dr. Kovács Norbert, dr. Balás István, dr. Nagy Ferenc
Disztónia kezelése mély agyi stimulációval Betegtájékoztató
Elôszó
Tisztelt Olvasó! A mély agyi stimuláció az elmúlt húsz évben a mozgászavarok egyik meghatározó kezelésévé vált. A módszer alkalmazásával jelentős áttörést értünk el a disztónia tüneti kezelésében. Azonban a sikerek ellenére a mély agyi stimuláció nem egy csodaszer, ami egycsapásra képes megoldani a betegek gondjait. Jelen betegtájékoztatónak az egyik fő célja, hogy hiteles képet adjon a mély agyi stimulációról és bemutassa a kezelés valódi oldalát. A könyv összeállítása során a nemzetközi szakirodalomban elérhető legújabb adatokat és a betegeink kezelése során összegyűjtött tapasztalatainkat is felhasználtuk. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, örömünkre szolgálna, ha eljuttatná hozzánk levélben a Dr. Kovács Norbert, PTE ÁOK Neurológiai Klinika, 7623 Pécs, Rét utca 2., illetve e-mailben a
[email protected] címre. Jó egészséget kívánunk! A szerzők
3
A mély agyi stimulátor mûködési elve
A mély agyi stimulátor részei
A mély agyi stimuláció (ingerlés) fogalma A mély agyi stimuláció során speciális elektromos áram segítségével kórosan túlműködő agyi területek, központok gátlását hozzuk létre. Ilyenkor az idegsejtek a stimuláció miatt nem képesek a betegség bizonyos tüneteiért felelős kóros üzeneteket, utasításokat kiadni és továbbítani. Fontos hangsúlyozni, hogy a mély agyi stimuláció csak tüneti kezelés, a mai ismereteink szerint nem állítja meg a betegség elôrehaladását és nem is képes meggyógyítani azt!
A mély agyi stimuláció rövid jellemzése A korábban alkalmazott roncsolásos műtétekkel szemben a mély agyi stimulátor alkalmazása sokkal korszerûbb, azonban drágább megoldás. Stimuláció során egy beültetett elektróda segítségével a célterületen magas frekvenciájú ingerlést alkalmazunk. Mivel a stimuláció az idegsejteket mûködésükben gátolja és nem okoz roncsolást, ezért a gátlás a stimuláció kikapcsolásával bármikor felfüggeszthetô. Elméletileg, ha a későbbiekben a mély agyi stimulátornál hatékonyabb eljárás kerülne kidolgozásra, akkor az új eljárás elvégezhető lenne, mivel a stimulátor nem okoz viszszafordíthatatlan károsodást. A kétoldali stimuláció biztonságosabb a kétoldali roncsolásnál, a legtöbb szövôdmény és mellékhatás a stimuláció állításával megszüntethetô és csak ritkán jelentkezik maradandó károsodás. 5
1. Impulzusgenerátor Az impulzusgenerátor a mély agyi stimuláció áramforrását és elektronikáját tartalmazza, amit álta2 lában a kulcscsont alatti árokba ültetünk be. Mivel az impulzusgenerátor akkumulátora egyszer használatos, ezért annak kimerülését követően (3-5 évente) ki kell 1 cserélni. Az impulzusgenerátor cseréjekor csak a kulcscsont alatt ejtünk metszést, a koponyába beültetett elektródát ilyenkor már nem cseréljük.
3
2. Összekötôkötô kábel Az összekötő kábel teremti meg a kapcsolatot a generátor és az elektróda között. Az összekötő kábel általában a fül mögött, egy bőr alatti alagútban halad.
3. Elektróda Az elektróda adja le a stimulátor által gerjesztett elektromos áramot az agyvelő meghatározott területére. Mély agyi stimulációnál négypólusú elektródákat alkalmazunk, ami lehetővé teszi a stimulációs paraméterek változatos kombinálását. Az elektródákat a koponyacsonthoz egy speciálisan kiképzett műanyag „kupak” rögzíti, megakadályozva az elmozdulást. 6
A disztónia betegségrôl
Mit nevezünk disztóniának? Disztónia alatt kóros izom-összehúzódások által kiváltott kóros testtartással, végtagtartással és akaratlan mozgással járó állapotokat értünk. A disztónia egy ritka betegségcsoport, aminek a megjelenése nagyon változatos lehet.
Hogyan csoportosítható a disztónia?
A disztónia betegségrôl
3. A betegség megjelenési formája szerint: ● „Fix” disztónia. A betegség miatt valamelyik testrész kóros helyzetet vesz fel, ami nyugalomban is tartósan jelen van. ● „Mobilis” disztónia. A disztónia főleg mozgáskor, álláskor, de bizonyos esetekben nyugalomban is megjelenik akaratlan mozgás formájában. 4. Az érintett testrészek szerint:
1. A kiváltó ok szerint: ● Primer (elsôdleges) disztóniák. Csak disztónia észlelhető tünetként, más megbetegedés nem mutatható ki a háttérben. ● Szekunder (másodlagos) disztóniák esetében más megbetegedés váltja ki a disztóniát. Leggyakrabban (pl. réz, vas) anyagcserében bekövetkező hiba, illetve agykárosodás (agyi infarktus, vérzés) vezethet szekunder disztónia kialakulásához. 2. A betegség megjelenésének ideje szerint: ● Fiatalkori disztónia 20 év alatt kezdődik és általában az alsó végtagokon indulva a többi végtagra és a törzsre is kiterjed. ● Idôskori disztónia általában a nyakon vagy az arcon kezdődik és ritkán érint több végtagot.
7
● Fokális disztónia: egy testrészt érintő disztónia ● Generalizált disztónia: minden végtagra kiterjed ● Szegmentális disztónia: szomszédos testrészekre kiterjedő disztónia ● Hemidisztónia: egyik testfélre kiterjedő disztónia
Hogyan kezelhetô a disztónia? ● Gyógyszeres kezelés csak bizonyos disztónia típusokban hoz látványos javulást és ráadásul a gyógyszerek mellékhatása is jelentősen korlátozhatja a beteg életminőségét. ● Botulinum-toxin injektálás főként az egy testrészre kiterjedő disztóniák kezelésében lehet jó hatású. ● Mély agyi stimuláció. ● Gyógytorna alkalmas az izomzat erősítésére, illetve az ügyesség fejlesztésére.
8
Milyen esetben javasolt a mûtét elvégzése?
Mikor nem szabad a mûtétet elvégezni?
Nemzetközi ajánlások alapján a mély agyi stimulátor beültetése főleg a gyógyszeresen nem kezelhető, tartósan fennálló primer disztóniák esetében ajánlott, ha a megjelenés ● Generalizált disztónia: minden végtagra kiterjedő disztónia
A mély agyi stimulátor beültetése, mint minden orvosi beavatkozás, magában hordozza bizonyos szövődmények kialakulásának veszélyét. Annak ellenére, hogy a beültetés technikája az elmúlt években jelentősen fejlődött, időnként előfordulhatnak nem kívánatos mellékhatások, szövődmények is.
● Szegmentális disztónia: szomszédos testrészekre kiterjedő disztónia
A megfelelő betegkivizsgálás, a gondos műtéti kivitelezés és a szakszerű utógondozás segítségével ezek a veszélyek minimalizálhatók.
● Hemidisztónia: egyik testfélre kiterjedő disztónia ● Torticollis. Nyakizmokra kiterjedő disztónia, azon eseteiben, amikor a tünetek sem a gyógyszeres, sem a botulinum-toxin injekciós kezelésre nem reagálnak.
Egyéni elbírálást igénylô ellenjavallatok A műtét elvégzése az alábbi állapotokban csak fokozott óvatossággal, egyéni elbírálás alapján történhet:
Gyermekkori disztóniákban is hatásos a mûtét?
● Koagulopátia (véralvadás zavara)
Hét éves kornál idősebb gyermekek esetében már elvégezhető a műtét, ugyanis a koponya növekedése ekkor már eléri a felnőttkori nagyság 90%-t és nagy valószínűséggel a későbbiekben nem lesz szükség az elektróda helyzetének korrekciójára.
● Terhesség
Mikor kell elvégezni a mûtétet?
● Irreális (túlzó) elvárások a műtéttel szemben
Alkalmasság esetén a lehető legkorábban kell a műtétet elvégezni, hogy a következményes ortopédiai szövődményeket (pl. ízületi deformitásokat, szociális izolációt) megelőzhessük.
● Korábban elszenvedett bizonyos típusú koponyasérülések
9
10
● 75 év feletti életkor ● Enyhe fokú demencia (szellemi leépülés) ● Enyhe fokú depresszió
● Szívritmus-szabályzó jelenléte
Mikor nem szabad a mûtétet elvégezni?
A stimulátor beültetését ellenjavalló tényezôk A mai ismereteink szerint bizonyos esetekben a műtét kockázata messzemenően meghaladja a várható előnyöket, ezért ilyen esetekben a műtét elvégzése nem javasolt. ● Jelentős fokú demencia (szellemi leépülés) ● Súlyos depresszió ● 7 év alatti életkor ● Koponya MRI-n észlelhető, a műtétet zavaró agyállományi eltérés vagy sorvadás ● Pszichotikus tünetek jelenléte (pl. zavartság, érzékcsalódások, téveszmék) ● Életkilátást jelentősen csökkentő kísérőbetegség ● Betegség-tartam rövidebb 3 évnél. Legalább ennyi idő szükséges az összes gyógyszeres kezelés kipróbáláshoz és a diagnózis egyértelmű meghatározásához. ● Ha várhatóan gerinc, nyaki, hasi, mozgásszervi MRI elvégzésére lesz szükség a műtétet követően ● Diatermiás kezelés szükségessége ● Nem megfelelő együttműködés ● A beteg és a közvetlen környezete nem képes a betegprogramozó készülék kezelésére
11
Mûtéti hatékonyság
Mitôl függ a mély agyi stimuláció eredményessége? A stimuláció eredményessége több tényezőtől is függ: ● A betegség típusa. Általánosságban elmondható, hogy a primer disztóniák műtéti kezelése sokkal hatékonyabb, mint a szekunder disztóniáké. Az összes testrészt érintő (generalizált) primer disztóniák egyik leggyakoribb oka egy génhiba (DYT-1). Kimutatták, ha valaki ilyen génhibával születik, akkor a mély agyi stimuláció eredményessége még az átlagosnál is jobb. ● A betegség fennállásának ideje és a megjelent szövôdmények súlyossága. Azoknál a betegeinknél, akiknél a betegségtartam rövid és még nem jelent meg súlyos ízületi deformitás, általában sokkal jobb eredmény érhető el. További szempont, hogy gyermekkori disztóniák egy részében a betegek a súlyos tünetek miatt nem képesek a tanulmányaikat folytatni. illetve tartós ápolásra szorulnak. A szociális izoláció megjelenésével a műtét életminőségre gyakorolt hatása is kisebb fokú. ● Nagyon fontos tényező a beteg motiváltsága, indíttatása. Főleg a fix disztóniák esetében elengedhetetlen a kitartó gyógytorna alkalmazása!
12
Mûtéti hatékonyság
A mûtéti kivizsgálásra történô elôjegyzés
Mobilis disztónia esetében hamar, akár közvetlenül a beavatkozás után, míg fix disztónia esetében hónapokkal később alakul ki a műtét hatása.
A műtéti kivizsgálás első lépése, hogy a kezelőorvos gondoljon a műtéti kezelésre, illetve, hogy megfelelő centrumba irányítsa a beteget. A műtéti kivizsgálást a kezelőorvos (háziorvos) kezdeményezheti előzetes megbeszélés alapján.
Mekkora mértékû javulás várható?
Hol kezdeményezhetô a mûtét elôtti kivizsgálás?
A betegek közel 90%-a számol be jelentősebb javulásról. A javulás mértékének megítélése pontozó skálák alkalmazásával történt. Az egyik legátfogóbb nemzetközi tanulmány szerint a disztónia súlyossága a Burke-Fahn-Marsden pontozó skálán közel 40%-kal csökkent, a disztónia által okozott korlátozottság mértéke pedig 41%-kal. A fájdalom mértéke közel 59%-kal csökkent a vizuális analóg skála alapján, miközben a depresszív tünetek közel 30%-kal javultak. Ezenkívül az életminôség is javult az SF-36 skála alapján 30%-kal. Tapasztalataink szerint primer disztóniában az addig ágyhoz kötött, állandó segítségre szoruló betegek is akár teljes önellátásra is képessé válhatnak.
A szakmai protokoll alapján Magyarországon a négy orvostudományi egyetem neurológiai klinikáján elvégezhető a műtét előtti kivizsgálás:
Mikor jelentkezik a mûtét hatása?
Csökkenthetô a gyógyszeres kezelés? A legtöbb esetben az alkalmazott gyógyszerelés csökkenthető, esetleg teljesen elhagyható.
Szükséges-e a gyógytorna alkalmazása?
● Pécsi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika ● Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika ● Szegedi Tudományegyetem, Neurológiai Klinika ● Debreceni Egyetem, Neurológiai Klinika
A Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikán az ambuláns elôjegyzés telefonszáma
72/535-962 az osztályos elôjegyzés telefonszáma:
72/535-940 (munkanapokon 8.00 és 14.00 között)
Igen. Gyógytornával az izomzat ereje és ügyessége fejleszthető, illetve a normális mozgásmintázat újra megtanulható.
13
14
A mûtét elôtti kivizsgálás lépései
Mit kell a kivizsgáláshoz feltétlenül elhozni? ● Az összes korábbi egészségügyi dokumentációt (zárójelentéseket és ambuláns lapokat) ● Fontos, hogy az agyi képalkotó vizsgálatok felvételeit (filmeket, CD lemezeket) is magával hozza a beteg. Amennyiben korábban még nem készült koponya MRI vizsgálat, akkor kérjük a kollégákat, hogy a kivizsgálás előtt azt megszervezni szíveskedjenek. ● Pontosan írja össze a beteg vagy a kezelôorvos, hogy korábban milyen gyógyszereket szedett a betegséggel kapcsolatban! ● A beteget lehetőleg olyan hozzátartozó is kísérje el, aki a betegség történetét, a beteg otthoni állapotát és tüneteit is jól ismeri.
A mûtéti kivizsgálás lépései ● A betegség diagnózisának megerősítése ● A műtéti javallat fennállásának igazolása, a súlyosság megítélése ● A műtétet kizáró tényezők vizsgálata ● A műtét elbírálása ● A műtét típusának meghatározása ● Teljes körű tájékoztatás ● Várólistára való felvétel 15
A mûtét elôtti kivizsgálásról
Miért fontos a disztónia eredetének kivizsgálása? Vannak olyan kórformák, amelyek gyógyszeresen jól kezelhetők. Például a rézanyagcsere zavara, a Wilson-kór által kiváltott disztóniát azért is fontos diagnosztizálni, mert a gyógyszeres kezeléssel a betegség előrehaladása megállítható és a tünetek egy része is megszüntethető. Továbbá a várható műtéti eredmény megbecsléséhez is fontos a kiváltó ok tisztázása.
Miért fontos a mûtét elôtti kivizsgálás? A műtéti kivizsgálás lényege az, hogy egyénre szabva meghatározzuk a várható műtéti eredmények, mellékhatások és szövődmények nagyságát. Kiválasztjuk azokat a betegeket, akiknél a stimulátor beültetését követően jelentős javulás várható. Ellenben a műtét elvégzését nem javasoljuk akkor, ha a szövődmények előfordulási valószínűsége igen magas. Meghatározzuk továbbá a betegség súlyosságát is, ami a későbbiekben kialakítja a várólistán elfoglalt sorrendet.
Miért szükséges a várólista alkalmazása? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár térítésmentesen, de korlátozott számban biztosítja szükséges stimulátorokat, ezért országos szintű várólistát kell használunk. Kedvező műtéti elbírálás esetében a várólistára való felkerülés automatikus, azt a hatályos törvények betartásával, a kivizsgálásában résztvevő orvosokból álló bizottság kezdeményezi. A sorrendet a kivizsgálás során megállapított súlyosság mértéke határozza meg. 16
Ki dönt a mûtéti alkalmasságról?
A mûtét
A klinikai tünetek, a betegségtörténet, a kivizsgálás során elvégzett tesztek, a neuropszichológiai tesztek, a koponya MRI vizsgálat eredménye alapján és az idegsebész véleményét figyelembe véve egy több tagú bizottság hozza meg a döntést.
A mély agyi stimulátor beültetése hosszadalmas, nagy pontosságot igénylő beavatkozás, ami feltételezi a beteg és az orvosi személyzet közötti szoros együttműködést. A műtét esetenként 4-6 órát is igénybe vehet.
A Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikán a kivizsgálást egy négy neurológus szakorvosból álló bizottság végzi el.
Milyen mûtét elôtti vizsgálatok szükségesek?
Nemzetközi ajánlások alapján ismertek azok a feltételek, amiknek a teljesülése esetén biztonságosnak tűnik a mély agyi stimulátor beültetése, illetve amikor nem szabad a beteget kitenni a műtéttel járó kockázatnak. A műtéti kivizsgálás során is ezeket az ajánlásokat követjük.
Amennyiben Önt a mély agyi stimulátor beültetésére előjegyeztük, a műtétre történő befekvés előtt az alábbi vizsgálatok elvégzését kérhetjük: ● Belgyógyászati vizsgálat ● EKG
Ahhoz, hogy a bizottság valakit műtétre alkalmasnak vagy alkalmatlannak találjon, egyhangú döntés szükséges.
● Vérnyomás beállítása magas vérnyomásbetegség (hipertónia) esetében
Amennyiben a bizottság úgy dönt, hogy az adott esetben a műtét elvégzését nem javasolja, a beteg részére egy kivizsgálási jegyzőkönyvet állít ki, melyben részletesen feltünteti az elvégzett vizsgálatok eredményét, illetve azokat az okokat, ami miatt a műtét elvégzését nem javasolja.
● Vércukor-háztartás beállítása cukorbetegség (diabétesz) esetén
Amennyiben a beteg és/vagy a kezelőorvosa nem ért egyet a döntéssel, a véleményével írásban fordulhat a kivizsgálást végző klinika igazgatójához.
17
● Rutin labor paraméterek rendezése ● Góckutatás (például esetleges fogászati, fülészeti, húgyúti fertőzések megszüntetése)
Mikor lehet a kórházat elhagyni? Általában a műtétet követő 1-2. napon a stimulátort bekapcsoljuk, minimális értékre állítjuk. Amennyiben a sebgyógyulás megindul és nem lép fel komplikáció, a beteget 1 héttel a műtétet követően otthonába bocsátjuk.
18
A mûtét folyamata
● Sztereotaxiás keret felhelyezése és koponya MRI elvégzése. Közvetlenül a műtét előtt a fertőzésveszély csökkentése érdekében a hajas fejbőrt leborotváljuk. Ezt követően agyi MRI vizsgálat során meghatározzuk a műtéti célpontot. Ahhoz, hogy a célzást pontosan elvégezhessük, szükségünk van egy eszközre, amit sztereotaxiás keretnek nevezünk. A sztereotaxiás keret nemcsak a pontos célzást teszi lehetővé, hanem a műtét során képes megakadályozni a beteg fejének elmozdulását is. Az MRI során egy speciális protokoll alkalmazásával felvételt készítünk az agyról, ez alapján a műtéti célterületet meghatározzuk. ● Idegsejtek mûködésének értékelése. Az MRI alapján megtervezett célpont gyakran néhány milliméterrel távolabb helyezkedik el a tünetekért felelős, kórosan működő magrésztől. A célpont pontosítása érdekében ezért az idegsejtek elektromos működésének elemzését is elvégezzük.
A mûtéti szövôdmények és mellékhatások
A mély agyi stimulátor beültetése nem veszélytelen beavatkozás; mint minden orvosi tevékenység, kockázattal jár. Azonban összehasonlítva más idegsebészeti beavatkozással a maradandó szövődmények előfordulási aránya jelentősen kisebb. Ráadásul a legtöbb mellékhatás a stimuláció paramétereinek változtatásával megszüntethető. A műtéttel kapcsolatos negatív következményeket három csoportba sorolhatjuk: ● A műtét és az altatás kockázata. ● A beültetett eszközökkel kapcsolatos problémák. ● A stimuláció által okozott mellékhatások. A szövődmények megjelenésének várható kockázata egyénenként változik, ezért csak a műtét előtti kivizsgálás során tudunk konkrét információkkal szolgálni.
● A próba-ingerlés (teszt-stimuláció) célja kettős: egyrészt a tüneti javulás mértékének megállapítása, másrészt a nem kívánt mellékhatások minimalizálása. ● Ingerlôelektróda beültetése. A teszt-stimuláció során meghatározott célpontba képerősítő segítségével helyezzük be a végleges elektródát. Ezt követően az elektródát egy műanyag kupakkal rögzítjük a koponyacsonthoz és a sebet zárjuk. ● Az ingerlô készülék (stimulátor) beültetése. 19
20
Mire kell vigyázni a mûtét után?
Érdekességek a mély agyi stimulációról
A mély agyi stimulátor beültetését követően néhány egyszerű szabály betartása szükséges.
● Az első mély agyi stimulációt 1987-ben Grenobleban, Franciaországban végezték el.
● Minden orvosi beavatkozás (pl. műtét) előtt közölje, hogy Ön mély agyi stimulátor beültetésen esett át.
● 2004-ig 30000, 2008-ig közel 40000 mély agyi stimulátor beültetés történt világszerte.
● Minden orvosi beavatkozás esetében vigye magával a betegprogramozót!
● A mély agyi stimuláció számos neurológiai megbetegedés tüneteit képes enyhíteni, a gyógyszeresen nem vagy alig kezelhető Parkinson-kórban, esszenciális tremorban és disztóniában alkalmazzák rutinszerűen.
● Minden orvosi utasítást tartson be pontosan! Gyógyszereit pontosan úgy szedje, ahogy azt az orvos elrendelte. Az ellenőrző vizsgálatokon jelenjen meg! ● Havonta legalább 1 alkalommal ellenőrizze a stimulátor akkumulátorának feltöltöttségét! ● Kerülje a stimulátort fizikailag károsító tevékenységeket. Javasolt a futball, a rögbi, a birkózás, a bokszolás stb. elkerülése. Természetesen azokat a játékokat, tevékenységeket, amik nem jelentenek veszélyforrást (például úszás, futás stb.) nyugodtan végezhet a beteg. ● Bizonyos elektromos készülékek (például hegesztő) csak fokozott figyelemmel használhatók. ● MRI vizsgálatot csak olyan helyen szabad készíteni, ahol mély agyi stimulátorral kompatibilis és biztonságos MRI szekvenciák rendelkezésre állnak.
● A mély agyi stimulátor beültetés centrumokban történik, ahol neurológusok végzik a műtét előtti kivizsgálást és a műtét utáni gondozást, illetve az idegsebészek ültetik be a készüléket. ● A betegek többsége a műtétet hosszadalmasnak és fárasztónak mondja, de nem tartja fájdalmasnak. ● A műtét után 4-5 nappal a legtöbb beteg otthonába távozhat. ● A stimulátor első programozása általában pár héttel a műtét után történik, ami szintén néhány napos osztályos bennfekvést igényel. ● A stimuláció az aktuális tünetek függvényében szabályozható. Mivel a legtöbb beteg megtanulja a stimuláció beállítását, ezáltal otthonában önmaga is képessé válik a tünetek kezelésére. ● A stimulációt a betegek nem érzik és a legtöbb esetben nem is jár kellemetlen mellékhatásokkal.
21
22
Tévhitek a módszerrel kapcsolatban
Az alábbi listában a mély agyi stimulációval kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket soroljuk fel. Tévhit: A mély agyi stimuláció meggyógyítja a betegségemet. Válasz: Nem, a mély agyi stimuláció csak tüneti kezelés, nem képes a betegség meggyógyítására. Tévhit: A mély agyi stimuláció a betegségem összes tünetét megszünteti. Válasz: Nem, a mély agyi stimuláció csak bizonyos tüneteken képes javítani. Mivel a várható eredményesség a betegség típusától és a klinikai tünetektől nagymértékben függ, ezért a műtét előtti kivizsgálás során kap részletes tájékoztatást. Tévhit: A tünetek rögtön a műtétet követően javulnak. Válasz: A remegés és az izommerevség pár másodperc, míg a meglassultság pár perc alatt javulhat a stimuláció állítását követően, azonban tartós eredmény eléréséhez általában több hónap szükséges a műtét után. Tévhit: A mély agyi stimuláció minden beteg esetében alkalmazható eljárás. Válasz: Nem. A műtét előtti kivizsgálásnak az a lényege, hogy csak azokban az esetekben javasoljuk a műtét elvégzését, amikor a műtét elvégzésétől jelentős javulás várható. 23
