormányzatok feladatait – települési feladatként megjelölve – az alábbiak szerint határozza meg az Stv.:  a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása  az előző pont szerinti célok alapján a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés  a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése  az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése • ezen túl a megyei jogú városi önkormányzat biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működésének feltételeit is • helyi önkormányzatok feladatainak ellátására a mindenkori költségvetési törvény szerinti normatív támogatást kapják

• a megyei önkormányzatok illetékességi területükön végzendő

feladatai a következők: a) a sporttal foglalkozó helyi szervezetek támogatása; b) a területi versenyrendszerek kialakításának és működtetésének, sportrendezvények szervezésének segítése; c) a szakszövetség területi szervei működésének segítése; d) a szakszövetségekkel való együttműködés az éves verseny-, illetve szabadidősport-naptár összeállításában; e) közreműködés a szakszövetségekkel együttműködve a sportszakember-képzésben és -továbbképzésben, valamint az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben; f) a sportorvosi tevékenység támogatása; g) a sport hosszú távú fejlesztési céljainak megfelelő megyei sportkoncepció meghatározása és megvalósítása; h) a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása működtetése

2.3.4 A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal sportközigazgatási feladatai

•

•

•

a megyei (fővárosi) Közigazgatási Hivatal közreműködik a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátásában közreműködik az állami sportinformációs rendszer kialakításában, működtetésében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok sporttal kapcsolatos tevékenységének sportszakmai irányítását az Ifjúsági és S portminiszter látja el

3. A sport és a munkajog kapcsolata 3.1 Munkajogviszony a sportban • a munkavégzés munkajogviszony és munkavégzésre irányuló egyéb •

• • •

jogviszony (pl.: vállalkozás, megbízás) keretében is történhet az úgynevezett „munkaviszony” formáljogi értelemben jogviszony, mégpedig a munkavégző és a munkáltató közötti jogviszony munkáltató: az, akinek az irányítása, vezetése alatt kell a munkát végezni munkaszervezet: munkáltató és munkavállalók koordinált érdekközössége a munkajog más jogágakhoz való kötődését lásd tk.

3.3 A munkaviszony fogalma és tartalma • a munkajogviszony relatív szerkezetű jogviszony, melynek pólusain

jogosulti, illetőleg kötelezetti pozícióban állnak a felek • a jogosulti, illetve kötelezetti pozícióban álló felek egyike a munkáltató, másik pedig a munkavállaló • a munkavállalói kötelességekkel szemben munkáltatói jogok, míg a munkavállalói jogokkal szemben munkáltatói kötelességek állnak • a munkajogviszonynak vannak állandó jellegű statikus elemei, de természetesen vannak a jogviszonynak részletekbe tekintő kazuisztikus elemei is  a dinamikus elemek célja a munkajogi jogviszonyok szándékolt megváltoztatása vagy a jogosult által nem kívánt változások reparációja

3.4 A munkaviszony elemei 3.4.1 Munkavállalói kötelességek • a munkavállaló fő kötelezettségei az alábbiak:

a) rendelkezésre állási kötelezettség: a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, s ezen felül további részkötelezettségekkel tartozik b) munkavégzési kötelezettség: a munkahelyen a munkaidőt munkával kell tölteni, s a munkát személyesen, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint kell végezni (vannak esetkörök mikor a mv. mentesülhet ezen kötelezettsége alól, pl. állampolgári kötelezettségének teljesítésekor, stb.) c) a munkakörnek és a szervezeti rendnek való magatartás tanúsításának kötelezettsége, melynek elemei:

 információ adási kötelezettség

- a munkavállaló megtagadhatja az utasítást, ha megítélése szerint jogszabályellenes az utasítás végrehajtása - a munkavállaló köteles megtagadni az utasítás végrehajtását, ha az más személy életét, egészségét, testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti - a munkavállalót információadási/figyelem-felhívási (bírálati) kötelezettség terheli, ha az utasítás végrehajtása kárt okozhat  információadástól való tartózkodási kötelezettség, mely kétirányú: - a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi, üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni (információ megőrzése) - köteles a munkáltató által kijelölt tanfolyamon, vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személyi, vagy családi körülményeire tekintettel reá aránytalanul sérelmes lenne (információ megszerzése)

 oltalmi kötelesség:

- az élet, testi épség oltalmazása: a munkatársak veszélyeztetésének és az önveszélyeztetésnek a meg nem engedhetősége - vagyontárgyak oltalmazásának kötelezettsége: munkavállaló teljes anyagi felelőséggel tartozik az általa visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett károkért, amelyeket kizárólagosan használt, vagy kezel  tűrési kötelezettség: - ellenőrzés tűrése - eljárásba vonás tűrése  a munkakörhöz és a munkakörön kívül is méltó magatartás tanúsítása

3.4.2 A munkáltatói jogok • irányítási jogkör: a munkáltató a munkát minden időpillanatban

ellenőrizheti, újabb utasítást adhat • a munka feletti felügyelet joga: tipikus eszközei a belső ellenőrzés, a munkáltatói intézkedések meghozatala, a kollektív szerződés munkáltatói felülvizsgálata, stb. • fegyelmezési jogkör: törvényi garanciák mellett, kollektív szerződésben, vagy egyéb belső szabályzatban részletesen körülírt módon történik • valamely kiemelkedő teljesítmény külön elismerésének joga • kiküldetési, kirendelési, munkaerő-kölcsönzési jog  kiküldetés: a munkáltató – amennyiben a gazdasági érdeke úgy kívánja - ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót  munkaerő kölcsönzés: akkor fordul elő, ha két munkáltató megállapodik: a kölcsönadó munkáltató munkajogviszonyt létesít egy munkavállalóval, akit tulajdonképpen ki fog kölcsönözni egy másik munkáltatónak

 kirendelés: a munkavállaló a munkáltatók között létrejött

megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető  mindegyik esethez kapcsolódik egy feltétel, hogy mikor lehet csak alkalmazni • személyzeti jogkör: ide tartoznak az alkalmazási jogok (pl. választási, kinevezési jog), a minősítési jog, a kedvezményezés joga, a jogviszony módosításának illetve megszüntetésének joga

3.4.3 A munkavállalói kötelességek a munka díjazásának kötelezettsége: a Alkotmány deklarálja alapelvi szinten, hogy mindenkinek joga van a munkájának megfelelő jövedelemhez, de ennek kereteit az Mt. Tölti ki részletszabályaival  foglalkoztatási kötelezettség (mellékkötelezettség): ha a mv. a mtató működésével összefüggő ok miatt nem képes munkájának az elvégzésére,a mtatónak a kiesett jövedelmet pótolnia kell •



gondoskodási kötelezettség (mellékkötelesség): sokféle elsősorban védelmi jellegű - kötelességet foglal magába, melyeket általában a kollektív szerződés nevesít (pl. a mv információval való ellátása, vagy az ellátási kötelesség)

3.4.4 A munkavállalói jogok • • • •

a foglalkoztatáshoz való jog a pihenéshez való jog a munkáltatói cselekvést befolyásoló jog: ez magában foglalja a véleményezési ,a bírálati és a javaslattételi jogot is érdekérvényesítés és sztrájkjog

3.5 A munkaviszony megszűnése • a munkajogi jogviszony működéséhez szükséges, hogy az alapul

fekvő szerződés érvényes legyen • érvényességi kellékek:  formai érvényességi kellékek: főszabály szerint a szerződét írásban kell megkötni, lehetőleg minden részletszabályt tartalmaznia kell  alanyi érvényességi kellékek: ez a jogviszony mindkét alanyának vonatkozásában feltétel lehet, ezek alapján beszélhetünk munkavállalói és munkáltatói érvényességi kellékekről  nyilatkozati érvényességi kellék:fontos, hogy a munkaszerződések egyértelműek legyenek abban a vonatkozásban, hogy a munkáltató foglalkoztatja, alkalmazza a munkavállalót, a munkavállaló a munkáltató alkalmazásába lép  tartalmi követelmények: ezen belül beszélhetünk kötelező és lehetséges megállapodásokról

• hatályossági kellékek: a szerződés akkor hatályos, ha alkalmazható,

alkalmazandó  felfüggesztő feltétel: az egyébként érvényes munkaszerződés mindaddig nem hatályos, amíg ez a hozzájáruló nyilatkozat az illetékes szervtől/személytől meg nem érkezik  bontó feltétel: pl. ha egy kötelezően előírt vizsgát egy közalkalmazott nem teljesít

3.6 A munkavégzésre irányuló jogviszony fajai • polgári jogi jellegű jogviszonyok (megbízás, vállalkozás)

• közszolgálati jogviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői) • a versenyszféra munkajogviszonya

3.7 A munkajogviszony specialitásai 3.7.1 A közalkalmazotti jogviszony jellemzői • a lex specialis elve nem jelenti azt, hogy a közalkalmazottakra csak a

•

•

• •

„saját törvényük”, a Kjt. Vonatkoznék, a közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait is alkalmazni kell egy árnyalattal jobban szabályozott az együttműködési jog, mint az Mt.-ben nevesítve vannak a közalkalmazottak részvételi jogai, melyeket a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorol a jogviszonyt a munkáltató és a közalkalmazott létesíti kinevezéssel és annak elfogadásával a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt, és fokozatot, illetményét, továbbá munkakörét és a munkavégzés helyét

• a jogviszony fő szabály szerint határozatlan időre jön létre • a közalkalmazotti jogviszony megszűnése tulajdonképpen nem sokban

tér el a munkajogviszony megszűnésétől • a fegyelmi felelősség intézménye egyébként is elhatároló ismérve a közalkalmazotti jogállásnak, azt ugyanis a mai Munkatörvényünk már nem ismeri • a fegyelmi büntetések (megrovás;az előmeneteli várakozási idő meghosszabbítása;közalkalmazotti címtől való megfosztás;magasabb vezető, illetve vezető beosztás visszavonása;elbocsátás) szigorúan szabályozott eljárási rendben történt fegyelmi eljárás eredményeképp szabhatók ki • specialitás a versenyszféra munkajogához képest a közalkalmazottak régi-új előmeneteli és illetményrendszere

3.7.2 A köztisztviselői jogviszony jellemzői • csak a törvény hatálya alá tartozó feladat- és hatáskörben eljáró

• • •

• •

• •

ügydöntő, illetve érdemi ügyintéző és vezető, valamint ügyviteli feladatot ellátó és ügykezelő lehet köztisztviselő, minden más munkavállaló fizikai alkalmazottnak minősül az állam és az önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között létesített jogviszony csak büntetlen előéletű, cselekvőképes magyar állampolgárral létesíthető a központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében csak felsőfokú végzettségű köztisztviselőt alkalmazhat a jogszabály pontosan meghatározza az egyes állami közfunkciók ellátásának feltételeit, csakúgy, mint az összeférhetetlenség eseteit az összeférhetetlenségi okot nyilván maga a köztisztviselő kell, hogy észlelje, és bejelentse munkáltatójának a köztisztviselő előmeneteli és illetményrendszere elveiben hasonló a közalkalmazottihoz a köztisztviselőkre fokozottan igaz az, hogy köteles megtartani az állami és szolgálati titkot

3.8 Kártérítés a munkajogban 3.8.1 A munkavállaló károsodása munkaviszonyával összefüggésben • a szerződés alapján foglalkoztatott sportolót munkaviszonyával

összefüggésben kár éri, a Munka törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai szerint kell eljárni • a munkáltató úgynevezett objektív felelősséggel tartozik ilyen esetben • csak akkor mentesülhet a sportmunkáltató, ha azt sikerül bebizonyítania, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt, hogy kizárólag a károsult sportoló elháríthatatlan magatartása okozta a kárt • jogszabály kármegosztásra is alapot nyújt abban az esetben, amikor egy sportoló vétkes magatartása által okozta a kárt, vagy annak legalább egy részét

• a körülményt viszont, hogy a károkozás a munkaviszonyával,

sportolói minőségével, sportversenyzői tevékenységével áll okozati összefüggésben, azt magának a munkavállaló sportolónak kell minden esetben bizonyítania • az Mt. a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért teszi felelőssé a munkáltatót

3.8.2 A sportoló kártérítési felelőssége a munkáltató szervezettel szemben • a sportoló maga is okozhat kárt az őt foglalkoztató, alkalmazó

egyesületnek • a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik • a sportolókat is érinti az az objektív, teljes kártérítései felelősség, amelyet az általa visszaszolgáltatási, vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgok hiánya miatt kell vállalnia abban az esetben, ha a dolgot állandó őrizetben tartja, kizárólagosan használja, vagy kezeli

• a szigorú felelősség csak akkor terheli, ha ezt a dolgot jegyzék vagy

elismervény alapján vette át • kimentési lehetőség az, ha a sportoló bizonyítja, hogy a biztonságos őrzés feltételeit az egyesület nem biztosította

3.8.3 A munkáltató felelőssége a sportoló ingóságaiban okozott kárért • az egyesület, illetve a sportolót foglalkoztató munkáltató köteles

megtéríteni a sportoló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkat is • bizonyos ingóságok bevitelét a munkáltató megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételhez kötheti • amennyiben ezt a szabályt a sportoló megszegi, a bekövetkezett kárért csak akkor felel a munkáltató, ha azt az ő szándékos magatartása okozta

4. A sport és a társadalombiztosítás kapcsolata 4.1 A sporttörvény és a társadalombiztosítás • az országos sportegészségügyi szolgálat hálózat működtetése állami

feladat, amelynek költségeire a fedezetet a központi állami, valamint a társadalombiztosítás költségvetésében kell biztosítani • törvény a sport tevékenységet két nagy meghatározó csoportra osztja, nevezetesen az amatőr és a hivatásos sportolók csoportjára • a hivatásos sportolónak a sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munkatörvény rendelkezéseit kell alkalmazni • a hivatásos sportoló társadalombiztosítási jogviszony alanya lehet

4.2 A hivatásos sportoló társadalombiztosítási jogállása • biztosított - többek között - a munkaviszonyban álló személy, így a

hivatásos sportoló is biztosítottnak minősül

4.3 Társadalombiztosítási ellátások 4.3.1 Egészségbiztosítási ellátások • egészségügyi szolgáltatások: pl. orvosi, szakorvosi kezelés, kórházi

ellátás, stb. • pénzbeli szolgáltatások: TGYES, GYES, GYED, táppénz • baleseti ellátások: baleseti táppénz, baleseti járadék

4.3.2 Nyugellátások • nyugellátás: saját jogú nyugellátás, öregségi nyugdíj,

rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj • hozzátartozói ellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, valamint a baleseti hozzátartozói ellátások 4.4 Az ellátások fedezete • a foglalkoztató sportszervezet 2002. január 1-től 18%

nyugdíjbiztosítási és 11% egészségbiztosítási járulékot (együttesen 29% társadalombiztosítási járulékot) fizet • a sportoló béréből a foglalkoztatónak 8 % nyugdíjjárulékot, 3 % egészségbiztosítási járulékot kell levonni és átutalni az illetékes társadalombiztosítási szervnek

4.5 A társadalombiztosítás szervezete Nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek • Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF); • Megyei, Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok, valamint ezek

kirendeltségei; • Nyugdíjfolyósító Igazgatóság; • MÁV Rt. Vasutas Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Egészségbiztosítási igazgatási szervek • • • • •

Országos Egészségbiztosítási Pénztár: OEP; Megyei, Fővárosi pénztárak; MEP; Újságíró Tagozat, ÚT; Országos Orvosszakértői Intézet, OOSZI; Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság

4.6 Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalma • üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosított sportolót foglalkozása,

vagyis sporttevékenysége közben, vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába - sporttevékenység folytatása céljából -, vagy onnan lakására menet közben, vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri (Ebtv.)

4.7 Munkáltatói feladatok • a biztosított sportolót köteles a társadalombiztosítás illetékes szervénél

bejelenteni • ha a munkáltató kifizetőhely, köteles nyilvántartani őt és a munkabére után a fizetendő járulékot kiszámítani, bevallani és befizetni

5. A sport és a büntetőjog kapcsolata 5.1 Büntető (anyagi) jog, általános rész

5.1.1 A büntetőjog fogalma • a büntetőjog az a jogág, amely a társadalom általános értékítélete

szerint a legveszélyesebb magatartások esetére a legkomolyabb hátrányok kilátásba helyezésével és érvényesítésével avatkozik be az egyén életviszonyaiba • az állam a büntetőjog eszközrendszerét akkor veheti igénybe,ha a kisebb hátrányt okozó beavatkozási lehetőségek a társadalom védelmét nem szolgálják megfelelő hatékonysággal (ultima ratio) • a beavatkozás elsődleges alapja, hogy az a cselekmény, amely miatt az elkövető büntetésben részesül már az elkövetést megelőzően törvény által tilalmazott legyen (nullum crimen sine lege elve) • bűncselekményhez rendelt szankció is legyen már az elkövetéskor megismerhető (nulla poena sine lege)

• a büntethetőség általános feltételeit, a bűncselekmény megvalósulási

szakaszait, az elkövetők kérdéskörét, valamint a bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható joghátrányok esetkörét a Btk. Általános Része határozza meg • a tipizált, és jellegük szerint csoportokba sorolt bűncselekmények leírását tartalmazza a jelenleg hatályos 1978. évi IV. törvény Különös Része • az azonos jogtárgyat sértő,vagy veszélyeztető bűncselekményeket a jogalkotó egy csoportba sorolja

5.1.2 A bűncselekmény fogalma • a bűncselekmény elsőként említendő fogalmi eleme az úgynevezett

tényállásszerűség, azt jelenti, hogy az elkövető olyan magatartást tanúsít, amelyet valamely bűncselekményi törvényi tényállás megfogalmaz

• a tényállásszerű magatartásnak társadalomra veszélyesnek is kell lennie, ez

azt jelenti, hogy az adott magatartás a konkrét élethelyzetben sérti, vagy veszélyezteti a törvényhozó által védeni kívánt jogi érdeket • a bűncselekmény harmadik fogalmi eleme a bűnösség, ide a büntetőjogi értelemben vett szándékosság és gondatlanság köre tartozik

5.1.3 A bűncselekmény fajai • két típusa különböztethető meg: a bűntett és a vétség

• bűntett: minden olyan szándékos bűncselekmény, amelyet a törvény két évnél

súlyosabb szabadságvesztés kiszabásával fenyeget • vétség: minden gondatlan bűncselekmény, illetve e kategóriába tartoznak azon szándékos bűncselekmények, melyeket a törvény kétévi vagy ennél csekélyebb szabadságvesztés kiszabásával fenyeget • vannak olyan bűncselekmények is, amelyek szabálysértési alakzattal is rendelkeznek (pl. garázdaság)

5.1.4 A büntethetőség feltételei

5.1.4.1 A büntethetőség tárgyi feltételei • ide azon büntethetőséget megalapozó elemek tartoznak, amelyek

•

•

• • •

függetlenek az elkövető személyétől, ennyiben objektívek az objektív elemek valamilyen módon az elkövetési magatartást jellemzik (elkövetési magatartás: az a magatartás, amellyel az elkövető a bűncselekményt megvalósítja) az elkövetési magatartás jellegét tekintve lehet aktív (tevés), illetve passzív (mulasztás) magatartás (mulasztás: valamely jogilag előírt kötelezettség szándékos megszegése) az elkövetési tárgy az a tárgy, amelyre nézve a bűncselekményt megvalósítja az elkövető a bűncselekmény eredménye is ide sorolandó az elkövető magatartása és az eredmény bekövetkezése között okokozati összefüggésnek kell fennállnia

• ritkábban előforduló tárgyi feltételek: 

 

az elkövetés eszköze: pl. ilyen a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetés (ezek általában minősített esetekben fordulnak elő, azaz súlyosabban büntetendőek) az elkövetés módja: az elkövetési magatartás társadalomra f okozottabban veszélyes megvalósítási módozatainál kerül előtérbe az elkövetés helye és ideje: pl. ha valaki éjszaka fosztogat, vagy árvíz sújtotta terület hátrahagyott házaiból lop

5.1.4.2 A bűncselekmény alanyi feltételei 5.1.4.2.1 A bűncselekmény alanya • a bűncselekmény elkövetője csak ember lehet • a Btk. megfelelő életkorhoz és tudati állapot eléréséhez köti a

büntethetőséget

• jelenleg a büntethetőség alsó határa 14. év, s mivel büntetőjogunk az

egyéni felelősség elvét vallja, a gyermek gondozója, nevelője, szülője sem vonható büntetőjogilag felelősségre a 14. életévét be nem töltött gyermekkorú bűncselekménye miatt • azon személyeket, akik a 14. és 18. életévük közötti időszakban követnek el bűncselekményeket, fiatalkorú elkövetőknek nevezzük • ahhoz, hogy valaki a bűncselekmény alanya lehessen szükséges, hogy legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezzen a bűncselekmény elkövetésekor • beszámítási képesség: az embernek az a képessége, mely alapján magatartása lehetséges jövőbeni következményeit előre látja és képes is egyben a jövőbeni következmények figyelembevételével történő cselekvésre

5.1.4.2.2 A bűncselekmény alanyi elemei: a bűnösség • a bűnösség gyűjtőfogalma a bűnösségi formáknak: a szándékosságnak

és a gondatlanságnak • a szándékosságnak a törvény két formáját ismeri: az egyenes és az eshetőleges szándékot  egyenes szándékkal követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kifejezetten kívánja cselekvése során  eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt az a személy, aki magatartásának következményeibe belenyugszik, vagyis teljességgel közömbös magatartásának hátrányos következményeivel szemben • minden bűncselekménynek van ún. értelmi és érzelmi oldala  értelmi oldal: az elkövető tisztában van-e magatartása lehetséges következményeivel  érzelmi oldal: hogyan viszonyul az elkövető a magatartásával előidézhető eredményhez

• a gondatlanságnak szintén két formája van: a tudatos és a hanyag

gondatlanság  tudatos gondatlanság: az elkövető magatartásának lehetséges következményeit előre látja, de könnyelműen bízik annak elmaradásában  hanyag gondatlanság: az elkövető magatartásának lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható körültekintést, vagy figyelmet elmulasztja 5.1.5 A büntethetőség akadályai

• büntethetőséget kizáró okok: olyan okok, amelyek a cselekmény

elkövetésének idején állnak fenn és adott esetben magának a büntetőeljárásnak a megindítását is akadályozzák  egyes büntethetőséget kizáró okok: jogos védelem, a végszükség, a gyermekkor, a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés, a tévedés, a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka, a magánindítvány hiánya, és a törvényben meghatározott egyéb okok

• jogos védelem: akit jogtalan támadás ér, amíg a támadás tart az

arányosság keretein belül jogszerűen védekezhet még oly módon is, ha ezáltal formálisan valamilyen bűncselekményt valósít meg  jogtalanság: a támadó valamilyen bűncselekményt valósít meg  a védekezésnek a támadással szemben arányosnak kell lennie, azaz a védelmi tevékenység nem okozhat aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amekkora sérelmet a jogtalan támadás okozott volna • végszükség: alapja egy olyan veszélyhelyzet, amely személyek, vagyontárgyak közvetlen (azonnali) pusztulásához vezethet  a veszélyhelyzetben cselekvőt felhatalmazza a Btk., hogy a veszélyből akár formálisan megvalósított bűncselekmény elkövetése útján is menthesse saját, vagy más életét, vagyonát  arányosság keretei szűkebbek, mint a jogos védelem esetében • a kényszer fizikai ráhatást jelent, a fenyegetés pedig pszichikait • nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott, de ha a tévedés az elkövető gondatlan magatartására vezethető vissza és az adott bűncselekménynek van gondatlan alakzata is, az elkövető ily módon büntethetővé válik

• a társadalomra veszélyességben való tévedés csak kivételes esetekben

zárja ki az elkövető büntethetőségét (azt jelenti, hogy az elkövető tisztában van a cselekményét meghatározó tényekkel, csupán magatartásának társadalomra veszélyes jellegét, és ezáltal annak jogilag tiltott voltát nem ismeri fel) • léteznek a Btk.-ban nem szabályozott büntethetőséget megszüntető okok, ilyen pl. a sértett beleegyezése  a bírós gyakorlat alakította ki, igen eltérő vélemények születtek  pl. a sportversenyen résztvevő sportoló aláveti magát az adott sportágra vonatkozó írott és íratlan szabályoknak, s ezáltal beleegyezését adja a tekintetben, hogy őt a sportág jellegétől függően bizonyos sérülések érhetik  nem mentesülhet a felelősség alól a sportoló, ha az adott sportverseny szabályainak szándékos megszegése mellett sporttársának a szabályszegéssel szükségszerűen együtt nem járó sérülésen túl szándékos testi sérülést okoz („kétszeres szándékosság)

• léteznek olyan büntethetőséget akadályozó körülmények, amelyek

nem a cselekmény elkövetésekor, hanem egy annál későbbi időpontban állnak fenn és akadályozzák meg a büntetőjogi felelősségrevonást  ezen okokat nevezzük összességükben büntethetőséget megszüntető okoknak, melyek a következők: az elkövető halála, az elévülés, a kegyelem, a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, vagy csekéllyé válása és a törvényben felsorolt egyéb okok 5.1.6 A bűncselekmény megvalósulási szakaszai • előkészület miatt büntetendő, aki bűncselekmény elkövetése céljából

az ehhez szükséges, vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik (csak kivételesen, a legsúlyosabb bűncselekmények esetén rendeli a törvény büntetni, pl.: emberölés esetén)

 előkészülete csak a szándékos bűncselekményeknek lehet • kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését

megkezdi, de nem fejezi be • befejezett bűncselekmény: az adott bűncselekmény elkövetéséhez szükséges valamennyi törvényi tényállási elem megvalósult • bevégzett bűncselekmény: pl. személyi szabadságtól megfosztás esetén befejezett a bűncselekmény, ha megvalósították a tényállási elemeket, bevégzetté csak a személyi szabadság korlátozásának feloldásával válik 5.1.7 A bűncselekmény elkövetői • tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja,

vagyis az a személy, aki a bűncselekmény elkövetési magatartását saját magatartásával kifejti  közvetett tettes az, aki a bűncselekmény elkövetésére olyan személyt használ fel, aki büntetőjogilag felelősségre nem vonható, mert pl. gyermekkorú

• társtettes: a szándékos bűncselekményt egymás tevékenységéről tudva

közösen valósítják meg, tehát az alanyi oldalt tekintve szándék és akarategyezőséget kíván meg a törvény, míg a tárgyi oldal tekintetében közös elkövetési magatartás kifejtését • felbujtó az, aki mást szándékos bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír, s a tettes legalább megkísérli a szándékos bűncselekmény elkövetését • bűnsegéd az, aki szándékos bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (formái: fizikai és pszichikai)

5.1.8 A hazai büntetési rendszer vázlata • a főbüntetések között (szabadságvesztés, közérdekű munka,

pénzbüntetés) kiemelkedő szerepet tölt be a szabadságvesztés büntetés • hazánkban a legsúlyosabb büntetés az életfogytig tartó szabadságvesztés • léteznek ún. mellékbüntetések is, melyek általában valamelyik főbüntetéshez járulnak (pl.: közügyektől-, járművezetéstől eltiltás stb.

5.2 Büntető (anyagi) jog, különös rész

5.2.1 Testi sértés • „Aki más testi épségét, vagy egészségét sérti, ha a sérülés, vagy a

betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el…”(Btk. 170 § (1) bek.) • minősített esetei:  a testi sértéssel okozott sérülés, vagy betegség nyolc napon túl gyógyul (súlyos testi sértés)  a könnyű, vagy súlyos testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el  a testi sértés maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást okoz  a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követik el  a testi sértés életveszélyt, vagy halált okoz

Tényálláselemzés: • tárgya: az ember testi épsége és egészsége • alanya: bárki lehet, kivéve a sértett • a részesség minden alakzata megvalósítható (felbujtó, fizikai és pszichikai bűnsegéd) • elkövetési magatartás: a testi épség, vagy az egészség sértése, amely egyfelől testi bántalmazásban, másfelől betegség okozásában nyilvánul meg • eredménye: a testi épség megsértése esetén a sérülés okozása, az egészségsértés esetén pedig a betegség előidézése • befejezett a bűncselekmény, ha a sérülés, vagy az egészségromlás létrejött; a halált okozó testi sértés esetét kivéve megvalósulhat kísérlet, amennyiben kétséget kizáróan bizonyíthatóvá válik, hogy az elkövető magatartásával testi sértést kívánt okozni  ha az elkövető szándéka a halál okozására is kiterjedt, de csak a testi sértés egyik enyhébb alakzata valósult meg, nem halált okozó testi sértésért, hanem emberölés kísérletéért vonandó felelősségre

• szándékosság gondatlanság: nem elegendő, hogy az elkövető

szándéka a bántalmazásra terjedjen ki, hanem egyenes, vagy eshetőleges szándékának ki kell terjednie a sérülés okozására is  szándékos elkövetés esetén a szándéknak a testi sértés előidézésére kell irányulnia, az eredmény tekintetében pedig elég, ha az elkövetőt gondatlanság terheli  ha a testi sértést szándékosan okozó elkövetőt az eredmény tekintetében még csak gondatlanság sem terheli, akkor az eredménynek megfelelő súlyosabb büntetés nem szabható ki

Sportjogi vonatkozások • a sértett beleegyezése eltérő megítélésű a különböző jogágaknál,

ugyanaz a cselekmény minősülhet az egyik sportversenyen büntetendőnek, a másikon pedig természetesnek, sőt kívánatosnak • a büntethetőség megítélésénél tehát nagy súllyal kell értékelni a sportág jellegét, azt, hogy a sportoló mit kell hogy vállaljon, amikor a pályára lép

• a sportág jellegével összeegyeztethetetlen jellegű cselekményekből

akár játékidőben keletkező testi sértések mindegyike büntetendő • büntetendő az a sportoló, aki a játékszabályok szándékos megszegésével és a testi sértés minősítő körülményeire kiterjedő egyenes szándékkal testi sértést okoz (vannak ettől eltérő vélemények is) • a sportpályán kívül okozott testi sértés természetesen az általános szabályok alapján bírálandó el  ha a sérülést a sportpályán játékidőben, de nem a tiszta játékidőben okozzák: az általános szabályok szerint lehet felelősségre vonni az elkövetőt, hiszen a sérülés bizonyíthatóan nem a sporttevékenység űzéséből fakadóan következett be • a dopping büntetőjogi megítélése:  az AB megsemmisítette ezen tényállást, de kijelentette ezzel együtt, hogy a teljesítményfokozó szerekkel való visszaélés a versenysport, a hivatásszerű sporttevékenység körében olyan társadalomra veszélyességgel rendelkezhet, amely büntetőjogi szankcionálást igényel 



ha a doppingszer betegséget, súlyos egészségromlást, maradandó fogyatékosságot, esetleg életveszélyt, vagy halált okoz, a testi sértés megfelelő alakzatát alkalmazva, büntethetővé válik, aki a doppingszert a sportolónak beadta

5.2.2 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés • „Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más, vagy mások

életét, testi épségét, vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz…” (Btk. 171. § (4) bek.) • minősített esetek:  a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget okoz  a bűncselekmény halált okoz  a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz  az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő

Tényálláselemzés: • jogi tárgy: az emberi élet, testi épség és egészség • alanya: aki meghatározott foglalkozás szabályai alatt áll (pl. edző) • elkövetési magatartás: a foglalkozási szabályszegés (aktív,passzív) • a sértett beleegyezése nem jelent büntethetőséget kizáró okot • a bűncselekmény eredménye más, vagy mások életének, testi épségének és egészségének közvetlen veszélynek kitétele, vagy testi sértés okozása  a törvény közvetlen veszélyhelyzet meglétét kívánja meg a bűncselekmény megállapításának feltételeként (közvetlen veszély áll fenn, ha a sérelem bekövetkeztének meghatározott helyzetre és személyre konkretizált lehetősége forog fenn) • az okozati összefüggésnek mindenképpen fenn kell állnia a szabályszegés és az eredmény között • a bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a közvetlen veszélyhelyzet már kialakult, illetve a testi sértés realizálódott • szándékosság, gondatlanság: Az (1) bekezdésnél a szabályszegés lehet szándékos, vagy gondatlan, az eredmény azonban mindig gondatlan; a (3) bekezdésnél a szabályszegés mindig szándékos, de a szándék nem terjedhet ki a testi épség sérelmére, vagy a halál előidézésére

5.2.3 Segítségnyújtás elmulasztása • „Aki nem nyújt tőle várható segítséget sérült, vagy olyan személynek,

akinek az élete, vagy testi épsége közvetlen veszélyben van…„ (Btk. 172. § (1) bek.) • minősített esetek:  a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna  a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként köteles Tényálláselemzés • jogi tárgy: az emberi élet, testi épség és egészség • alanya:az alapeset és az első minősítő eset megvalósulása esetén

bárki, a második minősítő eset megvalósulása esetén pedig az lehet, aki a veszélyhelyzetet előidézte, vagy a segítségnyújtásra egyébként is köteles

• passzív alany lehet, aki sérült, illetve akinek élete, vagy testi épsége

közvetlen veszélyben van. • elkövetési magatartása: a kötelező segítségnyújtás elmulasztása (tiszta mulasztásos bűncselekmény, kísérlete kizárt) • a törvény, büntetéssel fenyegeti azt is, aki nem nyújt segítséget olyan személynek, akinek élete, vagy testi épsége a segítségnyújtást elmulasztó személytől függetlenül került veszélybe  ha azonban a kötelezett más személyt kér fel a segítségnyújtásra, aki legalább olyan mértékű és legalább olyan eredményes segítséget tud nyújtani, mint a kötelezett, mentesül a kötelezettség alól • a sérültnek, vagy a veszélyhelyzetbe került személynek akkor is fel kell ajánlani a segítségnyújtást, ha sérülés nem észlelhető • a fair play és a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményének kapcsolata  minden olyan cselekmény, amely megalapozza a segítségnyújtás elmulasztásának bűncselekményét, a fair play szabályát is sérti, a fair play be nem tartása azonban csak igen ritkán valósítja meg a nevezett bűncselekményt

5.2.4 Kényszerítés • „Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit

tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg…” (Btk. 174. § (1) bek.)

Tényálláselemzés • subsidiarius jellegű bűncselekmény, amennyiben a jogellenes magatartás a Btk. Különös Részének egy másik szakaszát is sérti, úgy nem a kényszerítés, hanem e másik bűncselekmény megállapításának van helye • alanya, passzív alanya bárki lehet • elkövetési magatartás: a valaminek megtételére, meg nem tételére, vagy eltűrésére való kényszerítés • a kényszerítés megállapításának feltétele, hogy az elkövetési magatartás személy elleni erőszakkal, avagy fenyegetéssel menjen végbe

fenyegetés: olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely objektíve alkalmas arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsen; megállapításának feltétele, hogy a konkrét sértett viszonylatában alkalmas legyen arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen  kényszer: megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a magatartás jogellenes •befejezett a bűncselekmény, ha az elkövetési magatartás jelentős érdeksérelmet okozott •kísérlet állapítandó meg, ha az elkövető az elkövetési magatartást már tanúsította, a jelentős érdeksérelem viszont még nem következett be •a bűncselekmény csak szándékos magatartással valósítható meg, de célzat nem szükséges 

5.2.5 Rágalmazás, becsületsértés • „Aki valakiről más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít,

vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ…" (Btk. 179. § (1) bek. -Rágalmazás) • „Aki a 179. § esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el… Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el" (Btk. 180. § (1)-(2) bek.- Becsületsértés)

Tényálláselemzés • a rágalmazás és a becsületsértés között az elhatárolás úgy is körvonalazható, hogy a becsület csorbítására alkalmas tényállítás a rágalmazás; az általános formában, de konkrét tények állítása nélkül hangoztatott és a becsületet sértő negatív értékelés pedig a becsületsértés fogalma alá vonható (Btk. kommentár) • a becsületsértés kisegítő jellegű (subsidiarius) törvényi tényállás a rágalmazáshoz képest • jogi tárgyuk: a társadalmi megbecsülés, illetve az emberi méltóság • alanyaik: minden beszámítási képességgel rendelkező természetes személy, passzív alanyuk bármely természetes személy, jogi személy és kollektív társadalmi kötelezettségekkel rendelkező személyösszesség lehet  de a rágalmazás és a becsületsértés alanyának mindig személy szerint is meghatározottnak kell lennie • a rágalmazás elkövetési magatartása:valamely becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata

• a becsületsértés elkövetési magatartása: a becsület csorbítására

• •

•

• • •

alkalmas kifejezés (használata, a becsület csorbítására alkalmas cselekmény elkövetése, illetve annak tettleges tanúsítása a rágalmazás elkövetési módja: az elkövetési magatartások egyikének a sértettől különböző személy előtt való használata befejezett a rágalmazás, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, illetve más tudomására jutott a becsületsértés befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas cselekmény, kijelentés, vagy tettleges magatartás nagy nyilvánosság előtt megtörtént, s ezt a sértett, vagy más érzékelte csak szándékosan követhetők el a közszereplők esetében a kritizálhatóság határa jóval tágabb, mint a magánembereknél, ebbe a kategóriába besorolhatók a sportolók is a becsületsértésnek létezik egy szabálysértési alakzata is

5.2.6. Kiskorú veszélyeztetése • „A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles

személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti…„ (Btk. 195. § (1) bek.)

Tényálláselemzés: • jogi tárgy: a kiskorúak megfelelő testi, értelmi és erkölcsi fejlődése • alanya tettesként olyan személy lehet, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles; passzív alany csak kiskorú lehet • elkövetési magatartása a kiskorú nevelésének, felügyeletének, vagy gondozásának feladatából folyó kötelességek súlyos megsértése (mulasztással és tevéssel egyaránt megvalósítható) • eredmény: a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése

a bűncselekmény megállapításának feltétele azonban, hogy a kötelességszegés konkrétan, személyre és helyzetre konkretizáltan veszélyeztesse a kiskorú fejlődését • befejezett a bűncselekmény, ha a veszélyeztetés megvalósult • csak szándékosan követhető el, viszont eshetőleges és egyenes szándékkal egyaránt 

5.2.7 Garázdaság • „Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít,

amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg…„ (Btk. 271. § (1) bek.)

Tényálláselemzés • jogi tárgy: a köznyugalom • alanya: tettesként is és részesként is bárki lehet • elkövetési magatartás olyan kihívó közösségellenes és erőszakos magatartás tanúsítása, amely alkalmas másokban megbotránkozás, vagy riadalom keltésére  megvalósuláshoz azonban nem szükséges, hogy a megbotránkozás, vagy a riadalom valóban realizálódjon, elég, ha a cselekmény alkalmas ezek kiváltására  közösségellenes a cselekmény, ha a társadalmi együttélési szabályokat jelentősen sérti



•

• •

•

megbotránkoztató a cselekmény, ha másokban nemtetszést, méltatlankodást kelt, riadalomkeltő pedig, ha a keltett nemtetszés ijedtséggel, vagy félelemmel jár amennyiben a törvényi tényállási elemek közül hiányzik az „erőszak”, nem garázdaság vétségét, hanem rendzavarás szabálysértését kell megállapítani eredmény: az elkövetési magatartás következtében megbotránkozást, vagy riadalmat keltő helyzet kialakulása befejezett a bűncselekmény az erőszakos magatartás megkezdésével minősített esetként értékeli a törvény, ha a garázdaságot csoportosan (háromnál többen), vagy a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el

5.3 Büntető eljárásjog 5.3.1 A büntető eljárásjog alapfogalmai

5.3.1.1 A büntető eljárásjog fogalma • a büntetőeljárás olyan eljárási cselekmények sorozata, amely annak

eldöntését szolgálja, hogy történt-e büntetendő cselekmény, azt ki követte el, s milyen formában, milyen keretek között alkalmazható a terheltre a büntető anyagi jog • szabályait az 1973. évi I. törvény (Be.) tartalmazza 5.3.1.2 A büntető eljárásjog hatálya • személyi és területi hatálya megegyezik a Btk. személyi és területi hatályára vonatkozó rendelkezésekkel • eltérés az időbeli hatály szabályozásában van, amely szerint egységesen a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény alkalmazandó

5.3.2 A büntető eljárásjog alapelvei 5.3.2.1 Szervezeti alapelvek • • • • •

igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján történhet törvény előtti egyenlőség elve társas bíráskodás elve laikus elem részvételének elve bírói függetlenség elve

5.3.2.1 Működési alapelvek • • • • • • • • • •

hivatalból való eljárás elve személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosítása tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékelése eljárási feladatok megoszlásának elve ártatlanság vélelme védelem elve jogorvoslati jogosultság elve anyanyelv használatának elve szóbeliség és közvetlenség elve nyilvánosság elve

5.3.3 Büntetőügyekben eljáró hatóságok 5.3.3.1 A nyomozóhatóság • feladata a bűncselekmények felderítése, a terhelt bírói felelősségre

vonásának előkészítése • ilyenek pl. a rendőrség (általános nyomozó hatóság), az ügyészség, a vám-és pénzügyőrség, az APEH és a hajó vagy légi jármű parancsnoka 5.3.3.2 Az ügyész • feladata a nyomozás törvényessége feletti felügyelet, emellett a

nyomozás,a vádemelés és a vád képviselete • törvényességi felügyelet során a nyomozó hatóság egész tevékenységét ellenőrzi, a munkát érdemben értékeli

• feladata továbbá a vádirat elkészítése (vétségi eljárásban a

vádindítványt), és bírósághoz benyújtása • bírósági eljárás során az ügyész a vádat képviseli; a vádat elejtheti vagy módosíthatja • részvétele az elsőfokú bíróság tárgyalásán bűntetti eljárásban kötelező 5.3.4 A bíróság • az ítélkezés hazánkban három szintű bírósági szervezet keretében • • • • •

történik: helyi, megyei bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon első fokon helyi bíróságok és egyes súlyos bűncselekmények esetében a megyei bíróságok járnak el másodfokon a megyei bíróság jár el, ha az ügyben első fokon a helyi bíróság döntött, illetve a Legfelsőbb Bíróság jár el, ha első fokon a megyei bíróság hozta a határozatot vétségi eljárásban a bíróságok egyes bíróként járnak el, bűntetti eljárásban egy hivatásos bíró és két ülnök ítélkezik másodfokon három hivatásos bíróból álló tanács ítélkezik az igazságszolgáltatási reform keretében létrehozták az ítélőtáblákat, így az ítélkezés hazánkban már négy szinten zajlik (ezek Budapesten, Szegeden, Pécsett és Győrben működnek)

5.3.4.1 Hatáskör és illetékesség • a hatáskör az ügyek intézésének különböző szintű szervek közötti

elosztását jelenti • illetékesség pedig az azonos szinten lévő szervek közötti területi munkamegosztást dönti el

5.3.4.2 Kizárás • abszolút kizárási okok vagy az eljárási szerepkörből adódó

érdekeltségen alapulnak (pl.: nem lehet a hatóság tagja az ügy terheltje), vagy a bizonyítási eljárás résztvevője vonatkozásában érvényesülnek (pl.: tanú, szakértő) • relatív kizárási ok esetén az erre hivatkozó bármely elfogultsági okot bejelenthet, de külön vizsgálandó, hogy ez az ok valóban fennáll-e

5.3.5 A büntetőeljárásban eljáró személyek 5.3.5.1 A terhelt • a terhelt összefoglaló elnevezés, az a személy, akivel szemben a

•

  

     

büntetőeljárást folytatják: a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása után elítélt az őt megillető védekezés joga a következő jogosítványokat öleli fel: jog az ügy megismeréséhez jog a védekezéshez való felkészülésre eljárási cselekményeknél jelenlét joga iratbetekintés joga vallomástétel joga indítványozási, észrevételezési, kérdésfeltevési jog felvilágosítás kérési jog védővel való érintkezés joga jogorvoslati jogosultság

• a terhelt kötelezettségei:  személyes jelenléti kötelezettség: köteles jelen lenni, ha 

megidézték vagy előállították tűrési kötelezettség pl.: szakértői vizsgálaton, vagy lefoglalás, motozás során

5.3.5.2 A védő • a terhelt érdekében, de nem feltétlenül a terhelt akaratának • • •

•

megfelelően köteles eljárni védő lehet: ügyvéd (kirendelés vagy meghatalmazás alapján), a terhelt törvényes képviselője és meghatalmazás alapján nagykorú hozzátartozója (helyi bíróságon vétségi eljárásban) kötelező védő részvétele bizonyos esetekben, pl.: ha 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabására kerülhet sor, stb. a védő „önálló személyisége” megmutatkozik abban, hogy panaszjoga a terhelttől független, és a terhelt kifejezett tilalma ellenére is fellebbezhet az ítélet ellen megilletik mindazon jogok, amelyek a terheltet megilletik, de jelenlétére vonatkozó joga szélesebb a terhelténél, hiszen joga van a nyomozás során valamennyi tanú kihallgatásánál jelen lenni

5.3.5.3 A sértett • a bűncselekmény áldozata, akinek jogát, vagy jogos érdekét a

bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette • háromféle minőségben szerepelhet: általános értelemben vett sértett, magánvádló, vagy magánfél • a terhelthez képest a sértett jogosítványai szűkebbek: a tárgyaláson csupán kérdések feltevését indítványozhatja, és ugyan a nyomozás során a jogait, érdekeit sértő határozat ellen panasszal élhet

5.3.5.3.1 Magánvádló • magánvádló az a sértett, aki a büntetőeljárásban maga képviseli a

vádat maghatározott kisebb súlyú bűncselekmények esetén • jogi helyzetét sajátos kettősség jellemzi: megilletik bizonyos ügyféli jogok, de terhelik a vádlói pozíciójából adódó kötelességek is, őt terheli a terhelt bűnösségének bizonyítása

5.3.5.3.2 Magánfél • magánfél az a sértett, aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt

érvényesít, azt a polgári jogi igényt, amely a bűncselekmény, vagy a bíróság által elbírált szabálysértés folytán keletkezett • a bíróság döntései a polgári jogi igény tekintetében a következők lehetnek:  ha az igény alapos, kötelezi a vádlottat annak megfizetésére,  ha alaptalan, elutasítja az igényt,  egyéb törvényes útra utasítja (polgári per), ha elbírálása az eljárás befejezését késleltetné 5.3.6 Egyéb érdekeltek • mindazok, akiknek jogára vagy jogos érdekére a büntetőeljárásban

hozott határozat közvetlen kihatással lehet, pl.: lefoglalt dolog tulajdonosa

5.3.7 Bizonyítás a büntető eljárásban 5.3.7.1 A bizonyítás alapfogalmai • a bizonyítás célja a büntetőjogi felelősség eldöntéséhez szükséges • • •

•

• •

ténybeli ismeretek megszerzése a bizonyítási eljárás a bizonyítási cselekmények összessége a bizonyítás folyamata az eljárási cselekmények meghatározott rendjében való, egymás utáni végzését jelenti a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető törvények és az eljárási jogszabályok alkalmazása szempontjából jelentősek a bizonyítás eszközei: a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle, a helyszínelés, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás és a terhelt vallomása A bizonyítás szabadságának elve érvényesül: tehát a bizonyítás eszközeinek nincs előre meghatározott bizonyító ereje a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet

5.3.7.2 Egyes bizonyítási eszközök

5.3.7.2.1 Tanúvallomás • tanú az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van

• kötelességei: megjelenés, vallomástétel, igazmondás, meg nem jelenés

és a vallomás indokolatlan megtagadása esetén rendbírsággal sújtható, hamis tények állítása, valamint hiányos vallomástétel esetén, ha tényeket elhallgat hamis tanúzást követ el • jogai: költségtérítés, bizonyos esetekben a vallomás tétel alól mentességet élvez, tanúvédelemhez való jog • vallomástételének akadályai:  nem lehet kihallgatni a védőt, azt, akitől testi vagy szellemi fogyatékossága miatt nem várható helyes vallomás, illetve azt, aki az államtitok, szolgálati titok alól nem kapott felmentést

• megtagadhatja a vallomástételt:  a tanú, ha a terhelt hozzátartozója, vagy aki magát vagy

hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná e kérdésben, aki foglalkozásból vagy közmegbízatásból eredő titoktartás esetén nem kap felmentést • különösen védett tanú: ilyen tanúról akkor beszélünk, ha vallomása kiemelkedően fontos, mással nem pótolható, személyét, tartózkodási helyét a terhelt és a védő nem ismeri, ha személyét ismernék, élete, testi épsége súlyos fenyegetésnek lenne kitéve 5.3.7.2.2 Szakértő • szakértő: az a személy, aki a bizonyítandó tény megállapításához,

vagy megítéléséhez különleges szakértelemmel rendelkezik • kötelező jelleggel akkor szükséges kirendelni, ha kóros elmeállapotról, vagy kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás szükségességéről kell dönteni • rendszerint egy szakértőt kell kirendelni, de ha a vizsgálat jellege szükségessé teszi, több szakértő is kirendelhető

• a szakértő köteles az ügyben közreműködni és szakvéleményt adni • ha a szakértőtől kért felvilágosítás, vagy a szakvélemény kiegészítése

nem vezetett eredményre, vagy egyéb okból szükséges, más szakértőt kell kirendelni

5.3.7.2.3 A terhelt vallomása • a hatóság köteles a terheltet kihallgatni, illetve erre az eljárás bármely

szakaszában lehetőséget kell biztosítani • a terhelt vallomástétele csak lehetőség, nincs vallomástételi kötelezettség • kihallgatásánál védő jelen lehet • amennyiben a terhelt vallomást tesz, igazmondásra nem köteles, ennek határa az, hogy mást hamisan bűncselekmény elkövetésével nem vádolhat 5.3.7.2.4 Tárgyi bizonyítási eszköz, okirat • tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a bizonyítandó

tény bizonyítására alkalmas

5.3.7.2.5 Szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás •szemlét akkor kell tartani, ha a bizonyítandó tény

felderítéséhez személy, tárgy, vagy helyszín közvetlen megfigyelése szükséges •helyszínelés során a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, vagy cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud •a bizonyítási kísérlet: rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést •felismerésre bemutatás: a terheltnek vagy a tanúnak felismerés céljából személyt vagy tárgyat be lehet mutatni

5.3.8 Kényszerintézkedések • kényszerintézkedések:olyan hatósági aktusok, amelyek a büntetőeljárás

eredményessége érdekében alapvető állampolgári jogokat sértenek, illetve korlátoznak 5.3.8.1 Őrizetbe vétel • alkalmazására a nyomozóhatóság és az ügyészség által tettenérés

esetén, ha a személyazonosság nem állapítható meg, továbbá elfogatóparancs által körözött személy megtalálása esetén, illetve akkor kerülhet sor, ha az előzetes letartóztatás elrendelésének oka áll fenn • legfeljebb 72 óráig tarthat • erről haladéktalanul értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, vagy más személyt

5.3.8.2 Előzetes letartóztatás • fogalma: terhelt szabadságának bírói elvonása jogerős ítélet nélkül • általános feltételei: a törvény a cselekményt szabadságvesztéssel (is)

fenyegesse és a terhelt terhére az alapos gyanú megállapítható legyen • különös feltételei: szökés, elrejtőzés, vagy ennek veszélye; az eljárás meghiúsításának, megnehezítésének veszélye; bűnismétlés ténye, vagy a bűncselekmény befejezésének veszélye • alkalmazásához az általános feltételnek és legalább egy különös feltételnek fenn kell állnia

5.3.8.3 Lakhely elhagyási tilalom, házi őrizet • az előzetes letartóztatás kisegítő intézménye, annak előírását jelenti, hogy a terhelt lakóhelyét engedély nélkül nem hagyhatja el • a vádirat benyújtásáig az ügyész, ezt követően a bíróság rendeli el az általa szükségesnek tartott időtartamban • a bíróság lakhelyelhagyási tilalom keretében elrendelheti a terhelt házi őrizetét is, melynek betartását a rendőrség folyamatosan ellenőrzi

5.3.8.4 Úti okmány elvétele • az úti okmány elvétele az előzetes letartóztatás és a lakhelyelhagyási

tilalom elrendelésekor, lehetséges a három évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett cselekmény elkövetése esetén

5.3.8.5 Házkutatás, motozás • rendszerint tárgyi bizonyítási eszköz megtalálását célozza, de

házkutatásra sor kerülhet az elkövető kézre kerítése érdekében is

5.3.9 Nyomozás • fogalma: olyan megismerési folyamat, amely információk gyűjtésén

keresztül valamely múltbéli, bűncselekmény gyanúját keltő cselekmény valóságnak megfelelő rekonstruálására és elkövetőjének megállapítására irányul annak érdekében, hogy megállapítsák: indokolt-e a terhelt bírósági felelősségre vonása

5.3.9.1 A nyomozás elrendelése, megtagadása, lezárása • nyomozás feljelentés (sértett kérelme), bejelentés, (más

kezdeményezése) vagy a hatóság észlelése alapján indulhat  feljelentés a nyomozó hatóságnál írásban vagy szóban történik  feljelentés alapján 3 napon belül bűncselekmény alapos gyanúja esetén a nyomozás elrendelésére kerül sor, ennek hiányában a nyomozóhatóság a nyomozást megtagadja  feljelentés alapján kerül sor a nyomozás lefolytatására, amelynek határideje 2 hónap, de a határidőt a nyomozást felügyelő ügyészség kéthavonta meghosszabbíthatja • a nyomozás befejezésekor kerül sor a nyomozás során keletkezett valamennyi irat megismerésére • lehetővé kell tenni a gyanúsítottnak és a védőnek, hogy a nyomozás során keletkezett valamennyi iratot megtekinthesse • a nyomozó hatóság döntései ellen is biztosított a jogorvoslat lehetősége • a sérelmezett döntés ellen a sérelmet szenvedett fél, aki a határozatot, intézkedést vagy mulasztást kifogásolja, panasszal élhet

5.3.10 A vád jelentősége • az ügyész a befejezett nyomozás iratainak felülvizsgálata után dönt

• • • •

• •

arról, hogy az eljárást megszünteti, pótnyomozást rendel el, az eljárást felfüggeszti, vagy vádat emel az ügyésznek az ügy iratainak megvizsgálására 30 nap áll rendelkezésére, amely szükség esetén 30 nappal meghosszabbítható vádelv: a bíróság csak a megvádolt személyek felelőssége tárgyában dönthet, s csak a vád tárgyává tett cselekményeket ítélheti meg a bíróságnak a vádat ki kell merítenie vád : a vádemelésre jogosult személy bírósághoz intézett indítványa a büntetőjogi felelősség megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazására a vádiratot annyi példányban kell benyújtani, hogy a bíróságnak, valamennyi vádlottnak és védőnek 1-1 példány jusson a vád kapcsán még két jelentős jogintézményről beszélhetünk, a vádemelés mellőzőséről, és a vád elhalasztásáról

5.3.11 A büntetőeljárás bírósági szakasza

5.3.11.1 A tárgyalás előkészítése • célja annak megállapítása, hogy a vád alkalmas-e érdemi tárgyalásra, s • • •

•

ha igen mit kell tenni ennek érdekében a kontinentális rendszerben rendszerint a vád vizsgálatát maga az ítélkező bíró végzi ha a bíróság mindent rendben talál, a lehető legközelebbi napra kitűzi a tárgyalást idézésekre és értesítésekre kerül sor, továbbá a tanács elnöke gondoskodik arról, hogy a bizonyítékok rendelkezésre álljanak a vádlottnak az idézést a vádirattal együtt legalább 8 nappal a tárgyalás előtt kézbesíteni kell

5.3.11.2 Elsőfokú bírósági tárgyalás • hazánkban ülnökrendszer működik, amelynek lényege, hogy a

szakbíró mellett választott ülnökök vesznek részt a bíróság munkájában • a tárgyalást a tanács elnöke vezeti, ő határozza meg az eljárási cselekmények sorrendjét, ügyel a törvény rendelkezéseinek megtartására és gondoskodik arról, hogy az eljárásban részt vevő személyek jogaikat gyakorolhassák, fenntartja a rendet • a vádlottnak a tárgyaláson általában végig jelen kell lennie • az ügyésznek csak bűntetti eljárásban kötelező a jelenléte • a bizonyítás a vád ismertetésével kezdődik, majd a bizonyítási eljárás következik • a bizonyítási eljárás befejezése után a perbeszédek és felszólalások összegzik a vád és a védelem álláspontját.  az ügyész által előadott vádbeszéd megelőzi a védő általi védőbeszédet  végül a vádlott szólalhat fel az utolsó szó jogán

• a bíróság a perbeszédek után tanácskozásra visszavonul • ügydöntő határozatát nyomban hirdeti ki • ügydöntő határozat: kétféle lehet, ítélet, ha a vádlott bűnösségét

megállapították, vagy felmentették, egyéb döntésnél végzést hoz • a védőnek, a vádlottnak, az ügyésznek fellebbezésre nyomban, vagy legkésőbb 3 napon belül nyílik lehetőségük 5.3.11.3 Másodfokú bírósági tárgyalás • a jogorvoslat olyan eljárási cselekmény, amely a korábbi hibás vagy

hiányos döntés felülvizsgálatát célozza • az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a másodfokú bírósághoz • a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes egészében felülbírálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen indokból fellebbezett • a fellebbezésre általában három okból kerül sor: az elsőfokú bíróság jogi tévedése, ténybeli tévedése vagy eljárásjogi hibája miatt

• súlyosítási tilalom érvényesül: amelynek lényege az, hogy a

másodfokú bíróság egyáltalán nem, vagy csak kivételesen hozhat a vádlottra nézve hátrányosabb döntést, mint amit az elsőfokú bíróság hozott • a másodfokú eljárás eredményeképpen a bíróság az elsőfokú bíróság döntését megváltoztathatja, helybenhagyhatja, hatályon kívül helyezheti, vagy a fellebbezést elutasíthatja • a másodfokú döntéssel az ítélet tehát jogerőre emelkedik, az ítélet végrehajthatóvá válik • a rendkívüli jogorvoslati lehetőségként eljárási törvényünk a perújítás, a felülvizsgálat és a jogorvoslat a törvényesség érdekében intézményét ismeri

A testnevelés és sporttevékenység jogi szabályozottsága 1. A sportjog jogági dilemmája • a „sportjog” mint klasszikus értelemben vett jogág nem létezik, mivel

annak szabályozásában a közjogi, és magánjogi elemek egyaránt fellelhetők • a „keresztülfekvő jogág” jelző illik rá leginkább • a sportjogi szabályozás annak igényével lép fel, hogy a sporttal, mint tevékenységgel kapcsolatban jelentkező életviszonyokat jogi eszközökkel rendezze • Sportról szóló tv. szerint a sporttevékenység: „a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, illetve szellemi gyakorlat, amely a fizikai, illetve szellemi erőnlét fejlesztését és megtartását szolgálja.” (St. 88§ 23.pont)

1.1 A sportjogviszony alanyai • a testnevelés és sporttevékenység kifejtésének területén az következő

személyek illetve szervezetek lehetnek jogok és kötelezettségek alanyai: a sportoló, a sportszervezet, a sportszakember,a kereskedelmi ügynök; a sportági országos szakszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Nemzeti Sportszövetség, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

A sportoló  

1.

2.

Sportoló: természetes személy, aki sporttevékenységet végez (Stv. 88. ) Két sportolói kategória: „szabadidős” (hobbi)sportolónak minősül az, aki csupán a mozgás öröméért nem vesz részt a szakszövetség vagy sportszövetség által szervezett versenyen hivatásos sportoló (versenyszerűen sportoló)

 A versenyszerű(en) sportoló: amatőr-, vagy hivatásos sportolóként

szakszövetség, illetve sportszövetség által kiírt, engedélyezett, vagy szervezett versenyeken vesz részt (Stv. 1. ) (versenyszerűség=amatőr+hivatásos)  A törvény meghatározza: 1. a versenyszerűen sportolókra vonatkozó általános, 2. amatőrökre, valamint 3. a hivatásos sportolókra vonatkozó előírásokat.

Sporttörvény 1. a) a tisztességes játék (fair play) elvei szerinti felkészülés és versenyzés; b) a sportág jellegének megfelelő sportorvosi vizsgálatokon történő részvétel; c) a sportág hazai és nemzetközi szabályzatainak betartása; d) az anyaegyesület érdekeinek figyelembevétele.

Az amatőr sportoló (Stv. 88. §) 

1. 2. 3. 

Sportegyesület tagjaként, vagy sportvállalkozással fennálló amatőr sportolói sportszerződés alapján versenyszerű sporttevékenységet folytat az alábbi háromféle jogi konstrukciókban sportegyesület tagjaként - a tagsági jogviszonya alapján-, (amatőr sportolói szerződés nélkül); sportegyesület tagjaként (sportszerződés alapján); sportvállalkozás keretében (kizárólag amatőr sportolói sportszerződéssel); Az amatőr sportoló nem részesülhet díjazásban (nem minősül díjazásnak: költségeinek megtérítése, természetbeni juttatás, eredményességi jutalom, szponzori támogatás, érem, trófea)



Határozott időre max. 5 évre szól (hosszabbítható, bármikor felmondható; felmondási jog korlátozását a Ptk. szerint szerződésben külön ki kell kötni)

Az amatőr sportolói sportszerződés (Stv. 3. §, Ptk. 200. §) Rögzíteni kell: 1. a sportszervezet által nyújtandó támogatás formáit, 2. a sportoló együttműködési kötelezettségének részletes feltételeit.  Ha az amatőr sportolónak nincs hatályos sportszerződése, úgy szabadon átigazolhat.  Érvényes sportszerződés esetén csak a sportszervezet hozzájárulásával igazolhat át.  Az amatőr sportoló versenyrendszerben szervezett versenyen csak akkor vehet részt, ha rendelkezik versenyengedéllyel.

A hivatásos sportoló (Stv. 88. )  Az a versenyszerű(en) sportoló, aki sportszervezettel

munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állva, jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen sporttevékenységet folytat  Hivatásos/profi sportoló főfoglalkozásban, jövedelemszerzési célzattal folytatja a sporttevékenységét  Jogviszonyát Mt. valamint Stv. („Lex specialis derogat lege generale” elv) alapján határozzuk meg.

A hivatásos sportolói sportszerződés  tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka-, és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást  határozott időtartamra szól (Mt. 79. § (2))  a munkaviszony csak közös megegyezéssel, rendkívüli felmondással,

vagy a Mt. 88. § (2) bek. alapján szüntethető meg (Stv. további szigorításokat tartalmaz)

 az Stv. szerint a hivatásos sportoló – eltérően Mt.-ben foglaltaktól –

munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható; heti 40 órát kitevő egybefüggő, megszakítás nélküli pihenőidő a hivatásos sportolónak is jár

 a munkaidő-keret alkalmazásának annyiban van helye, hogy a

sportoló részére a munkaidő 8 órában meghatározható, legfeljebb hat havi munkaidő-keret alkalmazásával

A próbaidő Mt 81. §-a alapján ez idő alatt a határozott időtartamú munkaszerződés azonnali hatállyal, indokolás nélkül felmondható  Ezen időtartam maximumát Stv. hármas korlát közé szorítja: 1. abszolút korlátozás: próbaidő nem lehet hosszabb 6 hónapnál; 2. ha a sportág versenyszabályzata átigazolási időszakot állapít meg, a próbaidő nem haladhatja meg az átigazolási időszak felét; 3. a próbaidő nem haladhatja meg a munkaszerződés időtartamának felét 

Munkavégzésre irányuló további jogviszony tilalma  a hivatásos sportoló a sportágán belül - kötelező jogszabályi tilalom

miatt - semmilyen további sporttevékenység folytatására irányuló jogviszonyt nem létesíthet

 a sportszervezetnek mint munkáltatónak kötelessége - a

szakszövetség által megállapított követelmények figyelembe vételével, a hivatásos sportoló javára, élet- és balesetbiztosítást kötni

„Kirendelés” a nemzeti válogatott keretben történő szereplésre  a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő

szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása is szükséges

 a hivatásos sportoló csak a játékjog rendelkezési jogának

kölcsönadása esetén rendelhető ki munkavégzésre más sportszervezethez

 ha a hivatásos sportoló a tevékenységét nem munkaviszonyban,

hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (tipikusan: megbízási szerződés keretében) végezné, akkor a fenti szabályokat – értelemszerűen Mt. foglalt mögöttes szabályok kivételével – mutatis mutandis alkalmazni kell.

A játékjog  játékjog személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a hivatásos

    

sportoló sporttevékenységéhez fűződik és fizikai, szellemi képességeinek összességét testesíti meg játékjog=„játszási jog” a jogszabály szerint a játékjog elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szerződés semmis. játékjog forgalomképtelen, míg a játékjog rendelkezési joga átruházható az átruházásért a sportoló ellenértéket, átigazolási díjat kérhet. sportszervezet és hivatásos sportoló között csak akkor jön létre érvényes átruházási szerződés, ha az 1. vagy a hivatásos sportoló és a sportszervezet között közvetlenül, vagy

2. a munkáltató sportszervezet és a másik sportszervezet között közvetlenül, vagy 3. kereskedelmi ügynök közvetítésével (kereskedelmi ügynöknek az a személy minősül, akit az adott sportág szakszövetsége ekként nyilvántart.) köttetik meg. Játékjog kölcsönadása:  ha a sportoló a játékjog feletti rendelkezési jogot a sportszervezetre átruházta, úgy szerződésének időtartama alatt – a sportoló hozzájárulásával – azt a sportszervezet más sportszervezetnek ideiglenesen kölcsönadhatja, illetve más sportszervezetre átruházhatja.  átruházás esetén az új jogosultnak munkaszerződést, vagy munkavégzésre irányuló egyéb szerződést kell kötnie a hivatásos sportolóval  jogi értelemben a munkaviszony tekintetében novatio

történik, a két munkajogviszony nem egymás folytatása

 átigazolási díj (Stv.): az „eladó” sportvállalkozás az „átruházásért”

díjra tart igényt, jogi szempontból visszterhes jogátruházó nyilatkozatként értelmezhető  törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az átigazolási díjból a sportszervezet meghatározott százalékot fizessen a sportolónak  amennyiben a sportszervezet nem kíván sportolójától véglegesen megválni, de valamely szempont alapján mégis más sportszervezet színeiben kívánja versenyeztetni („kirendelés”), úgy a Stv. 9. § (2) és (4) bekezdéseiben foglaltak szerint a sportoló játékjoga rendelkezési jogát „kölcsönadhatja” (a sportoló hozzájárulásával) Mt. 105-106. §§-ai  kirendelés esetén meg kell jelölni a munkáltatói jogkör gyakorlóját is

A sportszervezet  sportszervezet alatt Stv. sportklubot, (sportegyesületet) és

sportvállalkozást ért  sportegyesület speciális az egyesülethez képest: a sportegyesületek a

sportközigazgatás alapvető végrehajtó szervei (egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. (Etv) és a Ptk. rendelkezéseit a Stv-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni)  az alapításához szükséges: legalább tíz természetes személy

(másfajta egyesületnek jogi személy tagja is lehet), akik alapító tagként kimondják a szervezet megalakítását, alapszabályát és megválasztják az egyesület ügyintéző- és képviseleti szerveit

 a sportegyesület elnökségének nem lehet tagja olyan személy, aki

olyan sportszervezetnél volt a megszűnését megelőző három évben elnökségi tag, illetve vezető tisztségviselő, melyet felszámoltak

 A sportegyesület közgyűlését évente legalább egyszer össze kell

hívni

 A sportegyesületnek alkalmazni kell felügyelő bizottságot vagy

könyvvizsgálót

 A sportegyesületekre a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések

kivételével alkalmazni kell a csődtörvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló szabályait

 a sportegyesület bírósági nyilvántartásba vétele során a szervezet

sportegyesületi jellegét jelölni szükséges  sportszervezet, tehát a sportegyesületek is állami, illetve

önkormányzati támogatásban – a sporttörvény szerint – csak akkor részesülhetnek, ha nyilván vannak tartva az állami sportinformációs rendszerben  egyesületre vonatkozó polgári jogi szabályok a Ptk. 61.- 64. §§-aiban

találhatók

 az egyesületi működés legtágabb határa az Alkotmány; az egyesülési

jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. § (3) bekezdését

 sem az edző, sem más sportvezető nem kényszerítheti a sportolót

olyasmire, amely törvényes jogait, vagy szabadságát sértené

Az egyesület neve:  az alapszabályában rendelkezni kell az egyesület nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről  az egyesület nevének tükröznie kell az egyesület tevékenységét, vagy

legalábbis összefüggésben kell azzal lennie (Ptk. 77. §)

 az egyesület nevének meg kell felelnie a névkizárólagosság, a

névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek is (KK 1. számú állásfoglalás II.)

 csak az érdekelt jogi személy hozzájárulásával lehet az egyesület

nevében a jogi személyre utalni

 ha az egyesület neve nem felel meg e követelményeknek, a bíróság

az egyesületet nem veheti nyilvántartásba

 az 1994. január 1-vel életbe lépett Ptk. alapján megszűnt a korábbi

ex tunc (visszamenőleges hatályú) hatályú bejegyzés

 az egyesület jogi személy, vagyonával önállóan gazdálkodik, és

tartozásaiért a saját vagyonával felel

 tagjai csak a tagdíj megfizetésére kötelezhetők

Az egyesület megszűnik, ha  feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a legfelsőbb szerve kimondja;  az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja;  Stv. szerint az egyesületekre is alkalmazni kell – a végelszámolásra vonatkozó szabályok kivételével - a Cstv. megfelelő rendelkezéseit.  Nincs kizárva, hogy az egyesület a főtevékenysége mellett, annak elősegítésére gazdasági tevékenységet is folytasson Stv. szigorításai sportegyesületekre vonatkozóan:  tagja csak természetes személy lehet, jogi személy csak tiszteletbeli, vagy pártoló tagként vehet részt (Stv 88. § 26. );  nem lehet elnökségének tagja olyan személy, aki sportegyesületnél elnökségi tag, vagy sportvállalkozásánál vezető tisztségviselő volt, és a sportszervezet felszámolásra került

A sportszakember  az a természetes személy, aki a KSH elnöke által kiadott „a

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről” KSH Közlemény (FEOR) szerint besorolt olyan szakképesítéssel rendelkezik, amely a sporttevékenység szervezésére, működési feltételeinek biztosítására jogosítja fel

 a sportszakember sportszervezettel munkaviszonyban, vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, a sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül, vagy közvetetten feladatokat lát el

 sportszakemberek: sportegyesületi vezetők, az edzők, a pályaedzők,

a mérkőzésvezetők, a versenybírák, a sportorvosok és a gyúrók

A kereskedelmi ügynök  a hatályos Stv.-ben kereskedelmi ügynök közvetítésével történhetnek

a játékjoggal kapcsolatos jogügyletek

 csak az a személy minősül kereskedelmi ügynöknek, akit az adott

sportág szakszövetsége ekként tart nyilván

 a kereskedelmi ügynökök hatásköréről feladat- és jogköréről Stv.

rendelkezéseinek keretein belül a sportági országos szakszövetségek rendelkezhetnek szabályzataikban

A sportági országos szakszövetség A szakszövetség létrehozásának feltételei:  A szakszövetség és a sportszövetség egy adott sportágban működő sportszervezetek szövetsége, szerveződése  A szakszövetség a Ptk. az egyesülési törvény, a közhasznú szervezetekről szóló törvény, valamint a sporttörvény alapján működő szervezet  A sportszövetségek az egyesülési törvény hatálya alatt működő társadalmi szervezetek Szakszövetség:  Szakszövetség alakítható egy adott sportágban, ha a sportág nemzetközi szakszövetsége tagja a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (AGFIS), illetve a Nemzetközi Sakkszövetségnek (FIDE), vagy nem tagja ugyan az említett két nemzetközi szervezet valamelyikének, de a sportág a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágak között szerepel

További feltételek:  tíz sportszervezeti (sportegyesület vagy sportvállalkozás) taggal

rendelkezzen,  legalább három éve folyamatosan működő országos

versenyrendszerében rendszeresen legalább száz főnyi sportoló vegyen részt,

 rendelkeznie kell alapszabállyal, valamint a sporttörvényben, illetve

más jogszabályokban a számára kötelezően előírt szabályzatokkal,  egy sportágban csak egy szakszövetség vehető nyilvántartásba,

 a bírósági nyilvántartásba vétel után a szakszövetséget kérelmére a

Nemzeti Sportszövetség is nyilvántartásba veszi.

A szakszövetség feladatai  megalkotni a szövetség szabályzatait;  kialakítani a sportág versenyrendszerét (hivatásos, amatőr és nyílt) és szervezni a sportág versenyeit;  megrendezni a magyar bajnokságot és a magyar kupát;  kiadni a hazai és a nemzetközi versenynaptárt;  működtetni a nemzetközi válogatott kereteket, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sportrendezvényeken;  hozzájárulni a magyar sportolók külföldi, a külföldiek magyarországi versenyzéséhez;  képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezetében;  a közoktatás és a felsőoktatás keretein kívüli sportoktatói tevékenység folytatásához szakhatóságként előzetes hozzájárulást adni

Egyéb feladatai:  meghatározza a sportág fejlesztési koncepcióját és gondoskodik megvalósításáról;  gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, igazolásáról,

átigazolásáról, és kiadja a versenyengedélyt;

 sportfegyelmi jogkört gyakorol, a sportszervezetekkel, sportolókkal

és sportszakemberekkel szemben;

 meghatározza a sportlétesítményekkel szembeni szakmai

követelményeket;

 meghatározza a sportrendezvényekkel kapcsolatos sportági

szabályokat;

 érvényesíti a dopping tilalmat;

 támogatási szerződést köt az ifjúsági és sportminiszterrel;

 szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köt a sportág

egészére vonatkozóan;

 képviseli a sportág érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a

MOB, a nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek, illetve a társadalmi szervezetek felé;

 szolgáltatásokat nyújt tagjainak, közreműködik a tagok közötti viták

rendezésében, elősegíti a sportágban működő sportszakemberek képzését

A szakszövetség szervezete  legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés  több mint 150 taggal rendelkező szakszövetség esetén küldöttgyűlés

is lehet; küldöttgyűlésben a sportszervezetek régiónként választanak küldötteket

 a közgyűlést évente legalább egyszer rendes ülésre össze kell hívni

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:  az alapszabály megállapítása és módosítása;  az elnökség éves szakmai és pénzügyi beszámolójának a következő

évi szakmai és pénzügyi tervének, valamint a közhasznúság jelentésének az elfogadása;

 az elnökség és az ellenőrző testület elnökének tagjainak

megválasztása, visszahívása;

 más szakszövetséggel való egyesülés illetve szétválás kimondása;

 a szakszövetség jogi személyiségű szervezeti egységeinek

létrehozása;

 a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása

 a szakszövetség ügyintéző-képviselő szerve az elnökség  a szakszövetség adminisztratív munkáját az elnökség által kinevezett

főtitkár irányítja  az ellenőrző testületet feladata a szakszövetség gazdálkodásának

folyamatos ellenőrzése  a hivatásos versenyrendszert működtető szakszövetség köteles

könyvvizsgálót is alkalmazni, illetve választani

A szakszövetség szabályzatai  A szakszövetség alapszabálya biztosítja a demokratikus,

önkormányzati elven alapuló működést

 A közgyűlés vagy az elnökség - az alapszabályon kívül - az alábbi

szabályzatokat köteles elfogadni: → szervezeti és működési szabályzat; → versenyszabályzat; → nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzat; → sportfegyelmi szabályzat; → gazdálkodási-pénzügyi, munkaügyi szabályzat; → a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzat; → hivatásos versenyrendszer működtetése esetén az arra vonatkozó szabályzat. A szakszövetség szabályzatait az Ifjúsági és Sportminisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

A szakszövetség gazdálkodása  a szakszövetség bevételei: tagdíjakból, költségvetési, illetve más

támogatásokból, felajánlásokból és a szakszövetség kereskedelmi és egyéb vállalkozási tevékenységéből származhatnak  a szakszövetségek állami támogatása a Nemzeti Sportszövetségen

keresztül történik  a miniszter évente rendeletben határozza meg a szakszövetségek

részére nyújtandó támogatás feltételeit  alapíthat vállalkozást, illetve olyan gazdasági társaságban vehet

részt, amelyben felelőssége korlátozott, és nem haladja meg a vállalkozásba / társaságba vitt vagyonának mértékét

 ha tárgyévi eredménye egymást követő két évben negatív, vagy a

kötelezettségei ötven százalékkal meghaladják a számviteli jogszabályok szerinti saját vagyonának összegét, az ügyész keresetére a bíróság hat hónapra felfüggesztheti, és a szakszövetség élére felügyelő biztost rendelhet ki

 a felügyelő biztos javaslatot dolgoz ki a veszteség, illetve a tartozás

megszüntetésére

 ha ez nem lehetséges, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek

a szakszövetség feloszlatásának kezdeményezésére

 a nemzeti válogatott keret felkészülésével és versenyzésével

kapcsolatban a sportolók élet-, baleset- és vagyonbiztosításának költségeit a szakszövetség viseli

A szakszövetség törvényességi felügyelete  a szakszövetség működése feletti törvényességi felügyeletet az

ügyészség gyakorolja  a miniszter kezdeményezheti az ügyésznél vizsgálat lefolytatását a

szakszövetségnél, a szakszövetség rendkívüli közgyűlése összehívásának indítványozását a bíróságtól  súlyos, vagy ismétlődő jogszabálysértés esetén, ha a törvényes

állapot helyreállítása nem biztosítható, a bíróság feloszlathatja a szakszövetséget

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) A MOB jogállása  a Magyar Olimpiai Bizottság köztestület, kiemelkedően közhasznú szervnek minősül, működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja A MOB feladatai  együttműködik a szakszövetségekkel, a sportolók olimpiai játékokra való felkészítésben, illetve részvételük szakmai elősegítésében,  dönt az olimpiai mozgalom feladataira biztosított állami támogatás felhasználásáról,  fellép a sportmozgalomba ható káros jelenségek ellen (túlhajtás, dopping)  együttműködik az ifjúsági és sportminiszterrel, a kiemelt sportstratégiai célok megvalósítása során  kizárólagosan jogosult az olimpiai játékokra való nevezésre és az olimpiai jelképek mások általi használatának engedélyezésére

A MOB szervezete  a MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből    



áll a MOB ügyintéző-képviseleti szerve az elnökség, melyet a közgyűlés választ meg az elnökség tagjaira összeférhetetlenségi szabályok irányadók az elnökségnek nem lehet tagja a Kátjátv. személyi hatálya alá tartozó állami vezető a MOB elnökségében az olimpiai sportágak szakszövetségei által delegált személyek számának meg kell haladnia az elnökség taglétszámának 50%-át a MOB közgyűlésének a sport más köztestületeihez hasonlóan könyvvizsgálót kell választania

A Nemzeti Sportszövetség Felépítésére és működése:  Stv. alapján létrejött közhasznú szervezetek, a miniszter tartja

nyilván  a nemzeti sportszövetségek tagszervezeteit a bíróság veszi

nyilvántartásba; működésükre és megszűnésükre Stv. mellett a Ptk. és az egyesülési törvény előírásai érvényesek  a nemzeti sportszövetségek legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből

álló közgyűlés

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:  az alapszabály megvalósítása és módosítása;  az elnökség és az ellenőrző testület elnökének és tagjainak

megválasztása, visszahívása;  az elnökség éves szakmai és pénzügyi beszámolójának és a

következő évi pénzügyi és szakmai tervének, továbbá a közhasznúsági jelentésnek elfogadása;  az állami támogatás tagszervezetek közötti felosztása;

 minden olyan kérdés, melyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe

utal

 a nemzeti sportszövetségek ügyintéző képviselő szerve az elnökség  az elnököt, alelnököt és az elnökség tagjait, valamint az ellenőrző

testület elnökét és tagjait a közgyűlés öt évre választja (feltétel: felsőfokú végzettség)  a nemzeti sportszövetségek irodáját az elnökség által kinevezett főtitkár vezeti  a nemzeti sportszövetségek kötelesek könyvvizsgálót alkalmazni (választani) gazdálkodásuk ellenőrzésére A Nemzeti Sportszövetség törvényességi felügyelete  a nemzeti sportszövetségek működése feletti törvényességi

felügyeletet az ifjúsági és sportminiszter gyakorolja  alapszabályuk és más szabályzataik elfogadását a miniszter végzi  ha jogsértés áll fenn, azt meg kell szüntetni, ellenkező esetben a miniszter a bírósághoz fordulhat

Nemzeti Sportszövetség tagjai  a Nemzeti Sportszövetség tagjai az általa nyilvántartásba vett szakszövetségek, szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetségek, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Nemzeti Sportszövetség feladatai:  állami támogatások felosztása;  képviseli szakszövetségek közös érdekeit;  koordinálja a szakszövetségek tevékenységét;  sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;  együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében;  véleményt nyilvánít a sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;



részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen ENGSO tevékenységében;



működteti a Sport Állandó Választott Bíróságot;



segíti az utánpótlás-nevelést;



nyilvántartja a versenyszerű sporttal foglalkozó sportszövetségeket;



végzi a szakszövetségek minősítését és azokat sportági országos szakszövetségként nyilvántartja;



könyvvizsgálója által ellenőrzi a szakszövetségek gazdálkodását, aminek keretében korlátlanul betekint a szakszövetségek könyveibe.

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség  a Nemzeti Szabadidősport Szövetség tagjai a szabadidősport, valamint a diák- és rétegsport területén működő országos sportszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége

A Nemzeti Szabadidősport Szövetség feladatai:  a szabadidő- és rétegsportok, valamint a fogyatékosok sportja állami támogatásának a tagok közötti felosztásáról;  képviseli a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sport, a nők és a családok, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, valamint más rétegsportok, továbbá a fogyatékosok sportjának érdekeit;  koordinálja a sportszövetségek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

 véleményt nyilvánít a sportpolitikai kérdésekben, kezdeményezi

kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket;  részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek,

különösen ENGSO tevékenységében;  együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a

Nemzeti Sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében;  segíti az utánpótlás-nevelést;  nyilvántartja a szabadidősporttal foglalkozó sportszövetségeket

A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége  tagjai a következő sportszövetségek: a Magyar Speciális Olimpia Szövetség, Magyar Siketek Sportszövetsége, Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális- és Érdekvédelmi Szövetsége, Magyar Paralimpiai Bizottság A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége az alábbi feladatokat látja el:  gondoskodik a fogyatékosok sportját támogató állami anyagi eszközöknek a tagok közötti felosztásáról;  képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a fogyatékosok sportjának érdekeit;  koordinálja a sportszövetségek és az egyéb tagszervezetek tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

 véleményt nyilvánít a fogyatékosok sportját érintő sportpolitikai



 

 

kérdésekben, kezdeményezi kormányzati intézkedések megtételét, véleményezi a sporttal kapcsolatos jogszabálytervezeteket; részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az ENGSO és a fogyatékosok nemzetközi sportszervezetei tevékenységében; elősegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét; kidolgozza a speciális világjátékokra való előkészületek és az azokon való részvétel pénzügyi tervét; segíti az utánpótlás-nevelést a versenyszerű és szabadidősportban; nyilvántartja a fogyatékosok országos sportszövetségeit

A sportfegyelmi fórumrendszer  a sporttevékenységet folytató igazolt sportoló, sportedző,

sporttevékenységgel összefüggő fegyelmi felelősségét a Sportfegyelmi felelősségről szóló 34/2001 (III.5) Korm. rendelet keretjelleggel szabályozza

 a Sportról szóló többször módosított 2000. évi CXLV. törvény 15-19.

§-ai adják a magas szintű felhatalmazást

 ez szolgáltatja a konkrét fegyelmi eljárások elbírálásakor a

jogszabályi garanciát, az alkotmányos megalapozást az Országos Sportági Szakszövetségek fegyelmi szabályzatai megalkotásához

A Fegyelmi Szabályzat (személyi és területi) hatálya

A szabályzat személyi hatálya alá tartoznak:  a hivatásos sportolók  amatőr sportolók  sportszakemberek,  sportszervezetek,  a sportági országos szakszövetségek azt, aki ellen a fegyelmi eljárás indul, a fegyelmi eljárásban „eljárás alá vont”-nak szokták nevezni a fegyelmi iratokban.

 szakszövetségek, a sportszervezet, illetve a sportszakember

munkáltatója folytathat le fegyelmi eljárást

 sportfegyelmi eljárás sportszervezettel szemben is indulhat, ha az a

versenyszabályzatban vagy a versenyzéssel kapcsolatos egyéb szakszövetségi szabályzataiban megállapított előírásokat megszegi

 valamennyi fegyelmi ügyében a fegyelmi jogkört a szakszövetség

elnöksége gyakorolja

A fegyelmi szabályzatok hivatottak arra, hogy az eljáró szerv  működési területén, továbbá  az eljáró szerv által szervezett sporttáborok, sportversenyek színhelyén elkövetett fegyelmi vétségek esetére szabályozást adjon.

2.2 Sportfegyelmi okok • fegyelmi vétség miatt sportfegyelmi felelősségre vonásnak van helye

azzal a sportolóval szemben, aki  a Szakszövetség alapszabályában, és határozataiban foglalt, illetőleg sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó kötelezettségeket, vagy tagsági viszonyából folyó kötelezettségeit vétkesen megszegi, vagy megsérti  a verseny- és játékszabályokat vétkesen megszegi, vagy egyéb sportszerűtlenséget követ el  a sporttevékenységgel összefüggésben bűncselekményt követ el  a versenyzéssel és sporttevékenységgel összefüggésben jogtalan előnyt szerez magának vagy más személynek, jogtalan előnyt nyújt másnak, vagy ebben közreműködik, illetőleg jogtalan előny szerzésére vagy nyújtására kísérletet tesz  a fent említett jogtalan előnyt tiltott teljesítményfokozó szer vagy módszer (dopping) alkalmazásával követi el

• fegyelmi vétség miatt sportfegyelmi felelősségre vonásnak van helye

azzal a sportszakemberrel szemben, aki  a szakszövetség alapszabályában, és határozataiban foglalt, edzői módszereket a gondjaira bízott sportoló kárára, vagy azok érdekeivel ellentétesen gyakorolja  a Szakszövetség által jóváhagyott versenybírói, mérkőzésvezetői feladatát nem megfelelően látja el  a sportág érdekeit figyelmen kívül hagyva hozza meg döntéseit • fegyelmi vétség miatt sportfegyelmi felelősségre vonásnak van helye azzal a sportszervezettel szemben, amelynek  szurkolótábora vagyoni vagy nem vagyoni kárt okoz  szereplései a sportág érdekeit veszélyeztetik  gazdálkodása a Szakszövetségi irányelveknek nem felel meg

2.3 A sportfegyelmi büntetés célja • célja a megelőzés és a nevelés • a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a fegyelmi

vétség súlyához, a fegyelmi eljárás alá vont sportoló vétkességének fokához, valamint az enyhítő és súlyosbító körülményekhez

2.4 Sportfegyelmi büntetések 2.4.1 A sportolókra kiszabható sportfegyelmi büntetések • • • • • •

szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés kedvezmények csökkentése, illetve megvonása pénzbüntetés eltiltás kizárás

2.4.2 A sportszakemberekre kiszabható büntetések • az előzőekből a kizáráson kívül mindegyik alkalmazható velük szemben, az

eltiltást sporttevékenységre és szakmai tevékenységre vonatkozóan lehet kiszabni, különféle meghatározott esetkörökben

2.4.3 Sportszervezettel szemben kiszabható fegyelmi büntetések • • • • • • • • • • • • • • •

írásbeli figyelmeztetés a szakszövetség által adható juttatások csökkentése, megvonása a rendezői létszám felemelésére kötelezés szakszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés sportrendezvény nézők nélküli megtartása vagy szektorlezárás elrendelése pályaválasztási jog határozott időre való megvonása mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása büntetőpontok megállapítása nemzetközi sportrendezvényen való részvételtől eltiltás a sportoló igazolásához, átigazolásához való jog megvonása a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás versenyrendszerből vagy meghatározott számú versenyből kizárás a szakszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés a szakszövetségből kizárás pénzbüntetés

2.4.4 A fegyelmi büntetés mértéke és időtartama • attól függően, hogy kivel szemben alkalmazzák, és mire vonatkozóan

alkalmazzák eltérő a módszer és az időtartam is

2.5 Az elsőfokú fegyelmi tárgyalás • a fegyelmi büntetést a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás • •

• •

alapján, indokolt írásbeli határozattal szabja ki ha a kötelezettségszegés felfedezése óta egy hónap eltelt nem lehet eljárást indítani a sportolót mindig meg kell hallgatni, lehetővé kell tenni a védekezés lehetőségét számára a szakszövetség Fegyelmi Bizottsága a Szakszövetség Közgyűlése által megválasztott testület arra nézve, hogy ki nem vehet részt a fegyelmi jogkör gyakorlásában, külön összeférhetetlenségi szabályokat alakítottak ki (pl. ilyen maga a sportoló)

2.5.1 A fegyelmi eljárás elrendelése • a fegyelmi eljárás alá vont sportolót, vagy más személyt az eljárás

• •

•

•

•

során érvényesítendő jogaira figyelmeztetni kell már az eljárás kezdetén a fegyelmi eljárás elrendelése egyúttal kötelezettséget is jelent a fegyelmi eljárás lefolyatására elrendelése a szakszövetség elnökének, kivételes esetben főtitkárának hatáskörébe tartozik a fegyelmi eljárást elrendelő határozat minden esetben tartalmazza az eljárás alá vont személy nevét, a cselekményének rövid leírását, amely a fegyelmi eljárásra okot ad súlyos esetben akár az is előfordulhat, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személyt távol kell tartani a sportcselekményektől, sporttevékenységtől a fegyelmi tárgyalást csakúgy, mint a polgári peres tárgyalásokat, előkészítő intézkedések előzik meg

• a tárgyalás idejének kitűzésekor törekedni kell arra, hogy a tárgyalást

megelőzően 8 nappal az érdekeltek az idézést kézhez kapják • idézésben meg kell jelölni a sportfegyelmi eljárás megindításának tényét, az eljárás alá vont személyt vagy szervezetet, tárgyát, megindításának jogalapját, alapjául szolgáló cselekményt, eredményességét elősegíteni hivatott bizonyítási eszközöket 2.5.2 Fegyelmi tárgyalás • a fegyelmi tárgyalást a háromtagú fegyelmi bizottság elnöke vezeti • tárgyalás megnyitását követően a fegyelmi bizottság egyik tagja

ismerteti a fegyelmi eljárás okául szolgáló körülményeket, majd meghallgatja a fegyelmi eljárás alá vont személyt, vagy szervezet képviselőjét • ha az eljárás alá vont megjelent, a tényelőadását követően a fegyelmi bizottság elnöke a bizonyítási szakaszt megnyitja • bizonyítási szakasz általában a tanúk meghallgatásából, vagy okirati bizonyítási eszközök megszemléléséből áll

• a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tárgyalás helyét, idejét és célját,

• • • • •

•

a tárgyaláson jelenlevők nevét és lakcím adatait a fegyelmi tárgyalás a tárgyalás berekesztésével ér véget, ennek a ténynek szintén szerepelnie kell a tárgyalás jegyzőkönyvében a tárgyalási jegyzőkönyv a fegyelmi határozatnak csak a rendelkező részét tartalmazza, az indokolásra 8 nap haladékot lehet kérni a jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá a bizonyítási szakasz után a fegyelmi bizottság elnöke a tárgyalást bezárja, majd a fegyelmi bizottság tanácskozásra visszavonul a fegyelmi bizottság zárt tanácskozáson állapítja meg, hogy a tényállást mennyiben látja bizonyítottnak, dönt a fegyelmi felelősség megléte, illetve megfelelő fegyelmi büntetés kiszabása kérdésében a fegyelmi bizottság szótöbbséggel hozza meg a határozatát, amelyet az elnök nyilvánosan hirdet ki

2.5.3 Az elsőfokú fegyelmi határozat • ez lehet eljárást megszüntető, felmentő illetve büntetést kiszabó

határozat is • a határozatokra érvényes alaki követelmények:  rendelkező rész (ebben a részben elnevezésének megfelelően kell rendelkezni a büntetés mértékéről, időtartamáról, a felmentésről, az eljárás megszüntetésről, vagy felfüggesztéséről, fel kell hívni a figyelmet a 15 napon belüli fellebbezéslehetőségére is)  indokolás: ( tartalmaznia kell a bizonyított tényállást, a bizonyítékok megjelölésével az enyhítő és súlyosító körülmények mérlegelését, a jogszabályi hivatkozásokat, azokat a körülményeket, amelyeket a fegyelmi bizottság figyelembe vett a fegyelmi eljárás során, és azokat is, amelyeket nem  aláírások: (a fegyelmi bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető)

• a fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárástól számított 30 napon

belül kell meghozni, ezt azonban fegyelmi bizottság elnöke további 15 nappal meghosszabbíthatja az ügy bonyolultságától függően • a fent említett határozatok érdemi (ügydöntő)határozatok, ismert azonban másféle határozat is: nem érdemi, csupán közbülső eljárási aktus a fegyelemi eljárást felfüggesztő határozat 2.5.3.1 Az elsőfokú fegyelmi határozat kihirdetése és jogereje • a jelenlevőkkel általában a kihirdetés és kézbesítés útján, míg az

érdekelt távollevőkkel, továbbá azzal, aki a szerv részéről fellebbezésre jogosult kézbesítéssel kell közölni • fellebbezés hiányában a határozat a fellebbezési határidő lejártát követő napon emelkedik jogerőre és válik végrehajthatóvá • a jogerőre emelkedése azt jelenti, hogy az eljárás alá vont ellen ugyanazon cselekmény miatt újabb fegyelmi eljárás nem indítható, és a határozat végrehajthatóvá válik (res iudicata) • a másodfokú határozat meghozatalának napján emelkedik jogerőre

2.6. A másodfokú fegyelmi eljárás • az elsőfokú határozat ellen általában fellebbezéssel lehet élni, melyet a

•

•

• •

fegyelmi bizottság elnökéhez kell 15 napon belül benyújtani, aki azt u 15 napon belül az ügy irataival együtt továbbítja a sportfegyelmi fellebbviteli bizottság vagy szerv vezetőjének fellebbezéssel élhet a fegyelmi eljárás alá vont személy, továbbá annak a szervezetnek a képviselője, amelynek Fegyelmi Bizottsága a fegyelmi határozatot hozta a sporttevékenységtől nem jogerős határozattal eltiltott személy a másodfokú döntésig sporttevékenységet fellebbezés esetén sem folytathat a fellebbezés arra irányul, hogy az elsőfokú határozatot a másodfokon eljáró szerv revideálja a fellebbezés határidőhöz kötött, ennek elmulasztása esetén már fellebbezni nem lehet, a fellebbezési idő elmulasztásának jogvesztő hatálya van

• a fellebbezésben elő kell adni, hogy a fellebbező az elsőfokú

határozatot miért tartja sérelmesnek, azt milyen ténybeli és jogi alapon támadja meg • a fellebbezés irányulhat a határozat rendelkező részére és indokolására 2.6.1 A fellebbezés elbírálása • másodfokon is léteznek összeférhetetlenségi, kizárási okok a

döntésben résztvevők személyére nézve • a másodfokú szerv a fellebbezéssel magtámadott határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti és az első fokon eljárt fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja • a másodfokú szerv az írásba foglalt határozatát közli az érdekeltekkel, valamint mindazokkal a szervekkel, amelyek közreműködni kötelesek a határozat végrehajtásában

2.7 Felülvizsgálati eljárás • a másodfokú fegyelmi határozat ellen fellebbezésnek már nincs helye,

felülvizsgálati kérelemmel lehet vele szemben élni a határozat kézbesítésétől számított 5 napon belül a szakszövetség elnökségéhez, illetve a szakszövetség közgyűlése által választott rendkívüli fegyelmi bizottsághoz • a fórum soron kívül, de legkésőbb 8 napon belül elbírálja a kérelmet, határozatát írásba foglalja és az eljárás alá vont részére kézbesíti • a szerv a másodfokú bíróság határozatát helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti és új határozatot hoz 2.8 A sportfegyelmi határozat végrehajtása • a büntetést, vagy annak hátralevő részét annak a sportszervezetnek /

szakszövetségnek / sportszövetségnek kell foganatosítania, amellyel az eljárás alá vont jogviszonyba kerül, illetve amelynek a sportágában a tevékenységét folytatja

2.9 Sportfegyelmi határozatok nyilvántartása • a jogerős fegyelmi határozatokat a sportoló mentesítésének

határnapjáig az illetékes sportegyesületnél, illetőleg Sportági Szakszövetségnél nyilván kell tartani • a mentesítés a fellebbezés elbírálására jogosult szervtől induló kezdeményezéssel magának az eljárás alá vont sportoló kérelmére indul, a mentesítésnek külön feltételei vannak • a fegyelmi szabályzatban meg kell határozni az „elévülés”, pontosabban a fegyelmi büntetésekhez kötődő joghátrányok alóli mentesülés szabályait is

3. A sportegészségügyi igazgatás • a sport - különösen a versenysport - az emberi szervezet fokozott

igénybevételét jelenti, így a sport egész területét átfogóan szükséges valamilyen egészségügyi igazgatás léte • sportegészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján a sportegészségügyi gondozás és a doppingszabályozás különíthető el 3.1 Sportegészségügyi gondozás • az ebben részesülő sportolókat (mind a versenyszerűen, mind a

hobbiból sportoló szabadidős sportolót) megilleti a jog arra, hogy sportorvosi szakképesítéssel rendelkező orvosok lássák el • az országos sportegészségügyi hálózatot az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) működteti • az országos sportegészségügyi hálózat keretében kerül sor a sportolók alkalmassági és időszakos ellenőrző vizsgálatára, továbbá a versenyzéshez szükséges sportorvosi engedély kiadására

• a hálózatot az OSEI Sportegészségügyi, Szervezési és Módszertani •

• •

•

•

Osztályt vezető főigazgató-helyettes főorvosa irányítja a sportért felelős miniszter a Magyar Olimpiai Bizottsággal együtt határozza meg azokat a szakfeladatokat, amelyeket a versenyszerűen sportolók speciális, emelt szintű sportegészségügyi ellátása érdekében a hálózat teljesít néhány sportágban különösen nagy a rizikó, emiatt a sportágakra speciális rendeletek is születtek függetlenül azonban a sportágtól, mind az amatőr, mind a hivatásos sportolók a rendszeres edzések megkezdése előtt alkalmassági vizsgálaton kötelesek részt venni a rendelet hatásköri és illetékességi szabályokat is megállapít,cél, hogy a sportorvosi vizsgálatokat lehetőség szerint a sportszervezet székhelye, a sportoló lakó-, vagy munkahelye, az iskola székhelye, illetve a sportesemény helyszíne szerint illetékes sportorvosok végezzék a versenyzéshez szükséges sportorvosi engedélyek érvényességi ideje a 18 éven aluli sportoló esetén 6 hónapnál hosszabb, a 18 éven felüli sportoló esetén 1 évnél hosszabb nem lehet

• a sportorvos felelőssége nagyobb, mint az „adott helyzetben

•

•

•

•

elvárható” polgári jogi felelősségi mérték ha vita keletkezik a sportoló valamint a területi, illetve kerületi sportorvos között, akkor 8 napon belül a megyei (fővárosi) vezető szakfőorvostól kérheti az alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását ha még ezzel a másodfokon hozott döntéssel sem értene egyet a sportoló, akkor az egészségügyi alkalmasság megállapítása iránt 15 napon belül az OSEI sportegészségügyi szakrendelőjének vezetőjéhez fordulhat szabadidős-, illetőleg diáksportolók esetében az adott sporteseményen való részvétel egészségügyi elbírálását az iskola-egészségügyi szolgálat orvosa, illetve a háziorvos végzi, amennyiben ezt a sportesemény jellege indokolttá teszi nem csak a sportolók sportorvosi vizsgálata kötelező, hanem a sportszakembereké is

3.2 Sportrepülőkre vonatkozó szabályok • az előzőben említett vizsgálatok itt is kötelező jellegűek, és egy

speciális szerv a Repülő Orvosi Bizottság (ROB) hivatott az alkalmasság kérdésében dönteni • a ROB tagjai: belgyógyász, sebész, ideggyógyász, fül-orr-gégész, szemész, nőgyógyász és fogszakorvos • a 4.000 méter felett is repülő sportrepülőkre vonatkozó vizsgálatokat más jogszabály határozza meg

3.3 A sporteseményekkel kapcsolatos egészségügyi feladatok • a sporteseményt szervező köteles egészségügyi ellátásról gondoskodni • a szervező köteles: orvos, vagy egészségügyi szakdolgozó jelenlétét

biztosítani; mentőszolgálati ügyeletről gondoskodni; sürgősségi ellátást biztosítani; elsősegélynyújtó felszerelést biztosítani • különböző sportágak esetén különféle biztonsági előírások betartása szükséges

3.4 Doppingszabályozás • mind a korábbi, mind a mostani rendeletalkotás igyekezett

definíciókat adni a doppingolással kapcsolatban • a rendelet deklarálja, hogy a versenyrendszerben szervezett versenyek előtt és magán a versenyen doppingszert a sportoló nem használhat • a rendelet a sportszakember kötelességévé teszi a szakszövetség, illetőleg sportszövetségnek történő bejelentést, ha tudomására jut, hogy a sportoló doppingol, illetve ha valaki a sportolónak a doppingoláshoz segítséget nyújt  sem a tisztességes megbízó-ügyfél kapcsolatával, sem a titoktartási kötelezettséggel nem fér össze az efféle kötelezettség • a doppingellenőrzések összehangolása igen fontos része az ISM doppingprogramjának • a tervszerű munka érdekében doppingellenőrzési tervet és doppingszabályzatot készítenek a szakszövetségek

• a doppingellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy az ne

jelentsen a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást a sportoló magánéletébe • főszabály szerint vizeletminta vétellel történik a doppingellenőrzés, de mód van arra is, hogy ez vérvétellel, vagy egyéb testszövet útján menjen végbe • azt a sportolót, aki kivonja magát az ellenőrzés alól, vagy meghiúsítja az ellenőrzést, ki kell zárni a versenyből; s a csapatsportoló doppingolása esetén a csapat aktuális versenyeredményét kell megsemmisíteni • a megállapított doppingolás sportfegyelmi eljárást von maga után

4. A magyar sport versenyrendszere 4.1 A részvétel általános feltételei • sok kritika érte már a jogszabályalkotás közben is azt a rendelkezést,

•

• • •

miszerint csak az a sportszervezet indulhat a bajnokságon, amelynek a nevezési határidő lejártakor nincs 90 napnál régebben lejárt köztartozása az is feltétele a versenyrendszerben való részvételnek, hogy a Számviteli Törvényben írt mérlegbeszámolót és zárszámadást a sportvállalkozás a jogszabályban írt módon közzétette ha a sportszervezet a nevezési feltételeknek nem felel meg, a bajnokságból ki kell zárni a bajnokságban az a sportszervezet sem vehet részt, amely végelszámolási, csőd,- illetve felszámolási eljárás alatt áll a bajnokságban való indulás joga nem ruházható át, de nevezés jogával a megszűnő sportszervezet helyébe lépő általános jogutód, vagy a megszűnt sportszervezet alapítója a jogszabályban írt határidőn belül élhet (jogvesztő határidő)

4.2. A hivatásos versenyrendszer • a szakszövetségek kötelesek elkülöníteni az amatőr és a hivatásos

• •

•

•

•

tagozataikat és ezeket a szervezeti egységeket jogi személyiséggel kell felruházniuk a szakszövetség hivatásos tagozata az üzleti könyveit auditáltatni köteles (könyvvizsgálót kell alkalmaznia) fontos a szakszövetségi autonómia szempontjainak figyelembevételével a megfelelő hatás-, és feladatkörök rögzítése a szakszövetségi szabályzatokban a szabályzatoknak a hivatásos versenyrendszerrel kapcsolatban kötelező és fakultatív tartalmi elemei vannak szakszövetségi korlátozás hiányában a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerben is részt vehet, de a szakszövetség által meghatározott versenyszabályzatban rendelkezni kell a sportvállalkozás hivatásos sportolóinak lehetséges számáról sportszervezetek a játékjog használati jogának használásáért csak szerződés alapján fizethetnek egymásnak átigazolási díjat (a szerződés hatályossági feltétele a szakszövetségi ellenjegyzés)

• szerződést kell kötni a sportszervezet és a hivatásos sportoló

igazolási díja, illetve részesedésének kifizetése érdekében • a hivatásos sportoló a játékjog használati jogának átruházása esetén átigazolási jutalékot (az igazolási díj 1%-a), a sportszervezet utánpótlás nevelési hozzájárulást (az átigazolási díj 4%-a) köteles fizetni a szakszövetségnek 4.2.1 Hivatásos versenyrendszer a csapatsportban • csak jogi személyiséggel rendelkező sportvállalkozásban folytatható • kollektív szerződés megkötésére a szakszövetség hivatásos tagozata

jogosult • a hivatásos tagozat határozza meg a hivatásos sportolóval kötendő munkaszerződés feltételeit • csapatsport esetén a sportszervezet hivatásos sportolót csak akkor foglalkoztathat, ha a sportszervezet a hivatásos versenyrendszerben részt vesz

4.3 Vegyes, nyílt versenyrendszer • klasszikusan ötvöződik az amatőr és a hivatásos sportolói kvalitás • résztvevő amatőr sportoló – bár főszabály szerint az őt foglalkoztató

sportszervezettől díjazásban nem részesülhet - juttatásban részesülhet • csak azokban a sportágakban írható ki, (elsősorban csapatsport esetén) ahol hivatásos versenyrendszer is működik 5. Sportfinanszírozás • ma már nem csupán az élsportra irányul • a sporttevékenység folytatásához szükséges állami támogatást az

állam a költségvetési törvényben tervezi, és a sporttörvényben írt célokra nyújtja • állami támogatásának igénybevétele elsősorban szerződéssel vehető igénybe • a támogatás másik módja a jogszabályon alapuló normatív finanszírozás

• a jogszabály deklarálja, hogy a Nemzeti Sportszövetségen keresztül

• • • • • • •

történik a szakszövetségek állami támogatása a szakszövetségek támogatása összegének és szakszövetségek közötti felosztásának kérdésében a Nemzeti Sportszövetség közgyűlése dönt az állami támogatás a szabadidősportot is megilleti, csakúgy mint a sportiskolai tanuló ifjúságot a szabadidősport állami támogatása a Nemzeti Szabadidősport szövetségen, valamint a Wesselényi közalapítványon keresztül történik a sportolók tanulmányainak segítésére tartja fenn az állam a Gerevich Aladár tanulmányi ösztöndíj-rendszert a sportiskolarendszer támogatása és a tanulmányi ösztöndíjrendszer működtetése a Wesselényi Közalapítvány útján történik a MOB-on keresztül történik az olimpiai sportágak, a az olimpiai előkészületek és az olimpiai részvétel támogatása a Fogyatékosok Speciális Világjátéka támogatása a Nemzeti Sportszövetségen keresztül történik

5.1 Sport közalapítványok • az állam a nyugdíjas, olimpiai és világbajnoki érmes sportolókat,

valamint azok özvegyeit, edzőit, a Mező Ferenc közalapítvány útján támogatja  9 tagú kuratórium vezetésével működik  tevékenységét az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága által megválasztott három fős felügyelő bizottság ellenőrzi

5.2 Az olimpiai járadék • magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú

sportoló, ha a magyar nemzeti válogatott keret tagjaként, vagy egyéni számban a jogszabályban írt sporteseményeken érmes helyezést ért el, a 35. életévének betöltését követő év január 1-től élete végéig olimpiai járadékra jogosult

• az edzőket is feljogosítja az olimpiai járadékra a 45. életévüket követő

év január 1-től • olimpiai járadék összegére vonatkozóan a törvény a 100%-60%-40% juttatást rendeli, ahol 100%-nak a bérből és fizetésből élők országos átlagkeresetének bruttó összege felel meg • az érmes sportoló özvegyét, edzőjét az érmes járadék fele illeti meg 6. A Sport Állandó Választott Bíróság • a felek kölcsönös alávetési nyilatkozataik alapján választott bíróság

elé vihetik jogvitáikat • a Sport Állandó Választott Bíróság feladatait és hatáskörét, valamint személyi összetételét a Sporttörvény keretjelleggel rendezi • tagjaira a sportért felelős miniszter tesz javaslatot, a MOB és a nemzeti sportszövetségek elnökeinek együttes véleménye figyelembevételével • a „bírósági” eljárás kérelemre indul, azonban kötelező döntést csak akkor hozhat, ha a felek nem tudnak egyezségre jutni

7. Sportlétesítmények • annyira szerteágazó, annyira komplex terület, hogy a jelenlegi

állapotában – a rendelkezésünkre álló terjedelmi korlátokra is tekintettel - az oktatás számára nem tartjuk alkalmasnak • a Sporttörvény XIX. fejezete a „Sportlétesítmények” címet viseli. A létesítmény-építés, korszerűsítés feltételrendszerét keretjelleggel szabályozza a jogszabály • a sportlétesítmények létesítésénél és korszerűsítésénél is arra kell törekedni, hogy az a fogyatékkal élő személyek részére is megfelelő legyen • a sportingatlanokkal kapcsolatos részletes településrendezési, építésügyi, sportszakmai, egészségügyi, környezet- és természetvédelmi feltételeket külön jogszabály állapítja meg

A testnevelés és a sport nemzetközi jogi vonatkozásai 1. A nemzetközi jog fogalma és alanyai • a nemzetközi jog fogalma szűkebb értelemben: az államközi

kapcsolatokat rendező normák összessége  e normák jogok és kötelezettségek együttesét jelentik, amelyeket szerződésekbe foglaltak, vagy szokásjogként maguk az államok és nemzetközi szervezetek alakítottak ki • tágabb értelemben: beletartozik minden, két vagy több állam által, a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó előírások szerint alkotott jogszabály • a nemzetközi jog alanyai államok és nemzetközi szervezetek lehetnek • tárgyköreit: lásd tk.

3. Nemzetközi jogi alapelvek és normák • a nemzetközi jog az államok szuverenitásának tiszteletben tartásával a

mellérendeltségi viszonyok és az együttműködés önkéntességi elvét vallja • alapelvek:  az erőszak tilalma: értelmében az államok kötelesek tiszteletben tartani a másik területi, politikai-társadalmi integritását, függetlenségét, tilos az erőszakkal való fenyegetés, a belügyekbe való beavatkozás, az agresszió  viták békés megoldása: a nemzetközi bíróság, a békéltető tárgyalások, a szerződéses területátadás, nemzetközi konferenciák összehívása is az erőszak mellőzését, a béke előmozdítását szolgálják  szolidaritás és az az együttműködés az emberiség közös gondjainak megoldásában: a környezeti ártalmak, a népesedési kérdések, a világméretű emigráció kezelésében, az éhínségek és járványok elleni harcban való összefogás és megelőzés  az emberi jogok nemzetközi védelme

4. A nemzetközi szervezetek típusai • kezdetben: nemzetközi konferenciák és kongresszusok, de ezek csak • • • •

•

•

ideiglenesek voltak XIX. sz. közepe: nemzetközi igazgatási uniók XIX. sz. második fele: regionális szervezetek 1894-ben megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a hágai béke konferenciák (1899, 1907) jelentős befolyást gyakoroltak a nemzetközi jog, a hadviselés szabályainak kidolgozására, továbbá a nemzetközi döntőbíráskodás elterjedésére 1919-ben létrejött a Népszövetség: fő célja volt a béke és a biztonság megőrzése kollektív fellépéssel, megvédve a létrehozó államokat a háborús vesztesek revíziójától és a bolsevik Oroszország anarchiájától 1946-ban a Szövetség tagállamai a szervezetet feloszlatták, irattárát és vagyonát pedig átadták a megalakult Egyesült Nemzetek Szervezetének

• a nemzetközi szervezeteket elsődlegesen aszerint különböztetjük meg,

hogy milyen az alapítók jogállása (államok, vagy társadalmi szervezetek) • az osztályozás másik útja, hogy a létrejött nemzetközi szervezet milyen céllal és kiterjedt tagsággal működik (univerzális, regionális, vagy partikuláris) 5. Nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok • két fokozatba sorolhatjuk a nemzetközi egyezményekből kibontakozó

jogvédelmi mechanizmust:  a nemzetközi ellenőrzési mechanizmus a jogsértések megelőzésének, vagy az okozott sérelmek helyreállításának általános eszköze (pl. kötelezettség az egyezmény tartalmának, elveinek a hazai közvéleménnyel történő megismertetésére, a részes államban az egyezmény végrehajtását ellenőrző szervezet helyszíni vizsgálatot végezhet, stb.)



a másik fokozatban a konkrét, egyéni jogsérelmek esetén lehetőség nyílik a nemzetközi fórum előtti panasz előterjesztésére (pl. az egyén saját állampolgársága szerinti állam ellen terjeszt elő panaszt)

6. Az ENSZ szervei • 1945. áprilisában kezdődött San Franciscóban az Egyesült Nemzetek

Konferenciája, ahol aláírták az ENSZ Alapokmányát • a szervezet főbb céljai közé tartozik a nemzetközi béke és biztonság megőrzésén túl a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése, valamint az együttműködés biztosítása • a szervezet székhelye New York, valamint Genfben és Bécsben állandó képviseletet tart fenn • működési költségeit a tagállamok tagsági járuléka fedezi

• az ENSZ fő szervei a következők:

Közgyűlés  Biztonsági Tanács  Titkárság  Gazdasági és Szociális Tanács  Nemzetközi Bíróság • tevékenységének talán legismertebb megjelenítői a szakosított szervek  e szervek önálló nemzetközi jogalanyok, amelyek államközi szerződéssel jöttek létre, és meghatározott tevékenységet végezve szerződéses kapcsolatban állnak az ENSZ-szel • az ENSZ megújítása aligha halogatható, de minden nemzetközi szervezet csak annyira hatékony, amennyire a tagállamok akaratából és cselekvéséből kitelik • az ENSZ, mint globális és univerzális intézmény családjában is találunk olyan szervezetet, amelynek tevékenysége a sporthoz kapcsolódik 

• az UNESCO az egyetlen olyan ENSZ szervezet, amelynek

mandátuma a testnevelés és a sport fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre kiterjed • feladatai:  támogatja a kormányközi együttműködést, hogy fejlesszék a sport szervezeti és szabályozási kérdéseit, sürgeti a hivatalos és az önkéntesekből álló szerveződések közötti együttműködés új formáinak kialakítását  erőfeszítéseket tesz, hogy mérsékelje az országok közötti különbségeket a testnevelés és a sport terén, ennek érdekében bátorítja a minél szélesebb körű részvételt a testnevelésben, az iskolai sportban, továbbá mindennemű nem iskola-rendszerű nevelési-oktatási programban  minél szélesebb körben kívánja hozzáférhetővé tenni a sportot, a testmozgási lehetőségeket  elősegíti a sport-tudományi információk cseréjét, a kutatást

mérsékelni kívánja, hogy a sport puszta pénzszerzési lehetőséggé váljon;  őrködik a sportra vonatkozó értékek felett és a sport-etikai szabályok (a fair play, a szolidaritás, a csapatszellem, az önfeláldozás, a szabálykövető magatartás, az agresszió és az erőszak elvetése) betartása felett •ezeket a feladatokat különféle kartákon keresztül deklarálták az UNESCO-nak •a Testnevelési és Sportbizottság összesen a tagállamok képviselőiből megválasztott 12 tagból áll •tevékenységét az Állandó Tanácsadó Testület segíti 

7. Az Európa Tanács • az Európa Tanácsot 1949-ben létesítették, és máig az egyik

legjelentősebb integrációs szervezet kontinensünkön • székhelye Strassbourg, hivatalos nyelvei az angol és a francia • az Európa Tanács fő célkitűzései az alábbiak:  az emberi jogok és a pluralista demokrácia védelme  az európai kulturális örökség és azonosság minél kiterjedtebb tudatosítása, annak fejlesztése  az összeurópai kérdések átfogó megközelítésének és kezelésének  elősegíteni a párbeszédet és az együttműködést az új és a régi demokráciák között, különösen a jogalkotás, a politikai intézményrendszer kialakítása, az alkotmányozás és a jogvédelem terén

• az Európa Tanács legfontosabb szervei:

Miniszteri Bizottság  Parlamenti Közgyűlés  Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa  Főtitkár  Titkárság  Emberi Jogok Európai Bizottsága  Európai Emberi Jogi Bíróság  ad hoc jellegű bizottságok • a szervezet méltán legtöbbet idézett egyezményei a következők:  Európai egyezmény az emberi jogokról és a szabadságjogokról (1950): jegyzőkönyve felsorolja a legjelentősebb emberi jogokat, azok jogszerű, állami korlátozásának lehetséges eseteit, az abszolút jogok/tilalmak körét, meghatározzák e jogok megsértésének orvoslását (hazánk is részese, hivatkozhat a kínzás tilalmára, rabszolgaság tilalmára, a tulajdonhoz való jogra stb.) 

A kínzás megelőzéséről szóló egyezmény (1987): létrehozta a független szakértőkből álló nemzetközi Bizottságot, amely helyszíni vizsgálatot végezhet minden olyan intézményben, ahol szabadságuktól megfosztott személyek tartózkodnak  Az Európai Szociális Charta (1961): rögzíti azokat az egészségügyi ellátásra, szociális biztonságra, társadalombiztosításra, foglalkoztatásra, gyermekjólétre, családvédelemre vonatkozó minimális követelményeket és célkitűzéseket, amelyek egy demokratikus jogállamban nem nélkülözhetőek • az Európa Tanács jelentősebb működési területei az alábbiak:  egészségügy  biztonsági ügyek  oktatás, kultúra tömegtájékoztatás  ifjúságpolitika és a nemi egyenjogúság  környezetvédelem  helyhatósági és regionális ügyek  pénzügyek 

7. 1 Az Európa Tanács és a sport • a szervezetben az Európai Kulturális Egyezmény fogalmazta meg az

oktatás, a kulturális örökség, az ifjúsági és a sportügyek számára a közös cselekvés kereteit, amely biztosítja az együttműködést a tagállamok és más országok között • a sportügyeket illetően különösen két elvet tűzött maga elé az Európa Tanács: egyfelől megvédeni a sportot a politikai, gazdasági torzulásoktól, másfelől biztosítani, hogy a sport mindenki számára az életminőség javítását szolgálhassa • e célok érdekében tevékenykedik a Sportfejlesztési Bizottság és a Sportalap, továbbá a Sportügyi Korszerűsítést és Képzést szolgáló program

• "Sportoljon mindenki" elnevezésű Charta (1975): az első olyan

dokumentum, amely felhívta a figyelmet a rendszeres sportolás előnyeire, életminőséget javító jellegére a beteg, fogyatékos személyek számára is, elősegítve jobb társadalmi beilleszkedésüket, rehabilitációjukat; a fizikai erőnlét mérésére dolgozták ki az EUROFIT rövidítésű tesztet, amely méri a rugalmasság, a gyorsaság, az állóképesség, a teljesítmény stb. szintjét az iskoláskorúak körében szerte Európában • a Dopping elleni egyezmény (1989): azt fogalmazta meg célként, hogy csökkenteni kell, sőt ki kell zárni a doppingot a sportból minden szinten, kötelező szabályokat alkotva az antidopping rendelkezések útján • a „ Sporteseményeken a nézők által elkövetett erőszak és garázdaság elleni európai egyezmény” (1985): alapvetően a labdarúgó mérkőzéseken gyakori randalírozás megfékezésére alkalmas eszközöket tartalmazza

• az Európai Sport Charta (1992): a Miniszteri Bizottság egyik

ajánlásának a függeléke, mely rögzíti:  a sport fogalmát  a sporttal kapcsolatos európai elveket  a sportmozgalom anyagi, jogi, igazgatási támogatását, a társadalmi szervezetek és a kormányzati szervek hazai és nemzetközi együttműködése, valamint a környezetvédelmi követelmények érvényesítése révén  fiatalok erőnlétét, sportolását sokrétű eszközökkel való segítését  az élsport és a hivatásos sport támogatását  a testnevelés és a sport terén a képesítési követelményeket

• a Sport Etikai Kódex (1992) legfontosabb rendelkezései: 

   

meghatározza a fair play fogalmát előírja a kormányzati szervek ezzel kapcsolatos magatartását rögzíti a sportszövetségek, más sportszervezetek fair play-jel kapcsolatos feladatát rendelkezik a sporttevékenységet végző személyek felelősségéről összefoglalja a tömegkommunikáció (a sajtó, a média) feladatait a fair play eszméjének népszerűsítésében

8. Nemzetközi Olimpiai Bizottság • nem kormányzati, hanem elsősorban egyesületi jellegű nemzetközi

civil szervezetként jött létre még • a mozgalom azokat az országokat tömöríti, amelyek elfogadják az Olimpiai Chartát • a NOB célja, hogy  népek közötti békés együttműködés és szolidaritás eszközévé tegye a sportot  együttműködjön a kormányzati és a társadalmi szervezetekkel, egyénekkel a sport érdekében  rendszeresen megünnepelje az olimpiai játékokat  erősítse a sportetikát  fellépjen a sportban a hátrányos megkülönböztetés ellen  harcoljon a tiltott doppingszerek használata ellen

• a NOB nem a nemzeti olimpiai bizottságokból (azok küldötteiből) áll,

hanem a közgyűlés által választott természetes személy tagokból • a jelenleg 113 tagból álló NOB élén a 8 évre megválasztott elnök áll, aki a szervezet képviseletét is ellátja • a fő döntéshozó szerv a Közgyűlés • a Végrehajtó Bizottságot az elnök és négy helyettese, valamint a Közgyűlés által négy évre választott hat fő alkotja • a NOB fontos szerve a Sportügyi Választott Bíróság (1984): hatáskörébe tartozik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól érkezett ügyben tanácsadó véleményt nyilvánítani, továbbá eljárást folytatni olyan vitákban, amelyet a tagállamok előterjesztenek • az IOC Orvosi Bizottsága (1967) legfontosabb feladatai:  tanulmányozza a dopping ellenőrzésére vonatkozó módszereket, segítséget nyújt a fejlődő országoknak e téren  összehangolja, egységesíti a doppinggal kapcsolatos szabályozást, eljárást dolgoz ki a versenyek előtt és után történő ellenőrzés rendjére, a mintavételi szabályokra





meghatározza továbbá a helyes laboratóriumi módszereket és a hivatalos dopping ellenőrzésre feljogosítható laboratóriumokkal szembeni követelményeket különböző büntetésekre tehet javaslatot a tiltott doppingolás eseteiben

9. Nemzetközi sportági szakszövetségek • a nemzetközi sportági szakszövetségek sportáganként létrehozott

civiljogi jellegű nemzetközi szervezetek • létrehozataluk célja, hogy nemzetközi szervezetként elősegítsék az adott sportág szabályainak kidolgozását, valamint meghatározzák a nemzetközi sportversenyek szervezésének rendjét • ilyenek pl.: a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF), a Nemzetközi Amatőr Úszószövetség (FINA) ,a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), stb.

10. Az Európai Unió és a sport • az Európai Unióban kialakult az államok közötti politikai – társadalmi •

• •

•

együttműködés, amely egyre jobban kiterjed a sportpolitikára is a sporttal való foglalkozás ugyanis eredetileg nem tartozott az Európai Unió feladatai közé, közvetetten a sportra is vonatkoznak azok az EU határozatok, főleg abban az esetben, amikor a sportot gazdasági tevékenységnek kell tekinteni a Római Szerződés a sportot mint az emberi kultúra fontos részét, az Európa Tanács kompetenciájába utalta 1997-ben Amsterdamban megtört a jég: megtörtént az első lépés, hogy a sport belső értékei az Unión belül legfelsőbb szinten is elismerést nyerjenek a sport alapvetően gazdasági tényezőként jöhet szóba az EU dokumentumokban, ekként kezeli a brüsszeli „jogalkotás” és a luxemburgi ítélkezés is

• 1991: megjelent az EU-ban az első olyan dokumentum, amely

• •

•

•

általában és kizárólag csakis a sporttal foglalkozott („Az Európai Unió és a sport” címmel) az EU- Bizottság 1992-ben megjelentetett a „Címszó Európa” című sorozatában egy sportról szóló füzetet is egy évvel később az EU-Bizottság megbízást adott egy olyan tanulmány elkészítésére, amelynek vizsgálnia kellett az EU jogi előírásainak és politikájának a sportszervezetekre, vagy a sporttevékenység gyakorlására vonatkozó jelenlegi és potenciális kihatásait 1991-ben az EU- Bizottság tanácsadó fórumaként hozták létre az Európai Sportfórumot, amelynek az elsődleges célja az, hogy a sport területére vonatkozóan jobb, és kölcsönös információcsere alakuljon ki ezen felül minden évben egy nappal a Sportfórum után külön találkozót szerveztek az EU- Bizottság és az Európai Szövetségek között, amelyet 1996-tól az EU Sportfórum részévé tettek

• a Sportfórum befejeztével jelenteti meg az EU- Bizottság X.

•

•

• •

•

Főigazgatósága az „Európai Sportfórum” című újságot az EU- Bizottság egyik további fontos intézménye a „Sport Info Europe”: ez az információs szolgálat telefonon és írásban is ad felvilágosítást, ezt igénybe veheti bárki, aki „az Európai Unió és a sport” témakörben érdeklődik az Európai Unió Tanácsa életre hívta kormányzati szinten a sportért felelős minisztériumokat rendszeresen összehívó találkozót, amelyet a Vezető Tisztségviselők Találkozójának neveznek parlamenti hatáskörön belül megalapították a „Sport Inter Group”-ot az AENOC (a mai EOC /European Olympic Comitee/) Brüsszelben egy kapcsolattartó irodát, úgynevezett „ Liaison - Büro-t” rendezett be, melynek az a feladata, hogy gyűjtse az információkat és az EUBizottságnál képviselje a Nemzeti Olimpiai Bizottságok közös érdekeit az EU- Bizottság az Európa Tanáccsal közösen „Fair- PlayKampány”-t folytat. „Anti- Dopping- Kampány”-t is szervez, amelyet „Euro-Pack” néven ismertünk meg

• „EURATHLON” név alatt kidolgoztak egy saját - a sportot

•

•

• •

•

előmozdító – programot, később pedig ennek a fogyatékkal élőket sportra motiváló párját amikor a sport gazdasági tevékenységgel párosul, akkor az Európai Unió jogszabály-alkotási és igazságszolgáltatási illetékességi körébe tartozik. a Római Szerződés rögzíti, hogy a lakóhely megválasztásának joga megilleti a munkavállalókat, csak idő kérdése volt, hogy a sport vonatkozásában is felvessék ezt a problémát az aktív sportolók, edzők kihasználhatják esélyeiket és Európa hatalmas munkaerőpiacán megmérettethetik magukat ez a választékbővülés miatt pezsdítőleg hat a sportminőségre, de ugyanakkor problémák is adódhatnak belőle, ugyanis a nemzeti és nemzetközi sportszövetségek szabályozói sok esetben ellentmondanak az EU normáknak az EU normái, elvei ugyanis többek között igyekeznek megakadályozni az állampolgárságon alapuló diszkriminációt és az egyenlőtlen bánásmódot, viszont ez ellentétes lehet a hazai sport fejlesztésének érdekeivel, az EB előtt számos ilyen eset előfordult

11. Az Európai Közösségek Bíróságának esetjoga

1. Walrave és Koch versus UCI eset • 1973 óta volt hatályos a Nemzetközi Kerékpár Szövetség azon szabályozása, miszerint a kerékpárosnak és motoros felvezetőjének a világbajnokságon azonos nemzetiségűnek kell lennie • két holland motoros felvezető, Walrave és Koch diszkriminációnak tekintették ezt a szabályozást és elindultak egy versenyen német, illetőleg belga kerékpárversenyzőkkel • végül az Európai Közösségek Bíróságához fordultak, s a Bíróság 1974-ben indokolásában kimondta, hogy az EU csak olyan esetekben avatkozhat be, ha a sport gazdasági tevékenységnek tekinthető • de rámutatott, hogy az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztető bánásmód tilalma nemcsak a kormányzati intézkedések esetében érvényes, hanem a nem-kormányzati megegyezésekre is vonatkozik

• mivel azonban a nemzeti válogatott csapat összeállításakor

kizárólagosan sportérdekek érvényesülnek, tehát semmiféle gazdasági tevékenységgel nincs kapcsolatban, az állampolgársági alapon történő diszkrimináció esete nem forog fenn 2. Doná versus Mantero eset • az Olasz Labdarúgó Szövetség egyik rendelkezésének jogszerűségével már 1976-ban behatóan foglalkozott az Európai Közösség Bírósága, akkoriban ugyanis még kifejezetten csak olasz állampolgársággal rendelkező játékosok vehettek részt az olasz hivatásos labdarúgó bajnokságon • egy olasz klub elnöke azzal bízott meg egy játékos-ügynököt, hogy csapatába játékosokat keressen • az ügynök egy belga újságban adott fel hirdetést, amelynek költségeit azonban az elnök nem akarta átvállalni, mivel csakis olasz játékosokat kívánt a csapatába bevenni, így az az eset az EKB elé került

• a bíróság elvi éllel mondta ki, hogy a nemzeti hovatartozás alapján történt • •

• •

diszkrimináció törvénytelen az EU- jognak ebben az esetben az Olasz Labdarúgó Szövetség rendelkezése nem felelt meg az Európai Közösség Bírósága azt is megállapította, hogy csak a hivatásos sport esik az EU jog rendelkezései alá általánosságban tehát megállapították a hivatásos labdarúgó játékosok lakóhely megválasztási jogát ez azonban csak az egyesületi csapatokban és nem a nemzeti válogatottban sportolókra vonatkozott

3. Az Unió és az UEFA megállapodása, 3+2 megállapodás • attól lehetett tartani, hogy a labdarúgó egyesületek csapataiban túl nagy lesz a külföldiek részaránya; ennek kapcsán 1990-ben született egy „Gentleman’s agreement” az EU- Bizottság és az UEFA között • az 1992/93-as labdarúgó idénytől kezdve a legfelső sportmezőny játékain legfeljebb három külföldi játékos és olyan további kettő vehet részt, akik ebben az országban már legalább öt éve játszottak

4. A Bosman-ügy • Bosman lejárt szerződését követően furcsa helyzetbe került:

• •

•

•

egyesülete új szerződést kínált neki, de lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel a játékos vonakodott a szerződést aláírni, a klub „várólistára” tette, vagyis az átigazolandók listájára került megállapítottak személye vonatkozásában egy 11.743.000 BF összegű átigazolási díjat, ekkora összegért viszont egyetlen belga együttes sem szerződtette, Bosman tehát külföldre szerződött: kapcsolatba lépett egy másodligás francia csapat menedzserével, aki egyetlen szezonra szóló haszonkölcsön szerződést ajánlott a szerződést aláírták, de az RC Lüttich kételkedni kezdett a francia egyesület fizetőképességében, egyszerűen „elfelejtették” a felmentő levelet megkérni a szövetségüktől végülis a belga egyesület 1990 július 31-én kizárta soraiból, majd elbocsátotta Bosmant

• az RC Lüttich tulajdonképpen a teljes szezon alatt akadályozta

• • •

•

Bosman részvételét hivatása gyakorlásában, a labdarúgásban a sportoló hazai bírósága előtt pert indított egyesülete, illetve a belga labdarúgó szövetséggel szemben a per során a Belga Legfelsőbb Bíróság kereste meg az EKB-t előzetes, vagy közbenső ítéletért az EKB kimondta, hogy az EGK szerződés 48. törvénycikkének nem felel meg a sportszövetségek részéről hozott olyan előírás, miszerint az Európai Uniós tagállam állampolgára, hivatásos labdarúgó szerződésének lejártát követően csak óriási anyagi áldozatok árán szabadulhat régi egyesületétől kimondta továbbá a bíróság, hogy az EGK szerződés 48. törvénycikkének útjában állnak a sportszövetségek azon előírásai, amelyek szerint a labdarúgóklubok a szövetségük által rendezett mérkőzéseken csak korlátozott létszámban állíthatnak be olyan hivatásos játékosokat, akik más tagállamok állampolgárai

• A Bosman ítélet jelentősége tehát abban rejlik, hogy a

sportszövetségek mindazon rendelkezései, amelyek az EU tagállam külföldieket a belföldiekkel szemben hátrányba hozzák, nem engedhetőek meg, és ellenkeznek az EU joggal • efféle korlátozások csak olyan esetben engedhetők meg, ha a sport szempontjai ennél erősebb kívánalmat támasztanak  Bosman ügyvédje képviselte ugyanis Balog Tibor válogatott labdarúgónkat, aki az FC Charleroi-t perelte  a helyi Munkaügyi Bíróságtól Balog azt kérte, hogy négyéves szereződésének lejárta után az alperes klubtól szabadon megválhasson  Balog ügyvédje a Bosman ítéletre – mint precedensre – hivatkozott, miszerint a játékosok szerződésük lejárta után szabadon igazolhatók más klubhoz  a Bíróság helyt adott a magyar labdarúgó kereseti kérelmének és kimondta, hogy Balog szabadon igazolható  az ítélet azért is példaértékű, mert a hasonló témában hozott Bosman ítéletet terjesztette ki az Unión kívüli labdarúgókra is

• a Bosman ítélet alapján például komoly „pénzmegsemmisítés” alakult

ki, ha megszűnik az egyesületek átigazolási bevétele, akkor önfinanszírozási forrásuk nagy részét vesztik el és egyre inkább rászorulnak a szponzorokra, támogatókra • az Európai Labdarúgók Szakszervezete ugyanakkor nagyon komolyan kiállt Bosman mellett 5. Heylens eset • Heylens belga edző egy francia csapatot akart edzeni, de nem rendelkezett olyan diplomával, amelyet a Franciaországban végzett tanulmányok után lehet szerezni • edzői oklevele természetesen volt, de azt nem Franciaországban szerezte • pert indított a Hivatásos Edzők és a Francia Labdarúgás Alkalmazottainak Nemzeti Egyesülete ellen • az EKB a kereseti kérelemnek helyt adott: kimondta, hogy minden képzettség, amelyet valaki a hazájában megszerzett, minden más EU tagországban is érvényes

Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Hallgatóim!  Köszönöm az egész éves figyelmet!  Ne feledjék, hogy a tankönyvünk sajnos már elavult,

kérem ezért, hogy fokozottan támaszkodjanak az előadás anyagára!  Kellő kritikával tanuljanak a záróvizsgára!  SOKAT!  Jó felkészülést kíván:  Dr. Nemes András