Az anyakönyv (matrikula) általában olyan jegyzék, amelybe

103

Források

Baranyi István

A MOHOLI ÉS ADAI FELEKEZETI ANYAKÖNYVEKRŐL

A

z anyakönyv (matrikula) általában olyan jegyzék, amelybe bizonyos személyeket, vagyontárgyakat nyilvántartás végett bevezetnek (immatrikulálnak). Anyakönyvet vezetnek a vallási felekezetek, különböző testületek a kötelékükbe tartozó tagokról, a hadseregek katonáikról, az iskolák és egyetemek diákjaikról vagy a birtokok törzsvagyonukról és jövedelmükről. Anyakönyv különösen a személyi állapotra – születésre, házasságra és az elhalálozásra – vonatkozó adatokat tartalmazó lajstrom. Ennek közhitelű vezetése az egyes államokban vagy felekezetekben külön e célra rendelt személyre – lelkészre vagy polgári hatósági közegekre – van bízva. Aszerint, hogy ki vezeti, és milyen célt szolgálnak, az anyakönyvek lehetnek egyháziak (felekezetiek) vagy államiak (polgáriak). A felekezeti (konfesszionális) – egyházi – anyakönyvek egy vallási közösség tagjainak alapvető adatait tartalmazó nyilvántartások. Az adatok az egyén fizikai létére (születés és elhalálozás) és a vele kapcsolatos vallási szertartások fajtájára és dátumára vonatkoznak (keresztelés, házasságkötés, bérmálkozás-konfirmáció) – a különféle vallási közösségek szertartási rendje szerint. A római katolikus egyház anyakönyveiről általában. A római katolikus egyházi anyakönyvek vezetésének kezdetei a lateráni zsinatig (1139) nyúlnak vissza. Ebben az időben kezdték el vezetni a megkereszteltek, házasságot kötöttek és meghaltak jegyzőkönyveit, anyakönyveit, de csak a tridenti zsinat (1545-63) rendelte el az egyházi anyakönyvek rendszeres vezetését. Az ott körvonalozott elvek alapján V. PÁL pápa az 1614-ben kiadott Rituale Romanum című enciklikájában öt anyakönyv vezetését írta elő, meghatározva azok formáját is. Ezek a következők:

104 1. 2. 3. 4. 5.

Baranyi István

Kereszteltek anyakönyve; Házasságkötési anyakönyv; Megholtak anyakönyve; Bérmálkozottak-konfirmáltak anyakönyve és Családok anyakönyve.

Magyarországon a római katolikus egyházban az 1615. évi nagyszombati zsinat intézkedik részletesebben az anyakönyvek vezetéséről. A Rituale Romanum megjelenése idején (1614) vidékünk még török uralom alatt állt. A törökök kiűzése után szinte azonnal kezdetét vette az anyakönyvek vezetése: elsőként Szabadkán 1687-től a ferences-rendi szerzetesek kezdték vezetni az anyakönyveket. Az egyházközösségek kiépülésével fokozatosan a többi településen –Újvidéken 1713-ban, Zomborban 1718-ban, Bácsott 1721ben – is megkezdték ezt a fontos tevékenységet. A XVIII. században Európa minden részéről jöttek telepesek a jelenlegi Vajdaságba, ami egyre több vallási felekezet megjelenését és terjedését eredményezte. I. FERENC uralkodó 1827. évi dekrétumának 23. cikkelye előírja az egyházi anyakönyvek másodpéldányának a törvényhatóságok levéltárába helyezését és őrzését. Ezzel kezdetét vette az állam beavatkozása az egyházi nyilvántartások vezetésének rendjébe. II. JÓZSEF – mint felvilágosodott önkényuralkodó – 1781-ben kibocsátott türelmi rendelete utat nyitott a felekezetek (pravoszlávok, reformátusok és zsidók) egyenjogúsága felé. Az anyakönyvezés terén az 1784. év hozott fontos válltozást, amikor minden felekezetet köteleztek születési, házasságkötési és elhalálozási anyakönyv vezetésére. A protestánsok önálló anyakönyvezési jogot 1785-ben kaptak. Az állami felügyelet további kiterjesztését jelentette I. Ferenc király 1827. évi XXIII. törvénycikke, melynek értelmében az egyházi anyakönyveket két példányban kell vezetni és az egyik példányt a szabad királyi városok vagy megyeszékhelyek irattárában kell elhelyezni. Ez a sza-

felekezeti anyakönyvekről

105

bályozás biztonsági okokból volt jelenős: ha különböző helyeken őrizték ezeket a fontos dokumentumokat, akkor nagyobb esély volt arra, hogy megmaradnak. A mai Vajdaság területén a másodpéldányokat – az állami anyakönyvezés bevezetéséig, amire 1895. október 1-jén került sor – Zombor, Szabadka, Pancsova, Fehértemplom és Versec városok levéltáraiban őrizték. Ezeket később a városi közigazgatás iratanyagával együtt az illetékes állami levéltárak vették át további őrzésre. A görögkeleti szerb-pravoszláv egyházi anyakönyvekről általában. A szerb-pravoszláv egyházi anyakönyvek bevezetésére utaló legrégibb okirat utáni kutatás során olyan adatra akadtunk, amelyet dr. R ADOSLAV GRUJIĆ – a pravoszláv egyház kiemelkedő történésze – fedezett fel és jelentetett meg. Az adat MOJ SI JE P ETROVIĆ nak. Belgrád–Karlóca görögkeleti érsekének (mitropolita) 1727. január 7-én kelt leveléből származik. A levelet Budáról küldte Karlócára VASILIJE DIMITRIJEVIĆ püspöki főtitkárnak (protosinđel). A levélből kitűnik: az érsek elrendelte, hogy a püspöki főtitkár utasítsa a karlócai lelkészeket minden esperességben arra, hogy még ugyanazon év január 1-jétől külön jegyzetfüzetbe vezessenek be minden halálesetet, születést és házasságkötést, s ezt a jegyzetfüzetet addig használják, amíg meg nem kapják a rendezett jegyzőkönyveket a részletes utasítással együtt. Mivel az egyházi anyakönyvek bevezetéséről szóló egyéb lényeges forrást eddig nem találtunk, ez tekinthető kezdeményező okiratnak, aminek alapján elkezdték a szerbeknél az egyházi anyakönyvek vezetését. Vajdaságban a legrégibb szerb anyakönyveket a Šid községhez tartozó Gibarac faluban őrzik: vezetésüket 1732-ben kezdték meg. Pancsován 1734-ből, Szilberek (Bački Brestovac) faluban 1737-ből, Homokbálványoson (Bavanište), Csurogon és Újvidéken 1740-ből, Surjánon (Šurjan) 1745-ből, Eleméren (Elemir) és Nagybecskereken (Zrenjanin) 1746-ból, Szabadkán 1744-ből, Moholon 1773-ból, a Nagykikinda községhez tartozó Tiszaszentmiklóson (Ostojićevo) 1774-ből származó anyakönyveket őriznek.

106

Baranyi István

MOHOL A görögkeleti (szerb-pravoszláv) templom Moholon az első görögkeleti (szerb) templom 1762 körül épült, de ezt 1824-ben lebontották. A főoltára (ikonosztáz) helyére temették el P ETAR VELIMIROVIĆ vajdát, aki kb. 1723-ban született, és 1784. október 13/26-án (a régi és az új naptár szerint), 61 éves korában hunyt el Moholon. E síremlék ma is a régi imaház eredeti helyén áll, a Tito marsall utca 10-es számú háza előtt. Egy 1767-es évi kimutatás alapján a moholi görögkeleti egyházra vonatkozó legfontosabb adatok: a plébániának négy lelkésze (popa) volt, a hívek száma 1118 lélek, a papok háztartásához pedig 25 személy tartozott. Az új moholi pravoszláv plébániatemplomot Szent Száva – az első szerb érsek – emlékének szentelték. Építését 1808-ban kezdték meg. Az alapkövet NIKOLAJ POPOVIĆ szentelte fel. Ő 1812-ben elhunyt, és a templom kórusának jobb oldali falába temették. A templom építése 1824-ben fejeződött be. A templomot VASILIJE KOVAČIĆ esperes (prota) szentelte fel. Hossza 38, szélessége 12,5, magassága 13,3 méter. Az ikonosztáz ARSENIJE TEODOROVIĆ munkája, 1824/25-ben készült. Az 1848/49-es forradalom idején megsérült részeket NIKOLA A LEKSIĆ javította ki. 1854-ben NOVAK R ADONIĆ festette meg a főoltár központi képeit. A szószéket az 1790-ben Martonoson született JAKOB MILIĆ moholi lakos adományozta 1846-ban. A templom tornyában jelenleg négy harang van. A nagyharang súlya 2137 kilogramm, a többi harang súlya: 1051 és 634, a kisharang súlya pedig 100 kilogramm. A mai harangokat 1923-ban öntötték Ljubljanában, mivel a régi harangokat az első világháború alatt elvitték és beolvasztották.


107

A görögkeleti (szerb-pravoszláv) egyházi anyakönyvek Az első ismert és meglévő anyakönyvek 1773 novemberétől keltezettek. Ezek az anyakönyvek jelenleg a moholi helyi hivatalban találhatók az alábbiak szerint: a) kereszteltek anyakönyvei 1773–1895 (hiányzik az 1845–1849-es időszak), b) házasságkötési anyakönyvek 1773–1895 (hiányzik az 1781–1849-es időszak), c) elhunytak anyakönyvei 1773–1895 (hiányzik az 1846– 1849-es időszak). A hiányzó adatok az 1848/49-es szabadságharc során tűntek el vagy semmisültek meg. Érdekesség, hogy a fenti anyakönyvbe 1773-ban beírt újszülötteknél nincs feltüntetve a szülők családneve. Az első így bejegyzett újszülött 1773. október 23/november 6-án született. Apja: Nikifor (Никифор), anyja: Jelisaveta (Елисавета), a gyermek neve: Jakop (Јакоп). A keresztelést végző pap TODOR POPOVIĆ. Az első, teljes adatokkal beírt újszülött 1774. január 28/február 10-én született. Apja: PETAR PEJIĆ (Петар Пеић), anyja: Marija (Марија), a gyermek neve: Jefrem (Ефрем). A keresztelést Todor Popović (Тодор Поповић) moholyi (sic!) plébános (Парох Мохољскиј) végezte. Első bejegyzett házasságkötésen – amire 1773. november 9/22-én került sor – a vőlegény JOVAN D EKNIĆ szenttamási lakos, a menyasszony pedig M ARTA LAZIN moholi lakos volt. Az esketést M IHAIL JOANOVIĆ végezte. Az első bejegyzett haláleset 1773. november 10/23-án történt, az egyéves A NNA M ARJANOV hunyt el, aki 1773. december 9/22-én született Moholon, és keresztelése a második bejegyzésként lett beírva. Érdekesség, hogy a görögkeleti (szerb) egyházi anyakönyvekben Mohol település neve 1773-tól 1895-ig állandóan Moholyként (Мохољ) van írva.

108

Baranyi István

A római katolikus plébániatemplom A moholi római katolikus plébániatemplom Szent György tiszteletére épült 1804/05-ben. Méretei: 9×4 öles (17×7,5 m) volt. A Kalocsai Érseki Szentszék 1805. március 10-én KOSZTOLÁNYI LAJOS adai lelkész kérelmére KOVÁTS JÁNOS kerületi esperesnek – ókanizsai plébánosnak – adott felhatalmazást a moholi templom, valamint két moholi és két adai kereszt felszentelésére. Erről az adai lelkészt is értesítették azzal, hogy neki szól az engedély arra az esetre, ha az esperes nem tudna oda lemenni. A kisharangot H AVÁR A NDRÁS szerezte 1805-ben. A temető a községen kívül helyezkedett el. A szindikus és egyben templomgondnok kezdetben K ARDOS A NDRÁS 40 éves molnár volt, de volt külön harangozó is. A jelenleg is meglévő templomot a helyi katolikus közösség 1824-ben építtette, és 1825-ben lett felszentelve. A római katolikus plébánia alapítási ideje és az egyházi anyakönyvek vezetésének kezdete Írásos okirat hiányában egyéb források után kutatva az első moholi templom építésének idejéről és az első moholi lelkész kinevezéséről az adai római katolikus parókián sikerült adatokra lelni. Ez a forrás az adai római katolikus hitközség plébánosainak és adminisztrátorainak névjegyzéke 1762 és 1992 között, valamint az adai káplánok névsora 1794-tól 2004-ig. SUDRITS JÁNOS Adán a római katolikus egyház adminisztrátora (kormányzója) 1782 és 1787 között, majd 1803 novemberében vagy decemberében bekövetkezett haláláig sorrendben a hatodik adai plébános volt. Valószínű, hogy hosszan tartó betegsége miatt volt két káplánja is: DAVIDEK ISTVÁN 1803 júliusától 1805 októberéig és Kosztolányi Lajos. Kosztolányi káplán 1803 augusztusától 1803 decemberéig, majd 1806-ig az adai plébánia adminisztrátora. Az idős és beteges adai plébános helyett két káplánja felváltva járt át Moholra egészen 1805 novemberéig.


109

A fentiek alapján majdnem napra pontosan meg lehet állapítani, hogy Davidek István 1805. november elejétől lett Mohol első, helyben lakó lelkésze. Davidek István a felvidéki Trencsén városából származott. Az 1806. október 22-én kelt, Mohol első érseki egyházlátogatási (Visitatio Canonica) jegyzőkönyvében 29 évesnek vallotta magát megjegyezve, hogy már egy éve szolgál Moholon. Ebből pedig az következik, hogy még 1805-ben megkapta Adáról Moholra való áthelyezését. Ebből az is következik, hogy az anyakönyvek vezetését Moholon 1805-ben – lévén a falunak állandó lelkésze – feltétlenül megkezdték. A kezdet valójában 1805. november első felére tehető, s a megközelítőleg pontos dátumot szintén az adai plébánián sikerült megtalálni. Az adai házasságkötési anyakönyveket tanulmányozva feltűnt, hogy 1787. november 26-a és 1805. október 29-e között a moholiak is Adán kötöttek házasságot. De 1805. október. 29-e után a moholiak már Moholon kötötték a házasságot, mivel ettől az időponttól Adán már nincs több bejegyzett moholi jegyespár. Mindez azt bizonyítja, hogy Mohol 1805 novemberéig mint leányegyház Adához tartozott, s a Moholra kijáró pap a szentségek szolgáltatásával kapcsolatos adatokat hazaérkezve az adai anyakönyvekbe jegyezte be. Már az 1806-i egyházlátogatási okmány rögzíti, hogy a szokásos anyakönyvek megvannak, és pontosan vezetik őket. Az anyakönyvek vezetésének kezdeti időpontját az 1840-ben kelt okmányban nem tüntették fel, habár K LOBUSICZKY érsek ekkor nagyszerű új nyomtatványt vezetett be. Az okmány kitöltője csupán megemlíti, hogy új könyveket kezdett az új előírások értelmében. A római katolikus plébániahivatal levéltárának 1849-es pusztulása Téves az az adat, hogy Moholon csak 1826-tól vezettek római katolikus anyakönyveket, mert jelenleg csak ettől az időponttól vannak meg. Ennek történetére vonatkozólag az érseki levéltárban az 1849-1853 közötti időszakból egy külön iratcsomó hitelesen tájékoztat bennünket. Közismert, hogy az 1848/49-es sza-

110

Baranyi István

badságharc idején pusztultak el több plébánia – közöttük Mohol – anyakönyvei, és a Tiszai korona-kerület, valamint Bács-Bodrog vármegye nagy értékű levéltárai. Az egyházi anyakönyvek 1895-ig állami érvényűek voltak. Ezért történt, hogy a védsereg századosa 1849. június 2-án kérte a moholi plébánost hogy „…miután a helybeli anyakönyveket az ellenség megsemmisítette”, hozassa le Kalocsáról a másodpéldányokat, melyeket ott 1826-tól az egész főegyházmegyére vonatkozóan őriztek, mivel a honvédseregbe besorozandókat keresi. A kalocsai Szentszék szokatlanul gyorsan – ez személyes küldönc menesztésére utal –, már június 5-én kiadta a moholi kereszteltek anyakönyvét az 1826-tól 1847-ig terjedő időszakra. Az egyházi hatóság 1849. november. 27-én igazolta az anyakönyvek visszaküldését, és egyben kérdést intézett a plébánoshoz, hogy igényli-e az esketési és a halotti köteteket is. CSÁBY FERENC moholi plébános erre a levélre csak négy év múlva, 1853. július. 29-én válaszolt. Levelében megírta, hogy 1849-ben a kereszteltek anyakönyvét egyáltalán nem másoltatta le, hanem kellő betekintés után a leggyorsabban visszaküldte („citissime remisi, et bene”). Erre azért volt szükség, mivel 1849. augusztus 5-én „…az egész község teljesen üres maradt, s futottunk, ahova tudtunk”. Mivel a 22 évi anyag lemásolása nagy munka, amit díjazni is illik, azért úgy vélte: ritkán kell kivonat, azt a maga idején kérheti majd Kalocsáról is, tehát fölösleges ezeket lemásolni. De ha mégis le kell írni, akkor utasítást kért, hogy kinek, mit és honnan fizessen. Az érsek 1853. augusztus 5-én 1440. szám alatt kelt válaszával küldte Moholra a háromféle anyakönyv (megkereszteltek, házasságot kötöttek és megholtak) 1826–1847 évi köteteit. Utasítása az volt, hogy a plébános, a káplán és a tanító írják le, utána pedig biztonságosan juttassák vissza Kalocsára. Ezek szerint a moholi helyi hivatalban őrzött, 1826–1847. időszakra vonatkozó római katolikus anyakönyvek a kalocsai érseki levéltárban őrzött és 1853. augusztus 5-e után átírt másodpéldányok másolatai.


111

Az 1826-tól meglévő római katolikus egyházi anyakönyvek a) A megkereszteltek anyakönyvei I. kötet: 1826. január 1-től 1852. augusztus 31-ig (hiányzik az 1848. január 1-től 1849. április 19-ig terjedő időszak, de a bejegyzések folytatódnak 1849. április 20-tól – 1852. augusztus 31-ig – 3548 bejegyzés. II. kötet: 1852. szeptember 1-től 1862. július 8-ig – 1890 bejegyzés. III. kötet: 1862. július 9-től 1873. március 31-ig – 2155 bejegyzés. IV. könyv: 1873. április 1-től 1880. március 7-ig – 1440 bejegyzés. V. kötet: 1880. március 8-tól 1893. december 31-ig – 3738 bejegyzés. VI. kötet: 1894. január 1-től 1895. szeptember 30-ig – 493 bejegyzés. A megkereszteltek anyakönyvébe elsőként ÓDRI FÁBIÁN van bejegyezve, aki 1826. január 7-én született, és ugyanazon a napon meg is lett keresztelve. Az első bejegyzett újszülött apja Gáspár, anyja R AFFAI RÓZSA, keresztszülei pedig VINCZE TAMÁS és VIKOR CECÍLIA voltak. A keresztelést CSICSÁKY A NDRÁS adminisztrátor végezte. b) A házasságkötési anyakönyvek I. kötet: 1826. január 8-tól 1870. július 6-ig (hiányoznak az adatok az 1847. november 24-től 1849. május 20-ig tartó időszakra, de a bejegyzések folytatódnak 1849. május 21-től 1870. július 6-ig) – 1566 bejegyzés,

112

Baranyi István

II. kötet: 1849. május 21-től 1852. augusztus 30-ig – 251 bejegyzés, III. kötet: 1870. szeptember 28-tól 1884. november 27-ig – 443 bejegyzés, IV. kötet: 1884. december 4-től 1903. december 10-ig – 503 bejegyzés. Az első házasulandók az 1826. január 8-án egybekelt nemes Ó DRY PÁL és LAJKÓ M AGDALÉNA voltak, násznagyaik VIKOR P ÉTER és R AFFAI JOHANNA. Az esketést CSICSÁKY A NDRÁS végezte. c) A halotti anyakönyvek I. kötet: 1826. január 3-tól 1852. augusztus 31-ig (hiányoznak az 1848. január 1-től 1849. április 26-ig terjedő időszakra vonatkozó adatok) – 3343 bejegyzés II. kötet: 1852. szeptember 3-tól 1865. december 31-ig – 1825 bejegyzés, III. kötet: 1866. január 1-től 1887. december 31-ig – 3761 bejegyzés, IV. kötet: 1888. október 1-től – 1895. szeptember 30-ig – 1563 bejegyzés. Az egyházi halotti anyakönyvben az első bejegyzés SÁRKÖZI JÁNOS (a bejegyzés szerint: Joannes) halálesete, aki K ISS I LONA (a bejegyzés szerint: Helena) férje, és 1826. január 3-án hunyt el Moholon, 67 éves korában. A moholi római katolikus anyakönyveket 1836. október 30ig latin nyelven, a latin helyesírás szabályai szerint vezették. Ezt követően 1836. november 1-től 1850. március 15-ig terjedő időszakban magyar nyelven és az akkori magyar helyesírás szabályai szerint, majd újra latin nyelvre és helyesírási szabályaira tértek vissza.


113

Az izraelita (zsidó) felekezet anyakönyvei Az izraelita felekezet anyakönyveit 1850 végén kezdték el vezetni. a) A születési anyakönyvek I. kötet: 1850. december 24-től 1885. december 31-ig – 283 bejegyzés, II. kötet: 1886. január 1-től 1895. szeptember 30-ig – 117 bejegyzés. Az első, Moholon született izraelita felekezetű gyermek ROSI K RONSTEIN, aki 1850. december 24-én született, apja Marcus, anyja BETTI FREUND. b) A házasságkötési anyakönyvek I. kötet: 1850-től 1885. december 31-ig – 45 bejegyzés, II. kötet: 1886. jauár 1-től 1895. szeptember 30-ig – 30 bejegyzés. Az I. kötet első oldalán, az 1. folyószám alatti bejegyzés olvashatatlan. A második házasságkötést Moholon 1852. augusztus 17-én kötötte GERSON ROSENBERG, almási születésű 43 éves vőlegény és JULI H ERZOG, gombosi születésű 30 éves menyasszony. A házasságot M. L. WEBER rabbi kötötte meg. c) A halotti anyakönyvek I. kötet: 1851. január 1-től 1885. szeptember 30-ig – 146 bejegyzés, II. kötet: 1886. február 20-tól 1895. szeptember 30-ig – 58 bejegyzés.

114

Baranyi István

Az első bejegyzett elhunyt ROSI K RONSTEIN, aki 1851. január 3-án hunyt el, és csupán 2 hetet élt. A nazarénus felekezet anyakönyvei A nazarénus anyakönyveket 1870-ben kezdték el vezetni, de csak születési és halotti anyakönyvet. A két anyakönyv egy kötetben van. a) A születési anyakönyv A születési anyakönyvbe az 1870-től 1895-ig terjedő időszakban összesen 59 bejegyzés került. Az első bejegyzett nazarénus felekezetű újszülött VISZMEG TERÉZ , aki 1870. augusztus 17-én született Moholon, apja Mihály, anyja ACSAI ÁGNES. b) A halotti anyakönyv A halotti anyakönyvbe az 1870-től 1895-ig terjedő időszakban összesen 57 bejegyzés került. Az első bejegyzett nazarénus felekezetű elhunyt az 1870. április 8-án Moholon meghalt SÁNTA ERZSÉBET. Érdekesség, hogy a szülők adatait csak 1892-től kezdték el bejegyezni. A személynevek alapján a moholi nazarénus felekezet tagjai valamennyien magyar nemzetiségűek voltak. ADA A szerb-pravoszláv egyház anyakönyvei Írásos források szerint Adán a szerb-pravoszláv egyház első anyakönyvi jegyzőkönyveit 1756-ban kezdték el vezetni. Későbbi forrás már arra utal, hogy az anyakönyvek 1838-tól 1844-ig csak részlegesen, míg 1849-től folyamatosan megvannak. Az I. és II.


115

anyakönyv – mind a három anyakönyvfajtánál – ismeretlen okból hiányzik. Jelenleg az adai anyakönyvi hivatalban a megkereszteltek anyakönyvei (III–V. kötet) 1852. január 8-tól 1885. december 26-ig terjedő időszakra folyamatosan megvannak, míg a VI. kötet 1886. január 1-től 1895. október 1-ig ismeretlen okból hiányzik. A házassági anyakönyvek (III–IV. kötet) 1852. január 10-től és a halottak (III–VI. könyv) anyakönyvei 1852. január 2-tól kezdődően megvannak. a) A megkereszteltek anyakönyvei III. kötet: 1852. január 8-tól 1867. december 28-ig, IV. kötet: 1868. január 4-től 1877. december 31-ig, V. kötet: 1878. január 5-től 1885. december 26-ig. b) A házasságkötési anyakönyvek III. kötet: 1852. január 10-től 1867. november 13-ig, IV. kötet: 1868. január 15-től 1895. november 20-ig. c) A halotti anyakönyvek III. kötet: 1852. január 2-tól 1867. december 26-ig, IV. kötet: 1868. január 8-tól 1877. december 24-ig, V. kötet: 1878. február 2-tól 1887. december 29-ig. A római katolikus plébániatemplom 1762-től 1763-ig a lelki szükségleteket a szabadkai Szent Ferenc-rendi szerzetesek látták el. Adának 1762. november 28-án kelt első, érseki egyházlátogatást rögzítő okmányát az akkor 26 éves P ERICHT FLÓRIÁN szabadkai ferences atya – mint adminisztrátor, helyettes plébános – töltötte ki. Megemlíti, hogy a kalocsai érsek 1762. augusztus 9-től

116

Baranyi István

bízta Adát a szabadkai konventre, s hogy ő maga négy hónapja szolgál ezen a plébánián. Adának tehát helyben lakó római katolikus lelkésze 1762. augusztus elejétől volt, aki rögtön elkezdte az anyakönyvek vezetését is. A szentszék 1763. május 16-án BORO VIÁK A NDRÁS bezdáni plébánost helyezte az újonnan benépesült Adára. Ezt BATTHYÁNYI érsek 1763. június 10-én közölte a hívekkel Óbecsén tett látogatása alkalmával. A római katolikus egyház anyakönyvei a) A megkereszteltek anyakönyvei I. kötet: 1762. augusztus 9-től 1776. július 25-ig, (az I. kötetben lévő 1776. január 19-től 1776. július 25-ig tartó időszakra vonatkozó adatok a II. kötet elejére is át lettek írva), II. kötet: 1776. január 19-től 1799. december 28-ig, III. kötet: 1800. január 1-től 1820. augusztus 3-ig, IV. kötet: 1820. augusztus 5-től 1829. december 31-ig, V. kötet: 1830. január 1-től 1842. december 26-ig. Az első öt születési anyakönyvet (I–V.) az adai parókián őrzik, míg a többit (VI–XIV.) az adai anyakönyvi hivatalban [a szerző megjegyzése]. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV.

kötet: 1843. január 1-től 1852. június 29-ig, kötet: 1852. július 1-től 1857. november 29-ig, kötet:1857. december 1-től 1866. március 6-ig, kötet:1866. március 17-től 1872. december 31-ig. kötet:1873. január 1-től 1879. június 15-ig. kötet:1879. június 18-től 1884. december 31-ig. kötet:1885. január 1-től 1890. október 8-ig. kötet:1890. október 9-től 1895. július 18-ig. kötet:1895. július 19-től 1898. december 31-ig.


117

A megkereszteltek I. anyakönyvébe vannak bekötve az I. házassági és az I. halotti anyakönyvek. Ugyanígy a megkereszteltek II. anyakönyve egy egységet alkot a II. halotti és a II. házasságkötési anyakönyvvel. b) A házasságkötési anyakönyvek I. kötet: 1762. október 31-től 1776. július 1-ig. Az I. kötetbe 1776. január 15-től 1776. július 25-ig bejegyzett adatok megtalálhatók a II. kötet elején is. II. kötet: 1776. január 15-től 1811. február 25-ig, III. kötet: 1811. május 6-tól 1829. november 26-ig, IV. kötet: 1830. január 11-től 1845. november 10-ig. Az első négy házassági anyakönyv jelenleg az adai parókián található, míg a többi (V-VIII-ig) az adai anyakönyvi hivatalban. V. VI. VII. VIII.

kötet: 1845. november 10-től 1852. június 20-ig, kötet: 1852. július 12-től 1866. február 12-ig, kötet: 1866. április 23-tól 1880. november 25-ig, kötet: 1881. január 1-től 1899. december 11-ig.

c) A halotti anyakönyvek I. kötet: 1762. november 11-től 1776. augusztus 18-ig, Az I. könyvbe beírt adatok az 1776. január 12-től 1776. augusztus 18-ig terjedő időszakra megtalálhatók a II. kötet elején. II. kötet: 1776. január 12-től 1810. július 28-ig. III. kötet: 1810. augusztus 1-től 1829. december 30-ig, IV. kötet: 1830. január 1-től 1846. március 12-ig.

118

Baranyi István

Az első négy házassági anyakönyv – I–IV. – jelenleg az adai parókián található, míg a többi (V-XI-ig) az adai anyakönyvi hivatalban. V. kötet: 1846. március 14-től 1852. június 29-ig, VI. kötet: 1852. július 3-tól 1860. február 22-ig, VII. kötet: 1860. február 23-tól 1872. december 24-ig, VIII. kötet: 1873. január 3-tól 1877. december 31-ig, IX. kötet: 1878. január 1-től 1886. augusztus 1-ig, X. kötet: 1886. augusztus 2-tól 1894. december 30-ig, XI. kötet: 1894. december 31-től 1904. november 27-ig. 1831 augusztusában Bács-Bodrog vármegye több településén, így Adán is kolera dühöngött. Ezt bizonyítja az a tény, hogy ebben az évben 762 halottat temettek a helyi római katolikus temetőben. Az izraelita (zsidó) felekezet anyakönyvei A zsidó felekezet anyakönyveit Adán 1850-től vezették. Az 1895. október 1-vel bevezetett állami anyakönyvezést követően ezeket az egyházi anyakönyveket nem vezették folyamatosan, csupán időről időre vannak beírások. a) A születési anyakönyvek I. kötet: 1850. november 3-tól 1885. december 31-ig, II. kötet: 1886. március 30-tól 1948. augusztus 15-ig, de 1895-től már csak töredékesen. b) A házasságkötési anyakönyvek I. kötet: 1851. március 12-től 1885. december 31-ig, II. kötet: 1886. március 2-től 1939. május 7-ig, de 1895 után már csak töredékesen.

119


c) A halotti anyakönyvek I. kötet: 1851. 05. 29-től 1885. 01. 29-ig. II. kötet: 1886. 01. 29-től 1944. 02. 23-ig. Nazarénus felekezeti anyakönyvek Összesen egy anyakönyv van, amely magában foglalja a születési, a házassági és a halotti adatokat. A meglévő anyakönyv valószínűleg csak részleges, nem szolgál teljes adatokkal. Nincs adat arról, hogy ez volt-e az eredeti anyakönyv. A jelenleg meglevő anyakönyv csak egy utólagosan felújított és nem teljes nyilvántartás lehetett. a) Születési anyakönyv I. kötet: 1896. február 14-től 1896. november 11-ig. Ebben az időszakban csupán három újszülöttet jegyeztek be. Ebben az anyakönyvben az 1896-os bejegyzések után találhatók – mint utólagos bejegyzés – 1938. január 5-től 1938. június 25-ig 59 újszülött adatai. Nincs utalás arra, hogy hol vannak a korábbi és későbbi bejegyzések. b) Házassági anyakönyv I. kötet: 1896. január 1-je. Ebben az anyakönyvben csupán egyetlen bejegyzés szerepel. c) Halotti anyakönyv I. kötet: 1896. szeptember 19-től 1897. március 5-ig. ***

120

Baranyi István

Az anyakönyvek, különösen az állami anyakönyvezés – 1895ös – bevezetését megelőzően vezetett egyházi anyakönyvek nagyon jelentős dokumentumok: származásunkra, eredetünkre, családi kapcsolatainkra vonatkozó adatokat tartalmaznak, melyek meghatározzák és erősítik identitástudatunkat. Ezért megőrzésük különösen fontos. Amikor az állam a múlt század 40-es éveinek végén átvette a felekezetektől az 1895 előtti anyakönyveket, akkor azt a magyarázatot adta, hogy miután másolatot készítenek róluk, viszszaszármaztatják őket. Erre a mai napig nem került sor, habár a mai műszaki lehetőségekkel ez már aránylag gyorsan, nem túl nagy anyagi ráfordítás mellett megoldható. Ezután az eredeti anyakönyveket vissza lehetne származtatni a felekezeteknek, a másolatokat pedig használhatnák az anyakönyvi hivatalok és a levéltárak. Annál is inkább, mivel ma már egyre több fiatalt érdekel a családtörténet, ahogy azt Mohol és Ada esetében – mint anyakönyvvezető – tapasztaltam.


121

FELHASZNÁLT IRODALOM, FORRÁSOK Arhivski anali. Časopis arhivskih radnika Vojvodine. Novi Sad 1/992. Đukanov, Milan: Kada su uvedene crkvene matične knjige kod Srba u Vojvodini? In: Arhivska građa kao izvor za istoriju. Međunarodni naučni skup od 15-16. maja 2000. Beograd, 2000. Fodor István: A délvidéki egyházi dokumentációs központ adatbázisának kiépítése az anyakönyvekről. Zenta, é. n. Gyetvai Péter: A Tiszai korona-kerület telepítéstörténete IIII. Kalocsa, 1992. Kalendar srpske pravoslavne eparhije Bačke za prostu 1942. Izdanje srpske pravoslavne eparhije Bačke. Dobos János: Az egyházi anyakönyvek levéltári védelme a Vajdaságban. Zentai Történelmi Levéltár, F: 786, 5. doboz. Šematizam Eparhije Bačke za godinu 1897. u izdanju Uprave eparhije Bačke. Novi Sad, 1897.

Az anyakönyv (matrikula) általában olyan jegyzék, amelybe

Recommend Documents