VENDÉGKÖR FELMÉRÉS 2013
Készítette: Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálfürdők Egyesülete Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter Pécs, 2013.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés ..................................................................................................................................................... 5 2. Helyzetetelemzés ......................................................................................................................................... 7 2.1 Nemzetközi trendek a turizmusban .......................................................................................................... 7 2.2 Magyarországi turizmus trendek .............................................................................................................. 8 2.3 A Dél-Dunántúl pozíciója a magyar turizmusban ................................................................................... 13 3. Egészségturizmus ...................................................................................................................................... 15 3.1 Az egészségturizmus fogalmi rendszere ................................................................................................. 15 3.2 Turisztifikáció az egészségturizmus szemszögéből ................................................................................. 16 3.3 Az egészségturizmus hazai trendjei ........................................................................................................ 16 4. A gyógy- és termálfürdőkről ..................................................................................................................... 22 4.1 Magyarország természeti adottságai ....................................................................................................... 22 A hazai gyógyfürdőkről............................................................................................................................... 24 Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete ..................................................................................... 27 Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesületének gyógy- és termálfürdői ............................................ 29 Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ .............................................................................................. 29 Gyógy-és Strandfürdő Csokonyavisonta .................................................................................................. 30 Harkányfürdő .......................................................................................................................................... 31 Igali-Gyógyfürdő .................................................................................................................................... 31 Magyarhertelendi Termál- és Élményfürdő .............................................................................................. 32 Marcali Város Fürdő és Szabadidőközpont .............................................................................................. 33 Mohács és Kistérsége Tanuszoda és Termálfürdő..................................................................................... 33 Nagyatádi Fürdők .................................................................................................................................... 34 Sellyei Termálfürdő................................................................................................................................. 35
2
Szigetvári Gyógyfürdő ............................................................................................................................ 35 Thermal Spa Siklós ................................................................................................................................. 36 Virágfürdő Kaposvár ............................................................................................................................... 37 5. Részletes adatelemzés ................................................................................................................................ 38 Módszertan ................................................................................................................................................. 38 Kitöltés helye .......................................................................................................................................... 39 A fürdővel azonos településen szállt meg? ............................................................................................... 41 Mostani látogatása alkalmával hány éjszakát tölt itt vagy a térségben? ..................................................... 42 Milyen szálláshelyet vett/vesz igénybe? ................................................................................................... 43 Hányan kísérték el Önt a fürdőlátogatásra? .............................................................................................. 44 Kik kísérték el Önt a fürdőlátogatásra? .................................................................................................... 45 Hogyan jellemezné utazásának célját? ..................................................................................................... 46 Miért választotta ezt a szolgáltatót/fürdőt? ............................................................................................... 46 Honnan tájékozódott a gyógyfürdő szolgáltatásairól, ajánlatairól? ............................................................ 48 Amikor kiválasztotta ezt a fürdőt, mint úticélt, más fürdők iránt is érdeklődött?........................................ 48 Mely szolgáltatásokat és milyen gyakran vett igénybe itt tartózkodása során az alábbiak közül? ............... 50 Kérjük osztályozza 1-től 5-ig terjedő skálán, hogy Ön mennyire elégedett a fürdő szolgáltatásaival! ......... 51 Kérjük, határozza meg, milyen tevékenységekkel kötötte össze utazását? ................................................. 51 Mindent összevetve személyenként körülbelül mennyi pénzt költött látogatása során egy napra levetítve? 52 Az alábbiakban felsoroltak közül melyeket használja fel egy fürdőlátogatás során? .................................. 54 Évente átlagosan hány napot tölt Ön fürdőlátogatással (beutalóval)? ........................................................ 55 Évente átlagosan hány napot tölt Ön fürdőlátogatással (önfinanszírozással)? ............................................ 55 Milyen gyakorisággal látogat el egy évben egészséghez köthető szolgáltatókhoz (pl. fürdők, masszázs, stb.)? ....................................................................................................................................................... 55 Odafigyel arra, hogy egészségesen táplálkozzon?..................................................................................... 56 Végez-e valamilyen testmozgást? ............................................................................................................ 57 Ön dohányzik? ........................................................................................................................................ 58 3
A mindennapok során milyen gyakran veszi igénybe a következő szolgáltatásokat? ................................. 59 Megítélése szerint milyen az Ön egészségi állapota? ................................................................................ 65 Kérem jelölje be, hogy életkora alapján melyik korcsoportba tartozik? ..................................................... 66 Kérem adja meg a nemét! ........................................................................................................................ 66 Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége ................................................................................................... 67 Foglalkozása melyik csoportba sorolható be? ........................................................................................... 68 Melyik leírás alkalmazható leginkább az ön otthonára? ............................................................................ 69 6. Összegzés ................................................................................................................................................... 71 Irodalomjegyzék ........................................................................................................................................... 73
4
1. BEVEZETÉS A hazai turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata az egészségturizmus, melynek számos aspektusa van. A mai felgyorsult, teljesítményalapú világban mind egyéni, mind társadalmi szinten egyre több negatív hatás és civilizációs ártalom ér bennünket. A probléma nem újkeletű, hiszen a társadalomtudomány területén kutató szociológusok, demográfusok már jóval korábban egyértelműen
jelezték
a
kedvezőtlen
társadalmi
tendenciák
felerősödését.
Egyre
markánsabban jelenik meg a társadalomban az individualizált, az anyagi haszonra fókuszáló, instant kultúra és ennek negatív következményei. Ezek a tények is alátámasztják az egészséget középpontba állító, pozitív életvitel kialakítására aktivizálódó, társadalmi együttműködést
igénylő
egészségturizmus
fejlesztését,
amely segítheti az értékek
hierarchiájában háttérbe szoruló egészség felértékelődését, egészségkultúránk fejlődését (Kocsis, 2010). Az egészségturizmus összetett fogalom, meghatározására számos kísérlet született. Általánosságban leginkább elmondható, hogy az egészségturizmus a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja egészségi állapotának javítása vagy megőrzése, tehát a gyógyulás vagy a megelőzés (Michalkó et all., 2001). Az egészségturizmus magában foglalja a prevenciós, rekreációs turizmust, azaz a wellnesst, aktív fitnesst és a medical wellnesst, valamint a természeti gyógytényezőkre alapozott gyógyhelyeken és az orvosi tevékenységen alapuló gyógyturizmust. Ki kell emelni azonban, hogy az egészségturisztikai szolgáltatások köre sok esetben nem különíthetők el egyértelműen, a gyógy és wellness turisztikai termékek gyakran egyszerre jelennek meg az egyes szolgáltatóknál. A hazai egészségturizmus, azon belül is a gyógyturtizmus vizsgálata stratégiai jelentőségű. Magyarország igen gazdag gyógy- és termálvíz vagyonnal rendelkezik, melynek turizmuson belüli versenyképességét a hazai füdőkultúra, az egyre magasabb színvonalú infrastruktúra, az egészségturizmus térnyerése, valamint
a nemzetközi turisztikai trendek hivatottak 5
alátámasztani. A Magyar Kormány a gazdasági ágazaton belül elfoglalt pozíció javítása érdekében
az
elkövetkező
tervezési
időszakban
forrásokat
kíván
allokálni
az
egészségturizmus támogatására, ezért az egészségturizmus, azon belül pedig a gyógy- és termálfürdők fejlődése prognosztizálható. A Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálfürdők Egyesülete a fürdők fejlődését elősegítendő, vizsgálatokat folytat a Dél-Dunántúl fürdőinek vendégkörének elemzésével. Jelen vizsgálat során elemzésre kerülnek a hazai gyógyturizmus legfőbb trendjei, kiemelten a dél-dunántúli gyógy- és termálfürdők helyzetére. A vizsgálat során primer és szekunder források háttér elemzésével került sor egy széles körű helyzetfeltárásra, amely megalapozta azt a kérdőíves felmérést, amely feltárta a régió fürdőibe látogató vendégek demográfiai összetételét, gyógyfürdőző és költési szokásait.
6
2. HELYZETETELEMZÉS 2.1 NEMZETKÖZI TRENDEK A TURIZMUSBAN
Az UNWTO adatai szerint a következő jelentősebb nemzetközi trendek jellemezték a turizmust az elmúlt évben: A turizmus összetett hatása a világban a GDP-re vetítve a tavalyi évben elérte a 9%-ot (direkt, indirekt és indukált hatás). Munkaerőpiaci szempontból jelentős foglalkoztatóként globális szinten minden 11-ből 1 állás a turizmusban volt 2012-ben. Mindezek mellett a világ teljes exportmutatójának 6%-át (1,3 trillió amerikai dollár) a szektor adja. A növekedés mértéke töretlen, a történelemben először emelkedett a nemzetközi turista érkezés száma egy milliárd fölé (1950 óta 25-ről 1035 millió főre). Mindezek mellett a jelentékeny növekedésnek köszönhetően a belföldi turistaérkezések száma 2012-ben elérte a 6 milliárdot (az előző évi 5 milliárdos számhoz képest). A turizmus a fejlődésének kulcsa, prosperitás és jó közérzet A 2012-es a legek éve volt a globális turizmus relációjában. Minden eddiginél nagyobb számú turisztikai desztináció nyitott a turizmusban, minden eddiginél nagyobb mértékű tőkebefektetést eszközöltek a szegmensben. Az elmúlt hat évtizedben a turizmusban tapasztalt folyamatos bővítés és diverzifikáció eredményeképpen a turizmus világviszonylatban is bekerült a legnagyobb és leggyorsabban növekvő gazdasági ágazatok közé. Sok új célállomások fejlődött ki rohamléptekben, természetesen a hagyományos európai és észak-amerikai kedvencek mellett. Az alkalmi megingások ellenére a nemzetközi turistaérkezések szinte szakadatlan növekedést mutatnak - 1950-ben 25 millió, 1980-ban 278 millió, 1995-ben 528 millió, 2012-ben 1035 millió. Távolabbi kilátások A nemzetközi turistaérkezések száma várhatóan továbbra is világszerte 3,3%-kal emelkedik. A trendekből becsülhetően 2030-ra eléri az 1,8 milliárdot. 7
2010 és 2030 között az érkezők száma a feltörekvő desztinációkra 4,4%-kal növekszik majd, kétszeres ütemben a fejlett gazdaságok célállomásaira érkezőkhöz lképest (+2,2%-os várható növekedés). A feltörekvő gazdaságok piaci részesedése emelkedett az elmúlt valamivel több, mint három évtizedben. Az 1980-as 30%-hoz képest 2012-re elérte a 47%-ot és 2030-ra várhatóan eléri a 57%-ot. A nemzetközi vendégéjszakák száma világviszonylatban 2012-re meghaladta a milliárdos küszöböt. A 2011-es 995 millióról továbbra is dinamikusan növekedve 2012-re elérte a 1035 millió főt. A növekedés az Asia-Pacific régióbanvolt a legerősebb (7%-os), ezt követte Afrika (+6 %) és Amerika (+5%) . A nemzetközi turistaérkezések számarányában Európa továbbra is a leglátogatottabb régió 3%-kal. A Közel-Keletnek (-5 %) az arab tavasz és következményei után még nem sikerült teljesen rendbehoznia turizmusát. A reálértéken 4%-os növekedés a turizmus összbevételeiben globálisan illeszkedik az érkezők számának növekedéséhez. A nemzetközi turizmusból származó bevételek mértéke 2012-ben eérte 1075 milliárd USD-t. Kína lett az első számú forrás piac a világon 2012-ben, az összes költésekhez 102 milliárd amerikai dollárral járultak hozzá. Ez összhangban van az UNWTO trend-becsléseivel, mely a következő években az Pacifikus-Ázsia és az Afrika régiókban számol a legnagyobb növekedéssel.
2.2 MAGYARORSZÁGI TURIZMUS TRENDEK
Az elmúlt évek legmeghatározóbb gazdasági folyamata, mely a turizmus nemzetközi rendszerét legsúlyosabban befolyásolta a 2008-ban bekövetkezett válság volt. A fizetőképes kereslet kedvezőtlen alakulása a turizmus teljesítményeit is csökkentette. A jövedelmekkel arányosan a diszkrecionális jövedelmek is csökkentek, melynek eredményeképpen a könnyebben nélkülözhető javak, szolgáltatások fogyasztására jutott kevesebb. Hazánk gazdasága pénzügyi pozíciójából fakadóan késleltetetten reagál a nemzetközi piac
8
kilengéseire, ezért a szabadidőprogramok kiadásainak hosszabb ideje tartó visszaesése még az elmúlt években is tapasztalható volt Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Turizmus Zrt. és a UNWTO felmérései, elemzései, valamint a Magyar Kormány stratégiái szolgáltatják az alapot a magyarországi trendekre és gazdasági környezetre vonatkozó megállapításainkhoz. A magyar lakosság utazási szokásai, a turizmus alakulása hazánkban 2012-ben a Magyar Turizmus Zrt. és a KSH által végzett kutatások alapján1 A nemzetgazdasági ágon belül a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás nem fedi le teljes egészében a turizmust, ugyanakkor az itt tapasztalható trendek jól kifejezik a szegmens helyzetét. -
Az ágazatban a bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítmény a válság kezdete óta, 2012-ben első alkalommal nőtt, mintegy 1,3%-kal.
-
A nemzetgazdasági ág teljesítménye a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték körülbelül 1,5%-át teszi ki.
Megállapítható, hogy a gazdasági válság a turizmus területén is erősen éreztette a negatív hatását, a fő mutatók tekintetében a belföldi turizmus még 2012-ben sem tudott a korábbi szintre kerülni. A válság érintette mind a hétvégi típusú (1–3 éjszakás), mind az ennél hosszabb időtartamú utazásokat; az utazások száma, illetve az azokon eltöltött idő 2012-ben mintegy ötödével maradt el az öt évvel korábbitól. Elsősorban a hosszabb (üdülési jellegű) utazások esetében tapasztalható, hogy a lakosság keresi az olcsóbb utakat. Az egy utazó egy napjára jutó kiadás folyó áron gyakorlatilag nem változott ebben az időszakban. A turizmusban való részvételt befolyásoló tényezők: -
a háztartás jövedelmi, vagyoni helyzete (második otthon, személygépkocsi-használat)
-
gazdasági aktivitás
1 Forrás: Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről. Központi Statisztikai Hivatal, 2012. szeptember, 158.p.; Magyarország turizmusának alakulása, 2012. január-július. Magyar Turizmus Zrt. – Kutatási Iroda, 2012., 10.p.; Magyarország turizmusának alakulása, 2011. Magyar Turizmus Zrt. – Kutatási Iroda, 2012., 12.p. 9
-
iskolai végzettség
-
az életkor
-
a lakóhely településének nagysága és régiója.
A magyar lakosság 27%-a tett 1–3 éj szakás és 18%-a ennél hosszabb utazást 2012-ben, az utazás legalább egyik formájában a lakosság 35%-a vett részt. A gazdasági fejlettség tekintetében az előnyösebb helyzetben lévő főváros lakosságának közel fele, az Alföldön lakóknak mindössze 30%-a utazott az év során. Sajátos módon befolyásolta az utazást a háztartások összetétele. Az egytagú háztartásban élők – jellemzően idősek, nyugdíjasok – 30%-a utazott az időszak során. A kettő–négy tagú háztartásokban élőknél 35–38% volt ez az arány, ami a háztartás nagyságának további növekedésével már ismét csökkenő tendenciát mutat. Az iskolai végzettség tekintetében megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségűek 56%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők 35%-a, az alapfokú végzettségűek 23%-a utazott. Mindezek mellett triviális, hogy a gazdaságilag aktív dolgozóknak és a tanulóknak jóval nagyobb az esélyük a turizmusba való bekapcsolódásra, mint a munkanélkülieknek, vagy nyugdíjasoknak. A jövedelmi helyzet a turisztikai aktivitás jelentős különbségeit eredményezi. A saját anyagi helyzetüket átlag felettinek érzők 61%-a tett belföldön többnapos utazást, míg a nagyon szűkös körülmények között élőknek csupán 19%-a. A nyaralóval, hétvégi házzal rendelkező háztartások tagjainak több mint 77%-a vett részt ilyen utazáson, a második otthonnal nem rendelkezőknek kevesebb mint harmada. Az utazások 85%-nak motiváció között a következők szerepelnek: -
szórakozás
-
pihenés
-
ismerős meglátogatása.
10
A turizmusból a magyar lakosság közel kétharmada maradt ki 2012-ben, azaz nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. Ennek legfőbb oka az anyagi lehetőségek hiánya, a 2008-ban mért 42%-ról ez az arány 2012-ben 52%-ra emelkedett. Erre az Alföldön, Közép-Magyarországon, illetve Dél-Dunántúlon lakók hivatkoztak az átlagosnál gyakrabban. A másik két leggyakrabban említett ok az egészségügyi problémák és a munkából adódó kötelezettségek. Utóbbira a fővárosban lakók hivatkoztak az átlagnál nagyobb arányban. Az utazások során a magyar lakosság 48%-ának rokon, ismerős biztosított szállás, míg 19%uk a saját második otthont vette igénybe. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák (18%) voltak a legnépszerűbbek. A belföldi utazások fogadó turisztikai régiók szerinti eloszlása tekintetében megállapítható, hogy azok legnagyobb része általában a lakóhellyel megegyező régióba irányult. Mindezek közül ki kell emelni a Balaton térségét, mivel itt realizálódott az összes utazásra fordított idő közel negyede. A Budapest–Közép-Duna-vidék részesedése 20% volt, ezek mellett még Észak-Magyarország és Észak-Alföld voltak a legkedveltebb célpontok. Az utazásokhoz kapcsolódóan a lakosság 267 milliárd forintot költött, ami folyó áron megegyezik az egy évvel korábbi értékkel. Ennek 35%-át szálláshely-szolgáltatásokra, 25%át vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására, 23%-át pedig közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) fordították. Az előző évhez képest nőtt a szállás, illetve az üzemanyag-költség részesedése. Az egy utazó egy napjára jutó költés csak a hétvégi típusú utazások esetén emelkedett, a hosszabb utazásokhoz kapcsolódó költés évek óta stagnál. 2012-ben összesen mintegy 14,9 millió látogató érkezett hazánkba turisztikai motivációval. A külföldi látogatók 24%-ának fő utazási célja termékek és szolgáltatások vásárlása. Ők túlnyomórészt a határ melletti településekről érkeznek. 2012-ben csak minden harmadik külföldi érkezett turisztikai céllal. Miközben az 1–3 éjszakás utak száma 4%-kal visszaesett, a hosszabb idejűeké 6, az egynapos turisztikai célú utaké 26%-kal növekedtek. A turisztikai 11
motivációjú utak közül az egynaposak aránya igen magas (42%). Motivációjuk elsősorban kirándulások, városlátogatások, rokon- és barátlátogatás (főként a tavaszi és nyári hónapokban), az egynapos wellness programok, fürdőlátogatások. Ez utóbbi a szomszédos országok körében a legnépszerűbb, de növekszik a cseh és lengyel látogatók száma is. Hazánk jövőbeni turisztikai trendjeit nagyban meghatározzák a Magyar Kormány turizmusfejlesztéssel kapcsolatos céljai. A 2024-ig meghatározott célok között kiemelt szerepe van a hazai turisztikai termékek fejlesztésének, közöttük pedig a nemzetközi hírnévnek örvendő komplex gyógyhelyeknek, valamint a regionális jelentőségű fürdőknek. Erre az időszakra vonatkozóan a célok tehát a következők: 1. A turizmus teljes GDP hozzájárulásának 10%-ra növelése 2. A turizmus közvetlen foglalkoztatottai számának növelése 50%-kal 3. Magyarország legyen a világ első 30 országa között a turizmus versenyképessége alapján 4. A legfontosabb nemzeti turisztikai termékek sikeres fejlesztése – 3-5 nemzetközi hírű komplex gyógyhely, 8-10 regionális fürdő 5. Stabilan működő turisztikai szervezeti rendszer teljes kiépítése 6. A belföldi és nemzetközi turisztikai alapmutatók javítása 7. Sikeres nyitás új piacok felé 8. Budapest legyen az európai és közép-európai TOP desztinációk között, a Balaton legyen elismert európai üdülő desztináció
12
2.3 A DÉL-DUNÁNTÚL POZÍCIÓJA A MAGYAR TURIZMUSBAN
A Dél-Dunántúlra vonatkozó adatokat a KSH hivatalos felmérései 2, valamint azok eredményei adják. Ezek alapján 2013-ban a Dél-Dunántúl teljesítménye erőteljes növekedést mutatott mind a többi régióhoz, mind az elmúlt évek eredményeihez képest. A 2013. január és október közötti időszakban a teljes vendégforgalmat tekintve abszolút értékben a Budapest–Közép-Dunavidék régióban (+468,4 ezer éjszaka; +6,6%) emelkedett a legnagyobb mértékben a vendégéjszakák száma, amelyet az Észak-Magyarország régió (+155,6 ezer éjszaka; +11,0%) követett. Emellett növekedést tapasztaltak a Balatonon (+135,6 ezer éjszaka; +3,3%), az Észak-Alföldön (+72,9 ezer éjszaka; +5,2%), a Dél-Alföldön (+37,2 ezer éjszaka; +3,4%), valamint a Tisza-tónál (+3,4 ezer éjszaka; +1,4%) is. A Dél-Dunántúlon is növekmény figyelhető meg, a vizsgált időszakban ez az érték +69,7 ezer éjszaka, azaz +9,1%. A belföldi vendégéjszakák száma a leginkább az Észak-Magyarországon (+9,9%) növekedett, melyet közvetlenül a Dél-Dunántúli Régió követ a maga +9,1%-val. Ez az érték az ÉszakAlföldön (+6,9%), a Budapest–Közép-Dunavidéken (+4,8%), a Dél-Alföldön (+4,2%), a Balatonon (+3,4%) és a Tisza-tónál (+2,9%) volt még pozitív. A külföldi vendégéjszakák számában is pozitív elmozdulás figyelhető meg az elmúlt évekhez képest, sőt a Dél-Dunántúli Régióban a második legnagyobb növekedési arány figylehető meg az Észak-Magyarországi után. Az Észak-Magyarországi (+16,3%), a Dél-Dunántúl (+9,2%), a Budapest–Közép-Dunavidék (+7,0%), a Balaton (+3,2%), az Észak-Alföld (+1,8%) és a DélAlföld (+0,9%) régiókban nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2013. január−októberben országos szinten a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 49,9%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 52,5%-ot tett ki. A beutazó turizmus elsősorban a Budapest–Közép-Dunavidék régióban volt meghatározó, ahol a külföldiek adták a vendégéjszakák 82,2%-át. A külföldi vendégéjszakák aránya 30% feletti volt még a Nyugat-
2
Forrás: Magyarország turizmusának alakulása, 2013. Magyar Turizmus Zrt. – Kutatási Iroda, 2013., 8.p.
13
Dunántúlon (50,2%), a Balatonnál (39,0%), az Észak-Alföldön (32,3%) és a KözépDunántúlon (31,6%). A belföldi vendégforgalom a beutazó vendégforgalomnál kevésbé koncentrált. 2013 első tíz hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák 27,2%-át regisztrálták a Balaton régióban, emellett a Budapest–Közép-Dunavidék (14,1%), az ÉszakMagyarország (13,5%), a Nyugat-Dunántúl (11,7%) és az Észak-Alföld (10,5%) régiók részesedése jelentős. A három legnépszerűbb régió együttes részesedése 54,8% volt.
14
3. EGÉSZSÉGTURIZMUS 3.1 AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS FOGALMI RENDSZERE
Manapság a turizmus egy új szegmense indult fejlődésnek. Az elnevezéseket még nem lehet élesen elhatárolni, de ha találkozunk a jelenség valamelyikével, tudjuk annak jelentését és tartalmát. Ezek a fogalmak a következők: egészségturizmus, orvosi turizmus, gyógyturizmus, wellness
turizmus.
Magyarországon
mindegyiken
főként
a
gyógyvizeinkre
épülő
fürdőturizmust értjük, kiegészülve olyan szolgáltatásokkal, mint a masszázs, a szauna, a jóga, az életmód-tanácsadás, a különféle étrendi kúrák. Magyarországon tehát főként ezen fogalmakkal
fémjelezzük
az
egészségturizmust.
Külföldön
jóval
szélesebb
az
egészségturizmushoz köthető szolgáltatások köre. A nyugati országok lakosai kifejezetten gyógykezelés, műtét esetén egyre gyakrabban választanak külföldi országot. Ez a tendencia más motivációból ugyan, de megjelenik nem csak a nyugati, hanem az olyan országok lakosainak körében is, amelyekben az egészségügyi ellátás nem megfelelő színvonalú, a nagyobb szakértelem, a szükséges tárgyi eszközöket igénylő gyógykezelések nem elérhetőek. A betegek között egyre nagyobb arányban találkozhatunk olyanokkal, akiknek a betegség súlyosságát, jellegét tekintve nem lett volna szükséges külföldi kezelést választania, saját országában is adottak voltak a kezelés feltételei, ennek ellenére mégis külföldi gyógykezelést választottak, mivel szerettek volna utazni és világot is látni egyben. Azt azonban meg kell említenünk, hogy az effajta egészségturizmusban igen erős az üzleti érdek jelenléte. Az egészségturizmus mögött sok esetben gazdasági indíttatás áll, hiszen a külföldiek gyakran azért kelnek útra, hogy a hazájukban túl drága gyógykezelést valahol külföldön olcsóbban megkapják. Az egészségturizmusnak hazánkban nagy jelentősége van, mivel hazánk elsősorban nem küldő, hanem fogadó ország. Ez a tendencia pedig számottevő bevételt jelenthet nemzetgazdasági szinten, hiszen a külföldi beteg, ha járóbeteg-ellátásra érkezik, többnyire szállodai szobát bérel, étteremben étkezik és a gyógyászati szolgáltatások mellett – ha érdeklődése olyan – igénybe vesz egyéb szolgáltatásokat is. A gyógykezelés költségét pedig a 15
külföldi vendég állja (vagy saját költségként vagy a biztosító fedezi a kiadásokat) (Fenyves, 2010).
3.2 TURISZTIFIKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS SZEMSZÖGÉBŐL
A szabadidő piacosításának eredménye, hogy a szabadidő élményigényének kielégítése a szabadidős szolgáltatások széles és egyre bővülő körének kialakulásával járt. Ez hozzájárult a szolgáltatási szféra bővüléséhez, így az egészségturizmus fellendüléséhez is. A szolgáltatási igények kielégítése okán egyre flexibilisebbé vált a munkaidő, amely a szabadidő struktúráját is bonyolultabbá tette. A szolgáltatásokra a nap bármely órájában igény merülhet fel, e tendenciát pedig egészségturizmushoz köthető gyógy- és termálfürdőknek is alkalmazkodniuk kell (pl. éjszakai fürdőzések). Turizmusszociológiai szempontból tehát létrejött az ún. 24 órás társadalom, amely az átstrukturált munka világára éppúgy, mint a szabadidő eltöltés új szükségleteire reagálás terméke. A személyes idővel való gazdálkodás szabadságfoka társadalmi megkülönböztető mérőszámmá, ezen felül presztízsértékűvé válik. Egyre nagyobb igény mutatkozik a mindennapi szabadidő eltöltésére, amely a nyaralási idő átemelésének igényét
predesztinálja a
mindennapok szabadidejébe.
Ezt
a jelenséget
nevezzük
turisztifikációnak. A szolgáltatások idomulásának eredménye, hogy megszülettek a különböző élményfürdők, gyógy- és termálfürdő komplexumok. A szóban forgó, 24 órás társadalom által generált jelen esetünkben: gyógy- és termálfürdők - szolgáltatások, tevékenységek kialakításában elsődleges szempont volt a látványossági kritériumoknak (pl. üvegfalak, designelemek) való megfelelés. Ezek a mesterségesen generált új szolgáltatások fokozottan biztosítják az élményre vágyó fogyasztóiknak a szimbólumok megszerezhetőségét (Szőllősi, 2005).
3.3 AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS HAZAI TRENDJEI
A hazai egészségturizmus megítélésében a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Fürdőszövetség, valamint a Magyar Kormány által készített jelentések az irányadóak.
16
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján hazánkban kiemelt szerep jut a gyógyturizmusnak, különösen pedig a gyógyfürdőknek.
Magyarországon összesen 79
gyógyfürdő található, melyek közül kiemelkedik az a 17 település, melyek fürdői gyógyhelynek3 minősülnek. Ez a szám 2013-ban érte el ezt az értéket, miután Sárvár, Nyíregyháza-Sóstó és Mezőkövesd, végül pedig Szigetvár is megkapta a rangos besorolást. A gyógyturizmus kiemelt pozícióját bizonyítja az a tény is, hogy az 50 leglátogatottabb hazai település közül 11 gyógyhely. Ezek: Hévíz (2.), Hajdúszoboszló (4.), Bük (6.), Balatonfüred 9.), Sárvár (12), Zalakaros (14.), Eger (19.), Gyula (20.), Debrecen (22.), Harkány (28.), Nyíregyháza (43.). Ha megvizsgáljuk a hazai TOP 10 turisztikai települést, akkor látható, hogy ez az arány már jóval magasabb, hiszen ebben a körben már 6 gyógyhely szerepel: Hévíz, Hajdúszoboszló, Bük, Balatonfüred, Zalakaros és Sárvár.
Magyarország legnépszerűbb városai a vendégéjszakák száma alapján (2013) Külföldi vendég-éjszakák szerint Belföldi vendég-éjszakák szerint Budapest Budapest Hévíz Hévíz Hajdúszoboszló Bük Siófok Sárvár Bük Hajdúszoboszló Balatonfüred Balatonfüred Sárvár Siófok Zalakaros Győr Sopron Eger Eger Zalakaros 1. táblázat: Magyarország legnépszerűbb városai a vendégéjszakák száma alapján, 2013. Forrás: Magyarország turizmusának alakulása, 2013. Magyar Turizmus Zrt.
A leglátogatottabb gyógyhelyek közül Hajdúszoboszlón (63%) és Zalakaroson (67%) a belföldi vendégforgalom van többségben, míg Hévízen (65%), Bükön (60%), Balatonfüreden (67%) és Sárváron (59%) a külföldi vendégéjszakák száma dominál.
3
Hazai gyógyhelyek: Miskolc-Lillafüred, Harkány, Sopron-Balf, Gyöngyös-Kékestető, Hévíz, Balatonfüred, Parád, Hajdúszoboszló, Zalakaros, Bükfürdő, Eger, Debrecen, Gyula, Sárvár, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő, Mezőkövesd, Szigetvár. 17
A hazai gyógyfürdők helyzetéről a Magyar Fürdőszövetség készített hiánypótló statisztikát 2013-ban. A felmérésben összesen 47 fürdő vett részt, a kérdőívezés az év első 8 hónapjára vonatkozott és a nyári szezont értékelte. Ennek a vizsgálatnak a főbb megállapításai a következőképpen foglalhatók össze: A 2013-as év eleje a fürdők számára a szélsőségekről szólt. Részben az év eleji hideg időjárás és havazás, majd azt követően a júniusi rekord árvíz miatt bekövetkező katasztrófahelyzet idézett elő váratlan anomáliákat a fürdőüzemeltetők számára. Mindez ugyan látogatószám csökkenéshez vezetett, azonban az árak növekedése kompenzálta a kiesést, és a felmérésben részt vevő 47 fürdő az év első nyolc hónapjában árbevétel növekedést realizálhatott. Esetükben az összesített nettó árbevétel meghaladta a 14,8 milliárd forintot. A nyári szezon (június-július-augusztus) fürdőszolgáltatásokból származó árbevétele a megkérdezett fürdőkben átlagosan 3,4%-kal emelkedett, mely értékben nagy eltérés tapasztalható az ország keleti és nyugati részén. Míg Kelet-Magyarország fürdői átlagosan 1,6%-al növelték árbevételüket, addig a Dunától nyugatra található fürdők 7 %-al, a Budapest és az agglomerációjában található fürdők árbevétele 3,9%-al emelkedett. A nyári szezon forgalmának leginkább kitett fürdők az ország keleti felében találhatók. Ezekben a fürdőkben a nyári szezon bevétel aránya meghaladta a 68%-ot, ezzel szemben a Budapest és agglomerációban található fürdők bevételének 48,9%-a koncentrálódott a nyári időszakra. A látogatószám a hazai gyógyfürdőkben az említett váratlan behatások miatt az év első nyolc hónapjában stagnált, míg a nyári időszakban 0,8%-al csökkent. Ennek ellenére a vizsgált fürdők január és augusztus között 9,3 millió regisztrált fürdőzőt fogadtak, akik közül a június és augusztus közötti periódusban 5,7 millió főt realizálhattak. A nyári szezonban növekedni csupán a nyugati országrészben található fürdők tudtak (átlagosan 1,7%-al), míg a Budapest és agglomerációjában találhatók forgalma 3,8%-al visszaesett.
18
2. táblázat: Eladott fürdőbelépők száma 2012-2013 (ezer fő). Forrás: www.furdoszovetseg.hu
Az átlagár tekintetében is jelentős különbségek tapasztalhatók a különböző országrészek között. Országos átlagot tekintve kijelenthető, hogy mintegy 4,3%-al növekedett az átlagár. A keleti országrészben - a fizetőképes kereslet jövedelmi viszonyaihoz igazodva - a nyári időszakban 2,1%-al, Budapesten és környezetében 8%-al növekedtek a fürdők árai. Az átlagár értékeken belül is jelentős trendek figyelhetők meg. Míg a keleti országrész fürdői alacsony szinten tartják a belépőjegyek és szolgáltatásaik értékét (átlagosan 1234 Ft), addig Budapest és környezetében az átlagár közelít a 2400 Forinthoz.
3. táblázat: Átlagár 2012-2013 (Ft). Forrás: www.furdoszovetseg.hu
A látogatószámok alakulására jelentős hatással van a Széchenyi Pihenőkártya forgalomra. Az alapvetően forgalomnövekedést eredményező SZÉP Kártya további költést generált, miután a nyári időszakban lehetőség nyílt a mindhárom zsebből történő térítésére való áttérés. Országosan a SZÉP Kártya összesített felhasználása az év első 8 hónapjában 48,5 milliárd forintot ért el, melyből a szabadidő zsebről történő összesített költés meghaladta a 6,7 milliárd forintot.
19
A Fürdőszövetség felmérésében részt vevő fürdők az év első 8 hónapja alatt 1,3 milliárd forintos forgalmat regisztráltak, mely a szabadidő alszámla 20%-os lekötésének felel meg. Júliusban a többi alszámlára is kiterjesztett fürdőszolgáltatások tovább növelték a felhasználás arányát, a nyári hónapokban az első nyolc hónap 70,5%-a teljesült. A fürdők 2012 első negyedévében csatlakoztak a SZÉP kártya elfogadók közé, így éves összehasonlításban a növekmény többszöröse az előző évinek. Az értékelés kiindulási alapjaként a nyári adatokat tudjuk venni, melyek a vizsgált 47 fürdőben 66,1%-al haladták meg az előző évit, elérve a 963 millió forint forgalmat.
4. táblázat: SZÉP kártya forgalom 2012-2013. Forrás: www.furdoszovetseg.hu
Az egészségturizmussal kapcsolatosan a Magyar Kormányzat meghatározta a legfontosabb célkitűzéseket a 2014-2020. közötti időszakra vonatkozóan. Ebben hazánkat Európa egyik egészség- turisztikai vezető hatalmaként vízionálja. Ennek kommunikálása során kiemelt hangsúlyt helyeznének a termálvizek gyógyító, terápiás hatásaira, továbbá a következő célkitűzéseket határozták meg az említett cél elérésére: • Egyedi gyógyászati kínálat kialakítása a fürdőkben • Szolgáltatáscsomagok a fogyatékossággal élő vendégkör számára • A termálvíz többcélú hasznosítása a balneológiai szolgáltatások kialakítása során • Az egyéb természeti gyógytényezők (klimatikus, barlangi és mofetta) hasznosítása • Egészségügyi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmus kínálatának fejlesztése
20
Ezen belül az egészségturizmus tematikus céljai között az alábbi feladatok szerepelnek: • A fürdő desztinációk komplex fejlesztése a tematizálásban és szegmentálásban rejlő lehetőségek figyelembevételével • Az orvosi szolgáltatásokon alapuló gyógyturizmus kínálatának fejlesztése, a határon átnyúló egészségügyi szolgáltatások kihasználása • A „Gyógyító Magyarország” egységes e-health felület és telefonos ügyfélszolgálat létrehozása • A minősített gyógyhelyek számának növelése • A fürdők üzemeltetési feltételeinek és jövedelemtermelő-képességének javítása és új munkahelyek létesítése • A természetes gyógytényezőkön alapuló egészségmegőrző, gyógyító és rehabilitációs kínálat fejlesztése • Evidence based gyógyvíz kutatások
A célok eléréséhez a 2014-2020 közötti időszakban egészségturisztikai célú fejlesztésekre több európai uniós forrásból is lehet majd pályázni. A gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban nagyléptékű projektek, kiemelt desztináció fejlesztések támogatására nyílik lehetőség, de gyógyvíz kutatásra, komplex gyógyhely fejlesztésre, energiahatékonyságnövelésre is lesznek források. A terület- és településfejlesztési operatív programban a megyei fejlesztési koncepciók alapján kidolgozott kisebb léptékű, de összehangolt turisztikai fejlesztések
megvalósítása,
komplex
termékcsomagok
kialakítása
támogatható.
A
Versenyképes Magyarország operatív program keretében a kiemelt gyógydesztinációkban egészségturisztikai létesítmények és kapcsolódó szolgáltatások integrált fejlesztése, az energiahatékonyságot célzó fejlesztések, valamint az időskori és piacosítható egészségügyi, orvosi, személyi és közösségi szolgáltatások fejlesztése valósulhat meg. 4
4
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium – Dr. Horváth Viktóra, turizmusért felelős helyettes államtitkár 21
4. A GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐKRŐL 4.1 MAGYARORSZÁG TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
Hazánk geotermikus viszonyai rendkívül kedvezőek. Ennek elsődleges oka a medencejellegben keresendő. A hőáram átlagos értéke hazánkban 80-100 mW/m². A geotermikus gradiens5 értéke átlagosan 5 °C/100 m, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka az, hogy a Pannon-medencében a földkéreg kifejezetten vékony, mindössze 24– 26 km vastag, vagyis mintegy 10 km-rel vékonyabb a szomszéd területekhez képest. A vékony földkéreg mellett a nagy hőtartóképességű üledékes kőzetek szerepe sem elhanyagolható. A magas geotermikus gradiens a pliocén során kialakuló köpenydiapír hatására alakult ki.
1. ábra: Geotermikus gradiens a pannóniai képződmények feküjéig. Forrás: www.tankonyvtar.hu
5
Geotermikus gradiens:a felszín alatti hőmérsékletnövekedés mérőszámaként használt mutató, az egységnyi mélységváltozásra jutó hőmérsékletváltozást fejezi ki. Értéke földi átlagban 3°C /100 m. A magyarországi átlagos geotermikus gradiens 5-7 °C /100 m között mozog.
22
A mért hőáramértékek kifejezetten nagyok (38 mérés átlaga 90,4 mW/m2, miközben az európai kontinens területén átlagosan 60 mW/m2 ez az érték). A felszíni évi átlagos középhőmérséklet 10°C, az említett geotermikus gradiens mellett 1 km mélységben 30-60°C, 2 km mélységben 70-110 °C a kőzetek átlagos hőmérséklete és ez általában igaz az azokban elhelyezkedő vízre is. A geotermikus gradiens a Dél-Dunántúlon és az Alföldön nagyobb az országos átlagnál (a Kisalföldön és a hegyvidéki területeken valamivel kisebb annál). Az ismert, jó vízvezető képződmények legnagyobb mélysége eléri a 2,5 km-t. Itt a hőmérséklet már 130-150 °C is lehet. A hévízkutakban felfelé haladó víz azonban általában lehűl, ezért a felszínen a vízhőmérséklet ritkán haladja meg a 100°C-t. Gőzelőfordulásokat csak néhány, kellően még meg nem kutatott, nagy mélységű feltárásból ismerünk. Magas hőmérsékletű, gőz alakban jelentkező geotermikus előfordulások szempontjából Magyarország nincs olyan kedvező helyzetben, mint az aktív vulkánossággal jellemezhető országok (mint például Izland, vagy Új-Zéland).
2. ábra: Termálvíz előfordulások Európában. Forrás: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia, 2007.
23
Magyarországon a szaknyelvben a 30°C-nál melegebb kifolyóvizű kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve hévforrásoknak (termálvizeknek). A termálvizek olyan rétegvizek, amelyeknek hőmérséklete meghaladja a 30°C-ot. Hazánkban nagyságrendileg 1400 termálkút található, az ország területének több mint 80%-án pedig feltárható termálvíz. Nemzetközi összefüggésben hazánk az első öt, termálvízben leggazdagabb ország közé tartozik: Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után Magyarország a világ 5. termálvíz nagyhatalma (NTS – Egészségturizmus vitaanyag, 2005). A termálvizek mellett a fürdőkúrák gyakran alkalmazott formája a gyógyiszapkezelés (peloid kezelés elnevezés a görög pelos szóból ered). A gyógyiszapok olyan természetben előforduló anyagok, melyek jellegzetes fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek (szemcseméret, fajsúly, vízkapacitás, hőtároló képesség, duzzadásfok, képlékenységi határ, kémiai jellemzők). Megkülönböztetünk: szerves, szervetlen és kevert iszapokat. Iszapkezelésnél a hıhatás, hidrosztatikai nyomás és a gyógyvíz hatása együttesen fejti ki gyógyító erejét. Magyarországon fellelhető gyógyiszapok: Alsópáhok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Makó (Marosi), Tiszasüly (Kolopi).
A HAZAI GYÓGYFÜRDŐKRŐL
A hazai gyógyhelyek tevékenységük szerint lehetnek gyógyfürdők, gyógyfürdő-kórházak, szanatóriumok, éghajlati gyógyintézmények, gyógyüdülők és gyógyszállók, gyógyvízivócsarnokok,
valamint
szakhatóságok
véleménye
gyógybarlangok. szükséges.
A
Az
engedélyezési
természetes
eljárásban
különböző
gyógytényezővel
rendelkező
gyógyhelyeink leginkább a több gyógytényező egy helyen való megléte, vagy a hagyományosan hosszú ideje folytatott eredményes gyógyító tevékenység miatt vívták ki az elismerő címet (ilyenek például Balatonfüred, Bük, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hévíz, Miskolc, Parád, Sopron, Zalakaros). A hazai gyógyvizekhez kapcsolódóan a természetes gyógytényező felhasználásával folytatandó gyógyító vagy rehabilitációs tevékenységet végző intézmény, gyógyászati jellegére utaló megnevezés használatát tevékenységet Magyarországon az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontja alapján az Országos 24
Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi. "A gyógyvíz megnevezés használatának engedélyezése csak a 74/1999. (XII.25.) Eü. M. rendelet 18-19 §ban foglalt feltételek teljesülése esetén lehetséges, különös tekintettel az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló 23/2002. (V. 9.) Eü. M rendeletben előírtakra (előzetesen engedélyezett vizsgálati protokoll, vizsgálati dokumentáció, értékelés stb.)."
SWOT analízis Jelen tanulmány a Dél-dunántúli Régió gyógyfürdői által kínált szolgáltatások színvonalának növelésével, ezáltal tágabban értelmezve - empirikus kutatási eredményeinkre támaszkodva a régióra jellemző gyógy- és egészségturizmus jelenlegi helyzetének ismertetésének (lásd: 3. Fejezet) igényével íródott. Ugyanakkor a felmérés részét képezi hazánk gyógy-és termálturisztikai gyengeségeinek, veszélyeinek számbavétele is, amelyet az alábbiakban részletezünk (Kincses, 2009):
25
Erősségek
Gyengeségek
o Az egészség érték-szerepének o Az országimázs romlása, különösen a folyamatos felértékelődése haza és turizmust érintő területeken: pl. nemzetközi viszonylatban egyaránt. kiszámíthatóság, biztonság romlása, stabilitás, szegregáció erősödése. o Az egyedülálló hazai gyógyvíz-kincsnek köszönhetően komoly hagyományokkal rendelkezik a hazai gyógyturizmus.
o Az egészségügy stabilitásának gyengülése: forráshiány, túlterheltség.
o Erősödő belföldi kereslet a wellness szolgáltatások iránt.
o Fizetős ellátás, piaci-orientáltság diszpreferáltsága.
o Egyes orvosi szakterületeken Magyarország jól pozícionált az orvosi szolgáltatások piacán (pl. fogászat, rehabilitáció, stb.).
o Gyenge belső piac, azaz vékony a fizetőképes kereslet.
o Erős K+F alap, fejlett az egészségipar.
o Magas szakmai színvonal mellé gyenge minőségű kiegészítő szolgáltatások társulnak.
o Ütemesen fejlődik a rekreációs ipar, amely az egészségturizmus alappillére. o A termál- és gyógyvíz alapú egészségturizmus marketingereje megfelelő. o Egészségpénztárak erősödése.
o A kizárólag gyógyvíz alapú turizmust támogató stratégia elavult.
o A szolgáltatások nem elég páciensközpontúak. o Turizmusban dolgozók nyelvtudásbeli hiányosságai. o Betegjogok ismerete, és érvényesítése gyenge és egyenlőtlen. o Nem megfelelő a szolgáltatások standardizáltsága, nem elterjedtek a garanciát biztosító minőségtanúsítási rendszerek. o Szolgáltatók merevsége, rugalmatlansága, alacsony együttműködési készsége
Lehetőségek
Veszélyek
o Komplexitás erősítése: szervezett szinergizmus a gyógyturizmus, egészségturizmus egyes szegmensei és a turizmus között.
o Fejlesztések, támogatások és koordináció hiányában elveszíthető a turizmusban jelenleg is meglévő pozíció
o Szolgáltatók intenzívebb együttműködése, összefogása
o Ha nem megfelelő fejlesztési koncepció, az egészségügy kettészakadását eredményezheti.
o Az egészségturizmus előnye, hogy nem
o Megjelennek az egészségturisztikai 26
szezonális termék. o Az egészség megőrzésére és/vagy gyógyulásra fordított idő növekedése az idősödő korosztányban
szolgáltatók túlkínálatának esetleges középtávú kockázatai. o Gyógyturizmus tömegtermékké válása. o Az OEP fokozatos kivonulása a gyógyfürdő kezelések támogatásából. o Természeti erőforrások kimerülése.
DÉL-DUNÁNTÚLI GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐK EGYESÜLETE
A Dél-dunántúli Régió területén működő gyógy- és termálfürdők együttműködése több mint 16 éves múltra tekint vissza. 1997-ben alakult meg az Egyesület elődjének is tekinthető DélDunántúli Idegenforgalmi Kht. regionális gyógy- és termálturizmus munkacsoportja, melynek keretein belül a fürdők képviselői számára lehetőség nyílt szakmai diskurzusokra, eszmecserékre, külföldi ’jó példák’ megismerésére, illetve új módszerek, technikák elsajátítására. 1998 augusztusában e közös gondolkodás révén alakult meg 11 alapító taggal a mai formájában is aktívan tevékenykedő Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete. Az egyesület egy önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet, melynek közös célja a régió termál- és gyógyturizmusának fejlesztése, népszerűsítése, a fürdők közötti együttműködés erősítése. Az összefogás szükségességét bizonyítja, hogy a fürdők külön-külön nem tudták hatékony módon képviselni érdekeiket, nehezen tudtak bizonyos fejlesztéseket véghezvinni, továbbá ugyancsak problémát jelentett, hogy szolgáltatásaikat be tudják vezetni újabb piacokra.
A megalakulást követő években a szervezet elsősorban az alábbi területeken végzett különféle tevékenységeket: Regionális termékfejlesztés Regionális promóciós feladatok Befektetés-ösztönzéssel kapcsolatos tevékenységek Érdekképviselet erősítése, kapcsolatok kialakítása, elmélyítése
27
A jelenleg 21 tagot számláló egyesület eddigi tevékenységének köszönhetően szakmai körökben is elismerést szerzett. Az elmúlt évek turisztikai trendjének változása, illetve a szervezet tagjaiban felmerülő új elvárások, igények kielégítését már nem tette lehetővé ez a működési forma, ezért 2007 márciusában az Egyesület megalakította a Dél-Dunántúli Gyógyés Termálturisztikai Kompetenciaközpont elnevezésű munkaszervezetét. Ez egy olyan, ún. transzferintézmény megszületését eredményezte a Dél-dunántúli Régióban, amely elsőként kompetens módon összefogja a régióban működő ágazati szereplőket, elsősorban a gyógy-és termálfürdőket, valamint az ehhez kapcsolódó vállalkozásokat. Elsődleges célja, hogy lehetőséget teremtsen a fentiekben említett szervezetek, kutató-helyek, kutató-fejlesztő szakemberek, illetve egyetemek számára a hatékony együttműködésre, azok erősítésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy az egészségturizmus szegmensében ezek a szervezetek versenyképesek maradhassanak, emellett képesek legyenek az újonnan keletkező egyre nagyobb keresletet és igényeket kielégíteni, illetve speciális szolgáltatásokat jelentessenek meg palettájukon. A Kompetenciaközpont fő feladata volt, hogy növelje a régió gyógy- és termálturisztikai versenyképességét a szolgáltatók piaci újrapozícionálásának segítségével, növelje a hatékonyságot új termékek, szolgáltatások kifejlesztésével és bevezetésével, az üzletileg hatékonyabban működő létesítményekkel és az innováció orientált gondolkodás bevezetésével
és
elfogadtatásával.
A
Kompetencia
központ
aktív
működéséhez
elengedhetetlen volt egy olyan szervezet, illetve alegység létrehozása, amely ellátja a régió gyógy- és termálturizmusának fellendítéséhez szükséges a marketingfeladatokat, valamint összefogja a szolgáltatókat, azaz melynek segítségével a régió gyógy-és termálturizmusa vertikálisan és horizontálisan is lefedhető. 2010 januárjában lehetőség nyílt a Dél-Dunántúli Operatív Programok keretin belül turisztikai klaszterek
létrehozására
pályázni,
mely
tökéletes
lehetőséget
nyújtott
a
fentiek
megvalósítására. A pályázatnak köszönhetően 2010. április 21-én megkezdte működését a Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter, amely összefogja a régió gyógy- és termálturizmusához kötődő szolgáltatókat. A Klaszter elsődleges feladata volt a marketing tevékenységek ellátása a fürdők versenyképességének javítása érdekében, valamint adott marketing eszközök segítségével növelni a régió fürdőibe látogató turisták számát és nem 28
utolsó sorban fokozni a régió jövedelemtermelő képességét is (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter, 2010). Az első klaszterpályázat lezárultát követően 2013. január 1től egy újabb Európai Uniós pályázatnak köszönhetően tovább folytatódhatott a megkezdett munka, melynek során a marketingre, rendezvények megvalósítására helyeződik a hangsúly, folytatódnak az eszközbeszerzések, és a hosszú évek munkája során kidolgozott Kúraösvény tematikus út gyakorlati megvalósítása is realizálódik.
DÉL-DUNÁNTÚLI GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐK EGYESÜLETÉNEK GYÓGYÉS TERMÁLFÜRDŐI
3. ábra: Dél-Dunántúli régió gyógy-és termálfürdői. Forrás: Geo-Gráf Kft, 2014.
B ARCSI G YÓ GYFÜ RDŐ
ÉS
R EK RE ÁCIÓ S K ÖZPON T
Az 1960-as évek elején találtak rá Barcson 736 méteres mélységben a 42 °C hőmérsékletű termálvízre, melynek hasznosítása az 1968-ban felépült és 2006-ban megújult „Barcsi Strand”
29
nevéhez fűződik. A több mint 1300 méter mélységből feltörő 55 fokos gyógyvíz gazdag természetes hatóanyagokban; a víz gyógyhatását magas nátrium-hidrogén-karbonát tartalma biztosítja. A gyógyvíz többféle megbetegedés kezelésére is alkalmas, mint: baleset utáni rehabilitációs kezelések, mozgásszervi megbetegedések, valamint immunerősítő hatással is rendelkezik. Emellett különösen hatékony térdartrosis és chr. lumbágó tüneteinek- és idült gyulladások enyhítésére. A Barcsi Gyógyfürdő négy különböző hőmérsékletű gyógyvizes ülőmedencét üzemeltet, emellett a gyógyászati részlegben lehetőség nyílik reumatológiai és fizioterápiás szakrendelés igénybevételére. A fizioterápiás kezelések igen széleskörűek a barcsi fürdőben: igénybe vehető az ultrahang, a magnetoterápia, az inger- és galvánáram, az interferencia és a diadinamik kezelés; ezen felül a gyógyfürdő szolgáltatási palettája még gyógymasszázzsal és egyéni/csoportos gyógytornával egészül ki. A fürdő szabadtéri részén több élményelemmel ellátott élménymedence, úszómedence, termálvizes medence és egy gyermekmedence is üzemel (Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ kiadványa, 2013).
G YÓ GY - É S S TR ANDF ÜRDŐ C SO K O NY AVI SON T A
1943-ban egy olajkutatásnak köszönhetően 2000 méter mélyből 73 fokos víz tört fel. Az itt felszínre bukkanó gyógyhatású víz ’alkálihidrogén-karbonátos’ csoportba sorolható, így összetétele alapján kiemelkedik a többi hasonló összetételű gyógyvíz közül, mivel a jodid, fluorid és metakovasav tartalma nagyobb koncentrációban van jelen. A víz minősítése szerint kedvezően hat a mozgásszervi bántalmak, elfajulásos gerincbántalmak gyógyítására, emellett enyhíti a nőgyógyászati bántalmakat és a gyulladásos betegségek tüneteit egyaránt (Gyógy-és Strandfürdő Csokonyavisonta kiadványa, 2013). A gyógyfürdő 2 nyitott és két fedett gyógyvizes medencét tart fenn a látogatók számára. A gyógyvizes medencék mellett természetesen különböző jótékony hatású gyógyászati szolgáltatásokat (pl. gyógyvizes medencefürdő, gyógyvizes kádfürdő, szénsavas pezsgőfürdő, orvosi gyógymasszázs, víz alatti vízsugármasszázs, víz alatti csoportos gyógytorna) is kínál. A fürdő a sportolni vágyók számára egy 33 méteres 24-26 fokos úszómedencét kínál, míg a kicsiket 2 gyermekmedence várja; valamint az élménymedence is található a fürdő területén,
30
ahol víz alatti vízsugármasszázs, pezsgőfürdő használatára is lehetőség nyílik ((Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter kiadványa, 2014).
H ARK ÁN YFÜR DŐ
A fürdő kiépítését 1824-ben a Batthyány-család kezdte meg, ennek köszönhetően a fürdő közel 200 éves múltra tekint vissza. A gyógyfürdőt 2003-ban felújították, így egy félig fedett és egy szabad gyógymedence összesen 2098 m2-en vízfelszínnel, 110-153 cm vízmélységgel 34-38 °C víz hőfokkal segíti a látogatók gyógyulását. A harkányi gyógyvíz Európában egyedülállónak számít, mivel a gyógyvíz 50-70 méteres mélységekből, átlagosan 62 °C hőmérséklettel tör a felszínre. Magas ásványi anyag tartalmának (közel 1000 mg/l) köszönhetően mozgásszervi, ízületi betegségek megelőzésében és gyógyításában, valamint csontritkulás, nőgyógyászati gyulladások, meddőség kezelésében, nyirokkeringés zavarainak javításában és pikkely-sömör kezelésében a gyógyvíz segítségével mérhető javulások érhetőek el. Ivókúra formájában jó hatással van az emésztésre, fokozza az anyagcserét, csökkenti a vérnyomást és a vércukor szintet, valamint beépül a porcokba és érelmeszesedés megelőzésére is alkalmas (Harkányi Gyógyfürdő kiadványa, 2013). A strandfürdőhöz közel 8000 m2 vízfelület és 5000 m2 fedett pihenőterület és látványfürdő kapcsolódik. Három strandmedence, egy játékelemekkel felszerelt gyermekmedence és egy 50 m-es úszómedence tartozik.
I G ALI -G YÓ GY FÜRDŐ
A gyógyfürdő első medencéit 1962-ben adták át, azóta bocsátja a vendégek rendelkezésére a 651 m mélységből feltörő 81 °C-os gyógyhatású termálvizét az igali fürdő. Az igali gyógyvíz a jódos vizek csoportjába tartozó, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíz. Elsősorban a reumás mozgásszervi betegségek, keringési zavarok ízületi bántalmak, gyulladásos nőgyógyászati bántalmak, urológiai problémák, gerincbántalmak kezelésére szolgál. Ivókúraként is alkalmazható az igali gyógyvíz; mégpedig anyagcsere-zavarok, savtúltengés,
31
bélrenyheség, gyomorfekély, strúmás megbetegedések enyhítésére, illetve kedvezően befolyásolja az álmatlanságot. A fürdő humáninfrastruktúráját tekintve kiemelkedő; reumatológus szakorvos és teljes egészségügyi személyzet áll rendelkezésre a fürdő teljes területén. A beltéri gyógymedencék elősegítik a relaxációt, ami kedvezően befolyásolja a gyógyulás folyamatát. Valamennyi medence mozgássérültek számára is használható mozgássérült beemelő segítségével, valamint természetesen a fürdő teljes területe akadálymentesített. Emellett 2-2 darab finn és infra szaunával, valamint merülő medencével egészül ki a fürdő szolgáltatás palettája. Szépségápolást
tekintve
gyógymasszázsok
mellett
különféle
kozmetikai
kezelések
igénybevételére is lehetőség nyílik. 2012-ben ünnepélyes keretek között került átadásra a fürdő új wellness szárnya, amelyben felnőtt és gyermek élménymedence, szauna világ is helyet kapott (Igali Gyógyfürdő kiadványa, 2013).
M AGY ARH ERT ELEN DI T E RM ÁL -
ÉS
É LM ÉNY FÜRDŐ
A Magyarhertelendi Termál- és Élményfürdő Mecsek Hegyhát üdülőkörzet természeti értékeiben leggazdagabb vidékén fekszik. A Pécstől 20 km-re található települést elsősorban két termálkútja tette kedvelt fürdőhellyé. A szabadtéri fürdő 1959-ben nyitotta meg kapuit, majd 2011-ben a beruházásoknak köszönhetően fedett, korszerű élményfürdővel egészült ki a fürdőkomplexum. Az 550 m-es mélységből 38°C–os, és 1062 m-ről feltörő 63°C-os források szolgálják az idelátogatók kényelmét (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter, 2010). A víz összetétele enyhíti a reumatikus, ízületi, keringési és idegrendszeri panaszokat. A víz minőségét tekintve nátrium hidrogén-karbonátos, lágy, fluoridos termálvíz, melyet természetes ásványvíznek minősítettek. A fedett- élmény és termálfürdőben egész évben négy, a nyári szezonban hét medence üzemel. A kétszintes fürdőépületben számos wellness szolgáltatás, illetve egy egyedülálló szaunapark áll rendelkezésre. Lehetőség van fürdőruhás és fürdőruhamentes szaunák közül választani, emellett esti fürdők alkalmával képzett szaunamesterek segítségével egyedi felöntéseken vehet részt az idelátogató (Magyarhertelendi Termál- és Élményfürdő kiadványa, 2013). 32
M ARC ALI V ÁRO S F ÜRDŐ
ÉS
S Z AB ADIDŐKÖZ PONT
Marcali északi részén nyolc hektáros parkban található a 2003-ban átadott strandfürdő. A fedett fürdő és a tanuszoda lehetővé teszi az egész éves nyitva tartást. A fürdő 1989 óta rendelkezik nátrium hidrogén-karbonátos, kloridos jellegű minősített gyógyvízzel, mellyel eredményesen kezelhető többek között a nőgyógyászati megbetegedések, reumatikus, térd csípő - gerinc ízületi bántalmak, valamint idegrendszeri panaszok (Marcali Város Fürdő és Szabadidőközpont kiadványa, 2013). A nyári időszakban lehetőség van az élményelemekkel gazdagon felszerelt gyógyvizes medence használatára is. A szezonálisan üzemelő strand területéhez kapcsolódik még egy sportpálya és 18 féle épített játékelemmel felszerelt gyermekjátszótér is. Az aktivitásra vágyók pedig az 50 m-es versenymedencében sportolhatnak (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter kiadványa, 2014).
M O H ÁC S
ÉS
K IST ÉRS É GE T ANU SZO D A
ÉS
T ERM ÁL F ÜRDŐ
2007-ben még a város fedett uszodájaként üzemelt, majd 2012 nyarán került átadásra az új szabadtéri élményfürdő. A termálfürdő gyógyvize ásványi sókban, nátrium-kloridos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos, lágy termálvíz, melyben magas a jodid és a vastartalom. A víz kedvezően hat bizonyos sportsérülések utókezelésére, illetve egyéb ízületi és reumatikus megbetegedésekre. Emellett nátrium tartalma alkalmas nőgyógyászati megbetegedések kezelésére, magas klorid tartalma pedig serkenti a szervezet ellenálló képességét (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter kiadványa, 2014). A termálfürdőhöz tartozó tanuszoda lehetőséget biztosít mind a város, mind a kistérség közösségeinek, szervezetinek a vízi sportokra és az úszásoktatásra. Az aktív pihenést szolgálja a 6 sávos 26 °C-os úszómedence és a belső füvesített udvarban egy homok aljzatú röplabdapálya; a gyógyulást a 37-28 °C hőmérsékletű fényterápiás lámpákkal ellátott gyógyvizes ülőmedence segíti. Az élményfürdőben továbbá kialakításra került egy élmény elemekkel (pl. pezsgőágyak, nyakzuhanyok, pezsgőpadok, vízesések, stb.) kiegészített
33
medence és egy bébi pancsoló a kisgyermekek számára (Mohács és Kistérsége Tanuszoda és Termálfürdő kiadványa, 2013).
N AG Y AT ÁDI F ÜRDŐ K
A Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő Somogy megye legrégebben ismert gyógyvizet szolgáltató létesítménye. A gyógyvizet 1906 óta használják fürdőzésre. A vízforrásra 1907ben fürdőépületet emeltek, amelyben már a harmincas évektől kezdve mozgásszervi megbetegedésekben szenvedő betegeket gyógyítottak. A gyógyhatású termálvizet az 1931. évben létesített mélyfúrású kút szolgáltatta, vízét az illetékes hatóságok 1979-ben gyógyvízzé nyilvánították. 1981-ben újabb mélyfúrású kutat fúrtak, amely jelenleg is biztosítja a teljes gyógyvíz mennyiséget. A kút vizének gyógyvíz minősítését a Népjóléti Minisztérium 1984– ben engedélyezte, ezt követően a „Nagyatádi Termál- és Gyógyfürdő” elnevezéssel a gyógyfürdő megnevezés használatát – a fürdő gyógyászati célú használatba vételét – az Egészségügyi
Minisztérium
Országos
Gyógyfürdőügyi
Főigazgatósága
1988-ban
engedélyezte (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter, 2010). A 742 méter mélyről feltörő 51 °C-os nátrium-hidrogénkarbonátos minősített gyógyvíz jótékonyan hat a mozgásszervi betegségek kezelésére, műtétek- és balesetek utáni rehabilitációra, degeneratív, gyulladásos ízületi, nőgyógyászati betegségek, idegrendszeri betegségek, agyvérzés utáni állapotok javítására., továbbá ivókúraként is alkalmazható gyomorsav túltengés esetén. A gyógyfürdő az ország egész területéről fogadja a gyógyulni vágyókat háziorvosi vagy szakorvosi beutaló ellenében. A nagyatádi fürdő is - mint ahogy a fürdők többsége akadálymentesen megközelíthető (Nagyatádi Termál-és Gyógyfürdő kiadványa, 2013).
A Nagyatádi Termál strandfürdő- és Tanuszoda a Gyógyfürdőtől 1000 méterre fekszik a város északi részében. A strand kialakításának köszönhetően mind szórakozáshoz, mind sportoláshoz, mind edzőtáborozáshoz szükséges feltételeket tudja biztosítani az állandó 24-26 °C os, 8 pályás, feszített víztükrű, termálvízzel temperált vízforgatós versenymedence. A 34
strandot az ország legszebb és legkellemesebb fürdői közé sorolják. A legújabb létesítmény a 2008. augusztus 22-én átadásra került uszoda, ami egy úszómedencével és egy tanmedencével várja az úszóegyesületeket és az úszni szeretőket (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter, 2010). Emellett pezsgőfürdős termálmedencét és szabadtéri medencét is üzemeltet a fürdő. Továbbá lehetőség nyílik légfúvásos pezsgőfürdők, vállzuhanyok, derékmasszázs, vízáram és a vízterasz élményét is kipróbálni (Nagyatádi Termál Strandfürdő- és Tanuszoda kiadványa, 2013).
S ELL YEI T ERM ÁL FÜRDŐ
A termálfürdő a város frekventált helyén, 4 hektáros területen nyitotta meg kapuit. A fürdőben található úszó-, pihenő- és gyermekmedence is, valamint a park területén egy csónakázótó is várja az érdeklődőket. A nyári hónapokban különféle sport, kulturális, családi és ifjúsági rendezvényeknek is helyet biztosít a fürdő. Az itt feltörő termálvíz elsősorban mozgásszervi, rehabilitációs jótékony hatása miatt kedvelt a látogatók körében. A víz 34 °C-os, magas ásványianyag (kálium, nátrium, ammónium, kalcium, magnézium, vas) tartalommal. A hidrogén-karbonátos hévizek csoportjába tartozó termálvíz az előbbiekben felsorolt összetételének köszönhetően ízületi gyulladások, reumás panaszok kezelésére is kiválóan használható (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter kiadványa, 2014).
S ZI GET VÁRI G YÓ G YFÜ RDŐ
A fürdőt 2007-ben újították fel, amely azóta is folyamatosan bővülő wellness-, és gyógy szolgáltatások lehetőségét biztosítja. A víz ásványi sókban és nemes gázokban gazdag 62 °Cos hévíz. Magyarország egyik legjobb minőségű és legmagasabb hőfokú gyógyvizeként tartják számon.
35
A víz nátriumkloridot, alkáli hidrogénkarbonátot tartalmazó gyógyvíz, melynek jótékony hatása elsősorban a mozgásszervi megbetegedések, reumatikus és ízületi panaszok enyhítésében mutatkozik meg. Magas fluorid tartalma révén rendszeres használata lassítja az időskori csontritkulást, illetve a gyermekek esetében a fogszuvasodást is gátolja. Nőgyógyászati problémák kezelésére, prosztatabántalmak, operációk és csonttörések esetben egyaránt kiválóan alkalmazható (Szigetvári Gyógyfürdő kiadványa, 2013). Közel 300 m2 vízfelületű fedett, gyógyvizes medence és egy élményelemekkel (pl. ellenáramoltató,
nyakzuhanyok,
hátmasszírozó,
vízsugarak)
gazdagon
felszerelt
élménymedence áll a látogatók rendelkezésére. A kültéri részen található fedéllel ellátott medence ugyanazt a gyógyhatást biztosítja, mint a beltéri gyógyvizes medencék, csak friss levegőn (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter kiadványa, 2014). A strandfürdő nyári szezonban 25 m-es úszómedencével, csúszdás gyermekmedencével és pancsolóval elégíti ki a látogatók igényeit (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter kiadványa, 2014).
T H ERM AL S P A S IK LÓ S
A siklósi fürdő a Siklósi Vár szomszédságában fekszik. Az 5000 m2-es fürdőkomplexum 2010-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A fürdő belsőterének kialakítására alapvetően jellemzőek az impozáns, egyedi megoldások és a letisztult formavilág. A fürdőben 12 medence üzemel, kültéren egy 33 méteres úszómedence, 16 személyes jakuzzi, ülőmedence, valamint egy gyermekélmény medence. A fürdő belső részében összesen 8 medence található: meleg vizes ülő-, merülő-, gyermek-, és élménymedence található. Emellett különféle szaunák: 2 finn-, 2 infra-, és egy fatüzelésű orosz szauna, valamint egy gőzkabin és egy aroma kabin áll a vendégek rendelkezésére (Thermal Spa Siklós kiadványa, 2013).
36
V IR ÁGFÜ RDŐ K APO S VÁR
2012-ben nyílt meg a régi Városi Fürdő helyén az új modern fürdőkomplexum, melyet a Dunántúl legnagyobb vízfelületű élményfürdőjeként tartják számon. A fürdő rendelkezik fedett és nyitott medencékkel, uszodával, gyógyfürdővel. A kaposvári gyógyvíz alkáli-kloridot és hidrogén-karbonátot tartalmazó 51-53 °C-os hévíz, amelyben még jód, bróm és fluorid-ion is megtalálható, valamint a víz oldott ásványianyag tartalma is jelentősnek mondható. A gyógyfürdő elsősorban mozgásszervi megbetegedések, trombózis utáni állapot, izomgyengeség gyógykezelésére, porcsérülések, csonttörések és baleseti sérülések utókezelésére alkalmas. A gyógyászat által elvárt igényeknek mind a gyógyvizes medencék, mind a gyógyászati részleg felszereltsége maximálisan megfelel, emellett reumatológiai szakorvosi felügyelet és gyógytornászok is segítik a gyógyulást. Családi kikapcsolódásra ad lehetőséget a fedett élményfürdőhöz kapcsolódó élménymedence, valamint a meleg vizes jakuzzi. A strandfürdőhöz egy 2850 m2-es egybefüggő vízfelület 17 féle, összesen 46 látványelem tartozik (Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter kiadványa, 2014). .
37
5. RÉSZLETES ADATELEMZÉS MÓDSZERTAN
Kutatásunk célja volt a Gyógy-és Termál Turisztikai Klaszter gyógy-és termálfürdői által nyújtott szolgáltatások értékelése, illetve a látogatók összetételének megismerése, szokásaik feltérképezése empirikus adatfelvétel segítségével. A régió fürdőinek felmérése és értékelése céljából a következő kutatási módszereket alkalmaztuk: 1. Szekunder adatforrások feldolgozása, a kutatás tárgyát érintő szakirodalmak áttekintése (Lásd: 2.; 3.; 4. Fejezet): Elsőként részletesen bemutatásra került az egészség- és gyógyturizmushoz kapcsolható nemzetközi- és hazai turizmus trendek alakulása, ezt követően került sor az egészségturizmus -jelen tanulmányban használt- fogalomrendszerének tisztázására, majd részletekbe menően kitértünk hazánk természeti adottságainak ismertetésére is. Továbbá áttekintettük a kutatásban részt vevő fürdők szolgáltatásait, illetve elemeztük a fürdők weboldalait és a nyomtatott promóciós/marketing anyagait is, végül fürdőbejárást tartottunk egyes helyszíneken, amely elengedhetetlen a primer kutatás megkezdéséhez. 2. Primer kutatás – nagy merítésű kvantitatív survey technika alkalmazása (kérdőíves kutatás lefolytatása): Összeállításra került – a standardizáltság követelmények érvényesülését szem előtt tartva egy 24 kérdésből álló papír alapú önkitöltős kérdőív, melyet eljuttatunk az adatfelvételben részt vevő 11 fürdőhöz. A kérdések összeállításánál elsődleges szempontok egyike volt, hogy alkalmazkodjon az adott feltételekhez és a megkérdezni kívánt célcsoporthoz. A kérdések jellegét tekinte tulnyomórészt zárt és félig zárt kérdéstípust alkalmaztunk, azon belül is szelektív és dichotóm tipusú zárt kérdéseket, emellett – főként a fürdők által kínált szolgáltatásokkal való elégedettség és attitűd mérésére- használtunk Likert-skála és Bogardius-féle távolság skála típusú kérdezési technikát (Héra-Ligeti, 2006).
38
A mintavételi eljárás során nem tudtuk megtenni a fürdők látogatottsági adatai alapján az egyes fürdők súlyozását az adatok kiértékelésében, mivel nem áll rendelkezésre hivatalos adat a fürdők éves látogatószámáról; ezért mind a 11 fürdő azonos súllyal, azaz azonos szorzóval került a mintába az adatelemzési metodikában. A papír alapú lekérdezést a fürdők maguk végezték 2013-ban. A kérdőívekből kinyerhető empirikus adatokat kódolás után számítógépes adatbázisba rögzítettük, majd a rendelkezésre álló adathalmazt ellenőriztük, leválogattuk és tisztítottuk. Az adatelemzést SPSS 20.0 programban és a Microsoft Excel Adatelemzés moduljának igénybevételével végeztük, leíró és többváltozós statisztikai eszközök alkalmazásával. Összesen a – a 11 résztvevő fürdőből - 10 helyszínről összesen több mint kétezer kitöltött kérdőív érkezett be feldolgozásra. A 24 kérdésből álló kérdőív feldolgozása után eredményeinek könnyű átláthatósága érdekében annak struktúráját megtartva - az alábbi kép rajzolódik ki. K ITÖ LTÉ S
H ELY E
5. táblázat: Kitöltés helye (%), 2014.
A kérdőívek kitöltését régiószerte 10 helyszínen végeztettük el. A minták között az 5. táblázatban felsorolt fürdők vettek részt. Az egyes beérkezett adathalmazok mennyisége nem konzekvens, az egyes fürdőkben kitöltött mennyiségből nem lehet egyenes következtetést 39
levonni a kitöltési hajlandóságot és a fürdők forgalmát illetően. Az egyes helyszíneken a teljes minták kitöltéséhez rendelkezésre álló idő nem azonos. Az eredmények statisztikai pontosításához így mennyiségi normálás szükséges. Az egyes itemek összegzett eredményeit érdemes megtartani az arányokra vonatkozó következtésekhez, ám az összehasonlító eredmények validitása érdekében a mennyiségi különbözetet egyenlősíteni kell.
HONNAN ÉRKEZETT A FÜRDŐBE?
Az 4. ábrán látható eredmények alapján a régió fürdőlátogatóinak közel kétharmada (62,3%) helybéli, vagy a környező települések egyikéről érkezik. Ez szignifikánsan jelzi, a fürdők törzsközönsége rendre a fürdők szűk környezetéből érkezik. Ez a népesebb települések (Mohács, Siklós, Szigetvár) esetében értelmezhető a településméretből fakadó ellátottsággal, ám a kép kisebb településeken sem tér el jelentősen. A trend tehát egyértelműen kirajzolható.
A távolabbi, úgynevezett “overnight-vonalon” (a desztináció/célállomás meglátogatásakor a közlekedés kiépítettségétől és viszonyaitól, valamint az egyén jövedelmi helyzetétől és költési hajlandóságától függően dinamikusan változó idő- és határhaszon vonal) kívül eső településekből érkező, a teljes minta egyharmadát jelentő hármas és négyes válaszból számos tény derül ki. Az egyik, egy a turizmusban komoly veszélyt jelentő tény, miszerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltendő vendégéjszakákra alacsony a hajlandóság. Persze a teljes mintából kiemelt távolabbi településről érkezők aránya önmagában sem magas, ám az összes vonalon kívüli érkezésnek mindőssze nagyjából négytizede (42,8%) realizál valós vendégéjszakát (ez a teljes merítés 16,2%-a, vagyis nagyjából minden hatodik érkező tölt el vendégéjszakát is az adott fürdő relációjában) (4.ábra).
40
4. ábra: Vendégek érkezése, 2014.
A
FÜ RDŐ VE L AZO NO S T EL E PÜ LÉ SEN S Z ÁLL T M E G ?
A következő kérdés szűkített csoportra bontható. Jelen kérdésben a 4. lehetőséget választók válaszai alapján szintén egyételmű, hogy amennyiben a látogató vendégéjszakát is eltölt látogatása során a fürdő környezetében, akkor ezt az esetek 83,4%-ban a fürdővel azonos településen teszi (5. ábra). Ezt a teljes látogatószámra vetítve megkapjuk, hogy az összes fürdőbe érkező ember kevesebb mint 14%-a realizálható a fürdővel megegyező település szállásszolgáltatóinál vendégéjszakaként.
41
5. ábra: Szállás, 2014.
M O ST ANI
L ÁTO G AT ÁS A AL K ALM ÁVAL H ÁNY ÉJ S Z AKÁT TÖ LT ITT VAGY A TÉ RS É GBEN ?
A diagram (6. ábra) szintén szűkített mintára mutat. A vendégéjszakára hajlandóságot mutató válaszadók döntő többsége (51,3%) hosszabb távra érkezett (5 vagy annál több éjszaka). A mintákból kiderül, hogy mindezek mellett a 2-3-4 éjszakára érkezettek aránya nagyjából hasonló. Bár erre vonatkozó kérdés a feltevést nem igazolja, valószínűsíthető, hogy ezek a látogatások a hétvégék és hosszú hétvégék idején jellemzőbbek. Nem meglepő mindezek mellett, hogy a válaszadók mindössze huszada (az összes válaszhoz képest elenyésző, 1,2%) érkezett egy éjszakára. Ennek oka feltehetően a megtérülésből fakad.
42
6. ábra: Vendégek által eltöltött vendégéjszakaszám, 2014.
M ILYEN
SZ ÁLL ÁSH E LYE T VETT / VE SZ I GÉ NYB E ?
A vendégéjszakát eltöltők igen széles skálán oszlottak meg az igénybe vett szálláshely tekintetében. A válaszadók harmada (29,1%) választott hotelt vagy szállodát (7. ábra). A válaszadók ötöde (19,7%) barátoknál, családnál szállt meg. Jelentős volt a panziók és magánszálláshelyek részesedése is (15,8-15,8%). Mindezek mellett 7,8% saját nyaralót tart fenn az egyes desztinációkban. Érdekesség, hogy szanatóriumban, ifjúsági szálláson, kórházban és gyógyszállóban is csak igen kevesek szálltak meg. Ennek oka egyrészt a kiépítetlenségben, másrészt a közvélemény nem konzekvens szállásfogalom használatában van (összemosodik a “wellness” és a “gyógy” fogalma).
43
7. ábra: Igénybevett szálláshely típusa, 2014.
H ÁNY AN
K Í SÉR TÉK EL
Ö NT
A F ÜRDŐ L ÁTO GAT ÁS R A ?
Erre a kérdésre (8. ábra) válaszolók nagy többsége párosával érkezett (50,6%). A 2-3-4 fős vagy nagyobb családok/csoportok aránya is jelentős. A számok szerkezeti tisztázására a következő kérdés (9. ábra) hivatott. Az 9. kérdésre adott válaszok alapján a válaszadók zöme párjával (41,6%), kisebb része pedig további családtagjaival vagy barátaival érkezett az adott fürdőbe. A kérdéspárba kódolt következtetési hiba (funkcionális értelmezési hiba, például a kísérők és az
érkezők
számának
összemosása,
valamint
az
egyedül
érkezettek
felmérése)
kiküszöbölésére alkalmas az 8. kérdésre választ nem adok és az 9. kérdésre nem válaszolók adathalmaza. Az 8. kérdésre választ nem adók feltehetősen igen nagy hányada egyedül érkezett (a kérdés inszenzitív jellege miatt a kérdés-elkerülés elhanyagolható). A családok és a nagyobb csoportok közötti differenciálás pedig árnyaltan is elvégezhető az 9. kérdésre kapott részletes válaszhalmazzal.
44
8. ábra: Vendégek és kisérőik száma 1., 2014.
K IK
K ÍSÉR TÉK EL
Ö NT
A FÜRDŐ L ÁTO GAT ÁSR A ?
9. ábra: Vendégek és kísérőik száma 2., 2014.
45
H O GY AN
J EL LEM EZN É U T AZ ÁS ÁN AK C ÉLJ ÁT ?
Nem meglepő módon a fürdőbe látogatók legnagyobb része (45,5%) a pihenésért érkezik az adott desztinációba (10. ábra). Szintén nem meglepő, hogy jelentős hányaduk rehabilitációs és gyógyulási céllal érkezett (összesen nagyjából a látogatók harmada). A sportot és a lelki/szellemi felfrissülést keresők aránya szintén nem elhanyagolható (összesen körülbelül 20%). A kérdésből az egyes marketingeszközök célközönsége és az egyes eszközök volumene is jól tervezhető.
10. ábra: Az utazás célja, 2014.
M IÉRT
VÁL AS ZTO TT A EZ T A S ZO L G ÁLT ATÓT / FÜ RD ŐT ?
46
11. ábra: Fürdőválasztás oka, 2014.
A fürdőválasztás okára (11. ábra) vonatkozó kérdés szintén egyértelmű eredményeket mutat (a többszörös választás lehetősége tovább pontosítja az eredményeket). Az információs társadalom korában nagyon meglepő, hogy a látogatók zöme továbbra is a barátaitól és családjától érdeklődik egy adott fürdő felöl (36,5%), míg a legtöbbek számára legkönnyebben elérhető internetes források csak 22,9%-ban szolgáltak a tájékozodás alapjául (12. ábra). A fürdők gyógy- és rehab-jellege miatt jelentős a körzeti orvosoktól és a szakorvosoktól tájékozodók aránya is (18,2%). A további válaszok mértéke a fentiekhez képet elenyésző, információs
irodában
6%,
nyomtatott
hirdetésekből
és
PR-cikkekből
5%,
míg
prospektusokból és szóróanyagokból 4% tájékozódott, mely ezek diszpozábilis jellegéből fakadóan reális számok. A kérdésre adott válaszok alapján az egyes fürdők marketingért felelős szakembereinek megfontolásra javasolt az orvostársadalom érintett részének felkeresése, valamint a sokszor még ma sem kielégítő internetes tartalom átfésülése.
47
H O NNAN
T ÁJ É K O ZÓ DO TT A GYÓ G YFÜR DŐ SZO L GÁL T AT ÁS AIRÓ L , AJ ÁNL AT AIRÓ L ?
12. ábra: Tájékozódás a gyógyfürdők szolgáltatásairól, 2014.
A M IK O R
K I VÁL AS ZTO T T A EZ T A FÜ RDŐT , M INT ÚTI CÉLT , M ÁS FÜRDŐK IR ÁN T I S
ÉRDEK L Ő DÖ TT ?
A kérdés a látogatói lojalitást és tájékozódási hajlandóságot hivatott felmérni. Az előző kérdés (12. ábra) válaszaiból levonható az a következtetés, hogy az erre (13. ábra) a kérdésre adott egyértelműen nemleges válasz a tájékozódás szűk spektrumából fakad. A válaszadók háromnegyede csak az adott fürdővel kapcsolatban tájékozódott, mely nem meglepő, hiszen a barátok/család, illetve az orvos véleménye/ajánlása célirányos.
48
13. ábra: Egyéb fürdők iránti érdeklődés, 2014.
49
M ELY
S ZO L G ÁLT AT ÁSO K AT É S M ILY EN GY AKR AN VE TT I GÉNY BE ITT T ARTÓZKO D ÁS A SOR ÁN
AZ AL ÁBB I AK K Ö ZÜL ?
14. ábra: A fürdőszolgáltatások igénybevételének gyakorisága 2014.
50
K ÉRJ ÜK
O S ZT ÁLYO ZZ A
1- TŐ L 5- I G
T ERJ EDŐ SK ÁL ÁN , HO GY
ÖN
M EN NYIR E E LÉ GE DET T A
FÜRDŐ S ZO L G ÁLT AT ÁS AI VAL !
15. ábra: Elégedettség mérés - fürdőszolgáltatások, 2014.
Amint az a mellékelt ábrán is látszik, hogy a fenti kérdésre (15. ábra) érkezett válaszok alapján az emberek túlnyomó többsége nagyon elégedett az fürdők szolgáltatásaival (4-es és 5-ös válasz együtt 89,9%). A skálaközépnek, vagyis leginkább átlagosnak mondható 3-as értékre 9,2% minősített. A skáláról egyik fürdő esetén sem voltak kifejezetten nagy statisztikai tömeget képező eltérések. Minden fürdő százalékon belül értéken mozgott az átlaghoz viszonyítva.
K ÉRJ ÜK ,
H AT ÁRO Z Z A M E G , M IL YEN TE VÉKE NYS É GEK KEL KÖTÖ T TE ÖS SZ E U T AZ ÁS ÁT ?
A fürdőlátogatás egyes szatellit tevékenységeit több célból is érdemes volt felmérni. Az egyik ilyen ok, hogy a demográfiai- és szándékadatok mellett a kiegészítő tevékenységekből pontosíthatók leginkább az ott tartózkodók milyenségére vonatkozó következtetések. Másrészt a fürdők kiegészítő ajánlásai, partnerségi együttműködései és programcsomagjai 51
sokkal pontosabban szervezhetők annak tudatában, hogy a látogatók nagy hányada (a fürdőknél alapvető wellness tevékenységek és a mindenhol jellemző vásárlások, valamint városlátogatás mellett) a kulturális (10%), a természetközeli (10%), valamint a sport célú (7%) kiegészítő programokat keresi (16. ábra).
Érdekes kérdést vet fel, hogy a kulturális eseményekre való kis nyitottság (3%) oka a kevés koncert és fesztivál, vagy a közönség Magyarországon nagy átlagban jellemző alacsony kultúraéhsége lehet-e?
16. ábra: További tevékenységek a fürdőlátogatás során, 2014.
M INDENT
Ö S SZE VET VE SZ EM ÉLYE NK ÉN T KÖR ÜLB E L ÜL M EN NYI PÉN ZT KÖLTÖ TT L ÁTO GAT ÁS A
SO R ÁN E GY N APR A LE VE TÍ T VE ?
A leginkább szenzitív kérdésre való válaszadási hajlandóság meglepően magas volt. Az eredmény jól tükrözi a magyar társadalom jövedelmi helyzetét, valamint költési hajlandóságát. A válaszok kilenctizede (89,1%) napi 10.000 forintnál kevesebbett költött a 52
látogatása során. Ennél még jelentősebb, hogy a válaszadók 70%-a 5.000 forintnál is kevesebbet hagyott ott időtöltése során, mely azért a fürdők belépőjegy árainak tudatában kifejezetten szerénynek mondható (17. ábra).
A felsőbb költési osztályok mindössze tizedét képezték a kapott eredményeknek. Bár azért az a magyar piacról általánosságban elmondható, hogy a kedvező vásárlóerő-paritási mutatók miatt Magyarországon naponta fejenként 15.000 forint feletti költés (a válaszadók 5%-a) már kifejezetten színvonalas otttartózkodásra nyit lehetőség.
17. ábra: Átlagos költés, 2014.
53
AZ
AL ÁBB I AK B AN F EL SO R O L T AK K Ö ZÜ L M ELY EKE T H ASZN ÁLJ A FEL E GY F Ü RDŐL ÁTO GAT ÁS
SO R ÁN ?
18. ábra: Cafeteria igénybevétele (%), 2014.
A cafeteria-igénybevételre vonatkozó kérdés szintén szignifikánsan a piac bizonytalanságát és gyenge kifejlettségét jelzi. A válaszadók közel 60%-a (56,9%) nem használt semmilyen ilyen jellegű szolgáltatást (18. ábra).
A felhasznált cafeteria lehetőségek közül a SZÉP-kártya (14%), az Erzsébet-utalvány (10,4%), valamint a TB-támogatás (9%), tehát egyértelműen az állami szolgáltatások túlsúlya jellemző. Ez jól tükrözi a cafeteria piac nemrégiben lezajlott gyökeres átalakítását. Az egyéb szolgáltatások közül a helyi (általában önkormányzati) kártyák, a magán egészségpénztárak juttatásai, valamint a különféle kupon-kiállítok és szolgáltatás-alkusz cégek lehetőségei jellemzők. Ezek összsúlya azonban nagyon elenyésző a monopolhelyzetű állami csomagokkal szemben (a cafeteria-használók között 77/23 az arány).
54
É VE NTE
ÁT L AGO S AN H ÁNY N AP O T TÖ LT
ÖN
FÜRDŐ L ÁTO GAT ÁS S AL ( B EUT ALÓ VAL )?
Jelen kérdést a válaszok jellege alapján érdemes két részre osztani. A beérkezett válaszokból a legnagyobb tömeget a 10 és 19 nap közötti intervallumot eltöltők jelentik (50,3%). Sokan töltenek hosszabb (20-49 nap 31,1%) és rövidebb (1-9 nap 15,9%) időt is el az adott fürdőben. Két fő saját bevallása szerint 50 napot, míg egy-egy fő 100 és 300 napot is eltölt beutalt fürdőlátogatással évente.
É VE NTE
ÁT L AGO S AN H ÁNY N AP O T TÖ LT
ÖN
FÜRDŐ L ÁTO GAT ÁS S AL ( ÖN FIN AN SZ ÍROZ ÁS S AL )?
Az önfinanszírozott fürdőlátogatók között szintén a 10-19 napnyi fürdőlátogatás képezi a legnagyobb halmazt (36,3%-a). Jelentős a 20-49 napot (28,4%) és az 1-9 napot (18,3%) eltöltők aránya is. Arányaiban és tömegében is jelentősebb az önfinanszírozottak esetében a fürdőket többet látogatók aránya. 17% több mint 50 napot tölt el fürdőlátogatással. Ennek 59%-a (az összes 10%-a) száz napnál is többet fürdőzik évente.
M ILYEN
GY AK O RI S ÁG G AL L ÁTO G AT E L E GY É VBE N E GÉ SZ SÉ GH EZ KÖTHE TŐ
SZO L G ÁLT ATÓ K H O Z ( P L . FÜ RDŐ K , M AS SZ ÁZ S , S TB .)?
A célközönség szűrése a látogatás sűrűségét illetően kiegészítő jellegűnek tekinthető (a belépti számok eredményei és jelen kérdésben felmért arányok alapján csak statisztikailag nem
megfelelően
megalapozott
következtetések
vonhatók
le).
A
hűségvizsgálat
eredményeinek megismétlése rendszeresen javasolt, kiszűrendő az egyes középtávú intervallumokban rekedt például beutalt személyek “félhamis” válaszait (például a beutalt személy hat hónapos reumaterápián vett a kérdés feltevésekor részt és ennek megfelelő választ ad (hetente több alkalommal, rendszeresen... stb.), de a terápiás időszakot kivéve a válasz nem helytálló, ilyenkor az általa adott válasz statisztikai félhamis eredménynek minősíthető). Az újramintázás az összes szubjektív (jelen esetben például a visszatérti hűségre) vonatkozó kérdés esetében kötelező jelleggel javasolt egy későbbi időpontban.
55
Az eredmények alapján elmondható, hogy a látogatók zöme rendszeres (13,6%), vagy alkalomszerű (64,2%) látogató az egészséghez köthető szolgáltatóknál (19. ábra).
19. ábra: Fürdőlátogatás gyakorisága (%), 2014.
O DAFI G YEL
ARR A , H O GY E GÉ SZ SÉ G ES EN T ÁP L ÁLK OZZON ?
A szenzibilis kérdések (jelen esetben a fürdőlátogatók egészségi állapotát felmérő kérdéscsokor) másik kiegészítő kérdése a táplálkozásra vonatkozó kérdés volt. A válaszadók zöme az irreleváns köztes választ adta, mely minden hasonló szubjektív kérdés esetén statisztikai zajnak, esetleg jelen esetben a kérdés tárgyára vonatkozó közönynek tekinthető. Mindezek mellett a válaszadók többsége odafigyel, vagy kifejezetten egészségesen táplálkozik (összesen 54,6%) (20. ábra). Mindössze a minta alig 2%-a vallotta be őszintén, hogy egyáltalán nem figyel oda, hogy milyen hatással vannak a bevitt ételek az egészségére, mely a lesújtó (ám javuló tendenciákat mutató) magyar táplálkozási szokásokat feltáró tanulmányok alapján igencsak megkérdőjelezi a kérdésre kapott válaszok felhasználhatósági validitását.
56
20. ábra: Egészségmegőrzés - táplálkozás, 2014.
V É GEZ - E
VAL AM ILY EN TE STM O Z G ÁST ?
A testmozgással kapcsolatos kérdés a magyar társadalomban teljesen jellemző képet mutatja. Többek között a kormányzat sporttal kapcsolatos törekvéseinek eredményeként mára elmondható, hogy a minta 46%-a legalább heti rendszerességgel sportol (21. ábra). További közel harmada (27,9%) pedig legalább havonta 1-2 alkalommal végez aktív testmozgást. A válaszadók 26,2%-a jelenleg nem sportol, legalábbis nem rendszeresen. Ez a fürdők rehab és gyógy jellegéből, valamint maturus (illetve enyhén talán szenilis) fogyasztói bázisából kifolyólag egyáltalán nem meglepő és kiugró statisztikai eredmény.
57
21. ábra: Egészségmegőrzés - testmozgás, 2014.
ÖN
DO H ÁNYZI K ?
A válaszadók 8,5%-a dohányzik csupán rendszeresen, további 13,2%-a alkalmanként (ez a csoport a fiatalabbakra jellemző, általában a szórakozással és az alkoholfogyasztással párhuzamosan felmerülő dohányzást jelent, mely nem jelent rendszeres dohányzást). A válaszadók több mint a fele (55,6%) soha nem dohányzott, míg negyede leszokott a dohányzásról (22. ábra). Megjegyzendő, hogy ezek a számok némileg jobbak az országos átlagnál, mely a fürdők egészséggel kapcsolatos jellegének és az ebből fakadó célközönség-mintának is betudható.
58
22. ábra: Egészségmegőrzés - dohányzás, 2014.
A
M INDENN APO K SO R ÁN M I L YEN GY AKR AN VES ZI I GÉ NYBE A KÖ VE TKEZŐ
SZO L G ÁLT AT ÁSO K AT ?
23. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 1., 2014
59
24. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 2., 2014
25. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 3., 2014
60
26. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 4., 2014
27. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 5., 2014
61
28. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 6., 2014
29. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 7., 2014
62
30. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 8., 2014
31. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 9., 2014
63
32. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 10., 2014
33. ábra: Szolgáltatások igénybevétele a mindennapokban 11., 2014
64
M EGÍT ÉLÉ SE
S ZERI NT M I LYEN AZ
ÖN
E GÉS ZS É GI ÁLL APO T A ?
A bevallásos alapú egészségi állapot felmérés csupán tájékozódó jellegű lehet. Amennyiben az átlagos egészégi állapotot 3-as értéknek vennénk, akkor mindössze a csoport harmada lenne átlagos, több mint 60%-a pedig kiváló (48,6%), illetve kicsattanó (13,3%), mely fogalmak természetesen nem statisztikai-mérési kategóriák (34. ábra). Annyi mindenképpen kijelenthető, hogy a látogatók 90-95%-a így vagy úgy, de egészségesnek vallja magát. Mivel azonban a szubjektív válaszok még szubjektívebb inerciarendszerben mozognak, így jelen kérdésben is felmerül a statisztikai zaj kérdése. Mindezek mellett érdekes, hogy a gyógy- és rehab szolgáltatásokkal jócskán megtűzdelt repertoárral bíró tizes fürdőminta (amúgy kissé szenilis demográfiai mintából álló) látogatói közül mindössze éppen csak 4% érzi egészségi állapotát rossznak (3,6%), vagy lesújtónak (0,5%). Ebből kifolyólag megjegyzendő, hogy adatelemzési szempontból a humán optimizmus nem tekinthető mérhető tényezőnek a súlyozás terén. A kérdés eredményeiből való messzemenő következtetés levonása tehát nem éppen javasolt.
34. ábra: Egészségi állapot, 2014.
65
K ÉREM
J ELÖ LJ E B E , H O GY ÉL ETK O R A AL APJ ÁN M E LYIK KOR CSO PORT B A T AR TOZIK ?
35. ábra: Demográfiai adatok - Életkor korcsoport szerinti megoszlása, 2014.
A válaszadók 1,3%-a 0-14 év közötti, 14,4%-a 15-29 év közötti, 31,3%-as 30 és 44 év közötti, 30%-a 45-59 éves, 14,2% 60-64 éves, 8,9%-a 65 évnél idősebb (35. ábra). A kép erősen maturus, inkább gyengén szenilis demográfiai képet mutat.
K ÉREM
ADJ A M E G A NEM É T !
A látogatók nemére vonatkozó kérdések alapján kijelenthető, hogy a felmért mintegy minta kis nőtöbbletet (50,8%) mutat (36. ábra). Ez némileg arányosabb az országos átlag nagyjából 52/48 nő-férfi arányához képest.
66
36. ábra: Demográfiai adatok - Nemek megoszlása, 2014.
AZ ÖN
LE GM AG AS AB B I SK O L AI VÉ G ZE TT SÉ GE
37. ábra: Deográfiai adatok - legmagasabb iskolai végzettség, 2014.
67
F O GL ALK O Z ÁS A
M E LYIK CS O PO R TB A SOR OL H AT Ó BE ?
E kérdés abszolút eredményei a mellékelt ábrán tekinthetőek meg közömbösen. A száraz számoktól elvonatkoztatva számos “kemény” és “puha” információ olvasható ki a körképből. Az egyik és talán a legfontosabb a nyugdíjasok magas, 24,1%-os aránya (akik közül számos elég nagy - nem mérhető - szeletet hasít ki a vállalkozók csoportjából is) (38. ábra). A korcsoportok elemzése mellett (35. ábra) ez is jól mutatja, a fürdők célcsoportja igenis öregedő (demográfia szakkifejezéssel élve szenilisbe hajló maturus). Ezt alátámasztandó mindössze 7%-a kifejezetten és egyértelműen mérhetően fiatal (tanuló vagy egyetemi hallgató) (38. ábra). Javaslat: A célközönségből hiányzó fiatal csoportok előnye, hogy egy célcsoport-bővítő kampány esetén könnyen és olcsón elérhetőek, beágyazottságuk a szociális hálóba nagy és jól struktúrált (ez direkt marketing és közvetett (SLT+6) önjáró vírus marketing szempontból is előnyös). Vásárlóerejük jelenleg alacsony, de az átlagos költést feszegető kérdésben felmértek alapján az jelenlegi átlagtól nem sokban eltérő, jövőbe mutató potenciáljuk olcsó elérhetőségük és hosszútávú rendelkezésre állásuk miatt kifejezetten magas. Megjegyzés: Bármilyen stratégiát építeni csak szigorú (arisztotelészi értelemben vett) terminusok alapján érdemes (például nyugdíjas, tanuló/egyetemi hallgató), a piaci alapú elemzések esetén pedig kifejezetten célszerű a stabil és egyben száraz statisztikai fundamentumok képzése, hiszen ez kifejezetten csökkenti a stratégiában foglaltak hosszú távú kimenetelében fellépő anomáliák lehetőségét. Éppen ezért a jelen elemzést felhasználóknak javasolt a szubjektívnek minősíthető kérdések esetében a körültekintő adathasználat.
6
Share-Like-Tweet-Google+ 68
38. ábra: Demográfiai adatok - Foglalkozás, 2014.
M ELYIK
L EÍR ÁS ALK ALM A ZH ATÓ LE GI NK ÁB B AZ Ö N OTTH ON ÁR A ?
A megkérdezettek zöme urbánus környezetből érkezett (71,8%). A látogatók harmada (28%) rurális térségekből, elsősorban községekből származott (39. ábra). Az arány nem szolgál különösebb meglepetéssel, hiszen a kérdőív kezdő kérdése alapján a minta 33,8%-a helybéli volt, míg a tíz fürdőhelyszín közül csak Csokonyavisonta nem városi jogállású település (ám ez is közúton mindössze 23 kilométer távolságra található Nagyatád városától).
69
39. ábra: Demográfiai adatok - Lakhely, 2014.
70
6. ÖSSZEGZÉS A elmondható, hogy a vizsgált fürdőkbe látogatók zöme helybéli. A látogatása alkalmával megszálló halmaz rendre a fürdővel azonos településen szállt meg. Ennek időtartama általában legalább 5 napot tett ki. A csoport által választott szálláshely leggyakrabban valamilyen szálloda volt. Az ilyen jellegű eredmények tehát tükrözik a nagyobb rendszerek nagyon hasonlatos papírformáit. A fürdőbe látogatók zömmel egyedül vagy párosával érkeztek. Tipikus, hogy ez leggyakrabban élettárs vagy házastárs volt. A fürdőlátogatók zöme (az egészségturisztikai jellegből fakadóan kissé meglepő módon) pihenési céllal érkezett. A látogatókról elmondható, hogy szinte mindig az adott fürdőbe jár, vagyis kifejezetten szolgáltatásihely-hűséges. A kiszemelt fürdő melletti más fürdők iránti érdeklődés foka alacsony maradt. Ez a hűséges látogatótömeg a különböző fürdőkről még mindig leggyakrabban szóbeszéd/szájhagyomány útján, a barátoktól és a családtól szerzi be a szükséges előzetes információkat. Mindezek mögött természetesen jelentős az internetes információ-beszerzés is. A fogyasztók által legkedveltebb szolgáltatások a gyógyvizes terápiák, a termálfürdők és a szaunák. A fürdőkkel kapcsolatos értékelések zöme “jó” vagy “nagyon jó”. A kiegészítő programok között vezetnek a további wellness ajánlatok, valamint a környező város meglátogatása (urban/ethno travel). Elmondható, hogy a költések mértéke továbbra is alacsony, jellemzően 5000 Forint alatt marad (fejenként, naponta). A költések között nem jellemzőek a Cafeteria-szolgáltatások. A mégis felhasználásra kerülők között egyértelműen a Széchenyi Pihenőkártya a legelterjedtebb. Az egy évre kivetített, akár önfinanszírozott, akár beutalóval eltöltött fürdőlátogatások összege 10 és 19 nap közötti időtartamban mérhető fejenként. 71
A kutatás során a fürdőlátogatók életvitelére vonatkozó kérdések is felmérésre kerültek. Ennek eredményeképpen elmondható, hogy a válaszadók zöme odafigyel arra, hogyan táplálkozik, mindezek mellett legalább heti rendszerességgel sportol. Mivel a válaszadók nagy többsége nem dohányzik, így nem meglepő, hogy a többség összegészében jónak tartja saját egészségi állapotát. A látogatók demográfiai jellemzői is a felmérés részét képezték. Ez alapján kimutatható, hogy a fürdőlátogatók nagy többsége a középső életkori sávba tartozik (30 és 59 éves kor közötti). A látogatók legnagyobb csoportja azonban mindezek ellenére is nyugdíjas (ez gyakorlatilag prognosztizálható volt). A látogatók döntően urbánus közegből érkeznek, jellemző rájuk, hogy legalább érettségivel rendelkeznek, de komoly hányaduk bír felsőfokú végzettséggel is. Az adatok elemzésekor az eredmények rendre konzisztens képet mutatnak. A regionális lefedettség következményeként összességében az egészségturizmus kiterjedt nagyrendszereire jellemző, várható eredményeket hoztak. Az egyes itemek (vizsgált fürdők) relációjában azonban fellelhetők a különféle településekből, fürdőrepertoárokban, történeti háttérben (például köztudatba való beágyazottság) eltérő, specifikus jellemzők. Ebből fakadóan a vizsgálat eredményesnek mondható. A kapott adatok nagy merítésből, mély specifikussággal komoly adattömeget eredményeznek. A levont következtetésekből számos, az egyes kérdések kielemzésénél részletesen tárgyalt sajátosság sejlik ki. Ezek a jövőben könnyedén használhatók például a turizmusmarketing, a repertoárfejlesztés és egyéb releváns szegmensek előremutató szervezés-javításában, mind mikro-, mind makro-léptékben.
72
IRODALOMJEGYZÉK A fürdőfejlesztésekkel kapcsolatban a hazai termálvízkészlet fenntartható hasznosításáról és a használt víz kezeléséről szóló hidrogeológiai kutatás. VITUKI Környezetvédelmi és Környezet Gazdálkodási Kutató Intézet Kht., 2005. július, 44. p. Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporello-BARCSl74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.14.) Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter (2010): Szakmai Fejlesztési Terv és Cselekvési Program. Dél-Dunántúli Gyógy-és Termálturisztikai Klaszter kiadványa, 2014. Fenyves Judit (2010): Egészségturizmus és egészségipar. Magyar orvosi nyelv, (10. évf.) 2. sz. 59-60 p. Gyógy-és Strandfürdő Csokonyavisonta kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporelloCSOKONYAVISONTA-74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.14.) Harkányi Gyógyfürdő kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporello-HARKANY74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.14.) Héra Gábor- Ligeti György (2006): Módszertan: Bevezetés a társadalmi jelenségek kutatásába. Budapest, Osiris Kiadó.371.p. Igali Gyógyfürdő kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporello-lGAL74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.14.) Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről. Központi Statisztikai Hivatal, 2012. szeptember, 158.p. Jelentés a turizmus 2012. évi teljesítményéről. Központi Statisztikai Hivatal, 2013. július 27.p. Kincses Gyula (2009): Az egészségturizmus magyarországi perspektívái – egy megújított stratégia ágazati szempontjai. Egészségügyi stratégiai Kutatóintézet. http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/gyogyturizmus%20magyar%20strat %2020090831.pdf (letöltés ideje: 2013.03.20.) 73
Kocsis Csabáné - Bokor Judit (2010): Az egészségturizmus népegészségügyi és össztársadalmi pozitívumai. Egészségfejlesztés = Health Development, (51. évf.) 5-6. sz. 1720. p. Kovács Orsolya (2013).: Gyógyturizmus helyzete Magyarországon. 2013. február, Századvég Gazdaságkutató Zrt. 1-11. p. Magyarhertelendi Termál- és Élményfürdő kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporelloMAGYARHERTELEND-74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.14.) Magyarország turizmusának alakulása, 2011. Magyar Turizmus Zrt. – Kutatási Iroda, 2012., 12.p. Magyarország turizmusának alakulása, 2012. január-július. Magyar Turizmus Zrt. – Kutatási Iroda, 2012., 10.p. Magyarország turizmusának alakulása, 2013. Magyar Turizmus Zrt. – Kutatási Iroda, 2013., 8.p Marcali Város Fürdő és Szabadidőközpont kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporello-MARCALI74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.14.) Mohács és Kistérsége Tanuszoda és Termálfürdő kiadványa 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/gyogyklaszter-leporello-mohacs-74mmfinal.pdf (letöltés ideje: 2014.03.14.) Nagyatádi Termál Strandfürdő- és Tanuszoda kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporelloNAGYATADI-STRAND-74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.14.) Nagyatádi Termál-és Gyógyfürdő kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporelloNAGYATADI-GYOGY-74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.12.) Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013. Magyar Turisztikai Hivatal. 2005 210 p. Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága 2007, Budapest, 172 p. Szigetvári Gyógyfürdő kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/2013/gyogyklaszter-leporelloSZIGETVAR-74mm-FINAL.pdf (letöltés ideje: 2014.03.12.) Szőllősi Péter (2005): A turizmus társadalmi beágyazottsága. Budapest Corvinus Egyetem Szociológia Tudományok Doktori Iskola, Budapest.169 p.
74
Thermal Spa Siklós kiadványa, 2013. http://deldunantulifurdok.hu/sites/default/files/pdf/gyogyklaszter-leporello-siklos-74mmfinal.pdf (letöltés ideje: 2014.03.12.) UNWTO Tourism Highlight – 2013 Edition. 16 p.
www.deldunantulifurdok.hu www.furdoszovetseg.hu www.itthon.hu www.ksh.hu www.turizmus.com www.unwto.org www.wikipedia.hu
75
