Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes
Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda „Hulladékgazdálkodás egy fenntartható világban” c. konferencia Visegrád, 2009. 02. 05-06.
A világ primer energiafelhasználásának arányai
Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Energiabiztonság - Zöldenergia Válaszút elé érkezett Közép-Európa, Magyarország energiarendszere. Energiafüggıség-energiabiztonság Hagyományos - fenntartható energiagazdálkodás Fenntartható energiagazdálkodás Zöldenergia Decentralizált, melléktermék és helyi erıforrás alapú energiatermelés Fenntartható energiagazdálkodás – fenntartható fejlıdés!
Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének szempontjai • • • • • •
Környezetvédelem - fenntarthatóság, Energiaimport-függıség csökkentése, Ellátásbiztonság, Gazdasági élénkülés, Munkanélküliség csökkentése, A vidék népességmegtartó képességének növelése, • Optimális földhasználat, • Nemzetközi és hazai elıírások. Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Magyarország: a megújulók részaránya Megújuló energia részaránya
2003 %
2006 %
2010 %
2020 %
Összes hazai energiafelhasználásban
3,5
4,7
7,0
13,0
Hazai villamosenergiafelhasználásban
0,9
4,0
6,5 Vállalás 3,6%
10,0-11,0
0,5
5,75
10,0
Hazai üzemanyag felhasználásban
1. Diverzifikáció (többirányúsítás): Importból elégítjük ki az energiaigényünk kb. több, mint 75%-át! 2. Megújuló energiahordozók szerepének növelése. Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Megújulók részarány – Hulladékok, melléktermékek, biomassza fontossága A megújuló energiafelhasználás megoszlása Magyarországon 2006. 3,6% 6,6%
1,7% 1,2% 1%
38,3%
0,3% 0,2%
geotermikus kommunális hulladék megújuló része bioüzemanyag vízenergia biogáz szélenergia napenergia tüzifa egyéb biomassza
47,4%
Forrás: Energiaközpont Kht.
Megújuló energiaforrások egymás közötti felhasználási aránya Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 4,7 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából ennek: 85,7 % tőzifa és egyéb biomassza, 6,6 % geotermia, 3,6 % kommunális hulladék megújuló része, 1,7 % nap-, víz- és szélenergia, 2,4 % egyéb. Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Biomassza fogalma – Zöldenergia termelés Elsıdleges biomassza: természetes növényi vegetáció, melléktermékek, hulladékok, energianövények; Másodlagos biomassza: természetes állat állomány, állattenyésztés fı- és melléktermékei, hulladékai; Harmadlagos biomassza: bioeredető anyagokat felhasználó iparok fı- és melléktermékei, hulladékai, települések szerves hulladékai. Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
A szilárd biomasszák rövid áttekintése és jellemzése • Erdészeti fı és melléktermékek • Mezıgazdasági fı és melléktermékek • Energianövények • • • •
Teljes növény, teljes termék, Apríték, Tömörítés (bála, brikett, pellet), Egyéb. Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Erdészeti fı és melléktermékek A fa mint energiahordozó eredet szerint: – Fakitermelésbıl teljesfa (tőzifa), melléktermék és hulladék (pl.: vágástéri apadék), – Nevelıvágások, gyérítések faanyaga, – Fafeldolgozás primer melléktermékei, hulladékai, – Fák és cserjék nyesedéke (mezıgazdálkodásból), – Energetikai faültetvényekbıl, – Energiaerdıkbıl. Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Mezıgazdasági melléktermékek Lágyszárú energianövények Melléktermékek: gabona szalma, kukoricaszár, repceszalma, napraforgószár, egyéb, Kertészeti melléktermékek: fás és lágyszárú Szılı venyige Állattartási melléktermékek és hulladékok
Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Legfontosabb energetikai célra hasznosítható biológiai eredető melléktermékek jellemzıi Legfontosabb energetikai, hasznosítási jellemzık – Főtıérték, – Nedvességtartalom, – Hamutartalom, – Kémiai összetétel, – Kezelhetıség, szállíthatóság, – Betakaríthatóság, bálázási technológia, betakarítható mennyiség, – Tárolhatóság, – Egyéb felhasználás (állattenyésztési, ipari, talajerı visszapótlási). Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Melléktermék, hulladék potenciál meghatározása, energetikai projekt elindítása • A kérdéses területeken a keletkezı melléktermék mennyiségének felmérése (az energiatermelıtıl koncentrikusan változó távolságban (körzetek) min. 10-50 km között, illetve kistérségi szinten, és ezek metszésében) min. 10 éves idıintervallumban. • Az energetikai célokra nem hasznosítható melléktermék mennyiségének meghatározása (állattartás, egyéb hasznosítás, stb.) • Térképi anyagok elkészítése az egyes körzetekben energetikai célra hasznosítható melléktermék mennyiségérıl, illetve az érintett kistérségeknél keletkezı energetikai célra hasznosítható mennyiségrıl, és ezek metszésérıl. • A körzetek és a kistérségek metszéseként kapott területi egységek súlypontjától számított szállítási távolságok, és az ott leszállítandó mennyiségek meghatározása. Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Zöldenergia - városfejlesztés Helyi erıforrásra, adottságokra alapozott decentralizált energiatermelés (melléktermékek, hulladékok és egyéb), Szociális helyzet figyelembevételemunkahelyteremtés-megtartás, Helyi vállalkozás ösztönzés, Hozzáadott érték, Energiabiztonság, függetlenség, Környezetvédelem – fenntartható energiagazdálkodás, Barcs Város Önkormányzata – zöldenergia fejlesztés. Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Összegzés, konklúzió A helyi erıforrásokra alapozott, decentralizált energiatermelést a lehetı leggyorsabban szükséges üzemszerően elkezdeni és folytatni, hogy gazdaságosan lehessen bıvíteni korszerő energetikai rendszereket! – – – –
Szükséges figyelembe venni a hazai energiaigényeket. Igazodni kell a helyi adottságokhoz, tulajdonságaihoz. A lehetı legjobb energetikai hatékonyságot kell elérni. Ezenkívül a természeti, környezetvédelmi, ökológiai, szociális, gazdasági lehetıségeket figyelembe kell. – A legújabb kutatások eredményeinek figyelembevételével szükséges kialakítani a leendı hazai decentralizált energetikai rendszereket, lehetıleg zöldenergia és egyéb megújuló-energetikai bázison annak érdekében, hogy unokáink is láthassák Magyarország természeti értékeit! Dr. Ivelics Ramón, BVÖ, 2009.
Köszönöm megtisztelı figyelmüket!
Dr. Ivelics Ramon PhD Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda
[email protected] +36-20-4283965
