NEMZETI TECHNOLÓGIAI PLATFORM A TEXTIL- ÉS RUHAIPAR MEGÚJÍTÁSÁÉRT
Üzleti környezet egyes kérdései
Szakértıi tanulmány a Stratégiai Kutatási Tervhez
Készült a Texplat 4. munkacsoport munkájának keretében Szerzı: Szabóné Molnár Márta
2009. október
Összefoglaló az adminisztratív tehercsökkentési kezdeményezések hátterérıl, legfontosabb eredményeirıl, valamint tapasztalatairól A hatékonyabb jogalkotást, valamint annak egyik eszközeként az adminisztratív terhek kérdését a Lisszaboni Stratégia kiemelt területként kezeli, mint a vállalkozások versenyképességét egyik leginkább meghatározó kérdést. Az EU Tanácsa 2007. márciusában döntött arról, hogy az uniós szabályozásból fakadó terheket 2012-ig legalább 25%-al csökkenti (ennek érdekében 2007. júliusától végeztet méréseket tizenhárom területen a tagállamokban az uniós szabályokból fakadó adminisztratív terhekre vonatkozóan.). Felkérte továbbá a tagállamokat, hogy határozzanak meg hasonlóan ambiciózus adminisztratív tehercsökkentési célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére. Az adminisztratív tehercsökkentésre irányuló kezdeményezések a magyarországi vállalkozások esetében különösen fontosnak tekinthetıek: az EU 2006 végén – az egyes tagállamokban elvégzett részletes mérések, valamint szakértıi becslések alapján – készített szakértıi anyaga szerint a vállalatokra háruló adminisztrációs terhek az EU 3,5%-os átlagával szemben hazánkban a GDP 6,7%-ára tehetık. 2007. A gazdasági tárca a fentiek figyelembevételével indította el 2006 októberében a vállalkozások mőködését megnehezítı, felesleges bürokratikus és környezeti akadályok leépítését szolgáló „Üzletre hangolva” programot. A kezdeményezést és annak elsı évre vonatkozó intézkedési tervét a Kormány 2007 áprilisában fogadta el a kormányzati deregulációs programmal együtt. A 2007. évi terv a vállalkozóktól, szakmai és érdekképviseleti szervezeteiktıl érkezett közel 400 javaslat, valamint az érintett társtárcákkal és hivatalokkal való konzultáció alapján 33 konkrét intézkedést fogalmazott meg. Az intézkedések jelentıs hányada a cég- és adóadminisztráció egyszerősítéséhez kapcsolódik, mellettük nagyobb számban szerepelnek a verseny tisztaságát, a jogbiztonság növelését, a közigazgatási eljárások minıségének javítását és az engedélyezési eljárások gyorsítását célzó lépések is. A cég- és adóadminisztráció teljes spektrumát átfogják az elektronikus közigazgatás területén az adminisztratív eljárások egyszerősítését szolgáló fejlesztések. Az „Üzletre hangolva” program célja, hogy érzékelhetıen csökkenjen a vállalkozásokra nehezedı bürokratikus teher, és a vállalkozások az így felszabaduló erıforrásaikat növekedésre, beruházásra, innovációra, új munkahelyek teremtésére fordíthassák. A program keretén belül jelentıs elırelépés történt a cégalapítás, illetve a cégeljárások egyszerőbbé, olcsóbbá, gyorsabbá tétele érdekében. Az Országgyőlés által júniusban elfogadott törvény értelmében 2007. szeptember 1-jétıl a Kft.-k tıkeminimuma 500 ezer Ft a korábbi 3 millió Ft helyett, a Zrt.-k pedig 20 millió Ft helyett 5 millió Ft alaptıkével alapíthatók. Gyorsítja az eljárást, hogy az aláírás-minta (címpéldány) hitelesítését ügyvéd is elvégezheti, azaz nem kell külön közjegyzıhöz fordulni, továbbá Kft.-k esetében az alapításban közremőködı ügyvéd igazolhatja a pénzbeli betét befizetését. Ennek következtében nem kell elıre bankszámlát nyitni, annak a bejegyzést követı nyolc napon belül kell megtörténnie. Anyagi könnyebbséget jelent, hogy az egyszerősített cégbejegyzési kérelem illetéke 15 ezer forintra csökkent, míg korábban Kft. és Zrt. esetében 100 ezer, Kkt. és Bt. esetében 50 ezer Ft volt az illeték. Növelheti az egyszerősített cégeljárással történı alapítások arányát, hogy rugalmasabbá váltak a szerzıdésminták, így alkalmazásukkal is biztosítható a tulajdonosok döntési szabadsága. A Kkt.-k, Bt.-k, Kft.-k mellett ezentúl Zrt.-k esetében is lehetıség van mintával és így egyszerősített eljárásban történı cégalapításra. Szintén könnyíti az egyszerősített cégeljárás választását, hogy a korábbiaktól eltérıen annak már
1
nem feltétele az elızetes névfoglalás megtörténte, valamint az, hogy kevesebb okiratot kell benyújtani a cégbíróságnak, a többi okirat jogszerőségi kontrollját az eljáró ügyvéd vagy közjegyzı végzi el. Az elfogadott törvény alapján 2008. július 1-jétıl kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás, ami önmagában is gyorsítja a cégalapításokat, változásbejegyzéseket, illetve a cég mőködése szempontjából további elınyökkel jár (ilyen pl. az elektronikusan hitelesített iratok késıbbi felhasználhatósága). Egyszerősített cégeljárás (szerzıdésminta használata) esetén pedig az elektronikus cégeljárásnak köszönhetıen ügyintézési határideje egy munkaórára csökkent. Szintén 2008. január 1-jétıl 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett a kötelezı könyvvizsgálati értékhatár. Azaz mentesül a kötelezı könyvvizsgálat alól az a vállalkozó, akinek az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és az üzleti évet megelızı két üzleti év átlagában az átlagos foglalkoztatotti létszáma nem lépte túl az 50 fıt. A változás mintegy 25 ezer vállalkozás számára jelenthet tehercsökkenést. Az elektronikus számlázás terjedését akadályozták a számviteli, adóigazgatási keretszabályozás pontatlanságai, helyenként nem egyértelmő rendelkezései. A problémák megszüntetése érdekében az elektronikus számlázás bevezetését tervezı vállalkozások, az e-számla szolgáltatók, valamint a kormányzat párbeszédén alapuló projekt indult, melynek eredményeként egyszerősödött és egyértelmővé vált az eszámlázás jogi környezete. A jogbiztonság növelése érdekében az ÁFA törvényben kaptak helyet az alapvetı elıírások. A projekthez kapcsolódó fontos eredmény, hogy a számítógéppel kibocsátott papír alapú számlák másodpéldányát a továbbiakban elegendı lesz elektronikusan megırizni, ez komoly megtakarítást jelent a vállalkozásoknak. Elfogadásra került az elektronikus dokumentumok – így az elektronikus számlák – megırzését rendezı, a digitális archiválásról szóló GKM rendelet, amely egyszerősíti a megırzés szabályait, és rugalmasabbá teszi a megırzés szolgáltatók útján történı biztosítását. A projekt eredményeként több jelentıs, nagy számlaforgalmat bonyolító vállalkozás indítja be az elektronikus számlázást beszállítói, üzleti partneri viszonylataiban. A Parlament 2007 júniusában a vállalkozói "körbetartozások" mérséklése céljából törvényt fogadott el. A fizetésképtelen cégek felszámolása könnyebbé vált azáltal, hogy ha a benyújtott számlát 15 napon belül nem egyenlítik ki, vagy nem vitatják, a bíróság a hitelezı kérelmére megállapítja fizetésképtelenségüket, így felszámolási eljárás indul ellenük. A törvény a közbeszerzési eljárásokat még átláthatóbbá, követhetıbbé tette azáltal, hogy nyilvánossá tette a fizetési kötelezettség tényleges teljesítését, továbbá rászorította az ajánlatkérıt, hogy nyilatkozzon a teljesítés elismerésérıl. A Polgári Törvénykönyv módosításával a törvény lehetıvé tette jelzálogjog alapítását az építési szerzıdés vállalkozója számára annak érdekében, hogy a szerzıdésbıl eredı követelésének kielégítésére hatékony biztosíték álljon rendelkezésre. 2008. január 1-jén lépett hatályba az ingyenes céginformációról szóló rendelet. Az ingyenes elektronikus céginformációt a céginformációs szolgálat a www.e-cegjegyzek.hu honlapján keresztül biztosítja. A honlapon keresztül megismerhetık a cégek cégjegyzékben szereplı adatai, az elektronikusan rögzített bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek, bizonyos csoportosított céginformációk, így pl. az is, hogy a cég felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll. A 2008. évre vonatkozó mérlegtıl kezdıdıen (azaz 2009-tıl) kötelezıvé válik a számviteli törvény szerinti mérleg elektronikus közzététele is. A pályázati adminisztráció csökkentése érdekében kisebb összegő támogatások esetében egyszerősített, normatív jellegő pályáztatás került kialakításra. A biztosítéki szabályoknál is könnyítések történtek, a korábbi 5 M helyett 10 M támogatás alatt nem
2
szükséges biztosíték, 10 M felett pedig csökkent a biztosíték elıírt mértéke. Az olyan igazolásokat, amelyekhez a szükséges adatok más állami rendszerekben (például az APEH vagy a Vám- és Pénzügyırség rendszereiben) találhatóak, nem a pályázók, hanem a pályáztatók szerzik a jövıben be. A korábbi mintegy harmincféle eljárásrend egységesítésére került, így jelenleg öt eljárásrend van érvényben, ezzel párhuzamosan a pályázati adatlapok és a támogatási szerzıdés mintái is egyszerősödtek, egységessé váltak. A vállalkozások egyre több esetben élhetnek az elektronikus ügyintézés nyújtotta elınyökkel is a pályázatokkal kapcsolatban. 2008. A Kormány 2008. szeptember 10-ei ülésén fogadta el a „Kormány középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról szóló” elıterjesztést. A közigazgatással összefüggı fejezetben célul tőzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését. Ezzel Magyarország csatlakozott ahhoz a 23 tagállamhoz, akik legalább ilyen mértékő tehercsökkentési vállalást tettek meg a Bizottság ajánlására a nemzeti szabályozásra vonatkozóan. A középtávú munkaprogramban foglalt feladat végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplık adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerősítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Kormány határozat, amely: - 17 rövid távú (jellemzıen 2009. közepéig végrehajtható) intézkedést határoz meg jelöl ki az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerősítése érdekében. - az egyes fókuszterületekkel kapcsolatos hosszabb távú (2010) intézkedési terv elıkészítését a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladatául jelölte ki. A Korm. határozat célja a megelızı másfél-két év eddigi kormányzati kezdeményezéseinek (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek) összefogása, megvalósításuk felgyorsítása, az állami erıforrások és intézkedések hatékonyabb összpontosítása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése. 1. Rövid távú intézkedések Az Országgyőlés elfogadta a Közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. módosítását, amely az ügyintézés tekintetében a jövıben munkanap alapú határidıket szab meg (22 munkanap, amely évrıl-évre 15 munkanapra csökken), ugyanakkor ezen idı alatt a hatóságnak nemcsak a döntést, illetve határozatot kell meghoznia, hanem azt az ügyféllel közölnie is kell. A tervezett módosítás megerısíti továbbá a hivatal anyagi felelısségét szabályozó rendelkezéseket – ennek alapján határidı mulasztás esetén az eljáró hatóságnak idıarányosan vissza kell fizetnie az eljárási díjat, illetve az illetéket az ügyfél részére (ha a túllépés meghaladja a határidı kétszeresét, akkor a díj vagy illeték kétszeresét kell megfizetni). A szakhatósági közremőködés korszerősítése céljából külön elıterjesztést készítettek az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezetésével a tárcák, amelynek keretén belül az egyes engedélyezési és hatósági eljárásokból kiiktatásra kerültek a felesleges, valós szakmai célt nélkülözı szakhatósági vizsgálatok – ezzel a szakhatósági közremőködések száma mintegy 25%-kal került csökkentésre. Ezzel párhuzamosan került elıkészítésre a telepengedély, illetve bejelentés alapján gyakorolható ipari és ipari szolgáltató tevékenységekrıl, valamint a telepengedélyezés rendjérıl és a bejelentés szabályairól szóló új jogszabály, amelyet 2008. december 17-ei ülésén fogadott el a Kormány. A rendelet hatályba lépésével (2009. március 31.) csökkentek a telepengedélyezéssel kapcsolatos adminisztratív terhek és az eljárás egyszerősítése, gyorsítása céljából eljáró hatóságként a kistérségi jegyzı kerül kijelölésre, az eljárásban közremőködı szakhatóságok pedig csak indokolt esetben
3
kerülnek bevonásra. Az eddigi 60 napos ügyintézési határidı 30-ra csökkent. Négy tevékenység esetében megszőnt a telepengedélyezési kötelezettség és az eddigi 165 helyett csak 66 tevékenység kör esetében szükséges engedélyezés lefolytatása. 83 tevékenységi kör vonatkozásában a bejelentéssel egyidejőleg megkezdhetı lesz a tevékenység - így például többek között a raktározás, a tárolás, a csomagolási tevékenység, egyes építıanyag ipari (építési beton és gipsztermékek), textilipari és bútoripari termékek gyártása, vagy a gépjármőjavítás esetében megszőnik a tevékenység megkezdéséhez főzıdı engedélyezési kötelezettség. Az ipari területen, valamint a 6 hónapnál nem régebbi használatbavételi, vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkezı telepen minden tevékenység engedélyezés nélkül, bejelentés alapján gyakorolható. A vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról, valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet hatályon kívül helyezése jelenleg folyamatban van, miniszteri aláírásokra vár. A rendelet törlésével deregulálásra kerül az idıközben indokolatlanná vált állami szabályozás, amely szerint a vendéglátó üzleteket a rendeletben meghatározott szempontok szerint kategóriába kell sorolni. Tekintettel arra, hogy a rendeletben foglalt szabályozás nem a fogyasztó részére nyújtott szolgáltatás színvonalának meghatározását tartalmazta, a rendelet megszüntetése sem a vendéglátó üzletek által nyújtott szolgáltatások színvonalát, sem a fogyasztók érdekét nem érinti. A rendelet törlésével, a bejelentési kötelezettség megszőnésével ugyanakkor csökkennek a vendéglátó üzletet üzemeltetı vállalkozások, valamint a vendéglátók besorolására vonatkozó bejelentéseket fogadó, és kezelı hatóság, az MKEH adminisztrációs, és anyagi terhei. Az Országgyőlés 2008. december 2-án elfogadta az adórendszer és a közteherviselés bürokratikus elıírásainak csökkentését tartalmazó 2009. évi szabályokat. Ennek köszönhetıen 2009-tıl egyszerősített beszámolókat készíthetnek a bt-k és a kkvk, valamint öt helyett csak kétféle járulékalap használatos: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap lesz, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja. A feketegazdaság visszaszorítása, és az adóelkerüléssel – a tisztességesen mőködı vállalkozásokkal szemben – versenyelınyhöz jutó vállalkozásokkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében lehetıséget biztosított a következetesebb ellenırzésekre. Ezen célt szolgálta a bevezetésre került Számlalottó intézménye is: az 1.000 Ft. feletti szolgáltatások után kapott számlával akár egymillió forintot is nyerhetnek azok az állampolgárok, akik számlát kérnek és kapnak és beküldik azt. A foglalkoztatási szabályok egyszerősítésének irányába hat az döntés, amellyel október 13-án az Országgyőlés a Magyar Outsourcing Szövegség javaslatának megfelelıen elfogadta a Munka törvénykönyvének azon módosítását, amelynek eredményeként lehetıvé vált a Magyarországon mőködı regionális szolgáltató központoknál a munkaszüneti napokon történı munkavégzés. Vállalkozások százezreit érintette kedvezıen a gazdasági forgalomban részt vevık fı tevékenységi köreinek változására szóló bejelentési kötelezettség fenntartásának vizsgálata, és annak eredményeként a lényeges adminisztratív tehercsökkentést tartalmazó új „TEÁOR törvény” tervezete. A számok a továbbiakban csak statisztikai jelentıséggel bírnának, és a jövıben nem kell a cégbírósággal intéztetni az átalakítást az átsorolást az adóhatóság automatikusan megtette. Megkezdıdött továbbá a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából fakadó kötelezettségeknek megfelelıen az egyablakos engedélyezési rendszer bevezetésének jogszabályi elıkészítése. 2. Konzultáció a gazdaság szereplıivel A vállalkozások számára kedvezı szabályozási háttér kialakításában tárcánk az elmúlt éveknél nagyobb hangsúllyal kívánta bevonni magukat a vállalkozásokat is, ennek érdekében a Kormány az 1052/2008 (VIII. 2) Korm. határozattal létrehozta a Gazdasági
4
Egyeztetı Fórumot. A Kormány ezzel olyan rendszeresen ülésezı, kiszámítható konzultációs fórumot alakított ki, amely érdemi, szakmai egyeztetésre ad lehetıséget a vállalkozások mőködési feltételeit, illetve az üzleti környezetet érintı legfontosabb kérdésekrıl. A plenáris üléseken kívül több problémakörrel (a termékdíjjal kapcsolatos szabályozás, szakhatósági közremőködés, stb.) kapcsolatban szakértıi munkacsoportok is megalakultak, amelyek tevékenységükrıl beszámolnak a Fórum ülésein is. A Fórum mellett továbbra is fennmarad a Vállalkozásfejlesztési Tanács, amelynek munkájában jellemzıen a mikro-, és kisvállalkozói érdekképviseleti szervezetek vesznek részt. Tekintettel arra, hogy ezen vállalkozások szerepe meghatározó úgy a gazdasági termelésben, mint a foglalkoztatás biztosításában, így a Tanács további indokolt. A Vállalkozásfejlesztési Tanács további mőködtetése hozzájárul ahhoz, hogy a mikro-, és kisvállalkozások szakmai és érdekképviseleti szervei hangsúlyosabban adhassanak hangot véleményüknek és javaslataiknak a kkv-kat érintı kormányzati intézkedések, kezdeményezések kapcsán. 3. Az építési szabályozás korszerősítése Az építési beruházások megvalósítását megnehezítı, esetenként ellehetetlenítı problémák (terület-, telekszerzéssel kapcsolatos nehézségek, a beruházás megvalósításához szükséges engedélyekkel, engedélyezési eljárásokkal, szakhatósági közremőködéssel kapcsolatos problémák, a szakember-ellátottság biztosítása, a településrendezési és építési követelmények bonyolultsága, nem egyértelmő szabályozása) feloldása érdekében a Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság elıkészítette az ún. „Gyorsítás I.” csomagot. A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások megvalósításának elısegítésére: - bevezetésre került az összevont építésügyi hatósági eljárás, amely az eljárás hatékonyabbá válását és az egyes engedélyezési szakaszok idıigényének lényeges lerövidítését eredményezheti, (a jogorvoslati lehetıségeket is figyelembe véve) minimum 30, de akár 360 nappal is. - a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje jelentısen csökkent (korábban a szakhatósági eljárások egyes esetekben akár egy fél évig is elhúzódhattak a rájuk vonatkozó ágazati jogszabályok értelmében. A jövıben ezek ideje egységes ideje 15 nap, amely egy alkalommal hosszabbítható meg további 8 nappal. A módosítás rögzíti, hogy ha a beruházó, építtetı elızetes helyszíni szemlét kezdeményez a beruházás feltételeinek megismerése céljából, úgy a hatóság köteles azt megtartani, és amelyen az eljárásban résztvevı szakhatóságok is jelen vannak, és tájékoztatást nyújtanak a beruházás tervezéséhez szükséges követelményekrıl.) - az ügyintézési határidı túllépése esetén az eljáró hatóság az eljárási díj felének visszatérítésére kötelezhetı. Az általános építési engedélyezések gyorsabbá tétele érdekében is számos elıremutató lépés született meg: - lehetıvé vált az elektronikus ügyintézés az építésügyi hatósági döntés közlésénél (amennyiben ennek információtechnológiai feltételei fennállnak), - mintegy 30%-al csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, és 20%-al nıtt azok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges. Az intézkedéseknek köszönhetıen nem építési engedély (bejelentés) köteles az épületek utólagos hıszigetelése, az 50m2-nél kisebb és 2,5 m építménymagasságot nem meghaladó építmények, vagy éppen kirakodó vásároknál a kiskereskedık boltjai, mutatványosok, elıadók sátrai. - egyszerősödött a bejelentés tudomásul vételéhez benyújtásra kerülı építészetimőszaki dokumentáció tartalma, - a szabályozás hangsúlya az utólagos ellenırzésekre és kötelezésekre kerül át a jelenlegi gyakorlattal (építési engedélyezések túlburjánzásával) szemben. A feketemunka, valamint a lánctartozások visszaszorítása érdekében a reális árképzést, a szerzıdések részletes dokumentálását, a pontos költségvetés elkészítését célzó szabályozás került lefektetésre.
5
A szakállamtitkárság folytatja a megkezdett munkát, amelynek keretében 2009. végéig kerül elfogadásra az építésügyi intézkedési terv, illetve a „Gyorsítás II” program, amely az építési beruházások megvalósításának elısegítését tőzte ki célul azzal a kiterjesztéssel, hogy a felülvizsgálati körbe bevonja a sajátos építményfajtákra és a mőemlékekre, valamint a régészetre vonatkozó szabályozási elıírásokat is. 4. Közbeszerzési eljárás Az Országgyőlés 2008. december 8-án fogadta el a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (közbeszerzési törvény) módosítását, amelynek egyik célja a kis-és közepes vállalkozások helyzetének javítása. E célt szolgálja például az, hogy a közbeszerzéseket magyar nyelven minden esetben ki kell írni, az ajánlatokat magyar nyelven minden esetben be lehet majd nyújtani, és vita esetén is a magyar nyelv lesz az irányadó. Mivel az idegen nyelvő kiírások esetében a kevesebb forrással rendelkezı kkv-k jellemzıen hátrányban vannak, ez az intézkedés javíthatja a közbeszerzési szerzıdésekhez való hozzáférésüket. Azokat a szerzıdéseket, amely esetében ez mőszakilag és gazdaságilag lehetséges, a kiíróknak kisebb egységekre, részekre kell majd bontani. Mivel így az elnyerhetı szerzıdések értéke csökken, a kisebb vállalkozások is nagyobb eséllyel pályázhatnak és nyerhetnek. Szintén a kisebb vállalkozások nyerési esélyeit javítja továbbá az, hogy a kisebb értékő beszerzések esetében a törvény lehetıvé teszi a kiíróknak, hogy úgy döntsenek, hogy a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érı vállalkozások számára tartják fenn. Ez azt jelenti, hogy ha a kiíró úgy dönt, akkor a kisebb értékő szerzıdésekért csak az ilyen árbevétellel rendelkezı EU-s vállalkozások szállhatnak versenybe, akik a „nagyokkal” nem, csak egymással versenyeznek. Erre építési beruházások és építési koncessziók esetében egyébként csak akkor lesz a kiírónak lehetısége, ha a szerzıdés értéke kevesebb mint kétszázmillió forint. 5. Kis értékő perekre vonatkozó szabályozás megteremtése Az egy millió forint alatti vagyoni követelések esetében 2008-ban speciális szabályok kerültek bevezetésre, amelyek 2009. január 1-tıl léptek hatályba. A kis értékő perek szabályai a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, és kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthetı követelések esetében, az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban alkalmazandók. Ez az eljárás az esetek egy jelentıs részében alkalmazható lesz: a helyi bíróságra 2007. évben érkezett peres ügyek száma összesen 163 ezer volt, ebbıl az 1 millió forintot meg nem haladó értékő ügyek száma összesen mintegy 57 ezret tett ki, ez az összes (te-hát a megyei bírósági ügyeket is beleértve) polgári peres ügyérkezés (181 ezer ügy) 32,1 %-a volt. Az ilyen eljárások gyorsítását szolgálják azon rendelkezések miszerint a bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitőznie, hogy az elsı tárgyalási nap az iratoknak a bírósághoz való érkezését követı legkésıbb negyvenöt napon belül megtartható legyen (a többi perek esetében az általános szabály négy hónap), és a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitőzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követıen legkésıbb harminc napon belül megtartható legyen (a többi per esetében ez a szám szintén jóval magasabb, szintén négy hónap). 2009. 1. Adminisztratív terhek szisztematikus felmérése, a nemzeti Cselekvési Terv megalapozása A nemzetközi tapasztalatok alapján megalapozott adminisztratív tehercsökkentési stratégia elkészítését megelızıen szükséges a terhek átfogó felmérése (az egyes adatszolgáltatási kötelezettségek azonosítása, valamint a gyakoriság, az érintettség feltérképezésével a fajlagos és nemzetgazdasági szintő költségek meghatározása). A mérési eredmények alapján határozható meg, hogy mely területeken
6
szükségesek elsısorban csökkentése érdekében.
intézkedések
a
terhek
hatékony,
és
idıben
ütemezett
A vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek 2012-ig 25 %-kal való csökkentése érdekében az NFGM kezdeményezte a nemzeti szabályozásból fakadó vállalkozói adminisztratív terhekkel kapcsolatban áttekintı vizsgálat elkészítését, valamint az adó és járulékadminisztráció, az ellenırzési és engedélyezési eljárások, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adminisztratív terhek részletes felülvizsgálatát – mindezt az EU Bizottsága által is ajánlott módszer, a Standard Cost Method (SCM) alapulvételével. Az áttekintı felmérés, valamint 152 adatszolgáltatási kötelezettség részéletes mérése elkészült, amelyek alapján 2009. szeptemberéig a tárcák összeállítják azokat intézkedéseket, amelyek alkalmasak lehetnek az EU és a kormányzati vállalásnak való megfelelésre. A mérésekbıl levezethetı javaslatokat tárcánk kiegészítette olyan cselekvési lehetıségekkel, amelyeket a vállalkozói javaslatok, és a tehercsökkentésben élen járó országok legjobb gyakorlata alapján állítottunk össze. Ezek többsége olyan, elsısorban a kormányzat, illetve a hivatalok mőködési szemléletét formálni célzó felvetés, amely az EU kis- és középvállalkozói intézkedéscsomagjához (Small Business Act), vagy egyes irányelvek hatékonyságának növelése érdekében tett bizottsági ajánlásokhoz kapcsolódnak. 2. Üzleti mediáció A késıi fizetések, illetve a pénzügyi teljesítés elmaradása a magyar kis és középvállalkozások mőködési feltételeit rendkívül nagy mértékben rontja. A bírósági eljárások lassú, költséges és sok esetben bürokratikus volta miatt a jogos igényeiknek csak mintegy felével, harmadával fordulnak az állami jogérvényesítés eszközéhez (peres eljárás, felszámolási eljárás). Ennek okán kezdeményeztük a közvetítıi eljárások megismertetését a szakmai és érdekképviseleti szervezeteken keresztül a kis- és középvállalkozásokkal, valamint 10 mediációs eljárás elsı ülését finanszíroztuk – a nemzetközi tapasztalatok alapján az esetek 50%-ban már az elsı ülés sikeresnek bizonyul. A programban a esettanulmányokat és gyakorlatias tanácsokat dolgoztunk ki a vállalkozások számára: a kommunikáció célja megismertetni a vállalkozásokat az alternatív jogérvényesítési módszerekkel, valamint néhány sikeres példán keresztül bemutatni annak elınyeit a vita rendezésének elmulasztásával, illetve a bírósági jogszolgáltatással szemben. Fontos, hogy a vállalkozások megismerjék a szakmailag megfelelı tapasztalattal, és ismeretanyaggal rendelkezı közvetítık elérhetıségét, és azt hogyan kaphatnak segítséget tılük. 4 szervezet vállalkozásainak tartottak szakemberek elıadást közgyőléseken a közvetítıi eljárásokról. Az egyik szervezet oktatási nap keretében biztosított lehetıséget a tagvállalkozásai számára az üzleti mediáció megismerésére. A programba bekerült minden ügy sikeres volt. A viták tárgyául szolgáló jogok / követelések értéke 500.000 és 100.000.000 Ft. között volt, amelyeket a felek közös megegyezésével minden esetben megnyugtatóan lehetett rendezni. Ezáltal 10 kis és középvállalkozás mőködését sikerült fenntartani, egyes nagyvállalkozások esetében pedig megfigyelhetı volt, hogy a tervezett, vagy már folyamatban lévı perek miatt fennállt annak lehetısége, hogy valamelyik fél piaci hírnevén csorba esik. Ennek elkerülése erıs motivációnak bizonyult az érintettek konfliktusrendezése során, amely a kis és középvállalkozások pozícióit erısítette. A kezdeményezés sikerességét jól mutatja, hogy a program csak az elsı ülést finanszírozta, azonban azt a vállalkozások mindegyike olyan bíztatónak és hatékonynak tartotta, hogy a többi ülés díját már ık állták (egy óra mediációs eljárás költsége fele annak, mint amennyit a felek ugyanannyi idıre ügyvédnek fizették volna ki). A mintaprogram bekerült a 2008. évi legjobb uniós KKV gyakorlatok közé.
7
3. További lépések az adminisztratív terhek csökkentése, valamint üzleti környezet fejlesztése érdekében A vállalkozások közötti peres ügyek gyorsítása érdekében a 2009. évi LXVIII. tv. elfogadásával módosításra került a polgári perrendtartásról szóló törvény. A vállalkozások egymás közötti pereinek vonatkozásában a rendelkezések felkészülési idı után, 2011-tıl hatályosak. A pereket jellemzıen kötelezı egyeztetés elızi meg, melyhez a feleknek egymás rendelkezésére kell bocsátani az álláspontjuk alátámasztását szolgáló okiratokat. A bíróságnak és a feleknek a per menetét és egyes fontos idıpontokat elıre egyeztetniük kell. A felek egymás közti, a bírósággal és a szakértıvel való kommunikációjában is az elektronikus út lesz az általános eljárási cselekmények stb.) A vállalkozások egymás közötti pereiben az ítéletek elızetesen végrehajthatók lesznek tekintet nélkül a fellebbezésre; Az 1 M Ft alatti (fizetési meghagyást követıen perré alakult, ún. kisértékő) vagyoni követelések esetében speciális igényérvényesítési szabályok léptek életbe 2009. január 1-tıl. Az érintett eljárások elsı tárgyalási napját a bíróságnak 45 napon belülre kell kitőznie, a folytatólagos tárgyalást a következı 30 napon belül kell megtartani. A felek a bizonyítási indítványaikat legkésıbb az elsı tárgyalási napon terjeszthetik elı, a folytatólagos tárgyalás elmulasztása az ügy érdemében való döntést nem gátolja. A perelhúzás, valamint a rosszhiszemő pervitel visszaszorítása érdekében mind a viszonkereset támasztására, mind a keresetváltoztatásra korlátozottan nyílik csak lehetıség az eljárás során. A nem vitatott követelések érvényesítését szolgáló fizetési meghagyásos eljárás korszerősítése érdekében a jogintézmény reformjára és az eljárás közjegyzıkhöz telepítésére kerül sor az Országgyőlés által 2009 júniusában elfogadott törvény által. A kis- és középvállalkozások igényérvényesítési feltételeit az új szabályozás jelentısen gyorsítja, a fizetési meghagyás benyújtását több helyen teszi elérhetıvé és lehetıvé teszi az elektronikus eljárást is. Az új szabályozással az eljárási határidık a felére csökkennek. A jelenlegi 111 helyi és 20 megyei bíróság helyett több mint 300 közjegyzıi irodában lesz beadható a kérelem írásban, valamint az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton. Utóbbi esetben a fizetési meghagyás a jövıben 3 munkanap alatt kibocsátható lesz, az illetékfizetésre pedig bankkártyával is nyílik majd lehetıség. A lánctartozások visszaszorulása várható attól a kezdeményezésrıl, ami szerint 2009. októbertıl 1-tıl a közbeszerzéssel indított építési beruházásoknál kötelezı lesz fedezetkezelıt alkalmazni, más beruházásoknál pedig lehetıség lesz rá. A fedezetkezelı alkalmazásának célja, hogy az építıiparban minden vállalkozó és alvállalkozó megkapja a pénzét, ha elvégezte a munkáját. A német és osztrák mintára biztos kéznek nevezett fedezetkezelı a szerzıdéskötéstıl a használatba vételig kezeli a szerzıdött tevékenység pénzügyi részeit és a teljesítés igazolások sorsát a jogviták csökkentése érdekében. Az elmúlt évek eredményei alapján Magyarország a Világbank Doing Business felmérésében jelentıs elırelépéseket könyvelhetett el: a Világbank közel 180 országot értékel az üzleti környezet minısége szempontjából, melyben Magyarország a folyamatos elırelépéseket ért el. A 2007-es rangsor szerint még az 50. volt hazánk, és egy év alatt ehhez képest 9 hellyel sikerült javítani az értékelést. Az adminisztratív tehercsökkentéssel kapcsolatos legfontosabb tapasztalatok, amelyek részben összefüggenek az esetleges kudarcokkal: 1. Különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi példák és tapasztalatok hasznosítása: az egyes ajánlások és legjobb gyakorlatok átvétele elengedhetetlen, hiszen azok abban az esetben jelenthetnek versenyelınyt Magyarország számára, ha a környezı – versenytárs – országoknál hamarabb képes elkezdi azok megvalósítását.
8
2. Szemléletmód váltás az államigazgatásban – a programok fontos hozadéka volt, hogy az újító, reform szemléletet át kell vennie a tárcáknak. Az egyes adatszolgáltatási rendszerek és eljárások sok esetben jól bejáratottak, biztonságos ügyintézését tesznek lehetıvé, de mégis meg kell azokat változtatni ha magas az adminisztratív költsége az azoknak való megfelelésnek. 3. Ágazati megközelítés áttörése, ágazatközi megoldások – az intézkedések során szükséges, de nem elégséges feltétel egy-egy ágazat, vagy vállalkozáscsoport segítése. Olyan megoldásokat törekszünk keresni az adminisztratív tehercsökkentés kapcsán amely minden érintett vállalkozásra kiterjednek, és nemzetgazdasági szinten képesek a terhek mérséklésére. Ugyanakkor egy-egy szektor versenyképességét akár csak néhány különleges bürokratikus eljárás, vagy többlet-adatszolgáltatási kötelezettség képes jelentıs mértékben visszafogni – ezek feltárása és megoldása szintén fontos feladat. 4. Kreatív csapat, újító szellemiség – talán a legesszenciálisabb feltétel, hiszen elkötelezett, innovatív gondolkodásmóddal és a csapatmunkát elısegítı kompetenciákkal rendelkezı, a nemzetközi gyakorlatot jól ismerı személyi háttér elengedhetetlen az államigazgatás oldaláról a siker eléréséhez. 5. Szervezet – bürokrácia a bürokrácia ellen – a nemzetközi gyakorlatok alapján azok a programok képesek hosszú távon eredményesek lenni az adminisztratív tehercsökkentés területén, ahol szervezeti rutinok és eljárások formájában is rögzülnek azok a mechanizmusok, amelyek biztosítják azt, hogy a bürokrácia csökkentése, az eljárások egyszerősítése ne csupán rövid távú sikerek elérésére összpontosítsanak, hanem hosszá távú nettó tehercsökkentést, és rendszerszerő és szisztematikus megoldások megalapozására adjanak lehetıséget. Szintén kiemelkedıen fontos, hogy a folyamatokba bevonásra kerüljön az üzleti életben gyakorlati ismeretekkel rendelkezı vállalkozók tapasztalata és szakértelme is, hiszen ezek képesek biztosítani azokat a nyomás és ellenırzı funkciók gyakorlati mőködését, amelyek az egyszerőbb, de hatékonyabb jogalkotás (better regulation) megvalósítása valamint a tehernövekedés elkerülése érdekében szükségesek. Magyarországon ez az a terület, amely különösen fejlesztésre szorul – nem kizárólag az államigazgatás részérıl.
9
