Caledonia Media
Visegrádi Irányelvek
A magyar rádiós és televíziós újságírók etikai irányelvei
ABRIDGED VERSION
Charles Fletcher Csák Gyula
BRITISH EMBASSY
Budapest
Visegrádi Irányelvek A szerkesztőnek teljes függetlenséget kell élveznie a témaválasztás során. A szerkesztői függetlenség alapja a szerkesztői belátás és ítélőképesség. A szerkesztők tartsanak három lépés távolságot a politikusokkal. Az újságíróknak szabadon kell tudósítaniuk, félelem vagy részrehajlás és megfélemlítés vagy fenyegetettség nélkül. Egy riporternek teljeskörű felelőssége a kiegyensúlyozottság biztosítása a tudósításokban. Minden újságírónak kötelessége támogatni a sajtószabadság kivívását. A politikusoknak és a tisztségviselőknek kötelessége hagyni, hogy az újságírók szabadon, beavatkozás, fenyegetés vagy megfélemlítés nélkül tudósítsanak. Az újságírók felelősségteljesen gyakorolják szabadságukat. A szerkesztői felelősséget kell gyakorolni akkor is, amikor eldöntjük, hogy tudósítsunk-e egy adott sajtótájékoztatóról. A véleményt világosan el kell különíteni a ténytől. A szakmailag megalapozott ítéletre viszont mindig szükség van. Minden hírt, legyen az bármilyen formában, kellő pontossággal és pártatlansággal kell bemutatni. A semlegesség szabályai a közszolgálati és a kereskedelmi médiára egyaránt vonatkoznak. Nem maradhat semleges az újságíró, ha alapvető emberi és demokratikus jogokról és azok csorbításáról van szó. Ne hagyjuk magunkat megfélemlíteni a politikusok által! Ha tisztességesen, pontosan, pártatlanul és felelősségteljesen tudósítunk – akkor nincs alapja a megfélemlítésnek. Ne alkalmazzunk más mércét az itthon élők és a külföldiek ábrázolásában. Tilos a hátrányos helyzetű embereket szokatlan vagy szélsőséges esetként ábrázolni. Nem helyénvaló az, ha egy közismert híradós műsorvezető terméket reklámoz. Nem megengedhető, hogy az újságíró hozzájárulása adott jótékony célhoz, vagy egy szervezet munkájához összefüggésbe hozható legyen az általa képviselt médiummal.
A műsorvezető személyes nézeteit sem élő adásban, sem találkozókon vagy közszereplések alkalmával nem fejtheti ki. Az újságírók nem lehetnek semmilyen politikai párt aktív tagjai Elfogadhatatlan, hogy egy műsorkészítő pénzt, ajándékot vagy kedvezményt kapjon illetve elfogadjon. A műsorvezetők és az újságírók soha nem készíthetnek fel, vagy képezhetnek ki politikusokat, tisztségviselőket vagy más, lehetséges interjúalanyokat arra, hogy miként adjanak interjút. A szakmai tekintély és a megbízhatóság alapja minden médium esetében a pontosság. Amikor csak lehetséges, tudósítsunk közvetlenül az események helyszínéről
Ha hibát követünk el, helyesbítsünk, tisztázzunk, kérjünk elnézést, majd lépjünk túl rajta. Archív anyagok felhasználását világosan jelezni kell.
Körültekintően mérlegeljük, mikor használjunk archív anyagot egy katasztrófáról. A rejtett kamera használatát minden esetben körültekintő és minden részletre kiterjedő mérlegelés kell, hogy megelőzze.
Amikor rejtett kamerával készült felvétel megy adásba, ezt mind szóban, mind a képernyőn írásban jelezni kell. Mindig jelezzük, ha szereplők játszanak el egy jelenetet. Mértékkel használjuk ezt az eszközt a műsorokban. Ne kerüljön a hírek élére egy egyszerű közvéleménykutatás eredménye. Lényeges világosan meghatároznunk a közérdeket, amikor megfontolás tárgyává tesszük és azt követően megindokoljuk egy szemléltető anyag adásba kerülését. A műsorkészítő felelőssége, hogy egyértelműen megjelölje vagy figyelmeztetéssel lássa el programjait és ezzel felhívja a nézők figyelmét arra, hogy a műsorban elhangzó kifejezések, az abban látható meztelenség, nemi aktus vagy erőszak sértheti érzékenységüket. A professzionális műsorkészítésben nincs helye az öncélú trágárságnak, szexnek vagy erőszaknak. A műsorkészítők felelőssége biztosítani, hogy szórakoztatás címszóval ne szégyenítsenek és ne alázzanak meg senkit. Ha valaki közérdeklődésre tart számot, akkor el kell fogadnia, hogy az is bizonyos fokú érdeklődést vált ki, hogy magánszemélyként mit mond vagy tesz.
A nyilvános helyen tartózkodók nem óvhatók a nyilvánosságtól olyan mértékben, mint saját otthonukban. Összefüggéseiben tudósítsunk a bűncselekményről - ne engedjük, hogy a bűncselekményekről szóló tudósítások eluralkodjanak! Bűncselekményről szóló tudósítás esetén csak akkor lényeges elmondani, hogy a gyanusított vagy a tettes egy bizonyos faji, vallási vagy más kisebbséghez tartozik, ha az az eset vagy a történtek jobb megértését szolgálja. A jogos közérdeklődés nem igazolja a szenzációhajhászást. Az etnikai kisebbségekről szóló műsorok nem zárhatják médiagettóba a csoport tagjait Kerüljük az előítéletes vagy pejoratív utalást egy személy származására, bőrszínére, vallására vagy szexuális beállítottságára vagy bármilyen fizikailag megnyilvánuló betegségére illetve fogyatékosságára. Ne részletezzük semmilyen műsorban vagy más nyilvános módon egy személy származását, bőrszínét, vallását, szexuális beállítottságát, fizikai, szellemi betegségét vagy fogyatékosságát hacsak nem bizonyul fontosnak a történet szempontjából. A pártatlanság a becsület jelképe. Mi riporterek vagy tudósítók vagyunk, a mi kötelességünk kifejleszteni ama képességünket, hogy pontosan idézzük a politikusok szavait, félretéve saját politikai nézeteinket. A politikus él a propaganda eszközével, az újságíró résen áll, ő a köz szolgája. Kerüljük az olyan, érzelmi töltettel rendelkező szavakat és leírásokat, mint “terrorista”. Ne tudósítsunk bombariadókról – az ilyen tudósítás alkalmat ad a társadalom elmebeteg peremének a rémhírterjesztésre. Terrorizmussal gyanusított személyekkel készített interjút a hírigazgatónak kell jóváhagyni és adásba kerülés előtt részletesen át kell nézni. Az erőszakról szóló tudósítás nyelvezetének higgadtnak és semlegesnek kell lennie. Ne mutassuk be az erőszakot csupán azért, mert rendelkezünk ilyen anyaggal. Az újságíró feladata megvédeni forrásait. Ha vállaljuk, hogy nem fedjük fel a forrást, be is kell tartanunk ígéretünket. Általános szabály, hogy márkavédjeggyel rendelkező termékre névszerint nem utalunk, illetve olyan közelit, vagy olyan szögben képet nem mutatunk róla, mely a lehető legelőnyösebben tünteti fel a márkanevet, és a képernyőn sem tartjuk hosszabb ideig a terméket.
Visegrádi hangok Magyar és brit újságírók és politikusok közösen dolgoztak azon az egyedülálló programon, amely a Visegrádi Folyamatból a Visegrádi Irányelvekben kristáyosodott ki. Ami a kezdetektől megkülönböztette ezt a sorozatot más konferenciáktól és találkozóktól az a határozott irányvonal volt, mely szerint ez nem csupán egy újabb, szakmai szócséplés lesz, sokkal inkább egy olyan hely, ahol tetteket kezdeményeznek. Íme néhány hang azok közül, melyek végeredménye a Visegrádi Irányelvek… “A politikusoknak meg kell békélniük a kritikus és elfogulatlan média létezésével. Ennek megértése, ennek örömteli vállalása kihívás az Önök számára, ami egyben sikerük mércéje is lesz az érett demokrácia kialakítása felé vezető úton.” Michael Portillo, brit parlamenti képviselő “A politikusoknak és az államnak mindenek felett garantálniuk kell azokat a jogokat és alapelveket, amelyek biztosítják a média függetlenségének érvényesülését.” Horvát János “A műsorkészítés rendszerének elég magabiztosnak kell lennie ahhoz, hogy elbírja a hibákat, és elég érettnek, hogy beismerje azokat, majd elég bátornak, hogy újra felvállalja ugyanazokat a kockázatokat.” Menzies Campbell, brit parlamenti képviselő “Ez egy nagyon jó, nagyon brit ötlet. Mi itt, Magyarországon, jócskán hibáztunk, de nem volt meg bennünk igazán a bátorság ahhoz, hogy vállaljuk a hiba kockázatát, egyszerqen csak elkövettük azokat. Köszönöm, a rendkívül lényeges megkülönböztetést a két folyamat között.” Hankiss Elemér “Mernünk kell a fellegekben járni. Mernünk kell kreatívnak lenni. Mernünk kell merésznek lenni. Mernünk kell függetlennek lenni. És emlékeztetnünk kell a közönséget, hogy ezek mind mi vagyunk.” Phil Harding, a BBC szerkesztés-politikai intendánsa “Visegrád mérföldkő a magyar elektronikus média történetében.” Charles Fletcher, General Director, Caledonia Media “A visegrádi találkozók irigységgel töltötték el magyar kollégáimat, hiszen láthatták miként keveredik a gondtalan évődés a valódi keménységgel a brit újságírók és politikusok kapcsolatában. Itthon teljesen más a helyzet.” Pallai Péter “Megfogalmaznánk bizonyos alapvetéseket, bizonyos betartandó alapelveket, amelyeket, reményeink szerint egy önszabályozó testület puszta erkölcsi súlyánál fogva a gyakorlatban is érvényesíttetne. Ezek lennének a Visegrádi Irányelvek.” Both Vilmos
A magyar szerkesztőről A Visegrádi Irányelvek magyar szerkesztője, Csák Gyula kezdetektől aktív résztvevője a Visegrádi Folyamatnak. Budapesten élő rádiós újságíró, a BBC Világszolgálat Magyar Adásának volt riportere. Dolgozott hírműsorban és reggeli ébresztőműsorban felelős szerkesztőként és műsorvezetőként. Jelenleg az online média területén működik és az elektronikus médiában dolgozó újságírók képzésével foglalkozik.
A szerzőről Charles Fletcher nemzetközi rádiós-, televíziós újságíró és közíró. A Sky News volt skóciai tudósítójaként része volt annak a csapatnak, amely 1988-ban elnyerte a Sony Radio Awardot a Lockerbie-tragédia tudósításáért. Három nagyobb mű, a Harctéri tudósítások, a Választási tudósítások és a Politikai tudósítások szerzőjeként jelenleg elemző munkát készít arról, hogy miként dolgozták fel az elektronikus médiumok a 2001 szeptemberében az Egyesült Államok ellen végrehajtott terrortámadásokat. Charles Fletcher a Visegrádi Folyamat producere.
Hivatkozási alapok Újságírói Magatartási Kódexek: Dániából, Franciaországból, Németországból, Magyarországról, Olaszországból, Svájcból A Nemzetközi Újságírószövetség Magatartási Kódexe Független Televíziós Testület (ITC) Kódex ITN Szerkesztői Irányelvek (BBC) Sky News UK Press Gazette Visegrádi Irányelvek Visegrádi Folyamat
The Visegrad Series is funded by the British Embassy, Budapest www.britishembassy.hu
