„Sikeres Magyarországért” Program (II. NFT)
Az EFK szerepe, jelentősége, módszertana
Dózsa Csaba közgazdasági-ágazatfejlesztési helyettes-államtitkár Egészségügyi Minisztérium
Háttér (1)
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK): hosszú távú fejlesztési terv 2020-ig II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): középtávú fejlesztési terv
2005
Évi 750 milliárd Ft EU forrás Évi 250 milliárd Ft hazai forrás (önrész) Évi 1000 milliárd Ft magántőke
Elfogadás
2006
2007
II. Európa Terv Célr. Beav.ter.
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)
Fejlesztésre 2007-13 között
Végleges EU reguláció
Háttér (2)
II. NFT Célrend szer
Fő beavatkozási területek
Stratégiai referenciakeret Operatív programok
Helyzetelemzés, Beavatkozások, Pénzügyi terv
Egyeztetés
Megvalósítás
Kiemelt projektek
Menetrend:
Projektterv
Projektterv
Mit akarunk elérni Magyarországon?
Legyen több a munkahely Legyenek magasabbak a jövedelmek Javuljon a lakáshelyzet Legyen hosszabb és egészségesebb életünk
Hogyan érhetjük el?
a megtermelt érték tartósan növekedjen „Versenyképes Magyarország” a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősödjön „Igazságos Magyarország” a jövő generációk számára is szükséges erőforrások biztosítottak, közös jövőnk kiszámíthatóbb és tervezhetőbb legyen „Biztonságos Magyarország”
Egyeztetés
Előkészítés
Megvalósítás
Megvalósítás
Egyeztetés
Háttér (3)
Előkészítés
Projektek
2005 végéig a II. NFT elkészítése 2006. végén Operatív Programok elfogadása
Háttér (4)
Az OFK 8+1 stratégiai célja: 1. a gazdaság versenyképességének tartós növekedése 2. a foglalkoztatás bővülése 3. a versenyképes tudás és a műveltség növekedése 4. a népesség egészségi állapotának javulása 5. a társadalmi összetartozás erősödése 6. a fizikai elérhetőség javulása 7. az információs társadalom kiteljesedése 8. a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása +1 kiegyensúlyozott területi fejlődés
1
NFT II. – EFK Az EFK szerepe
„Sikeres Magyarországért” program 2020-ig
NFT II.
Beavatkozási területek
Elemző tábla Problémafa
Stratégiai elemzés
SWOT
Jelen helyzet
EFK Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció
Jövőkép
OFK
Célrendszer
országos fejlesztési stratégia
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció
Fejlesztési dokumentumok
EFK
Kijelöli az egészség ügyét érintő fejlesztések célrendszerét és a fő
Operatív Programok
Akcióprogram
II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013
Intézkedések Projektek EU EU--s
Hazai
beavatkozások területeit
Célrendszer (1)
Jövőkép, Célrendszer
A célrendszer felállítása a jövőkép, azaz a 2020-as célállapot alapján történt.
Átfogó cél: cél jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, így a születéskor várható egészséges életévek száma 2020--ra érje el az Európai Unió 25 2020 tagországának átlagát
Célrendszer (2)
Az egyéni és közösségi döntéshozatal minden szintjén váljon értékké az egészség Jelentősen csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségi állapotban, az egészségügyi szolgáltatások színvonalában és az azokhoz való hozzáférésében Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi rendszer
Egyéni és közösségi szinten váljon értékké az egészség
Intézkedések tervezésénél a döntéshozók kezeljék kiemelt szempontként a lakosság egészségét Váljon általánossá az egészségtudatos magatartás és az egészséges választás mind egyéni mind közösségi szinten
2
Jelentősen csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségi állapotban, az egészségügyi szolgáltatások színvonalában és az azokhoz való hozzáférésében A lakó- és munkahelyi környezetben mindenki számára legyenek biztosítottak az egészséges életvitelhez szükséges alapvető feltételek
Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon a közfinanszírozott egészségügyi rendszer (1.)
A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások legyenek képesek illeszkedni a hátrányos társadalmi csoportok sajátos igényeihez
Fogadja be az élet- és a kapcsolódó tudományok eredményein alapuló technológiákat és eljárásokat Legyen képes alkalmazkodni a változó szükségletekhez és, preferálja a betegközpontú, lakosság közeli ellátási formákat
Csökkenjenek az egyenlőtlenségek a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások színvonalában, és egyenlő eséllyel érje el mindenki azokat
Az egészségügyi rendszer a gazdaság teherbíró képességének megfelelően legyen korszerű
A megfelelően informált és költségtudatos szolgáltatók, finanszírozók és betegek, legyenek érdekeltek a kockázatcsökkentésben
Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon a közfinanszírozott egészségügyi rendszer (2.)
Legyen biztosítva az egészségügyi rendszer – a költséghatékony működése mellett is – várhatóan magasabb működési és fejlesztési költsége
Jelen helyzet, stratégiai elemzés Problémafa
Legyen átlátható és számon kérhető a hozzájárulások és jogosultságok rendszere, valamint a közpénzek felhasználása az egészségügyben A jelenlegi teljesítményfinanszírozás mellett kapjon szerepet az egészségnyereséget eredményező szolgáltatás vásárlás
Az ország fenntartható fejlődésének korlátai
Gyenge versenyképesség
Egészségtelen életmód
Ismeretek hiánya
Emelkedő függőségi arány
Motiváció hiánya
Készségek hiánya
Rossz anyagi helyzet
Egyéb tényezők
Kevesebb munkaképes személy
Több a betegség miatt kiesett munkaidő
Alacsonyabb termelékenység
Rossz a lakosság egészsége
Alacsony születési arány
Idősödő lakosság
Alacsony az egészség értéke
Kevesebb potenciális szülő
Nem eléggé támogató a társadalmi környezet
Egészségtelen életmód
Egészségtelen életfeltételek
Nem hatékony az egészségismeretek terjesztése
Alacsony hatékonyságú az egészségügyi ellátás Egyéb tényezők
Forráshiány
A népegészségügyi intézményrendszer elégtelen működése
Alacsony a tárca érdekérvényesítő képessége
Elégtelen a szakmai irányítás
3
Alacsony hatékonyságú az egészségügyi ellátás
Egészségtelen életfeltételek
Egészségtelen társas környezet
Elégtelen közösségi élet, támogatás
Egészségtelen termékek, szolgáltatások
Egészségtelen fizikai környezet
Nem „egészségbarát” a gazdaság
Nem a szükséglethez igazodik a kapacitások mennyisége, összetétele
Egyéb tényezők
Alacsony az egészség értéke
A betegirányítás elégtelensége
A népegészségügyi intézményrendszer elégtelen működése Nem megfelelő a minőségbiztosítás
Forráshiány
Nem megfelelő a szolgáltatások minősége
Kedvezőtlen érdekviszonyok
Forráshiány
Nem megfelelő humán kapacitás
Nem megfelelő finanszírozási rendszer
Az egészséghatás-vizsgálatok nem váltak gyakorlattá
Alacsony a tárca érdekérvényesítő képessége
Elégtelen a szakmai irányítás Elégtelen a szakmai irányítás
Elégtelen az irányítás támogatása
Fejlesztési elvek
Beavatkozási területek
Az egészségügyi rendszer olyan fejlesztése célszerű, amely egyszerre: • tudás-központú, • átfogó, • más szakterületekhez is kapcsolódik, • regionális, • szükségletekre alapozott.
Korszerű, egészségegészség-központú egészségpolitika kialakítása
Fő beavatkozási területek
Korszerű, egészség-központú egészségpolitika kialakítása A népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú korszerűsítése Egészségügyi forrásképző- és elosztó rendszerek korszerűsítése Egészségügyi informatika és egészségkommunikáció fejlesztése Humán erőforrás fejlesztése Kutatás-fejlesztés és egészségipar támogatása
A szakmai irányítás támogatása és a tervezés megerősítése A tárca horizontális szerepének erősítése az egészség ügyének érvényesítése érdekében Az egészség-hatásvizsgálat érvényesítése a döntés-előkészítésben Az egészségügyi technológia-értékelés intézményrendszerének fejlesztése Az engedélyeztetés, a szakfelügyelet, a minőségfejlesztés és a minősítés rendszerének fejlesztése
4
Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg--központú korszerűsítése (1) beteg
A népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése
Az egészségfejlesztés intézményrendszerének fejlesztése Közegészségügyi rendszer fejlesztése Egészségmonitorozó rendszer kialakítása
Lakosság közeli ellátások fejlesztése
Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg--központú korszerűsítése (2) beteg
Akut ellátás intézményrendszerének fejlesztése-átalakítása Regionális Kórházi Központok kialakítása Területi általános sürgősségi ellátást biztosító kórházak kialakítása Szakkórházak kialakítása és fejlesztése Egynapos és rövidített idejű ellátás fejlesztése Sürgősségi egységek kijelölése, fejlesztése Járóbeteg szakrendelők fejlesztése
Egészségügyi forrásképző és -elosztó rendszerek korszerűsítése
Rehabilitáció korszerű rendszerének kialakítása Ápolás és szociális ellátás integrált fejlesztése
Különleges ellátási formák fejlesztése
Rendszerfinanszírozási (forrásképző) elemek fejlesztése Intézményfinanszírozási (forráselosztó) technikák fejlesztése
Krónikus és idősellátás fejlesztése
Házi ápolás és gondozási rendszer fejlesztése
Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg--központú korszerűsítése (3) beteg
Kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása
Többcélú Kistérségi Közösségi Központok hálózatának kialakítása Ügyeleti, sürgősségi ellátás megerősítése Mentés és sürgősségi betegszállítás fejlesztése Védőnői hálózat prevenciós tevékenységének fejlesztése
Hospice szolgáltatások bővítése Ritka betegségek ellátásának fejlesztése
Határon átnyúló szolgáltatási és szolgáltatói együttműködések fejlesztése
Egészségügyi informatika és egészség--kommunikáció fejlesztése egészség
Egészségügyi szolgáltatók és egészségbiztosítás informatikai rendszereinek modernizálása Tartalomfejlesztés és kommunikáció feltételeinek javítása
5
Egészség-tudományok és az Egészségegészségipar fejlesztése
Humán erőforrás fejlesztése
Az egészségügy és határterületei szakemberképzésének fejlesztése Az egészségügyi dolgozók vonzó és versenyképes életpálya-modelljének kialakítása Egyének és közösségek segítő, önsegítő képességének fejlesztése, önkéntesek képzése
Innovációt, implementációt és technológiatranszfert támogató intézményrendszer fejlesztése Gyógy- és egészségturizmus fejlesztése
6
