Dr. Kovács Kázmér elnökhelyettes
Az ügyvédi törvény és a csődtörvény egymásnak ellentmondó rendelkezései, és megoldási javaslatok (megvitatva a Budapesti Ügyvédi Kamara 2009. november 2-i Elnökségi Ülésén) A BÜK 2009.08. 25-i vezetői ülésén élesen vetődött fel a Cstv. 2009. évi LI. tv-el beiktatott módosítása folytán a Cstv. új 3. § (1) bekezdés a. és d. pontjának és az Ütv. 76. § (2) bekezdésének és 20. § (1) bekezdés a. pontjának kollíziója, hiszen - az Ütv. 76. § (2) bekezdés d. pontja értelmében a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből kötelezően törli az irodát, ha valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt, és a 20. § (1) bekezdés a. pontja értelmében az ügyvéd kamarai tagsága minden további nélkül megszűnik akkor is, ha a kamarai tagságáról lemond, viszont - a most beiktatott rendelkezés szerint az ügyvédi iroda is gazdálkodó szervezet a Cstv. szempontjából és jogutód nélküli megszűnéséről a bíróság határoz fizetésképtelensége esetén. Kifejtettem, hogy álláspontom szerint szükségessé vált - egyrészt a kollízió mértékének felmérése - másrészt a ténylegesen létező kollízió feloldása - harmadrészt az átmeneti helyzetben követendő eljárás meghatározása, mivel a Cstv. módosítása már 2009. szeptember 01-jével hatályba lépett. Fentiekre tekintettel - a BÜK vezetői ülését követően 3 napon belül (2009. augusztus 27-én) a Magyar és a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeinek írt részletes beszámoló levélben foglaltam állást elsődleges álláspontomról, azt megküldtem annak a két kollegának is, akiket a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke felkért álláspontjuk kidolgozására. Levelemre nevezett kollegáktól semmilyen reflexió máig sem a BÜK útján, sem közvetlenül nem érkezett. Egyedül Dr. Kiss Pál titkár úr, küldött rövid észrevételt. - a MÜK 2009. szeptember 7. napján tartott vezetői értekezletén, - majd 2009. szeptember 18. napján a kihelyezett országos vezetői értekezleten probléma felvető jelleggel ismertettem a kialakult helyzetet. Tekintettel arra, hogy Dr. Kiss Pál észrevételén túlmenően újabb anyag nem érkezett, az alábbiakban foglalom össze tézisszerűen álláspontom, amit a MÜK és a BÜK elnökségi tagjainak egyidejűleg közvetlenül e-mailen megküldök - javaslom ezt követően a MÜK és a BÜK elnökségi tagjai részéről érkezett anyagok figyelembevételével MÜK elnökségi megvitatását, - ezt követően a tézisek elfogadásától függően szövegszerű törvénytervezet előkészítését. Alkotmánybírósági beadvány elkészítését azért nem javaslom, mert gyakorlati tapasztalat, hogy ilyen esetekben időközi törvénymódosításra kerül sor, és az Alkotmánybíróság a kiküszöbölt alkotmánysértés folytán az eljárást az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12.) Tü. határozat 31. § a. pontja alapján már csak megszünteti arra hivatkozással, hogy az indítvány benyújtása után a vizsgálat alá vont jogszabály hatályát vesztette, és ezzel az indítvány tárgytalanná vált. Arra számítok ugyanis, hogy a tézisek elfogadása utáni
szövegszerű javaslat beterjesztését követően a jogalkotó a kollíziót alkotmánybírósági határozat nélkül is orvosolni fogja.
TÉZISEK: Jelenlegi állapot 1. -
-
-
Az Ütv. 76. § (2) bekezdés d. pontja értelmében a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből kötelezően törli az irodát, ha valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt, és a 20. § (1) bekezdés a. pontja értelmében az ügyvéd kamarai tagsága minden további nélkül megszűnik akkor is, ha a kamarai tagságáról lemond, viszont a Cstv. 2009. évi LI. törvénnyel beiktatott módosítása folytán a Cstv. új 3. § (1) bekezdése a. pontja szerint az ügyvédi iroda is gazdálkodó szervezet a Cstv. szempontjából és jogutód nélküli megszűnéséről a bíróság határoz fizetésképtelensége esetén ami egyebek között azt jelenti, hogy o a Cstv. 27. § (1) bekezdésére tekintettel: A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja, o a Cstv. 34. § (1) és (2) bekezdésre tekintettel: A felszámolás kezdő időpontjában megszűnnek a tulajdonosnak a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott jogai, és a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet. o a Cstv. 60. § (1) bekezdésére tekintettel: A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról, a hitelezők követelésének kielégítéséről, a bankszámlák megszüntetéséről ..., valamint kötelezi a felszámolót a még szükséges intézkedések megtételére. Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről, ...
2. -
-
Az Ütv. 106. § (2) bekezdés n. pontja értelmében (a területi elnökség) kijelöli az ügyvéd irodájának gondnokát, ha az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt, és a folyamatban levő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott, erre tekintettel fogadta el a MÜK és az igazságügyi miniszter is kihirdette, ennél fogva 2009. július 10. óta hatályban van a Magyar Ügyvédi Kamara 2/2009. (IV. 27.) MÜK Szabályzata az ügyvéd irodájának gondnoka jogköréről és eljárásáról, valamint a meghalt ügyvéd iratainak rendezéséről szóló 6/1999. (III. 1.) MÜK szabályzat [egységes szerkezetben a 4/2007. (XI. 19.) MÜK és a 2/2009. (IV. 27.) MÜK szabályzattal megállapított módosításokkal], melynek 4. és 5. §-a a következőket tartalmazza: 4. § (1) A kamara elnöksége hivatalból jelöl ki irodagondnokot, ha a) az ügyvédi tevékenységben átmenetileg akadályozott, így különösen az ügyvédi tevékenységét szüneteltető, illetve az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének hatálya alatt álló ügyvéd legkésőbb az akadályoztatás bekövetkezésétől számított három napon belül nem gondoskodott a helyettesítéséről, b) az ügyvéd kamarai tagsága megszűnt, és legkésőbb az erről szóló határozat közlésétől számított három napon belül nem nevezte meg irodája felszámolóját, c) elhunyt ügyvéd esetében iroda-végelszámoló kijelölésére kerül sor.
(2) A kamara elnöksége kérelemre jelöl ki irodagondnokot, ha az ügyvéd legkésőbb a kamarai tagsága megszűnését követő három napon belül a kamara elnökségétől kéri az általa megnevezett, a kamara illetékességi területén működő ügyvéd irodafelszámolónak történő kijelölését és egyidejűleg csatolja a megjelölt ügyvéd elfogadó nyilatkozatát. 5. § (1) Az adott ügyben eljáró irodagondnokot alakszerű határozatban kell kijelölni. (2) Az irodagondnok a határozat kézbesítésétől számított három napon belül kifogást terjeszthet el a kijelöléssel szemben. A kamara elnöksége a kifogásban közölt indokok alapján a kifogás beérkezését követ ülésén másik irodagondnokot jelölhet ki. A kifogás elterjesztésének lehetősége az elnökségi határozattal szemben érvényesíthet egyéb jogorvoslatot nem érinti. (3) A kijelölő határozatban foglaltakat mindaddig teljesíteni kell, amíg a (2) bekezdés szerinti kifogást az elnökség el nem bírálja. A kijelölő határozatban foglaltak foganatosításának a fellebbezés sem akadálya. 3. -
-
Az Ütv. 68. § előírja, hogy o Ügyvédi tevékenységet az az iroda végezhet, amelyet (1) bekezdés a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékébe felvett, és (2) bekezdés: az ügyvédi irodák névjegyzékébe kérelmére fel kell venni az irodát, ha • a.) az alapító okirat tartalmazza az alapító okirat tartalmára nézve a törvényben kötelezően meghatározottakat, és • b.) az alapító okirat nem ütközik jogszabályba, o (5) bekezdés: Az iroda az ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétellel jön létre, o (6) bekezdés: Az iroda, illetve az ügyvéd köteles az iroda adataiban vagy a személyi adatokban bekövetkezett változást 30 napon belül bejelenteni, o (7) bekezdés: Az alapító okirat módosításáról rendelkező taggyűlési határozatot, továbbá az iroda jogutódlással történő megszűnése esetén az új iroda (irodák) alapító okiratát (okiratait) a taggyűlés döntését követő 30 napon belül kell benyújtani. o Az Ütv. külön rendelkezést nem tartalmaz arról, hogy a megszűnését jogutódlás nélkül kimondó ügyvédi iroda erről bejelentést kell tegyen, ez nyilván beleértendő a fenti 68. § (6) bekezdés szerinti általános bejelentési kötelezettségbe, viszont az Üt. tartalmazza azt a – a jelen levél 1. bekezdésben kiinduló problematika részeként már bemutatott – rendelkezést, miszerint az Üt. 76. § (2) bekezdés d. pontja értelmében a kamara az ügyvédi irodák névjegyzékéből törli az irodát, ha az iroda valamennyi tagjának kamarai tagsága megszűnt. a BÜK elnöke a BÜK Alapszabály 7.1. o n. pontja értelmében dönt az ügyvédi iroda által bejelentett alapító okirat módosítás nyilvántartásba vételéről, illetve o o. pontja értelmében tudomásul veszi az ügyvéd bejelentését a szünetelés félbeszakításáról, vagy lejártáról, illetőleg az ügyvédi gyakorlat folyatásáról, végül o q. pontja értelmében tudomásul veszi a lemondást, illetőleg az ügyvéd elhalálozására vonatkozó bejelentést, és ezekkel összefüggésben megállapítja az ügyvédi kamarai tagsági viszony megszűnésének időpontját.
-
A BÜK Alapszabály 11.2. értelmében o a Budapesti Ügyvédi Kamara titkárát a BÜK elnöksége és elnöke a főtitkár akadályoztatása miatti helyettesítési feladatokon túl is megbízhatja más feladatok végzésével, erre tekintettel a BÜK-ben a BÜK erre kijelölt titkára (Dr. Kiss Pál) végzi, illetve készíti elő az Alapszabály 7.1. pontjában az elnökhöz delegált feladatot. * TÉZISEK: Problematika
4. -
1
Amennyiben a Cstv. fent idézett 27. és 34. és 60. §-ai ebben a formában módosítás és kiegészítés nélkül maradnak, akkor o egyrészt továbbra is ellentétesek maradnának az Ütv., és az igazságügyi miniszter által elfogadott MÜK szabályzat, valamint a BÜK Alapszabály egyes fent idézett rendelkezéseivel, mert ugyanazt a feladatot két különböző helyre delegálják egyszerre • a megszűnt ügyvédi iroda helyett intézkedésre jogosult a Cstv. alapján a felszámoló, az Ütv. és a Szabályzat alapján az irodafelszámoló • a megszűnés nyilvántartásba vételét a Cstv. a felszámolási bírósághoz, az Ütv. a területi ügyvédi kamarához a megszűnés időpontját, és a megszűnést megalapozó jogi tényt kétféleképp állapítják meg, a Cstv. a felszámolási eljárás befejezésével egyidejűleg (Cstv. 60. § (1) bek., 2. mondat), az Ütv. a kamarai törléssel, ami egyezik valamennyi irodai tag kamarai tagságának megszűnésével, ami a lemondással egyidejű (Ütv. 76. § (2) bekezdés d. pont illetve Ütv. 20. § (1) bekezdés a. pont), a Cstv. a bírósághoz, az Ütv. a kamarához telepíti a megszűnést megalapozó jogi tényt o továbbá veszélyt teremtenek az ügyfelekre nézve, mert sértik az Ütv-nek az ügyvédi titok védelmére vonatkozó rendelkezéseit Ütv. 8. § (1) bekezdés: Az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik1 - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. (2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja. (3) A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.
Gondolom a Cstv-t nem szánták ilyennek
(4) A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó. o továbbá nem biztosítják az ügyfelek számára, hogy a Cstv. hatálya alá került ügyvédi iroda ügyvédje által elvállalt megbízásoknak az ügyvédi kamara által kijelölt iroda-felszámoló az eddigi rend szerint eleget tudjon tenni. 5. -
Meg kell különböztetni azt a két helyzetet egymástól, amikor o egyik esetben úgy szűnik meg az irodai tagok ügyvédi kamarai tagsága, hogy a folyamatban levő ügyeinek ellátásáról nem gondoskodott (MÜK szabályzat 1. § 1. pont b. pontja) – mert ilyenkor a Szabályzat értelmében a kamara kirendel egy iroda-felszámolót o a másik esettől, amikor a Cstv. szerinti klasszikusnak mondható eljárás történik, azaz az egyik hitelező kéri az ügyvédi iroda felszámolásának elrendelését a bíróságtól, és azt a bíróság elrendeli, mert erre, a 2009. szeptember 01. óta lehetséges esetre a 2009. július 10-én hatályba lépett MÜK Szabályzat jelenleg rendelkezést nem tartalmaz.
-
Elvileg a felszámoló intézkedési jogosultsága a Cstv. 34. § (2) bekezdésére tekintettel korlátozott, hiszen a tulajdonos jognyilatkozatának korlátozása kizárólag a gazdálkodó szervezet vagyonára vonatkozik (a felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet). Elvileg tehát az ügyfelek pénze nem vonható ebbe a körbe, azonban problémát jelenthet, ha egy behajtott perköltség, illetékre befizetett pénzösszeg, stb. nem a külön letéti számlán jelenik meg, mert a felszámoló vitathatóvá teszi annak letéti rendeltetését. Ugyancsak problémát jelent az is, hogy a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozati körbe a megkötött (ügyvédi megbízásra vonatkozó) szerződésekkel kapcsolatos jognyilatkozatok is beletartozhatnak, ami közvetlenül érinti az ügyvédi titokkör kérdését, de akár érintheti az ügyvédi munkadíj mértékének kérdését is.
6.
-
-
* TÉZISEK: Eldöntendő kérdések, javaslatok 7. -
Megerősítendő a későbbi szabályozáson belül egy olyan szétválasztásnak az indokoltsága, ami különbséget tesz az érintett ügyvédi iroda ügyei között abból a szempontból, hogy az adott ügy o olyan ügy, melyet az ügyvédi iroda, mint ügyfél által rábízott ügyet lát el „ügyfél ügy” o vagy olyan ügy, amely az ügyvédi iroda saját működésével kapcsolatos belső ügy (pl. helységbér, alkalmazotti bérek, közüzemi díjak, biztosítási díjak, kamarai tagdíjak, adóügyek, stb.) - „működési ügy”
8. -
Főszabályként kimondható lenne elvileg, hogy o az ügyfél ügyeket a kamara által kijelölt iroda-felszámoló, o a működési ügyeket a bíróság által kijelölt felszámoló lássa el, és a felszámoló ne juthasson hozzá az ügyfél ügyek irataihoz (a későbbiekben a hasonló elnevezés által okozható zavarok elkerülése érdekében indokolt lehet az irodafelszámoló elnevezés megváltoztatása), azaz a felszámoló hatásköre kizárólag az ún. működési ügyekre szorítkozhat.
-
A megoldást azonban az nehezíti, hogy az ún. ügyfél ügyekből esetleg származó esetleges bevétel az ún. működési ügyekből származó tartozások fedezetéül is szolgál, vagyis a felszámoló által „képviselt” hitelezőknek is érdeke fűződhet az ún. ügyfél ügyek alakulásához.
-
Elvileg lehetne különbséget tenni a megszűnt ügyvédi iroda tartozásai és esetleges követelései között mondván, hogy az iroda tartozásai nem tartozhatnak ügyvédi titok körbe, de ez sem teljesen bizonyos, hiszen vitatható lehet egy beérkező összegről, hogy letéti, azaz továbbfizetési rendeltetéssel érkezett-e az iroda számlájára.
-
Nem látok más megoldást, minthogy a felszámoló és az iroda-felszámoló ügyvéd versengő jogosultságai szempontjából elsőbbséget kell biztosítani az ügyvédi kamara által kijelölt iroda-felszámolónak, a jogalkotó meg kell bízzon az ügyvédi kamara által kijelölt iroda-felszámolóban, ennek meg kell teremtse törvényi hátterét, amit az ügyvédi kamarának kellene előkészítenie azt követően, hogy a tézisek véglegessé válnak és az IRM-ben egy előzetes konzultáció nyomán az előkészítéshez szükséges elvi egyetértést sikerült megszerezni.
-
Fentiek folytán tehát ügyvédi iroda felszámolása esetén nem kerülhetnének alkalmazásra sem a Cstv. 31. § (1) bekezdése b) pontja (a felszámoló részére történő teljes körű kötelező iratkiadás), sem (éppen a Cstv 31. § (2) bekezdésének szellemében) értelemszerűen a 33. § rendelkezései (az iratkiadás megtagadásának a szankciói) A szabályozás részét képezheti garanciális okokból azonban, hogy amennyiben a felszámoló úgy véli, hogy olyan irat kiadása nem történt meg a részére, mely működési üggyel kapcsolatos, akkor annak analógiájára, mint ahogy a hitelező fordulhat a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján a felszámolási bírósághoz kifogással, ez esetben a felszámoló fordulhasson a (felszámolási?) bírósághoz, és kérhesse az ügyvédi iroda iroda-felszámolójától az iratok kiadását.
9.
10.
11.
12.
-
13. -
Érdekellentét merülhet fel a megszűnt ügyvédi iroda számláján esetleg utóbb mutatkozó valamely összeg rendeltetése tárgyában az ügyfelek érdekeit képviselő iroda felszámoló és a működési ügyek tekintetében quasi hitelezőként mutatkozó felek érdekeit képviselő felszámoló között (pl. egy korábbi sikertelen behajtási kísérlet eredményeként megítélt perköltség érkezik a megszűnt ügyvédi iroda nem letéti számlájára). Ezekre az esetekre nézve is o egyik megoldási lehetőségként a felszámolási bíróság
o másik megoldási lehetőségként a rendes hatáskörű bíróság eljárását lehetne a jogvita eldöntésére előirányozni 14. -
-
Addig is amíg a törvénymódosításra sor kerül, o az ügyfelek érdekében o a MÜK elnöksége részéről Állásfoglalás (esetleg, ha a törvénymódosítás elhúzódik, akkor a Szabályzat módosításának) kiadása útján, o a területi kamarák részéről a területi elnök útján a területileg illetékes bíróságok vezetőivel történő legalább informális kapcsolatfelvételen keresztül meg kell teremteni annak az alapját, hogy amennyiben valamely ügyvédi irodával szemben felszámolási eljárást elrendeltek (esetleg már akkor, amikor még csak a kérelmet nyújtották be), akkor erről az illetékes kamara annak érdekében mielőbb szerezzen tudomást, hogy a kamara a helyzetre fel tudjon készülni, és a felszámolás tényleges elrendelése esetén gondoskodni tudjon iroda-felszámoló kijelöléséről hasonlóképpen a Szabályzat 1. § 1. bekezdés b) pontja szerinti esethez.
