Dr. Fá trai György: Magasé píté stan

Dr. Fá trai György: Magasé pí té stan

SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Tá voktatá si tagozat 1995

Irta.: Dr. Fá trai György fõ iskolai docens

Széchenyi István Fõ iskola

Mû szaki szerkesztõ : Fodor Lá szló fõ iskolai docens

Széchenyi István Fõ iskola

2

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás,a nyilvános elõ adás, a rádió és televízió adás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetõ en is.

3

Tartalomjegyzé k Bevezetés..........................................................................................6 1. A tantárgy anyaga ( III. félév )......................................................6 2. A feldolgozandó irodalom............................................................8 2.1 A kö telezõ en elõ írt irodalom..................................................8 2.2 Az ajánlott irodalom...............................................................8 2.3 A felhasznált irodalom ...........................................................8 3. Kö vetelmények...........................................................................10 3.1. A vizsgára bocsátás feltételei ..............................................10 3.2. A vizsgáztatás mó dszere .....................................................10 4. Ú tmutató , kiegészítések a feldolgozáshoz..................................11 4.1 Alapfogalmak .......................................................................11 4.1.1. A magasépítés szerkezetei............................................11 4.1.2. Az építési rendszer .......................................................12 4.1.3. A szerkezeti rendszer ...................................................13 4.1.4. Magasépítési szerkezetek és kö rnyezetük kapcsolata .16 4.1.5. Az épületfizika szerepe ................................................18 Hõ védelem ............................................................................................ 18 Páravédelem.......................................................................................... 19 Zajvédelem, hanggátlás......................................................................... 19

4.1.6. Az építési modul ..........................................................20 4.1.7. Ellenõ rzõ kérdések, feladatok a 4.1 fejezet anyagához 22 4.2. Alapozások .........................................................................24 Síkalapozások ....................................................................................... 25 Mélyalapozások .................................................................................... 28

Síkalapozások.........................................................................29 A sávalapok........................................................................................... 31 A pontalapok......................................................................................... 32 Gerenda és gerendarács alapok ............................................................. 32 Lemezalapok ......................................................................................... 33 Külö nleges síkalapok ............................................................................ 33

4.2.2 Mélyalapozások.............................................................34 Süllyesztett alapok ................................................................................ 35 Cö lö palapok .......................................................................................... 35 Résfal alapok......................................................................................... 36

4.2.3. Ellenõ rzõ kérdések, feladatok a 4.2 fejezet anyagához 36 4.3 Víz elleni szigetelések ..........................................................37 4.3.1. Az épületet támadó nedvességokozó k és hatásaik .......37 4.3.2. A nedvesség elleni védelem lehetõ ségei ......................39 4.3.3. A vízszigetelések fajtái.................................................40 4.3.4. Ellenõ rzõ kérdések, feladatok a 4.3 fejezet anyagához 49 4.4 Teherhordó falak ..................................................................49 4.4.1. Kézi falazó elemekbõ l épített falak...............................51 Természetes kö vekbõ l épített falak ....................................................... 51 Tö mö r égetett agyagtégla falazatok ...................................................... 52 Ü reges, nö velt méretû , kerámia falazó elemes falak .............................. 53 Beton és kö nnyübeton elemes falazatok................................................ 54 Vegyes falak.......................................................................................... 55

4.4.2. Zsaluzó elemes, félmonolit falak ..................................55 4.4.3. Ö ntö tt (monolit) falak...................................................56 Táblás zsaluzások.................................................................................. 58

4

Alagút (tér-) zsaluzatos építés ............................................................... 60 Csúszó zsaluzatos építés ........................................................................ 62

4.4.4. Elõ regyártott falak ........................................................63 Blokkos építés....................................................................................... 64 Panelos építés........................................................................................ 65

4.4.5. Pincefalak .....................................................................68 Tö mö rfalas épületek pincefalai ............................................................. 68 Vázas épületek pincefalai...................................................................... 70

4.4.6. Lábazati falak ...............................................................71 4.4.7 Ellenõ rzõ kérdések, feladatok a 4.4 fejezet anyagához .73 4.5 Koszorúk és kiváltó k............................................................74 4.5.1 Koszorúk .......................................................................75 4.5.2. Kiváltó k........................................................................78 4.5.3. Ellenõ rzõ kérdések, feladatok a 4.5 fejezet anyagához 82 4.6 Kémények és szellõ zõ k ........................................................83 4.6.1 Kémények......................................................................83 Falazott (orosz)kémények ..................................................................... 84 Kö zponti fû tések kéményei ................................................................... 86 Gyû jtõ kémények ................................................................................... 87 Elõ regyártott elemes kéményrendszerek ............................................... 89 Gyárkémények ...................................................................................... 90

4.6.2 Szellõ zõ k .......................................................................91

5

Bevezeté s Az emberi tevékenységek mesterséges színtereinek megalkotására az építészet a tudomány, a mû vészet és a technika eszkö zeit használja. Az épületekben megtestesülõ komplex téralkotó tevékenység a magasé píté s. A magasé píté stan az épületek szerkezeteinek létrehozására irányuló konstruálási és technoló giai ismereteken túlmenõ en, ezek használati, fenntartási kérdéseivel is foglalkozik.

A lapszélen feltüntetett idézetek forrása: Andrea Palladio: Né gy könyv az é píté szetrõ l. Velence, 1570.

A magasépítési folyamatok - kö lcsö nhatásban a természetes és a megépített kö rnyezettel - a megvaló sulás mellett az épületek " életciklusainak " ( felújítás, átalakítás, rehabilitáció ) és " halálának " ( bontás, újrahasznosítás ) kö rében zajlanak. A tantárgy ismeretanyaga a tervezõ -, kivitelezõ -, üzemeltetõ -, karbantartó szakemberek számára egyaránt nélkülö zhetetlen úgy az ipari gyakorlat, mint a management és az építésigazgatás területein. Ez az Ú tmutatóa magasépítés szerteágazó , széleskö rû ismeretanyagában való tájékozó dást kívánja elõ segíteni − a szerkezetek rendszerezett ismertetésével; − az egyes szerkezetfajtákkal szemben támasztott követelmé nyek megfogalmazásával; − a legfontosabb elvi szerkezetvá ltozatok bemutatásával; − a fõ szerkeszté si elvek felállításával; − és gyakorlati pé ldá kkal. A tantárgy tananyagát a kö telezõ en elõ írt ábragyû jtemény jelen Ú tmutató ban hivatkozott ábralapjai és az Ú tmutató ezekhez kapcsoló dó kiegészítései képezik. Az ajánlott irodalom tanulmányozása az ismeretek nö velésére és elmélyítésére szolgál. Az ismeretek birtokbavételét a szö veges anyagrészek logikus, tömör összefoglalá si képessége mellett az ábraanyag méretarányos szabadké zi vá zlatokban tö rténõ felidézése bizonyíthatja a tanulási folyamatban és a számonkérés során is. Az elsajátított tananyag alkalmazására, begyakorlására, és a tudásszint felmérésére nyújt lehetõ séget az elõ írt feladatok, megoldása, és az ellenõ rzõ ké rdé sek megválaszolása.

1. A tantárgy anyaga ( III. fé lé v ) A tantárgy féléves anyaga a kö vetkező fő témakö rö kre, fejezetekre osztható :

6

1.1 Alapfogalmak 1.2 Alapozások 1.3 Víz elleni szigetelések 1.4 Teherhordó falak 1.5 Koszorúk és kiváltó k A további fejezetek a tantárgy IV. és V. félévi anyagában szerepelnek. Tö bbek kö zö tt, − − − − − − − − −

a térelhatároló falszerkezetek, a válaszfalak, a felületképzések, burkolatok, a váz-, és csarnokszerkezetek, a fö démek és a padló burkolatok, álmennyezetek, a lépcsõ k, a magas-, és lapostetõ k, szerkezete, szigetelése (illetve héjalása), az építési segédszerkezetek, az építési munkahely berendezése, épületei, építményei, stb. ...

konstrukció s kérdéseivel, építésével, fenntartásával, átalakítási-, szanálási-, bontási kö rülményeivel foglalkozunk. A tárgy épít az Á brázoló geometria és a Mechanika c. tantárgyak ismereteire és szorosan kapcsoló dik az É pítõ anyagok c. tárgyhoz, de ö sszefügg a Geodézia és a Geotechnika c. tárgyakban tanultak, tanulandó k nagy részével is, és megalapozza a Magasépítõ speciális stúdium tárgyait. (É pületszerkezetek /szerkezettervezés/, É pülettervezés, É pítési segédszerkezetek /tervezése/, É pítési technoló giák )

7

2. A feldolgozandóirodalom Az 1. pont alatti tananyag a szakirodalomban megtalálható , abbó l elsajátítható . A fõ iskolai profilnak és képzési szintnek megfelelõ en az Ú tmutató egy fõ iskolai ábragyû jtemény feldolgozását segíti elõ . ( A tananyag ismeretbõ vítésére, begyakorlására, elmélyítésére más

2.1 A kö telező en elő írt irodalom Dr. Koppány Attila : É PÜ LETSZERKEZETEK TERVEZÉ SE tanulmányi segédlet Hivatkozások: (S/oldalszám-ábralapszám)

2.2 Az ajánlott irodalom Dr. Gábor László : É pületszerkezettan I-II. Tankö nyvkiadó , Bp. Koppány Attila: É pületszerkezettan I. NOVADAT, 1994

2.3 A felhasznált irodalom É pületszerkezettan I-IV. Tankö nyvkiadó , Bp. Bruzsa László : É pületszerkezetek (ábraanyag) Tankö nyvkiadó , Bp. Dr. Széll László : Magasépítéstan I-II. Tankö nyvkiadó , Bp. Dr. Széll László : É pítéstechnoló gia I. Tankö nyvkiadó , Bp. Lévai Jenõ : É pületszerkezetek I-II. Tankö nyvkiadó , Bp. Dr. Talló s Elemér- Dr.Koppány Attila: É pületszerkezetek Tankö nyvkiadó , Bp. Koppány Attila: É pületszerkezettan I. NOVADAT, 1994 Reményi Tibor: É pítési modulrendszer Bp. 1966. Dr. Fekete Iván: É pületfizika kézikö nyv Mû szaki kö nyvkiadó , Bp. Dr. Karácson Sándor: É pületszerkezetek. Á bragyû jtemény I-II. Tankö nyvkiadó , Bp. Dr. Gábor László :

8

Péli Jó zsef: Dr. Fátrai Gyö rgy:

Vízszigetelõ munka Mû szaki kö nyvkiadó , Bp É pítéstechnoló gia. Á bragyû jtemény I-II SZIF, Gyõ r

9

3. Kö vetelmé nyek A tantárgy elismerésének feltétele: legalább elégséges eredményű vizsga letétele.

3.1. A vizsgára bocsátás felté telei A vizsgára az a hallgató jelentkezhet aki : Az útmutatások és kiegészítések alapján, és az ajánlott irodalmak segítségével a tananyagot feldolgozza, vagyis − a fejezetenként elõ írt kérdéssorokat szabadké zi vá zlatok segítségével írá sban megválaszolja, és − a feladatokat megoldja. A feldolgozás dokumentumait és a gyû jtö tt anyagok másolatait, A4 formátumú lapokon, lefû zve, fejezetenként rendezve kell legkésõ bb a vizsga elõ tt ké t hé ttel leadni ! Az a hallgató vizsgázhat akinek minden egyes fejezetre kidolgozott anyaga legalá bb elé gsé ges minõ sítést kap. A szabadké zi vázlatokat ceruzával, de arányosan, a vonalak párhuzamosságára, merõ legességére ügyelve kell elkészíteni ! A metszett szerkezetré szeket vastagabb vonallal kö rítve, anyagjelölé ssel ellátva ábrázoljuk ! A feldolgozandó irodalomban alkalmazott grafikus anyagjelö lés mellett színezést is használhatunk. A legfontosabb szerkezeti anyagok kö zelítõ színjelei a kö vetkezõ k lehetnek: talaj - sö tétbarna, beton - világoszö ld, vasbeton sö tét (kró moxid) zö ld, fémek - kék, kerámia - piros, hõ szigetelõ anyagok - narancssárga, stb. Egyéni jelö lések alkalmazása esetén készítsünk jelmagyarázatot ! Az ábrákat lássuk el magyará zófeliratokkal, méretekkel (szabvány, vagy egyéni - de olvasható - "nyomtatott" betû típusok egyaránt használható k) A vázolási készség birtokában a mérnö k kommunikáció s lehetõ ségei kitágulnak, ismeretszerzési-, átadási eszkö ztára bõ vül. Az írásos válaszokat rö vid, pontokba tö mö rített felsorolásokkal, egyszerû kerek mondatokkal adjuk meg ! A szö veget olvasható an, kézzel, vagy gépelve (esetleg szö vegszerkesztõ vel) is írhatjuk.

3.2. A vizsgáztatás módszere A vizsgán két, a hallgató által kihúzott alfejezet (pl. 8.8.8) ismeretanyagát kell rö vid felkészülési idõ (25...30 perc) után, rö viden, komplexen, helyszínen készített rajzos vázlatok segítségével ö sszefoglalni.

10

4. Ú tmutató, kiegé szíté sek a feldolgozáshoz 4.1 Alapfogalmak 4.1.1. A magasé píté s szerkezetei A magasépítésben használt szerkezeteket é pü letszerkezeteknek nevezzük. A külö nféle, úgynevezett szerkezeti anyagokbó l külö nbö ző rendeltetésű épületek létrehozása céljábó l funkciójuk szerint az alábbi szerkezeteket alkalmazzuk: − Teherhordó szerkezetek − Térelhatároló szerkezetek − Felszerelõ (szakipari) szerkezetek − É pületgépészeti célú szerkezetek Az épületszerkezetek az egyes funkció kat (feladatokat) külö n-külö n vagy egyesítve is elláthatják, ezért beszélhetünk egyesített, ill. szé tvá lasztott funkció jú szerkezetekrõ l. Például a hagyományos tö mö r falak teherhordó és térelhatároló funkció kat is elláthatnak egyben, míg a vázas szerkezetû külsõ falak estében a terhek hordása a váz, a hõ - és hangszigetelt térelhatárolás pedig a kitö ltõ falazat feladata. A funkcionális felosztáson belül a legfontosabb szerkezetcsoportok (szerkezetfajták vagy szerkezeti alrendszerek) az alábbiak: Teherhordószerkezetek: − − − − − − −

alapozások falszerkezetek vázszerkezetek fö démek tetõ szerkezetek lépcsõ k térbeli teherhordó szerkezetek

Té relhatá rolószerkezetek: − homlokzati térelhatároló ( nem teherhordó ) falak − válaszfalak, térelválasztó szerkezetek - álmennyezetek − kettõ s padló k − nem teherhordó térlefedések Felszerelõ ( szakipari ) szerkezetek

11

− − − − −

szigetelések ( víz-, nedvesség-, pára-, hõ -, hangszigetelés ) fedélhéjazatok nyílászáró szerkezetek falburkolatok padló burkolatok

É pü letgé pé szeti cé lú szerkezetek − − − − − −

vízellátás csatornázás energiaellátás ( elektromos, gáz, egyéb ) informatikai rendszerek ( telefon, médiák, PC, biztonsági ber.stb) hõ háztartási berendezések ( fû tés, hû tés, klíma, stb. ) felvonó k stb.

A felsorolt szerkezetek alkalmazásának alapvetõ célja az épület rendeltetésének megfelelõ té ralkotá s. Az egyes szerkezetek a kon-struá lá s é s megvalósítá s során kialakított szerves egységben alkotják az épület logikus szerkezeti rendjé t. 4.1.2. Az é píté si rendszer Az egyes épületek elõ állítását szolgáló − szerkezeti megoldások, − építési technoló giák, és − építésszervezési mó dszerek ö sszességét építési rendszernek nevezzük. Egy-egy építési rendszer meghatározott térstruktúrájú, de külö nbö zõ méretû és alaprajzú, és eltérõ igényszintû épületek építését teszi lehetõ vé. Az építési rendszer zá rt, vagy nyitott aszerint, hogy más rendszer elemeit képes-e befogadni illetve saját elemeit más rendszerekbe exportálni. Az építési technológiá k a szerkezeti anyagokbó l félgyártmányok, épületelemek, épületszerkezetek (alrendszerek, komponensek, szerkezetrészek, szerkezeti elemek) elõ állítására szolgáló munkafolyamatok (szállítási, tárolási, mozgatási, anyagalakítási, beépítési mû veletsorok) végrehajtási mó dozatait, kö rülményeit és ésszerû sorrendjét határozzák meg. Az építési rendszer hatékony alkalmazását integrált információ s, vezetési, és irányítási szervezé si rendszer teszi lehetõ vé a mû kö dtetõ szervezetek (tervezõ , beruházó , gyártó , készletezõ , kivitelezõ ) számára. Egy-egy építési feladathoz rendelt építési rendszer kiválasztását az alábbi kérdéssor megválaszolása segítheti: − Egyedi tervezésû , vagy sorozatban készíthetõ , esetleg tipizálható az épület ? − Az építés idõ tartamának van-e gazdasági jelentõ sége ? (pl.: a korábbi üzem behelyezés hoz-e hasznot ?) 12

− Van-e igény késõ bbi változtatásokra ( átalakítás, bõ vítés ) ? − A rendelkezésre álló kivitelezõ szervezetek milyen építésmó dok alkalmazására képesek ? − Az adott feladat a helyszíni és elõ regyártási munkák milyen arányával oldható meg optimálisan ? − Milyen gépesítési lehetõ ségek hasznosítható k ? − A természetes folyamatok idõ tartamának csö kkentése lehetséges, illetve gazdaságos-e ? (a bevitt építési nedvesség csö kkentése pl. szerelõ jellegû technoló giákkal, érlelési eljárások alkalmazása, téliesítés stb.) 4.1.3. A szerkezeti rendszer Adott építési rendszerben létrehozott épület teherhordó és térelhatároló szerkezeteibõ l kialakított szerkezeti rendszer − igazodik az épület térigényeihez, − figyelembe veszi az erõ tani adottságokat, lehetõ ségeket és kö vetelményeket. Az építési hierachiában elfoglalt helyük szerint a szerkezeti rendszereket alrendszerek, az alrendszereket komponensek, a komponenseket szerkezetrészek, a szerkezetrészeket szerkezeti elemek alkotják. A szerkezeti elemeket alkatrészekbõ l (félgyártmányok) és szerkezeti anyagokbó l állítják elõ . A szerkezeti anyag tehát kö zvetlenül szerkezeti elem elõ állítására szolgáló természetes anyag (pl. kõ ), vagy (építõ anyag) ipari termék Szemléltetésül álljon itt az alábbi példa: maga az épület ö sszes szerkezetével a kö zbensõ komplex (teljes ) fö dém a teherhordó fö dém ( nyersfö dém ), a padló rétegrend ( tö bb rétegû szerk.) Szerkezetrészek: hangszigetelõ réteg Szerkezeti elemek: fó liába csomagolt hangszigetelõ tábla Alkatrészek: védõ fó lia, ásványgyapot tábla, ( szerkezeti anyagok ) homokterítés Anyagok: laza ásványgyapot, mû gyanta É pületeinket a kö vetkezõ szerkezeti rendszerek alkalmazásával hozhatjuk létre: Rendszer: Alrendszer: Komponensek:

Tömörfalas szerkezeti rendszer A rendszer jellemzõ je, hogy a terek függõ leges elhatátárolására, és részben osztására a teherhordó falszerkezetek (úgynevezett felmenõ , vagy fõ falak) szolgálnak. Jellemzõ alaprajzi elrendezések: − hosszfalas, harántfalas, − vegyes, félvázas (átmeneti megoldás) Alkalmazott (szerkezeti) anyagok: − fö ld, − vályog, − agyag, − tö mö r égetett agyagtégla, − vázkerámia falazó blokk, 13

− − − − −

vegyes anyagú kézi falazó elemek, kõ , kõ +tégla, vegyes falazó anyagok, beton, vasbeton, kö nnyû beton, kis-, kö zép-, és nagyblokkok kö nnyübetonbó l, elõ falazott téglablokk, vegyes anyagú panel elem

A tö mö rfalas szerkezeti rendszerû épületek hagyomá nyos változatai: − kõ fal - boltozat - fafö dém − téglafal - téglaboltozat - acélgerendás vagy vasbeton fö dém − beton vagy vasbetonfal - monolit vasbeton fö dém (egyedi zsaluzató kkal készítve) A tömörfalas szerkezeti rendszerû é pü letek korszerû építésmó djai: − ö ntö ttfalas építési eljárások (célzsaluzatokkal, pl.: csúszó -zsaluzás) − nagyméretû , kézi falazó elemek, kö nnyû gerendák, béléstestek használata (pl.: vázkerámia elemes szerkezetek ) − elõ regyártott (daruval mozgatható ) nagyelemek alkalmazása (blokkos és panelos építésmó dok) Vá zas szerkezeti rendszer A vázas szerkezeti rendszerû épületekben a teherhordó vázelemekre épített térelhatároló , térosztó és térlefedõ szerkezetek alkotják a kívánt térstruktúrát. Az általában lineáris vázelemek húzott-nyomott rudak, vagy ö sszetett igénybevételû (hajlított, nyírt, külpontosan terhelt) gerendák illetve vázpillérek (oszlopok) lehetnek. A vázat ív- és keretszerkezetek, valamint térbeli rácsozat is képezheti. A vízszintes térosztó lefedõ szerkezeteknek gyakran függõ leges teherhordó és vízszintes merevítõ szerepük is van (fö démek, tetõ szerkezetek). Jellemzõ alaprajzi elrendezések: hosszváz, harántváz, vegyes-, és egyesített váz Alkalmazott ( szerkezeti ) anyagok: fa, kő, tégla, beton, monolit (helyszínen zsaluzatba ö ntö tt) vagy előregyártott vasbeton, acél, alumínium, műanyag , stb. A vázas szerkezeti rendszerû épületek hagyomá nyos változatai: − hagyományos favázas szerkezet − monolit vasbeton pillér-gerenda váz - monolit vasbeton fö dém − melegen hengerelt acélszelvényekbõ l alakított pillér-gerenda váz - monolit vasbeton fö dém (merev acélbetétekkel )

14

A vázas szerkezeti rendszerû épületek korszerû változatai: − tö bbszö r felhasználható (cél) zsaluzatos, ö ntö tt építésmó ddal készített pillérváz monolit vasbeton lemezfö dém ( pl.: gombafö dém ) − csúszó szsaluzással épített belsõ (merevítõ ) mag vasbeton vagy acél vázszerkezet vb (vasbeton) fö dém − elõ regyártott elemekbõ l készített vasbeton vázszerkezet e.gy. (elõ regyártott) palló s vb fö dém e. gy. vb falpanel − tö bbszintes vázoszlopok a térszínen e.gy. vb vagy acélszerkezetű fö démek (csoportos fö démemelési eljárással a végleges fö démszintekre emelve) − elõ regyártott elemekbõ l szerelt kö nnyû acélváz bennmaradó , együttdolgozó zsaluzású (pl.: acél trapézlemez) vb fö dém

15

Té rbeli é s komplex ( többfunkciós ) szerkezeti rendszerek − lemezmû vek: vékonyfalú hajtogatott, illetve redőzö tt ( általában vb ) síklemezek − héjszerkezetek: vékonyfalú íves síkbafejthető vagy torzfelületű ( elsősorban vb ) szerkezetek − térrácsok: rúdelemekből (acél, alumínium, fa, műanyag) helyszínen szerelt, vagy mezőkben előregyártott szerkezetek − függesztett szerkezetek: peremtartó kbó l, függesztő-, és feszítőkábelekből álló tartó szerkezetek kö nnyű térlefedéssel − túlnyomásos szerkezetek légnyomással felfújt egyrétegű sátrak, vagy kétrétegű, pneumatikus túlnyomású felületszerkezetek műszaki textíliábó l készítve − térelemes rendszerek: e.gy. nehéz vasbeton dobozelemek, ill. kö nnyű vázas térelemek csoportja, egymásra, vagy vázszerkezetbe építve 4.1.4. Magasé píté si szerkezetek é s kö rnyezetü k kapcsolata Az épület és (makro-) kö rnyezete kö lcsö nhatásban van. Az épületen belül, mint a szerkezetek (mikro-) kö rnyezetében szintén érvényesül a hatás-ellenhatás elve. Az épületszerkezeteket érő hatásokat az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: Külsõ erõ hatá sok: − szélnyomás és szélszívás (szélterhek) − fö ldnyomás − talajvíznyomás − hó terhek Belsõ erõ hatá sok: − ö nsúly (a saját tö meg és a " hordott " szerkezetek tö megének hatásai ) − hasznos terhek (a rendeltetésszerû használat hatásai) − gátolt elmozdulásokbó l származó érõ k (hõ okozta, és egyéb térfogatváltozások, egyenlõ tlen süllyedések, stb. hatásai) Egyé b hatá sok

16

− kü lönleges erõ hatá sok: dinamikus hatások (az épület kö rüli forgalom, építési munkák, stb. kö vetkezményei); fö ldrengés; tû zhatásra fellépõ erõ k (pl.: acélszerkezetek kihajlását, kivetõ dését okozhatják) − nedvesítõ hatá sok: a légkö ri csapadék hatása; a talajban lévõ víz nedvesítõ hatásai (talajvíz, talajnedvesség, talajpára); a használati és az üzemi vizek nedvesítõ hatásai; a belsõ légtér páraterhelésébõ l származó páradiffúzió (páravándorlás) és páralecsapó dás − hõ hatá sok: a külsõ hõ mérséklet ciklikus (napi, évi) változásainak, és a külsõ - belsõ hõ mérsékletkülö nbség hatása; (speciális formája, a fagyhatás külö nö sen nedves anyagok, szerkezetek esetén veszélyes); a tû z hõ - gyújtó -, és égetõ hatása − ké miai hatá sok: a légkö r és a csapadék vegyi hatásai (füstgázok, savas esõ k, stb.); a talajban lévõ víz kémiai hatásai; a használati és üzemi vizek kémiai hatásai − hanghatá sok: külsõ és belsõ hangforrások által keltett lég és/vagy testhangok formájában terjedõ rezgések hatásai − fé nyhatá sok: ( pl.: az UV / ultraviola / tartomány hatása ) − sugá rzá sok − biológiai hatá sok: a talaj és a légkö r hatásai; férgek, mikroorganizmusok

rágcsáló k, nö vényi kártevõ k,

Az épület és szerkezeteinek kö rnyezetükre, kö ztük az emberre gyakorolt hatásainak figyelembevétele a kö rnyezetbarát építésmó dok és az "emberbarát" épületszerkezetek kialakulásához vezettek. Ilyen épületek és szerkezetek létrehozható k: − természetes anyagok alkalmazásával; − az emberi egészségre káros anyagok (mérgezõ , sugárzó ) és hatásaik kiküszö bö lésével; − egészséges lakó kö rnyezet kialakításával (pl.: bioházak, zö ldterület visszapó tlás, zö ldtetõ k, tetõ kertek, zö ldhomlokzatok, stb. ); − energiatakarékos és energiatudatos tervezéssel (fokozott hõ védelem, "tiszta" (nem fosszilis) energiaforrások alkalmazása (napházak, biogáz, szélenergia), kis energiatartalmú (építés-fenntartás-bontás során is)és vagy újra hasznosítható anyagok, szerkezetek felhasználása ) − érzékszervi-, lelki-, és erkö lcsi szempontok figyelembe vételével (szép, "lélegzõ ", melegtapintású, hangszigetelt, hõ hídmentes (nem penészesedõ ), élettartamra méretezett és ö sszehangolt szerkezetek építése).

17

4.1.5. Az é pü letfizika szerepe A fizika tudományának speciális területe az épületekben, azok helyiségeiben, és szerkezeteiben természetes úton lejátszó dó (épület-) fizikai folyamatok vizsgálata. Az épületfizika azokat a folyamatokat és jelenségeket kutatja, amelyek mû kö d(tetés)éhez tudatos emberi beavatkozással termelt energia nem szükséges, így a hõ -, a pá ra-, a levegõ -, a termé szetes fé ny-, és a hang keletkezésének, terjedésének és forgalmának feltételeit, kö rülményeit. A magasépítés területén megoldandó épületfizikai feladatokat az épületekkel és szerkezeteikkel szemben támasztott azon kö vetelmény határozza meg, hogy funkció iknak károsodás nélkül feleljenek meg, és biztosítsák (használatuk teljes idõ tartamára) a tartó s emberi jelenlét egészséges kö rülményeit. Fentieknek megfelelõ en tehát az épületfizika hõ - é s pá ra (elleni) vé delemmel, levegõ forgalommal (szellõ zé s, szellõ zteté s), zaj (elleni) vé delemmel (szû kebben: hanggá tlá s), a termé szetes megvilá gítá ssal, és az épületfizikai hatások komplexitásával foglalkozó fejezetei fontosak a magasépítési gyakorlat számára is. Az alábbiakban a legfontosabb alapfogalmakat és szempontokat foglaljuk rö viden ö ssze. Hővé delem A hõ hatások elleni védelem, és az épületek rendeltetés szerint megkívánt belsõ hõ mérséklete folyamatos biztosításának eszkö ze az energiaigényes fû tés, ill. hû tés mellett a hatékony hõ szigetelé s. A hõ vándorlás telepítési (tájolás, nö vényzet), építészeti (hõ igény szerint differenciált helyiségcsoportosítás, zárt alaprajzi és tö megalakítás), és szerkezetalakítási (árnyékoló k, fényvisszaverõ felületek, nagy hõ tehetlenségû szerkezetek, hulladékhõ hasznosító k) megoldásokkal is jelentõ sen csö kkenthetõ . A jó hõ védelem megteremti és fenntartja az épület energia- és kö ltségtakarékos hõ egyensúlyát.

A hõ védelem és a hõ szigetelés szempontjábó l kritikus szerkezetek: − a homlokzatok − a záró fö démek (padlásfö démek, lapostetõ k, loggia fö démek, hõ szigetelt magastetõ k) felülrõ l hû lõ szerkezetek − a pince- és árkádfö démek (alulró l hû lõ szerkezetek) − homlokzati nyílászáró k − homlokzati kiváltó k, áthidaló k, koszorúk, teherhordó vázszakaszok − a homlokzatokhoz kapcsoló dó teherhordó szerkezetek − a külö nbö zõ használati, üzemi hõ mérsékletû helyiségek kö zö tti térelválasztó szerkezetek (válaszfalak, kö zbensõ fö démek)

18

- kémények, szellõ zõ k, gépészeti csatornák, aknák határoló

szerkezetei

A hõ szigetelés mó dját, és szükséges mértékét a szabvány (MSZ) elõ írásainak figyelembevételével tervezik, általános épületfizikai, (pl.: hõ áramsû rû ség, hõ átadási tényezõ ) anyag-, (pl.: hõ vezetési tényezõ , fajlagos hõ elnyelési tényezõ ) szerkezeti-, (pl.:hõ átbocsátási tényezõ ) és a zárt térre vonatkozó (pl.:hõ fokmodulus) A jó , vagy elfogadható hõ szigetelésû határfelületeket szerkezeti-, illetve geometriai okokbó l jó hõ vezetõ tulajdonságú, illetve fajlagosan nagy hõ leadó felületû szakaszok, úgynevezett hõ hidak szakítják meg. A hõ hídak - bár a hõ háztartást csak kisebb mértékben rontják páralecsapó dásokhoz, penészgombák életfeltételeinek megteremtéséhez vezethetnek. Pá ravé delem Az épületek belsõ tereiben pára képzõ dik. A külsõ - és a belsõ tér légállapotátó l (hõ mérséklet, nyomás, páratartalom) függ, hogy a vízgõ z egy része a hidegebb határfelületeken lecsapó dike, más része a páraáteresztõ (poró zus) határoló szerkezetekbe vagy/és azokon áthatol (diffundál). A páravédelem feladata az ily mó don kialakuló nedvesíté s megelõ zé se illetve hatá sá nak mé rsé klé se. A határfelületek lehû lését a határoló szerkezetek jó hõ szigetelé se csö kkenti. A páradús és nyomás alatt lévõ (magas relatív nedvességtartalmú) levegõ páratartalmát bezárás helyett hatékonyabb nyomáskiegyenlítéssel (a páraáteresztõ rétegek ö sszehangolt sorolásával, kiszellõ ztetéssel ) elvezetni. Mindenképpen meg kell akadályozni a hõ szigetelõ anyagok átnedvesedését a harmatpont alatti hõ mérsékleten kicsapó dó párátó l (további lehû lést és újabb nedvességakkumuláció t okozhat). Más szerkezeti anyagok esetén is károsodásokhoz vezet, ha a diffúzió a fagypont alatti hõ mérsékletû ( fagy-)zó nában zajlik. Zajvé delem, hanggá tlá s A nö vekvõ zajterhelés hatásainak mérséklése az épületek használati értékét jelentõ s mértékben emelheti. A keletkezõ zajokat leghatásosabb mó don a forrásnál (pl.: hangelnyelõ alapozások, hangszigetelõ burkolatok, izolált kö rülépítés) lehet csökkenteni építészetiszerkezeti eszkö zö kkel. A kibocsátott zajok ellen a kö rültekintõ város-, és területrendezés ( akusztikai szempontokat is figyelembevevõ ö vezeti felosztás védõ sávokkal; autó pályák, vasutak, légifolyosó k vonalvezetése; stb.), helyes telepítés ( védõ zó nák, védõ távolságok ), harmonikus belsõ elrendezés ( zajszintenkénti funkcionális csoportosítás, a zajforrásokra figyelmet fordító elhelyezés ) és a zajok kö zvetlen terjedé sét fékezõ , akadályozó hanggá tlá s nyújt védelmet. A hangok terjedése a levegõ , és a szilárd testek kö zegében zajlik A lé ghanggá tlá s mértéke a léghang terjedési útjába állított (akusztikus ) térelhatároló -választó szerkezet egységnyi felületének tö megével arányos. (a vastag, nehéz falak jó léghanggátló tulajdonságúak) A szilárd testekben átadó dó hangrezgések ( testhangok ) terjedését a kö zvetítõ szerkezet rétegeltségének nö velésével, eltérõ akusztikus tulajdonságú rétegek beépítésével ( akár bezárt légréteg formájában ) gá tolhatjuk.

19

A szilárd épületszerkezetek csatlakozási pontjai, vonalai, felületei jó l kö zvetítik a hangokat, hanghidakat, kerü lõ utas hangvezeté st létrehozva, ezért itt hanglá gy kapcsolatokat kell alkalmazni. 4.1.6. Az é píté si modul Az építés tö rténete során mindig voltak tö rekvések az épületek és alkotó elemeik méreteinek, arányainak racionális, vagy misztikus ihletésû logikai rendszerbe foglalására. A mai építési gyakorlatban is szû kség van egy ö sszehasonlító méretrendszer alkalmazására elsõ sorban az iparosított, nagyfokú elõ regyártási hányaddal dolgozó építési rendszerek és mó dok alkalmazási területein. A méretkoordinált elemek és termékek térbeli elhelyezésére, kapcsolataik rendezésére szolgál a há romdimenziós modulhá ló. (általában derékszö gû /ortogonális-parallel/ rendszert használunk, de létezik ferdeszö gû , és centrális háló zat is) A modulrendszer alapegysége az alapmodul (M) amely Euró pában 10 cm-ben rö gzített hosszúságú szakasz (modulsík-osztáskö z). A gyakorlatban tö bbszö rö zö tt, úgynevezett multimodul osztású háló kat is használunk. Kö zismert multimodulsor a: 3 M, 6 M, 9M, 12M, 15M, ...., 30M, ....., 60M, ... méretsorozat, amelyet elsõ dleges (primér) szerkezetek tervezése, háló zatba illesztése során használunk. A másod-, és harmadrendû elemekhez képzett (tö bbszö rö s vagy tö rt) modultávolságú szekunder, és tercier háló zatok képezhetõ k. z épület jellegétõ l, építésmó djátó l és szerkezeti rendszerétõ l függõ en külö nbö zõ , a 4-1. ábra szerinti struktúrájú modulháló kat alkalmazhatjuk:

"az épületbe munkát és mesterségbeli tudást kell fektetni. hogy az elrendezés szé pen mé retezett és ará nyos legyen"

20

4.1. á bra − tengelyraszteres (folyamatos) háló k; (kö zvetlen elemsoroláshoz ) − megszakított, vagy szalagraszteres háló k; (betételemes soroláshoz) − kombinált, vagy vegyes raszterû háló k A 4-2. ábra is segít a legfontosabb alapfogalmak megértésében: − modulméret: az alap illetve a képzett modulok tö bbszö rö se vagy tö rtrésze − modul méretlépcsõ : modulméretû méretkülö nbség − betét (semleges zó na): a koordinált modulháló t megszakító - párhuzamos modulsíkokkal határolt - térkö z diszlokált elemek (betét, dilatáció s hézag, stb.) számára

21

− szerkezeti méret: elemek, szerkezetrészek, berendezések elõ írt elhelyezési ( beépítési ) hézaggal csö kkentett mérete − méretkategó riák: koordinált méretek, szerkezeti méretek, hézag illetve betétméretek 4.1.7. Ellenő rző ké rdé sek, feladatok a 4.1 fejezet anyagához 1. Milyen szerkezetek és szerkezetcsoportok használatosak a magasépítés területén ? 2. Mit értünk az épületszerkezetek funkcionális szerepén, milyen magasépítési folyamatok részesei ? 3. Mi a szerkezetalakítás alapvetõ célja ? 4. Mi az építési rendszer, és mire szolgál ? 5. Mi a technoló giai ismeretek és a szervezési mó dszerek szerepe az építésben ? 6. É rtékelje az építési rendszer nyitottságát ! 7. Melyek az építési rendszer megválasztásának legfontosabb szempontjai ? 8. Mit értünk az épületek szerkezeti rendszerének fogalmán ? 9. Ismertesse a szerkezethierarchiát példákkal szemléltetve ! 10.Milyen szerkezeti rendszerû épületeket ismer ? Gyû jtsö n építészettö rténeti és jelenkori példákat ! 11.A külö nbö zõ szerkezeti rendszerek alkalmazásának milyen korszerû sítési lehetõ ségei vannak ? Nevezzen meg ilyen építésmó dokat ! 12.Milyen a térbeli és a komplex szerkezet ? 13.Ismertesse a magas épületeket és szerkezeteiket érõ erõ hatásokat! Becsülje meg a hatások nagyságrendjét kN/m -ben (1, 10, 100,....? ) !

22

4.2. á bra 15.Milyen elemekre bontható a szerkezet-épület-kö rnyezet hatás-ellenhatás rendszere ? 16.Mutasson be kö rnyezetbarát építésmó dokat ! 17.Milyen az "emberbarát" épületszerkezet ? 18.Mivel foglalkozik az épületfizika tudományága ? 19.Melyek a hõ védelem feladatai és eszkö zei ? 20.Ismertesse a hõ szigetelés szempontjábó l kritikus szerkezeteket ! 21.Mi a hõ híd ? Mutasson be példákat! Keressen megoldásokat a megszû ntetésre ! 22.Milyen hatások ellen, és hogyan keres megoldásokat a páravédelem ? 23.Á llítsa fel a páravédelmi feladatok fontossági sorrendjét ! 24.Mi a hanggátlás szerepe a zajvédelemben ? 25.Ismertesse a hanggátlás szerkezeti lehetõ ségeit! Nevezzen meg ilyen szerkezeteket ! 26.Mi az úgynevezett hanglágy kapcsolatok lényege és szerepe ?

23

27.Mi az építési modul szerepe és jelentõ sége ? 28.Mutassa be a modulkoordináció legfontosabb alapfogalmainak magyarázatát vázlatos ábrákon ! 29.Rendeljen külö nféle szerkezeti rendszerben, külö nféle építésmó dokkal megvaló sítandó épületekhez modul háló zatokat !

4.2. Alapozások Az épületek (és építmények) alapozása felveszi a kö zvetve és kö zvetlenül átadó ö sszes terheket (ld.: 4.1.4) é s á thá rítja az altalajra. Az alapozásokkal szemben támasztott követelmé nyek: − statikai á llé konysá g ( süllyedés, elcsúszás, billenés, stb. ellen ) − ká ros feszü ltsé gek kialakulásának megelõ zése az épület ö sszes szerkezeteiben és az altalajban

"az ö sszes hibák kö zö tt, amiket építkezés kö zben el lehet kö vetni, éppen az alapozásban meglevõ k a legveszélyesebbek: mert az egész épület romlá sá t elõ idé zik, és nagy nehézségek árán sem küszö bö lhetõ k ki"

− ellená llóké pessé g járulékos hatásokkal ( ld.: 4.1.4 ) szemben − a fenti kö vetelmények hatékony, de gazdasá gos kielégítése helyes anyag-, szerkezet-, és alapozási mó d választással Az alapozás az épület és a talaj kö zö tti kapcsolatot teremti meg, ezért anyaga, szerkezete, készítésmó dja egyfelõ l az épület tulajdonságaitó l, másfelõ l a talajviszonyoktó l függõ en más és más lehet. Alapozást befolyásoló legfontosabb é pü letjellemzõ k: − az épület méretei, arányai - a terhelés mértéke − az alaprajz és a tö meg tagoltsága - a terhelések eloszlása − az épület szerkezeti rendszere - a teherátadás mó dja (vonalmenti, pontszerû , síkfelületen eloszló , stb.) − a tartó szerkezet statikai erõ játékának jellemzõ i ( szabadságfokok, mozgásérzékenység ) A talajviszonyok alapozásra ható jellemzõ i: − − − −

fizikai jellemzõ k kémiai jellemzõ k talajrétegzõ dés talajvízviszonyok

Az alapozási mó d megválasztásakor figyelembeveendõ egyéb fontos szempontok: − a helyszín (esetleg kedvezõ tlen) adottságai csúszásveszély, belvíz ) − az épület gazdasági értéke, tervezett élettartama,

(pl.:alábányászottság,

üregeltség,

24

− az építési idõ lerö vidítésének jelentõ sége a gépesíthetõ ség, a prefabrikáció s (elõ regyártási) fok, a téliesíthetõ ség függvényében − a lehetséges kivitelezõ k szakmai felkészültsége, technoló giai felszereltsége, kapacitása A talajok tulajdonságainak meghatározására szolgáló mó dszerek ismertetése és a terhelt talajok viselkedésének vizsgálata a Geotechnika c. tantárgy feladata. A terhelt talajréteg mélységi helyzetének és az épület-altalaj kö zö tti teherkö zvetítés mó djának függvényében beszélhetünk: − síkalapozá si mó dokró l (a felszinkö zeli teherhordó réteg síkfelületen eloszló kö zvetlen terhelést kap - síkbeli feszültségi állapot alakul ki), és − mé lyalapozá si mó dokró l (a mélyebben fekvõ teherhordó réteg - kö zvetítõ elemek által terhelt - általában térbeli feszültségi állapot jö n létre) Külö nféle szerkezeti anyagokbó l az alkalmazott építéstechnoló gia szerint − helyszínen ké szített, és − elõ regyá rtott elemekbõ l ö sszeállított alapozási szerkezetek építhetõ k. A leggyakoribb alapozási megoldások a kö vetetkezõ k: Síkalapozá sok − − − − −

sávalapozás (4-3. ábra) pontalapozás (4-4. ábra) (talp-, szoliter-, tö mb-, kehely-, papucsalapok) gerenda ( szalag )- és gerendarács alapozás (4-5. , 4-6. ábrák) lemezalapozás ( 4-7. ábra ) külö nleges síkalapozások (héj-, ék-, árbó c-, stb. alapozások)

25

4.3. á bra

4.4. á bra

26

4-5. á bra

4-6. á bra

27

4-7. á bra Mé lyalapozá sok − kút- ( 4-8. ábra ), és szekrényalapozás (süllyesztett alapozások ) − cö lö palapozás (4-9. ábra) − résfalas alapozás

4-8. á bra

28

4-9. á bra Síkalapozások A síkalapozás egyszerû , gazdaságos és célszerû mó dszer. Síkalapozást lehet készíteni, ha − a felszínkö zelben kellõ vastagságú teherbíró talajréteg van, − a várható süllyedéskülö nbségek az épületre nem károsak, − a felszínkö zeli réteg(-ek) teherbírása csekély ugyan, de az épület viszonylag kö nnyû , − a mélyebb alaptö mb tö bbletterhe kicsi, − a terhek nagyobb területen elosztható k, − a talajcsere, javítás vagy szilárdítás gazdaságos. Az alapsík minimális mélységét a teherbíró rétegek helyzete mellett az úgynevezett fagyhatá r is korlátozza. Hazánkban ez azt jelenti, hogy a térszín alatt legalább 80....100 cm mélységben kell az alapsíkot kialakítani, hogy a fagy hatására képzõ dõ "jéglencsék" károsító hatásait megelõ zzük. Külö nféle okok miatt az alapozás síkja épületen belül is változhat: − a teherhordó réteg nem vízszintes, − lejtõ s a terep, − az épület részben alápincézett. Az alapozási síkok minden esetben lépcsõ zve kö vethetik a terep, a teherbíró talajréteg felületét. A hirtelen nagymértékû szintváltás káros feszültséghalmozó dásokhoz, repedések kialakulásához, tö nkremenetelhez vezethet, ezért teherbíró rétegen belül (pl. a részben alápincézett épület esetén) is kerülni kell. (4-10. ábra)

29

4-10. á bra Szomszédos épületek csatlakozó alapsíkjait azonos mélységben kell felvenni, mert − meglévõ épület melletti sekélyebb alapozás annak oldalfalára, pincefalára káros oldalnyomást fejt ki, − meglévõ épület melletti mélyebb alapozás veszélyezteti annak állékonyságát, ezért ilyen esetben szakaszos aláfalazás (betonozás) mó dszerével -dúcolás védelme mellett - a régi alapokat le kell mélyíteni az új alapozás síkjáig ! (4-11. ábra)

30

4-11. á bra A sá valapok A legegyszerû bb síkalapozási mó dszer a sávalapok készítése. A fagyá lló szerkezeti anyagokbó l, (terméskõ , tö mö r égetett agyagtégla, csö mö szö lt "Az alapokat ré zsûsre készítik, vagyis minél és "úsztatott" beton, vasbeton) készített alaptestek általában a magasabbra emelkednek, tömörfalas szerkezeti rendszerû é pü letek alapozására szolgálnak, annál inkább csö kken a szemcsés és kö tö tt talajokban. A falszerkezetet teljes hosszúságában alátámasztó (tehát hossztengelye mentén vonalszerû en terhelt) alaptestek vastagságuk ..." deré kszögû né gyszög, lépcsõ sen, vagy trapézalakban kiszé lesített keresztmetszetûek. A sávalapozás sémája és erõ játéka a 4-3. ábrán, a külö nbö zõ szerkezeti anyagú sávalapok jellemzõ keresztmetszetei pedig az S/1-1.ábralapon látható k. A viszonylag kis felületen (megkö zelítõ en vonalmentén) átvett terheket az alaptestnél gyengébb teherbíró -képességû altalajra csak nagyobb felü letre szé tosztva lehet áthárítani, ezért van szû kség gyakran kiszélesített keresztmetszetû sávalapokra. A kiszélesítés mértékét a

31

szerkezeti anyagokra jellemzõ teherátadási szö g korlátozza (ennél laposabb szö g alatt a nyomó feszültségek nem adó d- nak át az adott anyagban). A keresztmetszetek egyéb méretkö tö ttségeit szerkezeti és technoló giai indokokkal magyarázhatjuk. (kö tési szabályok, építési pontatlanságok kiküszö bö lése, zsaluzható ság, stb.) A vasbetonbó l készített (tehát húzó -, hajlító -, és nyíró igénybevételek felvételére is alkalmas) sávalap a terhek áthárítását keresztmetszeti síkban mû kö dõ (fordított) konzolké nt teszi. A falazá ssal készített szerkezetek és az altalaj kö zé kiegyenlítõ -teherelosztó ágyazati réteg, vasbetonszerkezeteknél (a vasszerelé s védelmére) szerelõ beton-réteg kerül. A betonozott alaptestek - amennyire lehetséges - termett talaj fö ldpartok kö zé, illetve zsaluzatokba kerülnek, dö ngö lt, csö mö szö lt, vagy vibrált tömöríté ssel, gyakran terméskõ (vagy jó minõ ségû betondarabok) "úsztatásával". A pontalapok A sávalapok hossza a szélességük három és félszeresét meghaladja. A rö videbb falszakaszok, félvázas és vá zas szerkezeti rendszerû épületek pillérei, oszlopai teherátadására szolgálnak a pont-, vagy tö mbalapok (más néven: szoliteralapok), szemcsés és kö tö tt talajokban. A sávalapokkal azonos szerkezeti anyagokbó l azonos keresztmetszetekkel, a (megkö zelítõ en pontszerû en) terhelõ pillér, vagy oszlop keresztmetszetétõ l függõ en négyszö g (négyzet, téglalap), sokszö g, vagy kö r alaprajzú hasáb, henger, csonka gúla, lépcsõ s "piramis", vagy csonka kúp alakú pontalapok készíthetõ k. A csak nyomásra igénybevehetõ anyagú pontalapok kiszélesítése a teherátadási kúpon belül célszerû , míg a vasbeton pontalapok kétirányban teherhordó konzolos szerkezetként értelmezhetõ k. A pontalapozások sémája és erõ játéka a 4-3. ábrán, jellemzõ keresztmetszeti és alaprajzi formálása az S/2-2. ábralapon látható . A vasbeton pilléralapozás elõ regyá rtott kehelyalaptest készítésével és beépítésével is megoldható . Gerenda é s gerendará cs alapok A gerenda és gerendarács alapok kizá rólag vasbetonból építhetõ k. A hossz-, é s/vagy hará ntvá zas szerkezeti rendszerû épületek gyengébb altalajok esetén nem alapozható k pontalapokkal gazdaságosan, mert túl nagy alapterületû alaptestekre lenne szû kség. A pillérsorok alatt végigvezetett (fordított) többtá maszú tartó ként mû kö dõ hajlított gerendatartóhatékonyabb teherátadásra képes (befogott pillérekkel az épület merevítésében is részt vehet). A gerenda (más néven: szalag-) alapok szerkezeti kialakítása az S/3-3. ábralapon, sémája és erõ játéka a 4-5. ábrán látható . A hajlított gerenda-keresztmetszet (a széles nyomott betonö vvel) a vasbetonszerkezetek alakításának jellegzetes példája (a húzó igénybevételeket vasalás veszi fel).

32

Vegyes é s egyesített vá zas szerkezeti rendszerû épületek esetén, vagy ha kétirányú merevítésre is szû kség van gerendará cs alapozás készíthetõ . A gerendarács alapozás erõ játéka és sémája a 4-6. ábrán tanulmányozható . A (fordított) kétirányban teherhordó tartó rács szerkezeti mû kö désének alapfeltétele, hogy a keresztezõ dõ gerendaalapok monolit egysé get képezzenek (ö sszefüggõ nyomatékbíró vasalás keresztben is, egyidejû zsaluzás, betonozás). A gerenda és gerendarács alapok bonyolult, idõ igényes zsaluzási munkát, talajvíz (külö nö sen agresszív) esetén kö ltséges víztelenítési mó dszerek alkalmazását, majd tagolt, sérülékeny szigetelést igényelnek, a talajvíznyomást pedig külö n leterhelõ szerkezettel kell felvenni. Lemezalapok Egyes terhelé si é s talajadottsá gok esetén (kis teherbírású talaj, nagy terhek, egyenlõ tlen tehereloszlás, stb.) túlságosan nagy alapterületû sáv-, vagy pontalapok, vagy túl sû rû , és széles gerenda, illetve gerendarácsalapok használatára lenne szû kség. Ezekben az esetekben valamint ha a talajszint alatti tereket, szerkezeteket a talajvíz nyomása vagy agresszív hatásai ellen védeni, szigetelni kell - célszerû a teljes épületet ö sszefüggõ lemezalapra helyezni. A lemezalapozás sémája és erõ játéka a 4-7. ábrán látható , szerkezetváltozatai és részletmegoldásai az S/4-4. ,5-5. ,6-6. ábralapokon található k. A lemezalapok egy-,vagy kétirányban teherhordó hajlított szerkezetek, amelyek igénybevételeit a " fordított fö dém" elv alapján határozhatjuk meg. (A támaszerõ ket az ismert fal-, vagy pillérterhekkel helyettesítve számíthatjuk ki síkfelületen fellépõ megoszló talajfeszültséget, amelynek a talaj határfeszültsége alatt kell maradni.) A lemezalapok vasbetonbó l készülnek. A talajvíznyomásbó l fellépõ felhajtó erõ k ellen, vasbeton ellenlemezként is dolgozó lemezalapok, vagy csö mö szö lt beton leterhelõ lemezek szolgálnak. A lemezalapok szerkezetváltozatai: − sík vasbeton lemezalapok, − bordás vasbeton lemezalapok (fõ falak alatti, és/vagy pillérek kö zö tti erõ sítés), − kazettás vasbeton lemezalapok (további kö zbensõ , kétirányú fió kbordákkal), − fordított gombafö dém típusú vasbeton lemezalapok (átszúró dás elleni gombafejes pillércsatlakozású síklemez). A lemezalapok készítése általában nagyméretû (dúcolt, vagy rézsû s partfalú) pincetö mb kiemelést, és a teknõ szerû en kívü lrõ l kö r-beszigetelt szerkezet szilárdulásáig víz távoltartást igényel. Kü lönleges síkalapok A külö nleges síkalapok néhány szerkezetpéldája az S/12-12. ábralapon látható : − − − − −

monolit és elõ regyártott vasbeton héjalap (pont-, gerenda-, és lemezként), vasbeton ékalakú sávalap, húzott alap, árbó calap, vasbeton fejgerendás beton vagy talaj-, téglatö rmelékbeton anyagú rö vid fúrt cö lö palap. 33

4.2.2 Mé lyalapozások A síkalapozásnál kö ltségesebb, bonyolultabb, nagyobb technikai felkészültséget igénylõ mélyalapozást akkor kell készíteni, ha a síkalapozás mû szaki szempontbó l nem felel meg, mert − a felszínkö zeli talajréteg nem kellõ teherbírású, − a helyszíni kö rülmények kedvezõ tlenek (vízkimosás, csúszásveszély, stb.), vagy − gazdaságtalan a járulékos kö ltségek (pl. a víz távoltartás) miatt. Az elsõ sorban mû tárgyépítésben alkalmazott mélyalapozási eljárások a magasépítési gyakorlatban kevésbé terjedtek el, a külö nféle technoló giák, szerkezetek osztályozása esetleges, részletes tárgyalásukra a Geotechnika c. tantárgy keretében kerül sor. Magasépítési szempontbó l - az alapvetõ mû kö dési elvek, építési megoldások és szerkesztési elvek ismerete mellett — a mélyalapok és a rájuk kerülõ épület kapcsolata, a terheket kö zvetõ szerkezetek kialakítása lényeges kérdés.

34

Sü llyesztett alapok A kút- és szekrényalapok építésére szolgáló eljárás lényege, hogy a talajszinten (helyszíni elõ regyártással) elkészített, vagy üzemben elõ regyártott elemekbõ l ö sszeállított, a leendõ alaptesteket határoló kutakat, illetve szekrényeket - folyamatos fö ldkitermelés mellett végleges helyükre süllyesztik. A kiemelt fö ld helyére általában soványbeton kitö ltés kerül. A kútalapozás sémája és erõ játéka a 4-8. ábrán látható . A kútalapok "pontszerû en” hárítják át a terheket. A kö zvetítõ szerkezet gerendarács, vagy vasbeton lemez lehet. Szerkezeti részletek, kialakítási változatok az S/9-9. ábralapon található k. A térszínen legyártott illetve gyû rû s szerkezetû elõ regyártott elemes kutak süllyesztését − vágó éles kialakítás, − vállkiképzés, − súrló dáscsö kkentõ anyagú (pl. gyö ngykavics) kitö ltés a kö penyfal kö rül, − estenként ö nsúly feletti tö bblet (pó t) terhelés is segítheti. A kutakat kitö ltõ olcsó bb (kis cementadagolású) soványbeton teherhárító képességét a kutat lezárt csõ vé alakító szerkezeti beton fenék-, és fejdugó k nö velik. A fenékdugó domború kialakítása nagyobb teherátadási felületet biztosít. A szekrényalapok általában a rájuk kerülõ építmény (mû tárgy) illetve épület alaprajzi kö r (és szerkezeti) vonalait veszik át. Süllyesztésük − kerületmenti vágó élekkel, vagy − úsztatás utáni vízbeeresztéssel (víz-, és hídépítés), − szû kség esetén (víz alatt, gázok jelenlétekor) légnyomásos (keszon) mó dszerekkel, hajtható végre. A szekrényalapok alapvetõ szerkezetváltozatai és építésmó dja az S/10-10. ábralap vázlatain tanulmányozható . Cölöpalapok Mélyebben fekvõ (nagyságrend: 10 m) teherbíró talajok elérését a jó l gépesíthetõ , az idõ járástó l csaknem függetlenül végezhetõ cö lö palapozási mó dszerek teszik lehetõ vé. Szerkezeti anyagaik és készítésmó djuk szerint általában − helyszínre szállított (elõ regyártott) fa-, acél-, vasbeton, és − helyszínen készített (monolit) beton-, vagy vasbeton cö lö pö ket használnak. Az elõ regyártott cö lö pö k lehajtási eljárásai lehetnek a − verés,

35

"ha ez nehéz lenne, leásnak kissé a homokban és a havicsban, aztán leverik a cö lö pö ket, ameddig a hegyes tö lgyfacö lö pö k el nem é rik a jótömör talajt, ezekre építenek."

− − − −

vibrálás, sajtolás, csavarás, elõ fúrt lyukba eresztés.

Helyszínen a cö lö pö ket − talajkiszorító eljárásokkal (robbantás, vert lyuk), − kiemelt (pl. fúrással) fö ld helyére ö ntö tt szerkezeti anyagbó l készítve megtámasztás nélkül − béléscsõ védelme mellett, vagy − résiszap kiszorítással, − kiemelt (pl. fúrással) fö ld helyére tö ltö tt adalékanyag utó lagos kiinjektálásával állíthatjuk elõ .

A cö lö pö k a terheket szerkezetük és a talajviszonyok függvényében − a cö lö pcsúcs kö rnyezetében nyomással, vagy/és − palástfelületükö n kö penysúrló dással adják át. Az úgynevezett tá maszkodócö lö pö k a terhek túlnyomó részét a csúcsnál, míg a lebegõ cö lö pö k kö penysúrló dással kö zvetítik. A cö lö pö kbõ l általában 2...5, 6 elemes cölöpcsoportokat képezhetünk, erõ s vasalású vasbeton cölöpfejekkel egyesítve a túlnyújtott vasbetétekkel ellátott (vagy verés után kibontott vasalású) kiálló cö lö pvégeket. Az épület és a cö lö pfejek (cö lö pö k) kö zö tt vasbeton gerendarács, vagy lemezszerkezet teremt teherátadó kapcsolatot. A cö lö palapozás erõ játéka és sémája a 4-9. ábrán, teherátadás mó dja és szerkezeti részletei az S/7-7., 8-8. ábralapokon található . Ré sfal alapok A 30....100 cm vastag résfalakat 12...40 m mélységig lehet alapozá sra, munkagö dö r határolására, megtá masztá sára, vízzá rá sra, fö ldalatti mû tárgyak építésére használják. Külö nö sen, sû rû n beépített területeken (pl.: foghíjak pó tlása) folyó munkák estén alkalmazható elõ nyö sen. Az oldalirányú erõ k felvételét kihorgonyzá s segítheti. A résfalakat monolit betonbó l, vagy vasbetonbó l készítik. A fal nyomvonalában megépített résvezetõ gerendapár kö zö tt, keskeny rést mélyítenek markoló kanalas fö ldkiemeléssel. A fö ldpartok beomlását a résbe tö ltö tt nagy térfogattö megû (bentonitos) zagy (résiszap) gátolja meg. A betonozást csö veken keresztül, a zagy kiszorításával, alulró l-fö lfelé végzik. Hosszabb falakat függõ leges szakaszolással (szakaszoló csö vek kö zö tt) készítenek. A résfalas szerkezetekrõ l, építésükrõ l készített tájékoztató vázlatok az S/11-11. ábralapon vannak. 4.2.3. Ellenő rző ké rdé sek, feladatok a 4.2 fejezet anyagához 1. Mi az alapozás feladata ?

36

2. Ismertesse az alapozások kö vetelményrendszerét ! 3. Milyen épületjellemzõ k hatnak az alapozási mó d megválasztására ? 4. Mi a talajviszonyok szerepe az alapozásban ? 5. Készítsen kérdõ ívet alapozási mó d kiválasztásának dö ntés-elõ készítésére ! 6. É rtékelje az alapvetõ alapozási mó dokat ! 7. Melyek a síkalapok alkalmazásának feltételei ? 8. Ismertesse az alapsík megválasztásának szempontjait ! 9. Mutassa be az alapsík váltások okait, és mó djait ! 10.Ismertesse külö nféle szerkezeti anyagú sávalapok teherátadási mechanizmusát ! Rajzolja fel jellemzõ keresztmetszeteteket ! 11.Nevezze meg a sávalapozás lehetséges munkafolyamatait ! 12.Mikor készítünk pontalapokat ? 13.Sorolja fel a pontalapok anyagait és szerkezeti formáit ! 14.Mely síkalapokat kell vasbetonbó l készíteni és miért ? 15.É rtékelje a gerenda-, gerendarács és lemezalapozásokat ! 16.Mikor használunk mélyalapokat a magasépítésben ? 17.Ismertesse a süllyesztett alapok szerkezetét, készítés mó dját ! 18.Rajzoljon fel egy jellegzetes (függõ leges) kútalapmetszetet ! 19.Osztályozza a cö lö palapokat tö bbféle szempont szerint ! 20.Sorolja fel a mélyalapok és az épületek, épületszerkezetek kapcsolatát biztosító megoldásokat ! 21.Milyen célokra használják a résfalakat ? 22.Ismertesse a résfalak szerkezetét, építésmó dját !

4.3 Víz elleni szigetelé sek Az épületeket és szerkezeteiket érõ hatások egy részét a víz külö nbö zõ megjelenési formái okozzák. A hatások nedvesítés útján, illetve nedvesítés által érvényesülnek. A kármegelõ zés és a védelem mó dszereinek kialakítása érdekében szû kségünk van a nedvességokozó k és hatásaik pontos feltérképezésére. 4.3.1. Az é pü letet támadónedvessé gokozók é s hatásaik Az épület nedvességhatásoknak fokozott mértékben kitett részei, szerkezetei, elemei − a terepszint alatt, − a homlokzatokon, külö nö sen a talajjal érintkezõ lábazati falszakaszokon, − úgynevezett vizes-, és vizes technoló giájú helyiségeiben, − tetõ kö n, teraszokon, stb. fordulnak elõ (4-12. ábra)

37

A legfontosabb nedvessé gokozók a − csapadé kvíz (kö zvetlenül a szerkezetekre jutó , vagy felcsapódó, illetve a talajba leszivárgó víz ,hó , jég, stb.) − talajvíz (talajszemcsék kö zö tti szabad víz), − talajvízbõ l felszívó dó talajnedvessé g (kapillárisan kö tö tt), − talajvízbõ l felszabaduló talajpá ra, − torlasztott víz (a talajvízzel azonos tulajdonságú vízzáró talajréteg fö lö tt felgyû lt csapadékvíz), − haszná lati víz (a funkcionális használathoz, 4-12. á bra épületgépészeti rendszerekben a vizes helyiségekbe juttatott víz), − az ü zemi víz (ipari, laborató riumi technoló giákhoz szükséges, elfolyó - szennyezett - víz), − a pá ra (funkcionális használat, vagy vizes technoló gia által keltett vízgõ z, párás levegõ ). (4-12. ábra)

38

A szá mbaveendõ hatá sok: − oldalnyomá s és hidrosztatikus felhajtóerõ (az úgynevezett szabadvizek, mint a talajvíz és a torlasztott víz hatása), − nedvesíté s ( a kö tö tt vizek és a le/kicsapó dó pára hatása). A nedvesíté shez kapcsolódóegyé b hatá sok: − fagyás, − térfogatsúly-nö vekedés, (tö bbletteher, hõ szigetelõ képesség csö kkenés), − káros vegyi anyagok juthatnak a vízzel a szerkezetbe, − a nedves kö zeg bioló giai károsító k életfeltételeit teremtheti meg. 4.3.2. A nedvessé g elleni vé delem lehető sé gei Az épületek helyiségeinek és szerkezeteinek nedvesség elleni védelmét külö nbö zõ kö vetelményszinteken való síthatjuk meg, a használati igények szerint. A teljes szá razsá g kö vetelményét az állandó emberi tartó zkodásra szolgáló , nedvességre érzékeny anyagok tárolására épített helyiségek, laborató riumok esetében kell kielégíteni, vízhatlan szigeteléssel.

"nem kis elõ nyt jelent az épület számára, mert tá voltartja a falaktól az esõ vizet, amely bár látszó lag keveset árt, az idõ haladtával mégis hatalmas kár okozó ja."

A viszonylagos szá razsá g alacsonyabb igényszintjét vízzá rószigetelési megoldások is biztosítják, az átjutó nedvesség mennyiségét korlátozva.(amennyi a másik oldalon elpárologni képes) A nedvességokozó k káros hatásai ellen alkalmazható mó dszerek: a víz tá voltartá sa az épülettõ l − helyes telepítéssel, − tereprendezéssel, ö várok rendszerrel, (4-13./a ábra), − épület kö rüli járdával, folyó kával, (4-13./b ábra, és az S/14-1. ábralap a-e részletrajzai) − a víz épületkö rüli ö sszegyû lésének, feltorló dásának megakadályozása alagcsö vezett szivá rgó rendszer, (4-13./c ábra) építésével, vagy felületszivárgó k alkalmazásával, − a víz útjá t akadá lyozószerkezetekkel (pl. résfalak) építése − a határoló épületszerkezet vízzáró anyagbó l való elkészítése (vízzáró tömegszigetelé s, pl. külö nleges adalékú vízzáró beton) − vízhatlan vagy vízzá ró (szigetelõ ) rétegek beépítése a védendõ szerkezetek víztámadta oldalain, − utólagos szigetelési eljárások.

39

4-13. á bra 4.3.3. A vízszigetelé sek fajtái A továbbiakban a víz elleni védekezésnek vízhatlan-, vízzáró -, vagy utó lag megvaló sított szigetelési mó dszereit tárgyaljuk, elsõ sorban a talajban lévõ szerkezetekkel kapcsolatban. A szigetelési mó d a szigetelõ anyag, a beépítési technoló gia, a rétegfelépítés, a vonalvezetés megválasztásának együttesét jelenti. A figyelembeveendõ legfontosabb szempontok: − a talajviszonyok, elsõ sorban a talajfizikai jellemzõ k; − a szigetelõ rétege(ke)t mindig a megvédendõ szerkezet nedvességokozó által támadott oldalán kell felületfolytonosan beépíteni; − a szigetelés vonalvezetését (tulajdonképpen felületformáját)és szakaszolását ö ssze kell egyeztetni az épület alaprajzi és tö megképzésével, tagoltságával és szerkezeti rendszerével, építésmó djával;

40

− a szigetelõ anyagok statikai terhelhetõ sége behatárolt, nagyobb igénybevétel esetén a szigetelõ képesség csö kken, megszû nhet.; − a lemezekbõ l készített szigeteléseket szilárd, sík határoló szerkezetek (pl. aljzat- és védõ beton réteg) kö zé be kell szorítani; − a szigetelõ anyagok csak meghatározott hõ mérséklethatárok kö zö tt tartják meg tulajdonságaikat; − csak betartható és betartatható szigetelési technoló giát szabad elõ írni; − a fal-, és padló réteg-rendszerekbe integrált szigetelés helye a szigetelési mó dtó l általában független, a külö nféle anyagú szigetelések azonban - az anyagtulajdonságok, és a védettség mértékének függvényében - eltérõ rétegszámúak is lehetnek (külö nbö zõ aljzat és védõ rétegekkel); − az eltérõ anyagú és beépítési technoló giájú rétegek ö sszehangolása és a technoló giai fegyelem betartása elengedhetetlen kö vetelmények - a helytelenü l tervezett és/vagy kivitelezett szigetelés súlyos, gyakran helyrehozhatatlan és az eredeti szigetelési kö ltségek sokszorosára rúgó ká rokat okozhat. A vízszintes padlószigetelé sek rétegrendbe illesztési változatait mutatja be a 4-14. ábra, külö nbö zõ nedvességokozó k esetén.

A talajon fekvõ padló kat hõ szigetelhetjük is. A hõ szigetelé st általában a nedvességtõ l védett oldalon kell beépíteni, kivéve a zártpó rusú minimális vízfelvételû - anyagokat (pl.: extrudált polisztirolhab táblák)! Ha a hõ szigetelõ anyag nem lé pé sszilá rd a padló burkolat csak 4-14- á bra teherelosztó aljzatrétegre kerülhet. Nedves technoló giával készülõ (pl. betonozott) aljzat és a hõ szigetelõ réteg kö zé technológiai szigetelé st (pl. mû anyag fó liát) kell iktatni, hogy a hõ szigetelés ne nedvesedjen át és a kö tési vizet ne szívja ki az aljzatbó l. Vizes helyisé gek padló it a felülrõ l támadó használati és/vagy üzemi víztõ l is védeni kell, illetve a padló ra került vizet úgynevezett padló ö sszefolyó kon keresztül el kell vezetni. Erre a célra szolgál a lejtésben fektetett padló burkolat és a szivárgó vizeket ö sszegyû jtõ homokszegény szûrõ beton a használati-, illetve üzemi víz elleni szigetelés felett. A vizes helyiségek szigetelését teknõ szerûen (a falra legalább 25 cm, illetve pl. zuhanyozó kban 1,70...2,00 m magasan felvezetve) kell kialakítani !

41

A vízszintes é s fü ggõ leges falszigetelé sek külö n-külö n készített és egymáshoz, illetve a vízszintes padló szigetelés(ek)hez vízhatlan mó don kapcsolt felületekbõ l állnak, vagy a padló szigetelés(ek)kel együtt készített teknõ szigetelé s részét képezik. Vízszigetelõ anyagok − − − − − − − −

bitumenes alapanyagú mázak, mû anyagkö tésû mázak, bitumennel telített és/vagy bevont (papír, textil, üvegfátyol, mû anyagszö vet, stb.) lemezek, mû anyaggal modifikált bitumenes lemezek, mû anyag lemezek (polivinilklorid, poliizobutilén, mû gumi, polietilén, stb.), fémlemezek (acél, ó lom, vö rö sréz), cementhabarcs, (térháló sító -) mû anyagadalékos cementhabarcs, vízzáró (úgynevezett tö meg-) beton.

Vízszigetelé si technológiá k − ecsettel vagy kefével felhordott mázszigetelések, − permetezett, szó rt mázszigetelések, − kenéssel ragasztott lemezszigetelések (teljes felületen, sáv- vagy foltszerû en, egy- illetve kétoldali kenéssel), − hegesztett (saját olvadékába ragasztott) lemezszigetelések, − mechanikai rö gzítésû lemez- és lepedõ szigetelések (pontonként, sávosan, szegélyek mentén), − leterheléssel(beszorítással) rö gzített lepedõ szigetelések, (a lepedõ ket lemezekbõ l elõ regyártva készítik), − rétegesen felhordott vakolat(habarcs)szigetelések. A külö nbö zõ technoló giák vegyesen is alkalmazható k.

42

A szigetelõ ré tegek szü ksé ges szá ma a nedvessé g okok é s a felhaszná lt szigetelõ anyagok fü ggvé nyé ben: − talajpára ellen: − kétrétegű bitumenmáz szigetelés, vagy − egyrétegű ragasztott bitumenes lemezszigetelés − talajnedvesség ellen: − kétrétegű ragasztott bitumenes lemezszigetelés, vagy − egyrétegű hegeszthető (oxid, vagy modifikált) bitumenes vastaglemez szigetelés, vagy − egyrétegű műanyaglemez (vagy lepedő) szigetelés − talajvíznyomás ellen: − négyrétegű ragasztott bitumenes lemezszigetelés, vagy − kétrétegű hegeszthető (oxid, vagy modifikált) bitumenes vastaglemez szigetelés, vagy − egyrétegű, fém-, vagy műanyaglemez szigetelés Figyelem: Az egyrétegű szigetelések fokozott kétoldali védelméről gondoskodni kell ! A legfontosabb szigetelési mó dok alapvetõ ismérvei a kö vetkezõ k: Bitumenes lemezszigetelé sek − a szigetelõ lemezeket úgynevezett kellõ sített (tiszta, pormentes, száraz, sima, repedés/duzzadásmentes azaz térfogatálló legalább +5 Co hõ mérsékletû ) aljzatra és egymáshoz is teljes felü letükö n forróbitumenba kell ragasztani ! − kent ragasztások esetén az aljzatra, a lemezrétegek mindkét oldalára és a felsõ réteg tetejére is fel kell hordani elõ írt vastagságban a kellõ mennyiségû ragasztó /bevonó rétegeket ! − a tö bbrétegû bitumenes lemezszigetelések vízhatlansága az úgynevezett "labirinthatá s"nak kö szö nhetõ , amelyet a lemezek rétegenként eltolt, 8...10 cm-es átfedéssel kialakított hossz-, és keresztirányú toldásaival biztosíthatunk ; − a szigetelt mezõ k szerkezeti okok, vagy építési sorrendbeillesztés miatt vonal mentén és utó lag is csatlakoztatható k lapolt, olló s vagy olló s-lapolt átfedésekkel; − a szigetelési síkok csatlakozási éleit, hajlatait, sarkait és zugait 5...8 cm sugárral le kell kerekíteni − ferde síkú, szigetelt mezõ ket megcsúszás ellen lépcsõ zéssel, leterhelõ beszorítással kell védeni ! − az elkészül szigeteléseket minél elõ bb kb. 1 cm vastag homokterítésen betonozott védõ réteggel, vagy védõ fallal (ami lehet maga a határfal, lehet szigetelést védõ fal vagy függõ leges védõ réteg) takarni kell ! (adott esetben ideiglenes védõ meszelés, vakolás, takarás ó vhat az idõ járás, és a további munkafolyamatok káros hatásaitó l) Talajnedvesség elleni bitumenes lemezszigetelések vonalvezetésére, szerkezeti csomó pontjaira, lemez fektetésére/ toldásaira mutat példákat a 4-15, és a 4-16. ábra. Az S/131. ábralapon egy talajnedvesség ellen szigetelt épület lábazati-, pincefal-, és kö zépfõ fali csomó pontjai található k.

43

Talajvíznyomás ellen készített négyrétegû bitumenes lemezszigetelés szerkezeti és lemezfektetési részleteit találjuk a 4-17. ábrán.

4-15. á bra

A szigetelési feladatokat az épület szerkezeti rendjébe illesztve, a munkafolyamatok szerves részeként kell kezelni !

44

4-16. á bra Vázas szerkezeti rendszerû épületek alapozáshoz kapcsoló dó szigetelési részleteit a 4-18. ábrán tanulmányozhatjuk. Az erõ átadás és a szigetelés együttes igényét − helyes alapozásmó d választással,(pl.: lemezalapozás), vagy − nagyteherbírású pillérszigeteléssel, (acéllemez, vagy vízzáró tö megbeton), vagy − teknõ szigeteléssel elégíthetjük ki.

45

4-17. á bra

46

4-18. á bra Mûanyaglemez szigetelé sek A hõ re lágyuló (thermoplasztikus) és kaucsuk-elasztomer (mû gumi) lemezek vízszigetelési alkalmazása már széles kö rben elterjedt hazánkban is.

47

Alkalmazásuk elõ nyö s, mert − tö bbségük felületi ragasztást és beszorító erõ t nem igényel, − mechanikai tulajdonságaik (külö nö sen a szerkezetmozgásokkal ö sszefüggõ ek) kedvezõ ek, − általában egy rétegben készíthetõ k, − a szigetelési munka termelékeny, kevésbé balesetveszélyes − a helyszíni munka elõ regyártással (leplesítés, hajlat, sarokidomok elõ készítése, stb.) csö kkenthetõ , hatékonyabbátehetõ . A mû anyaglemez szigetelések há trá nyai: − magasabb anyagárak (a bitumenes lemezekhez képest pl.), − terhelhetõ ségük idõ függõ (fáradás), − fizikai-, vegyi-, tulajdonságaik némely esetben instabilak, (zsugorodás, lágyító vándorlás stb.), − bontás utáni kezelésük, újrafelhasználásuk problematikus, nem minden esetben megoldott, − sérülékenyek (sima aljzatot, védõ rétegeket igényelnek). A mû anyaglemez szigeteléseket rendszerint szárazon, ragasztás nélkül fektetik, vagy pontonként ragasztva illetve vonal mentén mechanikai rö gzítéssel függesztik. A lemezeket (lepelegységeket) átfedéssel (5 cm) vagy szalagtakarású bütüs illesztésekkel vízhatlan mó don (oldó szeres, ún. hideg-, vagy forró levegõ s hegesztéssel, illetve ö ntapadó duzzadó betétszalagokkal) kapcsolják ö ssze. Az elkészült szigetelés védelmérõ l ez esetben is gondoskodni kell ! A fé mlemez szigetelé seket általában ipari létesítmények nagy mechanikai-, vegyi-, hõ -, vagy egyéb (pl. sugár) hatásoknak kitett épületei, építményei és szerkezeteik védelmére alkalmazzák. A ré teges má zszigetelé sek felhasználási területei a kisebb ö sszefüggõ felületek szigetelése mellett a szigetelési hibák javítása, szivárgások ideiglenes elhárítása. Többré tegû habarcs(vakolat) szigetelé sek talajnedvesség ellen falakon 5...8 rétegben, vízszintesen 4..5 rétegben készül a szerkezetek nedvesség által támadott oldalán kifelé nö vekvõ cementadagolású rétegekbõ l. A tömegszigetelé s egy példája a 4-18. ábrán található , pillérszigetelés formájában. A vízzáró betondugó kellõ tö mö rségét a − a cement mennyiségének és minõ ségének megválasztása, − a víz-cement tényezõ beállítása, − külö nleges plasztifikáló , pó rustö mítõ , hidrofó b (víztaszító ) adalékszerek alkalmazása, − a beton gondos bedolgozása, tö mö rítése, és utó kezelése biztosítja. Az utólagos szigetelé si eljárásokat épület felújítási, javítási, rehabilitáció s és rekonstrukció s munkák keretében végzik. A meglehetõ sen kö ltséges, idõ -, és munkaigényes vízhatlan és vízzáró (vegyi tö mítõ szeres) falszigetelések mellett újabban a külö nféle falszárító eljárások és lélegzõ (pó rusos) vakolatok használata is terjed. A nedvesség elleni védekezés mellett a mó dszerek alkalmazása is egyre gyakoribb.

48

4.3.4. Ellenő rző ké rdé sek, feladatok a 4.3 fejezet anyagához 1. Mutassa be az épületek nedvességhatásoknak fokozottan kitett részeit, szerkezeteit ! 2. Melyek a legismertebb nedvességokozó k ? 3. Sorolja fel a nedvességokozó k hatásait ! Gyû jtsö n példákat a károsításokra ! (fotó k, esetleírások) 4. Definiálja a szárazsági kö vetelményeket ! Kapcsoljon funkció kat a kö vetelményszintekhez ! 5. Melyek a nedvesség elleni védelem lehetõ ségei ? Vázoljon fel megoldásmó dokat ! 6. Milyen vízszigetelési fokozatokat ismer ? 7. Melyek a szigetelési mó d megválasztásának legfontosabb szempontjai ? 8. Vázolja fel a vízszintes padló szigetelések elvi rétegfelépítési változatait ! 9. Mit kell tudni a hõ szigetelt padló k építésérõ l ? 10.Hogyan szigeteljük a "vizes" helyiségeket ? 11.Sorolja fel a vízszigetelõ anyagokat! Gyû jtsö n információ kat a hazai anyagokró l! 12.Milyen vízszigetelési technoló giákat ismer? Készítsen egyrõ l rajzos, vagy fotó beszámoló t ! 13.Mitõ l függ a szigetelõ rétegek száma, és mikor mennyit kell beépíteni ? 14.Sorolja fel a legfontosabb szigetelésmó dokat ! 15.É rtékelje ö sszehasonlítással a bitumenes és a mû anyaglemez szigeteléseket !

4.4 Teherhordófalak

"BEFEJEZVE az alapozást nem marad más, mint a fö ld feletti falakró l szó lni."

A függõ leges térelhatárolás, térelválasztás, térosztás feladata falak építésével oldható meg. A tö mö rfalas és vegyes szerkezeti rendszerû épületekben a falaknak alapvetõ teherhordó szerep is jut. A teherhordó falak saját súlyuk mellett a rájuk kerülõ fö démek és tetõ k által átadott függõ leges (ö nsúly és hasznos terhek) és vízszintes (szélnyomás és szívás, ferde erõ k vízszintes komponensei) erõ ket és nyomatékokat vesznek át, és továbbítanak az alapokra. A teherhordó falak függõ leges tárcsaként mû kö dve résztvehetnek az épület merevítésében is. A felsorolt feladatokbó l kö vetkezõ alapvetõ követelmé nyek: A fal, mint tartószerkezet legyen − szilárd, − tartó s, és − tû zálló ! A fal, mint é pü letszerkezet lásson el − hõ védelmi, − hangvédelmi, − nedvességvédelmi feladatokat (a megkívánt igényszinten); legyen − faragható , véshetõ , szegezhetõ (kö nnyen szerelvényezhetõ ), − jó l vakolható (vagy burkolható illetve nyersen esztétikus felületû )! A fal mint té ralkotóelem tegye lehetõ vé − az építészeti célnak megfelelõ homlokzati és − belsõ felületek esztétikus kialakítását ! (arányok, felületi struktúra, színek, hézagrajz stb.) A falak é píté se legyen egyszerû és gazdasá gos − jó l szerelhetõ , gépesíthetõ mó don, és/vagy

49

− kevés helyszíni élõ munkával. Az üzemelõ épületek falai legyenek − egyszerû en és gazdaságosan fenntarthatók − felújíthatók, − á talakíthatók, szû kség esetén − bonthatók (a bontott anyag újrahasznosítható ságával) A falakat a felhasznált szerkezeti anyagoktó l, elemektõ l és az alkalmazott technoló giáktó l függõ en é píthetjü k − kézi (kis-, és nö velt méretû falazó )elemekbõ l falazva, − zsaluzó elemes (falazott ún. zsalukö vek, vagy szerelt zsalutáblák) zsaluüregeinek ö ntö tt (beton, ,...) kitö ltésével (úgynevezett félmonolit építésmó ddal), − ö ntö ttfalas (monolit) építési eljárásokkal (kö nnyû betonbó l, normál-, és vasbetonbó l, stb.), − elõ regyártott (nagy-)elemekbõ l, gépi mozgatást igénylõ építési mó dszerekkel (blokkos és panelos építéssel) A kö vetelményrendszer feltételeit a falak − az alapvetõ funkció kat ö sszevonva, homogé n-, vagy − szétválasztott funkció jú, heterogé n szerkezeti felépítéssel elégíthetik ki. Homogén falak: terméskõ -, téglafalazat; ö ntö tt kö nnyübeton fal,..... Heterogén falak: elõ regyártott ún. szendvics-, vagy hõ szigetelõ betétes panelokbó l épített fal,... stb. A falak építésének munkafolyamatai nagyrészt − az építés helyszínén, vagy/és − elõ regyártó üzemekben zajlanak. A helyszíni é píté s − hagyományos, vagy fejlesztett falazási technoló giákkal, vagy − külö nféle (hagyományos, korszerû sített, félmonolit) ö ntö ttfalas eljárásokkal végezhetõ . A helyszíni építésû szerkezeteket átfogó an monolit falakként is szokták egyes szakirodalmi forrásokban értelmezni. A szû kebb értelmezés az ö ntö tt falakra vonatkozik. Elõ regyá rtott elemekbõ l − helyszíni építéssel (pl. blokkok habarcshézagos illesztésével, vagy − szereléssel (hegesztéssel ill. csavarkapcsolatokkal) készülnek falszerkezetek. A falak illetve építõ elemeik − termé szetes (pl. terméskõ , agyag, stb.), és/vagy − mestersé ges (építési kerámia, vasbeton, stb.) é pítõ anyagok felhasználásával készíthetõ k. Vizsgáljuk meg teherhordó falak szerkezeti jellege és építési technoló giája figyelembevételével az alábbi alapvetõ szerkezetcsoportokat : − kézi falazó elemekbõ l épített falak, 50

− − − −

félmonolit falak, monolit (ö ntö tt) falak, blokkos és, panelos építésmó dokkal készített falak

4.4.1. Ké zi falazóelemekbő l é pített falak A kézi falazó elemek mérete és súlya egy-, vagy két ké zzel elvégezhető mozgatást, beépítést tesz lehetővé. A nö velt méretű elemek, az úgynevezett falazó blokkok manipuláció jához kisegítő szerszámok használatára is tettek kísérleteket, de ezek a gyakorlatban nem terjedtek el. A falazatokat az elemek szabályos rendjéből sorolt vízszintes ré tegekből készítik. Az egyes elemek kö zö tt függőleges, úgynevezett álló hézagok, az egyes rétegek kö zö tt vízszintes , fekvőhézagok vannak. Az egymásra kerülő rétegek álló hézagai nem eshetnek egy függőleges síkba, vagyis eltoltan, "kö tésben" kell az elemeket be építeni ! A köté si szabá lyok anyagonként, elem fajtáként alakultak ki. A szabályos kö tés érdekében, vagy a falvastagsággal megegyező szélességű vagy hosszúságú elemek felhasználása esetén (a falat teljesen átszelő) á tmenő hé zagok jö hetnek létre, amelyek épületfizikai szempontbó l kedvezőtlen mikrohőhidakat képeznek. A teherbíró elemkapcsolatokat a hézagokat teljesen kitö ltő falazóhabarcs biztosítja. A falazat szilárdságát a falazó elemek, a habarcs és a falazási munka minõ sége együttesen határozza meg. A szerkezeti anyagok (elemek, habarcsok) fajtáit szilárdsági és egyéb anyagjellemzõ it az É pítõ anyagok c. tantárgy ismeretkö re tartalmazza. Termé szetes kövekből é pített falak A kõ õ si építõ anyag, de ma is - elsõ sorban a természetes lelõ helyek kö zelében - szívesen alkalmazzák, mert − szilárd, és- tartó s, − nyers, vagy megmunkált felülete esztétikus. A robbantá ssal, vagy fejté ssel kitermelt kö vek természetes, vagy további megmunkálással (darabolás, faragás, felületképzések) kialakított állapotban építhetõ k be. Az építõ kö vek kivá lasztá sát az anyagtulajdonságok és falazattó l elvárt kö vetelmények igényszintje és a rendelkezésre álló megmunkálási-, mozgatá si-, beé píté si lehetõ ségek egybevetése segítheti. Például − a kemény, erõ s kö vek (pl. gránit) szilárdak, fagyálló ak, de − súlyosak, nehezen megmunkálható k, jó hővezetők; − a puhább, pó rusos kö vek kö nnyebbek, jó l megmunkálható k, de − gyorsan kopnak, nem fagyálló ak; stb. A kõ falakat a kö vek megmunkáltsága, alakítottsága (szabálytalan, "nagysága és értéke síklapokkal határolt, sokszö galapú hasáb vagyis ciklop-, téglatest) és szerint készül vagy falazatminõ sége (osztálya) szerinti kö tési szabályok betartásával, rusztikusra, vagy általában habarcshé zagokkal készítik, de léteznek száraz lecsiszoltra" illesztésekkel (rakott fal), ö sszecsiszolt elemek hézagnélküli, esetleg (bronz) kapcsoló elemes ö sszeépítésével (ó kori kultúrák), kialakított falak is, (a kö zépkori várfalakban pedig a hézagokba rakott, és ott megoltott égetett mészkö vet találunk).

51

Kõ falazatok hézagrajza, kö tésmó dja látható az S/16-2. ábralapon. Az kö tési szabályok betartása mellett a kõ falazatokban − a kö veket természetes fekvésüknek, rétegzõ désüknek megfelelõ en kell beépíteni (a terhelés a rétegekre merõ leges legyen); − a kö tés mértéke ( az egymás feletti rétegekben eltolt álló hézagok legkisebb távolsága) 10 cm legyen; − a sarkokon, falvégeken nagyobb (esetleg tö bbréteg-magasságú) kö veket, vastagabb falakba helyenként falszélességû , úgynevezett bekö tõ kö veket kell elhelyezni; − kerülni kell a kisebb, "kiesõ " ékalakú kö vek használatát, a falfelületek mentén; − a hézagok kitö ltö ttségét, a kö vek beágyazottságát biztosítani kell, nehezebb kö veknél a habarcskinyomó dást (pl. távtartó betétekkel, alátétekkel) meg kell akadályozni; − szabálytalan és ciklopelemek csatlakozásinál pontjainál legfeljebb három hézag találkozhat; − nem réteges falazás esetén is 1,0....1,5 m-enként kö zel vízszintes kiegyenlítõ rétegeket kell építeni ! Tömör é getett agyagté gla falazatok Napon szárított-, (késõ bb égetett-), kézzel formázott agyagtéglákat már az ó kori Mezopotámiában is használtak.

"Azokat a kö veket, amelyeket ember készít, és amelyeket kö znapian téglának neveznek, agyagos, krétás és alakítható fö ldbõ l készítik..."

A jó teherbírású tö mö r égetett agyagtégla tö bbféle méretváltozatban terjedt el. A klasszikus téglakö tési mó dszerek kialakulásával létrejö ttek a téglák méreteinek kö tö tt arányai is. A ma is használatos kisméretû (12x25x6,5 cm) téglák mellett bontásbó l elõ kerülnek a nagyméretû , - gyakran a téglakészítõ pecsétjével ellátott - téglák (14x29x6,5 cm) is. Az élméretek, a hézagok figyelembevételével, az S/15-1. ábralapon vázolt és felírt szabályokat elégítik ki. A klasszikus té glaköté s szabá lyai: − a falazati rétegek a falsíkkal párhuzamosan futóhelyzetû és arra merõ leges kötõ helyzetû téglákbó l rakott sorokbó l állnak; − a homlokzati (vagy egyik kitû ntetett) oldalán futó sorral bíró , futóré tegek és az ugyanott kö tõ sorral falazott kötõ ré tegek kö vetik, váltják egymást a falazatban; − a kö tés elõ írt mértéke legalább 1/4 tégla, (féltégla vastag falakban 1/2 tégla); − a kö tés kialakításához elemdarabolás (1/4, 1/2, 3/4, esetleg hosszában felezett úgynevezett fejelõ tégla faragása) szükséges; − az téglák kö zö tti fekvõ hézagok 1...1,3 cm, az álló hézagok (fugák) 1 cm vastagok; − a falszakaszokat, faltesteket a tégla, a szabályos darabtéglák és az elõ írt hézagméretek figyelembevételével kell megtervezni. Az S/15-1. ábralapon néhány alapvetõ téglakö tési megoldás található . Figyeljük meg a − a futó és kö tõ rétegek kialakítási és váltásmó djait a külö nbö zõ vastagságú falakban, − az átmenõ hézagok szerepét, − a falvégek "lekö tésének" és kialakításának lehetõ ségeit, − falvég-, és a sarkok kö tésének ö sszefüggéseit, stb. !

52

Ü reges, növelt mé retű, kerá mia falazóelemes falak A falazó elemek mé retnövelé se és könnyíté se a − hézaghányad így a habarcsigény, a helyszíni élõ munka ráfordítás, a bevitt építési nedvességtö meg csö kkentésének, − a hõ szigetelõ képesség javításának lehetõ ségét biztosítja. A feladat megoldásának egyik útja üreges szerkezetû kevé s-, majd soklyukú téglák, falazó blokkok kifejlesztéséhez vezetett. A gyártástechnoló gia fejlõ dése késõ bb lehetõ vé tette vékonyfalú (4...8 mm), nagy üregtérfogatú úgynevezett vá zkerá mia termékek elõ állítását is. A másik lehetõ ség a kerámia alapanyag porozitá sának, (lyukacsosságának) nö velése. Az agyagba kevert adalék (fû részpor, polisztirol gyö ngy) kiégetve biztosítja a kívánt anyagstruktúrát. A függõ leges vagy vízszintes üregek a kö nnyítésen túl a bezá rt lé gzsá kok hatásával is javítják a hõ szigetelési tulajdonságokat, a külö nbö zõ méretû , tervszerû en kialakított ü regrendszer pedig a hanggá tlá st is fokozhatja. Az üregekbe építéskor kiegészítõ hõ szigetelõ betéteket is lehet helyezni. A nagy üregtérfogat és/vagy porozitású elemek teherbírá si tulajdonságai korlá tozottak, ezért pl. vázkerámia elemes falak teherhordó szerkezetként csak három épületszintig használható k ! A nagyobb nedvszívóké pessé gû elemekbõ l talajban lévõ , talajjal érintkezõ , egyéb nedvességhatásoknak kitett falazatok nem készíthetõ k ! A nö velt méret általában falszélességet átfogó elemeket, így átmenõ hézagokat igényel. A kitö ltve is mikrohõ hídak, kitö ltetlenül "szellõ zõ " légrések lezárására, hõ híd megszakításra a csatlakozó felületek külö nféle hornyolású légzsákos, habarcsdugó s kialakításokat, tagolt elemképzéseket (L, T, Z, stb.) fejlesztettek ki. A nö velt méret, és a korlátozott darabolható ság (csak elõ re tervezett, hornyokkal gyengített helyeken), megkö veteli a faltestek és az egész épület modulá ris tervezését. A kö tések, falidomok kialakításához az alapelemek mellett kiegészítõ k is kellenek, így elemcsalá dok alakultak ki. Néhány nö velt méretû , üreges kézi falazó elem alakja, méretei, fõ fali metszetrészletei az S/173. ,18-4. ,19-5. ,20-6. ábralapon lelhetõ . Vízszintes üregelésû elemcsalád felhasználásával készített falazat részletei látható k alaprajzban és izometriában az S/21-7., 22-8. ábralapokon. Figyeljük meg a − a vízszintes üregek elzárás mó dját a falvégeken, külsõ falsíkokon − az átmenõ hézagok megszakításának mó dszereit, stb. A hazai gyakorlatban elterjedt, nö velt méretû , üreges, kerámia falazó elemek, elemcsaládok: − kevéslyukú, magasított és kettõ sméretû tégla, − soklyukú kettõ sméretû (ikersejt) tégla, − B (25, 29,) 30 kézi falazó blokkok, − "ALFA" vázkerámia falazó elem család, 53

− − − − −

"RÁ BA" vázkerámia falazó elem család, "UNIFORM" vázkerámia falazó elem család, POROTON" polisztirolgyö ngy adalékos vázfalú falazó elem család, "THERMOTON" falazó elem beépíthetõ polisztirol kiegészítõ hõ szigeteléssel, "POROTHERM" falazó elem család

Az elemek szerkezeti, méretkoordináció s tulajdonságait a Magasépítõ speciális stúdium É pületszerkezetek c. tantárgy, a falazás, építés további ismereteit pedig az É pítési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. Beton é s könnyü beton elemes falazatok A normál kavicsbeton viszonylag olcsó, kö nnyen és egyszerû en elõ állítható építõ anyag. Falazó elemként jó szilá rdsági, tartóssági tulajdonságai, tömörsége miatt használható . A betonelemek ugyanakkor nehezek, a belõ lük készült falazat rossz hõ szigetelõ . A hátrányok kiküszö bö lése − üreges "kikö nnyítéssel", − kö nnyübetonok használatával, − üzemileg beépített (integrált) hõ szigetelõ kitö ltéssel, betétek alkalmazásával lehetséges. Az üregek általában függõ legesek, átmenõ ek, de gyártás-, és építéstechnoló giai okokbó l kó nuszos kiképzésû ek (kizsaluzható ság), vagy felül zártak (habarcsterítés) is lehetnek. Kö nnyübetonokat − poró zus adalékanyagok(pl. duzzasztott agyagkavics), és/vagy poró zus cementgél felhasználásával, − egyszemcsés szerkezettel (egyforma szemcsék, ragasztó -, a hézagot kitö lteni nem képes gél), − sejtesítéssel (sejt-, vagy gázbeton) állíthatunk elõ . Az ábragyû jtemény S/23-9., 24-10., 25-11., 26-12. jelû lapjai egy függõ leges, zárt üregelésû , integrált hõ szigetelõ betétekkel, normál-illetve kö nnyû beton kivitelben gyártott elemcsaládot mutatnak be. Ismerjük fel − a hõ szigetelõ betétsáv folyamatosságát nyújtó megoldásokat, − a kö tésmó d lényegét, és − a szerkezeti együttdolgozás biztosítékait ! A hazai termékek kö zül megemlítjük még a "HABISOL" üreges, hõ szigetelõ kö nnyû beton kitö ltésû elemeit, amelyek épületre kifejlesztett elemcsalád (pince falazó -, és zsalukõ elemmel, stb.)részét képezik. Sejtbeton anyagú termékek az erõ mû vi pernyébõ l készített gázbeton "Borsod" és "Mátra" nagyporozitású kö nnyû , ám kis nyíró szilárdságú falazó blokkok, amelyek kiváltása "HEBEL", majd "YTONG" márkanevû , kvarchomok alapanyagú sejtszilikát elemekkel tö rtént. Az elemek síklapú hasáb-, és úgynevezett "nútféderes" (csaphornyos) változatban is készülnek.

54

Az elemek szerkezeti, méretkoordináció s tulajdonságait a Magasépítõ speciális stúdium É pületszerkezetek c. tantárgy, a falazás, építés további ismereteit pedig az É pítési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. Vegyes falak A vegyes anyagokbó l falazott, vagy ö ntö tt beton hátfalú szerkezetekben a drágább, de tartó sabb, esztétikusabb külsõ rétegeket olcsó bb anyagú hátfalakkal társítják. Az egyes rétegek szerkezeti együ ttdolgoz(tat)á sa elengedhetetlen kö vetelmény, ezért − réteges falazatokat úgynevezett csorbázatos bekö téssel kell ö sszeépíteni, − utó lagos, burkolatjellegû szerkezeteknél a hátfalazat ülepedési idejét célszerû kivárni, − nagyméretû (pl. kõ -)elemek beépítésekor a hátfalazat és az elemek kö zö tti hézagok kitö ltésérõ l (kiö ntõ dudák, injektálás) gondoskodni kell ! Ö ntö tt hátfalazatok betonozás kö zben fellépõ ideiglenes oldalnyomását például a falazat ritkított, zsaluzás-szerû megtámasztásával fel kell venni ! A vegyes falak − kõ bõ l és téglábó l, − kõ bõ l és betonbó l, − téglábó l (lehetõ leg tö mö r, fagyálló ) és betonbó l készülhetnek. A tö mö rfalas épületek lábazati falai, pincefalak lábazati szakaszai gyakran vegyes falak formájában készülnek. (4-25. ábra) 4.4.2. Zsaluzóelemes, fé lmonolit falak A félmonolit építéstechnoló gia olyan, falazó -zsaluzó lemekbõ l készített falazatot igényel, amely − biztosítja (és a beton szilárdulásáig megtartja) a szerkezet alakját, és méreteit, (tulajdonképpen "bennmaradó" zsaluzatot képez) − jó l kiö nthetõ , szû kség esetén tö bbirányban vasalható zsaluüreg-rendszert tartalmaz, − épületszerkezeti funkció kat (hõ szigetelés, hangelnyelés, vakolattartás stb.) lát el. A kö vetelményrendszer feltételeinek kö nnyû , jó hõ szigetelõ képességû , de mégis kellõ en szilárd anyagokbó l készített elemek képesek megfelelni, mint például − a laza, szálas szerkezetû , cement-, vagy mû gyanta kö tésû , nö vényi rost-adalékos úgynevezett "biobeton" termékek, − a zártcellás (pl. extrudált polisztirol) mû anyag habelemek. Nagy méretpontosságú - általában kö nnyen darabolható , alakítható - elemekbõ l, habarcs nélkül, száraz illesztésekkel is készíthetõ ilyen falszerkezet. A fal teherbírási tulajdonságait a betonminõ ség és a vasalás mértéke szabályozza. Cementkö tésû , szárazillesztésû fabeton elemcsalád alapelemei, kö tési részleti látható k az S/27-1., 28-2. ábralapokon látható k. Á llapítsuk meg

55

− a kialakítható , vasalható zsaluüregrendszer tulajdonságait, − az alaprajzi, és magassági tervezéshez használható modulháló zat(ok) jellemzõ it ! Az S/29-3.,30-4. ábralapokon extrudált, kemény polisztirol hab-bennmaradó zsaluzatú félmonolit falszerkezet elemei, részletei vannak. Tárjuk fel − a bonyolult formaképzés okait, és lehetõ ségét, − a hátrányos tulajdonságokat ! Bennmaradó , speciális alakú, és anyagú hõ szigetelõ táblák felhasználásával dermesztett beton szerkezetek, falak építhetõ k. Az extrudált, kemény polisztirol hab-, perlitbeton-, gipszperlit anyagú, szembefordítva ö sszekapcsolt lapok kö zö tt, olyan "mikroméretû " váz-, illetve lemezrendszer alakul ki amely még vasalható (vékony hegeszthetõ acélbetétek befû zésével, hegesztett háló k és létrák felhasználásával). Az anyagában nedvszívó , vagy beépített gipszpogácsákkal nedvszívó vátett zsaluüregfalak a beö ntö tt folyó s konzisztenciájú cementhabarcsbó l annyi vizet vesznek el ami a gyors kö tést, dermedést elõ segíti, ugyanakkor a nedvesség tárolásával az utó kezelést is biztosítják. Dermesztett betonbó l vékonyfalú, dobozszerû en, vagy lamellákkal merevített szerkezetek építhetõ k. Bemutatásukat érdekes, mû szaki tartalmuk, egyszerû , házilag is kivitelezhetõ készítésmó djuk indokolja. (S/33-1. ,34-2. ,35-3. ,36-4. ábralapok) Hazai zsaluzó elemek: − − − −

"Bizol" cementkö tésû , rizshéj vagy faapríték adalékos elem, "Durisol" cementkö tésû fabeton elem, "Isorast" extrudált, kemény polisztirol hab-elem, "Soform" gipszperlit zsalulap (dermesztett betonhoz), stb.

Az elemek szerkezeti, méretkoordináció s tulajdonságait a Magasépítõ speciális stúdium É pületszerkezetek c. tantárgy, a falazás, építés további ismereteit pedig az É pítési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. 4.4.3. Ö ntö tt (monolit) falak "A kitö ltö tt falat, amelyet egyébként zsaluzott falnak is neveznek, ... az antikok ... élükre állított deszkákkal .... teret képeztek ki, ... megtö ltve ezt a habarcs és tetszõ leges fajtájú kö vek keverékével ..."

A monolit építési eljárások lényege, hogy a friss állapotban alakítható , képlékeny, vagy ö nthetõ szerkezeti anyagot helyszínen készített, ö sszeállított ö ntõ formába (zsaluzatba) dolgozzá k be, és tömörítik. Kö tés, és utókezelé s (nedvesen tartás), esetleg érlelés (kö tés- illetve szilárdulás gyorsítás) után, a kellõ en teherbírószerkezet kizsaluzható.

A tartó szerkezeti kö vetelményekhez rugalmasan igazodni képes, monolit mó don egybeépíthetõ , együttdolgozó falszerkezeteket a − tö mö rfalas szerkezeti rendszerû épületek fõ falaiként, − vázas épületek merevítésére, − pince-, és lábazati falként, stb. széles kö rben alkalmazzák, de

56

− támfalak, tartályok, üstö k, gyárkémények, tornyok is építhetõ k ö ntö ttfalas építési eljárásokkal. A monolit építés sem új találmány. A népi építészetben kézzel emelhetõ zsaluformák kö zö tt, dö ngö lt vá lyogfalakat készítettek. A vulkáni eredetû ásványok (trasz, puccolán) kö tõ erejét már a ró maiak is felismerték. Ö ntö tt falak agyagbetonbó l és mészsalakbó l is építhetõ k. A mai gyakorlatban szerkezeti anyagként normál kavicsbeton, külö nféle kö nnyû betonok, és vasbeton használatos. Az ö ntö ttfalas építés ideiglenes (csak az építés idõ szakában használt) é píté si segé dszerkezetek (zsaluzatok, állványzatok), és az építési feladat nagyságrendjétõ l függõ en, emelõ -, és egyéb munkagé pek alkalmazását igényli. A zsaluzatokkal szemben támasztott kö vetelmények: − a tervezett szerkezet méretének, alakjának megadása és megtartása a betonozás munkafolyamatainak idejére, a beton kellõ szilárdulásáig, − az állékonyság biztosítása és fenntartása a betonozás munkafolyamatainak idejére, a beton kellõ szilárdulásáig, (zsaluzatot meg-, és alátámasztó állványokkal) − a technoló giailag helyes betonozható ság feltételeinek megteremtése, (betonozó -, tisztító nyílások, zsebek, stb.) − a pontos, szabályozható méretállítási, túlemelési (az elkészült, terhelt szerkezet lehajlását kiegyenlítõ ) lehetõ ségek biztosítása, − az egyszerû és roncsolásmentes kizsaluzható ság (a minél tö bbszö ri felhasználható ság érdekében). A kö vetelményrendszer feltételeit a zsaluzatok funkcionális szerkezetré szei elégítik ki: − a visszanyerhetõ (esetleg bennmaradó ) zsaluhé jak, − a merevítõ hevederek, bordák (bordarácsok), tartó k, − a tá vtartó-feszítõ szerkezetek, − az alá-, és megtámasztó á llvá nyok, − zsalu-, ill. állványemelõ -leeresztõ szerkezetek, − a síkbaá llítóelemek (pl. ferde támasz), − szerelõ -, és betonozó munkaszintek, stb. Monolit falakat építhetünk − helyszínen készített (hagyományos), egyedi-, − kis-, álló -, fekvõ -, vagy/és nagytáblás-, − alagút (tér)zsaluzatokkal, és/vagy − csúszó zsaluzással, − bennmaradó zsaluzatos (pl. kö penybeton) eljárásokkal. A 4-19. ábrán egy táblás falzsaluzat sematikus metszete és a falak, fö démek szintenként egymást kö vetõ építésére szolgáló , úgynevezett kúszó zsaluzási eljárás vázlatos sorrendterve látható . Ismerjük fel és azonosítsuk a funkcionális szerkezetrészeket !

57

4-19. á bra Az ö ntö ttfalas építés a helyszíni munka hatékony felhasználását biztosító mó dszerekkel − a hagyományos falazatoknál vékonyabb, és szintenként azonos falvastagsággal, alaprajzi elrendezéssel bíró tö bbszintes magasházak, építmények építését, − viszonylag egyszerû , de magas szinten gépesíthetõ építéstechnoló gia alkalmazását, − kisebb létszámú, alacsonyabb képzettségû (betanított munkások, mû szakonként egy-egy vezetõ szerelõ vel) munkaerõ foglalkoztatását, − hulladék, vagy bontott anyagok (téglatö rmelék, salak kö nnyübetonadalékként való ) felhasználását, teszi lehetõ vé, ugyanakkor: − a kedvezõ tlen idõ járás nehezíti, lassítja az építést, − az építészeti téralakítást, térosztást szerkezeti kö tö ttségek korlátozzák (azonos szerkezeti alaprajz, zsaluelem méretrend) − a technikai háttér(segédszerkezetek, gépek, anyagellátás) kö ltséges és szervezésigényes. Tá blá s zsaluzá sok A zsaluhéjakat a zsaluzó ácsok is általában hevederezett deszkatáblákbó l állítják ö ssze hagyományos zsaluzási munkájuk során. A zsaluzás iparosításának kézenfekvõ mó dja a zsalutáblák elõ regyártása. A modulált méretrendbe illeszthetõ , kézzel mozgatható kistá blá k régebbi, (csaphornyos, gyalult, impregnált, acélsínekkel hevederezett deszka-, "DOKA" táblák)típusai mellett újabban kö nnyüfémkeretes, mû fa-zsaluhéjas (pl. "FRAMAX") merevített táblaváltozatokat is használnak. A táblaméret egyikének helyiségméretre nö velése modulált osztású á lló-, é s fekvõ tá blá s zsaluzatok készítését teszi lehetõ vé. A teljes fal egy-, illetve - az emelõ géppel való biztonságos mozgatás korlátai miatt - néhány nagytá blá val is zsaluzható . A nagytáblákat általában − fém (acél, ritkábban alumínium) sík-, trapéz-, hullám-, terpesztett lemez zsaluhéjak,

58

− felhegesztett, csavarozott, melegen hengerelt, vagy hidegen alakított (pl. "U", "C", kalap, stb.) szelvényekkel, esetleg a lemez anyagábó l hajlított szegély-, és kö zbensõ bordákkal merevítik, vagy − a rétegelt, préselt, impregnált tartó s "mû fa" zsaluhéjakbó l, − kö nnyû acél, ö vlemezes, és/vagy rácsos merevítõ tartó kra, vagy − korszerû ragasztott gerinclemezes, vagy rácsos fatartó kra szegezve, csavarozva készítik, − ö sszefeszítésüket/távtartásukat speciális, gyorsan oldható -, és feszíthetõ , és visszanyerhetõ elemekkel (pl.: magas menetemelkedésû , csö ves csavar, pillangó anyával) oldják meg, − helyzetbeállításukhoz, kizsaluzáshoz állító csavarokat, csavarorsó s talpakat használnak. Kúszózsaluzá si eljárások esetén a fö démek építésének gyorsítása − kö nnyû zsaluzattartó k, és alátámasztó dúcok használatával, − táblás rendszerû asztal-, vagy fió kzsaluzatokkal lehetséges. Modulált, acél nagytáblás zsaluzat ö sszeállításának távlati rajza látható a 4-20. ábrán. A hazai gyakorlatban alkalmazott, - táblás falzsaluzásokkal is foglalkozó - ismertebb zsalurendszerek: − "É TI-N" - terpesztett fémháló s, − "DOKA" - mû fatáblás, fatartó s, − "HÜ NNEBECK" - mû fatáblás, kö nnyû fémtartó s, − "NOE" - fém, vagy mû fatáblás, fémtartó s, − "PERI" - vegyes anyagú, − "SCAN-FORM" - merevített acéllemez táblás, − "BATIMETÁ L-FÉ MMUNKÁ S" - acéltáblás, − "MEVA" - fémkeretes táblák, stb. ... A zsaluelemek szerkezeti, méretkoordináció s tulajdonságait, a szerkezettervezési kö tö ttségeket a Magasépítõ speciális stúdium É pületszerkezetek c. tantárgy, a zsaluzás, építés további ismereteit pedig az É pítési technoló giák, és az É pítési segédszerkezetek c. tantárgy anyaga tartalmazza.

59

4-20. á bra Alagút (té r-) zsaluzatos é píté s A síklapokbó l csukló san, vagy mereven ö sszekapcsolt, fordított "U", vagy "L" alakú té relemekkel általában tö bbszintes tö mö r-, harántfalas szerkezeti rendszerû épületek szerkezeti falai és fö démei zsaluzható k egyidejû leg (szintenként).( Az épület szerkezetváza hossztengelyére merõ legesen fekvõ "alagút"-akbó l tevõ dik ö ssze.) Az alagútzsaluzatok merevített acéllemez táblákbó l, a térbeli merevséget és a mû kö dtetés biztosító acél rudazatokbó l állnak. A térzsaluzatok mozgatása, emelé se vezérgépként telepített futó macskás (esetleg billenõ gémes) torony, vagy kúszódarukkal lehetséges. Pontos helyzetbeá llítá suhoz

60

− a kitû zö tt falak helyén alacsony (15..20 cm) boka-, vagy csonkafalakat, falcsonkokat építenek, − teleszkopikusan, szétfeszíthetõ / ö sszehúzható rudakat (rudazatokat), szintbeállító csavarokat használnak. A falzsalusíkok tá vtartá sa/ összefeszíté se a táblás zsaluzás mó dszereivel tö rténik. A kizsaluzá s nehézségeit a falakkal egyidejû leg bebetonozott fö dém okozza, mert − a zsaluhéj-leválasztáshoz a térelemeket − ö ssze kell húzni, vagy − fö démszakaszuk íves lehajtása mellett, falszakaszaikat be kell dö nteni, − a leeresztett térelemeket a fö démszélig ki kell húzni, hogy − a kö vetkező szintre kidugó -kizsaluzó állványró l kö télhimbával, vagy − kö zvetlenül a fö démszélről úgynevezett "kacsacsőrű" himbával a kö vetkező szintre lehessen azokat emelni, − a fö démlemezeket célszerű kizsaluzáskor ideiglenesen alátámasztani, mert ezzel nö velhető a zsaluforgatás sebessége. A két darabban kizsaluzható rendszerek esetén a mé retvá laszté k − külö nbö ző méretű "L" félalagútelemek párosítása nyomán, míg az egyben kizsaluzható rendszerekben − modulált táblákbó l szerelhető fö démszakaszokkal, vagy/és − állítható fesztávolságú távtartó gerendák alkalmazásával alakul ki Az alagútzsaluzatbó l kikerülő felületek vakolást nem igényelnek, az alagútvégek lezárására külö nféle térelhatároló falak építése szolgál. A szélső határoló beton, vagy vasbeton vég-, vagy bütüfalakat hőszigetelni kell ! Az alagútzsalus építés elve, és a zsaluáthelyezés egyik mó dja a 4-21. ábrán látható .

4-21. á bra Á llapítsuk meg − a kizsaluzás alkalmazható mó dját, 61

− a zsaluáthelyezéshez használható gépet, segédeszkö zt ! A hazai építési gyakorlat az alábbi, külfö ldrõ l átvett, illetve saját fejlesztésû rendszereket alkalmazza: − "OUTINORD" - francia eredetû , két darabban kizsaluzható elemek − "BATIMETÁ L" - francia, hajlékony fö dém zsalu-héjas rendszer − "PEVA" -magyar fejlesztés (Pelle Jó zsef, Varga István), kö zponti ö sszehúzó feszítõ vázas rendszer, stb. ... A zsaluelemek, rendszerek szerkezeti, méretkoordináció s tulajdonságait, a szerkezettervezési kö tö ttségeket a Magasépítõ speciális stúdium É pületszerkezetek c. tantárgy, a zsaluzás, építés további ismereteit pedig az É pítési technoló giák, és az É pítési segédszerkezetek c. tantárgy anyaga tartalmazza. Csúszózsaluzatos é píté s Elsõ sorban ipari épületek (tornyok, gyárkémények, tartályok), de kö zépmagas és magas lakó épületek falszerkezetei is épülhetnek csúszó zsaluzással. A lehetõ leg zárt alaprajzú épületek, építmények falait egyidejû leg, folyamatos betonozással, a zsaluzat lassú (kb. 5... 15 cm/ó ra) egyenletes emelése mellett készítik. A csúszó zsaluzatok funkcionális szerkezetrészei − a falak alaprajzát kö vetõ , erõ sen merevített, 1,0 ... 1,20 m magas zsaluzóköté ny(-pár), − az alaprajzi adottságoktó l függõ en kiosztva (1,5..2,0 m-enként) a kö tényre felszerelt acéljármos fü ggesztõ / emelõ keretek, − a jármokon (keretfejeken) átvezetett, a faltengelyben álló tá mrudak, − a támrudakra szerelt, ö sszehangoltan (szinkronban) mû kö dtethetõ emelõ gé pek, (kettõ s tokmányú, visszacsúszás-gátolt, araszoló mozgást végzõ berendezések) − az emelõ gépeket mechanikus áttétellel mû kö dtetõ emelõ orsó k, elektromotorok, illetve a hidraulikus-, vagy pneumatikus erõ átadás kö zegeit elõ állító berendezések, (olajsajtó , légkompresszor) − az emelést ("csúszást") szabályozó vezé rlõ berendezé sek, − szerelõ -, betonozó munkaszintek és ellenõ rzésre, javításra, felületképzésre használható fü ggõ á llá sok. A nagyszilárdságú acél támrudakat a zsaluzattal együtt emelt hézaghúzó csö vek használatával ki lehet váltani (a már szilárduló betonra támasztva), végül vissza lehet nyerni. A 4-22. ábrán egy pneumatikus mû kö dtetésû , csúszó zsaluzat keresztmetszete és az emelõ egységek alaprajzi kiosztása, merevített ö sszekapcsolása látható . Csúszó zsaluzással már 1924-ben építettek siló t, Németországban, de a kardántengelyes áttételû és a sû rített levegõ vel mû kö dtetett változat Thoma Jó zsef szabadalma, az egyidejû leg, folyamatosan változtatható vastagságú és ferdeségû falak zsaluzására szolgáló "SVETHO" rendszer svéd-magyar találmány. Fö démek, lépcsõ k csak utó lag, a falakban kialakított (kihagyott) nyílásokba kapcsolva építhetõ k meg.

62

A zsalurendszerek szerkezeti, méretkoordináció s tulajdonságait, a szerkezettervezési kö tö ttségeket a Magasépítõ speciális stúdium É pületszerkezetek c. tantárgy, a zsaluzás, építés további ismereteit pedig az É pítési technoló giák, és az É pítési segédszerkezetek c. tantárgy anyaga tartalmazza.

4.4.4. Elő regyártott falak Az elõ regyártott falak elemeinek mozgatásához, beemeléséhez emelõ gép ( telepített torony-, kúszó -, vagy szabad pályás autó daru) kell. Az elemeket szabad gyártó téren (úgynevezett poligonon), vagy elõ regyártó üzemekben (egykor házgyárakban) állítják elõ . Szállításuk speciális jármû veket, és az építéssel, szereléssel ö sszehangolt ütemezést, szervezést igényel. A teljesfokú (zártrendszerû ) elõ regyártás adott idõ szakok tö meges (pl. lakás) építési igényeinek korlátozott színvonalú kielégítésére hivatott, de nyílt-, rugalmas építési rendszerekben alkalmazva az optimális mértékû elõ regyártás szerepe mindig jelentõ s. 63

Az alábbiakban két olyan építésmó ddal foglalkozunk, amelyek már hagyományosnak, bizonyos értelemben túlhaladottnak mondható k, ugyanakkor a hazai épület- (elsõ sorban lakás-)állomány jelentõ s része ezen eljárások valamelyikének alkalmazásával való sult meg. Ennek az "üzemelõ " épületállománynak a fenntartása, javítása, felújítása, esetleg rehabilitálása, rekonstrukció ja, szanálása, majd bontása komoly építõ -, (magasépítõ ) szakmai kapacitásokat igényel. Blokkos é píté s A blokkos épületek falait fél-, vagy egész emelet magasságú, modulált szélességû elemekbõ l építik. Felsõ tö meghatáruk szerint − kisblokkok (kb. 4 kN/db), − kö zép(kb. 8 kN/db), és − nagyblokkok (kb. 16 kN/db) léteznek. Készülhetnek − üreges kerámia elemekbõ l elõ refalazva, − külö nféle kö nnyû betonokbó l öntõ formá ban (sablon) gyá rtva. A blokkok, blokkos épületek tervezési metó dusa a modulkoordiná cióalkalmazásának klasszikus példája. A kö tésben, vagy háló san egymásra rakott blokkok kapcsolatát vízszintes habarcshé zagok és függõ leges habarcsdugók biztosítják. A blokkfalak a fö démekhez monolit vasbeton koszorúval csatlakoznak. A blokkfalak építése (csakúgy mint a tö bbi elõ regyártott, valamint a tér-, és csúszó zsaluzású falak készítése) - az építésmó d által megkívánt pontosságú munka feltételeinek, biztosítása érdekében - általában úgynevezett fogadószintrõ l indítható . A falsíkokat vezérelemek kö zö tti vezetõ sínek, és függõ zés segítségével állítják be. A magassági szinteket mû szeresen, vagy csö ves vízmértékkel ellenõ rzik. A blokkok emeléséhez, mozgatásához a súlyponti tengelyükre merõ legesen kihagyott lyukon keresztüldugott, úgynevezett "kö ldö kcsapos", vagy szorító pofás himbát hasznának. A cementhabarcságyba helyezett elemeket ideiglenes (ún. sapkás),a fö démelemek beemelõ kampó ihoz kapcsolt csõ támaszokkal rö gzítik. A magassági, és függõ leges síkú finombeállításhoz keményfa ékeket (ékpárokat), és a teleszkopikusan mû kö dtethetõ támaszokat használják. A végleges beállítás után a kikent függõ leges hézagok kö zö tti horonyban habarcsdugó kat alakítanak ki. Az S/37-1. ábralapon egy blokkos épület alaprajzi és metszetrészletei, valamint kö nnyû beton kö zépblokk részleti található k.

64

Készítsünk tervezési modulháló zatokat ! Jelö ljük ki a vezérelemeket ! Az S/38-2. ábralap üreges kerámiaelemekbõ l elõ refalazott elemek részleteit, beépítését ismerteti. Rajzoljuk meg a blokkok homlokzati osztását ! Nevezzük meg a használható emelési segédeszkö zt ! A blokkos építésmó d elõ regyártott elemekbõ l szerelhetõ (vasbeton, kö nnyû beton) fö démeket és (vasbeton) lépcsõ szerkezeteket használ. Az építésmó d szerkezeti, méretkoordináció s tulajdonságait, a szerkezettervezési kö tö ttségeket a Magasépítõ speciális stúdium É pületszerkezetek c. tantárgy, a építés további ismereteit pedig az É pítési technoló giák c. tantárgy anyaga tartalmazza. Panelos é píté s A telepített üzemekben kialakított gyártási kö rülmények és az alkalmazott eljárások, valamint az építéshelyi szereléstechnoló gia technikai feltételrendszere teszi lehetõ vé nagyméretû elõ regyártott fal (fö dém, lépcsõ , stb. ...) elemek használatát. A falpanelok a tö mö rfalas szerkezeti rendszerû épületeket panelos építésmó ddal megvaló sító é píté si rendszer elemei. Vázas és ö ntö ttfalas épületek térelhatároló -, (pl. alagútvégek lezárása, homlokzati falak), kiegészítõ -, (pl. végfali hõ szigetelt burkoló -, vagy kö penyelemek) szerkezeti is megvaló sítható k falpanelok beépítésével. A panelok nagyságrendjük, beépítési helyzetük szerint − homlokzati, vagy belsõ teherhordó nagypanelok (a tö mö rfalas rendszer szintmagasságú, helyiség (szerkezeti cella) szélességû elemei), (lásd az S/41-5. ábralapon) − a tartó falakra, vázoszlopokra függesztett, vagy/és fö démszélre, homlokzati vázgerendákra támasztott fekvõ panelok (mellvéd-, másnéven parapet, és attika /felsõ lezáró / panelok S/45-9.), és á llópanelok lehetnek. Ebben a fejezetben a tö mö rfalas építési rendszer falait, falszerkezeti kapcsolatait tárgyaljuk. A merevnek tekinthetõ síklapokbó l (fal-, és fö démpanelok) a "dobozelv" alkalmazásával alakul ki a panelház szerkezeti rendje. Az alapelemeket éleik mentén, mintegy ö sszefû zõ (vízszintes és függõ leges) monolit vá zszakaszok a panelokbó l túlnyújtott, helyszíni fû zõ -, és kapcsoló elemekkel ö sszekapcsolt (hegesztett, csavarozott) acélbetétek kö rülbetonozásával készülnek. A vázszakaszok zsaluüregeit határoló panelszélek erõ sen tagozott kialakítása az élek mentén átadó nyírófeszü ltsé gek felvételére szolgál. (lásd az S/43-7. ,44-8.ábralapokat) A teherhordó síkelemek mellett a rendszer részét képezik − a válaszfalpanelok (6 cm vastag, háló s vasalású vasbetonelemek), − a térelemek (üzemben ö ntö tt, vagy ö sszeszerelt vb. dobozok) − vizes helyiségek (fürdő, WC)részére zárt, − aknák (felvonó , gépészet) számára, és − loggiáknak nyitott formában − lépcsõ elemek, stb. ... 65

A panelos építésû falak fontosabb jellemzõ i: − a elemek tartó -, és épületszerkezeti funkció jú rétegeit, szerkezetrészeit telepített üzemekben készítik illetve elõ re beépítik, így − a homlokzati elemek hőszigetelését, − a kívül végleges-, belül vakolatmentes felületképzést , − a felületkezelt, üvegezett nyílászáró kat − az elektromos vezetékek védőcsö vezését, stb. ... − a helyszíni munka szerelő jellegűvé, termelékenyebbé válik, kisebb építési nedvességbevitellel jár, − a vasalt teherhordó rétegű falak ö sszetett igénybevételeket (hajlítás, síkban ható terhek) is fel tud venni, így a cellás elrendezés az épület tö bbirányú merevségét is biztosítja, − a nagyobb teherbírású elemek és a szerkezeti rend, a hagyományos falazott szerkezeteknél fajlagosan kisebb épülettö meget eredményez, − a háló s elrendezésű homlokzati panelok csatlakozási hézagait az eddigiektől eltérő mó don kell kialakítani ! A panelszerelé s vezérgépe a legnagyobb elemsúlytó l, az épületméretektől függően kiválasztott, általában kö tö ttpályás, forgó gémes emelődaru. A szerelési ütemterv szerint helyszínre szállított (vagy kis mennyiségben ott tárolt), elemeket − a blokkos építéshez hasonló (abbó l fejlesztett), úgynevezett szabadpá lyá s mó dszerrel, vagy − a gyártási adottságokat (méretpontosság, beépíthető betétek használata) kihasználva kötöttpá lyá s szereléssel építik ö ssze. A kö tö tt-, vagy kényszerpályás szerelést a falelemekbe alul és felül beépített, két-két, egy függőlegesbe eső vezető/szintező csavarkészlet-pár teszi lehetővé. A felül kiálló csavarszárak mintegy "megvezetik" a rákerülő panelt, az alján lévő perselyekkel. A szintbeállítást a felső csavarokon - műszeres szintellenőrzés nyomán - megfelelő magasságra állított csavaranyákkal végzik. Az első szintet a fogadó szintbe épített csavarszárakkal, vagy "szabadpályásan" szerelik. (lásd az S/41-5. ,42-6. ábralapokat) A szerelést − a "dobozelvet" kö vetve zárt cellák sorolásával, vagy − kö rülépítéssel végzik. A zárt szerelés biztonságosabb, kevesebb szerelési segédeszkö z igényel, a kö rülépítés pontosabb. A csavarokra állított panelokat két-két, a fö démpanelok emelõ füleihez csukló san kapcsolt teleszkopikus ferde támasszal állítják függõ leges síkba és támasztják meg ideiglenesen. A támaszoknak húzó -nyomó erõ k felvételére, gyors-,(áttoló szeg, szorító anya) és finom (ellenmenetes csavar) beállításra alkalmasnak kell lenni. Az ideiglenes megfogásokat a vázszakaszok száraz szerelése (hegesztés, csavarozás) után szabad csak oldani. A kö vetkezõ szintet csak a fö démépítés és a monolit vázszakaszok betonozása, kellõ mértékû szilárdulása után szabad szerelni ! A szintezõ / beállító csavarokra állított falak, egyenletes felfekvését, teherátadását a koszorúvázszakasz és a panel kö zö tti hézag fö ldnedves cementhabarcs kitö ltése, "aláverése” biztosítja.

66

Falpanelok szerkezeti anyagai: − a teherhordás feladatát vasbeton szerkezetrészek látják el − tö mö r rétegként, − bordás peremű lemezként (teknő), − betételemek kö zö tti rácsszerkezet formájában, de vasbetonbó l készülhet a − a külső-, vagy belső burkoló -kéreg is. − a hõ szigetelõ képességet − kö nnyűbeton (kohó habsalak-, perlitbeton,..), − üreges égetett (váz-)kerámia elemek, − műanyag hab (polisztirol, poliuretán,..) táblák, hasábok, − szálas anyagú (kőzet-, bazalt-, üveg-)gyapot lemezek, biztosítják. − homlokzati felü letké pzé s − mosott kavicsbeton-, mészkőzúzalékos beton, vagy monolit műkőkéreggel, − műkő-, kerámia-, lapokkal, − téglaburkolattal, stb. ... alakítható . A belsõ teherhordó falak tö mö r vasbetonbó l vannak. A 15 cm-es vastagság az adott igényszinten elfogadható léghanggátlást biztosít. A homlokzati falpanelok az S/39-3. ábralapon vázolt szerkezetvá ltozatokban készülhetnek: − a szendvicspanel belsõ teherhordó -, és külsõ burkoló vasbeton rétegei kö zé hõ szigetelõ (esetleg /kiszellõ ztetett/lég-)réteg(ek) kerülnek, (S/39-3./a ábra) − a teknõ panelok élére állított teknõ alakú teherhordó szerkezetrészét általában kö nnyû beton hõ szigetelés tö lti ki,(S/39-3./c ábra) − a vá zkerá mia beté tes panelokban a súlycsö kkentést, a hõ szigetelést, és a vasbeton szerkezetrács zsaluüregeit (csatornáit) a betétek adják, alakítják.(S/39-3./b ábra) A segédlet S/46-10. ábralapján látható , koszorúgerendára függesztett elõ falazott téglapanel ("SÜ BA" típus) teljes értékû hõ szigetelését és felületképzését beépítés után kell elvégezni. A homlokzati panelhézagokat a hõ hídmentesség, a fokozott lég-, és nedvességzárás (csapó esõ , torló nyomás ellen) kö vetelményei és a nagyméretû , - hõ mérsékletingadozásoknak kitett elemek várható mozgásainak figyelembevételével kell kialakítani. A függõ leges panelhézagok − zárt vagy − tö bblépcsõ s, nyílt képzésû ek lehetnek. Zá rt hé zagképzést csak (meglehetõ sen drága) tartó san rugalmas (elasztoplasztikus) hézagtö mítõ masszák felhasználásával, szigorú technoló giai elõ írások betartása mellett szabad alkalmazni. Nyílt hé zagképzés esetén a külö nbö zõ hatások ellen tö bb lépcsõ ben, zó nában védekezhetünk. A homlokzatra jutó csapó esõ ellen a panelok homlokzati oldalán végigfutó horony(pár)ba húzott mû gumi (neoprén) "C" profil esõ zá r véd. A torló nyomás által továbbpréselt nedvdús levegõ a dekompressziós csatorná ban (tágulatot képezõ horonyban) nyomását veszti, nedvességtartalma kiválik és lecsorog a csatorna kifelé lejtõ bordázatán ("nyakkendõ profil"). A dekompresszió s csatornát a hõ szigetelt függõ leges vázszakasztó l a torló nyomástó l immár

67

védett, lé gzá rként mû kö dõ impregnált (pl. bitumennel átitatott) rugalmas mû anyag habszivacs tö mítõ sáv választja el. A vízszintes panelhézagokat − zártan vagy − úgynevezett vízküszö bbel képezhetjük. Zárt hézagképzés esetén a függõ leges és vízszintes hézagok ö sszefüggõ háló zatát kell kialakítani, külö nö s tekintettel a keresztezõ dések vízhatlan kapcsolatára. A függõ leges nyílthézag hátsó légzáró zó nája a vízszintes szakaszokon is kö rbefut, folyamatos háló zatot képez. Az esõ zár és a dekompresszió s csatorna a vízszintes hézagnál megszakad. A felsõ panel külsõ kérge kö tényszerû en leló g, vízkü szöbö t képezve a torló nyomás által a hézagba juttatott csapadék elõ tt. (a vízküszö b szükséges nagysága meteoroló giai és légkö ri mérési adatok alapján egzakt mó don számítható ) Nyílthézagok keresztezõ désénél a függõ leges hézagban lecsurgó vizet a homlokzati sík elé vízvetõ kkel ki kell vezetni. A nyílt hézagképzés egyik mó dját tanulmányozhatjuk az S/40-4. ábralapon. Azonosítsuk a funkcionális zó nákat ! Nevezzük meg feladataikat ! 4.4.5. Pincefalak A nagyrészt, vagy teljesen térszín alatt épített pincefalakra a felmenõ szerkezetek által átadott terheken kívül további vízszintes és ferde erõ k is hatnak, így − a fö ldnyomás, (mélységtõ l, talajviszonyoktó l, térszínterheléstõ l függõ mértékben, de mindig) − a talajvíznyomás, (a mértékadó talajvízszint változásait kö vetõ mértékben) − a boltvállnyomás (boltozott pincefö démek, boltö vek esetén, fõ leg régi épületekben) További idõ szakos terhelést jelenthet − az épületkö zeli nehézjármû forgalom, − a saját és kö zeli építési terhelés (pl. daruk), − tehertárolás és mozgatás, amelyek statikus térszínteher és dinamikus hatások formájában adó dnak át a pincefalakra (is). Az ö sszetett igénybevételek miatt jelentõ sen eltér a külö nbö zõ szerkezeti rendszerû épületek pincefalainak kialakítása, mert − más és más a leterhelé s mértéke, ami segíti az oldalirányú erõ k felvételét, − a térszín alatti terek termé szetes megvilá gítá sa, szellõ zé se külö nbö zõ szerkezeti adottságokhoz igazítandó . A talajnedvesség, gyakran talajvíz jelenléte és a pincék belsõ tereinek szokásosan várható páraterhelése miatt szigetelt változatban sem tanácsos a pincefalakat üreges, poró zus, nedvszívó anyagokbó l készíteni. Tömörfalas é pü letek pincefalai A hagyományos, falazott szerkezetû épületek pincefalait − kisméretû tö mö r téglábó l falazva,

68

− betonbó l (vasbetonbó l) zsaluzatba csö mö szö lve, vagy − vegyes falként (pl. téglafal burkolat/zsaluzattal) építik. A kellõ mértékben leterhelt, szû kség esetén vastagabb pincefal alkalmas az oldalnyomások felvételére, talajvíz jelenléte esetén is. Talajnedvesség esetén csak fö ldnyomás, magas talajvízszintnél talajvíznyomás is hat. A két hatás ö sszegzõ dik (szuperponáló dik) ! Mindkét változatra elvi megoldást nyújt a 4-23. ábra (a, b)

4-23. á bra Ö ntö tt-, és elõ regyártott elemes épületek pince nélkül, vagy a monolit dobozszerkezetû fogadó szint részleges, vagy teljes fö ldbesüllyesztésével alápincézve épülnek. 69

A tö mö rfalas épületek nem minden határfala fõ fal, ezért leterhelõ szerepét meg kell vizsgálni ! (pl. harántfalas épületek térelhatároló hosszfalai, stb.) Á talakítá s, rekonstrukció, bontá s eseté n a leterhelé s elõ vigyá zatlan megszûnteté se tragikus eredmé nyû lehet ! A pincetér megvilágítására tö mö rfalas épületekben, a pincefalakkal együtt teknõ szerû en kö rbeszigetelhetõ (angol)akna szolgál, amelyet mellvéddel, korláttal, vagy vízszintes ráccsal kell ellátni a balesetek megelõ zése érdekében. Az angolakna vízelvezetését ö sszefolyó val, lefolyó csõ vel kell megoldani ! Bevilágító -, csúszdás ledobó aknák üvegbeton, illetve nyitható fedelekkel készíthetõ k.(4-23./c, d ábrák) A bevilágító -, szellõ zõ -, ledobó aknáknak fémbõ l, mû anyagbó l elõ regyártott, ráccsal ellátott , a pincefalra szerelhetõ és egyszerû en kö rülbetonozható változatai is vannak. Vá zas é pü letek pincefalai A vázas épületek pincefalai felett a függõ leges terheket a vázgerendák áthárítják a vázpillérekre, ezért kellõ leterhelé s híjá n az oldalirányú erõ ket más mó dszerekkel kell felvenni. A 4-24. ábra vázlatai szerint a pincefalakat − támfalszerû en kialakítva ( a. ), − váz- (és pó t)pillérek kö zé, mintegy vízszintes síkban mû kö dõ ellenboltö vként kialakítva ( b.), ó vhatjuk meg az oldalnyomások káros hatásaitó l. A bevilá gítá s szerkezeti lehetõ ségét − a váztó l függetlenített, oldalnyomásra méretezett pincefalakkal lehet kihasználni.( c.) A vázas épületek pincefalai a vá zelemeket is terhelhetik! ( b. eset). Alapozá suk megegyezhet a pillérváz gerenda-, vagy gerendarácsalapjával, ám lehet ö nálló (külö n süllyedõ ) sávalap is. Pilléralapozás esetén a pincefalat a pontalapokra kerülõ gerendaalap is hordhatja, ezért alatta laza homokos kavics feltö ltésû sávot kell képezni esetleg vágó éllel kell ellátni, tudniillik − a nagyobb terhelésû pontalapok erõ sebben süllyednek mint a kisebb terhelésû gerenda, amely ezért "fennakadhatna" a talajon. Vázas épületek pincefalai is tö mö r tégla, monolit beton és vasbeton anyagú szerkezetek.

70

4-24. á bra 4.4.6. Lábazati falak Az épületek terepszint mentén elhelyezkedõ részei az idõ járási és mechanikai hatásoknak fokozott mé rté kben kitett szerkezetek. A faltö vekben ö sszegyû lõ , leszivárgó nedvesség, a csapó esõ és a tereprõ l, járdáró l visszacsapó dó , a jármû vek által felvert víz, fokozott nedvesítést, a fagyhatás által roncsolást, a bevitt vagy/és kioldott só kkal korró zió t okoz. A lábazati falak szerkezete ennek megfelelõ en általában elté r a rákerülõ , úgynevezett felmenõ falakétó l. Lábazati falszakaszt általában a járda (terep)szint és a fö ldszinti padló vonal(szint) kö zö tti 30...90 cm-es sávban, esetleg a padló szintet meghaladó magasságig építünk.

71

A lábazat formálásának, vonalvezetésének, anyaga megjelenésének, felületének esztétikai, homlokzatalakító szerepe van, fontos építészeti eszkö z. Lehetõ leg kö rben azonos kiképzésû , vízszintes lezárású, vagy a terepvonalat lépcsõ zve kö vetõ legyen! Külsõ síkja a homlokzatéval megegyezõ , attó l kissé hátrahúzott, vagy kiugratott lehet. Mindegyik megoldás szerkezeti és építészeti elõ nyö ket és hátrányokat is hordoz. Például az elõ álló lábazat jó l hangsúlyozza a homlokzat tagolását, de a kiülõ felületen, zugban lerakó dik a szennyezõ dés, megáll a hó stb., ezért célszerû (legalább 45o-os) ferde síkkal lezárni a fagykárok, a korró zió megelõ zése érdekében. A lábazati falak szerkezeti felépítésük szerint lehetnek: − homogé nek, vagy − heterogé nek, vegyes építéssel, vagy burkolva. A lábazati falakat, heterogén falak homlokzati kérgét, burkolatát csak mechanikai hatásoknak ellenálló , fagyálló anyagokbó l szabad építeni. (üreges, poró zus elemek, téglák, beltéri burkoló anyagok nem használható k, lábazati falként, lábazatburkolatként). Heterogén szerkezetek hátfalazatait is, a pincefalakhoz hasonló an ajánlatos tö mö r téglábó l, kõ bõ l, vagy betonbó l készíteni ! Készítésmó djukat tekintve a lábazat lehet: − monolit, (nyers, vagy "látszó beton" fal, beton vagy mû kõ kéreg), − kiselemekbõ l falazott, ( terméskõ -, fagyálló tégla vagy beton hátfallal együtt, vagy kö penyfalként falazva ), − kiselemekbõ l, lapokbó l burkolva készített (klinkertégla burkolat), − lemezes (kõ -, elõ regyártott mû kõ táblák). A 4-25. ábrán a lábazati fal helyét, homlokzati síkhoz való viszonyát és néhány készítésmó dú szerkezetváltozatát mutatjuk be. Vegyük észre, hogy − a szigetelés vonalvezetése a lábazat típusátó l függ, mert − a monolit homogén fagyálló lábazatok esetén a vízszintes falszigetelés a lá bazati fal fölé , a padló szigetelés vonalába kerülhet, − a nem fagyálló hátfalazatokat vízszintes és függőleges falszigetelésekkel vé deni kell, − a lemezes burkolatok hézagain a visszacsapó dó víz bejuthat, ezért a szigetelést a lemezek mö gé (a járdasík fö lé 25...30 cm-rel) fel kell vezetni, ugyanakkor − a hátfalazathoz teljes felületén szerkezetileg kapcsoló dó kérgek, burkolatok, kö penyfalak mö gé nem szabad a szigetelést felvezetni !

72

4-25. á bra 4.4.7 Ellenő rző ké rdé sek, feladatok a 4.4 fejezet anyagához 1. Melyek a teherhordó falakkal szemben támasztott alapvető kö vetelmények ? 2. Osztályozza a falakat szerkezeti jellegük és építési technoló giájuk szerint ! Á llítson fel szerkezetcsoportokat ! 3. Ismertesse a legfontosabb falazási szabályokat ! 4. Írja le egy kõ fal építésének folyamatát az anyagnyeréstõ l kezdve! 5. Mitõ l függ a kõ falak homlokzati megjelenése ? Gyû jtsö n példákat (fotó , rajz) ! 6. Mutassa be példákon a klasszikus téglakö tési szabályokat !

73

7. Elemezze a kö nnyû , nö velt méretû kerámia falazó elemek és a belõ lük építhetõ falak tulajdonságait ! Kutasson fel hazai (esetleg külfö ldi)termékeket (kataló guslap, beépítési útmutató k) 8. Melyek a szilikátbázisú falazó elemek készítésének lehetõ ségei? Kutasson fel hazai (esetleg külfö ldi) termékeket (kataló guslap, beépítési útmutató k) 9. Milyen vegyes falszerkezeteket ismer ? Miért és mikor építünk vegyes falakat ? 10.É rtékelje ö sszehasonlítással a külö nféle kiselemes falazatokat ! 11.Mi a félmonolit építéstechnoló gia lényege ? 12.Nevezzen meg falazó -, zsaluzó elemeket, elemcsaládokat ! 13.Ismertesse a dermesztett betonszerkezetek elõ állításának fõ jellemzõ it, lényegét ! 14.Írja le a monolit falak építési sorrendjét, segédszerkezeteit, gépigényét ! 15.Á llítsa fel a zsaluzatok kö vetelményrendszerét, határozza meg funkcionális szerkezetrészeiket ! 16.É rtékelje az ö ntö ttfalas építésmó dokat ! 17.Osztályozza a táblás zsaluzatokat tö bbféle szempont szerint! Kutasson fel hazai (esetleg) külfö ldi típusokat (kataló guslap, beépítési útmutató k) 18.Jellemezze a térzsalus építést ! 19.Hogyan zsaluzható k ki az "alagutak" ? 20.Sorolja fel a csúszó zsaluzatok funkcionális szerkezet részeit ! 21.É rtékelje ö sszehasonlítással a korszerû ö ntö tt falszerkezeteket ! 22.Ismertesse az elõ regyártott falak jellemzõ it ! 23.Mutassa be a blokkos építésû falak elemeit ! 24.Á llapítsa meg egy blokkfal építési sorrendjét, induló feltételeit és segédeszkö zigényét ! 25.É rtékelje ö sszehasonlítással a blokkos és a panelos építésmó dokat 26.Ismertesse a panelos építésmó dú, tö mö rfalú épületek szerkezeti rendjét ! 27.Melyek a panelos építés legfontosabb jellemzõ i ? 28.Nevezze meg a falpanelok szerkezeti anyagait, és szerkezetváltozatait ! 29.Fogalmazza meg a panelfalak szereléstechnoló giájának lényegét! 30.Vázolja fel a panelok homlokzati hézagképzésének lehetõ ségeit 31.Milyen hatások, és kö rülmények okozzák a pincefalak konstrukció s nehézségeit ? 32.Vázolja fel egy tö mö rfalas épület pincefali metszetét talajnedvesség, illetve talajvíz jelenléte esetén ! 33.Ismertesse a pincék természetes megvilágításának, szellõ zésének megoldási lehetõ ségeit ! 34.Mutassa be a vázas épületek pincefalainak konstrukció s lehetõ ségeit! 35.Tegyen ajánlásokat pincefalak anyagaira, rétegfelépítésére és készítésmó djára ! 36.Osztályozza a lábazati falakat szerkezeti felépítés és készítésmó d szerint ! 37.Elemezze a szigetelés és a lábazati falak viszonyát ! Vázolja fel az alapeseteket ! 38.Oldja meg külö nbö zõ fö ldszinti padló magasságok mellett, a 4-23. ábra lábazati szerkezeteinek pincefali csomó pontjait !

4.5 Koszorúk é s kiváltók A teherhordó falak az épület szerkezeti rendjébe illesztve, annak szerves részeként kapcsoló dnak egymáshoz és más, funkcionális szerkezetekhez. A vízszintes, vagy ferde teherhordó szerkezetek (fö démek, lépcsõ k, tetõ szerkezetek) és a falak csatlakozó élei mentén teherá tadá sra alkalmas, és az alapvetõ épületszerkezeti funkció kat sem zavaró kapcsolati megoldásra van szû kség. Az alapvetõ en függõ leges terhek hordására szolgáló , és alkalmas falakat, vízszintes erõ hatások, kihajlás ellen helyenként (célszerû en szintenként a fö démsíkban), össze kell fogni !

74

A falak téralakító (elhatároló , osztó , kapcsoló ) szerepe miatt a teherhordó falakban is szû kség van külö nbö zõ rendeltetésû kisebb- nagyobb nyílá sok kialakítására. A nyílásokat á t kell hidalni, vagyis a terheket a nyílások melletti, kö zö tti szakaszokra áthárítva, azokat ki kell vá ltani ! Fenti feladatokra szolgálnak a falak teherhordó szerkezetrészeiként mû kö dõ koszorúk és kiváltó k (nyílásáthidaló k). 4.5.1 Koszorúk

"... a fö démek A téglafalú, fafö démes épületekben a vasbeton széleskö rû építõ ipari gerendázata, a boltozatok felhasználásának elterjedéséig a falak vízszintes síkú ö sszefogására, és és az épület ... nem a fagerendák bekö tésére laposacél (kovácsolt, késõ bb hengerelt) engedik majd, hogy a fal falkötõ vasakat használtak, amelyek sarkokon, "T" alakú elhajoljon vagy falcsatlakozásoknál, a felfekvõ gerendavégeknél a falazat álló hézagaiba mozogjon." kerültek. A lehorgonyzást, rö gzítést biztosító áttoló vasak - gyakran mû vészi, kovácsolt formában - a homlokzatokon is megjelenhettek.(4-24. ábra)

A vasbeton koszorú nevének megfelelõ en kö rbefogja az épületet a fö démek magasságában. A külsõ és a belsõ teherhordó falakban is kell koszorúkat építeni ! A koszorúk szerkezeti anyaga a vasbeton, ö sszetett igénybevételek jelenlétére utal. Ezek az igénybevételek − a vízszintes erõ k, vagy ferde erõ k vízszintes komponensének (pl. tetõ terhek) oldalnyomá sábó l, − a befogott (vagy részlegesen befogott) fö démgerendák által átadott nyomaté kbó l, − az erkély-, párkány-, stb.- konzolok csavará sábó l, − és természetesen- fü ggõ leges (fal-, és fö dém)terhekbõ l származnak. Az igénybevételek felvétele mellett a koszorúk feladata − a pontszerû terhek (például fö démgerenda) egyenletes szétosztása nagyobb falszakaszokon, − az egyenlõ tlen süllyedés hatásainak kiegyenlítése, − a hajlító nyomatékok (pl. nyílások felett) és csavaró -igénybevételek elosztása hosszabb falszakaszokra, − a fö dém-fal kapcsolat biztosítása (monolitikusan, vagy a gerendák befogásával, bekö tésével). A koszorú keresztmetszeti méreteit elsõ sorban a keresztezõ dõ fal és fö dém (szerkezeti) vastagsága határozza meg. Szélessége átfoghatja a falvastagságot. Ekkor teljes mé retû koszorúró l beszélünk. Homlokzati oldalán kö penyfalazás, hõ szigetelõ elõ tét, vagy zsaluzó elem lehet. Ebben az esetben "elõ falazott" koszorú a neve. Kö zépfõ falakban kétoldalró l csökkentett mé retû koszorúk is készíthetõ k. A koszorúk magasságát a kapcsoló dó fö dém (vagy más szerkezet) típusa és építésmó dja határozza meg. Például egyes elõ regyártott vasbetonelemes fö démek gerendáit a koszorúvasak kö zé be kell fogni, ezért a koszorú a gerendamagasságnál alul-felül 3...5 cm-rel nagyobb. A magasságot (külö nö sen csö kkentett szélességû koszorúk esetén) célszerû a falelemek magassági méretrendjéhez igazítani. Például kisméretû téglafalak esetén a magasság :

75

nx(6,5+1)cm = 3/4M lehet A koszorúkat kiváltó val- (magas "szemö ldö kû ", a fö démhez kö zel áthidalt nyílások felett), és/vagy párkány(konzollemezzel) egyesítve is készíthetünk. A koszorúk minimális vasalása a sarkokban vezetett 4 db 8..10 mm átmérõ jû hosszvasbetétbõ l és 40 cm-enként elhelyezett kengyelekbõ l ( ∅ 5,5..6 mm) áll. A legalább 10 cm széles csö kkentett méretû koszorúkba csak 2 db fõ vas építhetõ be úgynevezett "S" kengyelekkel. Tartó szerkezeti szempontbó l leginkább megfelelõ , teljes méretû koszorúkat fõ leg kö zbensõ fõ falakban alkalmazhatjuk, mert − a határoló falban, jó hõ vezetõ anyagú lévén, hõ hídakat ké peznek; − a homlokzaton rosszul vakolható, gyenge vakolat-tartású sávokat alkotnak. A homlokzati koszorúk hõ szigetelését (hõ híd megszakítás) − hõ szigetelõ (általában elég szilárd és vakolható , pl. fagyapot, gázbeton) zsaluzó elemekkel, − zsaluzatba helyezett hõ szigetelõ lemezekkel (pl. mû anyag habok), − hõ szigetelõ kö penyfallal, − kö penyfal mö gé helyezett hõ szigeteléssel, − a teljes homlokzat hõ szigetelõ burkolásával oldhatjuk meg. A zsaluzatba helyezett vékony cserépburkolat pusztán a kö nnyebb vakolható ságot biztosítja de nem hõ szigetel és nem elõ zi meg a vakolatelszínezõ déseket, kifagyásokat. Egyes hõ -szigetelõ anyagok alkalmazása esetén a vakolható ság, jobb vakolattartás érdekében erõ sítõ betétháló kat (pl. rabic-, poliészter) kell alkalmazni ! A 4-26. ábrán a vasbeton koszorú beépítésének átnézeti vázlata, és jellegzetes keresztmetszeti változatai található k. Hagyományos falazott, és kö nnyû beton ö ntö ttfalak koszorúszerkezeti csomó pontjai vannak a 4-27. ábrán.

76

4-26. á bra

77

4-27. á bra 4.5.2. Kiváltók Falnyílásokat térkapcsolási, kö zlekedési, világítási, szellõ zési és technoló giai okok miatt kell a falakban kihagyni, kialakítani. A nyílások áthidalására, kiváltására szolgáló szerkezetek (a falak szerkezetrészei) alakjuk (tengelyvonaluk formája) szerint − ívesek, és − (általában vízszintes) egyenes tengelyû ek lehetnek. A külö nféle boltív- (kö rszegmens, félkö r, ellipszis, kosárgö rbe, csúcsív, szamárhátív stb. ...) tengelyû szerkezeteket boltöveknek nevezzük. A boltö vekben a terhelés, a boltívtõ l kissé eltérõ teherátadási vonal mentén, a kereszmetszetekben nyomó feszültségeket ébresztve fut le a boltvá llakig, és adó dik át a falra. A teheráthárítás másik fajta szerkezetei az egyenes tengelyû hajlított-nyírt (általában kéttámaszú tartó ként mû kö dõ ) kivá ltó-, nyílá sá thidalógerendá k. 78

A kiváltó k szerkezeti anyagait igénybevételük határozza meg. Míg a nyomott boltö veket − kõ bõ l, tömör é getett té glá ból építhetjük, addig a gerendajellegû áthidaló k, kiváltó k az ö sszetett igénybevételnek megfelelõ en − (fábó l), acé lból, de elsõ sorban vasbetonból készülnek. A ró mai kor ó ta ismert boltö veket hagyományos építési mó dszerekkel készítik. É pítésükhö z alátámasztó állványzatra szerelt mintaív(ek)re, mintadeszkázatra van szû kség. A terhelt falszakaszokat is tö mö r, szilárd falazó elemekbõ l kell építeni, a boltö vcsatlako-zásoknál a teherátadási vonalra merõ leges felületû boltvállakkal. A boltö v "hajtását"(a pillérkö tési szabályoknak megfelelõ falazását) kétoldalró l, szimmetrikusan váltakozó szakaszokban (vagy ketten) végzik. Kö zépen a boltö v "zárását", befeszítését ékalakú záró kõ , vagy faragott tégla ék(pár) elhelyezésével, "kiékeléssel" végzik. (4-28. ábra) Fábó l ma már csak ideiglenes épületekben tö mö r falaiban készítünk kiváltó kat. (Vázas faházakban a kiváltó k ö nálló szerepe nem értelmezhetõ - a váz részét képezik.) Melegen hengerelt "I”, „U" szelvényû acélgerendákat, teherbírásukhoz képest kis súlyuk, kö nnyen változtatható méretük miatt fenntartási építéseknél, épület átalakításoknál utólagos nyílá skivá ltá sra használják. A vasbeton kiváltó gerendákat helyszínen, elõ regyártva, vagy félmonolit mó don készítik. A monolit vasbeton kiváltó k méretezett egyedi vasalással készülnek. Jelentõ s zsaluzá si munkát igényelnek, ugyanakkor a koszorúval egyesítve hatékonyabb kereszmetszetkihasználást, magasabb nyílá sok építését engedik meg. Nyílássorok fö lö tt többtá maszúsíthatók.

79

4-28. á bra

Az elõ regyártott, beépítés után azonnal terhelhetõ vasbeton kiváltó k alkalmazása kö tö tt méretválasztékuk, viszonylag nagy súlyuk és nehézkes hõ szigetelhetõ ségük, vakolható ságuk ellenére széleskö rben elterjedt. A homlokzati falakban igényelt hõ szigetelé s üzemi beépítése (integrá lá sa), illetve a vasbeton elõ nyö s tulajdonságait megtartó , de hátrányait kiküszö bö lõ fé lmonolit, (pl. vázkerámia) zsaluelemes kiváltó k kifejlesztése épületszerkezeti szempontbó l is kifogástalan megoldásokat eredményezett. A zsaluelemes szerkezetek a "járatos" méretrendtõ l eltérõ hosszúságokban helyszini elõ regyártással is elõ állítható k. A hagyományos lá gyvasbeté tes szerkezetek mellett nagyszilárdságú betonbó l (pl. kerámiapapucs zsaluelemes) feszített beton kiváltó kat is találunk a hazai építési piacon. A karcsú elõ feszített tartó kat építés kö zben ideiglenes alá tá masztá ssal, túlemelé ssel kell beépíteni. Végleges teherbírásukat a megszilárdult tö mö r, téglábó l falazott, vagy ö ntö tt beton nyomott övvel együtt nyerik el, végleges, vízszintes alakjukat pedig a terhelés hatására veszik fel ! 80

Monolit vasbeton kiváltó k koszorúval egyesített változatait találjuk a 4-28. ábrán. A felvázolt megoldások nyílászáró szerkezetek beépítését segítõ kávás, és vasbeton kö ténnyel ellátott megoldásait adják. A kiváltó k terheinek meghatározásakor figyelembe vehetjük az úgynevezett "álboltozati" hatást, másként kifejezve, a falak természete á tboltozódá sát.(tudniillik a parabola alakú gö rbe feletti falszakasz már ö nhordó ) A 4-29. ábrán gerendajellegû kiváltó k beépítési részletei található k. Figyeljük meg − az acélgerendák együttdolgoz(ta)tásának és korró zió illetve tû z elleni védelmének megoldását, − a biztonságos (támaszerõ )átadáshoz szükséges felfekvési felületek nagyságát, − a vázkerámia zsaluzó elemek zsaluüregképzési és vasalási változatait !

81

4-29. á bra 4.5.3. Ellenő rző ké rdé sek, feladatok a 4.5 fejezet anyagához 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Mi falak funkcionális szerkezetrészeinek feladata ? Mire használták a falkö tõ vasakat ? Ismertesse a koszorú feladatait ! Vázolja fel a jellegzetes koszorúkeresztmetszetet! Vegyen fel méreteket külö nféle fal-, és fö démszerkezetekhez kapcsoló dó koszorúk esetén ! Milyen a koszorúk minimális vasalása ? Hogyan kell a homlokzati falak koszorúit kialakítani ? Milyen ö sszefüggések vannak a kiváltó k alakja, anyaga és erõ átadásmó dja kö zö tt ? Fogalmazza meg a boltö vek építésének szabályait ! É rtékelje ö sszehasonlítással a kö lö nbö zõ anyagú kiváltó geren-dákat !

82

10.Kutasson fel hazai (esetleg) külfö ldi kiváltó típusokat (kataló guslap, beépítési útmutató k)

4.6 Ké mé nyek é s szellő ző k Az épületek fû téséhez, gravitáció s szellõ ztetéséhez függõ leges csatornák, kü rtõ k építésére van szû kség. A kürtõ ket célszerû en a falakbó l "kihagyva", vagy ö nálló an, (esetleg a faltesthez kapcsolva),kö rülfalazva építik, építették. Elõ regyártott elemekbõ l (hõ szigetelt, hátszellõ zö tt) ö nálló kémények építhetõ k. A gravitáció s, kürtõ s szellõ zõ k helyét a gépi szellõ zõ (klíma) berendezések szerelt fém (alumínium, rozsdamentes acél, ...) csatornarendszerei veszik át, ugyanakkor a tö mö rfalas szerkezeti rendszerû , hagyományos falazott építési technoló giával készült épületekben célszerû , és gazdaságos falazott szerkezetváltozataik alkalmazása napjainkban is. 4.6.1 Ké mé nyek A kémények, kéménykürtõ k a tüzelõ berendezések biztonságos mû kö dtetésének feltételeit teremtik meg azáltal ,hogy − friss levegõ (oxigén) folyamatos utánpó tlásával biztosítják az égés feltételeit, mikö zben − a keletkezõ fü stgá zokat elvezetik. − Mindkét feladat ellátását az az áramlási kö r biztosítja amely az eltérõ hõ mérsékletû gázok fajsúlykülö nbségén alapul. A gravitáció s áramlás kialakulását a huzathatá s teszi lehetõ vé, amely a kürtõ magasságátó l, keresztmetszetének geometriai jellemzõ itõ l, és belsõ felületének súrló dási ellenállásátó l függ. A szükséges huzat mértéke a tüzelõ berendezések fû tõ teljesítményétõ l (fû tõ felületétõ l függ, így tehát a kémények legfontosabb mû szaki paramétereit is ez határozza meg. A kéményeket épületfizikai és épületgépészeti jellemzõ k, ö sszefüggések alapján méretezni kell ! A kémények lehetnek: − falazott, (hagyományos vagy orosz) kémények, − nagy falvastagságú kö zponti-fû tés kémények, elõ regyártott elemekbõ l készített , (épített, vagy szerelt) kémények, − úgynevezett gyû jtõ kémények, és − gyárkémények

83

Falazott (orosz)ké mé nyek Falazott, vagy másnéven orosz kéményeket hagyományos falak kürtőiként, vagy ö nálló faltestként építhetjük. A téglafalakban "Ü gyelni kell arra, hogy a kialakítható kürtő keresztmetszeti alakját, méreteit az elemméret és a kürtőket ne készítsék sem kö tési lehetőségek határozzák meg. túl szélesre, sem túl A huzathatás szempontjábó l ideálisnak tekinthető kö r keresztmetszetű keskenyre: mivel ha kialakítás csupán béléscső beépítésével lenne megoldható , ezért a szélesre készülnek, rajtuk falazott kémények kürtői négyzet, vagy téglalap keresztmetszetűek. a levegő behatoélva a A kürtő-keresztmetszet oldaléleinek aránya - az áramlási feltételek füstö t leszorítja, nem biztosítása, a túl nagy veszteség megelőzése érdekében - legfeljebb 1: engedi felszállni és 1,5 lehet. A kéménykürtőt kö rül mindenhol legalább 1/2 tégla vastag szabadon kijutni, és a fal vegye kö rül. A kürtőfalba idegen szerkezet, (fö démgerenda, kiváltó , nagyon keskenyeken stb, ...) nem "ló ghat", nem épülhet bele ! pedig a fü stnek nem Az orosz kéményeket mindig tö mö r égetett (általában kisméretű) lévén szabad kiútja, téglábó l építik. Az alkalmazható kürtőméretek 14x14, 14x20 cm, felgyü lemlik é s 1 1/2 tégla vastag (38 cm) falban. Egy- egy kürtőbe (lakó házak visszafordul. kályhafűtéseit figyelembevéve) kettő, a 14x20 cm-es kürtőbe három tüzelőberendezés kö thető, de csak egy szinten. Tö bbszintes épületekben szintenként nö velni kell a kürtők számát mert egy kü rtőbe több szinten (a füstgázok átáramlását megelőzendő) beköté st kialakítani szigorúan tilos ! Oroszkémények építésének legfontosabb szabályai a kö vetkezők: − Az ö nálló kéménypilléreket alapozni, és (vízszintes falszigeteléssel) szigetelni kell ! − Határoló falakban, nedvesség ellen szigetelt falakban, az érintkező kürtőfalat vastagabbra (3/4..1 tégla) kell felvenni ! − A kürtőt alul koromzsá kkal, koromzsá kajtóval ellátott tisztító nyílással kell kialakítani ! − Gázfűtés esetén a kondenzvíz ö sszegyűjtését, elvezetését meg kell oldani ! − A kéménykürtőt belülről vakolni nem szabad, de a hé zagokat teljesen, "gáztö mö ren" ki kell tölteni, kenni ! − Tetőtérben, padláson a kéményt kívülről vakolni kell ! − Tetőn kívül célszerű a gyors lehűlés ellen a kürtőfalat megvastagítani (3/4 téglára), teli hézagolással, vakolás nélkül kialakítani ! − A kéményfedkő elhelyezésének magasságát építési előírások szabályozzák magas-, és lapostetők esetén, a szomszédos épület helyének méreteinek, az uralkodó széliránynak függvényében. − A kéménypillér magassá gát a legfelső tüzelőberendezés rosté lya felett 5,00 m-né l alacsonyabban felvenni nem szabad ! − Kéménypillér és faanyagú, (vagy más gyúlé kony) épületszerkezet kö zö tt legalább 12 cm távolságot kell tartani. − Tö bbszintes épületek kéményeit gyakran el kell húzni, mert − a kürtő útjába eső idegen szerkezetet "ki kell kerülni", − a tüzelőberendezések bekö téseit, a koromzsákokat, tisztító nyílásokat szintenként azonos helyen szeretnénk kialakítani, − a tetőtérben az egymás melletti kürtőket célszerű egy kéménytestbe ö sszefogni, hogy minél kevesebb tetőáttö résre (kevesebb hibaforrás, beázási lehetőség) legyen szűkség, − a kéménytestet célszerű olyan irányban elhúzni, hogy a gerinchez minél kö zelebb kerüljö n.

84

Figyelem: az elhúzott ké mé nytest csak teherhordófalszakaszra kerü lhet ! − A kéményelhúzás akkor szabályos, ha − a ferde elhúzás szö ge a függőlegessel legfeljebb 30o -os szö get zár be, − a kürtőkeresztmetszet mé reteit az elhúzás szakaszán is megtartja, − az elhúzás csak egyirá nyban és csak egyszer ismé tlődik, − a kürtőfalat az elhúzás tengelyére merőleges rétegekben falazzák, − a ferde felületeket, sarkokat csorbulás ellen (golyó s tisztítás) vasakkal védik. A 4-30. ábrán a falazott kéményekkel kapcsolatos elrendezési és részletmegoldások található k. Fogalmazza meg − a kémények téglakö tésének szabályait (hasonlítsa ö ssze az S/15-1. ábralap falvégkö téseivel!), − a tetõ n kívül vezetett kémény- magasság meghatározásának szabályait, − kézi falazó elemes falazat és kéménypillér kapcsolatának mó djait !

85

4-30. á bra Központi fűté sek ké mé nyei A kö zponti fû tések kéményei épületgépész által meghatározott kürtõ keresztmetszetû és magasságú öná llóé pítmé nyek. A kapcsoló dó épülettõ l ö nálló an alapozva, és a hõ mozgások gátolt lejátszó dását megelõ zendõ , a tö bbi szerkezettõ l mozgási hézagokkal, elválasztva építik. É píthetõ k − hagyományos falazott kivitelben, − vasbetonbó l, − kettõ sfalú, hõ szigetelt fémlemez-elemekbõ l szerelve. A falazott kö zpontifû tés-kémény legkisebb kürtõ mérete 27x27 cm, falvastagsága legalább 25 cm. (kisméretû téglábó l készítve)

86

A párhuzamosan sorolt kazánok füstcsõ bekö téseit egy vízszintes füstcsatornán a "ró katorkon" keresztül kö tik be a kéménybe. A ró katorkot az (általában szigetelt) padló és falszerkezetektõ l légréteggel elválasztva, lábakra állítva építik. (vasbetonlemezek kö zé falazzák, - régebben dongaboltozattal fedték). Gyűjtőké mé nyek A gyû jtõ kéménybe tö bb szint azonos jellegû , fû tõ kö zegû tüzelõ berendezéseit lehet bekö tni. A gyû jtõ kéményeket ennek megfelelõ en fölfelé bõ vûlõ , kör kereszmetszetû kürtõ vel, és a fokozott hõ terhelés miatt hõ szigetelt, (esetleg kettõ s) külsõ kö pennyel ellátva építik. A gyû jtõ kémények is ö nálló , a fö démektõ l is elkülö nítendõ szerkezetek, ezért falazott, vagy ö ntö ttfalú (rabic) aknába kerülnek. A teljes magasságú kéménypillér terheit öná llótömbalap veszi át, a fö démeket sem terheli. A kéményfejet általában huzatnövelõ toldatokkal látják el. A gyû jtõ kéményeket nem lehet elhúzni. A tö bbszintû bekö tések miatt a gyû jtõ kémények töké letes gá ztömörsé ge elengedhetetlen kö vetelmény. A bekö tések, koromzsákok, tisztító nyílások-, ajtó k kizáró lag elõ regyá rtott idomok beé píté sé vel való sítható k meg. Az elemek fúrása, faragása, á talakítá sa tilos ! A gyû jtõ kémények, fokozott és állandó ellenõ rzõ , fenntartási tevékenységet igényelnek. A feltáratlan hibák halálos kimenetelû fü stgá zmé rgezé sekhez is vezettek már, ezért egy idõ szakban a gyû jtõ kémények építését betiltották. Az elhasználó dott kiégett kéményeket utó lag behúzott (pl. rozsdamentes acél) bé lé scsövekkel kell felújítani, a biztonságos használatra alkalmassátenni ! A kettõ sfalú kémények vibropréselt beton elemei kö zö tti teret hõ álló hõ szigetelõ anyaggal (pl. kovafö ldliszt) tö ltö tték ki. Egyesítettfalú kémények hõ szigetelõ tulajdonságú kö nnyû betonbó l készült elemekbõ l építhetõ k. Egyesítettfalú kö nnyû beton-elemes gyû jtõ kémény szerkezeti részletei látható k a 4-31. ábrán.

87

4-31/a. á bra Figyeljük meg, hogy − a tö bbszintmagas kémény sarkaiban vezetett - cementhabarcscsal kiinjektált - merevítõ vasalással készül, − a fö démen - független mozgását biztosító - nyíláson halad keresztül, stb. ...

88

4-31/b. á bra Előregyá rtott elemes ké mé nyrendszerek Az egysé gcsomagban kapható kéményrendszer minden, a kémény felépítéséhez szükséges elemet, alkatrészt, anyagot, segédeszkö zt és építési útmutató t tartalmaz. A 4-32. ábrán bemutatott "SCHIEDEL" rendszerû kémény elemcsaládja − kö nnyû beton kö penyfallal, alacsony hõ szigetelõ értékû , − samott béléscsõ vel és ásványgyapottal növelt hõ szigetelé sû, és − légcsatornákkal há tszellõ ztetett szerkezetváltozatokkal bír. A nö velt hõ szigetelõ kapacitás és a hátszellõ zés megelõ zi a füstgázok lehû lését, és a káros anyagok (kátrány,..) lecsapó dását, ezáltal nö velve a szerkezet élettartamát.

89

4-32. á bra Gyá rké mé nyek A gyárkémények magassá gát a szû kséges huzat mértéke mellett elsõ sorban környezetvé delmi szempontok határozzák meg. A kibocsátott füstgázok széndioxid, szénmonoxid, kéndioxid, kátrány, pernye, stb. ... tartalma nagy magasságba juttatva (kö zvetlenül !) kevésbé szennyezi a légkö rt. Ma már a szigorú építési, kö rnyezetvédelmi szabályok a nagy magasság mellett füstszürõ filterek felszerelését is elõ írják. A magas kémények és alapozásuk méretezésekor meghatározó a szé lterhek jelentõ sége.

90

A gyárkéményeket régen téglábó l (kö rgyû rû cikk alakú, úgynevezett sugá rté glá ból) falazták, manapság inkább ö ntö ttfalas monolit szerkezettel (pl. csúszózsaluzá ssal) építik, vagy elõ regyá rtva vasbeton elemekbõ l, acélcsö vekbõ l szerelik. 4.6.2 Szellő ző k A bezárt terekben elhasználó dott, elszennyezõ dö tt levegõ pó tlását, " ... kürtõ kö n eljuttatják a felfrissítését, cseréjét szolgálja a szellõ zés, szellõ ztetés, emberi friss légáramlatot minden tartó zkodás, normális életfunkció k és/vagy technoló giai folyamatok feltételeinek biztosítására. helyiségbe..." A természetes (gravitáció s) szellõ zés mellett, gépi (ventillátoros) szellõ ztetéssel érhetõ el a rendeltetésnek, használati kö rülményeknek megfelelõ sû rû ségû légcsere, amelynek mértékét pl. az ó ránkénti lé gcsereszá mmal lehet elõ írni. A továbbiakban a szellõ z(tet)é s é pü letszerkezeteivel foglalkozunk. A mesterséges mó dszerek részletes tárgyalása a Magasépítõ speciális stúdium É pületgépészet c. tantárgyában kerül sorra. A szellõ zõ k feladata − az elhasznált levegõ t elvezetni, − a friss külsõ levegõ t (szû kség szerint szû rve, hû tve, vagy melegítve) bevezetni, ezáltal a helyiségben − megfelelõ hõ mérsékletet, − folyamatosan tiszta levegõ t, − állandó - de kellemetlen huzathatástó l mentes - légáramlással biztosítani. A természetes légcsere tö rténhet − ö nszellõ zéssel (tö mítetlenségek, diffúzió ); − ablak-, ajtó szellõ zéssel (esetleg külö n szellõ zõ szárnyakkal, pl. "fortocska"-Szibéria); − átszellõ zéssel, (belsõ helyiség vízszintes, legfeljebb 2 m hosszú, szellõ zõ csatornás homlokzati kapcsolata ); − kürtõ szellõ zéssel (függõ leges légcsatornák) Az á tszellõ zé s és a kü rtõ szellõ zé sek elvi mû kö dési vázlatai, építési válozatai a 4-33. ábrán található k. Írjuk le − a frisslevegõ -bezetés, utánpó tlás és a használtlevegõ -elvezetés mó djait , − egy légudvarhoz, légaknához csatlakoztatható helyiségek listáját, − az ö nálló kürtõ s, elõ regyártott elemekbõ l készített szellõ zõ k építési szabályait (keressünk analó giákat !) !

91

4-33. á bra Mellék- és gyû jtõ csatornás szellõ zõ k vibropréselt betonelemes, és vékonyfalú (mû anyag, alumínium) egységekbõ l szerelt változatait tanulmányozhatjuk a 4-34. ábrán. A gyû jtõ kürtõ s szellõ zõ kbe csatlakozó mellékcsatornákkal legfeljebb 10 azonos jellegû helyiség kö thetõ be ö sszesen a külö nbö zõ szintekrõ l. A frisslevegõ bevezetésre külö n mellékcsatornák szolgálhatnak. (kétmellékcsatornás, gyû jtõ kürtõ s szellõ zés)

92

4-34/a. á bra

93

4-34/b. á bra

94

95