Dr. Herich György Munkácsi Márta Pál-Antal Ildikó Radics András Dr. Rybaltovszki Péter Sőregi Danics Ágnes Szoboszlai Márta ADÓZÁS EURÓPÁBAN

Lezárva: 2013. június 1.

Dr. Herich György – Munkácsi Márta – Pál-Antal Ildikó – Radics András – Dr. Rybaltovszki Péter – Sőregi Danics Ágnes – Szoboszlai Márta

ADÓZÁS EURÓPÁBAN Ausztria, Ciprus, Horvátország, Magyarország, Románia, Szlovákia

PENTA UNIÓ 2013

Szerzők:

Dr. Herich György Pál-Antal Ildikó Radics András Dr. Rybaltovszki Péter Sőregi Danics Ágnes Szoboszlai Márta

Magyarország Románia Ausztria Ciprus Horvátország Szlovákia

Lektorok:

Dr. Herich György / Munkácsi Márta (Magyarország)

Szerkesztő:

Dr. Herich György (PTE KTK)

Kiadó:

PENTA UNIÓ Zrt.

Készült:

REPROFLEX Kiadó és Nyomda Kft. ISBN 978-615-5249-09-9

 Minden ábra szerzői jogvédelem alá tartozik. Bármilyen felhasználása, másolása csak a szerzők előzetes írásbeli engedélyével történhet! PENTA UNIÓ ZRT. 1051 7622 4025 9021 7400 3525 8800 4400 7100 5000 8900

Budapest Pécs Debrecen Győr Kaposvár Miskolc Nagykanizsa Nyíregyháza Szekszárd Szolnok Zalaegerszeg

Sas u. 25. Czinderi u. 6. Szent Anna u. 17. Szent I. u. 10/a. Rákóczi tér 12/a. Bajcsy-Zs. u. 15. Ady u. 7. Zrínyi I. u. 3-5. Arany J. u. 23-25. Szapári u. 25-29. Rákóczi u. 4-8.

+361/302-7000 +3672/313-482 +3652/535-654 +3696/312-065 +3682/422-480 +3646/507-242 +3693/314-834 +3642/504-050 +3674/319-645 +3656/512-560 +3692/319-396

+3630/289-5929 +3630/289-5927 +3630/611-2668 +3630/224-3846 +3630/611-2522 +3630/611-3112 +3630/611-4448 +3630/302-1466 +3630/611-4188 +3630/501-0823 +3630/847-1884

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Megrendelhető (postai utánvéttel): PENTA UNIÓ Zrt.

7622 Pécs, Czinderi u. 6.

tel.: 72/312-191 www.penta.hu

fax: 72/227-722

ELŐSZÓ A globalizáció, az Európai Unió bővülése következtében „határtalanná” vált a verseny, egyre meghatározóbb tényező lett a versenyképesség. A makro-, és mikro szintű versenyképesség növelésének fontos eszköze a fiskális környezet, ezen belül az adórendszer korszerűsítése. A környezetünkben levő országok az uniós csatlakozás harmonizációs kötelezettségét használták fel adórendszerük modernizálására. Magyarországon az 2010-ben elindított, egyes területeken paradigmaváltást hozó változtatások folytatódtak azzal a célzattal, hogy Magyarország a régió egyik legversenyképesebb országává váljon. A hetedik Nemzetközi Adókonferencia egyik céljának tűzte ki, hogy a közvetlen környezetünkben levő, vagy speciális megoldásaik, helyzetük miatt kiemelt figyelmet érdemlő országok adórendszereit, módszertani megoldásait a résztvevők és a szakma számára elérhetővé, összehasonlíthatóvá tegye. A konferencia előadói által elkészített anyagok az érintett országok adórendszerébe adnak részletes, naprakész betekintést, az összegző táblázatok, grafikonok, esettanulmányok egy-egy fontos területre hívják fel a figyelmet. A vizsgálatba vont szomszédos országok adórendszereinek, az elmúlt évek változásainak, azok hatásainak és következményeinek elemzése nem csak a makroszintű adótervezés miatt fontos, de meghatározó jelentőségű elem a mikroszféra, a határon átlépő ügyleteket végző, új telephelyet vagy székhelyet kereső vállalkozások, és az őket orientáló tanácsadók számára is. A vállalkozások a szakkönyv tanulmányozásával információt kapnak arról, hogy a versenytársak milyen körülmények, adóterhek mellett tevékenykednek, de az átjárhatóság miatt lehetőségük van a környezetükben levő hatékonyabb adóstruktúrába történő bekapcsolódásra is. Adótervezési célországként a hagyományos Ciprus mellett egyre keresettebb célpont volt a magyar adózók számára Szlovákia, Románia is. A változások következtében ma már Magyarország is vonzó lehet a környező országok vállalkozásai számára is. Ajánljuk a könyvet az adópolitika kidolgozásában, a vállalkozások adótervezésében, külföldi vállalkozások, telephelyek működtetésében tevékenykedő belföldi és külföldi szakemberek számára. A könyv kommentár nélkül tárja elénk az adózási rendszereket és összefüggéseket. A következtetések levonását, a szükséges lépések megfogalmazását mind makro-, mind mikro szinten az olvasóra bízza a szerzőgárda. A könyv szerves folytatása a ’90es évek elején elindított egy-egy ország – akkor jellemzően példaként szolgáló nyugat-európai országok – adórendszereinek bemutatásának és hosszabb távon egy új kutatási diszciplína az „összehasonlító adótan” egy újabb mozaikját képezheti. A könyv szerzői hazájukban gyakorló, magyar nyelven is beszélő adószakértők, akik megkeresés ([email protected]) esetén további információval, tanácsadással szívesen állnak az olvasó rendelkezésére. Kérjük, hogy a könyvvel kapcsolatos észrevételeivel, javaslataival segítse további munkánkat! A Kiadó

AUSZTRIA ADÓRENDSZERE

6


Főváros: Bécs Államforma: demokratikus köztársaság két kamarás parlamenttel Hivatalos nyelv: német Csatlakozás az EU-hoz: 1995. január 1. Terület: 83.870 km² Népesség: 8.426.311 fő (2012) Népsűrűség: 100 fő/ km² GDP: 309.901 millió EUR (2012) GDP egy főre jutó: 33.297 EUR (2012) HDI: 0,895 (2012) Pénznem: euró (EUR)


7

1. Adózás rendje 1.1. Adók csoportosítása Legfontosabb adónemek:  Személyi jövedelemadó: Einkommensteuer (ESt) – EStG 1988.  Tőkehozadéki adó: Kapitalertragsteuer (KESt) – EStG 1988.  Társasági adó: Körperschaftsteuer (KöSt) – KStG 1988.  Általános forgalmi adó (USt) – UStG 1994.  Illetékek – Gebühren GebG 1957.  Ingatlanátruházási adó: Grunderwerbsteuer (GrESt) – GrEStG 1987.

1.2. Adóhatóságok A törvényhozási és a közigazgatási fennhatóság kizárólagosan a szövetségi adók esetén, és abban az esetben, amikor a bevétel a szövetségi tartományok és az önkormányzatok között megoszlik, a szövetséghez tartozik. Ezen túlmenően a telekadó, a tűzvédelmi adó és a kommunális adó a szövetségi törvényhozásnak van alávetve. Minden egyéb adó szabályozásában a tartományi törvényhozás illetékes. Az önkormányzatok illetékesek az önkormányzati képviselet határozata alapján a telekadó mértékének egy bizonyos növekményben (szorzószám) (Hebensätze) történő megállapításában. A szövetségi és újabban a tartományi, illetve helyi önkormányzati pénzügyi igazgatás által végrehajtott adóbeszedési eljárás, továbbá az adójogi fogalmak és irányelvek a szövetségi adóigazgatási törvényben vannak szabályozva. A nem szövetségi hatóság által beszedett egyéb illetékek igazgatására minden tartományban külön tartományi szabályozás érvényesül, melyet a tartományok és önkormányzatok adóhatóságai állapítanak meg. Az adózást az osztrák pénzügyminisztérium adótörvények mellett rendeletekkel és utasításokkal szabályozza. Nagy jelentőséggel bírnak a minisztérium által publikált és rendszeresen frissített, bővített adóirányelvek.

1.3. Adóbevallások és adófizetés 2003-tól minden adózónak módjában áll az adóhivatalnak elektronikus adatcsere (FINANZOnline) útján az adóbevallásait (személyi jövedelem- és társasági adó, illetve áfabevallásait) benyújtani. Ha az adózó rendelkezik a megfelelő technikai infrastruktúrával, akkor az elektronikus úton történő adóbevallás kötelező jellegű. Maga az adóbevallási rendszer két lépcsőfokra épül: 1. Az adózó adóbevallást nyújt be. 2. Az osztrák adóhivatal az adóbevallást ellenőrzi, majd az adózót határozatban értesíti a fizetendő adóról, illetve éves adók esetében a következő évben fizetendő adóelőlegről. Ha az adóbevallással leadott dokumentumok nem teljesek, illetve nem egyértelműek, az adóhivatal a határozat meghozatala előtt a hiányos, illetve hiányzó dokumentumok megküldését kérheti.

8


Amennyiben az adózó nem ért egyet a határozattal, fellebbezhet. A fellebbezés ismét egy többlépcsős folyamat, melyben erre szakosított grémiumok (pl. egy független szenátus bírósági szereppel) vesznek részt. Az adóbevallás leadásának határideje személyi jövedelemadó, társasági adó és általános forgalmi adó esetében az adóbevallási évet követő év április 30., elektronikus adóbevallás esetén június 30. A leadási határidő egyéni kérvénnyel, illetve abban az esetben, ha az adózó ügyleteinek lebonyolításával egy adótanácsadót bíz meg, meghosszabbítható. Adótanácsadók és könyvvizsgálók igénybe vehetik az adóhivatallal kapcsolatban az ún. „kvóta rendszer” lehetőségeit, mely az adóhivatal és az adójogi képviselők egy általános érvénnyel kötött megállapodása. Ennek értelmében az adótanácsadó közli az adóhivatallal az általa képviselt adózók adatait, melyeket az adóhivatal külön nyilvántartásba vesz. A kvóta rendszer alá eső adóbevallásokat 5 kvótában kell az adóévet követő év októberétől az azt követő év március 31-ig (meghosszabbítható április 30-ig) benyújtani (például a 2012-es adóév kvóta rendszer alá eső adóbevallásainak legkésőbbi benyújtási határideje 2014. április 30.). Feltöltési kötelezettség Előlegfizetési határozat vagy fizetési kötelezettség: csak SZJA (ESt.) és TAO (KöSt.) esetében: 02.15., 05.15., 08.15., 11.15. „Feltöltési” kötelezettség a következő év szeptember 30-ig van az ESt. és a KöSt. esetén a jegybanki alapkamat + 2% mértékben 50 EUR felett, max. 48 hónapon át.

1.4. Adótörvények megszegése és következménye Mulasztási pótdíj (Säumniszuschlag) Ha az adózó az adófizetési kötelezettségét nem teljesítette határidőre, akkor az adóhivatal mulasztási pótdíjat számol fel. Az első mulasztási pótdíj a be nem fizetett tartozás 2%-a. További nem fizetés esetén egy második, illetve egy harmadik 1%-os mulasztási pótdíjat vet ki az adóhatóság. Ha viszont a késedelem csak 5 nap és nem volt mulasztás az elmúlt 6 hónapban, akkor az adóhivatal általában mulasztási pótdíjat nem számol fel. Késedelmi pótdíj (Verspätungszuschlag) Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adózó késedelmi pótdíj fizetésére kötelezhető, mely maximálisan a megállapított adóösszeg 10%-a lehet. A büntetés mértékét a 10%-os sávon belül az adóhatóságok méltányosság alapján ítélik meg. Adókülönbözet kamatozása (Anspruchszinsen) Az adóhivatal által előírt adóelőlegeken felüli adófeltöltési kötelezettség Ausztriában nem létezik, de a személyi jövedelemadó, valamint a társasági adó területén az adóhiányra (a fizetett előleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete), illetve az adóhivatal által túl magasan meghatározott adóelőlegekre az adóévet követő év október 1-jétől az adóhivatal kamatot számol el. A kamat mértéke az alapkamat +2%, a kamatot maximálisan 48 hónapra vethetik ki.


9

2. Jövedelemadók 2.1. Személyi jövedelemadó Természetes személyek az Ausztriában adóköteles jövedelmük után személyi jövedelemadót fizetnek. A személyi társaságok nyeresége, illetve vesztesége nem társasági szinten adóköteles, hanem a társaság egyes tagjaira jutó jövedelem a társaság adott tagjának üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelmét képezi, mely után a tag személyi jövedelemadót fizet. Jövedelmek és adókulcsok Az osztrák adójog a jövedelmek hét csoportját különbözteti meg, melyekből az első három jövedelemcsoport az ún. „vállalkozási jövedelemfajták” csoportját alkotja:  mezőgazdaságból és erdőgazdaságból származó jövedelem,  önálló munkából származó jövedelem,  vállalkozási tevékenységből származó jövedelem,  nem önálló munkából származó jövedelem,  tőkevagyonból származó jövedelem,  bérbeadásból és haszonbérbeadásból származó jövedelem,  egyéb jövedelem. Az adóköteles jövedelmet sávosan progresszív kulcsokkal adóztatják. Az Ausztriában korlátlanul adóköteles (osztrák illetőséggel bíró) személyek számára 2009. január 1-jétől a következő adótételek érvényesek: Adóköteles jövedelem (EUR) 0 - 11.000 EUR 11.001 - 25.000 EUR 25.001 - 60.000 EUR 60.001 EUR fölötti jövedelemrész

Adókulcs 0% 36,5% 43,2143% 50%

A tényleges személyi jövedelemadó kiszámítása az előző oldalon található táblázat segítségével a következő képlet alapján történik: Jövedelem 11.001 - 25.000 EUR 25.001 - 60.000 EUR 60.001 EUR fölött

Adó (EUR) (Jövedelem – 11.000) x 36,5% [(Jövedelem – 25.000) x 43,2143%] + 5.110 (Jövedelem – 60.000) x 0,5 + 20.235

Az adómentes sáv az Ausztriában személyi jövedelemadó szempontjából korlátozott adókötelezettség alá eső (külföldi illetőséggel bíró) személyek esetében 2005. január 1-jétől 11.000 EUR helyett mindössze 2.000 EUR. Egy Ausztriában korlátlanul adóköteles személynek adóbevallást kell benyújtania, ha az adóhatóság erre felszólítja, ha vállalkozási jellegű jövedelmet szerzett, vagy ha jövedelme

10


meghalad egy bizonyos értékhatárt. A fizetendő jövedelemadó összegét az adóhivatal a bevallott jövedelmek alapján számolja ki, és határozat útján írja elő. A jövedelemadó két különleges beszedési formája a béradó, valamint a tőkehozadéki adó. 2.1.1. Nem önálló tevékenységek Nem önálló munkából származó jövedelmek esetében a munkaadó a személyi jövedelemadót a keresetből béradó formájában vonja le. A munkaadó köteles minden bérfizetésnél a munkavállaló béradóját visszatartani és havonta befizetni. A béradó tételei elvileg a személyi jövedelemadó kulcsaival azonosak. (A béradó személyi jövedelemadó előlegként értelmezhető.) A munkavállalónak a rendszeres bére mellett ugyanattól a munkaadótól kapott egyéb jövedelmének béradója 6%, amennyiben az éves bérjövedelem 1/6-át nem lépi túl. Gyakorlatilag ezeket az egyéb kapott jövedelmeket fedi le az Ausztriában fizetendő 13. és 14. havi fizetés, így a munkavállaló szabadsága és a karácsony után fizetett pénz adóztatása jelentősen előnyösebb. 2013. január 1-től ezt a 6%-os kedvezményes adókulcsot annyiban módosították, hogy a magas jövedelmű személyek jövedelménél bizonyos jövedelemhatárok felett a 6%-os adókulcsot sávszerűen megemelték. A béradó mértéke a nem önálló tevékenység keretében fizetett egyéb jövedelmeknél így az alábbi módon változik: Egyéb jövedelem (EUR) 0 - 620 EUR 621 - 25.000 EUR 25.001 - 50.000 EUR 50.001 - 83.333 EUR 83.334 EUR fölötti egyéb jövedelemrész

Adókulcs 0% 6% 27% 35,75% 50%

Ez a szabályozás átmeneti jellegű és a mostani törvényi szabályozás értelmében csak 2016. december 31-ig érvényes. Adómentességek  kapott támogatások (művészet, tudomány, kutatás) és segélyek,  munkanélküli segély,  munkavállalónak juttatott előnyök (sportpályahasználat, étkezési jegy 4,40 EUR/napig, stb.),  szolgálati út (Reisekosten, Diäten),  kilométerpénz 0,42 EUR/km vagy számla összege (LStRl, Rz 289),  napidíj – belföldön (Ausztriában) max. 26,40 EUR/nap. Adókedvezmények Egyéb kedvezmények: feltalálás, végkielégítés.


11

Elszámolható kiadások (§ 16 EStG) A jövedelem megszerzésével, biztosításával és megtartásával kapcsolatos költségek:  kötelező járulékok, díjak (érdekképviseletek, társadalombiztosítás),  munka- és lakóhely közti ingázás (ált. 20 km felett), szolgálati utak,  munkaeszközök,  értékcsökkenés,  továbbképzés,  különleges kiadások (Sonderausgaben). 2.1.2. Önálló tevékenységek Önálló munkából származó jövedelem főleg:  tudományos, művészi, írói, tanári vagy nevelő tevékenység, civil technikusok, orvosok, állatorvosok, fogorvosok, jogászok, szabadalmi ügyvivők, körjegyzők, adótanácsadók és könyvvizsgálók, újságírók, tolmácsok, fordítók, vállalkozási tanácsadók és biztosítási matematikusok, pszichológusok tevékenységéből származó jövedelmek (ún. szabadfoglalkozású tevékenységek),  egyéb önálló munkából származó jövedelmek, például vagyonkezelők, felügyelő bizottsági tagok, valamint egy tőketársaságban jelentősen (25% fölött) részesedő tag jövedelme, amit egy, a munkaviszony minden jellemzőjét felmutató tevékenységéért kap (például alkalmazott ügyvezető),  személyi jellegű társaságok tagjainak jövedelme (nyereségrészesedése, munkavégzésének javadalmazása, tagi hitelből származó jövedelme), amennyiben a társaság kizárólag az önálló tevékenységek csoportjába tartozó tevékenységet végez. Önálló művészek és írók a progresszió csökkentése érdekében kérvényezhetik pozitív jövedelmük szétosztását a tárgyévre és a két megelőző évre. Az önálló munkából származó jövedelmek nem könyvvezetés-kötelesek. A jövedelmet pénzforgalmi szemléletben a bevétel és kiadás (számlák) alapján állapítják meg. Ha vezetnek könyvelést, akkor a nyereséget a vagyoni összehasonlítás alapján állapítják meg. Személyi társaságok Fontos megjegyezni, hogy a személyi társaságokat, a közkereseti társaságot és a betéti társaságot nem társasági adóalanyként kell kezelni, mint Magyarországon. Az alábbi személyi társaságokat különböztetjük meg:  üzemi személyi társaság („Mitunternehmerschaft“), - nem jogi személy, - transzparens, - tagi jövedelemadó kötelezettség, - jövedelem meghatározás („einheitliche und gesonderte Gewinnermittlung”),  vagyonkezelési személyi társaság („Vermögensverwaltende Personengesellschaft”),  csendes társaság. Levonható üzemi költségként tartunk nyilván minden, a tevékenység által okozott ráfordítást vagy kiadást.

12


Értékcsökkenés:  féléves elszámolás (nem napi pontosság),  épület 2% (esetleg 2,5 vagy 3%),  személygépkocsi: 8 év, külön lista a besorolásról,  kisértékű: 400 EUR,  céltartalékok,  hosszú távú (több mint 1 év) csak 80%. 2.1.3. Egyéb jövedelmek A mezőgazdaságból és erdőgazdaságból származó jövedelmek Ide tartoznak:  mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemekből származó jövedelmek (szőlészet, kertészet, zöldségtermesztés, faiskola, stb.),  állattartásból származó jövedelmek, amennyiben túlnyomórészt saját mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemből származó termékeket használnak fel,  belterjes ágazatból, haltenyésztésből, halgazdaságból, méhészetből származó jövedelmek,  vadászatból származó jövedelmek, ha a vadászat egy mezőgazdasági vagy erdőgazdasági üzemmel áll kapcsolatban. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység adójogilag a vállalkozási jellegű tevékenységek körébe tartozik, így a nyereség, illetve veszteség megállapítása alapvetően az ilyen tevékenységek általános nyereség-megállapítási előírásai szerint történik, melyeket a vállalkozásból származó jövedelemmel kapcsolatosan részletezünk. A könyvvezetésre nem kötelezett mező- és erdőgazdaságok, melyek rendszeres könyvelést nem vezetnek, az adót átlagos tételek alapján fizetik. Üzemi (vállalkozási) tevékenységből származó jövedelem Az osztrák jövedelemadó törvény értelmében mindazon önálló, tartós nyereségszerzési szándékkal végzett tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül, mely az általános gazdasági életben való részvétellel jár, és nem tartozik a mező- és erdőgazdasági, valamint az önálló munkaként definiált tevékenységek közé. Mindenképpen vállalkozási tevékenységből származó jövedelemnek minősül a személyi jellegű társaságok tagjainak nyereségjövedelme, a vállalkozásban végzett munkáért kapott juttatása, valamint tagi kölcsönökért és a vállalkozás rendelkezésére bocsátott eszközökért kapott jövedelme. A társasági adóról szóló törvény egy rendelkezése miatt a tőketársaságok kizárólag vállalkozási tevékenységből származó jövedelmet szerezhetnek, vagyis minden jövedelmük e kategóriába tartozik. A vállalkozási tevékenységből származó jövedelem tág meghatározása miatt a vállalkozási jellegű jövedelemfajták közül ez a leggyakoribb jövedelemforma, ebbe a tevékenységi és jövedelmi csoportba tartozna valószínűleg a magyar egyéni vállalkozók jelentős része is.


13

2.1.4. Fontosabb adókedvezmények Nyereség adókedvezménye (§ 10 EStG) A nyereség adókedvezménye azt jelenti, hogy bizonyos beruházások után lehet a nyereséget a beruházás mértékével csökkenteni, illetve 30.000 EUR összegű nyereségig a kedvezmény beruházástól függetlenül is igénybe vehető. A kedvezmény mértéke a nyereség 13%-a, de legfeljebb 100.000 EUR összegben érvényesíthető. A nyereség adókedvezményét minden a személyi jövedelemadó hatálya alá eső és vállalkozási tevékenységet folytató személy igénybe veheti. A fentiekben leírtak alapján a szóban forgó adókedvezmény az alábbi két csoportra osztható fel: Nyereség 30.000 EUR-ig terjedő része Alapkedvezmény 30.000 EUR 13%-a = 3.900 EUR Beruházástól független Adóbevallásban nem kell megigényelni, az szja-határozatban a fizetendő adó számításánál minden esetben levonásra kerül

Nyereség 30.000 és 769.230 EUR közötti része Beruházásfüggő kedvezmény 739.230 EUR 13%-a = 96.100 EUR + Alapkedvezmény = 3.900 EUR Nyereségi kedvezmény = 100.000 EUR Beruházáshoz kötött Adóbevallásban igénylendő a beruházás folyamán beszerzett vagy előállított tárgyi eszközök külön nyilvántartásban való szerepeltetésével

2013. január 1-től ezt a 13%-os adókedvezményt annyiból módosították, hogy a magas jövedelmű személyek jövedelménél bizonyos jövedelemhatárok felett a 13%-os adókedvezményt sávszerűen csökkentették. Az adókedvezmény mértéke az egyes vállalkozási jövedelmeknél nyereségfüggően az alábbi módon változik: Nyereség (EUR) 0 – 30.000 EUR 30.001 - 175.000 EUR 175.001 - 350.000 EUR 350.001 -580.000 EUR 580.001 EUR fölötti nyereségrész felett

Adókedvezmény 13% 13% 7% 4,5% 0%

A korábbi szabályozással ellentétben így a maximális adókedvezmény 2013. január 1-jétől EUR 100.000,00-ról EUR 45.350,00-ra csökkent. Ez a szabályozás is átmeneti jellegű és a mostani törvényi szabályozás értelmében csak 2016. december 31-ig érvényes.

14


2.2. Társasági adó 2.2.1. Társaságok alapítása Cégalapítás támogatása A cégalapítás adótámogatásáról az osztrák állam külön törvényben (rövidítése: NeuFöG) rendelkezik. A törvény új vállalkozások alapítása mellett – bizonyos feltételekkel – támogatja az üzemek (vállalkozások), illetve egyes részeik átvételét. Cégalapításnál a vállalkozások mentesek többek között a következő adók, illetékek és járulékok megfizetésétől:  okmánybélyegek és illetékek, ha azok közvetlen kapcsolatban állnak a cégalapítással (pl. kötelező engedélyek),  ingatlanszerzési adó ingatlanapport esetében,  cégjegyzéki bejegyzés,  tőkebefizetési adó,  az alapítás évében (az alapítás hónapja és az azt követő 11 hónap) a vállalkozó mentesül a munkaadói járulék és néhány más járulék megfizetésétől. Meglévő kis- és középvállalkozások átvételénél a cégalapítással szemben a fent felsorolt mentességek csak a következő formában vehetők igénybe:  ingatlanszerzési adó mentessége ingatlanapport esetében csak akkor áll fenn, ha az ingatlanszerzési adó alapja több mint 75.000 EUR,  átvétel után nem igényelhető a munkaadói járulék alóli mentesség,  minden további mentesség csak akkor alkalmazható, ha az átvételt követő 5 évben nem kerül sor az üzemnek vagy egy részének további átvételére, idegen célokra való felhasználására (elidegenítésre), vagy feladására (megszűnésére). 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke Adó alanya A társasági adó a jogi személyek jövedelemadója. Jogi személyiség híján a személyi társaságok (OG, KG) nem alanyai ennek a jövedelemadónak. A társasági adó alanyai különösképpen:  a magánjog jogi személyei, mint pl. a tőketársaságok (GmbH, AG), szövetkezetek,  a közjogi társaságok üzleti jellegű üzemei, vállalkozásai,  nem jogképes egyesülések, alapítványok és más célvagyonok. Adó mértéke Az osztrák társasági adó mértéke 2005-től egységesen 25%. Korlátlan adókötelezett tőketársaságoknak (ausztriai székhely vagy ügyvezetés helye) minimáladót kell fizetniük, melynek mértéke az adott társasági forma törvényes minimáltőkéjének 5%-a. Ez éves szinten 1.750 EUR (GmbH), illetve 3.500 EUR (AG). Abban az esetben, ha az előírt társasági adó egy évre kevesebb, mint a befizetett kötelező


15

minimáladó, a különbözet a következő évek társasági adófizetési kötelezettségével szemben elszámolható (vagyis beszámítható a nyereséges időszakban). 2.2.3. Adómentes jövedelmek Az osztrák tőketársaságok más belföldi tőketársaságban, valamint szövetkezetekben tartott részesedéseikből származó nyereségrészesedésre (kapott osztalékra, stb.) általános adómentesség érvényes. Az adómentesség mind közvetlen, mind közvetett részesedésből származó jövedelemre érvényes. A kedvezmény nem vonatkozik a belföldi részesedések (üzletrészek és részvények) értékesítésére. Külföldi tőketársaságokban tartott részesedésekből származó jövedelmekre az ún. „nemzetközi részesedési kedvezmény” szabálya érvényes. E szerint az osztrák „holding cégnek” adómentessége csak akkor keletkezik, ha az adózó a külföldi vállalatban (mely osztrák tőketársasághoz hasonló, vagy az EU irányelv szerint társaságnak minősül) igazolhatóan legalább 1 éve megszakítás nélkül minimum 10%-kal részesedett. Az ilyen részesedés értékesítéséből származó nyereség szintén adómentes. 2004-től opciós jog keretében a részesedéssel kapcsolatos árfolyamnyereségek, és árfolyamveszteségek (értékváltozások) vagy egységesen adómentesek, vagy egységesen adókötelesek. Az opció nem visszavonható, viszont annak keretében a részesedés esetleges értékvesztése levonhatóvá válik. 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége Elszámolható költségek: minden, a tevékenység érdekében felmerült ráfordítás vagy kiadás. Nincs alultőkésítési szabály. Nem vonhatók le: a személyes szférát érintő aránytalanul magas költségek, reprezentáció (ld. EStG), FB, „semleges” bevételekkel kapcsolatos ráfordítások (pl. részesedések). A finanszírozással kapcsolatos ráfordítások mégis levonhatók. 2.2.5. Veszteségelhatárolás Veszteség elszámolása. Nincs szükség adóhatósági engedélyre Ausztriában. A veszteség, ha kettős könyvelésről van szó, korlátlanul elhatárolható függetlenül attól, hogy első évről, negyedik évről vagy ötödik évről van szó.

3. Forgalom adózása 3.1. Általános forgalmi adókulcsok Adókulcsok Ausztriában 2 általános forgalmi adókulcs van érvényben:  20%  normál adókulcs,  10%  kedvezményes adókulcs (pl. élelmiszerek, könyvkereskedések, lakáscélú bérbeadás, a kultúra és szórakoztatás területén bizonyos szolgáltatások, személyszállítás, stb.).

16


Kivételes esetekben két további adókulcs alkalmazandó:  12%  csak saját előállítású borra,  19%  a vámszabad területnek számító jungholzi és mittelbergi illetőségű vállalkozók e területre vonatkozó forgalma esetében. Adó alanya Az általános forgalmi adó (áfa) hatálya a következő értékesítésekre terjed ki:  termékek és egyéb szolgáltatások, melyeket egy vállalkozó belföldön, térítés ellenében a vállalkozása keretében értékesít,  belföldi saját fogyasztás,  termékimport harmadik országból (behozatali forgalmi adó),  EU-n belülről történő termékbeszerzés belföldön (uniós behozatali forgalmi adó). Az általános forgalmi adó alanya a vállalkozó („Unternehmer”). Vállalkozónak számít, aki vállalkozási („iparűzési”) vagy egyéb szakmai jellegű tevékenységet önállóan gyakorol. Adómentességek Az általános forgalmi adómentességek két csoportját különbözteti meg az osztrák adójog:  valódi általános forgalmi adómentesség (echte Steuerbefreiung),  hamis általános forgalmi adómentesség (unechte Steuerbefreiung). Valódi általános forgalmi adómentesség alá azok a bevételek (termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások) esnek, melyeknél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó levonható. Ilyenek pl. az export harmadik országba, a belföldön végzett, de harmadik országba kiszállított bérmunka, a tengeri hajózás, légi közlekedés, stb. Hamis általános forgalmi adómentesség alá azok a bevételek (termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások) esnek, melyeknél az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le. Ilyenek pl. mindazok a termékbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások, melyek áfa-mentes bevételekkel függnek össze, mint pl. ingatlan forgalmazás, játéknyeremények, ingatlan bérbeadás (kivéve egyes bérbeadásokat, mint pl. a lakáscélú bérbeadást), magániskolák bevételei. A hamis áfa-mentesség érvényes belföldi kisvállalatokra is, melyek éves árbevétele nem több mint 30.000 EUR. A 30.000 EUR határ túllépésére a kisvállalkozásoknak öt év alatt egyszer van lehetőségük, ennek a mértéke azonban nem haladhatja meg a 15%-ot. A kisvállalatok lemondhatnak az adómentességről és adókötelezettséget választhatnak. Áfa-visszaigénylés Amennyiben az áfa törvény nem tartalmaz külön szabályozást (mint pl. az ún. „hamis forgalmi adómentesség“ esetében), a vállalkozók a nekik kiszámlázott előzetesen felszámított általános forgalmi adót adóbevallásukban a fizetendő adóból levonhatják. Azok a külföldi vállalkozók, akik Ausztriában vesznek igénybe szolgáltatásokat, de nem rendelkeznek osztrák telephellyel, illetve nem bonyolítanak le forgalmat Ausztriában, a grazi adóhatóságnál kérvényezhetik az előzetesen megfizetett áfa visszatérítését. A kérvényt legkésőbb 6 hónappal a naptári év lejárta után kell benyújtani.


17

Azon külföldi vállalkozók, akik egy Európai Uniós tagország illetőségével rendelkeznek, a visszaigényelhető osztrák általános forgalmi adót 2010-től elektronikusan, a saját országukban illetékes adóhatóságánál igényelhetik vissza. Az adott ország adóhatósága továbbítja a kérvényt az osztrák hatóságoknak, melynek alapvetően 4 hónappal a továbbított kérvény beérkezése után a visszaigényelhető általános forgalmi adót meg kell térítenie.

3.2. EU irányelvvel való harmonizáció Az osztrák áfa törvény a magyar szabályozáshoz hasonlóan tartalmazza az EU 6. irányelvének előírásait (közösségen belüli termékértékesítés, beszerzés, háromszögügyletek, stb.). Az EU-n belüli forgalmakhoz szükséges közösségi adószámot (UID-szám) a belföldön adóköteles és előzetesen felszámított adólevonási joggal rendelkező vállalkozások az osztrák adószámmal együtt kapják. Egyéb esetben igényelni kell. Az osztrák UID-szám az osztrák adószámtól független, abból nem vezethető le. Adóbevallás A vállalkozásoknak időszakonként a forgalmi adóról előzetes adóbevallást (röviden: UVA) kell készíteniük és adóelőleget kell fizetniük:  általánosan érvényes, hogy a vállalkozások évközi adóbevallásaikat havonta készítik,  amennyiben egy vállalkozásnak az adóévet megelőző évben kevesebb, mint 100.000 EUR volt az árbevétele, csak negyedévente kell az évközi bevallásait elkészítenie,  ha a kisvállalkozás árbevétele nem éri el a 7.500 EUR-t és fizetendő adója sincs, nem kell általános forgalmi adóbevallást benyújtania. Bevallást minden esetben – fizetendő vagy visszaigényelhető általános forgalmi adó esetén is – be kell nyújtani. A bevallás, illetve a befizetés határideje a bevallási időszakot követő második hónap 15. Az évközi adóbevallások mellett a vállalkozások kötelesek minden évben az adóév forgalmáról egy éves összesített áfa-bevallást készíteni és benyújtani.

4. Vagyoni típusú adók 4.1. Ingatlanszerzési (visszterhes) adó Az ingatlanszerzési adó (Grunderwerbsteuer) tárgya a belföldi ingatlanok ellenérték fejében történő megszerzése. A közvetlen tulajdonjog átruházás mellett adókötelesek a gazdaságilag azonos eredménnyel járó tranzakciók is, mint pl. egy ingatlannal rendelkező társaság összes üzletrészének átadása vagy egy ilyen társaság üzletrészeinek egyesítése (100%-os megszerzése). Az adó mértéke:  2% közeli hozzátartozótól történő vásárlásnál,  3,5% egyéb személyektől történő vásárlás esetén.

18


Az adóalap alapvetően az ellenszolgáltatás értéke. Kivételes esetekben az ingatlan egyszeres vagy háromszoros egységértéke – mely egy külön eljárásban megállapított adójogi érték – a mérvadó.

4.2. Ajándékozási és örökösödési adó Az ajándékozási és örökösödési adót (Schenkungs- und alkotmányellenessége miatt az osztrák alkotmánybíróság megszüntette.

Erbschaftssteuer)

5. Egyéb adók és illetékek 5.1. Illeték Írásos szerződések illetékei Az osztrák adójog a tőkeforgalmi adókkal együtt kezeli az Illetéktörvény (Gebührengesetz) alapján kivetett illetékeket, melyek különösen írásos szerződések megkötésekor lehetnek jelentősek. Illetékfizetési kötelezettség áll fenn hivatalos szerveknél beadott iratokra, kérvényekre, de egyes írásos jogi üzletek, írásos szerződések megkötésére is. Bérleti szerződések illetéke Az illeték alapja határozatlan szerződési időtartamnál az éves bérleti díj háromszorosa, határozott időtartamnál az erre az időtartamra eső díj, de legfeljebb az éves díj 18-szorosa. Az illeték mértéke bérleti szerződéseknél 1%. Kölcsön- és hitelszerződések illetéke A kölcsön- és hitelszerződések 0,8%-os illetve 1,5%-os illetéke 2011. január 1-jétől megszűnt.

5.2. Tőkebefizetési adó Társasági tőkebefizetési adó fizetési kötelezettség keletkezik belföldi tőketársaságok társasági jogainak (részvény, üzletrész) az alapító általi megszerzésekor, valamint belföldi tőketársaságok tagjainak tőkebefizetésekor. E törvény értelmében tőketársaságnak minősül az olyan betéti társaság (KG, KEG) is, melynek egyik beltagja egy tőketársaság (pl. GmbH & Co. KG). A tőkebefizetési adó alapja az ellenszolgáltatás értéke, de legalább a társasági jogok értéke. Az adómérték 1%.


19

6. Társadalombiztosítás 6.1. A munkáltató terhei A munkaadói járulék („Dienstgeberbeitrag zum Familienlastenausgleichsfonds”, DB) mértéke a munkavállaló bruttó fizetésének 4,5%-a. Ha a havi adóalap értéke nem több mint 1.460 EUR, akkor abból 1.095 EUR adómentes, és a járulék csak a különbözet 4,5%-a. A munkaadói járulék-kiegészítés („Dienstgeberzuschlag zum Dienstgeberbeitrag”, DZ) mértéke Ausztriában tartományonként eltérő, értéke 2004. január 1. óta 0,38% és 0,44% között változik (Bécs tartományban pl. 0,4%). Kommunális adó A kommunális adót a munkabér után kell fizetni, melyet egy naptári hónapon belül a vállalkozás belföldi telephelyén alkalmazásban álló munkavállalónak kifizettek. A kommunális adó az adóalap 3%-a. Ha az adóalap értéke nem több mint 1.460 EUR, akkor abból 1.095 EUR adómentes, és az adó csak a különbözet 3%-a. Végkielégítési előtakarékossági pénztár Ausztriában a munkavállalóknak a nyugdíjazásukkor alapvetően egy végkielégítés jár, melyre a korábbi és a jelenleg is érvényben lévő számviteli szabályok szerint a munkaadó céltartalékot képez. A 2002. december 31. után megkötött munkaszerződéseknél egy új rendszer keretében a munkaadó köteles minden munkavállaló után havonta 1,53% járulékot fizetni egy végkielégítési előtakarékossági pénztárba („Mitarbeitervorsorgekasse”; MV-Kasse). A járulék alapja a munkavállaló bruttó fizetése. Társadalombiztosítás A munkaadónak a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási járulék kulcsa változó. Alkalmazottaknál alapvetően 23,36%, fizikai dolgozóknál 23,23%.

6.2. A munkavállaló terhei A munkavállaló bruttó jövedelmét kifizetéskor csökkenti a személyi jövedelemadó, valamint a társadalombiztosítási járulék. A társadalombiztosítási járulék kulcsa változó, alkalmazottaknál alapvetően 18%, fizikai dolgozóknál 18,2%. A munkavállaló által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja jelenleg havonta legfeljebb 4.440,00 EUR (éves szinten 62.160,00 EUR).

CIPRUS ADÓRENDSZERE

22


Főváros: Nicosia Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: görög, török Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 01. Terület: 9.250 km² Népesség: 796.900 fő (2008) Népsűrűség: 86 fő/ km² GDP: 17.887 millió EUR (2012) GDP egy főre jutó: 20.500 EUR (2012) HDI: 0,848 (2013) Pénznem: Euró (EUR)

23


1. Adózás rendje Az illetőség fogalma Cipruson sajátos adótervezési lehetőséget rejt magában. A ciprusi adóalanyok minden ciprusi vagy külföldi forrásból esedékes vagy abból származó jövedelem után adóznak. A nem ciprusi illetőségű adóalany magánszemélyek a Cipruson esedékes vagy onnan származó források után fizetnek adót, feltéve, hogy fizikailag Cipruson voltak, amikor ez a jövedelem keletkezett.

1.1. Az adók csoportosítása Főbb adónemek Cipruson:  társasági adó,  speciális honvédelmi járulékok,  tőkenyereségadó,  személyi jövedelemadó,  társadalombiztosítás,  hozzáadott érték adó,  ingatlanadó,  földhivatali átírási díjak,  vagyonkezelői alapok,  bélyegilletékek.

1.2. Adóbevallások és adófizetés Időpont Április 30.

Június 30.

Kötelezettség

Űrlap

Munkavállalók éves bevallásának benyújtása

I.R.1

Munkaadói éves bevallás benyújtása (elektronikusan – TAXISNET)

I.R.7

Speciális honvédelmi járulék fizetése az év első hat hónapjára

I.R.601

Önfoglalkoztatók éves bevallásának benyújtása, ha auditált beszámolót készítenek

I.R.1

Előzetes adómegállapítás benyújtása a tárgyévre

I.R.6

Az éves adóelőleg első részletének megfizetése Augusztus 1.

Az előző évi adó egyenlegének megfizetése, ha önbevallást alkalmaznak

I.R.158

24


Időpont

Szeptember 30.

Kötelezettség Ingatlanadó megfizetése

Előző évi beszámoló benyújtása és az éves bevallás (társaságok és önfoglalkoztatók, ha auditált beszámolót készítenek) - Társaságok - Önfoglalkoztatók December 31.

Űrlap

I.R.4 I.R.1

Az előzetes adómegállapításon alapuló második és utolsó részlet megfizetése A speciális honvédelmi járulék második részletének megfizetése az adott év előző hat hónapjára A módosított előzetes adómegállapítás benyújtása a folyó évre, ha szükséges

I.R.601

I.R.6

A társadalombiztosítás megfizetése az előző hónapra A következő hónap végéig

Az áfa időszak vége utáni 2. hónap 10. napjáig esedékes Az időszak vége utáni hónap 10. napjáig

A Honvédelmi Alaphoz való hozzájárulást levonják az osztalékokból és kamatokból

I.R.601

A munkavállalói fizetésekből levont adó megfizetése (P.A.Y.E.)

I.R.61

Az áfa bevallás benyújtása és az esedékes áfa megfizetése

ÁFA 4

VIES benyújtása

VIES 1

Intrastat benyújtása

INTRASTAT 1.1

2. Jövedelemadók 2.1. Személyi jövedelemadó 2.1.1. Nem önálló tevékenységek Adóalany Egy magánszemély akkor tekintendő adóalanynak Cipruson, ha az adómegállapítás évében 183 napnál többet töltött Cipruson.

25


Az adóalanyok adóztatása a következő jövedelmek alapján történik:  vállalkozási jövedelem Cipruson és Cipruson kívül,  jövedelem bármilyen megbízatásból vagy foglalkoztatásból,  osztalékok és kamat,  járadékok és jogdíjak Cipruson és Cipruson kívül,  nyugdíjak és évjáradékok Cipruson. Nem ciprusi adóalanyok A nem rezidensek adóztatása a következő jövedelem alapján történik:  jövedelem egy Cipruson található állandó telephelytől,  jövedelem bármilyen Cipruson végzett megbízatásból vagy foglalkoztatásból,  nyugdíj korábban Cipruson végzett foglalkoztatásból,  bérleti díj Cipruson található ingatlanból,  bármely összeg vagy ellenérték kereskedelmi goodwillből, csökkentve a kereskedelmi goodwill megvásárlásakor felmerült összeggel,  az a bruttó jövedelem, amelyet egy magánszemély Cipruson szerzett bármely foglalkozás vagy szakma gyakorlásával a nyilvános szórakoztatásban, valamint bármely színházi, zenei vagy más nyilvános szórakoztatással. Adó mértéke A magánszemélyekre vonatkozó adókulcsok: Adóköteles jövedelem EUR 0 – 19.500 19.501 – 28.000 28.001 – 36.300 36.301 – 60.000 60.000 felett

Adóköteles jövedelem % Nincs 20 25 30 35

Adó összege

Halmozott

EUR Nincs 1.700 2.075 7.110

EUR Nincs 1.700 3.775 10.885

A külföldi nyugdíj adókulcsa 5%. Éves szinten 3.420 EUR mentesség engedélyezett. A társaságok által igazgatóik vagy részvényeseik, vagy házastársaik, vagy legfeljebb másodfokú rokonaik részére nyújtott kölcsön vagy pénzügyi támogatás esetén úgy kell tekinteni, mintha az adott személy évente fenti pénzalap 9%-ának megfelelő természetbeni juttatást kapott volna. Ezt a természetbeni juttatást bele kell számítani a magánszemély jövedelmébe, és így jövedelemadó-kötelessé válik, amely adót havonta le kell vonni a magánszemély bruttó fizetéséből és a P.A.Y.E rendszer alapján havonta be kell fizetni az Adóhivatalnak.

26


Adómentességek Jövedelem típusa Osztalékjövedelem Értékpapírok eladásából származó nyereség1 Egyösszegű kifizetések: nyugdíjazáskor a nyugdíj, a haláleseti vagy baleseti juttatás Életbiztosítások vagy jóváhagyott segélyalapok tőkeösszegei Állandó külföldi telephely által elért nyereség (feltételek esetén) Cipruson kívül nyújtott fizetett szolgáltatásokért járó díjazás, ha az adóévben a 90 napot meghaladja, nem ciprusi illetőségű munkaadó számára vagy egy ciprusi illetőségű munkaadó állandó külföldi telephelye számára Bármely Cipruson gyakorolt megbízatás vagy foglalkoztatás díjazása olyan magánszemély számára, aki nem volt ciprusi rezidens munkaviszonyának megkezdése előtt (a munkaviszony kezdetének éve január 1-jétől számított 3 éves időtartamon keresztül) A munkavállalás megkezdését megelőző 5 évben nem ciprusi adóilletőségű személy által szerzett munkajövedelem, ha az meghaladja az évi 100 000 eurót Özvegyi nyugdíj Ösztöndíjból vagy egyéb oktatási adományból származó jövedelem

Mentességi limit (%) 100 100 100 100 100 100 20% vagy 8.550 EUR (a kisebbik) 50 100 100

Adólevonások a jövedelemből Szakszervezeteknek vagy szakmai testületeknek fizetett díjak Bérleti bevétel A bérelt épületekre vonatkozóan fizetett kamat A tárgyév és a megelőző évek veszteségei Adományok jóváhagyott jótékonysági szervezeteknek Olyan épület karbantartásával kapcsolatban keletkezett költség, amelyre vonatkozóan műemléki rendelkezés van hatályban

1

Levonási limit (%) 100 a bérleti díj 20%-a 100 100 100 négyzetméterenként 1200/1100/700 EUR/nm (az épület méretétől függően)

Az értékpapírok, meghatározásuk szerint részvények, kötvények, adóslevelek, üzletrészek és egyéb értékpapírok, amelyeket Cipruson vagy külföldön bejegyzett társaságok, vagy más jogi személyek bocsátottak ki, valamint az azokra vonatkozó opciók.

27


Társadalombiztosítási, segélyalap-, nyugdíjalap-, orvosialap-járulékok és életbiztosítási díjfizetések (a megengedhető éves életbiztosítási díjfizetés a biztosítási összeg legfeljebb 7%-a lehet) Egy életbiztosítási kötvénynek a kibocsátástól számított 6 éven belüli visszaváltása esetén az előzőleg elengedett díjfizetések bizonyos százaléka adókötelessé válik.  Megszüntetés 3 éven belül  Megszüntetés 4–6 éven belül

legfeljebb 1/6 (az adóköteles jövedelem után)

30 20

Egy adóéven belül biztosított szolgáltatásokhoz kapcsolódó bármely bér vagy fizetés, amelyre vonatkozóan az előírt járulékok nem kerültek befizetésre az állam részére, az adóköteles jövedelem számításánál nem vonható le az adóalapból. Azonban ha a járulékokat két éven belül befizetik, a fizetések az adóalapból levonhatóvá válnak abban az évben, amikor a járulékokat befizették. A nem rezidens magánszemélyeknek lehetősége van arra, hogy az adóköteles jövedelmük 50%-át levonják az adóalapból 5 adóéven keresztül. A levonás feltétele, hogy a jövedelem összege éves szinten meghaladja a 100.000 EUR-t. Példa a személyi jövedelemadó kiszámítására EUR Fizetés Bérleti bevétel Kamatkövetelés Osztalékkövetelés Társadalombiztosítási járulék Életbiztosítás díja Biztosítási összeg Adományok jóváhagyott jótékonysági szervezeteknek Szakmai előfizetési díjak Járulékok segélyalapoknak

42.000 5.000 300 250 2.520 3.200 40.000 200 400 3.000

Adó kiszámítása Fizetés Bérleti bevétel Osztalékkövetelés és kamatkövetelés (mentesítve)

42.000 5.000 -

Teljes bevétel Levonások Szakmai előfizetési díjak Adományok A bérleti díj bevétel 20%-a

47.000 400 200 1.000

1.600 45.400

28


Teljes nettó bevétel Életbiztosítás díja: A biztosítás összegének 7%-ára korlátozva (40.000 EUR * 7% = 2.800 EUR) Járulékok segélyalapoknak, társadalombiztosítási járulékok és életbiztosítási díjfizetések, a teljes nettó bevétel 1/6-ára korlátozva (3.000 + 2.520 + 2.800 = 8.320 a 45.950 1/6-ára korlátozva) (Nettó összes jövedelem a teljes jövedelemmel egyenlő, beleértve az osztalékot és a kamatot is.)

- 7.658

Adóköteles jövedelem

37.742

Fizetendő adó Az első 19.500 EUR után A 19.500 – 28.000 EUR összegre A 28.001 – 36.300 EUR összegre A fennmaradó 1.442 EUR után Fizetendő jövedelemadó Honvédelmi járulék Osztalékkövetelés 250 EUR * 20% Kamatkövetelés 300 EUR * 15% Bérleti díj - követelés 5.000 EUR – 25% = 3.750 EUR * 3% Fizetendő honvédelmi járulék

Nincs 1.700 2.075 432,.60 4.207.60 50 45 112,.5 207,5

2.1.2. Önálló tevékenységek Az üzleti és szakmai tevékenységből származó jövedelem adóztatása azonos a vállalatokéval. 2.1.3. Egyéb jövedelmek A tőkejövedelmek általában adóköteles jövedelmek. Az ingatlantulajdon bérbeadásából származó jövedelmek és az ingatlan bérbeadásával foglalkozó vállalatok részvényeseinek kifizetett nyereség után 20% tőkenyereségadót kell fizetni. A megfizetett tőkenyereségadó összege nem csökkenti a jövedelemadó alapját.

2.2. Társasági adó 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó jövedelmek Cipruson a 2002-es adóreform eredményeképpen a ciprusi offshore rendszer megszűnt. Azóta ezek a cégek nem offshore cégek.

29


Az adóreformot megelőzően Cipruson az adórendszer megkülönböztette a helyben tevékenységet végző cégeket, akik 42,5%-os társasági adót voltak kötelesek fizetni, és a helyben tevékenységet nem végző társaságokat, akik 4,25%-os társasági adó mellett végezhették a tevékenységüket. Az új társasági adó mértéket 10%-ban határozták meg, és kiegészítették ezt számos olyan társasági adóalap megállapítási tétellel, mely Ciprust az Unión belül páratlanul jó adótervezési helyszínné tette. 2013. január 1-jétől a társasági adó mértéke 12,5%-ra emelkedett. 2.2.2. Az adó alanya, alapja, adóalap módosító tételek és az adó mértéke Ciprusi adóilletőségű társaságok Minden ciprusi adóilletőségű társaság adózik minden ciprusi vagy külföldi forrásból esedékes vagy abból származó jövedelme után. Nem ciprusi adóilletőségű társaságok A nem ciprusi adóilletőségű társaság a Cipruson működő állandó telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége révén esedékes vagy abból származó jövedelem után fizet adót. Az állandó telephely olyan üzleti tevékenység folytatására szolgáló fix hely, amelyen keresztül a vállalat teljes egészében vagy részben a tevékenységét végzi. Az állandó telephely kifejezés magában foglalja az irányítás helyét, a fiókvállalatot, az irodát, a gyárat és a műhelyt. Egy társaság akkor rendelkezik Cipruson adóilletőséggel, ha vezetése és irányítása Cipruson történik. A vezetésre és az irányításra pontos meghatározás nincs. A vezetéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos alapvető követelmények azonban a következők:  az igazgatósági tagok többsége rezidens,  ez az a helyszín, ahol a társaság vezetőségi üléseit tartják,  ez az a hely, ahol a társaság általános politikáját kialakítják. Társasági adókulcsok A társaságokra a következő adókulcsok vonatkoznak: Adókulcsok (%) Egyéb cégek 12,5 Mentességek Jövedelem típusa Értékpapírok eladásából származó nyereség Osztalékok Állandó külföldi telephely által elért nyereség bizonyos feltételek esetén (az állandó külföldi telephely jövedelmének több mint 50%-a kereskedelmi tevékenységekből származik, és a külföldön érvényesítendő adókulcs nem lényegesen alacsonyabb, mint a Cipruson érvényes)

Mentességi limit (%) 100 100 100

30


Két társaság akkor tekintendő egyazon csoport tagjának, ha:  egyikük a másiknak 75%-ban leányvállalata és  mindkét társaság 75%-ban leányvállalata egy harmadik társaságnak (közvetlen és közvetett ellenőrzés). Egy személyegyesítő társaság vagy önálló vállalkozó, ha korlátolt felelősségű társasággá alakul, adóveszteségeit átviheti a társaságba jövőbeli felhasználásra. A külföldi állandó telephely veszteségei beszámíthatók a Cipruson működő társaság eredményeibe. Az állandó külföldi telephely későbbi nyereségei a veszteségek összegének mértékéig adókötelesek (visszapótlás). 2.2.3. Adókedvezmények A tárgyi eszközök éves elhasználódására számított értékcsökkenés Az adóköteles jövedelemből a következő, a beszerzési költség százalékában meghatározott mértéket lehet levonni: Tárgyi eszközök

(%)

A. Gépek és berendezések

Gépek és berendezések Felszerelések és szerelvények Televíziók és videók Ipari szőnyegek Fúrólyukak A mezőgazdasági vállalkozásokban használt gépek és eszközök B. Gépjárművek (luxuskocsik kivételével) és motorkerékpárok C. Számítógépes hardver és szoftver

Hardver és operációs rendszerek Alkalmazási szoftver 1.709 EUR 1.709 EUR felett D. Traktorok, exkavátorok, árokásók, daruk, bulldózerek

10 10 10 10 10 15 20 20 20 100 33,33 25

E. Épületek

Kereskedelmi épületek Ipari, mezőgazdasági és szállodaépületek Lakások Fémszerkezetes üvegház-felépítmények Faszerkezetes üvegház-felépítmények F. Hajók Vitorlás hajók Gőzhajók, vontatók és halászbárkák Motoros hajók Újépítésű teherhajók Újépítésű utasszállító hajók

3 4 3 10 33,33 4.5 6 12,5 8 6

31


Használt utasszállító/teherhajók

Hasznos élettartamuk letelte után

G. Szerszámok

Szerszámok általában

33,33

2.2.4. Költségelszámolás lehetősége Adólevonások Minden, teljes egészében és kizárólagosan a tevékenység céljára fordított, felmerült ráfordítás levonható, ideértve a következőket: Ráfordítás típusa Adományok jóváhagyott jótékonysági szervezeteknek Bármely vállalkozás behajthatatlan tartozásai Olyan épület karbantartásával kapcsolatban keletkezett költség, amelyre vonatkozóan műemléki rendelkezés van hatályban Tudományos kutatási ráfordítások Munkaadói társadalombiztosítási járulék és a jóváhagyott munkavállalói béralap Ráfordítások szabadalmakra, szabadalmi jogokra, jogdíjakra Az üzleti tevékenység során használt üzleti eszközök megszerzésével kapcsolatos kamat Jogdíj vagy vagyoni értékű jog (copyright, minta, védjegy) értékesítéséből elért nyereség

Mentességi limit (%) 100 100 Négyzetméterenként 342/513/ 598 EUR (az épület méretétől függően) 100 100 100 100 80

Nem megengedett levonások Ráfordítás típusa Bármely magáncélú felhasználás költsége Bírságok és pótlékok Jelzálogdíjak Nem realizált devizaárfolyam-veszteség Ingatlanadó megfizetése Kétes kintlévőségekre képzett általános céltartalék Hozzájárulások a Társadalmi Kohéziós Alaphoz Minden felmerült, nem teljes egészében és kizárólagosan a tevékenység céljára fordított költség

Adóból nem levonható limit (%) 100 100 100 100 100 100 100 100

32


2.2.5. Veszteségelhatárolás Az év folyamán keletkezett veszteséget, amely nem számítható be az egyéb bevétellel szemben, át kell vinni a következő időszakra, amikor az első adóköteles nyereséggel szemben kell felhasználni. Ez a rendelkezés minden 1997 óta keletkezett veszteségre alkalmazandó. A 70.000 EUR-t meghaladó árbevétellel rendelkező társaságok az adóévben elhatárolt veszteségüket a következő 5 adóévben használhatják fel. Csoportadózás A csoport veszteségeinek beszámítása csak az adott pénzügyi év eredményeivel szemben engedhető meg. Mindkét társaságnak ciprusi társaságnak kell lennie, és ugyanahhoz a csoporthoz kell tartoznia az év folyamán. 2.2.6. A társaságok speciális típusai Hajózási és hajóüzemeltető társaságok Nem kell jövedelemadót fizetni az olyan ciprusi hajózási társaság nyeresége vagy fizetett osztaléka után, amelynek ciprusi zászló alatti hajók vannak a tulajdonában, és nemzetközi vizeken tevékenykedik, illetve az ilyen hajók tisztjeinek és legénységének fizetése után. Azok a ciprusi társaságok, amelyeknek nincsenek ciprusi zászló alatti hajóik, a szokásos, 10%-os társasági adót fizetik. A helyi vagy nemzetközi hajóüzemeltető és legénységmenedzselő (bejegyzett vagy nem bejegyzett cégként működő) vállalkozásoknak választási lehetőségük van, hogy vagy 4,25%-os mértékű adót, vagy az üzemeltetésükben lévő, Cipruson kívül bejegyzett hajók tonnatartalom szerinti adójának kiszámításához használt kulcsok 25%-ának megfelelő mértékű adót fizetnek. Biztosító társaságok A biztosító társaságok eredménye után az összes többi társasághoz hasonló társasági adót kell fizetni, kivéve azt az esetet, amikor az életbiztosítási vállalkozás adóköteles eredménye után fizetendő társasági adó a bruttó díj 1,5%-ánál kevesebb. Ebben az esetben a különbözetet kiegészítő társasági adóként kell befizetni.

3. Forgalom adózása 3.1. Forgalmi adóbevételek alakulása Az áfát a Cipruson forgalmazott áruk és szolgáltatások után, valamint a Ciprusra behozott áruk és az Európai Unióból beszerzett áruk után kell megfizetni. Ha egy áfa fizetési időszakban a fizetendő adó az előzetesen felszámított adót meghaladja, akkor befizetést kell eszközölni az állam részére. Fordított esetben visszatérítés esedékes az államtól. A közösségen belüli beszerzések tekintetében a kereskedő nem fizet áfát, amikor az árukat Cipruson megkapja, hanem e helyett az áfát áthárítással számolja el. Ez egy egyszerű


33

számviteli bejegyzést jelent a vállalkozás könyveibe, melynek során a kereskedő az áfát felszámítja, és ezzel egyidejűleg visszaigényli, ha az adóköteles beszerzésekre vonatkozik. Ezáltal a vállalkozásnál finanszírozási költség nem merül fel.

3.2. Általános forgalmi adókulcsok Az adóköteles beszerzésekre a következő adókulcsok vonatkoznak:  nulla kulcs (0%),  csökkentett kulcs (5%),  csökkentett kulcs (8%),  normál kulcs (18%). A nulla kulccsal terhelendő áruk és szolgáltatások:  kivitel,  emberi felhasználásra szánt élelmiszer (kivéve a vendéglátást),  nemzetközi légi és tengeri személyszállítás, valamint áruk és kapcsolódó szolgáltatások,  áruszállítás más EU-tagállamba,  hajóüzemeltetési szolgáltatások. Az 5%-os csökkentett kulccsal adózó áruk és szolgáltatások a következők:  állati takarmányok,  trágyák,  úttisztítási szolgáltatások,  temetkezési szolgáltatások és koporsók beszerzése,  szerzők, zeneszerzők, művészek és műkritikusok tevékenysége,  vetőmagellátás,  élőállat-beszerzések az általában emberi fogyasztásra szánt fajtákból,  újságok, folyóiratok és könyvek,  nem palackozott víz,  fagylaltok, fagylalttermékek és hasonló termékek,  szárított diófélék, burgonyaszirom, sajtos aprósütemény, gabona- és hasonló termékek,  palackos gáz,  vidéki és városi buszszolgáltatások,  magánszemélyek első lakásvásárlása. A 8%-os csökkentett kulccsal adózó áruk és szolgáltatások:  taxi szolgáltatások,  turista-, kiránduló- és távolsági buszok,  szállodai szállásszolgáltatások,  vendéglátó szolgáltatások és a vendéglátáshoz szükséges árubeszerzések, az alkoholos italok kivételével, amelyek az áfa normál kulcsa szerint adóznak,  légi és tengeri szállítási szolgáltatások Cipruson belül. Normál kulcsú (17%) áruk és szolgáltatások:  minden áruszállítás és szolgáltatásnyújtás, kivéve azokat, amelyek 0%-kal, 5%-kal, 8%kal adóznak, vagy mentességet kaptak.

34


Mentességek Bizonyos áruk és szolgáltatások mentesítve vannak az áfa alól. Ide tartoznak:  bérbeadások,  orvosi szolgáltatások,  biztosítási és pénzügyi szolgáltatások,  oktatási szolgáltatások,  építési telkek,  ingatlanok, ha az építési engedélyre kérelmet 2004. május 1. előtt benyújtottak. Nem vonható le az áfa Az áfa sok esetben nem vonható le, amelyek között szerepelnek a következők:  amikor a vállalkozásoknak csak adómentes beszerzéseik vannak,  luxuskocsik vásárlása, behozatala vagy bérlése,  a saját alkalmazottakon kívüli személyekkel kapcsolatos szórakoztatás költségei,  az igazgatósági tagok lakásépítési költségei. Bejegyzés Az áfa kötelezettség előírás, ha:  bármely hónap végén, az adóköteles beszerzések (a 0%-kal és/vagy 5%-kal és/vagy 8%kal és/vagy 17%-kal adózó beszerzések) értéke meghaladja az előző 12 hónapra számítva a 15.600 EUR-t,  bármely időpontban, ha indokolt annak feltételezése, hogy a következő 30 napban az adóköteles beszerzések értéke meg fogja haladni a 15.600 EUR-t,  azok a vállalkozások, ahol a forgalom 15.600 EUR-nál kisebb, önkéntes alapon választhatják az adóalanyiságot. Áfa bevallás, az áfa megfizetése/visszatérítése Az áfa bevallásokat negyedévente kell benyújtani, és az áfát minden egyes negyedév végétől számított 40 napon belül meg kell fizetni. Amikor egy negyedév során a levonható adó magasabb, mint a felszámított adó, és ezért visszafizetés esedékes, a különbözet visszaigényelhető vagy átvihető a következő negyedévre. EU irányelvvel való harmonizáció A közös hozzáadott-értékadóról szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv, valamint azok módosításai átültetésre kerültek ciprusi adórendszerbe, valamint közvetlenül alkalmazandó a 282/2011/EU tanácsi rendelet a fenti irányelv végrehajtásáról.


35

Pótlékok és kamat 85 EUR a késedelmes bejegyzés minden hónapja után Késedelmes kijelentkezés 85 EUR, egyszeri Az áfa-nyomtatvány késedelmes benyújtása 51 EUR, egyszeri Az esedékes adó késedelmes befizetése az esedékes összeg 10%-a plusz 5,35 % kamat 15 EUR havonta az első 30 nap késedelmes Az Intrastat-nyomtatvány késedelmes időszakra. A 30 napot követően a pótlék mértéke benyújtása 2.562 EUR 50 EUR havonta az első 3 hónap késedelmes A VIES-nyomtatvány késedelmes időszakra. A harmadik hónapot követően a benyújtása pótlék mértéke 2.562 EUR Késedelmes bejelentkezés

4. Vagyoni típusú adók 4.1. Ingatlanszerzési (visszterhes) adó Az ingatlan, vagy ingatlant tulajdonló és tőzsdén nem jegyzett részvények értékesítése esetén a nyereség 20%-os mértékkel adózik. Mentes a megfizetése alól:  az öröklés,  az ajándékozás közeli hozzátartozók között,  az ajándékozás közeli hozzátartozó cégének,  az ajándékozás közhasznú célra. Levonható az adóalapból:  az infláció mértéke,  az adózó életében egy alkalommal:  85.430 EUR lakóingatlan esetén,  25.629 EUR termőföld esetén,  17.086 EUR más ingatlan esetén.

4.2. Ingatlanadó Az ingatlan értéke alapján vetik ki az ingatlanadót Cipruson minden évben. A ’80-as években került meghatározásra egy tábla, ez alapján értékelik az ingatlant és egy korrekciós tétellel korrigálják az ingatlan értékét. Az adó minden év szeptember 30-án esedékes. Ami érdekes az, hogy a főszabály szerint Cipruson minden ingatlan adóköteles, a termőföld is adózik, abban az esetben mentesül, ha megművelője rajta él. Ezen kívül az állami intézmények, egyházak és közhasznú szervezetek nem kötelesek megfizetni az ingatlanadót.

36


Az ingatlan értéke (EUR) 120.000-ig 120.001 – 170.000 170.001 – 300.000 300.001 – 500.000 500.001 – 800.000 800.001 –től

Az adó mértéke (%) 0 0,4 0,5 0.6 0.7 0,8

5. Egyéb adók és illetékek 5.1. Honvédelmi járulék A ciprusi adóalanyok jövedelmét honvédelmi járulék terheli. A nem ciprusi adóalanyok a honvédelmi járulék alól mentesülnek. Kivetése az alábbi táblázatban bemutatott mértékek szerint történik. Adókulcsok Magánszemélyek (%)

Jogi személyek (%)

Osztalékbevétel ciprusi rezidens társaságoktól

20

Nincs

Osztalékbevétel nem ciprusi rezidens társaságoktól

20

20* (mentesség)

Nincs

Nincs

Egyéb kamat (passzív jövedelem)

30

30

Lakásberuházó társaság megtakarítási igazolásaiból, fejlesztési kötvényeiből és betéteiből származó kamat

3

10

Segélyalap elhatárolt kamata

Nincs

3

Bérleti bevétel mínusz 25%

3

3

Kamatbevétel, amely a vállalkozás szokásos, vagy azzal szorosan összefüggő tevékenységéből származik (aktív jövedelem)

A táblázatban rögzített 20%-os adómérték kizárólag 2012-re és 2013-ra vonatkozik, ugyanis a járulék mértéke ezekben az esetekben főszabály szerint 17%. Mentesség A ciprusi társaság által külföldről kapott osztalékbevétel mentes a honvédelmi járulék alól, ha:  az osztalékot fizető társaság jövedelmének több mint 50%-a közvetlenül vagy közvetve kereskedelmi tevékenységekből származik, VAGY  a külföldi adó nem lényegesen alacsonyabb, mint a ciprusi társasági adókulcs.

37


Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, akkor az osztalékjövedelem után 20% mértékű honvédelmi járulékot kell fizetni. Bármely osztalék, amely közvetlenül vagy közvetve olyan osztalékból származik, amely után a honvédelmi járulékot már megfizették, mentes a honvédelmi járulék alól. Visszatérítés Ha a magánszemély éves jövedelme (kamattal 12.000 EUR-t, akkor az adókulcs 3%-ra csökken.

együtt)

nem

haladja

meg

a

Kifizetések A bérleti jövedelem és a spekulációs nyereség után a speciális járulékot 6 hónapos időközönként kell megfizetni, minden év június 30-án és december 31-én. A kapott bruttó kamatok és a jogdíjak után az esetleges honvédelmi járulékot annak a hónapnak a végéig kell megfizetni, amely azt a hónapot követi, amikor azokat megkapták. Vélelmezett osztalékfelosztás Ha egy ciprusi rezidens társaság nem osztja ki az osztalékot az adóév végétől számított két éven belül:  a számvitel szerinti eredmény 70%-át (bizonyos kiigazítások után) felosztottnak kell vélelmezni,  a felosztottnak vélelmezett osztalékfelosztás után 15%-os speciális honvédelmi járulékot kell fizetnie minden részvényesnek (magánszemélyeknek és társaságoknak), ha ciprusi rezidens,  a vélelmezett felosztást csökkentik a két év során a vonatkozó év eredményéből már kifizetett tényleges osztalékok kifizetései. Amikor tényleges osztalékot a vélelmezett osztalékfelosztást követően fizetnek ki, akkor a honvédelmi járulék csak a kiegészítő kifizetett osztalékot terheli. Honvédelmi járulék kerül kivetésre a ciprusi adóilletőségű társaságok által egy másik ciprusi adóilletőséggel rendelkező társaságnak kifizetett osztalékra, ha az az osztalék kifizetés alapját képező nyereség elérése évének utolsó napját követő négy év után kerül kifizetésre. Társaságok felbomlása A felbomlást megelőző utolsó öt év osztalékként még fel nem osztott eredményét a felbomlás során felosztottnak kell tekinteni, és azt a részvényesek számára 15%-os honvédelmi járulék terheli. Ezeket a rendelkezéseket nem kell alkalmazni, amikor a felbomlásra reorganizáció keretében kerül sor a szabályozásban meghatározott bizonyos előfeltételeknek megfelelően, és amikor a részvényesek a Köztársaságnak nem rezidensei.

38


Tőke leszállítása Abban az esetben, ha egy társaság tőkéjét leszállítják, a részvényeseknek járó vagy kifizetett összeg minden egyes adóévre vonatkozóan az előző évek veszteségeinek levonása előtt számított, fel nem osztott adóköteles jövedelem összegének mértékéig felosztott osztaléknak tekintendő, amelyet 15%-os honvédelmi járulék terhel (azon összegek levonása után, amelyeket felosztható eredménynek tekintettek). Ezen rendelkezések nem alkalmazandók, amikor a részvényesek a Köztársaságban nem rezidensek. Adóhitel megfizetett külföldi adó után Minden külföldön megfizetett adó, olyan jövedelem után, amelyet honvédelmi járulék terhel, jóváírásra kerül a fizetendő honvédelmi járulékkal szemben, függetlenül attól, hogy van-e a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény. 5.1.1. A magánszektor munkavállalóinak és vállalkozóinak különleges honvédelmi járuléka Minden ciprusi rezidens magánszemélynek, aki akár munkavállalóként, akár vállalkozóként a magánszektorban dolgozik, különleges honvédelmi járulékot kell fizetnie az állam részére a 2012-es és 2013-as adóévekben az alábbiakban meghatározott kulcsoknak megfelelően: Bruttó havi kereset (EUR) 2.500-ig 2.501 – 3.500 3.501 – 4.500 4.500-tól

Az adó mértéke (%) 0 2.5% (minimum 10 EUR) 3% 3.5%

A fenti kulcsok a bruttó keresetre vonatkoznak, a járulék maximális mértékére vonatkozó korlátozás nélkül. A különleges honvédelmi járulék egyenlően oszlik meg a munkavállaló és a munkáltató között (azaz 50%-ot fizet a munkáltató és 50%-ot a munkavállaló), és az adóalapból korlátozás nélkül levonható mind a munkáltató, mind a munkavállaló esetében. Bizonyos típusú jövedelmek után, mint például a nyugellátás, a takarékalapok által kifizetett összegek, külföldi kormány vagy nemzetközi szervezet által foglalkoztatott külföldi személy díjazása, ciprusi hajó legénységének díjazása és a munkáltató által a munkavállaló részére fizetett üzleti költségtérítés után nem kell különleges honvédelmi járulékot fizetni. A különleges honvédelmi járulék fizetése az alábbiak szerint történik:  Munkavállaló: a munkavállaló fizetéséből kerül levonásra és a P.A.Y.E rendszerben havonta kerül befizetésre az Adóhivatalhoz.  Vállalkozó: három egyenlő részletben kerül befizetésre az Adóhivatalhoz: augusztus 1jén, szeptember 30-án és december 31-én, ugyanúgy, mint az adóelőleg.

39


5.2. Tőkenyereségadó Tőkenyereségadót a Cipruson található ingatlanok elidegenítésén elért nyereségek után kell fizetni, ha azok tulajdonosai a Köztársaságban lévő ingatlanok tulajdonosai, ideértve a társaságokban lévő részvények elidegenítésén elért nyereségeket, ha ezeket a részvényeket semmiféle értéktőzsdén nem jegyzik. Adókulcs és az eredmény meghatározása Az adót az elidegenítés nettó eredményére vetik ki. Adómérték 20%. A nettó eredményt úgy számítják ki, hogy az elidegenítés bevételéből levonják a költséget vagy az 1980. január 1-jei, inflációval kiigazított vételi érték közül a nagyobbat. Az infláció kiszámítása a hivatalos kiskereskedelmi árindex felhasználásával történik. Mentességek Az ingatlanok elidegenítésének alábbi eseteire nem vonatkozik a tőkenyereségadó:  elhalálozás miatt bekövetkezett átruházás,  ajándék, szülő részéről a gyereknek vagy férj részéről a feleségnek vagy legfeljebb harmadfokú rokonok között,  ajándék egy társaságnak, amikor a társaság részvényesei az ajándékot adó családtagjai, és a részvényesek továbbra is a családtagok az átadás után 5 éven keresztül,  ajándék, egy családi vállalkozás részéről a tulajdonostársaknak, feltéve, hogy az ilyen tulajdont a társaság eredetileg adományozás útján szerezte meg. A tulajdonnak legalább 3 évig az ajándékot adó személy tulajdonában kell lennie,  ajándék jótékonysági szervezeteknek és a kormánynak,  átadás reorganizáció eredményeként,  a mezőgazdasági földterületre vonatkozó törvények hatálya alá tartozó ingatlan cseréje vagy elidegenítése,  a tőzsdére bevezetett részvények elidegenítésén elért nyereség. Életre szóló mentességek magánszemélyek számára Magánszemélyek a tőkenyereségből az alábbiakat vonhatják le:

Saját állandó lakás elidegenítése Mezőgazdasági földterület elidegenítése gazdálkodó részéről Bármely más elidegenítés

EUR 85.430 25.629 17.086

A fenti mentességek csak egyszer vehetők igénybe, és nem minden egyes elidegenítésre.

40


5.3. Földhivatali átírási díjak

85.430-ig

Kulcs (%) 3

Díjak EUR 2.563

Halmozott díjak EUR 2.563

85.431–170.860

5

4.271

6.834

170.860 felett

8

Telek értéke

Jelzálogdíjak Hitelek

1%

Abban az esetben, ha az ingatlant egy családi vállalkozásnak adják át, az átadási díj öt év után visszaigényelhető, ha az ingatlan a társaságnál marad, és a tulajdonostársak ugyanazok. Abban az esetben, ha az ingatlant egy olyan társaság, amelynek tulajdonosai házastársak és/vagy gyerekek, adja át a két házastárs egyikének vagy gyerekeiknek, vagy egy legfeljebb harmadfokú rokonnak, az átadási díjakat az ingatlan értéke alapján a következőképpen számítják ki:  átadás házastársnak: 8%,  átadás gyermeknek: 4%,  átadás rokonnak: 8%. Továbbá a következő kulcsokat kell alkalmazni az ingyenes átadásokra:  szülők gyerekeknek: 4%,  házastársak között: 8%,  harmadfokú rokonok között: 8%. A társaságok reorganizációja esetében az ingatlan átadására a Földhivatal átadási díjat nem számít fel.

5.4. Cégbírósági nyilvántartási díj 2011 szeptemberétől minden ciprusi bejegyzésű társaságnak évente 350 EUR nyilvántartási díjat kell fizetnie a Cégbíróság részére. Egy cégcsoportba tartozó társaságok esetében ez a díj nem haladhatja meg a 20.000 EUR-t. Amennyiben a díj nem kerül kifizetésre, akkor a társaságot törlik a cégnyilvántartásból. Ha a díjat 2 éven belül mégis kifizetik, akkor a fenti összeghez további 500 EUR mulasztási bírságot szabnak ki a társaság részére. Két év után a büntetés max. 750 EUR-ra emelkedhet.

5.5. Illetékek A megadott táblázat ismerteti az egyes dokumentumok után fizetendő illeték összegét vagy mértékét. Azok az ügyletek, amelyek a reorganizáció körébe tartoznak, mentesülnek az illetékbélyeg alól. Emellett minden, Cipruson kívül található eszközzel kapcsolatos szerződés vagy Cipruson kívül lebonyolított ügylet mentes a bélyegilleték alól.

41


Elismervények 3–34 EUR között 34 EUR feletti összegekre Szerződések 170.860 EUR-ig 170.860 EUR feletti összegekre

3 cent 7 cent 0,15 % 0,2% + 256 EUR

Korlátolt felelősségű társaság bejegyzése A társaság bejegyzésekor Jóváhagyott részvénytőke Későbbi emelések nyomán Jóváhagyott részvénytőke

103 EUR fix díj jóváhagyott részvénytőke 0,6%-a a többlet részvénytőke 0,6%-a

6. Társadalombiztosítás 6.1. Járulékok mértéke Önfoglalkoztató magánszemélyek Alkalmazott Munkaadó A munkaadó járuléka a Végkielégítési Alaphoz A munkaadó járuléka az Ipari Szakképzési Alaphoz A munkaadó járuléka a Szociális Kohéziós Alaphoz A munkaadó járuléka a Szabadságolási Alaphoz (ha nincs mentesítve) A járandóságok felső korlátai Az éves jövedelem maximuma, amely után a társadalombiztosítási járulékokat fizetni kell: Heti munkabérnél Havi munkabérnél Az önfoglalkoztatók járandóságainak alsó határa Az alsó jövedelmi határok, amelyek után az önfoglalkoztató személyek társadalombiztosítási járulékokat fizetnek: Szellemi foglalkozású személyek: 10 évnél rövidebb tapasztalattal 10 évnél hosszabb tapasztalattal Nagykereskedők, ingatlanügynökök, biztosítási ügynökök, gyártók és más üzletemberek Építők és más kapcsolódó vállalkozások Szakmunkások

12,6% 7,8% 7,8% 1,2% 0,5% 2,0% 8,0% Hetente EUR 973

Havonta EUR 4.216

Évente EUR 50.592 50.592

Évente EUR

18.616 37.336 37.336 22.672 18.044

42

Postások, utazó ügynökök, szemetesek, bányászok, tengerészek, halászok Titkárnők, gépírók, pénztárosok, sofőrök, munkagépkezelők Tanárok: 10 évnél rövidebb tapasztalattal 10 évnél hosszabb tapasztalattal Egyéb (máshova nem sorolható)


12.532 18.044 18.044 36.140 18.616

HORVÁTORSZÁG ADÓRENDSZERE

44


Főváros: Zágráb Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: horvát Csatlakozás az EU-hoz: 2013. július 1. Terület: 56.594 km² Népesség: 4.284.889 fő (2011) Népsűrűség: 77,8 fő/km² Pénznem: kuna (HRK) 1 EUR = 7,60 HRK


45

1. Adózás rendje 1.1. Adók csoportosítása Állami adók   

Általános forgalmi adó (Áfa-Pdv) Társasági nyereségadó Külön adók (Jövedéki adók) - Személyautók, egyéb gépjárművek, vízi járművek és repülőgépek adója - Alkoholmentes italok különadója - Kávé különadója - Luxustermékek különadója - Gépjármű felelősségbiztosítás és szárazföldi járművek Casco biztosításának különadója - Jövedéki adók (jövedéki adórendszer az alkoholra és alkoholos italokra, dohányárura, energiára és elektromos energiára)

Megyei adók    

Örökösödési és ajándékozási adó Szárazföldi gépjárművek adója Vízi járművek adója Játékautomaták adója

Városi vagy községi adók     

Jövedelemadó járuléka Fogyasztási adó Hétvégi ház adója Cégnévadó (évente, max. 2.000 HRK/év (263 EUR)) Nyilvános területek használatának adója

Közös adók  

Jövedelemadó Ingatlanforgalmi adó

Nyereményjáték adója és szerencsejátékok megrendezésének illetékei      

Lottó típusú szerencsejáték illetéke Kaszinóban játszott szerencsejáték illetéke Fogadóirodákban játszott szerencsejáték illetéke Játékautomaták illetéke Alkalmi, egy alkalommal megrendezett szerencsejáték illetéke Szerencsejáték megrendezőjének előírt befizetése a horvát vöröskereszt javára

46


1.2. Adóhatóságok PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

ADÓHIVATAL IGAZGATÓ

KÖZPONTI HIVATAL

1. ADÓZÁSI RENDSZER FŐOSZTÁLY

5. FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY

9. ÁLTALÁNOS-, JOGI- ÉS SZÁMVITELI FELADATOK FŐOSZTÁLY

2. NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS EURÓPAI INTEGRÁCIÓS FŐSZTÁLY

6. VÉGREHAJTÁSI FŐOSZTÁLY

10. AZ ADÓZÁSI BŰNCSELEKMÉNYEK FELDERÍTÉSE ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

3. ADÓELJÁRÁSI ÉS ADÓNYILVÁNTARTÁSI FŐOSZTÁLY

4. INFORMÁCIÓS RENDSZEREK FŐOSZTÁLY

7. SZERENCSEJÁTÉK, SZÓRAKOZTATÓ- ÉS NYEREMÉNYJÁTÉK FŐOSZTÁLY

8. SZEMÉLYZETI, FEJLESZTÉSI ÉS EMBERI ERŐFORRÁS FŐOSZTÁLY

11. PÉNZÜGYI VEZETÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

12. SZEMÉLYI AZONOSÍTÓ SZÁM (OIB) ÖNÁLLÓ OSZTÁLY

KÖRZETI HIVATALOK ÖSSZESEN 20

KIRENDELTSÉGEK ÖSSZESEN 124 VÁROSI ÉS KÖZSÉGI KIRENDELTSÉG

47


1.3. Adóbevallások és adófizetés A főbb adók bevallásának és befizetésének határideje Társasági adó: Áfa bevallás:

Év végi áfa elszámolás: Áfa bevallás változás bejelentése: Áfa körbe való bejelentkezés a következő évtől: Jövedelemadó bevallás: Mérleg beadás: Statisztikai jelentések: 1. éves (jan.-dec.) Mérleg nyilvános megjelentetése

a tárgyévet követő év április 30. a tárgyidőszakot követő hónap 20. (2013. július 1-jétől, korábban: a tárgyidőszakot követő hónap utolsó napja), utolsó negyedévi/havi áfa bevallás: január 20. (2013. július 1-jétől, korábban január 31.) a tárgyévet követő év február utolsó napja (2013. július 1-jétől korábban a tárgyévet követő év április 30.) január 15. december 31. a tárgyévet követő év február 28. a tárgyévet követő év április 30. tárgyévet követő év március 31. június 30.

Minden adóalanynak elektronikus úton kell leadnia a bevallásokat.

1.4. Adótörvények megszegése és következménye Az általános adótörvény alapján az adótörvény megszegésének minősülnek azok az esetek, amelyeket a törvény, valamint az egyes adónemekre vonatkozó törvény meghatároz. Az elsőfokú szabálysértési eljárást az illetékes adóhivatal erre meghatalmazott munkatársa vezeti. A szabálysértési eljárás vezetésére az illetékes személyt a pénzügyminiszter nevezi ki. Az első fokon hozott szabálysértési határozat ellen benyújtott fellebbezést az illetékes szabálysértési bíróság bírálja el. Az adóhivatal által vezetett szabálysértési eljárást a Szabálysértésről és kihágásokról szóló törvény szabályozza. Büntetési tételek az általános adótörvény megsértéséért 5.000-től 500.000 HRK-ig (657,89 – 65.789,47 EUR-ig) terjedő pénzbírsággal sújthatóak.

1.5. Jogorvoslatok az adózási eljárásban Azon adózási iratokra (határozat, végzés, stb.), amelyekben az adójogi viszonyból adódóan határozat született az egyes jogokról és kötelezettségről, fellebbezés nyújtható be. Fellebbezés nyújtható be abban az esetben is, ha az adózó kérelméről nem született döntés az előírt határidőig. A határozatok ellen panasz nyújtható be az illetékes bíróságnak. A benyújtott panasz a határozat végrehajtását illetően nem bír halasztó hatállyal. A fellebbezés az adózási irat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtható be. A fellebbezés az illetékes, másodfokon eljáró adóhatóság részére nyújtható be közvetlenül, vagy ajánlott postai küldemény formájában, vagy az első fokon eljáró adóhatóságnál jegyzőkönyvbe rögzítve. A fellebbezésnek tartalmaznia kell azon irat hivatkozási számát, amelyre a

48


fellebbezés vonatkozik, valamint az indokolást, ami miatt a határozat hatálytalanítását, módosítását vagy megszüntetését kérik, illetve a fellebbezést a kérelmezőnek alá kell írnia. Amennyiben fellebbezésnek nincs helye, vagy a fellebbezés nem az illetékes személytől származik és nem a fellebbezési határidőn belül került benyújtásra, az első fokon eljáró hatóság elutasítja. A fellebbezés elutasítására vonatkozó határozat ellen fellebbezés nyújtható be. Az első fokon eljáró hatóság módosítja a határozatot a fellebbezés alapján, amennyiben megállapítja, hogy a fellebbezés jogos, és nem szükséges új eljárást lefolytatni, vagy ha megállapítja, hogy az elvégzett eljárás nem volt teljes, ha a fellebbező a fellebbezésben olyan tényeket és bizonyítékokat mutat be, amelyek az ügy más megoldására lennének hatással; ha a fellebbezőnek biztosítani kellett volna az eljárásban való részvételt, ha a fellebbező elmulasztotta az eljárásban való részvételt, de a fellebbezésben megindokolta az elmaradás okát. Az első fokon hozott határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kapcsolatos döntéshozatalban a másodfokon eljáró adóhatóság az illetékes. A fellebbezés halasztó hatállyal bír azzal a határozattal kapcsolatban, amelyre benyújtották, a fellebbezésről hozott határozat meghozataláig.

1.6. Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai, vagyonosodási vizsgálatok Ellenőrzéskor az adóhatóság az áfa-visszaigénylésekre és az értékesített áruk/elvégzett szolgáltatások kiszámlázására fekteti a hangsúlyt. Az áfa visszaigényléskor minden esetben ellenőrzik a visszaigénylés jogosságát. Horvátországban az adóhivatal külön nem hozza nyilvánosságra, hogy egy adott időszakban mi képezi az ellenőrzés súlypontját. 2009-től az adóhivatal vagyonosodási vizsgálatot végez abban az esetben, ha felmerül a gyanú, hogy a bevallott jövedelem nem fedezi a megvásárolt lakás, ház, hajó vagy repülőgép vételárát. Az új általános adótörvény szerint, és az újonnan bevezetett személyi azonosító szám segítségével az adóhivatal hatékonyabban tudja követni a természetes személyek vagyonát, beleértve a részvények és üzletrészek megszerzését, valamint a banki megtakarítások nagyságát.

2. Jövedelemadók 2.1. Személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadóról szóló törvény (NN 177/04, 73/08, 80/10, 114/11, 22/12, 144/12) szerint személyi jövedelemadó kötelezett az a természetes személy (belföldi és külföldi személy a HK-ban), aki adóköteles jövedelmet szerez. Személyi jövedelemadóból származó bevételek

2004

ezer HRK 3.128.273,00

ezer EUR 423.317,90

2005

3.106.476,40

420.368,39

2006

3.416.868,80

468.562,51

2007

1.406.947,30

190.388,11

2008

1.687.502,11

229.592,11

49


2009

1.399.410,79

190.396,03

2010

1.538.209,04

202.395,93

2011 terv

1.056.739,25

139.044,64

2012 terv

1.283.249,55

168.848,63

2013 terv

1.243.958,92

163.678,81

Adóköteles jövedelem, a jövedelem forrása szerint  nem önálló tevékenységből származó jövedelem,  önálló tevékenységből származó jövedelem,  vagyonból és vagyoni jogokból származó jövedelem,  tőkéből származó jövedelem  2012. március 1. után kifizetett osztalék évi 12.000 HRK tőkerészesedés felett (12%). Az alkotmánybíróság 2013. április 3-i végzése szerint ideiglenesen felfüggesztik az adófizetés kötelezettségét az Alkotmánybíróság végső határozatának meghozataláig.  biztosításból származó jövedelem  egyéb, ún. második jövedelem (pl. országgyűlési tagok, gazdasági társaságok felügyeleti és irányító bizottságának tagjai, esküdtbírók, szerzői honoráriumok, sportolók, kereskedelmi utazók, tolmácsok, fordítók, tanácsadók, bírósági szakértők, természetbeni juttatások és hasonlók). A személyi jövedelemadó megállapítása és fizetése egy adózási időszakra vonatkozik, amely a szabályok szerint a naptári év. Az adózási időszak rövidebb is lehet, mint a naptári év az adókötelezett születése vagy halála esetén, illetve ha a deviza belföldi a naptári év alatt deviza külföldivé válik és fordítva, amely esetben az adózási időszak azon időszakot jelenti, amelyben a természetes személy deviza belföldi volt. 2.1.1. Nem önálló tevékenységek HRK EUR 0 – 26.400 0 – 3.474 26.401 – 52.800 3.475 – 6.947 52.801 – 132.000 6.945 – 17.368 132.001 – 17.369 –

Adókulcs 0% 12 % 25 % 40 %

A személyi jövedelemadót növeli a személyi jövedelemadó járulék, amelyet külön törvények alapján a helyi önkormányzatok vezetnek be. Bevételek, amelyek nem jövedelmek:  HRK és deviza megtakarítás kamatai,  osztalék (mely 2000. 12. 30. előtt keletkezett nyereségből adódik),  értékpapírok kamatai,  családi nyugdíj, melyre a gyermekek jogosultak a szülő elhalálozása után,  állami jutalmak,  szociális támogatások,  örökség és ajándék,

50


 saját vagyon elidegenítéséből származó bevétel, amennyiben ez nem tevékenysége a jövedelemadó kötelezettnek,  kártérítés, mely nincs kapcsolatban gazdasági tevékenységgel. Adómentességek, adómentes természetbeni juttatások Kifizetés fajtája I. DÍJAK 1. Hivatalos út útiköltsége 2. Hivatalos út szállásköltsége

Kifizethető összeg HRK-ban a tényleges kiadás összege a tényleges kiadás összege

a közúti fuvarozási vállalat árjegyzéke szerint a tényleges kiadás összege 4. Saját gépkocsi használata hivatalos célból 2 HRK/km (0,26 EUR) II. NAPI DÍJAK, KIKÜLDETÉSI PÓTLÉKOK, KÜLÖNÉLÉSI DÍJ 3.

Munkába utazás költsége

1.

Napidíjak országon belül (8 óráig nem jár, 8-12 1/2 napidíj, 12:30 órától egész napidíj, 170 HRK/nap (22,37 EUR) min. 30 km távolságon kívül)

2.

Kiküldetési pótlék belföldön (a munka végzésének helye min. 30 km messze van a cég székhelyétől 170 HRK/nap (22,37 EUR) vagy az alkalmazott lakhelyétől)

3. 4. 5.

Kiküldetési pótlék külföldön Tengeri pótlék Különélési díj

6.

Külföldi napidíj

250 HRK/nap (32,89 EUR) 250 HRK/nap (32,89 EUR) 1.600 HRK/hó (210,53 EUR) különböző (pl. Magyarország 50 EUR/nap)

III. SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK ÉS AJÁNDÉKOK 1.

Szociális juttatás (nyugdíjba menetel előtt)

8.000 HRK (1.052,63 EUR)

2.

Pénzbeli juttatás a gyermek 15. Életévéig

600 HRK/év (78,95 EUR)

3.

Természetbeni ajándék a munkavállalónak

400 HRK/év (52,63 EUR)

4. 5.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Karácsonyi vagy húsvéti pénz, nyaralási pénz és 2.500 HRK/év (328,95 EUR) hasonlók min. az utolsó 3 havi bér átlagának Két év folyamatos alkalmazás utáni végkielégítés 1/3-a, minden befejezett munkaév után (max. 6.400 HRK/év) (842,11 EUR) IV. TÁMOGATÁSOK Rokkant támogatás 2.500 HRK/év (328,95 EUR) Az alkalmazott halálesete során 7.500 HRK (986,84 EUR) Közelebbi családtag halálesete során 3.000 HRK (394,74 EUR) Több mint 90 nap betegszabadság után 2.500 HRK /év (328,95 EUR) Természeti katasztrófa elhárítása érdekében külön előírás szerint Honvédő háborúban elesett gyermeke utáni támogatás külön előírás szerint Egészségügyi szükségletekre szánt ajándék külön előírás szerint Adományok az összbevétel 2%-ig Újszülött gyermek utáni támogatás max. 3.326 HKR (437,63 EUR)

51

HORVÁTORSZÁG ADÓRENDSZERE V. JUTALMAK Minden befejezett: - 10 munkaév után 1.500 HRK (197,37 EUR) - 15 munkaév után 2.000 HRK (263,18 EUR) - 20 munkaév után 2.500 HRK (328,95 EUR) - 25 munkaév után 3.000 HRK (394,74 EUR) - 30 munkaév után 3.500 HRK (460,53 EUR) - 35 munkaév után 4.000 HRK (526,32 EUR) - 40 munkaév után 5.000 HRK (657,89 EUR) VI. ÖSZTÖNDÍJAK ÉS GYAKORLATI MUNKÁK DÍJAZÁSA 1. Ösztöndíj (mint támogatás) 1.600 HRK/hó (210,53 EUR) 2. Sport ösztöndíjak 1.600 HRK/hó (210,53 EUR) 3.

Egyetemisták ösztöndíjai kiemelt eredmények elérésére

4.000 HRK/hó-pályázat (526,32 EUR)

4.

Gyakorlati munka díjazása

1.600 HRK/hó (210,53 EUR)

5.

Tanulói és hallgatói egyesületek közvetítésével végzett munka díjazása

50.000 HRK/év (6.578,95 EUR)

Adókedvezmények Adókedvezmények, amelyek a munkabér havi elszámolásánál érvényesíthetők. Alapvető adókedvezménynek tekinthető a jövedelem nem adóköteles része, melyre minden adózó jogosult 2.200 HRK (289 EUR) havi, illetve 26.400 HRK (3.474 EUR) éves összegben, míg a nyugdíjas legfeljebb 3.400 HRK (447,37 EUR) havi, illetve 40.800 HRK (5.368,42 EUR) éves összegben. Az alapvető adókedvezmény az eltartott gyermekek és eltartott családtagok számával növekszik. A személyi jövedelemadó kedvezmények áttekintése Adózó / Eltartott családtagok / Gyermekek Alapvető adókedvezmény (HRK) (EUR-ban) Eltartott családtag (HRK) (EUR-ban) Első gyermek (HRK) (EUR-ban) Második gyermek (HRK) (EUR-ban) Harmadik gyermek (HRK) (EUR-ban) Negyedik gyermek (HRK) (EUR-ban) Ötödik gyermek (HRK) (EUR-ban) Részleges rehabilitációs pótlék (HRK) (EUR-ban) Rehabilitációs pótlék 100% rokkantság esetén (HRK) (EUR-ban)

A személyi adókedvezmény összege havonta évente 2.200 26.400 289 3.474 1.100 13.200 144,74 1.736,84 1.100 13.200 144,74 1.736,84 1.540 18.480 202,63 2.431,58 2.200 26.400 289 3.474 3.080 36.960 405,26 4.863,16 4.180 50.160 550 6.600 660 7.920 86,84 1.042,11 2.200 26.400 289 3.474

52

HORVÁTORSZÁG ADÓRENDSZERE Nyugdíjasok (HRK) Személyi jövedelemadó kedvezmény azon adózók részére, akik bejelentett lakcímmel rendelkeznek a különleges állami támogatás alatt álló és egyéb területeken

A nyugdíj összegéig, legfeljebb 3.400 1. csoport 3.840,00 2. csoport 3.200,00 3. csoport 2.400,00

40.800 46.080,00 38.400,00 28.800,00

Adókedvezmény, amelyek csak az éves adóbevallás alapján érvényesíthetők – munkaadó által fizetett önkéntes nyugdíjbiztosítás 6.000 HRK (789,47 EUR) összeghatárig. Éves adóbevallást nem nyújthat be az adózó:  a járulék visszatérítésből származó ún.második jövedelemre.  a meghatározott jövedelemre, amelyre átalányadót fizetett be. Egyes személyek év folyamán olyan bevételekre tehetnek szert, amelyekre év közben a kifizetés alkalmával érvényesítették az adókedvezményt, de nem voltak kötelesek adóbevallást benyújtani. Ilyenek pl.  azon dolgozók, akik biztosítási prémiumot fizettek és munkáltatójuk a munkabér kifizetésekor adóalapjukból levonta a biztosítási díjat,  a horvát honvédő háború hadirokkantjai, akiknek a munkabér kifizetése alkalmával az adót a rokkantságuk mértékének megfelelően fizették be,  azon művészek, akik a vonatkozó törvény és az illetékes művészi egyesület igazolása alapján éltek a 25% adókedvezmény lehetőségével. Amennyiben csak munkabérre és automatikus honoráriumra tettek szert, nem kötelesek ezen jövedelmeket bejelenteni, de kötelesek adóbevallást benyújtani, melybe a következő adatokat szükséges bevinni:  csak a személyi adatokat az adóbevallás első oldalán,  a felhasznált adókedvezmény összegéről szóló adatokat az adóbevallás 6. pontja alatt szereplő leírás szerint. Nem önálló tevékenységből származó jövedelem:  munkaviszonyból származó jövedelem,  nyugdíj. Természetbeni bérkifizetésnek számít épület és közlekedési eszköz használata, kedvezőbb hitelkamat és egyéb kedvezmények, melyeket a munkáltató hagy jóvá az alkalmazottak részére. 2.1.2. Önálló tevékenységek (egyéni vállalkozó, szabadfoglalkozás, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység) + –

tárgyév bevételei tárgyév kiadásai

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet, melyet belföldi természetes személy belföldön és külföldön, külföldi személy pedig belföldön valósít meg, a következő tételek csökkentik:  pályakezdő bérének összege,


53

 iskoláztatás és továbbképzés költségei,  kutatás és fejlesztés költségei,  előző évek vesztesége (max. 5 év). Az egyéni vállalkozó fizethet jövedelemadót vagy nyereségadót. Egyéni vállalkozók, akik jövedelmet szereznek, a jövedelemadó törvény szerint társasági nyereségadó hatálya alá is tartozhatnak a következő esetekben:  saját kérésükre, ebben az esetben folyó év végéig kell beadni a kérvényt az illetékes adóhivatalnak a jövő évre vonatkozólag. Ez alapján az adóhivatal egy végzést ad ki, mely a következő 5 évre kötelezi a kérvényezőt társasági adóbevallásra. Egyes esetekben az adóhivatal rövidebb időszakot is megállapíthat.  kötelezően, amennyiben eleget tesznek a következő feltételeknek: - több mint 2 millió HRK (263.158 EUR) összbevételt ért el az előző bevallási időszakban, - több mint 400.000 HRK (52.632 EUR) jövedelmet ért el az előző bevallási időszakban, - ha több mint 2 millió HRK (263.158 EUR) értékű hosszúlejáratú vagyontárgya van, - ha az előző bevallási időszakban átlagban több mint 15 alkalmazottja volt. Amennyiben a vállalkozó nyereségadót fizet, akkor kettős könyvelést kell vezetnie. A személyi jövedelemadón kívül az egyéni vállalkozó köteles az alábbi adókat és járulékokat is fizetni:  kamarai tagság járuléka: átalány formájában – háromhavonta, melynek összege megyénként eltérő, Zágrábban pl. 103 HRK (13,55 EUR) / hó, illetve a jövedelem vagy bevétel 0,4%-a. A 0,4% kulcs szerint fizetendő kamarai tagsági járulék a jövedelem vagy bevétel alapján számítandó ki és féléves előlegként fizetendő. Az egyéni vállalkozók az éves adóbevallás mellé kötelesek mellékelni a kamarai tagsági járulék befizetéséről szóló igazolást.  műemlékvédelmi járulék: 2012. március 1-jétől szűkül az adóalanyok köre, és csak azok a vállalkozók kötelesek továbbra is fizetni a helyi előírások szerint m2 arányosan, akik kulturális, műemléki környezetben végzik tevékenységüket.  idegenforgalmi közösség részére fizetendő járulék a tevékenység székhelyétől és fajtájától függően: 0,08%  0,25%  egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék az adóhivatal által kiadott végzés alapján fizetendő  munkahelyi baleset járuléka: 0,5% 2.1.3. Egyéb jövedelmek Tulajdonból és tulajdonjogokból származó jövedelem  Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem = bérleti díj – a bérleti díj 30%-a kiadásokra (15% jövedelemadó + jövedelemadó járulék),  Tulajdonjogokból származó jövedelem = bevétel – tényleges kiadások, melyeket hiteles bizonylatokkal az adókötelezett bizonyítani tud,

54


 Ingatlan és vagyoni jog megszerzésétől számított 3 éven belüli elidegenítéséből származó jövedelem = elidegenítésből származó bevétel a piaci érték szerint – beszerzési ár – elidegenítés költségei. (25% jövedelemadó + jövedelemadó járulék) A tulajdonból és tulajdonjogokból származó jövedelem csökken a belföldön biztosítottak életbiztosítása, magán életbiztosítás, önkéntes élet- és magánbiztosítás összegével [max. évi 6.000 HRK (789,47 EUR)], amennyiben a befizetett biztosítási díjak nem csökkentik az egyéb forrásból származó jövedelmeket. Tőkéből származó jövedelem  kamatból származó bevétel (HRK és deviza lekötések, folyó- és devizaszámlán levő pénz kamatait nem tekintjük jövedelemnek),  saját részvényekből származó bevétel,  bevételek a társaság vagyonának és szolgáltatásainak használatából eredően,  12.000,00 kuna feletti osztalékból származó bevétel (2012. március 1-jétől osztalékadót kell fizetni abból a nyereségből, amely 2000. december 30. után keletkezett, 12% jövedelemadót + jövedelemadó járulékot kell elszámolni). Biztosításból származó jövedelem  befizetett, adóalapot csökkentő, megtakarítás jellegű életbiztosításból és önkéntes nyugdíjbiztosításból eredő bevétel,  belföldi biztosítottak életbiztosítása, magán életbiztosítás, önkéntes élet- és magánbiztosítás [max. évi 6.000 HRK (789,47 EUR) összegig], amennyiben a befizetett biztosítási díjak nem csökkentik az egyéb forrásból származó jövedelmeket. Második jövedelem A második jövedelmet azok a bevételek képezik, melyek nem a következő bevételekből származnak:  nem önálló tevékenységből származó jövedelem,  önálló tevékenységből származó jövedelem,  vagyonból és vagyoni jogokból származó jövedelem,  tőkéből származó jövedelem,  biztosításból származó jövedelem. Második jövedelem = bevételek – kiadások Ide tartoznak:  országgyűlési képviselők bevételei,  gazdasági társaságok felügyelő és irányító bizottsága tagjainak bevételei,  esküdtbírók bevételei,  szerzői honoráriumok,  sportolók, kereskedelmi utazók, tolmácsok, fordítók, tanácsadók, bírósági szakértők bevételei,  munkaviszonyon kívüli természetbeni juttatások (épület, közlekedési eszköz használata, kedvezőbb kamatok és egyéb kedvezmények),  tanulók gyakorlati munkájának díjazása havi 1.600 HRK (211 EUR) felett,  ösztöndíjak havi 1.600 HRK (211 EUR) felett.


55

A második jövedelem megállapításakor a következő esetekben írható le kiadásként a bevétel 30%-a:  szerzői jogdíjak,  újságírók, művészek és sportolók bevételei, akik a kötelező biztosítások járulékait végzés alapján fizetik,  devizakülföldi művészi, artista, szórakoztató, sport, irodalmi, képzőművészeti, nyomdai, rádiós, televíziós és szórakoztató tevékenységek bevételei. A második jövedelem az éves adóbevallásban csökkenthető a belföldön biztosítottak életbiztosítása, magán életbiztosítás, önkéntes élet- és magánbiztosítás összegével max. évi 6.000 HRK (789,47 EUR) összegig, amennyiben a befizetett biztosítási díjak nem csökkentik az egyéb forrásból származó jövedelmeket. Külföldön szerzett jövedelem Deviza belföldi külföldön szerzett jövedelme, mely a hazai előírások szerint adóköteles jövedelemnek számít, beleszámít a belföldi jövedelemadó alapba, amennyiben a kettős adóztatást elkerülő szerződésekben vagy más államok közti szerződésekben nincs másként szabályozva. A külföldi adót csak akkor lehet beszámítani a belföldi adóba, ha megfelel a belföldi jövedelemadónak, mégpedig a külföldi jövedelem belföldön megállapított adója mértékéig. Átalányadózás Egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági és erdészeti tevékenység átalányadója Adókötelezett, aki átalány jövedelemadót fizet, lehet olyan természetes személy, aki egyéni vállalkozásból, mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységből szerez jövedelmet, és a következő feltételeknek eleget tesz:  nem áfaköteles,  előző évi bevétele nem haladja meg a 149.500,00 kunát,  nincs egyéb telephelye sem termelési részlege,  nem vendéglátó ipari és/vagy kereskedelmi tevékenységet végez. A háromhavi jövedelemadót az adóhivatal végzése alapján kell befizetni minden negyedév utolsó napjáig, mégpedig a havi adó háromszorosát. Lakás, szoba kiadásából és kempingek szervezéséből eredő jövedelem átalányadója Átalányadót fizethet az a természetes személy/állampolgár, aki eleget tesz a következő feltételeknek:  az illetékes szerv jóváhagyta a vendéglátó ipari tevékenység végzését a háztartásban,  a vendégeknek saját lakását, szobáját adja bérbe, mégpedig maximálisan 20 ágyszámig és/vagy saját telkén kempinget szervez maximálisan 10 szállás egységig, illetve 30 vendég részére,  nem áfaköteles,  a jövedelmét nem önálló tevékenységből származó jövedelemként állapítja meg a könyvelés alapján.

56


Az éves átalánydíjat az adóhivatal végzéssel állapítja meg, melyet negyedévente kell fizetni minden negyedév végéig. Éves átalánydíj = ágyszám (szállás egység a kempingben) száma x átalánydíj ágyszám szerint x területi koefficiens. Egészségügyi segítségnyújtás magánszemélyeknek Az új jogszabály értelmében magán- és jogi személyek ajándékozhatnak pénzt vagy természetbeni juttatást magánszemélyeknek (beleértve a saját munkavállalóikat is) egészségügyi céllal, mely alatt gyógykezelést vagy ortopéd gyógyászati segédeszközöket értünk. Az ajándékozásra nem kell jövedelemadót elszámolni a tényleges költségek mértékéig. Adó elszámolás vagyonban keletkezett hiány esetén Abban az esetben, ha nem állapítható meg objektív módon, hogy kinek a felelősségéből ered a hiány, és erről a cégvezetés határozatot hoz, akkor a megengedett szint feletti hiány nem tekintendő jövedelemnek, hanem nem üzleti jellegű ráfordításnak, azaz növeli az adóalapot. Amennyiben a cég vezetősége olyan határozatot hoz, hogy a hiány a társaság valamely tagját terheli, akkor ez tőkéből eredő jövedelemként 40%-kal ( helyi különadó) adózik. Tőkekivétel és rejtett kifizetések A tőkekivétel és a rejtett kifizetések tőkéből eredő jövedelemnek minősülnek, és 40%-kal ( helyi különadó) adóznak. Tőkekivételnek minősül a vállalkozás saját vagy bérelt ingatlanjainak, ingóságainak a saját célú felhasználása. Rejtett kifizetéseknek az alábbiakat tekintjük: 1. Piaci ár alatti teljesítés a részvényeseknek vagy a társaság tagjának, beleértve a kedvezőbb kamatokat is. 2. A részvényes vagy a társaság tagja által nyújtott szolgáltatás vagy áru ellenében ennek értékétől magasabb ár megfizetése, illetve ellenszolgáltatás vagy más vagyontárgy átadása. 3. A részvényeseknek vagy a társaság tagjainak más előnyökhöz való juttatása, melyre nincsen jogalapjuk. Osztalék és nyereség részesedések kifizetése Ha a folyó év nyereségének előlegeként átutalt összeg magasabb, mint az üzleti év lezárásával elszámolt nyereség, akkor a kifizetett összeg (tőkéből eredő) jövedelemnek számít.

57


2.1.4. Számított adó meghatározása Nem önálló tevékenységből származó jövedelem (bér és nyugdíj)

Tulajdonból és tulajdonjogból származó jövedelem

Tőkéből származó jövedelem

Biztosításból származó jövedelem

Külföldi jövedelem

ÖSSZEVONT JÖVEDELEM

– ráfordítások, adóalap csökkentő tételek, előző évek veszteségei, kedvezményes övezetek, stb.

+ Önálló tevékenység bevételei

 ADÓMENTESSÉGEK

Második jövedelem

ÖSSZEVONT ADÓALAP

 BEFIZETETT ADÓELŐLEG

FIZETENDŐ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

2.2. Társasági nyereségadó 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek Számviteli törvény szerint: Kisvállalatok: azok, amelyek az alábbi 3 alapkritérium közül legalább kettőt nem teljesítenek:  összvagyonuk 32,5 millió HRK (4,421 millió EUR),  65 millió HRK (8,843 EUR) bevétel,  50 alkalmazott. Közepes vállalatok: azok, amelyek az előzőleg felsorolt két alapkritériumot teljesítik, de nem léptek túl kettőt az alábbi 3 alapkritérium közül:  összvagyon 130 millió HRK (17,687 EUR),  260 millió HRK (35,374 EUR) bevétel,  250 alkalmazott.

58


Nagyvállalatnak tekinthetők az alábbiak:  azok a vállalatok, amelyek az előzőleg felsorolt 3 kritériumból 2 teljesítenek [összvagyonuk 130 millió HRK (17,687 EUR)], 260 millió HRK (35,374 EUR) bevételük van, illetve van 250 alkalmazottjuk),  bankok,  lakástakarékpénztárak,  elektronikus pénzintézetek,  biztosítótársaságok,  lízingtársaságok,  befektetési alapokat irányító vállalatok és jogi személyiséggel rendelkező befektetési alapok,  nyugdíjalapokat irányító vállalatok, önkéntes nyugdíjalapokat irányító vállalatok, nyugdíjbiztosítókat irányító vállalatok. Kis gazdaságok fejlesztésének ösztönzésére vonatkozó törvény szerint:  Mikro vállalkozás: Kevesebb, mint 10 alkalmazott, éves bevétele kevesebb 2 millió eurónál, mérlegfőösszeg kevesebb 2 millió eurónál,  Kis vállalkozás: Kevesebb, mint 50 alkalmazott, éves bevétele kevesebb 10 millió eurónál, mérlegfőösszeg kevesebb 10 millió eurónál,  Közepes vállalkozás: Kevesebb, mint 250 alkalmazott, éves bevétele kevesebb 50 millió eurónál, mérlegfőösszeg kevesebb 43 millió eurónál.  Egyéni Kisvállalkozások Középvállalkozások Nagyvállalkozások vállalkozók Működő vállalkozások száma 2012-ben 83.040 96.330 1.299 361

Összesen 181.030

Társasági adóból származó bevételek 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 terv 2012 terv 2013 terv

ezer EUR 423.746,46 534.600,05 657.541,64 1.204.422,85 1.443.265,42 1.293.131,23 1.088.372,27 748.047,58 1.009.045,55 958.254,86

Az új számviteli törvény szerint az EU-hoz való csatlakozás után a következő vállalkozások pénzügyi és konszolidált pénzügyi jelentéseire lesz kötelező az éves könyvvizsgálat:  nagyvállalatok,  középvállalatok,  olyan vállalatok, melyek részvényei jegyezve vannak az értékpapír piacon,


59

 olyan vállalkozások, melyek részére külön szabályozás írja elő a tevékenységük miatt (pl. bankok, lízingcégek, stb.). 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke A Nyereségadóról szóló törvény (NN 177/04, 90/05, 57/06, 146/08, 08/10, 22/12) szerint adókötelezett:  gazdasági társaság, más jogi és természetes belföldi illetőségű személy, amely nyereségszerzés céljából tevékenységet folytat,  külföldi vállalkozó horvátországi kirendeltsége,  természetes személy, amelynek egyéni vállalkozásból származó bevétele van, aki a Jövedelemről szóló törvény értelmében, mint egyéni vállalkozás adózik, és az Adóhatóság illetékes kirendeltségéhez kérelmet nyújt be azzal, hogy jövedelemadó helyett nyereségadót fizetne,  az a vállalkozó-természetes személy, akinek egyéni vállalkozásból származó jövedelme van, és teljesíti az alábbi, törvényben előírt feltételek egyikét: - ha az előző adózási időszakban megvalósított összbevétele több volt 2 millió HRK-nál (263.158 EUR), vagy - ha az előző adózási időszakban jövedelme több volt, mint 400.000 HRK (52.632 EUR), vagy - 2 millió HRK-nál (263.158 EUR) nagyobb értékű tartós vagyonnal rendelkezik, vagy - ha az előző adózási időszakban átlagban 15 alkalmazottnál többet foglalkoztatott. De ebben az esetben, mint már említettük, kettős könyvvitelre van kötelezve. Az adóalap az a nyereség, amelyet a könyvelési előírások alapján állapítanak meg, mint a bevételek és kiadások különbözete a nyereségadó elszámolása előtt, a törvény rendelkezéseinek megfelelően növelve vagy csökkentve. Az adóalapot a következő tételek csökkentik:  részvények és üzletrészek értékhelyesbítéséből (nem realizált nyereség) eredő bevétel, amennyiben az adóalapba bele volt számítva,  leírt követelések megfizettetéséből származóbevételek, melyet az előző elszámolási időszakban számítottak be az adóalapba és nem lettek levonva az adóalapból, mint adóalapot csökkentő költség,  amortizáció összege, mely nem csökkentette az adóalapot az előző időszakokban a törvény által előírt értékig,  osztalékból, részesedésekből származóbevételek,  előírt adókedvezmények és adómentességek,  tőkeemelésbe fektetett osztalék, nyereség, amennyiben az osztalék nem banki, vagy pénzügyi-nem banki szektorból származik,  előző év vesztesége (max. 5 év). Az adóalapot a következő tételek növelik:  részvények és üzletrészek értékvesztéséből származó kiadások (nem realizált veszteség), amennyiben a kiadások között lettek kimutatva (nem növekszik az adóalap, ha jövedelemadót fizetnek rá),  értékcsökkenésösszege a törvény által előírt összeg felett,  reprezentációs költségek 70%-a,

60


 saját vagy bérelt személygépkocsi költségeinek 30%-a, kivéve a biztosítást és kamatokat, amennyiben a saját használatra megállapított költségeket nem bérként számolták el,  költségek, melyek a részvényesek, a társaság tagjainak és az alkalmazottak magánéletére vonatkoznak – szórakozás, pihenés, sport, rekreáció – beleértve az áfát is,  rejtett nyereség kifizetés: részvényeseknek, társaság tagjainak vagy velük kapcsolatos személyeknek adott kedvezmények (pl. kedvezőbb kamat), lehetőség a részvényesnek, társaság tagjainak vagy velük kapcsolatos személyeknek, hogy olyan haszonra tegyenek szert, melyre nincs joguk, stb.  ellenőrzés során megállapított kiadások, beleértve az áfát, jövedelemadót és járulékát, kötelező járulékokat, melyek a rejtett kifizetések során merülnek fel,  büntetések, büntető kamatok,  ajándék (kulturális, egészségügyi, sport, ökológiai vagy más segély), melynek összege nagyobb a törvény által előírt összegnél (az előző év bevételének 2%-ig nem növelik az adóalapot),  kapcsolt társaságok kamatai,  kapcsolt társaságok késedelmi kamatai  leírt követelések és követelések értékhelyesbítései,  készletek és pénzügyi vagyon értékhelyesbítése,  céltartalékot növelő ráfordítások,  a Horvát Gazdasági Kamara által előírt mérték feletti hiányok,  az előírt mérték feletti ajándékozás,  nem realizált veszteségből származó kiadások,  adóalap megállapítási módjának változása miat adóalap növelés (jövedelemadó köteles személy nyereségadó köteles személlyé válik),  minden egyéb kiadás, melyek közvetlenül nem kapcsolódnak a nyereség képződéséhez. A nyereségadó mértéke a megállapított alap 20%-a. A nyereségadót adózási időszakra állapítják meg, amely a szabályok szerint a naptári év. Az adóhatóság az adókötelezett kérelmére engedélyezheti, hogy az adózási időszak és a naptári év ne essen egybe, ennek során az adózási időszak nem haladhatja meg a 12 hónapot. Az adókötelezett a kiválasztott adózási időszakot nem változtathatja meg 5 évig. Nyereségadó előleget az adókötelezett az előző elszámolási időszak adóbevallása alapján köteles fizetni havonta, a folyó hó végéig az előző hónapra vonatkozóan. A nyereségadó előleget úgy állapítjuk meg, hogy az előző évre vonatkozó nyereségadót elosztjuk a hónapok számával, vagyis 12-vel. 2.2.3. Adókedvezmények Az állami támogatások teljes összege a kutatás-fejlesztési projektekre A Tudományos Tevékenységről és Felsőoktatásról Szóló Törvény módosítása szerint (Horvát közlöny, 46/07) a kutatás-fejlesztési projektekre vonatkozó állami támogatás igénylésére a nyereségadót fizető adóalanyok jogosultak oly módon, hogy azzal csökkenthetik a nyereségadó alapot.

61


A törvény szerint az állami támogatás teljes összegét a felhasználók az alábbiak szerint használhatják fel:  alapkutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 100%-áig,  alkalmazott kutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 50%-áig,  fejlesztési kutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 25%-áig. Az állami támogatások teljes összegének külön növelése:  Kisvállalkozásoknak: - az alkalmazott és fejlesztési kutatásokra vonatkozó állami támogatások összege megemelhető a projekt indokolt költségeinek 20%-ával. - az állami támogatás összege az alkalmazott kutatás véghezviteléhez szükséges műszaki kivitelezhetőségi tanulmány kidolgozásának indokolt költségeinek 75%-áig terjedhet.  Közepes vállalkozásoknak: - az alkalmazott és fejlesztési kutatásokra vonatkozó állami támogatások összege megemelhető a projekt indokolt költségeinek 10%-ával. - az állami támogatás összege az alkalmazott kutatás véghezviteléhez szükséges műszaki kivitelezhetőségi tanulmány kidolgozásának indokolt költségeinek 75%-áig terjedhet.  Nagyvállalkozásoknak: - az állami támogatás összege az alkalmazott kutatás véghezviteléhez szükséges műszaki kivitelezhetőségi tanulmány kidolgozásának indokolt költségeinek 65%-áig terjedhet. A műszaki kivitelezhetőségi tanulmányok kidolgozására vonatkozó állami támogatások a kis- és középvállalkozásoknak az indokolt költségek 50%-áig ítélhető meg, míg a nagyvállalkozásoknak az indokolt költségek 40%-áig. A kutatás-fejlesztési projektekre adókedvezmény formájában

adható

állami

támogatás

megállapítása

A Tudományos tevékenységről és Felsőoktatásról szóló törvény módosításával összhangban, valamint a Nyereségadóról szóló törvény szerint a nyereségadót fizető adóalanyok az adóalap kiegészítő csökkentésével jogosultak további adókedvezményre a kutatás-fejlesztési projektek indokolt költségeire vonatkozóan az alábbi összegekben:  Az alapkutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 150%-áig  Az alkalmazott kutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 125%-áig  A fejlesztési kutatások esetében a projekt indokolt költségeinek 100%-áig. Azon adóalanyok, akik az állami támogatást az adóalap csökkentésére használják, kötelesek biztosítani a szükséges adatokat és a hiteles dokumentumokat, melyek alapján az indokolt költségek kimutatása az adózási jogszabályoknak megfelelően történt meg. Oktatással, képzéssel kapcsolatos állami támogatás Az állami támogatás alatt a következő támogatásokat értjük:  általános képzés és továbbképzés (mely közvetlenül nem szükséges a munkavállaló jelenlegi munkavégzéséhez. Ezzel a képzéssel javulnak a munkavállaló foglalkoztatási esélyei),

62


 külön képzések és továbbképzések (olyan minősítés megszerzése, mely nem, vagy csak részben vihető át más munkakörbe, ill. munkahelyre),  regionális állami támogatás azon vállalkozók részére, melyek tevékenységüket azon területen végzik, melyekre a regionális támogatást meghatározták,  állami támogatás tengeri szállítással foglalkozó vállalkozások részére,  hátrányos helyzetben levő alkalmazottakra vonatkozó állami támogatás,  egyéni vállalkozásokra vonatkozó támogatások, melyek tevékenységüket műhelyekben végzik. Az állami támogatás az alapképzésekkel (általános), kiegészítő képzésekkel és a szakképzésekkel kapcsolatban felmerülő indokolt költségekre vonatkozik. Az alábbiakat tekintik indokolt költségnek:  általános- és középiskolai, valamint főiskolai és egyetemi képzés tandíjai, beleértve a másoddiplomás és doktori képzést is,  belföldi és külföldi szemináriumok, tanfolyamok, kongresszusok, specializációk részvételi díjai,  oktatók, előadók, illetve az oktatási és képzési projektekkel kapcsolatos tanácsadók költségei,  nyomtatott és elektronikus szakirodalom (könyvek, folyóiratok) költségei,  azon eszközök, segédeszközök és felszerelések értékcsökkenése, amelyek felhasználásra kerültek az oktatásban, képzésben,  a költségekbe beleszámít az útiköltség, szállásköltség, a keletkezett költség teljes nagyságában, valamint a napidíj, amennyiben az alkalmazott az állandó, vagy ideiglenes lakcímén kívül eső helyen vesz részt az oktatáson, képzésen. Az állami támogatás a vállalkozások nagyságának figyelembevételével az alábbiak szerint alakul:  A nagyvállalkozások a nyereségadó alapot az alábbiakkal csökkenthetik: - az alkalmazott alapképzésekor keletkezett indokolt költség 50%-áig, - az alkalmazott kiegészítő képzésekor keletkezett indokolt költség 25%-áig.  A kis- és középvállalkozások, vállalkozók a jövedelemadó és nyereségadó alapot az alábbiakkal csökkenthetik: - az alkalmazott alapképzésekor keletkezett indokolt költség 70%-áig, - az alkalmazott kiegészítő képzésekor keletkezett indokolt költség 35%-áig. Hátrányos helyzetű alkalmazottak (pl.25 évnél fiatalabb személyek, 45 évnél idősebb személyek középiskolai végzettség nélkül, mozgáskorlátozott személyek) képzése esetén az adóalapot csökkentő költségek további 10%-al csökkentik az adóalapot. Adókedvezmények különleges állami gondoskodás alatt álló területeken A különleges állami gondoskodás alatt álló területekről (ezek a területek főleg az 19911995-ig tartó háború sújtotta települések) szóló törvény 23. pontjának 1. bekezdése alapján azon nyereségadó kötelezett, aki ezeken a területeken folytat mezőgazdasági vagy halászati tevékenységet, és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött


63

szerződéssel, akiknek legalább 50%-a különleges állami gondoskodás alatt álló területen él, az alábbiak szerint fizeti a nyereségadót Horvátország Európai Uniós csatlakozásáig:  1. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken nem fizet nyereségadót,  2. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken 5% nyereségadót fizet,  3. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken 15% nyereségadót fizet. A különleges állami gondoskodás alatt álló területekről szóló törvény 24. pontjának 1. bekezdése alapján azon nyereségadó kötelezett, aki ezeken a területeken folytat gazdasági tevékenységet (a mezőgazdaságon és a halászaton kívül), és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött szerződéssel, akik legalább 50%-a különleges állami gondoskodás alatt álló területen él, az alábbiak szerint fizeti a nyereségadót:  1. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken: - 2012-ben megvalósított nyereség után 5% nyereségadót fizet,  2. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken: - 2012-ben megvalósított nyereség után 15% nyereségadót fizet,  3. fokú különleges állami gondoskodás alatt álló területeken: - 2012-ben megvalósított nyereség után 17% nyereségadót fizet. Adókedvezmények a hegyvidéki területeken A hegyvidéki területekről szóló törvény 7b. pontjának 2. bekezdése szerint azon nyereségadó kötelezett, aki ezeken a területeken folytat mezőgazdasági vagy halászati tevékenységet, és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött szerződéssel, akik legalább 50%-a hegyvidéki- vagy különleges állami gondoskodás alatt álló területen él, a 2012-ben megvalósított nyereség után 15% nyereségadót fizet. Adókedvezmények Vukovár város területén Azon nyereségadó kötelezett, aki Vukovár területén folytat mezőgazdasági vagy halászati tevékenységet, és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött szerződéssel, akik legalább 50%-a vukovári vagy hegyvidéki- illetve különleges állami gondoskodás alatt álló területen élnek, nem fizet nyereségadót Horvátország Európai Uniós csatlakozásáig. A Vukovár újjáépítéséről és fejlesztéséről szóló törvény 30b. pontjának 1. bekezdése szerint azon nyereségadó kötelezett, aki Vukovár területén folytat gazdasági tevékenységet (a mezőgazdaságon és a halászaton kívül), és több mint 5 alkalmazottat foglalkoztat határozatlan időre kötött szerződéssel, akik legalább 50%-a vukovári vagy hegyvidékiilletve különleges állami gondoskodás alatt álló területen élnek, a 2012-ben megvalósított nyereség után 5% nyereségadót fizet. Szabad ipari zónák A szabad ipari zónákban működő adókötelezettek adókedvezményei:  Északnyugat-Horvátország területén műkdöő szabad ipari zónák használói a 2012-ben megvalósított nyereség után 15% nyereségadót fizetnek,  Központi- és Kelet-Horvátország valamint az adriai részen működő szabad ipari zónák használói a 2012-ben megvalósított nyereség után 10%-ot fizetnek.

64


Adókedvezmények között tartjuk számon továbbá:  Mozgáskorlátozottak alkalmazásával kapcsolatos kedvezmények,  Befektetések ösztönzése 2.2.4. Külföldi illetőségű személy, mint nyereségadó kötelezett (különadó) Különadó az a nyereségadó, mellyel a külföldi illetőségű személy Horvátországban megvalósított nyereségét adóztatják meg. Adókötelezett Belföldi illetőségű személy, aki a külföldi illetőségű személynek fizeti a számla/szerződés szerinti díjat, külföldi vállalkozás telephelye, amennyiben az anyacégnek kamatot, jogdíjat fizet. Amennyiben a kamatot jogdíjat a telephely bevételére írják jóvá, a különadót nem kell megfizetni. Különadót számítanak fel:  osztalék,  jogdíjak,  piackutatás,adó- és üzleti tanácsadás, könyvvizsgálat,  kamatok,  mindenfajta szolgáltatás, mely olyan személyeknek lett kifizetve, akiknek székhelye, igazgatósága olyan országokban található (kivéve az EU tagországokat), ahol az átlag nyereségadó 12,5%-nál kevesebb, valamint az ország megtalálható a Pénzügyminisztérium listáján. Különadó alap: kifizetett bruttó díj Különadó kulcs:  12% osztalékra,  15% jogdíjakra,  15% piackutatásra, adó- és üzleti tanácsadásra, könyvvizsgálatra,  15% kamatokra,  20% mindenfajta szolgáltatásra, mely olyan személyeknek lett kifizetve, akiknek székhelye, igazgatósága olyan országokban található (kivéve az EU tagországokat), ahol az átlag nyereségadó 12,5%-nál kevesebb, valamint az ország megtalálható a Pénzügyminisztérium listáján. Kettős adóztatást elkerülő egyezmény alkalmazása esetén alacsonyabb az adókulcs. Horvátország EU csatlakozása után az osztalékra nem kell különadót fizetni, amennyiben az osztalék kifizetése olyan társaság részére történik, melyben a közös adózási rendszert alkalmazzák. Ez érvényes az anyacég kapcsolt vállalkozásra is az EU tagországok különböző államai között azzal a feltétellel, hogy az osztalékot fogadó fél megszakítás nélkül 24 hónapon keresztül legalább 10% részesedéssel rendelkezik az osztalékot kifizető társaság tőkéjében.

65


2.2.5. Költségelszámolás lehetősége Értékcsökkenés Értékcsökkenést a tartós (hosszú távú) anyagi és nem anyagi javakra számolunk el. Ezek azok a javak és jogok, melyeknek beszerzési értékük nagyobb, mint 3.500 HRK (460 EUR), az elhasználódási idejük pedig hosszabb egy évnél. Földterület, erdő és hasonló megújuló természeti gazdaság, pénzügyi vagyon, emlékművek és művészeti művek nem amortizálódnak. Az évi amortizációs kulcsok a következők: Rendes kulcs

Gyorsított kulcs

Épületek és 1000 BRT-tól nagyobb hajók

5%

10%

Jószágok, személyautók Nem anyagi javak, felszerelések, járművek és gépek (személyautón kívül) Számítógép, számítógép felszerelés és programok, mobiltelefon és számítógépes hálózat felszerelése Egyéb, nem felsorolt vagyontárgyak

20%

40%

25%

50%

50%

100%

10%

20%

Tartós javak megnevezése

A személygépkocsik és más személyszállító eszközökértékcsökkenését 400.000 HRK (52.632 EUR) beszerzési költségig lehet leírni. Amennyiben a beszerzési költségtöbb 400.000 HRK-nál (42.632 EUR), az értékcsökkenést ezen összeg felett csak akkor lehet leírni, ha az eszközt kizárólag csak a bejegyzett tevékenységre használják (bérlés vagy szállítás). Költségelszámolás Költségként azonnal elszámolhatóak azok a javak és jogok melyek áfás beszerzési értéke nem haladta meg a 3.500 HRK-t (480 EUR), és az elhasználódási idejük rövidebb egy naptári évnél. Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, csak értékcsökkenés számolható el. Reprezentáció A reprezentációs költségek 30%-át tudjuk leírni költségként, az áfa 100% nem csökkenti az adóalapot. Magán személygépkocsi használat Az alkalmazottnak, akit a munkáltató hivatalos útra küld (legyen az belföld vagy külföld) saját gépkocsijával, joga van az ezzel kapcsolatos költségek megtérítésére. A jövedelemadóról szóló előírások alapján ez 2,00 HRK/km (0,263 EUR). Ezzel a térítéssel fedezik az üzemanyag, amortizáció, biztosítás és karbantartási költségeket. Ehhez szigorú útnyilvántartást kell vezetni, melynek a következő adatokat kell tartalmaznia: alkalmazott neve, dátum, gépkocsi típusa, rendszáma, megtett km, honnan-hova ment, km óra állása az indulás és a megérkezés pillanatában, összesen megtett km.

66


Céges személygépkocsi használat Céges autó költségei pl. amortizáció, üzemanyag, karbantartás, regisztráció 70%-át tudjuk leírni, az áfa 100%-ra pedig 20% nyereségadót kell fizetni, vagyis nem csökkenti az adóalapot. A törvényhozás az előírt adóalapot nem csökkentő 100%-kal biztosítani szeretné azokat az eseteket, amikor a vállalkozó a céges autót mégis magáncélra használja és azt az adónyilvántartásban sehol nem mutatta ki. Ha az alkalmazott a céges autót mégis használja magáncélra, kötelezően természetben fizetendő nettó bérnek kell elszámolni. Kiküldetés Kiküldetési pótlék belföldön 170 HRK/nap (22,37 EUR) (a munka végzésének helye min. 30 km-re kell, hogy legyen a cég székhelyétől vagy az alkalmazott lakhelyétől). Kiküldetési pótlék külföldön 250 HRK/nap (32,89 EUR). Napidíj Napidíjak országon belül 170 HRK/nap (22,37 EUR) (8 óráig nem jár, 8-12 1/2 napidíj, 12.30 órától egész napidíj, min. 30 km távolságon kívül). Külföldi napidíj országonként különböző (Magyarországon pl. 50EUR/nap). A társaság tulajdonában álló apartman, hétvégi ház, repülőgép és hajó használata Azon adókötelezetteknek, akik hajóval, repülőgéppel, apartmannal vagy hétvégi házzal, mint tartós vagyonnal rendelkeznek, joguk van adóalapot csökkentő költségként elszámolni ezen vagyontárgyak értékcsökkenését és más, vagyontárgyakhoz kapcsolódó költségeket, amennyiben kielégítik a következő feltételeket: a) bérbeadási és/vagy szállítási tevékenységre vannak bejegyezve, b) vízi jármű és repülőgép használata alapján elért bevételük az adózási időszakban legalább 7%-a az adott vagyontárgy beszerzési értékének, c) apartman és hétvégi ház használata alapján elért bevételük az adózási időszakban legalább 5%-a az adott vagyontárgy beszerzési értékének. Amennyiben a vagyontárgy könyvelési értéke nulla (teljes értékcsökkenés), a fenti szabályozások az említett vagyontárgyakhoz kapcsolódó költségekre vonatkoznak. Amennyiben az adókötelezett operatív lízing alapján használja a vagyontárgyat, a bérleti díj és a használat során felmerült költségek képezik az adóalapot csökkentő költségeket azzal a feltétellel, hogy az adókötelezett az adózási időszak során legalább a bérlet költségeivel megegyező bevételt ért el. Azon vállalkozásnak, mely a turisztikai szolgáltatásokat kombinálva nyújtja, a költségek elismerése végett hiteles iratot kell biztosítania a turisztikai csomagszolgáltatásokról, azaz árkalkulációt kell összeállítania, melyből látszik az egyes szolgáltatásokból eredő bevétel. Egyidejűleg iratokkal kell igazolni a fent említett vagyontárgyak használatához kapcsolódó ráfordításokat is.

67


Azon vállalkozások, melyek birtokában hosszútávú vagyontárgyként van hajó, repülőgép, apartman vagy hétvégi ház, kötelesek minden egyes hajóra, repülőgépre, apartmanra és hétvégi házra összeállítani egy adatlapot, mely tartalmazza: a vagyontárgy fajtáját, beszerzési értékét, a használatából fakadó bevételt az adott adózási időszakban, az adózási időszakban elszámolt értékcsökkentést, és a használata során felmerült költségeket költségfajták szerint. Ezt a listát mellékelni kell a 2011-es évre vonatkozó nyereségadó bevalláshoz. 2.2.6. Veszteségelhatárolás A veszteséget 5 évig lehet átvinni a következő elszámolási időszakra, mely csökkenti a következő elszámolási időszak nyereségadó alapját. Adóveszteség felhasználása Státuszváltozás esetén (felvásárlás, átalakulás) a jogutódnak nincs joga felhasználni a jogelőd adóveszteségét, ha:  a jogelőd nem folytatott aktív gazdasági tevékenységet a státuszváltozást megelőző két adózási időszakban; vagy  a státuszváltozást követő két adózási időszak folyamán a jogelőd tevékenysége jelentősen megváltozott. A fent említett adóveszteség felhasználására való jog megszűnik a tulajdonosi szerkezetben történt, 50%-osnál nagyobb változás esetén is.

3. Forgalom adózása 3.1. Általános forgalmi adó bevételek 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 terv. 2013 terv

ezer EUR 4.041.318,94 4.363.173,04 4.618.729,08 5.156.828,88 5.643.174,27 5.075.390,91 5.040.864,35 8.025.861,51 8.486.019,21 7.387.930,11

Adókötelezett: 1. Minden olyan személy, aki önállóan végez bármilyen gazdasági tevékenységet, függetlenül a tevékenység végzésének eredményétől és céljától. 2. Minden olyan személy, aki időszakosan új szállítóeszközt értékesít (pl. állampolgár vagy minisztérium). 3. Adókötelezett, aki a Horvát Köztársaság területén nem rendelkezik székhellyel, telephellyel, vagy tartózkodási hellyel, és belföldön értékesít árut vagy végez

68


szolgáltatást, melynek adózási helye Horvátország (kivéve, ha a horvát befogadó fél fizeti az áfát). Az EU székhellyel rendelkező adókötelezettek Horvátországban kinevezhetnek adóképviselőt, míg azok az adókötelezettek, akiknek székhelye az EU-n kívül található, kötelesek adóképviselőt kinevezni. 4. Kormányzati szervek, helyi, vagy területi önkormányzatok, kamarák és más hatóságok, amennyiben gazdasági, vagy egyéb tevékenységet folytatnak, melyek adómentessége jelentősen megsértené a piaci verseny elvét. A vállalkozó önkéntesen és a törvény erejével léphet be az általános forgalmi adót fizetők körébe. Az áfa körbe való belépés az éves bevételtől függ. Ha a vállalkozó a javak és szolgáltatások értékesítéséből a naptári évben 230.000 HRK (30.263 EUR) bevételre tett szert, a törvény erejénél fogva kerül be az áfa fizetők körébe. Az adó elszámolási időszak a bevételtől függően lehet havi vagy negyedéves. Azon vállalkozók, akiknek bevétele a naptári évben kevesebb, mint 800.000 HRK (105.263EUR), háromhavi adó elszámolási kötelezettséggel rendelkeznek. A 800.000 HRK (105.263EUR) feletti havi bevétellel rendelkező vállalkozók havi áfa-bevallása kötelezettek. Amennyiben a vállalkozó önkéntesen lép be az áfa fizetők körébe, köteles az áfa körben maradni 5 naptári évig. Az önkéntes áfa körbe való belépést a vállalkozó a folyó év december 31-vel jelenti be az illetékes adóhivatalnál, amiről az adóhivatal végzést állít ki.  77.000,00 kn – nem adóköteles vállalkozók (kis vállalkozók, kormányzati szervek, akik kizárólag adómentes tevékenységet folytatnak, akik meghaladták ezt az árubeszerzési küszöböt az EU-ban. Az áfát fel kell számolniuk, de nincs joguk az áfa visszaigénylésére.  270.000,00 kn – más EU tagországban regisztrált adókötelezett személy, akik a Horvát Köztársaságba árut szállítanak természetes személynek. 2013. július 1-jétől a horvát áfa törvény is tartalmazza az EU 6. irányelvének előírásait.

3.2. Általános forgalmi adókulcsok Az általános forgalmi adó adóalapja az értékesített javak vagy elvégzett szolgáltatások díja. Az áfa mértéke lehet 5%, 10%, illetve 25%. Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján az áfa az állami költségvetés bevétele, és az alábbiakra kell megfizetni:  mindenfajta javak értékesítésére belföldön (termékek, áruk, újonnan épült építmények, felszerelések és hasonlók) és minden belföldön, díjazás mellett megvalósult szolgáltatásra (a HK területén),  személyes fogyasztásra (pl. saját vállalkozás anyagi javainak vagy szolgáltatásainak magáncélú felhasználása),  javak és szolgáltatások értékesítésére, amelyet a gazdasági társaságok a tulajdonosok és saját szűkebb családjuk számára végeznek, amely során e javak élvezői és e szolgáltatások használói nem fizetnek semmilyen díjat vagy személyes engedmény alapján fizetnek, ugyanez vonatkozik a javak és elvégzett szolgáltatások minden más értékesítésére, amely díjazás nélkül vagy személyes kedvezmény alapján történik, függetlenül attól, kinek a javára történt,  EU-n belüli árubeszerzés,  Új szállítóeszköz értékesítése,  javak importja belföldre,


69

 belföldön elvégzett szolgáltatásokra. Változás! Építőipari szolgáltatásoknál a továbbiakban már nem a kivitelező számolja fel az áfát, hanem a szolgáltatás igénybevevője (fordított adózás). Import esetében az adóalapot a vámérték képezi megnövelve a vám, a különadó, az egyéb költségek, provízió, parkolási költség, szállítás, biztosítás, stb. költségeivel – a szállítólevélben szereplő első rendeltetési helyig, amennyiben az adóalap nem tartalmazza ezeket a költségeket. Külföldi szolgáltatások 1. szolgáltatás elvégzésének helye szerint adózik – általános alapelv - adókötelezett-adókötelezettnek = B2B – a szolgáltatás igénybevevőjének székhelye szerint - adókötelezett-természetes személynek = B2C – a szolgáltatást elvégző adókötelezett székhelye szerint Kivételek: 1. Közvetítői szolgáltatások nem adókötelezett személyek részére: - a tranzakció elvégzésének székhelye szerint, melyre a közvetítés vonatkozik 2. Ingatlannal kapcsolatos szolgáltatások: - az ingatlan helye szerint 3. Szállítmányozás 4. Kulturális, művészeti, sport, szórakoztató, tudományos és hasonló tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások 5. Étel- és italfelszolgálás, ellátás 6. Szállító eszközök kölcsönzése 7. Egyéb szolgáltatások (szerzői jog, szabadalom, licenc és egyéb jogok használata, hirdetés, consulting, mérnöki, könyvelői, fordítói szolgáltatások) - EU-n kívüli, nem adókötelezett személy részére elvégzett szolgáltatás – a befogadó fél székhelye, tartózkodási helye szerint - EU-s adókötelezett személy részére elvégzett szolgáltatás – B2B, általános elv, a befogadó fél székhelye szerint, - EU-s magánszemély részére elvégzett szolgáltatás – B2C, a szolgáltatást végző személy székhely szerint. 5%-os adókulcsot az alábbi termékekre alkalmaznak:  mindenfajta kenyér,  mindenfajta tej (tehén, birka, kecske), amely folyó állapotban kerül forgalomba, friss, pasztőrözött, homogenizált, kondenzált (kivéve a savanyú tej, joghurt, kefir, csokoládés tej és más tejtermékek) és az anyatejpótlók,  szakmai, tudományos, művészeti, kulturális és oktató tartalmú könyvek, pedagógiai nevelésű tankönyvek az alap-, a közép- és a felsőoktatás számára, mindenféle fizikai formában,  tudományos folyóiratok,  mozi belépő jegyek,  a Horvát Egészségbiztosítási Intézet Gyógyszerlistájáról szóló határozatban meghatározott gyógyszerek,

70


 termékek, amelyeket sebészeti beavatkozással ültetnek be az emberi szervezetbe – implantátumok (pl. szívbillentyűk, elektromos stimulátorok, műizületek és mások) és a testhibák és testhiányosságok pótlására szolgáló egyéb orvosi termékek, amelyek a Horvát Egészségbiztosítási Intézet Ortopédiai és más segédeszközökről szóló szabályzata tartalmaz,  általános információkról megjelentetett napilapok, melyek min. 25000 szót tartalmaznak, kivéve a hirdetési újságokat. 10%-os áfa az alábbiakat terheli:  szállásszolgáltatás vagy szállás reggelivel, félpanziós vagy teljes panziós ellátás minden kereskedelmi vendéglátóipari egységben, valamint ügynöki provízió a felsorolt szolgáltatásokra. (kereskedelmi vendéglátóipari egységek alatt értjük a következőket: hotel, apartmanhotel, turisztikai falu, apartmanok, panziók, guest-house (vendégház), kemping, kemping falu, hétvégi ház, kiadó szobák, stúdió-apartmanok, pihenőhelyek, hostelek, hegymászó házak, vadászházak, robinson szálláshelyek, vízi járművek, hajók, melyek fel vannak szerelve a legénység és az utasok többnapos hajón történő tartózkodására)  újságok és magazinok, kivéve az 5%-os adókulcsnál említett napilapokat és hirdető újságokat, étel- és ital felszolgálás,  étolaj és zsír,  gyermekétel,  víz,  fehér cukor,  koncert belépők,  kulturális és művészeti magazinok. Minden egyéb értékesítésre és szolgáltatásra 25% áfát kell számolni. Az áfa fizetése alól a következők vannak mentesítve:  lakás bérbeadása,  iskolák szolgáltatásai,  hitközösségek szolgáltatásai,  kulturális intézmények szolgáltatásai,  fizetőeszközök forgalma, pénzügyi követelések, értékpapírok és üzletrészek forgalma,  földterület,  postai szolgáltatások,  orvosi szolgáltatások,  gyermekvédelmi, gondozási, ápolási szolgáltatások, betegszállítás,  emberi szervek, vér és anyatej kézbesítése,  fogászati szolgáltatások,  gyermekoktatás,  egyéb közérdekű szolgáltatások az áfa törvény 39. cikkelye szerint,  tv, rádió előfizetés,  biztosítási tranzakciókkal kapcsolatos szolgáltatások,  hitelezés,  pénzváltás,  szerencsejáték,


   

71

befektetési alapok, földterület, kivéve építési telek, EU-n belüli tranzakciók, egyéb az áfa törvény 44.-55.cikkelyei szerint.

Az áfát nem lehet visszaigényelni:  hajók, repülők, személygépkocsik és a személyi szállításhoz szükséges egyéb eszközök beszerzésénél és bérbeadásánál, valamint minden ehhez kapcsolódó áru és szolgáltatás beszerzésénél (operatív leasing, üzemanyag, karbantartás) – kivéve, ha saját tevékenység végzésére, vagy további értékesítés céljából történik a beszerzés,  reprezentációs árunál és szolgáltatásnál (üzleti partnerek vendéglátása, üzleti partnerek ajándékozása, üzleti partnerek költségei: üdülés, sport, pihenés, gépkocsibérlés, hajóbérlés, repülőbérlés, házbérlés nyaraláskor, stb.) Az adózási időszak a naptári év. Ha az adókötelezett a naptári év csak egy részében folytatott tevékenységet, akkor az adózási időszak a tevékenység folytatásának időszaka. Elszámolási időszak a hónap első napjától a hónap utolsó napjáig, kivéve, ha a vállalkozó bruttó árbevétele az előző naptári évben kevesebb volt, mint 800.000 HRK (3105.263EUR), ebben az esetben az elszámolási időszak a negyedév első napjától a negyedév utolsó napjáig tart. Az elszámolási időszakra az adófizető köteles megállapítani az áfa kötelezettségét, és kimutatni az adóbevallásban. Az adófizető az adóbevallását elektornikus úton köteles leadni, előírás szerinti nyomtatványon, és a fizetendő áfa összegét a tárgy időszakot követő hónap utolsó napjáig köteles befizetni. Annak az adófizetőnek, akinek az elszámolási időszakban joga van az adóelőleg levonására, melynek összege nagyobb a tényleges adókötelezettségénél, jogosult a különbség visszaigénylésére. Azon külföldi vállalkozások, melyek nem rendelkeznek az EU-ban székhellyel, tartózkodási hellyel, fiókteleppel vagy egyéb ügyviteli egységgel, és nem végeznek értékesítést vagy szolgáltatásnyújtást Horvátországban, bizonyos feltételek mellett vissza tudják igényelni az áfát a horvát vállalkozó által kiállított számlából (már nem csak a vásárokkal, kiállításokkal kapcsolatosan). Ez a lehetőség a kölcsönösség elvén alapul, vagyis abban az esetben valósítható meg, ha a vállalkozás országában a horvát vállalkozó is vissza tudja igényelni az áfát. Az áfa-visszaigénylés kérelmet legkésőbb a naptári év utáni 6 hónapon belül kell leadni, melyre a visszaigénylés vonatkozik. Átutalásos számlák esetén nem kötelező a számlatömb vásárlása (nincsenek számozva), Excelben vagy Wordben is elő lehet állítani a számlát, a lényeg, hogy a számlákat kronológiailag, növekvő sorrendben állítsuk ki, sorszám nem hiányozhat. Készpénzes számlák esetében kötelező a fiskális pénztárgépből történő számla kiállítása. 2008. április 1-jétől lépett hatályba a kereskedelmi társaságokról szóló törvény módosítása, melynek 20. cikke alapján a társaságok kötelesek a céges dokumentumaikon (levélpapír, számla, stb.), valamint az internetes oldalaikon megjelentetni az alábbi adatokat:  cég neve,  székhelye,  cégbíróság neve, amelynél a cég be lett jegyezve és a bejegyzés száma (MBS),  a számlavezető bank neve és székhelye, a bankszámlák száma (kuna- és devizaszámla),

72


 a törzstőke összege azzal a megjelöléssel, hogy teljes egészében lett befizetve (amennyiben nem lett teljes egészében befizetve, azzal a megjegyzéssel, hogy melyik rész nem került befizetésre),  a cég ügyvezetőjének/ügyvezetőinek neve és vezetékneve. Amennyiben olyan árut értékesítenek vagy szolgáltatást végeznek, melyek nem áfakötelesek, a számlán fel kell tüntetni, hogy az áfa nincs felszámítva. Az adókötelezett az áfát a kiállított számla keltezése szerint számolja el az elszámolási időszakban. Kivétel az a vállalkozó, aki jövedelemadót fizet, aki a beérkezett számla kiegyenlítésekor számolja el az áfát. 2010. január 1-jétől adóalanynak tekintik azt a vállalkozót is, akinek Horvátország területén nincs állandó lakhelye, címe, székhelye, de Horvátországban végez szállítási tevékenységet és szolgáltatásokat. Ha ezen tevékenységét olyan magánszemélynek nyújtja, aki nem vállalkozó (vagy más nem-vállalkozónak) és nem áfa köteles, akkor a külföldi vállalkozót tekintik adókötelesnek. Ezen külföldi vállalkozóknak regisztrálniuk kell magukat Horvátországban, továbbá meg kell nevezniük egy belföldi adóalanyt, aki eljár a nevükben az adómegállapítás és -fizetés ügyében, valamint kezességet vállal az adó megfizetésére. A külföldi vállalkozó is kap horvát adószámot, valamint a képviselőjének be kell adnia az áfa bevallást.

4. Vagyoni típusú adók 4.1. Ingatlanszerzési (visszterhes) adó Horvátországban az ingatlanforgalomra ingatlanforgalmi adót vagy áfát kell fizetni. Az ingatlanforgalmi adót a vevő köteles befizetni, az áfát "új építésű ingatlan" esetében pedig az eladó. Ingatlannak számítanak a földterületek és épületek. Újonnan épült épületnek számítanak azon az épületek vagy épületrészek, melyek az Általános forgalmi adóról szóló törvény alkalmazása után lettek felépítve, átadva vagy kifizetve (1997. december 31. után). Azok az ingatlanok, melyek 1997. december 31-ig felépültek, de nem lettek átadva, valamint azok az ingatlanok, melyek 1997. december 31-ig részben lettek kifizetve, ha ki lett fizetve az ingatlanforgalmi adó, nem számítanak újépítésű ingatlannak. Az ingatlanforgalmi adó alapja az ingatlan piaci értéke. Az adóhivatalnak jogában áll az ingatlan értékét becsléssel meghatározni. Az ingatlanforgalmi adó mértéke egységesen 5%. A törvény előír számos mentességet az ingatlanforgalmi adó megfizetése alól (általános adómentesség és adómentesség ingatlan gazdasági társaságba való apportja esetén). Így például nem kell megfizetni az ingatlanforgalmi adót, ha:  az ingatlant gazdasági társaságba apportálják alapítói apportként,  alaptőke emelés céljával, összhangban a gazdasági társaságokra vonatkozó törvény rendelkezéseivel,  amikor az ingatlanra gazdasági társaságok egyesítési eljárása során tesznek szert,  a gazdasági társaság több gazdasági társaságra való felbontási eljárása esetén a gazdasági társaságokról szóló törvény értelmében,  állampolgárok, akik első ingatlanjukat vásárolják,


73

 állampolgárok, akik 400 m2-ig telket vásárolnak, melyen házat építenek lakhatási problémájuk megoldására, stb. Az ingatlanforgalmi adót a területileg illetékes adóhivatal szedi be, miután az ingatlan átruházási szerződést aláírták, erről a közjegyző hivatalból értesíti a hatóságot. Az ingatlanforgalmi adót tehát még az ingatlan nyilvántartási regisztráció előtt meg kell fizetni. Külföldi természetes és jogi személyek esetében az adófizetési kötelezettség az adásvételi szerződés aláírásával, illetve az örökösödésről szóló végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre lépésének pillanatától lép életbe. 2009 februárjától az EU tagállamok állampolgárainak és jogi személyeinek a tulajdon bejegyzéshez nem kell Külügyminisztériumi engedéllyel rendelkezniük, ez a kötelezettség megszűnt. Az adókötelezett 30 napon belül köteles bejelenteni az adókötelezettség keletkezését a területileg illetékes adóhivatalnál annak keletkezésétől számítva. Az adókötelezett az ingatlanforgalmi adó megállapítására vonatkozó végzés átvételétől számított 15 napon belül köteles kifizetni az ingatlanforgalmi adót. Ingatlan vételekor külön meg kell állapítani a földterület és az építmény értékét. Az ingatlan épületrészére az eladó vállalkozó áfás számlát állít ki, amennyiben „újépítésű” ingatlanról van szó, vagyis olyan ingatlanról, mely 1998. január 1. után lett felépítve és átadva. Amennyiben olyan építményről van szó, mely az általános forgalmi adó hatályba lépése előtt lett befejezve és átadva, akkor a vevő az ingatlan jelenlegi értékére csak ingatlanforgalmi adót fizet (földterület + épület). Amennyiben az ingatlan eladója természetes személy, az ingatlanból származó bevétel nem számít jövedelemnek, tehát jövedelemadót sem kell fizetnie. Kivéve, ha magánszemély 5 éven belül több mint 3 ingatlant ad el, vagy egy ingatlant a vételtől számítva 3 éven belül elad, és ez idő alatt a tulajdonos vagy szűkebb családtagok nem laktak benne. Ebben az esetben ingatlanforgalmi adó mellett 25% jövedelemadót is kell fizetnie a magánszemélynek a vételár és az eladási ár közti különbségre. Ez csak természetes személyekre vonatkozik, tehát jogi személyekre nem. Az ingatlan eladási ára készpénzben is kifizethető, mert nem áru vagy szolgáltatás kézbesítéséről van szó. Kivétel az egyéni vállalkozó, aki az ingatlant tevékenysége lebonyolítására használta, ebben az esetben az eladási árat az eladó számlájára kell befizetni. −

2013. 07. 01.-2015. 01. 01. : - „új” építésű ingatlan = áfa + ingatlanforgalmi adó a telekre, - „régi” építésű ingatlan = ingatlanforgalmi adó a teljes ingatlanra (felépítmény+telek).

−

2015. 01. 1-jétől: - Értékesítés során áfát kell felszámolni a teljes ingatlanra (felépítmény+telek) az első használat előtti értékesítés során, vagy abban az esetben, ha az első használat és a következő értékesítés között 2 évnél kevesebb idő telt el. - Ezt követően a teljes ingatlan értékesítése áfa mentes. - Telek értékesítése (kivéve az építési telket) áfa mentes.

74


4.2. Személyautók, egyéb gépjárművek, vízi járművek és repülőgépek különadója – jövedéki adó 2013. július 1-jétől az új áfa törvény megkülönbözteti a használt gépjárműveket az új gépjárművektől (összhangban a 2006/112/EK irányelvekkel). Adóalap tárgya: behozatali új és használt motoros járművek (személygépkocsik és egyéb személyszállításra alkalmas motoros járművek, motorkerékpár, kerékpár és hasonló segédmotoros jármű, „pick-up” járművek, „ATV” járművek, egyéb átalakított motoros járművek. Adókötelezett: természetes és jogi személy, aki a motoros járművet regisztrálni és használni fogja. Különadó nagysága és alapja Két tényező alapján kiszámított adó összesége: 1. jármű beszerzési értéke alapján megállapított %, a törvény által előírt %-ban kifejezve, 2. a jármű beszerzési értéke alapján megállapított %, a kibocsátott szén-dioxid mennyiségtől függően. Horvátországban vásárolt motoros jármű után fizetendő külön adó − csak a használt járművekre vonatkozik, − adóalap: a használt jármű piaci értéke − adókulcs: 5% (amennyiben áfa nem lett elszámolva). Személygépkocsi behozatala (EU-n kívüli) 3. országból vagy 3. területről − továbbra is a vámhivatal az illetékes a vámolási alap megállapítására, melyre ÁFA-t kell elszámolni. − adóalap=vámérték (adók, vám, illetékek, jutalék, szállítási és egyéb költségek). Egyéb vagyonszerzéssel kapcsolatos adók  Az örökösödési és ajándékozási adó mértéke 5%, megyei adó. Örökösödési adót nem fizet házastárs, egyenes ágú rokonok, az elhunyt vagy ajándékozó személy örökbe fogadott gyermekei; testvérek, vér szerinti örökösök, gyermekek házastársai, amennyiben az öröklés vagy ajándékozás pillanatában az örökbeadóval vagy ajándékozóval közös háztartásban éltek.  A szárazföldi motoros járművek adójának mértéke: gépkocsi 200-tól 1.500 HRK-ig (26,32 – 197,37 EUR), motorkerékpárnál 50-től 1.200 HRK-ig (6,58 – 157,89 EUR). Az adóalapot a 10 évnél nem idősebb gépkocsik és motorkerékpárok képezik a motor erősségétől (KW-ban kifejezve) és a gépkocsi évjáratától függően. Évente kell fizetni, megyei adó.  A vízi járművek adója: Megyei adó, évente kell fizetni, az adóalap a következő tényezőktől függ: a hajó hossza méterben kifejezve, van-e kabinja a hajónak vagy nincs, és a motor erejétől függően, KW-ban kifejezve. Mértéke 100-4.000-HRK (13,16526,32EUR).


75

 Játék automaták adójának mértéke 100 HRK/hó (13,16 EUR/hó) automatánként. Megyei adó.  Hétvégi ház adója: Községi adó, adókötelezett a hétvégi ház tulajdonosa. m2 után fizetendő évente, melyet a város vagy a község előír. Mértéke 5-15 HRK/m2 (0,66 – 1,97 EUR).

4.3. Vagyonadók ellenőrzése A vagyonból származó jövedelmet a jövedelemadó bevallás keretében kell bevallani és az adóhivatalnak leadni, mely ellenőrzi annak megalapozottságát. Az adóhivatal nyilatkozatot kérhet a Horvát Köztársaságban ideiglenes vagy állandó lakcímmel rendelkező természetes személyektől vagyoni helyzetük megállapítása és ellenőrzése céljából.

5. Egyéb adók 5.1. Helyi adók 5.1.1. Megyei adók A helyi és területi önkormányzat bevételeit képezik. Az egyéb vagyonszerzéssel kapcsolatos adók keretén belül vannak felsorolva. 5.1.2. Városi/községi adók  Jövedelemadó járuléka: az adóalapot a jövedelemadó képezi. Adókötelezett a jövedelemadó köteles személy. Mértéke: 0-18% városoktól, illetve községtől függően.  Fogyasztási adó: adókötelezett fizikai és jogi személy, aki vendéglátóipari szolgáltatást nyújt. Az adóalapot az ital eladási ára képezi, melyet a vendéglátóhelyen eladnak. Mértéke: a nettó eladási érték 3%-ig az önkormányzat határozata alapján.  Hétvégi ház adója  Cégnév adó  Nyilvános területek használatának adója: adókötelezett a nyilvános területek használója, mértékét a község írja elő.

5.2. Ökoadók A Horvát Köztársaságban nincsenek külön ökoadók, csak különböző környezetvédelmi díjak (illetékek). A környezetvédelmi díjak kiszabásával és beszedésével kapcsolatban a Környezetvédelmi és Energetikai Hatékonyságért Felelős Ügynökség az illetékes (továbbiakban: Ügynökség). Az Ügynökség az alábbi környezetvédelmi díjakat szabja ki és szedi be:  Környezetszennyezési díj: amely alatt a káros anyagok környezetbe való kibocsátására fizetendő díj értendő (szén-dioxid, kén-dioxid, nátrium-dioxid). A környezetszennyezési díjat azon természetes- vagy jogi személyek fizetik, akik tevékenységükből adódóan

76


részt vesznek a káros anyag kibocsátásában, vagy káros anyagot kibocsátó eszközöket/forrásokat használnak. A környezet-szennyezési díj összegét a kibocsátott káros anyag tonnában kifejezett mennyiségére számítják és szabják ki.  Környezethasználati díj: az a díj, amelyet a különböző épületekre, épületegyüttesekre kell fizetni, melyek részére elő lett írva a környezeti hatásvizsgálat végrehajtása. A környezethasználati díjat azon természetes- vagy jogi személyek fizetik, akiknek tevékenységükből adódóan a fent felsorolt épületek, vagy épületegyüttesek a tulajdonukban vannak. A környezethasználati díj összegét az épület, vagy épületegyüttes jellegétől, technikai felszereltségétől (felülete, hosszúsága, kapacitása, stb.) függően, meghatározott mérőszám alapján számítják és szabják ki.  Környezetterhelési díj: környezetterhelési díj alatt a háztartási hulladékra és nem veszélyes technológiai (ipari) hulladékra, valamint a veszélyes hulladékra fizetendő díj értendő. A környezetterhelési díjat azok a természetes- vagy jogi személyek fizetik, akik a háztartási és/vagy nem veszélyes technológiai (ipari) hulladékot a hulladéklerakókban elhelyezik. A környezetterhelési díj az elhelyezett hulladék mennyisége alapján kerül kiszámításra és kiszabásra.  Motorhajtású járművek különadója/díja: adó formájában egyedül a különböző járművekre (személygépkocsi, motorkerékpár, hajó, repülőgép) szükséges ún. regisztrációs különadót fizetni. A járművek külön regisztrációs adója a jármű értékétől függ. A díj gépkocsiknál és motorkerékpároknál 13%-tól 48%-ig terjedhet, a hajóknál a hajó hosszától, míg a repülőgépeknél az ülések számától függ. Külön „környezetvédelmi díj” fizetendő a járművek műszaki vizsgáztatásakor. A fent felsorolt díjakon kívül díjköteles a csomagolóanyagokkal (PET palackok, alumínium dobozok, papír, karton, tetra-pack csomagolóanyag, fa, textil, egyéb polimer anyag és üveg), használt gumikkal, különböző olajokkal (fáradt olaj, használt étolaj, egyéb olajhulladék), elemekkel és akkumulátorokkal, valamint a hulladék járművekkel való gazdálkodás. A Horvát Köztársaság Hulladékgazdálkodási Stratégia alapja 2025-ig a hulladékmennyiség csökkentése a hasznos hulladék elkülönítésével, és annak feldolgozásával, valamint regionális hulladéklerakó központok létrehozása.

5.3. Külön (nyereség) adó 2005-től ezzel az adóval a külföldi jogi vagy természetes személy által Horvátországban megvalósított nyereségét adóztatják meg. Az adó alanya  a díjkifizető személy, aki a külföldi szállítónak fizet,  a külföldi vállalkozó horvátországi ügyviteli egysége, amikor az anyacégnek kamatot, szerzői jogdíjat vagy más intellektuális jogdíjat fizet. Ezt a különadót nem kell fizetnie, ha a díj a külföldi anyacég horvátországi kirendeltségének bevételét képezi. Az adó alapja  szerzői és egyéb intellektuális jogdíjak (szabadalom, szerzői jogdíj, védjegy, dizájn, termelési eljárás és egyéb jogok), melyet nem természetes külföldi személyeknek fizetnek,  piackutatás, adó- és ügyviteli tanácsadás, könyvvizsgálás,  kamatok.

77


Adókulcs 15%, kivéve a külföldi társaságnak kifizetett osztalék és nyereség adókulcsa, mely 12%. 5.3.1. Különadó offshore kifizetésekre 20%-os különadó fizetendő minden EU-n kívüli vállalkozás által nyújtott szolgáltatás kifizetésére, amennyiben a vállalkozás olyan országban van bejegyezve vagy a tényleges irányítás helye/üzletvezetés felügyelete olyan országban található, ahol a nyereségadó alacsonyabb 12,5%-nál, és az ország rajta van a Pénzügyminisztérium által megjelentetett listán. Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34

Ország Andorra Anguilla Antigua és Barbuda Aruba Bahama-szigetek Bahrain Belize Bermuda British Virgin-szigetek Kajmán-szigetek Cook-szigetek Dominica Gibraltár Grenada Guernsey Man-sziget Jersey Libéria Liechtenstein Marshall-szigetek Monaco Montserrat Nauru Holland Antillák Niue Panama Saint Kitts és Nevis Saint Lucia Saint Vincent és Grenadines Samoa Seychelles-szigetek Turks és Caicos Amerikai Virgin-szigetek Vanuatu

Kód AD AI AG AW BS BH BZ BM VG KY CK DM GI GD GG IM JE LR LI MH MC MS NR AN NU PA KN LC VC WS SC TC VI VU

78


6.Társadalombiztosítás 6.1. Társadalombiztosítási járulékbevételek 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 terv 2012 terv

HRK 29.477.597.398 31.301.339.539 33.496.961.268 36.355.407.345 40.703.483.984 39.994.738.956 18.555.970.339 18.099.794.215 16.235.735.067

EUR 3.988.908.437 4.235.697.261 4.588.624.831 4.919.613.720 5.537.888.976 5.441.461.081 2.441.575.045 2.381.551.870 2.136.280.929

6.2. Munkavállaló által fizetett járulékok alapja, mértéke  nyugdíjbiztosítás: a bruttó bér 20%-a,  jövedelemadó kedvezmény: havi 2200 HRK-ig (évi 26.400 HRK) adómentes,  jövedelemadó a nyugdíjbiztosítás összegével csökkentett bruttó bérből számítandó sávosan,  jövedelemadó járuléka a jövedelemadó teljes összegének megyénként meghatározott százaléka (pl. Zágráb 18%).

6.3. Munkáltató által fizetett járulékok alapja, mértéke  egészségügyi biztosítás a bruttó bérre fizetendő: 15% (2012. június 1-jétől várhatólag 13%-ra csökken)  munkáltatói járulék a bruttó bérre fizetendő: 1,7%  munkahelyi baleset járuléka a bruttó bérre fizetendő: 0,5%

6.4. Nyugdíj-és egészségbiztosítási rendszer 6.4.1. A horvát nyugdíjbiztosítási rendszer A horvát nyugdíjbiztosítási rendszer a 2001. és 2002. évben jelentősen megváltozott. A nyugdíjak finanszírozása kizárólag az állami költségvetésből vegyesre változott – állami és magánnyugdíjra. Az új nyugdíjbiztosítási rendszer három pillérből áll. Az első pillér alapja a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet, a második és harmadik pillért a nyugdíjreformmal vezették be. Egyrészt megtartották beszedésének régi módját, míg másrészt bevezetésre került az idős korra való személyes megtakarítások rendszere. A meglévő első pillér mellé, mely az állam illetékességébe tartozik, és minden munkavállaló számára kötelező, bevezetésre kerültek a megtakarítások a második és harmadik pillérben is. A takarékoskodás az első és második pillérben kötelező, míg a harmadik pillérben önkéntes.


79

I. pillér – kötelező Az első pillért a kötelező nyugdíjbiztosítás képezi, melynek minden munkavállaló a biztosítottja. A törvény erejénél fogva minden munkavállaló bruttó béréből 15% kerül befizetésre a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet (továbbiakban: HNYI) részére. Ezeket az eszközöket a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíjainak kifizetésére használják. Amikor a jelenlegi nyugdíjbiztosítottak teljesítik a nyugdíjazáshoz szükséges feltételeket, a HNYI a törvényekkel összhangban megkezdi a nyugdíj folyósítását. Az első pillérből származó nyugdíj nem ruházható át és nem örökölhető. Ezen nyugdíj nagysága minden félévben összehangolásra kerül a megélhetési költségek és fizetések összegének felével. A Kormány, és nem a piac határozza meg a nyugdíj értékének nagyságát, melynek kifizetését az állam garantálja. Az esetleges hiányokat az állami költségvetésből fedezik. II. pillér – kötelező A második pillért a kötelező öregségi nyugdíjbiztosítás alkotja. Minden 40 év alatti biztosított részére kötelező. A 40 és 50 év közötti személyek a nyugdíjreform ideje alatt szintén választhatták a második pillér kötelező nyugdíjbiztosítási alapját. Most már erre nincs lehetőség kivéve, ha abban az időben munkanélküliek voltak és most újra munkába álltak. Minden biztosított bruttó béréből 5% kerül befizetésre a kötelező nyugdíjalapba, amelyet a biztosított maga választ ki. A kötelező nyugdíjalap kiválasztása kizárólag a Horvát Pénzügyi Ügynökség (FINA) Központi Regisztrációs Irodájában (REGOS) lehetséges, a FINA fiókjaiban. A nyugdíjalapok a beérkezett pénzt különböző pénzügyi piacokon fektetik be, és nyereségre tesznek szert, mely az alapok tagjainak megtakarításait növeli a személyes nyugdíjszámlákon. A rendszer teljesen transzparens, mert a biztosított minden pillanatban tudja, hogy a személyes nyugdíjszámláján mekkora megtakarítás keletkezett. Amennyiben a biztosított nem elégedett a szolgáltatással, bármely pillanatban nyugdíjalapot változtathat. Amikor a biztosított teljesíti a nyugdíjazási feltételeket, kiválasztja a nyugdíjbiztosítási társaságot, melybe átviszi a megtakarítását abból a nyugdíjalapból, melynek addig tagja volt. A biztosított szerződést köt a kiválasztott nyugdíjbiztosítási társasággal a kifizetés módjáról, melynek két változata van: egyéni, vagy közös nyugdíj, melyek közül mindegyik lehet élethosszig tartó, vagy meghatározott időtartamú. Amennyiben a nyugdíjalap tagja meghal, mielőtt elkezdené felhasználni a nyugdíját, a saját egyéni nyugdíjszámláján megtakarított összeget a törvényes örökösök öröklik. A nyugdíjalapok és nyugdíjbiztosítási társaságok működésének felügyeletét a nyugdíjalapok és nyugdíjbiztosítók állami felügyeleti ügynöksége, a „Hagena” látja el. A nyugdíjalap rossz tevékenysége, vagy összeomlása esetén a tagok saját nyugdíjukat az alaptőkéből és a nyugdíjtársaság kötelező garanciális letétjéből fedezik.

80


III. pillér – önkéntes A III. pillért az önkéntes nyugdíjbiztosítás képezi, amely az egyéni, tőkésített megtakarításon alapul. A nyugdíj mértékét a havi betétek befizetésének nagysága határozza meg. A befizetett pénzt a magánnyugdíjalap a pénzpiacon fekteti be, és a keletkezett nyereséget hozzáadja a biztosított megtakarításához. Az állam a III. pillér minden biztosítottjának támogatást ad az ilyen formájú nyugdíj megtakarításra. A támogatás maximum 5.000 HRK-ig (680 EUR) évi 25%-t jelent, a legmagasabb állami támogatás 1.250 HRK-t (170 EUR) tehet ki. A tőke, amely a III. pillérben van, a nyugdíjazási feltételek megszerzése előtt is visszavonható, melynek feltétele a konkrét nyugdíjprogramtól függ. Amikor a biztosított teljesíti a nyugdíjazáshoz szükséges feltételeket, kiválasztja a nyugdíjbiztosítási társaságot, melybe átviszi a megtakarítását abból a magánnyugdíjalapból, melynek addig tagja volt. A biztosított szerződést köt a kiválasztott nyugdíjbiztosítási társasággal a kifizetés egyik lehetséges módjáról: élethosszig tartó öregségi nyugdíj, idő előtti öregségi nyugdíj, változó nyugdíj, részbeni egyszeri kifizetés és más fizetési módok, amelyek szerepelnek az adott társaság pénzügyi szolgáltatásainak portfóliójában. Az önkéntes nyugdíj egy részének vagy egészének kifizetése átruházható más személyekre. Amennyiben a magánnyugdíjalap tagja meghal, a számláján szereplő tőkésített összeget a törvényes örökösök öröklik. Adóalapot csökkentő költségként tekintenek a munkaadó a munkavállaló nevében a horvát önkéntes nyugdíjalapba (nyugdíjbiztosítás III. pillére) történő befizetéseire havi 500 HRK/munkavállalóig. Ezen költségeket nem terheli jövedelemadó. A Nyugdíjbiztosítási Törvény módosítása, mely 2008. január 1-jétől hatályos, a nyugdíjak szintjének megemelésére, illetve a nyugdíjasok anyagi biztonságának növelése céljából történt. A módosítás szerint:  megemelkedett a korábbi öregségi nyugdíj szintje oly módon, hogy megnövekedett a meghatározásához szükséges induló faktor,  megemelkedett a rokkantsági nyugdíj szintje az alkalmazásban állás időtartama alatt oly módon, hogy megváltoztatásra került a rokkantsági nyugdíj meghatározásához szükséges nyugdíjazási faktor,  megemelkedett a 2002. december 18. után meghatározott minimális nyugdíjak szintje. Havi 3.400, illetve évi 40.800 HRK-ig a nyugdíj adómentes jövedelem. 6.4.2. A horvát egészségbiztosítási rendszer Kötelező egészségbiztosítás A Horvát Köztársaságban az egészségbiztosítás kötelező, és a Horvát Egészségbiztosítási Intézeten (HZZO) keresztül valósul meg. A rendszer a kötelező alapbiztosításból és az önkéntes biztosításból áll. A biztosított státusz megszerzését törvény szabályozza (hazai vagy külföldi munkaviszony, mezőgazdasági tevékenység folytatása, nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, munkanélküliség, stb.). Az egészségbiztosítási járulékot a befizetők az alapot képező jövedelem, nyugdíj, vagy rokkantsági nyugdíj százalékából számítják ki.


81

Kiegészítő egészségbiztosítás A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény alapján a biztosítottak kötelesek az egészségvédelem egy részét – az egészségügyi szolgáltatás egy részét maguk fizetni (Magyarországon ez a nemrég bevezetett, majd megszűntetett vizitdíjnak felel meg). A kiegészítő egészségbiztosítás az egészségbiztosításnak egy olyan módja, amely a biztosított személynek biztosítja az egészségügyi szolgáltatás különbözetének megfizetését, amely a kötelező egészségbiztosítás által az egészségügyi szolgáltatásra kifizetett összeg és az egészségügyi szolgáltatás tényleges összege között keletkezik. A kiegészítő egészségbiztosítás önkéntes alapú és meghatározott időre köthető. A kiegészítő egészségbiztosítás megköthető a HZZO-n vagy magánbiztosítón keresztül is. A kiegészítő egészségbiztosítás a kiegészítő egészségbiztosítási kártya, vagy a magánbiztosítás kötvényének felmutatásával érvényesíthető. Önkéntes egészségbiztosítás A kötelező és kiegészítő egészségbiztosításon kívül lehetőség van az önkéntes egészségbiztosításra is. Az önkéntes egészségbiztosítást a különböző biztosítótársaságok kínálják. Ezzel a fajta biztosítással a biztosított biztosítja a kötelező egészségbiztosítás által az egészségügyi szolgáltatásra kifizetett összeg és az egészségügyi szolgáltatás tényleges összege között keletkezett különbözetet, illetve a HZZO által biztosított egészségügyi szolgáltatásnál magasabb szintű egészségügyi szolgáltatás igénybevételét. A Horvát Köztársaság több országgal kötött nemzetközi megállapodást a szociális biztosításról, melyek általában magukba foglalják az egészségbiztosítás, nyugdíj- és rokkantsági biztosítás, munkanélküliség esetén keletkező biztosítás, valamint a munkahelyi baleset, vagy a munkavégzésből adódó betegség kérdését. Horvátország Magyarországgal is megkötötte a szociális biztosításról szóló megállapodást, mely 2006. március 1-jén lépett hatályba, és amely teljes körű egészségbiztosítást foglal magában mindkét állam állampolgárai részére, amennyiben azok rendelkeznek a szolgáltatások használatára jogosító igazolásokkal az állampolgársága szerinti egészségbiztosítási intézettől.

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE

84


Főváros: Budapest Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: magyar Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Terület: 93.030 km² Népesség: 9.957.000 fő (2012) Népsűrűség: 107 fő/km² GDP: 10.84 millió EUR (2011) GDP egy főre jutó: 10.115 EUR (2011) HDI: 0,816 (2011) Pénznem: forint (HUF) 1 EUR ~ 300 HUF


1. Adózás rendje (2003. évi XCII. törvény) 1.1. Adók csoportosítása Fogyasztáshoz és forgalomhoz kapcsolódó adók, járulékok, elvonások:  általános forgalmi adó,  jövedéki adó,  regisztrációs adó,  fogyasztói árkiegészítés,  környezetvédelmi termékdíj,  energiaadó,  népegészségügyi termékadó (2011. szeptember 1-jétől),  baleseti adó (2012-től),  távközlési szolgáltatási adó (2012. július 1-jétől),  biztosítási adó (2013. év elejétől),  pénzügyi tranzakciós illeték (2013. év elejétől).  közművezetékek adója (2013. év elejétől) Jövedelmet érintő adók, járulékok, elvonások:  társasági és osztalékadó,  egyszerűsített vállalkozói adó (EVA),  személyi jövedelemadó,  vállalkozók személyi jövedelemadója,  magánszemélyek különadója,  a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA),  kisvállalati adó (KIVA),  ágazati különadó,  hitelintézeti járadék,  pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója,  szociális hozzájárulási adó,  munkaerő-piaci járulék,  szakképzési hozzájárulás,  rehabilitációs hozzájárulás,  egészségügyi hozzájárulás. Önkormányzatok bevételét képező adók:  helyi adók,  gépjárműadó Egyéb adók, járulékok, elvonások:  környezetterhelési díj (levegő, víz, talaj),  bányajáradék,  koncessziós díj,  játékadó,  kulturális adó,

85

86

    


vízkészlet járulék, innovációs járulék, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás illetékek, cégautó adó.

1.2. Adóhatóságok Magyarországon két adóhatóságot különböztetünk meg:  a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV, az állami adóhatóság és vámhatóság összevonásával), valamint  az önkormányzatok jegyzőjét (önkormányzati adóhatóságot). Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, amelyeknek jogát, kötelezettségét a törvény írja elő, az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést – ha törvény előírja – megállapítja, az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adó-visszaigénylést, az adó-visszatérítést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját. Az adóhatóság felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter végzi. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörét és illetékességét a 2010. évi CXXII. törvény, valamint a 273/2010. (XII. 9.) Kormányrendelet határozza meg. Hatáskör Állami adóhatóság NAV területi szervei és a Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága:  adó és költségvetési támogatás, visszaigénylés, állami kezesség, járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, lakáscélú támogatás (csőd, felszámolás, végelszámolás esetén vám, jövedéki adó, helyi adó, gépjárműadó tartozások, végrehajtás képviselője),  az illeték kiszabásával, megfizetésével, behajtásával, az eljárási illetékfizetés rendjének ellenőrzésével kapcsolatos ügyben első fokon a NAV megyei, fővárosi igazgatóságai járnak el,  a szerencsejáték szervezéssel összefüggő hatósági feladatok tekintetében a Központi Hivatal jár el. NAV Vámhatóság:  regisztrációs adó, külföldi tehergépjármű, jövedéki adó, adójegyes áfa, energiaadó, termékimportot terhelő adók (Kv. áfa, de adómentesek, különleges jogállású termékimport, ill. új szgk., motorkerékpár áfája), új közlekedési eszköz, szgk., motor más EU tagállamból történő beszerzése esetén (áfával), környezetvédelmi termékdíj, népegészségügyi termékadó. Önkormányzati adóhatóság  helyi adók, egyéb önkormányzati adók, köztartozás, belföldi rendszámú gépjárművek adója, termőföld bérbeadásból származó jövedelem.

87


Illetékesség  Magánszemély: lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye, utolsó ismert belföldi lakóhelye) szerinti adóhatóság  Jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás: székhelye, telephelye szerinti adóhatóság  Ingatlan, vagyoni értékű jog: fekvése szerinti adóhatóság  Külföldi utas, Magyarországon telephellyel, tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi személy, külföldön tevékenységet végző vállalkozás, külföldön bejegyzett vállalkozó, fióktelepnek nem minősülő külföldi vállalkozás, diplomáciai képviselet, fegyveres erők és rendvédelmi szervek (Kv. a helyi adót és illetéket), kiemelt adózók: NAV Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága, valamint NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága.

1.3. Adóbevallások és adófizetés Adómegállapítás

önadózás (adózó) + megállapítás + bevallás + befizetés, igénylés

adólevonás (kifizető, munkáltató)

adóbeszedés (beszedésre kötelezett)

- kivetés (önkormányzat, NAV) - kiszabás - munkáltatói adómegállapítás - egyszerűsített bevallás - adónyilatkozat - utólagos adómegállapítás (NAV) - feltételes adómegállapítás (NGM)



Önadózással adózik -- magánszemély, ha: - vállalkozó, Kv. vagyonszerzési illeték, kiszabás alapján fizetendő eljárási illeték, helyi adók (de iparűzési adót igen) - áfa alanya - az szja-t nem a munkáltató (kifizető) állapítja meg -- jogi személy és egyéb szervezet, Kv. vagyonszerzési illeték, kiszabás alapján fiz. eljárási illeték, helyi adók (de iparűzési adót igen), belföldi gépjármű adója Az adóbevallás célja: az adózó azonosítása, adóalap, mentességek, kedvezmények, adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének meghatározása. Az adózó nyomtatványon (azonosítók, adóalap, mentességek, kedvezmények) adónként – ideértve az import adójogi megbízottnak az importáló helyett, de a saját nevében teljesített adókötelezettségét, de ide nem értve az eljárási illetéket –, támogatásonként tesz bevallást. Munkáltatók, kifizetők (egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, ha munkáltató) havonként, tárgyhót követő hó 12-ig elektronikus úton bevallást tesznek az adó és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról (Kv. kamatadó) és járulékról

88


(nyugdíjbiztosítási, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási) és egyéb adatokról. A bevallás 2007-től tartalmazza a TAJ-számot, 2008-tól az arányos szolgálati idő napjainak számát és a korkedvezmény-biztosítási járulék alapját és összegét is. Az állami adóhatósághoz az adózónak, ha havi vagy évközi adóbevallásra nem kötelezett /03/

tárgyévet követő: február 25-ig

Kivétel: Szja (nem vállalkozó, nincs áfa köteles tevékenység) május 20-ig tárgyév utolsó hó 20-ig Tao előleg kiegészítésről Társasági adó, osztalékadó május 31-ig Dolgozókkal elszámolás, beszámoló június 20-ig Külföldi vállalkozó és külföldi szervezettől a levont adót a belföldi személy május 31-ig Tao bevallása éves (évközi, negyedévente) május 31-ig Munkavállalótól levont vagy visszafizetett adó- járulékkülönbözet szept. 20-ig Ingatlannal rendelkező társaság tagja nov. 20-ig Önkormányzati adóhatósághoz Iparűzési adó Iparűzési adó kiegészítés Termőföld bérbeadás (önkormányzatonként!) magánszemély kifizető

május 31-ig tárgyév utolsó hó 20-ig március 20-ig február 25-ig

Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, akkor adóbevallást az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell tenni. Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett helyi adóról a tárgyhót követő hó 15-ig tesz bevallást.

1.4. Adótörvények megszegése és következménye Késedelmi pótlékot fizet az adózó az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékességig, kivéve, ha a késedelmet igazolta és azt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Mértéke: jegybanki alapkamat x 2 365 (naponta, az esedékességtől a jegyzőkönyv keltéig, max. 3 év) Kérelemre a késedelmi pótlék mérsékelhető, elengedhető, illetve kérelemre vagy hivatalból más kezdő időpont határozható meg. Az adóalapot más adónem túlfizetésével csökkenteni lehet Kv. adóhiánynál, fizetési könnyítésnél. Önellenőrzési pótlékot köteles fizetni az adózó, ha az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti.


89

Mértéke: a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt önellenőrzés esetén 75%-a, ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetést nem eredményez max. 1.000 HUF (3,34 EUR) magánszemély, max. 5.000 HUF (16,67 EUR) egyéb esetben. Kérelemre a pótlék mérsékelhető, illetve elengedhető. Adóbírságot köteles fizetni az adózó adóhiány és jogosulatlanul visszaigényelt támogatás, adóvisszaigénylés, adóvisszatérítés esetén. Az adóbírság hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetve mellőzhető, ha a tőle elvárható körültekintéssel járt el az adózó. Mértéke: az adóhiány 50%-a, akkor is, ha jogosulatlanul igényelt vissza támogatást, adóvisszaigénylést vagy adóvisszatérítést. Ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok meghamisításával vagy megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke 200%. Mulasztási bírsággal sújtható az adózó, ha a bejelentési kötelezettséget, adatszolgáltatást késedelmesen, hibásan, hiányosan teljesíti és a bevallási kötelezettséget késedelmesen, de a hatóság felszólítása előtt, a késedelem kimentése nélkül teljesíti. Mértéke: igen differenciált, magánszemély esetén max. 200.000 HUF (666,67 EUR), más adózónál max. 500.000 HUF (1.666,67 EUR), bizonyos esetekben (számlakibocsátás elmulasztása esetén) max. 1.000.000 HUF (3.333,33 EUR), transzferár nyilvántartással kapcsolatos kötelezettség megsértése esetén nyilvántartásonként 2.000.000 Ft (6.666,66 EUR) ismételt 4.000.000 Ft (13.333,32 EUR).

1.5. Jogorvoslatok a hatósági eljárásban Visszavonás, módosítás Ha az adóhatóság – a felettes hatóság és bíróság által még el nem bírált – határozata (végzése) jogszabályt sértő, a határozatot (végzést) visszavonhatja (meghatározott feltételek kivételével, egy éven belül), az adózó javára az elévülési időn belül módosíthatja. Az adózó terhére nem módosítható a határozat (végzés), kivéve, ha:  az adózó rosszhiszemű volt,  az adóhatóság dolgozója a kötelezettségét a Btk-ba ütköző módon megszegte,  az adózó csalást, munkáltatással összefüggésben adócsalást követett el. Másodfokú korrekció Fellebbezés az elsőfokú határozat, végzés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon, utólagos adó megállapítás esetén 30 napon, adószám megállapítás elmulasztása esetén 8 napon belül lehetséges. A fellebbezés joga megilleti azt is, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A határozathozatalt megelőző eljárás során hozott végzés csak a határozat ellen benyújtott fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha az önálló fellebbezést a törvény megengedi. Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,  az eljárást felfüggesztő,  az eljárást megszüntető,  a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,  a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,

90

      


az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő, az adózó ismételt ellenőrzésre irányuló kérelmét elutasító, a visszatartási jog gyakorlásáról hozott, a végrehajtási kifogást elbíráló, az eljárási bírságot kiszabó, az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító végzés ellen. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A fellebbezési jogról való lemondást tartalmazó nyilatkozat nem vonható vissza. A hatóság az elkésett fellebbezést felügyeleti intézkedés iránti kérelemként bírálja el. A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott határozatot (végzést) hozta. A fellebbezési határidőt akkor is megtartottnak kell tekinteni, ha a határidőben benyújtott fellebbezés iránti kérelmet nem a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél terjesztették elő. A fellebbezésben új tényekre és bizonyítékokra is lehet hivatkozni. A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül fel kell terjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az adóhatóság a megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti. A felterjesztés során az elsőfokú adóhatóság az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben ismerteti a fellebbezésről kialakított álláspontját. A felettes szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot (végzést) és az azt megelőző eljárást megvizsgálja, tekintet nélkül arra, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Az utólagos adó megállapítás során hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő 60 nap. A határozat ellen irányuló fellebbezést határozattal, a végzés ellen irányuló fellebbezést végzéssel kell elbírálni. A vizsgálat eredményeként az adóhatóság a határozatot (végzést) helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti, vagy új eljárásra utasít. A felettes szerv, ha a határozat (végzés) hozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a határozat (végzés) megsemmisítése mellett az ügyben első fokon eljárt közigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, vagy a tényállás kiegészítése iránt maga intézkedik. A fellebbezési eljárás során hozott határozatot (végzést) a fellebbezővel és mindazokkal, akikkel az elsőfokú határozatot (végzést) közölték, az első fokon eljárt adóhatóság útján írásban kell közölni.

91


1.6. Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai, vagyonosodási vizsgálat NAV (2010. dec. 31-ig APEH) ellenőrzési irányelvek (2007-2012) 2007

2008

2009 2010 2011 2012 Az ellenőrzési típusok tervezett arányszámai (%)

66,4

61,9

59,8

59,8

61,5

61,5 Bevallások utólagos (egyszerűsített ellenőrzés is) vizsgálatára irányuló ellenőrzés, ebből:

9,6

10,0

10,1

12,0

11,4

8,5

legnagyobb teljesítményű adózók ellenőrzése

22,6

10,7

13,3

12,0

4,1

5,4

vagyongyarapodási vizsgálatok

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

0,1

bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

13,5

12,7

11,7

17,0

18,7

12,0

azonnali ellenőrzések átalakuló, adókötelezettségüket megszüntető vagy más jogutód nélkül megszűnő vállalkozások ellenőrzése

10,0

8,3

8,3

8,0

7,0

7,3

0,1

0,1

0,1

0,1

0,2

0,2

25,2

29,4

32,4

31,6

30,4

28,3 Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés

8,0

8,4

7,6

8,1

7,6

9,5

0,3

0,2

0,1

12,0

2008

Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések

0,2

0,1

0,2

Ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés

0,2

0,2

0,3

Egyéb Art-on kívüli ellenőrzés Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó alsó adóteljesítményi korlátja (millió Ft)

488,0 488,0 590,0 2007

kiutalás előtti ellenőrzések legnagyobb adóteljesítményű adózók körébe nem tartozó adózóknál végzett, az áfa adónemre is kiterjedő utólagos vizsgálatok

Ellenőrizendő főbb tevékenységi körök és jövedelmezőségi szintjeik 2009 2010 2011 2012 (megyénként, 2008-tól régiónként)

X

Bútorgyártást végző vállalkozók, vállalkozások jövedelmezőségi vizsgálata (3-8%) Ingatlanügynöki és ingatlanközvetítői tevékenységet folytató vállalkozók, vállalkozások vizsgálata (5-20%) Fodrászati, szépségápolási tevékenységi körbe tartozó vállalkozók, vállalkozások vizsgálata (4-8%) Gépjármű-kereskedelem árbevétel bizonylatolása, áfa elszámolás, közösségi beszerzés, VIES adatok (6-7%) Információtechnológiai szaktanácsadás, szolgáltatás számlaadási kötelezettség, valóságtartalom, költségek (15-16%) Állategészségügyi ellátási szolgáltatás dokumentáltsága, bevételek teljeskörűsége, költségek elszámolása (10-14%) Gépjármű kölcsönzéssel foglalkozók bevétel- és költségelszámolásainak, nyilvántartásainak teljeskörűsége (8-12%) Reklámozással, hirdetéssel foglalkozók bevétel- és költségelszámolásai, alvállalkozói és szerződéses kapcsolatai (5-8%) Felnőtt- és egyéb oktatási vállalkozások, nyelviskolák szerződései, foglalkoztatottjai, adó- és járulékkötelezettségei (9-11%)

X X X X X X X X X

Vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelem (10-13%)

X

Zöldség-, gyümölcs-nagykeresedelem (5-9%)

X

Vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (4-6%) X

Vegyes termékkörű nagykereskedelem (8-11%)

X

Saját tulajdonú ingatlan adásvétele (18,4-23,6%)

X

Összetett adminisztratív szolgáltatás (12,1-22,6%) X

Számítógépes programozás (15,2-22%)

X

Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése (27,2-34,8%)

7003/2005.,7003/2006.,7001/2007.,7001/2008.,7003/2009.,7002/2010. APEH irányelvek, 4003/2012 NAV tájékoztatás alapján

92


2. Jövedelemadók 2.1. Személyi jövedelemadó 2.1.1. Személyi jövedelemadóból (1995. évi CXVII. tv.) származó bevételek millió HUF 1.119.092 1.238.300 1.938.300 2.062.400 1.767.900 1.363.000 1.574.300 1.501.600

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 terv 2013 terv

millió EUR 3.730,30 4.127,67 6.461,00 6.874,67 5.893,00 4.543,33 5.247,67 5.004,48

2.1.2. Nem önálló tevékenységek Jövedelem meghatározási módok Összevonandó nem önálló

önálló

Külön adózó egyéb

Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek között tartjuk nyilván:  munkaviszonyból származó jövedelmet,  közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységből származó jövedelmet,  társas vállalkozás tagjának személyes közreműködéséből származó jövedelmet,  gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének jövedelmét,  jogszabály alapján választott tisztségviselő (Kv. választott könyvvizsgáló) jövedelmét, ha egyéni vállalkozóként végzi,  segítő családtag jövedelmét,  nemzetközi szerződés hatályában nem önálló munkából, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszonyból származó jövedelmet. 2.1.3. Önálló tevékenységek Önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és minden olyan tevékenység, amely nem tartozik a „nem önálló” tevékenység körébe (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, bérbeadó, könyvvizsgáló, képviselő). Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy arra tekintettel megszerez. Az önálló tevékenységből származó jövedelem meghatározásának két módja a tételes költségelszámolás és a diktált költséghányaddal (10%) való csökkentés. Ez utóbbi

93


esetben nem kell bizonylatokkal elszámolni. Ha valaki valamely jövedelménél a tételes elszámolást alkalmazza, akkor minden jövedelemtípusnál a tételes elszámolást kell használni. 2.1.4. Egyéb jövedelmek1 Minden bevétel, amelyről eltérő rendelkezést a törvény nem tartalmaz, egyéb bevételnek minősül. Bevételnek nem része a szabályszerűen igazolt kiadás. 2.1.5. Összevonandó jövedelmek Adó alanya  belföldi illetőségű magánszemély: teljes körű (korlátlan) adókötelezettség,  külföldi illetőségű magánszemély: korlátozott adókötelezettség. (Csak a magyarországi jövedelem adóztatható.) Adó alapja és mértéke 2010-ben Magyarországon bevezetésre került ún. „szuperbruttósítás” (27%), amelynek a kivezetése fokozatosan történt, 2012-ben már csak a 2.424.000 Ft feletti jövedelemre kellett alkalmazni, 2013-ra pedig teljesen megszűnt. Így 2013. január 1-jétől véglegesen megvalósult a 2011. január 1-jétől bevezetett egykulcsos jövedelemadó, amelynek mértéke 16%. Megmaradt az a rendelkezés, hogy ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó, esetenként a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, és ezt a magánszemély nem számolhatja el költségként, illetve ha számára ezt nem térítik meg, akkor az adó alapja a jövedelem 78%-a. Összevonandó jövedelmek után a számított adó meghatározása közös vagyon jövedelme házastársaknál 50%-os megosztás

összevonandó jövedelmek (önálló-, nem önálló tevékenységből származó jövedelem és díjkiegészítés, egyéb bevétel, jövedelem, átalány jövedelem, külföldről származó jövedelem, ha nincs egyezmény)

Összevontan adózó jövedelmek adóalapja: 100% vagy 78% =

1

Számított adóalap

Egyéb jövedelmek például: magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlájáról visszaírt összeg, önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár tagja részére kifizetett adómentesnek nem minősülő nyugdíjszolgáltatás, stb.

94


-

Adóalap csökkentő: családi kedvezmény

x

Adókulcs 16%

=

Számított adó

-

Számított adót csökkentő tételek

-

Külföldön megfizetett adó Összevont adóalap adója

A családi kedvezményre 2011. január 1-jétől új szabályok vonatkoznak. Megszűnik az adókedvezmény, helyette az adóalapot csökkentő tétel került bevezetésre. Mértéke: – 1 vagy 2 eltartott esetén 62.500 HUF/hó/kedvezményezett eltartott (208,34 EUR) – 3 és minden további eltartott esetén 206.250 Ft/hó/kedvezményezett eltartott (687,5 EUR) A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult a vele közös háztartásban élők közül egy – döntésük szerint: – az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult; – a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; – a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); – a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után (jogosultsági hónaponként) egyszeresen, azonban a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal – amennyiben a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával közösen is érvényesíthető (ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni). A családi kedvezmény az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban attól függetlenül osztható meg a szülők között, hogy évközben, az adóelőleg megállapításakor melyiküknél, milyen megosztásban vették figyelembe. A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleglevonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról és a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról. Adómentességek  szociális és más juttatások (szociális segély, árvaellátás, stb.),  lakással kapcsolatos juttatások (támogatások, visszatérítések, stb.),  a közcélú juttatások körében adómentes juttatások (alapítványi támogatások, nemzetközi segélyek, stb.),  egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes tételek (diplomáciai képviselet, vendégtanár jövedelme, borravaló),  károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adott összegek (kártalanítás, kockázati biztosítás a min. bér 30%-ig, feltételekkel, stb.)


95

 egyéb indokkal adómentes tételek (örökség esetén szerzett vagyoni érték, magánszemélyek közötti tartásdíj, pénzintézet által elengedett devizatartozás, a min. nyugdíj négyszeresének összegéig, stb.),  adómentes, nem pénzben kapott juttatások (védőoltás, gyermekvédelmi támogatás, reprezentáció, üzleti ajándék – ha TAO alapot növelte, stb.). Adókedvezmények  tevékenységi kedvezmények: tételes, diktált (10%) költségelszámolás esetén őstermelői adókedvezmény max. 100.000 HUF (mezőgazdasági őstermelő jövedelemadója és könyvelői díjkedvezmény együttesen) (333,34 EUR),  személyi kedvezmény: súlyosan fogyatékos rokkantsági járadékos magánszemély (igazolás alapján) havi minimálbér 5%-a/hó. A korábbi évek kedvezményei (tandíj, felnőttképzési díj, lakáshitel) utoljára 2015-ben érvényesíthetők.

96


2.1.6. Külön adózó jövedelmek Az adó meghatározása az összevonásra nem kerülő egyéb jövedelmek esetében nem bevétel

adómentes Összevonásra nem kerülő, de adóköteles jövedelmek

ingó, ingatlan, vagyoni értékű jog, tartási, életj. szer.

lakás önkormányzatnak történő bérbe adása 3 éves szerződés alapján adókulcs 0%

Vegyes jövedelmek - társasház, társas üdülő jövedelme = mint magánszemély - privatizációs lízingszerződés alapján szerzett tulajdonrészből származó bevétel

- adóköteles nyeremény (sorsolásos játék, ajándéksorsolás, fogadás) - tárgynyere mény esetén adóalap: szokásos piaci érték x 1,19

béren kívüli juttatás, egyéb juttatás kamatkedvezmény < jegybanki alapkamat 5%ponttal növelt összege Adóalap x 1,19

takarékbetétből (deviza betét is), értékpapírból, befektetési jegy hozamából, hitelviszonyt létesítő értékpapír magánszemély által nyújtott hitel kamata

adókulcs 16% fizetendő adó adófizető a kifizető

adókulcs 16%

bevétel Adókulcs 16%

- osztalék, osztalékelőleg - árfolyamnyereség - külföldi jog szerinti osztalék - vállalkozásból (ideértve a megszűnő egyéni vállalkozást) kivont adózatlan vagyon Adókulcs 16%

5%

átalányadózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő

tételes átalányadózó fizetővendéglátó

Munkaszerződés

Kizárás

Adótartozás

3. országbeli állampolgár

Foglalkoztatottak létszáma

Foglalkoztatás időtartalma

Jellemzői

Természetes személy munkáltató, a háztartási alkalmazott is csak természetes személy lehet. A fogalom ugyanaz, de az új törvény a tevékenységfajtákat is felsorolja.

Nem kell alkalmazni

Nem kizáró ok

Létesíthető

Korlátozva van az egy napon foglalkoztatható Nincs korlátozva munkavállalók létszáma

Nem létesíthető, kivéve, ha letelepedett vagy bevándorolt jogállású Ha a tárgyhónapban 300 ezer forintot elérő adótartozást halmoz fel meghatározott adónemekben a munkáltató, egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult addig, amíg adótartozását ki nem egyenlíti Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkaviszony a bejelentés teljesítésével keletkezik. Nem elektronikus bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint a jogviszony a szerződés megkötésével is létrejöhet. Létesíthető

Nincs korlátozva

Együttesen is max. 120 nap/év

Nem haladhatja meg évente a 120 napot

Bármilyen jellegű munka beletartozhat

Kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatást folytatónál végzett idénymunka

Növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba. Az áru természete miatt évszakhoz, az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik a munkavégzés, illetve megtermelt termék saját gazdaságban történő anyagmozgatása, csomagolása

Háztartási munka

Egybefüggően max. 5 nap, egy hónapon belül max. Törvény által nincs 15 nap, egy éven korlátozva belül max. 90 nap

Alkalmi munka

Turisztikai idénymunka

Mezőgazdasági idénymunka

2.1.7. Egyszerűsített foglalkoztatás és adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás


97

Bejelentés

Közteher

Bevallás

Módosítás, visszavonás

Első alkalom

Szociális biztonsági rendszer v. kétoldalú egyezmény alapján másik (tag)államban biztosított és ezt igazolja

Főszabály

Alkalmi munka

Háztartási munka

A munkavégzés megkezdése előtt - Ügyfélkapun 13T1042E jelű nyomtatványon, A foglalkoztató az adóhatósághoz - havonta - Telefonon (185), - a munkavégzés megkezdése előtt - ügyfélkapun 13T1043H jelű nyomtatványon, - bejelentést követő két órán belül, - telefonon (185), - bejelentés napján reggel 8 óráig, ha A bejelentés adott hónapra szól, a következő hónapban - a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődik, meg kell ismételni. vagy Módosítás, visszavonás a bejelentést követő 24 órán - a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú belül. munkaviszonyra vonatkozott - 08-as bevalláson, havonta, elektronikusan Nem terheli sem a foglalkoztatót, sem a - Elektronikus bevallásra nem kötelezett, választása foglalkoztatottat, kivéve: a bejelentés hiánya, szerint papíralapon tárgyhót követő hó 12-ig Art. 31§ regisztrációs díj nem fizetése miatt a foglalkoztatót az (2) szerinti adattartalommal általános szabályok szerint terheli adókötelezettség.

A munkáltatót nem terheli közteher

Minden napra Minden napra munkavállalónként 1000 Nem keletkeztet adó és járulékfizetési kötelezettséget munkavállalónként 500 Ft, az alkalmazottnál, a foglalkoztatottnál is csak abban az Ft, tárgyhót követő hó 12-ig fizet esetben, ha elmulasztja megtenni a bejelentést a tárgyhót követő hó 12-ig a munkáltató foglalkoztatást megelőzően, illetve a regisztrációs díjat fizet a munkáltató nem fizeti meg. Regisztrációs díj: alkalmazottanként havonta 1.000 Ft Foglakozatás időkorlátjának Foglakozatás idő- és terheli a munkáltatót, az összeg független attól, hogy az túllépése esetén általános létszám korlátjának adott hónapban hány napon történt a foglalkoztatás. szabályok túllépése esetén általános A díjat a bejelentést követő hó 12-ig kell megfizetni. (Szja, TB) szabályok (Szja, TB)

Mezőgazdasági idénymunka, Turisztikai idénymunka


Ha a magánszemély bevétele nem több a mentesített keretösszegnél (2013-ban napi 4.510 Ft*foglalkoztatás napjai), adómentes, és be sem kell vallani.

98


99

2.2. Társasági adó (1996. évi LXXXI. tv.) 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek Működő társaságok száma db Jogi személyiségű gazdasági társaság Ebből: Korlátolt felelősségű társaság Részvénytársaság Szövetkezet Jogi személyiségű társas vállalkozás Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság Közkereseti társaság Betéti társaság Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Működő vállalkozás összesen

2005

2006

2007

2008

2009

2010

166.880

176.866

187.473

210.077

226.119

234.587

163.475

173.393

183.920

206.333

222.289

239.673

3.388 3.080

3.457 2.784

3.536 2.466

3.728 2.318

3.817 2.185

173.661

183.830

194.324

217.127

233.280

250.958

160.860

162.251

157.193

150.970

141.435

133.989

5.535 155.325

5.309 156.942

4.950 152.243

4.625 146.345

4.299 137.136

4.027 129.165

161.122

162.251

157.529

151.345

141.829

133.989

334.783 372.973

346.401 351.745

351.853 336.205

368.472 332.918

375.109 313.887

384.947 311.733

707.756

698.146

688.058

701.390

688.996

696.680

3.898 2.152

Forrás: KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qvd002b.html

Működő társaságok száma létszám szerint db 0 fő 1 fő 2 fő 3– 4 fő 5– 9 fő 10–19 fő 20–49 fő 50–249 fő 250 fő és felette Vállalkozás összesen

2005 18.361 458.871 92.830 61.769 40.514 18.648 10.859 4.980 924

2006 17.578 451.155 91.534 61.415 41.143 19.036 10.352 5.010 923

2007

2008

2009

2010

613.649

626.793

620.029

626.631

39.954 18.461 9.982 5.088 924

39.560 18.853 10.073 5.157 954

37.073 17.202 9.076 4.746 870

37.857 18.067 8.613 4.640 872

707.756

698.146

688.058

701.390

688.996

688.996

Forrás: KSH, http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpg001b.html

100


Társasági adóból származó bevételek 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 terv 2013 terv

millió HUF 468.679 504.000 530.700 540.400 323.400 372.000 356.200 320.800

millió EUR 1.562,26 1.680,00 1.766,67 1.801,33 1.078,00 1.240,00 1.187,34 1.069.15

2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke Adóalany  Belföldi (székhely + vámszabad terület) illetőségű = korlátlan adókötelezettség  Külföldi illetőségű (székhely) = korlátozott adókötelezettség: külföldi személy, belföldi telephely útján fejt ki vállalkozói tevékenységet (külföldi vállalkozó) (Kv. üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű), külföldi illetőségű (ha belföldi telephely útján fejt ki vállalkozói tevékenységet, ingatlannal rendelkező társaság  Nem terjed ki: MNB, büntetés-végrehajtási vállalat és jogutódja, felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt állók, egyes közhasznú, közhasznú nonprofit gazdasági társaságok, közszolgálati műsorszolgáltatók (MR, MTV, Duna tv), ÁPV Rt., pártok, MTI, kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság, eva alany, költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt, az az adózó, aki az adóévben a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagy a kisvállalati adó alanya. Adó alapja: adózás előtti eredmény módosítva a csökkentő, illetve növelő tételekkel. Adóalap módosító tételek Csökkentő tételek például:  elhatárolt veszteségből döntés szerint adóévben elszámolt összeg max. az adóalap 50%a, mezőgazdaság esetében az előző két évre is az eredmény 30%-a,  várható kötelezettségekre és jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása,  terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege,  értékcsökkenés (2. sz. melléklet),  bejelentett részesedés-értékesítés árfolyam nyeresége, apportkivezetés eredménye  befektetett pénzügyi eszközök devizaárfolyam miatt elszámolt bevétele,  fejlesztési tartalékként adóév utolsó napján kimutatott összeg,  kapott osztalék (Kv. ellenőrzött külföldi társaságtól),  szakképzés: minimálbér 24%-a/fő/hó (tanulószerződéssel) vagy 12%-a/fő/hó (iskolával kötött megállapodással),  szakmai vizsgát tett tanuló, korábban munkanélküli, pártfogó felügyelet alatt álló, illetve börtönviselt 6 hónapon belüli foglalkoztatása után max. 12 hónapon át a befizetett tb, ha előtte min. 6 hónapig munkanélküli,


101

 jogdíjbevétel 50%-a,  saját tevékenységi körben végzett K + F költsége,  kkv-k adóévi beruházásának értéke. Növelő tételek például:  kettős könyvvitelű adózónál képzett céltartalék, céltartalékot növelő ráfordítás,  nem a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó költségek,  bírság, büntetés, Kv. önellenőrzési pótlék, tb önellenőrzés,  adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékcsökkenés, terven felüli értékcsökkenés,  behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés,  adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege,  termőföldből átminősített ingatlan értékesítés árfolyamnyereségének és a szokásos eredmény különbségének kétszerese,  ellenőrzött külföldi társaságban levő részesedésre adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint a részesedés bármilyen jogcímen történő kivezetése esetén a ráfordításnak a bevételt (elszámolt) meghaladó része,  ellenőrzés, önellenőrzés során megállapított adóévi költségként, ráfordításként, nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkenésként elszámolt összeg,  adóévet megelőző évben adóalap csökkentőként elszámolt tartós adomány, ha a feltételek nem teljesültek,  az átlagos állományi létszám bázisévhez képest csökkenése és a bázisévi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, max. az igénybevett kedvezmény. Mértéke  Társasági adó = a pozitív adóalap 10%-a, 500 millió HUF (1.666.666,7 EUR) pozitív adóalap felett 19%.  Minimum (elvárt) adóalap: (+ összes bevétel – ELÁBÉ – közvetített szolgáltatás – külföldi telephely bevétele ± kedvezményezett ügyletek miatti korrekciók) × 0,02 – külföldi telephely jövedelem-, nyereségminimuma. Kiváltható nyilatkozattal. 2.2.3. Adókedvezmények Adókedvezmények között tartjuk számon:  a filmgyártáshoz, előadó-művészeti szervezetnek adott támogatás kedvezményeit,  a szövetkezetek adókedvezményét,  a kis- és középvállalkozások kamatkedvezményét,  fejlesztési adókedvezményt,  látvány-csapatsportnak adott támogatásért adható kedvezményt.

102


2.2.4. Költségelszámolás lehetősége Költségelszámolás Értékcsökkenés

Anyag

Bér

Közteher

Pénzügyi műveletek ráfordítása

Egyéb

Adóalap csökkentő

Rendkívüli ráfordítások

Adóalap növelő Számviteli tv. szerinti

Amortizációs normajegyzék a TAO tv. 2.sz. melléklete alapján

2.2.5. Veszteségelhatárolás A veszteség tetszőlegesen elhatárolható, ha a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezik (Kv. szabályozott ingatlanbefektetési vállalkozások). Az adóévben elhatárolt veszteséget a korábbi elhatárolástól függetlenül kell meghatározni. Levonásnál először a legrégebbit kell figyelembe venni, a levonás legfeljebb a pozitív adóalap 50%-áig történhet. Negatív elhatárolás a mezőgazdaságban az adóévet megelőző 2 év adójának terhére is lehet (önellenőrzéssel), de adóévenként legfeljebb az adózás előtti eredmény 30%ával. Átalakulás esetén bizonyos feltételek mellett a veszteséget a jogutód érvényesítheti, a jogelőd vagyonából való részesedés arányában, az ott eltelt időt is figyelembe véve. Amennyiben adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség teljeskörű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni. A veszteségelhatárolást 2009. október 1-jétől már hitelintézet is alkalmazhatja.

2.3. Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) A kisadózók adminisztrációs terheinek könnyítésére és az adófizetési morál javítása érdekében került bevezetésre ez a 2003. január 1-től hatályos, több törvényt (Szja, Tao, Áfa, Számviteli törvény) kiváltó adónem, amely kiterjed részben a cégautóadóra és a szakképzési hozzájárulással összefüggő kötelezettségekre is. Belépés Választhatja a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az egyéni vállalkozás, egyéni cég, Kkt, Bt, Kft, szövetkezet, lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, ügyvédi/közjegyzői/végrehajtói iroda és szabadalmi ügyvivő iroda is. A társasági adó hatálya alá tartozó társaságok közül a belépéskor az egyéni vállalkozó által kötelezően vezetendő bevételi nyilvántartást választhatja a Kkt, Bt és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég. A fennmaradó gazdálkodók az eva választása esetén a számviteli törvény hatálya alatt maradnak, adófizetési kötelezettségüket pedig az eva törvényben meghatározott módon teljesítik.


103

A belépés és az adóévi működés közös feltételei: – legalább egy lezárt teljes üzleti év, bejelentkezés adóévet megelőző év december 1. és 20. között – folyamatos a tevékenység, nem volt mulasztási bírsága számlaadás ismételt elmulasztása miatt, nem alkalmazta az áfa tv. szerinti különleges adózási szabályokat – az adóévben nem folytat jövedéki adós, – közvetett vámjogi képviselői tevékenységet, – várható bruttó (áfával növelt) árbevétele nem nagyobb 30 millió forintnál, – belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik. Társaságra vonatkozó további feltételek: – valamennyi tag magánszemély, – új tag nem szerzett 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést, – nem rendelkezik más Gt-ben részesedéssel (Kv. nyilvános értékpapír, saját üzletrész) 2.3.1. Adóalap Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel. Az adó mértéke a pozitív adóalap 37%-a. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelt összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék. Bevételnek minősül az egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli társaságok, egyéni cégek esetében a vállalkozási (gazdasági) tevékenységükkel összefüggésben vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve az áthárított általános forgalmi adót is. Növelő/csökkentő tételek A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetén bevételnek minősül a számviteli törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatott) árbevétel, bevétel. A Sztv. hatály alá nem tartozónál nem tartozik a bevételek közé a visszaszolgáltatási kötelezettséggel kapott összeg, illetve a magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték. Valamennyi eva alanynál növeli a bevételt a kapcsolt vállalkozástól kapott bevétel. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor a bevételt növeli a kapott előleg. Valamennyi eva alanynál csökkenti a bevételt a jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás összege, Ha az adóévben az adóalany olyan bevételt szerzett, amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította. Egyéni vállalkozók esetén csökkenti a bevételt a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege.

104


A bevétel megszerzésének időpontja A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyoknál a számviteli törvény szerint meghatározott időpontot kell a bevétel megszerzésének időpontjaként alapul venni, a többi adóalanynál a bevétel megszerzésének időpontja. A bevételi nyilvántartást vezető eva alanyok esetében halasztásra van lehetőség a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. napig, ha az egyéni vállalkozó, a közkereseti társaság és a betéti társaság, egyéni cég a bevételt az előzőekben felsorolt időpontig még nem szerezte meg. Az adó bevallása, megfizetése, az adóelőleg Az evát adóévenként kell megállapítani, valamint bevallani. Az adóév naptári évnek felel meg. A bevallás benyújtásának határideje egyéni vállalkozók és a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok esetében az adóévet követő év február 25-e, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó adózó esetében az adóévet követő év május 31-e. Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként (a negyedévet követő hónap 12-ig) adóelőleget fizet, az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be. Az adóelőleg alapja az adott negyedévben elszámolt összes bevétel, módosítva a korrekciós tételekkel, mely után az adó mértéke 37 százalék. Az eva hatálya alá tartozó adózóra is vonatkozik a feltöltési kötelezettség, ami azt jelenti, hogy az adóévben december 20-ig a várható éves adó összegére ki kell egészítenie az adóelőleg összegét. Eva alanyként teljesítendő áfa-kötelezettség Az eva alanyát áfa fizetési kötelezettség terheli: – a termékimport után, – vagyonkivonás esetén, – az Európai Közösségen belüli termékbeszerzés esetén, – fordított adózás alá eső belföldi ügyletek után – szolgáltatás igénybevevőként a külfölditől igénybevett, az Áfa tv. előírásai szerint belföldön teljesülő szolgáltatások után. A termékimportot terhelő áfát a vámhatóság határozattal állapítja meg (veti ki). Az eva adóalanynak kötelező közösségi adószámmal rendelkeznie (bevallási, összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettség is ) terheli abban az esetben, ha – a Közösség más tagállamaiból történt termékbeszerzései adó nélkül számított, összesített ellenértéke éves szinten a 10 000 eurós (2,5 millió forintos) értékhatárt meghaladja, vagy nem éri el ugyan, de arra az adózó belföldi adófizetési kötelezettséget választ, – Közösségen belüli termékértékesítést végez, – a Közösség más tagállamában illetőséggel bíró adóalanynak szolgáltatást nyújt, vagy ilyen adóalanytól szolgáltatást vesz igénybe, Járulék, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség Az eva-törvény az eva adóalany egyéni- és társas vállalkozók járulék, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulásának vonatkozásában nem tartalmaz


105

előírásokat, e kötelezettségekről a Tbj.135, a Szocho tv.,136 valamint az Eho tv.137 rendelkezik.

2.4. A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) Ez az új adónem a legkisebb adózók számára jelenthet könnyebbséget az adminisztrációs kötelezettségek és a számukra túl magas adóterhek teljesítése terén. A hatályba lépése, 2013. január 1. óta több mint 60.000 vállalkozó lépett át vagy be a kata-sok körébe, a szám folyamatosan változik, mivel ez az adónem – a feltételeknek való megfelelés esetén – már az új vállalkozás indítása napjától, vagy, már működő vállalkozás esetében, a bejelentést követő bármelyik hónap első napjától választható. Az adó alanya lehet: – az egyéni vállalkozó; – az egyéni cég; – a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság; – a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság. Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság az új adónem választásának bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve, vagy saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből bevételt szerzett. 2.4.1. A kisadózás lényege Az eddigi társasági adó, valamint a vállalkozáson belüli kisadózónak minősülő foglalkoztatottakkal kapcsolatos szja (osztalék szja is), eho, valamint mindenféle járulék, szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás helyett a cégnél nem munkaviszonyban foglalkoztatottak után – a főállású kisadózónak minősülő személy után havi 50.000 Ft – a főállásúnak nem minősülő (létezik már legalább heti 36 órás munkaviszonya, vagy saját jogú nyugdíjas) kisadózó személy után havi 25.000 Ft közteher fizetendő (Kv. ha az illető a hónap minden napján táppénzben, vagy TGYÁS/GYED/GYES/GYET/ápolási díjban részesül. Az egyéb (jellemzően munkaviszonyban) alkalmazott foglalkoztatott után a hagyományos közterheket kell fizetnie a vállalkozásnak. Lényeges feltétel, hogy egy esetleges vizsgálat során a vállalkozásnak kell bizonyíthatóan megcáfolnia azt az esetleges vádat, hogy a tételes kisadózói jogviszony valójában munkaviszonyt takar. Ha egy vállalkozás belépett a „tételes kisadóba”, akkor valamennyi – nem munkaviszony keretén belül foglalkoztatott – személyesen közreműködő társas vállalkozója, tisztségviselője, megbízottja után köteles a tételes adót megfizetni. Előnyei Az általános forgalmi adóra nincs hatással az adózási forma, azaz ugyanúgy érvényesek az áfa általános szabályai, illetve ugyanúgy választható az alanyi áfa mentesség évi 6 milliós

106


bevétel alatt. Fontos szabály, hogy a kiállított számlákra kötelezően rá kell vezetni a „Kisadózó” megnevezést. További előny, hogy a tételes kisadózást választó vállalkozásnak nem kell kettős könyvvitelt vezetnie, hanem elég csak a bevételeiről nyilvántartást vezetni, illetve az áfa bevalláshoz és bérszámfejtéshez szükséges analitikákat vezetni. Ha az így vezetett nyilvántartás szerint a vállalkozás bevételei (legyen az szolgáltatás, termékértékesítés, ingyenesen nyújtott szolgáltatás/termék, kamatbevétel vagy biztosító által fizetett kártérítés, netán pályázati támogatás) éves szinten meghaladják a 6 millió forintot, akkor a 6 millió forintot meghaladó rész után a tételes adók mellett további 40%-ot kell fizetni tárgyévet követő év februárjában. Mind a kisadózó vállalkozásnak, mind a kisadózói számlát befogadó vállalkozásnak kötelezettsége az adott évben azonos partnerrel kapcsolatos 1 millió Ft számlaértéket meghaladó kisadózói számlaforgalom lejelentése a NAV felé. Hátránynak számíthat, hogy a főállású kisadózó olyan biztosítottnak számít, amelynél 81.300 Ft havi juttatás alapján számítják a különféle pénzbeli társadalombiztosítási ellátásokat. A főállásúnak nem minősülő kisadózó viszont – e foglalkoztatási viszonylatában – egyáltalán nem számít biztosítottnak. Hátránynak is, de előnynek is mondható, hogy ha a kisadózó jövedelemigazolást kér, akkor a legutóbbi év bevételének rá eső részéből 60%, de legalább a minimálbérnek megfelelő jövedelmet kell, igazoljon számára az adóhatóság. Mivel az áfás cégeknek a jelenlegi evánál is előnyösebb adózási módot kínál ez az adózási forma, ezért is sokan választották a kata-ba való átlépést. Aki vállalkozóként dolgozik és nem rendelkezik Bt-vel vagy Kkt-vel, csak Kft-vel, akár még a betéti társaság alapítása és fenntartása is megérheti, mert ezek a költségek akár már egy év alatt is megtérülhetnek a kata választása mellett.

2.5. A kisvállalati adó (KIVA) szabályai Ez az adónem szélesebb körben használható, mint a kisadózók tételes adója, viszont a választáskor kevésbé átlátható kedvezményeket nyújt a vállalkozás számára, mint a kata. Az adó alanya lehet: – az egyéni cég, – a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a zártkörűen működő részvénytársaság, – a szövetkezet és a lakásszövetkezet, – az erdőbirtokossági társulat, – a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, – a külföldi vállalkozó, illetve a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy A bejelentkezés feltétele, hogy az adózónak az átalagos statisztikai létszáma az adóévet megelőző évben (várhatóan) ne haladja meg a 25 főt, valamint elszámolandó bevétele, illetve előző évi mérleg főösszege ne haladja meg az 500 millió forintot. Amennyiben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó eva-adóalany (bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég) kíván bejelentkezni a kisvállalati adó hatálya alá, úgy esetében az eva-alapot kell bevételként figyelembe venni. Kapcsolt vállalkozások esetében az adatokat össze kell számítani.


107

A katá-hoz hasonlóan lehetőség van arra, hogy az újonnan alakuló vállalkozások is bejelentkezhessenek a kiva hatálya alá, illetve a már működő cégek esetében a bejelentést követő hónaptól lehetőség nyílik a kiva szerinti adózásra. A kisvállalati adó alapja A kisvállalati adó alapja az adózó korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a személyi jellegű kifizetések összege (minimum-adóalap). Ez egyrészről egy „cash-flow” típusú eredmény:, amely eltér az eddig megszokott számviteli eredménytől. A törvény úgy fogalmaz, hogy az év eleji és év végi pénzkészlet közti különbözet lesz az adó alapja, ez akár negatív is lehet. A korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény mellett az adóalap másik összetevője – amely egyben minimum adóalapként is funkcionál – a személyi jellegű kifizetések összege. Személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. Veszteségelhatárolás, veszteségleírás Ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét, feltéve, hogy a pénzforgalmi szemléletű eredmény csökkenése a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kisvállalati adó mértéke, bevallása A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó alanya mentesül – a 10 százalékos társasági adó, – a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó, és – a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A kisvállalati adó alanya adóelőleg-bevallásra és fizetésre köteles. Az előlegfizetés gyakorisága – az adóalanyiság első évét kivéve – az adóévet megelőző adóévben fizetett kisvállalati adó összegétől függ. lehet havi (1 millió Ft felett), vagy negyedéves gyakoriságú. Az adó mértéke az adóelőleg alap 16 százaléka azzal, hogy az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő – a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel csökkentett – járulékalapot képező összes jövedelem 16 százalékát mindenképpen meg kell fizetni adóelőlegként (adóelőleg-minimum).

108


3. Forgalom adózása 3.1. Általános forgalmi adó bevételek A magyar, többször módosított 1992. évi LXXIV. általános forgalmi adóról szóló törvényt 2008. január 1-jével felváltotta az új szabályozás, a 2007. évi CXXVII. törvény, mely összhangban van az új EU-s áfa irányelvvel. Fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek alakulása millió HUF

millió EUR

2006

2.681.215

8.937,38

2007

2.792.600

9.308,67

2008

3.068.200

10.227,33

2009

3.047.200

10.157,33

2010

2.313.600

7.712,00

2011 terv

3.471.400

11.571,33

2012 terv

3.649.400

12.164,67

3.2. Általános forgalmi adó (2007. évi CXXVII. tv.) kulcsok Az adó mértéke általános 27% (21,26%) csökkentett 18% (15,25%) - tej, tejtermékek - kenyér, pékáru - cukrászsütemény - ker. szálláshely szolg.

Levonási joggal (valódi) Adómentes levonási joggal (0%)

csökkentett 5% (4,76%) - humán gyógyszerek - hagyományos gyógynövénydrogok - orvosi radioaktív izotópok - speciális gyógyászati célra tápszerek - egészségügyi oxigén - egyes, vakokat segítő eszközök - könyv, folyóirat, napilap, hangoskönyv - távhőszolgáltatás - egyes élőzenei szolgáltatás (pl. nem nyilvános,családi)

adómentes

Levonási jog nélkül (nem valódi) Adómentes Közösségen belüli termékbesz. (levonási jog nélkül)

MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE - Közösségen belüli értékesítés - termékexport - termékexporttal egy tekintet alá eső termékértékesítés - nemzetközi közlekedéshez, forgalomhoz közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatás - közvetítői tevékenység - termék nemzetközi forgalmához kapcsolódó tevékenység (pl. raktározás, feldolgozás)

109 - ha importja adómentes lenne - adómentes tevékenységhez használja vagy belföldi beszerzés esetén levonható volna - másik tagállamban visszatérítésre lenne jogosult - másik tagállamban adóalany szerzi be belföldi értékesítésre - harmadiktól fuvarozzák el (háromszögügylet, közvetítő) - a beszerző adófizetésre kötelezett

Alanyi mentes (levonási jog nélkül)

Tárgyi mentes (levonási jog nélkül) - tevékenység közérdekű jellege alapján - tevékenység speciális jellege alapján - egyes eszközök értékesítése

Különleges adózás (különös rendelkezések) Az alanyi adómentesség választható adózási mód. Alanyi adómentesség választása esetén az adóalany minden tevékenységére vonatkozik a mentesség meghatározott összeg eléréséig. A választhatóság és az alkalmazhatóság is az elért összeg függvénye. Alanyi adómentességet ugyanis az választhat, aki (amely) adóalanynak a bejelentést megelőző adóévben a gazdasági tevékenységéből származó bevétele a megadott összeghatárt nem érte el, illetve az adott évben várhatóan nem fogja elérni. Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár attól függően változik, hogy milyen tevékenységet végez az adóalany. Így az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár egységesen 6 millió HUF (20.000,00 EUR), kivéve mezőgazdasági tevékenység, stb. Az adott évi összeghatárba bele kell számítani az adóalany adott évben teljesített termékértékesítésének és szolgáltatásnyújtásának összesített ellenértékét, figyelmen kívül kell hagyni azonban az új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítéséből származó bevételt, valamint az adóalany befektetett eszközeinek értékesítéséből származó bevételt. A csatlakozásig hatályos rendelkezések értelmében az említett értékhatárba nem számít bele az adóalany által végzett tárgyi adómentes tevékenységből, illetve mezőgazdasági tevékenységéből származó bevétele. Ez a csatlakozást követően is megmarad azzal az eltéréssel, hogy, ha az adóalany főtevékenységként végez tárgyi mentes pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat, vagy értékesít adómentesen ingatlant, akkor az ebből származó ellenérték beleszámít az értékhatárba. A választás további feltétele, hogy az adóalany gazdasági tevékenységének székhelye vagy állandó lakóhelye belföldön legyen. Az alanyi mentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak az értékesítései után nem kell adót fizetnie, azonban a beszerzéseire jutó előzetesen felszámított adót sem helyezheti levonásba. Az alanyi mentesség nem jelent teljeskörű mentességet az adófizetési kötelezettség alól. Léteznek ugyanis olyan esetek, mely során az értékesítések után a főszabálytól eltérően nem a teljesítésre kötelezett fizeti az adót, hanem a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő.

110


Ilyen a termékimport, a Közösségen belülről történő termékbeszerzésnek minősülő esetek és az importszolgáltatás, vagyis ezek után az alanyi mentességet választó adóalanynak adómegállapítási, bevallási és fizetési kötelezettsége van. Ezen kívül a termékértékesítésnek, szolgáltatásnyújtásnak minősülő ingyenes termékátadás, szolgáltatás után az adót szintén meg kell fizetni. Ezért, ha az adóalany alanyi mentessége választása előtt szerzett be olyan terméket, melyhez levonható adó kapcsolódott, majd azt már alanyi adómentesként idegeníti el, akkor köteles ez után az adó megfizetni. A pénzforgalmi elszámolás új, 2013. január 1-jétől hatályos adózási mód a kis- és középvállalkozások számára. Bevezetésére az uniós Számlázási irányelv ad lehetőséget, amellyel Magyarország is élt. Választása bejelentési kötelezettséggel jár, amelyet a következő évtől kezdődő alkalmazás esetén a tárgyév végéig kell megtenni. Lényege, hogy az áfa fizetési kötelezettség a számla pénzügyi teljesítésekor keletkezik, és az áfa levonás lehetőségével is csak a pénzügyi kiegyenlítés időszakában élhet az adózó. Az adózónak ezt a választását jeleznie kell az általa kibocsátott számlákon, mivel a tőle vásárló áfa levonási joga is csak a számla pénzügyi kiegyenlítésével nyílik meg. Választhatják a Kkv. törvény alapján kisvállalkozásoknak minősülők, azaz: – akiknél az összes foglalkoztatott létszáma kisebb, mint 50 fő, – amelynek éves nettó árbevétele, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. További feltétel, hogy belföldi illetőségű legyen, ne álljon csőd- és felszámolási eljárás alatt, illetve a tevékenységének az adó nélküli ellenértéke a bázisévben és (várhatóan) a tárgyévben ne haladja meg a 125 millió forintot. További, előző években is alkalmazható különleges adózási módokat tartalmaz az áfa törvény: – mezőgazdasági tevékenység – utazásszervezési szolgáltatás – használt ingóság, műalkotás, illetve a – nyilvános árverező tevékenység. „Tárgyi” adómentesség A „tárgyi” adómentesség nem választható adózási forma, hanem a törvény által nevesített tevékenységekre alkalmazható.


111

„Tárgyi mentes” A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel a) mentes az adó alól - postai szolgáltatás - humán egészségügyi ellátás - szövet, vér, anyatej, emberi szerv alkotóelemei - fogorvos, fogtechnikus - szociális ellátás - gyermek- és ifjúságvédelem - bölcsődei ellátás - diákotthon, kollégium - oktatás (magánóra), óvodai, tanári, oktatói, nevelői, egyéb - lelki segély, gondozás - nonprofit szervezet tagjai - sportolás, testedzés - közszolgálati rádió és televízió műsorszórás - együttműködő közösség tagjai b) oktatás - OKJ (képzés, oktatás, továbbképzés, vizsgáztatás, felkészítés) - felnőttképzési tv. alapján szervezett akkreditált képzés - nyelvvizsgáztatás - tanulmányi és tehetséggondozási verseny c) ha a) és b) engedélyhez kötött tevékenység, feltétel az engedély. Képesítéshez kötött tevékenység esetén legalább 1 fő rendelkezzen a képesítéssel.

A tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel -

biztosítás, viszontbiztosítás, alkusz hitelezés, biztosíték adása pénzügyi szolgáltatások pénzváltás vagyoni értékű jog átengedése közvetítés - befektetési alap kezelése - bélyegek - szerencsejáték szolgáltatás - beépített ingatlan értékesítés, kv. ha: - az első használatbavétel nem történt meg, vagy - a használatbavételt követően két év nem telt el - beépítetlen ingatlan értékesítése (Kv. építési telek) ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása (Kv. kereskedelmi szálláshely, parkolás biztosítása, ingatlanhoz kötött gép, széf)

Egyes eszközök értékesítése

Fordított adózás A fordított áfa fizetés azt jelenti, hogy az áfa általános működési mechanizmusával ellentétben értékesítéskor nem az eladó tünteti fel a számlában foglalt összeg után a fizetendő áfát, hanem a vevő. A fizetendőként feltüntetett áfa azonban a vevő részéről nem jelent – néhány kivételtől eltekintve – tényleges befizetést, mivel ha a vállalkozás áfa alany, és a számla alapján jogosult az áfa levonására is, nem keletkezik tényleges adófizetési kötelezettsége. Az Áfa tv. 142. §-a szerint fordítottan adózik:  építési szerződés alapján ingatlan (rész) átadása megrendelőnek,  szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy ezek építési hatósági engedélykötelesek, melyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen írásban nyilatkozott,  fentiekhez kapcsolódó munkaerő kölcsönzése, kirendelése,

112


 fémhulladék értékesítése,  választás alapján a beépített ingatlan (rész), földrészlet, beépítetlen ingatlan (Kv. telek) értékesítése,  zálogjoggal terhelt követelések értékesítése,  felszámolás alatt álló adóalany értékesítése 100.000 HUF (333,33 EUR) felett,  üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása. A fordított adózás feltétele, hogy az érintettek belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, mindegyikük adófizetésre kötelezett, a törvény szerint nevesített ügyletek esetén. A mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében 2012. július 1-jétől a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.

3.3. EU irányelvvel való harmonizáció (jövedéki adó, általános forgalmi adó) Az Unió az árukhoz, szolgáltatásokhoz kötődő adók, a közvetett adók harmonizációjában érte el a legnagyobb eredményeket. Az általános forgalmi adóból származó bevételek a tagállami és a közösségi bevételeknek is jelentős részét teszik ki. A magyar áfa-rendszer alapjellemzőiben teljesen megfelel a Közösség előírásainak, az 1988-ban bevezetett általános forgalmi adó elveiben átvette a hozzáadottérték-adó vonásait, s az 1992. évi LXXIV. törvény megalkotásakor már figyelembe vették a jogharmonizációs feladatokat. Az átmeneti mentességek segítették a közös szabályok átvételét. 2008-tól teljesen új, egységesített szerkezetű, a 2006/112/EK irányelvnek megfelelő jogszabályt kell alkalmazni, mely meglehetősen kevert jellegű, nem szabályoz olyan részletességgel, mint a korábbi törvény. Hazánkban az 1996 óta működtetett jövedéki adózási rendszer az EU-szabályozást vette át. A csatlakozás az adómértékeket – néhány jogharmonizációs változástól eltekintve – alapvetően nem érintette, mértékük az uniós irányelvek szerinti mennyiségi egységhez kapcsolódik. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény a 3. fejezetében külön foglalkozik a Közösségen belüli termékforgalom adózási szabályaival.

4. Vagyoni típusú adók2 4.1. Vagyonszerzési illeték Vagyonszerzési illetékek két csoportja az ingyenes és a visszterhes vagyonszerzési illetékek köre. a) Ingyenes vagyonszerzési illetékként ajándékozási és öröklési illetéket kell fizetni, az adó mértékét az alábbi táblázat tartalmazza. Az adóalap a piaci érték. Változás, hogy az egyenesági rokonokon kívül – csak öröklés esetén – a túlélő házastársat sem terheli illetékfizetési kötelezettség.

2

Az építményadó, telekadó, kommunális adó, gépjárműadó az önkormányzatok bevételét képezi.


113

Csoport Egyenesági rokon (nagyszülő, szülő, gyermek) Csak öröklésnél a túlélő házastárs Mindenki más

Öröklés / Ajándékozás (%) Általános Lakás illetékmentes illetékmentes 0% 0% illetékmentes illetékmentes 0% 0% 18%

9%

Mentes az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatása (öröklése) és ajándékozása, ha a korábbi jogosult az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény alapján volt jogosult, (eredeti jogosult)

Gépjármű öröklése és ajándékozása esetén az adott gépjárműre irányadó visszterhes mérték kétszerese a fizetendő illeték. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke 

jármű teljesítménye (kW) és életkor (gyártástól) függvényében: Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0 – 40 41 – 80 81 – 120 120 felett



0 – 3 év 550 Ft/kW 650 Ft/kW 750 Ft/kW 850 Ft/kW

Jármű gyártástól számított kora 4 – 8 év 450 Ft/kW 550 Ft/kW 650 Ft/kW 750 Ft/kW

8 év felett 300 Ft/kW 450 Ft/kW 550 Ft/kW 650 Ft/kW



pótkocsi-tulajdonjog 2.500 kg össztömegig 9.000 Ft, fölötte 22.000 Ft haszonélvezeti, használati jog, üzembentartói jog esetén az egyébként számított illeték 25%-a tulajdon, illetve haszonélvezeti hányad esetén az illeték arányosan fizetendő nem kell az illetéket megfizetni a Z betűjelű ideiglenes rendszám kiadásakor (külföldi kivitel esetén) 120 kW feletti autóbusz, tehergépjármű, vontató esetén 120 kW-tal kell számolni

  

b) Visszterhes vagyonszerzési illeték tárgya: - ingatlantulajdon, vagyoni értékű jog visszterhes megszerzése, vagyoni értékű jog megszüntetése, haszonélvezet gyakorlásának átengedése, - ingó hatósági árverésen történő megszerzése, - gépjármű és pótkocsi tulajdonának és vagyoni értékű jogának megszerzése, - közterületen álló, ingatlannak nem minősülő építmény tulajdonának és vagyoni értékű jogának megszerzése, - az önálló orvosi tevékenység (praxisjog) működtetési jogának megszerzése, - értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése,

114


-

belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése azzal a feltétellel, ha a társaság fő tevékenysége építés, ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy adásvétele..

Mértéke:  általános adókulcs: a forgalmi értéknek a 4%-a, ingatlanforgalmazók esetében 2%. Vagyonszerzési illetéknél a taxatíve szabályozásban mentességeket, kedvezményeket érvényesíthet.

4.2. Építményadó Adó alanya:  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlója vagy annak hiányában a tulajdonos (a naptári év első napján, vagy évközi bevezetés esetén a hatálybalépés napján)  több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad arányában  közös használatú helyiség után az adó alanya a közösség. Adó tárgya:  lakás, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, építmény Adó mértéke:  max. 1.100 Ft/m2 (3,67 EUR) vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a, de 2013-ban max. 1.722,9 Ft/m2 (5,75 EUR).

4.3. Telekadó Adó alanya:  ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog gyakorlója vagy annak hiányában a tulajdonos (a naptári év első napján, vagy évközi bevezetés esetén a hatálybalépés napján)  több tulajdonos esetén a tulajdoni hányad arányában,  közös használatú helyiség után az adó alanya a közösség. Adó tárgya:  beépítetlen belterületi földrészlet (telek). Adó mértéke:  max. 200 HUF/m2 (0,7 EUR) vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a, de 2013-ban max. 313,2 Ft/m2 (1,05 EUR)

4.4. Kommunális adó 2010. július 1-jétől megszűnt a vállalkozók kommunális adója. A magánszemélyekre vonatkozó kommunális adó továbbra is érvényben van. Erre vonatkozóan:


115

Adó alanya:  épület (rész), telek tulajdonosa, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja, annak hiányában tulajdonosa  nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező  bérlőtársak által megjelölt magánszemély, vagy a bérlőtársak egyenlő arányban Adó tárgya:  épület, épületrész, telek bérleti jog Adó mértéke:  max. 17.000 Ft (57,01 EUR) /adótárgy/év, 2013-ban 26.628 Ft (89,44 EUR) /adótárgy/év.

4.5. Gépjárműadó Megkülönböztethetjük a belföldi és a külföldi gépjárművek adóját. A 2004. május 1-jei EU csatlakozás napjával jelentősen megváltozott a külföldi gépjárművek adóztatása. A személyszállító gépjárművekre már ki sem terjed a Gjt. hatálya. A tehergépjárművek közül azokra nem terjed ki a Gjt. hatálya, amelyek az EU valamely tagállamában vannak nyilvántartva. A belföldi gépjárműveknél az adó alanya:  az a személy, aki/amely a járműnyilvántartásban az év első napján üzembetartó, ennek hiányában tulajdonosként szerepel  újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű esetén, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a járműnyilvántartásban tulajdonosként szerepel  adóalany halálát, megszűnését követő év 1. napjától, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a járműnyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeznek  ha az átruházó korábbi tulajdonos a tulajdonosváltozás tényét bejelenti a változás évének végétől számított 15 napon belül az okmányirodának, akkor az új tulajdonos az adóalany a következő évtől  ha nem jelentik be, akkor a bejelentés évének utolsó napjáig az, aki a járműnyilvántartásban az év első napján tulajdonosként szerepel. Adó mértéke:  személyszállító gépjármű: gyártási év és ezt követő 0 - 3 év: 345 HUF/kW (1,15 EUR) 4 - 7 év: 300 HUF/kW (1 EUR) 8 - 11 év: 230 HUF/kW (0,76 EUR) 12 - 15 év: 185 HUF/kW (0,62 EUR) 16. évtől: 140 HUF/kW (0,47 EUR)  az adóalap minden megkezdett 100 kg után 1.200 HUF (4 EUR) autóbusz, nyergesvontató, tehergépkocsi esetében, egyéb esetben 1.380 HUF (4,6 EUR)  „E” ideiglenes rendszámtáblás személyszállító gépjármű 10.000 HUF/hó (33,33 EUR), tehergépjármű 46.000 HUF/hó (153,33 EUR)  „P” ideiglenes rendszámtábla 23.000 HUF/hó (76,67 EUR).

116


4.6. Cégautó adó Adó alanya:  hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonos (többes tulajdonnál arányosan)  pénzügyi lízingbe adott szgk. esetén a lízingbe vevő  hatósági nyilvántartásban nem szereplő (pl. külföldi rendszámú) szgk. esetén az a személy vagy szervezet, aki költséget számol el. Adó tárgya Szja tv. szerinti személygépkocsi (Kv. elektromos), ha:  nem magánszemély tulajdonában áll  magánszemély tulajdonos, és a Szv. tv. szerint tételesen költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költséget, értékcsökkenést számolnak el, Kv. Szja tv. szerinti munkába járásért adott és kiküldetési rendelvény alapján fizetett költségtérítés; vagy magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott szgk., ha költséget nem számolnak el. Adó mértéke Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kW-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő: Gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0-50 51-90 91-120 120 felett

Környezetvédelmi osztályjelzés „0”-„4” „6”-„10” „5”, „14-15” osztályjelzések osztályjelzések osztályjelzések esetén esetén esetén 16.500 Ft 8.800 Ft 7.700 Ft 22.000 Ft 11.000 Ft 8.800 Ft 33.000 Ft 22.000 Ft 11.000 Ft 44.000 Ft 33.000 Ft 22.000 Ft

Kétszeres adóztatás kizárása: Azonos adóalany esetében a negyedévre fizetendő adóból levonható az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított, és az esedékességig megfizetett adott negyedév hónapjaira jutó gépjárműadó.

4.7. Luxusadó (megszűnt) A törvényt az Alkotmánybíróság a 155/2008 (XII.17.) AB határozatában teljes egészében alkotmányellenesnek minősítette, ezért a határozat kihirdetése napjával megsemmisítette.

4.8. Vagyonadó3 (megszűnt) Adó alanya:  személy vagy szervezet, aki tulajdonos az év első napján. 3

A lakóingatlanokra vonatkozó vagyonadót az Alkotmánybíróság 8/2010. (I.28.) AB határozatában alkotmányellenesnek minősítette és eltörölte. A többi elemét a 2010. évi XC. törvény 33. §-a hatályon kívül helyezte.


117

Adó tárgya:  nyilvántartásban szereplő vízi és légi járművek, 125 kW teljesítményt elérő személygépkocsi. Adó mértéke:  vízi és légi járműveknél életkor alapján HUF/m2 és HUF/kW, ill. HUF/100kg, nagy teljesítményű személygépkocsik esetében Gjt. szerinti adómérték.

5. Egyéb adók és illetékek 5.1. Helyi adók Helyi adók rendszere

Vagyoni típusú Építményadó: max. 1.100 HUF/m2 (3,67 EUR/ m2) vagy 3,6%

Telekadó: max. 200 HUF/m2 (0,67 EUR/m2) vagy 3%

Helyi iparűzési adó Magánszemély kommunális adója: max. 12.000 HUF/adótárgy/év (40 EUR/adótárgy/év)

Kommunális jellegű

Idegenforgalmi adó: max. 300 HUF/fő/nap (1 EUR/fő/nap) vagy a szállásdíj 4%-a

A vállalkozók kommunális adója, valamint ingatlanra vonatkozó idegenforgalmi adó 2010től megszűnt. (Részletesen lásd 4.4. alfejezet.)

5.2. Ökoadó Ökoadók

Környezetvédelmi termékdíj

Környezetterhelési díj

levegőterhelés

vízterhelés

Energiaadó

talajterhelés

118


5.3. Illetékek Az illetékek fajtái Vagyonszerzési illeték Ingyenes vagyonszerzés öröklés

Visszterhes vagyonszerzés

Eljárási illeték Közigazgatási hatósági eljárási illeték

Bírósági eljárási illeték

Felügyeleti illeték

ajándékozás

Részletesen lásd 4.1. alfejezet.

6. Társadalombiztosítás 6.1. Társadalombiztosítási járulékbevételek Az államháztartás társadalombiztosítás alrendszerének a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének összegezéséből adódó bevételek főösszege: millió HUF 2006 2007 2008 2009 2010 2011 terv

3.641.664,1 4.202.400,0 4.310.100,0 4.423.800,0 4.310.500,0 4.445.500,0

millió EUR 14.566,7 16.809,6 15.393,2 15.799,3 15.394,6 16.464,8

6.2. Munkáltató járulékterhei Munkaadó közterhei (havi) 1. Szociális hozzájárulási adó 2. Szakképzési hozzájárulás Összesen

Alapja Adóelőleg köteles jövedelem Tárgyidőszaki mérleg szerinti bérköltség

Mértéke (%) 27 1,5 28,5

2012. január 1-jétől megszűnt a foglalkoztatók által fizetendő 27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék, helyébe egy szociális hozzájárulási adó lépett, amely azonban tipikusan adóként funkcionál, kimondottan ennek megfizetése senkit semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem jogosít. Nem az adóbevétel megfelelő százalékát kapja a társadalombiztosítás, hanem azt, ami a kedvezmények igénybevétele után abból megmaradt, vagyis ténylegesen befizetésre került. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből a társadalombiztosítási alapokat, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető részt a NAV megállapítja és a jogosultak számlájára naponta átutalja.


119

6.3. Munkavállaló járulékterhei Munkavállaló béréből levonandó (havi) 1. Nyugdíjbiztosítási járulék 2. Egészségbiztosítási járulék (pénzbeli + természetbeni) 3. Munkaerő-piaci járulék

Alapja Jövedelem, kv. természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás Jövedelem, kv. természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás Jövedelem, kv. természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás

Összesen

Mértéke (%) 10,0 (3 + 4) = 7 1,5 18,5

6.4. Nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer A magyar társadalombiztosítás célja, hogy az egyéni felelősség és öngondoskodás követelményeinek és a társadalmi szolidaritás elveinek megfelelően szabályozza a társadalombiztosítás keretében létrejövő viszonyokat. Az egészségbiztosítási ellátások természetbeni és pénzbeli ellátásokat jelentenek. A természetbeni ellátások közé sorolhatóak az egészségügyi szolgáltatások, az egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg ellátás, járóbeteg ellátás, fogászati ellátás bizonyos esetei, a rehabilitáció, betegszállítás és baleseti ellátás, ide tartoznak az ártámogatások is. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyújtott pénzbeli ellátások a táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj és a baleseti ellátások. Magyarország öt pillérből álló (Tb-nyugdíjpénztár, Magán-nyugdíjpénztár, Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak, Nyugdíj-előtakarékossági számla, Foglalkoztatói nyugdíj) nyugdíj-biztosítási rendszere felosztó-kirovó rendszer, az aktív réteg járulékából fizetik az inaktív réteg nyugellátását. Egyben váromány-fedezeti rendszer is, a biztosított által meghatározott ideig tartó befizetésekből és kamataiból fizeti a nyugdíjat. A díj mértékét az elérendő nyugdíj (váromány) alapján számítják ki. Harmadik jellemzője, hogy tőkefedezeti rendszer, a biztosított aktív korában történt befizetésekből (elkülönített egyéni számla) történik a járadékfizetés. A demográfiai változások negatívan befolyásolják a magyar társadalombiztosítási rendszert, ezért az elkövetkező években lényeges változások várhatóak. 2011-ben a nyugdíjpénztári tagok döntő része élve a jogszabályi lehetőséggel, a Tb-nyugdíjpénztárba lépett át.

7. Adózási rendszer változásai 7.1. Népegészségügyi termékadó (NETA) 2011. szeptember 1-jétől került bevezetésre Magyarországon a népegészségügyi termékadó, melynek célja az egészséges táplálkozás elősegítése és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásának javítása. Termékdíjköteles termék minden, ami előrecsomagolt és a törvényben felsorolt vámtarifaszám alá tartozik, és cukor-, só-, vagy koffeintartalma magasabb a törvényben meghatározott mértéknél. Adókötelesnek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba

120


hozott (előírt értékek alapján): üdítőital, energiaital, előrecsomagolt cukrozott készítmény, sós snack, ételízesítő, ízesített sör, alkoholos frissítő, gyümölcsíz. Az adó alapja az adóköteles termék kilogrammban vagy literben,az adó alanya, aki az adóköteles terméket először belföldön értékesíti. Adó mértéke:  a sűrítmény, koncentrátum vagy szörp formában értékesített üdítőital esetében: 200 forint/liter,  más üdítőital esetében: 7 forint/liter,  energiaital esetében: 250 forint/liter,  cukrozott kakaópor esetében: 70 forint/kilogramm,  más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében: 130 forint/kilogramm,  sós snack esetében: 250 forint/kilogramm,  ételízesítő esetében: 250 forint/kilogramm,  ízesített sör és alkoholos frissítő esetében: 20 forint/liter,  gyümölcsíz esetén: 500 forint/kilogramm.

7.2. Baleseti adó 2012. január 1-jétől került bevezetésre ez az újadónem, ami az Egészségbiztosítási Alap bevételeit növeli. A baleseti adót a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel terhelttől kell a biztosítási időszak után beszednie a kgfb szolgáltatást nyújtó szervezetnek, aki akkor is köteles befizetni az adót, ha annak a beszedését elmulasztotta. A baleseti adómértéke az adóalap (éves biztosítási díj) 30%-a.

7.3. Távközlési szolgáltatási adó A távközlési szolgáltatási adó a Széll Kálmán terv értelmében kerül bevezetésre 2012. július 1-jétől. Az adó mértéke havi 10 perc adómentesség felett indított hívásonként, megkezdett percenként, valamint az elküldött üzenetek után 2 Ft, melyet a szolgáltató állapít meg követő hó 20-ig, vallja és fizeti be (az adó maximális összege magánszemélyek esetén 700 Ft, nem magánszemély előfizetők esetén 2.500 Ft). A segélyhívások, teszthívások, adománygyűjtő számok hívása, illetve üzenetküldés adománygyűjtő számra adómentességet élveznek.

7.4. Pénzügyi tranzakciós illeték Az Európai Parlament már közel két éve szorgalmazza a tranzakciós adó bevezetését. Erre az Európai Bizottság 2011 végén tett jogalkotási javaslatot. Magyarországon 2013. év elejétől került bevezetésre a pénzügyi tranzakciós illeték, mely kiterjed a lakossági banki tranzakciókra, a vállalati banki tranzakciókra és a postai tranzakcióra. Az általános adókulcs 0,1%, de széles adóalap miatt ilyen alacsony adókulcs mellett is jelentős költségvetési bevétel növekedés várható a 2013-as év végéig. A bevezetésével párhuzamosan ösztönzés történik az elektronikus fizetési módok irányába, a készpénzfizetés visszaszorításával nagymértékben visszaszorulhat az adóelkerülés.


121

7.5. Pénztárgépek használatának változásai A számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ösztönzésére további jogalkotói intézkedések történtek: az áfa törvény és az Art szükséges módosításait követően a 3/2013 (II.15) (NGM) rendelet értelmében a pénztárgépeket az év során fel kell készíteni az adóhatóság felé történő online adatszolgáltatásra. Az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépek 2013. augusztus 31-ig használhatók, szeptember 1-től kötelezővé válik az átállás, a rendelet alapján csak az elektronikus hírközlő hálózat útján történő adattovábbítás alól kérhető felmentés.

ROMÁNIA ADÓRENDSZERE

124


Főváros: Bukarest Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: román Csatlakozás az EU-hoz: 2007. január 1. Terület: 238.391 km² Népesség: 21.355.849 fő (2012) Népsűrűség: 90 fő/km² GDP: 131.747 millió EUR (2012) GDP egy főre eső: 6.169 EUR (2012) HDI: 0,786 (2012) Pénznem: román lej (RON) 1 EUR = 4,4287 RON (2012. december)


125

1. Adózás rendje Romániában két alapvető jogszabály rendelkezik az adózás módjáról, az „Adótörvénykönyv” (ATK) és az „Adóeljárási törvénykönyv” (AETK), valamint ezek végrehajtásával kapcsolatos számos kormányhatározat, pénzügyminiszteri rendelet.

1.1. Adók csoportosítása A román adótörvény a következőképpen csoportosítja az adókat:  Társasági és osztalékadó (impozit pe profit şi impozit pe dividende),  Jövedelemadó (impozit pe venit), az alábbi megvalósított jövedelmekre: - önálló tevékenységből származó jövedelmek (venituri din activităţi independente), - bérjövedelmek (venituri din salarii), - bérbeadásból származó jövedelmek (venituri din cedarea folosinţei bunurilor), - tőkevagyonból származó jövedelmek (venituri din investiţii), - nyugdíj (venituri din pensii), - mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és halászatból származó jövedelmek (venituri din activităţi agricole, silvice și piscicole), - nyereményből és szerencsejátékból származó jövedelmek (venituri din premii şi din jocuri de noroc), - ingatlan eladásból származó jövedelmek (venituri din transferul proprietăţilor) (imobiliare din patrimoniul personal), - egyéb forrásból származó jövedelmek (venituri din alte surse).  Mikrovállalati jövedelemadó (impozit pe veniturile microintreprinderilor),  Külföldi illetőségű személyek és a külföldi kirendeltségek által megvalósított, Romániából származó jövedelmek (impozitul pe veniturile obţinute din România de nerezidenţi şi impozitul pe reprezentanţele firmelor străine înfiinţate în România),  Általános forgalmi adó (taxa pe valoarea adăugată),  Jövedéki és egyéb különleges adó (accize şi alte taxe speciale),  Helyi adók és illetékek (impozite şi taxe locale).

1.2. Adóhatóságok Romániában az adók, illetékek, járulékok kezeléséért a Nemzeti Adóadminisztrációs Ügynökség felel (ANAF) mint állami adóhatóság. Intézményei:  Megyei közpénzügyi főigazgatóságok, valamint a Bukaresti Közpénzügyi Főigazgatóság (Direcţiile generale ale finanţelor publice judeţene, Direcţia Generală a Finanţelor Publice a Municipiului Bucureşti),  Nemzeti vámügynökség (Autoritatea Naţională a Vămilor),  Pénzügyőrség (Garda Financiară). Egy kormányhatározati javaslat alapján, 2013-ban a Nemzeti vámügynökség és a Pénzügyőrség hatáskörét át fogják venni a Megyei közpénzügyi főigazgatóságok.

126


Az önkormányzati adóhatóság szerepét a polgármesteri hivatal szervezetébe tartozó egység látja el. Az adóhatóság feladata az adófizetők nyilvántartása. Ebben a minőségében megállapítja és beszedi az adót, késedelmes fizetés vagy nemfizetés esetén lebonyolítja az adóhatósági végrehajtást, késedelmi kamatokat és büntetéseket szab ki, valamint többletfizetés esetén kiutalja az adó-visszatérítést. Ellenőrzi az adókötelezettségek teljesítését, megoldja a fellebbezéssel megtámadott adóhatározatokat. Az állami adóhatóságok megszervezését és működését a 109/2009. sz. kormányhatározat szabályozza.

1.3. Adóbevallások és adófizetés A jogi személyek 2008-tól, a természetes személyek pedig 2009-től interneten keresztül is benyújthatják az adóbevallásaikat. A papíralapú bevallás vonalkóddal van ellátva. A következő jövedelmek esetén az adóalanyok nem kötelesek adóbevallást készíteni:  önálló tevékenységből származó fix adózású jövedelem,  bérjövedelmekből származó jövedelem,  tőkevagyonból származó bizonyos jövedelmek,  nyugdíj,  mezőgazdaságból származó bizonyos jövedelmek,  ingatlan eladásból származó jövedelmek,  egyéb forrásból származó jövedelmek. Az adóhatósághoz benyújtandó adóbevallások határidői: Adónem Társasági adó - Hitelintézetek - A többi társaság Osztalékadó Jövedelemadó - Önálló tevékenységből származó

Határidő

Kivétel/ megjegyzés

évi, március 25-ig április, július, október 25ig + március 25-ig havi, a tárgyhót követő hó a következő év január 25-ig, 25-ig a fel nem vett osztalékra évi, május 25-ig

adóelőlegek: 4 egyenlő negyedévi részlet - Bérjövedelmek havi, a tárgyhót követő hó negyedévente, ha az előző év 25-ig árbevétele < 100.000 EUR, alkalmazott < 3 személy - Bérbeadásból származó jövedelem évi, május 25-ig adóelőlegek: 4 egyenlő negyedévi részlet - Tőkevagyonból származó évi, május 25-ig adóelőlegek: 4 egyenlő nejövedelmek gyedévi részlet - Mezőgazdaságból származó október 25-ig és adóelőlegek: 2 egyenlő jövedelem december 15-ig részlet - Erdőgazdálkodásból és halászatból évi, május 25-ig adóelőlegek: 4 egyenlő származó jövedelem részlet Egyszerűsített vállalkozói adó (mikro) negyedévi, a köv. hó 25-ig Külföldi illetőségű személyek havi, a tárgyhót követő hó + évi összesítő, 25-ig február 28/29-ig jövedelme


127

évi, február 28/29-ig havi, a tárgyhót követő hó negyedévi, ha az előző év 25-ig, árbevétele <100.000 EUR és nincs közösségi kereskedelem Általános forgalmi adó – összesítő havi, a tárgyhót követő hó 25-ig nyilatkozat havi, a tárgyhót követő hó kivétel – import vagy Jövedéki és egyéb különleges adó 25-ig közösségi behozatal esetében nincs bevallási ha az adókötelezettségben Helyi adók és illetékek kötelezettség változás történik Külföldi kirendeltségek Általános forgalmi adó

Az adó megfizetésének, visszaigénylésének ideje:  az esedékesség időpontja,  az adóhatározat kiközlésének a függvényében, ha a közlés a tárgyhó 1-15. napja között történik, akkor az esedékesség a következő hónap 5. napja, ha a közlés a tárgyhó 16-31. napja között történik, akkor az esedékesség a következő hónap 20. napja,  a visszaigényelt adó esetében a visszafizetés esedékessége a kérelem benyújtásától számított 45 nap. Áfa visszaigénylést csak akkor lehet iktatni, ha az adókövetelés összege meghaladja az 5.000 lejt (1.129 EUR). Az áfa visszautalását adóellenőrzés előzi meg, kivételt képeznek azok az adókövetelések, melyek összege kisebb mint 10.000 lej (2.258 EUR). Ebben az esetben utólagos adóellenőrzés történik. Abban az esetben, ha az adózó nem tesz eleget bevallási kötelezettségeinek, akkor az adóhatósági felszólítástól számított 15 nap után az adó kiszabható. Azoknak a társaságoknak, melyek 2 egymást követő határidőre nem teljesítik bevallási kötelezettségeiket, az adóhatóság felfüggeszti tevékenységüket (adószámukat). A jogi személyek éves adóbevallásait 2014-től adótanácsadónak (consultant fiscal) kötelező ellenjegyezni, kivételt képeznek az évi könyvvizsgálatra kötelezett társaságok.

1.4. Adótörvények megszegése és a következmények Késedelmi kamat:  az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától Mértéke: a kifizetetlen adó napi 0,04%-a. Késedelmi pótlék:  ha a késedelmes adótartozást megfizetik az esedékességtől számított 30 napon belül, akkor az adózónak nem kell késedelmi pótlékot fizetnie,  ha a késedelmes adótartozás a következő 60 napon belül kerül kifizetésre, akkor a pótlék összege 5%, a kifizetett adótartozásból,  ha a késedelmes adótartozás az esedékességtől számított 90 nap után kerül kifizetésre, akkor a pótlék összege 15%, a kifizetetlen adótartozásból. Adóbírság: adóhiány, jogosulatlan támogatás-, adó-visszaigénylés esetén kell megfizetni.

128


Például: A vissza nem tartott vagy a levont, de Jogi személy teljesen be nem fizetett forrásadó 0 − 11.290 EUR 903–1.355 EUR 11.290 – 22.580 EUR 2.710–3.161 EUR 22.580 EUR felett 5.645–6.097 EUR

Természetes személy 226–338 EUR 903–1.355 EUR 1.355–1.806 EUR

Önellenőrzési pótlék: Az adózó az adót, költségvetési támogatást maga helyesbíti. Mértéke: 4-5%-a az adóhiánynak, abban az esetben, ha egy pénzügyi évben 3 adóbevallásnál több korrigálódik. A VIES jelentések esetében, ha a következő bevallási határidőig a hiba helyesbítése megtörténik, akkor az adóhatóság nem bírságol. Mulasztási bírság: a bevallási, bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, hibásan benyújtott bevallás esetén kell fizetni. Például: Jogi személy Természetes személy 226–1.129 EUR 113–226 EUR 2.710–3.162 EUR

A bevallások késedelmes benyújtása A “transzfer ár” dokumentáció hiánya A használt számviteli, adózási szoftver 2.710–3.162 EUR 452–791 EUR leírásának hiánya Az adószám feltüntetésének 226–1.129 EUR 113–226 EUR elmulasztása A VIES jelentési kötelezettség 226–1.129 EUR elmulasztása A VIES jelentés hibás kitöltése 113–226 EUR Közösségi adószám hiánya 226–1.129 EUR

1.5. Jogorvoslatok az adózási eljárásban Jogorvoslatot kérhet bármely adóalany mindazon adóhatósági döntés ellen, amelynek eredményeképpen fizetési kötelezettsége keletkezett. A jogorvoslati kérést az adóhatósági döntés tudomásul vételétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Az adóhatósági döntés elleni fellebbezés nem függeszti fel a megállapított adó végrehajtását. A fellebbezést annál az adóhatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Az adóhatóság a fellebbezéssel megtámadott döntést felülvizsgálja, és 45 napon belül, a vizsgálat eredményeként az első döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, illetve új ellenőrzést rendel el. A fellebbezési eljárás során hozott új döntést az adófizető az átvételtől számított 6 hónapon belül megtámadhatja igazságügyi eljárás keretén belül. A végrehajtás felfüggesztését egy külön igazságügyi eljárással lehet kérni, kaució elhelyezése után, melynek összege nem haladhatja meg a fellebbezett összeg 20%-át. A fellebbezés jogosságának esetén ezt a kauciót az adófizető visszakapja.


129

1.6. Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai, vagyonosodási vizsgálatok A 2013-ra vonatkozó ellenőrzési tevékenység stratégiája a Nemzeti Adóadminisztrációs Ügynökség (ANAF) 2012-2016 periódusra vonatkozó középtávú irányelveiben van közzétéve. A kiemelt célkitűzések a következők:  a természetes személyek adóügyi helyzetének fokozott vizsgálata, a COLIBRI nevezetű informatikai rendszer segítségével,  a „fekete munka” korlátozása, közös ellenőrzések végzése a Munkaügyi hivatallal,  az elektronikus kereskedelem ellenőrzése, az ACL elektronikus ellenőrzési rendszer alkalmazásával,  természetes személyek ingatlanügyleteinek ellenőrzése,  áfa-visszaigénylési lehetőségüket rendszeresen nem érvényesítő társaságok ellenőrzése,  kockázatelemzési rendszer fejlesztése, mely alapján történik az adózók adóvizsgálatra való kiválasztása,  adózási szempontból inaktívvá nyilvánított cégek tulajdonosai által létrehozott új cégek vizsgálata,  a transzfer árak ellenőrzésének kiterjesztése,  a vámellenőrzések fokozása elsősorban a keleti és északi országhatárnál valamint a constantai kikötőben,  az Eurofisc hálózatba való hatékony bekapcsolódás, ami a gyanús közösségi tranzakciókat illeti. 2012-ben az adóvizsgálatok elsősorban a nagy vagyonnal rendelkező természetes személyeket célozták, különösen a külföldről származó jövedelmeket ellenőrizték. 2013 február 1-jétől, az ellenőrzés alá vont természetes személyek vagyon és jövedelem nyilatkozatot kell letegyenek, az adóhatóság kérésének közlésétől számított 15 napon belül. A bírság mértéke az előírás nem teljesítése esetén 10.000-50.000 RON (2.258 11.290 EUR).

2. Jövedelemadók 2.1. Személyi jövedelemadó 2.1.1. Személyi jövedelemadóból származó bevételek 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 terv

ezer RON 7.105.703 6.531.208 8.629.306 9.879.200 12.848.200 14.761.042 17.956.800 18.849.400 20.956.700 22.897.808

ezer EUR 2.248.640 2.066.838 2.730.793 2.744.222 3.568.944 3.531.349 4.190.814 4.363.590 4.732.021 5.170.323

130


2.1.2. Nem önálló tevékenységek A nem önálló tevékenységek adóztatásának alapja minden bérmunkából származó jövedelem, illetve olyan jövedelmek, amelyek bérmunka jellegű tevékenységből származnak (mint például a menedzseri szerződésekből származó jövedelmek), függetlenül attól, hogy a jövedelemszerzés pénzben vagy természetbeni juttatás formájában történik. A személyi jövedelemadó alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni az adófizető összes bérmunkából származó jövedelmét, ez képezi a bruttó jövedelmet. A személyi jövedelemadó alapjába nem számítanak a következő tételek:  szociális segélyek és más, kormányzat által nyújtott támogatások. Ezek közül a legfontosabbak a következők: gyermeknevelési és gyermekgondozási támogatás, szülési járulék, gyerekeknek járó juttatások, rokkantsági támogatások, fűtéstámogatás, 19501999 között tevékenykedő szabadfoglalkozású előadóművészeknek nyújtott támogatás, munkanélküli támogatás, forradalmi hősöknek nyújtott támogatás, termőföld eladása után kapott életjáradék,  biztosítók által fizetett kártérítések,  természeti katasztrófák miatt kapott kárpótlások,  hadifoglyok, hadirokkantak és özvegyek által kapott nyugdíjak,  szponzorok vagy mecénások által nyújtott támogatások,  ingó vagyon értékesítéséből szerzett jövedelmek,  ösztöndíjak,  örökségek és adományok,  diplomaták Romániában elért jövedelmei, valamint a külföldön tartózkodó román diplomaták jövedelmei,  nemzetközi intézmények képviselői által szerzett jövedelmek,  külföldi újságírók által realizált jövedelmek,  szubvenciók,  sportolók által kapott díjak. 2011. október 1-jétől az új román Polgári Törvénykönyv érvénybelépésével meghatározásra került a bizalmi vagyonkezelő fogalma. A vagyon átruházása a kezelés érdekében adómentes. A vagyonkezelés során keletkezett jövedelmek adózását az határozza meg, hogy milyen tevékenységből származnak. 2013. február 1-jétől a mezőgazdasági tevékenységből, erdőgazdálkodásból és halászatból származó jövedelmek is adókötelessé váltak. Az adóköteles jövedelem a bruttó jövedelem, csökkentve a munkavállaló kötelező havi járulékainak és az adókedvezményeinek összegével. Adókedvezmények: az adókedvezmény összege az eltartott személyek számának függvénye, ha a bruttó bér 1.000 RON (226 EUR) alatti. A bruttó munkabér csökkenthető:  250 RON-nal, az eltartott nélküli adófizetők esetében,  350 RON-nal, az egy eltartottal rendelkező adófizetők esetében,  450 RON-nal, a két eltartottal rendelkező adófizetők esetében,  550 RON-nal, a három eltartottal rendelkező adófizetők esetében,  650 RON-nal, a négy vagy több eltartottal rendelkező adófizetők esetében.


131

Az 1.001-3.000 RON közötti bérek esetében a csökkentések degresszív jellegűek a fent közöltekhez képest. Mértékét külön rendeletben szabályozzák. 3.000 RON-t (677 EUR) meghaladó fizetés esetén nem érvényesíthető semmilyen adóalap-csökkentés. A személyi levonások mellett az adóköteles bér csökkenthető évi max. 400 EUR-val, fakultatívan a Nyugdíj Alaphoz való hozzájárulásként és a szakszervezeti tagdíj értékével. A következő juttatások adómentesek:  ajándékok a munkavállalók gyerekeinek húsvét, június 1. És karácsony alkalmával, valamint a női munkavállalóknak március 8. Alkalmával, maximum évi 150 RON (34 EUR) nagyságban személyenként és alkalmanként,  szociális jellegű juttatások ─ szülési segély, temetési támogatás, természeti katasztrófák esetén nyújtott segélyek, súlyos betegségek gyógyítására nyújtott költségtérítések az alkalmazottaknak,  szolgálati lakás, csak bizonyos feltételek teljesítése mellett,  munkavédelmi ruhák és eszközök,  helyi utazási költségek: egy havi bérlet összegének ellenértéke,  kiszállási költségek,  stock options plan jövedelmei ─ a menedzsment eredményességének ösztönzésére, csak bizonyos feltételek teljesítése mellett. Függetlenül a megvalósított jövedelemtől az alkalmazott adókulcs 16%. A nem önálló tevékenységek utáni adófizetési kötelezettséget havonta köteles teljesítenie a munkaadónak, legkésőbb a következő hónap 25-ig. 2011. október 1-jétől kivételt képeznek azok a cégek, ahol az előző év árbevétele nem haladta meg a 100.000 EUR-t és az alkalmazottak száma nem több mint 2 személy, ezeknél az adófizetési kötelezettség negyedéves. 2011. január 1-jétől bevezetésre került a napszámos fogalom, az ebből származó jövedelem bérjellegű és 16%-os személyi jövedelemadó köteles. A munkaadó napi naplóvezetésre kötelezett, a bért naponta, aláírás ellenében kell kiadnia. A bruttó órabér alsó értékhatára 2 RON (0,46 EUR), a felső értékhatár maximum 10 RON (2,3 EUR). A napszámos maximum 90 napot dolgozhat egy munkaadónak egy év leforgása alatt és naponta max. 12 órát. Szintén 2011. január 1-jétől az ismeretlen forrásból származó jövedelmek is 16%-os adókulcs alá esnek. Ismeretlen forrásból származó jövedelemnek számít az adózó kiadásainak az a része, melyet nem fedez a bevallásaiban szereplő jövedelem. Abban az esetben, ha ez a különbség meghaladja a 10%-ot, de nem kevesebb, mint 50.000 RON (11.575 EUR), akkor az adózónak igazolnia kell ennek a többletkiadásnak a forrását, ellenkező esetben 16%-os adó alá esik. Az 50.000 RON-nál kisebb különbség adóamnesztiát élvez. 2.1.3. Önálló tevékenységek A román jogszabály értelmében a következő önálló tevékenységeket különböztetjük meg:  termelési, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységek,  szabad foglalkozásokból származó jövedelmek,  szellemi termékek jogdíjából származó jövedelmek.

132


Szabad foglalkozás alatt tudományos, irodalmi, oktatási, művészi, orvosi, ügyvédi, közjegyzői, bírósági végrehajtói, könyvelői, értékpapír-tanácsadói, könyvvizsgálói, adószakértői, tervező mérnöki, sportolói, edzői tevékenységekből származó jövedelmeket értünk. Míg a harmadik kategóriába a találmányok, szabadalmak, iparengedélyek, invenciók, licencek, know-how, bejegyzett márkák, franchise, szerzői jogdíjak után kapott jövedelmeket sorolják be. Az adóalap meghatározása a bevételekből indul ki, amelyből levonhatóak a jövedelem realizálásához szükséges költségek. A bevételek és költségek nyilvántartása egyszeres számviteli szabályok szerint történik, amelyek csak a pénzforgalom rögzítésére kötelezik az adófizetőt. Az adótörvény nem sorolja fel a leírható költségek típusait, de bármely költség csak abban az esetben csökkenti a bruttó jövedelmet, ha egyértelműen bebizonyítható, hogy az illető kifizetés jövedelemszerzés érdekében történt. A teljes mértékben vagy részlegesen leírható költségek megegyeznek a vállalati nyereségadó kiszámításához figyelembe vett alapelvekkel. Kivételt képeznek az orvosi rendelők létrehozása és fenntartása érdekében eszközölt beruházások, ezek teljesen leírhatók az adóalapból az eszközök működésbe helyezésének pillanatában, az amortizálástól függetlenül. Bizonyos tevékenységeknél az adóalap meghatározása történhet egy előre meghatározott évi adóalap szerint (bizonylat nélküli költségelszámolási módszerrel). Az adóalap mértékének megállapítását a Közpénzügyi Minisztérium a megyei adóhatóságok feladatkörébe helyezte, melyek évente, megyénként azt közzéteszik. 2012. január 1-jétől a tevékenységi körök meghatározása visszakerült a minisztérium hatáskörébe. Az adóalap nem lehet kisebb, mint a havi minimálbér 12-szerese. Ezek az egyéni vállalkozók kérés alapján áttérhetnek a tételes költségelszámolási módszer használatára. 2011. január 1-jétől több fix adózású tevékenység végzésekor az adóalapok halmozódnak (eddig a legmagasabb képezte az adóalapot), és nem jogi személyiséget eredményező társulás esetében a minimális adóelvárás kiterjed minden tagra. 2012. január 1-jétől ezen adózók kötelesek naplót vezetni a bevételeikről és ha meghaladja a 100.000 EUR éves árbevételt, kötelesek áttérni a költségelszámolási rendszerre. A szerzői jogdíjak adózása a bizonylat nélküli költségelszámolási módszerrel történik, a meghatározott adóalap a bruttó jövedelemből indul ki, amelyből levonható 20% (vagy 25%) a költségek fedezésére, és a kifizetett kötelező járulékok. Az önálló tevékenységek után fizetendő adó kulcsa 16%, melyet az adóalany fizet, kivételt képeznek a szerzői jogdíjak, ügynöki és megbízási szerződések, ahol az adóelőleg egységesen 10%, és azt a jövedelem fizetője tartja vissza és fizeti be, a különbözetet az adóalany rendezi az év letelte után. Az utóbbiak választhatják a végleges 16%-os forrásadózást is az adóelőleg befizetése és az éves korrekció helyett. 2010. július 1-jétől a jogszabályban meghatározásra kerültek azok a feltételek, melyek teljesítése átminősítheti a vállalkozási szerződést munkaviszonyból származó szerződéssé. Ezek a következők:  a munkaviszonyt alá-fölérendeltetési viszony jellemzi, azaz a munkavállaló köteles a munkáltató utasítása szerint rendelkezésre állni, rendszeresen, a megjelölt helyen és munkaidőben a munkát elvégezni,  a jövedelem kifizetője biztosítja a munka elvégzéséhez szükséges helyet és eszközöket,  a jövedelemszerző csak fizikailag és szellemileg járul hozzá a munka elvégzéshez, a saját tőkéjével nem,


133

 a jövedelem kifizetője megtéríti a munkavégző kiszállási költségeit és egyéb hasonló jellegű ráfordításait,  a jövedelem kifizetője megtéríti a munkavégző pihenő-, illetve betegszabadságával összefüggő költségeit. 2.1.4. Használati jog átadása Használati jog átadásából származó jövedelemnek számít minden olyan pénzben vagy természetben kapott juttatás, amelyet egy ingó vagy ingatlan eszköz használati jogának átadásáért cserébe kap az adófizető. A bruttó jövedelem tartalmaz minden olyan pénzbeli és természetbeli jövedelmet, amelyet a használati jog átadásáért kap az adófizető. Ehhez hozzáadódnak azok a költségek, amelyeket a használati jog élvezője fizet, de a törvény szerint a tulajdonosnak kellene fizetnie. Az így meghatározott bruttó jövedelemből levonásra kerül 25% a költségek fedezésére. A nettó jövedelemre számított adókulcs mértéke 16%. Abban az esetben, ha a természetes személy évente több mint 5 szerződésből szerez jövedelmet, akkor a következő évtől kereskedelmi tevékenységként fog adózni. 2012. január 1-jétől adózás alá kerültek a turisztikai célú magánszálláshelyszolgáltatások, ez speciális adózású annak a függvényében, hogy 5-nél több vagy kevesebb a bérbe adott szobák száma. 2012. január 1-jétől külön meghatározásra kerül a mezőgazdasági haszonbérből származó jövedelem is. Az adóalap a megvalósított bruttó jövedelem 25%-kal csökkentett értéke. Az adófizető lehet a bérbevevő, aki minden kifizetéskor visszatart 16% adót vagy a bérbeadó, aki negyedévente 4 egyenlő mértékű adóelőleget fizet, majd a következő évben véglegesíti az adókötelezettségét. 2.1.5. Egyéb tevékenységek A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati tevékenységek adómentessége 2013. február 1-jétől megszűnt, a következő kivételekkel: vadonból származó termékek értékesítéséből megvalósított jövedelmek valamint egy meghatározott adómérték alá tartozó termékértékesítések. Adómentes értékhatárok a mezőgazdasági tevékenységnél:  búza, olajos növények, burgonya, cukorrépa, dohány, komló: 2 ha-ig,  kerti zöldségek, termő szőlőültetvények: 0,5 ha-ig,  termő gyümölcsültetvények: 1,5 ha-ig,  virágok, dekoratív célú növények termesztése: 0,3 ha-ig,  méh-tenyésztés: 50 család,  szárnyasok: 100 darab,  hízó disznó: 6 darab,  juh és kecske: 10 darab,  szarvasmarha: 2 darab. A mezőgazdasági tevékenységnél az adókulcs 16%, az adózás egy előre meghatározott évi adóalap alapján történik, amelyet 2 egyenlő részletben kell megfizetni, október 25. és december 15-ig. 2013-ban a növénytermesztésnél a termékértékesítés hektáronkénti

134


adóalapja 449 − 11.773 lej (101−2.658 EUR) között van, míg az állattenyésztés esetében a darabszámra vagy családra eső adóalap intervalluma 2 – 453 lej (0,45 – 102 EUR). Az erdőgazdálkodásból és halászati tevékenységből származó jövedelem tételes költségelszámolási módszerrel adózik. Az erdőgazdálkodás esetében az adómentes értékhatár évente 20 köbméter kitermelt fa. A nettó jövedelemre számított adókulcs 16%, amelyet előleg formájában 4 egyenlő részletben kell megfizetni. Az utólagos elszámolásokat következő év május 25-ig kell véglegesíteni. A mezőgazdasági termékek feldolgozó egységeknek való értékesítéséből származó jövedelem 2009. január 1-jétől adóköteles. Az adó mértéke az árbevétel 2%-a. 2012. január 1-jétől a papír, fém, üveg és egyéb hulladék értékesítésből származó jövedelem adóköteles, kivételt képeznek azok a bevételek, melyek állami programokon keresztül valósulnak meg. A versenyeken való részvétel alapján szerzett nyeremények is adókötelesek, amennyiben meghaladják eseményenként a 600 RON (135 EUR) értéket. Az alkalmazott adókulcs mértéke 16%. Szerencsejátékokból származó jövedelmek utáni adófizetési kötelezettség mértéke 25%, amennyiben meghaladják eseményenként a 600 RON (135 EUR) értéket. A nyugdíjak szintén adókötelesek, amennyiben meghaladják a havi 1.000 RON (231 EUR) értéket. Adóalapot képez a nyugdíj bruttó összege csökkentve a kötelező egészségügyi járulékkal. Az adókötelességi szintet meghaladó nyugdíjakra a nyugdíjpénztár számítja ki és fizeti be a 16% adót.

2.2. Társasági adó 2.2.1. Társasági adóból származó bevételek

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 * 2013-terv

Társasági nyereségadó ezer RON ezer EUR 6.441.600 2.038.481 6.495.317 2.055.480 8.285.000 2.621.835 10.382.000 3.285.443 12.821.300 3.561.472 13.761.042 3.292.115 10.115.100 2.360.694 10.289.200 2.381.925 10.854.500 2.450.945 11.690.720 2.639.763

Mikrovállalati jövedelemadó ezer RON ezer EUR 0 0 523.704 165.729 563.000 178.165 494.000 156.329 556.000 154.444 694.000 166.029 157.275 37.357 173.543 40.175 457.000 103.190 677.989 153.090

* megjegyzés: mikrovállalati jövedelemadó hozzávetőleges adat

2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke Társasági adó fizetésére kötelezett minden olyan jogi személy, aki üzleti tevékenységet fejt ki Romániában. Az adó mértéke a társaság adózandó eredményének 16%-a. Az adófizetési kötelezettséget évente, a következő év március 25-ig kell teljesíteni, negyedévente (április, július, október) pedig adóelőleget kell fizetni a negyedéves eredmények alapján. Kivételt képeznek a hitelintézetek, melyek az adóévet megelőző év fizetendő adójának összegét kell,


135

hogy adóelőlegként kifizessék. 2013-tól a társaságok választhatnak a negyedéves eredmények alapján, illetve a megelőző év eredménye alapján kiszámított adóelőleg fizetése között. Az utóbbi esetében a választott adófizetési módszert 2 éven keresztül kell alkalmazni. Társasági adó fizetése alól mentességet élveznek a következő jogi személyek:  államkincstár,  közintézmények,  hagyatékot kezelő román alapítványok,  hitfelekezetek, kivéve, ha van vállalkozási nyereségük,  oktatási intézmények, kivéve, ha van vállalkozási nyereségük,  lakóközösségek,  garanciaalapok,  nonprofit szervezetek, kivéve, ha van vállalkozási nyereségük. A társaság adózandó nyereségének meghatározásához a vállalat által realizált bevételekből levonják a bevételek megszerzéséhez szükséges költségeket, amelyből levonódnak a nem adóköteles jövedelmek, és amelyhez hozzáadódnak a le nem írható kiadások. Adómentes jövedelemnek számítanak a jogi személytől kapott nyereségrészesedések, a le nem írható költségek visszaírásából származó jövedelmek, valamint a nonprofit szervezetek évi 15.000 EUR vállalkozási tevékenységből származó árbevételei, amelyek nem haladhatják meg az évi adómentes összbevétel 10%-át. A 2009. május 1-jén hatályba lépett elvárt minimális adó 2010. október 1-jétől megszűnt. Ennek a változásnak a következményeként a 2010-es pénzügyi év 2 fiskális évre bomlott. A vállalatoknak 2 éves társasági adóbevallást kellett készíteniük, egyet 2010. Január 1. – szeptember 30. periódusra, és egyet 2010. október 1. – december 31-re. 2013. július 1-jéől a román kormány ismét be akarja vezetni az elvárt minimál adót bizonyos tevékenységekre, mint például a szállodai, vendéglői szolgáltatásokra, gépjármű javítási tevékenységekre. 2.2.3. Költségelszámolás Az adórendszer minden olyan költség levonását engedélyezi, amely közvetlenül hozzájárul a bevételek megszerzéséhez, beleértve a következő teljesen leírható költségeket is:  munkavédelemre és munkabalesetek megelőzésére fordított költségek, munkabalesetek biztosítási költségei, szakmai biztosítások költségei,  kiszálláson levő munkavállalók és ügyvezetők szállítási és szállás költségei,  az alkalmazottak szakmai képzésére és továbbképzésére fordított kiadások,  kötelező hozzájárulások, szakmai testületek tagdíjai,  az alkalmazottak szakmai képzésére és továbbképzésére fordított kiadások,  marketing, piactanulmány, meglévő vagy új piacokon történő megjelenés költségei, vásárokon, bemutatókon történő részvétel költségei, saját tájékoztató anyagok kiadási költségei,  kutatási-fejlesztési költségek, amelyek könyvelés szempontjából nem ismerhetők el nem tárgyi ingóságnak,  menedzsment képzésének, informatikai rendszerek és minőségügyi rendszerek fejlesztésének a költségei,

136


 környezetvédelemre fordított kiadások,  kereskedelmi kamarák, szakszervezetek, szakmai szövetségek belépési és tagsági díjai, fenntartásukhoz történő hozzájárulások,  be nem hajtható követelések bizonyos esetekben. Leírható értékcsökkenési költségek minden immateriális és tárgyi eszközre számíthatók, kivéve a cégértéket, a földterületeket, festményeket, műtárgyakat stb. Az értékcsökkenési módszerek közül bármelyiket választhatja a társaság, az adótörvény csak főbb irányelveket fogalmaz meg e tekintetben. Például lineáris leírást kell alkalmazni az épületekre és immateriális állóeszközökre, minden más állóeszköznél az adófizető dönti el, hogy lineáris, gyorsított vagy degresszív módszerrel írja le az állóeszközeit. Az értékcsökkenési periódus meghatározása is az adófizető feladata, az adótörvény csak alsó és felső korlátokat szab meg a különböző típusú eszközökre. 2009. május 1-jéig az értékhelyesbítés amortizációja is leírható volt a társasági adóalapból. A május 1-jétől hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet értelmében az értékelési tartalékot olyan mértékben kell adóztatni, ahogy az értékhelyesbítés amortizációja csökkenti a társasági adóalapot. 2013. február 1-jétől a maximum 9 férőhelyes járművek esetében a leírható értékcsökkenési költség járművenként nem haladhatja meg a havi 1.500 lejt. A lízingszerződésekből keletkező költségek eltérő módon írhatóak le, annak függvényében, hogy pénzügyi vagy operatív lízingről van szó. A pénzügyi lízinget az adóhatóság úgy tekinti, hogy a lízingelt tárgy a felhasználó tulajdonában van, ezért a költségleírásokban értékcsökkenést és kamatot engednek meg elszámolni. Az operatív lízing esetében a bérlő lízingdíjat fizet, amely teljes mértékben leírható. A következő költségeket csak korlátozott mértékben lehet levonni a bevételekből:  reprezentációs költségek a bruttó nyereség 2%-áig,  szociális költségek az alkalmazottak számára nyújtott juttatásokért (szülési segély, temetési támogatás, óvodai költségek, ajándékok kiskorú gyerekeknek és női alkalmazottaknak, kirándulások) az évi bruttó béralap 2%-a,  ételjegyek: maximum 9,35 RON/munkanap (2,11 EUR),  követelések értékvesztése: 270 napon túli késedelmes követelések esetén a követelés értékének a 30%-a, de a követelés értékének a 100%-a, ha az adós ellen elindult a csődeljárás,  hosszú lejáratú, nem pénzügyi intézmény által nyújtott hitelek kamatköltségei és árfolyamveszteségei csak akkor írhatóak le, ha a vállalat eladósodottsági szintje (hosszúlejáratú nem banki idegen tőke/saját tőke) pozitív és 3 alatt van  fakultatív magánnyugdíjakhoz való hozzájárulás az alkalmazottak javára, maximum 400 EUR/év/alkalmazott,  szakmai szövetségeknek fizetett díjak maximum 4.000 EUR/év,  egészségügyi biztosítás 250 EUR/év/alkalmazott,  és egyebek. Cégtevékenységet szolgáló személygépkocsikra elszámolt üzemanyagköltség 2011. december 31-ig teljes mértékig adóalapot növelő tétel volt (bizonyos esetek kivételével), 2012. január 1-jétől az elszámolt üzemanyagköltség 50%-a leírható.


137

2012. július 1-jétől az adóleírás feltételei ismét változtak, minden gépjárművel kapcsolatos beszerzés költsége teljes mértékben leírható, ha a személygépkocsi kizárólag a cég érdekeit szolgálja, ellenkező esetben marad az 50%-s leírhatóság, bizonyos esetek kivételével. 2012. június 7-től a követelés átruházás során keletkezett jövedelemre értékvesztést lehet elszámolni, bizonyos feltételek mellett (pl. a követelés átadója kizárólag nem banki, pénzügyi intézet lehet). Az értékvesztés képzése azóta aktuális, amióta a számviteli jogszabály szerint az átvállalt követelés nominális és vásárlási értéke közötti különbséget, a vásárlás pillanatában jövedelemre kell könyvelni. Adóalapot növelő tételek például:  nem a vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó költségek,  bírságok, büntetések,  hiányként elszámolt, biztosítás nélküli készletek és tárgyi eszközök értéke,  szerződés és teljesítésigazolás nélküli tanácsadási, menedzsment és egyéb szolgáltatások ellenértéke,  adózás előtti eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenés,  követelésre elszámolt értékvesztés, mely nem teljesíti a leírhatósági feltételeket,  egyebek. 2012. január 1-jétől leírható költséggé vált a nem tőzsdén jegyzett társaságban levő részesedésre elszámolt értékvesztés. 2012. január 1-jétől a hitelintézetek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alkalmazására kötelezettek, ezért az Adótörvénykönyv számos olyan cikkellyel bővült, melyek kizárólag ezekre a társaságokra vonatkoznak. Ilyen pl. Speciális céltartalékokból, inflációs rátával történő aktualizálásokból, értékvesztésekből származó elhatárolt eredmények adózása, a halasztott adóból származó jövedelem adómentes, míg az ebből származó költség nem írható le az adóalapból. 2.2.4. Veszteségelhatárolás 2009. január 1. előtt keletkezett elhatárolt veszteséggel a társaság csökkenteni tudja a következő 5 év adózandó nyereségét, az utána keletkezett évi veszteséget pedig leírhatja a következő 7 év adóalapjából. A levonásnál először a legrégebbi veszteséget kell figyelembe venni, a levonás a pozitív adóalap mértékéig történhet. Amennyiben a veszteséges társaság megszűnik, akvizíció, fúzió vagy szétválás során az újonnan létrejött vagy a felvásárló társaság az átvett veszteséget nem tudja leírni az adózandó nyereségéből. 2010-ben, mivel 2 fiskális periódusra bomlott az év, a veszteségelhatárolási periódus lecsökkent 1 évvel. 2.2.5 Osztalékadó 2009. január 1-jétől a belföldi és közösségi illetőségű társaságok adómentesen juthatnak az osztalékukhoz, ha a kifizetés időpontjában két éven keresztül folyamatosan legalább 10%nyi részesedéssel rendelkeznek az osztalékot fizető belföldi társaságban. Azok a belföldi társaságok, melyek 10% alatti részesedéssel rendelkeznek az osztalékot fizető belföldi társaságban, 16%-os osztalékadót kell, hogy fizessenek. 2011. január 1-jétől a tagállami illetőségű jogi személyek Romániából származó osztalékának adója is megnőtt 10%-ról

138


16%-ra (ha nem érvényesíthetőek az országok közötti adózási egyezmények). A külföldi, nem közösségi illetőségű társaságok osztalékadója maradt 16%, függetlenül attól, hogy mennyi a részesedésük az osztalékot fizető belföldi társaságban. 2.2.6. Mikrovállalati jövedelemadó Ez az egyszerűsített adózási forma 2010. január 1-jétől megszűnt, majd 2011. január 1-jétől ismét bevezetésre került, opcionális jelleggel. 2013. február 1-jétől pedig kötelezővé vált azokra a jogi személyekre nézve, melyek teljesítik a következő feltételeket:  a realizált árbevétel nem származik banki, biztosítási és viszontbiztosítási, tőkepiaci, szerencsejáték tevékenységből, illetve menedzsment és tanácsadási szolgáltatásokból,  éves árbevétele nem haladja meg a 65.000 EUR-t,  a tulajdonosok között nincs állami érdekeltségű. Azok a társaságok, melyek a kivételt képező tevékenységeket végzik választhatnak a hagyományos társasági adó és a mikrovállalati jövedelemadó között. Az adókulcs mértéke 3%, a társaság nettó árbevételére számolva.

3. Forgalom adózása 3.1. Forgalmi adóbevételek alakulása 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 terv

ezer RON 23.425.500 28.720.901 28.378.000 34.645.000 41.000.000 44.416.400 39.246.000 47.917.400 50.516.000 52.948.810

ezer EUR 7.413.133 11.609.494 8.980.380 10.826.563 11.388.889 10.625.933 9.159.354 11.092.761 11.406.508 11.955.836

3.2. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó standard kulcsa 24%, a csökkentett pedig 5% és 9%. 2010. július 1-jéig a standard kulcs 19% volt, utána került sor az 5%-kal való emelésére. A 9%-os áfát a következő esetekben alkalmazzák:  múzeumok, emlékművek, állatkertek, botanikus kertek megtekintésére fizetett belépők, valamint vásárokra, kiállításokra, kulturális rendezvényekre, film-színházakba fizetett belépők,  könyvek, tankönyvek, újságok, folyóiratok értékesítése,  protézisek és tartozékok értékesítése (kivéve a fogprotéziseket),


139

 ortopéd termékek értékesítése,  gyógyszer értékesítés,  szállodai szolgáltatások nyújtása. 5%-os áfát a következő esetekben alkalmaznak:  ingatlaneladás öregotthonoknak,  ingatlaneladás árvaházaknak, fogyatékos gyermekotthonoknak,  lakáseladás fiataloknak, ha a vevőknek nem volt és nincs birtokukban más lakás, az ingatlan területe nem nagyobb, mint 120 m2, és nem drágább, mint 91.000 EUR. Áfa alól mentességet élveznek a következő tevékenységek:  egészségügyi szolgáltatások (beleértve a fogászati szolgáltatásokat),  engedélyezett társaságok által végzett oktatási szolgáltatások,  oktatási intézmények mellett működő kantinok értékesítése és szolgáltatása,  szociális tevékenységet folytató, állam által elismert intézmények tevékenysége,  nonprofit szervezetek által nyújtott szolgáltatások és értékesítések,  sport és testnevelés célú szolgáltatások,  kulturális jellegű szolgáltatások,  nem kereskedelmi rádió és televízió szolgáltatások,  postai szolgáltatások,  banki és pénzügyi szolgáltatások közül: hitelfolyósítás és –kezelés, hitelgarancia műveletek, betétműveletek, valutaműveletek, értékpapír műveletek,  befektetési alapok kezelése,  biztosítások, viszontbiztosítás, alkuszi tevékenység,  engedélyezett társaságok által szervezett szerencsejátékok,  ingatlanokkal kapcsolatos műveletek (értékesítés, építés, bérbeadás, stb.), kivéve az új épület vagy beépíthető telek értékesítése,  exportértékesítés és az ehhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások,  nemzetközi személyszállítás,  diplomáciai missziók és konzulátusok számára végzett értékesítések és szolgáltatások,  a termék értékesítése abban az esetben, ha az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó nem volt levonható. Az ingatlanokkal kapcsolatos műveleteknél lemondható az adómentesség és választható az áfás értékesítés. 2012. július 1-jétől alanyi adómentessége van annak az adózónak, melynek a megelőző adóévben a gazdasági tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 65.000 EUR értékhatárt, illetve az adott évben várhatóan nem fogja azt elérni. Az adózó az alanyi mentességről lemondhat, ha áfafizető akar lenni, függetlenül attól, hogy teljesíti vagy nem a fenti feltételeket. Az adott évi összeghatárba beszámításra kerül az adóalany teljes évi termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó bevétele, kivéve az új közlekedési eszköz másik tagállamba történő értékesítéséből származó bevételt és az adóalany befektetett eszközeinek értékesítéséből származó bevételt. 2012. január 1-jétől az áfa alanyiságról évközben is le lehet mondani, ha teljesülnek az elvárt feltételek.

140


A magánszemélyek is áfa alanyokká válnak, ha ingatlant sorozat jelleggel (1 naptári éven belül egynél több értékesítést végeznek) értékesítenek. Ebben az esetben az adóalany áfás számlát állít ki, áfa bevallást nyújt be az adóhatóságnak. Fordított adózás esetén a vevőnél keletkezik mind a levonandó, mind a fizetendő áfa a befogadott számla után. Ez azonban nem jelent tényleges befizetést, ha a vevő áfa alany. Az adózó fordítottan adózik a következő belföldi értékesítések esetében:  ipari hulladék,  faanyag,  gabonaipari növények,  üvegházhatású gázok kibocsátására jogosító vagyoni értékű jog átruházása. 2010. január 1-jétől megszűnt a fordított adózás alkalmazása a felszámolás alatt levő adóalanyok általi vagy felé való értékesítés esetében. 2010. augusztus 1-jétől azok a társaságok, akik közösségen belüli kereskedelmet folytatnak, kötelesek egy speciális nyilvántartóba beiratkozni, ellenkező esetben a meglévő közösségi adószámuk érvénytelenné válik. A 2009. május 1-jétől érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet eltörölte a vállalkozások által saját használatra beszerzett személygépkocsikat terhelő áfa levonhatóságát. A fiskális megszorítás előzetesen csak 2010 év végéig szólt, amit még egy évvel meghosszabbítottak. Majd 2012. január 1-jétől a megszorítás „felére csökkent”, mely értelmében a beszerzésre felszámolt áfa 50%-a leírható. Teljes adólevonást csak bizonyos esetekben lehet érvényesíteni. Pl. Ha a személygépkocsi gazdasági tevékenységben való hasznosítás (pl. gépjárműbérlés) vagy értékesítés céljából került beszerzésre. Levonható maradt a lízingbe vett személygépkocsi számláinak az áfája, kivételt képez a maradványértéket terhelő áfa 50%-a. 2012. január 1-jétől a saját használatban levő személygépkocsikra beszerzett üzemanyagot terhelő áfa is 50%-ban leírható, bizonyos esetek kivételével. 2012. július 1-jétől az adóleírás feltételei ismét változtak, minden gépjárművel kapcsolatos beszerzés áfája teljes mértékben leírható, ha a személygépkocsi kizárólag a cég érdekeit szolgálja, ellenkező esetben marad az 50%-os leírhatóság. Megszűnik a lízingekre vonatkozó összes kivétel. 2013. január 1-jétől új áfa fizetési rendszer lépett érvénybe, mely szerint az 500.000 EUR-nál (2,25 millió lej) kevesebb éves nettó árbevételt megvalósító adózók a kiállított számla bevételezésekor kell, adózzanak. A jogszabályi előírás kötelező jellegű, nem ad választási lehetőséget az adózónak. Csak a belföldi tranzakciókra vonatkozik. Abban az esetben, ha a kibocsátott számla összegét a kiállítás dátumától számított 120 napon belül nem inkasszálják, akkor az áfát teljes mértékben be kell fizetni. A szimmetria elve szerint a befogadott és ki nem fizetett számlák áfája is csak a kifizetés után válik levonhatóvá. Kivételt képeznek azok a számlák, melyek készpénzben kerülnek teljesen vagy részlegesen kifizetésre, tehát az új áfa fizetési rendszer alkalmazásának feltétele a számla bankon keresztüli kiegyenlítése. Azok a társaságok, melyek nettó árbevétele meghaladja a fent említett küszöbértéket, de az új rendszert alkalmazó adózóktól fogadnak be számlát, az áfáját csak akkor vonhatják le, ha a számlát már kiegyenlítették.


141

3.3. Jövedéki és egyéb különleges adó A romániai jövedéki adók két kategóriába sorolhatóak. Az első csoportba az uniós előírásokkal teljes mértékben harmonizált jövedéki adók tartoznak: sör, bor, fermentált italok, köztes termékek, etilalkohol, feldolgozott dohány, energetikai termékek, elektromos energia. A második csoportba azok az adók tartoznak, amelyek nem uniós előírások alapján kerültek be az adótörvénybe. Ezek teljes egésze már régóta benne van a jövedéki adó alapjában és továbbra is szerepelni fognak: kávé (zöld, pörkölt, instant), állati prémekből készült bundák, kristályból készült termékek, arany és platina ékszerek, parfümök, fegyverek (kivéve a katonai célúakat), jachtok és egyéb hajók, gépjárművek, belföldi kitermelésű kőolaj. A második kategóriába tartozó termékekre kivetett jövedéki adó mértéke több paramétertől függ és többnyire 0-50% között mozog. Ez alól kivételt az utolsó két termékkategória képez. 2013-ban a jövedéki adó lejben kifejezett értékéhez használt RON-EUR árfolyam 4,5223 RON/EUR. 2013. február 1-jétől kibővült a jövedéki adó alá eső termékek száma a sör és a fermentált italok termékkategóriájában. 2013. január 1-jétől a diesel üzemanyag jövedéki adója tonnánként 374 EUR-ról 391 EUR-ra nőtt. 2012. augusztus 1-jétől kötelezővé vált a nyersolaj (pacura) színezése − melynek tonnánkénti adója 15 EUR − annak érdekében, hogy megkülönböztethető legyen a gázolajtól (motorina). A gépjárművekre kivetett regisztrációs adó helyett 2008. július 1-jétől bevezetésre került a környezetszennyezési adó, melynek mértéke alacsonyabb, mint a korábbi. A két adó közötti különbözetet az adóhatóság visszafizeti az adózónak. 2012. január 1-jétől érvénybelépett újabb környezetszennyezési adók kivetését a román kormány 2012. február 1. és 2013. január 1. közötti periódusra felfüggesztette. 2013. március 15-től új környezetszennyezési adót állapított meg a kormány, melynek a neve „zöld bélyeg” és a mértéke magasabb mint az eddigi adók. A belföldi kitermelésű kőolajra tonnánként 4 EUR kőolajadó van kivetve. Ennek célja a belföldi kőolajtartalékok kimerítésének lassítása.

4. Vagyoni típusú adók 4.1. Befektetési tevékenységek Ebbe a kategóriába a román adótörvény a következőket sorolja:  osztalékok,  kamatok,  értékpapír kereskedelem során elért tőkenyereség,  határidős ügyletekből származó nyereségek,  likvidációs árbevételek,  ingatlanügyletekből származó nyereségek. 2010. július 1-jétől adóköteles kamatjövedelemnek számít minden betét után szerzett jövedelem, beleértve a lakásvásárlás céljára létrehozott speciális betétek után fizetett

142


kamatot is. Adómentesek a városi kötvények és az állampapírok után kapott kamatok. A kamatjövedelem utáni adó 16%, amit a kifizető állapít meg, von le, fizet meg, a jövedelemszerző vall be. Az értékpapírok kereskedéséből realizált nyereségből (eladási ár – vételi ár) az adófizetőnek lehetősége van levonni a kereskedelemmel járó tranzakciós költségeket is. Tőzsdei forgalomban levő értékpapírokkal való kereskedelem esetében éves szinten kell meghatározni az adózandó nyereséget. Egy pénzügyi éven belül az egyes tranzakciókból keletkező veszteségeket le lehet írni más tranzakciók nyereségéből és figyelembe vehető az elmúlt évek elhatárolt vesztesége. Tőzsdén nem jegyzett értékpapírok kereskedelméből realizált vesztességeket nem lehet más nyereséges tranzakciók nyereségéből leírni. A tőke adóztatásánál alkalmazott adókulcs 16%. 2010. Július 1-jétől megszűnt az a kivétel, ami a tőzsdén jegyzett értékpapírok kereskedéséből származó nyereségre kivetett adóra vonatkozott, ez a bruttó nyereség 1%-a volt, ha az értékpapír vásárlása és eladása között több mint 365 nap telt el. Külföldi értékpapír kereskedelemből származó éves veszteség is elhatárolható 7 évre, országonként. Ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem esetén az alkalmazott adókulcs az ingatlan értékének 3%-a, ha az ingatlan megszerzése és eladása között kevesebb, mint 3 év telt el. Ha több mint 3 évig volt a tulajdonos birtokában az ingatlan, az adókulcs az ingatlan értékének 2%-a. Amennyiben az ingatlan értéke több mint 200.000 RON (45.160 EUR), az első esetben az adó mértéke 6.000 RON + az értékhatárt meghaladó rész 2%-a, a második esetben pedig 4.000 RON + az értékhatárt meghaladó rész 1%-a. Kivételt képeznek azok az ingatlan örökségek, ahol a hagyatéki eljárás a haláleset után 2 évvel fejeződik be. Ebben az esetben az adó a hagyaték értékének 1%-a. Ugyancsak adómentes az ingatlanszerzés adományozásból házastársak, illetve harmadrangú rokonok között. A vagyonadók számítási és átutalási kötelezettségét a fizető vagy közvetítő intézményre hárították. Ennek értelmében:  a kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek kötelesek a kamatok utáni adókat kiszámítani és levonni a kifizetésre kerülő kamatból,  a vállalatok kötelesek az osztalék utáni adókat kiszámítani és levonni a kifizetésre kerülő osztalékból,  ingatlankereskedelem esetén a közjegyző köteles az adót kiszámítani és átutalni az adóhatóságnak. A visszaélések elkerülése érdekében léteznek minimális egységárak, amelyek adószámítási minimumot jelentenek. Ezeket az egységárakat időszakonként felülbírálják, hogy ne legyen túl nagy eltérés a piaci árakhoz képest.  tőzsdei jegyzésen kívüli értékpapír-kereskedelem esetén a jövedelemadó a jegyzési és az eladási ár 16%-a, mely visszatartására és befizetésére az értékpapír vásárlója köteles. 2013. január 1-jétől a tőzsdei ügyletek adózói kötelesek évente kiszámolni az ügyleteik összesített eredményét, erre vonatkozóan adónyilatkozatot benyújtani és 16%-os adóelőleget fizetni. Megszűnik az adóelőleg befizetés és a negyedéves jelentési kötelezettség.


143

5. Egyéb adók A helyi adóztatáshoz tartozó adófizetők körébe tartoznak:  magánszemélyek, illetve olyan magánszemélyek, amelyek önálló gazdasági tevékenységet vagy szabad foglalkozást folytatnak egyénileg vagy társulásban. Az első kategóriába tartoznak a családi vállalkozások, a mezőgazdasági társulatok, illetve más szervezési formák, amelyek nem tartoznak a jogi személyek kategóriájába. A második kategóriába tartoznak az orvosok, ügyvédek, közjegyzők, mérlegképes könyvelők, technikai szakértők, adótanácsadók, értékpapír-befektetési tanácsadók, tervezők, bírósági végrehajtók, illetve más szabad foglalkozásúak.  jogi személyek, illetve különböző entitások, amelyeket jogilag bejegyzett fizikai személyek képviselnek, és amelyek saját vagyonnal rendelkeznek különböző tevékenységek folytatása céljából. Az első kategóriába soroljuk a kereskedelmi vállalatokat, az állami vállalatokat, a bankokat, különböző szövetkezeteket, illetve mindazon jogi személyeket, amelyek termelési, szolgáltatási vagy kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A második kategóriába tartoznak a politikai, szindikátusi, szakmai, munkáltatói, szövetkezeti, közintézeti, társasági, alapítványi, föderációs illetve vallási szervezetek. Építményadó Építményadót kötelesek fizetni azok a személyek, akik Románia területén lévő épületek tulajdonosai. Kivételt képeznek a pénzügyi lízingszerződéssel birtokolt ingatlanok, ahol a lízingbevevő köteles az adót fizetni. A magánszemélyek tulajdonában lévő épületek adóköteles értékét különböző kritériumok és normatívák szerint határozzák meg. Egy magánszemély tulajdonában lévő épület vagy egy építkezés adóköteles értéke függ a beépített területtől, illetve a beépített négyzetméterre meghatározott adóalaptól. Az épület adózandó értékét befolyásolja a területi elhelyezkedése is, amely egy korrekciós együtthatón keresztül módosítja a kiszámított értéket. Az épületek adózandó értéke 20%-kal csökken, ha az adott épület befejezése 50 évvel ezelőtt történt, és 10%-kal csökken, ha az adott épület 30-50 évvel ezelőtt épült. A jogi személyek tulajdonában lévő épületek esetén az adózott értéket a leltárérték képezi, amelynek több formája is van:  a beszerzési érték,  a bekerülési érték, ha saját maga építette,  a jelenérték, amelyet más technikailag és gazdaságilag hasonló épületek értékéhez viszonyítanak, abban az esetben, ha az épület ingyen került a tulajdonába,  az újraértékelés során nyert új leltárérték. A magánszemélyek tulajdonában lévő épületek esetén 0,1%-os adókulcsot alkalmaznak. A jogi személyek tulajdonában lévő épületek esetén az adókulcsot a helyi önkormányzatok határozzák meg 0,25-1,5% között, amit a leltári értékre vetítenek. Az évi adófizetés két egyforma részletben történik, amelyeknek a határideje: március 31. és szeptember 30.

144


Adómentességet élveznek a következő épületek:  a közintézetek és a köztulajdonban lévő épületek, kivéve a gazdasági tevékenységekre használt épületrészeket,  a törvény által meghatározott történelmi, művészeti vagy régészeti emlékművek, illetve múzeumok és emlékházak, kivéve a gazdasági tevékenységekre használt épületrészeket,  ideiglenes működési engedéllyel rendelkező vagy akkreditált oktatási intézmények épületei, kivéve a gazdasági tevékenységekre használt épületrészeket,  az állam köztulajdonában vagy magántulajdonában lévő épületek, amelyek az állami vállalatok igazgatásához tartoznak,  az ipari, tudományos vagy technológiai parkokban lévő épületek,  az állam által elismert vallási felekezetekhez tartozó épületek, kivéve a gazdasági tevékenységekre használt épületrészeket (a bérbeadás mentesül az adófizetés alól),  a temető területén lévő épületek,  a hivatalos örökösök híján az állam tulajdonába kerülő épületek,  speciális építkezések, mint például a kőolaj, gáz, só kitermelésére használt különböző energiatermelő, transzformáló és szállító egységek, stb. 2010. július 1-jétől azok a természetes személyek, akik több épületet birtokolnak, plusz épületadó fizetésre kötelezettek, lásd a következőkben:  65%-kal emelt adó a lakhelyen kívüli első épületre,  150%-kal emelt adó a lakhelyen kívüli második épületre,  300%-kal a lakhelyen kívüli harmadik, illetve a többi épületre. 2012. január 1-jétől azok a jogi személyek, akik 3 év elteltével nem értékelik újra az épületeiket, emelt épületadót kötelesek fizetni, azaz 3 év után a leltárértékre alkalmazott adókulcs 10% - 20%, 5 év eltelte után pedig 30% - 40%. Telekadó Telekadó fizetésére kötelezettek mindazok a magán- és jogi személyek, amelyeknek tulajdonában vannak romániai községek vagy városok bel- vagy külterületéhez tartozó földterületek, illetve azok, akik pénzügyi lízingszerződéssel birtokolnak telket. A telekadót évente határozzák meg, mértéke függ a földterület nagyságától, annak elhelyezkedésétől és használati céljától. A központi kormányzat dönt az adó nagyságáról, de a területek kategorizálása a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik. Ennek eredményeképpen például az építési belterület esetében a hektárra vetített adó értéke 178 és 10.353 RON (40-2.338 EUR) között változik. Adómentességet élveznek a következő területek:  a beépített területek,  az állam által elismert egyházak tulajdonában levő telkek,  a temetőkhöz tartozó területek,  ideiglenes működési engedéllyel rendelkező vagy akkreditált oktatási intézmények tulajdonában lévő területek,  állami köztulajdonban vagy használatban lévő területek,  mindazon területek, amelyek természetüknél fogva nem alkalmasak mezőgazdasági tevékenységekre.


145

Gépjárműadó A gépjárművekre kivetett adót olyan magán- és jogi személyek fizetik, amelyek tulajdonában gépjármű vagy vízi jármű található, illetve azok, akik pénzügyi lízingszerződéssel birtokolnak ilyen eszközöket. Az adótörvény értelmében adókötelesek az állami vállalatok, kereskedelmi társaságok, jogi és magánszemélyek egyaránt. A gépjárműadó függ a motor hengerűrtartalmától és a gépjármű típusától. A motor térfogata függvényében nyolc adósáv van. A gépjárművekre kivetett adó 2013-ban: Gépjárművek felosztása a motor térfogata és a gépjármű típusa szerint: a) gépkocsik 2000 cm3-ig b) gépkocsik 2001-2600 cm3 között c) gépkocsik 2601-3000 cm3 között d) gépkocsik 3001 cm3 felett e) autóbuszok, mikrobuszok f) gépjárművek 12 tonnáig g) traktorok h) motorkerékpárok

Adó: (RON/200 cm³) 18 72 144 290 24 30 18 8

EUR-ban 4,06 16,26 32,51 65,48 5,42 6,77 4,06 1,81

A gépkocsiadóból származó jövedelmek 40%-a a helyi költségvetést illeti, 60%-a pedig a megyeit. Adómentességet élveznek a következő gépjármű-tulajdonosok: közintézetek, jogi személyek, amelyek gazdasági tevékenysége a tömegszállítás városban vagy elővárosban, a háborús veteránok és a mozgássérültek. Reklámok után fizetett adók A reklám-szolgáltatások utáni adó Kereskedelmi reklám utáni adófizetésre kötelesek azok a személyek, amelyek ilyen jellegű szolgáltatást vesznek igénybe szerződés vagy más megállapodás alapján. A reklámok utáni adókulcs 1% és 3% között mozog a szolgáltatás értékére vetítve. A reklám utáni adó a szolgáltatás területén levő helyi költségvetés jövedelmét képezi. A reklám utáni adót havonta kell fizetni, minden hónap 10-ig. A reklám célból kihelyezett plakát adója Minden olyan személy, aki közterületen reklámozás céljából plakátot használ, éves szinten számolt adót kell, hogy fizessen a helyi önkormányzatnak. Az adó nagysága függ a plakát méretétől és a helyi önkormányzatok által megszabott fix díjaktól. A 2013-es évre az évi m2-re megszabott díjak a következők voltak:  reklám célból kifüggesztett plakátok a gazdasági tevékenység helyén 0-32 RON (0-7,22 EUR),  bármilyen más jellegű plakát esetén 0- 23 RON (0-5,19 EUR).

146


A plakátokra kivetett adót előre kell kifizetni, évente 2 egyenlő részletben a helyi önkormányzatoknak. Idegenforgalmi adó A helyi tanács idegenforgalmi adót vethet ki azok számára, akik szállodában, panzióban vagy más szállásadó helyen szállnak meg. 2012. január 1-jétől az idegenforgalmi adó a szállás díjának 1%-a. Az idegenforgalmi adót havonta kell fizetni, a begyűjtést követő hónap 10-ig. Idegenforgalmi adó alól mentesek a következő kategóriák: magánszemélyek, amelyek nem töltötték be a 18. évüket, fogyatékos személyek, nyugdíjasok, diákok, egyetemisták, katonai szolgálatot teljesítők, háborús veteránok és ezek özvegyei. Előadásokra kivetett adók Az előadásokra kivetett adók az indirekt adók kategóriájába tartoznak, és különböző rendezvényekre, sportversenyekre, szórakozási lehetőségekre (pl. Videotéka, disco) vetik ki. Előadásokra kivetített adót kötelesek fizetni mindazon magánszemélyek vagy jogi személyek, akik engedéllyel rendszeresen vagy alkalomszerűen különböző rendezvényeket szerveznek. A közintézetek nem adókötelesek. Az előadásokra kivetett adó 2%, illetve 5% a befolyó jövedelmekből, vagy fix összegként az adott terem vagy övezet m2-ére. Nem adókötelesek azon rendezvények szervezői, amelyek jótékonysági tevékenység céljára ajánlják fel bevételeiket. Jogi bélyegek, közjegyzői illetékek Jogi bélyeg fizetésére kötelezettek mindazon kérvények, perek, amelyek a bíróság, és az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartoznak attól függőn, hogy az adott ügy pénzbeli értéke kifejezhető-e. Amennyiben az ügy értéke pénzben kifejezhető, arra értéke szerint különböző adósávokat alkalmaznak. Amennyiben az ügy pénzbeli értéke nem kifejezhető, a kérelmezők kötelesek fix összeget fizetni. Jogi bélyegkötelesek a következő kérelmek:  a bíróságra benyújtott kérelmek, perek, amelyek értéke pénzben kifejezhető,  a bíróságra benyújtott kérelmek, perek, amelyek értékét nem lehet pénzben kifejezni,  a jogi személy bejegyzésének és működésének engedélyeztetési kérelme,  a szerzői jogokra vonatkozó kérelmek,  a kereskedelmi szférára vonatkozó kérvények (kereskedelmi vállalatok bejegyzése, működési engedélyeztetése, kereskedelmi vállalatok alapszabályzatának módosítása, stb.),  házastársi viszonyokra vonatkozó kérelmek,  közjegyzői törvény szerint megfogalmazott kérvények,  ingatlan átíratásához benyújtott kérvények,  bírósági döntés elleni fellebbezés, stb.


147

6. Társadalombiztosítás 6.1. Járulékbevételek alakulása 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 terv

ezer RON 13.046.202 14.307.099 15.641.701 17.755.060 32.056.300 40.424.522 45.697.200 51.144.910 51.658.300 50.995.457

ezer EUR 4.128.545 4.527.563 4.949.906 5.618.690 8.904.528 9.670.938 10.664.955 11.839.922 11.664.439 11.514.769

A bérmunkával járó szociális terhek a következők:  nyugdíjbiztosítási hozzájárulás,  egészségügyi hozzájárulás,  munkanélküliségi hozzájárulás,  munkabaleseti hozzájárulás,  betegbiztosítási hozzájárulás,  fizetésbiztosító alaphoz való hozzájárulás. A felsorolt tételek közül a legjelentősebb a nyugdíjbiztosítási járulék, melynek értékét a bruttó munkabér százalékában adják meg. A nyugdíjbiztosítási járulékokat egyrészt a munkaadó, másrészt a munkavállaló fizeti. A nyugdíjbiztosítási kulcsokat a munkavállaló által végzett tevékenység veszélyességének, nehézségének függvényében 3 csoportba osztották. A legnehezebb munkát végzők esetében munkaadó által fizetett tb-kulcs értéke 30,8%, a köztes kategóriában ez 25,80%, míg a legnagyobb kategóriában a tb-kulcs 20,8%. A munkavállaló minden esetben 10,5%-os adókulcsot fizet, ez tartalmazza a 2%-os magánnyugdíjalapot is. 2011. január 1-jétől a munkaadó és a munkavállaló által fizetett nyugdíjbiztosítás havi alapja nem haladhatja meg az országos havi átlagbér ötszörösét munkahelyenként. Az egészségügyi hozzájárulást a társadalombiztosításhoz hasonlóan a munkavállaló és a munkáltató közösen fizetik. Ennek értéke a munkáltató esetében 5,2%, míg a munkavállaló esetében 5,5%. Ennek alapja a munkavállaló által kapott bruttó bér. A munkanélküliségi segélyhez való hozzájárulás mértéke a munkáltató esetében 0,5%, és a munkavállalónak is ugyanannyit kell fizetnie. A munkaadónak kötelessége egy pótlólagos járulék fizetése a munkabalesetek és munkahelyi megbetegedések fedezésére. Ennek mértékét a végzett munka veszélyessége alapján állapították meg. A járulék mértéke a béralap százalékában van meghatározva, ennek mértéke 0,4-2% között változik. A két utolsó járulékfizetési kötelezettség viszonylag alacsonyabb mértékű és újabb eleme a társadalombiztosítási rendszernek. A fizetésbiztosító alaphoz való hozzájárulást a béralap 0,25%-ában határozták meg, míg a betegbiztosítási járulék mértéke a béralap 0,85%-a.

148


A román nyugdíjrendszer 3 pilléres. Az 1. pillére a kötelező állami nyugdíjbiztosítás, amely az öregségi nyugdíjon kívül tartalmazza az árvajáradékot, rokkantnyugdíjat, stb. A 2. pillér megosztja a nyugdíjjárulékokat úgy, hogy minden 35 év alatti munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék 1/3-a egy magánnyugdíjalaphoz kerül, amely tőkésítési rendszerben fogja biztosítani a nyugdíjat a befizető számára. A 3. pillér a fakultatív nyugdíjrendszer, amelyet szintén magánnyugdíjalapok kezelnek. Az utolsó két pillér kizárólag csak öregségi nyugdíjat biztosít. 2011. október 1-jétől az új román Polgári Törvénykönyv értelmében az ügynöki, közvetítői, konszignációs kereskedelmi szerződések megbízási szerződéssé váltak. 2012. július 1-jétől ezek a jövedelmek is járulékkötelesek lesznek, ugyanúgy, mint a megbízási szerződés alapján szerzett jövedelmek. A szerzői jogdíjakból és megbízási szerződésekből származó jövedelmek után a kötelező nyugdíjjárulék 10,5%, az egészségügyi hozzájárulás 5,5%. A nyugdíjjárulék megfizetése alól mentességet kapnak azok az adózók, akiknek van más járulékköteles jövedelmük is, pl. bérjövedelem vagy nyugdíj. Egészségügyi hozzájárulást csak azon adózóknak nem kell fizetni ebben az esetben, akiknek van más járulékköteles jövedelme, ami jogdíjból származik. 2013. január 1-jétől az egyéni vállalkozó – ha nincs bérjövedelme – köteles 31,3% nyugdíjjárulékot fizetnie, ha a havi nettó jövedelme meghaladja a 778 RON-t (havi átlagjövedelem x 35% = 2.223 RON x 35%). Szintén 2011-től a fakultatív nyugdíjbiztosítás alsó limitje a havi minimálbér 31,3%-a. A természetbeni jövedelmek – 2011-től – egyértelműen a járulékmentes jövedelmekhez tartoznak. 2013. február 1-jétől a napi limitet meghaladó rész (az intézmények esetében megállapított értékhatár 2,5-szerese, pl. belföldi kiküldtetés esetén 13 RON/nap*2,5 = 32,5 RON, EU–ba való kiküldetés esetén 35 EUR/nap*2,5 = 87,5 EUR/nap) a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, ennek megfelelően adó- és járulék köteles.

SZLOVÁKIA ADÓRENDSZERE

150


Főváros: Pozsony Államforma: köztársaság Hivatalos nyelv: szlovák Függetlenség: 1993. január 1. Csatlakozás az EU-hoz: 2004. május 1. Terület: 49.037 km² Népesség: 5.407.325 fő (2012) Népsűrűség: 111 fő/km² GDP: 65.245,7 millió EUR (2012) GDP egy főre jutó: 12.066 EUR (2012) HDI: 0,834 (2011) Pénznem: Euró (EUR) 1 EUR = 30,126 SKK


151

1. Adózás rendje Szlovákiában 2012. január 1-jei hatállyal új 2009/563 Tt., az adózás rendjéről szóló törvény lépett hatályba, mely az egyes adók és illetékek kezelését szabályozza. E törvény magába foglalja az adóeljárás alapfeltételeit, a helyi illetőséget, az adóalany fogalmát, a határidőket, az adóellenőrzés menetét, az adóalany bejegyzési és bejelentési kötelezettségét, a harmadik személyek együttműködését, büntetések kirovását, az adófizetési kötelezettséget, az adóbevallás és a különböző jelentések beadásának módját, az adóhatóság által kirótt adót, az adók fizetésének, az adók elengedésének módját, a különböző büntetések kirovását, a fellebbezések módját, az adóvégrehajtás módját és formáit. Az adóhatóság az adóhivatal, önkormányzat és a vámhivatal. Másodfokú szerv a pénzügyi igazgatóság és a minisztérium. Az adóbevallások formáját a Pénzügyi Közlönyben jelenteti meg a Pénzügyminisztérium, előzőleg erről a törvénytárban egy közlemény jelenik meg.

1.1. Az adók csoportosítása Az adó tárgya szerint: Jövedelemadó:  természetes személyek adója: - béradó (munkaviszonyból származó jövedelemből), - forrásadó (főleg a tőkéből származó jövedelemből, mint pl. a pénzbetétből származó jövedelemből a kamatadó), - a vállalkozás és egyéb jövedelem adója.  társaságok és jogi személyek adója. Fogyasztási adó:  hozzáadottérték-adó – univerzális adó,  jövedéki adó – csak megszabott árucikkekre. Vagyonadó:  ingatlanadó,  földadó,  építményadó,  lakásadó,  egyéb helyi adók,  gépjármű utáni adó. A szlovák adórendszerben az adókat két csoportra oszthatjuk: 1. Közvetett adók (fogyasztási adók): az adófizető nem azonos az adó viselőjével  hozzáadottérték-adó, vagyis általános fogyasztási adó,  fogyasztási adók, vagyis szelektív (jövedéki) adók: - bor fogyasztási adója, - sör fogyasztási adója, - alkohol fogyasztási adója, - dohánytermékek fogyasztási adója,

152




ásványolaj adója, elektromos áram adója, szén fogyasztási adója,  gázolaj adója, vámok.

2. Közvetlen adók (jövedelemadók, vagyoni adók és a gépjármű utáni adó): az adót fizető és az adót viselő azonos.  jövedelemadók: - magánszemélyek adója, - jogi személyek adója (társasági adók).  vagyoni (tárgyi) adók: - ingatlanadó, - földadó, - építményadó, - lakásadó, - egyéb helyi adók.  gépjármű utáni adó. Az adóztatás jogi alapjai Szlovákiában:  nemzetközi egyezmények – Szlovákia 65 állammal kötött szerződést a kettős adóztatás elkerüléséről,  törvények,  önkormányzati rendeletek,  iránymutatások, melyeket a szlovák pénzügyminisztérium jelentet meg a Pénzügyi tudósító szakkiadványban. Ezeknek az iránymutatásoknak törvényszerű hatálya van, mivel ezek megjelenése előzőleg a törvénytárban kerül meghirdetésre.

1.2. Adóhatóságok Az adóhatóságokat három csoportra osztjuk: 1. Az állami adóhatóság, melyet az adóhivatalok képviselnek. 2. Az önkormányzatok, akik a helyi adók és illetékek beszedésére jogosultak. 3. A vámhatóság, mely a vám és a fogyasztási adók beszedésére jogosult.

1.3. Adóbevallások és adófizetés Az adóbevallások formáját, elkészítésének határidejét, illetve az adófizetés határidejét az egyes adónemek törvényei határozzák meg. A jövedelemadóról szóló 595/2003 törvény 49.§ értelmében az adóbevallást az adómegállapítási időszakot követő 3 hónapon belül kell benyújtani. Ha az adóalany elhalálozik, az év adott részére vonatkozó adóbevallást az örökös az elhalálozást követő harmadik hónap végéig köteles benyújtani. A társaságoknak és magánszemélyeknek 2012. december 31.-ig lehetőségük volt meghosszabbítani az adóbevallás leadásának határidejét további három hónappal, amennyiben legkésőbb az adóévet követő harmadik hónap utolsó napján írásban értesítették erről a szándékukról az illetékes adóhatóságot. E törvény adta lehetőség 2013. január 1-jei hatállyal megszűnt. Amennyiben az adóalany külföldi bevétellel is rendelkezik, lehetősége van 3 hónappal meghosszabbítani az adóbevallás


153

leadásának határidejét. Az adóbevallás leadásának határideje egyben az adó befizetés határideje. E törvény 48.§-a értelmében adófizetőnek számít az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy külföldi székhellyel rendelkező jogi személy, akinek a Szlovák Köztársaság területén állandó telephelye van, vagy 183 napnál hosszabb ideig foglalkoztat itt munkavállalókat, akár folyamatosan, akár időszakosan az egymást követő 12 hónap bármelyik szakaszában kivéve szolgáltatás, vagy külképviseleti hivatalok esetében. A természetes személyeknél a jövedelem meghatározásának időszaka a naptári év, tehát az adóbevallás elkészítésének határideje a folyó évet követő március 31. Ha ez a nap szombatra, vasárnapra vagy ünnepnapra esik, akkor az ezt követő első munkanap. A társaságoknál ez az időszak lehet egy naptári év, illetve egy gazdasági év, amennyiben ezt előre írásban jelzik az adóhatóság felé. A gazdasági év esetén az adóbevallás határideje a gazdasági évhez viszonyul. Ha az adózó az adó-megállapítási időszakot naptári évről gazdasági évre változtatja vagy fordítva, adóbevallást köteles benyújtani az adó-megállapítási időszaknak a változás napjáig eltelt részére, mégpedig legkésőbb azon hónap végéig, amely az adó-megállapítási időszak megváltoztatása után következik. A 222/2004. általános forgalmi adóról szóló törvény értelmében az évközi bevallást havonta kell benyújtani, illetve ha az előző egymást követő 12 hónap bevétele nem haladta meg a 100.000 EUR forgalmat, a bevallási időszak lehet egy naptári negyedév is. Az adóbevallást legkésőbb a tárgyhónapot, illetve tárgynegyedévet követő hónap 25-ig kell benyújtani az illetékes adóhivatalba. Az adó megfizetésére is ez a határidő vonatkozik. Amennyiben az adózó személynek adó-visszaigénylése keletkezik, az ezt követő bevallásban levonhatja az adókötelezettségéből, illetve ha nem tudja beszámítani, akkor az illetékes adóhatóság az adótöbbletet 30 napon belül átutalja az adózó számlájára. A fogyasztási adóról a bevallást havonta kell a vámhivatalba benyújtani és megfizetni. Az ingatlantulajdonos köteles, követő év január 31-ig adóbevallást benyújtani az illetékes önkormányzathoz, amennyiben új adókötelezettsége keletkezett. Az adókötelezettség azon adózási időszakot követő január 1-jén keletkezik, amikor az ingatlan az adóalany tulajdonába került, vagy az adóalany bérbe vette az ingatlant, vagy az ingatlan kezelőjévé vált, és azon adózási időszak december 31-ével szűnik meg, amely évben megszűnik a tulajdonjogviszony, bérlet, illetve az ingatlan kezelése. Az adóalanynak a helyi önkormányzat fele bejelentési kötelezettsége keletkezik az év közbeni változást követő 30 napon belül. Az önkormányzat az ingatlanadót évente veti ki a folyó adózási időszak január 1-jén megállapított adatok alapján. A kivetett ingatlanadót az adóalany a fizetési meghagyás érvénybe lepésétől számítva 15 napon belül köteles befizetni az önkormányzat számlájára. A gépjárműadónál az adókötelezettség azt a napot követő napon keletkezik, amikor a gépjármű vállalkozás céljára volt használva, és a hónap végén szűnik meg, amikor megszűnik a gépjármű vállalkozás céljára való használata. Az adókötelezettség keletkezését és megszűnését egyaránt köteles az adóalany 30 napon belül jelenteni az illetékes adóhatóságnak. Az adóbevallást az adókötelezettségtől számított következő naptári év január 31-ig kell benyújtani az illetékes adóhatósághoz.

1.4. Adótörvények megszegése és a következmények Az adótörvények megszegéséért járó büntetést az 2009/563 Tt. számú adózás rendjéről szóló törvény írja elő.

154


Az adóhatóság a következő büntetéseket vetheti ki:  Hiányos bevallás esetén a büntető kamat számításánál az adóhiányból kell kiindulni, melyet a jegybanki alapkamat háromszorosával kell beszorozni. Amennyiben a jegybanki alapkamat háromszorosa nem éri el a 10%-ot, az adóbírság az adóhiány 10%a. Ha az adóalany önellenőrzés folyamán saját maga vallja be az adóhiányt, ezt a büntetést felére csökkentik.  A bevallás, illetve jelentés meghatározott időn túli leadása esetén a mulasztási bírságbüntetés 30 – 16.000 EUR. Bejegyzési kötelezettség elmulasztásáért 60 – 20.000 EUR bírság róható ki, míg a bejelentési kötelezettség mulasztásáért 30 – 3.000 EUR büntetést lehet kiszabni. Az adóhatóság által megszabott kötelezettség elmulasztásáért a bírság 60 – 3.000 EUR lehet.  Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi kamatot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat négyszeresének 365-öd része. Amennyiben a jegybanki alapkamat négyszerese nem éri el a 15%-ot, a késedelmi kamat számítása esetén 15%-os éves kamatláb használatos. Késedelmi kamat legfeljebb négy évre számítható fel. Ezeket a büntetéseket az adóhatóság veti ki. Az adóhatóság a büntetést nem veti ki, ha az nem haladja meg a 10 EUR-t, amennyiben az adóhatóságot az önkormányzat képviseli, nem haladja meg a 3 EUR-t. A büntetéseket nem lehet kiróni, ha elévültek. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást kellett volna tenni, illetve adóbevallás hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az adóhátralék, az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 6 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság törvényes eljárást indított az adóhátralék behajtására, az elévülés újabb 6 évvel meghosszabbodik, de legfeljebb 20 év az elévülési idő. Ha az adóalany ismételten megszegi a kötelességét, az adóhatóságnak jogában áll leállítani a tevékenységét. Ez ellen az adóalany 8 napon belül fellebbezhet.

1.5. Jogorvoslatok az adózási eljárásban Az ellenőrzés folyamán megállapított hiányosságok ellen az adóalany élhet fellebbezési jogával 15 napon belül, attól a naptól számítva, amikor hivatalosan értesült a hiányosságokról. Ha az adóhatóság alkalmazottja az adott adóügyben nem jár el helyesen, az adóalanynak jogában áll kifogást emelni a helytelen eljárás ellen. Ha az adóalany hiányosságot fedez fel az adó, ill. adóelőleg helyes megállapításánál, jogában áll panaszt benyújtani az adóhatósághoz. A kifogás, ill. a panasz jogosságát az alkalmazott közvetlen felettese bírálja el. Abban az esetben, ha lejárt a fellebbezés törvényes határideje, és olyan körülmények merülnek fel, melyek megváltoztatják az adóeljárás eredményét, rendkívüli eljárást lehet kezdeményezni.

1.6. Adóhatósági ellenőrzések súlypontjai, vagyonosodási vizsgálatok Az adóhatóság az ellenőrzések folyamán főleg az adóalap hiteles megállapítását vizsgálja, illetve az adó helyes kiszámítását. Adóellenőrzésnek számít az adó-visszaigénylés megalapozottságának vizsgálata is. Az adóhatóság az ellenőrzés megkezdése előtt az adóalanynak írásbeli értesítést küld. Az adóalanynak jogában van kérni az ellenőrzés


155

későbbi megkezdését, mint ami az értesítésben fel volt tüntetve, de legfeljebb 40 napon belül az értesítést követően meg kell, hogy kezdődjön az ellenőrzés. Az adóhatóság az adóalanyt előre nem értesíti abban az esetben, ha a büntető szervek kérésére végzi az ellenőrzést, és veszélybe kerülhet a könyvelési bizonylatok hitelessége, megsemmisítése. Az adóhatóság törvényből adódóan vagyonosodási vizsgálatokat nem végez. Vagyonosodási vizsgálatokat az állami szerveknél végeznek. Csak a vezető állami szervek képviselői és az önkormányzatok vezető képviselői kötelesek vagyonbevallást tenni.

2. Jövedelemadók 2.1. Személyi jövedelemadó A természetes és jogi személyek adózását a jövedelemadóról szóló 595/2003 törvény szabályozza, amely 2004. január 1-jén lépett hatályba. A természetes személyeknél a hatályos jövedelemadó törvény összesen négy adóköteles jövedelmet különböztet meg, tehát az adó tárgyát képezi:  nem önálló tevékenységből származó jövedelem: bér és fizetés (5.§),  vállalkozásból származó jövedelem,  egyéb önálló kereseti tevékenységből és ingatlan bérbeadásból származó jövedelem (6.§),  tőkéből származó jövedelem (7.§),  egyéb jövedelmek (8.§). A személyi jövedelemadó mértéke (15.§) 2013. január 1-jei hatállyal megszűnt az egykulcsos adórendszer. Az szja mértéke: 1) 19%, az összevont éves adóalap azon részéből, mely nem haladja meg az érvényben lévő létminimum 176,8 szorosát (194,58 x 176,8= 34.401,74 Euró) 2) 25%, az adóalap azon részéből, mely meghaladja az érvényben lévő létminimum 176,8 szorosát. 3) különadó 5% - Szlovák Köztársasági elnök, Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, Szlovák Kormányhivatal tagjai, Szlovák Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elnöke és alelnöke függő viszonyából származó jövedelméből A személyi jövedelemadónak nem tárgya a kölcsön és a hitel, a tőketársaság nyereségéből származó osztalék abban az esetben, ha a nyereségből a tulajdonosnak (résztulajdonosnak) fizetnek ki osztalékot, az áfa, illetve az a bevétel, mely ajándékozásból, örökségből, illetve az elkobzott vagyon visszaadásából származik, és nem képezi a vállalkozás részét. Magánszemélyekre vonatkozó adómentes jövedelmek (9.§):  a lakás, vagy legfeljebb a kétlakásos lakóház és a hozzá tartozó telek eladásából származó jövedelem, amennyiben az eladó tulajdonában volt az eladást közvetlenül megelőzően legalább 5 évig,

156


 az ingatlan eladásából származó jövedelem, amennyiben nem a 9.§ a) pont szerinti ingatlaneladásról van szó, mégpedig 5 évvel az ingatlan megszerzése vagy a vállalkozásból való kivonása után, amennyiben az ingatlan a vállalkozás részét képezte; kivéve az ingatlan eladására vonatkozó előszerződés alapján megszerzett jövedelmeket, amennyiben az előszerződést az ingatlan megszerzését vagy a vállalkozásból való kivonását követő 5 éven belül kötötték, akkor is, ha az adásvételi szerződést, az ingatlan megszerzését vagy a vállalkozásból való kivonását követő 5 év eltelte után kötötték meg,  az öröklés (egymást követő öröklések) vagy a házastársak egyikének öröklése útján megszerzett ingatlan eladásából származó jövedelem abban az esetben, ha legalább 5 év telt el attól a naptól számítva, amikor az ingatlan bizonyítottan az örökhagyó (örökhagyók) tulajdonává vagy résztulajdonává vált, vagy amikor kivonták a vállalkozásból, amennyiben annak részét képezte,  ingóságok eladásából származó jövedelem, kivéve a vállalkozási vagyonba tartozó ingóságok eladásából származó jövedelmeket, mégpedig az ingóságnak a vállalkozásból való kivonását követő 5 éven át; e törvény alkalmazásában,  a külön jogszabály alapján a jogosult személynek kiadott, s az általa elfogadott ingatlan vagy ingóság eladásából származó jövedelem,  a csődeljárásban lévő vagyon eladásából származó jövedelem, valamint a csődeljárás során külön jogszabály szerint leírásra kerülő kötelezettségekből származó jövedelem,  a külön jogszabály szerinti eltartási kötelezettség teljesítéséből származó jövedelem,  az 500 EUR-ig szerzett jövedelem nem adóköteles abban az esetben, ha a jövedelem ingatlan bérbeadásából, illetve az alkalmi tevékenységekből származó jövedelem, ideértve az alkalmi mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási tevékenységekből, valamint az ingóságok alkalmi bérbeadásából származó jövedelmet,  a szövetkezeti lakás használati jogával összefüggő lakásszövetkezeti tagsággal járó jogok és kötelezettségek átruházásából származó jövedelem, amennyiben az adóalany a lakást a lakásszövetkezettel kötött bérleti szerződés alapján legalább öt évig lakásként használta, kivéve a lakásszövetkezeti tagsággal járó jogok és kötelezettségek átruházására vonatkozó előszerződés alapján kapott jövedelmeket, amennyiben az előszerződés megkötésére az eredeti bérleti szerződés megkötését követő 5 éven belül került sor,  az egészségügyi biztosításból, a szociális biztosításból, a nyugdíj-takarékpénztárból, betegbiztosításból és balesetbiztosításból származó juttatások, támogatások és szolgáltatások, továbbá a hasonló jellegű külföldi biztosításból származó teljesítések,  az alapvető létszükségleteket biztosító és a szociális rászorultságban kapott juttatások és pótlékok, a szociális ellátás, a súlyos egészségkárosodás következményeinek enyhítésére szolgáló pénzbeli támogatás, a gondozásért járó pénzbeli támogatás, a külön jogszabály alapján nyújtott állami támogatás és állami szociális juttatás, további szociális juttatások,  a kártérítések, a nem vagyoni kárért fizetett kárpótlások, a vagyonbiztosítás teljesítése és a felelősségbiztosítás teljesítése, kivéve az alábbi kifizetéseket, melyek pótolják az adóköteles elmaradt jövedelmet és a vagyoni kárt, amely a kár keletkezésének időpontjában a vállalkozás részét képezte,  az állami költségvetésből és a felsőoktatási intézmények által nyújtott ösztöndíjak, és hasonló, külföldről nyújtott teljesítések, alapítványok és polgári társulások nem nyereségorientált szervezetek és nem befektetési alapok által nyújtott támogatások és juttatások, ideértve a nem pénzbeli teljesítéseket is, az állami költségvetésből, a községek, megyei önkormányzatok költségvetéséből, az állami alapokból nyújtott


    

157

támogatások és juttatások, ideértve a nem pénzbeli teljesítéseket is, kivéve az elmaradt jövedelem pótlásaként jövedelmező tevékenységért fizetett juttatást, az adóhatóság okozta adótúlfizetés kamatai, a külön jogszabály szerint kiadott engedély alapján működtetett szerencsejátékokból és hasonló játékokból származó nyeremények, díjak és nyeremények, melyek értéke nem haladja meg az 165,70 EUR-t, a külföldön bejegyzett szlovák állami kötvényekből származó hozamok, pénzügyi eszközök, melyek a nemzetközi egyezmények alapján nyújtott segélyekből, pályázatok alapján származnak.

Az adóalap adómentes részei A szlovák jövedelemadóról szóló törvény a természetes személyeknél bevezette az adózatlan jövedelem fogalmát. Ez az összeg a naptári év elején meghatározott létminimum 19,2-szeresét teszi ki. A 2013. január 1-jén érvényben lévő létminimum 194,58 EUR volt, ami azt jelenti, hogy a magánszemélyek az éves adózandó jövedelmüket ez évben 3.735,94 EUR-val csökkenthetik. 2011. január l-jétől csak az aktív jövedelem részéből lehet az adómentes összeget levonni, tehát a munkaviszonyból és a vállalkozásból szerzett jövedelemből. 2012-ben a létminimum 189,83 EUR, az éves adómentes összeg ennek 19,2-szerese, tehát 3.644,74 EUR. Mivel a létminimum évről évre nő, az adózatlan alap növelése azt jelenti, hogy a magánszemélyeknél akkor is növekednek a tiszta jövedelmek, ha az elmúlt időszakhoz képest nem növekedtek a bevételek. Kivételt képeznek azonban azok, akik alacsony jövedelmük miatt eddig sem fizettek adót. 2007. január 1-jei hatállyal ez az általános adócsökkentő tétel attól függően változik, hogy az adózó személy milyen adóalappal rendelkezik. Amennyiben az adóalany éves adóalapja meghaladja a létminimum százszorosát (2013-ban 19.458 EUR-t) az éves általános adómentes összeg csökken. Ebben az esetben az adóalany a létminimum 44,2-szerese és az adóalap egynegyede közti különbözetnek megfelelő összeget számolhatja le az éves adóalapjából. Amennyiben 2013-ben az éves adóalap eléri a 34.401,74 EUR-t, az általános adómentes tétel nullára csökken. Az általános adómentes összeget érvényesíthetik azon külföldi személyek is, akik Szlovákia területén jövedelemre tesznek szert és ebből adókötelezettségük keletkezik. Az adóalany adóalapjából nem vonható le az adózatlan jövedelem, ha az adóalany az adózási időszak elején társadalombiztosítási, öregségi, vagy korkedvezményes öregségi nyugellátásban részesül. Amennyiben a nyugdíj összege nem haladja meg az adóalapot csökkentő összeget, az adóalapot olyan mértékben kell csökkenteni, amekkora a különbség a kifizetett nyugdíj összege és az adóalapot csökkentő összeg között. Az aktív jövedelemből számított adóalapot csökkenteni lehet a közös háztartásban élő, kiskorú gyermekekről gondoskodó vagy regisztrált munkanélküli, saját jövedelemmel nem rendelkező házastársra vonatkozó, az érintett adómegállapítási időszak január 1-jén hatályban levő létminimum 19,2-szeresének megfelelő összeggel évente, amennyiben van saját jövedelme, de az évente nem haladja meg a fenti összeget. Az adóalap adómentes részét a fenti összeg és a feleség/férj jövedelme közti különbség képezi. A saját jövedelembe nem kell beszámítani a tehetetlenségi (rokkantsági) nyugdíjemelés összegét, az állami szociális juttatásokat és a hivatásukra készülő, nappali tagozaton tanulmányokat folytató diákoknak nyújtott ösztöndíj összegét. Az adó alapja az eltartott feleségre vonatkozó adómentes résszel csakis azon adóalany

158


esetében csökkenthető, akire a korlátlan adókötelezettség vonatkozik, és állandó lakóhelye a Szlovák Köztársaság területén van. A szlovák adótörvény 2004-ben bevezette az adóbónusz fogalmát. Azon adóalany, aki az adómegállapítási időszakban a nem önálló tevékenységből a minimálbér legalább 6-szorosának megfelelő adóköteles jövedelemre tett szert, vagy aki a vállalkozásból, egyéb önálló kereseti tevékenységből a minimálbér legalább 6-szorosát meghaladó adóköteles jövedelemre tett szert, és a vállalkozásából nyereséget mutatott ki, évi kb. 253 EUR összegű adóbónuszra (adó visszafizetésre) jogosult minden eltartott gyermek után, aki az adóalannyal közös háztartásban él. A gyermek háztartáson kívüli ideiglenes tartózkodása nem befolyásolja az adókedvezményre való jogosultságát. Az adóbónusz csökkenti az adó összegét, illetve kifizetésre kerül. Az éves adóbónuszt igényelhetik azon külföldi magánszemélyek is, akik teljesítik a fent említett feltételeket, és egyben az éves jövedelmük legalább 90%-át Szlovákiában szerezték. 2.1.1. Személyi jövedelemadóból származó bevételek 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

millió SKK 31.892 25.253 40.118 42.100 47.026 55.040 -

millió EUR 1.058 838 1.332 1.362 1.561 1.827 1.982 1.483 1.876 2.135

2.1.2. Nem önálló tevékenységek Nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül:  jelenlegi vagy előző munkaviszonyból, szolgálati viszonyból, közalkalmazotti viszonyból, tagsági vagy hasonló viszonyból származó jövedelem, amely során az adóalany a jövedelmét fizető személy részére végzett munkánál köteles a jövedelmét fizető személy utasításait vagy parancsait betartani,  gyakorlati oktatás keretén belül végzett munkáért a tanulóknak és diákoknak járó jövedelem,  a szövetkezeti tag, a korlátolt felelősségű társaság cégtársai és ügyvezetői, a betéti társaság beltagjának munkájáért járó jövedelem, akkor is, ha a szövetkezet vagy a kereskedelmi társaság részére végzett munka során nem kötelesek betartani más személy utasításait,  a Szlovák Köztársaság közjogi méltóságai, az állampolgári jogok biztosa, az Európai Parlament Szlovák Köztársaság területén megválasztott képviselői, a Szlovák Köztársaság ügyészei és a Szlovák Köztársaság egyéb központi államigazgatási szerve vezetőjének külön jogszabályban megállapított fizetése és fizetési pótlékai,  az állami szerv, a területi önkormányzat szerve és egyéb jogi személyek vagy közösségek szervében ellátott tisztségért járó tiszteletdíj, amennyiben nem külön jogszabály alapján a gyanúsítottaknak a vizsgálati fogság idején, valamint az elítélteknek a szabadságvesztés végrehajtásának idején juttatott javadalmazás,


159

 a szociális alapból külön jogszabály szerint juttatott jövedelem,  a múltban, jelenlegi vagy jövőbeni nem önálló tevékenység vagy tisztség kapcsán kifizetett jövedelem, tekintet nélkül arra, hogy az adóalany a jövedelmet kifizető részére valóban elvégezte, végzi, vagy el fogja végezni az említett tevékenységet, illetve ellátja a tisztséget,  szerencsejátékok kapcsán nyújtott szolgáltatásért járó juttatás,  a munkavállaló jövedelmének minősül a gépjármű szerzési árának 1%-a, ha a munkáltató a gépjárművet hivatali (üzleti) és magáncélú használatra a munkavállaló rendelkezésére bocsátja, a használat minden megkezdett hónapjában. Az adóalapot (rész adóalapot) a nem önálló tevékenységből származó adóköteles jövedelem képezi, melyből le kell vonni a munkavállaló által kötelezően befizetendő biztosítási díjak és hozzájárulások összegét, és a munkavállaló külföldi biztosításának díját, amennyiben a munkavállaló köteles hasonló jellegű külföldi biztosítást kötni. Tehát a bruttó bérből le kell vonni a munkavállaló által kötelezően befizetendő biztosítási díjakat, azaz a bruttó bér 13,4%át, azután az egy hónapra eső adómentes összeget, 2013. adóévre 311,32 EUR-t, és az így megkapott összegből kell kiszámítani az adót. Az adómérték 19%. (havi 2866,81 Euróig) és 25% (havi 2866,81 Euró felett). Az eltartott, közös háztartásban élő gyermekekre az adóbónuszt is igényelheti a munkavállaló havonta, ez a negatív adó a dolgozó nettó bérét emeli. Az egy gyerekre járó havi adóbónusz 2012. július 1-jétől 21,03 EUR. Példa A munkavállaló a szlovák átlagbér nagyságú jövedelemnek megfelelő összeget, 805 EUR-t keres havonta. Feleségével együtt neveli két kiskorú gyermekét. Mekkora a munkavállaló havi nettó bére? EUR Bruttó bér Szociális biztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Szja előleg Adóbónusz Dolgozó nettó bére

805,00 - 75,67 - 32,20 - 73,30 + 42,06 665,89

= (805 * 9,4%) = (805 * 4%) = (805 – 107,87 - 311,32) * 0,19

Adómentes tételek:  a nem önálló tevékenység végzésével összefüggő útiköltség megtérítése olyan mértékben, amilyen mértékben külön jogszabály szerint az alkalmazott erre jogosult, ideértve a külföldi kiküldetés esetén nyújtott költségtérítést, az említett jogszabályban meghatározott étkezési díjat. E díj 40%-ának megfelelő összegének adómentessége (Magyarországon lévő tartózkodás esetén, pl. a napidíj 39 EUR + ennek 40%-a 15,60 EUR) 2011. január 1-jei hatállyal megszűnt,  az étkezési hozzájárulás napi 2,20 EUR (az étkezési csekk értékének, ami legfeljebb 4 EUR lehet, 55%-a),  a munkáltató által fizetett járulékok,  a munkakör végzéséhez szükséges továbbképzés, munkaeszközök térítése,  munkavállalói prémium.

160


2.1.3. Önálló tevékenységek Vállalkozásból származó jövedelemnek minősül:  a mezőgazdasági termelésből, az erdő- és vízgazdálkodásból származó jövedelem,  az iparengedély alapján (egyéni vállalkozó) végzett vállalkozásból származó jövedelem,  a külön jogszabály alapján végzett vállalkozói tevékenységből származó jövedelem, amely nincs feltüntetve az előző pontokban, (ügyvédek, közjegyzők, háziorvosok, stb.,)  a közkereseti társaságok cégtársának és a betéti társaságok beltagjának jövedelme. Amennyiben nem tartozik a nem önálló jövedelmek közé, egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül:  a műszaki vagy egyéb szellemi alkotáshoz fűződő jogok, ideértve a szerzői jog és a szerzői jog rokonjogait hasznosításából vagy a jogok átengedéséből származó jövedelem, ideértve az irodalmi és egyéb alkotások saját költségén történő kiadásából, sokszorosításából és terjesztéséből származó jövedelmet is,  az iparengedélyhez nem kötött és vállalkozói tevékenységnek nem számító tevékenységekből származó jövedelmek,  a szakértők és tolmácsok külön jogszabály szerinti tevékenységéből származó jövedelem és  az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem. Az adó tárgya és alapja Vállalkozásból vagy egyéb önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül:  az adóalany vállalkozói vagyonának bárminemű hasznosításából származó jövedelem,  azon folyószámlákon lévő pénzösszegek kamatai, amelyeket a vállalkozásból és az egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem elérésével kapcsolatban használnak,  a vállalkozás vagy a vállalkozás részének eladásából származó jövedelem,  az adós elengedett adóssága vagy az adósság elengedett része, amely összefüggésben van az adós vállalkozói vagyonának hasznosításával, illetve annak következménye. Az egyéni vállalkozók és más önálló tevékenységgel foglalkozó magánszemélyek (ügyvédek, közjegyzők, háziorvosok, stb.) két módon számíthatják ki az adóalapjukat. Ha bizonylatokkal alátámasztott kiadásokat számolnak el az adózandó jövedelmük terhére, könyvelést kell vezetniük. Ebben az esetben a vállalkozásból származó bruttó bevételükből levonják a vállalkozással kapcsolatos kiadásokat, a szociális és betegbiztosítást, a maradék összegből pedig levonják az adózatlan alapot, és így kapják meg az adóalapot. Amennyiben az adóalany a feltüntetett jövedelemből a bizonylatokkal igazolt kiadásokat levonja, a teljes adó-megállapítási időszak során köteles nyilvántartást vezetni:  a bevételekről és a kiadásokról időrendben,  az immateriális és tárgyi eszközökről, amelyek leírásra (értékcsökkenés) kerülhetnek,  a készletekről, követelésekről és kötelezettségekről. A feltüntetett jövedelemmel rendelkező adóalany vezethet döntése szerint egyszeres könyvvitelt vagy kettős könyvvitelt is. Ha az általános forgalmi adót nem fizető adóalany nem vonja le bizonylatokkal igazolt


161

kiadásait, bizonyos jövedelmek összegéből kiadásként levonhatja az összeg 40%-át (diktált költségátalány), de legfeljebb évi 5.040 Eurót, havi 420 Eurót. Amennyiben az adóalany a kiadásait a bekezdés szerint vonja le, kiadásnak minősül az adóalany minden kiadása, 2013. adóévtől beleértve a társadalombiztosítási díjakat és hozzájárulásokat, amelyeket az adóalany köteles befizetni. A társadalombiztosítási díjak, és hozzájárulások összegét utoljára az adóalany a 2012-es adóévben vonhatta le bizonylatokkal igazolt mértékben. Abban az időszakban, amelyben az adóalany ily módon levonja kiadásait, köteles időrendi nyilvántartást vezetni a bevételekről, készletekről és a követelésekről. 2013. január 1-jei hatállyal változást jelent, hogy az ingatlan bérbeadásból származó bevételből csak a tényleges, bizonylatokkal alátámasztott kiadásokat lehet elszámolni, nem lehet 40% költségátalányt érvényesíteni. Egyéni vállalkozások Amennyiben a természetes személynek nincs más fajta adózandó jövedelme, a vállalkozás nettó adózandó jövedelméből (adóalapból) számítják az adót. Ha az adóalap nem haladja meg az éves létminimum százszorosát, azaz 19.458 EUR-t, le lehet vonni a január 1-jén érvényben lévő létminimum 19,2-szeresének megfelelő adómentes összeget, ami a 2013-as évet nézve 3.735,94 EUR-t tesz ki. Ha az így kapott összeg nem haladja meg a létminimum 176,8 szorosát, azaz 34401,74 €, az adókulcs 19%. Példa: Tegyük fel, hogy a vállalkozónak 4.200.000 HUF a bevétele és 2.100.000 HUF a költsége. Egy gyermeke van, a feleségének nincsen saját jövedelme. Gyermekek utáni kedvezményen kívül más kedvezményt nem veszek figyelembe. Magyarországon a vállalkozó élt a bejelentési lehetőségével, így a minimálbér után fizeti meg a járulékokat. Magyarország Bevétel Költség Adóalap Szja Osztalékalap Közteher Családi adókedvezmény Kivét után Összes szja

EUR 14.000 7.000 7.000 700 6.300 214,3 2.500 573,7 1.488

Szlovákia Bevétel Költség Rész adóalap Leírható összegek  Egy vállalkozóra  Feleségére Adóalap Gyermekenként adóbónusz Negatív adó

EUR 14.000 7.000 7.000 3.735,94 3.735,94 0 249,24 - 249,24

Adómentességek Az ingatlan bérbeadásából és alkalmi bevételekből származó jövedelem 2011. január 1-jétől 500 EUR értékhatárig adómentes. 2010. december 31-ig az adómentes összeg felső határa a létminimum 5-szöröse volt. Az adóbevallásban nem kell feltüntetni azt a jövedelmet, mely nem képezi adó tárgyát, az adómentes jövedelmet, és azt a jövedelmet, melyből az adó forrásadóval került megfizetésre.

162


Tőkéből származó jövedelem Tőkevagyonból származó jövedelemnek minősül:  az értékpapírok kamata és egyéb hozam,  a banki betétkönyveken levő betétek kamata, nyereménye vagy egyéb hozama, ideértve a betétszámlán és a folyószámlán lévő pénzeszközök kamatát kivéve, ha ez a vállalkozásból szerzett kamatokat érinti,  a nyújtott hitel és kölcsön kamata és egyéb hozama, valamint a közkereseti társaság cégtársa által a társasági szerződés szerint befizetett hozzájárulás kamata,  életbiztosításból származó bevétel meghatározott életkor elérésekor; azonos megítélés alá esik az egyszeri kiegyenlítés vagy az összeg, amelyet az életbiztosítás idő előtti befejezése esetén fizetnek ki,  a váltók hozama, kivéve az eladásukból származó bevétel,  a hozam, amely az értékpapír lejártakor az értékpapír névértéke és a kibocsátás időpontjában meghatározott kibocsátási érték közötti különbségből adódik. Az értékpapír határidő előtti kifizetése esetén a névérték helyett az értékpapír visszavásárlási árát kell feltüntetni, A Szlovák Köztársaság területén levő forrásból származó jövedelmekből, kivéve a nyújtott hitel és kölcsön kamatát és egyéb hozamát, valamint a közkereseti társaság cégtársa által a társasági szerződés szerint befizetett hozzájárulás kamatának adóját a 43.§ szerint szedik be, ami azt jelenti, hogy terheli a jövedelmet. A forrásadó kulcsa egységesen 19%. A nyújtott hitel és kölcsön kamatából, egyéb hozamából, valamint a közkereseti társaság cégtársa által a társasági szerződés szerint befizetett hozzájárulás kamatából a jövedelmeket az adóalapba (részadóalapba: lásd 2.1.4.) a kiadások levonása nélkül kell beszámítani. 2.1.4. Egyéb jövedelmek Olyan jövedelmekről van szó, melyek csak véletlenszerű, egyszeri, nem ismétlődő jövedelemnek minősülnek, ezek elsősorban:  az alkalmi tevékenységekből származó jövedelmek, ideértve az alkalmi mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási tevékenységekből, valamint az ingóságok alkalmi bérbeadásából származó jövedelem,  az ingatlanok tulajdonjogának átruházásából származó jövedelem,  az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem,  az opciók átruházásából származó jövedelem,  az értékpapírok átruházásából származó jövedelmek; e törvény alkalmazásában értékpapír átruházásának minősül a részesedési jegy visszaadása (kifizetése) is,  a korlátolt felelősségű társaságban és a betéti társaságban levő részesedési (tagsági jog) átruházásából, vagy a szövetkezeti tagsággal járó jogok átruházásából származó jövedelem,  az örökölt műszaki vagy egyéb szellemi alkotások jogához kapcsolódó jogokból származó jövedelem, ideértve a szerzői jog és rokonjogot is,  a nyugdíjak és hasonló jellegű ismétlődő juttatások,  a sorsjegyekből vagy hasonló szerencsejátékokból származó nyeremények, továbbá a reklámversenyekből és sorsolásokból származó nyeremények,


163

 nyilvános versenyeken, sportversenyeken kapott díjak, amennyiben nem olyan adóalanyról van szó, aki a sporttevékenységet egyéb önálló kereseti tevékenység keretén belül végzi. Az adó alapja (rész adóalap) az adóköteles jövedelem, csökkentve a jövedelem elérése érdekében bizonyíthatóan felmerült kiadásokkal. Amennyiben a felsorolt jövedelemmel kapcsolatos kiadások meghaladják a bevétel összegét, a különbséget nem kell figyelembe venni, azaz a veszteséget nem lehet kimutatni. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet abban az adó-megállapítási időszakban kell beszámítani az adóalapba (rész adóalapba), amikor azt megfizették, függetlenül attól, melyik adó-megállapítási időszakban szállt át az ingatlan tulajdonjoga a vevőre. A tulajdonjog átruházására vonatkozó szerződés alapján történő részletfizetések esetén, vagy a szerződés, illetve előszerződés alapján átvett előlegek összegét abban az adó-megállapítási időszakban kell beszámítani az adóalapba (rész adóalapba), amikor azokat átvették. Amennyiben az adóalany az alkalmi mezőgazdasági, erdő- és vízgazdálkodási tevékenységekből származó jövedelmek esetén nem érvényesíti az elérésükhöz bizonyítottan befektetett kiadások levonásának jogát, a jövedelemből kiadásként átalányban levonhatja az összeg 25%-át, de legtöbb évi 5.040 eurót. Amennyiben a magánszemélynek a nem önálló tevékenységből szerzett jövedelme mellett egyéb jövedelme is van, adóbevallást kell tennie és minden egyes jövedelemtípust külön fel kell tüntetnie. Az egyes bevételekből leszámolhatja a bevétellel kapcsolatos, törvény által megszabott kiadásait, és a különbség képezi a rész adóalapot. Ezek összeadásával, pedig megkapjuk az éves közös adóalapot. Jövedelem típusa 1. bér és fizetés 2. a) vállalkozás, egyéb önálló kereseti tevékenység 2. b) ingatlan bérleti viszonyból 3. tőkéből származó jövedelem

Bevétel Bruttó bér Teljes jövedelem Teljes jövedelem

(-) Kiadás

Rész adóalap 13, 4% TB = Tényleges kiadás, illetve átalány, jövedelem 40%-a = maximum 5.040 Euró Tényleges kiadás -

=

Tényleges kiadás (illetve mezőgazdasági tevékenység = esetén a jövedelem 25%-a) ∑ Személyi jövedelem közös adólapja: 1 + 2 a, b + 3 + 4 4. egyéb jövedelmek

Teljes jövedelem

Le: az adóalanyra vonatkozó, az érintett adó megállapítási időszak január 1-jén hatályban levő létminimum 19,2-szeresének megfelelő összeg: – 3.644,74 EUR. Le: Nyugdíjalapba önkéntesen befizetett összeg max. az adóalap 2%-ig Adóalap kiszámítása ∑ Adó – az adólap x 19% 34.401,74 EUR-ig x 25% 34.401,74 EUR felett Le: adóbónusz minden eltartott gyermek után ha a minimálbér hatszorosának megfelelő adóköteles jövedelemre szert tesz.

– adó + 21,03 EUR/gyermek/hónap (a folyó év július 1-jéhez valorizálva van)

164


2013. január 1-jei hatállyal adóelőleget a magánvállalkozók csak abban az esetben fizetnek, ha az előző év adókötelezettsége meghaladja a 2.500 Eurót. A pénzügyi válság enyhítése érdekében a szlovák parlament 2009. január 1-jei hatállyal jóváhagyta a munkavállalói prémium kifizetését is. A munkavállalói prémiumra azon alkalmazott jogosult, aki az adott adóévben legalább 6 hónapon át munkaviszonyban volt, és csak nem önálló tevékenységből szerzett jövedelemre tett szert Szlovákia területén, és ez a jövedelme elérte a minimálbér 6-szorosát (2012-ben 1.963,20 EUR-t), viszont másfajta jövedelme az adott adóévben nem volt. A munkavállalói prémium kiszámításának módja:  ha az alkalmazott bére kevesebb, mint a minimálbér 12-szerese (2012-ben 3.926,40 EUR), a képlet a következő: Az éves adómentes összeg, azaz 3.644,74 EUR-ból kivonódik a minimálbér 12-szeresének az adóalapja (12 * 327,20=3.926,40 - 525,84), azaz 3.400,56 EUR, és a munkavállalói prémium ennek az összegnek a 19%-a, ami = 244,18 x 19% = 46,39 EUR.  ha az alkalmazott bére eléri a minimálbér 12-szeresét, a képlet a következő: (az éves adómentes összegből kivonódik a munkaviszonyból származó jövedelem adóalapja) x 19%. Példa: Ha az alkalmazott bruttó bére 2012-ben 4.000 EUR és a levont kötelező biztosítások összege 13,4%, azaz 536 EUR, a munkaviszonyból szerzett jövedelem adóalapja 3.464 EUR. Az éves általános adómentes összegből (3.644,74 EUR) kivonódik a 3.464 EUR, és a különbözetből, az 180,74 EUR-ból számolt 19%-os adó, azaz 34,34 EUR képezi a munkavállalói prémiumot. A munkavállalói prémium az állami költségvetésből van térítve, és csak az adóév letelte után igényelheti az alkalmazott, vagy a munkaadóján keresztül, vagy pedig az „A” típusú adóbevallás beadásával.

2.2. Társasági adó 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó jövedelmek adózása Szlovákiában a kereskedelmi társaságok száma évről-évre nő. Míg 2004-ben a társaságok száma 67.143 volt, 2005-ben 76.632-ra, 2006-ban már 86.317-re növekedett, 2012-ben 20.044 került bejegyzésre. Legkedveltebb társasági forma a kft., ezek száma 2004-ben 61.919 volt, 2005-ben 71.152-re növekedett, 2006-ban 80.638-ra, 2008-ban 106.017-re emelkedett, 2011-ben a számuk elérte a 181.834-et és 2012-ben a számuk 19.801-gyel növekedett. A statisztikai adatok szerint 1993 óta a számuk csaknem a tízszeresére nőtt, ugyanis 1993-ban 18.147 kft. működött Szlovákiában. Az alaptőke ennél a társasági formánál 5.000 EUR. A következő leggyakrabban alapított társasági forma az rt., melynek száma 2004-ben 4.341 volt, 2005-ben 4.598, 2006-ban 4.786, 2008-ban 5.227, 2011-ben 7.584-re emelkedett, viszont 2012-en már a számuk 243-mal csökkent. Az alaptőke ennél a társasági formánál 25.000 EUR.


165

A társasági adóból származó jövedelmek is évről-évre növekedtek. Az állami költségvetésbe befolyó társasági adók nagysága a következőképpen alakult: Adóbevételek 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

millió SKK 29.060,0 29.653,2 42.069,2 47.259,2 52.416,4 63 922,1 -

millió EUR 964,62 984,31 1.396,41 1.568,72 1.739,91 2.121,82 2.129,61 1.257,54 1.620,46 1,733,09

A gazdaságot elsősorban a kivitel húzta, ezen belül főleg az autóipar, és ezt követően az elektronika biztosította a lendületet. Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) 2008 végére elérte a 67,3 mrd EUR-t, viszont 2009-ben 63,33 mrd EUR-ra csökkent, 2010-ben 76,1 mrd EUR-ra, 2011-ben 82,7 mrd EUR-ra, 2012-ben pedig 90,2 mrd EUR-ra emelkedett folyó árakban kimutatva. A némileg visszafogottabb tempó a kisebb exportteljesítmény számlájára írható, mivel a belső fogyasztás növekedés mértékében nem észlelt csökkenést. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése szerint a bruttó hazai össztermék 2012-ben az előző évhez viszonyítva 2%-kal nőtt, rögzített árakban 70,5 mrd EUR volt, folyó árakban 3,4%-kal növekedett, azaz 71,463 mrd EUR-ra. 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke A társasági adó alanya minden olyan belföldi, illetve külföldi illetőségű adózó, cég, melynek a székhelye, illetve állandó telephelye Szlovákiában van. Ide tartoznak a gazdasági társaságok, mint például rt., („akciová spoločnosť, a.s.”) kft.,(„spoločnosť s ručením obmedzeným, spol s r.o.) bt. („komanditná spoločnosť, k.s.”), nyilvános betéti társaságok, („verejná obchodná spoločnosť, v.o.s”), egyesületek, beleértve a lakásszövetkezeteket, az állami vállalatokat, az egyéb állami gazdálkodó szervek, mint a járulékos cégek, költségvetési szervezetek, önkormányzatok, közhasznú társaságok, a közalapítvány, a társadalmi szervezetek, az egyházak, nemzetközi szervezetek, bankintézmények, szociális és egészségügyi biztosítók, nem beruházási alapok, külföldi képviseletek és külföldi személyek. Külföldi illetőségű adózó az a külföldi személy, aki belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet. A belföldi telephely akkor létesül kötelezően, ha a külföldi személy 6 hónapon keresztül, illetve 183 napon túl végez vállalkozói tevékenységet Szlovákiában. Állandó telephelynek számít az olyan hely, illetve Szlovákia területén elhelyezett berendezés, ahol a cég egészben vagy részben végzi a vállalkozói tevékenységét (iroda, ügyvezetésre szolgáló hely, műhely, építkezési terület). Nem minősül telephelynek az a hely, amely csupán a külföldi cég tulajdonában lévő készletek raktározására szolgál. A felsorolt társaságok adókötelezettsége a cégjegyzékbe való bejegyzés napjától

166


kezdődik és ebből való törlésének napján szűnik meg. Adóévnek a naptári év számít, kivéve azokat a gazdasági társaságokat, amelyek az adóévüket az anyavállalathoz igazítják, és ez esetben adóévnek a gazdasági év számít, melynek kezdetéről az adóhatóságot tájékoztatni kell. Gazdasági év (amely 12 teljes hónapból áll) leteltétől számítva három hónapon belül beszámolót kell készíteni és adóbevallást tenni. A cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozások, melyek jövedelme a vállalkozásból szerzett jövedelem, a 431/2002. számú számviteli törvény szabályainak megfelelő kettős könyvvitellel határozzák meg nyereségüket, illetve veszteségüket. Bizonyos, nem vállalkozásra létrehozott társaságok csak akkor esnek e szabály alá, ha átlépik az adózás rendjéről szóló törvény könyvviteli kötelezettséget szabályozó mérethatárait. A nem vállalkozási célból alapított vagy létrehozott adóalanyok esetében az adó tárgyát azon tevékenységből származó jövedelem képezi, amely során nyereséget érnek el vagy érhetnek el, ideértve a vagyon eladásából vagy bérbeadásból, a reklámtevékenységből és a tagdíjakból származó jövedelmeket. Az adóalap vagy a veszteség megállapítása során az alábbiakból kell kiindulni: A kettős könyvvitelt vezető adóalany esetében a gazdasági eredményből, mely az adóalap megállapítása során a következőképpen módosul:  növekszik azokkal az összegekkel, amelyek az adótörvény szerint nem számolhatók el a kiadások között, vagy amelyeket a kiadások között nem megfelelő mértékben számoltak el, ezek közé tartoznak főleg: - az adományok, reprezentáció (kivéve azokat a reklámtárgyakat, melyeken fel van tüntetve a cég neve és az egyes darabok értéke nem haladja meg a 16,60 EUR-t), a felügyelő bizottság díjazása, a vállalkozásban kivédhető károk és hiányok, kiadások az alaptőke emelésére, beruházások beszerzése, osztalékok kifizetése, adóhátralékok kifizetése, jövedelemadó, más személy helyett kifizetett adó, a hozzáadott értékadó abban az esetben, ha az adóalany áfa adófizető, és azok a tartalékok, melyeket nem szabályoz az adótörvény. Abban az esetben, ha az értékcsökkenés értéke eltér az adótörvény által megszabott értékcsökkenés számítása módjától, ezt a különbséget is hozzá kell adni, illetve csökkenteni az adóalapot,  növekszik azokkal az összegekkel, amelyek nem a gazdasági eredmény részei, de a törvény szerint az adóalapba tartoznak,  csökken azokkal az összegekkel, amelyek a gazdasági eredmény részei, de az adótörvény szerint nem tartoznak az adóalapba. A korlátlan adókötelezettségű adóalany adóalapjának részét képezi a külföldön lévő állandó telephely adóalapja is, kivéve, ha az állandó telephely adóalapja negatív, s annak az országnak a törvényei szerint, amelyben az állandó telephely van, az adóalap a veszteséggel csökkenthet. A veszteség megállapítása során ugyanúgy kell eljárni, mint az adóalap megállapításakor. A költséget, amelyre a külön jogszabály szerint tartalékot képeztek és a tartalékképzés kiadásként nem számolható el, abban az adómegállapítási időszakban kell beszámítani az adóalapba, amelyben a költség keletkezik, ha ez a költség egyúttal kiadásként értékelhető. Az adó mértéke 2013. január 1-jétől 19%-ról 23%-ra növekedett.


167

Az adó összegének kiszámítása előtt az adóalapból a jogi személyeknél le lehet vonni az elhatárolt veszteséget. Az adóból levonható a tárgyévre befizetett adóelőleg és a külföldön levont adó. Az így kiszámított különbözetet kell befizetni az adóhatóság számlájára, legkésőbb az adóbevallás leadása határidejének napján. Az adóelőleg az előző évi bevallásban szereplő éves adókötelezettség függvénye, ha meghaladja az 1.659,70 EUR-t és kevesebb mint 16.596,96 EUR, az adóelőleg az előző évi adó 1/4-e. Amennyiben az éves adókötelezettség magasabb mint 16.596,96 EUR, az adóelőleg az előző évi adó 1/12-e. A végleges éves adó és a befizetett adóelőlegek fennmaradó különbözetét a társasági adóbevallással egyidejűleg, azaz az adóévet követő harmadik hónap végéig kell befizetni, bevallási határidő halasztása esetén június 30-ig. 2.2.3. Adómentes jövedelmek Adómentes jövedelemnek minősül az adóalany azon (nem vállalkozó) tevékenységéből származó jövedelme, amely tevékenység végzése céljából létrejött, önkormányzatok és kerületi (megyei) önkormányzatok vagyonuk bérbeadásából és eladásából származó jövedelme, a csődeljárásban lévő vagyon, a templomi gyűjtésekből, egyházi szertartásokból származó jövedelem, a jogi személyek érdekvédelmi egyesületei, a szakmai kamarák, a polgári társulások, ideértve a szakszervezeteket is, a politikai pártok és politikai mozgalmak alapszabálya vagy alapító okirata szerint beszedett tagsági díjak, az adóhatóság okozta túlfizetések kamatai, lakásszövetkezetek tulajdonában és kezelésében, valamint a lakóközösségek kezelésében levő lakások kezeléséért járó díjak. Nem képezi az adózás tárgyát:  az adóból kapott 2%-os támogatás,  az ajándékozásból, vagy öröklésből származó jövedelem,  a kereskedelmi társaság, szövetkezet vagy hasonló külföldi jogi személy által adózás után kifizetett osztalék, a kifizetett elszámolási hányad és a kereskedelmi társaság vagy szövetkezet felszámolása során kifizetett felszámolási hányad, kivéve a közkereseti társaság cégtársának és a betéti társaság beltagjának kifizetett osztalékot, továbbá a közkereseti társaság cégtársának és a betéti társaság beltagjának kifizetett felszámolási hányadot a társaság felszámolása esetén, valamint a kifizetett elszámolási hányadot, amennyiben megszűnik a közkereseti társaság cégtársának, illetve a betéti társaság beltagjának tagsága,  új részvények kibocsátásából származó jövedelem, ideértve a részvénycserét is az adóalany felszámolás nélküli megszűnése esetén akkor is, ha a beolvadás, összevonás vagy felosztás a társaság olyan vagyonát érinti, melynek székhelye az Európai Unió tagállamában van. Nem képezik az adóalap részét a tőkerészesedés felértékelésénél keletkezett, költségként vagy hozamként elkönyvelt különbségek, ha a hozzájárulásként bevitt vagyonra vonatkoznak, amely vagyon a hozzájárulás átvevője részére leírható maradványárból.

168


2.2.4. Költségelszámolás lehetősége A vállalkozás keretein belül el lehet számolni azokat a költségeket, melyek az adózandó jövedelem elérését, megtartását és biztosítását szolgálják. El lehet számolni a következő költségeket is, melyek a munka- és szociális feltételek megteremtése, valamint az egészségről való gondoskodás érdekében keletkeztek:  munkahelyi biztonság- és egészségvédelem, a munkahely higiéniai ellátottsága,  az alkalmazottak egészségéről való gondoskodás a külön rendelet értelmében, és a saját egészségügyi létesítmények költségei,  az alkalmazottak tovább- és átképzése, saját művelődési létesítmények, a tanulók oktatása szakmunkásképző intézményekben, amennyiben a költségeket nem az államigazgatási szerv téríti,  az alkalmazottak étkeztetéséhez való hozzájárulás külön rendelkezés alapján,  az alkalmazottak bér- és egyéb munkajogi követelményei a munkajogi előírásokban rögzített terjedelemben,  a hivatali, üzleti utak kiadásai (költségei), ideértve a külföldi kiküldetés esetén nyújtott költségtérítést az említett jogszabályban meghatározott étkezési díj,  a szükséges szállás, tömegközlekedési eszközök igénybevételének kiadásai (költségek), és egyéb, az ott-tartózkodásból adódó szükségszerű kiadások,  a részvények és más értékpapírok teljes beszerzési árának megfelelő kiadások (költségek) abban az adó-megállapítási időszakban, amelyben sor kerül értékesítésükre, mégpedig az eladásukból származó bevétel összegének megfelelően,  az engedményezéssel szerzett követelés beszerzési árának vagy a követelés névértéke leírásának megfelelő kiadás a követelést növelő késedelmi kamatok és illetékek nélkül,  a bíróság a csődeljárási keresetet vagyonhiány miatt elutasította, vagy a csődeljárást megszüntette, mert az adóalany vagyona nem elegendő a kiadások fedezésére és a csődbiztos javadalmazására, ha az a csődeljárás vagy a kényszeregyezség végeredményéből adódik,  az adós meghalt és a követelés behajtása az adós örököseitől sem lehetséges,  az adós vagyona nem elegendő a végrehajtási eljárás költségeinek fedezésére, ez esetben a bíróság a jogosult javaslatára megállapítja,  a követelés beszerzési árának megfelelő kiadás, ha a követelések egyenként nem haladják meg a 331,94 EUR-t, illetve az adózási év végén a követelések összege egy ugyanazon vevővel szemben nem haladja meg a 331,94 EUR-t, és ha a követelés behajtását végérvényesen elengedik azzal az indokkal, hogy a behajtással járó költségek a követelés értékét meghaladnák,  az adóalany vállalkozói tevékenysége népszerűsítésére fordított reklámköltségek (kiadások), terméke, szolgáltatása, ingatlana, kereskedelmi neve, védjegye, termékei kereskedelmi jelölése, valamint az adóalany tevékenységével összefüggő egyéb jogok és kötelezettségek bemutatását szolgálják az adóalany jövedelmének elérése, biztosítása, fenntartása vagy növelése érdekében,  a felhasznált üzemanyag kiadásai (költségei) a megvásárlás pillanatában érvényes áron, a forgalmi engedélyben feltüntetett fogyasztás alapján, amennyiben ez az adat a forgalmi engedélyből hiányzik, akkor a gépjármű fogyasztását más hiteles bizonylattal kell alátámasztani,  a kiadások, amelyek fedezetére a jövedelmek között elkönyvelt támogatást és


169

hozzájárulást nyújtottak az állami költségvetésből, a helyi és megyei önkormányzatok költségvetéséből, az állami alapokból és a Nemzeti Munkaügyi Hivatalból,  olyan eszköz értékcsökkenési leírása, amelyet az adóalany közvetlenül nem használ, de az adóalany adóköteles jövedelmének biztosítását szolgálja, és a vagyont átvevő adóalanynak is jövedelmet biztosít, ha a vagyont közvetlen használatra más adóalanynak átadó adóalany termékének, szolgáltatásának vagy termékei eladásához szolgál,  az immateriális és befektetett tárgyi eszközök értékcsökkenései az alábbi amortizációs időtartam szerint: Leírási csoport 1. irodai berendezések, gépjárművek 2. termelő gépek és hasonló 3. beépített berendezések 4. építmények

Az értékcsökkenés időtartama 4 év 6 év 12 év 20 év

 az immateriális és befektetett tárgyi eszközök maradványa az eszköz eladással vagy felszámolással történő kiiktatása esetén is,  az immateriális javak beszerzési értéke 2009. április 1-jei hatállyal 1.700 EUR-ról 2.400 EUR-ra emelkedett, a tárgyi eszközök beszerzési értéke pedig 660 EUR-ról 1.700 EURra emelkedett,  nem az adóalany által okozott károk, természeti csapás, és az ismeretlen tettes által okozott kár kiadásnak számít abban az adó-megállapítási időszakban, amelyben ezt a tényt a rendőrség igazolta,  törvényes céltartalékok és módosító tételek képzése, mint pl. elismert áruszállítási és szolgáltatási követelés 360 napon túl lejárt összegének 20%-a, 720 napon túl 50%-a, 1.080 napon túl 100%-a,  az adóalany által a közkereseti társaságnál a cégtársakért, a betéti társaságnál a beltagokért térített biztosítási díjak és hozzájárulások,  az ingatlanadó, ingatlan átruházási adó, az útadó és az olyan tevékenységre vonatkozó illetékek, amely tevékenységből származó jövedelmek adókötelesek,  az általános forgalmi adó, ha az általános forgalmi adót fizető adóalany nem jogosult az adó levonására, vagy az általános forgalmi adó arányos része, ha az adót fizető az adó levonásának lehetőségét együttható segítségével érvényesíti,  hozzájárulások a kiegészítő nyugdíj-takarékpénztárba, amit a munkaadó fizet a munkavállalók után,  elvonások kötelességmulasztás esetén, amennyiben a munkaadó nem teljesíti a csökkent munkaképességű és súlyosan egészségkárosult polgárok foglalkoztatásával kapcsolatban a külön rendelkezés alapján meghatározott részarányt,  jogi személyek társulásához való hozzájárulás a tagságból eredően, amennyiben a társulás a befizetők érdekeinek védelmére jött létre, ideértve a hasonló, külföldön működő társulásokat; a hozzájárulás legfeljebb az elkönyvelt bérek 0,35%-a lehet,  bérleti díj pénzügyi lízing esetén, csak a bérlő által a 26.§ (8) bekezdése szerint érvényesített leírás a bérlet időtartama alatt,  természetes személynek fizetett bérleti díjak, közvetítésért járó díjak, aktuális adómegállapítási időszakban a természetes személynek kifizetett bérleti díj legfeljebb az adó-megállapítási időszakra vonatkozó arányos összegben ismerhető el.

170


2.2.5. Veszteségelhatárolás A 2006-2009 évek elhatárolt veszteségét max. 5 közvetlenül egymást követő adózási időszakban lehet érvényesíteni, míg a 2010-es év és a következő évek elhatárolt veszteségét max. 7 közvetlenül egymást követő adó-megállapítási időszakban lehet érvényesíteni, azzal az adó-megállapítási időszakkal kezdődően, amely közvetlenül követi azt az adómegállapítási időszakot, amelyben a veszteséget kimutatták. A felszámolás, csődeljárás vagy kényszeregyezség megkezdésének napjától a veszteség levonásának lehetősége megszűnik. Ha az adó-megállapítási időszak egy évnél rövidebb, az adóalany az egész évre vonatkozó veszteséget levonhatja. Ha az adóalany, aki a veszteség levonását megkezdte vagy a veszteség levonásához van joga, felszámolás nélkül megszűnt, az adóveszteség levonását a jogutód folytathatja, ha több jogutód van, mindegyiküknek a veszteség arányos levonására van lehetősége, a szerint, milyen arányban szállt át a megszűnt adóalany alaptőkéje az egyes jogutódokra. Ha a jogutód adó-megállapítási időszaka nem egyezik meg a felszámolás nélkül megszűnt adóalany adó-megállapítási időszakával, a jogutód az azt követő adó-megállapítási időszakban folytathatja a veszteség levonását, amelyben a megszűnt adóalany jogutódjává vált. A betéti társaság beltagjának adóalanyként növekszik a vesztesége a betéti társaság veszteségének rá eső részével, vagy csökken a betéti társaság adóalapjának az erre az adóalanyra eső részével. 2.2.6. Forrásadó A szlovák adótörvény 43.§-ában vannak felsorolva azok a jövedelmek, melyek a forrásadó tárgyát képezik. A forrásadót a jövedelmet kifizető cég köteles levonni és befizetni az illetékes adóhivatal számlájára a kifizetést követő hónap 15-ig. A forrásadó kulcsa 19%, az adó ezáltal rendezettnek minősül. A forrásadót a következő esetekben kell alkalmazni: ha a kifizetett összeg Szlovákia területén végzett jogi ügyletből származik és korlátozott adókötelezettséggel bíró adófizetőnek fizetik ki. Szlovákia területén nyújtott kereskedelmi, gazdasági, műszaki, vagy egyéb tanácsadásért, közvetítési és hasonló szolgáltatásokért, az adóalapot a bruttó bevétel képezi. Ha pl. egy szlovák vállalkozó Magyarország területén szeretne vállalkozni, és felkeresne Magyarország területén egy adószakértőt, aki felvilágosítaná őt a magyarországi jogszabályokról, az adótanácsadónak kifizetett összeg nem képezné az adó tárgyát, mivel a teljesítés nem Szlovákia területén történt. Művészek, sportolók, artisták és a velük fellépő személyek tevékenységéért kifizetett honorárium is a forrásadó tárgya, ha Szlovákia területén lépnek fel, még abban az esetben is, ha közvetítőn keresztül vannak fizetve. Forrásadó tárgya a jogdíj különféle formája, ha a korlátlan adókötelezettséggel bíró személy a korlátozott adókötelezettséggel bíró adófizetőnek fizeti. Mégpedig a szabadalmak, védett eljárások, know-how, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogáért kifizetett összeg teljes nagyságában az adólapot képezik. Forrásadó tárgyát képezik még a kifizetett kamatok és egyéb pénzügyi ügyletekből folyó hozamok, hitelek és kölcsönök kamatai, ahol szintén a hozam bruttó nagysága képezi az adóalapot. Szerencsejátékokból kifizetett összeg és különböző versenyekből, tárgy nyeremények értékéből is forrásadót kell levonni. Ha pl. Szlovákiában megrendezett nemzetközi énekversenyen részt vesz egy magyarországi illetőségű énekes, és megnyeri a versenyt, és az első helyezéssel járó nyeremény összege 3.000 EUR (mivel a nyeremény meghaladja az


171

adómentes 165,97 EUR-t), a rendezvényszervező az egész összegből levonja az adót, azaz 570 EUR-t, és legkésőbb a következő hónap 15-ig átutalja az illetékes adóhivatal számlájára. A győztes énekesnek pedig nettó 2.430 EUR-t fizet ki. Az adótörvény 44.§ értelmében a belföldi személyek bizonyos esetekben kötelesek adóelőleget fizetni Szlovákia területéről származó jövedelemből, ha ez a külföldi személyeknek kerül kifizetésre. Az adóelőleget az adótörvény 15.§-ában megszabott módon kell kiszámítani. Elsősorban az állandó telephely tevékenységéből eredő bevételekből kell biztosítani az adót, kivéve, ha bemutatják az igazolást arról, hogy külön adóelőleget fizetnek a szlovák adóhatóságnak. Az állandó telephely (a 80/1996. törvény 5-ös cikkelye értelmében – azaz a kettős adóztatás elkerülésére hozott magyar és szlovák államközti szerződés értelmében) az a hely, melyen keresztül a külföldi személy végzi a tevékenységét Szlovákia területén (cég fiók, kirendeltség, iroda, műhely). Szlovákia területén elhelyezett ingó tárgyak és ingóságok bérletéből származó bevételből is adóelőleget kell fizetni.

3. Forgalom adóztatása 3.1. Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adóbevételek alakulása 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

millió SKK 83.795,00 99.575,55 122.424,00 128.459,90 135.977,50 139.557,20 -

millió EUR 2.503,75 3.305,32 4.063,73 4.263,09 4.513,62 4.632,51 3.846,38 4.431,53 4.753,09 4,307,16

A hozzáadottérték-adót (DPH = áfa) a 222/2004-es törvény szabályozza, mely 2004. május 1-jén lépett hatályba, azaz Szlovákia Európa Unióba való belépése napján. E törvény megváltoztatta a regisztráció szabályait, az adóalany fogalmát, a hozzáadottérték-adó elszámolásának módját az uniós tagállamok és Szlovákia között; a bizonylat formáját, melyen vissza lehet igényelni a hozzáadottérték-adót, valamint a külföldi személyek DPH visszaigénylését. Az áfa alanyiság és az EU adószám azonos fogalmat és regisztrációs eljárást jelent. Abban az esetben, ha a belföldi vállalkozónak a bevétele az egymást követő 12 naptári hónap alatt meghaladja a 49.790 EUR-t, köteles a következő hó 20-ig kérvényezni az illetékes adóhivatalban a nyilvántartásba vételét. Ezen kívül bármely belföldi magánszemélynek vagy társaságnak, mely az EU tagállamaiból vásárol árut, még mielőtt a behozott áru értéke meghaladná a 13.941,45 EUR-t, köteles személyét az illetékes adóhivatalban hozzáadottérték-adó alannyá bejegyeztetni. Amennyiben az a jogi vagy természetes személy, aki belföldön nem rendelkezik

172


székhellyel, állandó telephellyel vagy fióküzemmel, és aki külföldön vállalkozik és belföldön adóköteles tevékenységet kezd meg, késedelem nélkül köteles kérni a Pozsonyi Adóhivatalnál a nyilvántartásba vételét. Ugyanez a rendelkezés érvényes arra a külföldi személyre is, aki küldeményszerű eladás formájában szállít terméket Szlovákiába, és a termék adó nélküli összértéke a naptári évben eléri a 35.000 EUR-t. Az adóalany kérvényezheti a nyilvántartásból való törlését, ha belföldön megszüntette az adózás tárgyát képező tevékenységét. Amennyiben tovább vállalkozik a nyilvántartásból való törlését leghamarabb egy évvel az adóalanyisága keletkezésének napját követően kérheti, ha a megelőző 12 egymást követő naptári hónapban a forgalma nem érte el a 35.000 EUR-t. A hozzáadottérték-adóról szóló törvény rendelkezései alapján általános forgalmi adó tárgyi hatálya alá esik az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, az Európai Közösségen belülről történő termékbeszerzés, valamint a termékimport a harmadik országokból. A forgalmi adó kulcsa kétsávos, az általános adókulcs 19%, a kedvezményes adókulcs, pedig 10%. 2007. január 1-jével a gyógyszerek és az egészségügyi eszközök 10%-os adókulcs alá esnek és 2008. január 1-jétől a nyomdai termékek adókulcsa is 10%-os. 2010. május 1-jétől 2010. december 31-ig még egy kedvezményes 6%-os adókulcs volt hatályban a friss hústermékekre, tejre és mézre, amennyiben ezeket a termékeket húsfeldolgozó üzem vagy élelmiszerüzem egyenesen értékesítette. 2011. január 1-jétől átmeneti időszakra, ameddig az államháztartás hiánya nem csökken 3% alá, az általános adókulcs Szlovákiában 20%. Adómentes tevékenységek a következők:  postai szolgáltatások, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, oktatási és nevelési szolgáltatások, tagsági viszonyon alapuló egyéb szolgáltatások, testnevelési és amatőrsport szolgáltatások, kulturális szolgáltatások, ha a szolgáltató nem vállalkozási céllal alapult, pénzgyűjtés, közszolgálati rádiós- és televíziós szolgáltatások, kivéve a reklámokat, biztosítási szolgáltatások, ingatlan értékesítése (adómentes az építmény vagy egy részének értékesítése, beleértve a telket, ha az értékesítésre 5 évvel az építmény használati engedély kiadása után kerül sor), ingatlan bérbeadása (az adóalany, aki ingatlant ad bérbe másik adóalanynak, úgy is dönthet, hogy nem teszi adómentessé és a bérleti díjra felszámolja az adót), pénzügyi szolgáltatások, postai bélyegek és okmánybélyegek eladása, szerencsejáték és hasonló játékok szolgáltatása. E szolgáltatásokhoz kapcsolódó beszerzésekre nem érvényesíthető adólevonási jog. Adómentes a másik tagállamba történő termékértékesítés, ha ezt belföldi azonosító adószámmal rendelkező eladó adja el olyan vevőnek, aki saját országában adóazonosító számmal rendelkezik. Adómentes az új közlekedési eszköz (ha a használatba helyezés időpontjától nem telt el több mint 6 hónap, vagy a futott km nem több mint 6.000 km) értékesítése másik tagállam területére. Adómentes a Közösségen belülről származó, belföldön beszerzett termék bizonyos törvény által megszabott feltételek mellett. Adómentes a háromszögügylet is, ha az ügylet tárgya ugyanaz a termék és három különböző tagállamban nyilvántartásba vett adóalany bonyolítja le. Adómentes a belföldi személyszállítás, ha a szállítás külföldre irányul, vagy fordítva. Adómentes a termék és szolgáltatásexport harmadik állam területére. Adómentes az olyan termék importja is, amelynek adóalany általi belföldi értékesítése adómentes volna.


173

Az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog: vendéglátás és szórakoztatás céljából vásárolt termékekből, visszaváltható palackok vásárlásából. Személygépkocsi vásárlása és bérlése esetén, valamint a személygépkocsi tartozékainak vásárlása esetén viszont, amennyiben 2009. december 31. után történt a vásárlás, adólevonási jogot lehet érvényesíteni. Adóalany az adólevonási jogát csak akkor érvényesítheti, ha vállalkozás célját szolgálja a vásárlás és kibocsátott számlával, illetve vámhivatal által igazolt behozatali okirattal rendelkezik. Az adóalany köteles az egyes adómegállapítási időszakok szerint részletes nyilvántartást vezetni a teljesített értékesítésről, a beszerzett termékekről és szolgáltatásnyújtásról. Az adóalany köteles az értékesítés napjától számítva legkésőbb 15 napon belül számlát kibocsátani. A számla elektronikusan is kibocsátható, ebben az esetben hiteles elektronikus aláírással kell ellátni. A számlának tartalmazni kell a teljesítő és a vevő nevét, címét, adószámát, a számla sorszámát, a számla kibocsátásának keltét, az értékesítés napját, az értékesítés tárgyát, mértékét és fajtáját, az adó alapját, az adó nélküli egységárát, az adó mértékét, és az adó teljes összegét. Számlának minősül a regisztrációs pénztárgép által kibocsátott számla abban az esetben, ha a fizetett végösszeg nem haladja meg az 1.000 EUR-t, a tömegközlekedés által kibocsátott menetjegy, a bérleti szerződés, ha tartalmazza a számla tartozékait, a villany-, gáz-, víz- és hőszolgáltatásról szóló szerződés, autópályamatrica alsó része és más bevételi elismervény, ha a számla bruttó összege nem haladja meg a 100 EUR-nak megfelelő pénzösszeget. Számlának minősül és adólevonásra jogosít az a bizonylat is, mely 1.600 EUR-t meg nem haladó vásárlás esetén van kibocsátva és a fizetés készpénzt helyettesítő eszközzel történik, pld. bankkártyával. Ezen számlákból az áfa úgy is levonásba helyezhető, hogy nem tartalmazzák a vevő nevét és adatait. A harmadik országokból behozott árunál a Vámhivatal hivatott kivetni az importadót, az uniós tagállamokból behozott áru, illetve szolgáltatásoknál az önadózás érvényes. 2010. január 1-jei hatállyal a szlovák parlament jóváhagyta a belföldi kapcsolt vállalatok csoportos bejegyzésének lehetőségét, és a hozzáadottérték-adó csoportos elszámolásának lehetőségét. 2012. október l-jei hatállyal elfogadott változtatások:  Amennyiben az új ingatlan értékesítéséből származó bevétel meghaladja a 49.790 EUR-t az adóalany adófizetővé válik azonnal, még abban az esetben is, ha előleget is vesz fel az értékesítésre.  Szigorodtak a kötelező és az önkéntes áfa regisztráció feltételei. Kockázati tényezők csökkentése érdekében a rizikós célcsoportba tartozó személyek csak abban az esetben kapják meg az áfa regisztrációt, ha megfizetik az adóhatóság által meghatározott „adó garanciát”, mely 1.000 – 500.000 EUR-ig szabható ki. A rizikós csoportba azon személyek tartoznak, akik olyan cégek alapítói, ügyvezetői, társai stb. voltak, melyek több mint 1.000 EUR adótartozást halmoztak fel, illetve rendszeresen nem teljesítették időben az adóhatósággal szembeni kötelezettségeiket.  Az adóbevallási időszak az új áfa alanyoknál csak egy naptári hónap lehet.  Az értékesítést befogadó személy (összhangban az EU direktívával) garantálja a szállító által meg nem fizetett hozzáadottérték-adót, amennyiben az értékesítést befogadó személynek tudomása volt, vagy tudomást szerezhetett arról, hogy a szállító nem fizeti meg az esedékes hozzáadottérték-adót.  Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés esetén igazoló okmányokra vonatkozó szigorítások bevezetése.  Hatóság általi áfa alanyiság megszüntetése, amennyiben az adóalany nem teljesíti az

174


adóhatósággal szembeni kötelezettségeit.  Amennyiben szlovák áfa alany más tagállambeli áfa alanytól vásárol viszontértékesítés céljából gépjárművet, köteles erről részletes nyilvántartást vezetni és ezt az áfa bevallás leadásának határidejéig leadni az illetékes adóhatóságnak.  2013. január 1-jei hatállyal a gépjárművek hosszú távú bérbeadása esetén nem adóalanyi személy részére, a teljesítés helye az a hely, ahol a bérbevevő lakhelye, tartózkodási helye, székhelye található.

3.2. Fogyasztási adók A fogyasztási adóbevételek alakulása 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

millió SKK 38.047,0 43.400,5 49.997,7 52.146,8 59.691,1 57.419,3 -

millió EUR 1.262,93 1.440,65 1.659,63 1.730,96 1.981,38 1.905,97 1.835,38 1.944,97 2.001,69 1.979,97

A fogyasztási adókat 6 törvény szabályozza: az ásványi olajak fogyasztási adóját a 98/2004-es, a dohányáruk adóját a 106/2004-es, az alkohol utáni fogyasztási adót a 530/2011-es, a sör fogyasztási adóját a 107/2004-es, a bor utáni fogyasztási adót a 104/2004-es törvény szabályozza, az elektromos áram, szén és a gázolaj fogyasztási adóját pedig 2008. január 1-jei hatállyal a 609/2007-es törvény szabályozza. Ezen adók csak azokat a személyeket érintik, akik gyártják és importálják az EU tagállamaiból és a harmadik országokból a felsorolt árut. Adózási területnek számít Szlovákia területe, melyen ezek a termékek jövedéki adó alá esnek. Adóraktárnak számít az a hely, ahol az adó tárgya külön engedély alapján van gyártva, feldolgozva, raktározva, tárolva és szállítva anélkül, hogy a jövedéki adó meg lenne fizetve. Adóraktár lehet üzem, gyártási terület, raktár, amennyiben Szlovákia területén található. Az adóalany (természetes vagy jogi személy), amely szeretne üzemeltetni ilyen adóraktárt, írásos kérvényt kell benyújtson az illetékes vámhivatalhoz a nyilvántartásba vételre, illetve az engedély kiadására. A vámhivatal a körülmények átvizsgálása után, a kérvény beadását követő 60 napon belül kiadja a kérvényezőnek a nyilvántartásba vételi számot és az engedélyt az adóraktár üzembe helyezésére. Adókötelezettség azon a napon keletkezik, amikor:  a jövedéki adó tárgyát kiadják az adóraktárból a vevőnek,  saját használatra elfogyasztják az adóraktáron belül,  a jövedéki adó tárgya az adóraktáron kívül van gyártva, a harmadik országokból importált áru, melyre a vámhivatal előírásai vonatkoznak,  kivitel esetén a harmadik országok területére való kivitel.


175

Abban az esetben nem tartozik a fogyasztási adó alá a bor, sör, alkohol, dohányáru, ha ezek a nemzetközi repülőterek tranzitterületén, illetve a repülőgép fedélzetén kerülnek árusításra. Az adó visszaigénylése írásos kérvény alapján történik negyedévente a Pozsonyi Vámhivatalnál, legkésőbb a negyedévet követő hónap 25-ig. Az összes jövedéki adó egyedüli kezelője a vámhivatal. A vámhivatal végzi az adófelügyeletet és az adóellenőrzést is. Az adózási időszak egy hónap. Az adó tárgya: az adóterületen gyártott bor, sör, alkohol, dohányáru, ásványolaj, elektromos áram, szén és gázolaj, és az adóterületre harmadik országokból importált felsorolt áru. A fogyasztási adó alapja:  100% alkohol 20°C hőfoknál, hektoliterben kifejezve,  bor mennyisége hektoliterben kifejezve,  sör mennyisége hektoliterben kifejezve,  dohányáru kilogrammra átszámítva, kivéve a cigarettát, amely darabban van kifejezve,  az ásványi olajáru literben kifejezve 15 foknál, illetve kilogrammban kifejezve,  az elektromos áram kilowattórában kifejezve,  szén tonnában kifejezve,  gázolaj kilowattórában kifejezve. Az adó kiszámítási módja és a meghatározott adómérték a következő:  az alkoholnál az adóalap szorozva az adókulccsal - az alkohol általános adókulcs 939,38 EUR/hl/a, 2010. március 1-jétől: 1.080,00 EUR/hl/a - kedvezményes adókulcs 469, 69 EUR/hl/a, 2010. március 1-jétől: 540,00 EUR/hl/a - azon kistermelőre vonatkozik, aki legfeljebb 43 l/a. mennyiségben, saját kitermelt gyümölcséből főzet ki párlatot a nagyüzemben.  a boradónál az adóalap szorozva az adókulccsal - csendes bor 0 EUR/hl, - pezsgős bor 79,66 EUR/hl, - pezsgős bor, ha az alkoholtartalma nem haladja meg a 8,5% alkohol fokot, 56,42 EUR/hl, - melléktermékek 82,98 EUR/hl, az alkoholtartalma nem haladhatja meg a 22% alkoholfokot.  a söradónál az adóalap szorozva a sör koncentrációs fokával (Plató) és az adókulccsal - az általános adókulcs 1,65/Plató fok/hl, - kedvezményes adókulcs (kis sörüzemnél) 1,22 EUR/Plató fok/hl,  a dohányárunál az adóalap szorozva az adókulccsal - szivar, vékony szálú cigaretta = 69,70 EUR/1.000 db, - dohány = 64,06 EUR/kg, - cigaretta: specifikus része 52,44 EUR/1.000 db + százalékos része 24% a cigaretta árából, minimális adókulcs 81,32 EUR/1.000 db.  az ásványi olaj fogyasztási adója - motorbenzin (nomenklatúra kódja 27101141) 514,50 EUR/1.000 l, - motorbenzin (nomenklatúra kódja 27101131) 597,49 EUR/1.000 l, - közép olaj = 481,31 EUR/1.000 l,

176


gázolaj = 481,31 EUR/1.000 l, változás 2010. február 1-jétől: 368 EUR/1.000 l, gázosított szénhidrátok 26,55 EUR/1.000 kg, fűtésre használt gázosított szénhidrátok 0 EUR/1.000 kg,  az elektromos áramnál az adóalap szorozva az adókulccsal - az elektromos áram adókulcsa 2008. július 1-jétől – 2009. december 31-ig 0,66 EUR/MWóra, 2010. január 1-jétől 1,32 EUR/MWóra,  a szén fogyasztási adójánál az adóalap szorozva az adókulccsal - a szén fogyasztási adókulcsa 10,62 EUR/tonna,  a földgáz fogyasztási adójánál az adóalap szorozva az adókulccsal - a meghajtó üzemanyag adókulcsa 2008. július 1-jétől – 2009. december 31-ig 6,63 EUR/MWóra, 2010.január 1-jétől 13,27 EUR/MWóra, - a meleg előállításához használt üzemanyag adókulcsa 2008. július 1-jétől 0,66 EUR/MWóra. -

4. Vagyoni típusú adók Az örökösödési adó, az ajándékozási adó és az ingatlan átvezetése utáni adó 2004. január 1-jei hatállyal megszűnt. A helyi adók között találhatunk vagyoni típusú adókat. 2012. október 1-jei hatállyal bevezetésre került az L, M1 és N1 kategóriába tartozó Szlovákiába importált gépjárművekre a regisztrációs adó. A regisztrációs adó mértéke attól függ, mekkora az gépjármű motorteljesítménye, az adó azt a személyt terheli, mely elsőként importálja Szlovákia területére a gépjárművet. Motorteljesítmény Illeték mértéke Motorteljesítmény Illeték mértéke (kW) (kW) 0 – 80

33 EUR

132 – 143

787 EUR

80 – 86

167 EUR

143 – 154

957 EUR

86 – 92

217 EUR

154 – 165

1.157 EUR

92 – 98

267 EUR

165 – 176

1.397 EUR

98 – 104

327 EUR

176 – 202

1.697 EUR

104 – 110

397 EUR

202 – 228

2.047 EUR

110 – 121

477 EUR

228 – 254

2.467 EUR

121 – 132

657 EUR

254 felett

2.997 EUR

5. Egyéb adók 5.1 Helyi adók A helyi adók és egyéb helyi illetékek kiszabását az 582/2004-es törvény szabályozza, amely 2005. január 1-jén lépett érvénybe.


177

Ide tartoznak a következők:  ingatlanadók: földadó, épületek utáni adó, lakások és egyéb nem lakás célú ingatlanadók,  ebadó,  közterület használati adó,  szállásadó,  játékautomata gépek utáni adó,  nem játékautomata gépek utáni adó,  város történelmi részébe való behajtás, illetve ott tartózkodás utáni adó,  atomberendezések utáni adó,  kommunális hulladék utáni illeték. Ezeket az adókat és az illetéket a megyei önkormányzatok vetik ki, és a város, illetve a község kasszájába folynak be. Az ingatlanadóhoz a telekadó, az építményadó és a lakásadó tartozik. A telekadó tárgya a Szlovákia területén található szántóföldek, szőlők, gyümölcsösök, legelők, kertek, erdők, halastavak, építési és egyéb telkek. A bevallást többnyire a tulajdonosnak kell megtenni, azonban az állam tulajdonában lévő földekről azok kezelője teszi meg a bevallást. Az építményadó esetében az adó tárgyát olyan építmények alkotják, amelyeknek egy vagy több, föld alatti vagy föld feletti szintje van, és amire kiadták a műszaki engedélyt. Lakásadót az olyan lakások, üzletek, garázsok tulajdonosai fizetnek, akiknek ez az ingatlanjuk lakóházban található. Az ingatlanadót a községek számítják ki úgy, hogy az általuk kiszabott díjjal szorozzák be az ingatlan alapterületét. A telkek esetében a föld értékét és a terület nagyságát veszik figyelembe. Az adómértéket a törvény határozza meg. A telekadó éves mértéke az adóalap 0,25%-a. Az építményeknél az alapdíj 0,033 EUR minden beépített négyzetméterre. A lakások esetében is az alapdíj 0,033 EUR négyzetméterenként. Ezeket az alapdíjakat azonban a helyi önkormányzat általános érvényű rendeletben növelheti és csökkentheti is. Az adóbevallást csak azoknak kell benyújtani, akik az előző évben új házat, lakást, telket és egyéb ingatlant vásároltak. A bevallásnál mindig a folyó év január elsejei helyzetet kell kimutatni. A községek mentesíthetik az adófizetés alól a 62 év feletti nyugdíjasokat, az egészségkárosultakat, hátrányos helyzetűeket, kórházakat, szociális otthonokat, múzeumokat, könyvtárakat, színházakat és egyéb olyan intézményeket, amelyek közösségi feladatokat látnak el. Ingatlanadót nem kell fizetni az állami iskolák és egyházi ingatlanok után. A többi helyi adót a község szabja ki. Az említett törvény szerint helyi adónak számít a gépjármű utáni adó is, amelyet a megyei önkormányzatok vetnek ki, viszont az adó behajtásával az adóhatóságok foglalkoznak. Tehát a gépjármű adójának mértékét a megyei önkormányzatok szabják ki. Adózónak csak az a természetes vagy jogi személy számít, aki a gépjárművet vállalkozás céljára használja és a gépjármű a tulajdonában van, vagy olyan gépjárművet használ a vállalkozásban, mely gépkocsi olyan személy tulajdonában van, aki elhalálozott, cég esetében megszűnt, vagy olyan személy tulajdonában van, aki nem vállalkozik, vagy akinek a székhelye vagy lakóhelye külföldön van. 2008. január 1-jétől annak a munkáltatónak is keletkezik adókötelezettsége, aki év közben az alkalmazottját kiküldi a munkavállaló gépjárművével szolgálati útra. 2006-tól a vállalkozásra használt autókat abban a járásban kell regisztráltatni, ahol

178


azokat a cég fiókja használja. 2008. január 1-jétől az adózási kötelezettség létrejöttétől és megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentési kötelezettsége van annak a magánszemélyek vagy társaságnak, aki vállalkozásra használja a törvényben felsorolt gépjárművet, ill. annak a munkáltatónak, aki a munkavállaló gépjárművével küldi ki szolgálati útra alkalmazottját. Az adóbevallás elkészítésének határideje az adózási évet követő január 31. Adóelőleget azon adóalanyoknak kell fizetni, akiknek az adójuk, ill. a feltételezett adójuk meghaladja a 660 EUR-t. A személyautók gépjárműadója a hengerűrtartalomtól függően van megszabva, legkisebb mértéke 900 cm³-ig 60,98 - 67,18 EUR (megyei önkormányzattól függően), a legmagasabb 3.000 cm³ felett 209,12 - 235,75 EUR. Az autóbuszok és haszongépjárművek útadója azok súlyától függően van megszabva, a legkisebb mérték egy tonnáig 88,35 EUR, a legmagasabb 30 tonna felett 2.568,71 EUR évente (Nitra Megyére vonatkozó adatok).

5.2. Ökoadók Légszennyezésért fizetendő díjak kiszabását Szlovákiában a légkör védelméről szóló és a légkörszennyezésért fizetendő díjakról szóló Tt. 401/1998 számú többször módosított törvény szabályozza, mely szerint ökoadót kell fizetni annak érdekében, hogy korlátozva legyen a károsanyag-kibocsátása. Helyi illetéket a kommunális hulladék és az építkezési hulladék után a helyi önkormányzat ró ki. Az adó mértéke legalább 0,0033 EUR és max. 0,0531 EUR l liter hulladék után, ill. l dm3 kommunális hulladék után. A háztartásban lévő hulladékért személyenként minimum 0,0066 EUR-t szab ki az önkormányzat, maximum pedig 0,1095 EUR-t szabhat ki.

6. Társadalombiztosítás 6.1. Járulékok alakulása A társadalombiztosítási járulékok összege 2013. január 1-jétől, táblázatba foglalva: EUR

Járulékfajta Betegbiztosítás A járulék mértéke A kivetési alap alsó határa A járulék összege A kivetési alap felső határa A járulék összege Járulékfajta Nyugdíjbiztosítás - öregségi A járulék mértéke A kivetési alap alsó határa

Alkalmazott Munkaadó 1,4% 337,70 4,72 3.930,00 55,02

1,4% 337,70 4,72 3.930,00 55,02

Alkalmazott

Munkaadó

4% 337,70

14% 337,70

Kötelezően biztosított egyéni vállalkozó

Önkéntesen biztosított személy

4,4% 4,4% 393,00 393,00 17,29 17,29 3.930,00 3.930,00 172,92 172,92 Kötelezően Önkéntesen biztosított biztosított egyéni vállalkozó személy

18% 393,00

18% 393,00


A járulék összege A kivetési alap felső határa A járulék összege - rokkantsági A járulék mértéke A kivetési alap alsó határa A járulék összege A kivetési alap felső határa A járulék összege Munkanélküli biztosítás A járulék mértéke A kivetési alap alsó határa A járulék összege A kivetési alap felső határa A járulék összege Garanciális alap A járulék mértéke A kivetési alap alsó határa A járulék összege A kivetési alap felső határa A járulék összege Tartalékalap A járulék mértéke A kivetési alap alsó határa A járulék összege A kivetési alap felső határa A járulék összege Balesetbiztosítás A járulék mértéke A kivetési alap alsó határa A járulék összege A kivetési alap felső határa A járulék összege Egészségügyi biztosítás A járulék mértéke A kivetési alap alsó határa A járulék összege A kivetési alap felső határa A járulék összege Összesen: járulék min. összege: járulék max. összege:

179

13,50 3.930,00 157,20

47,27 3.930,00 550,20

70,74 3.930,00 707,40

70,74 3.930,00 707,40

3% 337,70 10,13 3.930,00 117,90

3% 337,70 10,13 3.930,00 117,90

6% 393,00 23,58 3.930,00 235,80

6% 393,00 23,58 3.930,00 235,80

1% 337,70 3,37 3.930,00 39,30

1% 337,70 3,37 3.930,00 39,30

– – – – –

– – – – –

0,25% 337,70 0,84 3930,00 9,82

– – – – –

– -

4,75% 337,70 16,04 3.930,00 186,67

– – – – –

0,8% valóság 2,70 valóság 31,44-999

4% 337,70 13,50 3.930,00 157,20 13,4% 47,27 526,62

10% 337,70 33,77 3.930,00 393,00 35,2% 116,79 1.383,35

4,75% 393,00 18,66 3.930,00 186,67 – – – – – 14% 393,00 55,02 3.930,00 550,20 47,15% 185,29 1.852,99

2% 393,00 7,86 3.930,00 78,60 – – – – – – – – – – – – – – – 14% 393,00 55,02 – – – – –

Jegyzetek a táblázathoz:  A kivetési alap alsó határa a munkaviszonyból származó bevételnél azonos a minimálbér összegével, mely minden évben január 1-jétől változik, 2013. január l-jétől 337,70 EUR.  A vállalkozóknál 2013. január 1-jétől a kivetési alap alsó határa 393,00 EUR (általános kivetési alap 9.432 EUR 1/12-ének az 50%).

180


 A kivetési alap felső határa 2013. január 1-jétől egységesen 3.930,00 EUR.  Az egyéni vállalkozókra vonatkozó egészségügyi biztosítás alapja minden év január ljével, míg a társadalombiztosítás alapja évente július 1-jével változik. 2013-tól megváltozott az alap kiszámításának módja is: a vállalkozásból származó adóalaphoz hozzá kell adni a befizetett egészségügyi és társadalombiztosítási járulékokat, majd ezt az összeget kell elosztani azoknak a hónapoknak a számával, amiben vállalkozási tevékenységet folytatott és végül egy fokozatosan csökkenő meghatározott koefficienssel (a koefficiens értéke 2013-ban 1,9, 2014-ben 1,6, 2015-ben 1,486).  Amennyiben előző évben a vállalkozásból származó bruttó jövedelme nem haladja meg a minimális kivetési alap 12x-szeresét, azaz a 2012-es adóévben 4.716 eurót, az egyéni vállalkozónak nem kell kötelezően társadalombiztosítási járulékot fizetni, csak egészségügyi biztosítási járulékot.  Az egyéni vállalkozók számára a munkanélküliségi biztosítás nem kötelező.  Az önkéntesen biztosított személy a megszabott határok között maga dönti el, melyik biztosítást fogja önkéntesen fizetni. Ha az öregségi nyugdíjbiztosítást választja, akkor fizetnie kell a tartalékalapot is.  A balesetbiztosítási járulékot a valódi kivetési alap szerint kell megállapítani. A munkáltató egyéb költségei:  étkeztetési hozzájárulás napi 2,20 EUR, az étkezési csekk értékének 55%-a,  szociális alap képzése, a bruttó bér 0,6-1%,  fizetett szabadság 4 hét, illetve 33 éves életkor után + 1 hét,  az alkalmazott betegsége esetén az első 10 napért járó betegsegély kifizetése (a betegsegély kivetési alapja az előző naptári év betegbiztosítási alapjának éves átlagából van kiszámítva. Az első 3 napért járó táppénz az ily módon kiszámított kivetési alap 25%-a, a többi napért járó táppénz, pedig a kivetési alap 55%-a). 2013. január 1-jével életbe lépett változások a társadalombiztosításban 2013. január 1-jétől úgy az alkalmazottnak, mint a munkáltatónak kötelezően járulékot kell fizetniük a munkavégzésről szóló megállapodás, a munkatevékenységről szóló megállapodás, valamint a hallgatói megállapodás alapján szerzett jövedelemből is. 2012-es év végéig a munkáltató e megállapodások alapján szerzett jövedelemből az adón kívül, csak a baleseti és a garanciális biztosítási járulékot vonta le, összesen 1,05%-ot. 2013. január 1-jétől a járulékfizetés több csoportra lett osztva. A hallgatói brigádmunkáról szóló szerződés alapján dolgozó 18 év alatti középiskolásoknak és az egyetemistáknak a járulékfizetési kötelezettségük a legkisebb. A 18 év alatti és 66 EUR-nál kevesebbet kereső középiskolásoknak és azoknak az egyetemistáknak, akik nem keresnek többet 155 EUR-nál amennyiben egy ugyanazon munkáltatónál szabálytalan jövedelemre tesznek szert, továbbra sincs járulékfizetési kötelezettségük és a munkáltató csupán a baleseti és a garanciális biztosítási járulékot fizeti utánuk. Az öregségi nyugdíjasok és a szabálytalan jövedelemmel rendelkező személyek az adón kívül 2013-tól az öregségi nyugdíjbiztosítási járulékot és a tartalékalapot is fizetik. A munkavégzésről szóló megállapodás alapján foglalkoztatott munkavállalóknak a járulékokat teljes mértékben fizetni kell, mind a szociális, mind az egészségügyi biztosítási alapba, ugyanúgy, mint a rendes munkaviszonyban lévő alkalmazottaknak. A diákokkal kötött brigádszerződésen, valamint a rokkantnyugdíjasokkal és az öregségi nyugdíjasokkal kötött megállapodáson kívül, 2013-as évtől, minden egyes munkavégzésről


181

szóló megállapodást be kell jelenteni az illetékes egészségügyi biztosítónak is. Azon megbízási szerződés alapján dolgozó személyek, melyek kötelezően fizetik a betegbiztosítást, ideiglenes munkaképtelenség esetén munkaképtelenségi járadékra jogosultak. A korkedvezményes nyugdíjasok 2013. márciusától nem vállalhatnak brigádmunkát sem, ellenkező esetben nem jogosultak a korkedvezményes nyugdíjra. A munkanélküliek viszont továbbra is végezhetnek kereseti tevékenységet, amennyiben a bér vagy jutalom nem haladja meg a létminimum 65%-át, azaz 2013-ban nettó havi 126 EUR-t. Szlovákiában nincs megszabva a minimális nyugdíj mértéke, csak abban az esetben, ha az egyén korkedvezménnyel szeretne nyugdíjba menni. A korkedvezményes nyugdíjat a szociális biztosító csak akkor ítéli oda, ha a nyugdíjat igénylő legalább 10 évig fizette a nyugdíjalapot, és a kiszámított öregségi nyugdíj nem lehet kevesebb, mint a létminimum 1,2-szerese. A létminimum Szlovákiában 2012. július 1-jével 189,83 EUR-ról 194,58 EUR-ra emelkedett.

6.2. Nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer A nyugdíjbiztosítási rendszer jelenleg két részből áll, 2005. január 1-jétől ugyanis ez a rendszer két nyugdíjbiztosítási pillérből tevődik össze. Az első pillér a (régi) szociális biztosító nyugdíjbiztosítását jelenti, a második pillér pedig egy különálló nyugdíjbiztosítási alapot jelent, amit nem a szociális biztosító (tehát nem az állam) kezel. A rendszer tehát két lehetőséget biztosít az érintetteknek. Akik a régi rendszer mellet maradtak, azok továbbra is csak a szociális nyugdíjalapba térítenek a kivetési alapból összesen 18%-ot. Nyugdíjat is csak innen fognak kapni az állam lehetőségei szerint. 2005. január 1-jétől lehetőség nyílt azon személyek számára, akik még nem töltötték be az 50. évet, hogy bekapcsolódjanak a második nyugdíjbiztosítási pillérbe, ami plusz költséget az érintett számára nem jelent. Ugyanis a nyugdíjbiztosítóba fizetett 18% két részre osztódik, 2012. augusztus végéig 9% került a szociális biztosító nyugdíjalapjába és 9% a második nyugdíjbiztosítási pillérbe, különálló nyugdíjalapot kezelő társasághoz. Ezek a személyek a nyugdíjukat két intézményből fogják kapni, az egyiket az államtól a szociális biztosítón keresztül, a másikat pedig a nyugdíjalap kezelőtől. A második biztosítási pillérnek az előnye, hogy nem kerül több pénzbe, saját számlára kerül át a befizetett összeg, és nyugdíj előtti halál esetén örökli a kedvezményezett hozzátartozó. 2006. július 1-jétől kötelezően, minden fiatalnak, aki először lép munkaviszonyba, vagy vállalkozni kezd az iskola elvégzése után, mindkét biztosítási pillérbe kell fizetni. 2008. január 1-jei hatállyal a parlamenti képviselők a kormány javaslatára módosították a 2. pillér feltételeit a következőképpen: a 2. pillérből nyugdíjat csak azok fognak kapni, akik legalább 15 évig fizették a 2. pilléres nyugdíjbiztosítást. Az eredeti előírásban 10 év volt meghatározva. Viszont 2008. június 30-ig lehetősége volt bárkinek szabadon kilépni a 2. nyugdíjbiztosítási pillérből, és a végzős diákoknak már nem kötelező belépni a 2. nyugdíjbiztosítási pillérbe. A 2008-as év végi statisztikai adatok szerint a 1,5 millió ügyfélből 21 ezren léptek ki és 8 ezren léptek be a 2. nyugdíjbiztosítási rendszerbe. 2012. szeptember 1-jétől megváltoztak a nyugdíjbiztosítás szabályai. A nyugdíjbiztosítás mértéke maradt 18%, viszont megváltozott az állami biztosítóhoz és a magán nyugdíjszámlára elvezetett összeg aránya: 14% a 4%-oz. A Szociális biztosítónál az említett 18%-ból 14% marad és a nyugdíjalapot kezelő társaság számlájára pedig az eddigi

182


9% helyett 4% kerül utalásra. Ez azt jelenti, hogy a magánnyugdíj számlán az érintett személy kevesebbet tud félretenni a nyugdíjára. Természetesen ezáltal változnak a nyugdíjkifizetés szabályai is, de ezek még nem ismertek. 2012. szeptember 1-jétől 2013. január végéig a második nyugdíjpillér alól bármikor ki lehetett lépni és bármikor be is lehetett lépni. A második pillérből való nyugdíjkifizetések feltétele továbbra is a nyugdíjkorhatár elérése és a nyugdíjelőtakarékosság időtartama, mely ismét 10 évre van meghatározva. Újdonságnak számít, hogy 2013. január 1-jétől az alkalmazottnak, ill. vállalkozónak lehetősége nyílik a második nyugdíjpillérbe önkéntesen is befizetni azzal, úgy, hogy befizetett előtakarékosság mértékével csökkentheti az adóalapot, de legfeljebb az adóalap 2%-ával. A harmadik nyugdíjbiztosítási pillért az emberek önkéntesen építik, saját takarékoskodási formában pl. életbiztosítás, értékpapíralapok. Szlovákiában három egészségbiztosítási társaság működik, akik biztosítják az egészségügyi ellátás finanszírozását. A biztosított személy a folyó hónap szeptember 30-ig kérvényezheti, hogy a következő év január 1-jétől melyik biztosító társasághoz tartozik. A nyugdíjasok, nyilvántartásba vett munkanélküli személyek, és az eltartott gyermekek után az állam téríti a egészségügyi biztosító díját. A többi személy köteles maga után téríteni az egészségügyi biztosító díját. A szociális biztosításról szóló törvény módosítását többször is tárgyalták a parlamentben. A törvénymódosítások célja volt kiegyenlíteni a régi és az új rendszer alapján kiszabott nyugdíjak közti különbséget, garantálni a minimális jövedelmet a nyugdíjasok számára, megoldani a 2003. december 31. előtt megözvegyült férfiak özvegyi nyugdíjának problémáját, kiszélesíteni a rokkantsági nyugdíjra jogosultak korát és emelni az árvasági ellátás összegét.

ÖSSZEHASONLÍTÁSOK

184


Összehasonlító táblázatok [1]

Személyi jövedelemadó táblák 2013

EUR Ausztria

Ciprus

Horvátország

Progresszív adótábla 0 - 11.000 11.001 - 25.000 25.001 - 60.000 60.001 fölötti jövedelemrész Progresszív adótábla 0 - 19.500 19.501 - 28.000 28.001 - 36.300 36.301 – 60.000 60.000 felett 0 - 3.474 3.475 - 6.947 6.948 - 17.368 17.369 -

0% 36,5% 43,2143% 50% nincs 20% 25% 30% 35% 0% 12% 25% 40%

Magyarország

Egységes kulcs

16%

Románia

Egységes kulcs

16%

Progresszív adótábla 0 - 34.401 34.402 – különadó

19% 25% 5%

Szlovákia

(Szlovák Köztársasági elnök, Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, Szlovák Kormányhivatal tagjai, Szlovák Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elnöke és alelnöke függő viszonyából származó jövedelméből)

185


Összehasonlító táblázatok [2] Adómentességek 2013 Ausztria 1. Kapott támogatások (művészet, tudomány, kutatás) és segélyek 2. Munkanélküli segély 3. Munkavállalónak juttatott előnyök (sportpályahasználat, étkezési jegy 4,40 EUR/napig, stb.) 4. Szolgálati út (Reisekosten, Diäten) 5. Kilométerpénz - 0,42 EUR/km vagy számla összege (LStRl, Rz 289) 6. Napidíj – belföldön (Ausztriában) max. 26,40 EUR/nap

Ciprus 1. Osztalékjövedelem 2. Értékpapírok eladásából származó nyereség 3. Egyösszegű kifizetések: nyugdíjazáskor a nyugdíj, a haláleseti vagy baleseti juttatás kiszámításakor 4. Életbiztosítások vagy jóváhagyott segélyalapok tőkeösszegei 5. Állandó külföldi telephely által elért nyereség, bizonyos feltételek esetén. 6. Cipruson kívül nyújtott szolgáltatásokért járó díjazás, ha az adóévben a 90 napot meghaladja, nem ciprusi illetőségű munkaadó számára vagy egy ciprusi illetőségű munkaadó állandó külföldi telephelye számára. 7. Bármely Cipruson gyakorolt megbízatás vagy foglalkoztatás díjazása olyan magánszemély számára, aki nem volt ciprusi rezidens munkaviszonyának megkezdése előtt, a munkaviszony kezdetének éve január 1-jétől számított 3 éves időtartamon keresztül. 8. A munkavállalás megkezdését megelőző 5 évben nem ciprusi adóilletőségű személy által szerzett munkajövedelem, ha az meghaladja az évi 100 000 eurót 9. Özvegyi nyugdíj 10. Ösztöndíjból vagy egyéb oktatási adományból származó jövedelem

100% 100% 100% 100% 100% 100%

20% vagy 8.550 EUR (a kisebbik)

50%

100% 100%

186


Horvátország Nem jövedelem: 1. Kuna és deviza megtakarítás kamatai 2. Osztalék (mely 2010. december 30. előtt keletkezett nyereségből adódik) 3. Értékpapírok kamatai 4. Családi nyugdíj, melyre a gyermekek jogosultak szülő elhalálozása után 5. Állami jutalmak 6. Szociális támogatások 7. Örökség és ajándék 8. Saját vagyon elidegenítéséből származó bevétel, amennyiben ez nem tevékenysége a jövedelemadó kötelezettnek, 9. Kártérítés, mely nincs kapcsolatban gazdasági tevékenységgel Adómentességek: 10. Díjak (hivatalos út útiköltsége stb.) 11. Napidíjak, kiküldetési pótlékok, különélési díjak 12. Szociális juttatások és ajándékok 13. Támogatások 14. Jutalmak 15. Ösztöndíjak és gyakorlati munkák díjazása Magyarország Adómentesek az 1995. évi CXVII. tv. 1. sz. melléklete alapján az alábbi csoportokba tartozó tételek: 1. Szociális és más juttatások (szociális segély, árvaellátás) 2. Lakással kapcsolatos juttatások 3. Közcélú juttatások körében adómentes juttatások 4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes tételek (diplomáciai képviselet, vendégtanár jövedelme, borravaló) 5. Károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adott összegek 6. Egyéb indokkal adómentes összegek (örökség esetén szerzett vagyoni érték, magánszemélyek közötti tartásdíj, pénzintézet által elengedett devizatartozás a min. nyugdíj négyszereséig, stb.) 7. Adómentes nem pénzben kapott juttatások (védőoltás, gyermekvédelmi támogatás, reprezentáció, üzleti ajándék – ha TAO alapot növelte stb.) Románia

A személyi jövedelemadó alapjába nem számítanak a következő tételek: 1. Szociális segélyek, és más kormányzat által nyújtott támogatások 2. Biztosítók által fizetett kártérítések 3. Természeti katasztrófák bekövetkezte miatt kapott kárpótlások 4. Hadifoglyok, hadirokkantak és özvegyek által kapott nyugdíjak 5. Szponzorok vagy mecénások által nyújtott támogatások 6. Ingó vagyon értékesítéséből szerzett jövedelmek 7. Ösztöndíjak 8. Örökségek és adományok 9. Diplomaták Romániában realizált jövedelmei, valamint a külföldön tartózkodó román diplomaták jövedelmei 10. Nemzetközi intézmények képviselői által realizált jövedelmek 11. Külföldi újságírók által realizált jövedelmek 12. Szubvenciók 13. Sportolók által kapott díjak


187

A következő juttatások adómentesek: 1. ajándékok a munkáltatóval (bizonyos alkalmakra bizonyos feltételekkel), 2. szociális jellegű juttatások ─ szülési segély, temetési támogatás, természeti katasztrófák esetén nyújtott segélyek, súlyos betegségek gyógyítására nyújtott költségtérítések az alkalmazottaknak, 3. szolgálati lakás (bizonyos feltételek mellett), munkavédelmi ruhák és eszközök, helyi utazási költségek (havi bérlet), kiszállási költségek, 4. stock options plan jövedelmei ─ a menedzsment eredményességének ösztönzésére, csak bizonyos feltételek teljesítése mellett. Szlovákia 1. A nem önálló tevékenység végzésével összefüggő útiköltség megtérítése olyan mértékben, amilyen mértékben külön jogszabály szerint az alkalmazott erre jogosult, ideértve a külföldi kiküldetés esetén nyújtott költségtérítést, az említett jogszabályban meghatározott étkezési díjat és ennek a díjnak a 40%-ának megfelelő összeget. (Magyarországon lévő tartózkodás esetén pl. a napidíj 39 EUR + ennek 40%-a 15,60 EUR.) 2011. január 1-jei hatállyal megszűnt. 2. Az étkezési hozzájárulás napi 2,20 EUR (az étkezési csekk értékének, ami legfeljebb 4 EUR lehet, 55%-a) 3. A munkáltató által fizetett járulékok 4. A munkakör végzéséhez szükséges továbbképzés, munkaeszközök térítése 5. Munkavállalói prémium

188


Összehasonlító táblázatok [3] Adókedvezmények 2013 Ausztria

1. Egyéb kedvezmények: feltalálás, végkielégítés 2. Elszámolható kiadások A jövedelem megszerzésével, biztosításával és megtartásával kapcsolatos költségek:  kötelező járulékok, díjak (érdekképviseletek, társadalombiztosítás)  munka- és lakóhely közti ingázás (ált. 20 km felett)  szolgálati utak  munkaeszközök  értékcsökkenés  továbbképzés  különleges kiadások (Sonderausgaben)

Ciprus

1. Szakszervezeteknek vagy szakmai testületeknek fizetett járulékok 2. Bérleti bevétel 3. A bérelt épületekre vonatkozóan fizetett kamat 4. A tárgyév és a megelőző évek veszteségei 5. Adományok jóváhagyott jótékonysági szervezeteknek 6. Olyan épület karbantartásával kapcsolatban keletkezett költség, amelyre vonatkozóan műemléki rendelkezés van hatályban 7. Társadalombiztosítási, segélyalap-, nyugdíjalap-, orvosialap-járulékok és életbiztosítási díjfizetések (a megengedhető éves életbiztosítási díjfizetés a biztosítási összeg legfeljebb 7%-a lehet) 8. Egy életbiztosítási kötvénynek a kibocsátástól számított 6 éven belüli visszaváltása esetén az előzőleg elengedett díjfizetések bizonyos százaléka adókötelessé válik.  megszüntetés 3 éven belül  megszüntetés 4-6 éven belül

100% A bérleti díj 20%-a 100% 100% 100% Négyzetméterenként 1200, 110 vagy 700 EUR/nm (az épület méretétől függően) Legfeljebb 1/6 (az adóköteles jövedelem után)

30% 20%

189


Horvátország 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

HRK 26.400 13.200 13.200 18.480 26.400 36.960 50.160 7.920

Alapvető adókedvezmény Eltartott családtag Első gyermek Második gyermek Harmadik gyermek Negyedik gyermek Ötödik gyermek Részleges rehabilitációs pótlék 9. Rehabilitációs pótlék 100% 26.400 rokkantság esetében 10. Nyugdíjasok 40.800 11. Személyi jövedelemadó 1. csop: 46.080 2. csop: 38.400 kedvezmény azon adózók részére, akik bejelentett 3. csop: 28.800 lakcímmel rendelkeznek a különleges állami támogatás alatt álló és egyéb területeken

EUR 3.474,00 1.736,84 1.736,84 2.431,58 3.474,00 4.863,16 6.600,00 1042,11 3.474,00 5.368,42 6.063,21 5.052,68 3.789,51

Magyarország1

Tevékenységi kedvezmények: Mezőgazdasági őstermelő jövedelem adója + könyvelői díjkedvezmény, együttesen max. 100.000 HUF (333,34 EUR), tételes, diktált (10%) költségelszámolás esetén. Kv.: diktált átalánynál a könyvelői díj. Személyi kedvezmény: Súlyosan fogyatékos rokkantsági járadékos magánszemély (igazolás alapján) havi minimálbér 5%-a/hó

Románia

Az adókedvezmény összege az eltartott személyek számának függvénye, ha a bruttó bér 1.000 RON (226 EUR) alatti. A bruttó munkabér csökkenthető:  250 RON-nal, eltartott nélküli,  350 RON-nal, az egy eltartottal rendelkező,  450 RON-nal, a két eltartottal rendelkező,  550 RON-nal, a három eltartottal rendelkező,  650 RON-nal, a négy vagy több eltartottal rendelkező adófizetők esetében. Az 1.001-3.000 RON közötti bérek esetében a csökkentések degresszív jellegűek , mértékét külön rendeletben szabályozzák, 3.000 RON feletti fizetés esetén nem vehető igénybe semmilyen adóalap-csökkentés.. A személyi levonások mellett az adóköteles bér csökkenthető évi max. 400 EUR-val, fakultatívan a Nyugdíj Alaphoz való hozzájárulásként és a szakszervezeti tagdíj értékével.

Szlovákia

Nincs

1

A családi kedvezmény az eltartottak számától függően, kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként az összevont adóalapot csökkenti (1-2 eltartott esetén 62.500Ft, 3 és minden további eltartott esetén 206.250Ft).

0

500

1000

1500

2000

2500

1. ábra

190

Ausztria 1000,00 1959,14 51,04%

90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% Minimálbér 30,00% 20,00% 10,00% Átlagbér 0,00%

2. ábra

Minimálbér és átlagbér aránya 2013-ben

Ciprus Horvátország Magyarország Románia Szerbia Szlovákia 855,00 397,87 326,67 179,78 187,26 326,67 1100,00 1066,00 752,00 499,55 411,77 805,00 77,73% 37,32% 43,44% 35,99% 45,48% 40,58%

A minimálbér és az átlagbér nagysága az egyes országokban 2013-ban (EUR)

(EUR-ban) Minimálbér Átlagbér Minimálbér/átlagbér

Minimálbér és átlagbér nagysága 2013-ben



Elvonások (EUR) \ Ország

MUNKAADÓ 1. Bér (költség) 2. Nyugdíjbiztosítási járulék 3. Egészségbiztosítási járulék 4. Szociális hozzájárulási adó 5. Munkaadói járulék 6. Szakképzési hozzájárulás 7. Baleseti járulék 8. Kamarák járuléka 9. Társadalmi járulék 10. Társadalombiztosítási járulék 11. Munkanélküli hozzájárulás 12. Rokkantbiztosítási járulék 13. Tartalékalap+garanciális alap 14. Nyugdíj előtak. pénztár 15. Kommunális adó 16. Egyéb járulékok Munkaadó közteher kötelezettsége Munkaadó közteher kötelezettsége (%) MUNKAVÁLLALÓ 17. Bruttó bér 18. Nyugdíjjárulék 19. Egészségbiztosítási járulék 20. SZJA előleg 21. Adójóváírás 22. Társadalombiztosítási járulék 23. Rokkantbiztosítási járulék 24. Munkaerő-piaci járulék 25. Munkanélküli hozzájárulás 26. Egyéb járulékok Munkavállaló közteher kötelezettsége Munkavállaló közteher kötelezettsége (%) A dolgozó nettó bére Közterhek összesen Összes közteher/dolgozó nettó bére (%)


30,00 10,00 180,70 18,07% 819,30 493,70 60,26% 58,14 6,80% 796,86 145,82 18,30%

58,14

855,00

15,30 30,00 10,50 313,00 31,3% 1.000,00 102,50 38,20

87,68 10,5%

30,00

4,28

855,00

Ciprus

17,10 58,14 10,26

14,00

49,40

1.000,00 125,50 38,30

Ausztria

83,02 20,87% 314,85 143,42 45,55%

3,55

397,87 79,47

6,67 60,40 15,18%

2,00

51,73

397,87

Horvátország

112,71 34,50% 213,96 205,81 96,19%

4,90

326,67 32,67 22,87 52,27

93,10 28,5%

4,90

88,20

326,67

Magyarország

Minimálbér adózása az egyes országokban 2013


44,69* 32,50% 179,78 94,67* 52,66%

0,9

179,78 18,88 9,89 15,03 56,18

1,53 49,98 27,80%

0,45

0,90

0,36

179,78 37,39 9,35

Románia

* + adójóváírás

45,22 13,39% 292,48 164,06 56,09%

3,37

4,72

337,70 23,63 13,50

118,84 35,19%

21,60 3,37

2,70

337,70 57,40 33,77

Szlovákia

191

192

Elvonások (EUR) \ Ország MUNKAADÓ 1. Bér 2. Nyugdíjbiztosítási járulék 3. Egészségbiztosítási járulék 4. Szociális hozzájárulási adó 5. Munkaadói járulék 6. Szakképzési hozzájárulás 7. Baleseti járulék 8. Társadalmi járulék 9. Társadalombiztosítási járulék 10. Munkanélküli hozzájárulás 11. Rokkantbiztosítási járulék 12. Tartalékalap+garanciális alap 13. Nyugdíj előtak. pénztár 14. Kommunális adó 15. Egyéb járulékok Munkaadó közteher köt. Munkaadó közteher köt. (%) MUNKAVÁLLALÓ 16. Bruttó bér 17. Nyugdíjjárulék 18. Egészségbiztosítási járulék 19. SZJA előleg 20. Adójóváírás 21. Társadalombiztosítási járulék 22. SZJA járuléka 23. Rokkantbiztosítási járulék 24. Munkaerő-piaci járulék 25. Munkanélküli hozzájárulás 26. Egyéb járulékok Munkavállaló közteher köt. Munkavállaló közteher köt. (%) A dolgozó nettó bére Közterhek összesen Összes közteher/dolgozó nettó bére 58,77 19,59 570,71 29,13% 1388,43 1183,92 85,27% 74,80 6,80% 1025,2 190,30 18,56%

74,80

1100,00

29,97 58,77 20,57 613,21 31,29% 1959,14 200,81 74,84 216,69

115,50 10,50%

58,77

5,50

1100,00

Ciprus

22,00 74,80 13,20

27,43

96,78

1959,14 245,87 75,04

Ausztria

333,60 31,29% 766,40 495,73 64,68%

120,27

1066,00 213,33

18,13 162,13 15,20%

5,33

138,67

1066,00

Horvátország

259,44 34,50% 492,56 473,76 96,18%

11,28

752,00 75,20 52,64 120,32

214,32 28,50%

11,28

203,04

752,00

Magyarország

Átlagbér adózása az egyes országokban 2013

145,57* 28,95% 376,45 284,45* 75,56%

2,50

499,55 52,45 27,48 63,14 22,47

5,50 138,88 27,80%

2,50

1,00

499,55 103,91 25,98

Románia

8,05 11,27 181,17 22,50% 623,83 464,52 74,46% * + adójóváírás

805,00 56,35 32,20 73,30

51,51 283,35 35,20%

8,05

6,44

805,00 136,85 80,50

Szlovákia




193

3. ábra

A minimálbér közterheinek megoszlása 2013-ban (%) 100% 80%

Munkaadó közterhei

60% 40%

Munkavállal ó közterhei

20% 0%

Munkavállal ó nettó bére

4. ábra

A minimálbér és adózása 2013-ben (EUR) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

Munkaadó közterhei Munkavállaló közterhei Munkavállaló nettó bére

5. ábra

Az átlagbér közterheinek megoszlása 2013-ban (%) 100% 80% 60% 40% 20% 0%

Munkaadó közterhei Munkavállaló közterhei Munkavállaló nettó bére

194


6. ábra

Az átlagbér és adózása 2013-ben (EUR) 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

Munkaadó közterhei Munkaadó közterhei Munkavállaló nettó bére

7. ábra

50% 40% 30% 20% 10% 0%

Munkaadó közteher fizetési kötelezettsége adott ország átlagbéren történő foglalkoztatás esetén 2013-ben (%)

8. ábra Munkavállaló közteher fizetési kötelezettsége adott ország átlagbéren történő foglalkoztatás esetén 2013-ben (%)

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%


195

9. ábra Az összes közteher fizetési kötelezettség és a munkavállaló nettó bérének aránya átlagbéren történő foglalkoztatás esetén 2013-ben

100% 80% 60% 40% 20% 0%

10. ábra A közterhek megoszlása magyar átlagbérnek megfelelő béren történő foglalkoztatás esetén

Magyarország 18%

Munkavállaló nettó bére Munkavállaló közterhei 19%

Munkaadó közterhei 63%

Ausztria

Ciprus 12%

21% 8% 12% 67%

80%

196

18%

11%

Horvátország

14%

22%

71%

Szlovákia

23%

64%

17%

Románia

A közterhek megoszlása a magyar minimálbérnek megfelelő történő foglalkoztatás esetén

60%



197

Összehasonlító táblázatok [7] Társadalombiztosítási járulékok 2013-ben (%)

Ország

Munkavállaló

Munkáltató

Összesen

18,07%

31,3%

49,37%

Ciprus

7,8%

10,3%

18,1%

Horvátország

20%

15,2%

35,2%

Magyarország

18,5%

28,5%

47%

Románia

16,5%

27,8%

44,3%

Szlovákia

13,4%

35,2%

48,6%

Ausztria

11. ábra

A társadalombiztosítási járulékok megoszlása 2013-ben (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% -10%

Munkavállaló járulékterhei Munkáltató járulékterhei Összes járulék

198

Munkaadói járulék

Szakképzési hozzájárulás

Baleseti járulék

Szerb kamarai járulék

Vajdasági gazdasági kamarai járulék

Szabadkai gazdasági kamarai járulék

4.

5.

6.

7.

8.

9.

1,05

18. Egyéb járulékok

Összesen

10,3

1,53

17. Nyugdíj előtakarékossági pénztár

31,3

3

19. Bér garanciaalap hozzájárulás

7,8

12. Társadalombiztosítási járulék 13. Munkanélküli (biztosítási járulék) hozzájárulás 14. Rokkantbiztosítási járulék 15. Tartalékalap+ garanciális alap 16. Kommunális adó

0,5

2

3

1,4

4,94

15,2

0,5

1,7

28,5

Betegszabadság 15 napig, majd táppénz 1/3-a

1,5

27

27,8

0,25

0,5

0,85

0,2

5,2

13,0

Románia

3,83

Magyarország 20,8

Horvátország

12,55

Ciprus

11. Társadalmi járulék

10. Táppénzbiztosítás (hozzájárulás)

3.

Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási (betegbiztosítási) járulék Szociális hozzájárulási adó

1. 2.

Ausztria

Munkáltató által fizetett közterhek 2013-ben (szja nélkül) (%)


35,2

3 4,75 + 0,25

1

0,8

10 + 1,4

14

Szlovákia


Összesen

8. Egyéb tb-járulék

7. Rokkantbiztosítási járulék

6. Munkanélküli hozzájárulás

5. Munkaerő-piaci járulék

4. Betegbiztosítási járulék

18,07

1

3

3,82

2. Egészségbiztosítási járulék

3. Társadalombiztosítási járulék

10,25

Ausztria

7,8

7,8

Ciprus

20

20

Horvátország

18,5

1,5

7

10

Magyarország

Munkavállaló által fizetett közterhek 2013-ben (szja nélkül) (%)


1. Nyugdíjbiztosítási járulék


16,5

0,5

5,5

10,5

Románia

13,4

3

1

1,4

4

4

Szlovákia

199

200


Összehasonlító táblázatok [10] Önálló tevékenységek Ausztria

Személyegyesítő társaságok adózása (kkt, bt is) Szabadfoglalkozású tevékenységek (pl. orvos, adótanácsadó, tolmács, jogász) Egyéb önálló tevékenység (vagyonkezelő, alkalmazott ügyvezető)

Ciprus

Üzleti és szakmai tevékenységből származó jövedelmek

Horvátország

Egyéni vállalkozó Szabad foglalkozás Mezőgazdasági és erdészeti tevékenység

Magyarország

Egyéni vállalkozó Mezőgazdasági őstermelő Bérbeadás Szabadfoglalkozású tevékenység Könyvvizsgáló, képviselő

Románia

Termelési, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységek, Szabadfoglalkozású tevékenység Szellemi termékek jogdíja

Szlovákia

Vállalkozásból származó jövedelmek: Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás Egyéni vállalkozó jövedelme Kkt. és Bt. beltagjának jövedelme Külön jogszabály alapján végzett vállalkozói tevékenység (pl. ügyvéd) Egyéb önálló tevékenységből származó:  Műszaki vagy egyéb szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogok  Iparengedélyekhez nem kötött tevékenységek  Szakértők, tolmácsok  Ingatlan bérbeadása


201

Összehasonlító táblázatok [11] Egyéb jövedelmek Ausztria

Mezőgazdaság, erdőgazdaság Üzemi tevékenységből származó jövedelem

Ciprus

Tőkejövedelmek adózása Ingatlan bérbeadása

Horvátország

Tulajdonból, tulajdonjogokból származó jövedelem Tőkéből származó jövedelem Biztosításból származó jövedelem Második jövedelmek Külföldön megszerzett jövedelem

Magyarország

Bevétel, melyről a törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. A bevételnek nem része a szabályszerűen igazolt kiadás.

Románia

Mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati tevékenységből származó jövedelem Hulladék értékesítéséből származó jövedelem Versenyekből, szerencsejátékokból származó nyeremények Nyugdíjak

Szlovákia

Alkalmi tevékenységek Ingatlan, ingó átruházása Opciók, értékpapírok, tagsági jog átruházása Kft-ben vagy Bt-ben tagsági jog átruházása Örökölt műszaki vagy egyéb szellemi alkotáshoz kapcsolódó jogokból származó jövedelem Nyugdíjak Szerencsejátékból származó jövedelem (Sport)versenyeken kapott díjak

202


Összehasonlító táblázatok [12] Osztalék adózása (szja) Adómérték Ausztria

25%

Ciprus

Adómentes 20% védelmi hozzájárulás (belföldinek)

Horvátország

2012. március 1-jétől osztalékadót kell fizetni abból a nyereségből, amely 2010. december 30. után keletkezett, 12% jövedelemadót + jövedelemadó járulékot kell elszámolni

Magyarország

5%, 16%

Románia

16% (adómentesség is lehetséges)

Szlovákia

Adómentes

3

2

Szja szerint:

0 – 3.000: 0%

3.000- 6.000: 12%

6.000 - 18.000: 25%

18.000 – 40%

Tao szerint: 20%

Szja szerint:

0 - 11.000: 0%

11.001 - 25.000: 36,5%

25.001 - 60.000: 43,2143%

60.001 fölötti rész: 50%

Az egyéni vállalkozó a személyegyesítő társaságokhoz hasonlóan adózik EVA: bevétel 37%-a

Osztalékadó: 16%

Vállalkozói szja: 10%, 19%

A vállalkozói kivét felett: Átalányadó3: a bevétel általánosan az adóalap 60%-a vagy

Vállalkozói kivét, minimum a minimálbér 16%

Szja szerint:

Magyarország

Adókulcs: 16%

tételes költségelszámolás vagy diktált költségátalány

Szja szerint:

Románia

Összehasonlító táblázatok [13] Egyéni vállalkozók adózása

Adókulcs: 19%

tételes költségelszámolás vagy diktált költségátalány

Szja szerint

Szlovákia

Választható az Szja vagy Tao. ezen kívül fizetendő: kamarai tagság j., műemlékadó, idegenforgalmi j., egészségbiztosítási és nyugdíj j., munkahelyi baleset j. Meghatározott feltételek esetén választható.

Horvátország2

Ausztria


203

Napidíj – max. 26,40 EUR/nap

Nincs megállapítva

Napidíjak országon belül (8 óráig nem jár, 8-12 1/2 napidíj, 12,5 órától egész napidíj, min 30 km távolságon kívül) 170 HRK/nap (22,37 EUR) Külföldi napidíj országonként különböző (Magyarországon pl. 50 euro/nap)

Belföldi hivatalos kiküldetés élelmezési költségtérítése (napidíj) meghatározott mértékig Napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. (Átalányként: 500 HUF/nap, 2 EUR/nap) Nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell Külföldi kiküldetés napidíja: 40 EUR

2013. február 1-jétől a napi limitet meghaladó rész (az intézmények esetében megállapított értékhatár 2,5-szerese, pl. belföldi kiküldtetés esetén 13 RON/nap * 2,5= 32,5 RON, EU –ban való kiküldetés esetén 35 EUR/nap * 2,5 =87,5 EUR/nap) a magánszemélynél munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, ennek megfelelően adó- és járulék köteles.

A nem önálló tevékenység végzésével összefüggő útiköltség megtérítése olyan mértékben, amilyen mértékben külön jogszabály szerint az alkalmazott erre jogosult, ideértve a külföldi kiküldetés esetén nyújtott költségtérítést, az említett jogszabályban meghatározott étkezési díjat és e díj 40%-ának megfelelő összeget. (Magyarországon lévő tartózkodás esetén pl. a napidíj 39 EUR + ennek 40%-a, 15,60 EUR.) 2011. január 1-jei hatállyal megszűnt.

Ciprus

Horvátország

Magyarország

Románia

Szlovákia

Napidíj



Ausztria

204

Adó alapja

Működő vállalkozások száma Adó alanya


Nyereség: bevétel Nyereség: bevétel Adózás előtti – kiadás – kiadás eredmény: ± Módosító tételek ± Módosító tételek ±Üzemi tev. eredménye ±Pénzügyi műv. eredménye Szokásos váll. eredmény ±Rendkívüli eredmény (Számv. tv.) ±Mód. tételek

Belföldi illetőség: korlátlan, külföldi illetőségű: korlátozott adókötelezettség

(2011)

690.375

Magyarország

Világjövedelem (pénzben és természetben kifejezett jövedelmek is)

Gazdasági társaság, külföldi vállalkozás horvátországi bevétele, természetes személy (egyéni váll.) kérelemre

Horvátország 181.030 (2012)

Ciprusi adóilletőségű társaság: korlátlan adókötelezettség Nem ciprusi illetőség: korlátozott adókötelezettség

(2008)

184.133

Ciprus

Jogi személyek

Ausztria

Társasági adó


Kettős könyvelés alapján megállapított adóalap

Minden olyan jogi személy, aki üzleti tevékenységet fejt ki.

Románia 459.972 (2006)

Gazdasági eredmény ± módosító tételek - veszteség

Belföldi, ill. külföldi illetőségű adózó, ha a székhelye, állandó telephelye Szlovákiában van.

Szlovákia 214.000 (2013)

205

nincs van

van

Korlátlan, a csoport veszteségei beszámíthatóak A 70.000 EUR-t meghaladó árbevétellel rendelkező társaságok az adóévben elhatárolt veszteségüket a következő 5 adóévben használhatják fel. nincs van

Ciprus 12,5%: általános kulcs

nincs

nincs van

Nem kell adóhivatali engedély, csoport veszteségei, nyereségei elszámolhatóak

Veszteség elhatárolás

Iparűzési adó Csoportadózás Alultőkésítési szabály Elszámolóár szabályozás

25% Minimumadó: törvényes minimumtőke 5%a (korlátlan adókötelezett társ.) – később beszámítható

Ausztria

Adó mértéke

206

van

van

nincs nincs

5 évig elhatárolható

Horvátország 20%

van

van

Tetszőlegesen elhatárolható (Kv. szabályozott ingatlanbefektetési társaság). Levonás max. a pozitív adóalap 50%-ig, mezőgazdaságban az adóévet megelőző 2 év adójának terhére is, de adóévenként max. az adózás előtti eredmény 30%-ig. van nincs

van

van

nincs nincs

Következő 5 év nyereségéből. Felosztás, fúzió: új társaságnak nincs lehetősége továbbvinni

Magyarország Románia 10%, ill. 19% 16% Elvárt adó (minimumadó) 2% (korrigált bevétel után) Mikro-vállalkozás EVA 37% (nyereség vagy bevétel után)

van

nincs nincs 2009. január 1-jétől

Levonás egymást követő 7 évben lehetséges Felszámolás, csődeljárás: nincs levonási lehetőség

Szlovákia 23% - kamatadó


Általános kulcs 20%

18%

25%

Ausztria

Ciprus

Horvátország


5%: kenyér, tej (tehén, birka, kecske), amely folyó állapotban kerül forgalomba, friss, pasztőrözött, homogenizált, kondenzált (kivéve a savanyú tej, joghurt, kefir, csokoládés tej és más tejtermékek), az anyatejpótlók, szakmai, tudományos, művészeti, kulturális és oktató tartalmú könyvek, pedagógiai nevelésű tankönyvek az alap-, a közép- és a felsőoktatás számára mindenféle fizikai formában, tudományos folyóiratok, mozi belépő jegyek, a Horvát Egészségbiztosítási Intézet gyógyszerlistájáról szóló határozatban meghatározott gyógyszerek, termékek, amelyeket sebészeti beavatkozással ültetnek be az emberi szervezetbe, általános információkról megjelentetett napilapok, amelyek min. 25.000 szót tartalmaznak, kivéve a hirdetési újságokat.

0%: kivitel, emberi felhasználásra szánt élelmiszer (Kv.: vendéglátás), nemzetközi légi és tengeri személyszállítás, áruk és kapcsolódó szolgáltatások, áruszállítás más EU tagállamba, hajóüzemelési szolgáltatás 10%: szállásszolgáltatás vagy szállás reggelivel, félpanziós vagy teljes panziós ellátás minden kereskedelmi vendéglátóipari egységben, újságok és magazinok (kivéve at 5%-os adókulcsnál említett napilapokat és hirdető újságokat), étel-ital felszolgálás, étolaj és zsír, gyermekétel, víz, fehér cukor, koncert belépők, kulturális és művészeti magazinok.

5%: állati takarmány, trágyák, úttisztítási szolgáltatás, temetkezési szolgáltatás és koporsó beszerzése, szerzők, zeneszerzők, művészek, műkritikusok, vetőmagellátás, élőállat beszerzés, újság, folyóirat, könyvek, nem palackozott víz, fagylaltok, fagylalttermékek, palackos gáz, szárított dióféle, sajtos sütemény, gabona- és hasonló termékek, vidéki és városi buszszolgáltatás, magánszemélyek első lakásvásárlása.

19%: vámszabad területnek számító jungholzi és mittelbergi illetőségű vállalkozók e területre vonatkozó forgalma 8%: taxi szolgáltatások, turista-, kiránduló- és távolsági buszok, szállodai szolgáltatások, vendéglátás és a hozzá szükséges árubeszerzések (Kv. alkoholos italok), légi és tengeri szállítások Cipruson belül

12%: csak saját előállítású bor

Kedvezményes kulcsok 10%: élelmiszerek, könyvkereskedések, lakáscélú bérbeadás, kultúra és szórakoztatás területén bizonyos szolgáltatások, személyszállítás

Általános forgalmi adó


207

4

20%4 (19%)

Szlovákia


5%: ingatlaneladás öregotthonoknak, ingatlaneladás árvaházaknak, fogyatékos gyermekotthonoknak, lakáseladás fiataloknak bizonyos feltételek mellett 10%: gyógyszerek, egészségügyi eszközök, nyomdai termékek

5%: humán gyógyszerek, hagyományos gyógynövénydrogok, orvosi radioaktív izotópok, speciális gyógyászati célra tápszerek, egészségügyi oxigén, egyes, vakokat segítő eszközök, könyv, folyóirat, napilap, hangoskönyv, távhőszolgáltatás, egyes élőzene szolgáltatás (pl. nem nyilvános, családi) 9%: múzeumok, emlékművek, állatkertek, botanikus kertek megtekintésére fizetett belépők, valamint vásárokba, kiállításokba, kulturális rendezvényekbe, filmszínházakba fizetett belépők, könyvek, tankönyvek, újságok, folyóiratok értékesítése, protézisek és tartozékok értékesítése (kivéve a fogprotéziseket), ortopéd termékek értékesítése, gyógyszer értékesítés, szállodai szolgáltatások nyújtása

Kedvezményes kulcsok 18%: tej, tejtermék, pékáru, cukrászsütemény, ker. szálláshely szolgáltatás

2011. január 1-jétől átmeneti időszakra, ameddig az államháztartás hiánya nem csökken 3% alá, az általános adókulcs Szlovákiában 20%.

24%

Általános kulcs 27%

Románia

Magyarország

208

ESETTANULMÁNYOK

Személyi jövedelemadó

Esettanulmány [1]

211

Megoldás:

708,35 2.338,99

Feleség adóterhelése

Összesen

880,19

266,56

613,63

Ciprus

1.980,64 1.058,35 3.038,99

Férj adóterhelése

Feleség adóterhelése

Összesen

Ausztria

880,2

266,52

613,68

Ciprus

Adó- és járulékterhelés ingatlan értékesítéssel (EUR)

1.630,64

Férj adóterhelése

Ausztria

2.588,80

784,00

1.804,80

Horvátország

2.588,80

784,00

1.804,80

Horvátország

Adó- és járulékterhelés ingatlan értékesítés nélkül (EUR)

3.665,72

1.352,44

2.313,28

Magyarország

3.665,72

1.352,44

2.313,28

Magyarország

3.951,78

1.339,89

2.974,57

Románia

3.702,97

1.008,40

2.694,57

Románia

1.764,94

525,82

1.478,12

Szlovákia

2.003,94

525,82

1.478,12

Szlovákia

Mekkora adófizetési kötelezettség terhel évente egy házaspárt az adott országban (Ausztriában, Cipruson, Horvátországban, Magyarországon, Romániában, és Szlovákiában), ha 752 EUR-t keres az édesapa, 326,67 EUR-t az édesanya és két gyermeket nevelnek. Hogyan változik az adófizetési kötelezettségük, ha év közben értékesítik 28.000 EUR-ért az egyik, 11 éves ingatlanukat? Az ingatlan szerzésére fordított összeg és a kiadások összesen 8.000 EUR-t tesznek ki.

ESETTANULMÁNYOK

3.068,25

10.461,49

Feleség

Összesen

12.063,85

3.653,48

8.410,37

Ciprus

13.653,48

12.861,69

29.905,05

Feleség

Összesen

32.063,85

18.410,37

Férj

Ciprus

Ausztria 17.043,36 29.672,81

13.136,04

16.536,77

Horvátország

9.672,81

3.136,04

6.536,77

Horvátország

Házaspárnál maradó nettó jövedelem ingatlan értékesítéssel (EUR)

7.393,36

Férj

Ausztria

Házaspárnál maradó nettó jövedelem ingatlan értékesítés nélkül (EUR)

212

28.698,83

12.567,60

16.131,23

Magyarország

8.698,83

2.567,60

6.131,23

Magyarország

28.629,21

12.580,15

16.049,06

Románia

9.189,58

2.860,15

6.329,43

Románia

30.940,10

13.394,22

17.545,88

Szlovákia

10.940,10

3.394,22

7.545,88

Szlovákia

ESETTANULMÁNYOK

213

ESETTANULMÁNYOK

Számítások: 1.

Ausztria

Férj: Éves bérjövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

752,00 * 12 = 9.024,00 0 9.024,00 * 0,1807 = 1.630,64 1.630,64 7.393,36

Feleség: Éves bérjövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04 0 3.920,04 * 0,1807 = 708,35 708,35 3.211,66

Ingatlan értékesítése esetén: Férj: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 10.000 350 1.630,64 1.980,64 17.043,36

Feleség: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04 10.000 350 708,35 1.058,35 12.861,69

214 2.

ESETTANULMÁNYOK

Ciprus

Férj: Éves bérjövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 0 9.024,00* 0,068 =613,63 613,63 8.410,37


3.920,04 0 3.920,04* 0,068 = 266,56 266,56 3.653,48

Az ingatlanszerzési adót az elidegenítés nettó eredményére vetik ki, 20%-os mértékben, de a magánszemélyek a tőkenyereségből az alábbiakat vonhatják le:

Lakóingatlan elidegenítése Termőföld elidegenítése Bármely más elidegenítés

EUR 85.430 25.629 17.086

A fenti mentességek csak egyszer vehetőek igénybe. Férj: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelem: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 10.000 0 613,63 613,63 18.410,37


3.920,04 10.000 0 266,56 266,56 13.653,48

215

ESETTANULMÁNYOK

3.

Horvátország

A számításkor a férjnél vettük figyelembe az első és második gyermek után járó jövedelemadó kedvezményt. Éves bérjövedelem: Személyi adókedvezmény (alanyi jogon+gyermekek után): Adóalap: Fizetendő adó1: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 3.474 + 4.168,42 = 7.642,42 9.024,00 – 7.642,42 – 1.804,80 = 0 0 0 9.024,00 * 0,2 = 1.804,80 6.536,77

Feleség: Éves bérjövedelem: Alanyi jogon járó kedvezmény: Fizetendő adó: Járulékok:

3.920,04 3.474 nincs 3.920,04 * 0,2 = 784,00

Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

784,00 3.136,04

Ingatlan értékesítése esetén: Egyéb jövedelemnek számít az ingatlan megszerzésétől számított 5 éven belüli elidegenítéséből származó jövedelem. Ebben az esetben az ingatlan már 11 éve a tulajdonukban van, így az elidegenítéséből származó bevételt nem számítottuk adózó jövedelemnek. Férj: Éves bérjövedelem: Ingatlanértékesítésből származó jövedelme: Személyi adókedvezmény (alanyi jogon+gyermekek után): Adóalap: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 10.000 3.474 + 4.168,42 = 7.642,42 9.024,00 – 7.642,42 – 1.804,80 = 0 0 0 9.024,00 * 0,2 = 1.804,80 1.804,80 16.536,77

Feleség: Éves bérjövedelem: Ingatlanértékesítésből származó jövedelme: Pénzbeli adómentes juttatás gyermekek után: Fizetendő adó: 1

Feltételezzük, hogy a család Zágrábban él, ezért fizetik az ott érvényes 18%-os „különadót”.

3.920,04 10.000 3.474 nincs

216

ESETTANULMÁNYOK

Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül: 4.

3.920,04 * 0,2 = 784,00 784,00 13.136,00

Magyarország

Számításkor a férjnél vettük figyelembe a két gyermek után járó adóalapot csökkentő családi kedvezményt. Férj: Éves bérjövedelem: Családi kedvezmény 2 gyerek után Adóalap Számított adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 5.000,00 4.024,00 4.024,00 * 0,16 = 643,84 9.024,00 * 0,185 = 1.669,44 2.313,28 6.131,23

Feleség: Éves bérjövedelem: Adóalap: Számított adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04 3.920,04 3.920,04 * 0,16 = 627,21 3.920,04 * 0,185 = 725,23 1.352,44 2.567,60

Ingatlan értékesítése esetén: Férj: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó számított adóköteles jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 10.000 * 0 = 0 643,84 1.669,44 2.313,28 16.131,23

Feleség: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó számított adóköteles jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04 10.000* 0 = 0 627,21 725,23 1.352,44 12.567,60

217

ESETTANULMÁNYOK

5.

Románia

A számításkor a feleségnél vettük figyelembe az első és második gyermek után járó jövedelemadó kedvezményt. Az 1.001-3.000 RON közötti bérek esetében a csökkentések degresszív jellegűek. Ennek mértékét külön rendeletben szabályozzák, 3.000 RON-t meghaladó fizetés esetén érvényesíthető semmilyen adóalapcsökkentés. Férj: Éves bérjövedelem: Adóalap: Adójóváírás: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 9.024,00 – 1.488,96 = 7.535,04 0 7.535,04 * 0,16 = 1.205,61 9.024,00 * 0,165 = 1.488,96 2.694,57 6.329,43

Feleség: Éves bérjövedelem: Adóalap: Adójóváírás: Fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04 3.920,04 – 617,92 = 3.302,12 44,94 * 12 = 539,28 2.762,32 * 0,16 = 441,97 3.920,04 * 0,165 = 617,92 1.059,89 2.860,15

Ingatlan értékesítése esetén: Ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem esetén az alkalmazott adókulcs az ingatlan értékének 3%-a, ha az ingatlan megszerzése és eladása között kevesebb, mint 3 év telt el. Ha több mint 3 évig volt a tulajdonos birtokában az ingatlan, az adókulcs az ingatlan értékének 2%-a. Amennyiben az ingatlan értéke több mint 200.000 RON (48.160 EUR), az első esetben az adó mértéke 6.000 RON + az értékhatárt meghaladó rész 2%-a, a második esetben pedig 4.000 RON + az értékhatárt meghaladó rész 1%-a. Férj: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Személyi jövedelemadó: Ingatlan értékesítés után fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 10.000 1.205,61 14.000 * 0,02 = 280 1.488,96 2.974,57 16.049,43

Feleség: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Személyi jövedelemadó: Ingatlan értékesítés után fizetendő adó: Járulékok: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

3.920,04 10.000 441,97 280 617,92 1.339,89 12.580,15

218 6.

ESETTANULMÁNYOK

Szlovákia

Férj: Éves bérjövedelem: Fizetendő adó: Adózatlan jövedelem: Járulékok: Adóbónusz: Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 (9,024,00 – 1.209,12 – 3.735,94) * 0,19 = 775,00

3.735,94 9.024,00 * 0,134 = 1.209,12 506,00 1.478,12 7.545,88


3.920,04 (3.920,04 – 525,82 – 3.735,94) * 0,19 = 0 3.920,04 * 0,134 = 525,82 525,82 3.394,22

Ingatlan értékesítése esetén: Férj: Éves bérjövedelem: Ingatlan értékesítésből származó jövedelme: Fizetendő adó: Járulékok: Adóbónusz Fizetendő adó és járulék összesen: Éves összes jövedelem adó és járulékok nélkül:

9.024,00 10.000 775,00 1.209,12 506,00 1.478,12 17.545,88


3.920,04 10.000 0 525,82 525,82 13.394,22

219

ESETTANULMÁNYOK

Esettanulmány [2] Társaságok jövedelmének adózása az egyes országokban, iparűzési adó nélkül (EUR) Adóterhelések 100.000 EUR adózás előtti eredmény esetén 50000 40000

Összes adó

30000

Tao

20000

Osztalékadó

Szlovákia

Románia

Magyarország

Horvátország

Ciprus

0

Ausztria

10000

EUR Ausztria Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.000 2.500 0 7.500 7.500 * 0,25 = 1.875 0 4.375 5.625 56,25% 43,75%

100.000 25.000 0 75.000 75.000 * 0,25 = 18.750 0 43.750 56.250 56,25% 43,75%

Ciprus Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.000 1.000 0 9.000 0 0 1.000 9.000 90% 10%

100.000 10.000 0 90.000 0 0 10.000 90.000 90% 10%

220

2

ESETTANULMÁNYOK

Horvátország Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb (szja járuléka) Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.000 10.000 * 0,2 = 2.000 2.000 8.000 960 1200 4.160 5.840 58,4% 41,6%

100.000 100.000 * 0,2 = 20.000 20.000 80.000 9600 12.000 41.600 58.400 58,4% 41,6%

Magyarország Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.000 1.000 1.000 9.000 9.000 * 0,16 = 1.440 0 2.440 7.560 75,60% 24,40%

100.000 10.000 10.000 90.000 90.000 * 0,16 = 14.400 0 24.400 75.600 75,60% 24,40%

Románia Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja2 Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.000 10.000 * 0,16 = 1.600 1.600 8.400 0 0 1.600 8.400 84,00% 16,00%

100.000 16.000 16.000 84.000 0 0 16.000 84.000 84,00% 16,00%

2009. január 1-től a belföldi és közösségi illetőségű társaságok adómentesen juthatnak az osztalékukhoz, ha a kifizetés időpontjában két éven keresztül folyamatosan legalább 10%-nyi részesedéssel rendelkeznek az osztalékot fizető belföldi társaságban.

221

ESETTANULMÁNYOK

Szlovákia Adózás előtti eredmény Társasági adó Összes adó Adózott eredmény Osztalék utáni szja Egyéb Adó levonás Adózás utáni jövedelem Adózás előtti eredmény %-ában Levont adó %

10.000 1.900 1.900 8.100 0 0 1.900 8.100 81% 19%

100.000 19.000 19.000 81.000 0 0 19.000 81.000 81% 19%

Nicosia köztársaság görög, török 2004.05.01. 9.250 769.900 (2008) 86 17.887 (2012) 20.500 (2012) 0,848 euró (EUR)

Bécs

demokratikus köztársaság német

1995.01.01. 83.870 8.426.311 (2012) 100 309.901 (2012) 33.297 (2012) 0,895 euró (EUR)

Hivatalos nyelv

Csatlakozás az EU-hoz

Terület (km²)

Népesség (fő)

Népsűrűség (fő/ km²)

GDP (millió EUR)

GDP egy főre jutó (EUR)

HDI

Pénznem

Államforma

Főváros

Ciprus

Ausztria

ÖSSZEFOGLALÓ

kuna (HRK)

-

8.400 (2007)

46.904 (2011)

77,8

4.456.096 (2011)

56.594

2013.07.01

horvát

köztársaság

Zágráb

Horvátország

forint (HUF)

0,831

10.115 (2011)

100.84 (2011)

107

9.957.000 (2012)

93.030

2004.05.01

magyar

köztársaság

Budapest

Magyarország

román lej (RON)

0,786

6.169 (2012)

131.747 (2012)

90

21.355.849 (2012)

238.391

2007.01.01.

román

köztársaság

Bukarest

Románia

euró (EUR)

0,834

12.066 (2012)

65.246 (2012)

111

5.407.325 (2012)

49.037

2004.05.01

szlovák

köztársaság

Pozsony

Szlovákia

223

TARTALOMJEGYZÉK

225

TARTALOMJEGYZÉK AUSZTRIA ADÓRENDSZERE....................................................................................................... 5 1. ADÓZÁS RENDJE ........................................................................................................................ 7 1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ........................................................................................................... 7 1.2. ADÓHATÓSÁGOK ...................................................................................................................... 7 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS ............................................................................................ 7 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ............................................................... 8 2. JÖVEDELEMADÓK .................................................................................................................... 9 2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ ...................................................................................................... 9 2.1.1. Nem önálló tevékenységek ........................................................................................... 10 2.1.2. Önálló tevékenységek ................................................................................................... 11 2.1.3. Egyéb jövedelmek ......................................................................................................... 12 2.1.4. Fontosabb adókedvezmények ....................................................................................... 13 2.2. TÁRSASÁGI ADÓ ..................................................................................................................... 14 2.2.1. Társaságok alapítása ................................................................................................... 14 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ..................................................... 14 2.2.3. Adómentes jövedelmek ................................................................................................. 15 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége ...................................................................................... 15 2.2.5. Veszteségelhatárolás .................................................................................................... 15 3. FORGALOM ADÓZÁSA ........................................................................................................... 15 3.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK................................................................................... 15 3.2. EU IRÁNYELVVEL VALÓ HARMONIZÁCIÓ ............................................................................... 17 4. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK........................................................................................................ 17 4.1. INGATLANSZERZÉSI (VISSZTERHES) ADÓ ................................................................................ 17 4.2. AJÁNDÉKOZÁSI ÉS ÖRÖKÖSÖDÉSI ADÓ ................................................................................... 18 5. EGYÉB ADÓK ÉS ILLETÉKEK .............................................................................................. 18 5.1. ILLETÉKEK ............................................................................................................................. 18 5.2. TŐKEBEFIZETÉSI ADÓ ............................................................................................................. 18 6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS .................................................................................................. 19 6.1. A MUNKÁLTATÓ TERHEI ......................................................................................................... 19 6.2. A MUNKAVÁLLALÓ TERHEI .................................................................................................... 19 CIPRUS ADÓRENDSZERE .......................................................................................................... 21 1. ADÓZÁS RENDJE ...................................................................................................................... 23 1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ......................................................................................................... 23 1.2. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS .......................................................................................... 23 2. JÖVEDELEMADÓK .................................................................................................................. 24 2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................... 24 2.1.1. Nem önálló tevékenységek ........................................................................................... 24 2.1.2. Önálló tevékenységek ................................................................................................... 28 2.1.3. Egyéb jövedelmek ......................................................................................................... 28 2.2. TÁRSASÁGI ADÓ ..................................................................................................................... 28 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó jövedelmek ........................... 28

226

TARTALOMJEGYZÉK

2.2.2. Az adó alanya, alapja, adóalap módosító tételek, adó mértéke ................................... 29 2.2.3. Adókedvezmények......................................................................................................... 30 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége ...................................................................................... 31 2.2.5. Veszteségelhatárolás .................................................................................................... 32 2.2.6. A társaságok speciális típusai ...................................................................................... 32 3. FORGALOM ADÓZÁSA ........................................................................................................... 32 3.1. FORGALMI ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA ................................................................................ 32 3.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK................................................................................... 33 4. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK........................................................................................................ 35 4.1. INGATLANSZERZÉSI (VISSZTERHES) ADÓ ................................................................................ 35 4.2. INGATLANADÓ ....................................................................................................................... 35 5. EGYÉB ADÓK ÉS ILLETÉKEK .............................................................................................. 36 5.1. HONVÉDELMI JÁRULÉK ........................................................................................................... 36 5.1.1. A magánszektor munkavállalóinak és vállalkozóinak különleges honvédelmi járuléka ..................................................................................................... 38 5.2. TŐKENYERESÉGADÓ............................................................................................................... 39 5.3. FÖLDHIVATALI ÁTÍRÁSI DÍJAK ................................................................................................ 40 5.4. CÉGBÍRÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSI DÍJ ....................................................................................... 40 5.4. ILLETÉKEK ............................................................................................................................. 40 6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS .................................................................................................. 41 6.1. JÁRULÉKOK MÉRTÉKE ............................................................................................................ 41 HORVÁTORSZÁG ADÓRENDSZERE ....................................................................................... 43 1. ADÓZÁS RENDJE ...................................................................................................................... 45 1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ......................................................................................................... 45 1.2. ADÓHATÓSÁGOK .................................................................................................................... 46 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS .......................................................................................... 47 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ............................................................. 47 1.5. JOGORVOSLATOK AZ ADÓZÁSI ELJÁRÁSBAN........................................................................... 47 1.6. ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK SÚLYPONTJAI, VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK .................... 48 2. JÖVEDELEMADÓK .................................................................................................................. 48 2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................... 48 2.1.1. Nem önálló tevékenységek ........................................................................................... 49 2.1.2. Önálló tevékenységek (egyéni vállalkozó, szabadfoglalkozás, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység) .................................................................... 52 2.1.3. Egyéb jövedelmek ......................................................................................................... 53 2.1.4. Számított adó meghatározása ...................................................................................... 57 2.2. TÁRSASÁGI NYERESÉGADÓ .................................................................................................... 57 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek .............................. 57 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ..................................................... 59 2.2.3. Adókedvezmények......................................................................................................... 60 2.2.4. Külföldi illetőségű személy, mint nyereségadó kötelezett (különadó).......................... 64 2.2.5. Költségelszámolás lehetősége ...................................................................................... 65 2.2.6. Veszteségelhatárolás .................................................................................................... 67

TARTALOMJEGYZÉK

227

3. FORGALOM ADÓZÁSA ........................................................................................................... 67 3.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ BEVÉTELEK ............................................................................... 67 3.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK................................................................................... 67 3.3. EU IRÁNYELVVEL VALÓ HARMONIZÁCIÓ ............................................................................... 71 4. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK........................................................................................................ 72 4.1. INGATLANSZERZÉSI (VISSZTERHES) ADÓ ................................................................................ 72 4.2. SZEMÉLYAUTÓK, EGYÉB GÉPJÁRMŰVEK, VÍZI-JÁRMŰVEK ÉS REPÜLŐGÉPEK KÜLÖNADÓJA – JÖVEDÉKI ADÓ ............................................................................................... 74 4.3. VAGYONADÓK ELLENŐRZÉSE ................................................................................................. 75 5. EGYÉB ADÓK............................................................................................................................. 75 5.1. HELYI ADÓK ........................................................................................................................... 75 5.1.1. Megyei adók ................................................................................................................. 75 5.1.2. Városi/községi adók ..................................................................................................... 75 5.2. ÖKOADÓK .............................................................................................................................. 75 5.3. KÜLÖN (NYERESÉG) ADÓ........................................................................................................ 76 5.3.1. Különadó offshore kifizetésekre ................................................................................... 77 6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS .................................................................................................. 78 6.1. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKBEVÉTELEK .................................................................... 78 6.2. MUNKAVÁLLALÓ ÁLTAL FIZETETT JÁRULÉKOK ALAPJA, MÉRTÉKE ........................................ 78 6.3. MUNKÁLTATÓ ÁLTAL FIZETETT JÁRULÉKOK ALAPJA, MÉRTÉKE ............................................. 78 6.4. NYUGDÍJ- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ...................................................................... 78 6.4.1. A horvát nyugdíjbiztosítási rendszer ............................................................................ 78 6.4.2. A horvát egészségbiztosítási rendszer .......................................................................... 80 MAGYARORSZÁG ADÓRENDSZERE ...................................................................................... 83 1. AZ ADÓZÁS RENDJE (2003. ÉVI XCII. TÖRVÉNY) ........................................................... 85 1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ......................................................................................................... 85 1.2. ADÓHATÓSÁGOK .................................................................................................................... 86 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS .......................................................................................... 87 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ............................................................. 88 1.5. JOGORVOSLATOK AZ ADÓZÁSI ELJÁRÁSBAN........................................................................... 89 1.6. ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK SÚLYPONTJAI, VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK .................... 91 2. JÖVEDELEMADÓK .................................................................................................................. 92 2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................... 92 2.1.1. Személyi jövedelemadóból (1995. évi CXVII. törvény) származó bevételek ................ 92 2.1.2. Nem önálló tevékenységek ........................................................................................... 92 2.1.3. Önálló tevékenységek ................................................................................................... 92 2.1.4. Egyéb jövedelmek ......................................................................................................... 93 2.1.5. Összevonandó jövedelmek............................................................................................ 93 2.1.6. Külön adózó jövedelmek .............................................................................................. 96 2.1.7. Egyszerűsített foglalkoztatás és adórendszeren kvüli keresettel járó foglalkoztatás ... 97 2.2. TÁRSASÁGI ADÓ (1996. ÉVI LXXXI. TÖRVÉNY) .................................................................... 99 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek .............................. 99 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ................................................... 100 2.2.3. Adókedvezmények....................................................................................................... 101 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége .................................................................................... 102 2.2.5. Veszteségelhatárolás .................................................................................................. 102

228

TARTALOMJEGYZÉK

2.3. EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÁSI ADÓ (EVA) ..................................................................... 102 2.3.1. Adóalap ...................................................................................................................... 103 2.4. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA)..................................................... 105 2.4.1. A kisadózás lényege ................................................................................................... 105 2.5. A KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) SZABÁLYAI .......................................................................... 106 3. FORGALOM ADÓZÁSA ......................................................................................................... 108 3.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (2007. ÉVI CXXVII. TÖRVÉNY) BEVÉTELEK........................... 108 3.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ KULCSOK................................................................................. 108 3.3. EU IRÁNYELVVEL VALÓ HARMONIZÁCIÓ (JÖVEDÉKI ADÓ, ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ) ..... 112 4. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK...................................................................................................... 112 4.1. VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK .................................................................................................. 112 4.2. ÉPÍTMÉNYADÓ ..................................................................................................................... 114 4.3. TELEKADÓ ........................................................................................................................... 114 4.4. KOMMUNÁLIS ADÓ ............................................................................................................... 114 4.5. GÉPJÁRMŰADÓ ..................................................................................................................... 115 4.6. CÉGAUTÓ ADÓ...................................................................................................................... 116 4.7. LUXUSADÓ ........................................................................................................................... 116 4.8. VAGYONADÓ ........................................................................................................................ 116 5. EGYÉB ADÓK ÉS ILLETÉKEK ............................................................................................ 117 5.1. HELYI ADÓK ......................................................................................................................... 117 5.2. ÖKOADÓK ............................................................................................................................ 117 5.3. ILLETÉKEK ........................................................................................................................... 118 6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ................................................................................................ 118 6.1. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKBEVÉTELEK .................................................................. 118 6.2. MUNKÁLTATÓ JÁRULÉKTERHEI ............................................................................................ 118 6.3. MUNKAVÁLLALÓ JÁRULÉKTERHEI ....................................................................................... 119 6.4. NYUGDÍJ- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER .................................................................... 119 7. ADÓZÁSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI ................................................................................. 119 7.1. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓ (NETA) ............................................................................ 119 7.2. BALESETI ADÓ ...................................................................................................................... 120 7.3. TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLTATÁSI ADÓ....................................................................................... 120 7.4. PÉNZÜGYI TRANZAKCIÓS ILLETÉK........................................................................................ 120 7.5. PÉNZTÁRGÉPEK HASZNÁLATÁNAK VÁLTOZÁSAI .................................................................. 121 ROMÁNIA ADÓRENDSZERE ................................................................................................... 123 1. AZ ADÓZÁS RENDJE ............................................................................................................. 125 1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ....................................................................................................... 125 1.2. ADÓHATÓSÁGOK .................................................................................................................. 125 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS ........................................................................................ 126 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ........................................................... 127 1.5. JOGORVOSLATOK AZ ADÓZÁSI ELJÁRÁSBAN......................................................................... 128 1.6. ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK SÚLYPONTJAI, VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK .................. 129 2. JÖVEDELEMADÓK ................................................................................................................ 129 2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................. 129 2.1.1. Személyi jövedelemadóból származó bevételek ......................................................... 129

TARTALOMJEGYZÉK

229

2.1.2. Nem önálló tevékenységek ......................................................................................... 130 2.1.3. Önálló tevékenységek ................................................................................................. 131 2.1.4. Használati jog átadása............................................................................................... 133 2.1.5. Egyéb tevékenységek .................................................................................................. 133 2.2. TÁRSASÁGI ADÓ ................................................................................................................... 134 2.2.1. Társasági adóból származó bevételek........................................................................ 134 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ................................................... 134 2.2.3. Költségelszámolás ...................................................................................................... 135 2.2.4. Veszteségelhatárolás .................................................................................................. 137 2.2.5. Osztalékadó ................................................................................................................ 137 2.2.6. Mikrovállalati jövedelemadó ..................................................................................... 138 3. FORGALOM ADÓZÁSA ......................................................................................................... 138 3.1. FORGALMI ADÓBEVÉTELEK ALAKULÁSA .............................................................................. 138 3.2. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ................................................................................................ 138 3.3. JÖVEDÉKI ÉS EGYÉB KÜLÖNLEGES ADÓ ................................................................................ 141 4. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK...................................................................................................... 141 4.1. BEFEKTETÉSI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................ 141 5. EGYÉB ADÓK........................................................................................................................... 143 6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ................................................................................................ 147 6.1. JÁRULÉKBEVÉTELEK ALAKULÁSA ........................................................................................ 147 SZLOVÁKIA ADÓRENDSZERE ............................................................................................... 149 1. AZ ADÓZÁS RENDJE ............................................................................................................. 151 1.1. ADÓK CSOPORTOSÍTÁSA ....................................................................................................... 151 1.2. ADÓHATÓSÁGOK .................................................................................................................. 152 1.3. ADÓBEVALLÁSOK ÉS ADÓFIZETÉS ........................................................................................ 152 1.4. ADÓTÖRVÉNYEK MEGSZEGÉSE ÉS KÖVETKEZMÉNYE ........................................................... 153 1.5. JOGORVOSLATOK AZ ADÓZÁSI ELJÁRÁSBAN......................................................................... 154 1.6. ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK SÚLYPONTJAI, VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLATOK .................. 154 2. JÖVEDELEMADÓK ................................................................................................................ 155 2.1. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ .................................................................................................. 155 2.1.1. Személyi jövedelemadóból származó bevételek ......................................................... 158 2.1.2. Nem önálló tevékenységek ......................................................................................... 158 2.1.3. Önálló tevékenységek ................................................................................................. 160 2.1.4. Egyéb jövedelmek ....................................................................................................... 162 2.2. TÁRSASÁGI ADÓ ................................................................................................................... 164 2.2.1. Működő társaságok száma, társasági adóból származó bevételek ............................ 164 2.2.2. Adó alanya, alapja, módosító tételek, adó mértéke ................................................... 165 2.2.3. Adómentes jövedelmek ............................................................................................... 167 2.2.4. Költségelszámolás lehetősége .................................................................................... 168 2.2.5. Veszteségelhatárolás .................................................................................................. 170 2.2.6. Forrásadó................................................................................................................... 170 3. FORGALOM ADÓZTATÁSA ................................................................................................. 171 3.1. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ ................................................................................................ 171 3.2. FOGYASZTÁSI ADÓK ............................................................................................................. 174 4. VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK...................................................................................................... 176

230

TARTALOMJEGYZÉK

5. EGYÉB ADÓK........................................................................................................................... 176 5.1. HELYI ADÓK ......................................................................................................................... 176 5.2. ÖKOADÓK ............................................................................................................................ 178 6. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS ................................................................................................ 178 6.1. JÁRULÉKOK ALAKULÁSA ...................................................................................................... 178 6.2. NYUGDÍJ- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER .................................................................... 181 ÖSSZEHASONLÍTÁSOK ............................................................................................................ 183 ESETTANULMÁNYOK ............................................................................................................... 209 ÖSSZEFOGLALÓ ......................................................................................................................... 223 TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................... 225

JEGYZETEK

231

232

JEGYZETEK

Dr. Herich György Munkácsi Márta Pál-Antal Ildikó Radics András Dr. Rybaltovszki Péter Sőregi Danics Ágnes Szoboszlai Márta ADÓZÁS EURÓPÁBAN

Recommend Documents