A
ALADÁR
NAGY
DR.
KÜLKERESKEDELEMBŐL SZÁRMAZÓ KÉRDÉSEI
EGYES
A
POLGÁRI
ELŐNYÖK
SZAKIRODALOMBAN*
társadalom kibontakozásának és megszilárdulásánakegyrészt előfeltétele, másrészt nemzetközi gazdasági kapcsolatok létrejötte. E kapcsolatokban kifejeződik a természete. tőkés társadalom belső, ellentmondásos Létrejön az önálló országokgazdaságiegymásaz érdekellentmondások harca. A tőkés és ezen az alapon megy végbe antagonisztikus rautaltsága társadalom, a tőke hatalmának megerősítése érdekében minden olyan eszközt és erőforrást felkutatták, amely valamilyen módon képes a tőkés osztály anyagi gazdagságátfokozni. Ezért került előtérbe a nemzetközi munkamegosztásonalapuló nemzetközi árucseréből megszerezhetőelőnyök A tőkés
következménye a
Vizsgálata.
probléma első alapvető megoldása R. Torrens és D. Ricardo munkásságáhozfűződik. (1) A polgári közgazdaságiirodalom fejlődése ezen a elmélet rendszere, annak Fokozatosan kialakult polgári külkereskedelmi E felvetett
területe: san
a
elmélet,
tiszta
egy általános
a
elmélet és árelméleti
monetáris
egyensúlyi-illetve A
A
nemzetközi
elsősorban azok
a
a
vámelmélet.
vetődtek
az
három alapvető részelmélet fokozato-
A külkereskedelmi
felfogás részévé
vált.
"TISZTA" ELMÉLET
munkamegosztáson alapuló kérdések
közötti indult el. alapon
1808-1817
fel
nemzetközi
rendszeres
spontán módon, melyek később
árucsere a
vizsgálatában
"tiszta" elmélet alapvető
képes exportálni és importálni? Milyen konkrét téaz vonatkozásában úgynevezett reálcserearányt(terms of meg egyes az trade)? Miként befolyásolja a külkereskedelem egyének, az egyes országok és az egész világ a anyagi jólétét? E kérdések megválaszolásábaneltekintenek pénzzel összefüggő problémáktól, így az úgynevezett monetáris oldalt nem vizsgálják.Az elemzés elvégzésesorán olyan előfeltételeket vesznek adottnak a szerzők, mely előfeltételek nem léteznek ténylegesen a Valóságosfolyamatokban (pl. tökéletes verseny az eladók és Vevők piacán, a termékek és a termelési tényezők árai teljesenrugalmasanváltoznak, minden termelési tényezőt teljesmértékben alkalmaznak a termelésben stb). E feltevések mellett megalkotott modellek csak olyan durván közelíthetik meg a valósáannak szükségességét, gos folyamatokat, hogy magában a polgári szakirodalomban is felismerték hogy az eddigiektőlsokkal reálisabb kondíciókat lehet csak elfogadni a modell-alkotásban. (2)
problémáivá váltak: nyezők határozzák
*A
tendenciák
4
Magyar
dolgozat
leírására
Nyelvű
a
egy
kutató
munkájának
módja.
Közlemények
árukat
áruk
az
szerző volt
ország mely
XVII.
abban
a
kezdeti
szakaszában
készült, amikor
első sorban
a
fő
'
sz.
49
"tiszta" elmélet
alapjait D. Ricardo ún. "komparatív költségek" tana vetette meg. (3) polgári közgazdaságtanklasszikusa tudományosan bizonyította, hogy két ország cseréjében a nagyobbinunkatermelékenységgelrendelkező ország feltétlen előnyökhözjut. Ezen kívül azonban felismerte azt a nagy jelentőségű közgazdaságiösszefüggéstis, hogy a kevésbé termelékeny ország viszonylagoselőnyökhöz juthat a csere révén, ha termelési tényezőit a legkisebbabszolút hátránynyal termelhető áruk előállítására koncentrálja.Az egyenértékű nemzetközi cserében törvényszerűalakulását a komparatív előnyök törvénye en fellépnek a relatív előnyök, így a külkereskedelem E azt is mekkora a nemzetközi árucseréből megszerezhetőelőny. szabályozza. törvény megszabja, árucserében résztvevő A komparatív előnyök érvényesüléseazt is bizonyítja, hogy a nemzetközi minden partner profitál. D. Ricardo általános felismerései alapján az alábbi következtetéseknek tulajdonít nagy jeleiitőséget (4): a) A nemzetközi árucserében olyan ország is képes előnyökhözjutni, amely a munkatermelékenység szempontjábólmás országokkal szemben abszolút hátrányokkal rendelkezik. b) A külkereskedelem mérleg esetében is hozzájárulhat a még kiegyenlített külkereskedelmi az a fonnemzetgazdasággyorsabb ütemű fejlesztéséhez.Érvényesugyanis a külkereskedelemnek az tos az árukat méretekben kölcsönösen hatása, hogy nemzetközi között, helyettesíti országok teszi az importot álló árualap szerkezetét és lehetővé megváltoztatja az ország rendelkezésére helyettesítő termelés megszüntetését. származó c) A külkereskedelemből előnyöket nem lehet elbírálni egyetlen export-iinport ügylet alapján,csak az export és import egészénekegyüttes figyelembevételével. D. Ricardo modelljébenvannak olyan szerkezeti elemek, melyek annak értékét nagyban befoaz modellre lyásoljáknegatív irányban. Így pl. egész jellemző a naturális szemlélet (a nemzetközi munkamegosztáscsak a használati érték tömegének és szerkezetének megváltozásátidézi elő), változatlannak tételezi fel a termelési tényezők egymáshoz való arányát a termelés bővítése esetében, a figyelmen kívül hagyja a munkatermelékenység növekedésének termékköltség szerkezetére a termelési szabad nemzetközi áramlását tételezi fel, a modell hatásait, gyakorolt tényezők teljesen szerkezeti alapja az ún. két-ország, két-áru, két-termelési tényező séma, figyelmen kívül hagyja szállítási költségek szerepét a nemzetközi árucserében, Végüleltekint a nemzetközi gazdaságiösszefonódásnak az egy ország növekedésére gyakorolt hatásaitól. A szerző modelljealapvetően statikus. a társadalmi Mindezek mellett nem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia a következőket: termelés egyes tényezőinekhatékonysága igen változatos és eltérő, nagy mértékben különböznek az országon belüli és országok közötti piacok méretei, az export és import nagyságrendjedöntő jelentőségű, a kereslet vizsgálataelengedhetetlenülfontos tényező. A ricardói modell fentemlített fogyatékosságaimintegy kívülről jellemzik e felfogásgyengéit. Rieardo tanításának immanens kritikáját, a kritika alapvető irányát Marx végezte el. Marx immanens elmélet kritikája azért is nagy jelentőségű, mert ennek során a marxista külkereskedelmi számos fontos alaptételétfejti ki. Marx a ricardói modell pozitívumait az alábbiakban fogalmazza meg (5): 1. Ricardo helyesen felismerte, hogy a nemzetközi munkamegosztáson alapuló nemzetközi árucsere egy nerrizetgazdaságnövekedésének fontos faktora. 2. Ricardo helyesenfejtette ki, hogy az abszolút termelékenységi hátrányokkal rendelkező ország is képes relatív előnyöket realizálni a nemzetközi árucsere révén. 3. Igaz az a megállapítása, hogy kiegyenlített külkereskedelmi mérleg esetében is olyan előnyöket biztosít a külkereskedelem, amelyek meggyorsíthatják a nemzetgazdaságnövekedését. 4. A külkereskedelemből származó előnyök csak az export és import egészénekegyüttes vizsgálata alapján határozhatók meg. D. Ricardo modelljének pozitív vonásai mellett azonban gyengéi is vannak, melyeket feltétA
A
a
50
lenül bírálni kell, a téves nézetek helyébe megfelelő, következetes a következőket ebben a vonatkozásban hangsúlyozza(6):
tételeket
kell állítani.
Marx
elméletet tudományosmódszerekkel külkereskedelmi következetesen integrálni kell egy Ezért ki kell mutatni elméleti rendszerbe. a nemzetközi árucserében érvényesülőértékmechanizmusát, sajátosságait.Meg kell határozni a nemzetközi érték köztörvény működésének elméleti ,,területen kívüliségazdaságitartalmát, ennek révén megszüntethető a külkereskedelem elméleti hibában szenved az külkereskedelem elmélet. ge", amely egész polgári b) A nemzetközi érték tudományos meghatározása alapján megadhatjuk a világpiaci árak
a) A
általános
ingadozásánakobjektív centrumát. Ezzel elkerüljük Ricardo hibáját, aki nem tudja meghatározni a konkrét világpiaci cserearány alakulását. c) A nemzetközi árucsere elemzésében el kell végezni a világpénz tudományos vizsgálatátis. általános egyenértékese; a világpénz egységes A világpénz ugyanis a nemzetközi kereskedelem a nemzeti és nemzetés nemzetközi értékeknek, egyben egységes ármércéje a nemzeti értékmérője közi áraknak. d) A nemzetközi ezért
az
lehet a belföldi értéktörvény érvényesülésénekvílágpiaci módosulását árucsere
működését
nem
cseremechanizmusra fel kell tárni.
egyszerűsíteni,
e) Ricardo helyesen felismerte, hogy a nemzetközi árucsere megváltoztatja az ország rendelkezésére álló használati értékek mennyiségét és szerkezetét, viszont tovább kell lépni: fel kell tárni a nemzetközi cserének a társadalmi termék értéknagyságáragyakorolt hatásait is.Ebben van ugyanlehet importálni. is annak titka, hogy egységnyi exporttaltöbbet vagy kevesebbet f) A nemzetközi árucsere elemzésébe be kell vonni a társadalmi szükségletek és kereslet kate-
góriákat. g) A
munkaidőráfordítás kategória, amelyet feltétlenül tovább kell csupán olyan összevont bontani abból a célból, hogy a komparatív előnyök minél tágabb lehetőségeittárjuk fel. A munkaa tőke idő ráfordításon belül az országok között jelentős különbségek mutatkoznak szerves összetételében, a bérekben, a profit- és értéktöbbletrátákban, a konstans tőke gazdaságosfelhasználásában.
h) Nem szabad elhallgatni,hogy míg egy országon belül a tőke kizsákmányoljaa bérmunkát, e méretekben folyamathoz a nemzetek egymás által való kizsákmányolása addig nemzetközi értékek mellett egyenlőtlen nemzeti illeszkedik. Hangsúlyozni kell, hogy az egyenlő nemzetközi értékek cseréje megy végbe, amely alapja a nyereség egyenlőtlen elosztása kumulatív folyamatának. Tőkés viszonyok között az egyenlőnemzetközi értéken való csere együtt jár a tőkés kizsákmányolás folyamatával. résztvevő a i) A külkereskedelemben gazdálkodó egyének közvetlenül nem társadalmilag szükségesráfordításokkal, hanem az árakkal, költségekkel és profittal állnak kapcsolatban. Így számunkra az árak, költségekprofit alapján levezethető komparatív előnyök az elsődlegesek.Tőkés viszonyok között azonban nem komparatív előnyök, hanemaprofit a külkereskedelem valóságos, alapvető hajtóereje. j) A ricardói modell statikusságát dinamikus elemekkel kell megszüntetni. Ricardo ugyanis csak adott helyzetet rögzít, nem számol eléggé a termelőerők fejlődésével. A marxi immanens kritika szerint, tehát, a ricardói modell alapvető fogyatékosságai:a nemzetközi csere nem értékhatásának terüérvényes a külkereskedelem elhanyagolása, a munkaértékelmélet letén, hiányzik a nemzetközi érték kategóriája, nem tudja meghatározni világpiaci árak objektív a
a
ingadozási centrumát, kritikai
A marxi
sajátosságait. tárja fel a tőkés külkereskedelem irányvonaltól teljesen eltérő úton jár Ricardo polgári bírálata. nem
Természetesen
igyekszik a modell fogyatékosságait"megszüntetni", a modernebb követelményeknek megfelelő tételekkel azt kiegészíteni,vagy helyettesíteni. A polgári kritika Ricardo legnagyobb bűnének a munkaérték-elmélet elfogadását tartja. Már cseréből származó j. St. Mill felvetette a nemzetközi előnyök megoszlásának vizsgálata során, ez
4*
a
kritika
is
51
St. Mill a munkaérték-elmélet hogy Ricardo feleslegesentámaszkodott a munkaérték-elméletre. az a kereslet-kínálat törvényét állítja, megfogalmazza úgynevezett "költségelméletet", helyébe amelynek alapja a termelési tényezők tana. (7) Különösen az újabb polgári kritika azt hangsúlyozelfogadhatatlan,mert a munka nem az egyetlentermelési tényező, za, hogy a munkaérték-elmélet nem tekinthető homogén jellegűnek, illetve teljes mértékben nem "fungibilis". A ricardói modell másik nagy hibája, hogy nemzetközi viszonylatban nem számolt a helyettesítéssel,a ,,skála-hozatudta pontosan meghatározni a konkrét világpiaci cserearádékkal". Harmadszor, Ricardo nem nyokat. a munkaérték-elAz általános polgári kritikai irányvonal azt mutatja, hogy mindenekelőtt Bár a külkereskedelmi törekedtek. mélet likvidálására elméletet, helyesen egy általános ár- éS költségelméletbeintegrálták, de az integrálás megoldásának módja problematikus. Mindvégig megmaradt a kritika apologetikusjellege, amely a nemzeti és nemzetközi méretű kizsákmányolás tényét kívánja elleplezni. Az általános kritikai irányvonal alapján W. Taussig a ricardói modellbe, a munkaérték-elmélet helyébe, a pénzbeli ráfordítások rendszerét állítja. Ezzel, úgymond, "reálisabbá" tette a modellt, ezért is használjaa "reálköltség-elmélet"kifejezést.(8) A ,,reálisabbá tétel" útján még tovább lépett j. Viner, aki a költségeket mint "áldozatot" (disutility) fogja fel, és ezzel sikerült a vizsgálatokat teljesen szubjektivizálnia.(9) a A "reálköltség-elmélet" helyébe G. Haberler "helyettesítési költségek" (opportunity a két Ricardo közötti ország cserearányt nem tudja pontosan megcosts)-elméletétállítja. (l) Míg határozni a inunkaidő-ráfordítások arányával,G.Haberler szerint a cserearány alakulását a ,,helyetkülkereskedelmi tesítési határköltségek" szabják meg. Vagyis az országok közötti kapcsolatok a A "helyettesítési azért jönnek létre, mert különböznek. ,,helyettesítésiköltségek" országonként költségek" alakulását az úgynevezett transzformációs görbékkel lehet vizsgálni. Egy adott transzformációs görbéről leolvasható, hogy teljes foglalkoztatás mellett ahhoz, hogy egy jószágból más jószágból, vagy javakból feláldozni. többet termelhessünk, mennyit kell ennek érdekében a E görbe feltételezi, hogy a tényezőknek legalábbisegy része átvihető egyik jószág termeléséből másikba. Vagyis az országok közötti komparatív költség-differenciáka külkereskedelmi forgalmat lebonyolító országok transzformációs görbéinek alakjából is kivehetők. Az országonként eltérő transzformációs görbék elemzése során B. Ohlin és L. Heckscher elvetik a "komparatív költségek" tanát. (11) Szerintük nem is a termelékenységiszintben meglevő nemzeti különbségeka legfontosabbak,hanem az egyes országok termelési tényezőkkelvaló ellátottságának különbségei.A termelési tényezőkkel való ellátottságvizsgálata során is jelentős szereaz pet játszik a modellben úgynevezett "szűkösség" kategóriája. Mint ismeretes, a "szűkösség" rendelkezik, de nem kategóriája racionális tartalommal helyettesítheti a munkaérték-elméletet. B. Ohlin elemzései során levonja azt az alapvető következtetést (Ohlin-theoréma),miszerint az az áruk termelésére munkaerővel, munkaerő-intenzív fog ország, amely bőségesen rendelkezik specializálódni, mivel az országban meglevő munkaerőbőség (alacsonymunkabérek) komparatív ki W. Leontief, aki az úgynevezett input-output előnyökkel jár. E tétel helytelenségét mutatta elemzések során az USA-ra árukat tőke-intenzív kimutatta, hogy a tőkében gazdag USA nem az ellentétben Ohlin-theorémával. exportál, hanem azokat importálja (12) Ezt a jelenséget _
nevezzük
"Leontief-paradoxonnalő'.A második világháború után azonban egyre több elemzés azt már nem helyes ,Leontief-paradoxonról" beszélni, mert ez az összefüggésfejezi kiaténylegesvalóságot.(13) B. Ohlinvizsgálatánakazonbannagy érdeme,hogy aklasszikus közgazdasági tanítással szemben (az áruk és termelési tényezők árának nemzetközi nivcllálódása csak termelési tényezők teljesenszabad nemzetközi áramlása révén mehet végbe) kimutatta, hogy e nivellálódás végbemehet pusztán az áruk nemzetközi szabad áramlása révén is. Ennek módja: egy munkaerővel bőségesen rendelkező termékek arányát, ország exportjában fokozza a munkaintenzív mutatja, hogy ma
a
emiek
52
hatására
az
országon belül megnő
a
munkaerő
iránti
kereslet
(alacsony munkabérek
emel-
kednek), és
csökken
a
tőke iránti
kereslet
(relatívszűkössége).Ennek
hatására
a
fokozott
mértékben
alkalmazásra kerülő munkacrő "árai" emelkednek, ezzel egyidőben az igen magas tőke "árak" csökkennek. Ezzel létrejön egy országon belül a nivellálódás. E folyamathoz illeszkedik a partner-
tőkeintenzív-áruk termelését fokozzák, nő az arányuk az országban végbemenő folyamat: ott a fenti elvek ott is a két termelési alapján exportban; végbemegy tényező árainak szintkiegyenlítőméretű kiegyenlítődés csak részlegeslehet. dése. Ez a nemzetközi Meg kell említeni, hogy A. P. Samuelson szerint akkor mehet végbe tökéletes nemzetközi nivellálódás, ha előfeltételként valóságosan adott a homogén-lineáris termelési függvény, az országokközötti specializációtökéletlen és az országok között tökéletes verseny van. (14) Mint ismeretes, a polgári kritika kifogásolta,hogy Ricardo nemtudta meghatározni a konkrét világpiaci cserearányt, csupán az előnyök két szélső határát jelölte meg, mely értékek között kell alakulnia a konkrét cserearányoknak.A konkrét cserearány meghatározására különösen fontos kísérletet tett W. Leontief. (15) A szerző a konkrét nemzetközi cserearány meghatározásához a társadalmi ,,közömbösségigörbék" rendszerét használta fel. Sokáig tartotta magát az a feltételezés, hogy az individuális és a társadalmi ,,közömbösségigörbék" között nincs elvi különbség. Először mutatta A. T. Scitovski ki, hogy az individuális és társadalmi ,,közömbösségigörbék" között az alábbi elvi különbségek vannak (16): minden egyes nemzetijövedelem-megoszláshoza társadalmi ,,közömbösségi görbék" a
-
egy adott
rendelhető
rendszere
hozzá;
,,közömbösségigörbék" viszont metszik egymást, így nem lehet egyértelműen társadalmi jólét alakulását, sem a keresleti magatartást; ezzel szemben e két az individuális utóbbi mutatót ,,közömbösségigörbék" esetében; nagyon jól meg lehet határozni metsző társadalmi szerkeszteni az egymást nem ,,közömbösségigörbék" meg lehet ugyan kell alkalmazni, amelyek a modell realitását rendszerét is, viszont ehhez olyan szigorú kondíciókat a
-
társadalmi
meghatározni sem
a
-
döntően
korlátozzák.
A konkrét .
világpiaci cserearány meghatározásábansajátos módon jár el A. egységeket fogja fel és meghatározza a
mással cserélő országokat, mint önálló nyes keresleti és kínálati görbéket. (17)
Így megszerkeszti
az
1. és 2. számú
kozó
árukból
"offer görbék" egyensúlyieserearányt.
-
Marshall: az egykét országra érvé-
,,offer görbét": A ország mennyit kíván exportálni és importálni konkrétan megváltozó árarányok mellett aHa A és B országokravonatvalahol metszik egymást, a metszés-pont megadja a konkrét világpiaci ún
az
a
A tiszta elmélet eddig tárgyalt "pozitív" tételei kiegészülnekaz ún. "normatív" tételekkel a nemzetek melyek a külkereskedelemnek jólétére gyakorolt hatásáról szólnak. Már a klasszikus polgári szerzők is igyekeztek azt bizonyítani,hogy a liberalizált nemzetközi kereskedelem révén minden ország növelheti jólétét. A konkrét vizsgálatok egész rendszert képeznek és kiegészítik a ,,jóléti gazdaságtan" elméletét. (18) Az elmélet korábban megfogalmazott tétele: egy intézkedés akkor növeli a nemzeti jólétet, ha az új helyzetben a nyereséget élvezők képesekolyan módon kártalanítani a hátrányos helyzetbe kerülteket, hogy e kártalanítás nem emészti fel teljes mértékben a nyereséget. Már a polgári közgazdaságtanonbelül is kialakult olyan irányzat, amely a is tényleges folyamatokat sokkal konkrétabban vizsgálja, így a meglévő ellentmondásokat valamilyenformában feltárja. Így pl. G. Myrdall, P. Prebisch (19) és mások hangsúlyozzák,hogy a konkrét árucsere révén, amelyek valóságban azok az országok nyernek elsősorban a nemzetközi rendelkező áruk zömét 2,12emelkedő ártendenciával forgalmazzák (legfejlettebbtőkés országok). Igy a mai tőkés világpiacon végbemegy a "centrumok" és a "perifériák" közötti erősbödő polacsak rizáeió, amely kumulatív folyamat fejlett és elmaradott országok közötti ellentmondásokat súlyosbítja. a
53
MONETÁRIS nemzetközi
ELMÉLET
elemek révén közvetlen hatást gyakorol az egyes nemzetnemzetközi árucsere és a fizetési mérleg kapcsolatakerült az érdeklődés középpontjába.Már I. Huine foglalkozott azzal, miként lehet automatikusan egyensúlyban teremti tartani a fizetési mérleget, milyen mechanizmus meg és reprodukáljaa kívánt egyensúlyt. Mint ismeretes, a klasszikus polgári közgazdaságtanbankiemelkedő szerepe van a ,,pénzmennyiségE mechanizmus ármechanizmusnak". alapját a Marx által élesen bírált ,,mennyiségi pénzelmélet" A
árucsere
gazdaságokra.Így elsősorban
a
monetáris a
pénzegység értékét a forgalomban levő pénz mennyisége határozza meg. azt hangsúlyozza,hogy aranypénz esetében a pénz saját értékkel lép a forgalomba, a forgalomban tartózkodó pénzmennyiség nagyságát a forgalmi törvény szabja meg. A fölös pénzmennyiség kincsként ülepedik le. Vagyis a pénz nem pusztán forgalomtechnikai eszköz, hanem az áruterinelés fejlődésénekolyan történelmi terméke, amelyre következetesen alkalmazni kell a munkaérték-elméletet. (20) A polgári szerzők szerint a fizetési mérleg automatikus egyensúlyáta következő módon lehet biztosítani: a ,,pénzmennyiség-ármechanizmus"alapján a fizetési mérlegben keletkező deficit hatására pénz áramlik külföldre, így csökken a belföldi forgalomban levő pénz mennyisége, ennek hatására csökken a belföldi árak szintje; ebben a helyzetben viszont előnyösebb lesz többet exportálni (a külföldi fél számára viszont kevésbé lesz jövedelmező az exportja), így a növekvő export és a csökkenő import révén megszűnik a fizetési mérleg deficitje.(21) A klasszikus ábrázolás felhasználjaa mennyiségi pénzelméletet, sőt felismeri a pénzmozgás és az árváltozás közötti diszharmónia (időbelikésedelem lag) tényét, viszont azt tartják (Hume és a kereskedelmi mérleget az ármechanizmus Cantillon), hogy egyensúlyba hozza. A klasszikus ábrázolás polgári bírálata szerint az árak helyett más kiegyenlítő tényezőket kell keresni. Ilyen kiegyenlítő faktorok lehetnek a nemzeti jövedelem és az árfolyam. az az Mint ismeretes, Keynes elméletében alapvetőenúj vonás, hogy ő a kereslet-kínálat (1negtakarítás, beruházás) közötti összhangot a nemzeti jövedelem-változás révén teremti meg, és az alárendelt szerepet tulajdonít. E gondolat alapján a keynesimultiplikátor-elvet ármechanizmusnak alkalmazzák a külkereskedelem területén is. Ilyen esetben egy ország mint nyílt gazdaságfunkcionál, amikor az export és import multiplikatívhatást gyakorol a nemzeti jövedelemre. A külkeresa következőket tartalmazza: az kedelmi multiplikátor konkrétan növekedésének export autonóm hatására megnő a nemzeti jövedelem; az export által indukált nemzeti jövedelem-növekedés a marginálisfogyasztásihányad mértéke szerint pótlólagos kiadásokat vált ki, amelyek amennyiben azokat a hazailag termelt árukra költik el új jövedelmeket hoznak létre. Így elindul egy kumulatív folyamat, amelynek erősségét végsősoron a hazai javakra irányuló fogyasztásihatárhajlani (más oldalról nézve: a marginális megtakarítási és importhányad) szabja meg. Minél mutatkozó kisebb a hatékony, pótlólagos keresletben "elszivárgás"(import, megtakarítás), annál hazai fogyasztásnövekniény és ezáltal a nemzeti az indukált nagyobb végső soron jövedelem A nemzeti növekedése. jövedelemnek ez az ugrásszerű megnövekedése a fizetési mérleg újbóli az autonóm kiegyenlítődéséhez vezet: exportnövekedés által okozott fizetési mérleg többlet azért mert a is szűnik csökken, ha teljesen nem meg, megnövekedett nemzeti jövedelemből rendszerint többet is importálunk. A külkereskedelmi multiplikátor elvét lényegében már L. F. Giblin 1930-ban publikált munkájában felismerte. A szerző az ausztráliai export csökkenése és az ország nemzeti jövedelmének csökkenése közötti összefüggésbőlmegállapította: a jövedelemcsökkenés nem (22) Eszeegyenlő az exportcsökkenés ütemével, hanem annak többszöröse. alkotja.
Marx
E
szerint
a
ezzel szemben
_
-
-
rint:
1
dY=
-_-(dI+dX) m
54
Ahol d
növekmény;
-
jövedelem; I beruházások; X export; m marginális multiplikátor a marginális importhányad értékének reciproka. megjelent tanulmányában a külkereskedelmi multiplikátort a következőY
nemzeti
-
-
-
-
A külkereskedelmi
importhányad.
j, Keynes az 1933-ban képpen határozta meg:
1
dY:__.(dI+dX_dM) 1-c
c
-
marginális fogyasztásihajlam;
végzi
el R.
építette
F.
Harrod,
aki
a
dM
-
külkereskedelmi
importnövekmény. Az import további felbontását multiplikátort az ún. ,,egyensúlyi egyenletbe"
be:
dY
=
.__1.?.(di_dM,+dX_dMX) l-(c-mc)
beruházási célú dMi; az új exportba bekerülő fogyasztásra kerülő autonóm import-növekmény dMC. multiplikatív hatásában csak a hazailag termelt fogyasztásijavakra
import három import-növekmény dMX; és autonóm
Az összes
-
Harrod
külkereskedelem
a
alkotórésze:
-
a
--
irányuló határhajlamot veszi figyelembe (c-mc). Végül megemlíthető C. Clark-j. Crawford által kidolgozott formula is. Ez által alkalmazott tér el a Harrod "egyensúlyi egyenlettől", hogy nem tartalmazza importnövekményt(dM) :
csak
annyiban autonóm
az
civzml-(dwdx) 1
-
(c
-
mc)
Az eddig ismertetett multiplikátor-formulákcsak azt az egyoldalú hatást veszik figyelembe, anieintézkedései lyet egy adott ország külkereskedelmi gyakorolnak a nemzeti jövedelemre, vagyis
a partnerek által alkalmazott intézkedések hatásaitól. Az utóbbi időben egyre több tettek arra, hogy az ún. "kölcsönhatásos" modelleket megszerkesszék.Alapelvként érvényes ebben az esetben: A ország exportjának emelkedése B ország importjának emelkedését B országban A ország expanziója olyan kontraktív hatást vált ki, jelenti; ennek következtében B nemzeti amely ország jövedelmét csökkenti; ekkor viszont csökken B országban az import (amely A országból származik), vagyis csökken A ország exportja. Végsősoron az A országban
eltekintenek kísérletet
bekövetkező
exportnövekedés B országbanimportcsökkenést indukál, amely A ország a hatások kiegyenlítik egymást. A kétoldalú kapcsolatokatfigyelembe vevő modellben az eredetileg alkalmazott multiplikátort (a marginális megtakarítás + importmunkát hányad reciproka) kiegészítik a másik országban érvényes marginális rátákkal. Ezt Machlup, Metzler és Lange végezték el. (23) Mivel a fizetési mérleg egyenlegét az ,,egyoldalú transzferek" (autonóm tőkeinozgás, jóvátétel stb.) is befolyásolják,szükséges volt a transzferek szférájában érvényesülő multiplikatív hatást is kifejezni. Az alapvető kérdés: a pénzbeli transzfer képes-e ugyanakkora reáltranszfert E kérdést Metzler a következő módon válaszolja meg (24): (exportárutöbbletet) maga után vonni? reáltranszfer a fizető ország exporttöbbletét is maga után vonja, azonban egy adott monetáris autonóm
expanzióját gyengíti,
illetve
a
a
transzfer
rendszerint
kisebb
mint
a
monetáris
transzfer.
A
monetáris
és
a
reáltranszfer
közötti
ténylegesarány két tényezőtől függ: a) miként használjafel a transzfert a fogadó ország (beruházás, fizető kincsképzésstb.) 2 b) Miből fedezi a monetáris transzfert ország (adó, megtakarítás, fizető országban transzfer nem vezet a pénzteremtés)2 Ha fizetőképes, hatékony kereslet (a transzfer forrása pénztcremtés), akkor tőkeexport a fogadó országban a nemzeti esökkenéséhez Jövedelem növelésén keresztül növeli az ottani hatékony összkeresletct, beleértve a transzfert a
a
a
a
55
irányuló import-keresletetis, aminek hatására a fizető ország többet exportálhat nemzeti jövedelmét. Nyomon követhető minden olyan melyben a finanszírozás módja, vagy a transzfer felhasználásának mikéntje megvál-
fizető ország áruira
áruban, variáció, tozik.
bővítheti
termelését, növelheti
további "finomítását" jelentik az olyan kísérletek, melyek a ,,több A fenti elvek és módszerek országos-modellek"kiépítésévelfoglalkoznak. Sajnos, az ilyen modellek megalkotásáhozolyan szigorú korlátozó feltételeket kell alkalmazni, melyek erősen lerontják a modell "valósághűségét". Ilyen feltételek pl. a változatlan árak, konstans kamatláb és árfolyam, változatlan marginális ráták stb. Az utóbbi időben éppen arra törekszenek, hogy egyetlen modellbe szintetizáljáka jövedelem-, ár és az árfolyamhatásokeredményeit. az Ha a nemzeti jövedelem-változásmint kiegyenlítő faktor nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor bekapcsoljáka modellbe az árfolyam-változásokhatását. Kimutatják az árfolyamváltozások esetében érvényesülő multiplikatív hatásokat. Alapvető kérdésként a következők merülnek fel: milyen előfeltételek esetében marad stabil a devizapiac? másként fogalmazva mikor reagál "normálisan" és "anormálisan" a fizetési mérleg egy esetlegesárfolyamváltozásra? A devizapiacstabilitásának vizsgálatában a "rugalmasságiértékeknek" van nagy jelentősége. amennyiben a (25) A rugalmassági érték két valuta közötti objektív kapcsolatra vonatkozik: nyugatnémet márkát mint hazai valutát, az amerikai dollárt mint idegen valutát adjuk meg, akkor két rugalmasságimutatót kell meghatározni; rl árfolyam változás mellett miként alakul a hazai valuta keresletének változás mellett hogyan alakul az idegen valuta rugalmasságú; r? árfolyam keresletének rugalmassága? Ha eltekintünk az autonóm tőkemozgásoktól, akkor a hazai valuta kereslete egyenlő a nyugatnémet márkában kifejezett exportértékkel; az idegen valuta kereslete a dollárban pedig egyenlő kifejezett importértékkel. A rugalmasságiértékek alapján Hirschmaim kimutatta,hogy az áruk és szolgáltatásokösszevont mérlege akkor reagál "normálisan" az árfolyainváltozásra (leértékelésre),ha a fenti két rugalmasságiérték nagyobb mint egy. Közben feltételezilletve a szaldó nulla. zük, hogy a kölcsönös export-import közötti különbség nem nagy, reakcióVagyis az áruk és szolgáltatásokösszevont mérlegének árfolyam-változásrabekövetkező ját az exportérték és importérték nagyságánakváltozásai határozzák meg. E két tényező változását az viszont export- és importáruk mennyiségének és azok egységárának változásai szabják meg. Az elemzésekből kitűnik, hogy az áruk és szolgáltatásokösszevont mérlege "normális" reakciójának esélye annál nagyobb, minél rugalmasabb mindkét ország kereslete az import javak vonatkozásában. Ezt fejezi ki a ,,Marshall-Lerner-feltétel,i: a hazai valuta leértékelése csak akkor javítja az áruk és szolgáltatásokösszevont ha mindkét ország importmérlegét "normális" reakció keresleti-rugalmasságánakértéke- egynél nagyobb. Ez az összefüggésnem tévesztendő össze a ,,Hirschmann-feltétellel,', amely deviza-rugalmassági-értékeketvesz alapul. A "Marshall-Lemerfeltétel" a valóságban csak akkor teljesülhet, ha a kiindulási állapotban az áruk és szolgáltatások összevont mérlege egyensúlyban van és az exportáruk kínálati rugalmasságavégtelen. A valóságbanazonban az exportáruk kínálati rugalmasságanem végtelen, ezért annak pontos értékeit külön meg kell határozni. Ezt a munkát Robinson és Metzler végezték el. (26) Vizsgálataikból kitűnt, hogy az exportáruk kínálati rugalmassága döntő szerepet játszik abban, vajon egy esetlegesleértékelés rontja-e a leértékelő ország ,,terms of trade" mutatóját. Kiderült, hogy leértékelés ésak akkor rontja leértékelő ország "terms of trade" mutatóját, ha az importáruk keresleti rugalmasságaibólképzett szorzat kisebb mint exportáruk keresleti rugalmasságából képzett szorzat. A fenti elemzéseknek szintetizálni közös jellemzőjük, hogy nem sikerült egyetlen modellbe -
_
-
-
-
-,
a
a
az
a jövedelem-, ár- és árfolyainváltozások hatásait. A csak egy-egy tényezőt alkalmazó modelleket először úgy fejlesztették tovább, hogy egyszerre két tényező hatását vették figyelembe egyetlen modellben. Így vált ismeretessé S. Alaxander "abszorpciós közelítése", amely az árfolyam és ajövedelemváltozások együttes hatását elemzi. (27) A szerző megállapítja, hogy az áruk és szolgál-
56
mérlegének végsősoron bekövetkező megjavulása a leértékelés hatására (norreakció) valóságbankisebb arányú, mint amekkora értéket a ,,Marshall-Lerner-feltétefi alapján kapunk. Ennek az az oka, hogy a hazai valuta leértékelése az áruk és szolgáltatásokösszevont mérlegének egyenlegét csak akkor tudja véglegesen megjavítani, ha : a) a nemzeti jövedelem konstans, vagy a nemzeti jövedelem gyorsabban nő mint az abszorpció;b) konstans nemzeti jöveaz ún. "alulfoglalkoztatott" delem mellett csökken az abszorpció. Az a) feltételnek gazdaságban van nagy jelentősége: itt ugyanis az áruk és szolgáltatásokösszevont mérlege egyenlegének növekedése után nő a reáljövedelem a multiplikátor-hatás eredményeképpen.A nemzeti jövedelem növekedése viszont pótlólagos fogyasztási és beruházási kiadásokat indukál, amely kiadásokat részben hazai, részben külföldi árukra fordítják.Ha a hazai áruk abszorpciójanő, úgy termelésből az kevesebb árut lehet felszabadítani export céljaira. a valuta Ha az abszorpcióolyan mértékben nő mint a nemzeti jövedelem, akkor leértékelése hozhat véglegesjavulást az áruk és szolgáltatásokösszevont nem mérlegénekegyenlegében, jóllehet a rugalmasságiértékek ,,Marshall-Lerner-feltétef' alapján az ún. "normális" reakció tatások
összevont
mális
a
a
-
kor
-
várható.
lenne
Még bizonytalanabb egy leértékelés végső kihatása a teljesfoglalkoztatottság esetében. Ilyen-i ugyanis nem nőhet a reáljövedelem,viszont az áruk és szolgáltatásokösszevont mérlege csak
is figyelembe akkor javulna meg véglegesen, ha a reális abszorpció (amely az árak emelkedését abszorpció csökkenésének lehetőségei vagy a jövedelem-újraveszi) csökkenne. Viszont kicsik. A "Pigou-eífektus"szerint ugyanis, elosztás, vagy az ún. "Pigou-effektus" révén nagyon ha az árszint a kereslet-kínálat egyensúlyánakmegfelelő szint alá süllyed, akkor a készpénzvásárlóereje megnő, ennek hatására a készpénztulajdonosokigyekeznek minél többet Vásárolni, emiatt nő a fizetőképeskereslet, ami viszont újra felhajtja az árakat az egyensúlyiszintre. (28) eltérő úton tesz kísérletet Harberger, Stolper, Laursen és Metzler. E két S. Alexandertől utóbbi szerző pl. azt tételezi fel, hogy az áruk és szolgáltatások összevont mérlege rugalmas árfolyam mellett mindig egyensúlybanvan. (29) Ugyanis, ha a leértékelés rontja az ország ,,terms of trade" mutatóját, akkor a leértékelő gazdaságreáljövedelmecsökken. E reáljövedelemcsökkenés miatt csökkennek a megtakarítások, nőnek a termelésre fordított kiadások (vásárlások),így olyan expanzív folyamat indul el, amely újra biztosítja a mérleg egyensúlyát,függetlenül attól, hogy a kiindulási helyzetben az áruk és szolgáltatásokösszevont mérlege egyensúlybanvolt vagy sem. Viszont a Laursen-Metzler azt a is le lehet vonni, feltételezés paradox következtetést alapján hogy rugalmas árfolyam esetében egy esetlegeskülföldi depresszióhatására belföldön fellendülés következik be; ez pedig a tényeknek ellentmond. Mivel azok a kísérletek, amelyek a három főhatást (jöVCdClCII1-, ár- és árfolyamhatások)egy modellbe kívánják integrálni, nem hoztak eddig döntő sikert, a polgári irodalomban ma sincs véglegesen elfogadott álláspont ebben a kér-k az
-
-
désben.
VÁMOK SZEREPÉR ŐL
A
A nemzetközi
árucsere révén megszerezhetőelőnyök vizsgálatábantöbbszerző hangsúlyozzaa közgazdaságiszerepét. Az itt folyó kutatások fő kérdése: milyen hatással van a vám bevezetése,vagy a vám megváltoztatása a nemzetközi csere révén megszerezhető előnyökre?" A kérdés megválaszolásábanaz érvelések alapvető típusait lehet megkülönböztetni. St. Mill felismerte, hogy vám bevezetése Már megjavíthatja vám intézkedést hozóErre felismerésre ország javára a ,,terms of trade" mutatót. épül az ún. ,,terms of trade érv", található amely modern megfogalmazásban Lerner, Kaldor és Scitovszki munkáiban meg. (30) A szerzők vizsgálataiból kiderül, ha vámot rónak belföldi kereslete akkor azok ki, importárukra
vamok
fontos
a
a
a
az
csökken, ennek hatására
csökken
az
importált
áruk
világpiaci
ára
(hacsak a
külföldi
kínálat
nem
57'
rugalmasl). Így megjavul Végtelenül
a
cserearány
vámot
a
bevezető
ország javára;
adott
az
ország-
azonban lecsökken a külkereskedelmi ban nő a jólét. Az importcsökkenéskövetkeztében forgalom, a külkereskedelemből emiatt viszont csökkennek megszerezhető előnyök. E két egymássalszemben ható folyamat optimumát kell megkeresni oly módon, ahogyan azt egy monopólium is of trade" mutató ennek hatására bekövetkező teszi: úgy szabjuk meg a vámtételt, hogy a ,,terms
javulása("jóléti határhaszon") éppen egyenlő legyen
a
kereskedelmi
forgalom csökkenése
miatt
bekövetkező veszteséggel(,,jólétihatárveszteség").Azt a vámtételt, amely ily módon a maximális társadalmi jólétet biztosítja, "optimális vám"-nak nevezzük. Sajnos, e tétel valóságos értékét
nagymértékben rontja az a tény, hogy figyelmen kívül hagyja a másik fél ellenintézkedéseit. A valóságban viszont válthatnak ki olyan vámháborút, amely éppen a másik fél ellenintézkedései a nemzetközi áruforgalom lényeges csökkenéséhez vezet anélkül, hogy bármely ország javára meg javítaná a cserearányokat. A vámok gazdasági előnyét az ún. ,,Stolper-Samuelson-theoréma" a következő módon Ohlin-tétel; ennek alapján igaz az, hogy a bizonyítja: alapvetően érvényes a már ismertetett munkaintenzív áruk importját kell csökkenteni (vám bevezetésével)a munkaerővel bőségesen rendelkező országban, ennek hatására megnő a munkaintenzív áruk termeléséhez szükségesmunkaerő
iránti
kereslet, nőnek
a
reálbérek
abszolút
és relatív
termelési
értelemben, vagyis
a
ára eléri
munkaerő
tényezők árszintjét. (31). a F. List Más polgári szerzők a fiatal iparágak vonatkozásában óta ismert ,,nevelő vámok" a feltevésen érvét használjákfel. Az érvelésük azon alapszik,hogy az új iparágak bevezetésekor, nagymértékű "extern" megtakarítások keletkeznek. vagy fejlődő iparágak kibontakozásakor A vám éppen ezeknek az "extern" megtakarításoknakfinanszírozását szolgálja.Ilyen "extern" megtakarításpl. olyan munkaerő kiképzése,amely bármely más iparágbankönnyen alkalmazható, a társadalom viszont a kiképző üzemnek nem téríti meg a képzésköltségeit.Az egyedi üzem esetében a termelés bővítésének (vagyis a társadalom számára jelentkező "extern" megtakarítások jelentkezésének)akadályalehet, hogy e területen a munkaerő individuális határköltségeigen magas. A vám bevezetésével a társadalom lehetővé teszi a termelés viszont kiterjesztését(kedvezőbbé válik az ár és a munkaerő határköltsége közötti viszony) és ezzel megszerzi az "extern" megtakarítások előnyeit. Mivel az ,,extern" megtakarítások egzakt meghatározásaproblematikus, még nem lehet egyértelműen egybevetni a költségeket (vám) és a hozamot (,,extern" megtakarítások). (32) mint a fizetési mérleget szabályozó tényezőVégül vannak olyan szerzők, akik a vámnak nek, illetve a foglalkoztatottságszintjét emelő faktornak tulajdonítanaknagy jelentőséget.E szerzők szerint a vám megjavítja a fizetési mérleg egyenlegét(import-korlátozóhatás), így jövedelemilletve foglalkoztatottságnövelő hatást vált ki. Ebben az esetben a magas belföldi foglalkoztatotta
más
-
ságot külföld finanszírozza.
Általában jellemző, hogy a vám gazdaságielőnyeit bizonyító érvelési típusok a partner ország ellenintézkedéseit, ezért a valóságtóljelentős mértékben
figyelembe
veszik el vannak
nem
szakítva. Ezekkel az érvekkel csak akkor lehet operálni, ha egyes nemzetközi pozícióját, vagy monopolhelyzetét eleve adottnak
spontán módon
országok közötti
annyiban
nemzetközi
van
országok kifejezettenelőnyösebb vesszük. A polgári szerzőknek kialakulása sokszor jellemzi a tőkés igazuk, hogy ilyen helyzetek
árucserét.
IRODALOMJEGYZÉK 1. M.
Palyi:
Zur
Geschichte und Kritik Handels der Tlieorie des internationalen Leipzig 1965. Köln-Berlin Entwicklung und Stand der AuBenwirtschaftsthcorie A politikaigazdaságtan és az adózás o. alapelvei Budapest 1954. 134-149. der komparativen Vorteileim,,AuBenwirtschaft Kohlmey: Beinerkungen zur Theorie
1929.
2. K. Rose: 3. D. Ricardo: 4. C.
Berlin
58
1968.
77-104.
o.
und
Wachstum"
5 K. Marx: 6 K. Marx: .
.
7 8 9 O
.
.
.
.
Értéktöbblctelméletek
II. Budapest 1961. 398 -440. o. Grundrisse der Kritik der Politischen o. Ökonomie Dietz Verlag 1953. 806-816. St. Mill: Grundsíitze der Politischen Ökonomíe ILJena 1921. 3. könyv 17. és 18. fejezetek. F. W. Taussig: Theorie der intemationalen Wirtschaftsbeziehungen Leipzig 1929. der Gegenwart IV. 1928. j. Viner: Die Theorie des auBwartigen Handels Wirtschaftstheorie Díe Theorie G. Haberler: der komparativen Kosten und ihre AuBwertung für die Begründung Wirtschaftsliches handels Archív 1930. 32. k.
des Frei-
Die Beziehung zwischen Handel und internationalen intemationalem 11. B. Ohlin: Bewegungen von Kapital und Arbeit Zeitschrift für Nationalökonomie 1930/31. 2. k. Domestic The American Reexamined Production and Foreign Trade. 12. W. Leontief: Capital Posítion Economíca Internationale 1954. 7. k. német fordításban Dic Bedeutung der reinen Handels für die Erklirung des AuBenTheorie des internationalen 13. H. Hcsse: handels in der Nachkríegszcit Zeitschrift Staatswissenschaft 1966. 2. für die gesamte Handel Dcr Ausgleich der Faktorprcise durch den internationalen 14. P. A. Samuelson: ,,Theorie der int'ernationalen Wirtschaftsbeziehungen" Köln-Berlin o. 1965. 69A91. The Use ofm Indifferente in the Analysis of Foreign Trade Curvcs 15. W. Leontíef: fordításban 1933. 47. k. német Ouarterly Journal of Economics Studies 1941/42. 9. k. Review of Economic Welfare 16. A. T. Scitovskif ANotc on Propositions in Economics
német fordításban The Purc Thcory of 17. A. Marshall: 18. P. A. SamuelsonzWohlstandsökonomik schaftsbeziehungen" Köln -Berlin
fordításban
Trade London 1930. német und internationaler Handel 1965. 159a165. o. elmaradottság Közgazdasági és jogi 1965.
Foreign
,,Theorie
derinternationalen
Wirt-
11 -53. o. 19. Szentes Tamás: A gazdasági o. A polgári közgazdaságtan története 20. Mátyás Antal: Közgazdasági és jogi 1963. 139-145. 21. O. Issing: Die Theorie des direkten internatiomlen Preiszusammcnhanges jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik Stuttgart 1968. 4. 22. W. Watter: der Theorie des AuBcnhandelsmultiplikators Entwicklung, Stand und ungelöste Probleme Berlin 1961. 23. K. Rose: der AuBenwirtschaft Berlin und Frankfurt a. M. 1964. II. rész Theorie 24. L. A. Metzler: Das Transferproblem in neuer Sicht ,,Theorie der internationalen Wirtschaftsbeziehungen" Köln-Berlin 1965. 267-283. o. 25. G. Haberler: theoretísche Dcr und die Stabilitiit der Zahlungsbilanz Eine Devisenmarkt Untersuchung
26. 27.
o. 1965. 214-238. ,,Theorie der internationalen Wirtschaftsbeziehungen" Köln-Berlin fordításban 1947. német The foreign Exchanges Essay in the Thcory ofEmployment Oxford j. Robinson: WirS. S. Alexandcrzwirkungen einer Abwertung auf die Handelsbilanz ,,Theorie der internationalen
1965. 334-351. o. schaftsbeziehungen" Köln-Berlin 28. W. _]_Baumol: Közgazdaságtan és operációanalízis Közgazdasági és Jogi 1968. 410. o. 29. S. Laursen-L. Metzler: Flexible Exchange Rates and the Thcory of Enployment Review and Statistics 1950. 32. k. német fordításban 30. N. Kaldor: 373w375. o. Bemerkungen über Zölle und das reale Austauschverháltnis A. P. Lerner: o. Die Symmetrie zwischen Import- und Exportzöllen 377-385.
Scitovskí:
T.
31.
32. K. Rose:
Gedanken 1965.
Neue
hungen" Köln-Berlin W. Stolper-P. A. hungen" Köln-Berlin Theorie
zur
Zolltheorie
386-412.
ZI-P.
HA
HEKOTOPVBIEBOHPOCLI
I/I3 BHEIIIHEH
TOPFOBJTI/I,
Economics
,,Theorie
der internationaleií
Wirtschaftsbezie-
,,Theorie
der
Wirtschaftsbezie-
o.
Samuelson: Zollschutz und Reallöhne 1965. 413-433. o. der AuBenwírtschaft Berlin und Frankfurt
of
M.
a.
1964.
internatiormlcu IV.
rész
Eb AHA ZIAP BbIFOLUuI,
B EYPJKYA3HOH
HPqI/ICXOZUHHEÜ
_
CIIEIIHAJIBHOH
JÍI/ITEPATYPE
Bypxcyaanyío
BHemHeü reopmo TOpFOBJIPI MoxcHo DEIBJICIIHTI: Ha Tpn ŐOIIBIIIHX Hacrn: n KTaMOXCCI-IHaH B oőnacm (omcroü aMoHerapHasr reopmp) reopnsm. reopnm) flsnaercn o 3ro LI. Puxapno yqenne Buronaxw. (ucomnaparnsnbrx yqeHue onpenenner Hauuonanbnoü M3 Mexcrrynaponx-roro BBIFOLIBI, nonywraeMoü oömena roBapoB. Mapxc aan
Teopnsm,
Hylo Kpnrmcy Kcncrckoü Onuaico
BLIBOIKOB
11. Purcapao,
TCODPIPI BHeruHeiír öypxcyaauasr xpnrmca
u
13 csnsn
Topronnn.
crpeMnnacx,
I/I
c
aruM
nmcsmmponars
OCHOBBIC HeKoropLre yrrex-me Kpvrrmcosanu cronMocrn KOpHbI reopuu
Bunsnayn asropm
öypxcnamue
n
(omcraa OCHOBHbIM
Benntmny HMMaI-[CHT-
reancbr
Map-
[L Pmcanpo, rpyrra.
59
B xone
nonxrne
snmmmynn
xpnruxn Karc
npnMeHaTh
nanepxerc",
,,CpaBHI/[TCJ'Ibl-H:IX
cnocoő MMKDOSKOHOMPHCCKYIÍ/Í
n
ary
cranu
Kareropnro
BLIBOLIaMH PICCIIBJJOBaHHÜ
Hccnenonanm.
HBHHPOTCH
o6MeHa ornocnmnecsr K BJIHHHI/IIO reancsn), Mexczxyuaponnoro KHOpMaTl/IBHBIB önarococroarme B oönacru Hamm. B paőorax öypxcyasumx aBropoB MoHerapHoü reopnn BHCn onpenenenne nnarömaoro őananca npununna BOHDOCaMH ŐBUTH nccnenoaaunx 551110 ycTaHoBneHo, uro HaIIPIOI-IEJILHOÍÍ BanIICBaJILBaLIX/IH onuoü Mynbmnnnxaropa. öanaaca. B MOHCB onpeneneuuux rmarexcnoro BCIICT K ynyqmeunro ycnommx canbna
nasbmaeMsle
Tax
Ha
ToBapoB ocnosnmmn
mneropronoro ronmco
rorm
rapuoü
reopnm xypca
n
aoxona
-
K
CTpCMSITCH
anropu
onnoü
B
nsoőpaxcennro
BÓÓCKTOB
Baxcnmx
rpex
aeücrsna
-
nommmbt orcaabmaror raMoxceHHoü Bnnnnne Ha BeIHP-iHHy Ham/Iünanbuoro Bnenenne 31-11 nse npomnnonoxnnm Tonapooöopora. rermennnu Mexcnynaponnoro npn noMomu vrro caMoe Moxcuo Hamm: comaerca LIII)! naHHoü raK, őnaronpnsrmoe perynuponarb norntmoü". Haabmaerca 3Ta nonumna "onrxamansnoü Ec-recrBeHHo, qro nomnnna KaK Bcex nomararcononmeü Bceraa neücrnnü pesynbrar nap-mepon.
ALADÁR
DR.
FRAGEN
EINIGE
ueubr,
MOIICJIPI.
AUS
DER
DEM B
JJOXOIIa
H
nomnnxm.
nonoxenne
ouennsaercx
NAGY
AUBENHANDEL S TAMMENDEN FACHLITERATUR
VOR
TEILE
IN
DER
ÜRGERLICHEN
bürgerliche
Theorie des AuBcnhnndels ist in drei groBe Teile aufzuteilcn: monetiire ,,reine Theorie", übcr dic Zolltheorie. Auf dem Gebiet der ,,reinen Theorie" kommt der Lehre von D. Ricardo verschaff"komparativen Vortcile" eine grundlegende Bedeutung zu. Die GröBe der durch den AuBenhandel D. Vorteile wird durch diese Lehre bestimmt. Die immanente Kritik der Folgerungen von baren nationalen hat K. Marx der Kritik AuBcnRícardo erfüllt, der wáhrend einige grundlegende Thesen der marxistischen kríhandclstheoríe auch von den bürgerlichen Verfassern wurden aufgestellt hat. Die Lehren von D. Ricardo Die
Theorie
und
tísicrt, die bürgerlíche
Kritik
Im Laufe dieser Kritik Wurde als das Untersuchungsmíttel
strebte dcr der
aber die mit der Arbeitswerttheorie Verbundenen Wurzeln zu liquidiercxr. Begriffder "komparatíven Kosten" eingeführt, welche Kategorie immer mehr Mikroökononrie zmgewandt wurde. Die Folgerungcn der Untersuchungen
auf bilden die sogenannten "normativen Thesen", die sích auf den EinHuB des intemationalenWarenaustausches den Wohlstand der Nationen beziehen. die Untersuchungen der Zahlungsbilanz und dic FormuAuf dem Gebiet der monetören Theoríe bildeten das Rückgrat der Arbeiten Es der bürgerlichen Verfasscr. lierung des AuBenhandelsmultiplikatorprinzíps wurde bestimmten festgcstellt, díe Abwertung cincr nationalen Wáhrung führe nur unter Bedingungen zur die Verfasscr Theoric streben drei wíchtige Wírkungcn, Verbesserung der Zahlungsbilanz. In der monetáren niimlich und Wechsclkurswirkungen, ín demselben Modell Preis-, Einkommens darzulegen. Die Einführung des Zolls, oder die Vcríinderung der ZollgröBe beeinfluBt die Entwicklung der GröBc des und des intematíonalen Warenumsatzes. der Hílfe des Zolls ín solcher Wcíse zu regulieren, damit entstehe. Díeser Zoll ist "Oprimalzoll" Natürlich genannt. aller Partner ökonomisch zu bewerten. N ationalenkommens
mit
CER
TAINS
PROBLÉMES DANS
LA
DES
AVANTAGES
Diese beiden, entgegengesetzten sind Tendenzen fíir die betreifende N ation die günstigste Situation ist der Zoll imrner als das Ergebhis det Tötigkeit
PROVENANT DE
LITTÉRATURE
SPÉCIALE
DU LA
COMMERCE
EXTÉRIEUR
BO URGEOISIE
Pat, DR
ALADAR
NAGY
Résumé .
ala théorie puren, la théorie les sur de D. Rícardo c'est la doctrine 121 grandeur des détemlíne doctrine aavantages comparatifsv quí posséde une tirés de Féchange intemational des marchandises. K. Marx a rendu une avantáges nationaux crítique immanente des conclusíons de la tirées par Ricardo, tout théses fondamentales en établissant au cours de sa critique certaines théorie marxíste de Ricardo, du commerce extérieur. Les auteurs bourgeois ont critiqué eux aussi les doctrines On mais cette basée sur le travaíl. á effacer les racines de cettc théoríe de la valeur critique bourgeois tenddait introduit au cours de cette critique la notion des edépenses comparativesn, une cathégorie qui sera employée de La théorie
monétaíre
plus 60
en
plus
bourgeoise
celle du droit
et
en
qualité
du
commerce
de douane.
de moyen
extérieur
Dans
se
divise
en
trois
parties principales:
domaine de la athéorie ímportance primordiale. le
d'analyse mícroéconomique.
purew Cette
tirées
de ces analyses sont ales th éses normativesb l'ín fluence des échanges commerconcernant la prospérité des nations. de la théorie monétaíre ce sont l'analyse du bilzm financier et la conception du princípe de ectérieur des auteurs multíplicateur dans le conunerce qui représcntent Yessentiel des travaux bourgeois. On d'une valeur nationale determivenait de constater ne conduit cicornstances que la dévaluation que dans certaines du solde du bilan fmancier. nées á une amélioration Dans la théorie essaient Íz représenter monétaire les auteurs modele. Yinfluence de trois facteurs importants, (c'est-Érdin) celle des prix, des revenus et des taux par le méme du droit de douane, ou Faltcrnation Uintroduction de sa grandeur fait sentir son influence profonde sur la fornationaux el: sur les échanges commérciaux mation des revenus intcmntionaux. On peut regler ces deux tendances dusolde du bilan financier. Dans la thóoríe monétaire les opposées par le droit de douane d_une amélioration essaient rcicprésentcr l'ínflut auteuts cnce de trois facteurs importants, (dest-á-dire) celle des prix, des revcnus ct de sa grandeur fait sentir son des taux Líntroducticm du droit de douane, ou Falternation par le mérne modéle. les écllanges commérciaux des revenus ct sur influence profonde su la formatíou nationaux intemationaux. On tendaitces eut regler ces deux opposées par le droit de douane d'une faqon de créer ln situation la plus favorable Un rel tarif douanier pour le pays donné. s'appelle atarif douanier optimaln. Il est naturel, qu'en "doit considérer Les conclusions
ciaux
intemationaux Dans le-domaine
le tarif
de douane
sur
toujours
le résultat
commr
des activités
ALADÁR
DR. SOME
OUESTIONS
OF
de
ADVANTAGES
les
partipants
nu
point
de
vue
économiquc.
NAGY:
ARISING SPECIAL
BURGEOIS
tous
FROM
FOREIGN
TRADE
IN
THE
LI TERATURE
Sununary
bourgeois theory of foreign trade can be devided to three main parts; i.e. pure theory, monetary theory of tariffs. On the field of pure theory thc thesis of D. Ricardo "Comparative Advantages" is of basic significance. This thesis determines the volume of national advantages to be gained from internntional had been given by K. Marx, who, criticism of conclusions of D. Ricardo exchange of goods. The immanent ín his critique set up some theses on marxisr fundamental foreign trade theory. The borgeois authors had also to criticized the theorems of D. Ricardo but the burgeois criticism endeavoured liqtlidate the roots of workvalue theory. In the course and that of that criticism the idea of "comparative costs" had becn introduced The conelusions and more used as the means for microeconomic examinations. of the predicament was more cxaminations arc the so called "normative theses" exchange of goods concerning the inHuence of international The
theory
and
the wealth of nations. On the field of monetary and also the formulation th eory it was the examination of balance of payments of the forgein trade multiplier theorem, that constituted in the works of burgeois authors. It was the backbone stated that the devaluation ín improving the amount of balance of payments of some national resulted currency under particular conditions that the three important effects in monetary theory' only. These authors endeavour -such as the effect of priccs, íncome in onc model. and quotation, should be illustrated on
_
a the of tariffs exerciscs on cstablishment of tariffs, or rather, a change in the amount great inHuence of intemational can be regulated by the aid of tariffs in goods traffic. Thesc two opposing tendencies "such a way as the most advantageous sítuation This tariff is called as should be arisen for the nation concemcd. tariff". "opfímal customs Naturally, the tariff can be evaluated economicnlly at all times as the result of all
The
volume
partneri
activities.
61
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
XVII.
EGYETEM
KÖTET
KÖZLEMÉNYEI
A
MÜSZAKI NEHÉZIPARI KÖZLEMÉNYEI
XVII.
TANULMÁNYOK
A
EGYETEM
KÖTET
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
MISKOLC,
1970
KÖRÉBŐL
A
SZERKESZTŐ
A
TUDOMANYOS
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG DR.
FALK
TANÁR
KÁLDOR MIHÁLY
TSZV
EGYETEMI
NOVÁK TSZV
DOCENS
EGYETEMI
TANÁR
EGYETEMI
TAKÁCS ERNŐ
DR.
DOCENS
EGYETEMI
DR.
TERPLÁN ZÉNÓ
TSZV
DR.
EGYETEMI
TANÁR
EGYETEMI
VINCZE
EGYETEMI
KUN
TANÁR
JÓZSEF
ifj. SÁLYI ISTVÁN
Dr.
A
TAGJAI;
RICHÁRD
EGYETEMI
DR.
DR.
ELNÖKE:
KOZÁKIMREREKTORHELYETTES
DR.
TANÁR,
EGYETEMI
BIZOTTSÁG
KÖTETET
ENDRE DOCENS
SZERKESZTETTE:
LÁSZLÓ
NOVÁK
ADJUNKTUS
Felelős 70.4384.66-19-2
kiadó: Dr. Alföldi
TSZV
Kozák
Nyomda,
JÓZSEF
EGYETEMI
Imre
Debrecen
DOCENS
TARTALOM
Előszó
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ISTVÁN: BACSÁK GÁBOR:
DR.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
pszichikum anyagi természetéhez: tudományosgondolkodásnéhány
A
FARKAS
DR.
.
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
időszerű
.
.
.
.
.
.
.
.
5
.
.
.
7
.
ismeretelméleti
és
gondolkodáslélektanikérdéséről, különös tekintettel az oktatásra BÉLA: Vitatott problémák LENGYEL valóságos tények (A jövedelemviszonyok a Borsod megyei termelőszövetkezetekben) egyes kérdései DR. NAGY ALADÁR: A külkereskedelemből származó előnyök egyes kérdései a polgári
DR.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
szakirodalomban DR.
.
.
.
.
.
DR.
KUN
az
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
követő
létrejöttéig
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
.
politikai
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
63
.
fehér.
.
.
.
.
.
73 89
kérdése .
.
.
.
.
1945-től
párt politikai útja
.
.
.
.
.
a
.
105
.
nagy .
.
125
.
TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN MOLDOVÁN GYULA elnöki megnyitója NOVÁK JÓZSEF: Megyénk a Tanácsköztársaságidőszakában;ahelyitörténelemkutatás A
eredményei és DR.
feladatai
rejöttében GOTHARD HANS
.
.
ALFRÉD:
LEHOCZKY
megyében
Borsod
A tanácsok
RÁTKI ANDRÁS:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
társadalmi .
.
.
.
KOVÁCS KÁLMÁN:
ROMÁN
JÁNOS:
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A tanácshatalom
.
.
.
bukása
német
.
.
a
.
.
FRIGYESNÉ: DEÁK GÁBOR: ZÁDOR TIBOR:
NEMES DR. DR.
Az A A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
proletárhatalom .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
megyei
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
138
141
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
a
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
152 155 157
160
alá-í
Borsodban .
146 149
.
.
.
forrásai .
.
momentuma .
.
helyi .
agrárkérdésmegoldása megyében TanácsköztársaságkultúrpolitikájaBorsodban csehszlovák intervenció, és hatása megyénkre Borsod
.
.
135
hatalomban
megteremtéséért
történetének .
.
135
lét.
.
.
helyi politikai
tanácshatalom
a
.
.
.
forradalomban
.
helytörténeti kutatás néhány kiemelkedő szempontja URAY MHCLÓS: A proletárdiktatúra gyakorlásánaknéhány .
.
.
.
Sárospatakon
TanácsköztársaságBorsod
alatt Tanácsköztársaság
.
.
a
szerepe
.
tükröződése
aTanácsköztársaságidején GECSÉNYI LAJOS: A zempléni proletariátusharca .
.
novemberi
1918
az
politikai áramlatok .
.
erők
.
.
.
.
TanácsköztársaságvisszhangjaNémetországban
magyar szerepe
és
Eszmei
.
.
A
GRAUBER:
KNOCH:
.
A különböző
.
33
erőinek
agrártörténetének néhány
időszakában
.
.
első félévében
1945.
szociáldemokrata
,
.
körletparancsnokságtevékenységéheza
konszolidáció
NOVÁKJÓZSEF:A nyugatnémet
.
.
rétegeinek
.
politikai arculata
megye
.
társadalmi
megye .
.
.
.
.
LÁSZLÓ: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
ellenforradalmat
koalíció
.
katonai
.
.
Borsod
.
.
miskolci
a
időszakában
RÁTKI ANDRÁS:
.
Borsod
.
TÓTH PÁL: Adalékok terror
.
ALFRÉD:
LEHOCZKY
állásfoglalása1917-ben
E.
19
-
163 166 169 172
O
COILEPMCAHI/IE Hpenncnosne JI-p. CDAPKAIII I/IIIITBAH: O II-p. BAHAK FABOP: xonornqecknx
HayHHoro
Bonpocax
Haoőyqenne. H-p. JIEHILEJI BEJIA: II-p. HALL]: AJIAJIAP:
B
oTpyra
öenoro
nepnon
.
.
nnTepaType.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
oőnacm
B .
.
.
33
HEICHCT
.
.
49
.
Bop63
.
MnmKonLucKoro
KOMEIHJIOBEHPISI
(Hoaőpn
1919 n-anpenb
oönacm
Bopmon Bnepsoü
Teppopa oőnnx
Honnmqecxnü
AHZIPAIII:
.
.
ynemsz
nponcxonameü
BBIIOJILI,
OŐIIICCTBCHHLIX
Hoanunsx
.
eHHoro
BHnMaHne
CJIOCB
moa-A6ayü-3eMnneH. TOT HAH: JÍIaHHme 11.115! LICHTCJIBHOCTH PATKI/I
ocoőoe
öypmyaanoü cnennanbaoü
AJIdJPEH:
.
ncn-
n
ILCÍ/ÍCTBI/ITEIILHLIC (baK-rbl.
-
HCKOTOPLICBOIIPOCH B
ncnxnxn.
rHeceanornqecKnx
MLIIJJJIeHI/ISI,
CHOpHLIC npoöneMm
BHCIHHCÍ/Í Toprosnn,
Zl-p. IIEXOLIKI/I
MaTepnanm-xoü npnpone
K
HCKOTOPLIX aKTyaJIbHLIX
BO-
1920
73
r.).
nono-
89
BHHe1945ro11a. oönacTn ZI-p. KYH JIACJIO: HeKoTopme BOHpOCH arpapHoü ncropnn BopB nocne kormom/manna mon-A6ayü-3eMnneH nepnon KOHTppCBOJIIOHPII/I. HOBAK I7IO)KECI): HyTB sananno repMaHcKoü counanneMoKpaTnHecKoü
105
-
ŐOHBIJIOÍ/Í KOaJII/ILIHPL.
110 cosnanna
napTnn
Pecnyőnmca
COBCTOB
oőnacm
B
.
.
.
.
125
.
Bopmon-AöayüőeMnneH.
135
INHALTVERZEICHNIS 5Vorwort
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
DR.
ISTVÁN
DR.
GÁBOR BACSÁK: Über
FARKAS:
DR.
ALADÁR ín dcr
DR.
PÁL TÓTH: des weíssen
ANDRÁS Von
DR.
Umstríttene
Bcitráge
LÁSZLÓ
.
.
KUN
lén in der Zeit
groBcn Koalition Díe Ríitcrrcpílblík
.
.
Der
ím
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
Tatsachen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Komítat
.
.
der A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Borsod-Abaúj-Zeíííplén
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Vortcíle .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
der .
.
63
.
wihrend .
.
.
.
.
.
.
.
.
Halbjalír
ersten .
.
.
.
un .
19
33
.
.
.
.
.
89
Borsod-Abaúj-Zcmp-
.
.
.
.
.
.
.
.
sozíaldemokratischen .
.
.
.
ín dem
Borsod
grargeschíchtedcs Komítates
westdeutschcn
.
Gesellschaftsschíschten
des Komítates .
.
stammcnden
.
nach dcr Konterrevolutíon
dcr .
.
.
.
denkungspsychologísche .
.
.
dem AuBenhandcl
aus
.
polítíschen Gesícht
Weg .
.
.
und
wahrhafte
-
.
.
Psychikums
Borsod
Einíge Fragen
.
des
.
de:
der Konsoljdation
JÓZSEFNOVÁK:
.
Stellungnahmc ím Jahre 1917 Tíítígkcit dcs Mískolcer Mílítiirbereíchkomínandos
zur
Das
:
.
Die
.
.
.
Natur
.
des Konaimtes
Tcrrors
1945
.
Problemc
Fachlíteratur
LEHOCZKY:
RÁTKI:
.
.
Einige Fragen der
NAGY:
politíschenKráfte
.
.
bürgerlíchen
ALFRÉD
.
einige kennmísthcoretísche auf den Unterricht Bezug
BÉLA LENGYEL:
DR.
.
ínateriellen
Zur
ín bcsonderem
Tragen,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
bís
Parteí
.
.
.
.
.
105
zur
.
.
.
.
.
.
125 135
181
Avertissemcnt
.
.
.
.
ISTVÁN GÁBOR BACSÁK: FARKAS:
DR. DR.
BÉLA LENGYEL:
DR.
ALADÁR
Miskolc á ANDRAS
l'année
drscutes
faits récls
ct
Borsod
.
.
.
.
.
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
sociales
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
des forces
et
.
33
.
commerce
.
.
.
.
.
du
.
.
.
.
.
provenant .
.
.
.
.
49
.
politi-
1917
en
63
á Factivité
Contríbutíons
du
des
commandenrent
lnílitaircs
quartiers
de
l'époque de la terrcur blanchc (Du novcmbte 1919jusqu'aumois d'avril 1920) RÁTKI: Llaspect politique du comitat Borsod pendant la premiere moitié de
1945
.
LÁSZLÓ
DR.
.
avantages problcmes spécialede la bourgcosíe La prise de posítion dcs couches
LEHOCZKY:
ques du comitat
du
Certains
dans la líttérature
PÁL TÓTH:
rtere
Prolslcmes
NAGY:
ALFRÉD
DR.
"1 cara
l
.
DR.
extérícur
materiel
psychique De rertaíncs questíons gnoséologiquesct logicopsychologiques Fenseignement scientifíquec. ncenrant
du pcnser
actuelles
MATERIÉRES
DES
TABLE
KUN:
Ouelqucs problemes
que de la consolidatíon
JÓZSEFNOVÁK:
La
a
deYhistoire
agraire
la suitc de la contre-révolution
routc
par le
parcourue
jusqfá la grande coalition République dcs Conscils dans
.
.
du comítatBorsod
a
.
parti socíal-democrate
.
.
73
89
.
l'épo-
.
.
.
105
.
d'AllemegncOcciden-
tale La
125
le comitat
de
Borsod-Abaúj-Zemplén
TABLE
OF
CONTENTS
Preface
.
DR.
ISTVÁN
DR.
GÁBOR BACSÁK: About of Scientífrc
gical Ouestions DR.
BÉLA LENGYEL:
DR.
ALADÁR the
Spccial in DR.
ALFRED
Country
ANDRÁS DR.
Ouestions
Líterature
ín 1917
of Whítee
RÁTKI: KUN:
.
Terror
Polítical About
.
to
.
.
.
.
.
.
.
.
Facts
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
and
Strata .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Agrariaxr History
Abaúj-Zemplénat the Tíme of Consolídation JÓZSEFNOVÁK: Way of the Wcstern German Socíal Democratic Soviet Rcpublic ín Country Borsod-Abaúj-Zelnplén .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Party
33
.
ín
.
.
.
at
.
.
.
.
.
.
63
.
Miskolc .
.
.
of .
.
.
.
49
.
.
.
.
Forces .
.
.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
on
.
.
.
.
.
Foreígn Trade
.
.
.
.
.
.
Activity Military Commandershíp (From November, 1919 to April, 1920) Face of Country Borsod in the Early 1945 Óuestíons
.
.
of Polítícal
that .
.
of Local
Some
.
.
.
from
advantages Arising
.
of Socíal
Attitude .
.
.
Real
of
.
.
Psychic Episternological adnd Cognitíon PsycholoSpecialFegard to Reachíng
_
Ouestíons
Some
.
of
ature
Cognitíon wíth
Burgcois
Contríbution
N
Actual
Some
NAGY:
Borsod
LÁSZLÓ
Material
Debatcd
LEHOCZKY:
PÁL TÓTH: the Time
About
FARKAS:
.
135
.
73 89
.
Country Borsod.
to
.
.
Great
.
.
.
.
Coalition
.
105 125
183
