Dr. G. Fekete Éva. Kiadta: REG-LEX Bt. Kiadás éve: Az elektronikus változat elérhető:

1

A kézirat a „Helyi termékek, szolgáltatások elismertségének erősítése a Borsod-Torna-Gömör Akciócsoport területén” című, a 76/2011. (VII.29.) VM rendelet alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének 2011-től nyújtandó támogatás pályázati felhívásának keretében a Helyi termékek és innovatív kezdeményezések bevezető marketingje célterületre támogatott projekt keretében készült. © Dr. G. Fekete Éva Kiadta: REG-LEX Bt. Kiadás éve: 2014 Az elektronikus változat elérhető: http://helyitermek.btge.hu/ Nyomdai munkák: Printer-Partner Kft.

2

Előszó Egy olyan, többszörösen hátrányos helyzetű térségben, mint a Sajó-Szuha Karszt és a Cserehát vidéke, fokozott az érdeklődés a helyi termékek előállításában és értékesítésében rejlő lehetőségek iránt. Főként, mert a térség jelenlegi jövedelemtermelő képessége rendkívül kicsi, a külső piacoktól való elzártsága viszont rendkívül nagy. Külső befektetések, a globalizálódó gazdaságba való bekapcsolódás esélye hiányában a figyelem a korábbi modernizációs folyamatokból való kimaradás révén eddig megőrzött gazdag természeti és kulturális örökségre alapozott helyi termékek felé fordul. Csodát ettől sem várhatunk, de a mainál lényegesen több ember számára jelenthet megélhetést a helyi alapanyagokból, helyi hagyományos kézműves technológiával készített, egyedi megjelenésű élelmiszerek, kézműves termékek és turisztikai szolgáltatások előállítása és értékesítése.

A kiadvány megjelentetésre előkészítésével elsődleges célom a stratégia célkitűzéseinek, a megvalósítás lehetséges útjainak a térségben élőkkel való megismertetése, ezzel a megvalósítás segítése volt. Emellett a más térségekben hasonló kérdéseken gondolkodók számára is össze kívántam foglalni a hazánkban mindezidáig csak csekély szakirodalmi háttérrel rendelkező helyi termék témakör alapvető kérdéseit. Reményeim szerint a kötet az oktatásban, a jövő vidékfejlesztőinek képzésében is hasznosítható. A leírtak továbbgondolására és a helyi termékek fogyasztására, új termékek bevezetésére biztatom a Kedves Olvasót! Dr. G. Fekete Éva szerző

A termelőknek munkát és megélhetést biztosító jövedelmen túl a helyi termék ráadásul kíméli a környezetet, bizalmat teremt a termelő és fogyasztó között, más termékek és szolgáltatások iránt is keresletet teremt, erősíti a térségben élők önbecsülését és nem utolsó sorban jó minőségű terméket, friss és ízletes élelmiszert juttat a vásárlók kosarába.

Tartalom: I.

Háttérinformációk

II. Helyzetelemzés

Nem kétséges tehát, hogy a térség fejlődésében a helyi termék stratégiai jelentőségű. Ezt felismerve indította el a Borsod-Torna-Gömör Egyesület a helyi termékek térségi feltárására, termelésének ösztönzésére, népszerűsítésére irányuló programját. Első lépésben, a LEADER Program által támogatott „Helyi termékek, szolgáltatások elismertségének erősítése a Borsod-Torna-Gömör Akciócsoport területén” c. projekt keretében a jelen kiadványban összefoglalt térségi Helyi Termék Stratégia és a helyi termék védjegy bevezetését megalapozó Arculati Kézikönyv készült el.

4 32

III. Térségi helyi termék stratégia IV. Védjegyeztetés

A stratégia kidolgozásában részt vettek a térséget lefedő településszövetségek: a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége, a Galyasági Településszövetség és a Csereháti Településszövetség munkatársai és az általuk szervezett fórumok résztvevői.

3

52 76

V. Termelők listája

140

VI. Ajánlott irodalom

148

Borsod-Torna-Gömör

HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV 1. Háttérinformációk

4

Háttérinformációk Tartalom 1.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

4

1.1.

A helyi termékről

6

1.1.1. A helyi termék fogalma

6

1.1.2. A helyi termék típusai

6

1.1.3. A helyi termék szerepe a vidékfejlesztésben

8

1.1.4. A helyi termék előállításának és értékesítésének jogi keretei 1.1.5. A helyi termékek iránti kereslet trendjei

10

14

1.2. A helyi termék védjegyről

15

1.2.1. A védjegy és a földrajzi árujelző

15

1.2.2. A védjegyeztetés jogszabályi feltételei

16

1.2.3. A védjegyeztetés lehetséges menete

17

1.3. JÓ GYAKORLATOK - a helyi termékek

közösségi marketingjében és védjegyeztetésében

20

1.3.1. Nemzetközi példák

20

1.3.2. Hazai példák

25

1.3.3. NATURAMA

30

5

Háttérinformációk 1. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK 1.1. A helyi termékről

séget az 50 km-es körön belüli lokalizáltság mellett a helyben hozzáadott érték, tehát az alapanyag, illetve emberi munka 50%-nál magasabb részesedésének megkövetelése.1 A fenntartható fejlődés koncepciója minden esetben visszatükröződik. A helyi erőforrások megőrizve hasznosítása, a hozzáadott érték helyi munkaerő általi növelése, a szállítási költségek csökkentése, az egészséges, ellenőrzött eredetű – közvetlenül az ismert termelőtől vásárolt – termékek fogyasztási szerkezetünkben való növekedése, a helyi kulturális elemek megőrzése, a térségi összetartozás erősítése képviselik az ökoszociális értékeket.

1.1.1. A helyi termék fogalma A helyi termék fogalmának megközelítése két irányból lehetséges. Egyrészről – a termék helyhez kötöttségét és tájjellegét hangsúlyozva – helyi terméknek tekintjük a helyben megtermelt vagy összegyűjtött alapanyagokból, helyben kialakult eljárások (receptek) alkalmazásával, többnyire kisüzemi keretek között előállított, esetleg csomagolásukban is helyi anyagokat, helyi kulturális elemeket felhasználó - ily módon a hely sajátosságait megjelenítő - termékeket. Másrészről a helyi munkaerővel a helyi – kb. 50 km sugarú körön belüli – lakossági igényeket kielégítő termékek sorolhatók ebbe a körbe. Mindkét értelmezésben a globalizációval szemben a helyi termelés és értékesítés felértékelődése jelenik meg. Az első megközelítésben az egyediségen, a másodikban a külső behozatal kiváltásán, a helyi ellátáson van a hangsúly. A két megközelítés egyesítésére ad lehető-

1.1.2. A helyi termék típusai A helyi termékek körében jellemzően élelmiszerek és kézműves technikával előállított használati tárgyak jelennek meg. A helyi termékcsoportok lehetnek pl. a következők (a teljesség igénye nélkül):

1A kistermelői élelmiszertermelés-, előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 (II.16.) FVM-EüM-IcsSzEM együttes rendelet módosításának tervezete szerint a helyi termékek árusítása az előállítás helye szerinti megye és az azzal szomszédos megyék területén lenne lehetséges.

6

Háttérinformációk 2. Nem élelmiszerként hasznosított mezőgazdasági termékek

1. Élelmiszerek 1.1. Feldolgozás nélkül árusított élelmiszerek



Növényi eredetű termékek: • gyümölcs (szőlő, alma, cseresznye, dió …) • zöldség (paprika, burgonya, káposzta, karfiol) • erdei termékek (erdei gyümölcs, gomba) • gyógy- és fűszernövények

• virág • kertészeti termékek (balkonnövény, virágpalánta, szőlő oltvány, facsemete) • tűzifa



3. Kézműves termékek





3.1. Fából készült termékek

Állati eredetű termékek:



• kádár termék (boros hordó, díszhordó) • asztalos termék (kisbútor, faintarzia) • faműves termék (faragás, faedények)

3.2. Kőből készült és kőműves termékek



• tojás • tej (tehéntej, kecsketej) • tőkehús • baromfihús

• kemence, kőedény, kőfaragás

3.3. Vasból készült termékek • öntött- és kovácsoltvas

1.2. Feldolgozott élelmiszerek

3.4. Kerámia és üvegműves termékek fazekas termékek

Növényi eredetű termékek:

• cserépkályha • üvegfestés

• gabona őrlemény (búzaliszt, rozsliszt) • tésztafélék, pékáruk, sütemények (száraztészta, kenyér, péksütemény, pogácsa, perec, rétes, leveles tészta,) • sajtolt vagy préselt olajak (tökmagolaj) • savanyúság • konzervált zöldség, gyümölcs (lecsó, lekvár, gyümölcslé) • aszalt gyümölcs • fűszerek, tinktúrák

3.5. Textilipari termékek • fonás, csomózás • szövés • kézimunka (csipke, hímzés, horgolás, gobelin) • selyemfestés • viseletkészítés

3.6. Fonott termékek

Állati eredetű termékek: • húskészítmények (szalámi, szalonna, tepertő) • tejtermékek (sajt, vaj, túró, író) • méz, méztermékek • készétel különlegességek (kenyérlán- gos, mézeskalács, szalonnába tekert zöldbab, gombóc) • ásványvíz, szikvíz • alkoholos italok • borok • pálinkák



• szalmafonat, csuhé, vesszőfonat

3.7. Virágkötészeti termékek • koszorú, virágkompozíció, ikebana

3.8. Viaszból, faggyúból készült termékek • viaszfigura, viaszgyertya, szappan

3.9. Egyéb dísztárgyak • festett tojás, szaru tárgy

7

Háttérinformációk 1.1.3. A helyi termék szerepe a vidékfejlesztésben

tatottságot és a térségi jövedelmeket, segít a kistérség egyedi arculatának megalkotásában és ezzel a képzett népesség elvándorlását visszafogó, a fiatalok letelepülését ösztönző térségi identitástudat erősítésében, a kiveszőfélben lévő használati tárgyak, technológiák, motívumok megőrzésével ápolja a térség kulturális örökségét és ezzel stabilitást és egyben lehetőséget biztosít a társadalom megújulásához.

A helyi termék előállítása és értékesítése kedvez: a. a termelőknek: lehetőséget ad termékeik értékesítésére, ezzel jövedelemszerzési lehetőségeik kiszélesítésére, anyagi biztonságuk növelésére, b. a fogyasztóknak: a fogyasztáshoz közeli termelésből következően kevesebb tartósító szert tartalmazó, egészséges, megbízható, a hagyományos ízeket, formákat nyújtó, minőségi terméket kínál úgy, hogy közben megismerheti az előállítás folyamatát, ill. a termelőt, társadalmi felelősség érzetét erősítve gyakorolhatja a szolidaritást és szabadidős programmal is összekapcsolhatja a vásárlást,

A helyi termékek előállításának növelése tehát térség/vidékfejlesztési szempontból fontos, mert: a. hozzájárul a térségben élők, a termékek előállításába és értékesítésébe bekapcsolódó lakosok megélhetésének, a helyi foglalkoztatás és a térségi jövedelemtermelő képesség növeléséhez, b. az egészséges, környezetbarát termékek fogyasztásán keresztül javítja a lakosság életminőségét,

c. a helyi munkavállalóknak: kiszélesíti a helyi munkavállalási lehetőségeket, a lakóhelyhez közeli, az idősebbektől átvett helyi tudást kamatoztató, társadalmilag hasznos és egyben legális, a társadalombiztosítási jogviszon�nyal járó munkát biztosít az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek is,

c. programot, ajándéktárgyakat biztosít a térségbe látogató turisták számára, ezzel javítja a térség turisztikai kínálatát2, d. hozzájárul a térség arculatát formáló, a térséggel azonosítható szimbólumrendszer formálásához, a térség önazonosságának erősítéséhez.

d . a turisztikai szolgáltatóknak: a szállásvagy vendéglátóhelyet egyedivé tevő kézműves tárgyakhoz, a gasztronómia élménynyújtáshoz elengedhetetlen alapanyagokhoz juttat hozzá, bővíti a turisták számára ajánlható programkínálatot és ezzel együtt javítja a szolgáltatás versenyképességét és a kiadások csökkentése mellett, növeli a bevételeket,

A fenti előnyök érvényesülésének feltétele azonban, hogy a termék valós fogyasztói igényeket elégítsen ki, kifogástalan minőséget képviseljen, beazonosítható legyen a helyi sajátosság, elérhető áron, a lakóhely / turisztikai desztináció közelében lehessen beszerezni. A legfontosabb azonban a fogyasztói kereslet megléte. A helyi termékek melletti szemléletformáló kampányokban is jól hasznosítható a www.elestar.hu internetes lapra 2009. február 8-án feltöltött, a helyi termékek megvásárlása mellett érvelő 10 pont.

e. a települési önkormányzatnak: javítja a foglalkoztatottságot, ezzel csökkenti a segélyezési igényt, emellett növeli a helyi adóbevételek nagyságát, ezzel a település fejlesztésére fordítható forrásokat, egyedi arculatot ad a településnek, f. a kistérségi közösségnek: erősíti a térségi turisztikai vonzerőt, a beszállítókon keresztül térségi szinten tovább növeli a foglalkoz-

2 Maguk a turisztikai szolgáltatások is besorolhatók a helyi termékek, ill. szolgáltatások körébe, mint ahogyan más szolgáltatások is minősülhetnek helyinek, ám jelenleg kimondottan a termékek előállítására koncentrálunk.

8

Háttérinformációk 6.

10 ok, amiért érdemes a helyi termékek, élelmiszerek mellett dönteni:

A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. Az évszakoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hozzásegít minket ahhoz, hogy átélve ezt a harmóniát akkor fogyasszuk ezeket, amikor a legjobb ízűek, legnagyobb mennyiségben kaphatóak és a legolcsóbbak.

1.

A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra. Tanulmányok szerint a helyben elköltött 100 Ft a helyi gazdaság szereplői számára 200 Ft bevételt jelent. Amikor az értékesítő vállalkozás nem helyi tulajdonú, a profit garantáltan elhagyja a helyi közösséget.

7.

Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. A piaci árusok, a helyi zöldség és gyümölcstermesztők, állattartók és élelmiszer feldolgozók mind-mind rendelkeznek egy saját, családi (siker)történettel. Különösen igaz ez akkor, ha az előállítás során a hagyományos családi recepteket, módszereket alkalmazzák. Azzal hogy megvesszük ezeket a termékeket, a történet részeseivé válunk.

2.

A helyben termesztett zöldség, gyümölcs frissebb. Míg a nagyáruházak polcain található zöldségeket, gyümölcsöket éretlenül szedték le, esetenként hetekig, hónapokig szállították, majd valahol hűtve tárolták, addig a helyi zöldségek a piacon nagy valószínűséggel az ez eladást megelőző 24 órában kerültek betakarításra. Ez nem csak a frissességére van hatással, hanem a beltartalmára is, hiszen az idő múlásával ezen élelmiszerek táplálkozási értéke csökken.

8.

A helyi élelmiszernek jobb az íze. Kóstolj meg egy kerti paradicsomot, frissen a növényről letépve és egy importot a boltból. Érezhető a különbség!

A helyi élelmiszerek kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak. Azzal, hogy kevesebbet kell az élelmiszereket szállítani, nincs szükség jelentős tartósításra. A helyi termékkel kapcsolatos probléma esetén a helyi termelő gyorsabban, hatékonyabban felelősségre vonható. A termelőnek pedig érdeke a minőségi termék, hiszen gyakran a saját becsülete, az arca, az a brand, amit értékesít.

4.

9.

5.

10. Helyi termékek vásárlásával a saját kör-

3.

A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. Azzal, hogy nem kell a termelőnek jól tárolható, jól szállítható, magas profittal kecsegtető nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak olyan ősi hazai fajták, melyek termesztése egyre inkább a feledésbe merül.

A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. Mivel ezek a termékek helyben kerülnek értékesítésre nem kell elviselniük a hosszú hajóutat, a szállítás gyötrelmeit és a hosszú hűtőházi tárolást. Ezért nem kell, hogy éretlenül szüreteljék be őket. A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. Annak köszönhetően, hogy a helyi termék lényegesen kevesebbet utazik (általában max. 60 km-t), a fogyasztásuk jelentősen csökkenti a környezet terhelését. Sajnos nagyon importigényes biotermék esetén a hozzávalók szállítása során bekövetkező környezetszennyezés nagyobb mérvű lehet, mint az ökológiai termesztés során elért előny.

nyezetünket támogatjuk. Azzal hogy a helyi termékek mellett tesszük le a voksunkat hozzájárulunk ahhoz, hogy a településünk, a kistérségünk, vagy a régió gazdaságilag fejlődjön, életképes, élhető és sikeres maradjon.

http://www.elestar.hu/2009/10/28/10-okamiert-erdemes-helyi-elelmiszert-vasarolni/

9

Háttérinformációk A helyi termékek előállítása és a turizmus kölcsönösen erősíthetik egymást. A termékek számára a turisztikai szolgáltatókon keresztül vagy közvetlenül a turisták piacot jelentenek, míg a turizmus számára a helyi termékek előállítása a programkínálatot bővítő bemutatókat, a gasztronómiai kínálathoz alapanyagot és tájjellegű terítéket, valamint reklámanyagként is használható, a térségi kínálatot népszerűsítő ajándéktárgyakat biztosítja. Az egészséges és harmonikus együttműködés keretében a két terület szolgáltatói egymás termékeit, ill. szolgáltatásait kölcsönösen népszerűsíthetik. A helyi termékek előállítói joggal várhatják el a termékeik felhasználását és kiajánlását a turisztikai fogadóhelyeken (szálláshelyen, vendéglátásban), ugyanakkor a termék-előállítóknak a termék magas minőségi színvonalának tartása mellett a telephely bemutathatóságát garantáló rendezettséget, a látogatók fogadásához szükséges alapkörülményeket illik biztosítani. A helyi termékek előállítói legtöbbször tehát maguk is szolgáltatnak, vendéget fogadnak és eközben ők ajánlhatják vendégeiknek a szállásadókat, éttermeket, egyéb programokat. A különböző helyi termékek előállítói akkor tudják eredményüket maximalizálni, ha egymással is együttműködnek az alapanyagok biztosításában, a feldolgozó kapacitások kiaknázásában, a termék szettek, többmesterséget érintő termékek összeállításában, a csomagolásban, a minősítési eljárásokban és az értékesítésben. Pl. a fazekas edények – szőttes terítők – kovácsolt vas gyertyatartók – gyertyák - fonott kosarak jól összehangolt készletben is megjeleníthetők, vagy az egyik kézműves által előállított termék felhasználható a mezőgazdasági termékek csomagolására (csupor a méznek, tasak a magoknak, kosár a zöldségnek …)

1.1.4. A helyi termék elôállításának és értékesítésé - nek jogi keretei A helyi termékekre termékcsoportonként más és más jogi szabályozás vonatkozik. Az élelmiszerek előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó jogszabályok jegyzéke különösen kiterjedt. Ebben a körben az általános szabályok mellett az egyes terméktípusokra vonatkozó speciális szabályozásra is ügyelni kell3. A kimondottan a házi, kisüzemi keretek közötti termeléshez kapcsolódó jogszabály a 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, - előállítás és - értékesítés feltételeiről. Eszerint a kistermelő a végső fogyasztónak: a) nem állati eredetű alaptermékeket, mézet, méhészeti terméket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, b) egyéb állati eredetű alaptermékeket, általa levágott baromfit és nyulat, általa kifogott halat, általa megtermelt alaptermékből előállított egyéb élelmiszert (sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsának kivételével) saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, c) saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságának helyén értékesítheti. A kistermelő az előző pontokban felsorolt termékeit a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva 40 km távolságon belül mű-

3Az élelmiszer előállítás termék specifikus szabályai közül kiemelendők a gyümölcsborokra, a jövedéki termékekre, a szeszesitalokra, a pálinkára, a baromfihúsra, a tojásra, a kenhető zsiradékokra, a tej és tejtermék megnevezések védelmére, a friss fogyasztásra szánt gyümölcs-zöldségre, a termék vizsgálati módszerekre vonatkozó előírások. (Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok jegyzéke. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság 2012. 04.20.)

10

Háttérinformációk ködő kiskereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési létesítményeknek is értékesítheti. A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként – vásárolt élelmiszer felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet. A termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg az 1. melléklet A. részében meghatározott mennyiségeket. A kistermelő falusi vendégasztal keretében a 15. pontban bemutatott hatósági állatorvosi igazolással rendelkező állományából származó sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, továbbá 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából készített ételeket is felszolgálhat a saját gazdaságába ellátogató vendégeknek. Évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét és 2 szarvasmarhát dolgozhat fel falusi vendégasztal keretében. A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele közös háztartásban élő személyek, a kistermelő házastársa, hivatalosan bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti. A kistermelő köteles tevékenysége megkezdését, tevékenységének lényeges megváltozását, szüneteltetését és megszűnését írásban benyújtani a gazdaság helye szerint illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) kerületi hivatalához. A kistermelő nem köteles bejelenteni a kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését, valamint vadon termő alaptermékek összegyűjtését és betakarítását, azonban a forgalomba hozatalukat már igen! A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített men�nyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartania. A kistermelő köteles a nyilvántartást 2 évig megőrizni. A kézműves termékek előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó jogszabályok közül meghatározók lehetnek

az Adótörvények (SZJA Tv., ÁFA Tv.) adószámmal rendelkező természetes személyekre vonatkozó rendelkezései, valamint a termékek zsűrizésére és minősítésére vonatkozó 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelet a népi iparművészettel kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról, amely biztosítja a zsűrizett kézműves termékek tárgyi áfa-mentességét. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása rendelkezik a kulturális járulék megfizetésének kötelezettségéről4. A 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről közterületen kizárólag zsűrizett népi iparművészeti, valamint népművészeti, iparművészeti, képzőművészeti, fotóművészeti termékek árusíthatók. Minősített (zsűrizett) népi iparművészeti alkotásnak az az alkotás, termék (a továbbiakban: alkotás) nevezhető, amelyet a Hagyományok Háza főigazgatója „A” vagy „B” kategóriába besorolt, valamint jelölés nélküli zsűriszámmal ellátott népi iparművészeti alkotásnak minősít. A népi iparművészeti tárgyak minősítésének feltételei: a tárgy tartalma - néprajzi hagyománya és esztétikai értékei -, egykori és a jelenlegi funkciója, valamint az alkalmazott technika és a kivitel minősége. - „A” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotás - olyan egyedi jellegű, kiemelkedő művészi értékű népi iparművészeti alkotás, amely magasabb esztétikai színvonalon fejleszti tovább a magyar népművészet hagyományait, technikai megvalósítása kifogástalan. -„B” kategóriába sorolt népi iparművészeti alkotás - a magyar népművészet jellegzetességeit magán viselő, a népi iparművészeti tárgyak minősítési értékrendjének megfelelő, technikai szempontból is színvonalas alkotás. - Jelölés nélküli zsűriszámot kap a színvonalas ajándéktárgynak minősülő - az „A” vagy „B” kategóriában nem sorolható - alkotás.

A A kulturális járulékfizetésre kötelezett termékek köre: Fa anyagú dísztárgyak, Üveg-és kerámia dísztárgyak, Fém dísztárgyak, Ékszerutánzat, Érme. Kizárólag kézzel készített másolat műalkotás (festmény, rajz, pasztellkép, kollázs, dekoratív tábla, metszet, nyomat, szobrászművészeti alkotás) alapján. 4

11

Háttérinformációk A „Népi Iparmûvész” minôsítéshez szükséges alkotások kategóriánkénti megoszlása Minden műfajban az 5 db „A” kategóriát elért tárgy, valamint 1 . Bognármunkák, kerék és kocsi........B 15 db 2. Bőrműves-tárgyak...............................B 30 db 3. Cserépkályha és kemence................B 15 db 4. Csipke.................................................. . . B 30 db

26. Népviseleti baba ...............................B 25 db 27. Papucs, bocskor, csizma, cipő.......B 20 db 28. Paszomány és kötött gomb.............B 20 db 29. Szűcs- és szűrmunkák.......................B 15 db 30. Szűrrátét..............................................B 30 db 31. Szőttes.....................................................B 30 db 32. Viselet...................................................B 25 db 33. Ajándéktárgyak: Nem népi iparművész címre jogosító kategória

5. Építmények és köztéri alkotások: épületdísz, kapu, kerítés, játszótér, emlékoszlop, síremlék, nád-, zsúpszalma, fazsindely tető, stb.......................... . . . B20 db 6. Festett, faragott bútor....................... .B 20 db 7. Faragott fa, csont, szaru....................B 30 db 8. Fazekas munka..........................................B 30 db 9. Fonott és szőtt használati tárgyak: vessző, gyékény, csuhé, nád.............B 30 db 10. Halászháló, kötél..................................B 15 db 11. Hímes tojás...........................................B 30 db 12. Hímzés...................................................B 30 db 13. Kádár és pintér munkák.....................B 15 db 14. Kékfestő textíliák.................................B 30 db 15. Kalap......................................................B 20 db 16. Kés..........................................................B 30 db 17. Kovács- és rézműves termékek...... . B 30 db 18. Lószerszámok, nyergek.....................B 15 db 19. Mártott gyertya....................................B 30 db

6. számú melléklet a 12/2004. (V. 21.) NKÖM rendelethez http://net.jogtar.hu A 2008. évi XLII. Törvény a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról és a 2008. évi XLVII. Törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról főként az étkezésekhez, gyermekekhez kapcsolódó kézműves termékekre írnak elő KERMI engedélyezési, ill. tanúsítási kötelezettségeket, valamint megszabják a forgalmazás során a fogyasztók tájékoztatása érdekében követendő feladatokat. A helyi termékes piac, vásár szervezésének jogi feltételeit jelenleg az 55/2009. (III. 13.) Korm. Rendelet a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szabályozza. A korábbihoz képest rugalmasabb szabályozást hozott a vidékfejlesztési miniszter 51/2012. (VI. 8.) VM rendelete a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről.

20. Mézeskalács........................................B 30 db 21. Naiv szobrok.........................................B 30 db 22. Nemez....................................................B 30 db 23. Népi ékszer (rekesz zománc, gyöngy)..................B 30 db 24. Népi hangszer.......................................B 15 db 25. Népi játék ............................................B 30 db

12

Háttérinformációk A helyi termékes vásárok engedélyezésének menete

termékeket (zöldséget, gyümölcsöt, virágot stb.) árulhat, illetve nem állati eredetű, feldolgozott termékek közül lekvárt, szörpöt és savanyúságot is. További előírás, hogy magánszemélyként kizárólag saját terméket kínálhat eladásra, másét nem. A feldolgozott termékekre rá kell írni a termék nevét; az előállító nevét, elérhetőségeit; tartalmát; szavatosságát, továbbá nettó és töltő tömegét, vagy súlyát.

1.

Területhasználati engedély beszerzése a piac területének tulajdonosától, vagy kezelőjétől, valamint megegyezés a szolgáltatási, infrastrukturális igényekről, a díjazásról, a terület megközelítéséről.

2. Kötelezettségvállaló nyilatkozat kitöltése,

melyben a szervező nyilatkozik arról, hogy – a vásár, illetve piac befogadóképességének határáig - mindazok számára lehetővé teszi a vásári (piaci) árusítást, akik részére azt a jogszabály megengedi, továbbá érvényt szerez e jogszabályban meghatározott előírásoknak és tilalmaknak, valamint ellenőrzi a vásár, illetve a piac rendjét

Magánszemélyként csak akkor árusíthat, ha ezt alkalomszerűen teszi (alkalmi vásáron való megjelenés annak minősül). Amennyiben ebből a tevékenységéből származó bevételei éves szinten elérik a 400.000 Ft-os határt, akkor SZJA-bevallásban szerepeltetnie kell, és adóznia kell utána. Az árusítás során füzetet kell vezetni, amelyben az árusító felírja, hogy mit, mennyiért, kinek és mekkora mennyiségben adott el.

3.

Levél küldése az illetékes jegyzőnek a nyilvántartásba vétel és az alkalmi vásár engedélyezése ügyében. Be kell nyújtani a bírósági nyilvántartásba vételt igazoló dokumentumot, vagy a cégkivonatot. Továbbá be kell csatolni a kötelezettségvállaló nyilatkozatot és a terület tulajdonosa, illetve kezelője által kiadott területhasználati engedélyt. A kérelemben jelezni kell, hogy milyen típusú vásárt, piacot kívánnak rendezni. A Kormányrendelet 1§ (3) bekezdése és a Melléklet értelmezi a piacok, vásárok jellegét. Amennyiben nem rendszeres helyi piacot szervezünk, hanem egyszeri jelleggel, egy másik rendezvényhez kapcsolódóan, úgy az alkalmi (ünnepi) vásárnak minősül. (Az engedélyezés során az ügyintézési határidők miatt akár 2 hónapot is igénybe vehet a folyamat.)

(Kelemen Zoltán: Tanácsok helyi termékes vásárok szervezéséhez Magosfa Alapítvány 2007-12-09)

4.

Amennyiben helyi termelők állati eredetű terméket árulnak, úgy a szükséges engedélyeket nekik kell beszerezni, illetve bemutatni a vásár szervezőjének. A nem élelmiszer jellegű, saját előállítású termékek döntő többsége a helyi termékes piacon értékesíthető. (A kivételek közé tartozik a nemesfémből készült termék, akkor is ha saját előállítású; látást javító szemüveg, kontaktlencse; mérgező és veszélyes anyag. Bővebben: Kormányrendelet 3§ (2) bekezdés.) Aki élelmiszert magánszemélyként állít elő, az csak kis mennyiségű, nem állati eredetű

13

Háttérinformációk 1.1.5. A helyi termékek iránti kereslet trendjei A Kaposvári Egyetem az Agrármarketing Centrum megbízásából 2009-ben felmérést készített azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztók hogyan viszonyulnak tradicionális magyar termékekhez. A felmérés eredményei alapján a magyar lakosság körében a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek bizalmi termékként jelennek meg. A vásárlók tudatában pozitív képzettársítások élnek szinte valamennyi, általuk ismert hungarikum „típusú” élelmiszerről, a tradicionális termékek napjaink rohanó élettempójával szemben a lassítást, a „gyökerek” keresését, a szabadidő aktív, baráti társasággal eltöltött értékes idejét ígérik. Ugyanakkor általános az a nézet, hogy az ide sorolható termékek fogyasztói ára meghaladja a közönséges élelmiszerekét, ez az ár azonban többletértéket és magasabb presztízst hordoz. Erős az elutasítás a külföldi gyártókkal szemben, vagyis külföldi se hazánkban, se az ország területén kívül ne állítson elő ilyen termékeket. Ezt erősíti az a kijelentés is, amely szerint a fogyasztók a termékkör megvásárlásával támogatni szeretnék a hazai élelmiszergazdaságot. A felmérés eredménye szerint a megkérdezettek 80%-a előnyben részesítené a védjeg�gyel ellátott hagyományos magyar termékeket és 20 %-kal többet is hajlandók lennének fizetni érte (különösen bor, pálinka esetében mutatható ki ez a fizetési hajlandóság.) 2009 folyamán az Ipsos Zrt. több hullámban felmérte a lakosság és a vállalatok körében a válsággal kapcsolatos véleményeket, félelmeket és tapasztalatokat. A kutatás legutóbbi hullámai kiemelten foglalkoztak a magyar termékekkel: mely termékkategóriákban fontos, hogy a termék magyar származású legyen? A lakosság körében mi számít magyar terméknek? Mi alapján ítéljük meg egy termékről, hogy az magyar-e? A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a lakosság mindenekelőtt a különböző élelmiszerféleségek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, ezek közül is külön kiemelve a hús- és hentesárut, a tejet és tejtermékeket, illetve a zöldség- és gyümölcsféléket. Magyar terméknek a válaszadók szerint elsősorban az számít, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeg�-

gyel ellátott. Nem elhanyagolható szempont ezek mellett az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, illetve az, hogy az egy régi, hagyományos terméknek számít-e. Élelmiszer vásárlásakor az ár a legfontosabb szempont, ezt követi a minőség, az akciók és a kedvelt íz. A termék származása az 5. helyen áll a prioritások között. A válaszadók kétharmada szerint a magyar és külföldi termékeket nehéz megkülönböztetni egymástól. A termék származási helyéről a csomagolás árulkodik, a válaszadók 85 százaléka is ezt tartja a megfelelő információforrásnak. A márkanév 31, a név maga pedig 21 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, honnan származik az adott termék. Ha teheti, a megkérdezettek 52 százaléka magyar terméket emel le a polcról, míg 40 százalékuk terméktől függően dönti el, hogy a magyart vagy inkább a külföldit preferálja. A maradék nyolc százalék általában nem részesíti előnyben a magyar termékeket. A válság következtében a válaszadók ötöde vásárol gyakrabban magyar terméket, 69 százalék ugyanolyan mértékben, míg 11 százalék vásárlásai során ritkábban választja a válság kezdete óta a magyar termékeket. A magyar eredet tehát minősíthető egyértelmű termékelőnynek, önmagában azonban még nem záloga a sikernek. (Forrás: Inforádió) Mindezekkel együtt is a helyi termékek magyarországi fogyasztása lényegesen elmarad a vezető nyugat-európai országokétól. Ennek oka részben a még mindig érzékelhető mennyiségben megjelenő saját termék előállításban rejlik, másrészt a magyar vásárlási szokásokban a hipermarketek térhódításából adódik. A nyugatról „begyűrűző” tudatos vásárlás, a helyi termékek előnyeinek, egészségügyi, környezeti, kulturális, közösségi és foglalkoztatási kedvező hatásainak felismerése és versenyképes áron elérhető kínálat megjelenése esetén a hazai fogyasztói kereslet belátható időn belül megtöbbszörözhetődhet. A piac méretének felméréséhez segítséget adhatnak a hazi háztartások élelmiszerfogyazstásának adatai és az azok alapján a fogyasztásban kirajzolódó tendenciák.

14

Háttérinformációk 1.táblázat: A magyar háztartásokban fogyasztott élelmiszerek éves mennyisége (2000-2009) (kg, ill. liter/fő) 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2009

Kenyér

62,0

62,5

62,7

57,1

53,7

50,3

47,9

46,1

42,8

Péksütemény

8,8

9,2

10,0

9,8

10,1

10,3

10,5

10,6

10,1

Marha- és borjúhús

1,3

1,0

1,1

1,2

1,1

1,1

1,0

1,1

1,0

Sertéshús

17,8

16,8

17,2

17,0

16,2

17,0

17,0

16,8

16,1

Baromfihús

18,4

20,9

21,4

20,1

18,4

19,0

18,4

17,7

16,7

Húskészítmények

17,1

17,8

17,9

17,3

18,3

18,8

18,9

21,4

20,4

Hal és tengeri állat

5,0

1,9

1,7

1,8

1,7

1,8

1,8

1,6

1,6

Tej

67,6

66,6

66,4

63,0

61,8

60,5

58,6

56,9

53,5

Joghurt, kefir, tejföl

7,4

8,7

9,9

11,0

11,7

11,7

12,1

12,6

12,3

Tejkonzerv, tejpor, sajt, túró

8,0

8,0

4,9

5,2

5,6

5,7

5,8

5,7

5,5

Tojás

180

185

195

174

169

175

167

163

148

Vaj, -krém, margarin

4,0

4,3

4,4

4,4

4,4

4,3

4,2

4,2

4,3

Oliva olaj, étolaj

8,5

9,5

9,8

9,6

9,7

9,8

10,0

9,7

9,2

Állati zsiradék

7,5

7,0

7,3

5,8

4,4

4,1

4,4

3,4

3,7

Gyümölcs

60,1

60,4

48,1

52,4

48,5

45,1

44,6

44,9

42,2

Zöldség

61,2

59,3

62,7

56,3

60,0

57,9

53,9

53,5

51,6

Burgonya

42,9

43,5

42,6

37,7

36,6

36,9

33,5

32,6

30,0

Cukor

17,4

17,7

16,2

15,9

14,8

14,5

13,8

13,6

13,9

38,3

43,6

52,3

59,1

59,0

15,2

14,2

15,1

15,4

12,6

Ásványvíz Gyümölcslevek, zöldségivólevek

15,8

Forrás: KSH Statisztikai Évkönyvek 2000-2009. - megkülönböztetésre alkalmas és grafikailag ábrázolható, - nem áll fenn a lajstromozásával szemben feltétlen kizáró ok (pl. általánosan használják az áru megjelölésére), vagy - viszonylagos kizáró ok (pl. más javára azonos vagy azzal összetéveszthetőségig hasonló védjegy már oltalmat nyert). Védjegyoltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet. A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van arra, hogy a védjegyet az árujegyzékben szereplő árukkal kapcsolatban használja, illetve használatára másnak engedélyt (licencia) adjon.

1.2. A helyi termék védjegyrôl 1.2.1. A védjegy és a földrajzi árujelző Védjegy A védjegy az árujelzők legfontosabb fajtája. A védjegy, mint árujelző, az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgáló jogi oltalom. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. Védjegy lehet szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, betű, szám ábra, kép, szín, színösszetétel, hangvagy fényjel, hologram, sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját, és ezek kombinációja, ha:

Földrajzi árujelző A földrajzi árujelzők fogalmát általánosságban mindazoknak a megjelöléseknek a gyűj-

15

Háttérinformációk tőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk. Iparjogvédelmi oltalom alá azonban csak meghatározott feltételek teljesítése esetén, hatósági eljárás eredményeképpen kerülhetnek. A földrajzi árujelzők oltalmának lényege, hogy - a termékek minőségi jellemzői és származási területük között bizonyíthatóan fennálló kapcsolatot elismerve - fellépési lehetőséget biztosít mindazokkal szemben, akik az adott megjelölést jogosulatlanul használják. (Ennek legjellemzőbb példája, ha az adott termék nem a megjelölt földrajzi területről származik, de ide tartozik az az eset is, ha nem felel meg a termékleírásban foglalt egyéb követelményeknek). A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják [Vt. 107.§ (2)- (4)]. Fontos látni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen - amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket. Az oltalom birtokosa jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben [16/2004. (IV.27.) IM rendelet 5.§ (1) d) pont] meghatározott termékek vonatkozásában használni, használati engedélyt (licenciát) azonban harmadik félnek nem adhatnak [Vt. 109.§.(1)]. A földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110.§) esetén bármely jogosult felléphet a bitorlóval szemben.

1.2.2. A védjegyeztetés jogszabályi feltételei Védjegy Magyarországon védjegyoltalom szerezhető: - A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalhoz be nyújtott védjegybejelentéssel, - Európai közösségi védjegybejelentéssel, - Külföldiek számára nemzetközi bejelentés- sel a védjegyek nemzetközi lajstromozásá- ról szóló Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv alapján is. Külföldi bejelentőknek belföldi lakóhellyel rendelkező képviselőt kell megbízniuk kép-

viseletükkel. Hazai bejelentőknek nem kötelező képviselőt megbízni, de szükség esetén a bejelentés elkészítésében a szabadalmi ügyvivők vagy ügyvédek nyújtanak segítséget. A védjegy bejelentés formai követelményei: - a bejelentő neve és címe - az áruk vagy szolgáltatások meghatározása (Nemzetközi Osztályozás) - ügyvédi meghatalmazás (hitelesítés nélkül, utólagos benyújtása megengedett) - a megjelölés képe (ábrás, illetve összetett védjegyek esetén) - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbséget igazoló dokumentumot a bejelentést követő 3 hónapon belül be kell csatolni, határidő hosszabbításra nincs lehetőség. Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal és a bejelentéstől számított tíz évig tart. A jogosult kérésére további tíz-tíz éves időtartamokra megújítással meghosszabbítható.

Földrajzi árujelző Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően (illetve a közelmúlt közösségi jogalkotási folyamatainak eredményeképpen) a földrajzi árujelzők - attól függően, hogy milyen terméktípushoz kötődnek - négyféle rendszerben kerülhetnek oltalom alá, s ezt a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalomszerzés egészíti ki. - A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzői kizárólag az 510/2006/EK rendelet szerinti közösségi (azaz az egész Európai Unió területére kiterjedő) oltalmat élvezhetnek. - A szeszes italokhoz kapcsolható földrajzi árujelzők a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál lajstromozott nemzeti oltalom mellett, ezen oltalom alapján (a 110/2008/EK rendelet szerinti feltételek megvalósulása esetén) közösségi oltalomban is részesülhetnek. - A szőlészeti és borászati termékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései a 479/2008/EK rendelet alapján - 2009 augusztusától, az élelmiszerekéhez hasonló rendszerben - szintén csupán közösségi lajstromozás tárgyát képezhetik. -A fennmaradó (elsősorban ipari) termékek megjelöléseire pedig nemzeti úton, a Vt. XVIXVII. fejezeteinek rendelkezései szerint lehet

16

Háttérinformációk 1.2.3. A védjegyeztetés lehetséges menete

- Magyarország területére kiterjedő - kizárólagos jogot szerezni. A nemzeti szakaszra vonatkozó szabályokat a Vt. és a 124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet állapítja meg, a közösségi eljárásról a fent említett közösségi jogszabályok rendelkeznek.

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló módosított 1997. évi XI. törvény alapján a védjegyeztetés menete a következő: 1. A bejelentés benyújtását követô vizsgálat A védjegybejelentés benyújtását követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban Hivatal) megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (vagyis tartalmazza-e az utalást a védjegyoltalom iránti igényre, a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat, a megjelölést és az árujegyzéket), továbbá megfizették-e a bejelentési díjat, valamint külföldi bejelentések esetében benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket.

A földrajzi árujelzőknek a származás feltüntetése mellett a minőséggel is szoros kapcsolata van, éppen ezért e megjelölések használatára csak azok szerezhetnek jogot, akiknek termékei az előírt követelményeknek [Vt. 107.§. (1)] megfelelnek. A mezőgazdasági termékek, az élelmiszerek, a szeszes italok, valamint a szőlészeti és borászati termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom további feltétele, hogy a termékleírás megfeleljen a követelményeknek [124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet]. Ennek ellenőrzésére külön jogszabály [124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet] alapján kerül sor, végrehajtása a jogszabályban kijelölt szerv hatáskörébe tartozik. Oltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott bejelentéssel [16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4.§] szerezhető. A bejelentés formai követelményeit a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályairól szóló 16/2004. (IV.27.) IM rendelet 4.§ és 5.§-ai tartalmazzák. Földrajzi árujelző bitorlása (Vt. 110 §.) miatt a földrajzi árujelző jogosultja illetve jogos használója pert indíthat a bíróság előtt és a törvényben meghatározott igényekkel léphet fel. A termékleírást is igénylő földrajzi árujelzők jogosulatlan használata ellen nem csupán a jogosultak léphetnek fel, hanem azok a hatóságok is, amelyek a jogszabály alapján a termékleírásnak való megfelelést ellenőrzik. Az oltalom, amely a lajstromozással keletkezik a bejelentés napjára visszaható hatállyal, korlátlan ideig tart. A földrajzi árujelzőt törölni kell, ha annak ellenére került lajstromozásra, hogy nem felelt meg (Vt. 105-106. §.) valamely oltalomképességi feltételnek. Ekkor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala törli [Vt. 111.§. (2)] a lajstromból.

1. 1. A bejelentés napja Az elismert bejelentési napról a Hivatal értesíti a bejelentőt. Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a Hivatal felhívja a bejelentőt a hiányok harminc napon belül történő pótlására. A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napja a hiánypótlás beérkezési napja lesz. Ellenkező esetben a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. 1.2. Bejelentési díj A bejelentési díj három áruosztály esetén 74.800 Ft, minden további osztály után újabb 32.000 Ft osztályonként. A bejelentési díjat a Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni az ügyszám és a rendeltetés feltüntetésével. Ha a bejelentési díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül nem fizetik meg, a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. A földrajzi árujelző bejelentésének díja, a bejelentésben jelölt áruosztályok számától függetlenül, 107.000 Ft. 1.3. Magyar nyelvű árujegyzék Ha az árujegyzék idegen nyelven készült, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni. 2. Észrevétel Bárki észrevételt nyújthat be a Hivatalhoz arra vonatkozólag, hogy a megjelölés a törvény 2- 3.§-aiban meghatározott valamely

Megszűnhet a földrajzi árujelző akkor is, ha a jogosultak megsértik a termékleírásban [124/2007. (V. 31.) Korm. rendelet] előírt követelményeket.

17

Háttérinformációk okból nem részesülhet védjegyoltalomban. A Hivatal az észrevételt a bejelentővel közli, és a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe veszi, továbbá az észrevételt tevőt az észrevétel eredményéről értesíti. 3. Alaki vizsgálat Ha a védjegybejelentés megfelel a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek, megfizették a bejelentési díjat, illetve benyújtották a magyar nyelvű árujegyzéket, a Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az előírt alaki követelményeket. A bejelentés alaki vizsgálata során észlelt hiányok miatt a Hivatal végzésben hívja fel a bejelentőt a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására, és ennek alapján folytatja az eljárást. Ha a bejelentő a hiánypótlási felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni. 4. Kutatás Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a Hivatal elvégzi a törvény 4.§-ában meghatározott korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít, és azt megküldi a bejelentőnek. A Hivatal a kutatási jelentésben feltüntetett korábbi jog jogosultját, védjegylajstromba bejegyzett használóját - kérelemre és az előírt díj megfizetését követően - értesíti a kutatási jelentés másolatának megküldésével arról a későbbi védjegybejelentésről, amelynek kutatási jelentésében korábbi jogát feltüntették. (lásd: Díjtáblázat 4. pontja) 5. Érdemi vizsgálat Ha a védjegybejelentés megfelel az alaki vizsgálat során vizsgált törvényi feltételeknek, a Hivatal elvégzi a védjegybejelentés törvényben meghatározott feltételekre előírt érdemi vizsgálatát. Az érdemi vizsgálat során észlelt hiányosságok miatt a Hivatal végzésben hívja fel a bejelentőt - a kifogás természete szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre. A védjegybejelentést a Hivatal egészében vagy részben elutasítja, ha az a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha a bejelentő a felhívásra nem válaszol, a bejelentést vis�szavontnak kell tekinteni.

6. A védjegybejelentés meghirdetése A kutatási jelentésnek a bejelentő részére történő megküldése után a Hivatal a védjegybejelentést a hivatalos lapjában a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben meghirdeti, és erről a bejelentőt értesíti. 7. Felszólalás A törvény alapján a felszólalásra jogosultak - a törvény 4- 6. §-aiban meghatározott okból - a védjegybejelentés meghirdetésének napjától számított három hónapon belül, valamint a bejelentés módosításáról vagy megosztásáról történő hatósági tájékoztatás közlésétől számított három hónapon belül is, a bejelentett megjelölés védjegyként való lajstromozásával szemben felszólalhatnak. A felszólalás díjköteles, a díj a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül fizethető meg. (lásd: Díjtáblázat 5. pontja) Ha a felszólalás nem felel meg az előírt feltételeknek, a Hivatal felhívja a felszólalót a hiányok pótlására, ha pedig a felszólalás díját nem fizették meg, figyelmeztetést ad ki a díj megfizetésére. Ezek elmaradása esetén a felszólalást visszavontnak kell tekinteni. A Hivatal írásbeli előkészítés után - szükség esetén szóbeli tárgyaláson - dönt az oltalomképességről. 8. Gyorsított eljárás A Hivatal a lajstromozási eljárást a törvényben előírt feltételek esetén a bejelentőnek a bejelentés napjától számított egy hónapon belül benyújtott kérelmére gyorsítottan folytatja le. A kérelem díjköteles. A díjat a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni (lásd Díjtáblázat 6. pontja). Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, a Hivatal figyelmezteti a díj megfizetésére. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a kérelem hiányos, a Hivatal hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt. A hiánypótlás, illetve nyilatkozat elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A kérelmet el kell utasítani, ha a kérelem a felhívás, illetve nyilatkozat ellenére sem felel meg az előírt feltételeknek. A Hivatal a gyorsított eljárást végzéssel rendeli el. Amennyiben az ügyfél elektronikus úton, a törvény 46/D. §-ában foglaltak szerint ügyfélkapun át nyújtja be a kérelmét, úgy a Hivatal a továbbiakban elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket.

18

Háttérinformációk 9. Különleges gyorsított eljárás Ha a bejelentő a gyorsított eljárás iránti kérelmében ezt külön kéri, a Hivatal a védjegybejelentés meghirdetésével egyidejűleg a bejelentett megjelölést védjegyként lajstromozza azzal, hogy a védjegy lajstromozása csak a felszólalás benyújtására előírt határidő elteltével válhat jogerőssé. A különleges gyorsított eljárás iránti kérelem csak a gyorsított eljárás iránti kérelem benyújtására előírt határidőn belül (8. pont) terjeszthető elő. A kérelem díjköteles. A díjat a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül kell megfizetni (lásd Díjtáblázat 7. pontja). Ha a bejelentő nem fizeti meg a kérelem díját, a Hivatal figyelmezteti a díj megfizetésére. Ennek elmaradása esetén a Különleges gyorsított eljárásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni. Ha a kérelem hiányos, a Hivatal hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre hívja fel a bejelentőt. A hiánypótlás, illetve a nyilatkozat elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni. A kérelmet el kell utasítani, ha a kérelem a felhívás, illetve nyilatkozat ellenére sem felel meg az előírt feltételeknek. A Hivatal a különleges gyorsított eljárást végzéssel rendeli el. Amennyiben az ügyfél elektronikus úton, a törvény 46/D. §-ában foglaltak szerint ügyfélkapun át nyújtja be a kérelmét, úgy a Hivatal a továbbiakban elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket.

díjköteles (lásd Díjtáblázat 9. pont). A díjat a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül meg kell fizetni, ellenkező esetben a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

10. Módosítás - Belső elsőbbség A védjegybejelentésben nem változtatható meg a megjelölés, valamint az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt. A bejelentő eredeti bejelentése napjától számított hat hónapon belül - belső elsőbbség igénybevételével - új bejelentést tehet, amelyben az eredetinél tágabb árujegyzékre igényelhet oltalmat.

13. A védjegy lajstromozása Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Hivatal a megjelölést védjegyként lajstromozza. A Hivatal a védjegy lajstromozásáról védjegyokiratot ad ki a jogosultnak, ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.

12. Határidők - Határidő-hosszabbítás- Igazolás A védjegytörvény által meghatározott határidők (lásd 1.1., 1.2., 1.3., 7., 8, 11 és 14. pont) nem hosszabbíthatók meg. Elmulasztásuk jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek. Ahol a törvény nem állapít meg határidőt, a Hivatal felhívásában kitűzött határidő lejárta előtt kérni lehet a határidő meghosszabbítását. A kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 8. pont). A kérelemmel egyidőben meg kell fizetni az előírt igazgatási-szolgáltatási díjat. Ennek elmulasztása esetén a határidő-hosszabbítási kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni. A védjegyügyekben az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.

14. A védjegyoltalom idôtartama, megújítás, megosztás A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart. A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. A megújítást legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenkét hónappal, legkésőbb a lejárat napjától vagy - ha ez későbbi - a lajstromozástól számított hat hónapon belül lehet kérni. A megújítási kérelem díjköteles (gyakorlatilag megegyezik az első bejelentés díjával - lásd Díjtáblázat 10. pont). A Hivatal a védjegyoltalom megújításáról okiratot ad ki a jogosult-

11. Megosztás Aki egy bejelentésben több megjelölés oltalmát igényelte, illetve az árujegyzék szétválasztásával külön-külön igényelne oltalmat ugyanarra a megjelölésre, a védjegy lajstromozása kérdésében hozott döntés meghozatalának napjáig megoszthatja bejelentését, módosíthatja az árujegyzéket a bejelentési nap és az esetleges korábbi elsőbbség megtartásával. A megosztásra irányuló kérelem

19

Háttérinformációk nak, ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot. A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében - megoszthatja a védjegyoltalmat. A megosztási kérelem díjköteles (lásd Díjtáblázat 11. pont). 15. Kétirányú elektronikus kommunikáció Amennyiben az ügyfél elektronikus úton, a törvény 46/D. §-ában foglaltak szerint ügyfélkapun át kezdeményez bizonyos eljárásokat, akkor a Hivatal elektronikus úton közli vele az eljárás során hozott döntéseket. Az elektronikus úton benyújtott kérelem megérkezéséről az SZTNH elektronikus érkeztető számot tartalmazó automatikus értesítést küld a bejelentőnek. A beadvány az elektronikus érkeztetésről szóló automatikus visszaigazolásnak az ügyfél részére történő elküldésével tekintendő benyújtottnak, kivéve, ha az SZTNH a kapott dokumentum értelmezhetetlenségét állapítja meg, és erről az ügyfelet elektronikus levélben értesíti. Az értelmezhetetlen dokumentumot beküldő ügyfél ennek az értesítésnek a visszaigazolására köteles. Ha az ügyfél az értesítés átvételét 15 napon belül nem igazolja vissza, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala postai úton továbbítja számára az iratot. Kétirányú elektronikus kommunikációra az alábbi ügyekben van lehetőség: • Megújítási kérelem • Változásoknak a védjegylajstromban való feltüntetésére irányuló kérelem • Gyorsított eljárás és a különleges gyorsított eljárás • Lajstromkivonat igénylésére vonatkozó kérelem • Iratbetekintésre vonatkozó kérelem.

1.3. Jó gyakorlatok - a helyi temékek közösségi marketingjében és védjegyeztetésében 1.3.1. Nemzetközi példák Ausztria

• Genuss Region Österreich (Osztrák Ízek Régiója) - Ausztriában a gazdaságpolitika részévé vált a helyi és a regionális élelmiszer támogatása. Teljesen természetes, hogy

a mezőgazdasági termelő, az idegenforgalom, szállodaipar együttműködik, a vendéglátás a családi gazdaságok által helyben előállított élelmiszerekre épül. A Genuss Region Österreich (Osztrák Ízek Régiója) a Mezőgazdasági Minisztérium és az Agrármarketing Kft. által létrehozott együttműködés, melynek célja a regionális élelmiszer népszerűsítése. A Genuss Region Österreich egyesületi formában működik, tagjai mezőgazdasági termelők, feldolgozók, vendéglátók, szállodák egyszóval olyan szervezetek, akik a helyi élelmiszergazdaság bármely szintjén tevékenykednek. Három alapkritériumnak kell megfelelni: a nyersanyagot ugyanabban a régióban kell megtermelni, feldolgozni és eladni. A regionális élelmiszerek népszerűsítése hatalmas marketingkampánnyal folyik. A rendszeres kiadványok, rendezvények (Ízek étterme, Osztrák ízek hetei) mellett a főutak és mellékutak mentén egyaránt óriásplakátok hirdetik a tartományi jellegzetességeket. Tehát nemcsak a helyi emberek fogyasztását igyekeznek ily módon befolyásolni, az átutazók figyelmét is a helyben megtermelt élelmiszerekre irányítják. A programot 2008-ban 600 ezer Euróval finanszírozta az Osztrák Mezőgazdasági Minisztérium, ezt 2009-re 150 ezerre csökkentették, valamint a termelők hozzájuthatnak különféle EU-s vidékfejlesztési támogatásokhoz. Alapvető cél azonban a rendszert önfenntartóvá tenni. • Almenland: A kulináris élvezetek régiója. Leader+ Gyakorlati példák Európában 2007. A térség az egyik legnagyobb olyan egybefüggő terület, amelyen tradicionális alpesi pásztorkodás folyik. Így az első osztályú marhahús előállítása a fejlesztési stratégiában központi helyen szerepel. Együttműködés jött létre a helyi termelők és a Schirnhofer cég között. A cég Ausztria szerte több mint 250 termékstanddal rendelkezik. A projekt két nagy komponensből áll: az egyik a 25 helyi szolgáltató helyi termékeire és együttműködésére épült klaszter, a másik a Schirnhofer és egy turisztikai cég által Almenland Marketing néven alapított társaság, amely a térséget az ízek és kulináris élvezetek régiójaként mutatja be és professzionális marketing tevékenységet folytat. A projekt keretein belül kidolgozták a régió védjegyrendszerét és jó gyakorlatok alapján meghatározták a minőségi szarvasmarhák nevelésének kritériumait.

20

Háttérinformációk Az Almenland márkajelzés széles körben elfogadott és megbecsült. A tevékenységek hatására 80 teljes és 180 részmunkaidős állás jött létre, a turisztikai vendégéjszakák száma 10%-kal növekedett. • Meisterstrasse Salzkammergut/ Mesterek útja Leader+ Gyakorlati példák Európában 2007. Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/2. 9-12. A mesterségüket magas szinten művelő osztrák kézművesek, valamint a kézművesség népszerűsítésében, termékei értékesítésében szerepet vállaló turisztikai és kulturális partnerek térségi hálózatát hozta létre a projekt az egyedi ausztriai kézműveskultúra ismertségének növelése céljából. A kézműves mesterek (103 fő) évente 1350 EUR-t fizetnek tagdíjként, minek fejében csatlakozhatnak a régiók között is elismert márkához, így könnyebben szerezhetnek megrendeléseket. Minden tag olyan cégérekkel reklámozza kézműves üzletét, amelyen szerepel a minőséget jelző márkanév. Katalógusokat jelentetnek meg, honlapot működtetnek, rendezvényeket, kiállításokat szerveznek. A projekt eredménye, hogy a térségben a hálózatot alkotó egyes vállalkozások együttműködtek, egymást inspirálták, miáltal a kézműipar színvonala és ismertsége emelkedett. Nőtt a kézművesek termékeinek értékesítése. A modellt más térségekben is átvették és egész Ausztriára ki kívánják terjeszteni.

• Educatief Melkveebedrijf St. Jozefhoeve Nyitott tejgazdaság Leader+ Gyakorlati példák Európában 2007. Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/2. 17-20. A tejtermelő mezőgazdasági üzem diverzifikációjának szándékából indult ki a projekt. Oktatási és szabadidős szolgáltatásokkal bővítették a tevékenységeket. A gazdasági üzemi épületek új funkciók befogadására való átalakítása után multifunkcionális központot alakítottak ki iskolák, vállalkozások és a szociokulturális szektor műhelyei számára. Az oktatási és szabadidős idegenforgalmi csomagok a tejüzem és közvetlen környezetének felfedezése köré szerveződtek. Az első év tapasztalatai alapján évente harminc iskolai csoport látogatására számítanak. Vállalkozások számára csapatépítő tréningeket, mezőgazdasági anyagokra és termékekre épülő kreatív tevékenységeket szerveznek. Ismeretterjesztő gyalogtúra ösvényt alakítottak ki. • Meetjesland: a regionális termékek fejlesztése és támogatása. Leader+ Magazine HU 2008. 10. 24-26. A lakosságot a helyi termékekkel megismertető, másrészről pedig a helyi termékek fejlesztését támogató projekt három részből épül fel. Az első rész a térségi gazdaságokat és helyi termékeket magába foglaló struktúra megszervezésére vonatkozik. A termékek lehető legteljesebb választékának különleges kombinációkban megjelenő kínálására törekszenek. A különböző árszintet képviselő standard csomagok, különleges alkalmakra összeállított ajándékcsomagok és személyre szóló ajándékcsomagolás igényelhető. A második rész a helyi terméke értékesítését elősegítő marketing stratégiáról szól. A promóció kiinduló pontja, hogy a fogyasztók maguk fedezzék fel az eredetjelző cimkét. A címke tájékoztat az identitás formájáról, az eredetiségről és a termék származásáról. A termelők a minőségi üzletek és erős márka megteremtése mellett döntöttek. A harmadik az értékesítés különböző csatornáinak kiépítésén munkálkodik.

Belgium

• Biogazdálkodás Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2009/4. 15-17. A Bruges városát körülvevő zöldövezetben kilenc helyi mezőgazdasági termelő azért ült össze több ízben is tanácskozni, hogy kitalálják, hogyan tudnák termékeiket népszerűbbé tenni. A biogazdálkodók szövetkeztet alakítottak és a közös márkanév létrehozása és termékeik ezen márkanév alatti reklámozása mellett döntöttek. A közös marketing részeként pl. a résztvevő gazdákat bemutató naptár, ill. egyéb szóróanyagok kiadása, egy weboldal létrehozása, közös vásári és piaci stand kialakítása, az egyes gazdaságokat felfűző kerékpáros körút szervezése, valamint környezetbarát csomagolóanyagok közös beszerzése jelentek meg. A csoport mindegyik tagja egy-egy tevékenységért felelős.

21

Háttérinformációk Dánia

•Bevételek növelése a dán regionális kisüzemi élelmiszertermelés területén Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/3. 17-20. A projekt a magas színvonalú kisüzemi élelmiszertermelésben rejlő lehetőségek kiaknázását célozza. Ennek érdekében: különböző kutatásokat folytattak (45 termelő válaszolt a termelők igényeit felmérő kérdésekre); szemináriumot szerveztek 70 résztvevővel, terveket dolgoztak ki pl. az internetes kereskedelemre. • Dán élelmiszerek: a helyi identitás hangsúlyozása. Leader+ Magazine HU 2008. 10. 19-23. A kis dán szigetek élelmiszer-termelői felismerték a fogyasztók minőségi, ugyanakkor innovációt és a helyi identitást is biztosító, különleges termékekre vonatkozó igényeinek kiszolgálásában rejlő lehetőségeket. A helyzet elemzését követően létrejött az egy munkavállalót foglalkoztató, regionális élelmiszerfejlesztő központ. Az alkalmazott feladata a helyi élelmiszerek széles körű megismertetése volt. Emellett egy öreg szélmalomban egy közös kiállító terem kialakítására került sor. Az egykori malom első két szintjén kiállító termet, üzletet és bemutató konyhát alakítottak ki, a harmadik szinten pedig egy iroda és egy tárgyaló terem található. A malom ma már a sziget egészét képviselő idegenforgalmi információs központként is szolgál.

Egyesült Királyság

• A Hesket Newmarket-i Szövetkezeti Sörfőzde fejlesztése. Leader+ Magazine HU 2007. 8. 19-20. A falu sörfőzdéje tulajdonosainak nyugdíjba vonulásakor a helyiek elhatározták, hogy nem hagyják, hogy a sörfőzde bezárjon vagy a hagyományos ízek egy nagyobb vállalkozásba beolvadva elvesszen. Közösségi vállalkozást hoztak létre, több szakaszban fejlesztéseket valósítottak meg. Egy év alatt 33%-kal növelték az értékesítést és 50%-kal magasabb nyereséget értek el. A sörfőzde vezetője úgy hiszi, a siker fő tényezői a sörök sokfélesége, minősége és egyenletes színvonala, az értékesítés és a marketing szakmaibb megközelítése és a fokozottabb sörfőzdei kapacitás. • Tavaszi zsongás: kézművesség a közösségben Leader+ Magazine HU 2008. 10. 28-29. A skóciai Dumfries & Galloway térség kézműves és iparművészeti kis- és középvállalkozásai nyitott műtermeiben évről évre

megrendezett rendezvény a térséget mint a minőségi kézművesség színhelyét helyezi a figyelem középpontjába és vonz annyi látogatót egy hétvégén, amennyire egész év alatt is nehezen lehetne számítani. A kézművesek ezen a hétvégén megnyitják műhelyeiket, bemutatókat tartanak, megrendeléseket vesznek fel. A projekt tevékenységei között a marketinget és a kreatív fejlődést premizáló díjak odaítélése, kéthavonta hírlevél megjelentetése, személyes tanácsadás, kézműves és iparművészeti kiskereskedelemben és szakmai vásárokon való részvétel is szerepel. Az esemény hatására különböző kézműves vállalkozások kívülről is beköltöztek a térségbe.

Franciaország

• Az ízek és zamatok hete Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/3. 33-36. A Haute tartományban, a Luberon Nemzeti Park régiójának 90 településéből álló (közel 100 ezer lakosú) térség valójában kilenc napos rendezvényének programjaival nem csak a szakma képviselőinek (termelőknek, vendéglősöknek, forgalmazóknak), hanem a helyi közösségnek és a turistáknak is igyekeztek kedvében járni. A programokat különböző településeken rendezték meg, ezzel sikerült az emberek széles körét bevonni a megvalósításba. A rendezvényeket az „ízek és zamatok” világához kapcsolható témakörökhöz (mezőgazdálkodás, örökség, gasztronómia, egészség, kultúra) kötötték. A témák aztán számos interaktív tevékenységben (aromasétányok, nyílt kóstolónapok, telephelyi látogatások) öltöttek formát. A húsz különböző rendezvényre naponta átlagosan ezer látogató érkezett, akiknek száma a zárónapon tízezerre növekedett. • Hűségkártya és tájékoztató kiadvány Monts du Lyonnais üzleteiről és szolgáltatásairól Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/3. 28-32 Loyalty Card – Vásárlói hűségkártya. Leader+ Gyakorlati példák Európában 2007. A helyi gazdaság versenyképességének megőrzését és a régió termékeinek a helyi üzleteken keresztül történő terjesztését célzó projektbe öt szervezeten keresztül 230 kereskedő és kisiparos kapcsolódott be. A helyi kiskereskedelmi üzletek hűséges vásárlói számára kedvezményeket biztosító hűségkártya rendszert vezettek be.

22

Háttérinformációk versenyképes előnyök támogatására, a régió promócióját, a helyi áruk és szolgáltatások márkanévvel ellátott, a regionális eredetre és termékminőségre épülő identitásának kidolgozását egyaránt célozza. A márkaépítő kezdeményezések között sikerrel szerepelt: az „Impresszió” és a „Hivatás” fotósorozatok elkészítése és kiállítása; a helyi örökség értékének felismerését és szélesebb körű tudatosítását elősegítő képzés; a közösségi központtá vált kastély restaurálása; a helyi közösségek számára összeállított falutervezési útmutató; a csipkekészítés történetét összefoglaló kiadvány. A márkaépítés nem csupán a régió identitásának erősödését segítette, de jelentős számú munkahelyet is teremtett.

Ennek részeként kiadták a fogyasztók hűségét díjazó csekk-könyveket, a kártyát népszerűsítő információs kampányt szerveztek, valamint megjelentették a térség szolgáltatásait bemutató tájékoztató kiadványt, kialakították az infrastrukturális hátteret (kártyaterminál, szoftver, web-adatbázis). Két évvel a kártya bevezetését követően 96 üzlet és kézműves csatlakozott a rendszerhez. A 36 ezer lelkes térség 15000 háztartásának ¾ része használta a kártyát és a lebonyolított 285 ezer tranzakció összesen 8,4 millió eurónyi forgalmat eredményezett.

Görögország

• Hasonló vagy egymást kiegészítő vállalkozások hálózata (klaszter) Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/2. 49-52. Huszonhét mezőgazdasági és idegenforgalmi helyi vállalkozás kezdeményezte a térségi klaszter létrehozását. Ezzel lehetőséget teremtettek a helyi termékek közös népszerűsítésére, a térségbe irányuló idegenforgalom növelésére. A klasztertagok használhatják a termékeik egyediségét és kiváló minőségét tanúsító, a helyi gasztronómia motívumait tartalmazó márkajelzést. Az előkészítő szakaszban piackutatást végeztek, tervet készítettek, honlapot készítettek és a médiában reklámozták a hálózatot. Ezt követően indult el a közös szolgáltatások (alapanyagok biztosítása, termékek promóciója, kereskedelmi kapcsolatok építése, minőségbiztosítás a tagok számára, képzések) kialakítása és a minőségi szolgáltatások és termékek előállításához szükséges feltételek megteremtését elősegítő „helyi minőségi egyezmény” kidolgozása és aláírása.

Olaszország

• Területi címke (Marchio d’area Alto Casertano) Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/2. 64-66. A régió különféle szolgáltatásainak és termékeinek a kiváló minőségre utaló címkével való kiemelése a hálózatépítésen túl magába foglalta a jogi keretek kialakítását és egy minősítési rendszer létrehozását. A minőségi charta minimumkövetelményeit minden egyes csatlakozónak teljesítenie kell. A charta fő témái között szerepelnek az alábbiak: helyi erőforrások és termékek használata, a környezet megőrzésének támogatása, védelmi és biztonsági intézkedések végrehajtása, az életminőség fejlesztése, a helyi erőforrások fenntarthatósága, valamint magas színvonalú termékek, szolgáltatások nyújtása. Közigazgatási, mezőgazdasági, élelmiszeripari, kézműves, idegenforgalmi, vendéglátó, állami szociális szervezet szerepelnek eddig a területi címke rendszerében.

Írország

Portugália

• A Fuchsia márkaépítő kezdeményezés: a regionális gazdaság fejlesztése Leader+ Magazine HU 2008. 10. 30-33. • West Cork regionális márkája Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/3. 53-56. A West Cork-i térségnek a változatos táj, a partvidék, az épített örökség, a régészeti kincsek, a sétányok, a falvak és városok egyedi vonásai adnak sajátos jelleget. A Fuchsia mint térségi márkanév köré csoportosuló márkaépítő kezdeményezés kihasználását a régió jellegzetes imázsának a helyi

• Rural Portugal Palace – A vidék termékeinek városi üzlete Leader+ Gyakorlati példák Európában 2007. A vidéki termelők termékeinek városi környezetben való értékesítésre hivatott első vidéki termékek boltja 1998-ban nyílt meg. Ennek sikerén felbuzdulva újabb bolt nyitására vállalkoztak. A 300 m2-es üzlethelyiségben kilenc akciócsoport kb. 700 termelőjének helyi termékeit árusítják. A berendezéseket és dekorációkat úgy alakították ki, hogy az a helyi termékek sokszínűségét mutassa,

23

Háttérinformációk de egyúttal lehetőséget adjon műhelytalálkozók, termékbemutatók, kézműves foglalkozások tartására is. Vasárnaponként friss termékek piacát, kiállításokat, gyermekprogramokat, adott helyi termékhez kapcsolódó sajtótájékoztatókat, kóstolókat szerveztek. A boltban népszerűsítették a Reciproco LEADER+ projektben kidolgozott közvetlen értékesítési modellt. Ennek lényege, hogy a termelők a rendeléstől függően különböző kiszerelésekben elkészített termékkosarakat juttatnak el közvetlenül a vásárlókhoz, ezzel is elősegítve a fogyasztók és a termelők közötti kapcsolatok kialakulását. Az üzletek száma időközben tovább növekedett és tervezik a más tagállamok akciócsoportjai termékeinek bevonását is.

Svédország

• Látogasson Olofströngbe: egyediség új technológiával Leader+ Magazine HU 2007. 8. 25-27. Egy térségi internetes portál segítségével a helyi vállalkozások interaktív felülethez jutottak. Eredetileg céljuk a térség különféle idegenforgalmi vállalkozásainak koordinálása és egy magas színvonalú turisztikai termékeket kínáló portál létrehozása volt. Azonban nem elégedettek meg egy közönséges weboldallal. Mindenről tájékoztatás kapható, ami csak elérhető a térségben. 250 vállalkozó saját belépési jelszóval kezeli a saját felületét (termékek, nyitva tartás, elérhetőség). Programcsomagok és eseménynaptár is található az oldalon. Online rendelés is lehetséges. Valamennyi adminisztráció és fizetés a turisztikai központ bevonásával történik, ami 10%-os díjat számít fel a szolgáltatásért. • Sós bárányhús – a helyi minőségi termékekben rejlő piaci vonzerő . Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/3. 90-93. A helyi adottságon nyugvó hagyományoknak megfelelően sós vizes réteken legeltetett bárányok húsa sajátos ízének megőrzése, a sós vizes rétek biológiai sokszínűségének megóvása és a helyi kistermelők megélhetési lehetőségeinek növelése érdekében Svédország nyugati partvidékének 37 ezer lakosú térségében kisüzemi vágóhidak létrehozását alapozták meg képzéssel, tanulmányúttal, háttértanulmányok készítésével. Emellett egy űj, kisüzemi termeléssel foglalkozó társulást

is létrehoztak. Ez és a már meglévő társulások öt mobil, használaton kívüli, katonai vágóhidat vettek bérbe a honvédelmi minisztériumtól. A helyileg előállított hús felhasználásával roston sütést és egyéb rendezvényeket szerveztek a termék népszerűsítésére. A helyi neveltetésű birkák gyapjúját áruba bocsátották. A legeltetés újraindításával korábban megközelíthetetlen területek nyíltak meg a turisták számára, ezáltal növekedett a turisztikai aktivitás. • Szövetkezeti képzési és kézműves szolgáltatások Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/2. 86-89

Spanyolország

• Szövetkezeti képzési és kézműves szolgáltatások Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2008/2. 86-89. A projekt során létrejött szövetkezet és az ahhoz kapcsolódó kézműves üzlet egyedi kézműves termékeket kínál és emellett pedig - főként vidéki nők számára – hozzáférhető, a régióban egyedi képzési szolgáltatást nyújt. Az üzlethelyiséget úgy alakították ki, hogy elegendő tér álljon rendelkezésre a termékek értékesítéséhez és kiállításokhoz, továbbá olyan terület is legyen, ahol képzési és tanulási célból asztalok találhatók számítógépekkel. A kézműves termékek gyártásához egyedi, egyéni kézműves számára nem, vagy csak nehezen elérhető berendezéseket szereztek be. A termékek értékesítési biztonságának megteremtése érdekében marketing tervet dolgoztak ki. Sikerült a régióban elismert minőségi márkát megteremteniük és hozzájárultak a nők helybeni fenntartható foglalkoztatásához. • Calidad Rural helyi termék védjegy Válogatás a Leader+ keretében megvalósított legjobb gyakorlatokból HU 2007/1. 60-63. A projekt fő célja a Leader+ első fázisában (2002–2006) az volt, hogy „regionális minőségi márkát” hozzanak létre Spanyolország különböző vidéki gazdaságaiban (valamint külön-külön Olaszországban és Franciaországban). Ez olyan eszköz, amely a kiváló minőségű termékek és szolgáltatások kínálata révén javítja a régióról kialakult képet és a régió versenyképességét. Először a spanyol „El Condado de Jaén” HACS, Cathare megye

24

Háttérinformációk Franciaországban, valamint egy harmadik, olaszországi partner (Valle Umbra) tapasztalatot cserélt, és mozgósította a helyi szereplőket országában/régiójában. Spanyolországban kilenc HACS vett részt az első fázisban, számos közintézmény, magántársaság és társadalmi csoport aktív bevonásával és velük együttműködve, hogy létrehozzanak egy „regionális minőségi márkát”, és megegyezzenek a kölcsönösen elfogadott elvekről és értékekről. A regionális minőségi márka területenként változik, mivel a „közös márkához”, azaz a „Calidad Rural” felirattal ellátott, valamennyi csoport által használt logóhoz mindegyik HACS hozzáad egy, a térség nevét feltüntető regionális logót. Az új fázisban (2006–2008) a transznacionális hálózat 19 (10 spanyol, öt görög, három olasz és egy francia) HACS-ből áll. A csoportok egy versenyképes „európai minőségi márkával” kapcsolatos rendelet megszövegezésén dolgoznak, és megbeszéléseket folytatnak egy közös minőségi márka európai szinten történő bevezetésének lehetséges módjairól (beleértve a kialakítást, a jövőbeli irányítást, az ellenőrzési mechanizmust, az együttes fellépéseket stb.).A védjegyet a termelők egy többlépcsős minősítési folyamat révén kaphatják meg egy térség helyi termékei és szolgáltatásai. A védjegy használatának engedélyezéséhez elengedhetetlen feltétel többek között a társadalmi felelősségvállalás, valamint a helyi erőforrások felhasználása.

• Zsámbéki-medence - helyitermék-polc, amit a kistérségben élő fafaragó készített el és az elsőt a Pátyon működő nagyforgalmú pizzéria állítja fel a saját üzletében. A cél az, hogy a vásárlók közvetlenül – e formában is – megismerhessék a helyi termékeket. • Duna-Ipoly Zöldút Program - Zöldpolc Rendszer: A zöldpolcokat a Duna-Ipoly Zöldút menti boltokban, éttermekben és szálláshelyeknél alakították ki. A zöldpolcokról helyi lakosok és turisták vásárolhatnak helyi, vagy környezetbarát, illetve méltányos kereskedelmi (fair trade) termékeket. A zöldpolcokkal is támogatják a helyi termékek eladását. A termékek külön kiemelt, egységes megjelenésű jelölést kapnak. A Zöldpolc Rendszerbe bekapcsolódó forgalmazóhelyeket a bejáratnál elhelyezett emblémával jelölik, feltüntetik a településeken elhelyezett tájékoztató táblákon, adatbázisukban és minden helyi termékeket népszerűsítő megjelenési felületükön. A projektet az Európai Unió Europe Aid programja támogatja.

www.budavidek.rulez.org

• www.gazdapiac.com weboldal - lehetőséget ad a termelő és a vevő találkozására. A termelő ingyenes hirdetésében felvezeti, hogy hol, mikor, mit és mennyiért szeretne eladni. A részletek alatt pontos helymeghatározást, termékleírást olvashat a potenciális vevő, sőt ha a termelő megadja az elérhetőségét, akár személyesen is felveheti vele a kapcsolatot. Az oldal eleget tesz a visszacsatolás igényének is, hiszen a vásárló 5 fokozatú skálán jelezheti elégedettségét. Az oldal a kattintható településnevekkel a Google térkép közbeékelésével segít abban is, ha más településre vagy ismeretlen helyre kell elmennünk az áruért. • Nyugat-Pannon Ökorégió Információs és Promóciós Központ – GasztRoadShow c. dvd-t jelentettek meg, amely a régió tájételeit, borútjait, gasztronómiai különlegességeit mutatja be 20-szor 3 perces kisfilmben. Kétnyelvű, ezer példányban jelent meg, célja, hogy hazánkban és a német nyelvterületen reklámozza a régió helyi termékeit. Megalakították a Nyugat-Pannon Ökoklasztert is. 34 tag csatlakozott, köztük szintén a termelők, feldolgozók, értékesítők, turisztikai szervezők. Cél az egységes arculat, erős hálózati együttműködés.

1.3.2. Hazai példák Helyi termék értékesítő hálózatok • Magosfa Alapítvány helyi termékes hálózat működtetése a Dunakanyar jobb partján és a Duna-Ipoly Zöldúton. Vácon őszönként méltányos vásárokat rendeznek.

www.magosfa.hu

• Szövetség az Élő Tiszáért - a termelőket összegyűjtve piacokat szervez országszerte, ill. szakértőivel közreműködik országos politikai döntések befolyásolásában is.

www.elotiszaert.hu

• Falusi és Agrárturisztikai Szolgáltatók Országos Szövetsége - összefogja, szervezi, menedzseli azokat a mikro-vállalkozásokat, amelyek kitapossák az utat az ezután a falusi turizmusból megélni szándékozók számára.

http://munkaado.nyugat.hu/tartalom/cikk/34403_ termeljunk_helyi_termeket_lesz_munka_jobb_lesz_es_is

www.fatosz.hu

25

Háttérinformációk • Kishantosi Vidékfejlesztési Központ - a Fejér Paktum Egyesülettel együtt dolgoznak azon, hogy a Mezőföldön, az ország legjobb termőterületén is kialakuljon egy együttműködés a termelők és kereskedők közt. Céljuk a helyben termelt élelmiszerek felkutatása, vagy termelésük elindítása és ezen termékek számára piac teremtése.

www.fejer-paktum.fejer.hu

• Nagymilic 896 Akciócsoport – A Leader + program keretében a Hegyköz településein a helyi termékeket bemutató szekrényhálózatot alakítottak ki. Leader + Gyakorlati példák Európában 2007.

Helyi termék védjegyek és klaszterek • Helyi Termék Védjegy Címke A Helyi Termék Védjegy Címke arculatát, és szabályzatát a Helyi Gazdasági Társulások Szövetsége dolgozta ki, és az alábbi feltételekkel adja használatba a vele együttműködő magyarországi települések Helyi Gazdasági Társulásainak. - A Helyi Termék Védjegy Címke nemzeti színű és egyszínű felirat együtteséből, és a település címeréből álló embléma, amely kifejezi, hogy az így megjelölt termék Magyarországon, a címkén megnevezett településen, kistérségben, megyében ill. régióban készült és a termék gyártója, a megnevezett település Helyi Gazdasági Társulásának a tagja. - A Helyi Termék Védjegy Címke, megjelölés alapvetően bizalom építő és garanciális célokat szolgál a termék gyártója és végső felhasználója között. - A Helyi Termék Védjegy Címke használatára jogosult az adott település Helyi Gazdasági Társulása ill. miden teljes jogú tagja egy éves időtartamra. - A Helyi Gazdasági Társulásba rendes tagként felvételét kérheti minden olyan helyi termelő, kézműves, gyártó, valamint a kapcsolódó ágazatok területén működő gazdasági vállalkozás, amely a település Helyi Gazdasági Társulásának alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget vállal a célok megvalósítása érdekében történő

közreműködésre és a tagdíj megfizetésére. - A használati jog évente meghosszabbítható. Az időtartam nem igazodik a naptári évhez, kezdő napja a használati engedély kiadásának napja. - A Helyi Termék Védjegy Címke használatának engedélyezését a Település Helyi Gazdasági Társulásának tagjaként a helyi Önkormányzat adja ki, és felügyeli. - A hozzájárulás csak a használati feltételek hiányában tagadható meg. - Amennyiben a védjegyet a szövetség engedélye nélkül, jogosulatlanul használja, a szövetség, mint jogtulajdonos bírósági eljárás indítását kezdeményezi a felhasználóval szemben. - A megszűnt jogosultságot, illetve a fent említett eljárás kezdeményezését a helyipiac.hu, a honlapján teszi közzé, illetve erről tagjait közvetlenül is írásban tájékoztatja.

• Szekszárdi Helyi Élelmszer Tanúsító Védjegy A Minőségi helyi élelmiszer - Szekszárd és vidéke védjegy egy olyan embléma, amelyet csak és kizárólag Tolna megye 26 meghatározott településéről származó élelmiszer csomagolására teheti fel az a termelő, aki korábban jogosulttá vált a védjegy használatára. A védjegyet olyan élelmiszer termelő magánszemélyek vagy vállalkozások használhatják (1) akinek termékei Tolna megye 26 meghatározott településéről származnak, (2) akinek termékei csomagolása nem szennyezi a környezetet, (3) aki korábban jogosulttá vált a védjegy használatára. Ahhoz, hogy egy termelő jogosulttá váljon a védjegy használatára, kérvényeznie kell azt az ECO-SENSUS Nonprofit Kft -nél. A kérelem egy egyszerű űrlap kitöltéséből, illetve termékminta beadásából áll. A benyújtott kérelmet és a termékmintát egy helyi szakértőkből álló bizottság megvizsgálja, s amennyiben alkalmasnak találja, úgy a csekély védjegyhasználati díj megfizetése után a termelő már használhatja is a védjegyet, termékein feltüntetheti az emblémát. A védjegyhasználók helyben termelt alapanyagokból kiváló minőségű termékeket előállító helyi termelők. A védjegy egyúttal azt is garantálja, hogy

26

Háttérinformációk a minőségi termék környezetbarát, hiszen a kedvező előállítási technológiák mellett a csomagolás is minimális terhelést jelent csak a környezet számára. A védjeggyel ellátott termékek iránt nő a fogyasztók bizalma, a termelő értékesítési lehetőségei bővülnek. A termelőnek a védjegyhasználat plusz terhet nem jelent. A termelő legfontosabb feladata az, hogy a termékét helyben állítsa elő és környezetbarát módon csomagolva értékesítse azt. Ez jelenti a garanciát arra, hogy a védjeggyel ellátott termékek valóban megfelelnek az elvárt minőségi paramétereknek. A védjegy használatához szükséges kérelmezéshez termékenként egy egyszeri nettó 5.000 forintos regisztrációs díjat kell a termelőnek fizetnie, ennyibe kerül a védjegy megszerzése. Ezen felül a termelőnek havi nettó 1.000 forintos védjegyhasználati díjat kell fizetnie, ez utóbbi díj azonban független a regisztrált termékek számától. Éves szinten a védjegy használatáért tehát legfeljebb nettó 12.000 forintos díjat kell csak fizetni, függetlenül attól, hogy a termelő hányféle, korábban regisztrált termékén tünteti fel az emblémát. Aki a védjeggyel ellátott terméket vásárolja, az biztos lehet abban, hogy - az árut helyben termelték és csomagolták, így az nem utazott több ezer kilométert, - az alapanyagot környezetkímélő módon állították elő, így a termék nem tartalmaz szükségtelen adalékanyagokat, kereskedelmi nyerészkedést szolgáló ártalmas anyagokat, - a termelők a néha több generációra visszanyúló tapasztalataikat használják fel ahhoz, hogy helyi alapanyagokból készítsék el a termékeiket, - kiváló minőségű, biztonságos eredetű, egészséges helyi élelmiszert vásárol.

a szerződésben foglaltaknak. A SZÖVET a védjegy felhasználói részére az alábbi lehetőségeket biztosítja: Egyszeri, 2.000 Ft regisztrációs díj ellenében (Élő Tisza védjegy alapcsomag) : - A védjegyhasználatból befolyó díjakból folyamatosan marketing és reklám feladatokat lát el a védjegy ismertségének növelésére, az Élő Tisza védjegyet használó termékek és szolgáltatások jobb piaci pozíciójának elérése érdekében. - A közös, www.elotisza.hu honlapon megjelenés lehetőségét biztosítja a felhasználónak. A honlap adatait frissíti a felhasználó által adott információkkal. A honlap folyamatos elérhetőségét biztosítja. - Információt nyújt a felhasználónak az Élő Tisza védjegyrendszer működésével kapcsolatban, a jogtulajdonos által üzleti titoknak minősített információk kivételével. Jutalékos díjfizetési kötelezettség mellett, külön megállapodás szerint (melytől a jogtulajdonos el is tekinthet pályázati forrásaitól függően): - Értékesítési pontokat biztosíthat felhasználó védjegyes termékei számára (Élő Tisza tájboltok, tájtermék sarkok, piaci standok stb.). - Egyéb értékesítési lehetőségeket biztosíthat a védjegyes termékek, szolgáltatások számára (közvetlen értékesítés felvásárlóknak, feldolgozóknak, fogyasztói csoportoknak nagy tételben stb.). - Az értékesítést támogató logisztikai szolgáltatásokat biztosíthat (szállítás, raktározás, beszállítások szervezése). - Reklám elhelyezési lehetőséget biztosíthat a jogtulajdonos által létrehozott reklámfelületeken (pl. heti hírlevél, honlap, katalógus, magazin stb.) - A jogtulajdonos vagy mások által rendezett programokon való részvételi (kiállítási / kóstoltatási / árusítási stb.) lehetőséget biztosíthat a rendezvény jellegétől függően. - A jogtulajdonos vagy mások által rendezett programokon való részvétel (kiállítás / kóstoltatás / árusítás stb.) lehetőségét felajánlhatja felhasználó részére a rendezvény jellegétől függően, ingyenesen, vagy jutalékos keretek között.

• Élő Tisza A SZÖVET és a védjegyfelhasználó szerződést köt. A felhasználó a szerződésben szereplő termékekre vagy szolgáltatásokra egy évre felhasználói jogot kap a jogtulajdonostól. A szerződést lejárta után rögtön meg lehet újítani. A SZÖVET, mint jogtulajdonos ellenőrizheti a védjeggyel megjelölt termékek vagy szolgáltatások körét és minőségét, hogy megfelel-e

Az egyszeri regisztrációs díjon túl külön díj megfizetése ellenében, külön megállapodás

27

Háttérinformációk szerint, igény esetén Egységes grafikai arculattal reklámhordozó készíttetést vállalhat a felhasználó számára, a felhasználó kérésére és finanszírozásával (szórólap, névjegykártya stb., igény szerint). A védjegy a fogyasztónak különleges minőséget kínál. Ezért a felhasználók a szerződésben vállalják, hogy termékük megfelel az alábbiaknak:

Kötelezôen teljesítendÔ feltételek: 1. A Tisza vízgyűjtő területének magyarországi részéről származik

2. Magyar termék vagy szolgáltatás 3. Helyi termék vagy szolgáltatás 4. Megfelel a termék/szolgáltatás

előállításá ra vonatkozó hatályos előírásoknak 5. Az előállítás módja: a) Általános gazdálkodás b) Kímélő gazdálkodás vagy c) Minősített biogazdálkodás vagy d) Tájgazdálkodás 6. Természetes talajon termesztett 7. Ionizáló / radioaktív sugárzással nem kezelt Van számos olyan jellemző, amit a terméknek vagy szolgáltatásnak nem kötelező teljesítenie, de önként vállalható. Az alábbi, előnyös jellemzők feltüntethetők a terméken és segíthetik az eladást. Az Élő Tisza védjegynek kialakult grafikai arculata van, mely jól illik a márka által képviselt gondolatokhoz, érzelmekhez.

• Gyulai Termék

A „Gyulai Termék” jelzés használata ösztönzi a helyi mezőgazdaságot, segíti a Gyulán és környékén termelt friss és tartós élelmiszerek piacra jutását, a zöldség és a gyümölcs értékesítését. A jelölés segítség a lakosságnak és a Gyulára látogató turistáknak, akik szívesebben költik pénzüket valóban helyben termelt termékekre, mint bizonytalan származású és minőségű árura. Az önkormányzat tervezi a minősítési rendszer kiterjesztését más gyulai szellemi és fizikai termékekre. A védjegyprogram az önkormányzati tulajdonú Gyulai MezőgazdaságiVárosfejlesztési Kft. keretein belül zajlik,

a társaság szakértők bevonásával dolgozta ki a minősítési rendszer szigorú feltételeit, a „Gyulai Termék” cím odaítélésének és használatának szabályait.

• Göcseji termék

A Göcsej - Közép Zala Akciócsoport – Göcsej védjegyrendszert hoztak létre a kistáj minőségileg kiemelkedő termékeire. Leader + Gyakorlati példák Európában 2007. A Göcsej Kistérségi Társulás alapított Védjegyet a helyi termékeknek. Az aszalt szilva, a tökmag-olaj, az akácméz és nem utolsó sorban az erdőkben gyűjtött gombák aszalványai méltón képviselik Magyarországot a külföldi piacokon is. A védjegyet, a hozzá tartozó grafikai ábrázolással, a Magyar Szabadalmi Hivatal regisztrálta. A védjegy használata kérelemmel indul, amelyet a termelő egy pályázati dokumentáció benyújtásával kezdeményez. A pályázatokat a Szakértői Testület bírálja el, majd javaslatot tesz a védjegy használatra. Az eddig eltelt rövid idő alatt tucatnyi termelő élt a lehetőséggel és lett védjegytulajdonos.

• Pannon Helyi Termék Klaszter A Pannon Helyi Termék Klaszter – mint példa értékű összefogás – közel 100 Nyugat-magyarországi helyi termelő használati-, ajándék- és élelmiszer termékeinek népszerűsítését, közös értékesítését tűzte ki céljául. Díszdobozos kollekcióik kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy barátait és üzleti partnereit egyedi, az alkalomhoz illő ajándékkal lepje meg. Az egyedileg készített, igényes fa dobozok csak olyan termékeket tartalmaznak, melyek kis szériában készülnek, és előállításuk egyértelműen egy személyhez vagy helyszínhez kapcsolódik. Így ezek valódi helyi termékek, hagyományokra épülő minőséggel és tartalommal. A Pannon Helyi Termék bejegyzett védjegy megtalálható valamennyi termékükön.

28

Háttérinformációk • Völgy-Vidék Helyi Termék Klaszter

intézmények, akiknek célja a közös célok elérésének érdekében történő együttműködés. A klasztertagságból fakadó előnyök közé tartozik a csak klaszterek számára rendelkezésre álló pályázati források elérése (mind hazai, mind, nemzetközi területen) – termékfejlesztés, eszközberuházás támogatására; továbbá a közös, koordinált termékfejlesztés örökségvédelem témakörben. Előny még a folyamatos kommunikáció biztosítása a partnerek között, közös akciók, projektek, közös termékek kifejlesztése.

A Völgy Vidék Helyi Termék Program keretében helyi termék katalógust szerkesztettek, amiben már 120 termelő 200 terméke szerepelt 12 helyi termék kategóriában. A Völgy Vidék Helyi Termék Klaszter létrehozásával lehetőség nyílt a helyi termék előállítók és más érdekeltek számára, hogy a menedzsment-szervezettel a közösen szervezhető tevékenységeiket összehangoltan, és minél hatásosabban végezzék. A tagok számára nyújtott szolgáltatások széles köre (például marketingkommunikáció, védjegyoltalom, pályázatfigyelés, piackutatás, érdekvédelem) segít a termelőknek és szolgáltatónak, hogy saját életszínvonaluk javítása mellett a közösség érdekeit is szolgálják. A klaszteren belül a tagoknak lehetősége van a Völgy Vidék Helyi termék védjegy használatára. A védjegyhasználatból befolyó díjakból a klaszter folyamatosan marketing, reklám, piacépítési feladatokat lát el a védjegyes termékek és szolgáltatások ismertségének növelésére, az értékesítés javítására. A védjegyes termékek forgalmazásához meg kell felelni a terméktanúsítási kritériumoknak. E feltételek is a helyi közösség érdekeit szolgálják és a környezettudatos gondolkodást erősítik.

• Gömör-Tornai Hagyományos Termék - és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter A Gömör–Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter célja a vidék értékeinek felkarolása az összefogás szellemiségében. A klaszteralapítás célja, hogy a gömör–tornai kötődésű termékek minél szélesebb körben eljussanak a fogyasztókhoz, piaci szerepük erősödjön, a termékfejlesztési törekvések támogatást kapjanak. E mellett fontos célkitűzés, hogy a termékek és a turisztikai szolgáltatások hálózata egymásra kölcsönösen pozitív hatást gyakoroljon, ami a helyi vállalkozásokat segíti. Szeretnék, hogy a vidékre látogatók olyan kínálatot kapjanak, mind termék, mind szolgáltatás tekintetében, ami Gömör–Torna és a Bódva–völgy természeti szépségével és kulturális örökségével párosulva meghatározó élmény legyen számukra.

• Zempléni Helyi Termék és Szolgáltatás Klaszter A Zempléni Helyi Termék és Szolgáltatás Klaszter olyan önállóan működő, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyet tagjai szabad akaratukból hoztak létre, abból a célból, hogy önállóan, illetve más gazdasági és érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve a tagjai egységes technológiaorientált fejlesztését, hazai-, illetve nemzetközi szintű versenyképességük fokozását támogassa. A klaszter tagjai a közös tevékenységüket folyamatosan együttműködve az eredeti célkitűzés érdekében végzik, egymás közti folyamatos információáramlás biztosítása mellett. A klaszter tagjai lehetnek az ágazatban tevékenykedő vállalkozások, intézmények, civil szervezetek, valamint kutatóintézetek és felsőoktatási

• Szatmár-Beregi Helyi Termék Klaszter

Magyarország keleti felének egyik legjellegzetesebb tájegysége a Szatmár-Bereg. A tájegység „otthona” több gyümölcsnek, így messze földön híres többek között az innen származó „naményi” jonatánalma, a népnyelvben csak „nemtudom” szilvaként elkönyvelt penyigei szilva és a milotai dió. A Szatmár-Beregi Helyi Termék Klasztert 2011 év elején hozta létre 16 szervezet (10 vállalkozás és 6 non-profit szervezet)

29

Háttérinformációk 1.3.3. Naturama

hosszas előkészítő munkát követően. A klaszter a szatmár-beregi régióban megtermelt mezőgazdasági alapanyagok feldolgozásával előállított márkázott élelmiszeripari valamint az ehhez a tájegységhez kötődő kézműipari termékek összefogását és piacra jutásuk segítését tűzte ki céljául. A klasztermenedzsment szervezet és a klasztertagok együttműködésének eredményeképpen az alapítás óta eltelt időszakban elkészült a klaszter arculata, számos belföldi rendezvényen vett részt a klasztercsak felvillantásképpen a legjelentősebbek a budapesti Foodapest kiállítás, a gyulai Pálinkafesztivál, a szolnoki Gulyásfesztiválezáltal is piacot teremtve a szatmár-beregi régió helyi termékeinek és turistákat csábítva a térségbe.

• Dél-alföldi Helyi Termék és Gazdaságfejlesztő Klaszter A klaszterhez 17 Békés megyei vállalkozó, civil szervezet és önkormányzat csatlakozott alapítóként. Az Orosházi kistérségből Orosházáról, Csorvásról, Tótkomlósról, Csanádapácáról és Nagyszénásról jelentkeztek az új klaszterbe, de a tagok sorába tartozik a Békés Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat is. A klaszter legfontosabb vállalásai között szerepel a nagy vásárokon, kiállításokon való megjelenés. Ott voltak az Osliban megrendezett Rába-menti agrárnapokon, mert úgy vélték, hogy a Dél-Alföld fontos termékei legyenek jelen olyan térségben is, ahol az osztrák bevásárlóturizmus nagyon erős. Megjelentek a csabai kolbászfesztiválon is. Terveik között szerepel az is, hogy bővítik a földrajzi márkanévvel ellátott dél-alföldi terméknevek számát. A Csabai kolbász mintájára el tudják képzelni a levédett Lökösházi kenyér, vagy a Tótkomlósi szárazkolbász neveket is. Céljaik elérése érdekében az Új Széchenyi Terv Dél-alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez nyújtottak be pályázatot. Az elnyert majd’ 28 millió forint a vállalt önerővel együtt több mint 35 millió, amit a helyi termékek gyártóinak támogatására fordíthatnak. A napjainkban szinte teljesen a feketegazdaság és kereskedelem csatornáin keresztül értékesítődő helyi termékeknek a legális kereskedelemben való megjelenítésére használják a Leader-programot is, melyben azok az üzletek, amelyek vállalják a helyi termékek forgalmazását, 5 millió forint pályázati lehetőséghez jutnak.

A 2009-ben alakult Naturama Szövetség olyan védett területekkel rendelkező magyarországi LEADER csoportok egyesülése, melyek célul tűzték ki a környezeti, kulturális és emberi értékek megőrzését és továbbfejlesztését. Mindezt a természetközeli vidéki élet bemutatásán, a környezettudatosság terjesztésén, ‘szelíd gazdaságfejlesztésen’, hagyomány és innováció kreatív ötvözésén keresztül szeretnék elérni. Mottójuk: ‘Hogy vidéken élni ne kényszer legyen, hanem lehetőség’ Céljuk, hogy a helyi fejlesztés kovászaként segítsenek minden jobbító szándékot és erőforrást a fejlődés és az értékmegőrzés szolgálatába állítani. Ennek érdekében szorosan együttműködnek, kicserélik tapasztalataikat és tudásukat egymással és más európai országok LEADER csoportjaival, összehangolt, közös projektekben és akciókban vesznek részt és védik a vidéki közösségek és a vidékfejlesztés ügyét minden lehetséges területen és fórumon. Eredményeik között büszkék arra, hogy a Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködés (vagy valamely más) célterületen minden résztvevő csoport adott be egy projektet hasonló tematikával (GPS-es túraútvonalak kialakítása, Naturama találkozók, Közösségi Videózás, tematikus Naturama találkozók, Calidad Rural). Emellett közös fotópályázatokat hirdettek és 2010. októberében egyhetes közösségi videózási képzést szerveztek az Éltető Balatonnál angol szakértők bevonásával.

www.naturama.hu

30

Háttérinformációk

31

Borsod-Torna-Gömör

HELYI TERMÉK STRATÉGIA és ARCULATI KÉZIKÖNYV II. Helyi termékek a Borsod-Torna-Gömör Egyesület Helyi Akciócsoport területén

32

Helyzetelemzés Tartalom 2.

HELYI TERMÉKEK A BTGE HELYI AKCIÓCSOPORT TERÜLETÉN

32

2.1.

A TÉRSÉG BEMUTATÁSA

34

2.1.1. Természeti környezet

34

2.1.2. Gazdasági környezet

35

2.1.3. Társadalmi környezet

36

2.1.4. Demográfiai helyzet

37

2.1.5. Térszerkezet

38

2.2.

40

A HELYI TERMÉKEK TÉRSÉGI KÍNÁLATA

2.2.1. Termékek és termelők összesítése

40

2.2.2. A térség helyi termékcsoportjainak jellemzői

40

2.2.3. A termékek jelenlegi értékesítése és forgalma

43

2.2.4. Földrajzi sajátosságok és szervezetek

43

2.3.

45

A HELYI TERMÉKEK BECSÜLT KERESLETE

2.3.1. Bolti kiskereskedelemben

45

2.3.2. Közületek vásárlásai

48

2.3.3. Közvetlenül háztartásoknak

48

2.3.4. Turistáknak

49

2.3.5. A potenciális kereslet összesítése

49

2.4.

50

ÉRTÉKELÉS

2.4.1. SWOT

50

2.4.2. Következtetések

50

33

Helyzetelemzés 2. Helyi termékek a Borsod-Torna-Gömör Egyesület Helyi Akciócsoport területén

2.1. A térség bemutatása Az akciócsoport működési területe a Bódva és a Sajó folyók völgyére, az Aggtelekikarsztra, a Borsodi dombságra, a Rudabányai-hegységre, valamint a Cserehátra terjed ki. A térség az Edelényi, a Kazincbarcikai és a Miskolci kistérségekhez kapcsolódó 82 települést foglalja magába, amelyek mintegy 1000 km2-en 59 ezer állandó lakossal alkotják a program által érintett földrajzi területet. A területhez öt város kapcsolódik szorosan: Edelény (10 ezer fő), Kazincbarcika (29 ezer fő), Sajószentpéter (12 ezer fő) és Szendrő (4 ezer fő), Rudabánya (2500 fő). A térség szélsőségesen aprófalvas jellegű. A települések fele 500 fősnél majdnem háromnegyede 1000 főnél kisebb népességszámú. A térség hazánk legelmaradottabb régióinak egyike. A hátrányos helyzet a munkanélküliség kirívóan magas arányában, a népesség elöregedésében, az alacsony iskolai végzettségben, a képzett fiatalok elvándorlásában, a roma népesség 22%-os átlagos – ezen belül egyes településeken 50%-ot meghaladó – arányában, a gazdaság alacsony teljesítő képességében és az életkörülmények más térségekhez viszonyítva jelentős elmaradásában nyilvánul meg. A jellemzően dombvidéki arculatú táj erős kettősséget mutat. Az emberi tevékenység révén megbontott, roncsolt, néhol erdőfoltokkal tarkított tájak, melyeken a nagyüzemi bányászat s a hozzá kapcsolódó létesítmények komoly sebeket ejtettek, éppúgy megtalálhatók itt, mint – éppen a korábbi iparosítási hullámokból való kimaradásnak köszönhetően – a máshol már eltűnt természeti és kulturális értékeket megőrző településcsoportok. Fő erősség a természeti és kulturális sokszínűség, valamint a határ menti fekvés, melyek kellő odafigyeléssel, gondossággal fontos vonzerővé válhatnak úgy a turisták, mint a lakosok és vállalkozások számára. A környék természeti értékét az ember környezetalakító tevékenysége mellett – és ellenére –fennmaradt változatosság adja. Az Aggteleki-karszt páratlan barlangvilága 1995 óta a Világörökség része és egyben a térség legnagyobb turisztikai célpontja. A Nemzeti Park területén a természetvédelem szempontjai

határozzák meg a gazdálkodást. A hagyományos, legeltető állattartáshoz való visszatérés, a helyi termőhelyi viszonyokat és tradíciókat követő földművelés szorgalmazása, a parlagföldek legeltetése, beerdősítése, a felhagyott bányaterületek, tavak rekultivációja a következő 10-15 év legsürgősebb gazdálkodási teendői közé tartozik. Az építészeti örökségben (Árpádkori templomok, várak, a népi építészet gyöngyszemei, az apró falvak hagyományos települési szerkezete stb), a magyarok, romák, lengyelek, tótok, római és görög katolikusok, reformátusok, zsidók egymás mellett élésében kialakult kultúrák változatosságában rejlő gazdagság és a térségben élő alkotók ereje képezi a jövőformálás másik bázisát. A terület országhatár menti fekvése az európai uniós csatlakozás révén – az újraépülő kulturális és gazdasági kapcsolatoknak köszönhetően – a térség fejlődése szempontjából előnyt jelenthet. Ezzel esély nyílhat az északi rész hagyományos piacainak visszanyerésére.

2.1.1. Természeti környezet Az Aggteleki Nemzeti Parkhoz tartozik a térség 12,6%-a. Számos bioszféra magterület található a területén, földtani-barlangtani értékei igazán jelentősek, 1995 decemberétől felkerültek a Világörökség jegyzékre. Az egész Gömör – Tornai-karsztra értékes flóra és fauna jellemző. Különösen fontos a madárvonulások szempontjából a Rakacai víztározó. A Rudabányán található Őshominida telep világviszonylatban is jelentős, az emberi faj kialakulásának egyik lépcsőfokát bizonyító feltárás. A NATURA 2000 által érintett területek a terület nagy részén jelen vannak. A táji környezet a térség belső területein sokat megőrzött eredeti, ma mind jobban felértékelődő természeti jellemzőiből. Lényegesen jobb helyzetben van, mint a peremein a (nehéz)ipar, a bányászat, a közlekedési tengely-funkció környezetromboló hatásait viselő, sűrűn benépesült folyóvölgyek. A talajok szen�nyezettségét alapvetően befolyásolja, hogy a műtrágyázás 1976 és 1980 között az országos átlag 60%-át érte el és ez a 90-es évektől radikálisan még tovább csökkent, ami továb-

34

Helyzetelemzés 2.1.2. Gazdasági környezet

bi védelmi stratégia mellett a talajok tisztaságának relatív helyreállását, megújulását eredményezi. A folyóvizek szennyezettségük alapján az ország legtisztább vizeinek minősülnek. A Bódva Miskolc ivóvízellátásában fontos szerepet játszik és az elsőrendűen védett folyóvizek sorába tartozik. Vízminőségét elsősorban ipari eredetű szennyezések veszélyeztetik, így az országhatáron túlról érkező szennyeződések, a BORSODCHEM Rt. és a Borsodi Hőerőmű zagytere. Az egres tanyai vadlerakó szennyeződései is veszélyt jelentenek. A szalonnai vízmű legjelentősebb potenciális szennyező forrásai Alsótelekes és Felsőtelekes községek, az Esztramos mészkőbánya és a felhagyott rudabányai bányagödör. A talajvizek az egész térségben nitrátosak, az egészséges ivóvízellátás már csak a mélyebb fekvésű kutakból vagy karsztforrásokból biztosítható.

A rendszerváltás után és óta a térség jövedelemtermelő, –felhalmozó és tőkevonzó képessége messze elmarad attól, hogy a gazdaság stabil fejlődési pályára állhasson. A megszűnt nagyüzemek nagyszámú, alacsonyan képzett munkavállalót hagytak hátra, akik nem tudtak és akartak önálló vállalkozásokat indítani. A vállalkozások hiánya, a térségben végzett mezőgazdasági és ipari tevékenység aránytalan, a helyi lehetőségektől elszakadó szerkezete, a vállalkozások versenyképességét befolyásoló egyes tényezők fejletlensége (infrastruktúra, képzett munkaerő, piacok közelsége) egyaránt a gazdasági fejlődés akadálya. A térségben az 10 ezer lakosra jutó vállalkozások száma a regionális és országos átlagtól lényegesen elmarad. A vállalkozások több mint a fele a szolgáltatásokban tevékenykedik. A térség dombvidéki részein meghatározó a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, néhány mezőgazdasági illetve feldolgozó (fa, textil, hús) vállalkozáson és helyi kereskedőn kívül jóformán más alig található. A mezőgazdaságban jellemző, az ún. törpebirtokok (5 ha alatt) magas, 96%-os, aránya. A területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja, a bérlők vagy a volt termelőszövetkezetek utódszervezetei, vagy egy-egy nagyobb magánvállalkozó. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodók 98%-a egyéni gazdálkodó, akik jelentősebb piaci árutermeléssel alig rendelkeznek és a korábbi szövetkezetek felszámolása után az összefogás gondolatától idegenkednek. Meghatározó mezőgazdasági ágazat lehetne a legelő állatok tartása (húsmarha, juh, kecske), mivel a környezeti adottságok erre kiválóak. Ehhez azonban a piaci háttér mellett hiányoznak az ezzel járó életformát vállaló emberek is. Az utóbbi években növekedett az erdei növények és gyógynövények gyűjtését ill. feldolgozását végzők száma, de hiányzik az őket integráló, kereskedőház jellegű szerveződés. Az iparnak a térség nagy részén nincsenek hagyományai és valljuk be mára esélyei sem. A térségben egykor művelt bányák bezártak, csupán egy-kettő működik és a térség szomszédságában üzemelő iparvállalatok sem igényelnek több munkaerőt. Az építőipari cégek sora jött létre a rendszerváltást követően. A több

A karsztvizek minősége természetes tisztaságúnak tekinthető. Nagy esőzések és hóolvadás idején a nagymértékű felszíni bemosódásokból növekszik az ammónium és egyéb szennyező komponensek aránya. A Rakacaivíztározó vízminőségét a vízgyűjtő területről bemosódó szennyező anyagok és a tó körül kialakult üdülőtelep csatornázatlanságából eredő szennyező hatások határozzák meg. Jellemző a nagyarányú eutrofizáció. A Lázbérci-víztározó vízminősége kiváló, csak horgászat engedélyezett. Az illegális szeméttelepek szennyező hatása a romatelepek közelében a legerősebb. A levegőszennyezettség tekintetében egy viszonylag szennyezettebb sáv különül el. A szlovákiai ipari létesítmények szennyezőanyag kibocsátása következményeként az országhatár menti Sajópüspöki – Szalonna - Tornaszentjakab sáv az országos átlagot meghaladó szennyezettségi értékekkel rendelkezik. A borsodi iparvidékről kisugárzó levegőszennyezettség a Hídvégardó - Irota vonaltól délnyugatra érezhető. A térség legtisztább, biogazdálkodásban, gyógynövénytermesztésben, szanatóriumi programokban hasznosítható levegőjű területének a Viszló, Debréte, Rakaca, Rakacaszend, Irota települések által alkotott körzet bizonyul.

35

Helyzetelemzés mint 200 működő építőipari vállalkozás 2/3-a a városokban koncentrálódik. Mára azok maradtak talpon, akik be tudtak kapcsolódni a nagy infrastrukturális beruházásokba. A kereskedelemre és a szolgáltatási tevékenységekre rányomta bélyegét, hogy a térség lakosságának túlnyomó többsége a rendszerváltást követő éveket az egyre gyorsuló elszegényedés folyamataként élte meg. A nehézségek ellenére gombamód szaporodtak el a vendéglátóipari- és kereskedelmi egységek. Ezek egy részét a kényszer szülte. Az évek multával több csődbe ment, csak néhánynak sikerült kinőnie magát. A turizmus az elmúlt 15 évben lényegesen fejlődött, a térség szálláshely kapacitásai tízszeresére növekedtek. A turisztikai vonzerők és különösen a programok fejlesztése, a szálláshelyek minőségi fejlesztése elmaradt a szálláskapacitások kiépítése mögött.

2.1.3. Társadalmi környezet Az állandó népesség 53%-a aktív korú, munkahellyel azonban alig 50%-uk rendelkezik. Az okok a magas munkanélküliségre és az inaktívak kiugróan magas számára és arányára vezethetők vissza. A rendszerváltást követően gyakran alkalmazott stratégia volt a korai nyugdíjazás, még inkább a megváltozott munkaképességű státuszba való menekülés. Több ezer fő vált csökkent munkaképességűvé és esett ki a munkaerőpiacról. A regisztrált munkanélküliek aránya messze meghaladja az országos, de a megyei átlagot is, és addig, amíg országos szinten javulás, addig a térségben további romlás következett be. A foglalkoztatottak elsősorban a szolgáltatásokban, ezen belül főként a közszolgáltatásban találnak munkát. A gazdasági szerkezetváltás következtében drasztikusan lecsökkent az iparban és a bányászatban dolgozók száma. A közeli centrumokba ingázó dolgozók száma 1990 óta a felére csökkent, de még mindig a foglalkoztatottak fele ingázik. A mostoha természeti adottságok ellenére is viszonylag magas az őstermelők aránya, ez azonban nem jár együtt jelentősebb termékkiáramlással. Sokan váltak vállalkozóvá, de többségük kényszervállalkozás. A regisztrált munkanélküliek között a legna-

gyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek. Hosszabb idő intervallumban tendenciaként figyelhető meg a női munkanélküliek arányának növekedése. A kor szerinti megoszlás 1991. és 2005. között összetételében is változott: az állományon belül nőtt az idősebb - 36-55 éves - korosztályok aránya. A romák körében a munkanélküliség meghaladja az 50%-ot, a roma nők esetében a 80%ot. A munkalehetőségek általános hiánya, a feketemunka és az érezhető diszkrimináció mellett a problémák megoldását nehezíti az is, hogy ebben a lakossági körben a munkavállalási motivációk rendkívül alacsonyak. A munkavállalási szándékokra jellemző, hogy akik munkát szándékoznak vállalni, azok elsősorban betanított munkási munkakörben, beosztottként szeretnének dolgozni. A nők körében jellemző a részmunkaidős foglalkoztatás iránti igény. Távolabbi munkahelyre való ingázást a nők nem, a férfiak azonban vállalnának. A helybeni munkahelyek preferenciája magas. A munkavállalás nehézségei között legelső helyen a térségi munkahelyek hiánya, az alacsony bérezés, majd a távolabbi munkahelyekre való beutazás nehézségei említhetők. A nők más településen való munkavállalását akadályozza a gyermekek felügyeletének, esetenként az idős szülő gondozásának megoldatlansága, az utazással töltendő idő hosszúsága. A munkaerőpiac kínálati oldalát tehát kb. 15 ezer munkaképes lakos alkotja, akik közül 2000 fő számára kellene új munkahelyeket létrehozni. A munkáltatói oldalon a vállalkozások gyengesége szab gátat újabb munkahelyek létesítésének. A belső vállalkozások közül 20-25 rendelkezik jelentősebb munkaerő-felszívó képességgel, de bővítést ők sem terveznek. Külső munkáltatók a gyümölcstelepítésekben, kisebb ipari üzemek létrehozásában és a turisztikai adottságok hasznosításában jelentek meg. A munkaerőpiac keresleti oldala gyakorlatilag nem működik.

36

Helyzetelemzés 2.1.4. Demográfiai helyzet

gációt erősíti. Miközben a magas romaarányú településeken belüli lakóhelyi szegregáció oldódik, települések sorában válik a roma népesség többséggé. Az elöregedés, az alulképzettség, a szegregáció és a változtatási szándék hiánya miatt a kistelepülések sorában a megújulás feltétele új lakosok betelepülése, a fiatalok visszavonzása, hátrányos helyzetűek mobilitásának lehetősége. A történelem során már többször sor került a térség újranépesülésére. Így szászokat, tótokat, ruténeket (az ország legnagyobb ruszin közössége), lengyeleket telepítettek be az idők során, majd a XIX. sz. végén megtörtént a korábban vándorló cigányok letelepítése és a bányavidékre is tömegesen költöztek más vidékekről. Ezáltal egy sokszínű társadalom, gazdag kulturális örökség jött létre. Ezek a csoportok nyelvüket, identitásukat már csak kevésbé őrzik, de szokásaikban, és értékrendjükben az etnikai sajátosságok megmaradtak, a befogadó jelleg is érvényesül. Napjainkban azonban erősödik a cigánysággal szembeni ellenérzés.

A Borsod-Torna-Gömör Helyi Közösség 77 települése 58.926 lakos számára ad otthont. A települések között két város (Szendrő, Rudabánya), és két nagyközség (Múcsony, Izsófalva) található. A népsűrűség nem éri el a 60 fő/km2-t, amin belül a dombvidéki területek népsűrűsége 40fő/km2 alatti. A népesség számának változására a dombvidéki területek az 1950-1980 közötti gyors, 20%-ot, gyakorta a 40%-ot is meghaladó mértékű népességcsökkenése és központok, valamint a bányavidék különösen 1950-60 közötti időszakban dinamikus, majd mérsékelt növekedése után, 1990-től a mérsékelt csökkenés jellemző. Egyik oldalról a népesség elöregedése és a fiatalok elvándorlásának felélénkülése miatti továbbra is erős népességfogyás, másik oldalról a cigány népesség magas születési arányszámai miatti fiatalodás és a szociális bevándorlások növekedése jellemző. A két ellentétes népesedési folyamat a népesség összetételében is megnyilvánul. Jellemző tendencia a településcsoportok intenzív, 2 fölötti öregségi hányadossal jellemzett elöregedése, míg máshol magas a gyermekek aránya. A korábbi elvándorlások kontraszelektivitása miatt az alacsony iskolai végzettség nem csak a magas természetes szaporodással jellemzett területekre jellemző.

Az egymás mellett élés új normáinak kialakítása és a népesség innovativitásának képzéssel és betelepülők vonzásával való megerősítése a térség fejlődésének alapkérdése. A térség településeinek 90 %-a (69 település), lakosainak 82 %-a a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában hátrányos helyzetűként jelenik meg. A terület elmaradottsága megnyilvánul a demográfiai szerkezet torzultságában, a gyenge jövedelemtermelő képességben, az életkörülmények elmaradottságában, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés korlátozottságában, a környezeti erőforrások részben alul, részben túl hasznosítottságában, és mindezek középpontjában a foglalkoztatási problémák koncentrálódásában. Az elmaradottság felsorolt elemei ma már egy ördögi kört alkotnak. Már nem tudható, hogy mi az ok és mi a következmény. A tényezők egymást erősítve egy lefelé szálló spirálban mozgatják a térséget. Ebből kitörni az egyes elemek elszigetelt fejlesztésével nem lehet. Az alapinfrastruktúrában véghezvitt óriási (persze a felzárkózáshoz még mindig nem elégséges) fejlesztések nem tudták beindítani a felemelkedést. Ehhez a térséget egy új fejlődési pályára kell helyezni. A történelem hosszú évszázadai óta először a térség felértékelődésére esély is adódhat.

Részben az iskolai végzettséggel is összefügg, hogy általában alacsony a népesség kreativitása és vállalkozó szelleme. Az államszocializmus, majd az elmúlt 17 év megpróbáltatásai általános letargiához, pesszimizmushoz vezettek. A munkanélküliségből adódó új helyzethez tömegek alkalmazkodtak igényszintjük lecsökkentésével, a segélyezett létre való berendezkedéssel. A helyben megélhetést nem találók számára a térség csapdává vált, pl. az ingatlanárak területi különbségei miatt máshol szerencsét próbálni nem tudnak. Az elköltözés a fiatalok és a még tehetősebbek menekülési lehetősége, ami a humánerőforrások erózióját és a területi szegre-

37

Helyzetelemzés A koncentrációra épülő modernizációval szemben a posztmodern fejlődésben a természeti és a kulturális értékek húzóerőként jelenhetnek meg. A korábbi fejlődési folyamatokból való kimaradás most előnnyé válhat, amennyiben éppen annak köszönhető a természeti és kulturális örökség más térségekhez képest jobb állapotban való megőrzöttsége. A kérdés csak az, hogy van-e elég ötlet, kreativitás, munkaerő és kitartás ezen értékek feltárásához és hasznosításuk megszervezéséhez.

Sajószentpétert. A népességszám alapján a térségen belül a vásárlóerő Kazincbarcika mellett Sajószentpéteren, Edelényben és a nyolc 2000 fősnél nagyobb településen koncentrálódik. A 82 település (Kazincbarcikával együtt) teljes népességének 2/3-a él a legnépesebb 11 településen és a népesség 47%-a él tízezernél népesebb városban.

Úgy a felzárkóztatásban, mint új fejlődési pályák megtalálásában sajátos helyzetet teremt, hogy a térségben országos viszonylatban is magas a roma népesség aránya. A lakosság 20%-át, egyes településeken 5080%- át kitevő roma népesség fejlesztési szükségletei elsősorban a munkavállaláshoz, a lakáshelyzet javításához, az egészséges életfeltételek megteremtéséhez, az iskolai végzettség megszerzéséhez, a kulturális és etnikai identitás erősítéséhez és az erősödő diszkrimináció letöréséhez kapcsolódnak. A Borsod-Torna-Gömör helyi közösség stratégia célrendszerét horizontális jelleggel határozza meg a térségben kisebbségként élő csoportok komplex integrációja, valamint a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása.

2.1.5. Térszerkezet A térséget a természetes térelemek eleve négy egységre bontják. A felszíni adottságok és vízrajz alapján a Bódva völgye, az azt keletről és nyugatról keretező dombvidéki részek mellett a Szuha-völgy korábban bányászatáról nevezetes medencéje különíthetők el. Vonzáskörzeti szempontból kirajzolható egy észak-dél irányú megosztottság is. A Bódva-völgy kisebb központjai és a hozzájuk vonzódó még kisebb települések egy északi (Tornai-medence vagy Felső Bódvavölgy), egy középső (Tókörnyéke, vagy KözépBódva-völgy) és egy déli (Alsó Bódva-völgy) részekre tagolják a tágabb értelemben vett Nyugat-Csereháti részt. A Sajó-völgyhöz soroltuk be a térség fontos piaci centrumát, a több mint 28 ezer lakosú Kazincbarcikát és a 12 ezer fős

38

Helyzetelemzés HELYZETELEMZÉS

2. táblázat: Települések mikro-tájak szerint Sajó-Szuha-Karszt kistáj Szuha-völgy

Sajó-völgy

Sajóvölgy

Bányavidék

Sajókaza, Bánhorváti, Nagybarca, Vadna, Sajóivánka, Kazincbarcika, Sajószentpéter

Galyaság

Gömör-Tornai Karszt

Zubogy, Jákfalva, Alsószuha, Alsótelekes, Dövény, Felsőtelekes, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Izsófalva, Kurityán Múcsony, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Szuhakálló

Aggtelek, Kánó, Imola, Ragály, Szuhafõ, Trizs, Zádorfalva

Égerszög, Jósvafő, Szin, Szinpetri, Szőlősardó, Szögliget, Teresztenye, Tornakápolna, Varbóc

Cserehát

Tornai medence

Tókörnyéke Alsó Bódvavölgy

Cserehát-Bódva vidék Bódva-völgy Nyugat-Cserehát

Perkupa

Hidvégardó, Tornanádaska Bódvaszilas, Komjáti, Bódvarákó, Szalonna, Szendrõ, Szuhogy Szendrõlád, Edelény, Borsodszirák, Boldva, Sajóvámos, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóecseg

HELYZETELEMZÉS

Tornaszentandrás, Becskeháza, Bódvalenke, Tornabarakony, Tornaszentjakab, Debréte, Viszló Galvács, Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend Abod, Balajt, Ládbesenyõ, Damak, Hegymeg, Irota, Lak, Szakácsi, Tomor, Hangács, Nyomár, Ziliz

A földrajzi identitás alapján a térségben három településszövetség jött létre és működik a ’90-es évektől (a színezés szerinti területbeosztással).

3. táblázat: Népességszám mikro-tájak szerint 40 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV Sajó-Szuha kistáj Szuha-völgy Gömör-Tornai Karszt 16276 2259 2031

Cserehát-Bódva vidék Bódva-völgy Nyugat-Cserehát 0 0 819 0 2859 6273 9972 19923

Cserehát

Bányavidék Galyaság Tornai medence Tókörnyéke: Alsó Bódva-v.ölgy összesen

Sajó-völgy 52528

52528

16276

4290

összesen

2259 2850 3270 15686

52528 16276 3270 7958 23562 108703

20.000 -

összesen

A térség térszerkezetének másik jellegzetessége az aprófalvas településhálózat. 4-5. táblázat: A térségrészek települései és népessége népességszám kategóriák szerint - 499 Sajó-Szuha kistáj Sajó-völgy Bányavidék Galyaság Cserehát-Bódva Tornai-medence Tókörnyéke Alsó-Bódva-völgy összesen Sajó-Szuha kistáj Sajó-völgy

500 - 999

1000 - 1999

2000 - 4999

16 0 9 7 24 9 4 11 40 3023

13 2 8 3 6 2 1 3 19 8974

7 4 3

4 2 2

5 1 2 2 12 9519

4

5000 - 9999

10.000 – 19.999

1 3 8 11768

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 0 0 1 0 0 1 2 11965

1 1 0 0 0 0 0 0 1 28664

42 10 22 10 40 12 8 20 82 73913

0

1202

4512

6185

0

11965

28664

52528

2336

5609

5007

5583

0

0

0

18535

687

2163

0

0

0

0

0

2850

Cserehát-Bódva

4870

3824

5422

10655

0

10019

0

34790

Tornai-medence

1070

1195

1005

0

0

0

0

3270

960

725

2211

4062

0

0

0

7958

2840

1904

2206

6593

0

10019

0

23562

7893

12798

14941

22423

0

21984

28664

108703

Bányavidék Galyaság

Tókörnyéke Alsó-Bódva-völgy összesen

41 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

39

Helyzetelemzés 2.2. A helyi termékek térségi kínálata

Zöldségfélék, szárított és savanyított zöldségek Bár rendszerint minden portán termesztenek zöldséget, a saját termék piaci értékesítése alig jellemző. A nagybani piacról 2.2.1. Termékek és termelők összesítése a zöldségárusok által beszerzett termékekA térségben 2012. szeptember 20 – novemkel, csak a burgonya, bab, zöldborsó, uborka ber 30 közötti időszakban történt felmérés tud versenyképes lenni. A primőráru (paprika, során 20 termékcsoportban összesen több paradicsom) és az igényes karfiol termelése HELYZETELEMZÉS mint 180 helyi termék előállítót és 210 terméaz éghajlati adottságok miatt eleve versenyket sikerült beazonosítani. Termékenkénti és hátránnyal indul. A Bódva mentén hagyomá2.2. A HELYI TERMÉKEK TÉRSÉGI KÍNÁLATA területenkénti megoszlásuk a következő. nyokkal bíró, öntözéses káposztatermesztés mára szinte teljesen eltűnt. 2.2.1. Termékek és termelők összesítése A térségben 2012. szeptember 20 – november 30 közötti időszakban történt felmérés során 20 termékcsoportban összesen több mint 180 helyi termék előállítót és 210 terméket sikerült beazonosítani. Termékenkénti és területenkénti megoszlásuk a következő.

összesen

18 15 59

2 5

1

1 1 3

0

0

139

6

1

4

11

7

7

11

39

20

14

1

1 2

2 2

9 19 31

0

2 4

1

5

3

72

3

9

1 1 2

1 1 2

2 2 5

Összesen

16

1

3

1

festmény

1

2

1

7 3

ékszer

4 1 6

3

1 1 5

1 1 2 4

merített papír

3 1 8

0

3

kovácsoltvas

1 1

6 7 18

1

0

1 1 3

3

kerámia, üveg

1

1 1 1 3

fonott termék

4

1 1

11 5 8 17 41

famunkák

8

5

pálinka

szikvíz

hús, húskészítmény

12

1

1

bőrdíszmű

1

6 10

kézműves termékek

1

1

2 4 2

3 10 6 2 21

2 5 3 3 13

bor

1

3

tésztafélék

1

17

1

2 7 3

2 2

1 1

tej, tejtermék

1

növényi olaj

gyógynövény

aszalvány

2 5

méz

Alsó- Bódva-völgy együtt

3 7 1 11

12 33 31 13 89

tojás

CserehátBódva vidék

Tókörnyéke

savanyúság

SajóSzuha kistáj

Szuha-völgy Karszt Kazincbarcika együtt Tornai-medence

lekvár, szörp

Sajó-völgy

zöldség, gyümölcs

élelmiszerek

Terméktípus

hímzés, szövés, varrás

6. táblázat. Helyi termék-előállítók a BTG HACS területén

23 38 1 39 30 1 130

3 3

6 16

1 4 6

1

3 3

4 8 12

1

0

0

0

10

6

28

3

2

5

1 211

20 27 34 81

2.2.2. A térség helyi termékcsoportjainak jellemzői Élelmiszerek

42 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

Méz A helyi élelmiszerek előállításában a leggyakoribb a méztermelés. A térség kiváló adottságokkal rendelkezik a méhészethez. Legalább 40-en foglalkoznak méztermeléssel. Pontos adataink nincsenek, de az előállított méz mennyisége is jelentős. Az itt megtermelt méz döntő mértékben a térségen kívülre, feldolgozatlan állapotban kerül értékesítésre. A méz árusítása a térségen belül nem megoldott, a lehetséges beszerzési helyekről csak a helyismerettel rendelkezőknek van tudomása.

Gyümölcsök, szörpök, lekvárok, aszalványok Az utóbbi 30 évben jelentős gyümölcstelepítések történtek. Elsősorban intenzív, nagyüzemi művelésű barack, szilva, meggy ültetvények létesültek. Közben a zártkertekben valaha virágzó hagyományos gyümölcsészet szinte teljesen visszaszorult, az állomány elöregedett, jelentős részben kipusztult. A vidékfejlesztési LEADER program mintagyümölcsösei és a pálinkafőzés reneszánsza némileg javított a helyzeten, történtek telepítések is. A térség hagyományos gyümölcsfajtái helyben kereskedelmi forgalomba nem kerülnek, leginkább önellátási céllal termesztik őket.

40

Helyzetelemzés Gyógynövény, erdei termékek és ezek feldolgozása A terület erdőkben, így vadon termő gyümölcsökben, gyógynövényekben, egyéb erdei termékekben kimondottan gazdag. Ezek gyűjtése és felvásárlása hagyományos, bár az Aggteleki Nemzeti Park körzetében a természetvédelem prioritása miatt már háttérbe szorult. A vadon termő gomba, bodza, som mellett már megjelent ezek kertészetekben való előállítása és feldolgozása. Különösen ez utóbbi azonban jelentősen elmarad a piaci lehetőségektől. A gyógy- és fűszernövények termesztése és helyi termékként értékesítése még nem indult el.

illetve pince csatlakozott. Edelényben minden évben megrendezésre kerül a Császtai búcsú, ahol a szélesebb közönség is ismerkedhet a helyi borokkal. Mindezek ellenére a borok kevésbé ismertek, illetve forgalomba alig kerülnek. A pálinkafőzés a térség 6-8 kisüzemi főzőjében és immár legálisan házaknál történik. Az elmúlt években 5 pálinkafőző kapott vidékfejlesztési támogatást feldolgozó üzemük korszerűsítésére, a helyi ízek saját termékként való megjelenítésére. Tej és tejtermékek A szarvasmarha állomány drasztikus lecsökkenésével a házi tejhez való hozzájutás lehetősége csak alig néhány ponton adott. Még kevesebb a tejet tejtermékké feldolgozó gazda. Felélénkült azonban a tejelő kecsketartás és több helyen elindult a sajtkészítés. A hidvégardói tejüzem mellett is vagy egy tucatnyian foglalkoznak tejtermékek előállításával.

Hús és húskészítmények A valaha jelentős legeltető állattenyésztést a termelőszövetkezetek istállózó állattartása az államszocializmus idején szinte teljesen visszavetette. A rendszerváltozást követő privatizáció, a tsz-ek lebomlása az állatlétszám radikális csökkenéséhez vezetett. A kisüzemi állattartás néhány – főként exportra termelő – juhászatra, még kevesebb húsmarha és sertéstelepre szorítkozik. A háztáji állattartás is minimális. Üdítő kivételt jelent a büdöskút pusztai és a tomor-irotai mangalica tenyészet, a bányavidék napjainkban ismét növekvő állatállománya. A térség húsboltjainak ellátásába, illetve az elterjedt feketevágásokba helyi gazdák is bekapcsolódnak.

Pékáru, száraztészta, sütemény A rendszerváltás utáni kispékség és sörfőzde fellángolásból mára csak 3-4 helyi pékség maradt talpon. A kenyér mellett mindegyik állít elő péksüteményt is. Messze nem képesek a helyi keresletet kielégíteni, illetve hiányoznak a csak rájuk jellemző, távolabbi piacra is betörést biztosító specialitások. A más térségekben jellemző száraztészta kisüzemi előállításában csak szűk, ismerősi körben, a piacon kívül működő kezdeményezéseket ismerünk. Ugyancsak hiányoznak a tésztasütő kistermelők. Pedig a hosszabb ideig elálló házias pogácsára, mézes süteményre, lepényekre lenne kereslet.

Tojás A házkörüli baromfitartás is lecsökkent. Kisüzemi baromfitelepekből a Sajó-Szuha kistájban több is találhatók, a háztáji tojást mégis távolabbról (pl. Szerencsről) hozzák a térség boltjaiba.

Növényolaj A térség szántóföldi növénytermesztésében domináns repce és napraforgó termés szinte kivétel nélkül nagyüzemi feldolgozásra kerül. Egyetlen kivételként említhető bio-minőségű terméket előállító olajütő, ahol napraforgóból, tökmagból és dióból készítenek ízletes étkezési olajokat.

Bor és pálinka Mindkét jövedéki termék előállítása erős hagyományokkal rendelkezik a térségben. Alapját a valaha kiterjedt, majd a filoxéra vész után jószerivel az Edelény körüli szőlőhegyekre visszaszorult szőlők, a már említett gyümölcsösök és erdei gyümölcsök képezik. A Bükkaljai Borvidékhez tartozó területen a 90es évek közepe óta ismét felfutóban a borkultúra, egyre jobb és elismertebb borokat állítanak elő a térség boros gazdái. Létezik a borút, melyhez eddig azonban csak néhány gazda,

Szikvíz, ásványvíz A térség karsztforrásaira, jó minőségű ivóvizére szikvíz és ásványvíz-palackozó kisüzemek telepíthetők. Eddig összesen két ilyen

41

Helyzetelemzés üzemről tudunk. Az Edelény határában működő Borsodi Víz és a szalonnai KOVI-VÍZ nem csak a térség határain belül ismert.

Kézmûves termékek Bőrdíszmű Mindössze három ezen a területen alkotó kézművest ismerünk a térségben. Ők külső alapanyagokból táskákat, erszényeket, öveket, díszdobozokat állítanak elő. A termékek helyi jellegét tovább erősítheti a helyi alapanyagok használata, valamint a térségben hagyományos, illetve a História-völgy koraihoz kapcsolható kreatív motívumok megjelenítése. Famunkák Az ács és asztalos mesterségek hagyományai a térségben a faragott tornácok, kapuk, kisebb bútorok révén máig követhetők. Sajnos egyre kevesebben vannak, akik ezeket az ősi motívumokat tudják, akarják továbbvinni. Mint ahogyan már teknővájók, kádárok és fafaragók sincsenek. Az utóbbi mesterséget csak hobbi szinten vagy egy tucatnyian űzik. Közülük is termékeit piacra csak 3-4 kézműves viszi. Fonott vessző, csuhé, gyékény és háncs termékek A vessző és gyékény kosárfonásnak különösen a cigányok körében van hagyománya. A mesterségbeli tudás a mai napig átöröklődött, illetve a korábbi kézműves programok eredményeként újratanulódott Szendrőlád, Szendrő, Lak, Szuhafő településeken. Pedagógusok is készítenek fonott termékeket, pl. Boldván, Kazincbarcikán, Edelényben, Bódvaszilason. A termékek azonban csak leginkább megrendelésre, alkalmi jelleggel születnek, még a helyi piacokon sem jelennek meg. A termékeiket kínáló mesterek inkább csak hobbiként állítanak elő csuhébábokat és –díszeket, kisebb kosárkákat, fonatokat. Kerámia, festett vagy dekupázsolt üvegek A fazekasságnak jelentősebb hagyományai nincsenek a térségben, bár az itt előforduló agyagok égetésre alkalmasak, amit valaha volt cserépgyárak sora igazol. Az újabb időkben, részben hobbiként, részben a csereháti kézműves programok hatására néhány mes-

ter azonban piacképes termékek készítésére vált képessé. Termékeik között dísztárgyak és konyhai eszközök egyaránt megtalálhatók. Kezd egyéni stílusuk is kialakulni. Az általuk előállított termékmennyiség azonban egyenlőre jelentéktelen, inkább csak megrendelésre dolgoznak. A pusztán kedvtelésből történő fazekaskodásnak a magas költségek szabnak határt. A termékelőállítás mellett a bemutatók tartásában, gyerekek tanításában is szereztek tapasztalatot és a technikai eszközök is lehetővé teszik akár kihelyezett kézműves bemutatók tartását. Az üvegfestés és az üvegek dekupázsolása egyelőre szintén inkább csak hobbi szinten működik, a termékek néhány kézműves vásáron jelentek meg. Hímzések, szőttesek, textildíszek és ruhák Talán a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik a valaha minden háznál művelt szövés és hímzés. A térségen belül saját motívumvilág is kialakult, ami Laki Lukács László munkájának köszönhetően, összegyűjtve a jelen alkotói számára is elérhető. Napjainkban a hímzéssel elmélyültebben foglalkozók részint népművészeti körökbe tömörülnek. Így díszítőművészeti kör működik pl. Edelényben, Szendrőben, Kazincbarcikán. Ők munkáikból rendszeresen szerveznek kiállításokat, de értékesítés nem történik. A csereháti kézműves programon belül elindult az ajándéktárgyakként árusítható szőttesek és hímzések, kisebb kiegészítők termékfejlesztése, de a folyamat még az elején tart. A hímzéseken belül sajátos színt és új lehetőségeket jelent a gobelinhímzés. Kovácsoltvas termékek A népi kovácsmesterség követői mára már kihaltak. (Hodossy Gyula állandó kiállítása a Borsodi Tájházban található). Az elmúlt évek kézműves programjainak köszönhetően a mesterség újraéledt Perkupán. Termékeik között kovácsoltvas dísztárgyak szerepelnek, csak időszakosan, megrendelések esetén dolgoznak. Megrendeléseket internetes áruházon keresztül is kapnak. Merített, nyomott és hajtogatott papírok Szintén új tevékenység, a kézművesség legújabb divatja hozta magával. Legnagyobb

42

Helyzetelemzés bázisa a Szinpetriben kialakított papírmalom és a kazincbarcikai egyesület, de emellett az irotai kézműves házban és iskolákban, otthon is készülnek merített papírok és azokból kisebb képek, feliratok, hajtogatott dobozok.

Falusi vendégasztal A jelenlegi jogszabályi bizonytalanságoknak és talán a kisebb vállalkozói kedvnek, a turizmus még nem elég ösztönző mértékének is tulajdoníthatóan a falusi vendégasztal szolgáltatást a térségben eddig csupán 4-5 helyen regisztráltak. A helyi termékek turisták felé való értékesítésének pedig ez kiváló módja lehet. Összefoglalóan megállapítható, hogy bár sokféle helyi termékhez kapcsolódóan találkozhatunk kezdeményezésekkel, igazán kialakult helyi termékkörről nem beszélhetünk. Valamint ahogyan a termékek, úgy a termelők is nagyon széles spektrumon mozognak. Legtöbbjük nem, vagy alig lép túl az önellátás, ill. hobbi kategórián, de olyan is van, akinek fő megélhetési forrása a helyi termék előállítása és már országos szinten értékesít.

Ékszerek Ősi magyar ékszerektől az egyszerűbb és bonyolultabb gyöngyfűzésig és a természetes alapanyagokból készített ékszerekig számos típus megtalálható a térségben.

Festmények, mûvészeti alkotások A Bódva-völgyében és Kazincbarcikán neves képzőművészeti és fotó körök működnek, melyek alkotásai maguk is a térség imázsát alakító helyi terméknek tekinthetők, ill. a többi termék tervezéséhez, a csomagoláshoz is adnak ötleteket, segítik azok és a térség szélesebb körben való megismertetését.

2.2.3. A termékek jelenlegi értékesítése és forgalma

Turisztikai termékek A falusi turizmus fogadóhelyei maguk is a térségi arculatot formáló kulturális termékek, ugyanakkor a helyi termékek megjelenítésének és értékesítésének terepei is. Attól tekinthetjük helyi terméknek, hogy az élelmiszerekhez és a kézműipari termékekhez hasonlóan, megjelennek a csak erre a tájra jellemző motívumok, eljárások a szolgáltatásban.

A fentebb jelölt termékek forgalmáról információink nincsenek. Jelentős részük nem is kerül piacra, feketén, cserekereskedelemben jut el a fogyasztóhoz. Akik értékesítenek, azok igyekeznek valamilyen felvásárlónak továbbadni a terméket. A felmért közel 120 termelőnek alig 1/6-a értékesíti termékét kistermelőként vagy kézművesként háznál, termelői piacokon és vásárokon. A lehetséges értékesítési csatornák és formák közül az internetes kereskedelem, a helyi bolt, a kiszállítás gyakorlatilag kiaknázatlan.

Falusi szállásadás A tájjellegű falusi szállásadás a térségre jellemző népi lakóházban, a hagyományokat idéző környezetben történik. A környezetbe bele tartozik az udvar, a kert és a belső berendezés is. A szálláshely működtetésében szintén megjelenhetnek a hagyományos gazdálkodás elemei és összességében a fenntartható parasztgazdaságok üzenetét hordozzák. Bár az elmúlt időszakban országosan több program is lehetőséget adott falusi szálláshelyek kialakítására, a térségben ma még mindig csak olyan szálláshelyet találunk, amely megfelel a fenti leírásnak és vendéget is fogad. A pályázati támogatással létrehozott szálláshelyek többsége sajnos valódi vendégházként nem működik. A falusi szálláshelyek csökkenésében a falusi szállásadók adózásának megváltozott szabályai is közrejátszottak.

2.2.4. Földrajzi sajátosságok és szervezetek A termékek előállításában, megjelenésében egységes térségi gyakorlat sem összességében, sem térségrészenként nem létezik. Elindult azonban néhány, a helyi termékek előállításában és értékesítésében a termelők összefogására, együttműködésük megszervezésére irányuló kezdeményezés. A Csereháti Településszövetségen belül 1998 óta létezik a CSER-KÉK turisztikai együttműködés, majd 2006-ban létre jött a Csereháti Kézműves Műhely. A Településszövetség által korábban megvalósított két kézműves programban kialakított kézműves házakat és betanított kézműveseket hivatott összefogni. Mindkét hálózatban a Településszövetség és

43

Helyzetelemzés a partnerek közötti kétoldalú megállapodások szabályozzák az együttműködést. A Galyasági Települések Szövetsége megalakulásában a helyi turisztikai szolgáltatások fejlesztése meghatározó szerepet játszott, majd a kísérleti LEADER Program keretében általában a helyi termékek is a középpontba kerültek. A Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége célja, hogy a helyi termékek (paraszti), a népművészet sajátos jegyeit megőrizve, megismertetve segíti a hagyományos ízvilág és technikák átörökítését, használatukat visszahozni az emberek mindennapi életébe. Bemutatkozási és értékesítési lehetőségekkel segíti a helyi termékek előállítóit. A területéhez tartozó településeken felmért helyi termék előállítókkal együttműködve segíti a kapcsolatépítést, a Szövetség honlapján a termék előállítók bemutatását. Az évente megrendezésre kerülő helyi terméket előállítók fórumát megszervezi. Támogatja a trizsi, kurityáni, múcsonyi szociális szövetkezetek szervezését.

szemben a legfőbb elvárás a felkarolt történelmi korokhoz és a helyi hagyományokhoz való illeszkedés. Bár terveik szerint desztinációs területük az egész térséget lefedi, annak határain túl is halad, a befogadott helyi termékkör tematikusnak tekinthető, nem terjed ki minden helyi termék kategóriára. A Konzorcium mellett, a História-völgy bemutatóhelyeiben rejlő téma- és értékesítési lehetőségek kiaknázására 2013 februárjában megalakult a História-völgyi Kézműves és Kulturális Szociális Szövetség.

A Gömör-Tornai Helyi Termék Klaszter 2011ben alakult. A klaszter tagjai az egész térség területéről verbuválódtak, sőt térségen kívüli csatlakozójuk is van, a klaszter nevében a Gömör–Tornai-karszt, mint táj jelenik meg (lényegében a Sajó völgyétől a Cserehátig). Ezért az egész térséget földrajzilag nem tudjuk velük azonosítani és nem is fognak át minden helyi termék kategóriát. A küldetésükben jelzett termékspecifikáció, azon belül az ökológiai gazdálkodáshoz való kapcsolódás azonban az egész térségre átvihető. Az egész térségben felmért helyi termékelőállítókból, szolgáltatókból 22-en tagjai az együttműködésnek, további 4-nek a Klaszterrel élő kapcsolata van. A História-völgy Konzorcium tevékenysége ugyan 2012-ben elindult, de felfutása gyakorlatilag csak 2013-tól várható. Az Edelényi Kastély és az Aggteleki Világörökség között hidat képező turisztikai attrakció-lánc igényli és bemutatóhelyein egyben értékesítési lehetőséget is kínál a helyi termékek számára. Az ajándékpolcokra kerülő termékekkel

44

Helyzetelemzés 2.3. A helyi termékek becsült kereslete 2.3.1. Bolti kiskereskedelemben sem érték el, míg a nyugdíjas háztartásokban az országos átlag 115%-át fordították élelmiszerre. A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemkategóriákban termékcsoportonként 2-3-szoros eltérés is adódhat az élelmiszerfogyasztásban.

Helyi termék jelenleg a bolti kiskereskedelemben nem jelenik meg. Így legfeljebb az ugyanazon termékkategóriába tartozó áruk forgalmáról beszélhetünk. Az országos fogyasztási statisztikákat, a térség népességszámát és a lakossági fogyasztópiac összetételét figyelembe véve, a térség felvevőképessége az alapvető, helyben is előállítható termékekből az alábbiak szerint becsülhető: (7. táblázat)

Más felmérésekből tudjuk, hogy az élelmiszer kategóriában a termelésű élelmiszerek fogyasztása 1997-ben 23,8%-ot, 2007-ben 11,7%-ot tett ki.

A KSH Háztartásstatisztikai adatai szerint 2012-ben Magyarország háztartásai havonta egy főre átlagosan 16.158 Ft-ot költöttek élelmiszerre, ami az összes kiadások 24,6%át tette ki.

Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy térségünkben a fogyasztás az országos átlag 70-80%-a és a lakosság fogyasztásának 10-60%-át önellátással biztosítja. Ismervén a térségi vásárlási szokásokat, a lakosság beszerzéseinek mintegy 50-70%-át realizálja a helyi kiskereskedelmi boltokban.

Ezen belül azokban a háztartásokban, ahol csak munkanélküli felnőttek voltak, az élelmiszerre fordított kiadások az átlag 70%-át

HELYZETELEMZÉS

7. táblázat: A térség lakossági élelmiszerkereslete az országos fogyasztási adatok alapján

kenyér péksütemény marha- és borjúhús sertéshús baromfihús húskészítmények hal és tengeri állat tej joghurt, kefir, tejföl tejkonzerv, tejpor, sajt, túró tojás vaj, -krém, margarin olíva olaj, étolaj állati zsiradék gyümölcs zöldség burgonya cukor ásványvíz gyümölcslevek, zöldségivólevek

kg

42,8 tonna 10,1 tonna 1 tonna 16,1 tonna 16,7 tonna 20,4 tonna 1,6 tonna 53,5 ezer l 12,3 tonna 5,5 tonna

148 ezer db 4,3 tonna 9,2 ezer l 3,7 tonna

42,2 tonna 51,6 tonna 30 tonna 13,9 tonna 59 ezer l ezer l 12,6

összesen együtt

AlsóBódva völgy

Tókörny éke

Tornai medence

Galyasá g

együtt

Szuhavölgye

Kazincb arcika

Sajóvölgy fő

Cserehát-Bódva vidék Gömöri Karszt

Sajó-Szuha kistáj

mértékegység

országo s átlagos fogyaszt ás

23864

28664

16276

5109

73913

2850

3270

7958

23562

34790

108703

1021

1227

697

219

3163

122

140

341

1008

1489

4652

241

290

164

52

747

29

33

80

238

351

1098

24

29

16

5

74

3

3

8

24

35

109

384

461

262

82

1190

46

53

128

379

560

1750

399

479

272

85

1234

48

55

133

393

581

1815

487

585

332

104

1508

58

67

162

481

710

2218

38

46

26

8

118

5

5

13

38

56

174

1277

1534

871

273

3954

152

175

426

1261

1861

5816

294

353

200

63

909

35

40

98

290

428

1337

131

158

90

28

407

16

18

44

130

191

598

3532

4242

2409

756

10939

422

484

1178

3487

5149

16088

103

123

70

22

318

12

14

34

101

150

467

220

264

150

47

680

26

30

73

217

320

1000

88

106

60

19

273

11

12

29

87

129

402

1007

1210

687

216

3119

120

138

336

994

1468

4587

1231

1479

840

264

3814

147

169

411

1216

1795

5609

716

860

488

153

2217

86

98

239

707

1044

3261

332

398

226

71

1027

40

45

111

328

484

1511

1408

1691

960

301

4361

168

193

470

1390

2053

6413

301

361

205

64

931

36

41

100

297

438

1370

45

48 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

Helyzetelemzés A jövőben a fogyasztás várhatóan az országos átlaghoz közelít, ami összességében mérsékelt növekedést jelenthet. Feltételezésünk szerint elérhető, hogy az alapvető élel-

miszereket tekintve 10-40%-os legyen a családi önellátás és a beszerzések kielégítése 40%-ban helyi előállítású termékből, ennek a fele kistermelőktől történjen. (8. táblázat)

HELYZETELEMZÉS

ogyasztás 10-60%ásokat, a a helyi atóan az övekedést

iszereket zerzések k a fele

75

T/ ezer db 1313

baromfihús

1815

80

1452

tojás

80

gyümölcs

1600 8 4587

70

1280 6 3211

zöldség

5609

80

4487

burgonya

3261

12 0 %

3913

M Ft összes élelmiszer

2138 4

80

%

M Ft

7 0 6 0 6 0 5 0 6 0 5 0 %

1710 7

6 0

T/ ezer db 919

M Ft

2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 2 0 %

1026 4

2 0

871 7684 1605 2692 1957

T/ ezer db 184 174

Potenciális kistermelő

%

kistermelői kvóta

potenciális térségi termelés

%

sertéshús

T/ ezer db 1750

becsült térségi kiskereskedelmi forgalom

iában a 007-ben

Termékmegnevezés

becsült térségi fogyasztás

kanélküli g 70% -át gos átlag és a nként -3-2

8. táblázat: Helyben is előállítható termékek bolti kiskereskedelmi fogalma Országos átlagos fogyasztás

arország öltöttek

T/ ezer db 10,0 8 5,6

fő 18 31

153 7 321

20

77

20

16

538

20

27

391

20

20

M Ft 205 3

M Ft

fő

10,9

18 9

A kistermelői rendeletben szereplő kvótákat is figyelembe véve a térségi önellátás lehetőségeinek kiaknázása csak kis termelői kertekben nem lehetséges, néhány kisüzem is életképes lehetne, illetve azok mellett 150-200 helyi kistermelő is lehetőséghez juthatna. 46

Helyzetelemzés A kistermelői rendeletben szereplő kvótákat is figyelembe véve a térségi önellátás lehetőségeinek kiaknázása csak kistermelői kertekben nem lehetséges, néhány kisüzem is életképes lehet-

ne, illetve azok mellett 150-200 helyi kistermelő is lehetőséghez juthatna. (9. táblázat)

HELYZETELEMZÉS 9. táblázat: Helyben is előállítható termékek beszerzése a térség közkonyháin

termék megnevezése napi adagszám burgonya hagyma uborka káposzta sárgarépa petrezselyem zöldség zöldje karalábé paprika, paradicsom zöldbab zöldborsó gomba szárazbab gyümölcs gyümölcslé lekvár befőttek, kompótok dióbél mák száraztészta savanyú káposzta vegyes savanyú tojás baromfihús sertéshús zsír tej tejföl, túró

mértékegység

fő q q q q q q q q q q q q q q ezer liter q ezer liter q q q q q ezer db q q q ezer liter q

vizsgált közkonyhák jelenlegi fogyasztása

1789 282 44 7 41 28 22 1 5 13 16 18 25 23 154 9 14 13 3 3 105 8 29 58 111 146 5 13 66

térség közkonyháinak összes fogyasztása

5700 899 141 21 129 89 70 2 15 42 52 57 78 74 491 28 45 40 8 8 333 25 93 186 353 465 16 41 84

becsült beszerzési ár millió ft

7,029 1,299 0,580 1,509 1,248 2,688 0,078 0,330 1,303 1,271 1,463 3,400 3,180 11,009 4,026 1,208 5,506 0,729 0,749 13,274 0,570 2,341 5,863 29,428 47,739 0,594 6,594 7,767

helyi%

100 70 60 60 50 50 100 60 70 100 100 100 100 50 40 100 40 100 60 40 80 40 100 40 40 100 80 40

potenciális helyi termékértékesítés millió ft

7,029 0,909 0,348 0,905 0,624 1,344 0,078 0,198 0,912 1,271 1,463 3,400 3,180 5,504 1,611 1,208 2,202 0,729 0,449 5,309 0,456 0,936 5,863 11,771 19,096 0,594 5,275 3,107

potenciális helyi termékértékesítés mennyiség

átlagos kistermelői mennyiség

899 99 13 78 45 35 2 9 29 52 57 78 74 246 11 45 16 8 5 133 20 37 186 141 186 16 33 33

50 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

47

60 20 20 40 15 10 0,5 8 15 10 6 15 5 30 1,5 15 2 0,6 0,6 20 20 25 20 10 30 6 20 10

bevonható kistermelők száma

15 5 1 2 3 4 4 1 2 5 10 5 15 8 7 3 8 13 8 7 1 1 9 14 6 3 2 3

1 termelőre jutó árbevétel ft

468,971 184,048 548,302 467,016 209,963 383,938 20,506 176,120 467,628 245,805 153,566 651,395 216,199 672,550 218,863 398,768 275,844 54,270 54,425 796,458 450,311 626,748 629,467 834,123 3080,782 217,663 3178,843 929,525

Helyzetelemzés 2.3.2. Közületek vásárlásai Az intézmények közül jelenleg az állami és önkormányzati fenntartású konyhák jelennek meg potenciálisan a keresleti oldalon. Csak potenciálisan, mert a helyi termékek felhasználása egyelőre itt sem jellemző. Az okok részint a csak nem régiben megváltozott és még most sem egyértelműen kedvező jogszabályi feltételekben, részint a kínálat gyengeségében keresendők. A térségi kapacitásoknak közel 1/3-át adó hat közkonyha adataiból az azokra jellemző fajlagos mennyiségek és beszerzési árak átlagával számolva, az egész térség közétkeztetése által alkotott piac nagyságára is kapunk egy becslést. A helyi termékek bevonását termékenként eltérő arányban, de minden esetben legalább 60%-osnak feltételezve, az éves szinten jelentkező 160-165 millió Ft-os élelmiszerbeszerzésből közel 100 millió Ft célozható meg helyi beszállítók, 90%-ban kistermelők számára. Ez, figyelembe véve a gazdaságossági szempontokat, a kistermelői törvény szabta mennyiségi korlátokat és a térségre jellemző üzemméreteket, kb. 30 teljes állásnak megfelelő munkahelyet eredményezhet 30-160 termelő bevonásával. Egy teljes állás (évi 3 millió Ft árbevétel) egyik termékből sem hozható ki egymagában, átlagosan 6 termény együttese biztosíthatja a teljes megélhetést. (9.táblázat) A kalkuláció alapfeltételei természetesen változnak, ha a közétkeztetési étrendek változnak. (Jelenleg pl. kimondottan magas a bab, a tészta és a zsiradékok fajlagos fogyasztása, míg méz nem, gyümölcsök is csak kisebb mértékben szerepel az étrendben.)

a közvetlen értékesítésben jelentkező keresletre. A másik oldalról az is kalkulálható, hogy ezen kereslet kielégítése hány család esetén végezhető gazdaságosan, azaz milyen volumenű értékesítés mellett tud a termelő ebből a tevékenységből érezhető nagyságrendű, akár teljes foglalkoztatásnak megfelelő bevételre szert tenni. Kérdés, hogy mennyi lehet a potenciális törzsvásárlók száma. A felmérés eredményei alapján feltételezhető, hogy a térségen belül még viszonylag szűk a tudatos, ugyanakkor önellátásra nem vállalkozó fogyasztók köre. Ők is inkább a városok középosztálybeli lakóiból tevődnek ki. Óvatos becsléssel számuk 80-100 családra tehető. Ez a szám megháromszorozódhat a távolabbi városok lakóival, akik hazalátogató turistaként vagy a termékek városi árusító helyekre (termelői piacokra) történő beszállításával érhetők el. Egy teljes álláshoz legalább 70 főre, azaz 25-30 családra, 3,5-4 hektárt megművelve kell termelni. Így 8-10 gazda tudná kielégíteni a feltétezett kereslet. (10. táblázat)

HELYZETELEMZÉS

2.3.4. Turist

10. táblázat: Gazdaságméret törzsvásárlóknak történő közvetlen termékértékesítés esetén termék megnevezése

1 fő évi átlagos fogyasztása kg

1 főre igényelt földterület m2

1 főre várható bevétel Ft

1 fő álláshoz szükséges termésmennyiség

1 fő álláshoz szükséges termőföld nagyság

burgonya

65

16,3

6500

sárgarépa

6,5

1,9

910

4550

1137,5

4

2,0

1400

455

130,0

fejes káposzta saláta

20

5,0

2800

280

140,0

2

0,5

600

1400

350,0

hagyma

18

6,0

1800

uborka

13

1,6

2340

paradicsom

12

3,0

3840

paprika

15

5,0

3600

főzőtök

3

1,0

450

sütőtök

4

1,0

600

szárazbab

3

1,8

1500

petrezselyem

2.3.3. Közvetlenül háztartásoknak A helyi termék-előállítók, őstermelők a lakosság számára közvetlenül (mintegy az önellátás értelmét kiszélesítve) a háznál és kisebb piacokon is értékesítik termékeiket. Jelenleg mindkét értékesítési forma esetleges, feltételei kedvezőtlenek, legtöbbször nem is szabály-, ill. jogszerűek. Egy átlagos térségi háztartás fogyasztási szokásaiból kiindulva és adott termékekből a közvetlenül a termelőtől való beszerzés preferálását, törzsvásárlói kötődés kialakulását feltételezve készíthetünk kalkulációt

fokhagyma

1

1,0

650

1,5

0,6

300

cékla

2

0,7

300

retek

1

0,5

300

0,5

0,5

400

földieper

1

0,5

1200

málna

1

0,7

1000

cukkini

2

0,4

360

patiszon

2

0,4

360

borsó

5

1,7

1750

182,5

51,9

32960

karalábé

spenót

összesen

48

140

35,0

1260

420,0

910

113,8

840

210,0

1050

350,0

210

70,0

280

70,0

210

123,5

70

70,0

105

42,0

140

46,7

70

35,0

35

35,0

70

35,0

70

46,7

140

28,0

140

28,0

350

116,7

Jelenleg évente (Kazincbarcikáv vendégéjszakát 2300 szállásférő A szállást igény látogatóinak 10 sokan csak a ba igénybe, míg va meg. Összességében valószínűsíthetü Edelényi kastély növekedhet. Arról, hogy a mindössze 10-1 fő falusi vendé ajándéktárgykén kínálat szerény turisztikai attra várható 60 ez termékcsoportok ajándéktárgyra 1 a további 100 e keresletet táma növekedése nem helyi termékek kapacitások növ

3632,8

52 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS A

Helyzetelemzés 2.3.5. A potenciális kereslet összesítése

2.3.4. Turistáknak

8. táblázat: Helyben is előállítható termékek bolti kiskereskedelmi HELYZETELEMZÉS fogalma Ezen kívül k A fentebb becsült értékeket összesítve a kö- koncepciója a 2.3.5. A potenciális kereslet összesítése tekintettel arr vetkező táblázathoz jutunk: (12. táblázat) piacot lehető A fentebb becsült értékeket összesítve a következő táblázathoz máshol nem t településeken 12. táblázat: A helyi termékek iránti kereslet összesítése keresletével. közvetlen Összességébe termelői mintegy 300 helyi közüle értépotenciális szá kesítés megnevezés boltok tek turisták összesen számánál, az fogyasztók száma (fő) 108000 5700 1350 60000 kimondottan egy főre jutó éves forgalom lényegesen na (ezer Ft) 158 29 33 3 célozható meg összes fogyasztás (millió

Jelenleg évente 32 ezer fő szállóvendég látogat a térségbe (Kazincbarcikával együtt), akik átlagosan 2,0, összesen 64,7 ezer vendégéjszakát töltenek itt. Ezzel a 168 szálláshelyen található 2300 szállásférőhely átlagos kihasználtsága 7,6 %-os. A szállást igénybe nem vevő látogatók számára a Baradla Barlang látogatóinak 108 ezer fős számából következtethetünk. Közülük sokan csak a barlangot látogatják, más szolgáltatást nem vesznek igénybe, míg vannak, akik a barlanglátogatók között nem jelennek meg. Összességében évente 120-150 ezer fős turistaforgalmat valószínűsíthetünk, ami a két nagy turisztikai fejlesztés (az Edelényi kastély és a História-völgy) belépésével évi 160 ezer főre növekedhet.

Ft)

helyi vásárlás aránya (%) helyi vásárlás értéke (millió Ft) kistermelők termelésének aránya (5) kistermelők piaci részesedése (millió Ft) bekapcsolódó kistermelő (fő) 1 termelőre jutóárbevétel (millió Ft)

17107

165

45

180

60

60

100

100

10264

99

45

180

20

90

100

100

2053

89

45

180

2367 294

189

30

15

60

10,9

3,0

3,0

3,0

17497

10588

Láthatóan a legnagyobb üzleti lehetőség a helyi lakossági fogyasztói igények helyben előállított termékekkel való kielégítésében rejlik. Itt Láthatóan a legnagyobb lehetőség több száz kistermelő is megjelenhet. üzleti A szűk keresztmetszet a versenyképe s ár és az fogyasztói értékesítés – felvásárlás megszervezése. a helyi lakossági igények helyben Emellett a jellemzően kistermelői piaci szegmensekben mintegy 100 előállított termékekkel kielégítésében kistermelő (és ezzel 100 család)való számára nyílhat lehetőség rejlik. Itt több száz kistermelő is megjelenhet. jövedelmük növelésére.

Arról, hogy a turisták közül jelenleg hányan étkeznek a térség mindössze 10-12-re tehető melegkonyhás étkezdéjében vagy a 6-8 fő falusi vendégasztalt működtetőnél, illetve, hogy vásárolnak-e ajándéktárgyként helyi termékeket, információnk nincs, de ez a kínálat szerénysége miatt nem is lényeges. A már említett turisztikai attrakciók elvárásoknak megfelelő működése esetén várható 60 ezer fő szállóvendég turista azonban a kiemelt termékcsoportokban (élelmiszerre legalább 2000 Ft-ot, ajándéktárgyra 1000 Ft-ot számolva) mintegy évi 180 millió Ft-os, a további 100 ezer fő látogató újabb 60 millió Ft-os helyi termék keresletet támaszthat. (Megjegyzendő, hogy a látogatószám növekedése nem csak oka, de egyben következménye is lehet a helyi termékekre épülő vendéglátási és ajándéktárgy árusítási kapacitások növekedésének.) (11. táblázat)

A szűk keresztmetszet a versenyképes ár és az értékesítés – felvásárlás megszervezése. 54 - TORNA - GÖMÖRpiaci TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGI Emellett a jellemzőenBORSOD kistermelői szegmensekben mintegy 100 kistermelő (és ezzel 100 család) számára nyílhat lehetőség jövedelmük növelésére. Ezen kívül külső értékesítés is megcélozható. A helyi termék koncepciója alapján azonban ez nem lehet túl nagy mennyiség, tekintettel arra, hogy a koncepció szerint minden nagyobb városi piacot lehetőleg annak környezete lásson el. Néhány speciális, máshol nem található termék esetén, illetve a Miskolchoz közelebbi településeken számolhatunk a távolabbi piacok jelentősebb keresletével. Összességében a helyi termékek térségben jelentkező kereslete mintegy 300 kistermelő számára biztosíthat jövedelmet.

HELYZETELEMZÉS

11. táblázat: A turistaforgalom adatai térség megnevezése

Galyaság Bódva-völgy Cserehát Bányavidék Kazincbarcika összesen

szállásférőhelyek száma Kereskedelmi 309 68 605 243 1225

Egyéb 386 126 215 370 0 1097

vendégek száma együtt 695 194 215 975 243 2322

Kereskedelmi 5951 814 8532 8140 23437

Egyéb 1621 402 258 2118 0 4399

49

vendégéjszakák száma együtt 8962 1604 258 12600 8626 32050

Kereskedelmi 12502 1428 14352 23328 51610

Egyéb 5810 1920 962 4412 0 13104

együtt 18312 3348 962 18764 23328 64714

átlagos tartózkodási idő együtt 2,04 2,09 3,73 1,49 2,70 2,02

szálláshelyek kihasználtsága együtt 7,2 4,7 1,2 5,3 26,3 7,6

AÉ

Helyzetelemzés A termelők potenciális száma látszólag alig magasabb a már felmért kistermelők számánál, azonban a jelenleginél lényegesen rendszeresebb, kimondottan árutermelő tevékenységet feltételező és persze lényegesen nagyobb jövedelmet eredményező termelői és termékkör célozható meg.

• Hagyományok összegyűjtése, elérhetővé tétele, ezzel az erősségek tovább erősítése és gazdasági hasznosíthatóságához a feltételek megteremtése.

• Kapcsolódás az új turisztikai vonzerőkhöz, melyek elvileg reklámot és árusító helyeket jelentenek a helyi termékek számára, ám csak akkor, ha a termékek illeszkednek az új turiszHELYZETELEMZÉS tikai attrakciókhoz. Jelesül az Aggteleki Világörökség barlangjaihoz, ökológiai értékéhez, az Edelényi Kastély barokk főúri és uradalmi hangulatához és a História-völgyben megjelenő történelmi korszakokhoz.

2.4. Értékelés 2.4.1.2.4. Swot ÉRTÉKELÉS 2.4.1. SWOT szempontok: kereslet: Háztartások: Fogyasztói szokások, tudatos vásárlás, Jövedelmek Közszolgáltatások piaca: Közszolgáltatások kiépültsége, Önkormányzati stratégiák Turizmus: Vendéglátás, Ajándékárusítás Kínálat Helyi adottságok Termelők Termékek választéka Termékek mennyisége Marketing konkurencia

ERŐSSÉG 1. művelhető terület / kertek 2. mezőgazdasági ismeretek 3. sajátos receptek 4. néhány példaértékű termelő és termék 5. közkonyhák létezése 6. lassan, de bővülő belső városi tudatos fogyasztói kör 7. új turisztikai vonzerők

GYENGESÉG 1. kertek parlagon 2. elfeledett háziipar és kézművesség 3. jogilag rendezetlen formában termelők 4. szűkös termékválaszték 5. kicsi termékmennyiség 6. jellegtelen csomagolás 7. kontrollálatlan minőség 8. alacsony fizetőképesség 9. árpreferencia 10. önkormányzatok pénzügyi nehézségei 11. turisztikai fogadó pontok hiánya 12. termelői piacok hiánya 13. láthatatlan értékesítési helyek és formák

LEHETŐSÉG 1. általánosan növekvő kereslet a helyi termékek iránt 2. növekvő utazási, szállítási költségek 3. növekvő turisztikai érdeklődés 4. kormányzati támogatási szándék 5. hálózatosodás

Kapcsolódás az új turisztikai vonzerőkhöz: reklám, árusító helyek

Szervezeti forma legalizálása: regisztráció segítése, társadalmi vállalkozások (szövetkezet, non-profit Kft.) létrehozása Külső igényeket szem előtt tartó termékfejlesztés és marketing (termék, csomagolás, ár, árusítás helye, promóció) Pályázatok segítése: pályázatírás, önerő)

VESZÉLY 1. fokozódó árverseny a multikkal 2. fokozódó minőségverseny más térségek termelőivel

Hagyományok összegyűjtése, elérhetővé tétele Belső fogyasztói réteg hathatósabb elérése, bevonása

Minőségbiztosítás, védjegyeztetés Értékesítési integráció alakítása

2.4.2. Következtetések

55 2. Vállalkozásfejlesztés BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

A jelenlegi helyzet és a potenciális kereslet értékelése alapján indokolt stratégiák három fő területet érintenek és az alábbi lehetőségeket jelölik ki: 1. Termékfejlesztés A térség erősségei a helyi termékek előállításának kedveznek, ugyanakkor a kívülről adódó kereslet és az élesedő konkurencia is jelenleginél jóval tudatosabban alakított, szélesebb termékválasztékra és a termékek piaci megjelenésére is hangsúlyt fektető termékfejlesztést ösztönöznek. Ezen belül kiemelt területek lehetnek:

A helyi termékek hiányának egyik legfőbb oka a piacképes termelők hiánya. A térség általános elszegényedettsége, az ezzel járó tőkehiány és a vállalkozói kockázatvállalás hiánya azonban speciális feladatokat is kijelölnek. Így fejlesztési lehetőségként adódnak: • Szervezeti forma legalizálása: kistermelői regisztráció segítése, társadalmi vállalkozások (szövetkezet, non-profit Kft.) létrehozása a helyi termék-előállítás szervezeti feltételeinek megteremtése érdekében. • Értékesítési integrációk alakítása: a piacra jutással járó nehézségek, az ehhez szüksé-

50

Helyzetelemzés kell ahhoz, hogy ilyen szemléletformáló kampányok indíthatók legyenek és ezek eredményeként bővüljön a helyi termékek felvásárló piaca, azaz érdemes legyen ilyen termékeket előállítani.

ges ismeretek hiánya és a termékkínálatban a piaci léptékek elérésének követelménye is a termelők összefogásának szükségességét támasztja alá. Termékcsoportonként, vagy térségrészenként létrejövő, az egyenrangú partnerek szövetkezésen alapuló, vagy esetleg egy-egy integrátor vállalkozáson keresztül megvalósított kooperáció a helyi termékek előállításából származó előnyök kiaknázásának alapfeltétele.

• Minőségbiztosítás, védjegyeztetés: úgy a fogyasztók, mint a termelők szemléletének alakításában, informálásában és meggyőzésében fontos szerep juthat a minőségi követelmények rögzítésének és garantálásának.

• Pályázatok segítése: pályázatírás, önerő biztosítása: külső pénzügyi segítség nélkül sajnos a helyi termékek előállításához szükséges műszaki-technológia háttér kialakítása, a szükséges eszközök, helyiségek, induló anyagkészlet és a termeléshez szükséges forgótőke biztosítása nem valószínű. A térségi fejlesztés szereplői számára a pályázati kiírások alakítása során a térségi érdekek érvényesítése mellett a termelők pályázatokon való részvételének elősegítése lehet. Ez utóbbiba beletartozhat a szükséges önerő mértékének lehető legkisebb meghatározásának elérése és az önerő biztosításához további lehetőségek (pl. mikro-hitel körök) megtalálása. 3. Marketing Egyelőre ugyan nem nagyon van mit értékesíteni, de a termékfejlesztéssel együtt, már abba beépítve alakítandók ki a helyi termékek marketingjének térségi eszközei. • Külső igényeket szem előtt tartó termékfejlesztés és marketing (termék, csomagolás, ár, árusítás helye, promóció): alapos piackutatással és konkurenciaelemzéssel tehető megalapozott javaslat a fenti tényezők meghatározására. • Belső fogyasztói réteg hathatósabb elérése, bevonása: a helyi lakosság megnyerése mellett a térségben tartózkodó turisták elérése jelentheti a helyi termékek értékesítésének piaci alapját. Mindkettő jelentős belső, a lakosságra és a szállásadókra, vendéglátókra, attrakciók és programok működtetőire kiterjedő szemléletformálást feltételez. A tyúk és a tojás problémája azonban itt is áthidalandó, azaz bizonyos termékekkel már rendelkezni

51

Borsod-Torna-Gömör

HELYI TERMÉK STRATÉGIA és ARCULATI KÉZIKÖNYV III. Térségi helyi termék stratégia

52

Helyi termék stratégia Tartalom 3.

TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA

54

3.1.

JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK

54

3.1.1. Koncepció

54

3.1.2. Átfogó célok

55

3.1.3. Specifikus célok és fejlesztési feladatok

55

3.1.4. A célok egymásra épülése

58

3.1.5. Területi célok

58

3.2.

61

FEJLESZTÉSI JAVASLATOK

3.2.1. Termékfejlesztés

61

3.2.2. Értékesítés

63

3.2.3. Szervezeti javaslatok

67

3.2.4. Rövid távra (2-3 évre) javasolt programok

70

53

Helyi termék stratégia 3. TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA 3.1. Jövőkép és célok 3.1.1. Koncepció A térség fejlődéséről akkor beszélhetünk, ha sikerül a térségben élők szükségleteit a mainál szélesebb spektrumban és szélesebb társadalmi körben, mások életlehetőségeit nem veszélyeztetve kielégíteni. A szükségletek szélesebb körű kielégítése történhet önellátással és a piacgazdaság részeként, a tágabb területi munkamegosztásba bekapcsolódva. A saját szükségletek közvetlen kielégítésének szerepe lehet az élelem, a hajlék, a tüzelőanyag, az alapvető szerszámok és munkaeszközök, a dísztárgyak, a szórakozás, a kommunikáció, a közösségi élet feltételeinek biztosításában. A globalizáció korában azonban a bővülő szükségleteinknek csak egy részét képezik a közvetlenül kielégíthetők. Másrészt a háztartások szintjén kielégíthető szükségletek köre is beszűkült. Önellátásnak nem a háztartások szintjén, hanem térségi szinten van létjogosultsága, ott is csak korlátozott, bár a jelenleginél jóval nagyobb mértékben. A háztartásokon belüli, a háztartások közötti és a települési közszolgáltatások számára történő termék-előállítással jelentős import váltható ki és ezzel az egyébként csekély helyi jövedelem a térségen belül tartható. A helyben elő nem állítható termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés feltétele a térségi vásárlóerő növelése. A helyben előállított termékek import kiváltó szerepe mellett ez a jelenlegi szűk belső piac mellett az exportképesség növekedését is feltételezi. A térség exportképessége növekedésének kulcskérdése a térségen belül előállított termékek és szolgáltatások volumenének, a hozzáadott értéknek a növelése. A térségen kívül élőknek, köztük a helybe érkező turistáknak és az egyre tudatosabb (főként városi) fogyasztóknak

értékesíthető termékek és szolgáltatások között kitüntetett helyet foglalnak el a térségi földrajzi, kulturális adottságokra alapozott, természetalapú, más térségben ugyanígy, vagy ugyanennyiért elő nem állítható helyi termékek. A helyi adottságokra alapozott, helyben előállított termékek térségfejlesztésben játszott szerepe tehát kettős:

1. közvetlenül hozzájárulni a térségben élők

szükségleteinek kielégítéséhez: részint a háztartások (ön)ellátásán, részint a települések közszolgáltatásainak ellátásán keresztül,

2.

a további szükségletek kielégítéséhez szükséges jövedelmek megtermelése a térségen kívül élők számára értékesíthető termékek előállításával.

3.1.2. Átfogó célok A jelenlegi helyzetből és a fenti jövőképből kiindulva a helyi termékek előállításának legfőbb térségi célja a jövedelem-szegénység csökkentése, azaz a jövedelmek növelése az arra leginkább rászoruló családok körében. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a helyi termékek térnyerésétől várható környezeti és egészségi állapotjavulás és a helyi közösségek, a térséghez való kötődés erősödése sem. Ezektől együttesen várható az életminőség javulása. A fő cél egyesíti magában a pénzkiadásokat csökkentő önellátás és a térségre jellemző HELYI TERMÉK STRATÉGIA Életminőség javulása Egészségi állapot javulása

Hagyományos technológiák, receptek terjesztése

Környezeti állapot javulása

Közösségek erősödése

Helyi termék szerepének növelése

Önellátás erősítése / pénzkiadások kiváltása

Családi önellátás

Kiskertek művelése

Jövedelemszegénység csökkenése

Piacra eladható termékek / pénzjövedelem termelése

Közösségi igények kielégítése

Tudatos fogyasztás erősítése

Közbeszerzések rendszerének alakítása

Átvállalt önellátás (nyitott porták)

Vállalkozásfejlesztés

Technológiafejlesztés

Hálózatépítés, kooperáció Minőségbiztosítás, védjegyeztetés

1. ábra: A helyi termékek előállításának térségi célrendszere

54 60 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

Prémiumtermékek kisüzemi előállítása (manufaktúrák)

Piacépítés és értékesítés

Termék-fejlesztés

Helyi termék stratégia tött helyi tudás átadásához elengedhetetlen eme tudás összegyűjtése, rendszerezése és az új generációknak való átadása. - Tudatos fogyasztás erősítése: Az önellátás iránti igény és általában a helyi termékek fogyasztása iránti kereslet felkeltését szolgálják a saját magunk által előállított termékek előnyeire a figyelmet felhívó kommunikációs akciók, rendezvények, példamutatás. - Hálózatépítés, kooperáció: Az önellátás erősítéséhez hagyományos vetőmagokra, facsemetékre, állatfajtákra, illetve a feldolgozás esetében megbízható térségi alapanyagokra van szükség, ami részint az önellátó gazdaságok közötti, részint az önellátó és a térségi árutermelő gazdaságok közötti együttműködés keretei között biztosíthatók.

termékek pénzjövedelmet eredményező árutermelés fejlesztését.

3.1.3. Specifikus célok és fejlesztési feladatok A fenti kettős rendszerben a helyi termékek előállítását alapvetően négy termelői és az azokhoz kapcsolódó termékkategóriában célozzuk meg: A. Családi önellátás A háztartások önellátását növelő, kereskedelmi forgalomba nem kerülő, legfeljebb viszonossági cserékbe bevont élelmiszerek, háziipari és kulturális alkotások előállítása. Főként importkiváltó, egészségnövelő, a térségi turizmusban is hasznosítható hagyományápoló, identitást és közösséget erősítő szerepe miatt fontos és terjesztendő minél szélesebb körben. A helyi termék-előállításnak azonban nem ez az egyetlen és kizárólagos módja, illetve az alapanyagok előállításán kívül a helyben, mások által megtermelt alapanyag saját célra történő feldolgozása is ebbe a kategóriába tartozik. Az önellátás teljes megélhetést nem biztosít, emellett a családnak még valamilyen más jövedelemforrásra is szüksége van. A fejlesztés célja: minden településen legyen arra lehetőség, hogy az önellátásra vállalkozó családok (összesen mintegy 300 család - a népesség 10%-a) bekapcsolódjon a falusi és kisvárosi porták kertjei művelésének, az alapvető zöldség-, gyümölcstermesztés és a háziipar visszaállításába, a hagyományos ízeken alapuló, egészséges táplálkozást erősítő receptek és házi praktikák terjesztésébe. Ezáltal csökkenjen a gyermekek éhezése, egészségesebbé váljon a táplálkozás, valamint nőjön a háztartások más célokra fordítható pénzkerete. A fejlesztés feladatai: - Kiskertek művelése: Az önellátáshoz szükséges földterületek művelésének elősegítése. A falusi portákhoz tartozó kertek, valamint a zártkertek újbóli művelésbe fogásához szükséges tulajdon- és földjogi problémák megoldása, eszközök és technológiai tudás biztosítása. - Hagyományos technológiák, receptek terjesztése: A motiváció erősítése mellett a helyi adottságoknak bizonyítottan leginkább megfelelő, generációk által összegyűj-

B. Vásárlói és közösségi igények helybeni kielégítése A bolti kiskereskedelemben a helyi kistermelők átlagos 10%-os (alapvető zöldségekből, gyümölcsökből magasabb) részesedése biztos, kb. 200 termelőből álló kistermelői háttérrel és stabil beszállítói kapcsolatokkal érhető el. A boltok beszerzéseiben a helyi termelők súlyának növekedése jelentős részben megbízhatóságon és bizalmon alapul. A térség 81 önkormányzata és ezen belül kb. 30 közkonyhája éves élelmiszer beszerzései az alapvető kategóriákban átlagosan 60%ban helyben előállított termékből realizálható. Ez éves szinten kb. 100 millió Ft térségben tartását jelenti. Az élelem mellett a közszolgáltatások működtetéséhez szükséges, az önkormányzatok vagy intézményeik által felvásárolt kézműves ajándéktárgyak, használati eszközök, bel- és kültéri dekorációk előállítása az amúgy is szűkös pénzforrások helyben tartása és ezáltal a belső piac bővítésén túl az egészséges táplálkozás erősítését, a térségi értékek fel- és elismertetését, a közterek otthonosságát és a lakosság helyhez való kötődésének fokozódását, az önbecsülés növekedését, a közösség erősödését hozza magával. A közösségi igényeket kielégítő vállalkozásokban dolgozók munkájukat fő, vagy kiegészítő jövedelemszerzés céljából, részben természetbeni juttatásokért végzik. A fejlesztés célja: a kiskereskedelmi boltok, az éttermek, az önkormányzatok és intézményeik helyi vásárlásainak növelése és ehhez

55

Helyi termék stratégia állandó, megbízható minőségben szállító, legalább 200 kistermelőből, ill. kézművesből álló, 25-30%-ban közösségi vállalkozásként, egymással térségi munkamegosztásban működő beszállítói kör kialakítása. A fejlesztés feladatai: - Kiskereskedelmi boltok beszerzési politikájának formálása: A helyi termékek iránti fogyasztói kereslet felkeltése a boltok számára a helyi termelőktől való beszerzés eljárásának, legális megoldásainak tudatosításával kötendő össze. A szemléletformálás a tanácsadáson, ismeretterjesztésen kívül kiállításokkal, termékbemutatókkal, a potenciális partnerek közötti kapcsolatok építésével erősíthető. - Közbeszerzések rendszerének alakítása: A helyi termékek iránti figyelem felkeltése, az azok használatában rejlő előnyök tudatosulása a közösségi szolgáltatásokat szervezők körében is fontos feladat. Ha már létezik az igény a helyi termékek használatára, akkor szükséges a közszolgáltatásokba azok jogszerű bevonását biztosító rendszer működtetése, az ehhez szükséges eljárások elterjesztése a helyi önkormányzatok, állami és önkormányzati intézmények körében. - Vállalkozásfejlesztés: Rövid távon megoldandó a jelenlegi START Közmunka Program térségben működő egységeinek közösségi vállalkozássá (szociális szövetkezetté) alakulása. Emellett további szociális szövetkezetek létrejötte is kívánatos és várható. Ezek működésében az önkormányzati és állami megrendeléseknek (közbeszerzéseknek) kulcsfontosságú szerepe lesz. - Hálózatépítés, kooperáció: A térségi munkamegosztás és az önellátásban a változó térségi előnyök kiaknázása érdekében a beszállító (közösségi) vállalkozások közötti együttműködés egy értékesítési társulásban is testet ölthet. A ÉT által létrehozott és működtetett közös készletnyilvántartás lehetővé teszi a térségen belüli kapacitások minél teljesebb kiaknázását és a termelés gazdaságosságát növelő specializációt. C. Nyitott porták (átvállalt önellátás) Az önellátásba közvetlenül bekapcsolódni nem tudó, vagy nem akaró, de tudatos (városi) fogyasztók számára, többségében törzsvásárlói viszonyban, helyben értékesített mindennapi élelmiszerek, háziipari használati eszközök és kulturális alkotások előállítása

és értékesítése elsősorban munkalehetőséget, ezzel a helyi termelők megélhetésének biztosítását, a helyi piac bővülését, a fiatalok térségben tartását, a jelenleg nem, vagy alul hasznosított adottságok hasznosítását szolgálja. Ezek a gazdaságok tehát több család ellátását végzik úgy, hogy a tőlük megvásárolt termékekből befolyó bevételt számukra a fő megélhetési forrást jelenti. A fejlesztés célja: a tudatos vásárlói igényeket kielégítő porták és azokhoz törzsvásárlói körök, ún. Fogyasztói Közösségek létrehozása, közösségi támogatású gazdaságok és bemutató / nyitott porták formájában való működésük megalapozása, ezáltal 15-20 család számára a megélhetés, 450-500 család számára az egészséges élelem biztosítása. A fejlesztés feladatai: - Vállalkozásfejlesztés: A tevékenység őstermelőként (egyéni vagy családi gazdaságban), vagy társadalmi vállalkozás egyik résztevékenységeként végezhető. Megoldandó azonban az adminisztrációs feladatok ellátása, a jogszabályi feltételeknek való megfelelés elérése, valamint a termelés elindításához a szükséges tőke biztosítása. Ez utóbbira megoldást kínál a speciálisan erre a célra fordítható hitelnyújtás, vagy a Fogyasztói Közösségek megszervezése és ezen belül az előlegfizetés rendszerének kidolgozása. - Földterület biztosítása: A gazdaságosan működő tevékenységhez szükséges 1-2 ha földterület az esetek többségében a potenciális gazdák rendelkezésére áll. Azoknak, akiknek nem rendelkeznek a szükséges méretű földdel, de szándékukban áll a feladat és a munka felvállalása, a települések zártkertjeiben az ott lévő elhanyagolt földterületek művelését lehetővé tevő megoldások dolgozandók ki. Ugyancsak megoldás lehet itt is a Fogyasztói Közösségen belülről jövő felajánlás is. - Technológia-fejlesztés: A 15-20 család egészséges élelemmel való ellátása kisüzemi technológiákkal megoldható. A munkát megkönnyítő és a raktározást szolgáló, korszerű eszközök mellett a gazdaság látogathatóságából következő, jóléti és szemléletformáló berendezések (pihenő kert, mintakamra, vendég WC, tájékoztató táblák és feliratok) biztosítására is gondolni kell. A szükséges gépek, berendezések beszerzését térségi vidékfejlesztési alapból célszerű támogatni. - Piacépítés és értékesítés: A törzsvásárlói

56

Helyi termék stratégia • Konzerv: savanyúságok, lekvárok,

kör szervezése és abból a Fogyasztói Közösség létrehozása komoly, a térség határain túllépő szervezési feladatot igényel. Emellett (akár több porta együttműködésében) megoldandók a termékek raktározásából, kiszállításából, városi átadóhelyen való átadásából adódó logisztikai feladatok. - Hálózatépítés, kooperáció: A gazdák egymás közötti (pl. logisztikai jellegű) együttműködésén a porták bekötendők a falusi turisztikai hálózatokba is. Részint saját maguk is megjelenhetnek pl. falusi vendégasztal működtetőként, illetve biztosíthatják (szintén törzsvásárlói rendszerben) a falusi szálláshelyeken folyó vendéglátás alapanyaghátterét. Emellett a portán tett látogatás, a gazdák fesztiválokon való megjelenése programkínálati elemként is beépülhet a térség turizmusába.

szörpök

• Tejtermék: joghurt, sajtok • Húskészítmények: mangalica papri- kás szalonna,tepertő, zsír, szalámi;

• Tésztafélék: száraztészták, sütemé- nyek, kalácsok

• Szeszes italok: pálinka, bor Kézműves termékek:

• Bőrdíszmű: táskák, erszények, dísz- tárgyak

• Kerámia: étkezési edények, konyhai eszközök, dísztárgyak

• Üveg: festett üvegedények, üvegképek • Textil: bábok, ruházati kiegészítők (kö- tény, sál, kendő)

• Kézimunka: hímzések, horgolványok • Szőttesek: futók, szőnyegek • Famunkák: faragott edények, konyhai

D. Prémiumtermékek kisüzemi előállítása A térségi sajátosságot hordozó (tájjellegű), turistáknak és a térségen kívüli vásárlóknak kínált prémium (magas hozzáadott értékkel rendelkező, minőségi) termékek előállítása a más szükségletek kielégítésébe beforgatható jövedelemnövekedéssel, a foglalkoztatottság bővülésével, az ízlés és a fogyasztói szokások módosulásával, a térség külső imázsának és belső önbecsülésének javulásával szolgálják a térség fejlődését. A fejlesztés célja: Legalább 50-60 termelő 1520 féle prémium termékének kialakításával és piaci bevezetésével, piaci részesedésének növelésével és a térségi jövedelmek növelése és a térségről kialakult kép javítása. A fejlesztés feladatai: - Vállalkozásfejlesztés: Egyértelműen feldolgozott termékekről lévén szó, a tevékenység leginkább kisüzemi manufaktúrákban végezhető. A manufaktúrát profit-orientált vagy társadalmi vállalkozásként működő non-profit kisvállalkozások egyaránt üzemeltethetik. - Termékfejlesztés: A már meglévő és a térségi adottságok bázisán kialakítható piacképes termékek főként az alábbi termékcsoportokban jelenhetnek meg:

eszközök, dísztárgyak, játékok, tor- nác- és kapuelemek, játszótéri elemek • Papíráruk: merített papír és kép, tasa- kok • Fonatok: vessző kosarak, vessző, szalma, gyékény és csuhé fonott dísz tárgyak, játékok • Ékszerek: nemezelt, textil, ásványi, természetes termésekből, újrahasz- nosított

A termékfejlesztés magába foglalja a hagyományos, jelentős részben helyi alapanyagokból készült termékek mai korban használható, piaci kereslettel bíró változatainak kialakítását, a csomagolás és megjelenítés módjának formálását, a termékegyüttesek összeállítását. - Technológia-fejlesztés: A kisüzemi technológiák fejlesztésekor a környezeti fenntarthatóság és a kulturális hagyományőrzés kiemelt szempontként érvényesítendők. A meglévő kisüzemek és kézműves házak mellett további 4-5 technológiai pont kiépítése kívánatos. - Piacépítés és értékesítés: A többcsatornás értékesítés feltételeinek kialakítása magába foglalja

Élelmiszerek:

A. a térségen belül - Helyi termékpolc 8-10 kiskereskedelmi boltban és 3-4 vendéglátóhelyen - Gazdapiac Edelényben és Szendrőben - História ajándékboltok

• Mézkészítmények: méz, lépes méz, diós méz,

• Aszalvány: szárított gomba, dióbél, aszalt gyümölcsök, teakeverék

57

Helyi termék stratégia - Kézműves házak mintaboltjai - Fesztiválok, rendezvények B. a térségen kívül - Internetes kereskedelmi portálok - Helyi termékbolt Miskolcon és Kazinc- barcikán - Termelői piac Miskolcon

- Hálózatépítés, kooperáció: A térségen belüli együttműködésen túl, ebben a kategóriában a térségen kívüli együttMÉK STRATÉGIA működések alakítása is döntő jelentőséggel bír. - Kézműves házak mintaboltjai

-

- Fesztiválok, rendezvények B. a3.1.4. térségen A kívül célok egymásra épülése - Internetes kereskedelmi portálok - Helyi termékbolt Miskolcon és Kazincbarcikán A- négy kategória szorosan egymásra épül. Termelői piac Miskolcon A piramis alján a Alegtöbb embert foglalkozHálózatépítés, kooperáció: térségen belüli együttműködésen tató, de piaci forgalomba kerülő árut elő nem túl, ebben a kategóriában a térségen kívüli együttműködések állító családi önellátást végző háztartások alakítása is döntő jelentőséggel bír.

helyezkednek el. Az itt megszerzett és a kö3.1.4. vetkező A célok egymásra épülése generációnak átadott helyi tudás és tapasztalat beépül a fentebbi szintekbe. A négy kategória szorosan egymásra épül. - A közösségi vállalkozásokban, bér- és ön- A piramis alján a legtöbb embert foglalkoztató, de piaci kénteskerülő munka történővégző terforgalomba árut felhasználásával elő nem állító családi önellátást mék-előállítást kiegészítheti az egyénileg háztartások helyezkednek el. Az itt megszerzett és a következő működtetett, a háztartások felé értékesítő generációnak átadott helyi tudás és tapasztalat beépül a fentebbi nyitott porta. szintekbe. - A - közösségi vállalkozásokban, bér- legjavából és önkéntes kerülmunka A termékek és a termelők felhasználásával történő termék-előállítást kiegészítheti az nek ki a prémiumtermékek előállítói. Termékegyénileg működtetett, a háztartások felé értékesítő nyitott porta. ötletet kaphatnak az önellátó és hobbi gaz- A termékek és a termelők legjavából kerülnek ki a daságokból, alapanyagot a többi vállalkozási prémiumtermékek előállítói. Termékötletet kaphatnak az formából. Termékeik megjelenhetnek nyiönellátó és hobbi gazdaságokból, alapanyagot aa többi tott porták kínálatának kiegészítéseként. vállalkozási formából. Termékeik megjelenhetnek a nyitott

jelenítése. A térség hét mikro-körzete öt sajátos arculattal rendelkező kistájba szervezhető. Az ezekre jellemző tájelemek a következők szerint építhetők be a helyi termékkínálatba. 1. Gömöri Karsztvidék: A táj jellegzetes képét a karsztos formák adják meg. Dolinák, ördögszántás, barlangok, bizarr felszíni formák és kiterjedt erdőségek, különlegesen értékes élővilág jellemzik ezt a mikro tájat. A fedett karszton az emberek – mint ahogyan már évszázadok óta – állatok legeltetésével, erdészettel és gyümölcsészettel foglalkoznak. Az ősi gyümölcsfajták és az erdei termékek adják az itteni aszalványok, szörpök, lekvárok és pálinkák sajátos aromáját. (Aggtelek, Jósvafő, Trizs, Bódvaszilas, Szögliget) A juhászatokból házi készítésű sajt kerül a vendég asztalára. Az erdő fája, az állatok csontjai, szarva a kézművesek számára is értékes alapanyag. Míves faragásokban megőrzött motívumok díszítik a most itt készülő díszítő- és használati eszközöket is. A térség hímzéseiben is a gyümölcsöké és az erdőé a főszerep.

3.1.5. Területi célok

2. Bányavidék (Szuha-völgy és Sajó-völgy): A folyók, patakok völgyében adódó mezőgazdasági lehetőségek mellett a kistáj ipari örökségét kár lenne megtagadni. A felhagyott bányák meddői, a régi üzemi épületek is jelzik a térség sajátos történelmét. A helyi termékek körében és a hagyományos termékek csomagolásában eme adottság megjelenítése az itt előállított termékek számára egyediséget biztosít. A kézműves termékek között megjelennek a fémből, ásványokból, üvegből készített dísztárgyak és használati eszközök. Kitüntetett szerepe van az újrahasznosításnak, az így nyert alapanyagokból készített kreatív kézműves termékeknek.

A térség heterogén jellege miatt a stratégia megrendelői és készítői egyaránt fontosnak tartják a területi szempontok figyelembe vételét. A második és harmadik termékkategóriában a kistáji sajátosságok kisebb szerepet játszanak. A közösség megerősödését és a térségi imázs-teremtést leginkább szolgáló első és negyedik termékkategóriában viszont már elengedhetetlen a tájjelleg meg-

3. Bódva-völgy (a Tornai-medence, a Tókörnyéke és az Alsó- Bódva-völgy nyugati része): A termékenyebb talajú, öntözésre is alkalmas folyó-völgyben működnek a zöldségtermesztés bázisai. A kisüzemi élelmiszer-feldolgozás és a kézművesség széles spektrumban kialakult, alapja a helyi alapanyagokon túl a képzettebb népesség és a völgyben koncentrálódó oktatási intézményekben nevelt

porták kínálatának kiegészítéseként.

Prémium termékek (60 termelő) Nyitott porták (20 termelő) Vásárlói és közösségi igények kielégítése (200 kistermelő) Családi önellátás (300 család)

2. ábra: Helyi termék piramis

64 I TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

58

Helyi termék stratégia ája is megfigyelhető a látogató számára, sőt ki is lehet azokat próbálni. A négy kistájhoz tartozó települések népesség és a helyi termék-előállítók száma is egyenetlen. Míg a Bányavidék és a Bódva-völgy közel azonos, 30-40 ezer lakossal rendelkezik, a másik két kistáj aprófalvaiban mindössze néhány ezer fő lakik. A kiegyenlített és egyben piaci méretű kereslet és a kínálat elérése érdekében célszerű a négy kistájat két körzetbe összevonni. Az így kapott két körzet jól igazodik a térségben működő két településszövetség működési területéhez. Problémát jelent azonban a Galyaság 10 településének besorolása, mivel földrajzi jellege szerint inkább a Bányavidékhez tartozó Karszttal mutat rokonságot, közigazgatási értelemben pedig a Bódva-völgyhöz vonzódik. A javaslat a földrajzi homogenitást értékeli erősebbnek. Végül is a helyi termékstratégia megvalósításához a térség földrajzilag homogén mikrotérségei az alábbi csoportosítás szerinti térségrészek szerint szervezhetők:

munkaerő-utánpótlás. A nagyobb népsűrűség és az élénkebb turistaforgalom a többi mikro-tájnál nagyobb volumenű és választékú helyi termék forgalmat tesz lehetővé. Mint ahogyan a Bódva folyó összegyűjti a szomszédos dombvidékek patakjainak vizét, úgy a környező települések termékei is beszivárognak a Bódva-völgyébe és itt, a nagyobb forgalmú pontokon próbálnak vevőre találni. A völgyben a helyi termékek értékesítésének minden csatornája kiépült és a jobb forgalmi helyzetet kihasználva, itt működnek a logisztikai és információs egységek is. 4. Cserehát (a Tornai-medence, a Tókörnyéke és az Alsó- Bódva-völgy keleti része): A lankás dombvidék, a dombok gyümölcsösei, erdei és legelői, a kiterjedt napraforgó- és repcetáblák amellett, hogy nyugodtságot, békét árasztanak, a méz, a kecskesajt, a sajtolt olaj, a szárított gomba, csipkebogyó, mangalica és szürke marha hazája. Az újraélesztett háziipar és kézművesség a gazdálkodáshoz használt kosarakat, szőtteseket, seprűket, egyszerű tároló és étkezési edényeket állítja elő. Úgy a hagyományos gazdálkodás, mint kézművesség technológi-

- Sajó-Szuha-Karszt kistáj: Sajó-völgy, Szuhavölgy, Bán-völgye, Gömöri Karszt (Galyaság): Értékes épített örökség, a Világörökség részét képező karsztos formák, barlangok, bányák, erdők, védett vadvilág, bányász hagyományok és ízletes gyümölcsök.

Sajó-Szuha-Karszt kistáj

59

Helyi termék stratégia - Cserehát-Bódva vidék: Bódva-völgy és Nyugat-Cserehát (Tornai-medence, Tókörnyéke, Alsó-Bódva-völgy): Lankás dombok, a közöttük megbúvó aprófalvak meghittsége, kiterjedt erdők és gyümölcsösök, a Bódva folyó termékenyebb mellékének viszonylag nagyobb településein kiépültebb szolgáltatások, kulturális kis központok.

készített ékszerekkel, fonott kosarakkal és hagyományos roma étkekkel,

Cserhát-Bódva vidéki látkép

f. Szalonnán – a település nevéből adódó le-

e. Szendrőben az amerikai életet idéző, de

már magyarosított termékekkel, a középkori kékfestő manufaktúrára emlékeztető dísztárgyakkal, valamint a végvári életre is utaló egyszerű kenyérrel, mangalica készítményekkel, mézzel és sajtokkal, hetőséget kiaknázó helyi szalonna kínálat nem létezvén – a völgy alkotó művészeinek alkotásaival (könyvekkel, festményekkel),

g. Szinpetriben merített papírral, hagyományos nyomtatványokkal,

h.

A kistájakra épülő körzetek mellett az egész térségre kiterjedően további három, a helyi termékekre kiható szerveződés működik: - História – völgy: Különböző történelmi korokhoz és stílusokhoz köthető emlékek, kastélyok, kúriák, tájházak, kulturális hagyományok és alkotások, a népi gazdálkodás bemutatása időutazás élményét nyújtó, az országhatáron átlépő turisztikai úthálózatra felfűzve. Ennek megfelelően a tematikus térség a történelmi motívumokat tartalmazó helyi termékeket integrálja az Aggtelek-Edelény turisztikai desztinációban. A História-völgy bemutató helyei, az ún. História-pontok kínálnak az általuk megjelenített történelmi kort idéző, a tágabb térségben előállított kézműves termékeket és sajátos étkeket. Így találkozhatunk pl.:

a. Boldván a korabeli leírásokat követő füvészkertből származó fűszerkeverékekkel,

b. Borsodszirákon a paraszt-barokk kor hímzéseivel, azok motívumaival díszített tárgyakkal, köztük mézeskaláccsal,

Bódvaszilason a barokk konyhát idéző, fémből, fából és agyagból készült konyhai felszerelésekkel és hímzett köténnyel, sapkával, mézeskaláccsal, süteményekkel, barokk szakácskönyvvel,

i.

Komjátiban fafaragványokkal, tornác motívumos nyomatokkal,

j

. Tornaszentandráson hagyományos étkek receptjeivel, házi szappannal, gyertyával, szőttessel, vászonból varrt népi ruhadarabokkal,

k.

Hidvégardóban komatállal, cserépedényekkel, cserepes virággal, kulaccsal, fából faragott karóval és (túra) bottal, a tarisznyába való friss kenyérrel, pékáruval és tejtermékekkel. A História-pontok bővülésével újabb helyi termékekkel bővül a paletta. Ezek a termékek igazi jelentéssel és jelentőséggel helyben, a történelmi-kulturális környezetbe beágyazottan bírnak. Helyhez, de ugyanakkor egymáshoz kötöttségük csomagolásukban és a völgy egészét behálózó, de onnan várhatóan egyhamar ki nem törő értékesítési módjukban is megjelenik.

A História-völgy legemblematikusabb épülete - az edelényi L’Huillier Coburg-kastély

c. Damakon a környező szőlőhegyek termé-

seivel, helyi gyümölcsből készült különleges pálinkafajtákkal, helyi mesterek kerámia edényeivel,

d.

Szendrőládon a roma (naiv) festők műveivel, a roma viselet stíluselemeit beépítő ruhadarabokkal, természetes alapanyagokból

60

Helyi termék stratégia Gömör-Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter: A térség egészében a környezetbarát, ökológiai prémium-termékek kialakítását, előállítását és értékesítését fogja össze.

vízgyűjtőjében. Változatos táj, változatos kultúra, gazdag örökség, de szegény lakosok A hátrányos helyzetből való kitörésre szövetkezet szervezetek és tenni akaró emberek.

3.2. Fejlesztési javaslatok

Aggteleki Nemzeti Park: A magyarországi nemzeti parkok országos hálózatának részeként 2013 tavaszán indították el helyi termék minősítő akciójukat. A minősítésre jelentkezésre buzdító felhívás szerint: Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság védjegyet kíván adományozni azoknak a jellegzetes helyi erdei gyümölcs és gomba, illetve kerti gyümölcs alapanyagokból készült feldolgozott termékeknek, amelyek a nemzeti park területén készülnek, és előállításuk a természettel összhangban történik; valamint azon komplex szolgáltatásoknak, melyek falusi turizmus szálláshelyet és ökoturisztikai programokat, és/vagy falusi vendégasztal szolgáltatást biztosítanak. A védjegy adományozás elsődleges célja a védett természetvédelmi területen működő gazdálkodók, szolgáltatók társadalmi megítélésének javítása, a környezettudatosság növelése, a térségi, természetvédelmi, vidékfejlesztési és gazdasági együttműködések erősítése, a vállalkozások piaci lehetőségeinek bővítése. A védjegy használatával szeretnének hozzájárulni a helyi készítésű élelmiszerek fogyasztási kultúrájának emeléséhez, a természettel harmonikus gazdálkodás, termék előállítás és szolgáltatás ösztönzéséhez, valamint a helyi termékek, szolgáltatások piacra jutásának elősegítéséhez. A későbbiekben szeretnék bővíteni a nemzeti parki termék védjegy termékkörét és területi hatályát.

A helyi termékek alapvető fajtáinak megfelelően a térségben előállítható (adottságokkal és hagyományokkal rendelkező) és várható hatásaik szerint stratégiai jelentőségű élelmiszerek, kézműves termékek, kulturális alkotások és turisztikai termékek előállítására, értékesítésére és ezek szervezeti kereteinek formálására teszünk javaslatot.

3.2.1. Termékfejlesztés Az önellátást erősítő, vagy azt átvállaló, a mindennapi szükségleteket kielégítő helyi termék-előállításban különösebb termékfejlesztés nem szükséges. Itt alapvetően négy szempontot kell figyelembe venni: 1. legyen a termék egészséges, előállítása és használata környezetbarát, 2. a minél jobb minőség, a megszokott házias ízek és a gazdaságosság érdekében hasznosítsa az évszázadok alatt felhalmozott helyi tudást, 3. mennyiségében és kiszerelésében igazodjon a – remélhetőleg folyamatosan növekvő – kereslethez, 4. fogyasztása / használata nyújtson élményt, töltsön el elégedettséggel. A térség adottságai alapján ilyen termékek lehetnek:

• zöldség-, gyümölcsfélék: burgonya, hagy-

A fenti térségeket egyesíti a Borsod-TornaGömör LEADER Térség, mely egy vidékfejlesztési összefogás a Sajó és a Bódva folyók

ma, bab, borsó, paradicsom, uborka, leveszöldség, gomba, gyümölcs, • állati termékek: sertéshús, baromfihús, tojás, tej, • feldolgozott élelmiszerek: száraztészta, sajt, túró, lekvár, szörp, savanyúság • kézműves termékek: kerti- és utcabútor, kisbútor, konyhai eszközök, • ajándék- és dísztárgyak: A főként külső piacokra, illetve turistáknak szánt prémium termékek tekintetében azonban már számottevő termékfejlesztésre van szükség.

Borsod-Torna-Gömöri látkép

61

Helyi termék stratégia Élelmiszerek:

A jelenlegi termékek sem választékban, sem minőségben nem kielégítőek. Fel kell készülni a várhatóan megnövekedő turistaforgalomra és a regionális, országos szintű megmérettetésre.

• Mézkészítmények: méz (Szendrő), lépes méz, diós méz,

• Aszalvány: szárított gomba, dióbél,

aszalt gyümölcsök, teakeverék (Boldva) • Házias konzerv: savanyúságok, lekvá- rok, szörpök (Aggtelek, Trizs) • Tejtermék: joghurt, sajtok (Hidvégardó) • Húskészítmények: mangalica paprikás, szalonna,tepertő, zsír, szalámi; • Tésztafélék: száraztészták, sütemények, kalácsok (Borsodszirák, Bódvaszilas), kenyér (Hidvégardó) • Szeszes italok: pálinka (Damak), bor

A prémium termékek esetében a termékfejlesztéskor az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: 1. funkciójában: - tisztázzuk, milyen üzenetet kívánunk közve- títeni a termékkel, - legyen teljesen világos, hogyan kapcsolódik a termék a térséghez, - legyenek a História-pontok és a Kastély arculatához illeszkedő, azokkal azonosítha- tó termékek 2. minőségében: - fogyasztása / használata nyújtson élményt, töltsön el elégedettséggel, - legyen eredeti és esztétikus a forma, - legyen eltartható, raktározható a termék 3. mennyiségében: - ugyanazon termékcsoporton belül legyenek változatok, - mennyiségében és kiszerelésében igazod- jon a – remélhetőleg folyamatosan növekvő – kereslethez, 4. előállításában: - legyen a termék egészséges, előállítása és használata környezetbarát, - igazolhatóan kézműves technológiát alkal- mazzon, - feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, - a minél jobb minőség, a megszokott házias ízek és a gazdaságosság érdekében hasznosítsa az évszázadok alatt felhalmo- zott helyi tudást, 5. csomagolásában: - passzoljon a termékhez, a közvetíteni kívánt üzenethez a csomagolás, - a címke legyen a jogszabályoknak megfelelő, ízléses és eredeti.

Kézműves termékek:

• Bőrdíszmű: táskák, erszények, dísz- tárgyak (Szendrő)

• Kerámia: étkezési és ivó edények

(Damak), konyhai eszközök, dísztárgyak (Boldva, Hidvégardó), kaspók (Hidvégardó) • Üveg: festett üvegedények, üvegké- pek (Bódvaszilas) • Gyertya, szappan (Tornaszentandrás) • Mézeskalács (Edelény) • Textil: bábok, ruházati kiegészítők (kötény, sál, kendő) (Bódvaszilas, Tornaszentandrás), kékfestő (Szendrő) • Kézimunka: hímzések (Borsodszirák), horgolványok, gobelin (Bódvaszilas) • Szőttesek: futók, szőnyegek (Borsodszirák,Tornaszentandrás), tarisznya (Hidvégardó) • Famunkák: faragott edények, konyhai eszközök (Bódvaszilas), dísztárgyak, j átékok, tornác- és kapuelemek, ját- szótéri elemek (Komjáti) • Papíráruk: merített papír, nyomott és ragasztott kép (Szalonna, Szinpetri), tasakok • Fonatok: vesszőkosarak, vessző, szal- ma, gyékény és csuhé fonott dísztár- gyak, játékok (Szendrőlád, Tornaszentandrás) • Ékszerek: nemezelt, textil, ásványi, gyöngy, természetes termésekből, új rahasznosított (Szendrőlád) • Festmények, rajzok (Szendrőlád, Szalonna)

A piaci kereslet, a térségi adottságok, a már meglévő kezdeményezések alapján az alábbi kategóriákban lehet és javasolt prémium termékeket kialakítani:

62

Helyi termék stratégia (A zárójelben dőlt betűvel jelzett településnevalamint személyes kapcsolat alakul ki a tervek a História-pontokra és egyben a stílusra melő és fogyasztó között. Hátránya viszont, is utalnak.) hogy korlátozottak a lehetőségek a vevőkör Az egyes helyi termék-körzetekre célszerű kialakítására. egy-egy mátrix készítése, melyben termé2. Indirekt értékesítés, melynek során a terHELYI TERMÉKmelő STRATÉGIA kek a terméktípusok és az azokra vonatkozó nem közvetlenül a fogyasztónak, haszempontok hálójában jelenítendők meg. nem egy kereskedő egységnek adja viszont, további hogy korlátozottak a lehetőségek a vevőkör A piaci mérése és az annak megfeel akialakítására. terméket. Ennél az értékesítési formánál 3.2.2.kereslet Értékesítés 2. Indirekt értékesítés, során a termelő nem közvetlenül a lelő termékek kifejlesztését és egyben a terméelőnyt jelent, hamelynek a termelők összefogva prófogyasztónak, hanem egy további kereskedő egységnek adja el a A helyi termékek értékesítési lehetőségeit nagymértékben kek minősítését segítheti egy Térségi Helyi bálják a terméket eladni. Pl. új típusú szövetterméket. Ennél az értékesítési formánál előnyt jelent, ha a meghatározzák speciális mivoltuk, illetve az ebből adódó minőségi Termék Innovációs Centrum (HT-IC). kezetek, kialakítása. termelőkintegrációk összefogva próbálják a terméket eladni. Pl. új típusú és mennyiségi jellemzőik. Így pl.: Ellentétben a tömegtermékekkel, ezeket a termékeket a különlegességük miatt keresik. Fontos a minőség és a minőség állandóságának biztosítása. A megfelelő minőség eléréséhez egy kialakított és ellenőrzött minőségbiztosítási eljárás, vagy egy A helyiminőségbiztosítási termékek rendszer értékesítési alkalmazásalehetőségeit szükséges. nagymértékben meghatározzák speciális Speciális alapanyaguknak köszönhetően, valamint a feldolgozó technikák miatt termékek mennyiségi tulajdonságai mivoltuk, illetve az ezen ebből adódó minőségi és eltérnek a nagyipari termékektől, mivel kisebb mennyiségben mennyiségi jellemzőik. kerülnek előállításra. Ennek megfelelően a kiszerelés is kisebb. Így pl.: A helyi termék identitással bír, így alkalmas arra is, hogy a • Ellentétben a tömegtermékekkel, ezeketpedig térséget népszerűsítse. Az adott régión kívüli értékesítés gazdasági a bevételt is hoz a térségnek. Ezért célszerű néhány a termékeket különlegességük miatt keretermék előállítását olyan szintre fejleszteni, hogy abból jusson a sik. Fontos a minőség és a minőség állandótérségen kívüli piacra is. A termékek zöme esetében azonban az ságának biztosítása. A sugarú megfelelő minőség értékesítés is lokális (50 km körön belül) szinten történik.

3.2.2. Értékesítés

szövetkezetek, integrációk kialakítása.

13. táblázat: A helyi termékek értékesítési csatornái a főbb értékesítési típusonként Direkt értékesítés háznál értékesítés parasztpiacok alkalmi vásárok falusi termékek boltja falusi vendéglátás csomagküldés, házhoz szállítás

Indirekt értékesítés általános helyi kiskereskedelmi boltok szakosodott kiskereskedelmi boltok mozgóboltok nagykereskedelmi üzletláncok

Termelői telephelyeken történő értékesítés

A vásárlók körében a helyi termékek vásárlásának jelenleg leginkább eléréséhez egy kialakított és ellenőrzött miA földrajzi közelség miatt a csomagolás is lehet egyszerűbb. Termelői telephelyeken történő történő értékesítés elfogadott formája a termelők telephelyén beszerzés. Az nőségbiztosítási eljárás, vagy egy minőségA helyi termékek értékesítése akkor ideális, ha szolgáltatással alkalmassághoz minimálisan a elvárható a rendezettség,vásárlátisztaság, A vásárlók körében helyi termékek (turizmussal) együtt valósul meg, szükséges. ha érvényesül a biztosítási rendszer alkalmazása kulturált mellékhelyiség rendelkezésre állása, a kollekció szinergiahatás. sának jelenleg elfogadott formája bemutatására alkalmasleginkább tárlók, prospektusok és pénztárgép • Speciális alapanyaguknak köszönhetően, a termelők beszerzés. biztosítottsága. A telephelyén telephelyen történő történő értékesítés minden termék valamint feldolgozó technikák Két főbbaértékesítési lehetőséggel élhetünk: miatt ezen esetében lehetséges, de a nagytömegű, friss árukelvárható (gyümölcs, Az alkalmassághoz minimálisan 1. Direkt értékesítés, melynek során a termelő közvetlenül a termékek mennyiségi tulajdonságai eltérnek zöldség), valamint az egyedi, a mesterrel személyes egyeztetést fogyasztónak adja el a terméket. Előnye, hogy nincs közvetítő, akívánó rendezettség, tisztaság, kulturált mellékkézműves termékek esetén az elsődlegesen preferált forma a nagyipari termékektől, mivel kisebb men�így nagyobb haszon marad a termelőnél, versenyképes áron lehet. A helyi termékekhez kapcsolódó technológiai és helyiség rendelkezésre állása, a kollekció nyiségben kerülnek előállításra. Ennek megképes a friss, egészséges terméke eladni, valamint személyes infrastrukturális beruházásokat célszerűtárlók, összekötniprospektuaz értékesítés bemutatására alkalmas alakul ki aistermelő és fogyasztó között. Hátránya felelőenkapcsolat a kiszerelés kisebb. fizikai feltételeinek megteremtésével. Az útbaigazítás, a cégtábla, a sok és pénztárgép biztosítottsága. A telep• A helyi termék identitással bír, így alkal71 helyen történő értékesítés minden termék mas arra is, hogy a térséget népszerűsítse. BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV esetében lehetséges, de a nagytömegű, friss Az adott régión kívüli értékesítés pedig gazáruk (gyümölcs, zöldség), valamint az egyedasági bevételt is hoz a térségnek. Ezért célszerű néhány termék előállítását olyan szintdi, a mesterrel személyes egyeztetést kívánó re fejleszteni, hogy abból jusson a térségen kézműves termékek esetén az elsődlegesen kívüli piacra is. A termékek zöme esetében preferált forma lehet. A helyi termékekhez azonban az értékesítés is lokális (50 km sukapcsolódó technológiai és infrastrukturális garú körön belül) szinten történik. beruházásokat célszerű összekötni az érté• A földrajzi közelség miatt a csomagolás is kesítés fizikai feltételeinek megteremtésével. lehet egyszerűbb. Az útbaigazítás, a cégtábla, a nyitva tartás • A helyi termékek értékesítése akkor ideális, megjelölése és annak prospektusokban való ha szolgáltatással (turizmussal) együtt valónyilvánossá tétele nem maradhat el a beruhásul meg, ha érvényesül a szinergiahatás. zástól. Egységes cégtáblarendszer és az árusítóhelyek térképes katalógusba való szerKét főbb értékesítési lehetőséggel élhetünk: kesztése erősíti a hatékonyságot. 1. Direkt értékesítés, melynek során a termelő közvetlenül a fogyasztónak adja el a terméket. Helyi termék mintaboltok Előnye, hogy nincs közvetítő, így nagyobb haszon marad a termelőnél, versenyképes áron A helyi termékek közel teljes választékát beképes a friss, egészséges terméke eladni, mutató és árusító mintaboltok helyének meg-

63

Helyi termék stratégia választásakor a lehető legnagyobb forgalmat kínáló területek közül kell választani. A népesség koncentrációja és a turistaforgalom a legmagasabb Kazincbarcikán, Edelényben és esetleg Szendrőben. A mintabolt lehet önálló vagy egy másik üzlet egy részében működő. Az első esetben tekintettel kell lenni a jó forgalmi helyzetben lévő helyiségek magas vásárlási vagy bérleti árára. Az utóbbi esetben szívességi felajánlás, a kölcsönös érdekeltség beszámítása csökkentheti a bolt kialakításának és működésének költségeit. A távolabbi térségekben való megjelenés legkézenfekvőbb módja is a helyi termék mintaboltokba való bejuttatás. Miskolcon mindenképp indokolt lenne egy helyi termékbolt, illetve ajándékboltok már most is minden városban vannak. Ezekbe a boltokba bizományosi értékesítéssel jó biztonsággal be lehet a helyi termékeket juttatni, de a boltokkal egyeztetendő a termékek köre, eladási ára és az értékesítés határideje, esetleg a polcra kerülés termelő által elvárt feltételei. Az egyeztetéshez összeállítható egy, a továbbiakban kiegészíthető és pótolható mintakollekció. A távolabbi térségek mintaboltjaiba való eljutást segítheti a már működő helyi termék klaszterekhez való csatlakozás. A Gömörtornai klaszter ilyen irányú tevékenysége erősítendő, de országos hálózatok is megcélozhatók.

Helyi kereskedelmi egységekben való megjelenés

A helyi kiskereskedelmi egységekben a mindennapos fogyasztási cikkek tudnak megjelenni. Ez történhet a távoli termékek egyszerű kiváltásával, a helyi beszállítók preferálásával, vagy speciálisan helyi termékpolcok kialakításával. Az első esetben különösebb megkülönböztetés nem szerepel az árun, a második esetben azonban a globalizált termékek mellett, a lokalitást hangsúlyozó jelzések találhatók. A két forma vélhetően más-más szállítói szerződést feltételez. Elvileg a térség bármely kiskereskedelmi boltja szóba jöhet a helyi termékek értékesítésére. Az élelmiszerek – amennyiben rendelkeznek a bolti értékesítéshez szükséges engedélyekkel és tanúsítványokkal – nagyobb eséllyel

tudnak bekerülni, mert a kézműves termékek sajnos a tömegtermékek árával nem tudnak versenyezni. Így azok helyettesítő termékként nem jöhetnek szóba, csak a speciális helyi termékpolc beállítása marad lehetőségként, ám azt a helyi kiskereskedők nem kedvelik, mert attól félnek, fölöslegesen köti le polckapacitásaikat. A kiskereskedelmi boltokban a helyi termékek részarányának növelése a fogyasztókra és az értékesítőkre egyaránt kiterjedő szemléletformáló kampányokkal, valamint a szállítói szerződések formuláinak a termelők és a bolt érdekeit is figyelembe vevő kidolgozásával segíthető.

Gazdapiacok

A lakosság mindennapi szükségleteit kielégítő termékek mellett a hangsúlyozott házi jelleggel bíró, őstermelői keretek között előállított termékek értékesítésére alkalmas a termelői, vagy gazdapiac. Piacot lehet működtetni vállalkozói vagy önkormányzati keretek között. Az önkormányzatok egyik fontos gazdasági eszköze a helyi termelők és a fogyasztók támogatására. A heti piacok éppen a helyi termékek kiszorulásával veszítettek jelentőségükből, így azok felértékelődésével újból felélénkülhetnek és nő az igény a termelőktől való közvetlen vásárlási lehetőségek iránt. A turisták számára is a heti piac vonzó, a helyi ízek és specialitások, egyedi termékek megkóstolására, az adott térségben élők életébe való bepillantásra épülő, vásárlással megpecsételt élményszerzési lehetőség. A vidékfejlesztési program keretében a helyi önkormányzatoknak lehetőségük van az időközben könnyített követelményeknek megfelelő piachelyek kialakítására. A turisztikai kínálatba való beépítés azonban megköveteli, hogy a térség településeinek piactartási rendjét hangolják össze és legalább a fogyasztópiaci központokban (Kazincbarcikán, Edelényben, Szendrőben, esetleg Rudabányán) élelmiszerek és kézműves termékek árusítására egyaránt alkalmas, formájában is ízléses, térségi arculati elemeket tükröző gazdapiacokat alakítsanak ki.

64

Helyi termék stratégia Helyi termék vásárok, fesztiválok

a gasztronómiai és intellektuális élmények megélésén keresztül lehetőséget kap nem csak a termék, de a térség megízlelésére is. Kezdetlegesebb formában a turisztikai fogadópontot egy jól szerkesztett információs tábla és egy helyi termék kirakat/vitrin helyettesítheti. Turisztikai fogadópontokat legalább a legforgalmasabb helyeken (Edelény – Kastély, Aggtelek-Jósvafő, legalább tábla és kirakat formájában Boldva, Szendrő, Rudabánya településeken) célszerű kialakítani. A helyi termékekről adott információk közül nem maradhat el az elérhetőség bemutatása, az útbaigazítás.

Az alkalomszerűen megrendezett vásárok, fesztiválok a helyi termékek bevezetésének és megismertetésének hatékony formái. Ha jelentős üzletek nem is mindig köttetnek a vásár alkalmával, a termelő és termék megmutatja magát, azonnali kipróbálási, összehasonlítási lehetőség adódik, lehetőség van a tapasztalatok kicserélésére, a fogyasztói igények bemérésére és formálására. Nyaranta legalább havonta célszerű a térségen belül valahol a kirakodásra is lehetőséget adó rendezvényt szervezni. Ezekhez az alapok már most is léteznek, de a falunapokból tovább kell lépni a településen kívüli lakosságot is vonzó rendezvények felé. A figyelemfelkeltő, valamely térségi adottságra utaló elnevezés mellett a minőségi kézműves termékek (bóvlit ne engedjenek!), a helyi kulturális kapacitásokat felvillantó szórakoztató és gasztronómiai programok elengedhetetlenek ezeken a rendezvényeken. A térségi koordináció az időpontok, a tartalom egyeztetését jelenti, de jelentheti valamilyen állandó térségi szimbólum szerepeltetését, vagy pl. a somogyi asztali örömök programsorozat mintájára a forgatókönyvek összehangolását, a főzőverseny a közös szabályzatának megalkotását, a kézművesek és kulturális fellépők „bankjának” kialakítását, jelenlétük tudatos szervezését. Ugyancsak a hatékonyságot növeli a térségi szinten összehangolt kommunikációs stratégia, az éves rendezvénynaptár szerkesztése és kiadása. Arra azonban ügyelni kell, hogy az egész évre előre bevállalt rendezvények valóban a meghirdetett időben és tartalommal kerüljenek megrendezésre.

Turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolódás

A térség szálláshelyein, vendéglátó helyein, programszolgáltatási helyszínein (lovas bázis, horgásztó, vadászház, tekepálya) mini bemutatóhelyek alakíthatók ki a helyi termékek számára. Ez jelenthet egy polcot vagy egy vitrines szekrényt, pusztán dekorációként. Természetesen a legkedvezőbb az, ha a szolgáltatók a helyi termékeket használják, beépítik a szolgáltatásba, mivel ezzel maguk is megrendelőkké válnak. Így a vendégházakban, éttermekben helyi kerámiákat, szőtteseket, élelmiszereket használhatnak. Minden esetben meg kell jeleníteni a termékek megvásárlási lehetőségeire, a termelők felkeresésére irányt adó információkat. A reklámon kívül már jelentős üzleti haszonnal is járhat a hotelek, panziók konyháira való beszállítás. Ezekhez a megoldásokhoz összeállítandó szolgáltatók, ill. kimondottan a hotelek konyháinak mennyiség, minőségi és ár igényeit figyelembe vevő helyi termék katalógus és mintakollekció.

Turisztikai fogadó pontok

Közszolgáltatások számára helyi termékek beszállítása

A turisztikai információs pontokon a turisztikai programokat bemutató katalógusokkal együtt ajánlhatók ki a helyi termékek. Helyi termék polcok alakíthatók ki, melyek segítenek közvetlenül és testközelből is felkelteni a figyelmet a helyi termékek iránt. A fogadópontokon természetesen az árusítás is megoldandó. Ehhez azonban figyelembe kell venni a kereskedésre vonatkozó szabályokat. A turisztikai fogadópontokon bemutatók is szervezhetők, amikor a helyi mesterségeket ki is lehet próbálni, a termékeket meg lehet kóstolni és a vendég a vizuális, az audió,

A közkonyhák jelentős felvevő piacot képeznek. Az iskolai és szociális étkeztetés zöldségből, gyümölcsből, házi baromfiból, tojásból, mézből, száraztésztából viszonylag nagy mennyiséget használnak fel. Gondot jelenthet azonban a kistermelői keretek között előállított termékek esetleg magasabb ára, amit a rendszeres és nagyobb volumenű megrendeléssel elérhető értékesítési biztonság következtében csökkenteni lehet.

65

Helyi termék stratégia • a meghirdetés módja és helye (szóróla-

A közszolgáltatásban a helyi kézműves termékek is megjelenhetnek, mint ajándéktárgyak. Az intézmények ilyen tárgyakat ajándékozhatnak dolgozóiknak nőnapra, karácsonyra, vagy jutalomként, illetve az iskolák, művelődési és sportintézmények díjazásra is.

pok, internet, városi TV – hotelekben és magánszállásadóknál közvetlenül, kulturális és turisztikai fogadópontokon) • a jelentkezés helye és ideje (szállásadókon, utazási irodákon keresztül) • az ár (30-50 EUR) • a díjakból a szolgáltatók egyenkénti részesedése (tárgyalás alapján).

Turisztikai programcsomagokba való beillesztés

A helyi termékek eladásának és a turisták programlehetőségeinek növekedését, ezáltal tartózkodási idejük meghosszabbítását is szolgálják, így a turisztikai szolgáltatók és a helyi termék-előállítók számára egyaránt fontos. Célcsoportként elsősorban a Kastély, a História-völgy és az Aggteleki Barlang-rendszer látogatóira, valamint a Miskolcon üdülőkre lehet számítani. Az üdülők napirendje és a számukra ajánlott további fakultatív programokat figyelembe véve a térségi programokkal szembeni alapvető elvárás, hogy:

• egyedi, lehetőleg személyes élményt nyújtson,

• ne legyen több fél napnál, • fő étkezés ne, de kisebb étkezés, kóstoló legyen benne,

• 3-4 megállónál több ne szerepeljen, • az utazás lehetőleg mikrobusszal meg oldható legyen

• lehessen vásárolni. A programcsomagok kidolgozásához meghatározandók:

• az útvonalak • az utazási távolságok • az utazás eszköze (minibusz) • a minimális és maximális létszám (5-16fő)

• időpontok (szezonban útvonalanként he-

tente egy nap, szezonon kívül útvonalanként havonta egy, négy útvonal esetében összességében hetente egy-egy nap) • a bemutatók helyszínei és tartalma (fix településekkel, de alternatív programokkal) • a vendéglátás helyszínei és tartalma (sütemények, kenyérlángos, dödölle, kolbászok és savanyúság + alkoholos és nem alkoholos helyi italok kóstolása) • a megvásárolható termékek köre (amit láttak + komplex ajándékcsomagok)

Az egész szervezéshez szükséges egy, a vendégforgalmat és a szolgáltatókat egyaránt koordináló menedzsment (TDM) működése. A turisztikai programokhoz való kapcsolódás másik lehetősége a turisztikai szolgáltatások helyszínén tartott bemutatók, kóstolók és kézműves foglalkozások szervezése. Ezek előnye, hogy nem a vendégeket, hanem „csak” a mestereket kell szállítani, a vendégek részéről csak fél-egy órát vesz igénybe és a környezet könnyen „feldobható”. A foglalkozások témájában olyan mesterségek is megjelenhetnek, melyek termékei kevésbé jelentősek a térségben, de maga az alkotó munka a vendégek által is könnyen elvégezhető, illetve a saját maguk által előállított termék további kezelés nélkül hazavihető. Így a fazekasság kevésbé, a csuhé- és szalmafonás, gyöngyfűzés térségi jelentőségénél nagyobb arányban jelenhet meg.

Interneten való értékesítés

A már kialakított adatbázis jó alapot jelent az internetes értékesítés elindításához, de ez a módszer egyelőre a termelők számára idegen. Ahhoz, hogy eredményes legyen és a vevők számára ne okozzon csalódást, a kiajánlott termékek listáját és az árakat naprakészen kell tartani, ami a termelőkkel való napi, közvetlen kapcsolattartást és az internetes felület napi karbantartását követeli meg. Saját web-áruház indításához érdemes megnézni Nagykörű, a cseresznyefalu webáruházát. (http://helyitermek.unasshop.hu) Első lépésben inkább csak az internetes tájékoztatás és figyelemfelhívás oldható meg. Megfontolandó az országos rendszerekhez, így a helyipiac.hu, a Magyar Termék Kereskedőházhoz való csatlakozás is. Ez történhet egyénileg, de nagyobb sikerrel kecsegtet

66

Helyi termék stratégia a térség termelőit összefogó, csoportos megjelenés.

get korlátlan és egyetemleges felelősségvállalással. • Betéti társaság (bt.) - A bt. esetében nem minden tagnak kell korlátlan felelősséget vállalnia, de kell legalább egy ilyen tag (beltag) és legalább egy másik tag (kültag), aki a társasági szerződésben vállalt vagyoni betét szolgáltatására köteles csak. Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok • Korlátolt felelősségű társaság (kft.) - A kft. olyan társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben meghatározott egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. Korlátolt felelősségű társaságot legalább ötszázezer forintos tőkével lehet alapítani. • Részvénytársaság (rt.) - Az rt. tőkebefektető társaság, amely lehet zárt körűen (zrt.) és nyilvánosan (nyrt.) működő. Nyilvánosan működik az rt., ha részvényei részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra, míg zártkörűen akkor, ha részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. Részvénytársaságot legalább ötmillió forintos tőkével lehet alapítani. • A gazdasági társaságok működhetnek non-profit formában is.

3.2.3. Szervezeti javaslatok A helyi termékek előállításának és értékesítésének szervezeti háttereként helyi és térségi civil, szakmai, gazdasági szervezetek egyaránt megjelennek.

GAZDASÁGI (TERMELÔI) SZERVEZETEK

Egyéni termelők Őstermelők: Az élelmiszer-előállításban a legkézenfekvőbb forma. Viszonylag egyszerű regisztrációval megoldható. A mezőgazdasági földterülettel nem rendelkezők, a nem saját termelésű alapanyagot feldolgozók számára azonban nem járható út. Számolni kell az adókedvezményre való jogosultság 2014 évi megszűnésével is. Egyéni vállalkozók: A regisztráció viszonylag egyszerű, de a kötelezettségek csak biztos árbevétel mellett teszik ésszerűen vállalhatóvá eme forma vállalását. Adószámmal rendelkező természetes személyek: egyfajta átmenetet képez az egyéni vállalkozó és az önálló tevékenységet nem folytató magánszemély között. Indítása egyszerű, csak egy kérelmet kell benyújtani a NAV-hoz. Ezt a státuszt azokban az esetekben lehet alkalmazni, amikor egy magánszemély önállóan bevételszerző tevékenységet végez, ám ezt alkalomszerűen, nem rendszeresen, eseti jelleggel teszi. Aki rendszeresen, üzletszerűen végez bevételszerző tevékenységet, annak egyéni vállalkozóvá kell válnia. Lényegét tekintve az adószámos magánszemély foglalkoztatási forma semmiben nem különbözik a megbízásos jogviszonytól, leszámítva a díjazás elszámolásának módját.

Termelői integrációk

Szövetkezet: Az egyéni termelők összefogásának természetesen adódó szervezeti formája. Az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése. Hét alapelvnek kell megfelelniük: 1. Nyitott tagság elve: Megkülönböztetés nélkül bárki csatlakozhat a szövetkezethez, csak az alapszabálynak kell megfelelnie. 2. Demokratikus igazgatás elve: A szövetkezet a tagok által irányított és ellenőrzött szervezet, a tagoknak aktív szerepük van a vezetésben, döntéshozatalban és az ellen-

Társas vállalkozások

Magyarországon léteznek jogi személyiséggel nem rendelkező, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok: • Közkereseti társaság (kkt.) - A kkt. tagjai a társasági szerződés megkötésével üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettsé-

67

Helyi termék stratégia őrzésben. Garanciális szabály: egy tag – egy szavazat, szemben például más gazdasági társaságokkal. 3. Visszatérítés a vásárlás arányában elve: Az osztalék korlátozását jelenti, a szövetkezet elsődlegesen munkára alapul, nem tőkebefektetésekre, így a személyes közreműködés a döntő az osztalék kifizetésekor, szemben például a részvénytársasággal, ahol nincs is személyes munkavégzés. 4. Korlátozott tőkekamat elve: A szövetkezetnél is van vagyoni hozzájárulás, ám ez másodlagos a személyes munkavégzés mellett, ugyanakkor azonban természetesen a befizetett vagyoni összeget is figyelembe veszik az osztalék kifizetésekor. 5. Politikai és vallási semlegesség: A szövetkezetek nem szerveződnek politikai mozgalmak, vallások zászlaja alatt, nem képviselhetnek politikai nézeteket, nem csatlakozhatnak egyetlen egyházhoz sem. 6. Készpénzre történő eladás: A csere nem meghatározó eleme a szövetkezetnek, a szövetkezet is a modern pénzpiacok szereplője, így készpénzben ad el és készpénzben vásárol. 7. Szövetkezeti továbbképzés előmozdítása: A tagoknak továbbképzést szervez a szövetkezet, ezek lehetnek szakmai képzések, de kulturális szolgáltatások is, például könyvtár. Lényege, hogy segítse az eredményességet és a társadalmi előmenetelt. Szövetkezetet legalább hét alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat. Az alapítók belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok egyaránt lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám felét. Szociális szövetkezet: A szociális szövetkezetek a szociális gazdaságban olyan szükségletek kielégítésére törekszenek, melyeket a piac, illetve a civil szektor nem elégít ki. Szociális szövetkezetnek csak természetes személy tagjai lehetnek. Abból a célból szerveződtek, hogy a hátrányos helyzetben lévő tagjaik számára munkafeltételeket teremtsenek, valamint szociális helyzetük javítását egyéb módon elősegítsék. A szociális szövet-

kezetekben a személyes közreműködésként előírható munkavégzés kizárólag munkaviszonyban, vállalkozási vagy megbízási jogviszonyban volt teljesíthető. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 2013. május 3-tól lehetőség biztosít arra, hogy meghatározott esetekben önmagában már a tagsági jogviszony is elégséges legyen a szövetkezetben a munkavégzéshez, a szövetkezet közös gazdasági tevékenységében való részvételhez. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt kizárólag a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Amennyiben a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tag munkavégzésre irányuló más jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e más jogviszonya alatt a tagi munkavégzési jogviszony szünetel. A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja – kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát – egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után 6 660 forint (napi 222 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban az említett közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25%-ának, a harmadik évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére kötelezett. A kedvezményt ugyanazon személy után egy időben csak egy szociális szövetkezet, továbbá ugyanaz a szociális szövetkezet ugyanazon tagja után csak egy alkalommal vehet igénybe. A szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem eredményez. A személyes közreműködés ellenértékeként

68

Helyi termék stratégia A termékfejlesztés segítéséhez: • összegyűjthetik a kistérség termékekbe beépíthető értékeit és szakértői munkákkal is megtámogatott ötletekhez adhatnak a helyi értékeket magukba foglaló termékek körére, • a termelők közötti kapcsolatok építésével több termékből álló termékcsomagok szervezését kezdeményezhetik, • a turisztikai szolgáltatásokhoz kapcsolható helyi termékkörre, a termék előállításhoz kapcsolható turisztikai programokra dolgozhatnak ki javaslatot.

pénzben kifizetett összeg a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy adóköteles jövedelmének minősül. Ugyanakkor, ha a személyes közreműködés ellenértékét élelmiszer vagy a szövetkezet által előállított javak (termény, termék stb.), illetve fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában kapja meg a tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy, akkor ebből a bevételéből adómentes havonta a minimálbér összegét (2013. évben 98 ezer forintot) meg nem haladó érték. Az adómentesség feltétele, hogy az említett utalvány formájában megszerzett bevétel értéke ne haladja meg havonta a minimálbér 25 százalékát.

A termékek minőségének szavatolásához: • a termelők igényességét, szakmai tudását erősítő képzéseket szervezhetnek, • kidolgozhatják a helyi termékek minősítési rendszerét, • a minőségi követelményeknek megfelelő termékek számára márkanevet alkothatnak és jegyeztethetnek be.

Helyi termékklaszter: a klaszterben a termelőkőn kívül az értékesítők, a hagyományok feltárásával és átörökítésével foglalkozó intézmények és civil, szakmai szervezetek is részt vehetnek. A szövetkezetnél lazább együttműködési forma. Integrátor vállalkozás és beszállítói hálózata: a piacra jutáshoz megfelelő mennyiségű és minőségű termék előállításának, majd magának a piacra jutásnak a megoldása egy erős integrátor egyéni vagy társas vállalkozás fellépésével is lehetséges. Ebben az esetben a termékek előállítása a vállalkozás iránymutatása mellett, az általa beszerzett és kihelyezett alapanyagokból, az általa kiadott tervek szerint, beszállítói, vagy bedolgozói hálózatban történik. Az értékesítéshez is használhat a társaság hálózatot. Optimális esetben, térségi méretekben kb. 300 fő egyéni termelő és 30-40 termelői integráció tudja a megbecsült helyi termék keresletet kielégíteni. Ehhez képest most alig 40 fő legálisan működő egyéni termelőről és mindösszesen kettő termelői integrációról tudunk. A feladat tehát egyértelmű, a legális működéshez új termelő szervezetek kialakítása is szükséges.

A termékek értékesítésének segítéséhez: • egyéb jellegű kiadványaikban, rendezvényeiken nyilvánosságot biztosíthatnak a térségben előállított helyi termékeknek és a termelőknek • helyi termékes kiadványt jelentethetnek meg, • helyi termékes honlapot működtethetnek, • vásárokat, piacokat, bemutatókat szervezhetnek, • fogyasztói kampányokat szervezhetnek, • segíthetik a helyi termékeknek a közszolgáltatásokba való beépítését, • segíthetik a termelők értékesítési integrációinak megszerveződését, • segíthetik a kis- és nagykereskedelmi boltokkal való tárgyalásokat, azok során képviselhetik a helyi termelők és a helyi fogyasztók érdekeit. Településszövetségek A térségben a földrajzilag eltérő kistájak mindegyikében működik a helyi önkormányzati és civil szereplőket összefogó, közösségi fejlesztő szervezet. Ezek feladataik közé vállalhatják a fenti koordinációs, segítő tevékenységeket, illetve a fentiek alapján kialakíthatják saját munkatervüket.

Térségfejlesztő társadalmi szervezetek

A térség fejlődéséért felelősséget érző, a térségi fejlesztésekbe bekapcsolódó társadalmi szervezetek a helyi termékfejlesztésben, a termékek minőségének szavatolásában és az értékesítés segítésében tudnak szerepet vállalni.

69

Helyi termék stratégia LEADER Egyesület A vidékfejlesztési politika hozta létre a LEADER szervezeteket, létük erősen kötődik az EU vidékpolitikájának hazai megvalósításához. Részt vesznek a stratégiai tervezési, a projektgenerálási, a pályáztatási feladatokban egyaránt és részt vállalhatnak projektek megvalósításából is. A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület a térség helyi termék stratégiája megvalósításának legfőbb koordinátora. TDM A turisztikai piacok megszerzésében, a helyi termékfesztiválok, bemutatók szervezésében meghatározó szerepet töltenek be a térségi turisztikai kínálatot összefogó, a közös turisztikai marketinget szervező egyesületek. Megalakítása a térségben elengedhetetlen, de a regisztráció feltételeihez szükséges számú és tőkeerejű szervezetek (turisztikai szolgáltatók és önkormányzatok) hiányban a megalakítás nehézségekbe ütközik.

Partnerszervezetek Szakmai szervezetek A helyi termékek integráns részét képezi a helyi kultúra, a mesterség tudása, a társadalmi szolidaritás és a piaci jelenlét. Az ezekhez a szakmai területekhez kapcsolódó szakmai szervezetek, mint pl. a szakmai kamarák, oktatási intézmények, múzeumok és tájházak fontos szakmai bázist és egyben megjelenési, értékesítési lehetőséget is jelentenek az autentikus kézműves termékek számára. Lokálpatrióta és környezettudatos civil szervezetek A térség hagyományőrző szervezetei, helytörténeti egyesületei csakúgy, mint a zöld szervezetek a termékfejlesztésben és – rendezvényeiken, hírlevelükön, közvetlenül tagjaikon keresztül – a marketingben is hasznos segítők lehetnek. Információs szervezetek A térségi híreket összefogó Bódva Hírportállal, a kazincbarcikai, edelényi, szendrői helyi TV-k kel és újságokkal az együttműködés a tömegkapcsolatok ápolásában, a fogyasztói szemlélet alakításában és a közvetlen marketing akciókban is meghatározó jelentőségű.

3.2.4. Rövid távra (2-3 évre) javasolt programok 1. Helyi tudás- és értéktár összeállítása A termékfejlesztésben az autentikus, a térségre jellemző elemek beépítésének alapfeltétele ezen elemek ismerete. Szükséges az ezen a területen folyó kutatások és gyűjtések összefogása, eddigi eredményeiknek rendszerezése, széles körben elérhetővé tétele és új gyűjtések indítása. A gyűjtés és feldolgozás témaköreinek meghatározásához a javasolt helyi termékstruktúrából célszerű kiindulni. Az összegyűjtött anyagok a História -völgy bemutatóhelyein a nyilvánosság elé tárhatók és egyben turisztikai attrakcióként hasznosíthatók. (14. táblázat) A programot a gömör-tornai helyi termék klaszter koordinálhatná úgy, hogy a turisztikai hasznosítás szervezését átadja a História-völgy Konzorciumnak. 2. Helyi terméket előállító és értékesítő közösségi vállalkozások és manufaktúrák szervezése A felszerelt műhelyek hiánya érzékelhető akadályt jelent a helyi termék-előállítás felfuttatásában. Ezen próbáltak enyhíteni a Csereháti Kézműves Program eddigi fázisai. Így több kézműves ház is létesült. Elmaradt azonban ezekhez a termelés megszervezésére képes szervezeti háttér kialakítása. A Csereháti Kézműves Műhely ugyan tett lépéseket ebbe az irányba, de nem sikerült következetesen végig vinni. A megalakult szociális szövetkezet szervezeti keretei között a foglalkoztatást is biztosító műhelyek kialakíthatók. Ugyanakkor az élelmiszerek feldolgozásában is indokolt hasonló közösségi vállalkozások és az azok által működtetett, a házaknál és a közös műhelyekbe telepített részeket integráló feldolgozók létrehozása. A termékkörök közül ilyen közösségi üzem kapcsolódhat a gyümölcsök és zöldségek szárításához és egyéb tartósításához, a sajtkészítéshez, a sütemény- és száraztészta-készítéshez. Megfontolandó közös vágópont létrehozása is. A program szervezését a már megalakult és a későbbiekben az élelmiszerfeldolgozás egyes témaköreiben is megalakuló (szociális) szövetkezetek a LEADER Egyesület koordinálásával valósíthatnák meg.

70

nyban a megalakítás

kultúra, a mesterség enlét. Az ezekhez a rvezetek, mint pl. a zeumok és tájházak ékesítési lehetőséget zámára.

tek örténeti egyesületei kfejlesztésben és – jaikon keresztül – a

eredményeiknek rendszerezése, széles körben elérhetővé tétele és új gyűjtések indítása. A gyűjtés és feldolgozás témaköreinek meghatározásához a javasolt helyi termékstruktúrából célszerű kiindulni. Az összegyűjtött anyagok a História-völgy bemutatóhelyein a nyilvánosság elé tárhatók és egyben turisztikai attrakcióként hasznosíthatók.

Helyi termék stratégia 14.táblázat: História termék-csoportok

helyi termék-csoport Mézkészítmények: méz, lépes méz, diós méz, Aszalvány: szárított gomba, dióbél, aszalt gyümölcsök, teakeverék Konzerv: savanyúságok, lekvárok, szörpök Tejtermék: joghurt, sajtok

hagyomány hagyományos méhészkedés eszközei, technikája, mézzel készült receptek hagyományos gyümölcsészet, aszalás, lekvárfőzés berendezései

hagyományos szarvasmarhatartás eszközei, legeltetési szokások, sajtkészítés technikái, tejes ételek, túrós sütemények al, a kazincbarcikai, Húskészítmények: mangalica hagyományos sertéstartás, paprikás szalonna,tepertő, disznovágás és feldolgozás, az együttműködés a zsír, szalámi; receptek mlélet alakításában és Tésztafélék: száraztészták, csigatészta készítési jelentőségű. sütemények, kalácsok szokások, tésztasütés kellékei, kemencetípusok, süteményreceptek Szeszes italok: pálinka, bor borászat és pálinkafőzés programok eszközei, technológiája, pincetípusok, palackok, kínáló edények, dalok, rigmusok 79 Bőrdíszmű: táskák, bőrkikészítés hagyományai GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV erszények, dísztárgyak Kerámia: étkezési edények, a térség agyagféleségei, régi konyhai eszközök, cserép és üvegedények, fazekas eszközök, díszítő dísztárgyak Üveg: festett üvegedények, motívumok üvegképek Textil: bábok, ruházati kenderés kiegészítők (kötény, sál, gyapjúfeldolgozás eszközei, technológiája, motívumok, kendő) Kézimunka: hímzések, régi darabok, szabásminták horgolványok Szőttesek: futók, szőnyegek Famunkák: faragott edények, a térség megművelhető konyhai eszközök, faféleségei, fafaragás dísztárgyak, játékok, tornác- eszközei és technológiái, és kapuelemek, játszótéri remekek, sablonok elemek Papíráruk: merített papír és technológiák, mintadarabok kép, tasakok Fonatok: vessző kosarak, vesszőfajták, fonattípusok, vessző, szalma, gyékény és eszközök, mintadarabok csuhé fonott dísztárgyak, funkció szerint játékok Ékszerek: nemezelt, textil, térségi alapanyagok, ásványi, természetes motívumok, mintadarabok termésekből, újrahasznosított

História-pont ? ? ? Galvács (juhászat)

? ?

Damak

HELYI TERMÉK STRATÉGIA 2.

?

Borsodszirák Edelény Tájház Komjáti

Szinpetri ?

?

A programot a gömör-tornai helyi termék klaszter koordinálhatná 71 úgy, hogy a turisztikai hasznosítás szervezését átadja a Históriavölgy Konzorciumnak.

Helyi term és manufa

A felszerelt m termék-előállítá Csereháti Kézm is létesült. Elm képes szerveze ugyan tett lépés végig vinni. A között a foglalk Ugyanakkor az közösségi válla közös műhely létrehozása. A kapcsolódhat a tartósításához, készítéshez. Me A program sze élelmiszerfeldo szövetkezetek a meg. 3.

Helyi term

A folyamatos oldható meg létrehozandó in

Helyi termék stratégia 3.Helyi termék innovációs és logisztikai központ kialakítása A folyamatos termékfejlesztés és piackutatás térségi léptékben oldható meg a leghatékonyabban. A közösségi forrásokból létrehozandó innovációs centrumnak a térségi termelők számára teljesen nyitottnak kell lennie, ugyanakkor be kell tudnia csatornázni az országos és nemzetközi szakmai, tudományos műhelyek eredményeit és szellemi kapacitásait. A feladat a Klaszter számára lehet testhezálló. A K+F tevékenység mellett a marketinggel járó gyakorlati feladatokat, az értékesítési hálózatokban való munkát, a helyben megtermelt termékek értékesítési pontok közötti elosztását és egyben a minőség kontrollját a LEADER Egyesület képes lehet felvállalni és az ehhez szükséges kapacitásokat kialakítani. Az említett két szervezet partnerségben tudja az egymáshoz erőteljesen kapcsolódó feladatokat ellátni. 4. Helyi termék integrációk létrehozása és kapcsolódás országos hálózatokhoz A termelők összefogása termékkategóriánként és termékfajtánként lehet indokolt. Az előbbi a Házi remek, a Nyitott Porták és beszállítók tekintetében a Településszövetségeknek adható feladatul, míg a tájtermékek a Gömör-Torna Klaszter, a történelmi ihletésű termékek pedig a História-völgy Konzorcium közreműködésével alakíthatnak térségi integrációkat. Ez utóbbi kategóriában érdekes a térség egészének az országos hálózatokba, internetes portálokra való bekapcsolása, ami szintén e két utóbbi szervezet, vagy új szereplőként a Bódva Hírportál szerkesztőinek felelőssége lehet. Ebben a feladatban a nevezett három szervezet közötti folyamatos egyeztetés elengedhetetlen. 5. Helyi termék TermelÔi és Fogyasztói Közösségek szervezése A helyi termékek térségen belüli piacának bővítéséhez a fogyasztók informálása, szemléletének alakítása elengedhetetlen. A termelői és fogyasztói közösségekben a termelők, a lakosok és a helyi turisztikai szolgáltatók egyaránt részt kellene, hogy vegyenek. Ez a forma a termelők, termékek és azok előnyeinek megismertetésén keresztül képes lehet a helyi termék iránti elköteleződés kialakítására,

a Nyitott Porták törzsvásárlói közönségének bővítésére. Ugyanakkor a fogyasztókból a Házi Remek mozgalomba való bekapcsolódás révén termelők is válhatnak. A Közösség működhet személyes találkozókon, internetes fórumokon keresztül, de mindenképp fontos az együvé tartozás érzésének kialakítása, az ehhez szükséges külső látványelemek bevezetése. A HTFK-kat térségrészenként a Településszövetségek tudják leginkább összefogni, a kapcsolattartást, a közös rendezvényeket szervezni. (A feladat három részre bontása egy térségen belüli egészséges rivalizálást is eredményezhet.) 6. Helyi termékek turizmushoz kapcsolása A helyi termékek turizmusba való bekapcsolásának jellemzően három lehetséges módja van: • A termékek bevonhatók a turisták ellátásába – ehhez a turisztikai szolgáltatókkal, vendéglátókkal kell a kapcsolatot kiépíteni, őket a logisztikai központon keresztül termékkel folyamatosan ellátni. • A mesterségekhez kapcsolódó bemutatók szervezhetők a turisták számára – ehhez a turisztikai attrakciók működtetőivel és a mesterekkel kell közvetlen, az időpontok és a program rugalmas alakítására képes kapcsolatot kiépíteni és turisztikai rendezvényszervezési gyakorlattal rendelkezni. • A turisztikai attrakciók közelében a helyi termékek ajándéktárgyként, emléktárgyként árusíthatók a turisták számára – ehhez árusító helyekkel kell rendelkezni. Az első pontban vázolt feladat a logisztikai központhoz, így a LEADER Egyesülethez kapcsolható, míg a másik két feladat megvalósítására a História-völgy Konzorcium és a hozzá kapcsolódó História-völgyi Kézművesek látszanak a legmegfelelőbbnek. 7. Minőségbiztosítás, védjegyeztetés Ezzel a ponttal a következő fejezetben részletesen foglalkozunk.

72

Helyi termék stratégia

73

Borsod-Torna-Gömör

Védjegyeztetés

74

Védjegyeztetés Tartalom 4. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS TÉRSÉGI ARCULAT FORMÁLÁSA (VÉDJEGYEZTETÉS) 4.1. ALAPFOGALMAK 4.2. CÉLOK ÉS ALAPELVEK 4.3. VÉDJEGYTÍPUS ÉS FAJTÁK MEGHATÁROZÁSA 4.3.1. A védjegy alaptípusa 4.3.2. A védjegy termékkategóriák szerinti fajtái 4.3.3. A termékkör 4.3.4. A védjegy földrajzi területi típusai 4.3.5. Kombinált védjegyek 4.4. MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK 4.4.1. A módszerről 4.4.2. A védjegyeket használó helyi termékek minőségi követelményei 4.4.3. A terméklap kérdései és az értékelés alapját képező pontszámok 4.5. KÖZÖS ARCULAT ÉS ANNAK VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉSE 4.5.1. A közös üzenet 4.5.2. Arculati elemek 4.5.3. Logók 4.5.4. A védjegy használata 4.5.5. Védjegy-jogosultság tanúsítása 4.5.6. Elhelyezés információs anyagokon 4.5.7. Elhelyezés saját arculatban 4.6. A VÉDJEGY SZABÁLYOZÁSA 4.6.1. A védjegyek jogosultjai és azok feladatai 4.6.2. A védjegyhasználók, azok jogai és kötelezettségei 4.6.3. A védjegy használati jogának megszerzése, engedélyezése 4.6.4. A védjegyhasználat díja 4.6.5. A védjegyhasználat ellenőrzése 4.6.6. A védjegyhasználati jog megsértése és megszűnése 4.6.7. A védjegyhasználati szerződés 4.7. FELHÍVÁS ÉS RÖVID TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI HELYI TERMÉK VÉDJEGYHASZNÁLATRÓL

75

76 76 76 77 77 77 78 79 80 80 80 81 82 84 85 86 87 89 92 92 94 94 94 94 95 96 96 96 96 98

Védjegyeztetés 4. MINôSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS TÉRSÉGI ARCULAT FORMÁLÁSA (VÉDJEGYEZTETÉS) 4.1. Alapfogalmak Helyi termék: A helyi erőforrások hasznosítása és a helyi szükségletek kielégítése szempontjából egyaránt fontos áruk és szolgáltatások, jellemzően két típusban: a. helyben megtermelt vagy összegyűjtött alapanyagokból, helyben kialakult eljárások (receptek) alkalmazásával, többnyire kisüzemi keretek között előállított, esetleg csomagolásukban is helyi anyagokat, helyi kulturális elemeket felhasználó - ily módon a hely sajátosságait megjelenítő – termékek, b. helyi munkaerővel a helyi – kb. 50 km sugarú körön belüli – lakossági igények kielégítésére előállított, a térségi önellátást erősítő termékek. A helyi termékek termelésének és fogyasztásának előnye, hogy: megbízható – finom – környezetbarát, azaz: • friss – nem törődik a hosszú szállítástól. • ízletes – helyi hagyományos receptek alapján készül. • kíméli a környezetet– nem emészt fölösleges energiát a szállítás. • helyi munkahelyet teremt – kézműves technológiával készül. • erősíti a helyi gazdaságot – a pénz helyben marad. • bizalmat teremt – közvetlenül összehozza a termelőt és a fogyasztót. Védjegy: Árujelző, ami az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgál. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. Grafikailag ábrázolható.

4.2. Célok és alapelvek A helyi termék védjegy kialakításának és az azzal elérhető közös arculat formálásának (a védjegy vagy földrajzi árujelzés hivatalos bejegyzésétől függetlenül) kettős funkciója van:

A. A vásárlók informálása, meggyôzése arról, hogy: - garantáltan jó, hiteles terméket / szolgáltatást kap – ezt a termelő és a védjegy kiadója együttesen garantálja, - számára kedves földrajzi térséget támogat – a szimpátia alapja lehet • korábbi személyes kötődés – ekkor a térség egyértelmű beazonosítására van szükség, • a térséghez társított sajátos, a helyi adottságokon alapuló, máshol nem, vagy nem ilyen módon elérhető tulajdonságok (íz, forma) – amely tulajdonságok a védjegyben visszatükrözendők, - az áru egy árucsoport (márka) része, ha már kipróbált valamit a csoportból és azzal elégedett volt, keresse az azonos védjeggyel rendelkező termékeket. Mindezzel a védjegy a bizalmat erősíti, ami a forgalom növekedéséhez vezet. B. A termelők informálása, orientálása arra, hogy: - hogyan tud a termékcsoportba beépülni – milyen üzenetet építsen be a termékébe, hogy együttesen, egymást erősítve adják meg a térségi kínálat sajátos jellegét - mivel érdemes foglalkozni, minek van kereslete - milyen minőségi standardnak kell megfelelni A védjegy ebben az esetben a kívánt kínálat formálásának eszköze. Ebben az esetben is bizalomról van szó. A termelő bízik a védjegy kiadójában, az általa közvetített információkban és értékben, azok piaci értékre konvertálhatóságában. A két funkció térségenként változó súllyal szerepel a védjegyeztetés hátterében. A mi térségünkben – mivel a helyi termékkínálat még meglehetősen fejletlen – a második, a termelőket orientáló funkciónak meghatározó jelentősége van. A Borsod-Torna-Gömör helyi termék védjegy alkalmazásának elsődleges célja a térségben működő helyi lakosok, közösségek és vállalkozások inspirálása, az eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelése, piaci lehetőségeinek bővítése.

76

Védjegyeztetés 4.3.Védjegytípus és fajták meghatározása

A védjegy alkalmazásának célja továbbá a. a térségi önellátás fokának növelése b. a helyi értékek feltárása és tudatosítása c. a környezettudatosság és a szolidaritás növelése

4.3.1. A védjegy alaptípusa A földrajzi árujelző (pl. Bódva-völgyi, Bányavidéki …) önmagában nem szolgálja a kitűzött célokat. Részint, mert nem kapcsolható hozzá termékkategóriánkénti megkülönböztetés, részint mert kollektív jogosultságot jelent, harmadik fél részéről a használati jogosultság engedélyezés nélkül megszerezhető. A termék védjegy és az annak használatát lehetővé tevő tanúsítvány szolgálja a helyi termékek minősítésétől és láthatóvá tételétől várt hatásokat.

A védjegyet működőképessé tevő bizalom alapja és formálója, egyben a védjegy célok szerinti működésének alapja: - a térség hírneve, imázsa - a védjegyet kiállító szervezet hitele - a termék minősége.

A védjegy megalkotásához is így ezt a három elemet kell alapul venni. DJEGYEZTETÉS

ze. egy ok

a lyi a

nak és eik

e.

ja,

pul

4.3.2. A védjegy termékkategóriák szerinti fajtái

TERMÉK

A védjegy fajtája az általa hordozott tartalmak szerint változhat. Az előzőekben vázolt stratégia négy fejlesztési célterülete alapján négyféle tartalmat hordozó termékkategóriát különböztetünk meg:

TÉRSÉG

SZERVEZET

1. Családi önellátás – Házi Remek 2. Vásárlói és közösségi igények helybeni ki

3. ábra: A helyi termékvédjegy alkotó elemei A vázolt helyi termék stratégia alapján eleve 2 önálló identitással rendelkező térségrészről és stratégia 3 tematikus térségről, A vázolt helyi termék alapján eleve 4 termékkategóriáról és a térségekhez kapcsolódó 6 szervezetről van önálló identitással rendelkező szó. 2 Ebből adódóan nem egy védjegy, hanem egytérségrésztöbb védjegyből ről és 3 tematikus térségről, termékkate- a álló védjegyrendszer kerül meghatározásra. A4védjegyrendszert góriáról és a térségekhez kapcsolódó 6 szerBorsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület működési területének egésze (Borsod-Torna-Gömör térség) adódóan vagy annak nem részét egy alkotó vezetről van szó. Ebből térségrészek és hanem tematikusegy térségek helyi termékkategóriáihoz védjegy, több védjegyből álló védkapcsolódó védjegyek összessége alkotja. jegyrendszer kerül meghatározásra. A védjegyrendszer megalkotásának tisztázandó, kifejtendő A védjegyrendszert a Borsod-Torna-Gömör témakörei az alábbiak: LEADER Egyesület működési területének 1. védjegytípus és fajták meghatározása egésze térség) vagy 2. közös(Borsod-Torna-Gömör arculat (térség) annak részét alkotó térségrészek és temati3. minőségi előírások (termék) kus4.térségek helyi termékkategóriáihoz kapvédjegy kiadása (szervezet).

csolódó védjegyek összessége alkotja. A védjegyrendszer megalkotásának tisztázandó, kifejtendő témakörei az alábbiak:

elégítése – Megbízható Beszállító

3. Átvállalt önellátás (nyitott porták) – Príma Porta 4.Prémiumtermékek kisüzemi előállítása – Kiváló Tájtermék.

Az egyes kategóriákba tartozást az arra érdemes és képes szervezetek által kiadott tanúsítvány hitelesítheti. Az egyes termékkategóriákhoz rendeljük a tanúsítványokat, melyek funkciója és tartalma a következőek szerint alakul:

Házi Remek: A családi önellátás kiterjesztését, a helyi hagyományok felélesztését és a kreatív termékfejlesztést szolgálja. A termékek kereskedelmi árusításra nem kerülnek, de fesztiválokon, térségi rendezvényeken bemutatják, kóstoltatják a terméket. Príma Porta: Olyan nyitott porta, ahol a helyi, hagyományosan előállított, (ökológiai) termékek vásárolhatók és fogyaszthatók. A jellemzően (városi) törzsvásárlói közönség nem csak a kiváló minőségű helyben előállított termékhez jut hozzá, de részt vehet a termelésben, ill. szabadidős programokban. A térségi önellátás fontos pillére.

1. védjegytípus és fajták meghatározása 86 HELYI TERMÉK STRATÉGIA ARCULATI(térség) KÉZIKÖNYV 2. közösÉSarculat 3. minôségi elôírások (termék) 4. védjegy kiadása (szervezet).

77

Védjegyeztetés

VÉDJEGYEZTETÉS

4.3.3. A termékkör

A nevezett kategóriák több terméket fognak át. A termékkategóriákon belül megjelenő, a térségre jellemző termékek köre (a Nizzai Megállapodás 10. kiadása szerint):

Megbízható Beszállító:

A térség kiskereskedelmi boltjaiba, a közösségi igényeket kielégítő közösségi konyhákra, önkormányzatokhoz, valamint turisztikai vendégfogadókhoz, éttermekbe helyben előállított minőségi termékeket pontosan beszállító, a megrendelők bizalmát élvező termelő.

15. táblázat: Helyi termékek besorolása Áruosztályok megnevezése és tartalma 29. áruosztály: Hús, hal-, baromfi- és vadhús; tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások; tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok.

Kiváló Tájtermék: Kisüzemi módon előállított

Helyi termékként megjeleníteni kívánt térségi termékek szárított gomba, dióbél, aszalt gyümölcsök, teakeverék, savanyúságok, lekvárok, tojás joghurt, sajtok mangalica paprikás szalonna, tepertő, zsír, szalámi, étkezési olaj száraztészták, sütemények, kalácsok méz, lépes méz, diós méz, mustár, ecet, fűszerek

amelyek állatbőrö bőröndö sétapálcá lószerszá 20. áruo fából, pa fűzfaves elefántcs kagylóhé tajtékból vagy mű amelyek 21. áruo tartályok fésűk és kivételév anyagok nyers va (kivéve a üveg-, po nem tarto 26. áruo szalagok ruhakapc és tűk; m 27. áruo (szalmáb linóleum textil fal 28. áruo testnevel tartoznak karácson 16. áruo anyagok nem tarto könyvkö

30. áruosztály: Lisztek és más gabonakészítmények; kenyér, péksütemények és cukrászsütemények; prémium termék. Nem csupán helyben előfagylaltok; cukor, méz, mustár; ecet, állított, de sajátos kistáji karakterrel is renfűszeres mártások; fűszerek; jég. 31. áruosztály: élő állatok; friss élő állat delkezik. Alkalmas és érdemes arra, hogy tágyümölcsök és zöldségek. friss gyümölcsök, zöldségek gabb földrajzi körben is képviselje a térséget. 32. áruosztály: Sörök; ásványvizek és szörpök, gyümölcslevek szénsavas vizek, egyéb alkoholmentes ásványvíz, szénsavas víz A későbbiekben a védjegyeztetés a turisztikai italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szolgáltatásokra is kibővíthető. Helyi minősíszörpök és más készítmények italokhoz. pálinka, bor tést és tanúsítványt kaphatnak a szálláshe33. áruosztály: alkoholtartalmú italok viaszgyertyák 4. áruosztály: Ipari olajok és zsírok; lyek és a vendéglátóhelyek. kenőanyagok; porfelszívó, portalanító és porlekötő termékek; tüzelőanyagok (beleértve a motorbenzineket) és világítóanyagok; viaszgyertyák, gyertyabelek. A nevezett kategóriák több terméket fognak bőrtáskák, bőrerszények, 18. áruosztály: Bőr és bőrutánzatok, A fenti VÉDJEGYEZTETÉS bőrdísztárgyak ezen anyagokból készült olyan termékek, át. A termékkategóriákon belül megjelenő, termék amelyek nem tartoznak más osztályokba; ostorok, nyergek, lószerszámok a térségre jellemző termékek köre (a Nizzai állatbőrök és irhák; utazótáskák és 88 4.3.3. A termékkör bőröndök; esernyők és napernyők; BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRAT Megállapodás 10. kiadása szerint) (15.táblásétapálcák; ostorok, hámok, nyergek és zat) A nevezett kategóriák több terméket fognak át. A lószerszámok. fából faragott edények, konyhai termékkategóriákon belül megjelenő, a térségre jellemző termékek 20. áruosztály: Bútorok, tükrök, keretek; eszközök, dísztárgyak, játékok, fából, parafából, nádból, gyékényből, köre (a Nizzai Megállapodás 10. kiadása szerint): tornác- és kapuelemek, játszótéri fűzfavesszőből, szaruból, csontból, elemek elefántcsontból, halcsontból, 15. táblázat: Helyi termékek besorolása vesszőkosarak, vessző fonatok kagylóhéjból, ámbrából, gyöngyházból, A termékvédjegy és tanúsítvány kiegészítszaruból, csontból készült termékek tajtékból, és mindezek pótanyagaiból, Áruosztályok és tartalma Helyi termékként megjeleníteni áruhetőmegnevezése a földrajzi eredetet hangsúlyozó vagy műanyagokból készült termékek, kívánt térségi termékek amelyek nem tartoznak más osztályokba. jelzővel. Borsod-Torna-Gömör Térségben 29. áruosztály: Hús, hal-,A baromfiés szárított gomba, dióbél, aszalt kerámia étkezési edények, konyhai 21. áruosztály: Eszközök, edények és vadhús; tartósított, szárított és főzött gyümölcsök, teakeverék, a védjegyeztetés szempontjából három terüeszközök, dísztárgyak, festett tartályok háztartási és konyhai célokra; gyümölcsök és zöldségek; zselék, savanyúságok, lekvárok, üvegedények, üvegképek fésűk és szivacsok; kefék (az ecsetek típust határoztunk meg: lekvárok leti (dzsemek), kompótok; tojások; tojás kivételével); kefegyártáshoz használt tej és tejtermékek; étkezési olajok és joghurt, sajtok anyagok; takarító eszközök; vasforgács; zsírok. mangalica paprikás szalonna, tepertő, Kistájak: Saját identitással nyers vagy félig megmunkált üveg zsír, szalámi, rendelkező, vi(kivéve az építéshez használt üveget); szonylag homogén étkezési (bár olaj önmagukban is kiüveg-, porcelán- és fajanszáruk, amelyek 30. áruosztály: Lisztek és más száraztészták, sütemények, kalácsok sebb egységekből felépülő), ös�nem tartoznak más osztályokba. gabonakészítmények; kenyér, méz, lépes méz,földrajzilag diós méz, hímzések, horgolványok 26. áruosztály: Csipkék és hímzések, péksütemények és cukrászsütemények; ecet, fűszerek szefüggő területek mustár, a Borsod-Torna-Gömör Textil bábok, ruházati kiegészítők szalagok és zsinórok; gombok, fagylaltok; cukor, méz, mustár; ecet, térségen belül: (kötény, sál, kendő) ruhakapcsok és fűzőlyukak, gombostűk fűszeres mártások; fűszerek; jég. és tűk; művirágok. 31. áruosztály: élő állatok; friss élő állat Szőttes futók, szőnyegek gyümölcsök és zöldségek. friss gyümölcsök, zöldségek 27. áruosztály: Szőnyegek, lábtörlők • Sajó-Szuha-Karszt kistáj (Sajó-völgy: Saszalma, gyékény és csuhé fonott 32. áruosztály: Sörök; ásványvizek és szörpök, gyümölcslevek (szalmából), gyékények és nádfonatok, dísztárgyak, játékok Nagybarca, Sajószénsavasjókaza, vizek, egyébBánhorváti, alkoholmentes ásványvíz, szénsavas Vadna, víz linóleum és más padlóburkolatok; nem italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; textil falikárpitok. ivánka, Kazincbarcika; Szuha-völgy: Zubogy, szörpök és más készítmények italokhoz. nemezelt, textil, ásványi, természetes 28. áruosztály: Játékok, játékszerek; Jákfalva, Alsószuha, Alsótelekes, Dövény, Felpálinka, bor termésekből, újrahasznosított 33. áruosztály: alkoholtartalmú italok testnevelési és sportcikkek, amelyek nem anyagokból készített ékszerek viaszgyertyák tartoznak más osztályokba; sőtelekes, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Izsó4. áruosztály: Ipari olajok és zsírok; karácsonyfadíszek. kenőanyagok; porfelszívó, portalanító és falva, Kurityán, Mucsony, Ormosbánya, Rudamerített papír és kép, tasakok porlekötő termékek; tüzelőanyagok 16. áruosztály Papír, karton és ezen Rudolftelep, Szuhakálló; Karszt-vidék: (beleértvebánya, a motorbenzineket) és anyagokból készült termékek, amelyek világítóanyagok; viaszgyertyák, nem tartoznak más osztályokba; Aggtelek, Kánó, Imola, Ragály, Szuhafõ, Trizs, gyertyabelek. könyvkötészeti anyagok; fényképek Zádorfalva, Perkupa, Égerszög, Jósvafő, Szin, bőrtáskák, bőrerszények, 18. áruosztály: Bőr és bőrutánzatok, A fenti kiemelt termékek jelennek meg minden bőrdísztárgyak ezen anyagokból készült olyan termékek, Szinpetri, Szőlősardó, Szögliget, Teresztenye,

4.3.3. A termékkör

4.3.4. A védjegy földrajzi területi típusai

Tornakápolna, Varbóc)

termékkategóriában.

88 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

78

Védjegyeztetés • Cserehát-Bódva vidék (Tornai-medence: Hidvégardó, Tornanádaska, Bódvaszilas, Komjáti, Bódvarákó, Tornaszentandrás, Becskeháza, Bódvalenke, Tornabarakony, Tornaszentjakab, Debréte, Viszló; Tókörnyéke: Szalonna, Szendrő, Szuhogy, Galvács, Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend; Alsó-Bódva-vidék: Szendrőlád, Edelény, Borsodszirák, Boldva, Sajóvámos, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóecseg, Abod, Balajt, Ládbesenyő, Damak, Hegymeg, Irota, Lak, Szakácsi, Tomor, Hangács, Nyomár, Ziliz;)

Tematikus térség: Az egész térséget átfogó História-völgyben adott történelmi korokhoz és stílusokhoz köthető emlékek, kulturális hagyományok jelennek meg egy turisztikai úthálózatra felfűzve. (Hasonló tematikus térséget alkotnak a Gömör-Tornai Helyi Termék Klaszter tagjai és az Aggteleki Nemzeti Parki Termék területe. Ezek saját védjeggyel és védjegyeztetési eljárással rendelkeznek, jelen szabályzatnak nem részei.) A védjegyVÉDJEGYEZTETÉS rendszert térség egészére, a 2 térségterülete. Ezek így sajáta védjeggyel és védjegyeztetési eljárással rendelkeznek, jelen szabályzatnak nem részei.) részre, a 3 tematikus térségre kialakított véderedetet Ajegyek védjegyrendszert így a térség egészére, a 2 térségrészre, a 3 együttese alkotja. (4. ábra)

gben a roztunk

én (bár rajzilag

horváti, a-völgy: Dövény, sófalva, olftelep, Ragály, ő, Szin, ápolna,

égardó, varákó, rakony, alonna, Rakaca, delény, ósenye, gymeg,

en adott ulturális elfűzve. Helyi Termék

tematikus térségre kialakított védjegyek együttese alkotja.

kategória tartozhat és a védjegyfajták száma a kistájak és a hozzájuk rendelhető termékkategóriák számának szorzataként adódik. Az egyes termékkategóriák azonban különböző földrajzi léptékben értelmezhetők, illetve különböző mértékben kötődnek a kistáji sajátosságokhoz.

A földrajzi léptéket a kategóriába tartozó termékek várható száma határozza meg. (Kicsi: kisebb területen is várhatóan sok termék; nagy: csak nagyobb területen várható több VÉDJEGYEZTETÉS termék.) földrajzi területhez akár termékkategória tartozhat és AMinden kistáji sajátosság a több kistájak közötti eltérő a védjegyfajták száma a kistájak és a hozzájuk rendelhető kulturális és természeti adottságokból adótermékkategóriák számának szorzataként adódik. Az egyes Házi R dik, a sajátos előállítási módban, megjelenéstermékkategóriák azonban különböző földrajzi léptékben Príma P értelmezhetők, illetve különbözőesetében mértékben kötődnek a kistáji ben és – élelmiszerek – ízvilágban Megbíz sajátosságokhoz. tükröződik vissza. (Erős – erősen kötődik egy Kiváló A földrajzi léptéket a kategóriába tartozó termékek várható száma adott földrajzi kistájhoz; gyenge – a sok földrajzi határozza meg. (Kicsi: kisebb területen is várhatóan termék; nagy: csak nagyobb területen várható többjelentős, termék.) kistájhoz kötődés kevésbé vagy az 4.3.5. A kistáji sajátosság a kistájak közötti eltérő kulturális és természeti eltérés nem fontos.) adottságokból adódik, a sajátos előállítási módban, megjelenésben és – élelmiszerek esetében – ízvilágban tükröződik vissza. (Erős – Aerősen térségünk meghatározott kötődik egyesetében adott földrajzi kistájhoz; gyenge – atermékföldrajzi kistájhoz kötődés jelentős, vagy az eltérés nem fontos.) kategóriák a kevésbé fenti kritériumoknak az alábbiak A térségünk esetébenmeg: meghatározott termékkategóriák a fenti szerint felelnek kritériumoknak az alábbiak szerint felelnek meg: 16. táblázat: Termékkategóriák szerinti sajátosságok

SajóSzuhaKarszt kistáj

termékkategória Házi Remek Príma Porta Megbízható Beszállító Kiváló Tájtermék

CserehátBódva vidék

földrajzi sajátosság erős gyenge gyenge erős

A négy termékkategória közül a földrajzi kistájak szerinti a Házi Remek és a Príma Porta kategóriák esetében Adifferenciálás négy termékkategória közül a földrajzi kismindenképp indokolt, míg a Megbízható Beszállító kategóriát a tájak szerintiérvényesülése differenciálás amunkamegosztás Házi Remek és piaci szempontok és a térségi miatt össztérségi szinten működtetni. A Kiváló Tájtermék kategória aelég Príma Porta kategóriák esetében mindenpedig kistáji és tematikus térségek szerint jeleníthető meg.

BorsodTornaGömör Térség

Gömör értéke

földrajzi lépték kicsi kicsi nagy nagy

A fent területi mátrix

Sajó-Szu Karszt kistáj Cserehát Bódva vidék

Históriavölgy Gömör Értéke Aggtelek Nemzeti Parki Termék B-T-G együtt

képp indokolt, míg a Megbízható Beszállító kategóriát a piaci szempontok érvényesülé-90 se és a térségi munkamegosztás miatt elég BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRAT össztérségi szinten működtetni. A Kiváló Tájtermék kategória pedig kistáji és tematikus térségek szerint jeleníthető meg.

Aggteleki Nemzeti Park Históriavölgy

VÉDJEGYEZTETÉS

4. ábra: A Borsod-Torna-Gömör térség helyi termék Minden földrajzi területhez akár több termékkategória tartozhat és védjegyrendszere

a védjegyfajták száma a kistájak és a hozzájuk rendelhető termékkategóriák számának szorzataként adódik. Az egyes termékkategóriák azonbana Borsod-Torna-Gömör különböző LEADER földrajzi Egyesület léptékben AA fenti rendszerből a Borsod-Torna-Gömör fenti rendszerből értelmezhetők, illetve jelzett) különböző mértékben kötődnek a kistáji négy (az ábrán pirossal térségre kialakított védjegyek LEADER Egyesület négy (az ábrán pirossal jelsajátosságokhoz. jogosultja. zett)Atérségre kialakított védjegyek jogosultja. földrajzi léptéket a kategóriába tartozó termékek várható száma 89 határozza meg. (Kicsi: kisebb területen is várhatóan sok termék; Minden földrajzi területhez akár több termékSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI nagy: csak nagyobb KÉZIKÖNYV területen várható több termék.) A kistáji sajátosság a kistájak közötti eltérő kulturális és természeti adottságokból adódik, a sajátos előállítási módban, megjelenésben79 és – élelmiszerek esetében – ízvilágban tükröződik vissza. (Erős – erősen kötődik egy adott földrajzi kistájhoz; gyenge – a földrajzi kistájhoz kötődés kevésbé jelentős, vagy az eltérés nem fontos.)

17.táblázat: Termékkategóriák térségi kerete

termékkategória Házi Remek Príma Porta Megbízható Beszállító Kiváló Tájtermék

térségi keret kistáj, tematikus térség kistáj össztérség kistáj, tematikus térség

4.3.5. Kombinált védjegyek A fenti megfontolások alapján a termékkategóriákat és földrajzi területi típusokat egyaránt kifejező védjegyek kialakítását az alábbi mátrix szerint javasoljuk. 18.táblázat: A védjegyrendszer elemei

VÉDJEGYEZTETÉS

zhat és elhető egyes tékben kistáji

száma ermék;

mészeti nésben Erős – ldrajzi s.) fenti

osság

zerinti etében óriát a s miatt egória

Védjegyeztetés 17.táblázat: Termékkategóriák térségi kerete

termékkategória Házi Remek Príma Porta Megbízható Beszállító Kiváló Tájtermék

4.3.5. Kombinált védjegyek

térségi keret kistáj, tematikus térség kistáj össztérség kistáj, tematikus térség

A fenti megfontolások alapján a termékkate4.3.5. Kombinált védjegyek góriákat és földrajzi területi típusokat egyaránt kifejező védjegyek kialakítását az alábbi A fenti megfontolások alapján a termékkategóriákat és földrajzi mátrix szerint javasoljuk. területi típusokat egyaránt kifejező védjegyek kialakítását az alábbi mátrix szerint javasoljuk.

18.táblázat: A védjegyrendszer elemei

Sajó-SzuhaKarszt kistáj CserehátBódva vidék

Házi Remek 1

Megbízható Beszállító

4

Príma Porta 2

Kiváló Tájtermék 3

5

6

Históriavölgy Gömör Értéke Aggteleki Nemzeti Parki Termék B-T-G együtt

Kiváló Szállás

Kiváló Tájétel

7

A. Megfogalmazhatunk minden terméktípusra és termékkategóriára egységesen elvárásokat. Ilyen elvárás lehet: A1. bizonyos, jól körbehatárolt alapelveknek való megfelelés, vagy A2. a követelmények érdemi részletezése nélkül, megbízhatónak tekintett személyek, vagy szervezetek, esetleg a fogyasztók bizonyos számú és formájú ajánlásaiból kirajzolódó referenciák felmutatása. Ez utóbbit túl lazának, kevésbé közös értékformálónak tartjuk. B. Terméktípusonként határozzuk meg a követelményeket. Ebben az esetben – a termékfejlesztési stratégiával összhangban – az alábbi terméktípusok veendők figyelembe: Élelmiszerek:

• Mézkészítmények: méz, lépes méz, diós méz,

8

90 ÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATIkialakított KÉZIKÖNYV A négy térségre

nevezései a következők:

• Aszalvány: szárított gomba, dióbél, aszalt gyümölcsök, teakeverék

• Konzerv: savanyúságok, lekvárok, ször-

8 db védjegy meg-

pök

• Tejtermék: joghurt, sajtok • Húskészítmények: mangalica paprikás

1. Sajó-Szuha-Karszt kistáji Házi Remek 2. Sajó-Szuha-Karsz kistáji Príma Porta 3. Sajó-Szuha-Karszt kistáji Kiváló Tájtermék 4. Cserehát-Bódva vidéki Házi Remek 5. Cserehát-Bódva vidéki Príma Porta 6. Cserehát-Bódva vidéki Kiváló Tájtermék 7. História-völgyi Kiváló Tájtermék 8. Borsod-Torna-Gömör Térségi Megbízható Beszállító.

szalonna,tepertő, zsír, szalámi;

• Tésztafélék: száraztészták, sütemények, kalácsok

• Szeszes italok: pálinka, bor Kézműves termékek: • Bőrdíszmű: táskák, erszények, dísztárgyak • Kerámia: étkezési edények, konyhai eszközök, dísztárgyak • Üveg: festett üvegedények, üvegképek • Textil: bábok, ruházati kiegészítők (kötény, sál, kendő) • Kézimunka: hímzések, horgolványok • Szőttesek: futók, szőnyegek • Famunkák: faragott edények, konyhai eszközök, dísztárgyak, játékok, tornácés kapuelemek, játszótéri elemek • Papíráruk: merített papír és kép, tasa- kok • Fonatok: vesszőkosarak, vessző, szal- ma, gyékény és csuhé fonott dísztár- gyak, játékok • Ékszerek: nemezelt, textil, ásványi, természetes termésekből, újrahasz- nosított

4.4. Minőségi követelmények 4.4.1. A módszerről Mivel esetünkben a védjegy termékfejlesztő, termelőt orientáló funkciója erős, a termékkínálat fokozatos kialakítása érdekében négy termékkategóriát hoztunk létre és mindegyik esetben különösen fontos szerep jut a minőségi követelmények meghatározásának, megismertetésének és betartatásának. A minőségi követelmények meghatározásánál többféle lehetőségből válogathatunk.

80

Védjegyeztetés alábbiak szerint lehetséges: Térség-részenként – az „tájjelleg” meghatározásához eltérő leírások tartoznak:

A termékcsoportok szerinti meghatározásnál standardként megadhatunk: B1. pontosan, laboratóriumi körülmények között mérhető és B2 . mérés nélkül kontrollálható előírásokat. A térség szervezetei egyikhez sem rendelkeznek kellő szakmai felkészültséggel és elegendőnek tartják a hatósági előírásokban termékcsoportonként szereplő követelményeket. (Az is komoly térségi feladat lehet, hogy az azoknak való megfelelés feltételei teljesülhessenek.)

- Sajó-Szuha-Karszt kistáj

• Sajó-völgy: ipari tevékenységek, nagy népsűrűség, fiatalok, piacok.

• Szuha-völgy (Bányavidék): bányák, er-

•

Így a térségi védjegyek használatának feltételeként egyelőre (az A1. pont szerint) az elvárt általános, helyben ellenőrizhető alapelemeket fogalmazzuk meg.

dők, gyümölcsösök, legelésző állatok, vadvilág, bányász hagyományok, kre- ativitás. Karszt (Galyaság): értékes épített örökség, karsztos formák, barlangok, erdők és gombák, természetesség.

- Cserehát-Bódva vidék:

• Bódva-völgy: a Bódva folyó és termé-

4.4.2. A védjegyeket használó helyi termékek minőségi követelményei A térségi védjegyek használatához megkívánt követelmények: 1. Lokális – a termék előállításához helyi alapanyagot használ, előállításában a helyi hagyományokat követi. 2. Kézműves – kisüzemi, kézműves technológiát alkalmaz. 3. Környezettudatos – sem az előállítás, sem az értékesítés, sem a termék használata során nem képződnek környezetre káros anyagok, nem történik erőforrás-pazarlás, sőt kimondottan hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. 4. Szolidáris – sem az előállítás, sem az értékesítés, sem a termék használata során nem kerülnek emberek hátrányos helyzetbe, sőt a hátrányos helyzeten való változtatást segíti elő. 5. Tájjellegű – tartalmában és arculatában visszatükrözi a védjegy hatókörét képező tájegység karakterét. 6. Kreatív – a térségi adottságokra és hagyományokra épülve mai igényeket elégít, mindkettőnek megfelelő tartalommal és formában. 7. Szabályos – megfelel a termékkel és a termelőkkel szemben támasztott nemzeti előírásoknak. 8. Stabil – minősége állandó, nincs jelentős ingadozás benne. A követelmények minden térségi védjegy esetében érvényesítendők, differenciálás az

•

keny melléke, nagyobb települések a két város, kiépültebb kereskedelem és szolgáltatások, iskolák és iskolázott népesség, kulturális körük, egészségközpontúság. Cserehát: aprófalvak, dombok meghittsége, egymással való törődés.

- História-völgy: történelmi korokhoz köthető

emlékek, kulturális hagyományok jelennek meg a turisztikai úthálózatot alkotó településeken.

Termékkategóriánként– a differenciálás alapja a termék-előállítás és értékesítés jellegében és nem a minőségben van. Az önellátó – árutermelő, egyediség – tucattermék jellegből adódóan egyes követelményektől eltekinthetünk: - Házi Remek – nem követelmény a „szabályosság” és a „stabilitás” - Megbízható Beszállító – nem követelmény a „kreativitás”, de fokozottan fontos a „szabályosság” és a „stabilitás” - Príma Porta – minden feltételnek teljesülnie kell - Kiváló Tájtermék – minden feltételnek teljesülnie kell A fenti követelmények teljesülésének ellenőrzésének alapját a termékenként kiállítandó terméklap és maga a termék képezik.

81

Védjegyeztetés

VÉDJEGYEZTETÉS

csomagolás?

4.4.3. A terméklap kérdései és az értékelés alapját képező pontszámok VÉDJEGYEZTETÉS

1. Lokális – helyben állítják elő, a termék előállításához helyi alapanyagot előállítá4.4.3. A TERMÉKLAP kérdései éshasznál, az értékelés alapját sában aképező helyipontszámok hagyományokat követi. (max. 12 erdők, VÉDJEGYEZTETÉS pont) advilág, 1. Lokális – helyben állítják elő, a termék előállításához helyi nagy

nagy örökség, gombák, erdők, advilág,

ban b. 30-60%-ban c. 30%-nál kisebb mértékben d. egyáltalán nem Milyen műhelyben történik az a. iparterületen 0-3 előállítás? b. közösségi műhelyben 3. Környezettudatos – sem az előállítás, sem c. saját önálló műhelyében az értékesítés, sem a termék használata sod. lakásában rán nemszériában képződnek káros Mekkora állít elő környezetre a. több ezer példány 0-3 anyaazonosnem típusú terméket évente? b. több száz példány gok, történik erőforrás-pazarlás, sőt kimondottan hozzájárulc. akétszáznál fenntarthatóság kevesebb

erősítéséhez. (max 12 pont) 3.

alapanyagot használ, előállításában a helyi hagyományokat 4.4.3.követi. A TERMÉKLAP (max. 12 pont)kérdései és az értékelés alapját képező pontszámok kérdés válasz értékelés

Környezettudatos – sem az előállítás, sem az értékesítés, sem a termék használata során nem képződnek környezetre káros anyagok, nem történik erőforrás-pazarlás, sőt kimondottan hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. (max 12 pont)

Milyen káros levegőbe az elő

Milyen hullad előállítás során Mi történik keletkező hulla Milyen anyag történik az előá Milyen ked hatásokkal jár

B. a haszná

Mi biztosítja a minimalizálásá

A. az előállítás során

Mi biztosítja kérdés válasz értékelés Hol állítják elő? (település(ek) 0/3 minimalizálásá a. semmi 1.megnevezése) Lokális – helyben állítják elő, a termék előállításához helyi Mi biztosítja az 0-1 b. a technológia nem energiafelhasználás alapanyagot használ, előállításában a helyi hagyományokat Milyen (hány féle) helyi alapanyagokat 0-3 energiaigényes minimalizálását az előállítás mékeny használ? követi. (max. 12 pont) rökség, c. energiatakarékos során? tombák, város, Milyen mértékben használ helyi …………….. % 0-3 gépek kérdés válasz értékelés ltatások, Milyen káros d. alternatív alapanyagot? Hol állítják elő? (település(ek) 0/3 levegőbe a has energiaforrás s körük, Honnan származik a technológia? a. nem tudja 0-3 megnevezése) hasznosítása b. könyvből tanulta 0-3 Milyen (hány féle) helyi alapanyagokat e. szállítás mékeny használ? c. máshol élő hittsége, minimalizálása város, rokonoktól, a. semmi Milyen mértékben használ helyi …………….. % 0-3 Mi biztosítja a vízfelhasználás 0-1 tatások, ismerőstől b. a technológia nem Milyen hullad alapanyagot? minimalizálását az előállítás mlékek, tanulta vízigényes használat során körük, során? Honnan származik a technológia? a. nem tudja 0-3 c. víztakarékos gépek risztikai helyi rokontól, Mi történik VÉDJEGYEZTETÉS b.d. könyvből tanulta d. alternatív vízforrás ismerőstől keletkező hulla csomagolás? ban hasznosítása c. máshol élő hittsége, tanulta 94 lőállítás b. rokonoktól, 30-60%-ban Milyen káros anyagok kerülnek a a. por -1 - 0 VÉDJEGYEZTETÉS e. egyéb: BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA levegőbe az előállítás során? nellátó – c. ismerőstől 30%-nál kisebb b. hasznosítása széndioxid csomagolás? ban mlékek, tanulta mértékben c. gázok n egyes b. helyi 30-60%-ban Milyen káros anyagok kerülnek a a. por -1 - 0 2. Kézműves – kisüzemi, kézműves technológiát alkalmaz, isztikai d. rokontól, d. egyáltalán nem d. széndioxid egyéb: levegőbe az előállítás során? c. ismerőstől 30%-nál kisebb b. egyedi példányok jellemzik. Milyen műhelyben történik az a. iparterületen 0-3 e. semmi mértékben technológ” és a tanulta 2. Kézműves c. gázok kérdés – kisüzemi, kézműves értékelés előállítás? lőállítás b.válasz közösségi nem Milyen hulladékok keletkeznek az -1 - 0 d. egyáltalán d. egyéb: műhelyben giát alkalmaz, egyedi jellemzik. Milyen mértékben gépesített az példányok a. e.többegyéb: mint 60 %0-3 ellátó – előállítás során? Milyen műhelyben történik az a.ban iparterületen 0-3 tivitás”, e. semmi előállítás? c. saját önálló egyes Mi történik az előállítás során 0-1 előállítás? – kisüzemi, kézműves b. technológiát közösségi 2. Kézműves alkalmaz, tás” Milyen hulladékok keletkeznek az -1 - 0 műhelyében b. 30-60%-ban keletkező hulladékokkal? műhelyben előállítás során? egyedi példányok jellemzik. c. 30%-nál d. lakásában kisebb Milyen anyagok újrahasznosítása 0-1 c. saját önálló g” és a Mi történik az előállítás 0-1 kérdésszériában állít elő válasz mértékben kell. Mekkora a. több ezer példány értékelés 0-3 történik az előállítás során? során műhelyében keletkező hulladékokkal? azonos típusú terméket évente? b. mint több60száz egyáltalán nem Milyen mértékben gépesített az a.d. több %- példány 0-3 Milyen kedvező környezeti 0-2 lapját a d. lakásában tivitás”, Milyen anyagok újrahasznosítása 0-1 előállítás? hatásokkal jár az előállítás? c. több kétszáznál MilyenMekkora mértékbenszériában gépesített aállít elő a. ban több mint 60 %0-3 0-3 zik. a. ezer példány történik az előállítás során? ás” kevesebb b. 30-60%-ban azonos típusú terméket évente? b. több száz példány Milyen kedvező 0-2 B. a használat soránkörnyezeti c. 30%-nál kisebb 93 hatásokkal jár az előállítás? c. kétszáznál 3. Környezettudatos – sem az előállítás, sem az értékesítés, sem a a. semmi mértékben kell. Mi biztosítja az energiafelhasználás 0-1 RSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV kevesebb b. a technológia nem termék használata soránd. nem képződnek minimalizálását a használat során? egyáltalán nem környezetre káros apját a B. a használat során energiaigényes VÉDJEGYEZTETÉS anyagok, nem sőt Milyen mértékben gépesített a történik a.erőforrás-pazarlás, több mint 60 %-az értékesítés, 0-3 kimondottan 3. Környezettudatos – sem az előállítás, sem sem a ik. a. c. semmi energiatakarékos gépek Mi biztosítja az energiafelhasználás 0-1 csomagolás? hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. ban hasznosítása 12 pont) káros b. technológia nem d. aalternatív energiaforrás termék használata során nem képződnek(max környezetre minimalizálását a használat során? b. 30-60%-ban Milyen káros anyagok kerülnek a a. por energiaigényes -1 - 0 93 hasznosítása anyagok, nem történik erőforrás-pazarlás, sőt kimondottan levegőbe az előállítás során? gépek e. energiatakarékos szállítás minimalizálása A. azÉSelőállítás b. c. széndioxid SÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ARCULATIsorán KÉZIKÖNYVc. 30%-nál kisebb hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. (max 12 pont) mértékbenválasz a. alternatív semmi energiaforrás Mi biztosítja a vízfelhasználás c. d. 0-1 gázok kérdés értékelés b. hasznosítása a technológia nem minimalizálását a használat során? nem a. semmi d. e. egyéb: Mi az előállítás biztosítja az d. egyáltalán 0-1 szállítás minimalizálása A. során vízigényes b. a technológia nem energiafelhasználás Milyen műhelyben történik az a. iparterületen 0-3 semmi c. semmi víztakarékos gépek Mi biztosítja a vízfelhasználás e. a. 0-1 kérdésaz válasz értékelés energiaigényes minimalizálását előállítás b. közösségi előállítás? b. a technológia nem -1 - 0 d. alternatív vízforrás Milyen hulladékok keletkeznek az minimalizálását a használat során? a. c. semmi energiatakarékos Mi biztosítja az 0-1 során? műhelyben vízigényes hasznosítása előállítás során? b. agépek technológia nem energiafelhasználás c. gépek saját energiaigényes Milyenazkáros anyagok a. víztakarékos por -1 d. önálló alternatív minimalizálását az előállítás c. Mi történik előállítás során kerülnek a 0-1 d. alternatív vízforrás műhelyében c. energiatakarékos levegőbe a használat során? 0 energiaforrás során? keletkező hulladékokkal? b. hasznosítása széndioxid gépek hasznosítása d. lakásában c. gázok Milyen anyagok újrahasznosítása 0-1 Milyen káros anyagok kerülnek a a. por -1 d. alternatív e. ezer szállítás Mekkora szériában állít elő a. több példány 0-3 történik az előállítás során? d. széndioxid egyéb: levegőbe a használat során? 0 energiaforrás minimalizálása b. azonos típusú terméket évente? b. több száz példány Milyen kedvező környezeti 0-2 e. semmi hasznosítása a. semmi c. gázok Mi biztosítja a vízfelhasználás 0-1 hatásokkal az előállítás?keletkeznek a e. kétszáznál b. szállítás a technológia nem Milyenjár hulladékok -1 minimalizálását az előállítás c. d. egyéb: minimalizálása kevesebb vízigényes használat során? 0 során? e. semmi a. c. semmi víztakarékos gépek Mi biztosítja a vízfelhasználás 0-1 B. a Mi használat történik során a használat során 0-1 aalternatív technológia nem sem a Milyen keletkeznek a -1 vízforrás minimalizálását az– sem előállítás 3. Környezettudatos az előállítás,b.d.sem az értékesítés, a. semmi keletkezőhulladékok hulladékokkal? Mi biztosítja energiafelhasználás 0-10 vízigényes használatazsorán? során? b. a technológia nem termék használata során nem képződnek környezetre a használat során? 94 minimalizálását c. víztakarékos gépek káros Mi történik a használat során 0-1 energiaigényes anyagok, nem történik erőforrás-pazarlás, sőtvízforrás kimondottan BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV d. alternatív VÉDJEGYEZTETÉS keletkező hulladékokkal? c. energiatakarékos gépek hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. (max 12 pont) Milyen anyagok újrahasznosítása 0-1 Használhatják-e d. alternatív energiaforrás 94 történik a használat során? BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV hasznosítása e. szállítás minimalizálása A. az előállítás során Milyen kedvező környezeti 0-2 hatásokkal jár a használat? a. semmi Mi biztosítja a vízfelhasználás 0-1 kérdés válasz értékelés b. a technológia nem Hozzájuthatnak minimalizálását a használat során? a. semmi Mi biztosítja az 0-1 4. Szolidáris – sem az előállítás, semvízigényes az értékesítés, sem a termék hátrányos helyz b. a technológia nem energiafelhasználás c. víztakarékos gépek használata során nem kerülnek emberek hátrányos helyzetbe, energiaigényes minimalizálását az előállítás d. alternatív vízforrás sőt a hátrányos helyzeten való változtatást segíti elő. (12 pont) c. energiatakarékos során? hasznosítása gépek Milyen anyagok kerülnek a a. por -1 d. alternatív A. káros az előállításban 5. Tájjelle levegőbe a használat kérdés során? 0 energiaforrás b. széndioxid védjegy válasz értékelés hasznosítása c. gázok Hányan dolgoznak a termék ……….. fő 0-1 e. szállítás előállításán? Cserehát-Bó d. egyéb: minimalizálása Tornanádask Hányan részesülnek a keletkező ………. fő 0-1 e. semmi a. semmi Mi biztosítja a vízfelhasználás 0-1 bevételekből? Tornaszenta b. a technológia nem Milyen hulladékok keletkeznek a -1 minimalizálását az előállítás

82

használata során nem kerülnek emberek hátrányos helyzetbe, sőt a hátrányos helyzeten való változtatást segíti elő. (12 pont)

c.

A. az előállításban

5.

kérdés Hányan dolgoznak a termék előállításán?

válasz ……….. fő

értékelés 0-1

Cserehát-Bódva vidék (Tornai-medence: Hidvégardó, Tornanádaska, Bódvaszilas, Komjáti, Bódvarákó, Tornaszentandrás, Becskeháza, Bódvalenke, Tornabarakony, Tornaszentjakab, Debréte, Viszló; Tókörnyéke: Szalonna, Szendrő, szerződés és -1 – 1 bejelentés nélkül Szuhogy, Galvács, Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend; Alsócsaládtagok Bódva-vidék: Szendrőlád, Edelény, Borsodszirák, Boldva, szerződéssel és Sajóvámos, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóecseg, Abod, Balajt, bejelentéssel Ládbesenyő, Damak, Hegymeg, Irota, Lak, Szakácsi, Tomor, mostoha -1 – 1 Hangács, Nyomár, Ziliz) elviselhető VÉDJEGYEZTETÉS

………. fő

Milyen formában történik a munkában való részvétel?

a.

b. c. Milyenek a munkakörülmények?

a. b. c.

0-1

komfortos

kérdés Használhatják-e fogyatékkal élők? Kötődik-e a Bódva-folyóhoz vagy családias, meghitt hangulatot áraszt?

4.Milyen Szolidáris – sem az előállítás, sem az értéanyagok újrahasznosítása 0-1 Hányanő érintett során? az előállításban? …….. fő 0-1 történik használat kesítés, sem a termék használata során nem Milyen kedvező környezeti 0-2 Hány fogyatékkal élő érintett az …….. fő 0-1 a hatásokkal jár aemberek használat? kerülnek hátrányos helyzetbe, sőt előállításban? hátrányos helyzeten való változtatást segíti 4. Hány Szolidáris semérintett az előállítás, sem az értékesítés, nyugdíjas–korú az …….. fő sem a termék 0-1 elő.előállításban? (12 pont) használata során nem kerülnek emberek hátrányos helyzetbe, A. az előállításban

Milyen formában történik a munkában való részvétel?

Milyenek a munkakörülmények?

Hány nő érintett az előállításban? Hány fogyatékkal élő érintett az előállításban?

válasz ……….. fő

a. b. c.

Állattartáshoz, zöldség- és gyümölcstermesztéshez, Hozzájuthatnak-e a szociálisan szántóföldi a. műveléshez kapcsolódó mezőgazdasági hátrányos helyzetűek? b. terméket állít elő vagy dolgoz fel? c. Méhészeti, juhászati, gyümölcstermesztési, erdészeti terméket állít elő vagy dolgoz fel?

sőtegyébként a hátrányos helyzeten segítifőelő. (12 pont) Hány rendszeres munkavaló változtatást…….. 0-1 nélküli érintett az előállításban?

Hányan részesülnek a keletkező bevételekből?

Tájjellegű – tartalmában és arculatában visszatükrözi a védjegy hatókörét képező tájegység karakterét. (max. 12 pont)

Védjegyeztetés

Hányan részesülnek a keletkező bevételekből?

kérdés B. dolgoznak a használatban Hányan a termék előállításán? kérdés

kimondottan nekik készül

5.

értékelés 0-1

válasz nem igen kimondottan nekik készül nem igen kimondottan nekik készül

0-2

értékelés 0-2 0-2

0-2

0-2

Tájjellegű – tartalmában és arculatában visszatükrözi a Egészséges életmódhoz kapcsolódik? 0-2 védjegy hatókörét képező tájegység karakterét. (max. 12 pont) Csereháti vagy Bódva-völgyi védett

0-2

növényeket, természeti ritkaságokat Cserehát-Bódva vidék (Tornai-medence: Hidvégardó, VÉDJEGYEZTETÉS idéz? Tornanádaska, Bódvaszilas, Komjáti, Bódvarákó, 0-2 0-1 Csereháti vagy Bódva-völgyi Histór 95 Tornaszentandrás, Becskeháza, műemlékeket, neves személyiségeketBódvalenke, Tornabarakony, BORSOD-TORNA-GÖMÖR HELYI TERMÉK STRATÉGIA Debréte, ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV Tornaszentjakab, Viszló; Tókörnyéke: Szalonna, Szendrő, idéz? a. szerződés és -1TÉRSÉGI –1 Melyik ad bejelentés nélkül Szuhogy, Galvács, Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend; Alsókapcsolód b. családtagok Sajó-Szuha-Karszt (Sajó-völgy: Sajókaza,Boldva, Bánhorváti, Bódva-vidék: Szendrőlád,kistáj Edelény, Borsodszirák, Milyen k c. szerződéssel és Sajóvámos, Sajópálfala, Sajóecseg, Abod, Balajt, Nagybarca, Vadna, Sajósenye, Sajóivánka, Kazincbarcika; Szuha-völgy: bejelentéssel Összhang Ládbesenyő, Lak, Szakácsi, Zubogy, Damak, Jákfalva,Hegymeg, Alsószuha,Irota, Alsótelekes, Dövény,Tomor, Felsőtelekes, csomagol a. mostoha -1 – 1 Sajókaza, Bánhorváti, Nagybarca, Vadna, Hangács, Nyomár, Ziliz) Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Izsófalva, Kurityán, Mucsony, b. elviselhető Melyik re VÉDJEGYEZTETÉS Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Szuhakálló; Karszt-vidék: Sajóivánka, Kazincbarcika; Szuha-völgy: Zuc. komfortos kérdés válasz értékelés Van-e ka Aggtelek, Kánó, Imola, Ragály, Szuhafõ, Trizs, Zádorfalva, Csereháti vagy Bódva-völgyi 0-2 Döbogy, Jákfalva, Alsószuha, Alsótelekes, valamely Histó …….. fő 0-1 Kötődik-e a Bódva-folyóhoz vagy 0-2 műemlékeket, neves személyiségeket Perkupa, Égerszög, Jósvafő, Szin, Szinpetri, Szőlősardó, Szögliget, családias, meghitt hangulatot áraszt? Rendelke vény, Felsőtelekes, Felsőkelecsény, Felsőnyáidéz? Teresztenye, Tornakápolna, Varbóc) termelő v …….. fő 0-1 válasz ………. fő

értékelés

Sajó-Szuha-Karszt kistáj (Sajó-völgy):

Állattartáshoz, zöldség- és 0-2 rád, Izsófalva, gyümölcstermesztéshez, szántóföldiKurityán, Mucsony, OrmosbáSajó-Szuha-Karszt kistáj (Sajó-völgy: Sajókaza, Bánhorváti, kérdés válasz értékelés műveléshez kapcsolódó mezőgazdasági nya, Rudabánya, Rudolftelep, Szuhakálló; Nagybarca, Vadna, Sajóivánka, Kazincbarcika; Szuha-völgy: terméket állít elő vagy dolgoz Természetközeli, erdei fel? hangulatot 0-2 Karszt-vidék: Aggtelek, Kánó,Dövény, Imola, Ragály, áraszt? Méhészeti, 0-2Felsőtelekes, Zubogy, Jákfalva, juhászati, Alsószuha, Alsótelekes, gyümölcstermesztési, erdészetiZádorfalva, Gyümölcstermesztési, erdészeti, 0-2 Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Izsófalva, Perkupa, Kurityán, Mucsony, Szuhafõ, Trizs, Égerterméket állít elő vagy dolgoz fel? gomba, állattenyésztési mezőgazdasági Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Szuhakálló; Karszt-vidék: szög, Jósvafő, Szinpetri, Szőlősardó, terméket állít elő kapcsolódik? vagy dolgozSzin, fel? Egészséges életmódhoz 0-2 Aggtelek, Kánó, Imola, Ragály, Szuhafõ, Trizs, Zádorfalva, A Bányavidék, a Sajó-völgy vagy a 0-2 Csereháti vagy Bódva-völgyi védett 0-2 Varbóc Szögliget, Teresztenye, Tornakápolna, Perkupa, Égerszög, Jósvafő, Szin, Szinpetri, Szőlősardó, Szögliget, növényeket, ritkaságokat Galyaságtermészeti védett növényeit, természeti idéz? Teresztenye, ritkaságait idézi?Tornakápolna, Varbóc)

Melyik képzőmű kapcsol ajánlásáv Hány nyugdíjas korú érintett az …….. fő 0-1 Milyen előállításban? 6.Összhan Kre Hány egyébként rendszeres munka …….. fő 0-1 csomag igé nélküli érintett az előállításban? Melyik for Van-e k valamel B. a használatban Milyen p Rendelk VÉDJEGYEZTETÉS termékne kérdés válasz értékelés termelő 0-1 Használhatják-e fogyatékkal élők? a. nem 0-2 Kapcsoló Bányavidéki, Sajó-völgyi vagy 0-2 képzőm 95 kommuni b. igen Galyasági műemlékeket, kérdés neves válasz értékelés ajánlásá BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV környeze 0-2 c. kimondottan személyiségeket idéz? Természetközeli, erdei hangulatot 0-2 nekik készül Hogyan ö Újrahasznosított elemet tartalmaz? 0-2 áraszt? 6. K a mai elv Hozzájuthatnak-e a szociálisan a. nem 0-2 Utal az Aggteleki Világörökségre, a 0-2 Gyümölcstermesztési, erdészeti, 0-2 ig sem a termék hátrányos helyzetűek? Milyen ú b. igen karsztosállattenyésztési felszínre és barlangokra? gomba, mezőgazdasági fo os helyzetbe, alkalmazo c. kimondottan terméket állít elő vagy dolgoz fel? termékbe lő. (12 pont) nekik készül A Bányavidék, a Sajó-völgy vagy a 0-2 Milyen Milyenú Galyaság védett növényeit, természeti alkalmazn 5. Tájjellegű – tartalmában és arculatában visszatükrözi a termékn ritkaságait idézi? Milyen k védjegy hatókörét képező tájegység karakterét. (max. 12 pont) értékelés Kapcsol Bányavidéki, Sajó-völgyi vagy 0-2 kínálnak kommu 0-1 Galyasági műemlékeket, neves 5. Tájjellegű – tartalmában és arculatában környez Cserehát-Bódva vidék (Tornai-medence: Hidvégardó, személyiségeket idéz? visszatükrözi aBódvaszilas, védjegy hatókörét képező tájTornanádaska, Komjáti, Bódvarákó, Hogyan 0-1 Újrahasznosított elemet tartalmaz? 0-2 a mai el Tornaszentandrás, Becskeháza, egység karakterét. (max.Bódvalenke, 12 pont) Tornabarakony, Utal az Aggteleki Világörökségre, a 0-2 Milyen Tornaszentjakab, Debréte, Viszló; Tókörnyéke: Szalonna, Szendrő, -1 – 1 karsztos felszínre és barlangokra? 96 alkalma kül Szuhogy, Galvács, Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend; AlsóBORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉKtermékb STRATÉ

VÉDJEGYEZTETÉS Bódva-vidék: Szendrőlád, Edelény, Borsodszirák, Boldva, Cserehát-Bódva vidék (Tornai-medence): Sajóvámos, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóecseg, Abod, Balajt,

s

Csereháti vagy Bódva-völgyi

-1 – 1

0-1 0-1 0-1 0-1

értékelés

áraszt? idéz?

Gyümölcstermesztési, erdészeti,

0-2

A Bányavidék, a Sajó-völgy vagy a Galyaság védett növényeit, természeti ritkaságait idézi? Bányavidéki, Sajó-völgyi vagy Galyasági műemlékeket, neves személyiségeket idéz? Újrahasznosított elemet tartalmaz? Utal az Aggteleki Világörökségre, a

0-2

95 gomba, állattenyésztési mezőgazdasági ÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI terméket állít elő vagy dolgozKÉZIKÖNYV fel?

0-2 0-2 0-2

Milyen alkalma Milyen kínálnak

História-völgy (bármely fentebbi település)

0-2

Hidvégardó, Tornanádaska, Bódvaszilas, Ládbesenyő, Damak, Hegymeg, Irota, Lak, Szakácsi, Tomor, műemlékeket, neves személyiségeket idéz? Hangács, Nyomár, Ziliz) Komjáti, Bódvarákó, Tornaszentandrás, Becskeháza, Tornabarakony, kérdés Bódvalenke, értékelés Sajó-Szuha-Karszt kistáj (Sajó-völgy:válasz Sajókaza, Bánhorváti, Kötődik-e a Bódva-folyóhoz vagy 0-2 Tornaszentjakab, Debréte, Viszló; TókörnyéNagybarca, Vadna, Sajóivánka, Kazincbarcika; Szuha-völgy: családias, meghitt hangulatot áraszt? Zubogy, Jákfalva, Alsószuha, Alsótelekes, Dövény,Galvács, Felsőtelekes, ke: Szalonna, Szendrő, Szuhogy, Állattartáshoz, zöldség- és Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Izsófalva, Kurityán, 0-2 Mucsony, Martonyi, Meszes, gyümölcstermesztéshez, szántóföldi Rakaca, Rakacaszend; Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Szuhakálló; Karszt-vidék: műveléshez kapcsolódó mezőgazdasági Alsó-Bódva-vidék: Szendrőlád, terméket állít előKánó, vagy dolgoz fel? Ragály, Aggtelek, Imola, Szuhafõ, Trizs,Edelény, Zádorfalva, Borsodszirák, Boldva, Sajóvámos, SajópálMéhészeti, juhászati, 0-2 Perkupa, Égerszög, Jósvafő, Szin, Szinpetri, Szőlősardó, Szögliget, gyümölcstermesztési, erdészeti Teresztenye, Tornakápolna, Varbóc) fala, Sajósenye, Sajóecseg, Abod, Balajt, terméket állít elő vagy dolgoz fel? Egészséges életmódhoz kapcsolódik? 0-2 Lak, Ládbesenyő, Damak, Hegymeg, Irota, kérdés válasz értékelés Csereháti vagy Bódva-völgyi védett 0-2 Szakácsi, Tomor, Hangács, Nyomár, Ziliz Természetközeli, erdei ritkaságokat hangulatot 0-2 növényeket, természeti

kérdés válasz értékelés Melyik adott történelmi korhoz 0-2 kapcsolódik? Milyen kulturális hagyományra épül? 0-2 Összhangban van a termék és a 0-2 csomagolás stílusa a jelzett korral? 96 Melyik rendezvényhez kapcsolható? 0-2 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRA Van-e kapcsolata a termelőnek 0-2 valamely bemutatóhellyel? Rendelkezik-e a termék, vagy a 0-2 termelő valamilyen népművészeti, képzőművészeti, kézműves egyesület ajánlásával, tanúsítványával?

6.

83

Kreatív – a térségi adottságokra és hagyományokra épülve mai igényeket elégít ki, mindkettőnek megfelelő tartalommal és formában.

kérdés Milyen praktikus funkciója van a terméknek? Kapcsolódik-e az informatikához, kommunikációhoz, környezetvédelemhez, sporthoz? Hogyan ötvözi a forma a hagyományt a mai elvárásokkal?

válasz

értékelés

VÉDJEGYEZTETÉS

-2

orváti, völgy: elekes, csony, -vidék: rfalva, gliget,

rtékelés -2

História-völgy (bármely fentebbi település) kérdés válasz értékelés Melyik adott történelmi korhoz 0-2 kapcsolódik? Milyen kulturális hagyományra épül? 0-2 Összhangban van a termék és a 0-2 csomagolás stílusa a jelzett korral? Melyik rendezvényhez kapcsolható? 0-2 Van-e kapcsolata a termelőnek 0-2 valamely bemutatóhellyel? Rendelkezik-e a termék, vagy a 0-2 termelő valamilyen népművészeti, VÉDJEGYEZTETÉS képzőművészeti, kézműves egyesület 6. – –amegfelel térségi adottságokra és hagyo7. Kreatív Szabályos a termékkel és a termelőkkel szemben ajánlásával, tanúsítványával?

Védjegyeztetés

Milyen vállalkozási formában a a. semmilyen 0-1 és igényeket elégít ki, végzik mindkettőnek megfelelő tartalommal termék előállítását? b. őstermelő formában. c.válasz egyéni kérdés értékelés -2 vállalkozó Milyen praktikus funkciója van a d. gazdasági terméknek? társaság Kapcsolódik-e az informatikához, -2 Rendelkeznek a termék előállításához a. nem -1 – 1 kommunikációhoz, szükséges engedélyekkel? b. nem, de nem is környezetvédelemhez, sporthoz? engedélyköteles Hogyan ötvözi a forma a hagyományt -2 c. igen a mai elvárásokkal? -2 Rendelkeznek kereskedelmi a. nem -1 – 1 Milyen új, máshol nem vagy ritkán engedéllyel?ötlet jelenik meg a alkalmazott b. nem, de nem is termékben vagy a csomagolásban? kereskednek Milyen új értékesítési módokat c. igen alkalmaznak? Köztartozásmentesek? a. nem -1 – 0 Milyen kiegészítő szolgáltatást b. igen kínálnak a termékhez? Rendezett munkaügyi kapcsolatok? a. nem -1 – 0 b. nincs foglalkoztatott c. igen 7. Szabályos – megfelel a termékkel és a termeFelszámolás vagy csődeljárás alatt a. igen -1 – 0 96 lőkkel szemben támasztott b.nemzeti előírásoknem ÉGI HELYI TERMÉKállnak? STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

-2

b.

támasztottépülve nemzeti előírásoknak. (max. 3 pont) mányokra mai igényeket elégít ki, mindkérdés válasz értékelés 6. Kreatív – a térségi adottságokra és hagyományokra épülve mai kettőnek megfelelő tartalommal és formában.

c. Van-e ingadozás minőségében?

a

termelés

a. b. c.

Milyen feltételekkel folyamatosan szállítani?

tudna

20-50% ingadozás lehet 20 %-nál kisebb ingadozás lehet nagyobb eltérés lehet kisebb eltérés lehet egyenletes a minőség

0-1

0-2

A védjegyhasználati jog megszerzéséhez szükséges általános minimum követelmények: A védjegyhasználati jogfelsorolt megszerzéséhez minden (1) pontban szempont alapján legalább a pontszám felét eléri, szükséges általános minimum követelméaz összes elérhető pontszám 2/3-át eléri, nyek: a termékminta alátámasztja a funkcionális, esztétikai • minden (1) pontban felsorolt szempont és táji megfelelőséget. alapján legalább a pontszám Speciális, termékkategóriától függő szempontok: felét eléri, Házi Remekelérhető –a „szabályosság” és a „stabilitás” nem • aza. összes pontszám 2/3-át kerül értékelésre, eléri, b. Megbízható Beszállító – nem kizáró követelmény a • funkcionának. (max. 3 pont) „tájjelleg” és alátámasztja a „kreativitás”, ám aa„stabilitás” és a VÉDJEGYEZTETÉS termékminta 8. Stabil – mennyisége és minősége állandó, nincs jelentős „szabályosság” pontszámai duplán számítanak. lis, esztétikai és táji megfelelőséget. 7. Szabályos – megfelel a termékkel és a termelőkkel szemben b. 20-50% ingadozás,nemzeti kereskedelmi beszállításra ingadozás lehet támasztott előírásoknak. (max. alkalmas. 3 pont) (max. 6 pont) kérdés kérdés Mekkora az formában éves előállított Milyen vállalkozási végzik a mennyiség az összes terméktípusra termék előállítását? együttesen? (db, kg, l) Van-e ingadozás a szezonon belül a termelés mennyiségében?

válasz értékelés c. 20 %-nál válasz értékelés Speciális, termékkategóriától függő szemkisebb 0-10-1 a. semmilyen ingadozás lehet pontok: b. őstermelő Van-e ingadozás a termelés a. nagyobb eltérés 0-1 egyéni minőségében? lehet a.c. 50%-nál 0-2 VÉDJEGYEZTETÉS vállalkozó nagyobb b. kisebb eltérés . Házi Remek –a „szabályosság” és a „stabili7. Szabályos – megfelel a termékkeld. ésingadozás a termelőkkel szemben b. lehet 20-50% gazdaságiis ingadozás lehet tás” nem kerül értékelésre, társaság támasztott nemzeti előírásoknak. (max. 3 pont) lehet c. egyenletes a c. minőség 20 %-nál Rendelkeznek a termék a. nem -1értékelés –1 kérdéselőállításához válasz 97 kisebb szükséges engedélyekkel? b.a. nem, de nem is Milyen vállalkozási formában végzik a BORSOD-TORNA-GÖMÖR semmilyen 0-1 HELYI TERMÉK Milyen feltételekkel tudna TÉRSÉGI STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV lehet 0-2 köveMegbízható Beszállító – ingadozás nem kizáró termék előállítását? folyamatosan szállítani? b. engedélyköteles őstermelő Van-e ingadozás a termelés a. nagyobb eltérés 0-1 ám a c.c. igen telmény a „tájjelleg” és a „kreativitás”, egyéni minőségében? lehet Rendelkeznek kereskedelmi a. nem -1 – 1 vállalkozó A„stabilitás” védjegyhasználati megszerzéséhez általános és jog a „szabályosság” pontszámai b. kisebbszükséges eltérés engedéllyel? b.d. nem, de nem is gazdasági minimum követelmények: lehet duplán számítanak. kereskednek társaság egyenletes a minden (1) pontban c.felsorolt szempont alapján c.a. igen Rendelkeznek a termék előállításához nem -1 – 1 minőség legalább a pontszám felét eléri, szükséges engedélyekkel? Köztartozásmentesek? a.b. nem -1 – 0 nem, de nem is Milyen feltételekkel tudna pontszám 2/3-át eléri, 0-2 az összes elérhető engedélyköteles b. igen folyamatosan szállítani? a termékminta alátámasztja a funkcionális, esztétikai igen Rendezett munkaügyi kapcsolatok? a.c. nem -1 – 0 és táji megfelelőséget. Rendelkeznek kereskedelmi nem -1 – 1 b.a. nincs A védjegyhasználati jog megszerzéséhez szükséges általános engedéllyel? Speciális, b. foglalkoztatott nem, de nem is minimumtermékkategóriától követelmények: függő szempontok: kereskednek a. Házi Remek –a „szabályosság” és a „stabilitás” nem c. igen minden (1) pontban felsorolt szempont alapján igen kerül értékelésre, Felszámolás vagy csődeljárás alatt a.c. igen -1 – 0 legalább a pontszám felét eléri, állnak? Köztartozásmentesek? nem -1 – 0 b. Megbízható Beszállító – nem kizáró követelmény a b.a. nem az összes elérhető pontszám 2/3-át eléri, b. igen „tájjelleg”arculat és a „kreativitás”, ám a „stabilitás” és a Az egységes mindazoknak a mega termékminta pontszámai alátámasztja a funkcionális, esztétikai 8.Rendezett Stabilmunkaügyi – mennyisége nincs jelentős kapcsolatok?és minősége a. állandó, nem -1 – 0 „szabályosság” duplán számítanak. és táji megfelelőséget. nyilvánulásoknak az összessége, melyek a ingadozás, kereskedelmi beszállításra (max. 6 pont) b. alkalmas. nincs Speciális, termékkategóriától függőTérség szempontok:térségrészei8. Stabilkérdés – mennyisége és minősége foglalkoztatott állandó, válasz értékelés Borsod-Torna-Gömör a. Házi Remek –a „szabályosság” és a „stabilitás” nem igen nincs ingadozás,c. kereskedelmi beMekkora jelentős az éves előállított 0-1 nek és tematikus térségeinek helyi termékeit kerül értékelésre, Felszámolásaz összes vagy csődeljárás igen -1 – 0 mennyiség terméktípusraalatt szállításra alkalmas. (max. a.b.6 pont) állnak? együttesen? (db, kg, l) jellemzik a piacon. b. Megbízható Beszállító – nem kizáró követelmény a nem Van-e ingadozás a szezonon belül a a. 50%-nál 0-2 „tájjelleg” és a „kreativitás”, ám a „stabilitás” és a termelés mennyiségében? 8. Stabil – mennyisége és minőségenagyobb állandó, nincs jelentős „szabályosság” pontszámai duplán számítanak. ingadozás is Azonosítást, egységes, hatékony kommuniingadozás, kereskedelmi beszállításra alkalmas. (max. 6 pont) lehet kációt biztosít. Erősíti az üzenet verbális kifejkérdés válasz értékelés 97 Mekkora az éves előállított 0-1 tését, ugyanakkor figyelmet ébreszt, pozíciomennyiség az összes terméktípusra BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV nál és vásárlásra ösztönöz. együttesen? (db, kg, l) Van-e ingadozás a szezonon belül a a. 50%-nál 0-2 termelés mennyiségében? nagyobb Valamennyi kommunikációs eszközön egyséingadozás is lehet

a

b.

4.5. Közös arculat és annak vizuális megjelenítése

gesen megjelenik.

97 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉK STRATÉGIA ÉS ARCULATI KÉZIKÖNYV

84

Védjegyeztetés 4.5.1. A közös üzenet

val eddig nem rendelkezett. A felsorolt elemek megjelenítésére az alábbi logót rajzoltuk:

Általános üzenet A térség egészében érvényes, a helyi termékek vásárlását erősítő üzenetet hordozhatnak az alábbi értékek: • Természetesség: az erdők magas arányában, a vadon termő gyümölcsök, gombák, a vadvilág gazdagságában, a térséget tagoló vízhálózatban és a térség egy részében (Karszt, Cserehát) relatíve kisebb, más részében pedig felhagyott, „újratermészetesülő” tájátalakításban jelentkezik. • Emberközelség, derűs nyugalom: az alacsony népsűrűség, a kis- és törpefalvak idősödő, hagyományosan vendégszerető lakossága hordozza. • Édes öröm: a méztermelés, a kiterjedt gyümölcsösök, a hagyományos gyümölcsfajták és az ezekből készített szörpök, lekvárok közvetítik. • Kreatív hagyomány: a kézművességben, a használati tárgyakban megőrzött, ugyanakkor a ma igényei szerint átformált hagyomány testesíti meg. • Egészség: a környezet tisztasága (levegő, karsztvíz, gazdag és sokszínű élővilág), a termékek előállításának környezetbarát módja és a termékek használata egyaránt az egészséges életmódot erősíti.

• Cserehát-Bódva

vidék:

A csereháti aprófalvak, dombok meghittsége tükröződik a Csereháti Településszövetség már bevezetett logójában. A Bódva folyó és termékeny mellékét nagyobb települések, kiépültebb kereskedelem és szolgáltatások jellemzik. • História-völgy:

Történelmi korokhoz köthető emlékek, kulturális hagyományok turisztikai úthálózatra felfűzve. A bástya-kapu a történelmi múltra, a folyó és a halmok a földrajzi környezetre utalnak a História-völgy logójában. Termékkategóriák üzenete A helyi termék stratégiában jeleztük, hogy több, pontosan négy helyi termékkategória kialakítását javasoljuk. Ezek a kategóriák egyben négyféle védjegyet is jelentenek az alábbiak szerint:

Kistájankénti üzenetek A térség egésze karakterében hasonló, de nem egységes. A térségi arculat megjelenítésekor figyelemmel kell lenni a már kialakult, eltérő identitásokra. Már csak azért is, mert VÉDJEGYEZTETÉS a vevők térségi kötődésének alapját képező Termék-előállítási kategória korábbi élmények, a már kialakult identitástuCsaládi önellátás dat a köztudatba már beépült földrajzi mikroBolti és közösségi igények helybeni tájakhoz, azokból felépülő térségrészekhez kielégítése kötődik. Nyitott porták (átvállalt önellátás) Prémiumtermékek kisüzemi A térség Aönálló rendelkező térBódva identitással folyó és termékeny mellékét nagyobb előállítása települések, kiépültebb kereskedelemvonásai és szolgáltatások ségrészei, azok karakterisztikus és jellemzik. térségi logói: Az arculati kézikönyv leírásai a História-völgy: Történelmi korokhoz köthető emlékek, kulturális hagyományok turisztikai úthálózatra felfűzve. A bástya-kapu a történelmi múltra, a folyó és a halmok a földrajzi környezetre utalnakörökség, a História-völgy logójában. Értékes épített karsztos

• Sajó-Szuha-Karszt

kistáj:

formák, barlangok, bányák, erdők, vadvilág, bányász hagyományok és a nyakas szilva jellemzi. A Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége térségi logóTermékkategóriák üzenete

Védjegy-kategória Házi Remek Megbízható Beszállító Príma Porta Kiváló Tájtermék kistáji identitást hordozó

térségrészek, a tematikus térség és a termékkategóriák figyelembe Az arculati kézikönyv leírásai a kistáji identivételével kialakított 8 db térségi helyi védjegyre vonatkoznak. tást hordozó térségrészek, a tematikus térség ésArculati a termékkategóriák figyelembe véte4.5.2. elemek lével kialakított 8 db térségi helyi védjegyre Az embléma: az általános és kistáji üzenet, valamint a vonatkoznak.

termékkategóriák megjelenítése

85

A helyi termék stratégiában jeleztük, hogy több, pontosan négy helyi termékkategória kialakítását javasoljuk. Ezek a kategóriák

A helyi termékekben rejlő értékeket az alábbi arculati elemek jelenítik meg: - KÖR: stabilitás, kiegyensúlyozottság kifejezője, - LOMBOS FA – a természetes vadvilág és egyben a gyümölcsösök jelzője, - CSUPOR – a kreatív hagyományként létező kézművesség, de a méz és a lekvár jelzője is, - NAP – az emberközelség és derű, a gyümölcsök zamatának és

Védjegyeztetés 4.5.2. Arculati elemek

A kistáji üzeneteket megjelenítő elemek:

Az embléma: az általános és kistáji üzenet, valamint a termékkategóriák megjelenítése

a. Sajó-Szuha-Karszt kistáj - SZILVA: a Sajó-Szuha-Karszt kistájon hagyományos nyakas szilvára és más gyümölcsökre utal - ÍVES GÖRBE VONAL: a Karszt földalatti világát jellemző barlangokra és a bányákra utal - BÁNYÁSZ FOKOS a hagyományos bányászatot jelzi.

A helyi termékekben rejlő értékeket az alábbi arculati elemek jelenítik meg: - KÖR: stabilitás, kiegyensúlyozottság kifejezője, - LOMBOS FA – a természetes vadvilág és egyben a gyümölcsösök jelzője, - CSUPOR – a kreatív hagyományként létező kézművesség, de a méz és a lekvár jelzője is, - NAP – az emberközelség és derű, a gyümölcsök zamatának és az egészség jelzője, - PATAK – a természetesség részeként, a térséget behálózó, éltető vizek jelzője, - CSIPKEBOGYÓ – a természetközelség, a vadvilág, egyben a vadon termett gyümölcsökből készült teák, lekvárok jelzője. A helyi termék értékeket együttesen az alábbi embléma mutatja:

b. Bódva-Cserehát vidék - HULLÁMVONAL: a folyó jelzése - „C” BETŰ :a Cserehát emblémájából került át, a térség nevére utal - TEMPLOMTORONY: a Cserehát emblémájából került át a kis falvakra, hagyományos építészetre utal c. História-völgy - HULLÁMVONAL: a Histrória-völgy emblémájából került át, a folyó jelzése - BÁSTYA-KAPU : a Histrória-völgy emblémájából került át, a történelmi múlt örökségét jelzi - LAPÍTOTT KÖRÍVEK: a História-völgy emblémájából került át, a völgyet határoló dombokat jelzi. A négy termékkategória a közös arculatban az eltérő színezésben fejeződik ki. NARANCSSÁRGA – Házi Remek – a szín utal a jó teljesítményért elérhető „aranyéremre”, az önellátás következtében elérhető teljességre, elégedettségre, vidámságra, felszabadultságra utal. PIROS – Príma Porta – a szín a gyümölcs érettségét, a törzsvendégeket fogadó melegséget, szívélyes vendégszeretet idézi, valamint lehetőséget ad a piros-fehér-zöld motívum kialakítására.

(Bővítési lehetőség: A szűkebb értelemben vett helyi termékek mellett lehetőség van a védjegyek kiterjesztésére a falusi szállásadásra és a tájjellegű vendéglátásra is. Ehhez az alaplogóban változtatunk meg egyetlen elemet. A CSUPOR helyett a szállásadásnál egy ÁGY, a vendéglátásnál egy TÁNYÉR VILLÁVAL jelenik meg a logóban..)

ZÖLD – Kiváló Tájtermék – a szín utal a természettel való harmóniára és lehetőséget ad a jelen védjegyeztetés körébe nem tartozó, de a térségben használt további védjegyekhez való illeszkedésre, a piros-fehér-zöld motívum érvényesítésére. KÉK – Megbízható Beszállító – a szín a megbízhatóság, tisztaság, szabályosság jelzője.

86

Védjegyeztetés 4.5.3. Logók

negyedében helyezkedik el. Az ovális keretben a felső felirat a térségrész nevét, az alsó felirat a „helyi termék” megnevezést mutatja.

Logók képe Az alapelemek és a kistájankénti elemek együttes megjelenítését a kétféle tartalom egymással ötvözött megjelenítésével érjük el. Ehhez beépítettük a többségében már létező kistáji logókba a helyi termék alaplogó elemeit. A termékkategóriákat a színek jelzik.

Sajó-Szuha-Karszt kistáji Házi Remek

Cserehát-Bódva vidéki Házi Remek

b) Cserehát-Bódva vidéki Helyi Termék A kör alakú külső keretben a Csereháti Településszövetség emblémájából ismert „C” betű és templom-sziluett utal a Cserehátra, míg a „C” talpaként megjelenő hullámvonal a Bódva folyóra utal. A helyi termék motívumok (fél nap, fél fa, csupor) a templom tengelyével párhuzamos tengelyre vannak felfűzve. A csipkebogyó itt is a logó jobb alsó negyedében jelenik meg. c) História-völgyi Helyi Termék A fekvő ovális forma belső keretében a História-völgy emblémájaként ismert, a múltra utaló bástya-kapu, a völgyre jellemző hullámvonal és szegélyező halmok mellett a kézművességre, házi lekvárokra és szörpökre utaló csupor és a derűt, egészséget jelképező fél napocska a kapu bal oldalán, míg az erdőkre, vadvilágra, gyümölcsre utaló fél fa a kapu jobb oldalán helyezkedik el. A csipkebogyó itt is a logó jobb alsó negyedében jelenik meg.

Sajó-Szuha-Karszt Kistáji Sajó-Szuha-Karszt Kistáji Príma Porta Kiváló Tájtermék

Cserehát-Bódva vidéki Házi Remek

Borsod-Torna Gömör Megbízható Beszállító

Cserehát-Bódva vidéki Házi Remek

d) Borsod-Torna-Gömör Térségi Helyi Termék A térségi helyi termék embléma függőleges tengelyre szimmetrikusan felfűzött, a folyót jelképező hullámvonalon mint talpon álló elemeit (a derűt, egészséget jelző fél napocskát, a mézet, lekvárt, kézművességet kifejező csuprot, az erdőkre, gyümölcsösökre, természetre utaló fél fát és csipkebogyót) kör alakú keret fogja össze.

História-völgyi Kiváló Tájtermék

A logók leírása:

A logók mérete:

a) Sajó-Szuha-Karszt kistáji Helyi Termék A belső álló ovális keretben a térségrészre jellemző, középre rendezett motívumok a barlangok és bányák által alkotott földalatti világot jelképező vonal, a szilva és a függőleges tengelytől 45 fokban eltérő bányászfokos. A helyi termékek szimbólumaiból a derűt, egészséget jelképező fél napocska és a kézművességre, házi lekvárokra és szörpökre utaló csupor szintén a függőleges felezőtengelyhez igazodik, míg az erdőkre, vadvilágra, gyümölcsre utaló fél fa a fél napocskával egy tengelyen a logó felső, a csipkebogyó a logó jobb alsó

87

Védjegyeztetés A színek és a színek használata Alaplogók Két színben és azok inverz változataiban használhatók

# 00000 R: 0% G:0% B:0% C:0% M:0% Y:0% K:100%







# 893D09 R: 137% G:63% B:30% C:30% M:79% Y:100% K:30%



PRÍMA PORTA # BF1622 R: 191% G:22% B:34% C:17% M:100% Y:100% K:8%

MEGBÍZHATÓ BESZÁLLÍTÓ # 008798 R: 0% G:135% B:152% C:85% M:31% Y:35% K:3%

KIVÁLÓ TÁJTERMÉK # 196BOB R: 25% G:107% B:11% C:86% M:33% Y:100% K:25%

Tipográfia A formát követő és a kategóriának megfelelő keretben. Az embléma felett formát követő vonalban a térség elnevezése, illetve az embléma alatt a “Helyi Termék” elnevezése szintén formát követő ívben a megadott betűtípussal és méretezéssel.

Betűtípus: Arno Pro Regular Arno Pro Bold Arno Pro Semibold Tiltott logóváltozatok

Védjegy logók Csak a védjegy kategóriájának megfelelő színben, sötét kerettel és fehér belső tartomán�nyal használhatók:



Más színnel

HÁZI REMEK

# D18D33 R: 209% G:141% B:51% C:17% M:48% Y:94% K:2%

Torzítva

88

Védjegyeztetés - első szakasz: a kistáj leírása és képi megjelenítése - középső szakasz, mely a csomagoláson elől középre kerül – termék és termelő megnevezése, kiszerelés mennyisége, gyártási és szavatossági gyártási idő, termelő logója, termékcsoportra utaló piktogram, a helyi termék előnyei, más védjegyek - harmadik szakasz – a termék összetétele, felhasználási javaslata, ára, védjegy-kategória megnevezése.

Hasonló színű háttér előtt

Más betűtípussal

A csík mérete az üveg méretétől függ. Javasolt méret: Elforgatva

6 cm átmérőjű üveg (2, 2,5. 3 dl) esetén: magasság: 4,5+1,5 cm hosszúság: 14 cm 9 cm átmérőjű üveg (4, 5. 7 dl) esetén: magasság: 6+ 2 cm hosszúság: 21 cm

4.5.4. A védjegy használata Elhelyezés termékcsomagoláson (címkék) A termék csomagolása várhatóan öt formában történhet: a. üvegben b. karton dobozban c. papír vagy műanyag tasakban / zacskóban d. nem meghatározott alakzat esetén egyedi csomagolásban e. reklámtáskában.

b. nagyobb karton doboz – téglalap alakú termékcímke az előzővel megegyező tartalommal és formában. A méret a csomagolás méretéhez igazítandó, a megadottból arányos nagyítással nyerhető. Az elhelyezés történhet a doboz egy oldalán középre elhelyezve, vagy függőleges középre helyezéssel az él mentén, a címke belső tagolása szerinti hajtással. (A 30 cm-nél kisebb leghosszabb éllel rendelkező dobozok a tasak kategóriába sorolandók.) c. tasak / zacskó / kisebb doboz - téglalap alakú termékcímke - előlap termék és termelő megnevezése, kiszerelés mennyisége, gyártási és szavatossági gyártási idő, termelő logója, termékcsoportra utaló piktogram, a termék összetétele, felhasználási javaslata, ára, védjegy-kategória megnevezése - hátlap: a térségről, a helyi termék előnyei, más védjegyek A méret a csomagolás alakjához igazítható.

A védjegy a terméken két változatban helyezhető el: a. Központilag kiadott öntapadós embléma felragasztásával. Már adott csomagolás és bejáratott termékcímke esetén a védjegy emblémája a meglévő címkéhez társítható. A kör vagy ovális embléma középre rendezve, lehetőleg a címke függőleges tengelyének felső részére, az eredeti címkét részben, az embléma feléig, de legalább 1/3-részéig takaró pozícióban helyezendő fel. Minimális méret 28, ill.. 30x24 mm. b. Teljes, a védjegyeztetés keretében központilag megtervezett és sokszorosított öntapadó címke felragasztásával. A különböző csomagolási módokhoz tartozó címkék: a. üveg – az üvegen körbefutó csík, mely három részből áll:

d. nem meghatározott alakzat – zsineggel felköthető, négy oldalas termékkártya, melynek oldalai: - címoldal: termék és termelő megnevezése, kiszerelés mennyisége, gyártási és szavatossági gyártási idő, termelő logója, termékcsoportra utaló piktogram

89

Védjegyeztetés - belső (2.) oldal: a térségről - belső (3.) oldal: a helyi termék előnyei, más védjegyek - hátsó oldal: a termék összetétele, felhaszná lási javaslata, ára, védjegy-kategória megne vezése Mérete: 75 x 55 mm e. reklámtáska – több termék együttes csomagolására. Felirat csak az előlapon van: itt a térségi embléma és a térségi helyi termék honlap címe szerepel.

90

Védjegyeztetés

91

Védjegyeztetés 4.5.5. Védjegy-jogosultság tanúsítása A védjegyhasználatra való jogosultság igazolására három nyomtatvány szolgál: a. tanúsítvány : keretezve beltéren kifüggeszthető -Álló A/4 (210 x 297mm)

c. névjegykártya: kitűző kártyává is alakítható, azonosításra és kapcsolatépítésre alkalmas tartalommal-Fekvő (50 x 90 mm)

4.5.6. Elhelyezés információs anyagokon A helyi termékekkel kapcsolatos térségi akciók szervezésében három arculati eszköz jelenik meg:

a. levélpapír b. plakát c. molinó Levélpapír A fejléc tartalmazza: az aktuális térségi logót, a szervezet megnevezését és elérhetőségi adatait.

b. cégtábla: kültéren, kiállításon a figyelem felkeltésére is alkalmas -Fekvő A/3 (297 x 420 mm

92

Védjegyeztetés Molino Tartalmazza a megfelelő logót, a hirdetmény címét, szövegét, a támogatókat. A keret és az embléma színe a célcsoporttól függően változik: lehet a védjegy-kategóriáknak megfelelő színű, vagy az általános zöldes színű. Mérete: A/4-es

Plakát Tartalmazza a megfelelő logót, a hirdetmény címét, szövegét, a támogatókat. A keret és az embléma színe a célcsoporttól függően változik: lehet a védjegy-kategóriáknak megfelelő színű, vagy az általános zöldes színű. Mérete: A/4-es

93

Védjegyeztetés 4.5.7. Elhelyezés saját arculatban A védjegy idegen arculatban bárhol elhelyezhető, de mindig a cég logójával egy oldalon. Középre rendezett arculatnál a védjegy mindig középre kerül.

4.6. A védjegy szabályozása 4.6.1. A védjegyek jogosultjai és azok feladatai A védjegyrendszer jogosultja a Borsod-TornaGömör LEADER Egyesület (BTGE). A védjegy jogosultjai a BTGE, valamint a térségrészek és a tematikus térség képviseletére jogosult szervezetek. A Sajó-Szuha-Karszt kistáj és a Cserehát-Bódva vidék térségrészek szervezetei a Házi Remek, Príma Porta és Kiváló Tájtermék, a História-völgy a Kiváló Tájtermék védjegy jogosultjai, míg a Megbízható Beszállító védjegy jogosultja maga a BGTE. A védjegy jogosultjai hírnevükkel, egyéb tevékenységükkel erősítik a helyi termék fogyasztóiban a termék iránti bizalmat és biztosítják a védjegy működésének szervezeti hátterét. A védjegy BGTE-től különböző jogosultjai jogosultságukat a BTGE-től, mint a védjegyrendszer jogosultjától az egy vagy több kistájra és tematikus térségre vonatkozó jogosultság megszerzésére irányuló kérelmük alapján, a BGTE Elnökségének döntése alapján kapják. A védjegyjogosultak feladatai: A BTGE mint a védjegyrendszer jogosultja kiválasztja és megbízza a térségrészek és a tematikus térség védjegyjogosultját. A térségrészek vagy a tematikus térség védjegyjogosultjának feladatai: • befogadja a kérelmeket, • értékel és dönt, • kiértesít, • szerződést köt, • átadja a használathoz a termékkategória szerinti cd-t, • ellenőriz, • meghosszabbít vagy visszavon. A védjegy jogosultjainak jogai (1) A védjegyek jogosultjainak joga a védjegyhasználati jog megszerzésére felhívást közzétenni, a helyi termékek előállítóit a használati

jog megszerzésére ösztönözni, a követelményeknek való megfelelésben őket segíteni. (2) A szabályzatban meghatározott módon a védjegyhasználati kérelmeket befogadni, értékelni és a védjegyhasználatra jogosultságot megállapítani, az erről szóló tanúsítványt a termelőnek kiállítani és átadni, a termelőkkel a védjegyhasználati szerződést megkötni. (3) A védjegyhasználók védjegyhasználati alapelveknek és követelményeknek való megfelelését ellenőrizni, ennek érdekében eseti (szúrópróbaszerű) vizsgálatokat végezni, a használóktól információkat bekérni. (4) A védjegyhasználati szabályok megsértése esetén a termelőtől a védjegyhasználati jog megvonni. A védjegy jogosultjainak kötelességei: (1) A védjegyeztetés jelen szabályzatnak megfelelő eljárás szerinti működtetése. (2) A védjegyrendszer jogosultjával folyamatos kapcsolattartás, számára információszolgáltatás, együttműködés. (3) A védjegyhasználók számára a 7. § - ban leírt szolgáltatások biztosítása.

4.6.2. A védjegyhasználók, azok jogai és kötelezettségei Védjegyhasználó az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / amely kérelemre a védjegy jogosultjától megkapta a védjegyhasználati jogot. Egy termelő többféle védjegy használója is lehet, amennyiben megfelel azok követelményeinek. Jogok, várható elônyök: A védjegy céljának megfelelően a védjegy használata használóját piaci előnyhöz juttatja, a fogyasztók bizalmának erősítése révén segíti a termék eladásának növelését. A helyi termékek marketingjének erősítése érdekében a védjegyhasználat alapdíjának megfizetése esetén a védjegy használati jogával együtt a védjegyhasználó • megkapja termékére az adott kategóriában az Arculati Kézikönyvnek megfelelő tanúsítványt, kitűzőt, emblémákat, cégtábla- és címketerveket a védjegyrendszer jogosultja által meghatározott példányszámban, • az Arculati Kézikönyvben foglaltak szerint használhatja a védjegy emblémáját saját rek-

94

Védjegyeztetés lámfelületein (levélpapír, névjegykártya, szállító járművek oldala …) • védjegyes terméke megjelenhet a védjegy jogosultjai által működtetett honlap(ok)on, valamint további hazai és európai helyi termékes webes felületen, • képviseltetheti a védjegyes termékét (kiállítással, kóstoltatással) a védjegy jogosultjai, vagy partnereik által szervezett kiállításokon, rendezvényeken, • információhoz juthat a Borsod-Torna-Gömör Térségi Helyi Termék védjegyrendszer működésével kapcsolatban.

• segítséget kap a védjegye termék térségen kívüli megjelentetéséhez. A Megbízható Beszállító védjegy használója: • segítséget kaphat ajánlatai elkészítéséhez és a védjegy mellé kapott tanúsítványt csatolhatja ajánlattételeihez, • segítséget kaphat az értékesítést szolgáló logisztikai szolgáltatásokban (szállítás, raktározás, beszállítások szervezése). Kötelezettségek: A védjegyet az arra jogosultságot szerzett terméken a jogosultság időtartama alatt következetesen használni, vagy a jogosultságot visszaadni kell. A védjegy csak az arra jogosultságot szerzett termékre és annak típusaira használható. A védjegy használója köteles a védjegyet az Arculati Kézikönyvben megfogalmazott formátumban használni, attól sem méretben, sem színben, sem betűformában el nem térhet. Amennyiben bármi változás áll be a termék vagy az előállító adataiban, azt köteles a védjegy jogosultjának 30 napon belül jelezni.

A védjegyrendszer és az annak részét képező védjegyek jogosultjai anyagi lehetőségeik függvényében meghatározott díjfizetés mellett – a védjegy használóját további előnyökhöz is juttatják. Így: • Árusítási lehetőséget kapnak a védjegy jogosultjainak saját rendezvényein, illetve mások által rendezett programokon. • Reklám elhelyezési lehetőséget kapnak a védjegy jogosultak által létrehozott reklámfelületeken (pl. heti hírlevél, honlap, katalógus, magazin stb.) • Igényelhetik az Arculati Kézikönyv szerinti egységes grafikai arculatnak megfelelő címkék, cégtábla, csomagoló eszközök, valamint további reklámhordozók (szórólap, névjegykártya stb.) legyártatását. Az egyes védjegy-kategóriákhoz speciális előnyök is társulhatnak: A Házi Remek védjegy használója: • meghívást kap falunapokra, családi programokra, ahol termékét népszerűsítheti, • tanácsadást igényelhet terméke piacra vezetéséhez. A Príma Porta védjegy használója: • segítséget kap a fogyasztói közössége szervezéséhez, •szolgáltatását, termékeit megjelenítheti a közeli városok közösségi terein, A Kiváló Tájtermék védjegy használója: • védjegyes termékei elhelyezési lehetőséget kapnak a térségi értékesítési pontokon (tájbolt, tájtermék sarkok, helyi termék polcok, piaci standok stb.), valamint közvetítés révén egyéb értékesítési lehetőségekhez is juthatnak (közvetlen értékesítés felvásárlóknak, feldolgozóknak, fogyasztói csoportoknak nagy tételben stb.),

4.6.3. A védjegy használati jogának megszerzése, engedélyezése A védjegyhasználat engedélyezése két lépésben történik: 1. A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület Elnöksége engedélyezi a térségrészek és tematikus térségi szervezetek számára a saját logóikba beépített alaplogó használatát és a használati jog továbbadását a helyi termékek termelői számára. 2. A jogosultságot megszerzett térségi szervezetek hirdetik meg és engedélyezik a térségspecifikus logók használatát a termelők (későbbiekben esetleg szállásadók / vendégfogadók) számára. A második eljárási körben a védjegy használati jogának megszerzéséhez védjegyhasználati kérelmet, valamint a kérelemhez csatolt termékmintát kell benyújtani a megszerezni kívánt védjegy jogosultjához. Kérelmet nyújthatnak be mindazok a magánszemélyek, őstermelők, egyéni és társas vállalkozások, valamint civil szervezetek, amelyek a 3. számú mellékleten szereplő helyi terméket állítanak elő és ezt a megszerezni kíván védjegyhez tartozó földrajzi területen

95

Védjegyeztetés végzik. A beérkező kérelmeket a termékmintákkal együtt a védjegy jogosult szervezet erre jogosult szerve (bíráló bizottság) értékeli és bírálja el. A bíráló bizottság a bírálatot a fejezetben kifejtett minőségi követelményekhez rendelt értékelési szempontok figyelembevételével végzi el. A benyújtott kérelmeket a bíráló bizottság legalább negyedévente értékeli és elbírálja, majd a bírálatot követő 15 napon belül a kérelmezőt értesíti a döntésről. A védjegy jogosultja a védjegy használatát a 4. számú mellékletben foglalt védjegyhasználati szerződés alapján engedélyezi, amelyet a védjegy jogosultja és a védjegyhasználó között jön létre.

4.6.4. A védjegyhasználat díja A Borsod-Torna-Gömör térségi helyi termék védjegyrendszer elemeinek védjegy használata díjköteles. A díj kategóriánként, az alábbiak szerint változik: KATEGÓRIA

ALAPDÍJ

Házi Remek

1000 Ft/év

Príma Porta

5000 Ft/év

Kiváló Tájtermék

10000 Ft/év

Megbízható beszállító

10000 Ft/év

EMELTDÍJ

Az alapdíj tartalmazza: a tanúsítvány árát, 60 db öntapadós logót, 20 db termékcímkét, a web-lapon való megjelenés költségét. Az emelt díj megfizetése esetén további db öntapadós logó, db termékcimke és egy díszes, kültéren is használható tanúsítvány kerül átadásra. További logók, címkék igénylése esetén azok piaci ára fizetendő meg. A védjegyhasználati díj és a további szolgáltatások díjai a védjegy jogosultját illetik.

4.6.5. A védjegyhasználat ellenőrzése A védjegyhasználó által előállított termék és a nyújtott szolgáltatás minősége, megjelenése nem csorbíthatja a védjegyjogosult jó hírnevét.A védjegyjogosult – a BTGE bevonásával – ellenőrzi a védjeggyel ellátott helyi

termékek minőségét, illetve a védjegy szerződés- és rendeltetésszerű használatát. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrzés rendjét, a védjegyhasználó ellenőrzéshez történő hozzájárulását a védjegyhasználati szerződésben rögzíteni kell. A védjegyjogosult a védjegyhasználati szerződés lejártakor köteles ellenőrizni, a védjegyhasználati szerződésben foglaltak betartását.

4.6.6. A védjegyhasználati jog megsértése és megszűnése Ha és amennyiben a védjegyhasználó megszegi a védjegyhasználati szerződésben foglaltakat, a védjegy jogosultja a védjegyhasználati jogot – a szerződésszegés súlyától függően – legalább egy, legfeljebb öt évre megvonhatja. Védjegyhasználati szerződést legkevesebb 1, legfeljebb 5 évre lehet kötni. A védjegyhasználati jog megszűnik, ha a Védjegyhasználó a védjegy használatáról bármilyen okból lemond. A védjegyhasználati szerződést az abban foglaltak szerint lehet megszüntetni. A védjegyhasználati jog újrakérelmezhető.

4.6.7. A védjegyhasználati szerződés A szerzôdés pontjai: 1. Felek rögzítik, hogy a Jogtulajdonos kizárólagosan jogosult rendelkezni a (CserehátBódva vidéki Helyi Termék Kiváló Tájtermék) védjegy használatáról és fellépni annak jogosulatlan felhasználói ellen. 2. A Jogtulajdonos szavatol azért, hogy az oltalmi jog fennálltáig teljes védelmet élvező védjegyről harmadik személy hozzájárulásától függetlenül, idő- és térbeli korlátozás nélkül, a védjegyszabályzatban bejegyzett áruosztályok tekintetében jogosult rendelkezni. Használó tudomásul veszi a jogtulajdonos védjegyoltalom feletti rendelkezésének végleges és korlátlan mivoltát. 3. Felek jelen szerződésben, az 1. pontban megjelölt védjegyre védjegy felhasználási szerződést kötnek, mely alapján a Használó a jelen szerződés mellékletében foglalt termékekre / szolgáltatásokra nem kizárólagos használói jogot kap a Jogtulajdonostól. Használó tudomásul veszi, hogy a Jogtulajdonos

96

Védjegyeztetés bármikor ellenőrizheti a jog gyakorlását, a védjeggyel megjelölt termékek / szolgáltatások körét és minőségét. A Használó másnak nem engedheti át a használati jogot, kivéve, ha ehhez a Jogtulajdonos írásban hozzájárult. 4. A Jogtulajdonos a jelen megállapodással, a megállapodás aláírásának napjával kezdődően, a Használó részére (3) évre használati jogot enged. A Jogtulajdonos vagy a Használó szerződésszegés esetén, azonnali hatállyal megszüntetheti a szerződést. A szerződés megszüntetése kizárólag írásban érvényes. Szerződésszegésnek minősül a jogtulajdonos megtévesztése, a joghasználat engedély nélküli átengedése harmadik személynek, a nem rögzített termék vagy szolgáltatás tekintetében jogosulatlan használat, vagy egyéb, annak minősített körülmény. Felek jelen szerződést közös megállapodással is felbonthatják. 5. Jogtulajdonos kötelességei, jogai: Kötelességei: Jogtulajdonos a Használó részére az alábbi lehetőségeket biztosítja és feladatokat vállalja a védjegyhasználat jelen szerződésben foglalt pontjai mellett 5.1 A védjegyhasználati alapdíj ellenében folyamatosan marketing és reklám feladatokat lát el a védjegy ismertségének növelésére, a (Cserehát-Bódva vidéki Helyi Termék Kiváló Tájtermék) védjegyet használó termékek és szolgáltatások jobb piaci pozíciójának elérése érdekében. • A közösségi …………………..…………… honlap(ok) on megjelenés lehetőségét biztosítja a Használónak. A honlap adatait frissíti a Használó által adott információkkal. A honlap folyamatos elérhetőségét biztosítja. • Információt nyújt a Használónak a BorsodTorna-Gömör Térségi Helyi Termék védjegyrendszer működésével kapcsolatban, a jogtulajdonos által üzleti titoknak minősített információk kivételével. • Átadja a termék piaci megjelenését segítő arculati eszközöket (tanúsítvány, 1 db kitűző, 60 db embléma, valamint cégtábla- és címketervek). 5.2 További díjfizetés mellett, külön megállapodás szerint3: • Reklám elhelyezési lehetőséget biztosíthat a jogtulajdonos által létrehozott reklámfelü-

leteken (pl. heti hírlevél, honlap, katalógus, magazin stb.) • Vállalja az Arculati Kézikönyvben foglaltakkal összhangban címkék, cégtábla, csomagoló eszközök elkészíttetését. • Vállalja egységes grafikai arculattal reklámhordozó készíttetését a Használó számára (szórólap, névjegykártya stb., igény szerint). • Értékesítési pontokon elhelyezési lehetőséget biztosít a Használó védjegyes termékei számára (tájboltok, tájtermék sarkok, piaci standok stb.). • Egyéb értékesítési lehetőségeket biztosíthat a védjegyes termékek, szolgáltatások számára (közvetlen értékesítés felvásárlóknak, feldolgozóknak, fogyasztói csoportoknak nagy tételben stb.). • Az értékesítést támogató logisztikai szolgáltatásokat biztosíthat (szállítás, raktározás, beszállítások szervezése). • A Jogtulajdonos vagy mások által rendezett programokon való részvételi (kiállítási / kóstoltatási / árusítási stb.) lehetőséget biztosíthat a rendezvény jellegétől függően. • A Jogtulajdonos vagy mások által rendezett programokon való részvétel (kiállítás / kóstoltatás / árusítás stb.) lehetőségét felajánlhatja használó részére a rendezvény jellegétől függően, ingyenesen, vagy jutalékos keretek között. Jogai: • Amennyiben jogtulajdonos tudomására jut, hogy Használó nem felel meg e szerződés elválaszthatatlan részét képező Nyilatkozatban foglaltaknak, jogában áll azonnali hatál�lyal szerződést bontani. A feltételeknek való megfelelés helyreállítása érdekében egyeztetést kezdeményezhet Használóval, és a megfelelés helyreállításáig felfüggesztheti a Használó védjegyhasználattal kapcsolatos, jelen szerződésben foglalt jogait. • Eseti, szúrópróbaszerű ellenőrzést végezhet a termék tulajdonságainak a Használó részéről e szerződés elválaszthatatlan részét képező Nyilatkozatban vállalt garanciáira vonatkozólag. • Amennyiben tudomására jut, hogy Használó nem felel meg a védjegyszabályzat alapelvei valamelyikének, jogában áll azonnali hatállyal szerződést bontani. Az alapelveknek való megfelelés helyreállítása érdekében egyeztetést kezdeményezhet használóval, és

Nem kívánt törlendő., 2Nem kívánt törlendő., 3A szolgáltatás pontos tartalmát és a fizetendő díjat külön szerződés szabályozza. 1

97

Védjegyeztetés a megfelelés helyreállításáig felfüggesztheti a használó védjegyhasználattal kapcsolatos, jelen szerződésben foglalt jogait. • Az információhordozók elkészítéséhez és a honlap működtetéshez szükséges információk bekérése a használóktól. 6. Használó kötelességei és jogai: Kötelességei: 1. Köteles a jogtulajdonos részére az információhordozók elkészítéséhez és a honlap működtetéshez szükséges, a jogtulajdonos által bekért információkat megadni. 2. Köteles az eseti ellenőrzés lehetőségét biztosítani a jogtulajdonosnak, ami kiterjed a termékkel / szolgáltatással kapcsolatos dokumentációkba való betekintés, az előállítás vagy szolgáltatás körülményeinek helyszíni ellenőrzése jogának biztosítására. Használó köteles együttműködni jogtulajdonossal minden egyéb, a szerződés betartása szempontjából lényeges ellenőrzési tevékenység során. 3. A védjegyet a Védjegyszabályzat, az Arculati Kézikönyv és jelen szerződésben foglaltak szerint használni. Jogai: • A használó jogosult………………… termékén ………………………védjegyet és védjegy címkét használni. • Igénybe venni az 5.1. és 5.2. pontban foglaltakat. 7. Felek a védjegy használatáért jelen védjegyszabályzat szerint............Ft/év védjegyhasználati díjat kötnek ki. Felek a jelen szerződésben foglalt jogaikat és kötelességeiket kötelesek jóhiszeműen gyakorolni, a másik felet minden, a szerződés teljesítését érintő kérdésben tájékoztatni, nyilatkozataikat írásban közölni. Felek a jelen szerződést közös akarattal, írásban bármikor módosíthatják. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. tv. rendelkezései és a Borsod- Torna- Gömör térség helyi termék védjegyrendszer elemeinek használatáról szóló Védjegyszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

4.7. Felhívás és rövid tájékoztató a térségi helyi termék védjegyhasználatról 1. Mi az indoka? - A BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉG ÉS A HELYI TERMÉKEK

• A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egye-

sület az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége vidékfejlesztési feladatainak koordinálására és szerveződésére jött létre 2010-ben. A két önálló térségrész közel 80 településén élők számára a megélhetés nagyon nehéz. Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodás korábbi formái leépültek, miközben a térség gazdag természeti és kulturális erőforrásokban.

• A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesü-

let által kidolgoztatott Helyi Termék Stratégia a helyi erőforrásokra és a helyi lakosok általános élelmiszerfogyasztása, a közeli városok lakosai és a közelmúlt lényeges turisztikai fejlesztései révén megnövekvő turisták speciális igényei által támasztott keresletre alapozva mutat rá a helyi termékek előállításában és értékesítésében rejlő lehetőségekre.

• A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesü-

let által elvégzett felmérés azonban arra is rámutatott, hogy a lehetőségek ellenére a térségben még nagyon kevesen foglalkoznak a helyi alapanyagokból, helyi hagyományok alapján, helyi emberek által előállított, kereskedelmi forgalomban is megjelenő termékekkel. Ahhoz, hogy a felmért kb. 200 és még legalább további 100 helyi termelő megerősödjön, piacképes terméket tudjon előállítani és ezáltal ők jövedelemhez, a többiek jó minőségű, egészséges termékhez juthassanak hozzá, termékfejlesztésre, vállalkozásfejlesztésre, piacfejlesztésre, ügyes marketingre van szükség.

• A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egye-

sület a térség településszövetségeivel, így a Szuha-völgyi Bányászlakta Települések Szövetségével, a Csereháti Településszövetséggel és a Galyasági Települések Szövetségével együttműködve teszi meg az első lépéseket a fenti összetett feladatrendszer megvalósításában.

98

Védjegyeztetés 3. Milyen termékekre vonatkozik?

A termelőknek nyújtott tanácsadás és a termékbemutatók szervezése mellett a helyi termék védjegyrendszer működtetésével kívánják erősíteni a bizalmat a helyi termékek iránt.

A térségi hagyományok, elérhető alapanyagok és a már elindult kezdeményezések alapján a helyi termék védjegyek – mind a négy fenti kategóriában – az alábbi termékekre vonatkoznak:

2. Mi a célja? - A HELYI TERMÉK VÉDJEGYRENDSZER CÉLJA

Élelmiszerek:

• Nyers zöldség és gyümölcs • Aszalványok: szárított gomba, dióbél,

A Borsod-Torna-Gömör helyi termék védjegyrendszer alkalmazásának elsődleges célja (1) a térségben működő helyi lakosok, közösségek és vállalkozások inspirálása helyi termékek előállítására, (2) eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelése, piaci lehetőségeinek bővítése. A védjegy alkalmazásának célja továbbá (3) a térségi önellátás fokának növelése, (4) a helyi értékek feltárása és tudatosítása, valamint (5) a környezettudatosság és a szolidaritás növelése.

aszalt gyümölcsök, teakeverék • Kisüzemi konzervek: savanyúságok, lekvárok, szörpök • Méz és mézkészítmények: méz, lépes méz, diós méz, • Tej- és tejtermékek: joghurtok, sajtok • Hús-és húskészítmények: sertés, baromfi, mangalica paprika, szalonna,tepertő, zsír, szalámi; • Pékáruk és tésztafélék: száraztész- ták, sütemények, kalácsok, kenyér • Szeszes italok: pálinka, bor • Ásványvíz, szikvíz

A fenti célok elérése érdekében négy védjegykategória került kialakításra: HÁZI REMEK: A családi önellátás kiterjesztését, a helyi hagyományok felélesztését és a kreatív termékfejlesztést szolgálja. A termékek kereskedelmi árusításra nem kerülnek, de fesztiválokon, térségi rendezvényeken bemutatják, kóstoltatják a terméket.

Kézműves termékek:

• Bőrdíszmű: táskák, erszények, dísztárgyak

• Kerámia: étkezési edények, konyhai eszközök, dísztárgyak

PRÍMA PORTA: Olyan nyitott porta, ahol a helyi, hagyományosan előállított, (ökológiai) termékek vásárolhatók és fogyaszthatók. A jellemzően (városi) törzsvásárlói közönség nem csak a kiváló minőségű helyben előállított termékhez jut hozzá, de részt vehet a termelésben, ill. szabadidős programokban. A térségi önellátás fontos pillére.

• Üveg: festett üvegedények, üvegképek • Textil: bábok, ruházati kiegészítők (kötény, sál, kendő)

• Kézimunka: hímzések, horgolványok, foltvarrás

• Szőttesek: futók, szőnyegek • Famunkák: faragott edények,

konyhaieszközök, dísztárgyak, játékok, tornác- és kapuelemek, játszótéri elemek • Papíráruk: merített papír és kép, tasakok • Fonatok: vesszőkosarak, vessző szalma, gyékény és csuhé fonott dísztárgyak, játékok • Ékszerek: nemezelt, textil, ásványi, természetes termésekből, újrahasz- nosított

MEGBÍZHATÓ BESZÁLLÍTÓ: A térség kiskereskedelmi boltjaiba, a közösségi igényeket kielégítő közösségi konyhákra, önkormányzatokhoz, valamint turisztikai vendégfogadókhoz, éttermekbe helyben előállított minőségi termékeket pontosan beszállító, a megrendelők bizalmát élvező termelő. KIVÁLÓ TÁJTERMÉK: Kisüzemi módon előállított prémium termék. Nem csupán helyben előállított, de sajátos kistáji karakterrel is rendelkezik. Alkalmas és érdemes arra, hogy tágabb földrajzi körben is képviselje a térséget.

Indokolt esetben a listában nem szereplő termékek is bekerülhetnek a védjegyeztetés körébe.

99

Védjegyeztetés 4. Mit üzen? - A HELYI TERMÉK VÉDJEGY LOGÓ KOMMUNIKÁCIÓJA A védjegy logó – a vevők bizalmának elnyerése érdekében – megjelenésében mutatja a helyi termékekben megjelenő értékeket, a térséghez tartozást és a termék piaci kategóriáját. A helyi termékek értékei a védjegy logó szimbolikájában az alábbiak szerint tükröződnek vissza: - KÖR – a stabilitás, kiegyensúlyozottság kifejezője, - LOMBOS FA – a természetes vadvilág és egyben a gyümölcsösök jelzője, - CSUPOR – a kreatív hagyományként létező kézművesség, de a méz és a lekvár jelzője is, - NAP – az emberközelség és derű, a gyümölcsök zamatának és az egészség jelzője, - PATAK – a természetesség részeként, a térséget behálózó, éltető vizek jelzője, - CSIPKEBOGYÓ – a természetközelség, a vadvilág, egyben a vadon termett gyümölcsökből készült teák, lekvárok jelzője. A kistáji sajátosságok megjelenítése a térségek már bejáratott logó-elemeinek átvételével történik.

A termékkategóriákat az eltérő alapszínek jelzik: NARANCSSÁRGA – Házi Remek – a szín utal a jó teljesítményért elérhető „aranyéremre”, az önellátás következtében elérhető teljességre, elégedettségre, vidámságra, felszabadultságra utal. PIROS – Príma Porta – a szín a gyümölcs érettségét, a törzsvendégeket fogadó melegséget, szívélyes vendégszeretet idézi, valamint lehetőséget ad a piros-fehér-zöld motívum kialakítására. ZÖLD – Kiváló Tájtermék – a szín utal a természettel való harmóniára és lehetőséget ad a jelen védjegyeztetés körébe nem tartozó, de a térségben használt további védjegyekhez való illeszkedésre, a piros-fehér-zöld motívum érvényesítésére. KÉK – Megbízható Beszállító – a szín a megbízhatóság, tisztaság, szabályosság jelzője. 5. Hogy néz ki? – A HELYI TERMÉK VÉDJEGY KÉPI MEGJELENÉSE A termék alaplogó elemeit és a termékkategóriákat a színek jelzik.

a. Sajó-Szuha-Karszt kistáj

SZILVA – a Sajó-Szuha-Karszt kistájon hagyományos nyakas szilvára és más gyümölcsökre utal ÍVES GÖRBE VONAL – a Karszt földalatti világát jellemző barlangokra és a bányákra utal BÁNYÁSZ FOKOS– a hagyományos bányászatot jelzi.

Sajó-Szuha-Karszt kistáji Házi Remek

Sajó-Szuha-Karszt Kistáji Sajó-Szuha-Karszt Kistáji Príma Porta Kiváló Tájtermék

b. Bódva-Cserehát vidék

HULLÁMVONAL– a folyó jelzése „C” BETŰ – a Cserehát emblémájából került át, a térség nevére utal TEMPLOMTORONY – a Cserehát emblémájából került át a kis falvakra, hagyományos építészetre utal

Cserhát-Bódva vidéki Házi Remek

Cserhát-Bódva vidéki Házi Remek

Cserhát-Bódva vidéki Házi Remek

c. História-völgy

HULLÁMVONAL– a Histrória-völgy emblémájából került át, a folyó jelzése BÁSTYA-KAPU – a Histrória-völgy emblémájából került át, a történelmi múlt örökségét jelzi LAPÍTOTT KÖRÍVEK– a História-völgy emblémájából került át, a völgyet határoló dombokat jelzi.

Borsod-Torna Gömör Megbízható Beszállító

100

História-völgyi Kiváló Tájtermék

Védjegyeztetés a termékén használható öntapadós logókat és termékcímkéket.A védjegyrendszer és az annak részét képező védjegyek jogosultjai – anyagi lehetőségeik függvényében – a védjegy használóját termékkategóriánként eltérő speciális előnyökhöz is juttatják. Így: a. A Házi Remek védjegy használója segítséget kap önellátó gazdaságának fejlesztéséhez és az árutermelő kategóriába való átlépéshez. A mások számára is példaadó termékét térségi kiadványokban népszerűsítheti, lehetőséget kap képzésen, tanácsadáson, kiállításokon való megjelenésre, azokon viselheti a kedvezményekre is jogosító védjegyes emblémát. b. A Príma Porta védjegy használója kap egy kültéren elhelyezhető, díszes tanúsítványt, melyet cégtáblaként használhat, valamint termékei disztribúciójához hozzájuthat emblémás táskákhoz, kosarakhoz, címkékhez. Termékei és szolgáltatása megjelenik a térségi katalógusban és bekapcsolódhat a városokban folyó piacszervezésbe. c. A Kiváló Tájtermék védjegy használója megkapja a termékein elhelyezhető logókat és termékcímkéket, egy kiállításokon kitehető emblémás feliratot. Egyben a védjegyezett termék jogosultságot szerez a térségi közös termékpolcon és a térségi katalógusban való megjelenésre. d. A Megbízható Beszállító védjegy használója segítséget kap ajánlatai elkészítéséhez és a védjegy mellé kapott tanúsítványt csatolhatja ajánlattételeihez, az emblémát használhatja szállító járművein, felkerül a boltoknak, közkonyháknak, éttermeknek szóló ajánló listára. Bármely kategóriában a védjegyhasználó termékei megjelennek a BTGE weblapjának „Helyi termékeink” oldalán és bekapcsolódhatnak a webes kereskedelembe.

6. Ki juthat hozzá? - A HELYI TERMÉK VÉDJEGYRENDSZER JOGOSULTJAI ÉS HASZNÁLÓI

A védjegyrendszer jogosultja a Borsod-TornaGömör LEADER Egyesület (BTGE). A védjegy jogosultjai a BTGE, valamint a térségrészek és a tematikus térség képviseletére jogosult szervezetek. A Sajó-Szuha-Karszt kistáj és a Cserehát-Bódva vidék térségrészek szervezetei a Házi Remek, Príma Porta és Kiváló Tájtermék, a História-völgy a Kiváló Tájtermék védjegy jogosultjai, míg a Megbízható Beszállító védjegy jogosultja maga a BGTE. A védjegy jogosultjai hírnevükkel, egyéb tevékenységükkel erősítik a helyi termék fogyasztóiban a termék iránti bizalmat és biztosítják a védjegy működésének szervezeti hátterét. A védjegy használója az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki / amely a védjegy termékkörének és minőségi követelményeinek megfelelő helyi terméket állít elő a megszerezni kívánt védjegyhez tartozó földrajzi területen és a védjegy jogosultjától megkapta a védjegyhasználati jogot. Egy termelő többféle védjegy használója is lehet, amennyiben megfelel azok követelményeinek. A védjegy használati jogának megszerzéséhez védjegyhasználati kérelmet, valamint a kérelemhez csatolt termékmintát kell benyújtani a megszerezni kívánt védjegy jogosultjához. A beérkező kérelmeket a termékmintákkal együtt a védjegy jogosult szervezet erre jogosult szerve legalább negyedévente értékeli és elbírálja, majd a bírálatot követő 15 napon belül a kérelmezőt értesíti a döntésről. A védjegy jogosultja a védjegy használatát 5 évre érvényes védjegyhasználati szerződés alapján engedélyezi. 7. Milyen elônyökkel jár? - A HELYI TERMÉK VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK ELôNYEI

8. Mit kell teljesíteni? - A HELYI TERMÉK VÉDJEGY HASZNÁLÓJÁNAK KÖTELESSÉGEI

A védjegy céljának megfelelően a védjegy használata használóját megerősíti törekvéseiben és piaci előnyhöz juttatja, amennyiben a fogyasztók bizalmának erősítése révén segíti a termék eladásának növelését. A helyi termékek marketingjének erősítése érdekében a védjegy használati jogával együtt a védjegyhasználó – a befizetet védjegyhasználati díj kategóriájának megfelelően – megkapja termékére az adott kategóriában az Arculati Kézikönyvnek megfelelő tanúsítványt,

A védjegy használata védjegyhasználati díj megfizetéséhez kötött, melynek összege védjegy-kategóriánként változó.

101

KATEGÓRIA

ALAPDÍJ

Házi Termék

1000 Ft/év

Príma Porta

5000 Ft/év

Kiváló Tájtermék

10000 Ft/év

Megbízható Beszállító

10000 Ft/év

Védjegyeztetés Az alapdíj tartalmazza: a tanúsítvány árát, 60 db öntapadós logót, 20 db termékcímkét, a weblapon való megjelenés költségét. A további szolgáltatások emelt díj, illetve külön megállapodás mellett vehetők igénybe. A védjegy csak az arra jogosultságot szerzett termékre és annak típusaira használható. A védjegy használója köteles a védjegyet az Arculati Kézikönyvben megfogalmazott formátumban használni, attól sem méretben, sem színben, sem betűformában el nem térhet. Amennyiben bármi változás áll be a termék vagy az előállító adataiban, azt köteles a védjegy jogosultjának jelezni. A védjegy jogosultja maga is végez vizsgálatot a követelmények betartásának ellenőrzése céljából. Amennyiben úgy találja, hogy a védjegyhasználó nem felel meg a használat jogának odaítélésekor mérlegelt feltételeknek, a védjegy használati jogát visszavonhatja.

9. Jelentkezés, bôvebb információ Borsod-Torna-Gömör Egyesület Postacím: Edelény Belvárosi út 1. Telefon/Fax: (48) 342-256 E-mail: [email protected] Web: http://helyitermek.btge.hu/

102

Védjegyeztetés

103

Borsod-Torna-Gömör

VÉDJEGYSZABÁLYZAT A Borsod-Torna-Gömör térség helyi termék védjegyrendszer elemeinek használatához

104

Védjegyeztetés Tartalom VÉDJEGYSZABÁLYZAT 106 1.§ Fogalom-meghatározások 106 2.§ A védjegy 107 3.§ A védjegy célja 107 4.§ A védjegy jogosultjai 107 5.§ A védjegy jogosultjainak jogai 107 6.§ A védjegy jogosultjainak kötelességei 107 7.§ A védjegyhasználó jogai 108 8.§ A védjegyhasználó kötelezettségei 108 9.§ A védjegy használati jogának megszerzése 108 10.§ Értékelési, bírálati alapelvek és módszerek 109 11.§ A védjegy használatának engedélyezése 109 12.§ Védjegyhasználat díja 109 13.§ Védjegyhasználat ellenőrzése 110 14.§ Védjegyhasználati jog megsértése 110 15.§ Védjegyhasználati jog megszűnés 110 VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT 111 BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉG HELYI TERMÉKEINEK ÁRUOSZTÁLYOK SZERINTI BESOROLÁSA 121 VÉDJEGYHASZNÁLATI SZERZŐDÉS 122 TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI HELYI TERMÉK VÉDJEGYHASZNÁLATRÓL 124

105

Védjegyeztetés Védjegyszabályzat 1.§ FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK (1) Helyi termék: A helyi erőforrások hasznosítása és a helyi szükségletek kielégítése szempontjából egyaránt fontos áruk és szolgáltatások, jellemzően két típusban: a. helyben megtermelt vagy összegyűjtött alapanyagokból, helyben kialakult eljárások (receptek) alkalmazásával, többnyire kisüzemi keretek között előállított, esetleg csomagolásukban is helyi anyagokat, helyi kulturális elemeket felhasználó - ily módon a hely sajátosságait megjelenítő – termékek, b. helyi munkaerővel a helyi – kb. 50 km sugarú körön belüli – lakossági igények kielégítésére előállított, a térségi önellátást erősítő termékek. (2) Védjegy: Árujelző, ami az egyes áruk és szolgáltatások azonosítására, egymástól való megkülönböztetésére, a fogyasztók tájékozódásának előmozdítására szolgál. A gazdasági verseny alapvető eszköze, kiemelkedő szerepet játszik a marketing és a reklám területén. Grafikailag ábrázolható. (3) Védjegyrendszer: a Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület működési területének egésze (Borsod-Torna-Gömör térség) vagy annak részét alkotó kistájak és tematikus térség helyi termékkategóriáihoz kapcsolódó védjegyek összessége. (4) Kistájak: Saját identitással rendelkező, viszonylag homogén (bár önmagukban is kisebb egységekből felépülő), földrajzilag ös�szefüggő területek a Borsod-Torna-Gömör térségen belül: a. Sajó-Szuha-Karszt kistáj (Sajó-völgy: Sajókaza, Bánhorváti, Nagybarca, Vadna, Sajóivánka, Kazincbarcika; Szuha-völgy: Zubogy, Jákfalva, Alsószuha, Alsótelekes, Dövény, Felsőtelekes, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Izsófalva, Kurityán, Mucsony, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Szuhakálló; Karszt-vidék: Aggtelek, Kánó, Imola, Ragály, Szuhafő, Trizs, Zádorfalva, Perkupa, Égerszög, Jósvafő, Szin, Szinpetri, Szőlősardó, Szögliget, Teresztenye, Tornakápolna, Varbóc) b. Cserehát-Bódva vidék (Tornai-medence: Hidvégardó, Tornanádaska, Bódvaszilas, Komjáti, Bódvarákó, Tornaszentandrás,

Becskeháza, Bódvalenke, Tornabarakony, Tornaszentjakab, Debréte, Viszló; Tókörnyéke: Szalonna, Szendrő, Szuhogy, Galvács, Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend; Alsó-Bódva-vidék: Szendrőlád, Edelény, Borsodszirák, Boldva, Sajóvámos, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóecseg, Abod, Balajt, Ládbesenyő, Damak, Hegymeg, Irota, Lak, Szakácsi, Tomor, Hangács, Nyomár, Ziliz;) (5) Tematikus térség: Az egész térséget átfogó História-völgyben adott történelmi korokhoz és stílusokhoz köthető emlékek, kulturális hagyományok jelennek meg egy turisztikai úthálózatra felfűzve. (Hasonló tematikus térséget alkotnak a Gömör-Tornai Helyi Termék Klaszter tagjai és az Aggteleki Nemzeti Parki Termék területe. Ezek saját védjeggyel és védjegyeztetési eljárással rendelkeznek, jelen szabályzatnak nem részei.) (6) Termékkategóriák: A helyi termék-előállítás és értékesítés célja, célcsoportjai és táji sajátosságok szerinti típusok az alábbiak szerint: a. Házi Remek: A családi önellátás kiterjesztését, a helyi hagyományok felélesztését és a kreatív termékfejlesztést szolgálja. A termékek kereskedelmi árusításra nem kerülnek, de fesztiválokon, térségi rendezvényeken bemutatják, kóstoltatják a terméket. b. Príma Porta: Olyan nyitott porta, ahol a helyi, hagyományosan előállított, (ökológiai) termékek vásárolhatók és fogyaszthatók. A jellemzően (városi) törzsvásárlói közönség nem csak a kiváló minőségű helyben előállított termékhez jut hozzá, de részt vehet a termelésben, ill. szabadidős programokban. A térségi önellátás fontos pillére. c. Megbízható Beszállító: Közösségi igényeket kielégítő, a közösségi konyhákra, önkormányzatokhoz csakúgy, mint turisztikai vendégfogadókhoz, éttermekbe minőségi helyben előállított minőségi termékeket pontosan beszállító, a megrendelők bizalmát élvező termelő. d. Kiváló Tájtermék: Kisüzemi módon előállított prémium termék. Nem csupán helyben előállított, de sajátos kistáji karakterrel is rendelkezik. Alkalmas és érdemes arra, hogy tágabb földrajzi körben is képviselje a térséget. (7) Védjegy jogosult: Az a szervezet, amely hírnevével, egyéb tevékenységével erősíti a helyi termék fogyasztóiban a termék iránti

106

Védjegyeztetés b. tematikus térség képviseletére jogosult szervezet az egész térségre az 1.§ (6) pontban felsorolt termékkategóriák szerinti c. védjegy, c. a BTGE LEADER Egyesület az egész térségre az 1.§ (6) pontban felsorolt termékkategóriák szerinti d. védjegy vonatkozásában jogosult. (3) A védjegy BGTE-től különböző jogosultjai jogosultságukat a BTGE-től, mint a védjegyrendszer jogosultjától az egy vagy több kistájra és tematikus térségre vonatkozó jogosultság megszerzésére irányuló kérelmük alapján, a BGTE Elnökségének döntése alapján kapják.

bizalmat és biztosítja a védjegy működésének szervezeti hátterét. (8) Védjegyhasználó: Az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / amely ezen szabályzat alapján, kérelemre a védjegy jogosultjától megkapta a védjegyhasználati jogot. 2.§ A VÉDJEGY (1) A védjegyrendszerhez tartozó védjegyek: a. Sajó-Szuha-Karszt kistáji Házi Remek b. Sajó-Szuha-Karsz kistáji Príma Porta c. Sajó-Szuha-Karszt kistáji Kiváló Tájtermék d. Cserehát-Bódva vidéki Házi Remek e. Cserehát-Bódva vidéki Príma Porta f. Cserehát-Bódva vidéki Kiváló Tájtermék g. História-völgyi Kiváló Tájtermék h. Borsod-Torna-Gömör Térségi Megbízható Beszállító

5.§ A VÉDJEGY JOGOSULTJAINAK JOGAI (1) A védjegyek jogosultjainak joga a védjegyhasználati jog megszerzésére felhívást közzétenni, a helyi termékek előállítóit a használati jog megszerzésére ösztönözni, a követelményeknek való megfelelésben őket segíteni. (2) A szabályzatban meghatározott módon a védjegyhasználati kérelmeket befogadni, értékelni és a védjegyhasználatra jogosultságot megállapítani, az erről szóló tanúsítványt a termelőnek kiállítani és átadni, a termelőkkel a védjegyhasználati szerződést megkötni. (3) A védjegyhasználók védjegyhasználati alapelveknek és követelményeknek való megfelelését ellenőrizni, ennek érdekében eseti (szúrópróbaszerű) vizsgálatokat végezni, a használóktól információkat bekérni. (4) A védjegyhasználati szabályok megsértése esetén a termelőtől a védjegyhasználati jog megvonni.

(2) Az (1) pontban meghatározott védjegyek képi megjelenítését az 1. sz. melléklet tartalmazza. 3.§ A VÉDJEGY CÉLJA (1) A Borsod-Torna-Gömör helyi termék védjegyek (a továbbiakban: védjegy) alkalmazásának elsődleges célja a térségben működő helyi lakosok, közösségek és vállalkozások inspirálása, az eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelése, piaci lehetőségeinek bővítése. (2) A védjegy alkalmazásának célja továbbá a. a térségi önellátás fokának növelése, b. a helyi értékek feltárása és tudatosítása c. a környezettudatosság és a szolidaritás növelése.

6.§ A VÉDJEGY JOGOSULTJAINAK KÖTELESSÉGEI

4.§ A VÉDJEGY JOGOSULTJAI

(1) A védjegyeztetés jelen szabályzatnak megfelelő eljárás szerinti működtetése. (2) A védjegyrendszer jogosultjával folyamatos kapcsolattartás, számára információszolgáltatás, együttműködés. (3) A védjegyhasználók számára a 7. § - ban leírt szolgáltatások biztosítása.

(1) A védjegyrendszer jogosultja a BorsodTorna-Gömör LEADER Egyesület. (2) A védjegy jogosultjai a BTGE, valamint a 1.§. (4) és (5) pontjában felsorolt kistájak és tematikus térség képviseletére jogosult szervezetek a következők szerint: a. a kistájak képviseletére jogosult szervezet saját működési területére az 1.§ (6) pontban felsorolt termékkategóriák szerinti a-c. védjegyek,

107

Védjegyeztetés 7.§ A VÉDJEGYHASZNÁLÓ JOGAI (1) A védjegy céljának megfelelően a védjegy használata használóját piaci előnyhöz juttatja, a fogyasztók bizalmának erősítése révén segíti a termék eladásának növelését. (2) A helyi termékek marketingjének erősítése érdekében a védjegyhasználat alapdíjának megfizetése esetén a védjegy használati jogával együtt a védjegyhasználó • megkapja termékére az adott kategóriában az Arculati Kézikönyvnek megfelelő tanúsítványt, kitűzőt, emblémákat, cégtábla- és címketerveket a védjegyrendszer jogosultja által meghatározott példányszámban, • az Arculati Kézikönyvben foglaltak szerint használhatja a védjegy emblémáját saját reklámfelületein (levélpapír, névjegykártya, szállító járművek oldala …) • védjegyes terméke megjelenhet a védjegy jogosultjai által működtetett honlap(ok)on, valamint további hazai és európai helyi termékes webes felületen, • képviseltetheti a védjegyes termékét (kiállítással, kóstoltatással) a védjegy jogosultjai, vagy partnereik által szervezett kiállításokon, rendezvényeken, • információhoz juthat a Borsod-Torna-Gömör Térségi Helyi Termék védjegyrendszer működésével kapcsolatban. (3) A védjegyrendszer és az annak részét képező védjegyek jogosultjai anyagi lehetőségeik függvényében meghatározott díjfizetés mellett – a védjegy használóját további előnyökhöz is juttatják. Így: • Árusítási lehetőséget kapnak a védjegy jogosultjainak saját rendezvényein, illetve mások által rendezett programokon. • Reklám elhelyezési lehetőséget kapnak a védjegy jogosultak által létrehozott reklámfelületeken (pl. heti hírlevél, honlap, katalógus, magazin stb.) • Igényelhetik az Arculati Kézikönyv szerinti egységes grafikai arculatnak megfelelő címkék, cégtábla, csomagoló eszközök, valamint további reklámhordozók (szórólap, névjegykártya stb.) legyártatását. (4) Az egyes védjegy-kategóriákhoz speciális előnyök is társulhatnak: a. A Házi Remek védjegy használója:

• meghívást kap falunapokra, családi programokra, ahol termékét népszerűsítheti, • tanácsadást igényelhet terméke piacra vezetéséhez. b. A Príma Porta védjegy használója: • segítséget kap a fogyasztói közössége szervezéséhez, • szolgáltatását, termékeit megjelenítheti a közeli városok közösségi terein, c. A Kiváló Tájtermék védjegy használója: • védjegyes termékei elhelyezési lehetőséget kapnak a térségi értékesítési pontokon (tájbolt, tájtermék sarkok, helyi termék polcok, piaci standok stb.), valamint közvetítés révén egyéb értékesítési lehetőségekhez is juthatnak (közvetlen értékesítés felvásárlóknak, feldolgozóknak, fogyasztói csoportoknak nagy tételben stb.), • segítséget kap a védjegye termék térségen kívüli megjelentetéséhez. d. A Megbízható Beszállító védjegy használója: • segítséget kaphat ajánlatai elkészítéséhez és a védjegy mellé kapott tanúsítványt csatolhatja ajánlattételeihez, • segítséget kaphat az értékesítést szolgáló logisztikai szolgáltatásokban (szállítás, raktározás, beszállítások szervezése). 8.§ A VÉDJEGYHASZNÁLÓ KÖTELEZETTSÉGEI (1) A védjegyet az arra jogosultságot szerzett terméken a jogosultság időtartama alatt következetesen használni, vagy a jogosultságot visszaadni kell. (2) A védjegy csak az arra jogosultságot szerzett termékre és annak típusaira használható. (3) A védjegy használója köteles a védjegyet az Arculati Kézikönyvben megfogalmazott formátumban használni, attól sem méretben, sem színben, sem betűformában el nem térhet. (4) Amennyiben bármi változás áll be a termék vagy az előállító adataiban, azt köteles a védjegy jogosultjának 30 napon belül jelezni . (5) A védjegy jogosult által kért információkat határidőre köteles megadni, a helyi termékekkel kapcsolatos ügyekben együttműködni.

108

Védjegyeztetés melőkkel szemben támasztott nemzeti előírásoknak. h. Stabil – minősége állandó, nincs jelentős ingadozás benne.

9.§ A VÉDJEGY HASZNÁLATI JOGÁNAK MEGSZERZÉSE (1) A védjegy használati jogának megszerzéséhez a 2. számú mellékletben található forma szerinti védjegyhasználati kérelmet, valamint a kérelemhez csatolt termékmintát kell benyújtani a megszerezni kívánt védjegy jogosultjához.

(2) A fenti alapelvek részletezését és a kapcsolódó pontszámokat a kérelem formanyomtatványa tartalmazza (2. melléklet). (3) A védjegyhasználati jog megszerzéséhez szükséges általános minimum követelmények: • minden (1) pontban felsorolt szempont alapján legalább a pontszám felét eléri, • az összes elérhető pontszám 2/3-át eléri, • a termékminta alátámasztja a funkcionális, esztétikai és táji megfelelőséget.

(2) Kérelmet nyújthatnak be mindazok a magánszemélyek, őstermelők, egyéni és társas vállalkozások, valamint civil szervezetek, amelyek a 3. számú mellékleten szereplő helyi terméket állítanak elő és ezt a megszerezni kíván védjegyhez tartozó földrajzi területen végzik.

(4) Speciális, termékkategóriától függő szempontok: a. Házi Remek –a „szabályosság” és a „stabilitás” nem kerül értékelésre, b. Megbízható Beszállító – nem kizáró követelmény a „tájjelleg” és a „kreativitás”, ám a „stabilitás” és a „szabályosság” pontszámai duplán számítanak.

(3) A beérkező kérelmeket a termékmintákkal együtt a védjegy jogosult szervezet erre jogosult szerve (bíráló bizottság) értékeli és bírálja el. 10.§ ÉRTÉKELÉSI, BÍRÁLATI ALAPELVEK ÉS MÓDSZEREK (1) A bíráló bizottság a bírálatot az alábbi általános értékelési szempontok figyelembevételével végzi el:

(5) A benyújtott kérelmeket a bíráló bizottság legalább negyedévente értékeli és elbírálja, majd a bírálatot követő 15 napon belül a kérelmezőt értesíti a döntésről.

a. Lokális – a termék előállításához helyi alapanyagot használ, előállításában a helyi hagyományokat követi. b. Kézműves – kisüzemi, kézműves technológiát alkalmaz. c. Környezettudatos – sem az előállítás, sem az értékesítés, sem a termék használata során nem képződnek környezetre káros anyagok, nem történik erőforrás-pazarlás, sőt kimondottan hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. d. Szolidáris – sem az előállítás, sem az értékesítés, sem a termék használata során nem kerülnek emberek hátrányos helyzetbe, sőt a hátrányos helyzeten való változtatást segíti elő. e. Tájjellegű – tartalmában és arculatában visszatükrözi a védjegy hatókörét képező tájegység karakterét. f. Kreatív – a térségi adottságokra és hagyományokra épülve mai igényeket elégít, mindkettőnek megfelelő tartalommal és formában. g. Szabályos – megfelel a termékkel és a ter-

11.§ A VÉDJEGY HASZNÁLATÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE (1) A védjegy jogosultja a védjegy használatát a 4. számú mellékletben foglalt védjegyhasználati szerződés alapján engedélyezi, amelyet a védjegy jogosultja és a védjegyhasználó között jön létre. 12.§ VÉDJEGYHASZNÁLAT DÍJA (1) A Borsod-Torna-Gömör térségi helyi termék védjegyrendszer elemeinek védjegy használata díjköteles. (2) A díj kategóriánként, az alábbiak szerint változik: kategória Házi Remek Príma Porta Kiváló Tájtermék Megbízható Beszállító

109

alapdíj emelt díj 1000 Ft/év 5000 Ft/év 10.000 Ft/év 10.000 Ft/év

Védjegyeztetés (3) Az alapdíj tartalmazza: a tanúsítvány árát, 60 db öntapadós logót, 20 db termékcímkét, a web-lapon való megjelenés költségét. (4) Az emelt díj megfizetése esetén további db öntapadós logó, db termékcimke és egy díszes, kültéren is használható tanúsítvány kerül átadásra.

1, legfeljebb 5 évre lehet kötni. (2) A védjegyhasználati jog megszűnik, ha a Védjegyhasználó a védjegy használatáról bármilyen okból lemond. (3) A védjegyhasználati szerződést az abban foglaltak szerint lehet megszüntetni.

(5) További logók, címkék igénylése esetén azok piaci ára fizetendő meg.

(4) A védjegyhasználati jog újrakérelmezhető.

(6) A védjegyhasználati díj és a további szolgáltatások díjai a védjegy jogosultját illetik.

Jelen védjegyszabályzatot a BTGE Elnöksége számú határozatával fogadta el és napjával lép életbe.

13.§ VÉDJEGYHASZNÁLAT ELLENŐRZÉSE (7) A védjegyhasználó által előállított termék és a nyújtott szolgáltatás minősége, megjelenése nem csorbíthatja a védjegyjogosult jó hírnevét. (8) A védjegyjogosult – a BTGE bevonásával – ellenőrzi a védjeggyel ellátott helyi termékek minőségét, illetve a védjegy szerződés- és rendeltetésszerű használatát. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (9) Az ellenőrzés rendjét, a védjegyhasználó ellenőrzéshez történő hozzájárulását a védjegyhasználati szerződésben rögzíteni kell. (10) A védjegyjogosult a védjegyhasználati szerződés lejártakor köteles ellenőrizni, a védjegyhasználati szerződésben foglaltak betartását. 14.§ VÉDJEGYHASZNÁLATI JOG MEGSÉRTÉSE (1) Ha és amennyiben a védjegyhasználó megszegi a védjegyhasználati szerződésben foglaltakat, a védjegy jogosultja a védjegyhasználati jogot – a szerződésszegés súlyától függően – legalább egy, legfeljebb öt évre megvonhatja. 15.§ VÉDJEGYHASZNÁLATI JOG MEGSZŰNÉSE (1) Védjegyhasználati szerződést legkevesebb

110

Védjegyeztetés

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM NYILATKOZAT VÉDJEGYHASZNÁLTAI KÉRELEM ÉS NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a a. Szuha-völgyi Bányászlakta Települések Szövetsége () mint védjegyjogosult Jelen nyilatkozat alapján a(a) „Sajó-Szuha-Karszt kistáji Helyi Termék” a. Szuha-völgyi Bányászlakta Települések Szövetsége () mint védjegyjogosult b. Csereháti Településszövetség (székhely: kistáji 3816 Helyi Gagyvendégi, (a) „Sajó-Szuha-Karszt Termék” Bátori út 9.) mint védjegyjogosult (b1)„Cserehát-Bódva vidéki Helyi Termék” b. Csereháti Településszövetség (székhely: 3816 Gagyvendégi, Bátori út 9.) mint (b2)„História-völgyi Helyi Termék” védjegyjogosult (b1)„Cserehát-Bódva vidéki Helyi Termék” c. Borsod-Torna-Gömör(b2)„História-völgyi LEADER Egyesület Helyi () mintTermék” védjegyjogosult (c) „Borsod-Torna-Gömör térségi Helyi Termék” c. Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület () mint védjegyjogosult (a megfelelő aláhúzandó)(c)elnevezésű tanúsító védjegyének „Borsod-Torna-Gömör térségi Helyi Termék” 1

A. Házi Remek, B. Príma Porta, C. Kiváló Tájtermék, D. Megbízható Beszállító (a megfelelő aláhúzandó) elnevezésű tanúsító védjegyének

1 (a megfelelő kategóriája használati engedélyétD. kérelmezem, a kapcsolódó A. Házialáhúzandó) Remek, B. Príma Porta, C. Kiváló Tájtermék, Megbízható Beszállító védjegyszabályzat alapján. Önként, büntetőjogi felelősségem teljes tudatában, a valóságnak megfelelően védjegyhasználattal termékek minőségi és egyéb (a megfelelő nyilatkozom aláhúzandó) akategóriája használati érintett engedélyét kérelmezem, a kapcsolódó jellemzőiről, az alábbiak szerint: védjegyszabályzat alapján. Önként, büntetőjogi felelősségem teljes tudatában, a valóságnak megfelelően nyilatkozom a védjegyhasználattal érintett termékek minőségi és egyéb 1. Védjegyhasználó/Kérelmező jellemzőiről, az alábbiak szerint: adatai:

1. Védjegyhasználó/Kérelmező adatai: Név/cégnév: Lakcím/székhely: Név/cégnév: Képviselő neve, beosztása:2 Lakcím/székhely: Cégjegyzékszám/vállalkozói igazolvány Képviselő neve, beosztása:2 száma: Cégjegyzékszám/vállalkozói igazolvány Termelői regisztrációs szám: száma: Adószám/adóazonosító: Termelői regisztrációs szám: Gazdálkodás helyének címe(i): Adószám/adóazonosító: Gazdálkodás helyének címe(i):

1

Az a-b. pontokban csak az A, B, C kategóriák, a b2 pontban csak a C, a c. pontban csak a D. kategória választható. 2 1 Kizárólag gazdálkodó szervezet esetén kell kitölteni. Az a-b. pontokban csak az A, B, C kategóriák, a b2 pontban csak a C, a c. pontban csak a D. kategória választható. 1 2 Kizárólag gazdálkodó szervezet esetén kell kitölteni. 111

1

Védjegyeztetés 2. Védjegyhasználó/Kérelmező bemutatása (Mióta foglalkozik gazdálkodással mekkora területen mit termel/mit dolgozfoglalkozik fel/állít elő, gazdálkodással hány embert 2. (szolgáltatással), Védjegyhasználó/Kérelmező bemutatása (Mióta foglalkoztat? Max. 10 sorban):területen mit termel/mit dolgoz fel/állít elő, hány embert (szolgáltatással), mekkora foglalkoztat? Max. 10 sorban):

3. A termék megnevezése és rövid leírása 3. A termék megnevezése és rövid leírása A termék megnevezése: A termék megnevezése: Rövid leírás: Rövid leírás:

4. Termékfajták és terméktípusok megadása (termékfajta: ugyanazon termék eltérő ill. tartalmú csoportjai, terméktípus: ugyanazon termékfajta 4. funkciójú, Termékfajták és terméktípusok megadása (termékfajta: ugyanazon eltérő termékformai eltérő megjelenésben kiszerelésben (pl. terméktípus: termék: kerámia, termékfajta: tányér vagy funkciójú, ill.vagy tartalmú csoportjai, ugyanazon termékfajta eltérőbögre, formai terméktípus: natúr színű pöttyös vagy színes kerámia, mázas csíkdíszítéssel; termék: méz, megjelenésben vagy kiszerelésben (pl. termék: termékfajta: tányér vagy bögre, termékfajta: akácméz, terméktípus: 0,5 kg-os kiszerelésben)) terméktípus: natúr színű pöttyös vagy színes mázas csíkdíszítéssel; termék: méz, termékfajta: akácméz, terméktípus: 0,5 kg-os kiszerelésben)) termékfajta terméktípus termékfajta terméktípus 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4. 5.

2

112 2

Védjegyeztetés 5. Termék besorolása (Kérjük, a vonatkozó sort „+” jellel jelölje meg és a felsoroláson belül aláhúzással jelezze az adott kategóriában kérelmezett terméket!) jelzés

termék szárított gomba, dióbél, aszalt gyümölcs, teakeverék savanyúság, befőtt, lekvár, tojás joghurt, sajt mangalica paprikás szalonna, tepertő, zsír, szalámi étkezési olaj száraztészta, sütemény, kalács, péksütemény, kenyér méz, lépes méz, diós méz, mustár, ecet fűszerek élő állat friss gyümölcs, zöldség szörpök, gyümölcslevek ásványvíz, szénsavas víz pálinka bor viaszgyertyák bőrtáskák, bőrerszények, bőrdísztárgyak ostor, nyereg, lószerszám bútor, fából faragott keretek, edények, konyhai eszközök, dísztárgyak, játékok, tornác- és kapuelemek, játszótéri elemek szaruból, csontból készült dísztárgyak kerámia étkezési edények, konyhai eszközök, dísztárgyak, festett üvegedények, üvegképek hímzések, horgolt, kötött termékek Textil bábok, ruházati kiegészítők (kötény, sál, kendő) Szőttes futók, szőnyegek szalma, gyékény és csuhé fonott dísztárgyak, játékok merített papír és kép, hajtogatott tasakok nemezelt, textil, ásványi, természetes termésekből, újrahasznosított anyagokból készített ékszerek

113 3

áruosztály 29. 29. 29. 29. 29. 29. 30. 30. 30. 30. 31. 31. 32. 32. 33. 33. 4. 18. 18. 20. 20. 21. 21. 26. 26. 27. 27. 16. 28.

Védjegyeztetés 6. A termék minőségi jellemzői 1. Lokális – minőségi helyben jellemzői állítják elő, a termék előállításához helyi alapanyagot használ, 6. A termék előállításában a helyi hagyományokat követi. (max. 12 pont) 1. Lokális – helyben állítják elő, a termék előállításához helyi alapanyagot használ, előállításában a helyi kérdéshagyományokat követi. (max. 12 pont) válasz értékelés Hol állítják elő? (település(ek) megnevezése) kérdés Hol állítják elő? (település(ek) megnevezése)

válasz

Milyen (hány féle) helyi alapanyagokat használ?

0/3 értékelés 0/3 0-3

Milyen (hány féle) helyi alapanyagokat használ? Milyen mértékben használ helyi alapanyagot? Honnan származik a technológia? Milyen mértékben használ helyi alapanyagot? Honnan származik a technológia?

0-3 …………….. % 0-3 a. nem tudja 0-3 b. könyvből tanulta% …………….. 0-3 c. nem máshol a. tudja élő rokonoktól, 0-3 ismerőstől tanulta b. könyvből tanulta d. ismerőstől c. helyi másholrokontól, élő rokonoktól, tanulta ismerőstől tanulta e. egyéb: d. helyi rokontól, ismerőstől tanulta e. egyéb: 2. Kézműves – kisüzemi, kézműves technológiát alkalmaz, egyedi példányok jellemzik.

2. Kézműves – kisüzemi, kérdés kézműves technológiát alkalmaz, egyedi válaszpéldányok jellemzik. értékelés Milyen mértékben gépesített az előállítás? kérdés Milyen mértékben gépesített az előállítás?

a. b. c. a. d. b. a. c. b. d. c. a. d. b. a. c. b. d. c. a. d. b. a. c. d. b. c. a. b. c.

Milyen mértékben gépesített a csomagolás? Milyen mértékben gépesített a csomagolás? Milyen műhelyben történik az előállítás? Milyen műhelyben történik az előállítás? Mekkora szériában állít elő azonos típusú terméket évente? Mekkora szériában állít elő azonos típusú terméket évente?

114

több mint 60 %-ban válasz 30-60%-ban 30%-nál mértékben több mintkisebb 60 %-ban egyáltalán nem 30-60%-ban több mintkisebb 60 %-ban 30%-nál mértékben 30-60%-ban egyáltalán nem 30%-nál mértékben több mintkisebb 60 %-ban egyáltalán nem 30-60%-ban iparterületen 30%-nál kisebb mértékben közösségi műhelyben egyáltalán nem saját önálló iparterületenműhelyében lakásában műhelyben közösségi több ezer példány saját önálló műhelyében lakásában több száz példány kétszáznál kevesebb több ezer példány több száz példány kétszáznál kevesebb

0-3 értékelés 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3 0-3

Védjegyeztetés

3. Környezettudatos – sem az előállítás, sem az értékesítés, sem a termék használata során 3. Környezettudatos sem az előállítás, sem az értékesítés, sem a termék használata során nem képződnek–––sem környezetre károssem anyagok, nem sem történik erőforrás-pazarlás, sőt Környezettudatos semazazelőállítás, előállítás, sem azértékesítés, értékesítés, sema termék a termék használatasorán során 3. 3.Környezettudatos az használata nem képződnek környezetre káros anyagok, nem történik erőforrás-pazarlás, sőt kimondottan hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. 12 pont) nemképződnek képződnek környezetre károsanyagok, anyagok, nem(max történik erőforrás-pazarlás,sőtsőt nem környezetre káros nem történik erőforrás-pazarlás, kimondottan hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. (max 12 pont) kimondottan hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. (max pont) kimondottan hozzájárul a fenntarthatóság erősítéséhez. (max 1212 pont) A. az előállítás során A. az előállítás során kérdés válasz értékelés előállítás során A.A.azaz előállítás során kérdés Mi biztosítja kérdés az energiafelhasználás kérdés Mi biztosítja az energiafelhasználás minimalizálását az előállítás során? Mi biztosítja biztosítja az az energiafelhasználás energiafelhasználás Mi minimalizálását az előállítás során? minimalizálását az előállítás során? minimalizálását az előállítás során?

Mi biztosítja a vízfelhasználás minimalizálását az Mi biztosítja a vízfelhasználás minimalizálását az előállítás során? Mi biztosítja a vízfelhasználás minimalizálását Mi biztosítja a vízfelhasználás minimalizálását az az előállítás során? előállítás során? előállítás során?

Milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe az Milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe az előállítás során? Milyenkáros káros anyagokkerülnek kerülneka alevegőbe levegőbeaz az Milyen anyagok előállítás során? előállítás során? előállítás során?

Milyen hulladékok keletkeznek az előállítás Milyen hulladékok keletkeznek az előállítás során? Milyen hulladékok keletkeznek az előállítás Milyen során? hulladékok keletkeznek az előállítás Mi során?történik az előállítás során keletkező során? Mi történik az előállítás során keletkező hulladékokkal? Mi történik történik az előállítás során keletkező Mi hulladékokkal?az előállítás során keletkező Milyen anyagok újrahasznosítása történik az hulladékokkal? hulladékokkal? Milyen anyagok történik az előállítás során? újrahasznosítása Milyenanyagok anyagok újrahasznosításatörténik történikaz az Milyen újrahasznosítása előállítás során? Milyen kedvező környezeti hatásokkal jár az előállítás során? előállítás során? Milyen kedvező környezeti hatásokkal jár az előállítás? Milyenkedvező kedvezőkörnyezeti környezetihatásokkal hatásokkaljárjáraz az Milyen előállítás? előállítás? előállítás?

B. a használat során B. a használat során a használat során B.B. a használat során

Mi biztosítja az energiafelhasználás Mi biztosítjaa használat az energiafelhasználás minimalizálását során? Mi biztosítja biztosítja az az energiafelhasználás energiafelhasználás Mi minimalizálását a használat során? minimalizálását a használat során? minimalizálását a használat során?

Mi biztosítja a vízfelhasználás minimalizálását a Mi biztosítja a vízfelhasználás minimalizálását a használat során? Mi biztosítja a vízfelhasználás minimalizálását Mi biztosítja a vízfelhasználás minimalizálását a a használat során? használat során? használat során?

Milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe a Milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe a használat során? Milyenkáros káros anyagokkerülnek kerülneka alevegőbe levegőbea a Milyen anyagok használat során? használat során? használat során?

5 115 5 55

válasz a. semmi válasz válasz a.b. semmi asemmi technológia nem a. a.b. semmi aenergiaigényes technológia nem a technológia nem b. b.a energiaigényes technológia nem c. energiatakarékos gépek energiaigényes c.d. energiaigényes energiatakarékos gépek alternatív energiaforrás energiatakarékos gépek c.d.c.energiatakarékos gépek alternatív energiaforrás hasznosítása alternatív energiaforrás d. d.alternatív energiaforrás e. hasznosítása szállítás minimalizálása hasznosítása hasznosítása e. szállítás minimalizálása semmi e.szállítás szállítás minimalizálása e.a.a. minimalizálása semmi b. asemmi technológia nem a. a.b. semmi avízigényes technológia nem a technológia nem b. b.a vízigényes technológia nem c. víztakarékos gépek vízigényes c.d. vízigényes víztakarékos gépek alternatív vízforrás víztakarékos gépek c.d.c.víztakarékos gépek alternatív vízforrás hasznosítása alternatív vízforrás d. d.alternatív vízforrás hasznosítása a. hasznosítása por hasznosítása a.b. por széndioxid por a.b.a.por széndioxid c. gázok b. széndioxid b. széndioxid c.d. egyéb: gázok gázok c.d.c. egyéb: gázok e. semmi egyéb: d.e.d.egyéb: semmi e. semmi e. semmi

értékelés 0-1 értékelés értékelés 0-1 0-1 0-1

a. semmi a.b. semmi asemmi technológia nem a.b.a.semmi aenergiaigényes technológia nem a technológia nem b. b.a energiaigényes technológia nem c. energiatakarékos energiaigényes gépek energiaigényes c.d. energiatakarékos gépek alternatív energiaforrás energiatakarékos gépek c.d.c.energiatakarékos gépek alternatív energiaforrás hasznosítása d. alternatív energiaforrás d. alternatív energiaforrás e. hasznosítása szállítás minimalizálása hasznosítása hasznosítása e.a. szállítás minimalizálása semmi szállítás minimalizálása e.a.e.szállítás minimalizálása semmi b. a technológia nem semmi a.b.a.semmi avízigényes technológia nem a technológia nem b. b.a vízigényes technológia nem c. víztakarékos gépek vízigényes c.d. vízigényes víztakarékos gépek alternatív vízforrás víztakarékos gépek c.d.c.víztakarékos gépek alternatív vízforrás hasznosítása d. alternatív vízforrás d. alternatív vízforrás hasznosítása a. hasznosítása por hasznosítása a. por a.porszéndioxid por a.b.b. széndioxid gázok b.széndioxid széndioxid b.c.c. gázok gázok c. c.gázok

0-1 0-1 0-10-1

0-1 0-1 0-10-1

-1 - 0 -1 - 0 -1 -1 - 0- 0

-1 - 0 -1 - 0 -1 -1 - 0- 0 0-1 0-1 0-10-1 0-1 0-1 0-10-1 0-2 0-2 0-20-2

0-1 0-1 0-10-1

-1 - 0 -1 - 0 -1 -1 - 0- 0

Védjegyeztetés Milyen hulladékok keletkeznek a használat Milyen során? hulladékok keletkeznek a használat során? Mi történik Mi történik aa használat használat során során keletkező keletkező hulladékokkal? hulladékokkal? Milyen anyagok újrahasznosítása Milyen újrahasznosítása történik történik aa használat anyagok során? használat során? Milyen kedvező környezeti hatásokkal jár a Milyen használat?kedvező környezeti hatásokkal jár a használat?

Szolidáris 4. 4. Szolidáris –– sem sem az az előállítás, előállítás, sem sem az az kerülnek emberek hátrányos helyzetbe, kerülnek emberek hátrányos helyzetbe, elő. elő. (12 (12 pont) pont)

d. d. e. e.

egyéb: egyéb: semmi semmi

-1 - 0 -1 - 0 0-1 0-1 0-1 0-1 0-2 0-2

értékesítés, értékesítés, sem sem aa termék termék használata használata során során nem nem sőt a hátrányos helyzeten való változtatást segíti sőt a hátrányos helyzeten való változtatást segíti

az A. A. az előállításban előállításban

kérdés kérdés Hányan dolgoznak a termék előállításán? Hányan dolgoznak a termék előállításán?

válasz válasz ……….. fő ……….. fő

értékelés értékelés 0-1 0-1

Hányan Hányan részesülnek részesülnek aa keletkező keletkező bevételekből? bevételekből?

………. fő fő ……….

0-1 0-1

Milyen formában történik a munkában való Milyen formában történik a munkában való részvétel? részvétel?

Milyenek Milyenek aa munkakörülmények? munkakörülmények? Hány Hány nő nő érintett érintett az az előállításban? előállításban?

a. a. b. b. c. c. a. a. b. b. c. c.

szerződés és bejelentés szerződés és bejelentés nélkül nélkül családtagok családtagok szerződéssel és és szerződéssel bejelentéssel bejelentéssel mostoha mostoha elviselhető elviselhető komfortos komfortos …….. fő fő ……..

-1 – 1 -1 – 1

-1 -1 –– 11 0-1 0-1

Hány fogyatékkal élő érintett az előállításban? Hány fogyatékkal élő érintett az előállításban?

…….. fő …….. fő

0-1 0-1

Hány Hány nyugdíjas nyugdíjas korú korú érintett érintett az az előállításban? előállításban?

…….. …….. fő fő

0-1 0-1

Hány egyébként rendszeres munka nélküli érintett Hány egyébként rendszeres munka nélküli érintett az előállításban? az előállításban?

…….. fő …….. fő

0-1 0-1

a B. B. a használatban használatban

kérdés kérdés Használhatják-e fogyatékkal élők? Használhatják-e fogyatékkal élők? Hozzájuthatnak-e szociálisan hátrányos hátrányos Hozzájuthatnak-e aa szociálisan helyzetűek? helyzetűek?

a. a. b. b. c. c. a. a. b. b. c. c.

6 116 6

válasz válasz nem nem igen igen kimondottan nekik készül kimondottan nekik készül nem nem igen igen kimondottan kimondottan nekik nekik készül készül

értékelés értékelés 0-2 0-2 0-2 0-2

Védjegyeztetés 5. Tájjellegű – tartalmában és arculatában visszatükrözi a védjegy hatókörét képező tájegység karakterét. (max. 12 pont) Cserehát-Bódva vidék (Tornai-medence: Hidvégardó, Tornanádaska, Bódvaszilas, Komjáti, Bódvarákó, Tornaszentandrás, Becskeháza, Bódvalenke, Tornabarakony, Tornaszentjakab, Debréte, Viszló; Tókörnyéke: Szalonna, Szendrő, Szuhogy, Galvács, Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend; Alsó-Bódva-vidék: Szendrőlád, Edelény, Borsodszirák, Boldva, Sajóvámos, Sajópálfala, Sajósenye, Sajóecseg, Abod, Balajt, Ládbesenyő, Damak, Hegymeg, Irota, Lak, Szakácsi, Tomor, Hangács, Nyomár, Ziliz) kérdés Kötődik-e a Bódva-folyóhoz vagy családias, meghitt hangulatot áraszt?

válasz

Állattartáshoz, zöldség- és gyümölcstermesztéshez, szántóföldi műveléshez kapcsolódó mezőgazdasági terméket állít elő vagy dolgoz fel? Méhészeti, juhászati, gyümölcstermesztési, erdészeti terméket állít elő vagy dolgoz fel? Egészséges életmódhoz kapcsolódik?

értékelés 0-2 0-2

0-2 0-2

Csereháti vagy Bódva-völgyi védett növényeket, természeti ritkaságokat idéz? Csereháti vagy Bódva-völgyi műemlékeket, neves személyiségeket idéz?

0-2 0-2

Sajó-Szuha-Karszt kistáj (Sajó-völgy: Sajókaza, Bánhorváti, Nagybarca, Vadna, Sajóivánka, Kazincbarcika; Szuha-völgy: Zubogy, Jákfalva, Alsószuha, Alsótelekes, Dövény, Felsőtelekes, Felsőkelecsény, Felsőnyárád, Izsófalva, Kurityán, Mucsony, Ormosbánya, Rudabánya, Rudolftelep, Szuhakálló; Karszt-vidék: Aggtelek, Kánó, Imola, Ragály, Szuhafõ, Trizs, Zádorfalva, Perkupa, Égerszög, Jósvafő, Szin, Szinpetri, Szőlősardó, Szögliget, Teresztenye, Tornakápolna, Varbóc) kérdés Természetközeli, erdei hangulatot áraszt?

válasz

Gyümölcstermesztési, erdészeti, gomba, állattenyésztési mezőgazdasági terméket állít elő vagy dolgoz fel? A Bányavidék, a Sajó-völgy vagy a Galyaság védett növényeit, természeti ritkaságait idézi? Bányavidéki, Sajó-völgyi vagy Galyasági műemlékeket, neves személyiségeket idéz? Újrahasznosított elemet tartalmaz?

0-2 0-2 0-2 0-2

Utal az Aggteleki Világörökségre, a karsztos felszínre és barlangokra?

História-völgy (bármely fentebbi település) 117 7 kérdés

értékelés 0-2

0-2

válasz

értékelés

Bányavidéki, Sajó-völgyi vagy Galyasági műemlékeket, neves személyiségeket idéz? Újrahasznosított elemet tartalmaz?

0-2 0-2

Védjegyeztetés

Utal az Aggteleki Világörökségre, a karsztos felszínre és barlangokra?

0-2

História-völgy (bármely fentebbi település) kérdés Melyik adott történelmi korhoz kapcsolódik?

válasz

értékelés 0-2

Milyen kulturális hagyományra épül?

0-2

Összhangban van a termék és a csomagolás stílusa a jelzett korral? Melyik rendezvényhez kapcsolható?

0-2 0-2

Van-e kapcsolata a termelőnek valamely bemutatóhellyel? Rendelkezik-e a termék, vagy a termelő valamilyen népművészeti, képzőművészeti, kézműves egyesület ajánlásával, tanúsítványával?

0-2 0-2

6. Kreatív – a térségi adottságokra és hagyományokra épülve mai igényeket elégít ki, mindkettőnek megfelelő tartalommal és formában. kérdés Milyen praktikus funkciója van a terméknek?

válasz

Kapcsolódik-e az informatikához, kommunikációhoz, környezetvédelemhez, sporthoz? Hogyan ötvözi a forma a hagyományt a mai elvárásokkal? Milyen új, máshol nem vagy ritkán alkalmazott ötlet jelenik meg a termékben vagy a csomagolásban? Milyen új értékesítési módokat alkalmaznak? Milyen kiegészítő termékhez?

szolgáltatást

kínálnak

értékelés

8

a

7. Szabályos – megfelel a termékkel és a termelőkkel szemben támasztott nemzeti előírásoknak. (max. 3 pont) kérdés Milyen vállalkozási formában végzik a termék előállítását?

a. b. c. d. a. b.

Rendelkeznek a termék előállításához szükséges engedélyekkel?

118 Rendelkeznek kereskedelmi engedéllyel?

c. a.

válasz semmilyen őstermelő egyéni vállalkozó gazdasági társaság nem nem, de nem is engedélyköteles igen nem

értékelés 0-1

-1 – 1

-1 – 1

ötlet jelenik meg a termékben vagy csomagolásban? Milyen új értékesítési módokat alkalmaznak? Milyen kiegészítő termékhez?

a

Védjegyeztetés

szolgáltatást

kínálnak

a

7. Szabályos – megfelel a termékkel és a termelőkkel szemben támasztott nemzeti előírásoknak. (max. 3 pont) kérdés Milyen vállalkozási formában végzik a termék előállítását?

a. b. c. d. a. b.

Rendelkeznek a termék előállításához szükséges engedélyekkel?

c. a. b.

Rendelkeznek kereskedelmi engedéllyel?

c. a. b. a. b. c. a. b.

Köztartozásmentesek? Rendezett munkaügyi kapcsolatok?

Felszámolás vagy csődeljárás alatt állnak?

9

119

válasz semmilyen őstermelő egyéni vállalkozó gazdasági társaság nem nem, de nem is engedélyköteles igen nem nem, de nem kereskednek igen nem igen nem nincs foglalkoztatott igen igen nem

értékelés 0-1

-1 – 1

-1 – 1 is

-1 – 0 -1 – 0

-1 – 0

Védjegyeztetés 8.8. Stabil Stabil – – mennyisége mennyisége ésés minősége minősége állandó, állandó, nincs nincs jelentős jelentős ingadozás, ingadozás, kereskedelmi kereskedelmi beszállításra beszállításraalkalmas. alkalmas.(max. (max.6 6pont) pont) kérdés kérdés Mekkora Mekkoraazazéves éveselőállított előállítottmennyiség mennyiségazazösszes összes terméktípusra terméktípusraegyüttesen? együttesen?(db, (db,kg, kg,l)l) Van-e Van-eingadozás ingadozása aszezonon szezononbelül belüla atermelés termelés mennyiségében? mennyiségében?

Van-e Van-eingadozás ingadozása atermelés termelésminőségében? minőségében?

Milyen Milyen feltételekkel feltételekkel tudna tudna folyamatosan folyamatosan szállítani? szállítani?

válasz válasz

értékelés értékelés 0-1 0-1

a.a. 50%-nál 50%-nálnagyobb nagyobb 0-2 0-2 ingadozásisislehet lehet ingadozás 20-50%ingadozás ingadozáslehet lehet b.b. 20-50% %-nálkisebb kisebbingadozás ingadozás c.c. 2020%-nál lehet lehet a.a. nagyobb nagyobbeltérés eltéréslehet lehet 0-1 0-1 kisebbeltérés eltéréslehet lehet b.b. kisebb c.c. egyenletes egyenletesa aminőség minőség 0-2 0-2

Kelt Kelt(helyszín, (helyszín,dátum): dátum):…………………………………………………………. ………………………………………………………….

Aláírás:……………………………………………………………………. Aláírás:……………………………………………………………………. Védjegyhasználat Védjegyhasználatkérelmezője kérelmezője Tanúk Tanúk(amennyiben (amennyibena aVédjegyjogosult/Kérelmező Védjegyjogosult/Kérelmezőmagánszemély magánszemélyvagy vagyegyéni egyénivállalkozó): vállalkozó): Név Név(olvashatóan):……………………………… (olvashatóan):……………………………… Név Név(olvashatóan):……………………………… (olvashatóan):……………………………… Lakcím:………………………………………….. Lakcím:………………………………………….. Lakcím:………………………………………… Lakcím:………………………………………… ………………………………………………. ……………………………………………….

……..………………………………………. ……..……………………………………….

Aláírás:……………………………………….. Aláírás:………………………………………..

Aláírás:……………………………………….. Aláírás:………………………………………..

120 1010

Védjegyeztetés A BORSOD-TORNA GÖMÖR TÉRSÉG HELYI TERMÉKEINEK A Borsod-Torna-Gömör térség helyi termékeinek áruosztályok szerinti besorolása ÁRUOSZTÁLYOK SZERINTI BESOROLÁSA Helyi termékként megjeleníteni kívánt térségi termékek szárított gomba, dióbél, aszalt gyümölcsök, teakeverék, savanyúságok, lekvárok, tojás joghurt, sajtok mangalica paprikás szalonna, tepertő, zsír, szalámi, étkezési olaj száraztészták, sütemények, kalácsok méz, lépes méz, diós méz, mustár, ecet, fűszerek élő állat friss gyümölcsök, zöldségek szörpök, gyümölcslevek ásványvíz, szénsavas víz pálinka, bor viaszgyertyák

bőrtáskák, bőrerszények, bőrdísztárgyak ostorok, nyergek, lószerszámok

fából faragott edények, konyhai eszközök, dísztárgyak, játékok, tornác- és kapuelemek, játszótéri elemek vesszőkosarak, vessző fonatok szaruból, csontból készült termékek kerámia étkezési edények, konyhai eszközök, dísztárgyak, festett üvegedények, üvegképek

hímzések, horgolványok Textil bábok, ruházati kiegészítők kendő) Szőttes futók, szőnyegek szalma, gyékény és csuhé fonott játékok nemezelt, textil, ásványi, termésekből, újrahasznosított készített ékszerek merített papír és kép, tasakok

(kötény, sál, dísztárgyak, természetes anyagokból

Áruosztályok megnevezése és tartalma 29. áruosztály: Hús, hal-, baromfi- és vadhús; tartósított, szárított és főzött gyümölcsök és zöldségek; zselék, lekvárok (dzsemek), kompótok; tojások; tej és tejtermékek; étkezési olajok és zsírok.

30. áruosztály: Lisztek és más gabonakészítmények; kenyér, péksütemények és cukrászsütemények; fagylaltok; cukor, méz, mustár; ecet, fűszeres mártások; fűszerek; jég. 31. áruosztály: élő állatok; friss gyümölcsök és zöldségek. 32. áruosztály: Sörök; ásványvizek és szénsavas vizek, egyéb alkoholmentes italok; gyümölcsitalok és gyümölcslevek; szörpök és más készítmények italokhoz. 33. áruosztály: alkoholtartalmú italok 4. áruosztály: Ipari olajok és zsírok; kenőanyagok; porfelszívó, portalanító és porlekötő termékek; tüzelőanyagok (beleértve a motorbenzineket) és világítóanyagok; viaszgyertyák, gyertyabelek. 18. áruosztály: Bőr és bőrutánzatok, ezen anyagokból készült olyan termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; állatbőrök és irhák; utazótáskák és bőröndök; esernyők és napernyők; sétapálcák; ostorok, hámok, nyergek és lószerszámok. 20. áruosztály: Bútorok, tükrök, keretek; fából, parafából, nádból, gyékényből, fűzfavesszőből, szaruból, csontból, elefántcsontból, halcsontból, kagylóhéjból, ámbrából, gyöngyházból, tajtékból, és mindezek pótanyagaiból, vagy műanyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba. 21. áruosztály: Eszközök, edények és tartályok háztartási és konyhai célokra; fésűk és szivacsok; kefék (az ecsetek kivételével); kefegyártáshoz használt anyagok; takarító eszközök; vasforgács; nyers vagy félig megmunkált üveg (kivéve az építéshez használt üveget); üveg-, porcelán- és fajanszáruk, amelyek nem tartoznak más osztályokba. 26. áruosztály: Csipkék és hímzések, szalagok és zsinórok; gombok, ruhakapcsok és fűzőlyukak, gombostűk és tűk; művirágok. 27. áruosztály: Szőnyegek, lábtörlők (szalmából), gyékények és nádfonatok, linóleum és más padlóburkolatok; nem textil falikárpitok. 28. áruosztály: Játékok, játékszerek; testnevelési és sportcikkek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; karácsonyfadíszek. 16. áruosztály Papír, karton és ezen anyagokból készült termékek, amelyek nem tartoznak más osztályokba; könyvkötészeti anyagok; fényképek

121

Védjegyeztetés VÉDJEGYHASZNÁLATI SZERZŐDÉS VÉDJEGYHASZNÁLATI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a ………………………………………….. védjegy jogosult (cím., …………….…………………képviseletében eljár:………………., elnök) mint Jogtulajdonos, másrészről …............................................................................................... (cég vagy személy neve), (cég címe:...............................................................................................................................; adószáma:....................................................., regisztrációs száma:..........................................., képviseletében eljár:.........................................................................................../ természetes személy esetén: anyja neve: ................................................................................................................; lakcíme:............................................................................................; sz.ig. sz.:.....................................................) között a mai napon, az alábbi feltételekkel: 1. Felek rögzítik, hogy a Jogtulajdonos kizárólagosan jogosult rendelkezni a (Cserehát-Bódva vidéki Helyi Termék Kiváló Tájtermék) védjegy használatáról és fellépni annak jogosulatlan felhasználói ellen. 2. A Jogtulajdonos szavatol azért, hogy az oltalmi jog fennálltáig teljes védelmet élvező védjegyről harmadik személy hozzájárulásától függetlenül, idő- és térbeli korlátozás nélkül, a védjegyszabályzatban bejegyzett áruosztályok tekintetében jogosult rendelkezni. Használó tudomásul veszi a jogtulajdonos védjegyoltalom feletti rendelkezésének végleges és korlátlan mivoltát. 3. Felek jelen szerződésben, az 1. pontban megjelölt védjegyre védjegy felhasználási szerződést kötnek, mely alapján a Használó a jelen szerződés mellékletében foglalt termékekre / szolgáltatásokra1 nem kizárólagos használói jogot kap a Jogtulajdonostól. Használó tudomásul veszi, hogy a Jogtulajdonos bármikor ellenőrizheti a jog gyakorlását, a védjeggyel megjelölt termékek / szolgáltatások2 körét és minőségét. A Használó másnak nem engedheti át a használati jogot, kivéve, ha ehhez a Jogtulajdonos írásban hozzájárult. 4. A Jogtulajdonos a jelen megállapodással, a megállapodás aláírásának napjával kezdődően, a Használó részére (3) évre használati jogot enged. A Jogtulajdonos vagy a Használó szerződésszegés esetén, azonnali hatállyal megszüntetheti a szerződést. A szerződés megszüntetése kizárólag írásban érvényes. Szerződésszegésnek minősül a jogtulajdonos megtévesztése, a joghasználat engedély nélküli átengedése harmadik személynek, a nem rögzített termék vagy szolgáltatás tekintetében jogosulatlan használat, vagy egyéb, annak minősített körülmény. Felek jelen szerződést közös megállapodással is felbonthatják. 5. Jogtulajdonos kötelességei, jogai: Kötelességei: Jogtulajdonos a Használó részére az alábbi lehetőségeket biztosítja és feladatokat vállalja a védjegyhasználat jelen szerződésben foglalt pontjai mellett 5.1 A védjegyhasználati alapdíj ellenében folyamatosan marketing és reklám feladatokat lát el a védjegy ismertségének növelésére, a (Cserehát-Bódva vidéki Helyi Termék Kiváló Tájtermék) védjegyet használó termékek és szolgáltatások jobb piaci pozíciójának elérése érdekében. A közösségi …………………..…………… honlap(ok)on megjelenés lehetőségét biztosítja a Használónak. A honlap adatait frissíti a Használó által adott információkkal. A honlap folyamatos elérhetőségét biztosítja. Információt nyújt a Használónak a Borsod-Torna-Gömör Térségi Helyi Termék védjegyrendszer működésével kapcsolatban, a jogtulajdonos által üzleti titoknak minősített információk kivételével. Átadja a termék piaci megjelenését segítő arculati eszközöket (tanúsítvány, 1 db kitűző, 60 db embléma, valamint cégtábla- és címketervek). 5.2 További díjfizetés mellett, külön megállapodás szerint3: Reklám elhelyezési lehetőséget biztosíthat a jogtulajdonos által létrehozott reklámfelületeken (pl. heti hírlevél, honlap, katalógus, magazin stb.) Vállalja az Arculati Kézikönyvben foglaltakkal összhangban címkék, cégtábla, csomagoló eszközök elkészíttetését. 1

Nem kívánt törlendő. Nem kívánt törlendő. 3 A szolgáltatás pontos tartalmát és a fizetendő díjat külön szerződés szabályozza. 2

1

122

Védjegyeztetés

Jogai:

Vállalja egységes grafikai arculattal reklámhordozó készíttetését a Használó számára (szórólap, névjegykártya stb., igény szerint). Értékesítési pontokon elhelyezési lehetőséget biztosít a Használó védjegyes termékei számára (tájboltok, tájtermék sarkok, piaci standok stb.). Egyéb értékesítési lehetőségeket biztosíthat a védjegyes termékek, szolgáltatások számára (közvetlen értékesítés felvásárlóknak, feldolgozóknak, fogyasztói csoportoknak nagy tételben stb.). Az értékesítést támogató logisztikai szolgáltatásokat biztosíthat (szállítás, raktározás, beszállítások szervezése). A Jogtulajdonos vagy mások által rendezett programokon való részvételi (kiállítási / kóstoltatási / árusítási stb.) lehetőséget biztosíthat a rendezvény jellegétől függően. A Jogtulajdonos vagy mások által rendezett programokon való részvétel (kiállítás / kóstoltatás / árusítás stb.) lehetőségét felajánlhatja használó részére a rendezvény jellegétől függően, ingyenesen, vagy jutalékos keretek között. Amennyiben jogtulajdonos tudomására jut, hogy Használó nem felel meg e szerződés elválaszthatatlan részét képező Nyilatkozatban foglaltaknak, jogában áll azonnali hatállyal szerződést bontani. A feltételeknek való megfelelés helyreállítása érdekében egyeztetést kezdeményezhet Használóval, és a megfelelés helyreállításáig felfüggesztheti a Használó védjegyhasználattal kapcsolatos, jelen szerződésben foglalt jogait. Eseti, szúrópróbaszerű ellenőrzést4 végezhet a termék tulajdonságainak a Használó részéről e szerződés elválaszthatatlan részét képező Nyilatkozatban vállalt garanciáira vonatkozólag. Amennyiben tudomására jut, hogy Használó nem felel meg a védjegyszabályzat alapelvei valamelyikének, jogában áll azonnali hatállyal szerződést bontani. Az alapelveknek való megfelelés helyreállítása érdekében egyeztetést kezdeményezhet használóval, és a megfelelés helyreállításáig felfüggesztheti a használó védjegyhasználattal kapcsolatos, jelen szerződésben foglalt jogait. Az információhordozók elkészítéséhez és a honlap működtetéshez szükséges információk bekérése a használóktól.

6. Használó kötelességei és jogai: Kötelességei: Köteles a jogtulajdonos részére az információhordozók elkészítéséhez és a honlap működtetéshez szükséges, a jogtulajdonos által bekért információkat megadni. Köteles az eseti ellenőrzés lehetőségét biztosítani a jogtulajdonosnak, ami kiterjed a termékkel / szolgáltatással kapcsolatos dokumentációkba való betekintés, az előállítás vagy szolgáltatás körülményeinek helyszíni ellenőrzése jogának biztosítására. Használó köteles együttműködni jogtulajdonossal minden egyéb, a szerződés betartása szempontjából lényeges ellenőrzési tevékenység során. A védjegyet a Védjegyszabályzat, az Arculati Kézikönyv és jelen szerződésben foglaltak szerint használni. Jogai: A használó jogosult………………… termékén ………………………védjegyet és védjegy címkét használni. Igénybe venni az 5.1. és 5.2. pontban foglaltakat. 7. Felek a védjegy használatáért jelen védjegyszabályzat szerint kötnek ki.

Ft/év védjegyhasználati díjat

Felek a jelen szerződésben foglalt jogaikat és kötelességeiket kötelesek jóhiszeműen gyakorolni, a másik felet minden, a szerződés teljesítését érintő kérdésben tájékoztatni, nyilatkozataikat írásban közölni. Felek a jelen szerződést közös akarattal, írásban bármikor módosíthatják. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi IV. tv. rendelkezései és a Borsod- Torna- Gömör térség helyi termék védjegyrendszer elemeinek használatáról szóló Védjegyszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Kelt (helyszín, dátum): ……………………………………………………

………………………………… Jogtulajdonos 4

…………………………………. Használó

Az összes védjegyhasználó termékre vagy szolgáltatásra vetítve minimum 1-5% esetében.

2

123

Védjegyeztetés TÁJÉKOZTATÓ A TÉRSÉGI HELYI TERMÉK VÉDJEGYHASZNÁLATRÓL 1. Mi az indoka? - A Borsod-Torna-Gömör térség és a helyi termékek

2. Mi a célja? - A helyi termék védjegyrendszer célja

A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége vidékfejlesztési feladatainak koordinálására és szerveződésére jött létre 2010-ben. A két önálló térségrész közel 80 településén élők számára a megélhetés nagyon nehéz. Az elmúlt évtizedekben a gazdálkodás korábbi formái leépültek, miközben a térség gazdag természeti és kulturális erőforrásokban.

A Borsod-Torna-Gömör helyi termék védjegyrendszer alkalmazásának elsődleges célja (1) a térségben működő helyi lakosok, közösségek és vállalkozások inspirálása helyi termékek előállítására, (2) eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelése, piaci lehetőségeinek bővítése. A védjegy alkalmazásának célja továbbá (3) a térségi önellátás fokának növelése, (4) a helyi értékek feltárása és tudatosítása, valamint (5) a környezettudatosság és a szolidaritás növelése. A fenti célok elérése érdekében négy védjegykategória került kialakításra: HÁZI REMEK: A családi önellátás kiterjesztését, a helyi hagyományok felélesztését és a kreatív termékfejlesztést szolgálja. A termékek kereskedelmi árusításra nem kerülnek, de fesztiválokon, térségi rendezvényeken bemutatják, kóstoltatják a terméket. PRÍMA PORTA: Olyan nyitott porta, ahol a helyi, hagyományosan előállított, (ökológiai) termékek vásárolhatók és fogyaszthatók. A jellemzően (városi) törzsvásárlói közönség nem csak a kiváló minőségű helyben előállított termékhez jut hozzá, de részt vehet a termelésben, ill. szabadidős programokban. A térségi önellátás fontos pillére. MEGBÍZHATÓ BESZÁLLÍTÓ: A térség kiskereskedelmi boltjaiba, a közösségi igényeket kielégítő közösségi konyhákra, önkormányzatokhoz, valamint turisztikai vendégfogadókhoz, éttermekbe helyben előállított minőségi termékeket pontosan beszállító, a megrendelők bizalmát élvező termelő. KIVÁLÓ TÁJTERMÉK: Kisüzemi módon előállított prémium termék. Nem csupán helyben előállított, de sajátos kistáji karakterrel is rendelkezik. Alkalmas és érdemes arra, hogy tágabb földrajzi körben is képviselje a térséget.

A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület által kidolgoztatott Helyi Termék Stratégia a helyi erőforrásokra és a helyi lakosok általános élelmiszerfogyasztása, a közeli városok lakosai és a közelmúlt lényeges turisztikai fejlesztései révén megnövekvő turisták speciális igényei által támasztott keresletre alapozva mutat rá a helyi termékek előállításában és értékesítésében rejlő lehetőségekre. A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület által elvégzett felmérés azonban arra is rámutatott, hogy a lehetőségek ellenére a térségben még nagyon kevesen foglalkoznak a helyi alapanyagokból, helyi hagyományok alapján, helyi emberek által előállított, kereskedelmi forgalomban is megjelenő termékekkel. Ahhoz, hogy a felmért kb. 200 és még legalább további 100 helyi termelő megerősödjön, piacképes terméket tudjon előállítani és ezáltal ők jövedelemhez, a többiek jó minőségű, egészséges termékhez juthassanak hozzá, termékfejlesztésre, vállalkozásfejlesztésre, piacfejlesztésre, ügyes marketingre van szükség. A Borsod-Torna-Gömör LEADER Egyesület a térség településszövetségeivel, így a Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetségével, a Csereháti Településszövetséggel és a Galyasági Települések Szövetségével együttműködve teszi meg az első lépéseket a fenti összetett feladatrendszer megvalósításában. A termelőknek nyújtott tanácsadás és a termékbemutatók szervezése mellett a helyi termék védjegyrendszer működtetésével kívánják erősíteni a bizalmat a helyi termékek iránt.

3. Milyen termékekre vonatkozik? A térségi hagyományok, elérhető alapanyagok és a már elindult kezdeményezések alap-

124

Védjegyeztetés A helyi termékek értékei a védjegy logó szimbolikájában az alábbiak szerint tükröződnek vissza: - KÖR – a stabilitás, kiegyensúlyozottság kifejezője, - LOMBOS FA – a természetes vadvilág és egyben a gyümölcsösök jelzője, - CSUPOR – a kreatív hagyományként létező kézművesség, de a méz és a lekvár jelzője is, - NAP – az emberközelség és derű, a gyümölcsök zamatának és az egészség jelzője, - PATAK – a természetesség részeként, a térséget behálózó, éltető vizek jelzője, - CSIPKEBOGYÓ – a természetközelség, a vadvilág, egyben a vadon termett gyümölcsökből készült teák, lekvárok jelzője.

ján a helyi termék védjegyek – mind a négy fenti kategóriában – az alábbi termékekre vonatkoznak:

Élelmiszerek:

• Nyers zöldség és gyümölcs • Aszalványok: szárított gomba, dióbél, aszalt gyümölcsök, teakeverék

• Kisüzemi konzervek: savanyúságok, lekvárok, szörpök

• Méz és mézkészítmények: méz, lépes méz, diós méz,

• Tej- és tejtermékek: joghurtok, sajtok • Hús-és húskészítmények: sertés, ba-

romfi, mangalica paprikás szalonna, tepertő, zsír, szalámi; • Pékáruk és tésztafélék: száraztészták, sütemények, kalácsok, kenyér • Szeszes italok: pálinka, bor • Ásványvíz, szikvíz

A kistáji sajátosságok megjelenítése a térségek már bejáratott logó-elemeinek átvételével történik. a. Sajó-Szuha-Karszt vidék SZILVA – a Sajó-Szuha-Karszt vidéken hagyományos nyakas szilvára és más gyümölcsökre utal ÍVES GÖRBE VONAL – a Karszt földalatti világát jellemző barlangokra és a bányákra utal BÁNYÁSZ FOKOS – a hagyományos bányászatot jelzi.

Kézműves termékek: • Bőrdíszmű: táskák, erszények, dísztárgyak • Kerámia: étkezési edények, konyhai eszközök, dísztárgyak • Üveg: festett üvegedények, üvegképek • Textil: bábok, ruházati kiegészítők (kötény, sál, kendő) • Kézimunka: hímzések, horgolványok, foltvarrás • Szőttesek: futók, szőnyegek • Famunkák: faragott edények, konyhai eszközök, dísztárgyak, játékok, tornácés kapuelemek, játszótéri elemek • Papíráruk: merített papír és kép, tasakok • Fonatok: vesszőkosarak, vessző, szalma, gyékény és csuhé fonott dísztárgyak, játékok • Ékszerek: nemezelt, textil, ásványi, természetes termésekből, újrahasznosított • Indokolt esetben a listában nem szereplő termékek is bekerülhetnek a védjegyeztetés körébe.

b. Bódva-Cserehát vidék HULLÁMVONAL – a folyó jelzése „C” BETŰ – a Cserehát emblémájából került át, a térség nevére utal TEMPLOMTORONY – a Cserehát emblémájából került át a kis falvakra, hagyományos építészetre utal c. História-völgy HULLÁMVONAL – a Histrória-völgy emblémájából került át, a folyó jelzése BÁSTYA-KAPU – a Histrória-völgy emblémájából került át, a történelmi múlt örökségét jelzi LAPÍTOTT KÖRÍVEK – a História-völgy emblémájából került át, a völgyet határoló dombokat jelzi.

4. Mit üzen? - A helyi termék védjegy logó kommunikációja

A termékkategóriákat az eltérôalapszínek jelzik: NARANCSSÁRGA – Házi Remek – a szín utal a jó teljesítményért elérhető „aranyéremre”, az önellátás következtében elérhető teljességre, elégedettségre, vidámságra, felszabadultságra utal.

A védjegy logó – a vevők bizalmának elnyerése érdekében – megjelenésében mutatja a helyi termékekben megjelenő értékeket, a térséghez tartozást és a termék piaci kategóriáját.

125

Védjegyeztetés PIROS – Príma Porta – a szín a gyümölcs érettségét, a törzsvendégeket fogadó melegséget, szívélyes vendégszeretet idézi, valamint lehetőséget ad a piros-fehér-zöld motívum kialakítására. ZÖLD – Kiváló Tájtermék – a szín utal a természettel való harmóniára és lehetőséget ad a jelen védjegyeztetés körébe nem tartozó, de a térségben használt további védjegyekhez való illeszkedésre, a piros-fehér-zöld motívum érvényesítésére. KÉK – Megbízható Beszállító – a szín a megbízhatóság, tisztaság, szabályosság jelzője.

5. Hogy néz ki? – A helyi termék védjegy képi megjelenése

A védjegy jogosultjai a BTGE, valamint a térségrészek és a tematikus térség képviseletére jogosult szervezetek. A Sajó-Szuha-Karszt vidék és a Cserehát-Bódva vidék térségrészek szervezetei a Házi Remek, Príma Porta és Kiváló Tájtermék, a História-völgy a Kiváló Tájtermék védjegy jogosultjai, míg a Megbízható Beszállító védjegy jogosultja maga a BTGE.

A védjegy jogosultjai hírnevükkel, egyéb tevékenységükkel erősítik a helyi termék fogyasztóiban a termék iránti bizalmat és biztosítják a védjegy működésének szervezeti hátterét. A védjegy használója az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet, aki / amely a védjegy termékkörének és minőségi követelményeinek megfelelő helyi terméket állít elő a megszerezni kívánt védjegyhez tartozó földrajzi területen és a védjegy jogosultjától megkapta a védjegyhasználati jogot. Egy termelő többféle védjegy használója is lehet, amen�nyiben megfelel azok követelményeinek. A védjegy használati jogának megszerzéséhez védjegyhasználati kérelmet, valamint a kérelemhez csatolt termékmintát kell benyújtani a megszerezni kívánt védjegy jogosultjához. A beérkező kérelmeket a termékmintákkal együtt a védjegy jogosult szervezet erre jogosult szerve legalább negyedévente értékeli és elbírálja, majd a bírálatot követő 15 napon belül a kérelmezőt értesíti a döntésről. A védjegy jogosultja a védjegy használatát 5 évre érvényes védjegyhasználati szerződés alapján engedélyezi.

7. Milyen előnyökkel jár? - A helyi termék védjegy használatának előnyei

6. Ki juthat hozzá? - A helyi termék védjegyrendszer jogosultjai és használói A védjegyrendszer jogosultja a Borsod-TornaGömör LEADER Egyesület (BTGE).

A védjegy céljának megfelelően a védjegy használata használóját megerősíti törekvéseiben és piaci előnyhöz juttatja, amennyiben a fogyasztók bizalmának erősítése révén segíti a termék eladásának növelését. A helyi termékek marketingjének erősítése érdekében a védjegy használati jogával együtt

126

Védjegyeztetés 8. Mit kell teljesíteni? - A helyi termék védjegy hasz- nálójának kötelességei

a védjegyhasználó – a befizetett védjegyhasználati díj kategóriájának megfelelően – megkapja termékére az adott kategóriában az Arculati Kézikönyvnek megfelelő tanúsítványt, a termékén használható öntapadós logókat és termékcímkéket.

A védjegy használata védjegyhasználati díj megfizetéséhez kötött, melynek összege védjegy-kategóriánként változó.

A védjegyrendszer és az annak részét képező védjegyek jogosultjai – anyagi lehetőségeik függvényében – a védjegy használóját termékkategóriánként eltérő speciális előnyökhöz is juttatják. Így: a. A Házi Remek védjegy használója segítséget kap önellátó gazdaságának fejlesztéséhez és az árutermelő kategóriába való átlépéshez. A mások számára is példaadó termékét térségi kiadványokban népszerűsítheti, lehetőséget kap képzésen, tanácsadáson, kiállításokon való megjelenésre, azokon viselheti a kedvezményekre is jogosító védjegyes emblémát.

KATEGÓRIA

ALAPDÍJ

Házi Termék

1000 Ft/év

Príma Porta

5000 Ft/év

Kiváló Tájtermék

10000 Ft/év

Megbízható Beszállító

10000 Ft/év

Az alapdíj tartalmazza: a tanúsítvány, egy darab kitűző, 60 db öntapadós embléma, a weblapon való megjelenés költségét. A további szolgáltatások emelt díj, illetve külön megállapodás mellett vehetők igénybe. A védjegy csak az arra jogosultságot szerzett termékre és annak típusaira használható. A védjegy használója köteles a védjegyet az Arculati Kézikönyvben megfogalmazott formátumban használni, attól sem méretben, sem színben, sem betűformában el nem térhet. Amennyiben bármi változás áll be a termék vagy az előállító adataiban, azt köteles a védjegy jogosultjának jelezni. A védjegy jogosultja maga is végez vizsgálatot a követelmények betartásának ellenőrzése céljából. Amennyiben úgy találja, hogy a védjegyhasználó nem felel meg a használat jogának odaítélésekor mérlegelt feltételeknek, a védjegy használati jogát visszavonhatja.

b. A Príma Porta védjegy használója kap egy kültéren elhelyezhető, díszes tanúsítványt, melyet cégtáblaként használhat, valamint termékei disztribúciójához hozzájuthat emblémás táskákhoz, kosarakhoz, címkékhez. Termékei és szolgáltatása megjelenik a térségi katalógusban és bekapcsolódhat a városokban folyó piacszervezésbe. c. A Kiváló Tájtermék védjegy használója megkapja a termékein elhelyezhető logókat és termékcímkéket, egy kiállításokon kitehető emblémás feliratot. Egyben a védjegyezett termék jogosultságot szerez a térségi közös termékpolcon és a térségi katalógusban való megjelenésre.

9. Jelentkezés, bővebb információ

d. Megbízható Beszállító védjegy használója segítséget kap ajánlatai elkészítéséhez és a védjegy mellé kapott tanúsítványt csatolhatja ajánlattételeihez, az emblémát használhatja szállító járművein, felkerül a boltoknak, közkonyháknak, éttermeknek szóló ajánló listára.

Borsod-Torna-Gömör Egyesület Postacím: Edelény Belvárosi út 1. Telefon/Fax: (48) 342-256 E-mail: [email protected] http://helyitermek.btge.hu/

Bármely kategóriában a védjegyhasználó termékei megjelennek a BGTE weblapjának „Helyi termékeink” oldalán és bekapcsolódhatnak a webes kereskedelembe.

127

Borsod-Torna-Gömör Egyesület

HELYI TERMÉK VÉDJEGY RENDSZER Arculati kézikönyv

128

Arculati kézikönyv A BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉKEK KÖZÖS ARCULATA ÉS ANNAK VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉSE • Kreatív hagyomány: a kézművességben, a használati tárgyakban megőrzött, ugyanakkor a ma igényei szerint átformált hagyomány testesíti meg. • Egészség: a környezet tisztasága (levegő, karsztvíz, gazdag és sokszínű élővilág), a termékek előállításának környezetbarát módja és a termékek használata egyaránt az egészséges életmódot erősíti.

A helyi termékek a Borsod-Torna-Gömör Térségben előállított olyan kézműves termékek, friss vagy feldolgozott élelmiszerek, melyeket helyben élő emberek, helyi alapanyagokból, helyi hagyományok alapján, kézműves technikával állítanak elő. A helyi termék védjegy egyszerre inspirálja a termelőket igényes, minőségi helyi termékek előállítására és építi a bizalmat a termelők és fogyasztók között. Térségi közös cél a jelenleginél több és többfajta helyi termék előállítása és irántuk a kereslet megerősítése.

1.2. Kistájankénti üzenetek A térség egésze karakterében hasonló, de nem egységes. A térségi arculat megjelenítésekor figyelemmel kell lenni a már kialakult, eltérő identitásokra. Már csak azért is, mert a vevők térségi kötődésének alapját képező korábbi élmények, a már kialakult identitástudat a köztudatba már beépült földrajzi mikrotájakhoz, azokból felépülő térségrészekhez kötődik.

Az egységes arculat mindazoknak a megnyilvánulásoknak az összessége, melyek a Borsod-Torna-Gömör Térség térségrészeinek és tematikus térségeinek helyi termékeit jellemzik a piacon. Azonosítást, egységes, hatékony kommunikációt biztosít. Erősíti az üzenet verbális kifejtését, ugyanakkor figyelmet ébreszt, pozícionál és vásárlásra ösztönöz. Valamennyi kommunikációs eszközön egységesen megjelenik.

A térség önálló identitással rendelkező térségrészei, azok karakterisztikus vonásai és térségi logói:

1. A közös üzenet

• Sajó-Szuha-Karszt vidék: Értékes épített örökség, karsztos formák, barlangok, bányák, erdők, vadvilág, bányász hagyományok és a nyakas szilva jellemzi. A Szuhavölgyi Bányászlakta Települések Szövetsége térségi logóval eddig nem rendelkezett. A felsorolt elemek megjelenítésére az alábbi logót rajzoltuk:

1.1. Általános üzenet A térség egészében érvényes, a helyi termékek vásárlását erősítő üzenetet hordozhatnak az alábbi értékek: • Természetesség: az erdők magas arányában, a vadon termő gyümölcsök, gombák, a vadvilág gazdagságában, a térséget tagoló vízhálózatban és a térség egy részében (Karszt, Cserehát) relatíve kisebb, más részében pedig felhagyott, „újratermészetesülő” tájátalakításban jelentkezik. • Emberközelség, derűs nyugalom: az alacsony népsűrűség, a kis- és törpefalvak idősödő, hagyományosan vendégszerető lakossága hordozza. • Édes öröm: a méztermelés, a kiterjedt gyümölcsösök, a hagyományos gyümölcsfajták és az ezekből készített szörpök, lekvárok közvetítik.

Sajó-Szuha-Karszt vidéki kép

129

Arculati kézikönyv • Cserehát-Bódva vidék: A csereháti aprófalvak, dombok meghittsége tükröződik a Csereháti Településszövetség már bevezetett logójában. A Bódva folyó és termékeny mellékét nagyobb települések, kiépültebb kereskedelem és szolgáltatások jellemzik.

Cserehát-Bódva vidéki látkép

ben négyféle védjegyet is jelentenek az alábbiak szerint: TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSI KATEGÓRIA

VÉDJEGY KATEGÓRIA

Családi önellátás

Házi Remek

Bolti és közösségi igények helybeni kielégitée

Megbízható Beszállító

Nyitott porták (átvállalt önellátás)

Príma Porta

Prémiumtermékek kisüzemi előállítása

Kiváló Tájtermék

Az arculati kézikönyv leírásai a kistáji identitást hordozó térségrészek, a tematikus térség és a termékkategóriák figyelembe vételével kialakított 8 db térségi helyi védjegyre vonatkoznak.

2. Arculati elemek • História-völgy: Történelmi korokhoz köthető emlékek, kulturális hagyományok turisztikai úthálózatra felfűzve. A bástya-kapu a történelmi múltra, a folyó és a halmok a földrajzi környezetre utalnak a Históriavölgy logójában.

História-völgyi kép

2.1. Az embléma:az általános és kistáji üzenet, valamint a termékkategóriák megjelenítése A helyi termékekben rejlő értékeket az alábbi arculati elemek jelenítik meg: - KÖR: stabilitás, kiegyensúlyozottság kifejezője, - LOMBOS FA – a természetes vadvilág és egyben a gyümölcsösök jelzője, - CSUPOR – a kreatív hagyományként létező kézművesség, de a méz és a lekvár jelzője is, - NAP – az emberközelség és derű, a gyümölcsök zamatának és az egészség jelzője, - PATAK – a természetesség részeként, a térséget behálózó, éltető vizek jelzője, - CSIPKEBOGYÓ – a természetközelség, a vadvilág, egyben a vadon termett gyümölcsökből készült teák, lekvárok jelzője.

1.3. Termékkategóriák üzenete A helyi termék stratégiában jeleztük, hogy több, pontosan négy helyi termékkategória kialakítását javasoljuk. Ezek a kategóriák egy-

130

Arculati kézikönyv A helyi termék értékeket együttesen az alábbi embléma mutatja: (Bővítési lehetőség: A szűkebb értelemben vett helyi termékek mellett lehetőség van a védjegyek kiterjesztésére a falusi szállásadásra és a tájjellegű vendéglátásra is. Ehhez az alaplogóban változtatunk meg egyetlen elemet. A CSUPOR helyett a szállásadásnál egy ÁGY, a vendéglátásnál egy TÁNYÉR VILLÁVAL jelenik meg a logóban..) A kistáji üzeneteket megjelenítő elemek:

a térségben használt további védjegyekhez való illeszkedésre, a piros-fehér-zöld motívum érvényesítésére. KÉK – Megbízható Beszállító – a szín a megbízhatóság, tisztaság, szabályosság jelzője.

a. Sajó-Szuha-Karszt vidék - SZILVA: a Sajó-Szuha-Karszt vidéken hagyományos nyakas szilvára és más gyümölcsökre utal - ÍVES GÖRBE VONAL: a Karszt földalatti világát jellemző barlangokra és a bányákra utal - BÁNYÁSZ FOKOS a hagyományos bányászatot jelzi.

Az alapelemek és a kistájankénti elemek együttes megjelenítését a kétféle tartalom egymással ötvözött megjelenítésével érjük el. Ehhez beépítettük a többségében már létező kistáji logókba a helyi termék alaplogó elemeit. A termékkategóriákat a színek jelzik.

2.2. Logók 2.2.1. Logók képe

b. Bódva-Cserehát vidék - HULLÁMVONAL: a folyó jelzése - „C” BETŰ :a Cserehát emblémájából került át, a térség nevére utal - TEMPLOMTORONY: a Cserehát emblémájából került át a kis falvakra, hagyományos építészetre utal c. História-völgy - HULLÁMVONAL: a Histrória-völgy emblémájából került át, a folyó jelzése - BÁSTYA-KAPU : a Histrória-völgy emblémájából került át, a történelmi múlt örökségét jelzi - LAPÍTOTT KÖRÍVEK: a História-völgy emblémájából került át, a völgyet határoló dombokat jelzi.

A négy termékkategória a közös arculatban az eltérő színezésben fejeződik ki. NARANCSSÁRGA – Házi Remek – a szín utal a jó teljesítményért elérhető „aranyéremre”, az önellátás következtében elérhető teljességre, elégedettségre, vidámságra, felszabadultságra utal. PIROS – Príma Porta – a szín a gyümölcs érettségét, a törzsvendégeket fogadó melegséget, szívélyes vendégszeretet idézi, valamint lehetőséget ad a piros-fehér-zöld motívum kialakítására. ZÖLD – Kiváló Tájtermék – a szín utal a természettel való harmóniára és lehetőséget ad a jelen védjegyeztetés körébe nem tartozó, de

2.2.2. A logók leírása a) Sajó-Szuha-Karszt kistáji Helyi Termék A belső álló ovális keretben a térségrészre jellemző, középre rendezett motívumok a barlangok és bányák által alkotott földalatti világot jelképező vonal, a szilva és a függőleges tengelytől 45 fokban eltérő bányászfokos. A helyi termékek szimbólumaiból a derűt, egészséget jelképező fél napocska és a kézművességre, házi lekvárokra és szörpökre utaló csupor szintén a függőleges felezőtengelyhez igazodik, míg az erdőkre, vadvilágra,

131

Arculati kézikönyv gyümölcsre utaló fél fa a fél napocskával egy tengelyen a logó felső, a csipkebogyó a logó jobb alsó negyedében helyezkedik el. Az ovális keretben a felső felirat a térségrész nevét, az alsó felirat a „helyi termék” megnevezést mutatja. b) Cserehát-Bódva vidéki Helyi Termék A kör alakú külső keretben a Csereháti Településszövetség emblémájából ismert „C” betű és templom-sziluett utal a Cserehátra, míg a „C” talpaként megjelenő hullámvonal a Bódva folyóra utal. A helyi termék motívumok (fél nap, fél fa, csupor) a templom tengelyével párhuzamos tengelyre vannak felfűzve. A csipkebogyó itt is a logó jobb alsó negyedében jelenik meg. c) História-völgyi Helyi Termék A fekvő ovális forma belső keretében a HisARCULATI KÉZIKÖNYV tória-völgy emblémájaként ismert, a múltra utaló bástya-kapu, a völgyre jellemző hullám2.2.2. A logók leírása vonal és szegélyező halmok mellett a kézműa) Sajó-Szuha-Karsztházi kistáji Helyi Termék vességre, lekvárokra és szörpökre utaló A belső álló ovális keretben a térségrészre jellemző, középre rendezett motívumok a csupor és a derűt, egészséget jelképező fél barlangok és bányák által alkotott földalatti világot jelképező vonal, a szilva és a függőleges tengelytől 45 fokban eltérő bányászfokos. A helyi termékek szimbólumaiból a derűt, napocska a kapu bal oldalán, míg az erdőkre, egészséget jelképező fél napocska és a kézművességre, házi lekvárokra és szörpökre utaló vadvilágra, gyümölcsre utaló kapu jobb csupor szintén a függőleges felezőtengelyhez igazodik,fél mígfa az a erdőkre, vadvilágra, gyümölcsre utaló fél fa a fél napocskával egy tengelyen a logó felső, a csipkebogyó a logó oldalán helyezkedik el. A csipkebogyó itt is a jobb alsó negyedében helyezkedik el. Az ovális keretben a felső felirat a térségrész nevét, az alsójobb felirat a „helyi termék” megnevezést mutatja. jelenik meg. logó alsó negyedében b) Cserehát-Bódva vidéki Helyi Termék d)ABorsod-Torna-Gömör Térségi Helyi ismert Termék kör alakú külső keretben a Csereháti Településszövetség emblémájából „C” betű templom-sziluett utal a Cserehátra, míg a „C”embléma talpaként megjelenő függőleges hullámvonal a Bódva A ésfolyóra térségi helyi termék utal. A helyi termék motívumok (fél nap, fél fa, csupor) a templom tengelyével tengelyre szimmetrikusan folyót párhuzamos tengelyre vannak felfűzve. A csipkebogyó felfűzött, itt is a logó jobb alsóanegyedében jelenik meg. jelképező hullámvonalon mint talpon álló c) História-völgyi Helyi Termék elemeit (aforma derűt, egészséget jelző félismert, napocsA fekvő ovális belső keretében a História-völgy emblémájaként a múltra utaló bástya-kapu, a völgyre jellemző hullámvonal és szegélyező halmok mellett a kát, a mézet, lekvárt, kézművességet kifejező kézművességre, házi lekvárokra és szörpökre utaló csupor és a derűt, egészséget jelképező csuprot, azbalerdőkre, gyümölcsösökre, terméfél napocska a kapu oldalán, míg az erdőkre, vadvilágra, gyümölcsre utaló fél fa a kapu jobb oldalán helyezkedik el. A csipkebogyó itt is a logó jobb alsó negyedében jelenik meg. szetre utaló fél fát és csipkebogyót) kör alakú d) Borsod-Torna-Gömör Térségi Helyi Termék keret fogja össze. A térségi helyi termék embléma függőleges tengelyre szimmetrikusan felfűzött, a folyót



#000 R25% G107% B11% C86% M33% Y100% K25%

#893D09 R137% G63% B30% C30% M79% Y100% K25%

Védjegy logók

Csak a védjegy kategóriájának megfelelő színben, sötét kerettel és fehér belső tartománnyal használhatók:

jelképező hullámvonalon mint talpon álló elemeit (a derűt, egészséget jelző fél napocskát, a mézet, lekvárt, kézművességet kifejező csuprot, az erdőkre, gyümölcsösökre, természetre utaló fél fát és csipkebogyót) kör alakú keret fogja össze.

2.2.3. A logók mérete 2.2.3.

Príma Porta # BF1622 R191% G22% B34% C17% M100% Y100% K8%

A logók mérete

KÖRFORMA

OVÁLIS FORMA:

az átmérő

a hosszabb tengely:

jellemző mérete:

40 mm

35 mm

28mm

minimális mérete:

28 mm

30 mm

24 mm

A/4-es lapon:

40 mm

35 mm (

28 mm

A/3-as lapon:

50 mm

60 mm

48 mm

két tengely aránya

1

Házi Remek # D18D33 R209% G141% B51% C17% M48% Y94% K2%

a rövidebb tengely:

Megbízható Beszállító # 008798 R0% G135% B152% C85% M31% Y35% K3%

1,25 8

2.2.4. A színek és a színek használata

A BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉKEK KÖZÖS VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉSE

Kiváló Tájtermék # 196B0B R25% G107% B11% C86% M33% Y100% K25%

A BORSOD-TORNA-GÖMÖR TÉRSÉGI HELYI TERMÉKEK KÖZÖS ARCULATA ÉS ANNAK VIZUÁLIS MEGJELENÍTÉSE

Alaplogók

Két színben és azok inverz változataiban használhatók

132

Arculati kézikönyv 3. A védjegy használata:

2.2.5. Tipográfia

3.1. Elhelyezés termékcsomagoláson (címkék)

A formát követő és a kategóriának megfelelő keretben. Az embléma felett formát követő vonalban a térség elnevezése, illetve az embléma alatt a “Helyi Termék” elnevezése szintén formát követő ívben a megadott betűtípussal és méretezéssel.

A termék csomagolása várhatóan öt formában történhet: a. üvegben b. karton dobozban c. papír vagy műanyag tasakban / zacskóban d. nem meghatározott alakzat esetén egyedi csomagolásban e. reklámtáskában.

Betűtípus: Arno Pro Regular Arno Pro Bold Arno Pro Semibold

2.2.6. Tiltott logóváltozatok

A védjegy a terméken két változatban helyezhető el: a. Központilag kiadott öntapadós embléma felragasztásával. Már adott csomagolás és bejáratott termékcímke esetén a védjegy emblémája a meglévő címkéhez társítható. A kör vagy ovális embléma középre rendezve, lehetőleg a címke függőleges tengelyének felső részére, az eredeti címkét részben, az embléma feléig, de legalább 1/3-részéig takaró pozícióban helyezendő fel. Minimális méret 28, ill. 30x24 mm.

Más szín

Torzítva

b. Teljes, a védjegyeztetés keretében központilag megtervezett és sokszorosított öntapadó címke felragasztásával. A különböző csomagolási módokhoz tartozó címkék: a. üveg – az üvegen körbefutó csík, mely három részből áll: - első szakasz: a kistáj leírása és képi megjelenítése - középső szakasz, mely a csomagoláson elől középre kerül – termék és termelő megnevezése, kiszerelés mennyisége, gyártási és szavatossági gyártási idő, termelő logója, termékcsoportra utaló piktogram, a helyi termék előnyei, más védjegyek - harmadik szakasz –

Hasonló színű háttér előtt

Más betűtípussal ARCULATI KÉZIKÖNYV

Elforgatva

3. A védjegy használata 3.1.

Elhelyezés termékcsomagoláson (címkék)

A termék csomagolása várhatóan öt formában történhet: a. üvegben

133

Arculati kézikönyv a termék összetétele, felhasználási javaslata, ára, védjegy-kategória megnevezése A csík mérete az üveg méretétől függ. Javasolt méret: 6cm átmérőjű üveg (2, 2,5. 3 dl) esetén: magasság: 4,5+1,5 cm hosszúság: 14 cm 9 cm átmérőjű üveg (4, 5. 7 dl) esetén: magasság: 6+ 2 cm hosszúság: 21 cm b. nagyobb karton doboz – téglalap alakú termékcímke az előzővel megegyező tartalommal és formában. A méret a csomagolás méretéhez igazítandó, a megadottból arányos nagyítással nyerhető. Az elhelyezés történhet a doboz egy oldalán középre elhelyezve, vagy függőleges középre helyezéssel az él mentén, a címke belső tagolása szerinti hajtással. (A 30 cm-nél kisebb leghosszabb éllel rendelkező dobozok a tasak kategóriába sorolandók.)

c. tasak / zacskó / kisebb doboz - téglalap alakú termékcímke - előlap termék és termelő megnevezése, kiszerelés mennyisége, gyártási és szavatossági gyártási idő, termelő logója, termékcsoportra utaló piktogram, a termék összetétele, felhasználási javaslata, ára, védjegy-kategória megnevezése - hátlap: a térségről, a helyi termék előnyei, más védjegyek A méret a csomagolás alakjához igazítható.

134

Arculati kézikönyv e. reklámtáska – több termék együttes csomagolására. Felirat csak az előlapon van: itt a térségi embléma és a térségi helyi termék honlap címe szerepel.

d. nem meghatározott alakzat – zsineggel felköthető, négy oldalas termék kártya, melynek oldalai: - címoldal: termék és termelő megnevezése, kiszerelés mennyisége, gyártási és szava- tossági gyártási idő, termelő logója, termék csoportra utaló piktogram - belső (2.) oldal: a térségről - belső (3.) oldal: a helyi termék előnyei, más védjegyek - hátsó oldal: a termék összetétele, felhasz nálási javaslata, ára, védjegy-kategória meg nevezése Mérete: 75 x 55 mm

3.2. Védjegy-jogosultság tanúsítása A védjegyhasználatra való jogosultság igazolására három nyomtatvány szolgál: a. tanúsítvány : keretezve beltéren kifüggeszthető b. cégtábla: kültéren, kiállításon a figyelem felkeltésére is alkalmas c. névjegykártya: kitűző kártyává is alakítható, azonosításra és kapcsolatépítésre alkalmas tartalommal

135

Arculati kézikönyv 3.2.1. Tanúsítvány Álló A/4 (210 x 297mm) formátumban

136

Arculati kézikönyv 3.3. Elhelyezés információs anyagokon

3.2.2. CégtáblA Fekvő A/3 (297 x 420 mm) méretben

A helyi termékekkel kapcsolatos térségi akciók szervezésében három arculati eszköz jelenik meg: a. levélpapír b. plakát c. molinó

3.2.3. Névjegykártya

3.3.1. Levélpapír A fejléc tartalmazza: az aktuális térségi logót, a szervezet megnevezését és elérhetőségi adatait.

137

Arculati kézikönyv 3.3.2. Plakát Tartalmazza a megfelelő logót, a hirdetmény címét, szövegét, a támogatókat. A keret és az embléma színe a célcsoporttól függően változik: lehet a védjegy-kategóriáknak megfelelő színű, vagy az általános zöldes színű. Mérete: A/4-es

138

Arculati kézikönyv 3.3.3. Molino (roll up) Tartalma:

Fenn: • térségi látkép • alatta a 3 kistérség jellemző látképe Középen: • együttes térségi embléma • a térség megnevezése • a helyi termék előnyei • térség rövid összefoglalója helyi termék védjegy-kategóriák az összes térségi helyi termék védjegy logó Lent: • képek helyi termékekről • elérhetőségi adatok • támogatók

3.4. Elhelyezés saját arculatban A védjegy idegen arculatban bárhol elhelyezhető, de mindig a cég logójával egy oldalon. Középre rendezett arculatnál a védjegy mindig középre kerül.

139

Termelők listája NÉV:

TÉRSÉG:

TELEPÜLÉS:

Varga István Bánhegyi Lászlóné Nagy Gáborné Marika Viszoki János Kosik János Kosik László Kosik Zoltán Oravecz János Ujvári Balázs Soltészné Herceg Mária Herceg Mária Máté Attila Balázs Andrea Vajvoda Erzsébet Ruszkai József Kabdebon János Csáki Zsolt Bancsák Barnabás Tóth Attila Bastyúr Istvánné Ádám Bálintné Marika Nevelős Józsefné Kolozs Istvánné Némethné Szilva Mária Magyar Lajos Tóth Attila Szabó Ferenc Bari András Tóth Benjamin Baranyai Barna Novák Lóránt Orosz Béla Kovács Istvánné Éva Samu Istvánné Barta László Borza László Vascsó Ferenc Hencs Anna Kohút Zsuzsanna Görcsös Gábor Székely Jenő Spisák Györgyné Hidvégardó tejüzem Kovács László Tirpák László Csihony Attiláné Somodi Ádám Nehoda László Szaló József Csontos Béláné Adorjánné Vizes Tünde Ádám Attiláné Fecske Lajosné

Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék

Abod Abod Bódvaszilas Bódvaszilas Bódvaszilas Bódvaszilas Bódvaszilas Bódvaszilas Bódvaszilas Boldva Boldva Boldva Boldva Boldva Boldva Boldva Boldva Boldva Borsodszirák Borsodszirák Borsodszirák Borsodszirák Borsodszirák Borsodszirák Borsodszirák Borsodszirák Borsodszirák Büdöskutpuszta Damak Damak Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Edelény Hidvégardó Hidvégardó Hidvégardó Hidvégardó Hidvégardó Hídvégardó Irota Komjáti Komjáti Komjáti Komjáti Lak Lak Perkupa

140

Termelők listája TERMÉK:

TERMÉKCSOPORT:

FôCSOPORT:

fafaragás hímzés csuhé káposzta méz méz méz méz pálinka csuhé csuhé dísztárgy gyógynövény hímzés húskészítmény kerámia méz tej, tejtermék bor csigatészta hímzés hímzés hímzés hímzés méz méz tojás mangalica hús méz pálinka asztalos bor dísztárgy horgoló méz méz méz szalmabáb üvegkép fafaragás juhsajt, juhtúró pék- és finompékáru sajt, tejtermék tej, tejtermék méz szövés, hímzés burgonya gyógynövény tej, tejtermék zöldség, gyümölcs kerámia kosárfonás bodza

fa kézimunka fonott zöldség, gyümölcs méz méz méz méz pálinka, bor fonott fonott vegyes zöldség, gyümölcs kézimunka hús kerámia méz tej pálinka, bor tészta kézimunka kézimunka kézimunka kézimunka méz méz tojás hús méz pálinka, bor fa pálinka, bor vegyes kézimunka méz méz méz fonott kerámia fa tej tészta tej tej méz kézimunka zöldség, gyümölcs zöldség, gyümölcs tej zöldség, gyümölcs kerámia fonott zöldség, gyümölcs

kézműves kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves kézműves élelmiszer kézműves élelmiszer kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves élelmiszer kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer elelmiszer kézműves kézműves élelmiszer

141

Termelők listája NÉV:

Gulybán Simon Ruszó Tibor Szontágh István Berzi Árpád Kurucz Dávid Palcsó László Natur Gold Hungária Kft. Paszternák János Petró Ildikó Puskás Mária Kisidáné Gríger Anikó Joó Zsuzsanna Balogh Zsoltné Jósvay Istvánné Menzel család Derján Györgyné Közművelődési Központ Spisák Anna Káló Gábor Kis Árpád Ambrus János Barnóczki Péter Gazdik László Gyenes Tamás Horváth Ferenc Kisidáné Gríger Anikó Rőczei Andrásné Fóris Zoltánné dr. Szarkai Szilvia Nagy Gáborné Bodolai István Bodolai István Pecze Imre Koltainé Zsoldos Krisztina Lenkey Béla Dr Sivák József Magyar Gábor Zoltán Palugyay Zsigmond Dr Sivák József Magyar Gábor Zoltán Palugyay Zsigmond Ablonczy Róbert Nagy Ferenc Péter Ferenc Péter Istvánné Váradi László Ablonczy Barnabás Ablonczy Lászlóné Koryth-Völgyi Kft. Deák Pékség Kft. Lukácsné Marianna Lazkó Gézáné Fodor István

TÉRSÉG:

TELEPÜLÉS:

Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Cserehát-Bódva vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék

Perkupa Perkupa Perkupa Szalonna Szalonna Szalonna Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrő Szendrőlád Szuhogy Szuhogy Tornaszentandrás Tornaszentjakab Tornaszentjakab Aggtelek Aggtelek Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Alsószuha Felsőnyárád Felsőnyárád Felsőnyárád Felsőtelekes Felsőtelekes

142

Termelők listája TERMÉK:

TERMÉKCSOPORT:

FôCSOPORT:

gyógynövény kovácsoltvas méz gyümölcs méz szikvíz bioélelmiszer feldolg.kereskedő cukrásztermékek dísztárgy dísztárgy gyógynövény házikészítésű élelmiszerek hímzés kalács kecskesajt, tej kékfestő termékek kékfestő termékek kékfestő termékek kosárfonás kovácsoltvas méz méz méz méz méz zöldség, gyümölcs csigatészta dísztárgy sajt, tejtermék aszalt gyümölcs, gyógynövények mangalica hús pásztorbot festmény lekvár húskészítmény juh állattartó juh állattartó juh állattartó juhsajt, juhtúró juhsajt, juhtúró juhsajt, juhtúró méz méz méz méz méz tej, tejtermék tej, tejtermék cukrásztermékek pék- és finompékáru tészta hímzés méz

zöldség, gyümölcs vas méz zöldség, gyümölcs méz víz tej tészta vegyes vegyes zöldség, gyümölcs tészta kézimunka tészta tej kézimunka kézimunka kézimunka fonott vas méz méz méz méz méz zöldség, gyümölcs tészta vegyes tej zöldség, gyümölcs hús fa kép zöldség, gyümölcs hús hús hús hús tej tej tej méz méz méz méz méz tej tej tészta tészta tészta kézimunka méz

élelmiszer kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer kézműves élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves kézműves kézműves kezmuves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves élelmiszer

143

Termelők listája NÉV:

Fodorné Katinszki Nóra Katinszki István Imola Községi Önkormányzat Imola Községi Önkormányzat Kánó Községi Önkormányzat Bokros Lajos Kanó Község Önkormányzat Papp Antal Neszárdeli Gyula Neszárdeli Gyuláné Sajómenti Népműv. Egyesület Bencze Boglárka Benczéné Keresztes Csilla Kóti Lajosné Ezenwa Katalin Sajómenti Népműv. Egyesület Sajómenti Népműv. Egyesület Szutár Szilárdné Kis Katalin Vécsei Józsefné Sajómenti Népműv. Egyesület Lalák Angelika Pácz János Fülöp Tibor Sajómenti Népműv. Egyesület Baba István Sajómenti Népműv. Egyesület Pácz Jánosné Mészáros István Bodri Jánosné Inklovics Gábor Gyuláné Krajcár Istvánné Szakács Károlyné Takács Jánosné Visztrai Józsefné Emődi Imre Sajómenti Népműv. Egyesület Kurityán Községi Önkormányzat Kurityán Községi Önkormányzat Csontos Zsuzsa Múcsony Községi Önkormányzat Múcsony Községi Önkormányzat Oravecz Józsefné Ragály Községi Önkormányzat Gál Tamás Perczel Zsolt Ragály Községi Önkormányzat Ragály Községi Önkormányzat Gál Tamás Veres Richárd Orbán Péter Gál Sándor Krokavecz Gyula

TÉRSÉG:

TELEPÜLÉS:

Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék

Felsőtelekes Felsőtelekes Imola Imola Kánó Kánó Kánó Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kazincbarcika Kurityán Kurityán Miskolc Múcsony Múcsony Ormosbánya Ragály Ragály Ragály Ragály Ragály Ragály Rudabánya Sajókaza Sajókaza Sajókaza

144

Termelők listája TERMÉK:

TERMÉKCSOPORT:

FôCSOPORT:

méz méz lekvár, szörp savanyúság, zöldségfélék, konyh.növ. lekvár, szörp pálinka savanyúság, zöldségfélék, konyh.növ. bor bőrdíszműves csipke fafaragás foltvarrás foltvarrás gobelin gyöngyfűzés gyöngyfűzés hímzés horgoló húskészítmény húskészítmény kerámia kerámia kosárfonás kovácsoltvas lekvár, szörp méz méz papír sertés, húskészítmény tojás tojás tojás tojás tojás tojás tűzzomány virágkötés, csuhébábkészítés, kosárfonás lekvár, szörp savanyúság, zöldségfélék, konyh.növ. foltvarrás lekvár, szörp tojás méz lekvár, szörp marhahús méz parasztsütemény savanyúság, zöldségfélék, konyh.növ tej, tejtermék kecske, juh bioolaj fafaragás fafaragás

méz méz zöldség, gyümölcs zöldség, gyümölcs zöldség, gyümölcs pálinka, bor zöldség, gyümölcs pálinka, bor bőr kézimunka fa kézimunka kézimunka kézimunka ékszer ékszer kézimunka kézimunka hús hús kerámia kerámia fonott vas zöldség, gyümölcs méz méz papír hús tojás tojás tojás tojás tojás tojás kerámia fonott zöldség, gyümölcs zöldség, gyümölcs kézimunka zöldség, gyümölcs tojás méz zöldség, gyümölcs hús méz tészta zöldség, gyümölcs tej tej olaj fa fa

élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kézműves kézműves

145

Termelők listája NÉV:

Munkácsi Mihály Meilinger Ferencné Praktika Asszonyklub Darai Imréné Tar Melinda H. Petrovics Katalin Áll Ferencné Drótos Piroska Sándor Istvánné Nagyné Tóth Aranka Soltész Lajosné Hortyán Imre Sulyok Sándorné Sándor Istvánné Zupkó Károlyné Kun Benedek Magyar Árpád Pápista István Székely Dorottya Szőrös Péter Varga Béla Merényi József Bukó László Bukó László Nyárádi Attila Szabados Csaba Szabados Csaba Szuhafő Községi Önkormányzat Szuhafő Községi Önkormányzat Szuhafő Községi Önkormányzat Id. Kocsis Tibor Szuhafő Községi Önkormányzat Szuhafő Községi Önkormányzat Gál Istvánné Buzsik László Simkó Fanni Buzsik László Anga Albertné Hankó Barnabás Balla György Doszpoly Lóránd Demeter Gyula Trizs Községi Önkormányzat Demjén Béla Nagyné Szimonidesz Nikolett Palcsó Gábor, Palcsó Dalma Fruktárium Pálinkaház Trizs Községi Önkormányzat Majoros Péter Pálné Trizs Községi Önkormányzat Majoros Péter Pálné Lippai Imréné

TÉRSÉG:

TELEPÜLÉS:

Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék Sajó-Szuha-Karszt vidék

Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Sajókaza Szín Szín Szín Szín Szinpetri Szögliget Szögliget Szögliget Szögliget Szőlősardó Szőlősardó Szuhafő Szuhafő Szuhafő Szuhafő Szuhafő Szuhafő Szuhafő Szuhakálló Szuhakálló Szuhakálló Tardona Tardona Tardona Tornakápolna Trizs Trizs Trizs Trizs Trizs Trizs Trizs Trizs Trizs Trizs Vadna

146

Termelők listája TERMÉK:

TERMÉKCSOPORT:

FôCSOPORT:

fafaragás foltvarrás foltvarrás gobelin gobelin gyöngyfűzés horgoló horgoló horgoló méz méz tej, tejtermék tej, tejtermék tészta tészta tojás bőrdíszműves ékszer ékszer kosárfonás merített papír, nyomtatvány fafaragás méz pálinka szörp baromfi tej, tejtermék hímzés kosárfonás lekvár, szörp, ivólé méz savanyúság, zöldségfélék (szár., fagy., konz.) száraztészta, parasztsütemény tej, tejtermék baromfi bőrdíszműves tojás húskészítmény húskészítmény méz marhahús kecskesajt lekvár, szörp méz méz méz pálinka parasztsütemény savanyúság, zöldségfélék, konyh.növ. savanyúság, zöldségfélék, konyh.növ. szörp, befőtt tojás

fa kézimunka kézimunka kézimunka kézimunka ékszer kézimunka kézimunka kézimunka méz méz tej tej tészta tészta tojás bőr ékszer ékszer fonott papír fa méz pálinka, bor zöldség, gyümölcs hús tej kézimunka fonott zöldség, gyümölcs méz zöldség, gyümölcs tészta tej hús bőr tojás hús hús méz hús tej zöldség, gyümölcs méz méz méz pálinka, bor tészta zöldség, gyümölcs zöldség, gyümölcs zöldség, gyümölcs tojás

kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer elelmiszer élelmiszer kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves kézműves elelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kezmuves kézműves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer kezmuves élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer élelmiszer

147

Ajánlott irodalom Bessière, Jacinthe: Local Development and Heritage: Traditional Food and Cuisine as Tourist Attractions in Rural Areas Sociologia Ruralis Volume 38, Issue 1, pages 21–34, April 1998

Schneider, M.L., and Francis, C.A. (2005). Marketing locally produced foods: Consumer and farmer opinions in Washington County, Nebraska. Renewable Agriculture and Food Systems, 20(4), 252-260.

Brown, Cheryl – Miller, Stacy: The Impacts of Local Markets: A Review of Research on Farmers Markets and Community Supported Agriculture (CSA) Am. J. Agr. Econ. (2008) 90 (5): 1298-1302

Severson, K. (2009, May 13). When ‘Local’ Makes it Big. The New York Times, p. D-1.

Buller, Henry: Re-creating rural territories: LEADER in France Sociologia Ruralis Volume 40, Issue 2, pages 190–199, April 2000 Darby, K., Batte, M.T., Ernst, S., and Roe, B. (2008). Decomposing local: A conjoint analysis of locally produced foods. American Journal of Agricultural Economics, 90(2), 476-486. G. Fekete É. (2011): Helyi termékek előállításának és értékesítésének kistérségi koordinációja A Falu 2011 tavasz-nyár 47-56. Hand, Michael S. – Martinez, Stephen: Just What Does Local Mean? Choices 1st Quarter 2010 | 25(1) http://farmdoc.illinois.edu/policy/choices/20101/2010102/2010102.pdf Hardesty, Shermain D.: The Growing Role of Local Food MarketsAm. J. Agr. Econ. (2008) 90 (5): 1289-1295 Martinez, Steve (2010): Local Food Systems - Concepts, Impacts, and Issues. Economic Research Report Number 97 May 2010 United States Department of Agriculture http:// permanent.access.gpo.gov/lps125302/ ERR97.pdf Ostrom, M. (2007). Everyday meanings of ‘local food’: Views from home and field. Community Development 37, 65-78. Popovics, A. (2009): A földrajzi helyhez kapcsolódó és a hagyományos magyar termékek lehetséges szerepe az élelmiszerfogyasztói magatartásban. Doktori (Phd) értekezés, Szent István Egyetem - Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, Gödöllő, 2009

Suvák Andrea (2009): A helyi élelmiszertermeléshez köthető stratégiák. In: LI Georgikon napok, elektronikus kiadvány ISBN 978-9639639-35-5 http://www.georgikon.hu/napok/ pub.aspx Tregear, A. ¬ Arfini, F. ¬ Belletti, G. ¬ Marescotti, A.¬(2007) Regional foods and rural development: The role of product qualification (Regionális élelmiszerek és vidékfejlesztés: A termékminősítés szerepe) Journal of Rural Studies 23 (1) pp. 12–22. Troján Szabolcs, Varga Zsuzsanna, Kalmárné Hollósi Erika (2009): Állati eredetű „helyi termékek” értékesítési lehetőségei, avagy termékpálya – röviden. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia Volume 5 Issue 4 Különszám Gödöllő Weerdt De, Sarah (2013): Is Local Food Better? World Watch Magazine, May/June, Volume 22, No. 3 http://www.worldwatch.org/node/6064 Amilien, Virginie - Vittersø, Gunnar (eds) (2005): Local Foods Anthropology of food 4 | May 2005 : http://aof.revues.org/305 Pirog,E. – McCann, N. (2009): Is Local Food More Expensive? A Consumer Price Perspective on Local and Non-Local Foods Purchased in Iowa Leopold Center for Sustainable Agriculture http://www.leopold. iastate.edu/sites/default/files/pubs-andpapers/2009-12-local-food-more-expensiceconsumer-price-perspective-local-and-nonlocal-foods-purchased-iowa.pdf A Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület LEADER HACS területén a nyitott pincék hálózatával szembeni minőségi elvárások. Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület http://www. bakonyesbalaton.hu/media/downloads/ Helyi_elelmiszerek_marketingje.pdf

148

Ajánlott irodalom A Bizottság Jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A helyi termelésre és a közvetlen értékesítésekre vonatkozó címkézési rendszerről {SWD(2013) 501 final} Brüsszel, 2013.12.6. COM(2013) 866 final http://ec.europa.eu/agriculture/ quality/local-farming-direct-sales/pdf/comreport-12-2013_hu.pdf

sület Budapest, 2012. http://www.vedegylet.hu/ kepek/201208tajfajtaskiadvany.pd

Alapozó tanulmány a Mecseki Mézeskörút kialakításához (szerző: Kovács Dezső PhD) Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség. Pécs 2014 http://mezeshaz.ewk. hu/feltolt/MEZESKORUTTANULMANY.pdf

Helyi termék és környezeti fenntarthatósági ÚTMUTATÓ. Készült: a Göcsej Védjegytõl a Hungaricumig – környezettudatosság az élelmiszerfogyasztásban címû, KEOP 6.1.0/ B/11-2011-0013 számú projekt keretében. Humán Esély Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. 2010 http://www.humanesely.hu/files/ Utmutato2.pdf

Helyi termék értékesítése és előállítása a Szentlőrinci és Szigetvári kistérségekben Szinergia Egyesület 2011 http://leaderszinergia. hu/upload/document/documents/ HelyitermektanulmanySzinergia.pdf

Családi gazdaságok alapanyagtermelésére épülő, helyi jelentőségű feldolgozók megvalósíthatósága. Savanyúság el ő állító üzem / Mézfeldolgozó üzem Készítette: GranexFood Élelmiszeripari és Környezetvédelmi Kft. Szeged 2002 http://www.homokhatsag. hu/portal/e107_files/downloads/tanulmany/ savanyito.pdf , http://www.egrimehesz.hu/ wp-content/uploads/irodalom/tanulmany_ mezfeldolgozo.pdf

Helyi termékek előállítása és értékesítése a Zala Termálvölgyében Kutatási Zárótanulmány (készítette: Dr. G.Fekete Éva) Zala Termálvölgye Egyesület 2009.november 30. http://zalatermalvolgye.hu/sites/ default/files/helyi_termek_tanulmany_ zalatermalvolgye_0.pdf Helyi termékek és termelői önszerveződés A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát támogató tanulmány (Készítette: Bördős Katalin, Luksander Alexandra, Megyesi Boldizsár, Mike Károly - Balás Gábor és Csite András közreműködésével) HÉTFA Kutatóintézet Budapest 2012. május 30. http://hetfa.hu/wp-content/ u p l o a d s / f i l e / N F F T _ z a ro t a n u l m a ny. p d f

Esettanulmányok gyűjteménye a helyi hozzáadott érték növeléséhez (Szerkesztő: Kajati György) A Kárpát-Medence Civil Társadalmának Tudományos és Ismeretterjesztő Közleményei VIII. szám Kárpátikum Közhasznú Alapítvány Eger 2011. http://www.karpatikum. hu/doc/VIII.pdf European Handbook on Community Supported Agriculture Sharing Experiences Community Supported Agriculture for Europe project Vienna, June 2013 http:// www.urgenci.net/uploads/CSA4EUrope_ Handbook.pdf HAGYOMÁNYOK – ÍZEK – RÉGIÓK: Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeinek gyűjteménye. Készítette: Agrármarketing Centrum, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2002. http://www.amc.hu/ vedjegyek/hir/hagyomanyok%E2%80%93izek%E2%80%93-regiok-hir-program

Helyi termelői piac jó higiéniai gyakorlat útmutató (Szerzők: Dr. Lukács Attila (Lupi-Vet Kft.), Szabadkai Andrea (SZÖVET), Dr. Török József ) Élő Tisza Szövetség 2012. november http://elotisza.hu/uploads/dokumentumtar/ helyi-termelo-piac-jo-higieniai-gyakorlatutmutatotanulmany.pdf Helyi termelői piac kialakításának feltételei és működtetése Csákberényben (Készítette: Baloghné Bóna Eszter) Csákberény Község Önkormányzata; 2013. http://vercse.hu/ tanulmany_csakbereny_piac_2013.pdf

Helyi közösségek a mezőgazdasági sokféleségért Magyarországon (Szerzők : Kiss Csilla, Bela Györgyi és Bodorkós Barbara) Védegylet Egye-

Helyi, minőségi termékek a közétkeztetésben – közbeszerzési kisokos (Szerző: dr. Perczel Zsófia) Védegylet Egyesület Budapest, 2012.

149

Ajánlott irodalom http://www.vedegylet.hu/doc/kozetkeztetes. pdf Környezettudatos Göcseji Helyi Termék Iránytű. : Humán Esély Tanácsadó Nonprofi t Közhasznú Kft. 2010 http://www.humanesely.hu/images/ stories/anyagok/iranytu.pdf Piacképes helyi termékek a Gerence - Marcal - Rába partján és a Somló környékén Készítette: „Kristály-völgy” Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület Ajka, 2009 http:// w w w. g e m a r a s k . h u / f i l e s / G e m a r a _ S K _ helyitermek_tanulmany.pdf Somló Zöldítő. Az értékteremtés, értékmentés és a fenntartható fogyasztás komplex mintaprogramja „Kristály-völgy” Egyesület Ajka 2012. http://umvp k o r m a n y. h u / d o w n l o a d / 7 / 7 f / 5 0 0 0 0 / K%C3%B6rnyezettudatos%20helyi%20 term%C3%A9k%20fesztiv%C3%A1l%20 kialak%C3%ADt%C3%A1s%C3%A1nak%20 koncepci%C3%B3ja.pdf Védjegykalauz. Készült: a Göcsej Védjegytõl a Hungaricumig – környezettudatosság az élelmiszerfogyasztásban címû, KEOP 6.1.0/B/112011-0013 számú projekt keretében. Humán Esély Tanácsadó Nonprofit Közhasznú Kft. 2010 http://www.humanesely.hu/images/ stories/anyagok/vedjegykalauz_web.pdf Völgy vidék Gazdaságfejlesztési Stratégiája. (szerk: Bodó Erzsébet Tünde) Völgy vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület Baracska, 2009. szeptember 30. http:// www.volgyvidek.hu/attachments/VVK_helyi_termek_tanulmany.pdf

Válogatás helyi termékes honlapokból: http://helyitermek.com/ http://magyartermekkereskedohaz.hu/ http://www.elestar.hu http://www.elotisza.hu http://www.helyitermekfesztival.hu/ http://www.helyitermekmagazin.hu/ http://www.magyarkezek.hu/ http://www.naturhalo.hu/ http://www.orszagoshelyitermek.hu http://www.pannonproduct.hu http://www.pannonproduct.hu/ www.helyipiac.eu http://www.sustainabletable.org/254/localregional-food-systems http://localfoods.about.com/od/

A térség helyi termékei megjelennek az alábbi oldalakon: http://helyitermek.btge.hu/ http://www.gomortorna.hu/ http://cserehat.com/kezmuves_muhely http://www.historiavolgy.hu/tudastar/index. php?pg=ht http://www.anp.hu/hu/menu/site/show/522/ nemzeti_parki_termek

150