VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006

VER SEN YK ÉPESSÉGIÉVK Ö N YV 2006

M agyarország

A kiadvány m egjelenéséttám ogatta: M icrosoftM agyarország K ft.

Kiadja: GK IGazdaságkutató Zrt. Felelős kiadó: Vértes András Szerkesztette: VisztErzsébet Szerkesztés lezárva: 2006.július 31. Borítóterv és nyom daielőkészítés: Skylightsoft Bt. N yom daikivitelezés: N orm a N yom dász K ft.H ódm ezővásárhely K észült:1000 példányban (B/5) Budapest, 2006

A kiadvány szerzői: Adler Judit Bíró Péter BorsiBalázs Kis Gergely Losoncz M iklós Lőrincz Vilm os M olnár László N ém ethné PálK atalin Udvardi Attila VisztErzsébet

Lektorálta: K arsaiGábor Kis Gergely

„… M inden,am it én m ondanitudok,m egcáfolható. Minden, amit mondani tudok, annak alighanem a diam etrális ellentéte is bebizonyítható. D e továbbá:az em ber nem is tudhat m indent, adataim tehát kétségtelenülhiányosak lesznek m indenben, am it állítok.Ezenfelüladataim hibásak is lesznek. N o de dobd ela felét annak,am it m ondok, abbólis kijöhet valam i. M ert valam ikis igazam at azért javarészt felfedezheted abban, am it hosszú életem során és sok töprengés árán m egállapítottam .H a jólodafigyelsz.” (Füst M ilán:Ez m ind én voltam egykor. H ábiSzádiküzdelm einek könyve.)

TARTALOM Bevezetés -------------------------------------------------------------------------------------------------- 1 1 A gazdaság fenntartható növekedése ------------------------------------------------------- 2 1.1 A gazdaság fejlettségiszintje ---------------------------------------------------------- 3 1.2 Az életm inősége ------------------------------------------------------------------------ 10 1.3 A környezetfenntarthatósága ------------------------------------------------------ 12 2 A versenyképesség alapvető feltételei----------------------------------------------------- 17 2.1 A m unkaerő kínálata ------------------------------------------------------------------ 19 2.2 Term elékenység ------------------------------------------------------------------------ 28 2.3 Árak és költségek ---------------------------------------------------------------------- 33 2.3.1 Árak ------------------------------------------------------------------------------------- 33 2.3.2 Bér jellegű költségek --------------------------------------------------------------- 36 2.3.3 Egyéb (nem bér jellegű) költségek---------------------------------------------- 41 2.4 Piacok és befektetések ---------------------------------------------------------------- 49 3 Gazdaságpolitika -------------------------------------------------------------------------------- 56 3.1 Adózás és gazdaságiszabályozás--------------------------------------------------- 58 3.1.1 Adózás---------------------------------------------------------------------------------- 58 3.1.2 Gazdaságiszabályozás ------------------------------------------------------------- 68 3.2 Gazdaságiés technikaiinfrastruktúra-------------------------------------------- 77 3.2.1 Beruházások az infrastruktúrába----------------------------------------------- 77 3.2.2 K özlekedésiés energetikaiinfrastruktúra ----------------------------------- 81 3.2.3 Lakáshelyzet-------------------------------------------------------------------------- 85 3.3 Az inform ációs és kom m unikációs technológia -------------------------------- 88 3.3.1 Az IK T vállalatialkalm azása ----------------------------------------------------- 92 3.3.2 Az IK T szerepe a lakosság körében -------------------------------------------- 103 3.3.3 E-korm ányzat ----------------------------------------------------------------------- 112 3.4 Innováció -------------------------------------------------------------------------------- 117 3.4.1 Befektetések az újtudásba ------------------------------------------------------ 117 3.4.2 Innovációs m iliő,hálózatok ----------------------------------------------------- 128 3.4.3 Az innováció hatásai--------------------------------------------------------------- 140 3.5 O ktatás és képzés --------------------------------------------------------------------- 150 4 Ö sszefoglalás ------------------------------------------------------------------------------------ 167 4.1 A gazdaság fenntartható növekedése -------------------------------------------- 167 4.2 A versenyképesség alapvető tényezői------------------------------------------- 168 4.3 Gazdaságpolitika ---------------------------------------------------------------------- 169 5 Függelék ------------------------------------------------------------------------------------------ 173 5.1 Kiemelt adatbázisok ------------------------------------------------------------------ 173 5.2 Egyéb jelentősebb adatforrások--------------------------------------------------- 173 5.3 Rövidítések m agyarázata ----------------------------------------------------------- 176 6 Ábrajegyzék -------------------------------------------------------------------------------------- 179

Előszó Magyaro rszág n em zetkö zi versen ykép essége m egh atáro zó szerep et

játszik a gazd aság elő reh alad ásáb an . A vállalko záso kn ak, az ö n ko rm án yzato kn ak és az állam i szo lgáltatáso kn ak eg yre erő seb b versen yb en kell h elytálln iu k E u ró p áb an és a világb an . N ap jain kra a fejlett gazd aságo k szám ára a h agyo m án yo s term elési tén yező k kö ltségversen yével szem b en egyre in káb b az em b eri tő ke, az in n o váció , a tu d ás fejlesztése és h aszn o sítása válik a versen yelő n y m egszerzésén ek kulcsává. A világ egyszerre glo b alizáló d ik és p o larizáló d ik. A felzárkó zó o rszágo kat a ráju k jellem ző alacso n yab b kö ltségszin t a n agy m en n yiségb en elő állíto tt „szo kván yo s, szo káso s” term ékek p iacán n ö vekvő versen yelő n yh ö z ju ttatja. Ugyanakkor a fejlett gazd aságo k m ára kifin o m u lt „tu d ásgyárakkal” ren d elkezn ek. A z ezekb ő l fo lyam ato san kiáram ló ú j elkép zelések ad o tt feltételek m ellett értékesíth ető k és o lyan ú j term ékekb en , szo lgáltatáso kb an , tech n o ló giákb an ö lten ek testet, am elyek p iaci m egítéléséb en a kö ltségtén yező csak m áso d lago s szerep p el b ír. A z így m egszerzett versen yelő n y n agyságren d i m egtakarításo kat ered m én yez. Így válik a tu d ás, és en n ek p iaco síto tt fo rm ája, az in n o váció , a fejlett gazd aságo k exp o rtján ak ku lcstén yező jévé. A V ersen ykép ességi É vkö n yv 2006 is tan ú sítja, h o gy M agyaro rszág n em zetkö zi ö sszevetésb en versen ykép es gazd aság, d e keveset kö lt ku tatás-fejlesztésre és in n o váció ra, kü lö n ö sen a vállalati ráfo rd ításo k m arad n ak el a versen ytársakétó l. A kü lfö ld i tő ke által megh atáro zo tt ip ari, p én zü gyi, keresked elm i szekto r h atéko n y, jó l alkalm azko d ik a glo b ális p iaci kén yszerekh ez, ám egyelő re n em tám aszko d ik eléggé h azai tu d ásra (a h azai klaszterek fejletlen ek, a vállalat-ku tató h ely együ ttm ű kö d ések ritkák). A z ü zleti kö rn yezet kevéssé in n o váció b arát. Így ö sszességéb en n em m eglep ő , h o gy az ú j tu d ás h aszn o su lása (az ú j term ékek arán ya, a szab ad alm ak szám a) m essze elm arad a n em zetkö zi átlagtó l. M in d ez élesen exp o n álja azt, h o gy az em b eri tő két n em eléggé fejlesztjü k, és n em h aszn álju k jó l ki. A z állam i szo lgáltatáso k jó szerével n em versen ykép esek, a m ikro - és kisvállalko záso k tö b b sége n em p iackép es. A V ersen ykép ességi É vkö n yv 2006 h o zzá kíván járu ln i ah h o z, h o gy m egtalálju k a válaszo kat a jö vő kih ívásaira. A z in fo rm áció tech n o ló giát in ten zíven h aszn áló vállalko záso k és az állam i szo lgáltatáso k szín vo n aláb an is m egm u tatko zó ü zleti kö rn yezet két vo n atko zásb an is erő síth etik M agyaro rszág versen ykép ességét: h atéko n yságn ö velés és in fo rm ált d ö n tésh o zatal révén . A h atéko n yság n ö velésén ek eszkö ze a felgyo rsu ló ko m m u n ikáció és reakció kép esség, kép zett és ru galm asan to váb b kép ezh ető m u n kaerő , átláth ató , tervezett ü zleti és igazgatási fo lyam ato k, ü gyfelekkel való kap cso lattartás m in ő sége, p iacra ju tás vagy p iacb ő vítés leh ető sége. A z in fo rm ált d ö n tésh o zatal kép essége arró l szó l, h o gy m ilyen aktív ism eretekkel ren d elkezü n k a n em zetkö zi p iac tren d jeirő l, ad o tt esetb en h o gyan tu d ju k azo kat m agu n k is alakítan i, ism erjü k-e versen ytársain kat, kép esek vagyu n k -e a versen gés-együ ttm ű kö d és m egfelelő arán yait alkalm azn i m in d a term elés-értékesítés, m in d a találm án yi ren d szerb en m egvaló su ló in n o váció terü letén , azaz in n o váció n k, p iacb ő vítési am b íció n k való s p iaci leh ető ségeket célo z-e meg.

E zen , az in fo rm áció tech n o ló gia és teleko m m u n ikáció révén m egvaló síto tt eszkö zö kkel, a b elő lü k ad ó d ó versen yelő n y m egszerzésével, versen ykép esség fen n tartásával a – fő leg n em zetkö zi és vezető h azai – n agyvállalato k tö b b sége él m ár. V iszo n t igen erő s d eficitet tapasztalhatunk a hazai kis- és kö zép vállalko záso k, és b izo n yo s esetekb en a kö zigazgatási szervezetek kö réb en . A V ersen ykép ességi É vkö n yv 2006 ezen kü lö n b ségekre is rávilágít azzal a szán d ékkal, h o gy a m egfelelő kö vetkeztetéseket m ár tisztelt O lvasó in k vo n ják le.

V értes A n d rás

V ityi P éter

G K I G azd aság k u tató Z rt. eln ök

M icrosoft M ag yarország K ft. ü g yvezető ig azg ató

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006

Bevezetés A versen ykép esség h o sszab b id eje a kö zgazd asági go n d o lko d ás kö zép p o n tjáb an áll. A

n agyszám ú p u b likáció m ellett a tém a felértékelő d ése ab b an is kifejezésre jut, h o gy m in d tö b b o rszágb an (E gyesü lt Á llam o k, E gyesü lt K irályság, Íro rszág stb .) állítan ak ö ssze versen ykép ességi jelen téseket és alakítan ak versen ykép ességi tan ácso t. A cél a gazd asági d ö n tésh o zó k és a gazd asági szerep lő k o rien tálása, a versen ykép esség, m in t szem p o n t és kö vetelm én y érvén yre ju ttatása a legkü lö n féléb b d ö n tésekb en , m akro gazd asági, azo n b elü l h o rizo n tális p o litikákb an . A versen ykép esség az E uró p ai U n ió b an is h o sszab b id eje kiem elt p rio ritás, ah o l 1994 ó ta készíten ek ren d szeresen versen ykép ességi jelen tést. A legu tó b b it, am ely a n yo lcad ik a sorban, 2004-b en p u b likálták. A V ersen ykép ességi T an ácso t 2003 tavaszán h o zták létre, am elyn ek felad ata az, h o gy aktív szerep et játsszo n az E u ró p ai B izo ttság által kid o lgo zan d ó in tegrált stratégia keretéb en és a h o rizo n tális és szekto rális kérd ések ren d szeres áttekin téséb en . M agyaro rszágo n is létrejö tt V ersen ykép ességi T an ács. E d d ig n em készü lt azo n b an az am erikaih o z, a b rith ez, az írh ez és az eu ró p ai kö zö sségih ez h aso n ló felép ítésű és m élységű versen ykép ességi jelen tés. A V ersen yk épességi É vk ön yv 2 0 0 6 h ián yp ó tló n ak tekin th ető , am en n yib en n agyszám ú o lyan tén yező rő l ad áttekin tést, am ely kö zvetlen ü l vagy kö zvetve érin ti egy o rszág versen ykép ességét. A tájéko ztatás m ellett fo n to s célja az É vkö n yvn ek az is, h o gy m egh atáro zza M agyaro rszág, azo n b elü l a m agyar gazd aság versen ykép ességét egyrészt id ő b eli ö sszeh aso n lításb an , p o n to sab b an a 2000 u tán i id ő szakb an , eseten kén t azt m egelő ző en is, m ásrészt fö ld rajzi ö sszevetésb en , azaz a versen ytársakh o z kép est. A kétféle ö sszeh aso n lítást az in d o ko lja, h o gy a versen ykép esség egyrészt d in am iku s fo galo m , azaz id ő b en válto zik, m ásrészt relatív, azaz egy o rszág, régió vagy vállalat versen ykép essége n em ö n m agáb an , h an em m áso kh o z, ko n krétan a versen ytársakh o z kép est értelm ezh ető . A z É vkö n yv n em zetkö zi ö sszeh aso n lításaib an első so rb an a M agyaro rszágh o z h aso n ló gazd asági fejlettségi szin ttel, ad o ttságo kkal, gazd asági szerkezettel, fejlő d éstö rtén eti ö rö kséggel stb . ren d elkező o rszágo k szerep eln ek, am elyek M agyaro rszág versen ytársai is. Ahol csak m ó d vo lt rá, szerep eltettü k az ö sszeh aso n lításo kb an a 2004. m áju s 1. ó ta E U -tag kelet-kö zép -eu ró p ai E U -o rszágo kat, kiem elten a visegrád i n égyet és a b alti állam o kat, az EU-tagság váro m án yo sait, B u lgáriát és R o m án iát, h elyen kén t H o rváto rszágo t, valam in t h áro m o lyan fejlett eu ró p ai o rszágo t – A u sztriát, F in n o rszágo t és Íro rszágo t – amelyek p éld ája so k szem p o n tb ó l irán ym u tató szám u n kra is. N éh án y n em -eu ró p ai o rszágo t – Izrael, Jap án , E gyesü lt Á llam o k – p ed ig a glo b alizáció s fo lyam ato kb an játszo tt fo n to sságuk miatt vo n tu n k b e az ö sszeh aso n lító vizsgálatb a. A z E U , vagy O E C D átlago k – n em teljes kö rű – szerep eltetése a fejlett o rszágo k m ö gö tti lem arad ás b em u tatását szo lgálja, egyb en o rien táció s p o n to k is a felzárkó zást illető en . A kézirato t 2006. n yarán zártu k le, a n em zetkö zi ad atb áziso kb an az ad d ig ren d elkezésre álló legfrissebb adatokat, adatsorokat dolgoztuk fel.

1. oldal


1 A gazdaság fenntartható növekedése Egy o rszág versen ykép ességén ek n ö velése n em ö n m agáért való cél, so kkal in káb b egy

eszkö z, m ely az ad o tt o rszágb an élő em b erek életszín vo n alán ak n ö velését, a h u m án erő fo rráso k szín vo n alán ak javu lását szo lgálja o ly m ó d o n , h o gy a társad alo m fizikai kö rn yezete egy fo ko n tú lm en ő en n e szen ved jen kárt. E z a fejezet ö sszefo glalja, h o gy m ás o rszágo kkal ö sszeh aso n lítva m ilyen gazd aság teljesítm én yt ért el id áig M agyaro rszág, a versen ykép esség-javu lás ered m én yekén t a gazd asági fejlettség szin tjét, az em b eri élet m in ő ségét és a kö rn yezet fen n tarth ató ságát tekin tve.

A gazdaság fejlettségiszintje A gazd aság fejlettségi szin tje és a versen ykép esség kö zö tt szo ro s kö lcsö n h atás van . A versen ykép esség javulása h o zzájáru l a G D P d in am izáló d ásáh o z, am i az elm arad o tt o rszágo kb an a gazd asági felzárkó zás alap vető feltétele. A z egy fő re ju tó G D P vásárló erő -p aritáso n m érve az a n em zetkö zileg elfo gad o tt m érő szám , am ely a gazd aság fejlettségi szin tjét a legtö m ö reb b fo rm áb an fejezi ki, s leh ető séget kín ál n em zetkö zi ö sszeh aso n lításo kra. M agyaro rszágo n és a tö b b i visegrád i o rszágb an a ren d szerváltás u tán i m ásfél évtized b en az E u ró p ai U n ió o rszágain ál gyo rsab b an n ö veked ett a gazd asági fejlettség szin tje, s így az – b ár to váb b ra is lem arad va – kö zeleb b kerü lt az E U -15 o rszágo kh o z.

Az em beriéletm inősége A versen ykép esség javu lásán ak ered m én ye, d e egyb en an n ak feltétele is, h o gy az életszín vo n al n ö veked jen . E n n ek n em zetkö zi ö sszeh aso n lítására alkalm as a h u m án erő fo rráso k m in ő ségi m u tató ja (H D I – Human Development Index), amely együ ttesen fejezi ki a várh ató élettartam o t, az o ktatásb an való részvételt, az írn io lvasn i tu d ást és az állam p o lgáro k jö ved elm i viszo n yait. M agyaro rszágo n és a tö b b i kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágb an ez az in d ex jó val alacso n yab b , m in t a világ fejlett o rszágaib an .

A környezetfenntarthatósága A gazd asági n ö veked és, fejlő d és csak akko r tarth ató fen n h o sszú távo n , h a ez n em jár a kö rn yezet sú lyo s káro sításával, n em veszélyezteti a jö vő gen eráció in ak életfeltételeit. M agyaro rszágo n an n ak n yo m án , h o gy m arkán san átalaku lt a gazd aság, azo n b elü l is az ip ar ágazati szerkezete, tö b b kö rn yezetszen n yezést jelző m érő szám javu lást mutat, viszo n t n agy az elm arad ásu n k a szem ét és h u llad ék h aszn o sításáb an .

2. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 1.1 A gazdaság fejlettségiszintje A z E u ró p ai U n ió o rszágai kö zö tt m in d ig is n agyo k vo ltak az egy fő re ju tó G D P -vel kifejezett fejlettségb eli kü lö n b ségek. A fejlő d és kü lö n ö sen sikeres p ályáját kö vető , ko ráb b an elm arad o tt Íro rszág m ár n em csak az E U legfejletteb b o rszágaih o z, d e az E gyesü lt Á llam o kh o z is m ajd n em felzárkó zo tt, m íg a legin káb b elm arad o tt P o rtu gália az E U -15 átlag kéth arm ad át éri csak el. A z E u ró p ai U n ió 2004. m áju s 1 -jei b ő vítésével az E U -n b elü li d ifferen ciák jelen tő sen n ő ttek. 2005-b en a n égy visegrád i o rszág (C seh o rszág, L en gyelo rszág, M agyaro rszág, Szlo vákia) egy fő re ju tó , vásárló erő p aritáso n szám íto tt G D P alap ján d efin iált fejlettségi szin tje 47% -kal volt alacsonyabb, mint az EU-15 átlaga, s kö rü kb en is elég n agy a szó rás. M agyaro rszág 2005-ben 56%-b an elérte az E U -15 o rszágo kat, az E U -15-tő l való lem arad ása 44% vo lt. A z E U kö vetkező b ő vülésével – m ivel B u lgária és R o m án ia fejlettségi szin tje csak m in tegy fele a visegrád i o rszágo kén ak – az E u ró p ai U n ió b an to váb b fo gn ak n ő n i a fejlettségb eli kü lö n b ségek. 1. áb ra: E gy fő re ju tó G D P vásárló erő -p aritáso n 2005 (U SD )

IMD World Competitiveness Yearbook 2006

3. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M arkán s kü lö n b ség van a világgazd aság kü lö n b ö ző o rszágain ak, régió in ak gazd asági n ö veked ése kö zö tt: az E gyesü lt Á llam o k átlago san 3% feletti n ö veked ési ü tem et p ro d u kált az u to lsó h ét évb en , m in tegy 1 százalékp o n ttal m egh alad va az E U -15-ö t. A z egyik leglassab b an n ö veked ő o rszág Jap án , m íg a leggyo rsab b an fejlő d ő Íro rszág vo lt. A m agyar gazd aság éves átlagb an a visegrád i n égyek kö zö tt a leggyo rsab b an n ő tt, s n ö veked ése tartó san 1,5-2 százalékp o n ttal m egh alad ta az E U -o rszágo k átlagát. 2005-b en az E gyesü lt Á llam o kb an gyo rsu lt a gazd asági n ö veked és, s az E U -15-b en , d e m ég Íro rszágb an is lassu lt, ső t P o rtu gáliáb an szin te m egállt. E zzel szem b en a visegrád i n égyek kö zü l h áro m o rszágn ak sikerü lt a n ö veked ési ü tem et to váb b fo ko zn i, csak M agyaro rszág teljesítm én ye m arad t kissé el a ko ráb b i évek átlagátó l. 2. áb ra: A G D P éves átlago s n ö veked ése 1999 -2005 (százalék)

OECD Factbook

4. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszág az u tó b b i évtized b en a visegrád i o rszágo k kö zü l a leggyo rsab b an zárkó zo tt fel az EU-15-h ö z, ez alatt – vásárló erő -p aritáso n szám o lva – az egy fő re ju tó G D P az E U 15 átlagán ak 44% -áró l 56% -ra n ő tt. A végig m agasab b fejlettségű C seh o rszág felzárkó zási folyamata 1996-2000 kö zö tt m egto rp an t, a két o rszág fejlettségi kü lö n b sége 1997 -2003-ban szű kü lt, d e 2004-2005-b en ism ét n ő tt. C seh o rszág a m ú lt évtized b en 63 -ró l 67% -ra kö zelítette m eg az E U -15 átlagát. Szlo vákián ak fő leg 2000 u tán sikerü lt led o lgo zn ia h átrán yáb ó l, m íg L en gyelo rszág 2001 -tő l vett ú jra len d ü letet. 3. áb ra: E gy fő re ju tó G D P vásárló erő p aritáson 1996-2005 (EU-15= 100) (százalék)

Eurostat

5. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z E u ró p ai U n ió régió i kö zö tt m ég so kkal n agyo b b ak a versen ykép ességb eli kü lö n b ségek, m in t az egyes o rszágo k kö zö tt: a fejletteb b régió k ren d szerin t versen ykép eseb b ek, így általáb an exp o rtkép eseb b ek is a kevésb é fejlettekn él. K ü lö n ö sen alacso n y fejlettségű n ek szám ítan ak viszo n t egyes len gyel, m agyar és szlo vák térségek. A fen ti áb rán szerep lő gazd ag régió k legtö b b je az o rszág fő váro sát is m agáb an fo glalja, h aso n ló an , m in t a K ö zp o n ti R égió M agyaro rszágo n , am ely fejlettségb en vetekszik p l. egyes an go l, fin n , vagy n ém et terü letekkel. 4. áb ra: A z egy fő re ju tó G D P vásárló erő p aritáso n az E uró p ai U n ió egyes régió ib an 2005 (U SD )

Eurostat

6. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z egy fő re ju tó G D P terü leti kü lö n b ségeit vizsgálva elm o n d h ató , h o gy a leggazd agab b és a legszegén yeb b régió k kö zö tti kü lö n b ségek so kkal n agyo b b ak az E U -15-h ö z tarto zó o rszágo kb an , m in t a visegrád iakb an . A regio n ális fejlettségi kü lö n b ségek egy p o n to n tú l ro n th atják egy o rszág n em zetkö zi versen ykép ességét. 5. áb ra: E gy fő re ju tó G D P kü lö n b ségei az E U régió ib an vásárló erő -p aritáso n 2005 (E U R )

Eurostat M axim u m = leggazd agab b régió , m in im um = legszegén yeb b régió , átlag= o rszágo s átlag

7. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z egy fő re ju tó fo gyasztás is igen jó l fejezi ki egy o rszág lako sságán ak életszín vo n alát. M agyaro rszág egy fő re jutó G D P -jén ek m értéke 14300 eu ró vo lt 2005 -ben, nem sokkal m arad el P o rtu gáliátó l, n agyjáb ó l a cseh szin ttel azo n o s. 6. áb ra: A z egy fő re ju tó G D P és fo gyasztás vásárló erő p aritáso n 2005 (E U R )

Eurostat

8. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A G in i ko efficien s az egyes o rszágo ko n b elüli szem élyi jö ved elem kü lö n b ségek m értékét m u tatja b e. M agas értéke n agy, alacso n y értéke kis jö ved elem kü lö n b ségekre u tal. A jö ved elem kü lö n b ségek és a versen ykép esség kö zö tt a kap cso lat n em egyértelm ű . O lyan o rszágo k is leh etn ek n em zetkö zileg versen ykép esek, ah o l n agyo k a jö ved elem kü lö n b ségek (p l. E gyesü lt Á llam o k, Íro rszág), d e o lyan o k is, ah o l kiseb b ek (p l. F in n o rszág). A szegén y o rszágo kb an általáb an n agyo b b ak a jö ved elem külö n b ségek, d e azo k at az ad o tt o rszág értékren d je is jelen tő sen b efo lyáso lja (lásd a kö zel azo n o s fejlettségű Jap án és az E gyesü lt Á llam o k kö zö tti h atalm as eltérést). M agyaro rszágo n ez a ko efficien s u gyan viszo n ylag alacsony, de – akárcsak a tö b b i visegrád i o rszágb an – emelked ik, am i jelen tő s jö ved elem átren d ező d ést jelez. 7. áb ra: A jö ved elm i egyen lő tlen ség m értéke (G in i ko efficien s)

UN Human Development Report 2004

9. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 1.2 Az életm inősége A h u m án erő fo rrás m in ő ségi m u tató ján ak (H D I – Human Developm en t In d ex) ö sszetevő i: a várh ató élettartam , az írn i-o lvasn i tu d ás, az o ktatásb an való részvétel és a G D P / fő (vásárló erő p aritáso n ). A H D I m u tató szo ro s kap cso lato t m u tat az egy fő re ju tó G D P m érő szám ával. A m u tató szerin t a h u m án erő fo rráso k m in ő sége a v isegrád i o rszágo kb an gyen géb b , m in t az E U -15-b en és Jap án b an . 8. áb ra: A h u m án erő fo rráso k m in ő ségi m u tató ja


10. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A jó lét in d ikáto rai kö zö tt az egyik legfo n to sab b a szü letésko r várh ató átlago s élettartam. Az elm ú lt kö zel fél évszázad alatt a m agyaro rszági n ép esség várh ató élettartam a 68 évrő l 72,4 évre em elked ett (és az utó b b i évtized b en az em elked és a ko ráb b iakn ál n agyo b b ü tem ű vo lt). U gyan akko r ez az életko ri ad at elm arad n em csak a m agasab b életszín vo n allal, jo b b egészségü gyi szo lgáltató ren d szerekkel ren d elkező o rszágo k ad ataitó l, d e a tö b b i visegrád i o rszágétó l is. 9. áb ra: A szü letésko r várh ató élettartam 1960-2003

OECD Factbook 2005

11. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 1.3 A környezetfenntarthatósága A fen n tarth ató fejlő d és d efin íció ja szerin t jelen szü kségletein ket o ly m ó d o n kell kielégíten ü n k, h o gy kö zb en n em ro n tju k a jö vő gen eráció in ak leh ető ségeit saját szü kségleteik kielégítésére. A vállalato k kö rn yezeti felelő sségvállalása is feltétele a fenntarth ató fejlő d ésn ek. A vállalati kö rb en végzett n em zetkö zi felm érés ö sszeh aso n lító ad atai alap ján , M agyaro rszágo n m egleh ető sen alacso n y szin tű a kö rn yezet állap o tán ak figyelem b e vétele. 10. áb ra: A fen n tarth ató fejlő d és jelen tő sége 2006

IMD World Competitiveness Report 2006 1= a vállalato k egyáltalán n em fo rd ítan ak figyelm et erre, 10= n agyo n erő sen figyeln ek rá

12. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A C O 2 gáz a legn agyo b b m értékb en járu l h o zzá a fö ld felszín h ő m érsékletén ek em elked éséh ez. M agyaro rszág G D P -jén ek egy egységére vetített szén -d io xid kib o csátása n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an – a tö b b i kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágh o z h aso n ló an – m agas. U gyan akko r ö rven d etes, h o gy az u tó b b i 15 évb en a szén -d io xid kib o csátás m in tegy 22%-kal csö kken t, így h azán k teljesítette a K io tó i Jegyző kö n yv keretéb en vállalt kö telezettségét. A kib o csáto tt szén -d io xid m en n yiségén ek csö kken ése m ellett a b első arán yo k is m egválto ztak. N ő tt a kö zleked és és az ip ar, d e csö kken t a lako ssági – fű téssel ö sszefü ggő – kib o csátás arán ya. F o n to s kiem eln i, h o gy M agyaro rszágo n az erd ő vel b o ríto tt terü let arán ya 1990-2000-b en átlago san 18,5% , am elyn ek szén -d io xid m egkö tő kép essége az ö sszkib o csátás 4-5%-át ellen sú lyo zza. E zzel az arán n yal h azán k az eu ró p ai o rszágo k élm ező n yéb e tarto zik. 11. áb ra: A G D P egységére ju tó szén d io xid kib o csátás 2004 (to n n a/ 1 m illió U SD )

IMD World Competitiveness Report 2006

13. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z egységn yi en ergia felh aszn álásra ju tó G D P n agyságával kifejezett en ergiah atéko n yság terén M agyaro rszág a kilen cven es évek eleje ó ta javu ló ered m én yeket m u tat, m egelő zve a kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kat. A z ip ari szerkezetátalakítás ked vező h atásait to váb b i javu lás kö vette a 2000-es évekb en , am i fő leg a szo lgáltató szekto r n ö vekvő jelen tő ségén ek kö szö n h ető . 12. áb ra: E n ergiah atéko n yság* 2002

UN Human Development Report 2005 *E gységn yi en ergia felh aszn álásra ju tó G D P (2000 P P P , U SD ) / o laj ekvivalen s kg/

14. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A (telep ü lési szilárd ) h u llad ék egy lako sra ju tó m en n yisége a kelet-kö zép -eu ró p ai régió t tekin tve M agyaro rszágo n az egyik legm agasab b , s a legjo b b an m egkö zelíti az E U -15 o rszágo k átlagát. A p ro b lém a ab b an van , h o gy a h u llad éko k kezeléséb en az ártalm atlan ítás és n em a h aszn o sítás játssza a legn agyo b b szerep et. M íg az E U -15 o rszágo kb an 39% -ban haszn o sítják a telep ü lési szilárd h u llad éko kat, ad d ig M agyaro rszágo n ez az arán y m in d ö ssze ennek harmada, 13%. 13. áb ra: A telep ü lési szilárd h u llad éko k m en n yisége és kezelése 2004 (kg/ fő / év)

Eurostat

15. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A h u llad ékh aszn o sítás alacso n y szin tje fejező d ik ab b an is ki, h o gy M agyaro rszágo n a felh aszn ált p ap írm en n yiség keveseb b , m in t n egyed ét h aszn o sítják, am i a visegrád i n égyek kö zü l a legalacso n yab b arán y, és keveseb b , m in t a fele az E U -15 átlagán ak. 14. áb ra: P ap ír és karto n visszafo rgatási ráta 2006 (a felh aszn ált m en n yiség százalékáb an )


16. oldal


2 A versenyképesség alapvető feltételei A m unkaerő kínálata A m agyar gazd aság a p iaci viszo n yo k kialaku lását kö vető en in ten zív n ö veked ési p ályára állt, a n ö veked és fo rrását alap vető en a term eléken ység n ö veked ése kép ezte. A b elfö ld i m u n kaerő -fo rráso k 1992-2005 kö zö tt ö sszesen 2% -kal b ő vü ltek, m ikö zb en a m u n kaerő -felh aszn álás m in tegy 10% -kal csö kken t. E n n ek kö vetkeztéb en a m u n kavállalási ko rú , d e gazd aságilag n em aktív n ép esség szám a m in tegy 40% -kal n ő tt, ezen b elül kü lö n ö sen a m u n kavállalási ko rú n yu gd íjaso k, illetve a tan u ló k szám a b ő vü lt (kö zel 80, illetve 25% -kal). Ugyanakkor 2001-tő l fo lyam ato san n ő az egy fő által led o lgo zo tt m u n kaó rák szám a. A m u n kan élkü liség 1992 -2005 kö zö tt kis m értékb en , fő leg ad m in isztratív in tézked ések h atására csö kken t. A fo glalko ztatási szín vo n al n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an m égis igen alacso n y, am i – a szo ciális b izto n ság érd ekéb en tö rtén ő m agas kö ltségvetési elvo n áso k kö vetkeztéb en – ked vező tlen ül b efo lyáso lja a vállalato k versen ykép ességét.

A term elékenység alakulása A versen ykép esség ö sszetevő i kö zö tt kiem elked ő jelen tő sége van a kín álati tén yező kn ek, azo k kö zö tt is a term eléken ység n ö veked ési ü tem én ek. H o sszú távo n a term eléken ység (az egy m u n kaó rára ju tó h o zzáad o tt érték) h atáro zza m eg egy o rszág n em zetkö zi versen ykép ességét, a n em zetkö zi m u n kam ego sztásb a való b ekap cso ló d ás h atéko n yságát, s egyú ttal lako sain ak életszín vo n alát. K ü lö n ö sen akko r v an ennek kiem elt jelen tő sége, am iko r a m u n kaid ő n em n ö velh ető , illetve a fo glalko ztato ttak szám a csak lassan n ő . M agyaro rszágo n az u tó b b i tö b b m in t egy évtized b en gyo rsan , a fejlett o rszágo két m egh alad ó m értékb en n ő tt a term eléken ység, d e ez n agyo n eltérő m értékű vo lt az egyes ágazato kb an . O tt, ah o l a kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke b eru h ázáso k jelen tő sek vo ltak (feld o lgo zó ip ar, fő leg gép ip ar; p én zü gyi szekto r; lo gisztika; keresked elem ; in gatlan szekto r; stb .) o tt igen gyo rsan n ő tt a term eléken ység, o lyko r a fejlett országo k szin tjét is elérve. U gyan akko r egyes kö n n yű ip ari ágazato kb an , a m ező gazd aságb an és egyes állam i kézb en m arad t szo lgáltató ágazato kb an n ő a lem arad ásu n k.

Árak és költségek A z egyes o rszágo k n em zetkö zi versen ykép ességét b efo lyáso lja az általu k elő állíto tt és exp o rtált áru k, illetve n yú jto tt szo lgáltatáso k leglén yegeseb b kö ltségelem ein ek és árfo lyam án ak az alaku lása. Igaz ez M agyaro rszágra is, am ely in ten zíven b ekap cso ló d o tt a n em zetkö zi keresked elem b e. 2000 u tán a fo rin t erő sö d ése ro n to tta ugyan az ország n em zetkö zi versen ykép ességét a fő kü lső p iaco ko n , d e a n em zeti valu ta m ás régió b eli o rszágo kb an is erő sö d ö tt, így az o rszág versen yp o zíció ja n em válto zo tt alap vető en . A legn agyo b b exp o rtő r cégek egyb en n agy im p o rtő rö k is, ezért a reálárfo lyam válto záso k kevéssé h atn ak a kivitelre. M agyaro rszágo n a régió o rszágaih o z kép est m ár viszo n ylag m agasak a m u n kaerő kö ltségek. D in am iku s n ö veked ésü k, valam in t a fo rin t felértékelő d ése m iatt fő kén t Szlo vákiával és L en gyelo rszággal szem b en csö kken t a m agyar gazd aság versen yelő n ye, a cseh gazd asággal viszo n t n agyjáb ó l azo n o s szin ten m o zo g. A ro m án és b o lgár gazd aság az igen alacso n y b érszin t és a b ein d u ló fejlesztések kö vetkeztéb en ko m o ly versen ytársn ak ígérkezik. 17. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Piacok,befektetések A m agyar gazd aság exp o rtkép essége a kilen cven es évek m áso d ik feléb en u grásszerű en javu lt, az exp o rtd in am ika m egkö zelítette az ír gazd aságét, s m egh alad ta a régió ö sszes o rszágáét. A feld o lgo zó ip ar tech n o ló gia-in ten zív és ku tatás-fejlesztés igén yes ágazatai kü lö n ö sen sikeresen szerep eln ek a világp iaco n , s egyre tö b b szo lgáltató ágazat is b ekap cso ló d ik a n em zetkö zi p iaco kb a. A m agas exp o rtd in am ika 2000 u tán is fen n m arad t, sikerü lt to váb b n ö veln i m in d az áru -, m in d a szo lgáltatás exp o rto t, ezzel M agyaro rszág részesed ését a világexp o rtb an . M indebben komoly szerep e van an n ak, h o gy M agyaro rszágo n – É szto rszág u tán – a m áso d ik legm agasab b az egy fő re ju tó kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke állo m án ya. A z u tó b b i évek fejlem én ye, h o gy – felü lm ú lva a tö b b i ú j E U -tagállam o t – n ő tt a tő kekivitel, a h azai vállalato k fő leg a régió b an b ő vítik m ű kö d ésü ket és p iacaikat.

18. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2.1 A m unkaerő kínálata M agyaro rszágo n 1992 -2005 kö zö tt csö kken t a fo glalko ztato ttak szám a, u gyan akko r az egy fő által átlago san led o lgo zo tt ó rák szám a d in am iku san , tö b b mint 10%-kal b ő vü lt. E zek együ ttes h atására az ö sszes led o lgo zo tt ó raszám is em elked ett. A m agyar m u n kaerő p iaco n a kereslet in gad o zásán ak kiegyen lítésére alkalm azo tt legfő b b eszkö z a tú ló ráztatás, az egyéb , m u n kaerő -piaci ru galm asságo t b izto sító eszkö zö k (így a részm u n kaid ő s fo glalko ztatás, a h atáro zo tt id ejű fo glalko ztatás, a p ro jekten való fo glalko ztatás stb .) szerep e viszo n t m argin ális. 15. áb ra: A m u n kaó rák alakulásán ak „tén yező i” M agyaro rszágo n 1992 -2005 (1992= 100), (százalék)

European Commission, AMECO

19. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kb an jó val m agasab b az egy fő által led o lgo zo tt ó rák szám a, m in t a fejlett o rszágo kb an , ah o l rö vid eb b a m u n kaid ő , h o sszab b a fizetett szab ad ság, jelen tő seb b a részm un kaid ő b en fo glalko ztato ttak arán ya, keveseb b a tú ló ra. Magyaro rszágo n legaláb b 20, C seh o rszágb an viszo n t 30% -kal tö b b ó rát d o lgo zn ak egy évb en átlago san a fo glalko ztato ttak, m in t A u sztriáb an . M ikö zb en a régió tö b b i o rszágáb an csö kken ő , M agyaro rszágo n n ö vekvő az egy m un kavállaló által led o lgo zo tt m u n kaó rák szám a 16. áb ra: M u n kaó rák szám a/ fő / év 1995 -2004

OECD Economic Outlook 2006

20. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kö vetkező áb rán szerep lő kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kb an – Szlo vákia kivételével – csö kken a n ép esség, am i a szü letések szám án ak visszaesésével és az aktív ko rú (fő leg a férfi) n ép esség m agas h alan d ó ságával m agyarázh ató . M in d ez egyértelm ű en szű kíti a m u n kaerő p iaci kín álato t. U gyan akko r a n em zetkö zi m u n kaerő -ván d o rlás a régió b an , így M agyaro rszágo n is jó val kiseb b m értékű , m in t egyes fejlett eu ró p ai o rszágo kb an, de a visegrád i o rszágo kb an , L en gyelo rszág kivételével m ár tö b b letet ered m én yez, s így b ő víti a m u n kaerő -p iaci kín álato t. E gyes régió kb an , fő kén t a D u n án tú l északi részén ko m o ly gazd asági h ajtó erő t jelen t a n agyszám ú szlo vák m u n kavállaló . 17. áb ra: A n ép esség válto zása 1993 -2004 (1993= 100) (százalék)


21. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Valamennyi kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágb an és az E U -15 legtö b b o rszágáb an em elked ik az id ő s n ép esség arán ya, m ert a m áso d ik világh áb o rú u tán szü letett n agy létszám ú ko ro sztályo k kerü ln ek fo lyam ato san eb b e a ko rcso p o rtb a, m ikö zb en a fiatalab b ko rcso p o rto k lén yegesen alacso n yab b létszám úak. 2015 -re M agyaro rszág elö reged ése n agyo b b fo kú lesz, m in t a régió b an Szlo vákiáb an , L en gyelo rszágb an , vagy R o m án iáb an . A p ro b lém a az E u ró p ai U n ió legtö b b o rszágáb an jelen tkezik: az eltartási ráta – a 65 éven felü liek arán ya a m u n kakép es lako sságh o z kép est – az EU-25 szin tjén a 2005. évi 25% -ró l 2020-ra 30% fö lé em elked ik. 18. áb ra: A 65 évesn él id ő seb b lako sság várh ató arán ya a teljes lako sságb ó l 2015 -b en (százalék)


22. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z aktív n ép esség (fo glalko ztato ttak és aktívan m u n kát kereső m u n kan élkü liek) arán ya jó val alacso n yab b a kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kb an az E U -15 átlagán ál. A vizsgált o rszágo k kö zö tt ez M agyaro rszágo n a legalacso n yab b . A kü lö n b ség n agym értékb en a fekete (szü rke) fo glalko ztatás kiterjed tségével fü gg ö ssze. 19. áb ra: A z aktív n ép esség* arán ya 2005 (százalék)

OECD Economic Outlook 2006 *15-64 évesek

23. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A n ő i n ép esség aktivitása az E U -15 o rszágo kb an átlago san m in tegy 8 százalékp o n ttal m arad el a teljes n ép ességétő l. M agyaro rszágo n a kü lö n b ség 5 százalékp o n to s, s a keletkö zép -eu ró p ai régió m ás o rszágaib an a n ő k aktivitása jo b b an lem arad a férfiakétó l, m in t h azán kb an . M íg az u tó b b i évtized b en a n ő k aktivitási rátája az E U -15 o rszágaib an en yh e em elked ést m u tat, ad d ig tö b b kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágb an csö kken . M agyaro rszág viszo n t eb b en kivétel; 2002 ó ta n ő a m un kakép es ko rú n ő k gazd asági aktivitása, m íg a férfiaké lén yegéb en stagn ál. 20. áb ra: A z aktív n ő k* arán ya 2005 (százalék)


24. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az EU-15 o rszágo kb an 2005 -b en az aktív n ép esség 92,2% -a volt foglalkoztatott, 7,8% p ed ig m u n kan élkü li. A kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo k kö zü l kiem elked ő en m agas a m u n kan élkü liek h án yad a Szlo vákiáb an és L en gyelo rszágb an , lén yegesen jo b b a h elyzet M agyaro rszágo n és C seh o rszágb an . A kép zettség szerin ti kü lö n b ségek a régió o rszágaib an igen jelen tő sek a fo glalko ztatásb an , so kkal n agyo b b ak, m in t a fejlett o rszágo kb an , ah o l az alacso n y kép zettségű ek legális fo glalko ztatását is „eu ró p ai m ó d o n ” sikerü lt m ego ld an i. 21. áb ra: A fo glalko ztato ttak arán ya az aktív n ép ességen * b elü l 2005 (százalék)


25. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A fo glalko ztato ttak arán ya a m u n kakép es ko rú ak kö réb en a kö vetkező áb rán szerep lő keletkö zép -eu ró p ai o rszágo kb an jó val alacso n yab b , m in t az E U -15 o rszágaib an . E b b en legjo b b an L en gyelo rszág m arad t le, ah o l a m u n kakép es ko rú n ép esség alig tö b b m in t a felén ek van m u n kah elye, igen m agas a m u n kan élkü liségi ráta. A fo glalko ztato ttak arán ya sem M agyaro rszágo n , sem Szlo vákiáb an n em éri el a 60% -o t, C seh o rszágb an viszo n t a fo glalko ztato ttsági szin t az u tó b b i két évb en u to lérte az E U -15 o rszágo k átlagát. 22. áb ra: A fo glalko ztato ttak arán yán ak alaku lása a m u n kakép es ko rú n ép ességen b elü l 1998 -2005 (százalék)

Eurostat

26. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kü lfö ld i m u n kavállaló k arán ya tö b b eu ró p ai o rszágb an jelen tő s: 10% kö rü li A u sztriáb an , L u xem b u rgb an , Svájcb an , illetve N ém eto rszágb an , m íg K elet-K ö zép -E u ró p áb an ren d kívü l alacso n y, egyed ü l C seh o rszágb an éri el a 2% -ot. 23. áb ra: A kü lfö ld i m u n kavállaló k arán ya az ö sszes fo glalko ztato tth o z kép est 2003 (százalék)

OECD In Figures 2005

27. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2.2 Term elékenység A n em zetgazd asági szin tű term eléken ység legp o n to sab b m u tató ja a h o zzáad o tt érték/ led o lgo zo tt m u n kaó rák szám a, am i a term eléken ységi szin tet, n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an – kö zö s vagy egy m egh atáro zo tt valu táb an kifejezve – az egyes o rszágo k kö zö tti term eléken ységi kü lö n b ségeket jelzi. O lyan id ő szakb an , am iko r a m u n kavállaló k h eti m u n kaid eje a legkü lö n b ö ző b b o ko k m iatt n em n ö velh ető és a fo glalko ztato ttak szám a n em , vagy lassan n ő , a G D P n ö veked ési ü tem ét m in d n agyo b b m értékb en h atáro zza m eg a term eléken ység alaku lása. A kö vetkező áb rán szerep lő m in d en o rszágb an , d e fő kén t a régió o rszágaib an so kkal m agasab b a m u n kaó rák szám a, m in t az E U -15 átlaga. U gyan akko r egy m u n kaó ra alatt jó val keveseb b h o zzáad o tt értéket állítan ak elő . 24. áb ra: A term eléken ység (G D P / fo glalko ztato ttak szám a) és a m u n kaó rák kü lö n b ségei (E U -15 o rszágo k átlagátó l szám íto tt eltérés), (százalék)

OECD Productivity Database

28. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z u tó b b i tö b b m in d egy évtized b en M agyaro rszágo n az egy fo glalko ztato ttra ju tó G D P gyo rs n ö veked éséh ez so kkal n agyo b b m értékb en járu lt h o zzá a term eléken ység javu lása, m in t a led o lgo zo tt m u n kaó rák szám án ak n ö veked ése. 25. áb ra: A G D P n ö veked ésén ek ö sszetevő i M agyaro rszágo n éven te átlago san 1992 -2005 (százalék)

OECD Productivity Database

29. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A 2000 u tán i id ő szakb an a m u n katerm eléken ység M agyaro rszágo n a tö b b i kelet-kö zép eu ró p ai o rszágh o z h aso n ló gyo rs ü tem b en n ő tt, jelen tő sen m egh alad va a fejlett o rszágo k d in am ikáját. 26. áb ra: A z egy fo glalko ztato ttra ju tó G D P alaku lása 2000-2006* (2000= 100), (százalék)

IM D W o rld C o m p etitiven ess R ep o rt 2006 és IM D W o rld C o m p etitiven ess O n lin e *2006: E u ró p ai B izo ttság elő rejelzése

30. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Igen eltérő a term eléken ység em elked ésén ek h o zzájáru lása a G D P n ö veked éséh ez. A régió ú j tago rszágaib an egyértelm ű en d ö n tő szerep e vo lt a n ö veked ésb en . U gyan akko r tö b b E U 15 o rszágb an és az E gyesü lt Á llam o kb an igen fo n to s szerep e vo lt a fo glalko ztato ttság b ő vü lésén ek is. 27. áb ra: A G D P és a m u n katerm eléken ység (egy fo glalko ztato ttra ju tó G D P ) alaku lása 2000 -2006 (2000= 100), (százalék)


31. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m u n ka term eléken ysége a régió o rszágaib an a m ű szaki szem p o n tb ó l ko rszerű ágazato kb an (járm ű gyártás, villam o s gép - és m ű szergyártás, iro d agép gyártás, gyó gyszergyártás) n ő tt a leggyo rsab b an . A járm ű gyártás esetéb en fő leg Szlo vákiáb an és M agyaro rszágo n a kiem elked ő m értékű term eléken ység n ö veked és a kü lfö ld i au tó ip ari cégek b etelep ed ésére, azo n b elü l zö ld m ező s b eru h ázásaira vezeth ető vissza. A kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke b eru h ázáso k term eléken ységn ö velő h atása viszo n t kevésb é érvén yesü lt m ég L en gyelo rszágb an és C seh o rszágb an , ah o l n agy h agyo m án yai van n ak a szem élyau tó gyártásn ak. A term eléken ység-javu lási ran gso rt a villam o s gép ip arb an M agyaro rszág, a h agyo m án yo s gép ip arb an L en gyelo rszág vezeti. A vegyip arb an , és kiseb b m értékb en az élelm iszerip arb an , a kialaku lt és elterjed t tech n o ló gia h atáro zza m eg a term eléken ység n ö veked ési ü tem et; ezekb en az ágazato kb an jó l kiveh ető a késő n jö vő k (így R o m án ia) elő n ye. 28. áb ra: A m u n katerm eléken ység alaku lása n éh án y feld o lgo zó ip ari ágazatb an 1995 -2004 (1995= 100), (százalék)

WIIW Handbook of Statistics 2005

32. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2.3 Árak és költségek A z egyes o rszágo k n em zetkö zi versen ykép ességét b efo lyáso lja az általu k elő állíto tt és exp o rtált áru k, illetve n yú jto tt szo lgáltatáso k leglén yegeseb b kö ltségelem ein ek és a n em zeti valu ta árfo lyam án ak az alaku lása.

2.3.1 Árak A fo gyasztó i árin d ex a h áztartáso k szem p o n tjáb ó l lén yeges kö ltségelem eket tartalm azza, teh át n em csak azo kat, am elyek a vállalko záso k versen ykép ességét alakítják. U gyan akko r – a vállalko záso k szem p o n tjáb ó l is fo n to s – reálb érek alaku lásáb an fo n to s szerep ü k van . A z éves átlago s fo gyasztó i árin d ex M agyaro rszágo n 1997 és 2005 kö zö tt 18,5% -ró l 3,5% -ra csö kken t, kö zelítve a célu l kitű zö tt 3% -o s szin th ez. A n n ak ellen ére, h o gy a d ezin fláció M agyaro rszágo n vo lt a legn agyo b b m értékű , a fo gyasztó i árin d ex d in am ikája m ég m in d ig itt a legm agasab b az ö sszeh aso n lításb an szerep lő kelet-kö zép -eu ró p ai E U -tago rszágo k kö zö tt. A z általán o s fo rgalm i ad ó ku lcsán ak 5 százalékp o n to s csö kken tése 2006 első feléb en to váb b m érsékelte a d rágu lás ü tem ét, a m agas kő o lajárak és a 2006 n yár végén b evezetett in tézked ések (en ergiaár- és ad ó em elés) árn ö velő h atású ak (várh ató an 2007 kö zep éig). E zt kö vető en azo n b an ú jra gyo rs áresés várh ató . 29. áb ra: A fo gyasztó i árin d ex alaku lása 1997 -2005 (elő ző év= 100) (százalék)

Eurostat, nemzeti statisztikai hivatalok

33. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A fo gyasztó i árin d exszel szám íto tt reálárfo lyam in d ex – am iko r a n o m in ális árfo lyam válto zását a fo gyasztó i árin d exszel ko rrigálják – egyik legfő b b elő n ye az, h o gy az a fo gyasztó i árin d exen keresztü l tartalm azza a M agyaro rszág kü lgazd asági kap cso lataib an és b ru ttó h azai term ékéb en szám o ttevő sú lyú és m in d fo n to sab b á váló id egen fo rgalm at. A z ú j EU-tago rszágo kat és a b elép ő ket (B u lgária és R o m án ia) tekin tve a fo gyasztó i árin d ex alap ú reálárfo lyam -in d ex 2000 és 2005 kö zö tt Szlo vákiáb an értékelő d ö tt fel a legnagyobb m értékb en , m ajd M agyaro rszág, C seh o rszág és B u lgária kö vetkezett. E z ro n to tta az id egen fo rgalo m versen ykép ességét ezekb en az o rszágo kb an . 30. áb ra: F o gyasztó i árin d ex alap ú reálárfo lyam in d ex 2005 (2000= 100) (százalék)


34. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A term elő i ár alap ú reálárfo lyam esetéb en a n o m in ális árfo lyam válto zását az ip ari term elő i árin d exszel ko rrigálják. A term elő i ár alap ú reálárfo lyam in d ex azt m u tatja, h o gy az árb evétel szem p o n tjáb ó l m ely p iaco ko n érd em es term eln i. E szerin t 2000 és 2005 k ö zö tt R o m án ia relatív n em zetkö zi versen ykép essége ro m lo tt a legn agyo b b m értékb en , d e M agyaro rszágén ál jo b b an ro m lo tt ez a b o lgár, a cseh és a szlo vák gazd aságb an is. 31. áb ra: T erm elő i árin d ex alap ú reálárfo lyam in d ex 2005 (2000= 100) (százalék)


35. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2.3.2 Bér jellegű költségek M ivel a m u n kab ér a vállalko záso k fo n to s kö ltségelem e, ezért a m u n kab érek, tágab b értelem b en a járu léko s kö ltségeket is tartalm azó m un kaerő kö ltségek n agysága és válto zása a nemzetkö zi versen ykép esség kiem elked ő fo n to sságú tén yező je. A z egy fo glalko ztato ttra ju tó m u n kaerő kö ltség M agyaro rszágo n 2005 -b en 12,6 ezer eu ró volt, ami a legmagasabb a kelet-kö zép -eu ró p ai E U -tago rszágo k kö zö tt, m ikö zb en jelen tő sen alacso n yab b , m in t az E U -15 átlaga. A z elem zési kö rb e b evo n t o rszágo k kö zü l ez csak R o m án iáb an , C seh o rszágb an és É szto rszágb an em elked ett n agyo b b m értékb en az u tó b b i ö t évb en , m in t M agyaro rszágo n . A kiem elked ő d in am ika R o m án iáb an és É szto rszágb an az alacso n y in d u ló értékre vezeth ető vissza. 32. áb ra: E gy fo glalko ztato ttra ju tó m un kaerő kö ltségek 2005 (ezer E U R )


36. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszág m u n kaerő kö ltség alap ú versen ykép essége 2000 -ig jó l alaku lt, d e az ezred fo rd u ló t kö vető en jelen tő sen ro m lo tt. A fajlago s m u n kakö ltségek M agyaro rszágo n 64,5%-kal em elked tek 1995 és 2005 kö zö tt, am ely m ö gö tt – első so rb an 2001 u tán – a b érekn ek a m u n katerm eléken ységn él so kkal gyo rsab b n ö veked ése állt. 33. áb ra: E gy fo glalko ztato ttra ju tó m u n kaerő kö ltségek alaku lása* 1999 -2005 (1999=100), (százalék)

European Commission, AMECO *R eál érték válto zás

37. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A fajlago s m u n kaerő kö ltségek alaku lását 10 éves id ő so ro n vizsgálva M agyaro rszág legin káb b Szlo vákiáh o z h aso n líth ató , m íg C seh o rszág tu d h atja m agáén ak a legm agasab b , L en gyelo rszág a legelő n yö seb b értékeket a térségb en . 34. áb ra: A fajlago s m u n kakö ltségek (u n it lab o r co st= U L C ) alaku lása 1995 -2005 (1995=100), (százalék)


38. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2000 u tán a vásárló erő -p aritáso n kalku lált egységn yi m u n kaerő kö ltség az o sztrák érték százalékáb an n ő tt, d e 2005 -b en m ég m in d ig csak an n ak 40% -a kö rü l vo lt C seh o rszágb an , M agyaro rszágo n , L en gyelo rszágb an és É szto rszágb an , viszo n t 30 -35%-a kö rü l Szlo vákiáb an , R o m án iáb an és L etto rszágb an . A z u tó b b i évek b érem elései vásárló erő p aritáso n n em ero d álták tú lságo san M agyaro rszág relatív n em zetkö zi m un kaerő kö ltség elő n yeit. 35. áb ra: E gységn yi m u n kaerő kö ltségek vásárló erő p aritáso n A u sztriáh o z viszo n yítva 2000-b en és 2005-b en (százalék)


39. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A feld o lgo zó ip ar versen ykép essége ö sszességéb en ked vező en alaku lt M agyaro rszágo n 1995-2005-b en : a b érek em elked ését sikerü lt a m u n katerm eléken ység n ö velésével ellen sú lyo zn i. 36. áb ra: A fajlago s m u n kakö ltségek (U L C ) alaku lása a feld o lgo zó ip arb an 1995 -2005 (1995=100), (százalék)


40. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2.3.3 Egyéb (nem bér jellegű) költségek A n em zetkö zi versen ykép esség vizsgálh ató m ég n éh án y m ás kö ltségn em alaku lása alap ján , ezek jelen tő sége kü lö n b ö ző . A z iro d ab érleti d íjak n agyságán ak csak akko r van jelen tő sége, h a az egyéb feltételek azo n o sak, vagy kö zel azo n o sak. A z en ergia m ár jelen tő seb b kö ltségtétel, a m agasab b en ergiaárak ro n tják a kö ltség-versen ykép ességet. M agyaro rszágo n egy iro d ah elyiség átlago s éves (egy n égyzetm éterre vo n atko zó ) b érleti d íja a fő váro sb an m agasab b , m in t C seh o rszág, L en gyelo rszág és Szlo vákia fő váro saib an , azo n b an jó val elm arad az ír, illetve a jap án b érleti d íjtó l. 2005 -ben igen jelen tő s vo lt az iro d akereslet, am ely a b érleti d íjak en yh e em elked ését h o zta m agával. A szakm a várako zásai szerin t a b érleti d íjak 2006 végéig a jelen legi szin ten m arad n ak, ezt kö vető en azo n b an an n ak kö vetkeztéb en , h o gy egyre tö b b ú j iro d aép ü letet ad n ak át, kis m értékb en csö kken h etn ek. 37. áb ra: Iro d ab érleti d íjak 2005 (n égyzetm éter/ év) (U SD )


41. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z ip ari elektro m o s áram d íja M agyaro rszágo n kö zel m egegyezik a szlo vákkal, jó val magasabb azo n b an a cseh , illetve len gyel d íjn ál. A p iac – kö zö sségi jo gszab ályo k által elő írt – to váb b i lib eralizáció jával az ú j tagállam o k kö zö tti kü lö n b ségek várh ató an m érséklő d n ek. 38. áb ra: A z ip ari elektro m o s áram d íja 2005 (E U R / 100 kw h )


42. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A n agy ip ari gázfelh aszn áló k – am elyek legaláb b évi 41.860 G J-t h aszn áln ak fel – éves kö ltségei M agyaro rszágo n tö b b m in t kétszeresére em elked tek 1995 és 2005 kö zö tt. A z ip ari gázár 2006-b an a visegrád i o rszágo k kö zü l M agyaro rszágo n a legm agasab b , d e kissé alacsonyabb az EU-15 átlagán ál. 39. áb ra: Ip ari gázár 2006 (E U R / G J)

Eurostat

43. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z In tern atio n al T eleco m m u n icatio n U n io n felm érése szerin t a m o b ilh íváso k átlago s p ercd íja M agyaro rszágo n n em csak a kö zép -eu ró p ai o rszágo kén ál, h an em a vizsgált régi E U tagállam o kén ál is m agasab b . E n n ek ellen ére 2004 -b en M agyaro rszágo n ezer fő re 864 m o b il telefo n elő fizető ju to tt, 44% -kal tö b b m in t L en gyelo rszágb an . 40. áb ra: T elefo n kö ltségek (m o b il) 2005 (U SD / p erc)


44. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n a szélessávú in tern et elérés első d leges eszkö ze az A D SL , 2005 -ben az in tern et csatlako záso k 54% -a ADSL-en keresztü l való su lt m eg. A z ezer fő re ju tó szélessávelő fizető k szám a 2002 és 2004 kö zö tt kö zel n égyszeresére (11 -rő l 41 fő re) em elked ett, m ely 48%-kal haladta meg a lengyel, 43%-kal a cseh, illetve 78%-kal a szlo vák értéket. A 100 kb it/ s seb ességű szélessáv-h o zzáférés h avi d íja a vizsgált o rszágo k kö zü l M agyaro rszágo n a legmagasabb. 41. áb ra: A D SL d íja 2003 (U SD / 100 kb it/ s/ h ó )


45. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A nem-élet b izto sításo k ad ják M agyaro rszágo n a b izto sító k d íjb evételein ek 60% -át. E b b en az ü zletágb an a gép járm ű és az in gatlan b izto sítás a legn agyo b b jelen tő ségű . A svájci Sigm a felm érése szerin t a m agán szem élyek h azán kb an éven te átlago san 145 U SD -t kö lten ek n em élet jellegű b izto sításra, am i u gyan ö tszö rö se a ro m án , tö red éke azo n b an az ír, az o sztrák vagy a fin n értékn ek. 42. áb ra: N em -élet b izto sítási kiad áso k 2003 (U SD / fő )

World Insurance in 2003, Sigma Np. 3. 2004

46. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyar vállalato k kö rn yezetvéd elm i célo kra lén yegesen keveseb b et kö lten ek, m in t a régi EU-tagállam o k, d e jelen tő s M agyaro rszág lem arad ása Szlo vákiátó l és L en gyelo rszágtó l is. E zek a kö ltségek – a szigo rú b b szab ályo zás kö vetkezm én yekén t – várh ató an a jö vő b en n ö veked n i fo gn ak. 43. áb ra: E gy fő re ju tó kö rn yezetvéd elm i kiad áso k az ip arb an 200 3 (EUR)

Eurostat

47. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z egyes o rszágo k fin an szíro zási d íjain ak ö sszeh aso n lításako r irán yad ó m érő szám a jegyb an ki alap kam at. M agyaro rszágo n az alap kam at 2003 n o vem b erétő l 2006 jú n iu sáig folyamatosan (12,5%-ró l 6% -ra) csö kken t, 2006 n yarán azo n b an h áro m lép ésb en 7,25% -ra em elked ett. A vizsgált o rszágo k kö zü l csu p án R o m án iáb an m agasab b a jegyb an ki alap kam at, m in t M agyaro rszágo n . 44. áb ra: Jegyb an ki alap kam at 2006 jú liu s (százalék)

Nemzeti bankok honlapjai

48. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2.4 Piacok és befektetések A versen ykép esség kiem elked ő fo n to sságú ko m p o n en se a n em zetkö zi m u n kam ego sztásb a való b ekap cso ló d ás h atéko n ysága, kü lö n ö sen a n agy világgazd asági n yito ttságú , így seb ezh ető kis o rszágo k esetéb en . A n em zetkö zi m u n kam ego sztásb a való b ekap cso ló d ás legáltalán o sab b m en n yiségi jellegű m u tató szám a az áru k és szo lgáltatáso k exp o rtja n ö veked ési ü tem én ek alaku lása. A p iacgazd aságb a való átm en et b efejező d ése és az 1995. évi p én zü gyi stab ilizáció s p ro gram végreh ajtása u tán a m agyar gazd aság exp o rtkép essége u grásszerű en javult. Az 1990-es évized m áso d ik feléb en a m agyar exp o rtd in am ika a vizsgált o rszágo k élcso p o rtjáb an vo lt, É szto rszág és Íro rszág elő zte csak m eg. A 2000 u tán i id ő szakb an a m agyar kivitel n ö veked ési ü tem e tartó san m egh alad ta az E U -15 o rszágo két, d e elm arad t az áb rán szerep lő ú j tagállam o k d in am ikája m ö gö tt. 2005 -b en M agyaro rszágo n 10% -kal, to váb b ra is gyo rsan , b ár csö kken ő ü tem b en n ő tt a kivitel, jó val m egh alad va a b eh o zatal b ő vü lését. 45. áb ra: A z áru k és szo lgáltatáso k exp o rtján ak alaku lása 2000/ 1995, 2005/ 2000, (százalék)


49. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kivitel áru szerkezete a visegrád i o rszágo k m in d egyikéb en a feld o lgo zo tt term ékek, illetve a gép ek, szállító eszkö zö k d o m in an ciáját m u tatja, kü lö n ö sen igaz ez M agyaro rszágra és C seh o rszágra, ah o l e két áru cso p o rt a teljes exp o rt kilen ctized ét ad ja. A z élelm iszerek, italo k, d o h án yáru , a n yersan yago k, valam in t az en ergiah o rd o zó k exp o rt-részesed ése a vizsgált o rszágo kb an – B u lgária kivételével – 20% alatti. 46. áb ra: A kivitel áru szerkezete n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an 2004 (százalék)

World Trade Organization

50. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo k világkeresked elem b ő l való részesed ését o rszágo n kén ti b o n tásb an m u tatja az aláb b i két áb ra. M íg term ékek esetéb en egyértelm ű n ö veked és láth ató , szo lgáltatáso k esetéb en viszo n ylag stab il n ö veked ést csak M agyaro rszág tu d felm u tatn i. 47. áb ra: R észesed és a világkeresked elem b ő l term ékek esetén 1993 -2005 (százalék)

World Trade Organization 48. áb ra: R észesed és a világkeresked elem b ő l szo lgáltatáso k esetén , 1993 -2005 (százalék)


51. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A n em zetkö zi m u n kam ego sztásb a való b ekap cso ló d ás m in ő ségét jelzi az egyes ágazato k világexp o rtjáb ó l elfo glalt részesed és. A végb em en t gyo rs szerkezeti ko rszerű sö d és ered m én yekén t M agyaro rszág világexp o rtb an elfo glalt részesed ése egyrészt a feld o lgo zó ip arb an jo b b an javu lt, m in t a m ező gazd aságb an , m ásrészt a feld o lgo zó ip aro n b elü l so kkal erő teljeseb b vo lt az elő retö rés a szakkép zett m u n ka- és tech n o ló gia-in ten zív, illetve részb en ku tatás- és fejlesztés-igén yes ágazato kb an (iro d agép - és szám ítástech n ikai b eren d ezések gyártása, gép gyártás, azo n b elü l kö zú ti járm ű gyártás), m in t a n em zetkö zi szerkezet-átalaku lási fo lyam ato kb an lem arad ó textilip arb an és élelm iszerip arb an . 49. áb ra: R észesed és a világexp o rtb ó l gazd asági ágak alap ján 1998 és 2004 (százalék)


52. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A n em zetkö zi szo lgáltatás-exp o rto n b elü l M agyaro rszág részesed ése a keresked elm i szo lgáltatáso k kö réb en em elked ett a legerő teljeseb b en . Id e tarto zn ak a szo ftverfejlesztés, a p én zü gyi-, szám viteli és egyéb üzleti szo lgáltatáso k és a ku tatás-fejlesztés is. A szállítási exp o rtb an b ekö vetkezett n em zetkö zi p o zíció javu lás M agyaro rszág kö zp o n ti fekvéséb ő l ad ó d ó elő n yö k kiakn ázására, azo n b elü l a lo gisztikai b áziso k terjed ésére vezeth ető vissza. 50. áb ra: R észesed és az egyes szo lgáltatáso k világkeresked elm éb ő l 1998 -2004 (százalék)


53. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z egy fő re ju tó kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke állo m án y M agyaro rszágo n 2004 -b en m egkö zelítette a 6000 d o llárt, am i É szto rszág u tán a m áso d ik legm agasab b érték az E U ú j tagállam ai kö zö tt. A m agyar ad at alig m arad el a p o rtu gáltó l, jó val n agyo b b viszo n t a gö rö gn él. 51. áb ra: A z egy fő re ju tó külfö ld i m ű kö d ő tő ke állo m án y 2004 (U SD )

UNCTAD World Investment Report

54. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2000 és 2004 kö zö tt M agyaro rszág arán ya a világ m űkö d ő tő ke im p o rt állo m án yáb an 0,4% ró l 0,68% -a n ő tt, azaz a m agyar relatív sú ly n agyo b b a kö zvetlen tő keb efektetésekb en , m in t a világexp o rtb an . A M agyaro rszágo n b efektetett kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke állo m án ya, illetve am i ezzel egyen értékű , a világ m ű kö d ő tő ke im p o rt állo m án yáb an elfo glalt részesed és az o sztrák, a p o rtu gál és a len gyel értékh ez áll kö zel, m egh alad ja viszo n t a fin n ad ato t. M in d ez M agyaro rszág figyelem rem éltó versen ykép ességére u tal a m ű kö d ő tő ke b evo n ásáb an . 52. áb ra: A világ kü lfö ld i m űkö d ő tő ke im p o rtjáb an és exp o rtjáb an való részesed és 2004 (százalék)

UNCTAD World Investment Report

M agyaro rszág so káig csak fo gad ta a m ű kö d ő tő két. A h azai vállalko záso k m egerő sö d ése, b első p iacu k b eszű kü lése az u tó b b i évekb en m ár n ö vekvő tő kekivitelt is leh ető vé tett. A m agyar m ű kö d ő tő ke exp o rt n agyságren d je n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an ugyan m ég n em jelen tő s, d e m egh alad ja a tö b b i ú j E U -tagállam ét. A célo rszágo k a szo m széd o s állam o k, fő kén t Szlo vákia és R o m án ia, illetve o lyan szo vjet utó d állam o k – U krajn a és O ro szo rszág – ahol a magyar cégek m egő rizték p iaci p o zíció ikat.

55. oldal


3 Gazdaságpolitika Adózás és gazdaságiszabályozás A z ad ó zás igen lén yeges elem e a versen ykép ességn ek, lévén az ad ó b evételekb ő l az állam fo n to s – in frastru ktú rát fejlesztő , ku tatás-fejlesztési és o ktatási-kép zési – kiad áso kat fin an szíro z. H a viszo n t az állam n em jó l kö lti el az ad ó b evételeket, vagy tú lságo san m agasak a kivetett ad ó k, az elriasztja a b efektető ket, a vállalko záso kat p ed ig arra készteti, h o gy m in él kevésb é fed jék fel tén yleges ad ó zan d ó ered m én yeiket. Magyaro rszágo n a n yereségad ó szin tje (16% ) n em zetkö zi ö sszevetésb en alacso n y, viszo n t a b ért terh elő ad ó ké (szem élyi jö ved elem ad ó k, társad alo m b izto sítás, m u n kaad ó kat és m u n kavállaló kat terh elő egyéb ad ó k) kiem elked ő en m agas (a b ru ttó b érek m in tegy 50% -a). Az áfa 20% -o s m értéke 2006. jan u ár 1 -jétő l tö b b eu ró p ai o rszágéval m egegyezik, d e m ég m in d ig kissé m agas.

Infrastruktúra A z in frastru ktú ra fejlettsége n agym értékb en m egh atáro zza egy-egy o rszág tő kevo n zó kép ességét és – részb en ezen keresztü l is – a versenykép ességét. H azán k in frastru ktu rális o ld alró l jo b b h elyzetb en van , m in t m ás kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo k, d e n agy m ég az elm arad ásu n k az U n ió fejlett o rszágaitó l. A kö zleked ési in frastru ktú ra m in ő sége so kat javu lt az u tó b b i h áro m -n égy évb en , am i a gyorsforgalm i u tak ép ítésén ek kö szö n h ető . A h azai kö zu tak szín vo n ala így az E U -25ö t alap u l véve kö zep es. A légi fo rgalo m fö ld i kiszo lgálása kiem elked ő en jó , szin tén m egfelelő ek a vízi kö zleked ésh ez kap cso ló d ó létesítm én yek. K iem elked ő n em zetkö zi kitekin tésb en a m agyar en ergetikai ren d szer szín vo n ala. A lakásép ítési és elláto ttsági m u tató k alap ján h azán k az E u ró p ai U n ió kö zép m ező n yéb en h elyezked ik el, d e egyes m u tató kb an leh agyja m ég a gyo rsan fejlő d ő Íro rszágo t is.

Inform ációs és kom m unikációs technológia (IK T) A z IK T javak elterjed tsége, h aszn álatu k gyako risága fo km érő je egy o rszág fejlettségén ek, s jó l m u tatja a h u m án erő fo rrás m in ő ségét is. A z IK T h aszn álata m aga u tán vo n ja az ilyen típ usú ism eretek b ő vü lését is a társad alo m b an , illetve ú jab b fejlesztések m o zgató ru gó ja leh et. A z elm ú lt évekb en h azán kb an a teleko m m u n ikáció terü letén a vezetékes vo n alak fo lyam ato s visszaszo ru lása és a m o b iltelefo n o k elterjed ése vo lt a jellem ző . A z o tth o n i P C p en etráció jelen tő sen n ő tt, az in tern et terjed ését a szélessávú kap cso lato k szám án ak n ö veked ése gen erálta. Ö sszességéb en lem arad ásu n k a ko ráb b i E U tagállam o kh o z kép est n em csö kken t, régió s versen ytársain kkal h o zzávető leg azo n o s szin ten vagyu n k, velü k együ tt alko tju k E u ró p a kö zép m ező n yét. A kö vetkező évek fejlő d ését tech n o ló g iai o ld alró l első so rb an a vezeték n élkü li szélessávú in frastru ktú rák elterjed ése és a sávszélesség irán ti igén y n ö veked ése, keresleti o ld alró l p ed ig a d igitális televízió zás és a p o litika által is felkaro lt elektro n iku s ko rm án yzati szo lgáltatáso k sikeressége h atáro zza m eg.

56. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Innováció A n em zetgazd aságo k h o sszú távú versen ykép ességét alap vető en m egú ju lási kép ességü k h atáro zza m eg. M agyaro rszág n em zetkö zi ö sszevetésb en keveset kö lt ku tatás-fejlesztésre és in n o váció ra, kü lö n ö sen a vállalati ráfo rd ításo k m aradnak el a versen ytársaktó l. A ku tató i és m érn ö ki u tán p ó tlás elap ad n i látszik, a jó l kép zett m u n kaerő so kszo r kü lfö ld ö n kam ato ztatja m egszerzett tu d ását. A kü lfö ld i tő ke által m egh atáro zo tt ip ari szekto r h atéko n y, jó l alkalm azko d ik a glo b ális p iaci kén yszerekh ez, ám egyelő re n em ép ít eléggé a h azai m u n kaerő szaktu d ására (a h azai klaszterek fejletlen ek, a vállalat-ku tató h ely együttm ű kö d ések ritkák). A z ü zleti kö rn yezet n em igazán in n o váció b arát. Ö sszességéb en n em m eglep ő , h o gy az új tu d ás h aszn o su lása (az ú j term ékek arán ya, a szab ad alm ak szám a) elm arad az o rszág leh ető ségeih ez kép est.

O ktatás és képzés E gy o rszág versen ykép ességén ek m egh atáro zó tén yező je az o ktatás és a kép zés ko rszerű sége, a h u m án tő kéb e való in vesztálás m in ő sége. A tu d ásn ö velés n em csak az egyén életm in ő ségén ek javu lásáh o z, d e az o rszág ö sszteljesítm én yén ek fejlő d éséh ez is h o zzájáru l. A ren d szerváltást kö vető évekb en M agyaro rszágo n jelen tő sen átalaku lt az o ktatási és kép zési ren d szer. T an u ln i vágyó k tö m egei kerü ltek b e – első so rb an magasab b kép zési szin teken – az o ktatási ren d szerb e, a tú lzo tt m értékű exp an zió h o z azo n b an n em társu lt m in ő ségi fejlesztés. A fo lyam at kö vetkeztéb en jelen tő sen visszaesett a kép zés szín vo n ala. P árh u zam o san ezzel a tren d d el ro h am o san csö kken az alacso n yab b kép zési szin teken – fő leg a szakm u n káskép zésb en – o ktato ttak szám a, am i jelen tő s szakem b erh ián yt ered m én yez egyes szakm ák esetéb en .

57. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.1 Adózás és gazdaságiszabályozás 3.1.1 Adózás M agyaro rszágo n 2004 -ben a GDP-h ez m érten 39,1%-o t vo n t el az állam kü lö n féle ad ó k, tb- és egyéb járu léko k, illetve illetékek fo rm ájáb an az állam p o lgáro któ l és a vállalko záso któ l. E z a m érték az EU-25 o rszágain ak átlagával (39,3% ) kö zel egyező , d e a visegrád i o rszágo k kö zö tt ez vo lt a legm agasab b ad ó szin t. Az EU-15 o rszágaira 2000-ig – az eu ró b evezetéséig (!) - az ad ó k em elked ése, az ezt kö vető n égy évb en az ad ó csö kken és vo lt a jellem ző . E z a ten d en cia érvén yesü lt a visegrád i o rszágo kb an is. M agyaro rszágo n az ad ó b evételek átlago s szin tje 1999 és 2003 kö zö tt 39,5% vo lt, am ely 2004 -b en és 2005-ben m érséklő d ö tt, 2006-b an azo n b an n ő . 53. áb ra: Ö sszes ad ó b evétel a G D P arán yáb an 2004 (százalék)

Eurostat

58. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z egyes ad ó fajták h o zzájáru lása az ad ó b evételekh ez igen eltérő vo lt az E U o rszágaib an , ezért is vált ku lcsfo n to sságú vá az ad ó zás, az ad ó ku lcso k h arm o n izáció ja. M agyaro rszágo n a term ékad ó k 42% -o s arán ya a legm agasab b ak kö zé tarto zik. E n n él lén yegesen kiseb b , 25% o s a jö ved elem ad ó k részesed ése, m ely azo n b an Szlo vákiáb an és L en gyelo rszágb an en n él is alacsonyabb. A tb-járu léko kb ó l szárm azó b evételek arán ya a szo m széd o s A u sztriáb an , H o rváto rszágb an és R o m án iáb an jó val m agasab b , m in t az átlago s szin tű h azai 30% . A tő ke- és vagyo n ad ó k sú lya m in d en h o l kicsi, n álu n k is. 54. áb ra: A z ad ó b evételek m ego szlása fő ad ó fajták szerin t 2004 (százalék)

KPMG's Corporate Tax Rate Survey 2006

59. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A visegrád i o rszágo k viszo n ylag igen alacso n y n yereségad ó -ku lcsai kö zül is kitű n ik a m agyaro rszági 16% -o s alap ráta, am ely az ad ó ked vezm én yek igén yb evétele révén lényegesen to váb b m érséklő d h et. (A z effektív n yereségad ó n álu n k csak 10% kö rü li, d e az ip arű zési ad ó t is figyelem b e véve m ár m egh alad ja a 16% -ot.) 55. áb ra: V állalati n yereségad ó ku lcso k 2006. jan u ár (százalék)


60. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A világgazd aságo t 2003 -2006 kö zö tt a stab il, d e m ég in káb b a csö kken ő vállalati n yereségad ó ku lcso k jellem ezték. E n n ek m egfelelő en az E U -15 o rszágai kö zü l tö b b en is m érsékelték a vállalati n yereségad ó terh elést (A u sztria, F in n o rszág, G ö rö go rszág, P o rtu gália), élén kítve ezzel – legaláb b is szán d éku k szerin t – a gazd asági n ö veked ést. Szem b etű n ő , h o gy a 2004 -b en csatlako zó o rszágo k kö zü l a len gyelek, a cseh ek és a szlo váko k is jelen tő sen csö kken tették az ad ó ku lcso kat, ezáltal azo k m ár k evéssé térn ek el egym ástó l. M agyaro rszágo n 2004 -tő l szin tén csö kken t az ad ó ku lcs, ez ked vező a vállalko záso k versen ykép essége szem p o n tjáb ó l. A kiigazítás keretéb en viszo n t 2006. u to lsó n egyed évétő l kezd ve em elked ik a n yereségad ó ku lcsa M agyaro rszágo n . 56. áb ra: A z átlago s n yereségad ó ku lcso k csö kken ése 2003 -2006 (százalék)


61. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m ég érvén yb en lévő 16 százaléko s m agyar n yereségad ó ku lcs az egyik legalacso n yab b a kib ő vü lt E u ró p ai U n ió b an . A fő kén t a b eru h ázáso kat ö sztö n ző h azai ad ó ked vezm én yek a tén yleges ad ó terh et tö b b százalékp o n ttal a n évleges alá szo ríto tták 1997 -2004-ben. Az EUcsatlako zással azo n b an a ked vezm én yek csö kken tek, s távlatilag (a ko ráb b i ked vezm én yek kifu tásával) egyre in káb b kö zel kerü l a tén yleges ad ó teh er a n évlegesh ez. 57. áb ra: A vállalato k tén yleges n yereségad ó ja M agyaro rszágo n 1997 -2004 (százalék)

APEH

62. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m u n kaerő kö ltségek százalékáb an kifejezett b érad ó k (jö ved elem ad ó k, m u n kaad ó kat és munkavállaló kat terh elő ad ó k) n agysága M agyaro rszágo n igen jelen tő s (50,5% ) és en n ek tö b b m in t a fele a fo glalko ztató kat terh eli. A tö b b i visegrád i o rszág szin tje kö zel van az EU-15 42%-o s átlagáh o z. N álu n k a fo glalko ztato ttság alacso n y szín vo n ala és a kiskeresetű ek jelen tő s ad ó m en tesítése m iatt az átlago s keresetű m u n kavállaló k alkalm azása igen m agas teh errel, fő leg a m u n káltató kat érin tő m agas tb -járu lékkal p áro su l (en n ek m értéke 1998-b an m ég 39% vo lt, 2006-b an 29% ). A m agas b érad ó k M agyaro rszágo n 2005 ben kissé, Szlo vákiáb an igen jelen tő sen csö kken tek (a m u n káltató k által fizetett tb -járu lék rad ikális csö kken tésével), C seh o rszágb an és L en gyelo rszágb an azo n b an n ő ttek. 2006 -tó l a b érad ó k is kissé em elked n ek M agyaro rszágo n . A m in im álb érn él a b érek ad ó terh elése – am in ek a fo glalko ztatási szem p o n tb ó l kiem elt jelen tő sége van – n ém ileg ked vező b b . 58. áb ra: A b érad ó k a m u n kaerő kö ltség arán yáb an 2005 (százalék)

OECD Taxing Wages 2005

63. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A p ro gresszíven ad ó zó szem élyi jö ved elm ek tén yleges ad ó terh elése M agyaro rszágo n ten d en ciájáb an 2000-tő l m érséklő d ö tt, a legm arkán sab b an azo n b an 2004 -2005-ben, mivel az ad ó ku lcso k csö kken tek. 2006 u to lsó n egyed évétő l em elked ik az SZ JA -terh elés. 59. áb ra: Á tlago s szem élyi jö ved elem ad ó terh elés M agyaro rszágo n 2001-2005 (százalék)

APEH

64. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n a G D P arán yáb an kifejezett tb -járu léko k m értéke a felso ro lt o rszágo k átlagával (10,9% ) kö zel m egegyezik. A tö b b i visegrád i o rszágb an ez a m érték lén yegesen m agasab b . É rd ekességkén t em líth ető , h o gy 2004-ben az EU-n b elü l D án ia érvén yesítette a legalacsonyabb tb-járu lék elvo n ást, m ivel szin te kizáró lag ad ó kb ó l fin an szíro zza társad alo m b izto sítási ren d szerét. 60. áb ra: K ö telező tb -járu lék a G D P arán yáb an 2004 (százalék)

OECD Revenue Statistics 2005

65. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A n o rm ál áfa-ku lcs m értéke 2004-b en 25% vo lt M agyaro rszágo n , a legm agasab b a régió b an , am it az általán o stó l eltérő , 5, ill. 15% -o s ked vező ad ó m érték egészített ki. E zt csak az E U által elő írt term ékek és szo lgáltatáso k kö rére leh etett alkalm azn i. 2006 -tó l a n o rm ál áfa ku lcs 20% -ra, a visegrád i o rszágo k átlagára csö kken t, a 15% -os kulcs viszont m egszű n t (20% -ra n ő tt). 61. áb ra: Á ltalán o s fo rgalm i ad ó ku lcs 2004 (százalék)

OECD Revenue Statistics, n em zeti statisztikák

66. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n a vizsgált o rszágo k átlagán ál (1,32% ) jó val alacso n yab b a G D P -h ez m ért tő ke- és vagyo n ad ó arán ya. E z – L en gyelo rszág kivételével – a visegrád i o rszágo kra is jellem ző , ah o l ez a szin t az átlago t valam ivel m egh alad ja. H azán kb an a tő ke- és vagyo n ad ó k jelen tő s része vagyo n átru h ázási illetékekb ő l, a vállalko záso k által fizetett ép ítm én yad ó kb ó l, gép járm ű ad ó b ó l, o sztalékad ó b ó l, árfo lyam n yereség, illetve in gatlan o k értékesítése és b érb ead ása u tán kép ző d ő jö ved elem ad ó jáb ó l szárm azik. 62. áb ra: T ő ke- és vagyo n ad ó k a G D P arán yáb an 2004 (százalék)

O E C D R even u e Statistics, n em zeti statisztikák

67. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.1.2 Gazdaságiszabályozás A WEF – ü zletem b erek m egkeresésén alap u ló – felm érésén ek ered m én yei azt m u tatják, h o gy M agyaro rszágo n a p iaci versen y in ten zitása erő seb b , m in t m ás kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kb an és az u tó b b i két évb en m ég javult is en n ek m egítélése. A fejlett gazd aságo któ l így is kissé elm arad a versen y ereje. 63. áb ra: A gazd asági versen y in ten zitása 2005

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1= n agyo n gyen ge, 7= n agyo n erő s

68. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n a versen yszab ályo zás kissé ko m o lyab b akad ályát jelen ti a p iaci versen yn ek, m in t a fejlett gazd aságo kb an , d e h aso n ló a h elyzet m ás kelet-kö zép -eu ró p ai és kevésb é fejlett E U tago rszágo kb an is. 64. áb ra: V ersen yszab ályo zás 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= erő s akad álya a versen yn ek, 10= n em akad ályo zza a versen yt

69. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n a term ékekre vo n atko zó elő íráso k/ szab ályo záso k a felso ro lt o rszágo kh o z kép est jelen tő s m értékb en n eh ezítik a versen yt. 65. áb ra: A term ékp iaco k szab ályo zo ttsága 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1=gyenge, versenyö sztö n ző , 10= igen erő s, versen ygátló

70. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A vezető ü zletem b erek szu b jektív m egítélése alap ján M agyaro rszágo n elég erő teljes a kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke b efektetések ö sztö n zése, d e m ég erő seb b a régió o rszágai kö zü l É szto rszágb an , Szlo vákiáb an és C seh o rszágb an . A fejlett o rszágo k kö zü l e téren Íro rszág emelkedik ki. 66. áb ra: A kü lfö ld iek m ű kö d ő tő ke b efektetésein ek ö sztö n zése 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= n agyo n gyen ge, 10= n agyo n erő s

71. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z IM D felm érése szerin t M agyaro rszágo n n agyjáb ó l az E U -15 átlagán ak felel m eg az ü zletvitel b o n yo lultsága (szab ályo zo ttsága). 67. áb ra: A z ü zletvitel b o n yo lu ltsága 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= n agyo n b o n yo lu lt, 10= n agyo n egyszerű

72. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A vállalatin d ításh o z szü kséges n ap o k szám a M agyaro rszágo n kb . 72, 19 n ap p al tö b b , m in t az EU-15-b en . A régió n b elü l ez so kkal gyo rsab b Szlo vákiáb an és R o m án iáb an , d e az észtek is gyo rsab b ak, n em b eszélve o lyan fejlett o rszágo kró l, m in t F in n o rszág, Íro rszág, vagy az E gyesü lt Á llam o k. 68. áb ra: A vállalko zás in d ításáh o z szü kséges n ap o k szám a 2006

World Bank, Doing Business in 2006

73. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n a fekete gazd aság fejlő d ésre gyako ro lt h atása – az IM D felm érése szerin t – igen ked vező tlen . L én yegesen jo b b h elyzetet tü krö z e felm érés É szto rszág és C seh o rszág esetéb en , viszo n t L en gyelo rszágb an , B u lgáriáb an és R o m án iáb an m ég ro sszab b a h elyzet. 69. áb ra: Illegális (fekete és szü rke) gazd aság 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= erő teljesen ko rláto zza a gazd aság fejlő d ését, 10= n em ko rláto zza azt

74. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m in im álb érek vásárló erő -p aritáso n a kelet-kö zép -euró p ai o rszágo kb an általáb an lén yegesen alacso n yab b ak, m in t a fejlett o rszágo kb an . M agyaro rszágo n az elm ú lt évekb en jelen tő s m in im álb ér-em elésre kerü lt so r a ko ráb b i reálérték -vesztés ko rrigálásakén t. M ikö zb en ez p o zitív h atással van az életszín vo n alra, ro n tja az alacso n y b érszín vo n alú ágazato k – pl. textil-, ru h ázati- és cip ő ip ar – versen ykép ességét. 70. áb ra: M in im álb ér (h avi), 2005 (E U R )

Eurostat

75. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A V ilágb an k fo glalko ztatási ru galm assági in d exe azt fejezi ki, h o gy a m u n káltató k kezét a fo glalko ztatás tekin tetéb en m en n yire kö tik m eg jo gszab ályo k. A felm érésb en részt vevő ü zletem b erek szerin t legkevésb é az E gyesü lt Á llam o kb an és Jap án b an , m íg legjo b b an az U n ió és a régió kevésb é fejlett o rszágaib an . M agyaro rszágo n so kkal ru galm asabb a fo glalko ztatás, m in t a legtö b b kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágb an . 71. áb ra: A fo glalko ztatás rugalm assága* 2006

World Bank, Doing Business in 2006 *m in él kiseb b , an n ál ru galm asab b

76. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.2 Gazdaságiés technikaiinfrastruktúra 3.2.1 Beruházások az infrastruktúrába M agyaro rszágo n a b eruh ázáso k jelen tő s része in frastru ktu rális jellegű . A ren d szerváltás váltást h o zo tt ezen a terü leten is. A távkö zlési és en ergetikai ren d szer m agán o sításával ezek a szekto ro k gyo rs fejlő d ésn ek in d u ltak. A kö zleked ési in frastru ktú ra terü letén azo n b an a fejlő d és so káig lassú vo lt. A gyo rsfo rgalm i ú th áló zat fejlesztése 2002 -tő l vett n agyo b b len d ü letet, azó ta m in tegy 500 km au tó p álya és au tó ú t készü lt el. A vasú ti b eru h ázáso k viszo n t igen vo n tato ttak, n em p ó to lják a ko ráb b i évek elm arad t fejlesztéseit, to váb b ro m lik a m in ő ség. 72. áb ra: A b eruh ázáso k vo lu m en én ek alaku lása az E U ú jo n n an csatlako zo tt n éh án y o rszágáb an 1995-2005 (1995= 100) (százalék)


77. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 R o m án ia és B u lgária b eruh ázási aktivitása u gyan jo b b , m in t M agyaro rszágé, d e figyelem b e kell ven n i, h o gy p o zíció ju k m ég így is gyen ge. A m i az E U -15 o rszágo kat illeti, csak Íro rszágb an vo lt n agyo b b a n ö veked és ezen a terü leten , fő leg a len d ü letesen fejlő d ő in gatlan szekto rn ak kö szö n h ető en , d e gyo rs ü tem b en n ő ttek az in frastru ktu rális b eru h ázáso k is. A z E U tám o gatáso kkal jó l elláto tt o rszágo kb an (G ö rö go rszágb an , P o rtu gáliáb an ) sem vo lt élén keb b a b eru h ázási aktivitás, m in t Íro rszágb an , ső t P o rtu gáliát m ég a fejletteb b , s keveseb b tám o gatást kap ó F in n o rszág is m egelő zte. 1995-b en a m agyar b eru h ázási ráta (20% ) viszo n ylag m agasn ak szám íto tt a vizsgált o rszágo kkal ö sszevetésb en . 2005 -b en a m agyar ráta m ár 23% vo lt, m egh alad ta az E U -15 átlagát, valam in t a jap án , a p o rtu gál, a ro m án vagy a b o lgár m u tató t. 73. áb ra: A b eru h ázási ráta (b ru ttó álló eszkö z felh alm o zás/ G D P ) 1995 -2005 (százalék)


78. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z állam tú lsú lya figyelh ető m eg a b eru h ázáso kb an Jap án b an , É szto rszágb an és C seh o rszágb an . K ö zep es sú lyú az állam i szerep vállalás h azán kb an , F in n o rszágb an , Íro rszágb an , P o rtu gáliáb an , G ö rö go rszágb an és L en gyelo rszágb an . K ifejezetten alacso n y a kö ltségvetés részesed ése a b eru h ázáso kb ó l A u sztriáb an . 74. áb ra: A kö ltségvetési álló eszk ö z felh alm o zás részesed ése a G D P -b ő l 2005 (százalék)


79. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kö ltségvetésb ő l fin an szíro zo tt fejlesztések h atéko n ysága tekin tetéb en M agyaro rszág a kö zép m ező n y alját fo glalja el (am i m egm u tatko zik p éld áu l a h azai alsó ren d ű u tak, v agy a vasú ti szo lgáltatáso k m in ő ségéb en is). 75. áb ra: A z in frastru ktú ra karb an tartásán ak és fejlesztésén ek h atéko n ysága 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= n em h atéko n y, 10= kiem elked ő en h atéko n y

80. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.2.2 K özlekedésiés energetikaiinfrastruktúra A h azai kö zleked ési in frastru ktú ra m en n yiségi jellem ző k alap ján jó n ak m o n d h ató . K ifejezetten sű rű a vasú t (75 km / 1000 km 2) és a kö zú t h áló zat (323 km / 1000 km 2), s jelen tő sen fejlő d ö tt a gyo rsfo rgalm i ú th áló zat is (7,5 km / 1000 km 2) (Íro rszág esetéb en ez 1,8). A kö zp o n ti rep ü lő tér és a regio n ális rep terek fejlesztése is fo lyam ato s, a kikö tő i b eru h ázáso k is b ein d u ltak. U gyan akko r a m eglevő kö zleked ési h áló zat m in ő ségi o ld alró l gyen ge (a gyo rsfo rgalm i ú th áló zato t leszám ítva). A váro si és váro skö zi alsó ren d ű u tak lero m lo tt állap o tú ak, a vasú ti szem élyszállítás (a fejlesztések ellen ére) alacso n y m in ő ségű , az u tazó seb esség a m ú lt század elejét id ézi, a p ályau d varo k állap o ta (kevés kivételtő l eltekin tve) katasztro fális. M in d ezek alap ján n em m eglep ő , h o gy a m egkérd ezettek leh an go ló kép et ad tak h azán k kö zleked ési in frastru ktú ráján ak állap o táró l. 2006-b an M agyaro rszág a szállítási in frastru ktú ra m egítéléséb en elérte az E U régi tagállam ain ak 2002-es o sztályzatát, s m egelő zte Szlo vákiát, R o m án iát, B u lgáriát, Íro rszágo t, d e m egh alad ta az E u ró zó n a tagállam ain ak átlagát is – ezzel P o rtu gáliával és G ö rö go rszággal kerü lt egy szin tre. C seh o rszágb an , F in n o rszágb an , É szto rszágb an , és term észetesen A u sztriáb an , Jap án b an és az E gyesü lt Á llam o kb an az in frastru ktú ra m in ő sége jó , vagy kiváló . 76. áb ra: A kö zú ti szállítási és elo sztási in frastru ktúra m in ő sége* 2002, 2006

IMD World Competitiveness Report 2006 1= igen gyen ge, 10= kiváló *EU-15: a tago rszágo k G D P -jével sú lyo zva

81. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A légi kö zleked ési in frastru ktú ra értékeléséb en M agyaro rszág jo b b h elyezést ért el, m in t általáb an a kö zleked ési in frastru ktú ra esetéb en , s 2006 -ra ezen a terü leten n agyo t lép ett elő re 2002-h ö z kép est. A vizsgált o rszágo k kö zü l eb b en csak az E gyesü lt Á llamok, F in n o rszág és A u sztria elő z m eg b en n ü n ket. A h azai rep terek fo rgalm a d in am iku san em elked ik, s n ő a légi ú to n elszállíto tt áru k m en n yisége is. 2005-b en 7,4 m illió u tast szo lgált ki F erih egy, s 52 ezer to n n a áru szállításáb an m ű kö d ö tt kö zre. A kö zeljö v ő b en jelen tő s fejlesztések leszn ek m in d F erih egyen , m in d a vid éki rep tereken , így a fo rgalo m to váb b i d in am iku s b ő vü lése várh ató . 77. áb ra: A légi kö zleked ési in frastru ktú ra m in ő sége* 2002, 2006

IMD World Competitiveness Report 2006. 1= igen gyen ge, 10= kiváló *EU-15: a tago rszágo k G D P -jével sú lyo zva

82. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A vízi szállítás M agyaro rszágo n jelen leg m argin ális az áru szállításb an , s n em tú l jelen tő s a szem élyszállításb an sem . A szakértő i vélem én yek szerin t h azán k kikö tő i in frastru ktú rája kö zep esn ek értékelh ető , s elm arad tő lü n k R o m án ia, L en gyelo rszág és Szlo vákia. 2002 -h ö z kép est h azán k esetéb en n em tö rtén t válto zás: a so k kid o lgo zo tt és m egvitato tt tervb ő l alig alig való su lt m eg valam i. E zen várh ató an válto ztat m ajd a tervb e vett d u n aú jváro si, m o h ácsi és gö n yű i fejlesztés, illetve a C sep eli Szab ad kikö tő m agán o sítása. 78. áb ra: A fo lyam i kö zleked ési in frastru ktú ra m in ő sége* 2002, 2006

IMD World Competitiveness Report 2006 1= igen gyen ge, 10= kiváló *EU-15: a tago rszágo k G D P -jével sú lyo zva

83. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A h azai en ergetikai ren d szerrel alap vető en eléged ettek a felm érés keretéb en m egkérd ezettek, d e jo b b ak a vélem én yek Jap án , F in n o rszág, A u sztria és C seh o rszág esetéb en . K ed vező b b értékelést kap tu n k viszo n t P o rtu gálián ál, G ö rö go rszágn ál, d e m ég Íro rszágn ál is, ső t É szto rszágo t is sikerü lt m egelő zn ü n k. K evés o lyan terü let van , ah o l az E gyesü lt Á llam o kat le tu d ju k kö rö zn i, d e az en ergetika ezen kevés terü let kö zé tarto zik. (A ren d szeressé váló áram kim arad áso k so kat ro n to ttak az am erikai en ergetikai ren d szerrő l alko to tt vélem én yeken .) R o m án ia és B u lgária h átu l ku llo g a m ező n yb en . 79. áb ra: A z en ergiaellátási in frastru ktú ra m in ő sége* 2002, 2006

IMD World Competitiveness Report 2006 1= igen gyenge, 10= kiváló *EU-15: a tago rszágo k G D P -jével sú lyo zva

A h azai G D P és az en ergia felh aszn álás n ö veked ési ü tem e kö zö tt egyre n agyo b b a távo lság, vagyis az en ergiaigén yesség m érséklő d ik. E n n ek o ka az, h o gy részb en o lyan tevéken ységek fejlő d n ek az átlagn ál gyo rsab b an , am elyekn ek fajlago s en ergiaigén ye alacso n y, illetve a kö rn yezetvéd elm i b eru h ázáso k m ellékh atásakén t is gyakran csö kken a felh aszn ált en ergia egységn yi term ékre vo n atko zó an (tech n o ló giaváltás). M in d ezek h atására a h azai villam o s en ergia igén y éven te kb. 1-1.5%-kal n ő , am it az ú jo n n an b elép ő kap acitáso k kép esek ellátn i. U gyan akko r az o rszág im p o rtfü ggő sége is fo lyam ato san em elked ik, m ivel a kap acitáso k egyre n agyo b b része gáz alap ú .

84. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.2.3 Lakáshelyzet A lakásh elyzet a gazd asági fejlettség egyik igen jelen tő s fo km érő je. A jó m in ő ségű lakásállo m án y, az igén yekn ek m egfelelő lakó in gatlan a fejlett társad alm ak p o lgárain ak elvárása. A z ezer fő re vetített lakásállo m án y tekin tetéb en h azán k viszo n ylag jó h elyen áll. A cseh és len gyel m u tató h o z kö zeli a m agyar érték, s m egh alad ja a szlo vák vagy az ír m u tató t, u gyan akko r elm arad a fin n arán ytó l. 80. áb ra: L akáso k szám a* 2005 (ezer fő re)

Nemzeti statisztikai hivatalok *Szlo vákia: 2004, F in n o rszág: 2003

85. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agán szekto r h itelállo m án ya a G D P arán yáb an kelet-kö zép -eu ró p ai ö sszeh aso n lításb an sem m o n d h ató m agasn ak, az E u ró p ai U n ió m ár ko ráb b an csatlako zo tt tagállam aib an p ed ig jó val m agasab b en n ek m értéke. 81. áb ra: A m agán szekto r h itelállo m án ya a G D P arán yáb an 2005 (százalék)

Nemzeti bankok

86. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A lako sság elad ó so d ása u gyan akko r az u tó b b i évekb en gyo rsan n ő tt. M íg 2000 -ben a lakásh itel állo m án y m ég elkép esztő en alacso n y vo lt, m in d ö ssze a lako ssági jö ved elm ek 2% át tette ki, ad d ig 2005-re 14,3%-ra n ő tt ez az arán y. K ö zb en a lako sság egyéb ad ó sságai is n ő ttek (lízin g, fo gyasztási és szem élyi h itelek, kö lcsö n ö k), ezért em elked ik a h iteleiket tö rleszten i kép telen család o k szám a. A rán yu k azo n b an n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an n em magas. 82. áb ra: A lakáscélú h itelek állo m án ya M agyaro rszágo n a h áztartáso k ö sszes jö ved elm e arán yáb an 2000-2005 (százalék)

MNB, KSH

87. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.3 Az inform ációs és kom m unikációs technológia A kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo k IK T kö ltése m egleh ető sen m agas a G D P arán yáb an . M agyaro rszág 7,8% -o s értéke az élm ező n yb e tarto zik, m egelő zzü k a régió n kh o z tarto zó Szlo vákiát, C seh o rszágo t, Szlo vén iát és L en gyelo rszágo t, csak L itván ia, É szto rszág és B u lgária elő z m eg b en n ü n ket. B u lgária m agas G D P arán yo s IK T kö ltése kü lö n em lítést érd em el a tu d ato s (fő leg felső o ktatási) IK T in frastru ktú ra fejlesztési tö rekvések m iatt. 83. áb ra: A z IK T -ra fo rd íto tt ö sszkiad áso k a G D P arán yáb an 2005 (százalék)

Eurostat

88. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z egy fő re ju tó IK T kiad áso k az észak -eu ró p ai o rszágo kb an a legm agasab b ak. M agyaro rszágo n 2005 -b en egy fő re vetítve 680 eu ró t fo rd íto ttak in fo rm áció s és ko m m u n ikáció s tech n o ló giákra, m in tegy egyh arm ad át, m in t A u sztriáb an , illetv e F in n o rszágb an . E b b en az ö sszevetésb en h azán k m ár elm arad az E U -h o z ko ráb b an csatlako zo tt o rszágo któ l, d e m ég így is m egelő zi a 2004 -b en csatlako zo tt o rszágo kat (csak a cseh ek és az észtek tu d tak b en n ü n ket m egkö zelíten i). U gyan akko r az is egyértelm ű , h o gy az alacso n yab b jö ved elm i h elyzet m ellett is csakn em an n yit kö ltü n k IK T -ra, m in t P o rtu gália. E z m en talitásb eli (ku ltu rális) o ko kra is visszavezeth ető , a m agyar lako sság szereti az elektro n ikai újd o n ságo kat és p resztízst tu lajd o n ít n ekik. M ivel M agyaro rszág on az IKT szo lgáltatáso k ára n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an is m agas (kü lö n ö sen vásárló erő p aritáso n ), ez a n o m in ális kö ltést m egem eli. R o m án iáb an és B u lgáriáb an a m u tató értéke keveseb b , m in t egytized e F in n o rszágén ak. 84. áb ra: IK T kiad áso k/ fő 2005 (E U R )

Eurostat

89. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az EU-15 o rszágo k és az E gyesü lt Á llam o k IK T kö ltései a d o tco m válság u tán csak 2004 tő l kezd tek el n ö veked n i. A kelet-kö zép -eu ró p ai p iaco k a 2002-2005-ö s id ő szakb an végig d in am iku san fejlő d tek. M agyaro rszág kö ltésén ek d in am ikája m egh alad ta C seh o rszágét. Szlo vákia és Szlo vén ia kö ltései a cseh kö ltésekkel szin te m egegyező m ó d o n alaku ltak. A kelet-kö zép -eu ró p ai p iaco k ko n vergen ciáját m u tatja az IK T kö ltések d in am ikáján ak kö zeled ése. R o m án ia és B u lgária IK T kö ltései végig 10% kö rü li, illetve feletti n ö veked ést mutattak a 2002-2005 kö zö tti id ő szakb an . A legfrisseb b elő rejelzések szerin t (E IT O 2006) az IK T p iaco k E U -szinten 3,2%-kal b ő vü ln ek, 2007-re en n él valam ivel alacso n yab b , 2,9% -o s n ö veked és várh ató . A z E U IK T piacainak 2007-es n ö veked ése m in d az E gyesü lt Á llam o k (4,0% ), m in d a fejlő d ő o rszágo k (6,3% ) p iacain ak várh ató n ö veked ésétő l elm arad . 85. áb ra: A z IK T kiad áso k alaku lása 2002 -2005 (ez elő ző évh ez kép est) (százalék)

Eurostat

90. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az in fo rm atiku so k arán yáb an n agyo k a kü lö n b ségek az E u ró p ai U n ió o rszágai kö zö tt. A z északi állam o k ezen a téren is élen járó ak, m ert m íg F in n o rszágb an 2,4 in fo rm atiku s ju t száz fo glalko ztato ttra, ad d ig B u lgáriáb an en n ek csak a h ato d a. M agyaro rszág 1,2 -es értéke h aso n ló a szo m széd o s Szlo vákia és Szlo vén ia értékéh ez, d e elm arad C seh o rszág m ö gö tt. 86. áb ra: A z in fo rm atiku so k arán ya az ö sszes fo glalko ztato tth o z kép est 2002 (százalék)

Eurostat

91. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.3.1 Az IK T vállalatialkalm azása A szem élyi szám ító gép ek (P C -k) elad ásán ak n ö veked ési ü tem e tekin tetéb en a kelet-kö zép eu ró p ai o rszágo k d in am iku s n ö veked ést m u tatn ak, h iszen ko m o ly h átrán yt kell led o lgo zn iu k. M agyaro rszágo n 2002 -2005 kö zö tt évrő l évre kétszer akko ra m értékb en n ő tt a P C elad áso k szám a, m in t az E u ró p ai U n ió b an . 87. áb ra: A z értékesített szem élyi szám ító gép ek szám án ak évi átlago s n ö veked ési ü tem e 2002 -2005 (százalék)

European Information Technology Observatory 2005

92. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z E u ró p ai U n ió kü lö n b ö ző fejlettségű o rszágaib an 2005-b en h aso n ló m értékb en , m in tegy 10%-kal n ő tt az értékesített szem élyi szám ító gép ek szám a 2004 -ez kép est. 2002 ó ta fo lyam ato s a kö zeled és a P C értékesítések n ö veked éséb en . 88. áb ra: A z értékesített P C -k szám án ak n ö veked ési ütem e 2002-2005 (százalék)

European Information Technology Observatory 2005.

93. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z értékesített szerverek szám án ak n ö veked ési ü tem e M agyaro rszágo n stab ilan 20% kö rü l alakult a 2003-2005 kö zö tti id ő szakb an . R o m án iáb an kiu gró an m agas ü tem b en , m integy 40%-kal n ő ttek a szerver elad áso k 2004 -ben. 89. áb ra A z értékesített szerverek szám án ak n ö veked ési ütem e 2003 -2005 (százalék)

European Information Technology Observatory 2005

94. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kis- és kö zép vállalato k (K K V ) az IK T p iaco k fejlő d ésére is ko m o ly h atással van n ak. A z E u ró p ai U n ió b an alap vető versen ykép ességi feltételn ek szám ít a szem élyi szám ító gép ek h aszn álata. A n agyvállalato k kivétel n élkü l h aszn áln ak P C -t, ső t m ég a kö zép vállalato k kö réb en is szin te 100% -o s p en etráció jellem ző . A P C p en etráció 100% -tó l való eltérését a kisvállalati szekto r felkészü ltségén ek fo kakén t értelm ezh etjü k. A 2005 -ö s ad ato k h azán k lem arad ását m u tatják régió b eli versen ytársain kh o z kép est, h iszen C seh o rszágra, Szlo vákiára és Szlo vén iára is 95% feletti p en etráció jellem ző . A z északi tagállam o k elő n ye a P C p en etráció esetéb en is fen n áll. 90. áb ra: A szem élyi szám ító gép p el ren d elkező vállalko záso k* (P C p en etráció ) 2005 (százalék)

Eurostat *A m u tató a legaláb b 10 fő t fo glalko ztató vállalko záso kra vo n atko zik. B u lgária, R o m án ia: 2004.

95. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A szem élyi szám ító gép ek h elyi h áló zattá (L o cal A rea N etw o rk, L A N ) való ö sszekap cso lása h a n em is kizáró lago s feltétele, d e m in d en kép p en a legkézen fekvő b b m ó d ja a teljes vállalatra kiterjed ő IT alkalm azáso k h aszn álatán ak. A L A N -o k elterjed tsége így term észetes m ó d o n szo ro s ö sszefü ggést m u tat a P C h aszn álattal és a legm agasab b P C p en etráció jú o rszágo kb an a legm agasab b . H azán kb an a L A N -o k h aszn álata n em csak az E U -15-h ö z, d e a kö rn yező o rszágo kh o z kép est is lem arad ást m u tat. A M agyaro rszágo n m ű kö d ő 10 fő feletti cégek 41% -a rendelkezik LAN-n al, am i 47 százalékp o n ttal m arad el a P C p en etráció tó l. A z EU-15 esetéb en ez a kü lö n b ség csak 29 százalékp o n t. 91. áb ra: A L A N -nal ren d elkező vállalko záso k* 2005 (százalék)


96. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az internet a nyugat-eu ró p ai o rszágo kb an m ár m in d en ki szám ára h o zzáférh ető jó szág és az in frastru ktu rális h átrán yo k led o lgo zása a kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kb an is m egvaló su lt, illetve fo lyam atb an van . H azán kb an a 10 fő feletti vállalato kn ak csak 78% -a rendelkezett internet-h o zzáféréssel 2005-b en , ezzel sajn o s a lem arad ó k táb o rb a tarto zik az o rszág. 92. áb ra: A z in tern et-kap cso lattal ren d elkező vállalko záso k* arán ya (in tern et p en etráció ) 2005 (százalék)


97. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A szélessávú kap cso lato k létesítése fo n to s feltétele az e-b u sin ess terü letén való elő relép ésn ek. A z elm ú lt évek általán o s tren d je szerin t az A D SL kap cso lato k arán ya fo lyam ato san és d in am iku san n ö veked ett az an aló g és az ISD N kap cso lato k arán yn ak terh ére. 2005-ben a magyarországi 10 fő feletti vállalato k m in tegy fele ren d elkezett szélessávú h o zzáféréssel. A szélessávú kap cso lato k to váb b i terjed ését in d u kálh atja, h o gy az A D SL m ellett m ás tech n o ló giák (W L A N , U M T S) is m egjelen n ek. 93. áb ra: A szélessávú in tern et-kap cso lattal ren d elkező vállalko záso k* arán ya 2005 (százalék)

Eurostat . *A m u tató a legaláb b 10 fő t fo glalko ztató vállalko záso kra vo n atko zik. B u lgária, R o m án ia: 2004

98. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Honlapja az EU-15-b en is csak a vállalko záso k 65% -án ak vo lt 2005 végén . A cseh és szlo vák vállalko záso k eb b en kiem elked ő k, M agyaro rszág jó val m ö gö ttü k jár. A h azai ku tatási ered m én yek azt m u tatják, h o gy a h o n lap p en etráció csak lassú ü tem b en n ö vekszik és tekin tettel arra, h o gy a w eb o ld alak kialakításán ak n in csen ek kü lső k o rlátai, így az eb b en való lem arad ás egyértelm űen a vállalato k attitű d jére vezeth ető vissza. 94. áb ra: A h o n lap p al ren d elkező vállalko záso k* arán ya 2005 (százalék)

Eurostat *A m u tató a legaláb b 10 fő t fo glalko ztató vállalko záso kra vo n atko zik. B u lgária, R o m án ia: 2004

99. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A h o n lap p en etráció felső ko rláto t szab az o n lin e értékesítést végző k kö rére vo n atko zó an . A z in tern etes értékesítésb en so kszo ro s kü lö n b ségek figyelh ető k m eg a régi és tö b b ú j tagállam kö zö tt. H azán k vállalko zásai kü lö n ö sen ro sszu l szerep eln ek, m ég az E U -15-ö k átlagátó l is m essze elm arad n ak. A régió b an C seh o rszág és Szlo vén ia játszik vezető szerep et, M agyaro rszág m essze elm arad ezektő l az o rszágo któ l. 95. áb ra: A z o n lin e m ó d o n értékesítő vállalko záso k* arán ya 2005 (százalék)

Eurostat *A m u tató 10 vagy an n ál tö b b fő t fo glalko ztató vállalko záso kra vo n atko zik, m elyek legaláb b 1% n yi o n lin e ren d elést kap tak. B u lgária: 2004

100. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z in tern etes értékesítésekb ő l szárm azó b evételek arán ya az ö sszes árb evételen b elü l m ég az E u ró p ai U n ió b an is alacso n y, a kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kra jellem ző értékek p ed ig ettő l is jó val elm arad n ak. A z in tern eten keresztü l m egren d elést végző vállalato k arán ya m essze kiem elked ő Íro rszágb an , am i a tu d ato s gazd aságfejlesztési p o litikán ak, és a ten geren tú lró l Íro rszágb a telep ü lt o n lin e értékesítéssel fo glalko zó vállalato k tevéken ységén ek kö szö n h ető . A z in tern etes értékesítésb ő l szárm azó b evételek kap csán két d o lgo t fo n to s m egjegyezn i. A z egyik, h o gy o n lin e keresked éssel fo glalko zó vállalato k jelen tő s része 10 fő n él keveseb b alkalm azo ttal m ű kö d ik és ezek tevéken ysége az áb rán n em jelen ik m eg. A m ásik fo n to s tén yező , h o gy az áb ra csak az ad ó zás szem p o n tjáb ó l az ad o tt o rszágb an m egvaló su lt in tern etes értékesítéseket jelen íti m eg, viszo n t a n agy in tern etes értékesítésre sp ecializáló d o tt cégek székh elye (p l. eB ay) jellem ző en valam ilyen „ad ó p arad icso m n ak” szám ító o rszágb an , vagy terü leten van b ejegyezve. 96. áb ra: A z in tern etes értékesítésb ő l szárm azó b evételek arán ya a vállalko záso k* ö sszes b evételéb en 2005 (százalék)

Eurostat *A m u tató 10 vagy an n ál tö b b fő t fo glalko ztató vállalko záso kra vo n atko zik. B u lgária, Szlo vákia, L en gyelo rszág, P o rtu gália és R o m án ia: 2004

101. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az internetes kereskedelem keresleti o ld alán ak ko rlátja az in tern et-kapcsolatok alacsony arán ya. A m agasab b in tern et-p en etráció n em csak tö b b p o ten ciális m egren d elő t jelen t, d e azt is feltételezn i en ged i, h o gy az IT tech n o ló giák irán ti b izalo m erő seb b és a h aszn álatu kra való n yito ttság n agyo b b . E zen tú lm en ő en az o n lin e m ó d o n m egren d elést végző k arán yát term észetesen az in tern eten keresztü l értékesítő k arán ya is b efo lyáso lja. A z o n lin e m ó d o n m egren d elést végző k tekin tetéb en m ég n agyo b b a szó rás az u n ió o rszágai kö zö tt. A z E u ró p ai U n ió h o z ko ráb b an csatlako zo tt o rszágo k vállalko zásain ak 26% -a vásáro lt in tern eten keresztü l 2005 -b en , m íg a lett érték o lyan csekély, h o gy szin te m érh etetlen . 97. áb ra: A z o n lin e m ó d o n m egren d elést végző vállalko záso k* arán ya 2005 (százalék)

Eurostat *A m u tató 10 vagy an n ál tö b b fő t fo glalko ztató vállalko záso kra vo n atko zik, m elyek ren d eléseik legaláb b 1% -át o n lin e in tézték. B u lgária: 2004

102. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.3.2 Az IK T szerepe a lakosság körében A lako sság esetéb en m ég m a is h aszn ált, d e egyre in káb b „m egö rö klö tt” m u tató kén t fu n kcio n áló m u tató a vezetékes telefo n n al való elláto ttság. A z u tó b b i évekb en a vezetékestelefo n -elláto ttság tekin tetéb en kétféle ten d en cia kü lö n íth ető el. Szlo vákia, L itván ia, L etto rszág, A u sztria, Íro rszág, F in n o rszág, esetéb en csö k ken és figyelh ető m eg, m íg a tö b b i o rszág esetéb en n ö veked ett a m u tató értéke. A vezetékestelefo n -elláto ttság 2002 ó ta M agyaro rszágo n is lassan , fo lyam ato san csö kken . A m ásik cso p o rto t R o m án ia, B u lgária, L en gyelo rszág és Szlo vén ia alko tják, ah o l a vezetékes telefo n elláto ttság m ég b ő vü l. A vezetékes in frastru ktú ra az ezred fo rd u ló n m ég a világh áló elérését b izto sító leh ető ségkén t fu n kcio n ált, d e n ap jain kra jelen tő s fejlő d ésen m en tek keresztü l az In tern et elérését altern atív m ó d o n b izto sító tech n o ló giák, m in t p éld áu l a káb el- és a m o b il h áló zato k. 98. áb ra: V ezetékes telefo n elláto ttság* 100 fő re vetítve 1997 és 2004 (százalék)

Eurostat *EU-15: 1997 és 2003

103. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A vezetékes telefo n h an yatlásáb an m egh atáro zó szerep et játszo tt a m o b ilko m m u n ikáció elterjed ése. A z ezred fo rd u ló n m ég csak n éh án y o rszágra vo lt jellem ző a m agas m o b il p en etráció , az azó ta eltelt évek viszo n t m in d en ü tt a m o b iltelefo n o k elterjed ését ered m én yezték. M agyaro rszágo n n égy év alatt 30 -ró l 86-ra n ő tt a m u tató értéke, mellyel 2004-re az U n ió kö zép m ező n yéb e kerü lt. A 100 fő re ju tó m o b iltelefo n o k szám ára vo n atko zó m u tató értékelésén él n em szab ad elfelejten i, h o gy a m u tató b an jelen tő s m értékű d u p likáció , illetve m u ltip likáció is m egjelen ik, m ivel a m u tató t az elad o tt SIM kártyák alap ján szám o lják. T ekin tettel arra, h o gy so kan tö b b készü léket h aszn áln ak, illetve gyako ri jelen ség, h o gy ked vező aján lat esetén ú j pre-p aid kártyával elláto tt készü léket vásáro ln ak, m ajd a kártyát n em h aszn álják, a m o b iltelefo n elláto ttságra vo n atko zó ad ato kat csak irán yad ó n ak szab ad tekin ten i. M agyaro rszágo n 2005-b en 100 fő re 76 m o b iltelefo n -h aszn áló ju to tt. 99. áb ra: M o b il elláto ttság* 100 fő re 2000, 2004

Eurostat *EU-15, L etto rszág: 2000 és 2003

104. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A mobiltelefonok első d leges fu n kció ju k, a h an gátvitel m ellett egyre ú jab b ko m m u n ikáció s fo rm ákra is leh ető séget b izto sítan ak, a tech n o ló gia fejlő d ése leh ető vé teszi az egyre n agyo b b m en n yiségű ad atátvitelt. A sávszélesség n ö veked ésével a m o b ilko m m u n ikáció egyre komolyabb versen yt tám aszt a vezetékes in frastru ktú rákkal szem b en , viszo n t a gyo rs ü tem ű tech n o ló giai fejlő d és kö vetkezm én yekén t b izo n yo s m o b il tech n o ló giákn ak n em vo lt leh ető ségü k az érettség szakaszáig elju tn i. A m agyar h áztartáso k m in d ö ssze 2% -a h aszn álta m o b ilját WAP-o zásra, vagy G P R S alap ú in tern et-kap cso lat létreh o zására. T ekin tettel arra, h o gy m ár h azán kb an is fo lyam atb an van az U M T S h áló zato k ép ítése, a kesken y sávo n tö rtén ő m o b ilko m m u n ikáció a jö vő b en várh ató an fo ko zato san elveszíti létjo go su ltságát. 100. áb ra: A m o b iltelefo n o s kesken y sávo n in tern etező k arán ya* 2005 (százalék)

Eurostat *A kesken y sáv h aszn álata a W A P és a G P R S h aszn álatára vo n atko zik.

105. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A csato rn ák h aszn álatáh o z eszkö zö kre van szü kség, m elyek segítségével az állam p o lgáro k ki tu d ják h aszn áln i a kö zeg n yú jto tta leh ető ségeket. A vállalko záso kkal ellen tétb en a lako sságn ál jellem ző en n in csen ek ü zleti érd ekek a szem élyi szám ító gép ek h aszn álatára, első so rb an az IT tech n o ló giákkal szem b en i attitű d , valam in t a kereseti viszonyok b efo lyáso lják a P C -k o tth o n o kb an való elterjed ését. H azán kb an a h áztartáso k 38% -a ren d elkezik legaláb b egy P C -vel, am i jó val elm arad az E U -15 átlaga m ö gö tt. A p en etráció s ad ato k alap ján éles kü lö n b ség m u tatko zik a ko ráb b i E U tagállam o k, az U n ió h o z 2004-ben csatlako zó o rszágo k, valam in t a csatlako zásra jelen leg készü lő o rszágo k kö zö tt. M agyaro rszág a kö zép m ező n yb en fo glal h elyet, régió b eli versen ytársain kh o z h aso n ló a szem élyi szám ító gép ek o tth o n o kb an való elterjed tsége. É rd ekes, h o gy a vállalati szféráb an igen m agas P C h aszn álati arán yt m u tató C seh o rszág esetéb en a lako ssági P C h aszn álat jó val elm arad M agyaro rszág m ö gö tt. 101. áb ra: P C -vel ren d elkező h áztartáso k* arán ya 2005 (százalék)

Eurostat *B u lgária, R o m án ia: 2004, M agyaro rszág: G K IeN E T K ft. ku tatás

106. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 2002-b en M agyaro rszágo n 10,8 szem élyi szám ító gép ju to tt 100 lako sra. A z elő ző áb rán szerep eltetett h áztartáso k kö réb en m ért P C p en etráció b ó l ú gy b ecsü lh etjü k, h o gy a m u tató értéke 2005-re 17,4 re javu lt. H azán k lem arad ását m u tatja, h o gy a 2005-re vo n atko zó m agyar ad at h o zzávető leg 50% -a az EU-15-ö k 2003-ra vo n atko zó átlagán ak. A z in fo rm áció s társad alo m fejlettségéb en ó riási kü lö n b ség van az E U és az E gyesü lt Á llam o k kö zö tt: ez u tó b b ib an 2003 -b an a 100 fő re ju tó P C -k szám a tö b b m in t d u p lája vo lt az E U 15 átlagán ak. 102. áb ra: 100 lako sra jutó P C -k szám a* 2003-ban

European Information Technology Observatory 2005 *B u lgária, R o m án ia, M agyaro rszág, L etto rszág, Szlo vákia, É szto rszág, Szlo vén ia: 2002

107. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyar h áztartáso k 17% -án ak vo lt in tern et kap cso lata 2005 végén , am ivel a seregh ajtó k kö réh ez tarto zu n k. A kép et to váb b árn yalja, h o gy 2005 -ben a PC-vel ren d elkező h áztartáso k keveseb b , m in t fele ren d elkezett in tern et-kapcsolattal, szemben az EU-15-ö kre jellem ző 84% -o s arán n yal. A lem arad ást m ás szem p o n tb ó l m u tatja, h o gy a h áztartáso kra vo n atko zó an a m agyaro rszági P C p en etráció az E U -15 átlagán ak 60% -a, m íg az in tern et p en etráció n ál 30% ez az arán y. A lem arad ás egyik m agyarázó ja az eltérő jö ved elm i viszo n yo k és a kö ltségek felm erü lése. A P C m egvásárlása egyszeri kö ltséget jelen t, to váb b á a gyo rs tech n o ló giai fejlő d és és a h aszn ált P C -k árán ak ro h am o san csö kken ése m ár az alacso n yab b jö ved elm ű ek szám ára is elérh ető vé teszi a szem élyi szám ító gép eket. E zzel szemben az internet-kap cso lat fen n tartása fo lyam ato s kö ltség. 103. áb ra: A z in tern et-kap cso lattal ren d elkező h áztartáso k arán ya, valam in t a szélessávú kap cso lato k* arán ya 2005 (százalék)

Eurostat *B u lgária, R o m án ia, Íro rszág: 2004

108. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m ásik m agyarázó válto zó az in frastru ktú ra, am elyn ek fejlesztésére M agyaro rszág jelen tő s lép éseket tett az E lső N em zeti F ejlesztési T ervb en . A szo lgáltató k szám ára n em jö ved elm ező az in frastru ktú ra kiép ítése az ü zletileg kevésb é vo n zó telep ü lések en , és n em szab ad elfelejten ü n k, h o gy h azán kb an 70% kö rü l m o zo g a vezetékes telefo n lefed ettség. A m o b il tech n o ló giákn ál m ár em lítettü k, h o gy a gyo rs ü tem ű fejlő d és ered m én yekén t egyre gyakrab b an elő fo rd u l, h o gy egyes tech n o ló giák n em kép esek kifu tn i teljes életciklu su kat – a szélessávú kap cso lato k arán yán ak elterjed tsége is jó p éld a erre. H azán kb an az in tern etkap cso lato k kéth arm ad a szélessávú , szem b en az E U -15-ö kre jellem ző 47% -o s arán n yal. A m agas arán y azzal m agyarázh ató , h o gy az in tern et-kapcsolat bevezetése a tech n o ló gia irán t n yito tt rétegekn él tö rtén t m eg elő szö r, akik a szélessávú kap cso lato k m egjelen ése u tán a m agasab b h o zzáad o tt érték m iatt gyo rsan válto ttak a szélessávú tech n o ló giára. A kö vetkező h u llám o kb an csatlako zó k m ár n agy eséllyel azo n n al szélessávú kap cso latra tettek szert. A két legelterjed teb b szélessávú tech n o ló gia a D SL és a káb eltelevízió . A 100 fő re ju tó szélessávú kap cso lato k arán ya az O E C D tagállam o k kö zü l Izlan d o n a legm agasab b , az áb rán is szerep lő F in n o rszág a lista ö tö d ik h elyén áll, m egh alad va az E gyesü lt Á llam o k és Jap án m u tató it. Á ltalán o san igaz, h o gy a káb eltársaságo k szerep e E u ró p áb an so kkal kiseb b , m in t az E gyesü lt Á llam o kb an . A z E u ró p ai U n ió n b elü l kivételn ek szám ít A u sztria és P o rtu gália, ah o l kiem elked ő en m agas a 100 fő re ju tó káb el-kap cso lato k szám a. M agyaro rszág a régió állam aih o z viszo n yítva jó ered m én yt el. H azán kb an a 100 fő re ju tó D SL kap cso lato k szám a 4,1, a 100 fő re ju tó káb el kap cso lato k szám a 2,1 vo lt 2005 -b en és az ö sszesen 6,3 d arab 100 lako sra ju tó szélessávú elő fizetéssel az O E C D o rszágo k kö zö tt a 25. h elyen álltu n k. 104. áb ra: A 100 fő re ju tó szélessávú kap cso lato k szám a 2005

OECD

109. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 H azán kb an 2003 ó ta m egh áro m szo ro zó d o tt a 100 fő re ju tó szélessávú kap cso lato k szám a. A hazai szélessávú elő fizető i kö r n ö veked ése m egh alad ja az E U -15 állam o két és az O E C D o rszágo k átlagát is, igaz, az in d u lási szin t kü lö n b ö zik. A 2005 -re vo n atko zó m agyar ad at a két-h áro m évvel ezelő tt m ért O E C D és E U átlag szám o kn ak felel m eg, vagyis van esélyü n k a felzárkó zásra ezen a terü leten . A szélessávú tech n o ló giára igen válto zato s alkalm azási kö r ép ü l rá. L eh ető ség van p l. televízió és h ázi m o zi szo lgáltatás n yú jtására, in teraktív játékra (M M O R P G ) am ely csak szélessávo n élvezh ető , d e m ég a m u ltim éd iás tan u ló p ro gram o k szám ára is szü kség van a m in él m agasab b ad atátviteli kép ességre. H o sszab b távo n való szín ű leg ez lesz az alap ja a tö b b i ko m m u n ikáció s tech n o ló gián ak is, így a gyo rs kiép ítést a szakértő k egy része legaláb b o lyan fo n to sn ak tartja a gazd asági fejlő d és szem p o n tjáb ó l, m in t h ajd an a vasú th áló zatét. A 16 évn él id ő seb b , d e 74 évn él fiatalab b m agyar lako sságn ak m in d ö ssze 23% -a h aszn álja az in tern etet legaláb b h eti gyako risággal, ez u gyan n em m arad el jelen tő sen a kö rn yező o rszágo kra vo n atko zó értékektő l, d e a régió b an az u to lsó h elyen állu n k. 105. áb ra: A z in tern etet ren d szeresen h aszn áló k arán ya* 2005 (százalék)

Eurostat *A m u tató a 16 és 74 év kö zö tti lako sságra vo n ato zik. R en d szeres in tern et h aszn áló az, aki a h eti egy alkalm at m egh alad ó gyako risággal in tern etezik. B u lgária, R o m án ia, F in n o rszág: 2004

110. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az EU-15 o rszágaib an m in d en ö tö d ik, m íg M agyaro rszágo n m in d en h uszad ik lako sra jellem ző , h o gy h áro m h avo n ta m egren d el valam ilyen term éket vagy szo lgáltatást az intern eten keresztü l. T erm észetesen az arán yo kat erő sen b efo lyáso lja a ren d szeresen in tern etező k arán ya. A z in tern etet ren d szeresen h aszn áló kat vizsgálva a m agyar lako sság a régió o rszága lako sságán ál p o zitívab b attitű d ö t m u tat az in tern eten keresztü li vásárlás irán t. H azán kb an a h eten te legaláb b egyszer in tern etező kn ek m in tegy 20% -a vásáro lt h áro m h ó n ap alatt az in tern eten , m íg a régió s versen ytársain kra jó val alacso n yab b arán yo k jellem ző ek. 106. áb ra: A z in tern eten vásárló k arán ya* 2 005 (százalék)

Eurostat *A m u tató azo kn ak az arán yát m u tatja az ö sszlako sságh o z viszo n yítva, akik h áro m h ó n ap alatt saját h aszn álatra ren d eltek m eg term ékeket vagy szo lgáltatáso kat in tern eten keresztü l. R o m án ia, B u lgária: 2004

111. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.3.3 E-korm ányzat A Cap Gemin i tan ácsad ó cég n em zetkö zi ö sszeh aso n lítása szerin t h azán kb an a valam ilyen szin ten m egvaló síto tt e-ko rm án yzati szo lgáltatáso kn ak 50% -a in tézh ető el teljes egészéb en elektro n iku s ú to n , am i n em so kkal m arad el az E U -15 o rszágo k 56% -o s átlagátó l. É szto rszágb an a 20 szo lgáltatás 63% -a érh ető el teljes m értékb en o n lin e m ó d o n és ezzel az értékkel a legfejletteb b o rszágo k kö zö tt fo glal h elyet. 107. áb ra: A teljes m értékb en o n lin e m ó d o n in tézh ető e-ko rm án yzati szo lgáltatáso k arán ya 2006 (százalék)

Eurostat

112. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kö zh ivatalo kkal in tern eten keresztü l kap cso latb a lép ő k arán ya 2005 -b en M agyaro rszágo n meghaladta a 15%-o t, m ely n em so kkal m arad el a ko ráb b an csatlako zo tt o rszágo k átlagátó l. A z in tern etet h aszn áló k kö réb en F in n o rszágb an a leggyako rib b a kö zh ivatalo kkal való elektro n iku s kap cso lattartás, m in d en m áso d ik in tern etező re jellem ző , h o gy ilyen m ó d o n ju t h o zzá in fo rm áció kh o z, n yo m tatván yo kh o z. 108. áb ra: K ö zh ivatalo kkal in tern eten keresztü l ü gyin tézést kezd em én yező lako so k arán ya* 2005 (százalék)

Eurostat *A m u tató azo kn ak az arán yát m u tatja a 16 -74 éves ko ro sztályo n b elü l, akik az elm ú lt 3 h ó n ap b an kö zh ivatalo kkal való kap cso latfelvételre h aszn álták az in tern etet (in fo rm áció t szereztek a w eb o ld alakró l, fo rm an yo m tatván yo kat tö ltö ttek le, illetve kü ld tek vissza). R o m án ia, B u lgária: 2004

113. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A vállalko záso k elektro n iku s ü gyin tézése so kkal in káb b elterjed t, m in t a lako ssági ü gyin tézés. A n agyo b b m en n yiségű , és gyako rib b ü gyin tézési igén y m ellett a kü lö n b séget magyarázza az is, h o gy a ko rm án yzat gyakran kö telező vé teszi a vállalko záso k szám ára az elektro n iku s ü gyin tézést. Jó p éld a erre, h o gy M agyaro rszágo n 2003 -ban a legnagyobb 450, 2004-b en a legn agyo b b 3000 ad ó zó n ak kellett ad ó b evallását elektro n iku s ú to n az A P EHnek eljuttatnia. 2005-tő l kiterjesztették az elő írást a 10000 legn agyo b b ad ó zó ra. Ilyen m ó d o n M agyaro rszágo n jelen leg az ad ó szám m al ren d elkező k keveseb b , m in t 1% -án ak kell elektro n iku s ad ó b evallást végezn ie, u gyan akko r ezen ad ó zó k ad ó teljesítm én ye csakn em kéth arm ad a a teljes m agyaro rszági ad ó teljesítm én yn ek. 109. áb ra: K ö zh ivatalo kkal in tern eten keresztü l ü gyin tézést kezd em én yező vállalko záso k* arán ya 2005 (százalék)

Eurostat *A m u tató 10 vagy an n ál tö b b fő t fo glalko ztató v állalko záso kra vo n atko zik. R o m án ia, B u lgária: 2004

114. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az IKT-n ak a ko rm án yzat viszo n ylag n agy jelen tő séget tu lajd o n ít M agyaro rszágo n : e tekin tetb en h azán k az élm ező n y végén fo glal h elyet. A 115 o rszágb an elvégzett felm érésb en a 38. h elyen végeztü n k 4,7-es átlagértékkel. 110. áb ra: A z IK T jö vő b eli fo n to sságán ak ko rm án yzati m egítélése 2005

WEF The Global Information Technology Report 2005-2006 1= egyáltalán n em ért vele egyet, 7= teljesen egyetért vele

115. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z eu ró p ai ko rm án yo k igen eltérő m értékb en fo rd ítan ak figyelm et p o litikájukb an az IK T tech n o ló giákra. M agyaro rszág a 4,0 -s átlagértékkel a kö zép m ező n y végére szo ru lt, a felm érésb en vizsgált 115 o rszág kö zü l a 80. h elyen áll a ran gso rb an . A lista élén Szin gap ú r és M alaysia áll, a h arm ad ik h elyen m ár D án ia szerep el, m ajd F in n o rszág kö vetkezik a so rb an . A ko rm án yzat által az IK T -n ak b izto síto tt viszo n ylag alacso n y p rio ritás n ém ileg ellen tm o n d an n ak, m iszerin t a ko rm án yzat felism erte az IK T jö vő b en i fo n to sságát. 111. áb ra: A z IK T p rio ritása a ko rm án yzati p o litikáb an 2005

WEF The Global Information Technology Report 2005-2006 1= egyáltalán n em ért vele egyet, 7= teljesen egyetért vele

116. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.4 Innováció A fejezetben azt mutatjuk be, hogy az egyes o rszágo k m en n yit és m ilyen stru ktú ráb an fo rd ítan ak az ú j és h aszn o síth ató ism eretek m egszerzésére, m ilyen gazd asági-kö rn yezeti feltételek segítik az ú j tu d ás terjed ését, és m in d ez m ilyen ered m én yességgel h aszn o su l. 3.4.1 Befektetések az újtudásba A fejlett gazd aságo k ku tatás-fejlesztésre fo rd ítják a G D P legaláb b 2% -át. M agyaro rszág az elm ú lt 10 évb en n em tu d ta átlép n i az 1% -o s kü szö b ö t. A régió b ó l a legked vező b b m u tató val C seh o rszág és Szlo vén ia b ü szkélked h et, ám a fejlett o rszágo kh o z kép est ezen gazd aságo k teljesítm én ye is szerén y. 112. áb ra: A K + F ráfo rd ításo k a G D P arán yáb an * 2004 (százalék)

Eurostat *Szlo vén ia, Jap án : 2003, A u sztria, F in n o rszág: 2005

117. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 R égió n kb an a K + F ráfo rd ításo k elm ú lt évtized b eli tren d je n em ked vező . A p éld akép F in n o rszág tartó san a G D P 3% -a fö lé em elte K + F kiad ásait. M agyaro rszág 1% kö rü l stagn ál, R o m án ia alu lró l, Szlo vákia felü lrő l kö zelíti a 0,5% -ot. 113. áb ra: A K + F ráfo rd ításo k alaku lása a G D P arán yáb an 1995 -2004 (százalék)

Eurostat

118. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az ö sszes K + F ráfo rd ítás ked vező tlen kelet-kö zép -eu ró p ai alaku lásáb an a vállalati K + F kö ltések alacso n y szin tje a d ö n tő . U gyan akko r a vállalati K + F ráfo rd ításo k alap ján M agyaro rszág m egelő zi É szto rszágo t és P o rtu gáliát. 114. áb ra: A vállalko zási K + F ráfo rd ításo k a G D P arán yáb an * 2004 (százalék)

Eurostat *P o rtu gália, É szto rszág, Szlo vén ia, Jap án : 2003, A u sztria: 2002, F in n o rszág: 2005

119. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z elm ú lt évtized végén a fin n vállalato k látván yo san d in am izálták K + F erő feszítéseiket: a magán cégek m a m ár a G D P 2,5% -át kö ltik ku tatás-fejlesztésre. M agyaro rszág – régió b eli versen ytársaival egyetem b en – en n ek a szin tn ek m ég csak m in tegy 1/ 8 -ára kép es. 115. áb ra: A vállalko zási K + F ráfo rd ításo k alaku lása a G D P arán yáb an 1995-2004 (százalék)

Eurostat

120. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyar és a fin n K + F ráfo rd ításo kn ak a vállalati m éretkategó riák szerin ti m ego szlása n agyo n h aso n ló . M in d két o rszágb an a n agy, világp iaci fo lyam ato kb a b ekap cso ló d ó vállalato k kö ltik a legtö b b et ku tatás-fejlesztésre. 116. áb ra: A vállalko zási K + F ráfo rd ításo k m éretkategó riák szerin ti m ego szlása 2004 (százalék)

Eurostat

121. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z ü zleti szekto rb an F in n o rszágb an a m o b ilko m m u n ikáció s és in fo rm áció tech n o ló giai ku tatáso k, M agyaro rszágo n a gyó gyszerip ari ku tatáso k igen jelen tő sek: az e szekto ro kb a tarto zó n agyvállalato k jelen tik a vállalko zási K + F tekin télyes h án yad át. A kü lfö ld i tö b b ségi tu lajd o n ú cégek részesed ése az ü zleti szekto r ku tatás-fejlesztéséb ő l M agyaro rszágo n az egyik legm agasab b a világ o n . E n n ek fo n to s o ka, h o gy a n agy cégek szin te kivétel n élkü l kü lfö ld i kézb en van n ak. 117. áb ra: A kü lfö ld i tu lajd o n ú vállalato k részesed ése a vállalko zási K + F ráfo rd ításo kb ó l* 2003 (százalék)

O E C D M ST I ad atb ázis *M agyaro rszág: 1998, G ö rö go rszág: 1999, F in n o rszág: 2001, E gyesü lt Á llam o k: 2002

122. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z aktív n ép ességh ez viszo n yíto tt h azai ku tató -fejlesztő i létszám az áb ráb an szerep lő o rszágo k kö zö tt átlago s, s jo b b , m in t a legtö b b kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágb an . 118. áb ra: A ku tató -fejlesztő k arán ya az aktív n ép ességh ez kép est* 2003 -2004 (százalék)

Eurostat *Ausztria: 2002

123. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 B iztató viszo n t, h o gy a W o rld E co n o m ic F o ru m ad atai szerin t a m atem atika és a term észettu d o m án yo k o ktatásán ak h azai szín vo n ala az egyik legjo b b n ak szám ít E u ró p áb an , b ár a jó l teljesítő o rszágo k kö réb en n in csen ek jelen tő s kü lö n b ségek. (M ás felm érések n ém ileg ro sszab b kép et m u tatn ak.) 119. áb ra: A m atem atika és a term észettu d o m án yo k o ktatásán ak szín vo n ala 200 5

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1= n agyo n elm arad o tt, 7= a világo n az egyik legjo b b

124. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z ü zleti szekto r M agyaro rszágo n csak keveset kö lt K + F -re, szerén y ö sszegeket fo rd ít term ék-in n o váció kra, tech n o ló giákra, vagy ú j term ék m arketin gjére. A régió b eli versen ytárs o rszágo kb an a vállalato k árb evételü kh ö z kép est m in d en h o l tö b b et kö lten ek in n o váció kra, m in t n álu n k. 120. áb ra: A z in n o váció s ráfo rd ításo k a teljes árb evétel arán yáb an * 2003 (százalék)

Eurostat *R o m án ia, Szlo vén ia: 2002

125. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyar és a len gyel ko ckázati tő kep iac szerén y m éretű , ám e két o rszágb an e b efektetések vo lu m en e (p l. a G D P arán yáb an ) m égis kiem elked ik a kelet-kö zép -eu ró p ai m ező n yb ő l. E zt erő sítik m eg a vállalati vélem én yek is. 121. áb ra: A ko ckázati tő ke elérh ető sége 2005

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1= n eh ezen elérh ető , 7= kö n n yen elérh ető

126. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A ko rm án yzatn ak a K + F -et ö sztö n ző lép ései kö zö tt n agyo n fo n to sak a m ű szaki tartalm ú kö zb eszerzések, h iszen a h azai ku tató szekto rn ak jelen th etn ek m egren d elést. A m en n yib en ezek a tech n o ló giai kö zb eszerzések „célzo ttan o ko sak”, h o sszab b távú in n o váció s h atáso kra is szám ítan i leh et. A kelet-kö zép -eu ró p ai régió b an a cseh ko rm án yzat tö rekvései valamivel elismertebbek, a m agyar és a szlo vák erő feszítések h aso n ló ak, d e n ém ikép p ked vező tlen eb b ek. 122. áb ra: M en n yire tám o gatják a ko rm án y tech n o ló gia-b eszerzései az in n o váció t? 2005

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1=a fejlett tech n o ló giák b eszerzéséb en az ár, 7= a m ű szaki teljesítm én y és in n o vativitás a d ö n tő

127. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.4.2 Innovációs m iliő,hálózatok A z in n o váció so k esetb en vállalko zó k, vállalko zó szellem ű vezető k m o tiváció ib ó l ered . A m agyaro rszági vállalati felső vezetés átlago s h atéko n ysága – a szakértő i m egkérd ezésen alap u ló IM D felm érés szerin t – kiemelkedik a kelet-kö zép -eu ró p ai m ező n yb ő l. H a az in n o váció s ren d szer egyéb elem ein ek (p l. az o ktatás, a ko rm án yzati K + F szekto r) in n o váció s teljesítm én ye n ö veked n e, en n ek az elő n yeit az agilis menedzsment minden b izo n n yal ki is h aszn áln á. 123. áb ra: H atéko n y felső vezetés 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= az igazgató ságo k a vállalati vezetés felü gyeletéb en gyen gék, 10= h atéko n yak

128. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyaro rszági vállalko záso k p iaci alkalm azko d ó kép essége jó n ak m o n d h ató , a cseh és az észt attitű d azo n b an m ég ru galm asab b n ak tű n ik. 124. áb ra: A lkalm azko d ás a p iaco kh o z 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= a p iaci h atáso kra a vállalato k n em reagáln ak ru galm asan ,10= ru galm asan reagáln ak

129. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M ár-m ár kö zh elyszám b a m egy, h o gy M agyaro rszág is járh atn á az ír fejlő d és ú tját. A kü lfö ld i tő keb efektetések – és a kü lfö ld i tu lajd o n ú cégek gazd asági jelen tő sége – alap ján ez való b an n em elkép zelh etetlen , m in t ah o gy a cseh , a szlo vák és az észt gazd aság esetéb en sem az. 125. áb ra: A kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke m en n yib en szo lgálja a m ű szaki m egú ju lást? 2005

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1= a kü lfö ld i tő ke b eh o zatala kevés ú j tech n o ló giát jelen t, 7= fo n to s fo rrása az ú j tech n o ló giákn ak

130. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A ren d szerválto zás ó ta eltelt id ő szak egyes fejlő d ési jellem ző i M agyaro rszág szám ára u gyan akko r n em az ír felzárkó zási p ályát való szín ű sítik. A kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke so k esetben szin te en klávéb an term el és szo lgáltat. T alán N yu gat- és K ö zép -M agyaro rszág au tó ip arátó l eltekin tve n em n agyo n jö ttek létre regio n álisan ko n cen trált, h elyi sajáto sságo kra és szo lgáltatáso kra ép ü lő , a fejlett o rszágo kb an jellem ző ú n . klaszterek. 126. áb ra: A klaszterek fejlettsége 2004

WEF The Global Information Technology Report 2005-2006 0=a klaszterek fejletlenek, 7=fejlettek

131. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A klaszterek fejlő d ésén ek fő elő feltétele a regio n alizm u s m egerő sö d ése, am ib en egyetlen kelet-kö zép -eu ró p ai o rszág sem jelesked ik (m ikö zb en az E U – tekin tettel a világgazd asági trendekre – ezt kifejezetten ö sztö n zi). V ilágo san jelzi ezt a K + F szo lgáltatáso k és kép zés n eh éz h elyi elérh ető sége is. A ro ssz m in ő sítésh ez az is h o zzájáru l, h o gy a régió tu d o m án yo s akad ém iái cen tralizáltan , ro sszu l ko n zerváló d o tt stru ktú ráb an , a gazd aságtó l elkü lö n ü lten m ű kö d n ek. E b b en a tekin tetb en M agyaro rszág értékelése kifejezetten ked vező tlen . 127. áb ra: K + F szo lgáltatáso k és kép zés h elyi elérh ető sége 2005

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1= n em elérh ető , 7= világszín vo n alú h elyi in tézm én yekn él elérh ető

132. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A vállalati szekto r tech n o ló giai együ ttm ű kö d ésérő l alko to tt kép ked vező b b , b ár a fejlett o rszágo kb an a vállalato k kö zö tti m ű szaki jellegű ko o p eráció lén yegesen in ten zíveb b , m in t a régió b an . 128. áb ra: A vállalko záso k kö zö tti m űszaki együ ttm ű kö d és fejlettsége 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= gyen gén fejlett, 10= n agyo n fejlett

133. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Az egyetem ekkel való vállalati kap cso lato k M agyaro rszág és C seh o rszág esetéb en in ten zíveb b ek, m in t K elet-K ö zép E u ró p a egyéb o rszágaib an . A két o rszág n ívó sab b m ű szaki egyetem ei kö rn yezetéb en n éh án y m u ltin acio n ális n agyvállalat kiseb b -nagyobb ku tatási részlege is letelep ü lt. 129. áb ra: A vállalko záso k és egyetem ek kö zö tti tu d ástran szfer 2006

IMD World Competitiveness Yearbook 2006 1= n em m ű kö d ik, 10= kiváló an m ű kö d ik

134. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 F o lytató d ik K elet-K ö zép E u ró p a in tegráló d ása az E u ró p ai K u tatási és In n o váció s T érségb e, am it a kö zvetlen b rü sszeli fin an szíro zású K + F K eretp ro gram o kb an való részvétel d in am izáló d ása is jelez. 130. áb ra: R észvétel a K eretp ro gram o kb an legaláb b egy szervezettel az ad o tt o rszágb ó l 1994 -2002 (a p ro jektek d arab szám a)

European Commission, CORDIS

135. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 Ígéretes, d e n em elegen d ő , h o gy a 4. K eretp ro gram h o z (1994 -98) kép est az 5. K eretp ro gram id ő szakára (1998 -2002) a cseh , len gyel, m agyar, szlo vák, vagy szlo vén részvételű p ro jektek d arab szám a m egkétszerező d ö tt. 131. áb ra: R észvétel a K eretp ro gram o kb an az ad o tt o rszágb ó l ko o rd in álva 1994 -2002 (a projektek d arab szám a)

European Commission, CORDIS

136. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z in n o váció k kiterjed tsége és sikeressége szem p o n tjáb ó l m egh atáro zó a vállalko záso k kö rn yezete. A V ilágb an k részletes esettan u lm án yo ko n alap u ló m ó d szertan ával készített ü zleti kö rn yezet in d ikáto ro k szerin t e téren is n agy a kü lö n b ség K elet-K ö zép E u ró p a és a fejlett o rszágo k kö zö tt. A vállalato k ad m in isztráció s stb . terh ei M agyaro rszágo n is viszo n ylag m agasak. A b alti állam o k viszo n t figyelem re m éltó an jó m u tató kkal rendelkeznek. 132. áb ra: A vállalko záso k üzleti-szab ályo zási kö rn yezete* 2005

World Bank, Doing Business in 2005 *A 39 in d ikáto r szerin t so rb a ren d ezett o rszágo kn ál a ran gszám o k ö sszege. H a p l. egy o rszág m in d en b en a legjo b b , ran gszám ain ak ö sszege 39, h a a legro sszab b , 39*39 = 1521

137. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z in n o váció k terjed ése szem p o n tjáb ó l kulcstén yező a szellem i tu lajd o n h o z fű ző d ő jo go k széles kö rű érvén yesítési leh ető sége is. A kelet-kö zép -eu ró p ai régió b an azo n b an a szellem i tu lajd o n véd elem h agyo m án yo san ko m o ly p ro b lém a. A felm érési ad ato k szerin t az e téren kialaku lt, a fejlett o rszágo któ l vett távo lság kö rü lb elü l m egegyezik az ü zleti in d ikáto ro kkal kapcsolatb an m értekkel. 133. áb ra: A szellem i tu lajd o n véd elm e 2005

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1= gyen ge vagy n em létezik, 7= a világ legszigo rú b b jo gi szab ályo zásával egyen értékű

138. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z in n o váció s légkö rt a ko rru p ció jelen sége kifejezetten ro m b o lja. M agyaro rszág évek ó ta kö zep es ko rru p ció s m u tató val ren d elkezik, elm arad va E u ró p a fejletteb b felétő l. A felzárkó zó o rszágo k kö réb en a szlo vén és az észt ko rru p ció s h elyzet érd em b en ked vező b b . 134. áb ra: K o rru p ció s in d ex 2005

Transparency International

139. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.4.3 Az innováció hatásai M agyaro rszág keveset fektet b e az ú j tu d ásb a, az in n o váció s m iliő gyen ge, a h áló zato so d ás ép p en csak m egin d u lt. A feld o lgo zó ip arb an a kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke részfelad ato kra szako so d o tt egységeket h o zo tt létre, az értéklán co kn ak általáb an csak rö vid szakaszai vannak jelen. 135. áb ra: A z ú j term ékek arán ya az ö sszes árb evételh ez kép est 2003 (százalék) Ú j term ék a p iaco n

Ú j term ék a vállalko zásn ál

Eurostat

140. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z in n o vatív kis- és kö zép vállalato k esetéb en a kelet-kö zép -eu ró p ai h elyzetkép kiegyen sú lyo zo ttab b . A z in n o vatív K K V -k jelen léte a régió valam en n yi o rszágáb an m arkán san kitap in th ató , d e a fejlett o rszágo kkal e téren m ég m essze n em vagyu n k versen ykép esek. 136. áb ra: A z in n o vatív K K V -k arán ya 2003 (százalék)

Eurostat

141. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A zo kb an az o rszágo kb an , ah o l ked vező b b az üzleti kö rn yezet, az in n o vatív vállalato k arán ya is m agasab b (a ko rreláció csakn em 70% ). 137. áb ra: A z ü zleti kö rn yezet m in ő ségén ek és az in n o vatív vállalato k arán yán ak kap cso lata

E u ro stat és W o rld B an k ad ato k alap ján G K I Z rt. szám ításo k A vállalko záso k kö rn yezete= a ran gszám o k ö sszege, lásd . a 132. áb rát

142. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A magyar feldolgozó ip ar tekin télyes h án yad a – a kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke segítségével – sikerrel kap cso ló d o tt b e a világgazd asági m u n kam ego sztásb a. E zt a csúcstech n o ló giai exp o rt kiem elked ő en m agas részarán ya is jelzi. 138. áb ra: A csú cstech n o ló giai exp o rt részarán ya az ö sszes kivitelb ő l 2004 (százalék)

World Bank, World Development Indicators 2006

143. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 R észleteseb b en m egvizsgálva a csú cstech n o ló giai exp o rt részarán yán ak alaku lását jó l láth ató , h o gy M agyaro rszág m ár a fin n szin tet is tú llép ve tu d n ö veked ést felm u tatn i, m íg Szlo vákia és R o m án ia m u tató i jó val elm arad n ak h azán kétó l. 139. áb ra: A csú cstech n o ló giai exp o rt részarán yán ak alaku lása az ö sszes kivitelb ő l 1995 -2004 (százalék)


144. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A csú cstech n o ló giai exp o rt m agas arán ya ked vező , d e n agy vo lu m en ű csú cstech n o ló giai im p o rttal is p áro su l, azaz a h o zzáad o tt érték a term ékek teljes (éven te 15 m illiárd eu ró n agyságren d ű ) értékéh ez kép est n em tú l n agy. M in d ezt m egerő síti az érték lán co k gazd asági jelen létére vo n atko zó m érő szám is, am ely M agyaro rszágo t az átlago s o rszágo k kö rn yezetéb en p o zício n álja. 140. áb ra: A z értéklán co k jelen léte a gazd aságb an 2005

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1=az exp o rtő r cégek első so rb an n yersan yago t term eln ek ki, vagy gyártan ak, 7 = n em csak gyártan ak, h an em term ékfejlesztést, m arketin get, lo gisztikai és értékesítés u tán i (after-sales) szo lgáltatáso kat is m egvaló sítan ak

145. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A szab ad alm i fü ggő ségi ráta jó l m u tatja a kelet-kö zép -eu ró p ai gazd aságo k kü lfö ld i tech n o ló giáktó l való fü ggő ségét. M agyaro rszágo n csakn em százszo r an n yi kü lfö ld i ered etű szab ad alm i b ejegyzés irán ti kérelm et ad n ak b e, m in t h azait. 141. áb ra: Szab ad alm i fü ggő ségi ráta 2 002 N em rezid en sek / rezid en sek szab ad alm i kérelm ein ek szám a


146. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z E gyesü lt Á llam o kb an b ejegyzett szab ad alm i kérelem a n em zetkö zi versen yb en h elyt álló szab ad alo m n ak szám ít. A n ép ességszám ra vetített m agyar m u tató jelen tő sen elm arad a fejlett o rszágo kh o z kép est, ám m ég így is jo b b a h elyzet, m in t a kelet-kö zép -eu ró p ai régió legtö b b o rszágáb an . A kü lfö ld i tech n o ló giáktó l való fü ggés a felzárkó zó (és kü lö n ö sen a kiseb b ) gazd aságo kb an term észetes, m in t ah o gy a felgyo rsu lt m ű szaki fejlő d és m iatt a fü ggő ség lassú csö kken ése is. A h azai esetb en azo n b an az is igaz, h o gy a ren d szerváltás ó ta a rezid en sekn ek m egad o tt szab ad alm ak ab szo lú t szám a is jelen tő sen csö kken t. 142. áb ra: E gym illió lako sra ju tó U SP T O * szab ad alo m 2003

U N C T A D és N atio n al Scien ce F o u n d atio n ad ato k alap ján G K I Z rt. szám ításo k *United States Trademark and Patent Office

147. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 N ép ességarán yo san M agyaro rszág p u b likáció s teljesítm én ye b elesim u l a kelet-kö zép eu ró p ai m ező n yb e. A m en n yib en viszo n t a ku tató i létszám ra vetítjü k a tu d o m án yo s p u b likáció k szám át, Szlo vén ia, C seh o rszág és M agyaro rszág n éh án y fejlett o rszágo t m eg is elő z. 143. áb ra: E gym illió lako sra ju tó tu d o m án yo s kö zlem én y 2003

U N C T A D és N ational Science Foundation 144. áb ra: E zer ku tató ra jutó tu d o m án yo s kö zlem én y 2003

U N E SC O és N atio n al Scien ce F o u n d atio n 148. oldal


A m agyar ku tató k p u b likáció s teljesítm én ye jó részt az akad ém iai h áló zat ku tató in tézeteib en és az elism erteb b egyetem i tan székeken d o lgo zó m u n katársak teljesítm én yeit tü krö zi. A z ü zleti-gazd asági siker, m in t értékelési kritériu m , sajn o s h áttérb e szo ru l. A z eu ró p ai p arad o xo n n éven ism ert jelen ség a m agyar gazd aságra is érvén yes: a tu d o m án yo s teljesítm én y és az in n o váció s ered m én yek (az ú j tu d ás gazd asági h aszn o sítása) n in csen ek ö sszh an gb an . E n n ek egyik o ka az in n o váció s ren d szer alren d szerein ek, kü lö n ö sen a gazd aságn ak és a tu d o m án yn ak m ár em lített elkü lö n ü ltsége. A vállalko záso k in n o váció s kap acitása ö sszességéb en kifejezi azt a kép et, am it a m agyar gazd aság m egú ju lási kép ességérő l a fejezetb en b em utato tt áb rák alap ján n yerh ettü n k. 145. áb ra: A vállalko záso k in n o váció s kap acitása 2005

WEF The Global Competitiveness Report 2005-2006 1= A cégek a tech n o ló giákh o z kü lfö ld i vállalato k licen cei illetve m áso lása, 7= saját ku tatáso k és ú j term ékek/ tech n o ló giák elő állítása révén ju tn ak h o zzá

A kelet-kö zép -eu ró p ai régió cégein ek in n o váció s kap acitása jelen tő sen elm arad a fejlett o rszágo któ l, ám a régió n b elü l M agyaro rszág h elyzete ö sszességéb en n em ro ssz. U gyan akko r ez az ö sszefo glaló jellegű m érő szám az in n o váció terü letén is a gazd asági átm en etet tü krö zi. A z átm en et 2006 -b an is a ko rm án yzati K + F szekto r in tézm én yio rien táció s válságával, visszafo go tt vállalati ku tatási-in n o váció s tö rekvésekkel, az ú j tu d ást h o rd o zó h u m án erő fo rráso k elh an yago lásával, a n em zeti in n o váció s ren d szer elem ei kö zö tti kap cso lato k h ián yával, az értéklán co k és klaszterek m érsékelt gazd asági jelen tő ségével, b o n yo lu lt szab ályo zási kö rn yezettel, és a kü lfö ld i m ű kö d ő tő kén ek a segítségével ro h am o san ko rszerű sö d ő feld o lgo zó ip arral jellem ezh ető .

149. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 3.5 O ktatás és képzés A z o ktatási kiad áso k jó l tü krö zik egy o rszág o ktatásh o z fű ző d ő elh ivato ttságát. M agyaro rszág a kö zép -euró p ai o rszágo k kö réb en ked vező h elyet fo glal el az egy d iákra ju tó kiad áso k terén , a fejlett o rszágo któ l azo n b an m ég így is jelen tő sen elm arad . H azán k o ktatási ren d szerén ek legfő b b p ro b lém áját a ráfo rd ításo k és a szín vo n al ö sszh an gján ak h ián ya okozza, ami első d legesen az elap ró zó d o tt, jellem ző en d ecen tralizált kép zési ren d szerrel, a p ed agó gu skép zésb e b ekerü lő k ko n traszelektív kiválasztásával és a p ed agó gu skép zés gyen geségeivel m agyarázh ató . 146. áb ra: O ktatási kiad áso k/ év/ d iák vásárló erő -p aritáso n 2002 (E U R )

OECD Education at a Glance 2005

150. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agán szekto r az E gyesü lt Á llam o kb an és Jap án b an járu l h o zzá legn agyo b b m értékb en az o ktatási kiad áso kh o z. E zekb en az o rszágo kb an o lyan fejlett a társad alo m és a gazd aság, hogy a befektetett tő ke gyo rsan m egtérü l. H azán k, d e a legtö b b fejlett o rszág is jelen tő sen elm arad ettő l az állap o ttó l. 147. áb ra: A m agán szekto r arán ya az o ktatási kiad áso kb an 2002 (százalék)


151. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z egy általán o s isko lás d iákra ju tó kiad áso k viszo n ylag alacso n y szín vo n ala tü krö zi az o ktatás m in ő ségi ko rlátait M agyaro rszágo n . A kiad áso k – b ár m egh alad ják a kö zép -eu ró p ai átlago t – jó val elm arad n ak a fejlett o rszágo k szín vo n alátó l. 148. áb ra: Á ltalán o s isko lai kiad áso k/ év/ d iák vásárló erő -p aritáso n 2003 (E U R )


152. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszág az egy o ktató ra ju tó általán o s isko lai d iáko k szám át tekin tve elő kelő h elyet fo glal el n em zetkö zi viszo n ylatb an , d e ez a jelen ség n em az o ktatás jó m in ő ségén ek, h an em az o ktatási ren d szer szétap ró zo ttságán ak tu lajd o n íth ató . 149. áb ra: E gy o ktató ra ju tó általán o s isko lai d iák 2003


153. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n az általán o s isko lai o ktatásh o z kép est ked vező tlen eb b a h elyzet a kö zép szin tű o ktatás terén , ah o l a m áso d ik legkeveseb b ráfo rd ítás ju t az egyes tan u ló kra a vizsgált o rszágo k kö réb en . A z alacso n y ráfo rd ításo k m ö gö tt alacso n y keresetű p ed agó gu si kar és gyen gén felszerelt, n agyszám ú o ktatási h ely h ú zó d ik m eg. 150. áb ra: K ö zép isko lai kiad áso k/ év/ d iák vásárló erő -p aritáso n 2003 (E U R )


154. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kö zép szin tű o ktatásb an résztvevő tan u ló k arán yát vizsgálva h azán k a kö zép m ező n yb e tartozik. A z elm ú lt évek m en n yiségi n ö veked ése ellen ére a fiatalo k 17% -a ma sem kap kö zép fo kú kép zést, ő k késő b b i életü k so rán szám o s p ro b lém ával szem b esü ln ek m ajd és n agy való szín ű séggel id ő elő tt b ekerü ln ek a szo ciális ellátó ren d szerb e. 151. áb ra: K ö zép isko lai tan uló k arán ya a m egfelelő ko rcso p o rtú n ép ességb en 2003 (százalék)


155. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A legaláb b kö zép isko lát végzettek arán ya M agyaro rszágo n a 25 -34 évesek kö réb en 83% , d e a kö zép ko rú ak (45-54 évesek) esetéb en en n él ked vező tlen eb b a kép , itt ez az arán y m ár csu p án 74% . H azán kb an C seh o rszágh o z és Szlo vákiáh o z kép est alacso n yab b a kö zép isko lát végzettek arán ya, ugyan akko r jó val ked vező b b a kép , m in t L en gyelo rszágb an , ahol a 45-54 évesek csu p án 32% -a végezte el a kö zép isko lát. 152. áb ra: L egaláb b kö zép isko lát végzettek arán ya 2003 (százalék)


156. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A kö zép isko lai kép zés in tézm én yileg ko n cen tráltab b M agyaro rszágo n , m in t az általán o s isko lai kép zés. A z egy o ktató ra ju tó kö zép isko lás d iáko k szám a h azán kb an m ás keletkö zép -eu ró p ai o rszágo kh o z és szám o s fejlett n yu gati o rszágh o z kép est ked vező . A p ro b lém át ezen a kép zési szin ten is első so rb an az o ktatás szín vo n ala jelen ti. 153. áb ra: E gy o ktató ra ju tó kö zép isko lás d iák 2003


157. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyar kö zép isko lák n em zetkö zi viszo n ylatb an h ián yo s felszereltsége n em vo n atko zik a szám ító gép p el való elláto ttságra. F ő leg a Su lin et p ro gram n ak kö szö n h ető , h o gy M agyaro rszágo n átlago san m in d ö ssze 4 kö zép isko lás tan u ló ju t egyetlen szám ító gép re. E zzel M agyaro rszág o lyan fejlett o rszágo kat elő z m eg, m in t A u sztria, Jap án vagy F in n o rszág. 154. áb ra: E gy szám ító gép re ju tó kö zép isko lás d iák 2003


158. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A n em zetkö zileg elism ert P ISA teszt alap ján , am ely tö b b ek kö zö tt a 15 évesek d iáko k szö vegértési készségét m éri, M agyaro rszág m ás kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kkal együ tt a gyen ge kö zép m ező n yb e tarto zik. E z szo ro san ö sszefü gg az általán o s isko lai kép zés m ár em lített h ián yo sságaival. 155. áb ra: A 15 évesek szö vegértési készsége 2003

OECD Pisa database 2004

159. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A 15 évesek n em zetkö zi viszo n ylatb an kö zep es szö vegértési készsége u gyan akko r viszo n ylag erő s tu d o m án yo s tájéko zo ttsággal társu l. E b b en n em m u tath ató ki m arkán san a fejlett o rszágo k elő n ye. 156. áb ra: A 15 évesek tu d o m án yo s tájéko zo ttsága 2003


160. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A 15 évesek m atem atikai teszten m u tato tt teljesítm én ye viszo n t elm arad a fin n , a jap án vagy akár a cseh d iáko k szin tjétő l. A z E gyesü lt Á llam o kb an készített felm érés ered m én yei csakn em m egegyezn ek a m agyaréval, és so ván y vigaszt jelen th et csak, h o gy az an go l d iáko k a m agyaro kn ál is jó val ro sszab b u l teljesítettek. 157. áb ra: A 15 évesek m atem atikai készsége 2003


161. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n a legd in am iku sab b m en n yiségi válto zás a felső o ktatás terü letén m en t végb e az elm ú lt m ásfél évtized b en . 1990 ó ta m egkö zelítő en n égyszeresére em elked ett a felső o ktatásb an részesü lő k szám a, u gyan akko r az o ktató k szám a csu p án 30% -kal n ő tt. A felső o ktatás tö m egszerű vé válása az o ktatás m in ő ségén ek ro vására m en t. A felső o ktatási ráfo rd ításo kat tekin tve M agyaro rszág a kö zép m ező n yb e tarto zik, ugyan akko r a ku tatási ráfo rd ításo k terén jelen tő sen elm arad u n k a fejlett o rszágo któ l. 158. áb ra: F első o ktatási kiad áso k/ év/ d iák vásárló erő -p aritáso n 2003 (E U R )


162. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A m agyar felső o ktatási ren d szer jelen tő s b ő vü lése azt ered m én yezte, h o gy n álu n k a kö zép eu ró p ai o rszágo kn ál m agasab b a 25 -34 évesek kö réb en a felső fo kú végzettségű ek arán ya a n ép ességen b elü l. 159. áb ra: A felső fo kú kép zettségű ek arán ya a 25 -34 éves n ép ességb en 2003 (százalék)


163. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z életen át tartó tan u lás szellem éb en egyre n agyo b b h an gsú lyt kap az isko laren d szeren kívü li kép zés a fejlett o rszágo kb an . E n n ek fo n to s elem e a m u n kah elyen tö rtén ő kép zés. H azán kb an a vállalato k ez id áig kevéssé ism erték fö l a m u n kah elyi kép zés fo n to sságát. 160. áb ra: A m u n kah elyi to váb b kép zés jelen tő sége 2006

OECD Education at a Glance 2005 1=nem fontos, 10=nagyon fontos

164. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n kö ztu d o ttan alacso n y az id egen n yelvet b eszélő k szám a, am i h átráltatja a vállalko záso k n em zetkö zi kap cso latain ak a b ő vü lését. N álu n k jo b b an csak Jap án és L en gyelo rszág van lem arad va. 161. áb ra: A n yelvtu d ás értékelése 2006

IMD World Competitiveness Report 2006 1=nem felel meg, 10=teljesen megfelel

165. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 M agyaro rszágo n viszo n t – az IM D felm érése szerin t – a vállalko záso k találn ak a m u n kaerő p iaco n kiváló m ű szaki szakem b ereket. E b b en so kkal jo b b ak vagyu n k, m in t a térség m ás o rszágai. 162. áb ra: K iváló m űszaki szakem b erek jelen léte a m u n kaerő p iaco n 2006

IMD World Competitiveness Report, 2006 1= h ián yo zn ak, 10= jelen van n ak

166. oldal


4 Ö sszefoglalás A V ersen ykép ességi É vkö n yv a m agyar gazd aság versen ykép ességét tö b b n éző p o n tb ó l, n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an m u tatja b e. A versen ykép es gazd asági m ű kö d és fen n tarth ató n ö veked ést ered m én yez, am elyn ek alap vető tén yező i kö zü l az É vkö n yv a m u n kaerő kín álato t, a term eléken ységet, az árakat és kö ltségeket, valam in t a p iaci feltételeket és a kü lfö ld i b efektetéseket em eli ki. A felzárkó zásh o z azo n b an az is elen ged h etetlen , h o gy a gazd aságp o litika a versen ykép esség külö n b ö ző , és eseten kén t gyo rsan válto zó feltételein ek m in él jo b b h atásfo kú érvén yesü lését h o sszab b távo n is tám o gassa. E b b en az ö sszefü ggésb en tárgyalja az É vkö n yv az ad ó zást és a gazd asági szab ályo zást, az in frastru ktú ra fejlettségét, ezen b elü l részletesen az in fo rm áció s és ko m m u n ikáció s tech n o ló gia terjed ését és szín vo n alát, az in n o váció t, valam in t az o ktatást.

4.1 A gazdaság fenntartható növekedése M agyaro rszág az elm ú lt évtized b en jelen tő s ered m én yeket ért el a gazd asági n ö veked és d in am ikájáb an . A gazd asági fejlettség szin tjén ek em elked ése a legjo b b vo lt a n égy visegrád i o rszág kö zö tt, u gyan akko r az élet m in ő séget jellem ző m u tató k n em javu ltak és a kö rn yezet állap o tával kap cso lato s jellem ző k is ellen tm o n d áso sak m arad tak. A ren d szerváltást kö vető en a gazd aság fejlő d ésén ek d in am ikája igen gyo rs vo lt a visegrád i o rszágo kb an . 1999-2005-b en M agyaro rszág G D P -je 4,1%-kal, az EU-15-ö ké 2,2% -kal n ő tt. A viszo n ylag gyo rs gazd asági felzárkó zást jó l szem lélteti, h o gy M agyaro rszág egy fő re ju tó GDP-je1999-ben 47, 2005-ben pedig 56%-a volt az EU-15 o rszágo kén ak. A z egy fő re eső jö ved elem kü lö n b ségeket kifejező G in i-ko efficien s n em zetkö zi ö sszeh aso n lításb an elég alacso n y, viszo n ylag kis d ifferen ciákat m u tat, d e em elked ik, am i jelzi a lako sság jelen tő s jö ved elem átren d ező d ését. A gazd asági n ö veked és ü tem e a m akro gazd asági egyen sú ly h elyreállítása m iatt 2006-b an és várh ató an 2007-ben is lassul. A magyar gazd aság d ifferen ciáltan fejlő d ik. A szám o ttevő kü lfö ld i tő keb eáram lás n yo m án , ko rszerű , exp o rto rien tált, eseten kén t in n o vatív szekto ro k és id e b eszállító erő s h azai n agyés kö zép vállalko záso k jö ttek létre. A csú cstech n o ló giai exp o rt vo lu m en éh ez kép est az értéklán co kn ak m ég csak kis h án yad a van jelen a gazd aságb an an n ak ellen ére, h o gy az ezekb en a szekto ro kb an fo glalko ztato ttak arán ya eléri az E U átlagát. A kis- és kö zép vállalati szekto r tö m egesen n em erő sö d ö tt m eg, lén yeges erő fo rrásu k m ég m in d ig a szü rke gazd aság. N em csö kken tek a regio n ális kü lö n b ségek. U gyan akko r ezek kiseb b ek, m in t tö b b igen fejlett eu ró p ai o rszágb an , ah o l egy-egy, n em feltétlen ü l a fő váro so k kö rü li, in n o vatív régió széd ü letes tem p ó b an fejlő d ik. Az ENSZ-n ek az em b eri élet m in ő ségét kifejező in d exe (H D I) a visegrád i o rszágo kb an alacso n yab b , m in t a fejlett o rszágo kb an . M agyaro rszágo n ez legfő kép p en an n ak tu lajd o n íth ató , h o gy alacso n y a szü letésko r várh ató átlago s élettartam (a legalacso n yab b a visegrád i o rszágo k kö réb en ), a lako sság egészségi állap o ta ro ssz, a jö ved elm ek szin tje és az o ktatásb an való részvétel alacso n y. A lem arad ást évtized ek ó ta n em sikerü l b eh o zn i. A kö rn yezet állap o tára vo n atko zó m u tató k igen gyen gék, am it a vállalato k, ö n ko rm án yzato k és a lako sság n em kellő figyelm e, érd ekeltsége so kb an m egm agyaráz. A h h o z, h o gy u to lérjü k a tö b b i visegrád i o rszágo t a h u llad éko k h aszn o sításáb an , feld o lgo zásáb an , a kö zp o n ti ko rm án yzatn ak és a h elyi ö n ko rm án yzato kn ak is h atáro zo ttab b szerep et kellen e vállaln i. S h o gy van n ak ked vező kö rn yezetszen n yezési m utató in k is, az 167. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 ked vező term észeti ad o ttságain kn ak (az erd ő vel b o ríto tt terü let m agas arán yán ak) és an n ak kö szö n h ető , h o gy az ip ar és a kö zleked és szerkezete ko rszerű sö d ö tt, a feld o lgo zó ip ari term elés en ergiaigén yessége csö kken t, javu lt a járm ű p ark m ű szaki állap o ta, szigo ro d tak a járm ű vek kö rn yezetszen n yezéssel kap cso lato s elő írásai és ko rszerű sö d ö tt a fű tés.

4.2 A versenyképesség alapvető tényezői A z elm ú lt évtized b en – h aso n ló an a fejlett o rszágo k tö b b ségéh ez - a n ép esség m in d M agyaro rszágo n , m in d a vizsgált ö sszes kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágb an csö kken t. (N éh án y o rszágb an , kiem elten Íro rszágb an és az U SÁ -b an a b eván d o rlás m iatt n ö vekszik a n ép esség.) A régió b an a szü letések szám a alacso n y, a h alan d ó ság m agas és lén yegéb en n in cs b eván d o rlási n yereség . A n ép esség fo gyása ed d ig n em o ko zo tt feszültséget a m u n kaerő p iaco n , h iszen a fo glalko ztatás is alacso n y szin tű m arad t. A z alacso n y legális fo glalko ztatási szin t m ellett u gyan akko r jelen tő s m értékű az illegális fo glalko ztatás is. H azán kb an és a tö b b i visegrád i o rszágb an is az átlago san led o lgo zo tt m u n kaó rák szám a igen m agas, m ert a részm u n kaid ő s fo glalko ztatás n em jelen tő s, so k a tú ló ra, és rö vid a fizetett szab ad ság. A fejlett o rszágo kb an az átlago san led o lgo zo tt m u n kaó rák tren d szerű en csö kken n ek, m íg M agyaro rszágo n és a tö b b i visegrád i o rszágb an in káb b az in gad o zás jellem ző . E z azt jelzi, h o gy a m u n káltató k első so rb an n em a létszám o t válto ztatják, h an em tú lm u n kaid ő b e-, illetve kiiktatásával o ld ják m eg a m u n kaerő igén y válto zását, n em csak azért, m ert m egtakarítják a m u n kaerő elb o csátással, illetve -felvétellel járó kö ltségeket, h an em , m ert így m eg tu d ják tartan i a szám u kra fo n to s m u n kaerő t. A m u n kaerő p iac viszo n ylag ru galm as. M agyaro rszágo n az egy fo glalko ztato ttra ju tó G D P gyo rs n ö veked éséh ez sokkal nagyobb m értékb en járu lt h o zzá a term elés b ő vü lése, m in t a fo glalko ztato ttak, illetve a led o lgo zo tt m u n kaó rák szám án ak n ö veked ése. A régió tö b b i ú j E U -tago rszágáb an h aso n ló a h elyzet. A term eléken ység n ö veked ése to váb b ra is fo n to s fo rrása leh et a gazd asági n ö veked ésn ek, a term eléken ységi lem arad ás egyes ágazato kb an , kü lö n ö sen a kö zszo lgáltatáso k kö réb en , a m ező gazd aságb an , az élelm iszerip arb an , egyes vegyip ari ágazato kb an igen jelen tő s. A fo rin t eu ró val szem b en i felértékelő d ését is figyelem b e vév e, az egységn yi m u n kaerő kö ltségek (U L C ) 2000 és 2005 kö zö tt M agyaro rszágo n jo b b an n ő ttek, m in t a régió m ás o rszágaib an , a versen ykép esség en n ek alap ján 2001 -b en és 2002-b en jelen tő sen , 2003-2005-b en kiseb b m értékb en ro m lo tt. M in d en n ek ellen ére kö ltségo ld alró l M agyaro rszág és a régió tö b b i o rszága to váb b ra is jelen tő s versen yelő n yt élvez az E U -15 o rszágo kkal szem b en . A feld o lgo zó ip ari m u n kaó rára vetített m u n kaerő kö ltségek alap ján M agyaro rszág C seh o rszággal egy szin ten h elyezked ik el, h átrán yb an viszo n t Lengyelo rszággal, vagy Szlo vákiával szem b en . M íg a m u n kaerő a d rágu lás ellen ére is viszo n ylag o lcsó , n em m o n d h ató ez el o lyan kö ltségelem ekre, m in t az iro d ab érleti d íjak, vagy az en ergia- és teleko m m u n ikáció s kö ltségek. M agyaro rszágo n egy iro d ah elyiség egy n égyzetm éterre vo n atko zó átlago s éves b érleti d íja a fő váro sb an m agasab b , m in t C seh o rszág, L en gyelo rszág és Szlo vákia fő váro saib an , b ár jó val elm arad p l. az ír szin ttő l. 2005 -b en igen jelen tő s vo lt az iro d akereslet, am ely a b érleti d íjak en yh e em elked ését h o zta m agával. A szakm a várako zásai szerin t a b érleti d íjak 2006 végéig a jelen legi szin ten m arad n ak, ezt kö vető en azo n b an a kín álat fo lyam ato s n ö veked ése m iatt kis m értékb en csö kken h etn ek. A z ip ari elektro m o s áram ára M agyaro rszágo n m egegyezik a szlo vákkal, jó val m agasab b azo n b an a cseh , illetve len gyel árn ál. A p iac – kö zö sségi jo gszab ályo k által elő írt – to váb b i lib eralizáció jával az új 168. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 EU-tagállam o k kö zö tti kü lö n b ségek várh ató an m érséklő d n ek. A z ip ari gázár a visegrád i o rszágo k kö zü l M agyaro rszágo n a legm agasab b . A m o b ilh íváso k M agyaro rszágo n tö b b e kerü ln ek m in t a kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kb an és az E U -15-ö kn él . A kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke vo n zásáb an a ren d szerváltás ó ta M agyaro rszág az egyik legered m én yeseb b o rszág. A kü lkeresked elm en keresztü l az o rszág b ekap cso ló d ása a világgazd asági fo lyam ato kb a igen gyo rs vo lt: 1995 -2000-b en az exp o rt d in am ikáját tekin tve egyértelm ű en vezettü k a régió t, késő b b az elő n y csö kken t. A z 1990 -es évekb en és a 2000 u tán végb em en t gyo rs szerkezeti ko rszerű sö d és ered m én yekén t M agyaro rszág világexp o rtb an elfo glalt részesed ése a feld o lgo zó ip arb an lén yegesen jo b b an javu lt, m in t a m ező gazd aságb an . A feld o lgo zó ip aro n b elü l so kkal erő teljeseb b vo lt az elő retö rés a szakkép zett m u n ka- és tech n o ló gia-in ten zív ágazato kb an (iro d agép - és szám ítástech n ikai b eren d ezések gyártása, kö zú ti járm ű gyártás), m in t a n em zetkö zi szerkezet-átalakulási fo lyam ato kb an lem arad ó textilip arb an és élelm iszerip arb an . A n em zetkö zi szo lgáltatásexp o rto n b elü l M agyaro rszág részesed ése a keresked elm i szo lgáltatáso k kö réb en em elked ett a legerő teljeseb b en . Id e tarto zn ak a szo ftverfejlesztés, a p én zügyi-, szám viteli és egyéb ü zleti szo lgáltatáso k és a ku tatás-fejlesztés is. A szállítási exp o rtb an b ekö vetkezett n em zetkö zi p o zíció javu lás M agyaro rszág kö zp o n ti fekvéséb ő l ad ó d ó elő n yö k kiakn ázására, azo n b elü l a lo gisztikai b áziso k terjed ésére vezeth ető vissza. A z egy fő re ju tó kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke állo m án y M agyaro rszágo n 2004 -b en m egkö zelítette a 6000 d o llárt, am i É szto rszág u tán a m áso d ik legm agasab b érték az E U ú j tagállamai kö zö tt. A m agyar ad at alig m arad el a p o rtu gáltó l, jó val n agyo b b viszo n t a gö rö gn él. 2000 és 2004 kö zö tt M agyaro rszág arán ya a világ m ű kö d ő tő ke im p o rt állo m án yáb an 0,4% -ró l 0,68%-a n ő tt. M agyaro rszág relatív sú lya n agyo b b a kö zvetlen tő keb efektetések ben, mint a világexp o rtb an . A M agyaro rszágo n b efektetett kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke állo m án ya, illetve am i ezzel egyen értékű , a világ m ű kö d ő tő ke im p o rt állo m án yáb an elfo glalt részesed és az o sztrák, a p o rtu gál és a len gyel értékh ez áll kö zel, m egh alad ja a fin n adatot. Mindez M agyaro rszág figyelem rem éltó versen ykép ességére u tal a m ű kö d ő tő ke b evo n ásáb an .

4.3 Gazdaságpolitika Adózás és gazdaságiszabályozás M agyaro rszág n ö veked ésb en , jö ved elm ekb en , term eléken ységb en , exp o rtb an , m ű kö d ő tő ke vo n zásb an m egtestesü lő versen ykép essége n agym értékb en fü gg azo któ l a ko ráb b i d ö n tésektő l, gazd aságp o litikai in tézked ésektő l, am elyek az ad ó kra és szab ályo zásra, az in frastru ktú rára, az in n o váció ra, azo n b elü l az in fo rm áció s és ko m m u n ikáció s tech n o ló gia elterjed ésére és az o ktatásra, kép zésre irán yu ltak. A z állam h áztartási egyen sú ly javítása érd ekéb en m egfo galm azo tt m arkán s in tézked ések a versen ykép esség alaku lására is jelen tő sen h atn ak m ajd . A z ad ó zási kö rn yezet M agyaro rszág versen ykép ességét ellen tm o n d áso san b efo lyáso lta. Magyaro rszágo n a n yereségad ó szin tje (16% ) n em zetkö zi ö sszevetésb en alacso n y, viszo n t a b ért terh elő ad ó ké (szem élyi jö ved elem ad ó k, társad alo m b izto sítás, m u n kaad ó kat és m u n kavállaló kat terh elő egyéb ad ó k) kiem elked ő en m agas (a b ru ttó b érek m in tegy 50% -a). A z áfa 20%-o s m értéke 2006. jan u ár 1-jétő l tö b b eu ró p ai o rszágéval m egegyezik, d e m ég m in d ig kissé m agasn ak m o n d h ató . A G D P 39 % -a kö rü li ad ó ko n cen tráció az E U -25 o rszágain ak átlagával kö zel egyező , d e a visegrád i o rszágo k kö zö tt ez a legm agasab b ad ó terh elést jelenti.

169. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A z u n ió s jo gh arm o n izáció és a versen yt erő síten i kíván ó L isszab o n i Stratégia ellen ére M agyaro rszágo n az ü zleti kö rn yezet szab ályo zási feltételei és egyes (részb en állam i tu lajd o n ú ) vállalato k so kszo r ko rláto zzák a versen yt. E n n ek n em m o n d ellen t, hogy M agyaro rszágo n a p iaci versen y in ten zitása erő seb b , m in t m ás kö zép -kelet eu ró p ai o rszágo kb an és az u tó b b i két évb en m ég javult is en n ek m egítélése. A fejlett gazd aságo któ l való lem arad ás azo n b an így is n yilván való . A z IM D felm érése szerin t M agyaro rszágo n n agyjáb ó l az E U -15 átlagán ak felel m eg az ü zletvitel b o n yo lu ltsága (szab ályo zo ttsága). A felm érés szerin t M agyaro rszágo n so kkal jo b b a h elyzet, m in t b árm elyik régió b eli o rszágb an , viszo n t so kkal ro sszab b , m in t a kiem elked ő en fejlő d ő Iro rszágb an , F in n o rszágb an , vagy az E gyesü lt Á llam o kb an . A vállalato k kezét a fo glalko ztatás tekin tetéb en kevéssé kö tik a szab ályo k, m in t m ás régió b eli o rszágo kb an . M agyaro rszágo n elég erő teljes a kü lfö ld i m ű kö d ő tő ke b efektetések ö sztö n zése, d e m ég erő seb b a régió o rszágai kö zü l É szto rszágb an , Szlo vákiáb an és C seh o rszágb an . A fejlett o rszágo k kö zü l e téren is Íro rszág em elked ik ki. M agyaro rszágo n a fekete gazd aság jelen tő sen ko rláto zza a gazd aság fejlő d ését, lén yegesen jo b b h elyzetet tü krö z e felm érés É szto rszág és C seh o rszág esetéb en , ellen tétb en L en gyelo rszággal, B u lgáriával és R o m án iával, ah o l m ég ro sszab b a h elyzet. Az infrastruktúra,kiem elten az IK T fejlesztése A kö ltségvetésb ő l fin an szíro zo tt in frastru ktu rális b eru h ázáso k arán ya tekin tetéb en M agyaro rszág a kö zép m ező n y alján találh ató . A váro si és váro skö zi alsó ren d ű u tak lero m lo tt állap o tú ak, a vasú ti szem élyszállítás ro ssz m in ő ségű , az u tazó seb esség a m ú lt század elejét id ézi, a p ályau d varo k állap o ta kevés kivételtő l eltekin tve katasztro fális. A z in frastru ktú ra ágazatain ak egy része (a vasú t, a légi kö zleked és, a váro si és váro skö zi b u szkö zleked és stb .) jelen tő s veszteséget term el, s fin an szíro zásu k jelen leg az állam i kö ltségvetést terh eli. A z IM D felm érése szerin t is a m en n yiségi jellem ző k alap ján a h azai kö zleked ési in frastru ktú ra jó n ak m o n d h ató , d e a m eglevő kö zleked ési h áló zat m in ő ségi m u tató i gyen gék. A kö zeljö vő b en m in d F erih egyen , m in d a vid éki rep tereken jelen tő s fejlesztések leszn ek így a fo rgalo m to váb b i d in am iku s b ő vü lése várh ató . A h azai en ergetikai rendszerrő l az IM D felm érése szerin t m eglep ő en jó k a vélem én yek. A z in fo rm áció s és ko m m u n ikáció s tech n o ló giára fo rd íto tt kiad áso k igen m agasak. 2005 b en M agyaro rszág G D P -arán yo s 7,8% -o s értéke az élm ező n yb e tarto zik: m egelő zzü k Szlo vákiát, C seh o rszágo t, Szlo vén iát és L en gyelo rszágo t, csak L itván ia, É szto rszág és B u lgária van elő ttü n k. M agyaro rszágo n 2005 -b en egy fő re vetítve 680 eu ró t fo rd íto ttak in fo rm áció s és ko m m u n ikáció s tech n o ló giákra, m in tegy egyh arm ad át, m in t A u sztriáb an , illetve F in n o rszágb an , d e tö b b et, m in t a legtö b b 2004 -b en csatlako zo tt o rszág. A keletkö zép -eu ró p ai p iaco ko n az IK T kö ltések d in am ikája h aso n ló . A szem élyi szám ító gép ek (P C -k) elad ásán ak n ö veked ési ü tem e a kö zép -kelet eu ró p ai o rszágo kb an d in am iku san n ő , b ár alacso n y szin trő l. M agyaro rszágo n 2002-2005 kö zö tt évrő l évre kétszer akko ra m értékb en n ő tt a P C elad áso k szám a, m in t az E u ró p ai U n ió b an . A z E u ró p ai U n ió b an alap vető versen ykép ességi feltételn ek szám ít a szem élyi szám ító gép ek h aszn álata. A n agyvállalato k kivétel n élkü l h aszn áln ak PC-t, ső t m ég a kö zép vállalato k kö réb en is szin te 100% -o s h aszn álati arán yo k jellem ző k. A 2005 -ö s ad ato k h azán k lem arad ását m u tatják régió b eli versen ytársain kh o z kép est, h iszen n álu n k 88, C seh o rszágb an , Szlo vákiáb an és Szlo vén iáb an is 95% feletti p en etráció jellem ző . A z északi tagállam o k elő n ye a P C p en etráció esetéb en is fen n áll. 170. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 A LAN-o k h aszn álata M agyaro rszágo n n em csak az E U -15-h ö z, d e a kö rn yező o rszágo kh o z kép est is lem arad ást m u tat. A M agyaro rszágo n m ű kö d ő 10 fő feletti cégek 41% -a rendelkezik LAN-n al, am i 47 százalékp o n ttal m arad el a P C p en etráció tó l. A z E U -15 esetéb en ez a kü lö n b ség csak 29 százalékp o n t. 2005-b en M agyaro rszágo n a 10 fő feletti vállalato kn ak csak 78% -a rendelkezett Internet h o zzáféréssel, ezzel sajn o s az o rszág a lem arad ó k táb o ráb a tarto zik, a szélessávú h o zzáférés arán yai ked vező b b ek. 2005 végén az E U -15 o rszágo kb an is csak a vállalko záso k 65% -án ak vo lt h o n lap ja. A cseh és szlo vák vállalko záso k eb b en kiem elked ő k, M agyaro rszág jó val m ö gö ttü k jár. A z in tern etes értékesítésb en és m egren d elésb en so kszo ro s kü lö n b ségek figyelh ető k m eg a régi és az ú j tagállam o k kö zö tt. H azán k vállalko zásai kü lö n ö sen ro sszu l szerep eln ek: a m agyar vállalko záso kn ak csak 4% -a értékesít, 5% -a ren d el o n lin e, m íg Szlo vén iáb an és C seh o rszágb an az arán yo k h áro m-n égyszeresek. A valam ilyen szin ten m egvaló síto tt e-ko rm án yzati szo lgáltatáso kn ak 50% -a in tézh ető el teljes egészéb en elektro n iku s ú to n , am i n em so kkal m arad el az E U -15 o rszágo k 56% -os átlagátó l. A kö zh ivatalo kkal in tern eten keresztü l kap cso latb a lép ő k arán ya 2005-ben M agyaro rszágo n m egh alad ta a 15% -o t, am i ked vező . E z azzal fü gg ö ssze, h o gy a ko rm án yzat gyakran kö telező vé teszi a vállalko záso k szám ára az elektro n iku s ü gyin tézést. A z eu ró p ai ko rm án yo k igen eltérő m értékb en fo rd ítan ak figyelm et p o litikájukb an az IK T tech n o ló giák fejlesztésére, alkalm azásán ak kiterjesztésére. M agyaro rszág a W E F felm érése szerin t a kö zép m ező n y végére szo ru lt, a régió b an csak B u lgáriát elő zi m eg. Innováció A régió b an a K + F ráfo rd ításo k elm ú lt évtized b eli tren d je n em ked vező . M ikö zb en p l. F in n o rszág tartó san a G D P 3% -a fö lé em elte K + F kiad ásait. M agyaro rszág 1% kö rü l stagn ál, R o m án iáb an , vagy Szlo vákiáb an azo n b an ez csak 0,5% kö rü l van . A z in n o váció esetleges, a tu d o m án y-ip ar kap cso lat gyen ge. A z állam i K + F kö ltésb en tú l magas az alap ku tatáso k h án yad a, a vállalati K + F sú lya p ed ig ren d kívü l alacso n y. A tu d ásalap ú gazd aság fo n to s terü letein , a ku tatás-fejlesztésb en és az in n o váció s tevéken ységb en m in d m en n yiségileg, m in d m in ő ségileg jelen tő s elő relép ésre, ső t áttö résre van szükség. A G D P arán yo s K + F n ö velését ö ssze kellen e kap cso ln i a tu d ásip ar h atéko n yságát javító in tézm én yi reformokkal. A vállalati K + F ráfo rd ításo kb an M agyaro rszágo t m essze m egelő zik a szlo vén ek, cseh ek, ső t a h o rváto k is. A K K V -szekto r elm arad ása a K + F kö ltésb en is jelen tő s, s az in n o vatív KKV-k arán ya is alacso n y (15% ). A vállalati K + F kiad áso k fő kén t a kü lfö ld i vállalato kn ál ko n cen tráló d n ak. N yu gat- és K ö zép -M agyaro rszág n éh án y szekto rátó l eltekin tve n em n agyo n jö ttek létre regio n álisan ko n cen trált, h elyi sajáto sságo kra és szo lgáltatáso kra ép ü lő , a fejlett o rszágo kb an jellem ző klaszterek sem . A z in n o váció t az is ko rláto zza, h o gy a vállalato k n agyo n n eh ezen ju tn ak ko ckázati tő kéh ez, b ár a m agyar h elyzet n ém ileg jo b b , m in t a régió m ás o rszágaib an . A z in n o váció so k esetb en vállalko zó k, vállalko zó szellem ű vezető k m o tiváció ib ó l ered . Igéretes viszo n t, h o gy a m agyaro rszági vállalati felső vezetés átlago s h atéko n ysága – a szakértő i m egkérd ezésen alap u ló IM D felm érés szerin t – kiem elked ik a kö zép -kelet eu ró p ai m ező n yb ő l.

171. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 O ktatás és képzés A tu d ást n em eléggé fejlesztjü k és n em jó l h aszn álju k. A kö zo ktatás m in ő sége ro m lik, tartó san 20% -b an fu n kcio n ális an alfab éták h agyják el az isko laren d szert. K ö zb en egy tan árra fele an n yi d iák ju t, m in d az E U átlaga. A n em zetkö zileg elism ert és egyre gyakrab b an h ivatko zo tt P ISA teszt alap ján az o ktatás teljesítm én ye n agyo n gyen ge. A 15 évesek d iáko k szö vegértési készsége tekin tetéb en M agyaro rszág m ás kelet-kö zép -eu ró p ai o rszágo kkal együ tt legfeljeb b a kö zép m ező n yb e tarto zik, a m atem atikai készségek terén a ko ráb b i m érh ető elő n y sajn o s lem o rzso ló d o tt. U gyan akko r a d iáko k tu d o m án yo s tájéko zo ttsága jó n ak m o n d h ató , jo b b n ak, m in t az E gyesü lt Á llam o kb an és tö b b fejlett E U o rszágb an . A felső o ktatás m en n yiségi b ő vü lése m in ő ségro m lással és sú lyo s szerkezeti to rzu lással járt (so k a b ö lcsész, jo gász, kö zgazd ász; kevés a m érn ö k, a term észettu d o m án yo s végzettségű és a kettő s kép zettségű ). 1990 ó ta m egkö zelítő en n égyszeresére em elked ett a felső o ktatásb an részt vevő k szám a, u gyan akko r az o ktató i állo m án y csu p án 30% -kal n ő tt. A felső o ktatás tö m egszerű vé vált, elit jellege n éh án y kép zés kivételével m egszű n t. M in d ezek m ellett is ked vező , h o gy M agyaro rszágo n – az IM D felm érése szerin t – a m u n kaerő p iaco n a vállalko záso k találn ak kiváló m ű szaki szakembereket. Ebben sokkal jobbak vagyunk, mint a térség m ás o rszágai, p éld áu l L en gyelo rszág, vagy R o m án ia. M agyaro rszágo n igen alacso n y az id egen n yelvet b eszélő k szám a, an go lu l is kevesen tu d n ak, am i h átráltatja az em b erek és a vállalko záso k n em zetkö zi kap cso latain ak a b ő vü lését.

172. oldal


5 Függelék 5.1 K iem eltadatbázisok AMECO A z E u ró p ai U n ió A M E C O ad atb ázisát, am ely éves szin tű ad ato kat tartalm az az E U o rszágairó l, a D G E co n o m ic an d M o n etary A ffairs állítja ö ssze. EUROSTAT A z E u ro stat az E u ró p ai Statisztikai R en d szer (E SS) szerves része. A z E SS az E u ro stat m ellett tartalm azza a tago rszágo k statisztikai h ivatalait, ü gyn ö kségeit, valam in t kö zp o n ti b an kjait, m elyek a tago rszágo k, to váb b á Izlan d , N o rvégia és L iech ten stein h ivatalo s statisztikai ad atait gyű jtik. A tago rszágo k az E U által m egad o tt szem p o n to k szerin t végzik az ad atgyű jtést. A z E SS h áló zatkén t m ű kö d ik, m elyn ek tagjakén t az E u ro stat fő felad ata az egyes n em zetek statisztikai m u tató in ak h arm o n izáció ja és kö zzététele. A z E SS em ellett folyamatos koordináció t fo lytat a n em zetkö zi szervezetekkel; az O E C D -vel, az ENSZ-szel, az IMF-fel és a V ilágb an kkal. KSH A K ö zp o n ti Statisztikai H ivatal n agy m ú ltú , a ko rm án y kö zvetlen felü gyelete alá tarto zó , szakm ailag ö n álló , o rszágo s h atáskö rű szerv. F elad ata ad atfelvételek m egtervezése, ad ato k felvétele, feld o lgo zása, táro lása, elem zése és kö zzététele, az egyed i ad ato k véd elm e. A h ivatal ad ato kat szo lgáltat az o rszággyű lés és a kö zigazgatás szervei, a társad alm i szervezetek, az érd ekkép viseletek, a h elyi ö n ko rm án yzato k, a kö ztestü letek, a tu d o m án yo s élet, a gazd asági szervezetek, a lako sság és a h írkö zlő szervek, valam in t a n em zetkö zi szervezetek, a kü lfö ld i felh aszn áló k részére. OECD A z O E C D 30 tago rszágo t fo glal m agáb an , m elyeket a d em o kratiku s ko rm án yzás, valam in t a p iacgazd aság irán ti elkö telezettség jellem ez. A szervezet fo lyam ato s aktív kap cso lato t tart fen n 70 szervezeten kívüli o rszággal, n em zeti ko rm án n yal, valam in t civil szervezetekkel. T evéken ysége - gazd asági és társad alm i szin ten egyarán t – a m akro ö ko n ó m iai elem zésektő l kezd ve a keresked elm i, o ktatási tevéken ységen keresztü l a tu d o m án yo s ku tatás-fejlesztésre is kiterjed . A z O E C D ad atb ázisai a tago rszágo k gazd asági- és társad alo m statisztikai ad atait, m u tató it tartalm azzák.

5.2 Egyéb jelentősebb adatforrások European Information Technology Observatory 2006 A z E u ró p ai In fo rm áció tech n o ló giai O b szervató rium (E u ro p ean In fo rm atio n T ech n o lo gy Observatory – E IT O ) felad ata tö b b ek kö zö tt az in fo rm áció - és ko m m u n ikáció -tech n o ló giai évkö n yv elkészítése az IK T ágazat, illetve az IK T felh aszn áló i szám ára. A szervezet elem zéseket készít a n yu gat-eu ró p ai in fo rm áció tech n o ló giai és teleko m m u n ikáció s p iaco kró l. A z E IT O -2006 158 táb lázatb a ren d ezett ad atb ázist, valam in t 71 áb rát és grafikont tartalmaz. 173. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 IMD World Competitiveness Y earb ook és IMD World Competitiveness Online A W o rld C o m p etitiven ess Y earb o o k (W C Y ) elő szö r 1989 -b en jelen t m eg Svájcb an , Lausanne-b an , az In stitu te fo r M an agem en t D evelo p m en t ku tató in tézet term ékekén t. A 17 év ó ta fo lyam ato san m egjelen ő évkö n yv elkészítésén ek kiem elt célja a világ o rszágai versen ykép ességén ek m in ő sítése és szám o s szem p o n t szerin ti ran gso ro lásu k. A versen ykép esség szo káso s m u tató i (term eléken ységi in d ex, u n it lab o u r co st) m ellett kiterjed olyan – a vállalko záso k kö rn yezetét m egh atáro zó – in d ikáto ro kra, am elyek a gazd aság m ű kö d ésén ek h atéko n yságát n agyb an b efo lyáso lják. A W C Y 51 fejlett és fejlő d ő o rszágo t fo g át. T ö b b m in t 300 versen ykép ességi kritériu m szerin t állítja so rren d b e az o rszágo kat, a kö vetkező terü letek szerin t ren d szerezve: gazd asági teljesítm én y, ko rm án yzati h atéko n yság, ü zleti h atéko n yság, in frastru ktú ra. A W C Y egyrészt statisztikai ad ato kat, m ásrészt m in tegy 4000 válaszad ó szakem b ere által kitö ltö tt kérd ő íves felm érés ered m én yeit tartalm azza. A z IMD World Competitiveness Online-o n h o sszab b id ő so ro k is elérh ető k. KPMG's Corporate Tax Rate Survey A K P M G N em zetkö zi A d ó ü gyi és Jo gi K ö zp o n tja éven te p u b likálja a vállalati ad ó ku lcsfelm érést. A z 1993-b an in d u lt felm érés jelen leg 69 o rszágra terjed ki, tö b b ek kö zö tt 30 OECD tagállam ra, valam in t szám o s ázsiai, illetve latin -am erikai o rszágra. A felm érésh ez a h elyi K P M G ad ó iro d ák b izto sítják az ad ato kat. Sigma Np.3/2004, World Insurance A Sigm a kiad ván y ö sszeh aso n lító ad ato kat tartalm az a n em zetkö zi b izto sítási p iaco kró l, valamin t részletes elem zést a b izto sítási (élet és n em -élet b izto sításo k), viszo n tb izto sítási, p én zü gyi szo lgáltatási p iaco k gazd asági fo lyam atairó l. Transparency International A T ran sp aren cy In tern atio n al n em zetkö zi civil szervezet, am elyn ek első d leges célja a ko rru p ció glo b ális és lo kális felszám o lása. A szervezet saját statisztikai ad atb ázissal rendelkezik. UN Human Development Report A z E N SZ jelen tése kétfajta statisztikai in fo rm áció t tartalm az: a társad alm i fejlő d és egyes in d ikáto rait, am elyek kép et n yú jtan ak a társad alm i fejlő d ésrő l, valam in t fejezeten kén t tem atiku s ö sszeh aso n lítást az egyes o rszágo kró l. A jelen tést éven te p u b likálják, elég n agy késéssel. UNCTAD World Investment Report A z 1991 ó ta éven te m egjelen ő W o rld In vestm en t R ep o rt 2005 (W IR 0 5) a m ű kö d ő tő ke áram lás legfrisseb b fo lyam ataib a en ged b etekin tést. A jelen tés fü ggelékéb en 196 o rszágra vo n atko zó ad ato k szerep eln ek a m ű kö d ő tő ke áram lásró l és állo m án yró l.

174. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 WEF The Global Competitiveness Report A Global Competitiveness Report 1979 ó ta jelen ik m eg a V ilággazd asági F ó ru m (W o rld Economic Forum-W E F ) G lo b ális V ersen ykép ességi P ro gram ján ak a keretéb en . A kiad ván y, am elyn ek ö sszeállításáb an n eves szakem b erek, kö ztü k M ich el P o rter is részt vesz, egyes o rszágo k versen ykép ességét két in d ex (N ö veked ési V ersen ykép ességi In d ex – GCI, illetve Ü zleti V ersen ykép ességi In d ex – B C I) segítségével elem zi. E két in d ex n yilván o san h o zzáférh ető n yers ad ato kb ó l, valam in t a W E F éven te 103 o rszágb an fo lyó felm éréséb ő l (F o ru m ’s E xecu tive O p in io n Su rvey) ép ü l fel. A felm érés keretéb en kö zel 9000 ü zleti vezető n yilván íth atja ki vélem én yét az ü zleti kö rn yezet egyes tén yező irő l. WIIW Handbook of Statistics A V ien n a In stitu te fo r In tern atio n al E co n o m ic Stu d ies (W IIW ) o sztrák n o n -profit ku tató in tézet. E lső d leges felad ata a gazd asági fejlő d és elem zése és elő rejelzése K elet-K ö zép E u ró p a o rszágaib an , K elet- és D él-K elet E u ró p áb an (T ö rö ko rszággal együ tt), illetve K ín áb an . A kelet-kö zép -eu ró p ai u n . feltö rekvő p iaco kat – 17 o rszágo t – m agáb an fo glaló statisztikai évkö n yv igen gazd ag saját ad atb ázisra tám aszko d ik. World Bank, Doing Business A V ilágb an k D o in g B u sin ess ad atb ázisa a vállalato k szab ályo zási kö rn yezetét fo gja át, n em zetkö zileg ö sszeh aso n líth ató m u tató szám o k alap ján 175 o rszág gazd aságára vo n atko zó an . World Development Indicators A W o rld D evelo p m en t In d icato rs (W D I) a V ilágb an k éven te m egjelen tetett, fejlettséget és fejlő d ést m érő és b em u tató kiad ván ya. A 2006 -o s kiad ván y 80 táb lázatb a ren d ezve 6 fő fejezet szerin t (V ilág, T ársad alo m , K ö rn yezet, G azd aság, P iaco k, G lo b ális kap cso lato k) tö b b m in t 900 in d ikáto rt tartalm az. World Trade Organization A W o rld T rad e O rgan izatio n (W T O ) az egyetlen n em zetkö zi szervezet, am elyn ek tevéken ysége a n em zetkö zi keresked elm et szab ályo zó elő íráso k elem zésére, b efo lyáso lására, m ó d o sítására irán yu l. A W T O h o n lap ja o n -lin e kereső felü lettel ren d elkezik, am ely tago rszágain ak legfo n to sab b keresked elm i statisztikáit tartalm azza.

175. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 5.3 Rövidítések m agyarázata ADSL A z A D SL (A sym m etric D igital Su b scrib er L in e = aszim m etriku s d igitális elő fizető i vo n al) tech n o ló giával a h agyo m án yo s (an aló g) telefo n vo n al n agyseb ességű in tern etezésre alkalm as d igitális vo n allá alakíth ató . A z ad atko m m u n ikáció két irán yán ak (feltö ltés és letö ltés) seb essége eltérő (aszim m etriku s), a legtö b b in tern etező szám ára fo n to s letö ltési irán y so kkal gyo rsab b , m in t az általáb an alig h aszn ált feltö ltési irán y. APEH A d ó - és P én zü gyi E llen ő rzési H ivatal DSL D igital Su b scrib er L in e (D igitális E lő fizető i V o n al) GDP G ro ss D o m estic P ro d u ct. A z elő állíto tt javak (term ékek és szo lgáltatáso k) ö sszességén ek értéke. GINI-KOEFFICIENS A jö ved elem -elo szlás egyen lő tlen ségén ek kifejezésére szo lgál. É rtéke 0, h a teljes jö ved elem egyen lő ség való su l m eg (azaz m in d en ki jö ved elm e egyen lő ), és 100 a teljes egyen lő tlen ség esetén (vagyis m in d en jö ved elm et egyetlen h áztartás kap m eg). GPRS G en eral P acket R ad io Service (általán o s cso m agkap cso lt rád ió szo lgáltatás), cso m agkap cso lt ad atátviteli tech n o ló gia, am ely 115 kb / s vagy gyo rsab b vezeték n élkü li in tern etes és egyéb ad atko m m u n ikáció t tesz leh ető vé. HDI A H u m an D evelo p m en t In d ex (H u m án F ejlettség In d exe) a szü letésko r várh ató átlago s élettartam o t, az isko lázo ttsági szin tet és az egy fő re ju tó b ru ttó h azai term ék (G D P ) vásárló erő p aritáso n m ért értékét ö sszesíti egy m érő szám b an . IKT In fo rm áció s és K o m m u n ikáció s T ech n o ló gia

176. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 ISDN In tegrated Service D igital N etw o rk (ISD N ) egy o lyan teleko m m u n ikáció s szo lgáltatás, am ely a h áló zato kat d igitális vo n alo n , term in álad ap ter segítségével kö ti ö ssze. KKV Kis- és kö zép vállalato k K+F Kutatás-fejlesztés LAN L o cal A rea N etw o rk (h elyi h áló zat). Szám ító gép ek és egyéb eszkö zö k o lyan cso p o rtja, am ely m in d ö ssze n éh án y n égyzetkilo m étern yi vagy kiseb b terü letet szo lgál ki, és o lyan ko m m u n ikáció s csatlako zással van ö sszekö tve, am ely leh ető vé teszi, h o gy a h áló zato n b elü l b árm ely eszkö z b árm elyik m ásikkal kap cso latb a lép jen . M ivel a h áló zat csak kis terü letet fed b e, a h áló zati jelp ro to ko llo ko n o lyan o p tim alizáció kat leh et végreh ajtan i, am elyek akár 100 M b p s seb ességű ad atátvitelt is leh ető vé teszn ek. O R SZ Á G R Ö V ID ÍT É SE K AT – Ausztria BG – B u lgária CR – H o rváto rszág CZ – C seh o rszág EE – É szto rszág EUROZO – E u ró zó n a FI – F in n o rszág GR – G ö rö go rszág HU – M agyaro rszág IE – Íro rszág IL – Izrael JP – Jap án LT – L itván ia LV – L etto rszág PL – Lengyelország PT – P o rtu gália RO – R o m án ia SK – Szlo vákia SL – Szlo vén ia US – USA PC Szem élyi szám ító gép

177. oldal


PISA-TESZT A fejlett ip ari o rszágo k (O E C D ) m egb ízásáb ó l P ISA (P ro gram m e fo r In tern atio n al Stu d en t A ssessm en t) n éven egy átfo gó n em zetkö zi felm érésso ro zat fo lyik a világb an , m elyn ek célja az o ktatás h atéko n yságán ak és ered m én yességén ek m érése. PPP P u rch asin g P o w er P arity (vásárló erő -p aritás) a h azai árszín vo n al és a n o m in ális árfo lyam o n h azai valu táb an kifejezett kü lfö ld i árszín vo n al h án yad o sa. H a ez 1 alatt van, akkor a n em zeti valu ta alu lértékelt, h a 1 felett, akko r felü lértékelt. ULC U n it L ab o u r C o st (a term elés egységére eső m u n kaerő kö ltség) UMTS U n iversal M o b ile T eleco m m u n icatio n System (Á ltalán o s M o b il T ávkö zlési R en d szer) – vezeték n élkü li ad atátv iteli ren d szer. A z E u ró p áb an és a világ tö b b h elyén b evezetett h arm ad ik gen eráció s m o b iltelefo n ren d szer szab ván yán ak n eve. A jelen leg m ár p iaci b evezetésre kerü lt eszkö zö k leh ető vé teszik az akár 1,5 -2 Mbps-o s seb ességű , kétirán yú vezeték n élkü li ad atátvitelt. UNCTAD U n ited N atio n s C o n feren ce o n T rad e an d D evelo p m en t, az E N SZ K eresked elm i és F ejlesztési szervezete. UNESCO U n ited N atio n s E d u catio n al, Scien tific an d C u ltu ral O rgan izatio n , az E gyesü lt N em zetek Szervezetén ek N evelésü gyi, T u d o m án yo s és K u ltu rális Szervezete. WLAN W ireless L o cal A rea N etw o rk (vezeték n élkü li h elyi h áló zat) a h agyo m án yo s vezetékes h áló zat vezeték n élkü li kiterjesztése, am ely a felh aszn áló k szám ára kén yelm es, n agyseb ességű ad atkap cso lat létreh o zását teszi leh ető vé.

178. oldal


6 Ábrajegyzék 1.ábra:Egy főre jutó GD P vásárlóerő-paritáson 2005 (U SD ) ............................................................................ 3 2.ábra:A G D P éves átlagos növekedése 1999-2005 (százalék)........................................................................ 4 3.ábra:Egy főre jutó GD P vásárlóerő paritáson 1996-2005 (EU-15=100),(százalék)............................ 5 4.ábra:Az egy főre jutó G D P vásárlóerő paritáson az EurópaiU nió egyes régióiban 2005 (U SD )...... 6 5.ábra:Egy főre jutó GD P különbségeiaz EU régióiban vásárlóerő-paritáson 2005 (EU R ) .................. 7 6.ábra:Az egy főre jutó G D P és fogyasztás vásárlóerő paritáson 2005 (EU R )............................................ 8 7.ábra:A jövedelm iegyenlőtlenség m értéke (G inikoefficiens) ...................................................................... 9 8.ábra:A hum án erőforrások m inőségim utatója............................................................................................... 10 9.ábra:A születéskor várható élettartam 1960-2003 ....................................................................................... 11 10.ábra:A fenntartható fejlődés jelentősége 2006 ............................................................................................ 12 11.ábra:A GD P egységére jutó széndioxid kibocsátás 2004 (tonna/1 m illió U SD ) ............................... 13 12.ábra:Energiahatékonyság* 2002 ....................................................................................................................... 14 13.ábra:A településiszilárd hulladékok m ennyisége és kezelése 2004 (kg/fő/év)............................. 15 14.ábra:Papír és karton visszaforgatásiráta 2006 (a felhasználtm ennyiség százalékában).......... 16 15.ábra:A m unkaórák alakulásának „tényezői” M agyarországon 1992-2005 (1992=100), (százalék)................................................................................................................................................................. 19 16.ábra:M unkaórák szám a/fő/év 1995-2004 .................................................................................................... 20 17.ábra:A népesség változása 1993-2004 (1993=100) (százalék) ............................................................. 21 18.ábra:A 65 évesnélidősebb lakosság várható aránya a teljes lakosságból2015-ben (százalék)22 19.ábra:Az aktív népesség* aránya 2005 (százalék)........................................................................................ 23 20.ábra:Az aktív nők* aránya 2005 (százalék)................................................................................................... 24 21.ábra:A foglalkoztatottak aránya az aktív népességen* belül2005 (százalék)................................. 25 22.ábra:A foglalkoztatottak arányának alakulása a m unkaképes korú népességen belül19982005 (százalék)...................................................................................................................................................... 26 23.ábra:A külföldim unkavállalók aránya az összes foglalkoztatotthoz képest2003 (százalék) ... 27 24.ábra:A term elékenység (GD P/foglalkoztatottak szám a) és a m unkaórák különbségei(EU -15 országok átlagátólszám ítotteltérés),(százalék) ..................................................................................... 28 25.ábra:A GD P növekedésének összetevőiM agyarországon évente átlagosan 1992-2005 (százalék)................................................................................................................................................................. 29 26.ábra:Az egy foglalkoztatottra jutó G D P növekedése 2000-2006* (2000=100),(százalék)......... 30 27.ábra:A GD P és a m unkaterm elékenység (egy foglalkoztatottra jutó G D P) alakulása 2000-2006 (2000=100),(százalék)....................................................................................................................................... 31 28.ábra:A m unkaterm elékenység alakulása néhány feldolgozóipariágazatban 1995-2004 (1995=100),(százalék)....................................................................................................................................... 32 29.ábra:A fogyasztóiárindex alakulása 1997-2005 (előző év=100) (százalék) .................................... 33 30.ábra:Fogyasztóiárindex alapú reálárfolyam index 2005 (2000=100) (százalék).......................... 34 31.ábra:Term előiárindex alapú reálárfolyam index 2005 (2000=100) (százalék) ............................ 35 32.ábra:Egy foglalkoztatottra jutó m unkaerőköltségek 2005 (ezer EUR) ............................................... 36 33.ábra:Egy foglalkoztatottra jutó m unkaerőköltségek alakulása* 1999-2005 (1999=100), (százalék)................................................................................................................................................................. 37 34.ábra:A fajlagos m unkaköltségek (unitlabor cost=U LC) alakulása 1995-2005 (1995=100), (százalék)................................................................................................................................................................. 38 35.ábra:Egységnyim unkaerőköltségek vásárlóerő paritáson Ausztriához viszonyítva 2000-ben és 2005-ben (százalék)............................................................................................................................................. 39 36.ábra:A fajlagos m unkaköltségek (U LC) alakulása a feldolgozóiparban 1995-2005 (1995=100), (százalék)................................................................................................................................................................. 40 37.ábra:Irodabérletidíjak 2005 (négyzetm éter/év) (U SD )........................................................................... 41 38.ábra:Az iparielektrom os áram díja 2005 (EU R /100 kw h)...................................................................... 42 39.ábra:Iparigázár 2006 (EU R /GJ)......................................................................................................................... 43 40.ábra:Telefonköltségek (m obil) 2005 (U SD /perc)....................................................................................... 44 41.ábra:A D SL díja 2003 (U SD /100 kbit/s/hó).................................................................................................... 45 42.ábra:N em -életbiztosításikiadások 2003 (U SD /fő).................................................................................... 46 43.ábra:Egy főre jutó környezetvédelm ikiadások az iparban 2003 (EUR) ............................................. 47 44.ábra:Jegybankialapkam at2006 (százalék) .................................................................................................. 48 45.ábra:Az áruk és szolgáltatások exportjának alakulása 2000/1995,2005/2000,(százalék) ..... 49 46.ábra:A kiviteláruszerkezete nem zetköziösszehasonlításban 2004 (százalék) ............................. 50 179. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 47.ábra:R észesedés a világkereskedelem bőlterm ékek esetén 1993-2005 (százalék)...................... 51 48.ábra:R észesedés a világkereskedelem bőlszolgáltatások esetén,1993-2005 (százalék)............ 51 49.ábra:R észesedés a világexportbólgazdaságiágak alapján 1998 és 2004 (százalék).................... 52 50.ábra:R észesedés az egyes szolgáltatások világkereskedelm éből1998-2004 (százalék) ............ 53 51.ábra:Az egy főre jutó külföldim űködő tőke állom ány 2004 (U SD ) ...................................................... 54 52.ábra:A világ külföldim űködő tőke im portjában és exportjában való részesedés 2004 (százalék)................................................................................................................................................................. 55 53.ábra:Ö sszes adóbevétela G D P arányában 2004 (százalék) .................................................................... 58 54. ábra:Az adóbevételek m egoszlása fő adófajták szerint2004 (százalék) ........................................... 59 55.ábra:Vállalatinyereségadó kulcsok 2006.január (százalék)................................................................. 60 56.ábra:Az átlagos nyereségadókulcsok csökkenése 2003-2006 (százalék).......................................... 61 57.ábra:A vállalatok tényleges nyereségadója M agyarországon 1997-2004 (százalék).................... 62 58.ábra:A béradók a m unkaerőköltség arányában 2005 (százalék) ......................................................... 63 59.ábra:Á tlagos szem élyijövedelem adó terhelés M agyarországon 2001-2005 (százalék).............. 64 60.ábra:K ötelező tb-járulék a GD P arányában 2004 (százalék) .................................................................. 65 61.ábra:Általános forgalm iadó kulcs 2004 (százalék) ................................................................................... 66 62.ábra:Tőke- és vagyonadók a GD P arányában 2004 (százalék)............................................................... 67 63.ábra:A gazdaságiverseny intenzitása 2005 ................................................................................................... 68 64.ábra:Versenyszabályozás 2006 .......................................................................................................................... 69 65.ábra:A term ékpiacok szabályozottsága 2006 ............................................................................................... 70 66.ábra:A külföldiek m űködő tőke befektetéseinek ösztönzése,2006 ..................................................... 71 67.ábra:Az üzletvitelbonyolultsága 2006 ............................................................................................................ 72 68.ábra:A vállalkozás indításához szükséges napok szám a 2006 ............................................................... 73 69.ábra:Illegális (fekete és szürke) gazdaság 2006 .......................................................................................... 74 70. ábra:M inim álbér (havi),2005 (EU R )................................................................................................................ 75 71.ábra:A foglalkoztatás rugalm assága* 2006 ................................................................................................... 76 72.ábra:A beruházások volum enének alakulása az EU újonnan csatlakozottnéhány országában, 1995-2005 (1995=100),(százalék)................................................................................................................ 77 73.ábra:A beruházásiráta (bruttó állóeszköz felhalm ozás/GD P) 1995-2005 (százalék).................. 78 74.ábra:A költségvetésiállóeszköz felhalm ozás részesedése a GD P-ből2005 (százalék)................. 79 75.ábra:Az infrastruktúra karbantartásának és fejlesztésének hatékonysága 2006 .......................... 80 76.ábra:A közútiszállításiés elosztásiinfrastruktúra m inősége* 2002,2006 ...................................... 81 77.ábra:A légiközlekedésiinfrastruktúra m inősége* 2002,2006 ............................................................. 82 78.ábra:A folyam iközlekedésiinfrastruktúra m inősége* 2002,2006 ..................................................... 83 79. ábra:Az energiaellátásiinfrastruktúra m inősége* 2002,2006.............................................................. 84 80.ábra:Lakások szám a* 2005 (ezer főre) ........................................................................................................... 85 81.ábra:A m agánszektor hitelállom ánya a G D P arányában 2005 (százalék) ......................................... 86 82.ábra:A lakáscélú hitelek állom ánya M agyarországon a háztartások összes jövedelm e arányában 2000-2005 (százalék) ................................................................................................................... 87 83.ábra:Az IK T-ra fordítottösszkiadások a G D P arányában 2005 (százalék)........................................ 88 84.ábra:IK T kiadások/fő 2005 (EU R )..................................................................................................................... 89 85.ábra:Az IK T kiadások alakulása 2002-2005 (ez előző évhez képest),(százalék)........................... 90 86.ábra:Az inform atikusok aránya az összes foglalkoztatotthoz képest2002 (százalék)................. 91 87.ábra:Az értékesítettszem élyiszám ítógépek szám ának átlagos növekedésiütem e 2002-2005 (százalék)................................................................................................................................................................. 92 88.ábra:Az értékesítettPC-k szám ának növekedésiütem e 2002-2005 (százalék).............................. 93 89.ábra Az értékesítettszerverek szám ának növekedésiütem e 2003-2005 (százalék) .................... 94 90.ábra:A szem élyiszám ítógéppelrendelkező vállalkozások* (PC penetráció) 2005 (százalék).. 95 91.ábra:A LA N -nalrendelkező vállalkozások* 2005 (százalék) .................................................................. 96 92.ábra:Az internet-kapcsolattalrendelkező vállalkozások* aránya (internetpenetráció) 2005 (százalék)................................................................................................................................................................. 97 93.ábra:A szélessávú internet-kapcsolattalrendelkező vállalkozások* aránya 2005 (százalék) .. 98 94.ábra:A honlappalrendelkező vállalkozások* aránya 2005 (százalék)............................................... 99 95.ábra:Az online m ódon értékesítő vállalkozások* aránya 2005 (százalék) .....................................100 96.ábra:Az internetes értékesítésbőlszárm azó bevételek aránya a vállalkozások* összes bevételében 2005 (százalék)..........................................................................................................................101 97.ábra:Az online m ódon m egrendeléstvégző vállalkozások* aránya 2005 (százalék)..................102 98. ábra:Vezetékes telefon ellátottság* 100 főre vetítve 1997 és 2004 (százalék) .............................103 99.ábra:M obilellátottság* 100 főre 2000,2004 ..............................................................................................104 180. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 100.ábra:A m obiltelefonos keskeny sávon internetezők aránya* 2005 (százalék) ...........................105 101.ábra:PC-velrendelkező háztartások* aránya 2005 (százalék)..........................................................106 102.ábra:100 lakosra jutó PC-k szám a* 2003-ban ..........................................................................................107 103.ábra:Az internet-kapcsolattalrendelkező háztartások aránya,valam inta szélessávú kapcsolatok* aránya 2005 (százalék) .........................................................................................................108 104.ábra:A 100 főre jutó szélessávú kapcsolatok szám a 2005 ..................................................................109 105.ábra:Az internetetrendszeresen használók aránya* 2005 (százalék)...........................................110 106.ábra:Az interneten vásárlók aránya* 2005 (százalék) .........................................................................111 107.ábra:A teljes m értékben online m ódon intézhető e-korm ányzatiszolgáltatások aránya 2006 (százalék)...............................................................................................................................................................112 108.ábra:K özhivatalokkalinterneten keresztülügyintézéstkezdem ényező lakosok aránya* 2005 (százalék)...............................................................................................................................................................113 109.ábra:K özhivatalokkalinterneten keresztülügyintézéstkezdem ényező vállalkozások* aránya 2005 (százalék)....................................................................................................................................................114 110.ábra:Az IK T jövőbelifontosságának korm ányzatim egítélése 2005................................................115 111.ábra:Az IK T prioritása a korm ányzatipolitikában 2005 .....................................................................116 112.ábra:A K +F ráfordítások a G D P arányában* 2004 (százalék) ............................................................117 113.ábra:A K +F ráfordítások alakulása a GD P arányában 1995-2004 (százalék)..............................118 114.ábra:A vállalkozásiK +F ráfordítások a G D P arányában* 2004 (százalék) ...................................119 115.ábra:A vállalkozásiK +F ráfordítások alakulása a G D P arányában 1995-2004 (százalék) .....120 116.ábra:A vállalkozásiK +F ráfordítások m éretkategóriák szerintim egoszlása 2004 (százalék) ....................................................................................................................................................................................121 117.ábra:A külfölditulajdonú vállalatok részesedése a vállalkozásiK +F ráfordításokból* 2003 (százalék)...............................................................................................................................................................122 118.ábra:A kutató-fejlesztők aránya az aktív népességhez képest* 2003-2004 (százalék) ...........123 119.ábra:A m atem atika és a term észettudom ányok oktatásának színvonala 2005 ..........................124 120.ábra:Az innovációs ráfordítások a teljes árbevételarányában* 2003 (százalék)......................125 121.ábra:A kockázatitőke elérhetősége 2005 .................................................................................................126 122.ábra:M ennyire tám ogatják a korm ány technológia-beszerzéseiaz innovációt? 2005 .............127 123.ábra:H atékony felső vezetés 2006 ................................................................................................................128 124.ábra:Alkalm azkodás a piacokhoz 2006 ......................................................................................................129 125.ábra:A külföldim űködő tőke m ennyiben szolgálja a m űszakim egújulást? 2005......................130 126.ábra:A klaszterek fejlettsége 2004 ...............................................................................................................131 127.ábra:K +F szolgáltatások és képzés helyielérhetősége 2005 ..............................................................132 128.ábra:A vállalkozások közöttim űszakiegyüttm űködés fejlettsége 2006 .......................................133 129.ábra:A vállalkozások és egyetem ek közöttitudástranszfer 2006 ....................................................134 130.ábra:R észvétela K eretprogram okban legalább egy szervezettelaz adottországból1994-2002 (a projektek darabszám a)................................................................................................................................135 131.ábra:R észvétela K eretprogram okban az adottországbólkoordinálva 1994-2002 (a projektek darabszám a).....................................................................................................................................136 132.ábra:A vállalkozások üzleti-szabályozásikörnyezete* 2005 .............................................................137 133.ábra:A szellem itulajdon védelm e 2005 .....................................................................................................138 134.ábra:K orrupciós index 2005 ...........................................................................................................................139 135.ábra:Az újterm ékek aránya az összes árbevételhez képest2003 (százalék)..............................140 136.ábra:Az innovatív K K V-k aránya 2003 (százalék)..................................................................................141 137.ábra:Az üzletikörnyezetm inőségének és az innovatív vállalatok arányának kapcsolata .....142 138.ábra:A csúcstechnológiaiexportrészaránya az összes kivitelből2004 (százalék)...................143 139.ábra:A csúcstechnológiaiexport részarányának alakulása az összes kivitelből1995-2004 (százalék)...............................................................................................................................................................144 140.ábra:Az értékláncok jelenléte a gazdaságban 2005 ...............................................................................145 141.ábra:Szabadalm ifüggőségiráta 2002 .........................................................................................................146 142.ábra:Egym illió lakosra jutó U SPTO * szabadalom 2003 ........................................................................147 143.ábra:Egym illió lakosra jutó tudom ányos közlem ény 2003 .................................................................148 144.ábra:Ezer kutatóra jutó tudom ányos közlem ény 2003 ........................................................................148 145.ábra:A vállalkozások innovációs kapacitása 2005 .................................................................................149 146.ábra:O ktatásikiadások/év/diák vásárlóerő-paritáson 2002 (EU R )...............................................150 147.ábra:A m agánszektor aránya az oktatásikiadásokban 2002 (százalék).......................................151 148.ábra:Általános iskolaikiadások/év/diák vásárlóerő-paritáson 2003 (EU R )..............................152 149.ábra:Egy oktatóra jutó általános iskolaidiák 2003 ...............................................................................153 181. oldal

VERSENYKÉPESSÉGIÉVKÖNYV 2006 150.ábra:K özépiskolaikiadások/év/diák vásárlóerő-paritáson 2003 (EU R )......................................154 151.ábra:K özépiskolaitanulók aránya a m egfelelő korcsoportú népességben 2003 (százalék) .155 152.ábra:Legalább középiskolátvégzettek aránya 2003 (százalék) .......................................................156 153.ábra:Egy oktatóra jutó középiskolás diák 2003 ......................................................................................157 154.ábra:Egy szám ítógépre jutó középiskolás diák 2003 ............................................................................158 155.ábra:A 15 évesek szövegértésikészsége 2003 .........................................................................................159 156.ábra:A 15 évesek tudom ányos tájékozottsága 2003 .............................................................................160 157.ábra:A 15 évesek m atem atikaikészsége 2003 ........................................................................................161 158.ábra:Felsőoktatásikiadások/év/diák vásárlóerő-paritáson 2003 (EU R ).....................................162 159.ábra:A felsőfokú képzettségűek aránya a 25-34 éves népességben 2003 (százalék)...............163 160.ábra:A m unkahelyitovábbképzés jelentősége 2006 .............................................................................164 161.ábra:A nyelvtudás értékelése 2006 ..............................................................................................................165 162.ábra:K iváló m űszakiszakem berek jelenléte a m unkaerőpiacon 2006 ..........................................166

182. oldal

VERSENYKÉPESSÉGI ÉVK Ö NYV 2006

Recommend Documents