Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Vizsgálatok a Hermet program termohidraulikai modelljével kapcsolatban Az eredmények összehasonlítása Contain programmal számítottakkal.
ELTE KDI beszámoló 2011 Nagy Attila MTA KFKI AEKI
Témavezető: Dr Hózer Zoltán
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Az előadás tartalma Bevezetés A Hermet program ismertetése A Contain program ismertetése Az programok inputjainak összehasonlítása Az két program eredményinek az összehasonlítása További kutatási feladatok
2
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Bevezetés:A doktori munka célja Hűtőközeg vesztéses (LOCA) balesetek esetén a környezetbe kikerülő aktivitás meghatározása. A hermetikus térből kikerülő aktivitás megakadályozásában az utolsó gát a hermetikus tér. Ezen aktivitás meghatározásához ismerni kell a kikerülő anyag mennyiségét és annak aktivitás koncentrációját. 3
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Bevezetés:A doktori munka célja A kikerülő anyagmennyiség számításához ismernünk kell: A hermetikus tér szivárgási adatait -> 17%/nap a maximálisan megengedhető 2,5 bar nyomásnál, mérésből van az adat a hermetikus tér tömörség vizsgálatából. A hermetikus tér nyomás viszonyait: A hermetikus tér fizikai paraméterei A kiömlő hűtőközeg paramétereinek idősora A védelmi rendszerek működését
4
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Bevezetés:A doktori munka célja A kikerülő aktivitás ismeretéhez ismernünk kell a fűtőelem sérülésének a mértéket, ehhez egy egyszerű fűtőanyag sérülés modellt használhatunk: Nagy csőtörés esetén (492mm) a fűtőanyag 100%-é bemosódik a primerköri vízbe A többi csőtörés esetén 1% mosódik be a primerköri vízbe
5
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Bevezetés:A doktori munka célja Ami meg van: Van a szimulátorban van működő termohidraulikai modell a Hermet Tavaly sikerült ezt kibővíteni aktivitás terjedés számítási képességekkel Amit szükséges elvégezni: a termohidraulikai modell ellenőrzése Kísérletileg ezt nehéz lenne ellenőrizni (a hermetikus tér kb. 5000 m3 űrtartalmú) Nem történt olyan üzemzavar amely adatokkal szolgálhatna 6
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Bevezetés:A doktori munka célja Másik számítógépes modellel való összehasonlítás a lehetséges megoldás A Contain programra esett a választás: Nemzetközileg elismert program Készítettek számításokat Paks részére (VBJ) VEIKI (ma NUBIKI) munkatársai készítettek nodalizációt Paks részére A számítási eredmények hozzá férhetőek
7
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
A Hermet program Az MTA KFKI AEKI intézetben fejlesztette Dr Hózer Zoltán a paksi teljes léptékű szimulátor számára: A nodalizáció a paksi típusú erőműre van ‘bevasalva’ a programba, nehezen változtatható Fix időlépésekkel (0.2 s) dolgozik – nem lehet megengedni hogy gyors folyamatoknál kisebb időlépés legyen mert a többi modelltől venné el a gépidőt – ‘real-time’ működés. Robusztus modell – együtt kell működnie más modellekkel, eredményt kell adni, lehetőleg olyat ami nem akadályozhatja más modellek működését. A paksi típusú erőművek védelmi rendszerei – buborékoltató tálcák, légcsapdák, sprinklerek – teljes körűen modellezésre kerültek A programot később más szimulátor részére is megrendelték PC-n futó verzió is készült belőle
8
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet A Hermet program nodalízácios sémája
N1
– a környezet
N2
– a turbinacsarnok
N3-N6
– a légcsapdák
N7-N18
– a buborékoltató tálcák
N19
– az átömlő folyosó
N20
– a fedélzet
N21
– átrakó
N22
– reaktor fedél
9
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
A Contain program Az Sandia National Laboratories (USA) fejlesztette atomerőművek kontémentjének termohidraulikai folyamatinak vizsgálatára: A nodalizáció rugalmasan változtatható Alapvetően a ‘nyugati’ típusú kontémentekhez készült a speciális paksi rendszerek csak nehezen modellezhetők. 10
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
A Contain program nodalizációja C9 környezet
C3 (5-3)
(1-9)
(tn)
(uh))
P3
C1 (1-7)
(törés)
(1-3)
(8-3) (5-6)
C7 (3-8) C8
(1-2)
C2 (2-7)
(2-3)
C6
C5
(4-5) (3-4)
C4
(passzív sprinkler)
11
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Az programok inputjainak összehasonlítása A
termohidraulikai folyamatokat az inputok közül a kifolyási adatok befolyásolják leginkább A Contian számításokhoz az AEKI által készített Relap/Athlet programok által számolt kifolyásokat használták A szimulátornak saját modellje van: a Retina 12
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
A vizsgált esetek
az NÁ 73 mm-es 1 sz. víztisztító vezeték törése az NÁ 90 mm-es összekötő vezeték törése a TK és a biztonsági szelep között az NÁ 90 mm-es TK befecskendező vezeték törése az NÁ 111 mm-es NNY ZÜHR vezeték törése az NÁ 233 mm-es KNY ZÜHR vezeték törése az NÁ 277 mm átmérőjű, a térfogat kiegyenlítő bekötő vezeték törése, az NÁ 492 mm hidegági vezeték törése az NÁ 492 mm melegági vezeték törése 13
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 73 mm-es 1 sz. víztisztító vezeték törése Retina Relap
i73a2 kifolyás
400
350
300
Tömegáram kg/s
250
200
150
100
50
0 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
-50 Idő s
14
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 90 mm-es összekötő vezeték törése a TK és a biztonsági szelep között 90tka2 kifolyás
Retina Relap
2,000E+02 1,800E+02 1,600E+02
Tömegáram kg/s
1,400E+02 1,200E+02 1,000E+02 8,000E+01 6,000E+01 4,000E+01 2,000E+01 0,000E+00 0
200
400
600
800
1000
1200
1400
1600
1800
Idő s
15
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 90 mm-es TK befecskendező vezeték törése 90cca2 kifolyás
Retina Relap
600
Tömegáram kg/s
500 400 300 200 100 0 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
-100 Idő s
16
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 111 mm-es NNY ZÜHR vezeték törése az 5. hurokban 111a2 kifolyás
Retina Relap
1,200E+03
1,000E+03
Tömegáram kg/s
8,000E+02
6,000E+02
4,000E+02
2,000E+02
0,000E+00 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
Idő s
17
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 233 mm-es KNY ZÜHR vezeték törése a 4. hurokban 233a2 kifolyás
Retina Relap
3,500E+03
3,000E+03
Tömegáram kg/s
2,500E+03
2,000E+03
1,500E+03
1,000E+03
5,000E+02
0,000E+00 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
-5,000E+02 Idő s
18
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 277 mm átmérőjű, a térfogat kiegyenlítő bekötő vezeték törése Retina Athlet
277a2 kifolyás
3500
Tömegáram kg/s
3000 2500 2000 1500 1000 500 0 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
Idő s
19
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 492 mm hidegági vezeték törése a 4. hurokban 492a2 kifolyás
Retina Athlet
1,200E+04
1,000E+04
Tömegáram kg/s
8,000E+03
6,000E+03
4,000E+03
2,000E+03
0,000E+00 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
-2,000E+03 Idő s
20
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 492 mm melegági vezeték törése a 4. hurokban Retina Athlet
492mag kifolyás
1,40E+04 1,20E+04
Tömegáram kg/s
1,00E+04 8,00E+03 6,00E+03 4,00E+03 2,00E+03 0,00E+00 0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1000
-2,00E+03 Idő s
21
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Az NÁ 73 mm-es 1 sz. víztisztító vezeték törése
22
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 90 mm-es összekötő vezeték törése a TK és a biztonsági szelep között
23
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 90 mm-es összekötő vezeték törése a TK és a biztonsági szelep között
24
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Az NÁ 90 mm-es TK befecskendező vezeték törése
25
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 233 mm-es KNY ZÜHR vezeték törése a 4. hurokban
26
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Az NÁ 277 mm átmérőjű, a térfogat kiegyenlítő bekötő vezeték törése
27
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Az NÁ 492 mm hidegági vezeték törése a 4. hurokban
28
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Az NÁ 492 mm melegági vezeték törése a 4. hurokban
29
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Publikációk Attila Nagy, Zoltán Hózer, János Sebestyén Jánosy: Modeling of VVER-440/213 hermetic rooms in training simulators A munkahelyi vezetőm - Jánosy János Sebestyén – jóváhagyta, a téma vezetőm – Dr Hózer Zoltán – kiegészítéseket kért még, ezek megtörténte után szeretném megjelentetni
Attila Nagy, Zoltán Hózer, János Sebestyén Jánosy: Activity transport model for VVER 440/213 training simulator Vázlatként létezik
30
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Köszönetnyilvánítás Köszönetemet szeretném kifejezni az alábbi kollegáknak: Dr. Hózer Zoltán (MTA KFKI AEKI) laboratóriumvezetőnek, témavezetőnek. Jánosy János Sebestyén (MTA KFKI AEKI) laboratórium vezetőnek, munkahelyi vezetőmnek. 31
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet
Köszönöm a figyelmet!
32