ZENTAI MÁRCIUSI PROGRAMAJÁNLÓ ПРОГРАМСКА ПОНУДА ЗА МАРТ 2016 Március 1., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház Történelem Egy Órában A KÁRPÁT-MEDENCE DÉLI RÉSZE AZ AVAR KORBAN (568–IX. SZÁZAD ELEJE) Bognár Katalin Boglárka régész ismeretterjesztő előadása A VI. század második felében egy sztyeppei nomád népesség, az etnikailag igen kevert avarság telepedett le a Kárpát-medencében. A déli határvidék stratégiailag igen fontos területté vált, hiszen innen kiindulva támadták az avarok 568 és 626 között a Bizánci Birodalmat. Ezen hadjáratok során elpusztították az al-dunai határerődök egy részét, jelentős városokat dúltak fel, mint például a Balkán kulcsát jelentő Sirmiumot, vagyis a mai Szávaszentdemetert (Sremska Mitrovica), illetve több ezer foglyot ejtettek. Bizánc arannyal vásárolta meg az avaroktól a békét, amellyel megalapozták az avar jólétet. Ennek leképződését többek között az aranyban gazdag sírokban figyelhetjük meg, melyek között a kunbábonyi kagáni (?) sír volt a legkiemelkedőbb. 626-ban az avarok megkísérelték elfoglalni Bizáncot, mely hadjárat azonban kudarccal zárult. Ennek következtében Bizánc megszűntette az évi aranyadó fizetését. Az avarság külés belpolitikailag egyaránt meggyengült, melyet az elszegényedő temetkezések jeleznek. A VII. század utolsó harmadában új népesség települt be a Kárpát-medencébe, melynek következtében az avarság anyagi kultúrája jelentősen megváltozott (griffes-indás kultúrkör). Ekkor jelent meg az ún sárga kerámia, mely legnagyobb számban a dunacsébi temetőből került elő. Március 2., szerda, 17.00 óra. Zentai Alkotóház FŐZŐKÖR – A NÖVÉNYI ALAPÚ ÉTREND TITKAI Ismeretterjesztő előadás a Vajdaságért Alapítvány szervezésében. Az előadás témája: Hogyan süssünk egészséges kenyérféléket és mit kenjünk rá? Március 3–5., csütörtök–szombat, 18.00 óra. Zentai Alkotóház A HOLNAP MA KEZDŐDIK Dr. Gallusz László ismeretterjesztő előadássorozata Március 3., csütörtök, 19.30 óra. Művelődési Ház A Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciójának vendégjátéka PIAF-MARCHE Szereplők: Mezei Kinga és Mészáros Gábor. A zongoránál: Varga Iván m.v. Rendezés, látvány: Mezei Kinga. Dramaturg: Góli Kornélia. Koreográfus: Kiss Anikó. Jelmez: Csonti Andrea, Gero Katalin. Projekció: Baráth Attila. Díszletkivitelezés: Rápóti Attila. Világítás: Majoros Róbert, Mezei Edvárd. A rendező asszisztense: Puskás Zoltán. Külön köszönet Vígh Andrásnak Száz éves lett volna 2015. december 19-én Edith Piaf. Előadásunk a tragikus sorsú művésznő harcokban és önmarcangolásban gazdag életéből, szélsőséges, sokszor végletes személyiségéről, sikereiről és sikertelenségeiről kiván szemelvényeket adni, megidézve azt a kort, amelyben a művészeknek nagyon nagy utat kellett bejárniuk az elismertségig. Piafnak sikerült. Hatása és dalai a mai napig érvényesek, és meghatározóak a francia sanzon világában.
A francia sanzon – szemben az angolszász zeneipar termékeivel – zenei eszközökkel szolgálja a francia nyelv szépsége, és a francia költészet nagy mestereitől kapott örökség érvényre juttatását. E zenei műfaj irodalmi gyökerei Baudelaire-ra, Verlaine-re és Rimbaud-ra vezethetők vissza. Ők voltak azok, akik költészetüket a szavak zeneiségére és szövegeiket a rövid formákra építették. Ezek a „gitár nélküli zenészek” találták fel a sanzonban a zenével szimbiózisra lépett irodalom művészi kifejezését. Költészetükben a sanzon olyan irodalmi építőanyagként jelenik meg, amelyben a poézis esztétikumát a szavak csengése és zeneisége szolgálja. Edith Piaf, a francia sanzon legnagyobb alakja, – a hétköznapi életben kicsi, szürke és jelentéktelen nő – mindenkit elvarázsolt, amikor énekelni kezdett. Hangja erőteljes, enyhén fátyolos volt, jellegzetes kiejtéssel, dalait pedig az extázisig átélte, a közönség is érezhette a szegénység megaláztatását, a kiszolgáltatottságot, a szerelem kínjait és gyönyörét. Sikerei csúcsán sem feledkezett meg a kiskorában átélt nehézségekről, akármennyit keresett, sose volt pénze, nagyvonalú és bőkezű volt, mindenkinek adott, aki hozzá fordult. A kor olyan művészeit fedezte fel és támogatta, mint Yves Montand, Gilbert Bécaud, Charles Aznavour, Georges Moustaki. Művészként sikert sikerre halmozott, a világ a lábai előtt hevert, de emberként mindig boldogtalan volt. Előadásunkban a dalok francia nyelven hangzanak el, Mezei Kinga előadásában, főként egy zongora kíséretében. Az előadásban néhány nagyon ismert dalát leszámitva olyan dalokat válogattunk, amelyek remek darabok ugyan, mégsem ismeri őket a szélesebb közönség. Ám a legismertebb dalai sem maradnak megemlékezés nélkül, mivel az előadás magába foglalja a dalok mai korra való hatását is. 5. март, субота, 20.00 ч: Дом културе Камерна сцена „Мирослав Антић” Сента Вида Огњеновић: „ЈЕ ЛИ БИЛО КНЕЖЕВЕ ВЕЧЕРЕ?” Улоге: Иларион Руварац, архимандрит манастира Гргетега, познати историчар – Бранислав Унгиновић; Јаша Томић, уредник листа „Застава” – Радован Зубац; Господин Михајловић, адвокат, уредник „Заставе” – Љубиша Борђошки; Господин Савић, професор, сарадник „Заставе” – Марио Мачак; Лаза Дунђерски, богати земљопоседник – Душан Блажић; Мирковић, новинар „Заставе”, женокрадица и бећар – Владимир Цигановић; Милић, песник и новинар „Застве” – Јожеф Гере; Господин Стојковић, учитељ лепог понашања – Мирослав Авдаловић; Светозар Милетић, војвођански трибун и политичар – Бранислав Унгиновић; Госпођа Амалија, начелница Добротворне задруге Српкиња Ховосаткиња – Гордана Николић; Госпођа Радулашки, Амалијина заменица – Љубица Романдић; Госпођица Савићева, повучена, а све зна – Миљана Томаш; Милица Томић, жена Јашина, Милетићева кћи – Милица Ристовић; Катарина Лугомирски, девојка смерног понашања – Драгана Лазић; Госпођица Јојкићева, трговачка кћер – Тамара Вукашиновић; Госпођица Гаванска, добра партија – Мирјана Савин; Стражар и брат Макарије – Денис Вујичић. Március 7., hétfő, 17.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása Gion Nándor: A KÁRÓKATONÁK MÉG NEM JÖTTEK VISSZA Színpadra alkalmazta: Perényi Balázs Szereposztás: Tamás – Rutonić Róbert; Burai J. – Dévai Zoltán; Aranka – Lőrinc Tímea; Hodonyczky Oszkár – Papp Arnold; Virág Péter – Virág György; Gergián – Kálló Béla m. v.; Sági Márton – Nešić Máté; Kocsmáros – Varga Tamás m. v. Mozgás: Kiss Anikó m. v.
Látvány: Szabó Ottó m. v. Jelmez: Rutonić Róbert. Dramaturgiai asszisztens: Varga Vanda m. v. Rendező: Perényi Balázs m. v. „Ritkák az olyan élő, karakteres gyerekhősök az irodalomban, mint Gion Nándor hősei. Még ritkább, ha egy egész csapat, a galeri ilyen hiteles alakokból áll. A szerző minden egyes figuráját belülről látja, mozgatja – szétosztja magát közöttük. Ezért aztán mondataik élnek, megelevenednek a színpadon, alig kellett hozzáírni, vagy belenyúlni a dialógusokba. Kevés fontosabb esemény van egy ember életében, mint a felnőttvilág természetének megtapasztalása, amikor szembesülünk annak hamisságával, kegyetlenségével, azzal, hogy nincs mindig igazság, és nem mindig győz a jó. Mert tizenévesen hősök vagyunk még; lelkesedünk, szövetkezünk, küzdünk. Nagyon nem mindegy, hogy ki mellé állunk, kit követünk. Gergiánt, a madarakat védő vadőrt, vagy a csikóikat habosra hajszoló Ságikat, esetleg a madárrajzainkat részegen lemosató orvvadász kocsmárost. Ezekkel az erős, már-már szimbolikus felnőtt alakokkal találkozik ez a nagyszerű kamasz gyerekcsapat. Nemzedéki dráma Gion Nándor története, érvényes mindenhol és minden időben. Drámai a szó köznapi értelmében, de drámai színházi értelemben is – emberi szituációkkal, konfliktusokkal, cselekvéssel mesél történetet. Kalandos, játékos ez a történet, és tele van humorral és emberséggel.” (Perényi Balázs, az előadás rendezője) Március 7., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház A DÉLVIDÉKI NÉPZENE TARKASÁGA A XVIII. századi telepítés tájegységeinek zenéje Zentán (Felvidék, Nagykunság, Jászság). Előadók: Juhász Gyula és Recskó Szabolcs, valamint a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület tagjai Március 9., szerda, 18.30 óra. Zentai Alkotóház Magyar költők és a Biblia BERZSENYI DÁNIEL Dr. Reisinger János neves budapesti irodalomtörténész képvetítéssel egybekötött ismeretterjesztő előadása Március 9., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A BOHÓ¿ – AKI JÁTSZIK – EGY BOHÓC HITVALLÁSA A KILÁTÁSTALANSÁG APROPÓJÁN Virág György vizsgaelőadása Crnkovity Gabriella eszmefuttatása mentén „Este hétkor legyetek vidámak, ha halálos betegek vagytok, akkor is! Ha unalmas társaságban vagytok, menjetek be a vécébe sírni vagy röhögni… Én szoktam! … Egyszer majdnem botrány lett egy követségi fogadáson! … Bementem zokogni a klotyóba… Azt kérdezte a polgármester a cirkuszigazgatótól, mert kihallatszott a zokogás: »Mi történt a művész úrral?« »Semmi, csak gyakorol, gyakorol…«” (Részlet az előadásból) Március 10., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház Világutazók 2016 SRÍ LANKA Gere Lídia filmvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója Március 11., péntek, 18.00 óra. Városi Múzeum Kiállításmegnyitó HABSBURG POP
Ünnepélyes kiállításmegnyitó Lázár Tibor zentai festő alkotásaiból. A tárlatot Beszédes István és Miroslav Jovančić nyitja meg „A munkáim erősen kötődnek a vidékünkhöz és annak múltjához. Általuk megidézem a történelem során, a nagyobb kulturális központokból ideáramlott műalkotások, dísztárgyak, használati tárgyak adaptált verzióit, provinciális átiratait, amelyek soksor a giccs határát súrolják, amelyek mai kifejezéssel élve a B-kategóriába sorolhatóak. A viszonyom feléjük egészen összetett. Megtalálható benne a melanchólia, ahol utópisztikus gondolatokat projektálok a múltba, a »régi, szép időkbe«, az anachronizmus, a humor cinikusabb változata, ahol megmosolyogva gondolok egy-egy régi munka mai szemmel humorosnak tűnő naivitására. Mindezt egy kortárs képzőművészeti nyelvezettel teszem, amelybe az utca művészete és pop elemek szűrödnek be, mintegy rámutatva a korok és azok divatjainak mulandóságára.” (Lázár Tibor) Március 11., péntek, 19.30 óra. Kevi (Móra István Művelődési Egyesület) Március idusának ünnepe „MÍG ÉLÜNK, HISZÜNK ÉS REMÉLÜNK” Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére a kevi Móra Istvàn Művelődési Egyesület szervezésében. Az ünnepi műsorban bemutatkoznak a helyi óvodások, kisiskolások valamint az egyesület csoportjai. Ünnepi köszöntőt Ceglédi Rudolf polgármester mond. Március 12., szombat, 20.00 óra. Tornyos (Ady Endre Művelődési Egyesület) Március idusának ünnepe „TISZTELET A BÁTRAKNAK” Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére a tornyosi Ady Endre Művelődési Egyesület szervezésében. Az ünnepi műsorban bemutatkoznak a Tömörkény István Általános Iskola diákjai, valamint az egyesület tánccsoportja. Az est fővendége az Erdélyből, Székelykeresztúrról érkező Vadrózsák Néptánccsoport és a Kései Mákvirágok Néptáncegyüttes. Felkészítő: Józsa Levente. Ünnepi köszöntőt Ceglédi Rudolf polgármester mond. Március 13., vasárnap, 16.00 óra. Felsővárosi köztemető Március idusának ünnepe KEGYELETES KOSZORÚZÁS Alkalmi tiszteletadás és főhajtás az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola diákjainak közreműködésével. Felkészítő tanár Pék Domonkos Ibolya. Ünnepi beszédet mond Pék Zoltán köztársasági parlamenti képviselő. Március 13., vasárnap, 18.00 óra. Művelődési Ház Március idusának ünnepe ZÚG MÁRCIUS Ünnepi megemlékezés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának emlékére. A műsorban közreműködik Virág György, a Zentai Magyar Kamaraszínház színésze, továbbá az Erdélyből, Székelykeresztúrról érkező Vadrózsák Néptánccsoport és a Kései Mákvirágok Néptáncegyüttes. Felkészítő: Józsa Levente. Ünnepi köszöntőt Ceglédi Rudolf polgármester mond. Az ünnepi rendezvénysorozat főszervezője és támogatója a Zentai Önkormányzat és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ.
Március 14., hétfő, 12.00 óra. Városháza oszlopcsarnoka Március idusának ünnepe IN MEMORIAM GRÓF BATTHYÁNY LAJOS Batthyány Lajos gróf, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke emléktáblájának megkoszorúzása, majd Rekovics Regő óvodás és a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium diákjainak alkalmi műsora, a „népek tavaszának” magyar reménységeit megvalósítani igyekvő, mártírhalált halt miniszterelnök tiszteletére. Felkészítő tanár Katona Edit. Március 14., hétfő, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A Zentai Magyar Kamaraszínház előadása A BÉKA Csáth Géza A béka című novellájának és naplóinak felhasználásával Szereplők: Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Nešić Máté, Papp Arnold, Rutonić Róbert, Virág György. Zeneszerző: Milan Vejnović. Jelmez: Rutonić Róbert. Rendező: Andrej Boka. „A béka az az állat, mely az életemnek legnagyobb, legjelentőségesebb perceit okozta. Csakhogy ezek a percek számomra nem az öröm, hanem a borzalom percei voltak. Tudom, azt gondolják majd, hogy mindazt, amit elmondok, egy szegény, szerencsétlen ember mondja el önöknek, akinek a szeme káprázott; tudom, hogy legföljebb érdekesnek találják az esetemet. De kérem, gondolják el, hogy ezt tenniök embertelenség volna. Mert végigszenvedtem akkor ezer ember helyett azt az őrjítő, kárhozatos félelmet, melyet ezer és ezer között nem ismer meg egész életében senki. Önök nem fogják megismerni. Gondolják el, és ne bámuljanak rám, hanem érezzenek együtt velem.” (Csáth Géza) Március 15., kedd, 10.00 óra. Művelődési Ház MESE A LÁTÓHEGYRŐL A Mókatér produkció Mese a Látóhegyről zenés gyermekműsora elsősorban a 3-tól 10 éves korosztálynak szól. Célja, hogy a gyerekek már ebben a korban ismerkedjenek a versekkel, megérezzék azok zeneiségét, játékosságát. A zenés elemeket Kricsár Kamill meséje köti össze, mely egy varázslatos világba repíti képzeletünket, és lehetőséget ad egy interaktív, közvetlen produkcióra. A mesében, többek között, olyan költők versei csendülnek fel, mint Nemes Nagy Ágnes, Osvát Erzsébet, Beney Zsuzsa. A produkció a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával jött létre. Március 16., szerda, 15.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár A MESÉBEN REJLŐ NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK Előadó: Csonti Melinda tanítónő, a Népművészet Ifjú Mestere. Március 16., szerda, 18.00 óra. Zentai Alkotóház A NÉPI FURULYA, DOROMB, KÖCSÖGDUDA ÉS CITERA BEMUTATÁSA Előadók: a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület tagjai. Március 17., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Alkotóház Világutazók 2016 KANADA NYUGATI PARTJAI ÉS A SZIKLÁS-HEGYSÉG Krusper Valéria képvetítéssel egybekötött úti élménybeszámolója.
A három hetes utazás során készült fotók segítségével betekintést nyerhetünk a Seattle-től Alaszkáig terjedő kanadai partvidék ismeretlen rejtelmeibe, majd a visszaúton a természeti szépségekben gazdag Sziklás-hegység tájait tekinthetjük meg. Ezenkívül Seattle és környéke lesz az előadás témája (Olympia-félsziget, Rainier-hegy). Az utazás a nemzeti parkokban megőrzött természeti szépségekre összpontosít: a hegyek, a tavak, a gleccserek, az esőerdők, a fjordok és ami még a vadvilágból látható volt az út mentén. Március 18., péntek, 16.00 óra. Zsidó temető (a Fábri Jenő utca felőli bejárat) MÁRCIUSI SÉTA A ZSIDÓ TEMETŐBEN Pejin Attila történész, muzeológus kalauzolásával A holokauszt, valamint a kisszámú túlélő kivándorlása következtében ma már – a többi Tiszamenti kis városhoz hasonlóan – Zentán sem élnek zsidók. Az egykori szefárd rítusú ortodox zsinagóga épületén, valamint a temetőn kívül ma már semmi sem emlékeztet arra, hogy egykor köztünk éltek. Ezek megőrzésével, a róluk való gondoskodással nem csak műemlékvédelmi célokat valósítunk meg, hanem az emlékezés helyeit őrizzük mindazok számára, akik vallják: a felejtés, a múlttal való szembesülés kerülése legalább olyan bűntett, mint a zsidók deportálása és elpusztítása csak azért, mert más etnikai-vallási közösséghez tartoztak. Zentaiak voltak, mint mi. Tehát ha most (még mindig) nem hiányoznak, meg kell teremteni a hiányérzetet, mégpedig úgy, hogy a mögöttük maradt nyomokban járunk, hagyatékukra csodálkozunk, hiszen az nem csak az övéké, hanem mindnyájunké kellene, hogy legyen. Ilyetén a temető nem csak zsidó, hanem zentai sírkert, még ha nem is teljesen olyan, mint amilyet mi „használunk”. S ha nem olyan, mitől nem olyan? Bizony fájnia kellene, hogy nincs, akit kérdezzünk, s magunknak kell megkeresni a válaszokat – akár egy ilyen temetői sétán keresztül… Március 18., péntek, 18.00 óra. Zentai Alkotóház PRÓFÉTASÁG A BIBLIÁBAN Msgr. Nagy József esperes-plébános ismeretterjesztő előadása Március 19., szombat, 10.00 óra. Népkert NYUSZI-FUTÁS A Gyermekbarátok Egyesületének szervezésében. Benevezési díj alma vagy sárgarépa. Március 21., hétfő, 15.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár TOJÁSFESTÉS Foglalkozásvezető: Csonti Melinda tanítónő, a Népművészet Ifjú Mestere-díj birtokosa. Március 21., hétfő, 18.00 óra. Zentai Alkotóház Film és irodalom A RÓZSA NEVE The Name of the Rose – színes, olasz–francia–NSZK thriller, 130 perc, 1986. Rendező: JeanJacques Annaud. Író: Umberto Eco. Forgatókönyvíró: Andrew Birkin, Gérard Brach. Operatőr: Tonino Delli Colli. Jelmeztervező: Gabriella Pescucci. Zene: James Horne. Producer: Bernd Eichinger. Látványtervező: Dante Ferretti. Vágó: Jane Seitz. Szereplő(k): Sir Sean Connery (Baskerville-i Vilmos), Christian Slater (Adso von Melk), Helmut Qualtinger (Remigio da Varagine), F. Murray Abraham (Bernardo Gui), William Hickey (Ubertino da Casale), Elya Baskin (Severinus), Volker Prechtel (Malachia), Leopoldo Trieste (Michele da Cesena), Michael Lonsdale (Apát).
1379-ben Baskerville-i Vilmos ferences szerzetes és fiatal kísérője, Adson von Melk felkeresnek egy észak-itáliai bencés kolostort az Appeninek magányos völgyeiben. Útjuk egyházi feladat, egy teológiai vitát kell előkészíteniük. Pápai legátusok és ferences szerzetesek között kell a világi hatalmi törekvések, a földi javak gyűjtése és a krisztusi szegénységi fogadalom figyelembevételével az egyház szerepének kérdését tisztázni. Mielőtt azonban az előkészületeket megkezdhetnék, néhány titokzatos haláleset bolygatja föl a kolostor nyugodt életét. William nyomozni kezd és a két látogató hamarosan felfedezi, hogy a közösségben az ájtatosság máza mögött titokzatos és gonosz dolgok történnek és a szerzetesek nem természetes halállal haltak meg. (port.hu) Március 22., kedd, 15.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár TOJÁSFESTÉS Foglalkozásvezető: Csonti Melinda tanítónő, a Népművészet Ifjú Mestere. Március 22., kedd, 18.00 óra. Vajdasági Magyar Művelődési Intézet A ZENTAI NÉPZENEKUTATÓK A Bodor család, Tripolszki Géza, Burány Béla és Fábri Jenő bemutatása. Előadók: Burány Béláné Szabó Erzsébet, Tripolszki Gézáné Zsuzsanna, Juhász Gyula és Pataki Tibor, valamint a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület tagjai Március 22., kedd, 18.00 óra. Zentai Alkotóház Életmód Egy Órában SPIRITUÁLIS ÁBÉCÉK Kruška Siniša molekuláris biológus, NGH minősített hipnoterapeuta, reiki tanár ismeretterjesztő előadása. Mindannyian tudjuk, hogy az ábécé az írott nyelv alapját képezi. Nélküle se írni, se olvasni nem tudnánk. Kevésbé ismert, hogy az ábécé több is lehet, mint a beszélt nyelv hangjainak írott formája. Egyes nyelvek hangjait és betűit ősi idők óta használják spirituális célokra, méghozzá nem csak az imák szavakba öntésére. Tanításaik szerint, minden hangnak, és annak megfelelő betűnek megvan a maga mélyebb jelentése, energiája, kozmikus megfelelője. Ezek által, a szentnek tartott nyelvek betűi által mondják, hogy maga az Isten teremtő ereje nyilvánul meg. Valószínűleg ismerjük már az „Abrakadabra” szót, de vajon tudjuk-e, hogy az arámi „Avara K’Davara” kifejezés jelentése „Ahogy beszélek, úgy teremtek”? Mik ezek a spirituális ábécék és mire tanítanak minket? A program szervezője az „Éld az életed!” Egyesület. Március 23., szerda, 15.00 óra. Felsőhegyi Könyvtár TOJÁSFESTÉS Foglalkozásvezető: Csonti Melinda tanítónő, a Népművészet Ifjú Mestere. Március 24., csütörtök, 18.00 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója Oscar Wilde: A CSILLAGFIÚ Színpadra alkalmazta és a dalszövegeket írta: Oláh Tamás. Szereplők: Dévai Zoltán, Lőrinc Tímea, Nešić Máté, Papp Arnold, Rutonić Róbert, Virág György. Jelmez: Pešić Aleksandra. Koreográfus: Varga Krisztina. Zeneszerző: Bakos Árpád. Rendező: Kálló Béla.
Öninterjú: Miért választottad ezt a mesét? Sokáig kerestem olyan mesét, melyben a varázslat és a valóság szétválaszthatatlan egységet alkot. Mint a bűvész: tessék figyelni a jobb kezemet! És a ballal csalok. Kiknek szól? Gyerekeknek és tanulni akaró felnőtteknek. Ez a mese felülemelkedik korok és stílusok, földrajzi meghatározások és népcsoportok fölé. Ez a mese mindenkié. De főleg azé, aki nézi. Az előadásról egy mondatban! Létezik egy fiú, akiről a történet szól. Ő megtagadta édesanyját, amit utána nagyon meg is bánt, és sok-sok megpróbáltatás és keresés után, felismerve a megbánás, együttérzés és szeretet értékeit ismét visszatalál édesanyjához, amely által helyre áll a rend, a család ismét egymásra talál. Miért nézzük meg? Gyönyörű történetmesélés, kiváló színészi játék, fülbemászó dallamok, tartalmas kikapcsolódás az egész családnak. Mindenki megtalálja benne a kedvére valót. Útmutató az előadás megtekintéséhez! Az előadás napján nyisd ki a szívedet. Nézd meg az előadást. Az előadás egy darabkáját a szívedben vidd magaddal. Ha tetszett az előadás, helyezd át ezt a darabkát mások szívébe is. Mások a meséről: Oscar Wilde meséje különösen aktuálisnak hat napjainkban, amikor a külsőségek egyre inkább elvonják a figyelmet a valódi értékekről. Hőse nagy utat jár be, míg – átkon, varázslaton, nehéz próbákon keresztül – megérti: a külső szépség lélek nélkül nem ér semmit. Az út végére megtanulja, mi a különbség valóság és látszat, igazi szeretet és álságos kedveskedés, ember és tükörképe között. Az út végére felnő. Búcsúzóul… Mi mindannyian csillagfiúk vagyunk, csak eddig nem így hívtuk magunkat. (Kálló Béla, az előadás rendezője) Március 29., kedd, 18.00 óra. Zentai Városi Könyvtár Zentai Olvasóklub GYÁSZ Ezúttal a résztvevők Németh László azonos című regényéről fognak beszélgetni. A mű főhőse, Kurátor Zsófi antik jellem. Mivel mindent az ő tudatán keresztül látunk, a regényt nevezhetnénk tudatregénynek is. A mű szerkezetét illetően egyszerre koncentrikus és lineáris a szerkezet, mert a középpontban álló hős körül körszerűen jelenik meg a környezet, és lineáris, mert minden fejezet a hősnőt a végzete felé sodorja. Kurátor Zsófi férje halála után belemerevedik gyászába, s amikor elveszíti egyetlen gyermekét is, a gőgös gyász élete értelme lesz és a faluközösség életét szigorú törvények szabályozzák – aki vét ellenük, azt szájukra veszik, kiközösítik. Ám a közösséget hajdan összetartó szokásrendszer időközben kiüresedett: Kurátor Zsófi éppen azért válik eltorzult személyiséggé, mert maradéktalanul betartja az özvegytől elvárt viselkedésformát, aminek negatív következményeit a falubeliek is elítélik. A falu közössége kaján rosszindulattal lesi, hogyan képes ellenállni a szemrevaló fiatalasszony „a vére”, az élet kísértéseinek. Mi ad ehhez erőt, hogy erejénél nagyobb fájdalmat magára véve megfojtsa benne a kétségbeesett dac az életkedvet? Az a szerep – a „gyász” – az az emberi magatartásminta, amit az író számára a görögség szellemével, főként
Sophokles drámáival való megismerkedés sugallt: ahogyan a lélek megadja magát a szerep mitikus parancsának. Zsófi alakjában Németh László a falu megmerevedett szokásrendje elleni lázadást festette meg kitűnően. A két háború közti magyar falu megkövesült emberi viszonyait, erkölcsi, társadalmi válságát híven ábrázoló regény lebilincselő olvasmány. (Legeza Ilona könyvismertetője) Március 30., szerda, 18.00 óra. Zentai Alkotóház Zentai társalgó PÁRBAJOK BECSKEREKEN ÉS MÁSUTT Azt est vendége Várady Tibor jogászprofesszor, akivel Sinkovits Péter író, újságíró beszélget. Várady Tibornak, a jogászprofesszornak és írónak a Híd című folyóirat decemberi számában jelent meg szövege az egykori becskereki párbajok történeteiről. Ennek révén beszélgetünk el vele kutatásairól, valamint a más jellegű, későbbi „párbajok” formáiról, mibenlétéről. Március 30., szerda, 19.30 óra. Zentai Magyar Kamaraszínház Terrence McNally: KRUMPLIRÓZSA (Frankie és Johnny) Szereplők: Frankie – Lőrinc Tímea; Johnny – Papp Arnold. Egy nő és egy férfi összeismerkednek, és eltöltenek együtt egy vad éjszakát. Az alapszituációból az következne, ha a történet közhelyes akarna maradni, hogy szeretkezés után a férfi nem beszél, csak elbúcsúzik és hazamegy, és többet nem is látják egymást. Itt azonban más a helyzet, ugyanis a férfi nem akar hazamenni, inkább vacsorát készít a nőnek, és közli: vele szeretné leélni hátralévő életét. A napjainkban játszódó színdarab két elveszett ember út- és társkereséséről szól. Arról, hogyan tudják feloldani a magányt, hogyan találnak őszinte társat, akivel megoszthatják múltjukat, jelenüket, bűneiket, erényeiket. Szeretetre, békére, összetartozásra vágynak – csakhogy előbb önmagukat kell legyőzniük. És ez nem könnyű feladat. Az előadás 16 éven felülieknek ajánlott!
