ZAJVÉDELEM
© Dr. Barkács Katalin 1
ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Miért napjaink környezeti problémája? Az 1995. évi Környezetvédelmi Törvény a zajemissziót is környezetszennyezésnek tekinti. A környezeti zaj- és rezgésvédelem a környezetvédelem egyik, a lakosság által leginkább figyelemmel kísért területe. Rezgési energia - mechanikai hullám Anyagrészecskék erőhatásra elmozdulnak A rezgő mozgás energiája a térben tovaterjed (mechanikai hullám), a terjedési sebesség közegfüggő a hatást befolyásolja: frekvencia amplitúdó irány expozíciós idő szabályosság Érzékelés: mechanikus rezgés 0 - 8 000 Hz hanghatás 16 - 20 000 Hz
© Dr. Barkács Katalin 2
A ZAJ SÜKETÍT! Mi a zaj? egyénektől és helyzetektől függ Ezek szerint minden olyan nemkívánatos vagy túl intenzív hangjelenség, amely az egyén élettevékenységét, munkájának ás pihenésének egyensúlyát zavarja, zajnak nevezhető. A hangszint mértékegysége A szaktudományág hosszas töprengés után alkotta meg a Bell tiszteletére elnevezett Belskálát, amelynek egységei a decibel-ek. Jele: dB. Ez viszonylag egyszerű és közérthető módon tájékoztat a zaj (hang) szintekről és jó összhangban van az emberi fül érzékenységével. A skála gyakorlatilag 0-160 dB-ig terjed. 0-nak számít a hallásküszöb, a 160 dB pedig már „halálos adag”. A leggyengébb hang, amelyet az egészséges emberi fül még érzékel, olyan kicsi nyomást gyakorol a dobhártyára, hogy csupán annyit mozdul el, mint egy átlagos atom átmérője: 10-8 cm-t. © Dr. Barkács Katalin 3
A zaj: aperiodikus, nagy amplitúdójú rezgés, eltérő frekvenciájú és intenzitású hangok keveréke munkagépek, szerszámok rezgései az érintkező testeken kényszerrezgést váltanak ki vibráció küszöbértéke 5-10 amplitúdó a vibráció érzékenység kor és foglalkozásfüggő Károsodások: izületi, csontkárosodás/gerinc, érrendszer rezonanciarezgések pl. emberi test 3 - 100 Hz szemgolyó 40 - 80 Hz, bőr 200 - 250 Hz 0,5 Hz alatt az egész test rezonál - tengeri betegség Hanghatás
frekvencia -intenzitás hangerősség W/cm2 hangnyomás din/cm2 dB skála : hallásküszöb - fájdalomérzet küszöb közti tartomány Hallásküszöb: 0,0002 din/cm2 ill. 10-16 W/cm2 1000 Hz frekvenciájú hang intenzitása, ami az ép hallású fiatal egyén esetén még hangérzetet kelt dB skála 10-es alapú logaritmus léptékben mutatja az egymáshoz viszonyított intenzitásarányokat
© Dr. Barkács Katalin 4
Hangteljesítmény =10·lg I/I0 I= p2 / q·c a skála a hallás és fájdalomküszöb közti intenzitás 10-es alapú logaritmus kitevő értékeit jelenti; az intenzitás 10-szeresre nő 1 bel (B) azaz 10dB, 100-szorosára 2 bel, azaz 20 dB a változás a logaritmikus összefüggése miatt.
Fon skála (E=lg I/10-12 ) Egy hang fon-értékén azt a hangnyomás-szintet értjük, amilyen hangnyomásszintű 1kHz-es hangot ugyanolyan erősségűnek halljuk, mint a vizsgált hang. I: objektív hangerősség (W/m2) dB=10·lg I/I0 =10·lg W/W0 1000 Hz-nél a fon=dB W0= 10-12 Watt 1 watt 120dB Weber-Fechner törvény: hangérzet és intenzitás logaritmikus kapcsolata H = k ·lg I Mérés módja:”A” típusú szűrő (meghatározott frekvencia karakterisztikájú) Audiogramok: az egyén által érzékelt intenzitásértékfrekvencia függése
© Dr. Barkács Katalin 5
A hangként érzékelhető hangnyomás ill. frekvencia tartományok
Azonos hangérzetet jelentő szintek a frekvencia függvényében
© Dr. Barkács Katalin 6
A DECIBEL SKÁLA ÉS A HANGNYOMÁS ILL. TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA AUDIOGRAMOK
© Dr. Barkács Katalin 7
© Dr. Barkács Katalin 8
A zajártalom függ: a zaj intenzitásától frekvencia-eloszlástól (rezgésszám és sávszélesség, a nagy rezgésszám és keskenysávú zaj ártalmasabb) ultrahanghatás tartamtól expozíciós idő megoszlásától (megszakítva kevésbé káros) környezettől (zárt tér visszaverő hatása) életkortól nemtől egyedi adottságoktól
© Dr. Barkács Katalin 9
ZAJÁRTALMAK A zaj - erőssége szerint - különböző hatással van ránk. 30 dB-ig kellemetlen érzést kelthetnek a halk zörejek is, mint pl. az ablaküveg karcolása kődarabbal, vagy az evőeszköz csikorgása fémedényen. A folyamatos zaj nem olyan kellemetlen, mint a megszakított. Ilyenkor az ismétlődést várjuk, az idegrendszer feszült állapotban van. Legkellemetlenebb a váratlan zaj. A 30 dB körüli zajok már zavarják az alvást. A nem mélyen alvót felriasztják, a mélyen alvót nyugtalanítják. A felszínes alvás miatt a szervezet képtelen a regenerálódásra. Éjjel az ember olyan zajhatásokra is érzékeny, melyeket nappal észre sem venne. Közismert, hogy a harsányan horkolókat az öntudat küszöbéig emeli a csattogó-cuppogó hang és abbahagyják „kellemetlen zörejüket”. Zajos környezetben a szellemi munka is nehezebb, hamarabb elfáradunk, mert bizonyos önuralomra van szükség, hogy a környező zajtól függetlenítsük magunkat. A kialvatlan ember érzékenyebb a zajra. A 65 dB körüli zajok szervezetünk működését zavarják.
© Dr. Barkács Katalin 10
adott hangforrás teljesítménye felület, térbeli távolság függvénye hang terjedése függ a közeg rugalmassági tényezőjétől, sűrűségétől terjedési sebesség: 331 m/sec levegő 1497 m/sec víz 1530-1600 m/sec emberi szövetek Zajártalom hatásai: fáradtság, figyelem-elvonás, szervezetkárosodás, időleges vagy maradandó hallásküszöb emelkedés 80%-a közúti eredetű 30 dB ingerlékenység, elfáradás, feszültség, vérnyomás-emelkedés 30-40 dB alvászavar 65 dB vegetatív idegrendszerre hat, látás és emésztési zavar 85 dB anyagcsere csökkenés 130 dB központi idegrendszer károsodása, maradandó halláskárosodás hallószerv adaptáció, kifáradás, halláskárosodás 5 év időtartamú, és 80 dB-t tartósan meghaladó zajszint zajnagyothallást eredményez.
© Dr. Barkács Katalin 11
Közepes erősségűnek számít a normális beszéddel egyenértékű 45~50 dB-es szint, mégis orvosi tapasztalatok bizonyítják az észrevehető keringési zavarokat, a testhőmérséklet csökkenését eredményezi. A szellemi munka felületesebb lesz, a figyelem szétszórttá válik. A beszéd érthetősége csökken. 65-70 dB-es zajszintnél már csak kiabálva értjük meg egymást. Ha az ipari és közlekedési zajforrások által létrehozott háttérzajszint (60-75 dB) állandósul, az agy számos központját fárasztja és az agytörzsön keresztűi számos akaratunkon kívüli szervi rendellenességet okoz: - vérnyomás-emelkedést, - szívdobogás fokozódását, - látászavarokat, - kézreszketést, - zajos munkahelyen gyakoribb a gyomorhurut, gyomorés nyombélfekély. A 75-90 dB már erős zajnak számít. Minthogy a hallóideg-végződéseket terheli, időszakos hallásvesztést okozhat. Érzékeny egyének, ha évekig 80 dB-es zajszintű helyen tartózkodnak, nagyothallókká válnak, tehát a hallóidegeik elroncsolódnak. A „fülsiketítő” beatzene sem ok nélkül kapta figyelmeztető jelzőjét! © Dr. Barkács Katalin 12
Ultrahang-hatás kb. 20 kHz felett Biológiai hatás: termikus, ez 30 MHz felett, a nagyobb frekvencia tartományban jelentős energia; hőmozgás formájában raktározódik (nem ionizál, nem bont kötést...) az anyag felmelegszik. Használják gyógyításra, káros hatása: helyi felmelegedés, a szervezet nem homogén, a nagy hőhatás denaturál; a hőelnyelés a szövet víztartalmától függ. Elnyelődés mélysége az ultrahang frekvencia és hatásidő függvénye. Nemcsak hőhatás: kromoszóma elváltozás, daganatképződés, kevés e téren a megbízható adat. Sejtingerlő hatása szintén frekvenciafüggő pl.: 25 kHz 0,1-1 mW/cm2 az agyszövet sejteket befolyásolja Szabályozás szerint: 30 kHz-300MHz közt: 3 mW/cm2 a veszélyt nem jelentő teljesítmény 300 MHz-300GHz közt 0,01-0,1 mW/cm2 © Dr. Barkács Katalin 13
A hang-intenzitási szint Zajforrás
Zajforrástól való távolság (m)
repülőgép motor kalapács ütés acéllemezre szegecselőgép elektromos vontatású vonat pneumatikus fúrógép a Niagara vízesés villamos kocsik zajos utca (villamos nélkül) teherautó autóbusz csendes városi utca nappal városi zajszint éjjel falióra ketyegése hangos beszéd
5 2 12 5-6 3 10-20 5-20 5-20 0,5 1
dB érték
116 113 97 90 90 87 80-85 60-75 60-75 50-65 50-58 38 30 65-70
© Dr. Barkács Katalin 14
Szomorú tapasztalatok A nagyvárosok zaja évenként 1 dB-lel emelkedik. Egyes főforgalmi utak mentén a megengedett határértékeket 10 -15 dB-lel is meghaladó zajszinteket mérnek, amely a lakosság egészségi állapotát már károsan befolyásolja. Az ENSZ már 1980-ban kiadott környezetvédelmi jelentésében az emberiség egyik legnagyobb veszélyének nevezi a zajt. Felmérése szerint a nagyvárosok zaja ma négyszer nagyobb, mint 1956-ban és harminckétszer nagyobb, mint 1932-ben volt. A hallásküszöb-szint 1930-1960 között 4 dB-lel emelkedett. Budapesten a forgalom kétszeresére növekedése, a zajszint átlag 3 dB-lel, de néhol 15 dB-lel való emelkedését okozza. Hozzájárul ehhez sok idős jármű, amelyeknek zajszintje 2-5 dB-lel nagyobb, mint az újaké.
© Dr. Barkács Katalin 15
© Dr. Barkács Katalin 16
Lakótelepi zaj A kulturális-, szórakoztató-, és sportlétesítmények üzemeltetése is zajjal jár. Maga az emberi beszéd is nagyobb tömegben eléri a 75 dB-t. Kit mi zavar?
Felmérés szerint Budapesten a megkérdezett lakosok véleménye a zavaró zajforrásról Zajforrás
A lakosság véleménye az összes panasz %-ában
Közúti közlekedés
64,4
Egyéb közlekedés
5,0
Ipari üzem
3,5
Étterem, szórakozóhely
2,2
Egyéb külső forrás
5,5
Külső zajforrás összesen
80,8
Szomszédok
13,0
Épületgépészeti berendezés
4,6
Egyéb belső zaj
1,6
Belső zajforrás összesen
19,2
© Dr. Barkács Katalin 17
Kazánkovácsok körében végzett vizsgálatok szerint: A szolgálati idő években A normális hallású egyének aránya %ban
1
5
10
15
20
25
30
35
99,0
76,3
50,0
33,0
20,0
10,0
8,7
4,7
A 120 dB az a kritikus érték, amely felett a legrövidebb ideig ható zaj is azonnali süketséghez vezet. Gondoljunk a háborús robbanásokra (bombabecsapódás, ágyúlövés stb.). A repülőtéri zaj is 115-120 dB körül mozog 100 m-es távolságban.
© Dr. Barkács Katalin 18
Süketülünk! Magyarországon minden 19. ember nagyothalló vagy süket: - aki a 60 dB alatti hangokat nem hallja, az a nagyothalló és - aki a 90 dB alattiakat sem érti meg, az süket. Hazánkban egymillió dolgozó van kitéve 85 dB határérték feletti zajhatásnak! Nő a koraszülöttek száma. Ők életük első időszakára inkubátorokba kerülnek. Ezekben 60 dB a zajszint, ami idegrendszeri károsodáshoz vezethet. A vállalati hallásvizsgálaton született ez a találó jelző: „diszkófülű” fiatalok. Szellemesen jellemzi a 120-130 dB-esre felerősített zenét rendszeresen „élvező” fiatalok tompult hallását. Hol, mennyi az engedélyezett?
© Dr. Barkács Katalin 19
ZAJFORRÁSOK Üzemi zaj: szilárd test rezgő mozgása /gépalkatrészek, erőátvivő és szállító berendezések /hidro- és aerodinamikai /ventillátor, szivattyú, turbina, stb./ pneumatikus berendezések / Építési zaj : daru, szállítás Közlekedési zaj: közúti, vasúti, légi Épületek: villamos berendezések, lift, klíma- és fűtőberendezések, vizes blokkok Zajmérés és határértékek A határérték a zajforrás fajtájától, területi kategóriától és napszaktól függ.
© Dr. Barkács Katalin 20
A gépjárművek okozta zajszintek A közlekedési zaj a városi lakosságnak mintegy 60-65%-át terheli valamilyen mértékben. A hazai szociálpszichológiai felmérések szerint az országban minden ötödik, Budapesten minden harmadik lakás zajos. A panaszok mintegy 80%-a közlekedési eredetű. A városi zajokra jellemző, hogy a szűk utcákban a többszörös visszaverődés miatt a hanghullámok nem tudnak olyan távolra terjedni, mint pl. a körutakon, sugárutakon. Milyen zajos egy-egy jármű? átlagosan: a személygépkocsik 80-82 dB a motorkerékpárok 82-86 dB az autóbuszok 86-88 dB(2-4 dB eltérés lehetséges) a nehézjárművek 89-91 dB zajjal járnak villamos elhaladási zaja 7,5 m távolságban 80-92 dB közé esik. A felgyorsuló jármű zajszintje 2-5 dB-lel nagyobb az állandó sebességgel haladónál. Ez tapasztalható, amikor felüljáróra „kapaszkodnak" az autók. A metróállomások zaja pl. 90 dB. © Dr. Barkács Katalin 21
KÖZLEKEDÉSI ZAJFORRÁSOK Közúti közlekedés A környezeti zajforrások közül a közlekedés és ezen belül a közúti közlekedés az, amely a világon emberek millióinak okoz kellemetlenséget a zavarástól az álmatlanságon keresztül a különböző betegségekig. Hazánkban is a közúti közlekedés zajkibocsátásának az aránya a legnagyobb, egész országra vonatkoztatva ez az arány eléri az 50-55 %-ot, a nagyvárosokban ennél nagyobb, mintegy 60-65 %-ra tehető. Különösen a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszai mellett élőket éri nagy zajterhelés (a korábbi években 200 nagy forgalmú út közelében végzett mérések adatai támasztják alá ezen megállapítást, a mérések közül 100 adatai a fővárosban, a továbbiak pedig az ország 80 nagyobb városában lévő legterheltebb útvonalakra vonatkoztak). A tapasztalatok azt mutatják, hogy környezeti zaj- és rezgés szempontjából a forgalom áttevődése az új útszakaszokra általában kedvező hatású, mivel a sűrűn beépített lakóterületekről a környezeti zaj szempontjából kevésbé érzékeny területekre, illetve a zajvédelmi eszközökkel védett térségekbe terelődik át a forgalom. © Dr. Barkács Katalin 22
1.ábra
2. ábra
© Dr. Barkács Katalin 23
NÉHÁNY, A HAZAI ZAJHELYZETET JELLEMZŐ ADAT, GRAFIKON A járműforgalom nagyságát tekintve, látható, hogy a budapesti utakon a forgalom lényegesen nagyobb, mint a vidéki városokban. Az útvonalak csúcsórára vonatkozó zajkibocsátásában is mutatkozik különbség, ennek mértéke azonban nem nagy (ld. 3. ábra). Ha a mérési pontokon a csúcsórára vonatkozó zajkibocsátási adatokat 5 dBA („ A" itt a mérőeszköz által azonos frekvenciára normált hangintenzitás dB adatokat jelzi) szélességű sávokban csoportosítva mutatja a 4. ábra, látható, hogy a vizsgált útvonalak közelében 93%-ban 65 dBA zajszintnél nagyobb érték jellemző. Kedvezőbb a helyzet, ha az út melletti lakóterületek nappali időszakra (06-22 óra között) vonatkozó zajterhelési adatainak hasonló ábrázolását (5. ábra) elemezzük. Kitűnik, hogy a vizsgált útvonalak többsége mellett a védendő homlokzatok előtt 2 m távolságban a kívánatosnak tartott 65 dBA zajterhelésnél nagyobb szint 62 %-ban alakul ki.
© Dr. Barkács Katalin 24
3.ábra
4.ábra
© Dr. Barkács Katalin 25
5.ábra
6.ábra
© Dr. Barkács Katalin 26
7.ábra
8.ábra
© Dr. Barkács Katalin 27
Az éjszakai időszakban ennél kedvezőtlenebb a helyzet, ekkor a mérési pontok 92% esetében 55 dBA-nál nagyobb a zajterhelés. Oka: az útvonalakon lebonyolódó nagy teherforgalom. a nehézjármű-arány a helyszínen végzett forgalomszámlálások adatainak alapján a vizsgált útvonal adott keresztszelvényén áthaladó összes jármű darabszámához viszonyított a 3500 kg-nál nagyobb összsúlyú gépjárművek darabszámát jellemzi. Az ábrázolt adatok szerint a vidéki városokban vizsgált útvonalak 29 %-ánál, míg a budapesti utaknak csak 6%ánál haladja meg ez a nehézjármű-arány a 20%-ot. Ennek kiküszöbölésére készülnek országszerte a település elkerülő útvonalak. A zaj- és rezgésszintek az utak átépítésével, a forgalmi sávok számának növelésével, és az úthibák kijavításával csökkenthetők. Továbbá elkerülő útvonalak kiépítése, az átmenő forgalom kitiltása, a régi utaknál bevezetett forgalmi sebesség-korlátozások, azok betartásának fokozott ellenőrzése is javíthatja a helyzetet. A járműforgalom sebességkorlátozása zajkibocsátás szempontjából csak akkor lehet kedvező, ha ennek következtében a gépkocsivezetők nem kényszerülnek visszakapcsolásra. © Dr. Barkács Katalin 28
A közúti forgalom az előrejelzések szerint a továbbiakban is növekedni fog, ez várhatóan a közutak zajkibocsátási szintjének növekedését is eredményezi. Ezen hatás ellensúlyozása utólagos passzív akusztikai intézkedésekkel, illetve forgalomszervezési intézkedésekkel lehetséges. Az országban ennek megfelelően eddig kb. 200.000 m2 zajárnyékoló falat, illetve létesítményt hoztak létre. Ez tartalmazza az új útvonalak - közút és vasút - mellett épített létesítményeket is. Az új útvonalak kialakításánál a zajárnyékoló létesítmények mellett szükség esetén az útvonal melletti lakó és intézmény-épületek nyílászáróit is megerősítik akusztikai szempontból. A meglévő útvonalak mellett élőket védő szabályozási előírások kidolgozása előkészítő fázisban van. Az előzetes felmérés szerint az érintett lakosság hozzáállása az évek során nem jelentősen változott (9. és 10. ábra). A lakások korszerűsítése, felújítása során azonban mind többen vállalják már önerőből is a jobb minőségű nyílásszerkezetek beépítését. Ez nemcsak a zajvédelmet célozza, a megemelkedett energia költségek is ebbe az irányba hatnak. © Dr. Barkács Katalin 29
9.ábra
10.ábra
© Dr. Barkács Katalin 30
Vasúti közlekedés A vasúti közlekedési zajhatása a lakosság 8-10%-át zavarja. A jelenlegi forgalom és technikai, műszaki adottságok mellett a vasúti fővonalak mentén nappal már csak kevés helyen nem teljesül a 65 dBA nagyságú követelmény-érték Éjszaka azonban ennél lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet, ahogy ezt a 11. ábra mutatja. Ezek szerint a vasúti fővonalak által érintett települések több mint 80 %-nál a megengedettnél nagyobb zajkibocsátási szint mérhető, míg a mellékvonalak esetén ugyanez a mutató 37 % körül mozog. A vasúti zaj által okozott zavaró hatás mértéke folyamatosan csökken.
© Dr. Barkács Katalin 31
11.ábra
12.ábra
© Dr. Barkács Katalin 32
Légi közlekedés A repülőgépek zajkibocsátása folyamatosan növekvő, majd csökkenő, mintegy 160 mp-ig tartó zajhatás, amelyből 40 mp esik földi mozgásra. Ez utóbbi növényekkel, zajárnyékoló létesítményekkel csökkenthető kb. 10 dB-lel. A légi közlekedés területén csak a budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér környékén működik monitor hálózat, amely 1983 óta ellenőrzi a repülőteret igénybevevő gépek által okozott zajterhelést, a környéken élő lakosság védelmében kialakított környezetbarát repülési mód előírásainak betartását. A rendszer adatai a zajterhelés kisebb mértékű csökkenését jelzik, a legutóbbi felmérések szerint légi közlekedésből származó 70 dBA-nál nagyobb egyenértékű szint már alig érint lakott területet. A legutóbbi felmérések szerint összesen mintegy 1000 ingatlan tartozik abba a zónába, ahol a repülésből eredő zajterhelés mértéke meghaladja a 65 dBA értékét. A repülőtér körüli zaj-gátló övezetekben - elsősorban a belső övezetben - folyamatosan folyik az ott lévő lakó- és intézményépületek nyílászáró szerkezeteinek akusztikai szempontból való megerősítése. Itt alkalmazták első alkalommal program keretében az utólagos passzív zajvédelmi intézkedéseket Magyarországon. © Dr. Barkács Katalin 33
© Dr. Barkács Katalin 34
Egyéb zajok
Ipari zajforrások Általában kevesebb embert érint, mint gondolnánk: a városi lakosság 2-4%-át, de ez a zavaró hatás - sajnos - egy-egy területre összpontosul. Az üzemek környékén végzett mérések 70-80 dB-es zajszintet mutattak. Az ipar hatásának megítélésekor csak a nem szolgáltató jellegű ipar zajkibocsátásának hatásairól szól a 330 üzem ellenőrzésekor mért adatok alapján készült diagram (régiók közötti megoszlás: 13. ábra). Az ellenőrzött üzemek mindegy 30 %-nál tapasztalható a megengedettnél nagyobb zajkibocsátás, azaz az üzemek környezetében élő lakosságnak még mindig jelentős részét éri ipari eredetű zavaró zajterhelés. Építkezési zaj Szintén kis körzetre hatnak, de nagyon kellemetlenek. A legzajosabb gépek a légkalapácsok, a vésők, a fúrók és a vasalkatrészek dobálása: 120-130 dB zajt keltenek. Általában 200 m sugarú körben elnyomják az egyéb eredetű zajokat. © Dr. Barkács Katalin 35
13.ábra
© Dr. Barkács Katalin 36
SZABÁLYOZÁS Magyarországon a zaj- és rezgésvédelem jogszabályi háttere A környezeti zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó előírásokat a 12/1983. (V. 12.) MT számú minisztertanácsi rendelet alapján dolgozták ki, míg a követelmény-értékeket a 8/2002. (III. 22.) KvM - EüM együttes rendelete tartalmazza. A követelményértékek betartását a hatásköri jogkörök megosztásának megfelelően az illetékes környezetvédelmi hatóság - a környezetvédelmi felügyelőség vagy az önkormányzat - ellenőrzi. Az előírások ellen vétőket a környezetvédelmi hatóság KVM rendelet alapján zaj- és rezgésbírsággal sújthatja. A magyar szabályozási rendszer az Európai Unió tagországaiban alkalmazott jogszabályaival harmonizál, az előírások forrása (ISO, DIN, IEC, stb.) közös. 2002. június 25-én elfogadott, az Európai Unió Parlament és Tanács környezeti zaj felmérésével és kezelésével kapcsolatos 2002/49/EC számú direktíva szempontjait is figyelembe veszik. © Dr. Barkács Katalin 37
© Dr. Barkács Katalin 38
© Dr. Barkács Katalin 39
© Dr. Barkács Katalin 40
© Dr. Barkács Katalin 41
A városi autóbuszok utasterében 85 dB az engedélyezett maximális zajszint, a távolsági buszokban 80 dB.
Terület
nappal dB
éjjel dB
Üdülő
45
35
Alacsony házzal lakóterület
50
45
Magas házzal lakóterület
55
45
Ipari terület lakóépületekkel
60
50
Ipari területek lakóépület nélkül 8 órás munkaidőben
70
70
© Dr. Barkács Katalin 42
Helyiség
nappal dB
éjjel dB
Egészségügyi intézmény
35
30
Tanterem, tanári, könyvtár
40
40
Lakószoba, I.o. szálloda
40
30
Szállodák, diákotthonok, stb, közös helyiségei
50
50
Étterem, presszó
55
55
© Dr. Barkács Katalin 43
© Dr. Barkács Katalin 44
Megelőzés műszaki zajcsökkentéssel forráskiiktatás (gépek, közlekedési eszközök tervezése) gépek, berendezések tervezése - műszaki minőségbiztosítás terjedéscsökkentés hangintenzitás csökkentés ill. távolság növelés? távolság kétszeres, 6dB csökkenést jelent források elhelyezése rezgéscsillapítás - elasztikus anyagok szerepe rezgő tömegre ható fékezőerő pl. rugózás folyadék, vagy száraz súrlódáson alapuló csillapítás dinamikus rezgéscsökkentés /rezonáló testek/ szigetelés gépeken: tokozás (belső reflexiót biztosító felületek) épületen belüli hangizolálás (burkolat, válaszfal, hangelnyelő felületek, speciális zaj-és hőszigetelő nyílászárók...) épületen kívül: terepi adottságok védőterület, növényzet és ha más nem segít? füldugó, fültok, zajvédő vatta, hallásvédő sisak, stb.
© Dr. Barkács Katalin 45
A csendesítés anyagi oldala
- Egy irodában 8 dB zajszint mérsékléssel elérték, hogy a munkaerő-vándorlás 17%-kal csökkent. Felmérték, hogy a gépírók és számítógép-kezelők teljesítményét 8,8%-kal növelte ez a változtatás. Ugyanitt a betegállomány is 37%kal csökkent. - Gépgyártó üzemekben a zajcsökkentés hatására kevesebb lett a selejt és évi 5%-kal nőtt a teljesítmény. - Textilgyári vizsgálatok igazolták, hogy amikor a zajszintet 96 dB-ról 80-85 dB-re mérsékelték, az évi termelés 12%-kal nőtt. Csendes környezetben a lakások értéke 30-40%-kal nagyobb. az úgynevezett „sétáló utcák” vagy a zöldövezetek szerepe!
© Dr. Barkács Katalin 46
AMIT MA MEGTEHETŰNK... - Legolcsóbb az egyénileg szabályozott, egészséges életmód! - Kerüljük a zajos helyeket, az ilyen programokat a minimálisra csökkentsük (az időnkénti hangversenyélvezet viszont még senkit sem tett süketté!) - Tegyünk hétvégi, üdítő erdei sétákat! - lktassunk be csendes időszakokat! - A rádiót, TV-t, magnót stb. 40-45 dB-es hangerőn hallgassuk! - Ha családtagunk szellemi munkát végez, közelében feltétlenül fülhallgatóval hallgassuk a műsorokat. - Járművűnk motorját ne „túráztassuk”. - Zajos munkahelyünkön hallásvédővel zárjuk ki magunkat a környező zavaró zörejekből. Ez a kis szerkezet 20-30 dB-lel tompítja a zajt. - A jól szigetelt ablaküveg vagy redőny nemcsak a hőveszteséget csökkenti, hanem véd a zajhatástól is.
© Dr. Barkács Katalin 47