Dr. Babulka Péter. A (gyógy)növényismeret jelentősége, a fitoterápiás szerek minőségbiztosítása (Bevezetés az állatgyógyászati fitoterápiába)* I

Dr. Babulka Péter A (gyógy)növényismeret jelentősége, a fitoterápiás szerek minőségbiztosítása (Bevezetés az állatgyógyászati fitoterápiába)* I. rész

Tárnics Bt. http://www.tarnics.hu e-mail: [email protected]

Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar 2007. február 22. *rövidített előadásanyag

Néhány adat az állatgyógyászati fitoterápia helyzetének európai felméréseiből

Hahn, I. et al. (Schweiz Arch Tierheilkd. 2005 Mar; 147(3):135-41.) ●Ausztria, Németország, Svájc - vizsgálat: fitoterápia helyzete az állatgyógyászatban ● 2675 állatorvosnak juttattak el interneten keresztül kérdőívet, 189 válasz érkezett (7%) Következtetések: ⇒ nő az igény a fitoterápia iránt az állatgyógyászatban ⇒ a kérdőívet visszaküldő orvosok 2/3-a használ fitoterápiás készítményeket a klinikai gyakorlatban ⇒ a növényi készítményeket ritkábban használják fül- és szemproblémák, valamint endo- és ectoparasitosisok kezelésére

⇒ a növényi készítményeket gyakrabban használják máj-, izületi-, vese-, szív-, és bőrbetegségek kezelésére ⇒ a növényi készítményeket elsősorban krónikus betegségek kezelésére, valamint kiegészítő terápiás szerként használják ⇒ a kezelések időtartama rendszerint meghaladja az 1 hónapot ⇒ a fitoterápia előnyeként a mellékhatások enyhe mértékét és az állattulajdonosok általi kedvező elfogadását jelölik meg ⇒ hátrányként az információhiányt (!!!) nevezték meg

Kisállatorvosok körében végzett bécsi felmérés következtetései I. ⇒ keringési- ill. gyomor- és bélrendszer betegségei, bőrbetegségek kezelése áll az 1. helyen ⇒ urogenitális rendszer betegségei, anyagcsere betegségek kezelése áll a 2. helyen ⇒ legritkábban mozgás- és légzőszervi betegségeket kezelnek II. ⇒ teáknál 1) az erdei mályva, 2) kamilla; néhányan medveszőlőt, zsályát és ánizst is használnak, legkevesebben a csalánt

III. ⇒ Saját készítés ritkán volt: minőségbiztosítási stb. gondok + sok a késztermék IV. ⇒ a kisállatorvos tulajdonosok nagyobb része érdeklődő, vannak, akik ezt kimondottan kérik ⇒ állatorvosnők gyakrabban alkalmazzák ⇒ 35 év alatti korosztály gyakrabban alkalmazza ⇒ kevésbé használják a légzőszervi- és mozgásszervi betegségeknél (ok: macskák – érzékenyek az illóolajokra, különösen a fenol-tartalmúakra - ilyen pl. a kakukkfű)

Hirtl Ulrike doktori disszertációja (Fitoterápia a macskák betegségeinek kezelésénél) I. rész - Irodalmi áttekintés II. rész - Kérdőíves adatfeldolgozás (206 macskatulajdonos – 14 bécsi ,,állatklinikához” járó) Következtetések: ⇒ 8 könyvben (1990 and 1998) 205 féle gyógynövényt említenek (részben humán gyógyászatban /is/ alkalmazottat) ⇒ a megkérdezettek 80%-a nagyon érdeklődött a fitoterápia iránt, de csupán 13%-uk volt jól, vagy nagyon jól tájékozódva) ⇒ a megkérdezettek több mint 2/3-a fogadta kedvezően a fitoterápiás kezelést

Az állatgyógyászati fitoterápia témakör hazai kutatásának jelentőségét igazolja, hogy:

⇒ az állatorvosok körében nő az érdeklődés a gyógynövényalapú készítmények használata iránt, ⇒ 2001 óta a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának Gyógyszertani és Méregtani Tanszéke ad helyszínt Az ökológiai és alternatív állatgyógyászat alapjai című fakultatív tantárgy oktatásának (egyik témaköre az állatgyógyászati fitoterápia), ⇒2005 október (Biatorbágy): “Kapunyitás az alternatív állatgyógyászatra - Fitoterápia nap” a MÁOK Alternatív Állatgyógyászati Tagozat szervezésében ⇒1991 óta legalább 200 féle, (gyógy)növényt és/vagy növényi hatóanyagot (is) tartalmazó készítmény (OMMI engedéllyel, TKV-i számmal) került forgalomba

Az ökológiai gazdaságokra vonatkozó 2092/91 EU rendelet (1991, június 24.) értelemben (a) ,,.... a szintetikus, allopátiás gyógyászati készítményekkel vagy antibiotikumokkal szemben előnyben kell részesíteni a fitoterápiás... és homeopátiás készítményeket, valamint a nyomelemeket ... feltéve, ha terápiás hatásuk kielégítő az adott állatfaj esetében és az alkalmazni kívánt helyzetben.” ... (c) A szintetikus, allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok prevencióban történő alkalmazása tilos!

A modern állatorvosi fitoterápia néhány forrása

Népi állatgyógyászat - nemzetközi kitekintés A különböző, népi orvoslással kapcsolatban lévő ,,etnotudományok” (orvosi antropológia, etnobiológia, etnoökológia, etnobotanika, gazdasági botanika, etnofarmakológia, etnopszichiátria .....) között található népi állatgyógyászat (ethnoveterinary) fiatal tudományterület → a kutatások kezdete az 1980-as évek közepére nyúlik vissza, Google keresőprogram (2007. február 17.): ethnoveterinary címszóra megjelenő találatok száma 33.000 (2005. október 17. 19.100, 2004. áprilisában 2.400 volt),

Számos könyv (pl. Ethnoveterinary Research and Development, Ethnoveterinary medicine in Asia, Traditional Veterinary Practice in Africa, Ethnoveterinary medicine in Kenya, Natural Veterinary Medicine: Ectoparasites in the Tropics) és tanulmány (FAO és más szervezetek által) jelent meg e témakörben, emellett egyetemi kutatási programok is foglalkoznak a népi állatgyógyászattal, ill. a népi állatgyógyászatban használt gyógynövényekkel és értékelésükkel, Olaszország: intenzív népi állatgyógyászati kutatások folynak és egy népi állatgyógyászati adatbankot hoztak létre (Pieroni et al. 2003) – 256 növényfaj (alacsonyabbrendű növények is: gombák, zuzmók, harasztok),

Kárpát-medencei ,,magyar” adatok A XIX.-XX. századi magyar népi ember- és állatgyógyászatban szélesebb körben használatos növények száma eddigi vizsgálataim alapján mintegy 600, az állatok betegségeinek gyógyításában fölhasznált növényfajok száma pedig több mint 150.

A népi állatgyógyászatban (XIX. század második fele és XX. század vége között) használt növényfajok becsült száma terápiás alkalmazásuk fontosabb területei szerint (Babulka, 1998) Emésztőrendszeri betegségek Sebkezelés Húgyivarszervi betegségek, ivarzás elősegítése Fertőző betegségek Légzőszervi betegségek

90 faj 40 faj 30 faj 25 faj 20 faj

Gyógynövények/drogok és használatuk néhány területe a népi gyógyászatban (néhány példa) Étvágytalanság, bendő atónia (aromás/illóolajos, keserűanyagokat tartalmazó drogok): cickafarkfű, tárkony, kis ezerjófű, angyalgyökér, csombormenta, tárnicsgyökér Bélgörcsök (illóolajos drogok): kapormag és levél Hasmenések (cserzőanyagtartalmú drogok): libapimpófű, lósóskamag/termés, tölgyfakéreg Sebek kezelése, fertőtlenítése: farkasalmalevél, kamllavirág, nadálytőgyökér Paraziták ellen: varádicsfű, fehérzászpa gyökér Légúti megbetegedések (aromás/illóolajos, nyálkaanyagot, alkaloidot tartalmazó drogok): erdeifenyő hajtás, csattanómaszlag levél, bodzavirág Prevenció, fertőző betegségek: hunyorgyökér (ingerterápiás alkalmazás) - védett növény!, örvénygyökér (védett növény) és csalán (roborálásra nyersen vagy főzet formájában)

FoNoVet I.-III. készítményei ⇒ A FoNoVet kiadásaiban (I. - 1969, II. - 1973, III. 2000) összesen 81 féle ,,fitoterápiás” vényelőirat van, melyekben 31 féle növényi drog, 5 féle illóolaj, 4 féle zsíros olaj és 16 féle izolált (növényből elkülönített) hatóanyag található. ⇒ Az érvényben lévő FoNoVet- III.-ban 36 féle ,,fitoterápiás” előirat található, melyekben 15 féle növényi drog, 3 féle zsíros olaj, 4 féle illóolaj, 7 féle kivonat és 9 féle izolált hatóanyag fordul elő.

⇒ A FoNoVet I.-III. vényelőiratokban a népi orvoslásunkban is használt kamilla, fehérüröm, tárnics, kis ezerjófű, ánizs, len, nadragulya, mezei zsurló, tövises iglice, boróka, tölgyfa, bükkfa és fenyőfajok adott részeit ható- vagy vivőanyagként tartalmazó készítmények fontosabb alkalmazási területei és szerei:

A bőrgyógyászat, a külső hallójárat és a pataápolás szerei égési sérülések és heveny bőrgyulladások kezelése, pörkök fellazítása, viszketés és fájdalom csillapítása, hámsérülések, csüdekcéma, külső hallójárat gombás betegségei, nyírrothadás és szarvasmarha talpfekély Példák készítményekre: Linimentum calcis, Otogutta fungicida, Sparsorium refrigerans, Suspensio antipruritica

Emésztést befolyásoló, gyomor- bél működésre ható szerek - szájnyálkahártya-gyulladás, gyomor-bél (nyálkahártya)gyulladás, bélfertőzés, hasmenés, székrekedés, bendőrenyheség - bendőatónia, bendőgáz termelés megszüntetése, bendőtartalom túllúgosodása – bendőrothadás Készítmények: pl. Chamomillae flos, Lini farina, Pulvis digestivus, Pulvis laxans, Sirupus laxans, Tinctura

acidostomachica, T. stomachica

Gyulladást keltő, edző és gyulladást csillapító szerek (elléskori)megfekvés, reumás bántalmak kezelése, hiperemizálás Példák készítményekre: Linimentum camphoratum, Spiritus menthae cum sale, Suspensio camphorata, Unguentum camphoratum 10%

Idegrendszerre ható szerek (fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, görcsoldók; nyugtatók, altatók) nyugtatás, görcsoldás Példák készítményekre: Gutta sedativa, Gutta

spasmolytica

Légzésre ható szerek, nyákoldók felső légúti hurut – Pulvis secretolyticus compositum

Egyéb célokra használt szerek szúnyogriasztás – Suspensio repellens

Gyógynövények, növényi drogok és készítmények humán alkalmazásai

(Racionális) fitoterápia: olyan növényi gyógyszerekkel - fitoterapeutikumokkal (tágabb értelemben gyógynövényekkel, gyógynövény kivonatokkal stb.) történő kezelés, melyeknek hatása tudományosan kifogástalan, azaz ellenőrzött klinikai vizsgálatban bebizonyosodott.

A fitoterápia alkalmazásához szükséges: - pontos diagnózis - pontos adagok, dózis-hatás ismerete - várható mellékhatások, - haszon-kockázat mérlegelése - megfelelő fitoterapeutikum (növényi gyógyszer) - gyógyulási folyamat nyomonkövetése Orvos: mérlegeli a terápia hasznát illetve kockázatát Gyógyszerész: ismeri a fitoterápiás készítményeket és segítséget tud adni az orvosnak

A forte* és mite** fitoterapeutikumok*** főbb jellemvonásai: - erős (enyhe) hatásúak - hatásuk kísérletekben könnyebben (nehezebben) reprodukálható - a hatás többnyire adott szervre lokalizált (egész szervrendszerre hat) - gyorsan (lassabban) megnyilvánuló, rövid ideig tartó hatás (rövidebb ideig szedhető/adható) (hosszantartó hatás és szedési idő) - szűk (széles) terápiás sáv - mellékhatások előfordulása várható (ritka vagy hiányzik) - a hangsúly az abszolút hatóanyagtartalmon (hatóanyagok arányán) van * klinikai* (mindennapi orvosi**) gyakorlatban *** az izolált növényi hatóanyagot tartalmazó készítmények nem tekintik fitoterapeutikumnak, hanem fitofarmakonnak

Növényi (gyógy)szerekkel/készítményekkel szembeni elvárások (hármas követelményrendszer a fogyasztó védelme érdekében) Állandó minőség - bizonyított terápiás minőség: az adott szer adott betegség kezelésére alkalmas és biztonságos - gyógyszerészi minőség: állandó anyagi összetétel Hatásosság Biztonságosság

Az említett feltételeknek egyidejűleg kell teljesülniük!

A növényi gyógyszerek állandó minőségének biztosítása érdekében alkalmazott két alapvetően fontos eljárás a standardizálás és a normalizálás. Standardizálás Célja: a drogból (növényi nyersanyagból) kiindulva a kész kivonaton (közti terméken) keresztül a végtermékig a hatásért felelős anyag(ok)ra vonatkozóan megfelelő standardértékek biztosítása (ismert hatóanyagra vagy vezetőanyagra).

A standardizálás alapja az indikáció*, az a felhasználási terület, amelyen az adott anyag-összetételű készítményt terápiás célból fel kívánják használni. *meghatározása preklinikai vagy klinikai vizsgálatok, illetve monográfiákban lefektetett tapasztalati tények alapján történhet.

A növény tartalmi anyagai között találhatók: hatóanyagok, kísérőanyagok, ballasztanyagok és vezetőanyagok/markerek (a drogra jellemző olyan tartalmi anyag, amely a vizsgálandó anyag jellemzésére használható fel mind a kvantitatív, mind a kvalitatív analízisek során).

GPH (guaranteed potency herb) – garantált hatáserősségű gyógynövény GPE (guaranteed potency extract) – garantált hatáserősségű kivonat Ha a kiindulási anyag GPH, akkor a gyártási folyamat helyes kivitelezésével garantálható, hogy a végtermék megfelelő %-ban tartalmazza a kiindulási nyersanyagaktív összetevőit.

A folyamat általában három szakaszra bontható: a) drogstandardizálás - (1) a növényi nyersanyag ellenőrzött körülmények között termesztett gyógynövényekből történő biztosítása, (2) a vadon termő növényeknél a helyes azonosítás, gyűjtés, szárítás és tárolás biztosítása (fontosabb szempontok/követelmények: botanikailag pontosan beazonosítoot növény, növényi rész, ható- és tartalmai anyagok határértékeinek meghatározása, szennyeződések korlátozása stb.),

b) kivonat és kivonási módszer standardizálása - kivonószer, kivonószer koncentrációja, drog-kivonat arány, koncentrációs és tisztítási lépések sorozata stb., c) növényi gyógyszer előállításának standardizálása – előállítás folyamának és az ellenőrző vizsgálatoknak a részletes leírása. Gyógyszerkönyvi előiratok (gyógynövénydrogok, illóolajok, zsírosolajok, kivonatok, tinktúrák), GMP!!

A hatásért rendszerint több anyag felelős, standardizálni és normalizálni viszont csak egy vegyületre vagy vegyületcsoportra lehet. Normalizálás: hatóanyagra vagy hatóanyagcsoportra vonatkozó, minimális és maximálás értékekkel jellemzett normálértékre történő beállítás — a standardizáláshoz kiegészítésként kapcsolódó lépések sorozata, mellyel azt lehet biztosítani, hogy az ismert, hatásért felelős tartalmi anyagok az egyszeri adagban meghatározott mennyiségben legyenek jelen (a beállítás inert segédanyaggal történik).

Standardizálni minden esetben szükséges, normalizálni viszont csak akkor, ha végrehajtása a standardizáláshoz kapcsolódva ésszerűen indokolható.

Kiegészítő megjegyzés: gyógyteakeverékek, gyógynövény porkeverékek esetében az analitikai munka megkönnyítése érdekében ésszerű csökkenteni az összetevők számát 5-7-re (remedium cardinalealapszer, adjuváns, corrigens - teaszépítő, ízjavító) - ellenpélda: ájurvédikus készítmények (más filozófia stb.)

Az állandó minőség biztosításának főbb lépései: (1) minőségtervezés – minőségi jellemzők kiválasztása, ezek megkövetelt és engedélyezett határértékeinek lefektetése (2) minőség-ellenőrzés – ennek során bizonyosodhatunk meg arról, hogy teljesíteni tudjuk a minőségtervezési munka során lefektetett követelményeket (kiindulási anyag és végtermék ellenőrzés) (3) minőségirányítás – e folyamat során tervezik, felügyelik és korrigálják a termék előállítási tevékenységét.

Hatásosság biztosítása A WHO irányelvei alapján az aktív összetevők farmakológiai és klinikai hatásait, valamint ha ismert, a terápiás hatást hordozó alkotót pontosan meg kell határozni és jellemezni, és a megválasztott indikációt kellően meggyőző bizonyítékokkal alá kell támasztani (megj.: a hagyományos felhasználás bizonyítékai nem egyenértékűek a klinikai vizsgálatok eredményeivel).

Növényi gyógyszerek hatásosságának bizonyítottsági szintjei

A

WHO ajánlás (humán szereknél)

B

C

A - legalább egy randomizált, kontrollált vizsgálat, illetve metaanalízis B - helyesen végrehajtott (n.r.) klinikai kísérlet C - szakemberek tudósításai, szaktekintélyek klinikai tapasztalatai

Racionális fitoterapeutikumoknak csak azok a növényi készítmények tekinthetők, amelyek hatásosságát klinikai vizsgálatok vagy az Ebizottság (1978-1994), az ESCOP (1999-től) vagy a WHO monográfiái (1999), illetve egyéb tudományos ismeretanyagok (pl. EMEA - „Vet” monográfiák) igazolják.

A biztonságosság garantálása A hosszantartó és látszólag eseménytelen használat általában a gyógyszer biztonságosságát bizonyítja, ezért a WHO irányelvei is előírják, hogy a hosszantartó hagyományos (népi) felhasználás írásos anyagát, az orvosi/gyógyszerészi irodalom leírásait, az etnológiai és történelmi hátteret is figyelembe kell venni a biztonságossági értékelésnél. Nem minden esetben zárható azonban ki a hosszantartó felhasználás ellenére sem a krónikus toxicitás vizsgálata, ezért ha ilyenre fény derül - akkor dokumentálni kell!

Növénymonográfiák, gyógyszerkönyvek A hazai népi állatgyógyászati adatokban, a FoNoVet I. III. vényelőirataiban és az Állatgyógyászati készítmények 2002 című kiadványban szereplő készítményekben több mint 200 (!) növényfaj van képviselve. Ezek jelentős részét gyógyszerkönyvi cikkelyek és gyógynövény monográfiák is tárgyalják.

Gyógyszerkönyv, monográfia

Ismertetett drogok száma

Ph. Hg. VIII. (Ph. Eur. 4.)

207 cikkely (drog, kivonat, 23 illóolaj és vegyület)

E-monográfia (1984-1994)

189 drog (6 illóolaj), 67 fix kombináció

ESCOP monográfia (2003)

80 (2 illóolaj)

EMEA értékelések (Summary Report)

61 drog, 8 hatóanyag, 18 homeopátiás őstinktúra

Waltham® USA Inc./Ohio State University symposium (24th, 2000)

20 drog, 1 hatóanyag

WHO monográfiák (1999 - )

28+30+?

Állatgyógyászati készítmények 2002 ⇒ mintegy 90 féle ,,fitoterápiás” készítmény ⇒ több mint 70 féle növényi drog, illetve különféle hatóanyagok felhasználásával. ⇒ 20 állatfaj (élelmiszertermelő haszon- és társállatok) betegségeinek megelőzésére, kezelésére, a takarmány jobb hasznosulásának elősegítésére, hozamfokozásra, kondicionálásra és teljesítményfokozásra (versenyállatok – ló, galamb: dopping tiltott!); az állatok bőrének és szőrzetének ápolása, küllemének javítása; patájának ápolására......

Állatgyógyászati készítmények 2002 kiadvány növényi alapú (drog, kivonat, hatóanyag) készítményeinek főbb alkalmazásai területei 1) Étvágy- és emésztésjavítás, roborálás, májbántalmak kezelése 2) Légzőszervi megbetegedések megelőzése és kezelése 3) Mozgásszervi megbetegedések, kötőszöveti-, izom- és izületi problémák kezelése 4) Bőr- és szőrproblémák megelőzése és kezelése, tőgy- és pataápolás, rovarriasztás 5) Fejlődés elősegítése, öregedési folyamatok lassítása, az életminőség javítása 6) Stressz kivédése, immunstimulálás/immunmodulálás, vitamin- és zsírsavhiány pótlása

Készítmények megoszlása állatfajonként Valamennyi állatfaj Nincs megadva Ló (36 készítmény) Szarvasmarha (26 készítmény) Baromfi (21 készítmény) Sertés (19 készítmény) Juh (16 készítmény) Kecske (14 készítmény) Nyúl (7 készítmény) Galamb (3 készítmény) Víziszárnyas (2 készítmény)

Állatgyógyászatban, állatok takarmányozásában használatos készítmények forgalomba hozatalára vonatkozó fontosabb jogszabályok (jogszabály tervezetek)* 50/2006. (VI. 28.) FVM rendelet az állatgyógyászati készítményekről 2001. évi CXIX. törvény a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról;a végrehajtásáról szóló 43/2003. (IV. 26.) FVM rendelettel egységes szerkezetben (kiegészítő-, és különleges táplálási igényeket kielégítő takarmány) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter .../2006 (....) FVM rendelete az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményekről, ápolószerekről és segédanyagokról *(megj.: a gyógynövény, növényi kivonat és növényi hatóanyag kifejezés egyikben sem szerepel!!!),

1) állatgyógyászati ápolószer: olyan készítmény, amely az állati testtel (bőr, szőrzet, köröm, pata, külső hallójárat, külső nemi szervek, fogak, száj nyálkahártya) kerül érinkezésbe elsődlegesen azzal a céllal, hogy azokat tisztítsa, illatosítsa, védje, ápolja, azok megjelenését megváltoztassa, a kellemetlen szagot enyhítse (1. sz. mellékletben a készítményeket 17. pontba sorolták be) 2) állatgyógyászati gyógyhatású készítmény: olyan készítmény, amely kedvező biológiai hatással rendelkezik, és amelynek előírásszerű használata esetén nincs káros mellékhatása, továbbá élelmiszertermelő állatokon történő alkalmazás esetén a fogyasztók számára egészségi ártalmat nem okoz.

A beadásra kerülő dokumentáció (..../2006 FVM) Adminisztratív adatokat Minőségre vonatkozó adatokat (mennyiségi és minőségi összetétel, a kiindulási anyagok és végtermékek vizsgálatára alkalmazott minőség-ellenőrzési módszerek leírása, késztermék minőségi követelményei, készítmény stabilitásvizsgálati eredményei) Ártalmatlanságra vonatkozó adatokat - saját vizsgálat, szakirodalmi hivatkozások) Hatékonyságra vonatkozó adatokat - gyógyhatású készítmények esetében (saját vizsgálat, szakirodalmi hivatkozások) tartalmaz.