1
4. melléklet
VÉLEMÉNY a „Nyugat-dunántúli Energia Stratégia” és a „Sopron-Fertőd kistérségi energetikai koncepció” című dokumentumokról
Készítette: Dr. Tóth Péter egyetemi docens okl. vegyipari és épületgépész mérnök okl. klímatechnikai szakmérnök okl. gépipari gazdasági mérnök épületgépész vezető tervező Magyar Szélenergia Társaság tiszteletbeli elnöke
ELŐZMÉNYEK A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzati Hivatal 2012. augusztus 27. (8.01.) keltű átiratában felkért, hogy írjak egy rövid véleményt a szeptemberi közgyűlés elé kerülő – „Nyugat-dunántúli Energia Stratégia” és – „Sopron-Fertőd kistérségi energetikai koncepció” című dokumentumokról. A véleményezendő dokumentumokat CD-n kaptam meg, melyek az alábbiak: I.
II.
„Nyugat-dunántúli Energia Stratégia” 1. Vezető összefoglaló 2. Stratégia célja, tárgya, módszertana 3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek 4. Előzmények-korábbi tervek, koncepciók vizsgálat 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői 6. Jövőkép megfogalmazása 7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás 8. Energiatudatos fogyasztás, energia hatékony felhasználás 9. Innováció, kísérleti fázisban lévő technológiák, a jövő útjai 10. A stratégia megvalósításának intézményi keretei 11. Értékelések, konklúziók, javaslatok „A Sopron-fertődi kistérség energetikai koncepciója”
2
I. VÉLEMÉNY a „Nyugat-dunántúli Energia Stratégia” című dokumentumról A) Általános vélemény az 1-11. dokumentumokról A/1. Formai észrevétel „A stratégia célja, hogy az energetika egyes szakterületei iránt érdeklődő, de mélyebb energetikai szaktudással nem rendelkező vezető hiteles, gyors, érthető és szakszerű támogatást kap a lehetőségekről és a teendőkről. Legyen szó akár az energiahatékonyságról, az energia-megtakarításról, a megújuló energiák használatáról vagy éppen az energiatárolás lehetőségeiről. Jelen kézikönyvet fellapozva a megfelelő fejezetnél tömören megfogalmazott tájékoztatást kap a lehetőségekről illetőleg a teendőkről – ha energetikai beruházást hajtana végre” (idézet: 2. Stratégia célja, tárgya, módszertana). Eldöntendő, hogy kézikönyv lesz-e a végső forma, ha igen akkor a „Nyugat-dunántúli Energia Stratégia” tanulmányt ennek megfelelően kell átszerkeszteni! A/2. Szakmai észrevétel A 2/2005 (I. 22.) Kormány rendelet értelmében a „Nyugat-dunántúli Energia Stratégia”hoz Stratégiai Környezeti Vizsgálatot (SKV) kell készíteni. Erre vonatkozó utalást a CD-n csatolt dokumentumokban nem találtam. A határokon túlnyúló hatású együttműködés miatt ennek megléte fontos lehet, mert osztrák oldalon un. Strategische Umwelt Prüfung (SUP) van előírva. Az EU rendelet is SEA (Strategic Environmental Assesment) előírja ennek elvégzését. B) Részletes vélemény az 1-11. dokumentumokról 1. Vezetői összefoglaló Az egy oldalas vezetői összefoglaló nem tükrözi azt a jelentős alkotói munkát, amit a 1-11. dokumentumok kidolgozói végeztek. Javaslom átdolgozását! 2. A stratégia célja, tárgya, módszertana A regionális energia stratégiát meghatározó legfontosabb törvények, rendeletek: Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020 (2010. december 22. Korm. ülés, 1002/2011. (I.14. Korm. határozat) Nemzeti Energiastratégia 2030-ig kitekintéssel 2050-re. (77/2011. (X.14.) országgyűlési határozat, melynek alapján 2012. június 30-ig Erőműfejlesztési cselekvési tervet Távhőfejlesztési cselekvési tervet Ásványvagyon gazdálkodási és hasznosítási cselekvési tervet kell készíteni. A rendelkezésre álló dokumentációban nincs utalás arra, hogy a „Nyugat-dunántúli Energia Stratégia” készítése során ezt figyelembe vették volna. A stratégia módszertana 8. pontban leírt magyar és angol nyelvű összefoglaló a CDn átadott dokumentumok között nem található! 3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek A 3.1. pontban 12 oldalon bemutatott globális folyamatok elemzése korrekt, de erre egy regionális energia stratégia megalkotásakor ilyen terjedelemben nincs szükség. A 4. oldalon az energia kWh mértékegysége helyett két helyen is kW-ot írtak. Ugyanez a
3
hiba látható a mellékeltben található 3.1.1. ábrán is. Ezt a hibát követték el a 3.1.1. Szektoronkénti energiafelhasználás Ipar c. fejezetében is. Sajnálatos, hogy a mellékletben található ábrák az esetek döntő többségében 2007-2008-ig szolgáltatnak adatokat. Jóllehet az IEA (International Energy Agency) 2011. november 9-én Londonban megtartott workshopján már a legújabb trendeket, prognózisokat mutatta be. (World Energy Outlook 2011) Az energiafelhasználás 2020-ig, 2030-ig várható trendjeit – a szöveges anyagon kívül – egyetlen ábrán sem mutatják be. A magyarországi trendek, prognózisok a „Nemzeti Energiastratégia 2030-ig kitekintéssel 2050-ig” dokumentumban találhatók meg. Jó lett volna a regionális energiastratégia dokumentumba néhány fontos, meghatározó ábrát betenni. 4. Előzmények – korábbi tervek, koncepciók vizsgálata A fejezet korrektül kidolgozott! A 4.3. fejezetben lábjegyzetben lévő 40/2008. (IV.17.) OGY határozat és a 2148/2008 (X.31.) Kormány határozat már hatályát veszítette. Győr-Moson-Sopron megye című alfejezetben a 21. oldalon a biomassza hasznosításnál a Pannonhalmi Főapátság biomassza fűtőművét nem említik, jóllehet 2009. novembere óta üzemben van. Ugyancsak kimaradt a felsorolásból a Mezőörsi Magyar Műhely Alapítvány 120 kW teljesítményű biomassza fűtőműve, jóllehet 1999 óta üzemben van. 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői Ebben a fejezetben a Nyugat-dunántúli régió általános földrajzi, demográfiai, gazdasági és infrastrukturális jellemzőit mutatják be. Sajnálatos, hogy a 2009-2011. évi adatok nem állnak rendelkezésre! 6. Jövőkép megfogalmazása A fejezet korrektül kidolgozott! A régiót érintő kapacitásfejlesztésekre a megújuló energiák fokozott hasznosítására vonatkozó kérdésekre olyan általános válasz adható, melyben az állam szabályozóösztönző szerepének hangsúlyozása, kiterjesztése a lényeg, nevezetesen: Ki kell dolgozni az egyéni, kisközösségi, decentrális (smart-grid, elsősorban kapcsolt és helyi erőforrásokra alapozott) energiatermelő telepek létesítését könnyítő szabályozásokat (hatósági engedélyeztetés, hálózathoz kapcsolódás feltételei stb.). Az önkormányzatok részére segítő irányelveket kell megalkotni nevezetesen, természet-, környezet-, tájvédelmi előírásokat. Az épületenergetikai fejlesztések hatékonyabbá tételéhez az államnak (önkormányzatnak) az ösztönző tájékoztató szerepét kell javítani. A régiót, lakóhelyet érintő kapacitás fejlesztések tervezése csak a helyi ingatlanok (lakó és intézményi épületek, üzemek stb.) energetikai katasztereinek, és a helyi erőforrások ismeretében lehet szakszerű. Az információk célszerű összerendelését jogszabályokkal kellene biztosítani. Az alfejezet 5. oldal 4. bekezdésében leírt 515 ezer illetve a 10. oldal 6.2.2. pont első bekezdésében leírt 330-340 ezer lakásszám felülvizsgálandó! Az alfejezet 12. oldal második bekezdésében leírt szélerőmű park kihasználási óraszáma évente legfeljebb 2000 óta adat téves. A helyes kihasználási óraszám a régiónkban üzemelő szélerőmű parkoknál 2000-2400 óra.
4
A régióban akár 1000 MW szélerőmű kapacitás is telepíthető. Ennek ma csak a villamosenergia rendszer (VER) szabályozási és menetrendtartási problémái szabnak korlátot. Környezetvédelmi engedélyezési problémák nincsenek. Az NCST-ben 2020-ra 750 MW szélerőmű teljesítmény szerepel. 7. Energiahordozók energiaelosztás, tárolás A 7. fejezet összefoglaló célja, hogy a régió megújuló energia kapacitásaira alapozva adjon iránymutatást a megújulókból történő energiatermelés fejlesztéséhez. Ehhez szükség lenne a megújuló energiák országos illetve regionális potenciáljára. A Magyar Tudományos Akadémia Megújuló Energiák Albizottsága a 2003-2005 akadémiai évben elkészítette a megújuló energiák magyarországi potenciálját. Ez a kutatási eredmény rendelkezésre áll. A technikai potenciál 540 PJ/év ebből a biomassza potenciál minimális alsó értéke: 203 PJ/év, felső értéke: 328 PJ/év. A regionális potenciálok pontos meghatározása térben és időben nagyon fontos lenne. Ehhez jó alapot adhat a 7. alfejezet anyaga. Néhány apró észrevétel: A 7. fejezet mellékleteinél hiányzik a táblázatok valamint az ábrák száma. A 7.1.1.2-11. A biogáz erőmű típusát (mezofil technológia, termofil technológia) nem közlik. A 7.1.1.2-12. Szélerőművek létesítésére a MEH összevont létesítési illetve üzemeltetési engedélyt ad! Betehetnének egy szélerőmű parkot bemutató képet! Kérem, hogy ezt tegyék meg! A 7.1.2.3-1. A világ primer energiafelhasználása című ábra gyenge minőségű és nem magyar feliratozású. 8. Energiatudatos fogyasztás, energia hatékony felhasználás A fejezeten bemutatásra kerülnek a Nyugat-dunántúli régió energiafogyasztásának jellemzői és fő szereplői, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, az energiatakarékossági lehetőségek az épületenergetikában, energiahatékonysági beruházások értékelése. A 7/2006 (V. 24.) TNM rendeletet valamint a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet a 31/2010 EPBD „recast” előírásainak megfelelően 2012. augusztusban módosították, az épületenergetikai előírásokat szigorították. Ennek figyelembevételével, javasolom a 38-39. oldalakon leírtak javítását! Az 53. és 55. oldalakon 8.6-3 melléklet felirat után világítás-optimalizálás illetve szellőzés, légkondicionálás olvasható. Nyilván elírás történt, javítandó! 9. Innováció, kísérleti fázisban lévő technológiák, a jövő útjai Kiemelkedő fejezet az energiastratégiából. Kidolgozása rendkívül igényes és korrekt. Egyetlen hozzáfűzni való megjegyzésem van, nevezetesen: A jelenleg nem piacérett, jelentős támogatás-igényű egy technológiát előnyben részesítő elérési utak helyett Magyarország a „Diverzifikált ellátási technológiák” forgatókönyv elvét preferálja, azaz egyetlen technológia esélyét sem akarjuk csökkenteni a fenntartható irányba való továbbfejlesztés tekintetében adminisztratív eszközökkel. Az EU-ban az energiamix tagállami hatáskörbe tartozik, ezért az Európai Bizottság célja az uniós dokumentummal a dekarbonizáció lehetőségeinek nem teljes körű bemutatása.
5
Magyarország álláspontja ebben a kérdésben, az hogy a dekarbonizációt a tagállami lehetőségek és preferenciák alapján kell megvalósítani, ami jelentős eltéréseket is eredményezhet a dolgozatban felvázolt energiamixektől. 10. A stratégia megvalósításának intézményei keretei Ebben a fejezetben bemutatásra kerül az EU támogatási rendszer a 2014-2020. közötti időszakban. Áttekintik a hazai megújuló energiarendszer fejlesztését segítő nemzeti és regionális programokat (Új Széchenyi Terv, Nemzeti Energiastratégia, KEOP Nyugatdunántúli Regionális Operatív Program, KEOP, EUROSTARS, GOP) Javaslatokat dolgoztak ki az energiastratégia megvalósítását segítő szervezetekre és akciókra (Regionális Fejlesztési Ügynökség, Pannon Megújuló Energia Klaszter.) Bemutatásra kerülnek a már működő berendezések, projektek. 11. Értékelések, konklúziók, javaslatok Ebben a fejezetben az elkészült energiastratégia alapján összefoglalták az energetikai rendszerek lehetséges továbbfejlesztési irányait. Meghatározandók a megújuló energia potenciálok. Hol, milyen környezetben és milyen időben állnak rendelkezésre a megújuló energiaforrások. Milyen környezeti terhelést jelentek az új technológiák a teljes életciklusra vonatkoztatva (LCA analízis). Hol vannak azok a területek ahol megújuló energiaforrásokat hasznosító - hőt és villamos energiát termelő - berendezések környezetvédelmi problémák nélkül telepíthetők. (Nincsenek pl. Nemzeti Parkok, Ramsari területek, Natura 2000 területek, táj-természetvédelmi területek stb.). Az energiarendszer vizsgálatára célszerű lett volna az erre alkalmas szoftverek áttekintése. Ma már világszerte számos, ötvenet jóval meghaladó energiarendszer vizsgálatára alkalmas szoftver létezik, melyeket különböző kutatóintézetek, szakmai műhelyek az energiarendszerek vizsgálatához fejlesztettek ki mint segédeszközt. Ezek a nyilvánosság számára is elérhetőek (CONNOLLY, D. et al. 2009). Mivel az egyes programokat különböző célokból fejlesztették ki, nem létezik egy, minden igényt kielégítő szoftver. A vizsgált energiarendszer jellegétől függ, hogy egy-egy feladatra melyik program a legalkalmasabb. A megfelelő program kiválasztásában segíthet az egyes szoftverek csoportosítása legfontosabb jellemzőik szerint. Célszerű lehet, javasolható ennek megvizsgálása.
II. VÉLEMÉNY a „Nyugat-dunántúli Energia Stratégia” című dokumentumról A Sopron-fertődi kistérség jelentős megújuló energia potenciállal rendelkezik. Legjelentősebbek ezek közül: a szélenergia a biomassza (biogáz) geotermikus energia (földhő) napenergia A kistérség becslések szerint mintegy 530 TJ/év közvetlen eltüzelésre alkalmas mező, illetve erdőgazdaságból származó alapanyaggal rendelkezik, amit jelenleg nem hasznosítanak. A Sopron-fertődi kistérség általános energetikai koncepciójának fő célja az ún. hálózati energetikai-rendszer (elsősorban a földgáz) függőségének oldása.
6
A célokat 6 pontban foglalják össze. A megújuló energiák hasznosítása nem cél, hanem eszköz! A „Zöld város” projekt mint több funkciós energia park új típusú energiarendszert eredményezhet, melynek vizsgálatára célszerű lett volna az erre alkalmas szoftverek áttekintése. Ma már világszerte számos, ötvenet jóval meghaladó, az energiarendszerek vizsgálatára alkalmas szoftver létezik. Ezeket különböző kutatóintézetek, szakmai műhelyek fejlesztették mint segédeszközt a megújuló energiákra alapozott energiarendszerek vizsgálatára. Ezek a szoftverek a nyilvánosság számára is elérhetők (CONNOLLY, D.et. al. 2009). Hogy egy-egy feladat vizsgálatára melyik program a legalkalmasabb az az adott energiarendszer jellegétől függ. Célszerűnek látszik az energiastratégia keretében ennek áttekintése. Segítheti ezt a folyamatot az ausztriai jó gyakorlat megismerése illetve átvétele.
Győr, 2012. 09. 04.
Dr. Tóth Péter egyetemi docens