Dr Gulyás László Két régió – Felvidék és Vajdaság – sorsa Az Osztrák-Magyar Monarchiától napjainkig
Hazai Térségfejlesztő Rt 2005
© Dr Gulyás László
Jelen könyv a szerző doktori értekezésének bővített változata Készült: A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar „Regionális Politika és Gazdaságtan PhD programjának keretében Lektor: Dr Prof Hajdú Zoltán az MTA doktora Megjelent…?. Kiadó gondozásában Felelős kiadó: …? Kiadványmenedzser…? Készült a ? nyomdában Felelős vezető: ?? ISBN ???
E könyv a szerző kutatási eredményeinek összegzése. Átfogó képet nyújt két történelmi magyar nagyrégió – a Felvidék és a Vajdaság – 20. századi területi átalakulásáról, az új nemzeti terekbe való integrálódásuk erőltetett, kudarcokkal teli és negatív következményekben bővelkedő folyamatairól. Annak reményében ajánlom az Olvasó figyelmébe a fiatal kutatói generáció e tehetséges képviselőjének munkáját, hogy a történeti és a mai Magyarország többi régiójáról is készülnek majd hasonló elemzések. Horváth Gyula az MTA doktora -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Gulyás László 1991-ben szerezte meg a József Attila Tudományegyetemen jeles minősítésű okleveles történelem és földrajz szakos középiskolai tanár diplomáját. Kutatói látókörét jelentős mértékben bővítette, hogy 1991-ben az egyik legjobb görög egyetemen, az Aristoteles University-n TEMPUS ösztöndíjasként 6 hónapon keresztül tanulmányozta a Balkán földrajzát és történelmét és elsajátította az újgörög nyelvet. 1991 és 1993 között különféle alapítványok és intézetek ösztöndíjasaként tovább folytatta tudományos pályáját. Kezdeményezője és aktív tagja volt annak a szegedi munkacsoportnak, mely a Pándi Lajos által szerkesztett Köztes-Európa
Atlaszt létrehozta. Ezzel párhuzamosan érdeklődése a menedzsment felé fordult, a Pécsi Tudományegyetemen posztgraduális képzés keretében okleveles humánerőforrás menedzser diplomát szerzett. 1994 és 1997 között az egyik parlamenti párt főállású tanácsadójaként tevékenykedett. E minőségében kommunikációs, marketing, személyzeti és stratégiai területeken dolgozott. 1996-ban Gummersbach-ban a német parlament egyik pártjának ösztöndíjával elvégezte a Theodor Heuss Akademie „Fiatal Vezetők Programját”. Oktatóként 1996-ban kapcsolódott be a felsőoktatásba, előbb meghívott előadóként, majd 1998-tól főállásúként. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem docense. E beosztásában menedzsment és gazdasági tantárgyakat - főképp regionális témakörben - tanít. Munkája minőségét jól mutatja, hogy 2003-ban a diákok szavazatai alapján az „Év oktatójává” választották. A PhD-fokozatot a Pécsi Tudományegyetem Regionális politika és gazdaságtan doktori iskolájában „summa cum laude” minősítéssel 2004-ben szerezte meg. Közép-Európa története, regionális fejlődése témakörben több mint 100 publikációja jelent meg.
ELŐSZÓ
A magyar történet- és földrajztudományi kutatások tematikai palettája az utóbbi években a tehetséges fiatal kutatói generáció megjelenésével egyre színesebbé vált. Az európai kutatási trendekhez illeszkedő témacsoportok sorában megjelentek a regionális vizsgálatok is. Magyarország térszerkezetének több évszázados fejlődése, a településrendszer modernizálódása és a 19. század végén megjelenő állami beavatkozások cél-, eszköz- és intézményrendszerének alakulása már több tudományos kutató érdeklődését felkeltette, számos dolgozat, értekezés, sőt könyv is készült. A város- és településtörténeti kutatási hagyományok, elemzési módszerek és a regionális tudomány összefüggéseinek felhasználásával született új kutatási eredmények hozzájárulnak ahhoz, hogy világosabban lássuk a mai Magyarország és a tágabb térség fejlődésének problémáit, a fejlesztések lehetséges irányait, az innovatív elemek alkalmazásának lehetőségeit. Egy város, egy régió történeti fejlődésének alapos elemzése sok tanulsággal szolgál a stratégiai tervezéshez, a lokális tudat és a regionális identitás erősítéséhez is. A Kárpát-medence – amely Európa egyik transznacionális stratégiai makrotérsége lehet a jövőben – térszerkezetének alakulását, településhálózatának differenciálódását a gazdaság szerkezeti átrendeződésének hatásain kívül nagymértékben befolyásolta az etnikai összetétel, a politikai nemzetek intézményesülése, az autarch gazdaságpolitikák térhódítása, majd a 20. század közepétől a tervgazdaságokban érvényesülő centralizált területi tervezés. A térségben lejátszódó markáns átalakulások eszmetörténeti és makropolitikai összefüggéseit, etnikai komponenseit a történettudomány alaposan feltárta. Viszonylag keveset tudunk azonban az új nemzetállamok belső regionális szerkezetének több évtizedes fejlődéséről, az ezt befolyásoló állami döntések, intézmények és az alkalmazott eszközök természetéről, a térszervezési stratégiák megvalósításának következményeiről. Gulyás László a Pécsi Tudományegyetem Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolájában folytatta kutatásait, részeredményeit szakmai folyóiratokban is publikálta. E könyv a szerző kutatási eredményeinek összegzése. Átfogó képet nyújt két történelmi magyar nagyrégió – a Felvidék és a Vajdaság – 20. századi területi átalakulásáról, az új nemzeti terekbe való integrálódásuk erőltetett, kudarcokkal teli és negatív következményekben bővelkedő folyamatairól. Annak reményében ajánlom az Olvasó figyelmébe a fiatal kutatói generáció e tehetséges képviselőjének munkáját, hogy a történeti és a mai Magyarország többi régiójáról is készülnek majd hasonló elemzések. E kutatások jelentőségét nem csupán a regionális tudomány történeti irányzatának fejlődése, hanem e térség jövőbeli európai versenyképességének megalapozása miatt kell hangsúlyoznunk. Pécs, 2005. március 1. Horváth Gyula egyetemi tanár
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ (Dr Horváth Gyula)
1. old.
TARTALOMJEGYZÉK
2. old.
BEVEZETÉS
8. old.
1. fejezet: AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA STRUKTURÁLIS JELLEMZŐI A SZÁZADFORDULÓN
10. old.
1. A területi és politikai struktúra jellemzői
10. old.
2. Etnikai jellemzők
14. old.
3. A Monarchia gazdaságának jellemzői
21. old.
4. A Magyar Királyság regionális fejlődése
a századfordulón
4.1. A fogalmak tisztázása 4.2. Regionális kihívások felülről 4.3. Regionális kihívások alulról 4.4. A gazdaság önfejlődéséből fakadó regionalitás
23. old. 23. old. 24. old. 29. old. 38. old.
2. fejezet A KISNEMZETI SZÉTTAGOLTSÁGHOZ VEZETŐ ÚT 1914-1920
41. old.
1. Az Osztrák-Magyar Monarchia és a hadicélok alakulása 1.1. Az antanthatalmak hadicéljai 1.1.1. A Monarchia megcsonkításának forgatókönyvei 1.1.2. A Monarchia átszervezésének forgatókönyvei 1.1.3. A Monarchia feldarabolásának forgatókönyvei 1.2. A kis nemzetek hadicéljai 1.3. A Monarchia vége, avagy a hadicélok összefonódása
41. old 41. old. 41. old. 44. old. 46. old. 49. old. 52. old.
2. A versaillesi rendezés és Közép-Európa
55. old
2.1. A magyar-csehszlovák és a magyar-jugoszláv határ születése
55. old.
3. fejezet REGIONÁLIS FEJLŐDÉS A KISNEMZETI SZÉTTAGOLTSÁG ÁLLAPOTÁBAN 1920-1938
66. old.
1. A békekonferencia által teremtett helyzet
66. old.
2. Csehszlovákia regionális problémái
68. old.
2.1. A csehszlovák állam adottságai, előnyök és hátrányok 2.2. Szlovenszkó problematikája és a csehszlovák állam 2.2.1. A politikai dimenzió 1. A szlovák kérdés 2.2.2. A politikai dimenzió 2. A magyar kérdés 2.2.3. Szlovenszkó fejlődésének gazdasági dimenziói 3. Jugoszlávia regionális problémái 3.1. A jugoszláv állam adottságai 3.2. A jugoszláv állam problematikájának politikai dimenziói 3.3. A jugoszláv állam problematikájának gazdasági dimenzió 3.4. A Vajdaság problematikája és a jugoszláv állam 4. fejezet
68.old. 73. old. 73. old. 75. old. 77. old. 81. old. 81. old. 82. old. 87. old. 89. old.
A NÉMET ÚJ REND KÖZÉP-EURÓPÁBAN 1938-1945
94. old.
1. Az „Új Rend” születése
94. old.
1.1. A német behatolás Közép-Európába 1930-1941 1.2. Csehszlovákia szétesése 1.3. Jugoszlávia feldarabolása
94. old. 96. old. 99. old.
2. Az „önálló” szlovák állam regionális fejlődése 1939-1945
102. old.
3. A Vajdaság regionális fejlődése világháború alatt
105. old.
5. fejezet REGIONÁLIS FEJLŐDÉS A SZOCIALIZMUS IDŐSZAKÁBAN 1945-1990
110. old.
1. A regionális fejlődés általános jellemzői Köztes-Európában 1945-1990 között
110. old.
1.1. Szovjet kísérlet a térség gazdasági-politikai megszervezésére 1.2. A régiók fejlődésének gátjai: nacionalizmus és határmenti izoláció 1.3. Egy konkrét példa: A magyar-jugoszláv határ
110. old. 113. old. 115. old.
2. A csehszlovák regionális fejlődés jellemzői 1945-1990
117. old.
2.1. A csehszlovák politikai elit első válasza: a kassai kormányprogram
117. old.
2.2. A cseh-szlovák viszony 1948-tól a bársonyos forradalomig 2.2.1. A politikai dimenzió
119. old. 119. old.
2.1.2. A gazdasági dimenzió 2.3. A magyar kérdés Csehszlovákiában 2.3.1. A politikai dimenzió 2.3.2. A gazdasági dimenzió 3. Jugoszlávia regionális fejlődésének problematikája 1945-1981
122. old. 123. old. 123. old. 126. old. 128. old.
3.1. A jugoszláv politikai elit válaszai 1943-1948 3.1.1. Az első válasz: etnikai tisztogatás 3.1.2. A második válasz: a föderatív jugoszlávizmus alapjainak lerakása
128. old. 128. old. 130. old.
3.2. A gazdasági, a politikai és a nemzeti kérdés hármas összefonódása
133. old.
3.3. A Vajdaság problematikája 1948-1987 138.old. 6. fejezet RENDSZERVÁLTÁSOK UTÁN: A RÉGIÓK FELTÁMADÁSA
142. old.
1. Csehszlovákia felbomlása
142. old.
2. Az önálló Szlovákia fejlődésének néhány jellemző vonása
147. old.
2.1. A belpolitikai fejlődés sajátosságai 3. A jugoszláv állam felbomlása 3.1. A szerb nacionalizmus újjáéledése a 80-as években 3.2. A nemzeti programok küzdelme: a szétesés
147. old. 150. old. 150. old. 152. old.
4. A Vajdaság és a jugoszláv állam széthullása
161. old.
5. A regionális fejlődés általános tendenciái a rendszerváltó Közép-Európában
166. old.
5.1. Nyugat-Európa és Közép-Európa regionális fejlődésének eltérő vonásai 5.2. Eurorégiók Nyugat-Európában és Közép-Európában
166. old. 167. old.
6. Egy konkrét példa: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió szerveződése
173. old.
7. fejezet KONKLÚZIÓK
178. old.
1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában
178. old.
1.1. Az Osztrák-Magyar Monarchia kísérlete a térség megszervezésére 1.2. A kis nemzetek ún. „nemzetállami” kísérlete a térség megszervezésére 1.3. 1938-1945: Német ún. „Nagytér” kísérlet a térség megszervezésére 1.4. A szovjet kísérlet a térség megszervezésére 1945-1989 1.5. 1989 után
178. old. 179. old. 182. old. 184. old. 189. old.
JEGYZETEK
192. old.
BIBLIOGRÁFIA
221. old.
ÁBRÁK TARTALOMJEGYZÉKE 1. ábra 2. ábra 3. ábra 4. ábra 5. ábra 6. ábra 7. ábra 8. ábra 9. ábra 10. ábra 11. ábra 12. ábra 13. ábra 14. ábra 15. ábra 16. ábra
A dualista államszervezet A nagyhatalmak össznépessége 1890-1920 között Az Osztrák Császárság etnikai összetétele 1900-ban Az Osztrák Császárság etnikai összetétele 1910-ben (Galícia nélkül) Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai összetétele 1910-ben A Magyar Királyság etnikai összetétele 1900-ban A Magyar Királyság etnikai összetétele 1900-ban (Horvátország nélkül) Az Osztrák Császárság tartományainak etnikai összetétele Az Osztrák-Magyar Monarchia foglalkoztatottsági megoszlása 1910-ben Az Osztrák-Magyar Monarchia bruttó nemzeti termékének megoszlása Térszerkezeti szintek Magyarországon Süli Zakar István szerint Térszerkezeti szintek Nemes-Nagy József szerint A térhierarchia szintjei Tóth József szerint A Vajdaság etnika viszonyai 1849-1860 Tóth József és Beluszky Pál „régiós” elképzelésének összehasonlítása Köztes-Európa államai a világháború előtt és után
12. oldal. 14. oldal 14. oldal 15. oldal 15. oldal 17. oldal 17. oldal 19. oldal 22. oldal 22. oldal 23. oldal 23. oldal 23. oldal 36. oldal 40. oldal 66. oldal
17. ábra
Államnemzetek és a kisebbségek aránya %-ban az 1920-as évek elején
66. oldal
18. ábra 19. ábra 20. ábra 21. ábra 22. ábra 23. ábra 24. ábra 25. ábra 26. ábra 27. ábra 28. ábra 29. ábra 30. ábra 31. ábra 32. ábra 33. ábra 34. ábra
A tíz legnagyobb nemzeti kisebbség Köztes-Európában a 20-as években Csehszlovákia lakosságának gazdasági szektorok szerinti megoszlása A különböző gazdasági szektorokban foglalkoztatottak 1921-ben A városi és a falusi lakosság megoszlása, és az írástudatlanság 1921-ben Az analfabéta lakosság aránya Köztes-Európában Csehszlovákia etnikai megoszlása I. (anyanyelv szerint) Csehszlovákia etnikai megoszlása II. (anyanyelv szerint) Szlovákia lakosságának nemzetiségi megoszlása 1910-1930 Jugoszlávia etnikai megoszlása 1921-ben és 1931-ben Jugoszlávia lakosságának vallási megoszlása 1921-ben A Duna Bánság etnikai összetétele Az agrárnépesség aránya a jugoszláv állam egyes területein Az analfabéta lakosság aránya a jugoszláv állam egyes régióiban A Magyarországtól Jugoszláviához csatolt területek adatai A Vajdaság etnikai viszonyai 1921-ben Egy lakosra jutó állami egyenesadó összege az egyes bánságokban A német kisebbség szereplése az 1935. évi választásokon
67. oldal 69. oldal 69. oldal 69. oldal. 70. oldal 70. oldal 72. oldal 75. oldal 81. oldal 82. oldal 85. oldal 87. oldal 87. oldal 89. oldal 89. oldal 92. oldal 96. oldal
35. ábra
Szlovákia etnika összetétele 1940
102. oldal
36. ábra 37. ábra 38. ábra 39. ábra 40. ábra 41. ábra
A visszatért Délvidék nemzetiségi képe Magyarország árúforgalmának megoszlása 1949-1985 KGST országok határ menti régióinak tipikus kapcsolattartási lehetőségei A német és a magyar kisebbség Csehszlovákiában 1930-ban és 1950-ben Szlovákia részesedése Csehszlovákia gazdaságából 1949-1979 A szlovák és a magyar lakosság aránya Szlovákiában 1930-1991
102. oldal 111. oldal 114. oldal 119. oldal 122. oldal 123. oldal
42. ábra
A mezőgazdaságban dolgozók számaránya
126. oldal
43. ábra
A 15 éven felüli lakosság iskolai végzettsége Csehszlovákiában 1970-ben
127. oldal
44. ábra 45. ábra 45. ábra 46. ábra 47. ábra 48. ábra 49. ábra 50. ábra 51. ábra
Regionális különbségek a szocialista Jugoszláviában A magyarok száma és százalékos aránya a Vajdaságban 1948-1991 Az egy főre eső nemzeti jövedelem növekedési üteme A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság címere Szlovákia etnikai megoszlása 1991 Koszovó etnikai arányainak változásai 1921-1991 Bosznia-Hercegovina népességének nemzetiségi megoszlása 1921-1991 A magyarok és szerbek száma és %-os aránya a Vajdaságban 1981-2001 A DKMT Eurórégió számokban
134. oldal 138. oldal 141. oldal 144. oldal 147. oldal 150. oldal 156. oldal 163. oldal 174 .oldal
TÉRKÉPEK TARTALOMJEGYZÉKE
1. TÉRKÉP Az Osztrák-Magyar Monarchia országai és tartományai 1913-ban Forrás: Magyarország története 1890-1918. 7/1 kötet. Főszerk. Hanák Péter. Budapest 1978. 32. oldal 2. TÉRKÉP A Magyar Királyság nemzetiségei 1910-ben Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris. Budapest 2000. 46. oldal 3. TÉRKÉP Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai viszonyai 1910-ben Forrás: Köztes-Európa 1763-1993. Szerk. Pándi Lajos. Osiris Századvég. Budapest. 1995. 185. oldal 4. TÉRKÉP II. József közigazgatási területrendezése 1786 Forrás: Hajdú Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 2000. 117. oldal 5. TÉRKÉP Bach Sándor közigazgatási beosztása 1854 Forrás: Hajdú Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs 2000. 124. oldal 6. TÉRKÉP Aurél Popovici terve, 1906 Forrás: Forrás: Aurel Popovici: Die Vereinigten Stateen von Gross-Österreich. Politische Studien zur der nationalen Fragen und Staatsrechtlichten Kriesen in Österreich-Ungarn. Leipzig, Elischer 1906. 7. TÉRKÉP A Triasmappa 1910. Forrás: Pozsonyi leváltár, Tóth István szívességéből 8. TÉRKÉP A Szerb Vajdaság és a Temesi Bánság 1849-1860
13. old. 18. old. 20. old. 25. old. 27. old. 28. old.
31. old. 36. old.
Forrás: Köztes-Európa 1763-1993. Szerk. Pándi Lajos. Osiris Századvég. Budapest. 1995. 144. oldal 9. TÉRKÉP A Kárpát-medence régió Tóth József szerint. Forrás: Forrás: Tóth József: Régiók a Kárpát-medencében. In. Papp Norbert-Tóth József (szerk): Európa politikai földrajza. JPTE TTK Általános Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék és a JPTE TK Kiadói Iroda – University Press. Pécs. 1997. 227. oldal. 10. TÉRKÉP Modernizációs zónák a századelő Magyarországán. Forrás: Beluszky Pál: Egy fél siker hét stációja (avagy a modernizáció regionális különbségei a századelő Magyarországán. 319. oldal Id. mű Dövényi Zoltán (szerk.): Alföld és Nagyvilág. MTA Föltudományi Kutató Központ Földrajztudományi Kutató Intézet. Budapest. 2000. 11. TÉRKÉP Titkos egyezmények 1915-1916
39. old.
39. old.
43. old
Forrás: Köztes-Európa 1763-1993. Szerk. Pándi Lajos. Osiris Századvég. Budapest. 1995. 267. oldal 12. TÉRKÉP Amerikai elképzelések – Seymour 1918 – a Monarchia átszervezéséről
43. old
Forrás: Köztes-Európa 1763-1993. Szerk. Pándi Lajos. Osiris Századvég. Budapest. 1995. 280 oldal 13. TÉRKÉP A Hodza-Barta vonal és a belgrádi konvenció vonala Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris. Budapest 2000. 114. oldal
56. old.
14. TÉRKÉP Az ún. Csehszlovák-jugoszláv korridor
62. old.
Forrás: Köztes-Európa 1763-1993. Szerk. Pándi Lajos. Osiris Századvég. Budapest. 1995. 372. old. 15. TÉRKÉP Trianon következtében megszülető magyar etnikai tömbök a határok mentén Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris. Budapest 2000. 144. oldal 16. TÉRKÉP A kisebbségek területi elhelyezkedése Csehszlovákiában a két világháború között Forrás: Romsics Ignác Nemzet, nemzetiség és állam. Napvilág Kiadó.
64. old
71. old.
Budapest. 1998. 208 old 17. TÉRKÉP A jugoszláv állam területének kialakulása
83. old.
Forrás: Sokcsevits Dénes – Szilágyi Imre – Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története. Bereményi Könyvkiadó. Budapest 1993. 258. old. 18. TÉRKÉP A jugoszláv bánságok 1929-ben
86. old.
Forrás: Sokcsevits Dénes – Szilágyi Imre – Szilágyi Károly: Déli szomszédaink története. Bereményi Könyvkiadó. Budapest 1993. 231. oldal. 19. TÉRKÉP A Horvát Bánság 1939-ben
86. old.
Forrás: Forrás: Köztes-Európa 1763-1993. Szerk. Pándi Lajos. Osiris Századvég. Budapest. 1995. 393. oldal. 20. TÉRKÉP A Magyarországtól Jugoszláviához csatolt területek Forrás: A jugoszláviai magyarság helyzete. Államtudományi Intézet. 1941. Melléklet. 21. TÉRKÉP Csehszlovákia felosztása 1938-1939
90. old. 98. old
Forrás: Köztes-Európa 1763-1993. Szerk. Pándi Lajos. Osiris Századvég. Budapest. 1995. 434. oldal. 22. TÉRKÉP Jugoszlávia felosztása 1938-1939 Forrás: Romsics Ignác Nemzet, nemzetiség és állam. Napvilág Kiadó.
100. old.
Budapest. 1998. 248. oldal 23. TÉRKÉP Az önálló Szlovák Köztársaság 1939-1945 Forrás: Dusan Kovac: Szlovákia története. Kalligram. Pozsony. 2002. 206. oldal 24. TÉRKÉP A Prinz Eugen Gau néhány jellemzője Forrás: Rónai András: Térképezett történelem 288-289. oldal 25. TÉRKÉP Az egy főre jutó nemzeti jövedelem Jugoszláviában 1981 Forrás: Kocsis Károlx: Egy felrobbant etnikai mozaik esete. Teleki László Alapítvány. Budapest. Melléklet 26. TÉRKÉP A volt Jugoszlávia területén lévő kommunák etnikai megoszlása Forrás: Kocsis Károly: Egy felrobbant etnikai mozaik esete. Teleki László Alapítvány. Budapest. Melléklet 27. TÉRKÉP Interregionális együttműködések Európában 1995 Forrás: Horváth Gyula könyvét Európai regionális politika. Dialog-Campus. Budapest-Pécs 1998. 254.old. 28. TÉRKÉP A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Forrás: Csongrád Megye. Helyzetkép az ezredfordulón. Szerk. Mészáros Rezső. Szeged 1999. 445. old
102. old. 105. old 135. old 157. old
168. old 174. old
